Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központ Bölcsészettudományi Kar Nyugat-magyarországi Egyetem Pedagógia Szolgáltató és Kutató Központ Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesülete (MANYE)
XXI. MAGYAR ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI KONGRESSZUS 2011. augusztus 29. és 31. Szombathely
A kongresszus központi témája: AZ ALKALMAZOTT NYELVÉSZET REGIONÁLIS ÉS GLOBÁLIS SZEREPE Alkalmazott nyelvészeti kutatások az EU magyar elnökség évében
ABSZTRAKTOK
1
Albertné dr. Balázsi Júlia Kérdésstratégiák a siketek jelnyelvében. Összehasonlító elemzés 2009 -ben az Országgyűlés a magyar jelnyelvet a siketközösség kisebbségi nyelvének ismerte el, és egyben kötelezettséget vállalt arra, hogy 2017-től a siketiskolákban a tanítás nyelveként választhatóvá teszi. Mivel az anyanyelvi oktatás elképzelhetetlen az anyanyelv feltérképezése nélkül, jelenleg vizsgálatok folynak a nyelv részletes feltárására, amelynek része kutatásom is. Ahogy a beszélt nyelvekben a kérdésstratégiák megvalósítói általában a kérdőszavak, szórendi változások, esetleg kérdő igei paradigmák, morfémák, partikulák, klítikumok, valamint a különböző intonációk használata, úgy a jelnyelvek manuális jeleket és non-manuális markereket alkalmaznak a közlendő kérdésként való jelölésére. Az előadásban annak járok utána, hogyan alkalmazzák a különböző jelnyelvek a manuális jeleket az eldöntendő és kiegészítendő kérdésekben, hol találhatóak ezek a mondatban, kötelező vagy opcionális-e a nonmanuális markerek használata, és mekkora a hatókörük. Vajon körvonalazódik-e a fenti kritériumok alapján a jelnyelveknek néhány markáns csoportja, és amennyiben igen, melyikbe tartozik a magyar jelnyelv? Kik a jelnyelvrokonaink? Almási Tímea Anglicizmusok megjelenése a Deutsche Telekom és a vevők közötti kommunikációban A gyakoriság vizsgálata és elemzés a Deutsche Telekom internetes oldalain található szövegek alapján Az előadásom tárgya az anglicizmusok előfordulásának gyakorisága és integrációja a Deutsche Telekom és a vevők közti kommunikációban, mivel sok helyütt bírálják a vállalatot, hogy túl sok idegen kifejezést használ. A korpusz a Telekom internetes oldaláról származó szövegekből (használati útmutatók, csomagok leírása, gyakori kérdések és válaszok…stb.) ill. fórum-hozzászólásokból áll, melyek segítségével a vevők egymás közötti nyelvhasználatát is vizsgálom. Érdekes kérdés, hogy van-e különbség a kettő között. Az elméleti részben elkülönítem a magam kritériumait, melyeket a jelenségek kigyűjtéséhez és az elemzéshez használtam, hiszen már az anglicizmus fogalma és kategóriákba sorolása sem egységes. Az elemzésben az anglicizmusok gyakoriságának megállapítása mellett kiemelek néhány, az integráció szempontjából problémás esetet. A Telekom szolgáltatásainak, tarifáinak és termékeinek elnevezésére is kitérek, mivel a bírálatok főleg ezekre hivatkoznak. Aradi András Egy amerikai nyelvész két magyar nyelvtana a deskriptív nyelvészet időszakából Az előadás Robert A. Hall amerikai nyelvész (1911-1997) két magyar nyelvtanát szándékozik bemutatni, vázlatos áttekintést adva az úttörő vállalkozás fogadtatásáról és utóéletéről is. Mindkét nyelvtan a rangos amerikai nyelvészeti folyóirat, a Language mellékleteként jelent meg: az első 1938-ban; a strukturalista szemléletmód szigorúbb alkalmazásával megírt második 1944-ben, Hungarian Grammar címmel. Ez utóbbi munka és két további kiadása elsősorban a magyar nyelv formai jellemzőit írja le 6 fő fejezetében: hangtan, ragozások, szófajok, szóalkotásmódok, szószerkezetek, mondatszerkezetek. Az előadás – a témaválasztás indoklásaként is – kiemeli, hogy Hall nyelvtanára és munkásságára való hivatkozások rendszeresen megjelennek a magyar nyelvtudománnyal és a hungarológiával kapcsolatos szakmai megszólalásokban: kezdve Elekfi László rövid, magyar nyelvű ismertetésétől (1947) folytatva a saussure-i hatás hazai vitáján át (1960) a londoni hungarológiai műhely összegző bemutatásáig (2008). Művei és kimutatható
2
hatásuk alapján úgy látjuk, hogy Hall munkásságának mindenképpen helye van a hungarológia tudománytörténeti emlékezetében. Ariskina Tatyana Megszólítási formák az erza-mordvinban és a magyarban A társas érintkezés legfontosabb és legjellegzetesebb nyelvi eszközeinek egyike a megszólítás. Megszólításon, ahogyan az Értelmező Kéziszótár írja, olyan szót vagy kifejezést kell érteni, amely a figyelem fölkeltésére szolgál, és amelyet azokhoz a személyekhez intézünk, akikhez szólni kezdünk, vagy akikkel beszélünk. Az erza-mordvin nyelvben csak a тон „te” tegezés és a Тынь „Ön” önözés forma van, a magyarban számos különböző megszólítási mód van, például, a te tegezés, a maga / maguk magázás, az Ön / Önök önözés forma. Előadásomban a hivatalos és nem hivatalos megszólítási formákról fogok beszélni. Bagó Péter – Muráth Judit Fogalmi struktúrák vizsgálata SPSS-szoftverrel A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karán futó projekt keretében az informatikában és a nyelvészetben alkalmazott kutatási módszereket egymással kombinálva teszünk kísérletet a gazdaság nyelvének mélyebb elemzésére, melynek célja az elért eredmények hasznosítása a szaknyelv és a szakfordítás oktatásában. A kutatást végző team egy nagyobb projekt keretein belül olyan modellt kíván megalkotni, amely alkalmas egy-egy témakört megjelenítő szövegkorpusz tartalmának szemantikai hálóval történő reprezentálására. Mivel nagy és ezért kézi erővel nehezen feldolgozható korpusz vizsgálata áll a középpontban, ezért nagy a jelentősége az informatikai lehetőségek bekapcsolásának. A kutatás első lépésében erre már történtek kísérletek, és elsőként a NooJ szövegelemző rendszer lehetőségeit próbáltuk ki. A kutatás eddigi eredményeiről a 2010-es MANYE-kongresszuson számoltunk be. Következő lépésként egy újabb szoftvercsomag, az SPSS alkalmasságát és lehetőségeit vizsgáljuk céljaink megvalósíthatósága szempontjából abban a reményben is, hogy a bemutatott eljárás továbbiakban más korpuszok vizsgálatára is alkalmas lehet. Bakonyi István Orosz nyelv a nagyvilágban Forrásműként V. Nyikonov, az Orosz Világ Alapítvány elnökének tanulmánya szolgált. 1914-ben a Föld lakosságának 14 %-a az Orosz Birodalom 170 millió lakosa. A mai Orosz Föderáció 142 millió lakosa a bolygónk 2 %-át teszi ki. Külhonban kb. ugyanennyi orosz ember él. Oroszul kb. félmilliárd ember tud – 170 millióan anyanyelvi szinten. 1. Jelenleg az EU országokban több az orosz, mint a török. Közép-Kelet Európában 20 millióan beszélnek oroszul. Ők versenyképesek az üzleti világban. Csehországban pl. az oktatási intézményekben több mint 50 ezren tanulnak oroszul. Ausztriában 8 ezren, hazánkban kb. 6 ezren. Nyugat-Európában 8 millió az oroszul tudók száma. 2. Ázsiában félmillióan első, vagy második idegen nyelvként tanulják az oroszt. (India, Dél-Korea, Indonézia, Kína stb.) 3. Afrikában: Ghánában, Szenegálban, Maliban iskolákban, egyetemeken tanítják az orosz nyelvet. 4. Az USA-ban négy és fél millióan tudnak oroszul. 3000 iskolában, 200 egyetemen tanítják, 70 újság, folyóirat jelenik meg orosz nyelven. 5. Dél-Amerika 30 országában kb. egy millióan tudnak oroszul (a volt ösztöndíjasok és 6. a diaszpóra). 7. Ausztráliában kb. 160 ezer orosz él, főként emigránsok Kínából, s a tudós értelmiség. A XX. században öt emigrációs hullám figyelhető meg: 1. A XX. század elején pl. New-Yorkban (1914-ben) több mint 1 millió orosz zsidó élt. 2. 1917 után a fehér emigránsok és az orosz elit távozik. 3
3. 1945 után többen külföldön maradnak. 4. A Szovjetunió utolsó éveiben erős az európai emigráció. 5. A Szovjetunió felbomlása után nő az intellektuális emigráció. Ez utóbbiak nem orosz-ellenesek. Jelenleg az oroszországi és külhoni orosz tudósok száma azonos. Az Orosz Világ Alapítvány a múltba való merengés helyett az orosz nép jövőjét igyekszik megálmodni. Lesznyák Márta – Bakti Mária Fordítók megakadásjelenségeinek vizsgálata páros fordítási helyzetben A jelen kutatás a fordítók beszédprodukciójában előforduló megakadásjelenségek jellegzetességeit vizsgálja páros fordítási feladat elvégzése során. Ebben a helyzetben a beszédprodukció írott nyelvi produkció közben zajlik; a beszélők kétnyelvű nyelvi módban dolgoznak. Azt várhatjuk, hogy a megakadásjelenségek a kétnyelvű beszédprodukció bizonyos jellegzetességeire világíthatnak rá. Az adatgyűjtés egy folyamatorientált vizsgálat során történt. A kutatásban résztvevők rövid újsághírt fordítottak angolról magyarra. A feladat során elhangzott párbeszédeket rögzítettük. A hangfelvételek elemzésekor a megakadásjelenségeket Gósy (2004) taxonómiája alapján kategorizáltuk, eredményeinket Horváth (2004) eredményeivel vetettük össze. Ennek alapján azt mondhatjuk, hogy a kétnyelvű módban talált megakadásjelenségek mutatnak eltéréseket az egynyelvű módban tapasztaltakhoz képest, de kevés, a kétnyelvű módhoz köthető megakadással találkozhatunk. Ez a fordítók szabályozási folyamatainak hatékonyságát igazolja. Balázs Bernadette Az anglicizmus-diskurzus kognitív nyelvészeti megközelítésben Az előadás az „anglicizmus-diskurzus”, azaz az anglicizmusok más nyelvekbe történő beépülésével/befogadásával kapcsolatos diskurzus kognitív nyelvészeti szempontú elemzésével foglalkozik elsősorban magyar, német és spanyol nyelvű példák alapján. Az anglicizmusokra reflektáló metaforikus nyelvi kifejezések néhány fő metafora köré csoportosíthatóak, s ez a reflektáltság egy metanyelvi diskurzusba is átvezet a nyelvészeti terminológia metaforikus rétegeihez. Kognitív nyelvészeti szempontú elemzésről lévén szó a metafora, a metonímia, a fogalmi integráció s a kognitív modellek képezik a kereteit a vizsgálódásnak, de –az említett metanyelvi aspektus miatt – tágabb kontextusba is helyezhető a probléma: - egy nyelvszerkezeti-nyelvelméleti diskurzusba, mely grammatikai, s ezen belül lexikai kérdésekkel foglalkozik rendszerszerű megközelítésben - egy nyelvi-ideológiai diskurzusba, a purizmustól a kultúrpatriotizmuson át egészen a nacionalizmusig terjedően - egy nyevpedagógiai-nyelvszociológiai diskurzusba a nyelvművelés problematikáját is magában foglalva - egy, az idegen szavakkal való élés/visszaélés etikáját feszegető diskurzusba, ide sorolnám a nyelvi norma, a közösség nyelv által önmagára történő reflektálásának problémáját is. Balázs Géza Makacs nyelvpolitikai mítoszok nyomában A nyelvpolitikai tanulmányokban gyakran szerepel a nyelvpolitika korai (első) dokumentumaként: „Ő [Tiberius] pedig betiltotta a görög nyelv nyilvános használatát” írja Suetonius. Adamik Béla a források felkutatásával cáfolja ezt a kijelentést. Többször szereplő állítás a szocializmus időszakának nyelvművelésére: „Kommunista nyelvművelés”. Voltak kommunista nyelvészek, de a magyar nyelvművelés meghatározó egyéniségei nem voltak azok. A kétnyelvűség-kutatásokban elterjedt, leegyszerűsített szólás: „A kétnyelvűség gazdagít”. Holott a tudományos álláspontok szerint sokféle kétnyelvűség van. 4
A nyelvi diszkriminációra megoldás: a politikai (nyelvi) korrektség. Példák bizonyítják, hogy a túlzott politikai korrektségre való törekvés inkább gátja, mint gördülékenyebbé tétele a nyelvhasználatnak. Állítják, hogy a „periférikus” vagy „kisebb” nyelvek folyamatos pártfogása és népszerűsítése, nyelvi jogainak kodifikálása elősegíti ezeknek a nyelveknek a fennmaradását. Ezzel szemben kiderül, hogy a védelem kontraproduktív… Baróthy Judit Nyelv és identitás kérdései Salman Rushdie műveiben Salman Rushdie regényeinek, novelláinak és esszéinek visszatérő témája a migráns lét számos aspektusa, például a nyelvi identitás, a nyelven “kívüliség” kérdései, melyek minden művében központi szerepet kapnak. Az előadás ezekre a kérdésekre a művekben adott “válaszokat”példák során mutatja be, elemzi. A sokszor “anglo-indiainak” nevezett irodalom (indiai származású írók angol nyelven írott művei), a maga sokszínűségével egy az angol nyelvű irodalmak sorában. Az angol nyelv belakásának, a kettős nyelvi identitás megtermékenyítő, nyelvújító hatásának jó példája Rushdie nyelvhasználata, mely regényeiben, novelláiban és esszéiben egyaránt fontos szerepet játszik a migráns önazonosság meghatározásában, létrehozásában. Bartha Krisztina Nyelvi identitás és iskolaválasztás nagyváradi magyar–román kétnyelvű diákoknál A jelen kutatásomban arra szeretnék választ kapni, hogy a magyar–román vegyes családból származó középiskolás diákok milyen (nyelvi) identitással, attitűdökkel rendelkeznek és, hogy ezek hogyan hatnak iskolaválasztásukra. A célcsoport kiválasztásának szempontja egyrészt az életkor, másrészt a diákok származása. Csak olyan 15-19 éves diákokat mértem fel egy kérdőív segítségével, akik magyar–román vegyes családból származnak. A felmérésen résztvevő diákok nyelvi környezetét, családi és kulturális hátterét valamint nyelvi attitűdjeit és az iskolaválasztással kapcsolatos elképzeléseiket vizsgáltam. Feltételezésem szerint a vegyes családból származó diákok román nyelvi ismeretei jobbak, ezt a nyelvet használják elsősorban, és a továbbtanulásban is ezt preferálják. Ennek oka lehet, hogy Romániában a magyar nyelv presztízse alacsony, és a romániai oktatási rendszer sem támogatja kellőképpen a kisebbségek ügyét és a kisebbségi nyelvhasználatot. Bérces Emese A „képírás” terminus létjogosultságáról Az írásrendszerek osztályozásakor gyakran találkozunk a „képírás” terminussal. Ennél absztraktabb osztályt képvisel a „fogalomírás”, de létezik többek között „szóírás”, „szótagírás”, „betűírás”, „morfemografikus” írásrendszer és „moraikus” írás is. Felvetődik a kérdés, hogy a „képírás” hol helyezkedik el a többi típushoz képest. Az előadásban felsorakoztatjuk a legfontosabb írásrendszer-tipológiákat a legegyszerűbbtől a legösszetettebbig (pl. Saussure, Lyovin, T. Daniels, Rogers), elhelyezzük a „képírás” terminust a típusok között, és választ keresünk arra a kérdésre, hogy valóban helye van-e a „képírás” terminusnak egy nyelvészeti szempontú írásrendszer-tipológiában. Bognárné Lovász Katalin Az angol szaknyelv oktatásának gyakorlata a könyvtár- és információtudomány területén Az angol nyelv a könyvtár- és információtudomány területén is a legelterjedtebben használt idegen nyelv. Az angol a nemzetközi konferenciák hivatalos nyelve; adatbázisok, a minőségi nyomtatott és online szaklapok mind ezen a nyelven elérhetőek. Könyvtáros és informatikus szakemberek mindennapi munkájában, az 5
információszerzésben és -közvetítésben egyaránt jelentkezik igény az angolnyelv használatára; a legtöbb könyvtárosi álláshirdetés angol középfokú nyelvvizsgát kér a jelöltektől. A felsőoktatási intézményeknek kiemelkedő feladata, hogy a hallgatókat felkészítsék könyvtáros szakma ezen kihívásaira is. A Nyugat-magyarországi Egyetem Bölcsészet Karán működő Könyvtár- és információtudományi Intézeti Tanszék már 14 évvel ezelőtt bevezette az angol szaknyelv oktatását az informatikus könyvtáros hallgatók számára, mivel úgy gondoljuk, hogy ennek a nyelvnek az ismerete az elengedhetetlen a szakmai érvényesüléshez és fejlődéshez. Az alapképzésben tanuló hallgatók a kötelező és szabadon választott órákkal együtt 4 féléven keresztül tanulhatják és gyakorolhatják az angol szaknyelvet, míg a mesterképzésben is résztvevőknek további két félévet kell teljesíteniük. A tanszék nemzetközi kapcsolatai, vendégoktatók meghívása és nemzetközi konferenciaszervezésekben és projektekben való aktív hallgatói részvétel is segítik a hallgatók angol nyelvi kompetenciáinak fejlesztését. Előadásomban bemutatom az angol szaknyelv oktatását a hazai képzőintézményekben, különös tekintettel a Nyugat-magyarországi Egyetem Könyvtár- és Információtudományi Intézeti Tanszékén folyó munkára. Rámutatok a szaknyelvi oktatás humán és technológiai oldalról tapasztalható nehézségeire és kihívásaira. Boda István Károly - Porkoláb Judit A háttértudás szerepe a hipertextuális szövegek befogadásában A legtöbb modern vers értelmezése elképzelhetetlen annak a komplex háttértudásnak az ismerete nélkül, amely a versek befogadója számára hozzáférhetővé teszi az értelmezéshez felhasználható további szövegeket. A háttértudás szövegközi (inter- és hipertextuális) kapcsolatokon keresztül szerveződik, és az egymáshoz kapcsolódó szövegek révén koherens szövegértelmezéseket tesz lehetővé. Az intertextuális kapcsolatok terminológiát a szövegek jelentéstartalmának megértéséhez nélkülözhetetlen szövegközi kapcsolatok megnevezésére tartjuk fenn, és az opcionális, alternatív szövegértelmezésekhez felhasználható szövegközi kapcsolatok megnevezésére a hipertextuális kapcsolatok terminológiát használjuk. A versek hipertextuális kapcsolatrendszerének feltárása és ennek alapján a versek érintkezési, „találkozási” pontjainak összevetése olyan logikai-értelmezési folyamat, amely hidat építhet mind a versszövegek mind a különböző költők között. Előadásunkban Orbán Ottó egy kiválasztott verséhez kapcsolt hipertext struktúra segítségével modellezzük a vers értelmezéséhez szükséges háttértudást. Borgulya Ágnes Kultúraközi és nemzetközi kommunikáció a vállalatok szférájában A gazdasági, társadalmi és politikai globalizáció egyenes következménye a munkavégzés színtereinek (az iskoláknak, a vállalatoknak, az intézményeknek) sokkultúrájúvá, multikulturálissá válása. Mindennapivá válik az az állapot, hogy eltérő kultúrákban szocializálódott egyének kerülnek interakcióba egymással. A gazdálkodó szervezetek, a vállalatok kommunikációját kettősen érinti a globalizáció. Egyrészt változik a vállalaton belüli, intern kommunikáció - a munkatársak eltérő kulturális hátterének következtében. Másrészt átalakul a vállalat extern kommunikációja is, minthogy egyre gyakrabban nyúlik át a kommunikáció országok, kontinensek határain. E ténynek több síkon vannak következményei: • az individuum síkján, aki kultúraközi kommunikációt folytat, • a vállalat síkján, amelynek nemzetközi beágyazottsága következtében, kommunikációs tevékenységében az eltérő szociokulturális, jogi, technológiai környezeti hatásokkal is meg kell birkóznia. A kultúraközi és nemzetközi kommunikációs feladatok megoldása csak részben követel azonos készségeket a vállalatok munkatársaitól. Előadásunk e körülményből kiindulva a következő két kérdésre ad választ: 1. Mit foglal magában a kulturális intelligencia, amitől az individuum síkján várjuk a problémák sikeres kezelését, legyen szó vezetőről vagy beosztottról? 2. Mit foglal magában vállalati síkon a nemzetközi kommunikáció buktatóinak kezeléséhez szükséges kompetencia? Kinek kell e kompetenciával rendelkeznie? 6
A válasz megtalálása rendkívül fontos a gazdasági és üzleti felsőoktatás nézőpontjából, hiszen a szükséges kompetenciák kialakítása a felsőfokú intézmények idegennyelv és kommunikáció oktatásának illetékességi körébe tartozik. Bozsik Gyöngyvér Az explicitáció jelensége operaszövegek feliratként használt fordításánál Az opera zene-szövegegysége komplex médiumnak, „audio-vizuális szövegnek” tekinthető, ami mind verbális, mind pedig nem verbális üzeneteket is tartalmaz, melyeket a fordítónak valamiképpen továbbítania kell a feliratban (Pettit 2004). Ez korántsem egyszerű feladat, tekintettel arra, hogy a tárgyalt műfaj esetén a zene és a szöveg elválaszthatatlan, és a zene mondhatni „érinthetetlen”, azaz fordító komoly korlátokba ütközik. Mint tudjuk, az explicitációként ismert fordítási művelet során a fordító a célnyelvi szövegben részletesebben, pontosabban, esetenként hosszabban, több szóval fejez ki valamit, mint a forrásnyelvi szöveg, amint azt Blum-Kulka a nevéhez köthető ún. „explicitációs hipotézisben” is kimondja. Bár a feliratok kapcsán elsődleges fontosságú, hogy a végső célnyelvi szöveg jóval rövidebb legyen, ami első hangzásra ellentmond az explicitáció alkalmazásának, a feliratok készítőinek is meg kell küzdeniük ugyanazokkal a fordítási nehézségekkel, mint a többi fordítónak, azaz az explicitáció esetükben is ugyanolyan indokolt lehet. Előadásomban Da Ponte Figaró házasság című librettóját vizsgálom az explicitáció három fajtája, a kulturális, a csatornaalapú és a csökkentésalapú explicitáció kapcsán. Eredményeim alapján az explicitáció jelensége a filmfeliratokhoz hasonlóan az operafordítások esetében is megjelenik, és szerepe időnként jelentősebb lehet, mint a hagyományos feliratok esetében, hiszen a non-verbális aurális csatorna által közvetített tartalom jóval hangsúlyosabb, mint egy egyszerű film esetében, ahol például a háttérzene leggyakrabban csak kiegészítő funkciót kap, míg az operánál gyakorlatilag egyenrangú a szöveggel. Bődy Edit Nyelv és identitás Seamus Heaney kései verseiben Seamus Heaney egyike azoknak a költőknek, akik mintegy létrehozták az észak-ír költészetet, leválasztva azt és némileg megkülönböztetve az ír (sok esetben angol nyelvű) irodalom fő vonulataitól. Mivel Észak-Írország ma is Nagy-Britannia része, az ott élők nemcsak a múltbeli, de a jelenkori gyarmatosítást és annak következményeit is megtapasztalhatják. Heaney, mint a többi ír költő is, folyamatosan szembesül a régi dilemmával: milyen nyelven publikáljon egy nacionalista ír/észak-ír költő, ha nemzeti identitását akarja érvényre juttatni – egyébként magának a posztkolonialista irodalomtudománynak egyik gyakran feltett kérdése ez. Heaney angolul ír, ezen a nyelven fejezi ki identitását. Életműve érzékenyen reagál az ulsteri változásokra, s az 1994-es tűzszünet után írt versei és fordításai már ritkán tartalmaznak nyílt politikai utalásokat, ellenben a költő érdeklődése sokkal inkább a nyelvben, nyelvekben rejlő lehetőségek felé fordul, megtartva a régi gyakorlatot is azáltal, hogy észak-ír témákat jár körbe, s ötvözi az ír és az angol nyelvet. Mindezen túl, a változáskora reagálva, immár nemcsak az elkülönülés, hanem a kultúrák, nyelvek átjárhatósága, egybe tartozása, egymásba való lefordíthatósága is gyakori téma Heaney műveiben. Buda Botond Az alvás időtartamának és minőségének hatása a verbális készségekre és a nyelvtanulásra Az alvás a magasabb rendű élő szervezetek máig számos titkot rejtő „üzemmódja”. Az álomban töltött órákat, napokat, éveket az élet szempontjából évezredeken át elfecsérelt időnek tartotta a közvélekedés. Az alvás regeneratív szerepére a tudomány is alig egy évszázada fordít figyelmet, számos létfontosságú biológiai folyamat aktív és nélkülözhetetlen tényezőjeként pedig csupán a 20. század végétől került az érdeklődés kereszttüzébe. Ma már tudjuk, hogy az érzelmi-hangulati élettől a figyelmi funkciókon, tanuláson át a testsúly és a reproduktív folyamatok szabályozásáig megannyi élettani jelenséget befolyásol döntően. Az előadók az utóbbi évek kutatásai és saját vizsgálataik alapján rámutatnak arra, hogy a verbális készség, a nyelvi fluencia, a nyelvtanulási képesség is jelentős mértékben függ az alvás mennyiségétől és minőségétől. Kitérnek a fentieket kedvezőtlenül befolyásoló gyakori alvászavarokra. Rávilágítanak továbbá arra 7
a meghökkentő tényre, hogy az összefüggés fordítva is érvényes: bizonyos nyelvi rutinok közvetlenül befolyásolhatják nem csupán az alvást, hanem globális jólétünket és egészségünket is. Czetter Ibolya A kimondás az igazság retorikája Márai néhány regényében A nyelv, a beszéd és a hallgatás számos Márai-regény meghatározó tematikus eleme. A gyertyák csonkig égnek, valamint a Vendégjáték Bolzanóban című művek főhősei hosszú hallgatás, kényszerű távolság után mindent tisztázó beszélgetésre készülnek. A szó elsődleges célja a tisztázás, az igazság feltárása, ugyanakkor a megértés és megértetés során állandó jelleggel reflektálnak a nyelvre, a szavak jelentésére, a dialógus, az igazság nyelv segítségével történő kimondásának lehetetlenségére is. A dolgozat ennek a nyelvi problematikának stilisztikai-retorikai szempontból feltárható jellemzőinek a feltárásával foglalkozik, továbbá a szó-személyiség, titok-szótlanság, nyelv-valóság, a kommunikáció válfajainak kérdéseivel. Cs. Jónás Erzsébet A műfordítás univerzális és egyedi kognitív háttere A világ nyelvi képe nem alkalmas arra, hogy tökéletes elképzelésünk legyen a forrásnyelvi szerző konceptuális, fogalmi hátteréről. A kognitív nyelvészet három világképet különböztet meg. Legszélesebb a világ kognitív képe. Erre épül a világ nyelvi képe. Ebből emelkedik ki egy-egy műalkotás kapcsán a világ művészi képe. Tudatunkban elsődleges a kognitív kép, amely a világról alkotott mentális, fogalmi szféránkat képezi. A nyelvi kép mint másodlagos verbalizált realizáció ráépül a kognitív világképre. A művészi világkép a nyelvihez hasonlóan szintén másodlagos jelrendszert képez, s mozgásba hozza mind az olvasónak mind az eredeti mű szerzőjének és fordítójának világismereti kognitív hátterét. A művészi szöveg a nyelv eszközeivel létrehozott esztétikai jel. A fordítás tükrözi mind az egyetemes kultúránk globális fogalomrendszerét, mind az eredeti mű szerzőjének individuális világlátását, mind a fordító fogalmi ismereteit a világról. A szöveg dinamikus diskurzusa az olvasóval a befogadói horizont kognitív szféráját is magába foglalja. A különféle szintek közötti eltérés provokálja az újrafordítások folyamatosan élő rendszerét. Illusztrálva az elméleti kérdéseket orosz klasszikusok magyar fordítását vizsgáljuk meg. Az elemzések során az elvont fogalmak kulturális modelljeinek fordításbeli értelmezése a megértéstudomány területére irányítja a figyelmet. Csák Éva A turisztikai szaknyelv terminológiai vizsgálata párhuzamos korpuszok segítségével Jelenlegi kutatásaim a turizmus részszakterületein, azaz a német, az orosz és a magyar turisztikai szakmai közösségek cselekvésterein használatos terminusok rendezésére irányulnak. Tekintettel arra, hogy a nyomtatott és elektronikus formában elérhető turisztikai szótárak mennyisége nem elegendő, továbbá hitelességük sem megfelelő, az adott szakterület szakszókincse feltárásához elengedhetetlen két- vagy többnyelvű párhuzamos korpuszok alkalmazása. Előadásomban azt a módszeremet kívánom bemutatni, amely alapján az adott forrásnyelvi szakkifejezések kontextuális jelentését, majd azt követően a célnyelvi ekvivalenseket megállapítom. Az eredményeim a főiskolai szaknyelvi órákon jól alkalmazhatóak a tankönyvi szókincs kiegészítéséhez, pontosításához és aktualizálásához. Csanálosi Roland Angol filmcímek magyarra fordításának kérdései 8
Előadásomban a mai média központú világ egy igen fontos témájának kutatására vállalkoztam. Mai, multikulturális világunkban különösen fontos szerepe van a vizuális művészeteknek, ezeken belül pedig különösen a mozgófilmnek. Az „Angol filmcímek magyarra fordításának kérdései” címet viselő kutatói munkám a 2000-es évektől kezdődően a napjainkig Magyarországon bemutatott és forgalmazott, angolból fordított filmek címét vizsgálja, az eredeti angol címek és magyar fordításaik közti szisztematikus különbségekre koncentrálva. Érdekes jelenség, hogy a fordított cím számtalan esetben teljesen eltér attól, amiről az eredeti szól. Ha feltételezzük, hogy itt nem fordítói hibákról van szó – és ez nyugodt szívvel feltételezhető, hiszen nem egyedi esetekről beszélünk, hanem egy visszatérő jelenségről –, akkor izgalmas kutatási feladatot nyújt e jelenség okainak tisztázása. Előadásomban erre teszek kísérletet egy általam alkalmasnak vélt elméleti keret, a relevanciaelmélet felhasználásával. Csapóné Horváth Andrea Desztinációs reklámok főcímeinek lexiko-szemantikai vizsgálata (Elemzés német nyelvű korpuszon) A reklám a marketingkommunikáció hagyományos, meghatározó eleme a turizmusban. A mind újabb és újabb desztinációk megismerése iránti vágy, az egyéni utazások magas száma maga után vonja a hatásos turisztikai reklám növekvő jelenlétét. A desztinációs reklám a turisztikai reklám egyik legjelentősebb típusa. Előadásomban a nyelv leíró szintjei közül a lexiko-szemantikai szinten vizsgálom a főcímeket. Arra a kérdésre keresem a választ, hogy a reklámszövegíró mely specifikus nyelvi eszközöket részesíti előnyben a recipiens figyelmének felkeltése céljából. Elemzésem során az idegen szavak, elsősorban az anglicizmusok funkcióiról és okairól szólok. Ezt követően számba veszem a főcímekben megjelenő neologizmusokat, figyelemfelkeltő szavakat, valamint frazeologizmusokat. Végezetül annak járok utána, előfordulnak-e szakszavak a desztinációs reklámok főcímeiben. A vizsgált korpuszt az egyik vezető német turisztikai szakfolyóirat reklámanyaga alapján állítottam össze (Das Magazin für Touristik und Business Travel-fvw, 2008-2010. évfolyamai). Csernoch Mária Újonnan bevezetett szavak megjelenése Szabó Magda regényeiben Szabó Magda novelláinak statisztikai elemzését végeztem el arra keresve a választ, hogy milyen szókészletbeli változások fedezhetőek fel az írónő teljes életművének elemzése során. A vizsgálatok alapjául a szókincsében gazdag szövegszegmensek elhelyezkedését bemutató függvény – vocabulary richness graph, VRG – szolgált. Az elemzésben Szabó Magda 28 regénye szerepelt, melyeket további 19, véletlenszerűen válogatott magyar nyelvű regényhez hasonlítottam. A VRG szignifikáns szövegszegmenseinek hossza, darabszáma és a függvény szórása jelentős különbséget mutatott az egyes művek tekintetében. Ezen paraméterek tekintetében nem volt szignifikáns különbség a válogatás és Szabó Magda művei között. Azt vizsgálva azonban, hogy a művek melyik szakaszában jelennek meg a Szabó Magda műveinél azonban megmutatható, hogy a szövegek első negyede egyértelműen több szókincsében gazdag szegmenst tartalmazott, mint az a véletlenszerűen válogatott művek alapján várható lett volna. Az újonnan bevezetett szavak ilyen típusú megjelenése azt eredményezi, hogy Szabó Magda műveiben ezen szavak eloszlása egyenletesebb, mint az statisztikailag várható. Csontos Nóra Az interperszonalitás kérdése a 19. századi levelezőkönyvekben A nyelv mint társas kognitív tevékenység interperszonális jellege abból adódik, hogy amellett, hogy az emberek egymás számára perspektivikus természetű világreprezentációk létrehozását teszik meg, személyközi viszonyokat is alakítanak ki és tartanak fenn egymással. Az előadás pragmatikai szemléletmódú elemzésével azt kívánja bemutatni, hogy az interperszonalitás kérdése miként jelenik meg a 19. századi levelezőkönyvekben. A levelezőkönyv mint konvencionalizálódó 9
diskurzusmintázatok értelmezéséből kiindulva először azt vizsgálja, e diskurzusmintázatok milyen tematikus kategóriák köré csoportosulnak, illetve e kategóriák kialakításában milyen, az interperszonalitás kifejeződésének szempontjából releváns tényezők játszanak szerepet, és az interakció szempontjából mely releváns tényezők előtérbe helyezésével jönnek létre. A tipikus beszédhelyzetek bemutatásával az interperszonalitásnak az adaptáció keretében zajló működése is szemléltethetővé válik. Majd ebbe a keretbe ágyazva elemzi a megnyilatkozót jellemző választási folyamatot, lehetőséget adva az interperszonalitást kifejező nyelvi eszközök szociokulturális meghatározottságának bemutatására is. Ezen elemzésben a befogadót jellemző elvárások diskurzusalakító szerepének szemléltetésére is hangsúlyt fektet. Dudás Anikó A tudományos kiadási eljárás kéziratváltozatainak terminológiája Referált, lektorált, vakreferált, preprint, postprint, e-print és más hasonló, a kiadási eljáráshoz kapcsolódó fogalmak, illetve végtermékek kifejezései bizonyos dokumentumtípusokhoz kapcsolódóan szakterminusokként ismertek a könyvtár- és információtudományban, ugyanakkor használatosak a tudományos kiadói világban és a tudományos kommunikációban is. Többjelentésű és változó jelentésű, új jelentést is felvevő szavakról van szó, amelyeket korábban a szűkebb szakmai közösségek jobbára a saját definíciójuk szerint értelmeztek és használtak, ma viszont ezeknek a kifejezéseknek az alak- és jelentésváltozatait egyre több helyzetben alkalmazzák szűkebb szakmán kívüliek is. Bekerülnek tudományos teljesítményi követelményrendszerekbe, kutatási pályázatokba, publikációs adatbázisokba, önarchiválásra alkalmas repozitóriumok dokumentum-típus listájába, így – akarva-akaratlanul – szélesebb kutatói közösség szembesül velük. Milyen jelentései vannak a „referált folyóirat”-nak, milyen jelentésosztódáson mehet át a valamikor a szürkeirodalom körébe tartozó „preprint” és „postprint”, milyen szinonimáik vannak, alkalmasak-e egyes, a hagyományos kontextusból kölcsönzött kifejezések új terminus funkciójának betöltésére, s hogyan kerül mindez alkalmazásra az információkereső rendszerekben? Az előadás bibliográfiai nézőpontból elemzi és rendszerezi az angol és magyar nyelvű megfelelőket és terminológiai változatokat. Durst Péter Elicitációs technikák a magyar mint idegen nyelv elsajátításának vizsgálatában A magyar mint idegen nyelv elsajátítását vizsgáló kutatások egyik kulcsfontosságú problémája az adatgyűjtés módja. A nemzetközi gyakorlatban használt adatgyűjtési és értékelési módszerek nehezen egyeztethetők össze a magyar nyelv szerkezeti sajátosságaival, ezért érdemes kifejezetten erre a célra új módszereket kidolgozni. Az előadás áttekinti és értékeli a fontosabb adatgyűjtési technikákat, továbbá ennek a szűkebb kutatási területnek a céljait meghatározva és azokat figyelembe véve javaslatot tesz néhány új adatgyűjtési módszerre. Az előadás célja a témával kapcsolatos szakmai vita elindítása. Egey Emese Angol-magyar egyházi szókincs finn kitekintéssel A kiindulási pontul használt, 2001-ben megjelent tankönyvet (Ábrahám Károlyné – Egey Emese: „Learn from Me” An English Coursebook Written from the Christian Perspective. Károli Gáspár Református Egyetem, Budapest, 2001) valós igény hozta létre. Más szakterületek szaknyelvet tanító tananyagai és szótárai után (ESP), a teológiai hallgatók és leendő középiskolai vallástanárok praktikus nyelvtudásának fejlesztése volt célunk. A könyv szókincsének magját a gyülekezeti életben, valamint a hétköznapi és ünnepi liturgiá(k)ban használatos szavak alkotják, nem feledkezve el a kultúrtörténeti kiegészítésekről sem. A nyelvek közötti és az egyes nyelveken belüli eltérések oka a különböző felekezetek egymástól olykor markánsan különböző szóhasználata. A kérdést tovább árnyalja az Anglikán Egyház speciális, a katolikus és a protestáns egyházak között elfoglalt helyzete, illetve Finnországban a keleti ortodoxia jelenléte. 10
A tankönyv párhuzamos projekt keretében (Leonardo)négy nyelven készült, minden esetben a célnyelv fő országának vallási megoszlását és arányait figyelembe véve. Eitler Tamás Egyetemi online promóciós filmek multimodális elemzése Az előadás azt vizsgálja, hogy a brit egyetemek promóciós célú, online kommunikációs felületeken elérhető ún. bemutatkozó filmjei milyen nyelvi és vizuális vonásokkal rendelkeznek, továbbá, hogy ezek használata milyen összefüggést mutat az egyetemek típusával és tudományos minősítésével. A kutatás fontos része volt egy ún. promóciós kommunikációs index megalkotása és összetevőinek megállapítása. Ezzel a mérőszámmal a vizsgálandó online kommunikáció promóciós jellegének mértéke fejezhető ki. A mérőszám a nyelvi szemiotikai módban többek között a promóciós szóhasználat, informális nyelvi szerkezetek, információszerkezet, míg a vizuális szemiotikai módban a vízszintes és a függőleges képszög, a távolság (fókusz), az információszerkezet és a szembeötlőség mértékén alapul. Az eredmények a kutatási hipotézissel szemben azt mutatják, hogy a vizsgált egyetemek filmjeinek promóciós jellege nem függ a nemzetközi tudományos rangsorban betöltött helytől. Erdős Klaudia Meggyőzési stratégiák nők és férfiak beszédében A beszéd nem nyelvi elemei fontos szerepet játszanak a mindennapi kommunikációban. Mehrabian szerint az információ 38 százalékát vokális, míg mindössze 7 százalékát verbális jelekből nyerjük. A prozódiai eszközök – beszédtempó, dallam, hangsúly, hangerő, hangszín, beszédszünet, ritmus – változatos alkalmazásával a beszélők befolyásolni tudják megnyilatkozásuk meggyőző erejét. Jelen kutatásban ezeket a stratégiákat tanulmányoztuk. A vizsgálathoz a Kossuth Lajos szónokverseny egy adott évi hanganyagait használtuk fel, az egyes beszélőknek 6 perc állt a rendelkezésére, hogy adott témában érveljenek. A felvételeket a PRAAT beszédelemző szofverrel elemeztük meggyőzési stratégiák prozódiai mintáit valamint női és férfi kommunikációbeli hasonlóságokat és különbségeket keresve. Falkné Bánó Klára Új interkulturális tréningforma virtuális nemzetközi osztályteremben 2009. decemberében egy brit interkulturális konzultációval és tréningekkel foglalkozó cég felkérésére kísérleti projektjének keretében három kétórás virtuális osztálytermi tréninget (virtual classroom training VCT) tartottam a T-Com multinacionális vállalat különböző kulturális háttérrel rendelkező, összesen harmincnyolc alkalmazottja számára, akikkel különböző európai városokból az internet, a skype és a telefon kombinációjának segítségével voltam kapcsolatban saját dolgozószobámból a webkamerával felszerelt számítógépen. A tréning T-Com alkalmazott résztvevői Magyarországot választották a felajánlott országspecifikus (country-specific online training, CSOT) anyagok közül, és a tréninget megelőzően többórás egyéni on-line munkával végigvették a részben néhány alap elméleti interkulturális kategóriát, részben ezeknek magyarországi vonatkozásait, és néhány Magyarországról szóló alapinformációt tartalmazó, számukra kidolgozott, internetes anyagot. A tréningek előtt több előkészítő trénerképző foglalkozáson vettem részt, amelyeken a brit cég egyik vezetője egyszemélyes, főként technikai, de részben tartalmi felkészítéssel is segítette a merőben újtípusú tréningek tartására való felkészülésemet. Erről a három tréningről szeretném újszerű tapasztalataimat megosztani a szekció résztvevőivel, valamint a virtuális tréning résztvevőinek visszajelzéseit is módomban áll bemutatni. Farkas Mária Szótanulás számítógép és mobil eszközök segítségével A szókincs fontos szerepet tölt be a nyelvismeretben, ezért a szótanulás eredményessége kulcsfontosságú az 11
idegen nyelvek tanulásában. A szókészlet bővítése egy soha véget nem érő folyamatot jelent még az anyanyelvű beszélő számára is. Ezért is foglalkoztatják mind a nyelvtanulót, mind a nyelvet tanítót a szavak elsajátításának minél gyorsabb és hatékonyabb módszerei. Az előadás célja, hogy bemutasson olyan számítógépes programokat, melyek segítségével hatékonyabbá és élvezetesebbé tudjuk tenni a szavak tanulását és gyakorlását. A bemutatásra kerülő programok mobil eszközön használható változatban is léteznek, melyek a fiatalok életstílusát figyelembe véve a hagyományos módszereknél vonzóbbak eredményesség és motiváció szempontjából is. Példáként bemutatjuk, hogyan alakult egy alacsony motivációjú és nem magas nyelvi szinttel rendelkező diákcsoport eredménye. Favorido Erika SNI-s tanulók integrált idegen nyelvi oktatása A gyermekek azon alapvető jogát, hogy tanulhassanak, nemzetközi megállapodások és magyar törvények, rendeletek is biztosítják. A sajátos nevelési igényű gyermekek befogadó nevelését a magyar törvények 1993 óta teszik lehetővé, nem kis kihívás elé állítva a pedagógusokat, köztük a nyelvtanárokat. Elméletileg és alapdokumentumai alapján minden iskola befogadó iskola, de a gyakorlat azt mutatja, hogy az integrált oktatás csak néhány iskolában valósul meg. Előadásomban a terminus (SNI – kitekintve a várható változásokra is) rövid tisztázása után szeretnék gyakorlati példákat bemutatni arra, hogyan történik egy befogadó iskolában az SNI-s tanulók idegen nyelvi tanulási folyamatának irányítása és értékelése. Fáy Tamás “Fordítani annyi, mint az illatot aromává változtatni”: A (mű)fordítás metaforái és hasonlatai A fordítással kapcsolatos metaforák a fordítás(tudomány) egész történetét végigkísérik, a fordítást gyakran hídépítéssel, festészettel állítják és állították párhuzamba, azonban már a fordítás szó több idegen nyelvű (pl. angol, német és francia) megfelelője is magában hordozza a metaforikus értelmezési lehetőséget. A fordítási metaforák elsősorban a műfordításról szóló írásokban bukkannak fel, igazi jelentőségük azonban abban rejlik, hogy hozzájárulnak a fordítás (műfajtól független) pontosabb megértéséhez. Előadásomban arra keresem a választ, hogy van-e valami közös a fordításról való gondolkodás metaforikus sémáiban. Megvizsgálom, hogy e metaforák a fordítási folyamat mely aspektusát (céltartományát) érintik, és hogy milyen szempontok mentén lehet csoportosítani őket. Ennek során szükségszerűen foglalkozni kell a fordítástudomány központi kérdéseivel (forrásnyelv és célnyelv viszonya stb.) és mostohagyerekeinek tekintett fogalmaival (ekvivalencia, fordíthatatlanság stb.). Fercsik Erzsébet A Budapesti Korrektorok és Revizorok Köre működéséről – adalék a magyar helyesírás történetéhez Az akadémiai helyesírás történetét tárgyalva megkerülhetetlen az a mozzanat, hogy Balassi József 1929-ben a Budapesti Korrektorok és Revizorok Körének felkérésére készítette el Az egységes magyar helyesírás szabályai és szótára című kiadványt. Az előadás a „megrendelővel”, a Budapesti Korrektorok és Revizorok Köre elnevezésű egyesülettel foglalkozik. Korabeli dokumentumok, a Grafikai Szemlében és egyéb szaklapokban megjelent cikkek alapján bemutatja a kör létrejöttének körülményeit, részletesen taglalja célkitűzéseit, majd áttekinti az 1908-tól a II. világháborúig működő egyesület mintegy fél évszázados tevékenységét. Végül ismerteti, milyen szakmai elvárásokat fogalmaz meg az egyesület a korrektori munkát végző személlyel szemben. Foki Lívia Az angol mint lingua franca terjedése és hatásai a nyelvoktatásra Az angol mint globális lingua franca előretörése a világban és Európában alapvető alkalmazott nyelvészeti kérdéseket vet fel. Szerepe sokkal inkább közelít egy kommunikációban jól használható közvetítő nyelvhez mint a tradicionális értelemben vett idegen nyelvhez. 12
Az előadás összegzi az angol nyelv globális terjedésével kapcsolatos értelmezési bizonytalanságokat és azok hatásait funkcionális, nyelvészeti és nyelvpedagógiai szempontból, különös tekintettel az idegennyelv oktatásra. Funkcionális szempontból az angol nyelv anyanyelvi, idegennyelvi és lingua franca státuszát vizsgáljuk, melyek jórészt lingvisztikai különbségeken alapulnak. Ezek a különbségek nyelvpedagógiai szempontból is fontosak, és a nyelvtanítás céljainak átgondolását teszik szükségessé. Fresli Mihály Bizonyos közigazgatási terminusok fordításának nehézségei oroszról magyar nyelvre A szakfordítás egyik legizgalmasabb ágát az igazgatási témájú szövegek átültetése jelenti célnyelvre. A téma – bár első hallásra meglehetősen távolinak tűnik a mindennapok gyakorlatától – roppant kézzelfogható és praktikus, mivel a fordítási munka folyamán gyakran találkozhatunk az adott ország közigazgatási egységeinek elnevezésével: a „kormányzóság” vagy a „terület” illetve a „megye” kifejezés általánosan előfordul még a szépirodalmi alkotásokban is. Előadásunkban arra keressük a választ, hogy két olyan, mára már alapjaiban eltérő közigazgatási rendszerrel bíró ország - mint hazánk és Oroszország – esetében, milyen megoldások körvonalazódnak a gyakorlati fordítók számára. Ennek során röviden áttekintjük az országok közigazgatási rendszerének hasonló, illetve eltérő vonásait, majd megoldási javaslatokat kínálunk a nehézségek feloldására. Fülöp Erzsébet Mária Idősek és az idegennyelv tanulás Vizsgálatomban 76 és 93 év közötti idősek idegennyelv tanulásával kapcsolatos tapasztalataikat és véleményüket kutatom. Kérdéseim megválaszolása céljából kérdőíves módszert alkalmaztam az idős angol nyelvtanulóim körében. A kérdőívek megválaszolására két idősek otthonában került sor Budapesten. Az adatközlőim életük korábbi szakaszában két vagy három nyelvet tanultak, de olyan is akad közöttük, aki korábban négy nyelvet tanult. Néhányan közülük fiatalabb korukban angol nyelvtanulással is foglalkoztak, de ketten az angolt idős korukban új nyelvként tanulták. Olyan kérdésekre keresem a választ, mint amilyenek a következők: a) Az idősek számára mely nyelvi elemek a fontosabbak: a szókincs, nyelvtan, kiejtés vagy a gördülékeny kifejezőkészség. b) Az idegen nyelvű szavak jelentése szokott-e előbb eszükbe jutni, vagy az, ahogyan írják? c) Most, idős korban mi jelent nehézséget a nyelvtanulásban? d) Ez régen is így volt? e) Fiatal felnőtt korukban, középkorban eltért-e a nyelvtanulásuk, nyelvgyakorlásuk a gyermekkorukhoz képest? f) Most milyen nyelvtanulási technikákat alkalmaznak? g) Az újonnan vagy a régen tanult szavak, kifejezések jutnak-e könnyebben eszükbe? Arra is kíváncsi vagyok, hogy: h) Az idős nyelvtanulók észre szokták-e venni, hogyha saját idegennyelv-használatukban hibát ejtenek? Azt feltételezem, hogy az időseket jobban foglalkoztatja a helyes szókincs és a kiejtés használata, mert anyanyelvükön is egyre többször fordul elő a “nyelvemen van” jelenség, amikor is az általuk ismert szavak, kifejezések ideiglenesen nem jutnak eszükbe. Az is valószínű, hogy a szavak jelentése szokott korábban eszükbe jutni és nem az, ahogyan írják, hisz például szövegfeldolgozáskor is az elhangzottak értelme az, amit inkább megőriz a memória és nem a nyelvi alak, vagy a szószerinti megfogalmazás. Új nyelvi elemek tanuláskor pedig az új szavakat vagy nyelvtant a már korábban tanult szavakkal, nyelvtani elemekkel hasonlítják össze. Gaál Péter Omegawiki – egy multifunkciós, közösség által szerkesztett szótári adatbázis, és annak magyar vonatkozásai A szótárhasználók körében egyre inkább jellemző tendencia, hogy a hagyományos szótárak használatáról fokozatosan térnek át az elektronikus (online) szótárak használatára. Az online szótárak között is egyre népszerűbbek az úgynevezett wiki technológián alapuló, közösség által szabadon szerkeszthető szótári adatbázisok. Az előadás célja az egyik legígéretesebb wiki szótárprojekt, az Omegawiki vizsgálata és bemutatása. Az említett projekt azért emelkedik ki a többi hasonló szótárprojekt közül, mivel terminológiai, ontológiai és 13
köznyelvi adatokat is tartalmaz, mindezt ráadásul több nyelven. Az Omegawiki projekt számos bíztató eredménnyel rendelkezik, azonban még számos problémával küzd. A vizsgálat fő kérdése az volt, hogy hol tartanak a magyar nyelvű Omegawiki szerkesztői a szótári adatbázis felépítésében illetve, hogy milyen mennyiségű és minőségű magyar nyelvű szótári adat áll jelenleg a felhasználók rendelkezésére. Gaál Zsuzsanna Szövegértés egynyelvű nyelvi módban A kutatás a beszédpercepció interaktív, hierarchikus modelljéből kiindulva a beszédmegértés és az értelmezés szintjével foglalkozik. Az empirikus vizsgálatokban a magyar mint idegen nyelv beszélőinek beszédpercepciós folyamatait vizsgálom, „A szövegértés vizsgálata” (GMP 12) tesztet, illetve az akkreditált nyelvvizsga teszteket használva. Vizsgálati alanyaim megfelelnek a grosjeani kétnyelvűség kritériumainak, s kommunikációjuk leírható az egynyelvű nyelvi mód modelljében. Lasma Gibiete Thesen 1. Die grösste Minderheit in Republik Lettland vor dem Zweiten Weltkrieg – Baltendeutschen. Die Sprachsituation in Lettland bis Jahre 1939. • Das erste Sprachgesetz im Jahre 1934 (1934. 06. 12.) 2. Die Sprachsituation in der Sowjetzeit. Die Russifizierung. • Die 60. Jahren des 20. Jahrhunderts: assymmetrischer Bilingvismus • lettische Sprache in Lettland und im Exil • Das Sprachgesetz am 5. Mai 1989 • Die Konferenz in Ordzonikidze (Georgien) im Jahre 1986 3. Die Situation der lettischen Sprache 20 Jahre nach der Wende • die grösste Minderheit • Lettland und Bilingvismus heute • Sprachpolitik („A lett nyelvpolitika alapelvei 2005 – 2014”) Görcsné Muzsai Viktória Határtalan kommunikáció és kooperáció a CENTROPE régióban, avagy EdTWIN projekttel az osztrák-magyar partnerkapcsolatok fejlesztéséért Győr és Bécs város (a korábbi szakaszokban Bratislava és Brno) régiója immár 15 éve folytat sikeres együttműködést az oktatás területén határon átívelő szakmai és interperszonális kapcsolatok érdekében az ún. CENTROPE RÉGIÓBAN (Közép-Kelet-Európa). A sikeres kooperáció feltétele a régió lakóinak nyitottsága és pozitív hozzáállása. Ehhez egymás kultúrájának és nyelvének kölcsönös megismerésén túl különleges készségek elsajátítása is szükséges. Az együttműködő felek olyan alapkompetencia modellt fejlesztettek ki, amely összefoglalja a CENTROPE régió polgárainak együttműködése szempontjából fontos magatartásmintákat és alapkompetenciákat, mint tudás, kommunikációs, stratégiai, szociális és interkulturális. Az EdTWIN projekt 2008-2011 általános célkitűzése: ÉLET ÉS MUNKA A CENTROPE RÉGIÓBAN témakörben tanulókat és hallgatókat, tanárokat és oktatókat, oktatási, gazdasági és közéleti szakembereket felkészíteni ezen alapkészségek és kompetenciák elsajátítására, alkalmazására annak érdekében, hogy a régióban élők számára könnyebb legyen az együttélés és a határon túli foglalkoztatottság, valamint a munkaszerzés. 14
Az EdTWIN projekt sajátosságát a két, vagy többnyelvű humánerő-fejlesztés, szakmai kapcsolatok építése adja, amelyek elősegítésére programok, rendezvények, többszintű kooperációk adnak keretet és lehetőséget. Ezen keretek és formák személyeket, szervezeteket, intézményeket szólítanak meg. Az EdTWIN projekt működési alapelvei a következők: minden program az "ikerkapcsolatok" elven alapul, nyilvánosan meghirdetett programok, rendezvények, segítségnyújtás a partnerkeresésben, tanácsadás szakmai programok alakításához, megvalósításához, a tapasztalatok publikálásához. A komplex – több tevékenységet összekapcsoló- programok, rendezvények szervezése minden esetben két, vagy több nyelven történik. A projektben kifejlesztett know-how, és minden produktum nyilvánosságra kerül, így hosszútávon a régió lakói is használatba vehetik. Hardiné Magyar Tamara Egy egyházfői beszéd a pragmatikai elemzés tükrében A vizsgálódás a szóban és írásban megjelenített – katolikus – egyházfői megnyilatkozások pragmatikai tárgyú elemzésére irányulnak. A pápai (egyházfői) szóban elhangzott, illetve leírt üzenetek mind lexiko-szemantikai, mind pragmatikai szempontok szerinti elemzése a politikai, valamint a diplomáciai szaknyelv vizsgálatának mindmáig kevéssé ismert és feldolgozott kutatási területe. Az elemzés egy konkrét korpusz – I. János Pál (Albino Luciani) 1978 szeptemberében francia nyelven elhangzott, a diplomáciai testület tagjaihoz intézett beszédének – pragmatikai szempontú elemzését foglalja magában. Vizsgáljuk és osztályozzuk a pápai beszédben előforduló beszédaktusokat, különös figyelmet fordítva a direktív valamint a komisszív-promisszív beszédcselekmények fontosságára. Figyelembe véve az eredeti francia nyelvű szöveg sajátosságait, valamint a diplomáciai szaknyelv jellemzőit, az elemzés az egyes beszédaktusok bemutatásán túl igyekszik szemléltetni a(z egyház) politikai beszéd főbb nyelvészeti vonásait is. Havril Ágnes Az angol szaknyelvtudás konstruktumának modellezése Jelen előadás része egy többéves, elméleti és gyakorlati szempontokat átfogó PhD munkának, amely az angol szaknyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztésének, mérésének és értékelésének vizsgálatával foglalkozik a nyelvigényes társadalomtudományi felsőoktatási képzések és szakmák területén. Empirikus kutatásunkat megelőzte egy elméleti szintézis, amely az angol szaknyelvtanulás, -tanítás és vizsgáztatás szorosan összefüggő, komplex nyelvpedagógiai kapcsolatrendszerén alapul: az angol szaknyelvi kommunikatív kompetenciát magában foglaló, szaknyelvtudás konstruktum komponenseinek rendszere. Az angol kommunikatív szaknyelvi kompetencia multidsizciplináris aspektusain alapuló szaknyelvtudás konstruktum komponensei és azok állandó kölcsönhatásainak rendszerszerű leírása és taxonomikus modellezése kutatásunk elméleti eredményeinek egyik nóvuma. Az előadásban bemutatásra kerül a kommunikatív szaknyelvi kompetencia mint a tudás új szemléletének egyik lehetséges értelmezése – amely egyben a szaknyelvtudás konstruktum alkotóeleme -; a konstruktum terminológia interdependens jellegzetessége; a kompetenciák mint a személyiség komponensrendszerének ismertetése; valamint a tudományelmélet legkorszerűbb taxonómiai elmélete, a komponensrendszer elmélete. Az eljárás és az elsőként javasolt szaknyelvtudás kostruktum modellje az idegennyelv-pedagógia multidiszciplináris szemléletének újabb bizonyítéka. Heltai Pál Összetett szavak fordítása Az összetett szavak kérdéseinek kutatása kiemelt jelentőséggel bír a nyelvészet legkülönbözőbb ágaiban. A morfológia a szóképzés eszközei között tárgyalja, a kognitív nyelvészet a kreatív, metaforikus szempontokat vizsgálja, a pszicholingvisztika a mentális lexikonban való tárolás kérdéseit, a nyelvoktatás az összetett szavak 15
tanulását, és az összetett szavak tanulása és használata során jelentkező interferencia, illetve az alkalmazott stratégiák kérdését. A fordítástudomány eddig kevés figyelmet fordított az összetett szavakra. Kenny a fordítási univerzálék vizsgálatában elemzi az írók által alkotott kreatív összetételek fordítását, és azt a következtetést vonja le, hogy az összetett szavak fordításában a feltételezett fordítási univerzálék közül elsősorban a normalizáció érvényesül. A fordítás szempontjából további kérdések lehetségesek. Az összetett szavak létrehozása során mindig szemantikai sűrítés történik, az elemek közötti viszony sohasem explicit – az összetett szavak jelentése sohasem teljesen kompozicionális. Az összetett szavak továbbá gyakran hordoznak kultrúra-specifikus elemeket: az adott kultúrától is függ, hogy a valóság mely elemeit lexikalizálja, és milyen módon, egyszerű vagy összetett szóval. Ezért az összetett szavak fordításának vizsgálata fontos támpontokat szolgáltathat a fordítási univerzálék, különösen az explicitáció, illetve a kultúra-specifikus kifejezések fordításának témakörében. A jelen előadás ezeket a kérdéseket vizsgálja angol-magyar és magyar-angol fordítások elemzésén keresztül. Hidasi Judit A japán természeti katasztrófa kommunikációs tanulságai A 2011 márciusában bekövetkezett természeti katasztrófa intenzitása és láncreakciós jellege még a hasonló csapásokhoz szokott japán társadalmat is kizökkentette a krizis-feldolgozás megszokott menetéből. A japán társadalom a példátlan emberi és anyagi veszteségek mellett a legnagyobb kihívásként a kommunikációs deficitet élte meg. A japán kommunikáció sajátosságai (indirektség, homályosság, stb.) felfokozottan érvényesültek a közéleti kommunikáció különféle érintett fórumain: a három szóvivői hírforrásból (a kormány-, az ipar- és a tudományos világ) táplálkozó kommmunikációs üzenetek nem egy esetben felülírták és kioltották egymást. Az előadás narratív példákon keresztül mutatja be a kialakult krízis-kommunikációs szituációk ellentmondásos voltát. Hoboth Katalin Szaknyelv, oktatás, tankönyv (A szaknyelvek oktatásával és a tankönyvekkel kapcsolatos problémák kétnyelvűségi helyzetben) Kisebbségi kétnyelvűségi helyzetben a szaknyelvekkel kapcsolatban számos probléma felmerül. Szlovákiában a kétnyelvű szakemberek gyakran nem ismerik anyanyelvük e regiszterét, mivel intézményes keretek között a szlovák szaknyelvet sajátították el. A szaktantárgyak anyanyelven történő oktatása során a tankönyvekkel kapcsolatban merülnek fel problémák, ui. a használatban lévő tankönyvek többsége fordítás. E téma vizsgálatával foglalkozó nyelvészek, pl. Misad Katalin, Lanstyák István, Szabómihály Gizella rámutattak arra, hogy a tankönyvekben kontaktusjelenségek, a magyarországitól eltérő terminológiahasználat, szakszerűtlen megfogalmazásmód figyelhető meg. Előadásom célja a szaktantárgyak oktatásával kapcsolatos és az oktatás során felmerülő problémák bemutatása, ill. a magyar tanítási nyelvű építőipari szakközépiskolákban használatos tankönyvek értékelése, különös tekintettel a szintaktikai és lexikális szinten megjelenő pontatlanságokra, a magyarországitól eltérő szakszóhasználatra. Honti Enikő A reáliák fordítása Előadásom témája egy, a fordítás során felmerülő problémakör, a reáliák fordítása. Ezzel a problémakörrel minden fordító találkozik munkája során, és céljuk, hogy minél adekvátabb módon oldják meg a problémát. A kutatás korpuszát Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk című regénye és annak angol, ill. német nyelvű fordítása adja. A kutatás során azt vizsgáltam, hogy a műben előforduló reáliák közül melyek fordítása okozott nehézséget a fordítóknak, és hogy a fordítók milyen megoldást alkalmaztak ezen problémák leküzdésére. A 16
reáliák fordításakor figyelembe kell venni a reália műben betöltött szerepét, és hogy ez a szerep a fordításban megjelenik vagy sem. Szintén vizsgáltam azokat a fordítói stratégiákat is, melyeket a fordítók többé-kevésbé rutinszerűen alkalmaznak egy-egy fordítás elkészítése során. Huber Ágnes „ha sváb szavakat hallunk, megdobban a szívünk…“ Fiatal magyarországi németek nyelvhasználata és nyelvi azonosságtudata A kisebbségek identitása és nyelvhasználata szoros összefüggésben áll a mindenkori társadalmi, politikai, gazdasági állapotokkal. A XXI. század egyre globalizálódó korszakában a szűkebb regionális ill. országos földrajzi kereteken kívül a tágabb, sok szempontból egységesülő és multikulturális európai-, továbbá világviszonylatokat sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A kisebbségkutatás egyik legizgalmasabb, legaktuálisabb feladata és egyben célkitűzése az etnikai csoportok nemzeti, nemzetiségi és nem utolsó sorban nyelvi azonosságtudatának feltérképezése és a változások, a közösségmegtartó kulturális stratégiák átrendeződésének vizsgálata. Ez utóbbi aspektus különös fontossággal bír a közösség fiatal felnőtt tagjaira vonatkoztatva. Előadásomban disszertációs projektem szociolingvisztikai aspektusaival foglalkozom. A több éves kutató- és terepmunka célja magyarországi német ill. német származású magyar fiatalok nyelvhasználatának, nyelvi attitűdjeinek, etnikai és nemzeti azonosságtudatának vizsgálata, valamint azon társadalmilag releváns tényezők kiemelése, amelyek hozzájárulhatnak a magyarországi német kisebbség fennmaradásához. A prezentáció keretében elsőként felvázolom a kutatás legfontosabb momentumait, majd pedig élő adatokkal, konkrét interjúrészletekkel mutatom be, miként vélekedtek válaszadóim a közösség nyelvi repertoárjában (aktívan vagy passzívan) jelenlévő nyelvváltozatokról, azok használatáról, nyelvtudásukról és nyelvi attitűdjeikről. Ivácsony Zsuzsanna A magyar nyelv oktatásának mérhető hatásai a moldvai csángóknál A moldvai csángó szakirodalom a 19. század közepe óta hírt ad a moldvai magyar értelmiség és intézményi hálózat féken tartásáról, illetve arról, hogy milyen nagy körültekintéssel figyelt oda a román állam, hogy a csángó falvakba román nacionalista szellemben nevelt papok, tanítók, hivatalnokok kerüljenek. A modern állami iskolahálózat kialakulása óta az iskolai oktatás kizárólag az állam nyelvén működik. Bár a kommunista diktatúra elején (1950-es éveke eleje) a magyar Népi Szövetség több faluban tartott fenn iskolákat, a nemzeti identitás alakulásában nem volt meghatározó ereje. Hosszú szünet után, 2000-ben, a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége indította útjára azt az oktatási programsorozatot, melynek köszönhetően ma 21 faluban folyik a magyar nyelv oktatása. Ugyancsak az említett szervezet érdeme az ún. keresztszülő program, az ide bekapcsolódó egyének rendszeres anyagi juttatásai fedezik a diákok taníttatásának költségeit. A támogatók bizalmát a személyközi kapcsolatokra alapozták, a keresztszülők és keresztgyerekek közötti kapcsolatteremtéssel a támogatásoknak nyilvánosságot szántak. Előadásomban arra vállalkozom, felvázoljam a magyar nyelv mérhető hatásait annak az 52 darab levélnek kapcsán, amelyet a Csíkszeredában tanuló moldvai csángó gyerekek írtak szervezett körülmények között a keresztszülő programban résztvevő személyeknek, keresztapáknak. A rendelkezésemre bocsátott szövegek elsődleges funkciójaként az egyének közti kommunikáció jelölhető meg. Személyes élményeket rögzítenek, családi és közösségi eseményekről számolnak be, egymástól térben távoli történések részleteit közlik. Az információcsere jelen formája azonban túlmutat a szokványos levelezések sémáján. Az intézményes keretek között, inkább „megrendelésre”, mintsem személyes indíttatásból íródott szövegek egy sajátos kulturális kontextusba vannak ágyazva. A csángó gyerekek jelen esetben elsősorban azon kliséknek kellett megfelelniük, amelyeket a magyar oktatás szervezői exponálnak a nyilvánosság felé. A levelek tartalmának vizsgálata révén azokat a kommunikációs sémákat igyekszem bemutatni, amelyek a jelzett szituációból erednek. Feltételezve, hogy nemcsak a levélírás műfaji sajátosságait ismertették meg a diákokkal, hanem a tartalmi összetevőkre is ráirányították a figyelmet, közös motívumok, törvényszerűségek meglétét vizsgálom és mutatom be. Kérdésként fogalmazódik meg továbbá, hogy értelmiségi elit által forgalmazott „csángó image” miként nyilvánul meg a szövegekben. 17
Kegyes Erika Vezetési stratégiák – gender-statégiák? Az előadás a nyelvészet szemszögéből, elsősorban a tartalomelemzés módszerével keresi a választ arra a kérdésre, hogy a férfi és a női vezetők valóban eltérő vezetési stílusokat, különböző kommunikációs stratégiákat használnak-e a pozíciójukkal kapcsolatos kommunikációs és megnyilatkozási formákban. A vizsgálat elméleti keretét a gendernyelvészet képezi, amelynek állítása szerint a férfi és a női kommunikációban tapasztalható különbségek applikálódnak a munkahelyi környezetre is, sőt elsősorban pszichológiai okokból munkahelyi szituációkban hatványozottan vannak jelen. A vizsgálat korpuszát olyan magyar és német sajtóorgánumokban megjelent interjúk adják, amelyekben a vezetők a saját tapasztalatuk alapján válaszolnak arra a kérdésre, hogy vannak-e különbségek a férfi és a női vezetők kommunikációs stratégiáiban, s ez mennyire hozható összefüggésbe a férfi és a női vezetők különböző vezetői stílusával. Tágabb keretben az előadás azt is vizsgálja, hogy szinkronban vannak-e a nyelvészek és a kommunikációs szakértők, a trénerek, illetve a vállalti kommunikációval foglalkozó nyelvészeti aspektusú, ill. a vállalatvezetési szakkönyvek megállapításai. Következtetésképpen az előadás rávilágít arra, mi következik abból kommunikációs és vállalatvezetési stratégiai szempontból, ha az eredmények, az elméleti megfontolások és a tapasztalatok túlságosan is ellentétesek. Kis Ádám Terminus – nem technicus A tudományos nyelv az indokoltnál szélesebb körben használja a terminus technicus szakkifejezést. Az előadás metaterminológiai, a terminus terminus jelentését vizsgálja. Arisztotelészhez visszanyúlva tisztázzuk a szó eredetét. Megállapítjuk, hogy a terminus olyan szó, amelynek jelentését nem-faj meghatározással leírták. Ennek lényege az egy kategóriába tartozó dolgok elhatárolása egymástól (terminus = határkő). Ezután a szöveg és a szótár szerepét vizsgáljuk a terminus létrehozásában. Bemutatjuk, hogy az értelmező szótárak a terminusok reprezentálásának, és nem létrehozásának eszközei, ez döntően szövegekhez kötődik. Harmadjára azt mutatjuk meg, hogy a terminus nem feltétlenül kötődik a szaknyelvekhez, különösen nem a műszaki nyelvhez, annak ellenére sem, hogy a terminológiatan az utóbbihoz kötődik. Terminusjellegű lexémák nem szakmai szövegeket is jellemezhetnek, és természetes jelentésstruktúrák is lehetnek terminusjellegűek. Befejezésül áttekintjük a szó nemzetközi használatát. Klaudy Kinga Empirikus kutatások a fordító láthatatlanságáról A fordító láthatatlanságát másképp értelmezik a műfordításban, a szakfordításban és a fordítástudományban. A műfordításban, ahol a fordító neve általában fel van tüntetve, a fordító láthatatlansága az jelenti, hogy a célnyelvi szövegen nem látszik, hogy fordítás. Illetve, mint ezt Venuti (1995) The Translator’s Invisibility című művéből tudjuk, koronként változott a történelem folyamán, hogy a fordító a honosítás vagy az elidegenítés stratégiáját alkalmazta. A szakfordításban a fordító tényleg láthatatlan, hiszen neve nincs is feltüntetve, és szerzői jogai is tisztázatlanok. A fordítástudomány, melynek célja az egyéni fordítói tapasztalatok általánosítása, rendszerbe foglalása, lehetőség szerint fordítási törvényszerűségek megállapítása, kezdetben szükségképpen háttérbe szorította a fordító személyét. A fordítástudomány klasszikusai (pl. Catford 1965) nem foglalkoznak a fordító 18
személyével, nem szerepel a Translation Studies Holmes-féle (1988) klasszikus felosztásában sem. Ez a helyzet változik az ezredfordulón: Chesterman (2000) oksági modellje előtérbe helyezi a fordító személyét, mikor azt vizsgálja: mi van hatással a fordításra, és mire van hatással a fordítás. Azóta több empirikus vizsgálat született, mely a fordító személyét állította középpontba, és ezzel együtt a láthatatlanság kérdését is felvetette. Az előadás a fordító láthatatlanságára vonatkozó nemzetközi (dán, finn stb.) empirikus kutatások eredményeit ismerteti, azzal a céllal, hogy ösztönözze az ilyen irányú magyar kutatások megindulását. Kovács Éva Egészségügyi szaknyelvi kommunikáció Előadásom első részében az egészségügyi (orvosi, fogorvosi, gyógyszerészeti) szaknyelv rövid jellemzését és a szakszövegek fordításának szükségességét vázolom fel. A második részben a szakmai szóbeliséget az orvos-beteg közötti kommunikációt vizsgálom. Lehet-e valódi dialógus az orvos-beteg kapcsolatában vagy a beteg függőségi viszonya miatt csak az orvos részéről történő instrukciókról és tanácsadásról van-e szó. Az elmúlt évek új kommunikációs formája az internetes kommunikáció, melynek során a beteg részéről írásbeli problémafeltárás történik, amire a szakember szintén írásban válaszol, ad tanácsot. A betegkövetés e formája követhetetlen. Beszélhetünk-e ebben az új helyzetben gyógyításról, vagy csupán tanácsadásról? Melyik és milyen korú betegcsoport részesíti előnyben az „arctalan” internetes orvost a személyes megkereséssel - a háziorvos és különböző szakorvosok felkeresésével - szemben? Knipf-Komlósi Erzsébet – Müller Márta A Magyarországi Német Nyelvjárások Szótára a dokumentációs, nyelvjárási és a gyakorlati lexikográfia metszéspontjában A társadalmi, gazdasági és technikai változások (magyar) nyelvi lecsapódásai és az autochton német nyelvjárási beszélők beszédszíntereinek általános zsugorodása, illetve megszűnése a nyelvi adatmentés céljából lassan létfontosságúvá teszi egy magyarországi német tájszótár elkészítését. Bár a magyarországi német nyelvjárások egy átfogó tájszótárban történő kodifikálásának gondolata visszanyúlik a 20. század derekára (Tafferner 1941, Mollay és Hutterer 1961), a tájszótár koncepciójához és korpuszához a 20. század második felében csak előtanulmányok születtek/születhettek. A tájszótár-projektet hosszú szünet után egy 2010-ben alakult, ELTE-s és PTE-s nyelvjáráskutatókból és lexikográfusokból álló szakmai csoport karolta fel, amelynek köszönhetően a tájszótár koncepciójának és korpuszának a kialakítása, a tájszótár makro- és mikrostruktúrájának a megtervezése, végre szervezett keretek között indulhatott el. Ennek a maga nemében egyedülálló nyelvsziget-tájszótárnak az elkészítéséhez egy egyszerre deduktív (tervezés) és induktív (sémák tesztelése konkrét próbaszócikkek által) lexikográfiai folyamat vezet. Az előadás ennek a folyamatnak az előzményeiről, a szótárkorpusz kialakításának szempontjairól és jellemzőiről, a digitális adatbázis aktuális állapotáról, a makrostruktúra felépítéséről, konkrét próbaszócikkek példáin bemutatva a szócikkek különböző lemmatípusairól és szerkezetéről, valamint a szótár internetes felületéről ad áttekintést. Kovács Éva Mária A kontextus szerepe a poliszémiában az angol nyelv tükrében A poliszémia mindig is nagy érdeklődésre tartott számot mind az angol lexikális szemantikusok, mind a lexikográfusok körében. A poliszémia az a jelenség, amikor egyetlen szónak két vagy több jelentése van, és ez a két vagy több jelentés valamilyen kapcsolatban áll egymással. Közismert tény, hogy sok esetben nem könnyű a poliszémia (pl. az angol body: test, holttest, törzs, testület, testesség, stb.) és a homonímia (pl. az angol bank: pénzügyi intézet; folyó part) egymástól való elhatárolása, és ez különösen nagy kihívást jelent a lexikográfusok számára is. A két jelenség megkülönböztetésére a szakirodalomban általában az etimológiát hívják segítségül: egy szó akkor számít eszerint poliszémnek, ha két jelentése ugyanazon szó jelentéséből jött létre (pl. a két jelentés fokozatos 19
eltávolodásával, metaforikus átvitel következtében stb.). Ezzel szemben, a homonímia etimológiailag egymással kapcsolatban nem álló szavakra utal, amelyeknek véletlenül ugyanaz a kiejtése és/vagy szóalakja. A homonímia és poliszémia gyakran kétértelműséghez vezet, és a kontextus rendkívül fontos a megnyilatkozás jelentésének helyes értelmezésében. Bár néhány hagyományos nyelvész, mint pl. Lyons (1981: 44, 1995: 55) is, felismerte a homonímia és poliszémia kontextus függőségét, a kontextus meglepően kis szerepet játszott lexikális szemantikájukban. Az újabb, kognitív irányultságú lexikális szemantikai tanulmányok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a kontextusnak a többjelentésű szavak értelmezésében betöltött szerepének. Ezt felismervén, néhány nyelvész, mint pl. Tuggy (1993), Croft és Cruse (2004), Evans és Green (2006), valamint Ravin és Leacock (2000) azzal érvel, hogy egy harmadik különbséget kell tennünk, éspedig a poliszémia és ’meghatározatlanság’ (indeterminacy vagy vagueness) között. Az előbbi esetében a különböző jelentések eltárolódnak az emlékezetünkben, amelyet bármikor előhívhatunk, az utóbbi esetében a jelentést a kontextus ’tölti be’. E tanulmány elsődleges célja annak feltárása, hogy milyen szerepet játszik a kontextus a poliszém szavak jelentéseinek feltárásában. Az elemzés során a kontextus három fő fajtáját vázolom fel: a szituációt, amelyben a kifejezést használjuk, a mondatot, amelyben a kifejezés előfordul és az egyén lexikális tudását, amely alapján a kifejezés jelentését értelmezi. Kovács Kornél Prepozíciós inkorporáció a német nyelvben Az inkorporáció mint mondatszerkesztő erő a szintetikus nyelvek jellemző tulajdonsága, ez a jelenség azonban más nyelvekben is megtalálható. Az előadásban a német nyelvben megfigyelhető prepozíciós inkorporáció és annak tulajdonságai kerülnek bemutatásra. Az előadás nyelvtipológiai munkákból kiindulva a következő kérdésekre próbál választ találni: Milyen definíció alkalmazása elfogadható? Mennyire motivált maga a jelenség? Milyen szóképzési jegyek figyelhetők meg? Mi az inkorporáció tulajdonképpeni funkciója? Egyéb változások regisztrálása mellett a legfontosabb kérdés, hogy a jelenség mennyiben befolyásolja a mondatok belső idei szerkezetét, hogy milyen változások mennek végbe a német nyelvben egyébként is vitatott akcióminőség keretein belül. A kérdések elméleti argumentáció mellett korpuszpédákkal egybevetve kerülnek megválaszolásra. Kovács László Szóasszociációs vizsgálatok alkalmazási lehetőségei márkák vizsgálatában A szóasszociációs vizsgálatok potenciális lehetőséget kínálnak a márkák kognitív reprezentációjának pontosabb megismeréséhez. A nyelvészetben is alkalmazott szóasszociációs kutatási módszer ugyanakkor nem teljesen egyezik meg a marketingben / márkakutásban alkalmazott asszocációs eljárásokkal. Az előadás a főbb eltéréseket mutatja be mind az adatfelvétel, mind az adatok kiértékelésének folyamatában, és rávilágít azokra a – kutatási célokból, illetve a diszciplínaspecifikus megközelítésekből fakadó – különbségekre, amelyek figyelembevétele elengedhetetlen szóasszociációs tesztek végzésekor. A megközelítések elméleti különbséginek tárgyalása mellett mind nyelvészeti, mind marketing-célú szóasszociációs kutatások empirikus eredményeit is elemezzük. Kusztor Mónika Az összevonás jelensége a szinkrontolmácsolt szövegben A kutatás célja az információeloszlás egy aspektusának vizsgálata szinkrontolmácsolt szövegekben, angolnémet nyelvpárban. Az elmúlt években végzett több tanulmányom eredménye szerint a szinkrontolmácsolt szöveg információeloszlására jellemző, hogy egy forrásnyelvi információs egységet (a szöveg pragmatikaikommunikatív egységét) több, kisebb információs egységre bontva találunk. Jelen előadás a sokkal ritkább összevonás jelenségének vizsgálatáról számol be. Fő kérdésfeltevései, hogy mely visszatérő minták figyelhetők meg a több forrásnyelvi információs egységben közvetített tartalom egyetlen célnyelvi információs egységben történő transzlációjának előfordulásainál, ill., hogy fellelhetőek-e 20
grammatikai vagy kommunikatív-pragmatikai jegyek az érintett információs egységekben vagy azok nyelvi környezetében, amelyek lehetővé teszik ezt a szinkrontolmácsolás nehéz nyelvprodukciós körülményei között atipikus jelenséget. Elisabeth Lang Zur Rezeption der Werke Sándor Márais in Österreich In Österreich gehört Sándor Márai neben Imre Kertész und Péter Esterházy zu den bekanntesten und beliebtesten ungarischen Autoren. Vor dem zweiten Weltkrieg einer der bedeutendsten Schriftsteller Ungarns, geriet er nach dem Krieg in Vergessenheit. Posthum kam es durch die Neuauflage seines Romans „Die Glut” im Jahr 1999 zu einer Renaissance seiner Werke im deutschsprachigen Raum. In diesem Beitrag soll anhand von Zeitungsrezensionen die Rezeption dieses Autors in Österreich nachgezeichnet werden. Lendvai Endre A nonverbális kommunikáció kontrasztív grammatikája A globalizációban kultúrák párbeszédén verbális és nonverbális alrendszerekből építkező lingvokultúrák kommunikációját értjük. Az „idegennyelv-oktatást” a „lingvokultúra-oktatás” váltja fel. A tananyagokba beépül a nonverbális kommunikáció. A verbális nyelvben domináns szemantikai tartalom kiegészül a nonverbális nyelvben domináns pragmatikai, érzelmi-értékelő tartalommal. Kontrasztív tananyaggá válnak a nonverbális csatorna részrendszerei: a nemzeti mentalitás, értékrend, kommunikatív viselkedés, szokásrendszerek, testbeszéd, szimbólumok. A nonverbális kommunikátor zérusközeli tudatszinten kommunikál. A normakövető üzenet információértéke minimális, pozitív, míg a deviáns üzenet maximális, negatív reakciót vált ki a partnerben. A nonverbális kommunikáció kontrasztív grammatikája a zérusközeli tudatszinten leadott jeleket vizsgálja. Célja az intekulturális félreértés, kultúrsokk prevenciója, vagyis az eltérő lingvokultúrákhoz tartozó kommunikátorok közti megértés, gördülékeny üzenetváltás biztosítása. A nonverbális kommunikáció szempontjából irreleváns, hogy mely verbális nyelven folyik a konverzáció. Az üzenetek befogadása inferenciális dekódolással történik. A mélyen beágyazott nemzeti mentalitásból fakadó sokfunkciós amerikai mosolyt az amerikai beszédpartner mindössze nyugtázza, míg a kelet-európai (magyar, orosz stb.) beszélő 'képmutatónak' tartja. Dekódolása: „Ha X mindig mosolyog, akkor 'képmutató'.” A szűkebb funkciórendszerrel rendelkező magyar vagy orosz mosoly az amerikai partnerben hiányérzetet okoz, ezért hatásmechanizmusa: „Ha X keveset mosolyog, akkor 'barátságtalan'”. Az idegen lingvokultúrák oktatása a 'képmutató' ↔ 'barátságtalan' típusú pragmatikai konfliktusok prevencióját a partner jelrendszerek tanításával kívánja megoldani. Liebhardt Zsolt Külföldi nyelvtanulók attitűdjei a magyar mint idegen nyelv vonatkozásában A magyar mint idegen nyelv tárgykörében megjelenő tanulmányok alig foglalkoznak azzal a kérdéssel, hogy valójában kik a magyar mint idegen nyelv tanulói Magyarországon. Jelen dolgozatban azokra a kevésbé kutatott kérdésekre kísérelek meg válaszokat találni, hogy a magyar mint idegen nyelv tanulói miért tanulnak magyarul, miből fakadó, és milyen motivációval állnak hozzá a nyelvtanuláshoz, és mi az az általuk kitűzött szint, ahova el akarnak jutni, illetve, hogy hol, kivel, milyen színtereken használják a nyelvet. A kutatás során elektronikus formában, interneten keresztül 12 kitöltött kérdőívet kaptam vissza a világ legkülönbözőbb tájairól az Amerikai Egyesült Államoktól kezdve, Európán át egész Ausztráliáig. A MID tanárok számára dolgozatom továbbgondolása azért lehet hasznos, mert segítséget adhat abban, hogy a külföldi diákjaiknak milyen nyelvi szituációkban van szükségük a magyar nyelvre, ezekhez, milyen nyelvtani ismeretekkel kell rendelkezni és használati szinten alkalmazni, illetve melyek azok az idegen nyelvi készségek, amelyeket fokozottabban érdemes fejleszteni a szociopragmatikai ismeretekkel összhangban. 21
Lőrincz Ildikó A többnyelvűség támogatása az iskolában – többnyelvűségi megközelítésekkel: a CARAP projekt Az előadás során ismertetjük az Európa Tanács Élőnyelvek Európai Központja (Graz) 2. és 3. középtávú programja által támogatott CARAP projektet, melynek eredménye egy, a Közös Európai Nyelvi Referenciakeretet kiegészítő kompetencia lista, a CARAP Referenciakeret, amely a nyelvi, kulturális kompetencia összetevőit speciális nyelvi-kommunikációs nevelési megközelítések, a többnyelvűségi megközelítések megvalósítása nyomán formalizálja, rendszerezi. A többnyelvűségi megközelítések olyan speciális nyelvfejlesztő, nyelvi nevelési módszerek, amelyek egyidejűleg több nyelvváltozat tanulását és/vagy megfigyelését, összevetését teszik lehetővé kognitivista megközelítésben, ideértve a tanuló anyanyelvét, az oktatás nyelvét, a tanult idegen nyelveket, a regionális és kisebbségi nyelveket stb. A CARAP Referenciakeretet kiegészíti egy on-line elérhető tananyag adatbázis, valamint egy oktató csomag, amely felhasználható az intézményes pedagógusképzésben vagy távoktatási tananyagként az önképzésben. Lutsar Kristiina 21. századi nyelvi kurzusok az NyME-SEK-BTK-n Az E-learning egyre népszerűbbé válik a világban. A NyME-SEK-BTK pilótaprojekt keretében létrehozott webalapú idegen nyelv (észt, finn, lett) kurzusok az A1 szintnek két pillérén alapulnak. Önálló munka webes környezetben és videokonferencia formában tartott kontaktóra. A kurzusunkon a Moodle nevű tanítási tanulási keretrendszert használjuk, ami lehetővé teszi tananyagok bemutatását (pdf dokumentumok, hangfájlok), a tanulók és tanárok közötti kommunikáció fejlesztését (postafiókok, fórumok, csevegő szobák) és a tanulók tesztelését (különböző feladatok) és értékelését is. Az előadásban bemutatom a víziónkat az e-learningről, a kurzusok felépítését és a tanítási lehetőségeket. Feltárom az előfordult nehézségeket és problémákat a webes tanulás pozitív és negatív oldalait szem előtt tartva. Majoros Krisztián A sejt metaforikus modelljei a molekuláris sejtbiológiában különös tekintettel a fehérjeszintézisre Az előadás a sejt mint céltartomány metaforikáját dolgozza fel, ennek a tudományos ismeretátadásban betöltött szerepét előtérbe helyezve. Célom, hogy feltárjam azoknak a metaforáknak a rendszerét, amelyek a molekuláris sejtbiológiában központi jelentőséggel bírnak. Kiindulópontként az szolgál, hogy a metaforák fontos szerepet játszanak a már meglevő tudás közvetítésében. Ez jól vizsgálható egyetemi tankönyvek metaforikájának elemzésével. Végső soron arra a kérdésre keresem a választ, mi az összefüggés a tudományos diskurzus, a metaforahasználat és a tudományfejlődés között. A korpuszelemzés eredményei alapján megállapítható, hogy a molekuláris sejtbiológia születésének idején használatos sejtfogalom egy idealizált kognitív modell (IKM) segítségével írható le: A SEJT EGY IPARVÁROS, mely modell később új metaforák hatására átalakul, specializálódik: A SEJT EGY SZÁMÍTÓGÉP ÁLTAL VEZÉRELT IPARVÁROS lesz. Arra próbálok rámutatni, hogy a tudományfejlődés a használt metaforika szintjén is tetten érhető, ezt pedig döntő módon befolyásolják mind a tudomány belső, mind a tudományos diskurzust körülvevő társadalmi folyamatok. Mátyus Kinga Szociolingivisztikai különbségek óvodás gyermekek beszédében – a változószabályok elsajátítása Az azonszótagú l kiesése és az inessivusi (ban) olyan szociolingvisztikai változók a magyar nyelvben, melyekről tudjuk, mely független változók befolyásolják. Előadásomban egy jelenleg folyó kutatás eredményeit mutatom be. 22
Jelen kutatás célja e két, hangtani, illetve hangalaktani változó vizsgálata óvodás korú gyermekeknél. Megvizsgálom, mely életkorban jelenik meg a két változó felnőtt beszélőkre jellemző mintázata, mint például a nemek vagy a foglalkozási csoportok szerinti megoszlás (ez utóbbi gyermekeknél a szülők, főként az anya foglalkozási csoportját jelenti). Az óvodás gyermekek vizsgálatában kapott adatokat összehasonlítom a Budapesti Szociolingvisztikai Interjú 2. változatában kapott adatokkal. Kutatásom módszertana a következő módon épül fel: budapesti óvodákban vizsgálok két korcsoportot: 3–4, illetve 5–6 éveseket 2 szituációban: feladatmegoldásban illetve irányított beszélgetésben. Az óvodák Budapest eltérő városrészeiben találhatók, ebből, illetve az intézmények jellegéből is adódik, hogy eltérő szociokulturális hátterű gyermekek látogatják. Vizsgálatomban azt várom, hogy már az óvodás korú gyermekeknél is találunk eltérést a szocioingvisztikai változók használatában: a külföldi szakirodalomnak megfelelően a lányok inkább a sztenderd-, a fiúk pedig a nem sztenderd változatot részesítik előnyben. Emellett a gyermekek nyelvhasználatára hatással lesz a szülők foglalkozása is. Medgyes Péter Aranykor – Nyelvoktatásunk két évtizede: 1989-2009 Sokan vélekednek úgy, hogy az elmúlt két évtized csalódások sorozatából áll. Ez túlzó megállapítás, és ami az idegennyelv-oktatásinkat illeti, ennek ellenkezője az igaz. Noha európai összehasonlításban Magyarország ma is hátul kullog, a hazai lakosság nyelvtudása drámai mértékben megnövekedett a rendszerváltás óta. Előadásomban áttekintem az elmúlt húsz év fejleményeit a Nemzeti Tankönyvkiadónál megjelent könyvem alapján. Amellett érvelek, hogy ez az időszak valóságos földindulást eredményezett, ám lelkesedésemet valamelyest visszafogják a 29 kollégával folytatott interjúk. Könyvem fejezeteinek sorrendjét követve, előadásom – címszavakban – az alábbi részterületeket érinti: Előzmények; Magánnyelviskolák, Kétnyelvű oktatás; A nyelvkönyvpiac; Az orosztanárok átképzése; A hároméves nyelvtanárképzés; A Nemzeti alaptanterv; Mértékelés; A kevésbé tanult nyelvek; A Világ – Nyelv program; A nyelvi előkészítő év; Exporttanárok Elizabeta Emberšič Škaper – Ibolya Dončeč Merkli Slovenska hišna imena na Gornjem Seniku in v Števanovcih Prispevek obravnava oz. analizira hišna imena v dveh največjih porabskih vaseh. Za izhodišče nam je služilo zbrano gradivo, objavljeno v zborniku Etnologija Slovencev na Madžarskem 2. iz leta 1999 oziroma lastno delo na terenu. V vsaki porabski vasi imajo posamezne hiše oziroma družine hišno ime, ki sodijo v stare čase podeželjskega življenja. Ta se podedujejo, če družina izumre, njeno hišno ime lahko podeduje tudi družina, ki z njo ni bila v sorodu. V novejšem času, ko je veliko tujih lastnikov, se še naprej ohranjajo, služijo predvsem za orientacijo v vasi. Kriteriji za razvrščanje hišnih imen so lahko podani po diahronem ali sinhronem načelu. V študiji smo se odločili za sinhrono načelo sistematiziranja. Zanimalo nas je predvsem to, kako se določeno hišno ime narečno izgovarja, kakšen je njegov pomen in od kod izvira. Pri analizi hišnih imen na Gornjem Seniku in v Števanovcih smo se odločili za razvrstitev gradiva v šest glavnih skupin, to so hišna imena iz osebnega imena nekdanjih ali sedanjih lastnikov, iz priimkov prednikov ali prejšnjih lastnikov, iz poimenovanj za poklice oz. pretekle dejavnosti, iz imen, ki so povezana s krajem bivanja, iz vzdevkov ter hišna imena še brez zadovoljive razlage. Mezei Gabriella Motivációs stratégiák és önszabályozó tanulás A motivációs stratégiák a tanári motivációs repertoár meghatározó elemei, bár definíciójuk és konkrét hasznosságuk is problémás. Kutatásaim sem szisztematikusságot, sem tudatosságot nem támasztanak alá, inkább egy ellentétes folyamatra utalnak. Három kérdőívre támaszkodtam: (1) egy Dörnyei motivációs self-rendszerére alapuló kérdőívre, (2) Stockwell önálló tanulási kérdőívének adaptált verziójára (önálló tanulás/tanulási szokások), és (3) Dörnyei 23
motivációs stratégiáira épülő kérdőívre. A minta 92 fős, középiskolás populáció. A főbb eredmények: (1) a motivációs stratégiák fázisai szignifikáns összefüggést mutatnak, ahol az első három fázisban folyamatosan csökken a motivációs stratégiák ereje, (2) a 14 megbízható skálán nyolcban szignifikáns eltérés mutatkozott a tanárok között, minden esetben a kisebb gyakorlattal rendelkező tanár javára, (3) regresszió analízis kimutatta, hogy a motiváció és az önálló tanulás játszik szerepet a motivált nyelvtanulói viselkedésben, a motivációs stratégiák pedig nem járulnak hozzá ennek kialakításához. Misad Katalin A magyar mint idegen nyelv a pozsonyi Comenius Egyetemen A pozsonyi Comenius Egyetemen – kisebb-nagyobb megszakításokkal – 1926 óta jelen van a magyar mint idegen nyelv tanulmányi szak. Az 1989-es rendszerváltozás után megnőtt a magyar nyelv iránt érdeklődő szlovák anyanyelvű hallgatók száma, ezért a magyar mint idegen nyelv oktatását biztosító Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék mind tartalmában, mind szerkezetében átalakította a korábbi tanulmányi szak modelljét. Az utóbbi tíz évben a magyar mint idegen nyelv, illetve a hungarológia oktatásán kívül a tanszék a levéltáros hallgatók számára is biztosítja a magyarnyelv-oktatást. Erre azért van szükség, mivel a szlovákiai levéltárakban található 1918 előtti anyag jelentős része magyar nyelvű, melynek feldolgozásához elengedhetetlen a magyar nyelv ismerete. A tanszék emellett szorgalmazza a magyar mint idegen nyelv kari szintű oktatását is, ami azt jelenti, hogy a magyar nyelv iránt érdeklődő bölcsészhallgatóknak lehetősége nyílik a nyelv legalább alapfokú elsajátítására. Előadásom célja az lenne, hogy bemutassam a pozsonyi Comenius Egyetemen folyó magyar mint idegen nyelv oktatásának egyes modelljeit s az ezekkel kapcsolatos problémákat, illetve feladatokat. Molnár Mária Temesi Mihály és a nyelvpolitika Az előadás a nyelvpolitikával és a nyelvi tervezéssel összefüggő gondolatokat, javaslatokat kívánja bemutatni Temesi Mihály nyelvészeti munkásságában. Teszi ezt egyrészt nyomtatásban megjelent két korai írása kapcsán, illetve a nyelvész hagyatékában a közelmúltban általam feltárt tanulmányai alapján. Temesi a nyelvtudományban minden újra nyitott elmeként, valamint a nyelvet „társadalmi érvényű objektív valóság”-ként felfogó nyelvészként felismerte a nyelv és a társadalom bonyolult viszonyát és e viszony tanulmányozásának fontosságát. Nyelvjáráskutatóként és a soknyelvű Dunántúlon élő nyelvtudósként pedig megtapasztalhatta az egymástól eltérő normák ütközésének lehetőségét és ennek társadalmi következményeit, amikor már 1941–42-ben összekapcsolja a nyelvi és politikai-társadalmi kérdéseket. Majd a hatvanas évek második felében nyugat-európai tanulmányútja kapcsán és a magyarországi nyelvészetben is lassanként helyet kapó külső nyelvtudományi irányzatok térhódításával újra kezdik foglalkoztatni a személyes kapcsolatain keresztül és olvasmányélményeiből megismert nyelvpolitikai és nyelvi tervezési kérdések. Ezeket a hetvenes évek folyamán, illetve a nyolcvanas évek elején egyrészt egy-egy az új diszciplína lényegét és társadalmi gyakorlatban való hasznosíthatóságát feltáró előadásában, vagy annak szánt írásban foglalja össze úgy, hogy belőlük sosem hiányoznak a nyelvész saját javaslatai, a rá oly jellemző kritikai szemléletmód. Másrészt a diszciplína pontos ismerőjeként azt egyik fő területével, az anyanyelvi oktatás-nevelés és nyelvoktatás témakörével kapcsolja össze úgy, hogy annak megújítását célzó törekvéseiben kiaknázza a nyelvpolitika és a nyelvi tervezés ott hasznosítható aspektusait. Egyúttal pedig felhívja a figyelmet (nemcsak a nyelvészekét, hanem a leendő és gyakorló pedagógusokét is) ezeknek a kérdéseknek a gyakorlati hasznosíthatóságára. Mindezt elsőként teszi a XX. századi magyar nyelvtudományban. Molnár Zoltán Miklós Szóföldrajzi adalékok egy ételfajta megnevezéséhez Az előadás nyelvföldrajzi vizsgálatra vállalkozik a magyar nyelvterületen. Alapja az az 1980-as évektől folyamatosan összeállt lexikai korpusz, amelyet egy általános szókészleti kérdőfüzet segítségével a 24
szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolának (majd a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központja Bölcsészettudományi Karának) oktatójaként jómagam, valamint hallgatóim gyűjtöttünk össze. Ebből a ’rántotta’ (’ova adipe fricta’) fogalmának megnevezései iránt érdeklődő kérdés válaszait emelem ki. Mivel „A magyar nyelvjárások atlaszá”-nak is van egy ilyen címszójú térképlapja, a két anyagnak mikrodiakrón jellegű összehasonlítására is lehetőségem nyílik. A vizsgálat során megnézem az adott fogalom megnevezéseinek nyelvföldrajzi megoszlását mindkét korpuszban. Összevetésükkel alkalmam adódik az egyező és eltérő lexémák kimutatására, az azonosság és a különbözőség mértékének megállapítására, a két időbeli metszet közti változás jelzésére. Murai András – Tóth Eszter Zsófia Társas emlékezés és a kommunikáció kontextusa Az előadás a személyes emlékezet társadalmi beágyazottságának témáját a visszaemlékezés szituációjának nézőpontjából elemzi. Kiindulópontunk, hogy a közösséget összetartó múlt többek között a személyes elbeszélések útján válik a közös tudás részévé. A személyes emlékek azonban a történet-elbeszélés során „alkalmazkodnak” a konkrét kommunikációs szituációhoz és az interakcióban résztvevőkhöz. Amellett érvelünk, hogy a társas szituáció jelentésalkotó hatással van a múlt megjelenítésére. Az előadásban először kitérünk a kommunikáció kontextusának és az emlékezésnek az összefüggésére, kiemelve a releváns kommunikációs aktusokat kiváltó (instrumentális és kapcsolati jellegű) tényezőket. Ezt követően az emlékezési mechanizmusokra ható tényezőket dialógushelyzetekben, konkrét esettanulmányok kvalitatív elemzésével vizsgáljuk. A vizsgálat célja (1) annak a folyamatnak a szituációk felőli vizsgálata, amikor a személyes emlék áthagyományozódik és ebben az értelemben közösségivé válik. (2) Feltérképezni és funkciók alapján tipizálni a kontextusnak azokat az elemeit, amelyek döntően hatnak az emlék reprezentációjára. Murányi Péter Többnyelvűség a magyar bibliográfiai adatbázisokban Egy ország nemzetközi megítélésében fontos szerepet játszik az, hogyan lehet tudomást szerezni tudományos publikációikról. A közlemények egy részének adatai bekerülnek nemzetközi adatbázisokba, fontos azonban, hogy mi is készítsünk olyan eszközöket, amelyeket a magyarul nem tudók is használni tudnak. Más országok anyagáról is könnyebben tájékozódhatunk, ha a nemzeti nyelv mellett más nyelvű változata is van adatbázisaiknak. Régebben a megoldást olyan bibliográfiák jelentették, amelyek válogatott cikkekről részletes referátumot tartalmaztak, pl. HLISA, Hungarian Technical Abstracts, Hungarian Medical Bibliography. Mivel az ilyen jellegű információkat legtöbbször már adatbázisokban szolgáltatják, az előadás azt vizsgálja, milyen mértékben és milyen megoldásokkal (a mezők nevének több nyelvre való lefordításától a teljes adatbázis idegen nyelvű változatáig) próbálják ezt a célt szolgálni mai eszközeink, hogyan változtak ezek az utóbbi időben. A vizsgált eszközök között szerepel többek között az OSZK Humanus, a FSZEK SzocioWeb, a BME OMIKK Hungarian Technological and Ecomic Repertory adatbázisa, fontosabb könyvtári katalógusok. Murányiné Zagyvai Márta IDIAL4P: új szaknyelvi tananyagok IDIAL4P, azaz Internationaler Dialog für Fachsprachen címmel szaknyelvi tananyagok fejlesztését tűzte ki célul a göttingeni Georg August Egyetem. Irányításukkal 2010. január 1. és 2011. december 31. között az Európai Unió „Élethosszig Tartó Tanulás” képzési programja által támogatott projekt keretén belül hat ország tíz intézményének közreműködésével olyan szakmai idegen nyelvi online-modulok készítése folyik, melyeknek feladata a munkahelyeken elengedhetetlen szakmai kommunikációs kompetenciák fejlesztése. Magyarországot a projektben az egri Eszterházy Károly Főiskola Német Nyelv és Irodalom Tanszéke képviseli. Feladatunk kettős: egyrészt borászati szaknyelvi online modulok készítését vállaltuk német nyelvet tanulók számára A2-B1 nyelvi szinten, másrészt főként német anyanyelvű, a magyar mint idegen nyelv iránt érdeklődő, elsősorban veszélyes anyagok szállításával foglalkozó szakemberek számára készítünk tananyagot A0-A1 szinten. A tananyagfejlesztésben részt vesznek főiskolánk Kémiai, Borászati kémiai és Borászati 25
tanszékének szakemberei, valamint veszélyes anyagok szállításával foglalkozó gépjárművezetőket oktató szakemberek. Előadásomban a projektet és a készülő tananyagokat szeretném részletesebben bemutatni. Murber Ibolya A 20. századi diplomácia nyelve A diplomácia feszes, és erősen szabályozott nyelve a 20. század folyamán, éppen a rendszerváltásoknak köszönhetően jelentős változásokon ment keresztül. Az előadás a budapesti osztrák és a bécsi magyar követség iratanyagán keresztül kívánja bemutatni a jellegzetes formai és nyelvi követelmények és elemek alakulását. A magyar nyelvű diplomáciai iratok tükrözik a markánsabb változásokat: más nyelvezetet használtak az I. világháborút követő forradalmak idején, például a Tanácsköztársaság időszakában vagy a Horthy-korszak alatt, ahogy az 1945 utáni demokratikus időszak, majd az 1948-as kommunista hatalomátvétel is más kötelező diplomáciai formulákat és paneleket alkalmazott bécsi követségi jelentéseiben. A budapesti osztrák külügyi képviselet szó- és fogalomhasználatában kevésbé intenzív változások érhetők tetten, jelezve a gyakori és radikális politikai fordulatok hiányát. Nagy János A témastruktúra-kultúra ütközése a fordításban A fordítói kompetenciák között szokás emlegetni a T/R (téma-réma) struktúra tudatos kezelését, annak megtartását, vagy megváltoztatását. A T (téma) meghatározáshoz Mudersbach modelljét veszem alapul (1981). Mai modern német fiktív történelmi prózát vetek egybe annak magyar fordításával, és három szinten vizsgálom a változásokat: 1. a szövegnormák kultúrspecifikus szintjén, 2. makrostrukturális szinten, ill. 3. mikrostrukturális szöveg szinten (Gerzymisch-Arbogast, 2006). Arra vagyok kíváncsi, hogy az eltérések mely szinten okoznak változást a megértésben. Ezt úgy kívánom ellenőrizni, hogy a FNy-i (forrásnyelvi) szöveg anyanyelvi olvasóinak, valamint a CNy-i (célnyelvi) szöveg szintén anyanyelvi olvasóinak a szövegek tematikus súlyozásával kapcsolatban kérdéseket teszek fel. A válaszokból a tematikus, ill. rematikus súlypontok változásaira igyekszem következtetni. Ezzel párhuzamosan választ keresek arra a kérdésre is, hogy mi motiválta a T/R struktúra kialakításakor a fordítói döntéseket. Nagyházi Bernadette A szórendtanítás algoritmusa és annak fogadtatása A magyar mint idegen nyelv oktatásának mindennapos kritikus pontja az, hogy mit kezdhet a magyar nyelv tanára nyelvtanulói szórendi hibáival. Elméleti nyelvészetünk és magyar mint idegen nyelvi módszertanunk is messzire jutott már az állandóan ismétlődő nyelvórai hibajavítástól, összefoglaló mű a szórendtanítás tantermi eljárásairól azonban még nem jelent meg e témakörben. Előadásomban az elmúlt évek során kidolgozott szórendtanítási modell/algoritmus fogadtatását kívánom bemutatni egy kiválasztott helyzetben. Olyan magyar anyanyelvű egyetemi hallgatók írásos véleményét összegzem, akik a szórendtanítás idézett modelljét szabadon választható kurzus keretében ismerték meg. A kurzus megkezdése előtt kérdőíves kutatással mértem fel a hallgatók tudását és véleményét a magyar nyelv szórendjéről, majd a modell megismertetése után – ismét kérdőíves módszerrel – megkérdeztem a véleményüket az ismertetett módszerről. Az eredmények jól érzékeltetik a hallgatókban bekövetkezett szemléletváltást a magyar nyelv szórendjével, illetve annak taníthatóságával kapcsolatban. Németh Eszter A spanyol fordítók és tolmácsok helyzete Magyarországon 26
„Egy nemrég elkészített, a nyelvi ágazatot vizsgáló tanulmányunk szerint a fordítói szakmának van jövője” – állítja Leonard Orban többnyelvűségért felelős biztos, de mint ahogy ő is hozzáteszi, a szakma folyamatos fejlődésen megy keresztül. Ezért is fontos, hogy tisztában legyünk a fordítói piac állandóan változó követelményeivel, annál is inkább, mert hallgatóinkat csak így készíthetjük fel arra, hogy megfeleljenek a piac ezen kihívásainak. Előadásomban szeretném bemutatni a spanyol fordítók és tolmácsok jelenlegi helyzetét Magyarországon a fordítóirodákkal és magukkal a fordítókkal, tolmácsokkal készített interjúk alapján, illetve szeretném megvizsgálni a magyarországi képzési lehetőségeket is. Milyen jellegű spanyolos munkák vannak, milyen a jó fordító, illetve tolmács, melyek a megrendelők elvárásai, milyenek a visszajelzések, használnak-e fordítástámogatási programokat; dolgozatomban többek között ezekre a kérdésekre keresem a választ. Ördögné Kovács Mónika A web 2.0 technikák alkalmazásának nyelvi korlátai Az internetes szolgáltatások a word wide web megjelenése óta is hatalmas változáson mentek át. Az új webes technikák megjelenésével napjainkban ezt a paletta még gazdagabbá vált. Bármilyen hihetetlen is, de használatuk sokkal egyszerűbb, és kevesebb technikai tudást igényel, mint 10-15 évvel ezelőtt. Mégis sokan idegenkednek ezek alkalmazásától. Ennek egyik oka az, hogy rengeteg olyan új kifejezéssel kell megismerkedniük, melyeket eddig nem használtak, vagy más hétköznapi környezetben teljesen más jelentéssel bírtak. Problémát jelent továbbá az is, hogy egy-egy angol kifejezés fordítása, alkalmazása eltérő lehet különböző környezetben, alkalmazásokban. Előadásomban arra szeretnék rámutatni, hogy milyen nyelvi problémákat kell leküzdenünk az új webes technikák alkalmazása során annak érdekében, hogy a felhasználók bizonytalanságait, félreértéseit, félelmeit eloszlassuk. Mindez nem könnyű feladat, ha saját nyelvünk sajátosságait és értékeit is meg akarjuk őrizni. Őrsi Tibor A nyelvtani nemek választása szókölcsönzéskor Előadásomban két problémát érintek. Először röviden bemutatom, hogy a nyelvtani nemeket megkülönböztető nyelvek esetében a „nyelvtani nem” kategória mennyire állandó. Diakrón perspektívában követem annak változásait egyes szavak/kategóriák esetében. Ezt követően pedig szinkrón szinten vizsgálom a szókölcsönzés során a nyelvtani nemeket érintő változásokat. Ha a donor nyelv (mint például az angol) nem különbözteti meg a nyelvtani nemeket, a receptor nyelv rendel nyelvtani nemet az újonnan átvett anglicizmusokhoz. E jelenség sajátosságait fejtem ki francia, norvég és német példákon keresztül. Angelo Pagano L’impatto dei testi delle canzoni sulla lingua italiana Qual è il ruolo che le cosiddette ”canzonette” hanno svolto nella diffusione di un certo tipo di italiano? La base musicale è compatibile con le regole della grammatica? La relazione intende esaminare alcuni testi di canzoni di successo allo scopo di fare luce sulla forma degli stessi, utilizzando criteri esclusivamente linguistici e tralasciando il loro messaggio, i temi di cui si fanno veicolo, le figure retoriche. Lo studio parte da un assunto iniziale: l’italiano, da sempre lingua ”difficile” e letteraria, si è sempre sposato difficilmente alla musica delle canzoni risultando poco malleabile. Tuttavia quelle parole che rendono memorabile un brano musicale alla fine entrano nella memoria collettiva, di un popolo. E ci parlano anche della storia della lingua. Pálvölgyi Mihály A hierarchikus információkereső nyelvek fejlődési trendjei, különös tekintettel az Egyetemes Tizedes Osztályozásra 27
Az információkereső nyelvek alapvetően fontos típusát jelentik a hierarchikus nyelvek. Napjaink nagy kérdése, hogy az internetes korszakban hogyan találják meg helyüket a náluk rugalmasabb, könnyebben elsajátítható kulcsszavas, tárgyszavas, illetve szemantikus információkereső nyelvek körében. Az Egyetemes Tizedes Osztályozás és a Tizedes Osztályozás meghatározó szerepét vizsgáljuk a fogalmi kapcsolatok feltárásában, a szabványosításon alapuló információfeltárásban, az együttműködő globális könyvtári közösség által történő tartalommegosztásban. A fejlesztésben alapvető szerepet kapnak az OCLC, illetve az UDC Consortium (ETO konzorcium) szolgáltatásai, növekvő mértékben kiterjedve az internetes dokumentumok feltárására és keresésére. Elemezzük a fejlődést hátráltató tényezőket, azok megoldásának módjait (a keresőeszközök naprakészen tartása, a web nyújtotta új lehetőségek kreatív felhasználása, a könyvtárosok, könyvtárak összehangolt együttműködése, illetve a más információkereső nyelvekkel való integrált alkalmazás). Petykó Márton A blog mint beszédhelyzet értékelése a szerzők és a hozzászólók részéről a helyesírási normakövetés alapján Az internet fejlődése olyan új beszédhelyzetek létrejöttét eredményezte, amelyek a nyelvtudomány érdeklődésére is számot tarthatnak. Előadásomban azt vizsgálom, hogy egy ilyen új beszédhelyzet, a blog szerzői (posztolói) és hozzászólói (kommentelői) mennyiben követik a standard magyar köznyelv helyesírási normáit a bejegyzések (posztok), illetve a hozzászólások (kommentek) megírása során, azaz a helyesírást tekintve milyen stiláris regisztert használnak. Emellett arra keresem a választ, hogy a választott regisztert milyen lehetséges tényezők befolyásolják, illetve az egyes bejegyzések és hozzászólások helyesírási normakövetése alapján milyen általános résztvevői attitűd vázolható fel a különböző blogok esetében. A fenti kérdéseket öt poszt, illetve az azokhoz tartozó első 50-50 komment a köznyelv helyesírási és központozási normáitól való eltéréseinek, elütéseinek, illetve emotikon- és rövidítéshasználatának gyakorisági elemzésével kívánom megválaszolni. Eliisa Pitkäsalo A metaforák és a fordítói szabadság A költői képek használatát különösen a szépirodalomra jellemzőnek szokás titulálni, bár különböző költői képekkel - metaforákkal, hasonlatokkal stb. - találkozhatunk szép számmal másfajta szövegekben is. A szépirodalom – mind próza, mind líra – fordításakor a költői képek transzportálása a forrásnyelvből a célnyelvbe különleges figyelmet igényel, míg a szakszövegekben a költői képeknek nincs olyan nagy jelentősége. Ezen folyamat során a fordító – tudatosan vagy tudattalanul – a fordítóelméletek valamelyikére támaszkodik, és az alapján cselekszik. Előadásomban különböző szövegtípusokban előforduló nyelvi képek transzportálási lehetőségeit tárgyalom, figyelmet fordítva arra, hogy a szövegtípus milyen módon szabja meg azokat a határokat, amelyeken belül a fordító viszonylagosan szabadon választhat különböző fordítási stratégiák közt a metaforák transzportálásakor. Pogányné Rózsa Gabriella Kertbeny Károly (1824-1882) műfordító és bibliográfus A XIX. század németajkú magyarlelkű kultúraközvetítője Kertbeny Károly (Bécs 1824 – Budapest 1882) németajkú család magyar identitású fia volt, aki életének nagyobbik részében – leginkább kortársai értetlensége miatt – külföldön tartózkodott és számos területen tevékenykedett a magyar kultúra külföldi megismertetése érdekében. Differenciált munkássága több területre terjedt ki (a magyar költészet fordítása, a magyar szépirodalom propagálása, hazai forradalmi dalok/költészet összegyűjtése, jeles hazafiak életrajzának közzététele, politikai publicisztikai munkásság, stb.). Fordítói és publicisztikai tevékenysége mellett számos külföldi lexikon megjelentetésében vett részt a magyar vonatkozású szócikkek elkészítésével, de több tervezetet is kidolgozott hazai és a külföld számára összeállítandó kézikönyv kiadásáról. Saját – sikertelen – lapalapítási kísérleteivel szintén az ország propagálást kívánta megvalósítani, illetve a hazai németajkú szépírók számára kívánt orgánumot teremteni. A nemzeti 28
bibliográfia feladatrendszerének meghatározásával és több próbálkozásával hívta fel a magyar kulturális kormányzat figyelmét e terület fontosságára. Pólay Veronika Az elektronikus levelezés nyelvezete – valóban XXI. századi jelenség? Megjelenésekor a számítógépen keresztül folytatott levelezés bevonult a XX. század mítoszai közé, csodálat övezte a fiatalok és értetlenség az idősebbek részéről. Szabályai nem voltak, sok esetben a technikai háttér is korlátozta az egyéni kreativitást. Szép lassan azonban nemcsak megtalálta helyét a mindennapokban, de szinte egyeduralkodóvá vált a hivatalos levelezésben is, mely azonban teljesen átalakította használatának szabályait. Míg korábban a fiatalok nyelvezete, csoportnyelvi sajátosságai jellemezték – vagy sokak azt tulajdonítottak neki, valójában mintegy a „háttérben” visszaváltozott XX. századi kommunikációs formává, keverve a XXI. század technikai lehetőségeivel. Ezt a keveréket mutatja be az előadás. Polcz Károly Konvencionálisan indirekt beszédaktusok és pragmatikai ekvivalencia az angol-magyar filmszövegek fordításában Az audiovizuális kommunikáció során a jelentés több nyelvi és nem nyelvi kommunikációs rendszer interakciójának eredményeképpen jön létre. Ez meglehetősen összetetté teszi a fordítói feladatot, ugyanis nemcsak a forrás- és a célnyelvi szöveg ekvivalenciáját kell szem előtt tartania, hanem a különböző kommunikációs rendszerek közötti szinkronitást is (Mayoral et al. 1988). Ez hatással van a beszédaktusok közötti ekvivalencia-viszonyokra. Az előadás célja, hogy House (1997) funkcionális-pragmatikai modellje segítségével feltárja a konvencionálisan indirekt beszédaktusok fordítására jellemző ekvivalencia-viszonyokat. A vizsgálat 18 amerikai tévésorozatból nyert 900 fordítási adat alapján a következő eredményeket tárta fel. A pragmatikai ekvivalencia a propozíciós tartalom, az illokúciós lényeg és az illokúciós erő átültetésével jön létre. A fordítás során gyakran változik a propozíció szemantikai tartalma, illetve módosul az illokúciós erő is. Ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy a célnyelvi beszédaktus funkcionális-pragmatikai szempontból nem tekinthető a forrásnyelvi beszédaktus ekvivalensének. Az illokúciós lényeg megváltoztatása azonban koherenciális problémákhoz vezet. Ebből következik, hogy a konvencionálisan indirekt, direktív és komisszív beszédaktusok fordításának invariánsa az illokúciós lényeg. Pozsgai István A Sínai paterikon lexikájáról Előadásomban a XI. sz. végén – XII. sz. elején óorosz nyelvterületen, ószláv eredetiről másolt Sínai paterikon lexikáját vizsgálom. A szavakat három nagy csoportra bontva elemzem. Az első csoportban vizsgálom azon szavakat, amelyek a kódex protográfjának keletkezési helyéről, idejéről és körülményeiről nyújthatnak információt. A második csoportban azokat a szavakat elemzem, amelyek az óorosz másolók anyanyelvével hozhatók összefüggésbe, és amelyek ugyanakkor egyértelműen elkülöníthetők az ószláv protográf nyelvezetétől. A harmadik csoportban a hapax legomenonokkal, azaz az olyan szavakkal foglalkozom, amelyek más, óorosz nyelvterületen másolt nyelvemlékekben vagy ószláv kódexekben a szótárak tanúsága szerint nem fordul elő. A vizsgált szavak közül egyeseket – az adott csoporton belül – részletesebb hangtani, etimológiai, valamint részben szemantikai elemzésnek vetek alá. Putz Orsolya Idegen szavak napjaink orvosi szaknyelvében Dolgozatom célja, hogy átfogó és általános képet adjon a jelenlegi orvosi nyelv belső szakmai rétegének terminológiájáról. Vizsgálódásomat arra a hipotézisre alapozom, hogy a jelenlegi orvosi nyelv terminológiájának 29
jelentős hányadát teszik ki az idegen szavak. Ezek egy részét a régóta használatos görög–latin kifejezések jelentik, amelyek többnyire már meghonosodtak. Az idegen szavak másik csoportját az angol szavak alkotják. Megfigyelhető, hogy a szerzők fordítás nélkül veszik át őket, vagy a meglévő magyar megfelelő dacára alkalmazzák őket, de előfordul, hogy a magyar és az angol szó egymás mellett él. Ennek a feltevésnek a bizonyítására egy 2006-ban megjelent orvosi tárgyú szakmai folyóirat cikkeinek terminológiáját vizsgálom. Figyelmemet a görög–latin eredetű szavak tanulmányozására, továbbá az angol eredetű szavak írásmódjának, rövidítési módjának, fordításának, magyarításának, illetve a magyar és a görög– latin eredetű szavak egymáshoz való viszonyának feltérképezésére irányítom. Riszovannij Mihály Alkalmazott nyelvészet és humorkutatás Az előadás betekintést nyújt az interdiszciplináris nyelvészeti humorkutatásba, ismertetve az alkalmazott nyelvészeti megközelítések eredményeit és perspektíváit. Először összehasonlítja a formális nyelvészeti („a humorkompetencia vizsgálata”) és az alkalmazott nyelvészeti keretben végzett kutatásokat, kimutatva a vizsgálatok tárgyában és/vagy elméletében megmutatkozó különbségeket, de egyúttal egymást kiegészítő voltukat is. Majd áttekinti azokat a releváns kategóriákat és jelenségeket (beszélő közösségek, társalgás- és közbeszédelemzés, nevetéskultúrák, osztálytermi kommunikáció és idegennyelv-oktatás), melyekre a tudomány- és kultúraköziség jegyében művelt alkalmazott nyelvészeti humorkutatások összpontosítanak. Makkos Anikó és Robin Edina Fordítási műveletek a kompetencia függvényében Előadásunk egy négy részből álló kutatássorozat eredményeit és következtetéseit kívánja összefoglalni. Kutatásunk célja az volt, hogy az explicitációt és implicitációt a fordítók kompetenciájának függvényében vizsgáljuk. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy van-e kapcsolat a fordítók tapasztalata és az általuk végrehajtott átváltási műveletek között a műveletek mennyiségét és típusát tekintve. Feltételeztük, hogy az explicitációs és implicitációs eltolódások előfordulásának gyakorisága összefüggésben áll a fordítók kompetenciájával. Hipotézisként merült fel továbbá az is, hogy a fordítók kompetenciájuktól függően hajtják végre a különböző kategóriákba sorolható explicitációs és implicitációs műveleteket. A vizsgálathoz az állami középfokú nyelvvizsga fordítási feladatára előkészítő hivatalos tankönyv szövegeit használtuk. Az angolról magyarra, illetve magyarról angolra fordítást és visszafordítást középfokú nyelvvizsgára készülő vagy azzal már rendelkező nyelvtanulókkal, fordító- és tolmácsképzésben tanulmányaikat folytató hallgatókkal, valamint hivatásos fordítókkal végeztettük. A fordításokban az eltolódásokat Klaudy (1998) explicitációra és implicitációra kidolgozott tipológiája alapján elemeztük. Eredményeink igazolták hipotéziseinket. Legkevesebbet a tanulók explicitáltak és implicitáltak, míg a hallgatók és hivatásos fordítók gyakrabban alkalmazták ezeket az átváltási műveleteket. A kompetenciával együtt nőtt a fordításspecifikus explicitációs és implicitációs eltolódások száma is, illetve csökkent az interferencia mértéke. A kutatás adatai alátámasztották továbbá Blum-Kulka (1986) explicitációs és Klaudy aszimmetria hipotézisét (2001), amelyeket azonban az eredmények tükrében az explicit telítettség hipotézisével kívánunk kiegészíteni. Roznárné Kun Csilla Az "Azzurri"-któl a "vendettá"-ig... Olasz-magyar fordítási problémák az interkulturalitás tükrében „Mi nem egy nép vagyunk, mint inkább népek gyűjteménye. De ha delet üt az óra, egy tál spagetti elé ülve az egész ország olasznak érzi magát”.(Cesare Marchi, ford: Sztanó L.) De hogy az a spagetti mégis melyik, és persze milyen módon készült: erre megint ezerféle variáció létezik. Hiába is próbáljuk őket sztereotípiák közé szorítani, az olaszok mindenféleképpen különleges népek. És 30
persze nemcsak nyelvükben, de kulturális szokásaikban is, ami nem igazán könnyíti meg a fordítók és tolmácsok életét. Néhány magyarok által is használt, de legalábbis közismert olasz kifejezés fordítási nehézségeit boncolgatom két kulturális (Szerzők: Sztanó L. és Juhász Zs.), egy kétnyelvű és egy egynyelvű szótár segítségével. Salamon Eszter Az olaszországi friuli és szárd kisebbség és a média Mivel a kisebbségi nyelveknek a tömegkommunikációban való megjelenése, illetve folyamatos jelenléte több okból is az egyik kulcstényezője a nyelv megtartásának, előadásomban a két kisebbségi közösség szociolingvisztikai helyzetének médiával kapcsolatos területét szeretném elemezni. Vizsgálatomban a mai helyzetet vetném össze az 5 évvel ezelőttivel, amikor a két kisebbség területén mindössze néhány rádióadó működött kis adókörzettel és kevés adásidővel, és amikor az állami televízió az 1999-ben hozott nyelvtörvény rendelkezései ellenére sem kötött évekig szerződést kisebbségi nyelvű adások létrehozásáról és rendszeres sugárzásáról. A két hagyományos tömegkommunikációs eszköz mellett az állami illetve tartományi finanszírozástól talán kevésbé függésben lévő internetes kommunikációt is vizsgálnám. Mivel azonban a két nyelv teljes interneten való jelenlétét (honlapokon, fórumokon, közösségi oldalakon, stb.) az anyag méretei miatt ma már szinte lehetetlen átfogni, a két nyelv internetes használatát segítő, saját közösségeik által alkotott fejlesztésekre (saját nyelvű helyesírás-ellenőrző program, web-böngésző, stb.) térnék csak ki. Sárdi Csilla Europe to the World: három turisztikai témájú e-brosúra összehasonlító tartalom és szövegelemzése 2010-ben Európa három kulturális fővárosa Essen (Németország), Isztambul (Törökország) és Pécs (Magyarország) volt. Mindhárom ország turisztikai hatósága fontosnak tartotta, hogy minél több információt juttasson el a nagyvilágba saját országáról abban az évben, így a kutatás alapjául a fent említett országokat bemutató angol nyelvű e-brosúrák elemzése szolgál. A kutatás célja, hogy megvizsgálja, milyen eszközök segítségével szólítja meg a három dokumentum ugyanazt a nemzetközi közönséget azzal az azonos céllal, hogy felkeltse érdeklődésüket saját országa iránt, és meggyőzze őket arról, hogy látogassanak el oda. A kutatás során abból a feltételezésből indulunk ki, hogy a magyar, a német és a török kultúra között fellelhető különbségek befolyásolják azt, hogy az egyes kultúrák képviselői milyen tartalmat jelenítenek meg saját országukról, és azt is, hogy ezt milyen képi és nyelvi eszközök segítségével teszik. Az előadás során egyrészt megvizsgáljuk és összehasonlítjuk azokat a témaköröket, amelyek az egyes ebrosúrákban fellelhetőek, másrészt elemezzük a vizuális megjelenítés, a felhasznált képi eszközök közti hasonlóságokat és különbségeket, harmadrészt pedig számba vesszük az egyes e-brosúrák szövegének jellemzőit a szöveg terjedelmén és elrendezésén át a különböző diskurzuselemek használatáig. A kutatás során alkalmazott megközelítésmód interdiszciplináris, mert az interkulturális retorika, a pragmatika és a turizmusmarketing elméleteire és kutatási eredményeire egyaránt támaszkodik. Antonio Donato Sciacovelli Il fascino indiscreto dell’allusione La traduzione in lingua italiana delle opere letterarie ungheresi del XX e XXI secolo, che ormai ha accumulato un considerevole repertorio anche grazie alla fortuna di Sándor Márai e al premio Nobel per la letteratura conseguito da Imre Kertész, ha messo in rilievo la presenza di un fenomeno immediatamente limitrofo dell’intraducibilità, l’allusione (culturale, politica, mediatica, etc.): ciò deriva palesemente dalla distanza culturale tra le due lingue letterarie, ma anche da una serie di elementi che sovente pregiudicano l’efficacia 31
della traduzione, in special modo se l’allusione ha una sua centralità tematica, come avviene in un autore come Péter Esterházy. Eppure la ricreazione (nel senso di nuova creazione) dell’allusione nella lingua d’arrivo può essere molto più vivificante, per la lingua letteraria italiana e per le conseguenze di questo “frainteso” scambio interculturale, di una banale spiegazione in dettaglio, magari in una fastidiosa nota a pie’ di pagina. Analizzando alcune soluzioni e discernendone le stratificazioni latamente culturali e più specificamente letterarie, si tenterà di dar ragione della estrema e faconda produttività della lingua italiana rispetto all’esigenza di tradurre adeguatamente l’allusione. Sólyom Réka Szóösszetétellel keletkezett neologizmusok szemantikai szerkezetének vizsgálata Az előadás témája a mai magyar köznyelvben megjelenő, szóösszetétellel keletkezett neologizmusok szemantikai szerkezetének vizsgálata funkcionális kognitív keretben, néhány példa bemutatásával. Az előadás röviden összefoglalja magának a neologizmus fogalmának meghatározási nehézségeit, vázolja az elemzéshez szükséges értelmezési keretet, majd bemutatja a szemantikai elemzés lehetőségeit. A vizsgálathoz a korpuszt internetes fórumszövegek szolgáltatják; e szövegekben a szemantikai elemzést az író és az olvasó viszonyának, elvárásainak és a kapcsolódó pragmatikai jellemzőknek a tanulmányozása is elősegíti. Az elemzés a vonatkozó magyar és nemzetközi szakirodalom alapján kitér a vizsgált szavak szerkezetében megfigyelhető szemantikai jellemzőkre, és utal azoknak a kérdőíves felméréseknek a vonatkozó eredményeire is, melyek az elmúlt hat évben születtek különböző korcsoportok körében végzett vizsgálódásaim során. Somodi Júlia A megszólító nyelvi elemek pragmatikai funkcióinak vizsgálata fordított szövegben Jelen kutatásban a Konyec – Az utolsó csekk a pohárban – c. 2007-es magyar film dialóguslistája alapján vizsgálom a filmben előforduló magyar megszólító nyelvi elemek forrásnyelvi szövegben betöltött pragmatikai funkcióit, majd a japán dialóguslista segítségével bemutatom, milyen változások történtek a megszólító elemek pragmatikai funkcióiban a fordítás következtében. A megszólítások pragmatikai funkciói közt kitérek a megszólítások illokúciós erejének, fokozó és enyhítő szerepének ismertetésére (Szili 2004), a megszólítások beszédaktusokban betöltött szerepére (Balázs 2003). Kutatásomban azt is vizsgálom, hogy a megszólítások japánra való fordítása során bekövetkezett pragmatikai változás/veszteség milyen mértékben vezethető vissza a magyar és a japán nyelv pragmatikai és kulturális sajátosságaiból fakadó különbségekre, illetve milyen pragmatikai jellemzők tűnnek el a fordításból filmfelirat idő-és térbeli korlátai miatt (Pavlovic 2004). Az elemzéshez Juliane House (1997) pragmatikai szemléletű fordításértékelési modelljét (Translation Quality Assessment) használom. Sturcz Zoltán Meillet kontra Kosztolányi a magyar nyelvről: 1928, 1930 Antoine Meillet francia történeti, összehasonlító és általános nyelvész Les langues de l’Europe nouvelle – Az új Európa nyelvei című művét 1918-ban jelentette meg először, majd 1928-ban másodszor. A bővített második kiadásnak határozott magyarországi visszhangja volt abból kiindulva, hogy a magyar nyelvet igen negatív beállításban mutatta be művében. A Magyar Nyelv 1930. március – áprilisi számában Fincziczky István ír bemutató recenziót a könyvről. Kosztolányi Dezső a Nyugat 1930. júliusi számában tizenkét oldalas nyílt levélben fordul Meillet-hez. Írásának címe: A magyar nyelv helye a földgolyón. Meillet könyvéről Balassa József a Magyar Nyelv 1930. szeptember – októberi számában nyilatkozik röviden, majd írásához kapcsolódva közli Kosztolányi tanulmányának, nyílt levelének a magyar nyelvvel foglalkozó részét. Kosztolányi mint a nyelvészet jó ismerője, a nyelvművelés nagy alakja és mint nyelvművész a magyar nyelv védelmében érzelmekben gazdagon, de szakszerűen száll szembe Meillet magyar nyelvre vonatkozó elfogult, pontatlan és vitatható 32
állításaival. A két vélemény ütközése a nyelvről, a nyelvészetről, a nyelvhasználatról szóló felfogásbeli különbségeket is felmutatja. Szabó Csilla A magyar tolmácspiac 2011-ben Az előadás felvázolja a jelenlegi magyar piaci helyzetet és trendeket a tolmácsok, valamint a tolmács szolgálataira igényt tartók szemszögéből. Megpróbál összefüggéseket keresni a különböző adatok (pl. a tolmácsolással foglalkozó cégek száma, jellemző megbízások, az uniós tagság illetve elnökség hatása a piacra, kurrens megbízási díjak, stb.) között, és megvizsgálja a jelenleg futó képzéseket elsősorban annak fényében, hogy milyen lehetőségek kínálkoznak a közeljövőben tolmácsnak készülő fiatalok számára. Szabó Tamás József Keresztény terminológia az árpád-kori forrásokban Az előadás célja, hogy néhány példán keresztül bemutassa, hogyan jelenik meg a keresztény, elsősorban biblikus szóhasználat az árpád-kori forrásokban. A vizsgálandó írások között van törvény, dekrétum, elbeszélő forrás és oklevél. Az előadás során a bibliai és keresztény terminológia eredete, eredeti jelentése is ismertetésre kerül, megvizsgálva azt is, hogy a középkori alkalmazás mennyire felel meg az eredeti szövegkörnyezetnek, vagy éppen a szerző szándékának megfelelően jelentésváltozáson megy keresztül. A vizsgálat alapvetően a latin szókincsre irányul, természetesen a kifejezések magyar megfelelőinek bemutatásával. Szabó Tünde A felszólító mód tanítása funkcionális szemlélettel A magyart idegen nyelvként tanulók számára az egyik legnagyobb kihívás a felszólító mód elsajátítása. Nehézséget jelent maga a formaképzés is, de még inkább a felszólító módú igealakoknak a különböző típusú összetett mondatokban történő használata. Ugyanakkor a felszólító mód jól körülhatárolható funkciókhoz kötött, amelyek meghatározhatják az elsajátítás menetét is. A forgalomban lévő magyar mint idegen nyelv tankönyvek azonban ezt nem, vagy csak nagyon kevéssé veszik figyelembe, így gyakran zavar keletkezik a felszólító mód használatában. Az előadás a felszólító mód tanításának egy olyan lehetséges útját mutatja be, amely funkciókhoz kötött, ezáltal megkönnyíti a diákok számára mind a formaképzés elsajátítását, mind a helyes használatot. Szabómihály Gizella Szlovák–magyar hiteles fordítók Szlovákiában A szlovák igazságügy-minisztérium nyilvántartása szerint jelenleg Szlovákiában 50 szlovák–magyar hiteles tolmács és 76 szlovák–magyar hiteles fordító működik. A magyarországi szabályozástól eltérően a hiteles fordítók és tolmácsok egyénileg dolgoznak, azaz nincs a magyarországi OFFI-hoz hasonló szervezet, amely az elvégzett fordítások lektorálását és hitelesítését végezné. Az előadás alapvetően annak a kérdőíves vizsgálatnak az eredményein alapszik, amelyet 2011 tavaszán végeztünk a szlovák–magyar hiteles tolmácsok és fordítók körében, ezt személyes interjúk és a fordítóktól kapott anyagok elemzése egészíti ki. A kérdőíves kutatás célja a hiteles fordítók és tolmácsok tevékenységének átfogó felmérése (ez az első ilyen jellegű vizsgálat Szlovákiában). Kiemelten kezeltük azt a kérdést, miképpen képezik magukat szakmailag és nyelvileg tovább, illetve milyen segédeszközöket használnak munkájuk során. Az elsődleges vizsgálatok eredményei ugyanis azt mutatták, hogy még a jogi végzettségű fordítóknak és tolmácsoknak is gondot okoz a magyar jogi szaknyelv és szakstílus, és főleg a magyar fordítások számos esetben nagyon alacsony színvonalúak, e tekintetben lényegében a minőségbiztosítás teljes hiányáról beszélhetünk. A 33
vizsgálat során – a beszerzett fordítások elemzésével – arra is kitértem, mennyiben jelennek meg ezekben af ordításokban a szlovákiai magyar standardba tartozó, a magyarországitól eltérő szavak, kifejezések (pl. A születési szám a személyi szám helyett). Mivel a magyar fordítások alapvetően Magyarországra készülnek, ezekben a szövegekben a magyar(országi) szaknyelvet kellene alkalmazni, ezt azonban – amint említettem – számos tolmács és fordító nem ismeri kellő mértékben. A fordítások elemzésében egy további szempont volt a fordítói stratégia vizsgálata, konkrétan az, milyen mértékben volt jellemző e szövegekre a célnyelvi irányú alkalmazkodás (szóválasztásban, stílusban, a szöveg formai felépítésében). Szaffner Emília Az identitás nyelvi aspektusai a skót irodalomban Skócia etnolingvisztikailag heterogén kultúra, amelynek ráadásul az angol nyelvi és kulturális imperializmussal is meg kell küzdenie. Ezért a skót nyelvpolitika legkényesebb kérdése a világnyelvhez való kötődés és a skót önazonosság kifejezése közti egyensúly fenntartása. Az előadás a skót nyelvi identitás irodalmi formáit vizsgálja középkori kialakulásától kezdve napjaink „glokalizációs” folyamataiig, néhány jellegzetes stilisztikai megoldás bemutatásával. Szántó Anna Magyar–kínai kétnyelvű gyermekek beszédészelelésének és beszédmegértésének vizsgálata Doktori kutatásom tárgya a beszédpercepció, illetve a beszédmegértés vizsgálata/fejlesztése óvodás és kisiskolás korban, külön figyelmet szentelve a Magyarországon, kisebbségi helyzetben élő kétnyelvű gyermekekre. A többnyelvűség kérdését jelen kutatásban pszicholingvisztikai szempontból kívánom megközelíteni. Miután a magyar kétnyelvűségi kutatások legfőképp a szókincsvizsgálatokra, illetve a grammatikai ismeretek ellenőrzésére szorítkoznak, így a jelen kutatás célja, a beszédpercepció, a beszédfeldolgozás vizsgálata magyarkínai kétnyelvű gyermekeknél magyar nyelven, amely kiterjed az egynyelvűek és a kétnyelvűek percepciós, szövegértési eredményeinek összehasonlítására is. Ezért, a magyar nyelvű tesztet egynyelvűekből álló kontrollcsoporttal is elvégeztem. Feltételeztem, hogy a kétnyelvűek eltérő teljesítménye nemcsak a percepció oldalán jelentkezik, hanem a hallott szöveg megértésében is gyengébb lesz. A kutatáshoz a GMP-tesztcsomagot alkalmaztam (Gósy 1994). Az eljárás standardizált, a kapott adatok alapján jól jellemezhető a működéssorozat, s így az ép fejlődési szint megbízhatóan elkülöníthető az elmaradott, zavart folymatoktól. Szántóné Csongor Alexandra Web műfajok az egészségügyi honlapokon A honlapok, ezen belül a digitális vagy web műfajok kutatása külföldön és Magyarországon is dinamikusan fejlődik az alkalmazott nyelvészek körében. Az előadás tárgya a magyar egészséggel kapcsolatos weboldalakból szakértői mintavétellel összeállított korpusz tematikus orientációjának bemutatása, illetve a jellemző web műfajok meghatározása. A kutatás az 50 egészségügyi tartalmú weboldal műfajtani besorolására tesz kísérletet. Az előadás a műfaj fogalmát a Swales által definiált értelemben használja. A digitális szövegek esetén a web műfaj meghatározása, a szövegek műfaji azonosítása összetett feladat. Jelen esetben a web műfajok tipológiája Roussinov és társai (2001) tanulmányán alapul. Kutatásuk eredményeképpen egy web műfaj repertoárt állítottak össze a válaszadók és a kutatók közös megegyezése alapján. .A leggyakoribb keresési célokkal kapcsolatban előforduló legrelevánsabb műfajokat azonosították. Az eredmények alapján a korpuszban a reklámcélú illetve ismeretterjesztő weboldalak dominálnak, nem az orvosi-szakmai közönséghez szólnak. A leggyakrabban előforduló kategóriák az alternatív medicina, az életmódhoz kapcsolódó információk, a szolgáltatások és a fogászat. A legjellemzőbb web műfajok a vizsgált korpuszban a szervezeti vagy üzleti honlapok, a tematikus weboldalak, illetve a termék-ismertetők. A fenti 34
műfajokba beágyazva további alműfajok is elkülöníthetők, úgy, mint Gyakran Ismételt Kérdések, hírlevelek, vitafórumok, cikkek és így tovább, ezáltal a műfajok egy hierarchikus rendszert alkotnak. Az eredmények további kutatások alapjául is szolgálhatnak. A vizsgálat célja lehet a kiválasztott szövegek főbb kommunikatív céljainak, retorikai szerkezetének, jellegzetes nyelvi eszközeinek feltárása. Szíjj Mária Magyar irodalom és spanyol könyvkiadás Noha általános vélemény szerint irodalmat kizárólag anyanyelvre lehet fordítani, a kis nyelvek esetében gyakran megesik, hogy nincs olyan műfordító, aki kellően mély ismeretekkel rendelkezik ezekről a forrásnyelvekről, és ilyenkor a kiadó vagy közvetítő nyelven keresztül fordíttatja le a művet, vagy olyan fordítót bíz meg a munkával, aki nem anyanyelvére dolgozik. A kérdést a szlovén Nike Pokorn boncolgatja a Challenging the Traditional Axioms: Translation into a Non-Mother Tongue (2005) című könyvében. Előadásomban egy kérdőív alapján a spanyol kiadók hozzáállását térképezem fel: elfogadható gyakorlatnak tekintik-e a nem spanyol anyanyelvi fordítók alkalmazását, vagy inkább a közvetítőnyelv mellett döntenek. Miként győződnek meg a fordító – legyen az spanyol vagy nem spanyol anyanyelvű – rátermettségéről? Mi a véleményük a tandem fordításról, vagyis amikor egy művet két fordító jegyez, egy a FNY-et, míg a másik a CNY-et beszéli anyanyelveként? Szirmai Mónika Szótanulás számítógép és mobil eszközök segítségével A szókincs fontos szerepet tölt be a nyelvismeretben, ezért a szótanulás eredményessége kulcsfontosságú az idegen nyelvek tanulásában. A szókészlet bővítése egy soha véget nem érő folyamatot jelent még az anyanyelvű beszélő számára is. Ezért is foglalkoztatják mind a nyelvtanulót, mind a nyelvet tanítót a szavak elsajátításának minél gyorsabb és hatékonyabb módszerei. Az előadás célja, hogy bemutasson olyan számítógépes programokat, melyek segítségével hatékonyabbá és élvezetesebbé tudjuk tenni a szavak tanulását és gyakorlását. A bemutatásra kerülő programok mobil eszközön használható változatban is léteznek, melyek a fiatalok életstílusát figyelembe véve a hagyományos módszereknél vonzóbbak eredményesség és motiváció szempontjából is. Példáként bemutatjuk, hogyan alakult egy alacsony motivációjú és nem magas nyelvi szinttel rendelkező diákcsoport eredménye. Szladek Emese Az olasz turisztikai szaknyelv jellemzői máltai szállodák honlapjainak elemzésén keresztül Az elemzéshez máltai szállodákat ismertető olasz nyelvű honlapokról és magyar utazási irodák máltai szállodákat bemutató honlapjairól gyűjtöttem szövegeket. A szövegek egy része az egyes szállodák szolgáltatásait mutatja be felsorolásszerűen, ezekből összeállítottam egy olasz és egy magyar nyelvű terminológiai listát, majd megnéztem, hogy a lista elemei milyen arányban szerepelnek a turisztikai szaknyelv fordításához elérhető forrásokban. A szövegek másik része olasz és magyar mondatokból álló leírás, részben a szállodák saját bemutatkozása, részben pedig turisták által írott vélemények alapján. Takács Dóra Film a német nyelv oktatásában Előadásomban a 2010/2011-es tanévben folytatott AGORA ÓRA című projekt eredményeit és tapasztalatait szeretném bemutatni. Az együttműködés a NyME BTK FIKI Germanisztika Intézeti Tanszék és a szombathelyi Agora Mozi között jött létre azzal a céllal, hogy bevezetést nyújtson a német nyelvű filmtörténet klasszikus alkotásaiba filmvetítésekkel, ezekhez kapcsolódó előadásokkal, valamint értelmező beszélgetésekkel. A német kultúra terjesztésén és népszerűsítésén túl a fő hangsúlyt a középiskolás fiatalok nyelvi kompetenciáinak növelésére helyeztük. 35
Uhrin Erzsébet Szlovák kisebbségi önkormányzati rendszer Magyarországon Az előadás bemutatja a magyarországi szlovák kisebbségi önkormányzati rendszert a gyakorlati működés szempontjából. A társadalmi átalakulás korszaka fontos fordulópont volt a magyarországi szlovákok életében is. Az asszimilációnak kitett, a nyelvcsere állapotában található szlovák nemzetiség aktivitása a 80-as évek végén gyengén emelkedett. Sorra alapították a szlovák intézményeket, önkormányzatokat. A rendszerváltás óta szinte minden kormány új elemet vitt a magyarországi nemzetiségek életébe. Leglényegesebb az 1993-as törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól, mely többek között lehetővé tette a kisebbségi önkormányzatok megalapítását, és később is motiválta, inspirálta a kisebbségek tevékenységét. A magyarországi szlovákok életében is fontos változások álltak be. A kisebbségi törvény hosszadalmas előkészítési folyamaton ment át, kormányhivatalok és kisebbségi szervezetek vitatták meg. A tárgyalások eredménye egy vitatható törvény lett, mely egyrészt kompromisszumokat és lehetőségeket tartalmaz a kisebbségek számára, másrészt azonban nem tartalmaz bizonyos garanciákat, nem határozza meg a többi törvényhez való viszonyt és a végrehajtási rendeleteket, ezért a kisebbségek képviselői sürgették a módosítást. Varga Éva Katalin A terminusalkotás módjai az anatómiai nevekben Az egyes szaknyelvek terminológiájának megalkotásában a szókölcsönzés mellett fontos eszköz a tükörképzés. A hivatalos nemzetközi latin-angol anatómiai nómenklatúra, a Terminologia Anatomica (TA) mintaként szolgál az egyes nemzeti terminológiák megalkotásához. Előadásomban a TA Ossa fejezetének mintegy 1000 anatómiai névből álló korpuszán végzett szemantikai elemzés alapján azt mutatom be, hogy az angol, magyar és az orosz anatómiai nevek milyen eszközökkel és mennyire követik a latin mintát. Míg az angol anatómiai nevekben túlnyomórészt görög-latin elemeket találunk, a magyar nevek közül sok a latin elnevezéseket másolja többé-kevésbé pontos kalkok segítségével, az orosz neveknek pedig szinte mindegyike elemről elemre lefordítja a mintát. A vizsgálat eredményét diagramokkal szemléltetem. Mivel a tükörképzések más szaknyelvekben is gyakoriak, terminusalkotó szerepük a mostaninál nagyobb figyelmet érdemel. Verécze Viktória Nyelvtantanítás – társas-kognitív nyelvészeti alapon (Egy új középiskolai tankönyv szemantika fejezete) Munkám célja a nyelvtananyag érthetőbbé és élvezetesebbé tétele egy új, társasnyelvészeti és kognitív nyelvészeti szempontok szerint megírt tankönyv segítségével. Állításaim alátámasztására, valamint a jelenlegi nyelvtanoktatás megvizsgálásához kérdőíves attitűdvizsgálatot végeztem középiskolás diákok és pedagógusok körében, majd a jelenleg használatban lévő nyelvtankönyvek tartalmát, nyelvszemléleti hátterét vizsgáltam meg. Megállapítottam, hogy a tankönyvek egy közös nyelvszemléleti háttérre vezethetők vissza, mely azonban a beszélőktől független nyelvképpel rendelkezik. A tervezett társasnyelvészeti alapokon nyugvó könyv a nyelvhez a beszélő felől közelít, s nem hagyja figyelmen kívül a nyelv kognitív beágyazottságát sem. Előadásomban a jelentéstan fejezeten keresztül kívánom részletesebben megvilágítani a jelenlegi nyelvtanoktatás visszásságait, s egy új jelentéstan fejezettel vetítem előre egy társas-kognitív szemléletű tankönyv megírását. Vermes Albert A jelölt információs fókusz kérdéséről egy angol nyelvű regény magyar fordítása kapcsán 36
Az előadás célja, hogy felhívja a figyelmet arra, hogy a nyelvek között az információs struktúra szintjén létező különbségek a fordítót érdekes feladat elé állíthatják. Előadásomban az angol-magyar fordítási iránnyal kapcsolatos kérdésre fókuszálok, a kérdést szemléltető példáimat Douglas Coupland Generation X című regényének (St. Martin’s Press, New York, 1991) X generáció címmel megjelent magyar fordításából idézem (Európa Könyvkiadó, Budapest, 2007, ford.: M. Nagy Miklós). A probléma forrása lényegében az, hogy az angolban a jelölt fókusz, melyet a beszédben erős fókuszhangsúly jelez, bárhol lehet a mondaton belül, miközben a magyarban – amennyiben a fókusz nem a mondat főigéje – egy jól meghatározott szintaktikai pozíciót foglal el: a főigét közvetlenül megelőző összetevőre kell esnie. Vagyis azt mondhatjuk, hogy a (főként) szintaktikailag kötött szórendű angollal szemben a magyar nyelv szórendjében pragmatikai szinten (is) léteznek megkötések. Ahhoz, hogy a fordító felismerje és kezelni tudja az ebből következő esetleges fordítási problémákat, elengedhetetlen, hogy tudatában legyen a forrásnyelv és a célnyelv közötti ilyetén különbségeknek. Volek-Nagy Krisztina A magyar zenei szaknyelv utasításainak morfológiai elemzése A zenei szaknyelv beszélőközössége nyelvhasználatának sajátosságaira eddig aránytalanul kevés figyelem irányult. A zenei szaknyelv elsődleges sajátosságai az instrukciók. Ezek morfológiai elemzésére ez idáig nem került sor, pedig számos érdekességet rejt magában. Az előadás során a magyar zenei szaknyelv utasításainak morfológiai és szófajtani sajátosságainak bemutatására kerül sor egy internetes zenei adatbázis alapján. Az zenei utasítások többsége képzett szó; a képzők közül a névszóképzők dominanciája jellemző: szerelmesen, mérsékelten, lágyan stb. Gyakran használ pl. határozói igenévképzőt is, például gyorsítva, sietve, lépkedve. Jelek, ragok csupán kis mértékben fordulnak elő (kifejezéssel), többnyire a mondatba illesztésnél bővülnek a zenei utasítások további toldalékmorfémákkal. Tövek szintjén a névszótövek jellemzőek a vizsgált korpuszon; igető is előfordul, de többnyire toldalékolt alakban. Az elemzés célja a magyar zenei szaknyelv morfológiai és szófajtani rendszerének elemző bemutatása. Vörös Ferenc Hol tartanak a mai magyar családnévatlasz munkálatai? A mai magyar családnévatlasz munkálatai 2009-ben kezdődtek, amikor lehetőség nyílt arra, hogy a teljes magyarországi lakónépesség elektronikusan tárolt névállományát kutatni kezdjem, meghatározott szempontok szerint strukturált adatbázist hozzak létre és az abból kinyert adatokat térképekre vetítsem. A két év alatt saját erőforrásokra támaszkodva több száz térkép készült el, amelyeket számos publikációhoz sikerült felhasználni. Ezek az írások a Névtani Értesítőben, a Magyar Nyelvben, a Magyar Nyelvőrben és különféle magyar és idegen nyelven megjelentetett emlékkönyvekben láttak napvilágot. A korpusz elemzésének már eddig is több hozadéka van. A visszakövetkeztetés módszerével több hangtani, morfológiai, lexikai természetű jelenség keletkezési gócát, terjedési irányát sikerült azonosítani. Továbbá tudományos becsléssel közelebbről is sikerült behatárolni a mai magyar családnévállomány eredetrétegeinek egymáshoz viszonyított arányait, a szókészlet e sajátos rétegének lexikai állományának nagyságát stb. Az eredmények egy részére tehát mindenekelőtt a nyelvtörténet, lexikológiai, onomatodialektológiai érdeklődésére tarthat számot, de az atlasszal kapcsolatos kutatások egyéb, nyelvészeten belüli és kívüli interdiszciplináris területek, így a tágabban értelmezett alkalmazott nyelvészet számára is szolgálnak hozadékokkal. Az előadásban mind ez ideig publikálatlan térképekkel szeretném ez utóbbi állításokat illusztrálni. W. Somogyi Judit A birtoklás kifejezése a magyarban és az olaszban A birtoklás (tulajdonlás) kifejezésére az egyes nyelvek különböző morfológiai eszközökkel rendelkeznek, és általában eltérően jelölik a reláció tagjait (birtokos és birtok), valamint azok kategóriáit (személy, szám, nem stb.). 37
Előadásomban a szoros értelemben vett „valakinek a birtokában van valami” jelentést kifejező, a magyarban és az olaszban meglévő birtokos jelzői és állítmányi szerkezeteknek és azok jellemzőinek kontrasztív elemzését egyéb, az összetartozásra utaló viszonyok kifejezésére szolgáló formációk bemutatása követi. Ennek keretében szó esik – többek között – a vonzatos igéből, melléknévből, határozószóból képzett főnevek mellett szószerkezeti szinten és lexémaszinten megjelenő, birtokos jelzői szerepű elemekről, valamint a rész-egész viszony, a valamivel való ellátottság, a rokoni, társadalmi összetartozás stb. kifejezésének lehetséges formáiról a két nyelvben. Thomas A. Williams Beyond negotiation for meaning: a classroom-based study of constructivist processes in speaking task performance Negotiation for meaning (Long 1981, 1996) has long been held to be at least conducive to classroom language learning. This is an effort on the part of interlocutors to overcome a communication breakdown, e.g. through confirmation checks and clarification requests. Relevant investigations include Long 1981; Gass and Veronis 1985; Pica and Doughty 1985; and Pica, Kanagy, and Falodun 1993. More recently, Samuda and Bygate (2008) have observed that classroom speaking tasks produce a greater variety of talk than has been described before, such as prompting, eliciting, questioning, and elaborating. They use the term ‘constructivist processes’ to cover processes in which ‘individuals work together to develop and clarify their own and each others’ understandings’ (Samuda and Bygate 2008: 117). Studies have been conducted in this vein (Donato 1994; Swain and Lapkin 2000, 2001; Blake and Zyzik 2003), but more work is called for to gain a clearer grasp of these processes and their role in second language learning. The present study adopts a classroom-based perspective (see Van den Branden, Van Gorp, and Verhelst 2007) to explore constructivist processes in task performance in dyads within an EFL speaking class. The participants are upper-intermediate young adult learners in their first year of a BA in English/American Studies at the University of Szeged. It is anticipated that a range of phenomena will be identified that will shed greater light on the functioning of speaking tasks. Zentainé Kollár Andrea Nyelvpolitika és iskola Helyzetkép az itáliai őshonos kisebbségek oktatási programjairól
Itália idén ünnepli fennállásának 150. évfordulóját. A jeles évforduló alkalmából Olaszországban újra előtérbe kerülnek olyan kutatások, melyek a nyelvi repertoárhoz, a dialektusok és a nyelv viszonyához, a kisebbségi nyelvek helyzetéhez szolgáltatnak további adalékokat. 2011 nemcsak az olasz egység szempontjából számít fontos évfordulónak, hanem azért is, mert éppen tíz éve kezdődött meg az olasz oktatás politikájának és gyakorlatának szinte forradalmi átalakítása. 1861-ben az volt a cél, hogy a soknyelvű Itália oktatása egységes, azaz egynyelvű legyen. Mára viszont az az elvárás került előtérbe, hogy a közoktatásba bekerülő gyermek, amennyiben családja igényli, tanulhasson anyanyelvén, még akkor is, ha az éppen egy kisebbségi nyelv. 2010-ben az Olasz Közoktatási Minisztérium átfogó vizsgálatot indított el annak felmérésére, hogy az egyes iskolákban hogyan is működnek a kisebbségi nyelvek tanításával foglalkozó programok. Előadásomban arra teszek kísérletet, hogy ezekből a kutatásokból kiindulva bemutassam az itáliai kisebbségek helyzetének alakulását, oktatási programjaik kvantitatív és kvalitatív mutatóinak részletes elemzését helyezve vizsgálódásom középpontjába.
38
