A konferencia résztvevői: Danutė Balašaitienė Irodalomtörténész, a Vilniusi Egyetem Lengyel Központjának tanára. A Vilniusi Egyetemen végezte litván filológia tanulmányait (magisztrátusi fokozatot a Varsói Egyetemen szerzett). A Jagelló Egyetem Lengyel Tanszékén doktorált. 1994-től a Vilniusi Egyetem Lengyel Filológia Tanszékének munkatársa (amely 2007-től Polonisztika Központ). Tudományos érdeklődési köre a lengyel és litván irodalom és történelem kapcsolata a XX. és XXI. században, melyben kiemelt helyet foglal el Czesław Miłosz költészete. Többtucat tudományos és tudományosismeretterjesztő publikációja látott napvilágot folyóiratokban, és gyűjteményes kötetekben. Lengyel irodalmat fordít litván nyelvre. Előadás címe: A „szűkebb hazából” – néprajzi elemek Czesław Miłosz Az Issa völgye című regényében Bojtár Endre Az ELTE cseh-orosz szakának elvégzése után, 1963-tól 2010-es nyugdíjaztatásig dolgozott az MTA Irodalomtudományi Intézetében, 1986 óta mint a Közép- és Kelet-európai Irodalmak Osztályának vezetője. 1977 és 1980 között a JATE docenseként tanított a Világirodalmi Tanszéken. 1991 és 1994 között a Central European University Comparative Literature programjának az igazgatója, 1967-tõl 1971-ig a Helikon c. folyóirat főmunkatársa volt, 1989 óta a 2000 c. folyóirat alapító szerkesztője. Kutatási területe az irodalomelmélet és a közép- és keleteurópai irodalmak, az utóbbin belül a balti kultúrák története. A baltisztika tudományának magyar megalapítója. 19 önálló könyve és több száz tanulmánya jelent meg. Emellett sokat fordított az általa ismert összes nyelvből, tudományos és szépirodalmi műveket, illetve bábáskodott kiadásuk körül, többek között úgy, hogy három könyvsorozatot szerkesztett. (Res Publica Nostra, Balassi Kiadó; Arany Közép Európa, illetve Europica Varietas, Osiris Kiadó.). Az irodalomtudományok kandidátusa fokozatot 1976-ban szerezte A szláv strukturalizmus az irodalomtudományban c. értekezéssel, az MTA doktora címet 1999-ben a Bevezetés a baltisztikába c. könyvvel. Tagja az International Comparative Literature Association-nak, a Hungarológiai Társaságnak és az Association for the Advancement of Baltic Studies-nek. József Attila- (2006) és Széchenyi-díjas (2010). Előadás címe: Czesław Miłosz útja a magyar olvasóhoz, avagy egyeztetett kultúrpolitika a szocializmusban Bernadetta Darska Irodalmár, publicista, irodalomkritikus. A humán tudományok doktora. Az olsztyni VarmiaMazúriai Egyetem Társadalmi Kommunikáció és Újságírás Intézetének tanára. 2002-2009 között a Portret című irodalmi-kulturális folyóirat főszerkesztője. Különböző kulturális lapoknál, többek között a Dekada Literacka, Res Publica Nowa, Nowe Książki, Twórczość, Odra, FA-art., Opcje, Zadra, Pogranicza, Kresy, artPapier, Newsweek, Dziennik, Tygodnik Powszechny jelennek meg írásai. Irodalomkritikai blogot vezet: A to książka właśnie! (Íme, a könyv!) címmel. www.bernadettadarska.blog.onet.pl Előadás címe: A valóságot hajszolva. A közép-európai reáliák és Czesław Miłosz gondolatai a költészetről
Andrzej Franaszek Irodalomkritikus, a Tygodnik Powszechny folyóirat kultúra rovatának szerkesztője, a Jagelló Egyetem polonisztika szakán végzett. A XX. századi lengyel írók, többek között Zbigniew Herbert, valamint Czesław Miłosz munkásságával foglalkozik. A rangos irodalmi Niké-díjra jelölt Ciemne źródło. Esej o cierpieniu w twórczości Zbigniewa Herberta (A Sötét forrás. Esszé a szenvedésről Zbigniew Herbert művészetében), valamint a Przepustka z piekła. 44 szkice o literaturze i przygodach duszy (Belépő a pokolba. 44 vázlat az irodalomról és a lélek kalandozásairól) című művek szerzője. Legújabb és egyben eddigi legfontosabb munkája a Miłosz. Biografia című, Czesław Miłoszról szóló monumentális életrajzi mű 2011-ben jelent meg a Znak Kiadó gondozásában. A közel ezer oldalas kiadvány – amely a XX. század egyik legnagyobb írójának sokszínű portréja - idén elnyerte az egyik legrangosabb lengyel irodalmi elismerést: a Kościelski Alapítvány irodalmi díját. Előadás címe: Újabb látogatás a Családias Európában. Czesław Miłosz meglátásainak időszerűségéről Gömöri György Magyar irodalomtörténész, költő, műfordító, egyetemi tanár. Az 1956-os forradalom idején bölcsészkari hallgató volt (lengyel-magyar szakon), az október 23-i tüntetés egyik szervezőjeként, majd az Egyetemi ifjúság c. lap szerkesztőjeként részt vett a forradalomban. 1956 novemberében Ausztriába menekült, majd Angliában, az oxfordi egyetemen folytatta tanulmányait. Itt 1962-ben B. Litt. fokozatot nyert az ujabbkori lengyel és magyar költészetről írt disszertációjával. Ezután egy évig Berkeleyben, a kaliforniai egyetemen tanított, majd a Harvard egyetemen kutatott. 1969tõl nyugdíjba vonulásáig (2001) a cambridgei egyetemen tanított lengyel és magyar irodalmat. Mint a lengyel költészet műfordítója Zbigniew Herbert és Czesław Miłosz verseinek válogatását adta ki 1998-ban, illetve 2000-ben, jelenleg kiadásra készen áll Wiktor Woroszylski válogatott verseinek kötete. Jurzykowski- és ZAiKS-dijas, tagja a krakkói PAU-nak, részt vett az idei krakkói Milłosz-konferencián. Saját verseinek lengyel nyelvű kötete 2003-ban jelent meg Katowicében, Feliks Netz forditásában Előadás címe: Ismeretségem és levelezésem Czesław Miłosz-sal. Horváth Csaba Irodalomtörténész. A magyar szakos diploma után a párizsi Ecole des Hautes Etudes en Sciences Sociales– on szerzett DEA fokozatot. Az ELTE - n doktorált. Kortárs irodalommal foglalkozik, kutatásainak kitüntetett terepe az európai bölcseletnek a prózai műfajokra, elsősorban a regényre és az esszére gyakorolt hatása. Előadás címe: Családias Atlantisz - Európa mint emlékezet és nosztalgia. Czesław Miłosz, Danilo Kis és Konrád György Közép-Európája. Kiss Gy. Csaba Művelődéstörténész, irodalomtörténész, egyetemi docens, az irodalomtudományok kandidátusa. A Varsói Egyetem Hungarológiai Tanszékének és az ELTE BTK Művelődéstörténeti Tanszékének tanára. Tíz önálló kötet szerzője, a közép-európai nemzeti mítoszok és szimbólumok kutatója. Lengyelül két könyve jelent meg: Dziennik polski (Poznań, 2000), Lekcja Europy Środkowej (Krakkó, 2009). Legújabb műve: Hol vagy, hazám? (Kelet-Közép-Európa himnuszai) Budapest, 2011. Előadás címe: Rabul ejtett értelem 60 év után.
Jarosław Klejnocki Az Adam Mickiewicz Irodalmi Múzeum igazgatója, író, költő, esszéista és irodalomkritikus. A Varsói Egyetem Alkalmazott Lengyel Filológiai Intézetének adjunktusa. Verseit, esszéit és írásait lefordították már angol, német, svéd, szlovén, bolgár, magyar és orosz nyelvekre. Legutóbbi könyve a Człowiek ostatniej szansy (Az utolsó esély embere) című krimi. A lengyel sajtóban rendszeresen jelennek meg publikációi (többek között olyan lapoknál, mint a Tygodnik Powszechny, Polityka, Rzeczpospolita, Kresy, Miesięcznik Literacki, Odra). Szerzőként külföldi folyóiratokkal is együttműködik (Chicago Review, Die Horen). Előadás címe: Az Elkerülhetetlenség okán. Közép-európai gondolatok Czesław Miłosz három költeményéről („Az”, „Önmagam szemléletes leírása egy pohár whisky fölött, teszem azt, a minneapolisi reptéren”, „Campo di fiori”) Andrzej Stanisław Kowalczyk Irodalomtörténész, a XX. századi lengyel episztola-, és esszéirodalom szerkesztője. A Varsói Egyetem Lengyel Irodalom Intézetének munkatársa. A Sawinkow (1993), a Petljura úr? (1998), (ford. Körner Gábor, Osiris. Budapest 2000), és Miejskie (Városi) (2003) című művek mellett olyan irodalomtörténeti írások szerzője, mint a Kryzys świadomości europejskiej w eseistyce polskiej 1945– 1977. Vincenz — Stempowski — Miłosz (1990), ( Az európai öntudat válsága a lengyel esszéisztikában 1945-1977. Vincenz — Stempowski — Miłosz), a Nieśpieszny przechodzień i paradoksy. Rzecz o Jerzym Stempowskim (1997) (Ráérős járókelők és paradoxonok. Jerzy Stempowskiról), Giedroyc i „Kultura” (Giedroyc és a „Kultúra”) (1999), Od Bukaresztu do Laffitów. Jerzego Giedroycia rzeczpospolita epistolarna (Bukaresttől Laffitte-ig. Jerzy Giedroyc episztoláris köztársasága), (2006). Legutóbb Maria Dąbrowska és Jerzy Stempowski levelezését adta ki: Listy 1926–1965 (Levelek 1926–1965) címmel (2010). Előadás címe: Miłosz, Giedroyc, Mieroszewski az 1956-os magyar forradalomról Anna Nasiłowska Író, irodalomkritikus, publicista. A Lengyel Tudományos Akadémia (PAN) Irodalmi Kutatóintézetében dolgozik, 1990-től a Teksty Drugie irodalomelmélet folyóirat szerkesztője. Tanulmányait a Varsói Egyetem lengyel szakán végezte, doktorátust a PAN Irodalmi Kutatóintézeténél szerzett, melynek 1987-től tudományos munkatársa lett, 2010-től professzorként dolgozik. Kritikusként számos lengyel újsággal együttműködik. Domino. Traktat o narodzinach (Dominó. Traktátus a születésekről) című regényéért 1995-ben megkapta a Lengyel Könyvkiadók Társaságának kiadói díját. A XX. századi lengyel irodalom két összefoglaló kötetének szerzője. Nevéhez fűződik a Persona liryczna (Lírikus perszóna) tanulmánykötet, és az európai rendszerváltozás időszakáról szóló Miasta (Városok) esszékötet megjelenése. Kötetbe rendezte Stefania Zachorska válogatott írásait, valamint a Ciało i tekst. Feminizm w literaturoznawstwie (Test és szöveg. Feminizmus az irodalomtudományban) című antológiát. Az 1989 utáni lengyel irodalomról szóló írásait a Hitel c. havilap 2009/10-es számában publikálták. 2007-től a „studium creative writing” irodalmi műhely vezetője a Lengyel Tudományos Akadémia Irodalmi Kutatóintézetében. www.nasilowska.archirek.pl Előadás címe: Miłosz – viták az identitásról. Miłosz összetett identitása a két világháború közötti időszak és a háború utáni Lengyelország kontextusában
Pálfalvi Lajos Irodalomtörténész és műfordító magyar-lengyel-orosz szakon végzett az ELTE-n. XX. századi lengyel irodalommal, főként emigráns prózaírókkal foglalkozik, emellett a nyolcvanas évek közepe óta fordít lengyel szépprózát. Tény és metafora. A lengyel emigráció prózairodalma, 1945-1980 című monográfiája 1993-ban jelent meg. Irodalom- és művelődéstörténetet tanít a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Lengyel Tanszékén. Előadás címe: A Litván Nagyfejedelemség öröksége Czesław Miłosz esszéiben, Józef Mackiewicz politikai eszméiben és Artur Klinau ellenutópiájában. Reiman Judit Reiman Judit - irodalomtörténész, műfordító, lengyel-magyar irodalom- és kultúrtörténeti, komparatisztikai tanulmányok szerzője, lengyel és szlovén irodalmi művek fordítója és szerkesztője (pl. Bruno Schulz legújabb magyar kiadása). Fő kutatási területe a lengyel és középeurópai irodalom változásai a kilencvenes évektől napjainkig, ezen belül is a kultúra- és irodalomtudományi kutatásokban bekövetkezett topográfiai és antropológiai fordulat hatása az irodalmi hősök vizsgálatára. Rendszeresen előad nemzetközi konferenciákon, legutóbbi dolgozatának címe: Játék a mássággal Krzysztof Varga Turulpörkölt című művében. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szlavisztika-Közép-Európa Intézetének tanára. Előadás címe: A mi Európánkról 25 év után. Piotr Śliwiński Lengyel irodalomkritikus, kutatási területe a kortárs lengyel költészet. A Poznani Adam Mickiewicz Egyetem Filológia Intézetének professzora. Számos irodalomkritikai értekezés és könyv, többek között a Przygody z wolnością. Uwagi o poezji współczesnej, Świat na brudno. Szkice o poezji i krytyce, 2007 (Kalandok a szabadsággal. Észrevételek a kortárs lengyel költészetről, A világ mocskosan. Vázlatok költészetről és kritikáról) című mű szerzője, a Literatura polska XX wieku, (A 20. század lengyel irodalma, társszerzők: Anna Legeżyńska, Bogumiła Kaniewska), a Literatura polska 1976-1998 (Lengyel irodalom 1976-1998, társszerző: Przemysław Czapliński), és a Poezja polska po 1968 roku (A lengyel költészet 1968 után, társszerző: Anna Legeżyńska) című kötetek társszerzője. 2006-tól az egyik legrangosabb lengyel irodalmi elismerés, a Gdynia Irodalmi-díj zsűribizottságának elnöke. Előadás címe: A helyek Miłosz költészetében. Versek a városokról: Vilnáról, Varsóról, Krakkóról, a költői leírás módszereiről és az érzelmi színezetről Takáts József Irodalomkritikus, irodalom- és politikai eszmetörténész, a Pécsi Tudományegyetem oktatója. Korábban hosszabb ideig rádiós beszélgetőműsorok vezetője volt; irodalmi folyóiratok szerkesztője, alapítója, könyvkiadó. Irodalomtörténészi munkáit kulturális antropológiai szemlélet jellemzi. Tankönyvet írt a 19-20. század magyar politikai eszmetörténetéről. Szerkesztője volt A magyar esszé antológiája c. könyvsorozat IV., Esszék a kultúráról c., közel ezer oldalas kötetének. Szerzője városa Borderless City című pályázati könyvének, amellyel Pécs 2010-re elnyerte az Európa Kulturális Fővárosa címet. Előadás címe: Kulturális földrajz Miłosz esszéiben.
Tempfli Péter MTA Irodalomtudományi Intézetének közép- és kelet európai osztályán fiatal kutató, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán szerzett orosz és cseh nyelv és irodalom diplomát. Jelenleg az orosz irodalom doktori program PhD hallgatója. Fő kutatási területei a két háború közti cseh és lengyel próza, a 19. századi orosz próza narratológiai problémái, emellett kortárs fehérorosz irodalommal is foglalkozik. Több műfordítása jelent meg, lengyel és orosz nyelvből. Előadás címe: Miłosz viszonya a belorusz kultúrához.
