S Z Á M O K ÉS J E L E K .
Mindkettő egyaránt oly tényezője szakmánknak, melyek alkalmazás-módját bizonyos szabályok közé terelni fölötte szükséges. Tudjuk, hogy e két tárgy nagyon sokszor együtt jár ; nem lesz tehát fölösleges alkalmazásuk szabályait jelen közlemény keretében megismerni. A SZÁMOK. Számtételt kifejezni háromféleképen lehet. Úgymint: betűkkel, arabs és római számokkal. B e tű k k e l a magyarban akkor alkalmazzuk a szám tételt, ha annak számokkal való alkalmazása síma szövegben szemsértő volna, amennyiben vagy ritkán fordul elő, vagy igen egyszerű voltánál fogva betűkkel is könnyen lenne kifejezhető. Áll e szabály különösen szépirodalmi művekre vagy oly esetekre nézve, midőn a síma szövegben ritkán előforduló számtétel ilyszerű : másfél, egy, tizenöt, százharmincz, ötvenkétezer, tíz millió stb. stb. Továbbá betűkkel alkalmazzuk a szám tételt váltókon vagy hasonló értékpapír- és okiratokon, hol ezt a hamisítás ellen való óvintézkedésül teszszük.
o6
SZÁMOK ÉS JELEK
Szabály a betűkkel való alkalmazásra az, hogy a kisebb vagy egyszerűbb számtételek egy szóba vonandók, míg a nagyobbak ott hagyandók külön, hol a számjegyekkel való alkalmazásuknál az Írásjegyet (pont, vessző) teszszük. Például ha e számtételt: 8,745.102,396 betűkkel akarjuk kifejezni, így fogjuk alkalmazni: nyolczmilliárd hétszáznegyvenötmillió egyszázkétezer háromszázkilenczvenhat. A ra b s v a g y indiai szám gyakran előforduló számtételek kifejezésére használatos jel. Nevét eredeté től nyerte. A mennyiben Kr. sz. után az ötödik század ban India lakói kezdték azt a számolásnál használni; tőlük Arábiába, innen pedig Nyugat felé terjedt. Alakra nézve kétféle, tudni illik antiqua és mediavel. Míg előbbi a rendes verzál-magasságban van alakítva, addig a mediavel számok egyenlőtlen magasságúak, igy : 1 2 3 4 5 6
7 8 9 0
1 2 3 4 5 6 7 8 9 0
Utóbbi időben kezdenek azzal foglalkozni, hogy a mediavel számokat is az antiquáéval egyenlő magas ságban állítsák elő. Vastagságra nézve, tekintve, hogy táblázatos szedésekben gyakran fordulnak elő, a rendes betűtest félnégyzetére (Halbgeviert) szokták készíteni; azonban accidenz-nyomdák félcicero vastagságúakat is készíttetnek garmond vagy petit magasságban, ciceró val kimért rovatokban való alkalmazásra. — A számok alkalmazására nézve fő szabály, hogy az első három szám : egyes, tízes és százas után, tehát az ezres és százas közé vesszőt, a százezres és millió közé pontot, a százmillió és milliárd közé ismét vesszőt s így tovább tegyünk. Sor- és szor-számokra nézve, szabály ugyan,
SZÁMOK ÉS JELEK
107
hogy a szám mellé pontot tegyünk, de tökéletesebb kifejezés czéljából az arabs számhoz összekötő jellel ragokat is fűzhetünk; így : 25-dikén, 2-szor. Szokás sorszámokul betűket is használni; ezeket megkülön böztetésül más betűfajból zárjellel (soha sem ponttal) alkalmazzuk, így : a), N ), fi). Ha valamely szám után tizedes törtek vannak, akkor a tizedes törteket képező számok kisebb alakban alkalmaztatnak (245, 4912) i ha ilyenek nem volnának, akkor a rendes nagyságú szá mokból alkalmazott törtek és az egészet jelentő számok közé fölfordított pont teendő (51'64). Számokat rit kítani nem szabad. Több egymás alatt levő szám tétel akként helyezendő el, hogy az egyenfokuak egymással találkozzanak, azaz egyes az egyessel, tízes a tízessel stb., úgy hogy ha esetleg törtek következnek utánuk, még akkor is csak a törtek állhatnak egyenlőtlenül; íg y : 35ü i 4,6789 Törtszám kétféle van. Úgymint 1. olyan, melynél a számok egymás fölött állanak, a mennyiben a betűtest nagyságának felét az egyedül levő felső szám, felét pedig a fölül vonallal ellátott alsó szám képezi, mint 1 ¥> aUT> me,y törteket azonban gyakori előfordulás nál együvé is öntenek; 2. olyan, melynél a betűtest egész magasságának felső felén levő száma és a má sikon ellenkezőleg alul levő szám közé függélyes vonal jő (3/4, 10/25), mely utóbbi általánosan használtabb s vastagságra nézve ‘/a négyzetűek, úgy hogy három képez egy négyzetet. Nagyobb fajú betűkhöz törtek gyanánt kisebb fajú betűk számait alárakva alkal mazzuk.
SZÁMOK ÉS JELEK
108
R óm ai szá m o k a t ma már csak a művek be vezetésének lapszámozásánál, századok vagy királyok jelzésénél, vagy ritkább esetekben évszámoknál alkal maznak. Alakjokat a rendes betűk verzálisának I, V, X, L, C, D és M betűiből összeállítva nyerik, és pedig következőképen: Arabs Róm. 1 I 2 II 3 I li 4 IV V 5 Vi 6 VII 7 8 V III IX 9 X 10 11 XI 12 XII XIII 13 XIV 14 XV 15 XV] 16 17 X VII
Római Arabs Római X V III DC, I3 C 600 700 DCC, I3 C C XIX XX 800 DCCC, I3 C C C 20 XXV 900 CM, DCCCC, IOCCCC 25 1,0 0 0 M, CIO, ce XXX 30 1,500 XL MD, CIOIO 40 2 ,0 0 0 MM, i i c i o , a o c i o 50 I. 3,000 MMM, IIICIO LX 60 100 LX X 5,000 70 I X C I3 , CMO, CCIOO LX X X 80 10 ,0 0 0 V IMI, XM 90 XC 10 0 C 50,000 LCIO CL 10 0 ,0 0 0 CM, CCCIOOO 150 CCM CC 20 0 ,0 0 0 200 900,000 300 CC C DCCCCM CCCCIOOOO 400 CD, CC CC 1 .000 ,0 0 0 / X c c r o o c c io o 500 D, 13 Arabs 18 19
A régi időben még ennél is bonyodalmasabb, de ma már nem használatos összetételeket is használtak, a mennyiben rendes számozásuk csak ezerig ment; innen van, hogy már, mint fönn látható, a 400-tól kezdve is többféle alakításaik voltak. Magyarban a római számmal kizárólag sorszámot fejezünk ki s szabály, hogy utána nem -ik vagy -dik ragot, de pontot te gyünk ; tehát helytelen : X lX-dik század, I-ső Ferencz József, helyes : XIII. Leó, X X. fejezet. Több egymás alatt levő római szám akként helyezendő el, hogy végükön levő pontjaik találkozzanak.
109
SZÁMOK ÉS JELEK
A JELEK. S zám tan i je le k . Ez elnevezés alá tartoznak a szorosan vett szám- és mértan alábbi jelei és rövidí tései, melyek gyakorlati alkalmazása kiváló figyelmet igényel: Jel
Jelentőség
Jel
+ = X : □ A
Jelentőség
összeadás 7- aránysor IZ3 hossznégyszög kivonás egyenlőség > nagyobb, mint < kisebb, mint v. . szorzó osztás < nagyobb vagy kisebb négyszög <, kisebb vagy nagyobb V négyzetgyök háromszög v. II párhuzam V ' köbgyök Jj; egyenlő és párhuzamos ^ különbözet ■ majd egyenlő egesz iro hasonló fok összevágó perez, láb, méter ' másodpercz, hüvelyk, = azonos centiméter több vagy kevesebb " vonal, milliméter _|_ függőleges Ily Mm. miriaméter Z. szög = egyenszög H , km kilométer derékszög méter m. dl dm. deciméter □ köb cm. centiméter O kör m j ( félkör k mm. milliméter Z 7 Rhombus, dűlt n é g y szö g ig 2km2 négyszögkilomét. 00 végtelen mJ2 m2 négyszögméter : : mint djm 2dm2 négysz.-decimét. ■ ■ arány % ' 2cm 2 négysz.-centimét.
s
10 Jel
SZÁMOK ÉS JELEK
Jel
Jelentőség
% , 2mm2 négysz.-millimét,
Jelentőség
decigramm ha. hektár centigramm af ár a. mh mg- milligramm sin. sinus K/m3km3 köbkilométer Híj 3 m3 köbméter cos. cosinus tcing. tangente dím 3dm3 köbdeciméter 3cm3 köbcentiméter cot. cotangente sec. 2mm2 köbmilliméter secante hektoliter cosec. cosecante * k hl. liter sin. vers. sinus versus 1. deciliter cos. vers. cosinus versus “k dl. centiliter arc. sin. arcus sinus cl. í tonna arc. cos. arcus cosinus *1 t. métermázsa logarithmus lóg. q. radius, félátmérő r kfa kg- kilogramm dkg. dekagramm forint frt dh gramm krajczár kr 1 gA számtani jelek alkalmazására nézve szabály, hogy lehetőleg közel tétessék ahhoz, melynek magyarázója. C silla g á sza ti je le k , melyek leginkább naptárak ban nyernek alkalmazást, a következők: Jel
Jelentőség
kos bika ikrek rák oroszlán szűz mérleg £§< r á skorpió nyilas H r írtf y n n §> M Sl áS 'W
Jel
db dgch cg.
Jelentőség
bak vízöntő fa y/ halak r\ Nap © Merkúr 9 Venus 9 Mars d1 J upiter 4 Saturnus D
m \z
Jel
Jelentőség
Föld és Hold Uranus Neptun Ceres Pallas * Juno í ű Vesta (5 Föld 5 S ¥ *>
SZÁMOK ÉS JELEK
Jelentőség Jel Jelentőség jégesős © vasárnap (5 3 hétlő 111 ködös párás = 3 7. <3 kedd « újhold 9 *U « • V szerda borús • 3 első negyed 4 csütörtök % esős © holdtölte 9 péntek havas utolsó négy. szombat * A rövidítések útján keletkezett jeleket, miután általánosan elfogadott jelek, rendesen pont nélkül alkalmazzuk, ha azokat megkülönböztetésül más betűfajból szedjük; ha pedig a szövegben a rendes betűfajból szedjük, úgy ezt a rövidítésekre vonatkozó ama szabály szerint teszszük, hogy : ha a rövidített szó utolsó betűje a rövidítés végén van, pont nem kell, ha pedig nincs jelen, pontot teszünk; így például fölösleges, ha dr, db, tr, ftdő és az ezekhez hasonló rövidítések után pontot teszünk ; míg szükséges a t. i., d. u., mélt., stb. után. Ezekről, mint más, jelek gyanánt előforduló, betűalkalmazásokról más alkalommal. Jel
Jelentőség
O
derült V* felhős
Jel
▲
Láng J . L.
I 12
ELSŐ D LET1 T Á B L A
melyből minden ívnek első oldalszáma kitalálható. AZ 2
°
I 2
ÍVEK
ELSŐ 8
4° I
1
5 9
9 17
«
OLDALSZÁMA 1 2
°
I
1 6 0
17
25
18 0
I
I
33 65 97
13
I
25
33 49
4 9
13
33
65
9 7
6
17 2 I
41
8 1
I2 I
7
2 5
97
1 4 5
1 9 3
73
8
2 9
1 6 9
2 2 5
9 IO II
3 3
1 2 9
1 9 3
2 5 7
85 97
M5 IÓI
2 1 7
2 8 9
10 9
4 1
49 57 65 73 8 l
3 2 1
I2 I
12
4 5
8 9
1 7 7
2 6 5
13 3
13
4 9
193
2 8 9
H i5
5 3
97 !°5
2 0 9
3 1 3
5 7
1 1 3
2 2 5
3 3 7
353 385 417 449
16
ÓI
2 4 1
3 6 1
4 8 1
18 1
17
6 5
I2 I I29
38 5
18
6 9
1 3 7
257 273
4 0 9
2 0 5
x45 1 53 IÓI
2 8 9
4 3 3
513 545 577
3°5
4 5 7
6 0 9
2 2 9
3 2 1
4 8 1
6 4 1
2 4
337 353
50 5
2 5 3 2 6 5
3 6 9
3S5
553 577
673 705 737 7 6 9
2 8 9
3 4 5
3 7
19
7 3
2 0
7 7
2 1
8
2 2
85
1 6 9
8 9
*77 "85 "9 3
2 3
l
1 1 3
73
2 4
I
5 2 9
I29 IÓI
25
37 49 ÓI
14 5 1 5 7 16 9
19 3
2 1 7
I
2 6
93 97 IOI
20 1
4 0 1
6 0 1
8 0 6
3 0 1
2 7
10 5
2 0 9
6 2 5
8 33
3 1 3
3 8
1 0 9
2 1 7
6 4 9
8 6 5
3 2 5
2 9
1 13
2 2 5
417 433 449
673
8 9 7
3 3 7
1 1 7
3 4 9
2 4
25
2 7 7
2 3 3
4 6 5
6 9 7
9 2 9
I
2 4 1
4 8 1
7 2 1
9 6 1
3 6 1
3 3
‘ 25
2 4 9
745
993
3 7 3
33 34 35
1 2 9
2 5 7
7 6 9
1 0 2 5
3 8 5
1 3 3
2 6 5
793
2 7 3
io 5 7 1 0 S9
3 9 7
1 3 7
497 513 529 545
3 0 3 1
1 2
8 1 7
4 0 9
