Jelentés, jelek és jelrendszerek

Jelentés, jelek és jelrendszerek


Tartalomjegyzék A jel......................................................................................................................1 Jeltipológia – a jelek fajtái ...................................................................................2 A jel formája és jelentése közötti kapcsolat.........................................................3 Indexek.................................................................................................................4 Ikonok, ikonikus jelek..........................................................................................5 Az indexek és ikonok értelmezése.......................................................................6 Szimbólumok .......................................................................................................7 A szemiotikai háromszög.....................................................................................8 A jelentés .............................................................................................................9 Mi a jelentés? Mi egy jel jelentése?.................................................................9 A jelentés nem azonos a jelölt dologgal (denotátummal)............................9 A jelentés nem azonos a jelöléssel.............................................................10 A jelek egymással is kapcsolatba lépnek egy jelrendszeren belül.............11 Az emberi nyelv.................................................................................................13 Kompetencia kontra performancia.....................................................................14 Kompetencia: nyelvi tudás, mentális grammatika. ........................................14 Tartalomjegyzék

ii


Performancia: nyelvhasználat, nyelvi viselkedés. .........................................14 Az emberi nyelv mint jelrendszer ......................................................................15 Irodalom.............................................................................................................16

Tartalomjegyzék

ii


A jel A jel olyan tárgy vagy jelenség, amelynek (önmagán túlmutató) jelentést tulajdonítunk. • fizikai forma (hangalak) A jel ismerője, használója, értelmezője • jelentés • a kettő közötti kapcsolat A jeleket fizikai tulajdonságuk és képességeink révén érzékeljük. Egy dolgot az tesz jellé, hogy valaminek a jele. (Önmagában semmi sem jel.) „Valaminek a jele”: vonatkozik valamire. Vonatkozás: Viszony. Amire a jel vonatkozik: a jel vonatkozása (referenciája). A jeleket vonatkoztatjuk valamire: A jel használója, ismerője, értelmezője. Egy jelet ilyenként tud egy ember vagy emberi közösség. E tudás birtokában a jeleket használjuk a kommunikációban. A használat során a jeleket „nyelvtudásunk” alapján értelmezzük.

A jel

1


Jeltipológia – a jelek fajtái A jel a formája és jelentése közötti kapcsolat szerint lehet: • Index (füst, láz stb.) • Ikon (℡, , ,,Ó,],#,E,b, kukurikú, kakukk, tik-tak, vau-vau stb.) • Szimbólum (a nemzeti lobogó, a magyar nyelv bármely szava) A jelekkel foglalkozó tudomány: szemiotika.

Jeltipológia – a jelek fajtái

2


A jel formája és jelentése közötti kapcsolat

Természetes Index Ikon

A jel formája és jelentése közötti kapcsolat

Konvencionális Szimbólum

3


Indexek Példák:

füst — mint a tűz jele láz — mint a betegség jele, tünete (szimptómája) Egy index és az általa jelölt dolog között közvetlen, természetes kapcsolat van. ok–okozati: a jelölt dolog tűz betegség Így a jelölt dolognak

okozza Æ Æ Æ Å jele

a jelként értelmezett jelenséget füst láz az okozott jelenség

időbeli/térbeli a dolog, amire –időben/térben érintkezik– a rámutatással érintkezés: rámutatunk Ezért a dolognak Å jele a rámutatás Az indexek értelmezése következtetés révén jön létre. A következtetés feltétele enciklopédikus tudás, pl., hogy a betegség lázat, a tűz füstöt okoz.

Indexek

4


Ikonok, ikonikus jelek Példák:

],b; kukurikú, miau, vau-vau

Egy ikon és az általa jelölt dolog között természetes kapcsolat van. Egy ikon valamely minőségében vagy tulajdonságában megegyezik az általa jelölt dologgal, jelenséggel, vagy hasonlít hozzá. Az ikonok értelmezése következtetés révén jön létre.

Ikonok, ikonikus jelek

5


Az indexek és ikonok értelmezése Az indexek és ikonok értelmezése következtetés révén jön létre. Az indexeket és az ikonokat ez a következtetés teszi jellé. A következtetés alapja: 1. A jel észlelése 2. A természetes kapcsolat tudása (jel és jelölt között) Például: Index 1. Füst száll föl (a jelenség észlelése) 2. A füstöt tűz okozza (tudás) Æ 3. Tehát ég valahol a tűz (konklúzió) A következményből következtetünk az okra. Így lesz a következmény az ok jele. Ikon

1. [miau] (a szó hangalakja) 2. a macska nyávogása (hasonló hangzás) Æ 3. Tehát a szó macskanyávogást (v. macskát) jelöl (konklúzió)

Az indexek és ikonok értelmezése

6


Szimbólumok Egy szimbólum és jelentése között nincs közvetlen, természetes kapcsolat. Egy szimbólum és az általa jelölt dolog, fogalom között konvencionális kapcsolat van, a kapcsolatot csupán konvenció teremti meg és tartja fenn. A konvenció nélkül a szimbólum megszűnik szimbólum lenni. A szimbólumok értelmezése feltételezi a konvencionális kapcsolat ismeretét. Aki a konvenciót nem ismeri, annak számára egy szimbólum nem szimbólum. A konvencionális kapcsolat nem természetes kapcsolat, ezért azt memorizálás révén tanuljuk (l. egy idegen nyelv szavainak tanulása). Az emberi nyelvek szavai szimbólumok. A szimbólumok jelentését nem lehet kikövetkeztetni. A szimbólumok értelmezése nem következtetésen, hanem a konvenció ismeretén alapul.

Szimbólumok

7


A szemiotikai háromszög gondolat

szimbólum

A szemiotikai háromszög

jelölt dolog

8


A jelentés Mi a jelentés? Mi egy jel jelentése? A jelek jelentését hiába keressük a rajtunk kívüli fizikai világban. A jelentés nem azonos a jelölt dologgal (denotátummal)2 Számos jel a világ valamely objektumára vonatkozik, azt jelöli. Pl., a Buksi szó egy bizonyos kutyát jelölhet. Ha ez a kutya volna a Buksi szó jelentése, akkor az alábbi két mondat egyformán elfogadható lenne, és azonos volna a jelentésük, de nem így van: (1) Buksi megharapta Bélát. (2) *A Buksi szó jelentése megharapta Bélát.

Ott nincsenek jelentések, legfeljebb a jelek által jelölt dolgok. De valójában az utóbbiak sem odakint vannak, hanem idebent, az elmében lévő fogalmak. A jelentés nem fizikai objektum vagy jelenség. A jelentés nem entitás (Vö. pl. Barnlund (1970) in Horányi (n. d.) p. 30.) A jelentés nem is tulajdonság: nem tulajdonsága valamely fizikai vagy mentális objektumnak vagy jelenségnek (vö. uo.) Az asztal szó jelentése nem az illető bútor, sem nem ilyen bútorok osztálya. Akár ezt a bútorfaját, akár az ilyen bútorok osztályát csak az asztal szó denotátumának lehet tekintetni. Ez így egyik sem pontos: valójában semmilyen jel, a Buksi szó sem vonatkozik közvetlenül a fizikai világ valamely objektumra vagy jelenségére. Minden jel közvetlenül valamely fogalommal van kapcsolatban, azt jelölheti. Aztán a fogalom van valamilyen, egyáltalán nem egyszerűen elmagyarázható kapcsolatban a fizikai világ valamely dolgával vagy jelenségével. De ettől most különösebb veszélyek nélkül eltekinthetünk. A jelentés 9


A jelentés nem azonos a jelöléssel A jelölés (referencia) a jel és a denotátuma (jelölete) közötti viszony. Sok különböző jel egyazon denotátumot jelöli, azonos a referenciájuk. Pl.: Sólyom László; a Harmadik Magyar Köztársaság 4. elnöke. Ha e két jelnek azonos volna a jelentése (mert azonos a referenciájuk), akkor az alábbi két mondat ugyanazt jelentené, és egyformán elfogadható volna: (3) János nem emlékezett, hogy Sólyom László volt-e a Harmadik Magyar Köztársaság 4. elnöke. (4) *János nem emlékezett, hogy Sólyom László volt-e Sólyom László.

A jelentés

10


A jelek egymással is kapcsolatba lépnek egy jelrendszeren belül Két vagy több jelnek lehet egymáshoz hasonló jelentése (szinonimák). Az eb és a kutya szinonimák. Mégsem cserélhetjük föl őket egymással szabadon, mert nem azonos a jelentésük: Eb/*kutya ura fakó! Ebek/*kutyák harmincadjára jut. Két jelnek lehet egymással ellentétes jelentése (antonimák): teli–üres stb. Egy jel alá-fölérendeltje lehet egy másiknak (hiponímia, hiperonímia): kutya, állat. Egyik jel lehet inkompatibilis egy másikkal: kutya, macska. Egyik jel jelentése lehet ellentmondásban egy másikéval: beteg, egészséges. Stb. A jelek közötti rendszerszerű kapcsolatok is a jelentésükhöz tartoznak, és fontos szerepet játszanak a jelentés megértésében.

A kutya (hiponim) implikálja, hogy állat (hiperonim). (Kiefer 2000:26) Az a mondat, hogy Ez kutya. implikálja a másik tagadását: Ez nem macska. (Kiefer 2000:27) Az egyik implikálja a másik tagadását, kölcsönösen (megfelelő mondatba helyezve (Kiefer 2000:27) Ismeretükben pl. következtetéseket tudunk levonni, képesek vagyunk ki nem mondott jelentéseket megérteni, stb. A jelentés

11


Egy jel jelentése nem csak a jel és jelölt közötti kapcsolat (jelölés, referencia), hanem a hozzákapcsolás módja. Ezen utóbbira hatással van a jelek egymáshoz való viszonya egy jelrendszeren belül. • Egy jelet az elménkben kapcsolunk össze a jelöltjével (jelölés, referencia). • A jelek jelentései közötti kapcsolatok is az elménkben jönnek létre. Mivel mindez az elmében történik, a jelentés az elmében jön létre. Æ Ezért a jelentéseket hiába keresnénk a rajtunk kívüli fizikai világban. Æ Ugyanezért a jelentéseket hiába keresnénk a jelekben: a jelek nem hordozzák jelentésüket. Æ Ebből pedig következik, hogy egy jel nem viheti át jelentését egyik elméből a másikba. Minden ember elméje egyedi és megismételhetetlen, azaz szubjektív. Æ A jelentés szubjektív mentális konstrukció eredménye. Ezért, mivel egy társadalomnak nincs elméje, a jelentés nem lehet társadalmi jelenség. Ez nem mond ellent annak, hogy a szubjektíve megkonstruált jelentéseket össze lehet hangolni. Ezt nevezzük a jelentés összehangolásának. Világos, hogy erre szükség van a kölcsönös megértéshez, éppen a jelentések szubjektív természete miatt. De ez nem azt jelenti, hogy a jelentéseket közösen alkotnánk meg, hogy a jelentések társadalmi konstrukciók volnának. Pl. azért sem, mert egyedik elmék és teljesítményeik nélkül az ún. társadalmak nem mennének semmire, a jelentéssel sem. A jelentés 12


Az emberi nyelv • Jelrendszer. • Nyelvi szabályok és elvek. Nyelvtan. • Nyelvi tudáson alapul: Mentális nyelvtan. • Kompetencia kontra performancia. • Kompetencia: nyelvi tudás, mentális nyelvtan. • Performancia: nyelvhasználat, a nyelvi viselkedés. • A kompetencia szabályai: nyelvi szabályok. • A performancia szabályai: nyelvhasználati szabályok. • Egyetemes nyelvtan, univerzális grammatika. • Veleszületett nyelvelsajátító képesség (UG). • Nyelvi kreativitás, a nyelv kreatív aspektusa.

Az emberi nyelv

13


Kompetencia kontra performancia Kompetencia: nyelvi tudás, mentális grammatika. • A nyelv szavainak és nyelvtani szabályainak a tudása. • Képessé tesz kifejezések, mondatok szerkesztésére. • Képessé tesz mások által szerkesztett mondatok megértésére. • Végtelen számú mondat szerkesztésének és megértésének képessége (a nyelv kreativitása). • A nyelv kreativitása ≠ az emberi kreativitás, találékonyság.

Performancia: nyelvhasználat, nyelvi viselkedés. • A nyelv használati szabályainak tudása. • Képessé tesz arra, hogy a megszerkesztett mondatok közül azt használjuk, amelyik a kommunikációs szándéknak és szituációnak megfelel (kérdés, kérés, fenyegetés stb.). • Támaszkodik egyéb tudásra: enciklopédikus tudás, a logikai tudás (a következtetések származtatásának tudása, kulturális tudás stb.) Kompetencia kontra performancia

14


Az emberi nyelv mint jelrendszer • Az emberi nyelv jelei konvencionális, tetszőleges (önkényes) jelek. Konvencionális: konvención alapuló. A jel és jelentése közötti kapcsolat konvención alapul. Semmi egyéb nem tartja fenn a kapcsolatot. Nincs természetes kapcsolat a jel és jelentése között. A jel jelentése független a formájától. • Kettős rétegzettség: Jelentés nélküli hangok (fonémák) Jelentéses morfémák, szavak (szintagmák, mondatok) A jelentés nélküli fonémák szabadon kombinálhatók egymással. A jelek száma ezért potenciálisan végtelen. • A konvenciók ismerete. • A konvenciók ismeretének kölcsönös feltételezése.

Ez az, amire más állatfaj „nem jött rá”, csak az ember: hogy ti. az egyes hangeffektusokat, hangokat, meg lehet fosztani mindenféle jelentéstől. Az ilyen jelentés nélküli hangokat viszont egymás után kimondva olyan néhány hangból álló rövid hangsorokat („szavakat”) lehet létrehozni, amelyeket már szabadon, jelentésbeli megkötöttség nélkül társítani lehet bármilyen jelentéssel. Ha ez nem egyszer és egyetlen esetre történik meg, hanem az ilyen hangsor–jelentés párokat tartósan elraktározzuk a memóriánkban és később is változtatás nélkül használjuk, és ha a párokat egyenként egyeztetjük, összehangoljuk a közösség egyedei között, azaz konvencionalizáljuk, egy rendkívül rugalmas, végtelen jel (azaz hangsor–jelentés pár) létrehozására, ezért végtelen számú jelentés kifejezésére alkalmas rendszert kapunk. A rendszer végtelensége két szinten is érvényes: a szavak (morfémák) és a mondatok (szintagmák) szintjén. Az utóbbiakat korlátozzák ugyan a szavak jelentései, de a rekurzivitás biztosítja, hogy végtelen számú különböző mondatot alkothassunk. Az emberi nyelv mint jelrendszer 15


Irodalom Kiefer Ferenc. 2000. Jelentéselmélet. Egyetemi Könyvtár. Budapest: Corvina.

Irodalom

16

Jelentés, jelek és jelrendszerek

Recommend Documents