III. interdiszciplináris humorkonferencia

[

III. interdiszciplináris humorkonferencia Program és absztraktok

ELTE BTK Budapest, Múzeum körút 4/A 2012. szeptember 6−7.

Program és absztraktok

[III. INTERDISZCIPLINÁRIS HUMORKONFERENCIA]

A KONFERENCIAPROGRAM ÁTTEKINTÉSE

2012. szeptember 6. csütörtök 9.00–10.00 10.00–10.30 10.30–11.00 11.00–11.30 11.30–13.00 13.00–14.30 14.30–15.00 15.00–16.30 16.30–17.00 17.15–18.45 19.00–19.30 19.30–21.00

Regisztráció A konferencia megnyitása Plenáris előadás A karikatúrakiállítás megnyitója Ebédszünet Szekcióülések Kávészünet Szekcióülések Kávészünet Kerekasztal-beszélgetés Humorest Fogadás

2012. szeptember 7. péntek 9.00–10.00 10.00–10.30 10.30–12.30 12.30–14.00 14.00–15.30 15.30–16.00 16.00–17.30 17.30–18.00

2

Plenáris előadások Kávészünet Szekcióülések Ebédszünet Szekcióülések Kávészünet Kerekasztal-beszélgetés A konferencia zárása, búcsúpohár

ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7.



III. INTERDISZCIPLINÁRIS HUMORKONFERENCIA A humor nyelvészeti megközelítésének lehetőségei A KONFERENCIA IDŐPONTJA: 2012. szeptember 6–7. A KONFERENCIA HELYSZÍNE: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/A Szervező: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék Társszervezők: Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar Magyar Szemiotikai Társaság Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport Selye János Egyetem Tanárképző Kara Szervezőbizottság: Elnök: Balázs Géza, CSc., habilitált egyetemi tanár, tanszékvezető, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék ([email protected]) Titkár és az absztraktkötet szerkesztője: Veszelszki Ágnes, PhD, egyetemi tanársegéd, ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszék ([email protected]) Programbizottság: Elnök és az absztraktkötet összeállítója: T. Litovkina Anna CSc., dr. habil., egyetemi tanár, Tischner European University, Applied Linguistics Department (Krakkó); egyetemi docens, Selye János Egyetem, Modern Filológiai Tanszék (Komárom) ([email protected]) Társelnök: Hidasi Judit, CSc., habilitált egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelemi Kar ([email protected]) Támogatók: ELTE Karrierközpont Tinta Könyvkiadó ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7.

3



RÉSZLETES KONFERENCIAPROGRAM 2012. szeptember 6. csütörtök (ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A) 9.00–10.00:

Regisztráció (kari tanácsterem előtere)

9.00–18.00:

Tinta Könyvkiadó könyvkiállítása és kedvezményes könyvvására (földszinti folyosó)

10.00–10.30:

A konferencia megnyitása (kari tanácsterem) Dezső Tamás, az ELTE BTK dékánja Balázs Géza, a konferencia főszervezője T. Litovkina Anna, a III. magyar interdiszciplináris humorkonferencia programbizottságának elnöke

10.30–11.00:

Plenáris előadás (kari tanácsterem) Elnök: Hidasi Judit Prószéky Gábor: A számítógépes szövegelemzés „humora”

11.00–11.30:

KOKSZ Műhely kortárs karikatúrakiállítás megnyitója Megnyitja: Szerényi Gábor karikaturista

11.30–13.00:

Ebédszünet

13.00–14.30:

Szekcióülések

A szekció: Humor és nyelvészet (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Prószéky Gábor 13.00–13.30: Fedoszov Oleg: A vicc mint nyelvészeti feladvány 13.30–14.00: T. Litovkina Anna − Vargha Katalin − Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina − Barta Péter: Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal 14.00–14.30: Vargha Katalin: A nyelvi humor eszközei a magyar találós kérdésekben B szekció: Humor az irodalomban (dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Andor József 13.00–13.30: Horváth Katalin: Mikes Kelemen nyelvi humorának formái és szerepe a Törökországi levelekben 13.30–14.00: Németh Luca Anna: Hova repül a szárnysegéd? Jelentéstörténeti vizsgálatok Rejtő Jenő két regényében 14.00–14.30: Tánczos Péter: A humor integrálhatósága filozófiai szövegekbe 14.30–15.00: 4

Kávészünet



15.00–16.30:


Szekcióülések

C szekció: Humor a művészetekben (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Riszovannij Mihály 15.00–15.30: Buglya Zsófia: Variációk egy témára – komikum és ideológia a hatvanas évek lakásfilmjeiben 15.30–16.00: Polenyák Ivett: Az 1873-as bécsi világkiállítás magyar részvétele a Borsszem Jankó cikkeinek tükrében 16.00–16.30: Deák-Sárosi László: Fellini zenés állatkertje. Képi és karakterhumor D szekció: Mozaikok (dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Vargha Katalin 15.00–15.30: Hidasi Judit: Gender és humor 15.30–16.00: Papp Richárd: „Az jó sör Majse”. Humor és identitás egy budapesti zsinagógai közösség kommunikációjában 16.00–16.30: Nemesi Attila László: Az implikatúrák mint a politikai humor kellékei Hofi Géza szilveszteri műsoraiban 16.30–17.00:

Kávészünet

17.15–18.45:

Kerekasztal-beszélgetés (kari tanácsterem, földszint) Politikai korrektség és a humor Vezeti: Hidasi Judit Meghívott vendégek: Perger István (kommunikációs igazgató, EU-delegáció) Sas István (reklámpszichológus, marketing- és médiaszakember) Surányi András (vizuálismédia-kutató, tanszékvezető főiskolai tanár, BGF) Zsubrinszky Zsuzsa (angolnyelv-oktató, főiskolai docens, BGF)

19.00–19.30:

Humorest (kari tanácsterem) Tetten ért szavak élőben Közreműködik: Balázs Géza és Bogár László

19.30–21.00:

Fogadás (kari tanácsterem)


5



2012. szeptember 7. péntek (ELTE BTK, Budapest, Múzeum krt. 4/A) 8.30–16.30:

Tinta Könyvkiadó könyvkiállítása és kedvezményes könyvvására (földszinti folyosó)

9.00–10.00:

Plenáris előadások (kari tanácsterem) Elnök: T. Litovkina Anna Riszovannij Mihály: A megzabolázhatatlan humor Greifenstein János: A bohóc humora és gyógyító hatása

9.00–9.30: 9.30–10.00: 10.00–10.30:

Kávészünet

10.30–12.30:

Szekcióülések

E szekció: Humor és pszichológia (dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Nemesi Attila László 10.30–11.00: Ďurka Róbert: Van humorérzékük azoknak a diákoknak, akik pszichológusok akarnak lenni? 11.00–11.30: Horváth Andrea: Agresszív humor kedvelés és agresszivitás kapcsolata a humorstílussal és a gelotofóbiával (társszerzők: Boda-Ujlaky Judit, Séra László) 11.30–12.00: Szabó Eszter: Humorstílus és megküzdési módok kapcsolata „testük börtönébe” zárt személyeknél 12.00–12.30: Séra László: Humor és elhízás (társszerző: Boda-Ujlaky Judit) F szekció: Etnikai humor (nyelvészkönyvtár, második emelet) Elnök: Fedoszov Oleg 10.30–11.00: Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina: Sztereotípiák az etnikai viccekben – egy vizsgálat „svájci minta” alapján 11.00–11.30: Tamás Ágnes: Nemzetiségi sztereotípiák és a humor eszközei a 19. század második felében 11.30–12.00: Vesztróczy Zsolt: A magyar politikai élet görbe tükörben. A Černokňažnik című szlovák szatirikus lap magyarságképe (1876−1900) 12.00–12.30: Varga Rita: Kizáró nevetés a filmben G szekció: Humor és nyelvészet (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Horváth Katalin 10.30–11.00: Andor József: Humort kifejező melléknevek főnévi kollokációinak vizsgálata a magyarban 11.00–11.30: Farkas Tamás: A nevek humora 11.30–12.00: Slíz Mariann: Rúth Rhonda és Phil O’Dendron. A névadás szerepe a paródiában 12.00–12.30: Balázs Géza: Humor − hálózattudományi szempontból 12.30–14.00: 6

Ebédszünet



14.00–15.30:


Szekcióülések

H szekció: Humor a médiában (kari tanácsterem, földszint) Elnök: Balázs Géza 14.00–14.30: Pethő Mária: Csupán ugratás? Agresszív humorstratégiák a Való Világ 4 és 5 műsoraiban; avagy Hogyan nyerjük valóságshow-t? 14.30–15.00: Veszelszki Ágnes: Digitális képek a humor szolgálatában: az internetes mémek 15.00–15.30: Balogh Andrea: Gamerek és mémek: A számítógépes játékok humora I szekció: Humor és nyelvészet. Humor és szociológia (dékáni tanácsterem, első emelet) Elnök: Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina 14.00–14.30: Schnell Zsuzsanna: A gyermekhumor kognitív nyelvészeti vizsgálata 14.30–15.00: Schirm Anita: A humor szerepe a nyelvészet oktatásában 15.00–15.30: Horváth Júlia Borbála: Évezredes évődések. Férfi és nő 15.30–16.00:

Kávészünet

16.00–17.30:

Kerekasztal -beszélgetés (kari tanácsterem) Humor az irodalomban és a médiában Vezeti: Balázs Géza Meghívott vendégek: Dede Éva (pszichológus) Fráter Zoltán (irodalomtörténész) Szerényi Gábor (karikaturista) Meghívott vendégek: A konferencia zárása. Búcsúpohár (kari tanácsterem) Hidasi Judit, a III. magyar interdiszciplináris humorkonferencia programbizottságának társelnöke

17.30–18.00:


7



A PLENÁRIS ELŐADÁSOK ABSZTRAKTJAI Greifenstein János: A bohóc humora és gyógyító hatása (művészeti vezető, Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány) Az előadás két témakört érint: a bohócok munkáját általában és a bohócdoktorok terápiás tevékenységét a kórházi környezetben. Az előadó-művészet különleges területének képviselője a bohóc. A színházban tapasztalható folyamatos útkereséssel szemben ebben az előadói ágazatban a mai napig jellemző a tradíciók megtartása, ápolása. A klasszikus párosok játékmódjában, a humorforrások keresésében, a magas és alacsony státusz megjelenítésében örök emberi működések, szabályszerűségek jelennek meg. Az előadás ezeket szemléletes példákkal mutatja be. Az elmúlt néhány évtizedben a világ minden táján megjelentek a bohócdoktorok. Ez a művészeti terápia − megtartva a bohóc eredeti működését – aktív közreműködője lett a gyógyító munkának. Ezt a tevékenységet a Piros Orr Bohócdoktorok Alapítvány munkájának bemutatásával ismerteti az előadás.

Prószéky Gábor: A számítógépes szövegelemzés „humora” (az MTA doktora, egyetemi tanár, dékánhelyettes, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Információs Technológiai Kar, MTA-PPKE Magyar Nyelvtechnológiai Kutatócsoport) A számítógépes szóalaktani és mondattani elemzőprogramok olyan elemzési felbontásokra is képesek, melyek formailag ugyan lehetségesek, de az emberi információfeldolgozásban nem vagy csak extrém helyzetekben kerülnek elő. Mivel váratlanságuk és kis valószínűségük miatt gyakran tudomást sem szerzünk róluk, a gépi elemzés kimenete az ember számára sokszor humorosnak tűnik. Ezeknek a szokatlan felbontásoknak a kapcsán az előadás azt járja körül − valódi példák segítségével −, hogy miben különbözik az emberi nyelvfeldolgozás a gépitől, és hogyan lehet a számítógépes feldolgozásban megpróbálni követni az emberi nyelvfeldolgozás modelljét.

Riszovannij Mihály: A megzabolázhatatlan humor (PhD, egyetemi docens, Nyugat-magyarországi Egyetem BTK, Germanisztika Tanszék) Az előadás áttekinti a nevetés szabályozásának formáit különböző történeti korszakokban és kulturális kontextusokban (egyházi nézetek a nevetésről, humor a diktatúrák idején, etnikai nevetéskultúrák), valamint a humorelméletek vonatkozó állításait a nevetés „lényegéről” és társas funkcióiról (csoportidentitás, fölény és agresszió, szubverzió). Ezek fényében reflektál a humor „megzabolázásáról” napjainkban, az aktuális konfliktusok és kihívások figyelembevételével (interkulturalitás, globalizáció, emancipációs és emberi-jogi mozgalmak, toleranciára nevelés). 8




A SZEKCIÓ-ELŐADÁSOK ABSZTRAKTJAI Andor József: Humort kifejező melléknevek főnévi kollokációinak vizsgálata a magyarban (PhD, egyetemi docens, Pécsi Tudományegyetem, Angol Nyelvészeti Tanszék) Jelen dolgozat kilenc magyar melléknév (humoros, ironikus, komikus, nevetséges, mókás, muris, szellemes, tréfás, vicces) főnévi kollokációit vizsgálja lexikális szemantikai és lexikális pragmatikai eszközökkel. A vizsgálat alapvető célja szinonimitásuk tényének és típusának megállapítása, természetének és fokának felmérése, gradációs távolságuk és fogalmikeret-kötöttségük természetének empirikus elemzése. A tanulmány három forrástípusból nyert adatok összevetésén alapul: (i) a Magyar értelmező kéziszótár szójelentéseinek meghatározásai, (ii) a vizsgálat tárgyát képező melléknevek főnévi kollokációinak vizsgálata a Magyar nemzeti szövegtár korpuszából nyert adatok alapján, (iii) a szótár- és korpuszalapú adatok kontrollvizsgálata pszicholingvisztikai teszteléssel, 50 magyar anyanyelvű felnőtt alanytól nyert kérdőíves felmérés adatai alapján.

Balázs Géza: Humor − hálózattudományi szempontból (habilitált tanszékvezető egyetemi tanár, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék) A hálózattudomány interdiszciplináris megközelítést kínál sokféle természeti, társadalmi, kulturális stb. jelenséghez. Érdekes módon a hálózattudomány előzményeként szokták emlegetni Karinthy Frigyes egyik írását (Láncszemek), amelyben bizonyítja, hogy a Föld bármely pontján élő bármely személlyel legföljebb öt más egyénen keresztül közvetlen kapcsolatot tud létesíteni. Karinthy ösztönös megérzését 1967-ben Stanley Milgram bizonyította, az összekapcsoltság tétele a „hatlépésnyi távolság” és kisvilág néven vonult be a tudományba. A hálózatok egyik alapvető jellemzője a kisvilág-karakter és a hatványtörvényt mutató skálafüggetlenség. Hipotézisem szerint a folklór jellemző szövegtípusaihoz hasonlóan a viccek terjedése is skálafüggetlen hálózatot mutat – az adott közösségen belüli erősgyenge kapcsolatok működésének eredményeként. Nem meglepő módon ennek egyik tréfás kísérlete is Karinthy Frigyes nevéhez köthető (Devecseri Gábor jegyezte le), aki a Hadik kávéházban elmondott egy viccet, s hogy a vicc terjedési sebességét meghatározza, másfél órával később átment a Centrál kávéházba, ahol már neki mesélték. Az előadás a hálózattudományi keretében magyarázza a hagyományos és módosult modern vicceknek a születését, terjedését, átalakulását és visszaszorulását. A viccterjedés meghatározó tényezői között szerepel: az idő (mennyire friss az élmény), az aktualitás (aktualizáció), a téma/vicc történetisége (ismétlődés), a formulaszerűség, a társadalomszerkezet, a tematika, a nemi meghatározottság, a technológia stb. is. Függelékként két esettanulmányt ismertet: Bencze Imre Édes, érdes anyanyelvünk című poémájának internet előtti és alatti alakulását, illetve Balázs Géza Mai magyar nyelvi humor című írásának hálózatos terjedését. ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7.

9



Balogh Andrea: Gamerek és mémek: A számítógépes játékok humora (MA-hallgató, demonstrátor, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Kommunikáció: internet és média műhely) A számítógépes játékok kapcsán nem a humor az első, ami az emberek eszébe jut. Előadásomban ezt a vélekedést kívánom megváltoztatni és bepillantást adni ennek a szubkultúrának a szellemes oldalába. Hol bukkanhat fel egyáltalán a humor a játékokban? És milyen formában? Az internet korában már nem is tűnik fel sokszor, mennyi kép és vicces mondás ered ebből a témakörből, és a játékok is inkább a látványukkal, mint a humorukkal próbálják levenni a játékosokat a lábukról. Szerencsére akadnak kivételek, így mind manapság, mind kicsit visszatekintve az időben találunk olyan játékokat, amikről érdemes a humoruk miatt is megemlékezni. Erre igyekszem minél több példát hozni mind magukból a játékokból, mind a felhasználóknak köszönhetően önállóvá, olykor mémekké is vált szereplőkből, kifejezésekből, képekből.

Boda-Ujlaky Judit (tanársegéd, Károli Gáspár Református Egyetem Pszichológiai Intézet, Fejlődés- és Nevelés-lélektani Tanszék) Agresszív humor kedvelése és agresszivitás kapcsolata a humorstílussal és a gelotofóbiával (az absztrakt Horváth Andrea társszerzőnél található, további társszerző: Séra László) Humor és elhízás (az absztrakt Séra László társszerzőnél található)

Buglya Zsófia: Variációk egy témára – komikum és ideológia a hatvanas évek lakásfilmjeiben (PhD-hallgató, ELTE) Habár a hatvanas évek a szerzői film aranykoraként vonult be a magyar filmtörténetbe, az évtized bővelkedett a „könnyű műfajban” született alkotásokban. Ezek a kortárs mindennapoknak (torz) tükröt tartó művek a komikum sajátos logikája révén képesek voltak úgy beszélni a politikai ideológia nyelvét, hogy egyszerre tették láthatóvá és idézőjelbe a propagált és a fennálló viszonyok közötti (áthidalhatatlan) különbségeket. Egyes visszásságok – így a lakáshelyzet megoldatlansága, a protekció, a munkamorál hiánya – évtizedekre állandó témájává váltak a vígjátéki, majd később szatirikus hangvételű alkotásoknak. Előadásomban néhány, a lakáskérdést tárgyává tevő film példáján keresztül világítom meg a humor ideológiát szentesítő működését, valamint azt a párbeszédet, amely az ideológiai és dramaturgiai tisztaságra törekvő művek, valamint a hasonlóan kettős logika szerint működő filmkritika között létrejött. 10




Deák-Sárosi László: Fellini zenés állatkertje. Képi és karakterhumor (PhD-hallgató, ELTE BTK, Alkalmazott nyelvészeti program; MaNDA és Filmintézet munkatársa) Fellini filmjeihez vállaltan mindig karaktereket gyűjtött. Kiteregette a fotókat az asztalán, és az arcokhoz talált ki valamilyen történetet. A cselekmény drámaisága és humora e felfogás szerint egyaránt az emberben magában keresendő. Csupán ki kell bontani azt a feszültséget, amely a különböző egyedekben lappang. Ha szemiotikai oldalról közelítjük meg ezt a munkamódszert, akkor képi jelentések megfejtéséről, dramatizálásáról van szó. Az az alapfeltevés, hogy az adott egyéniségek fontos, sőt központi jegyei megtalálhatók azok fotogéniájában. A jelenséget egy konkrét film, a Zenekari próba (1978) alapján elemeztem. Arra a következtetésre jutottam, hogy a képek ikonikus, sőt indexikus (!) jelentéstartalmak szerinti kibontásai igazolják a film cselekményét, annak jellegzetes humorát. Az alapos vizsgálat a teljes film értelmezését tekintve is néhány fontos következtetéssel gyarapítja annak jelentésrétegeit.

Ďurka Róbert: Van humorérzékük azoknak a diákoknak, akik pszichológusok akarnak lenni? (PhD, kutató-tanár, Katolikus Egyetem Ružomberok BTK, pszichológiai tanszék) A jelen vizsgálat célja kideríteni, hogy milyen humorral és egészséggel kapcsolatos jellemzőkkel rendelkeznek azok, akik pszichológiát akarnak tanulni. Előkészítő tanfolyamon résztvevő diákok humorral (MSHS, GELOPH <15>) és egészséggel (DS14, Mental Health Questionnaire) kapcsolatos kérdőíveket töltöttek ki. Az eredmények kimutatták, hogy a diákok humorérzéke magas, és nem félnek a kinevetéstől (gelotofóbia). Szignifikáns összefüggést fedeztünk fel a humorérzék és a gelotofóbia (ρ = −0,449; p = 0,003) a humorérzék és a szociális inhibíció (p = −0,497; p = 0,001) között. A humorérzék és a mentális egészség között szignifikáns összefüggést nem tártunk fel (p = 0,028; p = 0,861). A magas humorérzék tehát nem vezet egyenesen a jó egészséghez. Ez a tézis további vizsgálatokra vár.

Farkas Tamás: A nevek humora (PhD, egyetemi adjunktus, ELTE BTK Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet, Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai és Dialektológiai Tanszék) A tulajdonnevek sokféle módon válhatnak a humor forrásává. Ténylegesen létező nevek kelthetnek humoros hatást, különösen bizonyos helyzetekben; valós személyek, helyek kaphatnak humoros nevet; s kitalált, fiktív nevek is használatosak lehetnek a humor eszközeiként. A tulajdonnév formája, közszavakkal egyeztethető jelentése, csoportspecifikus (például etnosztereotipikus) használata egyaránt kiváltója lehet ennek a humoros hatásnak, mely nyelvi, ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7.

11



kulturális, történeti vagy akár ideologikus tényezőkkel is összefüggésbe hozható. Az előadás különböző források alapján mutatja be mindezt, így anekdoták, viccek, szépirodalmi művek, a frazeológia, nyelvi játékok és a „hétköznapok” névanyaga alapján. Példaanyaga magyar neveket vizsgál, de olykor, lehetőség szerint igyekszik utalni a más országokból ismert hasonló jelenségekre is.

Fedoszov Oleg: A vicc mint nyelvészeti feladvány (PhD, adjunktus, ELTE BTK Szláv és Balti Filológiai Intézet, Szláv Filológiai Tanszék) Az előadásban kísérletet teszek orosz, cseh és magyar viccek elemzésére a konstrukciós nyelvtan (construction grammar) szemszögéből. A vicc alapját adó szójáték olyan nyelvi „hibának” is tekinthető, amelyet egy, a nyelvet „roszszul tudó” beszélő ejt. Ilyenkor a hallgatónak mintha egy feladványt kellene megoldania, ami egy „helyes” és egy „hibás” konstrukció elemzésével jár. A vicc szövegében gyakran mindkét konstrukció szembenállása alkotja a komikum lényegét, nyelvészeti szempontból viszont igen tanulságos az ilyen jellegű „feladványok” megfejtése.

Hidasi Judit: Gender és humor (CSc., PhD, egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Főiskola) A gender és humor viszonyát különféle aspektusokból vizsgálja az előadás: a humorprodukció és a gender viszonya; a humorpercepció és a gender viszonya; a humorfogékonyság gendervonatkozásai a szocializáció tükrében; gendertémák mint a humor tárgya; valamint humor és hatalom. Az előadás azt a hipotézist járja körül, hogy a hatalom – hierarchia − gender kulturális dimenziók mentén alakul ki és formálódik a humorfogékonyság egyes nemzeti kultúrákban. Megvizsgálja, hogy a különféle nemzeti kultúrák miként szereznek és engednek érvényt a humornak általában és azon belül a társadalmi nemek humorhoz való viszonyának. Külön foglalkozik a politikai korrektség ide vonatkozó megnyilvánulásaival. Felveti a kérdést, hogy miért humornagyhatalom Magyarország?

Horváth Andrea: Agresszív humor kedvelése és agresszivitás kapcsolata a humorstílussal és a gelotofóbiával (Sopronkőhidai Fegyház és Börtön, szakpszichológus) Társszerzők: Boda-Ujlaky Judit, Séra László A humorstílussal és a nevetségessé válástól való félelemmel (gelotofóbia) kapcsolatos korábbi tapasztalataink alapján behatóbban foglalkoztunk a humor élvezetének és használatának kérdéseivel. A vizsgálat fogvatartottak és egyetemisták 12




mintáit hasonlította össze humorstílus, gelotofóbia, vonás-agresszió és agresszív tartalmú karikatúrák és viccek élvezetében mutatkozó jellemzőik tekintetében. A négyféle humorstílust véve a fogvatartotti mintában – az előzetes adatok szerint – alacsonyabb az agresszív humorstílus átlaga, és gyakoribb az énerősítő stílus, mint az egyéb mintákban, továbbá a gelotofóbia pozitívan korrelál az énerősítő humorstílussal. Más vizsgálatok nem találtak kapcsolatot az agresszív humorhasználat és a gelotofóbia között, ezzel szemben az agresszív humor élvezetének kísérleti mérésével megállapították, hogy a gelotofóbok általában jobban élvezik a humoros ingereket, mint azt eddig gondolták. Vizsgálatunkkal a humorélvezet és a humoragresszivitás e kérdéseinek tisztázásához szeretnénk hozzájárulni.

Horváth Júlia Borbála: Évezredes évődések. Férfi és nő (PhD-hallgató, antropológus) Kutatási területemmel 2000 óta foglalkozom. Témám: a 21. századi nőtípus, a férfi és a női köztes mentalitás kialakulása (intermentalitás). A kutatás multidiszciplináris, ezért a szociálantropológián és a filozófián kívül más szakterületeket is érint. A férfi és női viselkedési sztereotípiákat életútinterjúkon keresztül vizsgáltam, és a nyelvben megjelenő kollokációk elterjedését követtem. A szövegekben nők és férfiak meséltek életükről, problémáikról, örömeikről, és a szövegekben a nemek közötti állandó évődés markánsan megjelent. Az önleírással született vallomásokban a közéleti humor könnyedsége mögött komoly dilemmák mutatkoznak, és egyfajta társadalmi tükörkép rajzolódik.

Horváth Katalin: Mikes Kelemen nyelvi humorának formái és szerepe a Törökországi levelekben (CSc., ny. egyetemi docens, ELTE BTK) Őszintén bevalljuk, bajban vagyunk a humor fogalmával (ahogy az emberiség immár bő kétezer éve) − írja a humor fogalmának sokféle felfogásáról, meghatározásának nehézségeiről szólva Bagdy Emőke és Pap János. Alföldy Jenő szerint „a humor a bajok megemésztésére hivatott szellemi enzim”. Ezt a meghatározást a Törökországi levelek írójának stílusművészetére nézve különösen találónak érzem. A hazájától fiatalon elszakadt, élete nagy részét bujdosásban, törökországi magányban, lélekölő egyhangúságban eltöltő Mikes elfojtott fájdalmát, rezignált keserűségét az általa megteremtett új műformában, fiktív leveleiben szelíd, barátságos humorral oldotta fel, tette elviselhetővé. A Mikeskutatás rámutat arra a tényre, hogy az író humorának, szójátékainak stilisztikaipoétikai karakterét a kutatóknak még nem sikerült feltárniuk, nyelvi humorának forrásait mindeddig alig kutatták. Tervezett előadásomban ennek a hiánynak a felszámolására teszek kísérletet: Mikes leveleskönyvének azokat a stíluseszközeit veszem számba, amelyek a Mikes-humor létrejöttében meghatározó szerepet játszanak. ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7.

13



Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina: Sztereotípiák az etnikai viccekben – egy vizsgálat „svájci minta” alapján (PhD, tesztfejlesztő, PTE Idegen Nyelvi Titkárság) Az eltérő kulturális, illetve etnikai csoportokhoz tartozó emberek interakciója során előfordulhat az, hogy az interakciós felek sztereotípiákat alkotnak egymásról. Ezek a másik embercsoport tagjainak tulajdonságaival kapcsolatos általánosítások gyakran adnak alapot az úgynevezett etnikai vicceknek, amelyekben „kinevetjük” a másik csoportra jellemző viselkedést, sajátosságot. Az előadás azt tűzi ki célul, hogy megvizsgálja, mely svájciakról alkotott és a szakirodalomban említett sztereotípiák bukkannak fel a róluk szóló viccekben, és hogy ezen viccek alátámasztják vagy inkább cáfolják-e az adott sztereotípiákat. A kutatás korpuszát egy nyolcva viccből álló gyűjtemény képezi, amelyekben a svájciak a főszereplők. Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal (az absztrakt T. Litovkina Anna társszerzőnél található, további társszerzők: Vargha Katalin, Barta Péter)

T. Litovkina Anna: Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal (néprajztudományok kandidátusa, dr. habil., egyetemi tanár, Tischner European University, Krakkó; egyetemi docens, Selye János Egyetem, Komárom, Modern Filológiai Tanszék) Társszerzők: Barta Péter, Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina, Vargha Katalin A proverbiumokat (közmondásokat és szólásokat) vélhetően soha nem tekintették szentnek és sérthetetlennek, ezért velük együtt megjelent a ferdítésük. Az olyan szövegek, mint a Ki korán kel, egész nap álmos vagy az Ép testben épphogy élek már-már klasszikusoknak nevezhetők. A közmondásferdítések (vagyis antiproverbiumok) a formai változtatások mellett jelentős mértékben építenek a nyelvi humorra is. Különösen jellemző az antiproverbiumokra a metaforikus közmondások szó szerint értése, a poliszémia és a homonímia, gyakori a halandzsa, a szó- és hangismétlés, a névalkotás, a nyelvkeveredés, szándékos helyesírási, illetve nyelvtani vétség, halandzsa, abszurd szillogizmusok stb. Egyegy antiproverbium létrehozásában változatos módon kombinálódhatnak a fenti eszközök, olykor más ferdítési eljárásokkal együtt. Előadásunkban megvizsgáljuk a magyar nyelvű antiproverbiumok humorának kedvelt eszközeit, mindegyiket néhány példával megvilágítva; és ezt összehasonlítjuk az angol, német, francia és orosz nyelvű anyaggal.

14




Nemesi Attila László: Az implikatúrák mint a politikai humor kellékei Hofi Géza szilveszteri műsoraiban (PhD, egyetemi docens, PPKE Kommunikációtudományi Tanszék) Hofi Géza meghatározó szerepet töltött be a késői Kádár-kor közéletében. Szilveszteri műsorai sajátos műfajt képviselnek, amely merít a nagy komikus elődöktől, s egyúttal számos elemében példaként szolgál a mai stand-up comedy hazai képviselőinek. Ismerve a 70-es, 80-as évek társadalmipolitikai közegét, nem csak a maga korában, de a jelenből visszatekintve is meglepően szókimondónak, tabufeszegetőnek hatnak Hofi előadásai, amelyek a közönséggel való közvetlen viszony (tegező áldialógus) megkonstruálásán keresztül nyitnak szelepet a diktatúrával szembeni feszültség levezetésére. Az említett „szókimondás” ugyanakkor természetes módon inkább csak a sugallt jelentések (implikatúrák) szintjén érvényesül és érvényesülhet egyáltalán. Ennek megfelelően az előadás, miután jellemzi Hofi alapvető retorikai-pragmatikai eszköztárát, az implikatúrák kidolgozásának sémáit elemzi, kitérve az azok felismertetését szolgáló verbális és nem verbális „nyomokra”, amelyeket a kiváló színészi adottságokkal rendelkező előadó nagy rutinnal alkalmaz. Hofinak és közönségének „összekacsintása” − az előadás érvelése szerint − nagymértékben ezekre az implikatúrákra épül, amelyek humorának vizsgálata elméleti szempontból a pragmatika funkcionális megközelítésének keretébe illeszkedik.

Németh Luca Anna: Hova repül a szárnysegéd? Jelentéstörténeti vizsgálatok Rejtő Jenő két regényében (MA-hallgató, demonstrátor, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék, Kommunikáció: internet és média műhely) Rejtő Jenő nevét a magyar irodalomtörténeti munkák névmutatójában gyakran hiába keressük, mégis alig vannak olyanok, akik ne tudnának idézni egyegy frappáns mondatot az író valamelyik halhatatlan figurájától. Előadásom Rejtő Jenő sajátos humorának jelentéstörténeti vonatkozásait vizsgálja Az ellopott futár, illetve a Piszkos Fred, a kapitány című regényt állítva középpontba. Az elemzésből kiderül, melyek a Rejtő Jenő-féle poénalkotás leggyakoribb eljárásai, a példák szemantikai vizsgálata mellett pedig a nyelvi humor lehetőségeinek nyelvtörténeti keretben való vizsgálatára is sor kerül a poén alapjául szolgáló jelentésváltozások okainak, illetve alaktani, valamint hangés helyesírás-történeti hátterének feltárásával.


15



Papp Richárd: „Az jó sör Majse”. Humor és identitás egy budapesti zsinagógai közösség kommunikációjában (PhD, adjunktus, ELTE TÁTK, Kulturális Antropológia Tanszék) Az előadás egy több éve folyó kulturális antropológiai kutatás eredményeire épül. Kutatásaimban egy budapesti zsinagóga közösségének szituatív humorát vizsgálom. A humoros szituációk, viccek, történetek, tréfák, ugratások meghatározzák az általam kutatott Bethlen téri zsinagóga közösségének kommunikációját. A közösségi kommunikáció összegzi és elmélyíti a közösség zsidó tradícióhoz való viszonyulásait, kulturális emlékezetét és identitását. Mindezek szempontjából meghatározó a humor nyelvi aspektusainak kutatása is. A magyar, a jiddis, valamint a héber (mind az ó-, mind az újhéber) nyelv használatának kutatása által lehetővé válik a magyar, illetve a transznacionális zsidó kultúra irányában megfogalmazódó közösségi és egyéni kötődések elemzése. Előadásomban a zsinagógai kommunikáció jelentéseit, kulturális kontextusait igyekszem bemutatni és interpretálni több humoros szituáció, vicc, valamint ezek belső-közösségi reflexióinak tükrében.

Pethő Mária: Csupán ugratás? Agresszív humor stratégiák a Való Világ 4 és 5 műsoraiban; avagy Hogyan nyerjük valóságshow-t? (PhD-hallgató , Pécsi Tudományegyetem Nyelvtudományi Doktori Iskola ) A valóságshow-kban a harc a beszédpartnerek és a metarecipiensek (tévénézők) feletti kontrollért zajlik. Az ilyen típusú műsorokban a sikert a nagyfokú tudatossággal használt agresszív nyelvi humor biztosítja. A Való Világ 4 és 5 adásaiból véletlenszerűen kiválasztatott 350 percnyi átiratban 101 humoros megnyilvánulást találtam. Az esetek kétharmadában a férfiak által produkált humor körülbelül 70 százaléka társult verbális agresszióval. Az előadás a klasszikus nemi szerepsztereotípiák megszilárdításának nyelvi eszközein túl, az agresszív humor műsorban megjelenő két típusát ismerteti. A csupán felszínen agresszív színezetű ugratás (teasing) és a lejárató célzatú agresszív humorizálás (putdown humour) között komoly különbségek vannak a beszélő szándékát és a csoporthoz való viszonyulást illetően. A műsorban elhangzó párbeszédek elemzése révén ennek a sajátos kulturális közegnek a normarendszerét mutatom be.

Polenyák Ivett: Az 1873-as bécsi világkiállítás magyar részvétele a Borsszem Jankó cikkeinek tükrében (PhD-hallgató, Szegedi Tudományegyetem) Az 1873-ban megrendezett bécsi világkiállításon Magyarország elsőként vett részt immár önálló és független államként. Jelen tanulmány célja a magyar kiállítók ezen kiállításon való szereplésének a bemutatása a Borsszem Jankó 16




1873-as humoros cikkei, karikatúrái alapján, amelyek közül a magyar képzőművészeti szakosztály szereplésére helyezem a hangsúlyt. Az előadásnak köszönhetően új, eddig a magyar szakirodalomban még nem ismert oldaláról mutatom be a magyar képzőművészeti részleg szereplését.

Schirm Anita: A humor szerepe a nyelvészet oktatásában (PhD, egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék) A szóképeket és az alakzatokat a legtöbben még mindig csupán a szépirodalmi szövegek sajátosságainak tartják, annak ellenére, hogy a hétköznapi nyelvben is gyakran élünk ezekkel az eszközökkel. Előadásomban mintafeladatok segítségével azt mutatom be, hogyan lehet az egyetemi stilisztikai oktatásban használt tankönyvek példái helyett viccek, dalszövegek, óriásplakátok, tévéreklámok, rajzfilmek és filmsorozatok humoros nyelvi adatai felhasználásával megtanítani ezeket a jelenségeket úgy, hogy életszerűbb és tartósabb legyen a megszerzett tudás. A példákban megjelenő nyelvi humor által pedig az ismeretszerzés folyamata egyúttal szórakoztató játékká is válik.

Schnell Zsuzsanna: A gyermekhumor kognitív nyelvészeti vizsgálata (PhD-hallgató, tudományos segédmunkatárs, Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet, PTE BTK Nyelvtudományi Tanszék) Az előadás a magyar óvodás korú gyermekek humorértési kompetenciáját vizsgálja fejlődési és kognitív szempontból. Az ismertetett saját empirikus vizsgálat arra keresi a választ, milyen kognitív előfeltételei vannak a produktív nonkompozicionális, illetve idiomatikus nyelvhasználatnak, különös tekintettel a humorértési kompetenciára. A kutatásban központi szerepet kapnak a társas-kognitív képességek, melyek biztosítják a társalgás dinamikus és gördülékeny szerveződését. Az eredményekből kiderül, hogy a humorkompetencia komplex emberi képessége hogyan alakul ki az óvodás korosztályban, illetve hogyan épül az alapokat képező reprezentációs és mentalizációs készségekre. Az előadás áttekintést ad a pragmatikai kompetencia kibontakozásának lépéseiről, kognitív feltételeiről, állomásairól, életkori sajátosságairól, s megmutatja, hogy a társalgás egy kölcsönösségen alapuló, több szinten zajló jelentéskonstrukción alapul. Az empirikus kutatás felméri az óvodás korosztály idiomatikus, humorértési és iróniaértési képességeit, megmutatja a nem szószerintiség e kiemelt szintjeinek sorrendi szerveződését, s magyarázatot ad a szerkezetek kognitív komplexitásából adódó elsajátítási sajátosságaira.


17



Séra László: Humor és elhízás (PhD, PTE Pszichológiai Doktori Iskola) Társszerző: Boda-Ujlaky Judit Jóllehet a sztereotípiák szintjén sokáig összekapcsolódott az, hogy a duci emberek szívélyesek, jókedvűek és kiegyensúlyozottak (DeJong−Kleck 1986), a kutatások egyértelműen rámutatnak arra, hogy mára ez a kép jelentősen megváltozott, és inkább negatív stigmatizáció elszenvedői, sok esetben negatív humor céltáblái (Himes−Thompson 2007; Wear−Aultman−Varley et al. 2005). Mint ahogy pszichológiai előzményei, ugyanúgy következményei is vannak az elhízásnak, az élet minden szegmensében (Puhl−Heuer 2009). Az előadás annak jár utána, milyen humorral kapcsolatos tényezők játszhatnak közre az obezitás kialakulásában, illetve megélésében, elsősorban az elhízottak humorstílusa és az esetleges gelotofóbiás (félelem a nevetségessé válástól) jellegzetességeik tekintetében. Agresszív humor kedvelése és agresszivitás kapcsolata a humorstílussal és a gelotofóbiával (az absztrakt Horváth Andrea társszerzőnél található, további társszerző: Boda-Ujlaky Judit)

Slíz Mariann: Rúth Rhonda és Phil O’Dendron. A névadás szerepe a paródiában (PhD, tanársegéd, ELTE BTK Magyar Nyelvtörténeti, Szociolingvisztikai, Dialektológiai Tanszék) Az írók gyakran felhasználják a tulajdonnevek konnotációját, vagyis azt a tulajdonságát, hogy hangalakjuk vagy átlátszó etimológiai jelentésük különféle asszociációkat képes felidézni a befogadóban. Az efféle nevek sajátos szerepet kapnak a paródiában: gyakran működnek a humor forrásaiként. Előadásomban néhány Leslie L. Lawrence-paródia alapján azt tekintem át, milyen nyelvi eszközöket alkalmaznak a paródiaszerzők az általuk használt tulajdonnevek megalkotásában, és hogyan járulnak hozzá e nevek a humoros hatás megteremtéséhez. Ennek során kitérek a szerzői névnek és a címnek, valamint a nevek intertextualitásának, jelentéstani motiváltságának és etnikumjelölő képességének a humorbeli szerepére. Külön figyelmet szentelek a beszélő neveknek: ezek Kovalovszky Miklós szerint meglehetősen egysíkú írói eszközök, mivel a névviselő egyetlen tulajdonságát emelik ki; a paródiában ugyanakkor, mint bemutatom, e névadási mód új erőre kap, számos új lehetőséggel gazdagítva a humorteremtés eszköztárát.

18




Szabó Eszter: Humorstílus és megküzdési módok kapcsolata „testük börtönébe” zárt személyeknél (pszichológus, Lumniczer Sándor Kórház-Rendelőintézet Belgyógyászati és Mozgásszervi Rehabilitációs Osztály) A humor, humorérzék egyik elméleti megközelítése szerint adaptív megküzdési mechanizmusként funkcionál. Jelen vizsgálatomban arra kerestem a választ, hogy a különböző humorstílusok és a stresszteli helyzetekben alkalmazott megküzdési módok közt milyen összefüggés tárható fel. Hipotézisem szerint az önmegerősítő stílus inkább a feladatközpontú, az affiliatív az emócióközpontú, az agresszív és önkárosító humorstílus pedig az elkerülő megküzdési módokkal állhat kapcsolatban. Az eredmények a fentieket részben alátámasztják, ha betegenként vizsgáljuk, de korreláció tekintetében gyengébb együttjárás mutatható ki. Érdekesség, hogy az önmegerősítő stílus esetén nem mutatható ki semmilyen összefüggés, ami a hipotézis alapján elvárt volt.

Tamás Ágnes: Nemzetiségi sztereotípiák és a humor eszközei a 19. század második felében (PhD, Szegedi Tudományegyetem BTK) A „nemzetiségi kérdés” a 19. század második felének meghatározó problémája az Osztrák–Magyar Monarchia területén, melynek történetét ez később is döntően befolyásolta. Az élclapok, választott forrásaink, a korszak népszerű olvasmányai, amelyek a politikai eseményekre igen érzékenyen reagáltak, így az elemzett évfolyamok a periódusnak a – nemzetiségi kérdés szempontjából is – fontos eseményeihez köthetők (1860–1861, 1868–1869, 1874, 1883, 1890–1891, 1895–1896, 1898–1899). Az előadás választ kíván adni arra a kérdésre, miként, milyen nyelvi és képi humoros vagy ironikus eszközökkel jelenítették meg a szerkesztők a nem magyar nemzetiségi csoportokat, s hogyan változott az ábrázolás módja a 19. század közepe és vége közötti időszakban. A tipikus humoreszközöket csoportosítva, példákkal illusztrálva mutatjuk be.

Tánczos Péter: A humor integrálhatósága filozófiai szövegekbe (PhD-hallgató, Debreceni Egyetem BTK) Előadásomban azt a kérdést vizsgálom, hogy a humor milyen elvek mentén és hogyan válhat a filozófiai szövegek immanens alkotóelemévé. Nem a különböző írások elmés és vicces megoldásait tárgyalnám, hanem azt, hogy lehetséges-e a humor jelenségét a filozófiai szöveg konstitutív részévé tenni. A vizsgálódás elméleti hátteréül javarészt Friedrich Schlegel és Lord Shaftesbury releváns szöveghelyei szolgálnak: az általuk megnyíló fogalmi ELTE BTK, Budapest, Múzeum körút 4/A | 2012. szeptember 6−7.

19



keretekben szeretném artikulálni a felvetett problémát. Különös tekintettel arra a jelenségre koncentrálok, amikor a humoros és a tudományosan korrekt diskurzus szétválaszthatatlanul egybefonódik, éppen ezért az általam példaként felhozni szándékozott teoretikus szövegek számottevő többsége is ebbe a kategóriába tartozna.

Varga Rita: Kizáró nevetés a filmben (PhD-hallgató, Debreceni Egyetem BTK) Előadásom témájául a társadalmi kirekesztés és a nevetés összefüggéseinek filmes reprezentációi szolgálnak. Azt elemzem, hogy a nevetésnek, pontosabban a kinevetésnek mely típusai válhatnak a társas kizárás előidézőivé vagy szimptómáivá, illetve azt, hogy ezek milyen ábrázolhatósági sajátosságokkal bírnak. Néhány filmes példa bemutatásával a reprezentáció a fenti összefüggésben jelentkező sémáira és esetleges preferenciáira külön is kitérek; mindamellett az előadás elméleti bázisát elsősorban a témába vágó filozófiai (például Bergson) és pszichológiai elméletek segítségével alakítanám ki. Ezekre alapozva kívánom a kizáró nevetés jelenségét körülhatárolni és körüljárni.

Vargha Katalin: A nyelvi humor eszközei a magyar találós kérdésekben (PhD, tudományos segédmunkatárs, MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Néprajztudományi Intézet) Előadásomban a magyar találós kérdések azon csoportjával foglalkozom, amelyek elsősorban nyelvi eszközökre építenek. Míg a mai nyelvhasználatból a hagyományos, tematikusan a paraszti kultúrához erősen kötődő szóbeli rejtvények már szinte teljesen eltűntek, a nyelvi humort kiaknázó szövegek tovább élnek, és egyre újabbak születnek. Egyaránt találkozhatunk ezekkel a mindennapi kommunikáció során, az interneten, valamint a nyomtatott viccgyűjteményekben. A John M. Dienhart által javasolt „hasonlósági skálát” követve mutatom be, hogyan osztályozhatjuk ezeket a rejtvényeket a poliszémia, homonímia, homofónia, parafónia és hahafónia kategóriáinak segítségével. Nyelvi humor a közmondásferdítésben – magyar, angol, német, francia és orosz példákkal (az absztrakt T. Litovkina Anna társszerzőnél található, további társszerzők: Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina, Barta Péter)

20




Veszelszki Ágnes: Digitális képek a humor szolgálatában: az internetes mémek (PhD, egyetemi tanársegéd, ELTE BTK, Mai Magyar Nyelvi Tanszék; műhelyvezető, Kommunikáció: internet és média műhely) Az előadás első része bemutatja a szociobiológus Dawkins-féle mém-elmélet (az ún. memetika) alaptéziseit és ennek a filozófus Dennett által továbbfejlesztett és/vagy módosított változatát. Kitér arra is, mivel magyarázható, hogy az interneten (variánsokkal) terjedő humoros képeket egyre többen tekintik mémeknek, vagyis ezek mennyiben felelnek meg a dawkinsi és a dennetti mém-kritériumoknak. Az előadás második része két sporteseményhez kapcsolódó mémsorozatot elemez esettanulmányszerűen: egyrészt a futball-Európa-bajnokság nyomán a közösségi médiában feltűnt Balotelliképeket, másrészt a júliusi-augusztusi olimpiai játékok kapcsán megjelent kép-szöveg kapcsolatokat.

Vesztróczy Zsolt: A magyar politikai élet görbe tükörben. A Černokňažnik című szlovák szatirikus lap magyarságképe (1876−1900) (PhD, könyvtáros, Országos Széchényi Könyvtár) A dualizmus kori szlovák−magyar kapcsolatok történetét az 1870-es évek elejétől a korszak végéig a magyar nemzetiségi politika fokozatos eldurvulása jellemezte. Ennek hatásaként szlovák részről a harcos, Turócszentmártonban székelő csoport került az előtérbe. Ez a sorozatos kudarcok miatt 1870-es évek végétől kivonult a nagypolitikából, azután a sajtó útján, egyfajta „virtuális” politizálást folytatott. Írásaikban komoly szerepet kapott az érzelmi elem, így a humor is, amit a Černokňažnik nevű élclap képviselt. A Černokňažnik 1876-ban indult Turócszentmártonban, és 1910-ig működött. Hasábjain gyakran szerepeltek a dualizmus kori magyar politikai élet jelenségei és reprezentánsai (politikusok, tisztviselők, nemesek stb.). Előadásomban ezen jelenségeken keresztül mutatom be a lap magyarságképét.


21



A KONFERENCIA-ELŐADÓK E-MAIL CÍME Andor József: [email protected]; [email protected] Balázs Géza: [email protected] Balogh Andrea: [email protected] Boda-Ujlaky Judit: [email protected] Buglya Zsófia: [email protected] Deák-Sárosi László: [email protected] Ďurka Róbert: [email protected] Farkas Tamás: [email protected] Fedoszov Oleg: [email protected] Greifenstein János: [email protected] Hidasi Judit: [email protected] Horváth Andrea: [email protected] Horváth Júlia Borbála: [email protected] Horváth Katalin: [email protected] Hrisztova-Gotthardt Hrisztalina: [email protected] T. Litovkina Anna: [email protected] Nemesi Attila László: [email protected] Németh Luca Anna: [email protected] Papp Richárd: [email protected] Pethő Mária: [email protected] Polenyák Ivett: [email protected] Prószéky Gábor: [email protected] Riszovannij Mihály: [email protected] Schirm Anita: [email protected] Schnell Zsuzsanna: [email protected] Séra László: [email protected] Slíz Mariann: [email protected] Szabó Eszter: [email protected] Tamás Ágnes: [email protected] Tánczos Péter: [email protected] Varga Rita: [email protected] Vargha Katalin: [email protected] Veszelszki Ágnes: [email protected] Vesztróczy Zsolt: [email protected]

22





23



INTERDISZCIPLINÁRIS HUMORKONFERENCIA: I. interdiszciplináris humorkonferencia: A humor társadalomtudományi megközelítésének lehetőségei PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, 2007. szeptember 13−14. II. interdiszciplináris humorkonferencia: A humor dimenziói Kodolányi János Főiskola, Siófok, 2009. szeptember 3−5. III. interdiszciplináris humorkonferencia: A humor nyelvészeti megközelítésének lehetőségei ELTE BTK, Budapest, 2012. szeptember 6–7.

A HUMORKONFERENCIA KÖTETEI: Daczi Margit – T. Litovkina Anna – Barta Péter (szerk.):

Ezerarcú humor. Az I. magyar interdiszciplináris humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 79.). Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. T. Litovkina Anna − Barta Péter − Hidasi Judit (szerk.): A humor dimenziói.

A II. magyar interdiszciplináris humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 108.). BGF Külkereskedelemi Kar, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010.

EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS TÁMOGATÓK: Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvtudományi és Finnugor Intézet Mai Magyar Nyelvi Tanszék Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Kar ELTE Karrierközpont Magyar Szemiotikai Társaság Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda Magyar Nyelvstratégiai Kutatócsoport Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport Selye János Egyetem Tanárképző Kara Tinta Könyvkiadó 24


III. interdiszciplináris humorkonferencia

Recommend Documents