IV. Interdiszciplináris Humorkonferencia Program és absztraktok

IV. Interdiszciplináris Humorkonferencia Program és absztraktok

Selye János Egyetem Tanárképző Kar Komárno, Bratislavská cesta 3322 2014. november 13–14.

IV. Interdiszciplináris Humorkonferencia

Program és absztraktok


A konferencia időpontja: 2014. november 13–14.

A konferencia helyszíne: Selye János Egyetem, Konferenciaközpont Komárno, Hradná 2 [GPS: 47°45'16.1"N 18°08'00.0"E]

Szervező: Selye János Egyetem, Tanárképző Kar, Modern Filológiai Tanszék

Társszervezők: ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszék Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport Testnevelési Egyetem Tinta Könyvkiadó

Védnök: Erdélyi Margit, a Selye János Egyetem Tanárképző Karának dékánja

Szervezőbizottság: Elnök: Társelnök: Titkár: Honlapfelelős:

Puskás Andrea T. Litovkina Anna Bartal Mária Zolczer Péter

Programbizottság: Elnök: Társelnök: Titkár:

T. Litovkina Anna Barta Péter Boda-Ujlaky Judit

További információ: Honlap: E-mail:

http://www.selyeuni.sk/pf/kmf/index.php/konferencia [email protected]

2



A konferenciaprogram áttekintése 2014. november 13., csütörtök 09:00 – 09:45

Regisztráció

09:45 – 10:15

A konferencia megnyitása

10:15 – 11:15

Plenáris előadások

11:15 – 11:45

Kávészünet

11:45 – 13:15

Szekcióülések

13:15 – 14:30

Ebédszünet

14:30 – 16:00

Szekcióülések

16:00 – 16:30

Kávészünet

16:30 – 18:30

Kerekasztal-beszélgetés

19:00 – 20:00

Humorest

20:00 – 22:00

Fogadás

2014. november 14., péntek 08:00 – 08:30

Hahota-jóga

08:30 – 10:00

Szekcióülések

10:00 – 10:30

Kávészünet

11:45 – 13:00

Ebédszünet

16:30 – 16:45

A konferencia és szimpózium zárása

16:45 – 17:15

Búcsúpohár

3



Részletes program 2014. november 13., csütörtök 09:00 – 09:45

Regisztráció (földszint)

09:45 – 10:15

A konferencia megnyitása (K103)

10:15 – 11:15

Plenáris előadások Elnök: T. Litovkina Anna (K103)

10:15 – 10:45

Drahota-Szabó Erzsébet: A verbális humor fordíthatósága és fordíthatatlansága

10:45 – 11:15

Boda-Ujlaky Judit – Séra László: A gelotofóbia és az intenzív, társas szégyen, a megaláztatás kapcsolata

11:15 – 11:45

Kávészünet

11:45 – 13:15

Szekcióülések 1. szekció: Nyelvészet. Elnök: Hidasi Judit (K007)

11:45 – 12:15

Schirm Anita: Az alakzatok, mint a nyelvi humor eszközei a stand up comedyben

12:15 – 12:45

Nemesi Attila László: Melyik klasszikus pragmatikaelmélet alkalmasabb a nyelvi humorjelenségek magyarázatára?

12:45 – 13:15

T. Litovkina Anna – Barta Péter: „Tom Swifty”-k az angolban a XXI. század elején 2. szekció: Filozófia. Elnök: Riszovannij Mihály (K009)

11:45 – 12:15

Boda Mihály: A humor etikájának lehetősége

12:15 – 12:45

Pál Katalin: Komikus maszkok Platón és Arisztophanész írásaiban

12:45 – 13:15

Tánczos Péter: „A legnagyobb valódi értelemben vett humorista” – Hamann hatása Kierkegaard humorfelfogására

13:15 – 14:30

Ebédszünet 4


14:30 – 16:00


Szekcióülések 3. szekció: Nyelv, kultúra és folklór. Elnök: Drahota-Szabó Erzsébet (K007)

14:30 – 15:00

Hidasi Judit: Japán egypercesek

15:00 – 15:30

Tamás Ildikó: „Az apacukabeli Kamanduk.” A halandzsa természetéről

15:30 – 16:00

Vargha Katalin: Tréfás kérdés, formulavicc, rejtvényvicc? Műfaji és terminológiai kérdések 4. szekció: Irodalom és kultúra. Elnök: Barta Péter (K009)

14:30 – 15:00

Vajda Károly: Komoly komolytalanság vagy komolytalan komolyság? A romantika humora E. T. A. Hoffmann Arany virágcserepében

15:00 – 15:30

Riszovannij Mihály: Alakváltozatok és társadalomkritika Ralf König bibliai képregény-trilógiájában

15:30 – 16:00

Némethné Varga Andrea: Játék és varázslat a versekben – gyerekversek humora

16:00 – 16:30

Kávészünet

16:30 – 18:30

Kerekasztal (K103) Résztvevők: Hidasi Judit, Kótai Mihály, Kövesdi Miklós, Riszovannij Mihály Vezeti: Ujlaky István

19:00 – 20:00

Humorest (K103) Fellépő: Kövesdi Miklós stand-up humorista

20:00 – 22:00

Fogadás

5



2014. november 14., péntek 08:00 – 08:30

Nevetésjóga (vezeti: Boda-Ujlaky Judit) (K007)

08:30 – 10:00

Szekcióülések 5. szekció: Média. Elnök: Vargha Katalin (K103)

08:30 – 09:00

Tamás Ágnes: A Párizs környéki békék élclapokbeli kritikája (1919–1921)

09:00 – 09:30

Buglya Zsófia: Példázat a három papagájról, avagy a „Jutalomutazás” szubverzív komikuma

09:30 – 10:00

Tóth Loretta: Humor vagy arculatsértés? Kreatív nyelvi udvariatlanság a televíziós vetélkedők kontextusában 6. szekció: Pszichológia és művészet. Elnök: Nemesi Attila László (K007)

08:30 – 09:00

Ďurka Róbert: A humorstílusok és a D-típusú személyiség kapcsolata az egyetemi hallgatóknál

09:00 – 09:30

Séra László – Boda-Ujlaky Judit: Van-e határ? Humor, politikai tiltakozás, etika

09:30 – 10:00

Papp Richárd: „Móricka nem akar Amerikába menni.” Kulturális identitás és emlékezet egy budapesti zsidó közösség humorában

10:00 – 10:30

Kávészünet

11:45 – 13:00

Ebédszünet

16:30 – 16:45

A konferencia és szimpózium zárása

16:45 – 17:15

Búcsúpohár

6



A plenáris előadások absztraktjai Drahota-Szabó Erzsébet: A verbális humor fordíthatósága és fordíthatatlansága PhD, habil., egyetemi docens, Selye János Egyetem, Modern Filológia Tanszéke A verbális humor fordíthatóságának két fő akadálya lehet: a nyelv(ek), illetve a kultúraspecifikusság. Azt, hogy a nyelv mennyiben lehet fordítási akadály, a nyelvi játék milyensége szabja meg: másként lehet például fordítani, átültetni és újrakölteni a lexikális ambiguitásra épülő nyelvi játékokat, mint a referenciális vagy a kommunikatívpragmatikai ambiguitáson alapulókat, ill. azokat, amelyek interferenciális elemekként is működnek. Emellett vannak a humornak olyan megnyilvánulásai is, amelyek nyelvileg fordíthatók ugyan, a recepciós veszteségek mégis jelentősek, a humor kulturális kötöttsége miatt. A kérdés az, hogy mit tesz ilyenkor a fordító, milyen stratégiák és fordítói műveletek állnak a rendelkezésére. Az előadás tehát a verbális humor nyelvi és kulturális akadályait taglalja, s (elsősorban) szépirodalmi szövegpéldák segítségével járja körül a fordíthatóság és a fordíthatatlanság (valós vagy látszólagos?) dichotómiáját. Boda-Ujlaky Judit(1) – Séra László(2): A gelotofóbia és az intenzív, társas szégyen, a megaláztatás kapcsolata (1) PhD, egyetemi tanársegéd, Testnevelési Egyetem, Pszichológia Tanszék; (2) PhD, Pécsi Tudományegyetem, Pszichológiai Intézet, Doktori Iskola Leeming és Boyle (2004) felhívják rá a figyelmet, hogy a szégyen meghatározott táras kontextusokban jelentkezik, vagyis bizonyos társas helyzetekben száliens a stigmatiázó diskurzus. Ilyen speciális kontextus a kinevetés. A legtöbbünk nem szereti, ha kinevetik, ám bizonyos emberek a nevetségessé válásukra, kinevettetésükre extrém mértékben reagálnak, ezeket tekintjük gelotofóbiásnak. A szégyen azonban ritkán jelenik meg tiszta érzelemként és sok esetben nehezen is elkülöníthető más érzelmektől, vagy legalábbis nehezen meghatározható, hogy az adott intenzitás szégyent jelent-e az egyén számára vagy valamilyen más érzelmet. Scheff (2003) szerint szégyen-spektrumról beszélhetünk, melynek egyik végén a zavar gyenge és múlékony érzése, míg a másik végén a megaláztatás hosszan tartó és erős érzelme található. Vizsgálatunkban 48 fő (14 férfi, 34 nő, átlag életkor 20,92 év) segítségével elemeztük a gelotofóbia, a szégyen és a megaláztatás kapcsolatát. A mért skálák Cronbach-alfa értéke mind 0,7 fölött volt. A gelotofóbia a szégyennel inkább mutatott együttjárást (r=0,57, p=0,000), a megaláztatással szintén, de gyengébb mértékben (r=0,349, p=0,019), a megaláztatástól való félelemmel nem találtunk kapcsolatot. Ám ha a kinevetésre vonatkozó tételeket kiparciáltuk, nem mutatkozott összefüggés sem a szégyennel, sem a megaláztatással. Összességében vizsgálatunk alátámasztotta a gelotofóbia személyiségjellemző voltát, ami az aktuális társas szituációtól függetlenül jelenik meg. Ugyanakkor a kis minta elemszám nem tette lehetővé a gelotofóbiások külön vizsgálatát, így elképzelhető, hogy az ő esetükben más mintázatot kapnánk. 7



A szekcióelőadások absztraktjai Boda Mihály: A humor etikájának lehetősége PhD, egyetemi adjunktus, Nemzeti Közszolgálati Egyetem A humor etikájának lehetősége azon a speciális viszonyon alapszik, amit John Lippit után komikus „távolság”-nak (comic distance) nevezhetünk, és amelyben a humort észlelő személy a humor tárgyával áll. Mivel azonban a komikus távolság kifejezés csak metaforikusan írja le a humort észlelő személy és a humor tárgya közötti viszonyt, ezért érdemes a kérdéses viszonyt máshonnan is megközelíteni. Előadásomban olyan kritériumokat veszek szemügyre, amelyek a kérdéses viszonyt érthetőbbé teszik, mint a „távolság” metaforája. A humor észlelésére jellemző viszony vizsgálata során, a kontraszt végett, kitérek a morális „távolság” jelenségére is, ami a komikus „távolsággal” rokon viszony. Buglya Zsófia: Példázat a három papagájról, avagy a "Jutalomutazás" szubverzív komikuma PhD hallgató, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Művészetelméleti és Médiakutatási Intézete, Film-, Média- és Kultúraelméleti Doktori Program 1948 után az államosított magyar filmgyártásra a valóságtükröztetés nemes feladata hárul. A pártállami diktatúra elvárja művészeitől a dialektikusan változó társadalmi valóság 'helyes' értelmezését és tudatformálásra alkalmas reprezentációját. Ebben az alkotómunkában fontos szerep jut a humornak, amely különösen „a könnyű műfaj” keretei, konvenciói közé szorítva bátran polemizál a jelenről, kockázatmentesen szolgálja a hivatalos ideológiát. Arra, hogy a szocialista társadalom valóságai egyszer a maguk heterogenitásában is megjelennek majd a mozivásznon, sokáig nem lehet számítani. A változást a hatvanas évek végének szociológiai fordulata hozza meg: a hétköznapok drámaiatlan, rendezetlen valóságával a komikum új minőségei is megjelennek mind a dokumentumfilmben, mind a játékfilmben. Előadásomban Dárday István 1974-es, Jutalomutazás című dokumentum-játékfilmjéből kiindulva szemléltetem a komikum felforgató, a szocialista érdekviszonyokat leleplező minőségének működését. Ďurka Róbert: A humorstílusok és a D-típusú személyiség kapcsolata egyetemi hallgatóknál PhD, egyetemi adjunktus, Katolikus Egyetem Ružomberok (Szlovákia), Bölcsészettudományi Kar, Pszichológia Tanszék A jelen vizsgálat célja kideríteni, hogy milyen összefüggések vannak a humor stílusok és a D-típusú személyiség (magas negatív érzelmek és magas szociális gátoltság) között az egyetemi hallgatók körében. Összesen 225 egyetemi hallgató töltötte ki a Humor Stílus 8



Kérdőívet (HSQ) és a DS14 skálát. Szignifikáns negatív összefüggést fedeztünk fel a pozitív humor stílusok és a DS14 alskálái között (kapcsolati humor: r = -.151* (NE) és r = -.227*** (SG); énvédő-énfelértékelő humor: r = -.272*** (NE) és r = -.236*** (SG)). Az eredmények nem mutattak ki szignifikáns kapcsolatot a negatív humor stílusok és a Dtípusú személyiség ismérvei között. A pozitív humor stílusok tanulása/elsajátítása hasznosnak bizonyulhat a D-típusú személyiségek terápiájában. Ez a tézis további vizsgálatokra vár. Hidasi Judit: Japán egypercesek PhD habil., egyetemi tanár, Budapesti Gazdasági Főiskola A groteszk, mint kisepikai műfaj az, amely a leginkább képes visszaadni azokat az érzéseket és hangulatokat, amiket a tapasztalatlan vagy gyanútlan idegen megél Japánban. A nemes és fennkölt elemek bizarr módon ötvöződnek a mulatságos, nevetséges, vagy akár váratlan fordulatokkal és így hatásuk egyszerre komikus és megütközést kiváltó. A mentális képzavar, a kommunikációs zavar nemegyszer feloldatlan marad, s olykor világszemléleti jelentéssel is bírhat. Az előadás egy rövid válogatást ad azokból a majdan egy önálló kötetbe szánt „egypercesek”-ből, amelyeken keresztül a groteszkben megnyilvánuló humor révén próbáljuk közelebb hozni a japán mindennapok, a japán életforma, a japán gondolkodás, a japán kommunikáció és a japán emberi kapcsolatok értelmezését és végső soron megértését. Az interkulturalitás megtapasztalásának rövid narratívái ezek az esetleírások, amelyek azonban nem minden esetben kínálnak egyértelmű megoldást és feloldást, hanem nemegyszer a humor erejénél fogva késztetik továbbgondolásra a befogadót. T. Litovkina Anna(1) – Barta Péter(2): „Tom Swifty”-k az angolban a XXI. század elején (1) PhD, habil., egyetemi docens, Selye János Egyetem, Modern Filológia Tanszéke (2) PhD, kandidátus, egyetemi docens, ELTE Fordító- és Tolmácsképző Tanszék A wellerizmus rendszerint három részből áll: az első egy közlést tartalmaz (néha közmondás, szólás, közhely alakjában), a második megnevezi a beszélőt, a harmadik pedig a helyzetet jelzi, amelyben az idézett közlés elhangzott. A közlés és a helyzet általában nem illik össze, sőt ellentmond egymásnak. A wellerizmus gyakori az angolban. XX. századi folytatásaként fogható fel a szintén az angol nyelvterületen népszerű „Tom Swifty”. Ez utóbbiban a szójáték alapja az a határozószó, amely egyszerre jellemzi a beszélőt és utal a beszélő közlésére; a közlés és a határozószó között általában szemantikai és hangalaki kapcsolat áll fenn. Előadásunkban meghatározzuk a „Tom Swifty”-t mint műfajt, vázoljuk a történelmi hátterét, majd megvizsgáljuk a benne megjelenő témákat, az idézett közlések közül pedig a közmondásokat, szólásokat, idiómákat és aforizmákat. A továbbiakban részletesen elemezzük a „Tom Swifty”-kben használatos szójátékok fajtáit, különösen a paronimákat, homonimákat és homofónokat, valamint a személynevekkel kapcsolatos szójátékokat, a szóhatár-eltolódáson alapuló alakokat, a kétnyelvű és a kettős/hármas szójátékokat. 9



Nemesi Attila László: Melyik klasszikus pragmatikaelmélet alkalmasabb a nyelvi humorjelenségek magyarázatára? PhD, egyetemi docens, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar, Magyar Nyelvészeti Tanszék Az eddigi humorkonferenciákon, a Hungarian Humour c. kötetben és két megjelenés előtt álló angol nyelvű folyóiratcikkemben a nyelvi humorjelenségeket (Kabos Gyula, Kosztolányi Dezső és Hofi Géza nyelvi humorát) grice-i keretben értelmeztem, rámutatva Grice eredeti modelljének hiányosságaira és ellentmondásaira. Ebben az előadásban a másik klasszikus pragmatikaelmélet, az austini és searle-i beszédaktuselmélet magyarázóerejét vizsgálom meg és vetem össze a grice-i elmélet magyarázóerejével. Kitérek Andrew Goatly (Meaning and humour, Cambridge University Press, 2012) friss szempontjaira is, aki külön fejezetet szentel könyvében a két elméletnek (sőt egy továbbit a poszt-grice-i relevanciaelméletnek). A szerencsefeltételek (vagy sikerességi feltételek) nem teljesüléseinek eseteit vizsgálva bemutatom, hogy - bár Austin példái szinte mind humorosak - nem minden esetben eredményez humoros hatást, ha egyik vagy másik szerencsefeltétel sérül, illetőleg a nyelvi humornak nem minden esete jár együtt valamely szerencsefeltétel sérülésével. Összességében a "személyközi retorikával" (Leech 1983) kibővített grice-i modell mellett érvelek, példáimat pedig ezúttal még szélesebb műfaji körből merítem (pl. konferanszokból, reklámszövegekből is). Némethné Varga Andrea: Játék és varázslat a versekben – gyerekversek humora PhD, egyetemi adjunktus, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Bölcsészettudományi Kar, Vitéz János Tanárképző Központ, Óvó- és Tanítóképző Tanszék Az óvodai és az iskolai irodalmi-anyanyelvi nevelésben, irodalmi élményszerzésben kitüntetett szerepet kapnak a versek — a bennük rejlő személyiségformáló lehetőségről egyetlen korosztály esetében sem mondhatunk le. Érzelemgazdagító, képzeletformáló, ismereteket bővítő hatásuk felbecsülhetetlen. Előadásomban azt vizsgálom, hogy e sokrétű fejlesztő hatáshoz miként járul hozzá a gyermekversekben olykor lappangó, olykor tetten érhető humor; miként fonódik össze a képzelet szabadsága, a (nyelvi) kreativitás szabadsága, a humoros látásmód a szokatlan képi-fogalmi társításokban, nyelvi megoldásokban, játékos szóképzésekben, humoros hatású rímjátékokban. Pál Katalin: Komikus maszkok Platón és Arisztophanész írásaiban PhD hallgató, Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék, Szegedi Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar Platón szókratikus dialógusai és Arisztophanész komédiái sok esetben hasonlóan állítják az olvasó elé a költő, a filozófus, a szofista és a rétor alakjait. Ezek az alakok, akik bizonyos szempontból a szavakkal való meggyőzés, nevelés és tanítás vagy éppen szórakoztatás mestereinek tekinthetők, megjelenésükben, viselkedésükben gyakorta 10



komikusak, beszédeik, beszélgetéseik pedig nem mellőzik a komikus hatást keltő tréfát, a szórakoztató, szellemes és humoros mesét, a gúnyolódást. Platón Szókratésze a szilénekhez, Arisztophanész Szókratésze – csakúgy, mint Euripidész – koldushoz hasonlatos. Platón Szókratésze bögölyként csipkedi, kínozza az athéniakat, Arisztophanésznél a költő az, aki azért teszi csúffá közönségét, hogy megtanítsa felismerni a rajta élősködni vágyó, hazug hadvezéreket. Előadásomban a költő, a filozófus, a szofista és rétor komikus vonásait vizsgálom Platón dialógusaiban és Arisztophanész komédiáiban. Papp Richárd: „Móricka nem akar Amerikába menni.” Kulturális identitás és emlékezet egy budapesti zsidó közösség humorában PhD habil., egyetemi docens, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Kulturális Antropológia Tanszék Előadásom több éves etnográfiai-kulturális antropológiai kutatásra épül. 1997 óta veszek részt a Bethlen téri zsinagóga életében. Kutattam a zsidó térhasználat és időfelfogás jelentéseit, a magyarországi zsidó revival-jelenségek közösségi olvasatait, valamint életút-interjúkat készítettem és elemeztem. 2006 óta az élő, szituatív zsidó humorra fókuszálnak kutatásaim, azaz feljegyzem, hogy mikor, hogyan és miért nevetnek, tréfálkoznak a közösség tagjai, majd elemzem ezeknek a szituációknak, az elhangzott vicceknek és humoros történeteknek, szállóigéknek kulturális jelenéstartalmait. Az előadás a Bethlen téri közösség humorának tükrében elemzi a magyarországi zsidóság kulturális-társadalmi adaptációinak folyamatait, hetero- és autosztereotípiáit, a közösségben „magyar zsidónak” nevezett identitás és kultúra történeti és jelenlegi jelentéseit, a történelmi változások, tragédiák, traumák, konfliktusok, asszimilációs nyomások és stratégiák változásait, illetve ezek egyszerre, egy időben megjelenő komplexitását valamint értékelését a kulturális emlékezetben. Az előadás számos, a közösségben gyűjtött vicc és humoros szituáció elemzésének tükrében próbál bepillantást nyújtani a kérdéskör komplex világába. Riszovannij Mihály: Alakváltozatok és társadalomkritika Ralf König bibliai képregénytrilógiájában PhD, egyetemi adjunktus, Selye János Egyetem, Modern Filológia Tanszéke A németországi karikaturisták között előkelő helyet foglal el Ralf König, aki harminc éves munkássága során a meleg szubkultúra krónikásából nemzetközileg ismert – több mint 30 kötet, számos megfilmesítés – és elismert – tucatnyi díj mellett Max und Moritzéletműdíjas – szerzővé vált. Világnézetét és témaválasztását mindig is erős társadalomkritikai- emberi jogi irányultság jellemezte. Az új évezredben – meggyőződéses ateistaként és a Giordano Bruno Alapítvány elnökségi tagjaként – érdeklődése a vallás(kritika), ezen belül is a Biblia történetei felé fordult. E tárgyban született Trilógiájában (Prototyp, 2007, Archetyp, 2009 és Antityp, 2010) a Biblia három 11



központi alakjának történetét írja újra (Ádám, Noé, Pál apostol), melynek során napjaink társadalmi trendjeire (nemi szerepek, vallási fundamentalizmus) is reagál. Az előadás betekintést nyújt a sajátos rajztechnikával és humorstratégiával készült átdolgozásokba, különös tekintettel a „metamorfózisok” mögött megbúvó kritikai mozzanatokra Schirm Anita: Az alakzatok, mint a nyelvi humor eszközei a stand up comedyben PhD, egyetemi adjunktus, Szegedi Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Tanszék Előadásomban magyar nyelvű stand up comedy szövegeket elemezve azt mutatom be, hogy az alakzatok hogyan járulnak hozzá a humor létrehozásához. A Dumaszínház szövegeit vizsgálva azt tapasztaltam, hogy a humor legfőbb kiváltó okain, azaz a témán, a gesztusokon, az intonáción és a diskurzusjelölőkön kívül a komikusok tudatosan alkalmazzák az alakzatokat a közönség megnevettetése érdekében. Legtöbbet a metaforát, a túlzást és az iróniát használják, de a hang- és szóalakzatok is megjelennek a szövegekben. Előadásomban a korpuszból származó példák segítségével a leggyakoribb alakzatok pragmatikai működését ismertetem, kitérve a hétköznapi párbeszédek és a stand up comedy áldialógusai közti különbségekre is. Séra László (1) – Boda-Ujlaky Judit (2): Van-e határ? Humor, politikai tiltakozás, etika (1) PhD, Pécsi Tudományegyetem Pszichológiai Intézet Doktori Iskola; (2) PhD, egyetemi tanársegéd, Testnevelési Egyetem, Pszichológia Tanszék Jóllehet napjaink pozitív pszichológiája előtérbe állította a humor jótékony társas és pszichés funkcióit, a humorkutatók nem feledkeznek meg a humor sötét oldaláról, az ellenségességgel, a fölény, a megvetés kifejezésével a gyengébbekkel szemben, a társas/társadalmi határok megszegésével, mulatságot keltő vagy sértő vétkességével való kapcsolatáról sem. A humor kapcsolata a fölénnyel és tabukkal, s az a tény, hogy a humor lehet nyomasztó és offenzív, a hatalom támasza és a gyengék fegyvere egyformán, bonyolult etikai kérdéseket vet fel. Érdemes a humor pozitív, a humorérzéket az erényekhez kapcsoló, s negatív „etikájáról” beszélni (Morreall, 2010; Beermann és Ruch, 2009); lehet a mai fölényelméletek (Billig, 2005) alapján a „humor társadalomkritikáját” elemezni, empirikus bizonyítékokat keresni bizonyos humorformák (etnikai, szexista stb.) ellenségességet, a sztereotípiát, előítéletet megerősítő hatásáról (Ford és Ferguson, 2004), s lehet különböző filozófiai értékszempontokat felvetni (Carroll, 2014; Gaut, 1998; Smuts, 2010). Az előadás a társadalmi tiltakozás és a humor kapcsolatával, a politikai karnevalizálódás, a „protestival”, a „konfliktus humor”, a „gerilla taktika” vagy a „stratégiai humor” kérdéseivel (Benatar, 2014; Hart, 2007; Lockyer és Pickering, 2005; Romanos, 2012; St. John, 2008) foglalkozik. Ismerteti a humor fegyverével élő társadalmi megmozdulások megítélésével és a rájuk vonatkozó morális attitűdök mérésével kapcsolatos próbálkozásuk előzetes eredményeit.

12



Tamás Ágnes: A Párizs környéki békék élclapokbeli kritikája (1919–1921) PhD, tudományos munkatárs, Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Újés Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék Az elkövetkezendő években nemcsak az első világháború centenáriuma fogja foglalkoztatni a kutatókat, hanem a háborút követő békék újraértékelése, s új megvilágításba helyezésükre is bizonyosan olvashatunk majd kísérleteket. Előadásomban a Párizs környéki békék megjelenítését kívánom vizsgálni egy a korszakban népszerű műfaj, magyar és ausztriai élclapok (Magyar Herkó Páter, Borsszem Jankó, Mátyás Diák, Figaro) karikatúrái alapján. Arra keresem a választ, hogy e tematika milyen módon, milyen szimbólumokon keresztül kerülhetett be ezen sajtóorgánumokba. Milyen módon szolgálta a propaganda az államérdekeket? Hogyan reagáltak e lapok a területveszteségekre? A béketárgyalások ábrázolásmódja azért is érdekes, mert a városi olvasóközönség széles rétegeinek véleményét alakíthatták az élclapok képei, befolyásolhatták, alátámaszthatták gondolkodásmódjukat a témáról a két világháború közötti Magyarországon. Továbbá elemezhetők az új szomszédos országokról való vélekedések, sztereotípiák is. Tamás Ildikó: "Az apacukabeli Kamanduk." A halandzsa természetéről PhD, tudományos munkatárs, MTA BTK Néprajztudományi Intézet A hétköznapi beszédben, a folklórban és az irodalomban egyaránt előfordulnak olyan szavak és szövegek, amelyek a tartalmi és formai normákkal szembehelyezkedve szerveződnek. Halandzsát tartalmazó alkotások vagy teljes terjedelmükben nonszensz szövegek a folklór számos műfajában (pl. mondóka, ráolvasás, hazugságmese, népdal, találós, vicc, travesztia stb.) megjelennek. A halandzsaszerű, parodikus és groteszk folklóralkotások sok szállal kapcsolódnak a közköltészethez és az irodalomhoz is, térbeli és időbeli elterjedésük figyelemreméltó. A népköltészeti halandzsában (akárcsak az irodalomban) az abszurditást, a paródiát vagy egyszerűen a nyelvi játékot megjelenítő szövegek változatos eszköztárával találkozhatunk: a hétköznapitól eltérő szóhasználattól a tartalmi inkoherencián át a szürreális képekig. Két fontos csoport azonban kirajzolódik: egyrészt az értelmes szavakból építkező, de morfológiai, frazeológiai vagy szemantikai megoldásaiban a konvenciókat felrúgó halandzsaszövegek csoportja, másrészt pedig olyan halandzsaszavaké, mint az „apa cuka” vagy „szörcsömbörcsöm”. Az előbbi csoportban a tartalmi kohézió helyett a formai/stilisztikai jegyek kapcsolják egybe a látszólag véletlenül egymás mellé sodródott szavakat, pl. „Mátyás király dobbintóra. / Dobd meg jobban, féloldalra!”. Előadásomban a halandzsa lehetéses funkcióit is vizsgálat tárgyává teszem.

13



Tánczos Péter: „A legnagyobb valódi értelemben vett humorista” – Hamann hatása Kierkegaard humor-felfogására PhD hallgató, Debreceni Egyetem Bölcsészettudományi Kar Filozófia Intézet Kierkegaard Az irónia fogalmáról című doktori disszertációjának sokszor idézett záró passzusában röviden elemzi a humor jelenségét, elhatárolva azt az értekezés tárgyát adó iróniától. A humor fogalmát a szkepszishez, a bűnösséghez, az istenemberi jelleghez – egyáltalában a vallási jelenségéhez köti. Kierkegaard ekkor már évek óta foglalkozik a humor kérdésével, naplóbejegyzéseiben rendre visszatérnek a humor, az irónia és a paródia osztályozási problémái. A humor paradigmatikus alakja számára Johann Georg Hamann, akinek számos megállapítását gondolja tovább, és jó néhány szóképét egyszerűen át is emeli. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy mennyiben volt példaértékű Kierkegaard számára Hamann humorban gazdag gondolkodás- és írásmódja, illetve milyen mértékben hatott a német bölcselő Kierkegaard sajátosan elhatárolt humor-koncepciójára. Arra keresném a választ, hogy milyen módon támaszkodott a filozófuselőd gondolataira, trópusaira a koraromantika irónia- és viccfelfogásának bírálatakor, illetve milyen történeti és vallási érvényességet tulajdonított a humor jelenségének. Tóth Loretta: Humor vagy arculatsértés? Kreatív nyelvi udvariatlanság a televíziós vetélkedők kontextusában MA hallgató, Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció és médiatudomány Annak ellenére, hogy az udvariatlanságot a közvélekedés általában elutasítja, számos ma népszerű televíziós vetélkedő (és más showműsorok) sikere részben abban rejlik, hogy a közönség örömét leli a műsor szereplőinek arculatát és szociális jogait szimbolikusan sértő viselkedés megfigyelésében, amely főként a műsorvezető által kreatívan megfogalmazott humoros megnyilatkozásokban érhető tetten. Az előadás célja, hogy a verbális és a nem verbális (szupraszegmentális) eszközöket egyaránt figyelembe véve kísérletet tegyen a Magyar Televízió *Maradj Talpon!* című vetélkedőjének társalgási interakcióiban megjelenő udvariatlan (szarkasztikus és ironikus) megnyilvánulások és a nyelvi humor közötti kapcsolat szociopragmatikai keretben történő feltárására. Az előadás kitér továbbá arra, hogy a főként impliciten megfogalmazott vagy humoros „köntösbe bújtatott” sértések valóban udvariatlanságként értelmezhetők-e, vagy a játék kontextusa, illetőleg a humoros megfogalmazás képes szankcionálni és/vagy semlegesíteni a viccelődésként, ugratásként is interpretálható offenzív viselkedést.

14



Vajda Károly: Komoly komolytalanság vagy komolytalan komolyság? A romantika humora E. T. A. Hoffmann Arany virágcserepében PhD habil, egyetemi tanár, Selye János Egyetem, Modern Filológia Tanszék Az előadás humornak a romantikus irodalomban megnyilvánuló azon szerepét vizsgálja, mely az irodalmi fikcionalitásnak és az irodalmon túli realitásnak az irodalmi elbeszélés narratív fonalaival történő összekötése során a két szféra, tehát a valóságosnak értett realitás és a fiktívnek, költöttnek gondolt irodalom közti diszkrepanciát hivatott föloldani, vagy legalábbis oldani, enyhíteni. Ennek során különös hangsúlyt fektetünk a humor és a kanti értelemben vett kritikai gondolkodás, illetve a humor és hagyomány viszonyára. Ennek során kitérünk az arisztotelészi és a romantikus poetológia közötti feszült viszony humoros mozzanataira, valamint ezen mozzanatoknak a hoffmanni elbeszélésben való tetten érhetőségére, sőt a humor intertextualitására, valamint atextualitására is. Vargha Katalin: Tréfás kérdés, formulavicc, rejtvényvicc? Műfaji és terminológiai kérdések PhD, tudományos munkatárs, MTA BTK Néprajztudományi Intézet Az előadás azzal az átmeneti szövegcsoporttal foglalkozik, amelyeket a magyar folklorisztikai kutatás hol a találósok műfajához, közelebbről a tréfás kérdésekhez sorol, hol a viccek, ezen belül elsősorban a formulaviccek között tárgyal. A találósokon belül amiatt különülnek el, hogy a használat során egy előadótól, nem pedig párbeszédes formában hangoznak el, a vicceken belül pedig a „találósszerű” formuláris felépítés határozza meg őket. Gyűjtési szituációban, a kontextus és a beszédaktus pontos ismeretében ugyan elvileg elkülöníthető a két csoport, azonban a szövegbázis jelentős része közös, és az alkalmazott formai és nyelvi megoldások is jelentős mértékben megegyeznek. Ez indokolhatja a nemzetközi kutatásban általánosan használt átmeneti kategória, a rejtvényvicc (vö. Rätselwitz, riddle joke) kanonizálását az ilyen kisepikai szövegek vizsgálata során.

15


A résztvevők e-mail címei: Barta Péter

[email protected]

Boda Mihály

[email protected]

Boda-Ujlaky Judit

[email protected]

Buglya Zsófia

[email protected]

Drahota-Szabó Erzsébet

[email protected]

Durka Róbert

[email protected]

Hidasi Judit

[email protected]

Kövesdi Miklós

[email protected]

T. Litovkina Anna

[email protected]

Nemesi Attila László

[email protected]

Némethné Varga Andrea

[email protected]

Pál Katalin

[email protected]

Papp Richárd

[email protected]

Riszovannij Mihály

[email protected]

Schirm Anita

[email protected]

Tamás Ágnes

[email protected]

Tamás Ildikó

[email protected]

Tánczos Péter

[email protected]

Tóth Loretta

[email protected]

Ujlaky István

[email protected]

Vajda Károly

[email protected]

Vargha Katalin

[email protected]

16




Interdiszciplináris Humorkonferencia: I. Interdiszciplináris Humorkonferencia A humor társadalomtudományi megközelítésének lehetőségei PTE Illyés Gyula Főiskolai Kar, Szekszárd, 2007. szeptember 13−14. II. Interdiszciplináris Humorkonferencia A humor dimenziói Kodolányi János Főiskola, Siófok, 2009. szeptember 3−5. III. Interdiszciplináris Humorkonferencia A humor nyelvészeti megközelítésének lehetőségei ELTE BTK, Budapest, 2012. szeptember 6–7. IV. Interdiszciplináris Humorkonferencia Selye János Egyetem (Univerzita J. Selyeho), Komárno, Szlovákia, 2014. november 13−14.

A humorkonferenciák kötetei: Daczi Margit – T. Litovkina Anna – Barta Péter (szerk.): Ezerarcú humor. Az I. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 79.). Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2008. T. Litovkina Anna − Barta Péter − Hidasi Judit (szerk.): A humor dimenziói. A II. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 108.). BGF Külkereskedelemi Kar, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010. Vargha Katalin − T. Litovkina Anna − Barta Zsuzsanna (szerk.): Sokszínű humor. A III. Magyar Interdiszciplináris Humorkonferencia előadásai. (Segédkönyvek a nyelvészet tanulmányozásához 151.). Tinta Könyvkiadó, ELTE Bölcsészettudományi Kar, Magyar Szemiotikai Társaság, Budapest, 2013.

Együttműködő partnereink és támogatók: ELTE BTK Fordító- és Tolmácsképző Tanszéke Nemzetközi Folklórlingvisztikai Kutatócsoport Tinta Könyvkiadó Testnevelési Egyetem

Az absztraktkötetet szerkesztette: Boda-Ujlaky Judit A borítón látható karikatúra Halász Géza munkája. 17

IV. Interdiszciplináris Humorkonferencia Program és absztraktok

Recommend Documents