II. MODUL. Üzleti terv készítési ismeretek. Fejlesztő: Pataki Ferenc D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

II. MODUL Üzleti terv készítési ismeretek

Fejlesztő: Pataki Ferenc

D.A.R.

DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

Tartalomjegyzék

Üzleti tervezéssel kapcsolatos alapfogalmak...................................................................... 21 Az üzleti terv bevezető, iparágelemző és vállalkozást bemutató fejezete................................... 24 Az üzleti terv marketing, működési és szervezeti terve......................................................... 28 Az üzleti terv kockázatbecslő és pénzügyi terv fejezete........................................................ 33 Az üzleti terv összefoglaló fejezete és függelékei............................................................... 37


21

Üzleti tervezéssel kapcsolatos alapfogalmak – Ajánlott időráfordítás: 1,0 óra elmélet, 0 óra gyakorlat

Kérdésfelvetés Milyen fogalmakkal kell tisztában lennünk üzleti tervezéssel kapcsolatban? Hogyan épül fel az üzleti terv? Bemelegítésképpen javaslom, hogy tisztázzunk néhány fogalmat és kérdéskört. Például: Az üzleti terv készítésének szükségessége; a tervek csoportosítása; rendeltetése, jelentősége; az üzleti tervvel szemben támasztott követelmények; egy jó üzleti terv jellemzői; valamint annak javasolt tartalma, felépítése. Hiszen ezek az információk megalapozzák egy jó üzleti terv elkészítését.

Szakmai információ tartalom Az üzleti terv készítésének szükségessége A vállalkozás működéséhez több, egymáshoz kapcsolódó tevékenységet kell ellátni, az ezeket összefoglaló tervnek piacközpontúnak kell lennie. Ahhoz, hogy a stratégiában átgondolt koncepció megvalósításra kerülhessen, rövidebb időtávra konkretizált üzleti tervet célszerű készíteni. Az átgondolt tervkészítés (1. kép) megkívánja a vállalkozás működésének elemzését. Meg kell vizsgálni:

■■ mit kíván gyártani (eladni, szolgáltatni) a vállalkozás, ■■ milyen kereslet van erre a termékre, ■■ van-e konkurencia, ■■ van-e olyan minőségű terméke, hogy a konkurenciától el tud hódítani egy részt, ■■ van-e olyan elképzelése, amellyel a vevőkör bővíthető, ■■ tud-e olyan minőségi szintet produkálni, amely lehetővé teszi az exportot?

1. kép

Az üzleti tervezés az a folyamat, amelynek során a leendő vállalkozó számba veszi céljait, feladatait, eszközeit és lehetőségeit. Az üzleti terv egy olyan 3 (maximum 5 ) évre szóló koncepció, amely a:

■■ vállalkozás környezetének és belső helyzetének reális felmérése alapján tartalmazza a vállalkozás üzleti céljait, ■■ bemutatja a célok elérésének tervezett módját, ■■ ismerteti az igénybe veendő külső és belső erőforrásokat, ■■ bemutatja felhasználásuk várható eredményeit.

Az üzleti tervek csoportosítása Kinek készítjük az üzleti tervet:

1. Belső használatra Célja: a tervezett lépés beindítása előtt dönthetünk arról, hogy érdemes-e belevágni Általában egy üzlet, vagy új feladat, vagy jelentősebb akció beindítása előtt készítünk magunk számára tervet. Az ilyen terv elkészítésének az a célja, hogy tisztázzuk, mi mindenre van szükségünk az adott akció véghezviteléhez és ebből, mivel rendelkezünk. A terv megvalósításának folyamatában rendszeresen összehasonlítjuk időarányos eredményeinket a tervvel és időről időre, újra átgondoljuk az egyes tevékenységeket. 2. Mások számára (külső felhasználásra) Célja: gyakran külső források (hitel, támogatás, kedvezmények) igénybevételéhez kérik a külső forrásokat

•• •• •• •• ••

22

VÁLLALKOZÁSI TANÁCSADÓ

biztosítók.

•• A biztos megtérülés érdekében a támogatást nyújtók képet szeretnének nyerni arról, milyen tervezethez ••

nyújtják a segítséget és főleg a bankok elvárják, hogy az üzleti tervből kitűnjön, megvan-e a fedezet a hitel visszafizetéséhez. Ha az üzleti terv a vállalkozáson kívülre készül, érdemes a célratörő és áttekinthető, rendezett leíráson túl megfelelő csinos formában megjeleníteni, bekötni, mellékleteit fényképekkel vagy más, az olvasóban szimpátiát keltő módon gazdagítani.

Üzleti terv csoportosítása aszerint, hogy a tervezett vállalkozás valamely különösen fontos részének a tervét tartalmazza-e, avagy a komplex teljes üzletre, akcióra kiterjedő tervezetet: 1. Rész üzleti tervek lehetnek: a marketing terv, a termelési terv, a szervezeti terv, a pénzügyi terv. 2. A teljes üzleti terv nem az előbbi résztervek összege, hanem további fontos fejezetekkel egészül ki.

•• •• •• ••

Gyakori hiba, hogy az üzleti tervet azonosítják a vállalkozás pénzügyi tervével. Az üzleti terv rendeltetése, jelentősége Az üzleti terv feladata a vállalkozás céljai és a tényleges lehetőségei közötti összhang keresése és megteremtése, ennek módjának, tartalmi összefüggéseinek bemutatása. Rendeltetését figyelembe véve az alábbi esetekben készül üzleti terv:

■■ a cég alapításakor, ■■ az üzletmenet ellenőrzéséhez, ■■ ha a vállalkozás a működés finanszírozásához hitelt kíván igénybe venni, ■■ ha a cég továbbfejlesztéséhez tőkebefektetést kíván igénybe venni, ■■ a zavartalan működés, a magas színvonalú, jól szervezett működés meglétének bizonyítására, ■■ átalakuláskor, ■■ belső, jelentős szervezeti változások esetén, ■■ ha a cég stratégiai célkitűzései változnak.

Az üzleti terv főbb funkciói a következők:

■■ elengedhetetlen dokumentuma külső tőke bevonásához és hitelből való finanszírozásához ■■ módszertani segédeszköz a vállalkozás előkészítéséhez ■■ image és kapcsolatteremtő eszköz ■■ útmutató a vállalkozás irányításához ■■ mérce a tulajdonosok számára a menedzsment munkájának megítéléséhez, másrészt a menedzsment számára a munkatársak tevékenységének méréséhez.

Az üzleti tervvel szemben támasztott követelmények

■■ Hatékonyan segítse a vállalkozás vezetését. ■■ A belső összefüggések és a külső környezet mélyreható ismeretén, azok elemzésén alapuljon. ■■ Ösztönző, de elérhető célokat tűzzön maga elé. ■■ Az elérhető célok egymással összhangban legyenek. ■■ A vállalkozás életének olyan keretéül szolgáljon, amely tájékoztatja a vezetőket és beosztottakat célkitűzésekről, a várható intézkedésekről és elősegítheti azt, hogy az erőfeszítések egy irányba hassanak. ■■ Vonzerőt jelentsen befektetőknek vagy vállalkozási partnereknek. ■■ Megfeleljen hitelkérelem esetén a pénzintézet követelményeinek.

A jól kidolgozott üzleti terv jellemzői

■■ reális, ■■ vonzó, ■■ érdeklődést felkeltő, ■■ jövőorientált gondolkodásra kényszerít, ■■ igényes, ■■ megszünteti az ötletszerűséget a vállalati gondolkodásban, ■■ fegyelmezettséget igényel, ■■ átfogó és közérthető.

a


23

Az üzleti terv tartalma, felépítése Nincs kötelező érvényű szerkezeti felépítés, séma az üzleti terv tartalmára és felépítésére. Úgy célszerű az üzleti tervet összeállítani, hogy azok igényeit elégítse ki, akik számára készül. A szakkönyvek, a szakmai gyakorlat, a bankok elvárásai útmutatást adnak arra vonatkozóan, hogy mit tartalmazzon a terv, milyen legyen a szerkezeti felépítése. Általános követelmény, hogy tartalmazza az üzleti terv az alábbi szempontokat:

■■ az üzleti terv készítésének időpontjában honnan indul a vállalkozás ■■ milyen adottságokkal rendelkezik ■■ hová, mennyi idő alatt és miért akar oda eljutni ■■ milyen eredményeket vár az üzleti tervben foglaltak megvalósulásától ■■ milyen módon, milyen eszközök, és források igénybevételével kívánja célkitűzéseit elérni

Az üzleti terv tartalmát befolyásolja:

■■ Meghatározó a terv készítésének rendeltetése és hogy kinek készül. ■■ Más- más fejezetek kerülnek mélyebb kibontásra, ha azt egy bank, egy potenciális be-fektető számára készítjük, vagy ha az üzleti terv image szempontból a vállalat bemutatását célozza meg. ■■ A vállalkozás mérete. ■■ Egészen más az egyszemélyes vagy néhány fős vállalkozás, és egy kiterjedt piacú, nagyobb létszámú, jelentős tőkével működő vállalkozás üzleti terve. ■■ A tevékenység és a felvevő piac jellege és nagysága. ■■ Másként mutatható be az üzleti tervben egy egyszerű termék, eljárás, lokális piaci részesedést jelentő üzleti vállalkozás, mint bonyolult terméket, széles profilt, kiterjedt piacot célzó cég. ■■ A piacon uralkodó viszonyok ■■ Meghatározó lehet az üzleti terv piacanalízisénél a versenytársakra, a verseny élességére, formáira, a változások irányaira vonatkozó kibontás.

Célszerű dinamikus, marketing középpontú üzleti tervet összeállítani. Az ilyen terv sajátos szemléletmódja, hogy a vállalkozás és a vevő- felhasználó kapcsolatrendszer középpontjába a vevőcentrikusságot, a rugalmas technológiai rendszer és a speciális felhasználói igény kielégítés termelésszervezési módját állítja. Az üzleti terv javasolt felépítése: Az üzleti terv felépítése sokféle lehet, nincs általános felépítési szabály. Az üzleti terv javasolt fejezetei a következők (1.ábra):

1. ábra

24


ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Melyek az üzleti terv főbb funkciói és jellemzői?

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Melyek az üzleti terv főbb funkciói és jellemzői? Az üzleti terv főbb funkciói a következők:

■■ elengedhetetlen dokumentuma külső tőke bevonásához és hitelből való finanszírozásához ■■ módszertani segédeszköz a vállalkozás előkészítéséhez ■■ image és kapcsolatteremtő eszköz ■■ útmutató a vállalkozás irányításához ■■ mérce a tulajdonosok számára a menedzsment munkájának megítéléséhez, másrészt a menedzsment számára a munkatársak tevékenységének méréséhez.

A jól kidolgozott üzleti terv jellemzői:

■■ reális, ■■ vonzó, ■■ érdeklődést felkeltő, ■■ jövőorientált gondolkodásra kényszerít, ■■ igényes, ■■ megszünteti az ötletszerűséget a vállalati gondolkodásban, ■■ fegyelmezettséget igényel, ■■ átfogó és közérthető. FELHASZNÁLT IRODALOM

Laczó Istvánné: Üzleti terv készítés modulfüzet, BRMKK, Békéscsaba, 2002.

AJÁNLOTT IRODALOM Dr. Szirmai Péter – Szomor Tamás: Üzleti terv, üzleti tervezés, Nemzeti Tankönyvkiadó Rt., Budapest, 1999.

Az üzleti terv bevezető, iparágelemző és vállalkozást bemutató fejezete – Ajánlott időráfordítás: 0,6 óra elmélet, 0,6 óra gyakorlat

Kérdésfelvetés Hogyan kell összeállítani az üzleti terv bevezető, iparágelemző és vállalkozást bemutató fejezetét? A fejezethez tartozó minták (esettanulmány részletek), valamint a szakmai információ tartalom megfelelően ábrázolja az üzleti terv bevezető, az iparágelemző, és a vállalkozást bemutató fejezetét.

Szakmai információ tartalom Bevezető oldal Az első oldal - gyakran a terv borítólapja - a tervet készítő vállalkozás azonosító adatait tartalmazza, valamint meg szokás jelölni a gazdálkodás területét, a működési, illetve a főbb tevékenységi köröket. Érdemes rögtön itt, az első oldalon rögzíteni - különösen külső felhasználóknak készített terv esetén - a finanszírozási igényt, a vállalkozás tőke- vagy hiteligényét. A terv tartalma szem-pontjából fontos lehet a terv kezelésére vonatkozó igény megfogalmazása (például a terv bizalmas kezelése).


25

A bevezető oldal tehát tartalmazhatja a következőket:

■■ a vállalkozás neve, címe, telefonszáma, ■■ a vállalkozó(k) neve, címe, telefonszáma, ■■ a vállalkozás jellege, működési köre, ■■ a vállalkozás tőke-, hitel- és működési pénzigénye, ■■ a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény megfogalmazása.

2/1. példa - A következő információk alapján nézzük meg, hogyan készíthetjük el egy vállalkozás bevezetőjét! Adatok: A MIMÓZA egy társas mezőgazdasági vállalkozás (2. kép), mely főként baromfitenyésztéssel, és kis részben növénytermesztéssel foglalkozik Vas megyében. (Az adatok a vállalkozás üzleti titkait képezik.) Lehetséges megoldás: Bevezető

2. kép

A vállalkozás neve: MIMÓZA Kft. Címe: 6450 Vasaló, Pántlika u. 2. Tel.: 64/999-000; 30/111-2345 Tulajdonosok: XY, és PQ Számlavezető bank: OTP vasalói fiók Bankszámlaszám: 19268532 - 22965544 - 00000001 Az AGROMIMÓZA Kft. társas mezőgazdasági vállalkozás, amely főként baromfitenyésztéssel foglalkozik, de a lehetőségek jobb kihasználása érdekében búzatermesztéssel is foglalkoznak. A terület éghajlata nedves kontinentális, ahol évente 800-1000 mm csapadék hullik az Alpokalja közelsége miatt, ebből a tenyészidőszakban 700-800 mm, ezért öntözésre szerencsére nincs szükség. A terület talajának minősége átlagosnak tekinthető, amelyek lehetővé teszik az e régióra jellemző növénytermesztési tevékenységek folytatását. Domináló talajtípus: a barna erdőtalaj. Az itt közölt adatok a vállalkozás üzleti titkait képezik, amelyek nyilvánosságra kerülése a konkurenciának előnyt jelentene, ezért kérjük az adatok bizalmas kezelését. Iparágelemzés - háttérelemzés A lehetséges befektető, hitelező különböző ismérvek szerint értékeli a vállalkozást, többek között az alapján, hogy milyen iparágban működik (vagy fog működni), milyen az adott iparág helyzete, hiszen ez lesz a gazdálkodás területe, ez ad lehetőségeket vagy szab korlátokat a vállalkozás számára (3. kép). A gazdálkodás hátterének bemutatása során érdemes kitérni:

■■ az adott iparág kilátásaira, jellemzésére (például az iparág mérete, ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

földrajzi határai), az iparág fejlődésére, növekedésére, a fejlődés dinamikájára, a piac szegmentálására (például az eladók száma, azok relatív nagysága, a vezető pozícióban lévő eladók azonosítása), az iparágon belüli új termékek és várható fejlesztések áttekintésére, az innovációs hajlandóság értékelésére, 3. kép a gyártó és végső felhasználó közötti forgalmazás sajátosságaira, a jellemző és várható versenyhelyzetre, a főbb versenytársak értékesítési tevékenységének alakulására, a versenytársak alapvető jellemzőire (erős és gyenge pontok), a vásárlóközönség összetételének vizsgálatára, meghatározva, hogy minek, illetve kiknek szándékozik értékesíteni a vállalkozás, az iparágba való be- és kilépés nehézségeire, amelynek értékelése nemcsak újonnan alakuló vállalkozásnál lényeges, hiszen a meglévő vállalkozás új versenytársai megjelenésének lehetősége is fontos szempont a jövőre vonatkozóan, az iparágon belüli együttműködések, kooperációs lehetőségek bemutatására, az iparágra vonatkozó regionális (például önkormányzati szintű), minisztériumi vagy kormányzati szinten

26


készített előrejelzésekre és döntésekre (például támogatások, pályázatok),

■■ az adott iparág más iparágakkal való összehasonlító elemzésére.

Annak érdekében, hogy a tervet olvasó megfelelő összefüggésrendszerben lássa a vállalkozást és annak jövőjét, az iparágelemzést mindenképpen célszerű a vállalkozás részletes bemutatása, leírása előtt ismertetni. A vállalkozás bemutatása Az üzleti terv elengedhetetlen része a vállalkozás részletes bemutatása, leírása. Ez a rész nélkülözhetetlen abban az esetben is, ha az induló vállalkozás saját magának készíti a tervet, hiszen ez teszi lehetővé a vállalkozó számára az üzlet nagyságának, tevékenységi körének végiggondolását, megállapítását. A vállalkozás részletes jellemzése során - többek között - ismertetni kell:

■■ a vállalkozás (számszerűsíthető és nem számszerűsíthető) céljait, ■■ az előállítandó, illetve forgalmazandó termékeket, szolgáltatásokat a fogyasztó szem-szögéből, ■■ a termékek, szolgáltatások gazdaságosságát (ajánlati árak, önköltségek, fedezetek stb.), ■■ a folyamatban lévő és tervezett termékfejlesztéseket, a termékfejlesztés jelenlegi stádiumát, a befejezéshez, ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

teszteléshez és bevezetéshez szükséges időt, a meglévő szabadalmakat, jogvédelmet, a termékcsalád szélesítésének lehetőségeit, a termékekhez kapcsolódó szolgáltatásokat, a vállalkozás helyszínét, méretét, a tevékenység berendezés-, felszerelés igényét, a működéshez szükséges szakmai ismereteket, az alkalmazottak képessége iránti igényt, mikro- és kisvállalkozás esetén a vállalkozó személyi adatait, iskolai végzettségét, különleges képességeit, amennyiben van, az anyavállalat fontosabb jellemzőit, már működő vállalkozás esetén annak múltját, történetét, induló vállalkozás esetén a vállalkozó korábbi tapasztalatait, szakmai sikereit.

A fejezetet úgy kell összeállítani, hogy egyértelműen kiderüljön, miért lesz sikeres a vállalkozás. Itt kell meggyőzni az olvasót, hogy a tervezett elképzelések helyesek, azok részletes felmérések, elemzések alapján születtek, illetve hogy reálisak, megvalósíthatók. 2/2. példa - A következőkben készítsük el egy számítástechnikai cég bemutatását! Adatok: Név: EUROPEAN-BUSINESS-SOFT számítástechnikai Bt. Lehetséges megoldás: A vállalkozás bemutatása A vállalkozás:

■■ A vállalkozás 1998 óta foglalkozik szoftverfejlesztéssel. ■■ A vállalkozás tagjai kezdetben csak kedvtelésből programoztak az egyik jelenlegi beltag lakásában. ■■ Az első időkben tehát csak szárnypróbálgatásként írtunk programokat, de mint kiderült, van létjogosultságunk a piacon. Az első időkben csak közeli vállalkozó ismerősöknek készítettünk szoftvereket, ám hírünk gyorsan terjedt, ezért vállalkozási formát öltött a baráti társaság, és már kerestük a megrendeléseket.

Jogi forma:

■■ Vállalkozásunk formájaként a betéti társaságot választottuk, mert úgy gondoltuk, hogy ez lesz a legalkalmasabb ■■

és legkifizetődőbb forma. A jogi formaként választott betéti társaság lehetővé tette a tőkebevonást is, valamint bíz(t)unk abban, hogy a jövőben könnyű lesz olyan kültagokat találni, akik szívesen fektetnek be egy jól menő üzletbe, de nem szívesen vállalnak korlátlan anyagi felelősséget, így a tőkebázis a jövőben is biztosabb. A vállalkozás könyveinek vezetését kettős könyvvitellel oldjuk meg, ahol az összes nyereség a tulajdonosé. Az alkalmazottakat járulékokkal és juttatásokkal ösztönöztük pontos és megbízható munkára. Erre azonban már nincs szükség, hiszen a siker következményeképpen országos szinten kimagasló bérezést tudunk biztosítani dolgozóinknak. A céget 1998. január 01-jén alapítottuk.

Humánerőforrás:

■■ A beltag, Okos Tódor a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett gazdasági informatikus szakon, így amellett hogy a kompetens a számítástechnikai témában, a társaság gazdasági ügyei is az ő kezén folynak keresztül. ■■ A kültag, Zseni Géza, szintén a BME-n végzett, de mint programozó matematikus. Ő adja a szakmai gerincet, és a legtöbb projektnek ő a vezetője. ■■ Az alkalmazott programozók mindhárman a Veszprémi Egyetem műszaki informatikus mérnök karán végeztek, így a kültag irányítása mellett nagyon hatékony munka-erőt képviselnek. Mindenki tökéletesen beszél angolul, a beltag pedig németül is.


27

■■ A munkarend teljesen dinamikusan alakítható, csak a határidők betartásán van nagy hangsúly, illetve megfelelően beosztva látjuk el a folyamatos ügyeletet, ügyfélszolgálati teendőket.

A cégnév:

■■ A vállalkozás nevénél figyelembe vettük a tevékenységi kört, a termékeink által meg-célzott piaci szegmenset, illetve a jövőbeli törekvéseinket. ■■ Az EUROPEAN szó vonatkozik a piacaink nemzetköziségére, de másik aspektusban vonatkozhat legújabb projektünkre is, ami a nemzeti valutákról euro-ra való átállás szoftveres környezetének kifejlesztésére irányul. ■■ A BUSINESS szó mindenképpen egyértelműsíti, hogy a megcélzott vásárlóközönség, tehát a vevőink nagy része üzleti szférában dolgozik, illetve üzleti felhasználásra vannak a szoftverek optimalizálva. ■■ A SOFT szócska természetesen a szoftver szó rövidítéseként jelent meg a névben. Így sikerült ez a kifejező nevet megalkotnunk. A magyar jogszabályok értelmében a cég-táblán szerepel az „Üzleti Szoftverfejlesztő Bt” felirat is, és a cégbíróságon is ezen e néven jegyeztettük be vállalkozásunkat.

Termékeink, beszerzés: A beszerzés az első időkben viszonylag jelentős költségbevonással járt, hiszen jogtiszta operációs- és fejlesztőrendszereket, valamint egyéb alkalmazásokat kellett beszerezni, illetve a költségek nagy hányadát tette ki a megfelelő hardverbázis kialakítása. A beszerzés most már lekorlátozódik a programfrissítésekre, illetve hardveroldalról a nagy gyártóktól promóciós gépeket kapunk jelképes összegekért, amiért cserébe feltüntetjük a szoftvereken ajánlásainkat a gyártóval kapcsolatban, leírjuk, hogy milyen gépeken folyik a fejlesztés. Termékeink (a teljesség igénye nélkül):

■■ EasyBook-Base sorozat: alapvető, egyszerű és közérthető, a könyvelést segítő és nagymértékben felgyorsító alkalmazás. ■■ MoneyConvert-sorozat: a valutákkal dolgozó szoftverek Euro-ra való átállását segítő alkalmazás. ■■ IndustryBook-Base: összefoglaló jellegű gazdasági szoftvercsomag, legtöbbször egyéni testreszabással ■■ StorageArea-Network: Egy peer-to-peer hálózatra épülő valósidejű raktárkészlet-nyilvántartó több munkaállomással kialakításához.

rendelkező

beszerzési-gyártási-logosztikai-kereskedelmi

információs

hálózatok

Az alapcsomagokon kívül természetesen kielégítünk minden felmerülő és megvalósítható igényt minden kategóriában, valamint minden programhoz, az ügyfélszolgálati illetve online segítség mellet, komplett users manualokat bocsátunk a vevőink rendelkezésére, hogy minden hiba nélkül történjen. Az online segítség igénybevételéhez a vevőnek regisztrálnia kell magát vagy Interneten keresztül, vagy postai úton. Célok: Amellett, hogy továbbfejlesztjük a meglévő szoftvereket a precízség, hibamentesség, de elsősorban a felhasználóbarát környezet kialakításának irányába, folyamatos igényfelméréseket végzünk Ennek célja a terjeszkedés, illetve a piac több területére való betörés. Az elsődleges cél ilyen szempontból a biztonságtechnikával kapcsolatos, hiszen egy cégnél fontos lehet, hogy legyen folyamatos Internet-kapcsolat, ám az adataink illetéktelen szemek elől rejtve maradjanak. Ehhez természetesen bővítjük szakembergárdánkat is, valamint helyhiány miatt szintén elsődleges cél egy „EBS-ház” felépítése, ami helyet adna a növekvő létszámú csoportnak.

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Mi a bevezető tervfejezet lényege és tartalma? 2. Mi az iparágelemző tervfejezet lényege? 3. Mi a vállalkozást bemutató tervfejezet lényege?

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Mi a bevezető tervfejezet lényege és tartalma? Lényege:

•• gyakran a terv borítólapja •• a tervet készítő vállalkozás azonosító adatait tartalmazza, •• megjelöli a gazdálkodás területét, a működési, illetve a főbb tevékenységi köröket. •• rögzíti a finanszírozási igényt, a vállalkozás tőke- vagy hiteligényét •• tartalmazza a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igényeket A bevezető oldal tehát tartalma:

28


•• a vállalkozás neve, címe, telefonszáma, •• a vállalkozó(k) neve, címe, telefonszáma, •• a vállalkozás jellege, működési köre, •• a vállalkozás tőke-, hitel- és működési pénzigénye, •• a terv bizalmas kezelésére vonatkozó igény megfogalmazása.

2. Mi az iparágelemző tervfejezet lényege és tartalma? Lényege:

A lehetséges befektető, hitelező annak alapján értékeli a vállalkozást, hogy milyen iparágban működik (vagy fog működni), milyen az adott iparág helyzete, hiszen ez lesz a gazdálkodás területe, ez ad lehetőségeket vagy szab korlátokat a vállalkozás számára. Annak érdekében, hogy a tervet olvasó megfelelő összefüggésrendszerben lássa a vállalkozást és annak jövőjét, az iparágelemzést mindenképpen célszerű a vállalkozás részletes bemutatása, leírása előtt ismertetni. 3. Mi a vállalkozást bemutató tervfejezet lényege és tartalma? Lényege: Lehetővé teszi a vállalkozó számára az üzlet nagyságának, tevékenységi körének végiggondolását, megállapítását. Úgy kell összeállítani, hogy egyértelműen kiderüljön, miért lesz sikeres a vállalkozás. Itt kell meggyőzni az olvasót, hogy a tervezett elképzelések helyesek, azok részletes felmérések, elemzések alapján születtek, illetve hogy reálisak, megvalósíthatók.


Az üzleti terv marketing, működési és szervezeti terve – Ajánlott időráfordítás: 1,0 óra elmélet, 1,4 óra gyakorlat

Kérdésfelvetés Mire szolgál az üzleti terv marketing, működési és szervezeti terve? A marketing, a működési és a szervezeti terv javasolt tartalmáról olvashat ebben a fejezetben. A fejezetek megértését és saját tervfejezetek elkészítését példák segítik.

Szakmai információ tartalom Marketingterv A marketingterv az üzleti terv egyik alapvető fejezete. Az előző tervfejezetekhez képest, amelyek jobbára szövegesek, itt már a célok konkrét számok formájában is szerepelnek. Ebben jelennek meg azok a gazdálkodási tényezők, összefüggések és lehetőségek, amelyek megalapozzák a vállalkozás működését a piaci környezetében, a bevételeket, amelyek fedezik majd a költségeket, ráfordításokat és részben a várható eredményt. Meghatározza, hogy hogyan fogja a vállalkozás a termékeket, árucikkeket, szolgáltatásokat forgalmazni, hogyan alakítja ki az árakat, hogyan reklámoz. Éppen ezért a marketingterv a külső olvasók mellett a vállalkozás számára is a leglényegesebb kérdésekkel foglalkozik, összeállítása tehát elengedhetetlen akkor is, ha a vállalkozás belső használatra, saját magának készít üzleti tervet.


29

A marketingterv fő tényezői (2. ábra):

2. ábra

A terv középpontjában a fogyasztó áll. A terv legfontosabb feladata, hogy meghatározza, hogyan fog a vállalkozás alkalmazkodni a fogyasztó igényeihez, hogyan tudja a vevői igényeket kielégíteni, hogyan oldja meg a vállalkozás, hogy a fogyasztó az általa kínált termékeket válassza. A marketingterv összeállítása során érdemes foglalkozni legalább:

■■ a piaci trendek, a fogyasztói igények felmérésével, a versenytársak piaci reakcióinak vizsgálatával, ■■ a felhasználók, fogyasztók körével (kitől, mennyit vásárolnak), ■■ a piaci árváltozások értékelésével (ki kezdeményezte, milyen reakciókat váltott ki az árváltozás), ■■ annak vizsgálatával, hogy hogyan reagál a piac a versenyző termékekre, ■■ a versenytársakkal, felmérve azok előnyeit és hátrányait, erős és gyenge pontjait, jellemzőit, ■■ a konkurenciával való összehasonlítással (image, elhelyezkedés, termékek, szolgáltatások, árak, reklám, eladási módszerek), ■■ az értékesítendő termékekkel, árucikkekkel, szolgáltatásokkal, a várható évi eladási volumennel, ■■ az értékesítési csatornákkal, működésük értékelésével, ■■ a vállalkozás árstratégiájával, az árak megállapításának módszereivel, az árengedmények lehetőségeivel, ■■ az alkalmazott, illetve alkalmazandó eladási módszerekkel, ■■ a versenyképesség javítása érdekében tervezett módszerekkel (például csomagolás javítása, új forgalmazó keresése), ■■ a vásárlói szolgáltatásokkal, ■■ a vállalkozás kommunikációs stratégiájával.

A terv elkészítésének alapja a piac részletes feltárása, elemzése. Nehezíti a tervezést, hogy lényeges eleme az előrejelzés, amelynek kidolgozását jelentősen befolyásolja a versengő - állandó mozgásban lévő - környezet. Ebből adódóan nehéz a szükséges információk (piaci trendek, fogyasztói igények, technológiai változások, versenytársak reakciói stb.) megszerzése. Mi mindenre kell még odafigyelni egy marketingterv elkészítésekor? Rendkívül fontos a piac megfelelő behatárolása, szegmentálása. Elengedhetetlen a vevők részletes vizsgálata, a vevőstruktúra elemzése.

Elsősorban a marketingterv fejezethez kapcsolódik a piaci konkurencia részletes értékelése és összehasonlító elemzése (noha ez az iparágelemzés és a kockázatbecslés tervfejezetben is megjelenik). A piac részletes elemzésére a marketingmix elemeinek tervezése. A piac kutatása és elemzése alapján kialakult célcsoport(ok) szokásaihoz, lehetőségeihez és igényeikhez alkalmazkodva kell kialakítani a terméket és szolgáltatást, az értékesítendő árucikkek körét, azok árát, az értékesítés módját és a promóciót. A marketingterv gyakran az értékesítési tervet is magában foglalja, amely az értékesítés nettó árbevételének meghatározását is jelenti.

30


3/1. példa – A következőkben tekintsük át egy wellness szálloda marketingtervét! Adatok: Comfort Wellness Szálloda (****), mely a magyarországi Tisza tó mellett épült, és nagy piaci részesedésre törekszik. Lehetséges megoldás: Marketingterv A Comfort Wellness Szálloda (****) egy Kft. formájában működő új vállalkozás, melynek célja: elsősorban a külföldi vendégek minden korosztályának igényes, kulturált szálláshely biztosítása a Tisza tó mellett. A szálloda a sikert arra a versenyelőnyre alapozza, hogy olyan szolgáltatást nyújt a vendégeknek, melyek még kevésbé ismertek, tehát jól irányított marketing tervvel illetve stratégiával igen nagy piacrészesedést tud megszerezni. Piac szegmentáció:

■■ A piac szegmentációja korosztályi igények szerint történik. ■■ Célpiac: külföldiek

Piacszegmentálás demográfiai szempontok szerint:

■■ A magyar lakosság ■■ Külföldiek ■■ Üzletemberek

Pszichografikai szempont szerint:

■■ Pihenni és utazni vágyók ■■ Extrovertáltak ■■ Igényesek

SWOT analízis (1. táblázat): Erősségek:

Gyengeségek:

Lehetőségek:

Veszélyek:

■■ Elhelyezkedés (Tisza tó): forgalmas, Tiszafüredhez közeli elhelyezkedés ■■ sokoldalú szolgáltatás ■■ kevés konkurencia a wellness és konferencia lehetőségek terén ■■ különleges (egyedi) szolgáltatások, programok ■■ A pihenési, szórakozási és az ezekkel együtt ■■

járó további szolgáltatásokra az igény nagyon nagy egy ilyen üdülőövezetben, mint a Tisza tó környéke A Tisza folyó partja mentén található nevezetességek vonzáskörzetében van a szálloda

■■ Elégtelen reklámköltség ráfordítás ■■ Sok egyéb szálloda a környéken ■■ Versenyképes ár hiánya

■■ Esetleg más szállodák szolgáltatásai másfajta igények kielégítését is szem előtt tartják.

1. táblázat

A vállalkozás rövid és hosszabb távú célkitűzései: A választott szegmens igényeinek szélesebb kielégítése a versenytársakhoz képest. A vállalkozás rövid távú célja:

■■ Piacbővítés: megismertetni a szállodát (erős marketing) ■■ Igény felkeltés ■■ A vállalkozás hosszú távú célja ■■ Profit szerzés ■■ Piaci részesedést 8%-ról felemelni 15%-ra ■■ Megismertetni minden országot a ****-os Comfort Wellness Szállodával ■■ Kereslet fenntartása és növelése folyamatos marketinggel (szórólapok, újsághirdetések)

Marketing stratégia:

■■ Erőteljes marketing stratégia alkalmazása - koncentrált marketing.


31

■■ Siófoki bevásárló helyeken, sétálóutcán való hirdetés. ■■ A Comfort Wellness célja, hogy a konkurenciához képest intenzív marketinggel, reklámmal, versenyképes

árakkal, akciókkal hódítjuk el a konkurenciától a fogyasztókat, illetve csábítjuk a hotelbe a vendégeket. A vállalkozás számára világos, hogy az eddig folytatott tevékenység megfelel a vendégek elvárásainak. Új cél az újabb vendégek megszerzése és a régiek megtartása. A marketing mix (termék, ár, áru, értékesítés) elemeit úgy kell összhangba hozni egymással, hogy célvendégek, és a már meglévők igényeit teljes mértékben kielégítse. Egy célvendég csak akkor keresi meg a szálláshelyet, ha azt érzi, hogy számára értékes az a dolog, amiért pénzt ad ki. Ezért dolgozza ki a Comfort az előbb stratégiát, amelynek fő része, hogy meggyőzzön és biztosítson mindenkit arról, hogy ebben a profilban ő a legjobb.

Reklámozás módja:

■■ Célcsoportnak megfelelő lapokban hirdeti szolgáltatásait ■■ Tisza tó környéki szállodák lapja ■■ Továbbá: plakátok, szórólapok, Tiszafüredi Rádió, Tisza Tv, RTL Klub, külföldön is utazási irodák

Működési terv

Ez a fejezet a vállalkozás működésének, tevékenységének részletes bemutatására irányul. Lényeges fejezete az üzleti tervnek, mert ebből ismerheti meg a külső olvasó (potenciális befektető, hitelező) a működési folyamatokat, ennek kapcsán, pedig a finanszírozási igényt, illetve annak alapját. A terv ezen része fontos magának a vállalkozásnak is, mert így lehetősége van arra, hogy előzetesen felmérje, áttekintse a tevékenységgel kapcsolatos - potenciális problémákat, a tevékenység feltételeit, és ezek alapján megfelelően felkészüljön a tervidőszak gazdálkodására (különösen nagyjelentőségű ez akkor, ha induló vállalkozásról van szó). A működési tervet, attól függően, hogy milyen a tervet készítő vállalkozás tevékenysége, illetve főtevékenysége, többféleképpen is nevezhetik: 1. termelőtevékenységet folytató vállalkozásoknál általában termelési tervként jelenik meg, 2. kereskedelmi vállalkozásoknál kereskedelmi terv vagy áruforgalmi terv, 3. szolgáltató vállalkozásoknál a szolgáltatási terv címet kapja. Gyakori a működési terv elnevezés is akkor, ha a vállalkozás többféle tevékenységi körrel foglalkozik (ebben az esetben a tervfejezetet jellemzően tevékenységi körönként tagolják, meghatározva a főtevékenység és a másodlagos tevékenységek tervezett folyamatait). A termelési, ill. szolgáltatási terv tartalma A teljes gyártási folyamat ismertetése kapcsán a termelési, illetve szolgáltatási tervnek tartalmaznia kell legalább:

■■ a termelés volumenét, ■■ a termelés, szolgáltatás alkalmazott, illetve alkalmazandó módszereit, a termékek előállításának, a szolgáltatás ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■ ■■

végrehajtásának technológiáját (attól függően részletezve, hogy mennyire szükséges ez a terv értékelése szempontjából), a tevékenységhez szükséges gépeket, berendezéseket, a tervezett kapacitást és annak kihasználását, a termelésben, a szolgáltatások teljesítésében foglalkoztatott munkaerőt, annak teljesí-tőképességét, a tevékenység anyagszükségletét, az anyagbeszerzést, a fontosabb nyersanyagok szállítóit, a beszállítók kiválasztásának főbb szempontjait, a jövőbeni további munkaeszköz-szükségletet, a tevékenységhez kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket, kialakult programokat, a tevékenységhez esetlegesen kapcsolódó alvállalkozói kör bemutatását (az alvállalkozók felsorolását a feladatok szerint), az alkalmazott minőségbiztosítási rendszer leírását, a minőségbiztosítás tervezett változtatásait és ezek várható hatását a minőségre.

A kereskedelmi terv tartalma A kereskedelmi tervnek ki kell térnie:

■■ az áruk beszerzésének módjára, ütemességére, ■■ a beszerzési forrásokra, azok kiválasztásának szempontjaira, ■■ a szükséges készletnagyságokra, a készletezés speciális szempontjaira (az áruk sajátosságainak megfelelően), ■■ az áruk csomagolására, ■■ a rendelések programozásának módjára, ■■ az alkalmazásra kerülő szállítórendszerekre, ■■ az értékesítés ütemességére, jellemző tendenciáira, a szezonalitás, idényszerűség kérdéseire, ■■ a tevékenység eszközigényére és emberierőforrás-szükségletének meghatározására.

32


3/2. példa – Most pedig tekintsünk át a korábban már említett Comfort Wellness Szálloda működési tervét! Lehetséges megoldás: Működési terv A szálloda éttermének jelenleg 6 beszállítója van, melyek minden nap szállítják a legfrissebb élelmiszereket az ételek elkészítéséhez. A szálloda környezetvédelmi és balesetvédelmi előírásait tekintve az Európai Uniós szabványnak megfelelően készült el. Tűz esetére minden szinten poroltók vannak elhelyezve, valamint az is előnyt jelent, hogy a Tűzoltóállomás nem messze található. Kiemelt figyelmet fordít továbbá a berendezések karban tartására, amely feladatokat jelenleg is 9 főállású műszaki ember lát el. A szállodában 62 alkalmazott dolgozik, akik az adott munkakörnek megfelelően magas végzettséggel rendelkeznek. Ahhoz, hogy tudásuk tovább bővüljön háromhavonta részt vesznek szakmai továbbképzésen, így az állandóan változó követelményekről és újdonságokról mindig friss információkkal rendelkezzenek, és naprakészen tudják ellátni feladataikat. Szervezeti terv A szervezeti terv a vállalkozás működése kereteinek kialakítására, illetve bemutatására szolgál. A külső olvasók számára fontos a vállalkozás tulajdonformájának, tulajdonosainak bemutatása, sőt érdemes kitérni (különösen potenciális befektető meggyőzése esetén) a társasági szerződés alapvető elemeire, lényeges kikötéseire, bemutatva a tulajdonosi döntések rendszerét a szervezetben. Itt kell a vállalkozás szervezeti leírását, a szervezeti struktúrát bemutatni, illetve újonnan alakuló vállalkozás esetén végiggondolni és megtervezni. A már működő vállalkozás szervezet-fejlesztési elképzeléseinek rögzítésére is itt kerül sor. Érdemes megismertetni a terv olvasóját - ha van - az igazgatótanács tagjaival és szükségszerűen a vállalkozás vezetésével. Fontos szempont lehet a vezetők szerepköre, felelősségi területei, szakmai ismeretei, amelyek egyben biztosítékot is jelenthetnek a megfelelő döntések, a működés folyamatának fenntartása szempontjából. 3/3. példa – Most pedig tanulmányozzunk az előző fejezetben említett számítástechnikai cég szervezeti tervét! Lehetséges megoldás: Szervezeti terv Az üzleti tervnek e szakaszában bemutatjuk vállalkozásunk vezetőségi tagjait, alkalmazottait. A beltag (Okos Tódor) a társaság teljes munkaidőben tevékenykedő alkalmazottja. A kültag, Zseni Géza felelőssége korlátolt. A társaságba lépéskor a személyi számítógépeket bocsátotta a vállalkozás rendelkezésére. Ő szintén teljes munkaidőben (gyakran azon túl is) a cégnél dolgozik. Az alkalmazottak kivétel nélkül hatalmas szakmai háttérrel, dinamizmussal és kreativitással rendelkező fiatal programozók, így sikerült egy nagyon hatékony csapatot kialakítanunk, ezért kell nagyon erős szelektálás során kiválasztanunk azokat az embereket, akikkel bővíteni szeretnénk szakembergárdánkat. Szervezeti felépítés: A vállalkozás betéti társaság formában működik:

■■ Beltag: Okos Tódor ■■ Kültag: Zseni Géza

Alkalmazottak: (díjazásuk havi 300.000 Ft)

■■ Programozó: Hardver Béla ■■ Programozó: Szoftver Tamás ■■ Programozó: Program Péter

Tulajdonosi megoszlás:

Üzletrész megoszlása: Okos Tódor 51 % (korlátlan felelősség); Zseni Géza 49 % (korlátolt felelősség) A marketing területen a beltag tevékenykedik. Ő hozza a döntéseket a cég reklámozási ügyeiről. Az eladásösztönző akciókról, árengedményekről is ő dönt. A kültag feladata elsődlegesen a szakmai vezetés. Vezetői hatáskörök: A beltag, Okos Tódor rendelkezik egyedül korlátlan hatáskörrel. Felelőssége teljes vagyonára kiterjed. A beszerzéseknél, a gyártók kiválasztásánál is az ő döntése szükséges. Ő a társaság vezetője. Ő végzi az árkalkulációt, szervezi meg a szállításokat. Korábban elvégzett egy vállalkozási ügyintéző tanfolyamot, ahol az értékesítési elméleti fogásait is megtanulta. A gyakorlati tapasztalatai, és az elmélet hozzásegíti a megfelelő döntések meghozatalához.


33

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Melyek a marketingterv tartalmi elemei (min. 5 elem)? 2. Mi a szervezeti terv szerepe az üzleti terven belül?

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Melyek a marketingterv tartalmi elemei? A marketingterv fő tényezői:

•• a termék (és/vagy szolgáltatás), •• az eladási ár, •• az értékesítés módja, és •• az értékesítésösztönzés •• középpontjában a fogyasztó áll. 2. Mi a szervezeti terv szerepe az üzleti terven belül? •• A vállalkozás működése kereteinek kialakítására, illetve bemutatására szolgál. •• Fontos a vállalkozás tulajdonformájának, tulajdonosainak bemutatása. •• Érdemes kitérni (különösen potenciális befektető meggyőzése esetén) a társasági szerződés alapvető elemeire, lényeges kikötéseire, bemutatva a tulajdonosi döntések rendszerét a szervezetben. •• Itt kell bemutatni a vállalkozás szervezeti leírását, struktúráját, valamint a szervezet-fejlesztési elképzeléseket.


Az üzleti terv kockázatbecslő és pénzügyi terv fejezete – Ajánlott időráfordítás: 1,0 óra elmélet, 1,4 óra gyakorlat

Kérdésfelvetés Mi mindenre kell kitérni az üzleti terv kockázatbecslő és pénzügyi terv fejezetében? A kockázatbecslő, és a pénzügyi tervfejezet sarkalatos pontjai az üzleti tervnek. Az elméleti és a gyakorlati anyagok tanulmányozása után Ön is próbálja meg elkészíteni ezen fejezeteket!

Szakmai információ tartalom Kockázatbecslés Minden vállalkozásnak szembe kell néznie a lehetséges veszélyekkel, kockázatokkal, tekintettel arra, hogy egy adott iparágban és versenyhelyzetben működik. A gazdálkodás nem egy elszigetelt tevékenység, hanem számos külső, a vállalkozás környezetében érvényesülő tényezőtől és belső jellemzőtől függ, amelyek kockázatosak lehetnek, nem jelentenek biztos, teljes egészében fel-mérhető vagy befolyásolható hatótényezőket. Éppen ezért a tervezés során számba kell venni a vállalkozás lehetséges kockázatait, a gazdálkodás veszélyeit, gyenge pontjait - még akkor is, ha a terv készítője szerint ezek konkrét veszélyt nem jelentenek a jövőre vonatkozóan. Ezeket, és hogy miért nem lesznek kockázati tényezők, mindenképpen le kell írni, hiszen ezek bemutatása lényeges meggyőző eleme lehet a tervnek. Kockázati forrásokat jelenthetnek például:

■■ a vásárlói szokások, a kereslet megváltozása, ■■ a versenytársak piaci reakciói, új versenytárs megjelenése, a meglévő konkurencia erősödése,

34


■■ a piaci recesszió, ■■ új technológiák és termékek (konstrukciók) megjelenése, ■■ az üzleti partnerek gazdálkodási nehézségei (pl. vevők fizetési problémái, piacvesztése), ■■ a pénzügyi befektetések bizonytalansága, ■■ a vállalkozás vezetésének, munkatársainak gyengeségei, ■■ a tulajdonosok és vezetők közötti ellentétek, ■■ a jogszabályi feltételek változása.

A meglévő és lehetséges kockázatok ismertetése gyakran azt veti fel, hogy mennyire kérdéses, bizonytalan lehet egy vállalkozás működésének jövője. Azonban az üzleti terv mégsem attól lesz meggyőző, ha ezeket nem tartalmazza, hanem pont attól, hogy a vállalkozás képes ezeket a veszélyeket és kockázatokat felismerni és számba venni. A meggyőző erő pedig úgy növelhető, ha a tervben megfogalmazzák azokat az elképzeléseket, módszereket, amelyek segítségével a lehetséges kockázatok és veszélyek elkerülhetők, illetve minimalizálhatók (azaz látható, hogy a vállalkozás a lehetséges kockázatokra felkészült). (A kockázatbecslés tehát nagyon-nagyon fontos része egy üzleti tervnek. Az üzleti terv írása-kor van olyan eset, amikor külön fejezet foglalkozik a kockázatok becslésével - mint ahogyan az üzleti terv összeállításával kapcsolatos fejezetben már látható volt -, és van, amikor a marketingterv keretein belül elemzik a várható kockázatokat.) A legegyszerűbb mód a kockázat felderítésére az úgynevezett SWOT-analízis, vagyis a GYELV-módszer. A módszer alkalmazásával fel lehet kutatni a vállalkozás gyenge pontjait, erősségeit, lehetőségeit és a veszélyeket. 4/1. példa - Most pedig nézzük meg, hogy hogyan lehet elkészíteni a már említett ****-os Comfort Wellness Szálloda üzleti tervének kockázatbecslő fejezetét (2. táblázat)! Kockázatbecslés Erősségek:

■■ ■■ ■■ ■■

Elhelyezkedés (Tisza tó): forgalmas, Tiszafüredhez közeli elhelyezkedés sokoldalú szolgáltatás kevés konkurencia a wellness és konferencia lehetőségek terén különleges (egyedi) szolgáltatások, programok

Lehetőségek:

■■ A pihenési, szórakozási és az ezekkel együtt ■■

járó további szolgáltatásokra az igény nagyon nagy egy ilyen üdülőövezetben, mint a Tisza tó környéke A Tisza folyó partja mentén található nevezetességek vonzáskörzetében van a szálloda

Gyengeségek:

■■ Elégtelen reklámköltség ráfordítás ■■ Sok egyéb szálloda a környéken ■■ Versenyképes ár hiánya

Veszélyek:

■■ Esetleg más szállodák szolgáltatásai másfajta igények kielégítését is szem előtt tartják.

2. táblázat

Pénzügyi terv Az üzleti terv jellemzően szöveges, gyakran leíró, elemző fejezetei mellett fontos a jövőbeni gazdálkodási elképzelések pénzügyi-gazdasági szempontú bemutatása. Ennek felel meg a vállalkozások üzleti tervében a pénzügyi terv, amely részben az előző fejezetek számszaki összefoglalóját, részben azok kiegészítését jelenti, pénzügyi oldalról. Ebből adódóan az üzleti terv elengedhetetlen részét képezi a pénzügyi terv, amely - minimálisan - tartalmazza a vállalkozás:

■■ jövedelemtervét, ■■ előre jelzett (tervezett) mérlegét, ■■ likviditási tervét, valamint lehetőség szerint a tevékenységhez kapcsolódó fedezeti■■ ■■

pont elemzést. Ezeken túlmenően természetesen más pénzügyi információkat rögzítő részei is lehetnek a pénzügyi tervnek, így például: a cash flow-terv, a várható vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetet bemutató elemzések, számított mutatószámok (4. kép).

4. kép

A pénzügyi terv arról ad képet, hogy a vállalkozás milyen jövedelmet kíván realizálni, a következő (terv) időszakban milyen bevételekkel és költségekkel, ráfordításokkal számol, a - korábbi tervfejezetekben bemutatott - tevékenysége, gazdálkodása kapcsán. Tervezett jövedelmét milyen eszközök felhasználásával kívánja megtermelni, illetve a tervidőszak végén milyen


35

lesz a vagyoni helyzete, eszközeinek összetétele és az ezekhez tartozó forrásállománya. Mikor, mennyi pénz érkezik be, a beérkező pénzt mire fordítják, mennyi szabadon elkölthető pénze keletkezik, és milyen a vállalkozás pénzügyi helyzete. Az üzleti terv ezen része világossá kell tegye, hogy a vállalkozás hogyan kívánja biztosítani likviditását. Az üzleti tervben a pénzügyi terv hosszabb időszakra, jellemzően három évre előre tartalmazza a tervezett pénzügyi adatokat, ezzel is bizonyítva, hogy az elképzelések szerint a vállalkozás hosszabb távon is életképes, igazolva tehát:

■■ a potenciális befektető számára az esetleges befektetésének megtérülését, hosszabb távú jövedelmezőségét, ■■ a hitelt nyújtó hitelintézet felé a törlesztés és kamatfizetés folyamatosságát, megalapozottságát.

Jövedelemterv

A pénzügyi terv fejezetben mindenekelőtt átfogó értékelést kell adni a vállalkozási tevékenység jövedelmezőségéről. Ki kell térni a bevételi forrásokra, az értékesítéssel összefüggő költségekre, illetve valamennyi más működési költség és ráfordítás előrejelzésére. A jövedelemkimutatás tervének elkészítéséhez az értékesítést kell prognosztizálni a piaci információk, piackutatás, korábbi eladási adatok alapján (alapvetően támaszkodva tehát a marketingtervre). A ráfordításoknál célszerű külön tervezni az értékesítéssel összefüggő költségeket és külön a többi működési költséget, költségnemenként. A hároméves időszakra összeállított, évenkénti bontásban kidolgozott jövedelemterv első évre vonatkozó adatait negyedéves vagy havi részletezettségben kell bemutatni. Az így kidolgozott első év kiindulási alapja lehet a második és harmadik év adatai előrejelzésének. Mérlegterv A tervezett mérlegnek tartalmaznia kell az induló vagyoni állapotot (nyitó mérleg), a várható állapotot a tervkészítés időszakának végére és az üzleti terv időhorizontjába eső további évek végére vonatkozóan. Az induló állapot a már működő vállalkozás esetében a tervidőszak kezdetére vonatkozó nyitó állomány. Új vállalkozás esetén a nyitómérleg tervezetében javaslat szerepel a vállalkozás megkezdésének időpontjában az eszközök állományára és azok finanszírozására. Likviditási terv Az értékesítés nem feltétlenül jár együtt azonnali pénzmozgással, hiszen a pénzügyi rendezésre jóval később is sor kerülhet. Vannak olyan pénzkiadások, amelyek nem tartoznak a működés költségei közé (például hiteltörlesztés), és bizonyos működési költségek nem jelentenek pénzkiadást (például értékcsökkenési leírás). A nyereség képződése még nem feltétlenül jelenti azt, hogy a vállalkozásnak bőségesen áll rendelkezésére pénzeszköz. Ezért a vállalkozásoknak részletesen meg kell tervezniük pénzbevételeiket és kiadásaikat, az első évre mindenképpen havi bontásban. Az előrejelzésénél ki kell térni a kezdő pénzkészletre, a jövedelemterv alapján havi bontásban a bevételekre a készpénz befolyás várható idejének figyelembevételével, illetve valamennyi kifizetésre, a felmerülés várható időpontja szerint. 4/2. példa – Az 1. fejezetben említett AGROMIMÓZA Kft. hitelt kíván felvenni! Adatok: Az AGROMIMÓZA Kft. éven túli beruházási hitelt kíván felvenni. Készítsen ehhez üzleti tervet, ha a fejlesztéshez 6083,9 E Ft az összes tőkeszükséglet, melyből 40% a saját rész, a többit (3650,4 E Ft) pedig hitelből szeretné biztosítani. Lehetséges megoldás: Pénzügyi terv Tőkeszükséglet A fejlesztés összesített tőkeszükséglete 6083,9 E Ft. Ebből a vállalkozás 40% saját résszel rendelkezik. A fennmaradó részt szeretné hitelből finanszírozni. A hitel összege 3650,4 E Ft. Az igénybevétel tervezett időpontja 2007. július 02. A törlesztés ideje 5 év, évente kétszeri, azonos összegű törlesztéssel. A mellékelt számítások alapján ez 594,22 E Ft törlesztőrészletet jelent. Az elkészített tervek alapján a vállalkozás az esedékes törlesztőrészleteket pontosan tudja fizetni. Nyitó és záró mérlegek: A vállalkozás tárgyi eszközei összesen 18600 E Ft. A forgóeszközök között csak készpénz található.

36


A 2007. év zárómérlegében a készletet mezei leltár alkotja (mezei leltár: 20065,05 E Ft) A nyitó pénzeszköz 19342,7 E Ft. A Kft jegyzett tőkéje 34292,3 E Ft. A hosszúlejáratú idegen forrás 3650,4 E Ft. Mivel az árbevételek és a kiadások eltérő ütemben jelentkeznek, ezért szükség van éven belüli üzemviteli hitel felvételére, a 2008. évben összesen 3085,02 E Ft értékben. Az ilyen termelési szerkezet és az ekkora volumenű baromfihízlalás mellett a vállalkozás 3385,45 E Ft fedezeti összeget érhet el a 2008. évben. A Kft. a gépeknél átlagosan 20%-os, az épületeknél 1%-os, a baromfiistállónál 5%-os éves amortizációval számol, így a zárómérlegben a tárgyi eszközök értéke az 5. év végére 5606 E Ft lesz. Mivel készletváltozás nincs, a zárókészlet értéke megegyezik a nyitóval. A záró pénzeszköz várhatóan 2008. év első felében csak a biztonsági pénzkészlet (100 E Ft) lesz, hiszen folyamatos gazdálkodás üzemviteli hitel felvételét igényli. Az eredményes gazdálkodásnak köszönhetően a vállalkozásunk már 2008-ban 17756,28 E Ft mérleg szerinti eredményt realizálhat. Így a saját tőke 52048,68 E Ft-ra emelkedik. A vállalkozásunk sikere a személyes érdekeltségnek, a szakmai tudásnak és tapasztalatnak tulajdonítható. Az indulás óta eltelt idő alatt a viszonylag kisméretű egyéni gazdálkodásból egy jól prosperáló mezőgazdasági Kft.- vé nőtte ki magát. Az AGROMIMÓZA KFT. a régióban egy elismert és nagy szakmai sikereket felmutató mezőgazdasági vállalkozás. Ezt a pozíciónkat szeretnénk megtartani és növelni a befolyását a térségben. Célnak tűztük ki magunk elé, hogy rövid időn belül egy jól működő és kiváló minőségű baromfihús alapanyagot előállító vállalkozás legyen. Ehhez a kezdeti időben szükség van külső forrás igénybevételére, melynek visszafizetése az előirányzott költségvetés szerint nem okoz nehézséget.

ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK Tervezzük meg egy tejfeldolgozó vállalat SWOT-tábláját!

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Lehetséges megoldás (3. táblázat): Kockázatbecslés SWOT-tábla Erősségek

Gyengeségek

Lehetőségek

Veszélyek

■■ jó minőségi paraméterek ■■ elfogadható koncentráció ■■ normális piaci működés ■■ homogén, nagy hozamú tejelő fajták ■■ fogyasztást növelő programok ■■ az ipari felhasználók növekvő szerepe ■■ relatív regionális egyensúly a termelésben, a feldolgozásban és a fogyasztásban ■■ a kisgazdaságok technikai felszereltsége javul

■■ alacsony kapacitáskihasználtság ■■ a racionalizálás gyenge ■■ a kisgazdasági tej minősége gyenge ■■ kevés beruházás ■■ árfeszültség ■■ piaci működés zavarai ■■ az önellátási szint csökkenése ■■ növekvő import ■■ nincs megfelelő tartalék a stabil ellátáshoz 3. táblázat


37


Az üzleti terv összefoglaló fejezete és függelékei – Ajánlott időráfordítás: 0,4 óra elmélet, 0,6 óra gyakorlat

Kérdésfelvetés Mit tartalmaz az üzleti terv összefoglaló fejezete és az üzleti tervhez kapcsolódó függelékek? A következőkben tekintsük át, hogy milyen a jó vezetői összefoglaló, valamint vegyük számba azt, hogy a mellékletek (függelék) mi mindent tartalmazhat.

Szakmai információ tartalom Vezetői összefoglaló A vezetői összefoglaló (röviden: összefoglaló) fejezet a meggyőzés, illetve a terv tartalmáról történő tájékoztatás eszköze. A külső olvasók (potenciális befektetők, hitelt nyújtók, esetleg tulajdonosok) számára itt kell bemutatni röviden a terv főbb pontjait, rámutatva arra, hogy miért számíthat sikerre a vállalkozás. Itt érdemes tömören (maximum három-négy oldalban) bemutatni:

■■ az üzleti terv megírásának célját, ■■ a vállalkozás céljait, azok indoklását, magyarázatát, ■■ a piac felvevőképességét, lehetőségeit, ■■ a szükséges, illetve tervezett finanszírozási módokat, ■■ egy-egy fontosabb, a vállalkozás működését jellemző tervezett értékmutatót, (például árbevétel, eredmény) és pénzügyi mutatószámot, a befektetés várható megtérülési idejét stb.

Az összefoglalónak nem célja a tervezett összefüggések részletes bemutatása, elkészítésénél a gyors áttekinthetőségre kell törekedni. Kerülni kell az összetettebb, bonyolultabb (főleg számszaki) levezetéseket. Fontos a meggyőző - de reális - megfogalmazás, hiszen egyrészt ezt a fejezetet olvassák először, másrészt előfordulhat az is, hogy az összefoglaló alapján dönti el az olvasó, hogy érdemes-e részleteiben is foglalkoznia a tervvel, azaz végigolvassa-e a teljes tervet. Ezért célszerű a terv kidolgozása után összeállítani. 5/1. példa – Most pedig nézzük meg, hogy a már sokszor emlegetett wellness szállodának milyen összefoglalót lehet készíteni az üzleti tervéhez! Lehetséges megoldás: Összefoglaló A Comfort Wellness Szálloda, a Tisza tó egyik legszebb és legigényesebb szállodája. Az egyedülálló építészeti megoldásokat sem nélkülöző, megkapó épület Tiszafüredtől 5 km-re helyezkedik el. Az ötvenhat, légkondicionált, minden komforttal felszerelt, tágas szoba nyújtotta kényelmet komplex szolgáltató központ teszi teljessé. A ház helyiségeinek kreatív használatával, a figyelmes munkatársaival és kimagasló szolgáltatásaival hasznossá és emlékezetessé tudja tenni az itt eltöltött napokat. A konferenciák, szakmai továbbképzések monoton légköréből a vendégeket kiszakítva, új dimenzióba helyezi a munkakapcsolatból, illetve a szakmai hovatartozásból adódó kötődéseket. A programok szervezését és hibamentes lebonyolítását egy jól képzett, a program elemeit kiválóan ismerő, tapasztalt csapat biztosítja. A Comfort**** kiváló helyszíne lehet szakmai kiállítások és árubemutatók megrendezésének. A szállodában az adottságokat figyelembe véve, megismerve a megrendelők koncepcióját, bármilyen jellegű szabadidős program lebonyolítható. A vendégek jólétének biztosítéka a vendégszerető családi vezetés, valamint a 25 éves gasztronómiai és turisztikai tapasztalat. A szálloda az egészség- és üzleti turizmusban kíván versenyelőnyeit kihasználva jövedelmező üzleti tevékenységet folytatni és szolgáltatásait kibővíteni. Ennek megvalósításához mintegy 50-60 millió forintnyi ráfordításra van szükség, melynek egy részét saját tőkéből fedezi. A hitelfelvétel előnye, hogy a későbbi időszakban is likvid marad a szálloda a befektetett tőkének köszönhetően.

38


A kitűzött célok eléréséhez jelentős marketing-tevékenységet fog kifejteni a vállalkozás. Közvetlen az átadás előtti hónapban 5 millió forintot fordít majd hirdetésekre a különböző médiákban, és további fél évig folytatja intenzív kampányát. A vevők megnyerésére, megtartására is folynak majd nem hirdetés jellegű marketingtevékenységek. Jelen üzleti terv és azon belül is a pénzügyi elemzés, előretekintés is alátámasztja, hogy a beruházás már 3 hónap után nyereséggel fog üzemelni, és a befektetett tőke megtérül, tehát az építést érdemes elindítani. Mellékletek (függelék) Az üzleti tervet, annak terjedelmét „célszerű úgy kialakítani, hogy csak a fontosabb adatok, tervezett összefüggések és kijelentések szerepeljenek benne”. Ebből adódóan többször előfordul az, hogy az egyes tervfejezetekben csak hivatkoznak különböző alapadatokra, információkra, felhasznált vagy alkalmazott elemzésekre, dokumentumokra. Ezeket, a terv úgynevezett háttér- vagy forrásanyagait érdemes csatolni az üzleti tervhez, már csak azért is, mert így a függelék is a terv megalapozottságát, a közölt adatok hitelességét biztosítja. A függelékben az üzleti tervhez mellékelni kell többek között:

■■ a különböző piackutatási adatok, információk dokumentációját, ■■ a fontosabb szállítók árajánlatait, ■■ vásárlóktól, forgalmazóktól, alvállalkozóktól kapott lényeges visszajelzéseket, ■■ a tervidőszakra vonatkozó előszerződéseket, szándéknyilatkozatokat, ■■ ha a terv értékelése szempontjából lényeges, a termékek részletes leírását, műszaki specifikációkat, ■■ a vezetők szakmai életrajzát, ■■ a felhasznált publikált elemzések, statisztikai kiadványok stb. vonatkozó részeit vagy az azokra történő pontos hivatkozást ■■ esetleg titoktartási nyilatkozat (a terv címzettje kell, hogy aláírja) ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK 1. Mi az összefoglaló tervfejezet lényege? 2. Mit tartalmazhat az üzleti terv függelék tervfejezete?

AZ ÖNELLENŐRZŐ FELADATOK MEGOLDÁSA 1. Mi az összefoglaló tervfejezet lényege és tartalma? Lényege:

•• a meggyőzés, •• illetve a tájékoztatás eszköze, •• itt kell bemutatni röviden a terv főbb pontjait, rámutatva arra, hogy miért számíthat sikerre a vállalkozás, •• nem célja a tervezett összefüggések részletes bemutatása.

2. Mit tartalmazhat az üzleti terv függelék tervfejezete?

A függelékben az üzleti tervhez mellékelni kell többek között:

•• a különböző piackutatási adatok, információk dokumentációját, •• a fontosabb szállítók árajánlatait, •• vásárlóktól, forgalmazóktól, alvállalkozóktól kapott lényeges visszajelzéseket, •• a tervidőszakra vonatkozó előszerződéseket, szándéknyilatkozatokat, •• ha a terv értékelése szempontjából lényeges, a termékek részletes leírását, műszaki specifikációkat, •• a vezetők szakmai életrajzát, •• a felhasznált publikált elemzések, statisztikai kiadványok stb. vonatkozó részeit vagy az azokra történő pontos hivatkozást. •• Mindezek mellett - és a terv bizalmas kezelésére vonatkozó megjegyzésen túlmenően - az üzleti tervhez titoktartási nyilatkozat is csatolható, amelyet a terv címzettje kell, hogy aláírjon, vállalva azt, hogy az általuk megismert információkat bizalmasan kezelik.


II. MODUL. Üzleti terv készítési ismeretek. Fejlesztő: Pataki Ferenc D.A.R. DEZVOLTARE ANTREPRENORIALĂ ÎN 3 REGIUNI

Recommend Documents