E-kormányzat hírlevél/14. 2005. február 28. Tartalomjegyzék: HÍREK A MEGJELÖLT FORRÁSOKBÓL IDA eGovernment Observatory IDA OSS hírlevél JOGI HÍREK JAVASLAT ANNOTÁCIÓRA ANNOTÁCIÓ ÚJ ROVAT: LEGJOBB GYAKORLATOK (BEST PRACTICES) MAGYAR VONATKOZÁSÚ E-KORMÁNYZATI HÍREK KÜLFÖLDI HÍREK MAGYARUL ESEMÉNYEK
HÍREK A MEGJELÖLT FORRÁSOKBÓL
IDA eGovernment Observatory hírlevél (2005. február 15.) Gyors növekedés elıtt az e-kormányzat finanszírozása Az IDC kutatása szerint az európai országokban hamarosan jelentıs mértékben növekedni fog az e-kormányzati alkalmazásokra költött pénz. A 16 nyugat-európai állam elektronikus kormányzati helyzetét felmérı tanulmány szerint az államok jelentıs pénzösszegeket költenek majd, hogy megfeleljenek az eEurope 2005 célkitőzésinek. A vezetı országok: Dánia és Svédország, de Norvégia és Nagy-Britannia is jelentıs fejlesztéseket hajtott végre. Rapid growth expected in European e-government spending Zöld út a digitális személyazonosítónak Az angol alsóház 224 igen szavazattal, 64 ellenében elfogadta az elektronikus személyazonosítók bevezetésérıl szóló törvényjavaslatot, annak ellenére, hogy alig egy héttel a szavazás elıtt a parlament emberi jogi bizottsága aggályait fejezte ki a törvénytervezettel szemben. A bizottság szerint a jogszabály sértheti a polgárok magánszférához való jogát, illetve diszkriminációs problémákat is felvet. UK's ID Cards Bill wins parliamentary vote despite Human Rights concerns Írország – bajban az e-szavazás? Az ír parlament számviteli bizottsága kétségeinek adott hangot a tervezett (Nedap Powervote) elektronikus szavazási rendszerrel kapcsolatban. A bizottság szerint mind a voksolás biztonsága, mind pedig az azzal járó költségek elgondolkodtatóak. A több párt által már korábban is említett problémák között szerepel a tesztelés hanyagsága, valamint, hogy a rendszer bizonyos részei elavultak. Renewed criticism throws doubts on the future of e-voting in Ireland Új bevándorlási rendszer Angliában Napvilágot látott az angol kormány ötéves bevándorlási és menekültügyi stratégiája, mely alapvetıen épít a modern technológiák használatára. A „Controlling our borders: making migration work for Britain” névre hallgató anyag céljai között a határok megerısítése, az illegális bevándorlás visszaszorítása szerepel elsısorban, és ezen célok elérésében komoly szerep jutna a biometrikus azonosításnak, az intelligens kártyáknak, valamint az e-Border program továbbfejlesztésének. New technologies central to UK's immigration strategy Új Microsoft biztonsági program kormányoknak Security Cooperation Program az elnevezése annak az új kezdeményezésnek, melyet a
2003-ban a Microsoft által indított Government Security Program kiegészítésének szánnak, és melyek célja a kormányzatoknak történı támogatás nyújtása biztonságtechnikai kérdésekben. A Prágában bejelentett, ingyenes SCP a kooperáción és az információ megosztásán alapul. Microsoft launches Security Cooperation Program for governments Kombinált kártya Ausztriában Nyugati szomszédunknál ettıl az évtıl a Maestro bankkártya-tulajdonosok személyazonosításra is felhasználhatják az eszközt, amennyiben valamilyen eközszolgáltatást kívánnak igénybe venni. A forgalomban lévı 6,7 millió kártya tulajdonosai 2005 augusztusáig díjmentesen lecserélhetik lapocskáikat olyanokra, melyek mikrocsipjeikben tartalmazzák a digitális aláíráshoz szükséges adatokat. Austrian citizen card now integrated in bank cards 2006/2007 – kifizetıdhet az e-önkormányzat Nagy-Britannia e-önkormányzati ügyekkel foglalkozó minisztere, Phil Hope szerint az önkormányzatok jól haladnak az eléjük kitőzött e-kormányzati célok elérésében, és amennyiben valóban sikerül 2005 végére a 100%-os online elérhetıséget biztosítani, a következı évtıl már jelentkezhetnek az eredmények mind a hatékonyság, mint a megtakarítások területén. UK local councils to start reaping e-government savings in 2006-2007 Luxemburg svájci metódust alkalmaz Luxemburg átvenni készül Svájc 1975 óta mőködı, „Hermész” névre hallgató, az IKTterületre vonatkozó projektmenedzsment-rendszerét. A többek között alacsony költségei miatt is kedvelt rendszer legutóbbi verziója, a három részbıl álló „Hermes2003” számos területen (közbeszerzés, kockázat-menedzsment, költséghatékonyság) megkönnyítheti a kormányzati munkát. Luxembourg administration adopts Swiss IT project management methodology Belgium – az elektronikus személyazonosítás körének további bıvítése Belgium lehet az elsı ország, ahol hivatalos és teljes körő online azonosításra lesz használható az elektronikus személyazonosító-kártya. Az ország a Microsofttal karöltve tervezi a rendszer bevezetését, mégpedig az eddigi technológiát az MSN Messenger programjával összeházasítva. Az együttmőködést Bill Gates, valamint – a belga kormány részérıl – Peter Vanvelthoven jelentette be. Az alapelképzelés a fiatalok védelmében született, így a kártyával ellenırizni lehetne a chat-szobákba belépık életkorát, kizárva az idısebb, nem tiszta céllal érkezıket a párbeszédbıl. Belgium extends e-ID applications Internet, szoftverek és szerzıi jogok A Porto Allegrében megrendezett Szociális Fórumon olyan „nagyágyúk” is kifejtették véleményüket a szerzıi jogok szoftverekre történı alkalmazásának témakörében, mint a brazil kulturális miniszter, Gilberto Gil, Lawrence Lessing vagy Manuel Castells. A résztvevık alapvetıen elutasítottak minden túlzott szabályozásra vonatkozó kezdeményezést, a kizárólag a profit érdekében történı változtatásokat, illetve elvetették egy új kolonizáció lehetıségét. Porto Alegre Social Forum targets software intellectual property Szlovákia a beleerısít 2005 elején repülırajtot vett Szlovákia e-kormányzati fejlesztési programja, számos új alkalmazás vált elérhetıvé, ilyenek többek között a 20 fınél nagyobb vállalatok társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézésének elektronizálása, a PIN-kód alapú elektronikus adóbevalló rendszer, vagy a Legfelsıbb Bíróság e-ügykezelési regisztere, mely a tervek szerint áttekinthetıvé teszi a bírósági ügyeket. A fejlesztések kihasználtságát ugyanakkor jelentısen befolyásolja az alacsony internetpenetráció. Slovakia steps up e-government efforts
IDA EGOVERNMENT OBSERVATORY HÍRLEVÉL (2005. február 22.) Elindult a Your Europe portál Az EU IDABC programjának keretében elindították a „Your Europe” elnevezéső portált (http://europe.eu.int/youreurope). A célcsoport-orientált, tematikus portál célja, hogy egész Európára kiterjedı, releváns információt nyújtson a határon átnyúló aktivitásokban,
programokban résztvevı állampolgárok és vállalkozások számára. A webkikötın szereplı anyagok többsége angol, német és francia nyelven érhetı el, ám számos információ az EU mind a 20 hivatalos nyelvén olvasható. Your Europe’ portal launched Tanulmány a páneurópai e-szolgáltatások infrastruktúrájáról és architektúrájáról Szintén az IDABC program kereteiben jelentették meg azt a tanulmányt, mely az európai polgárok és vállalkozások számára nyújtandó interoperábilis e-kormányzati szolgáltatások technikai infrastruktúrájának kiépítéséhez nyújt támpontokat. IDABC releases study on infrastructure and architecture for pan-European egovernment services Németország: új modell a még jobb projektmenedzsment érdekében A német kormányzat elfogadta az IT-kezdeményezések eredményesebb projektmenedzsmentje érdekében létrehozott új modellt. Az IT-projektek sikeres kialakítását elısegíteni hivatott (az egyes etapok során szükséges lépéseket és az elérendı részeredményeket részletesen bemutató) V-Modell XT-t Otto Schily belügyminiszter mutatta be február elején. A V-Modell XT elıdjét számos önkormányzatnál és cégnél alkalmazták már. German government adopts new model for better IT project management M-parkolás Berlinben Az ország elsı m-parkolási rendszerét indították el Berlinben. A jármővezetıknek interneten kell regisztrálniuk (mobilszám, bankszámlaszám, valamint a jármő nyilvántartási számának megadásával) majd pedig mobilhívással és SMS formájában fizethetnek a parkolásért. A tervek szerint 2006-tól már a buszjegyeket is ki lehet fizetni mobiltelefon igénybevételével. M-parking and M-ticketing in Berlin Digitális szakadék: a végzettség és az anyagi helyzet befolyásolja leginkább a hozzáférést Az Európai Bizottság által nyilvánosságra hozott jelentésbıl (eInclusion revisited: The Local Dimension of the Information Society) kiderül, hogy míg a nık és az idısek körében jelentısen emelkedett az internethasználók aránya, addig az alacsony végzettségő és a rossz anyagi körülmények között élık még mindig nem tudnak megfelelı arányban hozzáférni a világhálóhoz. A hátrányos helyzető rétegek így nem jutnak hozzá azokhoz az információkhoz és szolgáltatásokhoz, amelyek éppen hogy a felzárkózásukat tennék lehetıvé. Women and elderly crossing the digital divide, says new EU report A jelentés letölthetı itt Stockholmban egyelıre leáll a forgalomkorlátozó hálózat építése A stockholmi közlekedési igazgatóság felszólította a forgalmi dugók megelızésére szolgáló rendszert kiépítı IBM-et és az alvállalkozót (Q-Free), hogy függesszék fel a munkálatokat, amíg bírósági eljárás folyik a közbeszerzéses pályázat elbírálásáról. Hasonló rendszert vezettek be Londonban 2003. februárjában, ott a hálózat igen komoly sikert ért el. Stockholm's congestion charge trial put on hold Tovább csúszik a Herkules-projekt indítása Eddig – többek között – anyagi okokból késett a német hadsereg informatikai rendszerét modernizálni hivatott Herkules projekt elindítása. Most a pályázati határidı be nem tartása miatt késlekedik az immáron 3 éve meghirdetett kezdeményezés startja. A 6,6 milliárd eurós költségvetéső korszerősítési projekt meghatározó jelentıségő lenne a honvédség ITrendszerének következı 10 éve szempontjából. German army's ICT infrastructure project suffers new delays Ingatlan-adatbázis indult az Egyesült Királyságban Az Egyesült Királyság Földhivatala elindította elsı internetes szolgáltatását. A január vége óta elérhetı Land Register Online Anglia és Wales 19 millió ingatlanának legfontosabb adataihoz (pl. az árához) kínál egyszerő hozzáférést. Már az elsı hetek tapasztalatai alapján is elmondható, hogy a szolgáltatás igen népszerő. UK house prices publicly available online Online bőncselekmény-bejelentési próbaprojekt Olaszországban Rómában és két további településen tesztelik a Denuncia vi@ Web (bőncselekmény
bejelentése a weben) elnevezéső projektet, melynek lényege, hogy ha valaki elhagyott vagy eltulajdonított tárgyat keres, akkor azt bejelentheti a rendırség vagy a katonai rendırség webhelyén is. A bőncselekmények online bejelentését szolgáló kezdeményezések számos európai országban (pl. Finnország, Hollandia) indultak az elmúlt évek során. Pilot of online crime reporting service underway in Italy Növekedés és versenyképesség: új EU-jelentés „The impact of e-government on competitiveness, growth and jobs” címmel megjelent az IDABC eGovernment Observatory háttéranyaga, kutatási jelentése. A beszámoló az európai versenyképesség kulcskérdéseit veszi górcsı alá, és azt vizsgálja, hogy az ekormányzat hogyan lehet a versenyképesség fokozásának egyik alapvetı tényezıje. E-government and competitiveness: identifying the connection A jelentés letölthetı itt
IDA OSS hírlevél Az ausztrál adóhivatal is OSS-párti Az ausztrál adóhivatal (Australian Tax Office, ATO) annyira komolyan gondolja, hogy teljes informatikai rendszerét OSS-re kellene átállítani, hogy meg is bízta a Gartner kutatóintézetet az átállásban rejlı lehetıségek és veszélyek feltérképezésével. Az elemzés általában is foglalkozik a nyílt forráskódú szoftverek használatának lehetıségeivel az adóhivatalokban. A hivatal valószínőleg már idén átáll a GNU/Linux platformra. Mint ahogy Bill Gibson, a hivatal vezetıje kifejtette, a nyílt forráskódú szoftverekre való átállást nem kizárólag a költségcsökkenés indokoltja, hanem a Microsoft Windows termékeihez képest magasabb biztonsági szint elérése is. Australian Tax Office considers Open Source Software Új-Dél Walesban Linuxból készül a bírói pálca Új szolgáltatást indítanak Új-Dél Wales bíróságai. A GNU/Linux alapú informatikai hálózat melett további, nyílt forráskódú rendszereket is felhasználnak. A JIRS (Judicial Information Research System) fı funkciója a közérdekő jogi és bírósági dokumentumokhoz illetve joganyagokhoz való hozzáférés biztosítása. Eddig ez a rendszer a Microsoft Windows 2000 szoftver segítségével mőködött, most pedig Debian GNU/Linux disztribúcióval, Apache szerveren, PostgreSQL adatbáziskezelıvel. Open Source System for New South Wales Courts Thaiföld is úton az OSS széleskörő alkalmazása felé Hasonlóan Ázsia sok már országához – mint például Kína, Japán és Korea – Thaiföld is elkezdte sürgetni az OSS-alkalmazások minél szélesebb körő elterjesztését az országban. Az OSS népszerősítését egy erre szakosodott kormányszerv, a SIPA (Software Industry Promotion Agency) vállalta magára. Három kiemelt célcsoportot különítettek el: a kormányhivatalokat, a non-profit szervezeteket és az egyetemeket. A szervezetek és a kormányhivatalok esetében az OSS segítségével a belsı kommunikációt és a mőködés hatékonyságát lehetne növelni. Az egyetemeken pedig támogatják még a Linux programozásának és használatának szervezett oktatását is. A népszerősítés érdekében „letöltıközpontot”, weboldalt is mőködtetnének, ahol ingyenes szoftverek és forráskódok garmadája lenne hozzáférhetı. Jelen pillanatban a thaiföldi komputerek 1%-án használnak OSS-alkalmazásokat, cél az, hogy ez a szám legalább 20-30%-ra nıjön. Thailand shifts towards open source technology Helsinki: pozitív tapasztalatok Amióta Helsinki városában a kormányhivatalok egy része átállt OSS-megoldásokra, a város egyre több intézményében térnek át hasonló alkalmazásokra. Most már Linuxot használnak a városi könyvtárban, közösségi elérési pontokon, a város portáljának szerverén stb. A város portáljának szervere például egy Apache webszerver, IBM Websphere nyílt forráskódú szoftverre alapozva. Hasonló, nyílt forráskódú szabványokon alapuló szerver irányítja a város intranetjét is. Linux alapokon fog nyugodni Helsinki elearning rendszere is. Tuomo Karakorpi, a város IT-ügyekért felelıs vezetıje ezeken kívül is további Linux-átállásokat tervez. A positive assessment for the use of Open Source Software in Helsinki OSS-alapú árvízelırejelzı rendszer Németországban
Nyolc cégbıl álló német és holland szövetség elindította a FLIWAS (Flood Information and Warning System) projektet. A megvalósításra kiírt tender 10 lépcsıbıl áll, melyek során az adatszolgáltatást, a kiszolgáló szervereket és klienseket, a koordinációt biztosító szoftvereket kell biztosítani. A kiírás fontos eleme, hogy ahol csak lehet, OSS-szoftverekkel kell megoldani az üzemeltetést. Tender for Open Source Flood Information and Warning System A projekt honlapja: http://www.noah-interreg.net/tender.asp?lang=0 A brit és francia nemzeti könyvtárak OSS-tendere A British Library és a Bibliotheque Nationale de France közös archiváló projektet készít elı. Az archiválás során különbözı webes forrásokat kívánnak saját domainjükön belül tárolni. A projekt érdekében természetesen több szolgáltatóval és könyvtárral kötnek együttmőködési szerzıdéseket. A munka során a Heritix nyílt forráskódú, webarchiváló szoftvert fogják használni. British Library tender to develop free software system Új OSS-központ indult A Columbia Egyetemen, Eben Moglen professzor vezetésével megalakult az SFLC (Software Freedom Law Center) központ, melynek fı célja az ingyenes és nyílt forráskódú szoftverekkel kapcsolatos jogi tanácsadás és szakértés. Open Source Center for Law related Services OSS Indiában Az indiai kormány a Nyugat-Godavari térségben két éve elindított e-Siva projektet erısíti meg OSS-alkalmazásokkal. A kezdetben pusztán „csak” a digitális szakadék felszámolására indított projekt során 1400 telekuckót alapítottak. Most OSS-szoftverek segítségével, az elektronikus kormányzat fejlesztésének keretén belül húsz alkalmazást indítanak útjára. Ezek között egyaránt lesz az állampolgárok egymás közti, illetve a polgárok és a kormányzat közti interakciót kiszolgáló alkalmazás is. Open Source Software connects Indian Villages
JOGI HÍREK Egyesült Királyság: zöld út a digitális személyazonosítónak A brit parlament 224 igen szavazattal, 64 ellenében elfogadta a személyi igazolvány bevezetésérıl szóló tervezetet, a felmerülı emberi jogi kérdések ellenére. A Lordok Háza elé kerül a brit személyi igazolvány bevezetésérıl szóló törvényjavaslat, annak ellenére, hogy a szavazás elıtti héten a Parlament emberi jogi bizottságának jelentése szerint az emberi jogi kérdéseket vet fel a tervezet, többek között a magánélet védelme és a diszkrimináció ellenes jogok terén. UK's ID Cards Bill wins parliamentary vote despite Human Rights concerns Az Európai Parlament és Tanács döntése (COM(2005) 70 final) a digitális tartalomfejlesztésrıl Az európai digitális tartalom fejlesztése érdekében a piaci szféra mellett a közszféra információinak digitalizálását is magában foglaló közösségi program (eContent Plus COM (2004) 96 final) végrehajtására az Európai Parlament január 27-én 149 millió eurós keretösszeget javasolt, amit a Bizottság 2005 február 21-én jóváhagyott. Decision of the european parliament and of the council
JAVASLATOK ANNOTÁCIÓRA Az Európai Unió elektronikus kormányzati fejlesztési politikájáról. Antonio Alabau, a Valenciai Mőszaki Egyetem professzora alapos elemzésnek vetette alá az Unió e-kormányzati tevékenységét. Kiindulópontja egy egyszerő kérdés: Van-e az Európai Uniónak szakpolitikai eszközrendszere az elektronikus kormányzat fejlesztéséhez? Valójában arra keresi a választ, hogy az Unió, felhasználva a különbözı területek (regionális politika, belsı piac, versenyszabályozás, iparpolitika, transz-európai hálózatok, K+F fejlesztés) eszközeit, a kommunikációs és informatikai technológiák segítségével képes-e szervezeti változásokat véghezvinni, javítani a közszolgáltatásokat és
demokratikus folyamatokat? A kérdés megválaszolásához Alabau professzor elemzi az EU e-kormányzati tevékenységének alapjául szolgáló általános kereteket (az EU alapszerzıdései, a közszolgálatok modernizációja, az uniós politikák, az Unió cselekvési területei) az EU Információs Társadalmi és Távközlési Politikái és az e-kormányzati kezdeményezések közötti viszonyt az IDA programot és folytatatását, az IDABC-t az egymást követı Keretprogramok (kutatás- és technológia-fejlesztési) ekormányzati akcióit. Úgy látja, hogy egy átfogó e-kormányzati stratégia minden eleme fellelhetı, kivéve az egészet összefogó entitást (a „superstructure” kifejezést használja). Három alapvetı célkitőzést jelöl meg: 1. a közösségi politikák fejlesztésében támogatni kell az e-kormányzati megvalósításokat; 2. támogatni kell az európai közszolgáltatásokat az e-kormányzat megvalósításában; 3. az EU e-kormányzati kutatási és technológiai kapacitásának konszolidációja. The European Union and its e-Government Development Policy. Following the Lisbon Strategy Objectives. Fundacion Vodafone A dokumentum (1,85 Mb) letölthetı: http://www.upv.es/~lguijar/socinfo/docs/Alabau2004Book.pdf Az elektronikus kormányzat hatása a versenyképességre Megjelent az IDABC háttéranyaga, kutatási jelentése. A beszámoló az európai versenyképesség kulcskérdéseit veszi górcsı alá és azt vizsgálja, hogy az e-kormányzat hogyan lehet a versenyképesség fokozásának egyik alapvetı tényezıje. Miután áttekinti az IKT használat, termelékenység-növekedés, nagyobb versenyképesség és a kormányzati lehetıségek kérdéseit, felvázolja, hogy a versenyképességgel kapcsolatos stratégiai célkitőzéseket hogyan lehet beépíteni az e-kormányzati politikákba. The impact of e-government on competitiveness A dokumentum (720 Kb) letölthetı: http://europa.eu.int/idabc/servlets/Doc?id=19230
ANNOTÁCIÓ MEGTÉRÜLİ E-KORMÁNYZATI BERUHÁZÁSOK? Szerzı: Capgemini Netherlands, TNO - Strategy, Technology and Policy Cím: Megtérülı e-kormányzati beruházások? Does e-Government Pay Off? Appendixes: Cases Studies Sorozat: ISBN: ISSN: Év/Hó: 2004. november Évfolyam: Szám: Oldalszám: 56 Kiadó: Formátum: elektronikus URL Dátum - letöltés: 2005.02.12. Dátum - megírás: 2005. 02. 24. Tárgyszavak: e-kormányzat, megtérülés, esettanulmányok, szolgáltatói-oldal (back-office) Az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network – EPAN) soros holland elnöksége által készíttetett jelentés szerint az elektronikus
kormányzati kezdeményezésekre fordított összegek rendszerint megtérülnek. Az eredmények eléréséhez azonban a back-office (szolgáltató-oldali) folyamatokat is modernizálni kell. Vajon valóban megéri modernizálni a közszolgáltatásokat? Milyen haszonnal járhat az ekormányzat elterjedése? Beválnak-e a fejlesztések, és milyen hatékonysággal? Milyen back-office átalakítások szükségesek a sikeres átalakításhoz? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a felmérés, melyet két holland cég, a Capgemini Netherlands és a TNO – Strategy, Technology and Policy készített. Módszertan A tanulmány több európai „legjobb gyakorlat” (best practices) részletes áttekintése után készült. Egy, a befektetések megtérülését, illetve a back-office átalakítását értékelı keretrendszer kialakítása után kerültek kiválasztásra a legjobb megoldások. A több forrásból elkészült – igen hosszú – listából végül nyolcat választottak ki. Végül ezek képezték a kvalitatív vizsgálat alapját. A kiválasztási, értékelési, lekérdezési alapelveket az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network) e-kormányzati munkacsoportja vitatta meg. A kritériumok az innovatív, a felhasználók és a szervezetek számára is haszonnal kecsegtetı, back-office átalakítással és információcserével járó IKTfejlesztések kiválasztását ösztönözték. Ezek alapján a következı projekteket vizsgálták:
1. Dánia – a State Education Fund (SU-Agency), az ösztöndíjakért, tanulmányi
2. 3. 4.
5. 6. 7. 8.
támogatásokért felelıs dán hivatal a diákok, a hivatal és az ügynökség közötti kommunikáció megkönnyítése érdekében létrehozott egy web-alapú rendszert (MySU); Észtország – az adó és vámügyekkel foglalkozó hivatal (Maksuamet) elektronikus adóbevallási rendszere; Finnország – a környezetügyi minisztérium VAHTI elnevezéső adatbázisa; Franciaország – Service-Public Local (SPL), az önkormányzatok e-kormányzati hatékonyságának javítása érdekében létrejött, információ-megosztást és standardizálást elısegítı rendszer, mely a kormányzati egyablakos portállal karöltve mőködik; Németország – Bremen Online Services – PPP együttmőködés alapján létrehozott, Governicus névre keresztelt online tranzakciós platform; Hollandia – a területfejlesztési és környezetvédelmi minisztérium (VROM) EOS nevő iratkezelési projektje, a lakástámogatások témakörében; Szlovénia – a belügyminisztérium központi anyakönyvi rendszerének (Central Register of Population - CRP) összehangolását, integrálását célzó projekt; Spanyolország – az adóhatóság elektronikus rendszere.
Az eredmények A kiválasztás utáni részletes, desktop-research módszereket és interjúkat is magába foglaló vizsgálat, majd elemzés után hét olyan elıny határozható meg, mely az ekormányzati fejlesztésekbıl fakad: 1. Az információellátás, valamint az információ minıségének javulása Az IKT-eszközök használatával, és még inkább az információ digitalizálásával a legtöbb esetben magasabb szintő és szélesebb körő információvagyon keletkezett. A digitális rendszerek elterjedésével nem kell a papíralapú adatokat többé fárasztó módon konvertálni, azok eleve ilyen módon kerülnek megadásra. A digitális információ menedzselése is jóval könnyebb, ráadásul a különbözı adatsorok összehasonlíthatók, kombinálhatók. Az adatbázisok átjárhatóságával, különbözı hivatalok által való használatával, megosztásával jelentısen javul az információ-ellátottság, illetve nem kell bizonyos adatokat újra és újra közölni minden hatósággal, hivatallal. 2. Csökken az eljárási idı A digitalizált információ nem csak minıségi elınyökkel járhat. Az elektronikus információközlés gyorsabb az állampolgárnak, az adatok pedig gyorsabban (és általában naprakészebben) rendelkezésére állnak a hivatalok számára. A felhasználók az
adatlapokat már részben kitöltött állapotban kaphatják meg. Elképzelhetı – mint a dán példában is –, hogy nem lesz szükség adatrögzítı osztályra a hivatalban. Bizonyos döntéshozatali folyamatokat szintén felgyorsít az elektronikusan tárolt információ. 3. Az adminisztrációs terhek csökkenése Az eddigi két pontból is kikövetkeztethetıen, a változások jótékony hatással vannak a felesleges adminisztráció eliminálásában. A mechanikus rögzítési, egyeztetési módszereket inkább értékhozzáadásra fordíthatja a köztisztviselı, valamint csökkenhetnek az állampolgár terhei is (pl. az elıbb említett félig elıre kitöltött elektronikus őrlapok esetében). Az észt rendszerben például a felhasználónak elég áttekintenie a már meglévı adataiból generált őrlapot, amit egy gombnyomással véglegesíthet, elfogadhat. 4. Költségcsökkentés Természetesen nem hagyható ki az elınyök felsorolása közül az egyik legfontosabb szempont, a javuló költséghatékonyság sem. Ez elsısorban nem a felhasználóknál jelentkezik – hisz az ı idejükre ritkán tekintenek úgy, mint pénzre konvertálható erıforrásra –, ık inkább a lecsökkent ügyintézési idıt érzékelik. Ha viszont jogi személyként szerepel a felhasználó, akkor a pénzbeni megtakarítások is jelentısek lehetnek. A költségmegtakarítás fıbb összetevıit inkább a kevesebb munkaidıben és a kevesebb munkaerılétszámban látják (pl. a már szintén említett adatrögzítési osztály kiiktatásával), valamint az elektronikus kommunikáció is olcsóbb lehet, mint a hagyományos út. Persze a leegyszerősített, automatizált üzletmenet nem jelent mindig megtakarítást, hiszen az egyéni ügykezelést igénylı ügyfelek kiszolgálása megnöveli a ráfordításokat (idı, személyzet). 5. Magasabb szintő szolgáltatás Ennek összetevıi: nagyobb rugalmasság, magasabb szintő átláthatóság és az egyedi, személyre szabott esetek kezelése. Az elsınél a már sokszor hangoztatott 7/24/365 elérhetıségrıl van szó: a háttér-információk bármikor letölthetık, a nyomtatványok kitölthetık a hivatalba utazás nélkül; esetleg pénzügyi tranzakciók is lebonyolíthatók. A rugalmasság tekintetében a sokcsatornás (papír, internet, CD-rom, call-center, sıt van, ahol más SMS) elérhetıség biztosítása – azaz, hogy az állampolgár a neki leginkább megfelelı módon tarthassa a kapcsolatot a kormányzattal – a leginkább kiemelendı összetevı. Az átláthatóság szempontjából az ügyek követését, a vonatkozó jogszabályok jobb interpretálási lehetıségeit, valamint az információk monitorozását emeli ki a tanulmány. Finnországban például lehetıség van az ügyek elırehaladási fázisának pontos lekérdezésére, de néhol még a hivatali levelezések története is lekérhetı. Az egyedi esetek, a standard eljárásokkal nem kezelhetı feladatok ellátása, ügyfelek kiszolgálása is nyereséget (idı- és pénzbeli) hozhat a szolgáltatónak. A vizsgált példák során nem egyszer bebizonyosodott, hogy ez történik abban az esetben, ha a standardizált eljárások miatt felszabaduló idıt az ügyintézı a speciálisabb esetekre tudja fordítani. Az utolsó két kategória (mivel általában az elıbb felsorolt elınyök következtében szinte automatikusan adódnak), a növekvı hatékonyság és az ügyfél-elégedettség összevonható. Ezek mérése – különösen az utóbbié – nehézkes feladatot ró a szolgáltatókra, bár itt is vannak jó megoldások, például a kihasználtság mérése vagy valamilyen skálaszintő rendszerben való elhelyezés. Összefoglalásul elmondható, hogy az alábbi három fontos célcsoport különbözı módon profitálhat az e-kormányzatból:
1. Állampolgárok
– Náluk elsısorban idınyereség és a szolgáltatások színvonalának emelkedése jelentkezik, de az átláthatóság növekedése is fontos szempont.
2. Vállalkozások – A jelentkezı haszon alapvetıen nem sokban különbözik az állampolgároknál említettektıl, de mivel a vállalkozások általában több elintézendı üggyel, több szállal kötıdnek a közigazgatáshoz, ezért a nyereség is nagyobb lehet esetükben (ahogy már szó volt róla, esetükben sokkal könnyebben „forintosítható” a megtakarított idı mennyisége).
3. Közhivatalok
– A nyereség itt egyértelmően az idı- és költség megtakarításokban mérhetı leginkább, amit a jobb minıségő információ, a munkafolyamat bizonyos lépéseinek elhagyhatósága, a hivatalok közti
koordináció fejlıdése és az automatizált szolgáltatások eredményeznek. Átalakuló szolgáltatói oldal (back-office) A vizsgálat következı fontos szempontja az volt, hogy milyen átalakításokkal találkozhatunk az e-kormányzat fejlesztése során.
szolgáltató-oldali
Szervezeti változások – van, ami közös a vizsgált esetekben: A Public-Private Partnership erısítése: bizonyos folyamatok kiszervezése (outsourcing); A kooperáció erısítése a kormányzaton belül: minden esetben kritikus pont az átjárhatóság, az információ-megosztás; A szolgáltató-oldali funkciók centralizálása, koncentrációja: az elızı pontból is következıen a közös, több hivatalt is kiszolgáló adatbázisok nagyobb lefedettségi lehetıséget, hozzáférhetıséget és pontosságot is jelenthetnek; Az ügyféloldali (front-office) jelleg megváltozása: kevesebb a személyes kapcsolat a hivatal és az állampolgárok között, nincs szükség annyi információközlésre. A szervezeti változások mellett persze maga a munkafolyamat is átalakul. A megváltozott körülményekhez a technológiának is alkalmazkodnia kell: az észt példában szinte a semmibıl jöttek létre a fejlesztések, míg a német példa a „learning by doing” elvére épült, azaz a gyakorlat során alakultak ki a legjobb megoldások. Ezzel szemben a többi esetben a meglévı rendszerekre építettek. A technológiai fejlesztéseknél az egyik legfontosabb szempont az interoperabilitás, a rendszerek közti átjárhatóság biztosítása. Ezen belül megkülönböztethetjük a szemantikus, valamint a technikai interoperabilitást. Fontos kiemelni a nyílt szabványok szerepét, melyek az interoperabilitás egyik letéteményesei lehetnek. A kiválasztott példák vizsgálatain keresztül úgy tőnik, ezek használatához általában nem a szándék hiányzik, inkább technológiai és finanszírozási problémák lépnek fel. A következı nagy terület a hitelesítés, amely elengedhetetlen a sikeres mőködés szempontjából. Itt két tényezıt kell kiemelni: az elektronikus fizetést és a digitális aláírást. A legjobb megoldások tapasztalatai szerint az új fizetési rendszerek kialakításakor nem kell feltétlenül bankokkal együttmőködni. Észtországban és Finnországban az egyedi bankkódok a közszolgáltatásoknál aláírásként is használhatók. A digitális aláírás nehezen terjed el, mint azt Dánia és Németország példája is mutatja, de érdekes módon az intelligens kártyák sem tudtak tömegessé válni. A szolgáltató-oldali átalakulás folyamatához szorosan hozzátartozik a politikai és jogi szabályozás kérdésköre is. Az e-kormányzat prioritásként történı megfogalmazása a hatalom részérıl jelentıs lökést adhat a fejlesztéseknek, ehhez azonban párosulnia kell a jogszabályi háttérnek, mely szintén ösztönzı erı lehet, míg a hiányzó szabályozás komolyan hátráltathatja a projekteket. A sokszor említett információcserét jelentısen befolyásolják a különbözı, a személyes adatok védelmérıl és felhasználásáról szóló rendelkezések. A szolgáltatói oldal átalakulása jelentısen érinti az alkalmazottakat is. Megváltozik bizonyos munkafolyamatokhoz szükséges munkaerı száma, de a munka jellege is. Dániában a csökkenı létszámból adódó feszültségeket úgy orvosolták, hogy a nyugdíjba vonuló dolgozók helyére nem vettek fel újakat. A legtöbb példa ugyanakkor azt mutatja, hogy nem drasztikus a csökkenés (sıt, Finnországban még újabb munkaerıt kellett alkalmazni), mert az átstrukturálódás során máshol újabb feladatok keletkeznek, illetve az eddigi feladatok magasabb színvonalú ellátása válik szükségessé. A köztisztviselıkkel kapcsolatban még két fontos területet emel ki a tanulmány: a szaktudást/tréninget (nyilvánvaló, hogy a fejlesztések végrehajtásánál szinte mindig szükség van továbbképzésre), valamint a változásokkal szembeni ellenállást (ami nem csak az egyén szintjén tapasztalható, hanem sokkal inkább a különbözı hivatalok eltérı felfogásában, feladatértelmezésében, hierarchia-struktúrájában). Végül a tanulmány foglalkozik az anyagi kérdésekkel is. Az IKT-fejlesztések általában jelentıs befektetéssel járnak, viszont az invesztíció elosztásának mikéntje projektenként változó. Elképzelhetı, hogy egyenlıen oszlik meg az érintett szervezetek között a
fejlesztés költsége, esetleg egy központi hivatal finanszírozza a projekt javát, míg bizonyos esetekben (a német példában 49% erejéig) a privátszféra is jelentıs részt vállal. A befektetések eredményeinek meghatározása (pl. mekkora megtakarítást értek el egy adott eljárás bevezetésével) roppant nehéz feladatnak tőnik. A tanulmány által feldolgozott esetek azt mutatják, hogy az átalakítások – legalábbis eddig – nem forgatták fel fenekestıl az eddig kialakult struktúrákat. Az viszont, hogy így is sikerült eredményeket elérni, azt mutatja, hogy átgondolt programokkal rövid idın belül is látványos lehet a siker. Konklúzió, ajánlások A vizsgált projektek többségének célja az volt, hogy radikális átalakítások nélkül maximális megtakarítást érjenek el. Mindez a források korlátozottsága, illetve a szervezeti struktúra teljes átalakításának nehézségei miatt alakul így. A kiválasztott projektek vizsgálata során világossá ált, hogy „okos befektetésekkel”, komoly átalakítás nélkül is gyors sikereket lehet elérni, valamint – ahol erre lehetıség nyílik – a privátszféra bevonása kifejezetten hasznos (pl. amikor már meglévı ügyfél-azonosítási eljárásokat alkalmaznak, amelyek csökkentik a bevezetés költségét, növelik az ügyfél elégedettségét, kevésbé érintik a meglévı szervezeti struktúrát). A tanulmány végsı következtetése, hogy az e-kormányzati befektetések kifizetıdnek. Ez egyrészt jó, hisz nem kényszeríti a kormányzatokat a kockázatos, azonnali gyökeres átalakítások folyamatába, ugyanakkor a befektetésekkel elérhetı haszon behatárolt, ami káros lehet a befektetık számára is, hiszen a gyors eredmények elvonják a figyelmet a szolgáltató-oldali átalakítás szükségességérıl. Összességében kijelenthetı, hogy a közszféra számára egyértelmően a munkafolyamok lerövidítésével és költségmegtakarítással járnak az ekormányzati fejlesztések. Ennek eléréséhez jól kidolgozott terv, illetve stratégia szükséges, melyekkel az említett rövid távú, „gyors” eredményeket realizálni lehet. A rövid távon elérhetı sikerek érdekében a következı területek azok, amelyeket erısíteni kell: szervezetek közötti együttmőködés elısegítése; pro-aktív szolgáltatások (pl. elıre kitöltött őrlapok); a privátszféra bevonása, megoldásainak alkalmazása (pl. azonosítás területén); folyamatok teljes digitalizálása; sokcsatornás rendszerek kiépítése. A változások sikeréhez még olyan általános területek is hozzájárulhatnak, mint az innováció, a „megfelelı embert a megfelelı helyre” személet alkalmazása, a nyitottság, a meglévı infrastruktúra, illetve a politikai/pénzügyi ösztönzık. A tanulmány összegzı ajánlásai: Integrált és hosszú távú elképzelés kidolgozása a lehetıségek realizálására, a különbözı célcsoportokra vonatkozó specifikációval, melyek lefordíthatók rövid és hosszú távú szolgáltató-oldali fejlesztésekre. Általános információs (a privacy, a biztonság és az átláthatóság követelményeinek megfelelı) infrastruktúra kifejlesztése, melynek mőködési módjában minden érintett egyetért. Az e-szolgáltatások kihasználtságának növelése érdekében meg kell vizsgálni, hogy van-e mód jogi, esetleg pénzügyi ösztönzık, népszerősítı kampányok beiktatására. Kvalitatív és kvantitatív módszerek kidolgozása az e-kormányzati fejlesztések hasznosulásának értékelésére.
LEGJOBB GYAKORLATOK (BEST PRACTICES) Tematikus közösségi fórumok: e-demokrácia projekt az Egyesült Királyságban Néhány hónapos elıkészület után Brighton-Hove, Newham (és nemsokára Melksham) önkormányzatai az online fórumok új generációját mutatják be a helyi lakosoknak.A local E-democracy National Project keretében indulnak be azok a tematikus fórumok, amelyektıl azt várják, hogy jelentısen megnövelik a helyi lakosok részvételét a közéletben, és ezáltal hozzájárulnak a demokrácia fejlıdéséhez. e-Democracy forums launched in Brighton & Hove, Newham
Variációk egy témára: Online eseménynaptár Az amerikai Anaheim és az angol Wandsworth (szinte egy idıben) online eseménynaptárat hozott létre a település lakói számára, hogy azok semmilyen, a környezetükben történı rendezvényrıl ne maradjanak le azért, mert elfeledkeztek, vagy nem tudtak róla. Anaheim Launches Online Calendar Wandsworth goes dating Írjunk képviselıinknek! A népszerő FaxyourMP szoláltatás után ezentúl már e-mailben is felkereshetik választott képviselıiket az angol állampolgárok, a települési önkormányzati képviselıtıl egészen a legmagasabb szintig. A levelezırendszerhez kapcsolt keresı nemcsak megtalálni, de némiképp megismerni is segíti a politikusokat. http://writetothem.com/ Rekordot döntött az álláskeresı-oldal 800000 látogatóval, és közel négymillió kezdeményezett álláskereséssel új csúcsot döntött a Jobcenter Plus elnevezéső angol álláskeresı oldal, január hónapban a 64. leglátogatottabb honlap volt a királyságban. Jobcentre Plus website sees massive usership growth
MAGYAR VONATKOZÁSÚ E-KORMÁNYZATI HÍREK Áprilistól bárki adózhat elektronikusan Axis: negyedmilliárdos kormányzati keretszerzıdés Február végén lejár a Campus-szerzıdés Az eMagyarország pont lehetıség – az üzemeltetıkön és a felhasználókon múlik, hogy ki hogyan él vele Évente százmilliót spórolunk az e-parlamenttel Folytatódnak a határon túli informatikai fejlesztések HP: egészség- és nyugdíjpénztárak informatikai igényeinek feltérképezése Információs szolgálat nyílik a Fıvárosi Bíróságon Játékos próbaérettségi verseny a hálón - nem csak érettségizıknek Jól mőködik a parlamenti eFutár Jövıre ötmillió magyar internetezhet Kicserélik a 2-es metró informatikai rendszerét Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter Egyiptomban tárgyalt Miniszteri biztos felügyeli a bürokrácia csökkentését Nagy érdeklıdés az idei GVOP pályázatok iránt a GKM honlapján Online idıjárás percrıl-percre Tartalommal telik meg a román-magyar IT-együttmőködés Új elektronikus szolgáltatások Somogy megyében Válságkezelı központot hoztak létre a Külügyminisztériumban
Változik a .hu domainek regisztrációs szabályzata: vége a domainbrókerségnek? A VPOP rákapcsolódott a kormányzati gerinchálózatra
KÜLFÖLDI HÍREK MAGYARUL 100 millió dolláros Linux-fejlesztésbe kezd az IBM Az adatbiztonság bekerülhet a japán alkotmányba Biometriai azonosító technológiát szállít a Sagem A brit alsóház megszavazta a biometrikus rendszert Egységes kép-, hang és adatátvitel a gyógyászatban (is) Netkávézók ezreit zárták be Kínában Oracle: elektronikusan továbbított uniós pályázati eljárások Spanyolország is ellenzi a szoftverszabadalmak bevezetését Út a világ összes kormányzata felé
E-KORMÁNYZATI ESEMÉNYEK 2005. Március 17-18. Budapest: Eastern Europe e-Gov Days 2005 Kelet-Európai e-Kormányzati Napok, az Austrian Computer Society (OCG) - Forum eGovernment és a Corvinus Egyetem szervezésében. http://www.ocg.at/egov/eeegovdays05.html 2005. Április 3-5, Prága-Hradec Kralove (Csehország): ISSS/LORIS 2005 - Internet in Public Administration/Local and Regional Information Society Nyolcadik alkalommal kerül megrendezésre az IKT-eszközök közszférában való hasznosításának eredményeit megvitató konferencia, melynek idén kiemelt témája az EUbıvítés utáni fejlıdési pályák elemzése. http://www.isss.cz/loris/ 2005. Április 12-14. Lyon (Franciaország): TCT 2005 - Telecoms and Territorial Collectivities A TCT az IKT területén mőködı szakemberek számára nyújt olyan platformot, ahol találkozhatnak a közszféra szereplıivel és a döntéshozókkal. Idén az e-kormányzat a rendezvény kiemelt témája. http://www.tct-forum.org/ 2005. Április 13-15, Madrid (Spanyolország): Mundo Internet 2005 A 10. Internettel, Telekommunikációval és Információs Társadalommal foglalkozó nemzeti konferencia, melyen idén kiemelt szerep jut az e-kormányzatnak. http://www.aui.es/mundointernet/ 2005. Április 18-20, Brüsszel (Belgium): ISCRAM 2005 - Information Systems for Crisis Response and Management Második nemzetközi konferencia az információs technológia krízishelyzetekben történı használatáról. http://www.iscram.org/index.php?option=content&task=view&id=243&Itemid=2 2005. Április 26-28, London (Nagy-Britannia)
Infosecurity Europe 2005 Európa elsıszámú biztonságtechnikai rendezvénye, immár tizedik alkalommal, 250 kiállítóval. http://www.infosec.co.uk/
A hírlevél szerkesztıi: Csótó Mihály Rab Árpád Borovitz Tamás Jogi hírek: Simon Éva Annotáció-javaslat: Nyáry Mihály Magyar hírszemle: Csótó Mihály Annotáció: Csótó Mihály Legjobb gyakorlatok: Csótó Mihály Eseménynaptár: Csótó Mihály
