E-kormányzat hírlevél/3. 2004. július 23. Tartalomjegyzék: HÍREK A MEGJELÖLT FORRÁSOKBÓL IDA eGovernment Observatory hírlevél OSS hírlevél JOGI HÍREK ANNOTÁCIÓK MAGYAR VONATKOZÁSÚ E-KORMÁNYZATI HÍREK KÜLFÖLDI HÍREK MAGYARUL ANGOL NYELVŐ HÍREK TANULMÁNYOK E-KORMÁNYZATI ESEMÉNY
HÍREK A MEGJELÖLT FORRÁSOKBÓL
IDA eGovernment Observatory hírlevél (2004. június 29.) Európa Parlament az utas-adatcsere ellen Pat Cox, az EP leköszönı elnöke bírósági úton szeretné megsemmisíttetni a nemrégiben az Unió és az USA között megkötött, a légiutasok adatainak cseréjére vonatkozó egyezményt. Az EP illetékes bizottsága, valamint a frakciók többségének támogatását élvezı indítványról szóló döntés megszületéséig azonban valószínőleg több évet kell várni. European Parliament asks Court of Justice to annul EU-US passenger data deal Olasz portál vállalkozóknak Az olasz kormány 2004 végéig az ország összes vállalkozása számára elérhetıvé teszi üzleti portálját. A jelenleg három régióban (Milánó, Verona, Catanzaro) kipróbálás alatt álló Impresa.gov.it az információszolgáltatás mellett ügyintézést is lehetıvé tesz majd, jelentısen megkönnyítve a hagyományosan bürokratikus olasz hivatalokkal történı kapcsolattartást. Italian Government to power up business portal Nyilvános a holland online szavazás szoftverének forráskódja A holland kormány nyilvánossá tette az internetes voksoláshoz használt szoftverének forráskódját. A kormányzati fejlesztésekért felelıs miniszter, Thom de Graaf szerint a lépés jelentısen javítja majd az e-szavazás átláthatóságát, valamint lehetıvé teszi, hogy független szervezetek a kódot megvizsgálva feltárják annak biztonsági réseit. A rendszert elıször az idei EP választásokon tesztelték, amikor 5000, külföldön élı állampolgár adhatta le voksát az interneten keresztül. Source code of Dutch Internet voting software made public Elektronikus vámeljárás – kritika érte a program lebonyolítását Komoly bizottsági kritika érte az angol alsóház részérıl a vámügyekkel kapcsolatos elektronikai rendszer kiépítését. A jelentés szerint a 492 millió eurós, a hatékonyságot és a széleskörő elektronikus ügyintézést célzó rendszer felállítása terén komoly elmaradásban van az illetékes minisztérium. UK Parliamentary Committee criticises management of e-customs programme Finnország: személyi igazolvány és TB-kártya egyben 2004 júniusa óta a finn állampolgárok eldönthetik, hogy külön személyi azonosítót és egészségbiztosítási kártyát szeretnének, vagy az utóbbi adatait a személyazonosítókártyájuk is tartalmazza. A 2002 novemberében elindított kezdeményezés keretében – a finn adatvédelmi biztos ajánlásainak megfelelve – minden érintett maga dönthet, egy vagy
két igazolványt szeretne birtokolni. Finland combines electronic ID card and health insurance card Jobb törvényeket szülhet a konzultáció A Harvard Egyetemen mőködı John F. Kennedy School of Government legújabb felmérése szerint az elektronikus formában közzétett törvénytervezetek véleményezhetısége jelentısen javíthatja a készülı jogszabályok minıségét, valamint az érintettek részérıl is aktívabb véleményformálást indukál. New report explores potential of e-rulemaking Véget ért a Dublinban rendezett e-kormányzati konferencia Június 17-18-án Dublinban került megrendezésre a tudományos és a politikai szféra jeles képviselıit felvonultató, az e-kormányzat helyzetét értékelı konferencia. Az összejövetel célja az volt, hogy az eEurope 2005 akcióterv fényében segítséget nyújtson a döntéshozóknak az elektronikus kormányzat kialakítását célzó lépések megtételében. A konferencián két témakör került reflektorfénybe: az e-kormányzat eredményeinek értékelése és a back-office folyamatok átalakítása. Results of the Dublin Conference UNESCO irányelvek a kormányzati információkról Az UNESCO a kormányzati információ kezelésérıl szóló irányelveket készített tagállamai részére. A dokumentum indítványozza, hogy a kormányok járjanak élen a nyilvánosságot érintı információk elérhetıvé tételével, és az ehhez szükséges politikai és szabályozási környezet létrehozásával. UNESCO publishes guidelines for the dissemination of governmental information ENSZ támogatású OSS projekt a Balkánon Az Egyesült Nemzetek fejlesztési programjának keretében több délkelet-európai város kap támogatást e-közigazgatásának kialakításához. A nyílt forráskódú szoftverek elterjedését elısegítı projekt pilotjaként a bolgár Kurdjali városa szolgál, de a következı 18 hónapban több balkáni ország (Bosznia, Horvátország, Macedónia, Románia, Szerbia) városai is bekapcsolódnak majd a programba. UNDP open source software project kicked-off in Bulgaria Költségcsökkentés nyílt forráskód alkalmazásával A francia kormány nyílt forráskódú szoftverek segítségével szeretné felére csökkenteni a különbözı programok beszerzéséhez főzıdı költségeit. A tervek szerint a következı három évben a kormányzat 900 ezer asztali számítógépét látnák el OSS-alapú operációs rendszerrel, levelezıprogrammal, web-böngészıvel és adatbázis-kezelıvel. French Government wants to cut costs with open source software
IDA EGOVERNMENT OBSERVATORY HÍRLEVÉL (2004. JÚLIUS 7.) London búcsút int az ITNET-nek Az angol kormány felbontotta az ITNET informatikai céggel 2003. júliusában kötött, 83 millió fontot megmozgató szerzıdését (Data Centre Hosting), melynek keretében a vállalat a kulcsszerepet játszott volna királyság e-kormányzati rendszereinek kialakításában, egységes platformra helyezésében. A kontraktus felmondását a kormányzat a cég sorozatos határidı-túllépéseivel indokolta, amivel az ITNET vezetıi természetesen nem értenek egyet. UK Government terminates Data Centre Hosting contract Az angolok e-kormányzati oldalak jobbak, mint az írek Az IQ Content friss felmérése szerint (mely a tartalom, a használhatóság és a design alapján értékelte a weboldalakat) az angol e-kormányzati szájtok jobban teljesítenek, mint ír társaik. A 40 webhelyre kiterjedı, hathónapos vizsgálat megállapítja, hogy noha mindkét kormány jelentıs elırelépést könyvelhet el e téren, a további fejlesztések során nagyobb figyelmet kell majd fordítaniuk a felhasználók igényeire. Irish e-government websites outperformed by UK ones, finds new survey Spanyolország továbbra is hátrányban Az AUNA alapítvány „eEspana 2004” névre keresztelt felmérése szerint Spanyolország
továbbra is jelentıs lemaradásban van az információs társadalom kiépítettségének tekintetében az Unió vezetı államaihoz képest. Az elemzés - többek között 698 különbözı szintő (helyi, regionális, központi) kormányzati weboldal értékelése után – megállapítja, hogy a lemaradás egyik oka a központi e-kormányzati fejlesztések stagnálása. Spanish Information Society still lagging behind European leaders EU értékelés a mobil-broadbandról Európai Bizottság a múlt hónap végén közleményben hívta fel a figyelmet a mobil technológia alkalmazására a közszolgáltatások terén. A dokumentum leszögezi, hogy a különbözı „drótnélküli” eljárások elterjedése – különösen a mobil-szélessávban rejlı lehetıségek – gyökeresen megváltoztathatja az ügyintézést. A lehetıségek kihasználása érdekében a Bizottság szorgalmazza a terület átfogó kutatási és fejlesztési stratégiájának létrehozását is. European Commission Communication highlights potential of mobile broadband services Franciaország - Szabad az út a PPP elıtt Franciaországban megszületett a köz- és a versenyszféra együttmőködésén (public-private partnership – PPP) alapuló fejlesztéseket szabályozó törvény. A közhivatalok számára a három évnél hosszabb szerzıdések megkötését lehetıvé tevı törvény többek között az informatikai és e-kormányzati projektek széles skálájának létrejöttét könnyítheti meg. France sets legal basis for public-private partnerships Használhatóbb nyomtatványok – sikeresebb hivatalok? Az angol alsóház számviteli bizottsága által kiadott jelentés szerint jelentıs elırelépésre van szükség a királyság által használt elektronikus dokumentumok minıségében. A jelentés kitér arra, hogy a különbözı nyomtatványok kitöltése a közhivatalok és a polgárok közötti interakció egyik leggyakoribb formája, épp ezért a felhasználóbarát őrlapok nagymértékben elımozdíthatják az adminisztráció hatékonyságát, valamint az online szolgáltatások elterjedését is. UK Government departments must improve their e-forms, says new report Irányelvek az interoperabilitás eléréséhez Az Európai Közigazgatási Hálózat (European Public Administration Network) e-kormányzati munkacsoportja öt témakört érintı alapelveket fogalmazott meg, melyek segíthetnek egységes rendszerbe foglalni („Interoperability Architecture”) az interoperabilitás terén elvégzendı feladatokat az európai országok számára. A dokumentum kitér arra, hogy az egységes irányelvek dacára – mivel Európában a legkülönbözıbb közigazgatási modellek mőködnek egymás mellett – a megvalósítást mindenhol a helyi szabályozás és szervezetrendszer mentén kell elvégezni. European Public Administration Network outlines key principles of an “Interoperability Architecture” Outsourcing – robbanásszerő növekedés a közszférában Az e-kormányzati kutatásra szakosodott Kable “Public Sector Outsourcing - 2000-06” címő kutatási anyagából kiderül, hogy az angol közszférában az információs technológiával (IT) kapcsolatos outsourcing szerzıdések a fı mozgatórugói a területen elért nagy ívő (öt év alatt 228 %) emelkedésnek. UK public sector outsourcing boom driven by IT contracts, finds new research Definíció Dániából A nyílt szabványokra (open standards) széles körben az e-kormányzati interoperabilitás letéteményeseként tekintenek. Ugyanakkor a „nyílt” fogalom pontos meghatározása gyakran homályban marad. Ezen próbál segíteni a dán IT és Telekommunikációs Ügynökség (Danish National IT and Telecom Agency) azzal, hogy definiálja azokat a paramétereket, amelyek teljesülése esetén nyíltnak minısíthetı egy szabvány. Danish Government defines “open standards”
Nyilvános az AGORA A francia kormány letölthetıvé tette a közigazgatás által használt OSS tartalom-kezelési rendszerét, az AGORA-t. A rendszert abból a célból fejlesztették ki, hogy racionalizálják a kormányzati tartalmak kezelését, valamint megteremtsék az interoperabilitást a különbözı hivatalok és feladatok között. France advances open source content management system Az IDA program keretében bemutatták az e-közbeszerzés legújabb XMLszabványait Az EU IDA programja keretében bemutatták az XML szabványok második sorozatát, melyek az Európa-szerte használt e-közbeszerzési rendszerek interoperabilitását hivatottak biztosítani, összhangban a közbeszerzésre vonatkozó új európai szabályozásokkal. EU's IDA Programme presents second set of e-procurement XML schemas Nem átlátható a holland e-kormányzat Hollandiában a „Transparent Digital Government” elnevezéső, huszonnyolc kormányzati szerv körében végzett vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a holland kormányhivatalok jelentıs része még mindig nem eléggé nyílt és „átlátható”, ami az elektronikus kommunikációt és szolgáltatásokat illeti. Dutch e-government not "transparent" enough, new report says A vártnál többet spórol a portugál állam az e-aukciós pilot projekt révén A portugál kormányzat innovációs hivatala, az UMIC illetékesei bejelentették, hogy a kormány minden bizonnyal még a vártnál is többet takaríthat meg a 2003. novembere óta zajló e-közbeszerzési árverések révén. Portuguese e-auction pilots may deliver more savings than expected Új kártya bevezetését fontolgatják Írországban Új, a közszolgáltatások igénybevételét elısegítı kártya (Public Service Card - PSC) kibocsátását tervezi az ír kormányzat. A kártyának az ügyfél-azonosításban és a hitelesítésben lenne komoly szerepe; általa az állampolgárok több, már forgalomban levı kártya használatától is mentesülhetnének. Ireland considers introducing a Public Service Card Elektronikusan számítják ki a kamionok úthasználati díját Németországban Németországban eredményesnek bizonyult a tesztje annak az összetett elektronikus rendszernek, mely a nehézgépjármővek által fizetendı útadó kiszámítását segíti elı. A többféle technológia (infravörös szkennerek, internet, mobiltelefónia) összehangolt mőködésére épülı rendszer így – igaz, két éves késéssel, de – elindulhat 2005 januárjában. Germany's high-tech truck toll system successfully tested Újraindul a katalán e-kormányzati program A Barcelonában megrendezett e-governance Forum elnevezéső eseményen katalán kormányzati illetékesek bejelentették, hogy újraindítják a térség elektronikus kormányzati programját. Az Open Administration of Catalonia programot a terület számos szakértıje modellértékő e-kormányzati kezdeményezésnek tartja. Catalan Government announces re-launch of e-government programme Egyesült Királyság: felkészítés az információszabadság törvényre Július elseje óta mőködik az Egyesült Királyságban az a webkikötı, mely az állami szerveknek segít az új információszabadság törvény (Freedom of Information Act) végrehajtására való felkészülésben. A 2005. január 1-jén hatályba lépı törvény kiszélesíti a közszféra által kezelt közérdekő információk megismerésének lehetıségét. Countdown to Freedom of Information in the UK
Még közel sem tökéletes a dán IT-architektúra Egy a koppenhágai IT-egyetem hallgatója által készített tanulmányban bírálat érte a dán közigazgatási IT-stratégiát. A tézisekben a diák kifejti, hogy az e-kormányzati architektúra és a jelenleg elfogadott szabványok nem alkalmasak arra, hogy elérjék az államilag kitőzött célokat: az interoperabilitást és a hatékonyság fokozatos növelését. Danish e-government architecture not yet resulting in increased interoperability, says study G5-tanácskozás: fokozott információcserével a terrorizmus ellen Az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország, Franciaország és Németország igazságügyi, illetve belügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán az eddiginél szorosabb együttmőködés szükségességét hangsúlyozták a következı területeken: közbiztonság, információcsere és a határok biztosítása. A közös cél: a nemzetközi terrorizmus és a szervezett bőnözés leküzdése. A miniszterek egyetértettek a biometrikus azonosítást lehetıvé tevı igazolványok valamennyi EU-tagországban történı bevezetésének szükségességében. "G5" meeting calls for more data sharing to fight terrorism in Europe Belgium is az OSS mellett döntött Június 25-i ülésén új, a nyílt szabványok és szoftverek használatával kapcsolatos direktívákat és ajánlásokat fogadott el a belga minisztertanács. Mostantól a szövetségi hivatalok által használatba állítandó IKT-rendszerek OSS-alapúak kell, hogy legyenek. Belgium opts for open standards Tovább késik a német haderı IT-rendszerének modernizációja A német védelmi tárca illetékesei bejelentették, hogy nem folytatják a tárgyalásokat azzal a konzorciummal, amely eleddig biztos befutónak tőnt a hadsereg IKT-rendszerének modernizálását megcélzó projektben. A minisztériumnak most a másik pályázó konzorciummal is fel kell vennie a kapcsolatot, így a honvédelmi informatikai rendszer következı tíz évét meghatározó, 6.6 milliárd eurós kulcsfontosságú program tovább csúszik. German army's ICT infrastructure project in trouble Lakosság-nyilvántartó rendszer készül Angliában Az Egyesült Királyság Nemzeti Statisztikai Hivatala kiírta a pályázatot az Állampolgári Információs Projekt (Citizen Information Project) kísérleti fázisának lefolytatására. A kezdeményezés középpontjában olyan elektronikus lakosság-nyilvántartó rendszer kialakítása áll, melynek révén a teljes államigazgatás számára hozzáférhetıvé válnának az abban szereplı adatok. UK Government kicks-off Citizen Information Project Spanyolország az e-adózás zászlóshajója Az idén több mint 2,2 millió adóbevallás érkezett be a spanyol adóhivatalba az interneten keresztül. Az elızı évhez képest csaknem 500 ezerrel nıtt a bevallást online intézık száma. Európai viszonylatban Spanyolország továbbra is a csúcson van e tekintetben. Spanish taxpayers embrace e-tax filing Indul a legnagyobb török e-kormányzati projekt A török pénzügyminisztérium az ország eddigi legjelentısebb elektronikus kormányzati kezdeményezésének beindításáról adott hírt. A nemzetet behálózó kommunikációs hálózat a remények szerint modernizálni fogja az adminisztrációt, lehetıvé teszi az állampolgárok számára az online adózást, és nem utolsósorban fontos részét fogja képezni a korrupció elleni harcnak. Turkish Ministry of Finance launches major e-tax project Nyilvános a belga e-szavazáson használt szoftver kódja Az európai parlamenti és a regionális választások befejeztével a belga kormányzat az interneten elérhetıvé tette a voksolás során használt e-szavazó szoftver forráskódját. Ez a lépés lehetıséget nyújtott a kód alapos elemzésére, amibıl viszont kiderült: a szavazók anonimitása nem megfelelıen biztosított. Belgian Government publishes source code of e-voting software
OSS hírlevél
Letölthetı dán kormányszoftver A dán kormány a webkikötıjén letölthetıvé teszi az online szavazást támogató szoftverének forráskódját. A kód az OSOSS oldaláról tölthetı le 2004. június 6-a óta. Az akció kettıs célt szolgál: jobban átláthatóvá teszi a kormányzati szoftver mőködését az érdeklıdök számára, s emellett népszerősítheti a nyílt forráskódú szoftverek kormányzati használatát. Source code of Dutch Internet voting software made public Nagyszabású bolgár projekt a nyílt forráskódú alkalmazások támogatására Az ENSZ Fejlesztési Programja (United Nations Development Programme - UNDP) és a bolgár ISOC (Internet Society of Bulgaria) közös projektet indított a nyílt forráskóddal készült alkalmazások népszerősítésére, megismertetésére. A projekt célcsoportja a megyei, önkormányzati szféra, ám nem csak Bulgáriát, hanem az egész dél- és keleteurópai térséget igyekeznek megszólítani. UNDP open source software project kicked-off in Bulgaria A francia kormány is nyílt forráskóddal igyekszik csökkenteni költségein A francia kormány célkitőzése, hogy legalább a felére csökkentse szoftverekkel kapcsolatos költségeit. A kezdeményezés egyik legfontosabb lépése az állami intézményekben használt közel egymillió asztali PC szoftvereinek lecserélése nyílt forráskódúakra. Renaud Dutreil, közszolgálati miniszter a francia kormányban kifejtette, hogy nem a Microsoft (vagy más amerikai szoftvercégek) ellen indítanak hadjáratot, hanem egy új, erıs versenytényezıt vesznek figyelembe, a verseny azonban természetesen még nem dılt el. Kíváncsian várják, hogy mi lesz ennek a projektnek az eredménye, hiszen ez majd példaértékő lehet más európai kormányok számára is. French Government wants to cut costs with open source software Megszületik a LiMux München városa 2003. május 28-án szavazta meg, hogy asztali gépein és laptopjain Linuxot és Linux alapú szoftvereket fog használni, összesen 14.000 gépen. A döntés eredményeképpen elkezdıdött a speciálisan München számára fejlesztett Linux verzió programozása (LiMux - Linux és Münich szavakból alkotott betőszó). A Linux és az OpenOffice kombinálásával kialakított szoftvercsomag fejlesztése 35 millió euróba fog kerülni. City of Munich approves Linux migration plan Bergen városa is a Linuxra szavaz Norvégia második legnagyobb városa, Bergen is a Linux mellett döntött, ami az önkormányzati és oktatási hálózatát illeti; az átállást már 2004 végére tervezik. A döntés fı okaként azt jelölték meg, hogy nem szeretnének egyetlen multinacionális cégtıl függeni a jövıben. Norwegian city of Bergen opts for Linux
JOGI HÍREK Európa Parlament az utas-adatcsere ellen Pat Cox, az EP leköszönı elnöke bírósági úton szeretné megsemmisíttetni a nemrégiben az Unió és az USA között megkötött, a légiutasok adatainak cseréjére vonatkozó egyezményt. Az EP illetékes bizottsága, valamint a frakciók többségének támogatását élvezı indítványról szóló döntés megszületéséig azonban valószínőleg több évet kell várni. European Parliament asks Court of Justice to annul EU-US passenger data deal Franciaország megteremti a jogi alapot a szektorközi együttmőködésre Franciaországban a múlt hónapban új jogszabályt alkottak, amely felszámolja az akadályokat a közszféra és a piaci szereplık gazdasági együttmőködése elıl. Az új rendelet lehetıvé teszi, hogy hosszú távú együttmőködés keretében a központi kormányzati szervek, helyi önkormányzatok a piaci szféra szereplıivel kössenek szerzıdést, többek közt a közszféra projektjeinek menedzselésre, megvalósításra, üzemeltetésére, illetve finanszírozásra. France sets legal basis for public-private partnerships Egyesült Királyság: felkészítés az információszabadság törvényre Július elseje óta mőködik az Egyesült Királyságban az a webkikötı, mely az állami
szerveknek segít az új információszabadság törvény (Freedom of Information Act) végrehajtására való felkészülésben. A 2005. január 1-jén hatályba lépı törvény kiszélesíti a közszféra által kezelt közérdekő információk megismerésének lehetıségét. Countdown to Freedom of Information in the UK
ANNOTÁCIÓK Bonyolult őrlapok: a kormányhivatalok és az állampolgárok közötti kapcsolat hogyan valósul meg az őrlapok és formanyomtatványok segítségével. Az angol parlament bizottságának jelentése az államigazgatásban használt őrlapok és formanyomtatványok helyzetét vizsgálja. Kiemelt szempontok: az állampolgárok által könnyen használható őrlapok megalkotása; a hivatali hatékonyság növelése; fejlıdés az online szolgáltatások területén. Difficult forms: how government departments interact with citizens pdf html Az Infra Szolgáltatások elımozdításának svéd útja
–
a
nyilvános
elektronikus
szolgáltatások
A svéd államigazgatás sajátossága, hogy a központi, minisztériumi, kormányhivatalok viszonylag kicsik és a számos kormányzati intézmény tılük teljesen függetlenül mőködik. Az Infra Szolgáltatások elnevezéső keretegyezmény feladata annak biztosítása, hogy a funkcionálisan független intézmények részére megfelelı infrastruktúrát (elsısorban az elektronikus azonosítók/aláírások hitelesítése és a biztonságos üzenetváltás megvalósítása révén) biztosítson a közigazgatás elektronikus szolgáltatásai számára. Infra Services - a Swedish Way to Facilitate Public E-services Development http://www.statskontoret.se/pdf/2004120.pdf Sokcsatornás e-kormányzati elektronikus szolgáltatások Ezen IDA tanulmány célja, hogy segítsen kiválasztani a legmegfelelıbb módot az állampolgárok igényeinek kielégítésére. A mindenki számára elérhetı elektronikus kormányzati szolgáltatások azzal a következménnyel járnak, hogy sok csatornát kell biztosítani a szolgáltatások igénybevételére. (Csatornán rendszerint a következı módokat értik: személyesen, postai levélben; telefonon; interneten keresztül; mobiltelefon segítéségével, stb.) IDA Study on Multi-channel delivery of Public Services http://europa.eu.int/ISPO/ida/export/files/en/2043.pdf további információ
MAGYAR VONATKOZÁSÚ E-KORMÁNYZATI HÍREK A Synergon részt vett az EMMA informatikai hátterének kialakításában Az econet.hu megalapította az EBPP.hu Rt.-t Az EU XML formátumot javasol a tagországok közötti adatcseréhez
Az NHH elismerte az internetes telefonálást Behálózott önkormányzatok Bemutatkozott a MédiaKomp hírportál Borsodi info plaza: egy információs hipermarketben a megye összes adata Digitális kultúrával ismerkednek a gyerekek az e-Magyarország táborban E-egészségügy – késésben? eMagyarország pont „nép ügyvédje” honlappal E-önkormányzati szakmai bemutatók a Budaörsi Telekuckóban Egyéves a Sulinet Expressz Elkészült az elektronikus iratkezelés keretrendszere Elkészült az elektronikus iratkezelés keretrendszere Erzsébetváros: intelligens kerület építése Cisco IP telefóniával IHM pályázat: informatikai eszközök látássérült emberek számára Ingyenes kiadvány a 2004-es pályázatokról Interneten lekérdezhetı jeladó és helymeghatározó rendszer Internet-sátor a gyerekeknek LME konferencia lesz novemberben M-kormányzat: Magyarország világelsı Magyar nyelvő szoftvercsomagok határon túli iskoláknak Már nem kell bejelenteni az alkalmi munkavállalókat az EMMA-ba Medgyessy Péter az IBM elektronikus kormányzati bemutatótermében Megalakult a MELASZ MeH és T-Mobile: mobilon elérhetı EU-s információk Megújulóban Magyarország elektronikus oktatási portálja Megvalósul a mentık, tőzoltók, rendırség egységes irányító rendszere Egységes rádióhálózatot kapnak a készenléti szolgálatok Nemzetközi informatikai tábor látássérülteknek Budapesten Nincs egyetértés a külföldön történı szavazásról Pályázat látássérülteknek számítógépekre Szabálytalanságok a Sulinet programban?
Szili Katalin parlamentek közötti elektronikus együttmőködési fórumot javasol Távközlés – hálózatok, régiók Több mint 10 milliárd Ft támogatást igényeltek az uniós informatikai pályázatokon Új uniós pályázat e-kapcsolat fejlesztésére Ügyfélszolgálati charta készül Világhálón a jelentısebb hazai cégek szennyezıanyag-kibocsátása Külföldi hírek magyarul: A brit hadsereg betiltotta az Apple i-Podot A brit képviselık a cyberbőnözés ellen A globális internetszabályozók a spam ellen A Linux újabb európai kormányt nyert meg Az elsı hivatalos észak-koreai portál Az EU jóváhagyta az Infineon állami támogatását Az igazságügy szemmel tartja a Longhorn fejlesztést Az USA-ban is szigorítják a nyilvános internetezést Az USA nem javasolja az Internet Explorer használatát A Wi-Fi elérési pontok csalódást okoztak Kínában
Cyberháború: kézzelfogható segítség a valós hadmőveleteknek Elektronikus együttmőködés az EU parlamentek között Harc tíz IT-szabadalom ellen India nyílt forráskódú szoftverre bízná katonai védelmét Izrael csatlakozott a Galileo Két éven belül megoldanák a spam-problémát
Microsoft kontra Linux: jelentés a párizsi hadszíntérrıl Munkatársai után kémkedik az osztrák kancellár hivatala? Nem biztonságos Bush és Kerry weboldala Netre megy a kolozsvári városháza Német hadügy: kiszervezés elhalasztva Olasz vita a nyílt forráskódról Pentagon: milliárdos veszteség rossz IT miatt
SMS-ek az önkormányzattól Tizenéveseket korlátozó rendelkezések a los angelesi internet-kávézókban Törökország legnagyobb e-kormányzati projektje Valódi piaci szereplı lett a Linuxból az EU-ban
ANGOL NYELVŐ HÍREK Administrations Choose Open-source Code Over Windows, MS Office Following a recent decision by the local government of the German city of Munich to run Linux as the default operating system on 14,000 personal computers, the Mayor's Offices of three small Hungarian villages have taken a similar step a month ago when they decided to use open-source software, the HWSW online informatics magazine reports. Other municipalities, such as the one in Esztergom and in Mezıberény, have stuck to Windows as the operating system but decided to drop Microsoft Office, replacing it with OpenOffice, a free application that can handle word processing, spreadsheet and presentation-related tasks just like the Microsoft package. The Hungarian Government is also eyeing opportunities to switch to open-source software. Government commissioner Ferenc Baja recently signed an agreement with Gábor Sári, president of the Association of Hungarian Linux Users (LME), under which the association will delegate experts to participate in an EU program entitled IDA (Interchange of Data between Administrations). IDA has been launched by the European Union to facilitate the transfer of information between governing bodies of EU member states. Hungary joined the ambitious community program, which consists of 60 different projects, in 2003. Meanwhile, smaller-scale changes are taking place in villages all over the country. For more than a month now, the local governments of Bérbaltavár, Gyırszemere and Nagycserkesz (692, 2,928 and 1,910 inhabitants, respectively) have used Linux to run their daily business. The initiative is a part of a project launched by the National Association of Local Governments (TÖOSZ) whose goal is to persuade municipalities to use open source code when dealing with everyday affairs. The initiative's first round is to last for a year, that is to say the three villages are going to use Linux until at least next May. Although the local project is of lesser importance than that implemented in Munich, which boasts 1,3 million inhabitants, it will not linger on for four years as it did in the German city. Linux has been running on most PC's of the three small Hungarian villages for a month now. Sándor Horváth, Town Clerk of Gyırszemere said Linux was running on each workstations of the village's five-PC LAN, although Windows had to be left as the operating system on three computers independent of the network because some pieces of software used for administrative purposes only run on Redmond code. Péter Fehér, a TÖOSZ employee in charge of informatics told HWSW that some offices run numerous applications designed for local governments to provide public data or request information from other administrative bodies. Such pieces of software may be for instance applications that handle census data; at the same time, these programs run only under Windows. There has been an initiative, however, to port certain applications to Linux as well. Fehér said the Linux versions of administrative apps may be finished by the end of the summer, by which time Gyırszemere may bid farewell to Windows forever. Several other local governments have demonstrated their interest in a similar switch of operating systems, Fehér said, adding that if Linux versions of administrative programs do appear, larger municipalities - such as district governments in the capital - may turn to open source code in the future. The transfer from Windows to Linux has been facilitated by LME, commissioned with the task by TÖOSZ. Géza Novák, project leader at LME said the first period of the transfer brought along "bittersweet experience": municipality employees have complained about
"things being at other places than they used to", while they would not understand while they had to go through a separate login process and what personal directories were for. Employees however got persuaded about the advantages of open-source code when their PCs were personalized and they received a short introduction into the philosophy of Linux. The most important pro, however, came when they experienced a boost in the speed of the office scanners and encounterd user-friendly formats. The Town Clerk, who is happy to be able to use his vital legal app, the Complex collection of laws and regulations, only told HWSW: "I got to like it a lot." The switch from MS Office to OpenOffice seems a less radical, thus a lot smoother process than the change of operating systems. Officials at the local governments of Esztergom and Mezıberény said the transfer from one apllication to the other caused only minor glitches, and employees could use the free software following a short breefing after the installation. Hungary to Receive Microsoft Source Code Government commissioner Ferenc Baja, representing the Hungarian Center of Electronic Government (EKK) and Microsoft Hungary CEO Péter Vityi have signed a contract under which the software giant will provide access to the source code of its Windows operating system to the Hungarian government. The agreement was made within the framework of the Government Security Program (GSP), devised by Microsoft "to address the unique security requirements of governments and international organizations throughout the world". Microsoft announced in 2003 that it would open the source code of its programs to the governments of countries that have joined the initiative. Besides the source codes, Microsoft is ready to make its knowledge base available to governments that participate in the program - especially information related to security issues. So far, 28 countries - with the United Kingdom, Russia and China among them - have joined the Government Security Program. The Hungarian Center of Electronic Government has no financial obligations related to the participation, but is at the same time expected to handle intellectual property rights issues and to enforce all regulations. Biometric Passports: Not Any Time Soon With EU regulations pending while member states struggle with technical challenges and privacy concerns, digital photographs, fingerprints and iris scans are unlikely to make their way into Hungarian passports in the near future. According to a proposal adopted by the European Commision in February 2004, future passports issued by EU member states must contain at least one means of biometric identification. The decision was mostly prompted by the United States which, soon after the 9/11 terrorist attacks, announced it will require each person crossing the US borders to hold a biometric passport as of October 2004. The requirements set in the Enhanced Border Security and Visa Entry Reform Act of 2002 threaten non-complying states with losing their US visa waivers unless they equip passports with biometric identification. There are currently 27 such states, 22 of which are EU members (citizens of Hungary, a member state since 1 May, must hold a visa to enter the US). The planned measures seemed to upset privacy rights advocates worldwide. In Hungary, Attila Péterfalvi, Parliamentary Commissioner for Data Protection and Freedom of Information said in May the use of biometric identification infringes citizens' right to privacy, and his predecessor, László Majtényi also expressed his concerns saying "Means of biometric identification are too perfect; they evoke an almost Orwellian world". Majtényi, now the president of the Károly Eötvös Institute, a public policy think tank, added he was "not too enthusiastic" about Europe embracing the idea of biometric IDs. The regulation process came to a halt this spring when the European Parliament's Committee on Citizens’ Freedoms and Rights decided to delay its report concerning biometric passports. "The European Parliament is not in a position to endorse the proposals…We need proper democratic scrutiny of this far-reaching legislation, which in
the worst case scenario could represent a step towards systematic registration of EU citizens' personal data.", said the rapporteur, MEP Ole Sørensen. Independent of privacy concerns, many states, including the United Kingdom, have proved unable to meet the October deadline due to the great technical challenges, so the US House of Representatives voted in June for a one-year extension of the deadline. The delays provide the EU and its member states with a little extra time to revise their policies concerning biometric identification. For Hungarians, one possible practical benefit would be a US visa waiver. Zoltán Tóth, head of the Interior Ministry's legal department said a visa exemption was "conceivable", should Hungary introduce biometric passports. Tóth at the same time estimated the costs of such a move at HUF 1.7 billion, while chips that hold biometric data such as fingerprints would cost about HUF 1,500 each, he said.
TANULMÁNYOK Hírlevelünk három részben közli Kleinheincz Gábor A létrehozandó interoperabilitási keretrendszer lehetséges céljai, elvei a magyar közigazgatásban c. tanulmányát. Az alábbiakban az írás harmadik, befejezı részét olvashatják. 5. A szabványosítás lehetséges hatálya és jogi háttere A MEKIK megalkotásakor fontos, eldöntendı alapkérdés az, hogy kell-e jogszabályi hátteret alkotni? Jelen dokumentum készítıi azon az állásponton vannak, hogy az MEKIK megalkotása olyan fontos kérdés, hogy mindenképpen jogszabályi hátteret igényel legalább két szempontból: 1. az információs társadalom és a közigazgatás korszerősítése, a továbblépés szempontjából kulcskérdés az interoperabilitás; 2. másrészt a közigazgatáson belüli kellı súly megteremtéséhez mindenképpen jogszabályi háttérre van szükség, hiszen az ország legnagyobb vállalataként mőködı közigazgatást nem vállalati szabályzatok, hanem jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei mőködtetik. 5.1. A MEKIK lehetséges jogi háttere és hatálya A MEKIK mőködésének fontos fundamentuma lesz az, hogy jogszabályi hátteret kívánunk adni neki, azonban meg kell határozni azt is, hogy milyen szintő jogszabályt és egyéb jogi eszközt kívánunk a cél megvalósítása érdekében és mi lesz a létrejövı esetlegesen több szintő szabályozás tárgyi, szervi, területi, idıbeli hatálya? 5.1.1. A szabályozás lehetséges szintje A MEKIK összetett rendszer, vannak olyan részei, amelyek hosszú idıre változatlanok maradnak, egyes részei pedig – a technológiai változásokkal összhangban – szinte hónapról hónapra módosulnak. Ennek megfelelıen a MEKIK hosszú ideig változatlan részeit célszerő magas szintő szabályozásban megjeleníteni. A szabályozás szintje ebben az esetben törvényi vagy kormányrendeleti szintet indokol. A törvényi szint mellett leginkább az szól, hogy az interoperabilitás hosszú távon megoldandó kérdését egy parlamenti konszenzuson alapuló jogszabály biztosabb alapokra helyezi és átláthatóbbá teszi mindenki számára, továbbá a törvényben szabályozott kérdések nehezebben változtathatóak, ami komoly védelmet jelenthet az interoperabilitási törekvéseknek, a mindenkori ágazati kezdeményezésekkel szemben. Végül pedig a MEKIK mőködésével kapcsolatos legfontosabb szabályozási tárgyak mind törvényi szinten vannak szabályozva lásd pl. adatvédelem, titokvédelem, nagy állami nyilvántartások, azonosítók, stb. Ellenérvként hozható fel az, hogy a kérdés távolról szemlélve meglehetısen speciálisnak tőnik, nem biztos, hogy a jogalkotásért felelıs szakemberek számára elég általános-e ahhoz, hogy elérje a törvényi szintet.
A kormányrendeleti szint mellett érvként hozható fel az, hogy annak megalkotása jóval egyszerőbb, rövidebb eljárásban oldható meg. Problémát jelent viszont, hogy a jogalkotási törvény 7. §-a szerint „A Kormány az Alkotmányban meghatározott feladatkörében, illetıleg törvényben vagy törvényerejő rendeletben kapott felhatalmazás alapján ad ki rendeletet.”, vagyis ahhoz hogy a Kormány a MEKIK tárgykörében rendeletet alkothasson és ez nem található meg az Alkotmányban rögzített feladatai között, akkor törvényben foglalt felhatalmazásra van szüksége. Az alapokat deklaráló jogszabályok mellett szükség lehet a MEKIK-ért felelıs ágazati miniszter rendeletére, irányelveire. Az ágazati miniszter rendelete a legrugalmasabb szabályozási eszköz, de a MEKIK komoly súlya miatt óvatos használata javasolt. Az irányelv ajánlást ad a jogszabály végrehajtásának fı irányára, módszerére, mint ilyen alkalmas arra, hogy a MEKIK tárgykörében hozott jogszabályokban foglalt rendelkezéseket pontosítsa, részletesebben kifejtse. Természetesen szükség lesz a szükséges, több intézményt érintı, végrehajtandó feladatok kormányhatározatban történı elıírására is. 5.1.2. A szabályozás hatálya A MEKIK keretrendszer hatóköre, hatálya szintén kiemelt fontosságú kérdés. Meg kell határozni azt, hogy milyen rendszerek, eljárások kapcsán, mely szervek, hol, mikor kötelesek a szabályozás szerint eljárni. Általános javaslat a hatály megállapításánál az, hogy azt minél szélesebbre érdemes meghúzni, mégpedig két alapvetı érv miatt. Az egyik az, hogy a MEKIK-nek akkor van igazi értelme, ha nem csak néhány interoperabilitási problémát old meg, hanem hatást gyakorol mindazon rendszerekre, ahol interoperabilitási igény felmerül. Ezt a célt pedig csak akkor érheti el, ha minimum a „kritikus tömeg” a hatálya alá tartozik. A második érv pedig a magyar kodifikációs gyakorlatból származik, és például az ÁE. kapcsán plasztikusan bemutatható. Az ÁE. hatálya alól az idık során egyre több eljárás került ki, így érdemes eleve figyelembe venni azt a gyakorlatot, hogy valószínőleg jogosan vagy nem, de úgyis folyamatosan kezdeményezni fogják az érintettek, hogy az ı rendszerük márpedig kerüljön ki a MEKIK hatálya alól, s ennek nem mindig lehet majd ellenállni. A tárgyi hatály tisztázza azt, hogy mely rendszerekkel kapcsolatban állapít meg a szabályozás kötelezettségeket, illetve jogokat. Véleményünk szerint mindazon rendszereket be kell vonni ebbe a körbe, amelyekkel közigazgatási feladatokat látnak el vagy közszolgáltatásokat végeznek, ugyanis mindezek esetében vitathatatlan az, hogy össztársadalmi érdekbıl származtatható feladatokat látnak el az adófizetık pénzébıl. Jogos tehát az igény arra, hogy jól mőködı, az érintett szervek együttmőködését biztosító, komplex szolgáltatást kapjanak. A szervi hatály meglehetısen egzakt módon megfogalmazható, ugyanis minden közigazgatási szerv, vagy közszolgáltatást nyújtó szervezetnek a MEKIK hatálya alá kell tartoznia. Ez lefedi az államigazgatási szervek teljes körét, a helyi önkormányzatokat, a köztestületeket és közalapítványokat (ugyanis pl. a közhiteles orvosnyilvántartást a Magyar Orvosi Kamara mőködteti), továbbá közjogi személyiségő és egyéb közintézeteket (pl. egyetemek, kórházak, iskolák), gazdálkodó (IT Kht., vagy állami tulajdonban lévı vállalat Kopint Datorg) és rendvédelmi szervek. A személyi hatály a MEKIK kapcsán nem értelmezhetı. Az idıbeli hatálynál célszerő lesz szétválasztani a meglévı és az új rendszerekkel kapcsolatos kötelezı MEKIK kompatibilitás idejét. Az újonnan ekészítendı rendszerekkel kapcsolatban egyértelmő a kompatibilitási igény, azonban a meglévı rendszereknél azonban a kompatibilitás megteremtése mindenképpen fejlesztéssel jár majd, ami idı és egyéb források függvénye. Célszerő lenne a Kormánynak egy interoperabilitási programot indítania, amelyben meghatározott ütemezésben (Kormány által felállított fontossági sorrend) támogatná az egyes rendszerek MEKIK-kel való kompatibilissé tételét. 5.1.3. A szabályozás tárgykörei Az alábbiakban bemutatjuk a MEKIK-kel kapcsolatos szabályozás lehetséges tárgyköreit,
illetve röviden a tervezett tartalmat. Javaslatunkban a törvényi szint szerepel ennek megfelelıen mutatjuk be a struktúrát. I. FEJEZET: ALAPVETİ RENDELKEZÉSEK Az alapvetı rendelkezésekben található meg a törvény célja, alapelvei és hatálya. A célok és alapelvek pontos megfogalmazásához jó alapként szolgálhat jelen tanulmány célok és alapelvek fejezete. Ebben a fejezetben kell rendezni továbbá a törvény hatályával kapcsolatos kérdéseket is, ezekre nem térünk ki részletesen ugyanis az elızı fejezetben már érintettük ezt a kérdést. Az alapelvek megfogalmazása azért kritikus, mert e rendelkezések alapozzák meg a törvényt, alkotják a fı mondanivalóját, szellemét. Vitás kérdésekben végsı esetben a bíróság a törvény szellemével való összhang alapján dönt. II. FEJEZET: A MEKIK keretrendszer Ebben a fejezetben kell bemutatni a MEKIK felépítését, továbbá az egyes részek feladatait. III. FEJEZET: Információs Társadalom interoperabilitási Tanács Az Információs Társadalom interoperabilitási Tanács felépítését, mőködését részletesen a 4. fejezet tárgyalja, ennek alapján kell elkészíteni ezt a fejezetet. Ebben a fejezetben van helye annak is, hogy melyek a Tanács fı feladatai és kinek és hogyan, mennyi idıre van joga a tagjait kinevezni. Itt kell rendezni a Tanács fı feladatait is. IV. FEJEZET: A Tanács eljárásai Itt kell rendelkezni a Tanács eljárásairól. Mindazok az eljárások ide tartoznak, amelyeket az errıl szóló alfejeztben bemutatunk. V. FEJEZET: A MEKIK megfelelıség ellenırzése Ebben a fejezetben kell rendezni a MEKIK megfelelıség, kompatibilitás ellenırzésének módját, módszereit, ütemezését, illetve a negatív eredmény esetén elıirányzott szankciókat. Természetesen az inkompatibilitás kijavítására, a szankciók elkerülésére átmeneti idıt kell biztosítani. Részletesen kell elemezni azt, hogy milyen jellegő pénzügyi szankciókat vonhat maga után a költségvetési körbe tartozó intézményeknél a MEKIK inkompatibilitás. Végig kell gondolni, hogy lehet-e interoperabilitás hiányából adódó kárról rendelkezni. Evidensnek tőnik az a szankció, hogy az inkompatibilis rendszer nem jelenhet meg a Kormányzati Portálon, illetve nem részesülhet az e-kormányzati fejlesztésekre szánt forrásokból. Közigazgatási szerveknél felvetıdhet még az érintett szerv vezetıjével felelısségre vonás lehetısége, ami végsı esetben az elbocsátás alapja is lehet.
szembeni
VI. FEJEZET: ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A fejezetben kell rendelkezni a hatályba lépésrıl, a szabályozás miatt indokolt egyéb jogszabályváltozásokról, továbbá itt a helye az értelmezı rendelkezéseknek is, amelyben pontosan és idıt állóan kell definiálni a megjelenı új fogalmakat. Például:
MEKIK;
MEKIK kompatibilitás;
elektronikus közigazgatási rendszer;
szolgáltatás (KET-ben rendezi a jogalkotó);
stb.
Irodalomjegyzék [1] A közigazgatási hatósági eljárási törvény kodifikációs bizottságának koncepciója, 2002. [2]
http://www.govtalk.gov.uk
[3]
http://www.statskontoret.se/gel/
[4]
www.osci.de
[5]
www.saga.de
[6]
http://europa.eu.int/eur-lex/hu/search/search_oj.html
Események Augusztus 30 – Szeptember 3, Zaragoza (Spanyolország) – EGOV04 – Harmadik EGOV konferencia az e-kormányzat helyzetérıl, valamint kutatásának irányairól
A hírlevél szerkesztıi: Csótó Mihály Rab Árpád Borovitz Tamás Annotációk: Nyáry Mihály Simon Éva Jogi hírek: Simon Éva Angol nyelvő hírek: Vajda Gábor
