E-kormányzat hírlevél/1. 2004. június 11. Tartalomjegyzék: HÍREK A MEGJELÖLT FORRÁSOKBÓL IDA eGovernment Observatory hírlevél OSS hírlevél Information Technology E-government and E-commerce. Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége Hírlevele JOGI HÍREK ANNOTÁCIÓK MAGYAR VONATKOZÁSÚ E-KORMÁNYZATI HÍREK CIKKEK TANULMÁNYOK
HÍREK A MEGJELÖLT FORRÁSOKBÓL IDA eGovernment Observatory hírlevél (2004. június 1.) Biometrikus azonosítás és adatvédelem: a VIPBOB lesz a megoldás? Az EU által támogatott VIPBOB (Virtual Pin Based On Biometrics) elnevezéső projekt megoldást jelenthet a biometrikus adatbázisokkal kapcsolatban felmerülı privacyvonatkozású problémákra EU-funded project provides possible solution to privacy concerns over biometric databases Európai országok közös lakcímadatbázisa készül Online hozzáférést kínál majd egy egységes európai lakcímadatbázishoz az a RISER (Registry Information Service on European Residents) elnevezéső projekt, mely (részben) az EU eTen programajának finanszírozásával készül. Pan-European e-government services: e-enabling cross-country address verification Portál fiataloknak Új, fiataloknak szóló tematikus portált indított az Európai Unió. Az oldal megkönnyíti a tanulással, munkavállalással vagy akár a vakációval kapcsolatos információkhoz való hozzáférést. Pan-European e-government services: European Commission launches Youth Portal Az e-kormányzat sikere a hozzáférés csatornáinak számától is függ A PEW Internet & American Life Project amerikai kutatási program felmérése szerint az amerikai polgárok egyre gyakrabban használják az e-kormányzati oldalakat, hogy kormányukkal kapcsolatba kerüljenek. Fontosnak tartják azonban, hogy a közérdekő információk és a közszolgáltatások minél több csatornán elérhetık legyenek. E-government success requires multi-channel approach, shows new US survey E-egészségügyi programot indít a francia kormány Akár 3.5 milliárd eurót is megtakaríthat a francia állam egy hamarosan elindítandó eegészségügyi programnak köszönhetıen. A kezdeményezés révén az egészségügyi szakemberek az ország bármelyik pontjáról egy központi rendszerbıl elektronikus úton
hozzáférhetnek majd a betegek egészségügyi kartonjaihoz. French Government presents electronic health records programme Új vezetı az angol e-kormányzat élén A brit kormány Ian Watmore-t, az Accenture Egyesült Királyság-béli igazgatóját nevezte ki e-kormányzati programjának vezetıjévé. Watmore 2004 szeptemberétıl látja el feladatát az intézményi szinten is átalakításokkal járó program élén. New Head of e-Government appointed in the UK Finnország: e-szavazás projekt, intelligens kártyával A finnek 2007-ben elektronikusan is szavazhatnak majd: az internet vagy mobiltelefonjuk segítségével. Ezen cél megvalósítására új projektet indítottak, melynek középpontjában smartkártyás megoldás kialakítása áll. Finland to develop smart card-based solution for e-enabled elections Nem osztatlan az e-személyi népszerősége Angliában Az Egyesült Királyságban megnevezték azt a céget (PA Consulting Group), amely az elektronikus személyazonosító igazolványok kialakításában együtt fog mőködni a Belügyminisztériummal. A kártyákkal kapcsolatos tervek vonatkozásában azonban egyre több aggály merül fel, mind a jogvédık és privacy csoportok, mind pedig a lakosság körében. UK Government appoints ID card development partner A Microsoft célpontja: az európai közszféra A Microsoft számos új kezdeményezéssel igyekszik bizonyítani, hogy számára a közszféra rendkívül fontos piac. Többek között egy olyan online piactér kialakítását javasolják, ahol a MS-alapú IT-megoldásokat kínáló szolgáltatók köthetnének üzletet különbözı kormányzati hivatalokkal. Microsoft targets European public sector with "repeatable" IT solutions Egészségügyi portál készül Írországban Írországban hivatalosan bejelentették, hogy fejlesztési szakaszába lépett az új egészségügyi portál létrehozását célzó projekt. A webkikötı egészségüggyel kapcsolatos információkat és szolgáltatásokat kínál majd az ír állampolgároknak és egészségügyi szakembereknek. Irish Government to develop health services portal Informatikus-hiány az angol kormányzati szférában Jelentıs IT-szakemberhiány van az angol közszférában. A 2005-ös célkitőzések (a kormányzati szolgáltatások 100 százaléka online is elérhetı kell, hogy legyen), és az azokhoz kapcsolódó fokozódó e-kormányzati kiadások azzal is járnak, hogy a jelenleginél sokkal több informatikusra lesz szükség a közszférában. Demand for IT professionals soaring in the UK public sector Franciaország: pénzhiány miatt nem indítják el a fontos IT-projektet Az állami számvevıszék IT-rendszerének modernizálását célzó Accord 2 elnevezéső projekt helyett egy másik, olcsóbb kezdeményezést fog indítani a francia kormány. A váltás a kormányzat megszorító intézkedéseivel magyarázható. French Government cancels key IT project
IDA eGovernment Observatory hírlevél (2004. június 8.) Az EU elektronikus kormányzati szakértıi letették voksukat a Sun és a Microsoft mellett Az EU elektronikus kormányzati szakértıi véleménye szerint a Sun Open Office.org és a
Microsoft WordML szabványai jelenthetik a továbblépési utat a hatékony, egységes és szabványos dokumentumkezelés terén. Az ajánlás mindkét megoldást egyformán értékesnek találja, ezért a két cég szoftverharmonizációra kényszerül. European public sector advised to use open document formats Nyilvános vita az Unió vízuminformációs rendszerérıl Az Európai Bizottság nyilvános vitát hirdetett meg a vízuminformációs rendszer tervezetérıl. A szabályozás olyan rendszer felállítását célozza, amely a közös vízumpolitika igazgatásának fejlesztését és a belsı biztonságot növeli. A vitát a Bizottság 2004. július 5én zárja le. Public consultation on the future EU Visa Information System Bőnüldözési együttmőködésrıl határoztak az EU-tagországok Öt EU-tagállam, Ausztria, Belgium, Németország, Luxemburg és Hollandia írt alá megállapodást rendıri szerveik fokozott együttmőködésérıl. Az elsısorban információcserére kiterjedı kooperáció kiterjed a terrorizmus elleni harcra éppúgy, mint az illegális bevándorlás problémájának kezelésére. Five EU Member States reinforce police cooperation and data sharing Az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött a megállapodás a légiutasok adatainak továbbításáról Az Európai Unió és az Egyesült Államok május 28-án írta alá azt a megállapodást, amely szerint az Egyesült Államok hatóságai jogosultak azon légi utasok adatait győjteni, akik az országba utaznak. Az Európai Bizottság és a tagállamok annak ellenére aláírták a megállapodást, hogy az Európai Parlament ellenezte azt, és az Európai Bíróság hatáskörébe utalta a kérdést. EU-US agreement on transfer of air passenger data officially signed Portugália az Uniós választásokon teszteli az elektronikus szavazást A júniusi EU-választásokon egy pilot projekt keretében 100 000 portugál választó háromféle elektronikus rendszer tesztelésében segédkezhet – de csak miután a „hagyományos” módon is leadták voksaikat. Portugal to test e-voting in June 2004 European elections „Ajánlott” emailek Ausztriában Az osztrák kormányzat hivatalos email-szolgáltatást indított, melynek révén az állampolgárok és a közigazgatási szervek úgy válthatnak elektronikus leveleket, hogy bizonyosak lehetnek abban, megkapta-e a címzett a neki szánt emailt. A szolgáltatás ingyenes. Austria introduces official e-mail service Elektronikus határokat épít Amerika Az Egyesült Államok kormánya konzorciumot hozott létre, melynek feladata a US-VISIT program továbbfejlesztése és implementációja. A US-VISIT program vezeti át az amerikai határırizet rendszerét a digitális érába; biztonságossá teszi a határokat a határátlépést menedzselı elektronikus rendszer és a biometrikus technológiák segítségével. US Government builds up electronic borders Belgium: Kafka program a bürokrácia ellen Belgium nyilvánosságra hozta Kafka elnevezéső kezdeményezésének eredményeit. A projekt célja feltérképezni az állampolgárok és a vállalkozások útjában álló legfıbb bürokratikus akadályokat. A program sikeres, ezért a belgák úgy vélik, hogy EU-szinten is érdemes kipróbálni azt. Kafka fights red tape in Belgium and beyond Németországban informatizálják a munkanélküli segélyeket kezelı rendszert
2005-tıl elektronikusan kezelik majd a munkanélküli segélyek elbírálását és kifizetését Németországban. A rendszer beindítása azonban - bizonyos körülmények miatt - késhet. E-management of German unemployment benefits still on track Reform a betegbiztosítás rendszerében Az Unió egész Európában érvényes betegbiztosítási kártyával szeretné kiváltani azokat az őrlapokat, melyek ahhoz szükségesek, hogy egy Uniós polgár hazáján kívül más tagországban egészségügyi ellátást kapjon. European Health Insurance Card officially launched
OSS hírlevél A Linux nem olcsóbb – állítja a Microsoft A Microsoft megrendelésére készített kutatás szerint nincs jelentıs különbség a Microsoft és a Linux szoftverek telepítésének, integrálásának és fenntartásának költségei között. Linux isn't cheaper, says Microsoft Nuremberg nem követi München példáját Nuremberg (Németország) városának költséghaszon-elemzése szerint a Linuxra való átállás jóval drágább lenne, mint a Windows termékek beszerzése. Az Linuxra való átállás költségei közé beszámították a szükséges képzés és a szoftverharmonizáció költségeit is. City of Nuremberg will not emulate Munich's migration to Linux desktop Tíz év után kanonizálódik a Linux-fejlesztés? Az ODSL (Open Source Development Labs) vonja saját koordinálása és szervezése alá a Linux fejlesztéseket. Ennél a cégnél dolgozik Linus Torvalds is, aki szerint a Linux-kernel hozzáférésének szabályozása illetve szervezése a fejlesztık érdekeit szolgálja, és egy hıskorszak utáni szükségszerő továbblépés. New rules set for Linux kernel development Kétséges, hogy Linus Torvald a Linux atyja? Az Alexis de Tocqueville Institution (AdTI) intézet legújabb tanulmányában kétségbe vonja azt, hogy Linus Torvald a Linux forráskódjának eredeti megírója. A tanulmányt Kenneth Brown, az intézet igazgatója írta, aki a közeljövıben egy teljes könyvet szentel a témának. A jelentésre Linus Torvald nyílt e-mailben válaszolt a LinuxWorld portálon keresztül, amiben gunyoros módon cáfolja Kenneth Brown állításait. New study challenges Linus Torvalds' paternity of Linux Az ingyenesség ára – Irországban Mary Hanafin, az ír kormány információs társadalomért felelıs minisztere szerint hosszú távon túl drága lenne Irország számára a nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása. A miniszter ezen álláspontját az ISA Nemzeti Szoftver Konferenciáján fejtette ki április 29.én (a konferencia honlapja http://www.software.ie/). Az Open Ireland, Irország egyik nyílt forráskódfejlesztı csoportja vitába szállt a miniszter véleményével, és kéri a nyílt forráskóddal készült szoftverek más megítélését. A vita megoldásában nem segít az, hogy a szoftvercégek és az OSS fejlesztı csoportok tanulmányai rendre ellentmondanak egymásnak, és kölcsönösen vádolják egymást részrehajlással és az eredmények befolyásolásával. Cost of open source software for government debated in Ireland
Information Technology E-government and E-commerce. Az Egyesült Államok Budapesti Nagykövetsége Hírlevele
Information Technology Közeleg az ideális információs társadalom? Május 17.-e a Telekommunikáció Világnapja. A jeles nap alkamából az ITU (International Telecommunications Union) egy nemzetközi felmérést tett közzé. A kutatás internetfelhasználók körében zajlott, és az internet (illetve más hálózatok) hasznát próbálta felmérni a felhasználók szemszögébıl. A kutatás eredményeképpen kiderül, hogy elsöprı fölénnyel pozitív várakozások övezik az információs hálózatokat, és 2015-re a globális információs társadalom eljövetelét várhatjuk... Online World Seen as Resource for Public Good A Google keresı elsöprı fölénnyel uralja a keresık piacát Naponta 550 millió kereséssel a Google számít abszolút listavezetınek az online keresık piacán. Hatékonyságának egyik kulcsa az, hogy a keresımotorja elıhozza nem csak a honlapok kezdılapjait, de a több szinttel az indexoldal alatti lapokat is, a "deep web" találatokat. A Google másik hatékony megoldása a PageRank formula, melynek segítségével hamar elıhozza a valóban releváns találatokat. A Microsoft saját keresı fejlesztésébe kezdett, egyelıre úgy tőnik, ez az operációs rendszerbe integrált keresı lesz. Egy ilyen keresı fejlesztése már elırevetíti a monopolpereket. Kérdéses az is, hogy képese a Google megújulni annyira, hogy megırizze vezetı helyét a piacon. A tanulmányt telefonon vagy e-mailen kell igényelni az Information USA-tól Search beyond Google If you need this article, please call or send an e-mail to Information USA Új, hatékony szoftver az Egyesült Államok közigazgatásában Az e-Clearance fejlesztés a szövetségi kormány személy-ellenırzı munkáját segíti. A különbözı ügynökségek adatbázisaiban automatikusan információt győjtı szoftver segítségével az eddiginél hatékonyabban lehet egy polgár életének hátterét ellenırizni, meggyızıdni megbízhatóságáról. A szoftvert az egész országra kiterjedı oktatássorozat és tesztlabor kíséretében adták át. OPM Advances E-Clearance Initiative
E-government USA: népszerő az online adóbevallás Az Egyesült Államok Adóhivatala által közzétett adatok szerint az online adózás rendkívüli népszerőségnek örvend. A legutóbbi bevallási idıszak során több mint 60 millió adózó küldte be bevallását az internet segítségével. Strong Filing Season Produces E-File Records Fejlesztették a munkaügyi webkikötıt Komoly fejlesztéseken esett át az amerikai kormányzat munkaügyi portálja, a USAJOBS. A legfontosabb változtatás, hogy a hivatalok számára jócskán egyszerőbbé vált az állami állások meghirdetésének folyamata. OPM Director James Announces Another Wave of Improvements to USAJOBS Web Site. Job posting process is focus of improvements
E-commerce Jelentıs fejlesztések az eBay-en
Az eBay legújabb fejlesztései jelentısen megkönnyíthetik az on-line aukciókat. eBay Enhancements Aplenty for Sellers Az on-line vásárlók kevésbé félnek a visszaélésektıl Az ACNielsen 1000 fıs mintán végzett felmérése szerint az Interneten vásárlók 51% biztonságosabbnak tartotta az on-line kereskedelmet, mint korábban és további javulásra számítanak az idén. Online Shoppers Less Deterred by Fraud Tovább fejlıdik az e-commerce az Egyesült Államokban A Pew Internet and American Life Project egyik legújabb vizsgálata szerint a felnıtt amerikai felhasználók kétharmada vásárol is az Interneten, ami komoly elırelépést a 2000-ben mért 47%-os arányhoz képest. U.S. E-Commerce Market Maturing Készítsünk saját e-commerce oldalt! A Shopsite nevő alkalmazás segítségével az Internettıl eddig ódzkodó vállalatok is könnyen készíthetnek saját oldalakat, miközben a termék profi felhasználók igényeit is képes kielégíteni. Build an Ecommerce Site: Create and Manage Your Store with ShopSite
JOGI HÍREK Az Európai Unió és az Egyesült Államok között létrejött a megállapodás a légiutasok adatainak továbbításáról Az Európai Unió és az Egyesült Államok május 28-án írta alá azt a megállapodást, amely szerint az Egyesült Államok hatóságai jogosultak azon légi utasok adatait győjteni, akik az országba utaznak. Az Európai Bizottság és a tagállamok annak ellenére aláírták a megállapodást, hogy az Európai Parlament ellenezte azt, és az Európai Bíróság hatáskörébe utalta a kérdést. EU-US agreement on transfer of air passenger data officially signed Nyilvános vita az Unió vízuminformációs rendszerérıl Az Európai Bizottság nyilvános vitát hirdetett meg a vízuminformációs rendszer tervezetérıl. A szabályozás olyan rendszer felállítását célozza, amely a közös vízumpolitika igazgatásának fejlesztését és a belsı biztonságot növeli. A vitát a Bizottság 2004. július 5én zárja le. Public consultation on the future EU Visa Information System Elektronikus kommunikációs keretszabályozás: a Bizottság az Unió Bírósága elé vitte hat tagállam ügyét A Bizottság április 21-i döntése alapján hat tagállam ellen eljárást indított a Bíróság elıtt, mert kilenc hónappal a határidı után, két felszólítás ellenére sem teljesítették az elektronikus kommunikációról szóló 2002/21 keretirányelv implementálását jogrendszerükbe. A keretirányelv legfontosabb szabályozási területe a távközlési ágazat versenyfeltételeinek növelése és a fogyasztóvédelem biztosítása. Electronic Communications Framework: Commission takes six Member States to Court
ANNOTÁCIÓK 1. Új, fontos dokumentumok az elektronikus kormányzat területérıl „Your Europe“ átdolgozott statégiai dokumentum Az Európai Bizottság IDA részlege a „Your Europe” portál megvalósításának és mőködtetésének alapjául szolgáló stratégiát tartalmazó dokumentum újabb, átdolgozott változatát hozta nyilvánosságra. Mint ismeretes, ez a portál lesz az európai belépési pont a határokon átnyúló tevékenységekben érdekelt polgárok és vállalkozások számára. (lásd
vonatkozó cikkünket) Az átdolgozott stratégia tekintetbe veszi az új jogi keretek (IDAB) elfogadását és az ekormányzati portálokkal kapcsolatos legfrissebb irányzatokat és kutatási eredményeket, emellett a kísérleti „public-services.eu” tapasztalataira is épít. Revised strategy paper for the 'Your Europe' portal (sajtóhír): Revised Strategy Paper - Your Europe Portal (PDF) Milyen módon intézik a kormányzattal kapcsolatos ügyeiket az Egyesült Államok polgárai? A neves PEW Internet & American Life Project amerikai kutatási program felmérése szerint 2003-ban 97 millió felnıtt amerikai polgár használt valamilyen e-kormányzati szolgáltatást. Ez 50 százalékos emelkedés az elızı évhez viszonyítva. A felmérés legfontosabb tanulsága az, hogy az emberek továbbra is (sıt növekvı mértékben) igénylik a kormányzati szolgáltatások elérésének hagyományos módjait, azaz a személyes vagy telefonos ügyintézést. How Americans Get in Touch With Government Az e-kormányzat kihívásai Az ausztrál e-kormányzati tervek megvalósításáért felelıs kormányzati szervezet megbízásából elkészült egy dokumentum, melynek célja, hogy néhány fontos területen az e-kormányzat további fejlesztésével kapcsolatos vitákat ösztönözze. A dokumentum központi témái: a közösségek bekapcsolása a kormányzati ügyekbe, a privacy kérdései és más jogi problémák, a kormányzat számonkérhetısége (accountability) és átláthatósága, az e-kormányzati szolgáltatások hozzáférhetısége (accessibility), az e-kormányzati megoldások értéke és értékelése, szervezeti és menedzsment vonatkozások. Future Challenges for E-government, Volume 1 Future Challenges for E-government, Volume 2 2. Jogi témájú annotációk: Az elektronikus kommunikációs keretirányelv Az információs társadalom az európai kezdeményezések – mint a GSM szabványok elfogadása, a hírközlési szektor liberalizálása – hatására folyamatosan növekszik. A 2003ban elfogadott új elektronikus kommunikációs keretirányelv – világszínvonalú. Az iparág fejlıdését, a verseny növelését, valamint a köz és felhasználók érdekeit biztosítja. http://europa.eu.int/information_society/policy/index_en.htm#reg Internetes tartalom és szolgáltatások Az információs társadalom serkentése magában foglalja az internetes tartalom és szolgáltatok ösztönzését is. Európában a közszféra a legnagyobb információszolgáltató. Az Unió a közszféra információira vonatkozó irányelve a közérdekő adatokhoz való hozzáférést megkönnyítve az adatok üzleti hasznosítását is lehetıvé teszi. Európa kulturális öröksége a másik legnagyobb tartalomforrás. A kulturális információk digitalizálása egyrészt az információs társadalom fejlıdését, másrészt az információk széleskörő terjesztését teszi lehetıvé, ezzel kapcsolatban 2001-ben cselekvési terv kidolgozására került sor. 2004. áprilisában Svédországban szakértık felülvizsgálták a cselekvési tervet. http://www.cordis.lu/ist/directorate_e/digicult/lund_p_browse.htm
MAGYAR VONATKOZÁSÚ E-KORMÁNYZATI HÍREK Athéni nyilatkozat ez elektronikus kormányzati szolgáltatásokról http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/athen20040608.html?h=1
Az internet és az egyházak - eMagyarország-program http://hirek.prim.hu/cikk/40155/ Biometrikus azonosítók az új magyar útlevélben http://www.szt.hu/hirek_hir.php?id=34677 Brüsszelben mutatták be a DirectEurope portál eredményeit http://www.terminal.hu/newsread.php?id=08203306041514 Cyberrendırök járıröznek a chatszobákban http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=84056 Digitális mesekunyhók az ovikban http://www.origo.hu/techbazis/internet/20040609mesekunyhok.html E-demokráciai helyzetkép http://www.nepszabadsag.hu/Default.asp?DocCollID=178588&DocID=151578#151578 178588&DocID=151578#151578 Elektronikus aláírás Magyarországon http://www.fn.hu/cikk.php?id=27&cid=80815 Elindult a Nemzeti Digitális Adattár http://www.origo.hu/techbazis/internet/20040603elindult.html Hol tart a hazai e-kormányzat? http://www.fn.hu/cikk.php?cid=81317&id=27 IHM-MIT együttmőködés a Jövıház program keretében http://hirek.prim.hu/cikk/40206/ Információk mozgáskorlátozottaknak a mobiltelefonokon http://www.sg.hu/cikk.php?cid=32569 Konferencia az európai információs társadalomról http://pcforum.hu/hirek/?qnid=8452&ri=rss Magyarország megkapja a Microsoft-forráskódokat http://www.sg.hu/cikk.php?cid=32392 Megújult a Budapest Portál http://www.sg.hu/cikk.php?cid=32535 Miniszteri honlap az információszabadságról http://hirek.prim.hu/cikk/40061/ Mobilon is fizethetı a villanyszámla http://www.origo.hu/techbazis/mobil/20040610villanyszamlafizetes.html Modellkísérlet indul az ügyfélszolgálati karták bevezetésére http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/ugyfelkart20040528.html Netbiztonság: fı az éberség http://www.magyarhirlap.hu/cikk.php?cikk=84068 Peking nyitott az informatikai együttmőködésre hazánkkal http://www.sg.hu/cikk.php?cid=32511 Segítség az allergiásoknak: polleninformációk az interneten, SMS-ben http://www.terminal.hu/newsread.php?id=08205206042311 Somogy megye honlapja a legjobb
http://index.hu/tech/ihirek/?main:2004.05.18&178588 Százmillió az államigazgatási honlapok összehangolására http://www.magyarorszag.hu/hirek/kozelet/mehhonlapok20040530.html?h=1
CIKKEK E-kormányzat Svájcban: egy lépés elıre, egy hátra Forrás: ITTK Infinit Hírlevél Úgy tőnik, a svájciak hiába indítanak újabb és újabb kezdeményezéseket az e-kormányzat fejlesztése érdekében, egy-egy elıremutató jel után menetrendszerően jön egy hátralépés is. Mint arról már beszámoltunk az Infinitben, legutóbb 2003. szeptemberében indítottak el Svájcban olyan projektet, amelytıl azt várták, hogy hatására komoly lökést kaphat az ekormányzat. A pénzügyminisztérium által irányított eVanti.ch kezdeményezéstıl a bürokrácia csökkentését várták, valamint azt, hogy javítani fog az ország helyezésén az ekormányzati összehasonlító listákon. Ráadásul egy idén márciusban nyilvánosságra hozott kutatás adatai szerint a svájciak alig használják az online közszolgáltatásokat; azt gondolhatnánk tehát, hogy most már tényleg idıszerő lenne az e-kormányzat fejlıdését elımozdító kezdeményezések beindítása; pillanatnyilag azonban ismét kedvezıtlen hírek érkeznek az alpesi országból. A kantonok ugyanis visszavonulót fújnak: a www.ch.ch kormányportállal kapcsolatos kezdeti nagy tervekkel ellentétben most épp az a hatóságok célja, hogy – elsısorban anyagi okok miatt – a webkikötı ne interaktív elemekkel dúsított, ügyintézést lehetıvé tevı portál, hanem hagyományos, információközlı oldalakból álló szájt legyen. Annak ellenére, hogy a központi kormányzat nemzetközi szinten is kiemelkedı webkikötıt kívánt mőködtetni, úgy tőnik, erre még várni kell, hisz a kantonok mindössze 1.2 millió svájci frank hozzájárulást kívánnak adni a 3.6 milliós projekthez, mert a portált túlságosan összetettnek és drágának tartják. A kantonok a korábbi stratégia átgondolására szólítanak fel, így a közeljövıben a négy svájci nemzeti nyelven és angolul is elérhetı oldalak nem gazdagodhatnak interaktív tartalommal. Az „aktívabb” kantonok addig is egyedi, a központi kormányzat által elindított pilot projektekben vesznek részt: Neuchâtel például az e-kormányzati oldalak iránt érdeklıdı célcsoportokról végez felmérést, egy másik – többek között a Szövetségi Bíróság részvételével zajló – kezdeményezés célja pedig a kantonok közti információcsere automatizálása. Források: http://www.swissinfo.org/sen/swissinfo.html?siteSect=105&sid=4975437 http://news.zdnet.co.uk/business/0,39020645,39156549,00.htm Korábban nyílik a páneurópai portál Forrás: ITTK Infinit Hírlevél Az Európai Unió megváltoztatta az általa mőködtetendı páneurópai információs és szolgáltató portálra vonatkozó korábbi elképzeléseit, és már minden bizonnyal jövı év elején elérhetıvé teszi az új webkikötıt. Addig is teszt-üzemmódban mőködik a portál, a projekt pilot-szakasza 2004 végéig tart. A „Your Europe” elnevezéső webhely kapcsán tavaly még kedvezıtlen, de legalábbis pesszimista hírek érkeztek. Az Unió 2003. év végén kiadott jelentése még arról számolt be, hogy a portál beindítása – az azt sürgetı komoly politikai akarat ellenére – nem lesz könnyő feladat, mert a tagországok által üzemeltetett kormányzati portálok struktúrája, tartalma olyan mértékben eltér egymástól, hogy azok összeegyeztetése rendkívüli nehézséget okoz. Minden egyes nemzeti webkikötın más és más típusú információk és
szolgáltatások találhatók, melyeknek még az adott országon belül is eltérı a fontossága, relevanciája, stb. az egyes célcsoportok, felhasználók számára. További nehézségeket fog okozni az összeurópai portál összekötése az egyes kormányportálokkal, úgy hogy ez a kapcsolat minden esetben kétirányú legyen, tehát, hogy a nemzeti webkikötıkrıl elérhetıek legyenek az EU-portál szolgáltatásai – és fordítva. Ez nagyon fontos, hisz az EU-vonatkozású információk, az ügyintézési lehetıségek valamennyi tagállamban élıket érinthetik. Rendkívül fontos továbbá, hogy egy adott tagországgal kapcsolatos információk elérhetıek legyenek az Unióban használt más nyelveken is. A páneurópai portálon a tervek szerint lehetıség lesz adózással, társadalombiztosítással kapcsolatos ügyintézésekre, a webkikötı emellett az Unió egész területérıl kínál majd tanulási- és álláslehetıségeket. És hogy ne csak azok férhessenek majd hozzá az információkhoz és szolgáltatásokhoz, akik otthonukban vagy a munkahelyükön rendelkeznek interneteléréssel, a portál tartalma a tervek szerint elérhetı lesz utcai internet-terminálokon, digitális tv-n, telefonos ügyfélszolgálaton keresztül és mobiltelefonon is. A páneurópai portál már most sem szőkölködik tartalomban: a 11 nyelven elérhetı oldalakon ügymenetleírások, jogi, munkaügyi, oktatási, pénzügyi információk találhatók az EU-val kapcsolatban, és országokra lebontva is; külön menüpont alá rendezve a magánszemélyekre, illetve a vállalkozói szférára vonatkozó tudnivalókat. Forrás A portál címe: http://europa.eu.int/public-services/
TANULMÁNYOK Ebben a rovatban az ITTK és az Infonia Alapítvány e-kormányzati kutatócsoportjának tagjai által készített kutatási anyagok, tanulmányok kapnak helyt. Elsıként Kleinheincz Gábor „A létrehozandó interoperabilitási keretrendszer lehetséges céljai, elvei a magyar közigazgatásban” c. munkáját közöljük három részben; az alábbiakban a tanulmány elsı részét olvashatják. Kleinheincz Gábor A létrehozandó interoperabilitási keretrendszer lehetséges céljai, elvei a magyar közigazgatásban 1. rész Absztrakt Mára az információs társadalom megvalósításának gátjává vált, hogy a közigazgatásban elosztottan meglévı hatalmas értékő információkincset a közigazgatási intézmények képtelenek megfelelı formában a polgárok rendelkezésére bocsátani. Ennek hátterében az áll, hogy a meglévı infokommunikációs rendszerek a legkülönbözıbb platformokra épülnek, különbözı adattárolási módszereket használnak, továbbá elvétve található olyan kategória vagy fogalom, amin ha nem is az összes, de legalább két közigazgatási szerv pontosan ugyanazt érti. E probléma megoldására dolgozták ki a nemzetközi gyakorlatban az interoperabilitási keretrendszereket. E keretrendszerek szakítanak az eddigi központosított, sok szempontból „diktatórikus” közigazgatási információrendszer-fejlesztési gyakorlattal, és megteremtik az önálló, független közigazgatási információs rendszerek együttmőködésének „demokratikus” alapjait. Jelen tanulmány e keretrendszerek céljait, alapelveit konszolidálja, s ajánlja a magyar döntéshozók figyelmébe a tervezett, magyar keretrendszer optimális kialakításához. 1. Bevezetés A magyar e-kormányzat interoperabilitás keretrendszerének (továbbiakban: MEKIK) kiemelt fontosságú a szerepe az információs társadalom megvalósítása szempontjából. Ahhoz ugyanis, hogy azok a tartalmak, információk, amelyekre az információs társadalom polgára joggal tart igényt a közigazgatástól, rendelkezésre álljanak, olyan információs rendszerekre van szükség, amelyek egymással együttmőködésre képesek, interoperábilisak.
A közigazgatási és közfeladatokat ellátó szervek információs rendszereiben jórészt ma is rendelkezésre állnak a szükséges alapadatok, ugyanis az elmúlt másfél évtizedben szinte mindenütt bevezettek olyan informatikai rendszereket, amelyek a napi munkát, illetve annak bizonyos részeit segítik. A problémát az jelenti, hogy a használt rendszerek a legkülönbözıbb platformokon készültek, a legkülönbözıbb tárolási formákat használják és többségükben más rendszerekkel való együttmőködésre nem is gondoltak. Az információs társadalom építésének egyik legnagyobb gátjává vált a jelzett probléma, vagyis a komoly beruházásokkal kiépített rendszerek képtelenek az együttmőködésre. Erre a problémára nem az a válasz, hogy mindent újra kell kezdeni egy új megközelítés szerint, hanem az, hogy ahol csak lehet a régi rendszerek erényeit megtartva, olyan új modulokkal kiegészíteni ıket, amelyek interoperábilissá teszik a rendszereket. Ezt a „megırizve meghaladás” alapelveként deklarálni is kell, amely elnevezés, egy az interoperabilitás témáját közelrıl érintı a magyar közigazgatási jog alaptörvényének számító, az államigazgatási eljárásról szóló 1957. évi IV. törvény (továbbiakban: ÁE.) revíziója kapcsán született. Ott ugyanis hasonló problémát kellett megoldani, mert a törvény utolsó jelentısebb változtatása, az 1981-es novella óta is több mint húsz év telt el, az a központi és helyi közigazgatásban, a közszolgáltatásban dolgozók „vérévé” vált, nem lehetett tehát az új, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény (továbbiakban: KET.) elıkészítésekor ettıl a ténytıl eltekinteni. Nem csak az óriási költségek szempontjából nem megoldás az elıbb vázolt opció, hanem azért sem, mert önálló és független jogalanyokról beszélünk. Nem magától értetıdı, de így van ez a közigazgatási és közfeladatokat ellátó szervek, például egy alapítványi vagy egyházi iskola, magánkórház vagy egy egyetem esetén is. Ezen intézmények szuverén döntései határozzák meg a mőködést, az állam közérdekbıl komolyabb befolyást közvetlen irányítással nem, csupán az adott szakterületen (példánkban: oktatás, egészségügy), illetve az egyéb szakigazgatási ágakban (adóigazgatás, munkaügyi igazgatás, stb.) születı jogi normák segítségével tud gyakorolni. Az elızıekben említett kereteken belül, meghozott szuverén döntésekre vonatkozó igény sokkal jobban érthetı akkor, ha azt is feltesszük, hogy az említett intézmények egyértelmően magánkézben is lehetnek. Az elızmények szinte teljes hiánya miatt, a jog által igazgatott területek közül teljesen kilóg az informatika, így tehát egy központilag vezérelt törekvés Magyarországon eleve kudarcra van ítélve. Mindezek miatt a fentiekben említett közigazgatási tartalmak iránti igényeket csak úgy lehet kielégíteni, ha az intézmények alkotmányos önállóságát figyelembe vesszük. 2. A MEKIK céljai A nemzetközi gyakorlatban az interoperabilitási törekvések célrendszerének középpontjában általában az állampolgároknak és az üzleti szférának nyújtott jobb minıségő szolgáltatások állnak. A MEKIK - a fentiek szerint - azonban csak áttételesen állítja ezt a középpontba, mert elsı lépésként a közigazgatási és közfeladatokat ellátó szervek nagy információs rendszerei közötti interoperabilitást kívánja megteremteni. Ennek megfelelıen a MEKIK keretrendszer célja a közigazgatási és közfeladatokat ellátó szervek információcseréjének megalapozása, a megfelelı együttmőködést biztosító szabványos illesztési felületek és az egységes értelmezést biztosító adatformátumok, szabványok kialakítása, elterjesztése és folyamatos karbantartása, továbbá ezeknek a megvalósításához szükséges adatvédelmi, rendszer- és igazgatásszervezési módszertanok, eljárások biztosítása. A keretrendszer fogalom a tanulmány megközelítésében nem csak szabványokat és dokumentumokat jelöl, hanem beleértendıek a mőködtetéshez szükséges eljárások, illetve jogszabályok is A nemzetközi példák alapján az interoperabilitási keretrendszerek struktúrájukat tekintve alapvetıen három fı részre tagolhatók, a külföldi bevált gyakorlatnak megfelelıen ezt a tagolást célszerő betartanunk a magyarországi keretrendszer tervezése és kivitelezése során is: • • • •
Szervezeti interoperabilitás; szemantikai interoperabilitás; technológiai interoperabilitás: Mőszaki szabványok és specifikációk;
• implementációs támogatás; • mőködési folyamatok. A felsorolt három fı terület közül, csupán az egyik foglalkozik nagyrészt technológiai kérdésekkel, a másik két megközelítésben inkább rendszerszervezési, igazgatásszervezési kérdések merülnek fel. Ettıl függetlenül az egyes intézmények interoperabilitásának kialakítása során a követelmény elemzési/specifikálási és tervezési fázisokban rendre mindhárom szintet érintenünk kell. Az Európai Unió illetékesei fontosnak tartják, hogy a nemzeti e-kormányzati törekvések kapcsán a tagállamok vegyék figyelembe az unió szintjén megfogalmazott prioritásokat is. Ennek hiányában ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy a nemzeti e-kormányzati technikák és szolgáltatások bevezetése akaratlanul is korlátok kialakulásához vezethet az Európai Unió egységes belsı piaca és a négy alapszabadság, illetve az unió szintjén kiépített/kiépítés alatt álló informatikai rendszerek és szolgáltatások zavartalan mőködése útjában. Ez megtörténhet például akkor, ha egy tagállam polgára vagy vállalkozója elektronikus kapcsolatot kíván teremteni/fenntartani egy másik tagállam kormányzati intézményeivel, de a saját országában kialakított e-kormányzati rendszer ezt nem teszi lehetıvé, mert nem interoperábilis a más tagállamokban vagy Európai Unió-szinten kiépített rendszerekkel. Az unió szempontjából ez azt jelenti, hogy nem sikerült megteremteni a nemzeti határokon átívelı sokrétő mobilitást, ami pedig az integráció alapfeltételeinek és célkitőzéseinek egyike. A tagállamok közötti interoperabilitás megvalósításáért felelıs IDA program a következı célokat tőzte ki: 1. Az interoperabilitásra képes infokommunikációs rendszerek kiépítése mind a tagállamokra, mind a közösségre komoly feladatokat ró, ezért a költségeket is méltányosan kell megosztani a tagállamok és a közösség között. El kell kerülni a szükséges eszközök és erıforrások szétaprózódását, az eltérı megközelítéseket. Kiemelt cél, hogy maximálisan alkalmazzák a közösségi szabványokat, specifikációkat, kormányzati hálózati megoldásokat annak érdekében, hogy valós interoperabilitás alakuljon ki az infokommunikációs rendszerek között. 2. Az interoperabilitási képesség magas szintjét kell elérni a különféle közigazgatási ágazatokon belül és között, illetve szükség esetén a magánszektorral, a tagállamokban létesített telematikai hálózatok között, továbbá a tagállamok és a Közösség között . 3. Meg kell valósítani a telematikai hálózatok konvergenciáját egy, a Közösség és a tagállamok rendszerei közötti telematikai interfészen keresztül. 4. A tagállamok közigazgatási rendszerei és a Közösség részére anyagi haszonnal kell járnia, hogy egyszerősödnek az eljárások, egyes mőveletek, csökken a karbantartási igény, felgyorsul az új hálózatok létesítésének és a meglévı hálózatok bıvítésének a folyamata, teljes mértékben biztosított lesz a biztonságos és megbízható adatforgalom. 5. Ki kell terjeszteni a telematikai hálózatok által nyújtott elınyöket a Közösség vállalkozásaira és az Európai Uniórópai Unió polgáraira egyaránt. El kell terjeszteni a legjobb gyakorlatokat és az innovatív telematikai megoldások kidolgozását a közigazgatási rendszerekben.
A hírlevél szerkesztıi: Csótó Mihály Rab Árpád Borovitz Tamás Annotációk: Nyáry Mihály Simon Éva Jogi hírek: Simon Éva Cikkek: Borovitz Tamás
