EURACADEMY OBSERVATORY “AZ INFOKOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK ÁLTAL TÁMOGATOTT ÉLETHOSSZIG TARTÓ TANULÁS EURÓPAI OBSZERVATÓRIUMA A VIDÉKI EGYÉNI VÁLLALKOZÁSOK, MIKRO– KIS– ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK SZÁMÁRA”
WP3.1 Beszámoló az oktatással foglakozó szervezetek között végzett vizsgálatról Magyarország
Kukorelli Irén Tóth Péter MTA RKK NYUTI Győr 2007
Bevezetés Módszertan 3.1 A szervezetek alapadatai 3.2 A szervezetek által nyújtott képzések, oktatás 3.3 Az oktatottak csoportjai, az átadott ismeretek minősége 3.4 A válaszadók személyes véleménye a témakörről 4. Következtetések Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák Táblázatok Hivatkozások I. Melléklet Válaszadó szervezetek II. Melléklet Legjobb gyakorlatok listája III. Melléklet A kérdőív
2
3 3 5 9 15 18 20 21 21 22 23 23 26 27
Bevezetés Az Euracademy Observatory egy, az Európai Unió Leonardo programja által finanszírozott nemzetközi kutatási projekt. A kutatásban részt vevő országok a következők: Görögország, Magyarország, Németország, Finnország, Spanyolország, Nagy-Britannia, Lengyelország. A projekt a rurális területeken élők által igénybe vehető oktatási és továbbképzési kapacitás felmérését és annak hasznosulását tűzte ki célul: különös tekintettel a munkanélküliek és , a KKV-k, mikorvállalkozások alkalmazottai és az önfoglalkoztatók számára igénybe vehető szolgáltatásokra. Az oktatási tevékenység során további szűrőkritériumként az oktatási folyamat során IT technológiákat (az e-learning technikái mellett az email, webkamera, internet, multimédia használata is ide tartozik) alkalmazó és az élethosszig tartó tanulás ideológiáját szem előtt tartó oktatási kínálat felmérését tűztük ki célul. Az alábbi összefoglaló a projekt 3.1-es Workpackagenek összefoglalója. Ennek részeként az egyes nemzetek oktatási kínálatának felmérésére került sor a fent említett kritériumok figyelembe vételével. A vizsgálatot a projektben részt vevő 7 országban végzetük el, amelynek eredményeképpen a legjobb gyakorlatok és az egyes nemzeti karakterek tulajdonságok kiemelésén túl az összehasonlításra is sor kerülhet. Ehhez nyújt alapot az egyes nemzeti kérdőívek adataiból képzett, a projekt végeztével a nagyközönség számára elérhetővé tett adatbázis is.
Módszertan A kutatást a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete végezte el 2006 tavaszán. Ahogy azt már a korábban jeleztük a Magyarországról írott jelentésünkben (WP2), jelen pillanatban nem található a kutatott témával behatóbban foglalkozó kutatás, sem adatbázis a képzéseiket IKT-val támogató intézményekről, tevékenységükről. A magyar szolgáltatók listája alapjául a Felnőttképzési Akkreditációs Bizottság által kiadott, az internetről letölthető, adatbázis szolgált. Ebben szerepel minden olyan, képző intézmény, ahol felnőttképzéssel foglalkoznak és megfeleltek a Bizottság által
3
támasztott minőségi követelményeknek. Az országos lista 1278 szolgáltató nevét és székhelyének
címét
tartalmazta.
Ebből a listából válogattuk le azokat a
szolgáltatókat, amelyek a fent leírt kritériumoknak megfelelnek. Mivel a felmérés online kérdőíven zajlott, ezért fontos szűrőtényező volt a leválogatott szervezetek közül az elektronikusan elérhetőeket is leválogassuk. 654 olyan intézményt találtunk, számukra küldtük el a kísérőlevéllel az online kérdőív linkjét. (A kérdőív teljes terjedelmében a III. Mellékletben megtekinthető.) A válaszadási hajlandóság nagyon alacsony volt, ami az online kérdőívek alkalmazásánál nem meglepő. 89 kitöltést regisztráltunk,
ami
7,2%-os
válaszadási
hajlandóságot
takar.
A
célcsoport
lehatárolása a teljes populációhoz képest meglehetősen szűkre sikerült, így nagyon sok szervezet eleve hozzá sem kezdett a kitöltéshez. (Vagy a fogalmak eltérő értelmezése miatt szűkült le a válaszadók köre.) A kutatás következő szakaszában ezt a mintát szeretnénk felhasználni, de az oktatási piaccal kapcsolatos információk bővítése érdekében további adatgyűjtési módszerek alkalmazására is szükség lesz. A kérdőívet kitöltő és a témakörünkhöz legközelebb álló oktatási kínálattal rendelkező szolgáltatóktól interjú keretében további szolgáltatók elérhetőségét próbáljuk megszerezni, ahol a majdani, a szolgáltatásokat igénybe vevők, kérdőíveit lekérdezhetjük a WP 3.2 kutatásakor. További problémát okoz az a tény, hogy a céges oktatással foglalkozó tréningcégek nagy hányada nem akkreditáltatta magát a rendszerben – a nagyobb cégek számára speciális, a saját munkavégzésükhöz szükséges tananyag szükséges, aminek elsajátításához az akkreditált tanfolyamok nem elegendőek – így ők kiestek a kutatás látóteréből. A hólabdás mintavétel ebben a szegmensben is célravezető lehet a továbbiakban. Az
így
kapott,
nagyon
kisszámú
eredmény
semmilyen
szempontból
nem
reprezentálja a magyar, IKT-val támogatott felnőttoktatási piacot, kizárólag a kérdőívet kitöltő szolgáltatókra vonatkozik az eredmények bemutatása. Egyfajta állapotfelmérésként, a problémakörhöz való közelítésként fogható fel. Nem kerültek bele a vizsgálatba a magyar felsőoktatási intézmények távoktatási központjai – bár az IKT-vel támogatott képzések módszereinek kidolgozásában és alkalmazásában úttörő szerepet játszottak és játszanak ma is Magyarországon – mivel ott a felsőoktatás szegmenséhez kapcsolódó képzésekhez (egyetemi és főiskolai diploma megszerzésére irányuló távoktatás) használják fel ezeket a módszereket. Belekerültek viszont olyan felsőoktatási intézmények, ahol a 4
felsőoktatási szegmens mellett a felnőttoktatás is megjelent az intézmény képzési palettáján.
Eredmények Online kérdőívünket összesen 89-en töltötték ki. Ebből 51 kérdőív volt használható további elemzésre. (Ennyi kérdőív tartalmaz elegendő információt.) A többi kitöltő között 17 hagyta abba a kitöltést az első szűrőkérdés kitöltése után, mivel rájuk nem vonatkoztak a kutatásban megfogalmazott kritériumok, azaz nem élnek az IKT-k nyújtotta lehetőségekkel oktatási gyakorlatuk során. 21 további kitöltő nem folytatta a kitöltést a szűrő kérdés után sem, annak ellenére, hogy úgy nyilatkoztak, hogy használják az IKT-t oktatási tevékenységükhöz. (Ehhez nagyban hozzájárult a kérdőív online kérdőívhez képest bonyolultnak mondható szerkezete is. A kérdőívet többé-kevésbé kitöltőkről is elmondható, hogy a kérdőív vége felé több kérdés kitöltésére nem került sor.)
3.1 A szervezetek alapadatai Az 1. táblázatban látható, hogy a válaszadók kicsi százaléka használ IKT-t az összes szolgáltatásában, míg a többség (80%) csak néhány tréningjénél használja ezt a lehetőséget. Többnyire a hagyományos módszerek uralják az oktatásnak ezen szegmensét, főleg ha szűrőkérdés esetében kieső (azaz IKT-t egyáltalán nem alkalmazó) szervezeteket is ide számítjuk. 1. táblázat. A válaszadók megoszlása az IKT-k alkalmazása tekintetében (Q1) (n=51) N Néhány tréningjükben használják Minden tréningjükben használják Összesen
% 41
80,4
10
19,6
51
100,0
Forrás: online kérdőívek A szervezetek területi elhelyezkedése alapján az egész országot lefedik. A kiküldött kérdőívek és a visszaérkezett válaszok esetében a területi megoszlás hasonlóan alakult. A válaszadók közül 23-nak a fővárosban, 16-nak Nyugat-Magyarországon, 5-
5
nek pedig Kelet-Magyarországon van a székhelye. (A telefonos megkeresések során kiderült, hogy a fővárosi szervezetek nagy hányada gyűjtőszervezet, ahol a központ van a fővárosban, de további alszervezeteik működnek szerte az országban.) A válaszadók szervezetei egyenletesen oszlanak meg, a szervezetek típusa szerint, ami nem meglepő, hiszen az oktatási piac ezen szegmense abszolút liberalizált, egyaránt megtalálhatóak közintézmények, piaci cégek és nonprofit szervezetek. (2. táblázat) Az egyéb, nyitott kérdésre beírt válaszok majdnem mindegyike besorolható volt a három kategória valamelyikébe, kivéve egyet: egy egyházi fenntartású felsőoktatási intézmény is kitöltötte a kérdőívet, amely egyik kategóriába sem sorolható be maradéktalanul. A többi hat szervezetből kettő non-profit, egy állami fenntartású kettő pedig piaci alapon működő magáncég. 2. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása működési hátterük tekintetében (Q2) (n=51) n 14 18 12 7 51
közintézmény magán/piaci nonprofit egyéb Összesen
% 27,45 35,29 23,53 13,73 100,00
Forrás: online kérdőív A válaszadók több mint a fele (59,18%) önállóan működik, nem része semmilyen nagyobb szervezetnek. Itt jegyeznénk meg, hogy a több szervezet szövetségeként működő szervezetek (Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége) nehezen tudták magukat elhelyezni az alábbi kategóriákban, ezért őket is önálló szervezetként vettük be a táblázatba. A legtöbb, valamilyen nagyobb intézményhez kötődő válaszadó (13,73%) felsőoktatási intézményekhez kötődik, ami a felsőoktatási intézmények korábban már említett IKT-ban betöltött fontos szerepét tekintve nem meglepő. (3. táblázat)
6
3. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása aszerint, hogy kapcsolódnak-e más szervezetekhez (Q 3) (n=49) n 7 2
% 14,28 4,08
5
10,20
4 29 2 49
8,16 59,18 4,08 100
egyetem ipar és/vagy agrárkamara egyéb szakmai szervezet, társaság akkreditációval és végzettségek elismertetésével foglakozó szerv önálló szervezet egyéb Összesen
Forrás: online kérdőívek Témánk szempontjából fontos, hogy az adott szervezetek mely szektorokhoz kötődően hirdetik meg tanfolyamaikat illetve tréningjeiket. Túlnyomórészt a szolgáltatóiparhoz
köthetőek
a
válaszadók
által
meghirdetett
képzések,
a
legkevesebben a primer szektort jelölték be mint oktatási tevékenységükhöz köthető szektort (1. ábra). A kettő között a különbség majdnem ötszörös. Továbbá az jellemzi a válaszadókat, hogy többnyire csak egy szektorhoz köthető tevékenységük. A válaszadók több mint fele csak egy szektorhoz (ez általában a harmadik szektort jelenti) köthető oktatási tevékenységet végez (4. táblázat). 1. ábra A válaszadó szervezetek oktatási tevékenységének szektorkötődése (Q5).(N=51) 40
37 35
30
25
20
18
15
12 10
8
5
0
Mezőgazdaság
Ipar
Szolgáltatás
Forrás: online kérdőívek
7
Egyéb
4. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása a szektorokhoz való kapcsolódásuk szerint (Q5) (n=51) N nem specializálódott 1 szektorra specializálódott 2 szektorra specializálódott 3 szektorra specializálódott Összesen
% 5 28 7 11 51
9,8 54,9 13,7 21,6 100,0
Forrás: online kérdőívek Mivel az oktatási piac rendkívül nyitott Magyarországon, és kutatásunk során is csak a felnőttoktatási vonal és az IKT használata voltak kitételek a válaszadó szervezetek háttere, nagysága, működési területe és oktatási profilja nagyon eltérő volt. Jól mutatja ezt a szervezetek nagysága is, amire a főállású és mellékállású munkatársak és az oktatók számából lehet következtetni. A válaszadók között megtalálható a pár fős vállalkozás (oktatással foglalkozó Bt) és a húsznál több oktatót alkalmazó szervezet is, több száz alkalmazottal (egyetem). A válaszadók több mint felénél az oktatók száma nem éri el a 10 főt, ebből is többségében csak egy oktatót alkalmaznak (az összes válaszadó 37%-nál csak egy alkalmazott oktató, tréner dolgozik). A projekt során kutatásaink minden esetben a rurális területeken megvalósuló, a rurális területek lakosai számára szervezett oktatási paletta feltérképezésére tettek kísérletet. Ez a fajta lehatárolás azonban a képző szervezetek esetében nem él. Arra a kérdésünkre, hogy oktatási tevékenységükkel megcéloznak-e adott területi egységeket, különbséget tesznek-e rurális és a városias területek között, a legtöbb válasz nemleges volt (5. táblázat). A speciális terület kitétel pedig vagy országos lefedettséget, vagy azt az adott régiót vagy kistérséget takarta, ahol a szervezet központja van. 5. táblázat. A válaszadók tevékenysége területi lehatárolás szerint (Q8) (n=31) N
%
Rurális területek
2
6,4
Városias területek
7
22,6
15
48,4
Nincs ilyen különbség Speciális területek Összesen
7
22,6
31
100,0
Forrás: online kérdőívek
8
A speciális területre vonatkozó nyitott kérdésre a következő válaszok érkeztek: Észak-magyarországi régió, Dél-alföldi régió, Kárpát-medence, Nyugat-dunántúli régió, Szombathelyi egyházmegye.
3.2 A szervezetek által nyújtott képzések, oktatás Fentebb már említettük, hogy a szervezetek nagyon színes képet mutatnak mind méret, mind tevékenységi kör szempontjából, ezért a szervezetek által nyújtott oktatási és képzési kínálat elemzésekor is nehéz helyzetben voltunk. Az IKT-val támogatott képzések aránya az adott szervezet teljes képzési spektrumán belül így mindenhol más és más volt. A válaszadók többsége azonban nagyon kicsi arányról számolt be. Többségüknél az IKT-vel támogatott képzések aránya nem éri el az 50 %-ot az összes képzés között. A válaszadók által a tavalyi évben indított képzések többsége nem, vagy csak nagyon kis arányban célozta meg a kutatásunk számára fontos célcsoportokat. (A telefonos elbeszélgetések és az interjúk is kimutatták, hogy abban az esetben indítanak speciális csoportokat elérni kívánó képzéseket, ha erre külön támogatás szerezhető, a legtöbb esetben azonban nem szegmentálnak a megkérdezett szervezetek. A legnagyobb arányban a rurális területeken élő munkanélküliek jelentek meg, mint speciális csoport (6. táblázat). (A kérdőívben nem kérdeztünk rá konkrétan, de valószínűleg ezen esetekben a Munkaügyi Központok által kiírt, az oktatási szervezet által szerződéses munkában elvégzett oktatási tevékenységről van szó, amely az elhelyezkedéshez szükséges új ismereteket, átképzéseket jelent.)
9
6. táblázat A megkérdezett szervezet által a tavalyi évben indított képzések irányultságának megoszlása a kutatás célcsoportjai között (Q11)
1-10% nagyvállalatok dolgozóinak (17 válaszadó) Rurális területek KKV alkalmazottainak (15 válaszadó) városias területek KKV alkalmazottainak (17 válaszadó) rurális területek munkanélküliek (20 válaszadó) városias területek munkanélküliek (18 válaszadó) egyéb speciális csoportnak (8 válaszadó)
11-20%
21-30%
31-40%
41-50%
51% vagy annál több
9
2
1
3
0
2
9
2
0
3
0
1
7
3
2
4
0
1
6
5
4
2
2
1
7
3
3
1
3
1
3
0
1
0
2
2
Forrás: online kérdőívek A
speciális
csoportok
nyílt
kérdésre
a
következő
válaszok
érkeztek:
államigazgatásban dolgozók, diákok, kulturális területen dolgozók, print és elektronikus médiában dolgozók. A különböző IKT módszerek használatában toronymagasan az ún. blended learning (távoktatási módszerek és a tantermi oktatás elegye) vezet, az erre a kérdésre válaszadó szervezetek több mint a fele beírta ezt a módszert. A többi módszer említettsége ehhez képest rendkívül alacsony volt (2. ábra). A blended learning mellett még egy, ehhez nagyon hasonlító módszer került többször említésre, az oktatói felügyelettel végzett távoktatás. Hogy miért pont ezek a válaszadók által előszeretettel használt módszerek arra talán az IKT támogatott képzésekben elöljáró felsőoktatás adhat választ. Itt használatosak a távoktatásban a
fent említett
képzések, a módszertanuk is itt kristályosodott ki. A többi módszer nem annyira elterjedt, közismert. A legtöbb szervezet (a válaszadók 45%-a, 23 szervezet) csak egy módszert használ oktatási gyakorlatában, 6 szervezet kettőt, 1 szervezet hármat, 2 pedig négyet.
10
2. ábra Használt IKT módszerek említettsége (Q12)(N=24) 35
29
30
25
20
15
10
8 5
5
1
1
0 Távoktatás, önellenőrzéssel
Távoktatás, oktatói felügyelettel
Blended learning (távoktatás Tantermi oktatás elektronikus és tantermi oktatás elegye) segédlettel
Egyéb
Forrás: online kérdővek adatai Szintén fontos tényező, hogy az oktatási módszereket az adott lehetőségekhez mérten milyen technológiákkal támogatja az intézmény. A válaszokból jól látható, hogy bár Magyarországon és a cégeknél minden adott infrastrukturálisan ahhoz, hogy szofisztikált eszközök használatával segítség hallgatóikat az új tudás megszerzésében ezeket a lehetőségeket a válaszadó szervezetek nem használják ki. Ezt támasztja alá az a tény, hogy a válaszadók döntő többsége a különböző anyagok,
segédletek
letölthetőségét
biztosítja
csupán,
ennél
bonyolultabb,
komplexebb eszközöket nem használ (3. ábra). Az eszközhasználat tekintetében tehát ebben az esetben az IKT inkább csak a papíralapú anyagokat helyettesíti és teszi elérhetővé digitális formában, de sem a gyakorlást, sem egyéb elemeit az oktatási folyamatnak nem veszi át. Szintén a távoktatási hagyományok miatt terjednek a webalapú oktatási felületek (pl: Moodle), a válaszadó szervezetek közül 8-an használnak ilyen rendszert.
11
3. ábra Oktatás során használt kommunikációs rendszerek említettsége (Q13) (N=24) 18
17
16
14
12
10
8
8
6
4
2
2
1
1
intranet
blog
0
e-learning
letöltés
egyéb módszer
Forrás: online kérdőívek adatai Az oktatás során használt eszközök megválasztása is a fentebb ismertetett helyzetet támasztja alá. A kérdőívben felsorolt eszközök közül a napjainkban hagyományosnak tekinthető audiovizuális eszközök kapták a legtöbb említést. A videó és a CD alapvetően régi, az oktatásban jól megszokott szemléltetőeszközök, nem csoda hát, ha a legtöbben ezeket jelölték a válaszadók közül (4. ábra). A két hagyományosnak mondható eszköz mellett többen használják az emailt is, ami véleményünk szerint inkább a kapcsolattartást segíti elő és nem az oktatási folyamat során használatos eszköz. A többi eszközt csak a válaszadók kis csoportja használja. A válaszadók közül 9 kettő eszközt, 8 pedig hármat jelölt, 4 szervezet négyet. (28-an nem jelöltek egy eszközt sem.)
12
4. ábra Oktatás során használt eszközök említettsége (Q14) 25
20
20
19
15
14
10
5
3 2
2 0
0
chat
fórum
videó
webkamera
email
cd
egyéb
Forrás: online kérdőívek adatai Egy szervezet írta azt, hogy az oktatáshoz digitális tankönyvet használnak. 5. ábra A számítógép-használat helyszínének megoszlása az oktatottak körében (Q15) (N=25)
Forrás: online kérdővek adatai Mivel a képzések nagy hányada távoktatásos-jellegű és dominál a blended learning, ezért az oktatottak számítógép-használata az otthoni és az oktatás helyszínén
13
folytatott géphasználat között oszlik meg. Az ECDL és KRESZ tanfolyamokon egyértelműen a képzőhely számítógéptermei a preferáltak (5. ábra). Egy szervezet írta azt, hogy tanfolyamaihoz a számítógép-használat nincs helyhez kötve. A képző szervezetek nagyon különbözőek voltak a tekintetben is, hogy milyen régóta élnek az IKT biztosította technológiákkal, eszközökkel oktatási praxisukban. A válaszadók közül a legrégebb óta azok a szervezetek alkalmazzák az új technológiákat, ahol a képzésekkel magának a technológiának a megismertetése a cél. Ezen szervezetek tapasztalata több mint tíz év, tizenöt év volt a leghosszabb idő, amit szervezet bejelölt. A szervezetek többsége (a válaszadó 30 cég fele) 1-5 év óta használja a fent említett technológiákat munkája során. Az IKT-vel támogatott képzések indításakor a cégek nagy hányada a piac igényei, a nagyvállalatok illetve a KKV-k által támasztott kereslet miatt indított képzéseket (7. táblázat). A kormányzati ill. uniós források pályázhatósága kevésbé voltak meghatározó a szervezetek számára IKT-alapú képzések szervezésében. Az egyéb válaszok mögött számos stratégia és elképzelés körvonalazódott. A válaszok között szerepelt, az oktatás minőségének javítása, a szakmai fejlődés és az igényesség, mit tényező illetve az informatikai tudás terjesztésének missziója is. 7. táblázat IKT alapú képzés indítás okainak megoszlása (Q17) (N=26) cégek támasztotta igény támogatás (kormányzati, EU) Egyéb Összesen
n 11
% 42,3
3 12 26
11,5 46,2 100
Forrás: online kérdővek adatai A legtöbben a szakmai fejlődés iránti igényt, a piacnyerést és a versenyelőnyt fogalmazták meg mint az IKT alapú képzések indításának legfontosabb motiváló tényezőjét. Ezek az elemek is mind a piaci szektorban elérendő siker alapjául szolgálnak, nincsen kapcsolatuk a támogatásokkal. A válaszok között megtalálható volt még a praktikusság és az oktatás folyamatának az egyszerűbbé tétele iránti igény is illetve az adott témakörhöz kapcsolható eszközigény is, amely inkább oktatás módszertani változást feltételez.
14
3.3 Az oktatottak csoportjai, az átadott ismeretek minősége Az egyes képzések esetében fontos tényező, hogy a képzés milyen minősítést ad a résztvevők számára. A szervezetek válaszai között meglepően magasnak tűnő nemzetközileg elismert minősítések többnyire a sikeres ECDL vizsga letétele után adott nemzetközi számítógépkezelői jogosítványt jelenti. Az államilag elismert minősítés pedig a felnőttoktatásban a leggyakoribb minősítés, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő képzés papírja. A szervezetek túlnyomó többsége ilyen végzettséget, minősítést kínál (8. táblázat). A saját oklevelet használókról nem tudtunk meg több információt, nem nevezték meg, hogy milyen típusú a saját oklevelük.
Továbbá
az
államilag
elismert
minősítések
között
megjelent
a
járművezetői igazolvány, a nyelvvizsga-bizonyítvány, a certified emarketer és az Oracle cég magyar bizonyítványa. A választ adó szervezetek (26 db) közel 90 %-a nyilatkozott úgy, hogy valamilyen minőségbiztosítási rendszert működtet oktatási tevékenysége során. 8. táblázat Az egyes képzések által megszerezhető minősítések megoszlása (Q18) (N=26) n államilag elismert minősítés nemzetközileg elismert oktatási intézmény saját oklevele Egyéb Összesen
% 19 12
15,7 23,6
5 1 26
9,8 2 100
Forrás: online kérdővek adatai
Az alábbi alkalmazott minőségbiztosítási rendszereket említették a válaszadók (a rendszer neve mellet zárójelben feltüntettük, hogy hány szervezet említette) •
ISO 9001 (13)
•
FAT (Felnőttképzési Akkreditációs Tanács) (4) 1
•
Comenius (3)
•
ECDL Alapítvány (1)
1
Négy válaszadó írta be a Felnőttképzési Akkreditációs Tanácsot. Ezzel az akkreditációval minden megkérdezett szervezet rendlelkezik és nem jelent olyan időszakos felülvizsgálatot, mint a többi minőségbiztosító rendszer.
15
•
EFQM(1)
•
Saját rendszer (2)
•
IMIP (1)
A fentiekben már beigazolódott, hogy a válaszadó szervezetek többsége piaci alapon működteti tevékenységét. Ezt a tényt a képzésiek finanszírozásának megoszlása is alátámasztja (9. táblázat). Feltűnően kicsi a kizárólag eu-s és kormányzati forrásokból finanszírozott képzések száma. Az állami szerepvállalás azonban nem kihagyható, ezt mutatja, hogy a válaszadók 40%-a részfinanszírozott képzéseket visz, ahol a költségek egy hányada támogatásból érkezik. Majdnem ugyanekkora arányban találhatóak olyan képzések, ahol a képzés díja egyedül a résztvevőt terheli. Amennyiben a kategóriákat összesítjük, a támogatás nélküli (vagy a résztvevő, vagy a munkáltató által finanszírozott) képzések aránya ugyanakkora mint a támogatott képzéseké, azzal a különbséggel, hogy a támogatott képzéseknél önrész is működik. 9. táblázat A szervezetek képzéseinek megoszlása aszerint, hogy ki finanszírozza azokat (Q20) (N=28) n munkaadó fizet résztevevő fizet eu-s és kormányzati források egy része támogatás, egy részét a résztvevők fizetik egyéb forrás Összesen
% 4 9 2
14,29 32,14 7,14
11 2 28
39,29 7,14 100,00
Forrás: online kérdővek adatai Az egyéb forrást megnevezők a Munkaerőpiaci Alapot említették, amit a munkaadók befizetéseiből tartanak fent, de kormányzati forrásként működik. 2 A tanfolyamok sokszínűsége miatt az általunk kutatni kívánt különböző csoportok (férfiak-nők, munkanélküliek, rurális területeken élők) részvétele az oktatásban nem mérhető fel pontosan. A kapott válaszok nem vezettek 2
A Munkaerőpiaci Alap forrásai Magyarországon a következők: munkaadói járulék, munkavállalói járulék, rehabilitációs járulék, szakképzési hozzájárulási kötelezettségből képzési alaprészbe történő befizetések, állami költségvetés, egyéb befizetések. Az alapnak több, oktatással, felnőttképzéssel kapcsolatos alaprésze működik. Ilyenek a: képzési alaprész (szakképzési hozzájárulásból történő befizetés), decentralizált keret (munkaügyi központok döntenek róla), központi keret (a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testülete dönt róla) és a felnőttképzési célú keret (az Országos Felnőttképzési Tanács tesz javaslatot rá és a miniszter dönt róla).
16
hasznosítható eredményekhez. Nem beszélve arról, hogy azok a szervezetek, amelyek képviselőivel volt módunk a későbbiekben személyesen is beszélni, elmondták, hogy ilyen bontásban nem gyűjtenek adatokat oktatottaikról, kizárólag akkor, ha a támogatott oktatás külön, egy adott csoport számára készül. Általánosságban elmondható, hogy a férfiak és a nők aránya megegyezik, a KKV-k alkalmazottainak és az önfoglalkoztatók aránya nagyon alacsony (többségében 20% alatti). A legnagyobb szóródást a munkanélküliek részvételi aránya mutatta, ahol, aszerint, hogy az adott szervezet munkáját meghatározza-e a regionális munkaügyi központok által kiírt képzések illetve az egyéb támogatott képzések vitele lehet nagyobb, vagy kisebb ez az arány. Szintén fontosak azok a követelmények amelyek a sikeres képzéshez szükségesek, legyen szó technikai, vagy a hallgatók hozzáállásával kapcsolatos elvárásokról, amelyek az IKT használat miatt kicsit eltérnek a hagyományos oktatás által
támasztott
követelményektől.
Az
IKT
támogatott
képzések
körülbelül
ugyanakkora hányadához szükséges az otthoni internet-kapcsolat és számítógép, mint csak számítógép. A válaszadók egynegyede speciális szoftver(eke)t is használ az oktatási folyamat során (6. ábra). 6. ábra A sikeres IKT támogatott képzésekhez szükséges alapvető követelmények említettsége (Q24) (N=26) 12
11 10
10
8
8 7
6
4
2
1
0
internet
pc
pc és internet
szoftver
egyéb
Forrás: online kérdővek adatai A tanulói tulajdonságok közül a legtöbbször említett elem az elkötelezettség, ezt három szervezet kivételével mindegyik válaszadó bejelölte. A válaszadók fele írta az
17
önfegyelmet és a koherens gondolkodást, mint a sikeres végzéshez szükséges tulajdonságot.
Az
egyéb
kategóriát
választószervezetnél
megjelent
az
új
technológiák iránti nyitottság is. 7. ábra A sikeres IKT támogatott képzés elvégzéséhez szükséges tanulói tulajdonságok említettsége (Q25) (N=26) 25
23
20
15
13
13
10
6 5
1 0
önfegyelem
elkötelezettség
kritikus gondolkodás
koherens gondokodás
egyéb
Forrás: online kérdővek adatai
3.4 A válaszadók személyes véleménye a témakörről A kérdőív utolsó részében a szervezetek saját véleményét próbáltuk feltérképezni az IKT támogatott képzések kapcsán. Az általunk fontosnak tartott, a jól kivitelezett oktatás végigviteléhez szükséges szervezeti és infrastrukturális elemek mindegyikét fontosnak tartották a szervezetek is (8. ábra). Az infrastruktúra és a jó stáb megléte a válaszadók mindegyike számára elengedhetetlen. Hasonlóan fontosnak tekintik a finanszírozást is. A marketing, a stratégia egyforma említettséget ért el. A legkevésbé fontos – a szervezetek fele jelölte be – az adminisztráció volt.
18
8. ábra Jól kivitelezett IKT támogatott képzések viteléhez szükséges elemek említettsége (Q23) (N=26) 30
26
26
25
24
20
17
17
15
13
10
5
0
infrastruktúra
stáb
adminisztráció
stratégia
finanszírozás
marketing
Forrás: online kérdővek adatai Rákérdeztünk továbbá arra is, hogy a rurális területeken kivitelezett képzések végigvitelében milyen problémákkal kell szembesülnie a képzőintézményeknek. Annak ellenére, hogy a szervezetek kicsi hányada foglalkozik ilyen képzésekkel, mégis markáns válaszok érkeztek (9. ábra). A legtöbben az infrastruktúra hiányában látják a legnagyobb problémát. (Ez valójában nem igaz, hiszen a vidék az elmúlt három évben gyakorlatilag felzárkózott IT infrastruktúra ellátottság szempontjából a városi területekhez. (ITTK, 2007). Ezzel szemben a kutatások által is alátámasztott problémákat (digitális írástudás és az érdeklődés hiánya) alacsony említettséget kaptak a mi kérdőívünkben. Az infrastruktúra mellett a finanszírozás hiányát is problémának tartja a válaszadók kicsit több mint fele. Fentebb már jeleztük, hogy ilyen jellegű pályázatok illetve programok elvétve voltak hazánkban, tehát ez a megállapítás megegyezik a valósággal.
19
9. ábra A rurális területeken működtetett IKT alapú képzések legnagyobb problémaköreinek említettsége (Q24) (N=26) 20
19
18 16
16
14 12
10
10
8
8 6 4
3
2 0
finanszírozás nem megoldott
nincs megfelelő infrastruktúra
az érintettek szerint nem digitális írástudás hiánya nincs megfelelő csapat szükséges az IKT eszközök ismerete
Forrás: online kérdővek adatai A legkisebb említettséget a megfelelő csapat hiánya kapott, a válaszadók közül csak hárman látták ezt a jó oktatás problémájaként. Végezetül arra kértük a szervezetek képviselőit, hogy írják le véleményüket arról, hogy miben tudná segíteni az IKT alapú képzés a rurális területek fejlődését, az ott élők életszínvonalának emelésében. Az itt kapott válaszok nagy hányada az esélyegyenlőség-teremtő mivoltát emelte ki az IKT alapú képzéseknek, amivel felzárkóztathatóak a rurális területeken élők. Ennek a gondolatkörnek egy gyakorlatias elemeként például a rossz közlekedési viszonyokból származó hátrányok megszűntetése merült fel.
4. Következtetések A vizsgálatot nagyban megnehezítette az a tény, hogy a képző szervezetekről nem létezik lista ebben a bontásban. A kérdőívet kitöltők közé így kerülhetett több olyan képzéssel foglakozó intézmény, amelyeknek az adatai nem szolgáltak megfelelő információval a témával kapcsolatban. Ilyenek például az autós iskolák, vagy a közoktatási intézmények, akik a képzési paletta bővítésével tudják fenntartani a kötelező szolgáltatásaikat. Másik nagy csoportként a nyelviskolák emelhetőek ki, ahol a multimédia használata kezdetektől fogva az oktatás szerves része. További
20
probléma, hogy a szervezeteknek nincs birtokában a hallgatóságukról információ olyan bontásban, amit a jelen kutatás megkövetelt volna. Általánosságban elmondható, hogy a szervezetek többsége piaci alapon működő cég, az IKT-t a versenyképességük növelése miatt kezdte alkalmazni, nem a különböző támogatások hatására. Ennek ellenére nem tartják megfelelőnek a finanszírozást. Szintén a piaci működés jeleként értelmezhető az általánosan mindenhol alkalmazott minőségirányítási rendszerek jelenléte. A szervezetek által nyújtott képzések nagyon sokrétűek, azonban a szofisztikáltabb módszerek, technikák használata még nem jellemző rájuk. A többség csak mint segédletként, a papíralapú információközlés kiváltójaként tekint az IT-eszközökre.
Ábrák és táblázatok jegyzéke Ábrák 1. ábra A válaszadó szervezetek oktatási tevékenységének szektorkötődése (Q5).(N=51) 2. ábra Használt IKT módszerek említettsége (Q12)(N=24) 3. ábra Oktatás során használt kommunikációs rendszerek említettsége (Q13) (N=24) 4. ábra Oktatás során használt eszközök említettsége (Q14) (N=24) 5. ábra A számítógép-használat helyszínének megoszlása az oktatottak körében (Q15) (N=25) 6. ábra A sikeres IKT támogatott képzésekhez szükséges alapvető követelmények említettsége (Q24) (N=26) 7. ábra A sikeres IKT támogatott képzés elvégzéséhez szükséges tanulói tulajdonságok említettsége (Q25) (N=26) 8. ábra Jól kivitelezett IKT támogatott képzések viteléhez szükséges elemek említettsége (Q23) (N=26) 9. ábra A rurális területeken működtetett IKT alapú képzések legnagyobb problémaköreinek említettsége (Q24) (N=26)
21
Táblázatok 1. táblázat. A válaszadók megoszlása az IKT-k alkalmazása tekintetében (Q1) (n=51 2. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása működési hátterük tekintetében (Q2) (n=51) 3. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása aszerint, hogy kapcsolódnak-e más szervezetekhez (Q 3) (n=49) 4. táblázat A válaszadó szervezetek megoszlása a szektorokhoz való kapcsolódásuk szerint (Q5) (n=51)
5. táblázat. A válaszadók tevékenysége területi lehatárolás szerint (Q8) (n=31) 6. táblázat A megkérdezett szervezet által a tavalyi évben indított képzések irányultságának megoszlása a kutatás célcsoportjai között (Q11) (N=26) 7. táblázat IKT alapú képzés indítás okainak megoszlása (Q17) (N=26) 8. táblázat Az egyes képzések által megszerezhető minősítések megoszlása (Q18) (N=26) 9. táblázat A szervezetek képzéseinek megoszlása aszerint, hogy ki finanszírozza azokat (Q20) (N=28)
22
Mellékletek jegyzéke I. Melléklet A kérdőívet kitöltő szervezetek listája II. Melléklet Legjobb gyakorlatok gyűjteménye III. A magyar kérdőív
Hivatkozások ITTK (2007): Magyar információs társadalom jelentés 2006. Budapest.
I. Melléklet Válaszadó szervezetek
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24. 25. 26.
MÚOSZ Bálint György Újságíró Akadémia - Budapest IQSOFT - John Bryce Oktatóközpont Kft. - Budapest Adu Oktatási Központ – Csepel Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) - Budapest Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete – Budapest Sämling Kft. – Budapest Károli Gáspár Református Egyetem – Budapest Iqsoft - John Bryce Kft – Budapest Berlitz Hungary Kft – Budapest Prime Oktatóház Language School – Budapest Humán Rent Magyország Kft. NEXON Rt – Budapest Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem - Budapest Magyar Újságíró Szövetség – Budapest Nyíregyházi Regionális Képző Központ Magyar Népfőiskolai Társaság – Budapest MEDI-Ats Informatikai és Egészségügyi Kft. - Pécs Nyelvelde – Pécs EXCELLENT Oktatásszervezõ KFt - Balatonboglár Foglalkoztatást Elősegítő Oktató és Tanácsadó Kft. - Győr Edutop Kft – Szekszárd Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Oktatási Központ - Budapest Penta Unió Oktatási Centrum – Pécs Liberty Nyelviskola – Győr Burgenlandi Felnőttképzési Intézet - Szombathely Ritmo Gépjárművezető - Képző Kft. – Szombathely
23
28.
Dialóg Nyelvstúdió – Nagykanizsa
29. 30. 31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.
Gyarakiné és Társai Bt.- Békéscsaba Gyémánt Kft. – Debrecen Öveges József Gyakorló Középiskola és Szakiskola – Budapest Kocsárdi Attila – Dunaújváros Martineum Felnőttképző Akadémia – Szombathely Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ – Budapest FEOT Foglalkoztatást Elősegítő, Oktató és Tanácsadó Kft. – Győr Műegyetemi Távoktatási és Felnőttképzési Központ – Budapest Cegos Tanácsadó és Tréning Kft. – Budapest Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem – Budapest Békéscsabai Regionális Képző Központ – Békéscsaba Forrás Szakiskola – Pécs Britannica Nyelviskola – Pilisszentiván Pécsi Regionális Képzési Központ – Pécs Kanizsay Dorottya Egészségügyi Szakiskola – Budapest Civil Kollégium Alapítvány – Budapest Keszthelyi Akadémia Alapítvány – Keszthely Észak-magyarországi Regionális Képző Központ – Miskolc SZTE MFK – Hódmezővásárhely Mezőgazdasági Szakképző Iskola – Jánoshalma NYRKK – Nyíregyháza Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézet – Nyíregyháza Az Emberért, az Emberségért Alapítvány – Miskolc
24
25
II. Melléklet Legjobb gyakorlatok listája Módszer
Kurzus címe
Főbb témakör
Fok
Oktatás időtartama (óra)
ECDL kurzus Online újságírás Idő management Szállítmányozás Prezentáció Német nyelv Digital photo design Felszolgálás KRESZ oktatás Kulturális menedzsment
IT media management Szállítmányozás self-management nyelvoktatás Photoshop Vendéglátás Autósiskola
Alap Alap Alap Alap Alap Haladó Alap Alap Alap Középhaladó
80 60 16+5 30 16+5 300 38 392 60 400
26
A = önállóan végzett távoktatás B = távoktatás tutori segédlettel C =Blended learning D = Normál oktatás, elektronikus segédlettel
C A D D A D C D D C
III. Melléklet A kérdőív Euracademy Observatory WP3 Kérdőív O. SZŰRŐKÉRDÉS IKT-val támogatott kurzusokat szerveznek? Igen, néhányat Igen, mindegyik az Nem Amennyiben nem, akkor kérjük, ne folytassa a kérdőív kitöltését! A. A SZERVEZET ALAPTULAJDONSÁGAI 1. Name of respondent, address, e-mail / Válaszadó neve, email-címe, címe.
2. Name of organization / A szervezet neve Kérjük jelölje(9) a megfelelőt! 3. Az Önök szervezete milyen típusú szervezet Közintézmény Magán ha igen: Gazdasági Non-profit Non-profit Egyéb (kérjük írja le )…………………………………………. 4. Az Önök szervezete milyen egyéb szervezet részeként működik? Felsőoktatási intézmény Kamara Egyéb szakmai szervezet /tárasaság (pl: szakszervezet) Akkreditációval és végzettségek elismerésével foglakozó szervezet Egyéb (kérjük írja le) ……………………………………………………………………………………………... 5. Milyen szekorhoz köthető az Önök tevékenysége? Primér szektor (mezőgazdaság, erdészet, halászat) 27
Ipar Szolgáltatások (IKT, Turizmus, egyéb – kérjük, írja le) ………………………………………………...
Egyéb (kérjük, írja le) …………………………………………………………………………………………... 6. Hány alkalmazott dolgozik az Önök szervezeténél? (Írja a pontos a számot a mezőbe!) Főállásban Mellékállásban 7. Ebből hányan dolgoznak oktatóként, trénerként? 8. Az Önök szervezetének tevékenysége köthető-e adott területi egységhez? Speciális területekhez (kérjük, írja le) ………………………………………………………………... Rurális területekhez Városias területekhez Nem köthető tevékenységünk semmilyen területi egységhez sem
B. AZ OKTATÁSI TEVÉKENYSÉGRŐL 9. Kérjük, írja le, hogy milyen kurzusokat hirdettek meg az elmúlt 12 hónap során. (Amennyiben a kurzusoknak van honlapja, kérjük, adja meg azt is.)
10. A fent felsoroltakból hány volt IKT-val támogatott képzés? 11. Az IKT-val támogatott kurzusok közül hányat tartottak (az alábbi helyekre számokat írjon) nagyvállalat dolgozóinak rurális térségek KKV dolgozóinak KKV dolgozóknak városban Munkanélkülieknek rurális térségekben Munkanélkülieknek városban Egyéb (kérjük, írja le)…………………………………………………………………………………………………..
12. Az IKT-nak milyen típusát nyújtják? Távoktatás, önellenőrzéssel Távoktatás, oktatói felügyelettel 28
Blended learning (távoktatás és tantermi oktatás elegye) Tantermi oktatás elektronikus segédlettel Egyéb (kérjük írja le)…………………………………………………………………………………………….… 13. Milyen módszereket/eszközöket használnak a távoktatás során? Platformok:: E-learning környezet (pl: WebCT, Moodle; kérjük írja le) Letölthető anyagok honlapokon (dokumentumok, cikkek, stb) Intranet Személyes blog Egyéb (kérjük írja le)…………………………………………………………………………………………….… Eszközök: Chat Fórum Video- vagy audiokazetták Web-kamerás videokonferencia E-mailek CD-ROMs Egyéb (kérjük írja le)……………………………………………………………………………………………… 14. A tanulóktól elvárják, hogy a számítógépet Otthon használják Munkahelyen használják Az oktatás helyszínén használják Egyéb helyszínen (kérjük írja le)……………………………………………………
29
15. Kérjük írja le azt az 5 IKT-támogatott kurzusát, amit a legjobbnak tart. (Legjobb gyakorlatként bemutatható)
Kurzus neve
Kurzus témája
Igényelt tudásszint Alap Középfok, Magasszintű felhasználói ismeretek
Alkalmazott módszerek A = Távoktatás, önellenőrzéssel A tréning B = Távoktatás, oktatói felügyelettel időtartama C = (Blended learning (távoktatás és tantermi oktatás elegye) (óra) D = Tantermi oktatás elektronikus segédlettel
16. Hány éve foglakozik az Önök szervezete IKT alapú oktatással? (írjon
30
számot a dobozba)) 17. Mi volt az oka, hogy IKT támogatással indítottak képzéseket? KKV és nagy cégek által támasztott igény 3 Az elérhető eu-s támogatások miatt Egyéb (kérjük, írja le)………………………………………………………………………………………… C. AZ OKTATÁS RÉSZTVEVŐIRŐL 18. Milyen minősítést tanfolyamokkal?
szerezhetnek
meg
a
hallgatók
az
IKT
támogatású
Államilag elismert minősítés (kérjük, nevezze meg)………………………………………………… Nemzetközileg elismert minősítés (kérjük nevezze meg)………………………………………… Az oktatási intézmény saját oklevelét Egyéb (kérjük nevezze meg) 19. Műkedtet-e a szervezetünk valamilyen minőségbiztosításai rendszert? IGEN NEM Ha IGEN,kérjük írja le, hogy melyiket: 20. Hogyan finanszírozzák az IKT támogatású kurzusaikat? Az munkaadó saját maga fizet A résztvevők fizetik A részvételi díjat eu-s forrásokból fedezik Egy része támogatás, másik részt a résztvevők fizetik Egyéb (kérjük nevezze meg) 21. Milyen arányban vezsnek részt a tanfolyamokon? (százalékot adjon meg)
3
%
Férfiak
%
Nők
%
KKV-k és mikro-vállalkozások alkalmazottai
%
Önfoglakoztatók
%
Nagyvállalatok alkalmazottai
A KKV-k 250 főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek
31
%
Munkanélküliek
%
Rurális területeken élők (amennyiben ismert az adat)
22. Milyen alapvető követelmények szükségeltetnek ahhoz, hogy az önök IKT támogatású kurzusait elvégezze valaki? Infrastruktúra: Internet kapcsolat PC hozzáférés Hozzáférés a ma elérhető kommunikációs technológiákhoz (PC, DSL) Speciális szoftver használata Egyéb (kérjük, írja le)………………………………………………………………………………………… Személyes kívánalmak Önfegyelem Elkötelezettség a tanulás iránt Kritikus gondolkodás Koherens gondolkodás Egyéb (kérjük, írja le)
D. SAJÁT VÉLEMÉNY 23. Ön szerint mik szükségeltetnek a jól kivitelezett IKT támogatású oktatáshoz? Infrastruktúra Jól kiképzett stab Adminisztráció Stratégia Megfelelő finanszírozás Marketing Egyéb (kérjük, írja le)……………………………………………………………………….…………………… 24. Milyen problémák merülnek fel az IKT alapú oktatás kapcsán (főképp a rurális területeken)? A finanszírozás nem megoldott Nincs megfelelő infrastruktúra Az érintettek szerint nem szükséges az IKT eszközök ismerete/használata Digitális írástudás hiánya Nincs megfelelő csapat hozzá Egyéb (kérjük, írja le) ………..
32
25. Véleménye szerint milyen lehetőségeket rejt az IKT alapú oktatás (főképp a rurális területeken)?
26. Véleménye szerint a részvevőket mi motiválja arra, hogy IKT alapú oktatásra jelentkezzenek?
Köszönjük a segítséget!
33
