I. Bevezetés 1. Az intézmény bemutatása
3. oldal
2. Az intézmény környezete
4. oldal
3. Az intézmény tanulói közössége
5. oldal
4. Az intézmény meglévő kapcsolatrendszere
5. oldal
4.1. Együttműködés a kisebbségi önkormányzatokkal, szervezetekkel
5. oldal
4.2. Kapcsolatunk a szakmai irányítással
6. oldal
4.3. Kapcsolat a fenntartóval
7. oldal
4.4. A szülői ház és az iskola kapcsolata
7. oldal
4.5. Az iskolaszék szerepe gimnáziumunk életében
7. oldal
II. Nevelési program
8. oldal
1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1. Pedagógiai alapelvek
8. oldal
1.2. A nevelő-oktató munka célja
9. oldal
1.3. A nevelő-oktató munka feladatai
9. oldal
1.4. A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai
11. oldal
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
13. oldal
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
14. oldal
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
14. oldal
5. A sajátos nevelési igényű, illetve tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
16. oldal
6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
20. oldal
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos tevékenység
21. oldal
7.1. Az ifjúságvédelmi munka részterületei iskolánkban
23. oldal
7.2. Az iskola drog-prevenciós stratégiája
24. oldal
8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
31. oldal
9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
33. oldal
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök, felszerelések jegyzéke 11. A szülők, tanulók, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködése
34. oldal 35. oldal
12. Az intézmény egészségnevelési programja
36. oldal
12. Az intézmény környezeti nevelési programja
42. oldal
13. Az intézmény fogyasztóvédelmi nevelési programja
47. oldal
III. A kollégium kiegészítő pedagógiai programja
51. oldal
IV. Helyi tanterv
67. oldal
1. Az iskola óratervei, az előírt tananyag és követelmények
67. oldal
1.1. Óratervek
67. oldal
1.2. Az előírt tananyag és követelmények
68. oldal
2.
Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei
3.
4.
69. oldal
Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
70. oldal
Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben
71. oldal
betöltött szerepük, súlyuk 5.
A tanulók tanulmányi munkájának, magatartásának, szorgalmának ellenőrzése és értékelése
72. oldal
6.
Tantárgyi modulok értékelése, minősítése
75. oldal
7.
A magasabb évfolyamra lépés feltételei
75. oldal
8.
A tanulók fizikai állapotának mérése
75. oldal
9.
Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
77. oldal
IV. Záró rendelkezések 1. A Pedagógiai Program érvényessége, módosítása, nyilvánossága
78. oldal
2. A Pedagógiai Program elfogadása és jóváhagyása
79. oldal
I.
Bevezetés
1. Az intézmény bemutatása
Az intézmény arculata A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium körzeti beiskolázású intézményként a magyarországi közoktatás részeként megvalósítja a gimnáziumi nevelés és oktatás általános céljait és feladatait, s e mellett biztosítja a német kisebbség nyelvének tanulását, a német nyelven való tanulást, a magyarországi németség történelmének, szellemi és anyagi kultúrájának megismerését, a hagyományőrzést és hagyományteremtést, az önismeret továbbfejlesztését, a kisebbségi jogok megismerését és gyakorlását. Biztosítja a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését. Működése, tevékenysége és irányítása vallási és világnézeti tanítások igazságáról nem foglal állást, vallási és világnézeti kérdésekben semleges. Az iskola kollégiuma megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek az anyanyelvükön való tanuláshoz a lakóhelyükön nincs lehetőségük vagy a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani. A kollégium ezen alapfeladatain túl kis közösségekben végzendő kulturális, szervező feladatokra is felkészíti diákjainkat.
Az intézmény típusa: a) gimnázium: két tanítási nyelvű (német-magyar) 5 évfolyamos (nyelvi előkészítő évfolyammal induló) nemzetiségi gimnázium b) kollégium: (szakkollégiumi feladatot ellátó) speciális kollégium
Az intézmény telephelyei Gimnázium: 1203 Budapest, Serény utca 1. Kollégium: 1203 Budapest, Vízisport utca 7.
Mind az iskola, mind a kollégium arculatát alapvetően meghatározza a német nemzetiségi kultúra ápolása. Ez mind a nevelés – oktatás tartalmában, mind pedig az ezt megjelenítő külsőségekben megnyilvánul.
Tartalmában: -
nagy hangsúlyt kap a magyarországi német hagyományok, szokások tanítása (külön népismeret tantárgy keretében)
-
a magyarországi németek irodalma igen fontos szerepet kap a német irodalom tanításában
-
a német népzene, népdalok megismertetése jelentős helyet foglal el az ének-zene oktatásában
-
a nemzetiség története, jelentős személyiségeinek megismertetése valamennyi tantárgy oktatásának szerves részét képezi
Külsőségekben: -
az iskola tanulóinak ünnepi viselete falujuk, városuk német nemzetiségi népviselete
-
az intézmény – de különösen a kollégium – tárlói, vitrinjei állandó kiállításként ismertetik meg a német népcsoport öltözködési szokásait és életmódját
-
valamennyi osztály nemzetiségi ének- és tánc csoportként is működik, így népszerűsítve, továbbadva a németség hagyományos kultúráját
2. Az intézmény környezete
Az intézmény a főváros egyetlen „tiszta profilú” német nemzetiségi gimnáziuma és kollégiuma. A XX. kerületben a Csepel-szigeti és a soroksári németség által HÉV-vel, autóbusszal könnyen megközelíthető helyen, a Gubacsi híd pesterzsébeti hídfőjénél található.
Önállóan gazdálkodó intézmény, a gimnázium és a kollégium szakmai és gazdasági szempontból egyaránt közös igazgatású.
Az intézmény a német nemzetiségű családok gyermekeinek továbbtanulási igényei kielégítésén túl fennmaradó szabad férőhelyeire más nemzetiségű tanulókat is beiskoláz. Beiskolázási gondjaink nincsenek, amely egyértelműen az intézményi nevelés-oktatás színvonalával és a kedvező (70-80 %-os) egyetemi felvételi statisztikával magyarázható.
3. Az intézmény tanulói közössége
A tanulók többsége német nemzetiségű, zömmel teljes családból származik. Mintegy 50 %-uk kis vagy közepes – német nemzetiségűek által lakott – településről jár be naponta, illetve kollégista. Neveltségi szintjük alapvetően jónak mondható, ez részben a kis közösségeknek az erkölcsi normákat jobban megtartó hatásával magyarázható.
Pályaválasztási motivációjuk részben családi indíttatású, részben a német nyelv iránti érdeklődésből fakad. Tanulóink többségének tanulási attitűdjére jellemző a szorgalom, a kitartó munka. Ennek kialakításában, fenntartásában nagy szerepe van növendékeink családi tradíciójának, azok elvárásainak. Továbbtanulási szándékuk közel száz százalékos. Zömük valamelyik felsőoktatási intézményben kíván továbbtanulni. Választásuk nagyjából tükrözi az átlagos magyarországi szándékokat, természetesen a német nyelv magas szintű tudása által nyújtott előnyök kihasználásával.
A gimnáziumban és a kollégiumban egyaránt működik a diákönkormányzat. Működésüket az intézmény vezetése személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti (pedagógus segítő alkalmazása, helyiség biztosítása, rendezvényeik anyagi támogatása). Önszerveződésük, működésük még nem használja ki teljességgel a törvény és az intézmény által biztosított lehetőségeket.
4. Az intézmény meglévő kapcsolatrendszere
4.1 Együttműködés a kisebbségi önkormányzatokkal, szervezetekkel
Intézményünk programjában és éves munkatervében kiemelt feladatnak tekintjük a német nemzetiség kulturális és társadalmi életében való aktív részvételt. Kapcsolatunk az országos önkormányzattal (LdU) kiegyensúlyozott, korrekt. A Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzattal - mint az intézmény vonatkozásában jogilag illetékes kisebbségi képviselettel - szoros munkakapcsolatunk alakult ki. Több országos, fővárosi szintű, főként kulturális és oktatási jellegű eseményt iskolánkban együtt szervezünk
meg.
Több,
kerületi
német
kisebbségi
önkormányzattal
is
élő
a
kapcsolatunk.
Rendezvényeiken részt veszünk, tanulóink műsoraikkal színesítik azokat. Diákjaink közül többen is tagjai lakóhelyük nemzetiségi kulturális csoportjának. Ezen tevékenységüket elismerjük, támogatjuk. Osztályaink kulturális csoportjai rendszeres, szervezett „vidéki” fellépései jelentős mértékben hozzájárulnak a helyi önkormányzatokkal való kapcsolataink bővítéséhez. Iskolánk tanulói közül többen tagjai a GJU-nak (Gemeinschaft Junger Ungarndeutscher), így lehetőségük nyílik a politikai-társadalmi élet megismerésére, aktív részvételre a nemzetiségi ifjúsági szervezet munkájában. Intézményünk több országos, regionális illetve helyi szervezettel tart fenn kapcsolatot (Jakob Bleyer Gemeinschaft, Deutscher Kulturverein). Ezen szervezetek rendezvényein diákságunk, tanáraink és az iskolavezetőség tagjai is rendszeresen részt vesznek.
Ezeket a kapcsolatokat tovább kell erősíteni, természetesen megtartva az intézmény jelenlegi döntési jogköreit. A népismeret - Volkskunde - tantárgy jelenlegi szerepének növekedése, tananyagának átalakulása diákjaink közéleti szereplésének fokozódásához vezet.
4.2 Kapcsolatunk a szakmai irányítással
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Nemzetiségi Főosztálya szakreferense és az intézmény vezetése között napi munkakapcsolat alakult ki, így fontos információkhoz jutunk a nemzetiségi oktatást érintő szabályok, rendeletek, irányelvek változásairól. Az Országos Közoktatási Intézettől rendszeresen megkapjuk a hivatalos közleményeket, az Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny és az érettségi tételeit, valamint a kompetenciaméréssel kapcsolatos információkat. Esetenként írásban kérik javaslatainkat. Az Oktatási Hivatal Országos Közoktatási, Értékelési és Vizsgaközpont megalakulása óta többször is megkereste intézményünket, főként adatszolgáltatási kéréssel. Kiadványaikkal rendszeresen segítik munkánkat. Erre a továbbiakban is igényt tartunk. A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet intézményünk legfőbb szakmai továbbképző, segítő, ellenőrző partnere. Rendezvényeikről, továbbképzéseikről rendszeresen tájékoztatnak. Az elmúlt időszakban a fenntartó megbízásából több, az egész intézményre kiterjedő szakmai (szaktárgyi) vizsgálatot végeztek. A szakszerű elemzésen túl igen nagyra értékeljük a méréseket végző, órákat látogató szaktanácsadók korszerű szemléletet közvetítő,
segítő szándékát. Szükség van időnként az ilyen, szakmai hozzáértést és segítő szándékot tükröző külső megmérettetésre, főként kollégáink szakmai biztonságérzetének növeléséhez, az esetleges korrekciók elvégzéséhez, valamint az iskolavezetés munkájának segítéséhez.
4.3 Kapcsolat a fenntartóval
A fenntartó Fővárosi Önkormányzat levelei, utasítási rendszeresen, rendben eljutnak intézményünkbe. Működésünket az oktatási törvényen túl a kisebbségi törvény is szabályozza, így az esetleges eltérések miatt több egyeztetésre, türelemre van szükség az együttműködésben.
4.4 A szülői ház és az iskola kapcsolata
Leendő tanulóink szülei általában előzetesen tájékozódnak, ismerkednek iskolánkkal, melyhez minden segítséget megadunk. A szülők számára is lehetővé tesszük az óralátogatásokat, videofelvételeket tekinthetnek meg az intézményről, az oktatás jellegéről, a kulturális munkáról, ezen túl személyes beszélgetésre is lehetőséget adunk. Egyre gyakoribb, hogy egy család több gyermeke iskolánkban folytatja tanulmányait. Ez számunkra közvetlenül jelzi a szülők bizalmát, munkánk elismerését. A tanulók sikeres felvételi vizsgája után is megmarad az igény a kapcsolattartásra. A szülői értekezletek, fogadóórák, rendezvények időpontját egész évre vonatkozóan már szeptemberben tudatjuk a szülőkkel. Amennyiben a szülők igénylik, a kollégák a hivatalos időpontokon kívül is fogadják őket, sőt, gyakran a pedagógusok kezdeményezik ezeket a külön találkozókat. Telefonon, levélben is állandó a kapcsolattartás az osztályfőnökök és a szülők között.
4.5 Az iskolaszék szerepe gimnáziumunk életében
Intézményünk továbbra is fontosnak tartja az iskolaszék fennmaradását. Az iskolavezetés és az iskolaszék közötti együttműködést továbbra is szükségesnek tartjuk, különös tekintettel az iskola és a kollégium működését, profilját meghatározó kérdésekben. Az iskolaszék feladatait, jogköreit az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában rögzítettük. Az intézményben a szülők döntése alapján nem működnek külön szülői szervezetek, feladataikat az iskolaszék szülői oldala látja el.
II. NEVELÉSI PROGRAM
1. Az intézményben folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai
1.1 Pedagógiai alapelvek
Intézményünk küldetésfilozófiáját 1997-ben így fogalmazta meg: „Jó általános műveltséggel felvértezett, a német nyelvet jól beszélő, identitástudattal rendelkező, a társadalomba harmonikusan beilleszkedni tudó, konstruktív életvezetésű tanulók képzése.”
Intézményünk tanulói, tantestülete és a tágabb értelemben vett „iskolahasználók” az alábbiakat tekintik alapértékeknek, és ezek alapján fogalmazzák meg az iskola pedagógiai alapelveit:
a) Emberközpontúság,
ezen
belül
tanulóközpontúság
→
humanista
értékrendszer
közvetítése. b) Klasszikus értékközvetítés, mind a nevelés, mind a szaktudás területén, ugyanakkor korszerűség, nyitottság → gyakorlatorientált, a nevelési, tanítási-tanulási folyamat folyamatos fejlesztő ellenőrzésével, értékelésével segített korszerű tartalmak közvetítése, az ismeretek megszerzésének eszközjellegének hangsúlyozásával. c) Képességek szerinti fejlesztés → fejlettségi szinthez igazított tartalmaknak differenciált, individualizált módszerekkel, eszközökkel való elsajátítása. d) Konstruktív életvitel, harmonikus személyiségfejlesztés → szociálisan értékes (a közösség fejlődéséhez szükséges), ugyanakkor az egyén fejlesztése szempontjából is eredményes (individuális) tevékenységrendszer kiépítése. e) Hagyományőrzés és hagyományteremtés → a múlt, a származás tudatos vállalása, keresése, ápolása.
1.2 A nevelő – oktató munka céljai
Intézményünk pedagógiai tevékenységi rendszerében a nevelési folyamat nem módszer, eszköz, hanem maga a cél, amely a tanulók személyiségének harmonikus funkcionálását igyekszik tudatosan befolyásolni. Így fő célunk a tanulók személyisége, pszichikus összetevőinek arányos, tudatos fejlesztése. Mint a) személyes kompetencia – egészséges és kulturált életmódra nevelés b) az értelem kiművelése – tanulási motívumok fejlesztése, kognitív képességek fejlesztése c) szociális kompetencia – az alkotóképesség fejlesztése, tehetséggondozás
1.3 A nevelő – oktató munka feladatai
Nevelő
–
oktató
munkánk
céljainak
meghatározásakor
számba
vettük
az
azok
megvalósításához szükséges fő feladatainkat. Ezek konkretizálása, lebontása az alábbiak alapján történik: -
intézményünk tanulóinak életkora (14-19 éves korosztály)
-
az intézményben folyó nevelés, képzés „spektruma” → a tehetséggondozástól a hátránykompenzálásig
-
nevelő – oktató munkánk színterei: a tanórai munkától a tanórán kívüli szintekig
-
a tantárgyi programokban megfogalmazott nevelési feladatok, lehetőségek.
Alapfeladatunknak az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatását tartjuk. Ezen kulcskompetenciák a következők: •
Anyanyelvi kommunikáció
•
Idegen nyelvi kommunikáció
•
Matematikai kompetencia
•
Természettudományos és technológiai kompetencia
•
Digitális kompetencia
•
A hatékony, önálló tanulás
•
Szociális és állampolgári kompetencia
•
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
•
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség (kulturális kompetencia)
Kiemelt fejlesztési feladataink A kiemelt fejlesztési feladatok megvalósulásának színtere a nevelésen, oktatáson túl a kollégium, melynek programjai, rendezvényei nyitva állnak valamennyi tanuló számára.
Énkép, önismeret A Nemzeti Alaptantervben megnevezett értékek és kompetenciák csak akkor épülnek be a tanulók önképébe és válnak magatartást irányító tényezőkké, ha a tanulók maguk is részeseivé válnak az értékek megnevezésének, azonosításának, megértik következményeiket, és megismerik az elsajátított tudás, készségek működését, felhasználhatóságát. Ezért valamennyi nevelési-oktatási terület tan- és munkaterve foglalkozik az énkép, önismeret fejlesztésével. Ezen túl: minden tanuló részt vehet szakember (pszichológus) vezetésével az intézmény által szervezett önismereti tréningen.
Hon- és népismeret A hon- és népismeret tantárgy tantervében megfogalmazott követelményeken túl kiemelt figyelmet fordítunk a magyarság - többségi nemzet
- nemzeti kultúrájának, értékeinek
megismerésére is.
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Intézményünk, mint nemzetiségi iskola, közvetlenül is részt vállal a nemzetközi kapcsolatok ápolásában. Fokozottan ügyelünk az európai identitás erősítésére, és más kultúrák elfogadására.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A szaktárgyi lehetőségeken túl az intézményi diákönkormányzat erősítésével megteremtjük az aktív, tudatos állampolgári léthez szükséges ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság gyakorlásához szükséges teret, lehetőségeket.
Gazdasági nevelés Az intézmény fogyasztóvédelmi nevelési programja beépül minden nevelési-oktatási terület tantervébe, azzal a céllal, hogy a gazdaság alapvető összefüggéseit értő, és a javaikkal okosan gazdálkodni képes fiatalokat neveljünk.
Környezettudatosságra nevelés
A
tantestület
által
kidolgozott
környezeti
nevelési
program
középpontjában
a
környezettudatosságra nevelés áll.
A tanulás tanítása A hatékony tanulás módszereinek és technikájának elsajátíttatása, az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása, a könyvtári és más információs források használata a következőket tartalmazza: az alapkészségek fejlesztése; az előzetes tudás és tapasztalat mozgósítása; az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése; a csoportos tanulás módszerei;
kooperatív munka;
az emlékezet erősítése;
kialakítása; a gondolkodási kultúra fejlesztése;
célszerű rögzítési módszerek
az önművelés igényének és szokásának
kibontakoztatása; az egész életen át tartó tanulás eszközeinek megismerése, módszereinek elsajátítása.
A tanulás fontos színtere, eszköze az iskola könyvtára és informatikai bázisa. A hagyományos tantermi oktatást az iskola keretein belül is kiegészítik az egyéni tanulási formák. A tanulási technikák elsajátítására – főként 9. osztályban – tréningeket szervezünk, illetve a könyvtárhasználat és informatika tantervekben kitérünk az ismeretbővítés technikájának legújabb módszereire.
Testi és lelki egészség Célunk a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak, szokásoknak a kialakulását fejleszteni, amelyek a gyerekek, a fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását irányítják. Programjainkkal lehetőséget nyújtunk a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzéséhez.
Felkészülés a felnőtt-lét szerepeire Az iskolának – a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest – átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelten kezeljük a pályaorientációt, az élethosszig tartó tanulás szükségességét.
A nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai
Mindezen fő feladataink megvalósításának mikéntjét az a szemlélet szolgálja, hogy a tanuló mindig a személyére szabott segítséget kapja személyisége teljes kibontakozásához.
A tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése érdekében valamennyi területen olyan iskolai környezet megszervezésére és működtetésére van szükség, amelyben ezen irányú szükségleteik megnyilvánulnak és azok kielégítésére lehetőség nyílik, természetesen tudatosan tervezett és szervezett, a tanár és a diák együttműködését feltételező körülmények között. Céljaink megvalósításából következő munkafeladataink mellé egyértelmű elvárásokat kell megfogalmaznunk, amelyek részben a „központi programokból”, nagyrészt azonban saját minőségfogalmunk alapján megfogalmazott kívánalmainkból állnak.
Tantárgyi programjaink elkészítésekor figyelembe kell venni minden olyan tevékenységi lehetőséget, alkalmat, amely a tanórán vagy a tanórán kívül nevelési lehetőséget biztosít. (Elvünk: az ismeretek megszerzésének eszközjellege és az aktivizálás!)
Az eljárás és eszközválasztás szabadságának maximális tiszteletben tartásával, azok alkalmazásánál javasoljuk az alábbiak figyelembe vételét:
-
A nagyobb hatásfok elérése érdekében szükségesnek tartjuk az intézményben folyó minden nevelési célú projekt, tevékenység köztudottá tételét, lehetőség szerinti összehangolását,
eredményességének
publikálását.
Az
egyes
nevelési
oktatási
részterületek használják ki a projektoktatás lehetőségeit. A témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a
tanulók és pedagógusok közös
tevékenységére épüljön. -
Ügyelni kell a különböző színterű tevékenységek összehangolására, egymásra épülésére.
-
Fordítsunk gondot a teljes körűség biztosítására minden tevékenységben (gondoljunk a periférián lévőkre is!).
-
Munkánk során domináljanak az aktivizáló, bevonó modellek, módszerek.
-
A tanulók kapjanak döntési lehetőséget az őket érintő kérdésekben (érettségi tárgy, fakultációválasztás, stb.). Mindezekhez biztosítjuk a megfelelő információkat.
-
Nyissunk tág keretet a kortárs-kommunikációnak és a csoportos tevékenységnek (diákkörök: a pedagógus mint szervező, segítő, tanácsadó szakember működik közre).
2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Pedagógiai alapelveink megfogalmazásánál kiemeltük a harmonikus személyiségfejlesztés szempontjából is eredményes tevékenységrendszer kiépítését. Összességében intézményünk a tanulók személyiségének fejlesztését, adottságaik, képességeik, tehetségük kibontakozását, tudásuk
optimális
szintre
emelését
állítja
középpontba.
A
hangsúly
a
folyamatorientáltságon van. A cél az, hogy a nevelés folyamatként működjön, melynek során egyértelmű elvárások és feladatok állításával személyiségük
teljes kibontakozását
segítjük. A célkitűzésekben, alapelvekben megfogalmazottak alapján a következő személyiségjegyek fejlesztését emeljük ki: önismeret mások megbecsülése alkalmazkodóképesség felelősségérzet kudarctűrés konstruktivitás kreativitás, fantázia empátia beszédkészség nyitottság
Az iskolában folyó személyiségformálás, nevelés színtereit, szervezeti kereteit a tanórák, a tanórán kívüli foglalkozások, rendezvények, versenyek, szabadidős programok és a diákönkormányzat programjai adják.
Fontosnak tartjuk a következő viselkedésformák kialakítását és gyakorlását: odafigyelés másokra, egymás meghallgatása agresszív viselkedésformák tudatos kerülése együttműködés csoportban konstruktív konfliktuskezelés önérvényesítés – mások igényeinek figyelembe vételével és tiszteletben tartásával.
A felsőoktatási intézményekbe orientálódó diákjaink társadalmi szerepe kibővül azzal, hogy nagyobb felelősséggel, gondolkodó, alkotó polgárként kell részt venniük a társadalom életében. Annak tudatára kell tehát nevelni őket, hogy tudásukkal ne csak saját javukat,
hanem környezetük előrehaladását is szolgálják. Meg kell tanítanunk őket a folyamatos önművelés, önnevelés, önkontroll szükségességére, s arra, hogy az értelmiségi lét emberi, társadalmi és életminőséget jelent.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok
Kisebbségi, nemzetiségi intézményként pedagógiai programunkban különösen kiemelten kezelendők a közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok.
Közösségfejlesztésen azt a folyamatot értjük, amely az egyén és a társadalom közötti kapcsolatot kialakítja, megteremti.
Valamennyi műveltségi terület tanításánál az általános közösségfejlesztési feladaton túl nyomatékosan jelenjenek meg a kisebbségi létből eredő speciális feladatok.
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység
Ez a probléma mind az iskolában, mind a kollégiumban megjelenik. Mindig vannak ilyen diákok, ezért kiemelten kell kezelni, mivel ez a probléma -
az oktató – nevelő munkát hátráltatja, annak eredményességét csökkenti
-
a gyenge jellemű egyéniséget magával sodorhatja
Az intézményünkben előforduló leggyakoribb magatartási problémák okai lehetnek: -
túlzott szorongás, alacsony önértékelés
-
önkontroll hiánya
-
gyenge előképzettség
-
részképesség hiánya
-
túlkényeztetett tanuló
A beilleszkedési és magatartási problémák okai lehetnek: -
a szeretet és elismerés hiánya a családban
-
családi problémák
-
feltűnő anyagi hátrány
-
gyenge általános iskolai előképzettség
-
új közösségbe érkezés
-
drog, alkohol, szenvedélybetegség
-
divatjelenségek
-
pubertáskori fejlődési sajátosságok
-
szabálykerülő mintákat követő társaságba kerülés
Lehetőségek a probléma kezelésére •
Fontos, hogy az osztályfőnök és a nevelőtanár jó személyes kapcsolatot alakítson ki a diákkal.
•
Az osztályfőnök és a nevelőtanár rendszeres kapcsolattartása a szülőkkel.
•
Együttműködés a nevelési tanácsadóban dolgozó pszichológussal.
•
Együttműködés az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi felelősével.
•
Az osztályfőnök és a nevelőtanár megpróbálja a diákot bevonni a közösségi munkába (testre szabott feladatokkal).
•
Drog-prevenció.
•
Önismereti, kortárs segítő csoportok megszervezése.
•
Aktív sportélet és gazdag szabadidőprogramok megszervezése az iskolában, a kollégiumban.
A problémakezelés lehetőségei a beteg fiatalok esetében
Kiemelt gondoskodást és állandó odafigyelést igényelnek, részben esetleges tanulási nehézségeik illetve esetleges beilleszkedési nehézségeik miatt. Ennek orvoslása érdekében szükség van a szülővel és (esetlegesen) a gyermeket kezelő szakorvossal történő együttműködésre.
A problémakezelés lehetőségei a fogyatékos fiatalok esetében
Intézményünkben elsősorban érzékszervi fogyatékossággal, beszédproblémákkal találkozunk. A szaktanárok folyamatos odafigyelésével, segítő magatartásával a probléma kezelhető.
A problémakezelés lehetőségei a nehezen nevelhető fiatalok esetében
Általában átmeneti jellegű segítséget igényelnek, mert a szülőkkel való együttműködés és a mentálhigiénés támogatás eredményre vezet.
A problémakezelés lehetőségei a szociálisan inadaptált fiatalok esetében
Bár intézményünkre nem jellemző az ebbe a kategóriába tartozó fiatalok megjelenése, vázlatosan mégis szükségesnek tartjuk néhány elv meghatározását. Segítésük nagy pedagógiai tapintatot igényel. Feszültségük oldása, önértékelésük javítása, tevékenykedtetésük pozitív tulajdonságaikra építve jó eredményre vezethet.
5. A sajátos nevelési igényű, illetve tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
A közoktatásról szóló törvény ismerteti a más fogyatékos gyermek fogalmát. E szerint más fogyatékos az a gyermek, aki -
pervazív zavarral küzd,
-
pszichés fejlődés egyéb zavara miatt részképesség- és iskolai teljesítményzavarral küzd, ennek következtében fejlődésében és a tanulási folyamatban tartósan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyslexia, elektív mutizmus, hyperkinetikus szindróma, figyelemzavar, stb.)
Ide sorolhatók tehát a súlyos tanulási, beilleszkedési, magatartási zavarok, amelyek hátterében részképesség-zavarok és iskolai teljesítmények fejlődési zavara, vagy az imént felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. A közoktatási törvény 121.§. (1) 29. pontja szerint sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló az, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, b) pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott.
A sajátos nevelési igényű tanulók gondozási, oktatási igénye egy tulajdonság-együttes, mely az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki. Ezeket a különbségeket veszi figyelembe a pedagógiai program alábbi fejezete.
A sajátos nevelési igényű tanulók oktatása habilitációs, illetve rehabilitációs tevékenységek keretében történik, melyek közös céljai: - a tanulási kudarcnak kitett tanulók teljes létszámú osztályokban történő fejlesztése, nevelése, - a hiányzó, vagy sérült funkciók helyreállítása, újak kialakítása, - a meglévő ép funkciók erősítése és bevonása a hiányok pótlása érdekében, - szükségletüknek megfelelő ellátás biztosítása, - szükséges speciális eszközök elfogadtatása, használatuk megtanítása, - egyénez igazodó, rugalmas szellemű tanórai keret alkalmazása, - eredményes tanulási módszerek elsajátíttatása, stratégiák megismertetése, egyénre szabott tanulási módszerek kialakítása, - reális önismeret és énkép kialakítása, - az egyéni sikereket segítő, a társadalmi együttélés szempontjából kívánatos egyéni tulajdonságok kialakítása.
Az imént felsorolt célokat, azok megvalósítását meghatározó objektív tényezők: -
a sérülés, fogyatékosság, zavar típusa, súlyossága
-
kialakulásának ideje
-
a tanuló életkora, állapota, képességei, készségei, kognitív funkciói, ismeretei
-
társadalmi integráció kívánalmai: egyéni életút, továbbtanulás, pályaválasztás, életvitel.
A célok eléréséhez elvégzendő feladatok - fel kell mérni a tanulási kudarcnak kitett, sajátos nevelési igényű tanulók létszámát, s azokat a területeket, amelyeken felzárkóztatásuk szükséges. - időben fel kell ismerni a tanulási kudarc okait - pedagógiai eszközökkel törekednünk kell a káros hatások megelőzésére, ellensúlyozására - vissza kell állítanunk tanulóink önbecsülését, bizonyítani, hogy ők is tudnak eredményesek lenni. - az elért legkisebb eredményt is számon kell tartani, így maga a tanuló is nyomon tudja követni önmaga fejlődését. - pozitív szociális magatartásmintákat szükséges közvetítenünk minden helyzetben.
A megvalósítás keretei, eljárásai
I. Iskolán belüli keretek 1. Inkluzív (befogadó) osztályok létrehozása Differenciált tanulásirányítás minden pedagógus részéről Rugalmas időbeosztás a felzárkóztatás igényéhez igazodva. Kompenzáló eszközök használata igény szerint (írógép, számítógép, gyengén látók speciális tankönyvei, fényeszközök, stb.) 2. Rehabilitációs célú fejlesztő foglalkozások A szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján: a törvény által biztosított heti óraszámban, egyéni fejlesztési terv alapján, egyéni, vagy kiscsoportos szervezeti formában végezzük. A sajátos nevelési igény típusa szerint logopédus, gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, pszichológus szakember bevonását javasoljuk a fejlesztő tevékenységbe. A fejlesztés területei: - mozgásfejlesztés (nagy- és finommozgások) - percepció fejlesztés (vizuális, auditív, kinesztetikus) - verbális fejlesztés - pszichikus funkciók fejlesztése (emlékezet, figyelem, gondolkodás) - tanulási technikák megmutatása, próbálgatása, gyakorlása Állandóság, bizalom, megértés, segítőkészség, együttműködés, megerősítés biztosítása minden pedagógus részéről. Személyre szabott pedagógiai módszerekre, differenciált foglalkozásokra is szükség van ahhoz, hogy a többi tanulóval együtt, integráltan történhessen ezeknek a diákoknak az oktatása, nevelése. 3. Felzárkóztató, képességfejlesztő foglalkozások - Kiscsoportos, csoportos szervezeti formában a gyermek és ifjúságvédelmi felelős irányításával. - hosszabb hiányzás miatti lemaradás pótlása a szaktanár segítségével - alapkészségek fejlesztése, megerősítése (kompetenciafejlesztés) - önálló tanulás fejlesztése. 4. Szabadidős tevékenységek - szünetek, délutáni szabadidő hasznos eltöltése (klubok, beszélgető körök) - személyiség- és készségfejlesztő beszélgetések, játékok, tevékenységek szervezése a gyermek és ifjúságvédelmi felelős közreműködésével.
II. Iskolán kívüli keretek
Amennyiben szükséges, a sajátos nevelési igényű tanuló speciális szakemberekhez történő irányítása (Nevelési Tanácsadó, Pályaválasztási Tanácsadó, Ideggondozó, Szakértői és Rehabilitációs Bizottság) Egészségügyi rehabilitáció: gyermek neurológia, fül-orr-gégészet, szemészet, érzékszervi gyógyítás, gyógy testnevelés, gyógy úszás. Folyamatos kapcsolattartás a gyermekorvossal, a gyógypedagógussal, fejlesztő pedagógussal, szülővel. III. Egyéb keretek - kollégák hozzáállása, pedagógus továbbképzés szükség szerint - szakemberek felkérése konzultáció céljából - kapcsolat a pedagógiai szakszolgálattal - tanulótársak, családok, a többi szülő pozitív és támogató hozzáállása - tankönyvek, segédanyagok körültekintő megválasztása - szükséges eszközökkel, felszerelésekkel felszerelt tanterem. IV. A fejlesztés hatékonysága, értékelése - Kontrollvizsgálatok a szakértői és rehabilitációs bizottságnál - dokumentumelemzés, a tanuló produktumainak célirányos áttekintése (felmérések, napló, füzetek) - folyamatos megfigyelés - beszélgetés a gyerekekkel, szülőkkel, a fejlesztésben résztvevő szakemberekkel - további feladatok megjelölése a kívánt célok elérése érdekében.
A sajátos nevelési igényű tanulók felzárkóztatását segítő program akkor lehet sikeres, ha a szülők elfogadják azokat a módszereket, eljárásokat, amelyek gyermekeik tanulását sikeresebbé tehetik, illetve a tanulók rendszeresen részt vesznek a felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásokon.
A pedagógusoknak magatartásukkal sugallniuk kell, hogy a képességek különbözősége természetes jelenség, amelyet tolerálni kell. Segíteni kell a tanulókat abban, hogy a hátrányt nem jelentő képességterületeken megtalálhassák a kiemelkedés lehetőségét.
6. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység
Pedagógiai munkánk egyik legszebb, ugyanakkor legfelelősségteljesebb tevékenysége a tehetséggondozás, a tanulók általános személyiségfejlesztésén túl a speciális képességek felkutatása, gondozása. •
Tehetségkutatás
Intézményünkben a tehetségkutatásnak, illetve a tehetség megnyilvánulásának számos színtere és kutatási módszere van. Színterei: tanórai, tanórán kívüli, iskolán kívüli tevékenységek Főbb módszerei: a tanulók szervezett és spontán megfigyelése, a tanulói „produktumok” elemzése, célirányos tehetségkutató módszerek alkalmazása, külső információk gyűjtése (ajánlások, vélemények, stb.). •
Tehetséggondozás
A tehetséggondozáshoz sajátos személyi és tárgyi feltételek biztosítása szükséges. A személyi feltételek egy része intézményünkben adott. Jól képzett, elkötelezett pedagógusok foglalkoznak tanulóinkkal. Ugyanakkor gondot fordítunk arra, hogy az intézményünkben „nem gondozható” tehetségek kibontakozási lehetőségét is maximálisan biztosítsuk (zene, sport, ének, stb.). Az ő esetükben főként iskolai megterhelésük csökkentésével tudunk közvetetten segíteni (az alapfeladatok színvonalas teljesítésének igénye mellett).
A tárgyi feltételeket az intézmény felszereltsége, a magas színvonalú könyvtár, a számítógépes rendszer, a tornacsarnok-színházterem, valamint a kondicionáló terem biztosítják.
A tehetséggondozás szervezeti keretei, módszerei
A tanórai tehetséggondozás főként a tanulóra szabott tananyag mennyiségének, minőségének megválasztásával, a differenciálással illetve óratervbe épített tehetséggondozó programok segítségével történik. Az iskolai tanórán kívüli tehetséggondozó programoknak igen széles skáláját kínáljuk. Úgymint szakkörök, sportkörök, művészeti körök (színjátszás, tánc, ének, virágkötészet, stb.). Külön figyelmet fordítunk az egyéni foglalkozásokra. Ezek főként a versenyekre felkészítő programjainkban nyilvánulnak meg. Célunk, hogy tanulóink találják meg a hajlamaiknak, érdeklődésüknek megfelelő speciális lehetőségeket intézményünkben (és intézményünk kínálata is igazodjon igényeikhez). Intézményünk speciális lehetőségeket is kínál tehetséges növendékeinek. Tehetséggondozó tábor(ok) szervezésével, valamint iskolán kívüli programok beiktatásával nyitunk a tehetség kibontakozásához újabb lehetőséget.
Együttműködés külső szervezetekkel Tanulóink egy része speciális tehetségének gondozása nem intézményünk falai között történik. Külön figyelmet fordítunk élsportoló illetve zenész, táncos tanulóink fejlődésére, szereplésére. Tevékenységüket írásban nyilvántartjuk, programjaikat gyakran egyeztetjük. A külső szervezetek tehetségkutató, tehetséggondozó tevékenységét nyomon követjük, tanulóink körében népszerűsítjük azokat, versenyeikre benevezzük növendékeinket.
Tanulóink életútját nyomon követjük, a tehetséges, egyúttal szorgalmas, kitartó diákjainkat nyilvánosan jutalmazzuk, dicsőség-vitrinünkben pedig példaképül állítjuk.
7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok
Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat egy pedagógus félállású, szociálpedagógusi és pszichológusi végzettséggel rendelkező kolléga látja el, tevékenységét a Szervezeti és Működési Szabályzatban foglaltak szerint végzi.
Az intézményi gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység fő feladata: a gyermek és fiatal fejlődését veszélyeztető problémák megelőzése, feltárása és megszüntetése.
E munka természetesen a diákok családi körülményeire, veszélyeztetettségük mértékére, forrására, illetve tájékozottságukra vonatkozó felméréssel kezdődik. Az állapotfelmérés megköveteli a különböző veszélyeztetettségi kategóriák definiálását.
Veszélyeztetett az a fiatal, akinél a körülvevő fizikai, illetve szociális környezet az adott kultúrkör értékeitől úgy tér el, hogy az értékromboló hatású, és a fiatal személyiség-fejlődését hátráltatja. A veszélyeztetettség mértéke több tényező függvénye: - Az ártalom forrása: - családi okokból veszélyeztetett: elvált szülők gyermeke szülei alacsony iskolai végzettséggel rendelkeznek munkanélküli szülő(k) gyermeke beteg vagy korlátozott képességű szülővel élő gyermek csonka családban élő gyermek alultáplált gyermek bántalmazott gyermek elhanyagolt gyermek alacsony jövedelmű családban élő gyermek nem megfelelő lakáskörülmények között élő gyermek - intézményes okból veszélyeztetett: magatartási rendellenességgel küzdő gyermek beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermek tanulási nehézséggel küzdő gyermek - Az ártalom jellege: - fizikai hatások - érzelmi hatások - szociális hatások - erkölcsi hatások érik a gyermeket - A gyermek személyisége, mely által változó mértékben sérülékeny. - Kumulatív hatások: a többféle hátrány hatása összegződik és következményeiben megsokszorozódik.
Beteg az a fiatal, aki valamilyen fejlődési rendellenesség vagy speciális egészség-károsodás miatt szorul segítségre. Fogyatékos az a fiatal, akinek érzékszervi, mozgásszervi, értelmi vagy kommunikációs képességei számottevően elmaradnak az átlagtól, s emiatt tartós támogatást igényel. Nehezen nevelhető az a fiatal, akinek valamilyen magatartása jelentősen
eltér az adott korban
megkívánható, helyes magatartástól, és az általánosan használt pedagógiai módszerekkel nem lehet nála eredményt elérni. Különleges bánásmódot kell ilyen gyermekeknél alkalmazni, ugyanakkor gyógypedagógiai nevelést még nem igényelnek. Szociálisan inadaptált az a fiatal, akinek az emberi környezetéhez való viszonyában zavar tapasztalható. Olyan viselkedési rendellenesség ez, mely a társas viszonyok zavarára épül. Deviáns az a fiatal, akinek viselkedése megszegi a közösség vagy társadalom nagy része által elfogadott normákat.
A gyermekvédelem tágabb értelemben minden gyermekre és fiatalra kiterjedő gondoskodás. Sokrétű, komplex tevékenység, szűkebb értelemben a nehéz élethelyzetbe kerülő és/vagy különböző fejlődési, nevelési, magatartási problémákkal küzdő gyermekek szakember által végzett speciális gondozása, segítése. Tanulóink között egyre több az olyan gyermek, aki veszélyeztetett, akinek szülei elváltak, munkanélküliek. Intézményünkben nagy gonddal kutatjuk a veszélyeztetett helyzetben élő diákokat, törekszünk hátrányaikat csökkenteni, helyzetüket javítani.
7.1 Az ifjúságvédelmi munka részterületei iskolánkban
1. A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák tájékoztatása 2. Diagnosztizálás, állapotfelmérés 3. Prevencióra épülő ifjúságvédelem (egészségnevelő és drog-prevenciós program) 4. Probléma-kezelő ifjúságvédelem
A gyermek- és ifjúságvédelmi munka két igen lényeges eleme a prevenció és a korrekció. Ez a két szakasz nehezen választható el egymástól, mégis a megelőzést tekintjük az elsődleges, legfontosabb feladatnak, hiszen időben beavatkozva a nevelés folyamatába, védelmet tudunk nyújtani a negatív hatások ellen. Ehhez ismernünk kell a szülőket, a családok helyzetét, a gyermek otthoni körülményeit. Ismernünk kell a tanulók barátait,
kortárs környezetét,
ismeretségi körét, kapcsolatait, valamint az osztályközösségben elfoglalt helyét is. A
gyermekvédelemben a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős mellett nagy szerepet kapnak az osztályfőnökök, mint az osztályok legfőbb ismerői. Ezen felül az ifjúságvédelmi felelősnek informális kapcsolatot kell fenntartania a tantestület tagjaival is. A gyermekvédelemben minden munkát igen tapintatosan, nagy empátiával, humánusan kell végezni. Olyan ismeretek birtokába is juthatunk, amelyek senki másra nem tartoznak, s csak akkor fedhetők fel, ha az a megelőzés, megoldás érdekében feltétlenül szükséges. Az erre vonatkozó etikai követelményeknek maradéktalanul eleget kell tennünk.
Intézményünk probléma-megelőző ifjúságvédelmi munkájának két legfontosabb területe a drog-prevenció illetve a diákságnak az újabb keletű fertőző betegségektől (AIDS, hepatitis) való megóvása. A drog-prevencióra külön stratégiát dolgoztunk ki.
Az általános prevenciós munka eszközei: -
közösségfejlesztés
- egészségnevelés (egészséges életmód, szokások, szexuális felvilágosítás) Felhasználva az osztályfőnöki és biológia órák adta lehetőséget. Külső előadók meghívása is lehetséges. -
tanórán kívüli programok (pl. diákok különböző vetélkedőkön való részvétele, kiállítás látogatás, stb.)
-
diákpályázatok kiírása
-
a pedagógus kollégák információkkal való ellátása illetve igény esetén belső továbbképzése
-
ismeretterjesztés a szülőknek (információs anyagokkal, szülői értekezleten, külső előadó meghívásával)
7.2 Az intézmény drog-stratégiája A kábítószer veszélyt jelent az egyénre, a közösségre, a társadalomra. Sorsokat, családokat, közösségeket, társadalmat tesz tönkre. Nem elszigetelt jelenség, ok és következmény egyszerre. Társadalmunk legfontosabb feladatának a megelőzést tekinti. Ezért született meg hazánkban is a Nemzeti Stratégia a kábítószer visszaszorítására, mely nagy hangsúlyt fektet a helyi közösségek stratégiáinak létrehozására. Megnőtt
a
nevelési-oktatási
intézmények
felelőssége,
hogy
miképp
és
milyen
eredményességgel biztosítják az eredményes szocializációhoz szükséges feltételeket
(képességfejlesztés, készségek kialakítása), többek között a droghasználattal kapcsolatos „immunitás” megszerzéséhez.
Helyzetelemzés Pesterzsébet Magyarország fővárosának egyik legnépesebb kerülete. Peremkerületi jellege nagy veszélyt jelent az ifjúság számára a kábítószer hozzáférhetősége terén. Tanulóink zöme továbbtanulási szándékkal jelentkezik, jár az iskolába. Nagyrészt értelmes gyerekek, akik ismerik a drog káros hatásait. Ez ideig is végeztünk prevenciós tevékenységet, főleg az osztályfőnöki órák keretében. A tantestület néhány tagja továbbképzésen is részt vett már e témakörben. Szülőknek is szerveztünk előadást a drogmegelőzést illetően. Célunk, hogy iskolánk minden tanulója az öt tanév során valamilyen formában részesüljön drogprevenciós képzésben.
Humán erőforrások 1. Az iskolavezetés feladatai Az egészséges prevenciós szemlélet kialakítása a tantestületen belül A tantárgyak helyi tanterveibe beilleszteni a drog-prevencióhoz kapcsolódó témákat Az iskolai munkatervben rögzíteni a célkitűzéseket Kijelölni a drogkoordinátor feladatát, azok végrehajtását ellenőrizni A programban résztvevők elismerése anyagi és erkölcsi motivációs eszközökkel 2. A drogkoordinátor és ifjúságvédelmi felelős feladatai A drog-prevenciós munka ismertté tétele, a probléma felvállalása és felvállaltatása A megfelelő kapcsolatrendszer kialakítása az iskolában és az iskolán kívül A diákok, szülők, kollégák megnyerése a program teljesítésére A pályázati lehetőségek figyelése, pályázatírás Továbbképzéseken való részvétel Kapcsolattartás a kortárs segítőkkel A hátrányos helyzetű tanulók életének követése, ennek érdekében állandóan kapcsolatot tart az osztályfőnökkel, segítő szervezetekkel, szülőkkel Szociometriai vizsgálatokat végzése 3. Az osztályfőnökök és tantestület feladatai Ismeretterjesztést folytatása a diákok és szülők körében Segítség kérése, elfogadása Kellő diszkréció biztosítása
Folyamatos kapcsolat az osztályban tanító kollégákkal Felelősségvállalás Korrekt kapcsolat a szülőkkel 4. A kortárs segítők feladatai Őszinteség, bizalmi háló megépítése Tájékoztatás kellő diszkrécióval Figyelmesség, odafigyelés, törődés Kellő felkészültség a prevenció területén, szükség esetén tudjon segíteni Magatartásával váljék kortársa példaképévé
Előkészítő szakasz Az iskolai drogkoordinátor szakmai ismereteit továbbképzéseken szerezze. Szövetség az iskolavezetéssel: rendszeres kapcsolattartás az iskola igazgatójával és a nevelési igazgató helyettessel. Kölcsönös tájékoztatás. A tantestület megnyerése: értekezleten az iskolai helyzet elemzése; Kompetenciahatárok tudatosítása; Ki miben, mennyire illetékes, mire jogosult. A kölcsönös segítő kapcsolat fontosságának hangsúlyozása a drogkoordinátorral. A segítő kapcsolatok feltérképezése: iskolaorvos, iskolai védőnő, ÁNTSZ, osztályfőnökök, Gyermekjóléti Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, rendészeti szervek.
Állapotfelmérés a) Intézményünkben ez ideig az osztályfőnöki órákon foglalkoztunk drogkérdéssel. Szülőknek is szerveztünk már előadást e témakörben. Rajz-, irodalmi-, és fotó pályázatokon is részt vettek tanulóink. b) Ismeretszint felmérés Terveink szerint a mindenkori 9. osztályosokkal íratnánk ismeretszint felmérőt (kérdőívek, rajzos-, szöveges felmérő lapok). c) Drogmegelőzési foglalkozás A mindenkori 11. évfolyamosoknak a tanév folyamán min. 4 órás drogmegelőzési foglalkozást tartanának szakemberek. A 11. évfolyamosok írnák az utótesztet is. d) A szülők véleményének megismerése Félévenként egy-egy előadás az érdeklődő szülőknek (évfolyamtól függetlenül), ahol lehetőségük nyílik véleménynyilvánításra, problémájuk megbeszélésére.
Célmeghatározás
Tágabb cél (4-5 év) A testi-lelki egészség megóvása A kábítószer probléma hatékony kezelése, visszaszorítása Megelőzni a droghasználat kialakulását Ne váljék a droghasználat kulturálisan elfogadhatóvá Középtávú cél (2-3 év) A működő program beindítása és szinten tartása Pályázatok megírása Minél több pedagógus végezzen el valamilyen mentálhigiénés tanfolyamot Rövid távú cél (1 év) A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium „Drogstratégiájának” kialakítása és beindítása. Az iskola nevelő munkáját segítendő szoros kapcsolat fenntartása az egészségügyi intézményekkel, szervezetekkel
A végrehajtás színterei tanórai foglalkozások ismeretátadás interaktív gyakorlatok esetelemzés házirend
A drog-prevenciós munka nem korlátozódhat egyetlen tantárgyra, és nem kötődhet csak egyetlen személyhez. El kívánjuk érni, hogy az egész iskola komplex nevelési hatásrendszerébe épüljön
be a szerfogyasztással
kapcsolatos
egységes
pedagógiai
állásfoglalás és gyakorlat. Célunk az, hogy programunk segítségével erősödjenek a személyiségfejlesztő hatások, és csökkenjenek az ártó tényezők. Információközlés: az életkorral bővülő és mélyülő ismeretek átadása Önismeret fejlesztés: pozitív énkép, önbecsülés kialakítása, belső lelki egyensúly megteremtése
Társismeret fejlesztés: kapcsolatok, társ-kapcsolatok, csoportszerveződés, tájékozódás a társas környezetben Döntéshozó képesség fejlesztése: megtanulják diákjaink a pozitív minták követésének értékét, szerezzenek jártasságot a veszélyhelyzetek felismerésében, kezelésében Stressz-kezelés fejlesztése: ismerjék meg a valós élethelyzetekben keletkező szorongások feloldásának technikáit, ez egészséges és biztonságos élet értékeit. Egészségszemléletű magatartás kialakítása: egészséges életmód, testmozgás, helyes táplálkozás,
káros
szerek
fogyasztásának
elutasítása,
egészségi
állapot
rendszeres
felülvizsgálata, stb.
a) Az egyes tantárgyak konkrét feladatai Kémia Fel kell hívni a diákok figyelmét az egészségkárosító anyagok használatának veszélyeire, az egészséges életmód fontosságára. Különösen a dohányzás és a könnyen elérhet, kábító hatású oldószerek veszélyeire. A természetes vizek, levegő, talaj kémiai szennyeződéstől való óvására. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin károsító hatását fokozottan ismerjék a gyerekek. Ennek érdekében feltétlen olyan kísérlet bemutatása, mely alapján úgy döntenek, hogy sohasem fognak dohányozni. Környezeti kémia 9-10. osztályban megismerik a szenvedélybetegségek egészségkárosító kulcsvegyületeit. (alkohol, nikotin, koffein, drogok) 10. osztály: Teától a heroinig témakör. Az alkoholok szerkezete, etanol, metanol, glicerin Felelősök: kémia tanárok Biológia Ismertessük meg a gyerekekkel az élelmiszerek tápanyag tartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztet, anyagoknak a szervezetre gyakorolt hatását. A civilizáció következményei témakör Legyenek tisztában az alkohol és a kábítószer fogyasztás egészségi, jogi és társadalmi következményeivel. Tudjanak különbséget tenni a kábítószert is tartalmazó gyógyszerek használata és visszaélésszerű fogyasztása között. 10. osztály: Törekedjünk arra, hogy a tanuló fizikai és pszichés egészségének megőrzését tekintse értéknek.
11. osztály: Általános egészségtan témakör. Rizikófaktorok, szenvedélybetegségek. A testi és mentális egészségre káros anyagoktól való tartózkodás elfogadtatása. Önálló anyaggyűjtés és előadás az egészséges életmód témakörében. Felelősök: biológia tanárok Testnevelés Az egészséges életmód, az egészség megőrzése a fő feladat. A testkultúra eszközeivel, a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá a tanuló életigenlő, az egészséget saját érdekében kiemelt helyre emel, szemléletmódjához. A sport az emberi önkiteljesedést előmozdítja, ilyen sajátosságánál fogva tágabb értelemben a prevenció egyik eszköze. Felelősök: testnevelő tanárok Etika Test és lélek. Pszichikus működésünk és mozgatóink témakörök. Cél: az önismeret fejlesztése kötetlenebb tevékenységi formák felhasználásával Felelős: etikatanár Osztályfőnöki órák Az osztályfőnöki órák témakörei nagyban segítik prevenciós munkánkat. 9. osztály témakörei: Testi, lelki egészség, testkultúra, egészséges életmód, napirend. Testi, lelki
betegségek,
megelőzés.
Kortársi
kapcsolatok,
a
barátság,
szerepelvárások,
szerepzavarok, a magányosság, az élet értelme, az értelmes élet, deviancia. 10. osztály témakörei: Az erkölcs, igenlés és tiltás, az élet örömei, bánat, csalódás, félelem, szorongás, a halál, az öngyilkosság, az önpusztító élet, új szekták veszélyei, az AIDS veszélyei. 11-12. osztály témakörei: Tolerancia. Konfliktusok, konfliktusmegoldás lehetőségei, agressziókezelés. Szokások és szenvedélyek, az egyén felelőssége, a lelkiismeret. Legális és tiltott drogok. 13. osztály témakörei: Káros szokások (alkohol, dohányzás, kábítószer), lelki betegségek, segít, kapcsolatok, a normálistól eltér, szexuális magatartásformák, a nemi betegségek veszélyei. Felelősök a mindenkori osztályfőnökök Nyelvi órák A nyelvvizsgákon témakörként szerepel, ezért ezekben az osztályokban foglalkozunk a drogmegelőzéssel. Felelősök: az idegen nyelvet tanító pedagógusok
b) Tanórán kívüli foglalkozások: Délutáni szabadidős foglalkozások (filmvetítés a témában, vetélkedő, verseny, egyéb játékos programok, személyes-, illetve kiscsoportos beszélgetések) Kortársképzőn részt vett tanulók foglalkozásai Önismereti csoport Sportprogramok, délutáni tömegsport Egészségnap: helyes táplálkozás, életmód, bemutató foglalkozások, szakemberek előadásai, rajz-, fotó-, stb. pályázat. Szülői értekezlet minden tanévben a 10. osztályos szülőknek szeptemberben e témakörben. A diákönkormányzat programjai között minden évben legalább egy foglalkozás a drog témakörében. Lehetőség szerint biztosítani a szociálpedagógus prevenciós tevékenységét.
c) Iskolán kívüli foglalkozások: Kortárs–segítő képzés Kirándulások szervezése Túrák szervezése Sportnapokon való részvétel A város/kerület diákságát megmozgató drog-prevenciós programokon való részvétel Drogellenes-nap szervezése A szülői munkaközösség bevonása a prevenciós munkába Tehetséggondozás
Kiemelendő, hogy konkrét drogfogyasztási probléma esetén a drogügyi koordinátor kompetenciaköre a drogprobléma felismerése; az érintett tanulóval való beszélgetés annak érdekében történik, hogy a koordinátor a szakellátó szervezethez tudja irányítani a tanulót. Egyéb tekintetben a pedagógusokra vonatkozó jogszabályok, a pedagógusetika és a pedagógus hivatás szellemében kell szolgálni a tanulók fejlődésének érdekeit.
8. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program
Intézményünk jellegéből és beiskolázási lehetőségeiből eredően főként a felsőfokú továbbtanulásra, így ebből következően a tehetséggondozásra fordít igen nagy hangsúlyt. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg a tanulási kudarcnak kitett tanulókat segítő tevékenységről sem, annál is inkább, mivel a nagy jelentkezési szám ellenére a felvett tanulók egyre nagyobb hányada kezdi gimnáziumi tanulmányait sokkoló tanulási kudarccal.
Ennek okait tantestületünk az alábbiakban látja: •
A tanulók egy jelentős része általános iskolai tanulmányai során alulterhelt volt. Megélt az órán hallottakból, nem tanult meg tanulni. A tanulók egy részének még az értő olvasás is problémát jelent.
•
Az általános iskolák tanulókat ellenőrző értékelési rendszere igen változatos képet mutat. A kapott osztályzatok, értékelések egyes iskolák között igen eltérő tartalmakat tükröznek.
•
A pedagógus pálya alacsony presztízse, a jól képzett tanárok hiánya, gyakori cserélődése miatt egyre több az alacsony tudásszinttel középiskolába kerülő gyerek.
•
A tanulók szociális környezetében a tudás fontosságát illető negatív értékítéletek is egyre inkább negatívan befolyásolják a tanulók munkamorálját.
Diagnosztizálás Fontos a problémák mielőbbi feltárása, ezért a tanulókkal már szeptember elején ún. felmérő feladatokat íratunk. Ezek a feladatok csak részben vonatkoznak a konkrét szaktárgyi tudásra, zömmel az alapvető készségek, jártasságok meglétére vonatkoznak. összetevőjének
tartjuk
a
hozzájuk
vezető
körülmények
A kudarcok fontos
feltárását.
Így
felvételi
beszélgetéseink során kitérünk az általános iskolai körülményekre is (hány tanár tanította, milyen létszámú osztályba járt, stb.). Hasznosnak ítéljük a szülőktől kapott egyéb információkat is (pl. betegségek, pszichés zavarok, szociális problémák, stb.). Hatékony és elengedhetetlen forrása a diagnózisnak a tanulókkal folytatott csoportos, de főként egyéni beszélgetés spontán és irányított formája (mind az osztályfőnök, mind a szaktanár részéről).
A diagnosztizáló méréseket, beszélgetéseket személyre szabott pedagógiai stratégiánk kidolgozásához elengedhetetlennek tartjuk.
A hozzáadott pedagógiai érték mutatóinak változásai jelentik számunkra munkánk eredményét vagy a korrekció szükségességét, ezért a diagnosztizáló mérések eredményeit (input) mindig rögzítjük. A méréseket mindig az adott szakterületen dolgozó kollégák szervezik. Eredményeit közlik a tanuló osztályfőnökével, aki az adatok ismeretében tesz javaslatot a tanulónak (esetenként kötelezi a tanulót) a kudarcok feloldását célzó programokban való részvételre. Ezek: tanulás-módszertani, tanulásszervezési beszélgetéseken, tréningeken való csoportos részvétel illetve egyéni foglalkozás egyéni felzárkóztató szaktárgyi foglalkozás
Egyéni felzárkóztató foglalkozások Egyéni felzárkóztató foglalkozásainkat a közoktatási törvény 52. § (10) bekezdése alapján szervezzük. Fontos alapelvünk: nem a tantárgyat, hanem a tanulót korrepetáljuk. Munkánkat a bizalomra, a pozitív megerősítésre, a dicséretre alapozzuk. A közösen elért eredményen van a hangsúly (hozzáadott pedagógiai érték!). Lehetővé tesszük, hogy a tanulók szaktanárok segítségén kívül – mind az iskolában, mind a kollégiumban – más, azonos szakos pedagógus segítségét is igénybe vegyék. (Ez vonatkozik a tehetséggondozásra is.) A tanulókkal foglalkozó (felzárkóztató) kollégák együttműködése napra kész mind szaktárgyi, mind általános pedagógiai vonatkozásban.
A program eredményességének értékelési módszerei •
Az egyes tanulókra vetített eredmények egyrészt már a – valamennyi munkaközösségvezető által alkalmazott – tanórai differenciálás során megmutatkoznak. A kudarcokkal küzdő tanulók többsége hamar sikerélményhez jut, szorongása oldódik, a pozitív megerősítéssel önbizalma erősödik, jegyei javulnak.
•
A felzárkóztató programok szakmai értékelését minden munkaközösség évi két alkalommal a tantestület előtt végzi el.
•
A programok általános pedagógiai vonatkozású részei az osztályfőnöki jelentésekben szerepelnek, majd munkaközösségi illetve tantestületi szinten kerülnek megvitatásra.
A felzárkóztatási programok eredményességének értékelése az intézmény éves beszámolóiban külön szerepel.
A kompetenciamérések és a kompetencia alapú helyi mérések helye az intézmény életében
a) Az országos és fővárosi kompetenciamérések alapján •
általános tendenciákat tudunk megállapítani intézményünkre, illetve az országra, fővárosra vonatkoztatva,
•
képet kapunk a mérések alapján az intézmény eredményeinek az országos, fővárosi teljesítményekhez való viszonyáról, a változásokról, különös tekintettel a hozzáadott értékre
A központi kompetenciamérések eredményeit munkaközösségi és iskolai szinten ismertetjük, illetve feldolgozzuk.
b) Saját, kompetencia alapú méréseket végzünk: •
nemzetiségi-német anyanyelvből a 9. osztály végén (saját készítésű mérőlapokkal)
•
ugyancsak német nyelvből a 13. évfolyam első félévében (C-1)
9. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység
A problémakezelés lehetőségei a hátrányos helyzet egyes kategóriáinál •
Környezeti okok
Az osztályfőnökök és az érdekvédelmi felelős személyes kapcsolattartással segíti a tanulót. Szükség esetén családlátogatást kezdeményez. Ha szükséges, a szülők figyelmét felhívja a szeretetteljes légkör kialakításának fontosságára. Ebbe a munkába bekapcsolódhat az ifjúságvédelmi felelős is. Segítséget nyújthat a diák ideiglenes kiemelése környezetéből (táborok, sportfoglalkozások), a fiatal szabadidejének tartalmas eltöltésére irányuló segítség, hisz itt új, tartalmas emberi kapcsolatokra is lelhet. •
A tanuló személyiségéből eredő okok
Fontos szerep hárul az osztályfőnökre, nevelőtanárra és az ifjúságvédelmi felelősre is. Eredményre
vezethetnek
személyes
interjúk,
a
konfliktushelyzetek
kommunikáció és személyiségfejlesztés, önismereti tesztek. •
Anyagi okok
megbeszélése,
Az iskola könyvtárát bevonva a diák ingyenes tankönyvellátásban részesülhet. Rendkívüli esetben anyagi segítséget nyújt az iskola (pl. kiemelt tankönyvtámogatás). Az elérhető alapítványoktól a rászoruló tanulóknak anyagi támogatás szerzése. Vöröskeresztes akciók igénybevétele. Az intézmény rendszeres vagy egyszeri gyermekvédelmi támogatást kezdeményez az önkormányzatnál. A diák kollégiumi elhelyezésénél segítséget nyújthat az intézmény. Az ifjúságvédelmi felelős a különböző pályázati lehetőségekre (táborok, ösztöndíjak) felhívja az érintett szülők figyelmét. Az ifjúságvédelmi felelős felhívja a szülők figyelmét a gyerekek után járó ellátásokra is (iskoláztatási támogatás, gyermeknevelési támogatás) •
Egészségügyi okok
A kezelés az iskolaorvos, a védőnő feladata. Tájékozódás céljából az ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart velük és a szülőkkel is. A pedagógusok figyelemmel kísérik a diák felzárkózását és indokolt esetben (pl. sok mulasztott óra) a tanulóval megállapodnak az anyag pótlásának üteméről.
A problémakezelés lehetőségei veszélyeztetettség esetén Segíteni elsősorban tartós, szakemberek által nyújtott támogatással lehet, hogy életesélyeik, fejlődési lehetőségeik javuljanak. Elvált szülők, csonka család esetén nagyon fontos, hogy jó osztályközösséget, kollégiumi csoportot sikerüljön kialakítani, hogy a diák ne szigetelődjön el. Magatartási rendellenességgel, tanulási nehézségekkel küzdő illetve otthon bántalmazott tanulók különleges emberi odafigyelést igényelnek. Segítséget nyújthat pszichológus, nevelési tanácsadó, de személyes beszélgetések, kommunikáció és személyiségfejlesztés, valamint önismereti tesztek is.
10. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges, a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke
A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges helyiségek, bútorzatok és egyéb berendezési tárgyak, valamint egészség- és munkavédelmi eszközök felsorolását a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet 7. számú melléklete tartalmazza.
A pedagógiai program végrehajtásához szükséges konkrét eszközök és felszerelések jegyzékét a Fővárosi Pedagógiai Intézet szaktanácsadói, a nemzetiség-specifikus eszközök és felszerelések jegyzékét nevelőtestületünk állította össze. Ezek tételesen az iskola számítógépes nyilvántartásában szerepelnek. Folyamatos bővítésük és állapotuk figyelemmel kísérése a szakmai munkaközösségek feladata.
11. A szülők, tanulók, iskolai és kollégiumi pedagógusok együttműködése
Diákjaink harmonikus és egészséges személyiségének fejlesztéséhez elengedhetetlen a szülők, az iskolai és kollégiumi pedagógusok folyamatos együttműködése, természetesen a tanulók aktív részvételével. Hangsúlyoznunk kell, hogy a pedagógus – diák viszonylatban a vezető szerep a pedagógusé, ugyanakkor igen fontos a tanuló személyiségének tisztelete. A tanuló személyében is felelős a képességeinek megfelelő teljesítményt nyújtani. A tanulókkal való kapcsolatukban a pedagógusok egységesen képviselik a munka tiszteletét, megbecsülését, a műveltség és az igazságosság értékeit.
A pedagógus – szülő kapcsolatában egyenrangú személyek kapcsolatáról van szó, kivéve a pedagógiai kompetencia területét, ahol szaktudása alapján a nevelő vezető szerepe érvényesül. A pedagógus munkája során a gyermeken keresztül hatással van a családra is, ez megnöveli felelősségét. A kollégiumi nevelő harmonizáló, szintetizáló szerepet is betölt az iskola és a család között. A pedagógus szaktudásának segítségével támogatja a szülők és gyermekük közötti szeretet elmélyülését, felhívja a figyelmet a szülő és gyermek közötti kölcsönös tiszteletadás fontosságára. Meg kell értetniük a szülőkkel, hogy az iskolát a gyermek érdekében tisztelniük kell.
A szülők kezdeményező-készsége, aktivitása nélkülözhetetlen intézményük számára, különösen kiemelve azokat a területeket, ahol diák, szülő, pedagógus együttes tevékenykedése a másik tevékenységének hatásfokát felerősítheti: -
a szülők bevonása az intézmény rendezvényeinek megszervezésébe (svábbál, szalagavató, ballagás, sportversenyek),
-
az oktató – nevelő munkát végző pedagógusok segítése (a tanulók kulturális fellépései, színház- és múzeumlátogatás, kirándulások, stb.),
-
a kiegészítő tevékenységek anyagi támogatásának közvetlen és közvetett segítése.
12. Az intézmény egészségnevelési programja
Alapelvek, fogalmak Az egészség fontos eszköz az ember életcéljainak megvalósítása során. Pozitív fogalom, mely a társadalmi, közösségi és egyéni erőforrásokat, valamint a testi-lelki képességeket hangsúlyozza.
Az egészségfejlesztés az összes, nem terápiás egészségjavító módszer gyűjtőfogalma, tehát magában foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, a mentálhigiéné, az egészségfejlesztő
szervezetfejlesztés,
az
önsegítés
feladatait,
módszereit.
Az
egészségfejlesztés az a folyamat, amely képessé teszi az embereket arra, hogy saját egészségüket felügyeljék és javítsák.
Az egészségfejlesztés az egészséges táplálkozás, az aktív szabadidő eltöltés, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer biztonság megvalósítása.
A gyerekek és fiatalok hosszú éveket töltenek az iskolákban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagyban meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, az életideálokat, preferenciák kialakítását.
Az egészségnevelés célja
Az egészségnevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók egészségfejlesztési attitűdjének, magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék minden tagja képes legyen arra, hogy folyamatosan nyomon kövesse saját egészségi állapotát, érzékelje a belső és külső környezeti tényezők megváltozásából fakadó, az egészségi állapotot érintő hatásokat, és ez által képessé váljon az egészség megőrzésére, illetve a veszélyeztető hatások csökkentésére.
A teljes fizikai, szellemi és szociális jól-lét állapotának elérése érdekében az egyénnek vagy csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy meg tudja fogalmazni és meg tudja valósítani vágyait, hogy megtalálja a megfogalmazódott szükségleteihez vezető, egészségét védő és a környezet védelmére is figyelő optimális megoldásokat, továbbá környezetével változzék vagy alkalmazkodjék ahhoz.
Az egészséget tehát alapvetően mint a mindennapi élet erőforrását, nem pedig mint életcélt kell értelmezni. Az egészségfejlesztés nem csupán az egészségügyi ágazat kötelezettsége, hanem az egészséges életmódon túl a jól-létig terjed.
Az egészséges életmódra nevelés nem csak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel.
12.1 Az intézményben folyó egészségnevelés kiemelt feladatai
Az iskolának és a kollégiumnak minden tevékenységével szolgálni a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését.
Személyi
és
tárgyi
környezetével
segíteni
azoknak
a
pozitív
beállítódásoknak,
magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amely a fiatalok egészségi állapotát javítja.
A pedagógusoknak fel kell készíteni a fiatalokat arra, hogy önálló, felnőtt életükben képesek legyenek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.
Fejleszteni kell a beteg, sérült és fogyatékkal élő embertársak iránti elfogadó és segítőkész magatartást.
Meg kell ismertetni a környezet
(elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a
veszélyes anyagok) leggyakoribb, egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.
Fel kell készíteni a fiatalokat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére; a tömegközlekedési eszközök megfelelő használatára, az utasbalesetek elkerülésének módjaira.
Figyelmet kell fordítani a veszélyes anyagok illetve készítmények helyes kezelésére, legfontosabb szabályaira (felismerésére, tárolására).
Támogatást kell nyújtani a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások és életmódok (pl. a dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás, öltözködési szokások) kialakulásának megelőzésében.
Az intézmény megkerülhetetlen feladata, hogy foglalkozzon a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel, és figyelmet fordítson a családi életre, a felelős, örömteli párkapcsolatra történő felkészítésre.
Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Fontos, hogy az iskolai környezet is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős példaértékű szerepe van.
12.2 Az iskola-egészségügyi szolgálattal egyetértésben kialakított nevelési program
A) Egészséges életre nevelés 1. Fizikai aktivitás:
aktív szabadidő eltöltés szabad levegőn rendszeres testmozgás, sportolás
2. Táplálkozás:
só- és zsírszegény, vitamin és ásványi anyagokban dús elhízás – mediterrán diéta hibás fogyókúra és következményei táplálkozási zavarok (bulímia, anorexia, stb.)
3. Higiéné:
személyi, testi (tisztálkodás, fogápolás, öltözködés) környezeti
B) Szexuális magatartás 1. Testi és pszichés érettség 2. Párválasztás:
önismeret családi életre nevelés, családon belüli erőszak udvarlási szokások felelősségteljes magatartás, biztonságos szex ezek hiányában: következmények •
nem kívánt terhesség, abortusz
•
nemi betegségek
•
AIDS
C) Rizikómagatartás Dohányzás
Alkohol
Kávé
(legális drogok)
Stresszes életmód: bizonytalanság, teljesítménykényszer, családfenntartás, munkahely megtartása Fiatalok szabadidős szokásai illetve szórakozási lehetőségek ↓ Veszélyek - legális-illegális drogok és hatásaik - megváltozott szexuális magatartásformák - csoportos garázdaság - egyéb, nem kívánatos hatások az egészségre
12.4 Az egészségnevelés módszerei: problémamegoldó gyakorlatok, szituációs játékok önismereti csoport-foglalkozások részvétel helyi egészségvédelmi programokon kortárs-segítők bevonása egészségnapok szervezése a szabadidő hasznos, értelmes eltöltésére irányuló programok szervezése
A tanórai egészségnevelés általános tartalmai tantárgyanként
Biológia •
az egészséges életmódra való felkészítés
•
a prevenció lehetősége és jelentősége egyéni és társadalmi szinten
•
egészségkárosító környezeti faktorok megismertetése
•
káros (függőséghez vezető) szokások és életmódok elkerülése
•
szexuális kultúra, családtervezés
•
segítőkészség, elfogadás a beteg, sérült, fogyatékos embertársak iránt
•
konkrét táplálkozási lehetőségek megismerése, melyek segítik az egészséges életmódot, javíthatják az egészségi állapotot
•
legismertebb bakteriális, vírusos betegségek, védekezés lehetősége
•
alapvető járványtani fogalmak, megelőzés, védekezés
•
alapbetegségek megismertetése, megelőzésük, kezelésük
•
mentálhigiéné fogalma és jelentősége
Fizika, kémia •
az élő szervezetre káros fizikai és kémiai hatások (sugárzások, zaj, rezgés, vegyi anyagok) egészségkárosító hatása, kibocsátásának csökkentési lehetőségei
•
az élővilágot felépítő alapvető vegyületek megismerése, az életfolyamatokban betöltött szerepük
•
a kémiai ismeretek alkalmazása az egészséges táplálkozásban
•
az egészségre káros anyagok hatásmechanizmusának lényegi kémiai alapjai
Magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom •
a külső és belső harmónia megléte
•
önálló gondolkodás és véleményalkotás
•
egészséges lelki fejlődés megfelelő körülményeinek felismertetése
•
az egyén felelőssége életvitelének kialakításában
•
esztétikai, erkölcsi elvek megszilárdítása
Matematika •
logikus gondolkodás fejlesztése
•
lényeg kiemelése, szintetizálás
•
adatok gyűjtése, feldolgozása, következtetések levonása (helytelen táplálkozás, dohányzás, alkohol, drogfogyasztás statisztikáinak elemzése, diagramok értékelése)
Történelem, filozófia •
hogyan, mikor és milyen emberi tevékenység révén alakult át a természet
•
a természeti népek élete, megoldási lehetőség a globális problémákra
Idegen nyelv •
az emberi test, az egészség-betegség, a táplálkozás
•
az életmóddal, táplálkozással kapcsolatos szokások hasonlósága és különbözése
•
az egészségkárosító életmód és azok hatása a környezetre
Népismeret •
mértékletes népi táplálkozás, böjtök hagyománya
•
népi gyógyászat, gyógynövények ismerete és használata
Ének-zene •
a helyes hangképzés módszerei
•
helyes testtartás ülő és álló helyzetben
•
helyes légzés fontossága egészségük megóvása és a tiszta éneklés szempontjából
•
légzőszervek, hangképző szervek egészségvédelme
Testnevelés •
egyes sportmozgások, sportok élettani hatásainak ismerete
•
a különböző izomcsoportok erősítésének módszerei
•
otthoni gimnasztikai gyakorlatok összeállításának ismerete
•
sportmozgások, testnevelés órák utáni tisztálkodás igénye
•
sportfelszerelés higiéniája
•
rendszeres testmozgás életmódba iktatásának szükségessége
•
cigaretta, alkohol, drog fogyasztás sportra gyakorolt káros hatása
•
egészségre ártalmas, tiltott szerek hatásainak ismeretében azok használatának mellőzése
13. Az intézmény környezeti nevelési programja
„A környezetvédelemben felmerülő problémák jelentős része vezethető vissza arra a tényre, hogy Magyarországon még nem megfelelő szintű a környezeti tudatosság foka. A lakosság ismeretei a környezetről, a környezetvédelemről, annak megóvásáról hiányosak, és többnyire nem megfelelő színvonalúak.”
A környezeti nevelés alapelvei A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.
A környezeti nevelés célja A környezeti nevelés célja a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel kialakítása.
A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat.
Fel kell ismertetni a tanulókkal, hogy a létező környezeti problémák mögött gazdasági, társadalmi problémák állnak, melyek globális problémákká szövődnek össze. Képessé kell tenni a tanulókat arra, hogy a problémákat
azonosítani tudják saját környezetükben,
életükben, és tanuljanak meg ezeket szem előtt tartva cselekedni.
Meg kell értetni a tanulókkal, hogy környezetünk minősége, gazdagsága létminőségünk egyik alapvető meghatározója. Az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik környezetével, és nem uralkodni akar felette, ami a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi.
A tanórai környezeti nevelés általános tartalmai Biológia, földrajz •
közvetlen kapcsolat kialakítása a környezet élő és élettelen faktoraival
•
a Földön lezajló természeti változások, veszélyeztető hatások ismerete, optimális környezetvédelmi megoldások felismerése
•
a globális környezeti problémák ismerete, az összefüggések felismerése a környezeti problémák és a társadalmi folyamatok között (a folyamatok a Föld energiaforrásainak kimerüléséhez vezethetnek)
•
környezettudatos, ökológiai szemléletmód kialakítása
•
a háztartás, közlekedés, veszélyes anyagok környezetkárosító hatásának ismerete, ezek elkerülésének módja, optimális kezelése
•
az épített és természetes környezet védelme
•
az élőlények „működése”, azokban a káros környezeti hatásokra bekövetkező változások
•
Magyarország legfontosabb védett területei, környezetvédelmi problémái
•
a természet- és környezetvédelem fogalma, a mellette szóló etikai, egészségügyi, kulturális és gazdasági érvek
A bioszféra kialakulása és alakulása egyszeri és megismételhetetlen folyamat, fenntartásában felelőssége minden egyénnek van!
Fizika, kémia •
a vegyszerek, hulladékok szűkebb és tágabb környezetre gyakorolt hatása
•
a vegyi hatások okozta környezeti változások megértetése, magyarázata
•
a lokális cselekvés lehetőségei a vegyi szennyeződések káros csökkentésében
•
környezetbiztonságos ismeretek
Magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom •
a természeti értékek, az ember és a természet közötti harmónia
•
„nyelvi környezetszennyezés” kerülése a kommunikációban
•
a hivatalos nyelv műfaji, formai követelményei: beadványok, kérvények
•
retorikai gyakorlat az érdemi megnyilatkozások elősegítésére
hatásainak
Matematika •
adatgyűjtés, adatfeldolgozás, reális becslés készítése
•
táblázatok, grafikonok készítése, elemzése
•
statisztikai adatok jellemzői, használhatóságuk és korlátaik
•
környezeti mérés eredményeinek értelmezése, elemzése statisztikai módszerek alkalmazásával
•
a grafikus ábrázolás buktatói, az optikai hatást befolyásoló tényezők
Történelem, filozófia •
a környezeti változások hatása a gazdálkodásra, életmódra, a közösségi normák alakulására
•
a helyi történelmi értékek, hagyományok
•
az egész világot érintő globális problémák megismerése
•
az ember és a természet egységének felbomlása, az ember természet feletti uralmának kialakulása
Idegen nyelv •
a természet szeretete, hazai és külföldi környezeti problémák
•
környezetvédelem helyzete és szervezetei hazánkban és külföldön
•
nemzetközi felelősség a környezettel szemben
Ének-zene •
a természet szépségeinek megjelenése a népdalokban, a természet zenei ábrázolása
•
a természeti és művészeti szépségfogalom sokrétű kapcsolata
•
az élő és élettelen természet hangjainak felismertetése, az emberi hang jelentősége a hétköznapokban
•
a „zenei környezetszennyezés” felismerése és az ellene való védekezés
•
a zene közösségteremtő, közösségerősítő szerepe
Testnevelés •
a környezeti hatások egészséget, testi fejlődést befolyásoló hatása
•
a környezetszennyezés egészséget befolyásoló hatása
•
a testnevelés és a sport hatása az emberi kapcsolatokra, az együttműködés és a tolerancia fejlesztésére
•
a természetes anyagok használata a sportszerek és sportruházat gyártása során
•
az egészség és a környezet komplexitásának tudatosítása
•
a sportkörnyezet (öltözők, sporttelep, tornaterem) tisztán tartása
Népismeret •
az épített és természeti környezethez való viszony tradíciói
•
természetes anyagok használata
•
az ember viszonya a természethez
Etika •
a természet károsítása nélküli teljes élet
•
utódainkra megfelelő élettér „hagyományozása”, az elhárítás lehetőségeinek felkutatása
•
a természet tisztelete, értékeinek felismerése emberi hasznosságától függetlenül
•
személyes elkötelezettség és tolerancia a környezeti kérdésekkel kapcsolatban
•
társadalmi szolidaritás és igazságosság az egészséges környezetért
•
egészséges, környezettudatos életmód kialakítása
A tanórán kívüli környezeti nevelés színterei, lehetőségei •
szakkörök
•
nyári táborok
•
iskolai átfogó környezetvédelmi programok, akciók, tanulóknak adott feladatok
•
kiállítások
•
iskolaújság, videotéka
•
média
•
tanulmányi kirándulás
•
szelektív hulladékgyűjtés
•
vetélkedők, tanulmányi versenyek
•
kapcsolattartás külső segítő partnerekkel
•
művészeti csoportok, ünnepségek
14. Az intézmény fogyasztóvédelmi nevelési programja
Alapelvek A fenntartható fogyasztás nem annyira tudományos vagy technikai kérdés, hanem inkább az értékek választásával, a tudatos beállítódással kapcsolatos viszony.
A fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítását segítheti a korrekt sokoldalú tájékoztatás és információáramlás.
A gazdasági élet mind alaposabb és tudatosabb megismerése és megértése segít a fenntarthatóság eszméjének elfogadtatásában.
A fogyasztóvédelmi oktatás célja A fogyasztói kultúra fejlesztése, és a tudatos kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése a tanulókban.
A társadalmi és állampolgári kompetenciák kialakulásának elősegítése, a jogaikat ismerő és érvényesíteni tudó, a közéletben részt vevő és közreműködő fiatalok képzése.
A tudatos fogyasztóvá válás és az ennek megfelelő magatartás kialakítása.
A célok megvalósításához szükséges: A kívánság és a szükséglet fogalmának tisztázása és elkülönítése. Az egyéni és társadalmi jogok tiszteletben tartásának megerősítése.
A természeti értékek védelme mellett a fogyasztás során fontos a tájékozódás képessége, a döntési helyzet felismerése és a döntésre való felkészítés.
Az iskolai nevelés-oktatás során:
Meg kell ismertetni a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét, alkalmassá téve őket a területen való eligazodásra. Hangsúlyozni kell a minőség és biztonság szerepét a fogyasztás során, valamint a gazdaságosságot és a takarékosságot.
A fogyasztóvédelmi oktatás céljaként megfogalmazott fogyasztói kultúra, valamint a kritikus fogyasztói magatartás kialakítása és fejlesztése érdekében különösen fontos, hogy gimnáziumi tanulmányaik befejezésekor a diákok értésék, valamint a saját életükre alkalmazni tudják a következő fogalmakat.
Tudatos, kritikus fogyasztói magatartás: olyan viselkedés, melyet a szuggesztív marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, a fogyasztói szükségletek folyamatos mérlegelése, továbbá a felmerülő fogyasztói problémák megértésének, kommunikálásának és megoldásának képessége és készsége jellemez.
Ökológiai fogyasztóvédelem: annak felismerése, hogy a környezeti problémáink túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind fogyasztásunk gyakran ön- vagy csupán vállalati profitcélú volta, mennyisége, valamint annak összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Ezen kialakítandó, megerősítendő szemlélet a környezet szempontjait messzemenően figyelembe veszi, ökológiailag környezetünk megtartására ösztönöz.
Környezettudatos fogyasztás: kiegyensúlyozottan dinamikus középút az öncélú, bolygónk erőforrásait gyorsulva felélő fogyasztás és a környezeti erőforrásokat nem kizsákmányoló fogyasztás között.
Fenntartható fogyasztás: a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek oly módon történő felhasználása, amely a jelenleginél jobb általános társadalmi életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során, annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségletei – és egészsége – ne kerüljenek veszélybe.
Preventív (megelőző) fogyasztóvédelem: amikor a fogyasztó már a kezdet kezdetén élhet jogaival,
és visszaszorul a jogok intézményes (peres) úton való érvényesítésének
gyakorisága.
A tanórai fogyasztóvédelmi nevelés általános tartalmai
Biológia, földrajz •
a fenntartható fogyasztás, a preventív fogyasztói magatartás fogalma, ezek összekötése a gazdaságos, takarékos és kritikus fogyasztással
•
a génmódosított élelmiszerek fogalma; későbbi, előre nem látható hatása
•
a kibocsátás, ülepedés és határérték fogalma és jelentősége
•
a reklám és marketing hatása a piacra, az ember életmódjára
•
a szelektív hulladékgyűjtés terhei és haszna
Fizika, kémia •
különböző technológiák hatása a természeti és épített környezetre, ezek gazdasági hatása
•
környezettudatos magatartás
•
kémiai ismeretek hasznosítása a fogyasztói kultúra kialakításában
•
a termékekkel szembeni minőségi elvárások
•
a gyártók tájékoztatási kötelezettsége a termékek anyagával, összetételével kapcsolatban
Matematika •
a diagramok manipulálási lehetőségei és a megtévesztési szándék felismerése
•
banki és biztosítási számítások ismerete
•
statisztikai adatok elemzése
Magyar nyelv és irodalom, német nyelv és irodalom •
a kommunikáció, tömegkommunikáció tulajdonságai, műfajai, technikái
•
a reklámpszichológia befolyása
•
az érvelés, a cáfolat technikái
(nyelvi és kommunikációs ismeretek kapcsán)
Történelem, filozófia •
az állampolgári felelősségtudat
•
a fenntartható társadalom megvalósítása
•
az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a globális problémák elhárításában, csökkentésében
•
a mai társadalmak manipulált fogyasztásának kialakulása
•
az értékek alakulása a különböző történelmi korokban
Idegen nyelv •
hazai és külföldi problémák a fogyasztói társadalomban
•
a globalizáció hatása az egyénre és a társadalomra
•
a kommunikációs problémák hatása a fogyasztóvédelemre
•
az értékrend-változás negatív következményei
Népismeret •
a takarékos fogyasztás, racionális életvitel hagyományai
Ének-zene •
a zenei globalizáció értékcsökkentő hatása
•
szerzői jogvédelem alá eső hanghordozók vásárlása, letöltése, másolása
•
hanghordozók lejátszására alkalmas készülékek kiválasztása
III. A Német Nemzetiségi Gimnázium kollégiumának kiegészítő pedagógiai programja
1. Bevezetés
A Német Nemzetiségi Gimnázium kollégiumának korábbi pedagógiai programja a megváltozott társadalmi, oktatáspolitikai és törvényi körülmények (a NAT megújítása, 202/2007.(VII. 31.) Kormányrendelet, az Európai Unióba lépéssel összhangban megjelenő kulcskompetenciák hatása) miatt felülvizsgálatra és korrekcióra szorult. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja /46/2001.(XII. 22.)/ jelen program kiadásának évében módosult, így került sor a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel együttműködve a korábbi dokumentum felfrissítésére és megújítására.
2. Helyzetfeltárás és helyzetértékelés
2.1
Társadalmi, gazdasági, oktatáspolitikai tendenciák, változások, új kihívások
Kollégiumunk társadalmi alapfeladata, hogy megfelelő feltételeket teremtsen és esélyt adjon azoknak a tanulóknak, akiknek lakóhelyén nincs lehetőségük a tanuláshoz, a szabad iskolaválasztáshoz való joguk érvényesítésére, a kisebbségi oktatásra, illetve akiknek a szülő nem tudja biztosítani a tanuláshoz szükséges körülményeket. A társadalmi változások új kihívások elé állították a kollégiumi pedagógiai-nevelői munkát. A kollégiumi nevelőtestület egyre több negatív jelenséggel szembesül, melynek következtében nő a megoldandó problémák száma. Ezzel párhuzamosan új hangsúlyok, új tendenciák jelennek meg a neveléselméletben is, mint pl. a kompetencia-fejlesztés, melynek oktatáspolitikai vonzatait elemi kötelessége a kollégiumnak követni. Az utóbbi évtizedekben a munkaerőpiac elvárásai is változóban vannak, így megváltoztak a sikeres pályaválasztás előfeltételei és a felsőfokú intézményekbe való felvétel módja is. A kollégium alapvető pedagógiai-nevelési céljaival összhangban ez a hátránykompenzáló, fejlesztő munka módosítását is maga után vonja. A globalizált világ hatásaként a nemzeti és nemzetiségi sajátságok egyre inkább eltünedeznek, háttérbe szorulnak. Az újabb generációk számára már kevésbé természetes nemzeti és nemzetiségi kultúrájuk elsajátítása a kisgyermekkorban, a német nemzetiségi szakkollégium számára így külön kihívást jelent egy olyan környezet, légkör megteremtése, amely az általános pedagógiai feladatok mellett a nemzetiségi identitástudat felébresztését is szolgálja.
2.2.
Fenntartói és egyéb partneri, környezeti elvárások
A kollégium kiemelt feladata alkalmassá tenni tanulóinkat arra, hogy a megszerzett tudással élni tudjanak, képessé váljanak annak továbbadására. Ezért nagy hangsúlyt fektetünk a tudásalapú társadalomban nélkülözhetetlennek tartott kulcskompetenciák kialakítására és fejlesztésére. A kollégium elsődleges célja az önálló és motivált tanulást és felkészülést támogató, nyugodt és biztonságos légkör biztosítása a gimnázium kollégista diákjai számára. Hosszú távú célja a főváros, valamint a nagy- és kistelepülések német nemzetiségű értelmiségi utánpótlásának nevelése, felkészítés a nemzetiségi értelmiségi munkára, a vezetői szerepek gyakoroltatása. Mindehhez olyan szakkollégiumot valósít meg, ahol a hon- és népismeret, a hagyományőrzés, az identitástudatra nevelés kiemelt jelentőséggel bír. Pedagógiai Programja azokra az európai, hazai és ezen belül elsősorban magyarországi német nevelési értékekre és haladó hagyományokra épít, melyek megalapozzák a jelenlegi magyarországi nemzetiségi kollégiumi nevelést; különös tekintettel a humanista, közösségi értékekre, továbbá a tehetséges tanulók kiválasztásában és gondozásában, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatásában, az esélykülönbségek csökkentésében, a kultúraközvetítésben betöltött szerepére. A Német Nemzetiségi Gimnázium kollégiuma a gimnázium nevelő-oktató tevékenységéből aktív részt kíván vállalni, a maga sajátos eszközeivel igyekszik azt kiegészíteni. Ehhez hozzá tartozik - az iskola jellegéből adódóan - a nemzetiségi kultúra ápolása is. A kollégium együttműködik a gimnáziummal, figyelembe véve annak pedagógiai célkitűzéseit. Tevékenysége során kiegészíti a családi és iskolai nevelést, egyben szociális ellátást, biztonságot és érzelmi védettséget nyújt a tanulóknak. A kollégium a megfelelő pedagógiai környezet biztosításával elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződése során kialakuló „mikro-társadalomban” a közösségi együttélés, az önkormányzó képesség, a döntés és felelősség, a konfliktuskezelés demokratikus technikáinak megismerését, gyakorlását. Ezzel a kollégium sajátos támogatást nyújt a sikeres társadalmi beilleszkedéshez.
2.3
A működés feltételrendszere
2.3.1 Humán erőforrás, személyi feltételek, szervezeti jellemzők A Német Nemzetiségi Gimnázium kollégiuma a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégiummal közös igazgatású intézmény.
a) A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium vezetési szerkezete* Igazgató DÖK-segítő tanár
iskolatitkár
ifjúságvédelmi felelős
rendszergazda
nevelési igh. munkaközösségvezetők
kollégiumvezető
könyvtáros
gazdasági igh.
nevelőtanárok
könyvelők pénztáros, munkaügyi üi.
szaktanárok
gondnok, házfelügyelő egyéb dolgozók * A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Szervezeti és Működési Szabályzata (2010. február) alapján.
b) Pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak kollégiumvezető munkaközösség-
szakos nevelőtanárok
vezető nevelőtanár
éjszakai ügyeletes
ifjúság- és
nevelőtanár
gyermekvédelmi nevelőtanár
Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak gazdasági igazgatóhelyettes gondnok
takarítószemélyzet
karbantartó
portás
c) Elvárások A kollégiumban a nevelési feladatokat (a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel, német nyelvtudással rendelkező) nevelőtanárok végzik, akik •
rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai ismeretekkel rendelkeznek;
•
képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére, jártasak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában;
•
egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálhatnak a kollégistáknak;
•
megfelelő
empátiával
rendelkeznek,
nevelői
eljárásaikban,
pedagógiai
kommunikációjukban a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezik előtérbe; •
folyamatosan együttműködnek a tanulók közösségeivel, a nevelésükben részt vevő személyekkel, intézményekkel, kisebbségi szervezetekkel, önkormányzatokkal;
•
szakmai tevékenységeik során együttműködnek a kollégiumi nevelőtestület vezetőivel és tagjaival.
A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a gyermekközpontúság, a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.
d) Értékelés és célok Az utóbbi években sikerült megszüntetni a nevelőtestületi fluktuációt, cél ennek további megőrzése. A kollégium fontosnak tartja a kiegyensúlyozott légkört, a szervezett és összehangolt pedagógiai munka folyamatosságának biztosítását és a pedagógusok közti mindennapos információátadást. Ennek fejlesztése érekében az intézmény célul tűzi ki havonta egy munkaközösségi értekezlet összehívását, melyen az esetleges problémák megvitatásra és a fejlesztési feladatok kitűzésre kerülnek.
2.3.2 Gazdálkodási jellemzők, tárgyi és dologi feltételek
Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium kollégiumi telephelyének címe: 1203 Budapest, Vízisport utca 7.
Az épület 1995 óta üzemel kollégiumként. Az épület tulajdonosa a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata. Az épület háromszintes, a felső szinten 12 lakószoba és egy tanulóhelyiség, az első emeleten 11 lakószoba, egy tanulószoba és a nevelői szoba, ill. mindkét szinten főzőkonyha, takarítóhelyiség és számítógépek használatára elkülönített folyosórész található. Minden szoba összkomfortos: tartozik hozzá egy előtér és egy fürdőszoba vécével. A földszinten helyezkedik el a porta, az orvosi szoba, az igazgatói iroda, a gondnoki iroda, a takarítóhelyiségek, az étkező, a konyha és a könyvtár. A pincében van a kazánház, a mosókonyha, a személyzetet kiszolgáló helyiségek és a raktár. A kollégiumhoz tartozik egy kert és egy salakos kosárlabdapálya is. Az épület akadálymentesítése egyelőre nem megoldott. Az épület 24 órás felügyelet alatt áll (portaszolgálat, nevelőtanári jelenlét).
Lakószobák: kétszobás blokkok, két-két ággyal, ill. emeletenként egy-egy különálló kétágyas szoba. Összesen 42 fő számára. Berendezésük: heverők, szekrény, tanulóasztalok, székek, könyvespolc, telefon, parafatábla, képek Az előtérben: hűtőszekrény, cipőpolc, tároló polc, mosdókagyló A fürdőszobában (blokkonként egy): zuhanykabin, kézmosó kagyló, WC.
Ebédlő: 8 nagy és 2 kis étkezőasztal székekkel, teríték, zárható, üveges vitrinek, színes tévé, házimozi-rendszer, Könyvtár, olvasóterem: 5 olvasóasztal székekkel, könyvszekrények német és magyar nyelvű anyaggal (kötelező olvasmányok, szótárak, lexikonok, tankönyvek, kézikönyvek), színes tévé, videomagnó, hifi-torony, pianínó, zongoraszék, műanyag tábla. Számítógéppark: 8, internet-elérhetőséggel rendelkező számítógép a szükséges kiegészítőkkel (monitor, billentyűzet, egér, számítógépasztal székkel) Szintenként 4 társalkodó asztal székekkel, cserepes virágok. Főzőkonyhák (szintenként egy): hűtőszekrény, villanytűzhely, mikrohullámú sütő, mosogató, konyhaszekrény
Nevelői és éjszakai ügyeleti szoba: hűtőszekrény, mosogató, ruhásszekrény, ágy, asztal, szék, könyvespolc, tanári kézikönyvtár, számítógép a szükséges kiegészítőkkel (monitor, billentyűzet, egér, nyomtató, hangszóró), számítógépasztal polccal, tv. A nevelői és ügyeleti szobához tartozik egy fürdőszoba, benne: zuhanyzó, kézmosó kagyló, külön ajtóval zárható WC.
Sportolási lehetőségek: labdák, asztalitenisz, röplabda- és kosárlabdapálya az udvaron.
Az intézmény adottságai, felszereltsége, oktatási anyagokkal, eszközökkel való ellátottsága jónak mondható, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. A kollégium gondoskodik a diákok nyugodt tanulásáról, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, a szakkörök működésének feltételeiről, biztosítja a tanulók nyugodt pihenését, az egyéni visszavonulás lehetőségét.
2.4
A tanuló-összetétel jellemzői
A kollégiumban a Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium 9-13. évfolyamos diákjai laknak. Felvételért a gimnázium bármely tanulója folyamodhat. Az elmúlt hat évben megfigyelhető volt az összetétel változása: az előző ciklushoz képest, amikor főként nemzetiségi területekről érkeztek kollégistáink, az utóbbi tanévekben megnőtt a szociális alapon rászorulók száma. Általánosságban megfigyelhető, hogy a lányok és fiúk aránya a kollégiumban 2:1. Fogyatékkal élő kollégista az eltelt időszakban nem volt. A kollégium célja az intézmény vonzóvá tételével az állandó teljes feltöltöttség biztosítása.
2.5
A nevelőmunka helyzete
A kollégium (igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez) a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. Külön figyelmet fordít specifikumként a nemzetiségi sajátosságokra.
1. Hátránykompenzáció és tehetséggondozás német nyelv és irodalom tárgyból rendszeres szaktanári vezetéssel (évf. differenciált) 4. Hátránykompenzáció informatika tárgyból
2. Hátránykompenzáció és tehetséggondozás magyar nyelv és irodalom tárgyból rendszeres szaktanári vezetéssel (évf. differenciált) 5. Önismereti, tanulásmódszertani foglalkozások, pályaorientáció és pályaválasztási tanácsadás
3. Hátránykompenzáció és tehetséggondozás matematika tárgyból rendszeres szaktanári vezetéssel (évf. differenciált) 6. Hon- és népismeret (tehetséggondozás): évf. differenciált
7. Szakkörök (rendszeres) drámapedagógiai játékok kézimunka mozgókép-elmélet és gyakorlat tűzzománc, kerámia A kollégium nevelői felkészültek, lépést tartanak a pedagógiai munka elvárás-rendszerének változásaival. Alkalmazzák a legújabb módszereket mind a hátránykompenzáció, mind a tehetséggondozás terén:
2.6
•
differenciálás tudásszint, érdeklődés, tartalom és tanulási követelmények szerint;
•
önálló tanulás támogatása;
•
audiovizuális és informatikai technológiák és médiumok bevonása;
•
kompetenciaalapú kommunikatív nyelvi fejlesztés;
•
diák-diák tanulócsoportok működtetése;
A tanulók mindennapi iskolai felkészülésének segítése, tanulmányi munkájának támogatása. Hátránykompenzáció és tehetséggondozás.
A tanulók önálló felkészülése saját szobájukban, szilenciumok keretében történik. A nevelőtanárok segítik a diákokat a tanulás helyes módja és az ésszerű időbeosztás kialakításában. A szilenciumok rendje:
16:00-16:45
17:00-17:45
18:00-18:45
A szilenciumi tanulás rendje: asztalnál, a széken ülve (ágyon orvosi igazolás esetén, ill. kötelező olvasmány olvasása címén). A nevelőtanárok minden szilencium kezdetén és alkalmanként szúrópróbaszerűen ellenőrzik a tanulási fegyelmet a szobákban. A szilenciumok előtt és után a kollégium biztosítja a tanulni kívánók nyugalmát. A 22:00 órai takarodót követően 23:00-ig megengedett az ágyban, olvasólámpánál való tanulás.
A tehetségek kibontakoztatása, a hátránnyal küzdők felzárkóztatását segítő foglalkozások, a hátránykompenzáció, az élethosszig tartó tanulásra való felkészítés a gimnázium és a kollégium összehangolt pedagógiai programja alapján zajlik.
a) Hátránykompenzációt és tehetség-kibontakozást segítő tantárgyi foglalkozások •
rendszeres tantárgyi fejlesztő tevékenység kiscsoportos formában;
•
folyamatos tantárgyi csoportos felzárkóztató foglalkozások;
•
egyéni korrepetálások és fejlesztő foglalkozások;
•
nemzetiségi ismeretek hiányosságainak pótlása; a megszerzett tudás elmélyítése;
•
diáktársi segítségnyújtás (a nevelőtanárok ösztönzésére);
•
műveltségi hiányok csökkentése különféle rendezvényekkel, előadásokkal.
Az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium különböző szakköröket, diákköröket, rendezvényeket szervez.
b) Tehetség-kibontakoztatást segítő egyéb foglalkozások •
szavalóversenyre felkészítés (magyar, német nyelvű)
•
nemzetiségi (honismereti) szakkör
•
könyvtári kutatómunka
•
drámapedagógiai szakkör
•
mozgóképelmélet és gyakorlat
•
tűzzománc és kerámia szakkör
•
kézimunka szakkör
2.7
A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. Gyermek- és ifjúságvédelem
A kollégiumban három csoport működik évfolyamok szerinti elosztásban, egy-egy nevelőtanár vezetésével. A csoportvezető nevelőtanár feladata, hogy megismerje csoportja diákjainak egyéniségét, érdeklődési körét, szüleivel való kapcsolatát, családi hátterét (lásd SZMSZ 2010, 26. o.). A csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, testi-lelki egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek, káros szenvedélyek [dohányzás, alkohol, drogfogyasztás] kialakulásának megelőzése) és az agressziókezelés. Fontos a csoportkohézió fejlesztése, cél a csoportvezetőtanár és a csoport tagjai közti kölcsönös bizalmon alapuló szorosabb kapcsolat folyamatos építése. A tanulók az egyéni törődést biztosító foglalkozásokon tárhatják fel egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. A nevelőtanárok figyelemmel kísérik a diák: •
magatartását és szorgalmát,
•
iskolai előmenetelét,
•
általános lelkiállapotát,
•
személyes higiéniáját és szobájának igényességét,
•
társaihoz, a nevelőtanárokhoz, a kollégium egyéb dolgozóihoz és általában az iskolához való viszonyát,
•
káros szenvedélyek felé való esetleges fordulását.
Szükség esetén négyszemközti elbeszélgetéseken igyekeznek feltárni a problémák okait, orvosolni azokat, illetve, ha úgy ítélik meg (kompetenciahatárok), szakember segítségét kérik. A kollégiumban a gimnáziummal közös gyermek- és ifjúságvédelmi felelős dolgozik, így folyamatosan figyelemmel tudja kísérni a diákok mindkét intézményben tanúsított viselkedését. A tanulókról nyilvántartást vezet az intézmény adatvédelmi előírásainak betartásával. Segíti a kollégisták lelki problémáinak feltárását, a szociális problémák megoldásának érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálatokkal. Feladata a pályaválasztási tanácsadás és az önismereti szakkörök megszervezése.
Közösségi élet. Hagyományőrzés és hagyományápolás. Diák-önkormányzati munka
2.8
A kollégium, mint közösségi helyszín nagy hangsúlyt fektet – nemzetiségi jellegénél fogva – a közösségi érzés, az identitástudat, az önszervező készségek kialakulásának elősegítésére, valamint a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, valamint a szociális készségek (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés, kommunikációs és vitakultúra, szervezőkészség, stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását, az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra, segít a hozott és szerzett hátrányok kezelésében és kompenzálásában. Az intézmény egyéni arculatának kialakításához önálló hagyományok megteremtésére és ápolására törekszik. Kívánatos, hogy a diákok magukénak érezzék kollégiumukat. A kollégiumnak feladata a családi életre (a családtagi szerepekre, a párkapcsolatok kulturált kialakítására,
a
takarékos
és
ésszerű
gazdálkodásra,
stb.)
nevelés.
E
feladatok
megvalósításában kiemelt szerepet és megfelelő teret kap a kollégiumi diák-önkormányzati rendszer. A kollégiumban működik diákönkormányzat. A vezetőség tagjai: elnök, elnökhelyettes, titkár. Munkájukat összehangoltan végzik. Az önkormányzat működését az intézmény vezetése személyi és tárgyi feltételek biztosításával segíti.
a) A közösségi élet megszervezése •
a gimnáziumi évnyitón való részvétel;
•
a kollégiumi csoportok megalakulása tanév elején;
•
havonta a születés- és névnapok megünneplése kis műsorral és könyvajándékokkal;
•
a gimnáziumban megrendezett gólyabálon való részvétel;
•
október 6-i megemlékezés a gimnáziummal közös szervezésben;
•
október 23-i ünnepség a gimnáziummal közös szervezésben;
•
karácsonyi német nemzetiségi sütemények készítése;
•
karácsonyi ünnepség nemzetiségi német és magyar művészeti műsorral;
•
a gimnáziumi szalagavatón való részvétel;
•
a gimnázium által szervezett svábbálon való részvétel és az arra való készülés;
•
március 15-i ünnepség a gimnáziummal közös szervezésben;
•
évről évre megrendezésre kerülő házi asztalitenisz-bajnokság;
•
csoporttablók készítése fotózással;
•
ballagók búcsúztatása;
•
a gimnáziumi ballagási ünnepségen való részvétel;
•
a végzősök szerenádja;
•
a gimnáziumi évzárón való részvétel;
•
német nyelvű színjátszó csoport működtetése a gimnáziummal közösen, a fellépéseiken való részvétel, és azok megtekintése;
2.9
•
év eleji alakuló diák-önkormányzati ülés, szükség szerint elnökségi választással;
•
második félév eleji diák-önkormányzati ülés;
•
eseti diák-önkormányzati ülések (tanulói vagy nevelőtanári indítvány alapján).
Kapcsolatrendszer
A kollégium kapcsolatrendszerét az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata erre vonatkozó rendelkezései alapján építi ki (SZMSZ 2010., 30-35.o.).
2.9.1 A gimnázium és a kollégium közössége, a kapcsolattartás rendje Az intézmény igazgatója egyben a kollégium egyszemélyi felelős vezetője is. A kollégiumi nevelőtanárok az iskola nevelőtestületének tagjai, részt vesznek az intézmény minden értekezletén, rendezvényén, gyűlésén, fogadóóráján. A kollégiumi nevelőtanárok és a gimnázium tanárai napi munkakapcsolatban állnak egymással. Neveltjeik haladását, magatartását illető kérdésekben rendszeres megbeszélést folytatnak a tanulók szaktanáraival, osztályfőnökével, tájékozódnak az esetleges tanulási nehézségekről, viselkedési problémákról.
2.9.2. A szülőkkel való kapcsolattartás formája és tartalma A kollégium, nevelési feladatainak eredményes megoldása érdekében rendszeres kapcsolatot tart a szülőkkel (szülői értekezletek, telefonkapcsolat, személyes megkeresés, rendezvények, üzenő füzet útján), egyéb törvényes képviselőkkel, szülői szervezetekkel (közösségekkel). A kollégiumi szülői értekezlet a gimnáziummal azonos napon évente kétszer 16,00 órakor kerül megrendezésre. Jelenlévők: a kollégium vezetősége, nevelőtanári kara és a szülők.
2.9.3 Külső kapcsolatok rendszere Az intézmény külső szervezetek, intézmények, személyek felé történő hivatalos képviselete az intézményvezető joga és kötelessége, melyet átruházhat más intézményi alkalmazottra is. A kollégium a tanulók szociális, gyermekjóléti problémáit tekintve a gyermekjóléti szolgálatokkal – tartósan átruházott képviseleti joga alapján – az ifjúságvédelmi nevelőtanáron keresztül áll kapcsolatban.
2.9.4 Az együttműködés hatása a kollégium működésére A
kollégium
számára
törvényi
előírás
a
kapcsolatok
megfelelő
kiépítése.
A
kompetenciahatárokon túllépő problémák megoldásában az élő és kiépített kapcsolatrendszer (gyermekvédelmi jelzőrendszer) elengedhetetlen segítséget nyújt.
2.10 A minőségfejlesztési munka, a mérési-ellenőrzési, értékelési tevékenység szerepe a pedagógiai program megvalósulásában, a nevelő-oktató munka eredményességének fejlesztésében
A gimnáziumban mind bemeneti, mind diagnosztizáló mérések készülnek, melyeknek a kollégistákra vonatkozó adatait a kollégium átveszi, illetve saját kompetencialapú méréseket is végez, ezek a források képezik az intézmény minőségfejlesztési munkájának alapját. A hozzáadott pedagógiai érték mutatóinak változásai jelentik a kollégium számára munkája eredményességét vagy a korrekció szükségességét. A méréseket és a kiértékelést az adott szakterületen dolgozó kollégák és a nevelőtanárok együttesen végzik, a gimnázium szaktanáraival rendszeresen egyeztetve. Eredményeit közlik a tanuló csoportvezetőjével, aki az adatok ismeretében tesz javaslatot a tanulónak (esetenként kötelezi a tanulót) a kudarcok feloldását célzó programokban való részvételre. Ezek: •
tanulás-módszertani, tanulásszervezési beszélgetéseken, tréningeken való csoportos részvétel, illetve egyéni foglalkozás,
•
egyéni felzárkóztató tantárgyi foglalkozás (esetenként a gimnázium szervezésében);
A kollégium fő profiljából adódóan neveltségi méréseket is végez, amelynek eredményeit folyamatosan nyilvántartja, a szükséges intézkedéseket és korrekciókat, a változásokat dokumentálja. A gimnáziumtól átvett és saját mérések minden esetben összehasonlításra kerülnek a gimnázium megfelelő méréseivel.
A kollégium iránt olyan nagy az érdeklődés, hogy pályáztatni kell, amihez a diákok minden segítséget megkapnak. A pályázat áll egy írásbeli és/vagy egy szóbeli vizsgarészből, amely előre meghatározott terjedelemben és német nemzetiségi témában történik. A pályázat kiírásának időpontja a leadási határidő előtt legkevesebb 6 héttel. A leadási határidő a tavaszi szünet után következő első tanítási nap. A szóbeli vizsga a tavaszi szünetet követő három hétben, előre meghatározott időpontban zajlik. A pedagógiai programban (2.2.) foglalt célok mérése, ellenőrzése és értékelése egyrészt a gimnázium kimeneti méréseinek (érettségi és DSD eredmények, felvételi adatok) átvételével zajlik, másrészt azáltal, hogy a kollégium igyekszik nyomon követni végzett diákjai előmenetelét. A tényszerű eredmények szintén dokumentálásra kerülnek.
2.11 A kollégiumi pedagógiai program végrehajtásának tömör értékelése
Az elmúlt hat év igazolta, hogy a 2008-ban módosított, a 2009/2010-es tanévben érvényben lévő pedagógiai program céljai megvalósíthatóak, az abban foglaltakat a kollégium sikeresen teljesítette. A gimnáziummal összehasonlításban végzett rendszeres és dokumentált mérések azt mutatják, hogy a kollégium diákjai általában jobban teljesítenek. Az egyes évek kimeneti eredményei kiválóak voltak, a bemeneti és évközi eredmények inkább hullámzóak. A gimnáziumra és a kollégiumra egy, közös minőségbiztosítás érvényes. Az intézményi partneri elégedettségi vizsgálatok tartalmazzák a kollégium értékelését és az intézményi minőségbiztosítási rendszer részét képezik. A 2004 januárjában zajlott törvényességi vizsgálat véleménye alapján a kollégium működése kifogástalan. Az ország gazdasági helyzetének változása bizonyos feladatok teljesítését megnehezítette vagy lehetetlenné tette. Így a diákok kulturális programokon való ingyenes részvétele nem volt megoldható. A színház- és múzeumlátogatásokat csak önköltségi alapon tudtuk megszervezni. A kollégiumban – a 2009/2010-es tanévben érvényben lévő Pedagógiai Programot figyelembe véve – magas színvonalú nevelő-oktató munka zajlik. A kollégiumi nevelők szaktudásuk birtokában minden segítséget megadnak a kollégistáknak, mind a hátránykompenzáció, mind a tehetséggondozás, mind a kompetenciafejlesztés terén. A változó nevelés- és oktatáspolitikai helyzet (vö. Bevezetés) világossá tette, hogy az eddig megvalósított célok biztosítása mellett elengedhetetlenné vált bizonyos új részfeladatok beütemezése, illetve korábbiak új összefüggésbe helyezése.
a) Megállapítások a 2.6 fejezetben rögzítettekhez A kollégiumi nevelőtanárok mérései alapján megállapítható, hogy a szilenciumok alatti fegyelemben egyes diákoknál, ill. alkalmanként hiányosságok mutatkoznak. A kollégium jelen Pedagógiai Programjában ezen a területen fejlesztéseket kíván bevezetni. A kollégium értékelése szerint a vacsora utáni időszakban egyes esetekben a megnőtt zajszint zavarta a tanulni kívánókat. A helyzet szükségessé teszi fejlesztő program indítását. (ld. 3.2)
b) Megállapítások a 2.7 fejezetben rögzítettekhez A kollégiumnak évek óta napi gyakorlata csoport-foglakozási naplók vezetése, de ennek konkrét módját eddig a Pedagógiai Program nem tartalmazta. Jelen program pótolja ezt a hiányosságot. Bár a kollégium indulása óta általános elvárás az egyéni törődés során feltárt problémák, személyes jellegű információk titokként való kezelése, ezt előírásként a Pedagógiai Program eddig nem tartalmazta, szükséges ennek kiigazítása. (ld. 3.3)
c) Megállapítások a 2.8 fejezetben rögzítettekhez Bár a kollégium kis létszáma miatt hiányként nem mutatkozik, mind a kollégiumi nevelők, mind a diákok részéről igényként merült fel egy év eleji ismerkedési est közösségi hagyományként való bevezetése. A kollégiumi közösségi élet színvonalának értékelésekor a kollégiumi nevelőtestület úgy látta, hogy a teljes diákságot megmozgató közösségi programok nagyrészt a kollégium és a gimnázium viszonylatában zajlanak, külső helyszínű programok (pl. kirándulások) szervezése így kívánatosnak látszik. A mérési eredmények azt mutatják, hogy a DÖK kellő feladatok hiányában kissé inaktív. Ezt ellensúlyozandó a kollégium elhatározta az önkormányzat feladatkörének bővítését. (ld. 3.4)
d) Megállapítások a 2.9 fejezetben rögzítettekhez A kollégium kapcsolata a gimnáziummal jónak mondható. Az osztályfőnökök és a kollégium közötti kapcsolat még nem elég rendszeres. A kollégium feladatul tűzi ki ennek megváltoztatását (ld. 3.7).
3.
A nevelőmunka fejlesztésének programja
3.1 Intézményi nevelésfilozófia, a nevelés alapelvei A 2009/2010-ben érvényben lévő Pedagógiai Program nevelési alapelvei jelen fejlesztési programban jelentősen bővítésre kerültek. •
a nemzeti kisebbségi identitástudat tiszteletben tartása, fejlesztése;
•
nemzetiségi kisebbségi kultúra megismertetése és ápolása;
•
egyéb nemzetiségi kisebbségi hagyományok tisztelete, továbbvitele;
•
a nemzeti kisebbségi történelem megismertetése;
•
az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése;
•
demokratikus, humanista, nemzeti és európai nevelési elvek alkalmazása;
•
a tanulók iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat;
•
az alapvető erkölcsi normák betartása;
•
önálló és motivált tanulás elsajátíttatása;
•
„a hátránykompenzáció a diák, és nem a tantárgy segítését jelenti”;
•
különböző irányú tehetségek felkutatása, támogatása és fejlesztése;
•
az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;
•
fogyatékos tanulóknál a fogyatékosság okozta egyéni szükségletek figyelembe vétele;
•
építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére, önállóságra nevelés;
•
művelődésre való bíztatás egyéni példamutatás és személyes motiválás által;
•
az egészséges életvitel, a helyes életmódminta közvetítése;
•
a rendszeres sportolás támogatása;
•
az egyéni adottságok és készségek felfedeztetése, és az azoknak megfelelő pályaválasztás segítése;
•
a szülőkkel való konstruktív együttműködés.
a) Fő célok és feladatok A kollégium célként és feladatként fogalmazza meg a következő pontokban előirányzott nevelési alapelveket:
•
A tanulási kultúra fejlesztése Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a kollégium feladata, hogy a tanulók megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. Kiemeli a tanulási motiváltság fejlesztését, hangsúlyt helyez annak előmozdítására, hogy az ismeretek elsajátítása ne csak kötelességként, hanem igényként is fogalmazódjék meg a tanulókban, s így életprogramjuk részévé váljon a tanulás.
•
Felzárkóztatás, a tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése A kollégium olyan változatos szervezeti és módszerbeli megoldásokat alkalmaz, amelyek segítségével az egyes tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi különbözőségeket kezelni képes. A kollégium feladata a tanulók képességeinek felismerése, és kibontakoztatásuk segítése. Támogatja a tanulásban elmaradt tanulókat, biztosítja annak esélyét, hogy a választott iskolában eredményesen végezzék tanulmányaikat. Létrehozza a tehetséges tanulók kiválasztására szolgáló rendszerét, segíti a tehetséges tanulókat képességeik továbbfejlesztésében, tudásuk bővítésében. A kollégium (az iskolákkal együttműködve) valamennyi tanulója számára lehetővé teszi az egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést.
•
A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek fejlesztésére. Elsajátíttatja a közösségi együttélés szabályait, megköveteli az egyén, a csoport, a társadalom kölcsönhatásainak megértését, különös figyelemmel a nemzeti, etnikai kisebbségi és vallási sajátosságokra, segít a hozott és szerzett hátrányok kezelésében és kompenzálásában. A kollégiumnak feladata a családi életre nevelés.
•
Az egészséges és kulturált életmódra nevelés A kollégium a testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez a megfelelő életritmus kialakítására, az egészséges és kulturált étkezésre, öltözködésre, tisztálkodásra, testápolásra, a rendszeretetre és tisztaságra nevel.
A kollégium ismereteket, gyakorlati képességeket sajátíttat el, szokásokat tanít, amelyek segítik őket testi és lelki egészségük megőrzésében, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzésében. A kollégium biztosítja a minden részletében otthonos, kulturált, esztétikus közeget. A kollégium aktív és rendszeres kulturális- és sportéletet szervez, az egészséges életvitelre, a helyes életmódmintára nevelés céljából. A kollégium környezettudatos magatartásra neveli a tanulókat, hogy érzékennyé váljanak a környezetük állapota iránt, életvitelükbe beépüljön a környezetkímélő magatartás, egyéni és közösségi szinten egyaránt. •
Az önismeret fejlesztése, korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljanak az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai. A természeti és társadalmi ismeretek bővítésével, művészeti élményekkel segíti a világban való tájékozottság, a személyes és szociális azonosságtudat fejlődését. A kollégium kiteljesíti a nemzetünk, nemzeti és etnikai kisebbségeink kultúrájának értékeit,
nemzeti,
történelmi
és
vallási
hagyományainkat,
jellegzetességeinket
megismertető iskolai tanulmányokat, ezzel is erősíti a tanulók hazaszeretetét. A világról kialakított képben kiemelt helyet kap az Európához való kötődésünk, az európai kultúrkör.
3.2 A tanulástámogatás fejlesztése
A kollégium továbbra is érvényben tartja a 2.6 pontban leírtakat, és a következő fejlesztési programmal egészíti ki azokat: A szilenciumok eddig alkalmazott rendszere törvényi előírás és a kollégiumi életben bevált. A szilenciumok alatti fegyelem megerősítéseként a kollégium növelni kívánja a szúrópróbaszerű ellenőrzések számát. Az ellenőrzések eredményeit dokumentálja. A szilenciumok utáni megnövekedő zajszint csökkentésére új társalgó övezetek kijelölését határozza el a kollégium.
3.3. A tanulókról való gondoskodás, személyes törődés. A gyermek- és ifjúságvédelem programja
A kollégium továbbra is érvényben tartja a 2.7 pontban leírtakat, és a következő fejlesztési programmal egészíti ki azokat: A kollégium továbbra is elrendeli csoportfoglalkozási naplók vezetését a Nevelői Feljegyzések naplóban. A napló a csoportvezető nevelőtanár felelősségi körébe tartozik. Tartalmaznia kell: •
a csoport létszámát,
•
a csoport tagjainak nevét, személyi adatait,
•
a számára előírt, illetve ajánlott hátránykompenzáló és/vagy tehetséggondozó foglalkozásokat,
•
választott kötelező foglalkozását és egyéb szabadon választott foglalkozásait,
•
kollégiumon kívüli tevékenységeit és azok rendjét,
•
neveltségi és tanulmányi mérési adatait,
•
dicséreteit és elmarasztalásait.
Az egyéni törődés során a feltárt problémákat és személyes jellegű információkat a nevelőtanár köteles titokként kezelni és harmadik személynek csak kompetenciatúllépés esetén a jogilag megjelölt személy (gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár) felé továbbadni. A kollégium feladatának látja a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős magas színvonalú munkájának zökkenőmentesen biztosítását.
3.4. Közösségi élet fejlesztése. Diák-önkormányzat. A hagyományápolás fejlesztése, a kollégium egyéni arculatának erősítése
A 2.8. fejezetben rögzített közösségi programok megszervezését jelen program megköveteli, valamint kiegészíti a következő feladatokkal: •
év eleji ismerkedési est szervezése és kollégiumi hagyományként való bevezetése;
•
német nemzetiségi témájú kollégiumi kirándulások szervezése (pl. sváb települések és tájházak megtekintése). A DÖK feladatkörének bővítése:
•
zsűrizés kollégiumi házi versenyek során;
•
értékelés a szobák közötti tisztasági verseny alkalmával az értékelő bizottság tagjaként;
•
a nemzetiségi kollégiumi kirándulások megszervezésében való aktív részvétel.
3.5 Hátránykompenzáció A
mérési
eredmények
tükrében
megállapítható,
hogy
a
kollégiumban
zajló
hátránykompenzációs munka kielégítő; cél ennek fenntartása és a magasabb szervezettségi szint elérése.
3.6 Speciális célcsoportok fejlesztése. Nemzetiségi nevelés A kollégium alapvető célkitűzése a német nemzetiségi nevelés (ld. 2.2.). Az intézmény ezt három nevelési területen kívánja megvalósítani.
a) Nyelvi fejlesztés -
a német nyelv használatára való bátorítás a hétköznapokban;
-
német nyelvű nem tantárgyi foglalkozások megrendezése (hon- és népismeret, mozgókép-szakkör);
-
német nyelvű kulturális programokon való részvétel (nemzetiségi színház-látogatás; sváb író-olvasó találkozó);
-
kollégiumon belüli német nyelvű szavalóverseny szervezése;
-
német nyelvű műsorok karácsony, születés- és névnapok, húsvét alkalmával;
-
részvétel a német nemzetiségi tárgyú országos versenyeken (abgedreht!, az Ungarndeutsches Kulturinstitut szervezte fotópályázat stb.)
-
DSD-vizsgára való folyamatos felkészítés.
b) Honismeret -
hon- és népismeret szakkör szervezése;
-
német nemzetiségi tárgyú előadások szervezése ill. megtekintése;
-
nemzetiségi kirándulások (tájház, sváb községek) szervezése;
-
ezek keretében népszokásokkal való ismerkedés;
c) Identitástudat -
a fentebb feladatként megjelölt programok feldolgozása és megbeszélése csoportos és egyéni formában;
-
a nemzetiségi kirándulások dokumentálása (fotó, videó) és bemutatása házi jellegű kiállításon.
3.7 A kollégium legfontosabb külső partnereivel (iskolával, szülővel, stb.) való együttműködés, kapcsolatok fejlesztése
A kollégium és a gimnáziumi osztályfőnöki munkaközösség tevékenységének összehangolása érdekében az intézmény elhatározza negyedévenkénti nevelőtanári-osztályfőnöki találkozók megszervezését (szeptember vége, január eleje, március vége, május vége). A szülők és a gyermek- és ifjúságvédelmi szervezetek felé a kollégium kapcsolatrendszere kielégítő, fejlesztésre nem szorul, a kollégium célja ennek a szintnek a megőrzése.
3.8 A tanulók fejlesztésének terve (kompetenciaalapú fejlesztés)
A kollégium kompetenciaalapú fejlesztési terve az Országos Kollégiumi Alapprogramban meghatározott hét fejlesztési terület szerint tagolódik. Ez képezi a csoportos és személyre szóló fejlesztő foglalkozások megtervezésének alapját.
a) A fejlesztett kompetenciák rendszere és a fejlesztési célok meghatározása A kulcskompetencia az ismeretek, készségek és attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kiteljesíthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba és foglalkoztatható legyen. A kollégium a következő 9 kulcskompetenciában határozza meg a fejleszteni való területeket: 1. A hatékony, önálló tanulás 2. Anyanyelvi kommunikáció 3. Idegen nyelvi kommunikáció 4. Matematikai kompetencia 5. Természettudományos kompetencia 6. Digitális kompetencia 7. Szociális és állampolgári kompetenciák 8. Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák 9. Esztétikai-művészeti tudatosság, kifejezőkészség
3.8.1 Énkép, önismeret
a) 9.-10. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
A kollégisták igényévé válik - saját személyiségük megismerése, fejlődik - önismeretük, - jellemük, erkölcsiségük, ismereteket szereznek - az emberi pszichéről és mozgatórugóiról, - személyiségfejlesztő módszerekről; képessé válnak - helyzetüket tárgyilagosan szemlélni, - önmaguk helyes megismerésére. A kollégisták igényévé válik - a kulturált személyközi kapcsolatok kialakítása, - a kulturált és intelligens magatartás, - az etikus viselkedés, fejlődik - jellemük, erkölcsiségük, - realitásérzékük, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességük; képessé válnak - emberi kapcsolataik ápolására.
Gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár által tartott foglalkozások önismereti játékok formájában
könyvtár
Fejlesztett kompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia
feladatlap
Egyéni törődés Csoportfoglalkozások keretében: személyiségtesztek végzése és kiértékelése szituációs játékok és azok megbeszélése
Gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár által tartott foglalkozások önismereti játékok formájában Egyéni törődés Csoportfoglalkozások keretében: - szituációs játékok és azok megbeszélése - társasjátékok - társas kapcsolatokról szóló film megtekintése és megbeszélése
könyvtár társasjátékok
Szociális és állampolgári kompetencia
b) 11.-13. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
A kollégisták igényévé válik - saját személyiségük megismerése fejlődik - önismeretük, - jellemük, erkölcsiségük, ismereteket szereznek - az emberi pszichéről és mozgatórugóiról, - személyiségfejlesztő módszerekről; képessé válnak - helyzetüket tárgyilagosan szemlélni, - önmaguk helyes megismerésére. A kollégisták igényévé válik - a kulturált szociális kapcsolatok kialakítása, - a kulturált és intelligens magatartás, - az etikus viselkedés, fejlődik - jellemük, erkölcsiségük, - realitásérzékük, problémamegoldó és konfliktuskezelő képességük; képessé válnak - szociális kapcsolataik ápolására.
Gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár által tartott foglalkozások önismereti játékok formájában
könyvtár
Fejlesztett kompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia
feladatlap
Egyéni törődés Csoportfoglalkozások keretében: - személyiségtesztek végzése és kiértékelése - szituációs játékok és azok megbeszélése - irányított vita önismereti kérdésekről
Gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár által tartott foglalkozások önismereti játékok formájában Egyéni törődés Csoportfoglalkozások keretében: - szituációs játékok és azok megbeszélése - társas kapcsolatokról szóló film megtekintése és megbeszélése
könyvtár
Szociális és állampolgári kompetencia
házimozi-rendszer, DVDfilm
(Digitális kompetencia)
3.8.2 A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése
a) 9. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - az ismeretek megszerzése, fejlődik - lényeglátásuk, ismereteket szereznek - a különböző tanulási stílusokról, képessé válnak - a megfelelő tanulási stratégiák alkalmazására, - a tanulási idő megfelelő megszervezésére; használni tudják - az adathordozókat (könyvtár, internet, média). A kollégisták igényévé válik - a logikus gondolkozásra való hajlam, - pontosság, precizitás; fejlődik - logikai képességük, - önálló problémamegoldó képességük, képessé válnak - a feladatok pontos értelmezésére, - az önálló feladatmegoldásra,
Gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár által tartott tanulás-módszertani foglalkozások
könyvtár
Hatékony, önálló tanulás
feladatlap
Digitális kompetencia
tanulási stílust felmérő feladatlap kitöltése és megbeszélése
könyvtári katalógus
tanulási stratégiák megismertetése
számítógéppark
könyvtári ismeretek átadása tanácsok az internet használatához
logikai feladatok megoldása és ellenőrzése
könyvtár
Hatékony, önálló tanulás
logikai társasjátékok
feladatlap
Matematikai kompetencia
társasjáték
Digitális kompetencia
számítógéppark
b) 10-11. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - az ismeretek megszerzése, fejlődik - lényeglátásuk, - önálló problémamegoldó képességük, képessé válnak - az önálló anyaggyűjtésre és tanulásra, - az anyag rendszerezésére és kreatív feldolgozására (kiselőadás, referátum, stb.); használni tudják - az adathordozókat (könyvtár, internet, média). A kollégisták igényévé válik - a logikus gondolkozásra való hajlam, - pontosság, precizitás; fejlődik - logikai képességük, - önálló problémamegoldó képességük, képessé válnak - a feladatok pontos értelmezésére, - az önálló feladatmegoldásra, - logikus és absztrakt gondolkodásra.
Gyermek- és ifjúságvédelmi nevelőtanár által tartott tanulás-módszertani foglalkozások
könyvtár
Hatékony, önálló tanulás
feladatlap
Digitális kompetencia
Csoportfoglalkozások keretében: - könyvtári vetélkedő - memóriafejlesztő és tanulássegítő játékok, - tanulási stratégiák átadása
könyvtári katalógus számítógéppark
logikai feladatok megoldása és ellenőrzése,
könyvtár
Hatékony, önálló tanulás
logikai társasjátékok.
feladatlap
Matematikai kompetencia
társasjáték
Digitális kompetencia
számítógéppark
c) 12-13. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - az ismeretek megszerzése, fejlődik - lényeglátásuk, - önálló problémamegoldó képességük, képessé válnak - az önálló anyaggyűjtésre és tanulásra, - az anyag rendszerezésére és kreatív feldolgozására (kiselőadás, referátum, stb.); használni tudják - az adathordozókat (könyvtár, internet, média). A kollégisták igényévé válik - a logikus gondolkozásra való hajlam, - pontosság, precizitás; fejlődik - logikai képességük, - önálló problémamegoldó képességük, képessé válnak - a feladatok pontos értelmezésére, - az önálló feladatmegoldásra, - logikus és absztrakt gondolkodásra.
tanulási stratégiák átadása.
könyvtár
Hatékony, önálló tanulás
Csoportfoglalkozások keretében: - műveltségi vetélkedő csoportvezető által megadott témában
számítógéppark
Digitális kompetencia
Csoportfoglalkozások keretében: - logikai feladatok megoldása és ellenőrzése - vitafórumok
könyvtár
Hatékony, önálló tanulás
feladatlap
Matematikai kompetencia
3.8.3 Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientáció segítése
a) 9. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - tantárgyi hiányosságainak pótlása - a folyamatos készülés; fejlődik - anya- (német) és idegen nyelvi szókincsük, - helyesírási készségük, - beszéd- és kifejezőkészségük, - szövegértésük, - műveltségi szintjük, ismereteket szereznek - az elmulasztott tananyagról, képessé válnak - hiányosságaik felismerésére, használni tudják - a digitális médiumokat segítségként. A kollégisták igényévé válik - az önmegvalósítás; fejlődik - önismeretük, - jövőképük, - céltudatosságuk, ismereteket szereznek - a tehetségüknek megfelelő témában; használni tudják - tehetségük tárgyához kapcsolódó eszközöket; képessé válnak - tehetségüknek megfelelő
hiányosságok felmérése év elején (német, mint anyanyelv, magyar helyesírás, matematika), dokumentálása, egyéni fejlesztési célok kitűzése
könyvtár, tanulószoba
Anyanyelvi kommunikáció
feladatlap
Idegen nyelvi kommunikáció
havonta tanulmányi diagram készítése a csoportnapló alapján - hiányosságok felmérése, egyéni fejlesztési célok kitűzése - és dokumentálása (ld. 3.3.)
csoportnapló
Matematikai kompetencia
csoportfoglalkozási napló
Természettudományos kompetencia
rendszeres tantárgyi hátránykompenzációs foglalkozások (csoportos és egyéni) ld. 3.5.
tanulmányi diagram
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
tankönyvek, szótárok Hatékony, önálló tanulás számítógéppark Digitális kompetencia
a tanórán kívüli tevékenységek és érdeklődések felmérése év elején a csoportvezető által dokumentálása a csoportfoglalkozási naplóban (ld. 3.3.) havonta tanulmányi diagram készítése a csoportnapló alapján - tehetségek kiválasztása, egyéni fejlesztési célok kitűzése rendszeres tantárgyi tehetséggondozó foglalkozások (csoportos és egyéni) ld. 3.5. kollégiumon belüli szakköri foglalkozások szervezése
könyvtár, tanulószoba
Anyanyelvi kommunikáció
csoportnapló
Idegen nyelvi kommunikáció
csoportfoglalkozási napló
Matematikai kompetencia
tanulmányi diagram
Természettudományos kompetencia
számítógéppark
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia
-
produktumok létrehozására, önálló fejlődésre.
és a részvétel dokumentálása (ld. 3.3.) kollégiumon kívüli tehetséget segítő lehetőségek felkutatása, ajánlása és támogatása a csoportvezető koordinálásával (ld. 3.3.)
A kollégisták igényévé válik - a jövő tudatos tervezése, fejlődik - jövőképük, ismereteket szereznek - a továbbtanulás követelményeiről - a különféle szakmákról, képessé válnak - saját lehetőségeiket felmérni.
Csoportfoglalkozások keretében: - pályaorientációs beszélgetés
könyvtár
Egyéni törődés
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák Szociális és állampolgári kompetencia
b) 10-12. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - tantárgyi hiányosságainak pótlása - a folyamatos készülés; fejlődik - anya- (német) és idegen nyelvi szókincsük, - helyesírási készségük, - beszéd- és kifejezőkészségük, - szövegértésük, - műveltségi szintjük, ismereteket szereznek - az elmulasztott tananyagról, képessé válnak - hiányosságaik felismerésére, használni tudják - a digitális médiumokat segítségként.
havonta tanulmányi diagram készítése a csoportnapló alapján - hiányosságok felmérése, egyéni fejlesztési célok kitűzése - és dokumentálása (ld. 3.3.)
könyvtár, tanulószoba
Anyanyelvi kommunikáció
csoportnapló
Idegen nyelvi kommunikáció
rendszeres tantárgyi hátránykompenzációs foglalkozások (csoportos és egyéni) ld. 3.5.
csoportfoglalkozási napló
Matematikai kompetencia
tanulmányi diagram
Természettudományos kompetencia
tankönyvek, szótárok
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
számítógéppark Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia
A kollégisták igényévé válik - az önmegvalósítás; fejlődik - önismeretük, - jövőképük, - céltudatosságuk, ismereteket szereznek - a tehetségüknek megfelelő témában; használni tudják - tehetségük tárgyához kapcsolódó eszközöket; képessé válnak - tehetségüknek megfelelő produktumok létrehozására, - önálló fejlődésre.
a tanórán kívüli tevékenységek és érdeklődések dokumentálása a csoportfoglalkozási naplóban (ld. 3.3.)
könyvtár, tanulószoba
Anyanyelvi kommunikáció
csoportnapló
Idegen nyelvi kommunikáció
havonta tanulmányi diagram készítése a csoportnapló alapján - tehetségek kiválasztása, egyéni fejlesztési célok kitűzése
csoportfoglalkozási napló
Matematikai kompetencia
tanulmányi diagram
Természettudományos kompetencia
rendszeres tantárgyi tehetséggondozó foglalkozások (csoportos és egyéni) ld. 3.5.
számítógéppark
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
A kollégisták igényévé válik - a jövő tudatos tervezése, fejlődik - jövőképük, ismereteket szereznek - a továbbtanulás követelményeiről - a különféle szakmákról, képessé válnak - saját lehetőségeiket felmérni, jártasságot szereznek - a pályaválasztással kapcsolatos információszerzésben
Csoportfoglalkozások keretében: - pályaorientációs beszélgetés
Hatékony, önálló tanulás kollégiumon belüli szakköri foglalkozások szervezése és a részvétel dokumentálása (ld. 3.3.)
Digitális kompetencia
kollégiumon kívüli tehetséget segítő lehetőségek felkutatása, ajánlása és támogatása a csoportvezető koordinálásával (ld. 3.3.) könyvtár
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák
szóróanyagok Végzett diákok által, felsőfokú intézményükről tartott beszámolók megszervezése és lebonyolítása
Szociális és állampolgári kompetencia számítógéppark Digitális kompetencia
Itthoni és külföldi felsőoktatási intézményeket bemutató szóróanyagok beszerzése és terjesztése Egyéni törődés
c) 13. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - tantárgyi hiányosságainak pótlása - a folyamatos készülés; fejlődik - anya- (német) és idegen nyelvi szókincsük, - helyesírási készségük, - beszéd- és kifejezőkészségük, - szövegértésük, - műveltségi szintjük, ismereteket szereznek - az elmulasztott tananyagról, képessé válnak - hiányosságaik felismerésére, használni tudják - a digitális médiumokat segítségként. A kollégisták igényévé válik - az önmegvalósítás; fejlődik - önismeretük, - jövőképük, - céltudatosságuk, ismereteket szereznek - a tehetségüknek megfelelő témában; használni tudják - tehetségük tárgyához kapcsolódó eszközöket; képessé válnak - tehetségüknek megfelelő produktumok létrehozására, - önálló fejlődésre.
havonta tanulmányi diagram készítése a csoportnapló alapján - hiányosságok felmérése, egyéni fejlesztési célok kitűzése - és dokumentálása (ld. 3.3.)
könyvtár, tanulószoba
Anyanyelvi kommunikáció
csoportnapló
Idegen nyelvi kommunikáció
rendszeres tantárgyi hátránykompenzációs foglalkozások (csoportos és egyéni) ld. 3.5.
csoportfoglalkozási napló
Matematikai kompetencia
tanulmányi diagram
Természettudományos kompetencia
tankönyvek, szótárok
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
számítógéppark Hatékony, önálló tanulás Digitális kompetencia
a tanórán kívüli tevékenységek és érdeklődések dokumentálása a csoportfoglalkozási naplóban (ld. 3.3.)
könyvtár, tanulószoba
Anyanyelvi kommunikáció
csoportnapló
Idegen nyelvi kommunikáció
havonta tanulmányi diagram készítése a csoportnapló alapján - tehetségek kiválasztása, egyéni fejlesztési célok kitűzése
csoportfoglalkozási napló
Matematikai kompetencia
tanulmányi diagram
Természettudományos kompetencia
rendszeres tantárgyi tehetséggondozó foglalkozások (csoportos és egyéni) ld. 3.5.
számítógéppark
Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség Hatékony, önálló tanulás
kollégiumon belüli szakköri foglalkozások szervezése és a részvétel dokumentálása (ld. 3.3.) kollégiumon kívüli tehetséget segítő lehetőségek felkutatása, ajánlása és támogatása a csoportvezető koordinálásával (ld. 3.3.)
Digitális kompetencia
A kollégisták igényévé válik - a jövő tudatos tervezése, fejlődik - jövőképük, ismereteket szereznek - a továbbtanulás követelményeiről - a különféle szakmákról, képessé válnak - saját lehetőségeiket felmérni, megismerkednek - az alapvető munkavállalói jogokkal, - a munkáltatói igényekkel, elvárásokkal, - az átképzés intézményeivel, - a képzési lehetőségekkel - a képzésben való részvétel módjával; jártasságot szereznek - a pályaválasztással kapcsolatos információszerzésben
Csoportfoglalkozások keretében: pályaorientációs beszélgetés - továbbtanulási lehetőségek megbeszélése - felsőfokú intézmények elvárásai - álláslehetőségek forrásainak bemutatása - álláskeresési technikák megismertetése
könyvtár felvételi tájékoztató
Szociális és állampolgári kompetencia szóróanyagok Digitális kompetencia számítógéppark
Végzett diákok által, felsőfokú intézményükről tartott beszámolók megszervezése és lebonyolítása Itthoni és külföldi felsőoktatási intézményeket bemutató szóróanyagok beszerzése és terjesztése Egyéni törődés
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetenciák
3.8.4 Kulturált életmódra nevelés. Koherens, szuverén világkép kialakulásának segítése a) 9-13. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - hogy életüknek szerves részét képezze a kultúra, - a német nemzetiségi kultúra megismerése; fejlődik - esztétikai véleményalkotó képességük, - tárgy- és környezetkultúrájuk; képessé válnak - a művészi alkotások közvetítette gondolatok átélésére, - műalkotások elemzésére; megismerkednek - kulturális és művészeti alapfogalmakkal - jelentős alkotókkal és műveikkel; jártasságot szereznek - különféle művészeti produktumok létrehozásában.
német, ill. magyar irodalom tárgyban végzett hátránykompenzáló és tehetséggondozó foglalkozások
könyvtár, tanulószoba
Esztétikai, művészeti tudatosság, kifejezőkészség
művészeti és kulturális szakkörök: - nép- és honismeret - drámapedagógia - művészet- és kultúrtörténet - mozgókép-elmélet és gyakorlat - kézimunka - tűzzománc - virágkötészet - lehetőség szerint egyéb
budapesti színházak, múzeumok és kulturális intézmények
CSILI Művelődési Ház Anyanyelvi kompetencia
svábbál
Digitális kompetencia
színházi prospektusok internet, folyóiratok a szakkörökhöz szükséges eszközök listáját az aktuális szakköri foglalkozási terv tartalmazza
kulturális programok különböző médiumokban való figyelése, és - múzeum- és kiállítás-látogatások - koncert- és színházlátogatások - német nemzetiségi író-olvasó találkozók szervezése szerzett esztétikai élmények feldolgozása változó módszerekkel kollégiumon belüli művészeti pályázatok szervezése
A kollégisták igényévé válik - a tisztelettudó, kulturált
részvétel kollégiumok közötti és egyéb (pl. német nemzetiségi) kulturális versenyeken a kollégiumi házirend előírásainak következetes betartatása
könyvtár, tanulószoba
Szociális és állampolgári kompetencia
-
magatartás az etikus és erkölcsös viselkedés
fejlődik - etikai és erkölcsi érzékük, - általános világszemléletük, sajátjának vallja - az egyetemes európai értékeket, - német nemzetiségi identitást, - a magyar nemzeti öntudatot; képessé válnak - a kulturált beszédmódra ismereteket szereznek - német nemzetiségi hagyományokról és történelemről, - az EU működéséről és alapelveiről, - a magyarság történelmi múltjáról.
CSILI Művelődési Ház tanári helyreutasítás helytelen magatartás esetén a dicséretek és elmarasztalások vezetése a csoportvezető által a kollégiumi ellenőrzőben, ill. a csoportfoglalkozási naplóban (ld.3.3.)
kollégiumi ellenőrző, csoportfoglalkozási napló
Anyanyelvi kompetencia
házirend
Digitális kompetencia
a kollégiumi helyek megpályáztatása német nemzetiségi témában
nemzetiségi viseletek (’Tracht’)
svábbál
internet
Csoportfoglalkozás keretében: - szituációs játékok a kulturált magatartás elsajátíttatására - EU ismeretek átadása - német nemzetiségi hagyományok felelevenítése - anyaggyűjtés európai hírességekről, és azok bemutatása
a kollégium hangszerei, különféle kézműves nyersanyagok és kellékek
a nemzetiségi, nemzeti és hagyományos ünnepekre való felkészülés (nemzetiségi műsor, plakát, zenei produkció, adventi koszorú stb.) és azok megtartása a kollégiumi vitrinek rendezése német nemzetiségi témában a diákok által faliújság szerkesztése
Esztétikai, művészeti tudatosság, kifejezőkészség
vitrinek faliújság, plakátok
3.8.5 Egészséges életmód, testi-lelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése a) 9-13. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - testi és lelki épségük megőrzése, - rendszeres higiénia, - a rendszeres testmozgás, - a tiszta levegőn tartózkodás, - helyes táplálkozás; fejlődik - testkultúrájuk, - lelki terhelhetőségük; képessé válnak - lelki problémáik megoldására, - a fürdőszoba rendeltetésszerű használatára; megismerkednek - a káros szenvedélyek veszélyeivel, - az egészséges életmód követelményeivel, - az életmentés módjaival.
a kollégiumi házirend előírásainak következetes betartatása
könyvtár
Szociális és állampolgári kompetenciák
házirend
Hatékony, önálló tanulás
sporteszközök
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
A kollégisták igényévé válik - tiszta és rendezett környezetük megóvása - a természet védelme fejlődik - rendszeretetük, - környezettudatos magatartásuk ismereteket szereznek - a természetvédelem kapcsán
sportszakkörök: - aerobik - lehetőség szerint egyéb
sportpálya, udvar kollégiumi asztalitenisz-bajnokság
Digitális kompetencia internet
a kollégium sportpályáján különféle labdajátékok (kosárlabda, labdarúgás, hógolyózás) megszervezése csoportfoglalkozás keretében és egyéni diákkezdeményezésre
szakácskönyvek
kortárssegítő előadások szervezése a Magyar Vöröskereszt képviselőinek meghívása drog-prevenció és elsősegély-nyújtás témakörökben csoportfoglalkozás keretében: - egészséges ételek gyűjtése, megbeszélése (kutatómunka) „Miért fontos a tisztaság?” téma megbeszélése a kollégiumi házirend előírásainak következetes betartatása
könyvtár, főzőkonyha
Szociális és állampolgári kompetenciák
házirend
Természettudományos kompetencia
faliújság
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
a Föld Napjának megünneplése faliújságon csoportfoglalkozás keretében: - beszélgetés a természetvédelemről, - beszélgetés a környezettudatos magatartásról, - a kert gondozása,
kézműves anyagok és kellékek kerti és takarítóeszközök
használni tudják - a takarítóeszközöket, - a főzőkonyhát.
-
gyakorlati oktatás a takarítóeszközökről, baleset- és tűzvédelmi oktatás, közös sütés-főzés
3.8.6 Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
a) 9-11. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - az önálló életre való törekvés, - a demokrácia; fejlődik - a pénzzel való bánásmódjuk, - kezdeményezőkészségük, - demokratikus és toleráns látásmódjuk, - szociális érzékenységük; ismereteket szereznek - állampolgári jogaikról és kötelezettségeikről, - a felnőtt társadalomba való beilleszkedés módjairól, - a pénz értékéről; képessé válnak - az öngondoskodásra, - háztartásuk megszervezésére és vezetésére.
a kollégiumi házirend előírásainak következetes betartatása
könyvtár, főzőkonyha, ebédlő
Szociális és állampolgári kompetenciák
a kollégiumi DÖK megszervezése és DÖK-gyűlések lebonyolítása
házirend
Természettudományos kompetencia
kollégiumi önsegítő csoportok megszervezése kézimunka szakkör csoportfoglalkozások keretében: - vitafórum - Helyem a kollégiumi közösségben beszélgetés - beszélgetések és szituációs játékok (pénz, mint vásárlóeszköz; a felnőtt társadalom; állampolgári jogaink és kötelezettségeink) - közös főzés és mosogatás
kézműves anyagok és kellékek élelmiszer, edények, evőeszközök, tisztítószerek
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
b) 12-13. évf. Feladatok, célok
Tartalmak, tevékenységek
Eszközök
Fejlesztett kompetenciák
A kollégisták igényévé válik - az önálló életre való törekvés, - a demokrácia; fejlődik - a pénzzel való bánásmódjuk, - kezdeményezőkészségük, - demokratikus és toleráns látásmódjuk, - szociális érzékenységük; ismereteket szereznek - állampolgári jogaikról és kötelezettségeikről, - a felnőtt társadalomba való beilleszkedés módjairól, - hazánk gazdasági helyzetéről, - a népszavazás menetéről, - az EU-ról; képessé válnak - az öngondoskodásra, - háztartásuk megszervezésére és vezetésére.
a kollégiumi házirend előírásainak következetes betartatása
könyvtár, főzőkonyha, ebédlő
Szociális és állampolgári kompetenciák
a kollégiumi DÖK megszervezése és DÖK-gyűlések lebonyolítása
házirend
Természettudományos kompetencia
kollégiumi önsegítő csoportok megszervezése kézimunka szakkör csoportfoglalkozások keretében: - vitafórum - beszélgetések (állampolgári jogaink és kötelezettségeink; hazánk; a népszavazás menete; az EU) - közös főzés és mosogatás
kézműves anyagok és kellékek élelmiszer, edények, evőeszközök, tisztítószerek
Kezdeményezőkészség és vállalkozói kompetencia
4.
A kötelezően biztosítandó foglakozások rendszere, szerkezete
4.1 Felkészítő, fejlesztő foglalkozások A kollégium nagy hangsúlyt helyez a pozitív tanulási attitűd kialakítására és megerősítésére, a kreativitás fejlesztésére, külön figyelmet fordítva a nemzetiségi sajátosságokra, feltárva és figyelembe véve a tanulók személyiségének egyéni sajátosságait.
4.1.1. Tanulást segítő foglalkozások a) rendszeres iskolai felkészülést biztosító egyéni foglalkozás (szilencium) A tanulók önálló felkészülése saját szobájukban, szilenciumok keretében történik. A nevelőtanárok segítik a diákokat a tanulás helyes módjának és ésszerű időbeosztásnak kialakításában. A szilenciumok rendje:
16:00-16:45
17:00-17:45
18:00-18:45
A szilenciumi tanulás rendje: asztalnál, a széken ülve (ágyon orvosi igazolás esetén, ill. kötelező olvasmány olvasása címén).
b)
előzetes
felmérésen
alapuló,
differenciált
képességfejlesztő,
tehetséggondozó
foglalkozás, a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának, a sajátos érdeklődésű tanulók foglalkoztatásának biztosítása •
Német nyelv
Kimeneti
cél:
DSD
(Deutsche
Sprachdiplom)
nyelvvizsgára
való
felkészítés.
Évfolyamonként a Közös Európai Referenciakeret (CEFR) által meghatározott nyelvi szintek szolgálnak célként. Német nemzetiségi nyelv és irodalom színvonalú teljesítése. Elvárt kollégiumi német irodalom érettségi átlag: 4,00. Évfolyamokra lebontva: ld. Függelék •
Német irodalom
Kimeneti cél: német érettségi magas színvonalú teljesítése. Elvárt kollégiumi német irodalom érettségi átlag: 4,00.
érettségi magas
88
Évfolyamonként a gimnázium Pedagógiai Programjában meghatározottak szolgálnak célként. Évfolyamokra lebontva: ld. Függelék •
Német nemzetiségi népismeret
Kimeneti cél: népismeret érettségi magas színvonalú teljesítése. Elvárt kollégiumi népismeret érettségi átlag: 4,50. Évfolyamonként a gimnázium Pedagógiai Programjában meghatározottak szolgálnak célként. Évfolyamokra lebontva: ld. Függelék •
Magyar nyelv és irodalom
Kimeneti cél: magyar érettségi magas színvonalú teljesítése. Elvárt kollégiumi magyar érettségi átlag: 4,00. Évfolyamonként a NAT tantervi követelményrendszere szolgál célként. Évfolyamokra lebontva: ld. Függelék •
Matematika
Kimeneti cél: matematika érettségi magas színvonalú teljesítése és az emelt szintű csoportokban minél több emelt szintre jelentkező tanuló. Elvárt kollégiumi matematika érettségi átlag: 4,00. Évfolyamonként a NAT tantervi követelményrendszere szolgál célként. Évfolyamokra lebontva: ld. Függelék •
Informatika
Kimeneti cél: ECDL vizsga magas színvonalú teljesítése. Az ECDL vizsga követelményrendszere szolgál célként. Témakörökre lebontva: ld. Függelék
c) az ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében szervezett szakkörök, diákkörök
89
A nevelőtanár feladata szakkörök, ill. diákkörök szervezése és tartása, témájában a vezetőséggel egyeztetve, a kollégium jelen Pedagógiai Programjában meghatározott célkitűzéseivel összhangban. Foglalkozások szerint lebontva: ld. Függelék
90
4.1.2
Egyéni és közösségi fejlesztést megvalósító csoportos foglalkozások (37 ill. 33
óra)
a) tematikus csoportfoglalkozások (22 ill. 20 óra) TÉMAKÖR Tanulás Énkép, önismeret, pályaorientáció Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra Környezettudatosság Testi-lelki egészség Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés Hon- és népismeret ÖSSZESEN: •
ÉVFOLYAM 11. 12. 3 1 4 3
9. 4 3
10. 3 3
13. 1 2
3
3
4
4
5
2 4
2 4
3 2
2 4
3 4
3
3
3
3
2
3 22
4 22
3 22
3 20
3 20
A témakörök évfolyamokra és órákra lebontva:
Célok és feladatok: A csoportfoglalkozások megszervezésére az Általános Kollégiumi Alapprogram (36/2009 (XII. 23.) OM rendelet, 3. sz. melléklet) ajánlásai, ill. a kapcsolódó fejlesztési területek, jelen Pedagógiai Program 3.8. pontjában meghatározott céljai és feladatai érvényesek.
91
9. évf. TÉMAKÖR
Tanulás
Énkép, önismeret, pályaorientáció
A csoportfoglalkozás anyaga
Fejlesztési terület
tanulási stratégiák megismertetése könyvtári ismeretek logikai feladatok megoldása és ellenőrzése logikai társasjátékok személyiségtesztek végzése és kiértékelése szituációs játékok és megbeszélésük pályaorientációs beszélgetés
A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése
Énkép, önismeret
Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientácó segítése Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése
Mit jelent európainak lenni? beszélgetés Európai elektronikus könyvtárak az azonosságtudat. Interneten Egyetemes kultúra vitrinrendezés: vitrin berendezése német nemzetiségi népművészeti tárgyakkal a kert gondozása (szemétszedés) Egészséges életmód, testilelki egészség. a kert gondozása (lombszedés) Környezettudatosság Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése „Miért fontos a tisztaság?” téma Egészséges életmód, testimegbeszélése lelki egészség. Környezettudatos az egészséges táplálkozás fontossága Testi-lelki egészség magatartás kialakulásának Drog-prevenciós beszélgetés segítése agressziókezelés Helyem a kollégiumban Társadalmi, gazdálkodási Felkészülés a felnőtt beszélgetés jártasságok fejlesztése lét szerepeire, Aktív Beszélgetés és szituációs játékok: a állampolgárságra, pénz mint vásárlóeszköz demokráciára nevelés. közös sütés-főzés - közös mosogatás Társadalmi, gazdálkodási Gazdasági nevelés jártasságok fejlesztése Honnan jöttél? - Mutasd be Kulturált életmódra nemzetiségi népviseletedet! nevelés. Szuverén világkép kialakulásának Hon- és népismeret Honnan jöttél? - Mutasd be segítése nemzetiségi népviseletedet! beszélgetés márc. 15 kapcsán
92
10. évf. TÉMAKÖR Tanulás
Énkép önismeret, pályaorientáció
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Környezettudatosság
A csoportfoglalkozás anyaga tanulási stratégiák átadása memóriafejlesztő és tanulássegítő játékok logikai társasjátékok társas kapcsolatokról szóló film megtekintése társas kapcsolatokról szóló film megbeszélése pályaorientációs beszélgetés
vitafórum anyaggyűjtés európai hírességekről, és bemutatásuk művészi alkotások létrehozása Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén?
baleset- és tűzvédelmi oktatás séta a Duna-parton Testi-lelki egészség
a betegségek megelőzése beszélgetés a barátságról
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
Hon- és népismeret
szituációs játék: a felnőtt társadalom beszélgetés: a felnőtt társadalom közös sütés-főzés - közös mosogatás
cserekapcsolat anyaországi iskolával cserekapcsolat anyaországi iskolával cserekapcsolat anyaországi iskolával Soroksári Német Nemzetiségi Helytörténeti Múzeum megtekintése
Fejlesztési terület A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Énkép, önismeret
Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientácó segítése Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése
93
11. évf. TÉMAKÖR Tanulás
Énkép önismeret, pályaorientáció
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Környezettudatosság
Testi-lelki egészség
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
Hon- és népismeret
A csoportfoglalkozás anyaga műveltségi vetélkedő műveltségi vetélkedő logikai feladatok megoldása és ellenőrzése társas kapcsolatokról szóló film megtekintése társas kapcsolatokról szóló film megbeszélése irányított vita önismereti kérdésekről pályaorientációs beszélgetés
német nemzetiségi hagyományok bemutatása és felelevenítése EU ismeretek átadása beszélgetés a környezettudatos magatartásról beszélgetés a környezettudatos magatartásról kortárssegítő előadás Drog-prevenciós beszélgetés szituációs játékok az agresszivitás kezeléséről szituációs játékok az agresszivitás kezeléséről a külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok) közös sütés-főzés - közös mosogatás
Fejlesztési terület A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Énkép, önismeret
Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientácó segítése Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése sváb népviseletek megismerése Kulturált életmódra a Pesterzsébeti Múzeum - Gaál Imre nevelés. Szuverén világkép kialakulásának Galéria meglátogatása segítése a Himnusz, a Szózat eredete és ismerete beszélgetés október 23. kapcsán
94
12. évf. TÉMAKÖR Tanulás
Énkép önismeret, pályaorientáció
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Környezettudatosság
Testi-lelki egészség
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
A csoportfoglalkozás anyaga műveltségi vetélkedő csoportvezető által megadott témában irányított vita önismereti kérdésekről pályaorientációs beszélgetés és szituációs játékok végzett diákok által felsőfokú intézményekről tartott beszámoló látogatás a Néprajzi Múzeumban a látott anyag megbeszélése az EU intézményrendszerének megismerése az EU intézményrendszerének megismerése beszélgetés a környezettudatos magatartásról A kollégium működése és környezetvédelem kortárssegítő előadás nemi betegségek megelőzéséről szóló beszélgetés beszélgetés az agresszióról szituációs játékok az agresszivitás kezeléséről A férfi-nő kapcsolat ma – beszélgetés, vita beszélgetés a családi életről közös sütés-főzés - közös mosogatás német nemzetiségi kisebbségi kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei
Hon- és népismeret
német nemzetiségi identitásukat vállaló élsportolók kollégiumi weblap szerkesztése
Fejlesztési terület A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Énkép, önismeret Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientácó segítése Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése
Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése
A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése
95
13. évf. TÉMAKÖR Tanulás
Énkép önismeret, pályaorientáció
Európai azonosságtudat. Egyetemes kultúra
Környezettudatosság
Testi-lelki egészség
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire, Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés. Gazdasági nevelés
Hon- és népismeret
A csoportfoglalkozás anyaga műveltségi vetélkedő csoportvezető által megadott témában a Továbbtanulási Tájékoztató megismerése, használata Végzett diákok által felsőfokú intézményekről tartott beszámoló Más országokban élő nemzetiségek helyzete - anyaggyűjtés az EU csatlakozás hatásai az egyén szempontjából EU-s lehetőségek és kihívások az életpálya alakításában Koncertlátogatás Koncert megbeszélése Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása természeti környezetünk, a KisDuna (kirándulás) élmények feldolgozása a szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése a szülői felelősségvállalás témája filmen a szülői felelősségvállalás témája filmen csoporttabló készítése alkotmány, hatalommegosztás, politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok alapvető emberi jogok nemzeti és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. német nemzetiségi kisebbségi történelem legfontosabb eseményei
Fejlesztési terület A tanulási és gondolkodási kultúra fejlesztése Felzárkóztatás. Tehetségek kiválasztása és gondozása, a pályaorientácó segítése Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése
Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése Egészséges életmód, testilelki egészség. Környezettudatos magatartás kialakulásának segítése
Társadalmi, gazdálkodási jártasságok fejlesztése
Kulturált életmódra nevelés. Szuverén világkép kialakulásának segítése
96
b) általános – kollégiumi, iskolai élethez kapcsolódó – csoportfoglalkozások (15 ill. 13 óra) A
kollégium
szabadon
választható
témakörű
csoportfoglalkozásait
pedagógiai
célkitűzéseivel összhangban szervezi meg, különösen ügyelve úgy a nemzetiségi identitástudat, mint a kulcskompetenciák fejlesztésére és megerősítésére. Ezeken túl a következő célok fogalmazódnak meg: nemzetiségi kultúrához való kötődés erősítése egészséges és kulturált életmódra nevelés önállóságra való nevelés diáksport természeti környezet ismerete és megóvása zenei és vizuális képességek fejlesztése történelmi értékek megismerése kollégiumi közösség erősítése
4.2.
Speciális ismereteket adó foglalkozások
4.2.1 A tanulókkal való egyéni törődést biztosító foglalkozások A tanulók az egyéni törődést biztosító foglalkozásokon tárhatják fel egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a csoportvezető pedagógus tanácsaira, segítségére. Az erre szánt órakeret heti egy óra csoportvezetőnként.
4.2.2 A szabadidő eltöltését szolgáló foglalkozások A kollégium szabadidős foglalkozásait pedagógiai célkitűzéseivel összhangban szervezi meg, különösen ügyelve úgy a nemzetiségi identitástudat, mint a kulcskompetenciák fejlesztésére
és
megerősítésére.
meghatározottak érvényesülnek.
Ezen
felül
célkitűzésként
a
4.1.2./b)
részben
97
5.
A kollégiumi nevelőmunka eredményességének ellenőrzése, mérése, értékelése
5.1 Neveltségi ellenőrzés, mérés, értékelés
5.1.1 Bemeneti Előzetes mérési adatokat már a gimnáziumba való szóbeli-írásbeli felvételiztetés során szerez a kollégium, hisz a szóbeli bizottságokban a kollégiumi nevelőtanárok is tagok. A neveltségi szint ellenőrzése és mérése a beköltözéskor kezdődik szisztematikusan, amelynek részét képezi: -
a szülőkkel való első találkozás,
-
az új kollégisták adatainak felvétele a Kollégiumi Adatlapra,
-
a szobák kiosztása és birtokbavétele,
-
a kollégiumi ellenőrzők átadása,
-
a házirend megismertetése és
-
az ehhez kapcsolódó beszélgetés.
Második fontos eleme a csoportok megalakulása év elején, amikor a csoportvezető -
közelebbről megismerkedik csoportja új tagjaival,
-
felméri a tanulmányi és egyéb célkitűzéseiket (rögzíti a csoportfoglalkozási naplóban ld. 3.3.) és javaslatokat tesz ezen a téren,
-
meginterjúvolja csoportja tagjait nyári élményeikről.
5.1.2 Folyamatos/felmérő A neveltségi ellenőrzés és mérés fő viszonyítási eszköze a házirend, melynek betartatását a kollégium következetesen végzi, -
szúrópróbaszerű és
-
a szilenciumok kezdetekor végzett rendszeres ellenőrzés során.
A kisebb vétségek szóbeli figyelmeztetéssel járnak, az ismétlődő, ill. súlyos házirend megszegés írásbeli -
nevelőtanári figyelmeztetést, intőt, rovót,
-
igazgatói figyelmeztetést, intőt, rovót
vonnak maguk után (helye a kollégiumi ellenőrző, ill. a csoportfoglalkozási napló). Kiemelkedően súlyos esetben fegyelmi eljárás, kollégiumból való elbocsátás a büntetés.
98
A kollégiumi nevelőmunkának azonban a büntetésnél fontosabb eleme a dicséret, mert motiváló hatással bír. A nevelőtanárnak feladata a diákot dicsérettel inspirálni. Ennek első fokozata a szóbeli dicséret, második az írásbeli -
nevelőtanári dicséret
-
csoportvezetői dicséret
-
kollégiumvezetői dicséret
-
igazgatói dicséret (helye a kollégiumi ellenőrző, ill. a csoportfoglalkozási napló).
A kollégium támogatja a diákok közösség előtti elismerését, ezzel is számos nevelési fejlesztési feladatát teljesíti. A házirend lényeges pontja a szobák tisztaságának fenntartásának elvárása, ami nevelési fejlesztési területként is helyet kap a kollégiumi nevelői munkában. Az év végi díjazással egybekötött „Legszebb szoba” verseny, a csoportvezető tanárok és a DÖK vezetők zsűrizésével, egész tanév során folyamatosan mérési adatokkal szolgál e neveltségi terület fejlettségi állapotáról. A nem házirendbe tartozó nevelési területek ellenőrzése, mérése és értékelése általános nevelőtanári feladat, de legfőképp a csoportfoglalkozásokon a csoportvezető által, illetve az egyéni törődést biztosító foglalkozásokon történik. Az egyéni törődéseken felmerülő bizonyos mérési adatok titoktartási kötelezettség alá eshetnek (ld.3.3.). 5.1.3. Kimeneti/összegző A csoportvezető feladatai közé tartozik a folyamatos neveltségi mérési adatok félévenkénti összesítése a csoportfoglalkozási naplóban (ld. 3.3.). Ennek kapcsán a kollégium fejlesztési hosszú távú feladatokat fogalmaz meg a diákokra, ill. a nevelői munkára nézve. A végzett diákok esetében ezek az adatok képezik a neveltségi hozzáadott érték megállapításának alapját és eszközét.
5.2
Kompetenciafejlesztési ellenőrzés, mérés, értékelés
5.2.1 Bemeneti A beköltözéskor, a csoportok megalakulásakor, az első csoportfoglalkozásokon és a tanév kezdeti időszakában általában a csoportvezetők és a nevelőtanárok folyamatosan figyelik és mérik a kollégisták készségeit, képességeit és attitűdjeit. A nevelőtestület ajánlásokat tesz a diák fejlesztő és szakköri foglalkozásokon való részvételére. A speciális képességekkel rendelkező kollégisták számára a gimnázium, ill. külső intézmények által szervezett foglalkozásokat is ajánl a kollégium.
99
5.2.2 Folyamatos/felmérő A csoportvezetők figyelemmel kísérik a kollégista szakkörökön, csoportfoglalkozásokon, ill. belső és külső szervezésű szabadidős tevékenységeken való részvételét, fejlődését, érdeklődésének változását. Az ezzel kapcsolatos statisztikai adatokat, feljegyzéseket a csoportfoglalkozási naplóban (ld.3.3.) vezetik.
5.2.3 Kimeneti/összegző A csoportvezető feladatai közé tartozik a folyamatos kompetenciaalapú mérési adatok félévenkénti összesítése a csoportfoglalkozási naplóban (ld. 3.3.). Ennek kapcsán a kollégium hosszú távú fejlesztési feladatokat fogalmaz meg a diákokra, ill. a nevelői munkára nézve. A végzett diákok esetében ezek az adatok képezik a neveltségi hozzáadott érték megállapításának alapját és eszközét. A kollégiumi helyek éves megpályáztatása (ld. 2.10.) szintén a mérés-értékelési rendszer részét képezi. A pályázat témái és formája kompetenciafejlesztő célúak, ellenőrzésük során a hangsúly a készségekre, képességekre és a megfelelő attitűdökre helyeződnek. A szöveges értékelést a javító német szakos nevelőtanár végzi. A nyert adatokat a kollégium minden évben dokumentálja.
5.3 Tanulmányi ellenőrzés, mérés, értékelés
5.3.1 Bemeneti A kollégium társintézménye, a gimnázium a közoktatási törvény 42. §-ának megfelelően a 01 kódszámú kezdő németes osztályba jelentkezők számára matematika és magyar nyelv tantárgyakból előírja a központi írásbeli felvételi vizsgát, magyar nyelvből saját szóbeli felvételi vizsgát szervez; a 02 haladó németes osztályba jelentkezőknek a központi matematika és magyar nyelv írásbeli mellett iskolai német nyelvi írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát szervez, melyet a 42. § /1/ megfelelően hoz nyilvánosságra. A kollégium nevelőtanárai a felvételi bizottságok tagjai. A felvételi tanulmányi mérések leendő kollégistákra vonatkozó adatait a kollégium átveszi, melyek saját bemeneti méréseinek alapját képezik. Ezen túlmenően a kollégium az első héten német nyelvből, magyar helyesírásból és matematikából szintfelméréseket végez. A mérési eredményektől függően történik a hátránykompenzáció ill. a tehetségek kiválasztása és gondozása.
100
A mérést és értékelést az adott szakterületen dolgozó kollégák és a nevelőtanárok együttesen végzik, a gimnázium szaktanáraival rendszeresen egyeztetve. Eredményeit közlik a tanuló csoportvezetőjével, aki az adatok ismeretében tesz javaslatot a tanulónak (esetenként kötelezi a tanulót) a kudarcok feloldását célzó programokban való részvételre. Ezek: •
tanulás-módszertani, tanulásszervezési beszélgetéseken, tréningeken való csoportos részvétel, illetve egyéni foglalkozás,
•
egyéni felzárkóztató tantárgyi foglalkozás (esetenként a gimnázium szervezésében)
5.3.2 Folyamatos/felmérő A szilenciumok alatti folyamatos tanulást, a szorgalmat és a tanulás hatékonyságát a nevelőtanárok rendszeres ellenőrző munkával mérik. Havi rendszerességgel a csoportvezetők átvezetik a gimnáziumi naplókból a kollégiumi csoportfoglalkozási naplóba - a diákok iskolai ellenőrzőivel egyeztetve - az adott hónapban szerzett érdemjegyeket. Ezek alapján kollégiumi szintű tanulmányi diagram készül. Azon a kollégisták, akik szilenciumi munkája vagy tanulmányi előmenetele a kívánalom alatt marad, a kollégiumi nevelőtestület mérlegelése szerint különleges elbánásban részesülnek (kiemelés a lakószobai szilenciumok alól tanári felügyelet alá, szigorúbb hátránykompenzációs munka, kimenő megvonás).
5.3.3 Kimeneti/összegző A csoportvezető feladatai közé tartozik a folyamatos tanulmányi mérési adatok félévenkénti összesítése a csoportfoglalkozási naplóban (ld. 3.3.). Ennek kapcsán a kollégium hosszú távú fejlesztési feladatokat fogalmaz meg a diákokra, ill. a nevelői munkára nézve. A végzett diákok esetében ezek az adatok képezik a neveltségi hozzáadott érték megállapításának alapját és eszközét.
6. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke
A kollégium eszközellátottsága és felszereltsége megfelelőnek mondható, támogatja a kollégisták fejlődését és a nevelőtanárok munkáját. Egyedüli igényként egy tágasabb nevelői szoba merült fel, ennek megvalósítása azonban jelenleg az épület szerkezetéből adódóan megoldhatatlan.
101
Függelék Kiegészítés a 4.1.1./ b) szakaszhoz •
Német nyelv
9. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat B1 szint B1 szint B1 szint B1 szint B1 szint B1 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó, helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
9. évfolyam - Tehetséggondozás - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat B2 szint B2 szint B2 szint B2 szint B2 szint B2 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó, helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
102
10. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat B1 szint B1 szint B2 szint B2 szint B1 szint B2 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
10. évfolyam - Tehetséggondozás - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat B2 szint B2 szint C1 szint C1 szint B2 szint C1 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
11. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat B2 szint B2 szint B2 szint B2 szint B1 szint B2 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
103
11. évfolyam - Tehetséggondozás - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat C1 szint C1 szint C1 szint C1 szint B2 szint C1 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet TV, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
12. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat B2 szint B2 szint C1 szint C1 szint B2 szint C1 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
12. évfolyam - Tehetséggondozás - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat C1 szint C1 szint C2 szint C2 szint C1 szint C2 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
104
13. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat C1 szint C1 szint C1 szint C1 szint C1 szint C1 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
13. évfolyam - Tehetséggondozás - Német nyelv Készség Szóbeli kommunikáció Írásbeli kommunikáció Írott szöveg értése Hallott szöveg értése Nyelvhelyesség Helyesírás
Cél, feladat C2 szint C2 szint C2 szint C2 szint C2 szint C2 szint
Módszerek szituációs gyakorlat, referátum különböző írásos feladatok szövegértési gyakorlatok szövegértési gyakorlatok nyelvtani gyakorlósorok gyakorlósorok, diktátum
Eszközök helye: tanulószoba számítógép, internet könyvtár, internet tv, DVD lejátszó helye: tanulószoba könyvtár, tanári kézikönyvtár könyvtár, tanári kézikönyvtár
105
•
Német irodalom
10. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Módszerek
Értő olvasás
a 10. évf. tantervi követelménye
szövegértési gyakorlatok
Műformák
a 10. évf. tantervi követelménye
szövegek elemzése, írása
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
10. évfolyam - Tehetséggondozás - Német irodalom Készség, ismeret Értő olvasás
Műformák
Cél, feladat a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
szövegek elemzése, írása
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
11. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Módszerek
Értő olvasás
a 11. évf. tantervi követelménye
szövegértési gyakorlatok
Műformák
a 11. évf. tantervi követelménye
szövegek elemzése, írása
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
11. évfolyam - Tehetséggondozás - Német irodalom Készség, ismeret Értő olvasás
Műformák
Cél, feladat a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
szövegek elemzése, írása
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
106
12. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Módszerek
Értő olvasás
a 12. évf. tantervi követelménye
szövegértési gyakorlatok
Műelemzés
a 12. évf. tantervi követelménye
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
Irodalomtörténet
a 12. évf. tantervi követelménye
frontális oktatás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
12. évfolyam - Tehetséggondozás - Német irodalom Készség, ismeret Értő olvasás
Műelemzés
Irodalomtörténet
Cél, feladat a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
107
13. évfolyam - Hátránykompenzáció - Német irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Módszerek
Értő olvasás
a 13. évf. tantervi követelménye
szövegértési gyakorlatok
Műelemzés
a 13. évf. tantervi követelménye
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
Irodalomtörténet
a 13. évf. tantervi követelménye
frontális oktatás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
13. évfolyam - Tehetséggondozás - Német irodalom Készség, ismeret Értő olvasás
Műelemzés
Irodalomtörténet
•
Cél, feladat a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
Német nemzetiségi hon- és népismeret
10. évfolyam - Tehetséggondozás - Hon- és népismeret Készség, ismeret Néprajzi ismeretek
Földrajzi ismeretek
Cél, feladat a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
108
11. évfolyam - Tehetséggondozás - Hon- és népismeret Készség, ismeret Néprajzi ismeretek A német nemzetiség épített környezetének ismerete
Cél, feladat a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
12. évfolyam - Tehetséggondozás - Hon- és népismeret Készség, ismeret Történeti ismeretek
Néprajzi ismeretek
A német nemzetiség zene-, ének- és tánckultúrája
Cél, feladat a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
13. évfolyam - Tehetséggondozás - Hon- és népismeret Készség, ismeret Történeti ismeretek
Néprajzi ismeretek
A német nemzetiség nyelve
Cél, feladat a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
109
•
Magyar nyelv és irodalom
9. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar nyelvtan Készség
Cél, feladat
Helyesírás
a 9. évf. tantervi követelménye
Nyelvhelyesség
a 9. évf. tantervi követelménye
Szövegalkotás
a 9. évf. tantervi követelménye
Módszerek tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat fogalmazás, levél, vers
Eszközök feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
9. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar nyelvtan Készség Helyesírás
Nyelvhelyesség
Szövegalkotás
Cél, feladat a 9. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 9. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 9. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szépirodalmi szövegek, fogalmazások önálló alkotása
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
10. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar nyelvtan Készség
Cél, feladat
Helyesírás
a 10. évf. tantervi követelménye
Nyelvhelyesség
a 9. évf. tantervi követelménye
Szövegalkotás
a 10. évf. tantervi követelménye
Módszerek tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat fogalmazás, levél, vers
Eszközök feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
110
10. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar nyelvtan Készség Helyesírás
Nyelvhelyesség
Szövegalkotás
Cél, feladat a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szépirodalmi szövegek, fogalmazások önálló alkotása
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
11. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar nyelvtan Készség
Cél, feladat
Helyesírás
a 11. évf. tantervi követelménye
Nyelvhelyesség
a 11. évf. tantervi követelménye
Szövegalkotás
a 11. évf. tantervi követelménye
Módszerek tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat fogalmazás, levél, vers
Eszközök feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
11. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar nyelvtan Készség Helyesírás
Nyelvhelyesség
Szövegalkotás
Cél, feladat a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szépirodalmi szövegek, fogalmazások önálló alkotása
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
111
12. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar nyelvtan Készség
Cél, feladat
Helyesírás
a 12. évf. tantervi követelménye
Nyelvhelyesség
a 12. évf. tantervi követelménye
Szövegalkotás
a 12. évf. tantervi követelménye
Módszerek tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat fogalmazás, levél, vers
Eszközök feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
12. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar nyelvtan Készség Helyesírás
Nyelvhelyesség
Szövegalkotás
Cél, feladat a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szépirodalmi szövegek, fogalmazások önálló alkotása
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
13. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar nyelvtan Készség
Cél, feladat
Helyesírás
a 13. évf. tantervi követelménye
Nyelvhelyesség
a 13. évf. tantervi követelménye
Szövegalkotás
a 13. évf. tantervi követelménye
Módszerek tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat fogalmazás, levél, vers
Eszközök feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
112
13. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar nyelvtan Készség Helyesírás
Nyelvhelyesség
Szövegalkotás
Cél, feladat a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
tollbamondás, szöveg kiegészítés, nyelvtani teszt
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szövegelemzés, szöveg kiegészítés, szituációs gyakorlat
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
szépirodalmi szövegek, fogalmazások önálló alkotása
feladatlapok, könyvtár, tanári kézikönyvtár
10. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Értő és hangos olvasás
a 10. évf. tantervi követelménye
Műelemzés
a 10. évf. tantervi követelménye
Irodalomtörténet
a 10. évf. tantervi követelménye
Módszerek szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás frontális oktatás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
10. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar irodalom Készség, ismeret Értő és hangos olvasás
Műelemzés
Irodalomtörténet
Cél, feladat a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
113
11. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Értő és hangos olvasás
a 11. évf. tantervi követelménye
Műelemzés
a 11. évf. tantervi követelménye
Irodalomtörténet
a 11. évf. tantervi követelménye
Módszerek szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás frontális oktatás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
11. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar irodalom Készség, ismeret Értő és hangos olvasás
Műelemzés
Irodalomtörténet
Cél, feladat a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
12. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Értő és hangos olvasás
a 12. évf. tantervi követelménye
Műelemzés
a 12. évf. tantervi követelménye
Irodalomtörténet
a 12. évf. tantervi követelménye
Módszerek szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás frontális oktatás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
114
12. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar irodalom Készség, ismeret Értő és hangos olvasás
Műelemzés
Irodalomtörténet
Cél, feladat a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
13. évfolyam - Hátránykompenzáció - Magyar irodalom Készség, ismeret
Cél, feladat
Értő és hangos olvasás
a 13. évf. tantervi követelménye
Műelemzés
a 13. évf. tantervi követelménye
Irodalomtörténet
a 13. évf. tantervi követelménye
Módszerek szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás frontális oktatás, ellenőrzés
Eszközök könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
13. évfolyam - Tehetséggondozás - Magyar irodalom Készség, ismeret Értő és hangos olvasás
Műelemzés
Irodalomtörténet
Cél, feladat a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
szépkiejtési és szövegértési gyakorlatok
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
műelemzések elemzése, bemutatás és gyakorlás
könyvtár, tanári kézikönyvtár, feladatlap
frontális és önálló kutatómunka, kiselőadás, ellenőrzés
könyvtár, tanári kézikönyvtár, internet, feladatlap
115
•
Matematika
9. évfolyam - Hátránykompenzáció - Matematika Készség, ismeret Alapműveletek
Cél, feladat a 9. évf. tantervi követelménye
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
Elemi síkgeometria
a 9. évf. tantervi követelménye
szerkesztés, számolás
feladatgyűjtemények, szerkesztési eszközök
Egyenletek
a 9. évf. tantervi követelménye
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
9. évfolyam - Tehetséggondozás - Matematika Készség, ismeret Alapműveletek
Elemi síkgeometria
Egyenletek
Gondolkodási módszerek
Cél, feladat a 9. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 9. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 9. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 9. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
szerkesztés, számolás
feladatgyűjtemények, szerkesztési eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
10. évfolyam - Hátránykompenzáció - Matematika Készség, ismeret Geometriai transzformációk Trigonometria alapjai Gyökös kifejezések
Cél, feladat a 10. évf. tantervi követelménye a 10. évf. tantervi követelménye a 10. évf. tantervi követelménye
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
116
10. évfolyam - Tehetséggondozás - Matematika Készség, ismeret Geometriai transzformációk
Trigonometria alapjai
Gyökös kifejezések
A hatványozás kiterjesztése
Cél, feladat a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 10. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
11. évfolyam - Hátránykompenzáció - Matematika Készség, ismeret Függvények, függvény transzformációk Trigonometria Analitikus geometria alapjai Logaritmus fogalma
Cél, feladat a 11. évf. tantervi követelménye a 11. évf. tantervi követelménye a 11. évf. tantervi követelménye a 11. évf. tantervi követelménye
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
117
11. évfolyam - Tehetséggondozás - Matematika Készség, ismeret Függvények, függvény transzformációk
Trigonometria
Analitikus geometria alapjai
Logaritmus fogalma
Cél, feladat a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 11. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
12. évfolyam - Hátránykompenzáció - Matematika Készség, ismeret Kombinatorika Térgeometria Statisztika
Cél, feladat a 12. évf. tantervi követelménye a 12. évf. tantervi követelménye a 12. évf. tantervi követelménye
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
12. évfolyam - Tehetséggondozás - Matematika Készség, ismeret Kombinatorika
Térgeometria
Statisztika Emelt szintű érettségire felkészítés
Cél, feladat a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete a 12. évf. tantervi követelményének magasabb szintű ismerete emelt szintű érettségi követelményrendszer
Módszerek
Eszközök
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
feladatmegoldás
feladatgyűjtemények
118
13. évfolyam - Hátránykompenzáció - Matematika Készség, ismeret
Cél, feladat Módszerek a 13. évf. tantervi Valószínűségszámítás feladatmegoldás követelménye a 13. évf. tantervi Sorozatok feladatmegoldás követelménye Négy éves anyag középszintű érettségi feladatmegoldás ismétlése követelményrendszere
Eszközök feladatgyűjtemények feladatgyűjtemények feladatgyűjtemények
13. évfolyam - Tehetséggondozás - Matematika Készség, ismeret
Cél, feladat Módszerek a 13. évf. tantervi követelményének Valószínűségszámítás feladatmegoldás magasabb szintű ismerete a 13. évf. tantervi követelményének Sorozatok feladatmegoldás magasabb szintű ismerete Emelt szintű középszintű érettségi feladatmegoldás érettségire felkészítés követelményrendszere
Eszközök feladatgyűjtemények
feladatgyűjtemények
feladatgyűjtemények
119
•
Informatika
Hátránykompenzáció - Informatika Készség, ismeret Alapismeretek, Windows Szövegszerkesztés, Word Táblázatkezelés, Diagramkészítés, Excel Prezentációkészítés, PowerPoint Internet használat
Cél, feladat ECDL vizsga követelményének ismerete ECDL vizsga követelményének ismerete ECDL vizsga követelményének ismerete ECDL vizsga követelményének ismerete ECDL vizsga követelményének ismerete
Módszerek
Eszközök
mintafeladatok
számítógéppark
mintafeladatok
számítógéppark
mintafeladatok
számítógéppark
mintafeladatok
számítógéppark
mintafeladatok
számítógéppark
Kiegészítés a 4.1.1./ c) szakaszhoz •
Kézimunka szakkör
Készség, ismeret
Kreatív munka
Reproduktív készség Kitartó munka
Cél, feladat
Módszerek alapfokú képzőművészeti általános képességek kézügyesség fejlesztése (vágás, ragasztás) látás- és gyakorlati alapos érzék fejlesztés megfigyelőképesség (origami) Finommotorikai fejlett mozgás koncentrációképesség fejlesztése(hímzés)
Eszközök ruha, papír, olló, vonalzó, ragasztó
ebédlő, színes papír, olló ebédlő, hímzőanyag, fonal, tű, olló
120
•
Drámapedagógiai szakkör
Készség, ismeret Nyilvánosság elviselése Gesztusnyelv, mimika Ön- és emberismeret
•
helyes önbizalom könnyed, kifejező mozgás egészséges énkép, empatikus magatartás
Módszerek szavalás, rövid jelenetek
Eszközök könyvtár, különböző könyvek, verseskötetek
viselkedés tükörben
könyvtár
szituációs játékok (pl. némajáték)
könyvtár, drámapedagógiai kézikönyv
Mozgókép-elmélet és gyakorlat
Készség, ismeret Kamerakezelés Filmszerkesztési, rendezési gyakorlat Filmtörténeti stílusok, filmes műfajok Alapvető filmelemzési szempontok •
Cél, feladat
Cél, feladat képszerkesztési érzék, finommotorikai érzék fejlesztése szervezőkészség fejlesztése, tervezett munkára szoktatás
Módszerek
Eszközök
kamerakezelési gyakorlatok
videokamera, tv
filmkészítés
videokamera, számítógép
esztétikai horizont tágítása
kiselőadás, filmnézés, elemzés
művészeti látásmód fejlesztése
kiselőadás filmnézés, elemzés
ebédlő, DVD lejátszó, tv, feladatlapok ebédlő, DVD lejátszó, tv, feladatlapok
Művészet- és kultúrtörténet
Készség, ismeret Kultúrtörténeti korok és stílusok Alapvető képzőművészeti elemző szempontok Alapvető zeneművészeti műformák
Cél, feladat esztétikai horizont tágítása művészeti látásmód fejlesztése esztétikai érzék, megfigyelőképesség fejlesztése
Módszerek kiselőadás, művekkel való ismerkedés, műelemzések művekkel való ismerkedés, műelemzések művekkel való ismerkedés, műelemzések
Eszközök könyvtár, DVD lejátszó, művészeti albumok, irodalmi szövegek könyvtár, művészeti albumok, feladatlapok könyvtár, DVD lejátszó, kották
121
IV. HELYI TANTERV
1. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások óraszáma, az előírt tananyag és követelmények
1.1 Óratervek
Különleges, szükségszerű szerepet tölt be az eddig "0" osztálynak hívott 9. osztály, amely az intenzív nyelvi képzés mellett magyar és matematika tantárgyakból szinten tartó illetve felzárkóztató képzést nyújt, illetve informatikából és angol nyelvből ad képzést.
A tanulók igen különböző szintű német nyelvtudással kezdik meg gimnáziumi tanulmányaikat, ezért osztályba sorolásuknak ez szolgál alapul. A kilencedik (előkészítő) évfolyam német óraszámának különbözőségét is ez indokolja.
Gimnáziumunk az alapító okiratnak megfelelően már csak öt évfolyamos képzést indít.
Valamennyi, részünkről kötelezően biztosítandó, de a tanulók számára választható órarendi órát az első szakaszban kívánunk felhasználni (élve a törvény adta átcsoportosítási lehetőséggel). Ennek alapvető oka a hátránnyal érkező tanulók esélyegyenlőségének biztosítása.
Az Irányelvek által előírt német nyelvű tárgyak bontásán túl (amelyekre a kiegészítő fejkvóta nyújt fedezetet) a gimnáziumban általában bontottan tanított tárgyakat terveztük csoportbontásban. Ettől csak a magyar nyelv tér el. Erre azért van szükségünk, mert iskolánkban a magyar nyelvet a nem magyar, vagy kettős állampolgárságú (iskolában korábban magyar nyelvet nem tanuló) tanulók kezdetben idegen nyelvként tanulják, és ehhez külön csoportot kell szerveznünk. Iskolánkban a magyar nyelv és irodalmat tantestületünk döntése alapján - a magyar gimnáziumok anyanyelvi és irodalmi érettségi követelményeinek megfelelően tanítjuk és kérjük számon, biztosítva mind a közép-, mind pedig az emelt szintű érettségire való felkészülés lehetőségét.
122
A szabadon tervezhető órakeretet az iskola tanévenként a diákok kétszintű érettségire való jelentkezésének függvényében használja fel.
A nemzetiségi plusz feladatokra kért óraszám az iskola speciális jellegéből eredő, főként a tanórán kívüli hagyományőrző kulturális munka fedezetére szolgál.
A tanuló joga, hogy tanulmányai során az iskola kínálatából felvehető tantárgyakat szabadon megválassza, és szintén az iskola lehetőségei alapján felkínált plusz óraszámú érettségire felkészítő tárgyakat vegyen fel.
A tanuló joga, hogy a lehetőségek függvényében az őt tanító tanár személyét megválassza.
Az érettségire felkészítő évfolyamoknak (11., 12., 13.) a kötelező óraszámba beszámítható "érettségi" órái a tanuló szabad érettségi választását és egyben az iskola felkészítési kötelezettségét foglalják magukban.
Az ezek mellett jelentkező négy órás bontási igény a nemzetiségi oktatás Irányelveinek bontási kötelezettséget előíró utasításából ered.
Az iskolai óratervek táblázatait az 1. sz. melléklet tartalmazza.
1.2 Az előírt tananyag és követelmények
Iskolánk számára természetesen az lenne optimális, ha lenne annyi személyi és tárgyi kapacitásunk, hogy valamennyi műveltségi terület tantervét saját magunk készíthetnénk el,
az
iskola
speciális
céljainak,
feladatainak
megfelelően,
a
már
felsorolt
alapdokumentumok alapján. Így tudnánk a lehető legjobban az egyes műveltségi területek kapcsolódási lehetőségeire koncentrálni, és a lehető legszínvonalasabb helyi tantervi rendszert kidolgozni.
Mivel a tanár mindennapi munkája mellett a felelősségteljes tudományos tantervírói tevékenység nem várható el, tantestületünk úgy döntött, hogy a tantervek jelentős részét átveszi. Iskolánk helyi tanterve adaptált kerettantervekből és saját készítésű (német nyelv és irodalom, osztályfőnöki) tantervekből áll.
123
2.
Az
alkalmazható
tankönyvek,
tanulmányi
segédletek
és
taneszközök
kiválasztásának elvei
Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket
(tankönyv,
munkafüzet,
térkép,
stb.)
használnak
a
tananyag
feldolgozásához, melyeket oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé vagy segédanyaggá nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tárgynál egyéb eszközökre is szükség van: testnevelés, számítástechnika, rajz és vizuális kultúra, tánc és dráma.
Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.
Tananyag és taneszköz választásunkban az alábbi kritériumok döntőek: (külön kiemelve a korszerű ismeretek mellett a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, terhelhetőségüket figyelembe vevő, a nemzetiségi specifikumokat beépítő oktatási taneszközök és segédeszközök kiválasztását).
A tankönyvek, taneszközök kiválasztása a szaktanár felelőssége és joga, ugyanakkor törekednie kell arra, hogy -
az általa használt tankönyv, taneszköz a tanterv követelményeinek messzemenően megfeleljen
-
az iskolában már rendelkezésre álló segédanyagokkal lehetőség szerint kompatíbilis legyen
-
választásánál az egyes évfolyamok tankönyvei, taneszközei lehetőleg egymásra épülők illetve egymáshoz illeszthetőek legyenek.
A kötelezően előírt tanulói taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége. Az iskolában megtalálható taneszközök jegyzékét a pedagógiai program melléklete tartalmazza.
124
3. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli, szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai
A tanulási folyamatban betöltött szerepe
Az otthoni írásbeli és szóbeli feladatok aránya, fajtája tantárgyanként, tantárgycsoportonként eltérő, így meghatározása a munkaközösség és a szaktanár hatásköre. Az otthoni feladatkijelölés mindig a tanulási folyamat szerves részét alkotja, a későbbi számonkérés (szóbeli vagy írásbeli) alapját képezi. Elvárható, hogy az egyik tanóráról a másikra való felkészülés az átlagos képességű tanuló esetében ne haladja meg a 30 percet, tantárgyanként. Az otthoni írásbeli és szóbeli felkészülés javasolt alapja: tankönyv, órai vázlat, önálló forráskutatás (könyvtár, internet).
Az otthoni munka formái
Írásbeli házi feladat, melynek célja a gyakorlás, készségfejlesztés, ismeretek elsajátítása egyik tanóráról a másikra, melynek ellenőrzése rendszeres. Értékelhető szóban vagy írásban, és/vagy érdemjeggyel is.
Szóbeli házi feladat, melynek célja a gyakorlás, készségfejlesztés, ismeretek elsajátítása egyik tanóráról a másikra, ellenőrzése rendszeres. Értékelhető szóban vagy írásban, és/vagy érdemjeggyel is.
Házi dolgozat, melynek célja az ismeretek önálló alkalmazása, az egyéni felkészülés és adatgyűjtés. Elkészítésére minimum egy hét áll a tanuló rendelkezésére, ellenőrzése mindig megtörténik. Értékelhető szóban vagy írásban, és/vagy érdemjeggyel is.
Kiselőadás, melynek célja az önálló adatgyűjtés, kutató munka, felkészülés. Elkészítésére minimum egy hét áll a tanuló rendelkezésére, ellenőrzése mindig megtörténik. Értékelhető szóban vagy írásban, és/vagy érdemjeggyel is.
125
Adatgyűjtés, melynek célja a készségfejlesztés, az egyéni munka. Elvégzésére minimum két hét áll a tanuló rendelkezésére, ellenőrzése mindig megtörténik. Értékelhető szóban vagy írásban, és/vagy érdemjeggyel is.
4. Az írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepük, súlyuk
A nevelőtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítását tűztük célul magunk elé. A tantárgyak sokszínűsége, eltérő struktúrája miatt azonban szükség van munkaközösségi szintű, azon belül tantárgyankénti egyeztetésekre. Az általánosan alkalmazott elveken túlmutató szabályozást az adott terület munkaközösségi munkaterve tartalmazza.
Az értékelésben betöltött szerepe
A pedagógus a tanulók teljesítményét – így írásbeli munkáit is – tanév közben rendszeresen érdemjegyekkel értékeli. A témazáró dolgozat kivételével bármely típusú számonkérés (szóbeli, írásbeli) érdemjegye azonos rangú osztályzat. A témazáró dolgozat osztályzata az osztályozó naplóba piros tollal kerül bejegyzésre, és a félévi illetve év végi minősítés meghatározásakor kétszeresen vesszük figyelembe. Az érdemjegy a tanuló teljesítményének, előmenetelének értékelésre szolgál, tehát nem lehet fegyelmezési eszköz. Az értékelés szempontjait az írásbeli számonkérés formájától függetlenül a tanulókkal ismertetni kell. Az írásbeli munka javításának az adott tantárgynál alkalmazott jelrendszerét ismertetni kell a tanulókkal, hogy az értékelés a tanuló számára is világos és követhető legyen. Az évközi érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szüleit rendszeresen tájékoztatni kell az ellenőrző illetve az osztályfőnök útján. A számonkérésnek a lehetőségekhez képes igazodnia kell az érettségi várható formai és tartalmi követelményeihez.
126
Az írásbeli beszámoltatás formái
Röpdolgozat (a mobilizálható, pillanatnyi tudás felmérésére), mely egy-két tanóra anyagából bejelentés nélkül iratható, az előző dolgozat kiosztása után. Nem pótolható, és a kapott érdemjegy nem javítható.
Dolgozat (három tanóra anyagát meghaladó, nagyobb tanítási egység elsajátításáról), mely két-három nappal korábban, előre bejelentett órán iratható, az előző dolgozat kiosztása után. Nem pótolható, és a kapott érdemjegy nem javítható.
Témazáró dolgozat (az adott témakör, egység globális áttekintésére szolgál), mely minimum egy héttel korábban bejelentett, a naplóban ceruzával jelzett órán iratható, az előző dolgozat kiosztása után. Várható időpontja a tanmenetben rögzített. A hiányzás miatt meg nem írt dolgozat pótlása kötelező, a szaktanárral történő egyeztetés alapján. Egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat iratható.
Írásbeli házi dolgozat (kiadott téma alapján), a tantárgytól függő változó gyakorisággal, a tanárral történt megegyezés szerint. Pótlásra és javításra nincs lehetőség. 5. A tanulók magatartásának, szorgalmának, tanulmányi munkájának ellenőrzése és értékelése
A tanulók teljesítményének, előmenetelének értékelésénél a közoktatási törvény 70. §-ában megfogalmazott
ötfokozatú
osztályzati
skálát
használja
iskolánk,
a
magatartás
minősítésénél a példás, jó, változó, rossz, a szorgalom értékelésénél pedig a példás, jó, változó, hanyag minősítést. A fentieken kívül iskolánkban más minősítési jelölés nem használható.
A tanulók teljesítményének ellenőrzése és a naplóban történő dokumentálása valamennyi kollégának folyamatos feladata. Külön kiemelt feladata az osztályfőnöknek, aki a tanuló ellenőrző könyvét az osztálynaplóval havonta összeveti, s figyelemmel kíséri az ott bejegyzettek szülők általi tudomásul vételét.
127
Bukás veszélye esetén a szaktanár köteles ezt a szülőkkel a tanuló ellenőrzőjébe való beírással közölni úgy, hogy a tanulónak még megfelelő idő álljon rendelkezésre a javításra (minimum egy hónap).
5.1 Magatartás és szorgalom •
A nevelőtestület folyamatos feladata az iskolai közösség fejlettségének, illetőleg a tanulók
képességének
megfelelő
magatartási
és
szorgalmi
követelmények
megállapítása, s azok alapján a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése. •
A magatartás és szorgalom elbírálására négy fokozatot kell használni: a magatartás esetében a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2), a szorgalom esetében a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) minősítést.
•
A magatartás és szorgalom elbírálásának helyi minősítésrendszerét – a tanulói közösség meghallgatása után – a szülői közösség és az iskolaszék véleményének figyelembe vételével – a nevelőtestület határozza meg az alábbiak szerint: - a magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem) -
a szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezze
ki
a
tanulmányi
munkához
való
viszonyt
(kötelességtudat,
cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság) •
A magatartás és szorgalom minősítésrendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal. Az osztályfőnök és az osztályközösség szükség szerint, de legalább félévenként ellenőrizze a tanulók magatartásában és szorgalmában mutatkozó változást, a tapasztalatokról az osztályfőnök tájékoztassa szülőket.
•
Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi minősítését az osztályfőnök az osztálygyűlés és az osztályban tanító tanárok, a diákotthoni nevelők véleményének meghallgatásával állapítja meg, véleményeltérés esetén a nevelőtestület határoz. A végleges minősítés tükrözze a közösség véleményét, és mind a közösség, mind az egyén számára nevelő hatású legyen.
•
A magatartási és szorgalmi fokozatokat félévkor az ellenőrző könyvbe számokkal, tanév végén az anyakönyv és a bizonyítvány megfelelő rovatába csak betűkkel kell bejegyezni.
128
5.2 A tanulmányi eredmény értékelése •
A tanulónak az adott tantárggyal összefüggő minden lényeges szóbeli, írásbeli megnyilatkozását, munkáját értékelni kell.
•
A nagyobb tantárgyi egységek (témák, szakaszok) lezárása után a tanuló teljesítményét érdemjeggyel kell minősíteni (kivéve az osztályozás nélkül értékelt tárgyakat). A tanár szükség esetén adjon lehetőséget a tanulónak az érdemjegy javítására. A tanuló teljesítményéről nagyobb időközökben a szülőt szóban vagy az ellenőrző könyv útján tájékoztatja.
•
A nevelőtestület tagjai egységes követelmények szerint bírálják el a tanulók tudását, ismereteik gyakorlati alkalmazását és a közös munkában való részvételüket. Az elbírálás a tantervi követelmények és a tanuló szóbeli, írásbeli, valamint gyakorlati teljesítményének egybevetése alapján öt érdemjeggyel történik.
5.3 A félévi és tanév végi osztályozás •
A félévi és tanév végi osztályzatok megállapítása előtt a tanár – az érdemjegyek figyelembe vételével – megbeszéli a tanulóval a tantervi követelmények teljesítésének mértékét. A tanár módot adhat a tanulónak arra, hogy egy-egy kérdéses tananyagrészből beszámoljon, ezután állapítja meg a tanuló tantárgyi osztályzatát.
•
Az osztályozó értekezleten az igazgató vagy helyettese elnökletével az osztály tanárai tanulónként elbírálják a tanulók magatartását, szorgalmát. A 13. osztály félévi osztályozó értekezletén az igazgató is részt vesz.
•
Az osztályzat a követelményének teljesítésének a félév, ill. a tanév végére elért szintjét tükrözi. Az osztályzatokat félévkor számjeggyel az ellenőrzőbe, tanév végén a törzslapra
és a bizonyítványba betűkkel kell beírni. A külön engedély alapján
osztályozás nélkül értékelt tantárgyakhoz „részt vett” bejegyzést kell az osztályzat helyett feltüntetni. •
Ha a tanuló a testnevelési órák alól állandó felmentést kapott, a törzslapon és a bizonyítványban (ellenőrző könyvben) a felmentés tényét az osztályzat rovatban „fm” rövidítéssel kell jelezni.
•
A tanterv szerint fél tanéves tantárgy végleges osztályzatát a tantervben előírt óraszám teljesítése után kell megállapítani, és a tanuló tanév végi osztályzatai között szerepeltetni.
129
6. A tantárgyi modulok értékelése, minősítése
A tantárgyi modulokat az alábbiak szerint értékeljük: megfelelt, nem felelt meg
7. A magasabb évfolyamra lépés feltételei
Az iskola az egyes tantárgyaknál a továbbhaladás feltételeit az alábbiak szerint határozza meg: •
A kötelező érettségi tantárgyaknál: az egyes évfolyamokon előírt témaköröknek, a középszintű érettségi vizsga alapkövetelményeinek teljesítése
•
A nem kötelező érettségi tantárgyaknál a magasabb évfolyamba lépés feltétele a tantervben rögzített minimális követelmények teljesítése.
•
A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltétele valamennyi tantárgyból az előírt tanulmányi követelmények sikeres teljesítése.
A továbbhaladással kapcsolatos egyéb kérdésben az oktatási törvény az irányadó.
A tanév végén az egyes tantárgyakból adott osztályzatok figyelembe vételével a nevelőtestület határoz az egyes tanulók továbbhaladásáról.
Felsőbb osztályba az a tanuló bocsátható, akinek valamennyi tanév végi osztályzata legalább elégséges. Aki egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, felsőbb osztályba csak sikeres javítóvizsga után léphet. Aki kettőnél több tantárgyból kapott év végén elégtelen osztályzatot, javítóvizsgát csak külön tantestületi engedéllyel tehet.
A nevelőtestület határozatát a törzslapra és a bizonyítványba be kell jegyezni.
8. A tanulók fizikai állapotának mérése Egy tanévben két alkalommal, a tanév elején és végén szükséges a tanulók fizikai állapotának felmérése. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során megállapíthatók a kondíció területén mutatkozó hiányosságok. A próbák elvégzésével megbízható adatokat kapunk az aerob kapacitásról (mely a kardio-respiratorikus rendszer állóképességnek legjobb mérőszáma),
130
valamint azon izomcsoportok erejéről, erő-állóképességéről, melyeket mindennapi tevékenységünk során a leginkább igénybe veszünk. A hiányosságok feltárása kiindulási alap lehet mind az egyéni, mind a közösségi felzárkóztató programok elkészítéséhez. Így megszüntethető az egészségileg hátrányos helyzet, továbbá fejleszthető a fizikai teherbíró-képesség. A felmérésekkel el kell érni azt, hogy a fizikai teherbíró-képesség folyamatos karbantartása és fejlesztése egy életre szóló motivációt adjon a tanulóknak, hogy iskolai tanulmányaik befejeztével is helyet kapjon életükben a rendszeres testmozgás, sport.
Általános mérési szempontok A mérés megkezdése előtt tájékoztatni kell a tanulókat a mérés céljáról, hasznosságáról és az elvégzendő feladatokról. A próbákat az iskola területén, illetve közelében, mindig sportöltözetben kell elvégezni. Az egyes próbák előtt szükséges az általános és speciális bemelegítés. Az általános testi erő, erő-állóképességi próbák esetén minimum két kísérletet kell végrehajtani és a jobbik eredményt figyelembe venni.
A program végrehajtásával kapcsolatos feladatok a) Egységes minőség-ellenőrzés Az ősszel és tavasszal elvégzett motorikus próbákat a kidolgozott pontértékek alapján értékelni és minősíteni kell. b) Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével a megtervezett foglalkozások keretében végzett testedzés hatásainak elemzése, az elért változás nyomon követése. Önértékelés, önbecsülés és akarat fejlesztése. c) A szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása
131
A mérés lefolytatása, teszt próba 1. Cooper-futás 12 perc alatt a lehető leghosszabb táv megtétele (Csepeli Papír SC edzőpálya, egy kör: 300 méter) 2. Súlypontemelkedés ruganyosság-lábizomerő mérésére, 2 kísérlet (tornaterem 3. Fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan karizomerő mérése (max. 4 perc, tornaterem) 4. Hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan hátizomerő mérése (max. 4 perc, tornaterem) 5. Hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés folyamatosan hasizomerő mérése (max. 4 perc, tornaterem) 6. Tömöttlabda dobása fej fölött hátra, két kézzel törzsizomzat erejének mérésére (két kísérlet) Szükséges eszközök: stopperóra, mérőszalag, 3 és 4 kg-os tömöttlabda, tornaszőnyeg, bordásfal, súlypontmérő tábla
9. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
Iskolánk a közoktatási törvény 42. §-ának megfelelően a 01 kódszámú kezdő németes osztályba
jelentkezők számára matematika és magyar nyelv tantárgyakból előírja a
központi írásbeli felvételi vizsgát, magyar nyelvből saját szóbeli felvételi vizsgát szervez; a 02 haladó németes osztályba jelentkezőknek a központi matematika és magyar nyelv írásbeli mellett iskolai német nyelvi írásbeli és szóbeli felvételi vizsgát szervez, melyet a 42. § /1/ megfelelően hoz nyilvánosságra.
132
V. Záró rendelkezések 1. A Pedagógiai Program érvényessége, módosítása, nyilvánossága
A pedagógiai program érvényességi ideje Az intézmény 2010. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját e módosított pedagógiai program alapján, addig a jóváhagyott korábbi programot alkalmazza. A pedagógiai programban található helyi tantervek folyamatosan érvényesek, mivel azokban nem történt lényeges változás, kivéve a kulcskompetenciák beépítését, amelyet 2007 decemberében elvégeztünk. Ezen módosított pedagógiai program érvényességi ideje négy tanévre (2010. szeptember 1. napjától 2014. augusztus 31. napjáig) szól.
A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. A nevelők szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.
A pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet az intézmény igazgatója, a nevelőtestület bármely tagja, a nevelők szakmai munkaközössége, az iskolaszék, valamint az intézmény fenntartója. A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A módosított pedagógiai programot a módosítást követő tanév szeptember 1-jétől kell bevezetni.
133
A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala
Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. Egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve helyeken tekinthető meg: •
az intézmény fenntartójánál
•
az intézmény irattárában
•
az intézmény könyvtárában
•
az intézmény igazgatójánál
•
az intézmény nevelői szobájában
•
az intézmény honlapján.
134
A PEDAGÓGIAI PROGRAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVAHAGYÁSA
A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium tantestülete az intézmény Pedagógiai Programját 2010. április 14-i nevelőtestületi értekezletén megtárgyalta, s azt elfogadásra javasolta.
Budapest, 2010. április 14.
A Közalkalmazotti Tanács elnöke
135
A PEDAGÓGIAI PROGAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programját megismertük, és azt elfogadásra javasoljuk.
Budapest, 2010. április 15.
Bajtainé Mayer Éva Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat elnöke
A PEDAGÓGIAI PROGAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programját megismertük, azt elfogadásra javasoljuk.
Budapest, 2010. április 14.
a diák-önkormányzat elnöke
137
A PEDAGÓGIAI PROGAM ELFOGADÁSA ÉS JÓVÁHAGYÁSA
A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programját az intézmény iskolaszéke véleményezte és elfogadásra javasolta.
Budapest, 2010. április 13.
az iskolaszék szülői oldalának képviselője
138
SZAKVÉLEMÉNY
A Német Nemzetiségi Gimnázium és Kollégium Pedagógiai Programjának részét képező, 2004-ben elfogadott, s azóta változatlan egészségnevelési programjával, annak céljaival és megvalósításának módjával egyetértünk.
Budapest, 2010. április 16.
A XX. kerületi Egészségügyi Intézmény iskolaegészségügyi szolgálata képviseletében:
dr. Uskert Gabriella ifjúsági orvos
A XX-XXIII. kerületi ÁNTSZ az egészségnevelési programok véleményezését az iskola-egészségügyi szolgálat hatáskörébe utalta.
