Családtörténetek I. A program bemutatása II. Segédanyag III. Információ, bejelentkezés
I. A program leírása A személyes történelmi emlékezet alapja a családi emlékezet, amely az egymást követő generációk hagyományozásával folyamatosan épül. Őseink kiléte és személyes története a mi történetünk is, ezért megismerése természetes igény kell legyen. Családtörténetünk rekonstruálásának kiindulópontja az ún. oral history, a személyesen átadott szóbeli emlékezés. Erre az együtt élő generációk esetében van lehetőség, amikor a szülők, nagyszülők emlékezete a család általuk ismert történetének elmesélésével tovább hagyományozódik. Távolabbi őseink történetének megismerése írott dokumentumokból lehetséges. Ezek a dokumentumok keletkezésüket illetően két nagy csoportra oszthatók: 1. a család egyes személyeinek életeseményeit, ügyeit rögzítő hivatali iratok 2. a családtagok személyes iratai, dokumentumai (levelek, naplók, fényképek, filmek, videó- és hangfelvételek stb.) Az első csoportba tartozó dokumentumtípusokat a levéltárak illetékességből gyűjtik és őrzik. A hivatali iratok mellett bizonyos családok saját iratanyaga is levéltárba kerülhet a családok döntése alapján, ha azok megőrzését a levéltárakra bízzák. A történeti időkben elsősorban a nemesi, főúri családok esetében volt ez jellemző. Ezek a családok ugyanis a kiváltságaikat, előjogaikat dokumentáló irataikat a történelem zavaros időszakaiban igyekeztek megmenteni a pusztulástól és őrzésüket rábízták a levéltárakra, elsősorban a hiteleshelyek vagy a vármegyei hatóság levéltárára. A megőrzés mellett ebben a szándékban az is vezette őket, hogy a család több ágra válása vagy távolra költözése esetén a teljes családot érintő dokumentumok mindenki számára hozzáférhetőek legyenek. Családunk történetének feltárásában, a családtagokra vonatkozó adatok összegyűjtésében tehát a levéltári kutatásnak elsődleges szerep jut. Az óra keretében először a levéltári kutatás módszereibe vezetjük be a diákokat. A kutatás menetének általános ismertetése után a családtörténeti kutatásban meghatározó irattípusok, a belőlük kinyerhető adattípusok bemutatására kerül sor, majd az elhangzottak átismétlésére az óra végén rövid interaktív teszt feladatsor kitöltését kérjük a diákoktól.
RÉSZLETEK Mi a levéltári kutatás? Hogyan kezdjünk hozzá? Milyen adatok szükségesek a kutatás elindításához? Hogyan értelmezzük a családkutatást? Családfa és/vagy családtörténet? A kitűzött cél szerint milyen irattípusok kutatására van szükség? A családtörténeti kutatások időbeli kiterjesztésétől függően más-más kérdésfeltevések szükségesek: a rendi és polgári korszak, továbbá a felekezeti és állami anyakönyvezés időszakának megkülönböztetésére. A rendi társadalom közepette élő családokra vonatkozóan jogállásuk szerint más- más forrástípusok kutatása szükséges: jobbágyok, zsellérek, városi polgárok és nemesek különböző adminisztráció alá estek, így az ügyeikben keletkezett iratok is különböző levéltári fondokban találhatók. Családfakutatás A családfa jellemzői, tartalma, jelrendszere, elkészítésének módja, az összeállításához szükséges anyakönyvek használatának bemutatása. A magyarországi anyakönyvezés, anyakönyvi típusok ismertetése, a kutathatóság kérdése.
Családtörténeti kutatás – a család rendi korszakbeli jogállása szerint meghatározott felhasználható irattípusok bemutatása. Nemesekre vonatkozó iratok: nemesség kihirdetése, nemességvizsgálati jegyzőkönyvek, nemesi összeírások, nemesi adománylevelek, vármegyei közgyűlési iratok, végrendeletek, szerződések, családi osztálylevelek, móringlevelek. Nem nemesekre vonatkozó iratok: uradalmi iratok, adóösszeírások, szerződések, végrendeletek, móring, urbáriumok. Városi polgárokra vonatkozó iratok: tanácsülési jegyzőkönyvek, adólajstromok, házösszeírások, peres iratok, tisztségviselőkre vonatkozó iratok, céhes iratok, végrendeletek, ház adás-vételi szerződések. Polgári korszak: iskolai iratok, iparlajstromok, peres iratok, úrbéri törvényszéki iratok, telekjegyzőkönyvek, városi és községi közigazgatási iratok, állítási lajstromok, névmagyarosítási iratok, telepítési-, kitelepítési- és egyéb népmozgalmi iratok. TESZTKÉRDÉSEK 1. Rendezd a megfelelő sorrendbe a felmenők megkülönböztetésére szolgáló jelzőket: szép, ük, öreg, ős! 2. Melyik században vált Magyarország-szerte általánossá az anyakönyvezés? 3. Milyen felekezetek voltak Magyarországon a 19. században? 4. Mikor vezették be Magyarországon az állami anyakönyvezést? 5. Milyen adatok szerepelnek a gyermek neve mellett a születési anyakönyvben? 6. Hogyan nevezzük a nemesi címet adományozó oklevelet? 7. Mi jelent a móring? 8. Mely irattípus tartalmazza egy-egy község jobbágyainak nevét és földesúri szolgáltatásait?
II. SEGÉDANYAG Bán Péter: Magyar történelmi fogalomtár I-II. Budapest, 1990. A történelem segédtudományai. Szerk.: Kállay István. Budapest, 1986. Bottló Béla: Genealógia. Történeti segédtudományi alapismeretek. Budapest, 1963. Dr. Czeizel Endre: Családfa. Honnan jövünk, mik vagyunk, hová megyünk? Budapest, 1992. Áldássy Antal: A Magyar Nemzeti Múzeum könyvtárának címereslevelei. IVIII. Budapest, 1902-1942. Magyar családtörténeti és címertani irodalom 1561-1944. Baán Kálmán gyűjtését javította és kiegészítette: Kóczy T. László és Gazda István. Budapest, 1984. Bakács István és Dávid Lászlóné: Kisebb családi és személyi fondok (a Magyar Országos Levéltárban) I-III. Budapest, 1968-1971. Bertényi Iván: Kis magyar címertan. Budapest, 1983. Magyar Nemzetségi Zsebkönyv. Első rész: Főrangú családok. Szerk.: Fejérpataky László. Budapest, 1888. Fejérpataky László: Magyar czímeres emlékek. Monumenta Hungariae Heraldica. I-II. Budapest, 1901-1902.
Gerő József: A királyi könyvek. 1867-1918. Budapest, 1940.
Gerő József: A m. kir. belügyminiszter által igazolt nemesek 1867-1937. Budapest, 1938. Illéssy János: Az 1754-1755. évi országos nemesi összeírás, Budapest, 1902. Kázmér Miklós: Régi magyar családnevek szótára XIV-XVII. század. Budapest, 1993. Kempelen Béla: Magyar nemes családok, I-XI. Budapest, 1911-1932. Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal, IXII. Pest, 1857-1868. Kempelen Béla: Magyarországi zsidó és zsidó eredetű családok I-III. köt. Budapest, 1937-1939. Magyar Zsidó Lexikon I-II. Szerk.: Ujvári Péter. Budapest, 1929. Stein Artúr: A felekezeti anyakönyvek Magyarországon II. rész., A zsidók anyakönyvei és konskripciói. Budapest, 1941. Az izraelita anyakönyvi kerületek székhelyeinek és területeinek kimutatása. Budapest, 1885. Szentiványi Zoltán: Századunk névváltozásai. Helyhatósági és miniszteri engedéllyel megváltoztatott nevek gyűjteménye 1800–1893. Bp., 1895. http://mek.oszk.hu/07400/07431/ http://ww.veml.hu/leveltar/id-41.html http://www.mnl.gov.hu/bal_menusor/hasznalat/oktatas/mindenkinek/csaladfak utatas/csaladtorteneti_kutatasok.html#%C3%A1ltal%C3%A1nos_gen
III. INFORMÁCIÓK, ELÉRHETŐSÉGEK : A Magyar Nemzeti Levéltár Veszpré m Megyei Levéltára (MNL VeML) 8200 Veszprém, Török Ignác utca 1. Tel.: 88/401-422
[email protected] www.veml.hu A foglalkozások helyszíne: MNL VeML A foglalkozás várható időtartama cca. 60 perc További információ, bejelentkezés: Boross István, Jakab Réka levéltárosok
