Pedagógiai Program I II. rész Gyömrő

Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakgimnázium

Pedagógiai Program I – II. rész

2016. Gyömrő

Tartalomjegyzék TARTALOMJEGYZÉK ...................................................................................................................................... 2 AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA........................................................................................................... 5 I. AZ ISKOLA BEMUTATÁSA .......................................................................................................................... 5 1.1 A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI ................. 9 1.2 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK .................................................... 16 1.3 AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ........................................................ 17 1.3.1. Helyzetelemzés .................................................................................................................................... 18 1.3.1.1. A társadalmi környezet rövid jellemzése: ....................................................................................................... 18 1.3.1.2. A családok rövid jellemzése: .......................................................................................................................... 18 1.3.1.3. A diákokkal kapcsolatos megállapítások: ....................................................................................................... 19

1.3.2. A SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA, ......................................................................................... 19 JAVASLATOK AZ ADÓDÓ FELADATOK MEGOLDÁSÁRA (állapotfelmérés).......................................... 19 1.3.2.1. Közegészségügyi feladatok: ........................................................................................................................... 19 1.3.2.2. Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos feladatok ............................................................... 20 1.3.2.3. Drogprevenciós munka .................................................................................................................................. 20 1.3.2.4. A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos feladatok .................................................................................... 21 1.3.2.5. A testi nevelés feladatai, a mindennapos testnevelés...................................................................................... 22 1.3.2.6. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: .......................................................................................................... 22 1.3.2.7. A közismereti és a szakmai oktatás egészségnevelési feladatai ...................................................................... 23 1.3.2.8. Egészségre nevelés az osztályfőnöki órákon .................................................................................................. 23 1.3.2.8.1. 9. évfolyam Egészséges életmódok és a serdülés ........................................................................................ 25 1.3.2.8.2. 10. évfolyam „Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások .............................................................. 27 1.3.2.8.3. 11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton?............................................................................................... 30 1.3.2.8.4. 12. évfolyam Felelősség a közösségért ........................................................................................................ 32 1.3.2.9. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása ............................................................................................... 35

1.4 A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK ......................................................... 36 1.5 A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖK FELADATAI ......................................................... 37 1.6. A KIEMELT FIGYELMET ÉRDEMLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG ..................... 39 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek ................................................................. 39 1.6.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................................................... 39 1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ........................................... 39 1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ................................................................................................... 40 1.7. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE ........................................... 42 1.8. KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐKKEL, TANULÓKKAL, AZ ISKOLA PARTNEREIVEL ........................................... 43 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák .......................................................................... 43 1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák ............................................................................. 43 1.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel ................................................................................................ 45 1.9. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA ........................................................................... 47 1.9.1. Osztályozó vizsga: ............................................................................................................................... 48 1.9.2. Különbözeti vizsga: ............................................................................................................................. 49 1.9.3. Javítóvizsga:........................................................................................................................................ 49 1.9.4. Pótló vizsga: ........................................................................................................................................ 50 1.9.5. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga: ...................................................................................... 50 1.9.6. Írásbeli vizsgák általános szabályai .................................................................................................... 50 1.9.7. Szóbeli vizsga általános szabályai ...................................................................................................... 51 1.9.8. Gyakorlati vizsga általános szabályai ................................................................................................. 52 1.9.9. Az egyes vizsgatárgyak értékelési rendje, részei és követelményei ..................................................... 53 1.10 AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI ....................................................... 53 1.11 A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI ............................................................................................. 54 1.12. ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ISKOLAI TERV...................... 56 1.12.1. Részletes ismeretanyag ...................................................................................................................... 57 2. AZ INTÉZMÉNY HELYI TANTERVE ..................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.1 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE .................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.1.1. Kerettanterv ........................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, gimnázium, 9–12. évfolyam ................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.1.1. Célok, feladatok ........................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.1.2. Fejlesztési területek – nevelési célok............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2

2.1.1.3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.1.4. Egységesség és differenciálás ...................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.1.5. Óraterv a gimnáziumi képzés számára ......................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.1.2.Kerettanterv ......................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. Középfokú nevelés-oktatás szakasza, Szakgimnázium, 9-12. évfolyam, ........ Hiba! A könyvjelző nem létezik. közismereti képzés ......................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.2.1. Célok, feladatok ........................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.2.2. Fejlesztési területek – nevelési célok............................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.2.3. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés ................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.2.4. Egységesség és differenciálás ...................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.1.2.5. Óraterv a Szakgimnáziumi képzés számára ................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.2. A VÁLASZTOTT KERETTANTERV FELETTI ÓRASZÁM ........................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.3 AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI ........ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.4 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.5 MINDENNAPOS TESTNEVELÉS ............................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.6. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI........... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.7. ÉRETTSÉGI VIZSGA ............................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.7.1. Érettségi vizsga felkészítésének szintjei ............................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2. A nem kötelező tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma és tananyaga . Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.1. Magyar nyelv és irodalom fakultáció emelt szint ......................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.2. Történelem és Állampolgári ismeretek fakultáció emelt szint ...................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.3. Matematika Emeltszintű fakultáció tananyaga ............................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.4. Fizika fakultáció emelt szint ......................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.5. .Kémia fakultáció emelt szint ....................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.6. Földrajz fakultáció emelt szint ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.7. Biológia fakultáció emelt szint ..................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.8. Angol nyelvi fakultáció emelt szint .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.9. Német nyelvi fakultáció emelt szint ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.10. Olasz nyelvi fakultáció emelt szint ............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.11. Ének zene fakultáció középszint ................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.11. Testnevelés fakultáció emelt szint .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.12. Rajz és Vizuális kultúra fakultáció középszint ........................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.13. Informatika fakultáció középszint .............................................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.7.2.14. Belügyi Rendészeti ismeretek fakultáció középszint.................................. Hiba! A könyvjelző nem létezik.

2.8. AZ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK TÉMAKÖREI ..................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.8.1. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM TANTÁRGYBÓL ...................................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.2. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK TÖRTÉNELEM TANTÁRGYBÓL .... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.3. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK MATEMATIKA TANTÁRGYBÓL .... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.4. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FIZIKA TANTÁRGYBÓL ........ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.5. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK KÉMIA TANTÁRGYBÓL ......... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.6. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK BIOLÓGIA TANTÁRGYBÓL .. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.7.KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK FÖLDRAJZ TANTÁRGYBÓL... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.8. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ANGOL NYELV TANTÁRGYBÓL ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.9. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK NÉMET NYELV TANTÁRGYBÓL ... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.10. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK OLASZ NYELV TANTÁRGYBÓL .. Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.11. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK TESTNEVELÉS TANTÁRGYBÓL . Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.12. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK INFORMATIKA TANTÁRGYBÓL . Hiba! A könyvjelző nem létezik.

3

2.8.13. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK ÉNEK-ZENE TANTÁRGYBÓL...... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.14. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA TANTÁRGYBÓL ...................................................................................................................... Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.8.15. KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK BELÜGYI RENDÉSZETI ISMERETEK TANTÁRGYBÓL............................................................................................ Hiba! A könyvjelző nem létezik. 2.9. PROJEKTOKTATÁS .............................................................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.10. A TANULÓ TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSE, ÉRTÉKELÉSE .............. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. (AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI ÉS RENDJE) HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.11. AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA .......... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.12. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI ........ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2. 13. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI ...... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.14. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK .......... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.15. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI .... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.16. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK ........ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 2.17. TÉRÍTÉSI DÍJAS ISKOLAI TEVÉKENYSÉGEK........................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. HELYI TANTERV A NÉGYOSZTÁLYOS GIMNÁZIUMI KÉPZÉS SZÁMÁRA 2013 SZEPTEMBERÉTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN .................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. HELYI TANTERV A NÉGYOSZTÁLYOS SZAKGIMNÁZIUMI KÉPZÉS SZÁMÁRA 2013 SZEPTEMBERÉTŐL FELMENŐ RENDSZERBEN .................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. SZAKGIMNÁZIUMI ÉVFOLYAM ÁLTALÁNOS ÉS SZAKMAI ALAPOZÓ INFORMATIKA TANTERVE ...................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. SZOFTVERFEJLESZTŐ SZAKKÉPZÉS ..................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. TANTERVE ...................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ EGYES TANTÁRGYAK RÉSZLETES TANTERVEI ............................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. INFORMATIKAI ALKALMAZÁSFEJLESZTŐ ......................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ EGYES TANTÁRGYAK RÉSZLETES TANTERVEI ............................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. GAZDASÁGI INFORMATIKUS.................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. AZ EGYES TANTÁRGYAK RÉSZLETES TANTERVEI ............................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. SZOFTVERFEJLESZTŐ ................................................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. GAZDASÁGI INFORMATIKUS .................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. INFORMATIKAI RENDSZERGAZDA ........................................ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. HELYI TANTERV A 2013 SZEPTEMBER 1. ELŐTT INDÍTOTT KÉPZÉSEK SZÁMÁRA .......HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. ZÁRADÉK......................................................................................... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGA .............................................. HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE, FELÜLVIZSGÁLATA, A MÓDOSÍTÁS KÖRÜLMÉNYEI ......... HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK. 1. SZÁMÚ FÜGGELÉK: ESZKÖZ-ÉS FELSZERELÉSJEGYZÉK ............ HIBA! A KÖNYVJELZŐ NEM LÉTEZIK.

4

A Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakgimnázium pedagógiai programja /A módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva./ Jelen Pedagógiai Program előzménye a 27/2010 (08. 31.) illetve a 16/2012 (08. 31.) 5-6/2016 ( 05. 25.) számú Kuratóriumi határozattal jóváhagyott dokumentum. Az iskola nevelési programja I. Az iskola bemutatása a) Az intézmény Iskolánk, a Teleki László Gimnázium és Informatikai Szakgimnázium, Gyömrő egyetlen érettségit adó középiskolájaként 2016 júniusában zárta 20. tanévét. Az intézmény fenntartója a kiemelten közhasznú Széki Teleki László Közalapítvány. Tanköteles tanulók számára hat, illetve négy osztályos gimnáziumi képzést folytatunk. Az évfolyamokat felmenő rendszerben töltöttük fel, az első érettségi vizsga a nappali tagozaton 1999 májusában volt. Az érettségizettek számára a 13. illetve a 14. évfolyamon szakképzést ajánlunk; középfokú, informatikai jellegű szakképzések egyre bővülő - és a kor igényeihez igazodó - választékát kínáljuk: A szakképzésbe - a helyi jelentkezők létszámának függvényében más iskolában érettségizett tanulók is bekapcsolódhatnak. 2001 őszétől a gazdasági informatikus II. OKJ-képzés is megkezdődött. 2003 szeptemberétől beindult a számítástechnikai programozó (4 féléves) OKJ-képzés. 2008 szeptemberétől újabb informatikai, illetve az informatikát felhasználó szakképzések beindítására rendelkezünk engedéllyel – az új törvényi előírásoknak megfelelően. 2013-ban az új OKJ követelményeknek megfelelően alakítottuk át az érettségi utáni szakmai képzésünk tervét. Kifutó jelleggel működtettük esti tagozaton a szakmunkások szakközépiskoláját; itt 1999-ben volt az első érettségi vizsga, az utolsó vizsga időpontja 2003. E képzés helyett 2001 őszétől bevezettük felmenő rendszerben a dolgozók esti gimnáziumát - angol, illetve német nyelv, később az olasz nyelv választhatóságával. A képzés a 2009/2010-es tanévben, kifutó rendszerben, az érettségi vizsga lebonyolításával befejeződött – az esetleges újraindítás lehetőségével. 2009 szeptemberétől több alapvető szerkezeti változás történt az iskola életében:

5

Beindítottuk a nyelvi előkészítő (9.) évfolyamot heti 12 órás angol vagy olasz nyelv választhatóságával. Erre az évfolyamra épül - felmenő rendszerben - egy informatikai irányultságú Szakgimnázium 10-13. évfolyama, illetve új OKJ-képzések a 14., illetve 15. évfolyamon. A 4 osztályos gimnázium fokozatosan, kifutó rendszerben megszűnik. A szakközépiskolában alapozó szakmai képzés is folyik, ennek következtében a két éves OKJképzések egy évre rövidülnek az elágazásos szakmák esetében (kivételt csak a Web-programozóképzés jelent). A nyelvi előkészítő évfolyamot követően két évig még emelt óraszámban folyhat az idegen nyelvi oktatás – ennek végére elvárjuk tanulóinktól, hogy középfokú nyelvvizsgát szerezzék, illetve eredményesen letegyék az emelt szintű érettségit. Az utolsó két évfolyamon szinten tartó idegen nyelvi oktatást kínálunk, és heti két órában bevezetjük egy második idegen nyelv ( angol, német vagy olasz ) előkészítő jellegű oktatását fakultációban választható módon. A 6 osztályos gimnáziumban – 2011 szeptemberétől a 9. évfolyamtól – második idegen nyelvként az orosz nyelv is választható. 2012. és 2013. évi szerkezeti változások iskolánk életében A változások elsődleges oka az új törvényi helyzetben keresendő: A 2011. évi CXC. törvény a köznevelésről és a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a közoktatási intézmények működéséről …szóló jogszabályokban foglaltak alapján intézményünk hosszabb távon nem tud megfelelni sem a 6 osztályos gimnáziumi követelményeknek, sem a nyelvi előkészítő évfolyam feltételeinek. Így a nevelőtestület és a fenntartó közös döntése alapján 2012. szeptember 1-től a 6 osztályos gimnáziumot kifutó rendszerben megszüntettük úgy, hogy a 2012/2013-as tanévben 7. évfolyam már nem indul. Helyette felmenő rendszerben 4 évfolyamos gimnázium épül, ugyancsak 2012 szeptemberi indulással. A változások nem fognak sok nehézséget okozni, mert 4 évfolyamos gimnázium már működött az intézményben. Nyelvi előkészítő évfolyamot szakközépiskolában a 2012/2013-as tanévtől kezdődően már nem indítottunk, az erre épülő 10-13. évfolyamot kifutó rendszerben megszüntetjük. Helyette felmenő rendszerben 4 osztályos szakközépiskolát indítottunk 2012 szeptemberi indulással.

6

2013. szeptember 1.-től pedig az új kerettantervek alapján indított négyévfolyamos gimnáziumi és négyévfolyamos Szakgimnáziumi képzés indul be. Így az elkövetkező tanévekben kifutó rendszerben a módosításoknak köszönhetően hatféle óra- és tantervvel dolgozik intézményünk. Még egy változtatást meg kell említeni: A 2014/2015-ös tanévtől kezdődően a szakképző évfolyam, ill. a 2016/2017-es tanévben egyszeri alkalommal a 2 szakképző évfolyam közül az egyik évfolyam nappali munkarend szerint, de délutáni órarenddel működne, így sohasem lenne az épületben a nappali munkarendre engedélyezett 320 főnél több. A tantervi anyagok a Pedagógiai Program második részében találhatók. A gimnázium a 2009/2010-es tanévben kompetencia alapú oktatási programcsomagokat vezetett be az alábbi kompetenciaterületeken: - szövegértés-szövegalkotás kulcskompetencia - matematikai kulcskompetencia - idegen nyelvi kulcskompetencia - környezeti, szociális és életviteli kulcskompetencia Célunk a kompetencia-területek minél teljesebb körű adaptációja és felmenő rendszerben való alkalmazása. A nevelőtestület feladata a kompetencia programcsomagok minél szélesebb körű adaptációja, az intézmény tanulóinak szociokulturális sajátosságainak és az intézmény adottságainak figyelembevételével történő beépítése és alkalmazása. Ennek során minden képzésbe bevont pedagógus az általa vállalt kompetenciaterülethez kapcsolódó fejlesztési téma kidolgozását és gyakorlati megvalósítását vállalja. A szakmai munkaközösségek feladata, hogy az új módszereket és eszközöket az intézmény minden pedagógusa megismerje és munkája során alkalmazza. Innovativitás, horizontális kapcsolatok, egymástól tanulás Iskolánk a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretén belül a módszertani munka megújítására és a hátrányos helyzetű tanulók integrációjára törekszik. A gimnázium széleskörű kapcsolatrendszert kíván kiépíteni olyan iskolákkal, ahol a kompetencia alapú oktatás gyakorlata már kipróbált, a kollégák tapasztalataikkal segíteni tudják munkánkat. Iskolánk több új programmal bővíti a tanítás-nevelés folyamatát segítő eszköztárát: 7

-

egy interkulturális program keretén belül kívánjuk a tanult idegen nyelvek

célországainak kultúráját megismertetni a tanulókkal. -

Egy egész éven át tartó egészségnevelési programot vezetünk be, együttműködve a

helyi egészségügyi szervezetekkel és sportlétesítményekkel. b) Az iskola tanulói Az iskola tanulóinak kb. a fele gyömrői lakos, a többiek bejárók. Vonzáskörzetünkbe tartozik többek között: Üllő, Sülysáp, Péteri, Úri, Mende, Maglód, Ecser, Tápiószele. Ezeken a településeken nem működik középiskola. Néhány monori, nagykátai és rákoskeresztúri diákunk is van, bár ezeken a helyeken folyik középfokú képzés. Tanulóink tanulmányi céljai: a többség érettségit és valamilyen középfokú szakképzést szeretne, de egyre nő azoknak a száma, akik főiskolai, egyetemi tanulmányokra készülnek. Régebbi tanítványaink között is folyamatosan nő a diplomások száma. c) Az iskola tanárai Az elmúlt években kialakult és stabilizálódott az iskola tanári kara. A jelenlegi létszáma 29 fő, (23 nő és 6 férfi) ebből 3 fő tartósan távollévő (Gyed, Gyes) 18 fő az állandó munkaerő, a többiek óraadók. A tantervi és törvényi változások miatt státuszbővítésre van szükségünk, többek között további testnevelés, informatika szakos kollégára, valamint rendszergazdára. A kis óraszámú tárgyak szakszerű ellátása miatt a közeljövőben sem várható, az óraadói státusz megszűnése. A tanárok szakképzettsége is örvendetesen alakult: a beiskolázásoknak köszönhetően 2003 nyarára minden kolléga – legalább az egyik (a tanított) tantárgyából - szakirányú egyetemi végzettséggel rendelkezett. Az egyszakos tanárokat bátorítjuk egy második szak felvételére, munkájukat anyagilag is támogatjuk.

8

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Az iskola pedagógiai munkájában az első helyen kezdettől fogva a tanuló áll, a gyermek és ifjú a maga törékenységével, sebezhetőségével, jóra és rosszra való befolyásolhatóságával, tudásvágyával vagy annak hiányával, szeretetigényével, fejlődő-alakuló személyiségével, alkalomadtán vadhajtásaival és veszélyeztetettségeivel. Célunk hozzásegíteni tanulóinkat egyéniségük, képességeik, emberi értékeik kiteljesedéséhez. Arra törekszünk, hogy kialakítsuk diákjainkban az élethosszig való tanulás igényét, megalapozzuk az életben való boldoguláshoz szükséges készségeket. A kompetencia alapú oktatás célja az, hogy a gyermekek a mindennapi életben hasznosítható tudással rendelkezzenek – nem lemondva az ismeretek elsajátításáról, - vagyis „ismeretekbe ágyazott képességfejlesztés” megvalósítására törekszik. Kompetencia alapú fejlesztésen a készségek, képességek fejlesztését, az alkalmazásképes tudást középpontba helyező oktatást értjük. (SuliNova). A kompetencia alapú fejlesztés előnye, hogy segíti a különböző fejlettségi szinten levő gyermekek közötti különbségek csökkentését, a hátrányokkal rendelkezők felzárkózását. Az új módszerek, technikák alkalmazásával a tanulók olyan képességei is fejlődnek, mint a kommunikációs képesség, vitakészség, együttműködés, a másság elfogadása. A kompetencia alapú oktatás során is fontos szempont, hogy a gyermeket tanítsuk, ne a tantárgyat. Nagy, nemes eszmék vesztik el régi fényüket, komoly és fontos erkölcsi, szellemi értékek kérdőjeleződnek meg cinizmusra, közömbösségre, embertelenségre hajló korunkban. Kevés a valóban megbízható iránymutatás, és sok hamis út vezet zsákutcába. Az iskola feladatai közé tartozik az, hogy a káros folyamatokat - a maga területén és lehetőségeihez mérten - lassítsa, megállítsa, és ha lehet, visszafordítsa. Ennek eszköze a humánus tanár-diák kapcsolaton alapuló komplex személyiségfejlesztés, a valóban időtálló erkölcsi és szellemi értékek vonzó felmutatása és közvetítése, a korszerű, de ugyanakkor hiteles tudás átadása és végül, de nem utolsósorban a tanárok és alkalmazottak személyes példamutatása. Így iskolánk hosszú távon is többet szeretne vállalni, mint ami egy egyszerű szolgáltató intézménytől elvárható lenne, hiszen nem is gondoljuk magunkat annak. Fontosnak tartjuk a nemzeti hagyományok ápolását, a magyar múlt kellő mélységű ismeretét, a nemzeti ünnepek méltó megünneplését és a magyar történelemhez, az ország sorsához ezer szállal kötődő keresztény eszmekör és magatartás hiteles megismertetését. Ebből nem következik, hogy iskolánk világnézetileg elkötelezett lenne, tanárnak és diáknak egyaránt jogában áll a szabad

9

véleményalkotás és véleménynyilvánítás; de a ködös-zavaros, alkalomadtán megtévesztő, ún. világnézeti semlegességet sem tűzzük a zászlónkra. A tanulók aktív közreműködésével rendszeresen feldolgozzuk - általában versenyjellegű formában - Gyömrőnek és környékének szerteágazó kulturális, történeti és személyi vonatkozásait. Ebbe ha lehetőség kínálkozik rá - a helyi általános iskolákat is bevonjuk, illetve részt veszünk az általuk szervezett hasonló rendezvényeken. Ezektől a gyökerektől kiindulva, a nemzeti hagyományok és értékek felmutatásán keresztül, szeretnénk eljuttatni tanítványainkat az európai kultúra, történelem és gazdaság olyan szintű ismeretéig, hogy azt valósan értékelni tudják, és biztonságosan kishitűség nélkül - megtalálják benne a magyarság és a maguk helyét. Ősszel, illetve tavasszal tanulmányi kirándulásokat szervezünk. Ezeket az alkalmakat fontosnak tartjuk a kulturális, történeti és sporttal kapcsolatos pedagógiai céljaink megvalósításához, de szerepük az osztályközösségek formálódásában és az emberközeli tanár-diák viszony kialakításában is nagy jelentőségű. Egyre gyakrabban szervezünk kirándulásokat a környező országokba. Ezt több szempontból is hasznosnak tartjuk: a környező országokban élő magyarság élethelyzetének közvetlen megismerése tankönyvből nem lehetséges (de a magyarságtudat kialakítása és fejlesztése szempontjából elsőrendű fontosságú), más népek kulturális értékeit is első kézből ismerhetik meg a tanulók – beleértve új tájak megismerését. Végül, de nem utolsósorban rendkívüli motivációs erőt jelent az idegen nyelvek tanulása terén. A mai világnak az is jellemzője, hogy egyre inkább a valódi szakmai tudást, hozzáértést értékeli, és nem a tudást igazoló papírt. Ezért is elsőrendű kötelességünknek tartjuk a színvonalas, a mindennapok igényeit is figyelembe vevő oktatást, melynek hatékonyságáról a számonkérések tükrében a tanuló és a szülő is meggyőződhet. A szakképzés egyre bővülő rendszerét is ennek az elvnek megfelelően szervezzük. Az ún. Európához való csatlakozást is figyelembe véve továbbra is fenn kívánjuk tartani három idegen nyelv (angol, német, olasz) oktatását, bár a hangsúlyt – kötelezően - az angolra helyezzük. 2008. szeptemberétől az orosz nyelvet is választhatóvá tettük. A magyar fiatalok egészségi, edzettségi állapota közismerten nem megfelelő, ezért fontosnak tartjuk a rendszeres és hatékony sporttevékenységet. Ezen a téren iskolánk lehetőségei a 2000/2001-es tanév során jelentősen javultak. Elkészült a sportudvarunk - teljesen berendezett kézilabda- és kosárlabdapályával, amely természetesen futballozásra is jó lehetőséget biztosít. Diákjaink örömmel használják a pályát – és beindultak a fakultatív délutáni sportfoglalkozások. Sajnos, tornatermünk továbbra sincs, ezért szerződést kötöttünk a helyi önkormányzattal, hogy használhassuk a Városi Sportcsarnok helyiségeit és felszereléseit.. Erre elsősorban a téli időszakban számítunk. Mindent összevéve – és a nehézségek ellenére - úgy véljük, hogy iskolánk 10

alkalmassá vált a mindennapi testedzés lehetőségének biztosítására – a részleteket az egészségnevelési programunk tartalmazza. A testnevelési órák egy részét a helyi uszodában tartjuk. Helyi, illetve az általános iskolákkal közös sportversenyeket is rendeztünk már, ezt a hagyományt folytatni akarjuk. 2006 szeptemberétől korszerű nekifutóval ellátott távolugrópálya is rendelkezésünkre áll. Az iskola nevelő-oktató munkájának legfőbb színterét az órarendben rögzített tanórák jelentik, melyeken a törvényes előírásokban rögzített feltételeknek megfelelő szakképesítéssel rendelkező pedagógus korszerű módszerekkel adja át ismereteit, illetve fejleszti a tanulók kreativitását, önálló gondolkodását és véleményalkotását, kezdeményezőkészségét és vitakészségét, a saját vélemény megfogalmazásának képességét szóban és írásban egyaránt. Módszeresen fejleszti a fejben tartandó tudás és a külső információs lehetőségek igénybevételének egészséges arányát. Kialakítja az élethosszig való tanulás igényét, illetve rugalmas, használható tudást ad a rábízott tanulóknak. A kompetencia alapú képzés általános fejlesztési alapelvei Tantervi fejlesztéseink elsősorban a gyerekek fejlődésének érdekét szolgálják, így minden tevékenységet annak rendelünk alá, azt vesszük figyelembe, hogy azok miként hatnak a tanulókra. Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A programban prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető tudáselemeket. A hasznosítható, folyton változó társadalmi környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia.

11

A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet, ezért a műveltségterületi fejlesztésben mindkettőnek megfelelő teret kell biztosítani. A tudásfejlesztésnek nagyobb hagyományai vannak, módszertana kidolgozottabb. A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra törekszünk, hogy a képességfejlesztési módszereket a hozzájuk kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt alkalmazzuk. Képesség- és személyiségfejlesztés A programfejlesztés során az értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kezeljük a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást. Tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat dolgozunk ki, amelyek során - az életkori sajátosságoknak megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik fel a környezeti elemek közötti kapcsolatokat és összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget teremtünk arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni, érvekkel alátámasztani és meg tudják védeni. Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat alkalmazunk, amelyek lehetővé teszik a tanulók személyi szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazzuk a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor igyekszünk elérni, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék ismereteiket.

12

A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek: hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás attitűdváltást segítő programok pedagógusoknak multikulturális tartalmak tanórai differenciálás (heterogén csoport) kooperatív tanulás a drámapedagógia eszközei tevékenységközpontú pedagógiák eszközei projektmunka (egyéni és csoportos) tanulói értékelési formák gazdagítása módszerek a korai iskolaelhagyás megelőzésére. A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek: tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek: páros munka csoportmunka játék szerepjáték (drámapedagógia) vita kutató-felfedező módszer kooperatív módszerek projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei: differenciálás egyéni különbségek figyelembevétele tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése. szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia

13

divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret motiváló

módszerek

alkalmazása

–

pl.

kooperatív-,

projekt

módszer,

drámapedagógia. A nevelő-oktató munka során az alábbi kulcskompetenciákat kívánjuk fejleszteni: □

Anyanyelvi kommunikáció

□

Idegen nyelvi kommunikáció

□

Matematikai kompetencia

□

Természettudományos kompetencia

□

Digitális kompetencia

□

A hatékony, önálló tanulás

□

Szociális és állampolgári kompetencia

□

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség

A kompetencia alapú oktatáshoz használatos taneszközök, eszközök: A kompetencia alapú tankönyveken kívül több internetes forrást használunk. A kompetencia alapú programcsomagok olyan dokumentumok, melyek segítik a tanítási-tanulási folyamatokat, egyes célokhoz vezető eljárásokat ír le. Ezek bevezetésével több IKT és egyéb taneszközt használnak a tanulók, mint eddig. Két informatikaterem és egy médiaterem áll rendelkezésre internet hozzáféréssel, digitális táblával, tantermi menedzsment rendszerrel, projektorral, Dime Board eszközzel felszerelve. A szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület oktatásához rendelkezésre áll oktatószoftver, és az ingyenes hozzáférhető feladatkészítő szoftverek mellett, vizsgáztatói program, szükséges DVD lejátszó, televíziókészülék és digitális tábla. Az idegen nyelvi kompetenciaterülethez elsősorban CD lejátszóra, DVD lejátszóra, televízióra van szükség, a digitális tananyagokhoz számítógépre, a modulokhoz internetre, filmek készítéséhez videokamerára van szükség. A matematika kompetenciaterület oktatásában a szemléltetésnek van nagy szerepe. Ehhez kiváló eszköz a digitális tábla, amelynek segítségével a tanulók saját maguk tudják kipróbálni és megtapasztalni a feladatokat. A szemléltetés eszköze ezen kívül a Lénárt-gömb, a gyakorlás színtere pedig az internetes felület, valamint a feladatkészítő szoftverek által készített anyagok. A

természettudományos

órákon

digitális

tananyagokat,

DVD

filmeket,

valamint

a

csoportmunkákhoz fényképezőgépet, videokamerát használnak, a csoportmunkák eredményeit valamilyen adathordozó segítségével projektoron vagy saját készítésű fóliáik segítségével írásvetítőn mutatják be a tanulók. 14

A

szociális,

környezeti

és

életviteli

kompetenciaterület

oktatásához

az

internetes

információgyűjtés, DVD lejátszó és televíziókészülék nyújt segítséget. A csoportmunkák produktumait projektorral vagy írásvetítőn prezentálják a tanulók. A digitális kompetenciaterület fejlesztése elsősorban az informatikatermekben történik, ehhez szükséges a tantermi menedzsment rendszer, amely segít egyrészt a megfelelő fegyelem eléréséhez, másrészt egyéni interakciókra, differenciálásra ad lehetőséget. Az esztétikai, művészeti kifejezőképesség oktatása is megkívánja a legmagasabb szintű technikai hátteret. Az alkotáshoz fényképezőgépre, videokamerára és megfelelő szoftverekre van szükség, a prezentációhoz projektorra, digitális táblára, Dime Board eszközre. A projektek, témahetek új tanulásszervezési módok, melyek esetében a tanulói megismerésnek, egyéni információgyűjtésnek nagy szerepe van, melyek a technikai háttér nélkül nem lehetségesek. Az eszközök jórészét az infokommunikációs technológia eszközei teszik ki, de szükség van fényképezőgépre, videokamerára, projektorra, írásvetítőre, televíziókészülékre, DVD lejátszóra is. A fentebb kifejtett célok megvalósítása érdekében valamint a felsorolt taneszközök, eszközök megfelelő módon történő használata érdekében fontos a pedagógusok folyamatos önképzése – egyénileg és továbbképzések révén - ez az iskola egyik kiemelt feladata. A pedagógus az oktatás és nevelés folyamatában nem csak a megvásárolható taneszközöket használja, hanem saját maga által fejlesztett vagy hozott anyagokat is. A tanórákon kívül szakkörök és egyéb, tanórákon kívüli foglalkozások esetében is a fenti szempontok érvényesülnek. A félévente tartott nevelési értekezleten a munkaközösség-vezetők összefoglaló áttekintést adnak a szaktárgyaik oktatásával kapcsolatos eredményekről, illetve a megoldandó problémákról. Természetesen mindez a tanár személyiségén keresztül érvényesül, ezért a megfelelő munkatársak, a csapat kiválasztása az iskolavezetés fontos feladata.

15

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A személyiségfejlesztés alapja a humánumra épülő, őszinte tanár-diák viszony; a konkrét munka a tanórákon, a szakkörökön, egyéb délutáni iskolai foglalkozásokon, ünnepélyeken, illetve az osztálykirándulásokon valósul meg. Az iskolai munka alapját természetesen a tanóra jelenti. Az egyes órafajták személyiségfejlesztő szerepe eltérő: A reáltantárgyak tanításával az élő és élettelen természet ismeretét, tiszteletét és szeretetét kívánjuk tanítványainkban kialakítani, nem mellőzve az egyre fontosabbá váló környezetvédelmi szempontokat sem. Az úgynevezett humántárgyak inkább alkalmasak arra, hogy segítségükkel a fiatalok tájékozottságot szerezzenek a körülöttük létező emberi viszonyokról, azokat egyre helyesebben ítéljék meg – ehhez fontos feltétel, hogy önismeretük, önértékelésük is egyre tárgyilagosabb és mélyebb legyen. Az irodalom és a történelem tanítása számtalan lehetőséget kínál erre. A tanulók esztétikai érzékét elsősorban a művészeti jellegű tantárgyak segítségével kívánjuk fejleszteni: ezért tartjuk fontosnak az ének- és rajzórákat. Szorgalmazzuk a rátermetteknél a művészettörténetet is felölelő rajz érettségit. Az ép testben ép lélek elv alapján komoly hangsúlyt kap iskolánkban az ifjúság testedzése. Ezt annak ellenére viszonylag sikeresen meg tudjuk oldani, hogy nincsen igazi tornatermünk (ám van sportpályánk és testépítő termünk). Az eltérő képességű és érdeklődésű diákok speciális igényeit elsősorban a szabadon választható órakeretben és délutáni szakkörökön, foglalkozásokon tudjuk kielégíteni. Évek óta indul számítástechnika, földrajz, biológia, idegen nyelv és rajz fakultáció, valamint számítástechnika, matematika és rajzszakkör, továbbá délutánonként általános edzettség-növelő sporttevékenység, kézilabda-edzés, testépítő foglalkozás. Küzdősportban való részvételre is lehetősége van diákjainknak.

16

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Napjaink rohanó világában a felgyorsult életvitel, az információdömping, a zavaros értékrendszer, az állandó versenyhelyzet, a magas elvárások, az állandó bizonytalanság, a folyamatos stresszhelyzetek jelentik az „egészséges minta” követésének akadályát. Ezért fontos, hogy az iskolában nagy hangsúlyt fektessünk az egészségfejlesztésre. Törekszünk a személyes kompetencia fejlesztésére az egészséges és kultúrált életmód kialakítására; a testi és lelki egyensúly megteremtésére. Az egészséges életmódra nevelés során tudatosítjuk, hogy nemcsak a betegségek megelőzése fontos, hanem az egészség, mint pozitív állapot megélése a legfontosabb. Az egészségnevelés és egészség-megőrzési tevékenység fő célja, hogy képessé tegye az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek ez egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal és lehetőségekkel. A dinamikusan polarizálódó társadalom leszakadó rétegei körében olyan irreális vágyak,

igények

indukálódnak,

amelyek

teljesíthetetlensége

állandó

feszültséget,

tehetetlenségérzetet és a társadalmon való kívülállóság érzetét keltik. Ez az állapot a munkanélküliek, az alacsony iskolai végzettségűek és a kedvezőtlen települési viszonyok között élők relatívan szegényedő és a napi konfliktusoknak kumulatív módon kitettek csoportjára jellemző tömegesen. Ők azok, akik nem rendelkeznek a helyzetükön való változtatás lehetőségével, de esetleges felzárkózási lehetőség esetén a változtatás képességével sem. Nem tudnak megbirkózni nehézségeikkel, s további fennmaradásuk, a még súlyosabb válság elkerüléséért folytatott harcuk állandóan megújuló feszültséggel, így intenzív egészségromlással, legalábbis annak nagy kockázatával jár. . Az egészségfejlesztés egyik legfontosabb színtere az iskola.  Iskolánk tanulói személyiségfejlődésük, az értékek elsajátítása szempontjából még olyan fejlődési periódusban vannak, amelynek során érdemi hatást lehet elérni a későbbi életideálok, preferenciák kialakításában.  Az iskola gyerekekre gyakorolt hatása többrétegű. Egyrészt létezik egy nyíltan megfogalmazott tananyag, másrészt az iskola az egészségtámogató magatartásmódok kialakulásának folyamatában a szocializáció kitüntetett színtere.

17

 Az iskola mint társadalmi intézmény más társadalmi intézményekkel és szervekkel állandó kölcsönhatásban létezik. Így például egy egészségfejlesztési programhoz való csatlakozás hatást gyakorol az iskolának a szűkebb és tágabb környezetével való viszonyára, a környezet viselkedésére. Mindezeket figyelembe véve az iskola olyan keretet adhat, amelyek között mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és gyakorlására.

1.3.1. Helyzetelemzés 1.3.1.1. A társadalmi környezet rövid jellemzése: Felgyorsult életvitel, rohanó világ, információdömping 

Zavaros értékrendszer, ellentmondásos társadalmi környezet (más értékrendszert látnak érvényesülni, mint amit tanítunk, pontosabban, amit tanítunk,az a világban kevésbé érvényesül)



Állandó versenyhelyzet, magas elvárások (a társadalomban a többség „túl vállalja magát”, hajszoltság



Állandó bizonytalanság, folyamatos stressz helyzetek, agresszió, ezek az általános jellemzők jelentik az akadályát az „egészséges minta” követésének

1.3.1.2. A családok rövid jellemzése: Kevés ép család, sok egyedülálló szülő 

Munkanélküli, nyugdíjas, leszázalékolt szülők



Differenciált családi környezet, a már említett okok következménye, hogy kevés idő jut a családtagoknak egymásra (vagy nem törődnek a gyermekkel és minimális a szülő elvárása, vagy pont az ellentéte)



Érdeklődéshiány ill. „struccpolitika” (amiről nem tudok, az nem történik meg…)



A felgyorsult információáramlás miatt a média felelőssége nagy és sajnos az elmúlt 1015 évben egyre inkább azt tapasztaljuk, hogy az igénytelen, alacsony szellemi szint terjesztésére törekszik.

18

1.3.1.3. A diákokkal kapcsolatos megállapítások: 

Röviden: végletek (pl. divatkövetés vagy túlzott és erőltetett önkifejezés, intolerancia, egészséges életmód hiánya-táplálkozás, számítógépezés, mozgás helyett -stressz )



A családi háttérrel összefüggésben jelentkező különbségek. Ám iskolánkban mégsem tekinthető kritikusnak ez a helyzet, szociális érzékenységük, toleranciájuk, közösségi szerepvállalásuk jónak mondható.

1.3.2. A SZÜKSÉGLETEK MEGHATÁROZÁSA, JAVASLATOK AZ ADÓDÓ FELADATOK (állapotfelmérés)

MEGOLDÁSÁRA

1.3.2.1. Közegészségügyi feladatok: Közétkeztetés: 

Jelenleg a meleg étkeztetés– elsősorban helyhiány miatt – szünetel.

Megállapítások: a közétkeztetésről a gyerekek véleménye enyhén negatív, de ezt némi fenntartással kell fogadni, mert az egészséges táplálékot éppúgy nem fogadják el. Egyáltalán nem garantált a siker, amíg a gyerekek felfogása, hozzáállása nem változik. Az iskolai étkezés kiemelt figyelmet kell, hogy kapjon. A kulturált étkezés lehetőségének biztosítása pedig nevelőmunkánkat segíti. Közétkeztetésre jelenleg – elsősorban helyhiány miatt nincs lehetőség, de szülői kérésre vállaljuk az otthon elkészített, megfelelő módon csomagolt (zárt edényben tárolható, melegíthető) étel mikrohullámú sütőben történő melegítését. 

Büfé van – az iskola beleszól a kínálatba. A vállalkozóval történő szerződéskötésnél az iskola figyelembe veszi az egészségügyi szolgálat szakvéleményét.

Az iskolai büfét szerződéses jogviszonyban vállalkozó működteti. A büfé kínálata meg kell, hogy feleljen az egészséges táplálkozás követelményeinek az iskola-egészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint. A szerződés rögzíti a választékba való beleszólásunk jogát.

19

Iskolaorvosi ellátás, beteg vagy fertőző gyerekek ellátása:

Megállapítások: van egy olyan állandó helyiség, ahol az orvos egy emberrel elbeszélgethet, vizsgálatot tarthat. Megfelelő az információáramlás az orvosi részleg, a tanárok, sőt a diákok között. Egészségügyi fali tabló létrehozása szükséges lenne. Baleset megelőzés , baleseti ellátás: Megállapítások: Van megfelelően felszerelt egészségügyi doboz. Hetente 1 nap iskolai védőnő látja el az elsősegélynyújtási feladatot, Másnapokon, kijelölt elsősegélynyújtó végzi . Munka- és balesetvédelem: A munka- és balesetvédelmi felelős évenként előadást tart a dolgozóknak, ez alapján az osztályfőnökök tájékoztatják a tanulókat.

1.3.2.2. Személyi gondozás, szokások kialakításával kapcsolatos feladatok 

Személyi tisztaság: Általánosan rendezett. A kirívó esetekben finom utalással, figyelmeztetéssel megoldható a probléma. Esetleg orvosi higiénés előadás.



Egészséges öltözködés: A divatkövetés nem tartja szem előtt az egészséget. Pl. a most jellemző csupasz has, derék, később veseproblémákhoz vezethet. Megoldást jelenthet: az osztályfőnöki órán az erre való utalással, javaslatok tételével, elbeszélgetéssel / a hatásfok csekély /.

1.3.2.3. Drogprevenciós munka Legfőbb célunk tanulóinkat olyan ismeretekkel, pszichésen megalapozott benső értékké vált normakultúrával felruházni, amelynek segítségével egyértelműen elhárítják a személyiségük integritását veszélyeztető szerek használatát, valamint a társadalmi normákhoz igazodó, életkoruknak, érdeklődésüknek megfelelő szabadidős elfoglaltságok nyújtása. A drogprevenció összetett személyiségfejlesztő munka, ezért abban a tantestület minden tagjának részt kell vennie, és kiemelten fontos az osztályfőnökök szerepe.

20

A drogprevenció lehetséges színterei: 

Iskolai programok

Szaktárgyi órák témafeldolgozása. Minden tantárgynak van konkrét csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez és így a drogprevencióhoz.  Osztályfőnöki órák (Konkrét témakörök feldolgozása, ismeretátadás és interaktív gyakorlatok, esetelemzések. Az ismeretátadó órákhoz szükség esetén külső előadókat, szakembereket lehet hívni.)  Tanórán kívüli foglalkozások (Sportprogramok, számítógépterem-használat, vetélkedők, versenyek, játékos programok, témával kapcsolatos filmvetítések.)  Szülői értekezletek (Osztály-, évfolyam- vagy iskolaszintű, esetleg külső előadó, pld. orvos, pszichológus, rendőr, volt drogos.) 

Iskolán kívüli rendezvények  Drogprevenciós rendezvények  Továbbképzések  Kirándulások, túrák, sportprogramok

Tanórán kívüli szakmai programok • Heti egy napon a védőnői ügyelet biztosítása; • Egészségügyi szűrővizsgálatok elvégzése (pld. szem- és hallás vizsgálat); Az egészségnevelési program megvalósítása elsősorban a tantestület elkötelezettségén, a személyes példamutatáson és azon múlik, hogy mennyire sikerül a családokat az általunk képviselt értékek és követelmények mellé állítani.

1.3.2.4. A lelki egészség megőrzésével kapcsolatos feladatok A pedagógusi munka egyik legfontosabb feladata. A tanárnak a tanórákon, illetve az órákon kívül lehetőséget kell biztosítania a lelki nevelésre, a diákok személyiségének fejlesztésére, segítésére. Heti rendszerességgel az iskolai védőnő fogadóórát tart. Ezen kívül még heti rendszerességgel személyiség fejlesztő tréningen vehetnek részt a diákok önkéntesen, az iskolai védőnő vezetésével.

21

1.3.2.5. A testi nevelés feladatai, a mindennapos testnevelés Statisztikai adatokkal igazolható, hogy a középiskolás gyermekek felénél diagnosztizálható valamilyen tartási rendellenesség, gerincferdülés, statikai lábbetegség. Ezek az általános iskolában kezdődő és a középiskolában fokozódó elváltozások rendszeres testmozgással, célirányos gimnasztikával megelőzhetőek lennének. Nem az a fontos, hogy minél nagyobb erőkifejtésre serkentsük a fiatalokat, hanem azzal tudunk segíteni, ha megadjuk a lehetőséget a mindennapi testmozgásra. Ezt felismerve, a Nemzeti Köznevelési Törvény előírja a mindennapos testnevelési óra beépítését. A mindennapos testnevelés megoldására a lehetőség adott, bár a keretek szűkösek.. A tárgyi feltételek hiányosságait (tornaterem hiánya) többek között a helyi sportcsarnokkal való szorosabb együttműködéssel, jobb szervezéssel, sportversenyeken való aktív, rendszeres részvétellel is igyekszünk enyhíteni Ezen túlmenően délutánonként is lehetőség van a sportudvar, illetve a sporteszközök használatára. Az osztálykirándulásokba is betervezzük a testedzés valamilyen formáját. A testnevelés foglalkozások (órák, sportköri foglalkozások) során különös gondot fordítunk annak (a testedzés melletti) másodlagos hasznára, örömforrást biztosító jellegére. A testnevelők igyekeznek olyan légkört teremteni az órákon, amely alkalmas a napi szellemi feszültség oldására és sikerélmény szerzésére. A felmentettek számára speciális, személyre szabott terheléssel, szükség esetén gyógyjellegű foglalkozásokkal (alapszinten működik) készülnek a testnevelő tanárok, akik rendszeresen konzultálnak az illetékes gyógytornásszal, illetve a sportorvossal

1.3.2.6. Az egészségfejlesztés iskolai feladatai: 

Az egészséges fejlődéshez szükséges feltételek és tevékenységek biztosítása.



Az egészséges életmódra nevelés beépítése az egész napos foglalkozás valamennyi területébe, fejlesztési elképzelésébe.



A helyes tanítási rend, szünetek rendjének meghatározása, délutáni napirend összeállítása.



A helyes életmód követelményeinek megismertetése, betartása. Öntevékeny egészségvédelmi

szokásrendszer

kialakítása,

gyakoroltatása, ellenőrzése. 

A személyi és környezeti higiéniára nevelés.



Az egészséges táplálkozásra nevelés.



Az egészséges és rendszeres testmozgásra nevelés. 22

a

helyes

szokások

folyamatos



A sport életszükségletté tétele, a mozgás örömszerző funkciójának tudatosítása, az állóképesség egyéni fejlesztése.



A baleset megelőzésre, betegségek elkerülésére, az egészség megóvására nevelés, felkészítés balesetveszélyes helyzetek felismerésére, elkerülésére az iskolában, a háztartásban, közlekedésben.



Az elsősegély-nyújtási ismeretek elsajátítása.



A szenvedélybetegség, magatartási függőség elleni küzdelemre való felkészítés, a gyógyult szenvedélybeteg és bántalmazott tanuló beilleszkedésének elősegítése.

1.3.2.7. A közismereti és a szakmai oktatás egészségnevelési feladatai Közös feladatunk az egészségfejlesztés tantárgyankénti lebontása. Erre néhány példa: 1. Informatika: A számítógép káros hatásainak ismertetése, megelőző módszerek felsorolása. 2. Idegen nyelv: Más országok táplálkozási szokásainak, öltözködésének, stb. összehasonlító elemzése. 3. Művészettörténet: másság, koronkénti szépségideálok megítélése, elfogadása, az emberi test megjelenése. 4. Rajz: a színek élettani hatása. 5. Irodalom: Az egyes alkotásoknál megjelenő lelki folyamatok értelmezése. 6. Fizika, kémia: A vegyi anyagok hatása. Kísérletek végzése. Balesetvédelem. 7. Biológia: Helyes napirend, az alvás szerepe. Egészséges táplálkozás. Fertőző betegségek. A mozgás, a sport élettani hatásai.

1.3.2.8. Egészségre nevelés az osztályfőnöki órákon Mielőtt az osztályfőnöki órák tematikáját kifejtenénk, röviden vázoljuk az iskola napi tevékenységében az egészségre nevelés lehetőségeit: 1. A mindennapos testnevelést biztosítjuk. Felelős: a megbízott testnevelő. 2. Az osztálykirándulások tervezésében fontos szempont a kirándulások megfelelő részaránya. Felelős: az osztályfőnökök.

23

3. A rendszeres orvosi vizsgálatokat és védőnői szűréseket biztosítjuk. Felelős: az igazgatóhelyettes. 4. A testnevelésből felmentettek számára kiegészítő (esetleg gyógy jellegű) tevékenységeket szervezünk, illetve biztosítunk. Felelős: a megbízott testnevelő. 5. Rendszeresen szervezünk – általában meghívott előadókkal – előadásokat a kábítószer-használat, az alkoholfogyasztás és a dohányzás veszélyeivel, ártalmaival kapcsolatban. Felelős: a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős. 6. Sportversenyek rendezésével igyekszünk ránevelni az ifjúságot a mozgás szeretetére, élvezetére, hangulatjavító hatására. Felelős: a megbízott testnevelő. 7. A helyi uszoda és a tanulók szerény anyagi lehetőségeit kihasználva igyekszünk mindenkit megtanítani úszni, illetve a már úszni tudóknak lehetőséget adni a gyakorlásra. Felelős: a megbízott testnevelő. 8. Egészségnap szervezése. Felelős: az igazgatóhelyettes. 9. Szülői értekezleteken rendszeres tájékoztatás az iskola egészségnevelési tevékenységéről. Felelős: igh. és az osztályfőnökök.

24

Az alábbiakban évfolyamonkénti bontásban az osztályfőnöki óracímek olvashatók

1.3.2.8.1. 9. évfolyam Egészséges életmódok és a serdülés Óracímek 1 Felfogások az egészségről A gyerekek a 9. évfolyamot feltehetőleg egy új iskolában kezdik. Más személyes környezetben, az eddigiektől eltérő vagy legalábbis részben eltérő tanári gárdával. Ezért érdemes ebben az új közegben általánosságban is beszélgetni velük az egészség, az egészségi állapot és a személyes jóllét problematikájáról. Minthogy bevezető óráról van szó, indokolt ezzel a témakörrel kapcsolatosan bizonyos tárgyi és korszerűnek tekinthető információk átadása. Érdekes és korosztályukhoz illeszkedő lehet egy tágabb fogalmi háló kimunkálása, amelynek során megbeszéljük, hogy miként alakult az egészségről való gondolkodás például történeti koronként, társadalmi csoportonként. Az elvi-elméleti tájékozódást követően a tanulóknak saját életükre kell e gondolatokat vonatkoztatniuk. Csoportmunka keretében érdemes vizsgálni, hogy a jóllét a konkrét mindennapokban miként érhető el. 2 Felfogások az életmódról Az egészségi állapot jelenlegi és későbbi alakulása szempontjából kulcsfontosságú elem az életmód. Tekintsék át a diákok, hogy milyen különböző életvitelek képzelhetők el, milyen tényezők befolyásolhatják, határozhatják meg az életmód alakulását (pl. társadalmi csoporthoz való tartozás, életkor, történeti háttér). Az általános értelmezési keret áttekintését követően szükséges a személyes összefüggések áttekintése is, valamint annak feltárása, hogy saját életvitelüket hogyan alakítják és hogyan szeretnék alakítani. 3 „Vigyázat serdülök!” Ebben az életkorban már sokat tudnak a diákok arról, hogy a serdülőkor milyen testi-lelki változásokkal jár. Ugyanakkor ritkán és keveset foglalkoznak azzal, hogy mindennapi életük konfliktusszituációi némiképp abból is fakadnak, hogy társadalmi pozíciójuk meglehetősen bizonytalan, még nem felnőttek, de már nem is gyerekek. Ennek a „köztes” élethelyzetnek a következményeit, sajátosságait tekintsék át a pedagógus segítségével, szem előtt tartva a megoldási lehetőségeket és azok összefüggéseit az egészségi állapottal. 4 Ki számít kortársnak? I. Milyen kapcsolatai vannak a fiúknak és a lányoknak ebben a korban? Ki számít kortársnak? Mi jellemző a kortársakra (lelkileg, társadalmilag, kulturálisan, ízlésben)? Hogyan befolyásolják egymás véleményét a kortársak (zenei ízlésben, öltözködésben, véleményben, életmód összetevőiben)? Pozitív és negatív példák a kortársak hatására. Kortárs hatások felismerése és kezelése. 5 Ki számít kortársnak? II. Lásd 4. óra. 6 Kapcsolatok és a megjelenés A külső megjelenés értékközvetítőként működik. Ezen az órán azzal a kérdéssel foglalkoznak a diákok, hogy a különböző megjelenések, az öltözködés milyen „üzeneteket” hordoznak. Mi az, amit ebből a diákok tudatosan vállalnak, mik azok, amelyeket nem. Az óra lehetőséget biztosít annak feldolgozására is, hogy a különböző társas környezetek milyen elvárásokat fogalmaznak meg az egyénnel szemben. Itt nyílik lehetőség annak megvitatására is, hogy mi lehet a kapcsolat a megjelenés és az önértékelés között.

25

7 Mi számít drognak – legális és illegális? A középiskolában ezen az órán kerülnek szóba a „veszélyes anyagok”. A tényleges ismeretek fényében érdemes áttekinteni a drogok csoportosítását legális és illegális besorolás szerint. Csoportmunka keretében ajánlott feldolgozni a drogokkal való lehetséges „találkozási” formákat, a különböző kontextusokat (saját élmény + haverok elmondása + olvasmányok + filmek). Előfordulhat, hogy a diákokban téves hiedelmek vannak a drogokkal kapcsolatban. Ezen elgondolások feltárása, megbeszélése, korrekciója szintén helyet kaphat ezen az órán. Ajánlott segédanyag: videofilm „Mielőtt”. 8 Mi számít drognak? Alternatívák: testmozgás, kapcsolatok Az előző óra folytatása. A téma feldolgozása annak a kérdésnek a tisztázásával bővülhet, hogy mire is „jó” a drog. Példák csoportosítása, például élménykeresés vagy lelki problémák enyhítése. Föltétlenül szükséges annak a kérdésnek a fölvetése is, hogy milyen kézenfekvő alternatívák lehetnek? 9 Kockázatok és veszélyek – a biztonság megőrzése Ezen az órán a diákok késztetést kell, hogy kapjanak, hogy kritikusan, elemző módon tekintsék át, mi minden lehet az egészségre veszélyes, kockázatos dolog, továbbá, hogy mi lehet egészségforrás (ami védi vagy támogatja az egészséget). Érdemes átgondolni a veszély és a biztonság relatív voltát (például életkortól függő változások). 1 Változások és az egyensúly – összefoglalás 0 Ezen az összefoglaló órán áttekinthetjük mindazokat a témaköröket, amelyekkel a tanév során foglalkoztunk. A megbeszélés tengelyébe a tanév kezdéskor már érintett problémát tanácsos állítani, azt, hogy az érintett diákok már nem gyerekek és még nem is felnőttek: állandó változásban vannak. Napi aktualitás lehet számukra az is, hogy hol, kinél, milyen intézménynél, szolgáltatásnál lelhetnek segítséget. Az is fontos kérdés, hogy valójában miben is segíthet a segítő.

26

1.3.2.8.2. 10. évfolyam „Nyomás alatt” – helyem a világban – én és mások

1

2

3

Óracímek Elvárások: társadalom, család, kortárscsoport, média A kilencedik évfolyam anyaga az „Egészséges életmódok és a serdülés” címet viselte, tulajdonképpen ez a gondolatmenet folytatódik, amikor arra vállalkozunk, hogy feltérképezzük, milyen elvárásoknak kell megfelelniük a mai 16-17 éves kamaszoknak, és vajon eleget tudnak-e tenni ezeknek. A társadalom és a család elvárásaival gyakran nincsenek összhangban a kortárscsoport által közvetített kívánalmak. A média által – sokszor igen erőszakosan sugallt – elvárások, amelyek elsősorban az áruk és szolgáltatások eladását szolgálják, nagyon erősen befolyásolják a kortársak által elvárt magatartást is. Nincs könnyű helyzetben az a serdülő, aki megpróbál az összes irányába ható elvárásnak megfelelni. Ez gyakorlatilag nem is lehetséges, ezért számos konfliktus keletkezhet, amelyek felboríthatják az amúgy is igen érzékeny egyensúlyt. Nagyon fontos szempont, hogy a gyerekek az őket ért hatásokat megfelelő módon tudják értelmezni és értékelni. A család hatása az életmódra A család, ahogy ezt a korábbiakban már többször is tárgyaltuk, ez elsődleges szocializáció helyszíne, egyénenként eltérő, de ebben a korban gyengülő hatást gyakorol a serdülőkorú gyerekre. Természetesen a jól, demokratikus elvek alapján működő, kiszámítható elvárásokat közvetítő család hatása erősebb, de jó, ha a szülők, nagyszülők is figyelembe veszik a kortárscsoport és a média hatását. Jó, ha tudjuk: még a magát liberálisnak tartó család is – a gyermek szemében – gyakran konzervatív üzeneteket közvetít, amit a gyerekek nehezebben fogadnak el. Ezen időszakban a család szerepe elsősorban az egyensúly megtartásában, a fékek beiktatásában, illetve a helyes értékelés elősegítésében fogalmazható meg. Ezen az órán a diákoknak lehetőségük nyílik annak mérlegelésére, hogy bizonyos életmódminták elutasítása vagy vállalása milyen mértékben saját átélt választásuk, illetőleg tiltakozás a család által kínált minták ellen. Kortársak hatása az életmódra I.

A kortársak hatásának felértékelődése ezen életkorban még tovább fokozódik. A közös – jellemzően közösségi – élmények, a hasonló kulturális és fogyasztási szokások a média által „sulykolt” ideálok erősítik ezt a hatást. A kortárscsoportok erősen befolyásolják a gyerekek étkezési szokásait (gyors étkezdék mint a társasági élet központjai), a már kialakult kapcsolatrendszerüket (család, rokonok), valamint a veszélyeztető, illetőleg a veszélyes helyzet felméréséről kialakult elképzeléseiket (társaság egyéni felelősséget csökkentő hatása). Ezen tényezők módszeres és átfogó tárgyalására biztosít lehetőséget ez az óra. 4

Kortársak hatása az életmódra II.

Tovább folytatva az előző órán megkezdett gondolatsort, vegyük szemügyre, hogyan befolyásolják a kortárscsoportok az egyes gyerekek alkoholhoz, dohányzáshoz, illetve drogokhoz kapcsolódó viszonyát. Az alkohol – mint a társadalmilag elismert egyik tudatállapotot befolyásoló szer – a felnőtté válás egyik állomását jelképezi. A kortárscsoportok nyomása gyakran irányul arra, hogy az a „felnőtt” és „bátor”, aki nem ijed meg néhány pohár szesztől.

27

5

Mit üzen a média I.

Ebben az életkorban – támaszkodva egyébként más tantárgyak, tantárgyi modulok tartalmára – bátran vállalkozhatunk arra, hogy általában vizsgáljuk a média viselkedésre gyakorolt hatását. Nem kicsinyített kommunikációs szakemberek képzését kívánja ez a néhány óra előmozdítani, de szükséges a lehetőségekhez mérten módszeres elemzés tárgyává tenni a különböző tematikájú üzeneteket, azok viszonyát mindennapi életünkhöz. Érdekes kísérletek ismertek például az érzékeléspszichológia területéről, amelyek meggyőzően demonstrálják az ún. szubliminális (küszöb alatti) ingerlés viselkedésbefolyásoló hatását. 6

7

8

Mit üzen a média II.

Az előző óra folytatása. Ez az alkalom jó lehetőséget biztosít arra, hogy bizonyos elemi befolyásolási technikákkal ismerkedjenek meg a diákok. A befolyásolás demonstratív példája Thomas Mann: Mario és a varázsló című munkája, amely a középiskolában kötelező olvasmány. A kérdés tárgyalását előkészítheti ennek a műnek a tanulmányozása. Azt szeretnénk elérni, hogy a diákok ezen befolyásolási technikák hatásmechanizmusával megismerkedve ébredjenek rá: viselkedésünk, vélekedéseink, vágyaink, választásaink sok esetben nem autonóm döntéseink eredményei. Gyakran kiszolgáltatottak vagyunk. Ez a kiszolgáltatottság mérséklődik, ha tudatára ébredünk annak, hogy milyen mechanizmusok révén hat, érvényesül a befolyásoló hatás. Társadalmi elvárások Milyen társadalmi elvárások fogalmazódnak meg a diákok szerint a mindennapokban.? Honnan tudjuk, hogy milyen elvárások fogalmazódnak meg velünk szemben? Ki milyen módon hozza tudomásunkra, hogy minek a megtételét vagy meg nem tételét várja, reméli vagy kívánja tőlünk? Ezen az órán a problémakör felvetése, kibontása lenne a feladat. Különös hangsúlyt kellene fektetni a kommunikációra, a kommunikáció többszintűségére, a lehetséges félreértésekre, a szó és a gesztusok egymáshoz való viszonyára. Jóllehet, a kamaszok látszólag minden kérdésre tudják a választ, de valójában nagy belső bizonytalanságokat élnek át. Állandóan ott van, természetesen rejtett formában a kérdés: „Kire hallgassak, ki segít eligazítani, kitől kérhetek segítséget?” Társadalmi elvárások – devianciák Ezen az órán azzal foglalkoznak a diákok, hogy a társadalmi elvárások milyen formákban jelennek meg: hogyan fogalmazódnak meg az értékek, a normák. Mit jelentenek életükben a hagyományok, a törvények (BTK). Mit lehet és mit nem a mai magyar társadalom normái és törvényei szerint? Fontos kérdés, hogy az aktuális osztályközösség mit tekint deviánsnak, kit tekint normasértőnek. Milyen közvetlen következményei vannak az ilyen viselkedésnek? Érdemes bemutatni, eljátszani a konformitás jenségét demonstráló néhány jellegzetes kísérletet. (Ajánlott forrásmunka tanároknak: Aronson: A társas lény)

28

9

10

Kölcsönhatások Az eddigi órák során javarészt elméletekkel, mások történeteivel ismerkedtek a diákok. A téma jobb megértése, átlátása érdekében ez alkalommal próbáljunk a saját átélés számára alkalmat teremteni. Azzal a kérdéssel foglalkoznak ugyanis a diákok ezen az órán, hogy a deviancia, a normasértés mennyiben tekinthető egyéni „teljesítménynek”, illetőleg a társas interakciók „termékének”. Játékot javaslunk: „Címkézés”. A mindössze 10 perces játék eredményeképpen kiderül: a homlokunkra ragasztott címke – még ha mi magunk nem is ismerjük annak tartalmát – a társak tevékeny együttműködése révén garantálja, hogy annak megfelelően fogunk viselkedni. A deviáns karrier nemcsak a deviáns cselekményt feltételezi, de a minősítés magunkévá tételét is. Meg akarok felelni? Az év utolsó ilyen tematikájú osztályfőnöki óráján az önértékelés és a társadalmi (csoportbeli) presztízs összefüggéseit vizsgálják a diákok a pedagógus segítségével. Ismét a felelősség és a döntés problematikája kerül az érdeklődés homlokterébe. Két témakör nevesített említése szükséges: a párkapcsolatok (szexualitás) és az illegális drogok. Kiváló alkalom kínálkozik arra, hogy ezen tematikák összefüggésében párban vagy kiscsoportokban bonyolítsanak le kockázat-haszon elemzést a diákok. Fontos! – Nem az eredményekre kell hangsúlyt fektetni, hanem a folyamatra.

29

1.3.2.8.3. 11. évfolyam Hogyan tovább? Melyik úton?

1

2

3

Óracímek A társadalmi együttélés szabályai. Hogyan jönnek létre a szabályok? Gyakorlat A társadalmi együttélési szabályok kialakulása és fontossága jól demonstrálható az úgynevezett „Tao-Ceti” játékkal. A játék lényege, hogy 4–6 fős kiscsoportok egy megadott szabályrendszeren belül törekszenek konszenzusos döntést hozni, majd a kiscsoportok egyeztetik nézeteiket a szabályokról. A nagycsoport is konszenzust alakít ki. Cél: a szexualitással kapcsolatos értékek, beállítódások és előítéletek tisztázása, szembeállítása, valamint annak bemutatása, hogy a társadalmi együttélés szabályai olykor nehéz, indulatokat is kiváltó egyezkedés eredményeként jönnek létre. (Forrásmunka: Delphoi örökösei) A társadalmi normaalkotás folyamata (norma, szabály, szokás)

Az óra során arra hívjuk fel a tanulók figyelmét, hogy mindennapi életünket – különböző eredetű – szokások és normák szabályozzák. A szokások kialakításában nagy szerepük van az egyes embereknek és kisebb közösségeiknek. A szokások alapvetően abban különböznek a normáktól, hogy az utóbbiak rendszerint írásbeli formát öltenek. Rávilágítunk az erkölcsi, a társadalmi és a jogi normák közötti különbségekre. Az egyes emberek és közösségeik – a kulturális, földrajzi, gazdasági és vallási környezettől erősen befolyásolt – nézeteit, megfogalmazott elvárásait foglalhatjuk össze az erkölcsi norma fogalmában. Az egyes csoportok által megfogalmazott normák – társadalmi elfogadottság esetén – a társadalmi norma rangjára emelkedhetnek. A jogi szabályok a modern társadalmakban írott formában jelennek meg. Társadalmi rendszerenként, történelmi koronként eltérő, hogy egy adott országban milyen testület vagy szervezet hozhat mindenkire kötelező szabályokat. Nem ritka, hogy egyes országokban például táplálkozási szokások a társadalmi (vallási) norma rangjára emelkedtek (az iszlám és a zsidó vallás uralta területeken például az alkohol vagy a sertéshús fogyasztásának tilalma). Eltérés a szokásostól: táplálkozás Az előző óra már alapot nyújt arra, hogy a tanulókkal együtt közösen megvizsgáljuk, vajon ismerünk-e olyan táplálkozási szokásokat, amelyek a szokásostól eltérnek, és vajon mi lehet az oka ennek az eltérésnek. A tanulókkal közösen összegyűjtött eltérések (pl.: hús-, tejfehérje-, gabonaszármazék-, gyümölcscukor-mentes táplálkozás) eltérő okokra vezethetők vissza. Korábban már volt szó például a vallási okról. Számos egyéb oka is lehet az eltérő táplálkozási szokásoknak, így betegség (lisztérzékenység), kulturális környezet (sok nyers étel fogyasztása), illetve az anyagi helyzet. Nem szabad megfeledkezni arról, hogy aktuális divatirányzatok, kiélezett élethelyzetek, továbbá akár filmek is befolyásolhatják a táplálkozás szokásokat. (Filmajánlat – „Életben maradtak” című film.)

30

5

Eltérés a szokásostól: Párkapcsolati minták Ezen az órán a tanulókkal közösen továbbgondoljuk, vajon a társadalmi elvárások mit fogalmaznak meg felénk a párkapcsolatok terén. Melyek azok a párkapcsolatok, amelyek megfelelnek az általános elvárásnak és melyek nem? Vajon van-e összefüggés a kulturális, erkölcsi és vallási környezet és a közvetített minták között? A legtöbb társadalomban a családi (férfi-nő) kapcsolatok az elfogadottak, mégis – különösen a 60-as években sokat lehetett hallani a nagyobb csoportok (kommunák) együttéléséről. Vajon milyen előnyökkel és hátrányokkal járhat az együttélésnek ez a formája? Napjainkban igen gyakori a párok házasság nélküli tartós együttélése. Milyen lényeges különbségek fedezhetők fel a házasság és a tartós együttélés között? Eltérés a szokásostól a szexualitás mindennapjai A korábbi órán áttekintettük a párkapcsolatokat, amelyeknek az alapja – jó esetben – a tartós érzelmi kapcsolat. Az ezen az alapon kialakult harmonikus szexuális kapcsolat megalapozhatja az életre szóló monogám házasságokat, amelyekben a születendő gyermekek biztos családi háttér mellett növekedhetnek. Az általánostól eltérő, szokatlan szexuális szokások (homoszexualitás, gyakori párváltás stb.) általában a társadalom elítélését vonják maguk után. Vizsgáljuk meg közösen: vajon ezek a kérdések az egyes egyének magánügyei vagy éppen ellenkezőleg a közösségre tartoznak? Milyen szerepe van az előítéleteknek a szexuális szokások megítélésben? Jogosan követelik-e például a homoszexuálisokat képviselő civil szervezetek, hogy az azonos neműek is köthessenek házasságot és fogadhassanak örökbe gyerekeket?

6

Eltérés a normáktól: alkohol és drog I.

4

Az emberiség ősidők óta használ olyan szereket, amelyek alkalmasak arra, hogy időlegesen megváltozott tudatállapotot idézzenek elő. Ezek a hagyományosan és elsősorban fájdalomcsillapításra használt szerek (ópiumszármazékok) az idők folyamán elszakadtak eredeti funkciójuktól. Az emberek sokszor bódító hatásuk miatt használják ezeket az anyagokat. Hasznos lehet, ha az óra során bemutatjuk, hogy Európában elsősorban az alkohol fogyasztásával érték el az emberek a megváltozott tudatállapotot (alkoholos kultúrájú országok), míg például Indiában a Khat (marijuana) az egyházi liturgia része (kábítószeres kultúrájú országok). Ha a jogi aspektust világítjuk meg, akkor különbséget kell tennünk legális és illegális szerek között. Az alkohol és a dohány a világ legtöbb országában legális szer (kivéve az iszlám országokat az alkohol szempontjából). A kábítószerek (ópiumszármazékok, serkentők, szintetikus szerek) a világ országaiban általában tiltottak, de ismerünk olyan társadalmat is, amelyik legalizálta egyes szerek (marijuana) forgalmát. Ezen és a következő órán javasoljuk, tekintsék át, milyen következményekkel járhat a drogok fogyasztása. Vegyék számba az egészséget károsító hatásokat, a jogi következményeket. Jó, ha kitérnek a drogfogyasztásnak a párkapcsolatokra gyakorolt hatására, vagy éppen a függőség következményeire. Arányban állnak-e az esetleges rövid távú előnyök – ha vannak ilyenek – a hosszabb távú kedvezőtlen következményekkel? Elfogulatlan, nyílt beszélgetést lenne szerencsés kezdeményezni a diákokkal, melynek során bátran vállalhatják saját tényleges álláspontjukat, ugyanakkor bátoríthatjuk őket a mérlegelésre.

31

7

8

9

10

Eltérés a normáktól: alkohol és drog II. Az érzelmi, szellemi és testi biztonság megőrzése az egészséges kiegyensúlyozott élet fontos összetevője. Hasznos lehet, ha a gyerekek különbséget tudnak tenni a veszély és a veszélyes fogalompár jelentése között. Hasznos, ha áttekintik, hogy milyen szituációk adódnak a mindennapokban, amelyek magukban rejtik a veszélyt. Milyen készségek szükségesek ahhoz, hogy felismerjük és elkerüljük ezeket a szituációkat. Milyen szerepe lehet a csoportnyomásnak a rizikó vállalásában? Mi a szerepe az önismeretnek, a felelősségérzetnek? Mi szükséges ahhoz, hogy a helyes döntést hozzuk meg? E területen is eredményesebb a baj megelőzése, amit egy mondatban úgy fogalmazhatunk meg: „Maradj a napos oldalon!”. Következmények: deviáns karrierek Ezen az órán ismét egy korábban érintett témával foglalkozunk: a személyiség részét képező, belsővé váló minősítés jelentőségével a „deviáns karrier” szempontjából. A téma feldolgozását segíti, ha valamilyen szépirodalmi alkotáson vagy filmen keresztül követhetik, érthetik meg a diákok, hogy a minősítés, a csoportba sorolás egy idő után önálló életet kezd élni, öntudatlanul is elvárásokat igazolunk. A pedagógus munkáját segíti, ha megismerkedik az „önbeteljesítő jóslat – Pygmalion effektus” hatásmechanizmusával. A diákok saját élményszerzését nagyban segítheti, ha a témakör feldolgozása során szerep-, szituációs játékokat veszünk igénybe. Fontos annak az összefüggésnek az átlátása, melynek révén élő kapcsolat teremtődik a mindennapok és a távolabbi jövő várható vagy elkerülhetetlennek látszó eseményei között. Önismeret, kommunikáció, pályaválasztás Számos kutatást ismerünk, amely arról tájékoztat, hogy a pályaválasztási döntések olykor elhamarkodottan, saját tényleges késztetéseink és lehetőségeink valódi ismerete nélkül születik meg. A középiskola 11. évfolyamában a pályaválasztás kérdése megkerülhetetlenné válik. Mi kell ahhoz, hogy jó döntést hozzunk, milyenek is vagyunk valójában, mi érdekel, mi köt le, mit szeretnénk csinálni? Ezeket a kérdéseket szükséges áttekinteni. Különösen szerencsés lenne újra kézbe venni a 8. évfolyamban írott kis fogalmazást: „Életem 10 év múlva”. Vajon hogyan látták a diákok akkor a jövőjüket, és hogyan látják 3 év elmúltával. Ez az összehasonlítás kiváló alkalom lenne annak megszemlélésére, hogy milyen változékony is az ember, holott úgy képzeljük, hogy következetesek vagyunk, lényegi kérdésekben nem változunk. Az óra legfontosabb mondanivalója, hogy a jó pályaválasztási döntések elsősorban az önismereten múlnak, továbbá, hogy a sikeresség egyik leglényegesebb összetevője a jó illeszkedés: a személy és a pálya kínálta lehetőségek összefüggésében. „Maradj a napos oldalon!” A 7. órán az illegális kábítószerekkel kapcsolatban már megfogalmaztuk az üzenetet, hogy a veszélyekkel szembeni legnagyobb védettséget az jelenti, ha mindig a napos oldalon járunk. Ez a tétel azonban nem korlátozódik az említett problémakörre. Ezen az összefoglaló, áttekintő órán arra kérjük a diákokat, hogy vizsgálják meg: jelenlegi életviszonyaik között mit jelent a „napos oldalon lét”, milyen eltérülések lehetnek, látják-e, hogy ezekből mi következhet hosszú távon saját személyes életükre nézvést, és mi történhet szeretteikkel, a hozzájuk kapcsolódó különböző személyekkel. Milyen típusú felelősséget kell és lehet vállalni? Ezek a vállalások mit jelentenek a mindennapokban?

1.3.2.8.4. 12. évfolyam Felelősség a közösségért

32

1

2

3

Óracímek A felnőtté válás folyamata a döntések tükrében, pályaválasztás Ebben az évben az osztályfőnöki órák egészségvédelmi témáit a felelősség a közösségért gondolat hatja át. Az egészséges életmód összetevőit most a növekedés és a felnőtté válás szemszögéből tekintjük át. Ez az aspektus lehetőséget biztosít arra, hogy hozzájáruljunk ahhoz, hogy a végzős gyerekek előtt álló nehéz élethelyzetekben segítséget nyújtsunk. A felnőtté válás folyamatát – leegyszerűsítve – úgy is áttekinthetjük, mint a döntési kompetencia változásának menetét. A tanulók egyre több élethelyzetben hoznak olyan saját döntést, amely alapvetően befolyásolhatja jövőbeni életüket, egészségüket. Egyre önállóbban határoznak életmódjukról, kapcsolataikról, a környezethez való viszonyukról. Ezen időszak talán legfontosabb döntése a pályaválasztás. E döntés során nemcsak önmagukról kell reális képpel rendelkezniük, hanem azzal is tisztában kell lenniük, hogy a környezetük milyen képet alakított ki róluk. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és jártasságokkal, amelyek megkönnyítik azt, hogy elfogadják más döntéseit, még akkor is, ha az a személyüket érintik. Döntések, döntések! Ezen az órán a döntések meghozatalához vezető útról, a döntési technikák, a döntéseket befolyásoló tényezők feltérképezését javasoljuk. A döntés – sokszor mondják – egy pillanat műve, de sokszor gyötrelmes és nehéz folyamat előzi meg. Gyűjtsenek össze a diákok olyan helyzeteket, amelyekben az elmúlt egy hónap alatt dönteniük kellett. Válasszanak ki a gyerekek által vázolt szituációkból néhány jellemzőt. A szituációk közös kiválasztását követően gondolkodjanak azon, vajon milyen szakaszai lehetnek a döntési folyamatnak. Mit kell mérlegelni, milyen információk szükségesek, milyen hatásai lehetnek a döntésnek, meg kell-e vizsgálni a másokra gyakorolt hatást, mi van, ha másként döntünk, mi van ha esetleg nem döntünk? A folyamat modellezését követően, gondolkodjanak el azon, vajon milyen mód adódik a döntések értékelésére. Mindvégig tartsák szem előtt, hogy csak a reális döntéseknek van esélyük. Döntések életmódomban: kapcsolatok Döntéseink jelentős része összefüggésben van életmódunkkal, ezen belül is kapcsolatainkkal. Próbáljanak olyan döntéseket találni a tanulók életében, amikor döntéseik befolyásolták kapcsolataikat. Biztosan találnak olyan helyzetet, amikor barátságok születéséről vagy éppen megszakadásáról hoztak örömteli vagy éppen fájdalmas döntést. Vajon hogyan befolyásolják ezen kapcsolati döntések az egyes emberek életmódját? Milyen hatásokkal kell számolni? Milyen szerepe lehet az önismeretnek és mások ismeretének? Fel lehet-e készülni a kudarc elviselésére? Milyen szerepe van a kapcsolatokban a hiteles kommunikációnak? Szögezzük le: a kapcsolatokat érintő döntések mindegyike érinteni fogja testi-lelki egyensúlyunkat. Ha felborul az egyensúly, célunk az lehet, hogy mindent megtegyünk a helyreállítása érdekében.

33

4

5

6

7

8

Döntések életmódomban: táplálkozás, mozgás, személyes higiéné A következő órán arra keressük a választ, hogy az egészséges életvitel három fontos területén milyen személyes kompetenciákkal rendelkeznek a tanulók. Kérjük meg a diákokat, próbáljanak meg visszaemlékezni arra, mikortól rendelkeznek önálló döntési jogkörrel a táplálkozás, a mozgás és a személyes higiéné területén. Melyik terülten és mikor nyerték el szuverenitásukat. Gondolkodjanak el azon, hogy ők, ha gyermekeik lesznek, ugyanezen területeken mikor engedik át a döntést. Miért akkor? Szerintük milyen képességek szükségesek ahhoz, hogy az ember maga döntsön saját ügyeiben? Mit szólnának ahhoz, ha mondjuk, gyermekük tízéves korában bejelentené, hogy többet nem fog húst enni? A címben jelzett területeken meghozott döntések vajon rövid, közép- vagy hosszú távon befolyásolják az egyének egészségét? Mi lehet a rossz döntés következménye? A döntések hatása: rövid távon – hosszú távon Ezen az órán azt tekintsék át, hogy az egyes döntések milyen távon „fejtik ki” hatásukat. Minden döntésnek vagy éppen a döntés hiányának következményei vannak. Ezen következmények egy része azonnal vagy rövid távon érzékelhető lesz, de egyes – esetleg nem várt – eredmény csak hosszabb távon ismerhető fel. Vajon van-e lehetőség arra, hogy mai döntésünk hosszú távú eredményét megismerhessük? Milyen módszerek állhatnak rendelkezésünkre? Képzeljenek el egy mindennapi döntést, és vizsgálják meg, melyek a rövid távú, ma is jól látható következményei, majd próbálják felmérni a közép és hosszú távú következményeket. Milyen információkra van szükségünk a jövőbeni következmények felmérésére? Hogyan képzelem el a családom? Kérjük meg a diákokat, hogy gondolják végig, hogyan képzelik el életüket 10-15 év múlva. Most elsősorban azt gondolják végig, hogy milyen családot szeretnének. Vajon milyen elvek mentén fogják gyerekeiket nevelni? Hogy látják most, mennyire alkalmazzák majd a saját szüleiktől megismert nevelési elveket? Van-e olyan mondat („Amíg az én kenyeremet eszed…”), amelyet gyakran halottak szüleiktől, és ők nem akarják majd ugyanezt gyermeküknek mondani? Mi az, amit ma úgy látnak, hogy fontos lesz 10-15 év múlva a családi élet és a gyerekek nevelése szempontjából. Gondolják azt végig, hogy napjainkban a szemünk előtt lejátszódó információs forradalom mennyire lesz hatással a családra, a kapcsolatokra, a gyerekek nevelésére. Milyen szerepe van a tradíciónak az elsődleges szocializációban? Hogyan képzelem a munkám? Folytassák az előretekintést, és most azzal a gondolattal játsszanak el, hogy hogyan képzelik a tanulók önmagukat 10-15 év múlva a munka világában. Kinek milyen tervei vannak? Vajon ma tehetnek-e azért, hogy jövőbeni terveik valóra váljanak? Gondolják végig, milyen szerepe van a munkának a kapcsolatok, a családi élet, illetve a kiegyensúlyozott életvitel szempontjából. Hogyan lehet kezelni a munkahelyi kudarcokat? Szét lehet-e választani a magán- és a munkahelyi problémákat? Képzeljék el azt a helyzetet, ha valamilyen ok miatt nem válhat valóra elképzelésük. Milyen hatással lesz ez életmódjukra, családi életükre? Közösségért érzett felelősség: a környezet Ezen az órán folytatódik a jövőbe tekintő leltárkészítés. A beszélgetés elsősorban a manapság szinte mindenkit foglalkoztató környezeti problémák köré szerveződjön. A diákok már nagyon sok mindent tudnak fizikából, biológiából és kémiából a környezeti problémák okairól. Ezen tudás fényében vizsgálják meg, hogy milyen konzekvenciákat, következményeket ismernek fel, amelyek befolyásolják saját életük alakulását. Az irányított beszélgetés során azt tekintsék át, hogy egy mai cselekedet milyen következményekkel járhat a tágabb környezetre nézve.

34

Egészséges életmódok és az életminőség A tanév utolsó órái. Egészséges életmódok társadalmi csoportonként az életpálya függvényében. Az életminőség összetevői, (munka, család, jövedelem, szabadidő, szórakozás stb.). Ezek elérésének lehetőségét mennyiben határozzák meg az objektív körülmények és mennyire az egyéni akarat és energia befektetés? Hogyan és meddig terjedhetnek célkitűzéseink a korlátozott lehetőségek között? Vannak reális és teljesíthetetlen vágyak. Kérdés, hogy ezzel miképpen tudunk megbirkózni mindennapjainkban? Méltán felvetődhet a kérdés, hogy ki elégedettebb a sorsával – az örökké elégedetlen, új célokat kitűző, vagy a sorsával kiegyező ember? Helyem a világban Helyem a világban – helyem a jövőben. Adják vagy kivívom a helyem a világban – megszerzem vagy kialakítom azt. Mi az értékesebb? Mit jelent a mindennapok szempontjából az önmegvalósítás (egyéni célok, kívánságok elérése, beteljesülése) vagy szükségességünk visszaigazolása másoktól? Győzelem vagy legyőzés? Harc és együttműködés a pozíciószerzés folyamatában. A vesztes-vesztes (nulla összegű) játszmák cserélhetők-e kettős nyereséggel járó együttműködésre? Vajon milyen személyes kompetenciák szükségesek ahhoz, hogy megfelelő egyensúlyra találjunk az érdekérvényesítés, illetőleg az érdekegyeztetés vonatkozásában? Az óra folyamán kapjon lehetőséget mindkét nézet, de komolyan mérlegeljék azt a szempontot is, hogy valóban lehet-e elégedett, „boldog” az az ember, aki a társai ellenében kíván érvényesülni?

9

10

1.3.2.9. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása A cél az, hogy minél többen képesek legyenek az embertársaink testi épségét és egészségét veszélyeztető állapotot felismerni, és a hivatásos segélynyújtó helyszínre érkezéséig az arra rászorulókat

megfelelő

színvonalú

elsősegélyben

részesíteni.

Az alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) történik. Célunk, hogy a tanulók ismerjék meg: 

a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét,



az újraélesztés fogalmát és az időhatáraiból folyó emberi kötelezettséget,



az alapvető életműködések biológiai lényegét és funkcionális anatómiai áttekintését,



az elsősegélynyújtás általános szabályait.

35

Sajátítsák el: 

az életmentésre és elsősegélynyújtásra irányuló készséget, hozzáállást,



az alapvető életműködések zavarainak felismerését,



a legfontosabb egyéb elősegély-nyújtási tudnivalókat,



a segélyhívás helyes módját.

1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az osztálykirándulások több szempontból is jelentősek: hatékonyan segítik az osztályok közösséggé formálódását, a diákok ismeretlen oldalaikról mutatkozhatnak be egymásnak és tanáraiknak. Fontos cél, hogy az évek során komolyan megismerjék hazánk egyes tájait, a hazai értékeket és történelmi emlékeket – és ezek révén megszülessen bennük az az igény, hogy majd az iskolapadot elhagyva is folytassák az országjárást. Nemzeti ünnepeink méltó megszervezése is jelentős nevelő tényező: fontos, hogy diákjaink ezek révén is magyarságukra büszke felnőttekké váljanak, olyanokká, akik tudják a magyarság helyét Európa és a világ történelmében és kultúrájában. A közös előadásokra való készülés is része a diákság közösségi nevelésének. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy az ünnepélyeken diákjaink lehetőséget kapnak próza- vagy versmondó képességük, illetve zenei tehetségük közösség előtti bemutatására. Tanórákhoz és egyéb foglalkozásokhoz nem köthetően fontos a közösségfejlesztésben az iskola jó, békés, barátságos hangulata, a tanárok személyes példamutatása, a segítségnyújtás különböző formáinak megléte, a kölcsönös tiszteleten alapuló, nyílt, humánus tanár-diák viszony.

36

1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: 

kötelező óraszámban megtartott órák, foglalkozások megtartása



a tanítási órákra való felkészülés



a tanulók dolgozatainak javítása



a tanulók munkájának rendszeres értékelése



a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése



szakszerű helyettesítések ellátása



iskolai bemutató órák tartása, nyílt napon való közreműködés



érettségi, különbözeti, felvételi, osztályozó vizsgák lebonyolítása



kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése



a tanulmányi versenyek lebonyolítása



tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok



felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken



iskolai kulturális és sportprogramok szervezése



osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása



az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása



szülői értekezletek, fogadóórák megtartása



részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken



részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken



tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése



iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel



részvétel a munkaközösségi értekezleteken



tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés



iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés



szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása

Az osztályfőnökök feladatai és hatásköre: 

az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire



együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását 37



segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját



a szaktanárokkal együttműködve orientálja a fakultáció választását, a tehetséggondozás irányát



tizenegyedik és tizenkettedik osztályban közreműködik a szalagavató és a ballagás megszervezésében, lebonyolításában



tizenkettedik osztályban kiemelt feladata a pályairányítás, az érettségire és a továbbtanulásra, a felvételire történő jelentkezések lebonyolítása



felelős osztálya érettségi vizsgájának technikai lebonyolításáért



kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével



figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét



minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti



szülői értekezletet tart



ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása



segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát



kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével



osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása



tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében



javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére



részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását



rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban

38

1.6. A kiemelt figyelmet érdemlő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1. A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek A tehetség és képesség kibontakoztatása ezek felismerésével kezdődik. Ez történhet a szakórákon, a szabadidős tevékenységben, a szülőtől, illetve a tanulótól kapott tájékoztatás alapján és a korábban elért eredmények ismeretében. Ezt követően a segítség többféle lehet: a szakórákon a differenciált oktatás lehetőségeit használhatjuk; a tanulónak lehetőséget adunk, hogy az iskola nyilvánossága előtt is bemutathassa tudását; ösztönözzük a különböző tanulmányi, sport, illetve művészeti versenyeken való indulást; segítjük a megfelelő szakemberekkel, illetve szakintézményekkel való kapcsolat felvételét és kialakítását; kisebb mértékben - esetenként anyagi támogatást nyújtunk /pl. nevezési díj átvállalása/. A versenyeken való indulást, illetve a felkészülést alkalmanként és indokolt esetekben a tanórán való részvétel elengedésével is támogatjuk, illetve a szaktanárok szakkörök tartásával segítik a tanulókat.

1.6.2. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység A szociális hátrányok enyhítésére, sajnos, igen korlátozottak a lehetőségeink, mert az iskola anyagi helyzete igen szerény: konkrét anyagi támogatást semmilyen formában nem tudunk nyújtani, viszont figyeljük a különböző ösztöndíj-pályázatokat, és ezekre felhívjuk a tanulók figyelmét. Indokolt esetben, az iskola írásban is támogatja a tanuló ösztöndíj-kérelmét. A költségvetési lehetőségek arányában tandíj mérséklését is lehetővé tesszük.

1.6.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek és tanulási kudarcok kezelésére és az ilyen tanulók felzárkóztatására komoly gondot fordítunk, de ezen problémák megoldása rendkívül időigényes és alapos körültekintést igénylő feladat. Az ilyen jellegű bajok felfedezése a szakórákon, illetve az osztályfőnöki munka során szokott történni, de nem ritka a szülőtől vagy a tanulótól érkező jelzés sem. A problémákat feltétlenül megértéssel és semmiképpen sem adminisztratív úton próbáljuk megoldani. Mindig bevonjuk a tanulót és a szülőt, gyakran az

39

osztálytársakat is. Az érintett tanárok - alkalomadtán az egész tantestület és különösen a gyermekés ifjúságvédelmi felelős - közösen próbálják kidolgozni a megfelelő terápiát. Ennek részét alkothatják a korrepetálások (ezek időpontját és tartamát mindig egyénileg állapítjuk meg, de ez nem jelenti azt, hogy minden tanuló feltétlenül egyéni foglalkozáson vesz részt), rendszeres beszélgetések, családlátogatások az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős részvételével, kapcsolatfelvétel, illetve –tartás a Pedagógiai Szakszolgálattal, Családsegítő és Gyermekjóléti szolgálattal. A korrepetálások délután 14 és 17 óra között folynak a kijelölt tantermekben. A korrepetálások számát a szaktanár dönti el, rendszeres írásbeli és szóbeli számonkérés alapján. Indokolt esetben a számonkérés bizottság előtt is történhet – a szülői jelenlétet is megengedve. A korrepetáláson a tanuló terhelését is figyelembe vevő mértékű házi feladat is adható. Megtörténhet, hogy azonos évfolyamon belül osztályváltást javaslunk, természetesen a szükséges különbözeti vizsgák teljesítése mellett. Sajnos, az is előfordulhat, hogy az iskola a legjobb igyekezete mellett sem tud segíteni - ilyenkor szoktuk felvetni az iskolaváltás lehetőségét. Ez a nem túl gyakori eset elsősorban akkor következik be, ha a tanuló a segítség ellenére tartósan és szemmel láthatóan nem tud megfelelni az iskola követelményrendszerének. Az iskolaváltáshoz természetesen minden adminisztratív és humánus segítséget igyekezünk megadni, többek között felvesszük a személyes kapcsolatot a kiszemelt iskola igazgatójával.

1.6.4. Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az iskola gyermek-és ifjúságvédelmi munkáját az igazgató által kinevezett gyermek-és ifjúságvédelmi felelős fogja össze. Ezzel a feladattal csak a nevelőtestület főállású tagja bízható meg. A felelős rendszeresen konzultál az osztályfőnökökkel és kapcsolatot tart az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatóval, a helyileg illetékes családsegítő, gyermekjóléti szolgálattal, a gyámhatósággal és kormányhivatallal, illetve követi a változó hatósági, törvényes előírásokat. A veszélyeztetett gyermek esetében az illetékes osztályfőnökkel együtt megszervezi a családlátogatást - ha kell, több alkalommal is. A gyermek komoly testi vagy lelki veszélyeztetettsége esetén az igazgató segítségével kezdeményezheti hivatalos hatósági eljárás megindítását is. A tartós tanulási kudarcnak kitett gyermek esetében a felelős kezdeményezi egyénre szabott felzárkóztató-korrepetáló foglalkozások megszervezését az érintett szaktanárok megkeresésével – és egyidejűleg az igazgató tájékoztatásával. 40

Reménytelennek látszó esetekben javaslatot tehet más osztályba vagy - a szülő beleegyezésével más iskolába való áthelyezésre. Az iskola gondot fordít a drog-, illetve dohányzás elleni küzdelemre és a fiatalkorúak alkoholfogyasztásának megakadályozására. Ezért rendszeresen szervezünk - megfelelő szakértők bevonásával - ilyen jellegű felvilágosító előadásokat és programokat. Ezen túlmenően az iskola területén, illetve az iskola által szervezett minden rendezvényen és a közös megmozdulásokon tiltjuk és szankcionáljuk a fent említett káros tevékenységeket, illetve a titoktartási kötelezettség figyelembe vételével – bár azzal nem mindig egyetértve – konzultálunk a szülőkkel vagy gondviselőkkel. Természetesen tisztában vagyunk vele, hogy az említett problémák megoldása messze meghaladja a nevelési-oktatási intézmény –és a törvénykezés – lehetőségeit. 

Amíg a társadalom nem ismeri fel, hogy a baj gyökere mélyebben van, és nem kezdi el igazán hatékonyan támogatni a családi életet – erkölcsileg és anyagilag egyaránt,



amíg a talajt vesztett emberek és családok számára nincs remény a felemelkedésre,



amíg a reklámok gátlástalanul hirdethetnek és népszerűsíthetnek az ifjúság számára veszélyes, illetve kétes értékű szórakozási lehetőségeket,



amíg nagyobb a reklámja a becsületes, értékes, megbízható munka helyett a szerencse hajhászásán alapuló pénzszerzésnek,



amíg a média ellenőrizhetetlenül fertőzheti gyermekeinket a szülők és nevelők tudta nélkül, illetve beavatkozási lehetőségük esélye nélkül,



amikor a társadalom meg sem próbál felmutatni morális eszményeket,



amikor bármiféle tekintély következmény nélkül sárba tiporható,



amikor a pedagógiai munka erkölcsi megbecsülése mélyponton van,



amikor kiveszőben van a részvét az öregek, az elesettek és a rászorulók iránt

– nos, akkor mennyit érhet a pedagógiai program néhány kétségbeesett erőfeszítése… A tüneti kezelés nem pótolja az okok megszüntetését, ez utóbbi pedig egyre sürgetőbb össznépi feladat.

41

1.7. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje A tanulók érdekeinek képviseletét az iskolai diákönkormányzat látja el, így a diákönkormányzat által biztosítja az intézmény a lehetőségét, hogy a tanulók összességét érintő ügyekben tájékozódhassanak, valamint azokban a kérdésekben, melyekben a jogszabályok erről rendelkeznek egyetértési, illetve véleményezési jogukat gyakorolhassák. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény értelmében a diákönkormányzat az intézményi szabályzatok elfogadásakor, illetve módosításakor gyakorolt véleményezési jogai a következők: 

A házirend elfogadásakor, illetve módosításakor –véleményezési jog.



Az iskola, a kollégium tanulói közös tevékenységük megszervezésére –a házirendben meghatározottak szerint - diákköröket hozhatnak létre - véleményezési jog.



Saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában, képviseletük tekintetében a diákönkormányzatban döntési joggal bírnak.



Saját működéséről, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, (nevelőtestületi vélemény kikérésével) –döntési jog.



Egy tanítás nélküli munkanap programjáról –döntési jog.



A diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról, működtetéséről (pl.: iskolaújság,

iskolarádió

stb.)

szerkesztősége

tanulói

vezetőjének

(felelős

szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról –döntési jog. 

A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatáról – döntési jog.



A diákönkormányzat jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat (SZMSZ) elfogadásakor és módosításakor – véleményezési jog.



A tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor – véleményezési jog.



Az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor – véleményezési jog.



Intézményünk működésével, tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben – véleményezési jog.

42

1.8. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1. A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák A tanulókkal való együttműködés elsősorban a tanórák keretein belül történik. Nagyobb közösségeket érintő esetekben, illetve az iskola működésében bekövetkező változások esetén a diákönkormányzat képviselői és az iskolavezetés egyeztetése történik. Érdekvédelmi, érdeksérelmi esetekben egyéni vagy diákönkormányzati kezdeményezésre indul meg a közös munka. A diákönkormányzat működésében vannak még fejleszthető elemek. Működésük saját SzMSz alapján történik. A DÖK évente egyszer rendes közgyűlést tart. Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén és a diákközgyűlésen évente legalább 1 alkalommal, illetve az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon tájékoztatják a tanulókat. A tanulót egyéni haladásáról a szaktanároknak folyamatosan, szóban és írásban tájékoztatni kell. A tanulók kéréseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik (a DÖK) útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel.

1.8.2. A szülők közösségét érintő együttműködési formák Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgató az iskolai szülői értekezleteken, az osztályfőnökök az osztályszülői értekezleteken tájékoztatják a szülőket. Az újonnan beiskolázott tanulók szülei számára az év elején külön tájékoztatást adunk. Hétközi fogadóórákat nem tartunk, de szükség esetén - telefonos egyeztetés alapján - a lehető legrövidebb időn belül létrejön a találkozás a szülő és a szaktanár vagy osztályfőnök, illetve a szülő és az igazgató (illetve a helyettese) között. Ilyen beszélgetést az iskola is kezdeményezhet. Ezt a módszert hatékonyabbnak, gyorsabbnak és rugalmasabbnak tartjuk, mint a hivatalos fogadóórák hagyományos rendszerét. Az elmúlt évek igazolták ezt a gyakorlatot. A szülői értekezleteket és a fogadóórák idejét az iskolai munkaterv tartalmazza.

43

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével vagy a szülői szervezettel. A szülőkkel való együttműködésnek több színtere van: 

szülői értekezletek (évente 4 alkalom)



fogadóórák (évente 4 alkalom)



egyéni megbeszélés (telefonos egyeztetéssel) a szaktanár(ok), illetve az osztályfőnök részvételével



családlátogatások



nyílt napok



írásbeli tájékoztatók az ellenőrzőben



év végi bizonyítvány



Szülői szervezet képviselőivel történő megbeszélések (évente 2 alkalommal, illetve ezen túlmenően szükség esetén – iskolai vagy szülői kérésre).

A szülőket a Szülői szervezet képviseli: osztályonként két-két szülő, akik maguk közül választják ki az elnököt, illetve az aláírásra jogosultakat. A Szülői szervezet a maga által megszervezett rendben tartja összejöveteleit, az iskolavezetéssel félévente, illetve igény szerint gyakrabban találkozik – a felmerülő problémák megoldására, illetve megvitatására, az iskolát segítő akciók koordinálására, valamint a hatáskörébe tartozó legitimációs kérdések intézésére. Ilyen alkalmakkor a Szülői szervezetet az általuk delegált tagok is képviselhetik. A Szülői szervezet kérésére az iskola minden esetben helyet biztosít az esedékes összejövetel kulturált körülmények között való lebonyolítására. A legitimációs aláírásra a szervezet írásbeli meghatalmazással alkalmanként egy személyt jelöl. A Szülői szervezet az iskolai élet egészére vonatkozóan konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és véleményezési jogot gyakorol az intézmény pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának (a 20/2012 (VIII. 31.) EMMIrendeletnek megfelelően és az ott előírt esetekben) valamint házirendjének elfogadásakor.

44

1.8.3. Kapcsolattartás az iskola partnereivel Az iskolai munka megfelelő szintű irányításának érdekében az iskolavezetésnek állandó munkakapcsolatban kell állnia a következő intézményekkel: 

Széki Teleki László Közalapítvány



„Aktivitás



Pest Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály



Budapest Főváros Kormányhivatala Monori, Nagykátai Kistérségi Népegészségügyi

TISZK” Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

Intézet 

Cartographia Tankönyvkiadó Kft.



Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Gyömrő



Express Publishing-Bábel Könyvkereskedés



Független Pedagógiai Intézet



Gyermekjóléti Szolgálat, Maglód



gyömrői oktatási intézmények vezetősége



Gyömrői Orvos Szövetkezet



Gyömrő és Térsége Viziközmű Szolgáltató Kft.



Gyömrő Város Önkormányzat Városi Könyvtár



Klett Kiadó Könyvkiadó Kft.



Krónika Nova Kiadó



Könyv-tár Bt.



Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatóság



Magyar Posta



Maxim Könyvkiadó Kft.



MM Publications-Elt Hungary



Monor és Vidéke Takarékszövetkezet



Mozaik Kiadó Kft.



Nemzeti Tankönyvkiadó



Nikolett és Társa Kft.



Országos Takarékpénztár



Pearson Education Magyarország



Pedagógiai Intézet (PEPSZI)



Pedellus Tankönyvkiadó Kft.



Pest Megyei és Érd Megyei Jogú Városi Kereskedelmi és Iparkamara 45



Pest megyei Kormányhivatal



Pest megye Önkormányzatának Főjegyzője



Polgármesteri Hivatal, Gyömrő



Rendőrőrs, Gyömrő



Sportcsarnok, Gyömrő



Studio Italia Kft.

A kapcsolattartás formája és módja: Az iskolavezetés telefonon elektronikusan vagy személyesen rendszeresen tájékoztatja a fenntartót az iskolában folyó munkáról; beleértve az általános tanulmányi helyzetet, a különböző versenyeken elért eredményeket, a tanulók egészségi állapotát, a dohányzással, alkohol-és drogfogyasztással kapcsolatos esetleges problémákat és a megoldásukra hozott intézkedéseket, az iskolába jelentkezők számát és tanulmányi eredményeit, a végzettek továbbtanulását, illetve munkába állását, a pedagógusok rendszeres továbbképzésének helyzetét, valamint az iskola állagának megóvására, az eszközfejlesztésre tett javaslatait, kéréseit. Az iskolavezetés rendszeresen meghívja a fenntartó képviselőjét az évente előírt, illetve az alkalmanként szükséges rendkívüli értekezletekre. Az önkormányzati képviselőtestületet évente tájékoztatja az iskolavezetés az iskola globális helyzetéről, illetve megegyezik vele a városi nemzeti ünnepségeken való gimnáziumi részvételről – egyetértésben a város más oktatási intézményeivel. A Pedagógiai Intézet segítségét elsősorban a tanári továbbképzések, a továbbtanulás és az oktatási reformok értelmezése kapcsán veszi igénybe az iskola. A társintézményekkel főleg a diákok iskolaváltásával kapcsolatos információkat cseréli ki az iskola (továbbtanulás, illetve évközi iskolaváltás lehetősége, a jelentkezők száma), valamint kölcsönös tájékoztatás történik az egyes oktatási intézményekben szervezett versenyeken való részvétel lehetőségeiről, illetve a városi ünnepségeken való részvétel összehangolásáról. A családsegítő központ segítségét a nehéz szociális helyzetű, illetve az egészségügyileg vagy szociálisan veszélyeztetett, valamint a különböző fogyatékossággal (diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia) küzdő tanulók esetében veszi igénybe az iskola. Az iskola-egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatót évente felkéri az iskola az új tanulók egészségügyi vizsgálatára, ismétlődően megszervezi a szemészeti és a gerincferdüléssel, valamint a magas vérnyomással kapcsolatos vizsgálatokat mind a diákság, mind a dolgozók részére. A végzős diákok az utolsó évben általános orvosi vizsgálaton vesznek részt. 46

1.9. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata A vizsgaszabályzat célja Vizsgaszabályzatunk célja a 20/20112.(VIII. 31.) EMMI-rendelet 66-78§-ban foglaltak alapján a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint 

a tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli, gyakorlati)



és az értékelés rendjét

a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni, valamint a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A vizsgaszabályzat hatálya Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: 

osztályozó vizsgákra



különbözeti vizsgákra



javító vizsgákra



és pótló vizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: 

aki osztályozó vizsgára jelentkezik



akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít



aki különbözeti vizsgára jelentkezik

47



akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgabizottság minimum három főből áll.

1.9.1. Osztályozó vizsga: Az osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a, szakmai tantárgyak esetén 20%-a. Ezen kívül osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha 

felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól a Kn. 64..§ (2) bekezdése szerint sajátos helyzete miatt



engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget



osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak abban az esetben is, ha előrehozott érettségi vizsgát kíván tenni olyan tantárgyból, amelynek a tanítása az Intézmény helyi tanterve szerint csak magasabb évfolyamon fejeződik be. Ilyenkor a hiányzó év/évek tananyagából kell az írásbeli érettségi vizsgák megkezdéséig osztályozó vizsgát tennie.

A

vizsgázónak

az

írásbeli

vizsgák

megválaszolásához

rendelkezésre

álló

idő

vizsgatárgyanként 45 perc. Szóbeli vizsga egy vizsgázónak egy vizsganapra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető. A vizsgáztatás időtartama 15 percnél nem lehet több. A tanulmányok alatti vizsgán a köznevelési törvény 68.§ (4) bekezdésének hatálya alá tartozó tanulónál a vizsga során lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott.

48

A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a Pedagógiai Programban meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni nem lehet, elégtelen eredmény esetén javítóvizsgát tehet. Ha a szabályosan megtartott osztályozó vizsga javítóvizsgája is elégtelen, a tanulónak a tanévet ismételnie kell.

1.9.2. Különbözeti vizsga: A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében.

1.9.3. Javítóvizsga: Ha a tanuló tanév végén egy vagy két tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit az érintett tanulók kérik és átveszik a szaktanártól. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről a szóbeli vizsgát követően tájékoztatni kell.

49

1.9.4. Pótló vizsga: Abban

az

esetben,

ha

a

tanuló

önhibáján

kívül

nem

tudja

teljesíteni

az

osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki.

1.9.5. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga: A köznevelési törvény 73.§ (1) bekezdés a tanuló alapvető jogaként mondja ki, hogy tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az kormányhivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző harmincadik napig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő öt napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból megbukott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le.

1.9.6. Írásbeli vizsgák általános szabályai 

a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet



a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot



a feladatlap megoldásának ideje 45 perc



a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával

Egy vizsganapon három írásbeli vizsga tehető le, de közöttük legalább 10 perc pihenőidőt kell biztosítani.

50

Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, és felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak, aki ezt a vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja, amelynek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. Az írásbeli vizsga javítása: A szaktanár piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot. Ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót.

1.9.7. Szóbeli vizsga általános szabályai 

egy napon három szóbeli vizsga tehető le



a vizsgázónak a vizsga előtt legalább 10 perccel kötelező megjelennie



a szóbeli vizsgán minden vizsgázó tételt húz, a tantárgyakhoz kapcsolódó segédeszközökkel készül az önálló feleletre



a felkészülési idő legalább 30 perc, kivétel az idegen nyelv, ahol nincs felkészülési idő



a felelet során a tanuló a felkészülési idő alatt készített jegyzeteit használhatja



a felelet maximum 15 percet tarthat



ha a vizsgázó az adott tételből teljes tájékozatlanságról tesz tanúbizonyságot, egy alkalommal póttételt húz



a vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt, illetve súlyosan tévedett. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha súlyosan tévedett, vagy a rendelkezésre álló idő letelt.



két tantárgy között a vizsgázó pihenőidőt kérhet

51



Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik – a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő – tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja:

a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott tantárgyból – ha az nem javítóvizsga – a vizsgázót javítóvizsgára utasítja, c) amennyiben a vizsga javítóvizsgaként került megszervezésre, a vizsgát vagy eredménytelennek nyilvánítja, vagy az a) pontra figyelemmel értékeli a vizsgázó teljesítményét. 

A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni.

1.9.8. Gyakorlati vizsga általános szabályai 

A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról.



A gyakorlati vizsgarészt – a vizsgafeladatok számától függetlenül – egy érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá.



A vizsgázó gyakorlati vizsgarészre kapott érdemjegyét a vizsgamunkára, a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra vagy a vizsga helyszínén bemutatott gyakorlatra kapott osztályzatok alapján kell meghatározni.

52

1.9.9. Az egyes vizsgatárgyak értékelési rendje, részei és követelményei Intézményünkben minden vizsgatantárgynál egységesen a következő értékelést alkalmazzuk: 80-100% jeles 60-79% jó 40-59% közepes 25-39% elégséges 0-24%

elégtelen

Amennyiben a vizsgázó az írásbeli vizsgarészen 20% alatt teljesít, szóbeli vizsgáját nem kezdheti meg. A szóbeli tételek összetétele és lebonyolítása hasonló az érettségi vizsgán előírtakhoz. Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az évközben, illetve a felvételi időszakán kívül más iskolából átjelentkezőket - ha pedagógiai okokból szükséges – különbözeti vizsgával vesszük át. Az átvétel természetesen nem automatikus: figyelembe vesszük az adott osztály tanulói létszámát is. Sikertelenül vizsgázó tanuló - a tantestület kedvező döntése esetén - az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait iskolánkban. Ha a második idegen nyelvet a tanulónak az eddig tanulttól eltérően kell megválasztania, akkor az átállásra –méltányosságból – maximum egy év türelmi időt kaphat, mely után osztályozó vizsgá(ka)t kell tennie. Az iskola második idegen nyelvként a helyben tanított nyelvektől eltérő nyelveket is elfogad, ha a tanuló ebből rendszeresen osztályozó vizsgát tesz és a vizsga eredményes letételét hivatalosan igazolja.

53

1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Iskolánk a törvényes előírásoknak megfelelően tart felvételi vizsgát. Iskolánk le is bonyolítja a központi felvételik megíratását minden jelentkező számára. Iskolánk minden év október 31-ig felvételi tájékoztatót készít. A tájékoztató ezen időpontig felkerül a honlapunkra, valamint a közoktatás információs rendszerében a nyilvánosság számára közzétett, az iskolára vonatkozó dokumentumok között is megjelenik. A 8. osztályosok felvételi jelentkezési lapját az illetékes általános iskola küldi meg intézményünknek. A 8. osztályosok számára központi felvételit tartunk, melyre az általános iskolában kell jelentkezni a hivatalosan közzétett határidőig. Az írásbeli vizsga kiértékelt feladatlapjait a vizsgázó és szülője a vizsgát követő 8 napon belül, az intézmény által kijelölt napon, 8 és 16 óra között, az iskola képviselőjének jelenlétében megtekintheti és az értékelésre észrevételt tehet, ha a javítás a hivatalos javítókulcstól eltérően történt. Az iskola felvételi beszélgetést is tart három kijelölt napon. A beszélgetésen nem a tantárgyi tudás iránt érdeklődünk, hanem a gyermek személyét, érdeklődési körét, tanulási szokásait, családi hátterét szeretnénk megismerni. A szóbeli vizsga nyilvános, melyet az iskola igazgatója korlátozhat. A jelentkező által megszerezhető pontok alakulása a következő: Központi írásbeli: 50+50, azaz maximum 100 pont. Az általános iskolai eredmények (5-7. év végi és 8. félévi jegyek): magyar nyelv és irodalom 12 pont, történelem 12 pont, matematika 12 pont, egy idegen nyelv 12 pont, informatika 12 pont: összesen maximum 60 pont. A 12 pont akkor is megszerezhető, ha a tanuló kevesebb ideig tanulta az adott tantárgyat. Ha informatikát nem tanult, akkor a legsikeresebb természettudományos tárgy számít. Szóbeli: maximum 40 pont. A felvételin megszerezhető maximális pontszám 200 pont. Az összpontszám alapján az iskola igazgatója elkészíti a felvételi rangsort. A felvételi eljárás során az azonos pontszámot elérő tanulók közül a rangsor elkészítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a

54

jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének településén található, illetve akinek sajátos helyzete azt indokolja. Az említett sajátos helyzet meghatározása: a felvételi eljárás és a rangsorolás szempontjából sajátos helyzetnek minősül, ha a tanuló a) tartósan beteg, b) három- vagy többgyermekes családban él, c) testvére vagy testvérei az iskola tanulói vagy azok voltak, d) egyedülálló és/vagy tartósan beteg és/vagy fogyatékos szülő neveli, e) szülője, gondviselője az iskola dolgozója, f) gyámság alatt áll, g) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult, h) védelembe vétel alatt áll, s az iskolánkba történő felvételére a gyámhatóság és/vagy a gyermekjóléti szolgálat tett javaslatot. Az iskolavezetés a felvételi beszélgetések után készített rangsort elküldi a Felvételi Központnak. A tényleges felvételt a Felvételi Központ állapítja meg – figyelembe véve a tanuló iskolaválasztási sorrendjét. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjében meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban van, az általános iskolának is. A középfokú iskola igazgatója a felvételi döntésekről szóló értesítések megtörténte után a következő tanév első napjáig rendkívüli felvételi eljárást írhat ki. Abban az esetben, ha az általános felvételi eljárás keretében a középfokú iskolába az adott évfolyamra felvehető tanulói létszám kevesebb, mint kilencven százalékát sikerült betölteni, a rendkívüli felvételi eljárást ki kell írni. A kiírást meg kell küldeni a székhely szerint illetékes kormányhivatalnak, továbbá a hivatalnak, amely a megküldött és összesített adatokat közzéteszi az interneten. A jelentkezés elutasítása esetén az iskola igazgatójának fel kell hívnia a jelentkező, kiskorú jelentkező esetén a jelentkező és a szülő figyelmét, hogy az Nkt. 37. § (3) bekezdése alapján a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet annak a középfokú iskolának a fenntartójához kell benyújtani, amelyiknek a döntésével a tanuló, a szülő nem ért egyet. Ha több jelentkezési kérelemmel kapcsolatos döntés ellen élnek a jogorvoslat lehetőségével, egyidejűleg valamennyi felvételiről szóló döntést tartalmazó lapot továbbítani kell. 55

A középfokú iskola a tanköteles tanuló beiratkozásáról értesíti azt az általános iskolát, amelyikben a tanulmányait folytatta. A tanulók átvételével kapcsolatban az intézmény helyi tanterve által előírt követelményeket szem előtt tartva az intézmény vezetője saját hatáskörében dönt. Az átvétel során előírhat évfolyamismétlést, osztályozóvizsgát, különbözeti vizsgát és beszámolóvizsgát. Amennyiben a tanuló az előírt kötelezettségeit az előírt határidőn belül nem teljesíti, úgy alacsonyabb évfolyamra írható be. Az átvétel természetesen nem automatikus: figyelembe vesszük az adott osztály tanulói létszámát is. Ha a második idegen nyelvet a tanulónak az eddig tanulttól eltérően kell megválasztania, akkor az átállásra –méltányosságból – max. egy év türelmi időt kaphat, mely után osztályozó vizsgát kell tennie. Az iskola második idegen nyelvként a helyben tanított nyelvektől eltérő nyelveket is elfogad, ha a tanuló ebből rendszeresen osztályozó vizsgát tesz és a vizsga eredményes letételét hivatalosan igazolja.

1.12. Elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Az iskolai egészségnevelési programban kiemelt szerepű a diákok számára az elsősegély-nyújtási ismeretek elméleti és gyakorlati elsajátíttatása korosztályoknak megfelelő szinten. Cél: az egészségtudatos magatartás, felelősségteljes gondolkodás kialakítása, érzékenység embertársaink iránt, valamint a szociális képesség fejlesztése. Az elsősegélynyújtás célja a. a segítség adása addig, amíg a szakszerű segítség megérkezik. Az elsősegélynyújtónak csökkenteni kell a baleset, vagy a rosszullét következményeit, illetve megelőzni a további állapotromlást. Az elsősegélynyújtónak ismernie kell a légút biztosításának módszerét,

nem lélegző sérült újraélesztését, vérzés csillapítását, megfelelő fektetési módok

alkalmazását. Törött testrész mozdulatlanságának biztosítását, mérgezés ellátását és sebek ellátását. Terveink között szerepel egészségnap keretén belül az egészségnyújtás oktatása-bemutatása az iskola egészségügyi szolgálat segítségével.

56

1.12.1. Részletes ismeretanyag Állomások

Cím Az elsősegélynyújtás alapjai

Téma Az elsősegélynyújtás fogalma

Szemléltetés, gyakorlat Ppt, szituáció

Az elsősegélynyújtás jogi háttere Általános betegvizsgálat

Helyszínbiztosítás Általános betegvizsgálat

Szituáció, videó

A keringés és a légzés vizsgálata Diagnózis felállítása Vérzések és ellátásuk

Ellátás pszichológia A keringési rendszer felépítése

Kép, szituáció, ábrák, kötözések

Vérzések típusai Sokk Végtagsérülések

Kötözések Csont- és izomrendszer felépítése

Kép, videó, ábra, szituáció, rögzítések

Végtagsérülések Fej- és gerincsérülések

Rögzítési módok Koponyatörések és sérülések

Kép, szituáció, ábra

Gerincsérülés Mellkas-sérülés Kötözések és rögzítések Fedőkötés gyakorlat Nyomókötés Sapka-, parittyakötés Rögzítés háromszögletű kendővel

57

Kötözések, rögzítések, gerinchordágy, Stifneck gallér

Légútbiztosítás

Gerinchordágy, Kramersín, Stif-neck gallér használata A légző szervrendszer felépítése

Kép, videó, szituációelemzés

Légút biztosítási lehetőségek Légúti idegentest eltávolítása

Mérgezések

Gégemetszés, gégekanül használata Ételmérgezések

Ppt, szituáció, képek, videó

Gázmérgezések

Égési sérülések

Gyógyszer-, alkohol- és egyéb vegyszerek okozta mérgezések A kültakaró felépítése

Ppt, képek, szituáció

Égési sérülések típusai Égési sérülések ellátása Általános tűzvédelmi ismeretek

.

Komplex újraélesztés elmélete

Füstmérgezés Komplex újraélesztés fogalma

Hang, videó, EKGgörbe, kép

EKG-görbe elemzése Vérnyomásértékek elemzése Komplex újraélesztés gyakorlata Cukorbetegség, allergia

Légzéselemzés Komplex újraélesztés

Reanimáció

Cukorbetegek ellátása

Szituáció, kép, videó

Allergia biológiai alapjai Allergiás tünetek kezelése

58

.

Belgyógyászati esetek

Tüdőhangok és elváltozások

Szituáció, ppt, kép, ábra

Gyomor és bélpanaszok Nőgyógyászati esetek

Vakbélgyulladás Hüvelyi vérzés

Ábra, animáció, szituáció

Terhesség Szülés

.

Idegrendszeri kórfolyamatok

Méhen kívüli terhesség Epilepszia

Szituáció

Stroke

.

Hő ártalmak

Hisztéria Hideg okozta sérülések

Szituáció, kép, ppt

Hőkimerülés Áramütések

.

Tömegbalesetek

Hőguta Áramütés Villámlás Mentésszervezés tömegbalesetek esetén

Kép Szituáció, ábra, videó

Sérülések rangsorolása

.

Tömegbalesetek

Gyermekbalesetek

. . .

Kisgyermekek komplex újraélesztése Tömegrendezvények helyszínbiztosítása Atombalesetek

Sérülések ellátása Baleseti helyszín felszámolása Tipikus gyermekbalesetek

Szituáció, ábra, videó

Szituáció, ábra, kép

Különbségek a gyermek és a felnőtt ellátásban Kisgyermekek komplex újraélesztése Mozgóőrség

Reanimáció

Atombalesetek

Kép, ppt

Sugársérülések

59

Szituáció, ppt

Védekezés

.

Vízi mentés

Ellátás Vízimentés fogalma

Kép, ábra, ppt

Vízimentés jogi szabályozása Vízi mentés

Meteorológiai ismeretek Önmentés

Kép, ábra, szituáció

Társmentés Mentés Rádiózási ismeretek .

Barlangi balesetek Hazai mentőszervezetek Hazánk mentéstörténete Hazai mentőszervezetek Az OMSZ szervezeti felépítése

60

Ppt, ábra, kép