TARTALOMJEGYZÉK Bevezet I. Nevelési program II. Helyi tanterv Záradék

TARTALOMJEGYZÉK Bevezető

2

I.

Nevelési program

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok A közösségfejlesztés formái és feltételei A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való részvételi jogai gyakorlásának rendje A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái Tanulmányok alatti helyi vizsgák szabályai A felvétel és az átvétel helyi szabályai. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv

II.

Helyi tanterv

1. 2.

A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelező, kötelezően választandó vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Közép- és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola kötelezően vállalja tanulóinak felkészítését; annak a meghatározása, hogy a tanulók milyen helyi tantervi követelmények teljesítése mellett melyik választható érettségi vizsgatárgyból tehetnek érettségi vizsgát A középszintű érettségi vizsga témakörei A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái; a magatartás és szorgalom minősítésének elvei A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az egészségnevelési és környezeti nevelési elvek A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A tanulók jutalmazásának elvei Az alkalmazott pedagógiai módszerek Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez kapcsolódó program Függelék - A középszintű érettségi vizsga témakörei tantárgyanként

3. 4. 5. 6. 7.

8. 9.

10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21.

7

Záradék

7 14 16 25 29 33 48 55 58 63 64

67

68 69 70 84 86

89 89

90 106 115 115 117 118 119 120 122 125 128 131 135 151

1

BEVEZETŐ „Az jó hírért, névért s az szép tisztességért” /Balassi Bálint/ A gimnázium bemutatása Az iskola arculata •

A Balassák egykori birtokán, az Ipoly menti Balassagyarmaton több mint száz éve működik gimnázium. Alapítói a dualizmus korában elszántan küzdöttek azért, hogy a polgárváros és környékének fiataljai Losonc és Aszód helyett, itt, az akkori megyeszékhelyen járhassanak gimnáziumba. A „rég óhajtva várt eszme, legyen Balassagyarmaton gimnázium, megvalósult”, 1900 szeptemberében hatvannyolc kisdiák előtt megnyílt az állami főgimnázium. A költő és katona, Balassi Bálint nevét 1922-től viseli az intézmény. A Balassi a mai Nógrád megye első, nagy múltú és jó hírű gimnáziuma. Alapításától, 1900-tól a tanulni vágyó, a tudásért, műveltségért erőfeszítésekre is hajlandó gyermekek nevelését szolgálja. Az iskola múltja kötelez minket arra, hogy a nevelőtestületben rejlő értékekre alapozva megőrizzük a hagyományos értékrendet, a „Balassis-szellemet”, amely végzett tanítványaink által megalapozta hírünket. Ezt az értékrendet várják tőlünk azok, akik a Balassinak köszönhetik karrierjüket, boldogulásukat és régi tanítványaink gyermekei, unokái, akik ma tanítványaink. A társadalmi környezet ugyanakkor azt is igényli tőlünk, hogy olyan modern iskolát építsünk, amely megfelel a mai igényeknek, azaz kreatív, a világra nyitott, egyéni teljesítményre és csoportmunkára egyaránt képes, több területen is mobilizálható tudással rendelkező fiatalokat képezzünk. A két elvárás egyikét sem szeretnénk a másik elé helyezni, mert az előbbi háttérbe szorítása a Balassi szellemiségét csorbítaná, az utóbbi figyelmen kívül hagyása esetén pedig a végzett diákok lehetőségei szűkülnének. Napjainkban alapvető követelmény az is, hogy a fiatalok – bármely műveltségi területre vonatkozó felkészültségük mellett – egy vagy két idegen nyelvet is ismerjenek legalább középfokon. Az idegen nyelv az ismeretszerzés, a világban való tájékozódás és kapcsolatteremtés nélkülözhetetlen eszközévé vált. Ezért is tulajdonítunk kiemelt jelentőséget az idegen nyelvek tanításának az osztályok tagozatjellegétől függetlenül. 2

•

Legfontosabb célunknak ma is diákjaink értelmiségi pályára történő felkészítését tekintjük. Ennek érdekében vállaljuk a magas színvonalú általános műveltség közvetítését, a tehetségek felismerését és fejlesztését, a tudatos pályaorientációt.

•

A korszerű tudás mellett diákjainknak emberi mintát is kívánunk adni. Tesszük ezt azért, mert az erős intellektuális terhelés szükségessé teszi, hogy több figyelmet szenteljünk tanulóink lelki egészségére, érzelmi fejlődésük egyensúlyban tartására, önismeretük és önbecsülésük megerősítésére.

•

Az értékőrzést szolgálják hagyományaink: a gólyaavató, a szalagavató, a Balassi-nap, a ballagás, az iskolai énekkar, az iskolai galéria kiállításai, a tanulmányi, művészeti és sportversenyeken való részvétel, a katonatemető gondozása, a jótékonysági (karitatív) munka.

•

A hagyományos értékek őrzői és továbbvivői azok a kollégáink, akik diákként balassisok voltak, és az egyetem elvégzése óta folyamatosan tíz-húsz vagy még több éve az iskola pedagógusai. Az iskolához erősen kötődő tantestület nagy szaktudású, a korszerű ismeretek átadásának módszereit jól ismerő.

•

A szűkös anyagi lehetőségek ellenére törekszünk arra, hogy kulturált, rendezett, esztétikus iskolai környezetben igényességre neveljük diákjainkat.

•

Jól működő alapítványunk és sikeres pályázataink teszik lehetővé taneszközeink folyamatos fejlesztését, művészeti csoportjaink működését, diákjaink hazai és határon túli tanulmányútjait.

Az iskola tanulói közössége Az iskola tanulóinak meghatározó többsége felső- és középfokú végzettségű szülők gyermeke. A családok többsége értelmiségi értékrendű, életvitelű. Az utóbbi tíz évben növekszik a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, amely folyamat összefügg az Arany János Tehetséggondozó Program stratégiai céljával, a szociokulturális hátránnyal küzdő tanulók esélyt növelő programjával. Sokan járnak iskolánkba a környékbeli településekről, a tanulók hatvan százaléka nem balassagyarmati lakos, többségük bejáró tanuló. A Madách Imre Kollégium ad otthont az „aranyos” tanulóknak, akik az Arany János Tehetséggondozó Programban tanulnak. Tanulóink több mint egyharmadának szülője vagy idősebb testvére is a Balassiba járt.

3

A tanulók neveltségi szintje, a tanulók iskolával szembeni elvárásai Beiskolázott tanulóink neveltségi szintje – más iskolákéhoz hasonlóan, de azokénál kisebb mértékben – romló tendenciát mutat. Tapasztalataink szerint a hozzánk érkező diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve az évtizedek alatt megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a kíváncsiság, a szükséges mértékű akaraterő, a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. Éppen ezért úgy látjuk, hogy az iskolának, a nevelésnek napjainkban meghatározó szerepe van az értékrend és a szokások alakításában, a tanuláshoz való viszony javításában, az igényesség szintjének emelésében. Az iskolaválasztásban a nyolc évfolyamos gimnazisták esetében elsősorban a szülői ház, a szülők ambíciója a meghatározó. A gyermekeik jövőjéről felelősséggel gondoskodó szülők egy „színvonalas” középiskolába történő beiratkozással minél fiatalabb életkorban biztosítani kívánják gyermekeik jövőjét. A nyolcadik osztályos tanulók közül, azok jelentkeznek a Balassiba, akik a „szigorú és erős iskola” képét egyeztetni tudják jövőbeli terveikkel, és hajlandók erőfeszítést tenni azok megvalósításáért. A felsőoktatásba való bekerülés nehezebbé válásával a továbbtanulásért folyó munka feszítettsége nő, amit tapasztalataink szerint évente hatvan-hetven nyolcadikos vállal. Képzési kínálatunk •

Nyolc évfolyamos gimnázium emelt szintű matematika-fizika képzéssel – évfolyamonként egy osztály

•

Négy évfolyamos gimnázium emelt szintű idegennyelv-oktatással (angol, német) – évfolyamonként egy osztály emelt szintű matematika-természettudományos képzés – évfolyamonként egy osztály

•

Arany János Tehetséggondozó Program öt éves oktatás keretében, emelt szintű idegennyelv-oktatással, a szociokulturális hátrányok csökkentésével felkészülés a felsőfokú továbbtanulásra – évfolyamonként egy osztály.

4

Képzési rendszerünk Általában osztálykeretben, kivéve: •

idegen nyelv (minden évfolyamon csoportbontásban);

•

matematika (a nyolcadik évfolyamtól, illetve a gimnáziumi osztályokban csoportbontásban);

•

informatika (minden évfolyamon csoportbontásban);

•

technika (csoportbontásban);

•

rajz-vizuális kultúra (5-6. évfolyamon csoportbontásban);

•

testnevelés (huszonöt fő feletti osztálylétszám esetén csoportbontásban);

•

magyar nyelv és irodalom (szükség és lehetőség szerint csoportbontásban a 9/AJTP és 9. évfolyamon);

•

a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat – a résztvevők számától függően – osztályszintű vagy évfolyamszintű csoportokban.

A gimnáziumi képzés célja A nyolc évfolyamos gimnázium 5-8. évfolyamán, valamint a négy és öt évfolyamos gimnázium első két évfolyamán olyan biztos alapokat kívánunk adni a tanulóknak, amelyre bármilyen irányú későbbi tanulmányok épülhetnek. Az első két évfolyamot a mértéktartó, de szigorú igényesség jellemzi. Mindemellett cél, hogy a tanulási technikák tanításával, a szorgalom és az akaraterő növelésével, a kommunikációs készség fejlesztésével segítsük diákjainkat a reális önismeret kialakításában. Minden évfolyamon biztosítjuk, hogy a versenyezést kedvelők lehetőséget és felkészítést kapjanak. Az utolsó két évben (11-12. évfolyam) a diákok az érdeklődésüknek megfelelő tárgyakból az emelt szintű érettségi vizsgára kapnak felkészítést, valamint a választott pályán történő helytálláshoz szükséges készségeket, képességeket erősítjük. Kiemelkedő szerepet kap az iskolai munka során az önálló alkotómunka, a kreativitás, az információhordozók széleskörű alkalmazása. Valamennyi tanulótól elvárjuk, hogy a fenti célok megvalósítása érdekében, elfogadja értékrendünket és megtartsa a viselkedési normákat.

5

Jogszabályi háttér

A pedagógiai program elkészítésekor az alábbi jogszabályok alapján jártunk el: •

2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről

•

110/2012. (VI. 4.) Kormányrendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról 73/2013. (III. 8.) Kormányrendelet módosításával

•

229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról

•

20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 22/2013. (III. 22.) EMMI rendelet Egyes köznevelési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

•

32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról

•

51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásáról

•

16/2013. (II. 28.) EMMI rendelet A tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről

•

40/2002. (V. 24.) OM rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről

•

100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról

6

I. NEVELÉSI PROGRAM 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai A nevelésről azt valljuk, hogy az olyan célra irányuló, tervszerű tevékenység, amely nem nélkülözheti a pedagógus határozottan orientáló-irányító tevékenységét. 1.1. Nevelési alapelveinknek tekintjük azokat a lényeges és normatív irányelveket, amelyek az intézmény minden pedagógusának iránymutatóul szolgálnak a nevelés komplex folyamatában. A nevelés hatékonyságát a következő alapelvek segítik elő: • a tudatosság elve, azaz a nevelés biológiai, fiziológiai, pszichológiai és szociálpszichológiai törvényszerűségeit figyelembe vesszük; • a tervszerűség elve, azaz a többoldalú nevelő hatásokat összehangoljuk; • az aktivitás elve, azaz a nevelési folyamatot széles körű tevékenységrendszerbe ágyazottan értelmezzük; • a gyermeki személyiség figyelembe vétele, azaz tekintetbe vesszük az életkori sajátosságokat; • a nevelő vezető szerepe, azaz a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulók aktivitásának

kibontakoztatásában,

személyiségük

fejlesztésében

tevékenységük

meghatározónak

megszervezésében,

tekintjük

a

pedagógus

modellközvetítő, orientáló szerepét; • a nevelőhatások egységének elve, azaz meggyőződésünk, hogy a nevelés hatékonyságát a nevelőtestület tevékenységének összehangoltsága szolgálja. 1.2. A legfontosabb pedagógiai értékeknek a következőket tartjuk • a testi-lelki egészséget, • az autonómiát: önállóságot, önbecsülést, • a kezdeményezőképességet, • a kommunikációs és együttműködési képességet, • az átfogó valóságérzékelést, egyetemes és nemzeti látásmódot, • az érdeklődést, • a növekvő igényszintet, • a produktivitást, és kreativitást, • a felelősségtudatot, felelősségvállalást, 7

• az életfeladatokra való felkészülést. A fenti értékek megvalósításával az egyén személyiségfejlődését és a közösség szempontjait is szem előtt tartjuk. 1.3. Pedagógiai célok és feladatok, a megvalósításukhoz kiválasztott eszközök és eljárások Célok 1. Testi-lelki

Feladatok • Az egészséges életmód

Eszközök és eljárások • Tantárgyközi integráció

egészségre

szükségleteinek megerősítése.

keretében az ismeretek

nevelés

Ezen belül a:

bővítése.

→ rendszeres testmozgás, → egészséges életritmus

• Együttműködés az iskolaegészségügyi szolgálattal és civil szervezetekkel.

kialakítása, → higiéniai szabályok betartása. • A mozgás megszerettetése.

• Monoton , túlfárasztó, teljesítménycentrikus testnevelés helyett a színes, változatos és játékos formák alkalmazása. • Sportkör, csapatversenyek, túrák szervezése, a tánc és az úszás beépítése a helyi tantervbe.

• Korszerű mentálhigiénés programmal a tanulók önismeretének,

• Pszichológus szakember bevonása a pedagógiai munkába. • A pedagógusok pedagógiai,

önértékelésének és

pszichológiai és

megküzdési stratégiáinak a

mentálhigiénés továbbképzése.

fejlesztése.

• Mentálhigiénés konzultációk, esetmegbeszélő csoportok, fejlesztő interjúk alkalmazása. • Az iskolai relaxáció mint egészségvédő eljárás elsajátítása.

8

Célok 2. Erkölcsi nevelés,

Feladatok •

jellemformálás

Közösségfejlesztő, morális

Eszközök és eljárások • Változatos iskolai

magatartás- és tevékenység-

tevékenységformák kiépítése:

formák kialakítása:

→ diákönkormányzati

→ a szellemi, fizikai és

tevékenység

közéleti munka

→ sportkör

→ az értékóvó és

→ szakkörök

értékteremtő magatartás

→ művészeti körök a

→ a segítőkészség,

közösségen belüli

karitativitás

interperszonális

→ a fegyelmezettség

kapcsolatrendszer

értékeinek a megerősítése.

fejlesztésével •

Az etika tantárgy mellett az erkölcstan (5-8. évfolyam) beépítése a helyi tantervbe.

•

Az erkölcsi szokások,

•

A szokásformálás eszközei:

példaképek, eszményképek

→ a kérés-követelés,

és erkölcsi meggyőződések

→ a gyakoroltatás,

rendszerének a kialakítása.

→ a segítségadás, → az ösztönzés, → az ellenőrzés, → a komplex értékelés. •

Az eszményképek kialakításának eszközei: → modellértékű személyek bemutatása, → műalkotások bemutatása, → a pedagógusok személyes példaadása

•

Az erkölcsi meggyőződések kialakításának eszközei: → előadás, → magyarázat, → beszélgetés, → vita.

9

Célok 3. Nemzeti öntudatra, hazafiasságra nevelés

Feladatok

Eszközök és eljárások

• • A nemzeti és népi kultúra értékeinek, hagyományainak, • a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, művészek, írók, költők,

•

sportolók munkásságának megismertetése által a

•

Iskolai ünnepségek szervezése. Múzeum- és színházlátogatások szervezése. Tájházak, palóc népi hagyományok megismertetése. Vetélkedők, tudományos diáknap szervezése.

közösséghez tartozás, a hazaszeretet érzésének fejlesztése. • Az otthon, a lakóhely, a

• szülőföld, a haza, más népek, népcsoportok megismerésével • a megbecsülés érzésének fejlesztése. • A határon túli magyar • közösségek kultúrájának megismerése.

4. Állampolgárságra, • Kreatív, önálló kritikai

•

Tanulmányi kirándulások, túrák szervezése. A Nemzeti Összetartozás Napjának a megünneplése A Határtalanul című pályázati formában való részvétel. Ismeretszerzés az

demokráciára

gondolkodásra nevelés,

állampolgári jogokról,

nevelés

az elemzőképesség és a

kötelezettségekről történelem-

vitakultúra fejlesztése.

, etika- és irodalomórákon.

• A főbb állampolgári jogok

•

A városi civil szervezetek

és kötelezettségek

munkájának megismerése.

megismertetése a tanulókkal. •

Disputakör szervezése.

• A helyesen cselekvő

•

A diákönkormányzati munka

állampolgári magatartás

tevékenységi körének

kialakítása, amelyet a

szélesítése.

törvénytisztelet, az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság és az emberi jogok tisztelete, az erőszakmentesség, a méltányosság jellemez.

10

Célok 5. Az

Feladatok Pályaorientáció:

életfeladatokra • Segíteni a tanulók

Eszközök és eljárások • A tanulók önismeretének, reális önértékelésének fejlesztése.

való

pályaválasztási érettségének

felkészülés

kialakulását, hogy képesek

képességeinek, lehetőségeinek

legyenek megfelelni a

összevetése a választandó pálya

választott pálya

követelményeivel.

követelményeinek, elvárásainak, valamint tudatában legyenek

• A tanulók egyéni

• Döntés, elhatározás, egyéni pályatervek elősegítése. • Célok kitűzése, jövőkép

pályaválasztási döntésük

megfogalmazása, a tanulás és

felelősségének.

karriercél összefüggésének

• Átfogó képet nyújtani a felsőfokú oktatás rendszeréről, a továbbtanulás feltételrendszeréről. A

felismerése. • Pályaorientációs tesztek, kérdőívek használata. • Együttműködés a Munkaügyi

munkaerőpiac szempontjából

Központtal, Nevelési

hasznos és elvárt szakmák

Tanácsadóval.

bemutatása.

• Munkahely- és üzemlátogatások

Információnyújtás az egyes

szervezése.

pályákról, foglalkozásokról és • Öregdiákok és szülők bevonása az ezekhez kapcsolódó a tematikus beszélgetésekbe. kompetenciákról. • Előadások szervezése a felsőfokú oktatási intézmények bevonásával. • Önéletrajz, motivációs levél készítése, az önbemutatás képességének fejlesztése: a szóbeli és írásbeli kommunikáció, a retorika képességének fejlesztése.

11

A családi életre nevelés • Harmonikus családi minták

• A család témájának bemutatása

közvetítése, a családi

a művészetekben, az

közösségek megbecsülése.

irodalomban.

• A különböző generációk tiszteletére nevelés, a

• Konzultáció egyházi és családsegítő szervezetekkel.

gondoskodás, a törődés, az

• Családi napok tartása.

együttműködés szerepének

• Osztályfőnöki és biológiaórák

bemutatása a családban. • A barátság, a párkapcsolat, a

keretében a párkapcsolat, a nemi szerepek, a szexuális

házasság szerepének

felelősség, a családtervezés

bemutatása az ember

kérdéseinek megbeszélése.

életében. Gazdasági és pénzügyi nevelés • A pénzügyi rendszer alapismereteire vonatkozó

• Konzultáció pénzügyi szakemberekkel.

pénzügyi szabályok, a banki

• Pénzügyi ismeretek tanítását

tranzakciókkal kapcsolatos

segítő tananyagok (DVD,

ismeretek és a

társasjátékok) integrálása a

fogyasztóvédelmi jogok

helyi tantervbe.

tanítása.

• A felelős egyéni pénzügyi

• Az erőforrások kapcsolatának, az egyéni és közösségi érdekek összefüggésének, egymásrautaltságának felismerésére nevelés. • Az egyéni felelősség felismertetése az értékteremtő munka, a javakkal való ésszerű gazdálkodás, a pénz világa és a fogyasztás területén.

12

döntések megismertetése külső előadók segítségével.

Médiatudatosságra nevelés • Az új és a hagyományos

• Irodalom, informatika, etika,

médiumok nyelvének

osztályfőnöki órák, szakkörök

megismerésére, megértésére

anyagába bekerülő

nevelés.

ismeretanyag.

• Kritikai érzék kialakítása a médiatartalmakkal, a jogi

• Disputakör szervezése. • Hírlapot a diákoknak országos

következmények

(HÍD) programban való

megismertetése.

részvétel.

• Számítógépes játékok,

• Információgyűjtés a

közösségi oldalak

világhálón, kiselőadások

veszélyeinek feltárása.

szervezése.

• Környezettudatosságra, fenntarthatóságra nevelés. • A környezettel kapcsolatos

• Gazdasági fenntarthatóság: a

állampolgári kötelességek és

mindennapi

jogok gyakorlásának

energiatakarékosság, pénzbeli

bemutatása.

takarékosság eszközeivel.

• A közvetlen és tágabb

• Környezeti fenntarthatóság:

környezet értékeinek,

együttműködés a Zöld Híd

sokszínűségének

Régi Kft-vel.

megőrzésére, gyarapítására

• Szelektív hulladékgyűjtés.

törekvés.

• Szociális fenntarthatóság:

• Környezetkímélő, értékvédő,

egyéni felelősségvállalás.

a fenntarthatóság mellett

Saját életvitel – lokális

elkötelezett magatartás

cselekvés és a globális

kialakítása.

problémák viszonyának feltárása szakemberek segítségével.

13

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 2.1. A nevelés célja, hogy az egyént felkészítse magasrendű társadalmi funkciók ellátására, megfelelő minőségű aktivitásra. A konstruktív életvezetés kialakítását tartjuk legfontosabb feladatunknak.

•

A konstruktív életvezetés olyan életvitel, amely szociálisan értékes és egyénileg is eredményes, azaz közösségfejlesztő, de az egyén fejlődését is elősegíti. Az egyén életvezetésének sikerét leginkább előmozdító magatartás- és

•

tevékenységformák: -

az ismeretszerző, intellektuális tevékenység;

-

az önmagunkra és a környezetünkre irányuló esztétikai tevékenység;

-

az egészséges életmód magatartásformái.

2.2. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: Az „én”

A társas

A társadalmi

A biológiai lét

harmóniájára

értékei

vonatkozó

vonatkozó

vonatkozó

értékek

értékek

értékek

• az egészség értéke

kapcsolatokra eredményességre

• önismeret

• tisztelet

• önbizalom

• szolidaritás

• az élet tisztelete • önművelés

• szeretet

• folyamatos tanulás • problémaérzékenység

• tolerancia

• kreativitás • szellemi igényesség

2.3. A

személyiségfejlesztés

területén

az

alábbi

területeken

fejlesztőmunkát: • önismeret erősítése, az önelfogadás képességének kialakítása; • megküzdési stratégiák kialakítása; • kudarctűrő képesség fejlesztése; 14

A humanizált társadalom- és világkép értékei • hazaszeretet • az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása • a hazai és egyetemes kultúra értékeinek tisztelete

végzünk

tudatos

• kapcsolatteremtési képesség fejlesztése; • akaraterő fokozása; • az igényes környezet kialakítására és fenntartására való törekvés erősítése; • az egészséges életmód iránti igény felkeltése; • az öltözködési szokások, az ízlés alakítása. A tudatos fejlesztőmunka színtere a tanóra és minden szervezett iskolai és iskolán kívüli esemény, rendezvény, program, ahol lehetőség van a fiataloknak egymással és a pedagógusokkal közös tevékenységre. A szülők körében egyrészt tájékoztatás útján (értekezletek, kiadványok, iskolabemutatók), másrészt a saját gyermekeik fejlődéséről szóló beszélgetések során tudjuk elveinket, az általunk elsőbbséget élvező értékeket közvetíteni.

2.4. Feladatunknak tekintjük

a testi nevelést F

• az egészséges

az értelmi/

az

intellektuális

érzelmi/affektív

nevelést

nevelést

• a pozitív tanulási

az esztétikai nevelést (személyes, környezeti)

• az empátia, és a • a tanuló önmagára

E

életritmus

motívumok

hatékony

irányuló esztétikai

L

kialakítása

kialakítása

önérvényesítés

tevékenységének a

fejlesztése

megerősítése: megjelenés,

A

• egészség-

• tanulási módszerek

D

megőrző

megismertetése

A

programok

T

szervezése

O K

• a napi rendszeres

• a kommunikáció

öltözködés • a környezetre irányuló esztétikai tevékenység

fejlesztése • az olvasás-szeretet

megerősítése: osztálytermek

fejlesztése

testmozgás

rendezettsége, iskolai

biztosítása

galéria, képtár működtetése

15

3. Teljeskörű egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok Ahhoz, hogy a felnövekvő nemzedék méltó módon tudjon élni, nem csupán a tudás befogadására képes fiatalokat kell nevelnünk, hanem el kell látnunk őket az egészséges életvitelhez szükséges ismeretekkel, és ki kell alakítanunk bennük az ehhez szükséges készségeket, jártasságokat. 3.1. Céljaink: → a tanulók képesek legyenek személyiségük fejlesztésére, önbecsülésük emelésére, szorongásaik csökkentésére, pozitív énkép kialakítására, értékes emberi kapcsolatok létrehozására; → fiataljaink testileg és lelkileg egyaránt egészségesek legyenek; → igényeljék a rendszeres testmozgást, a megfelelő testkultúra kialakítását; → a káros szenvedélyektől mentes életre törekedjenek (dohányzás, alkohol fogyasztás, drogokkal való visszaélés visszaszorítása és minél alacsonyabb szinten tartása a diákoknál); → igényeljék a tiszta, rendezett környezetet, a testi, személyes higiénét. 3.2. Az egészségfejlesztéssel összefüggő feladatok és megvalósításuk szervezeti keretei Az egészségnevelési program egy részét az osztályfőnöki tantervekbe illesztettük be, továbbá a biológia és testnevelésórák tantervébe. 3.3. A mindennapos testmozgás megvalósítását szolgáló programok → Az ötödik és kilencedik évfolyamtól felmenő rendszerben biztosítjuk a mindennapos testnevelést; → minden

délután

biztosított,

hogy

az

egyes

évfolyamok

sportköri

foglalkozásokon vehessenek részt; → iskolai testmozgási lehetőségekhez soroljuk a táncot (és az úszást).

A sportköri foglalkozásokon diákjaink: → futballozhatnak,

kézilabdázhatnak,

kosárlabdázhatnak,

röplabdázhatnak,

atletizálhatnak, tájékozódási futásban vehetnek részt, úszhatnak, síelhetnek, aerobic tornára járhatnak, izomerősítő gyakorlatokon vehetnek részt.

16

A mindennapos testmozgás helyszínei: → a tornacsarnok, a kondicionáló terem, a szabadtéri sportpályák, a nagykürtösi (Szlovákia) uszoda, a kokavai (Szlovákia) síterep.

Annak

érdekében,

hogy

az

egészségfejlesztő

testmozgás

hatékonyan

megvalósuljon az alábbi egészségügyi és pedagógiai szempontokat érvényesítjük: → minden testnevelési órán és minden egyéb testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légzőrendszer megfelelő terhelése; → minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légzőtorna (110/2012.) Kormányrendelet a testnevelési alapelvekről és célokról); → a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzetére és az izomerősítések testhelyzeteire; → minden testmozgási alkalom, így a testnevelés óra is örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is; → a testmozgás-program életmód-sportokat, életminőség-sportokat is megtanít, olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében; → a testmozgás-program játékokat és táncot is tartalmaz.

3.4. A testnevelők feladata ezen a területen: → a gyermeki szervezet sokoldalú, arányos fejlesztése, → a mozgás és játékigény természetes gyakorlatokkal és játékokkal történő kielégítése, → a testedzés igényének kialakítása, → a vázizomzat erősítése, → a helyes testtartás kialakítása, → a mindennapos testmozgás lehetőségének biztosítása, 17

→ a mozgásszervi problémákkal rendelkező tanulók számára testedzési lehetőség biztosítása, → évi rendszerességgel az állóképesség mérése (2000 m síkfutással történik). Azok a tanulók, akik valamilyen ok miatt ideiglenesen, vagy tartósan nem tudnak részt venni a normál testnevelés órákon, illetve mozgásszervi elváltozások miatt szükségessé válik számukra, képzett szakember vezetésével gyógytestnevelés órák keretein belül kapják meg az egészséges élethez nélkülözhetetlen mozgást, illetve a mozgásszervi problémáikat korrigáló testedzési lehetőséget. Az egészségnevelésnek szerves részét kell képeznie a káros szenvedélyek elleni küzdelemnek is. Sajnos egyre fiatalabb korra tevődik át e problémák megjelenése. Ezen a területen elsősorban a felvilágosító munkára, a drogprevenciós tevékenységre fordítunk figyelmet. A prevenciós munka során a fenti problémát komplex módon kezeljük és az egészségfejlesztés kérdéskörébe helyezzük. Nem tartjuk elegendőnek csupán a drogok káros hatásaira felhívni a figyelmet, hanem szakember segítségével feltárjuk azokat a lelki okokat is, amelyek arra kényszerítik a fiatalokat, hogy problémáikra ilyen álmegoldást találjanak.

3.5. Együttműködés az egészségügyi szervezetekkel, szakemberekkel Az egészségmegőrzés érdekében a következő tanórán kívüli tevékenységekbe vonjuk be diákjainkat: → a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezetével kapcsolatot tartunk (élelmiszergyűjtés, ruhagyűjtés); Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár → diákjaink évről évre részt vesznek az AIDS világnapja alkalmából szervezett ismeretterjesztő előadásokon illetve vetélkedőkön; (felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár) Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár → a diákok kortársaiknak ismeretterjesztő előadást tartanak, ily módon nemcsak saját, hanem társaik egészségkultúráját is bővítik; Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár

18

→ az évente megrendezésre kerülő iskolanapon, osztályfőnöki órán, biológia órán rendszeresen

szervezünk

diákköri

foglalkozásokat

a

drogprevenció

témakörében; Felelősök: az ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök → véradás → 18. életévet betöltött tanulóknál; Felelős a: Vöröskeresztes összekötő tanár → Mozdulj Gyarmat → minden ősszel szeptember végén

(vérnyomásmérés,

egészségügyi felvilágosítás). Felelősök: a testnevelés szakos tanárok A megfelelő testi és lelki egészség biztosításának szerves részét képezi az iskolaorvossal, az iskolai fogorvossal és az iskolavédőnővel kialakított szoros együttműködés. Ennek keretén belül – az egyes korosztályoknál orvosi szempontból

megfelelő

időben

–

több

irányú

egészségvédelmi

és

egészségnevelési munka folyik. Az iskola csoportosan (osztálykeretben) szervezett formában biztosítja, hogy az egészségügyben ezen a téren dolgozó szakemberek feladatukat az előírásoknak és elvárásoknak megfelelő színvonalon tudják ellátni. Négy területen történik rendszeres egyeztetés az iskola és az iskola egészségügyi szolgálat között azért, hogy minél hatékonyabban tudjon működni, illetve együttműködni az iskola egészségügy az oktatási intézménnyel: → tájékoztatás az iskolában folyó egészségügyi munkáról (védőnő); → védőoltások szervezett és mindenkire kiterjedő adása (védőnő, iskolaorvos); → szűrővizsgálatok elvégzése (fogászati, belgyógyászati) (védőnő, iskolaorvos); → felvilágosító tevékenység (védőnő). Fentiek mellett: → heti egy órában védőnői fogadóóra van a gimnáziumban, amikor aktuális problémáikkal fordulhatnak a gyerekek a védőnőhöz; → ifjúságvédelmi felelős segíti a kedvezőtlen szociális háttérrel rendelkező tanulókat;

19

→ pszichológus segítségét vehetik igénybe az Arany János Tehetséggondozó Program tanulói is. 3.6. Együttműködés a rendőrséggel A drogprevenció területén jó kapcsolatot alakítottunk ki a rendőrséggel, így szakembereik legfrissebb ismereteik és demonstrációs eszközeik segítségével széleskörű tájékoztatásban részesítik diákjainkat nemcsak az iskolanapon, hanem osztályfőnöki órák keretében is. Felelősök: az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök A tájékoztatások témái: bántalmazás, iskolai erőszak megelőzése, közlekedési ismeretek. 3.7. Sikerkritériumok Sikeresen tekintjük az egészségnevelési programunkat, ha: → diákjainknál nem alakul ki olyan rendellenesség, amely a nem megfelelő életmódra vezethető vissza; → az osztályfőnökök az egészséges táplálkozás terén javulást tapasztalnak (reggelizés, tízórai, gyümölcs fogyasztás); → az iskolai büfében a tejtermékek és gyümölcsfélék forgalmának aránya növekszik; → a testnevelés órákon az év végi teljesítmények az év eleji felmérésekhez képest javulnak; → a tanulóknál nem alakul ki olyan testi rendellenesség, amely helytelen, mozgásszegény életmódra vezethető vissza; → a már mozgásszervi problémákkal rendelkező tanulóink állapota javul; → többségük (50 %) rendszeresen jár sportolni; → az elsősegélynyújtási ismereteket megfelelően tudják alkalmazni; → a tanulók konfliktuskezelési képessége fejlődik; → jobban odafigyelnek a testi higiénére; → közlekedési szabályokat jobban betartják.

20

3.8. Az iskola környezeti nevelési programja Ezen a területen célunknak tekintjük a környezet megvédésére, és a környezettel való harmonikus együttélésre nevelést: a környezeti kultúra alapvető szokásainak és viselkedésformáinak egész életre kiható kialakítását. A fenti célok csak úgy valósíthatók meg, ha hatékony tanulási, tanítási stratégiákat alakítunk ki. Ennek érdekében a természettudományos tantárgyak összhangjának megteremtése kiemelt feladatunk. Tanórákon, kirándulásokon, az erdei iskolában megismertetjük a tanulókkal a természetet, megtanítjuk őket arra, hogy a természetben tapasztalt jelenségek okait keressék, kutassák a köztük rejlő összefüggéseket. Így válhatnak a gyerekek majd tudatos környezetvédővé, a természetet féltő, óvó felnőttekké. A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni. Ezért szükséges a tantárgyközi integráció. Minden lehetőséget megragadunk, hogy diákjainkban megfelelő képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. A

környezeti

nevelés

alapelvének

tekintjük

az

alábbi

fogalmak

pontos

megvilágosítását: → alapvető emberi szükségletek, → emberi jogok, demokrácia, → elővigyázatosság, → biológiai és társadalmi sokféleség, → a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések, → a helyi globális szintek kapcsolatai, összefüggései.

• Célok Diákjainkban ki kell alakítani: → a környezettudatos magatartást és életvitelt, → a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartást, és annak igényét, → a természeti és építészeti környezet szeretetét és védelmét, a sokféleség őrzését, 21

→ tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését az egészséges életmód igényét és elsajátíttatni az ehhez vezető technikákat, módszereket, → hozzájárulni a Föld egészséges (természetes ökológiai) folyamatainak visszaállításához, kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést, → segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését, → érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, → alternatív, problémamegoldó gondolkodás, → ökológiai szemlélet, gondolkodásmód, → problémaérzékenység, integrált megközelítés, → együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód, → vitakészség, kritikus véleményalkotás, → állampolgári részvétel és cselekvés, → értékelés és mérlegelés készsége, → a szakórákon adódó lehetőségek megragadása a környezeti nevelésre, → a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon.

• Feladatok → az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése földrajz, természetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon; → a tárgyi környezet ápolása (növények, dekoráció); → tanulóink rendszeretetének, jó ízlésének, esztétikai érzékének formálása (tantárgytól függetlenül); → rendszerszemléletre nevelés osztályfőnöki és természettudományos órákon; → érzelmi és értelmi környezeti nevelés földrajz, természetismeret, biológia órákon; → a környezettudatos magatartás és életvitel segítése földrajz, természetismeret, biológia órákon;

22

→ az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése történelem, társadalomismeret, etika órákon; → az egészség és a környezet összefüggései földrajz, természetismeret, biológia, osztályfőnöki órákon; → helyzetfelismerés, ok-okozati összefüggések meglátása; → problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség kialakítása; → globális összefüggések megértése tantárgytól függetlenül; → fogyasztás helyébe életminőség osztályfőnöki, etika, testnevelés, biológia órákon; → létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák.

A pedagógusok és a tanulók kiemelt feladatai: → az iskola tanárainak feladata, hogy környezettudatos magatartásuk, munkájuk példaértékű legyen a tanulók számára; → az iskola diákjainak feladata, hogy vigyázzanak környezetükre betartva a kulturált magatartás normáit; → a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el; → a diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskola létrehozásában és megőrzésében; → a szülők erősítsék meg gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit iskolánk is közvetíteni kíván; → az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei környezeti nevelési programunknak; → az iskolai adminisztráció területén feladatunk, hogy csökkentsük a felesleges papírfelhasználást; → példamutató, ha a tanulók látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetkímélő, az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használunk.

23

• A környezeti nevelés megvalósulása A tanórákon: → hozzárendeljük

az

adott

témához

a

megfelelő

környezetvédelmi

vonatkozásokat (természetismeret, biológia, kémia, földrajz, etika); → az óra jellege határozza meg, hogy melyik problémát hogyan dolgozzuk fel; → kiemelt helyet kapnak a hétköznapi élettel kapcsolatos problémák; → a szemléltetés hagyományos, audiovizuális és informatikai lehetőségeit is felhasználjuk; → az egyszerű víz-, talaj és levegővizsgálati módszereket megismertetjük; → a következtetések megfogalmazását, hatásértékelést végzünk. Tanórán kívüli programok → évente egy alkalommal iskolai túrát szervezünk; → fakultációs óra keretében a tanulók lakóhelyük közelében található természetvédelmi területek növény- és állatvilágával ismerkednek; → a Nógrádmarcali Zöld Híd Hulladékfeldolgozóba minden ötödik és tizedik évfolyamos

tanulót elviszünk,

és

megismertetjük

velük

a

szelektív

hulladékgyűjtés előnyeit; → a szűkebb környezet megismerése mellett diákjaink az éves tanulmányi kirándulások alkalmával az ország lakóhelyüktől távolabb eső területein is látogatást

tesznek

nemzeti

parkokban,

tájvédelmi

körzetekben,

arborétumokban, múzeumokban; → diákjaink részt vehetnek az erdei iskola programban, ahol növény- és állatfelismerési gyakorlatokat is végeznek; → az évente megrendezésre kerülő iskolanapon a környezetvédelemhez kapcsolódó előadást tartanak és hallgatnak diákjaink; → Nyírjesi Füvészkertet minden hatodik és kilencedik évfolyamos diákkal megismertetjük. A kommunikáció formái: → kiselőadások tartása,

24

→ házi dolgozat készítése, → iskolarádió felhasználása híradásra, → témacentrikus faliújság készítése. Iskolán kívüli együttműködés A tanórai és a tanórán kívüli környezeti programot színesebbé és tartalmasabbá teheti különböző intézmények meglátogatása (múzeumok, az állatkertek és a nemzeti parkok, erdei iskola (Bernecebarátiban), Palóc Múzeum, Mátra Múzeum, Ipolytarnóc, dejtári természetvédelmi terület, ipolyszögi égerláp, Vácrátót, Ipoly Erdő Zrt.).

• Sikerkritériumok Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg, ha → javul az iskola tisztasága, csökken az elszállított szemét mennyisége, kevesebb csomagolási hulladék a szemetesekben; → javul a szűkebb környezet, az osztálytermek tisztasága; → nem történik rongálás az épület helyiségeiben; → nem lesznek nyitva felejtett vagy csöpögő csapok, égve felejtett villanyok; → az esztétikus rendezett környezetet sikerül megőrizni. 4. A közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos feladatok 4.1. A közösségfejlesztéssel kapcsolatban feladatunknak tekintjük: •

a közösségi együttélés szabályainak a megerősítését: a kölcsönös tisztelet, a tolerancia, az önfegyelem, az emberi méltóság tisztelete, a segítségnyújtás szokásrendszerének formálását;

•

a toleráns együttműködésre nevelést;

•

a véleményalkotó és véleménynyilvánító képesség fejlesztését;

•

az önkontroll és önértékelés fejlesztését;

•

a harmonikus emberi kapcsolatok kiépítésének és megőrzésének megismertetését;

•

a személyes példaadás fontosságának a megerősítését;

•

a különböző emberi kapcsolatokban érvényes normák bemutatását.

25

4.2. A közösségfejlesztés formái és feltételi

A közösségfejlesztés színterei Tanórai:

Tanórán kívüli kötött:

Eszközök, eljárások

A közösség mint együttműködő csoport létrehozásának feltételei

csoport- és projektmunka

Tananyaghoz kapcsolódóan osztályon belül kisebb csoportok alakulnak szaktanár segítségével.

szituációs gyakorlatok osztályfőnöki órák keretében

Feladathoz kapcsolódóan kisebb csoportok alakulnak ki önkéntesség, ill. az osztályfőnök kiválogatása alapján.

tehetséggondozó diákkörök, szakkörök

Létrehozását kezdeményezheti diákcsoport vagy tanár a házirend alapján. A diákköröknek, szakköröknek pedagógus végzettségű segítővel/vezetővel kell rendelkeznie. A diákkörök, szakkörök az iskolavezetés által jóváhagyott éves program szerint működnek.

felzárkóztató foglalkozások

Szaktanár hozza létre a szülők beleegyezésével a gyengébben teljesítő tanulók számára

iskolai- és évfolyam szintű ünnepélyek, megemlékezések

A munkatervben meghatározott módon történik a tanulók részvétele.

versenyek

Jelentkezés önkéntesség, ill. szaktanári ajánlás alapján

Tanórán kívüli kötetlen: diákönkormányzat

A tanulók érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat munkáját patronáló tanár segíti.

színházlátogatás

Iskolai- vagy osztály szinten jöhet létre szülők támogatásával.

tanulmányi kirándulás

Osztályfőnöki koordinálással, szülői támogatással szerveződik.

farsangi bál

Az éves munkatervben meghatározott időpontban szervezzük.

nyári és téli táborok

Igény és lehetőség (anyagi források) szerint szerveződik.

26

4.3. Az iskola szereplőinek együttműködésével kapcsolatos intézményi feladatok •

Az iskola szereplői közötti együttműködés és kapcsolattartás szervezeti rendjét az intézmény szervezeti és működési szabályzata (SZMSZ) a 9. és 24. fejezetben szabályozza. A nevelési programunk jelen fejezetében kizárólag azokat a pedagógiai jellegű feladatokat szabályozzuk, amelyek a hatékony közösségfejlesztő tevékenységhez kapcsolódnak.

•

A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő-oktató munka egyrészt a pedagógusok és a tanulók közvetlen, személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett módon, a tanulói közösség hatásán keresztül érvényesül, melyhez elengedhetetlen a szülői közösség aktív részvétele is.

•

A tanulók, annak érdekében, hogy -

megismerhessék és gyakorolhassák a demokrácia elemeit,

-

érvényesíthessék

jogaikat,

és

kötelességeik

teljesítéséhez

segítséget

kaphassanak, -

gyakorolják a közösség szolgálatát, az alkalmazkodást az eltérő nézetekhez,

-

a tanuló egyéni problémáival keresse meg tanárát

az intézmény feladata: ○ az

osztályközösségek,

a

diákképviselői

fórumok,

a

diákközgyűlés

működésének pedagógiai tartalmú tevékenységét elősegíteni és koordinálni; ○ az osztályfőnöki órák tartalmi kereteit adó tematikus célok meghatározása; ○ az éves munkatervben ütemezettek szerint a közösségfejlesztés tanórai és tanórán kívüli programjainak meghatározása. •

A pedagógusok, annak érdekében, hogy -

képesek legyenek kollégáikkal, a szülőkkel, de főleg a tanulókkal a mindennapos kapcsolattartásra, vegyék észre gondjaikat, hallgassák meg véleményüket, javaslataikat,

-

rendelkezzenek alkalmazható kommunikációs-, döntési-, szervezési- és elemzőkészséggel

az intézmény feladata: ○ kialakítani a kapcsolattartás kommunikációs csatornáit, és azok hatékony működtetésének feltételeiről gondoskodni;

27

○ a

nevelési-szakmai

együttműködés

lehetőségeit

megteremteni

az

iskolavezetés bevonásával és aktív részvételével; ○ a

diákképviselet

és

az

osztályközösségek

pedagógusokkal

való

konzultációjának tereit megteremteni; ○ a pedagógusok és a tanulók, valamint a szülők között a nevelési tartalmak alakítása vonatkozásában a folyamatos érintkezés lehetőségeit megteremteni (szülői fórumok, egyeztető fórumok, szülők akadémiája programsorozat); ○ a hatékony kapcsolattartás, továbbá a közösségformálás- és fejlesztés céljait szolgáló pedagógusképzési formákat az anyagi lehetőségeknek megfelelően kezelni a továbbképzési és beiskolázási tervek kialakításánál.

•

A szülők, annak érdekében, hogy -

mindenkor bizalommal fordulhassanak véleményeikkel, javaslataikkal vagy problémáikkal a pedagógusokhoz,

-

támogatást kapjanak az iskolától problémáik megoldásához,

-

együttműködhessenek a pedagógusokkal gyermekük nevelésében

az intézmény feladata: ○ a partnerközpontú hálózat kiépítése és működtetése a szülőkkel; ○ megteremteni annak a lehetőségét, hogy az iskola pedagógusai a tanulókkal kapcsolatos kérdések megbeszélésének folyamatába minél szélesebb körben vonják be a szülőket; ○ igazgatói tájékoztatás a szülői összejövetelek alkalmával; ○ a szülők bevonása az intézmény különféle programjaiba.

28

5. A pedagógusok helyi, intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok kötelességeit a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 62.§-a fogalmazza meg. Az intézmény szervezeti és működési szabályzata tartalmazza a pedagógusok feladatait a különböző munkakörökben, beosztásokban. Jelen dokumentumban egy átfogóbb leírását adjuk a pedagógusok helyi feladatainak. 5.1. A tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladatok/perszonalizációs feladatok •

a tanulók élettörténetének az ismerete (családi, szociális helyzet, iskolai előmenetel);

•

az egyén fejlődési szükségleteihez igazodó empatikus bánásmód alkalmazása;

•

a fejlődéssel és a fejlesztéssel együtt járó probléma-, konfliktus- és frusztrációs helyzetek felismerése, szakszerű leírása és kezelése;

•

a tanulási nehézségek egyénre szabott tipizációja, diagnosztikája;

•

a tehetséges tanulók felismerése és fejlesztése, a személyes, egyedi fejlődési lehetőségek felkínálása;

•

normatanítás, meggyőződésformálás;

•

példa- és eszményképállítás, modellközvetítő hatásegyüttes gyakorlása;

•

segítségadás a rossz szokások, hamis előfeltevések (előítéletek) leküzdéséhez, a megerősítő-leépítő hatásegyüttes gyakorlása;

•

a pályaválasztási felkészültség elősegítése.

5.2. A tanulócsoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése/szocializációs tevékenységek •

a csoport pszichológiai jellemzőinek (normák, szerepek, kohézió, struktúra) ismerete;

•

a csoport fejlődésnek és működésének tudatos tervezése;

•

az osztályok életvitelének megtervezése és szervezése;

•

a közösségi együttműködés magatartási szabályainak elsajátíttatása és betartása;

•

tudatos

értékközvetítő

tevékenység,

különösen

a

közösségi

értékekre

vonatkozóan: együttműködés, altruizmus, nyitottság, társadalmi érzékenység; •

az iskolán kívüli közművelődés (múzeum, mozi, színház) tervezése, szervezése;

•

a

tanulók

életkoruknak

megfelelő

29

bevonása

az

iskolai

folyamatokba:

diákönkormányzati munka, iskolarádió, iskolaújság. 5.3. A szaktudományi, szaktárgyi és tantervi tudás •

a

szaktárgyához

kapcsolódó

tartalmi

szabályozók

(nemzeti alaptanterv,

kerettanterv, helyi tanterv) struktúrájának alapos ismerete; •

a szaktárgyához kapcsolódó elméleti és gyakorlati tudásának önálló alkalmazása;

•

a szaktárgyi ismeretek tanítási helyzetnek megfelelően tervezése és pontos megvalósítása;

•

a tanórai anyag strukturált, jól követhető, érthető elrendezése, bemutatása és elhelyezése a tantárgy, illetve más tantárgyak kapcsolódó ismeretrendszerében;

•

a tanítási helyzetben a motiválási és pedagógiai lehetőségek kiaknázása;

•

a különböző tanulásszervezési módok, módszerek, tanulási stratégiák az oktatási gyakorlatba történő változatos és a tanulók egyéni szükségleteit figyelembe vevő beépítése;

•

reális, fejlesztési célú és változatos értékelési formák alkalmazása.

5.4. A pedagógiai folyamat tervezése •

tervezési folyamatában (haladási terv, óraterv, nevelési terv) a célok, a tartalom, a tanulók

előzetes

tudásának,

a

motiváltságnak,

az

oktatási

környezet

lehetőségeinek a komplex figyelembevétele; •

a fejlesztő, attitűdformáló célok, a kompetencia alapú fejlesztésre való törekvés jellemezze a terveket különösen az 5-8. évfolyamokon;

•

az egyéni sajátosságok figyelembevételével egyéni fejlesztési tervek készítése a kiemelt figyelmet igénylő tanulóknál;

•

a tervek utólagos felülvizsgálata, elemzése, önálló reflektálás a tervezési munkára;

•

a hatékony tervezés érdekében folyamatos együttműködés a tanár kollégákkal és a tanulókkal.

5.5. A tanulás támogatása •

a különböző nevelési és tanulási nehézségek felismerése;

•

a tanulók bevonása a tanulási folyamatuk tervezésébe, irányításába, értékelésébe;

•

a hatékony tanuláshoz szükséges támogató tanulási környezet biztosítása;

30

•

a tanulásszervezés során épít a tanulók előzetes tudására, tapasztalataira, motivációjára, a tanulói énkép sajátosságaira, aktuális állapotára;

•

a tanulók bevonása a tanulás és az együttműködés szabályainak, a tanulási környezet kereteinek a kialakításába;

•

a különböző tanulási és problémamegoldó stratégiák tanítása, hogy a tanulók megtalálják és kialakítsák saját hatékony tanulási stratégiáikat.

5.6. A pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése •

a szaktárgy tantervi követelményeink pontos ismerete;

•

az értékelési eljárások és eszközök változatos megválasztása;

•

az értékelési eszközök érvényességének és megbízhatóságának ismerete;

•

a tanulási eredmények differenciált elemzése és értékelése a tanulókkal, az önértékelés lehetőségének a biztosítása;

•

az értékelésből származó információk szakszerű felhasználása az egyéni és csoportos fejlesztésben;

•

olyan munkaformák és módszerek alkalmazása, amelyek elősegítik a tanulók önértékelési képességének kialakulását.

5.7. A kommunikáció és a szakmai együttműködés •

tudatosan alakított, szakmailag átgondolt kapcsolat kialakítása a diákok szüleivel;

•

a diákok fejlődése érdekében együttműködés a kollégákkal, szakmai partnerekkel, szervezetekkel;

•

a felmerülő feladatok, problémák, a szervezet működési rendszerének megfelelően kezelése, intézése;

•

rendszeres bekapcsolódás az iskolai munkához, az osztálytermi tevékenységhez kötődő szakmai megbeszélésekbe, vitákba;

•

megbeszélések szervezésével, közös szabályok megfogalmazásával, következetes és kiszámítható értékeléssel az elkerülhető iskolai, osztálytermi konfliktusok megelőzése;

•

igényes kommunikációval a diákok szóbeli és írásbeli kifejezőkészségének fejlesztése.

31

5.8. Az elkötelezettség és felelősségvállalás a szakmai fejlődésért •

az iskolában lévő szakmai feladatok vállalása, konstruktív együttműködés ezek megoldásában;

•

rendszeres részvétel az osztálytermi munkához, az osztálytermi tevékenységhez kötődő szakmai megbeszélésekben;

•

rendszeres tájékozódás a szaktárgyhoz, pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó új ismeretekről;

•

rendszeres részvétel továbbképzéseken, szakmai fórumokon;

•

törekvés önismeretének, saját személyiségének fejlesztésére, lelki egészségének megőrzésére, reflektív módon törekvés tevékenységének javítására.

5.9. Az adatszolgáltatással, adminisztrációs teendőkkel összefüggő feladatok •

a tanügyi dokumentumok szabályszerű, pontos vezetése;

•

a munkaköri leírásban meghatározott adminisztrációs tevékenység végzése.

5.10. Az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai •

az osztályfőnöki munka tartalma: személyiségfejlesztés, közösségfejlesztés, adminisztrációs munka;

•

az osztályfőnök feladatai: → nevelési terv készítése az osztályfőnöki órákra; → feljegyzés készítése a tanulók fejlődéséről; → az egyéni törődés és az osztályközösség formálása; → a

tanulók

személyiségfejlődésének

és

tanulmányi

előmenetelének

segítése, figyelemmel kísérése, különös gondossággal a hátrányos helyzetű tanulókra; → együttműködés a tanulók szüleivel (fogadóórák, szülői értekezletek, ellenőrző könyv útján); → együttműködés

az

osztályban

tanító

kollégákkal

(osztály-

és

megbeszélések); → részvétel az osztályfőnöki munkaközösség tevékenységében; → a pedagógiai-pszichológiai szakirodalomban való tájékozottság, önképzés;

32

eset-

→ a tanulók magatartásának és szorgalmának minősítése; → a tanulók mulasztásainak (késések, hiányzások) pontos követése; → pontos

adminisztrációs

tevékenység;

a

törzslap,

az

osztálynapló,

a

bizonyítványok vezetése, félévi és év végi statisztika készítése; → osztályának tájékoztatása az iskola előtt álló feladatokról, a tanulók motiválása, bevonása az iskolaközösség, a diákönkormányzat munkájába; → közreműködés a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében (tanulmányi kirándulás, gólyaavató, Balassi nap, szalagavató…); → javaslattétel

a

tanulók

jutalmazására,

anyagi

támogatására,

illetve

elmarasztalására; → a tanulók pályaválasztásának, továbbtanulásának segítése. 6. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4.§-a meghatározza a kiemelt figyelmet igénylő tanulók körét. A törvény értelmében ide tartoznak: •

a különleges bánásmódot igénylő tanulók, ezen a csoporton belül: → a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók, → a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő (BTM) tanulók, → a kiemelten tehetséges tanulók.

•

a hátrányos és halmozottan hátrányos (HH, HHH) helyzetű tanulók.

6.1. A sajátos nevelési igényű és a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók száma – az iskola jellegéből fakadóan – rendkívül alacsony. Az őket segítő pedagógiai tevékenység az osztályfőnök irányításával, az osztályban tanító tanárok részvételével végrehajtott, személyre szóló feladat. A pedagógiai tevékenység megtervezése és megvalósítása során: •

külső szakember, pszichológus segítségét kérjük a szakvélemény értelmezéséhez, a probléma helyes megítéléséhez;

•

együttműködünk a Nevelési Tanácsadó szakembereivel a fejlesztő program kidolgozása és megvalósítása terén;

•

a jogszabályi előírásokat (mentességek) figyelembe véve kidolgozzuk az egyéni fejlesztési tervet;

33

•

folyamatosan

tájékoztatjuk

a

szülőket

a

fejlesztési

tevékenység

eredményéről; •

amennyiben a tanulási nehézség az általunk alkalmazott módszerekkel nem oldható meg, a tanulót képességeinek megfelelő iskolába irányítjuk.

•

Az utóbbi években a gimnáziumban is érezzük azokat az alapvető változásokat, amelyek kedvezőtlenül hatnak a nevelő-oktató munkára. A család hagyományos nevelői funkciói arányaikban és minőségükben megváltoztak, a megalapozó emocionális nevelés gyökerei elvékonyodtak. A fiatalokat érő külső hatások, közösségi életminták, a média hatása, a kortárscsoport befolyásolások jobbára a humanisztikus értékekkel szemben hatnak. Nő a magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő gyerekek aránya. Mindezek következtében két területen erősítjük meg a tevékenységünket: → a személyiségformálásban és → a tanulási problémák kezelésében.

•

A magatartási megnyilvánulások terén problémának tekintjük: -

az erőteljes indulati megnyilvánulásokat,

-

az agresszió jeleit (rongálás, verbális agresszió, zaklatás),

-

az önfegyelem hiányát,

-

a szorongást.

Pedagógiai feladataink: -

a probléma helyes megítélése,

-

a kiváltó okok feltárása,

-

a pedagógiai tevékenység célszerű megtervezése, megszervezése,

-

szükség esetén szakember bevonása.

Eszközrendszerünk, módszereink: -

pozitív tanári attitűd: empátia, tolerancia, ösztönzés, megerősítés,

-

egyéni, fejlesztő beszélgetések,

-

drámapedagógiai eszközök használata,

-

közös szabályalkotás és szabálymegtartás,

-

erőszakmentes konfliktuskezelési módszerek tanítása,

-

médiaismeret tanítása,

-

együttműködés a szakszolgálatokkal.

34

•

A tanulási problémák kezelésénél feladatunknak tekintjük: -

a tanulási nehézségek minél korábbi felismerését,

-

az okok feltárását,

-

a tanulási zavar jellegének megismerését,

-

a megfelelő fejlesztés megtervezését,

-

szakember segítségének igénybevételét,

-

felzárkóztatás szükségszerinti szervezését,

-

tanulásmódszertani foglalkozások szervezését,

-

homogén kiscsoportok szervezését matematika és idegennyelv tantárgyakból.

6.2. A kiemelten tehetséges tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység •

Célunk: komplex tehetséggondozó program működtetésével → az iskolába járó tanulók egyéni képességeinek felderítése, → a tehetségígéretek számára speciális foglalkozások szervezése, → az intellektuális képességek minél magasabb szintre juttatása, → valamint a tehetség kibontakozásához szükséges személyiségfejlesztés.

•

A tehetséggondozó program pedagógiai-pszichológiai alapelvei Fejlődéslélektani kutatások megerősítik és pedagógiai tapasztalatok alátámasztják, hogy tizenkét-tizenhárom éves kor körül már megjelenik a speciális tehetség az intellektuális szférában. Ezért a nyolc évfolyamos gimnázium ötödik-hatodik évfolyamán egyrészt a tehetséges gyerekek felderítéséhez biztosítunk folyamatosan működő, változatos kereső programokat, másrészt – ha megtaláltuk a tehetséget – speciális szervezeti keretek között folyik a továbbfejlesztése. A középiskolás kor a hatékony speciális tehetségfejlesztés ideje. A Gardner-féle hét képességterület közül mi a nyelvi, matematikai-logikai és társas/interperszonális képességfejlesztésre helyezzük a hangsúlyt. Az Arany János Tehetséggondozó Programban a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése a tehetséggondozás speciális formáját képviseli, mert esetükben az általános képességeikben gyakran hiányok mutatkoznak, sőt mindehhez a motiváció deficitje is társul.

35

Ők olyan hátránnyal kerülnek a gimnáziumba, hogy a hagyományos módszerekkel őket nem tekintenénk kiemelkedőnek. Esetükben különösen igaz, hogy a legmegbízhatóbb módszer a tehetség azonosítására a tehetség fejlesztése. Fejlődési lehetőségeik jelezhetik igazi képességeiket. Az alulteljesítés problémája azonban nemcsak a szociokulturálisan hátrányos helyzetű gyerekek körében, hanem a populáció húsz-harminc százalékánál megfigyelhető. Ez egyrészt összefügg a társadalmi értékrend változásával, ahol a kitartó munka, a komoly erőfeszítés háttérbe került, másrészt a digitális kor nemzedékeként (Z generáció) információ feldolgozásuk módja inkább globális, téri-vizuális jellegű, nehezen küzdenek az iskolai oktatás által preferált analitikusszekvenciális, verbális gondolkodásmóddal. Mindezek miatt a tehetséggondozásban négy alapelvet követünk: → a tehetséges tanulók erős oldalának fejlesztése mellett, → fontos a tehetséges tanulók gyenge oldalának fejlesztése is, → a megfelelő légkör megteremtése, → és a szabadidő, lazító programok megszervezése kiegészítik a tehetségfejlesztést.

•

Tehetségfogalom •

A tehetség a mi értelmezésünkben potenciált, lehetőséget, ígéretet, esélyt jelent olyan kiemelkedő teljesítményre, amely társadalmilag hasznos, és amely megelégedettséggel, sikerélménnyel jár elérője számára. Az

általunk

alkalmazott

tehetségmodell

a

többfaktoros

Mönks-Renzulli

tehetségmodell, amely szerint a tehetség → átlag feletti általános képességeket jelent, ezek közé tartoznak: •

a magas szintű elvont gondolkodás,

•

fejlett anyanyelvi képességek, gazdag szókincs, olvasottság,

•

jó memória,

•

hatékony információ-feldolgozási stratégiák.

36

→ a tehetség fontos ismertetőjegye a kreativitás, amely több elemből épül fel: •

eredetiség,

•

rugalmasság (flexibilitás),

•

könnyedség (fluencia),

•

problémaérzékenység, kritikus gondolkodás képessége.

→ a tehetséges tanuló jellemzője a feladatelkötelezettség/belső motiváció, ami nélkül nincs magas szintű teljesítmény, a motiváció ismertetőjegyei: •

érdeklődés, kíváncsiság,

•

kitartó, megküzdési képesség,

•

versenyszellem, becsvágy.

Mindezen összetevők mellett a támogató környezetnek, benne a családnak, az iskolának és a társaknak is fontos szerepe van a tehetséggondozásban.

•

Tehetségazonosítás A tehetség azonosítására a Martinson-i hármas szabályt tekintjük útmutatónak. Ennek megfelelően az azonosítás → folyamatos: a gyerekek képességeinek megállapítása folyamat, ami évekig eltarthat (többlépcsős, dinamikus); → komplex: a lehető legtöbb forrásból kell az információkat összegyűjteni (objektív és szubjektív módszerek). Az egész személyiségből és nem csak az intellektuális faktorból vonunk le következtetéseket.

•

A tehetségazonosítás módszerei: → iskolai eredményesség, mindenekelőtt az osztályzatok, → versenyhelyzetben nyújtott eredmények, → pszichológiai vizsgálatok, → vélemények gyűjtése a tanulókról: kérdőívek, megfigyelés, interjú (szülők, kortársak, tanárok értékelése).

37

Konceptuális megfogalmazás Intellektuális képességek

Operacionális megfogalmazás Vizsgálati eszköz

Vizsgálati változó

Tehetségküszöb

IQ

Abszolút tehetségküszöb: 115 IQ

Raven-teszt (csak pszichológus veheti fel) Tanulási erősségek becslő

A Gardner-i hétféle

skála (pedagógus tölti ki)

intelligencia erősségét méri.

(Dr. Tóth László:

Nem ad összesített eredményt.

Pszichológiai vizsgálati módszerek) Kognitív Profil Teszt

Differenciáltan vizsgálja a

A tanulók képesség

képességeket, nem ad

struktúráját méri → egyéni és

összesített eredményt.

csoport szint megállapítására

Vizsgált területek:

Formái:

•

hagyományos papír-ceruza

olvasási készség, verbalitás

•

feladatlapok,

figyelem, emlékezet

•

fonológiai képességek, helyesírás

feladatlapok,

•

koncentrációs képesség

interneten kitölthető

•

absztrakciós képesség

feladatsorok.

•

számolási készség

vetítéses papír-ceruza

Kreativitás

„Szokatlan használat”

Fluencia

kreativitás teszt,

Relatív tehetségküszöb: + 1 szórás –

ún. Torrance-körök

tartomány alsó határa Tóth-féle Kreativitást Becslő

Nem ad összesített eredményt,

Skála (TKBS) a személyiség

tizenkét kategóriába sorolja a

kreatív jellemzőinek

jellemzőket.

megállapítására szolgál középiskolás diákoknál. Önjellemző típusú kérdőív, 72 állítás megítélését kéri a diákoktól.

38

Kozéki-féle iskolai motiváció

Motiváció

Kognitív motívumok

Abszolút tehetségküszöb:

kérdőív

83 pont Érdeklődés Térképe a

Nem ad összesített eredményt.

Gardner-i többszörös

Eszköz a további fejlesztéshez.

intelligencia modelljére épül (Kidolgozója: Herskovits Mária-Gyarmathy Éva) Önértékelő lista + Tanári/Szülői lista Internetes kitöltés A tehetségazonosítást eredményesen szolgáló segédanyagként alkalmazunk kérdőíveket, értékelő listákat, amelyek a pedagógus számára tájékozódó jellegű képet nyújtanak egyegy tehetségígéretről. Renzulli-Hartmann skála a tanulási, motivációs, kreativitás és vezetői-társas jellemzőkre vonatkozó állításokat 1-4 skálán kell értékelni. A magasabb összpontszám az előremutató. Kitöltését a gyermeket tanító pedagógusoktól kérjük. Tulajdonságlista az értékeléshez a felsorolt 48 tulajdonság közül a tanulóra leginkább jellemzők kiválasztása. Minél több tulajdonság kerül a „jellemző” bejelölésre, a tanuló annál érdeklődőbb, motiváltabb és számolhatunk vele, mint tehetségígérettel. Kitöltését a szülőktől és a gyermeket tanító pedagógusoktól kérjük.

•

A tehetséggondozás szervezeti keretei és formái •

Iskolán belül → tanórai foglalkozások: A beválogatott diákok külön osztályba, csoportba járnak, ahol

az

átlagosnál

magasabb

szintű

képzésben

részesülnek. A tanórai képzés fontos módszertani elemei a gazdagítás és a differenciálás, amely lehetőséget ad arra, hogy az egyes tantárgyakon belül is a tehetségszintnek és az érdeklődésnek diákok.

39

megfelelően

végezzenek

munkát

a

→ tanórán kívüli foglalkozások: A tanulók délutáni modulokon, szakkörökön vesznek

részt

5-10.

évfolyamokon

→

Balassi

Tehetségműhely A délutáni foglalkozásokon nagyobb lehetőség van a gazdagítás, a gyorsítás és a differenciálás alkalmazására.

A tanórán kívüli foglalkozások köre: → Játékos logika (táblajátékok) → Nyelvi kommunikáció → Idegen nyelv → Érdekes kísérletek → ECDL vizsgára készítő → Természetismeret → Nyelvvizsgára készítő → Tanulástechnika → Testi-lelki egészség → Mozgáskultúra: kézilabda, kosárlabda, röplabda, futball, tánc → Média, művészet: film, újságírás, iskolarádió, énekkar

→ Versenyeztetés: A tanulók életkori sajátosságaihoz, érdeklődésükre számot tartó,

felkészültségüknek

versenyeken

való

megfelelő

szereplés,

személyiségük kibontakoztatását.

•

Iskolán kívül •

tehetséggondozó tábor

•

erdei iskola

•

versenyeztetés

•

pályázatokon való részvétel

40

tehetséggondozó

amelyek

támogatják

•

A tehetséggondozás speciális szervezeti kerete az Arany János Tehetséggondozó Program A program alapvető céljai: a tudás tekintélyének visszaállítása, -

az esélyteremtés, vagyis a hátrányos szociokulturális helyzetű gyerekeknek esélyt biztosító oktatási és támogatási rendszer kialakítása,

-

tehetséggondozás és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítés

A program a gimnázium és a kollégium együttműködésében valósul meg, öt éves képzés keretében. A programban tanuló diákok külön osztályt alkotnak, és a kilencedik évfolyamon speciális kerettanterv alapján készülnek fel a gimnáziumi tanulmányokra.

•

A beválogatás módja és eljárásrendje

Szervezeti keret Nyolc évfolyamos gimnázium Módszer

Négy évfolyamos gimnázium

Arany János Tehetséggondozó Program

az iskolai az általános iskola az általános iskola az általános iskola tanulmányi 3.-4. évfolyamán 7.-8. évfolyamán elért 7.-8. évfolyamán teljesítmény alapján elért legalább 4,3 legalább 4,0 átlag elért átlag átlag

Balassi Tehetségműhely tehetségkörei a tanórai kiemelkedő teljesítmény az adott tantárgyból

felvételi vizsga alapján

pszichológiai teszt: vizuális és verbális emlékezet, írás- és olvasáskészség, analógiás gondolkodás, műveleti sebesség országosan egységes központi felvételi: matematika magyar nyelv

tanári megfigyelések, jellemzések alapján

az általános iskolai szaktanárok osztályfőnök véleménye a jellemzése tanulóról

szülői jellemzések alapján

A szülők véleménye, jellemzése a gyermekükről

41

önként jelentkezés alapján

Jelentkezési lap benyújtása

Jelentkezési lap benyújtása

Jelentkezési lap, önéletrajz benyújtása

Jelentkezési lap. Egy-egy osztályból a tanulók 20%-a kerülhet be, ha a tanuló az adott területen az átlagosnál magasabb teljesítményt nyújt. A jelentkezéseket ezért jogunk van felülbírálni.

•

A Balassi Tehetségműhely tehetségköreibe történő beválogatás eljárásrendje

Feladat/Tevékenység

Időpont

Szülői kérdőívek kiosztása

április hónap

(tulajdonságlista)

(szülői értekezlet)

Felelős(ök)

Résztvevők

osztályfőnökök

szülők

június (beiratkozás) Szülői kérdőívek begyűjtése és értékelése

június hónap

osztályfőnökök

szülők

Motivációs kérdőívek kitöltése

június hónap

osztályfőnökök

tanulók

Tanulási stílus és orientációs kérdőívek kitöltése

június hónap

osztályfőnökök

tanulók

A felvett kérdőívek kiértékelése

szeptember

tehetségkoordinátor

osztályfőnökök

Beválogatás

szeptember

pszichológus

szaktanárok

tehetségfejlesztő pedagógus Tehetségkörök indítása

október

szaktanárok

tanulók

Tanári kérdőívek kitöltése

április-május

osztályfőnökök

szaktanárok

A kérdőívek kiértékelése

május-június

tehetségkoordinátor

osztályfőnökök

Nyári tábor

július eleje

osztályfőnöki mkv.

tanulók

A tehetséggondozó munka hatásvizsgálata

augusztus

pszichológus

tanulók

Következő tanév tervezése

augusztus

pedagógiai mérés-értékelés szakértő iskolavezetés

42

szaktanárok

•

Tehetség-tanácsadás Akkreditált kiváló tehetségpontként az intézmény ellát: → tehetségazonosítást, → tehetségbeválogatást, → tehetség-tanácsadást, → tehetségfejlesztést, → hálózatépítést. A tehetség-tanácsadást iskolánkban tehetségfejlesztő szakértők végzik. Tanácsot kérhetnek: → tehetségazonosításban már részt vett tanulók, → még nem azonosított tanulók, → kollégák, → szülők, valamint → a tehetség témakörrel ismerkedő személyek. Az azonosítás során nyert információk alapján lehetőség van arra, hogy a tehetségígéretek iskolánk Tehetséggondozó Műhelyében, különböző gazdagító programokon vegyenek részt – érdeklődésüknek és képességeiknek megfelelően. A tehetség-tanácsadás tartalma szerint fő tevékenységünkre, a tehetséggondozásra, illetve a tanulási problémák kezelésére, a kreativitás, motiválás elősegítésére irányul. Szakmai kapcsolati hálónkon keresztül orientálni tudjuk a diákokat a számukra megfelelő intézménybe. Iskolai könyvtárunkban igyekszünk megfelelő szakirodalmi bázist kialakítani a tájékozottság javítása céljából.

•

Hatásvizsgálat, az eredmények mérése Intézményünkben a tehetséggondozó tevékenység hatását különféle mérésekkel vizsgáljuk: → a tanulmányi teljesítmények minősítése érdemjeggyel → versenyeredmények (városi, megyei 1-3. helyezés, országos 1-15. helyezés) → vizsgaeredmények (nyelvvizsga, ECDL vizsga, érettségi vizsga).

43

•

a Debreceni Egyetem Pedagógiai-Pszichológiai Tanszéke által végzett pszichológiai mérések az Arany János Tehetséggondozó Programban: bemeneti, követő és kimeneti mérések. A mérés időpontja

A mérés tárgya

Általános intellektuális képességek

10. évfolyam 12. évfolyam vége eleje (11. évf. vége) (13. évf. eleje)

9/AJTP eleje

9/AJTP vége

X

X

X

X I. II.

X I. II.

Kreativitás I. II. Egyéni tanulási stratégiák (Tanulási orientáció)

X

Iskolai motiváció

X

X

X

X

X

X

Énkép, önértékelés

X

X

X

Szorongás (Általában hogyan érzed magad?)

X

X

X

X

X

X

Pályaorientáció (Super-féle kérdőív)

Az öt év alatt négy alkalommal történik pszichológiai mérés a Debreceni Egyetem Pedagógiai-pszichológiai tanszékének vezetésével. •

Emellett minden évfolyamon végzünk saját magunk is méréseket: → a tanulási stílus, → tanulási orientáció, → iskolai motiváció, → tantárgyak iránti attitűd területén.

A méréseket egyéni értékelés, a szülőkkel való értékelő beszélgetés és fejlesztési javaslat, egyéni fejlesztési terv készítése követ.

44

•

Személyi, tárgyi és pénzügyi vizsgálatok

Személyi feltételek A személyi feltételeket döntően a gimnázium tanárai biztosítják, akiknek kilencvennyolc százaléka egyetemet végzett. Tudományos fokozattal egy kolléga, szakvizsgával hat, ezen belül tehetségfejlesztő szakértői végzettséggel két kolléga rendelkezik. Legalább harmincórás tanulásmódszertani továbbképzéssel a tantestület hatvan százaléka rendelkezik. A tehetséggondozó munka körülhatárolt munkakörei: •

igazgató és igazgatóhelyettesek → intézményi szintű koordinálás,

•

a Tehetségpont szakmai koordinátora,

•

a Tehetségpont kapcsolattartója,

•

tehetséggondozó koordinátor,

•

szakmai munkaközösség-vezetők,

•

tehetséggondozó mentor(ok).

Tárgyi feltételek Iskolánk felszereltsége jónak tekinthető. Számítógépparkunk folyamatosan felújításra szorul. Munkánkat szaktantermek, nyelvi labor, iskolai könyvtár segíti. A

foglalkozások

eszközigényeit

multimédiás

eszközök,

stratégiai

játékok,

szakkönyvek segítik.

Pénzügyi feltételek A program megvalósításához szükséges anyagi fedezetet több forrásból biztosítjuk: •

állami finanszírozás,

•

alapítványi támogatás,

•

pályázati forrás,

•

az Arany János Tehetséggondozó Program állami finanszírozása.

45

6.3. A hátrányos és halmozottan hátrányos tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje

•

Tanulóink körében nő a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya. A szociokulturális hátrány növeli annak a veszélyét, hogy ezek a gyerekek a gimnáziumban képességeik alatt teljesítenek. Ennek a veszélynek a csökkentése céljából kapcsolódtunk be az Integrációs Pedagógiai Programba (IPR).

•

Az integrációs Pedagógia Program keretében a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók segítséget kapnak: → tanulói nehézségeik leküzdésében: mentor rendszer keretében, egyéni fejlesztési terv alapján történik a felzárkóztatásuk; → komplex személyiségfejlesztési, tanórán kívüli programokat szervezünk számukra; → szociális támogatást kapnak taneszközök vásárlásához; → támogatjuk kulturális programokon (színház, mozi, hangverseny) való részvételüket; → pályaorientációs tanácsadásban részesülnek.

•

A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók támogató pedagógiai tevékenységének megszervezéséért a gyermek- és ifjúságvédelmi szakember felelős.

Feladata: → a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nyilvántartása; → a tanulók és szüleik tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak; → veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a család- és gyermekjóléti szolgálatot; → kapcsolatot tart az iskolai védőnővel, az iskolaorvossal; → esetmegbeszélő konzultációt kezdeményez az osztályfőnökkel; → koordinálja az integrációs pedagógiai programot (IPR);

46

→ kapcsolatot tart a szülőkkel; → figyelemmel kíséri azokat a pályázatokat, amelyek segítik a hátrányos helyzetű tanulók iskolai előmenetelét; → éves ütemterv alapján figyelemmel kíséri a hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos feladatok végrehajtását.

Éves ütemterv a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulókkal kapcsolatos tevékenység megtervezéséhez

Időpont március-április induló új osztályoknál szeptember

Feladat

Felelős(ök)

a hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása a hátrány meghatározása (melléklet: adatlapon), formája: kérdőív, személyes beszélgetés, szülői értekezlet

osztályfőnökök gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

augusztus

a tevékenységi formák megtervezése a osztályfőnökök következő tanévre, éves munkaterv része munkaközösségvezetők

szeptember

a szociális hátrányok enyhítését szolgáló gyermek- és tevékenységek ütemtervének elkészítése ifjúságvédelmi felelős

október-június

tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint

június

az eredmények számbavétele osztályfőnökök fejlesztési tevékenységek megtervezése a következő tanévre

47

osztályfőnökök szaktanárok

7. A tanulóknak az intézmény döntési folyamatában való részvételi jogai gyakorlásának rendje 7.1. A tanulók •

A nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos döntések előkészítésében, végrehajtásában és ellenőrzésében – jogszabályban meghatározottak szerint – részt vesznek a pedagógusok, a tanulók és a szülők, valamint képviselőik. (Nkt 24.§ (2) ) A tanulói jogviszonyon alapuló jogok gyakorlásának kezdő időpontja az iskolába való beiratkozás napja. A véleményezési és az egyetértési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb közösségének az iskolában jelenleg működő diákönkormányzat minősül. A véleményezési jog gyakorlása szempontjából a tanulók nagyobb csoportjának számít a tanulók legalább 25 százaléka.

7.2. A tanulók legfontosabb egyéni jogai: - a tájékoztatáshoz - a véleménynyilvánításhoz - a kérdéshez és az érdemi válaszhoz - a diákköri munkához - a jogorvoslathoz - a nyilvánosság igénybevételéhez - az iskolaváltáshoz - az érdekképviselethez való jog. 7.3. A tanulók tájékoztatásának rendje A tanuló számára biztosítani kell, hogy hozzájusson a jogai gyakorlásához szükséges információkhoz, és tájékoztatást kapjon a jogai gyakorlásához szükséges eljárásokról. A tájékoztatás formái: - az osztályfőnök rendszeres tájékoztatója (személyesen, illetve az ellenőrző útján), - a pedagógus tájékoztatója a szaktárgyával kapcsolatos kérdésekről, - az iskolavezetőség, illetve a pedagógusok fogadóórái,

48

- az osztálydiákbizottság beszámolója az iskolai diákönkormányzati gyűlésen, illetve az egyéb iskolai fórumokon elhangzottakról, - diákközgyűlés, - iskolai hirdetőtáblák, - iskolarádió, iskolaújság, - az iskola honlapja, - az iskolai könyvtárban elhelyezett jogszabályok, iskolai szabályzatok, vizsgatételek. 7.4. A tanulók véleménynyilvánításának rendje A tanuló – az emberi méltóság tiszteletben tartásával – minden őt érintő kérdésben véleményt nyilváníthat, és kérdést tehet fel. A tanulónak az általa írásban megfogalmazott kérdésekre, problémákra, javaslatokra a megkereséstől számított 15 napon belül érdemi választ kell kapnia, amelyből számára egyértelműen megállapítható a kérdezett, illetve az intézkedésre jogosult személy, szervezet véleménye, döntése, valamint annak indoka. A

tanuló

személyesen,

illetve

az

osztálydiákbizottság

vagy

az

iskolai

diákönkormányzat közvetítésével a szervezett véleménynyilvánítás, kérdezés és a javaslattétel formáival is élhet. A szervezett véleménynyilvánítás formái: - igazgatói fogadóóra (előzetes időpont-egyeztetés alapján), - igazgatóhelyettesi fogadóóra (előzetes időpont-egyeztetés alapján), - tanári fogadóóra - szülői munkaközösségi ülés - iskolavezetőségi ülés (előzetes bejelentkezése alapján), - iskolai diákönkormányzat-gyűlés, - diákközgyűlés, - iskolarádió, iskolaújság - kérdőíves felmérések.

49

7.5. A diákkörök létrehozásának rendje A tanuló kezdeményezheti bármely iskolai diákkör (szakkör, érdeklődési kör, önképző kör, művészeti, ismeretterjesztő, sportkörök) létrehozását, amelynek tevékenysége jogszabályba nem ütközik. A diákkör létrehozását – megjelölve annak tervezett tevékenységét – az igazgatótól írásban kell kérelmezni lehetőleg az előző tanév végén, de legkésőbb szeptember 15-ig. A kérelmet minden tanulónak alá kell írnia, aki részt kíván venni a diákkör munkájában. A diákkör létrejöttéhez legalább nyolc tanuló jelentkezése szükséges. A diákkörök döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleményének meghallgatásával

–saját

közösségi

életük

tervezésében,

szervezésében

és

tisztségviselőik megválasztásában, valamint képviseltethetik magukat az iskolai diákönkormányzatban. A tanuló részt vehet bármely iskolai diákkör munkájában. A részvétele csak akkor tagadható meg, ha a diákkör tevékenysége valamely speciális képesség meglétéhez kötött, és azzal a tanuló nem rendelkezik. 7.6. A jogorvoslathoz való jog rendje Ha a tanulót jogsérelem érte, jogainak érvényesítése és orvoslása érdekében az osztályfőnökhöz, a diákönkormányzathoz, súlyosabb esetben közvetlenül az igazgatóhoz fordulhat, aki az érintett felek között egyeztető megbeszélést kezdeményez, illetve folytat le. Ha a tanuló jogsérelme iskolai keretek között nem rendeződött vagy nem rendezhető, - igénybe veheti az Oktatásügyi Közvetítő Szolgálat közreműködését, - élhet a jogszabályban meghatározott jogorvoslati lehetőségekkel. A tanulót ezekről a lehetőségekről kérésére tájékoztatni kell. 7.7. A nyilvánossághoz való jog gyakorlásának módjai A tanuló jogai megsértése esetén vagy bármely őt érintő ügyben igénybe veheti a nyilvánosságot, ezért hátrány nem érheti, de mások törvénybe foglalt jogait ő maga sem sértheti meg. 50

A nyilvánossághoz való jog gyakorlásának legfőbb fóruma az iskolaújság és az iskolarádió. Működésük legfőbb célja a tanulók tájékoztatása, illetve a tanulói véleménynyilvánítás nyilvánosságának biztosítása – elsősorban az iskolai élet vonatkozásában. Az iskolarádióban és az iskolaújságban csak olyan műsor hangozhat el, illetve írás jelenhet meg, amely jogszabályt vagy személyiségi jogokat nem sért. Ezzel kapcsolatban a diákmédiát segítő tanár a tanév elején – illetve személyi változáskor – pontosan és részletesen tájékoztatja a szerkesztőséget. A tanulók egyéni hirdetményeinek közléséről a szerkesztőség dönt, e döntéséhez állásfoglalást kérhet az iskolai diákönkormányzattól. 7.8. Az iskolaváltás rendje A tanulói jogviszonyt a tanköteles tanuló csak iskolaváltoztatás céljából szüntetheti meg, amennyiben szülei ezt személyesen és írásban kérelmezik az iskola igazgatójától, és benyújtják a befogadó iskola nyilatkozatát. A nem tanköteles tanuló a szülők, a nagykorú és külön háztartásban élő tanuló a saját, az igazgatóhoz benyújtott írásbeli kérelmére változtathat iskolát, illetve szüntetheti meg tanulói jogviszonyát. A tanulónak minden esetben „Kilépő lappal” kell igazolnia, hogy az iskola felé nincs tartozása. A másik iskolából való átvételt a fenti eljárásrend szerint írásban kell kérelmezni az iskola igazgatójától, aki a két iskola óratervét összevetve mérlegeli, hogy a tanuló eleget tud-e tenni tanulmányi kötelezettségének. Az iskolaváltás feltételeként – a tanulmányok folytatása mellett – különbözeti, illetve osztályozó vizsga letétele köthető ki. 7.9. Az érdekképviselethez való jog érvényesítésének rendje Az iskola az intézkedések és a döntések meghozatalakor köteles a tanuló jogszabályban meghatározott érdekeit figyelembe venni.

51

A tanuló személyesen vagy a diákönkormányzat útján – a jogszabályi előírások szerint – részt vehet az érdekeit érintő döntések meghozatalában, illetve a diákönkormányzathoz fordulhat érdekképviseletért. A tanuló egyéni érdekeinek képviseletét önmaga vagy – kérésére – a diákönkormányzat által megbízott iskolai diákönkormányzati vezető látja el. A diákönkormányzat legfőbb döntéshozó és érdekegyeztető fóruma a diákközgyűlés, amelynek összehívását a tanulók nagy részét érintő érdek- vagy jogsérelem esetén soron kívül is kezdeményezheti az iskolai diákönkormányzat. Az osztályközösség érdekeinek képviseletében az osztálydiákbizottság jár el. Az osztálydiákbizottság érdekegyeztető megbeszélés összehívását kezdeményezheti, amelyen kérheti az érintett felek, illetve az iskolai diákönkormányzat és az iskolavezetőség képviselőjének megjelenését. A tanulók által létrehozott diákönkormányzatot megillető jogok: - a részvételi - a képviseleti - a használati - a javaslattételi - a véleményezési - az egyetértési - a döntési - a jogorvoslati jog. 7.10. Az iskolai diákönkormányzat működése A tanulók törvényben meghatározott jogainak, illetve érdekeinek képviseletét és az iskolai döntéshozatalban való részvételét – jogszabályban meghatározott módon – az

iskolában

jelenleg

működő

diákönkormányzat

gyakorolja,

tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

52

amelynek

A diákönkormányzat működéséről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik,

amelynek

elfogadásáról

–

a

nevelőtestület

véleményének

meghallgatásával – a diákközgyűlésen döntenek a tanulók képviselői. A diákönkormányzat vezető szerve az iskolai diákönkormányzat, amelynek tagjait a diákközgyűlésen

az

osztályok

képviselői

választják

meg.

Az

iskolai

diákönkormányzatba minden tanuló jelölhető és megválasztható. Az iskolai diákönkormányzat vagy az iskolai diákönkormányzati tag esetleges visszahívásáról a diákközgyűlés dönt. A tanulók a diákönkormányzat munkájába való bekapcsolódásra és közösségi életük szervezésére osztálydiákbizottságot hoznak létre, amelynek tagjait a tanév elején maguk választják, illetve visszahívásukról is maguk döntenek. A diákönkormányzat legkésőbb szeptember 30-ig összeállítja éves munkatervét, és benyújtja az igazgatónak, aki véleményezésre a nevelőtestület elé terjeszti, illetve beépíti az iskola éves munkatervébe. Véleménykülönbség, illetve időpontütközés esetén az igazgató egyeztet a diákönkormányzattal. Az

iskolai

diákönkormányzat

a

diákönkormányzat

éves

programjában

meghatározottak szerint (általában havonta) tart ülést az osztálydiákbizottságok képviselőinek összehívásával. Az iskolai diákönkormányzat rendkívüli összehívását kezdeményezheti az iskolai diákönkormányzat titkáránál: - az iskolai diákönkormányzat, - a DÖK-tanár, - bármely osztálydiákbizottság, - az iskolavezetőség, - a nevelőtestület, - bármely tanuló. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell szervezni, amelyen a tanulók képviselői áttekintik a diákönkormányzat elmúlt évi munkáját, a tanulói jogok érvényesülését, a házirendben foglaltak megvalósulását, és elmondhatják problémáikat, javaslataikat, illetve kérdéseket tehetnek fel az iskolavezetőség 53

tagjainak, akik ezeket lehetőleg a diákközgyűlésen, de legkésőbb 15 napon belül kötelesek megválaszolni. Ha a küldöttek a nevelőtestület bármely tagjának kérdést kívánnak feltenni, a diákközgyűlésen való megjelenését legalább egy héttel korábban kérniük kell. Az éves rendes diákközgyűlés összehívását – a tervezett időpont megjelölésével – a diákönkormányzat vezetője (iskolai diákönkormányzat titkára) az első tanítási héten kezdeményezi az igazgatónál, aki a nevelőtestülettel egyeztetve beépíti az iskola éves munkatervébe. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását – az egész tanulói közösséget érintő, fontos kérdések megtárgyalására – az iskolai diákönkormányzat titkára vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti a tervezett időpontnál legalább 15 nappal korábban. A diákközgyűlés napirendi pontjait az iskolai diákönkormányzat titkára teszi közzé legalább tizenöt nappal korábban a diákönkormányzat hirdetőtábláján. A diákközgyűlésen részt vevő küldöttek megválasztásának, illetve a diákközgyűlés lebonyolításának eljárásrendjét (határozatképesség, szavazatszámlálás stb.) a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 7.11. Az iskolai diákönkormányzat tájékoztatásának rendje Az igazgató a diákönkormányzatot legalább 15 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni minden olyan ügyről, döntésről, amelyben a diákönkormányzatot véleményezési vagy egyetértési jog illeti meg, különös tekintettel a jogszabályban meghatározott iskolai dokumentumok elfogadására, illetve módosítására. A tájékoztatás egyéb, szervezett formái: - iskolavezetőségi ülés (meghívottként vagy az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére), - nevelőtestületi értekezlet (meghívottként vagy az iskolai diákönkormányzat kezdeményezésére), - iskolai diákönkormányzati gyűlés (bármelyik fél kezdeményezésére), - diákközgyűlés.

54

A diákönkormányzat – az iskolai diákönkormányzat vagy az osztálydiákbizottság közvetítésével – az igazgatótól a tanulókat érintő valamennyi kérdésről közvetlenül is tájékoztatást kérhet. 7.12. A diákönkormányzat véleménynyilvánításának rendje A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, és javaslattal élhet az iskola működését és a tanulókat érintő valamennyi kérdésben, ennek legfőbb formái a fentebb megjelölt fórumok, de a diákönkormányzat képviselői közvetlenül az igazgatóhoz is fordulhatnak. A jogszabályban előírt véleményezési és egyetértési jog gyakorlására – különös tekintettel az iskolai dokumentumok elfogadásával kapcsolatos eljárásokra – az iskolában jelenleg működő diákönkormányzat jogosult. A diákönkormányzat e jogát a diákközgyűlésen gyakorolja, amelynek eljárásrendjéről saját szervezeti és működési szabályzata rendelkezik. A jogszabályban meghatározott kérdéseken kívül a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni minden olyan döntés meghozatala előtt, amely a tanulók nagyobb közösségét – legalább 25 százalékát vagy (létszámtól függetlenül) valamelyik iskolai évfolyamát érinti.

8. A szülő, tanuló, a pedagógus és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái • Meggyőződésünk, hogy az iskola csak akkor működhet eredményesen, ha - figyelembe veszi a gyermekek családi helyzetét, - a tanulói képességekre és érdeklődésre épít, - figyelembe veszi a szülői érdekeket. 8.1. Az

iskolai

nevelés,

a

gyermeki

személyiség

harmonikus

fejlesztésének

elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a pedagógus közösség, illetve, ha a tanuló kollégista, a kollégiumi tanárok koordinált, aktív együttműködése.

55

• Ezen együttműködés → alapja:

- a gyermek iránt érzett közös nevelési felelősség

→ megvalósulási formái: - a kölcsönös támogatás és a - koordinált pedagógiai tevékenység → feltétele:

- a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, - az őszinteség

→ eredménye:

- a családi és iskolai nevelés egysége és ennek nyomán kedvező fejlődő tanulói személyiség.

→ szervezett formái:

- az iskolaszék (szülők, pedagógusok, tanulók) - a szülői munkaközösség és - a diákönkormányzat

→ kiterjedhet:

- a közös problémák megoldására - a családi nevelésben jelentkező nehézségek legyőzésére - a közös élményt nyújtó iskolai rendezvények szervezésére - az iskola anyagi (alapítvány) és erkölcsi támogatására

8.2. A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzatot patronáló tanár és az osztályfőnökök tájékoztatják: → az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint szükség szerint (meghívás, egyeztetés) a diákönkormányzat vezetőségének ülésén →a

diákönkormányzat

vezetője

havonta

egyszer

a

diákönkormányzat

vezetője

havonta

egyszer

a

diákönkormányzat

vezetőségének ülésén →a

diákönkormányzat

vezetőségének ülésén → az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon • A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok és az osztályfőnök a tanítási órákon az ellenőrző könyvben a fogadóórákon és a szülői értekezleteken tájékoztatják 56

• A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestülettel, az egyes tanárokkal, vagy az iskolaszékkel.

8.3. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják: → az iskola igazgatója legalább félévente egyszer az SZMK választmányi ülésén, az iskolai szintű szülői értekezleten vagy a félévente egyszer összehívott iskolaszéki üléseken; → az osztályfőnökök tanévente háromszor a szülői értekezleteken; → a tankönyvrendeléssel kapcsolatban az előző tanév végén írásban kapnak tájékoztatást (tk. lista). • A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban, egyénileg, illetve

választott

nevelőtestületével,

képviselőik vagy

az

útján

közölhetik

iskolaszékkel,

az

iskola

SZMK-gel.

Erre

vezetésével, választ

a

megkereséstől számított 15 napon belül kaphatnak (NKT 72/5d)

8.4. Az együttműködés további formái: - előre tervezett szülői értekezletek (évente 2-3 alkalommal): október, február, április; - réteg szülői értekezlet (az újonnan belépő diákok szüleinek előzetes tájékoztató júniusban); - fogadóórák (évente 2-3 alkalommal); - üzenetek (ellenőrző könyv, levél, telefon, e-mail); - iskolai rendezvények, ünnepségek; - évfolyamszintű megbeszélések a pedagógusok között; - az Arany János Tehetséggondozó Programban a kollégiumi és gimnázium tanárok rendszeres konzultációja; - a diákok és a pedagógusok között a tanórák és a tanórán kívüli foglalkozások; - alkalmi spontán és szervezett beszélgetések (egyéni, csoportos).

57

• A szülői értekezletek feladata → a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása; → a szülők tájékoztatása: - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, - az országos és a helyi közoktatáspolitika alakulásáról, változásairól, - a helyi tanterv követelményeiről, - az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, - a gyermek osztályának tanulmányi előmeneteléről, neveltségi szintjéről, - az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, - a szülők véleményének, javaslatainak, kérdéseinek összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága illetve a szaktanárok felé. • A fogadóórák feladata A szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, továbbtanulás stb.). A

szülők

tájékoztatása

gyermekeik

tanulmányi

előmeneteléről,

iskolai

magatartásáról. A szülői értekezletek, a fogadóórák pontos időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

9. Tanulmányok alatti helyi vizsgák szabályai •

A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályait a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6478. §-ai szabályozzák.

58

9.1. A Balassi Bálint Gimnáziumban a helyi vizsgák típusai és vizsgaidőszakok

A vizsga típusa

Javítóvizsga

A vizsgára történő jelentkezés ideje

A vizsga időpontja

nincs külön jelentkezés augusztus 15-31. között (év végi elégtelen osztályzat esetén) december 5-ig írásban

január 5-10. között

június 15-ig írásban

augusztus 15-31. között

december 5-ig (1. félév) írásban

január 5-10. között

április 30-ig (év végi) írásban

június 5-10. között

Különbözeti vizsga

Osztályozó vizsga Előrehozott érettségi vizsgára jelentkezőknek (írásban)

január 5-ig

április 15-20. között

június 5-ig

augusztus 21-31. között

9.2. Vizsgára történő jelentkezés A javítóvizsgára írásbeli jelentkezés nem szükséges. Az osztályozó és különbözeti vizsga letételének engedélyezését a tanuló az igazgatónak címzett kérvényben kérheti, amelyet a szülőnek is alá kell írnia. Osztályozó vizsgára történő jelentkezés előtt a diák a szaktanárával egyeztessen a jelentkezési szándékáról.

59

Az igazgató az engedélyezés után továbbítja a kérvényt a nevelési igazgatóhelyettesnek, aki gondoskodik a vizsga megszervezéséről. 9.3. A vizsgák előkészítése A javító, különbözeti és osztályozó vizsgák beosztását az igazgató készíti elő. Az igazgatóhelyettes az érintett tanulókat tájékoztatja a vizsga helyéről és időpontjáról írásban tájékoztatja (hirdetőtábla, iskolai honlap). Ezzel egy időben a vizsgabeosztást a tanári szobában is közzéteszi. A szaktanárok a vizsga időpontjára összeállítják a feladatlapokat, tételsorokat. A legalább háromtagú vizsgabizottságot az igazgató jelöli ki. 9.4. A vizsgák lebonyolítása Egy adott vizsgaidőszakban a tanuló több évfolyam anyagából (74/4 §) is tehet osztályozó vizsgát, de minden évfolyam anyagából külön írásbeli-szóbeli vizsgát kell tennie a követelményeknek megfelelően, melyet külön dokumentálni kell. A tanuló egy nap legfeljebb három írásbeli vizsgát tehet. Az írásbeli feladatot a jegyzőkönyvhöz csatolni kell. Szóbeli vizsgán a tanuló legalább háromtagú vizsgabizottság előtt ad számot tudásáról. A vizsgabizottság elnöke felelős a jegyzőkönyvek szabályos vezetéséért, a vizsga szabályszerű lebonyolításáért. A vizsga eredményét a megfelelő záradék alkalmazásával az osztályfőnök írja be a törzslapba, bizonyítványba és naplóba. A vizsgák eredményének befejezése után a vizsgajegyzőkönyveket az iskolatitkár az irattári terv szerint megőrzi. 9.5. A vizsgák követelményrendszere A vizsgák követelményrendszerét az adott munkaközösség határozza meg a Helyi Tanterv alapján. A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák anyaga lefedi az egész tanév tananyagát. A követelményrendszer egységes. A követelmények írásbeli, szóbeli, illetve gyakorlati részből (testnevelés) állnak.

60

Tantárgy

Írásbeli

Időtartam

Szóbeli

Időtartam Gyakorlati

Magyar nyelv és irodalom

x

45 perc

x

10-12 perc

Történelem

x

45 perc

x

10-12 perc

Angol nyelv

x

60 perc

x

10-12 perc

Német nyelv

x

60 perc

x

10-12 perc

Francia nyelv

x

60 perc

x

10-12 perc

Olasz nyelv

x

60 perc

x

10-12 perc

Matematika

x

45 perc

elégtelen írásbeli esetén

10-12 perc

Fizika

x

45 perc

x

10-12 perc

Kémia

x

45 perc

x

10-12 perc

Biológia

x

45 perc

x

10-12 perc

Földrajz

x

45 perc

x

10-12 perc

Ének-zene

x

45 perc

x

10-12 perc

Testnevelés

-

-

x

10-12 perc

Rajz

x

45 perc

x

10-12 perc

Informatika

x

45 perc

x

10-12 perc

x

9.6. A vizsgázás módja A javító, osztályozó és különbözeti vizsgák írásbeli és szóbeli részből állnak. Testnevelés tantárgy esetében az írásbeli helyett gyakorlati vizsgát tesznek a tanulók. A szóbeli vizsga tételhúzás alapján történik, amelyet a szakmai közösségek állítanak össze (64/4§). A szaktanár legalább 10 tételt készít.

61

9.7. Értékelés Az osztályzat megállapításánál az írásbeli és szóbeli vizsgarészek arányát és módját a munkaközösségek határozzák meg. A vizsgák nem ismételhetők, a vizsgán elért eredmény lesz a tanuló év végi osztályzata. Az értékelés módja osztályozó és javító vizsga esetén valamennyi szakterületen: 0- 39 % elégtelen (1) 40- 54 % elégséges (2) 55- 69 % közepes (3) 70- 84 % jó (4) 85-100 % jeles (5) A különbözeti vizsga akkor sikeres, ha a tanuló legalább 60%-os eredményt elért. 9.8. Az idegen nyelvi munkaközösség álláspontja az osztályozó vizsgával kapcsolatban • Támogatjuk a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályokban tanulók osztályozó vizsgáját az előrehozott érettségi vizsga érdekében az első idegen nyelvből a B2 szintű teljes nyelvvizsga megszerzése után a 11. évfolyam végén/12. évfolyam elején. Az osztályozó vizsgára történő felkészítés ebben az esetben az iskola feladata. • Nem támogatjuk a nyolc évfolyamos gimnáziumi osztályokban tanulók osztályozó vizsgáját az első és második nyelvből a 10. évfolyam végén, illetve a 11. évfolyam elején, mivel akkorra nem teljesíthetők a helyi tanterv követelményei. • Nem támogatjuk a négy évfolyamos gimnáziumi osztályokban tanulók osztályozó vizsgáját az első és második idegen nyelvből a 11. évfolyam végén, illetve a 12. évfolyam elején, mivel akkorra nem teljesíthetők a helyi tanterv követelményei. A fenti esetekben a tanulók vizsgára történő felkészítése nem az iskola feladata, a szaktanár a vizsga követelményeiről ad tájékoztatást.

62

10. A felvétel és az átvétel helyi szabályai. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai 10.1. A felvétel szabályai A nyolc évfolyamos gimnáziumba az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával a tanév rendjének megfelelően történik a jelentkezés. A jelentkezés és a felvételi részletes feltételeiről az évente kiadott felvételi tájékoztatóból kaphatnak információt a szülők, a pedagógusok és a tanulók. Az iskola a felvételi követelményeket a felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozza. A tájékozódást könnyítik a december hónapban tartandó szülői fórumok és nyílt napok. A négy évfolyamos gimnáziumba az Oktatási Hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap felhasználásával a tanév rendjének megfelelően történik a jelentkezés, valamint a felvételi. A gimnáziumi felvételüket kérő tanulók elbírálása az általános iskola hetedik osztályának év végi és nyolcadik osztályának félévi átlageredménye (tanulmányi eredmények) alapján történik. Az általános iskolai tanulmányi átlageredményt a következő tantárgyakban elért eredmények összesítése alapján számítjuk: -

magyar nyelv és irodalom tantárgyak átlaga

-

matematika

-

történelem

-

idegen nyelv

-

egy természettudományos tantárgy (biológia, fizika, kémia vagy földrajz)

A megkívánt minimális tanulmányi átlag: 4,00 Központi írásbeli felvételi vizsga szervezhető. A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programjába a felvétel az Emberi Erőforrások Minisztériuma által kiírt pályázat alapján meghatározott időben és pályázati dokumentációval történik. A felvételről a döntést megadott szempontok alapján az iskola hozza: rangsorolja a pályázatokat és az engedélyezett létszámnak megfelelő számú diák a felvételi eljárást követően bekerül a programba.

63

10.2. Az iskolaváltás, a tanuló átvételének szabályai Tanév közben más iskolából történő átvételek esetében a szülőnek írásbeli kérvényt kell benyújtania az iskola igazgatójának. A tanuló felvétele ebben az esetben is az igazgató hatásköre, aki a fogadó osztály osztályfőnökével és szaktanáraival konzultálva dönt a különbözeti vizsga vagy évfolyamismétlés szükségességéről.

11. Az elsősegélynyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv •

Az elsősegélynyújtás programja olyan pozitív attitűd kialakítását segíti, mely nyitottá tesz környezetünk értékeinek tiszteletére, megvédésére. Felkészít a testi, lelki egészség megbecsülésére, megőrzésére. A modul elsajátítása után bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között diákjaink tudjanak segítséget nyújtani a rászorulóknak. Fontos a sürgősségi szemlélet kialakítása, a baleset, valamint a hirtelen bekövetkező egészségkárosodás alapszintű ellátásának elsajátítása. Fontos, hogy éles helyzetben az ismeretek birtokában hatékonyan, gyorsan tudjanak a diákok segíteni embertársaiknak. A modul elvégzése során előbb elméletben, majd gyakorlatban is elsajátíthatják a legalapvetőbb elsősegélynyújtási technikákat.

11.1. Célja: -

az életmentés,

-

a sérülés illetve állapot rosszabbodásának megakadályozása,

-

a sérült elkülönítése,

-

nyugalom biztosítása.

11.2. Az elsősegélyt nyújtó egyén feladata: önmaga épségének veszélyeztetése nélkül -

tisztázza mi is történt,

-

megnyugtassa, további károsodástól megóvja a beteget,

-

a sérülést a szükségeshez és a lehetőségekhez mérten ellássa,

-

haza vagy kórházba szállításáról gondoskodjon.

64

11.3. Elsősegélynyújtási témakörök: -

újraélesztés,

stabil

oldalfekvés,

gyermek újraélesztés,

defibrillátor,

eszméletvesztés, ájulás, vérzés, égés, marás, mérgezés, stroke, epilepszia, mozgásszervi sérülések, áramütés 11.4. Módszerek megtanulásának helye: -

biológia órák,

-

kémia órák (mérgezések, vegyszer okozta sérülések),

-

fizika órák (égési sérülések),

-

osztályfőnöki órákon,

-

Balassi Nap (meghívott előadók),

-

erdei iskola (balesetvédelmi ismeretek).

Az osztályfőnöki órákon az elsősegélynyújtás alapjainak elsajátítása elméleti és gyakorlati óra keretében történik:

Évfolyam

Témakör

Felelős

6.

Teszt, ismeretanyag felmérése, értékelése

Osztályfőnök

6.

Elsősegélynyújtás alapjai, mentők értesítése

Védőnő

6.

Vérzések

Védőnő

8.

Teszt, ismeretanyag felmérése, értékelése

Osztályfőnök

8.

Égési sérülések, mérgezések, vegyszerek

Védőnő

8.

Mozgásszervi sérülések

Védőnő

10.

Teszt, ismeretanyag felmérése, értékelése

Osztályfőnök

10.

Újraélesztés, stabil oldalfekvés, defibrillátor

Ifjúságvédelmi felelős

10.

Ájulás, stroke, epilepszia

Mentőtiszt

11.5. Partnerek: -

védőnő

-

Megyei Vöröskereszt

-

ÁNTSZ

-

Mentőtiszt

-

Rendőrség ifjúságvédelmi felelőse

65

11.6. Feltételek: •

Fontos, hogy a portán és a tornateremben lévő mentőláda kötszerekkel, fertőtlenítő szerekkel, gyógyszerekkel mindig fel legyen töltve;

•

A

tantestület

tagjai

az

alapvető

elsősegélynyújtási

módszerekkel

megismerkedjenek (életmentés, ájulás, mesterséges lélegeztetés, újraélesztés); •

Biztosítani tudjunk egy „fektetőt” a tornaterem mellett, hogy a sérült tanulót el tudjuk különíteni a többiektől;

•

Ünnepélyek alkalmával orvosi ügyelet biztosítása.

66

II. HELYI TANTERV

1. A választott kerettanterv megnevezése

Négy évfolyamos gimnázium 9-12. évf. Emelt óraszámú matematika-biológia, kémia A helyi tantervek A helyi tantervek A helyi tantervek elkészítésekor az 51/2012. elkészítésekor az 51/2012. elkészítésekor az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI (XII. 21.) számú EMMI (XII. 21.) számú EMMI rendelet 5. számú rendelet 3. számú rendelet 3. számú mellékletében található mellékletében található mellékletében található kerettanterveket kerettanterveket kerettanterveket választottuk. választottuk. választottuk. Nyolc évfolyamos gimnázium 5-12. évf. Emelt óraszámú matematika-fizika

Biológia 7-8. évfolyam A változat (5.2.)

Négy évfolyamos gimnázium 9-12. évf. Emelt óraszámú idegen nyelv

Biológia: B változat (3.2.) Fizika: B változat (3.2.)

Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja (9/AJTP-12. évf.) A 9/AJTP osztály helyi tantervének elkészítésekor az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 7. számú mellékletében található kerettanterveket választottuk.

A 9-12. évfolyamon az 51/2012. (XII. 21.) Kémia: B változat (3.2.) Ének-zene: A változat (3.2.) számú EMMI rendelet 3. 10-12. évfolyam számú mellékletében B változat (5.2.) Matematika: emelt Fizika: B változat (3.2.) található kerettanterveket óraszámú kerettanterv választottuk. Kémia: B változat (5.2.) Ének-zene: A változat (3.2.) A változat (3.3.) Biológia: B változat (3.2.) Minden évfolyamon Ének-zene: A változat (5.2.) I. Idegen nyelv: heti 5 óra (angol/német) emelt Kémia: B változat (3.2.) óraszámú kerettanterv Matematika: emelt Biológia: emelt óraszámú (3.3.) Ének-zene: A változat óraszámú kerettanterv kerettanterv (3.3.) (3.2.) A változat (5.3.) Heti óraszám: 2-3-3-3 óra Minden évfolyamon heti 5 óra

Kémia: emelt óraszámú kerettanterv (3.3.) Heti óraszám: 2-3-3-3 óra

Fizika: emelt óraszámú kerettanterv (5.3.) A 9. évfolyamtól heti 2-3-3-3 óra (5-8. évfolyamon normál óraszámú)

67

2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások, továbbá a nem kötelező tanórai foglalkozások megtanítandó és elsajátítandó tananyaga, az ehhez szükséges kötelezően választandó, vagy szabadon választható tanórai foglalkozások megnevezése, óraszáma

2.1. A helyi tanterv elkészítésénél a kerettantervek által kínált szabadon választható tantárgyak óratervbe történő felvételével nem éltünk.

2.2. A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező tanórai foglalkozások óraszámát, a megtanítandó és elsajátítandó tananyagot az egyes tantárgyak részletes helyi tantervei tartalmazzák. Ezzel megtörtént az egyes tantárgyakon belül a döntés a tantárgyi kötelező óraszám 10%-ról. A tantárgyi óraszám 10%-ának kitöltése két módon történt: bizonyos tantárgyaknál önálló tematikai egység bővítésével, kiegészítésével, más tantárgyaknál az egyes tematikai egységek közötti óraszámelosztással: elmélyítés, gyakorlás, képességfejlesztés céljára.

2.3. Az egyes osztályok számára biztosított szabadon tervezhető órakeretet (10%) az alábbi lehetőségek mentén használtuk fel: a) elosztottuk az egyes tantárgyak között, vagy b) emelt óraszámú tantárgy tanítására fordítottuk. Az óraterveken jeleztük (+ 1,2 óra) a szabadon tervezhető órakeret felhasználását.

2.4. A

tanórán

(kötelező

és

kötelezően

választandó)

kívüli

foglalkozásokat

(tehetséggondozás, felzárkóztatás, portkör) és az osztálybontásokat az osztály számára engedélyezett heti időkeret és a tanuló heti kötelező óraszáma különbségének terhére szervezzük meg.

68

3. Az oktatásban alkalmazott tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 3.1. Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösségek véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. 3.2. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. 3.3. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. 3.4. A tankönyvrendelés elkészítését az iskolában működő szakmai munkaközösségek koordinálják. A tankönyvrendelés összeállításánál az alábbi elveket érvényesítjük: •

pedagógusaink a tankönyvválasztásnál figyelembe veszik az Oktatási Hivatal által összeállított és közzétett hivatalos tankönyvjegyzéket;

•

a tankönyvrendelésbe a pedagógus csak olyan tankönyv, tanulmányi segédlet felvételét javasolhatja, amely megfelel az alkalmazott tantervnek, és amelyet a tantárgy tanulása során a tanulók rendszeresen használnak;

•

a

kiválasztott

tankönyvek

taníthatók

és

tanulhatók

legyenek,

alkalmazkodjanak a tanulók életkori sajátosságaihoz; •

a választott tankönyvek a lehető legteljesebb mértékben épüljenek az érettségi vizsga tematikájára, az ott alkalmazott feladattípusokra;

3.5. Az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a szakmai munkaközösségek határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A

taneszközök

kiválasztásánál

a

szempontokat veszik figyelembe:

69

szakmai

munkaközösségek

a

következő

•

a taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát kizárólag az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;

•

az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több éven keresztül használhatóak és az áruk megfizethető;

•

amennyiben lehetőségünk van rá, úgy törekszünk a korszerű, digitális segédanyagok használatára.

3.6. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök rendelésének, illetve beszerzésének elkészítése előtt ki kell kérni az iskolai SZMK véleményét. 3.7. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt tájékoztatjuk (áprilisi, illetve júniusi szülői értekezleten). A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. 3.8. Minden tanévben tájékoztatjuk a szülőket arról, hogy a következő tanévben mely tankönyvek

kölcsönözhetők

az

iskolai

könyvtárból,

amelyek

az ingyenes

tankönyvellátás biztosításához járulnak hozzá. 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósításának részletes szabályai

Pedagógiai feladat 1.

Erkölcsi nevelés

Megvalósításának szabályai Az iskolai élet mindennapjait át kell, hogy hassa a normakövetés és a kötelességteljesítés fontossága. A tanárok példamutatása támogassa a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek fejlesztését, mint a mértéktartás, a tisztelet, a segítőkészség, a türelem, a megértés, az elfogadás. Az erkölcsi és életvezetési kérdések elsősorban az etika, az irodalom, a történelem és az osztályfőnöki órák keretében jelenjenek meg.

70

2.

Nemzeti öntudat, hazafias 5-6. évfolyamon a szűkebb szülőföld (Nógrád nevelés megye), lakókörnyezetének megismertetését tekintjük feladatunknak kirándulások, múzeumpedagógiai foglalkozások keretében. 7-10. évfolyamon kialakul bennük a haza és nemzet fogalma, az ezekhez való kötődés igénye. A történelem tantárgynak ebben kiemelt szerepe van. Nagy gondot fordítunk arra, hogy tanulóink színvonalas iskolai ünnepségek aktív részesei legyenek. Minden év őszén (október végén) kegyeleti megemlékezést szervezünk a városi temetőben, gondozzuk a katonai temetőt. A Civitas Fortissima emléknapon (január 29.) és a Hősök emléknapján (május vége) megemlékezünk a gimnázium egykori tanárairól és diákjairól, akik hősi halált haltak hazájukért.

3.

Állampolgárságra, demokráciára nevelés

Az együttélés szabályainak betartása, az emberi méltóság tisztelete, az erőszakmentesség és a méltányosság része kell hogy legyen az iskolai mindennapoknak. Mindezeket a Házirendben szabályozzuk. A történelem, az etika és az osztályfőnöki órák keretében kiemelt figyelmet kap az állampolgári jogok és kötelességek megismertetése, a demokratikus jogállam működésének bemutatása. A diákönkormányzati munka jó terepe az együttműködés, az önálló cselekvés, a vitakultúra elsajátításának.

4.

Az önismeret és a társas Az önismeret, a fejlesztő értékelés és önértékelés kultúra fejlesztése képességének fejlesztése pedagógiai munkánk egészének kiemelt feladata. Ebben megkülönböztetett szerepe van a hiteles tanári értékelésnek, az

71

osztályfőnök közösségformáló tevékenységének, amelynek eredményeként gazdagodik énképük és fejlődik a mások helyzetébe történő beleélés képessége, az empátia. 5.

A testi és lelki egészségre Az iskolaegészségügyi szolgálattal együttműködve nevelés osztályfőnöki és biológia órák keretében rendszeres felvilágosító és prevenciós foglalkozásokat szervezünk a diákoknak. Az iskolai büfében kiemelt figyelmet kap az egészséges táplálkozáshoz szükséges választék biztosítása. Részt veszünk a városban működő „Egészségesebb Nemzedékekért” civil mozgalomban, amely a szenvedélybetegségek elleni megelőző tevékenységet tűzte ki célul. A mindennapos testmozgás keretében hatékony stresszoldó és relaxációs technikákat is elsajátítanak diákjaink.

6.

A családi életre nevelés

Az 5-6. évfolyamon a családi szerepek, feladatok felismerésére, megbeszélésére elsősorban az osztályfőnöki órák keretében kerül sor. A középfokú képzés későbbi szakaszában az irodalom, az etika és a történelem órák adnak lehetőséget a harmonikus családi minták közvetítésére. A biológia és osztályfőnöki órák helyi tantervben meghatározott részét a családtervezés, a szexuális kultúra kérdéseinek megbeszélésére szánjuk. Pedagógiai feladataink megvalósítását segítik: az iskolaorvos, a védőnő, alkalomszerűen meghívott külső előadók.

7.

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Önkéntes munka szervezése a helyi Szent Erzsébet Idősekotthonában, a Reménysugár Gyermekotthonban

72

és a Kenessey Albert Kórházban. Évente (karácsony előtt) gyűjtést szervezünk a rászoruló, hátrányos helyzetű iskolatársaknak. A Máltai Szeretetszolgálattal együttműködve rendszeresen részt veszünk az "„Adni öröm” élelmiszergyűjtési akcióban. A közösségi szolgálat keretében diákjaink kilencedik évfolyamtól aktívan részt vállalnak településük, szűkebb környezetük természeti és épített környezetének gondozásában, idős-, betegellátásban. 8.

Fenntarthatóság, környezettudatosság

Az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékek megismerése. Történelem órákon az egész világot érintő globális problémák megértésének segítése, hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelőssége és feladatai a problémák csökkentésében. Idegen nyelvi órákon más népek környezetvédő tevékenységeinek megismerése. Biológia és kémia órákon az ökológiai életmód kialakítása, a tanulók figyelmének felhívása a kémiai ipar jelentős környezetkárosító szerepére. A környezet – egészségügyi problémák megismerése, megelőzésük módja. Földrajz órákon a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeként lezajló változások felismerése és értékelése.

9.

Pályaorientáció

Az 5-8. évfolyamon segíteni a tanulókat abban, hogy megtalálják érdeklődési körüket. Az osztályfőnöki órák keretében megfelelő ismereteket kell nyújtani a diákoknak a továbbtanulási lehetőségekről és a különböző foglalkozásokról. Támogatjuk, hogy eljussanak a felsőfokú oktatási intézmények nyílt napjaira, lehetőséget nyújtunk arra,

73

hogy az egyetemek, főiskolák képviselői helyben, a gimnáziumban is tarthassanak tájékoztató előadásokat. A Balassi-napok keretében egykori balassis diákok meghívásával és bemutatkozásával segítjük tanulóinkat abban, hogy megértsék a tanulás és a karriercél elérésének összefüggéseit. 10.

Gazdasági és pénzügyi nevelés

A technika órák keretében (5-6. évfolyam) megismeri az alapvető élelmiszerek árát és felhasználási lehetőségét. Matematikai ismereteit alkalmazza a pénzügyekkel kapcsolatos feladatokban. Történelem órákon megismeri a gazdasági rendszerek változását. Tanulmányai utolsó két évében (11-12. évfolyam) kellő pénzügyi ismereteket szerez a banki tranzakciókkal és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatban.

11.

Médiatudatosságra nevelés

Az irodalom, az informatika és az osztályfőnöki órák keretében történik a médiatudatosságra nevelés, az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása. A lehetőségekhez mérten együttműködés kialakítása a helyi, Gyarmati TV-vel (stúdiólátogatás, riportkészítés, kisfilmkészítés).

12.

A tanulás tanítása

Minden szaktanár feladata, hogy tantárgya(i) tanulásának általános és speciális módszereit megismertesse tanulóival, megtanítsa az áttekinthető, lényegkiemelő jegyzetelési technikákat hallott vagy olvasott szöveg alapján. Az osztályfőnökök támogassák a szaktanárok munkáját és diákjaik önismeretét azzal, hogy felmérik a tanulók tanulási stílusát és megismertetik őket a különböző tanulási stratégiákkal.

74

A különböző tantárgyak tanításánál megismertetjük a tanulókat a könyvtárban és a világhálón való tájékozódás, információszerzés módszerével. 13.

Hit- és erkölcstan oktatása Az iskolai keretek között folyó hitoktatás szervezését, tartalmának meghatározását és felügyeletének ellátását az egyházak nevében eljáró jogi személy hatáskörébe utalta a köznevelési törvény. Intézményünkben ennek megfelelően folyik a fakultatív hitoktatás. Erkölcstani ismereteket a 11. évfolyamon etika tantárgy keretében tanítunk, de a nevelő-oktató munkánk egészét, minden tantárgy tanítását áthatják az örökérvényű erkölcsi törvények.

14.

Természettudományos nevelés

Az átlagosnál elmélyültebb természettudományos érdeklődés felkeltését szolgálja, hogy a nyolc évfolyamos gimnázium 5-6. évfolyamán heti három óra keretében tanítjuk a természetismeretet, majd 7-12. évfolyamon emelt szintű fizika oktatás folyik. A négy évfolyamos gimnáziumban emelt szintű biológia és kémia oktatás folyik (kellő számú jelentkező esetén). A megfigyelés, a kísérletezés, a természettudományos gondolkodás differenciált fejlesztése és alkalmazása kiemelt stratégiai célunk.

15.

Mindennapos testnevelés, A 2012/2013. tanévben az ötödik és kilencedik testmozgás évfolyamon a mindennapos testnevelést felmenő megszervezése rendszerben bevezettük. A heti öt testnevelés órát 5-8. évfolyamon a délelőtti órarendben helyezzük el, a 9-12. évfolyamon a heti öt testnevelési órából kettő órát a következő lehetőségekkel váltottuk ki: - minden évfolyamon lehetséges az iskolai sportkörben való sportolás kötelező részvétellel;

75

- versenyszerű sportolás (kérelem alapján, sportszervezeti igazolással) - az iskola a kötelező tanórák keretében gondoskodik a könnyített testnevelés megszervezéséről. 16.

A mindennapos művészeti Az 5-10. évfolyamon heti egy-egy óra keretében rajz nevelés és vizuális kultúra tanítása folyik. A 11-12. évfolyamon heti két-két órában művészettörténetet, mozgókép- és médiaismeretet tanítunk.

17.

Az idegennyelv-oktatás

Az iskolai helyi tanterv alapján a nyolc évfolyamos gimnázium 5-12. évfolyamán emelt óraszámban (heti 4 órában) tanítjuk az első idegen nyelvet, amely angol vagy német. A második idegen nyelvet a kerettantervnek megfelelően heti három órában tanítjuk a kilencedik évfolyamtól. A második idegen nyelv: angol, német, francia, olasz, orosz nyelv lehet, ha legalább nyolc tanuló választja az évfolyamon. A négy évfolyamos gimnázium nyelvi tagozatos osztályában emelt szintű nyelvoktatás folyik heti öt órában. Az első idegen nyelv megválasztásakor, amely az angol és német lehet, biztosítjuk azt, hogy az általános iskolában tanult idegen nyelvet folytathassák a tanulók. A második idegen nyelvet a kerettantervnek megfelelően heti három órában tanítjuk a kilencedik évfolyamtól.

18.

Emelt szintű képzési forma

A kerettantervek által meghatározott, magasabb szintű követelményekkel, emelt óraszámban tanítjuk a •

természettudományok közül a fizikát (nyolc

76

évfolyamos gimnázium) a biológiát és a kémiát (négy évfolyamos gimn.) •

a matematikát (nyolc és négy évfolyamos gimn.)

•

az idegen nyelvet (négy évfolyamos gimnázium).

Az emelt szintű szervezési forma a tehetséggondozás sajátos módja. 19.

Az Arany János Tehetséggondozó Program

Az Arany János Tehetséggondozó Programot 2000-től folytatja az intézmény, évfolyamonként egy osztállyal. A program célja, hogy a Madách Imre Kollégiummal összehangolt tehetséggondozás keretében készítse fel a hátrányos helyzetű tanulókat a középiskola megkezdésére, tanulmányaik eredményes folytatására, majd esélyt teremtsen a felsőoktatási tanulmányok folytatásához.

20.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelésénekoktatásának elvei

A Nemzeti alaptantervben meghatározott egységes fejlesztési feladatokat vesszük alapul. A nevelési-oktatási folyamatot a tanulók lehetőségeihez, korlátaihoz és speciális igényeihez igazodóan az alábbi elvek szerint szervezzük meg: •

lehetőség szerint rugalmas idősávokat és tágabb kereteket alkalmazunk;

•

a fogyatékossággal összeegyeztethető tartalmakat, követelményeket alakítunk ki;

•

szükség szerint a tanuló számára legmegfelelőbb alternatív kommunikációs módszereket és eszközöket építünk be a nevelés, oktatás folyamatába.

Munkánkban a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelve és vizsgaszabályzata ad eligazítást. 21.

Kulcskompetenciák fejlesztése

A konkrét tevékenységek a tantárgyi helyi tantervekben jelennek meg.

77

• Anyanyelvi kommunikáció

- emelt és középszintű magyar nyelv, kommunikáció és irodalom órákon, - minden tanórai és tanórán kívüli foglalkozáson, - tehetséggondozó szakkörön, - helyesírási versenyek szervezése, - Simonyi és Implom helyesírási versenyen való részvétel, - anyanyelvi szakkörön, - beszéd- és nyelvművelő szakkör működtetése, - Édes anyanyelvünk versenyen való részvétel, - Kazinczy szép magyar beszéd versenyen való részvétel, - tehetséggondozó szakkörön, - retorikai versenyen való részvétel, - irodalomórákon, - ének-zene órákon, - énekkaron, - népdaléneklési versenyek szervezése.

• Idegennyelvi kommunikáció

• Biztosítjuk az általános iskola felső tagozatában tanult első idegen nyelv folytatólagos oktatását. • Az idegennyelvi órákon az órai kommunikáció célnyelvén történik • A négy évfolyamos gimnázium emelt óraszámú idegennyelv-oktatásban az érettségi idejére megfelelő óraszámmal (heti öt óra) és tartalmi szabályozással lehetőséget biztosítunk a B2 szintű nyelvtudás elsajátításához. • Az Arany János Tehetséggondozó Programban öt éven keresztül emelt szintű idegennyelv-oktatás folyik, amelynek célja a B2 szintű nyelvtudás megszerzése. • Az Arany János Tehetséggondozó Programban tanuló diákok a 11. évfolyam elvégzése után

78

lehetőséget kapnak célnyelvi területen (Anglia) az autentikus nyelvhasználat gyakorlására (10 napos tanulmányút). • A Mentors Online Kft. online nyelvoktató rendszerhez csatlakozva tanulóink az egyénre szabott nyelvoktatás innovatív szolgáltatásait is használják, ezzel hasznos segítséget kapnak az önálló tanulás képességének kialakításához. • A nyelvi szaktantermekben megfelelő tárgyi feltételek állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a tanulók tapasztalatokat és jártasságot szerezzenek az információs és kommunikációs technológiák (IKT) felhasználásában, ezzel is segítve az autonóm nyelvtanulóvá válást. • Diákjaink rendszeresen részt vesznek Digitális nyelvi versenyeken („7 próbás”, Arany János Digitális Nyelvi Verseny), amelyek növelik a nyelvtanulás eredményességét, és a differenciálás, valamint az autonóm nyelvtanulás kiváló eszköze. • A tehetséggondozás tanórán kívüli szervezeti formái a tanulmányi versenyek. A legtehetségesebb diákok az Országos Általános Iskolai Tanulmányi, az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen (OÁTV, OKTV), országismereti, idegennyelvi, prózamondó, fordító és nyelvi levelező versenyeken vesznek részt. • A Balassi-napon idegennyelvi vetélkedőt, országismereti előadást szervezünk. • 2007 óta a Pécsi Tudományegyetem Idegen Nyelvi Titkárságával együttműködve ECL nyelvvizsgahelyként működünk. Angol és német nyelvből B1, B2, C1 szinteken tehetnek nyelvvizsgát a tanulók. Évente átlagosan száz diák

79

tesz nyelvvizsgát. • Az AFS magyarországi partneriskolája a Balassi Bálint Gimnázium. A Nemzetközi Cserediák Program keretében rendszeresen fogadunk külföldi diákokat és tanulóink közül is van jelentkező külföldi országokba. A cserediák program interkulturális tanulásra ad lehetőséget, tanulmányaik során a célnyelvi országok mellett más kultúrákat is megismerhetnek a tanulók, és olyan kommunikációs helyzeteket is ki tudnak próbálni, amelyekben a kommunikációs partnernek sem a célnyelv az anyanyelve. • Matematikai kompetencia

• A matematikai kompetencia kialakulásában az ismeretek és a készség szintű tevékenységek fontos szerepet töltenek be. • Emelt óraszámú matematika oktatás folyik a nyolc évfolyamos gimnáziumban, és biztosítjuk matematika tantárgyból az emelt szintű érettségi vizsgára történő felkészítést a 11-12. évfolyamokon. • A matematikai gondolkodás, az elvonatkoztatás és a logikus következtetés képességének fejlődését mérjük az országos kompetenciamérések eredményeinek rendszeres követésével és elemzésével. • A matematikai műveltséghez való pozitív hozzáállást erősítjük a matematikai versenyekre történő felkészítéssel. • Logikus gondolkodás fejlesztése egyéb tantárgyi órák keretében (pl.: nyelvtan, idegen nyelv, történelem, stb.) • Logikai és stratégiai játékokon keresztül. • IKT eszközök alkalmazásával. • A matematika nyelvének használata tanórákon a szóbeliség erősítésével.

80

• Természettudományos és technikai kompetencia

• A szaktárgyi órákon és az emeltszintű érettségi vizsgára felkészítő foglalkozásokon; • szaktárgyi versenyekre való felkészítés, felkészülés során; • Balassi-napon tudományos diákköri előadásokon; • tanulmányi kirándulásokon; • természeti környezetünk megismerését, védelmét szolgáló kezdeményezésekben való részvétel (pl.: erdő „takarítás”); • IKT eszközök használatával.

• Digitális kompetencia

Az oktatott tantárgytól függően a tanórák 10-50%ában használni kell az IKT eszközök valamilyen formáját (kivéve az informatika tantárgy, ahol ez az arány 90%). Tanórákon és versenyfelkészítés során: - Technológiai feladatok: az IKT technológia elemeinek kezelése, tudatos használata informatika tantárgy keretében. - Szimulációs feladatok: adatok, információk kezelése és értelmezése (pl. probléma alapú tanítás során). - Kutatási feladatok: információk gyűjtése, rendszerezése és kritikus válogatása (pl. projekt alapú oktatás során). - Tartalomfejlesztés: tartalom létrehozása egymással együttműködésben (pl. közös feladatbázisok elkészítése iskolai szinten tantárgyanként).

• Szociális és állampolgári kompetencia

• A szociális kompetencia fejlesztése normatív, értékelvű nevelésfilozófiánk központi alkotóeleme. • A normatudat, az általánosan elfogadott magatartási szabályok elsajátítása, az együttműködés, az empátia képességének fejlesztése az iskolai nevelés kiemelt fontosságú területe.

81

• A fizikai és mentális egészség iránti igényt rendszeres testmozgással tanórai és tanórán kívüli széles tevékenységrendszerbe építve szolgáljuk. Szociális és állampolgári kompetencia fejlesztése: -

történelem, társadalomismeret, osztályfőnöki és etika órákon;

-

történelmi példákon, irodalmi szemelvényeken keresztül;

-

IKT eszközök felhasználásával;

-

tanulmányi kirándulások programjai segítségével (múzeumlátogatás, városismereti vetélkedők);

-

versenyfelkészítés (OKTV, OÁTV, helyi- és országos versenyek);

-

szociális segítségvállalással;

-

alapvető erkölcsi értékrend betartásával és betartatásával;

-

konfliktuskezelő módszerek elsajátításával;

-

a közügyekben való részvételre ösztönzéssel.

• Kezdeményezőképesség • A gazdaság működésének átfogóbb megismertetése és vállalkozói a történelem és társadalomismereti órákon valósul kompetencia meg. • A vállalkozások működésének pénzügyi és jogi feltételeit a 11-12. évfolyamokon tanított életvitel és társadalomismereti órákon ismertetjük meg a tanulókkal. • A pályaorientációval foglalkozó osztályfőnöki órákon, a tanórán kívüli foglalkozásokon (pl. a Munkaügyi Központ szervezésében) megerősítjük azoknak a képességeknek a fontosságát, amelyek a munka világában értékesek: tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, kommunikáció, együttműködés, kockázatfelmérés- és vállalás, tapasztalatok

82

megosztása. • Etika órák keretében drámapedagógiai eszközök segítségével is élővé tehetők olyan helyzetek, amikor a munkahelyi etikus magatartás jellemzőit ismertetjük meg a diákokkal. • A kreativitás, a motiváció, a pozitív attitűd fejlesztése az iskolai nevelő-oktató tevékenység egészét át kell hogy hassa. • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség

- osztályfőnöki órákon előadás, beszélgetés, szituációs játékok keretében - rajzórán a tanítás-tanulás folyamatában - vizuális – művészeti ismeret órákon - különböző technikákkal alkotások létrehozása - szakköri keretekben - kiállítás rendezése, részvétel pályázatokon - mozgókép-órákon - médiaórákon - tánc- és drámaóra keretein belül - színházi előadások megtekintése - ének-zene órákon, énekkarban - hangverseny-látogatás - előadás az Erkel Színházban - népdaléneklési versenyek megrendezése

• A hatékony, önálló tanulás

• Az Arany János Tehetséggondozó Programban öt éven keresztül a Tanulásmódszertan és kommunikáció tanítása lehetőséget teremt azoknak a tanulási módszereknek és annak a szemléletmódnak a megtanítására, amelyek bármely tantárgy eredményes tanulásához felhasználhatók. • A tanulásmódszertan olyan tanulási részképességek, készségek, attitűdök fejlesztéséhez is teret biztosít, mint a figyelem, beszéd, olvasás, emlékezet, gondolkodás.

83

• A tantestület egésze részt vett 10-30-60 órás továbbképzéseken, amelyek a tanulás tanításának eredményességét szolgálják. • A tanuláshoz szükséges alapképességek fejlesztését a középiskolai oktatás egészében fontosnak tekintjük. Tanulási tanácsok adása, a tanulási szokások alakítása minden pedagógus feladata. • Az egyes tantárgyak tanulásának sajátosságait a szaktanárok feladata megismertetni a tanulókkal. • A tanulási nehézségek, tanulási zavarok feltárásban – a szülők bevonásával – szakember /fejlesztőpedagógus, tehetségfejlesztő szaktanácsadó, pszichológus/ segítségét kérjük. • A gimnáziumi tanulmányok kezdetén (5. és 9. évfolyamon) – a tanulói és szülői igények függvényében – a tanulói önismerettel, tanulási szokásokkal, az önálló tanulási stratégiák kialakításával kapcsolatos tanulásmódszertani kurzust szervezünk tanórán kívüli foglalkozás keretében, epochális rendszerben.

5. A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módja 5.1. Az iskola a mindennapos testnevelést a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27.§ (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. Ennek alapján az iskola minden osztályban megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet: •

a

kerettanterv

testnevelés

tantárgyra

meghatározott tanórán való részvétellel, •

iskolai sportkörben való sportolással,

84

vonatkozó

rendelkezéseiben

•

kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

5.2. Iskolánkban az 5-8. évfolyamon 5-5 órát (2012 szeptemberétől felmenő rendszerben), a 9-12. évfolyamon 3-3 órát testnevelés óra keretében a délelőtti tanítási rendben szervezünk meg.

5.3. A 9-12. évfolyamon tanuló diákok (2012. szeptemberétől felmenő rendszerben) délutánonként kötelezően választandó sportköri foglalkozásokon vesznek részt heti két órában. (kivéve: sportszervezetek, sportegyesületek sportolói) A 9-12. évfolyamos diákok az alábbi lehetőségek közül választhatnak: -

kosárlabda (edzés), illetve szabad játék,

-

kézilabda (edzés), illetve szabad játék,

-

labdarúgás (edzés), illetve szabad játék,

-

fitness, illetve kondicionálóterem használata

-

úszás (csak szülői anyagi költségtérítéssel)

-

tánc.

A felsorolt lehetőségek biztosítása lefedi a teljes tornaterem és udvar kapacitásunkat. A tisztálkodási lehetőségeket a jogos elvárásokhoz képest nem tudjuk biztosítani. A tornaterem és az öltözők csapadék esetén beáznak, így a mindennapos testmozgás biztosítása az időjárás függvénye is.

5.4. Azok a tanulók, akik szervezett keretek között sportszervezet, sportegyesület igazolt sportolói, és ott edzéseken vesznek részt, a sportszervezet, sportegyesület által kiadott igazolás alapján mentesülnek a délutáni sportköri foglalkozások alól, ők az egyesületi edzéseken teljesítik a negyedik, vagy ötödik testnevelési órát. Az igazolásokat a testnevelés szakos tanárok gyűjtik össze, az általános igazgatóhelyettes ellenőrzi érvényességüket és az igazgatóhelyettesi irodában tárolja ezeket. 85

5.5. A 9-12. évfolyamos tanulók számára a délutáni sportfoglalkozások időpontja az éves munkatervben kerül meghatározásra, és szeptember első hetében kötelező választaniuk. A jelentkezés módja: írásban történik, a tanuló és a szülő aláírásával ellátva. A kötelezően választandó foglalkozásról való távolmaradást a délelőtti hiányzásokhoz hasonlóan

írásban

igazolni

kell,

az

igazolatlan

mulasztás

ugyanolyan

következményekkel jár, mint a délelőtti tanítási órákról való távolmaradás.

6. A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai

•

A középiskolai oktatásban a választott tantárgyra vonatkozó jogszabályi előírásokat a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 20/2012. EMMI rendeletben, valamint Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendeletben találjuk.

6.1. A tantárgyválasztás célja, szabályai

•

A középiskolai képzés utolsó két évfolyamán választható tantárgyak célja és feladata a kétszintű érettségi vizsga közép-, illetve emelt szintjére, és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészülés.

•

A tantárgy(ak) választásának lehetőségével minden tanuló élhet. A választás önkéntes. Egy tanuló legfeljebb három tantárgyat választhat.

86

A választott tantárgyak heti óraszámai:

Tantárgy Szint

11. évfolyam

12. évfolyam

középszint

emelt szint

középszint

emelt szint

magyar nyelv és irodalom

4 óra

5 óra

4 óra

6 óra

matematika

3 óra

5 óra

4 óra

6 óra

történelem

3 óra

5 óra

3 óra

5 óra

idegen nyelv

4 óra

5 óra

4 óra

5 óra

biológia

2 óra

2 + 2 óra

2 óra

2 + 2 óra

fizika

2 óra

2 + 2 óra

-

4 óra

informatika

2 óra

5 óra

-

5 óra

kémia

-

4 óra

-

4 óra

földrajz

-

-

2 óra

-

testnevelés * (érettségi előtti évben) rajz- és vizuális kultúra * (érettségi előtti évben) ének-zene * (érettségi előtti évben)

-

2 óra

-

2 óra

-

2 óra

6.2. Emelt szintű felkészítés •

A kötelező érettségi vizsgatárgyakból (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) az emelt szintű felkészítés külön csoportban történik.

•

A többi tárgyból – ahol a tantárgy tanítása kötelező jelleggel történik – az osztályukkal együtt tanulnak a tanulók, a választott órán pedig külön csoportban sajátítják el az emelt szintű tananyagot.

•

Emelt szintű oktatást az a tanuló választhat, akinek az adott tantárgyból a jelentkezést megelőző félévben és a tanév végén jó vagy jeles osztályzata volt.

87

6.3. A tantárgyválasztás eljárásrendje •

A

következő

tanévre

szóló

választható

tantárgyak

körét

a

szakmai

munkaközösségek írásbeli javaslata alapján állítjuk össze, figyelembe véve a Pedagógiai programban meghatározott érettségi vizsgatárgyakat.

•

A szakmai munkaközösségek minden év április 15-ig írásban tájékoztatják a tanulókat a meghirdetésre kerülő választott órák céljáról, tematikájáról, követelményeiről. A választott tantárgyat tanító tanár személyéről a tanulók a jelentkezéskor (április 20 - május 20 között) tájékoztatást kapnak, de a tantárgyfelosztás csak a tanév elején válik véglegessé.

•

A választott csoportba való jelentkezés írásban, a tanuló és a szülő együttes aláírásával történik, legkésőbb május 20-ig. (Az alacsony létszám miatt nem induló választott órára jelentkezett tanulók a szorgalmi időszak végéig módosíthatják jelentkezésüket.)

•

A választott óra kötelező érettségi vizsgatárgy esetén minimum nyolc, szabadon választott érettségi vizsgatárgy esetén minimum öt fő részvételével indul. A csoport maximális létszámát a tanár határozza meg a tantárgy jellege és a hatékony oktató tevékenység érdekében.

6.4. A választott csoportban való részvétel a tanítási év végéig kötelező. A választott tanórai foglalkozást az értékelés és minősítés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekintetni, mint a kötelező tanítási órát.

•

A tanuló egy évben egyszer (félév végén) az igazgató engedélyével megváltoztathatja döntését. Változtatás esetén a tanulónak különbözeti vizsgát kell tenni az újonnan választott tantárgy előző félévi/évi anyagából.

88

7. Közép- és emelt szinten választható érettségi vizsgatárgyak, amelyekből az iskola kötelezően vállalja a tanulók felkészítését

Középszinten választható

Emelt szinten választható

Kötelező érettségi vizsgatárgyak:

•

•

magyar nyelv és irodalom

- magyar nyelv és irodalom

•

matematika

- matematika

•

történelem

- történelem

•

idegen nyelv

- idegen nyelv

•

biológia

•

fizika

- biológia

•

informatika

- fizika

•

kémia

Választható érettségi vizsgatárgyak:

•

- földrajz - informatika - kémia

•

-

ének-zene

-

rajz, vizuális kultúra

-

testnevelés

A középszintű érettségi vizsgára történő felkészülés a kerettantervi kötelező óraszámok és a helyi tanterv által meghatározott időkeretben történik.

•

Az emelt szintű érettségi vizsgára az emelt szintű oktatás keretében (matematika, fizika, idegen nyelvek, biológia, kémia), valamint a 11-12. évfolyamon plusz két óra keretében történik a felkészítés.

8. A középszintű érettségi vizsga témakörei A 40/2002. (V. 24.) OM rendelet Az érettségi vizsga részletes követelményeiről jogszabály alapján a középszintű érettségi vizsga témaköreit a Pedagógiai Program függelékében helyeztük el.

89

9. A 11-12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nemzeti alaptanterv és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján A magyar nyelv és irodalom 1. Felkészítés az írásbeli érettségire Feladattípusok begyakoroltatása: - nyelvi – irodalmi műveltségi feladatsor - szövegalkotási feladatok részei: • egy mű irodalmi, kulturális, esztétikai, bölcseleti, etikai kérdéseinek értelmezése • reflektálás, érvelés megfogalmazása egy kulturális- kor- vagy közéleti jelenségre • gyakorlati szövegfajta megalkotása 2. Felkészítés a szóbeli érettségire: a decemberi hónapban interneten közzétett 20 irodalmi és 20 nyelvi tétel kidolgozása, megtanítása úgy, hogy a két tétel kifejtése 20 percet vegyen igénybe. A nyelvi tételsorhoz kapcsolódó lehetséges gyakorlati feladatokkal képességfejlesztés. Összegzés: alkalmassá kell tenni az emelt szinten érettségiző diákokat, hogy ismeretlen szövegeken alkalmazni tudják az ismereteket. 3. A kompetenciafejlesztés területei: -

lírai művek, szépprózai alkotások, azok részleteinek, esszéhez, értekező próza vagy részlete, dráma vagy annak részletének értelmezése, elemzése;

-

a követelményrendszerben megadott nyelvi és irodalmi fogalmak ismerete, definiálása, felismerése, azonosítása;

-

tematikus és motivikus összefüggések feltárása;

-

anyanyelvi, grammatikai, szövegtani, stilisztikai, helyesírási jellemzők ismerete;

-

a feladatokhoz tartozó szövegbázis felhasználása.

90

4. A kompetenciafejlesztés feladatai: -

megfelelő tájékozottság megalapozása irodalmi és esszéisztikus művekben;

-

irodalomtörténeti ismeretek, stílustörténeti, esztétikai, etikai kérdések vizsgálata;

-

életproblémák, motívumok, szerzői életpályára jellemző sajátosságok elsajátítása;

-

gondolkodásfejlesztés: világismeret, gondolkodási kulturáltság;

-

vázlatírás: gondolkodástérkép, T-táblázat, fürtábla alkalmazása;

-

tárgyszerűségre törekvés a gondolatok bizonyítása céljából;

-

témának megfelelő arányos szövegszerkesztés, tagolás, elrendezés, koherens szövegszerkezet megalkotása;

-

megfelelő terjedelem betartása írásban, szóbeli esetén az idő betartása;

-

olvasható kézírás;

-

problémaérzékenység, személyes viszonyulás, állásfoglalás szabatos megfogalmazása;

-

a köznyelvi norma biztos ismerete, szakszavak használata, választékos szóhasználat;

-

világos, lényegre törő, szabatos előadásmód, gördülékenység ;

-

helyesírás-fejlesztés.

Matematika Témakör

Fejlesztési feladatok és követelmények

Gondolkodási módszerek,

− A nyelv logikai elemeinek tudatos alkalmazása

halmazok, logika,

− Bizonyítási módszerek alkalmazása

kombinatorika, gráfok

− Tételek pontos kimondása, alkalmazása − Gráfelméleti alapfogalmak ismerete, alapvető összefüggések alkalmazása

Számelmélet, algebra

− Számok átírása tetszőleges számrendszerből tízesbe és vissza − Bizonyítsa, hogy

irracionális

− Hatványozás, négyzetgyökvonás, logaritmus azonosságainak bizonyítása − Paraméteres elsőfokú egyenleteket megoldása − Két- és háromismeretlenes elsőfokú egyenletrendszerek megoldása. − Igazolja a másodfokú egyenlet megoldóképletét

91

− Igazolja és alkalmazza a gyökök és együtthatók közötti összefüggéseket. − Másodfokú paraméteres feladatok megoldása − Tudjon másodfokúra visszavezethető egyenletrendszereket megoldani. Értelmezési tartomány, illetve értékkészlet- vizsgálattal, valamint szorzattá alakítással megoldható feladatok, − Tudjon egyszerű négyzetgyökös, abszolútértékes, exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus) egyenlőtlenségeket megoldani − Tudjon megoldani feladatokat számtani és mértani közép közötti összefüggés alapján Függvények, az analízis elemei

− Alapvető függvénytani fogalmak pontos definíciója − Függvények megszorításának (leszűkítésének) és kiterjesztésének fogalma − Összetett függvény fogalma. Összetett függvényeket képzése. − Egyszerűbb, másodfokú függvényre vezető szélsőérték-feladatok megoldása. − Sorozat jellemzése (korlátosság, monotonitás), a konvergencia szemléletes fogalma. − A számtani és a mértani sorozat általános tagjára vonatkozó összefüggések, valamint az összegképletek bizonyítása − Végtelen mértani sor fogalma, összege − Gyűjtőjáradékot és törlesztőrészlet számolása − Határérték, folytonosság szemléletes − Differencia- és differenciálhányados definíciója − Összeg, konstansszoros, szorzat- és hányadosfüggvény deriválási szabályai − Összetett függvény deriválási szabálya

92

− Trigonometrikus függvények deriváltja − A differenciálszámítás alkalmazása: érintőegyenletének felírására, szélsőértékfeladatok megoldására, polinomfüggvények vizsgálata − Folytonos függvényekre a határozott integrál szemléletes fogalma és tulajdonságai − A kétoldali közelítés módszere, az integrálfüggvény, primitív függvény fogalma, a Newton-Leibniz-tétel − Polinomfüggvények, illetve a szinusz és koszinusz függvény grafikonja alatti területet számolása Geometria,

− Parabola fogalma

koordinátageometria,

− Geometriai transzformáció, mint függvény

trigonometria

− Pont körüli forgatás − Térbeli egybevágósági transzformációk − Hasonlósági transzformáció − Merőleges vetítés − Tételek bizonyítása: o A háromszög nevezetes vonalaira, pontjaira és köreire vonatkozó tételek o Pitagorasz-tétel és megfordítása o Magasság- és a befogótétel o Húrnégyszög, érintő négyszög tétele o A kör érintője merőleges az érintési pontba húzott sugárra, A külső pontból húzott érintőszakaszok egyenlő hosszúak. o Kerületi és középponti szögek tételét. o Thalész-tételt és megfordítását. − Látókör − A skalárszorzat koordinátákból való kiszámításának bizonyítása. − Szögfüggvények közötti összefüggések

93

− Addíciós összefüggések − Szinusz- és a koszinusztétel bizonyítása − Szakasz felezőpontja és harmadoló pontjai koordinátáinak kiszámítására; a háromszög súlypontjának koordinátáira vonatkozó összefüggések igazolása. − Az egyenes egyenletének levezetése különböző kiindulási adatokból a síkban. − A kör egyenletének levezetése. − Két kör kölcsönös helyzete, metszéspont − Külsőpontból húzott érintő egyenletének − A parabola − Feladatok a koordinátatengelyekkel párhuzamos tengelyű parabolákra. − A területképletek bizonyítása. − Térgeometriai feladatok megoldása. Valószínség-számítás,

− Hisztogram

statisztika

− Adathalmazok egyesítése és átlaguk közötti kapcsolat − Események egyesítésének, metszetének és komplementerének valószínűsége, feltételes valószínűség, függetlenség, függőség. − A nagy számok törvényének szemléletes tartalma − Geometriai valószínűség. − A binomiális eloszlás. A minta relatív gyakoriságának becslése a sokaság paraméterének ismeretében

94

Történelem 1. Források használata és értékelése •

Az írásos forrásokat tudja típusuk (pl .törvény, levél, kiáltvány) alapján csoportosítani, a forrás szerzőjének szándékára, álláspontjára utaló megállapításokat tenni és azokat a forrás és saját, ismeretei alapján indokolni.

•

Legyen képes karikatúrák vagy szimbolikus ábrázolások alapján a szerző álláspontját bemutatni, a képi forrásból merített információkat saját ismereteivel összevetni.

•

Legyen képes forrásokban és ismeretterjesztő szövegekben megjelenő tények és feltételezések önálló megkülönböztetésére. Tudja indokolni ezzel kapcsolatos állításait.

•

Legyen képes a többféle megítélés közötti különbségeket, valamint azok lehetséges okaira vonatkozó feltételezéseket megfogalmazni.

2. A szaknyelv alkalmazása •

Legyen képes a történelmi szakszókincset használni. Forrás alapján legyen képes történelmi fogalmak meghatározására.

•

Tudja, hogy bizonyos fogalmak (pl. rabszolga, gyarmat, vármegye) a különböző történelmi korokban eltérő jelentéssel bírtak.

3. Tájékozódás térben és időben •

Legyen képes vaktérképen bejelölt fontosabb történelmi helyszíneket azonosítani.

•

Történelmi térképvázlat és más segédlet (pl. forrás, kulcsszavak, szempontok) alapján legyen képes jellemezni a korszak történelmi régióit.

•

Legyen képes a történelmi régiók, államok határainak változását indokolni, értelmezni és összehasonlítani az ugyanazon régiót, államalakulatot vagy népet bemutató, különböző korokat ábrázoló térképeket és térképvázlatokat források segítségével értelmezni.

•

Tudjon

magyar

történelmi

eseményekhez

egyetemes,

egyetemes

történelmi

eseményekhez magyar eseményeket rendelni időbeli közelség alapján (pl. azonos év, évtized, helyszín). •

Tudja az egyetemes vagy a magyar történelmet megadott szempontból korszakokra felbontani (pl. gazdasági, kulturális fejlődés, tudományos gondolkodás).

95

4. Eseményeket alakító tényezők feltárása •

Legyen képes történelmi események okairól és következményeiről feltételezéseket megfogalmazni és azokat indokolni. Példákkal bizonyítsa, hogy egy történelmi eseménynek egyszerre több oka és következménye van.

•

Legyen képes a történelmi események, összefüggések lényeges és kevésbé lényeges szempontjainak megkülönböztetésére.

•

Legyen képes a tanult történelmi korokat sokrétűen (pl. társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti, művelődéstörténeti szempontból) összehasonlítani.

•

Hozzon példát arra, hogy a magyar történelem sorsfordító eseményeinek eltérő értékelései léteznek. Legyen képes források segítségével történelmi szereplőknek az események alakulásában betöltött szerepét több szempontból bemutatni.

5. Történelmi események és jelenségek problémaközpontú bemutatása •

Tudja különböző szempontok alapján összehasonlítani az eltérő gazdasági fejlődésű területeket (pl. centrum, periféria).

•

Legyen képes felismerni és jellemezni egyes korok meghatározó gazdaságpolitikáját.

•

Legyen képes értelmezni az egyén és a közösség érvényesülési (pl. katonáskodás, hivatal) és érdekérvényesítési (pl. céh, pártok) lehetőségeit és korlátait a különböző történelmi korokban, helyzetekben.

•

Tudja jellemezni a társadalmi viszonyokat különböző szempontok alapján (pl. társadalmi mobilitás, társadalmi normák, nyitottság, illetve zártság).

•

Legyen képes értékelni különböző szempontok szerint egy-egy kiemelkedő történelmi személy életművét.

•

Ismerje a politikai érdekérvényesítés különböző formáit (pl. pártok, szakszervezetek, civil szervezetek). Tudja ismertetni a többpárti parlamentarizmus és az ún. parlamenti váltógazdaság működését, az ellenzéki pártok szerepét.

•

Legyen képes bemutatni a demokratikus hatalomgyakorlás, a hatalommegosztás és a hatalom-ellenőrzés eszközeit és módszereit.

•

Legyen képes a kormányzás szintjeit megkülönböztetni, és formáit különböző korokban (pl. központi kormányzati intézmények, helyi közigazgatás, megyék, városi önkormányzat) bemutatni.

96

•

Legyen képes bemutatni egy-egy politikai/katonai szövetségi rendszer kialakulását, az egyes országok, szövetségi rendszerek közötti konfliktusok kiváltó okait, a konfliktusban részt vevők célkitűzéseit és az azokat lezáró békeszerződéseket. Tudja mérlegelni a háborús terhek és következmények (pl. vereség, emberveszteségek, gazdasági kimerültség, növekvő hátországi elégedetlenség) hatásait a hadviselő országokra.

•

Legyen képes bemutatni a második világháború utáni döntő világpolitikai folyamatokat és a nemzetközi együttműködés színtereit.

•

Értse a globalizáció jelenségeit, és értelmezze a globális problémákat. Legyen képes értelmezni az európai integráció alapelveit.

97

Biológia

Témakör

Fejlesztési feladatok és követelmények

Az élet jellemzői

Értelmezze működő rendszerként az élő szervezeteket

Fizikai kémiai alapismeretek Magyarázza a kromatográfia elvi alapját Szervetlen és szerves alkotóelemek

Ismerje az aminósavak általános képletét és a peptidkötést Ismerje nukleotidok,nukleinsavak molekulavázát Ismertesse a nukleotidok biológiai jelentőségét Értelmezzen kísérleteket a DNS örökítő szerepének bizonyítására

Szövetek, szervek, szervrendszerek

Rajzolt ábrán értelmezze harasztok, zárvatermők kétszakaszos nemzedékváltakozását Ábrán ismerje föl a kettős megtermékenyítést

Az ember mozgása

Ca-ion és az ATP szerepe , értse az izomláz kialakulásának okát

Táplálkozás

Ismertesse a vitaminok élettani jelentőségét

Értelmezze miért járnak a májbetegségek sárgasággal Légzés

Grafikonok értelmezése Légzési segédizmok ismerete Donders-modell értemezése

Szabályozás

Ismertesse az emlékezés szakaszait

Populáció

Gauze elv

Életközösségek

Értse a mi az összefüggés az életközösségek sokfélesége és stabilitása között

Ökoszisztéma

Ismerje fel ábrán a N-körforgását Ökológiai piramis értelmezése Értelmezze a diverzitást faj szintjén ,ökoszisztéma szintjén

98

Mendeli genetika

Genetikai térképezés

Populációgenetika,evolúciós Értelmezze a Hardy-Weinberg összefüggést folyamatok Beltenyésztés Ismertesse a relatív és abszolút kormeghatározást Értse az evolúció közvetett bizonyítákait Bioszféra evolúciója

Miller kísérlet ismertetése Az emberfélék evolúciójának főbb lépései

Kémia Elem

Értse a tömegszám és a relatív atomtömeg közti kapcsolatot.

Összetett ionok

Tudja megállapítani az összetett ionok szerkezetét (értelmezés delokalizált elektronokkal), téralkatukat, alkalmazni a komplex ionok, a központi ion és a ligandumok töltése közti összefüggést megadott példák esetében.

Kristályrácsok

elemi cella, koordinációs szám. SiO2 rácsának szerkezete.

Molekularács

Tudja értelmezni olvadás- és forráspontok közti kapcsolatot adatok összehasonlítása alapján

Kolloid rendszerek

Értse, értelmezze a vizes alapú kolloidok szerkezetét a szappanoldat és a fehérjeoldat szerkezete alapján; a szol és a gél állapot jellemzőit.

Hidrolízis

Tudja megállapítani a sók hidrolízisét, megadni vizes oldatuk kémhatását; jelölni a folyamatot ionegyenlettel.

Kősó

Értse a kristályrács szerkezetét

99

Ezüst halogenidek

szín, vízoldékonyság, fényérzékenység felhasználásuk

Dihidrogénperoxid

Értse a vízoldhatóság anyagszerkezeti okait, bomlását, redoxi sajátságait. Tudja értelmezni a felhasználásával, tulajdonságaival kapcsolatos információkat.

Kén

Értelmezze a kén melegítése közben bekövetkező szerkezeti változásokat (az olvadék viszkozitása, amorf kén).

Kénhidrogén

molekulaszerkezetét, polaritását. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, vízoldhatóság. Értse a reakcióját vízzel, a tökéletes és nem tökéletes égését, a reakcióját kéndioxiddal, Fe2+-, Pb2+- és Ag+ionnal. Tudja értelmezni a kén-hidrogénnel kapcsolatos egyszerű kísérleteket. - Élettani hatása Fogalmi szint mérgező hatása. - Előfordulás, előállítás, felhasználás Tudja értelmezni az előfordulásával, ipari előállításával, felhasználásával kapcsolatos információkat. - Sói Fogalmi szint szulfidok.

Kénessav

sav-bázis jelleg, redukáló hatás, szulfitok Tudja értelmezni a vizes oldatban lejátszódó folyamatokat.

100

Nitrogénoxidok

szín, halmazállapot, vízoldékonyság, környezetszennyező hatás Értse a reakcióját oxigénnel, a laboratóriumi előállítását salétromsavból.

Szilícium

Értse a reakciókészségét, a reakcióját NaOH-dal.

Szilikonok

Fogalmi szint elemi összetétel. Értse a sziloxánkötést és kialakulását. - Gyakorlati jelentőség Fogalmi szint szilikonolaj, -zsír, -gumi. Értse a tulajdonságaik anyagszerkezeti magyarázatát.

A d-mező fémei

Értse többféle oxidációs állapotukat, az ionok színe és elektronszerkezete közti kapcsolatot, a kationok erős polarizáló hatásának következményeit (rosszul oldódó, színes vegyületek, komplexképzési hajlam).

Szerves molekulák szerkezete

Értse az etán és a ciklohexán konformációit, az ekvatoriális és az axiális ligandumokat.

Naftalin

Fogalmi szint 10 delokalizált pi-elektron. Értelmezze az aromás jelleget és hasonlítsa össze a benzoléval. - Tulajdonságok Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság, szublimáció. Értse az op. és az oldhatóság anyagszerkezeti magyarázatát. Fogalmi szint szubsztitúció. Értse a halogén-szubsztitúcióját és

101

körülményeit. - Felhasználás Fogalmi szint molyriasztó, műanyagok, festékek alapanyaga. Aminok

Fogalmi szint szín, szag, halmazállapot, oldhatóság. Értelmezze az op., a fp. és az oldhatóság halmazszerkezeti okait, az anilin oldhatóságát. Tudja összehasonlítani az izomer aminok (primer, szekunder, tercier) fp.-ját, a fp.-ot a megfelelő moláris tömegű alkánokéval.

Kémiai egyensúly

Fogalmi szint egyensúlyi koncentráció, kiindulási koncentráció Tudja kiszámítani az egyensúlyi állandót az egyensúlyi koncentrációkból, alkalmazni az egyensúlyi koncentráció és a kiindulási koncentráció, valamint az átalakulási százalék közti kapcsolatot.

102

Fizika Témakör Mechanika

Fejlesztési feladatok és követelmények − Sztatikai tömegmérés − Kényszererő és a szabaderő − Erőlökés − Csúszási és tapadási súrlódásra vonatkozó összefüggések − Mozgások grafikai leírása − Függőleges és vízszintes hajítás magassága, távolsága, időtartama, végsebessége − Interferencia létrejöttének feltételei − Elhajlás − Állóhullám, duzzadóhely, csomópont − Ultra- és infrahang jellemzői − Munka, teljesítmény számolása egyenletesen változó erőhatás esetén − A különféle mechanikai energiafajták jellemezése kvantitatív értelemben − Munkatétel alkalmazása − A speciális relativitáselmélet elemei

Termikus kölcsönhatások

− Egyszerű kísérletek a gázok állapotváltozásaira − p-V diagramon való grafikus ábrázolás − Az állapotegyenletet alkalmazása − Körfolyamatok − Perpetuum mobile − Mólhő − Cseppfolyósíthatóság − Rendezettség, rendezetlenség − Másodfajú perpetuum mobile

Elektromos és mágneses kölcsönhatás

− Coulomb-törvény feladatmegoldásban − A szuperpozíció elve − Potenciál, ekvipotenciális felület

103

− Munkatételt ponttöltésre elektromos mezőben − A kondenzátor lemezei között lévő szigetelőanyag kapacitásmódosító szerepe − Síkkondenzátor kapacitásának meghatározása − Permittivitás − Feltöltött kondenzátor energiája − Elektromotoros erő, belsőfeszültség, kapocsfeszültség − Belsőellenállás, külsőellenállás − Az ellenállás hőmérsékletfüggése − Telepek soros kapcsolása − Hosszú egyenes vezető, áramhurok − Mágneses permeabilitás − Két párhuzamos, hosszú egyenes vezető között ható erő − Lorentz-erővel kapcsolatos feladatokat megoldása − Részecskegyorsító berendezés − Faraday-féle indukciós törvény − Kölcsönös indukció − Váltakozó áramú ellenállások: ohmos, induktív és kapacitív ellenállás − Fáziskésés, fázissietés − Hatásos teljesítmény. Látszólagos teljesítmény − Thomson-képlet − Csatolt rezgések − Dipólus sugárzása − A fénysebesség mérésére vonatkozó klasszikus módszer − Planparalel lemez − Koherencia − Fényelhajlás résen, rácson Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás

− A kilépési munka és a Planck-állandó méréssel való meghatározása − Emissziós színkép. Abszorpciós színkép − de Broglie-hullámhossz

104

− Heisenberg-féle határozatlansági reláció − Kvantummechanikai atommodell − A tömegdefektus nagyságának kiszámítása − Fajlagos kötési energia − Stabil és instabil részecske − Neutrino − Szétsugárzás-párkeltés Gravitáció, csillagászat

− Kepler törvényei és Newton gravitációs törvénye közötti összefüggés −

A gravitációs állandó mérését.

Informatika Témakör

Fejlesztési feladatok és követelmények

Informatikai alapismeretek

− Logikai alapműveletek ismerete és alkalmazása

Adatbázis-kezelés

− Relációs adatmodell ismerete − Egy lekérdező nyelv alapvető utasításainak ismerete és használata

Web-lap készítés

− HTML-nyelv ismerete − Web-lap készítése HTML-nyelven egyszerű szövegszerkesztő programmal

Algoritmizálás, adatmodellezés,

− Elemi algoritmusok

programozási ismeretek

− Rekurzió − Algoritmus leíró eszközök használata − Egy programozási nyelv ismerete − Kódolási, szerkesztési, programkipróbálási feladatok végzése egy programnyelv fejlesztői környezetében

105

10. A tanuló tanulmányi munkájának írásban, szóban vagy gyakorlatban történő ellenőrzési és értékelési módja, diagnosztikus, szummatív, fejlesztő formái; a magatartás és a szorgalom minősítésének elvei Irányadónak tekintjük a Nemzeti Köznevelési Törvény vonatkozó előírásait (2011. évi CXC. törvény 54.§-57.§) és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 64.§-78.§-ban foglaltakat. Osztályozásnál az ötfokú skálát használjuk: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Kiemelkedő teljesítmény esetén szaktanári dicséret adható, amelyet záradék formájában vezetünk be a bizonyítványba. 10.1. Az ellenőrzés és értékelés alapelvei Az ellenőrzés és értékelés legyen: •

tervezett, kiszámítható, megalapozott,

•

a munkaközösségi megállapodásoknak megfelelő,

•

folyamatos, rendszeres,

•

igényes,

•

változatos,

•

objektív, érvényes és megbízható,

•

fejlesztő, ösztönző hatású,

•

a tanulók életkori sajátosságainak, illetve a tanuló különleges adottságainak (esélyegyenlőség) megfelelő.

10.2. Az ellenőrzés és értékelés funkciói Az ellenőrzés és értékelés •

késztesse folyamatos munkára a tanulókat;

•

adjon folyamatos visszajelzést a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport tudásszintjéről;

•

tájékoztassa a szülőket és a tanulókat a tanulmányi előmenetelről;

106

•

segítse a tanulók reális önértékelését, ezáltal a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálását.

10.3. Az értékelés fajtái Mindhárom értékelési fajtát használjuk a tanév során.

•

Diagnosztikus értékelés: célja: helyzetfeltárás, részletes információk szerzése arról, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, megfelelnek-e az elvárásoknak; használata: csoportba történő besorolási döntések megalapozása, tanév végén, tanév elején végzett tudásszint mérése; az értékelés módja: százalékosan kifejezett, nem képezheti a félévi, év végi osztályzat kialakításának részét.

•

Formatív értékelés: célja: a tanítási-tanulási folyamat közbeni irányítás, segítés, korrekció; használata: a tanév során folyamatosan, írásban, szóban és gyakorlatban történő ellenőrzés során adott érdemjeggyel történik; az értékelés módja: megfelelő számú érdemjeggyel (félévente: heti óraszám + minimum egy érdemjegy).

•

Szummatív értékelés: célja:

összegzés,

adott

téma,

tantárgy,

időszak

vagy

tanév

eredményességének megállapítása; használata: az adott tantárgy helyi tantervében meghatározott témakörben és időszakban megírt témazáró dolgozat(ok), osztályozóvizsgák, érettségi vizsgák formájában; az értékelés módja: témazáró dolgozat esetében súlyozott érdemjeggyel, osztályozó vizsgák esetében osztályzattal (félévi, év végi) érettségi vizsgák esetében osztályzattal.

107

10.4. Az ellenőrzés formái •

szóbeli feleltetés,

•

házi feladat ellenőrzése,

•

gyakorlati tevékenység ellenőrzése készségtárgybeli teljesítmény értékelésére,

•

írásbeli ellenőrzés formái: •

röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból),

•

dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből),

•

témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő),

•

beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat.

10.5. A tanulók értékelésének alkalmai •

A tanulókkal valamennyi tantárgyi osztályzatukat közölni kell szóbeli értékeléssel

kiegészítve

és

a

jegyeket

az

osztályozó

naplóba

havi

rendszerességgel be kell írni. •

A tanulót a szorgalmi időszakban az osztályozó értekezletig megilleti az osztályzat javításának lehetősége. A javítási lehetőséget követelni nem lehet, megadásáról a szaktanár pedagógiai szempontok alapján dönt.

•

Annak érdekében, hogy az értékelés a lehető legegységesebb képet adja, az egyes munkaközösségek az írásbeli munkák javításához és osztályzásához egységes százalékos rendszert dolgoznak ki, amelyet a tanulókkal is ismertetnek.

•

Az írásbeli dolgozatok kijavításának tíz tanítási napon belül meg kell történnie, amennyiben a dolgozat kijavítására nem kerül sor, a tanuló dönt arról, hogy az érdemjegy bekerüljön-e a naplóba.

• Szaktanári értékelés: osztályszinten tantárgyi órákon, az órai aktivitás értékelése szóban és írásban (pontrendszerrel, + - jelekkel); félévi, év végi osztályzatok eldöntésénél.

108

• Osztályfőnöki értékelés: félévkor és év végén osztályszinten értékeli a tanulói közösség munkáját, a szülői értekezleteken a szülők közösségének •

Fogadóórán: a szaktanár egyéni értékelést ad a szülőknek.

•

Osztályozó értekezleten: osztályfőnöki, szaktanári értékelések.

•

Igazgatói értékelés: alkalomszerűen, tanévzáró ünnepélyen a közösségi és kiemelkedő egyéni teljesítményeket értékeli.

10.6. Az ellenőrzés és értékelés helyi szabályai •

A tanév első óráján minden szaktanár – a szakmai munkaközösség megállapodásának megfelelően – tájékoztatja tanulóit a követelményekről, a számonkérés módjairól, az értékelés szempontjairól.

•

Az érdemjegyeknek időarányosan kell kialakulniuk és bekerülniük az osztályozó naplóba.

•

Alapkövetelmény a rendszeres ellenőrzés, ezért félévente minimum a heti óraszám + 1 érdemjegy alapján zárhatók le a tanulók.

•

Félévkor és év végén minden tantárgyból osztályzatot, értékelést kapnak a tanulók. A félévi és év végi osztályzatokat az érdemjegyek alapján, az órai munka és a tanuló fejlődési tendenciája alapján kell meghatározni, figyelembe véve a témazárók súlyozott szerepét.

•

A tanév végén az egész éves teljesítményt kell értékelni, figyelembe véve a fejlődési tendenciát.

10.7. A magatartás minősítésének elvei és formái: A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: •

az iskolába járási fegyelme (a Házirendben meghatározott hiányzások figyelembevételével)

•

a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság, tisztelettudás);

•

társaihoz való viszonya (segítőkészség);

•

beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken;

109

•

óra alatti magatartása (a fegyelmezettség szintje);

•

a közösségért végzett munkája;

•

a tanuló korábbi magatartásához képest történt pozitív vagy negatív irányú változás.

Példás magatartású tanuló, •

akinek magatartása, cselekedetei elismerést váltanak ki társaiból, tanáraiból;

•

aki tiszteli és elismeri mások értékeit;

•

aki nyelvi fordulataiban kerüli a durva kifejezéseket;

•

aki jóindulattal segíti társait;

•

aki szívesen vállal munkát osztálya, iskolája, közössége érdekében;

•

aki ügyel környezete rendjére, tisztaságára;

•

aki szándékosan soha nem okoz kárt;

•

aki betartja az illemszabályokat és az iskola házirendjét;

•

akinek nincs írásbeli figyelmeztetése.

Jó az a tanuló, •

akinek cselekedeteit a jóra való hajlam irányítja, de időnként a körülmények hatására eltér ettől;

•

aki igyekszik elkerülni a durvaságot, de ez nem mindig sikerül;

•

aki tiszteli társait, elismeri mások eredményeit, de cselekedeteit, ítéleteit időnként az indulat vezérli;

•

aki tiszteli a felnőtteket és társait;

•

aki durva kifejezéseket nem használ;

•

aki feladatait elvégzi, de közösségéért vállalt munkára önként ritkán vállalkozik;

110

•

aki ügyel környezete rendjére, megjelenésére;

•

aki ismeri és betartja az iskola házirendjét és az illemszabályokat;

•

akinek legfeljebb két igazolatlan mulasztása van;

•

akinek nincs írásbeli figyelmeztetése.

Változó magatartású az a tanuló, aki •

a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;

•

a házirend előírásait többször megszegi;

•

társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;

•

társaival nem mindig van jó viszonyban, vélt vagy valós sérelmeit időnként önbíráskodással torolja meg;

•

tanórán többször fegyelmezetlenül viselkedik;

•

környezete rendjéért semmit nem tesz;

•

ha feladattal bízzák meg, azt elvégzi, ha nem is kellő figyelemmel;

•

a viselkedési szabályokat csupán úgy tudja betartani, ha gyakran figyelmeztetik rá;

•

három tanítási órát igazolatlanul mulasztott;

•

akinek osztályfőnöki és/vagy igazgatói figyelmeztetése van.

Rossz minősítésű annak a tanulónak a magatartása, •

aki nem tudja és nem is akarja betartani az iskolai házirendet és az illedelmes viselkedési szabályokat;

•

aki visszaél fizikai fölényével, társait rendszeresen zaklatja, gyakran megsérti;

•

aki tanáraival szemben udvariatlan, tiszteletlen;

•

aki a tanórai munkát szándékosan zavarja, akadályozza;

•

aki nem becsüli közössége értékeit;

111

•

aki szándékosan rongálja környezetét;

•

aki négy vagy annál több alkalommal igazolatlanul mulaszt;

•

akinek fegyelmi büntetése van.

10.8. A szorgalom minősítésének elvei és formái A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: •

a tanuló tudás iránti igénye (szelektál a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni);

•

a tanuló képességéhez mért teljesítménye;

•

a

tanuló

feladattudata

(kötelező

feladatai

megoldásának,

elkészítésének minősége, igényessége); •

a tanuló részvétele az órai munkában (aktivitás);

•

a tanuló iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelést).

Példás szorgalmú az a tanuló, aki •

képességeinek megfelelő, egyenletes teljesítményt nyújt;

•

a tanítási órákra rendszeresen, jól felkészül, és azokon aktívan részt vesz;

•

munkavégzése pontos, megbízható;

•

jó eredmények elérésre törekszik;

•

szívesen vesz részt a tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban, akár szervezőként is;

•

ha alkalma adódik, jól felkészülve versenyeken öregbíti iskolája hírnevét.

Jó a szorgalma annak a diáknak, aki •

képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; 112

•

a tanórákra rendszeresen felkészül és azokon többnyire aktívan részt vesz;

•

a házi feladatait rendszeresen elvégzi, esetleges mulasztás esetén pótolja;

•

felszerelése általában hiánytalan;

•

többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti.

Változó a szorgalma annak, akinek •

tanulmányi teljesítménye elmarad képességeitől;

•

tanulmányi munkája ingadozó;

•

érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja;

•

aki munkájában, feladatvégzésében felületes;

•

akinek felszerelése, házi feladata gyakran hiányos;

•

aki tanulmányaihoz kapcsolódó tanórán kívüli programokban nem vesz részt;

•

aki a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

Hanyag szorgalmú az a tanuló, aki •

képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;

•

az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;

•

a feladatokat nem, vagy csak nagyon felületesen végzi el;

•

tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen

•

akinek felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;

•

aki a tanuláshoz nyújtott tanári segítséget nem fogadja el;

•

a feladatait folyamatosan nem végzi el;

•

akinek félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

113

10.9. A magatartás és szorgalom minősítésnek eljárásrendje • Az értékelés, minősítés alapelveit az osztályfőnök a tanulókkal az év eleji első osztályfőnöki órákon, a szülőkkel a tanév első szülői értekezletén ismerteti. • A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira. Az 5-8. évfolyamon havonta, a 9-12. évfolyamon negyedévente történik a minősítés az osztálynaplóba történő számjegy (5, 4, 3, 2) beírásával; • Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. • Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret; • A félévi minősítés az ellenőrző könyvbe számmal kerül be, az év végi bizonyítványba példás, jó, változó, magatartás esetében rossz, szorgalom esetében hanyag bejegyzéssel. • A magántanuló magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

Félévi és év végi minősítés kialakítása: •

a tanuló önértékelésének figyelembe vételével,

•

az osztályközösség javaslatának figyelembe vételével,

•

az osztályfőnök kialakítja javaslatát,

•

az osztályban tanító tanárok testülete megvitatja azt,

•

a döntést (vitás esetben szavazás segítségével) az osztályfőnök hozza meg.

Mind a magatartás, mind a szorgalom értékelése a tanulói személyiség alakításának, a tudás megszerzésére irányuló tevékenység segítésének eszköze. Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés. Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet.

114

A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés; célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. 11. A tanuló magasabb évfolyamba lépésének feltételei Magasabb évfolyamba akkor léphet a tanuló, ha teljesítette a helyi tantervben rögzített minimum

követelményeket.

A

minimum

követelményeket

tantárgyanként

és

évfolyamonként a helyi tantervek tartalmazzák. 12. Csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei 12.1. Csoportok, csoportbontás és egyéb foglalkozások szervezésének elvei •

tanulói képességek, előzetes tudás alapján,

•

tanulói létszám alapján,

•

tanítási-tanulási hatékonyság, eredményesség növelése érdekében,

•

tanulói érdeklődés alapján a szabadon választható foglalkozások esetében.

12.2. Csoportbontások A tanulásszervezés során csoportbontást alkalmazunk a következő tantárgyak tanításában a 2011. évi nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 6. számú mellékletében engedélyezett heti időkeret terhére:

•

•

idegen nyelv

•

informatika

•

testnevelés (26 fő fölötti létszám esetén)

•

matematika (9/AJTP osztályban)

•

tanulásmódszertan (9/AJTP osztályban és a 9-10. évfolyamon)

Sávos szervezés keretében szervezzük az idegen nyelvek tanítását a 9-10. évfolyamon az egyes osztályok között. A csoportbontás (haladó, középhaladó) az utolsó két félév idegen nyelvi osztályzata és a május hónapban megírt tudásszintmérő eredménye alapján történik.

•

Tudásszintmérés (diagnosztikus mérés) eredményeként szervezzük a csoportokat a 9/AJTP osztályban matematika és idegen nyelv tantárgyakból.

115

•

A nívócsoportos oktatás során a csoportok átjárhatók. A csoportváltásra félévkor és év végén kerülhet sor az elért osztályzat(ok) és a szaktanárok egyeztetése alapján.

12.3. Egyéb foglalkozások szervezésének elvei •

A tanórán kívüli szabadon választható foglalkozásokat a 2011. évi nemzeti köznevelésről szóló CXC. törvény 6. számú mellékletében engedélyezett heti időkeret terhére szervezzük meg.

•

A tanórán kívüli szabadon választható foglalkozások célja: a) tehetséggondozás b) felzárkóztatás c) mozgáskultúra, sport

•

A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 14.§ (5) bekezdése értelmében az iskolának minden év május 20-ig fel kell mérnie, hogy a tanulók milyen szabadon választott foglalkozáson kívánnak részt venni. Ennek érdekében az iskola minden év április 15-ig meghirdeti, hogy a következő tanévben milyen szabadon választható foglalkozások indítását tervezi, és melyik pedagógus vezetésével. A nyilvánosságra hozatal módja: az iskolai hirdetőtáblák és az iskolai honlap. A fenti rendelet 15.§ (1) bekezdése értelmében a tájékoztatás elfogadása előtt beszerezzük a szülői szervezet és a diákönkormányzat véleményét.

•

A fenti szabályok vonatkoznak a 11-12. évfolyamon szervezett emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoportokba történő jelentkezésekre is. A jelentkezés az emelt szintű felkészítést nyújtó csoportba önkéntes. A jelentkezés tanulmányi eredményhez kötött. Az adott tantárgyból 10. évfolyam félévében és év végén legalább jó osztályzattal kell rendelkeznie. A jelentkezési lapon megjelöljük az emelt szintű érettségi vizsgára felkészítés heti óraszámát és a vezető tanár személyét.

116

•

A szabadon választott foglalkozások esetében, amennyiben oda a tanulót – kérelmére – felvették, a tanítási év végéig, illetve az utolsó tanítási óra befejezéséig köteles részt venni. Erről a jelentkezés előtt a tanulót és szüleit írásban tájékoztatjuk.

•

A szabadon választható foglalkozásokra a jelentkezés írásban történik, a jelentkezési lapot a tanuló és szülei aláírásával kell ellátni.

•

Emelt szintű érettségi vizsgára felkészítő csoport indításának feltétele minimum 8 (vagy 5) fő.

•

A Balassi Tehetségműhely tehetségköreibe történő beválogatás eljárásrendjét a Pedagógiai program 6.2. pontja tartalmazza. A kiemelten tehetséges tanulókkal történő foglalkozás formái:

•

•

egyéni (1-3 fő)

•

csoportos (8-10 fő).

Felzárkóztató foglalkozásokra a szaktanárok javaslata alapján történik a tanulók szervezése. Az osztályfőnök írásban értesíti a szülőt a szaktanár javaslatáról. Amennyiben a szülő egyetért a javaslattal (írásban), akkor a tanuló köteles járni a foglalkozásra mindaddig, amíg azt a szaktanár javasolja. A felzárkóztató foglalkozások szervezésének formái: •

egyéni (1-3 fő)

•

csoportos (8-10 fő).

13. A tanulók fizikai állapotának mérése 13.1. A tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelés tantárgyat tanító nevelők végzik el a testnevelés órákon, tanévenként két alkalommal, október és április hónapban. A felmérés a „Mini Hungarofit teszt” alapján kerül összeállításra.

13.2. A mérés egy állóképességi és négy motorikus képességet mérő feladatból áll:

117

a) 2000 m-es síkfutás– elérhető 77 pont b) Helyből távolugrás – elérhető 21 pont c) Hanyattfekvésből felülés folyamatosan, kifáradásig – elérhető 14 pont d) Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig – elérhető 14 pont e) Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan, kifáradásig – elérhető 14 pont 13.3. A tanulók minősítése az öt feladatban elért összes pontszám alapján: Elért összes pontszám

Minősítés

0-20

igen gyenge

20,5-40

gyenge

40,5-60

elfogadható

60,5-80

közepes

80,5-100

jó

100,5-120

kiváló

120,5-140

extra

13.4. A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák (írásbeli tájékoztatás május hónapban). 14. Egészségnevelési és környezetnevelési alapelvek •

Az iskola biztosítja a hatékony tanulási környezetet azáltal, hogy a pedagógiai programjában teljesíthető egészségnevelési és környezetnevelési részprogramot épített be.

•

Az

iskola

egészség-

és

környezetnevelési

sajátosságainak megfelelően alkalmazza.

118

programját

a

tanulók

életkori

•

Az éves munkatervben az iskola figyelmet fordít az egészség- és környezetnevelési program és az iskolai tevékenységrendszer koherenciájának biztosítására, különös tekintettel az eszközök, a környezet és a tanulás harmóniájára.

•

Az

iskola

a

környezet és az

egészség kapcsolatának jelentőségét

teljes

tevékenységrendszerében kiemelten kezeli. 14.1. Az egészségnevelés alapelvei •

a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak tekintjük;

•

tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenységek megvalósítására törekszünk;

•

a teljeskörűségre (minden tanulóra és dolgozóra kiterjedő) figyelünk;

•

segítsük az „egészséges iskolai légkör” kialakulását;

•

a program legyen helyes cselekvésre serkentő;

•

a személyiség megerősítését, az egyéni- és csoportfelelősség szélesítését szolgáló programot valósítunk meg.

14.2. Környezetnevelési alapelvek •

a bennünket körülvevő természeti és társadalmi értékek megőrzésére, védelmére törekszünk;

•

környezettudatos magatartás kialakítása;

•

az ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése;

•

a fenntartható fejlődés biztosítása;

•

a kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések láttatása;

•

a helyi globális szintek kapcsolatainak, összefüggéseinek megvilágítása.

15. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések •

Valamennyi tanulónak joga van képességei minél maradéktalanabb kibontakoztatására és személyiségfejlődésének támogatására.

•

Külön figyelmet fordítunk a valamilyen okból hátrányos helyzetű tanulókra, akiknek olyan támogató környezetre van szükségük, amely biztosíthatja iskolai sikerességüket.

119

15.1. Az esélyegyenlőséget szolgáló szervezeti keretek és lehetőségek •

az Arany János Tehetséggondozó Program a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felsőfokú továbbtanulásra történő felkészítését végzi;

•

az Útravaló ösztöndíj program a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók mentor tanár vezetésével történő egyéni fejlesztését végzi;

•

az integrációs pedagógiai program (IPR) a halmozottan hátrányos és részben hátrányos helyzetű tanulók szociális, tanulmányi és kulturális támogatását végzi, egyéni fejlesztés formájában.

15.2. Iskolánk az alábbi segítséget nyújtja még az esélyegyenlőség megteremtése érdekében: •

a kulcskompetenciák fejlesztése;

•

az oktatásban használt információs, kommunikációs technológiák (IKT) alkalmazása, a digitális tananyagok felhasználásának elősegítése;

•

méltányos és egészséges tanulási környezet kialakítása;

•

a pedagógusok módszertani kultúrájának fejlesztése;

•

tapasztalat- és élményszerzésen alapuló tanulás;

•

differenciáló módszerek alkalmazása;

•

a mindennapos testmozgás, sportolás biztosítása;

•

egészségügyi, szociális támogató rendszer kialakítása;

•

hatékony tanulási módszerek elsajátíttatása és alkalmazása a tanórákon;

•

a tanulói aktivitás növelése a tanítási órákon;

•

a tanulási attitűd pozitív átformálása;

•

a továbbtanulás támogatása;

•

a szabadidő hasznos eltöltésének elősegítése.

16. A tanulók jutalmazásának elvei és formái (Jogszabályi háttér: Nkt. 58.§ (1)-(2) bekezdés) 16.1. Azt a tanulót, aki a) példamutató magatartást tanúsít, b) képességeihez mérten folyamatosan kiemelkedő tanulmányi eredményt ér el,

120

c) az osztály-, illetve az iskolaközösség érdekében példaértékű munkát végez, d) iskolai vagy iskolán kívüli versenyen eredményesen vesz részt, jutalomban részesítjük. 16.2. A jutalmazás fokozatai és formái a) nevelőtestületi dicséret: a tartósan példaértékű magatartást és kiemelkedő tanulmányi teljesítményt nyújtó tanulóknak, akik országos, illetve megyei versenyek döntőiben is bizonyították kiemelkedő tehetségüket. formája: nevelőtestületi szavazás az év végi osztályozó konferencián az osztályfőnök által írásban javasolt tanuló személyére. Többségi szavazati eredmény esetén a tanévzáró ünnepségen emléklap és könyvjutalom átadása. b) igazgatói dicséret: a tanév során elért kiemelkedő országos versenyeredményért formája: a tanévzáró ünnepségen emléklap és könyvjutalom átadása. c) igazgatói dicséret: kitűnő tanulmányi eredményért, a megyei versenyen elért 1-3. helyezésért. formája: a tanév végi bizonyítvány átadásnál az osztályteremben az osztályfőnök adja át az emléklapot és a könyvjutalmat. d) igazgatói dicséret: a tanév során végzett közösségi munkáért (iskolai ünnepség, városi ünnepség szervezésében való részvétel, karitatív munka…) formája: írásbeli dicséret az ellenőrző könyvben, köszönet és elismerés az iskolarádióban. Többségi szavazati eredmény esetén a tanévzáró ünnepségen emléklap és könyvjutalom átadása. e) osztályfőnöki dicséret: az osztályközösségben végzett munkáért. formája: az ellenőrző könyvbe jegyezve.

121

f) szaktanári dicséret: kiemelkedő tanulmányi munkáért. formája: a bizonyítványba bejegyezve záradék formájában. g) javaslat országos, megyei, városi díjra, kitüntetésre Országos vagy nemzetközi jelentőségű eseményen kiemelkedő teljesítményt nyújtó tanuló jutalmazására, elismerésére az intézmény igazgatója tesz javaslatot. 17. Az alkalmazott pedagógiai módszerek 17.1. Iskolánk feladata az Infokommunikációs technológiával (IKT) támogatott oktatási módszerek adaptálása és használata tanórákon, szakkörökön, versenyfelkészítő foglalkozásokon.

•

Célunk: ○ az oktatás hatékonyságának növelése, ○ a kompetenciaalapú oktatás támogatása, ○ a hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulók oktatásának támogatása, ○ a tanulók egyéni fejlődését figyelembe vevő tanulási folyamat kialakítása, ○ a munkaerőpiaci igényekhez való rugalmas alkalmazkodóképesség fejlesztése, ○ a számítógéppel támogatott oktatási formák használata/projektmunka, témanap/a tanórai és önálló tanulás során.

•

Az IKT eszközök használatának formái: ○ multimédiás prezentációval készített előadás; ○ az önálló vagy mentorált tanulási folyamat alkalmazásainak használata a tanórákba beépítve (eLearning), amely lehetővé teszi az egyénre szabott, helytől és időtől független tanulást, miközben továbbra is biztosítja a tanár számára a tanulási folyamat monitorizását, az ellenőrzés lehetőségét: idegen nyelv oktatás során: Mentors program; 122

○ számítógéppel támogatott tanítás/tanulás a részkészség zavarokkal küzdők, illetve a hátrányos helyzetűek és a sajátos nevelési igényű tanulók körében; ○ a különböző tankönyvcsaládokhoz kapcsolódó digitalizált tananyagok használata.

•

Feladataink az IKT eszközök használata során: ○ folyamatos eszközfejlesztés, ○ könyvtárfejlesztés (digitális tartalmak) ○ iskolai honlap folyamatos aktualizálása, ○ iskolai tanulói adatbázis fejlesztése, ○ haladási tervek folyamatos aktualizálása, ○ új pedagógiai módszerek alkalmazása, ○ a tanórák keretében IKT eszközök használata, a Nemzeti alaptanterv szellemében a digitális kompetenciák fejlesztése.

17.2. A projektmódszer A projektmódszer a tanárok és diákok közös tervező és kivitelező tevékenységére épülő pedagógiai-didaktikai módszer. A projekt olyan összetett feladat, amelynek a középpontjában egy többnyire gyakorlati természetű, a mindennapi élethez kapcsolódó probléma áll, és amelyet a tanárok és diákok közösen, együttműködve, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A kivitelezés egyrészt kollektív, mivel egy közösség együttműködéséből születik meg az eredmény, másrészt egyéni, hiszen mindenki saját érdeklődése, képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. •

A projektszervezés állomásai ○ témaválasztás ○ tervezési és szervezési feladatok -

célok, részcélok megfogalmazása,

-

csoportok kialakítása, megoldási terv és időterv készítése

○ kivitelezés és bemutatás, ○ értékelés. 123

•

Iskolánkban alkalmazott leggyakoribb projekt típusok ○ környezeti projektek, ○ kutatási projektek, ○ művészeti projektek.

•

A projektmódszer pozitív hatásai ○ a tanulókat saját érdeklődésük vezeti, így a motiváció igen erős; ○ a tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak, saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában; ○ fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását; ○ az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja; ○ konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt; ○ lehetőség nyílik a tanár-diák kapcsolat megerősítésére; ○ megvalósul az egymástól tanulás elve.

17.3. Témanap Adott napon az egész iskola vagy legalább meghatározott korcsoportok ugyanazzal a témával foglalkoznak. A választott témát a pedagógusok a hagyományostól eltérő formában dolgozzák fel a lehető legkomplexebb módon úgy, hogy az a tanulóknak sikerélményt adjon. Lényege, hogy nem a tényszerű ismeretekre, hanem az ismeretek megszerzésének folyamatára, a kivitelezés módjára helyezi a hangsúlyt. A választott téma a tanulók által elfogadott és a megoldása csoportosan történik, megszüntetve a hagyományos osztály és tanórai kereteket.

•

A témanap szakaszai ○ témaválasztás, ○ tervkészítés a feldolgozáshoz, 124

○ a téma feldolgozása, ○ a produktum összeállítása bemutatható formában ○ a produktum bemutatása, ○ a projekt értékelése, ○ a zárást követő feladatok elvégzése, következtetések megfogalmazása.

•

Iskolai alkalmazása ○ pályázatok megvalósításakor: pl. Határtalanul program; ○ Balassi-Nap keretében; ○ nyári tábor keretében (ebben az esetben témahétté is bővíthető).

18. Az iskolai írásbeli, szóbeli beszámoltatások, az ismeretek számonkérésének rendje •

Pedagógiai programunk – a Nemzeti alaptanterv (NAT) szándékának is megfelelően – a teljesítmény növelésére kívánja sarkallni a tanulókat. Az iskolai követelmények teljesítése érdekében elvárjuk és megköveteljük a rendszeres, kitartó munkát. A diákok tanulását, felkészültségét, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel és változatos formában ellenőrzi.

•

Az

írásbeli

beszámoltatásokon

kívül

nagy

hangsúlyt

fektetünk

a

szóbeli

számonkérésekre, hogy fejlesszük beszédkészségüket és egy-egy témáról önállóan fejthessék ki gondolataikat. A tanév során ügyelni kell az írásbeli és szóbeli számonkérések arányára. A tanév során minden tanuló legalább egyszer kapjon lehetőséget a szóbeli beszámolóra.

•

A számonkérés gyakorisága legyen összhangban a heti óraszámmal: a heti óraszámtól legalább eggyel több érdemjegy alapján értékelhető a tanuló félévi teljesítménye. Az érdemjegyek száma mellett – a tanulók egyenletes terhelése érdekében – figyelnünk kell a beszámoltatások, számonkérések időbeli arányos eloszlására is. Ennek érdekében a témazáró dolgozatokat (számuk, idejük) tantárgyanként az éves haladási tervben is meg kell tervezni.

125

18.1. Az ismeretek számonkérésének formái

•

írásbeli: teszt, szódolgozat, tudáspróba, röpdolgozat, dolgozat, témazáró dolgozat, házi dolgozat, év eleji és év végi felmérések, kompetenciamérés

•

szóbeli: felelet, önálló kiselőadás, órai munka

•

gyakorlati: elsősorban a készségtárgyak esetében alkalmazható

18.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai Az

Az írásbeli beszámoltatás

Funkciója

Gyakorisága

Rendje

formája

értékelésben

Korlátai

betöltött szerepe

Röpdolgozat

Egy kisebb tananyag

Változó, akár

Egyes

Szódolgozat

(előző óra/órák)

minden órán is

tanulókkal, vagy

anyagának

írathat a tanár

az egész

számonkérése

Felelet értékű Előzetes bejelentés nélkül

osztállyal/ csoporttal 15/20 percben

Dolgozat

Egy-egy tananyag

Tantárgyanként Egész osztállyal/ Felelet értékű Előzetes jelzéssel,

számonkérése;

változó

az ismeretek

csoporttal

legkésőbb az előző

45 percben

tanítási órán;

felidézése,

Egy nap maximum

az alkalmazástól

három

függetlenül vagy azzal együtt is számonkérhető Témazáró

Egy-egy témakör

Tantárgyanként Egész osztállyal/ Súlyozottan

dolgozat

lezárásakor, a tanár

változó,

által megadott

csoporttal

Legalább egy héttel

számít, a

előtte jelezve,

a tantárgy helyi 45/90 percben

naplóba piros

összefoglaló óra után;

tartalmi egység

tantervében

színnel beírva, 5-10. évfolyamon: egy

számonkérése;

jelezve

a félévi/év

nap maximum egy;

az ismeretek

végi

11-12. évfolyamon: egy

felidézését és

osztályozásnál nap maximum két

alkalmazását egyaránt

duplán számít témazáró lehet;

126

megkövetelő

A dolgozatot írató tanár

számonkérési forma

kollégái tájékoztatása érdekében az osztálynapló haladási részébe legalább egy héttel korábban ceruzával beírja az adott napra a témazáró dolgozat tényét.

Házi dolgozat Egy-egy tananyag,

Tantárgyanként Az egész

Felelet értékű Előzetes jelzéssel,

(nem házi

vagy témakör önálló,

változó, a

osztállyal/

legalább 5 tanítási nappal

feladat!)

időkorlát nélküli

tantárgy helyi

csoporttal

a beadási határidő előtt

elkészítése

tantervében meghatározott

Év eleji

Alapvetően

Tantárgyanként Az egész

Csak akkor

felmérés

diagnosztikai célt

változó, a

osztályozható,

szolgál, a tanulók

szakmai munka- csoporttal

ha megfelelő

készségének,

közösségek

ismétlés,

tudásának szintjét

megállapodása

gyakorlás

méri

alapján:

után került rá

szeptemberben

sor

osztállyal/ 45 percben

Előzetes bejelentéssel

Félévi

A féléves tananyag

Félév végén,

Az egész

Súlyozottan

Legalább két héttel előre

felmérés

számonkérése

kijelölt

osztállyal/

számít

jelezve;

tananyagból.

csoporttal

Egy nap maximum egy

A szakmai

45 percben

íratható;

munkaközösség

A félév zárása előtt

megállapodása

legalább egy héttel meg

alapján

kell írattatni.

Év végi

Az éves anyag

Év végén;

Az egész

Súlyozottan

Legalább két héttel előre

felmérés

számonkérése

kijelölt

osztállyal/

számít

jelezve;

tananyagból.

csoporttal

Több órás ismétlésnek

A szakmai

45 percben

kell megelőznie.

munkaközösség

Egy nap maximum egy

megállapodása

íratható;

alapján

Az év végi zárás előtt legalább egy héttel.

127

Kompetencia

Elsősorban a

A tanév

Az egész

A tanulók

A kompetenciamérés

mérés

szövegértés és

rendjében

osztállyal/

érdemjegyet

napján a tanulók tanórai

matematikai-logikai

meghatározott

csoporttal

nem kapnak, a foglalkozáson nem

45 percben

mérés

képességek és készségek mérése, az

eredményét

ismeretek

fejlesztő céllal

alkalmazásának

használjuk.

vesznek részt.

szintje

18.3. A szóbeli beszámoltatás formái, rendje • Felelet: az elmúlt egy vagy két óra anyagát számon kérő ellenőrzési forma. • Önálló kiselőadás: A tananyag egy részét érintő önálló kutatást és feldolgozást igénylő tanulói munka. A szaktanár által kijelölt tananyagból, a tanuló – legtöbbször önkéntes jelentkezéssel – felkészül az önálló előadásra. Célja: a szóbeli kifejezőkészség és az önálló kutatói munka fejlesztése. • Órai munka: A tanulók tanórai munkáját, aktív részvételét ösztönző értékelési forma. Részleteiről a szakmai munkaközösségek állapodnak meg. 19. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai 19.1. Az otthoni felkészülés célja Az otthoni felkészülés legfontosabb funkciója a tanórán feldolgozott tananyaghoz kapcsolódó ismeretek gyakorlása, elmélyítése, megszilárdítása. A házi feladatoknak ezeket a célokat kell szolgálnia. Az írásbeli és szóbeli feladatokat egymást kiegészítve megfelelő arányban kell feladni.

128

19.2. Elvek és korlátok •

A házi feladatot úgy kell kijelölni, hogy az a tanuló számára sikeresen megoldható legyen. Ennek érdekében a következőket kell figyelembe venni: •

A házi feladat kapcsolódjon az órai munkához.

•

A feladatok a tanítási órán tanult ismeretekkel megoldhatók legyenek.

•

Ne a be nem fejezett ismeretelsajátítási folyamat folytatása legyen, hanem az elsajátítottak begyakorlására vagy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon.

•

A feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességeinek, ennek érdekében differenciált házi feladat is adható.

•

Világosan közölni kell a tanulókkal a házi feladatok elkészítésének szabályait és a mulasztás következményeit.

•

Rendszeresen adhatók feladatok hétvégére is, de a téli és tavaszi szünetre ne jelöljünk ki házi feladatot, legfeljebb annyit, amennyit egyik óráról a másikra adnánk.

•

Indokolt estben lehetőséget kell adni az el nem készített feladataik pótlására.

• A házi feladatot rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. • A feladatok mennyisége olyan legyen, hogy ne jelentsen a tanulók számára aránytalanul nagy terhet. • A házi feladat mennyiségének meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy a tanulóknak naponta 4-7 órájuk van, és minden órán jelölnek ki számukra kötelezően megoldandó feladatot, ezért az otthoni felkészülésre fordítandó idő tantárgyanként 30 percet vehet igénybe. Amennyiben a házi feladat elkészítéséhez szükséges idő meghaladja az előbb említettet, akkor hosszabb határidőt kell adni rá. • Az emelt szintű felkészítésben résztvevő diákok számára hosszabb felkészülési időt igénylő házi feladat adható. • A szóbeli és az írásbeli házi feladatokat – a tanuló kérésére – nem kérjük számon a háromnál több napon hiányzást követő első tanítási órán, ha pedig a tanuló két hétig vagy annál hosszabb ideig hiányzott, a tanár haladékot ad számára a tananyag pótlására.

129

• Ha a tanulók az iskola által szervezett esti szabadidős programon vettek részt, kérésükre a tanár másnap mentesítheti őket a program napján feladott szóbeli/írásbeli házi feladat alól. 19.3. A házi feladat típusai •

Elméleti házi feladat: A tanórákon már jól kidolgozott, rögzített fogalmak megtanulását, és azoknak a kapcsolódó anyagrészeknél való helyes használatát várjuk el tanulóinktól. Az otthoni tanulásban segédeszközként használhatóak a tankönyvek, melyek kiválasztása tanári megegyezés alapján történik.

•

Írásbeli házi feladat: A tantárgyak jellegéhez kapcsolódóan sokszínűen és pontosan kell meghatározni az írásbeli feladatokat. Törekedni kell arra, hogy a tanulók az írásbeli házi feladat megoldása során sikerélményhez jussanak.

•

Házi dolgozat: Hosszabb időszakra változatosan meghatározott, átfogó kidolgozást igénylő feladat, amely a tanulók önálló munkáján alapul.

•

Tanulói kiselőadás: A tanár által meghatározott témákból fakultatív jelleggel a tanulók kiselőadással készülhetnek, melyet a felkészültség színvonalának, előadásmódjának megfelelően értékelünk.

•

Iskolai pályázat: Tanáraink több – tantárgyainkhoz kapcsolódó – változatos, érdekes témaköröket határoz meg az iskola tanulói számára, melyeket terjedelmes, tetszetős dolgozat formában kell leadniuk a pályázati kiírásnak megfelelően. A határidőn belül eredménnyel jutalmazzuk.

•

Gyűjtőmunkák: Gyűjtemények készítése az egyik legkreatívabb pluszmunkát igényli tanulóinktól. Szorgalmukat igényes munkáik leadásakor mindig pozitívan értékeljük. Esetenként tudományos gyűjtőmunkák kiadásával csábíthatjuk a diákokat a tantárgy egy-egy részletének, mélyebb szerkezetének felkutatására, melyet a ráfordított energia és munka tükrében értékelünk.

130

20. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez kapcsolódó program

•

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§ 25. pontja értelmében sajátos nevelési igényű tanuló az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb súlyos pszichés zavarral (súlyos tanulási, fegyelem- vagy magatartás-szabályozási zavarral) küzd.

•

A pedagógiai program készítésekor figyelembe vettük a 32/2012. (X.8.) EMMI rendeletben rögzített, a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelveit.

•

Iskolánkban jelenleg minimális számban tanulnak sajátos nevelési igényű tanulók. A gimnázium alapvető feladata, hogy az érettségi vizsgára, illetve a felsőfokú továbbtanulásra készítse fel a fiatalokat. Ezért a gimnáziumba történő jelentkezéskor a szülők és a tanulók mérlegelik, hogy a tanulmányi elvárásokat a gyermekek tudják-e teljesíteni. A gimnáziumi nevelés-oktatás jellegéből következik, hogy ide jó és jeles tanulmányi eredménnyel kerülnek be tanulók, ezért a sajátos nevelési igényű tanulók száma nagyon alacsony.

•

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában és fejlesztésében részt vevő pedagógusok a következő szempontokat érvényesítik munkájuk során: → a tananyag-feldolgozásánál figyelembe veszik a tantárgyi tartalmak módosulásait; → a tanórai tevékenységek során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépítik; → alkalmazzák a folyamatos értékelés, hatékonyság-vizsgálat, a tanulói teljesítmények elemzése alapján – szükség esetén – megváltoztatják eljárásaikat, az adott szükséglethez igazodó módszereket alkalmaznak;

131

→ egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keresnek; → alkalmazkodnak

az

eltérő

képességekhez,

az

szakemberekkel,

a

eltérő

viselkedésekhez; → együttműködnek

a

különböző

nevelési

tanácsadó szakembereinek javaslatait, iránymutatásait beépítik a pedagógiai folyamatokba.

•

Kapcsolattartás: A szakértői vélemény megismerése után az iskola vezetősége és a gyermek tanításában-nevelésében részt vevő pedagógusok felveszik a kapcsolatot a szülőkkel. A szülőkkel való kapcsolattartás az integráció teljes időszakában folyamatos és rendszeres. Segítőkész magatartás, a szülő bizalmának elnyerése nagyon fontos. Kiemelt feladat, hogy a befogadó tanulóközösséget életkori sajátosságainak megfelelő szinten felkészítsük az SNI tanulók fogadására. Fontos a szülői közösség tájékoztatása is.

•

Az iskolai beszámoltatások formái, rendje: A tantárgyi számonkérések során a sajátos nevelési igényű tanulóink beszámoltatásának formáit és módjait részképesség zavaraikhoz igazítjuk. Az olvasási-írási részképesség nehézségekkel küzdő gyermekek számára biztosítjuk az írásbeli dolgozatok szóbeli feleletekkel történő kiváltását. Az írásbeli beszámoltatás során hosszabb időt biztosítsunk egy-egy dolgozat elkészítésére. Alkalmazott méltányosságok: → az írásbeli dolgozat szóbeli felelettel helyettesíthető, → a szóbeli felelet írásbeli beszámoltatásra cserélhető, → írásbeli dolgozatnál a helyesírás figyelmen kívül hagyása, → rövidebb anyagrészekből beszámoló, → számítógép, lap-top használata, → helyesírási szótár használatának engedélyezése, → kevesebb házi feladat,

132

→ szakvélemény alapján a tanulók méltányosságban részesülnek az értékelés és minősítés alól: • részleges vagy teljes felmentést kaphatnak.

•

Az SNI tanulók fejlesztésének alapelvei: -

a

fejlesztés

a

tanuló

speciális

szükségleteinek

egyéni

teherbíró

képességének figyelembe vételével történjék; -

a komplexitás elvének betartása (a ráhatás egyidejűleg mindig több funkcióra irányul);

-

az egész személyiséget vegyük figyelembe, találjuk meg azt az egyéni utat, amely a gyerek képességeihez és személyiségéhez igazodik;

-

minden alkalommal vegyük figyelembe a tanuló éppen aktuális állapotát, energiaszintjét;

-

fontos a rendszeresség és a következetesség;

-

elfogadó magatartást kell tanúsítani, fontos a személyes kapcsolat kialakítása;

-

•

a feladatadás kis lépésekben történjen, legyen elegendő idő a megoldására.

Pedagógiai fejlesztés Az integrált oktatás megvalósításához szükséges, hogy minden nevelő ismerje az egyes tanulók szakértői bizottság által kiállított szakvéleményében foglalt fejlesztési területeket, amelyek kijelölik, hogy milyen irányban haladjon a tanuló megsegítése. Ez alapján egyéni fejlesztési terv kidolgozása után valósítható meg a tanuló eredményes továbbhaladása. A szakértői véleményben kijelölt területeken kívül fontos még az SNI tanulók önbizalmának, önértékelésének fejlesztése is. A módszerek megválasztása során kiemelt szerepet kap az egyéni megsegítés, a differenciálás. Hatékony lehet az SNI tanulók esetében is a kooperatív technikák alkalmazása és a projektekben való aktív részvétel. Nagyon fontos keresni és felismerni, hogy mely területek azok, amelyekben az SNI tanulók kiemelkedő

133

teljesítményt nyújtanak, és a tehetséggondozás keretében ezeket a képességeket tovább erősíteni.

•

Egyéni fejlesztési terv alkalmazása A pedagógusok mindennapi munkájához ad segítséget az egyéni fejlesztési terv. Ezt alkalmazva megvalósítható, hogy a tanárok az oktatási-nevelési folyamatot, a tanulás megszervezését, a tanulási folyamat szerkezetét, tempóját, eszközeit a sajátos nevelési igényű tanulók egyedi igényeihez igazítsa. A pedagógusok maguk döntik el, hogy a tanulási folyamatot hogyan szervezik meg, mikor és mennyi időt szánnak a sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésre (tanórai, tanórán kívüli foglalkozások).

134

KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI TÉMAKÖRÖK Középszintű érettségi témakörök magyar irodalomból 1. Életművek • Petőfi Sándor • Arany János • Ady Endre • Babits Mihály • Kosztolányi Dezső • József Attila 2. Választható portrék • Balassi Bálint • Csokonai Vitéz Mihály • Berzsenyi Dániel • Kölcsey Ferenc • Vörösmarty Mihály • Mikszáth Kálmán • Móricz Zsigmond • Szabó Lőrinc • Radnóti Miklós • Weöres Sándor • Ottlik Géza • Márai Sándor • Pilinszky János 3. Választható látásmódok • Zrínyi Miklós • Jókai Mór • Krúdy Gyula • Karinthy Frigyes • Kassák Lajos • Illyés Gyula • Németh László • Örkény István • Nagy László • Nemes Nagy Ágnes • Szilágyi Domokos 4. A kortárs irodalomból • Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból

135

5. Világirodalom • Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás, a Biblia • A romantika, a századfordulós modernség jellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása a szimbolizmustól az avantgárdig 6. Színház- és drámatörténet • Szophoklész • Shakespeare • Moliére • Katona József • Madách Imre 7. Az irodalom határterületei • Az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet, alkalmi költészet • Az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban: az adaptáció • A szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei • Film- és könyvsikerek, divatjelenségek a korszak kultúrájában • Egy-két tipikus műfaj: detektív- és kalandregény, képregény, tudományos-fantasztikus irodalom 8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra • Interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok • A régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen hagyományainak bemutatása • A tájhoz, a régióhoz, a településhez kötődő szerzők, tájak, régiók irodalmi alkotásokban való megjelenítése • Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok alapján következtetések megfogalmazása Középszintű érettségi témakörök magyar nyelvből 1. Ember és nyelv 2. Kommunikáció - A jel, a jelrendszer - Nyelvi és vizuális kommunikáció - A nyelvhasználat mint kommunikáció - Kommunikációs funkciók és közlésmódok - Személyközi kommunikáció - A tömegkommunikáció 3. A magyar nyelv története - A magyar nyelv rokonsága - Nyelvtörténeti korszakok - Az írott nyelvi norma kialakulása - Nyelvművelés

136

4. Nyelv és társadalom - Nyelvváltozatok - Kisebbségi nyelvhasználat - A határon túli magyarnyelvűség - Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 5. A nyelvi szintek - Hangtan - Alaktan és szótan - Mondattan - A mondat szintagmatikus szerkezete - A mondat a szövegben - Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban - Szókincs és frazeológia 6. A szöveg - A szöveg és a kommunikáció - A szövegszerkezet és jelentése - Szövegértelmezés - A szöveg szóban és írásban - Az intertextualitás - Szövegtípusok - Szöveg a médiában 7. A retorika alapjai - A nyilvános beszéd - Érvelés, megvitatás, vita - A szövegszerkesztés eljárásai 8. Stílus és jelentés - Szóhasználat és stílus - A szójelentés - Állandósult nyelvi formák - Nyelvi-stilisztikai változatok - Stíluseszközök - Stílusréteg, stílusváltozat Középszintű érettségi témakörök matematikából 1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok • Halmazok • Matematikai logika • Kombinatorika • Gráfok 2. Számelmélet, algebra • Alapműveletek • Számelméleti ismeretek

137

Oszthatóság Hatvány, gyök, logaritmus Betűkifejezések Arányosság Százalékszámítás Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek ○ Elsőfokú és másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek ○ Négyzetgyökös egyenletek ○ Abszolútértékes egyenletek ○ Exponenciális és logaritmikus egyenletek ○ Trigonometrikus egyenletek • Középértékek, egyenlőtlenségek • • • • • •

3. Függvények, az analízis elemei • A függvények • Sorozatok ○ Számtani sorozatok ○ Mértani sorozatok ○ Kamatos kamat 4. Geometria, koordinátageometria, trigonometria • Elemi geometria • Geometriai transzformációk • Síkbeli és térbeli alakzatok • Vektorok síkban • Trigonometria • Koordinátageometria • Kerület, terület • Felszín, térfogat 5. Valószínség-számítás, statisztika • Statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolásai • Kördiagramot és oszlopdiagramot készíteni. • Nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók • Véges sok kimenetel esetén szimmetria megfontolásokkal számítható valószínűségek • A klasszikus modell ismerete

138

Középszintű érettségi témakörök fizikából 1. Mechanika • Egyenes vonalú mozgások leírása és kísérleti vizsgálata • Dinamika • Tömegvonzás és következményei • Forgómozgás dinamikája, forgási egyensúly • Mechanikai rezgések és hullámok • Munka, mechanikai energia • Pontszerű és merev test egyensúlya, egyszerű gépek 2. Hőtan • Szilárd testek, folyadékok és gázok hőtágulása • Gázok állapotváltozásai • Molekuláris hőelmélet 3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás • Elektrosztatika • Egyenáram, áramköri alaptörvények • A mágneses mező, elektromágneses indukció • Elektromágneses hullámok • Optika 4. Atomfizika, magfizika • Modern fizika, atommodellek, kialakulásuk története • Magfizika • Csillagászati világképek fejlődése Középszintű érettségi témakörök informatikából 1. Információs társadalom • A kommunikáció • Az informatika fejlődéstörténete • A modern információs társadalom jellemzése 2. Informatikai alapismeretek I. • Hardver ○ Jelátalakítás, kódolás ○ A számítógép felépítése • Szoftver ○ Operációs rendszer és főbb feladatai

139

○ Egyéb szoftverek • Könyvtárhasználat ○ Könyvtárhasználat ○ Dokumentumok ○ Tájékoztató eszközök 3. Informatikai alapismeretek II. • Szövegszerkesztés • Táblázatkezelés • Adatbázis-kezelés • Információs hálózati szolgáltatások • Weblap-készítés • Prezentáció és grafika

Középszintű érettségi témakörök történelemből Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra A feudális társadalmi és gazdasági rendszer jellemzői A nagy földrajzi felfedezések és következményei Gazdasági és társadalmi változások Károly Róbert, Nagy Lajos és Luxemburg Zsigmond korában A világválság jelenségei, gazdasági és társadalmi következményei Népesség, település, életmód A honfoglalástól az államalapításig Ipari forradalom és következményei A középkori város Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában Életmód és mindennapok a Kádár-korban Egyén, közösség, társadalom Az Árpád-kor Mátyás uralkodói portréja Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A kommunista diktatúra kiépítése és működése A modern demokráciák születése Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban A polgári forradalom Magyarországon A kiegyezés előzménye és megszületése A demokrácia kialakulása Athénban Parlamentáris rendszer születése Angliában Nagyhatalmi és katonai-politikai szövetségek a századfordulón A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 140

Politikai intézmények, eszmék, ideológiák A kereszténység kialakulása és elterjedése Az iszlám vallás és az arab világ Reformáció és katolikus megújulás A Horthy-rendszer jellege és jellemzői A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa Az európai integráció története Nemzetközi együttműködés és konfliktusok A mohácsi csata Végvári küzdelmek A Hunyadiak Az első világháború jellege, jellemzői, a Párizs környéki békék Magyarország részvétele a II. világháborúban A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői Az 1956-os forradalom és szabadságharc

Középszintű érettségi témakörök idegen nyelvből 1.

Személyes vonatkozások

2.

Ember és társadalom

3.

Környezetünk

4.

Az iskola

5.

A munka világa

6.

Életmód

7.

Szabadidő, művelődés, szórakozás

8.

Utazás, turizmus

9.

Tudomány és technika

10. Gazdaság és pénzügyek Középszintű érettségi témakörök biológiából 1. Bevezetés a biológiába • A biológia tudománya • Az élet jellemzői • Fizikai, kémiai alapismeretek 2. Egyed alatti szerveződési szint • Szervetlen és szerves alkotóelemek o Elemek, ionok o Szervetlen molekulák o Lipidek

141

•

•

o Szénhidrátok o Fehérjék o Nukleinsavak Az anyagcsere folyamatai o A felépítés és lebontás kapcsolata o Felépítő folyamatok o Lebontó folyamatok Sejtalkotók az eukarióta sejtben o Elhatárolás o Mozgás o Anyagcsere o Osztódás o A sejtműködések vezérlése

3. Az egyed szerveződési szintje • A nem sejtes rendszerek o Vírusok • Önálló sejtek o Baktériumok o Egysejtű eukarióták • Többsejtűség o A gombák, növények, állatok elkülönítése o Sejtfonalak o Teleptest és álszövet • Szövetek szervek szervrendszerek, testtájak o A növényvilág főbb csoportjai o Az állatvilág főbb csoportjai o Növények szövetei, szervei o Az állatok szövetei szaporodása, viselkedése 4. Az emberi szervezet • Homeosztázis • Kültakaró • A mozgás • A táplálkozás • A légzés • Az anyagszállítás • A kiválasztás • A szabályozás • Szaporodás és egyedfejlődés 5. Egyed feletti szerveződési szint • Populáció o Környezeti kölcsönhatások o Viselkedésbeli kölcsönhatások • Életközösségek o Az életközösségek jellemzői o Hazai életközösségek • Bioszféra

142

• •

o Globális folyamatok Ökoszisztéma o Anyagforgalom Környezet és természetvédelem o Levegő o Víz o Energia, sugárzás o Talaj o Hulladék

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció • Molekuláris genetika o Mutáció o A génműködés szabályozása • Mendeli genetika o Minőségi jellegek o Mennyiségi jellegek • Populációgenetika és evolúciós folyamatok o Ideális és reális populációk o Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok o Biotechnológia o Bioetika • Bioszféra evolúciója o Prebiológiai evolúció o Az ember evolúciója

Középszintű érettségi témakörök kémiából Általános kémia 1. Atomszerkezet 2. A periódusos rendszer 3. Kémiai kötések 4. Molekulák, összetett ionok 5. Anyagi halmazok 6. Egykomponensű anyagi rendszerek 7. Többkomponensű rendszerek 8. Kémiai átalakulások 9. Termokémia 10. Reakciókinetika 11. Egyensúly 12. A kémiai reakciók típusai 13. Elektrokémia Szervetlen kémia 1. Hidrogén

143

2. Nemesgázok 3. Halogénelemek és vegyületeik 4. Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik 5. A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik 6. A széncsoport elemei és vegyületeik 7. Fémek és vegyületeik Szerves kémia 1. A szerves vegyületek általános jellemzői 2. Szénhidrogének 3. Halogéntartalmú szénhidrogének 4. Oxigéntartalmú szerves vegyületek 5. Nitrogéntartalmú szerves vegyületek 6. Szénhidrátok 7. Fehérjék 8. Nukleinsavak 9. Műanyagok 10. Energiagazdálkodás

Középszintű érettségi témakörök földrajzból Természeti földrajz • A térképi ábrázolás • A Nap és kísérői • A Föld és mozgásai • A kőzetburok • Földtörténet • A kőzetlemez-mozgások és következményeik • A hegységképződés, hegységrendszerek • Magmatizmus, vulkánosság • A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete • A levegő felmelegedése • A légnyomás és a szél. Az általános légkörzés • Víz a légkörben • A tengervíz • A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk • Felszín alatti vizek • A forró övezet • A meleg mérsékelt öv • A valódi mérsékelt öv • A hideg mérsékelt öv és a hideg övezet • Európa, Ázsia, Afrika, Amerika és Ausztrália természetföldrajzi jellemzői

144

szerkezeti

felépítése

és

•

•

Magyarország természetföldrajzi adottsági (domborzat, földtörténeti fejlődés, éghajlat, felszíni és felszín alatti vizek, talajtakaró, természetes növénytakaró, ásványkincsek és egyéb természeti erőforrások) Magyarország nagytájainak természetföldrajzi jellemzői

Társadalomföldrajz • A népesség földrajzi jellemzői • A települések földrajzi jellemzői • Az integrációk fejlődése • A működő tőke és a pénz világa • A mezőgazdaság és az élelmiszergazdaság kapcsolata • Energiagazdaság • A harmadik és negyedik szektor jelentőségének növekedése • A világgazdaság peremterületei • Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai • Európa országainak természet- és társadalomföldrajzi vonásai • Az Amerikai Egyesült Államok • Egyedi szerepkörű országcsoportok, országok • Japán • Délkelet-Ázsia újonnan iparosodott és iparosodó országai • Magyarország népesség- és településföldrajzi jellemzői • A társadalmi-gazdasági fejlettség területi különbségei hazánkban, a nagyrégiók eltérő társadalmi-gazdasági jellemzői és fejlettsége • Globális társadalmi-gazdasági és környezeti problémák: élelmezési válság, vízellátás, energiaválság, a gazdaság okozta környezeti problémák, az egyes geoszférák szennyeződéséből adódó környezeti problémák

Középszintű érettségi témakörök testnevelés tantárgyból 1. Olimpiatörténet 2. Harmonikus testi fejlődés 3. Testi képességek 4. Gimnasztika 5. Atlétika 6. Torna 7. Ritmikus gimnasztika 8. Küzdősport, önvédelem 9. Úszás 10. Természetben űzhető sportágak 11. Testnevelési és sportjátékok 12. Az egészséges életmód

145

Középszintű érettségi témakörök ének-zene tantárgyból I. Reprodukálás 1.

Éneklés - népzene: huszonnégy népdal - műzene - középkor: gregorián, trubadúr - reneszánsz: históriás ének - barokk: korál, ária vagy dal - bécsi klasszika: dal, lapról olvasás - romantika: verbunkos dallam, dal - századforduló: egy zenű kottából szolmizálva - XX. századi és kortárs zene: Bartók- és Kodály-mű egy-egy témája

2.

Műelemzés - népzene: régi és új stílusú magyar népdal

II Befogadás 1. Zenetörténet - népzene: népszokások, népi hangszerek - műzene: zenetörténeti korszakok - középkor: gregorián zene - reneszánsz: vokális és hangszeres műfajok, magyarországi reneszánsz - barokk: korál, passió, oratórium, kantáta, opera, hangszeres formák, barokk zenekar - bécsi klasszika: szonáta, szimfónia, vonósnégyes, versenymű opera, periódus, szimfonikus zenekar, magyar verbunkos zene - romantika: dal, programzene, szimfonikus költemény, Liszt Ferenc, Erkel Ferenc - századforduló: zenei impresszionizmus - XX. század és kortárs zene: Kodály Zoltán, Bartók Béla, főbb zenei irányzatok, kortárs szerzők, dzsessz 2. Zenefelismerés - népzene: népi hangszerek - műzene, reneszánsz: Josquin des Pres, Tinódi Lantos Sebestyén - barokk: Bach, Handel - bécsi klasszika: Haydn, Mozart, Beethoven - romantika: Erkel, Liszt, Verdi, Muszorgszkij - századforduló: Ravel - XX. századi és kortárs zene: Bartók, Kodály, Carl Orff, Gershwin 3. Zeneelmélet - zenei műszavak a szakkifejezések jegyzéke alapján, oktávig terjedő hangközök ismerete és lejegyzése 4. Dallamírás - stíluskörön kívül: periódus terjedelmű, hangnemben maradó, egyszólamú dallam átírás 2#-től 2b-ig 146

Középszintű érettségi témakörök rajz- és vizuális kultúra tantárgyból .1. Vizuális nyelv 1.1.1. A vizuális nyelv alapelemei - Vonal - Sík- és térforma - Tónus, szín

- Tér 1.1.2. A vizuális nyelvi elemek viszonyai - Kompozíció,(konstrukció) - Kontraszt, harmónia

1.1.3. Vizuális nyelv és kontextus 1.2. Technikák - Rajzolás - Festés - Kollázs - Nyomtatás - Makettezés, modellezés - További technikák

2.1.Ábrázolás, látványértelmezés 2.1.1. Formaértelmezés - Arány - Forma, alak, karakter

- Szerkezet, felépítés, működés 2.1.2. Térértelmezés - Téri helyzetek

A pont, vonal, sík- és térforma, felület adott technikának és adott célnak megfelelő használata. Legalább háromféle minőségű (különbözővastagságú, tónusú, karakterű) a választott eszköznek megfelelő vonal következetes használata szabadkézi rajzban Modell alapján készített leképező jellegű munkában sík- és térforma pontos visszaadása. Modell alapján készített leképező jellegű munkában (rajz, festés, vegyes technika) legalább négy különböző tónusfokozat következetes alkalmazása. A megadott színek pontos kikeverése A célnak legmegfelelőbb térábrázolási módok kiválasztása. Az adott célnak (közlés, kifejezés, alkotás) megfelelő kompozíció létrehozása. Kontrasztokkal (szín, tónus, forma, méret, felület) történő kiemelés használata az értelmező ábrázolásban. Színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, minőségi) használata. A vizuális nyelv eszközeinek használata különböző kontextusban a kifejező jellegű munkákban. Adott technika adekvát használata . Szabadkézi rajz készítése ceruzával, tollal. Egyszerű műszaki jellegű rajz készítése szabadkézzel, vagy szerkesztve ceruzával és szerkesztőeszközökkel. Festés akvarellel, temperával. Kollázs készítés. Legalább egy kézi sokszorosító eljárás (nyomtatás) alkalmazása (pl. papírmetszet, linómetszet). Egy további szabadon választott technika alkalmazása (pl. mintázás, fotó, videó, számítógép, vegyes technikák, kézműves technikák). Feliratkészítés sablonnal. Ábrázoló jellegű rajz készítése során természeti és mesterséges formák karakterét meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító arányok helyes megfigyelése és visszaadása. Ábrázoló jellegű rajz készítése során a látvány formáját meghatározó főbb, a felismerhetőséget biztosító jegyek megfigyelése és helyes visszaadása (befoglaló forma, körvonal). Egyszerű tárgyak formakapcsolatait bemutató rajz készítése (pl. szabásrajz, szerkezeti vázlat). Téri helyzetek egyszerű, értelmező jellegű ábrázolása. Tárgyak, objektumok egymáshoz viszonyított téri helyzetének pontos megjelenítése látvány alapján két vagy három dimenzióban.

147

Nézőpont - Térmélység - Térábrázolási konvenciók

2.1.3. Színértelmezés - Szín- és fényviszonyok 2.2. Megjelenítés, közlés, kifejezés, alkotás - Kompozíció - Érzelmek - Folyamat, mozgás, idő - Kép és szöveg

- Vizuális információ

- Tárgyak és környezet

Látvány alapján tárgyak, objektumok ábrázolása során a nézőpont következetes megtartása. Beállítás alapján a fény-árnyék hatások segítségével a térmélység érzékeltetése (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). Ábrázoló jellegű szabadkézi rajzban választott térábrázolási rendszer következetes alkalmazása. Egyszerű beállításról a kétiránypontos perspektivikus ábrázolás szabályainak alkalmazása szabadkézi rajzban. Beállításról vagy a látvány axonometrikus képéből az adott tárgy vetületi rajzának elkészítése (Monge-rendszerben) szabadkézi rajzban. Beállítás alapján szín- és fényviszonyok helyes visszaadása (pl. szabadkézi rajzban, festéssel). Ornamentális és képi kompozíció létrehozása látvány vagy elképzelés alapján. Érzelmek, lelkiállapotok értelmezhető vizuális kifejezése szabadon választott vizuális formában. Folyamat, történet bemutatása értelmezhető képsorokban (pl. képregény). Adott kép(ek) és szövegrészek egymáshoz viszonyított, a célnak megfelelő elrendezése adott képmezőben, hagyományos technikával vagy számítógéppel. Adott tartalomnak leginkább megfelelő betűtípus és kompozíció kiválasztása. Vizuális jelek, szimbólumok egyértelmű, következetes használata (pl. magyarázó-közlő rajzokon). Nem vizuális természetű konkrét információk (pl. számszerű adatok: hőmérséklet-ingadozás, népességváltozás) értelmezhető, képi megjelenítése (pl. grafikonon,diagrammal). Színkódok következetes alkalmazása a magyarázó-közlő ábrázolásban. Adott funkcióra csomagolás tervezése. Külső és belső terek különböző funkcióra történő berendezésének, átalakításának megtervezése

148

1.1.Megjelenítés sajátosságai A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb eszközeinek (pont, - Vizuális nyelvi elemek vonal, sík- és térformák, felület, tónus, szín, szerkezet/kompozíció, képi motívumok) a vizuális közlésben, kifejezésben betöltött szerepének ismerete és használata az elemzés során A legjellegzetesebb térábrázolási konvenciók felismerése és lényegének ismerete. - Térábrázolási módok A térmélység-megjelenítés különbözőmódjainak ismerete. Vizuális minőségek differenciált megkülönböztetése szóbeli közlésekben is (pl. tónus/szín; - Vizuális minőségek alak/forma; textúra/faktúra/struktúra megkülönböztetése). A látványértelmezésben szerepet játszó - Látványértelmezés tényezők (pl. nézőpont, arányok, képelemek egymáshoz való viszonya) lényegének, jelentésének ismerete és alkalmazása az elemzés során. A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, magában való, szimultán, mennyiségi, - Kontraszt, harmónia minőségi) felismerése. A vizuális közlési, kifejezési eszközök jelentését meghatározó - Kontextus összefüggések - kontextus - felismerése és használata, értelmezés, elemzés során. A vizuális közlés, kifejezés legfontosabb technikáinak felismerése. 1.2. Technikák 2.1. Vizuális kommunikáció - Vizuális információ

- Tömegkommunikáció - Fotó, mozgókép

A köznapi és művészi vizuális közlésekben előforduló legfontosabb jelek, jelzések, jelképek, motívumok megfelelő verbális értelmezése. A köznapi közlésekben (pl. műszaki rajz, folyamatábra) leggyakrabban előforduló vizuális információk értelmezése. A tömegkommunikáció legfontosabb (auditív, vizuális, audiovizuális) eszközeinek, leggyakoribb formáinak ismerete és megkülönböztetése. Fotóelemzés megadott szempontok szerint. A fotó legfontosabb műtípusainak (emlékfotó, szociofotó, sajtófotó, művészfotó) ismerete. Álló- és mozgóképi reklámanyag képi hatásának elemzése.

2.2. Tárgy- és A tárgyról leolvasható információk ismerete. környezetkultúra - Forma- és funkcióelemzés Különböző korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok (pl. épület, építmény) funkció- és formaelemzése. Tárgyak, épületek stílusjegyek alapján történő besorolása, csoportosítása. A tervező-, alkotófolyamat lépéseinek (kutatás, - Tervezési folyamat motívumgyűjtés, vázlatkészítés, modellezés, kipróbálás,

149

Kézműves és ipari tárgykultúra - Népművészet 2.3. Kifejezés és képzőművészet - Művészeti ágak - Műfajok

- Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok

- Stílusjegyek - Alkotások és alkotók - Műelemző módszerek - A mű tárgyi és kulturális környezete

tervdokumentáció-készítés) ismertetése egy konkrét példán keresztül. A tárgyi néprajz és a népművészet fogalmának ismerete. Egy választott néprajzi tájegység életmódjának, tárgykultúrájának ismertetése. Művészeti ágak (képzőművészet, építészet és alkalmazott művészetek) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A képzőművészet kétdimenziós (festészet, fotó, grafika), háromdimenziós műfajainak (szobrászat, installáció, land art) és időbeli kifejezéssel is bíró műfajainak (mobil szobor, happening, videó, multimédia) ismerete. A művészet nagy stíluskorszakainak, irányzatainak (őskor, ókor, középkor, reneszánsz, barokk, klasszicizmus, romantika,realizmus,impresszionizmus,posztimpresszionizmus, historizmus, szecesszió, szimbolizmus, fauvizmus, expresszionizmus, futurizmus, kubizmus, dadaizmus, szürrealizmus, absztrakt irányzatok, pop art, konceptuális művészet, transz-avantgard/posztmodern, valamint az Európán kívüli kultúrák közül India, Kína, Japán művészete és a prekolunbián kultúrák) legfontosabb jellemzőinek ismerete. Adott műalkotások besorolása vagy csoportosítása stílusjegyeik alapján A legjelentősebb alkotók ismerete, és alkotásaik felismerése és stílus-meghatározása (lásd melléklet). Műelemző módszerek ismerete és alkalmazása (pl. stílustörténeti, formafunkció, forma-tartalom, összehasonlító és ikonográfiái elemzés). A műalkotások létrehozásában szerepet játszó tényezők és összefüggések ismertetése (pl. kulturális környezet, megrendelői igény, alkotói beállítottság, technikai feltételek).

150

151

A Balassi Bálint Gimnázium Pedagógiai Programja olvasható és letölthető a gimnázium honlapján: www.balassi-bgy.sulinet.hu Egy példányát elhelyeztük az iskolai könyvtárban, amely a tanulók és szülők számára nyomtatott formában is elérhető. •

A

Pedagógiai

Programra

vonatkozó

szülői,

tanulói

kérdésekkel

kapcsolatban

felvilágosítást ad az iskola igazgatósága (igazgató, nevelési igazgatóhelyettes, általános igazgatóhelyettes) munkanapokon, előre egyeztetett időpontban. •

A Balassi Bálint Gimnázium Pedagógiai Programja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba, a helyi tantervet az ötödik és kilencedik évfolyamokon (a 9.c és 9/AJTP osztályokban) felmenő rendszerben vezetjük be.

•

A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 70.§ (2) bekezdésének a) pontja értelmében a nevelőtestület 2013. március 26-i nevelőtestületi értekezletén döntött a Pedagógiai Program elfogadásáról. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 69.§ (1) bekezdés e) pontjának megfelelően az intézmény igazgatója jóváhagyta a gimnázium pedagógiai programját.

Balassagyarmat, 2013. március 27.

152