II. RÉSZ. Nevelési program (helyi tanterv)

II. RÉSZ Nevelési program (helyi tanterv)

1

A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai PEDAGÓGIAI HITVALLÁSUNK

Hitvallásunk lényegét Baranyi Ferenc verssorai tükrözik: „Mert ránk is szükség van, pont miránk…” Tanítványainknak olyan jövőképet szeretnénk nyújtani, hogy fontosnak érezzék magukat a társadalomban, érezzék, hogy az ő életük, munkájuk is nélkülözhetetlen az ország jövőjének megteremtésében. Legyen reális önértékelésük, legyenek nyitottak az újra, ugyanakkor legyen fontos számukra a hagyományok őrzése. Életük vezérlője az erkölcsi tartás, s az emberi méltóság tiszteletben tartása legyen.

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, értékei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1. 1. Pedagógiai alapelveink: 

Az intézmény egészére jellemző az optimalizált körülmények biztosítása mind tanulók, mind a felnőttek számára, ami feltétele az oktató-nevelő munkának.



A tanulók állapotából, fogyatékosságukból következve fontosnak tartjuk az egyéni bánásmód elvét.



Szem előtt tartjuk, hogy minden tanuló az egyéni képességeihez mérten kapja meg a fejlődéséhez szükséges ellátást.



A tanulás folyamatában biztosítani kell a tanulóknak a saját maguk által szerzett tapasztalatokat.



Célunk olyan értékek közvetítése, melyek alkalmasak arra, hogy az intézményünkből kikerülve a tanulók hasznos ismeretekkel rendelkezzenek.



Nevelő-oktató munkánk során az egyéni képességekhez mért intellektuális, és testi és esztétikai nevelést egyaránt fontosnak tartjuk.



Szem előtt tartjuk a következetességet és a dicséretet, a pozitív megerősítést, ugyanakkor szükség esetén az elmarasztalás lehetőségével is élünk.



A teljesítmények következetes értékelésével motiváljuk a jobb eredmények elérését. Fontosnak tartjuk, hogy fejlesszük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot.



A felelősségteljes, kulturált bírálat, véleményalkotás képességének fejlesztésével, a tanulók jogainak biztosításával, tiszteletben tartásával kívánjuk megismertetni a demokrácia értékeit.



Fontosnak tartjuk az egészséges életmód, a kulturált környezet iránti igény kialakítását. Ezt a célt szolgálja az iskola környezeti–és egészségnevelési programja.



A tanulók szociális képességeinek, viselkedésének, magatartásának formálása az iskolai, diákotthoni és gyermekotthoni tevékenységben, hogy elősegítse a konfliktusmentes társadalmi beilleszkedést.

1. 2. Célok, értékek, feladatok Kiemelt célok: A tanulásban akadályozott és más fogyatékos gyermekek fejlesztésének célja, hogy a gyermekeket olyan szintre juttassa, amely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt tegye lehetővé, ezáltal növelje önbizalmukat és kudarctűrő képességüket. Ezzel segítse elő a lehető legönállóbb életvitel elérését tanulóink számára. Általános célkitűzések  Az általános műveltség megalapozása, az életkor, a tanulási akadályozottság, a fejlettség figyelembe vételével. 

A tanulók szociális képességének, kultúrált viselkedésének, magatartásának formálása konfliktusmentes társadalmi beilleszkedés érdekében.



Kommunikációs készségük fejlesztése.



Alapvető tanulási képességek fejlesztése, az ismeretek megszerzése a továbbtanulás érdekében.



Az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése.



A tanulók sérülés-specifikus habilitációja és rehabilitációja.



Az önmaga és társai másságának felismerése, elfogadása, törekvés a fejlődésre, a kompenzáló, karbantartó technikák, megoldások, korrigáló gyakorlatok elsajátítása és annak kitartó végzése.



Az általános emberi értékek megismertetése, elfogadtatása, azonosulás a fejlettségnek megfelelően.



Az önálló tanulás képességének fejlesztése, egyénre szabott tanulási módszerek és technikák kiépítése hosszabb időkeret biztosításával.



Az önművelési igény kialakítása.



A testi és lelki egészség megóvása, a maradandó testi és lelki állapotváltozás megismertetése, elfogadtatása – a kompenzáló korrigáló technikák gyakorlott birtoklása.



Értékeink, kultúránk, a szülőföldünk és népünk, gyökereink megismertetése, kötődések és azonosulások kiépítése.

 Oldott, humánus légkör megteremtése az intézményben, ahol az értelem és az érzelem szabadon kibontakozik, és az emberi kapcsolatok kiteljesednek. 

A jól működő képességek tudatos fejlesztése, értékeik, adottságaik megismerése, önbecsülésük erősítése.

Céljaink között szerepel a megismerés, a megértés folyamatának elősegítése, illetve és a tanulás iránti érdeklődés és nyitottság felkeltése. Fogékonnyá tenni saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

Teret adni a gyermek játék-és mozgás iránti vágyának, segíteni természetes fejlődését, érését. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetíteni, alapvető képességeket és készségeket fejleszteni. Mintákat adni az ismeretszerzéshez, a feladat-és problémamegoldáshoz, megalapozni a tanulási szokásokat. Fejleszteni a feladattudatot, a kitartás képességét és előmozdítani érzelemvilágának gazdagodását. Egyéni képességek kibontakoztatása. A szociális, kulturális környezetből vagy az eltérő ütemű fejlődésből fakadó hátrányok csökkentése. Tudatosítani a megismerhető erkölcsi értékeket, megerősíteni a humánus, kultúrált magatartásformákat, szokásokat.

1. 3. Gyermekközpontú iskola megvalósítása Figyelembe kell venni a tanulási akadályoztatottságot, s a kisebb-nagyobb organikus defektusból adódó – jelentős pszichés sérülést. A pedagógiai folyamat tervezésénél, a célfeladat megjelölésénél a társadalmilag meghatározott beilleszkedési elvárásokhoz kell megformálni a mi tanulói populációnk felkészítését. A tantárgyakban meghatározható tudásszintet, azaz a tanulási folyamatot nem lehet lineáris folyamatban tervezni a részképességek eltérő arányú fejletlenségei miatt. Mivel a szocializációs folyamat a gyermek mindenkori közegében állandóan hat, figyelemmel kell lenni arra a tényre is, hogy a tanuló otthoni környezete is jelentősen eltérhet a normál populációnál tapasztaltakétól. A fenti állítás két tapasztalati tényre vezethető vissza: -

ráhagyó, elnéző esetleg kényeztető szülők a szülők valamelyike szintén értelmi fogyatékos

Mindezen okok figyelembevételével a célorientált feladatokat, azok megvalósíttatását, begyakoroltatását egyénre szabottan kell tervezni, megvalósítani. A tanulási folyamat tantárgyakra lebontott, illetve a szociális tanulás vonatkozásában erős érzelmi megerősítés, kompenzáló nevelési gyakorlat szükséges. Tanulóink jövőképe, egyéni boldogulása jóval szűkebb megvalósulási tartományban realizálódik, ami az életre történő tervezésnél, felkészítésnél nem hagyható figyelmen kívül: - a tanulók körében a zökkenőmentes iskolai, diákotthoni beilleszkedés előkészítése - az intézmény területén az élményben gazdag környezet biztosítása, melyben lehetőség adódik a napi sikerélmények megélésére, a kudarcok lehetőség szerinti elkerülésére - óvó- védő környezet biztosítása, melyben a tanuló biztonságban érzi magát, szívesen tartózkodik, mely elsősorban az intézmény felnőtt dolgozóival kialakított egyéni kapcsolatrendszereken keresztül valósulhat meg - a tanulásában akadályoztatott gyermek személyének elfogadása a közvetlen környezetében és a tágabb (városi) környezetben, az emberi értékeinek megbecsülése - az intézménybe kerülés időpontjától kezdődően törekvés a szociális háttérből adódó hátrányok kiegyenlítésére - kicsi kortól kezdődően reális, folyamatos önértékelésre nevelés - a család, a szülő bevonása a fenti célok sikeres és minél hatékonyabb megvalósításába - önellátás kialakítása

1. 4. Szocializáció -

szociális beilleszkedéshez: - önellátás kialakítása, környezetük tudatos alakítására nevelés közlekedési ismeretek nyújtása és gyakorlása vásárlás, pénzkezelés gyakorlása s környezet védelmére és tudatos alakítására való nevelés koruknak megfelelő munkavégzés gyakoroltatása

1. 5. A kommunikációs készség Beszédértés, - beszédhasználat gyakoroltatása: - versek, mesék előadása - drámapedagógia alkalmazása - értő olvasás gyakoroltatása

1. 6. Munkára nevelés -

kitartó munkára és monotónia tűrésére való nevelés megfelelő pályaorientáció után a képességek szerinti munkaválasztás a fizikai munka szükségszerűségének értékeinek megismertetése, megszerettetése az adott feladat elvárható legjobb minőségű megvalósítása, a sikerélmény, mint motiváció megélése az állóképesség, az erőnlét fokozása, a kitartás, az akarat fejlesztése már az 1. osztálytól folyamatos önkiszolgálásra szoktatás, kézügyesség fejlesztése erőnléti állapotának megfelelően fokozatos terheléssel folyamatos munkára szoktatás tudatos pályaorientáció, mely a szakmák megismertetése révén a képességeknek megfelelő továbbtanulási lehetőségek felmérését teszi lehetővé feladatvállalás erősítése, motiválása, sikerélményhez juttatás, a segítségadás elfogadása, önállóságra nevelés

1. 7. Hazaszeretet -

-

-

a lakóhely és környéke, valamint az intézmény szűk környezete kialakulásának megismerése, történelmi múltjának feltárása során a hovatartozás tudatosítása Magyarország jelképeinek, földrajzi sajátosságainak, élővilágának, természeti jelenségeinek megismerése, az állampolgári jogok gyakorlásának biztosítása keretén belül a magyarságtudat erősítése a magyar történelmi személyek, feltalálók, élsportolók, művészek világsikere alapján a nemzeti büszkeség erősítése a népi hagyományok, a népművészet, népi kultúra tájegységenként való megismertetése ismerje Magyarország helyét Európában és a nagyvilágban tanulmányi séták, kirándulások során a tanulók ismerjék meg Gyömrő város történelmi emlékhelyeit (Mánya-rét, a Rákóczi beszéd helyszíne). Tegyenek látogatást a helyi tájházban a néphagyományok megismerése, felidézése érdekében híres magyar emberek életének bemutatása művészeti értékek megismertetése népi játékok, szokások gyakoroltatása, néptánc elemeinek megismertetése

1. 8. Egészséges életmód - a dohányzás mellőzésével példaadás az ifjúságnak - beszélgetések a káros szerek hatásáról a szervezetre, az emberi személyiségre, ezek elkerülése - az egészséges táplálkozás megismertetése, szakkörön, életvitel és gyakorlati ismeretek órán, délutáni foglalkozáson – gyakorlása a lehetőségek szerint - naponkénti testnevelés, edzési lehetőségek biztosítása - különböző sportok megismertetése – versenyek szervezése - szexuális életre való felkészítés, kulturált viselkedés a párkapcsolatokban - felvilágosító előadások szervezése, védőnő, orvos bevonásával - környezetünk tisztántartása, növények, állatok védelme, azok szeretete - veszélyes anyagok helyes tárolásának módja - tájékozódjék a szenvedélybetegségekről és azok személyiségre gyakorolt hatásáról (számítógép, játékautomata, Internet, mobiltelefon) - természetes gyógymódok (gyógynövények) megismertetése, hatása az emberi szervezetre

1. 9. Az iskolai élet sajátosságai, jellemzői Az értékek megvalósulásának formái a napi gyakorlatban Érték: Gyermekközpontú iskola megvalósítása Osztály

1-3.

4-6.

7-8.

Tanórai tevékenységek Tanórán kívüli tevékenység Egyénre szabott fejlesztés, a biztonságérzet kialakítása. Indulási hátrányok kompenzálása. A gyermekek életkori sajátosságainak megfelelő Szabadidő tudatos megtervezése környezet biztosítása. Őszinte, szeretetteljes légkör az intézmény valamennyi területén. A szabadidő céltudatos Képességeknek megfelelő terhelés, érdeklődésnek megfelelő eltöltése, életoptimizmus kialakítása, születésnapok, névnapok, családi Fokozatosan önálló életre szoktatás, érdeklődési hagyományos ünnepek meghitt körök feltárása. megrendezése. Reális önismeret kialakítása, pozitív tulajdonságok megerősítése, negatív Képviselet a diákönkormányzat és tulajdonságok visszaszorítása. a gyermekszervezetek Diákjogok megismertetése, gyakorlásának munkájában. biztosítása.

Integrációs lehetőségek

Kirándulás, színházlátogatás

Városi ünnepélyeken való részvétel, kirándulás, színházlátogatás

Üzemlátogatás, nevelési tanácsadó meglátogatása

Középső képzési szakasz - Speciális szakiskola 9-10.

Képességek szerinti pályaválasztás a lehetőségek reális megismerésével.

A diákotthon és a technika tantárgy keretében végzett munkafoglalkozások.

Üzemlátogatás, szakképző iskolák meglátogatása.

11-12.

Szakmai vizsgára való felkészülés

Munkafoglalkozás

Támogató szervezetnél való munkavégzés

Érték: Egészséges életmódra nevelés Osztály

Tanórai tevékenység A jó szokásrendszerek kialakítása, stabilizálása 1-3. a napirend alapján A káros szenvedélyek megismerése és azok hatása az emberi szervezetre. A testi higiénia megjelenítése az öltözködésben, egészséges 4-6. táplálkozási szokások kialakítása, a serdülőkor változásainak ismertetése, a rendszeres mozgás szükségszerűsége. 7-8. Emberi szervrendszerek működése, alapvető szexuális ismeretek nyújtása, csecsemőgondozás, alapvető elsősegély ismeretek nyújtása, fertőző betegségek és azok terjedésének módja. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Alapvető gyógyszerek ismerete és azok használata. Az abortusz hatása és 9-10. következményei. A terhességgondozás szükségessége. A szűrővizsgálatok szükségessége. Gyógynövények Alapvető munkavédelmi előírások megismerése, 11-12. jogosultságok

Tanórán kívüli tevékenység

Integrációs lehetőségek

Sport, játék

Úszás, kerékpár. Sport, játék, táncház

Városi sportkör, egyesületi sportkör, uszoda.

DADA-program megismerése, filmvetítés, egészségügyi kiadványok megismertetése, értelmezése

Tájékozódás az egészségügyi intézményrendszerben.

Gyógynövény-gyűjtés

Szűrővizsgálaton való önálló részvétel

Érték: Szocializáció Osztály

Tanórai tevékenység Alapvető magatartási szokások kialakítása emberi, közösségi formákkal való 1-3. megismerkedés, a közösségi élet szabályai, alapvető környezetvédelmi szokásrendszer kialakítása. Megszólítás formái, illemszabályok, társas 4-6. kapcsolatokban, kulturált beszéd. Tagok szerepei a közösségben. Egymás segítése, segítség fogadása. Empátia készség 7-8. fejlesztése. Vitakultúra kialakítása. Önismeret, kötelességtudat erősítése. Hivatalos iratok szerkesztése. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola

Tanórán kívüli tevékenység

Integrációs lehetőségek

Szituációs játékok, szabályjáték, bábozás, szakkör

Irányított magatartási szokások gyakorlása intézeten kívül felnőtt jelenlétében.

A megtanultak gyakorlása az intézmény valamennyi területén.

Intézményen kívül; vásárlás közben, kiránduláson.

Sport, a telefonálás megtanulása, menetrend használatának megismerése, levél feladása.

Közlekedés, ügyintézés hivatalos tájékoztatók megismerése, használata.

9-10.

Társadalmi együttélés szabályai

Jogorvoslatok módjai, lehetőségei

11-12.

Társadalmi együttélés szabályai

Önálló ügyintézés elsajátítása

Látogatás az önkormányzat épületében az ügyintézések helye alapján. Látogatás önkormányzati és egészségügyi intézményekben

Érték: Munkára nevelés Osztály 1-3.

4-6.

Tanórai tevékenység Önkiszolgálás, felelősök rendszerének kialakítása, taneszköz használat, a tisztaság igényének kialakítása, pontos munkavégzés, a munka sikerélményének biztosítása. Tervezés fontossága a megfelelő eszköz, anyag, szerszám kiválasztása. Kitartó munkavégzésre szoktatás, a monotónia tűrése. Céltudatos munkavégzésre szoktatás, a munkavégzés igényére szoktatás

Tanórán kívüli tevékenység

Integrációs lehetőségek

A megtanultak gyakorlása, a naposok rendszerének működtetése. Parkgondozás

parkgondozás

Szerszámok felismerése, szükség szerinti helyes használata.

A környezet tudatos esztétikai alakítása, közösségért végzett munka szükségessége. A 7-8. közösségen belül a munkafolyamatok megosztása. Középső képzési szakasz Speciális szakiskola Képességek szerinti pályaorientáció, 9-10. önismereten alapuló pályaválasztás 11-12.

Szakmai gyakorlat során munkavégzés

Saját ruházat, tanszer gondozása, Parkgondozás, elültetett virágok hálóterem, lakószoba, osztályterem ápolása. tisztántartása

Karbantartás, egyszerű munkák elvégzése. Karbantartás, kertészeti munka

Parkgondozás. Virágládák beültetése, gondozása. A város parkjainak gondozásában való részvétel. Együttdolgozás felnőtt munkavállalókkal.

Érték: Kommunikáció Osztály 1-3.

4-6.

7-8.

Tanórai tevékenység A beszéd alaki, tartalmi jegyeinek fejlesztése. Megfelelő hangerősség, tempó, beszédlégzés kialakítása. Törekvés a tagoltság betartására.

Integrációs lehetőségek

Irodalmi színpad, tánc, rajz szakkör

Színházlátogatás

Tánc, rajz szakkör, irodalmi A helyes magyar mondatszerkesztés kialakítása. színpad, mesemondó verseny, Az igényesség megjelenítése a beszédben. A szavalóverseny. közösség előtti megszólalás követelményei. Piktogramok megismerése a Piktogramok megismerése, értelmezése. gyakorlati életben. Metakommunikációs eszközök megismerése, Internet használata a használata. A modern kommunikációs eszközök lakásotthonokban. használata.

Középső képzési szakasz Speciális szakiskola A retorika alapismereteinek elsajátítása. Élő 9-10. idegen nyelv alapfokú használata. 11-12.

Tanórán kívüli tevékenység

Szakmai vizsgatételek szóbeli visszaadása

Üzemlátogatások Szakmai vizsgatételek gyakorlása

Kiállítások látogatása, a művészi kifejező eszközök megfigyelése. Telefonálás, számítógép-használat, fax működésének megismerése, TV, rádió használata. Tanulmányi kirándulás

Külföldi csoportok fogadása a diákotthonban Támogató szervezetekkel való kapcsolattartás.

Érték: Hazafiság Osztály

Tanórai tevékenység Az otthon és a szülő szerepe. Jelképeink megismerése, a Himnusz és a Szózat 1-3. felismerése. Néphagyományok megismerése. Népköltészet megismerése. Az iskolai környezet megismerése Magyarország néphagyományai tájegységenként. Az ünnepélyek tartalmának 4-6. megismerése. Lakóhelyének és környékének helyzete az országhoz viszonyítva. Kiemelkedő személyek a magyar történelemben. Magyar híres emberek a 7-8. világban. Magyarország helye Európában, a világban. Alapvető állampolgári ismeretek Középső képzési szakasz Speciális szakiskola

Tanórán kívüli tevékenység Tájház, lakóhely és környéke életének, szokásrendszerének megismerése. Az ünnepélyeken való magatartási szokások gyakorlása.

Integrációs lehetőségek Részvétel városi ünnepségeken.

Népviselet megismerése, népi ételek megismerése, népművészet (szövés, kosárfonás)

Kiállítás szervezése

Honismereti gyűjtőmunka újságcikkek, képek gyűjtése „Magyarok külföldön” címmel, Diákönkormányzat

Színházlátogatás: János vitéz, Háry János, Bánk bán, Hunyadi László

9-10.

Magyarságtudat erősítése, tolerancia a mássággal szemben

Népi mesterségek

11-12.

Gazdasági ismeretek

Ünnepségeken való részvétel

Gyűjtőmunka az uniós tagállamok életével kapcsolatban. Helyünk az unióban. Uniós ismeretek bővítése, vállalkozási lehetőségek

1. 10. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszköz-és eljárásrendszere Eszközök: 1. Szociális technikák: Ezeket a technikákat a tanulók a felnőttektől tanulják el, kezdetben a családban kellene, majd későbbiekben az iskolai közösségben. Ezért nagyon fontos, hogy a diákok milyen mintát kapnak otthon és az iskolában. Igyekszünk tanulóinak példát mutatni. 2. Nyelvi (verbális) eszközök: -

beszéd, beszélgetés: (a nevelés egyik nagyon fontos eszköze, amelyben mindkét fél aktívan részt vesz

-

projektmódszer, kooperatív technikák

3. Nem nyelvi (non verbális) eszközök: -

arckifejezés (mimika), szemmozgás, tekintet, testközelség, térközszabályozás, testhelyzet, testtartás, mozdulatok (gesztusok)

Módszerek: Meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei: Fontos tanulóink számára a személyes példamutatás, példakövetés lehetősége. Ezen kívül beszélgetések, felvilágosítás, tudatosítás, előadás, vita, beszámoló. Továbbfejleszteni a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és nyitottságot. A tevékenység megszervezésének módszerei: követelés, megbízás, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, kooperatív technikák. A magatartásra ható módszerek: - ösztönző módszerek: ígéret, helyeslés, bíztatás, elismerés, dicséret, osztályozás, jutalmazás, - kényszerítő módszerek: felszólítás, követelés, parancs, büntetés, - gátlást kiváltó módszerek: felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, intés, fenyegetés, tilalom, átterelés. Sérülésspecifikus módszerek: Mivel tanulóink nagy része diszlexia- veszélyeztetettnek tekinthető, az olvasás előkészítésében és tanításában is a diszlexia-prevenciós, illetve reedukációs program alkalmazása folyik (Meixner- módszer). A diszgráfiás tünetek kialakulásának megelőzése érdekében az írás tanítása is e program szerint. A diszkalkuliás tünetek megjelenésére számítva prevenciós eljárások bevezetése. Jellemző ezen kívül a kiscsoportos és egyéni foglalkozási forma, a tanulók épen maradt és sérült funkcióinak korrekciós jellegű fejlesztése. A tehetséggondozás: a jobb képességű gyerekek felkészítése a továbbtanulásra városi-, megyei-, országos versenyekre.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Célunk, hogy az iskolából kikerülő tanuló  Legyen képes testileg, szellemileg (önálló életvezetésre felkészítés a sajátosságaiknak megfelelően), érzelmileg, és erkölcsileg egészséges életvitelre.  Rendelkezzék a társas kapcsolatokhoz, közösségi léthez nélkülözhetetlen szokások, viselkedésformák ismeretével.  Fegyelmezettsége, akaratereje által váljon képessé a kudarcok leküzdésére.  Rendelkezzen az alkalmazkodás képességével.  Tudjon felelősséget vállalni önmagáért, másokért.  Legyen önmagáról, a világról életkorának megfelelő reális képe értelmi szintjének megfelelően.  Ismerje szűkebb, tágabb környezetét.  Váljék közösségi és hazaszerető felnőtté.  Tudjon rövidebb távra tervezni, reálisan mérlegelni.  Rendelkezzék az általános műveltség alapjaival.  Legyen képes bekapcsolódni a társadalmi munkamegosztásba, váljék alkalmassá szakma tanulására, önálló munkavégzésre. A gyermek személyiségét sokféle tényező alakítja. Elsődlegesen a család hatása érvényesül. Az iskola tudatos, pedagógiailag átgondolt személyiségfejlesztő tevékenységével erősíti a család pozitív törekvéseit. Erősíti, kialakítja a társadalmilag elfogadott személyiségjegyeket. Gyengíti a szűkebb-tágabb környezetükben megjelenő a pozitív értékekkel szembenálló tényezők erejét. A sokoldalú személyiség alakítás az oktató-nevelő munka minden területén jelen van. A személyiségfejlesztés szinterei az iskolában: tanítási órák, szabadidős tevékenységek, napközis foglalkozások, pszichológiai foglalkozások. A pedagógusok, pedagógiai munkát segítők és valamennyi, az intézményben dolgozó felnőtt viselkedése modellértékű. Tanulóinknál a személyes példaadás fokozottabb jelentőséggel bír, mint a többségi iskolák tanulóinál. A felnőttektől ellesett minták nagymértékben hatással vannak személyiségjegyeik alakulására. Törekszünk a pozitív megnyilvánulások elismerésére, példaként kezelésére. - motiváció megteremtésére, a tanulási kedv fokozása érdekében, sikerélmény biztosítása - pozitív hatásokat keltő alkalmak teremtésére ünnepségek, versenyek A szélsőséges megnyilvánulások elutasítása, a rendelkezésre álló adminisztratív eszközökkel történő szankcionálása.

3. Közösségfejlesztés

3. 1. Közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Az intézmény többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, ahol a legnagyobb közösségeket az alábbi szervezeti egységek alkotják: - általános iskolai szervezeti egység - speciális szakiskolai szervezeti egység - diákotthoni szervezeti egység A szervezeti egységek élén pályázat útján megválasztott szakmai irányító igazgató helyettes áll. Az ő munkájukat a szervezeti egységeken belül szakmai munkaközösség vezetők segítik és koordinálják a dolgozó és a vezető között. A közösségi élet és szerveződések sodrásában tanulhatók igazából az együttműködési kooperációs technikák a szolidaritás és az egymásrautaltság, mely nélkül sem a munkahelyi, sem a családi, sem a társadalmi élet nem működik. Az intézmény szervezeti egységein belül a következő tanulói közösségek kialakítására kerül sor: Besorolás alapján adott közösségek: 1. osztályközösségek 2. napközis csoportok 3. diákotthoni csoportok Választott közösség: 1. diákönkormányzat csoportja A csoportok felépítése: Valamennyi közösség élén a csoportot vezető nevelő áll, aki osztályfőnökként, nevelőtanárként, hálótermi gyermekfelügyelőként, vagy a diákönkormányzat vezetőjeként irányítja és szervezi a tanulók bevonásával a csoport életét.

3. 2. Alapelveink: -

a közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktató-nevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is

-

a közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet

-

továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is

3. 3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink: -

a beilleszkedés folyamatos figyelemmel kísérése

-

beilleszkedési nehézségek leküzdése a tolerancia kialakítása a tanulókban

-

minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat

-

a tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelése

-

a tanulók jó közérzetének megteremtése

-

harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel

-

csoportok és tagjaik közötti kooperáció megteremtése

A közösség fejlesztés sajátos formája az állandósult éves program megvalósítása az egyéni személyiségfejlesztés érvényesítése mellett. A program szorosan összekapcsolódik a szervezeti egységek között, mintegy erősítik, kiegészítik egymást.

3.4. Programok Ez az állandósult program havi bontásban a következőket tartalmazza: Szeptember: a természet megismerése – az ősz témaköre, mely lezárásaként terménykiállítás a diákotthon szervezésében Október: tanulmányi versenyekre való felkészülés az iskolával történt előzetes egyeztetés alapján November: az intézmény hagyományépítéseként a Teleki nap szervezése, lebonyolítása, a szervezeti egységek között feladatmegosztás alapján December: a család és az ünnepek jelentősége életünkben Január: a természet megismerése – a tél, környezetvédelem, madárvédelem az intézmény parkjában Február: a farsang és ahhoz fűződő népszokások megismerése Március: a természet megismerése – a tavasz. A nyiladozó természet megfigyelése, védelme Április: sport- és egészséges életmód, mezei futóverseny Május: gyermeknap, záró majális intézményszintű megrendezése a szülők bevonásával Június: kirándulás, táborozás a szervezeti egységek koordinálása alapján A programokon keresztül történő közösségfejlesztés nélkülözhetetlen eleme az identitástudat, a roma származásúak helye, élete, kultúrája intézményünkben, de ugyanilyen fontosnak tartjuk a fogyatékosság tényének kezelésével a tanulók körében a lehetőségek feltárását. Az állami ünnepélyek megrendezése során a fentieken túl a nevelési folyamatban kiemelten fontosnak tartjuk a nemzeti tudat megerősítését.

3.5. Kirándulás tervezetek Évfolyam

Tervezett helyszín

Időpont

Alsó tagozat

Budapest Fővárosi Állat és Növénykert, Városliget, Hősök tere

október

Alsó tagozat

Gyömrő nevezetességei, főként a Teleki család életéhez tartozó helyek

november Teleki nap

Felső tagozat

Teleki túra

november Teleki nap

megbeszélés alapján

május

Színházlátogatás

az év folyamán bármikor

Intézményi szinten a magatartási verseny győzteseinek

Intézményi szinten

Intézményi szinten

Múzeumlátogatás

az év folyamán bármikor

Célfeladat Magyar, rajz, környezetismeret tantárgyak anyagához: - Fák, bokrok, virágok házi és vadállatok természeti környezetben való tanulmányozása. - Környezetvédelem - Budapest nevezetességei, történelmi múltunk Kulturált viselkedés. Magyar, rajz, környezetismeret, testnevelés tantárgyak anyagához: - hagyományápolás - mesterségek és természetes környezetünk megfigyelése állóképesség fejlesztés Természetismeret, testnevelés tantárgyak anyagához: - felszíni formák megfigyelése - téri tájékozódás fejlesztés - természeti értékek - állóképesség fejlesztés Magyar, rajz, környezet, földrajz tantárgyak anyagához: - Magyarország értékei - kulturált viselkedés - téri tájékozódás fejl. - közlekedési ismeretek - időérzék fejl. Magyar, környezet, földrajz tantárgyak anyagához: - kulturált viselkedés - színház felépítése - közlekedési ismeretek Magyar, környezet, földrajz, természetismeret, matematika tantárgyak anyagához: - a kiállított anyag beépítése a tantárgyi ismeretbe, megerősítés - közlekedési ismeretek - óraismeret

Osztályonként

Osztályonként

Könyvtárlátogatás

az év folyamán bármikor

Üzemlátogatások

az év folyamán bármikor

Magyar tantárgy anyagához: - írók, költők élete, munkája - kulturált viselkedés - egyéni érdeklődés felkeltése Magyar, természetismeret, földrajz, életpályaépítés tantárgyak anyagához: - általános ismeretek bővítése - kulturált viselkedés - közlekedési ismeretek - pályaorientáció

3.6. Hagyományos iskolai rendezvényeink A szokásos intézményi ünnepélyeken kívül sok esemény van iskolánkban, melyeket minden évben megrendezünk. Október végén terménykiállítás (őszi terményekből, növényekből készített figurák, játékok, díszek, stb.). Teleki-nap: őszi gyalogos kirándulás a környékbeli erdőkbe, illetve osztályok közötti vetélkedő, melyeken ügyességi és általános ismereteket hasznosító feladatok megoldása a cél. Az intézmény alapításának évfordulóján – november 6-a körül – tartjuk. Az elnevezés a diákotthonnak helyet adó Teleki kastélyra, illetve a Teleki családra utal. Téli szavalóverseny – melyre kicsik és nagyok egyaránt nagy igyekezettel készülnek. Télapó ünnepén a városi Mikulás keresi fel gyermekeinket. Karácsony- az intézetben maradó gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermekeknek igyekszünk a családi ünnepet pótolni a fenyőfa alatt. Az intézmény többi szervezeti egységében a tanulók hagyományőrző programja. Farsang

Februárban a farsangi jelmezbál a legnagyobb esemény, melyet a diákotthon szervez, melyre már hetekkel előbb kezdenek készülni a gyerekek.

Szalagavató Regionális szavalóverseny tavasszal. Húsvéti népszokások felelevenítése. Megyei Komplex Tanulmányi Verseny Megyei mezei futóverseny májusban kerül sor. A sport területén tanulóink kimagasló eredményeket érnek el. Gyermeknap - DÖK-nap

Gyermeknapi állófogadás, melyen, a versenyeken kimagasló teljesítményt elért tanulóink és felkészítő tanáraik vesznek részt. Anyák napján a gyermekek köszöntik szüleiket, nevelőiket, kisebb ajándékokat készítenek számukra erre az alkalomra. A „LEG”-ek kirándulása: az éves magatartási verseny győzteseit kiránduláson vesznek, amelyet a koordináló tanár szervez és bonyolít lesz. Pedagógus nap Ballagások Tanévnyitó, tanévzáró

4. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai

Az osztályfőnöki munka olyan iskolai pedagógiai munkát feltételez, amelyben a tanulók tudásának, képességeinek, egész személyiségének fejlődése, fejlesztése áll a középpontban; figyelembe véve, hogy az oktatás, a nevelés színtere nemcsak az iskola, hanem a társadalmi élet és tevékenység számos egyéb fóruma is. Az ismeretek, a készségek, a képességek elmélyítése során sokféle nevelő hatás éri a tanulókat. Bármilyen színes és tartalmas is a tanítási órák tananyaga, a szükséges nevelési hatásokat, a tanulók személyiségének sokoldalú fejlesztését csak tervszerűen kialakított nevelési rendszerrel, gondosan egymásra épített nevelési tartalmakkal lehet megvalósítani. A tanulók személyiségfejlődését kibontakoztató pedagógiai folyamatokat, az osztályban érvényesülő nevelési hatásokat az osztályfőnöknek kell összehangolnia. Az osztályfőnök céltudatosan irányítja az osztályban folyó nevelő-oktató munkát, összehangolja az iskolai és iskolán kívüli nevelési tényezőket, pedagógiai törekvéseket. A tanulókkal közösen tervezi, elemzi, és alakítja az osztály életét, biztosítja annak bekapcsolódását az iskola egészének nevelési rendszerébe. A tanulók közvetlen megismerése és az osztályközösség arculatának formálása kiváló lehetőségeket kínálnak az iskolai és iskolán kívüli programok. Az osztályfőnöki munka eredményessége érdekében a pedagógus kapcsolatot tart tanítványai szüleivel, erősíti a családból származó pozitív nevelési hatásokat, megismeri a család viszonyulását az iskolához, a gyermekhez. Az osztályfőnöki munka kritikus pontja a torz családi nevelési minták és szokások ellensúlyozása, a negatív társadalmi hatások kivédése. Az osztályfőnök nevelő munkáját az iskola pedagógiai programja, a helyi tanterve és a tanmenete alapján végzi. Kiemelt területek: énkép és önismeret, hon- és népismeret, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, testi-lelki egészség védelme, felkészülés a felnőtt életre. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:        

  

munkája során tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire együttműködik a DÖK működését segítő pedagógussal segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját együttműködik az osztályban tanító pedagógusokkal, pszichológussal, logopédussal figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti szülői értekezletet tart ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, statisztikai adatok szolgáltatása, törzslapok, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolásának ellenőrzése, kiemelt figyelmet fordít az ifjúságvédelmi feladatokra javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére A tanulói házirendet, a balesetvédelmi és tűzvédelmi szabályokat az első tanítási napon ismerteti a tanulókkal, a szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

Pedagógusok helyi intézményi feladatai A nevelőtestület minden tagjának feladata: - legmagasabb szinten, a lehetőségeket legjobban hasznosítva nevelni, oktatni iskolánk tanulóifjúságát, - a NAT, a kerettantervek, és a pedagógiai program alapelvei, értékei, cél- és feladat rendszerének maradéktalan betartása és teljesítése, - szakmailag, pedagógiailag tovább képezni magát, - iskolai érdekeket szem előtt tartva tevékenykedni. Minden pedagógus alapvető munkaköri kötelessége az iskolai munka zavartalanságát, eredményességét, a pedagógiai programokban rögzített célok elérését biztosító feladatok teljesítése. Az iskola vezetője felelős ezért, hogy a mindenkori oktatási létszámnak megfelelően olyan módon hozza létre a pedagógus munkaköröket és az adott munkakörökhöz olyan mértékben határozza meg az oktatási nevelési általános működtetési feladatokat, hogy azok egymással, az oktatási létszámmal egységes arányban legyenek és biztosítsák a meghatározott feladatok minőségi megoldásának lehetőségét. A kötelező óraszámban elvégzett feladatok:    

tantervek végrehajtása adminisztrációs feladatok, versenyekre való felkészítés ünnepekre, ünnepélyekre való felkészítés

A munkaidő többi részében az intézményben vagy azon kívül ellátható feladatok:         

iratanyagok rendezése egyéb adminisztrációs feladatok osztályozó- és javítóvizsgák feladatlapjainak összeállítása, javítása szülői értekezletek, fogadóórák megtartása részvétel a nevelőtestületi értekezleten, megbeszéléseken részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken a tanulók felügyelete óraközi szünetekben tanulmányi kirándulások, tanítás nélküli munkanapokkal kapcsolatos teendők ellátása

A munkaidő többi részében az intézményen kívül végezhető feladatok:      

tanítási órákra való felkészülés kirándulások megszervezése tanulók dolgozatainak javítása pedagógiai jellemzések készítése dolgozatok, feladatlapok, versenyek anyagának összeállítása iskolai ünnepségek szervezése

5. A KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek

Tehetség- képesség kibontakozását segítő tevékenység rendszere

5.1. Beilleszkedési, magatartási nehézségek Az iskolába kerülő értelmileg sérült gyermekek – a sérülés mértékétől, minőségétől függően – az iskolai nevelés-oktatás megkezdésekor igen változatos képet mutatnak. A központi idegrendszeri sérülés következtében fennálló állapotot súlyosbíthatja a késői időpontban megkezdett speciális fejlesztés, az értelmi sérülés következtében kialakuló másodlagos sérülések, a rossz szociokulturális környezet. A tanulási kudarcok és a viselkedési nehézségek - amelyek az elvárások teljesítésének képtelenségéből vagy ezek elutasításából erednek - szocializációs zavarok. Sok esetben ezt a magatartást megerősíti a normatívák nélkül élő családi háttér. Megjelenésük a későbbi társadalmi beilleszkedési nehézségek előrejelzéseként is értelmezhető. Az iskola, mint a társadalmi elvárások és normák közvetítője, szocializációs funkciót tölt be. Feladata a művelődési anyag átadásán túlmenően, a jellem formálása, a világnézet megalapozása. A kisiskolás korú gyermekek legszembetűnőbb problémája mindig az alkalmazkodás nehézsége. Teljesítményorientált világunkban a modern kultúra magas fokú követelményei a beiskolázás időszakában növelik a pszichés zavarok előfordulását. Az iskola és a jól vagy rosszul szocializált gyermek összetalálkozása, az elvárt munka feltételrendszerének ugrásszerű megváltozása, a gyermek életkor-specifikus lelki, illetve társas-lélektani konfliktus lehetőségein kívül egy sor nehézséget hoz a felszínre: teljesítményzavar, magatartászavar, kapcsolatzavar. 1. Kialakulásának okát intézményi szinten a következőkben határoztuk meg: - elhanyagoló családi háttér - kényeztető családi nevelés - túlkorosság miatt kialakult iskolakerülés - tanulási motiváció részleges, vagy teljes hiánya - teljesítményi kudarcok - a nem megfelelő iskolatípusba történő beiskolázás - bűnözői háttér - személyiségzavarok (pl. hiperaktivitás) - egészségügyi problémák (pl. epilepszia) Az iskolai nevelő-oktató munkában a tanuló beilleszkedési problémái, zavarai a tanuló eltérő magatartásában figyelhetők meg. 2. Megjelenési formája intézményen belül: -

deviancia asszocialitás, agresszivitás kriminalisztikus személyiségjegyek megjelenése a szökések számának emelkedése introvertált személyiség kialakulása extrovertált személyiség kialakulása tanulási nehézségek kialakulása kényszeres cselekvések megjelenése egészségügyi problémák kialakulása

A kialakult problémák megoldására a nevelő-oktató munka során a következő eljárást alkalmazzuk: - személyes példaadás, elfogadó nevelői attitűd - személyes kötődés kialakítása - egyéni megsegítés, egyéni beszélgetések biztosítása - a gyerek minden oldalú megismerése tanórán és tanórán kívül - sikerélményhez juttatás a nap bármely szakában - kudarckezelés esetmegbeszéléssel folyamatosan - a pozitív személyiségjegyek megerősítése iskolapszichológus bevonásával - a tanuló motivációs bázisának feltárása, működtetése -

békéltető, konfliktusmegoldó stratégia alkalmazása

-

a felnőttek és a serdülők közötti barátságos viszony kialakításával, amely lehetővé teszi, hogy a tanuló problémáival, érzelmi konfliktusaival, kritikus élethelyzeteiben bizalommal fordulhasson nevelőihez

-

a szülőkkel való rendszeres kapcsolattartással

-

következetes - a fegyelmi vétségek súlyával arányos büntetési rendszer kialakítása

-

gyermekvédelmi felelőssel való együttműködés

Nagyon fontos az együttműködés az egészségügy és a nevelési tanácsadó és a gyermekjóléti szolgálat szakembereivel.

5.2 A tehetség-képesség kibontakoztatása Tanulóink között a beiskolázáskor jelentős egyéni különbségek tapasztalhatók. Az eltérések elsősorban a tanulási képességek minőségében mutatkoznak meg. A környezetből érkező információk felfogása, feldolgozása különböző mértékben gátolt. A képesség fejlődését mindezen túl erősen meghatározza a környezet, amelyből a tanuló érkezik. A súlyos környezeti elhanyagoltság hiányos fejlettséghez vezet. Hátrányokkal érkeznek azok a tanulók is, akik a kisebbségi, etnikai kultúrák más irányú szocializációs hatásaiban éltek, és elszakadtak a társadalom többségétől. A nevelhetőség érdekében a tanulásszervezés, a nevelési feltételek alakítása csak differenciált, egyéniesítő formában lehetséges az iskolakezdés, az alapozás éveiben. A figyelem felkeltésének, a cselekedtetésnek, az ismeretek közvetítésének, megerősítésének differenciált formái a képesség szerinti kiscsoportok kialakításával, illetve egyéni bánásmóddal történik. Fő feladat a problémás és tehetséges területek azonosítása, a gyenge és erős oldalak komplex, személyre szabott fejlesztése. Önismeretük és önbizalmuk támogatásával a gyógypedagógusok segítik a gyermekeket abban, hogy érdeklődésüknek, felismert és tudatosított erős oldalaiknak megfelelő további speciális programokhoz csatlakozhassanak, versenyekre eljussanak. Mindannyiunk feladata és felelőssége a tanulók alapos megismerésén keresztül a kiemelkedő képességek felismerése és továbbfejlesztése, a tehetség kibontakoztatása. A komplex, személyre szabott, gyermekközpontú fejlesztés auditív, vizuális, kognitív, motorikus területeket érint; önállóságra, rendszer kialakításának képességére neveli a gyermekeket játékos, motiváló módszerekkel. A tehetség, a képesség kibontakoztatását – a tanórai differenciált foglalkoztatás mellett – jól szolgálják a különböző tanórán kívül szervezett tevékenységek. Ennek érdekében: -

a tanítási órákon alkalmazzuk a differenciált foglalkozást,

-

a közösségi nevelés mellett fontos szerepet kap az egyéni bánásmód is,

-

a tanuló képességeihez igazodva egyéni, differenciált feladatlapok készítése,

-

tanórán kívüli foglalkozások keretén belül, a tanulók érdeklődésének, adottságainak megfelelően szakköröket olyan szabadidős foglalkozásokat szervezünk, melyek a tanítási órákba be nem illeszthető ismeretek és készségek elsajátítását célozzák meg. érdekében. A szakkörök szabadidős foglalkozások szervezésénél a sokoldalúságra, a változatosságra törekszünk,

-

folyamatosan részt veszünk az iskolák számára kiírt pályázatokon, tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön, illetve pályázatot írunk ki tanulóink számára különböző területeken,

-

az év folyamán több tanulmányi-, szavaló-, sportversenyt rendezünk. (Nkt. 4.§ (13), 27.§ (5) )

6. Gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

Gyermek- és ifjúságvédelmi feladataink áttekintéséhez ismernünk kell a gyerekeket érő legfontosabb makro- és mikrokörnyezeti hatásokat, azokat az élményeket, ingereket, amelyek közül sajnos nem egy hátrányos, sőt olykor ártalmas számukra. A tanulókat érő makro környezeti hatások közül kiemelendő a tömegkommunikáció, az életmódot rohamosan átformáló reklámok hatása, a fogyasztói és anyagias szemlélet szélsőséges megnyilvánulásai, az erőszak jelenléte a szórakoztatóiparban és a tömegtájékoztatásban, a kulturális hagyományok jellegtelenné válása és uniformizálódása, valamint a gyerekek személyiségére határozottan károsan ható jelenségek. Tágabb értelemben az ifjúságvédelem kérdésköréhez tartozik a környezeti nevelés, az egyén és az emberi társadalom létkérdései iránti érzékenység és felelősségérzet kialakulása, ezeknek a személyiségre gyakorolt hatásai. 1. GYIV felelős feladata:  Az osztályokat felkeresve tájékoztatni a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. 

A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál – a veszélyeztető okok feltárása érdekében – családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét.



Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.



A gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken.



A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást a illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében.



Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, stb.) címét, illetve telefonszámát.



Az iskola nevelési programja, gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai keretében egészségnevelési program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése; szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése az iskola igazgatójánál, a tanulók, a szülők és a pedagógusok tájékoztatása.

A gyermek- és ifjúságvédelmi munka keretében az osztályfőnökök kiemelt feladatai: 

Évfolyamismétlő vagy más iskolából átvett tanulók beilleszkedési problémáinak feltárása, beilleszkedésük segítése.



Kapcsolatfelvétel a veszélyeztetett gyerekekkel és szüleikkel, folyamatos kapcsolat családsegítővel.



Információk nyújtása a jogi, egészségügyi, szociális és társadalmi problémák megoldásához.



Közreműködés az osztályban tanító tanárokkal és az ifjúságvédelmi felelőssel, a lakásotthoni és diákotthoni nevelőkkel. (Nkt. 69.§ (2) f) )

Az intézményi gyermekvédelmi rendszer felépítése

A problémák megjelenési szintjei

Osztályfőnökök

Szülők

Gyermekvédelmi felelős

Megoldási lehetőségek Csoportvezető nevelőtanárok

igazgató

Szervezeti egység vezető

Családsegítő Egészségügyi orvosok

szervezetek, Nevelési tanácsadó

Önkormányzat, gyámhatóság

rendőrség

és Társadalmi

gyermekjóléti

szervezetek,

szolgálat

vöröskeresztest

7. Tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programok

A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő nevelési-oktatási intézményben a sajátos nevelési igényű tanulók részére meghatározott tanórai foglalkozásokon túl kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórai foglalkozásokat kell szervezni. A tanulási kudarcok jelentős része a tanulási zavarokból következik. A tanulási zavarok értelmezése: Tágabb értelemben minden olyan zavar, lemaradás, amely az iskolai tanulást hátrányosan befolyásolja. Szűkebb értelemben a tanulási képesség specifikus vagy globális zavarait jelenti. A felzárkóztató programok, eljárások és módszerek kiválasztása függ a tanuló problémájának sajátosságától, a probléma feltételezhető okától, a tanuló életkori sajátosságaitól, az iskola és a tanuló sajátos körülményeitől, lehetőségeitől. Módszerei lehetnek: - szülő, kolléga írásbeli értesítése a gyermek felzárkóztatásával kapcsolatban - tanórai differenciálás - a személyiség-megismerés módszereinek tudatos megválasztása, a hatékonyabb korrekció és felzárkóztató eljárások alkalmazása - jó tanár diák viszony kialakítása, ami elősegíti a jobb tantárgyi előmenetelt -

nagyon sokat javít a tanulás iránti pozitív viszony kialakításában a szorongás -és stresszmentes iskolai légkör, a kölcsönös kommunikációra épített didaktikai szituáció

A tanulás segítése érdekében a felszínre került problémák megoldásának feltétele az erős motiváció, a szemléltetés, a személyes fejlődést segítő beszélgetések alkalmazása: - a személyre szabott tudatos korrekcióhoz a szülőkkel és a kollegákkal való folyamatos együttműködés - a tanulók egyéni képességeit figyelembe véve a gátlások feloldásának segítése és a reális önismeret és önértékelés alakítása, fejlesztése - kapcsolatfelvétel a nevelési tanácsadó szolgálattal ill. a családsegítő szolgálattal, amennyiben az okok a családi körülményekre, magatartási rendellenességre vezethetők vissza - a tanuló mentesítése bizonyos tantárgyak tanulása, illetve e tantárgyaknál az értékelés alól, amennyiben ezt a tanuló egyéni adottsága, továbbá sajátos helyzete indokolja (szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján) - amennyiben a tanuló képességeire vezethető vissza a kudarc, javaslattétel és segítségnyújtás Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervez felzárkóztatás, fejlesztés céljából, mely időkeretét tanulócsoportonként összefoglaló táblázat tartalmazza. Intézményünk sajátos arculatánál fogva a tanulók akadályozottságukból, fogyatékosságukból eredően potenciálisan tanulási kudarcnak vannak kitéve. A tanulási nehézségeket a gyógypedagógia, mint szakterület jól kezeli, de a társult fogyatékosságokkal együtt az iskolában, a diákotthonban tanulási nehézségeket okozhat.

Tanulási kudarcnak van kitéve intézményünkben az a tanuló, aki - a napi egyéni segítségnyújtás ellenére sem tud a követelményeknek megfelelni - diagnosztizált akadályozottsága van a fogyatékossága mellett. Dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, halmozott beszédfogyatékosság - figyelemkoncentráció súlyos zavarával bír - nincs tanulási motivációja - nem megfelelő a beiskolázása - hiperaktív gyerek Kezelésének módja: az alapfokú nevelési-oktatási szakaszban és a középfokú nevelésioktatási szakaszban az iskolai foglalkoztatás keretén belül felzárkóztató óra keretében történik a tanulók megsegítése. A folyamat nem fejeződik be a délelőtti oktatási szakaszban, hanem kiegészül, és jól folytatódik a diákotthonban történő egyéni tanulási forma megvalósításával. Ez utóbbi tevékenység az iskolában működő gyógypedagógusok, pszichológus szakmai irányításával, segítségével történik. A diagnosztizálás alapján feltérképezett okok közös erővel történő korrekciója kezdődik meg. Ez alapján az iskolában dolgozó gyógypedagógus készíti el az egyéni fejlesztési programot, melyben megjelöli azokat az együttműködési lehetőségeket, melyben a nevelőtanároknak is jelentős feladat jut. A legfontosabb a folyamatos megerősítés biztosítása, a folyamatos gyakorlás során, a délután folyamán is. (Nkt. 27.§ (6), 62.§ (1)i) ) A diákotthon keretein belül azonban hiányoznak a szakmai feltételek, hisz ezt a felzárkóztató fejlesztő feladatot a csoport foglalkoztatás keretén belül differenciált foglalkoztatás formájában valósíthat meg az a pedagógus, aki nem rendelkezik gyógypedagógiai szakképesítéssel. Kedvezőbb a lehetőség a csoportokon belül a délután folyamán az egyéni felzárkóztatásra. Felzárkóztatási lehetőségek a következők: -

iskolai keretek között: a tanítási órán belül, speciális fejlesztő eszközök, módszerek alkalmazásával. A tanulóink iskolakezdését az alapkultúrtechnikák eredményes elsajátítását nehezítik a következő tényezők:  mozgáskoordinációs problémák  a szegényes szókincs  a finommotorika fejletlensége  a figyelem fejletlensége  iskolaéretlenség  a tanulási motiváció hiánya  térben és időben való bizonytalan tájékozódás  a memória gyengesége

A délelőtt folyamán megvalósított fejlesztő tevékenységet a délután folyamán kötetlenebb formában, de célirányosan követi a további fejlesztés a következő területeken: A sport területén: Tevékenység Szociális készég akaraterő Labdajátékok kudarctűrő képesség akaraterő Versenyjátékok Szabályjátékok

Kognitív kép fejl. figyelemfejl. térben való tájékozódás kooperáció figyelem szabálytudat figyelem

Mozgás

Verbalitás

szem- kéz koord. mozgáskoordináció mozgáskoordináció

szókincs beszédkészség beszédkészség, szókincs

Játszóház, játék szakkör keretén belül Tevékenység

Szociális készség

Körjáték

alkalmazkodóképesség alkalmazkodóképesség szocializációs készség

Szerepjátékok

Memória

Kognitív kép. Mozgás fejl. memória ritmusérzék figyelem figyelem

logikus gondolkodás absztrahálás memóriafejl.

kézművesség

kitartás figyelem

Táncház

megfigyelőkép. emlékezet

szem-kéz koord. finommotorika ritmusérzék mozgáskoord. ritmusérzék

Verbalitás szókincs komm. készs. fejl. szókincs általános tájékozottság fejlesztése komm. készs. fejl. szókincs ált. tájék. fejlesztése

beszédkézség

8. REHABILITÁCIÓS PROGRAM

8.1. A rehabilitáció jelentése tágabb értelemben A rehabilitáció a társadalmi tevékenységformák egyike, amely adott a társadalomból különböző okok miatt kikerült emberek társadalomba való vissza/behelyezésére irányul. A gyógypedagógiai tevékenység területére tartozókra irányuló rehabilitációs tevékenység komplex társadalmi tevékenység. Ez azt jelenti, hogy a fogyatékosok rehabilitációja több tevékenységforma együttes hatásának eredményeként valósulhat meg. Az adott fogyatékos egyén társadalmi boldogulásához gyógypedagógiai segítséget, orvosi ellátást, szociális támogatást, munkalehetőséget, munkafeltételeket igényel. A felsorolt tevékenységformák a fogyatékos egyént élete egész folyamán kísérik, egy-egy életszakaszban közülük több is jelen lehet. A rehabilitáció lehet teljes vagy részleges. Teljes a rehabilitáció akkor, ha az illető egyén felnőtté válásakor önálló életvezetésre képes. Szűkebb és tágabb környezetébe beilleszkedik, az abban kialakult normák szerint él, dolgozik, önálló keresete van, családalapításra képes. Részleges rehabilitációról akkor beszélünk, ha az egyén felnőtté válásakor továbbra is szervezett, intézményes segítségnyújtást igényel.

8.2. A gyógypedagógiai nevelés-oktatás, mint rehabilitációs folyamat A gyógypedagógiai tevékenység a rehabilitációs tevékenység egyik formája, a gyógypedagógiai tevékenyégi területre tartozók személyiségfejlesztésére, neveléséreoktatására irányuló speciális pedagógiai tevékenység. Az általános iskola rehabilitációs jellegét az egész nevelési rendszerben az oktatáson, a tantárgyak tanításán egész osztályra megszervezett rehabilitációs tanórák megszervezésével juttatjuk érvényre. A rehabilitációs tevékenység megtervezésében és vezetésében a pedagógus a gyermek sajátos nehézségeit, a mögöttük meghúzódó fejlődési zavarok természetét, okait elemzi és tárja fel. Nekünk kell átgondolni a megfigyelések, szűrőeljárások eredményei alapján, hol tart a gyermek, mi az, ami bontakozik benne, ami elindult a fejlődésben. A tudatos tervezés és a spontán érzelmileg motivált helyzet megtalálása biztosítja a cél elérését. A cél elérése érdekében a gyermeket is motiválttá kell tenni, meg kell nyernünk a változás akarására. A fejlesztés a gyermek életkori sajátosságaihoz illeszkedő eljárásokkal történő támasznyújtás az aktuálisan fejlődő pszichikus funkciók kibontakozásához. Mit jelent az, hogy a fejlesztés a gyermek életkorához illeszkedik? Többek között azt, hogy:  a foglalkozás arra épít, amit a gyermek szívesen végez  felhasználja azt, amit a gyermek spontán játszik, amilyen játékok érdeklik  jó, ha a gyermek a foglalkozást nem a tanítási órák folytatásaként értelmezi

8.3. A rehabilitációs foglalkozások tanórák az alsó tagozaton Tanulóink életben való beválásához, rehabilitációjához alapvetően szükséges a kultúrtechnikák (olvasás, írás, számolás) készségszinten történő elsajátítása. Ezért az első osztályba beiskolázott tanulóknál egy féléven keresztül az alap kultúrtechnikák sikeres elsajátításához szükséges pszichikus funkciók fejlesztése történik, beillesztve azt a kerettantervben előírt cél és követelményrendszerhez igazodva. Figyelemfejlesztés Az ismeretszerzési folyamat első mozzanata a dolgok, jelenségek, folyamatok felé fordulás, a figyelem. A figyelem mentális képesség, mindenféle megismerő tevékenység (az érzékelési és az értelmi folyamatoknak) energetikai bázisa. Legfontosabb funkciója a megismerő tevékenység szabályozása. A figyelem minimális koncentráltsága minden eredményes pszichomotoros és gondolkodási képesség feltétele. Amelyik kisgyerek nem képes figyelni, elkalandozik, iskolai teljesítményét nagymértékben befolyásolja a figyelemzavar. A figyelem mindenekelőtt odafordulás:  önmaga felé  a tárgyak felé  a másik felé Kommunikációs készség fejlesztése A figyelemfejlesztés kezdetekor végig kell gondolni a figyelem négy pedagógiailag fontos aspektusát: - tartósság: a megfelelő éberségi szint fenntartása - szelektivitás: bizonyos dolgok kiválasztása a többi inger közül - intenzitás: egy bizonyos információra fordított figyelem mértéke - megoszlás: egyszerre két vagy több dologra figyelés. A gyermek figyelemkoncentrációját befolyásolja - életkora - idegrendszeri érettsége - intellektuális teljesítő képessége - a feladat nehézsége, komplexitása, - a gyermek aktuális fizikai és lelkiállapota, - az ingerek tulajdonságai (az észlelési tér közepén vagy szélén jelentkezi-e; távol vagy közel stb.) Figyelemfejlesztés 1. Az ingerek redukálása: csak a szükséges tárgyak! 2. A környezeti ingerek redukálása: a teremben a képek, díszítések minimálisra csökkentése. 3. Az óra optimális strukturálása, az anyag egyénre szabottá, arányossá tétele, a kudarclehetőségek kizárása. 4. A kiadott tanulmányi anyagok figyelemfelkeltő jellegét fokozni kell!! Minél súlyosabb a figyelemzavar, annál inkább érdemes a feladatokat részekre osztani. Egy lapon egy feladat legyen! Azonnali jutalomra van szükség! 5. Időt kell hagyni a gyakorlásra, a konkrét cselekvéstől haladva az absztrakt felé. 6. Biztonságos keretek kellenek, formális rend, kialakult rituálék, szünetek. 7. Hinni kell a gyermekben, hogy megcsinálja azt, amit ismerve őt, képes megcsinálni.

A segítségadás, a terápia folyamatának koncepciója Ha elfogadjuk, hogy a figyelem odafordulást jelent, a figyelem kialakulásakor érdemes odafigyelni arra a három szakaszra, melynek sorrendje változó lehet minden egyes gyermeknél a segítségnyújtás folyamatában. Kialakulásában már a magzati kortól kezdve a Másikra, az anyára való odafigyelés a meghatározó, majd a tárgyakra való odafigyelés szakasza után az önmagára való odafigyelés, a testkép, énkép kialakulása következik. Figyelem önmagamra A testséma, a testkép kialakítása. (A pontos megfigyelés után pontos felidézés csukott szemmel.) „Nézd meg jól, milyen ruha van rajtad, hogy utána el tudd mondani!” A gyermek a tükörben megnézi, megfigyeli önmagát, majd háttal áll a tükörnek, vagy csukott szemmel elmondja, mit visel (milyen színű, szép, milyen a szabása). Lehet ez a megfigyelés egy mozgásmegfigyelés is. Egyszerűbb mozgás elvégzése nyitott, majd csukott szemmel. Figyelem a tárgyakra, élettelen dolgokra A tárgyakra, ha kellő felhívó jellel rendelkeznek, ha a látómező közepén helyezkednek el, akkor a gyermek nagy valószínűséggel önként is odafigyel rájuk. Az önkéntelen figyelem szakasza után fokozatosan kialakítható a tartós figyelem képessége (előbb egy kedves tárggyal, majd más tárgyakkal is). Figyelem a másikra Ez a képesség már a születés előtt kezdődik, s a születés után a szemtől-szemben helyzetben, az anya-gyermek kapcsolatban fejlődik, gazdagodik. Nyilvánvaló, hogy ebben a szakaszban tud a leginkább sérülni is. Talán ez is hozzájárul ahhoz, hogy egyes gyermekek nem tudnak a szemünkbe nézni, felénk fordulni, ránk figyelni, mert sérült a kapcsolatfelvételi készségük. A terápiában, amikor kialakítjuk a másikra figyelés képességét, először mi figyelünk a gyermekre, aztán a tárgyakra figyelünk, majd a körülöttünk lévőkre: állatra, növényre, másik gyermekre. Az egymásra nézés folyamatának kialakításában a felnőtt először a gyermek mögött helyezkedik el, a tükörben nézik egymást. Ezt követően egymás mellé állva nézheti a gyermek, a felnőtt hogyan mozog, leutánozva őt, majd egymás mozgását utánozva. Legvégül egymással szemben megpróbálnak szemkontaktust teremteni. Életkori sajátosságok figyelembe vétele  Érzelmi biztonság megteremtése – nyugodt játékhelyzet  Érzelmi motiváció megteremtése – érdeklődés felkeltése  A gyermek teherbíró képessége Fontos az optimális feltételek megteremtése!  Személyes kapcsolat: tekintet, mosoly, megerősítés  A környezeti ingerek redukálása + kisebb csoportlétszám  A szituációból kiemelés mozgásos feladatai  A pihenés megengedése A gyermek tevékenységének vezérlése, a kezdés és befejezés kapjon külön hangsúlyt! Tagolt, rövid, könnyen érthető instrukciók szükségesek. Fontos a teljesítmény értékelése. Eszközök: tükör, puzzle játék, memóriajáték

Nyelvi fejlesztés: Az iskolai beváláshoz fontos az aktív szókincs. A nyelvi fejlesztés fontos feladatunk, hiszen nyelv és a megismerő tevékenység között szoros összefüggés van. Tanulóinkra beiskolázáskor a beszédértés gyengesége, a gondolatszegény, sivár, differenciálatlan, felsorolás jellegű beszéd a jellemző, gyakran nem értik, és ezért nem is tudják kifejezni az összefüggéseket. Összefüggő beszédük a későbbiek folyamán is sokszor csak egyszerű tőmondatokból áll. Gyakoriak a szórendbeli hibák, jellemző az agrammatizmus. Ennek okait egyrészt a tanulók fogyatékosságában, másrészt abban találhatjuk, hogy nagy részük ingerszegény környezetből érkezik. Fontos feladatunk:  A nyelvi tartalom megfogalmazásainak fejlesztése, a nyelvtanilag helyes beszédre nevelés.  A szókincs helyesbítése, aktivizálása, gyarapítása. A beszéd tartalmi gazdagítása, szókincsbővítésre szolgáló gyakorlatokkal:  Tárgy, tulajdonság, cselekvés, történés, viszony fogalmak tárgykörös gyűjtése.  A nyelvi felkészültség fokozása a mondatalkotási gyakorlatokkal: - párbeszéd gyakorlása - dramatizálás - valós társalgási helyzetek megteremtése - szövegértés fejlesztése Az alsós tanulók iskolai beválását nehezíti a rossz grafomotoros készség. A gyermekek nagy része úgy kerül az iskolába, hogy nem rajzolt, színezett, nem használta az ollót, nem csoda, hogy gondot jelent számukra egy egyszerű színezési feladat is. Az írás elsajátításához a kéz izomzatának megfelelő fejlettsége mellett szükség van a síklapon történő téri tájékozódásra is, hiszen nem elég a betűt szépen, jól írni, pontosan kell a gyermeknek elhelyezni a füzet vonalrendszerében. A finommozgás tervezésénél fontosak a kézlazító és a síkban való tájékozódást szolgáló feladatok. Kézizom gyakorlatok: - tárgyak tapogatása - képek illesztése - gyurmázás - gyöngyfűzés - színezés - dróthajtás Téri tájékozódás feladatlapon: - sorkövetés, vonalkövetés - átírások, pontok összekötése - formák másolása - négyzetrácsban elhelyezett alakzatok másolása - labirintus feladatok „A hirtelen varázslatos világát csak a mese ismeri. Az életben minden szépért és jóért meg kell küzdeni.” (Ruffi Péter)

Felső tagozat A tanulási nehézség definíciója sokféle lehet, hisz leggyakrabban azt mondjuk, a gyermeknek akkor van tanulási nehézsége, ha ez iskolai kudarchoz vezet. A tapasztalat az, hogy az első osztályban tanuló gyermekeknél a problémát éretlenségnek és/vagy figyelemzavarnak tekintik, második osztálytól olvasási nehézségről, később dyslexiáról beszélnek, ötödik osztálytól pedig tanulási zavart emlegetnek, holott a háttérben már a kezdetektől a beszédészlelés és a beszédmegértés akadályozott működése áll fenn, melynek következménye a különböző formákban jelentkező probléma. Tehát a háttérben a beszédfeldolgozás valamilyen működési zavarát kell keresnünk. Leggyakoribb (különösen kiskamasz kortól) a beszédmegértés és/vagy értelmezés korlátozottsága, amely a feladat megértésétől annak teljesítéséig különféle módokon jelentkezik. Megjelenési formái:  Sajátos kompenzálási stratégiák épülnek ki.  A feladathelyzetben tanúsított reakciók előjelzik az értési nehézséget (a feladatot visszakérdezik, vagy megismétlik, illetve valamiképpen ellenőrzik, hogy jól gondolják-e).  A válaszokban gyakoriak a ciklikus feleletek (egyetlen válasz variálódik). A rehabilitációs tanórák célját a következőkben lehet összefoglalni:  Diagnózis: tanulási nehézség feltárása  Felszín: nehézkes tanulás, gyenge iskolai teljesítmény, feladatértési nehézség, összefüggések fel nem ismerése, lényegkiemelés képtelensége (a rehabilitációs a tanév folyamán e probléma megoldására irányulnak)  Háttér: olvasásértési zavar (esetleg olvasás technikai zavar is)  Ok: beszédmegértési zavar (esetleg beszédészlelési zavar is) A fenti diagnózissal rendelkező gyerekek közül az idősebb korosztály (felső tagozat) mondatértése tragikusan gyenge. A rehabilitációs foglalkozások, az értő olvasás gyakoroltatása során a következő fokozatokat kell figyelembe venni:  A lexikai hiányok és az időbeli egymásutániságot kifejező mondatok olvasása, értelmezése.  A tagadó szerkezeteket tartalmazó, egyszerű és összetett mondatok helyes felismerése.  A birtokos szerkezetek megismerése.  Az okhatározói mondatok, illetve a mellékmondatban tagadó szerkezetet tartalmazó mondatok megértése.  A birtokos és a részhatározói szerkezet elkülönítése.  Az ok-okozati összefüggéseket tartalmazó mondatok megértése. A fenti megértési, mondatértési nehézségek, illetve bizonytalanságok az anyanyelv grammatikai és szintaktikai struktúrájának, jelentésbeli egységének nem megfelelő elsajátítására utalnak. A szövegértés zavara szignifikánsan gyakoribb az iskolai kudarcot mutató gyermekeknél, mint a mondatértési probléma.

Noha a beszédértés, és ezen belül a szövegértés elméletileg fejlődik a tanulás, az olvasás, a fogalmazási feladatok hatására, az adatok mégis azt erősítik meg, hogy ez a fejlődés minimális. Azok a gyerekek, akiknek a szövegértése zavart mutat, még évek elteltével sem képesek a zavarból adódó hátrányukat leküzdeni, önerőből a zavart jelentősen mérsékelni, esetleg megszüntetni. Ennek érdekében a rehabilitációs foglalkozások tanórák keretén belül az érintett tanulókkal az őket körülvevő környezetből választjuk azokat a rövid szövegeket, amelyeket a foglalkozások során olvasástechnikailag megoldunk és értelmezünk. Ezek a területek a következők olvasása, hallgatása, értelmezése: - használati utasítások - újsághirdetések - ismertetők, újságcikkek olvasása, értelmezése - rádió és televízió műsor - reklámszövegek - kézikönyvek olvasása, értelmezése - tájékoztatók olvasása, értelmezése Eredményesnek akkor ítélhetjük meg a végzett munkát, ha a tanulók a tanév végére képesek saját gondolataikkal az elolvasott rövid szövegrész visszamondásra, értelmezésére.

Fejlesztő iskola 1. Törvényi háttér - A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - A 2007. évi LXXXVII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról 121 §. a sajátos nevelési igényű tanulókról - A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet módosításáról szóló 22/2006.(V.26.) OM rendelet a fejlesztő iskolai oktatásról - 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve - 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról - 229/2012. (VIII. 28) Kormányrendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról

2. Meghatározás -

A súlyos és halmozott fogyatékosság az egész élet során fennálló állapot, amelyre jellemző, hogy a testi struktúrák károsodása következtében a speciálisan humán funkciók – mint a kommunikáció, a beszéd, a mozgás, az értelem és az érzékelésészlelés – minimálisan két területén súlyos vagy legsúlyosabb mértékű zavar mutatható ki. Ennek következtében az érintett személy pszichofizikai teljesítményei

-

extrém mértékben eltérnek az átlagtól, így tevékenységeiben erősen akadályozottá válik, és társadalmi részvételében jelentősen korlátozott lehet. A súlyos és halmozott fogyatékosság hátterében rendszerint a korai életszakaszban bekövetkező, a központi idegrendszert érintő komplex károsodás áll. A fogyatékosságok a legkülönfélébb kombinációkban és súlyossági fokozatokban, esetleg eltérő időben jelenhetnek meg. A fenti fejlődésbeli eltérések és tevékenységbeli akadályozottságok a pedagógiai megsegítés, nevelés, oktatás, fejlesztés szempontjából sajátos nevelési igényként jelentkeznek. E tanulók speciális segítséget igényelnek szükségleteik kielégítése, egészségük megtartása, az emberi, a dologi és természetbeni világhoz való viszonyuk kialakítása és a társadalom életében való aktív részvétel érdekében. Egész életükben a környezet fokozott mértékű és folyamatos, komplex segítségére, támogatására utaltak: személyiségük kibontakoztatása és életminőségük javítása érdekében fejlesztő iskolai oktatásra van szükségük ( 2/2005.(III.1.) OM rendelet 3. sz. melléklet)

3. Fejlesztő iskolai nevelés - oktatás A fejlesztő iskolai nevelést, fejlesztést egyrészt a köznevelési törvényben, másrészt a Súlyos és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő iskolai oktatása irányelvében (22/2006. (V.22.) OM rendelet) megfogalmazott ajánlásoknak megfelelően kell megszervezni. Az oktatás szervezeti és tartalmi struktúráját az intézmény a helyi adottságoknak és szükségleteknek megfelelően alakítja. A fejlesztő nevelés-oktatás alapdokumentuma a rehabilitációs pedagógiai program és a tanulók egyéni fejlesztési tervei. A pedagógiai program elkészítésénél figyelembe kell venni: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók pedagógiájának alapelveit, a gyógypedagógia tudományelméletét, módszereit, eszközeit, gyakorlatát, - a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő oktatásának Irányelvét, - a szülők elvárásait, a nevelés és oktatás helyi célkitűzéseit és lehetőségeit. A súlyosan halmozottan sérült tanköteles korú gyermekek intenzív komplex fejlesztése során elősegítjük személyiségük kibontakoztatását, a mozgásos aktivitáson keresztül közvetlen és a tágabb környezet megismerését. A fejlesztő munka tartalma, metodikája a gyermekek egyéni állapotához igazított. Olyan tárgyi és személyi környezetet alakítottunk ki, amely számukra biztonságot, szeretetteljes légkört nyújt.

3.1.

Alapelvek

A súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulók számára kialakított iskolai szolgáltatások vonatkozásában azokat a szükségleteket kell figyelembe venni, amelyek egyfelől a gyermekek, másfelől az érintett családok irányából érkeznek. Ennek érdekében a következő oktatási alapelveket kell figyelembe venni. - Normalizáció és participáció elve. - Komplexitás, a személyiségközpontúság, a szükségletorientáltság és a rehabilitáció elve. - Kommunikáció és interakció elve. Az alapszükségletek kielégítése és a szükségletek jelzésének kialakítása. - Kooperáció és tudatosság elve. - Differenciálás és individualizálás elve. Az egyéni feltételeknek megfelelő alakítása és rugalmas szervezése. - A teljesítményorientáltság feladása. (22/2006. (V.22) OM. r.)

3.2.

Célok

A súlyosan halmozottan fogyatékos tanulók a szükségleteinek és fogyatékossági struktúrájának megfelelő nevelésben, oktatásban, fejlesztésben részesüljenek, amely törekszik képessé tenni a tanulókat szűkebb és tágabb környezetük egyre bővülő megismerésére; saját életük mindennapi élményeinek megélésére; és az ezekben való egyre tevékenyebb részvételre. Egyszerű társas kapcsolatok kialakítására, fenntartására. E célok eléréséhez mindenkor fontos az egyéni adottságok figyelembe vétele, a lehetőség szerinti differenciális és egyéni bánásmód. Hatékony fejlesztésük az egész személyiségre irányul, kizárólag az egymást kiegészítő fejlesztő, gondozó módszerek alkalmazásával valósulhat meg. A fejlesztés során folyamatosan szem előtt kell tartani: - a súlyosan és halmozottan fogyatékos gyermekek pedagógiájának alapvető tételeit, tanulási sajátosságait, - a tanuló és a gyógypedagógus közti partneri kapcsolat kialakítását, - következetes együttműködést, - kommunikációs lehetőségeik feltárását, - mindennapi cselekvésekbe ágyazottságát, - a tanulás része az alapszükségleteik kielégítése is.

3.3 Fejlesztés területei - Kommunikáció (megértés, önkifejezés, interakció) - Mozgásnevelés - A dologi, az emberi és a természeti világ jelenségeinek megértése ( érzékelés-észlelés és az értelem fejlesztése, a valóság kognitív birtokba vétele). - Kreativitásra, játékra, szabadidős tevékenységre nevelés - Érzelmi, szociális nevelés - Önkiszolgálás, egészséges életmódra nevelés (önállóság és önellátás képességének elsajátítása, az emberi szükséglet-kielégítés kultúrájának megismerése). A súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelése-oktatása során a tanulás és tanítás hagyományos felfogása nem alkalmazható.

3.4. -

A családban már kialakított szokások, jelzések, megszerzett képességek, készségek, elsajátított tudásanyag feltérképezése, beleépítve az oktatás folyamatába, fejlesztésbe.

-

Elemi szintű ismeretek elsajátíttatása szűkebb és tágabb környezetük jelenségeiről. A kommunikációváltozó lehetőségeinek feltérképezése, a tanulók állandó ösztönzése a számukra lehetséges önkifejezési módok tudatos alkalmazására, gyakorlására. A tanulók mozgásállapotának lehetőség szerinti javítása, a meglevő funkciók állandó fejlesztése, az önállóan kivitelezhető mozgások adta lehetőségek folyamatos kihasználása. A szociális készségek, társas kapcsolatok, elemi magatartási formák megismertetése. A szabadidős és játéktevékenységben való aktív részvétel elősegítése. Szoros kapcsolattartás a szülőkkel a tanulók eredményes fejlesztése, a szülő-gyerek kapcsolat segítése érdekében.

-

-

-

4.

Feladatok

Tanulói jogviszony létesítésének módja

A mindenkori jogszabályok figyelembevételével történik tanulói jogviszony létesítése, különös tekintettel 20/2012. EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 140. §.-ra.

A bekerülés feltételei: A tankötelezettség teljesítését a fejlesztő nevelés-oktatásban - az a gyermek kezdheti meg, aki hatodik életévét május 31. napjáig betölti, -a szülő kérelmére az a gyermek is megkezdheti, aki a hatodik életévét az év december 31. napjáig betölti. A fejlesztő nevelés-oktatásban a tanulók csoportokba sorolásáról - a nevelőtestület véleményének kikérésével - az intézmény vezetője dönt. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a hat főt. A fejlesztő iskola kötelező 18 éves korig, de a tanuló tanulói jogviszonya meghosszabbítható aköznevelési törvényben meghatározott életkorig.

A tanulói jogviszony megszűnése: A fejlesztő iskolai csoportból a gyermekek csak szakértői bizottsági javaslatra, intézményi vagy szülői kezdeményezésre kerülhetnek más intézménybe. A tanulói jogviszony egyéb esetekben, a köznevelési törvényben meghatározott tankötelezettségi korhatár elérésével szűnik meg.

5.

A fejlesztő iskola (oktatás - nevelés) megvalósulásának szinterei

A Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint, ha a tanuló iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető: - otthoni ellátás keretében, - abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja. Intézményünkben jelenleg a fejlesztés az otthoni ellátási formában valósul meg.

6. Csoportlétszám A fejlesztő iskolai csoport létszáma a 22/2006. (V.22) OM rendelet alapján legfeljebb 6 fő lehet. Háromnál kevesebb gyermek esetében a csoportos foglalkoztatás előnyei azonban már nem valósulnak meg, ideális csoportlétszámnak öt fő tekinthető.

7. Oktatás feltételei A legfontosabb feladat olyan személyközpontú, szükséglet-orientált, komplex szolgáltatások kialakítása a súlyosan fogyatékos emberek számára, ahol az a meghatározó,

hogy kinek mire van szüksége. A súlyosan-halmozottan fogyatékos személyeknek minden ellátási területen emelt szintű szolgáltatásokat kell biztosítani, a többletszolgáltatások teszik lehetővé az egyenlőbb esélyeket az érintettek és családjuk részére egyaránt.

7.4. Személyi feltételek A tanulói szükségleteknek megfelelően, sérülésspecifikus szakemberek alkalmazása: gyógypedagógus, oktató nevelő munkát segítő asszisztensek, szomatopedagógus, logopédus…

7.5. Tárgyi feltételek A fejlesztéshez szükséges terem kialakítása. Továbbá specifikus, sérülésorientált tárgyi eszközök.

8. Alapdokumentumok - A fejlesztő nevelés-oktatás a súlyosan és halmozottan fogyatékos tanulók fejlesztő nevelésének, oktatásának irányelve alapján készített intézményi rehabilitációs pedagógiai program és a tanév helyi rendjét meghatározó éves munkaterv alapján folyik. - A fejlesztő nevelés-oktatás a tanév rendjéhez igazodó, a tankötelezettség teljes időtartama alatti rehabilitációs célú, az elért fejlődési szakaszokat követő egységes folyamat. A nevelésoktatás fejlesztési területeinek tartama tanítási évfolyamokra nem tagolódik, a pedagógiai munka szakaszolása a tevékenység tartalmi kínálatának életkori sajátosságokhoz alkalmazkodó strukturálásában, koncentrikus bővítésében jelenik meg. - A tanév tizenkettedik hetének végéig minden tanuló részére el kell készíteni a személyre szabott, a tanuló fejlesztésének súlypontjait meghatározó egyéni fejlesztési tervet. - A tanuló fejlődését a nevelőtestület a tanítási év végén, a központilag kiadott nyomtatványon szövegesen értékeli. A szöveges értékelés tartalmazza a tanulónak az egyes fejlesztési területen elért eredményeit és nehézségeit, valamint a következő tanítási év egyéni fejlesztési tervének elkészítéséhez szükséges javaslatokat.

9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK

A tevékenység célja segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe, akik szociális körülményeiket tekintve, tartós betegségük miatt vagy egyéb okból hátrányos helyzetűek, így különösen a csonka családban felnövő gyermekek vagy munkanélküli szülők gyermekei. A folyamathoz át kell tekintenünk azokat a tényezőket, amelyek károsak és hozzájárulhatnak a hátrányos helyzet kialakulásához. Ilyenek: -

a családi mikrokörnyezet (pl. lakásviszonyok, jövedelmi viszonyok, kulturális helyzet, nevelési hagyományok stb.)

-

a családi házon kívüli környezet (pl. utca, lakókörzet, társas kapcsolatok)

-

az iskolai környezet (pl. helytelen nevelői magatartás, rossz tanár-diák viszony, a tanuló peremhelyzete a közösségben stb.)

-

a hátrányok számbavétele után meghatározzuk tevékenységünk célját és a hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységformákat

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: A szociális hátrányok enyhítését szolgáló pedagógiai gyermekvédelmi munkával. Fő cél: - a hátrányok enyhítése - a veszélyeztetett helyzet elkerülése, enyhítése Ezt a következőkkel próbáljuk elérni: - az egyéni képességekhez igazodó tanítási órák szervezése

tevékenység

összefügg

a

-

rehabilitációs/tehetséggondozó foglalkozások szervezése, a tanulók ösztönzése a foglalkozásokon való részvételre

-

napközis csoportok működtetésével nyugodt környezet biztosítása a tanuláshoz, a tantárgyi tudásban meglévő hátrányok enyhítése

-

szülők motiválása, meggyőzése a napközibe való beíratás előnyeiről

-

kollégiumi férőhely biztosításával nyugodt körülmények megteremtése a tanuláshoz és a pihenéshez egyaránt

-

kollégiumi férőhely biztosítása igény illetve indok esetén helyi tanulóink számára is megoldható

-

olvasóvá nevelés, már alsó tagozaton iskolai könyvtár használata

-

beiratkozás a városi könyvtárba

-

diákétkeztetés

-

a pedagógusok személyes kapcsolattartása a szülőkkel

-

a GYIV felelős tájékoztatja a szülőket a szociális juttatások lehetőségeiről, valamint az igénybevétel módjáról

-

alapítványi, szponzori támogatással a hátrányos helyzetű tanuló részvételének biztosítása kirándulásokon, táborozáson

-

alapítványok, magánszemélyek által biztosított ruhák szétosztása a rászoruló tanulóknak

-

a tanulók motiválása a szabadidő hasznos eltöltésére, a továbbtanulás irányítása, segítése

-

szoros kapcsolat a tanulók lakóhelye szerinti polgármesteri hivatallal és gyermekjóléti szolgálattal (Nkt. 9.§ (3) 72.§ (3) )

10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, A PEDAGÓGUS KAPCSOLATTARTÁSÁNAK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Az eredményes nevelő-oktató munka, a gyermeki személyiség harmonikus fejlesztésének elengedhetetlen feltétele a szülői ház, a tanulói és a pedagógus közösség koordinált, aktív együttműködése. Az együttműködés fontos feltétele, hogy a szülők, az intézménnyel kapcsolatban álló partnerek ismerjék alaposan az iskola nevelési programját, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait határozza meg. Ez adhatja meg a tartalmát az együttműködésnek. 1. A szülők részéről a nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el: - aktív részvételt a szülői értekezleteken, fogadóórákon, az iskolai rendezvényeken -

őszinte véleménynyilvánítást

-

együttműködő magatartást

-

nevelési problémák őszinte megbeszélését, közös megoldását

-

érdeklődő-segítő hozzáállást

Jól segíthetik az együttműködést az iskolánkban kialakult hagyományok közös ápolása, fejlesztése, az iskolai ünnepségek egyéb rendezvények is. - tanévnyitó ünnepség -

iskolai szavaló-, tanulmányi-, sportversenyek

-

karácsonyi műsor

-

farsangi rendezvények

-

anyák napi műsorok

-

ballagási ünnepség

-

tanévzáró ünnepség

A felsorolt események alkalmat teremtenek az iskola számára, hogy bemutathassa a nevelőoktató munka folyamatát, annak eredményeit és nehézségeit a szülők számára. A szülők közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek gyermekeik fejlődésével, haladásával kapcsolatosan. A programok lehetőséget adnak a szülők aktív részvételére, az együttműködésre is. A tanév során a kapcsolattartás formái a hagyományos rendszernek megfelelően szóban és írásban történnek. Szóban: - az iskolai szervezeti egységben (általános iskola és szakiskola) szülői értekezleten - fogadóórán - telefonon - GYIV-felelősön keresztül - ha a szülők igénylik, részvétel nyílt tanítási órákon - pályaválasztás előkészítésében szülői értekezleteken, előkészített párbeszéd a tanulók érdekében Írásban: -

ellenőrzőn keresztül levél formájában iskolai rendezvényekre szóló meghívókon keresztül

A diákotthoni szervezeti egységben: vasárnap, délutáni beérkezéskor személyesen pénteken, délután a tanulók hazautazásakor személyesen

-

A szülők észrevételeiket minden esetben megtehetik: - az osztályfőnöknél - a szervezeti egység vezetőinél - a csoportvezető nevelőtanároknál - a gyermekfelügyelőknél - a gyermek és ifjúságvédelmi felelősnél - a térítési díjakkal kapcsolatban a gazdasági irodán - indokolt esetben az igazgatónál szóban és írásban Ez utóbbinál az ügyintézés 15 munkanap. A tanuló és a pedagógus együttműködésének formái, alkalmai, lehetőségei: - kötelező tanítási órák -

nem kötelező iskolai órák

-

közös kirándulások

-

sportversenyek, vetélkedők

-

személyes megbeszélések

Az iskolaszék, intézményi tanács Szülői munkaközösség nem működik iskolánkban, az iskolaszéken és az intézményi tanácson keresztül történi a szülői érdekérvényesítés. Az éves munkatervben rögzített időpontokon kívül kezdeményezhetik az intézmény vezetősége felé szóban és írásban rendkívüli ülés összehívását, a felmerült problémákkal kapcsolatos észrevételeiket jelezhetik, melyre az igazgatónak minden esetben 15 napon belül írásban reagálnia kell. Hatásköre: javaslattevő és véleményező jog. Mandátuma: egy tanítási év. A szülők osztályszinten és iskolai szinten 51 %-tól kezdeményezhetnek intézményi működési változásokat. Ebben az eseten az intézmény vezetőségének a beadott írásbeli előterjesztésre érdemben a beadványtól számított 30 napon belül írásban kell határozatot hoznia, melyről a kezdeményező szülőket ugyancsak írásban értesíteni kell. A szülő joga, hogy az intézmény pedagógiai programját, házirendjét megismerje, az abban foglaltakról tájékoztatást kapjon. A szülők a pedagógiai programról, az intézmény házirendjéről, szervezeti és működési szabályzatról és a rájuk vonatkozó hatályos jogszabályokról az intézmény könyvtárában tájékozódhatnak. (20/2012. EMMI, 62.§ (1)f), 62.§(1)n), 72.§ (1)(4)(5)

Az intézmény kapcsolatai Kiegyensúlyozott kapcsolatot tart fenn intézményünk a működésében közvetlenül érintett szervezetekkel, intézményekkel. - Klebelsberg Intézményfenntartó Központ / fenntartói feladatok. - Városi Önkormányzat 1. Szakmai kapcsolatok - Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás Humán Szolgáltató Központ Megyében működő hasonló típusú általános iskolák, egyéb szervezetek: - Losontzi István Általános Iskola, Cegléd - Montágh Imre Általános Iskola, Gödöllő - Logopédiai Intézet és Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Szentendre - Szakmai szervezetek (ÉFOÉSZ) - 2. sz. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, Cegléd - ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola - szakmai útmutatás, képzés - Nemzeti Erőforrás Minisztériuma - szakmai fórumok szervezése, pedagógusok továbbképzése, tájékoztatás. Közoktatási intézmények: - Abony város oktatási intézményei (kiemelten az integrációban résztvevő iskolák):

- Lakásotthonok - átmeneti nevelt tanulók előmenetelének biztosítása, beiskolázása. - Losontzi István Szakiskola és Diákotthon Cegléd- továbbtanulók beiskolázása. Nem közoktatási intézmények: . - Humán Szolgáltató Központ - Egészségügyi intézmények - a gyermekek egészségügyi ellátásának biztosítása, szakvélemény megkérése szükség szerint, tanulók beiskolázás előtti vizsgálata. - Rendőrség- iskolarendőri szolgálat 7.2 Kapcsolatrendszer működtetése Rendszeres megbeszélések az igazgató és/vagy helyettesei, gyermekvédelmi felelős, munkaközösség vezető, osztályfőnökök és az intézmények képviselői között. - Iskolánk első számú partnere fenntartónk, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - Gyermekjóléti szolgálat, akikkel együttműködünk a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű tanulók problémáinak megoldása érdekében. - Gyámhatóság: olyan problémás esetekben fordulunk hozzájuk, amikor a szülők és az iskola közötti többszöri megbeszélés sem vezet eredményre és a kiskorú tanuló veszélyeztetett.

11. AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ TANULÓI RÉSZVÉTEL RENDJE

A diákönkormányzat Jelentős közösségi életet alakító és szervező csoport intézményünkben a diákönkormányzat. Az iskolai diákélet a közös cselekvés fóruma. Mivel tanulóink hátrányos helyzetűek, kiemelt szerepet szánunk a demokrácia – szabályok elsajátíttatására. Többségük számára befejeződik a szervezett tanulás, ha elvégzik iskolánkat. A diákélet az a cselekvési mód, amely elősegíti, hogy tanulóink a majdani felnőtt életükben jobban felismerjék a demokrácia adta lehetőségeket, szabályokat, és alkalmazkodni tudjanak hozzá, élni tudjanak vele. A diákönkormányzaton keresztül tanulóink bekapcsolódhatnak az intézmény életének szervezésébe, döntés-előkészítő folyamataiba, ezzel is elősegítve majdani saját társadalmi integrációjukat. A tanulók jogainak képviseletét a diákönkormányzat látja el. Ennek koordinálását a diákönkormányzatot segítőtanár végzi. A diákönkormányzat segítő pedagógusát az intézmény vezetője bízza meg, megbízatása öt évre szól, és az iskolaszékben képviseli a tanulói jogok érvényesülését. Diákönkormányzatunk saját szervezeti és működési szabályzat szerint működik, amelyet a tanulók közössége fogadott el. Az iskola diákönkormányzata - 4. évfolyamtól felfelé - az osztályok tanulói által választott képviselőkből szerveződik, és a diákönkormányzatot segítő pedagógus és az igazgató irányításával működik. A diákönkormányzat döntési joggal rendelkezik saját működésének kérdéseiről, működésének gyakorlásáról, a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, és egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat a diákokat érintő kérdésekben: a házirend, az éves programok, az értékelés, jutalmazás, elmarasztalás, fegyelmi büntetés, rendezvények, hagyományápolás, iskoladíszítés ügyeiben javaslattételi, véleményező jogokkal rendelkezik. (20/2012. EMMI) Intézményi szinten működik, a diákotthonnak nincs külön önkormányzata. A diákönkormányzat segítője minden olyan szakmai előkészítő munkában, határozathozatalban képviselteti magát nevelőtestületi szinten, ahol a gyermekek életével kapcsolatos döntések kerülnek megvitatásra.

12. ELSŐSEGÉLYNYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását az iskolában az iskolavédőnő segítségével valósítjuk meg.

Célja a tanulók megismerjék: - a korszerű elsősegély elsajátításának jelentőségét, saját ténykedésük lehetséges életmentő értékét, - az alapvető életműködések lényegét, - az alapvető életműködések legfőbb zavarait, - az elsősegélynyújtás általános szabályait, - a legfontosabb egyéb elsősegély-nyújtási tudnivalókat, - a segélyhívás helyes módját, - balesetesek, betegek megfelelő ideiglenes nyugalomba helyezését. Az elsősegélynyújtás célja a segítségadás addig, amíg a szakszerű segítség meg nem érkezik. A laikus elsősegély nyújtónak nem gyógyítania kell, hanem csökkentenie kell a baleset, vagy rosszullét következményeit, lehetőleg megelőzni a további állapotromlást. Az elsősegélynyújtás célja:  az élet megmentése,  a további egészségkárosodás megakadályozása,  a gyógyulás elősegítése. Minden embernek feladata és kötelessége a bajba jutott emberek segítése, ezen belül az elsősegélynyújtás. Tapasztalataink alapján tanulóink fogékonyak az ilyen irányú ismeretek elsajátítására. Elgondolásunk alapján délutáni, illetve szabadidős foglalkozások keretében sajátíthatják el diákjaink ezeket az elemi elsősegély-nyújtási ismereteket. A program gyakorlatorientált, ennek ellenére elengedhetetlen az elméleti tudás.

13. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA VIZSGASZABÁLYZATA

13.1 Általános iskolai szervezeti egység Vizsgaszabályzatunk a Nkt. végrehajtásáról szóló 20/2012. EMMI rendelet alapján készült és a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgáinak lebonyolítási rendjét szabályozza. A fenti jogszabályban foglalt szabályozás szerint - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit (írásbeli, szóbeli) - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanuló osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, a különbözeti vizsgán, valamint a pótló és javítóvizsgán nyújtott teljesítménye (a továbbiakban a felsorolt vizsgák együtt: tanulmányok alatti vizsga) alapján kell megállapítani. A tanulmányok alatti vizsgák célja: - azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény pedagógiai programja szerint nem lehetett meghatározni - a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. - magántanulói jogviszonyban áll az iskolával Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz osztályozó vizsgákra, tanulmányi időt rövidítő vizsgákra és javító vizsgákra vonatkozik. Hatálya kiterjed az intézmény azon tanulójára, akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára, javítóvizsgára utasít, illetve akinek igazgatói engedéllyel lehetősége van tanulmányi időt rövidítő vizsgát tenni, illetve magántanuló. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. A vizsgákat független vizsgabizottság előtt kell letennie a tanulónak. Osztályozó vizsga A tanítási év lezárását szolgáló osztályozó vizsgát az adott tanítási évben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. (Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a.) Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Pótló vizsga Pótló vizsgát tehet a vizsgázó, ha a vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné. A vizsgázónak fel nem róható ok minden olyan, a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására. Az igazgató hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen, ha ennek feltételei megteremthetők. A vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig a vizsgakérdésekre adott válaszait értékelni kell.

Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. közötti időpontban szervezhető. Az időpontjáról és helyéről a tanulót illetve a szülőt értesíteni kell. A javítóvizsga bizottságban a kérdező tanár lehetőség szerint ne a tanulót javítóvizsgára utasító kollega legyen. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. A javítóvizsga nem ismételhető. Azt a tanulót, aki az osztályozó, ill. javítóvizsgán nem jelent meg, úgy kell tekinteni, mintha sikertelen vizsgát tett volna. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll: elnök, kérdező tanár, ellenőrző tanár. Az elnök felel a szabályok betartásáért, ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet. Kérdező tanár(ok): gyógypedagógus végzettségű és lehetőség szerint ne az kérdezze a tanulót, aki vizsgára küldte. Ellenőrző tanár: gyógypedagógus végzettségű, és felel a vizsga szabályszerűségéért. A vizsga általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a feladatlap megoldásának ideje 45 perc - a vizsgán használható segédeszközöket (atlasz, vonalzó, szögmérő, körző…) az iskola biztosítja. A tanulmányok alatti vizsgán lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló szakértői vélemény alapján kapott. A sikertelen osztályozóvizsgát a tanuló a javítóvizsgán a továbbhaladás érdekében kijavíthatja. Ha a vizsgázó az írásbelin szabálytalanságot követ el, a felügyelő tanár e tényt jegyzőkönyvben rögzíti, felvezeti a feladatlapra és jelenti az igazgatónak. Az egyes vizsgatárgyak részei, követelményei és értékelési rendje Minden vizsgatantárgy követelményei azonosak az adott évfolyam adott tantárgyának az intézmény pedagógiai programjában található követelményrendszerével.

14. A TANULÓK FELVÉTELÉNEK, ÁTVÉTELÉNEK RENDJE

Tanulói jogviszony Az általános iskola szervezeti egységbe Pest megye egész területéről azok a gyermekek nyernek beiskolázást, akik a Tanulási Képességeket Vizsgáló és Rehabilitációs Szakértői Bizottság javaslata alapján tanulásukban akadályozottnak, értelmileg akadályozottnak illetve sajátos nevelési igényűnek minősítettek. Az általános iskolai tanulói jogviszony létesítésének módja - beiratkozás a szakértői bizottság javaslata alapján, - iskolaváltozás, távozási nyomtatvány alapján, - gyermekvédelmi gondoskodásba kerülő gyermek elhelyezése az intézmény gyermekotthonában. Az első osztályos tanulók felvételéről a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság határozata alapján az igazgató dönt. Felsőbb évfolyamokra történő tanulói felvételnél - az egyedi körülmények mérlegelése és tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság határozata alapján - az igazgató dönt. Magántanulók Felmentést a mindennapi iskolába járás alól az igazgató adhat, amennyiben ez a felmentés nem érinti hátrányosan a tanuló tanulmányi előmenetelét. A magántanulói jogviszony engedélyezésénél figyelembe kell venni a tanuló egészségi állapotát, a területileg illetékes családsegítő és gyermekjóléti szolgálat,gyámhatóság véleményét. A magántanulók felkészítéséről, továbbhaladásuk elősegítésének formáiról az intézményvezető dönt. Napközis foglalkozásokra történő felvétel Az egész napos foglalkozást igénylő tanulóknak igény szerint napközis csoportokat szervezünk. A csoportok szervezését igényfelméréssel kezdjük, az igényeket írásban jelzik a szülők minden tanév májusáig. A felvételről és az esetleges elutasításról a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket. Tanulóink nagy része hátrányos helyzetű, ezért lehetőség szerint minden jelentkezőt fel kell venni. Elutasítás esetén figyelembe kell venni: - mindkét szülő dolgozik, - a gyermek felügyelete - ellátása nem biztosított, - a tanuló érdeke, iskolai felkészülése szükségessé teszi a felvételt, - nem sérti a csoport, a többi tanuló érdekeit, munkáját, - gyermekvédelmi esetek feltárása után a gyermekvédelmi felelős javaslatára. Tanulói jogviszony megszűnése Kilépés a rendszerből: - általános iskolai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével, a 8. osztály befejeztével, - speciális szakiskolai végzettséget igazoló bizonyítvány megszerzésével, a 10. osztály befejeztével, - szakmunkás bizonyítvány megszerzésével a 12. osztály befejeztével, - iskolaváltás a szülő kezdeményezésére, vagy,

-

tankötelezettsége az életkora alapján tanulmányainak befejezése előtt megszűnik, a szülő kérésére, vagy, a nevelőtestület határozatának figyelembevételével.

Az iskolai tanulmányok befejezése előtti tanulói jogviszony megszűnése: - más hasonló intézménybe történő áthelyezéssel akkor él az iskola vezetősége és nevelőtestülete, ha a tanuló sorozatos szökése veszélyezteti testi épségét és fennáll annak veszélye, hogy bűncselekmény részesévé válik, - az intézményen belül olyan súlyos magatartásbeli rendellenességek sorozata áll fenn az esetében, amely nem teszi lehetővé a tanuló további intézményen belüli foglalkoztatását, a törvényi tankötelezettség figyelembevételével, - az életkora alapján tankötelezettsége megszűnik, - a gyermekvédelmi gondoskodásban élő gyermek másik gondozási helyre kerül. A tanulói jogviszony az iskola és a gyermek jogszabályok által meghatározott formában létrehozott kapcsolata. A jogviszony fennállásának időtartamára jogszabály vagy intézményi belső szabály által meghatározott jogok illetik meg – illetve kötelezettségek terhelik – a tanulót és az iskolát. A jogviszony megszűnésének módját és formáját is jogszabály határozza meg. Továbbhaladás az iskolai évfolyamok között Továbbhaladás az iskolában évfolyamonként az iskola helyi tantervében meghatározott minimális követelmények teljesítésével történhet. A tantestület dönthet úgy, hogy a tanuló akkor is továbbléphet a felsőbb évfolyamba, ha akadályoztatása miatt egy-egy tantárgy követelményeinek teljesítésére képtelen. Ha a tanuló képességei alapján egy tanévnél rövidebb idő alatt képes az adott osztályfok követelményeinek teljesítésére, akkor osztályozó vizsga alapján és a nevelőtestület határozata alapján magasabb évfolyamba léphet.  A tanuló a tanév végén - a tantárgyak számától függetlenül – elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet.  250 óra hiányzás esetén az évfolyamot ismételni köteles abban az esetben, ha eredményes osztályozó vizsga letételére nem képes.  Ha e rendkívül magas hiányzási óraszám igazolatlan mulasztásából adódik, a nevelőtestület megakadályozhatja, hogy a tanuló osztályozó vizsgát tegyen.  Ha a tanuló egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztásai egy adott tantárgyból a tanítási órák 20 %-át 30%-át meghaladja, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. Igazolatlan mulasztás esetén ebben az esetben is a nevelőtestület jogköre, hogy megakadályozza az osztályozó vizsga letételét.

III. rész Helyi tanterv

A választott kerettanterv megnevezése Intézményünk általános iskolai szervezeti egységének helyi tanterve a kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára  

alapfokú nevelés-oktatás szakasza, alsó tagozat (1-4. évfolyam) és alapfokú nevelés-oktatás szakasza, felső tagozat (5-8. évfolyam) alapján készült.

A választott kerettanterv ajánlott óraszámai Évfolyamok: 1-8 évfolyam Év-

1. év-

2. év-

3. év-

4. év-

5. év-

6. év-

7. év-

8. év-

folyamok:

folyam/

folyam/

folyam/

folyam/

folyam/

folyam/

folyam/

folyam/

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

óraszám

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Informatika Környezet ismeret Hon-és népismeret Történelem és társadalmi ismeretek Természet ismeret: Természetismeret

(fizika, kémia, biológia, egészség-tan)

Ének-zene Rajz és kézművesség

Földrajz: Életvitel és gyakorlati ismeretek: Testnevelés és sport Osztályfőnöki: Szabadon tervezhető óraszám Rendelkezésre álló órakeret

7

7

6

7

4

4

4

4

4 1 -

4 1 -

3 1 1

4 1 1

4 1 1

4 1 1

2 3 1 1

2 4 1 1

2

2

2

2

-

-

-

-

-

-

-

-

1

-

-

-

-

-

-

-

2

2

2

2

-

-

-

-

2

2

-

-

-

-

-

-

--

-

2

2

2

2

2

1

2

2

2

2

1

1

1

2

2

2

2

2

1

1

-

-

-

-

-

1

2

2

1

1

1

1

1

1

2

1

5

5

5

5

5

5

5

5

-

-

-

-

1

1

1

1

2

2

2

2

2

2

2

2

25

25

25

27

28

28

31

31

A választott kerettanterv feletti óraszámok alsó tagozaton Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7+1 4 1

2. évf. 7 4+1 1

3. évf. 6+1 3+1 1

4. évf. 7+1 4 1

-

-

-

-

2 2 1 -

2 1 2 -

2 2 2 1

2 2 2 1

1+1

1+1

1

1+1

5 -

5 -

5 -

5 -

2

2

2

2

25

25

25

27

A választott kerettanterv feletti óraszámok felső tagozaton Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem és társadalmi és állampolgári ismeretek Hon- és népismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés Osztályfőnöki óra Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 4 1

6. évf. 4 4 1

7. évf. 4 2 3+1 1

8. évf. 4 2 4 1

2

2

2

2

1 2 2 2 1

2 1 2 2 1+1

4 2 1 1 1+1

4 2 1 1 1+1

1+1

1+1

2

1+1

5 1

5 1

5 1

5 1

2

2

2

2

28

28

31

31

Rehabilitáció: 1–6. Évfolyamig csoport bontásban.

69

1. Általános alapelvek

70

1. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei A tankönyvek, taneszközök és tanítási segédletek kiválasztásánál elsődleges szempontnak tartjuk, hogy az eszközök: Segítsék elő: - az iskola, a tantárgycsoport nevelési-oktatási céljainak teljesítését, - tanítási tartalmakat, készségek, képességek kialakítását, fejlesztését, - a tanulás megszerettetését, a tanulási módszerek fejlesztését. Legyenek: - szemléletesek, könnyen használhatók, ízlésfejlesztők, - tartósak. A tankönyvek kiválasztásának további szempontjai: - feleljenek meg a NAT-nak, kerettantervnek, helyi tantervünknek, a tantárgyi struktúrának és a didaktikai szempontoknak, - szerepeljenek a minisztérium által kiadott tankönyvjegyzékben, - áruk legyen mérsékelt, - biztosítsák az osztályok és az iskolák közötti átjárhatóságot, - esetleg több éven át is lehessen használni őket. A nevelőtestület, a Diákönkormányzat és az Iskolaszék állásfoglalását, mely tartalmazza a tankönyvtámogatás elfogadott szempontjait, az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.

2. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 1. A tanuló az iskola magasabb évfolyamába léphet, ha az adott évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. 2. A tanulók magasabb évfolyamba való lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik. 3. Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. 4. Magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - egy tanítási évben 250 tanítási óránál többet mulasztott – a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a meghatározott értesítési kötelezettségeknek, - ha a tanuló mulasztása egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-át meghaladja – és a tantestület engedélyezi – júniusban, vagy pedig augusztus hónapban osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozó vizsgát kell tennie, - magántanuló volt. 5. Az 1-3. évfolyamon a következő évfolyamra léphet az a tanuló is, aki a követelményeket nem teljesítette, feltéve, hogy ezt nem hiányzásai okozták. Ha a tantestület úgy dönt, hogy a tanuló a követelményeket nem teljesítette, évfolyamismétlést javasol a szülőnek, aki ezt a törvény szerint nem köteles elfogadni. 6. A gyorsabban fejlődő tanulóknak lehetősége van a tanév során különbözeti vizsgával magasabb évfolyamba lépésre, amire iskolánkban félévkor és év végén van lehetőség. 7. Tantervi követelmények sikeres teljesítése esetén is kezdeményezheti a szülő, hogy gyermeke az adott évfolyamot megismételhesse. 71

3. Az iskolai beszámoltatás, értékelés, minősítés A beszámoltatások formái, rendje, az értékelésben betöltött szerepe. A köznevelési törvénybe foglalt rendelkezés értelmében a pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti a jog, hogy értékelje, minősítse a tanulók munkáját, teljesítményét. Az értékelés akkor éri el célját, ha jobb teljesítményre ösztönöz, fejleszti az ellenőrző, önértékelő képességet. Ehhez a következőknek kell eleget tenni: - igazságosnak, tárgyilagosnak kell lennie, mentesnek minden elfogultságtól, előítélettől, - jóindulatúnak, segítőkésznek kell lennie, nem irányulhat arra, hogy a hibákat kutassa, - törekedni kell az önértékelés fokozatos kialakításra, - tárgyanként havonta legalább 1 érdemjegyet kell kapnia a tanulónak, (szóban: felelet, beszámoló megfigyelésekről; írásban: röpdolgozat, témazáró dolgozat). Az írásbeli forma feladatsorát a tantárgyat tanító pedagógus állítja össze. A témazáró dolgozat írásának időpontját egy héttel előbb közölni kell a tanulóval. A témazáró dolgozat érdemjegyét a félévi és év végi érdemjegyek kialakításakor kétszeres súllyal kell beszámítani. Tanulóink beszámoltatásánál figyelembe kell venni a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltakat. Ennek megfelelően az igazgatónak mentesítenie kell a tanulót az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól, szükség esetén biztosítani kell, hogy az írásbeli beszámoltatás helyett szóbeli vagy szóbeli beszámoló helyett írásbeli beszámoló keretében adjon számot a tanultakról a tanuló. Az egyes tanulók év végi osztályzatának megállapításakor a nevelőtestület az osztályozó értekezleten a tanulók érdemjegyeit áttekinti, módosítást tehet, illetve az osztályfőnök javaslata alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamra lépéséről. A tanuló akkor léphet magasabb évfolyamra, ha az előírt tanulmányi követelményeket teljesítette. A tanuló első-harmadik évfolyamban csak akkor utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az iskola igazgatója engedélyezheti a tanulónak sikeresen befejezett tanév esetén is az évfolyamismétlést. A teljesítményeket 0-tól 100%-os skálán elhelyezve értékeljük osztályzattal a tanulóinkat. 0-29 % 30-49 % 50-69 % 70-89 % 90-100 %

elégtelen elégséges közepes jó jeles

Javítási lehetőség: a tanuló saját kezdeményezésére, pedagógus felszólítására, szülői kezdeményezésre

1. évfolyamon: Szöveges értékelés, különös tekintettel az egyéni fejlesztő munka eredményességére. Az értékelés során meg kell fogalmazódnia, hogy az előzőekhez és önmagához képest miben, mennyit fejlődött a tanuló. (A szöveges értékelés mellett a tanuló érdemjegyet is kaphat.) 2. évfolyamon: Első félévben szöveges értékelés, a második félévtől érdemjeggyel (1-től 5-ig) történik a tanuló értékelése. (Érdemjegy alkalmazása mellett lehetőség marad a szöveges értékelésre is. A többi évfolyamon érdemjeggyel (1-től 5-ig) történik a tanulók értékelése.

72

Napköziben történő ellenőrző, értékelő munka A napközis foglalkozás folyamán a folyamatos ellenőrzés szóbeli, egyéni értékelést jelent. Meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy az értékelés a délután folyamán a feladatok végrehajtásához motivációként hasson, ugyanakkor törekedni kell a folyamatos önértékelés kialakítására. Az értékelésnek erősítenie kell a következő területek megvalósulását: visszacsatolás a délelőtti munkához, motiváló erő, önismeret fejlesztése, személyiségfejlesztés.

4. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli házi feladatok meghatározásának elvei és korlátai Intézményünk tanulói sajátos nevelési igényűek (ezen belül enyhe fokban értelmi fogyatékosok ill. értelmileg akadályozottak), ennek a ténynek a figyelembe vételével szabályozzuk az otthoni felkészülésre kiadott feladatok minőségét és mennyiségét. Iskolánk tanulói között számosan szociális hátrányokkal is küzdenek. A szociális hátrányok enyhítése érdekében: - napközis ill. tanulószobai foglalkozást szervezünk, - motiváljuk a szülőket a napközis ill. tanulószobai ellátás igénybe vételére. Szakképzett pedagógusok szervezése és irányítása mellett biztosítjuk a tanulók szükség szerinti egyéni foglalkoztatását, fejlesztését. Pedagógusi attitűd, pedagógiai cél: - Elfogadó, szorongást, feszültséget oldó személyes kapcsolat kialakítása a tanulók és pedagógusuk között. - Megfelelő követelmények állítása, következetesség, sok pozitív (verbális és nonverbálismetakommunikációs) megerősítés. - Önbizalom, tanulási motiváció fejlesztése, erősítése. - Felzárkóztatás, differenciálás, képességfejlesztés a tanulási kudarcok elkerülése érdekében. - Kompenzatorikus lehetőségek megismertetése. - Gyakorlatközpontúság, tevékenységközpontúság szem előtt tartása a feladatadásnál. - Tantárgyi integráció minél szélesebb körű alkalmazása. - Az otthoni /délutáni feladatok elvégzéséhez szükséges időkeret meghatározásával/ korlátozásával lehetőséget teremtünk a délután hasznos eltöltésére, a szabadban töltött napi minimum 1 órára, az egészségvédelemmel, baleset megelőzéssel kapcsolatos ismeretek elsajátítására és a pedagógusok által szervezett sportkörök, ill. a könyvtárlátogatásra tanórán kívüli foglalkozások keretében. Alapelvek: 1. Új anyag önálló feldolgozása nem várható el tanulóinktól. 2. A szóbeli és írásbeli feladatok csak a délelőtt folyó oktató-nevelő munkában megismert tananyag gyakorlását, megerősítését illetve felnőtt segítsége, felügyelete mellett egyszerű gyűjtőmunkával a tanultak árnyaltabbá tételét, bővítését szolgálhatják. 3. Az írásbeli gyakorló jellegű feladatok elvégzéséhez szükséges időkeret nem haladhatja meg: - alsó tagozaton 1-2. osztályban a napi 20 percet, - 3-4. osztályban a napi 30 percet, - felső tagozaton a 40-45 percet. 4. A szóbeli gyakorló jellegű feladatok (olvasási gyakorlatok, memoriterek tanulása, ill. felső tagozaton és a szakiskolában a szaktárgyi szövegek lényegi összefüggéseinek, adatainak tanulása) elvégzéséhez szükséges időkeret nem haladhatja meg: - alsó tagozaton a napi 15-20 percet, - felső tagozaton és a szakiskolában a 25-30 percet.

73

5. Otthoni/ délutáni feladatot csak hétfőtől csütörtökig adunk, pénteken illetve iskolaszüneti napot megelőző tanítási napokon tanulóink nem kapnak írásbeli vagy szóbeli gyakorló feladatokat sem. 6. Az iskolai fogadóórákon a szülő és pedagógus személyes kapcsolatára építve konkrét tanácsokkal segítjük a tanulók egyéni fejlesztését az otthoni tanulással kapcsolatosan. 7. A feladatok megoldásához engedjük segítő, kompenzáló eszközök használatát a tanuló igényeinek megfelelően, a tananyag elsajátításának folyamatában célszerű és szükséges mértékben. 8. Otthoni, délutáni feladatokat az aktuális tananyaghoz kapcsolódóan, a pedagógiai alapelvek szem előtt tartásával jelöljük ki. Kiemelt szerepet kap a megfelelő előkészítés, a fokozatosság, az életkornak/osztályfoknak megfelelő, a változatosságot és minél erősebb motivációt szem előtt tartó feladatválasztás. Szükségszerűen csak már megértett tananyagra épülhet a gyakoroltatás. 9. A feladatadás fontos szempontja a sikeresség elérése, melynek révén erősödik a tanuló önbizalma, motivációja.

5. A magatartás és a szorgalom helyi minősítési rendszere A magatartás és szorgalom értékelését az osztályfőnök végzi az osztályban tanító pedagógusok, és a napközis csoportvezető véleménye alapján. Az osztályzatok megállapítása során a tanulókat is bevonják a döntés előkészítésébe. Ha a pedagógusok közt nézetkülönbség van az érdemjegyet illetően, az osztályozó értekezlet hoz döntést. Az értékelés szempontjai Magatartás A Házirend és az iskolai normák betartása A közösséghez és tagjaihoz való viszony A tanuláshoz való viszony Az iskola képviselete Az együttélési szabályok, normák elfogadása

Szorgalom Feladattudat, motiváltság A követelmények teljesítéséhez tett erőfeszítés, igyekezet Többletmunka, szorgalmi feladat vállalása, teljesítése Társak segítése, közösségért végzett munka Az órákra való felkészülés rendszeressége

A magatartás minősítése iskolánkban: a, példás: -

aki elvégzi iskolai kötelességét, fegyelmezetten viselkedik a tanórán, és azon kívül nem késik, a kötelező feladatán kívül végez munkát, valamely versenyen kiemelkedő eredményt ért el.

b, jó: - lényeges fegyelmi vétsége nem volt, - rendesen elvégzi iskolai kötelezettségét. c, változó: - osztályfőnöki intése vagy annál magasabb szintű fegyelmi büntetése van vagy 5-nél több igazolatlan órája van, - kötelességeit időnként megszegi.

74

d, hanyag: - kötelességeit rendszeresen nem teljesíti, - súlyosabb fegyelmi büntetésben részesült, - fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak.

A szorgalom minősítése iskolánkban Iskolánk célja, hogy tanulóink legjobb képességeiket kibontakoztassák, és adottságaiknak megfelelően, a legnagyobb képzettségre és tudásra tegyenek szert. Képességeinek és teljesítményének viszonyait fejezi ki a szorgalom értékelése. a, példás: - ha iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi. b, jó: - ha az iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést. c, változó: - ha az iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, - kötelességét csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, - gyakran hiányos a felszerelése.

d, hanyag: - ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, - kötelességét gyakran elmulasztja, - munkájában megbízhatatlan, valamely tárgyból bukásra áll, - felszerelését rendszeresen nem hozza el.

A jutalmazás formái és alkalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez, az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki kiemelkedő tanulmányi, versenyeredményt ér el sporttevékenységet folytat, vagy a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanuló közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Egyéni jutalmazások A jutalmazások írásos formái: - osztályfőnöki dicséret: odaítéléséről az osztályfőnök dönt, adható több dicséret alapján, vagy egyszeri közösségi munkáért, - szaktanári dicséret: odaítélését a szaktanár határozza meg, adható az adott tantárgyban elért versenyeredményekért, kutató-, vagy sorozatos gyűjtőmunkáért és folyamatos kiemelkedő tanulmányi munkáért, - igazgatói dicséret: tanulmányi városi, megyei, országos versenyen elért helyezetteknek, valamint minden más esetben, amikor a tanuló kiemelkedő teljesítmény nyújt, 75

- tantestületi dicséret: a tantestület szavazata alapján tanév végén adható. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a naplóba, ellenőrzőbe, illetve a félévi értesítőbe vagy az év végi bizonyítványba kell bejegyeztetni. A jutalmak formái: - írásbeli dicséret, - könyvjutalom, - tárgyjutalom, - oklevél. Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a fenti jutalmak odaítéléséről az alábbi érdemekért: - kiemelkedő tanulmányi eredmény, - példamutató szorgalom, magatartás, - hiányzásmentes tanév, - versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel, - az iskola érdekében végzett tevékenység, - kiemelkedő sporttevékenység. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az iskoláért végzett társadalmi munka részese), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt veheti át. Az év sportolója kupát azon személyek kaphatják, akik a tanév során kiemelkedő sporttevékenységet folytattak. Odaítélésének módja: szaktanár javaslatára, nevelőtestületi döntés értelmében. A kupa a tanévzáró keretében kerül átadásra. Csoportos jutalmazási formák: - Jutalomkirándulás az egész évben folyó magatartási verseny eredményeként. Intézményünkben havonta kerül megrendezésre a magatartási verseny. A tanév végén a legtöbbször javasolt tanulók jutalomkiránduláson vehetnek részt. -

Gyermeknapi állófogadás: Azon tanulók, akik a tanév során kiemelkedő kulturális, tanulmányi munkát végeztek, avagy megyei –és országos szintű sportversenyen vettek részt a gyermeknap keretében állófogadáson vehetnek részt. Javaslattevők: szaktanárok, nevelőtestület. Döntési jog: igazgató.

Fegyelmező intézkedések formái és alkalmazásának elvei: A tanulók felelősséggel tartoznak az iskolai Házirend betartásáért. A Házirend rendelkezéseit a tanév ideje alatt a tanuló köteles betartani. Aki a Házirend rendelkezéseit nem tartja be, a Házirend alapján felelősségre vonható. Fegyelmi vétség elkövetése esetén a diák első esetben a vétség súlyosságának megfelelő büntetésben részesül. A büntetés fokozatát az osztályfőnök, szükség esetén a nevelőtestület illetve az iskola igazgatója, valamint az iskolavezetés határozza meg. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgáló nevelési eszköz. Fegyelmi intézkedés formái szóban és írásban: - ügyeletes tanári figyelmeztetés, intés és megrovás, - szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, - osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, - nevelőtestületi megrovás. 76

A fegyelmi büntetés az ellenőrzőbe és a naplóba is bekerül. Szempontként figyelembe vesszük a tanuló önmagához képest elért pozitív változásait, fejlődését. Szaktanári figyelmeztetés. (szóbeli, írásbeli) Osztályfőnöki figyelmeztetés. (szóbeli, írásbeli) Igazgatói figyelmeztetés. (szóbeli, írásbeli) megrovás, szigorú megrovás. Áthelyezés másik intézménybe.

A tantárgyi követelmények nem teljesítése, a felszerelés, a házi feladat többszöri hiánya, az órákon előforduló fegyelmezetlenség miatt.

A tanuló tanulmányi és magatartásbeli kötelezettség szegése, a házirend enyhébb megsértése, igazolatlan hiány miatt. Az iskolai házirend gyakori megsértése, igazolatlan mulasztás, kisebb értékű károkozás, rongálás, fegyelmezetlenség miatt. Az iskolai házirend súlyos megsértése, súlyos fegyelmezetlenség, károkozás esetén.

6. A tanulók fizikai és motorikus képességeinek mérése FITT mérés? Jan. 6-jún. 4-ig A felmérések a testnevelés órák keretében a következő területeken és módozatokban történnek: -

ideje: szeptemberben, júniusban

-

alsó és felső végtag erejének felmérése

-

karhajlítások, húzódzkodások, tolódzkodások, dobások, lökések, helyből távolugrás, súlypontemelkedés, távolugrás, négyütemű gyakorlatok, ingafutások stb.

Az alábbi táblázatok felhasználásával történik a teljesítmény felmérése. További segédanyag az Oktatatási és Kulturális Minisztérium Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez c. kiadvány táblázatai és útmutatásai.

77

Ponté rték

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). F. Mérey Ildikó, 1997.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1-40 pontig: 7-25 éves korú nők számára (életkor / év). 7 éves 1140 1160 1180 1200 1230 1250 1270 1290 1310 1330 1350 1380 1400 1420 1440 1460 1480 1500 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1960 1980

8 éves 1180 1200 1220 1240 1270 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020

9 éves 1210 1230 1250 1270 1300 1320 1340 1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050

10 éves 1280 1300 1320 1340 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110

11 éves 1300 1320 1340 1360 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140

12 éves 1320 1340 1360 1380 1410 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2140 2160

13 éves 1330 1350 1370 1390 1420 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1570 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170

78

14 éves 1340 1360 1380 1400 1430 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180

15 éves 1350 1370 1390 1410 1440 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1590 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2170 2190

16 éves 1360 1380 1400 1420 1450 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1600 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200

17 éves 1370 1390 1410 1430 1460 1480 1500 1520 1540 1560 1580 1610 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210

18 éves 1380 1400 1420 1440 1470 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220

19 éves 1390 1410 1430 1450 1480 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1630 1650 1670 1690 1710 1730 1750 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

20-25 éves 1400 1420 1440 1460 1490 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2220 2240

Pontér ték

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). F. Mérey Ildikó, 1997.

41 42 43 44 45 46 47 48 49 50 51 52 53 54 55 56 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 74 75 76 77

41-77 pontig: 7-25 éves korú nők számára (életkor / év). 7 éves 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2410 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2560 2580 2600 2620 2640 2660 2680 2710 2730 2750 2770

8 éves 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810

9 éves 2070 2090 2110 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840

10 éves 2130 2150 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2810 2840 2860 2880 2900

11 éves 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2570 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2720 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2870 2890 2910 2930

12 éves 2180 2200 2220 2240 2260 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2590 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2740 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2890 2910 2930 2950

13 éves 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2750 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2900 2920 2940 2960

79

14 éves 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2760 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2910 2930 2950 2970

15 éves 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2620 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2770 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2920 2940 2960 2980

16 éves 2220 2240 2260 2280 2300 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2630 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2780 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2930 2950 2970 2990

17 éves 2230 2250 2270 2290 2310 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2940 2960 2980 3000

18 éves 2240 2260 2280 2300 2320 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2950 2970 2990 3010

19 éves 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2480 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2660 2680 2700 2720 2740 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020

20-25 éves 2260 2280 2300 2320 2340 2370 2390 2410 2430 2450 2470 2490 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2640 2670 2690 2710 2730 2750 2770 2790 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2970 2990 3010 3030

Ponté rték

A maximális pontszám elérésén túl húsz méter 1 pont. Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). F. Mérey Ildikó, 1997.

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40

1-40 pontig: 7-25 éves korú férfiak számára (életkor /év). 7 éves 1180 1200 1220 1240 1260 1290 1310 1330 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1500 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000

8 éves 1260 1280 1300 1320 1350 1370 1390 1410 1430 1450 1470 1490 1520 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1670 1690 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1840 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2010 2030 2050 2070 2090

9 éves 1400 1420 1440 1460 1480 1510 1530 1550 1570 1590 1610 1630 1650 1680 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2010 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2210 2230

10 éves 1450 1470 1490 1510 1540 1560 1580 1600 1620 1640 1660 1680 1710 1730 1750 1770 1790 1810 1830 1860 1880 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2200 2220 2240 2260 2280

11 éves 1530 1550 1570 1590 1620 1640 1660 1680 1700 1720 1740 1760 1790 1810 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2280 2300 2320 2340 2360

12 éves 1610 1630 1650 1670 1700 1720 1740 1760 1780 1800 1820 1840 1870 1890 1910 1930 1950 1970 1990 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2160 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2310 2330 2360 2380 2400 2420 2440

13 éves 1670 1690 1710 1730 1760 1780 1800 1820 1840 1860 1880 1900 1930 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2080 2100 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2250 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2420 2440 2460 2480 2500 80

14 éves 1740 1760 1780 1800 1830 1850 1870 1890 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570

15 éves 1790 1810 1830 1850 1870 1900 1920 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2070 2090 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2260 2280 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2430 2450 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2600 2620

16 éves 1830 1850 1870 1890 1910 1940 1960 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2110 2130 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660

17 éves 1860 1880 1900 1920 1950 1970 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2120 2140 2160 2180 2200 2220 2240 2270 2290 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2440 2460 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2610 2630 2650 2670 2690

18 éves 1890 1910 1930 1950 1980 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2150 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2300 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2470 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2640 2660 2680 2700 2720

19 éves 1900 1920 1940 1960 1990 2010 2030 2050 2070 2090 2110 2130 2160 2180 2200 2220 2240 2260 2280 2310 2330 2350 2370 2390 2410 2430 2450 2480 2500 2520 2540 2560 2580 2600 2620 2650 2670 2690 2710 2730

20-25 éves 1910 1930 1950 1970 2000 2020 2040 2060 2080 2100 2120 2140 2170 2190 2210 2230 2250 2270 2290 2320 2340 2360 2380 2400 2420 2440 2460 2490 2510 2530 2550 2570 2590 2610 2630 2660 2680 2700 2720 2740

Cooper-teszt, 12 percig futás/gyaloglás (m). F. Mérey Ildikó, 1997. Pont- 41-77 pontig: 7-25 éves korú férfiak számára (életkor / év). érték 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves éves 41 2020 2110 2250 2300 2380 2460 2520 2590 2640 2680 2710 42 2040 2130 2270 2320 2400 2480 2540 2610 2660 2700 2730 43 2060 2160 2290 2350 2430 2510 2570 2640 2680 2720 2760 44 2090 2180 2310 2370 2450 2530 2590 2660 2700 2740 2780 45 2110 2200 2330 2390 2470 2550 2610 2680 2720 2760 2800 46 2130 2220 2350 2410 2490 2570 2630 2700 2740 2780 2820 47 2150 2240 2370 2430 2510 2590 2650 2720 2760 2800 2840 48 2170 2260 2400 2450 2530 2610 2670 2740 2790 2830 2860 49 2190 2280 2420 2470 2550 2630 2690 2760 2810 2850 2880 50 2210 2300 2440 2490 2570 2650 2710 2780 2830 2870 2900 51 2230 2330 2460 2520 2600 2680 2740 2810 2850 2890 2930 52 2250 2350 2480 2540 2620 2700 2760 2830 2870 2910 2950 53 2270 2370 2500 2560 2640 2720 2780 2850 2890 2930 2970 54 2300 2390 2520 2580 2660 2740 2800 2870 2910 2950 2990 55 2320 2410 2540 2600 2680 2760 2820 2890 2930 2970 3010 56 2340 2430 2570 2620 2700 2780 2840 2910 2960 3000 3030 57 2360 2450 2590 2640 2720 2800 2860 2930 2980 3020 3050 58 2380 2480 2610 2670 2750 2830 2890 2960 3000 3040 3080 59 2400 2500 2630 2690 2770 2850 2910 2980 3020 3060 3100 60 2420 2520 2650 2710 2790 2870 2930 3000 3040 3080 3120 61 2440 2540 2670 2730 2810 2890 2950 3020 3060 3100 3140 62 2460 2560 2690 2750 2830 2910 2970 3040 3080 3120 3160 63 2490 2580 2710 2770 2850 2930 2990 3060 3100 3140 3180 64 2510 2600 2730 2790 2870 2950 3010 3080 3120 3160 3200 65 2530 2620 2760 2810 2890 2970 3030 3100 3150 3190 3220 66 2550 2650 2780 2840 2920 3000 3060 3130 3170 3210 3250 67 2570 2670 2800 2860 2940 3020 3080 3150 3190 3230 3270 68 2590 2690 2820 2880 2960 3040 3100 3170 3210 3250 3290 69 2610 2710 2840 2900 2980 3060 3120 3190 3230 3270 3310 70 2630 2730 2860 2920 3000 3080 3140 3210 3250 3290 3330 71 2650 2750 2880 2940 3020 3100 3160 3230 3270 3310 3350 72 2670 2770 2900 2960 3040 3120 3180 3250 3290 3330 3370 73 2700 2790 2930 2980 3060 3140 3200 3270 3320 3360 3390 74 2720 2820 2950 3010 3090 3170 3230 3300 3340 3380 3420 75 2740 2840 2970 3030 3110 3190 3250 3320 3360 3400 3440 76 2760 2860 2990 3050 3130 3210 3270 3340 3380 3420 3460 77 2780 2880 3010 3070 3150 3230 3290 3360 3400 3440 3480 A maximális pontszám elérésén túl húsz méter 1 pont.

81

18 éves 2740 2760 2790 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2960 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3110 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3280 3300 3320 3340 3360 3380 3400 3420 3450 3470 3490 3510

19 éves 2750 2770 2800 2820 2840 2860 2880 2900 2920 2940 2970 2990 3010 3030 3050 3070 3090 3120 3140 3160 3180 3200 3220 3240 3260 3290 3310 3330 3350 3370 3390 3410 3430 3460 3480 3500 3520

20-25 éves 2760 2780 2810 2830 2850 2870 2890 2910 2930 2950 2980 3000 3020 3040 3060 3080 3100 3130 3150 3170 3190 3210 3230 3250 3270 3300 3320 3340 3360 3380 3400 3420 3440 3470 3490 3510 3530

2. Tantárgyi rendszer és óraszámok

82

Magyar nyelv és irodalom 1-8. osztály

83

Magyar nyelv és irodalom 1-8. osztály Óraszámok alakulása Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. 7+1 296

2. 7 259

3. 6+1 259

4. 7+1 296

5. 4+1 185

6. 4 148

7. 4 148

8. 4 148

ÁLTALÁNOS CÉL: Azoknak a készségeknek és képességeknek a kialakítása, amely hozzásegíti a tanulókat az anyanyelvi kultúra megalapozásához, a társas-társadalmi együttműködéshez, a kulturált nyelvi magatartáshoz. Az anyanyelvi ismeretek bővülése szélesedő lehetőségeket ad az információk megszerzéséhez, a problémák megértéséhez, a kommunikációhoz, valamint ahhoz, hogy ápolják és hagyományozzák a tanulók az anyanyelvi örökséget. A magyar nyelv a tanulás célja és az ismeretszerzés eszköze is. Célja és feladata a szókincsfejlesztés és gazdagítás, a növekvő igényű helyes nyelvhasználat erősítése, a nyelvi hátrányok csökkentése. Feladata az eredményes olvasás-, írástanulás feltételeinek megteremtése, az ehhez szükséges készségek kialakítása, megerősítése. Az irodalmi nevelés feladata az olvasás megszerettetése, az olvasási kedv felkeltése és megerősítése. Az irodalmi műveltség megalapozásához kisiskolás korban a szövegolvasáshoz kapcsolódó szövegelemző és értelmező együttgondolkodás, egymás véleményének meghallgatása, megismerése, a saját gondolatok kifejtése, valamint az irodalmi szövegekkel kapcsolatos tapasztalatszerzés, az esztétikai, erkölcsi értékek felfedezése, érzelmileg is megalapozott befogadása nyit utat. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK: -

Alkalmazza a tanult ismereteket a mindennapi kommunikációs helyzetekben Értse a kommunikációs eszközök által közvetített információkat Legyen igénye az értelmes, kifejező beszédmód használatára, a különféle beszédhelyzetekben Legyen képes megfelelő tempójú hangos és néma olvasásra Értse meg az olvasott szövegekben megjelenített élethelyzeteket, érzelmeket, emberi kapcsolatokat Törekedjen a memoriterek szöveghű, kifejező elmondására Szerezzen elemi ismereteket az irodalom műfaji jellemzőiről Ismerjen néhány jelentősebb epikai, lírai, népköltészeti alkotást, művet Tájékozódjon a magyar irodalom történetében néhány jelentős kronológiai adat alapján Ismerje lakóhelye nevezetes emlékhelyeit, irodalmi vonatkozásait Tudjon négy-hat mondatból álló szöveget szerkeszteni, leírni, levelet fogalmazni, lej egyezni, különféle nyomtatványokat kitölteni Kézírása legyen olvasható, jó tempójú, rendezett Tájékozódjon a nyelvi szabályrendszer elemeinek körében Alkalmazza az egyszerűbb helyesírási szabályokat

84

1. osztály Évi óraszám: 288 óra Heti óraszám: 7+1 óra CÉL: Az emberi kommunikáció alapformáinak elsajátítása. Az olvasás, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználat elemeinek kialakítása. Az olvasás és írás tanításának kezdő időszakában kiemelt szerepet kap a cselekvéses tanulás. A tantárgy tanítása során megvalósul az olvasás elsajátításához szükséges hármas asszociáció kialakítása és megerősítése, a vizuális-, akusztikus- és beszédmotoros észlelés, a téri- és síkbeli tájékozódás, a grafomotoros készségek és a vizuális-, akusztikus memória fejlesztése. Az olvasás és írás jelrendszerének elsajátítása a diákok egyéni sajátosságainak figyelembevételével történik. A szavak olvasásának begyakorlása során az olvasott szavak és a köztük lévő grammatikai viszonyok felismertetése.

KÖVETELMÉNY:

-

Törekedjen a hangok, hangkapcsolatok tiszta ejtésére. Értse meg az egyszerű közléseket, utasításokat, válaszoljon kérdésekre. Sajátítsa el az olvasás, írás jelrendszeréből a magánhangzókat, az egyjegyű mássalhangzókat. Szerezzen tapasztalatokat a szavak elválaszthatóságáról. Segítséggel jelölje a magánhangzók időtartamát. Tudjon gyakorolt rövid szöveget szótagolva olvasni, az olvasottak megértését bizonyítani. Legyen képes szavakat, rövid mondatokat írott szövegről másolni, 2-3 betűből álló szavakat látó-halló tollbamondás után leírni. Becsülje meg a könyveket. Tudjon 3-4 mondókát vagy kiszámolót elmondani. Kapcsolódjon be a népi gyermekjátékokba.

-

Ajánlott memoriterek:

-

Mondókák, kiszámolók, népi játékok köréből történő válogatás.

-

85

TARTALOM: Téma

Altéma Köznyelvi kiejtés

Kommunikáció

Magyar nyelv

Olvasás, szövegértés

Beszéd

Hang, betű, szótag, szó, mondat differenciálása. A hangok időtartama és Anyanyelvi jelölésük. A magyar ábécé betűi: ismeretek magánhangzók, egyjegyű mássalhangzók. Szótagolási gyakorlatok. Helyesírás A magán- és mássalhangzók időtartamának jelölése. Az olvasás jelrendszerének és technikájának elsajátítása: a magánhangzók, egyjegyű Az olvasási mássalhangzók. A hangos olvasás képesség megtanulása szótagoló, illetve szóképes szinten, az olvasástechnika fejlesztése. Egyés többtagú szavak kirakása, összeolvasása Hangos olvasás gyakorlása.

Irodalmi ismeretek

Írás, íráshasználat Könyvtárhasználat Dráma

Feldolgozási ajánlat Beszédkésztetés, motiválás hangadásra. Beszédszervezés – helyes ejtés. Hangkapcsolatok. Hanganalízis. Hangutánzás. Passzív szókincs aktivizálása, szókincsgyarapítás. Hallási és verbális emlékezet fejlesztése. Társas nyelvi magatartás gyakorlása, elsajátítása (bemutatkozás, köszönés, megszólítás, kérés, megköszönés, kérdezés, válaszadás) Eseményekről, élményekről, képekről, képsorokról az érzelmek kifejezésével, az időrend betartásával mondatok alkotása.

Értő olvasás kialakítása a tanult betűkre szerkesztett szövegeken. Versek, mesék, mondókák, kiszámolók, népi gyermekjátékok. Az írott magánhangzók, az egyjegyű mássalhangzók és az azonos alakú nagybetűk írása, kapcsolása, gyakorlásuk szavak másolásával. Az írástanulás előkészítése, íróeszközök használata, füzethasználat, vonalvezetési gyakorlatok, betűelemek írása. Ismerkedés a könyvekkel. Altatók, mondókák, versek. A ritmus megjelenítése mozgással. Énekes gyermekjátékok. Szerepjátékok: élethelyzetek megjelenítése /család, iskola /.

86

2. osztály Évi óraszám: 252 óra Heti óraszám: 7 óra CÉL: Az olvasás, a szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat kialakításának befejezése és fejlesztése. A beszédtechnikai hiányosságok, hátrányok pótlása, korrekciója. Törekvés a mondatszintű beszédre. KÖVETELMÉNY: -

Tudja gondolatait egyszerűen kifejezni szóban. Értse a szóbeli közléseket, utasításokat / tanórán és saját élethelyzetében. Tudjon kérdésekre korának és fejlettségének megfelelő választ adni. Ismerje a magyar ábécé betűit. Törekedjen a mondatkezdő nagybetű és a mondatvégi írásjelek használatára. Írja le saját nevét. Tudja, hogy a j hangnak kétféle betű felel meg. Értse meg a tanári közlést a nyelv egységeire vonatkozóan. Tudjon ismert szöveget szótagolással olvasni. Legyen képes szavakat, rövid mondatokat írott és nyomtatott szövegről másolni, illetve 3-4 betűből álló előzetesen megbeszélt szavakat hallás után leírni. Tudja bizonyítani a szövegértést feladatok megoldásával. Írása legyen olvasható. Becsülje meg a könyveket. Legyen képes 3-4 mondókát vagy verset elmondani.

87

TARTALOM: Téma

Altéma

Feldolgozási ajánlat Mondókák. Versek. Szerepjátékok. Artikulációs gyakorlatok. A mindennapi érintkezés nyelvi fordulatai. Egyszerű, bővített mondatok. Beszédritmus, beszédtempó megfigyelése és visszaadása utánmondással Hang-, szótag- és szósor ismétlése

Köznyelvi kiejtés Beszéd Kommunikáció

Szóbeli szövegalkotás

Anyanyelvi ismeretek Magyar nyelv

Időrend megállapítása. Szövegalkotás megalapozása. Saját élmények megfogalmazása Mindennapi élethelyzetekhez kapcsolódó szituációs- és beszédgyakorlatok végzése Képről - kérdések segítségével mondatok alkotása Eseményekről, élményekről, képekről, képsorokról az érzelmek kifejezésével, az időrend betartásával mondatok alkotása Szótagok, szavak, mondatok, rövid szövegek olvasása szótagoló, ill. szóképes formában Hang, betű, szótag, szó, mondat, szöveg differenciálása. A magyar ábécé /magánhangzók, az összes mássalhangzó és a nagy betűk/ /Kivétel az x, y, dz, dzs, q, w betűk./ Hangok időtartama és jelölésük. Szótagolási gyakorlatok. Beszédhangok megkülönböztetése Rövid-hosszú hangok differenciálása Globálisan észlelt nyelvi egységek (szavak) hangokra bontása Zöngés-zöngétlen megkülönböztetése Mondatok, nevek helyesírása. A magánés mássalhangzók időtartamának jelölése.

Helyesírás

88

Olvasás, szövegértés

Az olvasási képesség

Irodalmi ismeretek

Írás-íráshasználat

Az olvasás jelrendszere, technikája, szótagoló olvasás. Értő olvasás megalapozása a tanult betűkre szerkesztett szövegek alapján. Szavak, mondatok, rövid szövegek tartalmának megértése, értelmezése a megértés bizonyítása segítséggel, irányítással. Szókincsbővítés. Versek, mesék, mondókák. Képeskönyvek, gyermekkönyvek bemutatása, az olvasás iránti érdeklődés felkeltése. Rövidebb, hosszabb szavak másolása látó, halló tollbamondással. Szavak, rövid mondatok másolása előkészítéssel írottról, nyomtatottról. 3-4 betűből álló szavak leírása tollbamondás után. Begyakorolt szavak leírása emlékezetből. Válogatás az iskolakönyvtár könyvei közül. Mondókák, nyelvtörők, versek mondása, ritmizálása. A ritmus megjelenítése mozgással. Énekes gyermekjátékok. Szerepjátékok: élethelyzetek megjelenítése /család, ünnep, közlekedés/ Mimetizálás helyzethez alkalmazkodó arcjáték, tekintet, gesztikuláció, testtartás Érzelmek kifejezése Ritmikus tevékenységek végzése szövegkísérettel A mesék cselekményének eljátszása

Könyvtárhasználat

Dráma

Ajánlott memoriterek: Gyermekversek, mondókák.

89

3. osztály Évi óraszám: 252 óra Heti óraszám: 6+1 CÉL: A köznapi kommunikációs helyzetekben való eligazodás. Az olvasás, szóbeli és az írásbeli nyelvhasználat fejlesztése. Érzelmi és esztétikai érzék gazdagítása az irodalmi alkotásokon keresztül. Az erkölcsi és esztétikai fogékonyság növelése. KÖVETELMÉNY: -

Törekedjen a tanítás folyamatának követésére, a beszélgetésben való részvételre. Segítséggel tudjon képekről mondatokat alkotni. Szerezzen elemi helyesírási biztonságot a begyakorolt szókészlet körében /j, ly, kettőzések/. Tudjon ismert szöveget szóképesen olvasni. Segítséggel tudja a szövegértést bizonyítani feladatok megoldásánál, néma és értő olvasással is. Legyen képes írott és nyomtatott szövegről másolni. Legyen képes a látó – halló tollbamondás után tőmondatot leírni. Ismerje, és segítséggel alkalmazza a helyesírási szabályszerűségeket tanult ismeretei körében. Segítséggel csoportosítson szavakat kérdések alapján. Nevezze meg a konkrét esetekben a mondatfajtákat. Állapítsa meg eseményképek segítségével a mondatok időrendi sorrendjét. Tudja leírni a személyi adatait /név, lakcím /. Fogadja el és alkalmazza könyvtárban való viselkedés normáit. Legyenek ismeretei a mesék és versek köréből. Segítséggel tudjon rövid mesét dramatizálni. Tudjon legalább 2 rövid verset szöveghűen elmondani.

Kötelező memoriter: József Attila: Altató /részlet/. Ajánlott memoriterek: Petőfi Sándor: Anyám tyúkja. Móra Ferenc: Cinege cipője. Néhány mondóka, találós kérdés, nyelvtörő.

90

TARTALOM: Téma

Feldolgozási ajánlat Hangsúlyok, hanglejtés. Helyes ejtés. A mindennapi érintkezés formáinak megfelelő Beszéd kommunikációs helyzetgyakorlatok. Kommunikáció Szókincsbővítés. Verbális emlékezet fejlesztése. Szóbeli és írásbeli Szövegalkotás megalapozása. Események és szövegalkotás mondatok időrendi sorrendje. Az ábécé ismerete /x, w, q/, dz, dzs. Hangok fajtái: magánhangzók, Anyanyelvi ismeretek mássalhangzók. Szavak elválasztása. Mondattan: mondatfajták csoportosítása a beszélő szándéka szerint. Szavak Magyar nyelv csoportosítása jelentésük szerint:  rokon értelmű szavak,  több jelentésű szavak,  azonos alakú szavak, -ellentétes jelentésű szavak A mondat helyesírása. Tulajdonnevek kezdőbetűinek írása /ismert személynevek, Helyesírás lakóhelyének neve /. J, ly, jelölése a tanult szavakban. Önellenőrzés képességének szokássá alakítás Szóképes olvasás. Szövegek olvasása, értelmezése. Szereplők, helyszín Az olvasási képesség megfigyelése. Lényegkiemelés. Olvasás, szövegértés Népköltészeti alkotások /népmese, népdal /. Műmesék. Mesék jellemzői. Vers és próza Irodalmi ismeretek megkülönböztetése. Betűalakítások. Szövegírási technikák tanulása ismert szöveg másolásával. Szavak, rövid mondatok tollbamondás utáni írása. Írás-íráshasználat Ismert szavak írása emlékezetből. Hibajavítás. Könyvtárhasználat

Dráma

Altéma Köznyelvi kiejtés

Beiratkozás a könyvtárba. A könyvtár használatával kapcsolatos magatartási szabályok. Ismerkedés a Gyermeklexikonnal. Mondókák, nyelvtörők, versek mondása, ritmizálása. Énekes gyermekjátékok. Szerepjátékok: bábozás, olvasmányélmények megjelenítése /család, ünnep, közlekedés, vásárlás /. Különféle dramatikus formák kipróbálása (pl. bábjáték, árnyjáték, némajáték, versmondás, helyzetgyakorlat) 91

4. osztály Évi óraszám: 288 óra Heti óraszám: 7 +1 óra CÉL: A folyamatos olvasás jártasság szintű alkalmazása, törekvés a készségszint elérésére. Az önálló ismeretszerzés megalapozása olvasásban és írásban egyaránt. Alapvető kommunikációs helyzetek készségszintű alkalmazása. KÖVETELMÉNY: -

Tudjon a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak megfelelően megnyilatkozni. Legyen igénye az értelmes kifejező beszédmódra. Tudjon rövid szöveget pontosan másolni. Segítséggel ismerje fel a tanult anyanyelvi fogalmakat /mondatfajták, szófajok /. Legyen írásképe tiszta, rendezett, jól olvasható. Alkalmazza a tanult nyelvtani szabályokat tollbamondásnál és emlékezetből írásnál a begyakorolt szókészlet körében. Törekedjen a folyamatos olvasásra. Tudja segítséggel az olvasmányok tartalmát röviden elmondani. Segítséggel legyen képes az olvasás és az írás eszközszerű használatára a feladatok megoldásában. Rendelkezzen elemi szintű műfaji ismeretekkel: próza és vers. Tudjon 3 verset vagy versrészletet szöveghűen elmondani, úgy, hogy közben törekedjen a vers hangulatának kifejezésére. Vegyen részt dramatikus játékokban, bábos megjelenítésekben. Legyen elemi ismerete a könyvtárról /viselkedés, könyvek helye, rendje /. Tudjon tájékozódni a gyermekek számára készült lexikonokban. Tartsa be a könyvtárhasználat szabályait.

Kötelező memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz (1 versszak). Petőfi Sándor: Nemzeti dal (2 versszak). József Attila: Altató.

Ajánlott memoriterek: Petőfi Sándor: Csatadal (1 versszak). József Attila: Betlehemi királyok. Az ünnepkörökhöz tartozó versek.

92

TARTALOM: Téma

Altéma Köznyelvi kiejtés

Feldolgozási ajánlat Kiejtési tréningek: hangsúly, hanglejtés, ritmus, tempó. Páros kommunikáció. Lényegkiemelés.

Beszéd Kommunikáció

Magyar nyelv

Szövegalkotás szóban. Mondatbővítés Szóbeli és írásbeli kérdések segítségével az ismert szófajok körében. Fogalmazási alapismeretek. szövegalkotás Szövegalkotás segítséggel. . Szavak gyűjtése és írása Mondatok kiegészítése Mondatbővítés Mondatbefejezés Mondatalkotás Címadás Szövegalkotás mondatok összekapcsolásával Meghívó megfogalmazása, megírása A szó szerkezete: szótő, toldalék, szótag, szavak elválasztása, ellentétes és rokon értelmű szavak. Mondattan: mondatfajták a beszélő szándéka szerint. Szófaji ismeretek. A kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok:  megfigyelése a szavakban és a szavak végén, helyesírása begyakorolt szókészletben A szóvégi –ó, -ő, -ú, -ű jelölésének gyakorlása megadott szókészletben Szótagolás, szavak csoportosítása szótagszám szerint Kiejtéstől eltérő szavak.

Anyanyelvi ismeretek

A mondat helyesírása. J, ly a tanult szavakban. Hosszú kétjegyű mássalhangzók, hosszú és rövid magánhangzók írása. A helyesírás alapozása. A kiejtés, szóelemzés elvének alkalmazása a begyakorolt szókészletben, analizálás, szintetizálás.

Helyesírás

Olvasás, szövegértés

Az képesség

Lassú ütemű, folyékony olvasás. Szövegek olvasási olvasása, értelmezése, elemzése. Lényegkiemelés.

Irodalmi ismeretek

A próza és a vers jellemzői /versszak, verssor /. Mese és igaz történet különbsége. Epikus művek jellemzői Lírai alkotások jellemzői 93

Az írástempó fokozása szó- és szövegírással. Illusztráció készítése. Hibajavítás.Önellenőrzés. A begyakorolt alapszókészlet szavainak leírása tollbamondással, emlékezetből való írással. Előkészítés után 4-5 mondatból álló szöveg leírása tollbamondás után. Az írott nagybetűket alkalmazása.

Írásíráshasználat

Könyvtár-használat

Dráma

Eszközök: -

Gyermeklexikon használata. Könyv szerzője és címe. Elemi ismeretek írókról, költőkről és műveikről /Petőfi Sándor, Móra Ferenc, Móricz Zsigmond, József Attila, Weöres Sándor…/. Szerepjátékok, figyelem a társ szövegére a párbeszédeknél. Hétköznapi élethelyzetek megjelenítése /ünnep, vásárlás, intézmények /. Olvasásélmény dramatizálása. Bábok készítése, mozgatása. Mimetizálás. Ünnepi műsor előadása.

az aktuális osztályfoknak megfelelő tankönyvcsalád, hívóképek (betűtanuláshoz), bábok, betűkártyák, betűalakításhoz használható eszközök, anyagok (gyurma, drót, fonal, papír stb), mesekönyvek, gyermeklexikonok, audio- vizuális eszközök, írásvetítő, író- és rajzeszközök,

Ellenőrzés, számonkérés módja: A tanév során rendszeresen, aktuális időközönként (legalább havonta), szóban ill. írásban, felmérőlap alapján. 1-3- osztályban folyamatosan történik az alap- kultúrtechnikák elsajátítása és fejlesztése, csak különlegesen indokolt esetben (pl. behozhatatlan lemaradás betegség vagy nem megfelelő iskolatípusba sorolás miatt) és szülői beleegyezéssel lehet az aktuális osztályfokot megismételtetni. A felső tagozatba lépés előtt van először arra mód, hogy a lemaradó tanulókat osztályismétlésre a gyógypedagógus visszatartsa.

94

A továbblépés feltételei 5. osztályba: A tanuló tudja gondolatait kifejezni szóban, legyen képes egyszerű üzenet átadására. Alkalmazza a tanult ismereteket a mindennapi kommunikációs helyzetekben. Ismerje a magyar ábécé betűit azok minden formájában, legyen képes szavakat, rövid mondatokat írott és nyomtatott szövegről másolni illetve 4-6 betűből álló szavakat hallás után leírni. Tudjon 2-3 összefüggő mondatot megfogalmazni és leírni ismert, megbeszélt témában, tudjon üdvözlőlapot írni, nyomtatványokban személyi adatait kitölteni. Írása legyen olvasható, megfelelő tempójú. Tudjon ismert szöveget megfelelő tempóban olvasni, az olvasottak megértését bizonyítani. Törekedjen a memoriterek szöveghű, kifejező elmondására. Alkalmazza a tanult helyesírási szabályokat. Törekedjen az önellenőrzésre. A tanításhoz szükséges eszközjegyzék magyar nyelv és irodalom Alsó tagozat Felső tagozat - az aktuális osztályfoknak megfelelő - mesekönyvek a klasszikus magyar tankönyvcsalád és európai irodalomból - hívóképek (betűtanuláshoz) - Gárdonyi Géza: Egri csillagok - bábok - Petőfi Sándor összes versei Petőfi - betűkártyák Sándor: János vitéz - betűalakításhoz használható - Tömörkény István, Fekete István, eszközök, anyagok (gyurma, drót, Erich Kästner regényei fonal, papír stb.) - Arany János összes versei, Arany - mesekönyvek, gyermeklexikonok János: Toldi - audio- vizuális eszközök - Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - írásvetítő - Móricz Zsigmond, Mikszáth - író- és rajzeszközök Kálmán regényei és novellái - Jules Verne: Nemo kapitány - Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, verseskötetek, életrajzok - a századfordulón élt (Nyugatos) költők verseskötetei - Jókai Mór: A kőszívű ember fiai - Mítoszok könyve - Biblia - verseskötetek - Mondák könyve - népdalgyűjtemény - Magyarország térkép - Helyesírási tanácsadó szótár - Magyar értelmező kéziszótár - Gyermeklexikon - audio-vizuális eszközök kazetták, CD-k

5. osztály Évi óraszám: 180 óra Heti óraszám: 4 +1 óra Cél: Olyan beszédszint kialakítása, amely segíti a tanulót a mindennapos élethelyzetekben való eligazodásban és a társas együttműködésben. Az önálló ismeretszerzéshez szükséges olvasásírás képességeinek továbbfejlesztése. A helyes erkölcsi, esztétikai érték fejlesztése, megalapozása a gyermek személyiségének gazdagítása, a népköltészeti alkotások bemutatásán keresztül. Követelmények: - A tanult ismeretek alkalmazása a mindennapi kommunikációs élethelyzetekben - Olvasás útján történő ismeretszerzés, tények, adatok kiemelése. - A tanult helyesírási és nyelvhelyességi szabályok alkalmazása segítséggel - Az olvasás és az írás eszközszintű használata a feladatok megoldásában - Közös előkészítés után négy-öt mondatnyi írásbeli fogalmazás alkotása - Elemi műfaji ismeretek (mese, monda) - Egyszerű szövegek, versek memorizálása - Dramatizálás, bábos megjelenítés, a beszéd és mozgás összehangolása - Tanult beszédtechnikai elemek alkalmazása - Aktív és passzív szókincs fejlesztése - Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással - Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése - Érdeklődésének megfelelő könyv választása - Az írásbeli szövegalkotás legalapvetőbb szabályainak ismerete - Az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén, vagy önellenőrzéskor, javításkor a megfelelő segédkönyvek használata - tanári segítséggel - Hibátlan (betűkihagyás és betűcsere nélküli) másolás, szavak, mondatok, néhány mondatnyi szöveg látó-halló tollbamondás és emlékezet alapján történő írása - Önmaga és mások írásmunkáinak ellenőrzése, javítása a tanult nyelvtani szabályoknak megfelelően - Betűrend használata - Helyes mondatalkotás, szövegalkotás szabályainak alkalmazása. - Tanult helyesírási szabályok (mondatkezdés, írásjelek, tulajdonnevek) alkalmazása - A vers ritmusának különböző módon történő bemutatása, jelzése. - A versben az ismétlődő sorok, kifejezések felismerése - A költői szándék, a vers hangulatának véleményezése - Az egyes műnemek jellemző jegyeinek felismerése - Prózai művek tagolása a szöveg tartalma alapján Kötelező memoriterek: A vérszerződés esküje A Tízparancsolat Egy szabadon választott vers Eszközök: Mesekönyvek a klasszikus magyar és európai irodalomból Fekete István regényei Mítoszok könyve, Biblia, verseskötetek Mondák könyve Népdalgyűjtemény

Magyarország térkép Helyesírási tanácsadó szótár, Magyar értelmező kéziszótár, Gyermeklexikon Audio-vizuális eszközök, kazetták, CD-k, DVD-k

Témakör Magyar irodalom: Mesék; műmesék; más népek meséi

Tartalom A mesékről általában Magyar népmesék Nép- és műmesék a klasszikus magyar és európai irodalomból román, szlovák, görög, ukrajnai stb. népmese (Grimm; Andersen; Aiszóposz - kiemelten) Népmesék-műmesék Mesetípusok Meseírók Népmesegyűjtők

Mondák

A mondákról általában A monda fogalma Népünk mondái Erdetmondák Más népek mondái (székely – kiemelten)

Líra, dal

A népdalokról általában A népdalok fajtái Népdalgyűjtők Műdalok Megzenésített versek Kosztolányi Dezső, Gazdag Erzsi, Szabó Lőrinc, Csóri Sándor, Nemes-Nagy Ágnes versei

Bibliai történetek

A vallás és a Biblia Ó- és Újszövetségi történetek

Mítoszok, legendák

Válogatás mítoszokból, legendákból A mítosz és a legenda fogalma

Elbeszélések, elbeszélő költemény

Móra Ferenc elbeszélései Fazekas Mihály: Lúdas Matyi (részletek)

Regény

Móra Ferenc: Kincskereső kisködmön (részletek) Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk Fekete István: Vuk

Könyvtárlátogatás

Könyvtárhasználat, információszerzés különböző eszközei

Egyéb

Szövegelemzés, szövegértő (néma) olvasás Kreatív szövegalkotás Tanulást segítő eljárások gyakorlása Szövegfeldolgozás Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása

Magyar nyelvtan: Kommunikáció, köznyelvi kiejtés, beszéd

Beszédtechnika: - a helyes beszédlégzés; megfelelő beszédhang, hanglejtés - pontos artikuláció - ritmus, tempó, időtartam - hangsúly, hangerő, szünet - kommunikáció céljának megfelelő beszéd Metakommunikáció: - mimika; testtartás; távolságtartás; tekintet. Beszéd(meg)értés: - szavak; mondatok; szöveg szintjén Kommunikációs helyzet: - kapcsolatfelvétel; kapcsolattartás, - vélemény- és szándéknyilvánítás, - vita; kérés; kérdés - az üzenet; képeslap - szövegalkotás

A mondat

A mondat fajtái tartalom szerint Kijelentő, kérdő, felkiáltó, felszólító és óhajtó mondat A mondatok helyesírása Állítás és tagadás Mondatalkotás Mondatok átalakítása: Tőmondat alkotása Bővített mondat

A szó

A szavak hangalakja és jelentése A szavak szerkezete: szótő, toldalék Szótőhöz kapcsolódó toldalékok hangrendjének, illeszkedésének szabálya. A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben,

írásban (hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kiesés). Egyszerű és összetett szavak Szótagolás; elválasztás Szószerkezetek: - Alárendelő szószerkezet - Mellérendelő szószerkezet Helyesírásunk alapelvei

Alapelvek Kiejtés elve Szóelemzés elve Hagyomány elve

Hangok és betűk

A beszédhangok A hangképzési folyamat Az ábécérend Magánhangzók, mássalhangzók

Fogalmazási alapismeretek

Szövegszerkesztés különböző közlésformákban Elbeszélés Elbeszélés jellegű szöveg tagolódása: - Bevezetés; tárgyalás; befejezés - A cím szerepe - Tömörítés Leírás - Leírás irodalmi és ismeretterjesztő szövegekben

6. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Cél: A magyar nép életéhez kapcsolódó irodalmi művek feldolgozásával, rendszeres és változatos nyelvi tevékenységekkel járuljon hozzá a nemzeti azonosságtudat, a kulturált és értékeket közvetítő magatartásformák megalapozásához. Követelmények: - Ismeretek a tanult lírai, epikai művek műfajáról, azok tartalmi és szerkezeti sajátosságairól - A tanult irodalmi alkotásokat tudja segítséggel feldolgozni, tartalmi megértése - Mondanivalóját segítséggel tudja megfogalmazni a tanult ismeretek körében - Ismeretek a tanult írók, költők legfontosabb életrajzi adatairól - Memoriterek tanulása - A megértett, gyakorolt szöveg érthető felolvasása - A helyesírási normának megfelelően a mondatkezdés, befejezés, az időtartam jelölése - Az elválasztás szabályainak alkalmazása - A megismert szavak helyesírása (j; ly-s szavak) - 4-5 mondatos szöveg írása betűvesztés, betűcsere, betűkihagyás nélkül másolással, segítséggel tollbamondásnál és önálló szövegalkotásnál - Hibajavítás, önellenőrzés segítséggel - Fogalmazási alapismeretek, irányítással tudjon képeslapot, levelet, meghívót írni - Könyvtárhasználat - érdeklődésének megfelelő könyv választása - A Gyermeklexikont és a Helyesírási szótár használata segítséggel - Tanult beszédtechnikai elemek alkalmazása - Aktív és passzív szókincs fejlesztése - Mondatok, szöveg értelmezése néma és hangos olvasással - Tények, adatok, információk növekvő önállósággal történő felismerése - Az írás közben felmerülő helyesírási, értelmezési probléma esetén, vagy önellenőrzéskor, javításkor a megfelelő segédkönyvek használata - tanári segítséggel - A vers ritmusának különböző módon történő bemutatása, jelzése - A költői szándék, a vers hangulatának véleményezése Kötelező memoriterek: Gárdonyi Géza: Egri csillagok Dobó esküje Petőfi Sándor: János vitéz (részletek) Egy szabadon választott Petőfi vers Eszközök: Gárdonyi Géza: Egri csillagok, Petőfi Sándor összes versei, Petőfi Sándor: János vitéz, Tömörkény István, Fekete István, Erich Kästner regényei, Mítoszok könyve, Biblia, verseskötetek. Magyarország térkép. Helyesírási tanácsadó szótár, Magyar értelmező kéziszótár, Gyermeklexikon. Audio-vizuális eszközök, kazetták, CD-k, DVD-k

Témakör Magyar irodalom: Mesék

Tartalom Mesetípusok (Erdélyi, felvidéki népmesék)

Mondák, legendák

Lengyel Dénes – mondák Arany János: Rege a csodaszarvasról (részlet)

Népballadák

Kőmíves Kelemen Kádár Kata

Bibliai történetek

A vallás és a Biblia Ó- és Újszövetségi történetek Az Édenkert; Noé bárkája; Öt kenyér – két hal; stb.

Elbeszélő költemény

Petőfi Sándor: János vitéz A János vitéz keletkezése A mű feldolgozása fejezetenként Petőfi Sándor élete és költészete Válogatás Petőfi Sándor verseiből

A regény

Gárdonyi Géza: Egri csillagok Fekete István: Tüskevár; Vuk Lázár Ervin: Bikfi-bukfenc-bukferenc

Versek

Megzenésített versek Petőfi Sándor versei: Befordultam a konyhára; Megy a juhász a szamáron; Füstbement terv; Anyám tyúkja; Fa leszek,ha…; stb.)

Elbeszélések

Válogatás Móra elbeszéléseiből

Könyvtárlátogatás

Könyvtárhasználat, különböző eszközei

Egyéb

Szövegelemzés, szövegértő (néma) olvasás Kreatív szövegalkotás Tanulást segítő eljárások gyakorlása Szövegfeldolgozás Szépirodalmi részletek, művek szöveghű megtanulása

Ferenc,

Gárdonyi

információszerzés

Magyar nyelvtan: Év eleji ismétlés A szófajok Az ige

Az ige: - Jelentése - Helyesírása - Ragozása - Az igeidők - Az igekötős igék - Az igemódok

A főnév

A főnév: Fogalma Többes száma Fajtái A tulajdonnevek fajtái: Személynév; állatnév; márkanév; intézmények neve; címek; földrajzi nevek A köznevek helyesírása A ragos főnevek helyesírása

A melléknév

A melléknév: Fogalma Helyesírása A jelző szerepe a szövegben

A számnév

A számnév: Fogalma Fajtái Helyesírása

A névmás

A névmás Fogalma Fajtái

Fogalmazási alapismeretek

Leíró és elbeszélő jellegű szövegek alkotása: (fogalmazás) A jellemzés Tipikus jegyei Szerkezete Szövegalkotás, szöveg-átalakítás A szöveg nyelvi jellegzetességei Reproduktív írás Félig produktív írás, írásbeli kifejezőképesség Hír (hirdetés)

7. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Cél: A szépirodalmi alkotások érzelmi hatásaira építve közvetítse a magyar nyelv és kultúra elválaszthatatlanságát, segítse a pozitív érzelmek és értékek elfogadását, valamint a hazaszeretet, felelősségérzet kialakulását. A felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, a kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése, valamint a beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése. A segítségkérés, segítségnyújtás különböző formáinak megismertetése irodalmi-, ismeretterjesztő művekből gyűjtött példákkal történik a társadalmi beilleszkedés segítésének érdekében. Követelmények: - Ismeretek a tanult lírai és epikai művek szerkezeti és társadalmi sajátosságairól - A tanult irodalmi művek felolvasása és tanári segítséggel elemzése - Tanári segítséggel összefüggő beszámoló az olvasottak eseményeiről és azok által nyújtott élményeiről - Dramatizálás – együttműködés - A mondanivaló kulturált és pontos megfogalmazása - Szövegelemzés szóban, írásban, az elbeszélés műfajában segítséggel - Szövegtömörítés segítséggel - Az egyszerűbb, gyakorolt helyesírási szabályok alkalmazása - A szóelemző írásmód segítségével a kiejtéstől eltérő hangkapcsolatok helyes jelölése - A leggyakoribb j-ly hangok helyes jelölése - Tanári útmutatással önellenőrzés, hibajavítás végzése - A lexikonok és a Helyesírási szótárt használata segítséggel - Adottságainak megfelelő írásmód, írástempó használata különböző feltételek mellett: másolás, tollbamondás, önálló írás - Lehetőség szerint színházi előadások látogatása, a színházlátogatás szabályainak betartása - Irodalmi művek hallgatása, olvasása - Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése - Legyenek írásbeli munkái rendezettek, pontosak - Alakuljon ki az egyéni fogalmazási stílus, szövegalkotásban törekedjen a választékos kifejezési formák használatára - Könyvtárlátogatás az önálló ismeretszerzés folyamatában Kötelező memoriterek: Arany János: Családi kör (részletek). Arany János: Toldi (részletek), Előhang. Eszközök: Arany János összes versei, Arany János: Toldi, Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk, Móricz Zsigmond, Mikszáth Kálmán regényei és novellái, Jules Verne: Nemo kapitány, verseskötetek. Magyarország térkép. Helyesírási tanácsadó szótár, Magyar értelmező kéziszótár, Gyermeklexikon. Audio-vizuális eszközök, kazetták, CD-k.

Témakör Magyar irodalom: A reneszánsz irodalma

Tartalom A reneszánsz irodalma Janus Pannonius: Pannónia (epigramma) Balassi Bálint Ajánlott mű: Egy katonaének

dicsérete

A barokk irodalma

A barokk irodalom Feldolgozásra ajánlott: Bujdosóénekek Mikes Kelemen: 112. levél

Petőfi Sándor

Petőfi Sándor versei (a 6. osztályos anyag folytatása) Az Alföld, (tájlíra) Nemzeti dal, (dal) Egy gondolat bánt engemet (óda) István öcsémhez (költői levél) Pató Pál úr Szeptember végén

Arany János

Arany János élete Válogatás Arany János verseiből Családi kör (életkép) A barátságról szóló versek Forradalmi versek A népről szóló versek A szülőfölddel kapcsolatos versek Öregkori versek Balladák (A walesi bárdok) Írószobám (elégia) A fülemile (elbeszélő költemény)

Arany János: Toldi

A mű megírásának körülményei Az énekek feldolgozása

Mikszáth Kálmán A novella

Mikszáth Kálmán: A néhai bárány A ló, a bárányka és a nyúl A két koldusdiák regény (részletek)

Móricz Zsigmond A regény

Móricz Zsigmond: Hét krajcár (novella) Légy jó mindhalálig (részletek)

Világirodalom

A.A. Milne: Micimackó (részlet) R. Kipling: A dzsungel könyve (részlet)

Mai magyar irodalom

Csukás István írásaiból Mándy Iván írásaiból Weöres Sándor néhány verse Önarckép, Boldogság

Színházlátogatás

A Gyömrő Színház megtekintése

Egyéb

Hangos és néma olvasás, szövegelemzés Vers- és prózamondó gyakorlatok Hangulati szempontú szövegelemzés Különböző jellegű, műfajú szövegek olvasása pl.: levél, napló, útirajz, ismeretterjesztő szöveg, klasszikus ifjúsági művek

Magyar nyelvtan: Év eleji ismétlés A szófajkör bővítése

aktuális

előadásának

A névszók Személyes, mutató és kérdő névmás A határozószók A helyhatározószó, az időhatározószó, a módhatározószó A névutó A kötőszó

Szóalkotás

Szóalkotás: Képzéssel, jelezéssel, ragozással, azonos toldalék, más-más szótő, egy szótő, más-más toldalék Szószerkezet alkotása

Mondatalkotás

Mondatalkotás a beszélő szándéka, logikai minőség alapján átalakítás a szerkezet alapján a beszélő kommunikációs szándékának megfelelően Mondatok csoportosítása szerkezet alapján

Helyesírás

Helyesírást fejlesztő gyakorlatok, Félig reprodukált írás Az írásbeli kifejezőképesség fejlesztése

Fogalmazási ismeretek

Olvasottakról vázlat készítése A levél jellemző jegyei A levél formai, helyesírási követelményei Írásbeli szövegalkotás A fogalmazás készítésének ismerete A fogalmazás szerkezete A szöveg jellemzői Leíró fogalmazás

8. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Cél: A kultúra értékein keresztül alakítson ki erkölcsi normákat, nemzettudatot, szociális érzékenységet, empátiás készséget, ezáltal segítse, hogy szűkebb és tágabb környezetében tudjon a pozitív értékeknek megfelelően élni. A felnőtt életben használandó olvasni és írni tudás (szövegértés és szövegalkotás) gondozása és továbbfejlesztése, a kultúrához hozzásegítő, valamint a nemzeti hovatartozás érzését nevelő anyanyelvi képességeknek, készségeknek a továbbfejlesztése, valamint a beszédkultúra, az önkifejezést segítő kommunikáció fejlesztése. A segítségkérés, segítségnyújtás különböző formáinak megismertetése irodalmi-, ismeretterjesztő művekből gyűjtött példákkal történik a társadalmi beilleszkedés segítésének érdekében. Követelmények: - A különféle műfajú megértett irodalmi szöveg felolvasása, segítséggel elemzése - Elemi tájékozottság az olvasott irodalmi művekről - Tudjon kapcsolatot felvenni, fenntartani kommunikációs helyzetben szándékot, véleményt nyilvánítani - A tanult nyelvtani, nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása - Mondatszerkezetek ismerete - Adottságainak megfelelő írásmód, írástempó alkalmazása különböző feltételek mellett: másolás, tollbamondás, önálló írás - A helyesírási kéziszótár használata - Elemi tájékozottság szóban és írásban a leírás műfajában - A fogalmazási ismereteket alkalmazása a mindennapi élethelyzetekben - Megértett rövid szöveg tömörítése szóban és írásban - Memoriterek tanulása - Fokozódó önállósággal tájékozódás a könyvtárban és megadott témában olvasnivalót válogatása - Lehetőség szerint színházi előadások látogatása, a színházlátogatás szabályainak betartásával - Fogalmazásában, szóhasználatában, beszédében egyéni stílusa alakítása - Tanult nyelvtani szabályokat alkalmazása önálló írása során - Rendezett külalakú, olvasható írásművek készítése - Olvasás útján szerzett ismereteiről írásban is öt-hat mondatban számot ad Kötelező memoriterek: Kölcsey Ferenc: Himnusz Vörösmarty Mihály: Szózat Egy szabadon választott vers Eszközök: Csokonai Vitéz Mihály, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor verseskötetek, életrajzok, a századfordulón élt (Nyugatos) költők verseskötetei, Jókai Mór: A kőszívű ember fiai, Magyarország térkép, Helyesírási tanácsadó szótár, Magyar értelmező kéziszótár, Gyermeklexikon, audio-vizuális eszközök, kazetták, CD-k.

Témakör

Tartalom

Magyar irodalom: A felvilágosodás irodalma Csokonai Vitéz Mihály

Csokonai Vitéz Mihály élete és versei A reményhez (elégia) A boldogság (dal)

Kazinczy Ferenc A XIX. század irodalma Kölcsey Ferenc

Kölcsey Ferenc élete és versei Himnusz Huszt (epigramma)

Vörösmarty Mihály

Vörösmarty Mihály élete és versei Szózat Gondolatok a könyvtárban

Jókai Mór

Jókai Mór élete és művei A kőszívű ember fiai (Választható még: A nagyenyedi két fűzfa)

A XX. század irodalma

Betekintés a felsorolt költők, írók munkásságába néhány versen, íráson keresztül:

Ady Endre

Ady Endre élete és művei Föl-földobott kő Párizsban járt az ősz Három őszi könnycsepp (dal)

József Attila

József Attila élete és művei A Dunánál Ars poetika Külvárosi éj

Radnóti Miklós

Radnóti Miklós élete és művei Nem tudhatom Két karodban (dal)

Babits Mihály

Babits Mihály élete és versei Cigány a siralomházban Ősz és tavasz között

Kosztolányi Dezső

Kosztolányi Dezső élete és versei Esti Kornél (novella) Este, este (dal) Ének Virág Benedekről

Juhász Gyula

Juhász Gyula élete és versei Anna örök A Tiszához

Tóth Árpád

Tóth Árpád élete és versei Esti sugárkoszorú Elégia egy rekettyebokorhoz

Szabó Lőrinc

Szabó Lőrinc Lóci óriás lesz

Illyés Gyula

Illyés Gyula Dunántúli reggel Szörnyű fegyver (epigramma)

Örkény István

Őrkény István Meddig él egy fa? Egypercesek Az autóbuszvezető

Gion Nándor

A kárókatonák még nem jöttek vissza

Szabó Magda vagy Tamási Áron egy műve

Szabó Magda: Abigél (részletek)

Kortárs irodalom

Szabadon választható a gyerekek érdeklődési köréhez igazítva (3 széppróza; 5 vers)

Színházlátogatás

A Gyömrő Színház aktuális előadásának megtekintése

Egyéb

Vers- és prózamondó gyakorlatok az irodalmi alkotások segítségével Különböző szövegek hangos és néma olvasása. Tartalmi szempontú szövegelemzés A mondatfonetikai eszközök használatát fejlesztő gyakorlatok Irodalmi művek önálló és csoportos dramatizálása Adott témakörben helyzetgyakorlatok, improvizációk A szavak hangalakja és jelentése Helyesírásunk alapelvei Szófajok A szöveg felépítése, tagolása, tömörítése Mondatok a tartalom és szándék szerint

Magyar nyelvtan: Év eleji ismétlés A szókincs rétegeződése

A szókincs rétegződésének fogalma, csoportosítása: Irodalmi változat, Köznyelvi változat, Népnyelvi változat (tájszók, nyelvjárások), Csoportnyelvek (szaknyelv, hobbinyelv, diáknyelv, argónyelv).

Helyesírás

Az írás reprodukálása, a helyesírás gyakorlása: magánhangzók illeszkedése, hasonulás, összeolvadás, rövidülés, kivetés, összetett szavak, írásmódosulás, elválasztás, rövidítések kétféle írása, írásjelek használata stb.

Fogalmazási ismeretek

Önéletrajz Levél Elbeszélés jellemzéssel és leírással

Kommunikációs gyakorlatok Köznapi kommunikációs helyzetek

Meghívás Köszöntés Megköszönés Felszólalás Beszéd Vita Műsorterv Meghívó Sajtószövegek A szöveg hangneme stílus

Idegen nyelv 7-8. osztály

Idegen nyelv 7-8. osztály 7. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Célok: A tanulók érdeklődésének felkeltése más népek élete és kultúrája, valamint a különböző idegen nyelvek iránt. Fedezzék fel, hogy a világon különböző nyelveken kommunikálnak az emberek. Az idegen nyelven való megszólalás, kommunikáció szándékának kialakítása. A tanulók más műveltségi területein megszerzett ismereteire támaszkodva, olyan alapvető nyelvi fordulatokkal megismertetni a tanulókat, melyeket a mindennapi élethelyzetükben felismerhetnek és alkalmazhatnak A tanuló próbálja meg megérteni és használni a gyakoribb mindennapi kifejezéseket. Követelmények: Értse a tanár gyakran használt utasításait, közléseit. Tudjon udvarias formában köszönni. Tudjon bemutatkozni, személyes adatait elmondani idegen nyelven. Lehetséges mértékben bővüljön a tanuló önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse. Ismerjen néhány mondókát, dalt. Legyen képes az oktatást segítő audiovizuális eszközökből információt szerezni. Legyen képes a tanult témakörben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni. Sikerélménye nyújtásával folyamatos ösztönzés adása a rendszeres nyelvtanuláshoz.

-

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: -

figyelem és emlékezet, motivációs készség, beszédmegértési képesség és készség, rövid és hosszú távú memória.

Továbbhaladáshoz szükséges minimumszint: -

A tanuló legyen képes a napszaknak megfelelően köszönni. Az adott idegen nyelven legyen képes a személyes adatok közlésére. A tanév során sajátítson el kb. 70-100 szót különböző témakörökből.

Eszközök: -

applikációs képek, számkártyák, képes dominók, nyomtatott és elektronikus szótár, lehetőségekhez mérten interaktív tábla, audiovizuális információhordozók, feladatlapok, fénymásolt anyagok.

Emberi kapcsolatok Személyes adatok

Emberi kapcsolatok Család.

Tartalom Az én világom. Személyi adatok. Köszönési formák. Bemutatkozás. Család. Családtagok és bemutatásuk.

Iskola

Berendezési tárgyak. Iskolai eszközök. Környezete tárgyainak megnevezése.

Természeti környezetünk: Mindennapi életünk.

Minőségi viszonyok. Színek. Évszakok. Természeti környezetünk: napok, hónapok. Életkor kifejezése. Számok 1-100. Állatok és tulajdonságaik. Eldöntendő kérdés és válaszadás. Határozott és határozatlan névelők. Népszokások, hagyományok.

Ország ismeret.

napszakok,

8. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Célok: A tanulók érdeklődésének felkeltése más népek élete és kultúrája, valamint a különböző idegen nyelvek iránt. Fedezzék fel, hogy a világon különböző nyelveken kommunikálnak az emberek. Legyenek képesek arra, hogy az adott idegen nyelven egyszerű információkat tudjanak kérni és adni. Az idegen nyelven való megszólalás, kommunikáció szándékának kialakítása. A tanuló próbálja meg megérteni és használni a gyakoribb mindennapi kifejezéseket. Követelmények: Értse a tanár gyakran használt utasításait, közléseit. Tudjon udvarias formában köszönni. Tudjon bemutatkozni, személyes adatait elmondani idegen nyelven. Lehetséges mértékben bővüljön a tanuló önmagával és környezetével kapcsolatos szókincse. Ismerjen néhány mondókát, dalt. Legyen képes az oktatást segítő audiovizuális eszközökből információt szerezni. Legyen képes a tanult témakörben szavakkal, tőmondatokkal információkat adni, segítséget kérni. Sikerélménye nyújtásával folyamatos ösztönzés adása a rendszeres nyelvtanuláshoz.

-

Fejlesztendő készségek, képességek, attitűdök: -

figyelem és emlékezet, motivációs készség, beszédmegértési képesség és készség, rövid és hosszú távú memória.

Téma

Tartalom

Emberi kapcsolatok Az én világom. Társadalmi környezetünk

Szókincsbővítés. Személyes adatok. Birtokviszony Térbeli viszonyító szavak célnyelv országai, illetve hazánk

Természeti környezetünk

időpont kifejezése, időbeli viszonyító szavak

Mindennapi életünk. Ház, lakás.

Étkezések, egészséges életmód Testrészek Bevásárlás. gyakori cselekvések., napirend Berendezési tárgyak.

Továbbhaladáshoz szükséges minimumszint: -

A tanuló legyen képes a napszaknak megfelelően köszönni. Az adott idegen nyelven legyen képes a személyes adatok közlésére. A tanév során sajátítson el kb. 100 szót különböző témakörökből, s merje ezeket a beszédben alkalmazni. Legyen képes a kérdésekre egyszerű mondatokkal felelni. Próbálja meg felismerni és megérteni a tanult szavakat és kifejezéseket, a tanár egyszerű utasításait, tőmondatait. Ismerje fel a tanult kérdéseket, s azokra releváns válaszokat adjon. Ismerjen néhány mondókát idegen nyelven

Eszközök: - applikációs képek, számkártyák, képes dominók, - nyomtatott és elektronikus szótár, - lehetőségekhez mérten interaktív tábla, - audiovizuális információhordozók, feladatlapok, fénymásolt anyagok, - szituációs gyakorlatok.

Matematika 1-8. osztály

Matematika 1-8. osztály Óraszámok alakulása 1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Heti óraszám

4

4

3+1

4

4

4

3+1

4

Évi óraszám

144

144

144

144

144

144

144

144

Óraszám, évfolyam

Általános cél: A matematika segítségével az értelmi fogyatékosságból adódó gondolkodási merevség oldása, a mindennapi életben való tájékozódáshoz szükséges mennyiségi viszonyok és egyéb összefüggések felfedezésének és befogadásának megteremtése. Az önálló gondolkodásra neveléssel alkalmassá tenni a tanulókat az elemi matematikai ismeretek befogadására, gyakorlati matematikai problémák megoldására. A tanulási képességek alapozása, a tantárgy iránti érdeklődés, tanulási kedv felkeltése, a tantárgy megszerettetése. Általános fejlesztési követelmény: Sajátítsák el a tanulók (sérülésük mértékét figyelembe véve) az életkoruknak megfelelő matematikai problémák megoldásának képességét. Rendelkezzenek biztos műveletfogalommal és számolási készséggel az alapműveletek körében. Szerezzenek tapasztalatokat a napi gyakorlatban előforduló egyszerű mérések elvégzésében, ismerjék és alkalmazzák a tanult szabványmértékeket. Értsék a matematika szaknyelvi kifejezéseit, alkalmazzák azokat életkoruknak és értelmi képességeiknek megfelelő szinten. Legyenek képesek a mindennapi életben tapasztalható matematikai összefüggések felismerésére és törekedjenek ezek megoldására. Alakuljanak ki azok a képességeik, amelyek a gyakorlati élethez szükséges szerkesztési, ábrázolási feladatok megoldását segítik elő. A digitális kompetencia fejlesztése, IKT eszközök használata hozzájárulnak a megismerési képesség, a verbális és a nonverbális kommunikáció fejlődéséhez. Az órákon segíti az önálló ismeretszerzést, a matematikai készségek, képességek fejlesztését, a matematika iránti pozitív attitűd kialakulását, az önismeret, az önértékelés fejlődését.

1. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra CÉL: Elemi szintű matematikai problémák felismerésének, megoldásának megtanítása. KÖVETELMÉNY: - Ismerje fel a legalapvetőbb viszonyfogalmakat /előtte, mögötte, mellette, felette, benne/. - Tudjon a tanuló önállóan elemi osztályozási, összehasonlítási feladatokat /szín, alak, nagyság szerint/ végezni. - Használja adekvátan a több-kevesebb-ugyanannyi, kisebb-nagyobb-ugyanakkora kifejezéseket. - Tudjon adott számú halmazt kirakással, rajzzal képezni 10-es számkörben. - Értse az üres halmaz fogalmát. - Rendelkezzen biztos számfogalommal 10-es számkörben, legyen jártas szóbeli összeadásban, kivonásban, pótlásban és bontásban eszköz használatával, illetve anélkül. - Tudjon egyszerű szöveges feladatokat eljátszani, kirakni, lerajzolni, tevékenységgel megoldani. - Ismerje a logikai készlet elemeinek nevét. - Ismerje a számszomszédokat. - Legyen tisztában a páratlan és páros szám fogalmával.

TARTALOM: Témakör

Téma

Gondolkodási módszerek

Halmazok, logika

Altéma Összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás /szín, alak, nagyság szerint/. Változtatás elvevéssel, hozzátevéssel. Halmazok egyesítése. Logikai kifejezések használata. Relációs jelek bevezetése, használata.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, szövegalkotás Környezetismeret: formaérzékelés, tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlításuk, csoportosításuk, tapasztalatok szerzése Rajz és vizuális kultúra: szín- és formaérzékelés Ének-zene: ritmikus sorok alkotása Életvitel és gyakorlati ismeretek: tárgyak tulajdonságai, csoportosítások, rendezések

Számtan, algebra

Alapműveletek

Számfogalom kialakítása 10-es számkörben. Mennyiség és számkép egyeztetése. Számok írása, olvasása, képzése. Műveletek /összeadás, kivonás, pótlás, bontás/ megjelenítése cselekvéssel, rajzzal, számképpel. Számok bontott alakja. Számok helye a számegyenesen. Műveletek megjelenítése matematikai nyelven.

Testnevelés: mozgáskoordiná-ció Magyar nyelv és irodalom: beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, lényeg kiemelése, szövegalkotás, saját gondolatok megfogalmazása, indoklása Környezetismeret: nagyságrendek a természetben (becslés és mérés, hosszúság) Ének-zene: ütemek kialakítása és jelzése, egyenletes mérőritmus, ütemezett mozgás-

kivitelezés Rajz és vizuális kultúra: történetek vizuális megjelenítése síkban, térben Testnevelés: mozgáskoordináció Matematikai szövegértés Sorozatok Geometria (i) mérés

Geometriai alakzatok 3.1. Térbeli, síkbeli helyzetek Gyakorlati mérések

Szöveges feladatok értelmezése cselekvéssel, dramatizálással, rajzzal. Sorozatok tárgyakkal, rajzokkal, számokkal. Szabályok felismerése. Alapfogalmak – síkidomok /kör, négyszög, háromszög/

Ld. fent, mert ua.

2. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra CÉL: Elemi szintű matematikai problémák felismerésére, megoldására, alkalmazására való nevelés. KÖVETELMÉNY: - Tudjon önállóan kiválogatni megadott tulajdonságú elemeket. - Hasonlítson össze rendezetlen halmazokat, használja a több-kevesebb-ugyanannyi fogalmakat. - Összehasonlításnál tudja önállóan alkalmazni a tanult relációs jeleket. - Tudjon adott számú halmazt kirakással, rajzzal képezni 20-as számkörben. - Tudjon sorozatokat alkotni megadott szabály alapján. - Rendelkezzen számfogalommal 20-as számkörben, biztos számfogalommal 10-es számkörben. - Legyen jártas szóbeli összeadásban, kivonásban, pótlásban és bontásban. - Alakuljon ki biztos műveletfogalom az összeadás, kivonás területén. - Gyakorolja a tő- és sorszámnevek használatát tanári segítséggel. - Tudjon egyszerű szöveges feladatokat eljátszani, kirakni, lerajzolni, tevékenységgel megoldani. - Ismerje fel és használja a nevét a következő síkidomoknak: kör, négyszög, háromszög. Térbeli és síkbeli helyzetek létrehozása, létrehozott helyzetek leolvasása, megfogalmazása. - Ismerje és használja a pénz fogalmát, a pénzváltást 20-as számkörben. - Ismerje fel a tárgyak, vonalak kölcsönös helyzetét, annak tulajdonságait /egyenes, görbe, zárt, nyitott/. - Értse a számszomszéd, páros, páratlan matematikai fogalmak jelentését - Gyűjtsön tapasztalatot a hosszúság, a tömeg, űrtartalom méréséhez

TARTALOM: Témakör

Téma

Gondolkodási módszerek

Halmazok, logika

Altéma Összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás /szín, alak, nagyság/. Változtatás elvevéssel, hozzátevéssel. Állításokhoz halmazok rendelése. Halmazok egyesítése. Relációs jelek használata.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, szövegalkotás Környezetismeret: formaérzékelés, tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlításuk, csoportosításuk, tapasztalatok szerzése Rajz és vizuális kultúra: szín- és formaérzékelés Ének-zene: ritmikus sorok alkotása Életvitel és gyakorlati ismeretek: tárgyak tulajdonságai, csoportosítások, rendezések

Számtan, algebra

Testnevelés: mozgáskoordináció Számfogalom bővítése 20-as Magyar nyelv és irodalom: beszédkészség, szóbeli szövegek számkörig. Mennyiség és számkép megértése, értelmezése, lényeg kiemelése, szövegalkotás, saját Alapműveletek egyeztetése. Számok írása, olvasása. gondolatok megfogalmazása, indoklása Műveletek, összeadás, kivonás, pótlás, bontás/ megjelenítése Környezetismeret: nagyságrendek a természetben (becslés és cselekvéssel, rajzzal, számképpel. mérés, hosszúság) Számok helye a számegyenesen 20as számkörben. Ének-zene: ütemek kialakítása és jelzése, egyenletes mérőritmus, ütemezett mozgás-kivitelezés Rajz és vizuális kultúra: történetek vizuális megjelenítése síkban, térben Testnevelés: mozgáskoordináció

Matematikai szövegértés Sorozatok Geometria, mérés

Geometriai alakzatok Gyakorlati mérések

Szöveges feladatok értelmezése cselekvéssel, rajzzal, lejegyzése matematikai nyelven. Sorozatok tárgyakkal, számokkal, rajzokkal. Logikai készlet elemei /kör, négyszög, háromszög/

Ld. fent, mert ua. Magyar nyelv és irodalom: beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, szövegalkotás Környezetismeret: formaérzékelés, tárgyak tulajdonságainak megfigyelése, megnevezése, összehasonlításuk, csoportosításuk, tapasztalatok szerzése Rajz és vizuális kultúra: szín- és formaérzékelés Ének-zene: ritmikus sorok alkotása Életvitel és gyakorlati ismeretek: tárgyak tulajdonságai, csoportosítások, rendezések

Kombinatorika

Lehetőségek keresése, minél több lehetőség előállítása.

Testnevelés: mozgáskoordináció Magyar nyelv és irodalom: beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése, lényeg kiemelése, szövegalkotás, saját gondolatok megfogalmazása, indoklása Környezetismeret: nagyságrendek a természetben (becslés és mérés, hosszúság) Ének-zene: ütemek kialakítása és jelzése, egyenletes mérőritmus, ütemezett mozgás-kivitelezés

Rajz és vizuális kultúra: történetek vizuális megjelenítése síkban, térben Testnevelés: mozgáskoordináció

3. osztály Évi óraszám: l44 óra Heti óraszám: 3+1 óra CÉL: A tanulási képességek intenzív fejlesztése. A mindennapi életben szükséges mennyiségi viszonyok felfedeztetése, matematikai ismeretek befogadására való nevelés. IKT eszközök használata a tanítás-tanulási folyamat különböző szakaszaiban. KÖVETELMÉNY: - Legyen elemi tapasztalata térbeli helyzetekről és a nagyságbeli viszonyokról. - Legyen jártas a tulajdonságok változásainak megfigyelésében. - Tudjon igaz, hamis állításokat mondani, állítások igazságtartalmát eldönteni. - Tudjon tárgyakat önállóan csoportosítani adott szempont alapján. - Alakuljon ki biztos számfogalom és műveletvégzés 20-as számkörben. - Legyen tájékozott 100-as számkörben. - Ismerkedjen a műveletvégzéssel 100-as számkörben (tízes átlépés nélkül). - Tájékozódjon megfelelően a számegyenesen, ismerje a számok szomszédait. - Legyen képes egyenlő tagokból álló összegek előállítására, tanári segítséggel tudjon adott számú elemből álló csoportokat létrehozni. - Tudja a 2, 5, 10-es szorzó és bennfoglaló táblákat eszköz segítségével használni. - Segítséggel értse az egyszerű szöveges feladatokat, tudja megjeleníteni azok mennyiségi változásait matematikai eszközök segítségével. - Legyenek elemi tapasztalatai geometriai fogalmak értelmezésében /egybevágóság, szimmetria, téglalap, négyzet/. - Ismerje fel a kockát, téglatestet, gömböt. - Legyenek elemi ismeretei geometriai mérésekről és azok eszközeiről /tudjon mérendő anyaghoz mérőeszközt rendelni./ - Ismerje a következő szabványmértékegységek nevét és jelét: m, dm, l, dl, Ft, kg, dkg, nap, óra, perc.

TARTALOM: Témakör Gondolkodási módszerek Kombinatorika (áthelyezték ide)

Számtan, (számelmélet) algebra Számtan, algebra

Téma

Altéma Összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás. Két szempontú válogatás. Igaz, nem igaz állítások. Állításokhoz halmazok rendezése. Állítások és Halmazok, logika tagadások ábrázolása. Nyitott mondat kiegészítése igazzá, nem igazzá. Halmazok egyesítése. Logikai kifejezések és relációs jelek használata. Lehetőségek keresése, minél több lehetőség előállítása. Számkör bővítés 50-es számkörig majd 100-ig- alapozás. Tízes számrendszer számköri sajátosságainak elmélyítése. Tő és sorszámnevek. Mennyiség és számkép egyeztetése, számok írása, olvasása, képzése. Műveletek megjelenítése cselekvéssel, rajzzal és a Alapműveletek matematika nyelvén. Számok helye a számegyenesen. Egyenlő tagokból álló összegek előállítása /a szorzás előkészítése/. Adott számú elemből álló csoportok létrehozása /bennfoglalás előkészítése/. 2-es, 5ös, 10-es szorzó és bennfoglaló tábla megismerése. Matematikai szövegértés Szöveges feladatok értelmezése cselekvéssel, rajzzal, lejegyzése matematikai nyelven.

Sorozatok Geometria, mérés

Függvények, az analízis elemei

Geometriai alapfogalmak Geometriai mérések

Sorozatok kiegészítése, folytatása, kapcsolatok felfedezése tárgyak, számok, mennyiségek között. Szabályjáték. Geometriai testek: kocka, téglatest, gömb. Geometriai alakzatok, pont és vonal kölcsönös helyzete, rajzolása. Téglalap és négyzet megkülönböztetése. Pénzhasználat. Hosszúság: m, dm. űrtartalom: l, dl.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, a tulajdonságok pontos megfogalmazása

Rajz és vizuális kultúra: formaérzékelés, színek, tájékozódás síkban Életvitel és gyakorlati ismeretek: formaérzékelés, finommotoros mozgáskoordináció Környezetismeret: a kognitív képességek Magyar nyelv és irodalom: szövegértés, szövegalkotás, állítások szabatos megfogalmazás Informatika: szimbólumok, jelek

4. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra CÉL: A mindennapi életben szükséges mennyiségi viszonyok és egyéb összefüggések felfedeztetésére és befogadására nevelés. Közvetlen tapasztalatok útján szemléletesen fejleszteni az adott matematikai problémák megértését. KÖVETELMÉNY: - Tudjon a tanuló megadott szempont szerint önállóan elemeket szétválogatni, osztályozni, adott tulajdonságú részhalmazt előállítani. - Értse és alkalmazza a kiegészítő halmazzal kapcsolatban a „nem” szót. - Tanári segítséggel tudjon metszethalmazt előállítani és leolvasni. - Nyitott mondatokat tudjon kiegészíteni igazzá, nem igazzá. - Alakuljon ki biztos számfogalom és műveletvégzés 100-as számkörben, tízes átlépéssel is. - Tudja a 2-es, 4-es, 8-as, 3-as, 6-os, 5-ös, 10-es szorzó és bennfoglaló táblákat eszköz segítségével használni, ismerje a 7-es és 9-es szorzótáblát. - Ismerje a műveleti sorrendet meghatározó zárójelek jelentését. - Tudjon szöveges feladatokról számfeladatot készíteni, számfeladatra szöveget mondani, feladatokhoz megoldási tervet készíteni tanári segítséggel. - Ismerje fel egyszerű sorozatokban a szabályszerűséget, tudja a megkezdett sorozatot folytatni. - Ismerje az egybevágóság, a szimmetria fogalmát, tudja megkülönböztetni a geometriai testeket, síkidomokat. - Ismerje a tanult szabványmértékegységeket: hosszúság /m, dm, cm/, űrtartalom /hl, l, dl/, tömeg /kg, dkg/, időmérték /év, hónap, óra/, pénzhasználat. - Tudjon adatokat gyűjteni, ábrázolni rajzzal a tömeg, a magasság területéről.

TARTALOM: Témakör Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra

Geometria, mérés

Kombinatorika, statisztika

Téma

Altéma Összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás. Változtatás hozzátevéssel, elvevéssel. Állításokhoz halmazok rendezése két vagy Halmazok, logika több szempontú válogatás. Rész, kiegészítő és metszethalmaz előállítása. Nyitott mondatok kiegészítése igazzá, nem igazzá. Logikai kifejezések, relációs jelek használata. Számkör bővítés 100-ig. Mennyiség és számkép egyeztetése. Számok írása, olvasása, képzése adott feltételekkel. Műveletek megjelenítése cselekvéssel, rajzzal, számképpel. Számok helye a számegyenesen. Tő- és sorszámnevek megkülönböztetése. Szorzás Alapműveletek előkészítése adott számú elemből álló csoportok létrehozásával 2-es, 4-es, 8-as, 5-ös, 10-es, 3-as, 6-os szorzó és bennfoglaló tábla. 10-es számrendszer felépítésének tudatos használata – a helyi érték fogalmának kialakítása. Matematikai szövegértés Egyszerű egy vagy kétműveletes szöveges feladatok megjelenítése, lejegyzése. Geometriai rajzok Geometriai alapfogalmak /síkidomok, testek, pont, szakasz, egyenes/ Gyakorlati mérés Geometriai mérések: hosszúság, tömeg, űrtartalom és ezek szokványos mértékegységei. Pénzhasználat. Lehetőségek előállítása. Valószínűségi játékok. Adatok gyűjtése, lejegyzése, ábrázolása rajzzal /pl. tömeg, magasság/

Eszközök: Tanulói: Minden osztályfokon az évfolyam számára megrendelt tankönyvcsalád, Minimat készlet, logikai készlet, színesrúd-készlet, síkidomok, mértani testek, mérőeszközök, manipulációs eszközök, óra, hőmérő, olló, papírok. Tanári: Mérőeszközök, síkidomok modellező készlete, applikációs készletek, oktató csomagok, mértani testek, menetrendek, időtábla, játékpénz. A továbblépés feltételei: Az alsó tagozaton az alapkultúrtechnikák elsajátítása, megerősítése, begyakorlása és készségszintre emelése zajlik, ezért 1-3. osztályban folyamatos fejlesztés mellett 3 év áll rendelkezésre az ismeretek elsajátítására. Évfolyamot ismételni csak igen indokolt esetben, a szülő kifejezett kérésére ill. hozzájárulásával lehetséges. A 4. osztály végén a felső tagozatba lépéshez az alábbiak szükségesek: - Tudjon megadott szempont alapján csoportosítani. - Legyen jártas állítások igazságtartamának eldöntésében. - Legyen képes a tanult számkörben tájékozódni, a tanult műveletfajtákat elvégezni eszközhasználattal. - Legyen képes egyszerű sorozatok folytatására. - Legyen képes sorozatok szabályának megfogalmazására. - Ismerje, használja a tanult szorzó és bennfoglaló táblákat. - Ismerje fel a tanult testeket, síkidomokat, tudja néhány tulajdonsággal jellemezni azokat. - Ismerje a szabvány mértékegységeket. - 100-as körben ismerje fel a páros és páratlan számokat. - Legyen képes háromjegyű számokat helyiérték-táblázatban elhelyezni.

5. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Cél: Elemi számolási készség kialakításával fogalmak és műveletek megismertetésével elősegíteni a mindennapi életben szükséges matematikai problémák megoldását. Követelmények: - Tudjon metszethalmazt leolvasni. - Alakuljon ki biztos számfogalma 1000-es számkörben. - Ismerje a 10-es számrendszerben a helyi és alaki érték fogalmát. - Tudja készség szinten a számok írását, olvasását 1000-es számkörben. - Rendelkezzen – egyszerűbb esetekben – a szóbeli összeadás, kivonás, szorzás, osztás készségével - Tudjon írásban összeadni és kivonni - Ismerje és alkalmazza a zárójel műveleti sorrendet meghatározó jelentését. - Tudja a 7-es, 9-es és a tanult szorzó és bennfoglaló táblákat eszköz segítségével használni. - Alakuljanak ki elemi ismeretek a negatív számokról és helyükről a számegyenesen. - Tudjon önállóan hőmérőt leolvasni. - Szerezzen gyakorlatot a szabványmértékek használatában, becslésében, mértékegységek átváltásában /űrtartalom, hosszúság, tömeg/ - Alakuljon ki ismeret a kerületszámítások körében és a hozzátartozó képletek alkalmazásában. - Próbálkozzon a tanuló egyszerű geometriai transzformációkkal /kicsinyítés, nagyítás, tükrözés/ - A matematikai fogalmak, kifejezések megértése, egyre pontosabb használata a matematika tanulás folyamatában, a tanulók cselekvését a középpontba állítva történik. Figyelmet kell fordítani az alkotó kedv ösztönzésére, kreativitás fejlesztésére, törekedve a minél kitartóbb és pontosabb munkavégzésre, önellenőrzésre. Eszközök: Ceruza, színes ceruza, toll, hosszú és derékszögű vonalzó, szögmérő, körző, olló. Ragasztó.

TÉMA

Gondolkodási módszerek

TÉMAKÖR

Halmazok, logika

Alapműveletek Számtan, algebra

Összehasonlítás, osztályozás, csoportosítás. Változtatás hozzátevéssel, elvevéssel. Állításokhoz halmazok rendezése. Két, vagy több szempontú válogatás. Rész kiegészítő és metszethalmaz-előállítása. Nyitott mondatok kiegészítése igazzá, nem igazzá. Fölé- és alárendelt fogalmak megkülönböztetése. Logikai kifejezések, relációs jelek alkalmazása. Számkör bővítés 1000-ig. Számok írása, olvasása, képzése. Műveletek megjelenítése számtannyelven. Írásbeli összeadás, kivonás 1000es számkörben 8-as 9-es, 7-es szorzó és bennfoglaló tábla. Zárójel használata. Római számok megismerése 1000-ig. Negatív számok értelmezése. Maradékos osztás bevezetése. Zárójel használata

Matematikai szövegértés

Két, vagy több műveletből álló szöveges feladatok. Szöveges feladatok megoldási algoritmusa. Számológép használata önellenőrzésre

Geometriai alakzatok

Geometriai alapfogalmak /síkidom, test, pont, szakasz, egyenes/. Vonalak (görbe, egyenes) fajtái Síkbeli alakzatok (háromszög, négyzet, téglalap, sokszög, kör). Térbeli alakzatok (kocka, téglatest, gömb).

Gyakorlati mérések

Geometriai mérések: hosszúság, tömeg, űrtartalom, pénz. Négyzet, téglalap kerülete.

Szerkesztések, transzformációk

Geometriai transzformációk /kicsinyítés, nagyítás, tükrözés/ Párhuzamos és merőleges egyenesek rajzolása négyzethálón

Geometriai mérés

Kombinatorika Lehetőségek keresése, minél több lehetőség előállítása. Valószínűségi játékok, kísérletek. Adatgyűjtés, adatok lejegyzése ábrázolása rajzzal. Egyszerű grafikonok leolvasása.

6. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra CÉL: A matematikai ismeretrendszer, fogalomkör fokozatos bővítése a mindennapi életben felmerülő matematikai problémák, mennyiségi viszonyok felismerése. Az alapvető matematikai műveletek szóbeli és írásbeli begyakoroltatása. KÖVETELMÉNY: A továbblépéshez szükséges minimum követelmény: - Tudja a tanuló a halmazok kiválasztott és ki nem választott elemeinek közös tulajdonságait megnevezni. - Rendelkezzen a tanuló a biztos számfogalommal 10000-es számkörben. Tudja a számokat önállóan leírni, olvasni és nagyság szerint rendezni. - Önállóan oldja meg az írásbeli összeadás és kivonás műveletét a tanult számkörben. - Ismerje és alkalmazza a tanult szorzó és bennfoglaló táblákat. - Tudjon szorozni, osztani egyjegyű számmal. - Tudjon hosszúságot, tömeget, űrtartalmat, időt mérni a szokásos mértékegységekben, ismerje a mértékegységek közötti viszonyszámokat. - Legyen jártas a négyzet, a téglalap, a háromszög kerületének kiszámításában. - Tudjon egyszerű kombinatorikai feladatot megoldani, értse a „biztos”, „lehetetlen”, „lehet, de nem biztos” kifejezéseket. -A figyelem terjedelmének, tartósságának növelése, koncentráció időtartamának növelése, az auditív és vizuális észlelés és érzékelés pontosságának fejlesztése minden tanórán fontos feladat. Eszközök Ceruza, színes ceruza, toll, hosszú és derékszögű vonalzó, szögmérő, körző, olló, ragasztó.

TÉMA

TÉMAKÖR

Gondolkodási módszerek

Halmaz-logika

Számtan-algebra

Alapműveletek

Geometriai mérés

Állításokhoz halmazok rendezése /több szempontú válogatás/. Rész- és kiegészítő halmaz. Nyitott mondatok kiegészítése. Halmazok egyesítése, metszete. Logikai kifejezések használata. Megfigyelés, lényeges jegyek kiemelése, azonosítás, megkülönböztetés Számkör bővítés 10000-ig. Számok helye a számegyenesen. Negatív számok, helyük a számegyenesen. Írásbeli összeadás, kivonás. Zárójel használata. Kerekítés. Közönséges törtek értelmezése, törtjelölések bevezetése. Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Egyjegyű számmal való szorzás, osztás. Helyiérték táblázat bővítése 1000-ig, majd 10 000-ig A helyiértékek között lévő összefüggések megfigyelése, megfogalmazása (tízszerese, tizedrésze; százszorosa, századrésze; ezerszerese, ezredrésze) Helyiérték, alaki érték, valódi érték közötti összefüggések megállapítása Teljes három- és négyjegyű számok írása, olvasása, értelmezése a valóság mennyiségeivel Mennyiségek meg- és kimérése választott és szabvány mértékegységekkel (hosszúság, tömeg, űrtartalom) Különböző mennyiségek kifizetése öt- tíz-, százés ezer forintosokkal Számok képzése egy vagy több feltétellel

Matematikai szövegértés

Összetett szöveges feladatok megoldása.

Geometriai alakzatok, szerkesztések, transzformációk

Geometriai alapfogalmak /szögfajták/. A háromszög fajtái szögei alapján. A kör nevezetes vonalai. Párhuzamos-, és merőleges egyenesek rajzolása négyzethálón, majd szerkesztésük derékszögű vonalzókkal Szakaszok és szögek másolása vonalzóval és körzővel Az adott- és a kapott téri elemek összehasonlítása (ugyanakkora) Szakaszok és szögek felezése körzővel és vonalzóval A szakaszfelező merőleges és a szögfelező fogalmának alapozása

Relációk, függvények, sorozatok

Gyakorlati mérések

Egybevágóság, szimmetria. Tengelyes tükrözés. Torzítások. Párhuzamos, merőleges egyenesek szerkesztése csúsztatással. Szerkesztő eszközök használata Szerkesztési lépések sorrendjének követése Szabványos mértékegységek. Kerületszámítások /négyzet, téglalap, háromszög/ és a hozzátartozó képletek. Szögmérés. Hosszúság-, tömeg-, űrtartalom Szabvány mértékegységek  hosszúság (km, m, dm, cm, mm)  tömeg (t, kg, dkg, g)  űrtartalom (hl, l, dl, cl, ml) Mértékváltások a különböző időmértékek között Tájékozódás a naptárban Forint (Ft) Pénznemek megismerése, használata Mennyiségek be- és felváltása Mennyiségek kifizetése többféleképpen Szabályok felismerése, megfogalmazása. Egyszerű számsorozatok képzése, változó különbséggel. Adatok táblázatba rendezése. Valószínűségi játékok, kísérletek. Ábrázolásuk grafikonon, diagramon közösen Grafikonok, diagramok értelmezése, leolvasása

Kombinatorika, valószínűség, statisztika

Megfigyelések, vizsgálatok, játékos valószínűségi kísérletek (pénzfeldobás, golyóhúzás, különböző szerencsejátékok) Egyszerű valószínűségi kísérletek eredményeinek lejegyzése A lejegyzések összesítése táblázatba A táblázat adatainak leolvasása, értelmezése Tapasztalatok gyűjtése véletlen és biztos eseményekről A” biztos” és a „lehetetlen” fogalmak használata Spontán tippelések az események várható bekövetkeztéről

7. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 3+1 óra Cél: A matematikai ismeretrendszer, fogalomkör fokozatos bővítése a mindennapi életben felmerülő matematikai problémák, mennyiségi viszonyok felismerése. Az alapvető matematikai alapműveletek szóbeli és írásbeli begyakoroltatása. Követelmények: - Legyen képes a tanuló a halmazok unióját képezni, az unió elemeit felsorolni. - Rendelkezzen a biztos számfogalommal 100000-es számkörben, tudja a számokat önállóan leírni, olvasni és nagyság szerint rendezni. - Értse a helyi érték táblázat felépítését, tudjon bele számokat írni azokat leolvasni. - Ismerje a vesszős törtek fogalmát, értse a helyi érték szerinti írásmódját. - Tudja a számokat írásban összeadni, kivonni /vesszős törteket is/, szorozni, osztani kétjegyű számmal. - Segítséggel tudjon megoldani összetett szöveges feladatokat. - Legyen jártas szakasz- és szögmásolásban, felezésben, háromszögek szerkesztésében. - Tudja a négyszögeket adott szempont szerint csoportosítani. - Tudja a négyzet és a téglalap kerületét, területét kiszámolni, ismerje a terület mértékegységeit. - Legyen képes egyszerű számsorozatok képzésére változó különbséggel, egész számokkal - Enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében kiemelt szerepe van az egyénre szabott önálló tanulási eljárások és módok használatának, alkalmazásának, a tanuló motiváltsága megteremtésének. Eszközök: Ceruza, színes ceruza, toll, hosszú és derékszögű vonalzó, szögmérő, körző, olló. ragasztó. Téma Gondolkodási módszerek

Számtan, algebra

Geometria, mérés

Témakör

Halmaz-logika

Rész- és kiegészítő halmaz. Halmazok egyesítése, metszete. Logikai kifejezések használata Elemek szétválogatása több feltétel szerint

Alapműveletek

Számkör bővítés 100000-ig. Írásbeli összeadás, kivonás. Írásbeli szorzás, osztás kétjegyű számmal. Zárójel használata. Vesszős törtek értelmezése, jelölése, összeadása, kivonása. Jártasság a tanult szorzótáblákban. Törtszám fogalmának ismerete. Tájékozódási képesség fejlesztése Számok bontása összeg és szorzat alakban

Matematikai szövegértés

Összetett szöveges feladatok megoldása. Számok értékének és a helyük változásának megfigyelése és megfogalmazása Számlálás, számolás Analízis, szintézis

Összefüggések megértése, megfogalmazása Mennyiségi következtetések Tájékozódás a helyi érték táblázatban

Geometriai alakzatok

Geometriai mérés

Relációk, függvények, sorozatok

Valószínűség, kombinatorika, statisztika

Szögfajták, háromszögek. Nevezetes négyszögek csoportosítása. Testek és síkidomok egy és több szempontú csoportosítása a tanult tulajdonságaik alapján. Szabvány mértékegységek és a közöttük lévő váltószámok ismerete. A téglalap és a négyzet kerületének mérése, számítása; területének mérése lefedéssel. Szabványmértékek. Területszámítás /négyzet, téglalap, derékszögű háromszög/. Területmértékek. Különböző sugarú körök rajzolása A kör alkotórészeinek rajzolása, elnevezése, jelölése: középpont, sugár, átmérő, húr, körvonal, körív, körlap, körcikk, körszelet A sugár és az átmérő közötti összefüggés megállapítása mérések alapján Négyszögek vizsgálata az oldalaik helyzete, hosszúsága, szögeik nagysága és a szimmetria tengelyek száma szerint: Szabályok felismerések, megfogalmazása. Egyszerű számsorozatok képzése változó különbséggel. Számsorozatok képzése egész és vesszős tört számokkal. Összetartozó adatpárok felismerése Táblázatok hiányzó adatainak kiegészítése szabály megállapítása után Valószínűségi játékok, kísérletek. Egyszerű valószínűségi kísérletek eredményeinek lejegyzése

8. osztály Évi óraszám: 144 óra Heti óraszám: 4 óra Cél: A matematikai ismeretrendszer, fogalomkör fokozatos bővítése, a mindennapi életben felmerülő matematikai problémák, mennyiségi viszonyok felismerése. Az alapvető matematikai műveletek szóbeli és írásbeli begyakoroltatása. Követelmények: -

Legyen képes közös elemeket nem tartalmazó, valamint közös elemeket is tartalmazó halmazok egyesítésére. Legyen biztos számfogalma milliós számkörben, tudja írni, olvasni a számokat, alkalmazni a helyiértékes írásmódot. Tudja írni, olvasni, értelmezni a közönséges és vesszős törteket, a negatív számokat. Legyen jártas az írásbeli alapműveletek megoldásaiban, milliós számkörben. Legyen ismerete a vesszős törtek egész számmal való szorzásában, osztásában. Tudja a szöveges feladat adatait önállóan rendezni, feladattervet készíteni. Ismerje a szabványmértékegységeket, tudja váltani azokat. Tudjon egybevágó és hasonló síkidomokat előállítani. Tudjon háromszöget, kört szerkeszteni. Ismerje a kör kerületének és területének kiszámítási módját. Legyen képes adatokat táblázatban rendezni, azokat derékszögű koordinátarendszerben ábrázolni. Tudja használni a „kisebb”, „nagyobb”, „nem kisebb”, „nem nagyobb”, „egyenlő”, „kevesebb, mint”, „több, mint”, kifejezéseket. Tudjon grafikont készíteni táblázatokból leolvasott adatokból. A matematika tantárgy sajátos fejlesztési célja a figyelem terjedelmének, tartósságának fokozatos növelése és szinten tartása, a koncentrációképesség fejlesztése, az auditív és vizuális észlelés és érzékelés pontosságának fejlesztése.

Eszközök: Ceruza, színes ceruza, toll, hosszú és derékszögű vonalzó, szögmérő, körző, olló. ragasztó.

Téma

Gondolkodási módszerek

Témakör

Halmaz-logika

Állításokhoz halmazok rendezése. Rész és kiegészítő halmaz. Nyitott mondatok. Folyamatábrák. Halmazok kapcsolata: nincs közös elemük, egyik a másiknak része, van közös elemük, de egyik sem része a másiknak

Alapműveletek

Számkör bővítés 1000000-ig- Írásbeli összeadás, kivonás, szorzás háromjegyű, osztás kétjegyű számmal. Kerekítés. Azonos nevezőjű törtek összeadása, kivonása. Közös többszörös, közös osztó, oszthatósági szabályok. Közönséges tört egész számmal való osztása, szorzása. Vesszős tört szorzása, osztása egész számmal. – Műveletek közötti összefüggések megjelenítése matematikai- és IKT eszközökkel

Matematikai szövegértés

Fordított szövegezésű, több műveletből álló, felesleges adatokat is tartalmazó szöveges feladatok.

Számtan, algebra

Geometriai alakzatok

Szerkesztések, transzformációk

Szögek, szögfajták. Nevezetes négyszögek és csoportosításaik. Kör nevezetes vonalai /húr, körív, érintő, középponti szög/. Évfolyamozásuk szögek nagysága szerint: hegyes-, derék- és tompaszögű háromszögek Kicsinyítés, nagyítás. Szakaszok, szögek, nevezetes szögek szerkesztése. Szögek szerkesztése: 360o, 180o, 90o, 45o, 60o és 30o-os szögek Négyzet és téglalap szerkesztése adott méretek alapján Szabványmértékek használata. Kör kerülete, területe.

Geometria, mérés

Gyakorlati mérések

Időtartam érzékeltetése a mindennapi életből vett példákkal Időtartam számítása Mértékváltások a különböző időmértékek között Tájékozódás a naptárban Pénzhasználat, kifizetés, be- és felváltás Háztartási költségvetés tervezése

Relációk, függvények, sorozatok

Kombinatorika, valószínűség számítás

Szabályok felismerése, megfogalmazása. Egyszerű számsorozatok egész és tört számokkal. Tájékozódás derékszögű koordináta rendszerben. Tapasztalati függvények készítése leszámlált, mért adatok alapján Függvények ábrázolása grafikonnal, leolvasása Egyszerű grafikonok leolvasása, készítése. Az események gyakoriságának megfigyelése Tapasztalatok gyűjtése véletlen és biztos eseményekről Az események előfordulási gyakoriságának megállapítása A „biztos” és a „lehetetlen” fogalmak használata Egyre tudatosabb tippelések az események várható bekövetkeztéről

Informatika 3-8. osztály

Informatika 3-8. osztály Ismerkedés az informatikával Évfolyam 3. 1 Heti óraszám Évi óraszám

36

4. 1

36

5.

6.

7.

8.

1

2

2

2

36

72

72

72

Célok: Az információszerzés, - feldolgozás, - átadás szerepének felfedeztetése a mindennapi életben. Feladatok:  Jelenségek, cselekvések gyűjtése algoritmusokra közvetlen tapasztalatok alapján.  A tájékozódás képességének fejlesztése a közvetlen környezetben előforduló jelek üzenettartalmai alapján.  Érdeklődés felkeltése a számítógéppel végzett tevékenység iránt.  A számítógép-kezelés alapjainak megismerése. 3. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az információs kultúra alapjainak elemi szintű megismerése tevékenység-centrikus, gyakorlatorientált módon. Sérült megismerési képességek korrigálása. Követelmény: - Sajátítsa el a számítógép kezelés alapjait játékos, multimédiás oktató programokon keresztül. - Mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben. - Ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Téma 1. Informatikai használata Számítógépes ismeretek

Altéma eszközök A számítógép használati rendje. A billentyűzet és az egér.

Operációs rendszer

Program indítása. Belépés és kilépés módja.

Rajzolás számítógéppel

Rajzoló program futtatása.

4. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az információs kultúra alapjainak elemi szintű megismerése tevékenység-centrikus, gyakorlatorientált módon. A számítógép kezelés alapjainak megismerése. A modern informatikai eszközök és információhordozók használatának elsajátítása, alkalmazása elemi szinten. Követelmény: - Legyen képes a szimbolikus jelek útján történő képi-, valamint tevékenységben megnyilvánuló kommunikáció befogadására. - Törekedjen az önálló ismeretszerzésre. - A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat betartva dolgozzon. - Könyvtári viselkedés alapvető szabályainak ismerete, gyakorlása, betartása. Téma

Altéma

Informatikai eszközök használata Számítógépes ismeretek Alkalmazói ismeretek Operációs rendszer

Számítógép használati rendje.

Infokommunikáció, információs társadalom Dokumentumok elérése

Weboldal tartalmának megtekintése, gördítés funkció használata. Ugrópontok használata. Ismert című webhely elérése.

Felhasználói felület jeleinek értelmezése. Menüpontok használata, parancskiválasztás. Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és Egyszerű rajzok, ábrák készítése. módszerekkel Rajzolás számítógéppel

Továbbhaladáshoz szükséges minimumszint: - Ismerje fel a számítógép perifériás egységeit. - Ismerje a számítógép alapvető funkcióit. - Zsebszámológép elemi szintű használata.

5 -6. osztály 5. o. évi óraszám: 36 óra 6. o. évi óraszám: 72 óra

Heti óraszám: 1 óra Heti óraszám: 2 óra

Cél: A tanulók sérült megismerési képességeinek kompenzálása, a szín, forma-és nagyság emlékezet fejlesztése, az észlelés hibáinak korrekciója. A finommotorika tudatos fejlesztését szolgálja a kétkezes gépelés megalapozása. A tantárgy alkalmas a szerialitás fejlesztésére, az emlékezet sérülésének kompenzálására, ezért feladata a megfigyelő, analizáló, szintetizáló, rendszerező képesség megerősítése. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a tantárgy adta lehetőségeket fel kell használni a tanulók intellektuális kompetenciáinak, algoritmizáló és tervező készségének fejlesztésére, valamint a problémamegoldó gondolkodás begyakorlására. A kommunikáció során törekedni kell a helyes nyelvhasználatra, az olvasási képesség tudatos erősítésére. Az alapfokú számítástechnikai és informatikai alapismeretek elsajátításával, alkalmazásával tegye képessé az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulót a fejlett informatikai és számítástechnikai eszközök, mentális képességeihez igazodó, elemi szintű felhasználásra, alkalmazásra. A számítógép alkalmazási funkcióinak megismertetése, segítséggel történő használata. Követelmények: -

A számítógép perifériáinak ismerete, a billentyűzet és egér tanult funkcióinak használata.

-

Alapszintű „kommunikálás” a számítógéppel.

-

Szabálykövető magatartás.

-

Egyszerű, rajzos, szöveges dokumentum lehetőleg önálló, ha szükséges, egyéni segítségadással megvalósuló elkészítése.

-

Információforrás irányított keresése a NET-en, a közhasznú információforrások megtalállása és felhasználása a mindennapi életben.

-

A hétköznapi algoritmusok értelmezése, alkalmazásuk.

-

Felvetett egyszerű problémákra a megoldás módszerének kiválasztása tanári segítséggel.

-

Algoritmikus képesség egyéni haladáshoz képest elvárt megerősödése, a grafikai kifejező képesség önállósulása.

-

Több, gyermekeknek szóló weboldal és program ismerete, a gyermekek számára készült honlap ok használata önállóan vagy tanári segítséggel.

-

Tájékozódás az ABC betűrendben a könyvespolcon, a könyvtárban segítséggel, szerző vagy cím alapján könyv kiválasztása a katalógusból – segítséggel.

-

Tartalomjegyzék használata – segítséggel.

-

Az olvasottakról beszámoló – kérdések alapján. Tanári segítséggel tudjon tantárgyi programot futtatni.

Eszközök: Számítógép, jogtiszta szoftverek, programok Internet hozzáférés. Nyomtató, fénymásoló papír, festékpatron. Billentyűzet, monitor, egér, interaktív tábla. 5 – 6. évfolyam Témakör

Tartalom

Balesetvédelmi oktatás Számítógépes alapismeretek

Ismerkedés a számítógéppel. A számítógép előnyei. A számítógép részei: Monitor. Billentyűzet. Alapgép. Egér. A számítógép története: Korai számolóeszközök. A számítógépek fejlődése. A számítógép alkalmazásának területei. Az informatika történetének hazai vonatkozásai. A jelek értelmezése. A jelek és az algoritmus. Algoritmusok leírása szöveggel, rajzzal. Piktogramok. A számítógép perifériás egységeinek, funkcióinak megismerése. Központi egység. Monitor. Billentyűzet. Egér. Nyomtató. A billentyűzet részletes megismerése. Karakteres és jelentésmódosító billentyűzet. Numerikus billentyűzet. Funkcióbillentyűk.

Dokumentumismeret

A dokumentumfajták megismerése. Csoportosítása. Formai, szerkezeti jellemzői.

Algoritmusok

A hétköznapi tevékenységből kiindulva az egyszerű algoritmusok felfedeztetése.

Témakör INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

PROGRAMOK ABLAKGOMBJAI

ALKALMAZÓI ISMERETEK

PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL ÉS MÓDSZEREKKEL

INFOKOMMUNIKÁCIÓ, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

Tartalom A számítógép részei: be és kimeneti perifériák használata Vezérlő billentyűk megismerése: Backspace és a Delete Jelentésmódosító billentyűk megismerése: Shift és a Caps Lock Alfanumerikus billentyűk megismerése: írásjelek és szóközbillentyű Egér használata: kijelölés Felhasználói felület kezelése Adott informatikai eszközök kezelésének gyakorlása A programok ablakgombjainak használata Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal A programok ablakgombjainak használata Egyszerű oktatóprogramok interaktív használata A számítógépes manuális-vizuális kommunikáció gyakorlása a programokkal Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Egyszerű rajzos és szöveges dokumentum Dokumentum elnevezése Mentés, behívás Billentyűzet további funkciói Adatkezelés, adatfeldolgozás, információ megjelenítés Adatok rendezése Közhasznú információk Internet előnyei és veszélye A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Teknőcgrafika alkalmazási területe Irányok a képernyőn - teknőc grafika Alakzatok teknőccel Algoritmizálás (és adatmodellezés) Mindennapi élet összetettebb feladatainak algoritmusai Információkeresés, információs közlési rendszerek Életkornak megfelelő számítógépes információhordozók Az Információs technológián alapuló kommunikációs formák Információ fogadás és küldés Veszélyek .Médiainformatika Információ kezelés jogi és etikai

KÖNYVTÁRI INFORMATIKA

vonatkozása Adatbiztonság, adatmegőrzés, Netikett Az e-szolgáltatások szerepe és használata Gyerekeknek szóló elektronikus szolgáltatások Információhordozók leggyakoribb típusai a mindennapi életben Könyvtári szolgáltatások Folyóiratok, újságok, könyvek csoportosításának szempontjai Katalógus Irányított forrás- és információkeresés

7 – 8. évfolyam 7. o. évi óraszám: 72 óra 8. o. évi óraszám: 72 óra

Heti óraszám: 2 óra Heti óraszám: 2 óra

Cél: A finommotorika és szem-kéz koordináció tudatos fejlesztésének folytatása, a tanulók intellektuális kompetenciáinak, algoritmizáló és tervező készségének, valamint problémamegoldó gondolkodásának további erősítése. A megfigyelő, analizáló, szintetizáló, rendszerező képesség fejlesztésével a figyelem, megkülönböztetés, azonosítás képességének fejlesztése a tanulók egyéni képességeinek, haladási szintjének a figyelembe vételével. A válogatáshoz kapcsolódó feladatokban, az ítéletalkotás, döntés meghozatalában, az önálló indoklás kialakításában a pedagógusnak mind az önálló munkára, mind a segítséggel megvalósuló tevékenységre lehetőséget kell teremtenie. Követelmények: -

Kezelje önállóan vagy segítséggel a számítógép főbb perifériás egységeit, ismerje ezek funkcióit.

-

Ismerje a számítógép és a mobilkommunikációs eszközök fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban.

-

Használja célirányos an a NET-et.

-

Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait.

-

Szerezzen tapasztalatokat használatában.

-

Használja etikusan az információforrásokat.

-

A számítógép kezelés alapjainak elsajátítása

-

Többféle formázást elkészítése.

-

Adatok táblázatos, diagramos, grafikonos megjelenítésének értelmezése.

-

Információ feldolgozási képességének gyakorlati hasznosságának belátása.

-

Testi és lelki egészség megóvása érdekében a függőség megelőzése, a Net veszélyeinek elhárítása.

-

Törekvés a gyermeki adottságok kibontakoztatására.

-

A számítógép egyre biztosabb önálló kezelése.

-

Iskolai algoritmusok értelmezése, minél önállóbb alkalmazása.

-

Algoritmizáló képesség megerősödése, önállósulása.

-

Grafikai kifejező képesség önállósulása.

-

Szabálykövető magatartás, megerősödött feladattudat kialakulása.

-

Önbizalom, önértékelés fejlesztése.

-

Céltudatos információszerzés.

-

Iskolai feladathoz dokumentum kiválasztása segítséggel, majd egyre önállóban.

-

Tárgy- és névmutató használata.

-

Beszámoló a szerzett információról – kérdések segítségével

az

informatikai

tartalmazó

szöveges,

eszközök

rajzos,

és

információhordozók

táblázatos

dokumentumok

-

Hagyományos és elektronikus könyvtárszolgáltatások igénybevétele tanauláshoz, szórakozáshoz.

-

A korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, számítógépes, hálózatokból, multimédiás oktatóprogramokból való információszerzés lehetőségének, módjának ismerete.

Eszközök: Számítógép, jogtiszta szoftverek, programok Internet hozzáférés. Nyomtató, fénymásoló papír, festékpatron. Billentyűzet, monitor, egér, interaktív tábla. 7 -8. évfolyam Témakör INFORMATIKAI ESZKÖZÖK HASZNÁLATA

Tartalom Operációs rendszer és vagy egy segédprogram alapszolgáltatása Be - és kiviteli perifériák Állományok tárolása: háttértárak Képernyő részei Ablak-gombok Elektronikus számítógépek fejlődése Az informatika történetének magyar tudósa Mobilkommunikációs eszközök Virtuális tanulási környezet “Netikett”

ALKALMAZÓI ISMERETEK

Írott és audiovizuális dokumentumok elektronikus létrehozása Rajzolóprogram még ismeretlen eszközei Rajzos, szöveges, táblázatos dokumentumok létrehozása, formázása Nyomtatás Szövegszerkesztés, a vágólap használata Adatkezelés, adatfeldolgozás, információ megjelenítés Adat szemléltetését, értelmezését, vizsgálatát segítő eszközök Táblázatok, diagramok, grafikonok, következtetések

PROBLÉMAMEGOLDÁS INFORMATIKAI ESZKÖZÖKKEL ÉS MÓDSZEREKKEL

A probléma megoldásához szükséges módszerek és eszközök kiválasztása Alakzatok teknőccel Algoritmizálás (és adatmodellezés) Iskolai élet algoritmusai Információkeresés, információközlési rendszerek Információhordozók körének bővítése

INFOKOMMUNIKÁCIÓ, INFORMÁCIÓS TÁRSADALOM

KÖNYVTÁRI INFORMATIKA

Az Információs technológián alapuló kommunikációs formák Információ fogadás és küldés, e-mail Veszélyek Médiainformatika Céltudatos információszerzés Információ kezelés jogi és etikai vonatkozása Biztonsági kérdések Az e-szolgáltatások szerepe és használata E-szolgáltatások a mindennapi életben Lakóhelyi könyvtár Bibliográfia Kézikönyvek, lexikonok Elektronikus könyvtár

Környezetismeret 1-4. osztály

Környezetismeret 1-4. osztály Ember és társadalom Ember és természet Környezetismeret ÓRASZÁMOK ALAKULÁSA Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. 2 72

2. 2 72

3. 2 72

4. 2 72

A környezetismeret tantárgyon belül kiemelt szerepet kapnak az alábbi közös követelmények: Ismerje a tanuló nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Legyen jól tájékozott a haza megismerésében a mindennapi életben. Sajátítsa el azokat az ismereteket és gyakorolja azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Ismerje a városi és a falusi élet hagyományait, jellegzetességeit. Legyen képes a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és értékelésére. Váljon meghatározóvá életmódjában a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzésére törekvés. Törekedjen a társadalmi érintkezést szolgáló információk felfogására, elemzésére, értékelésére, felhasználására. Alakuljon ki a szimbolikus jelek útján történő kommunikáció képessége. Fejlődjön az önálló ismeretszerzés, véleményformálás, az érvelés képessége. Szerezzen elemi továbbépíthető ismereteket a betegségek, a balesetek, a sérülések elkerülésére, az egészség megőrzésére. Ismerje a környezet – elsősorban a háztartás, iskola, közlekedés – leggyakoribb egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit és ezek elkerülési módját. Alakuljon ki az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásrendszere. Vegyen részt a tanulás kedvező körülményeinek kialakításában, tegyen szert fokozatos önállóságra a tanulás időbeli és sorrendbeli tervezésekor. Ismerje meg a legfontosabb pályák, foglalkozási ágak tartalmát, követelményeit. Értse a pályamódosítás fogalmát. Az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő korszerű tudások elsajátítása, a fogalmak folyamatos érlelése, pontosítása. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése aktív tevékenységek során Általános cél: Elemi természettudományos és társadalmi ismeretek nyújtásával a tanulók életkorának és fejlettségének megfelelő megismerési módszerek megtanítása és gyakoroltatása.

Általános fejlesztési követelmény: -

Legyen képes a természet jelenségeit /tárgyakat, élőlényeket/ és folyamatait észrevenni, azokat elemi szinten megfigyelni. Észrevételeit, megfigyeléseit tudja megfogalmazni, kifejezni szóban, rajzban, írásban. A tanult ismereteket alkalmazza a mindennapi tevékenységben. Tanári irányítással tudjon egyszerű vizsgálatokat végezni. Vegye észre a természet szépségét, óvja környezetét. Lássa be, hogy környezetének állapota saját egészségre is hatással van, s igényelje az egészséges életkörülményeket. Felelősen teljesítse családi és iskolai megbízatásait. Alakuljanak ki a tanulóban az egészséget, harmonikus életvitelt megalapozó szokások, tevékenységek. Életkorának megfelelően környezettudatos magatartással rendelkezzen Legyen képes, a tanulási folyamatban az érzékelésre, az észlelésre, a személyes élményekre, felfedezésekre építve jut el a tanuló a bonyolultabb gondolkodási műveletig, az elemi problémamegoldásig

1. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Tapasztalatszerzéssel, élményszerű feldolgozással az élő és élettelen természet kölcsönhatásainak felfedeztetése, megismertetése, a mindennapi élettel kapcsolatos ismeretek bővítése (társadalmi viszonyok elemi szintű megismertetése). - A korszerű elemi természettudományos műveltség alapozása. A kooperatív technikák alkalmazása az együttmunkálkodás, a társas együttlét szabályainak elsajátítására. A megismerés módszereinek bővítése. Pozitív attitűd kialakítása az élővilág, növények, állatok iránt. Követelmény: -

Ismerje fel a közösen megfigyelt, megnevezett élőlényeket, sorolja fel tulajdonságaikat, segítséggel csoportosítsa őket megadott szempontok alapján. Nevezze meg megfigyelés alapján a növény fő részeit. Ismerje fel a legismertebb házi és vadon élő állatokat. Mutassa és nevezze meg az ember fő testrészeit. Tudja végrehajtani önállóan az alapvető tisztálkodási teendőket. Legyen képes a tanult veszélyhelyzetek felismerésére és elkerülésére. Megfigyelés alapján tudjon megállapításokat tenni az időjárásról. Ismerje az évszakokat, tudjon az időjárásnak megfelelően öltözködni. Ismerje fel a tárgyak és az eszközök anyagát, tudja csoportosítani azokat. Legyen képes tájékozódni az alapvető térbeli relációk segítségével. Ismerje a gyalogos közlekedés alapvető szabályait. Ismerje fel a gyalogos közlekedést segítő táblákat. Szólítsa nevükön tanárait, osztálytársait. Ismerje az alapvető viselkedési szabályokat, közösségi, magatartási normákat. Óvja, védje, gondozza környezetét, ismerje a energiatakarékosság alapvető elveit.

TARTALOM: Téma Megismerési módszerek alapozása Szerveződési szintek Felépítés és működés Testünk és életműködésünk Felépítés és működés Az élettelen természet alapismeretei Az élő természet alapismeretei Tér, idő, nagyságrendek a természetben A közvetlen környezetének életközösségei Változatos élővilág Tájékozódási alapismeretek Tér, idő, nagyságrendek a természetben Társadalmi alapismeretek

Altéma Közvetlen természeti környezet felismerése, megfigyelése. Tapasztalatok szóbeli megfogalmazása. A természet megfigyelése az évszakokban, a megfigyeltek csoportosítása adott szempontok szerint. A tulajdonságok egyes érzékszervekhez köthető megfigyelése. A természet értékeinek felfedezése, tudatos védelme. Az ember fő testrészeinek megmutatása, megnevezése. Alapvető tisztálkodási teendők és végrehajtásuk gyakorlása. Az időjárás megfigyelése, változását jellemző szempontok megismerése. A négy évszak neve, jellemző időjárási tulajdonságai. Tárgyak érzékelhető tulajdonságai, rendezés, csoportosítás. A növények évszakonkénti megfigyelése. A növény részeinek megnevezése. Termések felismerése, jellemzőik. Közvetlen környezetünkben előforduló háziállatok (kutya, macska), jellemzőik.

Alapvető térbeli relációk. Az iskola és helyiségei. Közlekedési alapismeretek: gyalogos közlekedés. Személyi adatok: név, életkor, lakcím. A család és tagjai. Tanárokkal, osztálytársakkal kapcsolat, kommunikáció alakítása. Viselkedési, magatartási szabályok a közösségben és a közlekedésben. Nemzeti jelképeink megismerése. Családi ünnepek Környezettudatos életmód kialakítása

2. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Az élőlények további megfigyelésével jellegzetességek, tulajdonságok megismerése. A társadalmi és környezeti viszonyokról tanultak bővítése az alapvető élethelyzetekben. Követelmény: Ismerje fel a megfigyelt gyümölcsfajtákat és terméseiket. Nevezze meg a fa részeit. Ismerje fel a megfigyelt konyhakerti növényeket és nevezze meg főbb részeiket. Ismerje fel és nevezze meg a megfigyelt háziállatokat, csoportosítsa őket legjellemzőbb tulajdonságaik alapján. - Ismerje fel és nevezze meg a tanult vadon élő állatokat. - Nevezze meg a megfigyelt költöző madarakat. - Lehetőség szerint aktívan vegyen részt a madarak téli gondozásában. - Nevezze meg a különböző érzékszerveit és a hozzá tartozó érzeteit. - Ismerje a tisztálkodás formáit és jelentőségét. - Tudja megnevezni lakóhelyét. - Segítséggel tudjon közlekedni. - Tudja a hét napjainak a nevét. - Tudjon különbséget tenni helyes és helytelen viselkedési forma között. - Irányítás segítségével tudjon megfigyeléseket végezni, adott szempontok szerinti csoportosítani és egymáshoz rendezni. Az időbeli események helyes sorrendbe állítása. - Tudja tapasztalatait kifejezni egyszerű, rövid mondatokkal - Legyen tisztában életkorának és képességeinek megfelelően az energiatakarékosság, a szelektív hulladékgyűjtés fogalmával és azok gyakorlati alkalmazásával, hasznosságával. -

TARTALOM Téma Megismerési módszerek alapozása Az élő természet alapismeretei

Altéma A természet jelenségeinek, folyamatainak, elemeinek megfigyelése, tulajdonságok, történések megnevezése. Tájékozódás lakóhelyünkön. A környezet óvása, védelme. Évszakok és élőlények kapcsolata, költöző madarak. Konyhakerti növények és részeik. Háziállatok, hasznosításuk. Természetvédelem. Az erdő növény- és állatvilága.

Testünk és életműködésünk

Egészséges életmód. Táplálkozás. Napirend. Sérült emberek, illetve megsegítésének lehetőségei Életszakaszok

Az élettelen természet alapismeretei

A Föld és elemei: víz, talaj, levegő, tűz. Az időjárás hatása az élővilágra. Csapadékfajták Halmazállapot változások

Társadalmi alapismeretek

Lakóhelyünk nevezetességei, jellegzetességei. Nemzeti jelképeink. A falu és a város összehasonlítása. A család és rokoni a kapcsolatok. Személyi adatok. Ünnepek és jelentőségük (családi, nemzeti, egyházi és vigassági ünnepek). Közlekedési eszközök és csoportosításuk. Közintézmények. Környezetvédelem, energiatakarékosság

3. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Az élőlények több szempontú, részletes, tudatos megfigyelése. Az emberi tevékenység meghatározó szerepe a növény- és állatvilágban és önmaga alaposabb megismerésében. A társadalmi viszonyok megismerése táguló környezetében. A megismerés módszereinek bővítése. A szociális, együttműködő képesség fejlesztése. Tapasztalatok szerzése a közvetlen környezetben és az élettelen természetben előforduló anyagokról, kölcsönhatásokról ismeretek bővítése. A tapasztalatok feldolgozása szóban, írásban, rajzban. Követelmény: -

-

Nevezze meg a konyhakerti növényeket és azok részeit. Szerezzen elemi tapasztalatokat az erdő jellegzetes növényeiről (fák, bokrok). Ismerje fel a ház körüli haszonállatokat. Sajátítson el elemi ismereteket a vad- és erdővédelem szabályairól. Alkalmazkodjon az egészséges életmód szerinti napirendhez. Figyelje meg az időjárás hatását az élőlényekre. Legyen ismerete lakóhelye legfontosabb középületeiről, nevezetességeiről. Ismerje fel nemzeti jelképeinket és a hozzájuk kapcsolódó viselkedési formákat. Végezzen csoportosításokat a falu és város témakörben adott szempont szerint. Ismerje közeli hozzátartozóit. Csoportosítsa adott szempontok szerint a közlekedési eszközöket. Legyen segítőkész, empatikus társaival, környezetével szemben. Tapasztalatok, megfigyelések, ismeretek szerzése a környezetben előforduló legismertebb tárgyak, anyagok tulajdonságairól, az élőlényekről, természeti formákról, jelenségekről. Legyen képes a másság elfogadására, a sérült embertársak segítésére.

TARTALOM Téma

Altéma

Az élő természet alapismeretei

Szántóföldi növények megismerése, részei, termesztésük, feldolgozásuk (gabonafélék, kapás növények). Háztáji és nagyüzemi állattenyésztés. Háziállatok haszna és felhasználási területek. Növények, állatok életjelenségei.

Testünk és életműködésünk

Életjelenségek: mozgás, légzés, szaporodás, növekedés, fejlődés, táplálkozás. Az emberi fejlődés szakaszai. Védekezés a fertőző betegségek ellen. Baleset-megelőzés. Egészséges életmód, testmozgás fontossága

Az élettelen természet alapismeretei

Az élő és élettelen természet kölcsönhatása, az időjárás elemei, a víz körforgása. Halmazállapotok és változásaik megfigyelése közvetlen környezetünkben, változások lejegyzése A víz szerepe, előfordulása a természetben Eső, hó, jégeső, folyóvíz, tó Az ivóvíz Vízben oldódó és nem oldódó anyagok

Társadalmi alapismeretek

Baráti és közösségi kapcsolatok. A szabadidős tevékenységek formái. Lakóhely-ismeret: egészségügyi intézmények. A város és a falu differenciálása (ipar, mezőgazdaság, kereskedelem, közlekedés). Tiltást, veszélyt jelentő jelek ismerete

Környezetvédelem

A közvetlen és tágabb környezet állapotának megóvása energiafajták megújuló és meg nem újuló energiaforrásaok

4. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Természetföldrajzi alapismeretek bővítése hazánk nagy tájegységeinek megismerésével. A tanulók érdeklődésének felkeltése a természettudomány iránt. Követelmények: - Csoportosítsa a tanult növényeket és állatokat életfeltételeik, életműködésük, felhasználási módjuk szerint. - Ismerje az élvezeti szerek káros hatását és óvakodjon azok kipróbálásától. - Tanári segítséggel végezzen viszonyításokat a fő világtájak megnevezésével. - Alakítson ki felszíni formákat a terepasztalon. - Ismerje a térképen használt színeket és próbáljon azok segítségével információkat leolvasni a domborzati térképen. - Mutassa meg önállóan a domborzati térképen a fő felszíni formákat. - Ismerje a természetben előforduló vizek hasznát, óvja a természetes vizeket. - Tudjon megnevezni lakóhelyének intézményei közül egyet-egyet az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem területéről. - Legyenek ismeretei környezettudatos életmódról, szelektív hulladékgyűjtésről

TARTALOM: Téma Környezetünk élővilága

Altéma Konyhakert, gyümölcsös, szántóföld, növényi részek, fejlődésük, gondozásuk, felhasználásuk. Legismertebb virágaink, dísznövényeink, gyógynövényeink. A házi és a vadon élő állatok csoportosítása. A növények, zöldségek, gyümölcsök részei, a virág részei, a mag, a termés részei Az állatok testfelépítése, testrészei

Testünk és életműködésünk

Egészséges életmód: napirend, táplálkozás, környezet, szabadidő. Egészségre ártalmas anyagok.

Tájékozódási alapismeretek

Fő világtájak, iránytű. Természetföldrajzi alapfogalmak: felszíni formák jellemzői. Felszíni formák kialakítása terepasztalon. A domborzati térkép megismerése. A vizek jellemzői, a víz környezetvédelme. Kölcsönhatások témakörében a Mágnes tulajdonságainak megismerése Térképek fajtái, tájékozódás térképen

Társadalmi alapismeretek

Ipari, mezőgazdasági, kereskedelmi intézmények és néhány jellegzetes foglalkozás. Lakóhelyünk intézményei. Anyagok és testek mérhető tulajdonságai, ezek tulajdonságainak felismerése, megismerése, mérése Mérési rendszerek (tömeg, hosszúság, hőmérséklet, űrtartalom) Hőmérő – Celsius skála (szobahőmérséklet, testhőmérséklet, láz) Alakváltozások (aprítás, darabolás, aprózódás) Halmazállapot változások (olvadás, fagyás, párolgás, csapadékformák, fagyasztás, szárítás, locsolás a háztartásban)

Eszközök: -

tankönyv, az aktuális osztályfoknak megfelelően (1-4. osztály), gyermeklexikon, naptár, óra, hőmérő, applikációs képek, audio- vizuális eszközök, terepasztal, nagyító, tükör, Magyarország- térkép, iránytű, mérőszalag.

A továbblépés feltételei 5. osztályba: - A tanuló aktívan vegyen részt a tapasztalatok önálló vagy kiscsoportban történő gyűjtésében. - Legyen képes tapasztalatait mondatba foglalni, rajzban vagy írásos formában rögzíteni tanári irányítás mellett. - Ismerje környezetének legjellemzőbb felszíni formáit és vizeit. - Használja a földrajzi neveket, ismerje a fő világtájak nevét. - Legyen képes felsorolni segítséggel az életjelenségeket és az élethez szükséges környezeti feltételeket. - Sorolja fel kép vagy szemléltetőeszköz alapján a virág és a gyümölcs részeit. - Ismerje fel a tanult növényeket és állatokat kép vagy egyéb szemléltetőeszköz segítségével, legyen képes tanult tulajdonságaik felidézésére illetve ezek alapján történő csoportosításukra. - Tudja szűkebb lakóhelyén útbaigazítani az idegent

Történelem és társadalmi ismeretek 5-8. osztály

Történelem és társadalmi ismeretek 5-8. osztály Óraszámok alakulása Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. -

2. -

3. -

4. -

5. 2 72

6. 2 72

7. 2 72

8. 2 72

5 -6. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Az alsó tagozat tudásanyagára építve kell megismertetni a tanulókkal az emberi közösség történetét, egyúttal a jelennel való kapcsolatát. A tanulásban akadályozott tanulók képességeit figyelembe véve kell bemutatni a történelem eseményeit, különös tekintettel az összefüggésekre. A műveltségterületen középpontba kell állítani a (1) múlt reális megismerését, (2) a térben és időben való pontos tájékozódást, (3) a nemzeti- és európai identitástudat kialakítását, (4) az ok-okozati összefüggések láttatását. A célcsoport tanulóinak illetékessé kell válniuk az alapvető tanulságok levonására, az ítéletalkotásra, a törvényszerűségek felismerésére, a véleménynyilvánításra a tanulásban akadályozott gyermekek gyógypedagógiai-pszichológiai jellemzőinek figyelembevételével. Ebben a szakaszban ismerkednek meg a tanulók a történelmi időszámítással, a történelmi korokkal és színterekkel. A különböző képek, szemléltetések, digitális tananyagok segítik a történelmi korokban való tájékozódást. A történelmi képzetek helyes kialakítását dramatikus technikák alkalmazása segíti. Az ismeretanyag lehetőséget ad a kort jellemző mítoszok és mondák, művészeti és zenei értékek megismerésére. A több irányból történő demonstrálás segíti elő a tanulásban akadályozott tanulók számára, hogy felismerjék, a különböző történelmi korok társadalmaiban hogyan éltek az emberek. A célcsoporthoz tartozó tanulók időbeli tájékozódásának fejlesztésekor hangsúlyt kell fektetni a múlt, a jelenő és a jövő közötti viszonyításra – elsősorban a mindennapi élet eseményeire utalva. A folyamatos fejlesztés eredményeképpen erősödik a tanulók időről alkotott képzete, az események sorendje közötti összefüggések felismerése. Az időről alkotott képzetek kialakítását segíti az időszalag. A történelmi színtereken keresztül a tanulók téri tájékozódása fejlődik, elsősorban történelmi térképek segítségével. A társadalmi ismeretek tanítási-tanulási folyamatai során a tanulók megismerkednek a családi-és iskolai közösséghez való tartozás fontosságával és szerepeivel. Tudatossá válik a diákok számára a közösségben elfoglalt helyük, megismerik jogaikat és kötelezettségeiket. Felismerik a közösség alakulásának jelentőségét, egyúttal az egyén szerepét a csoportban. A mondák a honfoglalásról, államalapításról; a középkori és az újkori magyar történelem alakjai, a török elleni harcok; kurucok és labancok; a reformkor, a forradalom és szabadságharc alakjai; gyermekalakok és gyermeksorsok a XX. században; embermentők a

XX. században; 1956 nevezetes alakjai témakörök a felső tagozatos történelem tematikába épülnek be. Követelmények: -

A tanuló meg tudja különböztetni a történelem forrásait, példákat is tud kapcsolni hozzá. Ismeri a történelmi időszámítás egységeit. Alapvető szinten tájékozódik a történelmi térképen. Az időszalagon felismeri a tárgyalt történelmi időszakokat, évszámokat, kapcsol hozzá tanult ismeretet. Időrendbe helyezi a tanult eseményeket időszalagon, időtornyon. Az adott tematikai egység tárgyalt témaköreiben – képességeinek megfelelően – írásban és/vagy szóban számot ad a tanult elemi történelmi ismereteiről.

-

Különbséget tesz a különböző történelmi korok, valamint a magyar és a világtörténelem eseményei között. Ismeri az felső tagozatban tanult világtörténelem fordulópontjait; a magyar történelmi tudáskánon legfontosabb sarokpontjait – évszámok, események, uralkodók tükrében.

-

A magyar koronázási ékszereket megnevezi. A megismert mondák, legendák, rövid történetek tartalmát segítséggel elmondja.

-

Megkülönbözteti a történetek mesés és valóságos eseményeit. A történelmi hősökkel érzelmileg képes azonosulni. Ok-okozati összefüggéseket tanári irányítás mellett fölismer.

Eszközök: tankönyv, képes történelmi atlasz, falitérképek, szemléltető képek, időszalag, audio-vizuális, digitális segédanyagok.

Témakör

Tartalom

Ismerkedés a történelemmel

A történelem írásos, tárgyi, szellemi emlékei. A régészek munkája. A történelmi időszámítás. Az időszalag. Az emberiség történelmének nagy korszakai. Őskor, ókor, középkor, újkor, jelenkor.

Őskor

Az ember megjelenése, az őskor embere. Életmód, társadalom, kultúra. A tűz felfedezése, jelentősége. A termelés kezdetei.

Az ókori kelet

Az ősközösség felbomlása, a rabszolgatartás kialakulása. Az első városok, államok kialakulása. Az ókori kelet. Mezopotámia. A kerék feltalálása. Az ókori India. Az ókori Kína. Az ókori Egyiptom. Öntözéses földművelés. Kultúra. Az ókor csodái, piramisok.

Az ókor Európában

Az ókori Görögország. Városállamok. Életmód, társadalom kultúra. Az athéni demokrácia. Olimpiai játékok. Róma alapítása. A birodalom kialakulása. A császárság. Rabszolgaháborúk. A rómaiak hazánk területén. A népvándorlás jelentősége. Az ókor vége. A kereszténység kialakulása.

Bibliai ismeretek

A Biblia részei, felépítése. Az ember teremtése. A bűneset. Jézus élete. Jézus csodatételei. Az evangélium lényege. Jézus halála és feltámadása. Jövendölések a Bibliában.

Témakör Magyarország születése

Tartalom A magyarság eredete, vándorlása. A honfoglalás, letelepedés. Az érett középkor. Életmódtörténet. Az államalapítás.

Az Árpád-házi királyok kora (997-1301)

A keresztény királyság. Géza, István. Az új rend megszilárdítása. Szent László és Könyves Kálmán. II. András és az Aranybulla. A tatárjárás és IV. Béla. Az Árpád-ház kihalása.

Az Anjouk kora és Luxemburgi Zsigmond. Az Árpád–ház kihalásától Hunyadi Mátyásig (1301-1490)

A középkor érett és hanyatló szakasza, életmód. Károly Róbert és Nagy Lajos kül, - és belpolitikája. A kor kulturális és művészeti fejlődése.

A Hunyadiak kora

Hunyadi János és a nándorfehérvári diadal. Hunyadi Mátyás céljai, a fekete sereg. Mátyás tevékenységének jelentősége a kultúra és a művészetiek fejlődésében. A magyarországi könyvnyomtatás kezdetei. Mátyás az „igazságos”.

A nagy földrajzi felfedezések

A nagy földrajzi felfedezések kora. Amerika felfedezése, Kolumbusz. A török Magyarországon. A mohácsi vész, Buda elfoglalása, az ország három részre szakadása. Végvári harcok. Az Erdélyi fejedelemség. A reformáció Magyarországon. A török kiűzése. A Habsburgok. Mária Terézia és II. József. Habsburg-ellenes harcaink. Zrínyi Miklós a költő és hadvezér, Thököly Imre, II. Rákóczi Ferenc szabadságharca.

Magyarország az újkorban

7 - 8. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Nemzeti történelmünk kiemelkedő eseményeinek felelevenítése a kritikai gondolkodás tükrében. A társadalmak kialakulásának történelmi körülményei, azok működésének sajátosságai egyaránt felkészíti a tanulókat a történelmi múlt értelmezésére, egyúttal a társadalmi jelenségek közötti hatékony eligazodásra A tanítás-tanulás folyamatában központi cél, hogy felébressze az enyhe értelmi fogyatékos tanulókban a társadalom kérdései iránt való érdeklődést, elősegítse a diákok hazaszeretetének további erősödését, továbbá hozzásegítse őket ahhoz, hogy elfogadják Magyarország jogilag szabályozott demokratikus értékeit. Az Ember és társadalom műveltségterület tanítás-tanulás folyamatán belül a tanulók célcsoportjára való tekintettel a képességek, jártasságok és készségek formálása az ismeretszerzés gyakorlatában történik. A történelem és társadalmi ismeretek tananyagának elsajátítása során a diák megismeri, hogy történelem eseményei az ember megjelenésének kezdetétől fogva egymással összefüggésben, társadalmi keretek között mennek végbe. A műveltségterület tartalmának elsajátítása során tényszerű, valós és alkalmazható ismeretekhez jut, és képességének megfelelően gyarapítja tudását. Kialakul a tanuló attitűdje a történelmi múlthoz, az erősödik nemzeti identitása. A kompetencia alapú tanítási-tanulási folyamat során kiemelt szerepet kap a tér-idő tájékozódási képesség fejlesztése, valamint az időbeli viszonyítás képességének kialakítása. A különböző társadalmak kultúrájának és életmódjának megismertetése. Az ok-és okozati összefüggések megláttatása, különös tekintettel az egymást követő időkben a történelmitörténeti változásokat. A tanulókat képessé kell tenni a következtetésekre, a véleménynyilvánításra, az ésszerű vitára, az alapvető történelmi-társadalmi törvényszerűségek felismerésére. Követelmények: -

A tanuló kezelni tudja a kiemelkedő történelmi személyiségekről gyűjtött életrajzi adatokat. Ismeri a reformkor haladó politikusainak nevét és törekvéseikről néhány mondatban beszámol. A reformkor eseményei között történelmi összefüggéseket szempontsor szerint fölismer tanári irányítás mellett.

-

Összefüggéseket tud említeni a világtörténelem és hazánk történelmének eseményei között. A nemzeti alapműveltséghez tartozó évszámokhoz történelmi ismeretet kapcsol. Az adott tematikai egység tárgyalt témaköreiben – képességeinek megfelelően – írásban és/vagy szóban számot ad a tanult elemi történelmi ismereteiről. Gazdasági, társadalmi változásokra példát tud mondani.

-

A térképen meg tudja mutatni a szabadságharc legfontosabb helyszíneit, szempontsor alkalmazásával beszámol a történelmi eseményekről. Információkat képes gyűjteni a történelmi atlaszból.

-

Képről felismeri gróf Széchenyi Istvánt, Kossuth Lajost, Táncsics Mihályt, Deák Ferencet. Felismeri Budapest történelmileg nevezetes épületeit. Felismeri, hogy a trianoni békeszerződés mekkora veszteségeket jelentett hazánk számára.

-

A második világháború főbb helyszíneiről, évszámairól, legfontosabb eseményeiről a térkép adatainak segítségével beszámol. A nemzetiszocialista, fasiszta eszmék tartalmát fölismeri, a faj-és idegengyűlöletet elutasítja.

-

Néhány történelmi tárgyú verset, elbeszélést, regényt ismer. Magyarországhoz, hazánk történelmi személyiségeihez pozitív attitűddel viszonyul.

-

A tanult ismeretekhez kapcsolódó dokumentumanyagot képességei szerint értelmezi. Egyszerű összefüggéseket fölismer, azokból következtetéseket képes levonni. A történelem műveltségterülethez kapcsolódó eszközöket, tantárgyi segédleteket a jártasság szintjén tudja alkalmazni.

-

A tanuló képességei szerint elsajátítja a társadalomhoz, állampolgársághoz és a gazdasághoz kapcsolódó alapvető ismereteket. Felismeri az emberi közösséghez kapcsolódó kulcsszerepű tényezőket és folyamatokat; utóbbi területen lehetőségei szerint tájékozódik. Az alapvető emberi jogokat és kötelességeket ismeri; az alkotó, demokratikus közösség értékrendjét elfogadja.

-

Tájékozódik a hivatalos ügyintézés módjaiban, annak illetékes és korszerű formáiban.

-

A média és nyilvánosság szerepét ismeri, azok különböző területein képességei szerint tájékozódik; egyúttal különbséget próbál tenni tény és vélemény között. A világháló közösségi portáljain való részvétel lehetőségeiről tud, az egyéni virtuális jelenlét előnyeiről és hátrányairól képet alkot. Ismereteket szerez a jövedelem szerepéről az ember életvezetésének tükrében.

Eszközök: tankönyv, képes történelmi atlasz, falitérképek, szemléltető képek, időszalag, audio-vizuális, digitális segédanyagok. Témakör

Tartalom

A polgári átalakulás kora

Találmányok és feltalálók a XVIII és a XIX. sz.-ban. A gőzgép, a gőzhajó, a gőzmozdony feltalálása. A gépek jelentősége és szerepe a gazdaságban és a társadalmi változásokban. Az ipari munkásság megjelenése, helyzete. Franciaország és a francia forradalom. Bonaparte Napóleon.

Polgárosodás Magyarországon

Hazánk a Habsburg- birodalomban. Abszolutizmus, Mária Terézia és II. József. Magyarország a reformkorban. Széchenyi, Kossuth, Wesselényi, Kölcsey, Táncsics szerepe, törekvései. Haladók és maradiak. Országgyűlések, törvényhozás a reformkorban. Nemzeti kultúránk kibontakozása

Forradalom és szabadságharc 1848-’49

A nemzetállamok kora, az Osztrák- Magyar Monarchia időszaka

A március 15-i forradalmi események. A szabadságharc kitörése, főbb eseményei, legnagyobb személyiségei. A szabadságharc leverése. Bosszúhadjárat, önkényuralom. A 13 aradi vértanú. A kiegyezés jelentősége és hatása hazánk fejlődésére. Az Osztrák- Magyar Monarchia felépítése. Ipar és mezőgazdaság Az oktatás, a tudomány, a művészet fejlődése a kiegyezés korában. Budapest születése. Az egységes német nemzetállam létrejötte Az olasz nemzetállam létrejötte Az egységes német állam magalakulása Polgárháború az Egyesült Államokban A rabszolgaság eltörléséért vívott harc

Új találmányok a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején.

Villanykörte, távíró, benzinmotor, autó, fonográf. A magyar munkások és parasztok élete, a nagy kivándorlási hullám

Az I. világháború

Az Antant és a Központi hatalmak országai. A háború kirobbanása, kimenetele. A Monarchia felbomlása, őszirózsás forradalom, Tanácsköztársaság. Az oroszországi forradalom, a bolsevikok hatalma.

Témakör

Tartalom

A két világháború közötti időszak

Horthy Miklós hatalomra jutása, törekvései. A nagy világgazdasági válság. A fasizmus születése, Adolf Hitler és fajelmélete. A két szövetségi rendszer létrejötte.

A II. világháború

A II. világháború kitörése, szakaszai. A fasizmus és a háború borzalmai. A háború befejezése. A hirosimai atomtámadás és következményei

Hazánk és a nagyvilág a XX. század második felében

A keleti-és a nyugati tömb kialakulása, a vasfüggöny. A kettéosztott Európa A berlini fal kiépítése A hidegháború: az Egyesült Államok és a Szovjetunió vetélkedése

Magyarország a pártállami időszakban, Az 1956-os forradalom

Hazánk orosz megszállása, a kommunista hatalomátvétel. Az egypártrendszer. A kommunista diktatúra jellemzői A Rákosi-rendszer. Az 1956-os forradalom és szabadságharc kiemelkedő személyiségei és céljai Az 1956-os forradalom és Nagy Imre miniszterelnöksége. Az 1956 – os forradalom kitörése, a küzdelem napjai, a vérbefojtás Hatalmi csoportosulások kialakulása a II. világháború befejezése után

A „puha diktatúra” időszaka. A rendszerváltás

A Kádár-rendszer. Az állami eladósodás. Az 1980-as évek vége, a Kádár-rendszer válsága

A demokratikus viszonyok megteremtése és kiépítése Magyarországon

A demokratikus átalakulás és a piacgazdaság létrejötte, A többpártrendszer. A népképviseleten alapuló demokrácia kiépülése Az Alaptörvény, a jogállamiság intézményei a mai Magyarországon A gazdasági élet területei és a munka világa

Témakör

Tartalom

Az 1989-es romániai forradalom

A határon túli magyarság sorsa Az 1989-es romániai forradalom az erdélyi magyarság szempontjából

A globalizálódó világ és Magyarország Az Európai Unió

Az Európai Unió létrejötte és az európai polgárok alapvető jogai Az Európai Unió szerepe a történelmi társadalmi-gazdasági események alakulásában. A vasfüggöny lebontása és következményei a keleti blokk országaiban A szocialista államrendszerek fölbomlásának következményei Globális problémák: urbanizáció, környezetszennyezés, terrorizmus, migráció,klímaváltozás A tudományos-technikai forradalom hatása az emberek mindennapi életére

Társadalmi szabályok

Szokás, hagyomány, illem, erkölcs, jog

A szokás és a hagyomány

Illemtani alapismeretek Az erkölcsi jó és rossz A jog szerepe az emberek mindennapjaiban Az emberi alapjogok A gyermekek jogai, diákjogok Hivatalos ügyeink (ügyintézés)

Állampolgári ismeretek

Államformák, politikai rendszerek Demokratikus alapelvek Magyarország politikai intézményei Állampolgári jogok és kötelességek Állampolgári jogok Állampolgári kötelességek

A média és a nyilvánosság szerepe

A televízió világa A rádió világa Az internet világa

Pénzügyi és gazdasági kultúra

A jövedelem szerepe a családban Bevételek és kiadások Megtakarítás, hitel. Rezsi. Zsebpénz

Témakör

Tartalom

A pénz és formái

Érme és bankjegy Virtuális pénz, bankkártya Árfolyam, infláció Pénzintézetek és tevékenységük Bank Hitel. Kamat. Tőke Vállalkozói alapismeretek

A munka világa

Elhelyezkedés és munkavállalás A munka és a munkaviszony jelentősége Különböző foglalkozások és munkahelyek megismertetése Gazdasági ágazatok, foglalkozások Mezőgazdaság. Ipar. Bányászat Energiatermelés Kereskedelem. Vendéglátás. Közlekedés Távközlés Biztosítás Fizikai és szellemi munka

Természetismeret 5-8. osztály

Természetismeret 5-8. osztály Természetismeret 5-6. osztály Óraszámok alakulása Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. -

2. -

3. -

4. -

5. 2 72

6. 2 72

7. 4 144

8. 4 144

Természetismeret 5. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Természetföldrajzi alapismeretek bővítése, hazánk nagy tájainak megismerésével. A tanulók érdeklődésének felkeltése a természettudomány iránt. Az életkoruknak és fejlettségüknek megfelelő korszerű tudások elsajátítása, a fogalmak folyamatos érlelése, pontosítása. Az önálló ismeretszerzés képességének fejlesztése A tanulók megismertetése a környezetkímélő, takarékos magatartással. Követelmények: - tapasztalatok rögzítése írásban, rajzban, kifejezése szóban, - legyen tapasztalata a hőhatások változásairól, - ismerje a tűzzel kapcsolatos természet- balesetvédelem szabályait, - tanult anyagok tulajdonságainak ismerete, - ismerje az ember és környezetében élő állatok kapcsolatát, az állatok jellemzőit: testfelépítés, kültakaró, életmód, táplálkozás, szaporodás, - tudja önállóan az időjárás elemeinek szempontjából jellemezni a napi időjárást, - az égtájak felismerése, egyeztetése iránytű segítségével valóságban és a térképen, - ismerje a térképen használt színeket, próbáljon azok segítségével információkat leolvasni a domborzati térképről, -

ismerje Magyarország domborzati térképét.

-

Életkorának megfelelően környezettudatos magatartással rendelkezzen Legyen képes, a tanulási folyamatban az érzékelésre, az észlelésre, a személyes élményekre, felfedezésekre építve jut el a tanuló a bonyolultabb gondolkodási műveletig, az elemi problémamegoldásig

Témakör

Megismerési módszerek

Élettelen természet, az anyagok vizsgálata

Tartalom Feladattudat, feladattartás fejlesztése, megismerési módszerek önálló alkalmazása, ok-okozati viszonyok keresése, felismerése, természettudományos alapfogalmak készségszintű használata, vizsgáló eszközök adekvát megválasztása, használata, tapasztalatok rögzítése. Az anyagok halmazállapot szerinti csoportosítása, mérhető tulajdonságok: tömeg, térfogat, hosszúság, hőmérséklet. Anyagok tulajdonságai

Kölcsönhatások a természetben

Hőhatás megfigyelése a kapcsolatos kölcsönhatások értelmezése, hő és lehűlés hatása az élőlényekre, az anyagok viselkedése hőmérsékletváltozás esetén. Egyszerű kölcsönhatások a mindennapi környezetben

Élő természet: a ház és a ház körül élő állatok

Természetföldrajzi környezetünk, az időjárás Környezet és fenntarthatóság

Földrajzi ismeretek alapozása, tájékozódási ismeretek

A háziasítás fogalma, története, az ember és a háziállatok – sertés, szarvasmarha, ló, baromfik – kapcsolata. Az állatok jellemzői. Testrész, kültakaró, táplálkozás, szaporodás, ivadékgondozás, mozgás. Nagyüzemi és ház körüli haszonállattartás jellemzői. Az állatvédelem. Az időjárás folyamatos megfigyelése, tapasztalat és ismeret egyeztetése, rögzítése, összevetése a napi időjárás jelentéssel, az időjárás elemeinek szempontjából – szél, csapadék, hőmérséklet, napsütés. Víz körforgása a természetben. Az égtájak ismerete a valóságban és a térképen, iránytű használatával. Alaprajz térképvázlat sík, domború térkép. Domborzati viszonyokat jelölő színek és jelek a térképen. Vizek ábrázolása a térképen. Felszíni vizek fajtái, természetvédelem, vizes élőhelyek védelme. Magyarország térképének ismerete. Naprendszer bolygói

Eszközök: Hőmérő, lázmérő, iránytű, térképek, preparátumok, szemléltető ábrák, írásvetítő, diavideofilmek, ceruza, zsírkréta, filctoll, terepasztal, hajszárító, ventilátor, mérleg, mérőszalag, mérőpoharak, atlaszok, útikönyvek, útinaplók, szemelvények, vaktérképek. Ellenőrzés, számonkérés módja: Szóban és írásban a témakör lezárásának megfelelően. Továbblépés feltételei: - térképjelek ismerete, megfelelő használata, tájékozódás a térképen, - égtájak, időjárási elemek ismerete, - háziállatok jellemzői, tenyésztésük, felhasználásuk, - ok-okozati viszonyok felismerése, - természettudományos alapfogalmak ismerete, használata, - az anyagok halmazállapotának ismerete, - tudja, hogy tűz esetén hogyan kell segítséget kérni, - tudja tapasztalatait szóban, írásban rögzíteni, kifejezni, - Ismerje az iránytűt, tudja azt használni. - Tudja az anyagok jellemző tulajdonságait

6. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A természettudományosan megalapozott, a tanulók által is megfigyelhető több forrásból alátámasztott tudás segítse elő a tanulók életkorának, értelmi képességének megfelelő tájékozódást a környezet tárgyai, élőlényei illetve azok folyamatainak, összefüggéseinek megértésében. Követelmény: -

Ismerjen fel és nevezzen meg a hazai tájakra jellemző egy-egy növényi és állati egyedet, Tudja jellemezni és csoportosítani a tanult növényeket és állatokat megadott szempontok szerint, Ismerje az összefüggéseket az időjárás, az évszakok változása és az élő természetben végbemenő változások között, Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is tudja befolyásolni a természeti életközösségek életét, Legyen képes felsorolni környezetvédelmi módszereket, illetve aktívan vegyen részt a környezetvédelemben, Magatartása legyen környezettudatos, Figyelje meg játékos kísérletek során a mechanikai hatásokat, a mágneses jelenségeket, a gravitációt, Tudjon felsorolni néhány energiahordozót, Váljon igényévé a könyvek és egyéb ismerethordozók használata.

Eszközök: - tanulói könyvek, - vasreszelék, mágnes, - iránytű, - SDT tananyagok, interaktív tábla a lehetőségekhez mérten, - videofilmek (és lejátszó), - DVD-k (és lejátszó), - tanulói megfigyelések és jegyzetek készítése a tanórához kapcsolódó természetmegfigyelésen.

Témakör

Tartalom

Hazai tájak életközösségei. A hazai mezők, rétek élővilága.

Jellegzetes növények: gyermekláncfű, csalán, kamilla Jellegzetes állatok: fehér gólya, mezei nyúl, fürge gyík Állatok jellemzése külső jegyek, testfelépítés, mozgás, táplálkozás, szaporodásuk alapján. Évszakoknak megfelelő változások az adott élővilágban. Tápláléklánc. Emlős, madár, hüllő csoportokba sorolás Életközössségek, tulajdonságok

Hazai tájak életközösségei. Hazai vizek, vízpartok élővilága.

Jellemző növényei: nád, gyékény, fűzfa. Jellemző állatai: szúnyog, ponty, folyami rák, kecskebéka, vízisikló, tőkésréce Állatok jellemzése külső jegyek, testfelépítés, mozgás, táplálkozás, szaporodásuk alapján. Évszakoknak megfelelő változások az adott élővilágban. Növények és állatok hasznosítása az ember életében. Kétéltű, hüllő, hal, madár, ízeltlábú csoportokba sorolása Jellemző növényei: tölgyfa, bükkfa, erdei fenyő, kökény, vadrózsa, hóvirág, ibolya. Gyógynövények, gombák. Jellemző állatai: széncinke, nagy fakopáncs, erdei fülesbagoly, szarvas, vaddisznó, róka, erdei egér, vöröshangya, szarvasbogár, éti csiga.

Hazai tájak életközösségei. Hazai erdők élővilága.

Évszakoknak megfelelő változások az adott élővilágban. Állatok jellemzése külső jegyek, testfelépítés, mozgás, táplálkozás, szaporodásuk alapján. Az ember felelőssége az erdők védelmében Erdőgazdálkodás szabályai, erdőtüzek, savas esők pusztító hatása Fás és lágyszárú növények Virágos növények felépítése Életközösségek

Kölcsönhatások a természetben. Mechanikai hatásokból eredő változások.

Az anyagok viselkedése ütésre, nyomásra. Mágneses jelenség megfigyelése Gravitáció Fényjelenségek, kölcsönhatások. Az energia, a gyakorlatban megfigyelhető energiahordozók. Mozgás és idő összefüggése

Természetismeret Biológia-egészségtan 7. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Az élő és élettelen természet szoros kapcsolatának, az élőlények állandóságának és változékonyságának megismertetése. Tudományosan megalapozott, korszerű ismeretek nyújtása a növényi, állati, emberi szervezet működéséről, az egészség megóvásáról. Hozzásegíteni a tanulókat az egészséges életmód kialakítása és megtartása szempontjából szükséges szokásrend elsajátításához. Annak elérése, hogy a tanulók képesek legyenek napi egészségügyi problémáik megoldására, megfelelő segítség kérésére és a kapott tanácsok betartására. Az aktív természetvédelem igényének felkeltése. Követelmény: -

Tudjon példákat mondani a tanult életközösségek növényi és állati egyedeire, jellemző életformájukra, Legyen képes példákon keresztül bemutatni egy-egy életközösséget veszélyeztető történést és az ember felelősségét, Vegyen részt a növények, állatok gondozásában, óvásában, becsülje élő környezetét, Legyen igénye egészséges környezetre, tevőlegesen vegyen részt annak kialakításában, Fogadja el a másságot, lássa meg benne a természet sokszínűségét, szépségét, Legyen toleráns a saját környezetében felfedezhető mássággal kapcsolatosan, Bővítse ismereteit különféle információhordozó anyagokon keresztül.

Témakör

Tartalom

Távoli tájak természetes életközösségei

A dél-amerikai erdők jellemző növényei és állatai, óriásfák, kúszónövények, fán lakó növények. Bőgőmajom, jaguár, óriáskígyó. Szavannák élővilága: fűfélék, majomkenyérfa, csimpánz, antilopfélék, oroszlán, elefánt, nílusi krokodil. A sivatagok élővilága: tajgaerdő: lucfenyő, vörösfenyő, nyír. Antilopok, futómadarak, bölény. A tengerek élővilága: planktonok, heringek, korallok, kékbálna, cápa. A hideg övezet élővilága: a tundra. A sarkvidékek élőlényei.

A növények életműködése

A növényi sejt és szövet. A növények tápanyagfelvétele, gázcseréje, anyag átalakítása, szaporodása, mozgása. Fotoszintézis. A növények szerepe az emberek életében. Növények életéhez szükséges tápanyagok

Az állatok életműködése

Egészségtani ismeretek Az ember megismerése és egészsége

Egysejtű és soksejtű állatok. Az állatok táplálkozása, légzése, mozgása, szaporodása. Utógondozási formák. Az állatok kültakarója. Az állatok szerepe az ember életében. Az ember legnagyobb kincse az egészsége. Az egészség megóvásának alapfeltétele, az egészséges környezet és életrend. A Föld népessége, az emberek sokfélék. Földünk jellemző embertípusai. A másság elfogadása. Az emberi szervezet energiaszükséglete, felhasználása Az emberi testkép, önnfentartás, egyedfejlődés

Természetismeret Fizika-kémia 7. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés. A mindennapi élet és technikai fejlődés által felvetett egyszerűbb, fizikával kapcsolatos kérdések megválaszolása. Járuljon hozzá a tanulóknak a természetről, a környezet anyagairól, folyamatairól alkotott világkép kialakításához. Követelmény:

-

Legyen képes a tanuló egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni, a gyakorlatban és kísérletekben. Tapasztalatait fogalmazza meg. Ismerje fel a tanult fizikai ismeretek szerepét a technikai és természeti környezetben. Lássa be pl., hogy a súrlódás és közegellenállás egyaránt lehet hasznos és káros. Ismerje a fizikai vizsgálatokhoz szükséges eszközök balesetmentes használatát. Legyen járatos a mérések végzésében és tudjon egyszerű kísérleteket önállóan is végezni. Tudja kiválasztani azokat a cikkeket, könyveket, rádió, televízió műsorokat, amelyek segíthetik a fizikai jelenségek jobb megismerését. Tudja megkülönböztetni az egyenletes és egyenletesen változó mozgásokat. Tudja, hogy nem a mozgás fenntartásához, hanem a mozgásállapot megváltoztatásához kell erő. Ismerje fel a halmazállapot-változásokat, a mindennapok gyakorlatában.

-

Ismerje a hőmérséklet kiegyenlítődés elvét és az energia megmaradás törvényét. Tudjon gyakorlati példákat mondani a hőmérséklet mérésére. Példák segítségével tudja értelmezni, hogy mi a különbség a test súlya és tömege között. Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni. Tudja a háztartásban használatos vegyszereket balesetmentesen alkalmazni.

-

Témakör

Tartalom

Kémiai alapismeretek

A kémia mint tudomány a természettudományok része. Néhány híres magyar kémikus nevének, munkásságának, lényegének megismerése. A kísérletezés szerepe a kémiai megfigyelésekben. Kísérleti eszközök megismerése.

A kémia, mint tudomány

Az anyagok tulajdonságai és változásai

A fizikai és kémiai változások jellemzői, megkülönböztetésük. Az anyagok elemek vizsgálata. A levegő, a víz. Az oxigén, a hidrogén, a vas, az alumínium megfigyelése. Oldatok: oldott anyagok, oldószerek. A víz, mint legfontosabb oldószer. Keverékek. A levegő az oxigén és a nitrogén keveréke. Az égés. Az égés feltételei. Az oxidáció. Gyors és lassú égés. Vízben és zsírban oldódó anyagok

Környezetvédelmi ismeretek

A levegő és víz szennyeződésének megfigyelése. Okok keresése, példák a napi sajtóból.

Továbblépés feltételei: minimumszintnek való megfelelés.

Természetismeret Fizika- kémia 8. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A korszerű fizikai szemléletmódra nevelés, a mindennapi életben előforduló fizikai, kémiai változások megismerése a tanulók életkorának, értelmi képességének megfelelően. Olyan alapismeretek nyújtása, amelyek lehetővé teszik a modern életben megjelenő vegyszerek, kémiai folyamatok megismerését. Megerősíteni a tanulókban azt a meggyőződést, hogy az ember felelős a környezete állapotáért. A tanítási órákon megszerzett tudás segítse hozzá őket a környezetszennyezés felismeréséhez, a környezettudatos magatartáshoz. Követelmény: -

Legyen képes a tanuló egyszerű mechanikai és hőtani jelenségeket megfigyelni, tapasztalatait megfogalmazni. Legyenek ismeretei a súrlódás és a közegellenállás hasznos és káros alkalmazásáról. Legyen jártas a mérések végzésében, tudjon példát mondani hőmérsékletmérésére. Ismerje fel az anyagok halmazállapotát, tudja azokat jellemezni. Ismerje fel a halmazállapot-változásokat a mindennapokban. Ismerje a hőmérséklet kiegyenlítődés elvét és az energia megmaradás törvényét. Tudja, hogy a lúg veszélyes méreg, ismerje kezelésének szabályait. Ismerje a tanult elemek, vegyületek nevét, tudjon példát mondani felhasználásukról. Ismerje a tanult elemeket és vegyületek nevét. Legyen tisztában a tanult kémiai anyagok veszélyeivel. Tudja, hogy a vásárolt termékek használata előtt el kell olvasnia a használati utasításokat és azokat maradéktalanul be kell tartania.

Eszközök: - tanulói könyvek, lexikonok, - emelő, lejtő, hengerkerék, csiga, - közlekedőedények, - kémcsövek, - lakmuszpapír, - videofilmek (és lejátszó), - DVD-k (és lejátszó).

Témakör

Tartalom

A mechanikai munka

A munka értelmezése A munka, az erő, az út összefüggése

Egyszerű gépek

Emelő, lejtő, hengerkerék, csiga Egykarú, kétkarú emelő Egyszerű gépek a gyakorlatban

A nyomás

A nyomás értelmezése egyszerű kísérletek alapján. A szilárd testek által kifejtett nyomás. Nyomás a folyadékokban, gázokban. Közlekedőedények megfigyelése – kút. Archimédesz törvényének értelmezése a gyakorlatban. Felhajtóerő, úszás, lebegés, elmerülés feltételei. Felületi feszültség megfigyelése a mindennapokban.

A nem fémes elemek és vegyületeik

A szén megfigyelése: grafit, gyémánt Vegyületek: Széndioxid, szénmonoxid Hidrogén, nitrogén Kémhatások: savas, lúgos, semleges Arany, ezüst, higany, Fémes-és nem fémes elemek

Vegyszerek a háztartásban

Mosó –és tisztítószerek használati utasításainak értelmezése Vízkeménység, vízlágyítás

Környezetvédelmi ismeretek

Az el nem használt vegyszerek elhelyezésének szabályai a környezetvédelmi szempontok figyelembevételével.

Természetismeret Biológia-egészségtan 8. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Az élő és élettelen természet szoros kapcsolatának, az élőlények állandóságának és változékonyságának megismertetése a tanulók életkorának, értelmi képességének megfelelően. A tanulókat hozzásegíteni az egészséges életmód kialakítása és megtartása szempontjából szükséges szokásrend elsajátításához. Követelmény: -

Vegyen részt a növények, állatok gondozásában, óvásában; becsülje az élő környezetét. Legyen igénye az egészséges környezetre, életmódra. Tudja, hogy az ember pozitív és negatív értelemben is tudja befolyásolni a természeti életközösségek életét. Legyen képes felsorolni környezetvédelmi módszereket, illetve aktívan vegyen részt a környezetvédelemben. Magatartása legyen környezettudatos. Legyen tisztában saját testének működésével. Tudjon példát mondani az egészséges életvezetésre, próbáljon meg annak megfelelően élni. Tudja az alapvető védekezési módokat. Legyen tisztában az élvezeti cikkek káros hatásaival. Baleset esetén legyen képes a mentőket, tűzoltókat, rendőrséget értesíteni. Váljon igényévé a könyvek és egyéb ismerethordozók használata. Legyen képes információk rövid, tömör közlésére szóban és írásban.

Eszközök: -

tanulói könyvek, lexikonok, applikációs képek az emberi testről, szervekről, csontváz, SDT tananyagok, interaktív tábla a lehetőségekhez mérten, videofilmek (és lejátszó), DVD-k (és lejátszó), külsős előadó meghívása adott témában.

Témakör

Tartalom Sejtek, szövetek, szervek, szervrendszerek, szervezet. A bőr. A mozgás; a test csontjai azok kapcsolódása. Mozgásszegény életmód következményei. Anyagcsere. Táplálkozás szervei, emésztés folyamata Fogápolás Egészséges táplálkozás, életmód Vitaminok csoportosítása A légzés szervrendszere, légcsere Dohányzás és hatásai

Az emberi test és működése

Keringési rendszer: vér, vérkör Kiválasztás Szaporodás- férfi és női ivarszervek, működésük, higiéniája. Az ember nemi élete. - fogamzásgátlás Terhesség, szülés, öröklődés, genetika Az idegi szabályozás. Az idegrendszer tagolódása, működésének jellemzői. Érzékszervek: látás, hallás, ízlelés, szaglás, hőérzékelés. Egészséges táplálkozás, tápanyagtáblázatok

Egészséges életvezetés, egészségmegőrzés

A kábító-és egyéb élvezeti szerek egészségre gyakorolt hatásai. - prevenció A betegség általános tünetei. Alternatív gyógymódok – természetgyógyászat, gyógynövények

Ének – zene 1-8. osztály

Ének-zene 1-8. osztály Óraszámok alakulása Osztályok Heti óraszám Éves óraszám

1. 2 72

2. 1 36

3. 2 72

4. 2 72

5. 2 72

6. 2 72

7. 1 36

8. 1 36

Általános cél: Maradandó zenei élmények nyújtása, örömteli énekléssel, közös játékokkal, tánccal és zenehallgatással. Hazánk zenei kultúrájának, néphagyományainak megismertetése. Igényes zenei élmények megválasztására és befogadására nevelés. Az ének megszerettetése, a zene világának megismertetése és élményt adó megértetése. A zeneértő és zeneérző képességek fejlesztése, a szellemi és lelki tulajdonságok gyarapítása, a fantázia, az érzékenység fokozása a zenei élmények segítségével. A közös együttes élmény megteremtése segítségével a befogadás és az önkifejezés, valamint az egymásra figyelés harmóniája valósulhat meg. Zenei örökségünk bemutatásával, tanításával erősítjük tanulóink attitűdjét, kötődését saját népe és kultúrája értékeihez, a szülőföld, a haza és a nemzet fogalmának kialakítását. Cél az értékközvetítés és az értékőrzés, a népszerű Kodály-módszer segítségével. Általános követelmények: -

Ismerje hazánk zenei kultúrájának legjellemzőbb műveit, szerzőit. Vegyen részt a csoportos éneklésben, játékokban, táncokban, zenélésben és zenehallgatásban. Alakuljon ki belső motiváltság az éneklés iránt. Törekedjen a zeneileg hibátlan előadásra, tiszta éneklésre, próbálkozzon a dalok hangulatának megfelelő előadásmóddal. Tanári segítséggel tudja a zenei élményeit szóban, vizuálisan és mozgásos formában megfogalmazni. Ismerje az ünnepkörökhöz, jeles napokhoz, történelmi eseményekhez kapcsolódó dalokat, zeneműveket, népszokásokat.

Az ének-zene tantárgyon belül kiemelt szerepet kapnak az alábbi közös követelmények - Ismerjék fel és becsüljék a kultúra értékeit. -

-

-

- A nemzeti és európai azonosságtudat kialakítása Ismerje meg a tanuló népünk kulturális örökségének jellemző zenei sajátosságait, zenei értékeit. Ismerjen kiemelkedő magyar zeneszerzőket, népdalgyűjtőket és ezek munkásságát. Legyen nyitott a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek zenei értékeinek megismerésében. Ismerje az egyetemes emberi kultúra legjellemzőbb, legnagyobb hatású zeneszerzőit. Szerezzen ismereteket más népek szokásairól, életmódjáról, zenei kultúrájáról és szerepvállalásával kapjon lehetőséget nemzetközi kapcsolatok ápolására. Ismerje az élő és élettelen környezet hangjait és azok zenei megjelenési lehetőségeit. Szerezzen elemi ismereteket a zenében megjelenő szimbolikus jelekről. Ismerje és alkalmazza a metakommunikációs közlésformákat. Alakuljon ki olyan pozitív beállítódás, magatartás és szokásrendszer, amely javítja egészségi állapotát, fejleszti aktivitását és alkotó, kapcsolatteremtő képességét. Ismerje meg a zene, a játék, a tánc szórakoztató és személyiségformáló funkcióit.

1. osztály Heti óraszám: 2 óra Évi óraszám: 72 óra Cél: -

Az aktív éneklés, játék, körjáték segítségével maradandó élmények nyújtása, az örömteli éneklés megteremtése, helyes közösségi magatartásformák megalapozása.

-

Átvezetni a gyerekeket az óvodai játékközpontú tevékenységből az iskolai tanulás tevékenységébe.

-

Az óvodából és otthonról hozott énekes-zenei kifejezőképesség szintjének fejlesztése.

Feladata: A tanuló felkészítése az alapvető kultúrtechnikák befogadására, fogékonnyá tenni a környezet, a természet és a társas kapcsolatok iránt, teret biztosítva az életkornak és a fejlettségnek megfelelő gyermekjátéknak és mozgásnak. Követelmény: - Kapcsolódjon be a közös éneklésbe, körjátékba, improvizációs játékba, gyermekjátékba. - A tanult mondókákat, verseket, dalokat tudja tanári segítséggel ritmikusan előadni. - Ismerje gfel a tanult dalokat ritmusuk alapján - Próbálkozzon az egyenletes lüktetés érzékelésére járással, mozgással, bábok egyenletes mozgatásával. - Ismerje meg és használja a ritmushangszereket. - Tanári segítséggel hangoztassa a tanult ritmusokat. - Tanult dalokat próbálja felismerni. Dalok felismerése ritmusuk alapján. - Néhány perces zenei részletet vagy bemutatót figyelmesen hallgasson végig. Tartalom Egyszerű dalok Daléneklés, zenehallgatás

Jeles napok Megzenésített gyermekversek

Ritmus Zenei ismeretek Zenei hallás Tánc

Egyenletes járás, mozgás elsajátítása Mondókák, gyermekjátékok játszása

Mondókák, gyermekdalok Karácsony, télapó, farsang, anyák napja Halász Judit lemezei Hangulatok kifejezése 2/4-es ritmus érzékeltetése, egyenletes lüktetés. Ismerkedés egyszerű ritmushangszerekkel, azok használatának próbálgatása. Élő és élettelen természet hangjai. Tanult dalok hallás utáni felismerése. Egyenletes járás. Bábok egyenletes mozgatása. Csárdás lépés. Népi gyermekjátékok gyűjteménye.

9 4

2. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az aktív éneklés, játék, körjáték segítségével örömteli énekléssel a tanulók esztétikai érzésének, harmonikus személyiségének fejlesztése. Követelmény: -

-

Szeressen énekelni társakkal és önállóan. Tudjon segítséggel 4-6 mondókát, dalt előadni, önállóan énekelni kedvenc dalát. Érzékelje az egyenletes lüktetést: mondókához, vagy dalhoz kapcsolódó tapssal, járással, más változatos mozgással. /Próbálkozzon a mondókák, dalok ritmusának visszaadásával /Tapssal, kopogással stb./ A tanult ritmuselemeket hangoztassa hallás után, azokat tudja lejegyezni tanári segítséggel. Ismerje a „szó”, „mi” hang nevét és próbálja hangoztatni azokat. Ismerje fel az emberi hangok csoportjait /gyermek, női, férfi /. Ismerje fel a tanórán használt hangszerek hangját./dob, cintányér, metallofon/ Türelmesen, figyelmesen hallgasson meg 5-6 perces zenei részletet. Ismerjen néhány gyermekjátékot és tudja a tanult játékok mozgáselemeit. Próbálkozzon a jeles napokhoz kapcsolódó játékok, körjátékok közös előadásával.

TARTALOM: Téma

Altéma Egyszerű dalok

Daléneklés, zenehallgatás Jeles napok Magyar népi gyermekjátékok Megzenésített gyermekversek Zeneművek

Feldolgozási javaslat Mondókák, gyermekdalok, egyszerű népdalok. Zajok, zörejek, hangok megkülönböztetése négyes és hármasütem Karácsony, télapó, farsang, anyák napja Körjáték, kiszámolók, felelgetők éneklése, játszása. Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor Gyermek és népdalok. Dallamhangszeres improvizáció

9 5

3. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A gyermek belső motiváltságának kialakítása, fejlesztése az örömteli éneklés, játék iránt. A tanulási képességek intenzív fejlesztése. A tanulók kapcsolatrendszerének kiépítése, az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlása, a megfelelő önértékelés erősítése. A családi és iskolai szerepek megismerése, a társas kultúra érzésének kialakítása. Segíti az anyanyelvi kommunikáció és a beszédértés előtérbe helyezésével, a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett. A gondolkodási műveletek és a funkcionális képességek, a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés, és a szabálytudat kialakításának a fejlődése az ének-zene tanítása által. Követelmény -

Tudjon 10 dalt énekelni közösen, csoportosan és 2-3 dalt önállóan, vagy tanári segítséggel. Kapcsolódjon be a közös játékba, körjátékba. Tudjon különbséget tenni az egyenletes lüktetés és a dalritmus között. Ismerje meg a tanult zenei hangokat. Ismerje fel a gyors- lassú tempót a zenében. Türelmesen figyeljen a nevelő énekére, hangszeres játékra, gépzenére. Vegyen részt a tanult táncok, gyermekjátékok motívumfűzésében. Próbálkozzon az ünnepörömökhöz kapcsolódó játékok közös előadásával. Tudjon dalokat felismerni részletek alapján

TARTALOM: Téma

Altéma Gyermekdalok, népi gyermekjátékok Népdalok, népszokások dalai Jeles napok dalai

Daléneklés, zenehallgatás

Megzenésített gyermekversek Zeneművek

Ritmus

Zenei írás-olvasás

Feldolgozási javaslat Mondókák, gyermekdalok, körjátékok, kiszámolók, felelgetők, csúfolódók éneklése, játszása. Gergely napja, Sándor-JózsefBenedek napja, április l. Karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, anyák napja. Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor Prokofjev: Péter és a farkas – részletek Ütemfonal, záróvonal, ismétlőjel szerepe. Ritmikai elemek fűzése ritmushangszerekkel. ritmusok felismerése A tanult ritmikai elemek olvasása. Negyed, hang, negyed szünet, nyolcad tapsolása, lejegyzése másolással.

9 6

Dallami elemek Zenei ismeretek

Zenei hallás Tánc

Motívum-fűzések Szituációs játékok fűzése

„szolmizációs hangok megismerése. Kánonméneklés virágénekek új stílusú magyar népdalok A dinamika elemei. A belső hallás kialakításának kezdeti lépései. A tanult lépések összekapcsolása, gyermekjátékok fűzése. A mindennapi élet történésének eljátszása.

4. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A gyermek belső motiváltságának kialakítása, fejlesztése az örömteli éneklés, játék iránt. A tanulási képességek intenzív fejlesztése. A tanulók kapcsolatrendszerének kiépítése, az önmegvalósítás, önkifejezés gyakorlása, a megfelelő önértékelés erősítése. A családi és iskolai szerepek megismerése, a társas kultúra érzésének kialakítása. Segíti az anyanyelvi kommunikáció és a beszédértés előtérbe helyezésével, a tanulók egyéni sajátosságaihoz való igazodás mellett. A gondolkodási műveletek és a funkcionális képességek, a konkrét cselekvéssel összekapcsolt tapasztalatszerzés, és a szabálytudat kialakításának a fejlődése az ének-zene tanítása által. Követelmény -

Tudjon 15 dalt énekelni közösen, csoportosan és 2-3 dalt önállóan, vagy tanári segítséggel. Kapcsolódjon be aéneklésbe.. Tudjon különbséget tenni az egyenletes lüktetés és a dalritmus között. Ismerje meg a tanult zenei hangokat. Ismerje fel a gyors- lassú tempót a zenében. Türelmesen figyeljen a nevelő énekére, hangszeres játékra, gépzenére. Vegyen részt a tanult táncok, gyermekjátékok motívumfűzésében. Próbálkozzon az ünnepörömökhöz kapcsolódó játékok közös előadásával. Tudjon dalokat felismerni részletek alapján

9 7

TARTALOM: Téma

Altéma Gyermekdalok, népi gyermekjátékok Népdalok, népszokások dalai Jeles napok dalai

Daléneklés, zenehallgatás

Megzenésített gyermekversek Zeneművek

Ritmus

Zenei írás-olvasás Dallami elemek Zenei ismeretek

Zenei hallás Tánc

Motívum-fűzések Szituációs játékok fűzése

Feldolgozási javaslat Mondókák, gyermekdalok, körjátékok, kiszámolók, felelgetők, csúfolódók éneklése, játszása. Gergely napja, Sándor-JózsefBenedek napja, április l. Karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, anyák napja. Tamkó Sirató Károly, Weöres Sándor Prokofjev: Péter és a farkas – részletek Ütemfonal, záróvonal, ismétlőjel szerepe. Ritmikai elemek fűzése ritmushangszerekkel. ritmusok felismerése A tanult ritmikai elemek olvasása. Negyed, hang, negyed szünet, nyolcad tapsolása, lejegyzése másolással. „szolmizációs hangok megismerése. Kánonméneklés virágénekek új stílusú magyar népdalok A dinamika elemei. A belső hallás kialakításának kezdeti lépései. A tanult lépések összekapcsolása, gyermekjátékok fűzése. A mindennapi élet történésének eljátszása.

9 8

5. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A magyar népdalok csoportjainak bemutatásával bevezetés hazánk zenei kultúrájának megismerésébe. Kodály és Bartók munkásságának megismertetésével hazánk helyének bemutatása az egyetemes zenetörténetben. Maradandó zenei élmény nyújtása, igényesség a zenehallgatásban. Közös éneklés, játék segítségével a személyiség érzelmi, esztétikai élmények fejlesztése. Az énekes és zenehallgatási kultúra továbbfejlesztése, a zenei műveltség alapozása, a zenei ízlés formálása. A tantárgyi tartalmakat, tevékenységeket, feladatokat a fejlődés egyéni üteméhez igazítjuk. A nemzeti öntudat, hazafias nevelés, a nemzeti összetartozás érzésének fejlesztése. Követelmények: -

Szép, kifejező, pontos éneklés képességének kialakítása egy szólamban Kiscsoportos, páros éneklés A szép éneklés szabályainak betartása: kiejtés, légzéstechnika, hangerő, tempó Népdalok önálló éneklése a dalok hangulatának visszaadásával Ismerje meg a magyar népdalok műfajait Ritmusmotívumok olvasása, írása segítséggel Ritmushangszerek használata A többször hallott zenei részletek, hangszerek hangjának felismerése Illusztráció készítése zenéhez, népdalhoz Kánon éneklése tanári segítséggel A lakóhelyéhez fűződő hagyományok ismerete Az ünnepkörökhöz, jeles napokhoz, történelmi eseményekhez kapcsolódó dalok, zeneművek, népszokások ismerete A zenei írás-olvasás, a zenei kódrendszer alapelemeinek gyakorlása Tudatos, irányított zenehallgatás Első hangverseny-élmények megszerzése

Eszközök: Magnetofon, kazetták, lemezjátszó, CD-lejátszó, lemezek, CD-k, video-magnó DVD-lejátszó, DVD-k Képzőművészeti képeskönyvek, zenei könyvek, népdalgyűjtemények Ritmushangszerek Dallamkirakó

9 9

Témakör Daléneklés Magyar népdalok (régi és új típusú)

Tartalom Kis kece lányom Hull a szilva Érik a szőlő Madárka, madárka Csendes éj Erdő, erdő, de magos a teteje Csillagok, csillagok Este van már, késő este Összegyűltek Kitrákotty-mese Tavaszi szél Hétfő-kedd (kánon) Zöld erdőben Jól van dolga a mostani huszárnak Régi táncdal Néhány szabadon választott népdal

Ünnepek dalai, jeles napok dalai Magyar történelmi dallamok

Most szép lenni katonának Jól van dolga a mostani huszárnak

A tanult népdalok zenei elemzése, csoportosítása

Népdalok csoportosítása (siratók, katonadalok stb.)

Zenei ismeretek Hangszeres rögtönzések

Ritmus Tanult ritmikai elemek önálló hangoztatása Egyszerű ritmusfüzér hangoztatása Tapskirály Ritmushangszerek használata Ritmuszenekar megszólaltatása Dalkíséretek létrehozása szabad és kötött formákban Ritmuskártyák megszólaltatása, rendezése Ritmusdominó Ritmusmemória, Dallamlánc Zenei kérdés-válasz játékok Énekes rögtönzések

Egyszerű zenei formák használata a rögtönzések folyamán Ritmusjátékok, dalkíséretek szabad és kötött formákban Tempó- és dinamikai játékok, gyakorlatok Hangulatok, érzelmi állapotok kifejezése hangszeres és énekes formákban A zenei összetevők megjelenítése mozgásos formákban

A zenei élmények mozgásos formákban történő kifejezésének fejlesztése Kották kiegészítése Adott ritmushoz és dallamhoz változatok írása

Felismerő kottaolvasás

Zenei írás-olvasás Ritmikai elemek írása, olvasása 1 0 0

Új ritmusértékek tanulása Kottaírás a pótvonal használatával A zenei hallás és a zenei memória fejlesztése Történetek, érzések, élmények, hangulatok kifejezése zenei eszközök segítségével

Dallam elemek Dó, re, mi, fá, szó, lá, ti, dó hangok kézjeleinek ismerete Kottaírási alapismeretek Zenei hallás Magyar népi hangszerek (lopótök, tekerő, duda stb.) Hangszerek használata

Zenehallgatás Ismerkedés klasszikus zenetörténeti korszakokkal, zeneszerzőkkel Különféle műzenei formák és műfajok megismerése Hangszerek, zenekarok, kórusok hangja, hangzása A tanult dalok feldolgozásai, különböző zenei stílusokban Történelmi zenék hallgatása

Zeneszerzők: Kodály Zoltán Bartók Béla élete

Hangverseny-látogatások, hangversenyélmények

A gyömrői templomokban, zeneiskolában, művészeti központban adott hangversenyek, kórustalálkozók látogatása lehetőség szerint

Jeles napok dalai, zenéi Indulók Népszokások dalai Megzenésített gyermekversek Más népek dalai Vivaldi: Négy évszak Prokofjev: Péter és a farkas Egressy: Klapka-induló Kodály: Székelyfonó (Kitrákotty-mese)

1 0 1

6. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Maradandó zenei élmény nyújtása énekléssel is. Zenei esztétikai érzék fejlesztése érzelmi élet, személyiség komplex fejlesztése. Igényesség a zene világában a zenekultúra fejlesztése. Magyar népzenei hagyományok továbbfejlesztése. Igényesség fejlesztése a zenehallgatás megválasztásával Követelmények: -

Szép, kifejező, pontos éneklés Keltse fel az érdeklődést a komolyzene meghallgatására. A zenei ízlés formálása, fejlesztése A környezet zenei hangjainak érzékelése Ritmus-dallam kapcsolata Ritmus-dallam hangoztatása, lejegyzése Ritmusjelek ismerete, alkalmazása, improvizációs készség Hangszerek, ritmushangszerek használata az érzelmek kifejezéséhez Érzelmi nyitottság, befogadóképesség, kritikai készség fejlesztése Népdalok, népzene átélése, néphagyományok szeretete, más népek kultúrájának megismerése, tisztelete Szép éneklés: kiejtés, légzéstechnika, hangerő, tempó Népdalok önálló éneklése és a dalok hangulatának visszaadásával A magyar népdalok műfajainak megismerése A többször hallott zenei részletek, hangszerek hangjának felismerése Illusztráció készítése zenéhez, népdalhoz Kánon éneklése tanári segítséggel A lakóhelyéhez fűződő hagyományok ismerete Az ünnepkörökhöz, jeles napokhoz, történelmi eseményekhez kapcsolódó dalok, zeneművek, népszokások ismerete A zenei írás-olvasás, a zenei kódrendszer alapelemeinek gyakorlása Tudatos, irányított zenehallgatás Első hangverseny-élmények megszerzése

Eszközök: Magnetofon, kazetták, lemezjátszó, CD-lejátszó, lemezek, CD-k, video-magnó DVD-lejátszó, DVD-k Képzőművészeti képeskönyvek, zenei könyvek, népdalgyűjtemények Ritmushangszerek Dallamkirakó

1 0 2

Témakör

Tartalom

Daléneklés Magyar népdalok (régi és új típusú)

Sokat arattam a nyáron Megyen már a hajnalcsillag lefelé Ősszel érik babám Nincs szebb állat Édes fülemile Hídló végén Sej, a tari réten Erdő, erdő, erdő Néhány szabadon választott népdal

Megzenésített versek

Befordultam a konyhára

Kánonok

Pál, Kata, Péter (kánon)

Ünnepek dalai, jeles napok dalai Magyar történelmi dallamok

A jó lovas katonának Egri históriának summája Csínom Palkó Törökbársony süvegem Tyukodi-nóta

Zenei ismeretek Hangszeres rögtönzések Egyszerű zenei formák használata a rögtönzések folyamán

Zenei műfajok: Nép-műzene jellemzői Stílusjegyek

Ritmusjátékok, dalkíséretek szabad és kötött formákban

Ritmus Tanult ritmikai elemek önálló hangoztatása Egyszerű ritmusfüzér hangoztatása Tapskirály Ritmushangszerek használata Ritmusírás, olvasás

Tempó- és dinamikai játékok, gyakorlatok Hangulatok, érzelmi állapotok kifejezése hangszeres és énekes formákban A hajlítás fogalma, jelölése A kvintálás fogalma A zenei összetevők megjelenítése mozgásos formákban Felismerő kottaolvasás Új ritmusértékek tanulása Kottaírás a pótvonal használatával

Hajlítás Kvintálás Zenei írás-olvasás Ritmikai elemek írása. olvasása Ismert motívumok lejegyzése Kottaírási alapismeretek Dallam elemek Dó, re, mi, fá, szó, lá, ti, dó hangok kézjeleinek ismerete

A zenei hallás és a zenei memória fejlesztése Történetek, érzések, élmények, hangulatok kifejezése zenei eszközök segítségével 1 0 3

Zenehallgatás Ismerkedés klasszikus zenetörténeti korszakokkal, zeneszerzőkkel Különféle műzenei formák és műfajok megismerése Hangszerek, zenekarok, kórusok hangja, hangzása A tanult dalok feldolgozásai, különböző zenei stílusokban Történelmi zenék hallgatása

Zeneszerzők: Ludwig van Beethoven Tinódi Lantos Sebestyén Joseph Haydn

Hangverseny-látogatások, hangversenyélmények

A gyömrői templomokban, zeneiskolában, művészeti központban adott hangversenyek, kórustalálkozók látogatása lehetőség szerint

Kodály Zoltán: Háry János – Toborzó Beethoven: VI. szimfónia Bárdos: Kossuth Lajos táborában Saint-Saens: Az állatok farsangja Kodály és Bartók népdalok Vivaldi: Négy évszak Kacsóh Pongrác- Heltai Jenő: János vitéz c. daljátéka (részletek) Beethoven: Török induló Haydn: Üstdobszimfónia Karácsonyi dalok Megzenésített gyermekversek Más népek dalai Mai magyar rock-zene

1 0 4

7. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Maradandó zenei élmény nyújtása énekléssel és mozgással, tánccal. Zenei kultúra fejlesztése: ének, tánc, zenehallgatás során. Az érdeklődés felkeltése a népzenei értékek iránt. A népdalok, a magyar népzene különböző rétegeinek, stílusának bemutatásával tudatosítani a népzenei kultúránk nagy múltú értékeit. Hozzájárulni a tanulók irodalmi, történelmi, erkölcsi tudatának fejlesztéséhez. A nemzeti öntudat fejlesztése, a magyar népi kultúra, népzene, néphagyományok megismertetése, a kötődés erősítése szülőföldünkhöz, hazánkhoz Követelmények: -

Szép, kifejező, pontos éneklés A közös éneklés élménye Magyar népdalok és más népek dalainak éneklése. Zenei ízlés formálása – hagyományos és mai zene kapcsolata a komolyzene és a könnyűzene tükrében. Ritmuszenekar alkotása, ritmusérzék fejlesztése, kifejezőkészség, képesség öröme, érzelmek tükrözése zenében A vonalrendszerben való lejegyzés képességének alakítása, tudatosítása Dal felismerése motívumokról, zeni élmények kifejezése más érzékletekkel (rajz, próza) A nyitottság fejlesztése a zenei kultúrák iránt, más népek zenéjének megismerése, felismerése Zeneművek hallgatása, tudatos csoportosítása, alkalomszerűség kapcsolatának felfedezése A környezet zenei hangjainak érzékelése, értéke A többször hallott zenei részletek, hangszerek hangjának felismerése Illusztráció készítése zenéhez, népdalhoz Kánon éneklése tanári segítséggel A lakóhelyéhez fűződő hagyományok ismerete Az ünnepkörökhöz, jeles napokhoz, történelmi eseményekhez kapcsolódó dalok, zeneművek, népszokások ismerete A közösségi munka, a közösségi érzések erősítése A zenehallgatási, művelődési lehetőségek megismerése, a veszélyforrások felismerése, a választás, válogatás fontossága Hangverseny-látogatások, hangverseny-élmények megteremtése

Eszközök: -

magnetofon, kazetták, lemezjátszó, CD-lejátszó, lemezek, CD-k, video-magnó DVDlejátszó, DVD-k képzőművészeti képeskönyvek, zenei könyvek, népdalgyűjtemények ritmushangszerek dallamkirakó

1 0 5

7. osztály Témakör

Tartalom

Daléneklés Jeles napok dalai Régi stílusú népdalok Új stílusú népdalok Magyar tájak dalai Népies műdalok

Sej, Nagyabonyban Toborzó Ég a város (kánon) Ó, mely sok hal… A karádi faluvégen Jánoshidi vásártéren A csitári hegyek alatt Zöldellt a rózsafa Házunk előtt Ha citera pendül Májusi dal Vetettem violát Felszántom a császár udvarát Megismerni a kanászt Nyit már a gyöngyvirág Néhány szabadon választott népdal

A tanult népdalok zenei elemzése, csoportosítása

Más népek dalai

Aranyosom Karcsú törzsed hajlik

Zenei ismeretek Generatív kreatív zenei tevékenység

Zenei műfajok: Nép-műzene jellemzői Ereszkedő dallam Változó ütemek Népzene, néprajz kapcsolata

Énekes rögtönzések Hangszeres rögtönzések

Szabad és kötött gyakorlatok a tanult ritmikai-, Ritmus és dallami elemek felhasználásával Tanult ritmikai elemek önálló hangoztatása Egyszerű ritmusfüzér hangoztatása Egyéni és csoportos rögtönzések a dallami és Tapskirály ritmikai többszólamúság erősítésére Ritmushangszerek használata Ritmusírás, olvasás Tempó- és dinamikai játékok, gyakorlatok A zenei összetevők megjelenítése mozgásos formákban Zenei rögtönzések számítógép segítségével is Felismerő kottaolvasás Új ritmusérték tanulása Olvasógyakorlatok

Zenei írás-olvasás Ritmikai elemek írása. olvasása Ismert motívumok lejegyzése Olvasógyakorlat 1 0 6

Az eddigi kottaírási-olvasási ismeretek erősítése, megszilárdítása

Dallam elemek Dó, re, mi, fá, szó, lá, ti, dó hangok kézjeleinek ismerete

Zenehallgatás Ismerkedés újabb zenetörténeti korszakokkal, zeneszerzőkkel

Zeneszerzők: Muszorgszkij Liszt Ferenc Erkel Ferenc Frederic Chopin Franz Schubert

Különféle műzenei formák és műfajok megismerése

A szülőföld zenéje, eredeti népzenei felvételek Kodály Zoltán: Háry János (részletek) és magyar zeneszerzők műveinek Muszorgszkij: Egy kiállítás képei (részletek) meghallgatása Kodály, Bartók népdalok Liszt: XV. magyar rapszódia A tanult dalok feldolgozásai, különböző zenei Erkel: Hunyadi László (részletek) stílusokban Chopin: G-moll mazurka Erkel: Bánk bán (Hazám, hazám) Történelmi zenék Egressy-Vörösmarty: Szózat Schubert: A pisztráng Népies műdalok megismerése, hallgatása A pusztai rózsa Megzenésített gyermekversek Más népek népzenéje, hangszeres zenéje Más népek dalai A szülőföld zenéje Napjaink zenéje, stílusok, előadók, felvételek Mai magyar rock-zene Zenehallgatás a technikai eszközök felhasználásával Hangverseny-látogatások, hangversenyélmények

A gyömrői templomokban, zeneiskolában, művészeti központban adott hangversenyek, kórustalálkozók látogatása lehetőség szerint

1 0 7

8. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Maradandó zenei élmény nyújtása zenehallgatás, éneklés, tánc segítségével. Zenei kultúra továbbfejlesztése: ének, tánc, zenehallgatás során. Igényességre való törekvés a zenehallgatásban. Az érdeklődés felkeltése a népzenei értékek iránt. A népdalok, a magyar népzene különböző rétegeinek, stílusának bemutatásával tudatosítani a népzenei kultúránk nagy múltú értékeit. Fejleszteni a tanulók esztétikai érzékét, érzelmi életét, erkölcsi tudatát. Követelmények: -

Szép, kifejező, pontos éneklés A tanult dalok, zenei részletek felismerése Magyar népdalok és más népek dalainak éneklése Zenei ízlés formálása – hagyományos és mai zene kapcsolata a komolyzene és a könnyűzene tükrében Ritmuszenekar alkotása, ritmusérzék fejlesztése, kifejezőkészség, képesség öröme, érzelmek tükrözése zenében A vonalrendszerben való lejegyzés képességének alakítása, tudatosítása Dal felismerése motívumokról, zeni élmények kifejezése más érzékletekkel (rajz, próza) A nyitottság fejlesztése a zenei kultúrák iránt, más népek zenéjének megismerése, felismerése A többször hallott zenei részletek, hangszerek hangjának felismerése Illusztráció készítése zenéhez, népdalhoz Kánon éneklése tanári segítséggel A lakóhelyéhez fűződő hagyományokat ismerete Az ünnepkörökhöz, jeles napokhoz, történelmi eseményekhez kapcsolódó dalok, zeneművek, népszokások ismerete A közösségi munka, a közösségi érzések erősítése A zenehallgatási, művelődési lehetőségek megismerése, a veszélyforrások felismerése, a választás, válogatás fontossága Hangverseny-látogatások, hangverseny-élmények megteremtése

Eszközök: - magnetofon, kazetták, lemezjátszó, CD-lejátszó, lemezek, CD-k, video-magnó DVDlejátszó, DVD-k - képzőművészeti képeskönyvek, zenei könyvek, népdalgyűjtemények - ritmushangszerek - dallamkirakó

10 8

8. osztály Témakör Daléneklés Himnuszok

Tartalom

Himnusz Szózat

Régi stílusú népdalok Új stílusú népdalok Magyar tájak dalai Népies műdalok A tanult népdalok zenei elemzése, csoportosítása Az eddig tanult ismeretek összefoglalása, csoportosítása, gyakorlása

Felülről fúj a szél Hervadj rózsa Hej, halászok A malomnak nincsen köve A szennai lipisen-laposon Által mennék Édesanyám rózsafája Megkötöm lovamat Elment a két lány Jánoshidi vásártéren Kolozsváros olyan város Szép szakmári lányok Szántottam gyöpöt Bújdosik az árva madár Táncdal Galagonya Néhány szabadon választott népdal

Jeles napok dalai Más népek dalai

Gábor Áron rézágyúja Kossuth Lajos háromszínű lobogója

Ballagási dalok

Elmegyek, elmegyek Elindultam szép hazámból Annyi bánat a szüvemen Jut még eszedbe Szabadon választott ballagási dalok

Zenei ismeretek Generatív kreatív zenei tevékenység Énekes rögtönzések Hangszeres rögtönzések

Zenei műfajok: Tempó és dinamikai jegyek Nép-műzene jellemzői Népzene, néprajz kapcsolata

Szabad és kötött gyakorlatok a tanult ritmikai-, Ritmus és dallami elemek felhasználásával Tanult ritmikai elemek önálló hangoztatása Egyéni és csoportos rögtönzések a dallami és Egyszerű ritmusfüzér hangoztatása ritmikai többszólamúság erősítésére Tapskirály Tempó- és dinamikai játékok, gyakorlatok Ritmushangszerek használata A zenei összetevők megjelenítése mozgásos Ritmusírás, olvasás formákban Zenei rögtönzések számítógép segítségével is 10 9

Felismerő kottaolvasás Új ritmusérték tanulása Olvasógyakorlatok Az eddigi kottaírási-olvasási ismeretek erősítése, megszilárdítása

Zenei írás-olvasás Ritmikai elemek írása. olvasása Ismert motívumok lejegyzése Olvasógyakorlat Dallam elemek Dó, re, mi, fá, szó, lá, ti, dó hangok kézjeleinek ismerete

A zenei hallás, zenei memória, zenei fantázia használata A belső hallás tudatos használata Zenei karakterek kifejezése Zenehallgatás Ismerkedés újabb zenetörténeti korszakokkal, zeneszerzőkkel Különféle műzenei formák és műfajok megismerése A szülőföld zenéje, eredeti népzenei felvételek és magyar zeneszerzők műveinek meghallgatása A tanult dalok feldolgozásai, különböző zenei stílusokban Történelmi zenék Népies műdalok megismerése, hallgatása Más népek népzenéje, hangszeres zenéje Napjaink zenéje, stílusok, előadók, felvételek

Zeneszerzők: Egressy Béni Johann Sebastian Bach Wolfgang Amadeus Mozart Egressy-Vörösmarty: Szózat Kodály és Bartók népdalok Kodály: Háry János (részletek) Bakfark Bálint: X. lantfantázia Bach: Parasztkantáta Mozart: A varázsfuvola (részletek) Megzenésített gyermekversek Más népek dalai Mai magyar rock-zene

Zenehallgatás a technikai eszközök felhasználásával Hangverseny-látogatások, hangversenyélmények

A gyömrői templomokban, zeneiskolában, művészeti központban adott hangversenyek, kórustalálkozók látogatása lehetőség szerint

11 0

Rajz és vizuális kultúra 1-8. osztály

11 1

Rajz és vizuális kultúra 1-8. oszály Óraszámok alakulása Osztályok Heti óraszám Éves óraszám

1. 1 36

2. 2 72

3. 2 72

4. 2 72

5. 2 72

6. 2 72

7. 1 36

8. 1 36

A „Rajz-vizuális kultúra” tantárgyon belül kiemelt szerepet kapnak az alábbi közös követelmények: a) Ismerje a kiemelkedő magyar művészek tevékenységét, munkásságát, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, hagyományait. Jelenjen ez meg cselekvéseiben, magatartásában. b) Legyen nyitott más népek életmódja és szokáskultúrája iránt. c) Szerezzen elemi, továbbépíthető ismereteket az egyetemes művészettörténet kiemelkedő alkotóiról, alkotásairól. d) Ismerje fel környezete esztétikai értékeit, kapcsolódjon be ezek megőrzésébe, gyarapításába. e) Ismerje és értelmezze a vizuális jelenségeket, információkat. Kritikusan szemlélje a médiák üzeneteit. f) Alakítson ki olyan pozitív szokásokat, magatartásformákat, amelyek biztosítják az egészséges testi-lelki fejlődést. g) Alakuljon ki olyan értelmező látásmód, amely életkori szintnek megfelelő alkotó munkával formálja az ízlést, az esztétikai ítélőképességet a játékos ismeretszerzéstől a tudatos elemzésen át az önálló megfigyelésig és feladatmegoldásig. Általános cél: A tanulók látáskultúrájának fejlesztése a valóság tudatos megfigyelésével és képi ábrázolásával. Alkotó személyiség formálása a természet és társadalom minél teljesebb megismerésével, a képzőművészeti alkotások elemzésével, az ábrázolási technikák elsajátításával, a világképi és esztétikai „birtokbavételével”. Általános fejlesztési követelmények: - Alakuljon ki olyan értelmező látásmód, amely fejleszti a tanuló ismereteit a vizuális nyelv elemeiről, problémáiról. -

Tudja értelmezni a közvetlen környezetében található vizuális közlésformákat /magyarázó, értelmező rajzok, tanulmányok, sémák, ábrák, jelek.

-

Váljon fogékonnyá az esztétikai élmények befogadására, legyen nyitott környezetének megismerésére, tudjon szóban is megnyilatkozni esztétikus vonásokról és jelentéstartalmakról.

-

Alakuljon ki esztétikai igény a közvetlen környezetére vonatkozóan.

-

Ismerje meg és próbálja alkalmazni a képi és plasztikai kifejezés eszközeit. Sajátítson el egyszerű kézműves technikákat.

-

Tanulja meg az alkotás folyamatához szükséges algoritmusokat. 11 2

-

Tudjon kreatívan bánni az ismert anyagokkal a tanult technikák alkalmazásával.

-

Ismerje a tömegkommunikációban használatos képi információs formák alapjait.

-

Szerezzen ismereteket a mozgóképkultúra alkotásairól.

-

Alakuljon ki igénye a képzőművészeti és népművészeti alkotások megismerésére — jelenjen meg ez cselekedeteiben, magatartásában.

-

A tanulók ismeretelsajátítási folyamataiban az egyénre szabott motiváción kívül jelentős szerephez jut a motoros tanulás, a tevékenységbe ágyazott kognitív fejlesztés. A rajz tantárgy alkalmat kínál a tanulók tehetséggondozására, amellyel pozitív énképüket, társadalmi integrációjukat erősíti és támogatja a társadalmi esélyigazságosság megnyilvánulásait.

-

A tantárgy számos lehetőséget teremt a beszélgetésre, az érzelmek, gondolatok kifejezésére, véleménynyilvánításra, az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazására közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. A gyermeki alkotások közbeni mérések, becslések, a betöltendő tér tervezése közvetlenül hatnak a matematikai logikai kompetencia fejlődésére. A természettudományos kompetencia fejlesztésére jó alkalom a természet utáni rajzok festmények készítése. Digitális kompetenciafejlesztésre az interneten való kutatások, „képtárlátogatások”, vizuális fejlesztő játékok adnak lehetőséget.

-

Rajz és vizuális kultúra tantárgy élményt adóan járul hozzá az tanulási képességek intenzív fejlesztéséhez, a sérülésből eredő hátrányok leküzdéséhez, kreativitásra, aktivitásra ösztönözve az enyhén értelmi fogyatékos kisiskolásokat.

-

Az egyéni, vagy közös alkotó tevékenység elősegíti a kisgyermekek személyiségének pozitív változásait, énképük pozitív megerősítését, kiváltképp az önismeret és a társas kultúra, valamint az esztétikai-művészeti tudatosság kialakítása tekintetében.

11 3

1. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az ábrázolás-alakítás eszközeinek, azok helyes használatának, a felhasznált anyagok tulajdonságainak megismerése. Érzékletes látási-tapintási tapasztalatok szerzése környezetük egyszerű tárgyairól. A közös gyermeki alkotások során fejlődjön a kommunikációs és kooperációs képességük, reális ön-és társértékelési képességük. Cselekvéses- tapasztalati tudásokhoz jutva értékeljék és óvják a természeti és az épített környezetet, jelentsen felszabadultságot és örömet azok szépsége, esztétikuma. Leljék örömüket az alkotás folyamatában és alkotásaik eredményében, erősödjék pozitív énképük. A tanórákon alakul ki az erkölcsi nevelés a saját munkáért, a közös alkotásért vállalt felelősség Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése Követelmény: - A nevelő irányítása mellett legyen képes a rajzeszközök rendeltetésszerű használatára. - Ismerje a három fő színt. - Segítséggel tudjon készíteni ritmikus sort. - Látott, hallott élményei jelenjenek meg alkotásaiban. - Tudja elkülöníteni egymástól a legegyszerűbb természeti és mesterséges formákat alakjuk és nagyságuk szerint. - Tudjon dolgozni az ábrázolás anyagaival és tanult technikáival. Téma Vizuális nyelv

Kifejezés, képzőművészet

Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra

Altéma Egyszerű térbeli viszonylatok. Természetes és mesterséges formák. Fő színek. Foltalkotás Vizuális elemek (pont, vonal, folt, lap, test) egyszerű relációkban. Egyszerű illusztrációk mesékhez, mondókákhoz, dalokhoz. Egyéni képi jelek. hangulat, érzelmek kifejezése Az otthon és az iskola helyiségei. Ünnepi szokások és tárgyai. Természetrajzok

11 4

2. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Egyszerűbb látványok megfigyelésével a befogadóképesség, az alkotóképesség és színlátás fejlesztése, gazdag képzetkincs kialakítása az esztétikai észlelés világából. Követelmény: Téma Vizuális nyelv Kifejezés, képzőművészet Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra

Örömmel fejezze ki gondolatait, ismereteit, élményeit a rajzolás, festés, stb. eszközeivel. Térábrázolásban különítse el az eget és földet, érzékeltesse, hol van a lent és a fent. Tudjon egyszerű formájú termést síkban színesen ábrázolni, mintázni. Ismerje, nevezze meg és használja az alapszíneket. Törekedjen egyszerű szabályos vonal, folt és színritmusra. Törekedjen emberi alak rajzolására a legjellemzőbb jegyek alapján. Ismeretei bővüljenek az alkotótechnikák körében.

Altéma Térbeli viszonylatok: lenn-fenn. Szabályos és szabálytalan formák. Vonal- és foltképzések. Vonal-, forma- és színritmusok. Illusztrációk irodalmi, zenei élményekhez. Egyszerű vizuális közlések értelmezése. Berendezési tárgyak, tájház berendezési tárgyai. Tárgykészítés természeti formákból

11 5

3. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A természetes és mesterséges formák megfigyelésével jártasság szerzése a látvány lényegének megfogalmazásában, ábrázolásában. Követelmény: - Legyen képes redukált formában formaritmusok önálló készítésére. - Ismerje és használja a hattagú színkört. - Tanári segítséggel figyelje meg környezete természetes és mesterséges formáit, legyen képes színes ábrázolásukra. - Előkészítés után próbáljon illusztrációt készíteni irodalmi élmények alapján az általa választott technikával. - Ismerjen fel népművészeti motívumokat a környezetében lévő használati és dísztárgyakon. - Legyen képes a vizuális alapelemek felismerésére - Tudjon társaival együtt dolgozni kooperatív munkákat kivitelezni - Fantáziakép alkotása Téma Vizuális nyelv

Kifejezés, képzőművészet

Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra

Altéma Gömbölyű és szögletes formák. A hattagú színkör. Az évszakok jellemző színei. Vonal-, forma-, színritmusok és színkompozíciók. Illusztrációk készítése. Síkbábok. Festés, színezés, mintázás, nyomatok készítése. Színkeverés. Esztétikai érzék fejlesztése .Természeti formák síkban való ábrázolása. Fontosabb információs jelek. Népművészeti motívumok.

11 6

4. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Az alapvető képi kifejezőeszközök, ábrázolásmódok megismerésével, alkalmazásával személyes és közös élmények képi- plasztikai megjelenítése, színtapasztalatok gyűjtése. Követelmény: - Tanári segédlettel figyelje meg a vizuális nyelv kifejezőeszközeit a mindennapi életben. - Legyen képes kissé bonyolultabb természeti formák ábrázolására mintázással és festéssel. - Tudjon elvont formákból ritmusokat képezni. - Ismerje a sötét és világos kontrasztokat. - Legyen jártas a képi közlések kigondolásában és elkészítésében. - Legyen képes élmény – és érzelemvilágának megfelelő technika kiválasztására. - Legyen jártas az egyszerű anyagalakításban. - Legyen képes szabályos ismétlődéseket megfigyelni, lejegyezni Legyen képes egyszerű jelenetábrákat értelmezni Téma Altéma Vizuális nyelv Térbeli viszonylatok, térrész tagolása (elő-, közép-, háttér). Színek sötétítése, világosítása. Színtapasztalatok változatos technikai megoldásokkal. Kifejezés, képzőművészet Élmények megjelenítése térben és síkban. Bábkészítés. Vizuális kommunikáció .Jelek, jelképek, magyarázó rajzok. Tárgy- és környezetkultúra Épületek díszítményei, népművészeti ritmikus minták.

11 7

5. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A valóság tudatos megfigyeltetésével és képi ábrázoltatásával esztétikai élmények átélésével, befogadásával, a képzőművészetek kifejező eszközeinek megismerésével fejleszteni a tanulók látáskultúráját, vizuális művészeti képességeit. Az alapkészségek megszilárdítása, eszköz szintű rajz és kézműves technikai tudás egyre önállóbb alkalmazása, az individuális jegyek, a saját stílus megjelenésének támogatása az alkotó és befogadó tevékenységben. Követelmény: - Törekedjen a valóság egyszerű téri viszonylatainak kifejezésére. - Tudjon bonyolultabb természeti formákat ábrázolni térben és síkban. - Tudjon bonyolultabb forma- és színritmust létrehozni. - Ismerje fel az összefüggéseket egyszer- formák és funkciójuk között. - Tanult képi jeleket tudja alkalmazni a tantárgyi koncentrációban és a mindennapi élethelyzetekben. - Ismerje fel az összefüggéseket az egyszerű formák és funkciójuk között. - Alakuljon ki igény saját munkái gondos kivitelezésére, legyen képes ennek érdekében fegyelmezetten dolgozni. - Tudja és alkalmazza kulturált viselkedés illemszabályait a múzeumok látogatása alkalmával. Eszközök: -

12 színű ceruza, grafit ceruza (különböző keménységű), vízfesték, tempera, ecsetek, rajzlapok, kartonlapok, műszaki rajzlap, képzőművészeti könyvek.

11 8

TARTALOM: Téma

Tartalom

A vizuális nyelv alapjai

Térbeli viszonylatok térrész tagolása (előtér-, középtér-, háttér). Színes sötétítése, világosítása.

A kifejezés, képzőművészet

Színtapasztalatok változatos technikai megoldásokkal. Élmények megjelenítése térben és síkon. Bábkészítések. Különféle felületek dekoratív felhasználása Kép készítése meséhez

Bruegel: Gyermekjátékok Festés, papírmunkák, vegyes technikák Természeti formák megfigyelése és ábrázolása

Vizuális kommunikáció Tárgy- és környezetkultúra

Jelek, jelképek, magyarázó rajzok Épületek díszítményei Ritmikus díszítésű népművészeti tárgyak

11 9

6. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Az életkori szintnek megfelelően alkotó munkával formálni az ízlést, az esztétikai ítélőképességet, fejleszteni a tanulók gondolkodását a valóság vizuális jelenségeiben rejlő összefüggések megfigyelésével, elemzésével. Követelmények: -

-

Szerezzen tapasztalatokat a közeli és távoli tárgyak vizuális tulajdonságaira vonatkozóan. Legyen képes a képi kifejezésben közvetlen megfigyelés alapján a térviszonyok rendezésére. Használja a12 tagú színkör színeit. Legyen képes kifejezési szándékának megfelelő színek, árnyalatok megválasztására, előállítására. Tudjon emberi alakot a valóságot megközelítő arányokkal ábrázolni. Próbálkozzon egyszerű tárgyak több nézetben való ábrázolására. Ismerje a pozitív-negatív formákat. Ismerje a tanult ábrázolási technikákat. Ismerkedjen meg régi népi kézműves technikai megoldásokkal. Alakuljon ki olyan értelmező látásmód, amely fejleszti a tanuló ismereteit a vizuális nyelv elemeiről, problémáiról. Tudja értelmezni a közvetlen környezetében található vizuális közlésformákat (magyarázó, értelmező rajzok, tanulmányok, sémák, ábrák, jelek). Váljon fogékonnyá az esztétikai élmények befogadására, legyen nyitott környezetének megismerésére, tudjon szóban is megnyilatkozni esztétikus vonásokról és jelentéstartalmakról. Alakuljon ki igény a közvetlen környezetére vonatkozóan. Ismerje meg és próbálja alkalmazni a képi és plasztikai kifejezés eszközeit. Sajátítson el egyszerű kézműves technikákat. Tanulja meg az alkotás folyamatához szükséges algoritmusokat.

Eszközök: -

12 színű ceruza, grafit ceruza (különböző keménységű), vízfesték, tempera, ecsetek, rajzlapok, kartonlapok, műszaki rajzlap, képzőművészeti könyvek.

12 0

Témakör

Tartalom

A vizuális nyelv alapjai

A vizuális jelrendszer alapelemei Tér Forma Szín kompozíció Formatanulmányok Mértani alapformák Mértani testek Formák térben és síkban Karakter Testesség A mozgás változása Emberi alak egyszerű mozgásai Emberalak a térben 12 tagú színkör

Kifejezés, képzőművészet

Alkotás Hideg-meleg színek Őszi táj Őszi levelek, termések rajza Szín- és formakontrasztok Elhelyezés a rajzlapon Csendélet Gyümölcsök Fa rajza Állatok rajza Illusztrációk egyszerű mozgásokhoz Tematikus rajz Falusi ház és udvar Karácsony Illusztráció készítése Plakát készítése Emberábrázolás Portré Emberalak Múzeum, képzőművészeti kiállítás látogatás Művelődési ház kiállításai Tájház Műelemzés Magyar festők, szobrászok művei Híres külföldi festők művei Mai magyar képzőművészet Mértani testek tulajdonságai - oldalak, lapok, egyenlő, különböző – ábrázolásuk síkban, kísérlet a térbeliség érzékeltetésére. Műalkotások megfigyelése – tér és tájábrázolás 12 1

Műalkotások megfigyelése Tárgy- és környezetkultúra

Használati tárgyak, dísztárgyak készítése Ünnepkörökhöz kapcsolódó Népi technikák

Vizuális kommunikáció

Befogadás

12 2

7. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Tematikus képalakításokkal az alkotó képzelet képszerű, illusztratív foglalkoztatása, a valóság természet utáni ábrázolása. Az életkori szintnek megfelelően alkotó munkával formálni az ízlést, az esztétikai ítélőképességet, fejleszteni a tanulók gondolkodását a valóság vizuális jelenségeiben rejlő összefüggések megfigyelésével, elemzésével. Követelmények: -

-

Alakuljon ki olyan értelmező látásmód, amely fejleszti a tanuló ismereteit a vizuális nyelv elemeiről, problémáiról. Legyen képes több tárgy térbeli helyzetének kifejezésére. Tudja a formát felépítés és szerkezet szempontjából elemezni. Ismerje a fény, árnyék, a mozgalmasság képalakító szerepét. Törekedjen kifejezni élményvilágát, érzelmeit, benyomásait a megismert képi ábrázolásmódok alkalmazásával. Érjen el minél nagyobb valósághűséget az emberi alak ábrázolásában. Legyen képes nagy nyomtatott álló betűk vonalas rajzát elkészíteni, rövid szöveget filccel kihúzni. Tudja értelmezni a közvetlen környezetében található vizuális közlésformákat (magyarázó, értelmező rajzok, tanulmányok, sémák, ábrák, jelek). Váljon fogékonnyá az esztétikai élmények befogadására, legyen nyitott környezetének megismerésére, tudjon szóban is megnyilatkozni esztétikus vonásokról és jelentéstartalmakról. Alakuljon ki igény a közvetlen környezetére vonatkozóan. Ismerje meg és próbálja alkalmazni a képi és plasztikai kifejezés eszközeit. Sajátítson el egyszerű kézműves technikákat. Tanulja meg az alkotás folyamatához szükséges algoritmusokat.

Eszközök: -

12 színű ceruza, grafit ceruza (különböző keménységű), vízfesték, tempera, ecsetek, rajzlapok, kartonlapok, műszaki rajzlap, képzőművészeti könyvek.

12 3

Témakör

Tartalom

A vizuális nyelv alapjai

A vizuális jelrendszer alapelemei Tér Forma Szín kompozíció Valóságos tér és kép tér Térbeli ábrázolás Fény és árnyák ábrázolása Önárnyék Vetett árnyék Világosítás, sötétítés A kontraszt Szimmetrikus és aszimmetrikus elrendezés A mozgás változása Emberi alak egyszerű mozgásai Emberalak a térben

Kifejezés, képzőművészet

Alkotás Kompozíciók fantázia alapján Egyensúly és figyelem irányítás Formaredukció, formaelemzés Térábrázolás, Belső tér Természet utáni ábrázolás Külső tér Modell utáni ábrázolás Közel és távol Előtér és háttér A szemmagasság vonal A takarás Összetartó vonalak Toldi ábrázolása festményen, vagy bábfigurával Emberábrázolás Az emberi test arányai Az emberi fej

Tárgy- és környezetkultúra

Múzeum, képzőművészeti kiállítás látogatás Művelődési ház kiállításai Tájház

12 4

Vizuális kommunikáció

Műelemzés Magyar festők, szobrászok művei Híres külföldi festők művei Mai magyar képzőművészet Használati tárgyak, dísztárgyak készítése Népi technikák Ókori, középkori tárgyak Korra jellemző öltözködési szokások Térrendezés szín és formaritmussal Befogadás A vetületi ábrázolás alapelemei Tömegkommunikáció képzőművészeti formái Magyar nemzeti relikviák – szent korona, jogar, címer, magyar zászló tanulmányozása

12 5

8. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: A kompozíciós ismeretek bővítésével, mélyítésével a tér vizuális törvényszerűségeinek megismertetése, ábrázolása. Követelmények: -

Tudja elemezni a környezetet, a természet összetettebb látványait, legyen képes felidézésükre és alkalmazásukra a képalakítás során. Tudjon kompozíciót készíteni meghatározott témakörben, szabadon választott technikával. Legyen képes alapfokon esztétikai ítéleteket alkotni a művészi alkotásokban rejlő érzelmi, tartalmi mondanivalóról, formai, kifejezésbeli szépségekről. Legyen ismerete az esztétikus díszítésről, használja ezeket a környezet átalakítás során. Tudjon emberi alakot emlékezet után is megközelítően helyes arányokkal ábrázolni. Tudjon elképzelni egyszerűbb tárgyakat 2-3 nézetük alapján. Szerezzen ismereteket a középkor néhány kimagasló művészeti alkotásáról.

Eszközök: - 12 színű ceruza, grafit ceruza (különböző keménységű), - vízfesték, tempera, ecsetek, - rajzlapok, kartonlapok, műszaki rajzlap, - képzőművészeti könyvek.

12 6

TÉMA

TÉMAKÖR

Vizuális nyelv alapjai

A vizuális jelrendszer alapelemei: tér, forma, szín, kompozíció, fényárnyék, mozgás

Alkotás

Kifejezés, képzőművészet

A térbeli ábrázolás torvényszerűségei /távlatok/. Mértani testek formai elemzése, térbeli helyzetek - takarás. A fény színmódosító kifejezése. Kompozíciók mértani testekkel, grafikai eszközökkel. Csendéletek, tájképfestés. Plakátkészítés. Táj festése zenére – szabad önkifejezés Haydn:Évszakok; Vivaldi: Évszakok

Műelemzés

Középkori képzőművészeti emlékeink. Paál László tájképei. Feszty Árpád: A magyarok bejövetele.

Javasolt technikák

Grafika, festés, kollázs, montázs, betűírás technikái.

Vizuális kommunikáció

Befogadás

Vetületi ábrázolás. Tömegkommunikáció megjelenítési formái a képzőművészetben.

Tárgy- és környezetkultúra

Életmód, tárgy-, és szokáskultúra

Középkori építészet, öltözködés.

12 7

Földrajz 6-8. osztály

12 8

Földrajz 6-8. osztály Óraszámok alakulása Osztályok Heti óraszám Éves óraszám

1. -

2. -

3. -

4. -

5. -

6. 1 36

7. 2 72

8. 2 72

6. osztály Éves óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: A földrajzi fogalomrendszer segítse elő a tanulók életkorának, értelmi képességének megfelelő tájékozódást a kontinensek között. A földrajzi ismeretrendszer kialakításával segítsék a természethez, a hazához, a környezethez való kötődést. Követelmények: -

Alakuljon ki a térképek, földgömb használatára való képesség. Legyen képes földgömbön, a térképen irányítás mellett tájékozódni. Legyen képes a kontinenseket, óceánokat megnevezni, helyzetüket meghatározni. Ismerje a kontinensek neveit, néhány érdekességet az adott kontinensről. Legyen nyitott, megértő különböző kultúrák, életmódok iránt. Legyen képes eligazodni, tájékozódni a rendelkezésére álló információs anyagokban. Értse a szakkifejezéseket, ismereteiről szóban és írásban is tudjon számot adni. Alakuljon ki reális képe a hazai tájakról, hazánk sajátosságairól, természeti és gazdasági viszonyairól. Szerezzen ismereteket népünk életéről, hagyományairól, életmódjáról.

Eszközök: -

térképek, tanulói atlaszok, tanulói és tanári földgömb, képes földrajzi könyvek, kőzetek, SDT tananyagok, interaktív tábla a lehetőségekhez mérten, videofilmek (és lejátszó), DVD-k (és lejátszó), útikönyvek.

12 9

Témakör A Föld

Szárazföldek és óceánok

Ismeretek hazánkról

Tartalom A Föld alakja Éghajlati övezetesség és általános jellemzői. Ásványok, kőzetek A földfelszín alakulása, felépítése; hegységek képződése. A talajképződés. Belső és külső erők a felszín alakításában. Jellegzetes felszíni formák. Tájékozódás a földgömbön. A Föld természetföldrajzi térképe. Szárazföldek, óceánok Kontinensek földrajzi fekvése Térbeli és időbeli tájékozódás a kontinensek között Más népek kultúrájának megismerése Hazánk helye Európában - Kárpát medence. Tájékozódás Magyarország természetföldrajzi térképén. Magyarország felszíne- hazai tájtípusok. Tájékozódás Magyarország közigazgatási térképén, településtípusok. Jelentős környezeti értékeink. Budapest- hazánk fővárosa.

13 0

7. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A földrajzi fogalomrendszer segítse elő a tanulók életkorának, értelmi fejlettségének megfelelő tájékozódást a hazai tájakon. A földrajzi ismeretrendszer kialakításával segítsék a természethez, a hazához, a környezethez való kötődést. Követelmények: -

Ismerje a leggyakrabban használt térképjeleket. Tudja felsorolni és térképen megmutatni hazánk nagy tájait. Gyűjtsön éghajlatra, időjárásra vonatkozó információkat. Tanári irányítással tudjon információkat leolvasni tematikus térképekről. Szerezzen ismereteket hazánk gazdasági ágairól. Tudjon példákat hozni a természeti adottságok és az ember termelő tevékenységének kapcsolatairól. Ismerje és értse az egyszerűbb topográfiai fogalmakat. Térképjelek segítségével keresse meg hazánk legfőbb ásványkincseinek lelőhelyét. Végezzen gyűjtő munkát a fővárosra, megyéjére, településére vonatkozóan (fotó, újságcikk).

Eszközök: -

térképek, tanulói atlaszok, tanulói földgömb, nagy földgömb, képes földrajzi könyvek, videofilmek (és lejátszó), DVD-k (és lejátszó), könyv az Unióról, ásványgyűjtemény, talajtípusok (gyűjtemény), útikönyvek, - iránytű.

13 1

Témakör Év eleji ismétlés A tér és ábrázolása Téregységek Földrajzi fokhálózat - Térhierarchia Térábrázolás: térrajz, útvonalrajz, menetvázlat, térképszerű ábrázolások, úti-és helyszínrajz. Térképi ábrázolás elemei - jelkulcsok, méretarány. Geoszférák - A talaj kialakulása - Felszíni és felszín alatti vizek, talajtípusok hazai és regionális példái. Felszíni vizek: vízfolyások, állóvizek, tavak, tengerek és óceánok A felszín alatti vizek A felszíni jégtakaró A víz körforgása A vízszennyezés, vízvédelem

Tartalom A térkép és a valóság kapcsolatának megfigyelése, a tapasztalatok alkalmazása.. Szemléleti térképolvasás (egyszerű helymeghatározás, távolságbecslés, egyenes és görbe vonal mentén távolságmérés) tanári irányítással.

A kontinensen / kontinenseken megismert események, jelenségek, folyamatok időrendbe állítása. A felszínformák megnevezéseinek összekötése a saját tapasztalattal, felismerésük, azonosításuk képek, leírások alapján. Különbségek és hasonlóságok felismerése, rövid megfogalmazása szóban vagy írásban. Képek csoportosítása megadott szempontok alapján (pl. felszín alatti/feletti vizek)

Földrajzi övezetesség - Vízszintes és függőleges földrajzi övezetesség természeti, társadalmi – gazdasági és környezeti megnyilvánulásai. - Az övezetesség elemeinek kapcsolatai regionális példákon

A vízszintes és a függőleges földrajzi övezetesség természeti, társadalmi-gazdasági és környezeti megnyilvánulásainak és hatásainak felfedezése. Az övezetesség elemei közötti kapcsolatok (egyszerű ok-okozati viszonyok) felismerése regionális példákon.

A társadalmi-gazdasági élet szerveződése - Településtípusok (tanya, falu, város), jellemző képük, a hozzájuk kötődő tevékenységek, szerepük az országok társadalmi-gazdasági életében, a munkamegosztásban.

A tájak, országok, földrészek természeti és társadalmi jellemzőinek, azok összefüggéseinek értelmezése. Természeti és gazdasági körülmények, hagyományok egyes népek gazdasági fejlődését, gondolkodásmódját befolyásoló szerepének felismerése példákon keresztül.

A földrajzi térben zajló kölcsönhatások felismerése és magyarázata regionális példák alapján.

Az emberi tevékenységek által okozott környezetkárosító kölcsönhatások, folyamatok felismerése példákban.

13 2

Ismeretek a Földről és környezetéről

A levegőburok Az időjárás és az éghajlat A Föld vizei A felszín feletti vizek A felszín alatti vizek

Életképek a kontinensekről tájakról, országokról

Természetföldrajzi övezetesség A forró éghajlati öv Az egyenlítői éghajlat A szavanna növény- és állatvilága Perzselő sivatagok A monszunvidék A mérsékelt éghajlati övezet A szárazföldi éghajlat Az óceáni éghajlat A mediterrán táj A hideg éghajlati terület Éghajlat a hegyvidékeken Az ember élőhelyei A gazdálkodás térségei

Európa

Észak-Európa

Nyugat-Európa

Fekvése, határai, partvonala Részei Európa természetföldrajzi jellemzői Az Európai Unió Észak-Európa Fekvése Partvonala Éghajlata Természeti értékei Országai Nevezetességei Nyugat-Európa Fekvése Éghajlata Tájai Természeti kincsei Országai Nevezetességei

13 3

Dél-Európa

Dél-Európa Fekvése Éghajlata Tájai Országai Nevezetességei

Kelet-Európa

Kelet-Európa Fekvése Tájai Múltja és jelene Országok Független Államok Közössége (FÁK) Híres magyar kutatók, felfedezők

13 4

8. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: Kialakítani, fokozatosan fejleszteni a tanulók földrajzi, környezeti tájékozódását, gondolkodását. A szűkebb és tágabb környezet természeti és társadalmi, illetve gazdasági jellemzőinek megismertetése. Követelmények: -

Alakuljon ki a térképek, földgömb használatára való képesség. Legyen képes röviden jellemezni Kelet - Európa természeti adottságait megadott szempontok szerint. Ismerjen fel egyszerű összefüggéseket a földrajzi fekvés és az ott élő emberek életmódja között. Legyen képes eligazodni, tájékozódni a rendelkezésére álló információs anyagokban. Értse és használja a szakkifejezéseket, ismereteiről szóban és írásban is tudjon számot adni. Alakuljon ki reális képe a hazai tájakról, hazánk sajátosságairól, természeti és gazdasági viszonyairól. Szerezzen ismereteket népünk életéről, hagyományairól, életmódjáról. Ismerje a főváros főbb jellemzőit. Legyen igénye a tanulónak az önálló ismeretszerzésre. Ismerje fel a környezetvédelem fontosságát helyi és országos szinten. Legyen képes a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére. A környezet természeti és ember alkotta értékeinek megőrzésére.

Eszközök: -

térképek, tanulói atlaszok, tanulói és tanári földgömb, képes földrajzi könyvek, kőzetek, SDT tananyagok, interaktív tábla a lehetőségekhez mérten, videofilmek (és lejátszó), DVD-k (és lejátszó), útikönyvek, a lehetőségekhez mérten tanulmányi kirándulások szervezése.

13 5

Témakör

Tantárgyi fejlesztési célok Közép – Európa, a Kárpát medence

Magyarország természeti, társadalmi, gazdasági jellemezői

Magyarország közigazgatása: megyék, főváros

Tartalom Magyarország megismerésével a hazához, és a magyarsághoz kötődő pozitív érzelmek erősítése. A közvetlen környezet társadalmi-gazdasági életének, a társadalmi-gazdasági élet tájanként eltérő természeti feltételei és lehetőségei összefüggéseinek megismerése a tantárgy eszközeivel. Gyűjtőmunka, projekt, csoportos tevékenység keretében végzett feladatokkal a tanulók együttműködési és kommunikációs készségének növelése. A szomszédos országokkal, az Európai Unióval kialakult kapcsolatban az eltérő környezeti feltételek és a kialakult gazdaság kapcsolatainak feltárása. Közép – Európa általános természetföldrajzi képe. A Kárpát – medence természetföldrajzi képe, fejlődése Hasonló természeti adottságok – eltérő gazdasági fejlődés Kelet- európai népek sokszínűsége, népcsoportok, kultúra. Hazánk fekvése, felszíne, domborzata. Tájak, természeti értékek, adottságok, erőforrások, éghajlat, vízrajz, természetes élővilág, talaj, energiahordozók, ásványi nyersanyagok. A földrajzi környezet hatása a táj gazdálkodására, településtípusára. A nagy tájak népességföldrajzi, tájtörténeti jellegzetességei. Infrastruktúra. A tájak idegenforgalmi értéke, környezeti állapota, esetleges természetvédelmi területei. A világörökség részét alkotó tájak, települések, építmények., néphagyományok, népművészet A megye természeti környezete. A megye nagyobb települései, gazdasági jellemzői, népességcsoportjai azoknak kultúrája A főváros természeti, gazdasági, kulturális jellemzői. A közlekedésben betöltött szerepe Budapestnek. A főváros környezetvédelmi problémai13 6

urbanizációs jellegzetességek Hazánk kapcsolata az európai országokkal

Magyarország az Európai Unión belül Közép - Európa más országai, illetve ezek külkereskedelmi, idegenforgalmi vonatkozásai hazánkkal

13 7

Életvitel- és gyakorlati ismeretek 1-8. osztály

13 8

Életvitel és gyakorlati ismeretek 1-8. osztály Osztályok Heti óraszám Éves óraszám

1. 1+1 72

2. 1+1 72

3. 1 36

4. 1+1 72

5. 1+1 72

6. 1+1 72

7. 2 72

8. 1+1 72

Általános cél: A tantárgy tanításának célja a tanuló felkészítése a köznapi életben előforduló általános gyakorlati ismeretekre, amelyek birtokában eredményesen szervezheti mindennapi életét. Olyan ismeretek, készségek nyújtása és fejlesztése, amik megalapozzák a tanulók elemi technikai ismereteit, fejlesztik kézügyességüket és segítik az önkiszolgáló tevékenységüket. A családi életre nevelés alapköveinek letétele. Általános fejlesztési követelmények: -

Ismerje meg a tanuló a mindennapi életben előforduló természetes és mesterséges anyagokat, azok alakíthatóságát, és az ahhoz szükséges eszközöket, szerszámokat. Tudjon egyszerű kéziszerszámokkal balesetmentesen, célszerűen dolgozni. Legyen képes a modellkövető munkavégzésre, rajzok, képek, ábrák irányítás melletti értelmezésére és egyszerű kivitelezésére. Figyeljen a takarékos anyagfelhasználásra és az eszközök kíméletes használatára. Ismerje és alkalmazza a közlekedéssel kapcsolatos helyes magatartási és udvariassági szabályokat. Legyen igénye a testének, ruházatának és közvetlen környezetének tisztántartására, gondozására. Legyen képes tervszerűen elvégezni egyszerű háztartási munkákat. Alkalmazza a helyes táplálkozás szabályait, váljon szokásává a kultúrált étkezés.

13 9

1. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 1+1 óra Cél: Praktikus ismeretek nyújtása és fejlesztése, amelyek segítik és megalapozzák a tanulók elemi technikai műveltségét. Követelmény: -

Szerezzen tapasztalatokat az anyagok külső tulajdonságairól. Tudjon segítséggel egyszerű formákat alakítani. Ismerje meg és gyakorolja a gyalogos közlekedés szabályait. Ismerje meg és gyakorolja az egészséges életmód alapjait és szabályait. Ismerje fel és óvja személyes felszereléseit.

Téma

Modellezés

Közlekedés Egészségügyi és háztartási ismeretek

Altéma Papírmunkák (tépés, hajtogatás, nyírás, ragasztás). Textilmunkák (fonás, nyírás, ragasztás, csokorkötés). Képlékeny anyagok (gyurmázás, gömbölyítés, sodrás, lapítás, formázás). Építés (pálcika). Gyalogos közlekedés. Önkiszolgálás. Elemi higiéniai ismeretek. Alapismeretek a háztartás köréből. Egészség, betegség

14 0

2. osztály Évi óraszám: 72 Heti óraszám: 1+1 óra Cél: Praktikus ismeretek nyújtása, fejlesztése, amelyek segítik és megalapozzák, alakítják, fejlesztik kézügyességüket, erősítik önkiszolgáló tevékenységüket. Követelmények: - Szívesen és egyre önállóbban barkácsoljanak, alkossanak, végezzenek különböző praktikus tevékenységeket. - Megfigyelés alapján tudja elmondani a megismert anyagok külső tulajdonságait. - Tanári segédlettel tudjon a megismert anyagokból egyszerű tárgyakat készíteni. - Törekedjen a takarékos anyagfelhasználásra. - Igyekezzen rendeltetésszerűen használni a különböző eszközöket. - Ismerje a gyalogos közlekedés szabályait. - Képességeinek megfelelően vegyen részt az iskolai és az otthoni munkamegosztásban. - Alakuljon ki igénye holmijainak óvására, rendben tartására. Témakör

Modellezés

Közlekedés Egészségügyi és háztartástani ismeretek

Egészséges életmód

Altéma Papírmunkák (tépés, hajtogatás, nyírás, ragasztás) Textilmunka (fonás, nyírás, ragasztás, fonal csomózása, tű befűzése, öltögetés előszúrt sablonon) Képlékeny anyagok mintázása (gömbölyítés, sodrás, lapítás, formázás) Famunka (darabolás, csiszolás, ragasztás) Építés konstrukciós játékokkal. Gyalogos közlekedés, tömegközlekedés Önkiszolgálás Elemi higiéniai ismeretek Alapismeretek a háztartás köréből napirend, rendszeres mozgás, egészség, betegség, egészséges táplálkozás

14 1

3. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: A technikai műveltség és szemlélet bővítésével a kézügyesség, a konstrukciós képesség, az önkiszolgáló tevékenység fejlesztése és elemi munkaszokások kialakítása. Követelmény:

-

Törekedjen a takarékos anyag felhasználásra. Tudja rendeltetésszerűen és balesetmentesen használni a megismert eszközöket. Alakuljon ki igénye a rend és tisztaság megtartására munkavégzés közben. Ismerje, és tudatosan gyakorolja a gyalogos közlekedés és tömegközlekedés rá vonatkozó szabályait. Folyamatosan gyakorolja az elemi higiénés szokásokat. Védje iskolai és otthoni környezetének értékeit, személyes holmiját.

Téma Modellezés

Közlekedés

Altéma Papírmunka (hajtogatás, előrajzolás, nyírás, ragasztás). Textilmunka (csomókötés, tűbefűzés, előöltés előszúrt kartonon). Képlékeny anyagok (mintázás. Famunka (darabolás, csiszolás, festés) hurkapálcákból. Építés (konstrukciós játékok) Gyalogos és tömegközlekedés. Tömegközlekedés Tömegközlekedési illemszabályok Jelzőtáblák

Egészség és háztartástani ismeretek

Vásárlási ismeretek (bolt, piac) Higiénés szabályok (napirend, öltözködés, önkiszolgálás, saját ruhanemű gondozása, tisztálkodás, közösségi tér gondozása-söprés, szemétgyűjtés).

14 2

4. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 1+1 óra Cél: A kézügyesség és az érzékszervek célirányos fejlesztése, a munkamozdulatok pontosságának, összerendezettségének és tempójának fokozása, az önkiszolgáló tevékenység hatékonnyá tétele. A családi életre nevelés. A nemzeti öntudat és hazafias nevelés. A társadalmi beilleszkedés alappillérei. Követelmény:

- Szerezzen elemi ismereteket a vonalzó használatában és a centiméterrel való -

mérésben. Aktívan vegyen részt tárgykészítő tevékenységekben, saját ötleteinek megvalósításában. Legyen elemi ismerete a népművészet hagyományairól, népszokásokról. Tanári segítséggel tudja balesetmentesen használni a megismert eszközöket.

Téma

Technika

Közlekedés

Egészség és háztartási ismeretek

Altéma Papírmunka (hajtogatás, előrajzolás, nyírás, ragasztás, szerelés, fűzés). Modellezés Termések, magok felhasználásával játékok, díszek készítése. Terepasztalon, homokozóban térbeli alakzatok készítése tervek, minta alapján (vár, autópálya, vasútvonal). Kockákból, építőelemekből ház, házsor, utcakép építése (segítséggel) látszati rajz alapján. Fémépítőből egyszerűbb szerkezetek összeállítása, szerszámhasználat gyakorlása. Textilmunka (öltésfajták). Képlékeny anyagok (formázás, festés). Famunka (reszelés, festés). Építés (fémépítő, konstrukciós játékok). Gyalogos-, tömegközlekedés. Tömegközlekedési illemszabályok Jelzőtáblák Egészséges táplálkozási ismeretek. Jeles napok a családban. Családi munkamegosztás. Veszélyforrások mosdóban, fürdőszobában, WC-n Teendők betegség, baleset esetén. Gyógyszerek tárolása, alkalmazásának feltételei. Egészséges életmód Saját környezet rendben tartása Növényápolás, kisállat gondozása

környezetében. Takarékosság. 14 3

5. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 1+1 óra Cél: Az ápolt, kulturált megjelenéshez szükséges rutinfeladatok megbízható elvégzése. Biztonságos közlekedés szabályosainak elsajátítása. A kézügyesség és az érzékszervek célirányos fejlesztése, a munkamozdulatok pontosságának, összerendezettségének és tempójának fokozása. Esztétikus munkadarabok készítése fokozódó önállósággal. Követelmény: o o o o

higiénikus testápolás fontossága, a ruhaneműk tisztán tartása, tisztítása-tapasztalatszerzés az anyagok tulajdonságairól korszerű, sokoldalú táplálkozás megismerése tájékozódás a közlekedésben, alapvető közlekedési ismeretek elsajátítása. A közlekedési táblák ismeretének bővítése kéziszerszámok helyes használata formák, tárgyak készítése kész minta és egyéni elképzelés alapján. Építőanyagok megismerése tanulmányi kirándulások során Egyszerű ház megtervezése Alapvető öltéstípusok elsajátítása

Eszközök: Fa, textil, fonal, varrótű, kéziszerszámok, gyöngy stb. Közlekedési táblák. Modellek, makettek. Lány konyha eszközei (konyhafelszerelési tárgyak)

14 4

Témakör

Tartalom

Háztartástan és életvitel

Balesetvédelem Ételkészítés és tálalás. Hogyan sütöttek főztek régen. Az ember a tápláléklánc csúcsán. Az étel minősége és az egészség. Tanulmányi séta, üzletek kínálata, saját tapasztalat elmondása, fogyókúra, táplálkozási zavarok felismerése A test tisztántartása. Tisztítószerek és használatuk. Textíliák fajtái, és célszerű használatuk. Viselettörténet. A vasaló használata.

Anyagok és átalakításuk

Természetes anyagok. Anyagok csoportosítása. A fa az otthonunkban. A fa feldolgozása, megmunkálása, felhasználhatósága. Természetes anyagok megmunkálása.(csuhé, rafia) Papír papírfélék. Tárgykészítés lépései. Tárgykészítés mesterséges alapanyagokból.

Közlekedés

A közlekedés történeti áttekintése. A tömegközlekedés és a kerékpárral történő közlekedés valamint a vízi közlekedés. Közlekedési információk, menetrend. Legfontosabb közlekedési táblák és jelzőlámpák. Az időjárás hatása a közlekedés biztonságára

Varrás

Alapvető öltéstípusok. Anyagok, cérna, hímzőfonal, fonal használata.

Modellezés

A házépítés modellezése. Építés, szerelés építőjáték felhasználásával.

14 5

6. osztály Évi óraszám: 72 óra Heti óraszám: 1+1 óra Cél: A finommotorika továbbfejlesztése, balesetmentes eszköz- és szerszámhasználat, takarékos anyaghasználat. Olyan technikai ismeretek, képességek, készségek elsajátítása, amelyek az élet szervezésében nélkülözhetetlenek. Az egészséges életmód elveinek elfogadása. Igény a környezet rendjére. Elemi szintű takarékossági technikák ismerete. Követelmények: - Rendelkezzen a testápolás alapvető szokásaival. - Öltözködjön önállóan az évszaknak, időjárásnak, az egészség megőrzésének megfelelően. - Sajátítsa el ruházatának alapvető gondozási szokásait. - Gyakorlottan végezze az egyszerűbb háztartási munkákat. - Legyen tájékozott a lakóhelyi szolgáltatások használatában. - Ismerjen fel egyszerűbb technikai problémát, megoldások keresése, mérlegelése a konstruálásban, modellezésben. - Gyakorlottság az egyszerű mérésben, rajzeszközök használatában. - A megismert anyagokból hasznos tárgyak készítése irányítás mellett. - Gyakorlottság a megismert kéziszerszámok használatában, munkafogások elvégzésében. - Munkaszokások betartása: rend, anyagtakarékosság, balesetvédelem, munkaeszközök kímélése, karbantartása. - Munkája során tudjon segítséget kérni, együttműködni, segítséget nyújtani. - Törekedjen a biztonságos közlekedésre, növekvő önállósággal használja a tömegközlekedés információhordozóit, jelrendszerét. - Szerezzen ismereteket az energiatakarékosságról, szelektív hulladékgyűjtésről - Tudjon cm pontossággal mérni, szerkeszteni. - Ismerje a környezetében használt papírfajták, műanyagok fizikai, mechanikai tulajdonságait. - Legyen jártas textil-, fa- és papírmegmunkáló eszközök használatában. - Alkalmazza a vendégvárás és látogatás legfontosabb illemszabályait. Eszközök: Fa, papír, bőr, textil, fonal, kéziszerszámok, gyöngy stb. Közlekedési táblák, modellek, makettek. Lány konyha eszközei (konyhafelszerelési tárgyak) Takarító eszközök

14 6

Témakör

Tartalom

Balesetvédelmi oktatás Háztartástan és életvitel

Táplálkozás Az életkornak megfelelő táplálkozás A táplálkozás mennyisége és minősége Napi étrend – helyes arányok Főzési előkészületek Bevásárlás Ételek előkészítése Egytálétel készítése Vendégvárás Illemszabályok Terítés Takarítás Háztartási gépek Tisztítószerek Ruházat Divat és célszerűség A ruházat és a lábbeli egészségre gyakorolt hatása Környezetbarát szerek használata a ruhanemű ápolására

Hulladékkezelés Takarékos energiafogyasztás Mérés, szerkesztés Anyagok és átalakításuk

Szelektív hulladékgyűjtés Veszélyes hulladékok Takarékossági technikák

Mérések Szerkesztések cm pontossággal Tárgykészítés munkamenete Funkció – anyag – forma összefüggései Textil szabása, illesztése a tanult öltésfajtákkal Díszítő munkák, szövés, hurkolás Elemi ruhajavító eljárások Textíliák a lakásban Természetes anyagok – műanyagok A bőr megmunkálása Egyszerű tárgy készítése – szerszámhasználat, anyagtakarékosság A népművészet hagyományai

14 7

Közlekedés

A szárazföldi közlekedés története A kerék története A kerékpáros közlekedés elemi szabályai Kerékpárút Jelzőtáblák Veszélyhelyzetek Információk értelmezése a közlekedésről: Menetrend Jegyelővétel Útipoggyász Csomagolás rövidebb és hosszabb utazásra

Gazdálkodás, vásárlás

Családi költségvetés: bevétel, kiadás Átmeneti pénzügyi zavarok kezelése. Vásárlások tervezése. / akciók, kedvezmények, internetes vásárlás/

14 8

7. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 2 óra Cél: A tanulók felkészítése a gyakorlati életben előforduló általános technikai ismeretekre és azok megoldására. Olyan ismeretek, tevékenységek, készségek és képességek kialakítása, ill. fejlesztése melyek az önálló életvezetés alapjául szolgálnak majd. Követelmények: -

igényesség a testápolásban, gyakorlati részvétel a tankonyha tisztán tartásában, háztartási munkában való jártasság kialakítása, szolgáltatások igénybevételének alapjai, kultúrált étkezés, terítés, egy tál ételek elkészítése, takarékossági lehetőségek felismerése, zsebpénz, háztartási költségek, ismeretek szerzése az iskola területének gondozásában, környezetkárosító magatartás elutasítása, eligazodás a kommunikációs rendszerek jelvilágában, különböző anyagok megmunkálása, tárgykészítés, eszközök balesetmentes használata, értse a közlekedés szabályait, jelzéseit, közlekedési eszközök, vasúti és légi közlekedés szabályai, folyamata, mutasson gyakorlatosságot az utazáshoz szükséges információk megszerzésében, egészségkárosító szerek hatása az emberi szervezetre, parkgondozási feladatok gyakorlati elsajátítása, gyomirtás, egészséges életmód, modellezés.

Eszközök: Fa, bőr, textil, fonal, kéziszerszámok, gyöngy stb. Közlekedési táblák. Modellek, makettek. Lány konyha eszközei (konyhafelszerelési tárgyak). Szobanövények, kerti növények könyv, határozók.

14 9

Varrógép. Témakör

Háztartástan és életvitel

Tervezés, szerelés, modellezés

Anyagok és átalakításuk

Közlekedés

Tartalom Balesetvédelem A fejlődés és táplálkozás összefüggései, tápanyagszükséglet életkoronként. Ételkészítési eljárások: előkészítés, főzés, párolás, sütés, habarás. A magyaros konyha jellemzői. Szakácskönyv használatának megismerése. Esztétikus terítés. Étkezési szabályok. Élelmiszerek tárolása, a hűtőgép működése. Korszerű táplálkozás. Vendéglátás. Testi szellemi egészség. Tisztítószerek ismerete és helyes használatuk. Bútorok ápolása. Viselettörténet. Munkaszervezés a családban. Általánosan használt egyszerű gépek, berendezések készítése, tanulmányozása. Csengő, elemlámpa, izzó ellenőrzése, belső égésű motor modelljének tanulmányozása. Háztartási gépek használata. (balesetmentes, szakszerű használat, időzítő, fokozat beállítása) Háztartási eszközök hibájának megfigyelése (csöpögő csap, WC tartály, festékhiba, szobanövény átültetése) és javítása irányítással. Makett készítése változatos anyagokból, építőelemekből. Alaprajz, térkép tanulmányozása, készítése, eligazodás alaprajzon, térképen. A fémek tulajdonságai megmunkálhatóságuk. A fémek védelme, kezelése. Használati tárgyak az otthonunkban. Tárgykészítés tervezés, szerelés.(fa, textil, papír) Balesetmentes eszközhasználat. Hulladék anyagok újrahasznosítása. A település közlekedési viszonyainak ismerete. Tájékozódás a térképen. Közlekedési útvonal kiválasztása. A közlekedési szabályok ismerete és betartása. Tájékozódás a menetrendben.

15 0

Gazdálkodás, vásárlás, pénzkezelés

Egészségmegőrzés, egészségkárosító tényezők

A bevétel és kiadás tervezési módjai. Háztartási füzet használata Pénzgazdálkodás. Szavatossági idő, kezelés, fogyaszthatóság, tárolás módja a piktogramokon. Piktogramok megfigyelése, leolvasása. Vásárolt áru cseréje, a feltételek ismerete. Készpénz, bankkártya használata. Megtakarítások, kölcsön, törlesztés

Egészséges életmód, a testmozgás fontossága. Fogyókúra (anorexia), túlzott tápanyagbevitel (bulémia).

15 1

8. osztály Éves óraszám: 72 óra Heti óraszám: 1+1 óra Cél: A tanulók felkészítése a köznapi élet munkafolyamataiba történő bekapcsolódásra. A megszerzett ismeretek gyakorlati alkalmazása. Olyan készségek és képességek fejlesztése, melyek az önálló életvezetéshez nélkülözhetetlenek, valamint olyan információk megszerzése és elsajátítása mely a későbbi életük során elengedhetetlen a sikeres és megbecsült munkavégzéshez. Követelmény: -

Megjelenésében is mutatkozzon meg a következetes testápolási szokások elsajátítása. Legyen ismerete az egészséget károsító tényezőkről, (drog, dohányzás, alkohol). Egészséges táplálkozási szokások, kultúrált étkezés. Magatartásában, viszonyulásában mutatkozzon meg a család ellátó feladatok elfogadása, az idősek segítése, a gyermeknevelés felelősségének felismerése. Legyen önálló a heti étrend elkészítésében, tervezésében. Rendelkezzen ismeretekkel a szobanövények, a haszonkert, és a park fenntartásával kapcsolatos teendők tekintetében. A háztartási gépeket tudja rendeltetésük szerint és balesetmentesen használni. A megismert közlekedési szabályok céltudatos elsajátítása. Legyen gyakorlott az egyszerű tárgykészítésben. Mérlegelje saját pályaválasztási lehetőségeit. Szakmák, és a szükséges képességek minél szélesebb körű megismerése.

Eszközök: Fa, bőr, textil, fonal, kéziszerszámok, gyöngy stb. Közlekedési táblák. Modellek, makettek. Lány konyha eszközei (konyhafelszerelési tárgyak). Szobanövények, kerti növények könyv, határozók. Varrógép.

15 2

Témakör

Tartalom

Háztartástan és életvitel

Balesetvédelem, érintésvédelem. A lakás, a lakókörnyezet. Lakás és háztípusok. Célszerű, esztétikus berendezés. Nagytakarítás. Háztartási gépek. Helyes táplálkozási szokások. Az anyagcsere és tápanyagok. A csecsemő, kisgyerek, az idős, a beteg személy étrendje. Élelmiszertárolás. Tartósító eljárások. Készételek tárolása. Kézi ill. gépi mosás, mosószerek, tisztítószerek. Generációs kapcsolatok, egészségmegőrzés, házi patika. Sütés-főzés szabadban is. Tervezés, szervezés az ünnep hangulata. A konyha berendezése, és az alapvető higiéniai szabályok. Alkalom és öltözék. A hétköznapi öltözék, divat. A helyes étrend, vitaminok, ásványi anyagok.

Tervezés, szerelés, modellezés

Háztartási gépek kezelése, tisztítása, karbantartása és balesetmentes üzemeltetése. Közművek. A modern építészet anyagai. Vázlatrajzok készítése.

Anyagok és átalakításuk

Ruhaanyagok típusai: pl. pamut, len, gyapjú, polieszter típusúak, ezek megmunkálása felhasználása. Kézimunkák készítése varrással+a varrógép használata. Varrási gyakorlatok. Tárgyak tervezése, kivitelezése. A fa üzemi feldolgozása. A fa osztályozása és útja a fateleptől a faüzemig.

Közlekedés

Közlekedéstörténet. Udvariasság a közlekedésben. Írott és íratlan szabályok. Közlekedés (vízen és levegőben). A közúti közlekedés. Kresz alapszabályai.

Egészségmegőrzés, egészségkárosító tényezők

A káros szenvedélyek veszélyei. Alkohol és drog fogyasztása. A cigaretta fogyasztás veszélyei. A felnőtté érés folyamata. A jó társas kapcsolatok. A jó családi környezet.

Termelés, gazdálkodás

Pályaválasztás

Háztartási pénzgazdálkodás, bevétel, kiadás. Családi vállalkozás, költségvetés, ügyintézés. Váratlan kiadások. A családi jövedelem kezelése. Tavaszi és őszi talajművelés. Kerti szerszámok használata, karbantartása. Életpálya, életkép. Szakmatanulási lehetőségek. 15 3

Testnevelés és sport 1-8. osztály

15 4

TESTNEVELÉS ÉS SPORT 1-8. osztály Óraszám/ évfolyam Heti óraszám Éves óraszám

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

5

5

5

5

5

5

5

5

180

180

180

180

180

180

180

180

Általános cél: Konkrét mozgásos tevékenységgel a tanulók testi – lelki egészségének elősegítése. A mozgáskészültség, erőnlét, állóképesség fejlesztése, mozgáskultúra kialakítása, a mozgás megszerettetése. Olyan személyiségjegyek kialakítása, fejlesztése, amelyek a felnőttkori kapcsolatokban, életvitelben hasznos útravalóul szolgálnak.

Általános fejlesztési követelmények: -

-

Életkorának megfelelően fejlődjön a tanuló keringési, mozgató- és légzési rendszere. Rendszeresen végezzen mozgástevékenységet, testedzést. Ismerje a mozgástevékenység, a sport egészséges életmódban betöltött szerepét. Aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzük meg a testtartási rendellenességek kialakulását. Tudjon a tanuló gyorsan és kitartóan futni, iramát a távhoz és terephez igazítani, futás közben akadályokat leküzdeni. Sajátítsa el a különféle ugrások, dobások végrehajtásának alaptechnikáját, sajátítson el egyszerű torna támasz- és függéshelyzeteket, legyen képes a hely- és helyzetváltoztatásokra támaszban és függésben. A tornában tanult elemekből legyen képes egyszerű, összefüggő feladatot végrehajtani. Tevékenységét kreativitás jellemezze a legváltozatosabb feladathelyzetekben. Legyen képes részt venni a különböző játékokban, sportjátékokban, élvezze a játék adta örömöket és lehetőségeket. Fejlődjön kondicionális és koordinációs képessége, mozgásos cselekvésbiztonsága. Legyen képes összerendezett mozgásra, labilis helyzetben is növekvő biztonsággal uralja testhelyzetét. Alapozódjon meg az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás igénye.

Kiemelt szerepet kapnak az alábbi közös követelmények: -

-

A tanuló említés szintjén ismerje a kiemelkedő magyar sportolók tevékenységét, eredményeit. Legyen tájékozott a lakóhelyén folyó sporttevékenységekről, ismerje a legfontosabb, legeredményesebb sportegyesületeket. Lehetőségeihez mérten kapcsolódjon be a lakóhelyén folyó tömegsport- akciókba. Ismerjen a mozgásos népi játékok közül néhányat korának, adottságainak megfelelően. Ismerje környezete sajátosságait, minőségi változásait. Életkorának megfelelő szinten tudja, mit jelent az olimpiai mozgalom. Lehetőség szerint kísérje figyelemmel a nyári és téli olimpiai játékokat, kiemelkedő világversenyeket érdeklődésének megfelelően. 15 5

-

-

-

Természetben űzhető sportok segítségével a tanuló ismerje fel, hogyan tud harmóniában élni a természettel, váljon érzékennyé környezetének állapota iránt. Sporttevékenység közben törekedjen rá, hogy betartsa a játékok, a sportolás kommunikációs szabályait, legyen tájékozott az alapvető verbális és metakommunikációs jelzésekben. Fejlődjön testi- lelki egészsége a tanórai és tanórán kívüli testnevelés és sport sajátos eszközrendszerén keresztül. Legyen képes életmódjára vonatkozóan helyes döntéseket hozni. Cselekvő tevékenységeken keresztül alakuljanak ki egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokásai. Törekedjen beteg, sérült, fogyatékos embertársai iránti elfogadó magatartásra. Legyen képes nagy- és kismozgásainak koordinálására, fejlődjön tér- és időbeli tájékozódó képessége. Váljon képessé a szabályok megtanulásra, alkalmazására. Törekedjen fizikai teljesítőképessége fejlesztésére, ismerje lehetőségeit, korlátait és ennek megfelelő pályák felé orientálódjon.

A testnevelés és sport műveltségi terület célja a motoros tevékenységeken keresztül a gyermekközpontú személyiségfejlesztés, az egyéni motoros képességek, a testi és lelki kondíciók eltérő fejlődési ütemének figyelembe vételével a rendszeres fizikai aktivitás, az egészségtudatos, aktív életvezetésre való szocializáció elősegítése. Ennek érdekében a mozgáskészség, a motoros, kondicionális, koordinációs képességek fejlesztése, a motiváció a szabadidős sportokban való aktív részvételre, a szociális és emocionális képességek pozitív megerősítése, preventív egészségtudatos életvezetési szokások kialakítása. E célt szolgálja – többek között – az 1–6. évfolyamon külön témakörként tárgyalt és önálló fejlesztési területként megjelölt tánc tantárgy is. Az enyhén értelmi fogyatékos tanulók esetében a fentebb felsorolt célok kiegészülnek a gyakran társuló testtartásbeli, mozgáskoordinációs és egyéb motoros anomáliák kezelésével, amelyek javítása a szomatopedagógia eszközrendszerével a testnevelés tantárgy habilitációs céljai között szerepel. A tantárgy terápiás célja, hogy az enyhe fokban értelmi fogyatékos tanuló kondicionális, koordinációs képességei és mozgásos cselekvésbiztonsága folyamatosan fejlődjék, hogy erősítse a szocializációs, rehabilitációs folyamatokat, esélyt teremtve a munka világában való helytállásra. A motoros készségfejlesztés-edzettség a fittségi szintnövelő és -megtartó testgyakorlatok végzése során, a motoros képességek fejlesztésének és szerepének tudatosítása mellett valósul meg. A motoros készségfejlesztés-mozgástanulás területén a sportágspecifikus és általános taktikai elemek elsajátítása egyénileg, párban és csoportban, valamint a motoros tanulással kognitív, affektív és szociális képességek fejlesztése során valósul meg. A játék, játékosság szerepe kisgyermekkortól az ifjúkorig egyaránt fontos. Ezt szolgálhatják a játékos mozgásformák egyénileg, párban, csoportban, a sportág-előkészítő mozgásos játékok, az alkotó és kooperatív játékos feladatok, a kognitív, affektív és szociális képességek fejlesztése játékkal. Az egyénileg, párban, csoportban végzett játékos és sportágspecifikus versenyek nagy jelentőségűek a tanulók kognitív, affektív és szociális képességeinek fejlesztésében. Preventív, életvezetési, egészségfejlesztési célokat szolgálnak a szabadidős sporttevékenységek, az életmódot, életstílust és életminőséget befolyásoló egyéni és társas tevékenységek. A fentieken kívül kiemelt általános fejlesztési feladatokat jelent a sajátos nevelési igényű tanulók esetében az erő, állóképesség, ügyesség, gyorsaság növelése, a koordinációs 15 6

képesség, mozgástanulási, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazkodó, egyensúlyozó képesség, valamint az adekvát reakciók, a ritmus és téri tájékozódó képesség fejlesztése. Pozitív jellemtulajdonságok – akaraterő, bátorság, fair play – kialakítása és fenntartása. Kiemelt habilitációs/rehabilitációs fejlesztési feladat a mozgásigény, kezdeményezőképesség erősítése, motiváció és bátorítás a mozgásos feladatok végrehajtására. Mozgásos játékokban szabálytartásra, együttműködésre nevelés a játék örömének felfedeztetésével. A mozgásos alaptechnikák elsajátítása, a kitartás és az állóképesség fejlesztése kiemelt feladat az általános kondicionálás, testi hajlékonyság, végtagok ügyességének fejlesztése, a gyorsaság, az ugró, dobó, az egyensúlyozó képesség alakításával összhangban, a tanuló terhelhetőségének függvényében. A betegségekkel és az időjárási tényezőkkel szembeni ellenálló-képesség, edzettség biztosítása a mozgás segítségével. Külön figyelmet kell fordítani a saját testen való biztonságos tájékozódás kialakítására a függőleges és vízszintes zónákban, a téri viszonyok pontos felismerésére és orientációra. A viszonyszavak felfogása, adekvát használata, a téri biztonság erősítése folyamatos feladat a tantárgy tanítása során. A gyermekek/tanulók önismereti képességének fejlesztése, az önállóság és a versenyszellem erősítése a mozgásfejlesztő, kondicionálást biztosító gyakorlatok önálló végzését és az általános helytállás képességét támogatja. A testnevelés tantárgy a NAT és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve által megjelölt kompetenciafejlesztési feladatok megvalósítására integráltan kínál lehetőséget. Enyhén értelmi fogyatékos gyermekek ismeretelsajátítási folyamataiban az egyénre szabott motiváción és differenciált feladatkiosztásokon kívül jelentős szerephez jut a motoros tanulás, a tevékenységbe ágyazott kognitív fejlesztés. A testi-lelki egészségre nevelés sokféle aspektusa valósítható meg a tantárgy keretében: a kitartás, az erőnlét, a fizikai állóképesség és a kooperativitás fejlesztésével a későbbi munkavégzés és a társadalmi integráció, az egyéni boldogulás esélye kap támogatást. Az erkölcsi nevelés a kitartásban és erőfeszítésben, a sportszerűség megnyilvánulásaiban valósul meg a csapatjátékok során. Az egymásért való felelősségvállalás, a társ segítése, a társas kultúra fejlesztésének jó alkalmai a sorversenyek, a csapatjátékok és versenyfeladatok. A fizikai állóképesség és a motoros képességek erősen befolyásolják a tanulók iskolai teljesítményét, pályaorientációs lehetőségeit és a jövőbeni munkaerő-piaci alkalmasságukat. A szabadtéri testnevelésórák és szabadidős sporttevékenységek, túrák alkalmat adnak a környezettudatosság erősítésére, a természeti és az ember által teremtett környezet megóvására, minden élő iránti tiszteletre. Testnevelésórán az önállóan végzett, egyéni mozgás- vagy tartásrehabilitációs gyakorlatoknál nagy szerepe van a hatékony, önálló tanulásnak, amelynek transzfer hatása hasznosulhat a közismereti tantárgyak művelésében és a kulcskompetenciák fejlesztésében.

1.osztály Heti óraszám: 5 óra 15 7

Éves óraszám: 180 óra Az 1. osztályban a testnevelés és sport műveltségi terület keretében az I. félévben heti 3 órában nagymozgások fejlesztése történik a specifikus helyi program alapján. December 1-től (plusz-mínusz 1-2 hét eltéréssel, a fejlesztőprogram teljesítésétől függően) a fejlesztési követelmények a következőképpen bővülnek: - A tanuló mozgásállapotának megfelelően igyekezzen részt venni a sportjátékokban. - A téli sportok esetében ismerkedjen meg az egészség védelmének legfontosabb alapelveivel (balesetvédelem, öltözködés, védőöltözet) és legyen képes a legcélszerűbb mozgások végrehajtására (pl. változó talajfelszínen – jég, hó - irányváltoztatás, biztonságos sebesség megválasztása gyalogosan ill. sporteszköz /szánkó, korcsolya/ használatakor.

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulók mozgásképességének és fittségének növelése (eszközökkel és azok nélkül). A vázizomzat erősítése és nyújtása egyszerű, gimnasztikai gyakorlatokkal. Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása. Elemi, ritmikus mozgásformákkal az ideg-, légzési, keringési és mozgatórendszer fejlődésének elősegítése. Egészséges testi fejlődés támogatása. Mozgásműveltség kialakítása és fejlesztése. Motorikus képességek fejlesztése. Mozgásigény felkeltése és fenntartása. A motoros képességek fejlesztése. Képességfejlesztési fókuszok: felismerő, ráismerő és eszközhasználati készségek; gyors, pontos mozgási és testhelyzet-változtatási képesség; megfigyelési és döntési képesség; testérzékelés, a mozgás határainak tudatosítása; téri tájékozódás; a mozgás örömének átélése; transzfer hatások a közismereti tantárgyakra.

Ismeretek 1.1. Gimnasztika 1.2. Torna

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Alapállás, terpeszállás, kartartások, karkörzés. Törzshajlítások előre-hátra. Szökdelések. Egyszerű kéziszer-gyakorlatok. Bordásfal-gyakorlatok. Lábgyakorlatok. Fej-, nyak-, váll-, törzsgyakorlatok. Nyújtás, hajlítás, fordítás, döntés. Tartásos helyzetek: ujjtartás,

Kapcsolódási pontok Matematika: szerialitás és relációk, számlálás. Magyar nyelv és irodalom: Viszonyszavak. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, 15 8

nyújtott, zárt kartartás – előre, oldalt és magas tartásban.

rábeszélés formáiban. Környezetismeret: egészséges életmód, higiéné, önálló öltözés, vetkőzés. Ének-zene: ritmikus mozgások zenére. Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A testvázlat tudatosítása, lateralitás, szerialitás, vizuomotoros koordináció, egyensúlyérzékelés és észlelés fejlesztése. A pszichikus funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és gondolkodási műveletek (összehasonlítás, konkretizálás, differenciálás) fejlesztése. Koordinációs képesség, mozgástanulási, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazkodó, egyensúlyozó képesség, valamint az adekvát reakciók, a ritmus és a téri tájékozódó képesség fejlesztése. A közismereti tantárgyak tanulásának habilitációs megsegítése az észlelés, kinesztetikus érzékelés, figyelem, emlékezet és térérzékelési képességek fejlesztésével. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák kialakítása, megerősítése. Testtérkép, lateralitás, szerialitás tudatosítása. Szenzoros integráció fejlesztése. Természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása, továbbfejlesztése a torna, az atlétika, a sportág jellegű feladatokban, a gyermektáncban. A vízbiztonság megalapozásának előkészítése. Képességfejlesztési fókuszok: testhelyzet és változásai; pontos megfigyelésre törekvés; járás egyensúlyának megtartása kijelölt nyomvonalon; mozgás sebességének és irányának érzékelése; testrészek, testhelyzetek ismerete; saját test elfogadása.

Ismeretek 2.1. Testséma tudatosítását szolgáló játékok

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Testhelyzet tudatos változtatása: állások, ülések, fekvés hanyatt, háton, oldalt bemutatással és utánzással. Testrészek megkülönböztetése taktilis ingerlésre, testtájak megmutatása érintéssel. Egyszerű játéktárgyak felismerése tapintás útján. Célzott stimulációk játékok és

Magyar nyelv és irodalom: Szövegértésszövegalkotás szóban. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. 15 9

labda adogatásával. Az egyensúly-érzékelés és -észlelés fejlesztése járással, forgással, gurulással, súlypont áthelyezésével. Utánzó mozgások 2.2. Atlétikai elemek

Rövid távú futás és járás, hirtelen megállás, szóbeli instrukciók és bemutatás alapján. Mozgás sebesség, irány érzékelése lengetés, hintázás, gurulás alkalmával. Futás: lassú, kötetlen; hosszú egyenletes; változó iramú. Futóiskola: sarokemelés, térdemelés, kanyarodás, alakzatok. Kötetlen futások. Rövid, gyors futások. Akadályfutások (a gyermekekhez adaptált akadályokkal). Állórajt. Szökdelés egy és páros lábbal; helyben és haladva. Szökdelés akadály felett (a gyermekekhez adaptált akadályokkal).

2.3. Torna A talajtorna és az atlétika alapmozgásai

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok. Támaszok tornazsámoly alkalmazásával. Guruló átfordulás. Alacsony tornaszekrényre felugrás, leugrás – átugrás (5 ütemben: támasz, feltérdelés, felguggolás, felállás, leugrás). Tornapadon járás, fordulatok. Függés bordásfalon, gyűrűn, lengés gyűrűn. Gyertya kartámasszal. Testsúly megtartása támaszban karhajlítással. Négykézláb járás. Mellső és hátsó helyzetben kúszás, csúszás. Guruló átfordulás előre-hátra – egyedi megsegítéssel. Tarkóállás segítséggel.

Környezetismeret: testrészek, higiénés szokások, öltözésvetkőzés. Ének-zene: ritmusra, zenére járás, táncelemek.

16 0

Függeszkedés bordásfalon és kötélen. Gyűrűn hintázás. Egyensúly gyakorlatok. Járás lábujjon, talpélen, gördülő sarkon. Utánlépés, fordulatok, sarokemelés, térdemelés. Kötélugrás. Helyből és rövid rohammal távolugrás. Dobás, csúsztatás, gurítás, rúgás megkísérlése – labdával és babzsákkal – célba, irányba és távolba. 2.4. Ismerkedés az úszás alapjaival

Vízi játékok, fújó gyakorlatok vízben, siklás segítséggel.

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Játék

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igény megalapozása. Fizikai erőnlét, állóképesség kialakítása / fenntartása. Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása. Csapatszellemre, sportszerűségre nevelés. Együttműködés, kooperáció elősegítése. Siker és kudarc elviselése képességének fejlesztése. Versenyszellem kialakítása és fenntartása. Képességfejlesztési fókuszok: társakra figyelés; együttműködés; szabálykövetés, szabálytartás; önellenőrzés; „beszéd”–mozgás koordináció; téri orientáció; kudarctűrés; győzelem sportszerű megélése.

Ismeretek 3.1. Futó és fogójátékok – fogócska, macska és egerek stb. Páros fogó – Hátsó pár előre fuss! stb. Átfutó játékok – Gyertek haza, ludaim! Adj király katonát! stb. 3.2. Énekes és mondókás körjátékok – népi gyermekjátékok

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Egyénileg, párban, csoportban végezhető játékok elsajátítása szerrel és/vagy szer nélkül. Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok értése és reprodukciója. Kreatív és kooperatív játékok értése és reprodukciója Sportelőkészítő játékok értése és reprodukciója. Népi gyermekjátékok értése és

Magyar nyelv és irodalom: Viszonyszavak. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Népmesék, mondókák, népdalok, kiszámolók. 16 1

3.3. Sor- és váltóversenyek Sor- és váltóversenyek sporteszközök (labdák) beépítésével 3.4. Labdajátékok, versenyek A játékok során fokozatosan nehezített szabályokkal történik a játékvezetés, a tanulók haladásának függvényében. Játékok a különböző anyagú, méretű és tulajdonságú labdákkal: gumilabda, kislabda, gyógylabdák, kosárlabda, futball-labda

reprodukciója. Érzelmek és motivációk szabályozásának elemi szintű megvalósítása. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben. Személyes és társas folyamatok megélése. A konfliktuskezelés elemi szintű ismerete és gyakorlata.

Környezetismeret: egészséges életmód, testi higiéné, önálló öltözés, vetkőzés. Ének-zene: énekes mondókák, ritmusra mozgás, ritmusra tárgy adogatása.

Játékos ismerkedés a különböző anyagú, méretű és tulajdonságú labdákkal. Gurítások, dobások célba, irányba, feldobás, elkapás két kézzel, ölelő fogással. Labdaiskola falnál. Labda adogatása körben, zene ritmusára. Kétkezes alsó és kétkezes felső labdafogás. Egykezes felső dobás gyakorlása falnál. Páros labdázás. Érkező labda megfogása és továbbadása társnak. Labdaátvétel. Labdavezetés. Adogató és kidobó csoportjátékok, versenyek (kidobó, Jancsi a körben, labdacica gurítással stb.).

16 2

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Versenyzés

Órakeret 50 óra (folyamatos)

1

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Ismeretek 4.1. Futó és ugróversenyek Sorversenyek Váltóversenyek Futóverseny Ugróiskola Kötélugrás-verseny 4.2. Labdás versenyek Kosárra dobó verseny Labdavezetési verseny Kidobó játék Kézi és röplabda alapmozgásaiból összeállított versenyek Labdarúgás alapjai – kapura rúgó verseny

Kapcsolódási pontok

Egyszerűsített sportági versenyek végrehajtása egyszerűsített szabályokkal. Sor-és váltóversenyek szabályainak megismerése és betartása. Egyszerűsített sportági versenyek megismerése és végrehajtása az írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával. Sportszerűség fogalmi jelentésének és gyakorlatának megismerése.

Magyar nyelv és irodalom: viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés. Környezetismeret: egészséges életmód, higiéné, önálló öltözés, vetkőzés.

Órakeret 35 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformák kialakítása. Relaxációs gyakorlatok mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazása, képességének és igényének erősítése. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének tudatosítása és szokássá válásának támogatása. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással. A tanulók meggyőzése a baleset-megelőzés fontosságáról, a bekövetkezett baleset esetén a teendők tudatosítása. Képességfejlesztési fókuszok: egészségtudatosság; mozgásigény; rendszeres mozgás a szabadban, „levegőzés” igénye és élvezete; döntésképesség; gyors reagálás; a körülményekhez való alkalmazkodás; a természet szeretete, megóvása a gyermekek szintjén.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

2

Kapcsolódási pontok

.

16 3

5.1.Testi-lelki higiéné Relaxációs gyakorlatok Testi-lelki higiéné Egészséges életmód alapelemei – étkezés, ruházat, pihenés, mozgás, a káros anyagok kerülése Az úszás elemei

Játékos relaxációs gyakorlatok végzése. Testi higiénés ismeretek és azok mindennapi gyakorlatának javítása. Lehetőség szerint az úszás elemeinek elsajátítása.

5.2.Természetben űzhető sportok Valamennyi évszakban, lehetőség szerint a sportfoglalkozások 30%át töltsék szabadban a tanulók. A tornagyakorlatok kivételével valamennyi tematikai egységben szereplő feladatok a szabadban is elvégezhetőek. Túra – balesetvédelem: kullancsveszély

Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtása. Az időjárástól és a lehetőségektől függően futkározás a hóban, hógolyózás, csúszkálás, szánkózás, hóemberépítés.

5.3. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció (Konzultációk, tudástranszferek az illetékes szakemberek között: ortopéd szakorvos, gyógytestnevelő, gyógytornász, konduktor, szomatopedagógus. Lehetőség szerint törekvés a tanterv szerinti foglalkozásokhoz való visszatéréshez.)

A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok. A tantervben foglalt, nem ellenjavallt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartásjavító gyakorlatok. Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

Ismeretek 6.1. Mozgás-narráció Mozgásos dramatikus játékok Kézjátékok 6.2. Tematikus mozgások 6.3.Népi gyermekjátékok, a népi tánc elemei

Ének-zene: relaxációs zenék. Környezetismeret: egészséges táplálkozás, kellő időtartamú alvás szerepe, tisztálkodási szokások; napirend. Informatika: számítógép-használat behatárolt időkeretekkel és célirányosan. Magyar nyelv és irodalom: gyermekirodalmi alkotások az egészség-betegség témaköréből.

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Érzelmek elemi szintű kifejezése gesztusokkal, mozdulatokkal. Közös cselekvés tanári narrációra. Induló, megálló, gyorsító, lassító gyakorlatok végzése. Egyszerű lépésekből álló karikázók, körtáncok.

Magyar nyelv és irodalom: dramatizálás. Ének-zene: zenehallgatás, népzene, gyermekdalok.

16 4

A tanuló képes

A fejlesztés várt eredményei az évfolyamos ciklus végén

- Utasítások megértése , elfogadása és végrehajtása.  az alapvető biztonsági szabályok betartására,  testrészei megnevezésére,  testhelyzetének és a testhelyzet változásainak érzékelésére,  szökdelésekre, alap-, terpesz-, és harántállás, valamint nyak-, kar, törzshajlítás és -körzés végzésére, ülő, fekvő testhelyzet elfoglalására (vezényszóra, bemutatás után és/vagy segítséggel),  a járás és futás közötti különbség gyakorlati differenciálására,  a tanult játékok nevének felismerésére,  empirikus szinten felismerni a labda mozgásának sajátosságait,  az alapvető higiénés követelmények betartására,  a mozgás és játék élvezetére.

16 5

2. osztály Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztés – edzettség, fittség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulók mozgásképességének és fittségének növelése (eszközökkel és azok nélkül). A vázizomzat erősítése és nyújtása egyszerű, gimnasztikai gyakorlatokkal. Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása. Elemi, ritmikus mozgásformákkal az ideg-, légzési, keringési és mozgatórendszer fejlődésének elősegítése. Egészséges testi fejlődés támogatása. Mozgásműveltség kialakítása és fejlesztése. Motorikus képességek fejlesztése. Mozgásigény felkeltése és fenntartása. A motoros képességek fejlesztése. Képességfejlesztési fókuszok: felismerő, ráismerő és eszközhasználati készségek; gyors, pontos mozgási és testhelyzet-változtatási képesség; megfigyelési és döntési képesség; testérzékelés, a mozgás határainak tudatosítása; téri tájékozódás; a mozgás örömének átélése; transzfer hatások a közismereti tantárgyakra.

Ismeretek 1.1. Gimnasztika 1.2. Torna

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Alapállás, terpeszállás, kartartások, karkörzés. Törzshajlítások előre-hátra. Szökdelések. Egyszerű kéziszer-gyakorlatok. Bordásfal-gyakorlatok. Lábgyakorlatok. Fej-, nyak-, váll-, törzsgyakorlatok. Nyújtás, hajlítás, fordítás, döntés. Tartásos helyzetek: ujjtartás, nyújtott, zárt kartartás – előre, oldalt és magas tartásban.

Kapcsolódási pontok Matematika: szerialitás és relációk, számlálás. Magyar nyelv és irodalom: Viszonyszavak. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Környezetismeret: egészséges életmód, higiéné, önálló öltözés, vetkőzés. Ének-zene: ritmikus mozgások zenére. 16 6

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A testvázlat tudatosítása, lateralitás, szerialitás, vizuomotoros koordináció, egyensúlyérzékelés és észlelés fejlesztése. A pszichikus funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és gondolkodási műveletek (összehasonlítás, konkretizálás, differenciálás) fejlesztése. Koordinációs képesség, mozgástanulási, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazkodó, egyensúlyozó képesség, valamint az adekvát reakciók, a ritmus és a téri tájékozódó képesség fejlesztése. A közismereti tantárgyak tanulásának habilitációs megsegítése az észlelés, kinesztetikus érzékelés, figyelem, emlékezet és térérzékelési képességek fejlesztésével. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák kialakítása, megerősítése. Testtérkép, lateralitás, szerialitás tudatosítása. Szenzoros integráció fejlesztése. Természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása, továbbfejlesztése a torna, az atlétika, a sportág jellegű feladatokban, a gyermektáncban. A vízbiztonság megalapozásának előkészítése. Képességfejlesztési fókuszok: testhelyzet és változásai; pontos megfigyelésre törekvés; járás egyensúlyának megtartása kijelölt nyomvonalon; mozgás sebességének és irányának érzékelése; testrészek, testhelyzetek ismerete; saját test elfogadása.

Ismeretek 2.1. Testséma tudatosítását szolgáló játékok

2.2. Atlétikai elemek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Testhelyzet tudatos változtatása: állások, ülések, fekvés hanyatt, háton, oldalt bemutatással és utánzással. Testrészek megkülönböztetése taktilis ingerlésre, testtájak megmutatása érintéssel. Egyszerű játéktárgyak felismerése tapintás útján. Célzott stimulációk játékok és labda adogatásával. Az egyensúly-érzékelés és -észlelés fejlesztése járással, forgással, gurulással, súlypont áthelyezésével. Rövid távú futás és járás, hirtelen megállás, szóbeli instrukciók és bemutatás alapján. Mozgás sebesség, irány

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértésszövegalkotás szóban. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Környezetismeret: testrészek, higiénés szokások, öltözésvetkőzés. Ének-zene: ritmusra, zenére járás, táncelemek.

16 7

érzékelése lengetés, hintázás, gurulás alkalmával. Futás: lassú, kötetlen; hosszú egyenletes; változó iramú. Futóiskola: sarokemelés, térdemelés, kanyarodás, alakzatok. Kötetlen futások. Rövid, gyors futások. Akadályfutások (a gyermekekhez adaptált akadályokkal). Állórajt. Szökdelés egy és páros lábbal; helyben és haladva. Szökdelés akadály felett (a gyermekekhez adaptált akadályokkal). 2.3. Torna A talajtorna és az atlétika alapmozgásai

Támasz-, függés- és egyensúlygyakorlatok. Támaszok tornazsámoly alkalmazásával. Guruló átfordulás. Alacsony tornaszekrényre felugrás, leugrás – átugrás (5 ütemben: támasz, feltérdelés, felguggolás, felállás, leugrás). Tornapadon járás, fordulatok. Függés bordásfalon, gyűrűn, lengés gyűrűn. Gyertya kartámasszal. Testsúly megtartása támaszban karhajlítással. Négykézláb járás. Mellső és hátsó helyzetben kúszás, csúszás. Guruló átfordulás előre-hátra – egyedi megsegítéssel. Tarkóállás segítséggel. Függeszkedés bordásfalon és kötélen. Gyűrűn hintázás. Egyensúly gyakorlatok. Járás lábujjon, talpélen, gördülő sarkon. Utánlépés, fordulatok, sarokemelés, térdemelés. Kötélugrás. Helyből és rövid rohammal távolugrás. 16 8

Dobás, csúsztatás, gurítás, rúgás megkísérlése – labdával és babzsákkal – célba, irányba és távolba. 2.4. Ismerkedés az úszás alapjaival

Vízi játékok, fújó gyakorlatok vízben, siklás segítséggel.

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Játék

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igény megalapozása. Fizikai erőnlét, állóképesség kialakítása / fenntartása. Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása. Csapatszellemre, sportszerűségre nevelés. Együttműködés, kooperáció elősegítése. Siker és kudarc elviselése képességének fejlesztése. Versenyszellem kialakítása és fenntartása. Képességfejlesztési fókuszok: társakra figyelés; együttműködés; szabálykövetés, szabálytartás; önellenőrzés; „beszéd”–mozgás koordináció; téri orientáció; kudarctűrés; győzelem sportszerű megélése.

Ismeretek 3.1. Futó és fogójátékok – fogócska, macska és egerek stb. Páros fogó – Hátsó pár előre fuss! stb. Átfutó játékok – Gyertek haza, ludaim! Adj király katonát! stb. 3.2. Énekes és mondókás körjátékok – népi gyermekjátékok 3.3. Sor- és váltóversenyek Sor- és váltóversenyek sporteszközök (labdák) beépítésével 3.4. Labdajátékok, versenyek A játékok során fokozatosan nehezített szabályokkal történik a játékvezetés, a tanulók haladásának

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Egyénileg, párban, csoportban végezhető játékok elsajátítása szerrel és/vagy szer nélkül. Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok értése és reprodukciója. Kreatív és kooperatív játékok értése és reprodukciója Sportelőkészítő játékok értése és reprodukciója. Népi gyermekjátékok értése és reprodukciója. Érzelmek és motivációk szabályozásának elemi szintű megvalósítása. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben. Személyes és társas folyamatok megélése. A konfliktuskezelés elemi szintű ismerete és gyakorlata.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Viszonyszavak. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Népmesék, mondókák, népdalok, kiszámolók. Környezetismeret: egészséges életmód, testi higiéné, önálló öltözés, vetkőzés. Ének-zene: énekes mondókák, ritmusra mozgás, ritmusra tárgy adogatása. 16 9

függvényében. Játékok a különböző anyagú, méretű és tulajdonságú labdákkal: gumilabda, kislabda, gyógylabdák, kosárlabda, futball-labda

Játékos ismerkedés a különböző anyagú, méretű és tulajdonságú labdákkal. Gurítások, dobások célba, irányba, feldobás, elkapás két kézzel, ölelő fogással. Labdaiskola falnál. Labda adogatása körben, zene ritmusára. Kétkezes alsó és kétkezes felső labdafogás. Egykezes felső dobás gyakorlása falnál. Páros labdázás. Érkező labda megfogása és továbbadása társnak. Labdaátvétel. Labdavezetés. Adogató és kidobó csoportjátékok, versenyek (kidobó, Jancsi a körben, labdacica gurítással stb.).

Órakeret 50 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Versenyzés3

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre sor- és váltóversenyek és egyszerűsített sportági versenyek esetében. A sportoló mint példakép megjelenítése. Képességfejlesztési fókuszok: mozgáskoordináció; társakra figyelés; együttműködés; szabálykövetés, szabálytartás; önellenőrzés; „beszéd” mozgás koordináció; téri orientáció; kudarctűrés; győzelem; portszerű megélése; egészséges versenyszellem; döntésképesség; reagáló képesség.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok

4.1. Futó és ugróversenyek Sorversenyek Váltóversenyek Futóverseny Ugróiskola Kötélugrás-verseny

Egyszerűsített sportági versenyek végrehajtása egyszerűsített szabályokkal. Sor-és váltóversenyek szabályainak megismerése és betartása.

Magyar nyelv és irodalom: viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések

.

17 0

4.2. Labdás versenyek Kosárra dobó verseny Labdavezetési verseny Kidobó játék Kézi és röplabda alapmozgásaiból összeállított versenyek Labdarúgás alapjai – kapura rúgó verseny

Egyszerűsített sportági versenyek megismerése és végrehajtása az írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával. Sportszerűség fogalmi jelentésének és gyakorlatának megismerése.

tartalma, szókincsbővítés. Környezetismeret: egészséges életmód, higiéné, önálló öltözés, vetkőzés.

Órakeret 35 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformák kialakítása. Relaxációs gyakorlatok mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazása, képességének és igényének erősítése. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének tudatosítása és szokássá válásának támogatása. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással. A tanulók meggyőzése a baleset-megelőzés fontosságáról, a bekövetkezett baleset esetén a teendők tudatosítása. Képességfejlesztési fókuszok: egészségtudatosság; mozgásigény; rendszeres mozgás a szabadban, „levegőzés” igénye és élvezete; döntésképesség; gyors reagálás; a körülményekhez való alkalmazkodás; a természet szeretete, megóvása a gyermekek szintjén.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

5.1.Testi-lelki higiéné Relaxációs gyakorlatok Testi-lelki higiéné Egészséges életmód alapelemei – étkezés, ruházat, pihenés, mozgás, a káros anyagok kerülése Az úszás elemei

Játékos relaxációs gyakorlatok végzése. Testi higiénés ismeretek és azok mindennapi gyakorlatának javítása. Lehetőség szerint az úszás elemeinek elsajátítása.

5.2.Természetben űzhető sportok Valamennyi évszakban, lehetőség szerint a sportfoglalkozások 30%át töltsék szabadban a tanulók. A tornagyakorlatok

Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtása. Az időjárástól és a lehetőségektől függően futkározás a hóban, hógolyózás, csúszkálás, szánkózás,

4

Kapcsolódási pontok Ének-zene: relaxációs zenék. Környezetismeret: egészséges táplálkozás, kellő időtartamú alvás szerepe, tisztálkodási szokások; napirend. Informatika: számítógép-használat behatárolt időkeretekkel és

17 1

kivételével valamennyi tematikai egységben szereplő feladatok a szabadban is elvégezhetőek. Túra – balesetvédelem: kullancsveszély 5.3. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció (Konzultációk, tudástranszferek az illetékes szakemberek között: ortopéd szakorvos, gyógytestnevelő, gyógytornász, konduktor, szomatopedagógus. Lehetőség szerint törekvés a tanterv szerinti foglalkozásokhoz való visszatéréshez.)

hóemberépítés.

A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok. A tantervben foglalt, nem ellenjavallt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartásjavító gyakorlatok. Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

célirányosan. Magyar nyelv és irodalom: gyermekirodalmi alkotások az egészség-betegség témaköréből.

Órakeret 29 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6. Tánc

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A mozgásnyelv megalapozása. Testtudat, mozgás, mozdulatlanság érzékelésének fejlesztése. Térbeli alkalmazkodás javítása. Lateralitás és szerialitás kialakítása, illetve fejlesztése. A fizikai képességek fejlesztésével a koordináció és koncentráció fejlesztése. Metrum, tempó, ritmus érzékelése képességének fejlesztése. Helyes testtartás kialakítása és automatizálása. Az együttmozgás élményének megtapasztaltatása. Törekvés az egyensúlyi viszonyokon keresztül a kontaktusteremtés lehetőségének kialakítására. A pozitív önértékelés és reakcióképesség növelése. Népi mozgásos gyermekjátékok megismertetése. Csoportos játék- és megjelenítőképesség fejlesztése. Rögtönzés és együttműködés képességének kialakítása. Muzikalitás fejlesztése. Képességfejlesztési fókuszok: testhelyzet és változásai; pontos megfigyelésre törekvés; járás, ugrás egyensúlyának megtartása; mozgás sebességének és irányának érzékelése.

17 2

Ismeretek 6.1. Mozgás-narráció Mozgásos dramatikus játékok Kézjátékok 6.2. Tematikus mozgások 6.3.Népi gyermekjátékok, a népi tánc elemei

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Érzelmek elemi szintű kifejezése gesztusokkal, mozdulatokkal. Közös cselekvés tanári narrációra. Induló, megálló, gyorsító, lassító gyakorlatok végzése. Egyszerű lépésekből álló karikázók, körtáncok.

Magyar nyelv és irodalom: dramatizálás. Ének-zene: zenehallgatás, népzene, gyermekdalok.

A tanuló képes

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

        

Utasítások megértése és végrahajtása. az alapvető biztonsági szabályok betartására, testrészei megnevezésére, testhelyzetének és a testhelyzet változásainak érzékelésére, szökdelésekre, alap-, terpesz-, és harántállás, valamint nyak-, kar, törzshajlítás és -körzés végzésére, ülő, fekvő testhelyzet elfoglalására (vezényszóra, bemutatás után és/vagy segítséggel), a járás és futás közötti különbség gyakorlati differenciálására, a tanult játékok nevének felismerésére, empirikus szinten felismerni a labda mozgásának sajátosságait, az alapvető higiénés követelmények betartására, a mozgás és játék élvezetére.

17 3

3. osztály Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztés –edzettség, fittség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A motoros képességek fejlesztése. A tanulók mozgásképességének és fittségének növelése (eszközökkel és azok nélkül). A vázizomzat erősítése és nyújtása egyszerű, gimnasztikai gyakorlatokkal. Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása. Elemi, ritmikus mozgásformákkal az ideg-, légzési, keringési és mozgatórendszer fejlődésének elősegítése. Egészséges testi fejlődés támogatása. Mozgásműveltség kialakítása és fejlesztése. Motorikus képességek fejlesztése. Mozgásigény felkeltése és fenntartása. Képességfejlesztési fókuszok: saját test mozgásszabályozásának képessége; mozgásos alapformák végrehajtásának képessége; mozgáskoordinációs képesség; erőkifejtés és szabályozás képessége.

Ismeretek Torna

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Egyszerű fej-, nyak-, váll-, törzs-, kar-, lábgyakorlatok ütemes végzése 2 és 4 ütemben. Nyújtás, hajlítás, fordítás, döntés. Tartásos helyzetek: ujjtartás, nyújtott, zárt kartartás – előre, oldalt és magas tartásban; Hajlított tartások: csípőhöz, mellkashoz, vállhoz, térdhez. Fogásmódok: alsó-és felsőfogás, madárfogás. Állások: alap, terpesz, oldalt és haránt. Mellső fekvőtámasz. Egyszerű társas és kéziszer- (labda, kötél) gyakorlatok Szergyakorlatok: pad, zsámoly, bordásfal. Bordásfalgyakorlatok. Mozgásos alapformák: térdelés, ülés, fekvés,

Kapcsolódási pontok Matematika: szerialitás és relációk, számlálás. Magyar nyelv és irodalom: Viszonyszavak. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Környezetismeret: egészséges életmód, testi higiéné, önálló öltözés, vetkőzés. Ének-zene; dráma és tánc: ritmikus mozgások zenére. 17 4

emelés, leengedés, hajlítás, körzések, szökdelések, ugrások, rugózások, összetett törzsmozgások. Négy-nyolc ütemű szabadgyakorlatok. Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Hely- és helyzetváltoztató mozgásformák kialakítása. A pszichikus funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és gondolkodási műveletek (összehasonlítás, konkretizálás, differenciálás) fejlesztése. Koordinációs képesség, mozgástanulási, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazkodó, egyensúlyozó képesség, valamint az adekvát reakciók, a ritmus és a téri tájékozódó képesség fejlesztése. Természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása, továbbfejlesztése a torna, az atlétika, a sportág jellegű feladatokban, a gyermektáncban. Vízi biztonság megteremtése. Képességfejlesztési fókuszok: pontos reakciók szóbeli instrukciókra; döntésképesség; szociális képességek; testhelyzet-érzékelési képesség.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

2.1. Szenzomotoros koordináció

Szem-kéz koordinációs játékok, versenyfeladatok – pl. szappanbuborék elkapása.

2.2. Rendgyakorlatok

Térköz, távköz, takarás, igazodás tartása, testfordulatok adott irányokba. Nyitódás, felzárkózás. Testfordulatok helyben, ugrással. Menetelés ütem-, lépés- és távköztartással, tempóváltásokkal; a lépésváltás megkísérlése. Soralkotások egyes és többes vonalban, oszlopban.

2.3. Torna

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértésszövegalkotás szóban. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Környezetismeret: testrészek, higiénés szokások, öltözésvetkőzés.

Támaszgyakorlatok talajon, padon, tornaszekrényen. Guruló átfordulás előre-hátra. Gyűrűn és bordásfalon függő gyakorlatok. Egyensúly-gyakorlatok. 17 5

2.4. Atlétika Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú, állórajttal Kötélugrás különféle fajtái Magasugrás és távolugrás elemei Kislabdahajítás Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatásának módozatai

Futásfajták gyakorlása. Kötélugrás különféle fajtáinak gyakorlása. Magasugrás és távolugrás elemeinek gyakorlása. Kislabdahajítás állóhelyből és keresztlépéssel. Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatása különféle módokon.

2.5. Úszás

Légzőgyakorlatok, siklás, lebegés, vízbe ugrás, merülés – felügyelettel.

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Játék

Előzetes tudás

A játékszabályok fontosságának felismerése és elismerése. Labdakezelés elemei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igény megalapozása. Fizikai erőnlét, állóképesség kialakítása/fenntartása. Csapatszellemre, sportszerűségre nevelés. Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása. Együttműködés, kooperáció elősegítése. Siker és kudarc elviselésének képessége. Versenyszellem kialakítása és fenntartása. Képességfejlesztési fókuszok: társakra figyelés, együttműködés; szabálykövetés, szabálytartás; kudarc és győzelem sportszerű megélése.

Ismeretek 3.1. Labdás játékok Dobó és elfogó játékok Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés védővel szemben Átadások helyben és mozgás közben Célba rúgó és célba dobó játékok Zsinórlabda és labdarúgás elemei

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok

Egyénileg, párban, csoportban végezhető játékok elsajátítása szerrel és /vagy szer nélkül. Szerepjátékok, szabályjátékok, feladatjátékok értése és reprodukciója. Kreatív és kooperatív játékok értése és reprodukciója. Sportelőkészítő játékok értése és reprodukciója. Népi gyermekjátékok értése és

Magyar nyelv és irodalom: Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Népi gyermekjátékok – népmesék, mondókák, népdalok, 17 6

3.2. Futáson alapuló játékok Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel Sor- és váltóversenyek 3.3. Népi gyermekjátékok 3.4. Küzdősportok elemei

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

reprodukciója. Érzelmek és motivációk szabályozásának elemi szintű megvalósítása. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben. Személyes és társas folyamatok megélése. A konfliktuskezelés elemi szintű ismerete és gyakorlata.

4. Versenyzés

kiszámolók. Környezetismeret: egészséges életmód, testi higiéné, önálló öltözés, vetkőzés.

Órakeret 50 óra (folyamatos)

A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre sor- és váltóversenyek és egyszerűsített sportági A tematikai egység versenyek esetében. nevelési-fejlesztési A sportoló mint példakép megjelenítése. Képességfejlesztési fókuszok: szabálykövetés, szabálytartás; céljai önellenőrzés; kudarctűrés; győzelem sportszerű megélése; egészséges versenyszellem; szociális kompetenciák; kooperáció; koordináció; döntési és reagáló képesség.

Ismeretek 4.1. Futó, ugró és akadályversenyek Sorversenyek Váltóversenyek Futóverseny Ugróiskola Kötélugrás-verseny 4.2. Labdás versenyek Kosárra dobó verseny Labdavezetési verseny Kidobójáték Kézi és röplabda alapmozgásaiból összeállított versenyek Labdarúgás alapjai – kapura rúgó verseny

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Egyszerűsített sportági versenyek végrehajtása egyszerűsített szabályokkal. Sor- és váltóversenyek szabályinak megismerése és betartása. Egyszerűsített sportági versenyek megismerése és végrehajtása az írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával. Sportszerűség fogalmi jelentésének és gyakorlatának megismerése. A sportoló mint példakép elfogadása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés. Környezetismeret: egészséges életmód.

17 7

4.3. A sportági versenyek alapjai A versenyfeladatok, labda és labda nélküli sportági versenyek egyre nehezítettebb formái, közelítve a valódi sportági versenyekhez.

Órakeret 35 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Előzetes tudás

A testi-lelki egészség alapjainak mindennapi gyakorlata.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra nevelés. Relaxációs gyakorlatok mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének felismertetése. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással. A tanulók meggyőzése a baleset-megelőzés fontosságáról, a bekövetkezett baleset esetén a teendők tudatosítása. Képességfejlesztési fókuszok: egészségtudatosság; mozgásigény; döntésképesség; a körülményekhez való alkalmazkodás; a természet szeretete, óvása a gyermekek szintjén.

Ismeretek 5.1. Testi-lelki egészség Relaxációs gyakorlatok Testi higiéné tartalmi elemei és azok mindennapi gyakorlata Egészséges életmód alapelemei – étkezés, ruházat. Pihenés, mozgás, a káros anyagok kerülése 5.2. Természetben űzhető sportok Labdajátékok, futóversenyek stb. – a torna kivételével valamennyi Túra – balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem Kocogás Kerékpározás, görkorcsolyázás

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Játékos relaxációs gyakorlatok végzésére való képesség kialakítása. Testi higiénés ismeretek és azok mindennapi gyakorlása.

Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtása – a védő-óvó intézkedések megismerése és gyakorlata (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat). Úszás természetes vizekben – csak engedélyezett és kijelölt helyen.

Kapcsolódási pontok Ének-zene: relaxációs zenék, zenehallgatás. Környezetismeret: egészséges táplálkozás, kellő időtartamú alvás szerepe, tisztálkodási szokások; napirend. Magyar nyelv és irodalom: gyermekirodalmi alkotások az egészség-betegség témaköréből.

17 8

5.3. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok, a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint. A tantervben foglalt, nem ellenjavalt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartás-javító gyakorlatok. Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

Órakeret 29 óra (folyamatos)

6. Tánc

Csoportos játék- és megjelenítőképesség fejlesztése. Rögtönzés és együttműködés képességének kialakítása. A fizikai képességek fejlesztésével a koordináció és koncentráció fejlesztése. A mozgásnyelv megalapozása és fejlesztése. Az egyensúlyi viszonyokon keresztül a kontaktusteremtés lehetőségének kialakítása a tér tárgyaival, illetve páros gyakorlatokban. Testtudat, mozgás, mozdulatlanság érzékelésének fejlesztése. Térbeli alkalmazkodás fejlesztése. Lateralitás és szerialitás kialakítása, illetve fejlesztése. A tematikai egység A fizikai képességek fejlesztésével a koordináció és koncentráció nevelési-fejlesztési fejlesztése. Metrum, tempó, ritmus érzékelése képességének fejlesztése. céljai Helyes testtartás kialakítása és automatizálása. Az együttmozgás élményének megtapasztaltatása. Törekvés az egyensúlyi viszonyokon keresztül a kontaktusteremtés lehetőségének kialakítására. A pozitív önértékelés és reakcióképesség növelése. Népi mozgásos gyermekjátékok megismertetése. Érzelmek elemi szintű kifejezésének képessége, gesztusokkal, mozdulatokkal. Képességfejlesztési fókuszok: testhelyzet és változásai; pontos megfigyelésre törekvés; járás, ugrás egyensúlyának megtartása; mozgás sebességének és irányának érzékelése. Ismeretek 6.1. Mozgás-narráció Mozgásos dramatikus játékok 6.2. Tematikus mozgások

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Kézjátékok. Közösselekvés tanári narrációra. Közös cselekvés tanulói narrációra. Induló, megálló, gyorsító, lassító

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: dramatizálás. Ének-zene: 17 9

6.3. Népi gyermekjátékok, a népi gyakorlatok. tánc elemei Testtudat, mozgás, Fiú és lány szerepek a táncban mozdulatlanság érzékelése. Érzelmek kifejezése nagymozgásokkal, tánclépésekkel. Egyszerű lépésekből álló karikázók, körtáncok. Metrum, tempó, ritmus érzékelése.

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

zenehallgatás, népzene, gyermekdalok.

A tanuló képes  felismerni és használni a legfontosabb kézi- és tornaszereket,  vezényszóra egyszerű mozgás(sor)végrehajtására,  tartáshelyzetek felvételére,  irány, ütem tartására,  labdával irányított dobások, rúgások kivitelezésére,  a játékszabályok betartására,  aktív részvételre a közös játékokban,  a gyakorolt mozgáselemek, sportágak szabad térben, más körülmények közötti alkalmazására,  teste és ruházata tisztán tartására,  a minőségi ételek felismerésére,  egyszerű relaxációs gyakorlatok irányítás melletti elvégzésére,  egyszerű tánclépés utánzására bemutatás után és/vagy szóbeli instrukció alapján,  gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra játék és körtánc során.

18 0

4.osztály Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztés –edzettség, fittség

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

A motoros képességek fejlesztése. A tanulók mozgásképességének és fittségének növelése (eszközökkel és azok nélkül). A vázizomzat erősítése és nyújtása egyszerű, gimnasztikai gyakorlatokkal. Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása és fenntartása. Elemi, ritmikus mozgásformákkal az ideg-, légzési, keringési és mozgatórendszer fejlődésének elősegítése. Egészséges testi fejlődés támogatása. Mozgásműveltség kialakítása és fejlesztése. Motorikus képességek fejlesztése. Mozgásigény felkeltése és fenntartása. Képességfejlesztési fókuszok: saját test mozgásszabályozásának képessége; mozgásos alapformák végrehajtásának képessége; mozgáskoordinációs képesség; erőkifejtés és szabályozás képessége.

Ismeretek Torna

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek Egyszerű fej-, nyak-, váll-, törzs-, kar-, lábgyakorlatok ütemes végzése 2 és 4 ütemben. Nyújtás, hajlítás, fordítás, döntés. Tartásos helyzetek: ujjtartás, nyújtott, zárt kartartás – előre, oldalt és magas tartásban; Hajlított tartások: csípőhöz, mellkashoz, vállhoz, térdhez. Fogásmódok: alsó-és felsőfogás, madárfogás. Állások: alap, terpesz, oldalt és haránt. Mellső fekvőtámasz. Egyszerű társas és kéziszer- (labda, kötél) gyakorlatok Szergyakorlatok: pad, zsámoly, bordásfal. Bordásfalgyakorlatok. Mozgásos alapformák: térdelés,

Kapcsolódási pontok Matematika: szerialitás és relációk, számlálás. Magyar nyelv és irodalom: Viszonyszavak. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Környezetismeret: egészséges életmód, testi higiéné, önálló öltözés, vetkőzés. Ének-zene; dráma és tánc: ritmikus 18 1

ülés, fekvés, emelés, leengedés, hajlítás, körzések, szökdelések, ugrások, rugózások, összetett törzsmozgások. Négy-nyolc ütemű szabadgyakorlatok.

mozgások zenére.

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

Előzetes tudás

A biztonsági szabályok betartása. Kialakult testtérkép, iram- és irányérzékelés mozgás közben. A tanult gyakorlatok végrehajtása irányítás mellett.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Hely- és helyzetváltoztató mozgásformák kialakítása. A pszichikus funkciók (figyelem, emlékezet, gondolkodás) és gondolkodási műveletek (összehasonlítás, konkretizálás, differenciálás) fejlesztése. Koordinációs képesség, mozgástanulási, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazkodó, egyensúlyozó képesség, valamint az adekvát reakciók, a ritmus és a téri tájékozódó képesség fejlesztése. Természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása, továbbfejlesztése a torna, az atlétika, a sportág jellegű feladatokban, a gyermektáncban. Vízi biztonság megteremtése. Képességfejlesztési fókuszok: pontos reakciók szóbeli instrukciókra; döntésképesség; szociális képességek; testhelyzet-érzékelési képesség.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

2.1. Szenzomotoros koordináció

Szem-kéz koordinációs játékok, versenyfeladatok – pl. szappanbuborék elkapása.

2.2. Rendgyakorlatok

Térköz, távköz, takarás, igazodás tartása, testfordulatok adott irányokba. Nyitódás, felzárkózás. Testfordulatok helyben, ugrással. Menetelés ütem-, lépés- és távköztartással, tempóváltásokkal; a lépésváltás megkísérlése. Soralkotások egyes és többes vonalban, oszlopban.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: Szövegértésszövegalkotás szóban. Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Környezetismeret: testrészek, higiénés szokások, öltözésvetkőzés.

18 2

2.3. Torna

Támaszgyakorlatok talajon, padon, tornaszekrényen. Guruló átfordulás előre-hátra. Gyűrűn és bordásfalon függő gyakorlatok. Egyensúly-gyakorlatok.

2.4. Atlétika Futásfajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú, állórajttal Kötélugrás különféle fajtái Magasugrás és távolugrás elemei Kislabdahajítás Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatásának módozatai

Futásfajták gyakorlása. Kötélugrás különféle fajtáinak gyakorlása. Magasugrás és távolugrás elemeinek gyakorlása. Kislabdahajítás állóhelyből és keresztlépéssel. Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatása különféle módokon.

2.5. Úszás

Légzőgyakorlatok, siklás, lebegés, vízbe ugrás, merülés – felügyelettel.

Órakeret 70 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

3. Játék

Előzetes tudás

A játékszabályok fontosságának felismerése és elismerése. Labdakezelés elemei.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Az egészséges életmód és a rendszeres fizikai aktivitás iránti igény megalapozása. Fizikai erőnlét, állóképesség kialakítása/fenntartása. Csapatszellemre, sportszerűségre nevelés. Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása. Együttműködés, kooperáció elősegítése. Siker és kudarc elviselésének képessége. Versenyszellem kialakítása és fenntartása. Képességfejlesztési fókuszok: társakra figyelés, együttműködés; szabálykövetés, szabálytartás; kudarc és győzelem sportszerű megélése.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok

3.1. Labdás játékok Dobó és elfogó játékok Labdavezetés kézzel, lábbal, cselezés védővel szemben

Egyénileg, párban, csoportban végezhető játékok elsajátítása szerrel és /vagy szer nélkül. Szerepjátékok, szabályjátékok,

Magyar nyelv és irodalom: Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó 18 3

Átadások helyben és mozgás közben Célba rúgó és célba dobó játékok Zsinórlabda és labdarúgás elemei 3.2. Futáson alapuló játékok Futó- és fogójátékok taktikai elemekkel Sor- és váltóversenyek 3.3. Népi gyermekjátékok 3.4. Küzdősportok elemei

feladatjátékok értése és reprodukciója. Kreatív és kooperatív játékok értése és reprodukciója. Sportelőkészítő játékok értése és reprodukciója. Népi gyermekjátékok értése és reprodukciója. Érzelmek és motivációk szabályozásának elemi szintű megvalósítása. Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben. Személyes és társas folyamatok megélése. A konfliktuskezelés elemi szintű ismerete és gyakorlata.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

4. Versenyzés

Előzetes tudás

A versenyek szabályainak ismerete és betartása. A versenyfeladatok nevének ismerete. Saját és társak testi épségének védelme.

funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. Népi gyermekjátékok – népmesék, mondókák, népdalok, kiszámolók. Környezetismeret: egészséges életmód, testi higiéné, önálló öltözés, vetkőzés.

Órakeret 50 óra (folyamatos)

A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre sor- és váltóversenyek és egyszerűsített sportági A tematikai egység versenyek esetében. nevelési-fejlesztési A sportoló mint példakép megjelenítése. Képességfejlesztési fókuszok: szabálykövetés, szabálytartás; céljai önellenőrzés; kudarctűrés; győzelem sportszerű megélése; egészséges versenyszellem; szociális kompetenciák; kooperáció; koordináció; döntési és reagáló képesség.

18 4

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Ismeretek 4.1. Futó, ugró és akadályversenyek Sorversenyek Váltóversenyek Futóverseny Ugróiskola Kötélugrás-verseny 4.2. Labdás versenyek Kosárra dobó verseny Labdavezetési verseny Kidobójáték Kézi és röplabda alapmozgásaiból összeállított versenyek Labdarúgás alapjai – kapura rúgó verseny

Egyszerűsített sportági versenyek végrehajtása egyszerűsített szabályokkal. Sor- és váltóversenyek szabályinak megismerése és betartása. Egyszerűsített sportági versenyek megismerése és végrehajtása az írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával. Sportszerűség fogalmi jelentésének és gyakorlatának megismerése. A sportoló mint példakép elfogadása.

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés. Környezetismeret: egészséges életmód.

4.3. A sportági versenyek alapjai A versenyfeladatok, labda és labda nélküli sportági versenyek egyre nehezítettebb formái, közelítve a valódi sportági versenyekhez.

Órakeret 35 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Előzetes tudás

A testi-lelki egészség alapjainak mindennapi gyakorlata.

A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra nevelés. Relaxációs gyakorlatok mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása. Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés. A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének felismertetése. A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése. A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással. A tanulók meggyőzése a baleset-megelőzés fontosságáról, a bekövetkezett baleset esetén a teendők tudatosítása. Képességfejlesztési fókuszok: egészségtudatosság; mozgásigény; döntésképesség; a körülményekhez való alkalmazkodás; a természet szeretete, óvása a gyermekek szintjén.

Ismeretek

Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Kapcsolódási pontok 18 5

5.1. Testi-lelki egészség Relaxációs gyakorlatok Testi higiéné tartalmi elemei és azok mindennapi gyakorlata Egészséges életmód alapelemei – étkezés, ruházat. Pihenés, mozgás, a káros anyagok kerülése 5.2. Természetben űzhető sportok Labdajátékok, futóversenyek stb. – a torna kivételével valamennyi Túra – balesetvédelem: kullancsveszély, a nap káros sugarai elleni védelem Kocogás Kerékpározás, görkorcsolyázás

Játékos relaxációs gyakorlatok végzésére való képesség kialakítása. Testi higiénés ismeretek és azok mindennapi gyakorlása.

5.3. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció

A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok, a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint. A tantervben foglalt, nem ellenjavalt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartás-javító gyakorlatok. Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtása – a védő-óvó intézkedések megismerése és gyakorlata (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat). Úszás természetes vizekben – csak engedélyezett és kijelölt helyen.

Ének-zene: relaxációs zenék, zenehallgatás. Környezetismeret: egészséges táplálkozás, kellő időtartamú alvás szerepe, tisztálkodási szokások; napirend. Magyar nyelv és irodalom: gyermekirodalmi alkotások az egészség-betegség témaköréből.

18 6

Órakeret 29 óra (folyamatos)

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

6. Tánc

Előzetes tudás

Beszédértés, imitációs képesség. A gyakorlatok végrehajtásához szükséges mozgásállapot.

Csoportos játék- és megjelenítőképesség fejlesztése. Rögtönzés és együttműködés képességének kialakítása. A fizikai képességek fejlesztésével a koordináció és koncentráció fejlesztése. A mozgásnyelv megalapozása és fejlesztése. Az egyensúlyi viszonyokon keresztül a kontaktusteremtés lehetőségének kialakítása a tér tárgyaival, illetve páros gyakorlatokban. Testtudat, mozgás, mozdulatlanság érzékelésének fejlesztése. Térbeli alkalmazkodás fejlesztése. Lateralitás és szerialitás kialakítása, illetve fejlesztése. A tematikai egység A fizikai képességek fejlesztésével a koordináció és koncentráció nevelési-fejlesztési fejlesztése. Metrum, tempó, ritmus érzékelése képességének fejlesztése. céljai Helyes testtartás kialakítása és automatizálása. Az együttmozgás élményének megtapasztaltatása. Törekvés az egyensúlyi viszonyokon keresztül a kontaktusteremtés lehetőségének kialakítására. A pozitív önértékelés és reakcióképesség növelése. Népi mozgásos gyermekjátékok megismertetése. Érzelmek elemi szintű kifejezésének képessége, gesztusokkal, mozdulatokkal. Képességfejlesztési fókuszok: testhelyzet és változásai; pontos megfigyelésre törekvés; járás, ugrás egyensúlyának megtartása; mozgás sebességének és irányának érzékelése. Fejlesztési követelmények/ Tevékenységek

Ismeretek 6.1. Mozgás-narráció Mozgásos dramatikus játékok

Kézjátékok. Közös cselekvés tanári narrációra. 6.2. Tematikus mozgások Közös cselekvés tanulói narrációra. 6.3. Népi gyermekjátékok, a népi Induló, megálló, gyorsító, lassító tánc elemei gyakorlatok. Fiú és lány szerepek a táncban Testtudat, mozgás, mozdulatlanság érzékelése. Érzelmek kifejezése nagymozgásokkal, tánclépésekkel. Egyszerű lépésekből álló karikázók, körtáncok. Metrum, tempó, ritmus érzékelése. A fejlesztés várt

Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: dramatizálás. Ének-zene: zenehallgatás, népzene, gyermekdalok.

A tanuló képes 18 7

eredményei a két évfolyamos ciklus végén

            

felismerni és használni a legfontosabb kézi- és tornaszereket, vezényszóra egyszerű mozgás(sor)végrehajtására, tartáshelyzetek felvételére, irány, ütem tartására, labdával irányított dobások, rúgások kivitelezésére, a játékszabályok betartására, aktív részvételre a közös játékokban, a gyakorolt mozgáselemek, sportágak szabad térben, más körülmények közötti alkalmazására, teste és ruházata tisztán tartására, a minőségi ételek felismerésére, egyszerű relaxációs gyakorlatok irányítás melletti elvégzésére, egyszerű tánclépés utánzására bemutatás után és/vagy szóbeli instrukció alapján, gyors indulásokra, irány- és iramváltásokra játék és körtánc során.

18 8

5. osztály Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztésedzettség, fittség

Órakeret 60 óra

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztése. Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása/fenntartása. Aerob és anaerob képességfejlesztés. Képességfejlesztési fókuszok  saját test mozgásszabályozásának képessége  mozgásos alapformák végrehajtásának képessége  mozgáskoordinációs képesség erőkifejtés és szabályozás képessége Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 1.1.Torna A tanulók mozgásképességének 5-6.1.; 5-6.4. Tartásos helyzetek, és fittségének növelése Matematika – fogások, ülések, támaszok, (eszközökkel és azok nélkül), szerialitás és függések természetes mozgásokra relációk Kéziszer gyakorlatok – alapozva. Tornabot,karika, szalag, Testtudat – saját test és eszközök 5-6.1. labda, buzogány szerepe az edzettségben. Magyar nyelv és Társas gyakorlatok A vázizomzat erősítése és irodalom – Négy – nyolc ütemű nyújtása egyszerű, gimnasztikai viszonyszavak gyakorlatok gyakorlatokkal Az anyanyelv Mászás és függeszkedés – Biomechanikailag helyes kifejező, kötélen, gyűrűn, testtartás kialakítása és informáló, felhívó bordásfalon fenntartása funkcióinak Egyensúly gyakorlatok Elemi, ritmikus alkalmazása 1.2.Gimnasztikus mozgás mozgásformákkal az ideg, közlés, zenére (zumba) légzési, keringési és mozgató és megbeszélés, Járások törzs és rendszer fejlődésének elősegítése rábeszélés karmozgással összekötve Gimnasztika optimális élettani formáiban. 1.3.Atlétika terhelés alkalmazásával. Futások iram-és Sportági tevékenységeken 5-6.6. irányváltással alapozó koordinációs és Természetismeret– Ugrások, dobások, kondicionális képességek emberi test, Emelés-hordás – párban, fejlesztése egészséges társakkal Mozgásműveltség fejlesztése életmód 1.4. Küzdő – húzó játékok Motorikus képességek fejlesztése Mozgásigény fenntartása. 5-6.1.; 5-6.2. Tantárgyi fejlesztési célok

1.5. Testtartást javító,

Ének18 9

erősítő és légző gyakorlatok zenére

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

zenehallgatás

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

Órakeret 79 óra

Természetes és nem mozgásformák továbbfejlesztése Sportág technikai elemek megismerése Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás

Képességfejlesztési fókuszok:  egyensúlytartás mozgáskoordináció téri orientációval Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények A tanult gyakorlatok , feladatok eredményes végrehajtásához szükséges szakkifejezéseket , utasításokat értse meg és alkalmazza.Segítségnyújtás mellett képes legyen összetettebb Kapcsolódási gimnasztikai elemek kivitelezésére. Ismerje a járások és futások pontok különböző formáit. Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 2.1. Rendgyakorlatok: Célorientált motoros 5-6.1. Térköz, távköz, takarás, tevékenységek, gondolkodás, Magyar nyelv és igazodás, testfordulatok kreativitás a motoros tanulásban. irodalom –Az adott irányokba Energia befektetésre vonatkozó anyanyelv Nyitódás, felzárkózás tudatosság kialakítása – idő, kifejező, Soralkotások egyes és gyorsaság, erő, állóképesség. informáló, felhívó többes vonalban, oszlopban Információk, jelek felismerés funkcióinak mozgásképben. alkalmazása 2.2.Torna Mozgás-specifikus közlés, Támaszgyakorlatok, függés kommunikációs szabályok, megbeszélés, és egyensúly gyakorlatok formák, jelek értelmezése – rábeszélés talajon, padon, szerepe az önreflexióban és formáiban. tornaszekrényen, gerendán, önkontrollban gyűrűn, bordásfalon. Koordinációs képesség, 5-6.6. Mászás kötélen mozgástanulási, Természetismeret Függeszkedés, hintázás mozgásszabályozó, - emberi test. Guruló átfordulás előremozgásalkalmazkodó, pozitív higiénés hátra egyensúlyozó képesség, valamint szokások Kézállás, tarkó állás az adekvát reakciók, a ritmus és téri tájékozódó képesség 2.3. Atlétika fejlesztése. Futás fajták: terep, lassú, Természetes és nem természetes egyenletes, változó iramú mozgásformák alkalmazása, állórajttal gyakorlása, továbbfejlesztése a Járások, futások, dobások, torna, az atlétika, a sportág jellegű ugrások feladatokban. 19 0

Kislabda hajítás állóhelyből és keresztlépéssel Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatásának módozatai Ugrások: akadály átugrása . két lábról két lábra érkezés , egy lábról két lábra érkezés, helyből távolugrás. Magasugrás alapjai. 2.4. Úszás: merülési gyakorlatok, vízbe ugrás, tudatos légzés vízben, siklás, mellúszás kar-és lábmunkája siklás közben eszközzel és eszköz nélkül. Váltóversenyek mellig érő vízben

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Sportág technikai, taktikai és verseny elemek alkalmazása egyénileg, párban, csoportban: kerékpározás torna, atlétika, úszás és egyéb vízi sport jellegű feladatmegoldásokban.

A víz , mint egy új közeg megismerése. Félelem leküzdése. Víz biztos tudás elsajátítása.

3. Játék

Órakeret 60 óra Együttműködés, kooperáció elősegítése Versenyszellem kialakítása és fenntartása Élethosszig űzhető egészségfejlesztő szabadidős tevékenységek megismertetése és megkedveltetése

Tantárgyi fejlesztési célok

Képességfejlesztési fókuszok:  ráismerő és a mozgásirányítás készsége  társakra figyelés, együttműködés  szabálykövetés, szabálytartás kudarc és győzelem sportszerű megélése Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 3.1. Labdás játékok: Testnevelési és sport játékok 5-6.1. Dobó és elfogó játékok stratégiai és taktikai elemeinek Magyar nyelv és Labdavezetés kézzel, megismerése, szabályinak irodalom –Az lábbal, cselezés védővel rendszere, szabálykövetés. anyanyelv szemben Sportági előkészítő kreatív és kifejező, Átadások helyben és kooperatív játékok informáló, felhívó mozgás közben Népi gyermekjátékok, funkcióinak Célba rúgó és célba dobó hagyományőrző mozgásos alkalmazása játékok tevékenységek értése és közlés, Zsinórlabda és labdarúgás reprodukciója megbeszélés, elemei Élethosszig végezhető szabadidős rábeszélés Sportjátékok: kosárlabda, tevékenységek formáiban. labdarúgás, kézilabda, értése és reprodukciója 19 1

Floorball 3.2. Népi gyermekjátékok és néphagyományok Futó és fogójátékok taktikai elemekkel 3.3.Sor, - akadály- és váltóversenyek 3.4. Küzdősportok elemei 3.5. Az olimpiák története – sport idolok

Labdás játékok, gyakorlatok Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok Érzelmek és motivációk szabályozásának megvalósítása Az olimpia és sporttörténet nagy alakjai Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben Személyes és társas folyamatok megélése A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata

5-6.2. Népi gyermekjátékok – népi hagyományok 5-6.1. Hon-és népismeret – néphagyományok 5-6.1. Történelem Ókor, Görögország, Olimpia

Órakeret 54 óra A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre: sor-és váltóversenyek és egyszerűsített sportági versenyek esetében Képességfejlesztési fókuszok: Tantárgyi fejlesztési célok  szabálykövetés, szabálytartás  egészséges versenyszellem  kooperáció  koordináció  döntési és reagáló képesség Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 4.1..Sor, - akadály,- váltó – Egyszerűsített sportági versenyek 5-6.1. és ugróversenyek végrehajtása egyszerűsített Magyar nyelv és Sorversenyek szabályokkal irodalom – Váltóversenyek Sor-és váltóversenyek viszonyszavak; a Futóverseny szabályinak ismerete és betartása versenyekhez, Ugróiskola Egyszerűsített sportági versenyek sporthoz Kötélugrás verseny ismerete és végrehajtása az írott kapcsolódó és íratlan sportszerűségi szakkifejezések 4.2. Labdás versenyek szabályok betartásával tartalma, Kosárra dobó verseny Sportszerűség fogalmi szókincsbővítés Labdavezetési verseny jelentésének és gyakorlatának Kidobó játék ismerete Egyszerűsített 5-6.6. szabályokkal: Természetismeret Tematikai egység/Fejlesztési cél

4. Versenyzés

19 2

Labdarúgás Kosárlabda Kézilabda Zsinórlabda Floorball

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

– egészséges életmód

5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Órakeret 40 óra

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra nevelés Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása Higiénés ismeretek tudatos és rutinszerű alkalmazására nevelés A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének tudatosulása a tanulókban

Képességfejlesztési fókuszok:  egészségtudatosság  mozgásigény  a körülményekhez való alkalmazkodás a természet szeretete, fenntartható fejlődés Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 5.1. A mozgás, mint Egészségfejlesztő motoros 5-6.2. életforma tevékenységformák Ének-zene: Otthon is végezhető A relaxáció, mint a lelki egészség relaxációs zenék testgyakorlatok (aerobic, megőrzésének egyik eszköze. calanatics, talajtorna, Életviteli alapelvek és 5-6.6. pilates) szokásrendszerek: étrend, Természetismeret: bioritmus, higiénia, egészséges 5.2. Testi-lelki egészség médiatudatosság, táplálkozás, kellő Testi higiéné tartalmi szenvedélybetegségek hatásai a időtartamú alvás elemei és azok mindennapi testi-lelki egészségre szerepe, gyakorlata Prevenció az életvezetésben, tisztálkodási Relaxációs gyakorlatok baleset megelőzésben szokások; napirend Egészséges életmód Fizikai fittség, edzettség, helyes alapelemei – étkezés, testtartás, 5-6.2. ruházat, Pihenés, mozgás, a Biztonság és környezettudatosság Magyar nyelv és káros anyagok kerülése Rendszeres testmozgás, sport irodalom: egészségmegőrző hatása gyermekirodalmi 5.3.Természetben űzhető Önkontroll, önuralom. alkotások az sportok: Szabad térben végzett egészség-betegség labdajátékok, gyakorlatok végrehajtásának témaköréből futóversenyek, stb. – a képessége –a védő óvó 19 3

torna kivételével valamennyi Túra – balesetvédelem: kullancs veszély, a nap káros sugarai elleni védelem Kocogás Kerékpározás, görkorcsolyázás Úszás természetes vizekben – csak engedélyezett és kijelölt helyen

intézkedések ismerete és gyakorlata. (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat) A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással

5.4. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok. a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint A tantervben foglalt, nem ellenjavalt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartás javító gyakorlatok Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

19 4

6.osztály Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 185 óra Tematikai egység/Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztésedzettség, fittség

Órakeret 60 óra

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztése. Biomechanikailag helyes testtartás kialakítása/fenntartása. Aerob és anaerob képességfejlesztés. Tantárgyi fejlesztési célok

Képességfejlesztési fókuszok  saját test mozgásszabályozásának képessége  mozgásos alapformák végrehajtásának képessége  mozgáskoordinációs képesség erőkifejtés és szabályozás képessége

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Az eddig tanult rendgyakorlatokat hajtsa végre. Tudjon a távolságnak megfelelően gyorsan és kitaróan futni. Sajátítsa el az ugrások sajátos mozgásösszetevőit. Tudja játék közben is alkalmazni a tanult technikai elemeket. Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 1.2.Torna A tanulók mozgásképességének Tartásos helyzetek, és fittségének növelése fogások, ülések, támaszok, (eszközökkel és azok nélkül), függések természetes mozgásokra Kéziszer gyakorlatok – alapozva. tornabot ,karika, szalag, Testtudat – saját test és eszközök labda, buzogány szerepe az edzettségben. Társas gyakorlatok A vázizomzat erősítése és Négy – nyolc ütemű nyújtása egyszerű, gimnasztikai gyakorlatok gyakorlatokkal Mászás és függeszkedés – Biomechanikailag helyes kötélen, gyűrűn, testtartás kialakítása és bordásfalon fenntartása Egyensúly gyakorlatok Elemi, ritmikus 1.2.Gimnasztikus mozgás mozgásformákkal az ideg, zenére (zumba) légzési, keringési és mozgató és Aerobic rendszer fejlődésének elősegítése Járások törzs és Gimnasztika optimális élettani karmozgással összekötve terhelés alkalmazásával. 1.3.Atlétika Sportági tevékenységeken Futások iram-és alapozó koordinációs és irányváltással kondicionális képességek Ugrások, dobások, fejlesztése

Kapcsolódási pontok

5-6.1.; 5-6.4. Matematika – szerialitás és relációk 5-6.1. Magyar nyelv és irodalom – viszonyszavak Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. 5-6.6. Természetismeret– emberi test, egészséges 19 5

Emelés-hordás – párban, társakkal 1.4. Küzdő – húzó játékok

Mozgásműveltség fejlesztése Motorikus képességek fejlesztése Mozgásigény fenntartása.

1.5. Testtartást javító, erősítő és légző gyakorlatok zenére

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

életmód 5-6.1.; 5-6.2. Énekzenehallgatás

Órakeret 79 óra

Természetes és nem mozgásformák továbbfejlesztése Sportág technikai elemek megismerése Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás

Képességfejlesztési fókuszok:  egyensúlytartás mozgáskoordináció téri orientációval Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 2.1. Rendgyakorlatok: Célorientált motoros 5-6.1. Térköz, távköz, takarás, tevékenységek, gondolkodás, Magyar nyelv és igazodás, testfordulatok kreativitás a motoros tanulásban. irodalom –Az adott irányokba Energia befektetésre vonatkozó anyanyelv Nyitódás, felzárkózás tudatosság kialakítása – idő, kifejező, Soralkotások egyes és gyorsaság, erő, állóképesség. informáló, felhívó többes vonalban, oszlopban Információk, jelek felismerés funkcióinak mozgásképben. alkalmazása 2.2.Torna Mozgás-specifikus közlés, Támaszgyakorlatok, függés kommunikációs szabályok, megbeszélés, és egyensúly gyakorlatok formák, jelek értelmezése – rábeszélés talajon, padon, szerepe az önreflexióban és formáiban. tornaszekrényen, gerendán, önkontrollban gyűrűn, bordásfalon. Koordinációs képesség, 5-6.6. Mászás kötélen mozgástanulási, Természetismeret Függeszkedés, hintázás mozgásszabályozó, - emberi test. Guruló átfordulás előremozgásalkalmazkodó, pozitív higiénés hátra egyensúlyozó képesség, valamint szokások Kézállás, tarkó állás az adekvát reakciók, a ritmus és téri tájékozódó képesség 2.3. Atlétika fejlesztése. Futás fajták: terep, lassú, Természetes és nem természetes egyenletes, változó iramú mozgásformák alkalmazása, állórajttal gyakorlása, továbbfejlesztése a Járások, futások, dobások, torna, az atlétika, a sportág jellegű ugrások feladatokban. 19 6

Kislabda hajítás állóhelyből és keresztlépéssel Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatásának módozatai Ugrások: -Távolugrás: egy lábról ugrás két lábra. A nekifutás irama és az elrugaszkodás pontos helyének meghatározása. Magasugrás: ollózó technika. 2.4. Úszás: merülési gyakorlatok, vízbe ugrás, tudatos légzés vízben, siklás, mellúszás kar-és lábmunkája siklás közben eszközzel és eszköz nélkül. Váltóversenyek mellig érő vízben

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

Sportág technikai, taktikai és verseny elemek alkalmazása egyénileg, párban, csoportban: kerékpározás torna, atlétika, úszás és egyéb vízi sport jellegű feladatmegoldásokban.

A víz , mint egy új közeg megismertetése és megszerettetése a tanulókkal.Az előző évben tanult technikák felelevenítése és fejlesztése.

3. Játék

Órakeret 60 óra Együttműködés, kooperáció elősegítése Versenyszellem kialakítása és fenntartása Élethosszig űzhető egészségfejlesztő szabadidős tevékenységek megismertetése és megkedveltetése Képességfejlesztési fókuszok:  ráismerő és a mozgásirányítás készsége  társakra figyelés, együttműködés  szabálykövetés, szabálytartás kudarc és győzelem sportszerű megélése

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 3.1. Labdás játékok: Testnevelési és sport játékok Dobó és elfogó játékok stratégiai és technikai és taktikai Labdavezetés kézzel, elemeinek megismerése, lábbal, cselezés védővel szabályinak rendszere, szemben szabálykövetés. Átadások helyben és Sportági előkészítő kreatív és mozgás közben kooperatív játékok

Kapcsolódási pontok 5-6.1. Magyar nyelv és irodalom –Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak 19 7

Célba rúgó és célba dobó játékok Zsinórlabda és labdarúgás elemei Sportjátékok: kosárlabda, labdarúgás, kézilabda 3.2. Népi gyermekjátékok és néphagyományok Futó és fogójátékok taktikai elemekkel 3.3.Sor, - akadály- és váltóversenyek 3.4. Küzdősportok elemei 3.5. Az olimpiák története – sport idolok

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

Népi gyermekjátékok, hagyományőrző mozgásos tevékenységek értése és reprodukciója Élethosszig végezhető szabadidős tevékenységek értése és reprodukciója Labdás játékok, gyakorlatok Tanulói kreativitásra alapozó motoros játékok Érzelmek és motivációk szabályozásának megvalósítása Az olimpia és sporttörténet nagy alakjai Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása Élményszerűség és öröm érzékeltetése a társas játéktevékenységben Személyes és társas folyamatok megélése A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata

alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. 5-6.2. Népi gyermekjátékok – népi hagyományok 5-6.1. Hon-és népismeret – néphagyományok 5-6.1. Történelem Ókor, Görögország, Olimpia

4. Versenyzés

Órakeret 54 óra A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre: sor-és váltóversenyek és egyszerűsített sportági versenyek esetében Képességfejlesztési fókuszok:  szabálykövetés, szabálytartás  egészséges versenyszellem  kooperáció  koordináció  döntési és reagáló képesség

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 4.1..Sor, - akadály,- váltó – Egyszerűsített sportági versenyek és ugróversenyek végrehajtása egyszerűsített Sorversenyek szabályokkal Váltóversenyek Sor-és váltóversenyek Futóverseny szabályinak ismerete és betartása Ugróiskola Egyszerűsített sportági versenyek Kötélugrás verseny ismerete és végrehajtása az írott

Kapcsolódási pontok 5-6.1. Magyar nyelv és irodalom – viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó 19 8

4.2. Labdás versenyek Kosárra dobó verseny Labdavezetési verseny Kidobó játék Egyszerűsített szabályokkal: Labdarúgás Kosárlabda Kézilabda Zsinórlabda Floorball

Tematikai egység/Fejlesztési cél

és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával Sportszerűség fogalmi jelentésének és gyakorlatának ismerete

szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés

5-6.6. Természetismeret – egészséges életmód

5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Órakeret 40 óra

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra nevelés Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása Higiénés ismeretek tudatos és rutinszerű alkalmazására nevelés Tantárgyi fejlesztési célok A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének tudatosulása a tanulókban Képességfejlesztési fókuszok:  egészségtudatosság  mozgásigény  a körülményekhez való alkalmazkodás a természet szeretete, fenntartható fejlődés Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 5.1. A mozgás, mint Egészségfejlesztő motoros 5-6.2. életforma tevékenységformák Ének-zene: Otthon is végezhető A relaxáció, mint a lelki egészség relaxációs zenék testgyakorlatok (aerobic, megőrzésének egyik eszköze. calanatics, talajtorna, Életviteli alapelvek és 5-6.6. pilates) szokásrendszerek: étrend, Természetismeret: bioritmus, higiénia, egészséges 5.2. Testi-lelki egészség médiatudatosság, táplálkozás, kellő Testi higiéné tartalmi szenvedélybetegségek hatásai a időtartamú alvás elemei és azok mindennapi testi-lelki egészségre szerepe, gyakorlata Prevenció az életvezetésben, tisztálkodási Relaxációs gyakorlatok baleset megelőzésben szokások; napirend Egészséges életmód Fizikai fittség, edzettség, helyes alapelemei – étkezés, testtartás, 5-6.2. ruházat, Pihenés, mozgás, a Biztonság és környezettudatosság Magyar nyelv és káros anyagok kerülése Rendszeres testmozgás, sport irodalom: egészségmegőrző hatása gyermekirodalmi 19 9

5.3.Természetben űzhető sportok: labdajátékok, futóversenyek, stb. – a torna kivételével valamennyi Túra – balesetvédelem: kullancs veszély, a nap káros sugarai elleni védelem Kocogás Kerékpározás, görkorcsolyázás Úszás természetes vizekben – csak engedélyezett és kijelölt helyen

Önkontroll, önuralom. Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtásának képessége –a védő óvó intézkedések ismerete és gyakorlata. (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat) A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése

alkotások az egészség-betegség témaköréből

A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatással

5.4. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok. a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint A tantervben foglalt, nem ellenjavalt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartás javító gyakorlatok Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Órakeret 6.Tánc 31 óra Csoportos játék és megjelenítő képesség fejlesztése Rögtönzés és együttműködés képességének kialakítása A fizikai képességek fejlesztésével a koordináció és koncentráció fejlesztése

Tantárgyi fejlesztési célok

Képességfejlesztési fókuszok:  az önértékelés és reakcióképesség növelése  járás, ugrás egyensúlyának megtartása  mozgás sebességének és irányának érzékelése  közös öröm és szabadságélmény megtapasztalása 20 0

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 6.1. A tánc, mint művészet Öröm és szabadságélmény elmélet megtapasztalása Élő és felvett színházi, táncA mozgásnyelv megalapozása és és mozgásszínházi, köztük fejlesztése társaik, vagy más tanulók Az egyensúlyi viszonyokon által készített produkciók – keresztül a kontaktusteremtés megtekintésére. lehetőségének kialakítására a tér tárgyaival, illetve páros 6.2. Mozgásos dramatikus és gyakorlatokban; énekes játékok Testtudat, mozgás, mozdulatlanság Kézjátékok érzékelése Énekes-táncos játékok Térbeli alkalmazkodás (gyerekjátékok, A fizikai képességek fejlesztésével leánykarikázók a koordináció és koncentráció mozgásanyaga, fejlesztésére szokásrendszere; egyenletes Metrum, tempó ritmus lüktetésű zenei és alkalmazásának képessége táncmotívumok illesztése Helyes testtartás automatizálása egymáshoz) Az együttmozgás élményének Közös cselekvés tanári megtapasztalása narrációra Törekvés az egyensúlyi Technikai gyakorlatok: viszonyokon keresztül a induló, megálló, gyorsító, kontaktusteremtés lehetőségének lassító gyakorlatok kialakítására Fekvő partner gurítása előbb A pozitív önértékelés és csípő, majd láb és kar reakcióképesség növelése “vezetéssel”. Népi mozgásos gyermekjátékok és “Vakvezetéses” gyakorlat táncok megismertetése folyamatos vezetési pont Válogatás a népek táncaiból váltással. Járás-fordulat elemekkel Új és legújabb tánc irányzatok térbeli kompozíció készítése a társas tánc etikettjének néhány egyénileg vagy csoportosan. alapeleme 6.3. Népi, táncos Érzelmek elemi szintű gyermekjátékok kifejezésének képessége Régi stílusú táncok (ugrós, gesztusokkal, mozdulatokkal legényes táncok; páros forgatós típusú lépések; forgatós mozgáscsoportjai) Új stílusú táncok (verbunk és csárdás táncok megismerése)

Kapcsolódási pontok 5-6.1.; 5-6.2. Magyar nyelv és irodalom: dramatizálás 5-6.1.;5-6.2. Ének-zene: zenehallgatás, népzene, gyermekdalok

6.4. Népek, nemzetiségek, etnikumok táncaiból (lánc körtáncok – Balkán – lépésanyaga és formavilága; szlovák és román táncanyag magyar párhuzamai) 20 1

A tanuló képes:  összetett mozgások,4-8-ütemű tornagyakorlatok végrehajtására,  testnevelés szakszavainak értésére (passzív szókincs szintjén) és adekvát mozgásos válaszokra,  erőfeszítésre és kitartásra saját szintje szerint,  gyors futás, magas –és távolugrás megkísérlésére,  a mellúszás megkísérlésére, helyes légzéstechnikával, A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus  a labda átvételére és átadására, végén  a játékszabályok betartására, aktív részvételre a közös játékokban,  higiénés ismereteinek rutinszerű alkalmazására,  egyszerű tánclépésekre bemutatás után és /vagy szóbeli instrukció alapján,  zenével szinkronban mozogásra,  a tánc, mint mozgás, mint örömforrás élvezetére.

20 2

7. évfolyam

Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra

Tematikai egység/Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztésedzettség, fittség

Órakeret 66 óra

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása Aerob és anaerob képességfejlesztés Tantárgyi fejlesztési célok

Képességfejlesztési fókuszok  saját test mozgásszabályozásának képessége  mozgásos alapformák végrehajtásának képessége  mozgáskoordinációs képesség

erőkifejtés és szabályozás képessége Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Törekedjen a tnult alaki és gimnasztikai feladatok pontos végrehajtására. Váljék igényévé a rendszeres tstmozgás. Érzékelhetően javuljon állóképessége , kitartása , ügyessége. Birtokoljon olyan elemi játékkézséget , amely alkalmassá teszi a játékba való bekapcsolódásra. Ismerje minimum két sportág játékszabályait. Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 1.1 .Gimnasztikai elemek: Mozgásigény fenntartása. Bemelegítési technikák A tanulók mozgásképességének és Gimnasztikus mozgás zenére fittségének növelése (eszközökkel és (zumba) azok nélkül), természetes mozgásokra Járások törzs és karmozgással alapozva. összekötve Testtudat – saját test és eszközök szerepe az edzettségben. 1.2.Torna A vázizomzat erősítése és nyújtása Tartásos helyzetek, fogások, egyszerű, gimnasztikai gyakorlatokkal ülések, támaszok, függések Biomechanikailag helyes testtartás Mászás és függeszkedés – fenntartása kötélen, gyűrűn, bordásfalon Elemi, ritmikus mozgásformákkal az Kéziszer gyakorlatok – karika, ideg, légzési, keringési és mozgató és szalag, labda, buzogány rendszer fejlődésének elősegítése Társas gyakorlatok Gimnasztika, optimális élettani terhelés Négy – nyolc ütemű gyakorlatok alkalmazásával,az .izmok mobilizálása, Egyensúly gyakorlatok erősítése, nyújtása Sportági tevékenységeken alapozó 1.3. Atlétika koordinációs és kondicionális Futások iram-és irányváltással képességek fejlesztése Ugrások, dobások, Mozgásműveltség fejlesztése Emelés-hordás – párban, Motorikus képességek fejlesztése társakkal

Kapcsolódási pontok

7-8.1. Magyar nyelv és irodalom –az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. 7-8.6. Természetismeret– emberi test, egészséges életmód 7-8.1.; 7-8.2. Ének- ütemezés, zenehallgatás

1.4. Küzdősportok elemei Páros és csoportos küzdőgyakorlatok – légzéstechnikával 1.5.Testtartást javító, erősítő és légző gyakorlatok zenére 1.6. Motoros tesztek (Cooper) kizárólagosan diagnosztikus célzattal

20 3

Tematikai egység/Fejlesztési cél

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

Órakeret 86 óra

Természetes és nem mozgásformák továbbfejlesztése Sportág technikai elemek megismerése Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás Tantárgyi fejlesztési célok

Képességfejlesztési fókuszok:  instrukcióra gyors, pontos reagálás képessége  imitációs és elemző képesség  alkalmazkodási képesség

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 2.1. Rendgyakorlatok: Célorientált motoros tevékenységek, Térköz, távköz, takarás, igazodás, gondolkodás, kreativitás a motoros testfordulatok adott irányokba tanulásban. járás közben Energia befektetésre vonatkozó Nyitódás, felzárkózás, felfejlődés, tudatosság kialakítása – idő, gyorsaság, szakadozás erő, állóképesség. Soralkotások egyes és többes Információk, jelek felismerés vonalban, oszlopban mozgásképben. menetelés alakzat felvétellel Mozgás-specifikus kommunikációs szabályok, formák, jelek értelmezése – 2.2 Torna: szerepe az önreflexióban és Támaszgyakorlatok, függés és önkontrollban egyensúly gyakorlatok talajon, Koordinációs képesség, mozgástanulási, padon, tornaszekrényen, gerendán, mozgásszabályozó, gyűrűn, bordásfalon. mozgásalkalmazkodó, egyensúlyozó Mászás kötélen képesség, valamint az adekvát reakciók, Vándormászás bordásfalon a ritmus és téri tájékozódó képesség Függeszkedés, hintázás fejlesztése. Guruló átfordulás előre-hátra Természetes és nem természetes Kézállás, fejállás, tarkóállás – mozgásformák alkalmazása, gyakorlása, segítséggel továbbfejlesztése a torna, az atlétika, a sportág jellegű feladatokban. 2.3.Atlétikai elemek: Sportág technikai, taktikai és verseny Járások, futások, dobások, ugrások elemek alkalmazása egyénileg, párban, Futás fajták: terep, lassú, csoportban: egyenletes, változó iramú kerékpározás torna, atlétika, úszás és állórajttal egyéb vízi sport, jellegű Kislabda hajítás állóhelyből és feladatmegoldásokban. keresztlépéssel Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatásának módozatai 2.4.Tánc: Régi stílusú táncok, új stílusú táncok, sport jellegű táncok (zumba)

Kapcsolódási pontok 7-8.1. Magyar nyelv és irodalom –Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. 7-8.6. Természetismeret emberi test

Életvitel – pozitív higiénés szokások

2.5.Úszás: Merülési gyakorlatok, vízbe ugrás, tudatos légzés vízben, siklás, mell. –gyors és hátúszás kar-és

20 4

lábmunkája siklás közben eszközzel és eszköz nélkül. Váltóversenyek mellig érő vízben

Tematikai egység/Fejlesztési cél

3. Játék

Órakeret 66 óra

Együttműködés, kooperáció elősegítése Versenyszellem kialakítása és fenntartása Élethosszig űzhető szabadidős tevékenységek megismertetése és megkedveltetése Tantárgyi fejlesztési célok

Képességfejlesztési fókuszok:  ráismerő és a mozgásirányítás készsége  társakra figyelés, együttműködés  szabálykövetés, szabálytartás, 

beleélő és együttműködő képesség

kudarc és győzelem sportszerű megélése Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 3.1.Labdás játékok: Testnevelési és sport játékok stratégiai és Dobó és elfogó játékok taktikai elemeinek megismerése, Labdavezetés kézzel, lábbal, szabályinak rendszere, szabálykövetés. cselezés védővel szemben Sportági előkészítő kreatív és kooperatív Átadások helyben és mozgás játékok közben Népi hagyományőrző mozgásos Célba rúgó és célba dobó játékok tevékenységek értése és reprodukciója Kosárlabda Élethosszig végezhető szabadidős Labdarúgás tevékenységek Röplabda értése és reprodukciója Kézlabda Labdás játékok, gyakorlatok Tanulói kreativitásra alapozó motoros 3.2.Népi gyermekjátékok és játékok néphagyományok Érzelmek és motivációk szabályozásának Futó és fogójátékok taktikai megvalósítása elemekkel Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása 3.3.Táncos játékok Élményszerűség és öröm érzékeltetése a Az 1-6. évfolyamon tanultak társas játéktevékenységben művelődési anyagából Személyes és társas folyamatok megélése A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

Kapcsolódási pontok 7-8.1. Magyar nyelv és irodalom –Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban.

7-8.2. Hon-és népismeret néphagyományok

4. Versenyzés

Órakeret 60 óra A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre: sor-és váltóversenyek és egyszerűsített sportági versenyek esetében

Képességfejlesztési fókuszok:  szabálykövetés, szabálytartás  egészséges versenyszellem

20 5

  

kooperáció koordináció döntési és reagáló képesség

versenyszellem Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 4.1.Futó,- ugró,- akadály és Egyénileg, párban és csoportosan ügyességi versenyek végrehajtott versenyfeladatok a sportági Sorversenyek versenyek szabályainak, technikájának Váltóversenyek és taktikájának elemei Futóiskola – futóversenyek Sor-és váltóversenyek szabályinak (gyors, kitartó, gát, staféta, stb.) ismerete és betartása Ugróiskola – magas, távol, stb.) Egyszerűsített sportági versenyek Dobóversenyek (célba, távba ismerete és végrehajtása az írott és különféle eszközökkel) íratlan sportszerűségi szabályok Kötélugró verseny betartásával Kötélhúzó verseny Sportszerűség fogalmi jelentésének és gyakorlatának ismerete 4.2.Labdás versenyek Az olimpia és sporttörténet nagy alakjai, Kosárra dobó verseny emblematikus személyiségei Labdavezetési verseny Híres magyar és nemzetközi sportolók a Kidobó játék múltból és a jelenből Labdarúgás Kosárlabda Kézilabda Zsinórlabda 4.3. Népi gyermekjátékok, versenyfeladatok (bigézés, karikahajtás, dióleső, tojásba vágás, csizma dobáló, öcsigolyó /petanque/) 4.4.Úszóverseny egyszerűsített szabályokkal 4.5. Küzdősportok elemei – birkózás, keleti küzdősportok elemei 4.6. Az olimpiák története – sport idolok, paralimpia

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

Kapcsolódási pontok 7-8.1. Magyar nyelv és irodalom – viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés

7-8.6. Természetismeret – egészséges életmód Erkölcstan – emberi erények, kitartás, akarat 7-8.1. Történelemi áttekintés: Ókori Görögország (Olimpia) 7-8.2. Hon és népismeret – gyermeki élet, gyermekjátékok régen

5. Prevenció, életvezetés, egészségfejlesztés

Órakeret 46 óra

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra nevelés Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének tudatosítása

Képességfejlesztési fókuszok:  egészségtudatosság  mozgásigény  a körülményekhez való alkalmazkodás a természet szeretete, fenntartható fejlődés Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási

20 6

Ismeretek 5.1. A mozgás, mint életmód Otthon is végezhető testgyakorlatok (aerobic, calanatics, talajtorna, pilates) Táncok különféle műfajai 5.2. Testi-lelki higiéné Testi higiéné tartalmi elemei és azok mindennapi gyakorlata Relaxációs gyakorlatok:

 

légző gyakorlatok figyelemösszpontosító és lazító testtartások

Egészséges életmód alapelemei – étkezés, ruházat, Pihenés, mozgás, a káros anyagok kerülése Betegségek megelőzése, prevenció, védőoltások 5.3. Természetben űzhető sportok labdajátékok, futóversenyek, stb. – a torna kivételével valamennyi Túra – balesetvédelem: kullancs veszély, a nap káros sugarai elleni védelem Kocogás Kerékpározás, görkorcsolyázás Úszás természetes vizekben – csak engedélyezett és kijelölt helyen 5.4. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok. a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint A tantervben foglalt, nem ellenjavalt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartás javító gyakorlatok Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

Fejlesztési követelmények/Tevékenységek Egészségfejlesztő motoros tevékenységformák A relaxáció, mint a lelki egészség megőrzésének egyik eszköze. Életviteli alapelvek és szokásrendszerek: étrend, bioritmus, higiénia, médiatudatosság, szenvedélybetegségek hatásai a testilelki egészségre Prevenció az életvezetésben, baleset megelőzésben Fizikai fittség, edzettség, helyes testtartás, Biztonság és környezettudatosság Rendszeres testmozgás, sport egészségmegőrző hatása Önkontroll, önuralom. Szabad térben végzett gyakorlatok végrehajtásának képessége –a védő óvó intézkedések ismerete és gyakorlata. (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő ruházat) A könnyített testnevelés individuális lehetőségének megteremtése A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatásával.

pontok 7-8.2. Ének-zene: relaxációs zenék 7-8.6. Természetismeret: egészséges táplálkozás, kellő időtartamú alvás szerepe, tisztálkodási szokások; rendszeresség 7-8. 2..

Magyar nyelv és irodalom: gyermek - és ifjúsági irodalmi alkotások az egészségbetegség témaköréből

A tanuló képes:

   A fejlesztés várt eredményei a évfolyam végén

     

a bemelegítési technikák alkalmazására, 4-8 ütemű gyakorlatok végrehajtására, küzdősportok során ügyelni saját és társai testi épségére. alakzatváltozásokban együttműködésre, erőfeszítésre és kitartásra saját szintje szerint, egy tanult elem önálló végrehajtására, 10 méter leúszására az általa választott úszásnemben, a labda céltudatos irányítására, a gyakorolt mozgáselemek, sportágak szabad térben, más körülmények közötti, önálló alkalmazására,

20 7

  

higiénés ismeretei rutinszerű és saját igény szintű alkalmazására, a relaxációs gyakorlatok önsegítő alkalmazására nyugalmi és stressz helyzetben, az egészségtudatos magatartásformák szokásrendszerébe integrálására.

20 8

8.évfolyam

Heti óraszám: 5 óra Éves óraszám: 180 óra Tematikai egység/Fejlesztési cél

1. Motoros képességfejlesztésedzettség, fittség

Órakeret 66 óra

Kondicionális és koordinációs képességfejlesztés Biomechanikailag helyes testtartás fenntartása Aerob és anaerob képességfejlesztés Képességfejlesztési fókuszok  saját test mozgásszabályozásának képessége  mozgásos alapformák végrehajtásának képessége  mozgáskoordinációs képesség erőkifejtés és szabályozás képessége Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Tantárgyi fejlesztési célok

Lássa be a tanult rendgyakorlatok szüségességét és az utasításokat megfelelő önfegyelemmel hajtsa végre. Legyen képes bemelegítésre alkalmas 8-10 gimnasztikai gyakorlat önálló elvégzésére. Tudjon 4-6 elemből összefüggő talajgyakorlatot folyamatosan bemutatni. Ismerje és alkalmazza az ugrásoknál az energikus elugrást , a légmunka fontosságát, a biztonságos talajérést. Legyen képes a kitartó mozgásra és az izomerő fejlesztésére. Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 1.1 .Gimnasztikai elemek: Mozgásigény fenntartása. Bemelegítési technikák A tanulók mozgásképességének Gimnasztikus mozgás és fittségének növelése zenére (zumba) (eszközökkel és azok nélkül), Járások törzs és természetes mozgásokra karmozgással összekötve alapozva. Testtudat – saját test és eszközök 1.2.Torna szerepe az edzettségben. Tartásos helyzetek, A vázizomzat erősítése és fogások, ülések, támaszok, nyújtása egyszerű, gimnasztikai függések gyakorlatokkal Mászás és függeszkedés – Biomechanikailag helyes kötélen, gyűrűn, testtartás fenntartása bordásfalon Elemi, ritmikus Kéziszer gyakorlatok – mozgásformákkal az ideg, karika, szalag, labda, légzési, keringési és mozgató és buzogány rendszer fejlődésének elősegítése Társas gyakorlatok Gimnasztika, optimális élettani Négy – nyolc ütemű terhelés alkalmazásával,az gyakorlatok .izmok mobilizálása, erősítése, Egyensúly gyakorlatok nyújtása 1.3. Atlétika Sportági tevékenységeken

Kapcsolódási pontok

7-8.1. Magyar nyelv és irodalom –az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. 7-8.6. Természetismeret– emberi test, egészséges életmód 7-8.1.; 7-8.2. Ének- ütemezés, zenehallgatás 20 9

Futások iram-és irányváltással Ugrások, dobások, Emelés-hordás – párban, társakkal

alapozó koordinációs és kondicionális képességek fejlesztése Mozgásműveltség fejlesztése Motorikus képességek fejlesztése

1.4. Küzdősportok elemei Páros és csoportos küzdőgyakorlatok – légzéstechnikával 1.5.Testtartást javító, erősítő és légző gyakorlatok zenére 1.6. Motoros tesztek (Cooper) kizárólagosan diagnosztikus célzattal

Tematikai egység/Fejlesztési cél

2. Motoros készségfejlesztés – mozgástanulás

Órakeret 86 óra

Természetes és nem mozgásformák továbbfejlesztése Sportág technikai elemek megismerése Célorientált motoros tevékenység kialakítása, gondolkodás, kreativitást fejlesztő motoros tanulás Tantárgyi fejlesztési célok

Képességfejlesztési fókuszok:  instrukcióra gyors, pontos reagálás képessége  imitációs és elemző képesség  alkalmazkodási képesség

Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Fejlesztési Ismeretek követelmények/Tevékenységek 2.1. Rendgyakorlatok: Célorientált motoros Térköz, távköz, takarás, tevékenységek, gondolkodás, igazodás, testfordulatok kreativitás a motoros tanulásban. adott irányokba járás közben Energia befektetésre vonatkozó Nyitódás, felzárkózás, tudatosság kialakítása – idő, felfejlődés, szakadozás gyorsaság, erő, állóképesség. Soralkotások egyes és Információk, jelek felismerés többes vonalban, oszlopban mozgásképben. menetelés alakzat felvétellel Mozgás-specifikus kommunikációs szabályok, 2.2 Torna: formák, jelek értelmezése – Támaszgyakorlatok, függés szerepe az önreflexióban és

Kapcsolódási pontok 7-8.1. Magyar nyelv és irodalom –Az anyanyelv kifejező, informáló, felhívó funkcióinak alkalmazása közlés, megbeszélés, rábeszélés formáiban. 21 0

és egyensúly gyakorlatok talajon, padon, tornaszekrényen, gerendán, gyűrűn, bordásfalon. Mászás kötélen Vándormászás bordásfalon Függeszkedés, hintázás Guruló átfordulás előrehátra Kézállás, fejállás, tarkóállás – segítséggel 2.3.Atlétikai elemek: Járások, futások, dobások, ugrások Futás fajták: terep, lassú, egyenletes, változó iramú állórajttal Kislabda hajítás állóhelyből és keresztlépéssel Különféle méretű és súlyú labdák célba juttatásának módozatai 2.4.Tánc: Régi stílusú táncok, új stílusú táncok, sport jellegű táncok (zumba)

önkontrollban Koordinációs képesség, mozgástanulási, mozgásszabályozó, mozgásalkalmazkodó, egyensúlyozó képesség, valamint az adekvát reakciók, a ritmus és téri tájékozódó képesség fejlesztése. Természetes és nem természetes mozgásformák alkalmazása, gyakorlása, továbbfejlesztése a torna, az atlétika, a sportág jellegű feladatokban. Sportág technikai, taktikai és verseny elemek alkalmazása egyénileg, párban, csoportban: kerékpározás torna, atlétika, úszás és egyéb vízi sport, jellegű feladatmegoldásokban.

7-8.6. Természetismeret - emberi test Életvitel – pozitív higiénés szokások

2.5.Úszás: Merülési gyakorlatok, vízbe ugrás, tudatos légzés vízben, siklás, mell. –gyors és hátúszás kar-és lábmunkája siklás közben eszközzel és eszköz nélkül. Váltóversenyek mellig érő vízben

Tematikai egység/Fejlesztési cél

Tantárgyi fejlesztési célok

3. Játék

Órakeret 66 óra Együttműködés, kooperáció elősegítése Versenyszellem kialakítása és fenntartása Élethosszig űzhető szabadidős tevékenységek megismertetése és megkedveltetése Képességfejlesztési fókuszok:  ráismerő és a mozgásirányítás készsége  társakra figyelés, együttműködés  szabálykövetés, szabálytartás, 21 1

 beleélő és együttműködő képesség kudarc és győzelem sportszerű megélése Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 3.1.Labdás játékok: Testnevelési és sport játékok 7-8.1. Dobó és elfogó játékok stratégiai és taktikai elemeinek Magyar nyelv és Labdavezetés kézzel, megismerése, szabályinak irodalom –Az lábbal, cselezés védővel rendszere, szabálykövetés. anyanyelv szemben Sportági előkészítő kreatív és kifejező, Átadások helyben és kooperatív játékok informáló, felhívó mozgás közben Népi hagyományőrző mozgásos funkcióinak Célba rúgó és célba dobó tevékenységek értése és alkalmazása játékok reprodukciója közlés, Kosárlabda Élethosszig végezhető szabadidős megbeszélés, Labdarúgás tevékenységek rábeszélés Röplabda értése és reprodukciója formáiban. Kézlabda Labdás játékok, gyakorlatok Tanulói kreativitásra alapozó 3.2.Népi gyermekjátékok és motoros játékok 7-8.2. Hon-és néphagyományok Érzelmek és motivációk népismeret Futó és fogójátékok taktikai szabályozásának megvalósítása néphagyományok elemekkel Játékszabályok által az elemi döntésképesség és szabálytudat kialakítása 3.3.Táncos játékok Élményszerűség és öröm Az 1-6. évfolyamon érzékeltetése a társas tanultak művelődési játéktevékenységben anyagából Személyes és társas folyamatok megélése A konfliktuskezelés ismerete és gyakorlata

Tematikai egység/Fejlesztési cél

4. Versenyzés

Órakeret 60 óra A tanulók képessé tétele egyszerűsített szabályokkal zajló versenyzésre: sor-és váltóversenyek és egyszerűsített sportági versenyek esetében

Képességfejlesztési fókuszok: Tantárgyi fejlesztési célok  szabálykövetés, szabálytartás  egészséges versenyszellem  kooperáció  koordináció  döntési és reagáló képesség versenyszellem Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények

Kapcsolódási 21 2

Ismeretek 4.1.Futó,- ugró,- akadály és ügyességi versenyek Sorversenyek Váltóversenyek Futóiskola – futóversenyek (gyors, kitartó, gát, staféta, stb.) Ugróiskola – magas, távol, stb.) Dobóversenyek (célba, távba különféle eszközökkel) Kötélugró verseny Kötélhúzó verseny 4.2.Labdás versenyek Kosárra dobó verseny Labdavezetési verseny Kidobó játék Labdarúgás Kosárlabda Kézilabda Zsinórlabda 4.3. Népi gyermekjátékok, versenyfeladatok (bigézés, karikahajtás, dióleső, tojásba vágás, csizma dobáló, öcsigolyó /petanque/) 4.4.Úszóverseny egyszerűsített szabályokkal

Fejlesztési követelmények/Tevékenységek Egyénileg, párban és csoportosan végrehajtott versenyfeladatok a sportági versenyek szabályainak, technikájának és taktikájának elemei Sor-és váltóversenyek szabályinak ismerete és betartása Egyszerűsített sportági versenyek ismerete és végrehajtása az írott és íratlan sportszerűségi szabályok betartásával Sportszerűség fogalmi jelentésének és gyakorlatának ismerete Az olimpia és sporttörténet nagy alakjai, emblematikus személyiségei Híres magyar és nemzetközi sportolók a múltból és a jelenből

pontok 7-8.1. Magyar nyelv és irodalom – viszonyszavak; a versenyekhez, sporthoz kapcsolódó szakkifejezések tartalma, szókincsbővítés

7-8.6. Természetismeret – egészséges életmód Erkölcstan – emberi erények, kitartás, akarat 7-8.1. Történelemi áttekintés: Ókori Görögország (Olimpia) 7-8.2. Hon és népismeret – gyermeki élet, gyermekjátékok régen

4.5. Küzdősportok elemei – birkózás, keleti küzdősportok elemei 4.6. Az olimpiák története – sport idolok, paralimpia Kulcsfogalmak/fogalmak:

A játékok neve és szabályai; erőszakos, kíméletes, sportszerű, „fair play”, esélyegyenlőség, teljesítmény

21 3

5. Prevenció, életvezetés, Tematikai egység/Fejlesztési cél egészségfejlesztés

Tantárgyi fejlesztési célok

Órakeret 46 óra

Egészségfejlesztő mozgásos tevékenységformákra nevelés Relaxációs gyakorlatok, mint az önsegítés eszközeinek tudatosítása Higiénés ismeretek tudatos alkalmazására nevelés A szabad levegőn végzett sportok egészségmegőrző szerepének tudatosítása

Képességfejlesztési fókuszok:  egészségtudatosság  mozgásigény  a körülményekhez való alkalmazkodás a természet szeretete, fenntartható fejlődés Követelmények – Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási Fejlesztési pontok Ismeretek követelmények/Tevékenységek 5.1. A mozgás, mint életmód Egészségfejlesztő motoros 7-8.2. Otthon is végezhető tevékenységformák Ének-zene: testgyakorlatok (aerobic, A relaxáció, mint a lelki relaxációs zenék calanatics, talajtorna, pilates) egészség megőrzésének egyik Táncok különféle műfajai eszköze. 7-8.6. Életviteli alapelvek és Természetismeret: 5.2. Testi-lelki higiéné szokásrendszerek: étrend, egészséges Testi higiéné tartalmi elemei és bioritmus, higiénia, táplálkozás, kellő azok mindennapi gyakorlata médiatudatosság, időtartamú alvás Relaxációs gyakorlatok: szenvedélybetegségek hatásai a szerepe, testi-lelki egészségre tisztálkodási  légző gyakorlatok Prevenció az életvezetésben, szokások;  figyelemösszpontosító és baleset megelőzésben rendszeresség lazító testtartások Egészséges életmód alapelemei – Fizikai fittség, edzettség, helyes testtartás, 7-8. 2.. étkezés, ruházat, Pihenés, Biztonság és Magyar nyelv és mozgás, a káros anyagok környezettudatosság irodalom: kerülése Rendszeres testmozgás, sport gyermek - és Betegségek megelőzése, egészségmegőrző hatása ifjúsági irodalmi prevenció, védőoltások Önkontroll, önuralom. alkotások az Szabad térben végzett egészség-betegség 5.3. Természetben űzhető gyakorlatok végrehajtásának témaköréből sportok labdajátékok, futóversenyek, stb. képessége –a védő óvó – a torna kivételével valamennyi intézkedések ismerete és Túra – balesetvédelem: kullancs gyakorlata. (napsugárzás, kullancs, időjárásnak megfelelő veszély, a nap káros sugarai ruházat) elleni védelem A könnyített testnevelés Kocogás 21 4

Kerékpározás, görkorcsolyázás Úszás természetes vizekben – csak engedélyezett és kijelölt helyen 5.4. Könnyített testnevelés, tartáskorrekció A tanulók egyéni állapotához, elváltozásaihoz igazodó gyakorlatok. a gyógytestnevelővel való konzultáció szerint A tantervben foglalt, nem ellenjavalt gyakorlatok, feladatok végrehajtása. Testtartás javító gyakorlatok Preventív és korrigáló feladatok megoldása sporteszközök alkalmazásával.

individuális lehetőségének megteremtése A tanulók betegségtudatának, félénkségének, esetleges gátlásainak mérséklése, oldása egyéni sikerhez juttatásával.

A tanuló képes:

A fejlesztés várt eredményei a évfolyam végén

 a bemelegítési technikák alkalmazására,  4-8 ütemű gyakorlatok végrehajtására,  küzdősportok során ügyelni saját és társai testi épségére.  alakzatváltozásokban együttműködésre,  erőfeszítésre és kitartásra saját szintje szerint,  egy tanult elem önálló végrehajtására,  10 méter leúszására az általa választott úszásnemben,  a labda céltudatos irányítására,  a gyakorolt mozgáselemek, sportágak szabad térben, más körülmények közötti, önálló alkalmazására,  higiénés ismeretei rutinszerű és saját igény szintű alkalmazására,  a relaxációs gyakorlatok önsegítő alkalmazására nyugalmi és stressz helyzetben,  az egészségtudatos magatartásformák szokásrendszerébe integrálására.

21 5

OSZTÁLYFŐNÖKI 5-8. OSZTÁLY

21 6

Osztályfőnöki 5-8. osztály Osztályfőnöki óraszámok Osztályok 1. Heti óraszám Éves óraszám -

2. -

3. -

4. -

5. 1 36

6. 1 36

7. 1 36

8. 1 36

Osztályfőnöki 5. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. A megfigyelőképesség fejlesztése, saját viselkedésének, reakcióinak, cselekedeteinek önmegfigyelésen alapuló értékelése. Kommunikáció, - véleménynyilvánítás képességének fejlesztése. A kulturált vita és konfliktuskezelés készségeinek fejlesztése. Beleérző képesség, tolerancia fejlesztése, a saját és a mások cselekedeteiért érzett felelősségérzet felkeltése. A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a lelki harmóniát. Követelmények: -

Erősítse a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Gyűjtsön tapasztalatokat a serdülőkor testi-lelki változásairól. Vezesse rá a tanulót, hogy a közösség céljaival, feladataival, az együttműködő közösség tagjává váljon Alakítsa ki a felelősségtudatot, lelkiismeretességet a társakhoz, a családtagokhoz fűződő viszonyban. Ismertesse meg a tanulási szokásokat, módokat, technikákat, vezessen rá az önismereten alapuló helyes tanulási módszert kiválasztására Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a munka világáról, a szakmákról. Méltósággal ünnepelje meg nemzeti ünnepeinket.

Fejlesztendő területek: nyitottság, együttműködés, kommunikáció, figyelem, empátia, önkifejezés, véleményalkotásnyilvánítás, vitakészség, felelősség fejlesztése - Önismeretet, reális önértékelés, akaraterő. - Eredményes alkalmazkodás a társas kapcsolatokban. 21 7

- Szokások, a normák bensővé válása szociális helyzetekben. - Társas kapcsolatra való alkalmasság, a szociális érzület. - A család, a barát, a társ értékeinek felismerése. - Képesség az el- és befogadásra. - Őszinteség, becsületesség. - A kötelesség, az udvariasság. - A másság elfogadása. - A környezet értékeinek megbecsülése. - A kultúrált vita- és konfliktuskezelés készségei. - Természeti, kulturális értékek felismerése, óvása. - Adekvát magatartás interperszonális kapcsolatokban. Eszközök: Applikációs képek, audio-vizuális eszközök, filmek, DVD-k, újságok, folyóiratok, irodalmi alkotások, művészeti alkotások, szakkönyvek. Közösség és személyiség 1. Önismeret: tulajdonság, viselkedés, önmegfigyelésen alapuló felismerés, befolyásolás

Önismeret: - tulajdonságlista készítése Pozitív tulajdonságok: képességek, adottságok. - saját élmények, - drámajátékok - a közösség életét befolyásoló szabályok

2. Közösségek, amelyben élek A család - családi és személyes adatok: születési adatok, szülők neve, foglalkozása - a család szerepe - helyem a családban Az iskola - helyem az évfolyamközösségben, az osztályban A közösség céljai, feladatai, az együttműködő közösség Felelősségtudat, lelkiismeretesség a társainkhoz a családtagokhoz, a fűződő viszonyban. Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok. Kooperatív technikák alkalmazása. Tanulás és munka 1. A tanulást segítő és nehezítő tényezők.

- Tanulási szokások, módok, technikák, az önismereten alapuló tanulási módszerek kialakítása

2. Munkavégzés a családban, az iskolában.

- Különböző foglalkozások ismerete, a végzésükhöz szükséges tudáselemek összegyűjtése, elemzése,

Aktuális ünnepek

Nemzeti ünnepek. Családi ünnepek. Névnapok-születésnapok. 21 8

6. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a lelki harmóniát. Együttműködésen alapuló aktív részvétel a különböző színtereken zajló társadalmi eseményekben. Egymásra figyelés, alkalmazkodás különböző közösségekben. A lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek, képességek kialakítása: Az egészségmegőrzés igényének kialakítása, az egészségkárosító szokások kialakulásának megelőzése.

Követelmények: -

Erősítse a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Gyűjtsön tapasztalatokat a serdülőkor testi-lelki változásairól. Ismerje meg az élvezeti szerek veszélyeit, a deviáns magatartás következményeit. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a munka világáról, a szakmákról. Méltósággal ünnepelje meg nemzeti ünnepeinket.

Fejlesztendő területek: -

Önismeretet, reális önértékelés, akaraterő. Eredményes alkalmazkodás a társas kapcsolatokban. Szokások, a normák bensővé válása szociális helyzetekben. Társas kapcsolatra való alkalmasság, a szociális érzület. A család, a barát, a társ értékeinek felismerése. Képesség az el- és befogadásra. Őszinteség, becsületesség. A kötelesség, az udvariasság. A másság elfogadása. A környezet értékeinek megbecsülése. A kultúrált vita- és konfliktuskezelés készségei.

Eszközök: Applikációs képek, audio-vizuális eszközök, filmek, DVD-k, újságok, folyóiratok, irodalmi alkotások, művészeti alkotások, szakkönyvek.

21 9

Témakör Én és a társadalom 1. Életem színterei: az otthon, az iskola, a lakóhely - A családban: a család fogalma, típusai, tagjai, feladatai - Az iskolában: közösségek, szerepek, feladatok - A lakóhelyen: helyi társadalmi események, a részvétel lehetőségei

Tartalom A család és annak szerepe az egyén egészséges, harmonikus fejlődésében; a család feladatai: szeretet, érzelmi biztonság. Munkamegosztás a családban, szokások, ünnepek a családban. Alkalmazkodás az iskola rendjéhez, társakhoz, tanárokhoz; az iskola törvénye: A Házirend; Az iskola hagyományainak megismerése, ápolása. A lakóhelyi környezet kulturális értékei, hagyományai, természeti kincsei.

- Nemzeti ünnepeink

Egészséges életmód Önismeret, testi-lelki egészség -

Lelki egészség: énerősítés, belső egyensúly Testi egészség: étkezés, testedzés, sport, kikapcsolódás,

Nemzeti ünnepeink: március 15.; augusztus 20.; október 23. ,az ünnepek helyi aktualitásai, helytörténeti vonatkozások, történelmi emlékhelyek megismerése., személyes részvétel

Pozitív tulajdonságok erősítése, negatív tulajdonságok leküzdésének technikái. Helyzetgyakorlatok, szituációs játékok. A lélek egészsége, stressz, veszélyek. A segítés, a segítség szerepe, a segítségkérés formái, a hozzá kapcsolódó viselkedés. A test, lelki egészséget veszélyeztető szokások, szenvedélyek. Esetek, filmélmények megvitatása. Szabadidő eltöltésének, a személyiséget építő lehetőségei, kikapcsolódás, stressz oldás, szórakozás, tanulás. Választás és döntés, azok következményeinek megbeszélése. Irodalmi példák gyűjtése. Dramatikus játék. Építem önmagam: egészséges életrend, napirend, szellemi, fizikai munka, a feltöltődés helyes aránya, igényes szórakozás, sport, mozgás. 22 0

A serdülő megváltozott testi adottságai: - a testápolás, - a tisztálkodás folyamatai. Táplálkozás: - a rendszeres és bőséges táplálkozás, - a táplálék összetevői, minősége, - a rendszeres mozgás. Testedzés: - a rendszeres mozgás, - a korai testépítés veszélyei. A megjelenés: - a küllem, - az ápoltság, - az igényesség.

22 1

7. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a lelki harmóniát. A vitakészség fejlesztése, érvelés, meggyőzés, mások véleményének elfogadása, kiállás /elvetés a meggyőződés mellet. Az egyéni és a közösségi érdek viszonya, a szabályok, törvények szerepe mindennapi életünkben. A felellőség vállalás, a segítségnyújtás képességének fejlesztése. Segítség elfogadás képessége. A tanulás időbeosztásának, a fegyelemnek, a kitartás képességének fejlesztése. A tanulás és a pályaválasztás közötti összefüggés belátása. Követelmények: -

Erősítse a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Gyűjtsön tapasztalatokat a serdülőkor testi-lelki változásairól. Ismerje meg az élvezeti szerek veszélyeit, a deviáns magatartás következményeit. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a munka világáról, a szakmákról. Tudja megünnepelni méltósággal nemzeti ünnepeinket.

Eszközök: Applikációs képek, audio-vizuális eszközök, filmek, DVD-k, újságok, folyóiratok, irodalmi alkotások, művészeti alkotások, szakkönyvek.

22 2

Témakör

Tartalom

Közösség és személyiség 1. Önismeret 2. A társas kapcsolatok szerepe a közösségben.

A helyes önértékelés kialakítása bírálat, önbírálat alapján. Elvárások önmagával és mások elvárásai vele szemben. A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása: - konfliktusok az osztályban, - a rivalizálás egészséges és egészségtelen formái: - öltözködés, - zene, - sport, - szórakozás. Barátkozás, párkapcsolat. Szerelem. Csoportok az évfolyamban, klikkek és barátok Az emberi együttélés írott és íratlan szabályai, szokás, erkölcs, jog; a szabályok megszegésének büntetése. A helyesen kialakult értékek, magatartási normák megerősítése; az egyéni és a közérdek érvényre jutását szolgáló tevékenységekre való rávilágítás.

Tanulás és munka 3. Tanulás: önértékelés, célkitűzések, tervek és végrehajtás, 4. Pályaválasztás: a munka szerepe, felkészülés

Aktuális ünnepek

A tanulmányi és magatartási helyzet értékelése (helyzetelemzés és célmeghatározás a tanulók önértékelése alapján) Érdeklődés, jellem, motiváció a pályaválasztásban Pályaválasztási elképzelések, érdeklődési területek, vonzódások. Reális pályakép a képességek, adottságok szerint, mérlegelés. A szakmatanulási lehetőségek – szakiskolák, speciális szakiskola.

Nemzeti és családi ünnepek.

22 3

8. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az egyéni szükségletek mentén építkezve az énkép, az önértékelés alakítása, az érzelmi egyensúly, a jó iránti fogékonyság megteremtése. A konkrét tapasztalatok és élmények feldolgozásával, értelmezésével fejleszteni a szociabilitást, a lelki harmóniát. Az állampolgárság, a demokrácia fogalmak lényegi tartalmi elemeinek felismerése, saját tapasztalatok, élmények alapján. A serdülőkor legjellemzőbb testi. lelki változásainak felismerése, a lelki bántalmak, sérelmek kezelésének képessége. Követelmények: -

Erősítse a terápiás eljárások alkalmazásával az önismeretet, az önelfogadást és az önfejlesztést. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon megélt, átélt élményeken keresztül. Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Gyűjtsön tapasztalatokat a serdülőkor testi-lelki változásairól. Ismerje meg az élvezeti szerek veszélyeit, a deviáns magatartás következményeit. Készítse fel a tanulókat a pályaválasztásra, a reális életcélok megfogalmazására. Gyűjtsön tapasztalatokat a munka világáról, a szakmákról. Tudja megünnepelni méltósággal nemzeti ünnepeinket.

Fejlesztendő területek: -

Önismeretet, reális önértékelés, akaraterő. Eredményes alkalmazkodás a társas kapcsolatokban. Szokások, a normák bensővé válása szociális helyzetekben. Társas kapcsolatra való alkalmasság, a szociális érzület. A család, a barát, a társ értékeinek felismerése. Képesség az el- és befogadásra. Őszinteség, becsületesség. A kötelesség, az udvariasság. A másság elfogadása. A környezet értékeinek megbecsülése. A kultúrált vita- és konfliktuskezelés készségei. Önmegfigyelés, véleménynyilvánítás, konfliktuskezelés, empátia, tolerancia, elfogadás, erkölcs, közerkölcs.

Eszközök: Applikációs képek, audio-vizuális eszközök, filmek, DVD-k, újságok, folyóiratok, irodalmi alkotások, művészeti alkotások, szakkönyvek. A fejlesztés várt eredményei Reális önértékelés, önfejlesztési igény kialakulása. A kritika elfogadása, a felelősség felismerése, készség személyiségének fejlesztésére. A közösségért érzett felelősség felismerése, érvényesítése. 22 4

Saját helyének, szerepének felismerése adott közösségben Az iskola, a tágabb közösség elvárásainak megfelelő normatartás. Reális pályaválasztási célkitűzés, iskolaválasztás Ismeri, egyéni adottságaihoz igazodóan részt vesz a természeti értékek védelmében, a kulturális hagyományok ápolásában. Tisztában van a serdülőkor legjellemzőbb megnyilvánulásaival, képes önmagát, reakcióit elemezni, következtetéseket levonni, a szükséges változtatások érdekében erőfeszítéseket tenni. Belátja, hogy a testi és lelki egészségi állapot szorosan összefügg, ismeri a megőrzés érdekében leggyakrabban használható technikákat, azoknak alkalmazására törekszik. Témakör

Tartalom

Társas kapcsolatok, konfliktuskezelés

A kamaszkori konfliktusok leggyakoribb helyzeteinek feldolgozása - konfliktusok a családban - szülőkkel, nagyszülőkkel, testvérekkel - kortárs csoportok - konfliktusok a csoporton belül - alkalmazkodás - tűrőképesség - peremhelyzet - deviáns csoportok - veszélyek az egyéni életútra

Én és a társadalom 1. Állampolgárság: jogok és kötelességek „Állampolgár vagyok”, joggyakorlás és kötelesség 2. Értékeink, védelmük

Egészséges életmód 1. A serdülőkor testi, lelki jellemzői

Magyarország leggyakrabban látogatott idegenforgalmi nevezetességei, földrajzi helyek, nemzeti parkjaink. Képek gyűjtése, rendszerezés, filmek elemzése. A serdülőkor biológiai és higiéniai problémái, a serdülődéssel járó biológiai és pszichológiai változások, Öltözködés: - az öltözködési kultúra, - a divat végletei, - a célszerű, egészséges ruhadarab, - a felsőruházat gondozása, - a lábbeli megválasztása. Felelősség: - önmagunkért, - a családért, 22 5

-

2. Kortárscsoportok

felelős döntések, felelőtlen döntések: - csavargás, - szülők elhagyása, - érték, pénz eltulajdonítása, - pazarlás, - az egészség károsítása, - korai párkapcsolat és következményei, - szexualitás és következményei.

Kortárs konfliktusok: rivalizálás különböző területei, Konfliktuskezelési technikák gyakorlása: vita, meggyőzés, konfrontáció. Empátia, elfogadás, tolerancia. 3. A lelki –és testi egészség összefüggései. A testi egészég érdekében tett erőfeszítések, helyes táplálkozás, sport, testmozgás, pihenés, kikapcsolódás. Anyaggyűjtések különböző médiumokból.

Aktuális ünnepek

Nemzeti és családi ünnepek

22 6

ERKÖLCSTAN 1-8. OSZTÁLY

22 7

Erkölcstan 1-8. osztály Erkölcstan óraszámok Osztályok Heti óraszám Éves óraszám

1. 1 36

2. 1 36

3. 1 36

4. 1 36

5. 1 36

6. 1 36

7. 1 36

8. 1 36

Általános cél: A tantárgy alapvető célja az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. Továbbá értékek közvetítése, valamint társadalmunk közös alapvető normáinak megismerése, hogy a tanulók viselkedésének belső szabályozó erőié váljanak. A morális helytállás értelmének sokoldalú megvilágításával segítsen különbséget tenni jó és rossz döntés között Vélemények kifejezése, értelmezés, megőrzése illetve közvetítése szóban és írásban (hallott valamint a helyes, öntudatos és alkotó nyelvhasználatot az oktatásban és képzésben, a társadalmi és kulturális tevékenységek során, a családi és a társas életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben, a társas valóság formálásában. Társas viszonyokra érzékeny, tudatos, érdeklődő és önkritikus magatartást, a törekvést az építő jellegű párbeszédre, az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség, a demokrácia, a vallási és etnikai sokszínűség tiszteletben tartását. Az alkotó részvétel az állampolgári tevékenységeket, a társadalmi sokféleség és kohézió, valamint a fenntarthatóság támogatását és mások értékeinek, magánéletének tiszteletét is jelenti. Továbbá az igazságosság és a méltányosság elvének megértetése és elfogadtatása a gyerekekkel. Követelmények: -

Tudatosítsa az értékek védelmével kapcsolatos felelősséget, keresse a közvetlen környezet humán értékeit. Gyűjtsön tapasztalatokat a véleményalkotásról. Ismerje meg a kulturált véleményalkotás fogalmát. Biztosítsa a szociális érzékenység légkörét, a konfliktus kezelésének konkrét megoldását helyzetgyakorlatokon megélt, átélt élményeken keresztül Gyűjtsön tapasztalatokat az emberi értékekről, a világ sokszínűségéről. Tanulmányozza az alapvető emberi értékeket. Legyen tisztában a jó és a rossz fogalmával. Kapjon példát a megfelelő életvezetésre. Legyen képes tetteiért felelősséget vállalni. Mérlegelje a várható következményeket, s ennek megfelelően hozzon döntéseket. Tanúsítson érdeklődő és önkritikus magatartást. Legyen igénye építő jellegű beszélgetésekre, amely elősegíti az igényes megnyilvánulás értékének felismerését, az esztétikai minőség tiszteletét, mások megismerésének igényét és az anyanyelv iránti felelősség vállalását.

22 8

1. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Követelmény: -

A tanuló ismerje környezetét

-

Legyen tisztában saját maga értékeivel, pozitív és negatív tulajdonságaival

-

Tudja a családi, rokonsági fokokat. Legyen képes a közvetlen családtagjainak nevét felsorolni.

-

Legyen képes a közösségben elfoglalt helyét felismerni

-

Alakuljon ki a környezettudatos magatartása

Témakör

Tartalom

Az én világom

Ki vagyok én? Kedvenc tárgyaim, tevékenységeim. Kapcsolattartás formái. Udvarias viselkedési formák. Jó és a rossz fogalma. Segítségkérés módjai, lehetőségei, fajtái

Közvetlen közösségeim Család és a gyerekek

Rokonaim, családtagjaim. Családi szabályok. Családi értékek. Családi hagyományok. Ismerőseim. Szeretet mértéke. Gondolataim, szeretetem kifejezése. szavak, gesztusok, képek kifejezőértéke.

Tágabb közösségeim Lakóhelyi közösség

Közösség fogalma. Milyen csoportokhoz tartozom? Helyem a közösségben. Hogyan telik egy napom az iskolában. Hétköznapok, ünnepnapok. Lakóhelyek Magyarországon. Segítségnyújtás lehetőségei Növények és állatok a környezetemben Felelősségvállalás, környezettudatosság. Természeti értékek megóvása

Környező világ

22 9

2. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Követelmény: -

A tanuló életkorának megfelelő tulajdonságairól, személyi adatairól

reális

képpel

rendelkezzen

saját

-

Legyen képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez

-

Legyen tisztában saját maga értékeivel, pozitív és negatív tulajdonságaival

-

Legyen képes érzelmeit kifejezni

-

A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait.

-

Legyen képes a közösségben elfoglalt helyét felismerni

-

Ismerje a családi ünnepeket, szokásokat.

-

Alakuljon ki a környezettudatos magatartása

külső

Témakör

Tartalom

Az én világom

Személyes adataim. Életszakaszok. Egyéniségem jegyei. Milyennek látom magam, külső –belső tulajdonságaim. Kire hasonlítok? Örömeim, bánataim forrása. Erősödéseim , fejlődésem lehetőségei Könnyű és nehéz helyzetek. Miben különböznek mások tőlem? Milyen helyzetekben lépek kapcsolatba másokkal, hogyan kérhetek segítséget? Családi hagyományok. Hétköznapok, ünnepnapok.

Közvetlen közösségeim Család és a gyerekek

Tágabb közösségeim Lakóhelyi közösség

Hol szeretek lenni, hol nem? Hová szeretnék eljutni? Kedvenc tárgyaim, kötődésem okai. Hétköznapjaim. Lakóhelyek, illetve azok szokásai. Mi nagyon kicsi, mi óriási? Mi volt régen, mi volt most? Képzelet határai- hová tudunk eljutni? Mesék, illetve szereplőik. Jó és rossz tulajdonságok.

23 0

Környező világ

Növények és állatok környezetünkben. Hogyan tudunk rájuk vigyázni? Felelősek vagyunk-e a környezetünkért? Állatok gondozásának lehetőségei. Mit lehet, szabad és kell megtenni egy állattal? Kedvenc helyen vidékünkön. Védett értékeink.

23 1

3. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Ráismertetni a tanulókat magyar nemzeti közösség számára fontos összekötő kapcsokra, úgymind visszatérő szokásokra és ünnepekre. Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a maguk kulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink. Hatékony kommunikáció elősegítése, a verbális kifejezőképesség fejlesztése. Követelmény: -

Tudja felsorolni saját külső és belső tulajdonságait. Legyen tisztában saját pozitív és negatív tulajdonságaival.

-

Ismerjen különböző konfliktuskezelési módokat.

-

Ismerje meg lakóhelyének értékeit

-

Tudja a nemzeti jelképeket, ünnepeket.

Témakör

Tartalom

Az én világom

Külső- belső tulajdonságaim. Mi változott meg mióta iskolás lettem? Tulajdonságváltozás okai. Erősségeim- gyengeségeim. Szokásaim: tanulás, játék, egészségvédelem.

Közösségben és egyedül Társaim és én

Tágabb közösségeim

Feladataim, illetve segítségnyújtási szokásaim a családban. Hősök és példaképek. Beszélgetés, párbeszéd. Barátság fogalma Békében és haragban. Veszekedések forrása, megoldási lehetőségek. Egyedül vagy társaságban? elfogadás kérdése. Közösségeim. Osztály. Közösségi élmények, összetartó erők, egyéniságek. Helyem a közösségben. Iskolánk. Iskolai hagyományok Nemzeti jelképeink. Közös nyelvhasználat. Nemzeti, vallási, családi ünnepeink. Magyarországon együtt élő kulturális közösségek szokási. Lakóhely épített örökségeinek ismerete, minket körülvevő környezet fontossága Világ legkülönlegesebb helyei 23 2

Környező világ

Hogyan keletkeznek a dolgok? Teremtéstörténet. Képzelet működése

23 3

4. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Ráismertetni a tanulókat magyar nemzeti közösség számára fontos összekötő kapcsokra, úgymind visszatérő szokásokra és ünnepekre. Annak megértetése, hogy más népeknek is megvannak a maguk kulturális hagyományai, amelyek ugyanolyan értékesek, és számukra ugyanolyan fontosak, mint nekünk a mieink. Követelmény: -

Tudja felsorolni saját külső és belső tulajdonságait. Legyen tisztában saját pozitív és negatív tulajdonságaival.

-

Ismerjen különböző konfliktuskezelési módokat.

-

Ismerje meg lakóhelyének értékeit

-

Tudja a nemzeti jelképeket, ünnepeket.

-

Értse és fogadja el az emberek, a világ sokszínűségét, tartsa tiszteletben mások szokásait.

Témakör

Tartalom

Milyen vagyok, és milyennek látnak mások?

.Tulajdonságaim. Mit szeretek magamban? Szokásaim. Érzelemkifejezés lehetőségei. Hogyan látnak mások engem?

Közösségben és egyedül Társaim és én Tágabb közösségeim: az osztály és iskola Kulturális-nemzeti közösség

Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ

Kommunikáció fontossága. Igaz barát. Békében, haragban. Konfliktuskezelési lehetőségek. Elfogadva, elutasítva. Közösségeim, az osztály és annak működése. Nyelv, ami összeköt. szokások és jelképek. Más szokások, más nnepek.

Lakóhelyünk értékei, épített örökségeink. Világörökségek.

23 4

mindenség és én – Születés és elmúlás

Világ megismerése. Tapasztalatszerzés oksi, miértjei. Fantázia és kreativitás.

5. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az önismeret és a társas kultúra, a demokráciára nevelés alapjainak megismertetése, valamint a szociális és állampolgári kompetencia erőteljes fejlesztésére. A saját kapcsolati háló szerkezetének tudatosítása. Annak megéreztetése, hogy az őszinte baráti kapcsolatok fontos szerepet játszanak az ember életében. Olyan kommunikációs technikák megismertetése, amelyek segíthetnek a barátság ápolásában és az esetleges konfliktusok feloldásában. Az etnikai és vallási sokszínűség tudatosítása és elfogadtatása, a kisebbségi tanulók esetében ezek identitáselemként való megerősítése. A szociális érzékenység fejlesztése és a személyes felelősség érzésének felkeltése.

Követelmény: -

Tudja felsorolni saját külső és belső tulajdonságait. Legyen tisztában saját pozitív és negatív tulajdonságaival.

-

Fogadja el az emberek testi és lelki vonásaiban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket.

-

Ismerjen különböző konfliktuskezelési módokat.

-

Ismerjen vallási jelképeket, ünnepeket.

-

Értse és fogadja el az emberek, a világ sokszínűségét, tartsa tiszteletben mások szokásait.

23 5

Témakör

Tartalom

Ötödikesek lettünk

Alsós emlékeink. Ki vagyok én? Beilleszkedési lehetőségek.

Test és lélek

Fejlődés és szükségleteink. Ehhez szükséges feltételek. Egészség fogalma. Fogyatékosság. Sérült embereknek van-e olyan képessége, amiben jobbak társaiknál? Lelkiállapotunk. lelkiismeretünk. Önismeret. .Én és a társam. Kapcsolataim. Laza és szoros barátságok. Barátság értékei., ápolása. szeretet. Közösséghez való tartozás Konfliktusok a csoportban együttműködési lehetőségek Kommunikáció Szabályok a mindennapokban és a közösségben

Kapcsolat, barátság, szeretet

Kortárs csoportok

Társadalmi együttélés

Technikai fejlődés hatásai

Etnikai közösségek Illik vagy nem illik. Viselkedési szokásaink.

Technika fejlődése. Kíváncsiság. Ember felelőssége. Tudományos kutatások. a vallás, mint lelki jelenség

23 6

6. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Az önismeret és a társas kultúra, a demokráciára nevelés alapjainak megismertetése, valamint a szociális és állampolgári kompetencia erőteljes fejlesztésére. A saját kapcsolati háló szerkezetének tudatosítása. Annak megéreztetése, hogy az őszinte baráti kapcsolatok fontos szerepet játszanak az ember életében. Olyan kommunikációs technikák megismertetése, amelyek segíthetnek a barátság ápolásában és az esetleges konfliktusok feloldásában. Az etnikai és vallási sokszínűség tudatosítása és elfogadtatása, a kisebbségi tanulók esetében ezek identitáselemként való megerősítése. A szociális érzékenység fejlesztése és a személyes felelősség érzésének felkeltése. A tanulók testi és lelki egészséggel kapcsolatos ismereteinek gyarapítása és az önmagukért való felelősség érzésének erősítése. A beteg és a fogyatékkal élő emberek iránti empátia fejlesztése. Követelmény: -

A sérült emberek felé empatikus magatartással forduljon.

-

A tanuló legyen tisztában az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért

-

Ismerjen különböző konfliktuskezelési módokat.

-

Ismerjen vallási jelképeket, ünnepeket.

-

Értse és fogadja el az emberek, a világ sokszínűségét, tartsa tiszteletben mások szokásait.

-

Fogadja nyitottan a sajátjától eltérő véleményeke

-

Legyen tisztában a média, a reklámok káros hatásaival.

23 7

Témakör

Tartalom

Test és lélek

Fejlődési szükségletek Egészség, betegség. Fogyatékosság Lelkiismeret

Kapcsolat, barátság, szeretet

Kapcsolataim., irodalmi alkotásokban a barátság felfedezése. . Barátság értékei., ápolása. szeretet. A közösséghez való tartozás fontosságának megéreztetése. Konfliktusok a csoportban.

Kortárs csoportok

Társadalmi együttélés

Etnikai közösségek Vallás. Társadalmi esélyegyenlőtlenségek. Virtuális közösségek, azok veszélyei.

Technikai fejlődés hatásai

Ökológiai lábnyom, környezetvédelem. Enyém, tied, miénk. Mozgóképek hatása, internet lehetőségei.

23 8

7. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Követelmény: Érezze fontosnak a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére is, alakuljon ki európai identitása. Témakör

Tartalom

Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?

Önismeretfejlesztés. Nyelv és értelem. Tudás és értelem. Értékek.

Párkapcsolat, szerelem.

Egyén és közösség.

Vonzódás. A szerelmi élet szakaszai. Házasság, család, otthonteremtés. Visszaélés a nemiséggel. erőt adó – korlátozó közösség Szabadság és korlátozottság

Helyem a világban

Európa, európai identitás

Mi dolgunk a világban?

Boldogulás, boldogság A média és a valóság

Hit, világkép, világnézet

Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény A nagy világvallások világképe

23 9

8. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Követelmény: -

Értse meg az emberek viselkedését, döntését.

-

Életkorának megfelelő szinten ismerje önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor legyen képes reálisan felmérni a lehetőségeit.

-

Legyen képes döntéseket hozni.

-

Legyen tisztában a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel.

Témakör Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?

Párkapcsolat, szerelem.

Egyén és közösség.

Helyem a világban

Mi dolgunk a világban? Hit, világkép, világnézet

Tartalom Önismeretfejlesztés. Nyelv és értelem. Tudás és értelem. Értékek. Hogyan hatnak mindennapjaink a lelkiállapotunkra? Vontódás. Szerelmi élet szakaszai. Házasság, család, otthonteremtés. Visszaélés a nemiséggel. Erőt adó – korlátozó közösség Szabadság és korlátozottság. tetteink következményei. Felelősségteljes döntéshozatal. Európa, európai identitás Legfontosabb általános társadalmi normák ismerete. Boldogulás, boldogság A média és a valóság Az ember, mint értékelő és erkölcsi lény Káros szenvedélyek, ezeknek káros hatásai. Jövőképem. A nagy világvallások erkölcsi tanításai.

24 0

Hon-és népismeret 5. osztály

24 1

Hon- és népismeret 1-8. osztály Óraszámok alakulása Évfolyam Heti óraszám Évi óraszám

1. -

2. -

3. -

4. -

5. 1 36

6. -

7. -

8. -

A hon- és népismeret tartalmazza népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt. Teret biztosít azoknak az élményszerű egyéni és közösségi tevékenységeknek, amelyek a család, az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megbecsüléséhez, velük való azonosuláshoz vezetnek. Segíti az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudat kialakítását. Megalapozza és áthatja a különböző műveltségi területeket. Rendszerezett ismeretanyagként pedig lehetőséget teremt a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. A tanulók felfedezik, hogy a nemzedékeken át létrehozott közösségi hagyomány összeköti őket a múlttal és segít nekik eligazodni a jelenben. Felismerik, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Megértik a tanulók, hogy a néphagyomány az általános emberi értékek hordozója, ezért ismerete az általános műveltséghez is szükséges. A tantárgy megalapozza a tanulók nemzeti önismeretét, nemzettudatát, a tevékeny hazaszeretetet. Tudatosítja a tanulókban, hogy először minden népnek a saját hagyományát, nemzeti értékeit kell megismernie, hogy azután másokét is, a nemzetiségek, a szomszéd- és rokonnépek, a világ többi népének kultúráját, az egyetemes értékeket, a köztük lévő kölcsönhatást is megérthesse. Ösztönöz a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak és történelmi emlékeinek felfedezésére, a még emlékezetből felidézhető, vagy a még élő néphagyományok gyűjtésére. Bővíti a tanulók művelődéstörténeti ismereteit, a hagyományőrzést, népi kultúránk, nemzeti értékeink megbecsülését. Értékrendjével hozzájárul a tanulók értelmi, érzelmi, etikai és esztétikai neveléséhez, a természettel való harmonikus kapcsolatuk kialakításához és a társadalomba való beilleszkedésükhöz. A tanítás során – pedagógiai és néprajzi szempontok szerint kiválasztott hon- és népismereti, néprajzi forrásanyagok felhasználásával –, minél több lehetőséget kell teremteni a néphagyományok élményszerű megismerésére. Törekedni kell a tanulók cselekvő és alkotó részvételére a tanulás során, hogy az érzékelésen, észlelésen, élményeken keresztül jussanak el az elvontabb ismeretekig, az összefüggések meglátásáig.

24 2

ÁLTALÁNOS CÉL: Azoknak a készségeknek és képességeknek a kialakítása, amely hozzásegíti a tanulókat népünk kulturális örökségére leginkább jellemző sajátosságokat, nemzeti kultúránk nagy múltú elemeit, a magyar néphagyományt megismerje, lehetőséget teremtsen a magyar népi kultúra értékein keresztül a saját és a különböző kultúrák, a környezet értékeit megbecsülő és védő magatartás, illetve a szociális érzékenység kialakítására. ÁLTALÁNOS FEJLESZTÉSI KÖVETELMÉNYEK: -

-

Alkalmazza a tanult ismereteket a mindennapi élethelyzetekben Becsülje a néphagyomány által közvetített értékeket Ismerje meg a szűkebb és tágabb szülőföld, a magyar nyelvterület hagyományainak jellegzetességét Fogadja el a magyar népi kultúra értékein keresztül a különböző kultúrák, a környezet értékeit Ismerje fel, hogy az emberiség évezredek óta felhalmozódott tapasztalatai a legegyszerűbb, és éppen ezért a legfontosabb mindennapi kérdésekre adott gyakorlati válaszok tárháza. Ismerje meg a helyi hagyományokat, a lakóhely nevezetes épületeit, a régió jeles szülötteinek történelmi korszakokhoz való kötődését Népi játékok élményszerű elsajátítása.

5. osztály Évi óraszám: 36 óra Heti óraszám: 1 óra Cél: Olyan ismeretszint kialakítása, amely segíti a tanulót a mindennapos élethelyzetekben való eligazodásban, a népi kultúra által közvetített értékek megbecsülésében. A szűkebb és tágabb szülőföld megismerése, a helyi hagyományok ápolása. Követelmények: -

A tanult ismeretek alkalmazása a mindennapi élethelyzetekben

-

Tapasztalás útján történő ismeretszerzés, tények, adatok kiemelése

-

Dramatizálás, bábos megjelenítés, szerepjátékok alkalmazása

-

A hagyományos paraszti életmód évszakokhoz, ünnepekhez kötődő ismerete

-

A különböző mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása

-

Szűkebb és tágabb szülőföld helyi jellegzetességeinek ismerete

24 3

Témakör

Tartalom

Honismeret fogalma, ismerkedés a tantárggyal. A legszűkebb közösséghez, a családhoz való Találkozás a múlttal. Családi kötelékek, rokoni tartozás érzésének kialakítása, értékének kapcsolatok: szülők, nagyszülők, dédszülők. tudatosítása. A megszerzett ismeretekkel a néhány emberöltővel korábbi időszakról alkotott kép tágítása, ezzel az időfogalom fejlesztése. Családfa készítése a rokoni viszonyok, elnevezések alkalmazásával. Családi történetek gyűjtése, mesélése a nagyszülők, dédszülők gyermekkorából, életmódjuk jellemző elemeinek kiemelése (gazdálkodó életmód – ipari munka). A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek.

A lakóház történeti fejlődése. A hagyományos paraszti életmód fontosabb elemeiben a természeti tényezők meghatározó szerepe, a környezeti feltételekhez való alkalmazkodás felismertetése. A különböző mesterségek megismerése során a szakmák megbecsülésének kialakítása. A konyha, az ételkészítés és eszközei. Kenyérsütés, gabonaételek, burgonyaételek, tejből készített ételek. Konyhai cserépedények: a főzés, sütés, tálalás, élelmiszertárolás edényei. Az évszázaddal korábbi idők családon belüli, korosztályok és nemek szerinti munkamegosztásának összehasonlítása a mai korral.

gazdálkodó élet főbb területeinek A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, A megismerése során a rendelkezésre álló életvitel). természeti javak ésszerű felhasználása előnyeinek, az önellátás fontosságának belátása. A jellegzetes táji ünnepi viseletek megismerése során a magyar népviseletek sokszínűségének felfedezése. A közösséghez tartozás külső kifejezésformájának észrevétele. Hagyományos paraszti ételek. Napi és heti étrend. Téli és nyári étrend.

24 4

Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak.

A jeles napi, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák (pl. szüret, kukoricafosztás) és más közösségi alkalmak (pl. vásár, búcsú) hagyományainak és jelentőségének felismertetése a paraszti élet rendjében. Előkészületek (advent, nagyböjt), munkatilalmak, jellegzetes ételek, népviselet, köszöntő és szokások. Karácsony, farsang, húsvét, pünkösd ünnepe. Az őszi jeles napokhoz, munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások (pl. szüret, kukoricafosztó), közösségi alkalmak (pl. vásár, pásztorünnepek).

Magyarok a történelmi és a mai Magyarország Néprajzi tájak, tájegységek a Kárpátterületén. medencében. A magyar nyelvterületen élő csoportok (pl. palóc, matyó, kun, székely) megnevezése. Szülőföld. A táj jellegzetes kézműipari tevékenysége.

népviselete, A tanuló saját szülőföldjének megismerése meglévő helytörténeti irodalom feldolgozásával, gyűjtésekkel. A kistáj beillesztése a korábban megismert megfelelő nagytájba. Helyi népszokások, népdalok, mesék, mondák megismerése.

24 5

Rehabilitáció 1-8. OSZTÁLY

24 6

Rehabilitáció 1-8. osztály Rehabilitációs tanórák A rehabilitációs tanórák 50%-a rehabilitációs tanóra keretében, 50%-a felzárkózató tanóra keretében valósul meg az osztály illetve az adott évfolyam igényeihez, tudásszintjéhez mérten. A gyógypedagógiai nevelésben-oktatásban részt vevő tanulók részére, a Köznevelési törvény 27.§ 8. bekezdésében meghatározott kötelező egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs tanórákat kell szervezni. A tanuló annyi egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs, rehabilitációs foglalkozáson vesz részt, amennyi a sajátos nevelési igényéből eredő hátránya csökkentéséhez szükséges. Rehabilitációs óraszámok 1-8 évfolyamon: Évfolyam.

Rehabilitációs óraszám:

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

3 3 3 3 3 3 4 4

1. Rehabilitációs program, felső tagozat – értő olvasás (helyi program) Felső tagozat A tanulási nehézség definíciója sokféle lehet, hisz leggyakrabban azt mondjuk, a gyermeknek akkor van tanulási nehézsége, ha ez iskolai kudarchoz vezet. A tapasztalat az, hogy az első osztályban tanuló gyermekeknél a problémát éretlenségnek és/vagy figyelemzavarnak tekintik, második osztálytól olvasási nehézségről, később dyslexiáról beszélnek, ötödik osztálytól pedig tanulási zavart emlegetnek, holott a háttérben már a kezdetektől a beszédészlelés és a beszédmegértés akadályozott működése áll fenn, melynek következménye a különböző formákban jelentkező probléma. Tehát a háttérben a beszédfeldolgozás valamilyen működési zavarát kell keresnünk. Leggyakoribb (különösen kiskamasz kortól) a beszédmegértés és/vagy értelmezés korlátozottsága, amely a feladat megértésétől annak teljesítéséig különféle módokon jelentkezik. Megjelenési formái: - Sajátos kompenzálási stratégiák épülnek ki. - A feladathelyzetben tanúsított reakciók előjelzik az értési nehézséget (a feladatot visszakérdezik, vagy megismétlik, illetve valamiképpen ellenőrzik, hogy jól gondoljáke). - A válaszokban gyakoriak a ciklikus feleletek (egyetlen válasz variálódik). A rehabilitációs foglalkozások célját a következőkben lehet összefoglalni: 24 7

-

-

Diagnózis: tanulási nehézség feltárása. Felszín: nehézkes tanulás, gyenge iskolai teljesítmény, feladatértési nehézség, összefüggések fel nem ismerése, lényegkiemelés képtelensége (a rehabilitációs foglalkozások a tanév folyamán e probléma megoldására irányulnak). Háttér: olvasásértési zavar (esetleg olvasás technikai zavar is). Ok: beszédmegértési zavar (esetleg beszédészlelési zavar is).

Ez már egyszer szerepel az 59. oldalon!A fenti diagnózissal rendelkező gyerekek közül az idősebb korosztály (felső tagozat) mondatértése tragikusan gyenge. A rehabilitációs foglalkozások, az értő olvasás gyakoroltatása során a következő fokozatokat kell figyelembe venni: - A lexikai hiányok és az időbeli egymásutániságot kifejező mondatok olvasása, értelmezése. - A tagadó szerkezeteket tartalmazó, egyszerű és összetett mondatok helyes felismerése. - A birtokos szerkezetek megismerése. - Az okhatározói mondatok, illetve a mellékmondatban tagadó szerkezetet tartalmazó mondatok megértése. - A birtokos és a részhatározói szerkezet elkülönítése. - Az ok-okozati összefüggéseket tartalmazó mondatok megértése. A fenti megértési, mondatértési nehézségek, illetve bizonytalanságok az anyanyelv grammatikai és szintaktikai struktúrájának, jelentésbeli egységének nem megfelelő elsajátítására utalnak. A szövegértés zavara szignifikánsan gyakoribb az iskolai kudarcot mutató gyermekeknél, mint a mondatértési probléma. Noha a beszédértés, és ezen belül a szövegértés elméletileg fejlődik a tanulás, az olvasás, a fogalmazási feladatok hatására, az adatok mégis azt erősítik meg, hogy ez a fejlődés minimális. Azok a gyerekek, akiknek a szövegértése zavart mutat, még évek elteltével sem képesek a zavarból adódó hátrányukat leküzdeni, önerőből a zavart jelentősen mérsékelni, esetleg megszüntetni. Ennek érdekében a rehabilitációs foglalkozások keretén belül az érintett tanulókkal az őket körülvevő környezetből választjuk azokat a rövid szövegeket, amelyeket a foglalkozások során olvasástechnikailag megoldunk és értelmezünk. Ezek a területek a következők olvasása, hallgatása, értelmezése: - használati utasítások, - újsághirdetések, - ismertetők, újságcikkek olvasása, értelmezése, - rádió és televízió műsor, - reklámszövegek, - kézikönyvek olvasása, értelmezése, - tájékoztatók olvasása, értelmezése. Eredményesnek akkor ítélhetjük meg a végzett munkát, ha a tanulók a tanév végére képesek saját gondolataikkal az elolvasott rövid szövegrész visszamondásra, értelmezésére.

24 8

2. Rehabilitációs program: úszás (helyi program) A program cél- és feladatrendszere: Intézményünk tanulói tanulásukban és értelmileg akadályozottak, akik más társult fogyatékosságokkal is — mint például: mozgáskoordinációs zavar, fejlődési rendellenességek, neurotikus lesiók, laesiók valamint szív- és keringési rendszerbeli rendellenességekkel, esetleg légzőszerv i rendellenességekkel i s — rendelkeznek. Ezért az ő rehabilitációs tevékenységükben, valamint gyógytestnevelésükben kiemelkedő helyen kell, hogy megjelenjék az úszás, mely egy más közegben történő mozgásszervi fejlesztést, kompenzációt biztosit. Ezért programunk összeállításában igyekeztünk egy olyan széleskörű terápiát biztosítani az arra rászorult tanulók részére, amely a lehető legszélesebb körben érinti a társult fogyatékosságokat és ugyanakkor oldja a különböző stresszhelyzetek okozta szorongásokat, depressziót és egyéb feszültséget. A terápia célja hármas: - a mozgásfogyatékosság a víz hullámzó terében való mozgással történő javítása, adekvát izomcsoportok fejlesztése, a legalapvetőbb úszáselemek (taposás, lebegés, egy úszásnem biztos elsajátítása), - a vízben való tevékenység révén a keringés és a légzés szervrendszernek (pl. a vitálkapacitás növelése) fejlesztése, - az idegrendszer apróbb sérüléseinek, a deviáns magatartási formáknak kizárása és korrekciója, az uszoda Sajátos környezetében. Mindhárom terület ugyanakkor nem nélkülözheti a gyerekek alapvető tevékenységi formáját, a játékosságot és a változatosságot. A tevékenység során a feladataink: - az inadekvát mozgáselemek kiiktatása és a célszerű mozgások kontrollálása és gyakorlása, - a gyakorlatok közben végzett folyamatos kontroll és visszacsatolás a gyerekek vízben való reakciójáról, a mozgások elvégzése után. A megvalósítás tervezett időkerete: heti 2 x 1 óra A megvalósítás módja: A program felépítése a mellékelt ütemterv alapján. Minden megtanult elemet — szükség szerint - kettő-négy óra gyakorlás követhet, mely kapcsán megtörténik a mozgás rögzítése, alkalmazása, automatizálása. A mozgásgimnasztikát javasoljuk minden egyes foglalkozás bevezető részeként, a játékot pedig a foglalkozások befejező programjaként.

24 9

3. Rehabilitációs program: tánc (helyi program) Rehabilitáció néptánccal tanulásban akadályozott gyermekeknél Intézményünkben évek óta foglalkozunk néptánc tanulással. Célunk a magyar autentikus tánckultúra megismertetése, néphagyományaink ápolása, őrzése, a nemzeti identitástudat erősítése. Ezen túlmenően megismertetni a tanulókat más népek kultúrájával, táncaival, külön figyelemmel a roma etnikum hagyományaira és az EU tagállamainak hagyományaira, kitérve a világ más kultúrtörténetileg meghatározó vallásaira, hagyományaira. A táncházi foglalkozások során fejlesztjük az alapkultúr-technikákat megalapozó és meghatározó részképességeket, funkciókat: - motorikus koordinációt, - vesztibuláris rendszert, - térbeli irányok differenciálását, - térbeli viszonyok felismerését, - a motoros figyelem terjedelmét és intenzitását, - a kooperációs készséget, - az auditív figyelmet, - a ritmustartást és ritmusérzéket, - a kör- és sortartás képességét, - a dominanciát, - a két testfél mozgásának koordinálását, - a keresztezett mozgásokat, leépítve az együttmozgásokat, - a mozgásszervi fogyatékossággal élő diákok motoros kompenzációját, - a testtartást, - a légzéstechnikát. A hagyományőrző játékok során a részképesség fejlesztés a verbális funkciókra helyezi a hangsúlyt, ráépítve a mozgásos memóriára. Eközben fejlődik a szabálytudat és tartás. Kitérünk a parasztregulákra, a neves és dologhagyó napokra, népszokásokra. Megismerkedünk a népköltészeti alkotásokkal, mondókákkal, szólásokkal, regékkel, népünk történetével, történelmével. Fejlesztjük a térképismeretet is. A táncházak alkalmával kapcsolatba kerülünk az élő népzenével, zenészekkel, hangszerekkel. Magyar népviseletbe öltözhetünk, ismerkedve a népi képző-, díszítő- és iparművészet motívumaival, és azok szimbolikájával, tájegységek szerint. Elsősorban magyarországi és határon túli autentikus táncrendek őrzésével próbáljuk a táncdialektusok kulturális örökségét a 3. évezredbe menteni. A tánccsoport az aktuális tájegység népviseletébe öltözve vesz részt iskolai, városi, megyei, országos és nemzetközi bemutatókon, ünnepélyeken, fesztiválokon. A fellépések során tapasztalatot gyűjtünk más hagyományőrző csoportok munkájáról. További feladatunk a hatékonyság növelésének érdekében a népviseleti gyűjteményünk bővítése, hanghordozó készletünk folyamatos frissítése, a video-anyagok alkalmazásához TV, DVD és video-lejátszó beszerzése, a mozgásminták kontrolljához, korrigálásához tükörfal felszerelése, kollégák akkreditált továbbképzése.

25 0

A NAT-KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSI TERÜLETEINEK MEGJELENÉSE A HELYI TANTERVBEN

25 1

A NAT-kulcskompetenciák fejlesztési területeinek megjelenése a helyi tantervben A NAT- kulcskompetenciák helyi tantervbe történő beépítésére a 202/2007. (VII.31.) kormányrendeletnek megfelelően került sor intézményünkben. Az egyes kulcskompetenciák és fejlesztési területeik az alábbiakban részletezett módon jelennek meg az iskola tantárgyi rendszerében: 1. Anyanyelvi kommunikáció Kiemelten fejlesztjük a magyar nyelv és irodalom tantárgy keretében, de minden évfolyamon és tantárgyi órán jelen van. Szerepet kap az órákon kívüli foglakozásokon, mint az iskolai ünnepélyek, rendezvények, tanulmányi séták és osztálykirándulások illetve a napközis, tanulószobai, diákotthoni programok. - énkép, önismeret, - hon –és népismeret, - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - tanulás tanítása, - felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 2. Idegen nyelvi kommunikáció Intézményünkben német nyelv oktatása folyik 8. évfolyamon heti 2 órában,a 7. évfolyamon angol nyelv oktatása heti 2 órában és a 9-10. évfolyamon heti 2 órában. - énkép, önismeret, - hon-, és népismeret, - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, - tanulás tanítása, - felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 3. Matematika kompetencia Legfőképp a matematika tantárgy tanításának keretében fejlesztjük, de a tudatosan alkalmazott tantárgyi integráció révén gyakorlatilag minden évfolyamon és tantárgyi órán jelen van kisebb- nagyobb mértékben. Tudatosan építjük be a tanórán kívüli foglalkozásokba, a tanulmányi séták, osztálykirándulások, délutáni foglalkozások és más iskolán kívüli programok során is igyekszünk minél több lehetőséget teremteni ennek a kompetenciának a gyakorlati alkalmazására. - gazdasági nevelés, - tanulás tanítása, - felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 4. Természettudományos kompetencia Alsó tagozaton a környezetismerethez, felső tagozaton a természetismerethez, ill. 6-8 o-ban a földrajzhoz, szakképző évfolyamainkon a környezet- és egészségvédelemhez, ill. a szakmai tárgyakhoz köthető elsősorban ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztése, ám a tantárgyi integráció és a környezettudatos nevelés révén minden tanórán és évfolyamon helyet és szerepet kap valamilyen mértékben. A tanórán kívüli foglalkozások, délutáni programok során is törekszünk rá, hogy tanulóink minél több gyakorlati tapasztalatra tegyenek szert ezen a téren. - énkép, önismeret, - hon –és népismeret, - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra,

252

-

aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, környezettudatosságra nevelés, tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

5. Digitális kompetencia Iskolánk 3. osztály I félévétől minden évfolyamon, informatika tantárgy keretében foglalkozik ennek a kompetenciának a fejlesztésével. A 9-10. évfolyamon heti 2 órában, speciális módon, a TIOK - programnak megfelelően IKT néven zajlik az oktatása. A szaktantermeken kívül több osztályteremben ugyancsak van már lehetőségünk más tantárgyak esetében is számítógép-használatra. Tanulóink tanórán kívül is ismerkedhetnek ezzel a kompetenciaterülettel. - tanulás tanítása, - felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 6. Hatékony, önálló tanulás A tanulási képességek fejlesztése minden évfolyam és minden tanóra feladata, nem zárható ki belőle egyetlen tantárgy sem. Iskolánk alapító okirata rögzíti, hogy tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) és értelmileg akadályozott gyermekek szegregált oktatását végezzük. Ez a tény illetve diákjaink mentális és pszichés jellemzői jelen kompetenciaterületen korlátozzák az eredményességet, pontosabban más perspektívába helyezik azt. Célunk az, hogy tanulóinkat hozzásegítsük a jobb helyzetfelismeréshez, nagyobb (sokszor elérhetetlen a teljes) önállósághoz/ önellátáshoz, javítsuk a többnyire alacsony motivációs szintjüket. Fejlesszük feladattudatukat, szélesítsük látókörüket, bővítsük gyakorlatias ismereteiket, készségeiket és képességeiket, tegyük őket képessé a problémáik felismerésére, megfogalmazására és ezzel fejlesszük őket a segítségkérésben, illetve elérhető segédletek (pl. Internet) minél önállóbb igénybe vételében. - énkép, önismeret, - környezettudatosságra nevelés, - tanulás tanítása, - felkészülés a felnőtt lét szerepeire. 8. Szociális és állampolgári kompetencia Alsó tagozaton a fenti kompetenciaterület fejlesztése tanulóink életkori sajátosságainak megfelelő mértékben hangsúlyosan van jelen a az anyanyelvi és a környezetismeret órákon, de ezen felül is számos területen van lehetőség a fejlesztésre: technika, ének és rajz tantárgyak keretében: a nemzeti jelképek megismerése, képességeknek megfelelő reprodukálása mindig szerepel a feladataink között. A felső tagozaton történelem és társadalmi ismeretek, magyar nyelv és irodalom és 6-8. osztályban a földrajz tantárgyak esetében a leghangsúlyosabb ez a képességfejlesztési terület. A szakiskolai tárgyak közül szorosabban kapcsolódik ide a szociális kompetencia, az életpálya-építési kompetencia, a szociális életviteli kompetencia és a szövegértés kompetenciaterületeken zajló oktatás. A készségfejlesztő speciális szakiskolai évfolyamokon a társadalmi ismeretek és gyakorlatok illetve a környezet- és egészségvédelem kötődik szorosabban a fenti kompetencia- területen zajló képességfejlesztéshez. - énkép, önismeret, - hon –és népismeret,

253

-

európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés, környezettudatosságra nevelés, tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

9. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Mint azt korábban említettük, iskolánk alapító okirata rögzíti, hogy tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) és értelmileg akadályozott gyermekek szegregált oktatását végezzük. Ez a tény illetve diákjaink mentális és pszichés jellemzői jelen kompetenciaterületen korlátozzák az eredményességet, pontosabban más perspektívába helyezik azt. Az iskolai képességfejlesztő, oktató-nevelő munka folyamatában gyakorlatilag mindenkor jelen van valamilyen formában ez a kompetencia- terület, pl. az egyéni, páros és csoportban végzett feladatok végzésekor, de fellelhető a nálunk pedagógiai megfontolásból igen ritkán alkalmazott frontális osztálymunkában is. A NAT által deklarált fenti kulcskompetenciába olyan készségeket és képességeket soroltak (tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, elemzés, kommunikálás, tapasztalatértékelés, kockázatfelmérés és -vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés), amelyekre tanulóink nem vagy csak korlátozott mértékben, irányított, egyszerű helyzetekben és gyakori (ha nem folyamatos) külső moderálás és ellenőrzés mellett válhatnak képessé. Természetesen- sajátságaikat figyelembe véve- törekszünk a fenti kompetenciaterületen tanulóink lehető legmagasabb szintű beválásának elérésére. - énkép, önismeret, - aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, - gazdasági nevelés, - felkészülés a felnőtt lét szerepeire, 10. Esztétikai és művészeti tudatosság és kifejezőképesség Az általános iskolai évfolyamokon a készségtárgyak (ének, rajz, testnevelés, életviteltechnika) esetében egyértelműen ennek a kompetenciaterületnek a fejlesztésére törekszünk. Az ilyen irányú képességfejlesztés tetten érhető még a tanórán kívüli foglalkozásokon, pl. az iskolai dekorációk készítésében, az iskola hagyományos terménykiállításán, az évente más és más témában városi szinten meghirdetett rajzpályázat munkáiból rendezett kiállításokon. Ezen felül a tanulmányi séták, tanulmányi kirándulások alkalmával zajló múzeumi és művészeti tárlatok látogatása során tapasztaltak megbeszélése, értékelése is hozzájárul a fenti kompetenciaterület fejlesztéséhez. - énkép, önismeret, - európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, - felkészülés a felnőtt lét szerepeire. Kiemelt fejlesztési területek: -

énkép, önismeret, hon –és népismeret, európai azonosságtudat, egyetemes kultúra, aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés, gazdasági nevelés,

254

-

környezettudatosságra nevelés, tanulás tanítása, testi és lelki egészség, felkészülés a felnőtt lét szerepeire.

Azok a fejlesztési területek, amelyek mindegyik kompetenciaterületen megjelennek: - kritikus gondolkodás, - kreativitás, - kezdeményezőképesség, - problémamegoldás, - kockázatértékelés, - döntéshozatal, - érzelmek kezel

255

MINDENNAPOS TESTNEVELÉS

256

Mindennapos testnevelés A Köznevelési törvény 27. § 11. bekezdése előírja, hogy az iskola a nappali rendszerű iskolai oktatásban azon osztályokban, ahol közismereti oktatás is folyik, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt órában, amelyből legfeljebb heti két óra a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott oktatásszervezési formákkal, iskolai sportkörben való sportolással, versenyszerű sporttevékenységgel váltható ki. A tanulók iskolán kívüli sportszervezet, sportegyesület munkájában is részt vehetnek az igazgatótól kapott engedély alapján. Célok, alapelvek 

Minden tanuló minden nap vegyen részt valamilyen testmozgásban!



Testnevelés órán megfelelő terhelést kapjon!



Minden testnevelés órán legyen gimnasztika a helyes testtartást, helyes légzést kialakító gyakorlatok!



Gyógytorna gyakorlatok.



Minden testnevelés óra – testmozgás örömöt és sikerélményt jelentsen még az eltérő adottságú tanulóknak is!



Érvényesüljön a testnevelés személyiségfejlesztő hatása!



Tanítsunk olyan sportokat is, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében (szabadidő sportok, játékok, aerobik)!



A tanulók testi-biológiai fejlődése csak rendszeres, napi testneveléssel és sporttal (testmozgással és testedzéssel) biztosítható. Ez a feladat sem előbbre, sem későbbre nem hozható és semmiféle más tevékenységgel nem helyettesíthető.

A napközis nevelők minden nap gondoskodnak arról, hogy a gyermekek legalább egy órát a szabad levegőn töltsenek, s hetente 1-2 alkalommal irányított sport,- játékfoglalkozást szerveznek.

257

PROJEKTOKTATÁS

258

Projektoktatás A projekt közösen végzett tevékenységek sorozata. Középpontjában egy gyakorlati jellegű probléma áll, melyet a tanulók és tanárok közösen, több szempont szerint elemezve, komplex módon dolgoznak fel. A projektmódszer legfontosabb értéke maga a munkafolyamat. Az egyéni munka mellett megjelenik a csoportos tevékenység, az együttműködés (kooperativitás) Mindenki saját képességei, egyéni tapasztalatai alapján járul hozzá a csoport munkájához. A munkafolyamat eredménye a produktum, amely lehet: tárgy, játék, társasjáték, modell (minta a valóság tanulmányozásához, terv stb.), makett (gép, eszköz, kicsinyített alkotás), előadás, művészeti alkotás, kiállítás, összetett alkotások, bemutató, tabló, rendezvény, ünnepély. A módszer a tanulók érdeklődésére, szükségleteire és a közös tevékenységre épít. Egyik fő jellegzetessége a résztvevők nagyfokú szabadsága, önállósága. A projektmódszer alkalmazásával kilépünk a hagyományos időbeosztásból és a tantárgyi keretekből. Az ismeretszerzés a különböző tevékenységek során alkotó módon történik. Nem a pedagógus adja át az ismereteket, hanem a tanulók szerzik meg azokat a tevékenységek során. Tanítás, ismeretátadás, ismeret felhalmozás helyett a tanulás, az ismeretszerzés, és a képességfejlesztés kerül előtérbe. A projekt megvalósítása során a hangsúly az együttes munkálkodáson, egymás segítésén, elfogadásán, a kommunikációs készségek, technikák elsajátításán van. Ha ez valóban sikerül, akkor érvényesülhet a projekt didaktikai hármas alapelve: átélés – ismeretszerzés – megértés. A leggyakoribb tanítási projektek    

Technikai projekt (technikai folyamat megvalósítása, kipróbálása) Célja valamilyen tárgyi produktum megalkotása, Művészeti projekt pl. előadás, kiállítás, összetett alkotások. A produktum esztétikai kivitelezése nagyon fontos szempont Környezeti projekt pl. erdei iskola, a folyó, erdő stb. élővilága, Kutatási projektek pl. új anyagrész feldolgozása.

A projektoktatás olyan oktatási stratégia, mely egyrészt a sajátos célok elérését, a valós életet integráló és reprezentáló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenységközpontú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg. A projektoktatás metodikai lépései Tervezés, témaválasztás  Az adott (projekt) probléma megoldásához vezető cél felismerése, megértése,  További konkrét problémák, részcélok megfogalmazása,  Egyéni vagy önkéntes alapon csoportok kialakítása,  Választás a megfogalmazott problémákból,  Megoldási terv készítése, konkrét feladatok megfogalmazása,  Tanári együttműködés, segítség a célok megfogalmazásába, csoportok szervezésében, a terv elkészítésében.

259

Kivitelezés  Feladatelosztás megszervezése, az adatgyűjtés színhelyeinek kiválasztása, megállapodás az adatközlők személyében,  Aktív kivitelezés az egyéni, páros vagy csoportos munka során. Együttműködés, a szükséges eszközök, különböző munkatechnikák, közösségi, kommunikációs és tevékenységi formák kialakítása, tantárgyi ismeretek integrációja, önálló kutatás,  Differenciált segítség adása szükség szerint Felülvizsgálat  A produktum bemutatása a csoportok előtt  A projekt értékelése: a tanulói önértékelésnél a középpontban a projekt készítésének folyamata, a csoportok értékelésének középpontjában a bemutatás áll.  A szükséges javítások elvégzése A projekt közzététele.  Az eredmények, a produktum nyilvánosság elé tárása (a termék bemutatása, beszámolók, viták, bemutatók, kiállítások, előadás stb.)  a felvetődő kérdések (az értékelés, bírálat, visszajelzések tükrében) megbeszélése, esetleg új projektek tervének megfogalmazása A projektmódszer pozitívumai:   

      

A tanulók kezdeményező, aktív szerephez jutnak. Saját érdeklődésük vezeti őket, így a motiváció igen erős. Fejleszti a kommunikációs és szociális képességeket, a kreativitást, az ismeretszerzési képességet, a problémamegoldó és analitikus gondolkodást, az önállóságot, a kooperációt, a tervezést, az alkalmazkodást, az időbeosztást, az információk megosztását. Az ismeretek, jártasságok, szokások elsajátítását indirekt úton biztosítja. Saját képességeiknek megfelelően tudnak részt venni egy-egy probléma megoldásában. Konkrét, hasznosítható, gyakorlati tudást nyújt. Lehetőség nyílik újfajta tanár-diák kapcsolat kialakítására. Örömteli, stresszmentes együttműködést biztosít. Előmozdítja a pedagógusok szakmai együttműködését, így javítja a tantestület összetartását. Megvalósul az egymástól történő tanulás elve.

A projektmódszer, nagyfokú szervezőkészséget, lényeglátást és folyamatos szakmai fejlődést kíván meg a tanároktól: meg kell teremteni az egyes műveltségi területek közötti összhangot, biztosítani kell a zavartalan körülményeket, a jó hangulatot stb. Fő feladata az együttműködés elősegítése, a munka összehangolása és a differenciált segítségnyújtás.

260

A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGE

261

A tanulók esélyegyenlősége Intézményünk a tanulók esélyegyenlősége, valamint a tanulókkal kapcsolatos egyenlő bánásmód érdekében - figyelembe véve az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szól 2003. évi CXXV. törvényt, mely rögzíti, hogy minden embernek jog van ahhoz, hogy egyenlő méltóságú személyként élhessen - a következők szerint határozza meg az e területen megvalósítandó programját. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos tisztelettel és körültekintéssel, az egyéni szempontok azonos mértékű figyelembevételével kell eljárni. Az egyenlő bánásmód követelményének jellemzői Az egyenlő bánásmód követelményének fő jellemzői, hogy a követelmény kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre:  amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy  amelynek megszervezéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás); Az egyenlő bánásmód követelményét érvényesíteni kell különösen:  az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása,  az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás,  a teljesítmények értékelése,  az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele,  az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés,  a kollégiumi elhelyezés és ellátás,  az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása,  a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint  az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. Az intézménynek az esélyegyenlőség, valamint az egyenlő bánásmód követelménye biztosítása érdekében a következő feladatai vannak: - a családi háttérből fakadó esélyegyenlőséget, valamint az egyenlő bánásmód követelményét sértő körülmények feltárása, valamint azok kezelési módjának meghatározása, - az iskola azon együttműködési kapcsolatainak meghatározása, a kapcsolattartásban ellátandó feladatok leírása, melyek segíti az esélyegyenlőség és az egyenlő bánásmód követelményének megtartását, - a pedagógusok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok rögzítése, - a tanulók jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az ezekkel kapcsolatos intézményi feladatok azonosítása, - a tanulók tanulmányainak folytatásával, teljesítményük értékelésével kapcsolatos feladatok meghatározása.

262

LEGITIMIZÁCIÓS ZÁRADÉK

263

Záró rendelkezések 1. Hatályosság A Pedagógiai Programot 2013. év május hó 23. napján fogadta el a nevelőtestület és 2013. szeptember 01-től lép hatályba. A program felülvizsgálatát a hatályos jogszabályi környezet változása esetén kötelező elvégezni. Ezeken kívül a vezetőségi átvizsgálások, a mindennapi oktatási gyakorlat során merülhetnek fel olyan szempontok, melyek a program felülvizsgálatát eredményezhetik. Ebben az esetben a program módosítására javaslatot tehet: - az igazgató, - a nevelőtestület bármely tagja, a szakmai munkaközössége, - a szülői munkaközösség, - az iskola fenntartója. A Pedagógiai Program módosítását a szülői szervezet és a DÖK áttekinti, elfogadja, és a tantestület számára elfogadásra javasolja; a tantestület áttekinti, elfogadja. A módosított Pedagógiai Program a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A Pedagógiai Program módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival. Gyömrő, 2013. szeptember 05. ….............................................. Kácsándiné Kottász Katalin igazgató 2. Legitimáció A Pedagógiai programot az intézmény szülői szervezet véleményezte és elfogadta. Gyömrő, 2013. május 30. ….……………………………. Espár Nikoletta iskolaszék elnöke A Pedagógiai programot az intézmény DÖK szervezete véleményezte és elfogadta. Gyömrő, 2013. május 28. ……………………………. ..Gavallér Orsolya DÖK segítő pedagógus

P.H.

264