Pedagógiai program II. rész
HELYI TANTERV
Orosháza 2016.
TARTALOMJEGYZÉK 1. Az iskola által választott kerettantervek ............................................................................ 3 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei .............. 3 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái........ 5 4. A tanulói magatartás és szorgalom értékelése ................................................................... 8 A magatartás és a szorgalom értékelésének elvei ......................................................... 8 A tanulók jutalmazása és fegyelmezése ...................................................................... 11 5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei ............................................................................. 12 6. Mindennapos testnevelés ................................................................................................. 12 7. Idegen nyelv oktatása ...................................................................................................... 12 8. Választható tantárgyak, foglalkozások, emelt szintű képzési formák ............................. 12 9. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása ......................................................... 13 10. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek ............................................ 14 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések ..................................................... 14 12. HÍD II. program ............................................................................................................. 15 Célok, feladatok .......................................................................................................... 15 Fejlesztési területek – nevelési célok .......................................................................... 15 Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés................................................................ 19 Egységesség és differenciálás ..................................................................................... 20 13. Felnőttoktatás ................................................................................................................ 21 Szakiskolát végzettek középiskolája ........................................................................... 21 Esti rendszerű felnőttoktatás ....................................................................................... 22 14. A kötelező és választható tanórai foglalkozások képzési típusonként .......................... 23 Szakközépiskola .......................................................................................................... 23 Szakiskola ................................................................................................................... 24 Szakiskolát végzettek középiskolája ........................................................................... 25 Felnőttoktatás .............................................................................................................. 26 A HÍD II. program közismereti óraszámai – "B" variáció .......................................... 27 15. A középszintű érettségi vizsga témakörei ..................................................................... 28 Magyar nyelv és irodalom........................................................................................... 35 Történelem .................................................................................................................. 35 Idegen nyelv ................................................................................................................ 35 Földrajz ....................................................................................................................... 36 Informatika .................................................................................................................. 37 Matematika.................................................................................................................. 38 Testnevelés .................................................................................................................. 38
2
1. Az iskola által választott kerettantervek A kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet 6. melléklet – Kerettanterv a szakközépiskolák 9–12. évfolyama számára Javítva a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 7., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 8. melléklet – Kerettanterv a szakiskolák számára Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 1. mellékleteként Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 1., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 9. melléklete szerint 9. melléklet – A Köznevelési Hídprogramok kerettantervei Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 2. mellékleteként 12. melléklet – Kerettantervek a felnőttoktatás számára Megjelent a 23/2013. (III. 29.) EMMI rendelet 5. mellékleteként Javítva a 6/2014. (I. 29.) EMMI rendelet 3., illetve a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 10. melléklete szerint 13. melléklet – Kerettanterv a szakiskolát végzettek középiskolája számára Megjelent a 34/2014. (IV. 29.) EMMI rendelet 11. mellékleteként 30/2016.(VIII.31.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 23/2016.(VIII.30.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012.(XII.21.) EMMI rendelet módosításáról 2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Az iskolai tankönyvellátás jogi alapjait a 2012.évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 1998. évi LXXXIV. törvény a családok támogatásáról, 16/2013. (II.28.) EMMI rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről 17/2014. (III.12.) EMMI rendelet a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendelkezések adják. Az iskolai tankönyvellátás keretében az iskola tanulóinak egész évben biztosítani kell az iskolában alkalmazott tankönyveket, azok megvásárlási, hozzájutási lehetőségeit. Az iskolai tankönyvellátás legfontosabb feladata a tankönyvek beszerzése és a tanulókhoz történő eljuttatása. A tankönyvek országos megrendelése, beszerzése és az iskoláknak történő eljuttatásának megszervezése állami, közérdekű feladat, amely az erre a célra létrehozott szervezet irányításával történik. Az iskolai tankönyvellátás megszervezése és lebonyolítása az iskola feladata, melyen belül: Minden tanuló számára biztosítani kell a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét a tankönyv megvásárlása, tankönyvtámogatás vagy a tankönyv kölcsönzése révén. A szülőktől semmiféle pénzbeli hozzájárulás nem kérhető. Mindenfajta kiadványt térítésmentesen kell biztosítani a tanulók számára (tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény stb.)
3
Oktató-nevelő munkánk során csak olyan taneszközöket, segédanyagokat (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatlapok stb.) használunk a tananyag feldolgozásakor, amelyet hivatalosan taneszközzé nyilvánítottak. Intézményvezető engedélyével a tankönyvjegyzékben nem szereplő, de megfelelő színvonalú szakkönyvek is alkalmazhatók a tananyag feldolgozásához.
4
Az alábbi szempontokat kell figyelembe venni a tankönyvek, taneszközök kiválasztásakor: az eszközrendszer illeszkedjék a helyi tantervhez, segítse elő az abban foglalt követelmények teljesítését, tankönyvi egységesség (munkaközösségek szerepe a döntő), olyan tankönyvcsalád előnyben részesítése, amely átfogja az adott tantárgy, műveltségi terület teljes képzési időszakát és rendelkeznek a megfelelő tanulói és tanári segédletekkel, logikus, megfelelő felépítettség, kezelhetőség, áttekinthető szerkezet, szemléletesség, stabilitás, több tanéven keresztül való használhatóság, korszerű ismeretek, szakszerűség, gazdaságosság, (a fogyasztói ár figyelembe vétele, valamint betartva a tankönyv ingyenes igénybe vétele biztosításának a kötelezettségét), szülők anyagi terhelése: csak a követelmények teljesítéséhez feltétlenül szükséges taneszközöket vásároltatjuk meg a szülőkkel, a tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanítási segédletek, taneszközök beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, amennyiben az a szülő fizetési kötelezettségével járna, legyen vonzó, figyelemfelkeltő, szép kivitelezésű, időtálló, tartalmilag és formailag illeszkedjék a tanulók életkori sajátosságaihoz. A különböző évfolyamokon a tananyag feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a munkaközösségek, tehát a szaktanárok határozzák meg. A választásnál a tantárgyi és a helyi tantervi követelmények rendszere a meghatározó. Az iskola a NAT felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz csak olyan tankönyvet választhat, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. A taneszközök beszerzése a szülő kötelessége. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke számára az összes tankönyvet meg akarja-e vásárolni, vagy egyes tankönyveket más módon pl. használt könyvvel kívánja megoldani. A kötelezően előírt taneszközökről a szülők tájékoztatást kapnak a tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt. Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók (9–12. évfolyam) szüleit tájékoztatjuk az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. 3. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A diákok folyamatos tanulását, felkészültségét, tudását a szaktanár rendszeres számonkéréssel ellenőrzi, melynek két módja lehetséges: a szóbeli és az írásbeli beszámoltatás. Az e-naplóban az értékelés típusát a szaktanárnak be kell jelölnie minden értékelés esetén. Az elektronikus naplóhoz a tanuló, a szülő, gondviselő hozzáférését az iskola a központilag generált belépési kóddal biztosítja. Az írásbeli beszámoltatás intézményi formái Írásbeli felelet (szaktanár engedélyével, a diák kérésére, SNI esetén): az előző néhány óra tananyagára korlátozódik, időtartama legfeljebb egy szóbeli felelet idejének megfelelő, bejelentése nem kötelező előre. Kijavítása a szaktanár számára a következő tanórára kötelező. 5
Kisdolgozat (röpdolgozat, szódolgozat): az előző vagy az előző néhány óra tananyagára (vagy speciális tudásra: pl. tollbamondás) korlátozódik, időtartama legfeljebb 20 perc, bejelentése nem kötelező előre. Kijavítása két héten belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. Nagydolgozat (teszt, feladatlap, esszé: egy témán belüli, legalább 5 tanóra anyagát felölelő): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3. munkanap. Témazáró (vagy felmérő, teszt, feladatlap, esszé formában egy adott téma anyagának számonkérésére): időtartama minimum 45 perc, maximum 90 (szaktárgyi specifikumok esetén ettől el lehet térni), bejelentése előre kötelező, a szaktanárnak legalább 1 héttel az íratás előtt a naplóba az íratás tanórájához ceruzával be kell jegyeznie. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3. munkanap. Házi dolgozat: a tanár által meghatározott formában (műfajban) és mennyiségben (figyelembe véve a tantárgyi specifikációkat). Elkészítéséhez legalább 2 hetet kell adni. Kijavítása a szaktanárnak 15 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3. munkanap. Helyi és országos felmérések, be- és kimeneti mérések: előre bejelentett időpontokban megíratott írásbeli munkák a rájuk vonatkozó eljárások és előírások alapján. A tanuló írásbeli kérésére beszámítódik piros jegyként az évközi munkája értékelésébe. Abban az esetben, ha bizonyos számú tanuló dolgozatát, felmérőjét központilag be kell küldeni és a dolgozat, munka nem fénymásolható, akkor az adott csoportban dolgozatot írt tanulók esetében a beszámítás nem kérhető (egyenlő esélyek elve alapján). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3 munkanap. Portfolió: az elkészítendő anyag mennyiségétől és minőségétől függően változó terjedelmű, értéke a portfolió kiadásakor ismertetettek alapján van meghatározva. Elkészítésére legalább 4 hetet kell adni (ebbe beletartozik a konzultációs cheklista megléte is). Kijavítása a szaktanárnak 20 munkanapon belül kötelező, de legfeljebb az osztályozó értekezletet megelőző 3. munkanap. Projektmunka értékelése: A projekt egy nagyobb – esetleg a tananyaghoz lazán kötődő – téma egyéni vagy csoportos feldolgozása. Ez esetben a csoporttagok érdemjegyét a pedagógus és a csoport közösen állapítja meg előre megbeszélt szempontok alapján. A házi dolgozatok mennyisége legfeljebb az adott szaktárgy heti óraszáma. Portfolió tantárgyanként, tanévenként, tanulónként egy lehet. A tanuló kérésére ettől el lehet térni (versenymunkák, felvételi felkészülés indokoltsága stb. esetén). Amennyiben a tanulónak felmentése van valamelyik tárgy írásbeli számonkérési formája alól, akkor a jogszabályban előírtak szerinti eszközöket, lehetőségeket kell számára biztosítani. A szakmai képzésben az írásbeli beszámoltatások formáit kiegészítheti az évfolyamfeladat.
6
Amennyiben az írásbeli munkának meghatározott pontozási útmutatója van (azt a tanulóval előzetesen ismertetni kell!), akkor a ponthatárok a munkaközösségek által elfogadottak alapján a következők: 5 (jeles) 4 (jó) 3 (közepes) 2 (elégséges) 1 (elégtelen)
= = = = =
100 84 69 54 39
– – – – –
85% 70% 55% 40% 0%
A szaktárgyi értékeléseknél a pedagógus egyes esetekben a fenti határoktól – a tanulókkal előre ismertetett módon – kis mértékben eltérhet, illetve egyes speciális esetekben – a munkaközösségek szakmai egyeztetései alapján – más formát, pl. szöveges értékelést – alkalmazhat. A beszámoltatások szerepe A tanultak mérése, rendszeres visszajelzés a diákok tanulmányi haladásáról, szoktatás a rendszeres munkára A lényegfelismerő, kiemelő és elemző készség fejlesztése, kifejező készség javítása, problémamegoldó képesség fejlesztése, önálló szövegalkotás gyakoroltatása Manuális és fizikai képességek fejlesztése A rendszeres visszajelzés szükségessége miatt minden diáknak minden tantárgyból félévenként legalább három érdemjegye legyen különböző hónapokra elosztva. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A „házi feladat” céljai: újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; készségszintig gyakoroltatni a tanult algoritmusokat; önálló kutatómunkát végeztetni valamely témában; alkotómunkára ösztönözni valamely témában. Elveink és korlátok: Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-7 órája van, és szinte minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére, elkészítésére, megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad;
7
meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; Házi feladatként esetenként szorgalmi többletfeladat vagy gyűjtőmunka adható, melyet a tanulók önként vállalnak. Ezek a feladatok a kreativitás és az önállóság fejlesztését szolgálják. Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését – a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet (tavaszi, őszi) idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, modellkészítés, képzőművészeti alkotás, technikai eszköz készítése, forráselemzés) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. 4. A tanulói magatartás és szorgalom értékelése A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése esetén a tartalmi és formai megoldások célja olyan nevelő, ösztönző hatás megteremtése, amely pozitívan hat a pedagógiai programban meghatározott magatartási, viselkedési formák és normák elérésére. Az ösztönző hatás kifejtése főként a tudás, a készség és a begyakorlottsági szint fejlesztésére, valamint a kötelességtudat és az önállóság minél magasabb fokának elérésére lehet motiváló tényező. Az értékelés formája lehet írásbeli vagy szóbeli jellemzéssel, vagy osztályzattal megadott. A jellemzéseket gyakoriságuk szerint készíthetjük eseti (pl. iskolaváltás, hatósági eljárás, jutalmazási javaslat, stb.), rendszeres (pl. gyermekvédelmi kapcsolattartás) és záró (pl. félévi vagy év végi minősítés). A minősítést az osztályfőnök készíti el az osztályban tanító pedagógusok, szakmai évfolyamokon a gyakorlóhelyek véleményének figyelembevételével, melyet a nevelőtestület hagy jóvá. A magatartás és a szorgalom értékelésének elvei Magatartás értékelése Példás (5), ha a tanuló kötelességtudó, munkájával, jó kezdeményezéseivel pozitívan hat a közösségre, magatartásával, kulturált viselkedésével példát mutat, a házirend előírásait betartja, társait is erre ösztönzi, szívesen és önként vállalt feladatait teljesíti, a tanórán és a tanórán kívül társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben példamutatóan viselkedik, az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, 8
megjelenésére, környezete tisztaságára, rendjére igényes, s másokat is a rend megtartására ösztönöz, nincs írásbeli figyelmeztetése és megrovása, igazolatlan órája, öregbíti az iskola hírnevét, megbecsülését. Jó (4), ha a tanuló iskolai viselkedése általában kifogástalan, a házirendben leírt előírásokat betartja, tanórán vagy tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, feladatait a tőle elvárható módon teljesíti, feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, szívesen vesz részt a közösség életében, bár annak alakítására befolyást nem gyakorol, a közösség érdekei ellen nem vét, maga nem kezdeményez, nem vezet, de a helyes kezdeményezések mellé áll, fegyelmezett, de másokkal nem foglalkozik, nincs írásbeli megrovása, legfeljebb 3 igazolatlan órája van. Változó (3), ha a tanuló a házirendben leírtakat gyakran megsérti, szaktanári, illetve osztályfőnöki figyelmeztetés kapott, a tanórán vagy a tanórán kívül többször viselkedik fegyelmezetlenül, zavarja az iskola rendjét, a feladatait nem minden esetben teljesíti, előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva, a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, több szaktanári figyelmeztetése (legalább 5), vagy osztályfőnöki megrovása van, közösségi munkájában ingadozó (legtöbbször csak akkor vesz részt, ha egyéni érdekeivel nem ütközik), vállalásait csak részben teljesíti, hangneme, viselkedése társaival, tanáraival, a felnőttekkel szemben is kifogásolható tudatosan nem árt a közösségnek, de megnyilvánulásai megbízhatatlanok, a követelményeket csak többé-kevésbé teljesíti, a közösségben sodródik, esetenként az aktívak, máskor a rosszak befolyása alá kerül, legfeljebb 15 igazolatlan órája van. Rossz (2), ha a tanuló fegyelmezetlenségével rossz példát mutat társainak, szándékosan árt a közösségnek, szemben áll vele, romboló hatással van rá, többször kapott osztályfőnöki figyelmeztetést, illetve igazgatói felelősségre vonást, a házirend követelményeit gyakran megszegi, magatartásával akadályozza az órai munkát, a közösség életében nem vesz részt, arra negatív hatással van, a rábízott feladatokat nem, vagy csak ritkán teljesíti, az intézkedésekkel kapcsolatban cinikus, viselkedése általában durva, goromba, hangvétele megengedhetetlen, magatartása rendszertelen, társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, hangvétele goromba, 9
negatív hatással van az iskola hírnevére, igazolatlan óráinak száma több mint 15. Szorgalom értékelése Példás (5), ha a tanuló ha a tanítási órákra való felkészülése képességéhez mérten kifogástalan, tanórákon aktív, tudatosan törekszik a tudás megszerzésére, ennek érdekében céltudatosan tervezi meg munkáját, következetesen, pontosan dolgozik, megbízható, tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, ésszerűen, önállóan szervezi meg munkabeosztását, minden tantárgyat igyekszik a lehető legjobban elsajátítani, vannak tantárgyak, amelyekben határozottan elmélyül, ebben önkéntesen több feladatot is elvállal, a kötelességtudat magas foka jellemzi, munkatempója nem lankad, állandóság, rendszeresség, kitartás jellemzi, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi, szívesen vállal többletfeladatokat is, és azokat legjobb tudása szerint elvégzi, munkavégzése pontos, megbízható, a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, taneszközei tiszták, rendesek és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza, hármasnál rosszabb félévi, év végi osztályzata nincs. Jó (4), ha a tanuló iskolai munkáját teljesíti, vállalt feladatait elvégzi, taneszközei tiszták, rendezettek, felszerelését mindig elhozza, az órákra általában lelkiismeretesen felkészül, megfelelő ösztönző hatásokra rendszeresen tanul, segítséget kér problémáinak megoldásához, nem tanul minden tárgyat képességeinek megfelelő szinten, figyel az órán, lelkiismeretesen készül minden órára, rendszeresen, megbízhatóan dolgozik, érdeklődése nem lépi túl a szorosan vett iskolai anyag kereteit, a tanórákon többnyire aktív, többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon, vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti, elégségesnél nincs rosszabb félévi, év végi osztályzata. Változó (3), ha a tanuló iskolai munkájában csak időnként tanúsít törekvést, kötelességét, tanórai munkáját csak ismételt figyelmeztetés után teljesíti, gyakran hiányos a felszerelése, munkája nem rendszeres, 10
otthoni munkáját többször elhanyagolja, vagy pontatlanul végzi, házi feladata gyakran hiányzik, órán figyelmetlen, tanulmányi eredménye alul marad képességeinek, tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, önállóan csak akkor fog munkába, ha erre mindig külön felhívják a figyelmét, figyelmét szétszórtság jellemzi, érdemjegyeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja, önálló munkájában figyelmetlen, félévkor, év végén nincs elégtelen osztályzata. Hanyag (2), ha a tanuló képességéhez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, munkájában mindenütt közöny tapasztalható, figyelmetlen, feladatait nem végzi el, munkavégzésében felelőtlen, felhívás ellenére sem hajlandó dolgozni, érdektelenség, közöny jellemzi, képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, az előírt követelményeknek csak minimálisan felel meg, feladataiban megbízhatatlan, felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek, azokat rendszeresen nem hozza el, a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellen szegül, félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A magatartás, szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok legalább 70%-ának az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók jutalmazása és fegyelmezése A tanulói közösségek és az egyes tanulók magatartásában, szorgalmában, tanulmányi munkájában elért jó eredményeket jutalmazni kell. Jutalmazható az a tanuló, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi; kitartó szorgalmat tanúsít; példamutató a közösségért végzett munkája, tartósan jó szervező és irányító tevékenységet végez; hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, növeléséhez; eredményes kulturális, művészeti tevékenységet folytat; kimagasló sportteljesítményt ér el. A fenti elvek alkalmazhatók kiemelkedő teljesítmény esetén tanulói csoportokra, közösségekre is. A jutalmazás formái lehetnek: szóbeli dicséret (elhangozhat osztályfőnöki órán, osztályközösség előtt, iskolai összejöveteleken, tanévzáró ünnepélyen, ballagáson), 11
írásbeli dicséret (szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi dicséret bekerül az ellenőrzőbe, osztálynaplóba, bizonyítványba), oklevél, kitüntetés, alapítványi, fenntartói, országos szintű elismerések, tárgyjutalmak (lehet könyv, különféle tárgyi jutalmak, sportfelszerelések, kirándulás, táborozás, tanulmányút, ösztöndíj, stb.). 5. Magasabb évfolyamba lépés feltételei A magasabb évfolyamba lépés feltételeit a részletesen kidolgozott helyi tantervek tantárgyanként tartalmazzák. 6. Mindennapos testnevelés A nemzeti köznevelési törvény értelmében az iskoláknak az adott osztályokban csak azokon a tanítási napokon kell megszervezniük a mindennapos oktatást (legalább napi egy testnevelés óra keretében), amelyeken közismereti vagy szakmai elméleti oktatás is folyik. Ha ennek eredményeként a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeret részévé válnak, így annak felhasználásáról az intézmények dönthetnek. A fennmaradó órákat közismereti tantárgyak óraszámainak növelésével váltottuk ki, matematika, természetismeret, magyar – kommunikáció, társadalomismeret. 7. Idegen nyelv oktatása Az idegen nyelvek oktatása a 2015–2016. tanévtől kezdődően intézményünkben szakmaspecifikusan történik. Az oktatást az alapoknál kezdjük és a magas heti óraszámok lehetővé teszik a tanulók biztonságos felkészítését mind az érettségi vizsgára, mind pedig a szakmai vizsga idegen nyelvi vizsgarészének teljesítésére. Megfelelő számú jelentkező esetén a tanulóknak lehetősége van szakkör vagy fakultáció keretében a második idegen nyelv tanulására is. 8. Választható tantárgyak, foglalkozások, emelt szintű képzési formák A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szüleik nincsenek könnyű helyzetben: megfontolt döntést kell hozniuk, hogy életük következő szakaszában olyan középiskolába járjanak, amely érdeklődésüknek, képességeiknek és készségeiknek is megfelel. Intézményünkben a 2012–2013-as tanévtől kezdődően elindult a „KatonaSuli” program, melyet a Honvédelmi Minisztérium 2005-ben hozott létre. A program kiemelten foglalkozik a hazafias és honvédelmi nevelés erősítésével, mintegy elősegítve a Magyar Honvédség társadalmi elismertségét, melyet az orosháziaknak nem kell különösebben bemutatni. A „KatonaSuli” program célja, hogy a fiatalok felelős állampolgárokká váljanak, kapcsolatba kerüljenek a Magyar Honvédséggel, illetve erősödjön a társadalmi szolidaritás a magyar állampolgárok között. A programnak a Nemzeti Alaptanterv alapján megvalósuló elemei mellett vannak "iskolán túli" összetevői is, például a honvédség által szervezett programok, laktanya látogatások, előadások, a hadisír gondozás vagy az ötven órás kötelező közösségi szolgálatvállalás, de ide 12
tartozik az érettségire való felkészítés, a honvédelmi alapismeretek oktatása és kiemelten fontos elemként a pedagógusok szakirányú továbbképzése is. A program nagy előnye, hogy reális képet és ismereteket közvetít a fiatalok számára a haderőről. A KatonaSuli program célja a közösségéért tenni tudó és akaró személyiség formálása, nevelésének segítése összhangban a többi tanult tantárggyal. A katonai alapismereteken belül diákjaink tanulnak elsősegélynyújtást, terepen való tájékozódást, túlélési ismereteket és sok más, a hétköznapokban is hasznos ismeretet. Akár egy balesetben, vagy egy természeti katasztrófában kell segíteni, akár a nagybetűs életben döntésképesnek lenni, mindet elősegíti az az összetett nevelési cél, melyet a KatonaSuli program tűzött ki zászlajára. A KatonaSuli program ugyanakkor több pusztán ismeretközlésnél, mert a fegyelemre, pontosságra, hazaszeretetre és egészséges életmódra nevel, továbbá a fizikai állóképesség növelését is megvalósítja. A program sikerességét és realitását bizonyítja, hogy ez év őszétől mintegy 40 középiskolában indult el a katonai alapismeretek oktatása, immáron több mint ezer diák választotta ezt a lehetőséget. A középfokú oktatás mellett napjainkban 9 felsőoktatási intézményben is van lehetőség választani a honvédelmi alapismeretek néven meghirdetett egy féléves 3 kredites tantárgyat, mely a felsőoktatásban is nagy népszerűségnek örvend. A programban résztvevő és eredményesen teljesítő diákok támogatására ösztöndíjakat működtet a honvédelmi tárca. A Béri Balogh Ádám ösztöndíjra azok a középiskolások pályázhatnak, akik katonai alapismereteket tanulnak, az előző tanévben tanulmányi átlaguk 4,50 felett volt, továbbá példás magatartásuk van és testnevelésből legalább "jó" érdemjegyet szereztek. Emellett a hátrányos helyzetű, vagy magukat roma származásúnak valló középiskolai tanulók, illetve felsőfokú intézményben tanuló hallgatók a Lippai Balázs esélyegyenlőséget elősegítő ösztöndíjra nyújthatnak be pályázatot. Iskolánk célja, hogy leendő tanulóink számára egyre szélesebb körben kínáljon olyan képzéseket, melyek a fiatalok felé újszerűséget, valós értéket közvetítenek és elősegítik tehetségük érdeklődésüknek megfelelő kibontakoztatását, reális alapokat adva későbbi pályaválasztásukhoz, munkavállalásukhoz. 9. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása A kiemelt figyelmet igénylő tanulók: a különleges bánásmódot igénylő tanulók (SNI, BTM, kiemelten tehetséges tanuló), a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Sajátos nevelési igényű tanuló (SNI) Ebbe a körbe tartoznak azok a tanulók, akik különleges bánásmódot igényelnek, akik a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékossággal, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral küzdenek. Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló (BTM) Az a különleges bánásmódot igénylő tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, to13
vábbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek. Kiemelt feladatok: A tanulók alapos megismerése. Problémafeltárás, az okok keresése és konkretizálása. SNI státusz vagy egyéb indokolt esetben egyéni fejlesztési tervek, ill. terápiák kidolgozása. Problémás tanulók nyomon követése. Esetmegbeszélések, kontroll. A SNI gyerekek különleges gondozást igényelnek, melynek megfelelő kereteit iskolánkban biztosítunk. Olyan tanítási-tanulási feltételeket és folyamatot kell számukra biztosítani, amely problémájuk megoldásában segítséget nyújt (pl.: eszközök, időkeret stb.), úgy hogy a tanuló egyéni sikereket érjen el. A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztésére követelményeket kell meghatározni, egyéni fejlesztési tervet kell készíteni. A törvényben előírt szakember meghatározott időkeretben foglalkozik ezekkel a gyerekekkel iskolánkban. Fontos, hogy a nevelőtestület minden tagja megismerje-értelmezze a diák szakértői véleményét, s valamennyi tanórán a szakvéleményben megfogalmazott megsegítés, egyéni segítségnyújtás valósuljon meg. 10. Az iskola által alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek A kötelező csoportbontások mellett (idegen nyelv, szakmai idegen nyelv, informatika, belső gyakorlat) lehetőség van más tantárgyak (matematika, magyar nyelv) bontására. Lehetőség szerint ezen felül felzárkóztató foglalkozásokat, korrepetálásokat tartunk az alapvető tanulási és tantárgyi kompetenciák fejlesztése érdekében. 11. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek oktatási és társadalmi integrációjának biztosítása és előmozdítása. A legfrissebb kutatások szerint a közoktatásban jelen lévő szegregációs és szelekciós mechanizmusok korlátozzák a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést, továbbá mélyítik a meglévő társadalmi különbségeket, ezért a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók oktatási sikeressége kiemelt figyelmet kíván. Ezek a különbségek megfelelő jogi, finanszírozási és szakmai környezet kialakításával jelentősen csökkenthetők. Az esélyegyenlőség eléréséhez olyan intézkedésekre van szükség, amelyek a hátrányokat csökkentik, illetve megszüntetik. Az egyenlő bánásmód követelményét az oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen: az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, a teljesítmények értékelése, az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés területén. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 14
amely államilag jóváhagyott, vagy előírt követelmények alapján folyik, amelynek megszerzéséhez az állam közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt. A diszkriminációmentességen, szegregációmentességen túl az esélyegyenlőség érvényesülését is biztosítani kell a közoktatási intézményekben. Ez azt jelenti, hogy az egyenlő bánásmód következményének betartása mellett törekedni kell az esélyegyenlőség előmozdítására is. Ez olyan aktív, cselekvő magatartást feltételez, amelynek eredménye, hogy az érintettek valóban aktív részeseivé válnak a számukra biztosított lehetőségeknek. Az esélyegyenlőségi programban különösen az alábbi csoportokra irányul a figyelem: hátrányos helyzetű tanulók, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók, sajátos nevelési igényű tanulók. A három fogalom értelmezésénél a hatályos jogszabályokban meghatározottakat követjük. A fenti célok megvalósítása érdekében 4 éves akciótervet, és évenkénti ütemtervet készítünk. 12. HÍD II. program Célok, feladatok Az EU 2020 szerinti irányelveknek megfelelően a korai iskolaelhagyás arányát sikeresen mérsékelő oktatási formaként jelenik meg a közoktatásban a Híd-programok szerinti képzés. A Híd II. programban a szakképző intézmények a lemorzsolódott vagy az iskolai kudarcok miatt lassabban haladó, de tanköteles korú vagy idősebb − általános iskolai végzettség nélküli − fiatalokat képeznek. Elsődleges cél a későbbi foglalkoztathatóság érdekében a szakképzésbe történő bekapcsolódás biztosítása, de legalább a munkavállalásra felkészítés a részszakképesítés megszerzésének lehetőségének biztosításával. A HÍD II. programban a képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. Emellett a közismereti program törekszik a NAT-ban megfogalmazott célok lehetőség szerinti teljesítésre. A HÍD II. program további célja, hogy az integrált vagy hagyományos tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozását. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát. Fejlesztési területek – nevelési célok Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a 15
különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.
16
Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait. Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát. A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait. A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való
17
hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban. Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban öszszegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud. Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja. Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására. A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, 18
önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti. Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Képes elemi szintű szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére. Idegen nyelvi kommunikáció Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész. Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Belátja a fenntarthatóságot középpontba állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében. Digitális kompetencia A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információ-felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére. Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését.
19
Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására. A hatékony, önálló tanulás A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen. Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembevételének fontos területe a felzárkóztatás és a tehetséggondozás, amelyeknek feladatai, hogy felismerjék a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, és ellenkezőleg, azokat, akik a jelzett területen támogatásra szorulnak. A program célja, hogy segítse őket a képességeiknek megfelelő szintű eredmények elérésében. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. A sajátos nevelési igényű tanulók együttnevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus megközelítése az elfogadás, tolerancia, empátia és az együttneveléshez szükséges kompetenciák megléte. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai 20
folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. 13. Felnőttoktatás A köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy a tanulók munkahelyi, családi vagy más irányú elfoglaltságához, a meglévő ismereteihez és életkorához igazodóan felnőttoktatás keretében folytassák tanulmányaikat. A felnőttoktatásban a tanulmányokat a tanuló attól a tanévtől kezdve folytathat, amelyben a tizenhatodik életévét betölti, attól az évtől kezdődően pedig, amelyben huszonegyedik életévét betölti, kizárólag felnőttoktatásban kezdhet új tanévet. (Sajátos nevelési igényű, valamint beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanuló esetén, továbbá, ha a tanulmányi követelményeket azért nem tudták teljesíteni, mert a tanuló tartós gyógykezelés alatt állt, a fentiekben meghatározott életkorhoz kettő évet hozzá kell számítani.) Nagy jelentőségű az iskolarendszerű felnőttoktatásunk nappali és esti tagozatos formában is, mert a szakmai végzettség és az érettségi vizsga megszerzésének lehetőségét úgy biztosíthatja, hogy az a szociális és munkaerő piaci változásokat, egyéni munkavállalási lehetőségeket, továbbtanulásokat segíti. Szakiskolát végzettek középiskolája Célok és feladatok A szakiskolások középiskolája a 3 éves szakiskolát (vagy korábban szakmunkásképző intézetet) végzett tanulók számára biztosítja az érettségi vizsgára történő felkészítést. A szakiskolák középiskolája 2 évfolyamból áll (I., illetve 11., II., illetve 12.), amelynek programja a 3 éves szakiskolai közismereti programra épül. Az iskolatípus célja az, hogy olyan ismereteket nyújtson, illetve olyan készségeket, képességeket fejlesszen, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét. Ugyanakkor tekintetbe kell venni azt, hogy a 3 éves szakiskolai program során az alacsony közismereti óraszámok miatt nem nyílt lehetőség arra, hogy a tanulók az elvégzett évfolyamokon maradéktalanul elsajátítsák a NAT-ban előírt követelményeket, ezért itt a hiányok pótlására különösen nagy hangsúlyt kell helyezni. Különösen az idősebb hallgatók esetében lehetőség nyílik az élet- és munkatapasztalatokra, valamint a korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányok során megszerzett előzetes ismeretekre történő építkezésre. A szakiskolások középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerőpiacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A kerettanterv hangsúlyt helyez arra, hogy a középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifej21
lesztője. Ily módon törekszik a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb, gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására – különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. A szakiskolák középiskolájának kerettantervét nappali, esti és levelező munkarend mellett bármely más munkarendben is lehet alkalmazni, azokban, amelyeknek a feltételei rendelkezésre állnak, illetve amelyet a Köznevelési törvény lehetővé tesz. Esti rendszerű felnőttoktatás Ezzel az oktatással elsősorban a szakiskolában tanulmányaikat befejező és/vagy munkát vállaló tanulóinknak, valamint a tágabb környezetünkben élő, munka mellett tanulni szándékozó felnőtteknek kívánjuk lehetővé tenni az érettségi vizsga vagy szakmai végzettség megszerzését. Az érettségire felkészítő képzés megkezdésének feltétele az alapfokú végzettséget tanúsító bizonyítvány. Ebben az esetben a képzési idő négy év. A tanuló korábbi tanulmányai beszámításával (középiskolában vagy szakiskolában elvégzett év/évek) lehetőség van a képzési idő lerövidítésére is. A képzési terv kialakításában a felnőttek középiskolája számára készült órakeretet és kerettanterveket alkalmazzuk. Az esti rendszerű felnőttoktatásban tanulók tanulmányi értékelése és mulasztásainak dokumentálási szabályai megegyeznek a nappali felnőttoktatásban alkalmazottakkal. Ha a tanuló évközi értékelése igazolt hiányzások miatt nem folyamatos vagy hiányos, akkor félévkor és év végén osztályozó vizsgát kell tennie. A szakmai végzettséget adó képzéseink esetén a képzés megkezdésének feltételét, valamint a képzés feltétel- és követelményrendszerét az érvényes képzési szabályozás határozza meg. Esti tagozatos szervezési formában az egészségügyi szakmai képzések közül az 55 723 01 Ápoló szakképesítés-ráépülés és az 52 723 01 Gyakorló ápoló szakképesítés megszerzésének lehetőségét szervezzük meg. Nappali rendszerű felnőttoktatás a szakiskolát végzettek két éves érettségire felkészülését teszi lehetővé.
22
14. A kötelező és választható tanórai foglalkozások képzési típusonként Szakközépiskola 2015–2016. tanévtől
Óraterv a kerettantervekhez – szakközépiskola Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom 4+1*** Idegen nyelvek*** 3+1 Matematika 3*** 2+1 Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Etika Biológia – egészségtan Fizika 2 Kémia 2 Földrajz 2 Művészetek* Informatika*** 1+1 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1óra (szakmai 6 irányú képzésre) szabadon tervezhető** 4 Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35
10. évf.
11. évf.
12. évf.
4 3 3*** 2+1
4+1 3+1 3+1 3 1 2 1
4+1 3+1 3+1 3
2 2 1+1 1+1 1 +1 5 1
1+1
+1 5 1
5 1
7
8
11
4 36
4 35
4 35
*A négy művészeti tárgy (Ének-zene, Vizuális kultúra, Dráma és tánc, Mozgóképkultúra és médiaismeret kerettanterveiből szabadon választhatóan tölthető fel a Művészetek órakerete.) **A szakképzési kerettantervek alapján, ágazatonként különböző tartalommal. *** Csoportbontás 9. és 10. évfolyam: matematika 9., 10., 11., és 12. évfolyam: idegen nyelv és informatika 9. évfolyam: nyelvtan
23
Szakiskola 2015–2016. tanévtől
Tantárgyak
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
Magyar – kommunikáció
3*
1,5**
1**
Idegen nyelv
2
2
2
Matematika
2,5**
2**
–
Társadalomismeret
2
1
1**
Természetismeret
3
1**
–
3,5
2,5
2,5
1
1
1
Informatika
1**
-
2**
Összesen:
18 óra
11 óra
9,5 óra
Testnevelés** Osztályközösség-építő program
* A szabad órasávok felosztása: 9. évfolyamon 1 óra 10. évfolyamon 1,5 óra ** A szakképzésben csak azokon a napokon kell mindennapos testnevelés órát tartani, amikor az iskolában közismereti vagy szakmai elméleti órák vannak. A testneveléstől felszabaduló órák a közismereti órákhoz rendelve adják ki változatlanul az összes óraszámot.
24
Szakiskolát végzettek középiskolája 2015–2016. tanévtől I–II. (11–12.) évfolyam
I. (11.) Nappali tagozat
II. (12.) Nappali tagozat
36 hét
32 hét
Magyar nyelv és irodalom
7*
7*
Idegen nyelv
7*
7*
Matematika
7*
8*
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
6*
Természetismeret
2
–
Informatika
2
2
Testnevelés és sport
5
5
Osztályközösség-építő program
1
1
Összesen (közműveltségi óraszámok)
35
36
Tantárgyak
*A szabadon tervezhető órakeret – 11. évfolyamon 3 óra, 12. évfolyamon 5 óra
25
Felnőttoktatás Nappali rendszerű felnőttoktatás – érettségire felkészítés (kifutó képzés)
Tantárgyak
11. évf.
12. évf.
Magyar nyelv és irodalom
5
7
Idegen nyelvek
5
7
Matematika
5
6
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek
4
6
Biológia – egészségtan
3
1,5
Fizika
3
1,5
Kémia
2,5
Földrajz
2,5
Informatika
2
Testnevelés és sport
2
2
Osztályfőnöki
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
3
Rendelkezésre álló órakeret
35
26
35
A HÍD II. program közismereti óraszámai – "B" variáció 2015–2016. tanévtől HÍD II.
HÍD II.
1. évfolyam
2. évfolyam
"B" variáció
"B" variáció
36 hét
35 hét
Kommunikáció és anyanyelv
3
2
Élő idegen nyelv (angol, német)
3
2
Matematika
3
2
Társadalom és jelenkor-ismeret
1,5
1
Természetismeret
1,5
1
Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok
0,5
1
Testnevelés és sport**
2
-
Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)
1
1
Személyiségfejlesztés, önismeret
1
Tantárgyak
Közismeret összesen
16,5
10
Szakmai óra (elmélet + gyakorlat + szabad sáv)
18,5
25
35
35
Összes óra
27
Szakgimnáziumi óraterv 2016-2017 –es tanévtől Egészségügy I., Szépészet XXX. ágazatok esetében
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia Kötelezően választható tantárgy: Kémia* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
13. évf. óraszám összesen 124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
9-12. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám összesen
13. évf.
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet használja.
28
Gépészet IX. ágazat esetében 9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Fizika Kötelezően választható tantárgy: Kémia* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Éves összes óraszám
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Az iskola a Kémia tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet használja.
29
Ügyvitel XXV., Kereskedelem XXVI., Vendéglátóipar XXVII. ágazatok esetében 9-12. 13. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen
Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Földrajz Kötelezően választható tantárgy: Fizika* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
4 4 3 3 1 5 1
556 556 417 345 31 144 36 695 139
4 -
124 -
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Éves összes óraszám
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Az iskola a Fizika tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet használja.
30
Rendészet és közszolgálat XXXVIII., ágazat esetében Tantárgyak
9. évf.
Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Történelem Etika Informatika Művészetek Testnevelés Osztályfőnöki Kötelező komplex természettudományos tantárgy Ágazathoz kapcsolódó tantárgy: Biológia
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 2 2 5 1
4 4 3 3 1 5 1
3
-
-
-
108
-
-
-
2
2
2
206
-
-
-
-
2
2
134
-
-
-
1
-
-
36
-
-
8
8
7
7
31
961
-
-
Kötelezően választható tantárgy: Földrajz* Pénzügyi és vállalkozói ismeretek Érettségire épülő (fő) szakképesítés Érettségi vizsga keretében megszerezhető szakképesítés Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma Éves összes óraszám
10. évf. 11. évf.
9-12. 13. évf. 12. évf. óraszám 13. évf. óraszám összesen összesen 4 556 4 556 4 124 3 417 3 345 1 31 144 36 5 695 1 139 -
(1045+453)
1498
3
4
3
3
35
36
35
35
35
36
36
36
31
31
1260
1296
1260
1085
4901
1085
1085
* Az iskola a Földrajz tantárgyat választja, a szakgimnáziumi kerettantervben megtalálható 144 órás (két évfolyamos) tantárgyi kerettantervet használja. Valamennyi ágazati képzés és a nappali tagozatos felnőttoktatási osztályok esetén a tantárgyi mentességgel rendelkező tanulók számára évfolyam szinten, 11. és 12. évfolyamon fakultációs tantárgyként heti 2 órában informatikát tanítunk, amelynek tartalmi részleteit a helyi tanterv szabályozza.
31
Két éves szakgimnáziumi szakképesítések óraterv táblázata minden ágazat esetében Tantárgyak
1/13. évf.
2/14. évf.
Szakmai idegen nyelv Érettségire épülő szakképesítés órakerete Rendelkezésre álló órakeret/hét Tanítási hetek száma
4
4
1/13-2/14. évf. óraszám összesen 268
31
31
2077
35
35
36
31
1260
1085
Éves összes óraszám
32
2345
Szakközépiskolai óraterv 2016-2017-es tanévtől A közismereti és szakmai órák aránya Területek Közismeret Kötött órák Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon felhasználhagyakorlat tó órakeret Összesen Heti összes óraszám
9. évfolyam 15 óra
10. évfolyam 9 óra
11. évfolyam 6 óra
3 óra
2 óra
3,5 óra
18 óra 14,5 óra
11 óra 23 óra
9,5 óra 23 óra
2,5 óra
2 óra
2,5 óra
17 óra 35 óra
25 óra 36 óra
25,5 óra 35 óra
A közismereti órák eloszlása Tantárgyak Kommunikáció – magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés* Osztályközösségépítő Program Informatika** Összesen:
9. évfolyam
10. évfolyam
11. évfolyam
2+1 óra
1+0,5 óra
1
2 óra 2+0,5 óra 2 óra 3 óra 3,5 óra
2 óra 1+1 óra 1 óra 1 2,5 óra
2 óra – 1 – 2,5 óra
1 óra
1 óra
1 óra
1 óra 18 óra
0 óra 11 óra
2 óra 9,5 óra
*
A gyakorlati oktatás napjainak figyelembe vételével a heti öt testnevelés óra nem teljesíthető, a fennmaradó órák a szabad órakeretet növelik. .
**
A szabad órakeretből az informatika oktatás is bekerül a helyi tantervébe.
33
Szakiskolát végzettek középiskolája I–II. (11–12.) évfolyam 2016-2017-es tanévtől Tantárgyak és óraszámok I. (11.) II. (12.) I. (11.) II. (12.) Nappali ta- Nappali taEsti tagozat Esti tagozat gozat gozat
Évfolyam/ Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom
6+1
6+1
3+1
3+1
Idegen nyelv
6+1
6+1
3+1
3+1
Matematika
6+1
6+2
3+1
3+1
4
5+1
3
3+1
Történelem, társadalmi állampolgári ismeretek
és
Természetismeret
2
Informatika
2
2
1
1+1
Testnevelés és sport
5
5
–
–
Osztályközösség-építő program
1
1
Szabadon tervezhető órakeret
3
5
4
5
Összesen óraszámok)
35
36
18
18
(közműveltségi
1+1
34
15. A középszintű érettségi vizsga témakörei Magyar nyelv és irodalom Életművek (6 tétel) Portrék (4 tétel) Látásmódok (3 tétel) Kortárs szerzők (1 tétel) Világirodalom (2 tétel) Színház és dráma (2 tétel) Az irodalom háttérterületei (1 tétel) Regionális irodalom (1 tétel) Ember és nyelv (2 tétel) Kommunikáció (3 tétel) A magyar nyelv története (3 tétel) Nyelv és társadalom (2 tétel) A nyelvi szintek grammatikája (4 tétel) A szöveg (2 tétel) A retorika alapjai (2 tétel) Stílus és jelentés (2 tétel) Történelem Gazdaság, gazdaságpolitika Népesség, település, életmód Egyén és közösség Modern demokráciák működése Politikai intézmények, eszmék, ideológiák Nemzetközi konfliktusok és együttműködés Szabad témakör Idegen nyelv 1. Személyes vonatkozások, család: A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek 2. Ember és társadalom: A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között 3. Környezetünk: Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 35
A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás 4. Az iskola: Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat) Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa: Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás, vagy munkába állás 6. Életmód: Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás: Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás, stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, internet Kulturális események 8. Utazás, turizmus: A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, ill. külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai 9. Tudomány és technika: Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Földrajz Térképészeti alapismeretek: Csillagászati alapismeretek. A kőzetburok. A levegőburok. A vízburok földrajza. A földrajzi övezetesség. Magyarország és tájainak természetföldrajza. Magyarország természeti adottságai. Hazánk nagytájainak eltérő természeti képe. Hazánk helye és kapcsolatai a Kárpátmedencében és Európában. Magyarország társadalmi és gazdasági jellemzői. Népesség és település földrajzi jellemzők. A gazdaság ágazatai és ágai. Hazánk nagyrégióinak természet és társadalom földrajzi képe. Általános társadalomföldrajz, regionális társadalmi gazdasági földrajz.
36
Népesség és településföldrajz. A népesség földrajzi jellemzői. A települések földrajzi jellemzői. A világ változó társadalmi gazdasági képe. A világgazdaság szerkezeti jellemzői átalakulási folyamatok. A Föld mezőgazdasága. A mezőgazdasági termelési típusok. Termesztett növények és állattenyésztés. A Föld energiagazdasága. Energiahordozók csoportosítása jellemzői. A harmadik és a negyedik gazdasági szektor jelentőségének növekedése. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő országok, ország csoportok, régiók. Európa és a többi kontinens regionális földrajzi jellegzetességei. A világgazdasági pólusok. A világgazdaság peremterületei. Egyedi szerepkörű országok, ország-csoportok. Az Európai Unió földrajzi sajátosságai. Ázsia és Amerika kiemelkedő területei, ország-csoportjai. Globális környezeti problémák. Informatika 1. Információs társadalom A kommunikáció Információ és társadalom 2. Informatikai alapismeretek – hardver Jelátalakítás és kódolás A számítógép felépítése 3. Informatikai alapismeretek – szoftver Az operációs rendszer és főbb feladatai 4. Szövegszerkesztés A szövegszerkesztő használata Szövegszerkesztési alapok Szövegjavítási funkciók Táblázatok, grafikák a szövegben 5. Táblázatkezelés A táblázatkezelő használata A táblázatok felépítése Adatok a táblázatokban Táblázatformázás Táblázatok, szövegek, diagramok Problémamegoldás táblázatkezelővel 6. Adatbázis-kezelés Az adatbázis-kezelés alapfogalmai Az adatbázis-kezelő program interaktív használata Alapvető adatbázis-kezelési műveletek Képernyő és nyomtatási formátumok 7. Információs hálózati szolgáltatások Kommunikáció az Interneten Web-lap készítés 8. Prezentáció és grafika Prezentáció (bemutató) Grafika 9. Könyvtárhasználat Könyvtárak 37
Dokumentumok Tájékoztató eszközök Matematika Halmazok Algebra és számelmélet Kombinatorika Statisztika Függvénytan Síkgeometria Térgeometria Koordinátageometria Egyenletek Egyenlőtlenségek Egyenletrendszerek Gráfok Egybevágósági transzformációk Trigonometria Logaritmus Gyök Hatvány Valószínűség számítás Szöveges feladatok Százalékszámítás Vektorok Testnevelés Magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelési és sportjátékok Természetben űzhető sportok
38
