II. Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete)

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola

II. Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete)

mellékletei: 1-4. számú HT mellékletek: egyesített közismereti és szakmai ágazati órahálók 5. számú HT melléklet: részletes tantárgyi programok

2013

ELFOGADVA 2014. NOVEMBER 27-ÉN

1

Helyi tanterv tartalomjegyzék Helyi tanterv tartalomjegyzék ................................................................................................... 2 1. Jogszabályi környezet: ........................................................................................................... 4 2. A választott kerettanterv megnevezése .................................................................................. 5 2. A választott kerettanterv feletti óraszám: .............................................................................. 7 3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............... 13 4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ...... 14 5. Mindennapos testnevelés ..................................................................................................... 17 6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................... 17 7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése .............................................................. 18 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei .................. 19 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei ................................................................................ 19 9.1.

Iskolai

beszámoltatás,

az

ismeretek

ellenőrzési,

értékelési

módjai,

követelményei és formái .......................................................................... 19 9.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei .............................................. 19 9.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: ................................................... 20 9.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái ............................. 22 9.2.1. Alapelvek ................................................................................................ 22 9.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái ................................ 24 9.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei: ................................................................. 24 9.3.1. Társadalomtudományi szakterület ......................................................... 24 9.3.2. Idegen nyelvi szakterület ........................................................................ 24 9.3.3. Matematika, fizika szakterület ................................................................ 25 9.3.4. Természettudományi szakterület ............................................................ 25 9.3.5. Informatikai szakterület .......................................................................... 26 9.3.6. Közgazdasági, kereskedelmi, ügyviteli szakterület ............................... 27 9.3.7. Egészségügyi szakterület ....................................................................... 28 9.3.8. Környezetvédelmi szakterület ................................................................ 31 9.3.9. Építész szakterület ................................................................................. 34 9.3.10. Testnevelés munkaközösség ................................................................. 36 10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ......................................... 45 11. Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot .......................................................................................... 46 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................... 46 13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ..................................................... 47 2

13.1 Az iskola egészségnevelési elvei ........................................................................... 47 13.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ...................................... 48 13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei ...................................................................... 50 14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................... 51 15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei .............. 54 15.1. A magatartás értékelésének elvei ....................................................................... 55 15.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei ....................................................... 56 15.3. A jutalmazás iskolai elvei .................................................................................... 57 15.4. A fegyelmezés iskolai elvei .................................................................................. 57 16. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek .............................................. 58 16.1. Kötelezettségvállalás ............................................................................................ 58 17. Az otthoni felkészülés szabályai ........................................................................................ 58 18. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: ............................. 60 MELLÉKLETEK................................................................................................................... 61 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) ................... 62 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye .......... 65 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye ................................................................................................................... 69 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye ........ 74 Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola ....................................................... 78

3

II. Helyi tanterv 1. Jogszabályi környezet:  2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2013. évi CXXXVII. törvény a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról  20/2012. EMMI rendelet A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről  110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról  51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről  2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről  23/2004. (VIII.27.) OM rendelet a tanulói tankönyvtámogatás és az iskola tankönyvellátás rendjéről  314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a szakképzési megállapodásról  315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelete a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól  217/2012. (VIII. 9.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól  150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről  2001. évi XXXVII. törvény tankönyvpiac rendjéről  2012. évi CXXV. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény módosításáról  106/2012. (VI. 1.) Kormányrendelet Az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13. Kormányrendelet módosításáról.)  40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről  2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről

4

2. A választott kerettanterv megnevezése (1) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 6. melléklete, azaz „Kerettanterv a szakközépiskolák 9-12. évfolyama számára” alapján a választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázat tartalmazza: Óraterv a kerettantervekhez – 9–12. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Szakmai tárgyak Művészetek (Vizuális kultúra; Ének-zene) Informatika Testnevelés Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

9. évf. 4 3 3

10. évf. 4 3 3

2

2

3

2 2

2 1 2 1 7 1

1

5 1 4 36

2 6 1 5 1 4 35

11. évf. 12. évf. 4 4 3 3 3 3 1 3

2

1

8

11

5 1 4 35

5 1 4 35

(2) Az 51/2012. (XII.21.) EMMI rendelet 7. melléklete, azaz „Nyelvi előkészítő évfolyam kerettanterve” alapján határoztuk meg a nyelvi előkészítő osztályaink tantervét.

5

(3) A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Második idegen nyelv

alap

Nyelvi előkészítő

alap

Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

B alap

Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Székhelyintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Bugát Pál Tagintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény

alap

Mind a 4 tagintézmény

Fizika

Változat alap alap

alap B

Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Környezet- és természetismeret

alap A alap alap saját program

Szakmai tárgyak

szakmai program szerint

Vizuális kultúra

alap

Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

alap alap alap saját program

Székhelyintézmény, Bugát Pál Tagintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény Jáky József Tagintézmény Székhelyintézmény, Hunyadi Mátyás Tagintézmény, Jáky József Tagintézmény Bugát Pál Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Bugát Pál Tagintézmény Intézményegységenként a szakmai kerettantervek figyelembe vételével Székhelyintézmény, Bugát Pál Tagintézmény, Jáky József Tagintézmény Hunyadi Mátyás Tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény Mind a 4 tagintézmény

(4) A „Magyar nyelv és irodalom” tantárgy óraszámának bontása egységesen minden Tagintézményünkben. Magyar nyelv és irodalom 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelvtan 2 1 1 1 9. évf. Irodalom 2 3 3 3

6

2. A választott kerettanterv feletti óraszám: (1) Érvényes: 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben. (2) Az egyesített közismereti+szakágazati órahálók Tagintézményenként az 1-4. számú HT mellékletek-ben találhatók. (3) A részletes közismereti tantervi programok az 5. számú HT melléklet-ben találhatók. (4) A részletes szakmai tantervi programok a Szakmai programban (Pedagógiai Program III. fejezete) és annak mellékleteiben találhatók. (5) A 13. és felsőbb szakképzési évfolyamok órahálóját a Szakmai program (Pedagógiai Program III. fejezete) tartalmazza. (6) A kifutó rendszerű órahálók a Pedagógiai Program mellékletében találhatók. (7) A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Székhelyintézmény Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3+1 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2+1 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+2 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

7

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2+1 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 0+2 Biológia - egészségtan 2 2+1 1+2 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+2 9-10. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

8

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny–12. évfolyam Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodanyelvtan 9. 4 4 4 4 lom évf. Idegen nyelvek 18 3+2 3+2 3+2 3+2 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkul1 túra Matematika 1,5 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi 2 2+1 3 3+1 és állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 0+2 Biológia - egészségtan 0+1 2+1 2 1 Földrajz 2 1 Környezet és természet1 ismeret Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális 1 kultúra) Informatika 3,5 1+1 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Maradék szabadon ter0 0 0 0 vezhető órakeret Rendelkezésre álló óra31 35 36 35 35 keret Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

9

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. 2. idegen nyelv 0+2 0+2 11-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2+1 3 3 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 1+1 0+2 0+1 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

10

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye Óraterv a nyelvi előkészítő kerettantervekhez: 9Ny–12. évfolyam Tantárgyak 9Ny 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodanyelvtan 9. 4 4 4 4 lom évf. Idegen nyelvek 13 3+2 3+2 3+1 3 9Ny-12. évf. 2. idegen nyelv 5 0+2 0+2 0+2 0+2 9Ny-12. évf. Anyanyelv és beszédkul1,5 9Ny túra Matematika 2 3 3 3 3+1 9Ny-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi 2 2 3+1 3+1 és állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Ének-zene) 1 Informatika 3,5 1 9Ny-9. évf. Testnevelés 5 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 1 Maradék szabadon ter0 0 0 0 vezhető órakeret Rendelkezésre álló óra31 35 36 35 35 keret Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

11

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye Óraterv a kerettantervekhez: 9–12. évfolyam Tantárgyak 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. csoportbontás Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 nyelvtan 9. évf. Idegen nyelvek 3+1 3+1 3+1 3+1 9-12. évf. Matematika 3+1 3 3 3+1 9-12. évf. Etika 1 Történelem, társadalmi és 2+1 2 3 3+1 állampolgári ismeretek Fizika 2 2 1+1 0+1 Kémia 2 1 Biológia - egészségtan 2 2 1 Földrajz 2 1 Szakmai tárgyak* 6 7 8 11 Művészetek (Vizuális kultúra) 1 Informatika 1+1 0+3 0+2 9-11. évf. Testnevelés 5 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 1 Maradék szabadon tervezhető 0 0 0 0 órakeret Rendelkezésre álló órakeret 35 36 35 35 Összefüggő szakmai gyakorlat* *A szakképzési kerettantervek alapján készített szakmai program szerint (szakközépiskolai ágazattól függően).

12

3. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei (1) Az oktatási segédeszközök közül az egyik legfontosabb a tankönyv. Az iskolánkban oktatott közismereti és szakmai tantárgyak többségéhez nem csak egyféle tankönyv íródik. (2) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb törvényi szempontjai: a) A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni. A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvkölcsönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét. b) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ. c) A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetővé kell tenni, hogy azt a szülők megismerjék. A szülő nyilatkozhat arról, hogy gyermeke részére az összes tankönyvet meg kívánja-e vásárolni, vagy egyes tankönyvek biztosítását más módon, például használt tankönyvvel kívánja megoldani. d) A Köznevelési törvény értelmében a szülőket az iskola a megelőző tanítási év végén tájékoztatja azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, ruházati és más felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben a nevelő és oktató munkához szükség lesz, valamint az iskolától kölcsönözhető tankönyvekről, taneszközökről és más felszerelésekről, továbbá arról is, hogy az iskola milyen segítséget tud nyújtani a szülői kiadások csökkentéséhez. e) Az iskolának legkésőbb május 31-ig közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek. f) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában. (3) Az általunk használt tankönyvek kiválasztásának főbb helyi szempontjai: a) Az iskola helyi tanterve alapján a tagintézmények munkaközösségei meghatározzák az adott évfolyam adott tantárgyhoz szükséges taneszközöket. b) A taneszköz használatában a viszonylagos állandóságra törekszünk. c) A tartós tankönyvek könyvtári gyarapításával a szociálisan hátrányos helyzetű diákokat segítjük. d) A könyv tartalmában feleljen meg a kerettanterv követelményeinek, tartalma, felépítése, a témakörök sorrendje feleljen meg a szakmai elveknek. 13

e) Nyelvezete vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságát, lehetőleg legyen egyszerű és érthető. f) Tartalma legyen korszerű. g) A tankönyv kérdései, feladatai segítsék a tanulók otthoni felkészülését, tegyék lehetővé az ismeretek gyakorlását, alkalmazását. h) Fontos szempont a tankönyvek ára. A napi munka során és az érettségi vizsgára való készülésnél is lényeges, hogy minden tanulónak legyen saját könyve, ezért a tankönyvek kiválasztásánál erre is oda kell figyelni. (4) A taneszköz beszerzése a tanév kezdetére a tanuló/szülő felelőssége. Az iskola biztosítja helyben a tankönyvterjesztést, a tanulók megvásárolhatják az iskolában tankönyveiket a tanévkezdést megelőző hetekben. (5) Az iskolai tankönyvrendelés elkészítésének – a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló rendeletben nem szabályozott – kérdéseit az iskola házirendjében kell meghatározni. (6) Az állam által biztosított ingyenes tankönyveket – a munkafüzetek kivételével – az igazgató az iskola könyvtári állományába veszi, a továbbiakban az iskolai könyvtári állományban elkülönítetten kezeli, és a tanuló részére a tanév feladataihoz rendelkezésre bocsátja az iskola házirendjében meghatározottak szerint.

4. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása (1) Intézményünkben a nevelés-oktatás feladata az iskolai alapműveltség erősítése és megszilárdítása. (2) A szakközépiskolának szakmai érettségi végzettséget adó érettségire, szakirányú felsőfokú iskolai továbbtanulásra, szakirányú munkába állásra felkészítő, valamint általános műveltséget megalapozó négy középiskolai évfolyama van, ahol szakmai elméleti és gyakorlati oktatás is folyik. A képzés óraterve párhuzamosan biztosítja a felkészülést az érettségi vizsgákra, valamint a szakmai ismeretek elsajátítását. A szakközépiskolában az Országos képzési jegyzékről szóló kormányrendeletben meghatározott ágazatokban tehető munkakör betöltésére képesítő szakmai érettségi vizsga. (3) A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítási módjai: a) erkölcsi nevelés: a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az életben elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. b) nemzeti öntudat, hazafias nevelés: A tanulók ismerjék meg nemzeti, népi kultúránk értékeit, hagyományait. Tanulmányozzák a jeles magyar történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók munkásságát. Sajátítsák el azokat az ismereteket, gyakorolják azokat az egyéni-közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez vezetnek. Alakuljon ki bennük a közösséghez való tartozás, a hazaszeretet és az a felismerés, hogy szükség esetén Magyarország védelme minden állampolgár kötelessége. Mindezeket a Nemzeti ünnepeink iskolai/ esetenként vá14

c)

d)

e)

f)

g) h)

rosi szintű ünneplésével tesszük átadhatóvá, illetve az osztályfőnöki órákon is foglalkozunk a témával. állampolgárságra, demokráciára nevelés: Az iskolai élet, az iskolai, illetve az osztályközösségi interakciók, a közösségben, a közösségért végzett munka, a tanulási folyamatokban való részvétel az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés színterei. A tanórák és a tanórákon kívüli tevékenységek is közvetve vagy közvetlenül hozzájárulnak ennek a kiemelt területnek a fejlesztéséhez. Fontos, hogy tanulóink aktív állampolgárrá váljanak. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges. Az aktív állampolgári magatartáshoz szükséges részképességek (pl. a társadalmi viszonyrendszerek felismerésének képessége, a konfliktuskezelés, a humanitárius segítségnyújtás, az együttműködés képessége stb.), értékorientációk, beállítódások (pl. felelősség, autonóm cselekvés, megbízhatóság, tolerancia stb.) elsajátítását döntően a tanulók aktív részvételére építő tanulás-és tanulásszervezési eljárások minősége, illetve az iskolai élet demokratikus gyakorlata biztosítja. az önismereti és társas kultúra fejlesztése: az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban. Az osztályfőnöki tanmenetbe önismereti foglalkozások építése. a családi életre nevelés: a különböző családmodellek megismertetése, a családi szerepekre való felkészítés, a családtervezés fontosságának megismertetése osztályfőnöki órákon. a testi és lelki egészségre nevelés: Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése. felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. fenntarthatóság, környezettudatosság: A diákok más-más személyes élménnyel, tudással, tapasztalattal rendelkeznek a környezettudatos magatartás, életvitel területén. Ezek megbeszélése, feltárása lehetőséget teremt arra, hogy a témában minél alaposabban elmélyüljenek a tanulók úgy, hogy azt ne elméletnek, hanem a hétköznapi élet szerves részének tekintsék. Változatos tevékenységek (projektek, csoportmunkák, vita stb.) segítségével komplex módon lehet a környezettudatos magatartás fontosságát tudatosítani. A környezeti nevelés során a tanulók ismerjék meg azokat a jelenlegi folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Konkrét hazai példákon ismerjék fel a társadalmi – gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Értsék a fogyasztás és a környezeti erőforrások kapcsolatát, a fenntartható fogyasztás elvét. Kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába. Életmódjukban a természet tisztelete, a felelősség, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. Szerezze15

i)

j)

k)

l)

nek személyes tapasztalatot a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. pályaorientáció: A felnőtt lét szerepeire való felkészülés egyik fontos eleme a pályaorientáció. Általános célja, hogy segítse a tanulók további iskola- és pályaválasztását. Az iskolának - a tanulók életkorához és a lehetőségekhez képest - átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Ennek érdekében olyan feltételeket, tevékenységeket kell biztosítani, amelyek elősegíthetik, hogy a tanulók kipróbálhassák képességeiket, elmélyedhessenek az érdeklődésüknek megfelelő területeken, ezzel is fejlesztve ön- és pályaismereteiket. A pályaorientáció csak hosszabb folyamat során és csak akkor lehet eredményes, ha a különböző tantárgyak, órán és iskolán kívüli területek, tevékenységek összehangolásán alapul. gazdasági és pénzügyi nevelés: Az iskolai nevelésnek alapvető szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket. Ismerjék fel a fenntartható fogyasztás és az egyéni érdekeik kapcsolatát. Hozzájárul annak a képességnek a kialakításához, hogy megtalálják az egyensúlyt a rövidebb és hosszabb távú előnyök között. Elősegíti, hogy képessé váljanak a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Nemcsak az egyén létérdeke, hogy okos döntéseket tudjon hozni, amikor hitelekről vagy megtakarításokról van szó, hanem a társadalomé is. Ezért is kell az iskolai nevelés során kellő figyelmet fordítani a gazdálkodással és a pénzügyekkel kapcsolatos képességek fejlesztésére, és a személyiségnevelés fontos részének kell tekinteni az okos gazdálkodás képességének a kialakítását, továbbá azt, hogy tudjanak eligazodni a fogyasztási javak, szolgáltatások, marketinghatások és viselkedésmódok között. médiatudatosságra nevelés: A médiatudatosságra való nevelés az információ forrásának és jellegének beazonosítása révén lehetővé teszi a befogadandó információk tudatos értékelését. A huszonegyedik század tanulóit nem csak a könyvek, hanem a képernyők világában való eligazodásra is meg kell tanítani. A többi, hagyományosan elvárt képesség fejlesztésén túl különösen fontos, hogy a gyermekek elsajátítsák a kritikus értékelés képességét: azaz tudják értékelni az egyes források információs értékét, és legyenek képesek megítélni, mik az egyes képernyős tartalmak erősségei és gyengéi, melyiktől mit várhatnak. a tanulás tanítása: la) mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait; lb) a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása, lc) a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük; ld) a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával; 16

le) fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat; 5. Mindennapos testnevelés (1) A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a hatályos köznevelési törvény vonatkozó része szerint szervezzük meg a következő módon: a) A 2012/2013-as tanévtől iskolánkban tanulmányaikat megkezdő tanulók számára megszervezzük heti öt testnevelési órával, a mindennapos testnevelést. b) Azoknak a tanulóinknak, akikre nem vonatkozik a heti öt testnevelési órán való részvétel kötelezettsége (azaz kifutó rendszerben) intézményenként heti öt tömegsport óra biztosításával teremtjük meg a mindennapi testedzés lehetőségét. c) Szakképző (13-15.) évfolyamokon a szakképzési kerettantervek értelmében 2013. szeptember 1-től nem szervezünk testnevelés órát. (2) Az iskolai sport a nappali tagozaton tanuló fiatalok önként vállalt tevékenysége, mely alapvetően szabadidőben (tanórán kívül) szervezett keretek között folyik. Célja a tanulók egészségének megőrzése, biológiai fejlődésük elősegítése, ennek részeként sportos életmódra, rendszeres fizikai aktivitásra nevelésük, továbbá a mindennapi sportolás és versenyzés iránti igény felkeltése.

6. A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai (1) A tanuló joga különösen, hogy válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül. (2) A tanulók választanak a kínálatból, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. (3) Az iskolában a tanárválasztás joga a párhuzamos osztályba történő végleges átvétel, áthelyezés útján gyakorolható, – ha az osztálylétszám ezt lehetővé teszi – az Igazgatóhoz benyújtott kérelem pozitív elbírálása után. (4) A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít. (5) Választható: a) emelt szintű érettségire felkészítő órák b) az adott tanévben meghirdetett szakkörök c) az adott tanévben meghirdetett felzárkóztató órák

17

7. Választható érettségi vizsgatárgyak megnevezése (1) Kifutó rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján az érettségi vizsgára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) A tanulók az iskola által felkínált tantárgyakból választhatnak, hogy a kötelező tárgyak mellett melyik kötelezően választható tárgyat akarják tanulni. c) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. kötelezően választandó vizsgatárgy d) A tanuló köteles ötödik vizsgatárgyat választani, melyet a mindenkori hatályos jogszabályok szerint választhat. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. e) A tanuló joga, hogy megválassza a vizsga szintjét függetlenül attól, hogy milyen típusú vizsgafelkészítésben részesült. (2) 2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben: a) A 11. és 12. évfolyamon felkészítjük a tanulókat az érettségi vizsgakövetelmények alapján a közismereti tantárgyak érettségi vizsgájára. Érettségi vizsga két szinten tehető: közép- és emelt szinten. b) Kötelező legalább középszintű érettségi vizsgát tenni a következő tárgyakból: 1. magyar nyelv és irodalom 2. történelem 3. matematika 4. idegen nyelv 5. szakközépiskolában a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgy c) Intézményünk szakközépiskola, így a mindenkor érvényes jogszabály értelmében a 2013. szeptember 1-től beiratkozó tanulóink kötelezően érettségi vizsgát tesznek a szakközépiskola ágazatának megfelelő szakmai vizsgatárgyból. d) A tanulók választhatnak, hogy az érettségi tárgyakból akarnak-e élni az emelt szintű vizsgára történő felkészítéssel. e) A természettudományos tárgyakból lehetőség van az egyes tagintézmények közti együttműködésre is, összehangolt órarendkészítés segítségével. Az együttműködés lehetőségét minden évben az igényeknek megfelelően megvizsgáljuk. 18

f) A szakközépiskolai érettségi bizonyítvány érettségi végzettséget tanúsít, és jogszabályban meghatározottak szerint felsőoktatási intézménybe való felvételre, szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít. g) Az érettségi bizonyítvány kiadásának feltétele ötven óra közösségi szolgálat elvégzésének igazolása. A felnőttoktatás keretében szervezett érettségi vizsga esetében közösségi szolgálat végzésének igazolása nélkül is meg lehet kezdeni az érettségi vizsgát. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a szakértői bizottság ez irányú javaslata alapján a közösségi szolgálat mellőzhető. 8. Az egyes érettségi vizsgatárgyakból a középszintű érettségi vizsga témakörei (1) A mindenkori érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló rendelet szerint. 9. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanulmányi előrehaladás értékelési elvei

9.1. Iskolai beszámoltatás, az ismeretek ellenőrzési, értékelési módjai, követelményei és formái 9.1.1. Az ellenőrzés, értékelés célja és alapelvei A tanulás-tanítási folyamatnak elengedhetetlen eleme a visszacsatolás, vagyis a tanulók teljesítményének rendszeres ellenőrzése, értékelése melynek szervezettsége, minősége visszahat az eredményességre. Az értékelés mindig a tanulás tárgyára irányul és nem a tanuló személyére. Az ellenőrzésnek, a tanulók tudásszint mérésének kettős célja van. Egyrészt rendszeres munkára szoktat, motivál, felkészít az érettségire és a továbbtanulásra, másrészt tájékoztat a készségek fejlettségének, a tananyag elsajátításának szintjéről, minőségéről, a gyakran előforduló hibákról, hiányosságokról. Éppen ezért kiemelt figyelmet szánunk iskolánkban e terület érvényesülésének. Az ellenőrzés, elemzés, értékelés elsősorban a nevelőtestület joga, feladata, kötelessége. Tanulóinknak minden órán számítaniuk kell arra, hogy ismereteikről számot adjanak. Az ellenőrzés a tananyagnak csak azon részére terjedjen ki, amit megfelelő mértékben tanítottunk. A tanév során a tanuló előrehaladását az egyes tantárgyakból a tantárgyat tanító tanár folyamatosan ellenőrzi. A tanítási órákon figyelemmel kísérjük a tanulók munkáját, rendszeresen értékeljük szóban a teljesítményüket és a munkafegyelmüket. A gyakorlóórákon lehetőség van a hibák észrevételére, kijavítására, mielőtt sor kerülne a számonkérésre, osztályozásra. Az osztályozás során törekszünk arra, hogy az ellenőrzés, számonkérés egy tantárgyon belül is változatos legyen. Az ellenőrzésnek szóbeli, írásbeli és gyakorlati formáját alkalmazzuk. Ezek arányát nehéz általánosságban meghatározni, mivel tantárgyfüggők.

19

Előnyben részesítjük a szóbeli feleleteket, mivel fontosnak tartjuk tanulóink beszédkultúrájának fejlesztését, kommunikációjuk tökéletesítését. A különböző tantárgyak sajátosságai miatt a számonkérési módok tantárgyanként is eltérőek. Az értékelési renddel szembeni követelmények: a) legyen egységes, egyszerű, áttekinthető, b) objektív, c) legyen kiszámítható, azonos feltételeket teremtő, d) biztosítsa a személyre szabott értékelés jogát is, e) jelezze a sikert és a kudarcot is, f) részesítse előnyben a szorgalmat, a tehetséget, kreativitást, g) jelezze a tanuló helyzetét önmaga, a szülő és a környezet számára.

9.1.2. Az ismeretellenőrzés általános formái: Szóbeli felelet: Értékelésében az játszik szerepet, hogy a tanuló mennyire önállóan, mennyire helyesen fejti ki a témát. Érdemjeggyel fejezzük ki értékelésünket. Írásbeli felelet (röpdolgozat): Egy-két leckét számon kérő írásbeli ellenőrzés, melynek gyakorisága a tantárgy természetéből adódik és a szaktanár önállóan dönti el gyakoriságát. Értékeléskor érdemjegyet adunk, mely egy szóbeli felelet súlyával azonos. Dolgozat: a tananyag kisebb egységeit összefoglaló írásbeli ellenőrzés, melyből a szaktanár saját belátása szerinti mennyiségben és gyakorisággal írathat, ha a tantárgyi tervek másként nem rendelkeznek. A dolgozatot előre bejelentjük, de elegendő csak az írást megelőző órán, mert nem témakört ölel fel. Témazáró dolgozat (ellenőrző): egy nagyobb tematikus egységet lezáró, összegző írásbeli vagy gyakorlati ellenőrzés. Megírását lehetőség szerint összefoglaló óra előzi meg. Időtartama lehet egy vagy több tanítási óra. A tanulónak egy héttel vagy 3 tanórával előbb kell bejelenteni a témazáró dolgozat időpontját. A tanuló érdekében egy tanítási napon maximum két témazáró dolgozat íratható. A témazárók jegyeit piros színnel írjuk a naplóba. A témazárók menynyisége minden esetben függ a tantárgy heti óraszámától. Beszámítása kétszeres súllyal számít a félévi és év végi osztályzatot illetően. (A feladatlapot a tanév végéig megőrizzük). Évfolyammérés: Az adott évfolyamon egyszerre íratott, egységesen értékelt dolgozat. Formája lehet év eleji bemeneti mérés vagy év végi záró dolgozat, próba érettségi, felmérés a középiskolában tanult anyagból. A dolgozat időpontját (hónap) már a tanév elején, pontos időpontját legalább két héttel a megírás előtt kihirdetjük. Értékelése a témazáróéval egyezik meg. Próba érettségi írásbeli munkáinak értékelése a mindenkori aktuális érettségi követelményekhez igazodik. Ismétlő feleletek, dolgozatok: Az érettségire, szakmai vizsgára való felkészülés során a középiskolai tananyag áttekintésének ellenőrzése szóban vagy írásban. A kérdések, feladatok összeállítása, szerkezete, értékelése az érettségi szabályainak megfelelően történik. Témazáró dolgozatnak minősül, ezért a szaktanár egy héttel előbb közli a tanulókkal.

20

Az otthon elkészítendő írásbeli munkák szintén értékelésre kerülnek. Érdemjeggyel értékelhető még: - tanórai teljesítmény - gyűjtőmunka - kiselőadás megtartása - kiállítás készítése - TDK vagy egyéb pályázat írása - versenyeken elért eredmények a szaktanár mérlegelése alapján. - tanórán kívüli iskolai programon való aktív részvétel. A témazáró dolgozatokat a szaktanár által kihirdetett módon pótolni kell, amennyiben a tanuló nem írta azt meg az osztállyal együtt. A pótlás történhet tanórán, vagy tanítás után egyeztetett időpontban. A szaktanár által kijavított és értékelt írásbeli dolgozatokat a diákok a 15 munkanapon belül megkapják. A szaktanár mérlegelheti, hogy a tanulónak ad-e lehetőséget arra, hogy a ellenőrzés eredményét utólag javítsa. Nem köteles a tanár javítási lehetőséget adni, ha a tanuló rendelkezik az előírt darabszámú jeggyel. Iskolánk a tanulók számára magas, de elérhető követelményeket állít. A tanulók teljesítményét valamennyi tantárgyból a hagyományos öt számjegyű skálán értékeljük. Az értékeléssel az a célunk, hogy reális képet adjunk a tanulóknak tudásukról. A sikerhez önismeretre, kitartásra, szorgalomra és jó tanulási technikára van szükség. Törekszünk arra, hogy a tanuló tisztában legyen azzal, hogy miért kapta az adott jegyet, ezért a feleleteket, dolgozatokat az adott osztályzatok mellett szóban is értékeljük. A kapott érdemjegyekről a szülőt az ellenőrző könyvön keresztül értesítjük. A tanév sikertelen zárása esetén a tanulónak joga van javítani a jogszabályban biztosított módon. A tanév első óráján a szaktanár ismerteti a tanulóknak az adott tantárgyra vonatkozó értékelési rendszert: az ellenőrzés formáit, egyéb érdemjegyszerzési lehetőségeket, az értékelés módját, melyik érdemjegy mekkora súllyal számít az osztályzat megállapításakor, az ellenőrzés elmulasztása esetén a pótlás módját, az adott tantárgyból a szerezhető jegyek számát és jellegét, az adott tanév sajátosságait (évfolyammérés, érettségire való felkészülés időszaka), az otthoni munka, házi feladatok, ellenőrzésének módját, az osztályzatok megállapításánál a kerekítés módját, a félévi, év végi osztályozóvizsga rendjét. Az egyes tantárgyakból adandó érdemjegyek számát a következők szerint állapítjuk meg: Legalább a tantárgy heti óraszáma + egy érdemjegy félévenként, melynek folyamatosságát a (tag)intézmény-vezető ellenőrzi Az érdemjegyet lehetőleg a megszerzés napjára kell beírni az osztályozó naplóba a kiosztást követő egy héten belül.

21

Az osztályzatok megállapítása a naplóba beírt érdemjegyek alapján történik. Az osztályzat alapja az érdemjegyek súlyozott átlaga. Ha az átlag nem egész szám, akkor a szaktanár mérlegelheti az alábbiakat: a tanuló tanórai munkája, a házi feladatok elkészítése, egyenletes, kiegyensúlyozott teljesítmény, a tanuló önmagához viszonyított fejlődése. Azoknál a tantárgyaknál, amelyek önálló tantárgyak, nem kaphat a tanuló elégtelen osztályzatot, ha rendelkezik a minimális darabszámú jeggyel, és ezek súlyozott átlaga eléri a 2,00-t. Az osztályozás nem lehet fegyelmezés, büntetés eszköze. Osztályozó vizsgát kell tennie annak a tanulónak, aki hiányzása vagy egyéb ok miatt nem osztályozható az adott időszakban.

Az osztályozás feltétele: a tanulmányi kötelezettségek folyamatos teljesítése. Az osztályozhatóság megítélésénél a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet az irányadó (V. fejezet 19. valamint a VI. fejezet 24. pont) A magasabb osztályba lépés feltétele valamennyi tárgy esetében az éves tananyag legalább elégséges szintű teljesítése, illetve az előírt összefüggő nyári szakmai gyakorlat teljesítése. 9.2. A tanuló teljesítményének értékelése, a tájékoztatás formái 9.2.1. Alapelvek A tanuló teljesítményét és előmenetelét a szaktanár a tanév során folyamatosan értékeli, szükség szerint érdemjeggyel is minősíti. (Ennek alapja az aktuális, a vizsgált, az érintett, a feldolgozott, illetve felmért tananyag elsajátításának mértéke.) Az érdemjegyekkel, osztályzatokkal történő minősítésnél a tanulók tudásában végbemenő minőségi változásokat mennyiségi kategóriákkal jellemezzük. Ennél a minősítésnél a tantervi követelményeket kell irányadónak tekinteni. A szaktanári értékelés a pedagógiai program által meghatározott keretek között, a szakmai munkaközösség által elfogadott értékelési elvek alapján történik, melyben a szaktanár az iskola által megfogalmazott, illetve az osztályban követendő nevelési célokat is érvényesíti. Az értékelésben a tanuló szóbeli és írásbeli megnyilvánulásainak arányát a tantárgy sajátossága határozza meg. Ennek kívánatos értékét és a határokat a szaktanár a tanév elején hozza a tanulók tudomására. Az értékelés formái: A pedagógiai értékelés fő formái: diagnosztikus, formatív és szummatív. a) Diagnosztikus: Funkciója a helyzetfelmérés. Diagnosztizálja, hogy a tanuló rendelkezik-e a képzés elvégzéséhez szükséges bemeneti kompetenciákkal. b) Formatív: A formatív értékelés végigkíséri a pedagógiai folyamatot. Célja a pedagógiai folyamat segítése, visszacsatolás révén. Pontos képet ad a tanuló egyéni fejlődéséről 22

c) Szummatív: Lezáró, összegző értékelés. Iskolarendszerben egy témát lezáró dolgozat, vagy ismereteket lezáró képesítő vizsga. Az értékelésre a tanulási folyamat minden szakaszában szükség van A tanulási folyamat Az értékelés fajtája

kezdete diagnosztikus feltárja az előzetes ismeretek szintjét,

ideje

feladatot határoz meg, helyzetet mér fel csoportba sorolás estén, a szakasz elején, a tanulási problémák esetén.

folyamata formatív tő,

vége

fejlesz- szummatív minőségi értékelés,

önfejlesztést segítő

a tanulási időt zárja le

időben rendszeresen elosztott gyakorisággal, a folyamat teljes idejében

félév, év vége

tanulás és értékelés kölcsönhatásának érvényesítése röpdolgozat,

összegzés, minősítés, értékelés

szóbeli feleletek

szóbeli – írásbeli feleltetés

tanév váltáskor célja

visszajelzés tanár, diák, szülő számára

formája

rövid dolgozat a teljesítményt pontban, vagy százalékban fejezi ki

témazáró,

JELES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében teljesítette, írásbeli és szóbeli kifejezőkészsége szakszerű, stílusa szabatos, súlyosabb hiba nincs munkájában. Tárgyi ismereteiben és elméleti felkészültségében is példamutató. Gondolkodása mélyreható, problémamegoldó készsége fejlett. ELÉGSÉGES érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki az adott tárgyban a helyi tantervi követelményeket a vizsgált anyagrész tekintetében legalább minimumszinten teljesítette. (Az adott tantárgyra előírt kerettantervi minimum teljesítése az elégséges minősítés elengedhetetlen feltétele). Írás- és szóbeli kifejezőkészsége gyengébb, előadásmódja bizonytalan. ELÉGTELEN érdemjegy minősítésben részesül az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, illetve a vállalt speciális követelményeknek nem felelt meg. A JÓ és KÖZEPES érdemjegyeket a szaktanár a kialakult tanítási gyakorlat és az iskola általános követelményszintjének megfelelő arányossággal állapítja meg.

23

9.2.2. Az értékelés dokumentumai, a tájékoztatás formái Az értékelésnél használt dokumentumok: félévkor ellenőrző könyv tanulmányi könyv (eü. szakképzésben) napló

év végén bizonyítvány tanulmányi könyv (eü. szakképzésben) napló törzslap

9.3. Az értékelés szakterületenkénti elvei: A szaktanár a szakterületenként megadott százalékos minősítéstől pedagógiai okokból eltérhet lefele maximum 10 százalékponttal, erről év elején tájékoztatja a tanulókat. 9.3.1. Társadalomtudományi szakterület Az irodalmat és a magyar nyelvet külön tárgyként kezeljük és osztályozzuk. Irodalomból érdemjeggyel értékelhető még a memoriter is. Magyar nyelvből és irodalomból, valamint történelemből az érettségi követelményekkel összhangban esszéket írathatunk. Az érdemjegybe beleszámíthatjuk a külalakot és a helyesírást is. Az évfolyammérések értékelésekor érdemjegyet adunk, mely a helyi munkacsoport döntése alapján lehet egy szóbeli felelet súlyával vagy egy témazáróéval azonos. Erről a tanulókat év elején a szaktanárok tájékoztatják. Az írásbeli munkák százalékos minősítése: 85 – 100 % 70 – 84 % 55 – 69 % 40 - 54 % 0 – 39 %

jeles jó közepes elégséges elégtelen

9.3.2. Idegen nyelvi szakterület Az idegen nyelvek oktatása sokrétű feladat, hisz a nyelvtanulás fejlesztési egységei nem különíthetők el egymástól, a különböző készségek fejlesztésének mindig integráltan kell történnie. Kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy az említett készségek (a hallott és olvasott szöveg értése, a szóbeli interakció, a nyelvhelyesség és az íráskészség) arányosan szerepeljenek a tanulói teljesítmények mérésénél is. A tantárgy sajátosságaiból adódóan az idegen nyelv egyedi ellenőrzési formája a szódolgozat: egy adott lecke vagy témakör szavait számon kérő dolgozat.

24

írásbeli ellenőrzés: 90 78 63 50 0

-100% - 89% - 77% - 62% - 49%


90 80 70 60 0

-100% - 89% - 79% - 69% - 59%


85 70 50 35 0

-100% - 84% - 69% - 49% - 34%


szódolgozat:

évfolyammérés:

9.3.3. Matematika, fizika szakterület írásbeli munka : %-tól 85 70 50 35 0

%-ig 100 84 69 49 34

érdemjegy jeles jó közepes elégséges elégtelen

9.3.4. Természettudományi szakterület Az értékelés módja: Folyamatos, írásbeli és szóbeli ellenőrzéssel történik. Az egy tanítási egységet lezáró ellenőrzés (Témazáró dolgozat/ellenőrzés) formája mindig írásbeli. A ellenőrzés a munkaközösségben egységes szemléletű és értékelésű. A témazárók eredményei az osztályozónaplóba piros színnel beírt jegyek, amelyek a félévi ill. az év végi osztályzat megállapításánál súlyozottan számítanak. Az értékelés pontozással történik, javítókulcs alapján. 25

A feladatlapok összeállításánál figyelembe vesszük a középszintű érettségin alkalmazott feladattípusokat. A pontok átszámítása érdemjegyekre: 85 70 55 40 0

-100 % - 84 % - 69 % - 54 % - 39 %


Az otthon elkészített írásbeli munkák száma tanévenként legalább egy, melyeket a kitűzött határidőre be kell nyújtani, ellenkező esetben elégtelen a minősítésük. Nem értékelhető másként egy szakkönyvből kimásolt, az Internetről kinyomtatott, egyéni jelleget nélkülöző feladatmegoldás sem. 9.3.5. Informatikai szakterület 9-12. osztály, informatika szakmai tárgyak Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól 85 70 55 40 0

%-ig 100 84 69 54 39


Kifutó rendszerben a 2014-2015 tanévben a 11. és 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges. A gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati tárgyak írásbeli, ill. számítógépe ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 9-12. osztály, közismereti informatika: A gyakorlati ellenőrzések értékelése, valamint a gyakorlati munka értékelése a 9-12. osztály informatika szakmai tárgyak értékelési szabályai szerint történik. 26

13. és 14. évfolyam Az elméleti tárgyak írásbeli és a gyakorlati írásbeli, ill. számítógépes ellenőrzések értékelése: %-tól 90 80 65 51 0

%-ig 100 89 79 64 50


Gyakorlati munka értékelése: A munka dokumentálása (füzet vezetése) és az órai munka alapján történik. 9.3.6. Közgazdasági, kereskedelmi, ügyviteli szakterület A 1/13. és 2/14. évfolyam szakképző évfolyamain érvényes értékelési határok a következők: 90 – 100 % jeles 80 – 89 % jó 65 – 79 % közepes 50 - 64 % elégséges 0 – 49 % elégtelen A 9-12. évfolyamon, és az idegen nyelvi előkészítő osztály 13. évfolyamán érvényes értékelési határok a következők: 85 70 55 40 0

– 100 % – 84 % – 69 % - 54 % – 39 %


A gépírás tantárgyra, valamint a gépírást is értékelő tantárgyaknál (jelenleg: levelezési gyakorlat, ügyviteli gyakorlat) a következő értékelési határok vonatkoznak (a leütés szám hibaszázalékának függvényében): 0 0,2 0,4 0,5 0,6 % -

– 0,2 % – 0,4 % – 0,5 % – 0,6 %


Kifutó rendszerben (a 2014/2015 tanévben: 11. és 12. évfolyamon) a szakmacsoportos alapozó tantárgyat - mely több résztantárgyból tevődik össze - a féléves ill. az év végi egy darab érdemjegy megállapítása az alábbi szabályok szerint történik:

27

-

-

Az osztályzat a résztantárgyak, matematikai kerekítés szabályai szerint számított átlagából adódik, ha az átlag 5 tizedre végződik, a magasabb óraszámú résztárgy eredménye felé kerekítünk. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmacsoportos alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez 2,00 átlag szükséges.

9.3.7. Egészségügyi szakterület Az értékelésnél a központi komplex írásbeli feladatlapok értékelés elvei a követendőek. 88% 75% 62% 51% 0

- 100% - 87% - 74% - 61% - 50%


Egészségügyi szakon az alábbi tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatának megállapításához súlyozott átlagot számítunk a következők szerint: 9. évfolyam: Modul

Tantárgy

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11110-12 Egészségügyi alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság

11221-12 Alapápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek

Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástangondozástan

Klinikumi ismeretek

Témakör

Pszichológia Kommunikáció Orvosi latin Egészséges ember gondozása Csecsemő és gyermekgondozás Elsősegélynyújtáselső ellátás

óraszám

szorzószám értékelésnél

18

1

36

1

18 36

1 2

36

1

36

1

36

1

10. évfolyam: Modul

Tantárgy

Témakör

11110-12

Egészségügyi alapisme- Pedagógia

óraszám 18

szorzószám értékelésnél 1

28

Egészségügyi retek alapismeretek 11221-12 Alap- Ápolástan-gondozástan ápolás

Egészségügyi ellátórendszer Ápolástudomány

18

1

18

1

Betegmegfigyelés

36

1

36

1

72

2

18

1

36

1

Ápolási beavatkozások Anatómia-élettan Mikrobiológiajárványtan Diagnosztikai alapismeretek

11222-12 Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek


Tantárgy

Témakör

11110-12 Egészségügyi alapismeretek 11221-12 Alapápolás 11222-12 Klinikumi ismeretek

Egészségügyi alapisme- Népegészségügy retek Környezet egészségügy Ápolástan-gondozástan

Akadályozott ember gondozása Anatómia-élettan Általános kórtan Terápiás alapismeretek

Klinikumi ismeretek

óraszám 18


18

1

18

1

54 18 36

2 1 1


11110-12 Egészségügyi alapismeretek

Tantárgy

Szakmai jogi és etikai Egészségügyi alapisme- ismeretek retek Szociológia Egészségfejlesztés Szakmai kommunikáció

11221-12 Alap- Ápolástan-gondozástan ápolás

11222-12 Klinikumi ismeretek Klinikumi ismeretek

Modul

Témakör

Tantárgy

Speciális kommunikáció Ápoláslélektan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat Sebészet és traumatológia Gyermekgyógyászat Terápiás alapismeretek

1/13. évfolyam: Témakör

óraszám


16

1

16 32

1 1

16

1

16

1

16

1

48

1

32

1

32 16

1 1

óraszám


29

11500-12 Munkahelyi egészség Munkahelyi és biztonság egészség és biztonság Szakmai jogi és etikai ismeretek Szociológia Pszichológia Pedagógia Egészségügyi alapEgészségügyi ellátóismeretek rendszer 11110-12 Egészségügyi Népegészségügy alapismeretek Egészségfejlesztés Környezetegészségfejlesztés Szakmai kommuni- Kommunikáció káció Orvosi latin Speciális kommunikáció Egészséges ember gondozása Akadályozott ember gondozása Ápolástudomány 11221-12 ÁpolástanÁpoláslélektan Alapápolás gondozástan Csecsemő és gyermekgondozás Betegmegfigyelés Ápolási beavatkozások Anatómia-élettan Általános kórtan Mikrobiológiajárványtan Gyógyszertani alapismeretek Belgyógyászat 11222-12 Sebészet és traumatoKlinikumi Klinikumi ismeretek lógia ismeretek Gyermekgyógyászat Diagnosztikai alapismeretek Terápiás alapismeretek Elsősegélynyújtáselső ellátás

18

1

18

1

18 36 18

1 2 1

18

1

18 36

1 2

18

1

18 36

1 2

18

1

18

1

18

1

18 18

1 1

36

2

36

2

36

2

108 18

4 1

18

1

18

1

54

2

36

2

36

2

36

1

54

1

36

1

Kifutó rendszerben: Szakmacsoportos alapozó ismeretek az egészségügyi szakmacsoportra: 11. évfolyam: 30

Az évfolyamon tanult tantárgyakat konvencionális érdemjegyekkel értékeljük. A végső osztályzatot a részosztályzatok számtani átlaga alapján állapítjuk meg. Ha bármelyik részosztályzat elégtelen, a végső osztályzat elégtelen. Ebben az esetben csak abból a tárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni, amelyből eredménytelen volt. 12. évfolyam: Az évfolyamon tanult tantárgyak közül a mentálhigiénét „megfelelt-nem felelt meg” minősítéssel értékeljük, a többi tantárgyat pedig konvencionális érdemjegyekkel. Amennyiben a mentálhigiéné értékelése „megfelelt” és a többi részismeret külön-külön is legalább elégséges, a végső osztályzatot a részosztályzatok számtani átlaga alapján állapítjuk meg. Ha bármelyik részosztályzat elégtelen, vagy a mentálhigiéné tantárgyból a tanuló nem felelt meg, a végső osztályzat elégtelen. Ebben az esetben csak abból a tárgyból kell a tanulónak javítóvizsgát tenni, amelyből eredménytelen volt.

5/13. és 2/14. évfolyam: Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe. 9.3.8. Környezetvédelmi szakterület 81 - 100 % 71 - 80 % 61 - 70 % 51 - 60 % 0 - 50 %


Környezetvédelmi szakon a szakmai tantárgyak félévi és tanév végi osztályzatát úgy állapítjuk meg, hogy a tantárgyak alá tartozó témakörök heti óraszámának arányában, a témakörök részeredményeiből súlyozott átlagot számítunk. A tantárgyak osztályzata akkor elégséges, ha a súlyozott átlag legalább 1,51. 9. évfolyam: Modul

Tantárgy

Témakör

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11494-12 Környezetvédelmi és

Munkahelyi egészség és biztonság

-

Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alap-

-

óraszám 54


18 144

1 1 31

vízgazdálkodási alapismeretek

gyakorlatok 10. évfolyam:

Modul

Tantárgy

Témakör

11494-12 Környezetvédelemi Környezetvédelmi és alapismeretek vízgazdálkodási alapismeretek Környezetvédelmi gyakorlat

Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok

óraszám 36


36

1

36

1

72

2

72

1


Tantárgy

Témakör

11494-12 Vízgazdálkodási Környezetvédelmi és alapismeretek vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Vízgazdálkodási alapgyakorlat

Hidrometeorológia, vízkészlet gazdálkodás Hidrológia-hidraulika A fizikai eljárások alapelvei. Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan

óraszám 36


72 72

2 1

36 36

1 1

36

1


Tantárgy

Témakör

11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Környezetvédelemi alapismeretek

A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme Vízméréstan Geodézia Kémiai eljárások, műveletek és berendezéseik Biológiai eljárások alapjai Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Bevezetés az analitikába Redoxi-titrálások

Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Környezetvédelmi gyakorlat Analitika gyakorlat

óraszám 32


32

1

32 32 64

1 1 2

32

1

64

2

64

2

32

1/13. évfolyam Modul

Tantárgy

Témakör

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11494-12 Környezetvédelmi és vízgazdálkodási alapismeretek

Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelemi alapismeretek

-

18

Ökológiai alapfogalmak A természetvédelem alapjai A víz, mint környezeti elem A levegő és a talaj, mint környezeti elem Települési környezet védelme

72

2

108

3

180

1

162

1

36 216

1 1

72

1

72 72

1 1

36 108

1 3

108

1

Vízgazdálkodási alapismeretek Környezettechnikai alapok Műszaki ábrázolás Laboratóriumi alapgyakorlatok Környezetvédelmi gyakorlat

Vízgazdálkodási alapgyakorlat Analitika gyakorlat

Környezeti elemek vizsgálata Biológiai vizsgálatok Elválasztó műveletek Környezeti állapot vizsgálata Geodéziai mérések Hidrometeorológiai mérések Vízméréstan -

óraszám


5/13. évfolyam, 2/14. évfolyam: Valamennyi témakör egyszeres súllyal számít be a tantárgyak félévi és tanév végi eredményébe. Modul

Tantárgy

Témakör

óraszám szorzószám értékelésnél 16 1

11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10869-12 Környezetvédelmi technikus feladatok

Foglalkoztatás II.

-

Foglalkoztatás I.

-

64

1

Környezettechnika Környezettechnika gyakorlat Műszeres analitika gya-

-

160 64

1 1

-

64

1 33

korlat Környezetvédelmi számítások Humánökológia Környezeti biológia

Környezetgazdaságtan

10870-12 Környezetvédelmi ügyintéző feladatok

Műszaki ismeretek Jogi és szakigazgatási ismeretek Környezeti analitika gyakorlat Ügyintéző feladatok

-

96

1

Technológia és a környezet Környezetszennyezés gazdaságtana Környezet gazdasági értékelése, dokumentálás -

96 64 64

1 1 1

64

1

64

1

96 64

1 1

48

1

96

1

-

9.3.9. Építész szakterület A tanév folyamán a tanár a tanuló írásbeli, rajzi, szóbeli és gyakorlati teljesítményét rendszeresen érdemjegy adásával minősíti. Rajzi munkák értékelési elve: A külalak, a formai követelmények és a műszaki tartalom alapján történik. Gyakorlati munkák értékelése: Az elkészített munka napló (műszaki tartalom, formai követelmények, önálló szakmai szövegalkotás) és az órai munka (produktum, előkészítő és utómunkák) alapján történik. Kifutó rendszerben a 2014-2015 tanévben a 11. és 12. évfolyam: A szakmacsoportos alapozó oktatás résztantárgyakban, eltérő óraszámban, több tanár közreműködésével történik. A szakmacsoportos alapozó oktatás tantárgyát félévkor és évvégén egy érdemjeggyel értékeljük, a következő szabályok szerint: Az osztályzat a résztantárgyak óraszám szerint súlyozott, matematikai kerekítés szabályait figyelembe vevő átlagából adódik. Amennyiben a tanuló valamelyik résztantárgyból elégtelen minősítést kap, a szakmai alapozó tantárgy osztályzata elégtelen. Az elégséges eredmény eléréséhez legalább 2,0 átlag szükséges. Elméleti tantárgyak teljesítményének értékelése: 9.-12. évfolyam: 85%-tól 70%-tól 55%-tól 40%-tól

- 100% - 84% - 69% - 54% - 39%-ig

jeles jó közepes elégséges elégtelen 34

13. és 14. évfolyam: 88%-tól 75%-tól 63%-tól 51%-tól

- 100%-ig - 87%-ig - 74%-ig - 62%-ig - 50%-ig


14. évfolyam 54 582 05 Útépítő és - fenntartó technikus szakképzésben Útépítés szakmai gyakorlat tantárgy területei:  Részvétel az útépítés kivitelezésében  Útépítés rajztermi gyakorlat, helyszíne rajzterem  Útépítés rajztermi gyakorlat, CAD gépterem  Részfeladatok az üzemeltetés és fenntartás során A tantárgy rész területeinek munkavégzési helyszínei eltérnek egymástól, illetve más-más kolléga tanítja a diákokat. Az egyes rész területeken kapott érdemjegyek számtani átlaga a féléves (év végi) osztályzat. Ha valamely részterület érdemjegye elégtelen, akkor az útépítési szakmai gyakorlat érdemjegye elégtelen. 14. évfolyam 54 582 03 Magasépítő technikus szakképzésben Záró dolgozat készítése tantárgyi követelmény az Építésszervezés gyakorlat, Magasépítéstan és a Műszaki informatika gyakorlat tantárgyakból. Az elkészített záró dolgozat a komplex szakmai vizsga, gyakorlati vizsgatevékenységének része és értékelési súlyaránya ezen belül 10%. A tanuló a tanév során köteles bemutatni a záró dolgozat feladat részeit az oktatók által meghatározott határidőre, amit az oktató aláírásával hitelesít. Az a tanuló, aki nem teljesíti a záró dolgozat követelményeit (nem adja be vagy elégtelen a minősítése) a magasépítő technikusi vizsgára nem bocsátható.

35

9.3.10. Testnevelés munkaközösség

9. évfolyam SORSZÁM 1. 2.

3.

4.

SPORTÁG GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS

TORNA

SPORTJÁTÉKOK 2 bemutatása kötelező

KÖVETELMÉNY 48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, híd, tarkóállás, mérlegállás, homorított felugrás, hintalépés feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen ho2. UGRÁS: morított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés 3. GERENDA támadóállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - kötelező elemek bemutatása 4. GYŰRŰ - alaplendület - lebegőfüggés - homorított leugrás KOSÁRLABDA - hosszú indulással végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása RÖPLABDA

- kosárérintés bemutatása - alkarérintés bemutatása

TANÉV I. FÉLÉV II. FÉLÉV X X X X

-

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X 1 jegy

-

X

-

X 1 jegy

-

X 2 jegy

X

-

-

X

1 jegy

36

9. évfolyam SORSZÁM

5.

SPORTÁG

ATLÉTIKA

KÖVETELMÉNY

KÜZDŐSPORT

7.

ÚSZÁS

ÉRTÉKELÉS

FUTÁSOK

futóiskola gyakorlati közül három bemutatása

X

-

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása, helyből távolugrás (második félév)

X

-

-

X

1 jegy

-

X

-

X

X

DOBÁSOK

6.

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV

- medicinlabda dobás hátra - súlylökő mozdulat bemutatása helyből támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy, hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét -

gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás

1 jegy

1 jegy

1 jegy

37


SPORTÁG

KÖVETELMÉNY

1. 2.

GIMNASZTIKA KÖTÉLMÁSZÁS

48 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása fiúk-lányok lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, 1. TALAJ: kézenátfordulás oldalt, fejállás, mérlegállás, öszszekötő elemek feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása - 5 részes keresztben felállított szekrényen 2. UGRÁS: homorított felugrás fiúk-lányok - 5 részes hosszában felállított szekrényen „kismacska” bemutatása kötelező elemek: járás a gerendán, hintalépés 3. GERENDA támadóállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés,

3.

TORNA

homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből szabadon összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X X X X

-

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X 1 jegy

-

-

X

X

1 jegy -

X

38


SPORTÁG

KÖVETELMÉNY KOSÁRLABDA

4.


RÖPLABDA FUTÁSOK

5.

6.

ATLÉTIKA

KÜZDŐSPORT

NÉPTÁNC 7.

- labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás - 5 büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban vagy falra - alkarérintés helyből fej fölé futóiskola gyakorlatai közül három bemutatása - térdelőrajt bemutatása

UGRÁSOK

átlépő magasugrás bemutatása

DOBÁSOK

oldalt felállásból (helyből) súlylökő technika végrehajtása támadó- és védőállásban nyújtott kézzel „vívnak” egymással a társak, úgy hogy meg kell érinteniük a társ vállát, bokáját, térdét

-

nyugati táncdialektus (első félév) középső táncdialektus

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X

-

-

X

X

-

X

-

ÉRTÉKELÉS

2 jegy 1 jegy 1 jegy

1 jegy

-

X

1 jegy

-

X

-

X

X

1 jegy

39


SPORTÁG

TANÉV

KÖVETELMÉNY

I. FÉLÉV 1.

2.

KÖTÉLMÁSZÁS

TORNA

64 ütemű gyakorlatsorozat bemutatása lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás fiúk: függeszkedéssel végrehajtott folyamatos mozgás végrehajtás kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás, repülő 1. TALAJ: gurulóátfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása 2. UGRÁS: - 5 részes keresztben felállított szekrényen fiúk-lányok guggolóátugrás végrehajtása kötelező elemek, gerendára való felugrás, hinta3. GERENDA lépés, támadóállás, mérlegállás, homorított leugrás lányok feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: 4. GYŰRŰ alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, homorított leugrás feladat: A kötelező elemekből gyakorlatsorozat bemutatása

X X X

II. FÉLÉV X X X

ÉRTÉKELÉS 1 jegy

X -

1 jegy

-

X

-

X

1 jegy -

X

40

11. évfolyam KOSÁRLABDA

3.

4.

5.


ATLÉTIKA

KÜZDŐSPORT fiúk, lányok

6. ÚSZÁS

FUTÁSOK

- irányváltoztatással, labdavezetéssel végrehajtott jobb-balkezes fektetett dobás végrehajtása, - 10 db büntetődobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan párokban, vagy falra - alkarérintés folyamatosan párokban vagy falra - nyitás választott technikával - állórajt - térdelőrajt bemutatása (egy választása kötelező)

UGRÁSOK

flop magasugró technika bemutatása

X

DOBÁSOK

- oldalt felállásból becsúszó technika végrehajtása - súlylökő mozdulat bemutatása helyből

-

esés állásból technika elem végrehajtása

X

-

1 jegy

X

X

1 jegy

RÖPLABDA

-

gyorsúszó kar-lábtempó levegővétel nélkül hátúszó lábtempó, talpasugrás (első félév) gyorsúszó kar-lábtempó levegővétellel hátúszás kar-lábtempó differenciált módon fejesugrás

X

X

-

2 jegy

X

1 jegy

X

-

-

1 jegy

X

1 jegy

41


SPORTÁG

1.

GIMNASZTIKA

2.

KÖTÉLMÁSZÁS

KÖVETELMÉNY

1. TALAJ:

2. UGRÁS:

3.

TORNA 3. GERENDA lányok

4. GYŰRŰ

64 ütemű gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: lábkulcsolással végrehajtott folyamatos mozgásvégrehajtás fiúk: függeszkedés (jó technikával teljes magasságig) kötelező elemek: gurulóátfordulás előre-hátra, kézenátfordulás oldalt, fejállás, kézállás,repülőguruló átfordulás előre, mérlegállás, összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása lányok: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása fiúk: - 5 részes keresztben felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása (minimum) 5 részes hosszában felállított szekrényen guggoló átugrás végrehajtása kötelező elemek: gerendán való felugrás, leugrás, hintalépés, támadóállás, mérlegállás, egyéb összekötő elemek feladat: A kötelező technikai elemekből összeállított gyakorlatsorozat végrehajtása kötelező elemek: alaplendület, lebegőfüggés, lefüggés, hátsó lefüggés, homorított leugrás, leterpesztés, vállátfordulás előre. feladat: A részben kötelező elemekből összeállított gyakorlatsorozat

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV X X X

X

-

X

-

X

-

X

ÉRTÉKELÉS

1 jegy

1 jegy

-

X

-

X

42

12. évfolyam SORSZÁM SPORTÁG

4.

SPORTJÁTÉKOK 2 labdajáték választása kötelező

KÖVETELMÉNY

KOSÁRLABDA fiúk-lányok

RÖPLABDA fiúk-lányok

5.

FUTÁSOK 6.

ATLÉTIKA fiúk-lányok

UGRÁSOK DOBÁSOK

7.

KÜZDŐSPORT fiúk-lányok

TANÉV II. FÉLI. FÉLÉV ÉV - félpályáról indulva kétkezes mellső átadás a büntetővonal magasságában, az oldalvonalnál álló társnak, cselezés után befutás a kosár felé, a visszakapott labdával leütés nélkül fektetett dobás („C” elfutás). - A gyakorlatot mindkét oldalra végre kell hajtani. - 3-3 kísérlet. Büntető dobás, vagy tempó dobás végrehajtása - kosárérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - alkarérintés folyamatosan fej fölé 2 méteres sugarú körben - nyitás választott technikával térdelőrajt bemutatása flop magasugró technika végrehajtása becsúszó súlylökő technika végrehajtása dzsúdó gurulás előre bemutatása

X

ÉRTÉKELÉS

-

1 jegy

-

X

1 jegy

X

X

-

X

X

-

X

-

1 jegy

-

X

-

43

9. évf.: Kézilabda:

1. Kapura lövés kitámasztással 2. Kapura lövés visszakapott labdával.

Labdarúgás: 1.szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, 2. kapura lövés labdavezetésből 10. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés felugrással 2. Kapura lövés visszakapott labdával felugrással Labdarúgás: 1. szlalom labdavezetés külső-, belsőcsüddel, oda-vissza bóják között 2. kapura lövés labdavezetésből párokban 11. évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés beugrással labdavezetésből 2. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés Labdarúgás: 1 .Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5 db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Labdaemelgetés váltott lábbal folyamatosan 12.évf.: Kézilabda: 1. Kapura lövés gyorsindítás után,- saját védővonalról indulva átadás a félpályánál álló társnak, a futás közben visszakapott labda vezetése után egykezes beugrásos kapura lövés 2. Büntető dobás- egyenlő eloszlásban, a kapu két alsó sarkába elhelyezett zsámolyra Labdarúgás: 1. Szlalom labdavezetés -10 m hosszan, 5db egyenlő távolságra letett bója között oda-vissza, kapura lövés 10 méterről 2. Összetett gyakorlat- félpályáról indulva labdavezetés, rárúgás a kaputól 8-10 méterre oldalt elhelyezett, ledöntött ugrószekrénytetőre, a visszapattanó labda kapura rúgása. Leigazolt sportolók úszás és néptánc helyett edzéslátogatási szorgalmi jegyet kapnak első és második félévben is. Tanári döntés alapján kaphat az órai munkára jegyet teljesítményétől függően. A tárgyi feltételek hiánya miatt az adott műveltségterületre más formában kap osztályzatot. Az érdemjegyek megállapítása a szaktanár szakértelmére van bízva. A NET FIT felmérésnél az egyéni fejlődést vesszük figyelembe. 44

10. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei (1) Az órakeret adta lehetőségekhez mérten csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelveket, informatikát, matematikát és a 9. évfolyamon a nyelvtant. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. (2) A választott tárgyak esetében választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében a választott tantárgy kötelező tanórai foglalkozásnak számít.

45

11. Intézményünk általános kerettantervre épülő képzésben oktatja növendékeit. A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyagot (1) Tanórán kívüli tevékenység (szakkör) formájában biztosítjuk. (2) Az osztályfőnöki tanórák tanmenetébe építve, lehetőség szerint a nemzetiséghez tartozó vendégelőadók önkéntes közreműködésével szervezzük meg. A tananyag összeállítása az osztályfőnök (és a vendégelőadó) együttes döntése alapján, – kötelező elvárásként kiemelve a rosszindulatú faji, etnikai megkülönböztetés tilalmát – szervezzük. 12. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek (1) Intézményünk, a 9-12. évfolyamos tanulóinak fizikai állapotának és edzettségének mérése, vizsgálata tanévenként egy alkalommal a minisztérium által kiadott „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” című módszertani kiadványban leírtak szerint történik a testnevelő tanárok közreműködésével. (2) Ez a motoros teszt-együttes az alábbi kritériumoknak felel meg: a) a tesztek elvégzése semmilyen egészségkárosító hatást nem vált ki b) a tudományos kritériumoknak megfelel c) nemzetközileg összehasonlítható d) egyszerűen végrehajtható, minimális eszközt igényel e) az egészségben meghatározó szerepet játszó összetevőket mérjük: ea) állóképességet eb) erőt ec) izom állóképességet ed) testösszetételt (3) A méréseket a tanév során egyszer, rendeletben meghatározott időben (tanév rendje) végezzük el a tanulókon. Az eredményeket egy központilag kiadott táblázatban kell vezetni. A mérési értékekből kiszámítható pontértékek megmutatják a központi adatokhoz viszonyított fizikai állapotot. (4) Az általános fizikai teherbíró-képesség minősítése: 0 - 20 pont igen gyenge 21 - 40 pont gyenge 41 - 60 pont elfogadható 61 - 80 pont közepes 81 - 100 pont jó 101 - 120 pont kiváló 121 - 140 pont extra (5) A mérések célja: a) A tanulók pillanatnyi fizikai állapotának meghatározása. aa) Az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságok feltárása, felszámolása. ab) Az egészség megtartása érdekében az optimális mennyiségű testedzés öszszeállítása. 46

b) A megtervezett, rendszeres testedzés hatására bekövetkező változás, fejlődés nyomon követése. c) A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a tanulók önismeretének, önértékelésének, akaratának, önbecsülésének fejlesztése. (6) A mérés, vizsgálat eredményeit a vizsgálatot végző pedagógus a mérésben érintett tanulónként, osztályonként és évfolyamonként rögzíti, az eredményeket a testnevelés tantárgyat tanító pedagógusokkal közösen elemzi és meghatározza a tanuló fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket. 13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 13.1 Az iskola egészségnevelési elvei (1) A nevelési program megvalósításának színtere az egész iskola (az osztálytermek, a tanórák, a faliújságokon elhelyezett hasznos egészségnevelési információk). (2) A nevelőmunka spontán színtere minden tanóra. A szakmai munkaközösségek a nevelési tartalmak egyes témáit a munkájukba beépítve részt vállalnak az egészségnevelés megvalósításában. (3) Az iskola diákönkormányzatának munkája segíti az egészségnevelést az aktuális információk továbbításával és a pályázati- és versenykiírások figyelésével. Támogatja a tanulók részvételét az egészséges életmóddal kapcsolatos diákkonferenciákon, továbbképzéseken és a káros szenvedélyek megelőzésével foglalkozó kortárs – segítő képzéseken. (4) Iskolánk pedagógusai, dolgozói személyes példamutatással is segítik az egészségnevelési program megvalósulását. Az egyes tantárgyak anyagába, az osztályfőnöki órák anyagába beépítjük az egészségnevelési témákat. (5) Az iskolai büfé kínálatát az egészséges életmód, korszerű táplálkozás figyelembevételével kérjük kialakítani. (6) A drogkoordinátor és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével bekapcsolódunk a drogprevenciós programba, abban aktívan közreműködünk. Kapcsolatot tartunk a családsegítő központtal, segítjük mentálhigiénés prevenció megvalósulását. (7) Igénybe vesszük az iskola-egészségügyi szolgálat, iskolafogászat szolgáltatásait. Biztosítjuk a tanulóknak a rendszeres szűrővizsgálatokon, pályaalkalmassági vizsgálatokon való megjelenést. (8) Kapcsolatot tartunk a rendvédelmi szervekkel (DADA program, ifjúsági bűnözés prevenciója), a Családsegítő Központ – Gyermekjóléti Szolgálattal, az egészségnevelési csoporttal, a Család és Nővédelmi Központtal. (9) Az iskola egészségnevelési programjának célja, hogy járuljon hozzá a tanulók, az intézmény dolgozóinak és segítőinek saját egészségi magatartásának és életvitelének a tudatosításához, illetve az ezzel kapcsolatos álláspontjuknak a kialakításához, valamint a saját és mások egészsége iránti felelősségvállalásnak a kifejlesztéséhez. Motiválja a program az egészséges életmód kialakítására, és segítésére őket e magatartásforma megtartásában. (10) Legfontosabb alapelveink: a) Az iskola minden dolgozója szolgáljon személyes példaként tanulóink számára a helyes egészségmagatartás kapcsán. b) Tanulóink számára biztosítjuk a mindennapi testedzés lehetőségét 47

c) Megköveteljük tanulóinktól, kollégáinktól a munkavédelmi szabályok betartását (11) Az iskola-egészségügyi szolgálattal szorosan együttműködünk az alábbi területeken: a) Évente kétszer az iskolafogászat által megadott időpontban fogászati szűrés a 9-13. évfolyamon. b) Az iskolaorvos a rendeletben meghatározott módon évente végez belgyógyászati szűrő- és általános vizsgálatot a 9. és 11. évfolyamos tanulóknál. c) Az érettségi utáni szakképzés megkezdése előtt: pályaalkalmassági orvosi vizsgálatok. d) Szakképzésben a gyakorlatok előtt kötelező orvosi vizsgálatok, melyeknek iránya a képzés fajtájától függ. e) Törvényi előírások szerint biztosítjuk az egészséges munkavégzéshez szükséges feltételeket. (12) Az alapelvek megvalósítását segítő programok: a) Beszélgetések, b) Előadások, c) Szemléltető bemutatók (filmvetítés, kiállítás stb.), d) Írásos anyagok felhasználása (plakátok, sajtótermékek, kiadványok stb.), e) Sportprogramok, f) Vetélkedők, g) Részvétel a városi egészséges életmóddal kapcsolatos rendezvényeken, h) Foto- és rajzpályázatokon való részvétel, i) Szenvedélybetegség–megelőzéssel kapcsolatos foglalkozások. 13.1.1. Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok (1) Az egészségnevelés szempontjából fontos pozitív szokások kialakítása: a) személyi higiénére nevelés, b) táplálkozás higiénéjének kialakítása, c) öltözködés higiénéjére nevelés, d) a baleset megelőzése, e) testtartásjavítás, f) testi nevelés és sport, g) környezeti higiéné biztosítása, h) szabadidő helyes eltöltésére nevelés, i) szexuális nevelés. (2) A következő tevékenységek elengedhetetlenül fontosak a tudatos egészségmegőrzéshez, illetve egy életen át tartó egészséges életmódhoz: a) a pedagógusok továbbképzéseken való részvétele, b) önképzés, c) a könyvtár készletének bővítése szakirányú könyvekkel, folyóiratokkal, oktató d) filmekkel, CD-vel, e) kortárssegítő-képzés. (3) A lelki egészség védelme érdekében végzett feladatok: A tanuló az iskolában egyre hosszabb időt tölt. A tanulás kitolódott, a társadalomban kívánt szerepek betöltéséhez

48

szükséges ismeretek mennyisége megsokszorozódott. A szerepek bonyolulttá, ellentmondásosabbá váltak. Ezen elvárásoknak nehéz a diáknak megfelelni. (4) Ennek érdekében feladatunk: a) elősegíteni az érzelmi fejlődést, b) elősegíteni a testi-lelki és szociális kibontakozást, c) fenntartani egy teherbíró, küzdő személyiséget, d) önmagával, környezetével harmonikus egyensúly fenntartását, e) szocializációs zavarok felismerése, beilleszkedés elősegítése. (5) Iskola feladata a) hozzásegíteni a tanulót a hatékonyabb, örömtelibb élethez, b) szociális szükségletek kielégítése (tanár - diák-szülők kapcsolat), c) mindennapi feladatok sikeres ellátásának segítése, d) konfliktusok, életvezetési problémák megoldásának segítése, e) érzelmi zavarok, lelki sérülések kialakulásának elhárítása, f) segíteni a tanulót, problémái megoldására, alternatívák felismerésére, g) pedagógusok részére szupervízió. (6) Módszerek: a) jutalmazás-büntetés (reális énkép), b) közösségi helyzet kialakítása, c) követelés (feladatokban realizálódik), d) meggyőzés (szemléletformálás), e) alternatív feladatok, f) példamutatás, g) egyéni, csoportos foglalkozások. (7) A pedagógus saját személyisége is fontos nevelőeszköz. (8) Drogprevenciós stratégia a) Célunk a tanulók egészségmegőrző szokásainak alakítása és a káros szenvedélyektől mentes életmód értékeit tükröző életvitel kialakítása. Ennek érdekében a drogprevenciót tartjuk a legfontosabbnak. Ennek keretében rövid távú célunk a partneri viszony javítása a szülőkkel, a diákok bevonása a prevenciós folyamatba. Lehetőség szerint meg kell szervezni az öntevékeny kortárs segítő csoportot, fejleszteni kell a tanulók önismeretét, döntésképességét. Ki kell alakítani a tanulók helyes egészségmegőrző szokásait. Fel kell használni a közösségépítés adta lehetőségeket. b) Hosszú távú céljaink között szerepel, hogy megóvjuk azokat a tanulókat, akik még nem kerültek közvetlen kapcsolatba a legális és illegális drogokkal, hogy megfelelő szakemberhez irányítsuk azokat a tanulókat, akiknek már kapcsolata van a drogokkal és segítséget kérnek tőlünk (9) A kitűzött célok megvalósulását a speciálisan képzett pedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelősök, iskolai diákönkormányzatok tagjainak bevonásával és az iskolai védőnő munkájának felhasználásával érhetjük el. Bevonjuk e munkába az Iskolaegészségügyi szolgálat dolgozóit, kihasználjuk a szülői értekezletek, fogadóórák, tanórák adta lehetőséget. Lehetőséget nyújtunk a témakört érintő cikkek, szórólapok kihelyezésére a faliújságon, lehetőség szerint igénybe vesszük külső előadók segítségét is. 49

(10) A Jáky József Tagintézményben a 9. évfolyamon 4 órás egészséges életmódra nevelő foglalkozást tart minden tanévben az akkreditált továbbképzést eredményesen elvégző pedagógus csoport külső szakember bevonásával. (11) A Bugát Pál Tagintézményben 2000 óta német testvériskolai kapcsolat működik, amely az egészségnevelés színtereként szerepel. E kapcsolat a tanulók közös testmozgásával, versenyeivel kezdődött, az egészséges táplálkozás nemzeti sajátosságainak és az egészséges életmód kialakításának területén végzett kutatómunkával folytatódott. A Comenius idegen nyelvi pályázat keretében felmérést végzett a magyar és a német iskola az egészséges életmód, fog- és szájápolási szokások tekintetében a két nemzet fiataljai körében. A felmérés tanulságait és a megfogalmazott feladatokat az egészségnevelési munkánkban felhasználtuk. 2008-2010 között új projektidőszak kezdődött. Témája: szenvedélybetegséggel, iskolai károkozással, lopás-rongálással, deviáns viselkedéssel, agresszióval kapcsolatos helyzetfelmérés. Az eredmények értékelése után a problémák enyhítésére tapasztalatcsere után közös célokat fogalmaztunk meg. E célokat mind a magyar, mind a német iskolában igyekszünk megvalósítani. 13.2. Az iskola környezeti nevelési elvei (1) Jellemzői a) A program a helyi tanulásfejlesztési célokat támogatja, b) A helyi program új intézményi kapcsolatokat kezdeményez, c) Források feltárását igényli, ésszerű gazdálkodást feltételez, d) A pedagógusok között új együttműködésre késztet, e) Szervesen illeszkedik a minőségbiztosításhoz, f) Az Európai iskolákhoz való kapcsolódást segíti. (2) Alapelv az egyetemes természetnek, mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak maga alkotta környezetével és kultúrájával együtt. a) az emberben eredendően benne rejlő természetes erények kibontakoztatása, b) természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, c) a belső késztetések esztétikai, érzelmi, erkölcsi megalapozása, d) a szokásrendszerek elmélyítése intellektuális és érzelmi hatások által, e) s mindezeknek eredményeképpen kialakul az ökológiai gondolkodás és a környezettudatos szemlélet, f) fenntarthatóságra való nevelés (élethosszig tartó), az ökológiai szemléletmód segítségével, g) rendszerszemléletre való nevelés, h) holisztikus (a világ oszthatatlan egész) és globális szemléletmód kialakítása, a szerves kultúra fontossága, i) proaktív magatartás kialakítása, j) tolerancia és segítő életmód, az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség felébresztése, k) a környezettudatos magatartás és életvitel segítése, kialakítása, l) az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése, m) az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, 50

n) helyzetfelismerés, ok–okozati összefüggések, problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség fejlesztése, o) globális összefüggések megértése, p) a túlzott fogyasztói szemlélet helyett az életminőség értékeinek hangsúlyozása, q) létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása, r) a tudatos szakmai elkötelezettség kialakítása. (3) Helyi célok, értékek a) Természeti, épített, szociális környezetünk ismerete, óvása, fejlesztése, b) Helyi értékek és problémák feltérképezése, c) Lakóhely megismerése (értékek, gondok, a megoldás módjai), d) Hagyományok védelme: család – iskola – település – nemzet szinteken, e) Azonosságtudat fejlesztése a fenti szinteken, f) Pozitív értékrend, egészséges életvitel iránti igény alakítása, g) A nevelés fontossága – ami nem helyettesíthető a képzéssel. (4) Az iskola minden dolgozója támogatja a környezeti nevelési programokat. A lehetőségek figyelembe vételével a környezeti nevelés témaköreit beépítjük az egyes tantárgyak anyagába. (5) Az iskolaorvos és iskolai védőnő segítségével előadásokat szervezünk a környezeti ártalmakról. Ösztönözzük a tanulókat a pályázatokon való részvételre (Víz világnapja pályázat, stb.), az önálló kutatómunkák végzésére. (6) A lehetőségekhez mérten ösztönözzük diákjainkat a nemzetközi kapcsolatokban, konferenciákon való részvételre. Ösztönözzük tanulóinkat, hogy vegyenek részt a Kutató Diákok Körében. Környezetvédelmi és egészségügyi vetélkedőt szervezünk a tanulóknak. (7) Kapcsolatot tartunk a helyi és országos környezetvédelmi szervezetekkel (Gaja Környezetvédő Egyesület, Magyar Madártani Egyesület, stb.). (8) Felhívjuk diákjaink figyelmét a környezetszennyezés veszélyeire, megszervezzük a veszélyes hulladéknak minősülő elemek összegyűjtését. (9) Kiállításokkal, iskolai pályázatokkal hívjuk fel a diákok figyelmét a világnapokra, a világnapokhoz kapcsolódó környezeti problémákra. 14. A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések (1) Iskolánk kiemelten kezeli a tanulói esélyegyenlőség megvalósítását. Nevelési – oktatási tevékenységünkben igyekszünk megtalálni azokat a hátránykompenzáló módszereket, eljárásokat, amelyekkel a tanulási - tanítási folyamat eredményesebbé tehető. (2) Céljaink: a) az esélyt teremtő támogató lépések megtétele a nevelő-oktató munka minden területén, b) az egyenlő bánásmód elvének érvényesítése, c) a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók nevelési-oktatási hiányainak kompenzálása, d) a SNI-s tanulók integrált oktatásának a lehetőségekhez képest történő megvalósítása, e) a lemorzsolódás csökkentése illetve megelőzése,

51

f) az oktatás hatékonyságának növelése érdekében kompetencia alapú oktatás megvalósítása, g) megfelelő pályaorientációval a sikeres pályaválasztás elősegítése, h) az intézményben tanuló hátrányos helyzetű és HHH tanulók bevonása az iskolán kívüli programokba, i) együttműködés a szülői házzal. (3) A tanulók esélyegyenlőségének biztosításában csak a pedagógusok, a szülők és a gyermekvédelmi intézmények összehangolt tevékenységével érhető el eredmény. A szülők, a család szerepe ebben a tevékenységben alapvető fontosságú. A szülőkkel való kapcsolattartás, a tanulók megismerése a gyermekvédelmi jelzőrendszer első lépcsője. Ezért az iskolánkba bekerülő veszélyeztetett vagy/és hátrányos helyzetű tanulók feltérképezése az elsődleges feladat. (4) A jelzőrendszer segítségével feltérképezett hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és veszélyeztetett tanulók az ifjúsági- és gyermekvédelmi felelős tanár gondozásába kerülnek. Emellett felderítjük a sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási és magatartási zavarokkal küzdő tanulókat, és bejelentjük őket a Nevelési Tanácsadónál. A Nevelési Tanácsadó véleményezése alapján fejlesztjük az érintett tanulókat. A fejlesztési tervet az osztályfőnök és a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős pedagógus készíti el a szaktanárok és a szülők bevonásával. Ezt követően figyelemmel kísérjük a terv maradéktalan megvalósulását. (5) Nevelő – oktató munkánkban az esélyegyenlőségi program megvalósítása a 9. évfolyamon elkezdődik a tanév eleji tantárgyi mérésekkel. Ezek lehetővé teszik, hogy feltérképezzük azokat a tanulókat, akik felzárkóztatásra, hátránykompenzálásra szorulnak. A hiányok pótlására korrekciós tantárgyi programokat készítünk. Ezek a korrekciós tervek a mindenkori tanmenet kiegészítő részét képezik. (6) Az élethosszig tartó tanulás alapkészségeinek elsajátításához nagyon fontos feladatunk a képességek kibontakoztatása. A rászoruló tanulóinknak tanórán kívül biztosítjuk, hogy jól képzett szakember(ek) segítségével tanulás módszertani oktatásban részesüljenek, ha ez a tantárgy nem szerepel óratervükben. (7) Az eredményes tanulás további feltétele a helyes szövegértés és logikus gondolkodás képességének kialakítása, továbbfejlesztése. Az évente elvégzett kompetencia mérések lehetővé teszik, hogy megismerjük tanulóink ilyen irányú képességeit. Az eredmények elemzésével ki tudjuk alakítani a továbbhaladáshoz szükséges korrekciókat. Kompetencia alapú oktatásunk lehetővé teszi, hogy a szükséges készségeket minél eredményesebben fejleszszük tanulóinknál. Ennek érdekében elsősorban a tanítási órákon alkalmazott differenciált foglalkozásokkal, vagy tanórán kívüli egyéni és felzárkóztató foglalkozásokkal kívánjuk a hátrányt csökkenteni. Lehetőség szerinti felzárkóztatást biztosítunk egyéni foglalkozás formájában diszlexiás, diszgráfiás tanulóink számára is. (8) A tanulói lemorzsolódás csökkentésére a fenti felzárkóztató programok nyújtanak segítséget. A lemorzsolódás csökkentésének lehetősége a tanulók motiválása, az általunk kínált tanórai és tanórán kívüli felzárkóztató programok igénybe vétele, valamint az igényes, színvonalas nevelő-oktató munka. (9) A rászoruló tanulók között vannak olyanok is, akiknek nincs szükségük felzárkóztatásra, inkább tehetségük kibontakoztatása az elsődleges feladat. Számukra tehetséggondozást 52

végzünk. Ennek tradicionális módja a tanítási óra, illetve a tanórán kívüli tehetséggondozó foglalkozások: diákkörök, versenyek, vetélkedők tantárgyi pályázatokon való részvétel. A versenyfelkészítésben, a tantárgyi pályázatok írásakor szem előtt tartjuk azokat a tehetséges tanulókat, akik korábban családi vagy egyéb hátrányos ok miatt nem tudtak részt venni ilyen jellegű programokon. (10) Hatékony és korrekt pályaorientálást kell végeznünk annak érdekében, hogy a mindenkori munkaerő-piaci igényeknek megfelelően tudjanak tanulóink pályát választani. Ehhez az intézményi pályaválasztási felelős pedagógus(ok), osztályfőnökök és pályaorientációt oktató szaktanárok tudnak elsősorban tanácsot adni. A megfelelő tájékoztatásnak azt is elő kell segítenie, hogy tanulóink elsősorban a választott szakirányban tanuljanak tovább akár intézményen belül, akár a felsőoktatásban, illetve olyan pályát, szakmát válasszanak, amivel el tudnak helyezkedni a munkaerő piacon. Igény esetén lehetőséget biztosítunk ahhoz, hogy gyakorlati szakembereket is bevonjunk ebbe a tevékenységünkbe pl. üzemlátogatások, előadások megszervezésével. (11) A helyes pályaválasztás érdekében segítséget nyújtunk rászoruló tanulóinknak abban, hogy megfelelő önismerettel rendelkezzenek. E készség kialakításában sokat segíthet az ifjúság-és gyermekvédelmi felelős, az önismeretet és kommunikációt oktató szaktanárok, osztályfőnökök. Szükség esetén az intézmény szaktanárainak bevonásával önismereti foglalkozásokat szervezünk rászoruló tanulóinknak azért, hogy megismerhessék saját személyiségüket, önértékelésük reális legyen. (12) A pályairányítás szerves részét képezi az is, hogy a rászoruló tanulókat megismertessük a munkába álláshoz szükséges dokumentumokkal, illetve megtanítsuk őket az önéletrajz elkészítésére, valamint megismertessük velük a munkahelyi interjú menetét. Ezek a tevékenységek hozzásegítik a tanulókat az álláskeresési technikák elsajátításához is. (13) A továbbtanulni szándékozóknak minden részletre kiterjedő tájékoztatást nyújtunk a felsőoktatási lehetőségekről. Osztályfőnöki órákon megismertetjük őket a Felsőoktatási Tájékoztató használatával. Emellett a pályaválasztást segítő pedagógus és az osztályfőnök gyakorlati segítséget is nyújt a felsőoktatási dokumentumok kitöltésében azok számára, akiknek ez gondot jelent. (14) A tanulmányi munka segítése mellett a szociális hátrányok csökkentése is feladataink közé tartozik. Felhívjuk rászoruló tanulóink figyelmét az igényelhető szociális támogatási lehetőségekre, ösztöndíjakra. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős tanár vagy az osztályfőnök megismerteti a rászorulókat és szüleiket a támogatáskérés menetével, igény esetén segíti őket a dokumentáció kitöltésében, elkészítésében. (15) A szabadidő hasznos és tartalmas eltöltésének lehetőségét biztosítja az iskolánk azért, hogy a tanulók a hétköznapokban is örömüket leljék. Ez a szenvedélybetegség-megelőző tevékenység hatékony részét képezi. A szenvedélybetegség-megelőző tevékenység támogatására kiírt pályázatokat a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős figyelemmel kíséri és nyertes pályázat esetén felel a pályázati munka megvalósulásáért. Rendszeresen szenvedélybetegség-megelőző foglalkozásokat és előadásokat szervez az áldozattá válás és a balesetek, valamint a bűnelkövetés megelőzéséről. (16) Az egészséges életmód igényének felkeltése és az egészséges életmódra való képesség kialakítása is feladatunk a tanulók esélyegyenlőségének megvalósításában. Ezt szolgálják részben az iskola által szervezett orvosi, fogorvosi vizsgálatok, részben pedig azok a felvi53

lágosító előadások, programok, melyeket az iskola szakértő pedagógusai, meghívott szakemberek tartanak az esélyegyenlőségi osztályfőnöki órákon illetve egészségügyi előadásokon. (17) Az egészség megőrzését szolgálják iskolánk sportprogramjai is, többek között a mindennapos testnevelés megvalósulása, valamint a sportversenyeken való rendszeres részvétel. Figyelünk arra, hogy a hátránykompenzáció e téren is megvalósuljon és minél több olyan tanuló vegyen részt a sportrendezvényeken, akiknek korábban erre kevesebb lehetőségük adódott. (18) A nemzetközi kapcsolatok terén is törekszünk arra, hogy a legnehezebb anyagi körülmények között élő tanulóknak is lehetőségük legyen az idegen nyelvek tanulásának anyanyelvi környezetben való gyakorlására és más országok kultúrájának, életének megismerésére. (19) A szociális jellegű problémák megoldását segíti a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a szociális segélylehetőségek figyelemmel kísérésével és a szülőknek és tanulóknak nyújtott információkkal, az igénylés helyéről és módjáról. A családnak biztosítanak támogatást a szociális tanulmányi alapítványi ösztöndíjak. Ehhez a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős a pályázati anyag elkészítésében és benyújtásában segítséget nyújt. (20) Az érintett tanulók tehetséggondozását a kulturális rendezvényeken való szerepeltetéssel valósítjuk meg, a rendezvények szervezésébe is minél nagyobb számban vonjuk be a rászoruló tanulókat. Segítjük tehetségük kibontakoztatását a sporttevékenységben is. (21) Szükség esetén a szülőkkel való kapcsolattartással, a problémáknak a szülőkkel történő megbeszélésével, életvezetési tanácsokkal sokat segíthetünk. A tanuló kollégiumban történő elhelyezését szorgalmazzuk, ha életkörülményei ezt indokolják. (22) Organikus eredetű problémák, pszichés vagy tanulási nehézségek esetén szakemberhez irányítjuk az érintett tanulót. (23) Az esélyegyenlőség megvalósítását szolgáló tevékenység elsősorban a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladata, aki munkáját a (tag)intézményvezetővel, szaktanárokkal és a szülőkkel együttműködve végzi. Ha indokolt, a gyermekvédelmi intézmények és szakemberek segítségét kéri. 15. A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei (1) A magatartás és szorgalom jegyeket félévkor és év végén osztályozó konferencián döntik el az osztályban tanító szaktanárok. Az értékelésre az osztályfőnök tesz javaslatot, miután osztályfőnöki órán meghallgatta a tanuló és az osztály véleményét. (2) Az értékelés alapelvei: a) segítse az iskola nevelési és oktatási céljainak elérését b) segítse a tanuló önismeretének fejlődését, adjon lehetőséget az önnevelésre is c) az értékelés a tanuló iskolai tevékenységére vonatkozzon d) mindig személyre szabott legyen (3) A magántanulónak a magatartását és szorgalmát nem kell minősíteni.

54

15.1. A magatartás értékelésének elvei (1) A magatartás osztályzat értékeli: a) a tanuló viselkedését az iskolában, az iskola által szervezett rendezvényeken, az adott osztályban illetve közösségben b) a házirend, az iskolai szabályok betartását c) a tanuló részvételét a közösség és egyéb tanulócsoportok érdekérvényesítésében d) nyitottságát az új értékek befogadására (2) Az értékelés módja: (3) Példás magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanórákon, iskolai foglakozásokon, rendezvényeken, aktívan részt vesz b) bekapcsolódik az osztály, az iskola életébe, c) részt vesz a DÖK, diákkör, szakkörök, sportkör munkájában, az iskola életét érintő döntések meghozatalában (alkotó véleménye van), d) segítőkész, e) ismeri jogait, kötelességeit betartja, f) megjelenése, beszédmodora példamutató-társaira jó hatással van, g) felszerelését nem felejti otthon, h) tanulmányi versenyeken jó helyezésével öregbíti az iskola jó hírnevét, i) tanulmányi kötelezettségének minden tantárgyból eleget tesz. (4) Jó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) részt vesz a közösségi életben, b) nem kezdeményező, de a rábízott feladatokat elvégzi, c) fegyelmezett, órákon dolgozik, d) megjelenése, beszédmodora megfelel a közösség elvárásainak, e) néha vállal beszámolót aktuális kérdésekben. (5) Változó magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tudatosan nem árt a közösségnek, b) a követelményeket csak részben teljesíti, c) viselkedése változó – időnként diáktársaival és tanáraival szemben is udvariatlan, tiszteletlen. (6) Rossz magatartás jegyet érdemel az a tanuló, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) szándékosan árt a közösségnek, tanulótársainak, b) órákon rendetlen, zavarja mások munkáját, c) a szabályokat megszegi, d) durvaság, gorombaság, megengedhetetlen viselkedés és beszédmodor jellemzi, e) nem becsüli, ami a másé, f) viselkedése agresszív, nincs önuralma, g) igazolatlanul hiányzott, h) diáktársait anyagilag megkárosítja, i) balesetveszélyt előidéző viselkedés.

55

15.2. A szorgalomjegyek megállapításának elvei (1) A szorgalom osztályzat értékeli: a) a tanulók motiváltságát, b) a tudás megszerzésének igényét és az egyéni képességnek megfelelő teljesítményt, c) a kötelességtudó, pontos, megbízható munkavégzést, d) fegyelmezett, aktív tanórai tevékenységet. (2) Példás a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkájában megnyilvánul a tudás megszerzésének igénye, b) céltudatosan, ésszerűen szervezi munkáját, c) munkavégzése pontos, megbízható, minden tantárgyban elvégzi a kapott feladatait, esetenként többletfeladatot is vállal, d) aktív a tanítási órákon, e) rendszeresen készül az órákra, érdeklődő, többletet nyújt a kötelező feladatokon felül, f) szaktanári, tantárgyi dicsérete van. (3) Jó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) figyel az órán, b) házi feladatait elvégzi, c) lelkiismeretesen készül az órákra, d) rendszeresen és megbízhatóan dolgozik, eredményei a képességei miatt nem mindig ezt tükrözik, e) képes arra, hogy megfelelő bátorításra rendszeresen dolgozzon, f) kihasználja az iskola nyújtotta tanulási lehetőségeket, azokon rendszeresen dolgozik, (4) Változó a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) tanulmányi munkában való részvétele ingadozó, b) nem dolgozik rendszeresen, figyelmetlen, pontatlan, c) munkájában nem önálló, csak akkor dolgozik, ha arra felszólítják, d) nem ellenőrzi önmagát, e) órákon passzív, f) felszerelését rendszeresen otthon felejti, g) egy tárgyból bukik. (5) Hanyag a szorgalma annak a tanulónak, akire jellemzőek az alább felsoroltak: a) a tanulmányi munkájában megbízhatatlan, b) figyelmetlen, feladatait nem végzi el, c) többszöri figyelmeztetés ellenére sem hajlandó dolgozni, d) érdektelen, közönyös a munka iránt, e) több tantárgyból elégtelen osztályzata van.

56

15.3. A jutalmazás iskolai elvei (1) Jutalomban részesülhetnek azok a tanulók, akik az iskolai élet valamelyik területén kiemelkedő teljesítményt nyújtanak, jó eredményeket érnek el, az iskola jó hírnevének növeléséhez hozzájárulnak. Jutalmazásra javasolhat a tantestület bármely tagja, és a diákönkormányzat. a) Szaktanári dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával kitűnt társai közül, tanulmányi versenyeken, pályázatokon jó eredménnyel szerepelt. b) Osztályfőnöki dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett. c) Tagintézmény-vezetői dicséretben részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el. d) Igazgatói dicsérettel részesítendő az a tanuló, aki a tanév során tanulmányi munkájával, szorgalmával kitűnt társai közül és aktív közösségi munkát végzett, és/vagy a tanulmányi versenyeken kiemelkedő helyezést ért el. e) Igazgatói dicsérő oklevél és emellé jutalomkönyv adható a tanulónak, aki az év végi osztályzata alapján jeles (4,51-től) vagy kitűnő eredményt ért el. f) Nevelőtestületi dicséretben, oklevélben és könyv- illetve tárgyjutalomban lehet részesíteni azt a tanulót, aki országos, területi, megyei tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen első – tizedik helyezést ért el. g) Általános dicséretben részesíthető az a tanuló, aki a félévi vagy év végi osztályozáskor több tantárgyi dicsérettel rendelkezik. Az osztályozó konferencián az osztályfőnök felterjesztheti általános dicséretre, melyet a tantestület elfogad vagy nem fogad el. (2) A tagintézmények hagyományaiból eredő egyéb jutalmazási formák. 15.4. A fegyelmezés iskolai elvei (1) Ha a tanuló az iskola házirendjét, a tanítási órák rendjét, a szakmai gyakorlatokra vonatkozó előírásokat és egyéb kötelességeit - nem vétkesen és/vagy súlyosan – megsérti, fegyelmező intézkedésben kell részesíteni. Vétkes és súlyos kötelességszegés esetén a tanulót fegyelmi büntetésben kell részesíteni. Fegyelmi eljárás lefolytatására a Közoktatási Törvény rendelkezései az irányadók. A fegyelmező intézkedések illetve a fegyelmi büntetések alkalmazásakor a fokozatosság elvét be kell tartani. (2) A fegyelmező intézkedések formái: a) Szaktanári 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) b) Osztályfőnöki 1. figyelmeztetés (szóbeli, írásbeli) 2. intő (írásbeli) 57

c) (Tag)intézményvezetői 1. figyelmeztetés (írásbeli) 2. intő (írásbeli) d) Igazgatói 1. figyelmeztetés (írásbeli) 2. intő (írásbeli) (2) A szaktanár írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki magatartásával zavarja a tanítási óra rendjét, nem hozza el felszerelését, taneszközeit, ill. tanárával tiszteletlenül viselkedik. (3) Az osztályfőnök írásbeli figyelmeztetést vagy írásbeli intőt adhat annak a tanulónak, aki a tanév során több mint kettő szaktanári figyelmeztetést kapott, ill. akkor, ha az osztályfőnöki figyelmeztető, ill. intő adását több szaktanár is javasolja. (4) Igazolatlan mulasztások esetén osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül a tanuló a 4. igazolatlan óra elérése után, osztályfőnöki intésben részesül a 10. igazolatlan óra elérése után, (tag)intézmény-vezetői intésben részesül a 20. igazolatlan óra elérése után. (5) Ha a tanuló tanköteles és az igazolatlanul mulasztott órák száma eléri a 30 órát, ellene fegyelmi eljárás kezdeményezhető. (6) A hiányzásra vonatkozó további rendelkezések a Házirendben találhatók. (7) A tanuló (tag)intézmény-vezetői figyelmeztetésben részesül, ha osztályfőnöki intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (8) A tanuló (tag)intézmény-vezetői intőben részesül, ha (tag)intézmény-vezetői figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (9) A tanuló igazgatói figyelmeztetésben részesül, ha (tag)intézmény-vezetői intőben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. (10) A tanuló igazgatói intőben részesül, ha igazgatói figyelmeztetésben már részesült, és ellene további fegyelmező intézkedés válik szükségessé. 16. Egyéb, az iskola Tantestülete által fontosnak tartott elvek 16.1. Kötelezettségvállalás (1) A tantárgyi programok nem tartalmazhatnak a választott kerettantervekben megfogalmazottakon túli kötelezettségvállalásokat. Külön igény felmerülésekor (pl.: szakmai kirándulások előre nem tervezhető építkezésekhez, stb.), a mindenkori Igazgatóhoz, a tanév tervezési időszakában beadott kérelem útján, a fenntartói engedély megadása után kerülhet be az éves programba. (2) Intézményünk támogatja a pályázatokat (külföldi és belföldi egyaránt), de ezekről minden esetben az Intézményünk mindenkori Igazgatóján keresztül történő Fenntartói engedélyeztetés szükséges. 17. Az otthoni felkészülés szabályai 1) Az otthoni munka fontos szerepet játszik a tanulási folyamatban. A készségek, képességek kialakításának és a gyakorlat megszerzésének a lehetősége nem korlátozódik csak a tanórára. Mindezek elsajátításához feltétlenül szükséges az otthoni tanulás, gyakorlás.

58

2) Az órarend elkészítésekor törekszünk arra, hogy a tanulók terhelése egyenletes legyen és ezt az elvet követjük az otthoni tanulás tekintetében is. 3) A házi feladatoktól azt várjuk, hogy elkészítésükkel a tanulók elmélyítsék az órán tanultakat, megtanulják az ismereteiket önállóan alkalmazni, logikusan gondolkodjanak. 4) Az otthoni munka formái és céljai: formája célja a szükséges ismeretek megjegyzése, bevémegtanulandó anyag sése az órán tanultak elmélyítése, begyakorlása, írásbeli házi feladat elkészítése átismétlése az anyaggyűjtés módszereinek gyakorlása, megfelelő formájú dolgozat szerkesztése, elmélyült, hosszabb időt igénylő munka házi dolgozat írása kipróbálása, kézzel írt vagy szerkesztett feladatok, rajzok (tantárgy-specifikus feladatok) általános műveltség fejlesztése, szókincs kötelező olvasmány elolvasása fejlesztése, előkészület az órai munkára az önálló ismeretszerzés gyakorlása, könyvkiselőadásokra felkészülés tári és internetes kutatómunka az érettségire való felkészülés közvetlen érettségi témakörök, tételek ismétlése segítése a tárgy iránt különösen érdeklődő tanulók szorgalmi feladatok tudásának elmélyítése önkéntes módon memoriterek a memória hosszú távú fejlesztése 5) A napi tananyag megtanulása, a házi feladat megírása rendszeres legyen, óráról órára történjen. 6) A házi dolgozat írása, a kiselőadásokra való felkészülés, a szakrajzok elkészítése, tételek ismétlése és a kötelező olvasmány elolvasása hosszabb időt igényel, ezért a szaktanár az ilyen jellegű feladatok kiadását úgy ütemezi, hogy teljesítésük ne legyen különösen megterhelő a diákok számára. 7) A hétvége, a tanítási szünet nem befolyásolja az otthonra adott feladatok mennyiségét. 8) Az egyszerre adható házi feladat mennyiségét egy átlagos képességű tanulóhoz mérjük. 9) A nyári szünetre a kötelező olvasmányok feladhatók. 10) Az otthoni munka rendszeres ellenőrzése igen fontos, mert ez biztosítja azt, hogy a következő tanórán a tanár együtt tudjon dolgozni a tanulóval. Az ellenőrzés szóban vagy írásban történik. 11) Az írásbeli feladatokat minden esetben ellenőrizni kell. A feladatok ellenőrzése egyes tantárgyak esetében rendszeresen, míg másoknál csak szúrópróbaszerű. Az ellenőrzés konkrét módja az egyes tantárgyak tantervében kerül rögzítésre. 12) Az otthonra adott feladat a tanórán számon kérhető, és az eredmény értékelhető. Az írásbeli feladatok minősítése a tantárgyak tantervében rögzített módon történik. 59

13) A szorgalmi feladatok és kiselőadások vállalása minden esetben önkéntes, a tanulónak nem származik hátránya, ha nem vállal ilyen munkát. Ezek a következők lehetnek: anyaggyűjtés, kiállítás rendezése, külön feladat megoldása, versenyen való részvétel, stb. A jól elkészített szorgalmi munkát a szaktanár érdemjeggyel jutalmazhatja. 18. A 11–12. évfolyamon az emelt szintű érettségire történő felkészítéshez az emelt szintű oktatásban alkalmazott fejlesztési feladatok és követelmények a Nat és az érettségi vizsga részletes követelményeiről szóló 40/2002. (V. 24.) OM rendelet alapján: (1) Részletesen meghatározva a tantervi programokban. Székesfehérvár, 2014. február 10.

jóváhagyta:

Tóth Katalin igazgató

60

MELLÉKLETEK

61

1. számú HT melléklet:

Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola (Székhelyintézmény) egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

62

szakirány:

XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz

érvényességi ideje:

2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben

Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

3 3 2 1 2 1 1 2 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

e

4 4 2 4 1 3 1

4 4 2 4

2

1

5 1

5 1

12. gy

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

ELM: 9-10. évf.

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 3 4,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 Általános statisztika 1 Statisztika gyakorlat 1 Pénzügyi alapismeretek 3 Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek 2 Számvitel gyakorlat 33,5 2,5 33 2 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32,5 2,5 0 0 0 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf. 1 1

GYAK*: 11-12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1 4

GYAK*: 12. évf.

2 1 3 31 35

63

szakirány:

XXVI. KERESKEDELEM ágazathoz



Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 4 2 4 3 4 1 3 3 3 2 2 1 2 1 2 2 2 1 1 2 2 5 5 5 1 1 1

11. gy ögy

12. e gy

csoportbontás


4 4 2 4 3

1

ELM: 9-10. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 A marketing alapjai 1 2 Marketing a gyakorlatban 20 Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2 3 3 3 Vezetési ismeretek 1 Üzleti tevékenység a gyakorlatban 2 2 2 60 Áruforgalom 1,5 2 1 1 Áruforgalom gyakorlata 70 105 1 60 2 34 2 32 3 31 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33 70 105 140 összesen: 35 36 35 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

2

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 9-12. évf.

1 4

GYAK*: 11-12. évf.

64


Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Bugát Pál Tagintézménye egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

65

szakirány:

I. EGÉSZSÉGÜGY ágazathoz


2013. szeptember 1-től felmenő rendszerben évfolyam Tantárgy e

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

9. gy

ögy

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

10. 11. e gy ögy e gy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 3 3 1 3 3 2 1 1 2 2 3 1 1 2 5 5 1 1

csoportbontás

12. ögy

e 4 4 4

gy ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

3

ELM: 9-10. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság Egészségügyi alapismeretek Szakmai kommunikáció Ápolástan-gondozástan Ápolástan-gondozástan gyakorlat Klinikumi ismeretek Klinikumi gyakorlat

0,5 1 1,5 2

1 2,5 70

1

1 0,5

2 0,5 0,5

3

4,5

105 3,5

3,5 3,5

140

0 36 0 31,5 összesen elmélet ill. gyakorlat: 35 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

31,5 35

9.évf.:1 óra, 12.évf.: 0,5 óra 9.évf.:1 óra, 10.évf.: 2 óra Külső gyak: nem bontott 9.évf: 1 ó, 10.évf: 1 ó, 11.évf: 1 ó, 12.évf: 0,5 ó 3,5 Külső gyak: nem bontott 3,5

66

szakirány:

XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz



Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 3 3 2 1 2 1 1 2 5 1

e

11. gy ögy

e

4 4 3 1 3 1 2 3

4 4 4

5 1

5 1

12. gy

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 9-12. évf.

3

3

ELM: 9-10. évf.

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 1,5 Környezetvédelemi alapismeretek 3 Vízgazdálkodási alapismeretek 3 Környezettechnikai alapok 2 Műszaki ábrázolás 0,5 Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 Környezetvédelmi gyakorlat 4 105 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 140 Analitika gyakorlat 4 32 4 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

2 2 3

2 2 4

31

GYAK*: 9. évf. GYAK*: 10. és 12. évf. GYAK*: 11. évf. GYAK*: 12. évf.

35

67

szakirány:

XXIII KÖRNYEZETVÉDELEM – VÍZGAZDÁLKODÁS ágazathoz NYEK



Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Anyanyelv és beszédkultúra Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Környezet és természetismeret Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

évfolyam 9Ny 9. 10. e e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 18 5 5 1 1,5 3 3 2 2 2 1 2

3 2 1 3 1

e

11. gy ögy

e

12. gy

csoportbontás

4 5

4 5

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9Ny-12. évf.

3 1 3 1 2 2

4

ELM: 9-12. évf.

5 1

5 1

4

1

1 3,5 5 1

1 2 5 5 1 1 Szakmai tantárgyak 1,5 3

ELM: 9Ny-9. évf.

Munkahelyi egészség és biztonság Környezetvédelemi alapismeretek Vízgazdálkodási alapismeretek 3 Környezettechnikai alapok 2 Műszaki ábrázolás 0,5 Laboratóriumi alapgyakorlatok 4 70 Környezetvédelmi gyakorlat 4 105 Vízgazdálkodási alapgyakorlat 3 Analitika gyakorlat 31 4 32 4 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 összesen: 31 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

2 2 3

2 140 140

2 4

31

GYAK*: 9. évf. GYAK*: 10. és 12. évf. GYAK*: 11. évf. GYAK*: 12. évf.

35

68


Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Hunyadi Mátyás Tagintézménye egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

69

szakirány:

XXV. ÜGYVITEL ágazathoz



Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 2 3 3 1 3 3 2 1 1 2 2 1 1 2 1 5 5 1 1

11. gy

ögy

12. e gy

csoportbontás


4 4 2 4 3

1

ELM: 9-11. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 3 70 2 40 1 60 Levelezési ismeretek 1 Levelezési gyakorlat 3 65 2 80 Kommunikáció alapjai 1 Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 2 Vállalkozási ismeretek 3 31 5 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf. GYAK*: 10-11. évf. 3 5

3 30

GYAK*: 12. évf.

5 35

70

szakirány:

XXV. ÜGYVITEL ágazathoz NYEK



Tantárgy

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 2. idegen nyelv Anyanyelv és beszédkultúra Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: Ének-zene Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

9.Ny e

13 5 1,5 2

évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 5 5 2 2 3

3

2 2 2

2 2 1 2 1 1

2 3,5 5 1

1 5 1

e

11. gy

ögy

12. e gy

4 4 2

4 3 2

3 1 4 1

4

2

1

5 1

5 1

csoportbontás

ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9Ny-12. évf. ELM: 9Ny-12. évf. ELM: 9Ny ELM: 9-12. évf.

4

ELM: 9Ny-9. évf. 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gépírás és iratkezelés gyakorlat 3 70 2 40 1 Levelezési ismeretek 1 Levelezési gyakorlat 3 65 2 Kommunikáció alapjai 1 Üzleti kommunikáció gyakorlat Gazdasági alapismeretek 1 1 2 Jogi ismeretek 0,5 1 2 Vállalkozási ismeretek 32 3 31 5 32 3 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 összesen: 31 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

GYAK*: 9-11. évf.

60

GYAK*: 10-11. évf.

80 3 5

140

3 30

GYAK*: 12. évf.

5 35

71

szakirány:

XXIV. KÖZGAZDASÁG ágazathoz



4 4

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4

4

3


3 2 2 2 2 5 1

3 2 1 2 1 1 2 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

e

4 4 2 3 1 3 1

4 4 2 4

2

1

1 5 1

5 1

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Gazdasági és jogi alapismeretek 3 4,5 Ügyviteli gyakorlatok 2,5 2,5 1 Általános statisztika 1 Statisztika gyakorlat 1 Pénzügyi alapismeretek 3 Pénzügy gyakorlat Adózási alapismeretek Adózás gyakorlat Számviteli alapismeretek 2 Számvitel gyakorlat 2,5 33,5 2,5 33 2 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32,5 0 0 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás

12. gy


3

ELM: 9-11. évf.

GYAK*: 9-11. évf. 1 1

GYAK*: 11-12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1

GYAK*: 12. évf.

1 4

GYAK*: 12. évf.

2 1 3 0

31 35

72

szakirány:

XIII. INFORMATIKA ágazathoz




4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy e Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 2 3 3 1 3 3 2 1 1 2 2 1 1 2 1 5 5 1 1 Szakmai tantárgyak

11. gy

12. ögy

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 2 3 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 Hálózati ismeretek I. 1 1 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 1 Gépírás 4 32 4 31 4 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 140 összesen: 34 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

e

csoportbontás gy ELM: nyelvtan 9. évf. ELM: 9-12. évf. ELM: 11-12. évf. ELM: 9-12. évf.

4 4 2 4 3

1

ELM: 9-11. évf. 5 1

GYAK*: 9. évf. 1 2

GYAK*: 12. évf.

3

GYAK*: 9-12. évf.

2

GYAK*: 10-12. évf. GYAK*: 9. évf.

1 2

28

7 35

73


Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola Jáky József Tagintézménye egyesített közismereti + szakmai órahálói: 9-12. évf. Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

74

szakirány:

XIII. INFORMATIKA ágazathoz



Tantárgy


évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 5 1

2 2 1 2 1 1 3 5 1

e

11. gy ögy

12. e gy

4 4 3 1 3 2

4 4 4

2

1

2 5 1

Szakmai tantárgyak Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Információtechnológiai alapok 1 Információtechnológiai gyakorlat 2 70 Munkaszervezési ismeretek Munkaszervezési gyakorlat Adatbázis- és szoftverfejlesztés 0,5 2 3 Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat 1 2 50 2 70 Hálózati ismeretek I. 1 1 Hálózati ismeretek I. gyakorlat 2 55 2 70 1 Gépírás 3 32 4 31 4 összesen elmélet ill. gyakorlat: 31 70 105 140 összesen: 34 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás


4 1

ELM: 9-11. évf. 5 1

GYAK*: 9. évf. 1 2

GYAK*: 12. évf.

3

GYAK*: 9-12. évf.

2

GYAK*: 10-12. évf. GYAK*: 9. évf.

1 2

28

7 35

75

szakirány:

XVI. ÉPÍTŐIPAR ágazathoz



Tantárgy e Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek: vizuális kultúra Informatika Testnevelés Osztályfőnöki

4 4 4 3 2 2 2 2 5 1

évfolyam 9. 10. gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 3 2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy

ögy

e

4 4 3 1 3 2

4 4 4

2

1

2 5 1

5 1

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Statika 1 Építési ismeretek 2 2 2 Építésszervezési alapismeretek Kitűzési ismeretek 1 Kitűzési gyakorlat Építési gyakorlat 2 70 2 105 Építőanyagok gyakorlat Építőanyagok Ábrázoló geometria 2 1 Műszaki ábrázolás gyakorlat 1 1 CAD alapismeretek gyakorlat Munka- és környezet-védelem 0,5 3 33 3 32 összesen elmélet ill. gyakorlat: 32 70 105 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás

12. gy


4 1

ELM: 9-11. évf.

2 3 1 1

2

GYAK*: 11. évf. GYAK*: 9-10. évf. GYAK*: 12. évf.

1 1

GYAK*: 9-12. évf. GYAK*: 11-12. évf.

105

1 1 1 3

35 140

31

4 35

76

szakirány:

XX. KÖZLEKEDÉSÉPÍTŐ ágazathoz



Tantárgy


évfolyam 9. 10. e gy ögy e gy ögy Közismereti tantárgyak 4 4 4 4 4 3 3 2 2 2 2 5 1

2 2 1 2 1 1 3 5 1 Szakmai tantárgyak

e

11. gy ögy

12. e gy

4 4 3 1 3 2

4 4 4

2

1

2 5 1

5 1

Munkahelyi egészség és biztonság 0,5 Műszaki rajz 1,5 1 Műszaki rajz gyakorlat 1,5 1 Építőanyagok 2,5 Építőanyagok laborgyakorlat 70 Talajmechanika 3 Talajmechanika laborgyakorlat 105 Statika és szilárdságtan 2 2 Közlekedésépítés 3 Közlekedésépítés szakmai gyakorlat 140 Geodézia alapjai 2 Geodézia alapjai gyakorlat 1 Vasbetonszerkezetek 35 1 34 1 összesen elmélet ill. gyakorlat: 33,5 1,5 70 105 140 összesen: 35 36 35 * A gyakorlati képzés csoportbontásai a 2011. évi CXC Köznevelési törvény 4. melléklete alapján történnek. Az aláhúzott óraszámok tartalmazzák a szabad idősávot.

csoportbontás


4 1

ELM: 9-11. évf.

GYAK*: 9-10. évf.

3 1 4 3 28

GYAK*: 11-12. évf.

4 35

77


Székesfehérvári Belvárosi I. István Középiskola részletes tantárgyi programok: 9-12. évf. (Tantárgyanként külön-külön dokumentumokban nyilvántartva. Helyi tantervvel egységben kezelendő!) Érvényes: 2013. szeptember 1.-től felmenő rendszerben.

78

79

II. Helyi tanterv (Pedagógiai Program II. fejezete)

Recommend Documents