I. A szabályzat célja

Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.

Szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

2 0 13 1

„Üzleti titok”

A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára Szabályzata a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról

I. A szabályzat célja A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény (a továbbiakban: Pmt.) hatálya alá tartozó önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak kötelesek belső szabályzatot készíteni, illetve szabályzatukat a felügyeleti szervük által – a pénzügyi információs egységként működő hatósággal együttműködve, a miniszter egyetértésével/jóváhagyásával - elkészített mintaszabályzat szerint aktualizálni annak érdekében, hogy alkalmazottaik a törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettségeiknek eleget tudjanak tenni, képesek legyenek felismerni a szokatlan, a pénzmosás-gyanús eseteket és ezáltal útját állják a bűncselekményekből származó, vagy a terrorizmus finanszírozását szolgáló pénzek nyugdíjpénztári rendszeren keresztül történő tisztára mosásának, illetve bűnöző személyekhez való eljuttatásának. A Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára jelen szabályzata elkészítésénél – a mintaszabályzaton túl – figyelembe vette a PSZÁF elnökének a terrorizmus és a pénzmosás megakadályozásáról és megelőzéséről szóló 3/2008. számú ajánlását, valamint a Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: Btk.) pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó rendelkezéseit is, továbbá a terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása érdekében az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. Törvényt.

II. A pénzmosás és a terrorizmus-finanszírozás fogalma. A “pénzmosás” kifejezés minden olyan eljárást magában foglal, amely arra irányul, hogy lehetetlenné tegye az illegálisan szerzett - bűncselekményből származó - pénz vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolog eredetének azonosíthatóságát és azt legális forrásból származónak tüntesse fel. A bűncselekményből származó jövedelem jellemző módon jelentős összeg, hiszen kisebb összegek eredetét nem kell bonyolult pénzügyi manőverekkel legalizálni. A pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény. Mindig meg kell, hogy előzze valamilyen, a Büntető Törvénykönyvbe ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét legalizálni, tisztára mosni próbálják. A jövedelmet így lehet “beforgatni” a legális gazdaság szférájába.

2

A Pmt. szerint a pénzmosás a 2013.06.30-ig hatályos (régi) Btk. 303-303/A. §-ában, illetve a 2013.07.01-től hatályos (új) Btk. 399-400. §-ában meghatározott elkövetési magatartások. A (régi) Btk-ról szóló 1978. évi IV. törvény 303., 303/A. és 303/B. § szerint aki más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolog ezen eredetének leplezése céljából a dolgot átalakítja vagy átruházza, gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, a dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, illetve azt a helyet, ahol a dolog található eltitkolja vagy elleplezi, büntettet követ el és 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonlóképpen 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő az is, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, megőrzi, kezeli, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte, továbbá az, aki szabadságvesztéssel büntetendő cselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A Btk. magyarázata szerint „dolgon” a vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, - illetve a dematerizált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának – biztosítja. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári, biztosítóintézet vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, önkéntes pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként, e) ügyvédként követik el. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.

A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a fent meghatározott gondatlan cselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, vagy a fentebbi c) pontban felsorolt szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve hivatalos személyként követik el.

3

Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel. Az (új) Btk-ról szóló 2012. évi C. törvény 399-400. szerint aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot átalakítja, átruházza, vagy a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe abból a célból, hogy az ilyen dolog eredetét eltitkolja, elleplezze, vagy a más által elkövetett büntetendő cselekmény elkövetőjével szemben folytatott büntetőeljárást meghiúsítsa, aki más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolog eredetét, az ilyen dolgon fennálló jogot vagy az e jogban bekövetkezett változásokat, az ilyen dolog helyének változását vagy azt a helyet, ahol az ilyen dolog található eltitkolja vagy elleplezi, bűntett miatt egy évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Hasonlóképpen 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, aki a más által elkövetett büntetendő cselekményből származó dolgot magának vagy harmadik személynek megszerzi, használja vagy felhasználja, megőrzi, kezeli, azon vagy az ellenértékén más anyagi javakat szerez, ha a dolog eredetét az elkövetés időpontjában ismerte, továbbá, aki büncselekményének elkövetéséből származó dolgot ezen eredetének leplezése, titkolása céljából gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe. A Btk. magyarázata szerint „dolgon” a vagyoni jogosultságot megtestesítő okiratot, dematerializált értékpapírt is érteni kell, amely a benne tanúsított vagyoni érték vagy jogosultság feletti rendelkezést önmagában, illetve dematerizált formában kibocsátott értékpapír esetében az értékpapírszámla jogosultjának biztosítja. A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a pénzmosást a) üzletszerűen, b) különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, c) pénzügyi intézmény, befektetési vállalkozás, árutőzsdei szolgáltató, befektetési alapkezelő, kockázati tőkealap-kezelő, tőzsdei, elszámolóházi, központi értéktári vagy központi szerződő fél tevékenységet végző szervezet, biztosító, viszontbiztosító vagy független biztosításközvetítő, vagy szerencsejáték szervezésével foglalkozó szervezet, önkéntes pénztár, magánnyugdíjpénztár vagy foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató intézmény, vagy szabályozott ingatlanbefektetési társaság tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, d) hivatalos személyként vagy e) ügyvédként követik el. Aki pénzmosás elkövetésében megállapodik, vétségmiatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Aki a más által elkövetett büncselekményből származó dolgot gazdasági tevékenység gyakorlása során felhasználja, a dologgal összefüggésben bármilyen pénzügyi tevékenységet végez, vagy pénzügyi szolgáltatást vesz igénybe, és gondatlanságból nem tud a dolog ezen eredetéről, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, de nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, és az elkövetés körülményeit feltárja, feltéve, hogy a bűncselekményt még nem, vagy csak részben fedezték fel.

4

A büntetés vétség miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a fent meghatározott bűncselekményt különösen nagy, vagy azt meghaladó értékre, vagy a fentebbi c) pontban felsorolt szervezet tisztségviselőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve hivatalos személyként követik el. A Pmt. szerint a terrorizmus finanszírozása a 2013.06.30-ig hatályos (régi) Btk. 261. § (1) és (2) bekezdése szerinti bűncselekmény elkövetéséhez szükséges anyagi eszköz szolgáltatása vagy gyűjtése, illetve a 2013.07.01-től hatályos (új) Btk. 318. §-ában meghatározott elkövetési magatartások. A (régi) Btk-ról szóló 1978. évi IV. törvény 261. § szerint aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot, nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetőleg nemzetközi szervezet működését megzavarja, személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el (emberölés, testi sértés, foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetés, személyi szabadság megsértése, emberrablás, közlekedés biztonsága elleni bűncselekmény, vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése, hivatalos személy elleni erőszak, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak, hivatalos személy támogatója elleni erőszak, nemzetközileg védett személy elleni erőszak, közveszélyokozás, közérdekű üzem működésének megzavarása, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés, haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés , radioaktív anyaggal visszaélés, nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés, számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény, rongálás), bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő, vagy életfogytig tartó szabad-

ságvesztéssel büntetendő. Hasonlóképpen büntetendő, aki az a) pontban meghatározott célból jelentős anyagi javakat kerít hatalmába, és azok sértetlenül hagyását vagy visszaadását állami szervhez vagy nemzetközi szervezethez intézett követelés teljesítésétől teszi függővé.

Az (új) Btk-ról szóló 2012. évi C. törvény 318. § szerint aki (1) Aki terrorcselekmény feltételeinek biztosításához anyagi eszközt szolgáltat vagy gyűjt, vagy terrorcselekmény elkövetésére készülő személyt vagy rá tekintettel mást anyagi eszközzel támogat, bűntett miatt két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. (2) Aki az (1) bekezdésben meghatározott bűncselekményt terrorcselekmény terrorista csoportban történő elkövetése vagy terrorista csoport tagja érdekében valósítja meg, vagy a terrorista csoport tevékenységét egyéb módon támogatja, öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő (3) Anyagi eszközön a terrorizmus leküzdése érdekében egyes személyekkel és szervezetekkel szemben hozott különleges korlátozó intézkedésekről szóló, 2001. december 27-i 2580/2001/EK tanácsi rendelet 1. cikk 1. pontjában meghatározott eszközöket, jogi dokumentumokat és okiratokat kell érteni

5

Aki a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A Pmt. kimondja, a „törvény célja, hogy a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása tilalmának hatékony érvényesítése érdekében megelőzze és megakadályozza a bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dolognak a pénzmosás szempontjából veszélyeztetett tevékenységeken keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel vagy pénzben kifejezhető értékkel bíró dologgal való támogatását.” Annak érdekében, hogy a pénzmosás kifejezés minden érintett számára ugyanazt jelentse, a törvényi (Btk., Pmt.) meghatározás és fogalom alkalmazásával együtt szem előtt kell tartani, hogy a pénzmosás az a leplezési tevékenység, amely arra irányul, hogy megváltoztassa a bűncselekménnyel szerzett pénz azonosságát, annak érdekében, hogy legális forrásból származónak tüntesse fel. A szervezett bűnözéshez kapcsolható, jelentős bevételt eredményező bűncselekmények különösen a










kábítószer-kereskedelem, illegális fegyverkereskedelem, gépkocsi lopás, embercsempészet, prostitúció, leánykereskedelem, gazdasági bűncselekmények , valamint az adócsalás, adóelkerülés, adóeltitkolás korrupció hamisítás

A fogalom ismeretéhez tehát hozzátartozik az a tény is, hogy a pénzmosás nem önálló, hanem járulékos bűncselekmény, vagyis azt mindig megelőzi valamilyen a büntető törvénybe ütköző tevékenység, amelynek a jövedelmét legalizálni, tehát tisztára mosni próbálják. A terrorizmus finanszírozása a Btk. alapján bűncselekmény, ugyanolyan bűncselekmény, mint a terrorizmus maga. Felismerésében a nehézséget az okozza, hogy mind legális, mind illegális forrásból eredő eszközök felhasználhatók a terrorizmus finanszírozására. A felügyeleti szerv honlapján szereplő terrorista listákon lévő személyekkel és szervezetekkel kapcsolatban fokozottan ellenőrizni kell, hogy nem kerültek-e a pénzügyi szektorral kapcsolatba és ha igen, azt a pénzmosás gyanúja eljárásának megfelelően kell kezelni. A pénzmosás megvalósulásának - azaz az illegális úton szerzett pénz legális csatornákba juttatásának - folyamatában a következő, egymástól jól elkülöníthető szakaszok állapíthatók meg: A pénzmosás 3 fázisa: 1.) Elhelyezés (és szeparálás): a készpénz elválik az alap bűncselekménytől, pénzügyi szervezetekhez kerül. A bűncselekményekből származó készpénz bevételeket a bűnözők általában pénzügyi szolgáltatóknál, így bankokban, pénzügyi vállalkozásoknál helyezik el, ahonnan rövid időn belül belföldre, vagy külföldre kívánják továbbítani, esetleg más fizetőeszközre transzformálva. 6

a) A bűnözők ennek kapcsán sokszor teljesen ismeretlen, gyanútlan, büntetlen előéletű személyeket alkalmaznak arra, hogy a készpénzt kis részletekben, több pénzügyi szolgáltatónál fizessék be. A közreműködő személyek jelentős honoráriumot kapnak az adott befizetések végrehajtásáért. Tevékenységük során a bűnözők felügyelet alatt tartják őket, hogy a befizetésre átadott pénzösszegek valóban rendeltetési helyükre jussanak. E módszer alkalmazása esetén a pénzt átadó bűnöző, vagy képviselője akkor is anonim marad, ha a ténylegesen befizető személyt azonosítják. b) A külföldön elkövetett bűncselekményekből származó illegális jövedelem becsempészését (elektronikus átutalással, vagy fizikailag) követően oly módon, olyan címszó alatt helyezik el, mintha az szabályos üzleti tevékenységből, legális gazdálkodásból származó bevétel lenne. c) Jellemző, hogy a pénzmosást folytatók intenzív készpénzforgalommal járó üzletek (pl. játékkaszinók, éttermek, áruházak, pénzváltóhelyek stb.) megszerzésére törekednek és e vállalkozásaikból származó legális bevételeiket “piszkos”, mosásra váró jövedelmeikkel vegyítik. d) Több bűnöző csoport kifejezetten pénzmosás céljára hoz létre vállalkozásokat, melyeknek olyan személyek a vezetői, névleges tulajdonosai, akiknek semmi köze sincs a bűncselekményből származó jövedelem megszerzéséhez, amely vállalkozások teljes mértékben a törvények és más jogszabályok betartásával működnek, s az itt keletkezett nyereséget már, mint törvényes, adózott jövedelmet veszik ki.. Egyedüli feladatuk az, hogy a legális vállalkozást a jogszabályoknak messzemenően eleget téve irányítsák, és mossák a pénzt. 2.) Rétegezés (bujtatás): ebben a szakaszban az illegális bevételek forrásaiktól való különválasztása történik meg különböző pénzügyi tranzakciókkal, s célja a bevétel forrásának elrejtése, bújtatása, anonimitás biztosítása. Ennek során a bűncselekménnyel szerzett vagyont oly módon törekednek elválasztani a forrástól, a jövedelem megszerzőjének személyétől, hogy végül rájuk, a vagyon eredetére a szokásos eljárások végrehajtása során ne lehessen következtetni. Alkalmazott eljárások: a) Az illegális bevételt részletekre bontva, többszöri (lehetőleg határokon átmenő) átutalást végezve juttatják el a címzetthez. b) A nemzetközi átutalások során off-shore társaságok, bankok, off-shore területeken lévő bankok igénybevétele; c) Hamis számlák felhasználása a tranzakciók alapjául, hamis export, import iratok; d) Fiktív vagy fantom gazdasági társaságok, személyek felhasználása valóságosnak feltüntetett kötelezettségek teljesítése érdekében; e) A tranzakció sorozat megszakítása készpénzes műveletekkel, fiktív bankok felhasználása 3.) Integrálás, legalizálás: ebben a fázisban a bűncselekményből származó vagyont visszajuttatják a gazdaságba, legális üzleti forrásból származónak feltüntetve azt, amely így elismert pénzügyi szervezetektől induló és odaérkező vagyonként tűnik fel. Gyakorlattá vált, hogy készpénzben teljesítik a kifizetéseket, s ily módon a számlavezetésekből nem lehet következtetni a pénzforgalomra, a jövedelem mértékére. A bűn7

cselekményből származó készpénzt azonnal beforgatják (szintén készpénzként) a legális gazdaságba. Részben valós kifizetéseket teljesítenek, részben pedig fiktív teljesítést igazoló számlákat “egyenlítenek ki”. (Bevett gyakorlat a vállalkozások közötti fiktív számlázás; a tényleges üzleti tevékenységet nem folytató vállalkozás szabályos számlákat állít ki, szállítói számlákat egyenlít ki, adót fizet, mintha valóságos tevékenységet folytatna, pl. üzlet, étterem nagyobb értékesítési forgalmat mutat ki, mint a tényleges, s a különbözetbe helyezik a mosásra váró összegeket.) (A Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók működési körét érintő, eddig a szakmai látókörbe került szokatlan tranzakciók tipológiáját részletesen az 1. sz. melléklet tartalmazza.) A pénzmosás három szakasza nem törvényszerűen követi egymást, esetenként egy–egy fázis kimarad, átfedik egymást, illetve csupán egy mozzanattal megvalósul a cselekmény. A nemzetközi bűnüldözési- és felderítési tapasztalatok egyértelműen azt mutatják, hogy az illegális pénzeket legkönnyebben az elhelyezéskor lehet tetten érni. Mivel a pénz tisztára mosásának leggyorsabb és legegyszerűbb módja a banki vagy valamilyen más pénzügyi tranzakció, ezért a pénzmosás leggyakoribb színtere a pénzügyi szolgáltatói szféra: a hitelintézetek, befektetési szolgáltatók, biztosítók, pénztárak és a közvetítő szervezetek. Ebből következik, hogy a pénzmosás felderítésében és megakadályozásában is kulcsszerepe van ezen szervezetek apparátusának és munkatársainak. Pénzügyi tranzakciónak kell tekinteni a hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások engedélyhez kötött tevékenységi körébe tartozó műveleteket, a biztosítók, befektetési szolgáltatók, foglalkoztatói nyugdíjszolgáltató szervezetek, önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, valamint ügynökeik (együttesen: pénzügyi szervezetek) által végzett, engedélyhez kötött pénzügyi, biztosítási, befektetési, finanszírozási műveleteket és az ezekhez kapcsolódó pénzforgalmi, számviteli és jogi eljárásokat, valamint a pénzügyi szervezet alapítását. A terrorizmus finanszírozása a pénzmosással összehasonlítva a következő megkülönböztető jellemvonásokkal rendelkezik: a) sokkal inkább jellemző rá az erőszak (megfélemlítés), mint az anyagi haszonszerzés, b) célja leginkább állami szervek, nemzetközi szervezetek valamire való kényszerítése, a lakosság megfélemlítése vagy állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjének megváltoztatása, illetve megzavarása, c) míg a pénzmosást jellemzően nagyobb összegekre szokták elkövetni, addig a terrorcselekmények kisebb összegekből is megszervezhetők. A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek. Ezen tevékenységhez: - szabályosan működő fedőcégeket használnak, amelyek jövedelmeit összemossák a „piszkos” pénzekkel, - szabályosan működő látszatcégeket használnak, amelyek nem végeznek semmilyen érdemleges tevékenységet, csak a cég tulajdonosainak és eszközeinek elfedésére szolgálnak, - informális pénzeket és átutalási rendszereket (Hawala) használnak, - strómanokat alkalmaznak, - készpénzt helyeznek el, vagy banki értékpapírokat vásárolnak nagy mennyiségben, de egyszerre mindig a jelentési határ alatt, 8

- hitelkártyákat használnak ATM-ben, így a hitelt készpénzzé konvertálják, - készpénzt csempésznek egyik országból a másikba. A pénzmosással és terrorizmussal szembeni fellépés körültekintő, eredményes teljesítése érdekében a Magyarországon érvényben lévő jogszabályok alkalmazása, a nemzetközi kötelezettségvállalások és az elismert nemzetközi tapasztalatok alapján az alábbi elvek érvényesülésére kell törekedni: a) Azonosítsd ügyfeledet (meggyőződés az ügyfél személyazonosságáról a Pmt. 7. és 8. §-ban meghatározott okiratok alapján) b) Légy körültekintő az ügyfeleddel: Customer Due Diligence – CDD (az ügyfél helyzetét, szokásait, tevékenységének természetét körültekintően kell értékelni, meg kell kísérelni az ügyfél rendelkezésére álló források eredetének tisztázását, tájékozódni kell az ügyfél szándékáról) c) Ismerd meg ügyfeled: Know Your Customer – KYC (tisztában kell lenni az ügyfél tevékenységének tartalmával, üzleti kapcsolata jellegével, pénzügyi szokásaival, a számláján végrehajtott terhelések és jóváírások eredetével, szokásos nagyságrendükkel) d) Alkoss ügyfélarcképet (az a)-c) pontokban foglaltak alapján a pénzügyi szervezet ügyfélarcképet alkothat, amely biztosíthatja, hogy a pénzügyi szervezet és az ügyfél kapcsolatának rendezettsége, folyamatossága, zavartalansága minden időben átlátható és értelmezhető legyen, gyorsan és biztonsággal megállapítható legyen, ha rendellenesség keletkezett az ügyfél szokásaiban. Az arckép alapján válik értelmezhetővé a szokatlanság.) e) Légy tisztában a tényleges tulajdonos személyével (tisztában kell lenni azzal, hogy a végrehajtott művelet kinek az érdekében, kinek a megbízásából történik; erről a pénzügyi szervezetnek – a Pmt. értelmében - nyilatkoztatnia kell az ügyfelet) f) Az azonosítás napi gyakorlat legyen (nem fogadható el pl. az elektronikus átutalások során az „egy ügyfél megbízásából” azonosítás, törekedni kell az azonosítatlan befizetések mielőbbi azonosítására) g) Légy figyelemmel a terrorizmus pénzügyi forrásainak elzárására (szem előtt kell tartani azt a körülményt, hogy a terrorizmus finanszírozása érdekében a felhasznált pénzeszközök legális forrásokból, kis összegek formájában jutnak el a bűnöző szervezetekhez, személyekhez; figyelemmel kell kísérni a terrorizmussal kapcsolatban álló szervezetekről és személyekről rendelkezésre bocsátott listákat és a hatóságok jelzései alapján aktualizálni kell azokat) h) A szokatlanság alapozza meg a gyanút (amikor az ügylet nem illeszthető az ügyfél által alkalmazott gyakorlatba – szokatlan ügylet-, vagy az ügylet magyarázata mesterkéltnek tűnik, gyanúra adhat okot) i) Azonosítsd újra az ügyfelet és fogalmazd meg a pénzmosás gyanúját (minden olyan ügylet esetében, amely nem illeszkedik az ismert ügyfél addigi rendes szokásaiba és gyakorlatába, szükségessé válik az ügyfél újraazonosítása és a pénzmosás gyanújának megfogalmazása) j) Készpénz helyett szorgalmazd a pénzhelyettesítők (elektronikus fizetési módok) használatát

9

k) A bejelentés kötelezettsége (ha a pénzügyi szervezet észleli a szokatlanságot, akkor saját maga nem járhat el nyomozóhatóságként, hanem a Pmt. 8-13. §-okban meghatározottak szerint kell eljárnia) l) A bejelentők védelme (a pénzügyi szervezet a bejelentési kötelezettségének eleget tevő alkalmazottja nevét köteles titokban tartani) m) A riasztás tilalma (a pénzmosás gyanújával kapcsolatos bejelentésről, vagy az ezzel összefüggésben folytatott hatósági eljárásokról a pénzügyi szervezet alkalmazottja semmilyen jelzést, figyelmeztetést nem juttathat el az érintett személyhez) n) Figyelemmel kísérés, szűrés, ellenőrzés (a pénzügyi szervezetnél célszerű olyan figyelőrendszert kiépíteni, amely automatikusa jelzi, ha az ügyfél számláján rendellenesség történt; a szervezet alkalmazottja a szűrő, jelző rendszer alapján értékelje az eseményt, szűrje ki a ténylegesen szokatlan, gyanús eseteket, a szervezet belső ellenőrzési szervezete pedig rendszeresen ellenőrizze és értékelje, ha szükséges módosítsa a szervezet működési feltételeit) o) A pénzmosás kára (a pénzügyi szervezet nem lehet elnéző, megértő a pénzmosással kapcsolatos jövedelmek megítélésében, mert a pénzmosás durva beavatkozás a piac keresleti-kínálati mechanizmusaiba és nincs tekintettel a megértő, elnéző piaci szereplőkre sem, akikre nézve is hosszabb távon romboló hatással van – hírnév és működési kockázat, piacvesztés -).

10

III. A szabályzat hatálya A pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény hatálya kiterjed - a Pmt. 1 §-ban nevesített kivétellel - arra, aki Magyarország területén a) pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, b) befektetési szolgáltatási, kiegészítő befektetési szolgáltatási, befektetési alapkezelési, c) biztosítási, biztosításközvetítői, foglalkozatói nyugdíjszolgáltatási, d) árutőzsdei, e) nemzetközi postautalvány felvételt és kézbesítést folytat, f) ingatlanügylettel kapcsolatos, g) könyvvizsgálói, h) könyvviteli, adószakértői, adótanácsadói tevékenységet folytat, továbbá i) játékkaszinót, kártyatermet működtet, vagy távszerencsejátékot szervez, j) nemesfémmel, vagy az ezekből készült tárgyakkal kereskedik, k) árukereskedelmi tevékenysége folytatása során hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogad el, l) önkéntes kölcsönös biztosító-pénztárként működik, m) ügyvédi, közjegyzői tevékenységet végez, valamint aki ezen szervezetek/személyek ügyfele, vezetője, alkalmazottja, illetőleg segítő családtagja. Ez a szabályzat a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztára (a továbbiakban: Pénztár) – mint a Pmt. hatálya alá tartozó szervezet – feladatait határozza meg a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésében és megakadályozásában.

IV. Értelmező rendelkezések Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség. Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam. Harmadik országnak kell tekintetni az Európai Unión kívüli államokat és a szuverén területeket. Ügyfélnek minősül a Pmt. 3. §-a alapján az a személy, aki a Pénztárral a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére írásbeli szerződést köt (üzleti kapcsolatot létesít) vagy a Pénztár részére ügyleti megbízást ad: aki a Pénztárba - a belépési nyilatkozat, mint szerződés aláírásával - belép, oda befizetést teljesít, aki a Pénztár szolgáltatásaira, kifizetéseire bármilyen jogcímen jogosultságot szerez 11

(pl. kedvezményezett, örökös), illetve a Pénztár részére ügyleti megbízást ad (különös tekintettel az Öpt. 17.§-a szerinti támogatásra/adományra). Jelen szabályzat alkalmazásában szolgáltatás alatt valamennyi olyan tevékenység értendő, amely a pénztártag, annak kedvezményezettje, örököse, a Pénztár támogatója, munkáltatói tagja javára teljesít. Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a Pénztár között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybe vételére vonatkozó írásbeli szerződéssel, nyilatkozattal létrejött tartós jogviszony. Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a Pénztár között a Pénztár tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel, nyilatkozattal létrejött eseti jogviszony. Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Ügyfél-átvilágításnak minősül a Pmt. 6. §-ban meghatározott és jelen szabályzat V. részében felsorolt ügyfél-átvilágítási kötelezettséggel járó esetekben a Pmt. 7-10. §-ban és szintén e szabályzat V. részében meghatározott ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzése. Ennek értelmében a Pénztár az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón. Azonosításnak minősül a Pmt. 7. § (2)-(3) bekezdésében, továbbá a 8. § (2)-(4) bekezdésében és jelen szabályzat V. részében meghatározott adatok írásban történő rögzítése. Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély. Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. § (4)-(8) bekezdésében meghatározottak szerinti okiratokkal történő, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a 8. § (7) bekezdésében meghatározottak szerinti nyilvántartásban történő ellenőrzése. 12

Tényleges tulajdonosnak minősül az a természetes személy, akinek az érdekében az ügyfél az ügyleti megbízást adta. Azt a természetes személyt is tényleges tulajdonosnak tekintjük, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy – a Ptk. meghatározó befolyásról szóló részében meghatározott módon közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, ha a szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, valamint az a természetes személy, aki jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek tagja, illetve részvényese és jogosult a jogi személy vezető tisztségviselői, vagy felügyelő bizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával./Ptk. 685/B.§ /. Alapítványok esetében tényleges tulajdonos az a természetes személy, aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő kedvezményezetteket már meghatározták, továbbá akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még nem határozták meg, vagy aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár. Amennyiben nincs olyan természetes személy, aki megfelel a tényleges tulajdonosként történő azonosítás feltételeinek, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni. Vezető tisztségviselő a gazdasági társaságokról szóló törvényben meghatározott személy Kiemelt közszereplő az a külföldi lakóhellyel rendelkező természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél-átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, , az államtitkár, az országgyűlési képviselő, az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja. Közeli hozzátartozó a Ptk. 685. §-ának b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs. Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, 13

aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre. Pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzügyi információs egység feladatait ellátó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal szervezetéről és és egyes szervek kijelöléséről szóló 273/2010. (XII.9.) Korm. rendeletben meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató/Pénztár által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait.A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Irodája látja el.

V. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni tevékenység megelőzésének gyakorlatban megnyilvánuló eszköze az átvilágítási eljárás. Az eljárás során mindenkor figyelembe kell venni az „Ismerd meg ügyfeled” és „Légy körültekintő az ügyfeleddel” alapelveket. Az átvilágítási eljárás olyan komplex intézkedéssorozat, amely arra szolgál, hogy a Pénztár minden esetben pontosan tudja, hogy kivel lép üzleti kapcsolatba, kinek teljesít ügyleti megbízást. Az intézkedéssorozat elemei: - az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő azonosítása (személyi adatainak rögzítése), - az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, a képviselő személyazonosságának igazoló ellenőrzése (okiratai bemutatásának megkövetelése), - írásbeli nyilatkozat bekérése az ügyféltől arra vonatkozóan, hogy az ügyfél saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében, érdekében jár el - az üzleti kapcsolat és ügyleti megbízás tárgyának rögzítése, és az ügyleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése

Az ügyfél-átvilágítási kötelezettséget a Pmt. 6. § (1)- (2) bekezdése írja elő az alábbi eseményekhez kapcsolódóan: a) Az üzleti kapcsolat létesítésekor; azoknak az ügyfeleknek az átvilágítására, amelyekkel a Pénztár nem létesített üzleti kapcsolatot, akkor kerül sor, amikor az általuk kezdeményezett ügyleti megbízás, vagy a ténylegesen összefüggő megbízások a hárommillióhatszázezer forint összeghatárt elérik, meghaladják.

14

b) A hárommillió-hatszázezer forintot elérő, vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor; ezen összeget meghaladó ügyleti megbízás kizárólag olyan ügyféltől fogadható el, illetve üzleti kapcsolat olyan ügyféllel létesíthető, akinek átvilágítását végrehajtotta a Pénztár. c) Az egymással ténylegesen összegfüggő, több ügyleti megbízás esetén, ha ezek együttes értéke eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke egy éven belül eléri a hárommillió-hatszázezer forintot. A ténylegesen összefüggő ügyleti megbízások azonosítása érdekében a Pénztár a háromszázezer forintot elérő vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítése előtt az ügyfél személyi adatainak rögzítése mellett az ügyleti megbízás tárgyát és összegét is köteles rögzíteni; d) Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, amennyiben az a)-b) pontban meghatározottak szerinti átvilágításra még nem került sor; e) Ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

15

VI. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje 1. Az azonosítási eljárás A Pénztárnak az azonosítás során az ügyfél, annak meghatalmazottja, a rendelkezésre jogosult, valamint a képviselő alábbi adatait kell rögzítenie: a) Természetes személyesetén a magánszemély - családi és utónevét, születési családi és utónevét (előző név, leánykori név) - születési helyét, idejét, - anyja születési nevét, - állampolgárságát, - lakcímét, - az azonosító okmányának típusát és számát, - külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet A Pénztár a Pmt. szerinti ún. maximum (a kötelezően előírt adatokon kívül a természetes személy születési helyét, idejét és anyja nevét is tartalmazó) adatkört alkalmazza az alábbiak miatt: a Pmt. által meghatározott maximum adatkör megegyezik azzal az adatkörrel, amellyel a Pénztár a törvény hatálybalépésekor már meglévő ügyfelei vonatkozásában rendelkezik. Mivel ezen ügyfelek adataira vonatkozóan nincs visszamenőleges hatály, nincs törlési kötelezettség, így a magánszemélyek adatainak egységes kezelése, valamint a pénztári szolgáltatások teljesítésével összefüggő fokozott biztonság által megkövetelt azonosítás miatt a Pénztár a maximum adatkört alkalmazza valamennyi magánszemély ügyfele esetében. (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap). Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezésekor a Pénztár a fentieken túlmenően jogosult az azonosítás érdekében - amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése céljából arra szükség van - a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. b) Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a szervezet - nevét, rövidített nevét, - székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét, - cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát, - főtevékenységét, - képviseletére jogosultak nevét és beosztását, - kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait. Szervezetek vonatkozásában a Pénztár munkáltatói tagokkal, támogatókkal, vagyonkezelőkkel, letétkezelővel, bankkal áll kapcsolatban, rájuk a Pmt. szerinti ún. maxi16

mum (a kötelezően előírt adatokon kívül a szervezet főtevékenységét, képviseletére jogosultak nevét és beosztását, kézbesítési megbízottjának az azonosítására alkalmas adatait is tartalmazó) adatkört alkalmazza (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap), amennyiben az adott szervezet nem tartozik az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alá (ld. VII. rész). A jogi személy, valamint a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását megelőzően e szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is el kell végezni. 2.. A személyazonosság igazoló ellenőrzése A Pénztár az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Ennek érdekében a Pénztár köteles az ügyféltől, annak meghatalmazottjától, a rendelkezésre jogosulttól, valamint a képviselőtől megkövetelni az alábbi okiratok bemutatását és köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okiratok érvényességét, illetve a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog címét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát: a) Természetes személy esetén: - magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, - külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya, b) Jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: - a szervezet nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a 2. a) pontban megjelölt okirata és - 30 napnál nem régebbi igazoló okirat arról, hogy • a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a gazdálkodó szervezet a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg a kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta, • más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént, • külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént, amely csak az OFFI által hitelesített fordítással együtt fogadható el. • Cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően:

17

- a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet társasági szerződése (alapító okirata, alapszabálya). - a cégbejegyzés, illetve a nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül a bejegyzést, nyilvántartásba vételt igazoló okirat.

Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése céljából arra szükség van, a Pénztár jogosult a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A Pénztár az üzleti kapcsolat létesítése vagy az ügyleti megbízás végrehajtása előtt köteles lefolytatni az ügyfél és a tényleges tulajdonos (ld. 3. pont) személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonban az igazoló ellenőrzést a Pénztár az üzleti kapcsolat létesítését követően, a kapcsolat fennállása során is – legkésőbb azonban a pénztári szolgáltatás, kifizetés teljesítéséig - lefolytathatja, ha az a rendes üzletmenet megszakításának elkerülése érdekében szükséges, és ha a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozásának valószínűsége csekély. Ebben az esetben a személyazonosság igazoló ellenőrzését az első ügyleti megbízás teljesítéséig be kell fejezni. A Pénztár jogosult az egyéni számla megnyitására, feltéve, hogy biztosítja, hogy az ügyfél és a tényleges tulajdonos személyazonossága igazoló ellenőrzésének lefolytatásáig az ügyfél nem részesülhet szolgáltatásban.

3. Az ügyfél nyilatkozata arról, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezése esetén a természetes személy ügyfél köteles a Pénztár részére – büntetőjogi felelősségének tudatában - írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy a saját, vagy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el. Ha a természetes személy ügyfél arról nyilatkozik, hogy a tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el, akkor írásbeli nyilatkozatának tartalmaznia kell a tényleges tulajdonos - családi és utónevét, születési családi és utónevét (előző név, leánykori név) - állampolgárságát, - lakcímét, - születési helyét, idejét, - anyja születési nevét, - az azonosító okmányának típusát és számát, - külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet.

18

Ilyen nyilatkozatnak kell tekinteni a pénztártag belépési-, szolgáltatás igénybevételi-, stb. nyilatkozatát, miután ezen esetekben nincs lehetőség más nevében történő belépésre vagy kifizetésre. Ügyfél-átvilágítási kötelezettség keletkezésekor a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél képviselője köteles a Pénztár részére – büntetőjogi felelősségének tudatában - írásban nyilatkozni a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél tényleges tulajdonosáról és a tényleges tulajdonosnak az előzőekben (a természetes személy ügyfél esetében) felsorolt adatairól. Ha nincs olyan természetes személy, aki megfelel a tényleges tulajdonosként történő azonosítás feltételeinek, a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselőjét kell tényleges tulajdonosnak tekinteni Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése céljából arra szükség van, a Pénztár az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy mi alapján minősül annak. A Pénztár a Pmt. szerinti ún. maximum (a kötelezően előírt adatokon kívül a tényleges tulajdonos születési helyét, idejét, anyja születési nevét, az azonosító okmányának számát és annak típusát, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet is tartalmazó) adatkört alkalmazza (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap) A Pénztár az ügyfelet a tényleges tulajdonosra vonatkozó (ismételt) írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, ha kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban. Ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor a Pénztár intézkedik a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy más olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzése érdekében, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. A Pénztár köteles minden tőle elvárható intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a tényleges tulajdonos azonosítását elvégezze. Ennek értelmében az azonosítás során a továbbiakban a Pénztár munkáltatói tagja, támogatója, köteles a Pénztár részére arra a személyre vonatkozóan is írásbeli nyilatkozatot tenni, aki a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos). A nyilatkozat szerepelhet a munkáltatói, támogató szerződésben vagy külön nyomtatványon (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap). Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, illetve a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban a kétség továbbra is fennáll, az ügyleti megbízást a Pénztár nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

19

A tényleges tulajdonosról szóló írásbeli nyilatkoztatás mellőzhető, ha a Pénztár a tényleges tulajdonos adatait a személyazonosság igazoló ellenőrzésére szolgáló okiratok, valamint a nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartások vagy olyan nyilvántartások alapján rögzíti, amelyeknek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ebben az esetben a Pénztár köteles az arra vonatkozó információt is rögzíteni, hogy a tényleges tulajdonosra vonatkozó adatok rögzítésére az ügyfél írásbeli nyilatkoztatása mellőzésével került sor, továbbá egyértelműen azonosítható módon fel kell tüntetni az adatok forrásául szolgáló nyilvántartást.

4. Az üzleti kapcsolat és ügyleti megbízás tárgyának rögzítése A Pénztár az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozóan köteles rögzíteni: a) üzleti kapcsolat esetén: - a szerződés típusát, - a szerződés tárgyát, - a szerződés időtartamát, - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) b) ügyleti megbízás esetén: - a megbízás tárgyát, - a megbízás összegét, - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) A Pénztár a Pmt. szerinti ún. maximum (a kötelezően előírt adatokon kívül a teljesítés körülményét /hely, idő, mód/ is tartalmazó) adatkört alkalmazza. Amennyiben a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése érdekében arra szükség van, a Pénztár az ügyféltől kérheti a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását. Ennek az információnak a beszerzése elsősorban a pénzeszközök illegális forrására vonatkozó – pl. az ügyfélprofilba nem illeszkedő mértékű pénzeszközök miatti – gyanú felmerülése, vagy kiemelt közszereplő esetén szükséges. Az üzleti kapcsolat létesítéséhez az Igazgatótanács elnökének, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Pénztár ügyvezetőjének jóváhagyása szükséges kiemelt közszereplő, vagy az ügyfélprofilba nem illeszkedő szokatlan tranzakciók esetén, illetve ha a folyamatos monitoring alapján az ügyfél tranzakciói nem konzisztensek a pénzeszközök forrására vagy a kiemelt közszereplőre vonatkozó nyilatkozattal.

Az ügyfél-átvilágítással kapcsolatos egyéb előírások

5. A Pénztár köteles az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kísérni – ide értve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e a Pénztárnak az 20

ügyfélről – a jogszabályok alapján - rendelkezésre álló adataival. Köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra. A Pénztár az üzleti kapcsolatot megerősített eljárásban vizsgálja, ha - kockázati szempontból - az indokolttá válik. A megerősített eljárás fogalma felöleli a fokozott ügyfélátvilágítást és monitoringot (ld. VIII. rész), továbbá ezek különböző eseteinek kezelésére szolgáló eljárásokat, melyek főbb elemei: további információk szerzése az ügyfélről, a tervezett ügylet természetéről, az ügyfél vagyonának és forrásainak származásáról, a tervezett vagy végrehajtott tranzakció céljáról, vezetői hozzájárulás az ügylet végrehajtásához vagy folytatásához, az ügyfélhez kötődő üzleti kapcsolatok számának és időzítésének kiemelt vizsgálata és a további vizsgálatok céljából mintatranzakciók kiválasztása. A megerősített eljárás alkalmazása során a Pénztár csak a jogszabályi felhatalmazás által lehetővé tett további adatokat kérheti. Szokatlan egy tranzakció, ha nem konzisztens az adott ügyfélről kialakított képpel (az ügyfélprofillal), vagy az adott szolgáltatással kapcsolatban általánosan követett eljárásokkal, továbbá, ha nincs világosan érthető gazdasági célja vagy jogi alapja. Szokatlannak minősülhet egy tranzakció, ha az ügyfél korábbi tevékenységéhez képest indokolatlanul megváltozik a tranzakciók gyakorisága, nagysága. Összetett egy tranzakció, ha az a megszokottakhoz képest eltér a szabványos tranzakció formáktól, bonyolult, nehezen átlátható és áttekinthető folyamatokon, résztvevőkön keresztül valósul meg. A Pénztár köteles biztosítani, hogy az üzleti kapcsolatra vonatkozó adatok és okiratok naprakészek legyenek. Az üzleti kapcsolat figyelemmel kísérését és naprakészségét elektronikus formában a Pénztár nyilvántartó rendszere biztosítja, amely tartalmazza a pénztártagok, munkáltatói tagok, támogatók azonosítási adatait, az egyéni számlákon történt jóváírások és terhelések jogcímeit, összegét és dátumát. Ugyanezen adatok papíralapú adathordozókon is megtalálhatók, mint az utalásokat kísérő tagdíj-listák, bankszámlakivonatok, PEKfeldolgozások, belépési-, kedvezményezetti-, örökösi-, átlépési-, a személyes adatok változásáról, a tagdíj összegének változtatásáról szóló nyilatkozatok, szolgáltatásra, kifizetésre és tagi kölcsönre irányuló kérelmek, valamint munkáltatói –és támogatói szerződések. 6. A Pénztár köteles ügyfelei figyelmét felhívni arra, hogy az ügyfél-átvilágítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról az ügyfél a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül köteles a Pénztárat értesíteni. A Pénztár erre a belépési nyilatkozat-nyomtatványon, valamint az egyéni számla-értesítőn hívja fel a figyelmét a pénztártagoknak, a munkáltatói tagok és támogatók esetében az erre vonatkozó felhívást a velük megkötött szerződések tartalmazzák. Amennyiben a pénztártag, vagy a Pénztár bármely más ügyfelének adataiban változás következett be és azt az ügyfél nem közli a Pénztárral, úgy a Pénztár az ügyfél személyes megjelenésekor az adatokban történt változást rögzíteni köteles. 7. Ha a Pénztár által vezetett számla terhére vagy javára 2 naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a járadékszolgáltatást, illetve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket – a Pénztár 30 napon belül írásban vagy a következő egyenlegközlő értesítésben felhívja ügyfelét az adatokban bekövetkezett változások közlésére.

21

8. Ha a Pénztár nem tudja végrehajtani az 1. – 4. pontokban meghatározott ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján fizetési számlán keresztül történő művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, vagy köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot. Ebben az esetben a Pénztár a nem átvilágított ügyfél átutalásait az ügyfél-átvilágításának elvégzéséig függő számlán tartja, és erről értesíti ügyfelét. Amennyiben ennek eredményeképpen sem végezhető el az átvilágítás, úgy a Pénztár az összeget visszautalja. 9. A 8. pontban foglaltaktól eltérően a Pénztár 2014. december 31-jét követően köteles az ügyleti megbízás teljesítését megtagadni, amennyiben a) az ügyféllel 2013. július 1. előtt létesített üzleti kapcsolatot, b) az ügyfél a Pénztárnál ügyfél-átvilágítás céljából személyesen vagy képviselő útján 2014. december 31-ig nem jelent meg, és c) az ügyfél vonatkozásában az ügyfél-átvilágítás eredményei 2014. december 31-én nem állnak teljes körűen rendelkezésre. 10. Ha az ügyfél jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását követően a szervezet átvilágítását is el kell végezni. 11. Nem kell az 1. – 4. pontokban meghatározott ügyfél-átvilágítást ismételten elvégezni, ha - a Pénztár az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozás az 1. – 4. pontokban meghatározott ügyfél-átvilágítást más egyéb ügyleti megbízás kapcsán már elvégezte, - jelen ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésével megállapította, és - nem történt az 1. és 3. pont szerinti azonosítás során rögzített adatokban változás.

12. A Pénztárral fennálló szerződéses kapcsolat alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról az érintett köteles a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül a Pénztárt értesíteni. E tényt a szerződési feltételek között rögzíteni kell. Amennyiben az ügyfél ezt nem közli a Pénztárral, úgy a Pénztár az ügyfél vagy képviselőjének személyes megjelenésekor az adatokban történt változást rögzíteni köteles. 13. Nem kell az azonosító adatok rögzítésére az azonosítási adatlapot (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap) használni, ha a Pmt. által meghatározott azonosító adatok részét képezik a szerződésnek, a belépési és egyéb nyilatkozatoknak, vagy a rendelkezésre álló számítógépes adatbázisból ezek az adatok elérhetőek. 14. Ha a jogi személyt jogszabály alapította, vagy ilyen szervezet szervezeti egysége, az adatok a jogszabály figyelembevételével is rögzíthetők. A nyilvántartásba vétel külön igazolása nem szükséges.

22

15. Amennyiben a Pénztár az adott ügyfelet már azonosította, és az adatok ily módon rendelkezésére állnak, akkor a további tranzakciók során azonosításaként a személyazonosság megállapítása megtörténik – ahogy erre egyébként is minden tranzakcióban sor kerül -, de erről nem kell újabb adatlapot kitölteni. 16. A Pénztár ügyfeleinek nyilvántartására az ITAG-ÖKOLEX Rt. “NICOLEX” Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárak számára készített programcsomagját használja, mely tartalmazza a tagok, munkáltatói tagok, támogatók adatait, valamint a pénztártag elhunyta esetén azon kedvezményezettek, örökösök adatait, akik felé – nyilatkozatuknak megfelelően – a Pénztár a kötelezettségeit teljesíti. 17. Az adatrögzítés az eredeti okmányokról – belépési nyilatkozat, támogatói- és munkáltatói szerződés, kedvezményezetti, örökösi nyilatkozat, adományozó levél, azonosítási adatlap - történik. Az adatrögzítés alapjául szolgáló eredeti okmányokat a Pénztár, illetve a pénztártagok, ügyfelek személyi iratai között, illetve a szerződésekhez mellékelve a Pénztár iratkezelési és adatvédelmi szabályzatában előírtaknak megfelelően kell megőrizni, illetve kezelni. 18. A Pénztár dolgozói, tisztségviselői az adatbázis adataihoz egyedi jelszó használatával férhetnek hozzá. A felhasználói jogosultságot az ügyviteli rend, a számítástechnikai adatvédelmi előírások, illetve, az informatikai szabályzatban foglaltak szerint dokumentálni kell. 19. A számítógépes program adatairól rendszeres mentéseket kell készíteni. A mentések lemezeit elkülönítetten páncélszekrényben kell tárolni. Egy-egy negyedéves pénztárjelentéshez, illetve az éves záráshoz kapcsolódó adatokról a mentést CD vagy DVD lemezre kell írni, és azt archív anyagként, azonosító címkékkel ellátva, páncélszekrényben kell őrizni. 20. A Pénztár ügyfélfogadást ellátó helyiségében a zökkenőmentes ügyintézés érdekében a következő hirdetményt ki kell függeszteni: “A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfél-átvilágítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen a tagság, a szerződéses kapcsolat létrejöttekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor, függetlenül a tranzakcióban használt pénznemtől. Kérjük készítse elő személyi azonosító okmányait az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Köszönjük.” (7. sz. melléklet: Hirdetmény) 21. Az ügyfél-átvilágítás elvégzéséért, az azonosítás során felveendő adatokért, az azonosítási adatlap kitöltéséért, továbbá – az X. részben tárgyalt - bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való átadásáért az a munkatárs felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, a szerződést kötötte. Munkatárs alatt a pénztáriroda munkaviszonyban, egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló dolgozója, vállalkozási jogviszonyban pénzügyi, pénzügyi tranzakcióval összefüggő informatikai művelet végzésére feljogosított szerződéses partnere, illetve az ilyen tevékenységet végző IT tag (elnök) értendő. Az azonosítási adatlap kitöltése nem bízható az ügyfélre, azt minden esetben az érintett munkatársnak kell kitöltenie a számára átadott dokumentumok alapján, majd kitöltés után az ügyfél aláírásával kell, hogy elismerje és tudomásul vegye az abban foglaltakat. Az átvilágítást végző ügyintéző nem fogadhat el az átvilágítás alapjául szolgáló okmányokról, egyéb dokumentumokról elektronikus úton megküldött vagy papír alapon átadott egyszerű másolatot.

23

22. Az azonosítást a Pmt. szerint ugyanolyan - a pénzügyi művelet részét képező - természetes feladatként kell végrehajtani, mint ahogyan a pénzkifizetéseknél ez szokványos gyakorlat. Ügyelni kell arra, hogy az eljárás ne bizalmatlanságnak tűnjön, hanem adminisztratív kötelezettségnek.

VII. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás 23. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni, azonban minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének az elvégzése. 24. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során a Pénztár az. ún. minimum adatkört is rögzítheti (természetes személy esetén: családi és utónév, lakcím, állampolgárság, azonosító okmány típusa és száma, külföldi esetében a magyarországi tartózkodási hely; jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén: név, rövidített név, székhely, külföldi székhelyű vállalkozás esetében magyarországi fióktelepének címe, cégjegyzék-, bejegyzési vagy nyilvántartási szám), és a személyazonosság igazoló ellenőrzését is elvégezheti. A Pénztár egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat akkor, ha ügyfele a) önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működik, pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytat, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújt, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíj-szolgáltatási tevékenységet, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet, nemzetközi postautalvány-felvételt és- kézbesítést folytat az Európai Unió területén , vagy ezen tevékenysége(ke)t harmadik országban székhellyel rendelkező olyan szolgáltató végzi, , amelyre a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll, b) olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra (tőzsdére), vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak, c) a Pmt-ben felsorolt felügyeleti szerv . Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárás alkalmazható azon jogi személyek esetében is, amelyek működését az a) pontban felsorolt tevékenységeket felügyelő szerv engedélyezi és felügyeli. Ebben az esetben az azonosítási kötelezettség annak ellenőrzésével teljesül, hogy az adott ügyfél valóban szerepel-e az engedéllyel rendelkező pénzügyi szervezetek listáján. Jogi személy ügyfél esetén nem lehet eltekinteni a képviseleti jogosultság ellenőrzésétől. d) helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési szerve vagy központi államigazgatási szerv,

24

e) az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve, 25. Ha harmadik ország teljesíti az 24. a) és b) pont szerinti feltételeket, akkor erről a Pénztár köteles tájékoztatni felügyeleti szervét, amely haladéktalanul továbbítja ezen információkat a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszternek. A miniszter tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat azokról az esetekről, amikor egy harmadik ország teljesíti az a) és b) pont szerinti feltételeket.

VIII. Fokozott ügyfél-átvilágítás 26. A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő. Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedés elvégzése kötelező, és e mellett további intézkedések végrehajtására is sor kell, hogy kerüljön. Fokozott ügyfél-átvilágításra kerül sor, ha a) az ügyfél nem jelent meg személyesen az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából, b) az ügyfél külföldi lakóhellyel rendelkezik 27. A 26. pont a) esetén a Pénztár a maximum adatkört köteles rögzíteni A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles a Pénztárrészére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát is. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát. 28. A 26. pont b) esetén a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben a Pénztár részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben, továbbá a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat (2. sz. melléklet: Azonosítási adatlap).

25

Amennyiben a Pénztár a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében. Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez a Pénztár vezetőjének jóváhagyása szükséges. Külföldi kiemelt közszereplő esetén a Pénztár valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a minimum adatkört rögzíti és kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy további adatokat is rögzít, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is elvégzi, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot.

IX. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések 29. A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, ha az ügyfél-átvilágítást – a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató kivételével – a 24. a) pontban meghatározott tevékenységet Magyarország területén folytató szolgáltató végezte el. Az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában azonban a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót, jelen esetben a Pénztárt terheli. 30, A Pénztár jogosult elfogadni az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban tevékenységet folytató, a 24. a) pontban meghatározott tevékenységet folytató szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. 31. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor, mivel a szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél hozzájárulása esetén jogosult más szolgáltató (Pénztár) rendelkezésére bocsátani. 32. Amennyiben az ügyfél-átvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely tevékenységét harmadik országban folytatja, akkor ezen szolgáltatónak kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelnie és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfélátvilágítási és nyilvántartási követelményeket kell alkalmaznia, és felügyeletére is a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye olyan harmadik országban van, amely a Pmt-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő. 26

33. Amennyiben a harmadik országban működő szolgáltató teljesíti a fent megjelölt követelményeket, akkor a Pénztár erről tájékoztatni köteles a felügyeleti szervét.

27

X. Bejelentési kötelezettség 34. A Pmt. 23. § (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén a Pénztár vezetője, illetve alkalmazottja köteles
az ügyfél átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégezni, ha az korábban nem történt meg, és
a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tenni a 3. sz. melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével és a kijelölt személy részére történő továbbításával. Pénzmosásra utaló körülménynek tekintendő, ha arra utaló adat, tény, körülmény merül fel, hogy a tranzakcióban érintett pénzeszköz bűncselekmény elkövetéséből származik. A Pénztár vezetője, alkalmazottja köteles vizsgálni a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülését a végrehajtott vagy végrehajtandó ügyleti megbízás és az ügyfél által kezdeményezett, de végre nem hajtott ügyleti megbízás esetében, valamint ha nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást. A Pénztár által a bejelentés továbbítására kijelölt személy a bejelentés továbbítását nem tagadhatja meg, a bejelentést a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában kell továbbítania, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon kell közölnie a szükséges adatokat. A bejelentés beérkezéséről a hatóság szintén elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a Pénztárt. A bejelentések megtételekor figyelemmel kell lenni a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozás bűncselekményéhez kapcsolódó alap bűncselekményekre is. A Pénztár vezetőjét, alkalmazottját, valamint a kijelölt személyt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség a bejelentésért, ill. továbbításért, ha az utóbb megalapozatlannak bizonyul. A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint az ezekben bekövetkezett változásokról a Pénztár 5 munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére (5. sz. melléklet). A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját, továbbá a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását és a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak. A Pénztár a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti, kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné. 28

35. Az ügyfelekkel közvetlen kapcsolatban álló, a fizetések feldolgozását végző munkatárs 35.1 Kötelezettségei: az átvilágítási intézkedések teljesítése (az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, a nyomtatványok, szerződések ellenőrzése, ezek hiányában azonosítási adatlap kitöltése, a már azonosított ügyfél esetén az azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a pénztármegbízottaknál azonosított ügyfelek adatainak felülellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása és kétség esetén személyazonossága igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenység, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése), szokatlan tranzakció, pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése, a bejelentésben a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, szokatlan körülmény részletes és pontos megfogalmazása, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok csatolása a bejelentéshez, kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása a kijelölt személynek, annak érintettsége vagy akadályoztatása esetén a kijelölt személy helyettesének, az ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása. 35.2

Jogai: névtelenséghez való jog, mivel a bejelentéseken nem szabad megjelölni az eljáró alkalmazott nevét. A kijelölt személy kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani. mentesül az üzleti és pénztártitok megtartásának kötelezettsége alól, amennyiben bejelentés megtételét kezdeményezi, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre.

36. Kijelölt személy 36.1 Kötelezettségei: az alkalmazottak azonosítással, bejelentéssel kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése, annak felülbírálása, amire csak akkor kerülhet sor, ha az alkalmazott egyébként indokolt esetben nem töltött ki adatlapot, a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére azonnal, de legkésőbb az érkezéstől számított 2 munkanapon belül (a hatóság elérhetőségét a 4. sz. melléklet tartalmazza), amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése a munkatársaktól, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése, 29

-

-

a bejelentések törvényben meghatározott tartalmi, formai elemeinek vizsgálata, azok esetleges kiegészítése, a munkatársak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri oktatás, továbbképzés szervezése az aktuális tapasztalatok átadásával, kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel, a megfelelő megkeresések esetén információszolgáltatás a bejelentett számlákról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról és a büntetőeljárásról szóló törvényben megfogalmazott követelményeknek), gondoskodik az ellenőrző rendszer megteremtéséről és működtetéséről, az ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozásáról. A monitoring során kiszűrt tranzakciókat elemzi és ezek közül azokat, amelyekkel kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, haladéktalanul bejelenti.

36.2 Jogai -

korlátlan betekintési lehetőség a részére megküldött bejelentésben érintett tranzakció, számla adataiba, pénztártag, ügyfél dossziéjába,

37. Belső ellenőrzés Kötelezettségei: − a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos szabályok betartásának rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az ügyfél-átvilágítás pontos elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata, − a vizsgálatok megállapításairól az Igazgatótanács tájékoztatása Jogai: − a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, témakörbeli vizsgálatoknál a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga

38. Bejelentés tartalma (ld. 3. sz. melléklet):
bejelentést tevő Pénztár neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma,
észlelés, bejelentés dátuma,
tranzakció dátuma,
az átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok,
gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok,
tranzakció adatai, így különösen a tranzakció típusa – készpénz ki- és befizetés, átutalás, stb. -, az érintett összeg, érintettek (kedvezményezett, kötelezett),
a szokatlan körülmények, illetve a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, amely nem merülhet ki a szokatlan tranzakció tipológia szintű megnevezésében, valamint 30

mellékletként szerepeljen az érintett időszak forgalmi kimutatása, az ügyfél eddigi tranzakciói és a részére érkező pénzek feladóiról, tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, üzleti kapcsolatok, illetve egyéb adatokról rendelkezésre álló információk, amelyek a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti. A hatóság kiegészítő információt kérhet a Pénztártól, amely a megkeresésben foglalt kérést köteles teljesíteni.
a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény (gyanú) leírását alátámasztó dokumentumok, amennyiben rendelkezésre állnak. 39. A kijelölt személy a bejelentéseket védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak. A bejelentések alátámasztására szolgáló dokumentumokat a hatóság által meghatározott formátumban kell továbbítani. A továbbított dokumentummal szembeni elvárás, hogy az egyedi file mérete nem lehet 5MB-nál nagyobb. 40. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló alkalmazottak a kitöltött bejelentő adatlapot papír alapon továbbítják a kijelölt személynek, aki az átvétel igazolásaként az adatlap másolati példányát - aláírásával és a keltezés feltüntetésével ellátva – visszajuttatja az adatlap kitöltőjének. ( . 41. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a bejelentésben foglaltak alapján szükség szerint pótinformációt kérhet. Ezek biztosításáról haladéktalanul gondoskodni kell. 42. A bejelentés céljából kitöltött adatlapot nyilvántartásba kell venni – külön erre a célra vezetett kézbesítési könyvben -, postai úton történő továbbítás esetén tértivevénnyel kell megküldeni, a telefonon történt előzetes adatközlésről és a szükséges további intézkedésről pedig írásbeli feljegyzést kell készíteni és a nyilvántartásban elhelyezni. 43. Az adatlapról, egyéb az üggyel kapcsolatos iratokról másolatot kell készíteni és ezt külön dossziéban elhelyezve az eljárás befejezéséig az egyéb iratoktól elkülönítve, elzárva kell tárolni. A Pénztár az ügyfél és a tényleges tulajdonos azonosítása során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve azok másolatait és a bejelentési kötelezettség teljesítését igazoló iratokat, illetve azok másolatát az adatrögzítéstől, illetve a bejelentéstől számított 8 évig köteles megőrizni. Az azonosítás során birtokába jutott adatok, okiratok, illetve azok másolatainak megőrzési határideje az ügyfélkapcsolat megszűnésekor kezdődik. Az iratok tárolására, kezelésére az üzleti titokkal kapcsolatos belső szabályokat kell alkalmazni.

31

XI. Titokvédelmi szabályok 44. A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető a pénztártag személyes adataihoz fűződő jogok, vagy az üzleti és pénztártitok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének. Az Öpt. 40/A§ értelmében üzleti titok minden olyan, a pénztár tevékenységéhez kapcsolódó tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a pénztárnak méltányolható érdeke fűződik, és amelyet a pénztár üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a pénztár a szükséges intézkedéseket megtette. Pénztártitok minden olyan, a pénztártagról és a munkáltatói tagról a pénztár vagy a pénztári szolgáltató rendelkezésére álló, a tevékenysége folytán tudomására jutó tény, információ vagy adat, amely a pénztártag, a pénztártag kedvezményezettjének, örökösének, közeli hozzátartozójának személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint egyéni számláján nyilvántartott összegre, illetve, amely a munkáltatói tag, illetve a támogató adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira vonatkozik. A Pénztár pénztár- (és üzleti) titkot kizárólag a pénztári tevékenység folytatásával összefüggésben kezelhet. A pénztártitkot mindenki, aki bármilyen módon hozzáférhet köteles megőrizni. A pénztártitok megtartására köteles személy, aki a pénztártitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé teszi, úgyszintén, aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzlet titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. 45. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén pénztártitkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a szolgáltatótól, ill. Pénztártól, amelynek átadása nem tagadható meg. 46. Nem valósítja meg a gazdasági titok megsértését, aki pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlannak bizonyul. 47. A Pénztár vezetője, munkatársa, a bejelentés teljesítője a bejelentési kötelezettség teljesítéséről, tartalmáról, a bejelentő személyéről és a tényről harmadik személynek, ideértve az érintett ügyfelet is – kivéve a büntetőeljárást folytató hatóságot - tájékoztatást nem adhat (riasztás, felfedés tilalma!). Köteles a gyanút, a bejelentés tényét, tartalmát. a bejelentő személyét titokban tartani. Nem terjedi ki ez a tiltás a Pénztár felügyeleti szervére, ha ellenőrzése keretében kér információt.

32

XII. Szokatlan tranzakciók felismerése 48. A nyugdíjpénztári tevékenységben a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása gyanújára okot adhat: A pénzmosásra és terrorizmus finanszírozására irányuló ügyfél magatartások közös jellemzője a készpénzben való befizetés szorgalmazása annak érdekében, hogy a befizetésekből eredő ellenszolgáltatások legális pénztári kifizetésként jelenjenek meg. A pénzmosási, ill. a terrorizmus finanszírozásra irányuló ügyletek nagyon különbözőek, azonban mégis meg lehet határozni néhány olyan magatartásformát, melyek ezen ügyletekben jellemzőek és ezért gyanúra adhatnak okot. Az alkalmazottaknak nem a büntetőjogi gyanút kell tudni megfogalmazni, hanem azokat az érzéseiket, amelyek miatt az ügylet számukra gazdaságilag, vagy bármely más körülmény miatt szokatlan.

48.1. Az ügyfél magatartása: a) a kiegészítő nyugdíjpénztárba nagy összegű – a személyi jövedelemadó kedvezmények szempontjából nem értékelhető, a pénztár eredményéből okszerűen nem következő, a pénztártag megszokott befizetéseitől lényegesen magasabb összegű - önként vállalt tagdíj befizetése esetenként vagy rendszeresen; b) nagyobb összegű – a személyi jövedelemadó kedvezmények szempontjából nem értékelhető - önként vállalt tagdíj befizetése a nyugdíjszolgáltatás megnyílása vagy a 10 év várakozási idő, illetveaz azt követő három év közvetlen letelte, esetlegesen más pénztárba történő átlépés előtt; c) nagy összegű támogatói adomány juttatása a várakozási idő, illetve az azt követő három év letelte, illetve a szolgáltatási jogosultság megnyílása előtt állók részére; d) a pénztártag ismert körülményei alapján nem magyarázható a tagsági jogviszonynak a szolgáltatásra jogosultság időpontja előtti megszüntetésére irányuló bejelentése; e) a pénztártag számlájára történő befizetés nem a szokásos intézménytől, személytől érkezik, vagy váratlanul ismeretlen, harmadik személy fizet be jelentősebb összeget a tag számlájára; f) az ügyfél igyekszik elterelni a figyelmet a nyilvánvaló szándékról; g) az ügyfél szándékosan, vagy hanyagság révén elkövetett jogsértésből származó jövedelmet ésszerűnek és becsületesnek tünteti fel; h) az ügyfél azonosítása során minimális, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a Pénztár nem tud könnyen ellenőrizni, különösen a személyazonosságára vonatkozólag; i) ugyanazon munkáltatói tag aránytalanul nagy munkáltatói hozzájárulásra kötött szerződést a Pénztárral és azt rövid időn belül felmondja.

48.2. Az alkalmazott magatartása:

33

Az alkalmazott megváltozott életvitele, például költekező életmód, tartózkodás a szabadság igénybevételétől.

XIII. Tranzakció felfüggesztése 49. A Pmt. 24. §-a értelmében a Pénztár felfüggeszti a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel, vagy körülménnyel összefüggő ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. Az ügylet felfüggesztésekor az ügyfélnek szóló tájékoztatás nem utalhat az ügylet felfüggesztésének tényére és a felfüggesztés indokára sem. A tranzakció felfüggesztése annak érdekében történik, hogy a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, valamint súlyos bűncselekmények megelőzésének, felderítésének, nyomozásának elősegítése céljából, továbbá az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása érdekében a vonatkozó jogszabályokban számára előírt elemzéseket, értékeléseket és a más hatóságoktól és adatbázisokból történő adatgyűjtést elvégezze, azok eredményei alapján a Btk-ban meghatározott vagyont érintő kényszerintézkedéseket elindítsa.

50. A felfüggesztéssel egyidejűleg haladéktalanul bejelentést kell tenni a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak annak érdekében, hogy az a bejelentés megalapozottságát ellenőrizhesse. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a kijelölt személy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, amelynek beérkezéséről a pénzügyi információs egységként működő hatóság elektronikus üzenet formájában haladéktalanul értesíti a bejelentőt. A továbbítás tértivevénnyel ellátott postai kézbesítés útján, vagy faxon is történhet, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen a szükséges adatok telefonon történő közlésével.

51. A Pénztár teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy az ügyleti megbízás a hatóság vizsgálatának befejezése előtt is teljesíthető, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően négy munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt. A Pénztár az ügyleti megbízás teljesítését további három napra felfüggeszti, amennyiben az a pénzügyi információs egységként működő hatóság eljárása miatt indokolt és erről a Pénztárt a hatóság értesíti. A hatóságot és a Pénztárt – jóhiszeműsége esetén – akkor sem terheli felelősség az ügyleti megbízás teljesítésének felfüggesztéséért, ha az utóbb teljesíthető.

34

XIV. A kötelezettségek megszegésének következményei 52. A pénzmosást a büntető törvénykönyv szerint az is elköveti, aki a más által elkövetett, szabadságvesztéssel járó bűncselekményből származó dolog elrejtésében, eredetének elleplezésében segítséget nyújt, továbbá, aki e vagyont magának, vagy másnak megszerzi, használja, felhasználja, megőrzi, kezeli, értékesíti, a dologgal vagy ellenértékével bármilyen pénzügyi vagy bankműveletet végez. 53. A Pénztár vezetője és alkalmazottja amennyiben a korábbiakban megfogalmazott azonosítási, vagy bejelentési kötelezettségének szándékosan, vagy gondatlanságból - hanyagságból - nem tesz eleget, fegyelmi, illetve büntetőjogi felelősséggel tartozik. 53.1. A fegyelmi - illetve a büntetőjogi - felelősség megállapítható, ha:
az alkalmazott azonosítási kötelezettségét nem teljesíti,
ha a szokatlan tranzakció leírásoknak megfelelő tranzakció bejelentését elmulasztja. 53.2. Amennyiben a pénztár vezetője, alkalmazottja a pénzmosásban közreműködik, akkor a törvény minősített esetként súlyosabb büntetés kiszabását rendeli. 54. Nem büntethető pénzmosás miatt, aki a hatóságnál önként feljelentést tesz, vagy ilyet kezdeményez, feltéve, hogy a cselekményt még nem vagy csak részben fedezték fel. 55. A leírtak értelmében a Pénztár vezetője és alkalmazottja a Szabályzatban megfogalmazott kötelezettségeknek megfelelően jár el, ha
az előírt értékhatár elérésekor, vagy szokatlan tranzakció esetében az ügyfelet azonosítja, ill. átvilágítja,
a leírt szokatlan tranzakció észlelése esetén haladéktalanul bejelentést tesz. 56. A Pénztár ügyvezetője köteles kialakítani a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak kiképzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos jogszabályok, és a Szabályzat módosulásához, új elkövetési trendek megjelenéséhez is. 57. A Pénztár igazgatótanácsának, ellenőrző bizottságának évente egy alkalommal ellenőriznie kell a pénzmosás megelőzésével kapcsolatos szabályzat érvényesülését. 58. A szabályzatnak – az üzleti titokra is figyelemmel - a Pénztár munkatársai számára folyamatosan elérhetőnek kell lennie. A kapcsolattartó, kijelölt személyek adatainak változását a szabályzat 5. sz. mellékletében haladéktalanul át kell vezetni.

35

XV. Felfedés tilalma 59. A Pmt. 27.§. (1) bekezdése értelmében a Pénztár az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá köteles biztosítani, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon. 60. Nem terjed ki ez a tiltás a pénztárak felügyeleti szervének Pénztár általi tájékoztatására, a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresésére valamint e hatóság számára történő információ továbbítására, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak. 61. A Pénztár esetén a tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több Pénztár között, feltéve hogy − az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak, − a két vagy több érintett pénztár közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozik és a többi pénztár más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók − az érintett pénztárak ugyanazon tevékenységet folytatják − a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a nem magyarországi pénztárra 62. A Pénztár értesíti a felügyeleti szervét, ha a harmadik ország teljesítette a törvényben meghatározott egyenértékű követelményekre vonatkozó feltételeket.

XVI. Szűrőrendszer 63. A Pénztár a pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatok, ügyleti megbízások megakadályozása érdekében az ügyfelek átvilágítását, a bejelentés teljesítését és a nyilvántartás vezetését elősegítő belső ellenőrző és információs rendszert működtet. 64. E törvényi kötelezettségtől el kell határolni a Pénztár monitoring tevékenységét, mely kötelezettség értelmében a Pénztár az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban álle a Pénztárnak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

36

65. A Pénztár a monitoringra vonatkozó törvényi kötelezettsége maradéktalan teljesítése érdekében automatikus szűrőrendszert működtet a meglévő számítástechnikai hátterében, amelyik szűri a számlavezető rendszerekből a szokatlan tranzakciókat és azokat elemzésre továbbítja a kijelölt személyeknek. A rendszernek a kimenő és bejövő utalásokat is elemeznie kell. Manuális úton is lehet ellenőrizni és nyilvántartani a szokatlan eseteket. A kijelölt személy gondoskodik az ellenőrző mechanizmusok megteremtéséről és működtetéséről biztosítva ezzel a monitoring alkalmazását. A kijelölt személy a kiszűrt tranzakciókat elemzi és a kiszűrt tranzakciók közül azokat, melyekkel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel - haladéktalanul - bejelenti. Tranzakció szűrési feltételek lehetnek a következők: − − − − −

az utalás összege a gazdasági kapcsolat, támogatás szokatlansága a tranzakciók gyakorisága, nagysága cél számlák típusa, száma az Európai Unió, az ENSZ szankciós listáin szereplő, a FATF (Financial Action Task Force – Pénzügyi Akció Munkacsoport) közleményében megnevezett magas kockázatú és nem együttműködő országok rezidenseinek és állampolgárainak, továbbá vállalkozásainak és szervezetinek tranzakciói.

XVII. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása 66. A Pénztár az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezései szerint jár el. A törvény célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása, valamint a pénzeszköz vagy gazdasági erőforrás rendelkezésre bocsátásának betiltása. Ezzel új jogintézményként került bevezetésre a büntetőeljárástól független, adminisztratív módon történő vagyonelvonás. A befagyasztás nem jelenti a vagyoni és pénzügyi eszközök végleges elvonását, hanem a jogosultságok gyakorlásának lehetőségét függeszti fel. A törvényben szabályozott befagyasztás és tilalom önállóan nem rendelhető el, hanem az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozik. Amennyiben a közösségi rendelet, valamint a rendelet felhatalmazása alapján elfogadott közösségi határozat korlátozó intézkedést rendel el, akkor e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni. 67. A Pmt. 10.§ értelmében a Pénztár a szabályzat 6. sz. mellékletét képező nyomtatványon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak 37

minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pénztár által tett bejelentés megtételét követő belföldi ügylet esetében két munkanapon belül, nem belföldi ügylet esetében négy munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést. A vizsgálat során megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik-e Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származike. A vizsgálat során értékeli a bejelentésben szereplő adatoknak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktusban szereplő adatokkal való egyezőségét. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a vizsgálata alapján zárlatot kezdeményez és erről a bejelentést teljesítő Pénztárt is értesíti, vagy arról értesíti a bejelentést tevőt, hogy a zárlat kezdeményezéseinek a feltételei nem állnak fenn. 68. A Pénztár a bejelentés megtételét követően - belföldi ügylet esetében két munkanapig, nem belföldi ügylet esetében négy munkanapig - nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt, vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. A Pénztár a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében két munkanapon, nem belföldi ügylet esetében négy munkanapon belül akkor is teljesítheti az ügyletet, ha a fenti határidőn belül olyan értesítést kap, hogy az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében két munkanapot követően, nem belföldi ügyletek esetében négy munkanapot követően teljesíteni kell, kivéve, ha a Pénztár olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya. 69. A Pénztár az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény végrehajtása során a Pmt.-vel összefüggő e szabályzat rendelkezései közül alkalmazza a bejelentési kötelezettségre, a felfedés tilalmára, a szűrőrendszerre, a nyilvántartásra, az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, míg a képzésekbe, továbbképzésekbe az e törvénnyel kapcsolatos ismereteket is beépíti. Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplő személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstől. Az uniós listák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendele-

38

tek) mellékletei által meghatározott listákat jelentik, melyen szereplő személyek és szervezetek esetében a szolgáltató a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza. 70. Amennyiben a Pénztár a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listák szerint is szűri, akkor e listákon szereplő személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23.§ (1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel.

XVIII. Nyilvántartás 71. A Pénztár köteles az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartást vezetni és az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább nyolc évig kell megőrizni. A nyilvántartás tartalmazza az ügyfél-átvilágítási intézkedések során a Pénztár birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve - az ügyfél beleegyezése esetén - annak másolatát, valamint a bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, melyet a Pénztár az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni. A Pénztár által vezetett nyilvántartás tartalmazza a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokat is, melyeket a teljesített ügyleti megbízások rögzítésétől számított nyolc évig meg kell őrizni. 72. A Pénztár a nyilvántartásában szereplő adatokat, okiratokat a felügyeleti szerv, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb tíz évig köteles megőrizni. A hatósági eljárás jogerős lezárását vagy a megindítani tervezett eljárás meghiúsulását (melyről a hatóság a Pénztárat haladéktalanul értesíteni köteles) követően a Pénztár az adatokat, okiratokat nyilvántartásából - az ügyfél-átvilágítás (azonosítás) során felvett adatok, okiratok kivételével - törölni köteles. 73. A Pénztár visszakereshető és ellenőrizhető külön nyilvántartást vezet az ügyfél azonosítása során a Pmt. 7. § (1) bekezdése alapján felvett minimum adatkörről és a Pmt. 7. § (3) bekezdése szerint rögzített maximum adatokról, valamint azon esetekről, amikor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, illetve amikor a szolgáltató más szervezetek által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket fogad el. Amennyiben az elektronikus szűrőrendszer az adatok elkülönített legyűjtésére nem alkalmas, akkor az adatokra külön nyilvántartást kell vezetnie a belső és külső ellenőrzés érdekében. Az adatváltozás, módosulás miatt megváltozott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatók legyenek a régi, nem hatályos adatok, valamint a Pénztárnál történő adatmódosítások dátumai. 39

74. A felügyeleti szerv részére szolgáltatandó adatok köréről és az adatszolgáltatás módjáról szóló e témakörben kiadott rendeletben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség maradéktalan teljesítése érdekében a rendeletben előírt adatköröket külön a belső és külső ellenőrzés számára visszakereshető módon kell nyilvántartani.

XIX. Képzés, továbbképzés 75. A Pénztár gondoskodik arról, hogy a pénztári tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására, valamint az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén a törvénynek megfelelően tudjanak eljárni. 76. Ennek érdekében a kijelölt személy kialakítja a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak belépést követő ésszerű időn belül történő kiképzéséről (ld. 8. sz. melléklet: Nyilatkozat), az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról (ld. 9. sz. melléklet: Képzés, továbbképzés) és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről. 77. A továbbképzések kapcsolódhatnak a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok, új elkövetési trendek megjelenéséhez, és a Szabályzat módosulásához is. Az oktatás kitér a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának definíciójára, az azonosítás és bejelentés belső eljárási rendjére, a szokatlan események tipológiájára is. Az oktatást követően tesztjellegű, fogalmakat, elhatárolásokat és gyakorlati példákat is tartalmazó feladatokkal kell vizsgáztatni mind az új belépőket, mind a rendszeres továbbképzésben résztvevőket. Ennek eredményét, az oktatás tematikáját, a vizsgák anyagát és a jelenlétet a kijelölt személy dokumentálja.

40

Záradék Ez a szabályzat 2013.08.07-től lép hatályba. Egyidejűleg a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Önkéntes Kiegészítő Nyugdíjpénztárának korábbi, 2010. február 25-től hatályos Szabályzata a pénzmosás megelőzésére és megakadályozására hatályát veszti. Ezt a szabályzatot az Igazgatótanács az IT 1/2013.08.07. sz. határozatával elfogadta. Budapest, 2013. augusztus 7.

Keömley-Horváth Zsolt IT elnök

41

MELLÉKLETEK

1. sz. melléklet: A szokatlan tranzakciók tipológiája 2. sz. melléklet: Az azonosítás formanyomtatványa 3. sz. melléklet: A bejelentés formanyomtatványa 4. sz. melléklet: A pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetősége (ügyintézők, telefonszám, faxszám) és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listák elérhetősége 5. sz. melléklet: A pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó személyek neve, beosztása, telefonszáma 6. sz. melléklet: A vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványa 7. sz. melléklet: Hirdetmény 8. sz. melléklet: Nyilatkozat 9. sz. melléklet: Képzés, továbbképzés

42

1. sz. melléklet SZOKATLAN TRANZAKCIÓK A melléklet egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza valamennyi a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltató működési körét érintő, eddig a szakmai látókörbe került szokatlan tranzakciók tipológiáját. 1.) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával a) Szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által, főleg ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával. Az ügyfél megjelenése önmagában nem indokolja a nagy készpénzbetét gyanúmentességét. Példa: Egy bűnözőnek mindig rendben van az útlevele és a megjelenése, mert egyszerre nem fog két dolgot kockáztatni. b) Akár magánszemély, akár cég esetében készpénzbefizetések, illetve kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése. c) Ügyfelek, akik több, de viszonylag kisösszegű betéttel rendelkeznek, amely betétek azonban teljes összegükben jelentős értékűek. d) Készpénz gyakori váltása egyéb valutanemre. e) Jelentős összegű pénzmozgás egy előzőleg inaktív számlán. f) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben ugyanazon banknál nagy összegű készpénzműveletet, valutaműveletet hajtanak végre. g) Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. h) Készpénz ki- és befizetés azonos napon vagy rövid időintervallumon belül készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti. 2.) Pénzmosás bankszámla felhasználásával a) A banknál több bankszámlát is vezet ugyanaz az ügyfél anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná, és a bankszámlák között gyakran fordul elő átvezetés, racionális indok nélkül. Racionális indoknak minősül a könyveléstechnika megkönnyítése érdekében tett átvezetés. b) Természetes vagy jogi személyek részére vezetett bankszámlákon lévő pénzmozgás nem utal üzleti tevékenységre, de a bankszámlán jelentős összegeket írnak jóvá, illetve utalnak át azokról nyilvánvaló cél nélkül. c) Általános bankszolgáltatások szokásostól eltérő formában történő igénybevétele, pl. nagy összegű betét után járó kamatról való lemondás. d) Több személy által ugyanarra a számlára rendszeresen történő, vagy jelentős öszszeg elhelyezése. e) Ugyanarra a számlára többen, esetleg rendszeresen utalnak kisebb mennyiségű pénzt, amelyeket tovább utalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával. f) Nagy összegű készpénz letétbe helyezése, melyet fedezetként ajánl fel a bankszámla tulajdonos. 3.) Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói a) A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul.

43

b) Olyan vállalat, amelynek pénzügyi mutatói észrevehetően különböznek hasonló vállalatokétól. c) Az üzlettulajdonos, ha ugyanazon a napon több betétet helyez el különböző bankfiókoknál. d) Olyan számla, amelyen racionális üzleti cél nélküli vagy a számlatulajdonos céggel, illetve a történetével össze nem egyeztethető átutalások bonyolódnak le (ki és bejövő átutalások, különösen adóparadicsomnak minősülő országokba és országokból). e) Olyan számla, amely sok kis bejövő átutalást fogad, vagy arra sok kisösszegű befizetést eszközölnek, és ezt követően a teljes összeg átutalásra kerül, ha e tevékenység nem egyeztethető össze az ügyfél vállalatával vagy történetével. f) A vállalat gyakran nagy készpénzbetéteket helyez el, és nagy összegű egyenlegeket tart fenn, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat, mint a kölcsönök, akkreditívek, munkabér-, adófizetési szolgáltatások stb. g) Pénzhelyettesítő eszközökkel folytatott pénzügyi ügyletek, amelyek adatai hiányosak, vagy fiktív kedvezményezetteket, átutalót stb. tartalmaznak. h) Szokatlan pénzátutalások kapcsolódó számlák között, illetve olyan társaságok számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak. i) A készpénz befizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével. j) A társaságot olyan személy vezeti - cégjegyzésre jogosult - akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, főleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik. k) Egyazon személy, vagy csoport rendelkezik több társaság számlája, számlái felett, és a számlákon rendszeres a pénzmozgás. l) A számlán gyakran fordul elő létre nem jött szerződés miatt, illetve téves átutalás miatti visszautalás. m) A minimális tőkéjű társaság megalakulását követően kiemelkedő forgalmat bonyolít, nagy összegű hitelt kap más banktól. n) A társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok egyenkénti, vagy teljes összege egyébként is gyanúsan magas o) Napon belül nyújtott folyószámla-hitel, melyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményező társaság bankszámlájára 4.) Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciók felhasználásával a) A befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen. b) Készpénzért nagyobb értékű értékpapír-mennyiség vásárlása, vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt. c) Értékpapírok vétele, eladása, birtokban tartása indokolatlanul, illetve szokatlan körülmények között, pl. az eladást a cég anyagi helyzete nem indokolja. d) Olyan illikvid értékpapírok vétele-eladása, amely esetében nincs kialakult piaci árfolyam, illetve az publikus forrásból nem vagy nehezen megszerezhető, és a tranzakció vagy tranzakció sorozat az ügyfél profiljába nem illeszkedik.

44

e) Olyan származékos ügyletekre adott megbízás, mely esetében az ügyfél, jellemzően ugyanazzal az ellenoldalú megbízói körrel szemben, folyamatosan csak nyereséget vagy csak veszteséget realizál. f) Komplex, sok számlát és társaságot érintő, az ügyfél profiljába nem illő tranzakció kezdeményezése, mely esetében az ügyletsorozatba értékpapírokkal kapcsolatos megbízás is megjelenik. g) Rendszeres ügyleti megbízás veszteséges ügyletekre, főleg akkor, ha erre a kapcsolattartó kifejezetten felhívja az ügyfél figyelmét. h) Kiemelkedő nagyságrendben, készpénz befizetéssel kezdeményezett ügyleti megbízások adása. i) Több, egymással kapcsolatba hozható ügyfél (általában gazdasági társaság) által kezdeményezett, összefüggő ügyleti megbízás adása, keresztkötések bonyolítása. j) Ugyanazon ügyfél által indokolatlanul vezetett több értékpapírszámla, melyeken egyenként nem mutatható ki kiemelkedő forgalom, viszont összességében a befektetett összeg jelentős. k) Ügyfél, aki indokolatlanul nagy összegű - mennyiségű – fizikai értékpapírral rendelkezik, annak ellenére, hogy annak elektronikus tárolására lehetősége lenne. l) Eladásokat követően a bevétel felvétele, vagy átutaltatása, majd ezt követően hasonló, vagy még nagyobb volumenű ügyleti megbízás adása újabb befizetést követően. 5.) Pénzmosás hitelügyleteken keresztül a) Ügyfelek, akik problémás hiteleiket hirtelen visszafizetik. b) Biztosíték ellenében kölcsön kérése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az ügyfél vagyoni helyzetének. c) Finanszírozás kérése pénzintézettől, amikor nem ismert az ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása. d) Kölcsön igénylése olyan esetben, amikor az ügyfél más számláin jelentősebb felhasználható összeg van. e) Kölcsönből eredő pénzösszegek oly módon történő felhasználása, amely nem összeegyeztethető a kölcsön kinyilvánított céljával. f) Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy off-shore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem. g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását. h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja. i) Az ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja. j) Az ügyfél off-shore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez. k) A kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják. l) Az ügyfél váratlanul - a bank által nem érzékelt gazdasági előzmény nélkül a hitelt, annak nagy részét visszafizeti. m) Olyan személy fizeti vissza a hitelt, akivel az ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata. 6.) Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával a) Olyan cégek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek központja kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos országban van. 45

b) Az ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethető nagy egyenlegek tartása, majd átutalása külföldre. c) Olyan ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illető országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér. d) Gyanús az ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér. e) Off-shore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy nagy legális pénzintézet nevéhez. f) Gyakori, vagy nagy összegű fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett off-shore intézmény, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával. g) Az ügyfél átutalásokat küld és fogad (adóparadicsomnak minősülő országokba, országokból), különösen, ha ezen átutalásoknak nincs szemmel látható üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem egyeztethetők össze az ügyfél vállalkozásával vagy múltjával. Tipikus ilyen eset, amikor off-shore viszontbiztosító ügynöki jutalék címen utal magánszemély részére nagyobb összeget. h) Rendszeresen ismétlődő átutalások természetes személy bankszámlájáról (számlákról) adóparadicsomnak minősülő országokba. i) Az ügyfél éppen a bejelentési érték-küszöb alatt maradó összegeket, vagy számos bankot érintő bejövő átutalásokat fogad vagy ilyen kimenő átutalásokat végez, de e tranzakciók nem hozhatók összefüggésbe tevékenységével, történetével. 7.) Elégtelen, vagy gyanús információ a) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről. b) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor számlát nyit, vagy meghatározott küszöb fölött készpénz-helyettesítő eszközöket vásárol. c) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván számlát nyitni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a bank a számlanyitáshoz igényel. d) A lehetséges kölcsönfelvevő vonakodik attól, vagy megtagadja azt, hogy meghatározza a kölcsön célját vagy a visszafizetés forrását, vagy kérdéses célt és/vagy forrást jelöl meg. e) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a bank nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag. f) A lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni. g) Olyan személy, aki nem tünteti fel múltbeli vagy jelenlegi munkaviszonyát a kölcsönkérelmen. 8.) Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek a) A bank, vagy a fiók helyétől távoli címen lévő ügyfél részére vezetett számla, főleg, ha közelebbi fiók is elérhető lenne, és nincs logikus magyarázat a távolabbi fiók választására. 46

b) Olyan számla vagy ügyfél, akinél/amelynél gyakran vannak nagy összegű pénzletétek olyan pénzszalagba csomagolva, amelyeket más bankok bélyegeztek le. c) A számlavezető ügyfél szinte soha nem jön be a pénzintézetbe, hanem számos futárja van, aki beteszi a pénzt a számlára. d) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos banki tevékenység módszereitől. e) Ügyfél kockázatvállalása szokásaitól eltérő módon hirtelen megnő. 9.) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek a) Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. b) A személy készpénzt visz a pénzügyi intézetbe, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki. c) Az ügyfél sok betétet helyez el az azonosítási értékhatár alatt egyetlen számlára rövid időközönként, vagy a nagy betéteket felosztja több számla között, a kötelező jelentés benyújtásának elkerülése érdekében. d) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. e) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy bankalkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat. 10.) Pénzmosás életbiztosítás használatával a) Akár magánszemély, akár jogi személy esetében rendkívüli befizetések / kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése. b) Ügyfél profiljába nem illő, jelentős összegű pénzbefizetés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén. c) Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. d) Ügyfél profiljába nem illő befizetések, kivonások. e) Szolgáltatás igénybe vétele általános szokásostól eltérő formában. f) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről. g) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor szerződést köt. h) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a biztosító a szerződéskötéshez igényel. i) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag. j) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos biztosítási tevékenység módszereitől. k) Az ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerződést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelen-

47

téstételi követelményekről, eláll a szerződéskötéstől, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. l) Az ügyfél pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki. m) Az ügyfél sok szerződést köt az azonosítási értékhatár alatt. n) Olyan ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell. o) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat. 11.) Pénzmosás pénzváltás használatával a) Szokatlanul nagy összeg birtoklása, ha az nem egyeztethető össze az ügyfél megjelenésével, viselkedésével. b) Rendszeres, nagy összegű pénzváltás. c) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben nagy összegű váltást hajtanak végre. d) Egymást követő tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt. e) Ritkán használt valutanemek nagy összegű, vagy rendszeres váltása. f) Ügyfél, aki vonakodik azonosságát igazolni. g) Az ügyfél megkísérli, hogy váltást kezdeményezzen az értékhatár felett, de amikor tájékoztatják az átvilágítási kötelezettségről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa. h) Kis címletű valuta váltása nagyobb címletre, vagy eladása, esetleg más valutanem egyidejű vásárlása. 12.) Pénzmosás zálogtevékenységen keresztül a) Ügyfelek, akik záloghiteleiket hirtelen visszafizetik. b) Ügyfelek, akik rendszeresen nagymennyiségű zálogtárgyat helyeznek zálogba, amelyek összességében kisebb értéket képviselnek, de együttesen nagyobb értékűek és jellemzően nem váltják ki azokat. c) Ügyfelek, akik megjelenése azt indokolja, hogy a zálogba adott tárgy nem az ő tulajdonukat képezi. d) Az ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás gyanús ügyletbe keveredett. e) Az ügyfél ruházata, vagy viselkedése nem illeszkedik a zálogba adott tárgy minőségéhez. f) Az ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettől. g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy megtagadja a kölcsön céljának feltárását. h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja. i) Az ügyfél a 4. sz. mellékletben felsorolt államban tartja székhelyét, vagy a felsorolt országok egyikében lakik. j) Más személy próbálja kiváltani a jelentős értékű zálogtárgyat, amire nincs elfogadható magyarázat.

48

13.) Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók A terroristák viselkedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása. A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek. a) Gyanút kelthet például, ha külföldi állampolgárságú ügyfél számlanyitáskor nem csak egy vagy kettő, hanem több bankkártyát is igényel. A megnyitást követően hosszú idő – ez lehet akár több hónap is – telik el, míg a számlára átutalás vagy pénztári befizetés érkezik, melyet rövid időn belül a kártyák felhasználásával ATM-eken keresztül készpénzben felvesznek. Ezt követően a számlán ismét hosszabb ideig nem történik mozgás, majd a folyamat megismétlődik. b) Gyanúra adhat okot az is, ha több személy az életbiztosítási kötvényét felmondva, annak összegét ugyanannak a személynek kéri kifizetni.

49

2. sz. melléklet

AZONOSÍTÁSI ADATLAP – KIZÁRÓLAG A SZOLGÁLTATÓ TÖLTHETI KI! a 2007. évi CXXXVI. tv. 7. §-ban előírt kötelezettség végrehajtásához A természetes személy adatai (A megfelelő rubrikákba X-et kell tenni): családi és utónév: születéskori név1: állampolgárság: magyar: egyéb: lakcím: Személyazonosító okmány Lakcímazonosító Vezetői Útletípusa igazoligazolvány

vány

engedély

vél

Személyi Azonosítót Igazoló Hatósági Igazolvány

Egyéb

Egyéb okmány megnevezése száma(i) sorrendben: születési hely/idő: anyja neve: Tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár-e el:

év

Az azonosításra az ügyfél írásbeli nyilatkozatának mellőzésével került-e sor a Pmt. 8/a (2) szerint: - Ha igen akkor az adatok forrásának megnevezése:

hó

nap

Igen:

Nem:

Igen:

Nem:

1: Előző név, leánykori név

A jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szerv adatai (egyéni vállalkozónál is ki kell tölteni) Név, rövidített név: Székhely / mo-i. fióktelep címe:1 Cgj./határozati, nyilvántartási szám: Fő tevékenységi kör: Képviseletre jog. neve, beosztása: Kézb. mb. azonosításra alk. adatai: 1: külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelep címe:

Az adatokat rögzítette: Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél nyilatkozata Kijelentem, hogy nem vagyok politikai közszereplő (jelölje X-el) Kijelentem, hogy politikai közszereplő vagyok (Írja be a lenti kategória kódját) az államfő, a kormányfő, a miniszter, a miniszterhelyettes, az államtitkár, az országgyűlési képviselő Az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú, főtiszti rendfokozatú, tábornoki be2e) osztású és tábornoki rendfokozatú tagjai a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja 2f) Az 1) pontokban említett személy közeli hozzátartozója, azaz a Ptk. közeli hozzátartozóról szóló előírásá3) ban meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs bármely természetes személy, aki a 2) pontokban említett személlyel közösen ugyanazon jogi személy 4a) vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyi4b) séggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet a (2) bekezdésben említett személy javára hoztak létre Pénzeszköz forrása: 2a) 2b) 2c) 2d)

Dátum:

………….……………………………………………….

aláírás

50

ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA (8.§) – TERMÉSZETES SZEMÉLY ÜGYFÉL TÖLTI KI! Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője)* büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy

1.) természetes személyként saját magam nevében járok el.* 2.) természetes személyként az alábbi személy(ek) nevében járok el:* 3.) meghatalmazottként, rendelkezésre jogosultként, képviselőként az alábbi személy(ek) nevében járok el:* 1: 2: 3: 4: 5: 7: 8: 9:

1: 2: 3: 4: 7: 8: 9:

6:

10:

10:

11:

11:

1: 2 3: 4: 5:

1: 2: 3: 4:

6:

7:

7:

8:

8:

9:

9:

10:

10:

11:

11:

12.

12.

5:

6:

5:

6:

*: A megfelelő rész aláhúzandó vagy kihúzandó. 1: Családi és utónév 2: Születéskori név, ha különbözik 3: Lakcím 4: Állampolgárság 5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki. 6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot): 7: Azonosító okmány típusa 8: Azonosító okmány száma 9: Magyarországi tartózkodási hely (kizárólag külföldi állampolgár esetén) 10: Születési hely, idő 11: Anyja neve 12. Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e (jelölje „X”-el), s ha igen, akkor mi alapján minősül annak Dőlt betűvel szerepelnek a Pmt. 8. § (4-(5)) bekezdés szerinti adatok

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a Pénztárnak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel. Dátum: ………….……………………………………………….

aláírás

51

ÜGYFÉL TÉNYLEGES TULAJDONOSI NYILATKOZATA (8.§) – JOGI SZEMÉLY VAGY JOGI SZENÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ SZERVEZET ÜGYFÉL TÖLTI KI! Alulírott …….………….…………………………….., (mint a ……..……………………………………. képviselője) büntetőjogi felelősségem tudatában nyilatkozom, hogy az általam képviselt jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa(i) az alábbi személy(ek): 1: 2: 3: 4: 5: 7: 8: 9:

1: 2: 3: 4: 7: 8: 9:

6:

10:

10:

11:

11:

1: 2 3: 4: 5:

1: 2: 3: 4:

6:

7:

7:

8:

8:

9:

9:

10:

10:

11:

11:

12.

12.

5:

6:

5:

6:

1: Családi és utónév 2: Születéskori név, ha különbözik 3: Lakcím 4: Állampolgárság 5: Magyar – jelölje X-el, a 6. mezőt ne töltse ki. 6: Egyéb (nem magyar állampolgárságú ügyfél esetén, írja be az állampolgárságot): ===================== 7: Azonosító okmány típusa 8: Azonosító okmány száma 9: Magyarországi tartózkodási hely (kizárólag külföldi állampolgár esetén) 10: Születési hely, idő 11: Anyja neve 12. Tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e (jelölje „X”-el), s ha igen, akkor mi alapján minősül annak Dőlt betűvel szerepelnek a Pmt. 8. § (4-(5)) bekezdés szerinti adatok

Tudomásom van arról, hogy 5 (öt) munkanapon belül köteles vagyok bejelenteni a Pénztárnak a fenti adatokban, vagy saját adataimban bekövetkező esetleges változásokat és e kötelezettség elmulasztásából eredő kár engem terhel. Dátum: ………….……………………………………………….

aláírás

52

3. sz. melléklet

Bejelentés pénzmosás és terrorizmus finanszírozás gyanújára utaló körülményről

A bejelentést a NAV weboldaláról letölthető VPOP_PMT08 elektronikus nyomtatvány számítógéppel való kitöltésével és csak elektronikusan, az ABeV rendszeren keresztül lehet beküldeni. Az ABeV nyomtatványkitöltő programot a NAV honlapjáról kell letölteni és a felhasználó számítógépére telepíteni. A nyomtatvány adattartalma: 1. A bejelentő pénztár neve, címe, közvetlen telefonszáma: 1.1. A tranzakciót észlelő fiók (egység) megnevezése, címe (ha nem azonos „1”-gyel): 1.2. A tranzakcióban érintett további fiókok, egységek megnevezése, címe és telefonszáma 1.3. A pénztári észlelés dátuma és időpontja 1.4. A pénztári bejelentés dátuma és időpontja 1.5. Az ugyanerre az ügyre (ügyfélre) vonatkozó előző bejelentések iktatószámai, dátumai (ha volt) 1.6. A kijelölt személy neve, (munkahelyi) címe, telefonszáma: 2. A pénztárnál a tranzakciót folytató ügyfél azonosító adatai (a Pmt. 7.§ (2) bek. a) és b) pontjában, illetve, ha rendelkezésre áll, akkor a (3) bekezdésében foglalt adatok). 2.1. Rendelkezésre áll az összes azonosító adat az ügyfélről: Igen/Nem 2.2. Szerepel-e más pénzügyi szervezet az ügyben? Ha igen, akkor a pénzügyi szervezet adatai. Itt kell feltüntetni azt a személyt is – feltéve, ha van ilyen – akinek a részére a tranzakciót lefolytatják. 3. A tranzakció leírása 3.1. A tranzakcióban résztvevő pénztártagok és ügyfelek (pénztártag, ügyfél és kedvezményezett) adata(i) 3.2. A tranzakcióban szereplő összeg(ek) és azok teljes értéke, ha több összeg 3.3. A tranzakció(k) leírása (pénztártagi befizetés, stb.) 3.4. A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény (pénzmosás gyanúja) leírása 3.5. A pénzmosásra utaló adat, tény vagy körülmény (pénzmosás gyanúja) leírását alátámasztó dokumentumok 4. Más, a fentiekben nem ismertetett, pénzmosásra utaló körülmények. 5. A pénztár által tett intézkedések.

53

4. sz. melléklet

A pénzügyi információs egységként működő hatóság NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda Cím: 1033 Budapest, Huszti út 42. Postafiók: 1300 Budapest, Pf.: 307 Telefon: 06 -1- 430-9466 Kapcsolattartó szolgálat: 06-30/516-5662 (kizárólag a Pmt. Hatálya alá tartozó szolgáltatók számára Fax: 06 – 1- –430-9305 E – mail: [email protected] Honlap: http://www.nav.gov.hu/nav/penzmosas/peii A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségei: Az Európai Unió szankciós listája elérhető a: http://eeas.europa.eu/cfsp/sanctions/consol-list_en.htm

címen. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái elérhetőek a: http://www.un.org/sc/committees/ címen. Az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalának (Office of Foreign Assets Control, OFAC) szankciós listái elérhetőek a: http://wwww.treasury.gov/resource-center/sanctions/SDN-List/Pages/default.aspx címen. Fegyverembargók és kettős felhasználású termékek, illetve nem kettős felhasználású termékek export- és importtilalma A haditechnikai eszközök és kettős felhasználású termékek kereskedelme engedélyhez kötött tevékenység Magyarországon is. A haditechnikai eszközök és kettős felhasználású termékek kereskedelmére, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó korlátozások végrehajtásáért Magyarországon a következő szerv felel: Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Hadiipari és Exportellenőrzési Hatóság Cím: 1124 Budapest, Németvölgyi út 37-39. Postafiók: 1534 Budapest, Pf.: 919. Telefonszám: (+36-1-)458-5800 Honlap: www.mkeh.gov.hu http://www.mkeh.gov.hu/haditechnika/kettos_felhasznalasu

54

5. sz. melléklet

A(z) Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztáránál a pénzügyi információs egységet működtető hatóságnak történő bejelentésre kijelölt személy, illetve helyettese.

Neve: Beosztása:

Telefonszáma:

Pongó Ágnes Beosztása: pénzügyi tanácsadó Telefonszáma: 323-6086

Tiszai Dorottya

Helyettes neve:

ügyvezető 323-6089

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozásának megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos jogszabályok betartásának ellenőrzésével megbízott személy: Tiszai Dorottya

Neve:

ügyvezető 323-6089

Beosztása: Telefonszáma:

A szabályzat aktualizálásért felelős személy: Tiszai Dorottya

Neve:

ügyvezető 323-6089

Beosztása: Telefonszáma:

55

6. sz. melléklet

Bejelentés vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedés alapján 1.1 A bejelentésre kötelezett érintett szolgáltató szervezet, egység neve, címe, telefonszáma:

Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára, 1132 Budapest, Visegrádi u. 49.,323-6089 1.2 A pénzeszköz, gazdasági erőforrás észlelésének időpontja: 1.3 A bejelentés időpontja: 1.4 A kijelölt személy neve, címe, beosztása, telefonszáma:

Tiszai Dorottya, 1089 Budapest, Fiumei út 19/A, félemelet 30., 323-6089 2. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának azonosító adatai Az ügyfél adatai: Születési családi neve: Születési utóneve: Házassági neve: Születési helye: Születési ideje: Lakóhelye: Tartózkodási helye: Pénzügyi és vagyoni jogi intézkedést elrendelő közösségi jogi aktus által közzétett egyéb azonosító adatai:

3. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközön, valamint gazdasági erőforráson jogosultsággal rendelkező természetes személy adatai: A rendelkezni jogosult természetes személy adatai: Születési családi neve: Születési utóneve: Házassági neve: Születési helye: Születési ideje: Lakóhelye: Tartózkodási helye:

4. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság adatai A gazdasági társaság adatai: Neve: Székhelye:: Magyarországi fióktelepe:

5. Minden olyan egyéb adat, tény, körülmény, amely arra utal, hogy az adott ügyletből a vagyoni és pénzügyi intézkedés alanyának vagyoni előnye származik: 6. A pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszköz, valamint gazdasági erőforrás leírása: Pénzeszköz értéke: Pénzeszköz neme: Pénzeszköz elhelyezésének módja: Gazdasági erőforrás adatai: - tárgya: - azonosításra alkalmas egyéb adatok:

56

7. sz. melléklet

HIRDETMÉNY

Tisztelt Ügyfelünk! „A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben megfogalmazottak értelmében kötelező az ügyfél-átvilágítás a jogszabályban meghatározott esetekben, így különösen ügyfélkapcsolat létesítésekor, illetve a 3,6 millió Ft összeghatárt elérő, vagy meghaladó ügyleti megbízás teljesítésekor, függetlenül a tranzakcióban használt pénznemtől. Kérjük, készítse elő személyi azonosító okmányait az ügyintézés megkönnyítése érdekében. Köszönjük.”

Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztára Budapest, Visegrádi u. 49. 1132

57

8. sz. melléklet

NYILATKOZAT

Alulírott .........…………………………………………………………………….………(név) …………………………...….......................……………………………..………….........(cím) ..............…………………….......(sz.ig. szám), mint a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztárának alkalmazottja, a Pénztár Szabályzatát a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról megismertem, az abban foglalt rendelkezéseket betartom.

Kelt:........................…......., ..…...év .......….......hó..…..nap

………………………………………….. aláírás

58

9. sz. melléklet

Képzés, továbbképzés a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról a Nyugdíjbiztosítási Dolgozók Nyugdíjpénztáránál

Dátum

Témakör

Képzésben résztvevő neve

59

Képzésben résztvevő aláírása

Ellenőrzést végző aláírása