A Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás valamint a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás 2013.-2014. évi tevékenységéről szóló beszámolója I. A Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás beszámolója A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás az elmúlt években jelentős változáson ment keresztül. Módosult a társulások költségvetési finanszírozása, évente egyre kevesebb állami forrás állt rendelkezésre, csökkent a pályázati lehetőségek száma is. A társulásban ellátható feladatok száma is változott. Az állami szerepvállalás az önkormányzati feladatellátásra, az intézményfenntartásra is jelentős hatással volt. Előbb az oktatásban, majd a szociális és egészségügyi ellátásban is csökkent az önkormányzatok, társulások szerepe. 2011-től az önkormányzatokról szóló jogszabályok is módosultak, hatályon kívül helyezték a többcélú társulásokról szóló törvényt. (2004. évi CVII. törvény) A társulások önálló munkaszervezetei 2013. évtől megszűntek, a feladatokat a polgármesteri hivatalokhoz rendelték. A régióban számos többcélú társulás megszűnt, esetleg csökkentett feladatellátással dolgozott tovább. Utóbbiak közé tartozik a kistérségi szerep helyett a nevében is már inkább a városkörnyéki jelleget hangsúlyozó Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás.
Társulási tanács A tárgyalt napirendek száma a feladatellátás csökkenésével évente egyre kevesebb lett, az ülések határozatképességét egyre nehezebb biztosítani. Az elmúlt évek legjelentősebb kistérségi beruházásaként megvásárolt Pécs, Rákóczi út 1. sz. alatti ingatlan több funkciót ellátó irodává és intézménnyé vált. Itt került elhelyezésre a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ, valamint jelenleg is helyiségeket bérel a Mecsekvidék Helyi Közösség Egyesület munkaszervezete. A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. törvény 2013. január 1-én hatályát vesztette. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény szabályozásának megfelelően folytatta tevékenységét 2013-tól. 2013. július 1-én a Társulás neve és címe megváltozott: új elnevezése Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás, új székhelye pedig 7621 Pécs, Széchenyi tér 1. A többcélú kistérségi társulások feladataikhoz kiegészítő támogatást 2013. január 1jétől nem igényelhetnek, a tagdíjak jelentősége megnőtt. 1
Közoktatás, köznevelés, közművelődés A társulás a 2009-ben átvett két többcélú közoktatási intézményét folyamatosan működtette, megteremtette az intézményirányítás szervezeti kereteit az intézményi bizottságok létrehozásával és beépítésével a döntéshozó folyamatokba. Az intézmények a jogszabályi változásokhoz igazodva többször is átalakultak. A társulás munkaszervezete végezte az intézményfinanszírozásának lebonyolítását, a pályázatok fenntartót érintő ügyintézését, szervezte az intézményi bizottságok munkáját és végrehajtotta döntéseit. A pedagógiai szakszolgálatok 2013-ig az eredeti feladatszerkezet szerint működtek. Folyamatos egyeztetést és feladatot jelentett a kistérségi fenntartásban működő közoktatási intézmények pályázatainak kezelése, adminisztrálása, a pályázatokhoz szükséges önerő megteremtése, a közbeszerzések és az elszámolások bonyolítása. A Társulás több pályázaton is indult és nyert forrást az intézmények infrastrukturális fejlesztéséhez, illetve szakmai pedagógiai programok megvalósításához is. 2012. január elsejétől hatályba lépett az új köznevelési törvény, és számos új jogszabály született a területen. A köznevelési rendszer átfogó reformját kezdte meg Magyarország Kormánya. A köznevelés szakmai irányítására megalakult a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK), amely 2013-tól országosan átvette az addig önkormányzati fenntartású intézmények fenntartói jogait is. A KLIK tankerületei a korábbi kistérségi, 2012-től járási területek határaihoz igazodva alakultak meg szeptembertől. A tankerületek átvették az intézmények fenntartói jogait és az intézmények többségét tekintve a működtetést is. A 2012. évi CLXXXVIII. tv rendelkezéseinek értelmében az óvodai és az általános iskolai szakfeladatok 2013. január elsejétől különböző fenntartóhoz kerültek. Az óvodai ellátás önkormányzati köznevelési alapfeladat, az általános iskola pedig állami köznevelési alapfeladat lett. A kistérségben főként többcélú intézményekben szerveződött a feladatellátás, az átszervezésről a jogszabály rendelkezett. A Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás két saját fenntartású intézményét is érintette a fenntartóváltás. A Pécsi Kistérségi ÁMK (Pellérd) és a Pécsi Kistérségi Óvoda és Általános Iskola (Szalánta) december 31-étől megszűnt, mivel az önkormányzatok óvodai, illetve konyha és közművelődési feladataikat önállóan, illetve új önkormányzati társulások irányításában kívánták működtetni januártól. Az általános iskolák a KLIK szervezeti egységeként működnek tovább, az önkormányzatok és társulásaik új intézményeket alapítottak. A Pécsi Megyei Jogú Város két vidéki tagintézménye Orfűn és Pogányban a 2012/2013. tanév végéig maradt a város működtetésében.
2
A pedagógiai szakszolgálat feladatellátásban 2013-ig három intézmény vett részt. A Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja a továbbtanulási pályaválasztási tanácsadást látta el és szervezte, az ANK Egységes Pedagógiai Szakszolgálat korai fejlesztést, logopédiai ellátást, gyógytestnevelést lát el, az Éltes EGYMI Nevelési Tanácsadója pedig a nevelési tanácsadást és az iskolapszichológus szolgáltatást működtette. A szakszolgálat munkatársai a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusok tevékenységét - külön szerződések szerint - segítették a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelésében is. A szakszolgálatokat ellátó intézmények is állami fenntartásba kerültek 2013. január 1-jétől. Az iskolapszichológus és a szakszolgálatok biztosítása is állami feladat. A mozgókönyvtári szolgáltatáshoz 2013-tól kapcsolódó állami támogatásokat közvetlenül a szolgáltató igényelhette, ezért a könyvtár a településekkel kötött megállapodásokat. A társulás a tulajdonában lévő dokumentum állományt a Csorba Győző Megyei Városi Könyvtár tulajdonába adta.
Szociális és Egészségügyi ellátás A kistérségi laborjárat folyamatosan működött, 2013-tól kisebb szervezési változások történtek a körjáratban. A társulás közel 3,5 millió forintot fordít a szolgáltatásra saját bevételeiből. Annak érdekében, hogy a szociális alapszolgáltatások valamennyi kistérségi településen azonos esélyekkel és tartalommal elérhetőek legyenek a Társulás saját intézményt hozott létre. A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ öt telephelyen végez nappali ellátást, gondoskodik az étkeztetés, házi segítségnyújtás ellátásáról. Az intézmény szervezi a 2013-tól állami feladatként megjelölt jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a társulás által a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött vállalkozói szerződés szerint. A kapott finanszírozás jelenleg az ellátás költségeinek felét fedezi. A családi napközi hálózat 2013-tól a társulás munkaszervezetéből az intézmény működtetésébe került. Hatékonysági és finanszírozási okokra hivatkozva az intézményvezető több napközit is megszűntetett. A hálózatban jelenleg 16 családi napközi működik. Az intézmény gazdasági irányítása a munkaszervezet megszűnésével Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalához került. 2015. január elsejétől a feladatot Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet látja el. A települések az intézményi finanszírozást csak részben fizetik meg, a megfizetni elmulasztott hozzájárulások már az intézmény és ezen keresztül a társulás működőképességét veszélyeztetik. 3
Területfejlesztés, Pályázatok A Magyar Nemzeti Vidékfejlesztési Hivatalnál pályázati jogosultságot szerzett a Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás és a következő projekteket valósította meg 20122014 évben: Helytörténeti gyűjtemények bemutatása, katalogizálása a Pécsi kistérség négy településén Örökség hetek a Pécsi kistérségben Közösséget építünk! - tréning és szakmai fórum Mecsek Portéka Helyi védjegyrendszer kialakítása Munkaszervezeten belüli pályázatfigyelő rendszerével a társulás folyamatosan tájékoztatja az önkormányzatokat, intézményeket, civil szervezeteket és vállalkozásokat a forrásszerzési lehetőségekről. A mikrokörzetek képviselete és együttműködésük erősítése érdekében a Területfejlesztési Bizottság tagjai közül kijelölte az egyes mikrokörzetek felelőseit. A felelősök a Bizottsági munkában a teljes mikrokörzet érdekeit képviselték, az együttműködést erősítették, koordinálták. Feladataik közé tartozott a forráskoordináció, projektkoordináció, amelynek lényege, hogy adott mikrokörzeten belül megvalósított beruházások egymást erősítsék, ne egymással versenyezve hozzanak létre működésképtelen létesítményeket. A Társulás több pályázaton is indult és nyert forrást az intézmények infrastrukturális felújításához, illetve szakmai pedagógiai programok megvalósításához is. A Pécsi Kistérségi ÁMK bölcsődével történő fejlesztésére 120.000.000. Ft-ot nyert a társulás, kiegészítve az EU Önerő Alap támogatásával. A projektet Pellérd Község Önkormányzata 2013. január 30-tól átvette. A „Játékház” címmel óvodai eszközök beszerzésére valamint szakmai továbbképzésekre elnyert pályázat átadásra kerül Gyód Község Önkormányzatának. A 4/2012. (III. 7.) BM rendelettel kiírt pályázaton a Görcsönyi Óvoda épülete került felújításra. A projekt 2013 márciusában került lezárásra. Támogatást nyert továbbá a Társulás az intézmények esélyegyenlőséget szolgáló intézkedéseihez, tankönyvbeszerzéshez, szakmai programok megvalósításához. Lezárult 2013 tavaszán a KIOP pályázat fenntartási időszaka, a projekt befejeződése után is a megye öt projektje közül egyedüliként sikeresen, eredménnyel és nagyon fontos, hogy bevétellel működik a társulás teljes tulajdonában lévő Álhubál Kft.
4
A kistérségi feladatellátásban résztvevő intézményekkel, szervezetekkel kialakult munkakapcsolat tovább bővült, együttműködő partnerként belépett a Pécsi Tudományegyetem, a hallgatók gyakorlati képzésében a Társulás gyakorlati telephellyé vált. A területfejlesztésben is folyamatosan megszűntek azok a fejlesztési források, amelyek valamennyi település számára elérhetőek voltak korábban A Pécsi Kistérség településeinek hírei, illetve a társulás több alkalommal megjelent a helyi médiumokban (Dunántúli Napló, Pécsi Hírek). A Nefela Dél-magyarországi Jégesőelhárítási Egyesülés és Misina Természet- és Állatvédő Egyesület anyagi támogatást kapott a társulástól. Utóbbi a 2014. évi költségvetésben szereplő egymillió forintra nem tartott igényt, a településekkel kötött szerződéseket. A társulás és védjegye a Mecsek Portéka rendszeresen részt vesz rendezvényeken, vásárokon. A pályázati referens működteti a védjegyrendszert, a honlapot. A projektet 2015. márciusig kell befejezni. A kistérségi rendezvénynaptár minden évben elkészült, a nyomtatott kiadványt eljuttattuk a településekre, kulturális intézményekbe. A kiadvány a honlapon folyamatosan bővült. A településekről begyűjtésre kerültek a helyi rendezési tervek örökségvédelemre vonatkozó szakaszai, illetve a helyi örökség védelmében alkotott önkormányzati rendeletek. Az immár teljes adatbázis a megfelelő pályázatok kiválasztásához nyújt segítséget. A közművelődési munkacsoport a Pécsi Kistérség összes településére kiterjedően adatgyűjtést végzett, amelynek eredményeként elkészült a Kistérségi Értéktár, amely a honlapon elérhető. A „Helytörténeti gyűjtemények felújítása a Pécsi Kistérségben” címmel elnyert LEADER pályázat keretében elkészült további 9 település helytörténeti gyűjteménye, illetve egységes arculattal történő katalogizálása.
Közfoglalkoztatás A társulás 2013-tól nem végez közfoglalkoztatási feladatokat, azok a helyi önkormányzatok feladatkörébe kerültek.
A munkaszervezet A feladatok csökkenése miatt a munkaszervezet létszáma is csökkent. A közművelődési, közfoglalkoztatási feladatokkal foglalkozó munkatársak, a belső ellenőr 2013 tavaszán átszervezés miatt áthelyezésre, nyugdíjazásra kerültek a vállalkozói szerződések felmondásra kerültek. A fent már részletezett jogszabályváltozások miatt a társulás önálló munkaszervezete a Pécsi Kistérségi 5
Iroda 2013. július elsejétől megszűnt. A feladatot Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala vette át. A munkaszervezeti és pályázati feladatokat 2015-től egy fő látja el. A társulás székhelye a Perczel utcában 2013. december 31-től megszűnt, a városi önkormányzat tulajdonában lévő ingatlan két irodahelyiségében a társulás tulajdonában lévő bútorok, egyéb berendezések, valamint az irattár található.
I.a A Pécs Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ szakmai beszámolója Az intézmény 46 fő teljes állású 2 fő részmunkaidős munkatársat foglalkoztatott a szociális feladatellátások biztosításához közalkalmazotti jogviszonyban. 2013. január 1-től az intézmény működtetésébe került a társulás által fenntartott Családi Napközi Hálózat 16 telephellyel és 33 munkatárssal. A szociális feladatellátások jogszabályban meghatározott szakmai létszámelőírásainak továbbra is úgy felel meg az intézmény, hogy a nappali ellátást napi 6 órás nyitva tartással biztosítja és a szakmai munkatársak 2 órában a házi segítségnyújtásban dolgoznak. 2013-ban a nappali ellátás/demens ellátás jogszabályban előírt létszámának biztosításához, a 6 fő főállású mentálhigiénikus munkatárs mellett, 3 főt alkalmaztak megbízási szerződéssel. A települési önkormányzatok által közfoglalkoztatási program keretében felvett munkatársak is segítetik az intézmény munkáját, főleg a nappali ellátás területén. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás éjszakai kivonuló gondozói létszáma 8 fő főállású munkatárs, akik készenléti ügyeletben, illetve 3 fő külsős munkatárs, akik megbízási szerződéssel látják el a feladatot. A feladatellátást segítő tárgyi feltételek rendelkezésre állnak, azonban az intézmény megalakulása óta bővítésre, illetve új eszközök vásárlására nem került sor. Az intézmény használatában lévő Mercedes kisbusszal elsősorban a Bakonyai mikro-térségben (Bakonya, Cserkút, Kővágószőlős, Kővágótöttös) oldják meg az idősek szállítását. A nyári időszakban az iskola, illetve falubuszok leállása miatt más mikro-térségben is, igénybe veszik a szállítást. Szalánta és Orfű mikro-térségekben a helyi falugondnok illetve falubusz segítségével történt a szállítás. Baksa mikrotérség tekintetében, Téseny Község Önkormányzatának falubusza segíti az idősek szállítását. Az idősek nappali ellátása (demens ellátás) tekintetében az intézményi térítési díj az intézményi térítési díj 0 Ft-ban lett megállapítva a jogszabályi előírásoknak megfelelően, azaz személyi térítési díjat nem lehetett kérni a szolgáltatásért. A feladat ellátás a 2013-as évben is 5 mikrokörzetben történt, Bakonya, Baksa, Görcsöny, Orfű, Szalánta. 6
Az öt idősek klubjában összesen 144 fő ellátottal kötöttek megállapodást a feladatellátásra. A működési engedély alapján Orfű és Bakonya esetében 30 fő, Baksa, Görcsöny és Szalánta esetében 25 fő a napi ellátható létszám. Összesen: 135 fő. A nappali ellátás olyan ellátási forma, amely elsősorban a saját otthonukban élő, idős emberek részére biztosít lehetőséget a napközbeni tartózkodásra, napi rendszerességgel foglalkoztatásra igény szerint étkezésre, társas kapcsolatokra és alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. A nappali ellátás valamennyi a szolgáltatásra jogszabályilag jogosult személy számára történő biztosítása lényeges eleme az egyes szociális szolgáltatási formák egymásra épült, koordinált működésének. A Bakonyai Idősek Klubja 2009-től működik a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központban. Az ellátási terület Bakonya, Kővágótöttös, Kővágószőlős és Cserkút. Célja, hogy a kistérség valamennyi településen élő, rászoruló számára a nappali ellátás elérhetősége biztosított legyen, módot adva ezzel a közösségi együttlétre, a pihenésre, a közösségi programokon való részvételre. A nappali ellátás keretein belül napi 1,5 óra mentálhigiénés foglalkozás és délutáni szabadidős tevékenység adja a szakmai program kötött részét. A havi programot a mentálhigiénés munkatárs és a klubvezető állítja össze, figyelembe véve a tagok fizikai adottságait, szellemi állapotát és érdeklődési körét. A mindennapi programok mellett helyet kap a névnapok és a jelentősebb naptári események megünneplése is. Elsődleges szempont a napi foglalkozás összeállításánál a demencia kialakulásának megelőzése, romlásának lassítása, avagy a már kialakult állapot szinten tartása. A klubtagok fizikai és egészségi állapotának megőrzése érdekében fontosak a prevenciós ismeretterjesztő programok, a napi rendszeres mozgás. Havi rendszerességgel szerepel a programok között Egészségnap, aminek kertében relaxációs technikákat, alternatív gyógymódokat ismerhetnek meg az idősek. Az ellátás körülményeit javítja, hogy az épület külső, belső felújítására, kifestésére sor kerülhetett A Baksai Idősek Klubja 2008-től működik a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központban. Az ellátási terület Baksa, Téseny, Tengeri települések. Az intézmény teljes körű ellátást nyújt klubtagjainak egyénre szabott, életkoruknak, egészségi állapotuknak megfelelően szükségleteikhez és igényeikhez igazodva. Hozzájárul a fizikai-, egészségügyi-, és mentálhigiénés ellátáshoz, valamint az aktivitás megőrzéséhez célzott foglalkozásokkal. Szakmai feladatokat havi illetve éves munkaterv alapján, ütemezetten, az egyéni gondozási tervben foglaltaknak megfelelően látjuk el. 7
A Görcsönyi idősek Klubja 2008 szeptemberétől fogadja a mikrokörzetéhez tartozó ellátottakat. Ellátási területe Görcsöny, Szőke, Regenye. A klub állandó napi tevékenységei közé tartozik az egészségmegőrző torna, mentál-tréning, kézműves foglalkozás, logikai- és memóriajátékok, társasjátékok. A 2013-tól művészetterápiás foglalkozássorozattal segítették a klub tagjainak mentális egészségmegőrzését. Ezen kívül relaxáció, aktív és passzív zeneterápiás foglalkozások is segítették az egészségmegőrzést. A görcsönyi önkormányzat a tavalyi évben is több közfoglalkoztatottal segítette az idősek klubjának munkáját. A klub széles körű kapcsolatrendszerrel és kiváló együttműködéssel bír a vonzáskörzetbe tartozó önkormányzatokkal, iskolákkal, orvosi rendelőkkel.
Az Orfűi Idősek Klubja 2009-től működik Abaliget, Husztót, Kovácsszénája és Orfű ellátási területen. Biztosítja az ellátottak számára az egészségügyi ellátást, amely rendszeres vérnyomásmérést, vércukormérést, egészségnapok keretén belüli felvilágosító előadásokat foglal magában. A mindennapi programok mellett helyet kaptak a névnapok, születésnapok, egyéb naptári események megünneplései. A fejlesztő programok között fontos szerepe volt a játékterápiának, mozgásterápiának és a művészetterápiának. A kötött foglalkozásokon kívül nagy hangsúlyt kap a kiscsoportos és egyéni beszélgetés, amelynek céljai a felmerülő problémák és konfliktushelyzetek megoldásának elősegítése, az alkalmazkodó készség, a türelem, tolerancia növelése és a hasznosságérzés erősítése. A közösséghez tartozást és annak megtartóerejét rendkívül erősítik azok a közös rendezvények, ahol az intézmény összes klubjának ellátottjai részt vesznek, mint pl. Idősek Világnapja, Majális, KI MIT TUD.
A Szalántai Idősek Klubja 2008 januárjától tartozik a Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központhoz. Ellátási területe, Szalánta, Szilvás, Bosta községek közigazgatási területe. A klub az ellátást igénybe vevők részére szociális, egészségügyi, mentális állapotuknak megfelelő napi életritmust biztosító, közösségi szolgáltatásokat szervez. Fontos a szabadidő hasznos eltöltése, az aktivitás megtartása, a képességek és készségek szinten tartása. A közösségi rendezvényeken kívül a mindennapokban is színes programokat kínáltak az elmúlt évben is, kézimunka, gipszöntés, felolvasás, zenehallgatás, reggeli torna, és a mentálhigiénikus munkatársak által tartott napi foglalkozások. 8
Sok az egyedülálló, akiknek a mindennapi klub látogatás jelenti a társas kapcsolatok ápolásának egyetlen lehetőségét, a magányérzet csökkentését, mentális állapotuk megőrzését, még meglévő képességeik szinten tartását.
Házi segítségnyújtás Az ellátottak többsége nő körülbelül 2/3-ad – 1/3-ad az arány a férfiakkal szemben. Ennek egyik oka, hogy a nők átlagéletkora magasabb a férfiakénál. Többségük egyedülálló idős ember, akiknek családja vagy nagyon távol él, vagy napközben dolgozik, vagy egyáltalán nincs hozzátartozójuk. Koruk és egészségi állapotuk miatt elszigetelten élnek, magányosak, önellátásra csak részben képesek, segítségre a házi gondozókon kívül mástól nem számíthatnak. A 2013/14. években az intézmény 24 településen látta el a házi segítségnyújtás feladatát. A házi segítségnyújtásban az ellátottak gondozási szükségletét az intézményvezető által megállapított napi gondozási óraszám határozza meg. Az ellátottak többségének 1 órás gondozási szükséglete van, de egyre növekszik azok száma, akiknek 3-4 illetve 4 órát meghaladó gondozási szükségletet állapítottak meg. A jogszabály alapján az ellátott kérése a mérvadó abban a tekintetben, hogy milyen rendszerességgel és milyen óraszámban igényli a szolgáltatást.
Étkezés 2013/14-ben az intézmény 27 településen látta el a szociális étkeztetés szolgáltatását. Az intézmény szolgáltatását igénybevevők száma csökkent az előző évhez képest. Ennek több oka is van, az egyik a térítési díj változása. A megemelt díj kifizetése az ellátotti körben leginkább az aktív korúak között jelentett problémát, hiszen többségük 28.500 Ft-os jövedelemmel rendelkezik, amelyből a megemelt térítési díj kifizetése problémát okozott, de az alacsony öregségi nyugdíjjal rendelkezők közül is többeknek nehézséget jelentett, az új térítési díjak megfizetése. Problémát okozott, hogy a méltányosság gyakorlása az önkormányzatok jelentős részénél elutasításra került. Mindössze 3 település nyújtott ilyen formában segítséget a lakosai számára. Az étkezést igénybevevők között egyre magasabb az aktív korúak száma, jövedelmi helyzetük teszi őket szociálisan rászorulóvá. Az intézmény több szolgáltatóval kötött szerződést a szociális étkeztetés kiszállítással történő ellátására, de vannak olyan települések is, ahol jelenleg is a házi segítségnyújtó szállítja az ebédet az ellátottaknak. Az ellátottak többsége napi szinten veszi igénybe a szolgáltatást, de vannak olyan települések is, ahol hétvégére is biztosítani kell az étkezést. 9
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Az intézmény 2013-ban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatallal kötött szerződés alapján, 180 fős feladatmutató teljesítését vállalta a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás szolgáltatás tekintetében, 2014-re ez a szám csökkent 164-re. A jogszabály módosítások következtében, 2013. július 1-től a jelzőrendszeres házi segítségnyújtást a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság vette át. A Fenntartó évente szerződést köt a feladatellátásra.
I. b. A Pécsi Kistérségi Szociális Alapszolgáltatási Központ Családi Napközi Hálózatának szakmai beszámolója A feladat ellátás személyi és tárgyi feltételeinek alakulása Az intézmény 2013. január elsején vette át a társulástól a 16 családi napközit 33 fő alkalmazottal működtető hálózatot. 2013 áprilisától további öt napközivel bővült a hálózat. Márciusban az Aprajafalva, szeptemberben pedig a Tündérlak családi napközi került bezárásra, személyi, illetve gazdasági okok miatt. A hálózati koordinátor személye az elmúlt évek során két alkalommal is változott, azonban a működés folyamatos volt. A családi napközi hálózat továbbra is a kistérségben szociális jellegű és értékteremtő szerepet tölt be, hiszen a településeken nem minden rászoruló 3 év alatti gyermek számára elérhető a napközbeni ellátást nyújtó bölcsőde, óvoda és iskola. Sok településen egyáltalán nincs ilyen intézmény, illetve szolgáltatás. 2014-ben tanulószobás családi napközik mindennapjait, működését megnehezítette az a nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely előírta, hogy az általános iskolákban a foglalkozásoknak délután 16 óráig kell tartaniuk. Az áthidaló megoldást az jelentette, hogy a szülő az iskolából kikérhette gyermekét, így igénybe tudta venni a szolgáltatásunkat. A hálózatban működő családi napközik tárgyi feltételei biztosítottak. A bútorok, a gyermekek ellátásához szükséges egyéb eszközök, felszerelések megfelelnek a módszertani útmutatóban előírtaknak. Sajnos a költségvetés szűkössége miatt nagyobb fejlesztésekre az elmúlt évben nem került sor, azonban ennek hiányosságát kompenzálta a bezárt családi napközik által szétosztásra kerülő kültéri illetve- beltéri bútorok, játékok.
10
Szakmai tevékenység A családi napközikben a gyermekek életkoruknak és egyéniségüknek megfelelően kapnak ellátást. Biztosítják a gyermekek felügyeletét, gondozását, egyéni szükségleteik bizonyos szintű megvalósítását. Az ellátás a társult önkormányzatok közigazgatási területén valósult meg. Telephelyeink: Abaliget, Aranyosgadány, Baksa, Bogád, Orfű, Pécs, Pogány Szalánta és Bakonya. A férőhelyek kihasználtsága alapján százalékos teljesítés szerint: - 90-100% között: Tanul-lak, Kemencés, Nebulók, Csiperke, Tündérkert 1,2, Fészek, Abaliget, Szivárvány, Kuckó, Mini Manó, - 80-90% között: Napsugár,
Megóvlak,
Almafa,
Napraforgó,
Manócska,
Kicsikék,
- 60-70% között: Mesevár A családi napközik a településükön lévő önkormányzattal szoros kapcsolatban vannak. A település polgármesterei, képviselői ismerik és látogatják is a településükön működő családi napköziket, segítséget nyújtanak működésükhöz. A családi napközi hálózat munkatársai napi kapcsolatban állnak az általuk gondozott gyermekek védőnőivel, gyermekorvosaikkal, gyermekjóléti szolgálattal, iskolákkal. Rendszeressé váltak a szakmai esetmegbeszélések, melyek során a hálózatban dolgozó munkatársak lehetőséget kaptak arra, hogy a munkájuk során felmerülő problémás esetek megosszák egymással. Tanácsot, megoldási javaslatokat kapjanak munkatársaiktól illetve a hálózati koordinátortól. Az elmúlt év során a hálózat, az intézmény szoros szervezeti egységévé vált.
11
II. A Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás beszámolója a szakmai munkáról A Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás 2013. július 1-én alakult jogi személyiségű társulássá. A társulás munkaszervezeti feladatait valamint a fenntartói irányítással kapcsolatos feladatokat Pécs Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Humán Főosztálya látja el. A társulás székhelye 7621. Pécs, Széchenyi tér 1. A társulás és az általa fenntartott intézmények gazdálkodását munkamegosztási megállapodás alapján Pécs Városi Központi Költségvetési Elszámoló Szervezet végzi el és koordinálja. A feladatellátások finanszírozása az önkormányzati normatív állami hozzájárulásból, a társulási kiegészítő normatív működési támogatásból, működési célú pénzeszköz átvételből és intézményi saját bevételből történik. A Társulás feladatai közé tartozik a családsegítés, a gyermekjóléti szolgáltatás, idősek nappali ellátása, házi segítségnyújtás, étkeztetés, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, közösségi pszichiátriai ellátás, és az otthoni szakápolás. A Társulás döntéshozó szerve a Társulási Tanács, mely a tag-önkormányzatok képviselő testületei által delegált képviselőkből, jellemzően polgármesterekből áll. A társulást tanács döntéseit határozattal hozza, a döntések előkészítésében az öttagú Pénzügyi és Gazdasági Bizottság vesz részt. A társulási tanács évente négy alkalommal ülésezik. A társulás két szociális intézmény fenntartója, melyek szakmai munkáját a következő két alfejezet tárgyalja.
II.a. Az Esztergár Lajos Családsegítő Szolgálat és Gyermekjóléti Központ tevékenysége Az intézmény négy területi egységgel biztosítja a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást, továbbá a gyermekek átmeneti gondozását. Az intézmény központja: Kertvárosi Egység Pécs, Anikó u. 5. Telephelyek: Meszesi Egység: Pécs, Hársfa u. 154. Belvárosi Egység: Pécs, Megye u. 22. Uránvárosi Egység: Pécs,Tüzér u.7. Kővágószőlős, Újtelep 7. Görcsöny, Hársfa u. 31. Orfű, Széchenyi tér 1.
12
Családsegítés A szolgáltatás célja három részre tagozódik: 1. Megelőzés, prevenció: Célja, a problémák kialakulásának megelőzése, illetve azok időben történő felfedezése. Azért, hogy ez a cél megvalósulhasson, a családsegítő szolgálat észlelő és jelzőrendszert működtet. Minél hatékonyabb a prevenció, annál kevésbé alakulnak ki a problémák, melyekkel a szolgálat foglalkozik. 2. Szociális és mentálhigiénés problémák: gyűjtő problémák, amelyekkel az ügyfelek felkeresik szolgálatot. Túlnyomó többségben a családon belüli kapcsolati, életviteli, illetve bántalmazással és időskori elhanyagolással összefüggésben kell a gondozó tevékenységet folytatni, melyeknél lelkimentális megerősítést is végeznek a családgondozók pszichológusok. Ezekben az ügyekben az egyéni és a csoportos esetkezelés módszereinek alkalmazásával az egyén/család életvezetési képességeinek helyreállítása, szinten tartása, és javítása a cél. Minél hatékonyabban működik az első két szint, annál kevesebb, hirtelen jelentkező, akut problémával kell szembesülni. 3. Krízishelyzet megszüntetése: Akut krízisek, ahol azonnali beavatkozás, segítés szükséges. Szuicid krízis jelentkezése során a családgondozó krízisoldás után pszichológusunkhoz, illetve szintén szakellátásba delegálást alkalmaz. Családi kapcsolati kríziseknél elegendőnek bizonyul a családgondozó, vagy az intézmény pszichológusának segítsége. Ellátási terület jellemzői A feladatellátás négy fő ellátási területre tagolható, két kisebb: Belváros és Uránváros, melyek lakosságszáma: 25-26.000 fő; illetve két nagyobb Meszes és Kertváros, melyek lakosságszáma: 45-60.000 fő. A szegregátumokban élő emberek helyzete halmozottan hátrányos. Pécs városában a meszesi területen a legmagasabb a komfort nélküli lakások száma. A kertvárosi területen a legnagyobb a lélekszám, illetve a népsűrűség a panel-társasházak nagy száma miatt. Uránvárosi és belvárosi területen kisebb szegregálódott területek mellet jelen vannak a magas komfortfokozatú lakóövezetek. Igénybevevők jellemzői Az igénybevevők száma a 2013-as évben 3154 fő, az előző évhez viszonyítva 17%al csökkent intézményi szinten, azonban területi egységenként jelentős eltérések mutatkoznak. Míg Belváros területén 20%-al csökkent (627 fő) az igénybevevő felnőttek száma, addig Uránváros területén 5%-al nőtt (605 fő), 2012-es évhez képest. Kertváros területén 30%-os csökkenés (744 fő), Meszes ellátási körzetében közel 15%-os emelkedés (1178 fő) volt tapasztalható. Összesen 3.154-en keresték 13
fel a szolgálatot, közel fele új ügyfélként jelentkezett. 629-en rendelkeztek munkával, 1484-en pedig álláskeresők voltak, a többiek az inaktív kategóriába tartoztak. Az igénybevevők száma a 2014-es évben 3932 fő, az előző évhez viszonyítva 13%os növekedést mutat intézményi szinten, azonban területi egységenként jelentős eltérések mutatkoznak. Míg Belváros területén jelentősen csökkent (30%) az igénybevevő felnőttek száma, addig Uránváros területén jelentős emelkedés (34%) tapasztalható. Kertváros területén 23%-os emelkedés, Meszes ellátási körzetében közel 35%-os csökkenés volt tapasztalható. A meszesi és uránvárosi csökkenés oka: 2013-as évben az Önkormányzat lakásprogramja miatt a kliensek száma jelentősen megnövekedett, azonban ezek a kliensek a 2014-es évben nem jelentek meg gondozottként. Kistérségi területen: 313 fő. Családgondozás A családsegítőnél jelentkezett új ügyfelek többsége nem spontán érkezik, hanem valamely hatóság jelzi az igényt. Leggyakoribb a rendőrségi jelzés. A bíróságok számára környezettanulmányokat készítenek az intézmény szakemberei. Meszes területén, a családgondozók eseteinek számát nagymértékben megnövelte a nyár során végzett szegregátumok kérdőívezése, és a lakásosztállyal közösen indított lakhatási jogcím rendező program. Gondozott családok száma: 2013-ban 879, 2014ben 1790 fő. Adósságkezelés A 2012. évihez képest 10%-al csökkent az ügyfelek száma. Ez annak köszönhető, hogy a szociális törvény módosítását követően két adósságkezelési program között két évnek kell eltelnie. 332 fő először kereste fel a szolgálatot adósságával kapcsolatban, ezen ügyfelek fele még az adott évben megkapta a támogatást, beleértve az előgondozás fázisát is. 2013-ban 304 ügyfél adósságcsökkentési támogatás iránti kérelmét adták le munkatársaink elbírálásra, mely 10%-al több az előző éves adatnál. 2014-ben Igénybe vevő kliensek száma: 1098. Adósságcsökkentési támogatás iránt leadott kérelmek száma: 199, mely 47%-al kevesebb az előző éves adatnál. Elutasított kérelmek száma:3. Együttműködés aktív korú nem foglalkoztatottakkal Azon lakosok, akik egészségi állapotuk miatt nem alkalmasak a munkavállalásra, vagy 5 éven belül eléri a rá irányadó nyugdíjkorhatárt, annak már nem kötelező az együttműködés a munkaügyi központtal. Ezek a kliensek a családsegítő szolgálattal kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy az ellátásra jogosulttá váljanak. Az együttműködés során az ügyfél a munkaerő piacra való beilleszkedést segítő programban vesz részt, melynek keretén belül az egyéni képességeket fejlesztő vagy az életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülési programban részesül. A munka során az tapasztalható, hogy 14
számos olyan probléma fordul elő (szenvedélybetegség, egészségkárosodás, alacsony iskolai végzettség, rokkantság, pszichiátriai betegség, magatartás-zavar, motivációs probléma, szakképzetlenség), amely megakadályozza a munkaerő piacra való beilleszkedést. Elsődleges cél a szinten tartás, majd távoli célként, a munka világába történő re-integráció. Gondozott kliensek száma 2013-ban 760 fő. 2014-ben 750 fő, kistérségi területen: 125 főt látta el. Jogi segítségnyújtás A 2014. év folyamán valamennyi egységben a teljes megjelenések száma összesen 744 fő. Ebből első alkalmas megjelenés, új ügyfél, 392 fő. A statisztikából egyértelműen látszik, hogy az ügyfelek túlnyomó többsége, nő, közülük is legtöbben a 35-49 éves korosztályból kerültek ki. Az eseteket figyelembe véve megállapítható, hogy 70%-ban családjogi kérdésekkel fordultak az intézményhez. Válás, szülői felügyelet megállapítása (gyermekelhelyezés), tartásdíj megállapítása és végrehajtása, továbbá kapcsolattartási problémák jelentkeztek a leggyakrabban. Gyermekjóléti szolgáltatás Az ellátás feladata a gyermekek érdekeinek és jogainak érvényesítése mellett annak elősegítése, hogy a gyermekek családjuk körében nevelkedjenek, megfelelő testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődésük, családjuk körében biztosított legyen. Az alapellátás keretein belül a veszélyeztetettség megelőzése, feltárása, megszűntetése a szolgálat feladata. 2013-ban Pécsett 1321 családban 2384 gyermeket gondoztak a munkatársak, az előző évi adathoz képest csupán 4%-os csökkenés tapasztalható. A családokkal történő kapcsolatfelvétel legtöbbször a jelzőrendszer által küldött jelzések alapján történt. 2013-ban 916 új ügyfél került gondozásba, az új ügyfelek 44%-ával, jelzőrendszer által küldött jelzés alapján kerültünk kapcsolatba. 2014-ben Pécs településen 2491 gyermeket, 1238 családban gondozott Központunk. Ez a szám 15%-os emelkedést jelent a 2013-as évi adatokhoz viszonyítva. Kistérségi településeken: 433 gyermek, 227 családból. A családokkal történő kapcsolatfelvétel leggyakrabban a jelzőrendszer által küldött jelzések alapján történt. 2014-ban 721 új gyermek került gondozásba Pécsett, kistérségi településeken: 126 gyermek. A gondozott családokban a legtöbb probléma anyagi eredetű, ez az ügyfelek több mint 25%-át érintette, ezt követően a gyermeknevelési problémákkal kellett foglakozniuk a családgondozóknak, mely az összesen felmerülő problémák 20%-át tette ki. A szülők, család életvitele a problémák, végül a családi konfliktusok. A gyermekintézménybe való beilleszkedési zavar, illetve a magatartás-, teljesítmény zavar majdnem egyenlő arányban mutatkozott meg. Megjelent még a szülői
15
elhanyagolás és a családon belüli bántalmazás, komoly problémát okoz a szenvedélybetegség, elsősorban az alkohol fogyasztása. A családgondozói tevékenység A veszélyeztetettség felderítésének egyik feltétele a lakóterületen élő népesség életkörülményeiről, problémáiról való ismeretek birtoklása. Ezek a lakóterületen élő gyermekek problémáit, lehetőségeit, szocializációját meghatározó tényezők, melyek ismeretében meghatározható a cselekvési terv, mely a gyermekek egészséges fejlődését biztosító beavatkozási mód meghatározását segíti elő. Alapellátásban 1506 gyermeket gondozott az intézmény 2013-ban, 1896 gyermeket gondoztak 2014-ben. A gyermekekkel/családjaikkal havi rendszerességgel tartják a kapcsolatot, szükség esetén gyakrabban. A családokkal legtöbbször a jelzőrendszeri tagoktól érkezett jelzések alapján kerülnek kapcsolatba a szakemberek. Átmeneti gondozás Amennyiben a gyermek családjában lakhatási, ellátási, gondozási krízishelyzet lép fel, mely előreláthatóan rövid ideig tart, a gyermek illetve családja ellátásáról a családok átmeneti otthona, vagy a gyermekek átmeneti otthona gondoskodik. A gyermekek és családjaik gondozását ez alatt az időszak alatt is a Gyermekjóléti Szolgálat látja el. A gondozás célja, hogy a család a legrövidebb idő alatt képessé váljon lakhatását önállóan megoldani. Hatósági eljárások A gyermekvédelmi törvény változásai alapján a jogalkotó, egy hatóság hatáskörébe helyezte a hatósági intézkedéseket. Így a törvényi változás következtében a Területi Szociális Központok helyett a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatal Járási Gyámhivatalának hatáskörébe került a védelembe vételi eljárások lebonyolítása. A védelembe vételi eljáráson kívül az ideiglenes hatályú elhelyezés is kikerült a jegyzői hatáskörből. Védelembe vétel Amennyiben alapellátásban nem kezelhető a családban fennálló probléma, a gyermekek gondozása védelembe vétel keretei között folytatható. A hatóság által jóváhagyott gondozási-nevelési terv teljesítésében a családgondozók nyújtanak segítséget a családoknak. A 2013 492 gyermeket gondoztunk védelembe vétel keretei között. 2013-ban 132 gyermek védelembe vételére került sor, 61 gyermek esetében pedig megszüntetésre került a védelembe vétel. 299 gyermek esetében beszélhetünk több éve fennálló védelembe vételről. A 2014. évben 550 gyermeket gondoztak a munkatársak védelembe vétel keretei között. Védelembe vételre pedig 187 gyermek esetében került sor, 99 gyermek esetében megszüntetésre került a védelembe vétel. 16
Ideiglenes hatályú elhelyezés A gyermekek ellátását, gondozását súlyosan veszélyeztető körülmények fennállása esetén, amely esetek megoldása a gyermek saját családjában nem kezelhetők és a gyermek, sürgős elhelyezésére van szükség, javasolható az ideiglenes hatályú elhelyezés. 2013-ban 41 gyermek elhelyezése vált szükségessé, ez jelentősen meghaladja a tárgyévet megelőző időszakot. 2014-ben csak 27 eset történt. Az elhelyezést indokolta, hogy gyermekek családjában súlyos krízishelyzet lépett fel. Az elhelyezett gyermekek egy jelentős hányada újszülött, akik fogadására a szülők nem készültek fel, titkolt terhességből születtek, a szülők körülményei, szülői magatartás indokolta az elhelyezést. Átmeneti nevelésbe vétel Amennyiben a gyermek családjában fennálló veszélyeztető körülmények alapellátásban és védelembe vétel mellett nem szüntethetők meg, a gyermek átmeneti nevelésbe vételére kerül sor. A gyermekek hazagondozása céljából tovább folytatódik a szülőkkel a segítő kapcsolat. A gondozás célja, hogy a gyermekek vérszerinti családja alkalmassá váljon a gyermek nevelésére. Figyelemmel kísérik a szülők és a gyermek kapcsolattartását és a család körülményeinek változását. Gyermekjóléti Központ speciális feladatai Utcai szociális munka Az utcai és lakótelepi szociális munka egyik része az iskolából igazolatlanul hiányzó diákok felkutatása és az utcákon, köztereken szabadidejüket töltő fiatalok megismerése és segítése, programokba bevonása. A gyerekek számára rendszeresen szerveznek prevenciós és klub foglakozásokat. A Belvárosi és a Kertvárosi Rendőrőrssel együttműködve, heti két alkalommal végeztek esti és napközbeni járőrtevékenységet a Belváros és Kertváros egész területén. Havi két alkalommal szombat éjszaka 20.00-24.00 óra között, éjszakai járőrözésen vettek részt a munkatársak szintén a Pécsi Rendőrkapitányság szervezésében. Kórházi szociális munka A kórházi szociális munkások jelzőrendszeri tagként vesznek részt a gyermekvédelmi rendszerben. A klinikán kezelt gyermekek esetében, amennyiben szociális-, gyermekvédelmi probléma merül fel, az illetékes kezelőorvos vagy ápoló személyzet jelzéssel él a kórházi szociális munkás felé, aki a probléma megismerése után kapcsolatba lép az illetékes Intézményekkel, szakemberekkel. A legtöbb esetben újszülött gyermek ügyében kellet környezettanulmányt kérni védőnőktől, a gyermek hazaadhatósága miatt. Gyakoriak a pszichés okokra visszavezethető kamaszkori problémák, melyek hátterében szinte mindig gyermekkori-, családi traumák húzódnak meg. Az elmúlt évben sajnos több súlyosan bántalmazott
17
gyermek is bekerült a kezdeményezésére került sor.
gyermekklinikára,
ezért
hatósági
intézkedés
Kapcsolattartási ügyelet A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a kapcsolattartásra jogosult szülő, vagy más kapcsolattartásra jogosult személy számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása. Gyermekvédelmi közvetítő eljárást Intézményünk munkaidőben előre egyeztetett időpontban nyújt. Gyermekvédelmi közvetítői eljárás (mediáció): 2013-ban 24 közvetítői eljárásra kaptunk felkérést, amelyből 21 végződött egyezség megkötésével. Kapcsolattartás: Az elmúlt évtől kezdődően a kapcsolatügyeletre hétvégi időpontban is szabályoztak kapcsolattartásokat a pécsi telephelyeken szombaton 9-13 óra között. Készenléti ügyelet Telefonon történő segítségnyújtás, munkaidőn túl és hétvégén. Főiskolai és egyetemi hallgatók gyakorlati oktatásának koordinálása Adománygyűjtés és osztás szervezése Kapcsolat a jelzőrendszeri tagokkal Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart a jogszabályokban megjelölt jelzőrendszeri tagokkal. A munkakapcsolat javítása céljából rendszeresen szakmaközi megbeszéléseket szerveznek (évente min. 6 alkalom). A jelzőrendszeri tagok közül a jelzések küldése tekintetében a közoktatási intézmények, egészségügyi szolgáltatók/védőnők és a rendőrség a legaktívabb, tőlük érkezik a legtöbb esetjelzés. Prevenció Közösségfejlesztés Nyugdíjas klub Filmklubok Álláskereső klub
„Megoldás Klub”: a rendszeres szociális segélyezettek számára innovatív projekt a pénzügyi kultúra fejlesztésére
18
Gyermekprogramok / bűnmegelőzés: Az intézmény fontosnak tartja az illetékességi területen élő hátrányos helyzetű gyermekek szabadidős tevékenységének bővítését Játszóházak Korrepetálás Erzsébet tábor keretében húsz gyermek táboroztatása Vajtán Az intézmény együttműködik a Magyar Vöröskereszttel és a Telenor Magyarország Zrt-vel.
II.b. Az Integrált Nappali Szociális Intézmény szakmai feladatellátása Intézményi működés, feladatellátás: Az intézmény 2013. évben változatlanul biztosította Pécsett és a Pécsi Kistérségben szociális szolgáltatásait. A 2013- évi működési engedély módosítási kérelem a pszichiátriai betegek nappali intézményének 50-ről 75 férőhelyesre bővítésére irányult. Az Intézmény ellátási területe: Étkeztetés, demens személyek nappali ellátása és pszichiátriai betegek nappali ellátása tekintetében: Pécs Megyei Jogú Város közigazgatási területe. A Házi Segítségnyújtás, Idősek Klubjai, Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás, Közösségi pszichiátriai ellátás, pszichiátriai betegek nappali ellátása szakfeladatok Pécsi Kistérség területén nyújtják szolgáltatásaikat: Pécs, Abaliget, Aranyosgadány, Áta, Bakonya, Baksa, Birján, Bogád, Bosta, Cserkút, Egerág, Ellend, Görcsöny, Gyód, Husztót, Keszü, Kisherend, Kozármisleny, Kovácsszénája, Kökény, Kővágószőlős, Kővágótőttős, Lothárd, Magyarsarlós, Nagykozár, Ócsárd, Orfű, Pécsudvard, Pellérd, Pogány, Regenye, Romonya, Szalánta, Szemely, Szilvás, Szőke, Szőkéd, Tengeri, Téseny közigazgatási területe. Az egészségügyi ellátást az Otthoni Szakápoló Szolgálattal szerződést kötött háziorvosok betegei részére biztosítja.
Az intézmény feladata Az intézmény feladata, hogy az ellátási területén, az ellátást igénylők részére az alábbi szociális szolgáltatásokat és egyéb egészségügyi ellátást biztosítsa: 19
Étkeztetés Házi Segítségnyújtás Jelzőrendszeres Házi Segítségnyújtás Idősek Klubjai Demens személyek ellátását biztosító részleg Közösségi pszichiátriai ellátás Pszichiátriai betegek nappali ellátása Otthoni Szakápoló Szolgálat
Az elmúlt 5 évben, a legnagyobb hangsúlyt a kihasználtság növelésére, és a lehívható normatíva optimalizálására fektették. Ennek köszönhetően, jelentősen sikerült növelni az ellátórendszer hatékonyságát. Az ellátotti szám egyedül az étkeztetés körében csökkent, a többi szakfeladaton jelentősen nőtt. Az étkeztetettek számának csökkenését, egyrészt a rászorulók körének szigorúbb meghatározása, másrészt a személyi térítési díjak emelése okozta.
Étkeztetés Az intézmény a jogelőd intézmény figyelembe vételével 1985-től biztosítja ezt az ellátási formát. 2012-ben és 2013-ban is jelentős létszámcsökkenés volt tapasztalható.
20
Jelenleg, az idősek klubjaiban étkezőket is figyelembe véve 619 fő részére biztosítanak napi egyszeri meleg ételt. Önkéntes fizetés lehetőségével nem él senki. A jövedelem hiányában, vagy méltányosságból ingyenes ellátásban részesülők száma. A rászorultságot Pécs M.J.V önkormányzatának 12/2008(04.01) sz. rendeletének 4 §. határozza meg. A hajléktalanok ellátását abban az esetben biztosítja az intézmény, ha nem részesül népkonyhai ellátásban. A rendeletbe 2012-ben kerültek be a jelenlegi rászorultsági feltételek, amelyek mentén átalakult az igénybe vevők köre. A KENYSZI-be történő napi jelentési kötelezettség, ill. a párhuzamos igénybe vételek kiszűrése is hozzájárult, ahhoz, hogy az ellátottak száma csökkent, népkonyhai ellátásra jogosultak kikerültek az ellátotti körből.
Házi Segítségnyújtás A házi segítségnyújtásban részesült ellátottak száma 2013.december 31.-én Pécsett 553, Aranyosgadányban 8, Ellenden 23 fő. volt. 2014.december 31.-én Pécsett 594, Aranyosgadányban 9, Ellenden 24 fő. volt Az ellátottak száma 2009-től folyamatosan növekedett.
21
A gondozók 2013-ban 81.979 gondozási órát teljesítettek, 2014-ben 85.901 gondozási órát teljesítettek, amely az előző évhez képest 5%-os emelkedést mutat. A községekben eltérő gondozási igények tapasztalhatók mint Pécsett. Aranyosgadányban napi 4 órás, vagy annál magasabb gondozási szükséglettel rendelkező ellátott nincs, Ellenden 1-1 fő. Az ellátottak 65-75%-a napi 1 óra segítségnyújtást igényel. Pécsett az ellátottak csupán a 45 %-a napi 1 órás gondozási szükségletű, 15 %-uk napi 4 órás, vagy magasabb gondozási szükséglettel rendelkezik.
Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás A szolgáltatást 2003-tól működteti az intézmény, kezdetben pályázati programként, később kötelező alapellátási feladatként. A szolgáltatással szembeni igényeket jól tükrözi, hogy a kezdetben 40 készülékkel indított ellátás, mára 506-ra nőtt. A készülékszám emelése mellett is mindig vannak várakozók. A működtetéshez a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatósággal kötött finanszírozási szerződéssel rendelkezünk, a vállalt feladatmutató 2014-ben: 503 fő. A következő ábra a jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban ellátottak rászorultsági megoszlását mutatja. Az ellátottak 95 %-a 65 év feletti, 3, ill. 2%-uk fogyatékossága, vagy pszichiátriai betegsége miatt igényli a jelzőkészüléket.
22
A jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban segítségnyújtásban is részesül.
részesülők
jelentős
része
Az elhalálozás miatti ellátásból kikerülők magas aránya a szolgáltatás hatásosságát jelzi, hiszen ezek az emberek életük végéig az otthonukban élhettek, nem volt szükség a személytelenebb, drágább bentlakásos intézményi elhelyezésre. A saját kérésre történő ellátás-megszűntetés többnyire más településen élő rokonukhoz költözés miatt történt. A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2013 év folyamán összesen 506 készülékről 1434 segélyhívást fogadott. Az 1 készülékre jutó segélyhívások száma átlagosan negyedévente 1 volt. 2014 év folyamán összesen 506 készülékről 1289 segélyhívást fogadott a szolgálat Az egy készülékre jutó segélyhívások száma átlagosan évente 2,5 volt.
Idősek Klubjai Az intézmény 5 idősek klubját üzemeltet, összesen 200 férőhellyel. A klubok ellátását igénylők számában jelentős változás nincs. Az új igénylők, és az ellátásból kikerülők aránya egyensúlyban van.
23
Idősek Klubja - Demens részleg A demens klub tagjainak családi hátterére jellemző, hogy a generációk külön élnek, egymás segítése már nem kivitelezhető folyamat számukra. Többen közülük számos olyan betegséggel küzdő családtag, akinek önmaga ellátása is komoly gondot jelent. A többgenerációs együttélés a lakások mérete és egyéb körülmények miatt nem lehetséges. Ezek a tényezők azt eredményezik, hogy az idős, mentális betegséggel küzdő ember ellátásának kiemelkedő szerepet kell kapnia. Az intézeti elhelyezés kiváltható ezen ellátás elindításával, hiszen a demens klub tagjai még saját otthonukban a lehető leghumánusabb körülmények között megkapják azt az ellátást, ami a család aktív munkavégzést folytató tagjait is tehermentesíti. Tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyógyszeres kezelés ill. a hospitalizáció is csökkenthető ezáltal. A mentális, fizikai támogatás a stabilitás lelassítja a hanyatlás folyamatát. A demens klub tagjainak átlagéletkora magasabb az Intézmény többi nappali ellátását igénylőjénél, 55%-uk 80 év feletti. Az ellátás hatékonyságát mutatja, hogy sem 2013-ban sem 2014-ben demens klubtagok nem kerültek bentlakásos intézménybe.
Közösségi pszichiátriai ellátás A pszichiátriai közösségi ellátást 2007-től működteti az intézmény. A feladatellátás során, gyakorlatilag minden szakfeladat ellátottai körében érzékelhető volt a szolgáltatással szembeni igény, és a speciális ellátási forma hiányából adódó nehézség. A jól kiépült együttműködési hálózatnak köszönhetően a szolgáltatást igénylők köre folyamatosan bővült, 2011-ben 125 fő volt. 2012-ben az Országban általánosan minden szolgálat 40 főre kapott finanszírozást, ezért az ellátottak száma is csökkent, 2013-ban 86 fő, 2014-ben 72 fő. 24
A működtetéshez finanszírozási szerződéssel rendelkezik a fenntartó. A célcsoport heterogén, mivel a kliensek eltérő egészségi állapotban, más – más családi, kapcsolati, anyagi háttérrel érkeznek, ebből adódóan személyes céljaik is mások, melyre a közösségi munka komplex eszközrendszerével adhat támogatást. A közösségi pszichiátriai ellátást igénybevevő ellátottak kb. 70%-a nő, 30%-a férfi. A kliensek 51 százaléka a 46 és 60 év közötti korosztályból kerül ki, 30 százalék a 30 és 45 éves korosztály tagjainak az aránya is, tehát elmondható, hogy legnagyobb számban 30 és 60 év közöttiek vannak jelen.
Pszichiátriai Betegek Nappali Ellátása A nappali ellátás célja a pszichiátriai betegek részére olyan napközbeni ellátások nyújtása, amelyek elősegítik az ellátottak komplex pszichoszociális rehabilitációját. Ennek érdekében az ellátott személyes szükségletei és céljai felmérését követően, az ellátott bevonásával elkészül az egyéni gondozási terv. A szolgáltatás középpontba az egyéni szükségleteket, célokat állítja, hosszabb távú ellátásokat kínál, amely elsősorban az ellátottak aktív és felelős részvételére épít, kihasználva a közösség segítő erejét. A pszichiátriai nappali ellátás megszervezésével, ellátási hiányt pótolt az intézmény mind a városban, mind a kistérségben. Az intézmény szolgáltatásainak eredményessége és hatása szempontjából lényeges kiemelni az integrációból adódó előnyöket, melynek köszönhetően nő az otthonukban segítséggel önálló életvitelt élők biztonsága. A szakfeladatok közötti rugalmas átjárhatóság pedig lehetővé teszi, hogy mindig az aktuális szükségletekhez igazodjon az ellátás módja.
Otthoni Szakápolás A 20/1996. NM rendeletben szereplő feltételeknek megfelelően a szakápolásra szoruló betegek. Különösen:
ápolást, szakápolást igénylő lakosok az ellátási területünkön, kórházból kikerült, és utókezelést igénylő betegek és rehabilitációra szorulók.
Otthoni Szakápolás keretében évente 150-180 fő vesz részt. A szolgáltatást a következő településeken biztosítja az intézmény: Pécs, Pogány, Kozármisleny, Lothárd, Birján, Görcsöny, Regenye, Szőke, Gyód, Keszü, Kökény. 25
A szolgáltatás az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött szerződés alapján látható el. Ennél a szakfeladatnál különösen fontos a háziorvosokkal illetve a szakorvosokkal kiépített kapcsolat.
Pécs, 2015. március 13.
Dr. Páva Zsolt s.k. elnök Pécs és Környéke Szociális és Gyermekjóléti Társulás
Pfeffer József s.k. elnök Pécsi Többcélú Agglomerációs Társulás
26
