I. A büntetőjog-ellenesség

BÜNTETHETŐSÉGI AKADÁLYRENDSZER I. A büntetőjog-ellenesség A bj-ellenesség megállapításának együttes feltételei: 1. a magatartás tényállásszerű (= diszpozíciószerű) 2. a tényállásszerű cselekmény büntetőjogi normába ütközik és büntetőjogi fenyegetett (= formálisan jogellenes) 3. a tényállásszerű és formálisan jogellenes magatartás materiálisan is jogellenes 4. nem áll fenn jogellenességet kizáró ok

szankcióval

A dualisztikus jogellenességi felfogás 1. alaki (formális): normaszegés 2. anyagi (materiális): a cselekmény jogi tárgyat (= társadalmi érték/érdek, amit a bcs támad és a bj véd) sért vagy veszélyeztet – ennek megjelenítése: a társadalomra veszélyesség II. A jogellenességet kizáró okok A jogellenességet kizáró okok Jogszabályban szabályozott okok Btk. Általános Rész  jogos védelem  végszükség  jogszabály engedélye

Btk. Különös Rész pl. önbíráskodás „Nem valósul meg önbíráskodás, ha az erőszak vagy a fenyegetés alkalmazása az igény érvényesítésének megengedett eszköze.”

más törvény  hivatali/hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése

1. 2. 3. 4. 5.

Jogszabályban nem szabályozott okok szokásjogilag rögzült okok hivatásbeli jogok és kötelezettségek gyakorlása sértett beleegyezése fegyelmezési jog gyakorlása indokolt kockázat jogellenességet kizáró kötelesség-összeütközés

1. jogos védelem RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban szabályozott okok – Btk. Általános Rész 21. § Nem büntetendő annak a cselekménye, aki a saját, illetve a mások megelőző jogos védelem személye vagy javai elleni jogtalan támadás megelőzése céljából telepített, az élet kioltására nem alkalmas védelmi eszközzel a jogtalan támadónak sérelmet okoz, feltéve, hogy a védekező mindent megtett, ami az adott helyzetben elvárható annak érdekében, hogy az általa telepített védelmi eszköz ne okozzon sérelmet. 22. § (1) Nem büntetendő az a cselekmény, amely a saját, illetve más jogos védelem – általános vagy mások személye, javai vagy a közérdek ellen intézett, illetve szabály ezeket közvetlenül fenyegető jogtalan támadás elhárításához szükséges. (2) A jogtalan támadást úgy kell tekinteni, mintha az a védekező szituációs jogos védelem életének kioltására is irányult volna, ha a) azt személy ellen aa) éjjel, ab) fegyveresen, ac) felfegyverkezve vagy ad) csoportosan követik el, b) az a lakásba ba) éjjel, bb) fegyveresen, bc) felfegyverkezve vagy bd) csoportosan történő jogtalan behatolás, vagy c) az a lakáshoz tartozó bekerített helyre fegyveresen történő jogtalan behatolás. (3) Nem büntethető, aki az elhárítás szükséges mértékét ijedtségből vagy menthető felindulásból lépi túl.

ABONYI HENRIK

1

(4) A megtámadott nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől. jogos védelem: jogos ˂–˃ jogtalan Jogos védelmi helyzet:  támadás: tevékenységgel vagy mulasztással  a támadás jogtalansága objektív: a támadó egyéni bűnösségi körülményei figyelmen kívül maradnak (gyermekkor, beszámíthatatlanság stb.)  irányulhat: személy, javak, vagy közérdek ellen  addig tart, ameddig a támadás, kivéve, ha a támadás ismétlődése közvetlenül fenyeget o praetextus (=időbeli túllépés): a korábbi védelmi cselekmény – a jogos védelmi helyzet megszűnése utáni – tovább folytatása

intézett konkrét jogtárgysértés van

támadás közvetlenül fenyegető jogi tárgy veszélyben van; azért közvetlen, mert tartani kell attól, hogy intézetté válik

Elhárító cselekmény:  a támadás kivédése érdekében történő olyan szembe szegülés, amely általában tevékenységet tételez fel  csak a támadóval szemben jogos védelem  ismérve: a szükségesség = szembeszállási jog (legenyhébb elhárítási mód + arányosság) o sérül az excessus által = a védekezés szükséges mértékének túllépése (=mennyiségi túllépés) Szituációs jogos védelem: a szükségesség mértékének vizsgálata alól ad felmentést  éjjel: 23 és 5 óra között  fegyveresen: aki lőfegyvert, robbanóanyagot, robbantószert, robbanóanyag vagy robbantószer felhasználására szolgáló készüléket tart magánál, vagy a bűncselekményt ezek utánzatával fenyegetve követi el  felfegyverkezve: aki az ellenállás leküzdése vagy megakadályozása érdekében az élet kioltására alkalmas eszközt tart magánál  csoportosan: csoportosan követik el a bűncselekményt, ha az elkövetésben legalább három személy vesz részt Vélt jogos védelem: a jogos védelem ismérveinek a téves feltételezése  nem a ténybeli, hanem a társadalomra veszélyességben való tévedés körébe tartozik  legfeljebb a gondatlan bcs állapítható meg  addig terjed, ameddig a tévedés 2. végszükség RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban szabályozott okok – Btk. Általános Rész 23. § (1) Nem büntetendő annak a cselekménye, aki saját, illetve más személyét vagy javait közvetlen és másként el nem hárítható veszélyből menti, vagy a közérdek védelme érdekében így jár el, feltéve, hogy a cselekmény nem okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett. (2) Nem büntethető, aki azért okoz nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett, mert ijedtségből vagy menthető felindulásból nem ismeri fel a sérelem nagyságát. (3) Nem állapítható meg végszükség annak javára, akinek a veszély előidézése felróható, vagy akinek a veszély vállalása foglalkozásánál fogva kötelessége. Végszükség: jogos ˂–˃ jogos  

jellemzői: veszélyhelyzet és a mentési tevékenység „közvetlen és másként el nem hárítható veszély”: ha a veszély bj-ilag közömbös úton is elhárítható, akkor azt kell választani; ha a mentés többféleképpen is lehetséges, akkor a legenyhébb sérelmet okozó módot kell választani

Elhárító cselekmény  végszükségi arányosság: a védekező nem okozhat nagyobb sérelmet, mint amelynek elhárítására törekedett

ABONYI HENRIK

2

Vélt végszükség: ha az elkövető téves feltételezése ellenére nincs, vagy már nincs veszély, avagy ha az elhárító cselekmény kifejtője akár a veszély közvetlenségében, akár a másként el nem háríthatóság bármelyik feltételében szenved 3. jogszabály engedélye RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban szabályozott okok – Btk. Általános Rész 24. § Nem büntetendő az a cselekmény, amelyet jogszabály megenged, vagy büntetlennek nyilvánít. Jogszabály: Alaptv T) cikk (2): Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv (NMHH, MEKH) vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.  

absztrakt engedély: jogszabályból fakad konkrét engedély: a jogszabályban meghatározott feltételek alapján az arra hivatott szerv engedélye (hatósági aktussal)

4. hivatali/hatósági jog gyakorlása, kötelezettség teljesítése RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban szabályozott okok – más törvény pl.: lőfegyverhasználat; eljárási kényszerintézkedések alkalmazása; kényszerítő eszközök alkalmazása 5. hivatásbeli jogok és kötelezettségek gyakorlása RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban nem szabályozott okok – szokásjogilag rögzült okok  

testi sértés: orvosi beavatkozások (pl. amputáció) o de! beteg önrendelkezési joga: egészségügyi önrendelkezési jog megsértése 218. § rágalmazás/becsületsértés: szakértői vélemények, pedagógus jellemzése diákról/szülőről

6. sértett beleegyezése RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban nem szabályozott okok – szokásjogilag rögzült okok a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 51. § (1): sértett az, akinek a jogát vagy a jogos érdekét a bűncselekmény sértette vagy veszélyeztette. Feltételei:  a sértett rendelkezik az individuális jogtárgy felett  megfelelő ítélőképességgel és akaratnyilvánítási képességgel adja a beleegyezést a cselekmény elkövetése előtt vagy alatt  a beleegyezés valóságos és önkéntes  a beleegyezés nem irányul társadalomra káros célra Küzdősportok tekintetében:  hivatalosan elismert sportág  hatályos játék- és versenyszabályok keretei közötti a mérkőzés  a sérülés a sportág jellegével összefüggő, tipikus szabályszegésből következik  a sportoló önkéntesen vesz részt a küzdelemben 7. fegyelmezési jog gyakorlása RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban nem szabályozott okok – szokásjogilag rögzült okok Típusok:  szülő fegyelmezési joga: (örökbefogadó szülők, gyám) o nem lépheti túl a testi fenyítés nélküli becsületsértés, valamint a személyi szabadság rövidebb tartamú korlátozása határait o csak nevelési célú lehet o átruházható (pl. mostohaszülő, vagy szomszéd, ha ideiglenesen felügyel a kiskorúra)  pedagógusok/kisgyermeknevelők: legfeljebb szóbeli becsületsértés, illetve személyi szabadság rövidebb idejű korlátozása o testi integritásba beavatkozás esetén csak jogos védelmi helyzetben lehetséges

ABONYI HENRIK

3

8. indokolt kockázat RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban nem szabályozott okok – szokásjogilag rögzült okok Rizikóhelyzet: az a szituáció, amelyben valamely bcs-i tényállásban rögzített eredmény (halál, kár, hátrány) bekövetkezésének is fennáll a lehetősége, de valamely társadalmilag előnyös cél elérésének is megvan a reális esélye  az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény VIII. fejezet (Az emberen végzett orvostudományi kutatások) 159. § (2) „Kutatás nem végezhető, ha az aránytalanul nagy kockázatot jelent a kutatás alanyának életére vagy testi, lelki épségére.”  luxuria (=tudatos gondatlanság): 8. § „Gondatlanságból követi el a bűncselekményt, aki előre látja cselekményének lehetséges következményeit, de könnyelműen bízik azok elmaradásában” 9. jogellenességet kizáró kötelesség-összeütközés RBH: bcs tana – bcs fogalma – jogellenesség – jogellenességet kizáró okok – jogszabályban nem szabályozott okok – szokásjogilag rögzült okok Két vagy több egybeeső jogi kötelezettség a konkrét szituációban olyan viszonyban áll egymással, hogy a kötelezettségek egyikének teljesítése egyúttal kényszerűen más kötelezettség(ek) sértését jelenti, s ezáltal büntetéssel fenyegetett cselekmény látszik megvalósulni. Ilyen esetben jogszerűen jár el az:  akinek a kötelesség-összeütközés nem róható fel  aki az azonos fontosságú kötelezettségek közül bármelyiket teljesíti  a mellőzött kötelesség utólag már nem teljesíthető (ha mégis, akkor mihamarabb) III. A bűnösség Fogalma:  eljárásjogi értelemben: a bj-i felelősségre vonás minden feltétele fennáll (=anyagi jogi bűnösség)  anyagi jogi értelemben: bűnösség + a bűnösségnek az elkövetéskori magatartás kifejtésekor fennáll o kivéve: actio libera in causa: a bűnösség, ill. a beszámítási képesség a tényállásszerű magatartáshoz képest egy korábbi időpontból nézve kerül megállapításra a későbbi történésre nézve Elemei:  megfelelő életkor  beszámítási képesség  szándékosság és a gondatlanság  jogszerű magatartás elvárhatósága IV. A bűnösséget kizáró okok 1. gyermekkor RBH: bcs tana – bcs fogalma – bűnösség – bűnösséget kizáró okok – gyermekkor 16. § Nem büntethető, aki a büntetendő cselekmény elkövetésekor a tizennegyedik életévét nem töltötte be, kivéve az emberölés, az erős felindulásban elkövetett emberölés, a testi sértés, a rablás és a kifosztás elkövetőjét, ha a bűncselekmény elkövetésekor a tizenkettedik életévét betöltötte, és az elkövetéskor rendelkezett a bűncselekmény következményeinek felismeréséhez szükséges belátással.  

a 14. életévét betöltöttel szemben csak intézkedés alkalmazható a cselekmény elkövetése: a tényállásszerű elkövetési magatartás utolsó mozzanatának kifejtése

2. beszámítási képességet kizáró okok RBH: bcs tana – bcs fogalma – bűnösség – bűnösséget kizáró okok – beszámítási képességet kizáró okok Kóros elmeállapot: 17. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt az elmeműködés olyan kóros állapotában követi el, amely képtelenné teszi cselekménye következményeinek a felismerésére, vagy arra, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen.

ABONYI HENRIK

4

(2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha az elmeműködés kóros állapota az elkövetőt korlátozza a bűncselekmény következményeinek a felismerésében, vagy abban, hogy e felismerésnek megfelelően cselekedjen. 18. § A 17. § nem alkalmazható arra, aki a bűncselekményt önhibájából eredő ittas vagy bódult állapotban követi el. Pszichiátriai kórképei:  elmebetegség (skizofrénia, paranoid kórformák, epilepszia)  gyengeelméjűség  szellemi leépülés  tudatzavar  személyiségzavar Kizáró ok: 18. §: a kóros elmeállapot önhibából eredő ittas vagy bódult állapot eredménye  patológiás részegség esetén hiányozhat az önhiba  abortív patológiás részegség (=csökevényes p.r.): a büntetés korlátlanul enyhíthető

A kényszer és a fenyegetés 19. § (1) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt olyan kényszer vagy fenyegetés hatása alatt követi el, amely miatt képtelen az akaratának megfelelő magatartásra. (2) A büntetés korlátlanul enyhíthető, ha a kényszer vagy a fenyegetés a bűncselekmény elkövetőjét korlátozza az akaratának megfelelő magatartásban.   

az akarati képességet befolyásolja rendszerint erőszakban nyilvánul meg o vis absoluta (akaratot megtörő): bénító kényszer o vis compulsiva (akaratot hajlító): akarattal ellentétes magatartást tanúsít !fenyegetés: súlyos hátrány kilátásba helyezése, amely alkalmas arra, megfenyegetettben komoly félelmet keltsen

hogy

a

3. tévedés RBH: bcs tana – bcs fogalma – bűnösség – bűnösséget kizáró okok – tévedés 20. § (1) Nem büntethető az elkövető olyan tény miatt, amelyről az elkövetéskor nem tudott. (2) Nem büntethető, aki a büntetendő cselekményt abban a téves feltevésben követi el, hogy az a társadalomra nem veszélyes, és erre a feltevésre alapos oka van. (3) Nem zárja ki a büntethetőséget a tévedés, ha azt gondatlanság okozza, és e törvény a gondatlan elkövetést is büntetni rendeli. Fogalom: a szándékosság tudati oldalának fogyatékossága Fajtái:  ténybeli: releváns, ha olyan tényre vonatkozik, amelyet a szándékosságnak át kell fognia o személyben/tárgyban való tévedés (=error in persona/obiecto): másra irányul a cselekmény o elvétés (=aberratio ictus) okozatosságban való lényeges tévedés o okozati összefüggésben való lényegtelen tévedés (=dolus generalis)  társadalomra veszélyességbeni: vélt jogos védelem, vélt végszükség 4. elvárhatóságot kizáró okok RBH: bcs tana – bcs fogalma – bűnösség – bűnösséget kizáró okok – elvárhatóságot kizáró okok  

az egyébként tényállásszerű, jogellenes magatartás tanúsításától való tartózkodás a tv-i értékelés folytán az adott körülmények között nem elvárt ezen kizáró okok a tv-ben mindig kifejezetten szabályozottak o 263. § (2) Az állam elleni bűncselekmény feljelentésének elmulasztása miatt az elkövető hozzátartozója nem büntethető. o 282. § (4) A (2) bekezdést és a (3) bekezdés d) pontját kivéve nem büntethető, aki az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott bűnpártolást hozzátartozója érdekében követi el. o 275. § (1) Nem büntethető hamis tanúzásért, aki a valóság feltárása esetén önmagát vagy hozzátartozóját bűncselekmény elkövetésével vádolná….

ABONYI HENRIK

5

V. Másodlagos büntethetőséget kizáró okok 1. magánindítvány hiánya RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget kizáró okok 31. § (1) Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak magánindítványra büntethető. (2) A magánindítvány előterjesztésére a sértett jogosult. (3) A magánindítványt a korlátozottan cselekvőképes kiskorú sértett önállóan is előterjesztheti, és erre törvényes képviselője is jogosult. Ha a sértett a személyes ügyei vitelében vagy a bírósághoz, hatósághoz fordulás joga tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, a magán indítvány előterjesztéséhez a törvényes képviselő hozzájárulása szükséges. Ezekben az esetekben a magánindítvány előterjesztésére a gyámhatóság is jogosult. Érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv szabályai az irányadók. (4) Ha a magánindítvány előterjesztésére jogosult sértett meghal, a hozzátartozója jogosult a magánindítvány előterjesztésére. (5) Bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindítvány valamennyi elkövetőre hatályos. (6) A magánindítvány nem vonható vissza. Fogalma: bármilyen olyan nyilatkozat, amelyben annak előterjesztője az elkövető büntetőjogi felelősségre vonását és megbüntetését kívánja Előterjesztésre jogosultak köre:  kizárólagos: sértett  párhuzamos: korlátozottan cselekvőképes kiskorú és tv-es képviselő, gyámhatóság  feltételhez kötött: releváns ügytipusban cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú esetén a tv-es képviselő hozzájárulásával (vagy a gyámhatóság előterjesztésében)  származékos: hozzátartozó a sértett halála esetén Jellemzői:  oszthatatlan: bármelyik elkövetővel szemben előterjesztett magánindtvány a többire is kihat  visszavonhatatlan  attól a naptól számított 30 napon belül kell előterjeszteni, amelyen a magánindtványra jogosult a bcs elkövetőjének a kilétéről tudomást szerzett 2. feljelentés hiánya RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget kizáró okok 32. § Az e törvényben meghatározott esetekben a bűncselekmény elkövetője csak az arra jogosult által tett feljelentésre büntethető. Feljelentés hiánya:  tv-ben meghatározott esetekben  szerv, vagy hatóság feljelentése alapján van helye  pl. hamis vád, hamis tanúzás: az alapügy befejezéséig csak az érintett hatóság jogosult feljelentést tenni, jogerős ítélet után bárki 3. büntethetőséghez szükséges egyéb aktusok hiánya RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget kizáró okok  a legfőbb ügyész döntésének hiánya az eljárás megindításáról  közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség felfüggesztésének hiánya  diplomáciai mentesség felfüggesztésének hiánya VI. Másodlagos büntethetőséget megszüntető okok 1. elkövető halála RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget megszüntető okok  alkalmazható: elkobzás, vagyonelkobzás, valamint elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele

ABONYI HENRIK

6

2. elévülés RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget megszüntető okok  







ideje: 26. § (1) A büntethetőség elévül a büntetési tétel felső határának megfelelő idő, de legalább öt év elteltével. félbeszakadása: 28. § (1) Az elévülést félbeszakítja a bíróságnak, az ügyésznek, a nyomozó hatóságnak, illetve nemzetközi vonatkozású ügyekben az igazságügyért felelős miniszternek vagy a külföldi hatóságnak az elkövető ellen a bűncselekmény miatt foganatosított büntetőeljárási cselekménye. A félbeszakítás napján az elévülés határideje ismét elkezdődik. nyugvása: 28. § (1a) Ha az erős felindulásban elkövetett emberölés, a háromévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő szándékos súlyos testi sértés, az emberrablás, az emberkereskedelem, a személyi szabadság megsértése, illetve - a 26. § (3) bekezdés c) pontjában foglalt kivétellel - a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét még nem töltötte be, az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amíg a tizennyolcadik életévét be nem tölti vagy be nem töltötte volna. (2) Ha a büntetőeljárást felfüggesztik, a felfüggesztés tartama az elévülés határidejébe nem számít be. Ez a rendelkezés nem alkalmazható, ha a büntetőeljárást azért függesztik fel, mert az elkövető kiléte a nyomozásban nem volt megállapítható, ismeretlen helyen tartózkodik, vagy kóros elmeállapotú lett. (3) Az elévülés határidejébe nem számít be az a tartam, amely alatt közjogi tisztség betöltésén alapuló mentesség folytán a büntetőeljárás azért nem volt megindítható vagy folytatható, mert a törvényben biztosított mentelmi jogot a döntésre jogosult nem függesztette fel. Ez a rendelkezés nem alkalmazható olyan magánindítványra büntetendő bűncselekmény esetén, amely miatt a vádat a magánvádló képviseli. (4) A vádemelés elhalasztásának tartama, próbára bocsátás esetén a próbaidő tartama és a jóvátételi munka tartama az elévülés határidejébe nem számít be. kezdő napja: 27. § Az elévülés kezdő napja a) befejezett bűncselekmény esetén az a nap, amikor a törvényi tényállás megvalósul, b) kísérlet és előkészület esetén az a nap, amikor az ezeket megvalósító cselekmény véget ér, c) olyan bűncselekmény esetén, amely kizárólag kötelesség teljesítésének elmulasztásával valósul meg, az a nap, amikor az elkövető még az e törvényben megállapított következmény nélkül eleget tehetne kötelességének, d) olyan bűncselekmény esetén, amely jogellenes állapot fenntartásában áll, az a nap, amikor ez az állapot megszűnik. kizártságának (elévülhetetlenség) esetei: 26. § (3) Nem évül el a büntethetősége a) a XIII. és XIV. Fejezetben meghatározott bűncselekményeknek, b) az életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekményeknek, és c) a XIX. Fejezetben meghatározott, ötévi szabadságvesztésnél súlyosabban büntetendő bűncselekményeknek, ha a bűncselekmény sértettje a bűncselekmény elkövetésekor a tizennyolcadik életévét nem töltötte be.

3. kegyelem RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget megszüntető okok  közkegyelem: Ogy. tv-ben: pl. a közkegyelem gyakorlásáról szóló 1989. évi XXXVII., valamint a 2012. évi XII. törvény  egyéni kegyelem: Magyarország Alaptörvénye 9. cikk (4) A köztársasági elnök g) gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát + Be. XXX. Fejezet III. cím – igazságügyért felelős miniszter ellenjegyzésével 4. tevékeny megbánás RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget megszüntető okok  tv-ben meghatározott bcs esetén  vétség vagy legfeljebb háromévi bűntett esetén  az elkövető az okozott sérelmet a sértett által elfogadott módon és mértékben jóvátette  közvetítői eljárásban  az elkövető a vádemelésig beismer A büntetés korlátlanul enyhíthető: az előbbi feltételekkel, kivéve: legfeljebb ötévi bűntett esetén is

ABONYI HENRIK

7

5. törvényben meghatározott egyéb ok RBH: bcs tana – bcs fogalma – másodlagos büntethetőségi akadályok – másodlagos büntethetőséget megszüntető okok  Általános Rész o előkészülettől való önkéntes visszalépés o kísérlettől való önkéntes visszalépés o jóvátételi munka elvégzésének megfelelő igazolása  Különös Rész o tartási kötelezettség elmulasztása, ha az elsőfokú ítéletig eleget tesz o pénzmosás, ha önként feljelentést tesz és feltárja

ABONYI HENRIK

8