VERÕCEI TÜKÖR
Hírek
Augusztus
1
„és hullatnék kiflit a szegényeknek szívet a gazdagoknak.” (Szép Ernő) nő)) XXIII. évfolyam 11. szám 2013. november
A község lapja
150 Ft
Október 22-én ’56 hőseire emlékezve gyújthattunk gyertyát a kopjafánál. Aztán halottak napja, Mindenszentek ünnepe jött: a gyertyák tovább égtek. 1956. november 4-ére az ÁVH és az orosz tankok vérbe fojtották a szabadságharcot. Sötétvörös éjszaka hullott az országra, de a kis mécsesek fénye nem aludt ki. Mindenki maga őrzi a lángot. Ma, holnap, mindig: legbelül. Részben a fenti gondolatokhoz kapcsolódik a Schuppauer Tóni bácsival, valamint feleségével, Csöszi nénivel október végén készült, jelen lapszámunkban olvasható beszélgetés, tovább lapozva pedig megismerhetjük a Világ-Virág Kézműves Műhelyt, melyet Bernáthné Országh Vanda mutat be interjú keretében. Ismét nagy sikert aratott a Verőcei Néptánc Találkozó, amely elsősorban Greff Katalin, valamint segítői remek szervezőmunkájának, és a fellépők fantasztikus előadásainak volt köszönhető. Az eseményről – az ’56-os megemlékezéshez, illetve a Mihály-napi vásározáshoz hasonlóan – képriport formájában számolunk be. A programkínálatot tekintve ebben a hónapban is mindenki megtalálhatja a kedvére valót. A Világjárók klubja, a Verőcei Műhely kiállítása, a Grazioso Zeneszalon vagy a Magyar Népmeseszínház előadása mind örömteli és tartalmas időtöltésnek ígérkezik. Az apró lángnyelvek pedig világítanak nekünk most már egészen az év végéig, hiszen november 11-én beállhatunk a Márton napi lámpás menetbe, majd december 1-jén meggyújthatjuk az első adventi gyertyát a Főtéren. „Megláttam a Fényt” – énekli majd Pintér Zsolt és Apáti Ádám Krisztus születésének ünnepére készülődve. Mert mindenki maga őrzi a lángot. Ma, holnap, mindig: legbelül. Örömteli novembert kíván a Verőcei Tükör szerkesztősége
2
November
Schuppauer Tóni bácsi, bácsi aki 19201920 ban született, jelenleg a legidősebb férfi Verőcén. Feleségével, Csöszi nénivel immár hatvannyolcadik éve élnek szeretetteljes házasságban: két fiuk, öt unokájuk és négy dédunokájuk született. Értékválsággal terhelt korunkban – ha csak néhány életkép erejéig is – talán érdemes belelapoznunk Tóni bácsi és Csöszi néni történetébe, aztán – amennyiben időnk engedi – elgondolkodni a jelenen. –Tóni bácsi nem Verőcén, hanem Kismaroson született, igaz? Tóni bácsi: – Igen. Gyermekkoromban Kismaros még teljesen sváb falu volt. Az anyám németül kérdezett, én magyarul feleltem. Tízen voltunk testvérek, én vagyok a kilencedik. Mind közül már csak én vagyok, de mindegyikünk elég magas kort élt meg. Öt éves voltam, amikor meghalt az apám. Mindenfélét kellett dolgoznom: libát, tehenet őrizni, de még kapálni is jártam napszámba, mielőtt elmentem kovácsinasnak. Ilyenek ma már nincsenek, inasként én voltam az utolsó, pedig akkoriban még tizenhárom kovácsmester dolgozott Vácon. 1939-ben szabadultam fel, de ott maradtam a mesteremnél három éven át. Összesen hat és fél évig dolgoztam nála, aztán bevonultam katonának. Nagy szerencsém volt, hogy nem vittek ki a Donhoz! – Hogyan sikerült ezt megúszni? – Volt egy beteg nővérem. Annusnak hívták, cselédlányként dolgozott. Januárban férjhez ment, aztán amikor pár hétre rá fürdeni ment a munkaadójához, nagyon megfázott, kilyukadt a tüdeje. Még négy évet élt. Aztán, huszonegy évesen elvittek engem a sorozásra, ahol megkérdezték, van-e valamilyen betegségem. Mondtam, hogy gyenge a tüdőm. Megkérdezték, hogy volt-e tüdőbajos a családban, erre azt feleltem, igen, volt. Ezt igazolni is tudtam. Így akkor nem vittek el katonának, de megígérték, hogy behívnak felülvizsgálatra. Aztán mégsem hívtak, hanem egyenesen a tüzérsorozásra rendeltek be egy év múlva. Ott azt mondták, hogy alkalmas vagyok, így október 5-én bevonultam. Először Miskolcra vittek, onnan Nagyváradra, ahol egy évet töltöttünk, majd augusztusban visszakerültünk Miskolcra, ott voltunk egészen a német megszállásig. Márciusban vagy áprilisban
Interjú
aztán vittek minket a frontra. Kimentünk egészen Zolotyi Potikig, onnan aztán már nem volt tovább, jöttünk haza. Elhoztak egészen Királyházáig, ott bevagoníroztak, vittek Aradra, onnan meg gyalog mentünk egészen Murahalmosig. – Hogyan élte meg a háborút? – Nem csináltam én ott semmit, csak patkoltam a lovakat a Miskolci Gábor Áron tüzérezrednél. Soha nem tettek az első vonalba, mindig egy-két kilométerre voltam onnan. Csak néhány halottat láttam. Az egyik a bajtársam volt, még a nevére is emlékszem, őt szanaszét robbantotta egy gránát. – Ekkor már ismerték egymást Csöszi nénivel? Csöszi néni: – Tizenhárom éves lehettem, ő pedig tizenkilenc, amikor megismerkedtünk. Azóta nem engedjük el egymás kezét. Ha imádkozom, mindig azt mondom, hogy „édes Jézusom, köszönöm ezt a szép életet!”. Mi nem duzzogtunk soha napokig, meg hetekig. Megmondtuk a magunkét, aztán folytattuk békességben. Szépen éltünk. – Hogyan történt az egymásra találás? Csöszi néni: – Valami gyerekbált rendeztek. Ahogy visszagondolok, talán még tizenhárom sem voltam, mert a hatodikat jártam akkor. A kántor még a fenekünkre is vert a bottal, hogy miért mentünk el a bálba. Tíz fillért kellett fizetni, hogy bemehessünk. – Szerelem volt első látásra? Tóni bácsi: – Körülbelül úgy nézett ki. Csöszi néni: – Akkor nem úgy volt, mint most. Nem voltak ilyen paráznák az emberek. Akkor, ha csak véletlenül összeért a kezünk, gyorsan el is húztuk! Szóval nagyon szép volt… Szerettük, megbecsültük egymást. – A háború dübörgött, Tóni bácsinak pedig el kellett mennie… Tóni bácsi: – Ahogy mondtam, 1942. október 5-én bevonultam. Miskolc mellől,
VERÕCEI TÜKÖR
Alsózsolcáról szállítottak minket vonattal, éppen Verőcén keresztül. Egy bajtársamtól előzőleg megtudtam, hogy ez az útirány. Na, gondoltam, akkor megkérem a felettesemet, hogy engedjen engem haza elköszönni, aztán valahogy megállítom a vonatot és megyek velük tovább. Hát nem engedte meg. Azt mondta: „hadosztállyal megyünk, ilyesmit nem lehet csinálni.” Ezért aztán kopertába tettem a levelemet, amire annyit írtam: „most megyünk”. Egy patkósarkat is belecsúsztattam a kopertába súlynak, és itt, a hármas hídnál kidobtam az ablakon. Csőszi néni: – Én akkor a porcelángyárban dolgoztam. Egy ismerős néni éppen akkor jött ki a fűszerestől. Meglátta, hogy repül a boríték és felvette. A Tóni meg kikiabált az ablakon, hogy „a Csöszének adja oda!” Az az asszony tudta, hogy hol dolgozom és odahozta nekem a levelet. Persze mindjárt elsírtam magam, de nem volt ott munkatársam senki, akinek ne csordult volna ki a könnye, mert mindenkinek akadt valakije, akit elvittek a frontra. És akkor a papus elment. Ugye, papus? Tóni bácsi: – Igen. Elmentem. Ekkor már három vagy négy éve udvaroltam. – Akkor már biztosan komoly volt a szerelem… Csöszi néni: – Hát… Nem olyan komoly, mint most... Emlékszem, amikor az első puszit kaptam. Sokan, fiatalok, együtt voltunk, és én voltam a kikiáltó. Amerikából jöttemet játszottunk. „Akinek a hajcsatja
VERÕCEI TÜKÖR a kezemben van, adjon a Tónikának egy puszit!” És enyém volt a hajcsat… Ugye, papus? – Mennyi ideig nem találkozhattak a háború miatt? Csöszi néni: – Két évig. Minden nap küldtem a Tóninak levelet. Ilyen rózsaszín kis kártyák voltak, azokra írtam, hogy „te is küldjél minden nap, legalább annyit, hogy élek!” Tóni bácsi: – Persze, hogyan küldhettem volna minden nap a frontról levelet? Egyébként a nevünket nem is írhattuk rá a küldeményre, csak a tábori számunkat. Csöszi néni: – Én nagyon sokat imádkoztam a papusért, hogy hazajöjjön. Az apámat és a bátyámat az oroszok agyonverték, mert védték a családjukat. Emlékszem, kilencen álltunk a konyhában, és az egyik orosz katona lekapta a puskáját, aztán lövöldözni kezdett, de senkit nem ért golyó. Aztán apámékat elvitték a Lósi-völgybe, az akkori határhídhoz, összekötözték kezüket, lábukat és valami durunggal agyonverték őket, majd bedobták a testüket a vízmosásba. De elvitték az oroszok még az egyetlen disznónkat is, amit még nem vágtunk le. Végül aztán mindent elhurcoltak. Mire ismét vissza mertünk menni a házunkba, már egy szék sem volt benne. Húsz éves voltam akkor és folyton imádkoztam, hogy „segítsd haza, Istenem, legalább a Tónikámat!” Sírdogáltam, és a mama is sírdogált: „Istenem, bárcsak az a meglepetés érne, hogy hazajött!” – Nem kis kívánság világháború idején… Csöszi néni: – Ugye? És sokan nem hisznek nekem, amikor azt mondom, hogy mindig imádkoznunk kell egymásért! A papussal mi soha nem aludtunk el úgy esténként, hogy ne imádkoztunk volna együtt. Ez még most is így van. És hála a Jóistennek szép családunk van, jó családunk van. – Hogyan történt a hazatérés? Csöszi néni: – Éppen jöttem a vonattól, Balassagyarmatról, amikor hallom, hogy a kisbíró dobol. Kérdezem tőle, hogy mit. Azt mondja: „Neked dobolok! A Tónikád hazajött!” Tóni bácsi: – A kismarosi Zachinger Károlyt ismerted, ugye? A Sanyát. Vele együtt jöttem haza a frontról. Itt voltam Peresztegen fogságban három hónapig, aztán elvittek vonattal. Húsz napig utaztunk, augusztus huszadikán léptünk ki belőle. A legnagyobb forróság volt, nem esett egy szem eső sem. Nappal hatvanan, éjjel százan utaztunk egy
Interjú vagonban. Éjszaka azért voltunk többen, hogy kevesebb őr kelljen, tudjanak pihenni. Száraz kenyeret kaptunk enni, néha sós halat, meg cukrot. Persze nem sokat. – Milyen érzés volt a viszontlátás? Csöszi néni: – Először nem is kaptam levegőt, úgy megörültem. Nagyon szép volt… Bár apámnak először annyira nem tetszett a Tóni, hogy még pofont is kaptam érte. Csendőr férjet akartak nekem ugyanis, de nekem csak a Tóni kellett. Megmondtam otthon, hogy „Apám, vegye tudomásul, hogy én a Tónit szeretem.” Aztán kitartottunk egymás mellett, apám pedig megbékélt. Tóni bácsi: – 1945. szeptember 4-én értem haza, aztán egy év múlva, 1946. szeptember 21-én esküdtünk, idén hatvannyolcadik éve vagyunk házasok. Csöszi néni: – És ’47-ben már meg is született a kisbabám… De mi olyan szegényen házasodtunk össze. Mondtam neki: „Tónikám, nincs nekem menyasszonyi ruhám, csak ebben mehetek az oltárhoz.” Ő meg kölcsönruhában jött a templomba. Tóni bácsi: – A bátyámnak a ruhájában. Csöszi néni: – Nagyon szegények voltunk. Ő is egy kis kosárban hozta a cókmókját, én is. Az a csöpp kis stafírungom volt csak, amit húszéves koromig összedolgoztam. Semmit nem hagytak az oroszok. De mindig imádkoztunk egymásért. – Hogyan élték meg a háború utáni éveket? Tóni bácsi: – Amikor hazajöttem, épp nem volt kovács Verőcén. Illetve volt, csak már öreg. A fiatalabb meghalt a fronton, ezért akkor Kismarosról eljöttem az ő műhelyébe Verőcére. Kivettük, itt dolgoztam öt évig. Utána jutottam ehhez a telekhez, amin most is áll a műhely. Sok bonyodalom adódott vele, mert a kommunisták el akarták venni. Márciusban megvettük, októberben elvették. De nem csak a miénket. Két évig járkáltunk utána, míg végül visszaadták. – Itt a környéken mindenki tudja, hogy méhekkel is foglalkozik. Miért kezdett méhészkedni? Tóni bácsi: – A szüleim méhészkedtek. De az még csak olyan kasos méhészet volt. Aztán 1972-ben én is elkezdem, feljöttem egészen hetvenkét családig. Most már csak két méhcsaládom van, a többit eladtuk. Nehezen bírok tőlük megválni. – Ez megélhetés volt vagy hobbi? Tóni bácsi: – Mind a kettő. Megélhetési is. Előfordult, hogy egyetlen pergetésből ki tudtuk fizetni a fiam házának teljes tetőét.
November
3
Azelőtt a szokolyai szövetkezet felvásárolta a mézet és vitte Pestre. De volt nagy málnásunk is. Sokat dolgoztunk. – Kovácsként mi mindent készített? Tóni bácsi: – Mindenféle szerszámot, ami a gazdálkodáshoz kellett. Lovat patkoltam még vagy öt falunak Verőcén kívül: Nagymarosnak, Zebegénynek, Kóspallagnak, Szokolyának, Vácnak. – Az élelmiszer nagy részét megtermelték maguknak, ugye? Csőszi néni: – Mindent. Még el is adtunk. Emellett háztartást vezettem, elláttam a gyerekeket, de elmentem dolgozni is, hogy legyen egy kis nyugdíjam. Szerencsére a mamám itt volt velünk, ő sokat segített. – Mi tartotta össze a családot a nehézségekkel teli évek során? Csőszi néni: – Hát, hogy nagyon tiszteltük egymást. A szeretet. –Mi a titka a sikeres házasságnak? Tóni bácsi: – Azt nem lehet tudni. Csőszi néni: – Én vagyok a nyak, a papus meg a fej, és a fej arra fordul amerre a nyak akarja... – Közeledik Mindenszentek ünnepe. Mi a szokás ilyenkor a családban? Tóni bácsi: – Elmegyünk a temetőbe, gyertyát gyújtunk. Kismaroson kezdjük, ahol négy testvérem nyugszik és anyám. Úgy látom, ma már nem törődnek az emberek annyira a temetővel, mint valamikor. – Hogyan zajlott a Szenteste, amikor a gyerekek még kicsik voltak? Csőszi néni: – A kicsik elmentek a nagymamával a templomba, mi pedig a papával gyorsan feldíszítettük a fát és mire hazajöttek, már itt volt a Jézuska. Kötöttem nekik zoknit, sapkát, kaptak korcsolyát, sítalpat… Aztán ment velük a papus Kismarosra csúszkálni. -– Gyógyszereket kell-e szedniük? Csőszi néni: – Nem nagyon. Nem szeretjük. Tóni bácsi: – Érdekes, hogy pár éve a víztől elkezdtem rosszul lenni. Viszont ha egy korty pálinkát iszom, az segít. – Mi tehát a hosszú élet titka? Csőszi néni: – Nagyon kell tisztelniszeretni a felebarátainkat, és nem szabad átkozódni. Tóni bácsi: – Szorgalmasan kell dolgozni. Nem inni, nem dohányozni, nem éjszakázni. A hosszú élet titka a mindenben való mértékletesség. Révuti Norbert
4
November
November b 24 24-én é áll vissza i a MÁV-Start a kétvágányos közlekedésre Vác és Göd között, akkortól a mostaninál jóval kisebb mértékben okoz majd gondot bármilyen meghibásodás - ígéri a társaság szóvivője. A váci pályaudvar 2015-ig tartó átépítése, illetve a vágányfelújítás során a vártnál sokkal több probléma, meghibásodás jelentkezik – mondta a sorozatos, az utasok számára már elviselhetetlen késésekről Szabó Anett, a MÁV-Start szóvivője a Kossuth Rádióban. Ez egyrészt abból adódik, hogy minden korszerűsítésnél előfordulhatnak kábelvágások, másrészt azonban az a terhelés, amelyet eddig két, egyébként elavult vágány kapott, a felújítás alatt áttevődött egy vágányra – magyarázta. A felsővezetéket is többszörös terhelés
VERÕCEI TÜKÖR
Hírek, információk
biztosítóberendeééri,i gyakori k i ttovábbá ábbá a bi t ítób d zések meghibásodása. Ilyen esetekben ugyanakkor egy nagyon szigorú szabályozás lép életbe, a biztonság ugyanis felülírja a menetrendi előírásokat, ezért gyakoriak a késések – mondta a szóvivő. A vágányzári menetrend kidolgozásakor az volt a cél, hogy minél több vonatot és minél rövidebb menetidővel közlekedtessenek, erről azonban bebizonyosodott, hogy „nem működik”. Az új menetrend szerint – amelyet a szóvivő szavai szerint mielőbb szeretnének bevezetni – a vonatok hosszabb állomási tartózkodással, hosszabb menetidővel, de kiszámíthatóan közlekednek majd. Megvizsgálták a vonatpótló autóbuszok forgalomba állításának lehetőségét is, azonban a szobi vonal napi 21-22 ezer utasát rengeteg busz tudná csak szállítani, ami
ellehetetlenítené forgaltteljesen lj ll h t tl ít é a közúti k mat – jegyezte meg. A tapasztalatokat levonva arról döntöttek, hogy amennyiben a vágányzár idején újabb meghibásodás történik, a vonatforgalmat egyirányúsítják, reggel Budapest, délután Vác irányába, az ellenkező irányban pedig buszok indulnak majd Gödről, illetve Vácról – tudatta a szóvivő. Szabó Anett a legjobb hírnek azt nevezte, hogy november 24-től visszaáll a kétvágányos közlekedés Vác és Göd között, ezért akkortól bármilyen meghibásodás a mostaninál jóval kisebb mértékben okoz majd gondot. A szóvivő nyilatkozatának napján egyébként azért késtek a vonatok, mert – és ez a hivatalos indoklásban állt – nyirkos falevelek hullottak a sínekre, több vonat a nyílt pályán csak homokszórással tudott közlekedni…
Köszönet Októberi születések: Zirig Zsigmond, Pancsofár Balázs, Oszaczki Tamara. Házasságkötés: Vörös Ida és Balla Gábor, Méder Anita és Orbán Balázs, Seregély Nóra és Gajda Ágoston. Halálesetek: Berta Lászlóné sz: Kovács Emília Ilona, Farkas Gabriella sz: Jánosy Gabriella, Tary Jenőné sz: Zászlósi Klára, Pásztor Pál. Lezárva: 2013. október 21.
- Verőce, Árpád út 54. (a festékbolttal szemben, a főúton). RENDELÉSI IDŐK HÉTFŐ: 10 - 12 és 16 - 18 SZERDA: 18 - 20 PÉNTEK: 10 - 12 és 16 - 18 SZOMBAT: 10 - 12 Természetesen a rendelési időkön kívül is van lehetőség rendelői vagy háznál történő ellátásra, műtéti időpontok egyeztetésére a következő telefonszámon: 30/411-4315 Hívásukat és látogatásukat várva, tisztelettel: dr. Keresztes Zsolt Telefon: 30/411-4315 E-mail:
[email protected]
Ezúton szeretnénk megköszönni az árvíz idején számunkra nyújtott lakossági segítséget. Ebben a rendkívüli élethelyzetben rendkívüli szomszédi összefogással volt módunk kimenekülni árvíz sújtotta házunkból. Köszönjük szomszédainknak és a környékbeli segítőknek, hogy bútorainkat és értékeinket a lehető leggyorsabban sikerült kimenteni. Dobos család (a Váci Mihály utcából)
Aranylakodalom 1963. október 12. – 2013. október 12. Köszönjük az 50. házassági évforduló alkalmából kapott sok jó kívánságot, gratulációt minden családtagunknak, barátunknak, ismerősünknek. Külön köszönet Apát úr megható szavainak, a Menyhárt családnak a szépen feldíszített kápolnáért, ahol megerősítettük házassági fogadalmunkat. Varga József és felesége, Kettler Erzsébet
Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104
A háziorvosi rendelés te telefonszáma: elefonszá zááma 375-448. 375 448 A fogászat telefo telefonszáma (Csak rendelési időben): 06-30-306-91-75. A gyermekorvos, ill. a védőnő telefonszáma: 350-018.
A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számait.
VERÕCEI TÜKÖR
Hírek, információk
November
5
2005., 2009., 2010., 2011. és 2012höz hasonlóan idén is egyhetes kampányszűrést szerveztünk Verőce önkormányzatával. Az Egészségházban reggel 9-től délután 5-6-ig folyamatosan zajlottak a szűrővizsgálatok. Némely vizsgálatot a nagy érdeklődésre való tekintettel idén is „meghosszabbítottunk”. A háziorvosi szűrések keretében három színteres forgószínpadon, napi hat órában két orvos és két-három segítő dolgozott folyamatosan, 142 fő teljes szűrését végezve. Hétfő délután lehetőség nyílt véradásra, melyre idén 22 fő jelentkezett. A további vizsgálatokon való részvétel az összefoglaló táblázatban látható. Összesen 17 féle vizsgálati módszer állt rendelkezésre, Verőce felnőtt lakosságának több mint 15 százaléka valamilyen szűrővizsgálaton részt vett, összesen közel 1800 vizsgálat történt akciónk keretében. A munkát idén tíz orvos és 23 segítő végezte. Van-e értelme, volt-e értelme szűrővizsgálatainknak? Sajnos, már többször hallottam azt a nem túl bölcs kifejezést, hogy „nem megyek szűrővizsgálatra, mert ott úgyis találnak valamit”. Igen. Ez a célja és értelme a szűréseknek, hogy bizonyos betegségeket még tünetmentes szakban ismerjünk fel, megelőzve ezzel a későbbi, sok esetben súlyos tünetekkel járó egészségkárosodást. Annak ellenére, hogy már évek óta le-
hetőséget biztosítunk Háziorvosi szűrés (kérdőív, testadatok, 142 fő helyszíni szűrővizs- vércukor, fizikális vizsgálat, EKG, gálatokra, vizsgála- vérnyomás, szív- érrendszeri tainkkal idén is szá- kockázatbecslés, további vizsgálati-, életmódbeli-, terápiás javaslat) mos tünetmentes (!) Hasi ultrahang 132 fő egészségügyi probNyaki ütőér-vizsgálat ultrahanggal 156 fő léma került felismeUrológiai szűrővizsgálat (UH + fizikális 51 fő résre (jelen tudásom vizsgálat) szerint legalább 3 nő80 fő PSA vizsgálat gyógyászati, legalább Érsebészeti szűrés 69 fő 3 urológiai, legalább Fogászati-szájüregi szűrés 21 fő 3 érsebészeti beavat- Bőrgyógyászati anyajegyszűrés 52 fő kozás szükséges lesz Nőgyógyászati szűrés Nőgyógyászati szűrés 89 fő az elvégzett vizsgá- (rákszűrés, vaginalis UH, emlőszűrés) latok alapján). Ezen Szívultrahang 59 fő 22 fő problémák korai fel- Véradás 16 fő ismerése, kivizsgálá- Hallásvizsgálat sa, korai kezelésbe/ Székely Gézának, Bódis Istvánnénak, Csadó gondozásba vétele infarktusokat, agyér- Erzsébetnek, Demjén Annának, Fehér görcsöket, súlyos fokú érbetegségeket, sú- Józsefnének, Fockter Ferencnének, Haulik lyos, akár halált okozó megbetegedéseket Lászlónénak, Horváthné Henyei Annának, előzhet meg! Huberné Gyöngyösi Krisztinának, Kálmán A szűrés hete persze nem zárult le októ- Máriának, Kristóf Andrásnénak, Kristóf ber elejével. A felismert problémák ponto- Istvánnénak, László Bélánénak, Lukács sítása, továbbá részletes kivizsgálása, keze- Andreának, Mészáros Józsefnének, Molnár lése, gondozása folytatódik a napi munká- Erikának, Nagy Miklósnénak, Nyéki Brigittának, val párhuzamosan. Szalay Gyulánénak, Szalai Ilonának, Szirota Köszönetemet szeretném kifejezni: dr. Győzőnének, Tóth Évának, Turczi Pálnénak, Berta Mihálynak, id. dr. Cserni Istvánnak, a váci Véradóállomás munkatársainak, a dr. Karácsonyi Zsuzsának, dr. Kondér Diagon Kft. munkatársainak a munkát; Bélának, dr. Kondorosi Ildikónak, dr. Kun Verőce Önkormányzatának az anyagi támoIstvánnak, dr. Mohamed Albadaninak, dr. gatást. Dr. Cserni István
2013 októberétől lehetőség nyílik a háziorvosi praxisban ujjbegy megszúrásával nyert 1 csepp vérből helyszíni INR – véralvadási paraméter meghatározására. Sok páciensem szed véralvadásgátlót (Syncumar, Marfarin, Warfarin) különböző megbetegedések miatt. Ezen gyógyszerek adagját mindig az aktuális INR érték alapján kell meghatározni, a vérszintet havonta kell ellenőrizni. Amennyiben magas az INR érték, az „túl híg” vért jelent, amennyiben ez az érték alacsony, az „túl sűrű” vérre utal. A véralvadásgátló adásával 2-3 ill. 2,5-3,5 közötti értéket kell beállítanunk klinikai problémától függően. Sok esetben szükség van sürgős vizsgálatra is, például fogorvosi beavatkozás előtt, egy szembevérzés, orrvérzés stb. esetén. Eddigiekben a rendelőnkben csak
hétfő reggel, ill. reggelente a váci labora- 6 havonta javaslom a teljes laboratóriutóriumban nyílt lehetőség ilyen vizsgá- mi vizsgálatot, és a köztes időpontokban latra, de a vizsgálat ott sem történt meg a helyszíni INR mérést. A nem sürgős, azonnal (általában másnapra kaptunk kontroll helyszíni INR mérések rendjét eredményt). A most megvásárolt készü- (mely napokon, mely időpontokban stb.) lékkel a rendelési időben azonnal, 5 perc október-november folyamán fogjuk kiDr. Cserni István alatt bármikor meg tudjuk határozni dolgozni. az INR értéket, ezzel sokkal pontosabb, és biztonságosabb ellátást Kedd 8-10 óráig: várandós tanácsadás, nyújtva a véralvadás10-11 óráig: csecsemő tanácsadás gátlóval kezelt betegek Szerda 8-10.30-ig: oltások, részére. A vizsgálat díja 10.30-11.30-ig: csecsemő tanácsadás 900 Ft. Véralvadásgátló- Csütörtök 12-14 óráig: csecsemő tanácsadás, val is kezelt cukorbete14-15 óráig: várandós tanácsadás, geknek 3 havonta javas15-16 óráig: ifjúsági tanácsadás Molnár Erika védőnő: I. körzet, lok teljes laboratóriumi vizsgálatot, a köztes 2 06 70/934-33-38,
[email protected] hónapban helyszíni INR Demjén Anna védőnő: II. körzet, mérést. Egyéb esetben 06 70/378-87-39,
[email protected].
Védőnői tanácsadások
6
November
Hírek, információk
A Verőcei évszázadok című előadássorozat legutóbb őskori elődeinkkel foglalkozott a neolitikumtól a római hódításig. Batizi Zoltán fiatal régész-muzeológus a Dunakanyar, így Verőce környéke múltjának ismerője, kutatója. Tudományos alaposságú, de mindenki számára érthető előadását gazdag képanyaggal szemléltette, tette érthetőbbé, élvezhetővé. Bemutatta az emberi élet megjelenését, fejlődését, életformáját, tárgyait, leleteit kontinensünkön, Európában, és itt, környékünkön is. A szobi és a váci járás
régészeti topográfiája segítségével nagyítva láthattuk Verőce környékének lelőhelyeit az egymást követő korszakokban. Megtudtuk, hogy kis életközösségek voltak a legrégebbi időtől Magyarkúton a patakok partján és a Duna-parton (római őrtorony környéke). Ezeken a területeken Verőce ősi múltjáról még sok kincset rejteget a föld. Lassan felfedezzük és az előadások segítségével megismerjük.
Több mint i t öt illió fforintos i t uniós ió ötvenmillió támogatásból modernizálták Nagymaros gyermekjóléti szolgálatának épületét, a beruházással a szolgáltatások száma, színvonala és a dolgozói létszám is emelkedett. Petrovics László polgármester elmondta: az épület korábbi állapota, az eszközök színvonala már nem felelt meg a kor követelményeinek. Az életveszélyes részek elbontása után a kivitelezők jelentős átalakításokat és korszerűsítéseket is végeztek.
A beruházás b há á nyomán á a két két megújult új lt csoportszobában új családi napközi kezdhette meg a működését, itt tizennégy, óvodáskorúnál kisebb gyermek számára nyújt napközis szolgáltatást az önkormányzat - tette hozzá a település vezetője. Jelezte: a rekonstrukció keretében egy konferenciák, prevenciós és klubfoglalkozások megtartására alkalmas rendezvénytermet is kialakítottak, emellett új játszótéri elemekkel bővült a létesítmény udvara.
VERÕCEI TÜKÖR
P t i Lá ló utalt t lt arra: a nagymarosii Petrovics László gyermekjóléti szolgálat 1998-tól látja el feladatát, a mikrotérségi társulás megalakulásával 2007-től tovább nőtt az ellátott települések száma, az intézmény a Kismaroson, Verőcén és Szokolyán élő gyermekek családban történő nevelkedését is segíti. A szolgálat észlelő-, jelzőrendszert működtet, prevenciós klubokat szervez és családgondozást végez az ellátott településeken élő gyermekek veszélyeztetettségének megelőzése, illetve megszüntetése érdekében.
VERÕCEI TÜKÖR
Hírek, információk
November
7
Október 22-én délután több nemzedék gyűlt össze, hogy hez, méltóságához Nagy Istvánné, Sági Istvánné, Mészáros Tiboregyütt emlékezzen az 1956-os forradalom és szabadságharcra a né, Mózes Gáborné, Molnár Lajos, a Verőcei Színjátszókör gyermek cserkészek által felállított kopjafánál. Az ünnepség meghittségé- tagjai, valamint a Cantus Beatus kórus járult hozzá. Köszönet érte!
2013. augusztus 24-én rendezték Verőcén, a Migazzi Otthonban az immáron hagyományőrző családi napot, melyen a Cantus Beatus Kórus is műsort adott. Igényes előadásukkal nagy örömet szereztek a népes számú közönségnek. Bízunk benne, hogy ez a kapcsolat továbbra is virágozni fog, s lakóink még sok felejt-
hetetlen pillanatnak örülhetnek a verőcei Cantus Beatus Kórusnak köszönhetően! Szeretnénk köszönetet mondani Verbay Zsolt kórusvezető Úrnak, valamint a kórus valamennyi tagjának, hogy eljöttek hozzánk, s fellépésükkel emelték rendezvényünk színvonalát! Lőrincz Jánosné igazgató
Meghívó Márton - napi bálra Szeretettel meghívjuk 2013. november 9-én este 20 órától a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola aulájában rendezendő
JÓTÉKONYSÁGI BÁLUNKRA. Vacsora - zene - tánc - tombola Zene: LACI ÉS ZENEKARA Meglepetés műsor Belépőjegyek: Vacsorával 2800 Ft., Vacsora nélkül 1500 Ft. Jegyek kaphatók az óvodában, 06-30-400 2336
8
November
Beszámoló
VERÕCEI TÜKÖR
(Révuti Norbert felvételei!)
VERÕCEI TÜKÖR
Szeptember 28-án rendeztük meg immáron hagyományos Mihály-napi vásárunkat. Az idő is kegyes volt hozzánk, bár nem éreztük annyira a Nap melengető simogatását. Ennek ellenére szép számmal gyűltünk össze az iskola udvarán. Sok gyerek, sok felnőtt együtt játszott, bámészkodott. Vendégünk volt a Görömbő Kompánia, amely vásáros játékba invitálta a nézőket. Az Agud Zenekart nemcsak meghallgathattuk, hanem zenéjükre táncra is kerekedhettünk. Más-más táncot láthattunk a Kis Kabócáktól, a Nagy Kabócáktól és a Verőcei Csattogóktól is. A kisebbek Mold-
Beszámoló
vai, a nagyobbacskák Rábaközi, a legnagyobbak Szilágysági táncokat adtak elő. Több olyan foglalkozás kipróbálására hívtuk a gyerekeket, melyek a régmúlt idők igen fontos tevékenységeinek számítottak, s melyek hozzátartoztak a paraszti életforma mindennapjaihoz. Megtapasztalhatták, hogy nem is olyan könnyű malomkővel búzát őrölni, illetve kitartó munka szükségeltetik a vajköpüléshez is. Szebbnél szebb kézműves portékák készültek: gyöngyből karkötők, piros színű mártott gyertyák, szalmából madárijesztő, papírmaséból tök, gyapjúból tarka nemezvirágok, koszorúk, rongy-
November
9
babák, saját készítésű kürtös kalácsok. A vásári sokadalomban gyomor nem maradt üresen. Többféle ételből lakomázhattak a vendégek: gulyás, halászlé, köcsögös bab, lángos, sült kolbász, kemencében sült friss, meleg kenyér. Köszönjük a rendezvény támogatóinak, hogy ismét egy igen tartalmas, gazdag kulturális élményt adó napot sikerült megszerveznünk. Köszönet az intézmény fenntartójának, Verőce Önkormányzatának, a Verőcei Óvodáért Alapítványnak, a sok táncosnak, a vállalkozóknak, a szülőknek és a résztvevő pedagógusoknak! Ritzl Erika
10
November
A Verőcei Tükör októberi számában Gebora István jóvoltából beszámoltunk a Világ-Virág Kézműves Műhely megnyitó ünnepségéről. Bernáthné Országh Vandával a kezdeményezés céljáról, valamint az annak alapjaiul szolgáló szellemiségről beszélgettünk. – Idén szeptemberben nyílt meg a VilágVirág Kézműves Műhely. Mit jelent a név? – Az elnevezés Molnár V. Jóska bácsitól ered, aki Világ-Virág címmel könyvet írt. A mű a világ-virággal mint szimbólummal vagy ősképpel foglalkozik. Főiskolás koromban, óvodapedagógus jelöltként kezdtem rajzolgatni a mostani logónkhoz hasonló formát. Majd amikor Pesthidegkútra jártam a Magyar Hagyomány Műhelybe, és megismerkedtem Molnár V. Józseffel, valamint munkásságával, akkor jöttem rá, hogy amit elkezdtem rajzolgatni, az egy napszimbólum, egy teremtő szimbólum, amely az alkotást jelképezi. Végül Kállai Henrik festőművészt kértem meg, hogy Jóska bácsi Világ-Virág című könyvét tanulmányozva alkossa meg a műhely logóját. Szeretném, ha ez a szimbólum az elkövetkező hatvan évben a munkámat meghatározná. – Többször említetted Molnár V. József nevét. Ki ő? – Leginkább talán magyarság-, illetve néplélekrajz-kutatónak vallja magát. A Magyar Hagyomány Műhelyben – sok más tanító mellett – Jóska bácsi által ismerkedtem meg a magyar népélettel, néphagyománnyal, majd ezeken keresztül a nemezeléssel és a batikolással. Utóbbiak a műhelyem fő tevékenységei. Azt szeretném, ha itt egy olyan kézműves szellemi műhely jönne létre, ahol a
Interjú
nemezelés és batikolás mellett egyéb népi kismesterségek is megtanulhatóak lennének, de ezek megvalósításához még időre lesz szükségem. – Ez egyfajta filozófia? – Igen. A világ-virágból mint szimbólumból igyekszem kiindulni. Ez egy őskép. Egy osztott kör egy egyenlő szárú kereszttel, tehát egy kör kereszt, amely a teljességet és az egységet szimbolizálja. Az átlók metszéspontja a hagyomány szerint a Föld közepe vagy köldöke. Ezen a ponton képes belépni a Teremtő, a Fény, a Világosság, azaz az Isten, aki azáltal, hogy belépett a világunkba, válik az alkotó tevékenységen keresztül virággá. Jóska bácsi a könyvében azt írja, hogy a virág a Nap földi „kedve”, amely alakjával, színével és illatával közvetíti a Teremtő üzenetét felénk. – Tehát az alkotás Istennek az emberen keresztül történő megnyilvánulása? – Igen. A műhely egyik hosszú távú célja az, hogy mindazok a gyerekek és felnőttek, akik ide eljönnek, könnyebben utat találhassanak Istenhez vagy akár önmagukhoz. – Batikolni lehet ideológia nélkül is. Miért tartod fontosnak, hogy a tevékenységed mögött filozófia is legyen? – Szerintem minden alkotás mögött kell lennie valamilyen spirituális forrásnak. Én mindig úgy próbálok alkotni, hogy közben kapcsolatom legyen Istennel, a Fénnyel. Az alkotáshoz ihlet kell. Semmiképpen nem szeretnék elmenni olyan irányba, hogy mondjuk kapok tizenöt megrendelést, amelyeket időre teljesítenem kell. Ha nem jön az ihlet, akkor úgysem fogom tudni megalkotni, vagy legalábbis nem lesz olyan, amilyennek szeretném. – Hol tart jelen pillanatban a műhely? Mit sikerült megvalósítani? – Idén nyáron a férjemmel már tartottunk egy nyári nemezelő tábort gyerekeknek. Az egészet úgy kell elképzelni, hogy például délelőtt nemezfoglalkozás zajlott, amely közben a gyapjúról vagy a pásztorkodásról meséltem a gyerekeknek, majd játék következett, végül délután valamilyen népi hangszert készítettünk. Tehát a nemezelés volt a fő vonal, de emellett sok más tevékenységben szintén részt ve-
VERÕCEI TÜKÖR
hettek a gyerekek. Mivel a nyári nagyon jól sikerült, az idén még szervezünk egy téli tábort is. A távolabbi célunk az, hogy a férjemmel ketten vezessük a kézműves táborokat, mert úgy gondoljuk, hogy a fiúknak – pszichológiai értelemben – „férfi-modellre” van szükségük, akivel fúrnifaragni-barkácsolni tudnak. A lányoknak ebből a szempontból könnyebb a dolguk, mert a legtöbb pedagógus, aki körülveszi őket, nő, így könnyen kiválaszthatják a lelkükhöz legközelebb álló „női-képet”, és azonosulni tudnak velük. – A férjed szintén művészi beállítottságú? – Nem mondanám, viszont nagyon gyakorlatias, rengeteg mindenhez ért, és amibe egyszer belevág, azt gyorsan megtanulja. Én jelenleg három hangszeren játszom, a negyedik a citera, amelyen nemrég kezdem el zenélni. A múlt héten, amikor a szakkörről hazaérkeztem, leültem játszani, megmutattam neki, amit a szakkörön tanultam, ő pedig megismételte úgy, hogy soha nem foglalkozott komolyan a zenéléssel. Egyszerűen van érzéke a dolgokhoz, de a gyerekek nyelvén is ért, imádják őt a kicsik. – Mi minden zajlik nálatok a táborokon kívül?
VERÕCEI TÜKÖR – Mivel nemrég nyílt meg a műhely, még nem alakult ki a pontos „menetrend”. Péntekenként és szombatonként zajlanak a programok: játszóház, batikklub, illetve nemezklub. Egyéb napokon rendszerint egyedül dolgozom, ilyenkor igyekszem teljesíteni a megrendeléseket. Karácsony előtt közös adventi készülődést tervezünk, amelyre mindenkit nagy szeretettel várunk. – Hogyan próbáljátok elérni a gyerekeket? – Bízom benne, hogy lassanként híre megy a foglalkozásainknak. Az az igazság, hogy amikor legelőször közzétettem a programjainkat, nem jött el senki. A második alkalommal viszont már két gyermek érkezett, akik nagyon jól érezték magukat. Meg is jegyezték, hogy mennyire jó itt lenni, és hogy legszívesebben minden nap eljönnének. Úgy veszem észre, hogy ha egy gyermek egyszer a műhelyben jár, az máskor is szívesen részt vesz az itt folyó tevékenységekben. A nyári táborban például az történt, hogy az egyik anyuka a négy éves kislányát csak egyetlen napra szerette volna itt hagyni, mert azt gondolta, hogy a kicsi tovább úgysem maradna. Végül egész hétre nálunk ragadt. – Életkor szerint kiknek mely foglalkozásokat ajánljátok? – A komolyabb kézműves foglalkozásokat hét éves kortól javasoljuk, a játszóházat – énekkel, zenével, mesével, tánccal – pedig a legkisebbeknek, másfél évestől nagycsoportos korig. – Mivel foglalkozol szívesen, amikor egyedül, a magad örömére dolgozol? – Karácsonyi ajándékokat készítek a családnak. Ez a legmegnyugtatóbb tevékenység számomra itt, a nemezasztalnál. Az utóbbi években elég zsúfolt volt az életem, úgyhogy más, személyes alkotásra még nem nagyon volt időm. Évekig jártam ki Ausztriába, ahol óvónőként dolgoztam. Naponta százhúsz kilométert ingáztam az óvoda és az aktuális lakhelyem, hetente pedig háromszázat Budapest és Burgenland között. Négy éve élünk Verőcén, és az utóbbi két év végre már arról szólhatott, hogy ezt a műhelyt megépítsük. Amit lehetett, saját kezűleg készített a férjem, én pedig segítettem, amiben tudtam. Mindezek miatt egyelőre nem maradt időm arra, hogy mint al-
Interjú kotó kiteljesedjek. – Mennyi ideig dolgoztál óvónőként? – Kilenc évig. Magyar nyelvet és kultúrát tanítottam osztrák gyerekeknek. Talán meglepő, de Burgenlandban az óvodák hatvan százalékában lehetett magyarul tanulni. – Vajon miért merült fel igény erre? – Ezt egyszer megírom könyv formájában, mert hosszasan lehet elemezni. Röviden: szeretik a gyerekek a magyar nyelvet. – Rendben, de az osztrák szülőknek miért fontos az, hogy a gyermekük magyarul tanuljon? – Ott a határszélen, hol a szüleim is laknak, szinte napi kapcsolatban állnak a magyarok és az osztrákok. Szerintem sok osztrák szülő egyszerűen cikinek tartja, hogy a magyar gyerekek jól megtanulnak németül, ők viszont nem, vagy alig tudnak magyarul. – Könnyen tanulják a magyart? – A felnőttek nagyon nehezen, velük vért izzadtunk, de a gyerekek… Ha elénekeltem nekik a Csiga-biga gyere ki című dalt, másnapra már tudták. Előfordult olyan is, hogy az egyik ismerősöm felhívott, hogy „Mostanában a környéken tanítasz magyart? Csak azért kérdezem, mert az egyik vendéglőben egy kisgyermek a Csiga-bigát énekelte!” – Hogyan látod, miként viszonyulnak egymáshoz a magyar és az osztrák emberek? – Szerintem az osztrákok másként néznek ránk, magyarokra, mint ahogyan mi rájuk. Én nem vagyok híve ezeknek a mesterségesen fenntartott, osztrákokkal kapcsolatos ellenérzéseknek, meg a magyar hagyományokba való beburkolódzásnak. A világ színes, sok érték és sokféle kultúra létezik mindenütt. Emellett azt gondolom, hogy azért születtem Magyarországra, hogy ezt a kultúrát, nyelvet, életet ismerjem meg és ápoljam, de mindezt úgy, hogy közben nyitott vagyok a világra. Szerintem nem azért születünk egy adott kultúrába, hogy abba jól belebújjunk, hanem mert ott feladatot kaptunk, hogy kinyíljunk általa, nyis-
November
11
sunk a világra. – Ez akár a mottója is lehetne a műhelyednek… – Ahogyan Molnár V. Jóska bácsi írja a könyvében: „Miért van szükség egy ilyen szellemi-kézműves műhelyre? Mert a hagyományt nem őrizni kell, hanem élni, folytatni, élővé tenni. Ne csak a szabadidő eltöltése legyen a cél, mert maga az alkotási folyamat a fontos és lényeges. A tevékenység közbeni ének, tánc, monda, legenda, ballada, mese, imádság.” – Te hogyan élted meg a műhely megnyitó ünnepségét, illetve az azóta eltelt időszakot? – Szeptember 21-én délután pap által megáldott búzát vetettünk, amely azóta szépen kikelt, kicsírázott. Ez szimbolikusan azt jelenti, hogy a szemek az ősi hagyományaink magjai, amelyek most életre keltek. Nagyon jól érzem magam, az sem baj, ha csak egy-két gyermek jön el egy-egy foglalkozásra: a lényeg az együttlét, a közös alkotás. Úgy érzem, jobb helyen nem is lehetne ez a műhely, mint Verőce, mert nyitottak, befogadóak itt az emberek, nem „lyukas vödörbe öntöm a vizet”. Már a megnyitón is azt éreztem, hogy olyan jó itt együtt lenni. Nem voltunk ugyan túl sokan, de akik eljöttek, azok valóban jelen voltak. Azt szeretnénk, hogy azok, akik részt vesznek a közös alkotásban, a végén úgy menjenek haza, hogy érzik: valami pluszt kaptak. – Mi lehet ez a plusz? – A cél az, hogy mindenki találjon itt valamit, amely a személyiségének a részévé válik. Remélem, hogy akik ide a műhelybe eljönnek, azokban szintén kicsíráznak a „magok”, amelyeket együtt „elvetünk” a foglalkozások által. Révuti Norbert
12
November
Az alábbi részlet dr. Kovács István Nógrádverőce története című munkájában olvasható. El szeretnék mondani egy érdekes eseményt a község életéből, a hőse nagyon derék és főleg tehetséges volt. Rozsnyay Kálmán patronálta, sajnos nem sok sikerrel, de erről Rozsnyay nem tehetett. Elég pikáns a történet, az országban senki nem ismeri, csak én, de
Kálmán Sándor:
Szülőfalumhoz 1971. május 15. Te hozzád szólok én! Te édes, te drága Szülőfalum és szép hegyes völgyes tája. Amelyben születtem s amelyben nevelkedtem, Határának minden Dűlőjét ismertem. Mivel mindegyikén volt egy-két tag földünk, melyet ősapámig ágról örökültünk Mi a „Kálmán család” leszármazottjai, ősi „Verőcének” régi törzs lakói. Kiknek első perctől az volt a hivatása,
Helytörténet
VERÕCEI TÜKÖR
tekintve, hogy szereplői már mind halottak, elmondom. Vajon ki volt az általa patronált verőcei, kétségtelenül tehetséges író, akiről most intimitásokat akarok elmondani, mégpedig olyat, amit Magyarországon senki sem ismer? Elárulom: Kálmán Sándornak hívták. Sándor barátunk alacsony termetű, megnyerő külsejű református paraszt, inkább kisgazda volt, sok magyar tárgyú színművet írt, elő is adták Verőcén Tóth István református rektortanító műkedvelő rendezésében. Szerettük őt, s tiszteltük is, elvégre „író“ volt. Kálmán Sándort egyszer, megfelelő előkészítés után Rozsnyay Kálmán bevitte bemutatni dr.
Németh Antalhoz, a Nemzeti Színház igazgatójához, aki kiváló szakember volt. Népszínműveire hívta fel a figyelmét és kérte esetleg egy-egy darab bemutatására. Németh Antal mint őstehetséget szívesen fogadta, s megígérte, elolvastatja, s közeli választ ad. Mint Németh Antal nekem elmondotta, komoly szándéka volt felkarolni Kálmán Sándort, de időközben megjelent nála Móricz Zsigmond, az akkor már befutott népi író, s kérte őt Kálmán darabja bemutatásának elejtésére. Így (szegény) Kálmán Sándor maradt a sülylyesztőben. * A következő részlet Kovács László Verőce története című munkájában olvasható. „A szellemi élet kiválóságainak jelenléte felpezsdítette Verőce
életét. A községi nagyvendéglő termében színházi előadásokat rendeztek. Ennek során Kálmán Sándor (1898 dec. 26.-1975. ápr. 13.) helybéli parasztíró népszínműveit is előadták, nagy sikerrel. Tájékozódásunk szerint hét színművet írt, közöttük kettő, a Fekete mén és a Baletta című előadásra is került. Nem kisebb személyiség, mint Móricz Zsigmond, Karinthy Frigyes, Devecseri Gábor, Kosztolányi Dezső is megnézték ezeket a színdarabokat.”
hogy az urak földjét úrbéres módjára szántsák, kapálják és termékennyé tegyék, Úgy hogy a termésből Úr s béres jól lakjék!
Amikor az eke Szépen ment a földbe, Daloltam, fütyültem A barázda közbe. De mikor a kétszarv onnan kihajított Mind a két szememből Keserű könny csurgott.
A fürdő szezonnak minden egyes napján Ott nyargalásztam a Kéklő Duna hátán. Ő pedig hűséges paripa módján Hintáztatott játszó habjainak fodrán.
Így birkóztam én az édes anyafölddel, Így barátkoztam meg annak göröngyével. Így lettem szerelmes bolondja falumnak, Amely ékessége a Duna kanyarnak.
Édes szülőfalum és annak határa, tudom, ti is büszkék vagytok a Dunára. Ugyan úgy miként én mind a hármotokra, Keblem belsejébe vagytok ti becsukva.
S mivel írásommal a Dunához értem a illőnek tartom, hogy őt is megemlítsem: Mert nagyon szívemhez forrt már kiskoromban Mikor a vizében fürdtem, lubickoltam.
Mint hű kedvesei szívemnek s lelkemnek. Szorgalmas társai földi életemnek. Kiknek emlékét a sírba én elviszem azért, hogy örökre ott pihenjen velem.
Ezen hivatásnak lettem én is rabja, A földművelésnek szorgalmas vakondja Mint iskolás gyerek kapáltam, kaszáltam, Amikor az eke elég jól helytálltam. Mivel az ekémnek magas volt két szarva, s nem tudtam elérni Csak úgy ágaskodva, Megfogtam hát szépen az összekötőjét, jobb és bal vállammal bökdöstem két szarvát.
VERÕCEI TÜKÖR
Kultúra
November
13
Az idei év utolsó időszaki kiállításának megnyitójára került sor október 5-én a Gorka Kerámiamúzeumban. Csíkszentmihályi Róbert Kossuth-díjas szobrászművész alkotásait nézhették meg a látogatók, a tárlat november 10-ig tekinthető meg. A kiállítást Vadász György Kossuthdíjas építész nyitotta meg, aki nagy szeretettel és barátsággal köszöntötte a kiállító művészt és a vendégeket. Köszöntőt mondott dr. Kucsera Tamás Gergely is, a Magyar Művészeti Akadémia főtitkára. Aki végignézi a kiállítást, találkozhat a művész különböző emberi tulajdonságokat felsorakoztató groteszk és ironikus ember-állat keresztezését bemutató sorozatával, amelyben érzékeny jellemábrázolása mutatkozik meg. Ezeket a kisplasztikákat a kilencvenes években készítette, egyesült bennük a nyolcvanas években előtérbe kerülő figurák (szintén kisplasztikák) korábbi mintázatú formavilága.
Ezek a kis szobrok jókedvet, élet- és természetszeretetet sugároznak. Szobrainak nagy része bronzból készült. Megtalálhatóak az állatarcú emberek, vagy éppen az emberbőrbe bújtatott állatfigurák. Szárnyasok, négylábúak, kis-és nagyvadak. Csíkszentmihályi Róbert 1940-ben született Budapesten. Már kisgyermekként érdekelte a rajz és festés, ezért szülei beíratták a Képzőművészeti Középiskolába, ahol bekerült a díszítő-szobrász tagozatra. A Képzőművészeti Főiskolán Pátzay Pál és Szabó Iván voltak a mesterei. 1965-ben diplomázott. Korai szobrait fából és mészkőből alkotta, később már befutott szobrászként bronzot és márványt használt. Alkotó munkásságának főbb területe az emlékműszobrászat (egyházi épületek szobrainak készítése), ezek mellett pedig jelentősek kisplasztikai alkotásai. 1964 óta él és alkot Szentendrén. Több ismert művésszel találkozott, akik termékenyítőleg hatottak a tevékenységére. művész. 2013. március 15-én Kossuth(M. Márta) Magyarországon és külföldön is elismert díjjal jutalmazták.
Bár Szép Ernő 60 éve, 1953 októberében hunyt el, némi késéssel most, novemberben emlékezünk rá. A verseket, regényeket (legismertebb a Lila ákác), színdarabokat, novellákat közlő alkotó rendkívül szerény modorú, félszeg ember volt, humor és érzelmesség, halk bírálat és öngúny ötvöződik össze gyakran dalszerű verseiben. Egész költészetét az emberszeretet jegyében írja. Ellensége sosem volt, üldözöttként még üldözőit is igyekezett megérteni. 19 éves korában a Tiszántúl hangulatát hozta Budapestre, amikor újságíró lett a fővárosban a Nyugat, Az Est, Az Újság munkatársaként. 1944-ben a csillagos házba internálják, ahonnan a svéd követség mentelmi útlevelével szabadul, majd munkaszolgálatra viszik; 69 éves korában, mélyszegénységben hal meg. Élete végén csaknem elfeledett író volt, és csak az irodalom értői tudták, hogy jó költőként élt és halt. (Sz. E.)
Szívből Ki kérdez meg engem, szívem a mellemben hogy dobog, mit dobog? Hogy én mit gondolok, hogy én mit takarok, hogy én mit akarok? Kinek kell, Istenem kinek kell? A vonó keresztbe, húrok megeresztve, csengőnek nincs nyelve, harangok leverve, szómnak szórt virága, két szemem világa kinek kell, Istenem kinek kell? Tengeren ámulnék, csillagot számolnék, szép felhőt mutatnék, és angyalt kutatnék,
tanítnék játszani, gyermeknek látszani. Kinek kell, Istenem kinek kell? Reggel csöndet kérvén álmomat mesélném, mondanám szerelmem, szerelmem, szerelmem, párt-párt dalra fűznék, csókolózni űznék. Kinek kell, Istenem kinek kell? Az örömnek, vágynak, boldogtalanságnak haját simogatnám, mosolyt hívogatnám, a sóhajt kísérném, a könnyet dicsérném. Kinek kell, Istenem kinek kell?
14
November
Programok
Verőce, Árpád u. 20., Tel: 06-27-350-009. Információ: www.veroce.hu, email:
[email protected]. November 1-én a művelődési ház zárva tart. November 8., péntek 18 óra: Világjárók klubja, Nyugat –Afrika. Kiss István vetítéssel egybekötött előadása. November 9., szombat: 16 órakor a Verőcei Műhely kiállítása, 17 órakor Modern rusztikusság, koncert. Bartók és Kodály népdalfeldolgozások népi hangszerrel és énekkel. Fellépők: Termes Rita zongora, SzokolaiDongó Balázs furulya, duda, tárogató, Farkas Tünde ének. November 11., hétfő 17 óra: Márton napi Lámpás menet Verőcén. Szeretettel várunk mindenkit lámpásokkal felszerelkezve a Márton napi menetbe. Gyülekező 16.45 órakor a CBA-val szemben, a templom lépcső alatt. Menet a Duna-parti strandra, Márton napi történet, tábortűz és meglepetés. November 15., péntek: Csutri Táncház. 17-18.30 óráig gyerekeknek, a belépés díjtalan, 19-21 óráig felnőtteknek, a támogatói jegy ára 500 Ft. November 16., szombat 17 óra: Sváb nap, német nemzetiségi találkozó. A Verőcei Német Önkormányzat és a Művelődési Ház közös rendezvénye. November 17., vasárnap 18 óra: a Grazioso Zeneszalon Verőcén. Műsoron Liszt Ferenc: Obermann völgye (hegedű-gordonka-zongora), Dohnányi Ernő: C-moll zongoraötös. Előadók: Balogh Ferenc, Detvay M. Marcella – hegedű, Rudolf András – brácsa, Botvay Károly – cselló, Sztankay Klára – zongora. November 19., kedd 10 óra: Balzsam tündér meséi. A Magyar Népmeseszínház előadása 3-9 éves gyerekeknek a sportcsarnokban. Balzsam tündér tarisznyája tele van mindenféle ajándékkal a gyereknek. Ady Endre verse adja a keretét ennek a mesejátéknak, amelyben a gyerekek körtáncot, mesét, gyerekjátékot és interaktív közös játékot felváltva húznak ki Balzsam tündér tarisznyájából. Játszó személyek: Balázsi István, Nagy Zsolt, Zanotta Veronika. Zene: Földi Lehel. November 29., péntek 18 óra: Világjárók klubja, Nyugat–Afrika II. Kiss István vetítéssel egybekötött előadása. December 1., 16 óra: Adventi gyertyagyújtás a Főtéren, a Verőcei nagycsoportos óvódások műsora. 17 óra: a művelődési házban „I saw the light - Megláttam a Fényt” - adventi gospel est. A Louisiana Double (Pintér Zsolt és Apáti Ádám) amerikai népzenét játszó duó, a budapesti Kőrösi Csoma Sándor Kéttannyelvű Általános Iskola „Eszterlánc” kórusa és a váci Karolina Katolikus Általános Iskola diákjainak közös koncertje advent első vasárnapján.
Regejáró Művészeti Klub. Vendégek Vedres Csaba és Gyermán Júlia. Házigazda: Török Máté (Misztrál). Időpont: November 8. péntek, este 8 óra. Forrás Klub. Az igaz(!) tudomány és az istenhit. Vendégünk Dr. Kellermayer Miklós professzor, sejtkutató orvos. Időpont: november 12., kedd este fél 7-kor. Ádventi gyertyagyújtás. Vendégünk a Cantus Beatus kórus, imát és áldást mond Fejérdy Áron atya. Időpont: December 1., vasárnap délután fél 5. Szeretettel ajánljuk figyelmükbe Pintér Zsolt és Apáti Ádám (Louisiana Double) régi barátaink és vendégeink rendhagyó adventi műsorát. Részletek a művelődési ház programjai között.
VERÕCEI TÜKÖR
Hétfő. 8.30-10.30: Jóga, vezeti Dr. Bükki Tamás. 13.00-15.00: Kézimunkakör, vezeti Lázár Dóra. 16.00-17.30: Nyugdíjasok klubja, vezeti Mózes Gáborné. 16.00-17.00: Dancer Shadows tánccsoport I. óvodás, vezeti Rák Orsolya. 17.0018.00: Dancer Shadows tánccsoport II. iskolás, vezeti Rák Orsolya. 18.00-19.00: Zumba, vezeti Fazekas Máté. Kedd. 17.00-20.30: Csikung, vezeti Fuchs Krisztina. 17.00-18.00: Reiki klub. 18.00-20.00: Varróklub, vezeti Lázár Dóra. 15.30-17.00: Színjátszókör gyerekeknek, vezeti Dobay Márti. 17.00-17.30: Zenebölcsi, vezeti Balázs Erzsébet, Mérey Anita. 18.15-20.00: Jóga, vezeti Dr. Bükki Tamás. Szerda. 9.30-10.15: Angolka – angol a legkisebbeknek, vezeti Vona Andrea. 14.45-16.15: Angol tanfolyam, vezeti Pappné Lőrincz Claudia. 16.00-16.45: Hangolka – angol gyerekeknek, vezeti Vona Andrea. 18.30-20.30: Csikung, vezeti Fuchs Krisztina. 17.00-18.00: Népdalkör gyerekeknek, vezeti Farkas Tünde. 18.30-20.00: Cantus Beatus kórus próbája, vezeti Verbay Zsolt. 12.00-16.00: Őszikék táncegyüttes próbája, vezeti Kakas Éva. 16.00-16.30: Zenebölcsi, vezeti: Balázs Erzsébet, Mérey Anita. 17.00-18.00: Kistücsök gyermek néptánc, óvodásoknak vezeti Daragó Éva. 18.00-19.00: Total Body alakformáló torna, vezeti Rixer Olgi. 18.30-19.00: Kabóca gyermek néptánc fiúk, vezeti Mucza Péter. Csütörtök. 9.00-16.30: Magán énekoktatás, vezeti:Pallagi Judit. 18.30-19.30: Citera szakkör. 17.00-18.00: Prücsök néptánc a legkisebbeknek, vezeti:Daragó Éva. 18.00-20.00: Citera szakkör. 16.00-17.00: Kiskabóca gyermek néptánc csoport, vezeti Daróczyné B. Barbara. 17.00-18.00: Nagykabóca gyermek néptánc, vezeti Daróczyné B. Barbara, Mucza Péter. 18.00-19.00: Zumba, vezeti Fazekas Máté. 16.00-17.00: Kiskabóca gyermek néptánc csoport, vezeti Daróczyné B. Barbara. Péntek. 17.00-20.00: Gyöngyfűző szakkör, vezeti Szalay Nóra- 18.00-20.00: Gyermekfelügyelet – Csattogók gyerekei. 17.00-18.00: Total Body alakformáló torna, vezeti Rixer Olgi. 18.0020.00: Verőcei Csattogók felnőtt néptánccsoport próbája. 18.00-20.00: Borbarát kör összejövetele minden hónap első péntekjén. A csipkeverő tanfolyam az iskolában szerdánként 16-18 óráig lesz. További információ: Tömör Jánosnénál (+36 20 92 75 986)
VERÕCEI TÜKÖR
Felnőtt csapat: Iklad-Verőce 3:1. Verőce-Kismaros 3:0. Isaszeg-Verőce 2:2. Verőce-Aszód 2:1. Verőce-Püspökhatvan 6:1. Valkó-Verőce 2:2. Verőce-Erdőkertes 3:1. Bag-Verőce 2:0. Verőce-Galgahéviz 2:1. A csapat a tabellán a 7. helyet foglalja el. U21-es csapat:
Hajrá Verőce, hírek
Sződ-Verőce őd V ő 1:16. 1 166 Verőce-Őrbottyán 10:0. Kismaros-Verőce 1:1. Verőce-Erdőkertes 5:1. Nagymaros-Verőce 1:3. Verőce-Csomád 3:3. Kisnémedi-Verőce 4:7. Verőce-Sződ 8:0. A csapat a tabellán az első helyet foglalja el. Öregfiúk (U34) csapat: Verőce-Rétság 5:0. Kosd-Verőce 0:1.
November
Verőce-VLSE V ő VLSE 22:1. 1 Vác Deákvár-Verőce 0:2. Verőce-Nógrád 11:0. Verőce-Vác Deákvár 3:0. A csapat a tabellán az első helyet foglalja el. U15-ös csapat: Verőce-Göd 0:5. Vác VLSE –Verőce 4:2. Vác-Deákvár-Verőce 1:2. Verőce-Iklad 6:1. A csapat a tabellán az 5. helyet foglalja el.
15
U14-es csapat: Dkeszi Vas.-Verőce 8:1. Verőce-Kismaros 13:0. Verőce – Bgyarmat 3:0. Verőce-Sződliget 1:0. A csapat a tabellán a 4. helyet foglalja el. Az U7., U9. és U11-es csapatok két esetben vettek részt Bozsik-tornán, amelyen eredményesen szerepeltek. Dobos Géza
A világ idei legnagyobb folyami kutató expedíciója augusztus végén ért Magyarországra, a hatévente megszervezett Nemzetközi Duna Expedíció hajói hat hét alatt összesen mintegy 2400 kilométert tettek meg tíz országon keresztül folyásirányban lefelé haladva, egészen a Duna-deltáig. A nemzetközi kutatócsapat vízmintát vett a folyamból a Duna kémiai, biológiai, ökológiai állapotának feltárása céljával – mondta a Kossuth Rádiónak Csányi Béla, az expedíció tudományos vezetője. A szakember kitért rá: az idei prog-
ramba bekerült a magyar kutatók által kifejlesztett mélyvízi halászat is, ezért a megelőző felmérésekhez képest több információt tudtak gyűjteni a halállományról. Ezzel kapcsolatban megjegyezte: 170 centiméteres harcsát is fogtak már az új módszer segítségével. A víz tisztaságáról szólva Csányi Béla úgy fogalmazott: a dunavirág kérészfaj jelenléte tiszta vizet jelez, márpedig a magyar-szlovák közös szakasz felső részén, a meder közepén ki tudták mutatni, illetve Budapesten is volt jelentős kirajzás. A Duna legfőbb terhelését eddig a szennyvíz jelentette, ugyanakkor a bécsi
és a budapesti tisztítónak köszönhetően javul a vízminőség – jegyezte meg. Az expedíció egyik legfontosabb új célja a veszélyes anyagok, mikroszennyezők, gyógyszermaradványok, hormonhatású készítmények feltárása volt a vízben, a kutatóhajón ezt szolgáló felszerelés és módszertan állt rendelkezésre – mondta a szakember. Kovács Péter, a Vidékfejlesztési Minisztérium vízügyért felelős helyettes államtitkára azt emelte ki, hogy Magyarország, mint alvízi – azaz a határain kívül eső vízgyűjtő területtel rendelkező – ország számára fontos a nemzetközi együttműködés ezen a területen is.
Intézményesített é í keretek k k között kö ö kek resik a megoldást a gesztenyéseket egész Európában sújtó kéregrákra az Állami Gyümölcs- és Dísznövénytermesztési Kutatóintézet nagymarosi kísérleti telepén. Kasztovszky Zoltán ügyvezető igazgató az MTI-nek elmondta: a kutatások célja, hogy megmentsék a még ép gesztenyefa-állományt, illetve hogy gyógyírt találjanak a kéregrákra, akár egy új, rezisztens fajta kinemesítésével. „Jelenleg elemzéseket, teszteléseket végzünk, és egyre inkább úgy látjuk, hogy a hosszú távú megoldás egy a kéregrákra toleráns fajta kinemesítésében rejlik” – mondta az igazgató.
A kkutatóintézet ói é nagymarosii gesztenyés é génbankjában több sebkezelési módszerrel is kísérleteznek, az ősi háztáji marhatrágyás keverék alkalmazása mellett – amelynél munkára fogják a több milliárdnyi mikroorganizmust a gomba ellen – a már évtizedek óta ismert olajfesték alapú keverékekkel, illetve fagéllel is dolgoznak. Utóbbi – amellett, hogy védi a fa törzsét – a kérgen lévő sebeket is lezárja, megakadályozva ezzel a fertőzés terjedését. Az igazgató kifejtette: a magyar gesztenye igen magas beltartalmi értékeinek és fizikai adottságainak köszönhetően az egyik legértékesebb a világpiacon, ám ipari mennyiségű termesztése mára szinte lehetetlenné vált. „Hazánk egyik
llegnagyobb bb gesztenyés t é té térsége é N Nagymaroson található, de a kéregrák terjedésének következtében pusztulásra van ítélve” – hangsúlyozta Kasztovszky Zoltán. A Kínából származó kéregrák évtizedek óta pusztítja a gesztenyéseket, megjelenése óta több mint ezer hektárnyi faállomány tűnt el hazánkból. A fertőzést az illegális gesztenyeszedés is fokozza – jellemezte a helyzetet az igazgató –, mert amikor a vandálok bottal verik le a termést, felsértik a fa kérgét, fáról-fára járva pedig könnyen hurcolják át egyik növényről a másikra a gombát. A kutatóintézetnek ezért a biológiai védekezés mellett fokozott figyelmet kell fordítania a nagymarosi terület őrzésére. MTI
16
November
Hirdetés
VERÕCEI TÜKÖR
Világ-Virág Kézműves Műhely
Verőce, Málnás u. 24. Szeretettel várjuk Önt és kedves Családját 2013. december 3.-án, kedden 18:00 órakor. Molnár V. József Hétboldogasszony című előadására „A boldogasszonyság magában foglalja a megkapott fény őrzését, s annak visszaadását. Az esztendő körének számos Boldogasszonya az egyetlen asszonyerő, amely a változások, átváltozások rendjében más-más „erényeit” megmutatja nekünk.”(Molnár V. József ) Ismerkedjünk ezekkel az asszonyi erőkkel! Az előadásra a belépés díjtalan! Önkéntes adományukat szívesen fogadjuk. www.vilag-virag.hu
Barkácsbolt Verőce, Árpád út 49. Tel: 27/350-087 Öntapadó, bemarható szigetelőgumik, purfixek, faáruk, lécek, pántok, zárak, vasalatok, fióksínek, élfóliák, szögek, csavarok, szerszámok.
Havonta új akciók! FESTÉKEK, HÍGÍTÓK, RAGASZTÓK… Nyitva: H.-P. : 8-17 Szo.: 8-13
Kedves Anyukák és Apukák! Ha aggódnak, hogy gyermekük – korához képest – lemaradt valamiben (mozgás, beszéd, alvás-, magatartászavar, iskolaéretlenség, figyelemzavar, stb.), szeretettel várom Önöket: Komplex gyermekvizsgálatra – 3 hónapostól 5 éves korig (Nagymozgások, finommozgások, figyelem, szocializáció, befogadó és kifejező nyelvi készség, memória)
Várjuk kedves vásárlóinkat!
Napkollektor, napelem és épületgépészeti szerelvények szaküzlete 2621 Verőce, Vág u. 2. Telefon: (Hegyi Viktor) 06-30/370-19-15, e-mail:
[email protected]. Víz-, gáz-, fűtésszerelései anyagok, alkatrészek, segédanyagok, elektromos szerelési anyagok. Víz-, csatorna-, gázbekötések tervezése, engedélyeztetése, kivitelezése. Központifűtés-szerelés hagyományos és gázos kivitelben, kazáncserék, fűtésfelújítások. Napkollektor és napelem kisebb és nagyobb teljesítménnyel hétvégi és családi házba. Energia tanúsítvány, hőtérkép készítése, pályázatírás. Nyitva H.-P.: 8-16, szo.: 8-12-ig.
Állapot- és mozgásvizsgálatra – 5 éves kortól (Az idegrendszer érettségének felmérése, mozgásvizsgálat, testkép, térbeli tájékozódás, ritmusvizsgálat. Segítségével megállapítható, hogy a gyermek problémáinak oka organikus, pszichés vagy pedagógiai. Különösen javasolt nagycsoportos korban, hogy a hiányosságok a sikeres iskolai beválás érdekében idejében korrigálhatóak legyenek) TSMT-I terápiára – 3 hónapostól 7-8 éves korig (Mozgásfejlesztő, okosító, ügyesítő torna, mely odahaza végezhető. Kontroll, új feladatsor betanítása havonta szükséges) Szalai Anna Rita +36 30 251 21 28, www.kicsimaros.hu
lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József – Vezető szerkesztő: Révuti Norbert VERÕCEI AA község szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail:
[email protected] Tördelőszerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal TÜKÖR 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.
