VERÕCEI TÜKÖR
Hírek
Augusztus
1
„Minden ellenségesség között a legveszélyesebb a közöny!” y!” (Márai Sándor) or)) XXIV. évfolyam 02. szám 2014. február
A község lapja
150 Ft
Februári számunkban bővebben is beszámolunk a verőcei református templom felújításáról, az azt övező szeretetteljes összefogásról, de a Géza Fejedelem Református Általános Iskola, Óvoda és Bölcsőde jelenéről is beszélgettünk Márkus Gábor lelkipásztorral. Egy csodálatos hagyomány ápolójával ismerkedhetünk meg a Verőcei Tükör 2014. évi második számában. Tömör Jánosné Hanni néni a magyar csipkekészítés rejtelmeibe vezeti be az érdeklődő olvasókat és egyúttal mindannyiunkat arra biztat: szeressük, csodáljuk ezeket a végtelenül finom alkotásokat. Mint mindig, ezúttal is érdemes átböngészni az aktuális programajánlatot, hiszen ez a hónap a farsangé! A mulatságok az iskolában, valamint az óvodában 7-én és 8-án zajlanak, amelyeket vacsorával egybekötött jótékonysági bál követ. A remek a hangulatért mindenki önmaga, valamint a Moonlight duó felel majd. A Nyugdíjas klub farsangi mulatsága 28-án lesz. A szórakozás mellett persze egyéb kulturális eseményeken is részt vehetünk: a komolyzenei koncert, a kiállítás, a játszóház és kézműves foglalkozás, illetve a közös sportolás egyaránt tartalmas időtöltésnek ígérkezik. Március elején pedig farsangi dínomdánommal fűszerezve temethetjük el a kissé későn beköszöntő telet, aztán meglátjuk, neki mi lesz a véleménye minderről… Ismét útjára indult Verőcén a baba-mama klub! Babák, kis- és nagymamák, valamint kis- és nagypapák, hajrá, érdemes ott lenni, beszélgetni, megosztani egymással minden tapasztalatot, ami a családdal, a gyermekekkel kapcsolatos! A Forrás Klub vendége 11-én este Dr. Nemeshegyi Péter jezsuita atya lesz, aki Az öröm és az evangélium címmel tart majd előadást az irodalmi kávézóban. Örömteli februárt kíván a Verőcei Tükör szerkesztősége
2
Február
Márkus Gábor, Verőce reformáá tus gyülekezetének lelkésze immár huszonkét éve szenteli életét a fedél nélkül élő emberek boldogulásának. Erről, a templom felújításáról, valamint az iskola működéséről beszélgettünk egy januári délelőttön. – 2013 novemberében kitüntették szociális munkásként végzett tevékenységéért. Mit érdemes erről tudni? – A Szociális Munkáért-díjat a hajléktalanmissziós szolgálatomért vehettem át. Ennek az az előzménye, hogy Budapesten, huszonkét esztendeje, szinte a semmiből, Isten kegyelmével felépítettük – és építjük ma is – a hajléktalanellátó intézményünket. Amikor elindultunk, mindössze néhány emberre volt kapacitásunk, ma pedig már évi ezerhatszáz hajléktalan fordul meg szolgálatunknál. – Milyen segítséget kaphatnak ott a rászorulók? – Túl azon, hogy nappali melegedőt és hajléktalan szállót biztosítunk nekik, valamint, hogy utcai szociális munkát végzünk, az alapítvány lelke a hajléktalan missziós szolgálat, ahol a legfontosabbra próbálunk fókuszálni és így segíteni. Tudniillik a hajléktalan embernek nem az a tragédiája, hogy hajléktalan, hogy nincs fedél a feje felett, hogy nincs munkája és családja, mert ez az ő tragédiájának csak a következménye. Az igazi tragédiája belül, a szívében, a lelkében van: az az értékrend, az a gondolkodás, amely szerint ő élt, és amely alapján végignézte, ahogyan körülötte minden elpusztul, tönkremegy. Amíg az Isten ennek a léleknek az útját meg nem fordítja, addig az ő élete úgy marad, ahogy volt. Az alapítványunk, szolgálatunk által végzett munka eredményeként viszonylag sok embernek az élete vált jobbá: évente átlagosan húsz-huszonkét ember áll fel a nyomorúságból, és rendeződik az élete. Ennek a titka, a háttere az Isten szava, Jézus szava. Huszonkét éves szolgálatom egyik ajándéka az a megtiszteltetés, hogy Balog Zoltán miniszter úr személyesen adta át az említett kitüntetést a szociális munka napján. – Miért éppen a hajléktalan emberek szolgálatát választotta hivatásául? – A hajléktalan-ellátás azért nőtt a szí-
Interjú
h mert ezeket k az embereket b k a társaá vemhez, dalom kiveti, kitiltja, kiközösíti és megveti, hiszen az a gondolkodás és életmód oda vezet. Amikor az Isten szavával elkezd az ember lelkipásztorként szolgálni közöttük, azt tapasztalja, hogy egyszer csak átalakul a hajléktalan ember szíve, lelke és gondolkodása, majd elindul az értelmes élet felé. Magyarországon – a nem hivatalos statisztika szerint – hetven-nyolcvanezer hajléktalan ember él, és több százezerre tehető azoknak a száma, akiknek ugyan van fedél a fejük felett, de fűtésre, ruhára, élelemre már nem jut pénz. Nyilvánvaló, hogy ma jóval kisebb az egyházak befolyása, mint a II. világháború előtt volt, amikor még szinte minden nehéz helyzetben élő emberről tudtak, és képesek voltak segíteni rajtuk. Mivel ma kevesebb ember kötődik az egyházakhoz, sokkal több időbe, energiába, pénzbe kerül a nehéz sorsú emberek felkutatása, valamint a nekik való segítségnyújtás. Ha felállítunk egy képzeletbeli listát, egy beteg gyermek számára sokkal szívesebben adakoznak akár idegenek is, mint egy hajléktalan számára: a hajléktalan embereknek való adakozás a sor végén áll. – Egyre több a kilátástalan helyzetben lévő ember és család. Számukra milyen esélyeket lát? – A hajléktalan missziónál teljesített szolgálatom kapcsán is szembesülök a ténnyel, hogy a nehéz helyzetben lévő emberek száma bizony egyre nő. Ahogy a társadalomban a követelményrendszer változik, sokan lemaradnak, és nem tudnak többé megfelelni azoknak. Mi, az alapítványunknál úgynevezett gyógyító konferenciákat tartunk, évente több alkalommal, itt, a gyülekezetünk konferenciatermében. Ha egy tönkrement életű ember részt vesz ezeken, és a Szentírás több ezer éve bevált gondolatain keresztül igyekszik szembenézni a saját helyzetével, akkor óriási indíttatást kap arra nézve, hogy hogyan lehet másként élni. Valójában remény és hit nélkül élni nagyon nehéz dolog. Sok embernek, akinek nincs kapcsolata az Istennel, a reménysége is egyre inkább fogy. Mert amikor emberi szempontból szinte minden reménytelennek tűnik és nincsen látható kiút, óriási lelki tartalékra van szükség ahhoz, hogy talpon tudjon maradni az
VERÕCEI TÜKÖR
ember. – Sokan külföldön próbálnak megélhetést találni... – Tudjuk, hogy Magyarországról sok fiatal megy külföldre, mert úgy érzi, itthon nem tud megfelelő egzisztenciát kialakítani. Azt szintén tudnunk kell azonban, hogy ez igaz például Nagy-Britanniára is, hiszen onnan is rengetegen vándorolnak más országokba dolgozni. Amiben a nyugat-európai adatok kétségtelenül sokkal jobbak az az, hogy Magyarországon rendkívül magas a száma azoknak, akik nem munkából élnek meg. De az emberek nagy részének nem oldódott meg a devizahitel gondja sem. Azt gondolom, hogy nehéz helyzetekben az összefogás az, ami ha nem is oldja meg, de elviselhetőbbé teszi a kínt és a nyomorúságot. Ha valakitől együttérzést kapunk, néha egy jó szót, vagy egy szelet kenyeret, máris könnyebb egy kicsit. – Itt Verőcén is élnek olyan emberek, akik rászorulnak az Önök segítségére, vagy akiket az a veszély fenyeget, hogy az utcára kerülnek? – Több emberről is kiderült már, hogy ellehetetlenült az élete, ezért felkerestük, beszélgettünk és megtaláltuk a megoldást, de a hajléktalanság nem jellemző Verőcén. Tudni kell, hogy a veszélyeztetettség és nyomorúság mögött nem csak az áll, hogy valakinek nincs munkahelye, pénze, esetleg fedél a feje fölött, hanem sokszor ott van az alkoholizmus is, ami még az életét is pusztítja. Ha pedig ő ebből az állapotból nem óhajt felállni, akkor nem nagyon létezik számára segítség. Aki pedig változtatni szeretne, annak nagyon komoly erőfeszítéseket kell felvállalnia, hogy eredményesen meg tudja vívni azt a küzdelmet, amelynek eredményeként a társadalom visszafogadja őt. A társadalom ugyanis amilyen könnyen kiveti az embert, olyan nehezen
VERÕCEI TÜKÖR fogadja vissza. Akár éveken át kell bizonyítania az illetőnek, hogy már nem úgy él, ahogyan azelőtt. – Térjünk át egy örömteli eseményre: megújult a református templom. Milyen útonmódon sikerült megvalósítani a kitűzött célt? – A munkálatok megkezdése előtt gyülekezetünk már hét éve következetesen gyűjtött, ezért minden pénzt, amit erre a célra felajánlottak, szigorúan félretettünk. Hét év alatt egy nagyon szép összeg jött össze a felújításra. Aztán megkerestük a megfelelő céget, amely hivatalosan és törvényesen vállalta a felújítást. Rengeteg kényes szakmai feladat is akadt, például a vízvezeték vagy a központi fűtés szerelése, a padlófűtés megoldása, a különböző kőművesmunkák, a festés, illetve az elektromos hálózatot érintő munkálatok. Ezért mindig megkerestük azt a szakembert, aki jó szívvel, szeretettel vállalta az adott feladatot. Az anyagot mi biztosítottuk, ezért a számla, amit benyújtottak, csak a munkadíjra vonatkozott, így elég sok pénzt meg tudtunk takarítani. Ha pályázni nem is volt módunk, az Isten megadta nekünk a rávalót, valamint az önkormányzat szintén jó szívvel támogatott minket, a fővárosi hajléktalan szállónkról pedig hat-nyolc ember vállalt itt önkéntes munkát. A Műemlékvédelem mindvégig jelen volt és rendszeresen ellenőrizte a folyamatot, hiszen a templomunk műemlék: a felújításhoz és a használatba vételhez szintén ők adják ki az engedélyt. Pünkösd után, május végén kezdtük a munkát és december 22-ére készültünk el. A karácsonyt tehát már ott tölthettük. – Ez egy igen szép karácsonyi ajándék lehetett… – Így van. Kettőszázhúsz esztendő után mi lehettünk azok, akik ennyi mindenre kiterjedően renoválhattuk a templomunkat. Szeretek ezért úgy fogalmazni, hogy ez az Úristen ajándéka egy generációnak, hiszen – reménységünk szerint – mindez egy több száz évre előremutató értéket képvisel. – Mikor tartják a templomszentelést? – A templomszentelésünk időpontja – püspök urunk tájékoztatása alapján – 2014. március 23-a, vasárnap, délelőtt 10 óra, amelyre nagy szeretettel várunk mindenkit. – Egy új orgonát is kapott a gyülekezet. Ennek mi a története? – Az orgonát Hollandiából, Amszterdam mellől, egy református gyülekezet ajándékaként kaptuk, csak haza kellett
Interjú szállítanunk. A feleségemmel mentünk ki érte, néhány nap alatt fordultunk vele. Az egész úgy kezdődött, hogy nem tudtuk, mi legyen a régi hangszerrel, mert a Műemlékvédelemnél az orgona-felújítás egy külön eljárást igényel. Aztán egyszer felhívtam valakit, aki felhívott még valakit, aki pedig egy harmadiknak telefonált Hollandiába, ahonnan néhány hét múlva jött a válasz, hogy segítenének. Tudnunk kell, hogy Hollandiában sajnos egyre több templomot bezárnak, mert nagyon lecsökkent a templomba járó protestánsok száma. A bezárások miatt ezeket a jó állapotú elektromos orgonákat újraértékesítik. – Elégedettek a hangszerrel? – Gyönyörűen szól, két manuálos, Johannus márkájú, lábpedálsoros templomi orgona. Reménykedünk benne, hogy egyszer orgonahangversenyeket is rendezhetünk majd itt a templomban. – Információim szerint az iskola felújítását szintén célul tűzték ki, és ehhez pályázatot nyújtanak be. Mire vonatkozik a tender? – Az iskola szigetelésére, ajtó- és ablakcserére, fűtéskorszerűsítésre, valamint kondenzációs kazánra való áttérésre. Ez egy KEOP pályázat, amelynek keretében napelemet is szeretnénk elhelyezni a tetőre, ami elektromos áramot termel. A pályázat száz százalékos támogatottságú, tehát nem kell hozzá önrész, hiszen állami feladatot old meg Verőcén az egyházunk azzal, hogy fenntartja az iskolát. – Sok jót lehet hallani az iskoláról, annak működéséről. Ön hogyan látja? – Amikor az egyházunk átvette az intézményt, nagy lett az elvárás is. Akkor sok ember megmosolygott bennünket, mert azt gondolták, hogy bele fogunk bukni. Amikor ez három év után sem történt meg, már kezdtek dühösek és türelmetlenek lenni azok, akik azt szerették volna, ha kudarcot vallunk. Azóta eltelt még hét esztendő, de még mindig nem buktunk bele… – Tükröződik ez az ide járó gyermekek számát nézve? – Ha a számadatokat tekintjük, amikor átvettük az iskolát, összesen 297 gyermek járt ide, most 440 gyermekünk van, akik szinte mind verőceiek. Igyekszünk minden igénynek megfelelni, így a katolikus gyerekeket katolikus hitoktató tanítja, a reformátusokat református, akik pedig erkölcstan órára szeretnének járni, azok járhatnak oda, de utóbbiak a gyerekeknek
Február
3
elenyésző részét képezik. Ehhez kapcsolódóan érdekességként jegyezném meg, hogy Magyarországon a lakosságnak nagyjából a tizenhat százaléka jár templomba valamely felekezethez, ám a korosztályos gyermekek ötvenegy százalékát íratták be hittanra. Magyarán a szülőkben egyre nő az igény, hogy a gyermekük tisztességes erkölcsöt tanuljon. Még egy érdekes adalék: mielőtt az iskolát átvettük, a szülőket meginterjúvoltuk erről egy kérdőív segítségével. Az óvodás szülők száz százaléka, az iskolás szülők kilencvenhét százaléka támogatta a kezdeményezést, hogy az egyház vegye át az intézményt. – Gyakorlatilag mindenki… – Úgy gondoltuk akkor, hogy ha a szülők nem akarják, akkor nem erőlködünk. Reményik Sándor egyik szép versében a templomot és az iskolát összekapcsolja, mert szerinte a nevelés és a templom szorosan összefügg. Annak idején én is féltem, de az Úristen megnyugtatott: az iskola és a templom itt, Verőcén is összekapcsolódott. Kétségtelen, hogy a mai világban nem könynyű megfelelni, de mind a presbitérium, mind pedig jómagam azon vagyunk, hogy az iskola minél jobb legyen, ha már abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy az intézmény megmaradt, és a verőcei gyerekek ide járhatnak tanulni. Hiszen jól tudjuk, ha egy településen az iskola megszűnik, csak idő kérdése, és a falu maga is eltűnik a térképről. Mi, amit vállaltunk, megtettük, és remélem, ezután is így lesz. Azt is szeretném, ha néhány éven belül még hatékonyabban fel tudnánk vállalni az iskolán belül azoknak a gyerekeknek a segítését, akik nehéz körülmények között élnek a családjukkal. Ugyanakkor ez a kérdés sokkal nehezebb, mint azt sokan hiszik, ezért csak a legnagyobb szeretettel és körültekintéssel lehet kezelni. Bár az országos átlaghoz képest Verőcén alacsony a nehéz sorsú gyermekek száma, a kérdés nem kikerülhető, csak idő kérdése, és le kell ülnünk mind az önkormányzattal, mind a segítő szervezetekkel megoldásokat keresni. –Végezetül üzen-e valamit a Verőcei Tükör olvasóinak? – Ezúton kívánok minden verőcei polgárnak Istentől megáldott új esztendőt, valamint azt, hogy tudjuk megérteni egymás szavát. Isten elhívásának okán a gyülekezetünk, ha tud, és ereje van hozzá, igyekszik mindenkin segíteni. Ez a jövő, azt gondolom. Révuti Norbert
4
Február
Nagyon örülünk, mert az első l ő kközös alkalomra - az eső ellenére is - sokan érkeztek. A továbbiakban az édesanyák kérésére 10-10:30 között lesz az érkezés, igazodva a babák napirendjéhez. Megbeszéltük azt is, törekszünk arra, hogy a tanácsadóban mielőbb rendezni tudjuk a szekrényeket, és akkor fogadni tudunk olyan babaruhákat, ami másnak még jó szolgálatot tesz. Néhány játékkal is szeretnénk bővíteni
Kedd 8-10 óráig: várandós tanácsadás, 10-11 óráig: csecsemő tanácsadás Szerda 8-10.30-ig: oltások, 10.30-11.30-ig: csecsemő tanácsadás Csütörtök 12-14 óráig: csecsemő tanácsadás, 14-15 óráig: várandós tanácsadás, 15-16 óráig: ifjúsági tanácsadás
Hírek, információk
a bbaba-klub b kl b ké készletét, l é ezért é azt is szívesen í fogadunk. A tárolás miatt azért ügyelnünk kell a mennyiségekre. Szeretnénk jelezni a kedves anyukáknak, hogy klub-találkozásainkon, hétfőnként szívesen beszélünk egy-egy témáról, ami őket érdekli, örömmel vesszük, ha hoznak például egy cikket, élményt amit szeretnének megosztani másokkal. Nagy gond a szőnyeg tisztasága, erre keressük a megoldást, most nyújtjuk be
VERÕCEI TÜKÖR
javaslatunkat l k az önkormányzathoz. Fontos megoldani, hogy a hempergős babák is tudják élvezni az együttlét örömét. Addig pedig, ha valaki megtenné, hogy egy alkalommal magával hoz egy nagyobb teljesítményű porszívót, azzal sokaknak fog örömöt szerezni. Természetesen azokra gondolunk, akik gépkocsival érkeznek. Demjén Anna és Molnár Erika védőnők
Születések: Okolicsányi Lili és Laorencz Károly gyermeke, Laorencz Lenke. Házasságkötés: Takács Ildikó és Mészáros Imre. Halálesetek: Lőrincz Ernőné sz: Melich Erzsébet
Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104
Molnár Erika védőnő: I. körzet, 06 70/934-33-38,
[email protected] Demjén Anna védőnő: II. körzet, 06 70/378-87-39,
[email protected].
Az idén d is elkészült lk l a már h hagyományosnak számító Verőcei Naptár, amely a szokásos helyeken megvásárolható.
Bethlen Farkas polgármester Oroszi Beáta jegyző Gólya István jegyzői referens Fokter Ferencné titkárság Jung Anna adóügyi előadó Mócsány Anett adóöügyi előadó Somogyi Pál műszaki csop.vez. Fehér Sándor műszaki ügyintéző
A háziorvosi rendelés telefonszáma: 375-448. A fogászat telefonszáma (Csak rendelési időben): 06-30-306-91-75. A gyermekorvos, ill. a védőnő telefonszáma: 350-018.
A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számait.
585-005 350-033 350-033 350-033 585-000 585-001 585-002 585-002
Tápler Jenőné személyzeti ügyintéző Greff Tamásné igazgatási csop.vez. Törökné Varga Krisztina pénzügyi csop.vez. Kovács Ferencné pénztáros Ács Beatrix pénzügyi előadó Pénzügyi iroda Járási Hivatal iroda
585-003 585-008 585-004 585-006 350-033 585-007 585-009
VERÕCEI TÜKÖR
Hírek, információk
Kedves Szülők! Hamarosan elkezdődnek az óvodában az iskolaérettségi vizsgálatok. Gondolom, sok családban fokozódik az izgalom, a családok, illetve a gyermekek egy újabb lépéssel közelebb kerülnek az iskolás léthez. Szeretnék segíteni, tájékoztatást adni a szülőknek arról, hogy az elkövetkező hetekben, hónapokban mi várható, mire számíthatnak. Az iskolaérettségi vizsgálatok után dönt az intézmény arról, hogy a gyermek megkezdheti-e iskolai tanulmányait. Az iskolába lépés feltétele az óvoda támogató véleménye, az iskolaérettségi vizsgálat pozitív eredménye. Amennyiben a szülő nem ért egyet az döntéssel, a település jegyzőjénél nyújthat be fellebbezési kérvényt. Ez esetben a hivatal kijelöl egy új időpontot és helyszínt, ahol egy másik bizottság vizsgálja meg a gyermeket, és hoz jogerős döntést az iskolaérettségről. Kollégáink hosszú évek tapasztalatai és a
gyermekek által elért eredmények alapján hozzák meg döntésüket. Én bízom a bölcsességükben, és arra kérem Önöket, higgyék el, hogy mindenben a gyermekek érdekét tekintik legfontosabbnak. Nincs annál szomorúbb, mint ha egy szülő mindenáron iskolába kényszeríti arra még éretlen gyermekét, aki így kudarcokkal telve kezdi el sok évig tartó tanulmányait. Az elsődleges információk birtokában február 17-én, késő délután tartunk egy tájékoztató szülői értekezletet az iskolába készülő gyermekek szüleinek az óvodában. Ekkorra már kiderül, hogy körülbelül hány gyermekkel is számolhatunk az új tanévben. Itt tájékoztatom Önöket az iskola kínálta lehetőségekről, arról, hogy mik azok a többletek, amelyekkel megpróbálunk többet adni a hozzánk érkező gyermekeknek. Megismerhetik a leendő tanítókat, beszélgethetnek velük, kérdezhetnek tőlük. Az óvodai szakvéleményeket a vizsgálatok lezárását követően, a március 10-i héten kezdjük kiosztani.
Amint arról a januári Verőcei Tükörben is beszámoltunk, iskolánk benevezett egy rajzpályázatra, melynek fődíja egymillió forint. A gyermekek összesen 362 alkotással járultak hozzá a jó szerepléshez, de a végeredményhez szükség volt megfelelő számú szavazatra is. Szavazni január 16-ig lehe-
tett az interneten. A hatalmas lelkesedésnek köszönhetően, illetve az előzetes hírek alapján a pályázaton Verőce óriási sikert aratott, végleges eredményt azonban csak lapunk megjelenése után hirdetnek. A végeredményről a következő számban számolunk be.
Február b 7-én, pénteken k 17.00. órakor kezdődik a felsős farsang az iskola aulájában. Február 8-án szombaton, 10.00 órától 12.00 óráig tart az ovis farsang, 14.00 órától kezdődik az alsós iskolai far-
sang, majd 20.00. órától a jótékonysági bál. A 8-án rendezendő programok helyszíne az iskola tornacsarnoka. A báli felnőtt belépő ára vacsorával 3000 Ft, vacsora nélkül 1500 Ft. Zenél a Moonlight duó.
Február
5
Az iskolába érkező gyermekek is találkoznak a leendő tanítókkal március 12-én, az intézményünkben hagyományosnak tekinthető Gergely-járás keretében. Ekkor a mostani elsőseink csalogatják iskolába az óvodásokat, akiket az iskola épületében a leendő tanítóik várnak egy játékos, kézműves délelőttre. Erre a programra az érdeklődő szülőket is sok szeretettel várjuk. Itt a gyermekeik között láthatják a pedagógusokat, láthatják azt, hogy hogyan sikerül velük kapcsolatot kezdeményezni, hogyan sikerül őket bevonni a közös munkába. Persze kihasználva a közös igazgatású, többcélú intézmény kínálta lehetőséget, tanítóink az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően már a nyár előtt is át-át mennek az óvodába, és ismerkednek leendő tanítványaikkal. Az iskolai és az óvodai, bölcsődei beiratkozás tervezett időpontja március 19., 20., 21. Bízom benne, hogy sikerül mindenki megelégedésére végeznünk a ránk bízott feladatokat! Bármilyen további kérdésben szívesen állok rendelkezésükre. Szanyó István igazgató
A Verőcei ő iN Nyugdíjas díj Kl Klub b nevében éb kö köszönetet ö mondunk a verőcei CBA vezetőségének, a zöldséges bolt vezetőjének és a Torma virágboltnak, hogy hozzájárultak a tombolán kisorsolt ajándékokkal a bál jó hangulatához. A Nyugdíjas Klub Vezetősége
ÁLLATORVOSI RENDELŐ - Verőce, Árpád út 54. (a festékbolttal szemben, a főúton). RENDELÉSI IDŐK HÉTFŐ: 10 - 12 és 16 - 18 SZERDA: 18 - 20 PÉNTEK: 10 - 12 és 16 - 18 SZOMBAT: 10 - 12 Szaktanácsadásra, rendelési időn kívüli vagy háznál történő ellátásra, műtéti időpontok egyeztetésére, hírlevélre való feliratkozásra telefonon és e-mailben is kereshetnek: dr. Keresztes Zsolt Telefon: 30/411-4315 E-mail:
[email protected] A változóan enyhe időjárás miatt már most nagy választékban és kedvező áron kaphatók az új, hosszú hatású bolha- és kullancs elleni készítmények (cseppek és nyakörvek).
6
Február
Hírek, emlékezés
A közösségek összefogásának erejéről beszélt Harrach Péter Kismaroson, a málenkij robotra elhurcoltak emlékére tartott ünnepi misét követően. Az 1945. január 2-án a környék településeiről kényszermunkára vitt emberekről megemlékezve az országgyűlési képviselő azt mondta: a két őrült eszme egyikének, a kommunizmusnak a fő bűne az emberi szabadság lábbal tiprása volt, ami életeket is követelt. „Istentelen és embertelen politikai hatalom nem kerülhet az ország élére” – vonta le a következtetést. A zsúfolásig megtelt római katolikus templomban – ahol Beer Miklós megyés püspök celebrált hálaadó misét – Harrach Péter felidézte: a kényszermunkára hurcoltak „soha nem feledkeztek meg arról, hogy egy közösség tagjaiként van-
nak ott (...), így nem csupán saját túlélésükért tettek, hanem társaikat is segítették” – emelte ki. Magatartásuk azt üzeni a mának, a hazatért keveseknek, illetve hozzátartozóiknak és minden családnak: egymás felé kell fordulnunk – mondta a kereszténydemokrata politikus. Hozzátette: ez az összetartozás adhat mindenkor erőt a nehéz helyzetek túléléséhez is. A málenkij robot a második világháború utáni szovjetunióbeli kényszermunka elnevezése. Romeltakarításra való hivatkozással fegyveres szovjet katonák a nyílt utcáról gyűjtöttek és vittek el magyar civileket, elsősorban német nevű, 17 és 45 év közötti férfiakat, valamint 18-30 éves nőket. Összesen több mint 130 ezer embert hurcoltak el kemény fizikai munkára, szovjet iparvidékekre, legalább egyharmaduk odaveszett. (MTI)
Huszonöt éve, 1989 februárjában hunyt el Márai Sándor, a XX. századi magyar és európai irodalom kiemelkedő alakja. Kassán született 1900-ban, Grosschmid Sándor Károly Henrik néven. Nemzedékéből sok híres jogtudós került ki, akik közéleti érdemeikért a királytól magyar nemességet kaptak és vele a ’Márai’ előnevet. E világ adja örökségét: a nagyon kulturált szülői otthon képe, hangulata és polgáraik; ez határozza meg hitvallását. 1948-ban tudomásul veszi a politikai és főleg a kultúrpolitikai fordulatot, amely megfosztja attól a légkörtől „amely nélkül nem érdemes élni”, és önkéntes száműzetésbe megy. Műveit a diktatúra idején nem adják ki. Külföldön megjelent könyveit csak illegálisan hozzák haza az odakint járók. Még irodalmi üldözői is tisztelik, elismerik magas színvonalú írásművészetét, gondolatgazdagságát, és igyekeznek maguk is olvasni új könyveit. Márait a hazától való elszakadás nagyon megviselte. Első, emigrációval kapcsolatos költeménye a Halotti beszéd. „…Nyelvünk is foszlik, szakadoz és a drága szavak/Elporlanak, elszáradnak a szájpadlat alatt…” Mindvégig figye-
lemmel kísérte az 1956-os eseményeket, reménykedve, hogy hazája felszabadul a szovjet megszállás alól. Később New Yorkból a Szabad Európa Rádión keresztül a Mennyből az angyal című versével üzent a magyaroknak. „Mennyből az angyal, menj sietve/Az üszkös, fagyos Budapestre./Oda, ahol az orosz tankok/Között hallgatnak a harangok…” Bár már 1981-ben tárgyaltak művei magyarországi kiadásáról, Márai ezt rendre visszautasította; amíg az orosz csapatok itt tartózkodnak, nem lehet róla szó – mondta. Élete vége felé felmerült benne a hazalátogatás gondolata, de betegsége megakadályozta ebben. Teljes magányában (felesége, nevelt fia halála után) végül 1989. február 21-én egy pisztolylövéssel tett pontot életére, San Diegóban. Hamvait a Csendes-óceánba szórták. (Testvére Radványi Géza filmrendező volt.) * A Thomas Mann-i nagyságú életmű megalkotójától, Naplói, A gyertyák csonkig égnek, A kassai polgárok, a Sirály, az Egy polgár vallomásai, az Eszter hagyatéka és más nagy ívű regények és drámák szerzőjétől most a Füves Könyvéből (gondolatai tárházából) közlünk pár rövid részletet:
VERÕCEI TÜKÖR
„Nincs szégyellnivalód az életben. Csak a gyávaság szégyenletes, mellyel az ember nem tud adni, vagy nem mer elfogadni érzéseket.” „És neveld lelked kérlelhetetlen igényérzetre. Ez a legfontosabb. A tömegek világa csak mohó, de nem igényes. … Egy kultúra nemcsak akkor pusztul el, ha Athén és Róma finom terein megjelennek csatabárddal a barbárok, hanem elpusztul akkor is, ha ugyanezek a barbárok megjelennek egy kultúra közterein és igény nélkül nagy keresletet, kínálatot és árucserét bonyolítanak le. Te válogass. …” „Nevelhetünk-e valakit hazaszeretetre? Mintha azt mondanám: ’korbáccsal és szöges ostorral kényszerítelek, hogy szeresd önmagadat’. A haza nemcsak föld és hegy, halott hősök, anyanyelv, őseink csontjai a temetőkben, kenyér és táj, nem. A haza te vagy, szőröstül-bőröstül, testi és lelki mivoltodban; ő szült, ő temet el, őt éled és fejezed ki mind a nyomorult, nagyszerű, lángoló és unalmas pillanatokban, melyek összessége életed alkotja. S életed a haza életének egy pillanata is. …” „Magyarország címerét két lebegő angyal tartja. Már csak e két angyalban bízom. Igaz, ez nem csekélység.” (Szentandrási Erzsébet)
VERÕCEI TÜKÖR
Kisebb-nagyobb károkat okozott Nógrád megyében a január 19-én éjszaka kipattant földmozgás, amelyet Verőcén is érezni lehetett A Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű földrengés hajnali 2 óra 34 perckor történt Cserhátsurány közelében, a földmozgást több, kisebb utórengés is követte – derült ki a Kövesligethy Radó Szeizmológiai Obszervatórium közleményéből. Javarészt fal-, mennyezet-, tartófal-, homlokzat- és csemperepedéseket jeleztek, míg néhány helyen a kémény sérült meg. A cserhátsurányi óvoda épületében a
Hírek, információk
Február
7
belső homlokzatokon repedések jelentek meg, vakolatomlás történt, tégla mozdult el. Mohorán az óvodáról tetőcserepek hullottak le, a polgármesteri hivatalban a vizesblokkban csempék estek le. Két egyházi intézményből is jelentettek kárt, a cserhátsurányi katolikus templom mennyezetének falai megrepedeztek, a cserháthalápi templomnak pedig a lábazata, a falak és a homlokzata repedt meg. A földrengés után helyszíni szemlét tartottak Nógrád megye jelentősebb víztározóinál, összesen tizenhárom helyen tartottak, de sehol nem tapasztaltak problémát.
(Fotó: MTI)
A geológus szerint az afrikai tektonikai lemez nyomulásának köszönhetőek a januári földrengések, hasonlóra akár 15-20 évet is várhatunk. Magyarország közepes földrengésveszélyeztetettségű országnak tekinthető. A Richter-skála szerinti 4,4-es erősségű rengések általában 15-20 évente fordulnak elő – jelentette ki Karátson Dávid, az ELTE geológusa az M1 Ma reggel című műsorában. Mint mondta: ennek látszólag ellentmond, hogy 2001-ben Oroszlány térségében 4,5-ös erősségű rengést mértek. Ha azonban ma és holnap is esik az eső, abból még ne vonjuk le azt a következtetést, hogy trópu-
si esőerdőben élünk – fogalmazott. Arról van szó, hogy Afrika és Európa közeledik egymás felé, az afrikai tektonikai lemez nyomul felénk. Ezek sűrű, földrengéses övezetet hoznak létre az Appennin-hegységben, más okból pedig a Kárpátok keleti részén is vannak 7-es erősségű földrengések – magyarázta a geológus. Ismereteink szerint az egyik legnagyobb, a mai Magyarország területén kipattant földrengés Komáromban keletkezett Mária Terézia uralkodása idején, 1763. június 28-án, magnitúdója 6,3 érték körülire becsülhető – olvasható a földrengés.hu-n. A földrengés során a város harmada elpusztult, több mint hatvanan meghaltak, sok volt a sebesült. A rengés erősségéhez képest
viszonylag kevés volt az áldozat, melynek oka a korabeli vertfalú, „könnyű szerkezetes” építkezési módszerekben keresendő. Magyarország területén évente 100-120 kisebb, mint 2,5 magnitúdójú földrengést regisztrálnak az érzékeny szeizmológiai hálózat segítségével. Ezek nagy része nem éri el az érezhetőség határát. A nagyobbak ritkábban, de jellemző visszatérési idővel fordulnak elő. Az ország területén évente négy-öt 2,53 magnitúdójú, az epicentrum környékén már jól érezhető, de károkat még nem okozó földrengésre kell számítani. Jelentősebb károkat okozó rengés 15-20 évenként, míg erős, nagyon nagy károkat okozó, 5,5-6 magnitúdójú földrengés 40-50 éves visszatérési idővel pattan ki.
8
Február
Beszámoló
Január 11-én, szombaton délután gyülekeztünk a verőcei Wass Albert-szobornál, amely Tóth Dávid szobrászművész alkotása. Ahogy sokasodtunk, úgy beszélgettünk immár kilencedik alkalommal a 2005. december 5-i szoboravatás óta. Azóta már van Wass Albert múzeumunk és a Wass család több tagja is rendszeresen megfordul Verőcén. Az ünnepség pontban 15 órakor a Himnusz hangjaival kezdődött, majd Sztankó Dávid elszavalta Wass Albert Szent Falu című versét. Ezt követően Lippai Éva köszöntötte az egybegyűlteket és részletett olvasott fel Kiss Judit Ágnes; SZÓ című verséből. „Hazádból, hogyha még bírod, Ne menj el, ó magyar. Hogy menekülj, lesz mindig ok, és mindig, hogy maradj! A megemlékezés utolsó verse Kovács Itt áldás, másutt csak egy bevándorló leGéza Négy betű című költeménye volt a hetsz! Ki mondja meg, végül melyik a súlyo- költő tolmácsolásában: „A haza… egy szó csupán… sabb kereszt.” Négy betű, melyet ha kimondok, A súlyosan mellbevágó idézet után Dr. Enyém lesz rétje, fája, legelője Papp Lajos professzor úr emlékezett meg Tisza, Duna kékje, hegyének levegője. Wass Albertről, példának állítva elénk Négy betű, mely szeretni kötelez puritánságát, magyarságát és az egész Tegnap, ma és mindörökké életútját. S nem kérdezni, mit ád érte az Ég, Rávilágított a legfőbb teendőnkre: csak tenni, csak tenni még. megőrizni magyarságunkat, megőrizni Négy betű a világ, ennyi vagyok én népünket, és nem fogyni, nem fogyaszS te is csak ennyi lehet, tani ezt a számában igencsak apadó nemMert ahol élsz, annyit érsz zetet. Annyit ér a mosoly, a könnyezés. A professzor úr szavai után Wass Annyit és a munka, mit teszel, Albert: Vigasztaló levél a magyarok földAnnyit ér az egész élete jére című versével és a Kivándorlók daAnnyit… amennyit érdemelsz, lával ismét Sztankó Dávid hozta közénk Ó megtettél-e mindent? – kérdezem. az írót.
VERÕCEI TÜKÖR
Kik tegnap meghaltak érte, Azok ma benned élnek, Örökre zokogják a négy betűt, Szeresd… szeresd… rendületlenül!” Az emlékezés koszorúit az önkormányzat képviseletében Dr. Papp Lajos, Bethlen Farkas és Bethlen Áron, a Verőcei Polgári Kör képviseletében Hegyi Lajosné és Takács István helyezték el. Ezek után semmi nem zárhatta volna aktuálisabban a megemlékezést, mint a Szózat és a Székely Himnusz közös eléneklése. Az ünnepség után baráti társaságok kötetlen csoportja zarándokolt el a Kárpát Haza templom lábánál lévő Wass Albert múzeumba, ahol a Lovas-fogadóba betérőket forró tea és kávé fogadta. Gebora István
VERÕCEI TÜKÖR
Beszámoló
Február
9
Tisztelt Önkormányzat! Ezúton mondunk köszönetet Önöknek az anyagi segítségért, mely elősegítette, hogy különböző eseményeken hírét vihettük Verőcének, immár tizenkilenc alkalommal. Ugyanakkor köszönetet mondunk vezetőnknek, Kakas Évának, aki az együttest összetartja. Minden tudásával azon van, hogy sikerrel szerepeljünk. Igyekszünk jól dolgozni és lehetőségeinkhez képest minél több helyen fellépni. Boldog Új Évet és jó egészséget kívánunk Mindannyiuknak. Az „Őszikék” tánccsoport
Révuti Norbert fotói Január 18-án a művelődési házban adott koncertet a Márványosi Tamburazenekar, melyet megelőzött a Citera szakkör bemutatkozó fellépése.
10
Február
Tömör Jánosné Hanni néni egy különleges hagyomány művelője: vert csipkéket készít. Nem is akármilyeneket, gyönyörűeket. A tudását pedig szeretné továbbadni mindazoknak, akik fogékonyak e különlegességre. Hanni néni nagyon büszke tanítványaira, hiszen ők maguk is különlegesek: egy száguldó világban képesek a türelem művészetére, a finomságra, majd ezek által apró szépségeket létrehozni. – Mindig Verőcén laktak? – Huszonhárom éve költöztünk ide. Azelőtt – negyven éven át – pedagógusként dolgoztam Budapesten. Rákospalota egy eldugott zugában kezdtem, aztán megépült Újpalota, ahová rengeteg család költözött, így sok lett a gyermek is. Mondanom sem kell, alaposan megküzdöttünk a gyerekek tudásáért, míg megtanítottuk nekik az alapokat: számolni, helyesen írni. Nagyon büszke voltam rájuk. Aztán elérkezett az a bizonyos negyvenedik év pedagógusként, amikor…, azt nem mondanám, hogy belefáradtam, de valahogy úgy éreztem, elég volt a tanításból. Tizenketten laktunk akkor a rákospalotai házunkban, a lányaimmal és a családjaikkal. Ennek a verőcei háznak a helyén akkor még málna termett, amit a férjem szülei gondoztak. A férjem egyébként eredetileg verőcei, a templom mellett laktak, a dombon, a Wass Albert szobornál. Ezért, bár Budapesten éltünk, rengeteget kirándultunk erre, és mindig nagyon szerettem Verőcét. Végül arra jutottunk, hogy építkezünk itt. Első körben a pinceszintig jutottunk, egy nyáron át abban
Interjú
laktunk a négy unokánkkal. Mondhatom, romantikus volt. Aztán a következő tavaszra kész lett a ház. – Hogyan szerette meg a vert csipkét? – Először szőnyeget szőttem, gobelint varrtam, művirágot készítettem, tehát mindent elvállaltam, amivel egy kis pluszjövedelemre tehettem szert. Aztán egyszer, körülbelül nyolc éve, augusztus 20-án elmentünk a budai várba, ahol csipkeverők is kiállítottak. Megcsodáltam a munkáikat, majd odamentem egy csipkeverő hölgyhöz és megkérdeztem tőle, hogy hogyan tanulhatnám meg ezt a szép mesterséget. Ez a hölgy egészen véletlenül Fáyné Tornóczky Judit volt, aki az Edvi Illés családhoz tartozik. – Ő segített elindulni a pályán? – Igen. Először Balassagyarmaton tanultam csipkeverést, aztán Terényben, ahol egy gyönyörű csipkemúzeum is működik. A múzeumban láttam meg először az Edvi Illés családfát, amelyen Fáyné Tornóczky Judit neve is szerepel. A verőceiek és környékbeliek nyilván tudják, hogy a mai könyvtár és egykori mozi épülete1902-től áll a helyén, és bizony eredetileg Edvi Illés kúria volt. – Érdekes sorozata ez a véletleneknek… – Ugye? Később megkaptam ezt a bizonyos Edvi Illés családfát a már említett hölgytől. A családfát végignézve láthatjuk, hogy rengeteg nagy emberrel büszkélkedhet a família: a református lelkésztől a főorvoson keresztül a szobrászig és a festőművészig. Valószínűsíthető, hogy Edvi Illés Aladár itt, Verőcén is alkotott, hiszen rengeteg Duna-parti festményt készített. Elkezdtem tehát kutatni az Edvi Illés család, illetve azon belül egy hölgy után, akinek rendkívüli érdeme a Hunnia csipke feltalálása és megalkotása: ő volt Edvi Illés Gizella, akinek az életrajzát szintén a rendelkezésemre bocsátották. A Hunnia csipke rendkívül vékony és finom, a cérnánál is vékonyabb fonálból készül.
VERÕCEI TÜKÖR
– Milyen motívumok teszik egyedivé ezeket a csipkéket? – Idézem: „… magyar népi hímzés motívumait ültette át a csipkeverésbe.” Nagy büszkeségünk, hogy annak idején Edvi Illés Gizellától megvásárolta egy brüsszeli múzeum több, sárközi, valamint matyó motívumokkal díszített csipkéjét. A Hunnia csipke azóta is a múzeum egyik ékessége. A csipkéket egyébként aszerint nevezik el, hogy az ország mely részén készültek. Eszerint lehet sóvári, bányai, toroczkói, balatonendrédi, szentesi, gömöri. A Hunnia csipke hazánk egyik egyedi különlegessége. – Akkor Hanni néni a verőcei csipke megteremtője? – Verőcei csipke nem létezik. – Miért nem? – Mert én nem tervezek, csak elkészítem, amit már nagyjaink megterveztek. Persze igyekszem ezeket szépen megalkotni. Olvasom, hogy az Árpád korig visszamenőleg fellelhetők a csipkék a korabeli viselteken. Én ezeket tartom igazán értékesnek. – Gondolom, ma már géppel is készítenek csipkét. – Hogyne, de ezek tömegcikkek és sokkal kevésbé értékesek, mint a kézzel készítettek. – Fenyegeti, vagy fenyegette az a veszély a csipkeverést, mint mesterséget, hogy nem lesz, aki továbbvigye? – Szerencsére ma már nem, hiszen több helyen is folyik csipkeverő oktatás. A világháború után viszont úgy látszott, eltűnik a csipkeverés, mert az emberek szegények voltak és a vert csipkének, főleg a Hunniának roppant borsos volt az ára már akkor is. – Manapság hordanak csipkét az emberek?
VERÕCEI TÜKÖR – A hétköznapi viseletből általában hiányzik, de vidéken még azért előfordul. Akik pedig mélyebben belemerülnek a csipkeverés hagyományába, azok szintén gyakran díszítik a ruhájukat csipkével, de akár a tévében is lehet látni időnként egyes műsorvezetők ruháján. – Milyen tervek alapján dolgozik legszívesebben? – Örömmel készítek többek között Hunnia, szentesi, Móga és gömöri csipkét. – Az egyes tájegységek motívumai sosem keverednek? – Nem. Teljesen más világokat alkotnak az egyes tájegységek mintái. – Hogyan alakult ki egy-egy sajátos motívum vagy motívumrendszer? – A mindennapi életből vették, a környezetükre jellemző dolgokat vitték fel a csipkére, például a tulipánt, aztán azt ismételték. – Mennyi időbe telik egy csipkedísz elkészítése? – Hetekbe, de akár hónapokba is. Ez attól függ, milyen tervezésű csipkén dolgozom. Minél vékonyabb a fonál, annál nehezebb a munka. A Hunnia csipke – mint már említettem – például egészen vékony. – Milyen alapanyagokból dolgozhat, aki csipkét ver? – Hihetetlen sokféléből: lenből, pamutból, gyapjúszálból vagy akár műszálból is. – Felismerik az emberek a csipkeféleségeket a ruhákon? – Nem igazán. Általában mindössze annyit vesznek észre, hogy valami finom kis dísz van ott. – Valaha egy-egy tájegység divatját közvetítették a csipkék. Ha ma mondjuk egy budapesti tévés hölgy feltesz a ruhájára egy Hunnia csipkét, ezzel ő mit kommunikál? – Azt, hogy tiszteli a csipkekészítés hagyományát. Viszont emellett illik ismernie az adott csipke eredetét is. – Kizárólag a nők ruhájának dísze lehet a csipke, vagy férfiaknál is előfordult? – Az „egyszerű nép” körében jellemzően a hölgyek hordtak csipkét, ám a nemesség körében, például ingujjak és gallérok esetében gyakran előfordult, hogy férfiak is viselték. Egykor a nők a saját örömükre alkották meg ezeket a díszeket, nem eladásra, inkább mindennapos használatra
Interjú készültek, esetleg bizonyos alkalmakra. A házasulandóknak gyakran ez volt a kelengyéjük, megkapták a gyönyörű mennyasszonyi ruhát, az ágyneműt és az ahhoz tartozó csipkéket. – Manapság készülnek még menyasszonyi ruhák csipkéből? – Egy alkalommal a Magyar Csipkekészítők Egyesületének egyik tagja Japánban benevezett egy kiállításra egy gyönyörű mennyasszonyi ruhával és bizony első díjat nyert. Az egyesület tagjai egyébként Európa-szerte rendszeresen részt vesznek nemzetközi találkozókon, és számos díjat elhoznak. – Térjünk vissza Verőcére, a jelenre, illetve a jövőre. Kiknek szeretné továbbadni a csipkeverés hagyományát? – Négy-öt tanítványnál többet egyszerre nem tudok vállalni, mert mindegyikükkel egyenként kell foglalkoznom, hiszen – főleg eleinte – szó szerint fogni kell a kezüket. A felnőttek ritkábban is érnek rá, ha tudnak, együtt jönnek a gyerekeikkel. Az iskolában létrehoztunk egy kiállítást, amelynek keretében bemutattuk, hogy mi mindent tudnak már a gyerekek a csipkeverésről. Mondhatom: hihetetlen ügyesek és lelkesek! Büszke vagyok rájuk, és nagyon becsülöm őket, hogy szerdánként négytől hatig annak ellenére eljönnek a szakkörre, hogy tele vannak programokkal, aztán még ott a tanulás is. Régóta hő vágyam volt, hogy találjak olyan gyerekeket, akik továbbviszik ezt a gyönyörű hagyományt, és úgy tűnik, ez az álmom valóra is fog válni, legalábbis alakulni látszik. A csipkekészítés ugyanis oly gyönyörűség, hogy nem szabad hagyni elveszni. Szüntelenül olyan embereket keresek, akik megbecsülik ezt a mesterséget, mert fontos, hogy tudjuk méltatni, tudjunk benne gyönyörködni. – Viszont igen időigényes mesterség, amelyhez sok türelem is szükséges. Van-e manapság erre kapacitása az embereknek? – Akik nálam tanulnak, láthatóan szeretik, ezért ha rajtuk múlik, szakítanak rá időt. Előfordul, hogy nem jön össze, de akkor majd összejön a következő héten. Régen persze több idejük volt erre az aszszonyoknak, nem tévéztek vagy interneteztek, hanem összeültek, beszélgettek és egymásra figyeltek, amíg csipkét vertek. Egyszóval a csipkekészítés közösségteremtő értékkel is bír.
Február
11
– Az Ön által elkészített műveket eddig hol láthatták az érdeklődők? – Itt Verőcén, de Vácon és Gödön is rendeztünk már tárlatot, illetve a Magyar Kézműves Szövetség 2011-ben országos pályázatot hirdetett, amelyen Négy évszak: téli kalap és őszi stóla címet viselő vert csipkémmel oklevelet nyertem. Ez utóbbi kiállítást a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, Vajdahunyadváron rendezték. – Úgy tudom, az egykori Edvi Illés kúriában, a mai könyvtár épületében kialakítanak majd egy állandó kiállító helyiséget… – Igen, de addig is arra törekszem, hogy minél többet megtudjak az Edvi Illés famíliáról, aztán szeretnék majd helyet kérni számukra ott. Azt gondolom, hogy ez a tudós-művész család megérdemel egy állandó tárlatot a maguk kúriájában. Szeretném, ha méltó helyet kapna a múzeumban a csipkeverés: a tanítványaim alkotásai, valamint az Edvi Illés család hagyatéka egyaránt. – Beszélgetésünk alapján úgy látom, hogy néhány évvel ezelőtt szinte véletlenül csöppent bele ebbe a mesterségbe, ám mostanra egészen az élete részévé vált. Jól gondolom? – Igen, teljesen kitölti az életemet. Nem érdekel, mi megy a tévében, vagy épp fő a káposzta a konyhában, mert amint akad egy kis időm, leülök és máris a kezembe veszem a csipkeverő párnát. Mindez pihenést, nyugalmat, kikapcsolódást jelent számomra, de persze a kert- és konyhabéli kötelességeimet is teljesítem közben. Azt gondolom, hogy aki egyszer beleszeret a csipkeverésbe, az nem a tévét fogja nézni szabadidejében. Révuti Norbert * A csipkeverő tanfolyam az iskolában szerdánként 16-18 óráig tart. További információ: Tömör Jánosnénál (+36 20 92 75 986)
12
Február
Mollináry Gizella író, költő az 1930-40-es években Verőcén élt férjével, Gebauer Gusztávval és fiukkal, Bélával. Van még, aki emlékezik az írónő törékeny alakjára és fess tengerész kadét fiukra. A temetővel szemben, Kemény Gyuláné házában laktak.
VERÕCEI TÜKÖR
Helytörténet
Könnyű kézzel
Legyen minden csendes, mint aratáskor elhagyott házban a szentképes első szép szoba . . és tükörképét keresi rögtön minden mint a nőiesen hiú füzek, lenn a legelőn átfutó patakban: 1886-ban Budapesten született, Szavakban. 1978-ban hunyt el, valószínűleg Nagymaroson. Hányatott gyermekkoráról Van olyan is köztünk 12 évesen, első versében így írt: akiben megég a szép. "Megszülettem, mert születni kell... És nem örült és nem örül senki ne- Ezekért nem lehet eleget könnyel sírni! kem... Én sem örülök önmagamnak…” Ezekben összenőtt ikerré Anyját nem veszi el, Gizellát sem korcsosult türelmetlen vállalja fel orvos apja, a kislány nevea kezdet és a vég. lőszülőkhöz kerül, majd anyjához viszszakerülve magáról kell gondoskodnia, És nem nyílik szét illetve családfenntartóként dolgozott. hernyógerezdje Volt malteroslány, textilszövő, cseléd, a kapott harmonikának, kofa... A nehéz körülmények nem tör- ezek mellett könnyen ték meg az érzékeny, a világra kíváncsi éhomra kárhozik egy nép gyermeket: …ezek mindig várnak. „Csak egy adatott meg nekem, ami szép, Aki teremt - nem jajgat A legszebb Képeskönyv fedőlapja, Szegénynek, gazdagnak ünnepi sátra: végignevet vagy káromol Az ég.” viharral a mezőn (Betévedt Európába című életrajzi és az ember sarlóval regényből) magát utánalopja Felnőttkorában sem kímélte a sors. Politikai nézetei miatt a hatalommal és arat. többször került összeütközésbe. Irodalmi munkásságát korán, sokan elismerték, életrajzi művei nagy példányszámban jelentek meg. A Nyugat című folyóirathoz küldte első munkáit. Kritikusai szerint (köztük Ignótusz, Dsida, Szerb, Radnóti) „asszonyi lélekkel szülte műveit. Nem nyugatos, nem szocialista, nem feminista...” 1945 után csak egy könyve jelent meg, mellőzték, 1956 után újra közölték írásait (Vigília, Népszabadság, az Irodalmi Alap is tagjai közé vette, támogatta). A közölt versek Verőcén születtek, és az itt „talált” két kötetből a Könnyű kézzel címűt választottuk.
És utána utánozgat a türelmeskezű Istenes. Nem bűn az sem, hogy könnyelműn! Annyi ez csak, mint egy álomba tékozolt bátor nevetés, ami még ott - álomban sem sok, a valóságra nyitott szeműeknek éppen hogy keserves kevés. Hegyi falvakban a fenyők ahogy holdsütésben el templom körül elszánt gőggel szélben állnak, ugyancsak ennyi jogon bátrak. Odafenn számítanak a bátor, könnyű kézre, amiből elhullik a mákkal szórt élőkalács. Boldog, kinek szívéből kijő könnyen és magasabb értelemre a magának és másnak harapás, akinek mozgékony, könnyed ujja elrendelt hegyén, mire megvedlik az este, a szorgos osztástól . kiserked a vér.
Idén a Helytörténeti Kör minden héten hétfő helyett kedden 16 órakor tartja összejövetelét a könyvtárban. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
VERÕCEI TÜKÖR
Tévedés T d volna l azt h hinni, h hogy amikor a sztár elkészült a filmjével, a pihenés és nyugalom napjai következnek. Szó sincs róla! Most következnek csak az igazán izgalmas percek. Milyen lesz a film, mire összeállítják és megvágják? Ha jó is lesz, fog-e tetszeni? S ha már tetszeni is fog a stúdió embereinek, milyen sikere lesz a közönségnél? Mindez nem hiúsági kérdés csupán, hanem főleg egzisztenciális kérdés, mert hiszen ezeknek a dolgoknak kedvező kimenetelétől függ a sztár gázsija, jövője. Ezek a gondok jóformán véget sem érnek még, s máris kezdődnek az újabbak. Mi lesz és milyen lesz a következő darab, ki fogja írni, rendezni, fotografálni, s mennyibe kerülhet? A sztár sikere, mint már említettem, nem csupán a saját teljesítményétől függ. A siker egyik legfőbb kelléke a jó filmkézirat. Majdnem ilyen fontos a jó rendező. A jó operatőr. S last but not least - a darabban szereplő színészek. Nem is szólva arról, hogy ezeknek a tényeknek a lehetőségét elsősorban az határozza meg: mennyit szán a filmvállalat a film elkészítésére? S mivel az egész produkció sikere vagy sikertelensége a sztár nevéhez fűződik, elképzelhető, mennyi gondot és gondosságot követel a sztártól minden film megszületése. Régen megállapított tény, hogy a színésznek sokkal hasznosabb egy jó darabban a kisebb szerep, mint egy gyenge darabban a bármilyen jó és nagy szerep. A sztár nagyon jól tudja, hogy csak akkor arathat sikert, ha a darab is sikert arat. A mai sztárkultuszban nemcsak a darab bukik meg, vagy arat sikert, hanem a sztár maga is. Mary Pickford mesélte, hogy egy esztendőben nyolcvanezer dollárjába került a kért autogramos képek elküldése. Ilyen körülmények között érthető, hogy a sztárnak mennyi aggódásba és izgalomba kerül egy-egy film elkészítése, egy-egy szerep eljátszása. Gyakran előfordul, hogy a sztár olyan szerepet játszik, amely-
Pufi
lők l sokszor k h re maga az előkészülés heteket, sőt hónapokat vesz igénybe. Douglas Fairbanks, aki állandó tréningben él, akárcsak a bokszbajnok meccsei előtt, napi nyolc órát trenírozott az egyik filmje előtt. A filmben mexikói banditát játszott, s a végén tíz méter hosszú karikás ostorával úgy pattogott, mintha mást sem csinált volna életében. Ekkor érkezett Conrad Veidt Amerikába. Elvitték őt Fairbanks stúdiójába. Veidt egy szót sem beszélt angolul, s Fairbanks egy szót sem tudott németül. A népszerű „Doug” azzal fejezte ki hódolatát a kitűnő német színésszel szemben, hogy a tőle jókora távolságra álló kitűnő német színész szájából ostorával kiütötte az égő cigarettát. Veidt még ma is borzongva emlékszik meg a nagy megtiszteltetésről, amellyel amerikai kollégája fogadta. A sztárok bár rövid ideig, de nagyon sok pénzt keresnek, fantasztikusan túlzott jövedelmeik azonban a valóságban sokkal mérsékeltebbek. Van Hollywoodban vagy öt sztár, akinek évi jövedelme még ma is kétszázötven és ötszázezer dollár körül mozog. Azokról a sztárokról természetesen nem beszélek, akik egyúttal vállalkozók is, mert ezeknek a jövedelme egyúttal a vállalkozás sikerétől is függ. Azok kereshetnek többet is, de rá is fizethetnek. Ezek a nagyjövedelműek az úgynevezett hollywoodi csalétkek, akiknek a nevét és gázsiját annyiszor olvashatjuk a világsajtóban. Van még vagy tíz sztár, aki száz-százötvenezer dollár körül keres, húsz, aki ötvenhatvan-százezer dollárt, ötven - már nem sztár, de jó nevű színész -, aki húszezer dollár körül keres, körülbelül vagy hetven, aki húsz-huszonötezer, s lehet vagy két-háromszáz kevéssé ismert, de foglalkoztatott színész, aki megélhet rendesen. Ezzel szemben húszezer színész és statiszta teljesen bizonytalanul tengődik és örül, ha szörnyű kínok között összekaparja magának azt, ami mindennapi minimális szükségleteinek
Február
13
Karácsonyi ajándékként 13 éves unokájától kapta az alábbi verset Megyeri János, aki szerkesztőségünkhöz eljuttatott levelében azt írta: ha úgy ítéljük meg, hogy a megfogalmazott gondolatok és a kinyilvánított szeretet másokat is jó érzéssel tölthet el, közöljük a verset. Örömmel teszünk eleget kérésének. Megyeri Fanni:
Papa Ő itt az én nagypapám, Nagyon dolgos, rendes ám. Folyton-folyvást dolgozik, Pedig nem is kap csokit. Szeretem, mert szorgalmas, Kitartó és mozgalmas. Szereti a halakat, Pecázgat Ő jó sokat. Este felé kártyázik, A Mamával dámázik. Este hétkor vacsora, Jól esne egy kis szunya. De Ő azért TV-zik, Híradót néz, lottózik. Mikor végre este tíz, A műsornak vége is. Szóval ez az én papám, Erős ember, úgy biz ám. Szeretik az emberek, Köztük én is szeretem. szűkös fedezésére kell. De legtöbbnyire még ez sem sikerül. Ez hozzávetőleg az anyagi képe a hollywoodi színészeldorádónak, ma, az Úrnak 1934-ik esztendejében, ahova annyi érdemes színész vágyik, csak azért, mert az újságokban állandóan a sokszázezer dolláros jövedelmű sztárok mennyei jólétéről olvas. (Folytatjuk!)
14
Február
Programok
Verőce, Árpád u. 20., Tel: 06-27-350-009. Információ: www. veroce.hu, email:
[email protected]. Január 31., péntek 17 óra: Csutri - Táncház a Magyar Virtus zenekarral 17-19 óráig gyermekeknek, 19-21 óráig felnőtteknek. Táncot tanít Utasi Péter. A belépés gyermekeknek díjtalan, felnőtteknek 500Ft/Fő. Február 7-8.: Farsangi mulatságok Verőcén az iskolában, óvodában. Február 22., szombat 17 óra: Jankovics János és barátai kiállításának megnyitása. Cs. Nagy Ildikó zongoraművész és Kleszky Miklós gordonka koncertje. Február 25., kedd 10-12 óráig: játszóház, kézműves foglalkozás gyerekeknek. Február 26., szerda 10-12 óra: Mozdulj – gyerekek. Sportoljunk együtt a sportcsarnokban a síszünetben! Február 27., csütörtök 10-12 óra: játszóház, kézműves foglalkozások gyerekeknek. Február 28., péntek: A Nyugdíjas klub farsangi maszkabálja. Február 28., péntek: Színházlátogatás vonattal Budapestre a Rumini című gyermekelőadás megtekintésére. Jegyár: 3000Ft/Fő, útiköltség: 840Ft/Fő. A programra jelentkezni csak előzetesen lehetséges! Március 2., vasárnap: Téltemetés- Farsangi mulatság Verőcén. 15 óra: Maskarások menete indul a CBA elől. Bújjon jelmezbe és csatlakozzon Ön is a menethez! 16 óra: Csutri - táncos mulatság a Mészáros zenekarral, disznótoros kóstoló, pálinkák, borok, sütemények, fánkok versengése! Kié lesz a legfinomabb pálinka, bor, sütemény, fánk, kolbász cím? Nevezzen Ön is saját készítésű termékeivel! Hozza el Ön is saját készítésű finomságait, kolbászt, süteményt, fánkot, pálinkát, bort és kínálja azt, árusítsa kedvére! Március 8., szombat: Buszkirándulás Budapestre a Farkasréti Temetőbe. Vezetett temetőlátogatás, tisztelgés a művészek előtt, Kodály Zoltán sírjának megkoszorúzása. Indulás 9 órakor, érkezés haza kb. 13órakor. Részvételi költség (buszköltség) kb. 1000Ft/Fő. 17 órakor: Énekeljünk együtt - Kodály emlékünnep Verőcén.
Februártól zongora, ének és – igény szerint – tangóharmonika oktatást vállalok a művelődési házban. Szeretettel várok minden érdeklődőt, gyermeket és felnőttet egyaránt, 5-6 éves kortól. Érdeklődni és időpontot egyeztetni a 06 20 488 28 33-as számon vagy a
[email protected] e-mail címen lehet. Este 18 órától 20 óráig pedig a 06 27 350 708-as vezetékes számon szintén elérhető vagyok. Zenei előtanulmány nem szükséges, de előzetes felvételi elbeszélgetésen kell részt venni.Tisztelettel Chmelik Imre.
Forrás Klub minden hónap második keddjén, este hét órától. Február 11-én, kedden, vendégünk lesz Dr. Nemeshegyi Péter jezsuita atya, aki Az öröm és az evangélium címmel tart előadást.
VERÕCEI TÜKÖR
Hétfő. 8.30-10.30: 2.emelet, jóga, vezeti Dr. Bükki Tamás. 15.15-16.00: 2. emelet, angol, vezeti Pappné Lőrincz Claudia. 18.15-19.45: 2.emelet, NIA tánc, vezeti Joós Zsófi. 16.00-17.30: 1.emelet, Nyugdíjasok klubja, vezeti Mózes Gáborné. 17.3019.30: 1.emelet, Citera szakkör. 10.30-11.00: színház, Baba-mama klub. 16.00-17.00: színház, Dancer Shadows tánccsoport I., óvodás, vezeti Rák Orsolya. 17.00-18.00: színház, Dancer Shadows tánccsoport II., iskolás, vezeti Rák Orsolya. 18.0019.00: színház, Zumba, vezeti Fazekas Máté. Kedd. 14.00-16.00: 2. emelet, angol - páratlan hét -, vezeti Pappné Lőrincz Claudia. 17.00-19.00: 2.emelet, Jóga, vezeti Dr. Bükki Tamás. 17.0018.00: 1. emelet, Reiki klub. 18.00-20.00: 1.emelet, Varróklub, vezeti Lázár Dóra. 8.30-10.00: színház, Pilates, vezeti Magyar Edit. 10.30-12.00: színház, NIA tánc, vezeti Joós Zsófi. 15.30-17.00: színház, Színjátszókör gyerekeknek, vezeti Dobay Márti. 17.00-17.30: színház, Zenebölcsi, vezeti Balázs Erzsébet. Szerda. 10.00-12.00: 2. emelet, Csikung, vezeti Fuchs Krisztina. 14.45-16.15: 2.emelet, Angol tanfolyam, vezeti Pappné Lőrincz Claudia. 16.0017.00: 2.emelet, Hangolka – angol gyerekeknek, vezeti Vona Andrea. 18.30-20.30: 2.emelet, Csikung, vezeti Fuchs Krisztina. 16.00-17.00: 1.emelet, Népdalkör gyerekeknek, vezeti Farkas Tünde. 18.3020.00: 1.emelet, Cantus Beatus kórus próbája, vezeti Verbay Zsolt. 12.00-16.00: színház, Őszikék táncegyüttes próbája, vezeti Kakas Éva. 16.00-17.00: színház, Zenebölcsi, vezeti Mérey Anita. 17.0018.00: színház, Kistücsök gyermek néptánc óvodás, vezeti Daragó Éva. Csütörtök. 14.00-15.00: 2. emelet, Angol - páratlan hét -, vezeti Pappné Lőrincz Claudia. 9.0016.30: 1. emelet, Magán énekoktatás, vezeti Pallagi Judit. 17.00-18.00: 1. emelet, Prücsök néptánc a legkisebbeknek, vezeti Daragó Éva. 18.00-20.00: 1. emelet, Citera szakkör. 16.00-17.00: színház, Kiskabóca gyermek néptánc csoport, vezeti Daróczyné Botos Barbara. 17.00-18.00: színház, Nagykabóca gyermek néptánc csoport, vezeti Daróczyné Botos Barbara, Mucza Péter. 18.00-19.00: színház, Zumba, vezeti Fazekas Máté. Péntek. 17.00-20.00: 2. emelet, Gyöngyfűző szakkör, vezeti Szalay Nóra. 18.00-20.00: 1. emelet, Gyermekfelügyelet – Csattogók gyerekei. 17.00-18.00: színház, Total Body alakformáló torna, vezeti Rixer Olgi. 18.00-20.00: színház, Verőcei Csattogók felnőtt néptánccsoport próbája, vezeti Kovács Henrik. 18.0020.00: Pince, Borbarát kör összejövetele minden hónap első péntekjén. 17.00-19.00: Folyosó, Horgászegyesület jegykiadás páratlan héten, Behovsits Antal.
VERÕCEI TÜKÖR
Beszámolók
A nyári uborkaszezon után ismét aktivizálódott a Borbarátok társasága. A szüret, a szőlő, illetve a mustok beszerzése után, a mustok forrása közben nem feledkeztünk meg a jeles ünnepekről sem. Október 4-én ünnepeltük a születés- dalok után finom napját Poldauf Lacinak és Kiss Gabinak, vacsorával és borvalamint a Varga házaspár házasságköté- ral lepte meg a sének 50. évfordulóját. Ekkor határoz- társaságot. tunk, hogy meglátogatjuk a Neszmélyi A falu karácsoHilltop borkombinátot. A kirándulás sok nyán forralt bort ötletet, a borkészítés és kezelés tekinteté- készítettünk, ami ben sok követésre érdemes tapasztalatot sikeresnek tűnt, adott mind a tizenötünknek, nem beszél- mert nem maradt ve arról, hogy a hatféle bor kóstolása és belőle egy csepp a finom ebéd elfogyasztása maradandó sem. élmény maradt mindannyiunkban. Az áldott ünnepek után összevont A Borbarátok leg-leg tagját, elnökün- Ferenc, János és Tamás névnapot ünneket, Illés Gyurit ünnepeltük 80. születés- peltünk Greff Tamásnál, megkóstolva a napján húszan, ő pedig finom vacsorával 2013. év borait és ezzel zártuk az évet. vendégelt meg mindnyájunkat. A köHogy ne maradjunk szárazon az ünneszöntés után a Borbarátok évvégi össze- pek után sem, Varga Józsi a hónap első sített versenyeken elért eredménye alap- péntekére – Borbarát nap – a Gondűzőbe ján kiosztásra kerültek az elismerések. A hívta a társaságot az új év köszöntésére legtöbb pontot – a mi számítási sémánk és a már élvezhető új borok kóstolására. alapján – Illés Gyuri kapta, a második Mindnyájan megkóstoltuk és megbírálhelyezett Varga Józsi, a harmadik pedig tuk egymás borait, melyek bódító hatását Behovsics Anti lett. tompította a finom gulyás és a süteméAz ünnepek sorában Szekeres Tibi 70. nyek hada. születésnapja december 6-ra esett, meA névnapok ünneplése és az új borok lyet saját pince- présházában ünnepel- m e g b í r á l á s a tünk. A szomszédból is köszönteni jöttek Behovsics AnGrauszmann Gyuriék, nem kis meglepe- tinál folytatótésként egy énekes pacsirtával, Farkas dott, a pincéjéTündével, és két Mikulással, hatalmas ben jó hanguputtonnyal. A köszöntések és az előadott latban, finom
Február
15
borkorcsolyák és sütemények társaságában. Továbbra is ápoljuk a környékbeli boros gazdákkal a jó kapcsolatot, meghívást kaptunk Szendehelyre Altsach Ignác borosgazdához a pincéjébe, az időpontot még nem tudtuk rögzíteni. Az összejöveteleken természetesen megbeszéltük a már kitűzött borversenyekre való felkészülést (Kosd 02.01; Kéménd 02.15; Nagymaros 03.01; és természetesen Verőce 05.10.) Várjuk a tavaszt és a tavaszi munkákat, de addig is állandóan foglalkozni kell a borral ugyanúgy, mint a menyecskékkel. A Borbarátok
Hamza Tamás és Hamza Péter verőcei testvérpár január 24-én rajtolt el a több mint 8 ezer km-es Budapest-Bamako ralin. Képünk a starton készült.
A terembajnokság mérkőzései Budapesten, a Könyves K. krt. 28 szám alatt zajlanak. Lapzártáig két eredményről tudunk beszámolni: Verőce – Pestszentimre 24 : 24, illetve Verőce - BRSE 28 : 13.
16
Hirdetés
Február
VERÕCEI TÜKÖR
Barkácsbolt Verőce, Árpád út 49. Tel: 27/350-087
A K C I Ó!
Februárban az 1000 Ft feletti készpénzes vásárlások végösszegéből 20% kedvezményt adunk! Várjuk kedves vásárlóinkat! Nyitva: H.-P.:8-17, Szo.:8-13
NIA - Táncol a Lelkem Táncmeditáció a Verőcei Művelődési Házban
Használd a Tánc mindenkiben ott rejlő ősi képességét, lÉlEgEzz, vezessen a belső érzékelésed, töltsd a mozdulataidat az éppen jelen levő érzéseiddel, ÖrÖm forrásaiddal, akár problémáiddal, míg szép lassan a táncod átvisz a fejedből a SZÍVedbe. A NIA (Now I Am) egy testtudatosság javító tánc, boldogságot ad attól az érzéstől, hogy a testedben élsz, mozogsz, gyakorlásával saját magad gyógyítójává válsz. Az órákon a legkülönbözőbb világ zenékre végzünk könnyen elsajátítható, repetatív, természetes mozdulatokat, így van módunk befelé utazni, minden mozdulatot saját testünk kedvére formálni. A mozdulatok intenzitását Te választod, így minden korosztály örömét leli benne. Az órákat relaxációval zárjuk és mivel zenészként is dolgozom, sokszor az élő zene varázsa (hegedű, sámán dob, kalimba...) segíti az ellazulást. A NIA gyakorlása elősegíti a szív-és érrendszer, a légző és izomrendszer erősödését, növeli a rugalmasságot, hajlékonyságot és az állóképességet. Ára: 1000Ft/ 1,5h, első alkalom fél áron.
Órák: Hétfő: 18.15-19.45, Kedd: 10.30-12.00 Joós Zsófi +36 2o/46 35 220 "A mozgás a jelen-léthez vezető gyógyító ösvény – a táncost elveszíteni és a tánccá válni." G.Ruth lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József – Vezető szerkesztő: Révuti Norbert VERÕCEI AA község szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail:
[email protected] Tördelőszerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal TÜKÖR 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.
