VERÕCEI TÜKÖR
Hírek
Augusztus
1
"A legundorítóbb a világosság és a sötétség keveredése, a szürkeség. Annál az egyértelmű sötétség is jobb. A sötétségg az ármányé. A világosság a megváltó Krisztusé. A kettőt összekutyulni nem szabad. Választani kell." (Makovecz Imre) re) XXII. évfolyam 03. szám 2012. Március
A község lapja
200 Ft F
Tisztelt Olvasók! A Verőcei Tükör ettől a lapszámtól új szerkesztőség gondozásában jelenik meg, ezért kérem, engedjenek meg néhány rövid gondolatot. Mindenek előtt az eddigi szerkesztőről, Marschall Haroldról. Szeretnék mindannyiunk nevében köszönetet mondani Harinak, amiért súlyos betegsége ellenére emberfeletti erővel és példamutató lelkiismeretességgel szerkesztette a község lapját. Hosszú éveken keresztül, ameddig csak képes volt rá. Egészen mostanáig… Leírhatatlan tisztelettel gondolok rá. Kitartása és akarata mellett leginkább azért, mert ha a szemébe nézek, az alattomos kór ellenére mindig jókedv és humor sugárzik belőle. Szinte megmagyarázhatatlan módon. És ha csak néhány percet beszélget vele az ember, egészen más világban érzi magát. Ahol nem teljesen felesleges napi dolgokon töri a fejét, hanem csak megáll, és rádöbben: észrevétlenül is mekkora erőt merített ebből az erőtlennek látszó emberből. Hari, tudom, hogy nem szereted a felesleges szavakat. Ezért csak megismétlem: köszönök, köszönünk neked mindent. *** Kedves Verőceiek! A Verőcei Tükör ezentúl is havonta jelenik meg a szokott terjedelemben, részben megújult külsővel és tartalommal. Kérem, keressenek bennünket bizalommal, kollégámmal, Révuti Norberttel azon leszünk, hogy mindannyian elégedetten forgassák a lapot. E-mailben a szerkesztoseg.
[email protected] címen, telefonon a 3670-427-6368-as számon érnek el bennünket. Tisztelettel: Réti József felelős szerkesztő
2
Március
Az ország, Európa és az egész nyugati világ temérdek válsággal küzd, érezhetően hatalmas változások küszöbén áll. Hogyan maradhat talpon egy magyar falu ma, mi az életben maradásának kulcsa és hogyan boldogulhat mindeközben az egyén, a verőcei polgár? Erről beszélgettünk Bethlen Farkas polgármesterrel. – A ciklus félidejéhez közeledve felmerül a kérdés: hol tart most Verőce község? – Úgy gondolom, hogy magyarországi viszonylatban mi, Verőceiek, felemelt fővel járhatunk, boldogok lehetünk. Tudomásom szerint az önkormányzatok túlnyomó többsége szenved forráshiánytól vagy hitelektől. Azon falvak közé tartozunk, amelyeket egyik sem szorongat, sőt, akár a régi világban, ahol mindig tartalékot tudtunk képezni, most is képesek vagyunk erre. – Jelen gazdasági helyzetben hogyan lehetséges mindezt megvalósítani? – Verőce előnyös helyzete nem kizárólag ennek a ciklusnak köszönhető, hanem több időszak intézkedéseinek, illetve a képviselőtestület és az önkormányzatnál dolgozók hozzáállásának. Közösen tanultunk meg egyfajta takarékosabb szemléletet. Minden területen meghúztuk a nadrágszíjat, illetve olyan döntéseket hoztunk és intézkedéseket hajtottunk végre, amelyek végül abszolút pozitívszaldóssá tették a települést. A takarékosságot egészen hétköznapi dolgokra is értem, például, ha este innen hazamegyünk, lekapcsoljuk a villanyt. Mindezeken túl azonban a legnagyobb lépést 2004-ben tettük meg, amikor az állami iskolát bezártuk és egyházi iskolát hoztunk létre helyette. 2003-ban vetődött fel először ez a gondolat, de akkor még nagyon csúnyán kikaptam, hatalmas ellenállásba ütközött az ügy. – Milyen érvek szóltak az egyházi iskola megteremtése mellett? – Ezt a témakört két oldalról lehet megközelíteni: erkölcsi és gazdasági szempontból. Visszatekintve Magyarország közelmúltjára, 1948-ban, a
Interjú
kommunizmus idején bezárták az öszszes falusi egyházi iskolát. Mindannyian tudjuk, hogy Verőcén mely épületekben működött valaha a katolikus és melyikben a református iskola. Ezek ma is állnak. 1948-ban azonban nemcsak az iskolakapukat zárták be, hanem egyfajta lelkiséget, szellemiséget is kizártak az általános iskolai oktatásból. Persze, meghagytak néhány nagynevű, nagy múltú gimnáziumot, mint például az esztergomit vagy a pannonhalmit, hiszen az akkori elvtársak is szerették ezekbe járatni gyermekeiket a magas színvonal miatt. 2002-2003-ban arra gondoltam: ahová magyarságunk morálisan jutott, annak az is oka, hogy 1948-ban kizárták az egyházakat a gyermeknevelés azon időszakából, amikor a gyermekek a legfogékonyabbak. Mindezt szem előtt tartva 2004-ben immár sokkal nagyobb hittel és erővel elindítottuk az átalakítást. – Gazdasági szempontból mit nyert mindezzel Verőce? – A gazdasági oldaláról megközelítve az ügyet az egyházi iskola létrehozásának köszönhetően szintén előnyös helyzetbe került a település. Egy önkormányzati iskola fenntartásának nagyjából a felét az állam fizeti, a másik felét pedig az önkormányzat állja – persze ez településenként valamennyit változhat. Ettől a sokmillió forint kiadástól mentesül Verőce önkormányzata, hiszen a ránk eső rész 80 százalékát így szintén az állam fizeti, mint kiegészítő egyházi támogatást. Hozzátenném, hogy tavaly, a nagytérségben egyedüliként megnyerve egy oktatási pályázatot végre felújíthattuk a régi óvodát, illetve még egy szintet húzhattunk fel rá. Az iskola eszköztárának bővítéséhez szintén hozzájárulhattunk, valamint felépülhetett az új sportcsarnok. – Elégedett az elért sikerekkel? – Mindent összevetve azt kell mondanom, hogy a legboldogabb a megjelenésében, tárgyi eszközeiben és szellemiségében megújult iskola miatt vagyok. Ezúton szeretném megköszönni mindenkinek a sok segítséget, támogatást, kritikát és építő gondolatot; azoknak
VERÕCEI TÜKÖR
is, akik más véleményen voltak vagy vannak az iskola ügyével kapcsolatosan. Hiszem, hogy ez az egyetlen út, és azt is, hogy mindezen gyermekeink és Verőce település egyaránt csak nyerhet. – Hogyan látja, hol tartunk jelenleg mi, magyarok? – Eszembe jut az a nap, amikor nemrég az Európai Parlamentben csak Magyarországgal foglalkoztak. Szörnyű volt hallani például, ahogy Bokros Lajos, egy önmagát magyarnak valló képviselő milyen csúnya módon „belecsinált” a saját fészkébe. A szememben messze túlhaladta a hazaárulás tényét. Hasonló módon lélekromboló hatású volt a 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságról. A világon ritkán van arra példa, hogy egy ország a saját vérét megtagadná. Ezek mind-mind bizonyítványok, állomások magyarságunk életében. Akkor, a népszavazás idején is kaptunk egy bizonyítványt arról, hogy hol is tartunk mi magyarok. Láthatjuk, hogy ezen igenis változtatnunk kell. – Elszigetelt példa vagyunk vagy ilyen a világ? – Úgy látom, hogy az emberiség egy gyorsvonat sebességével rohan a vesztébe. Technikailag döbbenetesen gyorsan fejlődünk, ezt a száguldást pedig mindennapjaink is felveszik, olyannyira, hogy azt lelkileg már nehéz követni vagy feldolgozni. A civilizált világban a pénz- és érdekközpontú gondolko(folytatás a következő oldalon)
VERÕCEI TÜKÖR dás felülír, maga mögé utasít minden eszmeiséget: úgy, mint haza, család, tisztesség, becsület, adott szó, vagy a munka öröme és megbecsülése; tehát mindent, amit évezredeken át értéknek tartott az emberiség. Ennek valahol vége kell, hogy legyen. Kicsit vissza kell kanyarodnunk a múlt értékeihez, vagy ahogy Wass Albert mondta: a „’46 előtti rendes világhoz”. Ha mi emberek önként nem tesszük meg, akkor előbb-utóbb felülről megtörténik ez a szakrális változás. Gondoljunk csak az összeomlott nagy birodalmakra, mint a római vagy az egyiptomi. Hihetetlenül fejlettek voltak, mégis eltűntek. Mindez elsősorban szakrálisan következett be. Én azt mondom, inkább menjünk vissza önként a helyes útra, mint hogy akaratunk ellenére történjen meg a változás. – Találhat-e még fogódzókat az egyén? – Ehhez mindenképpen a történelmi egyházakat kell segítségül hívnunk, amelyeknek szintén meg kell újulniuk, a mai ember lelkéhez igazodva. Mi itt, vidéken talán könnyebb helyzetben vagyunk, de a tőlünk keletebbre élők még közelebb állnak a megújuláshoz. Így Erdélyben vagy Kárpátalján is, hiszen ezeken a területeken az értékeknek még helyük van a mindennapokban. Úgy látom, hogy minél gazdagabb egy társadalom, minél nagyobb a jólét, annál inkább hajlamos elfeledkezni a valódi értékekről. – Mint például a „határtalan” segítségnyújtásról? – Legutóbb, körülbelül egy hónapja több környékbeli óvodában is gyűjtést szerveztem néhány kárpátaljai település javára. Nagy mennyiségben gyűlt össze gyermekruha és játék. Három óvoda gyermekei kapták meg az adományokat Kárpátalján. – Sokakat elkedvetlenítenek az országban és a világban történő események. Lehet-e mentsvár egy olyan, viszonylag kicsi település, mint Verőce? – Meg kellene értenünk, hogy a világ merre felé halad. Egy ekkora faluban, mint Verőce, csak rajtunk múlik, hogy hogyan érezzük magunkat lelkileg. Teljesen mindegy, hogy az éppen adott kormányzat vagy az Európai Parlament mit tesz, ha mi
Interjú magunknak megteremtjük azt a miliőt, azt a légkört, amelyben élni szeretnénk, persze ha nem vagyunk restek némi kis áldozatra. Közös pártunk neve az, hogy Verőce. Ne egymást szidjuk, ne legyen széthúzás, inkább fogjunk össze, és ha valakinek építő ötlete van, akkor álljunk mellé és dolgozzunk együtt. Ebből aztán születhet valami új. Ettől lehetünk lelkileg sokkal-sokkal gazdagabbak. – Létezik-e erre helyi, konkrét példa? – Karácsony előtt itt, a cukrászda melletti szökőkút terén mind a négy adventi vasárnapon egy szeretetvendégséggel egybekötött gyertyagyújtást szerveztünk. Hol az iskolások, hol az óvodások adtak műsort, tehát bevontuk a falu gyermekeit is. A szülők süteményeket készítettek, amelyekhez forró teát, forralt bort osztottunk az embereknek. Mindez igazából egészen kicsi áldozatot igényelt, mégis meghatározta a lelkünk minőségét. Ezek a közösségformáló események mind csakis rajtunk múlnak. – Ezt egyfajta lelki önellátásnak is nevezhetnénk. Falun azonban van lehetőség fizikailag is megvalósítani az önellátást. Verőce hogyan áll ilyen téren? – Nagy szívfájdalmam, hogy Verőcén már alig van veteményes kert, baromfiudvar. Pedig az önellátás az egyik legfontosabb dolog. Tavalyelőtt kétszer szerveztünk előadást a művelődési házban „Önellátás – Öngyógyítás” címmel. A két fogalom abszolút összefügg. Ha valaki megtermeli magának a zöldséget, akkor ezáltal fizikailag egészségesebb lesz, hiszen dolgozik, mozog. Lelkileg szintén pozitív hatású, hiszen ő nevelte fel az adott terményt, így felértékelődik a munka a gyümölcse. Egészségesebb lesz az egész család is, hiszen nem a különböző mérgek segítségével előállított vagy génmanipulált terméseket fogyaszt, hanem ásványi anyagokban és vitaminokban gazdag zöldségeket, gyümölcsöket. Mindezek által sokkal kevesebbet kell majd gyógyszerre költeni. Tehát ez minden szempontból fantasztikus. Ugyanez lehet jellemző az állattartásra is, amely szintén rendszerességgel, egyfajta „rabsággal” jár, de egyáltalán nem baj, ha a felelősség is a mindennapjaink részévé
Március
3
válik, ha a gondoskodás, az odafigyelés is helyet kap az életünkben és nem csak a saját önző kis világunk lesz fontos. – Hogyan lehet minderre motiválni az embereket ezekben a nehéz időkben, amikor mindenki a napi megélhetése után kénytelen rohanni? – Azt hiszem, valamennyi „lyukas” ideje minden embernek akad. Egy falusi kertben nem csak fűnek, meg tujáknak kellene lenniük. Ráadásul abban a helyzetben, amikor a nyugati bankvilág szorongatja az országunkat, a kormányzatnak fontos volna elindítania az önellátást ösztönző programokat. Ha önellátóak vagyunk, már nem vagyunk kiszolgáltatva a mindig éhes cápáknak és mindig éhes polipoknak: a pénzvilágnak. Probléma ugyan, hogy a mai fiatalság már nem ismeri a mezőgazdaság fortélyait, de itt az idősebb korosztály lehet az egyik kulcs. – Merre tovább, Verőce? Mik a tervek? – Jelen pillanatban a külterületi mezőgazdasági utak építésére koncentrálunk, erre a célra nyújtottunk be pályázatot, de dolgozunk egy közel 300 milliós csatornafejlesztési pályázaton is. A település legnagyobb részén ez ugyan már megoldott, de mivel Verőce nagyon gyorsan fejlődik, így szükség van további fejlesztésekre is. Bizony, több mint száz fővel gyarapodik a falu évente. Ezeken kívül szeretnénk még sokkal tisztábbá tenni a települést a lakosság bevonásával. A közmunkások ugyan sokat dolgoznak a faluért, de képtelenség az egészet velük rendben tartatni. Verőcén körülbelül 1.200 családi ház áll, kiszámolható mennyi munkára volna szükség ezek környékén. Elsősorban a lakó jár jól azzal, hogy rendben tartja a portáját, hiszen ő látja, az ő lelkének ad boldogságot, ha a környezete rendben van. A nyár elején szeretnénk egy viszonylag nagyszabású virágosítást és szeretnénk felpezsdíteni a helyi kulturális életet is a művelődési ház dolgozóival karöltve. Mindenféle ötletet, munkát örömmel veszünk, szívesen gondolkodunk és dolgozunk együtt bárkivel. Legyen tiszta, virágos, rendezett, békés település Verőce, soksok kulturális rendezvénnyel. Ez volna a végcél. Révuti Norbert
4
Március
Az egyes szociális ellátásokról szóló 2/2011. (I. 13.) számú rendelet módosítására a szociális törvény változása miatt volt szükség. A lakásfenntartási támogatás hatáskörét a település jegyzőjéhez telepítették, ugyanakkor a jogosultság feltételeként a lakókörnyezet rendben tartására vonatkozó szabályozást vezetett be a képviselő-testület egyhangú döntéssel. * A testület a KEOP „Szennyvízelvezetés és tisztítás megvalósítása” nevű pályázat vízjogi létesítési engedélyezési terveinek elkészítésével a Hidrokultúra Víz- és Környezetgazdálkodási Kft.-t bízta meg. A 3.505.200,- Ft tervezési díjat a 2012. évi költségvetés terhére biztosítja. A fennmaradó közel 5.000.000,- Ft díj kifizetésére megvalósítás esetén kerül sor. A pályázaton való indulással az Eresztvény, az Orom, Faluföle, Málnás, Sövény, Pozsonyi, Botond, Béke, Zentai és a Bereg utca meghatározott részeinek szennyvízelvezetése lenne megoldható.
Hírek, információk
Részletesebb információval szívesen áll rendelkezésre a Polgármesteri Hivatal Műszaki Osztálya. * Az önkormányzat pályázatot nyújt be mezőgazdasági utak fejlesztésére. A fejlesztésre a 012, 013 és a 014 külterületi utakat jelölte ki a testület. A műszaki dokumentáció elkészítésével a Hidrokultúra Víz- és Környezetgazdálkodási Kft.-t bízta meg. * A testület elfogadta, hogy Szalay Róbert tervei alapján teljes hosszában fedkővel látja el a Pozsonyi utcai támfalat. A kivitelezéssel Greff István és Nagy Sándor verőcei vállalkozókat bízza meg bruttó 675 000,- Ft értékben, valamint biztosítja a kivitelezéshez szükséges építőanyagot is 234 000,- Ft értékben. * Egyhangú döntéssel került elfogadásra a telekadó 2012. január 1-jétől való eltörlése. Az adó eltörlésére az építmény-
Házasságkötés nem volt Halálesetek: Komenda Mátyásné sz: Kenyeres Róza (Migazzi), Tömör Gyula Károly, Nack Béláné sz: Magyar Ilona (Migazzi), Varagya Ágnes Lezárva: 2012. február 22.
A Verőcei Rendőrőrs a 375-565-ös telefonszámon érhető el, vagy hívja a rendőrség 112-es és 107-es ingyenesen hívható segélyhívó számait.
Verőce – Kismaros – Szokolya Minden hétköznap 17 órától másnap reggel 7 óráig, minden hétvégén és ünnepnap reggel 7 órától másnap reggel 7 óráig. Telefon: 104
A háziorvosii rrendelés end en delés te telefonszáma: ele l fonszáma: fo 375-448. 375 448 A fogászat telefonszáma (Csak rendelési időben): 06-30-306-9175. A gyermekorvos, ill. a védőnő telefonszáma: 350-018.
VERÕCEI TÜKÖR
adó alanyai körének bővítése, az arányos közteherviselés elvének megtartása, az adóerő-képesség vizsgálata, valamint a bevezetését indokló célok meg nem valósulása miatt került sor. * A testület egyhangúlag elfogadta az önkormányzat 2012. évi költségvetésről szóló rendeletét. * Az alpolgármester tiszteletdíjának havi 20 000,- Ft-tal történő emeléséről döntött a képviselő-testület, így havonta 90 000,- Ft díjazásban részesül. A társadalmi megbízatású alpolgármesternek a kettőezernél több lakosú településen a tiszteletdíj megállapítása kötelező. A tiszteletdíj mértéke a Pttv. 4. § (2) bekezdése alapján 251 225,- Ft/hó, mely alól a képviselő-testület az alpolgármester írásban benyújtott kérésére állapíthat meg kisebb összegben is díjazást, ennek megfelelően került elfogadásra a fenti döntés. Oroszi Beáta jegyző
(Verőce, Árpád út 11.) Hétköznap 10-12 és 18-20, szombaton 10-12. dr. Keresztes Zsolt 30/411-4315, dr. Scheuermann Edit 20/298-4838. ÚJRA ITT A TAVASZ! EBEK KÖTELEZŐ VESZETTSÉG-ELLENI OLTÁSA ÉS FÉREGTELENÍTÉSE, KEDVEZMÉNYES EGYEDI AZONOSÍTÓ (MIKROCHIP) BEÜLTETÉSE.
Híd épülhet az Ipoly felett Ipolydamásdnál és Vámosmikolán – erről írtak alá államközi szerződést a napokban Pozsonyban. Az Ipolydamásdot és Helembát, valamint a Vámosmikolát és Ipolypásztót összekötő két híd megépítése mintegy 10,3 millió euróba kerül, azokat 85 százalékban európai uniós forrásból finanszíroznák. A fenmaradó költségek 10 százalékát költségvetési forrásokból teremtenék elő, a fennmaradó 5 százalékot pedig az érintett önkormányzatoknak kellene állniuk. A közeljövőben tervezett beruházások sorában szerepel a Komáromot a szlovákiai Révkomárommal összekötő új Duna-híd megépítése is, amely 2014-ben kezdődhet meg.
VERÕCEI TÜKÖR
Lakossági fórum
Március
5
MEGHÍVÓ! TISZTELT INGATLANTULAJDONOS! Tisztelettel meghívjuk Önt 2012. március 6-án, 18.00-kor a Verőcei Művelődési Házban (Verőce, Árpád út 20.) tartandó
LAKOSSÁGI FÓRUMRA, melynek témája: A Települést érintő szennyvízberuházással kapcsolatos kérdések megbeszélése. Tisztelettel tájékoztatom arról, hogy Verőce község részére lehetőség nyílik, hogy a KEOP1.2.0/09-11 (Környezet és Energia Operatív Program Szennyvízelvezetés és – tisztítás megvalósítása) pályázat támogatásával bővítse meglévő szennyvízcsatorna hálózatát. A tervezett közműcsatorna bővítés az Eresztvény lakóterületi területét, a Pozsonyi utcát, a Botond és Előd utcákat, a Gorka közt, a Faluföle utcát, a Bereg és Zentai utcákat, valamint ezek lakóterületi környezetét érinti. A tervezett csatorna hossza kb. 5,5 km. A lakossági fórumon tájékoztatást adunk a közeljövőben módosuló hulladékgazdálkodási törvény rendelkezéseiről, melyek a jelenleginél várhatóan nagyobb terhet rónak a csatornázatlan területek lakóira. Tájékoztatást adunk az önrész várható mértékéről és a választható fizetési lehetőségekről. A fórumon lehetőség lesz a belépési szándéknyilatkozat aláírására is. Az ügy fontossága, községünk fejlődése és a környezet védelme érdekében feltétlen számítok megjelenésére. Verőce, 2012. február hó Bethlen Farkas sk. polgármester
6
Március
Helytörténeti sorozatunk újabb fejezetében „szemtanúi” lehetünk, hogyan boldogult Verőce tettre kész lakossága az 1930-as évek nagy gazdasági világválsága idején, illetve hogyan karolta fel az ifjúságot testileg, lelkileg és szellemileg egyaránt. Sok más, a község számára jelentős létesítmény is készült az 1930-as években. Így például a jelenlegi hajóállomás, melynek a környékét is szépen rendezték, vagy a jelenlegi labdarúgó pálya, melyet 1939. szeptember 5-én avattak a Verőce-Szokolya mérkőzéssel. Utóbbival kapcsolatban meg kell említeni, hogy a sportkörnek, mely 1919-ben alakult, a következő helyeken voltak labdarúgó pályái: a „Platzon”, ez a nagyállomással szembeni, akkor még beépítetlen terület a Borbély-hegy tetején, valamint a mai kismarosi pálya helyén, mely területrész akkor még Verőcéhez tartozott. Az I. világháború idején a község lakossága 1957 fő volt, és Csapó Bálint volt a bírája. Telefon már akkor is volt a faluban, és villanyhálózat is. A háború idején községünkből 350 fő vonult be katonának, közülük 49 fő elesett a frontokon. Emléküket a község lakossága az állomás alatti Szent Kereszt Kápolna mellett megépített új talapzat márványtábláján örökítette meg. A századfordulón Nógrádverőcén volt Nógrád megye legnagyobb – Berczeller Mór féle – téglagyára, ahonnan a helyi ellátás mellett elsősorban Budapestre szállították a téglát. Később működött a mai fűrészüzem helyén is egy téglagyár, de a mai porcelánüzem is téglagyár volt néhány évig az 1930-as években. Utóbbi Mattyasovszki Zsolnai László tulajdona volt. Az üzem bérlői az 1930-as évek gazdasági nehézségei közepette több profillal is próbálkoztak: többek között volt tésztagyár és szőnyeggyártó üzem is. Nógrád megyében 1911-ben négy községben volt népkör, így községünkben is. Ezeknek komoly szerepe volt a parasztok és építőmunkások kulturális igényeinek kielégítése terén.
Helytörténet
Az üzlethálózat jelentős volt és jól működött az 1930-as években, mivel a fizetőképes kereslet jobb volt a hasonló nagyságú falvak átlagánál. Többek között 10 fűszer- és vegyeskereskedés, 4 hentes, illetve mészáros (vágóhíd is épült), 3 fakereskedés és többféle más üzlet biztosította a község ellátását. De megélt itt 2-3 pék, 6-8 vendéglős, 4 borbély és szépszámú egyéb kisiparos is: építkezési vállalkozók, ácsok, kőművesek, asztalosok, bádogosok, szabók, cipészek, villanyszerelők, stb. Mindez akkor értékelhető igazán, ha figyelembe vesszük az I. világháború utáni nehéz éveket, majd az 1930-as évek első éveinek gazdasági világválságát. Verőcén ezidőben 12 fős csendőrőrs vigyázott a közbiztonságra, elhelyezési körletük legutóbb a mai postaépületben volt. De volt itt pénzügyőr szakasz is, a mai gyógyszertárral szembeni kétszintes épületben. A határra két főállású mezőőr és szüret előtt fogadott szőlőcsősz vigyázott. Az ifjúság köréből a fiúk 14-21 éves korig szombat délutánonként 5 órás, kötelező leventefoglalkozáson vettek részt. Játék, sport, torna, katonai gyakorlatok és kisebb mértékben elméleti foglalkozások is voltak ezen alkalmakkor, az életkori sajátosságoknak megfelelő arányban. A leventefoglalkozásokat általában a labdarúgó-pályán tartották, ahová a volt mozi épületéből a fúvószenekar indulóinak hangja mellett vonultak ki a szakaszok. A zenekar az 1938-40-es években alakult és Hoffmann Mihály volt a karmestere. A „Hofi”, ahogyan akkoriban Verőcén becézték. Az 1930-as évek közepétől 1939 szeptemberéig nem volt szervezett sportköre a falunak. A fiatalság mégis megtalálta a sportolás lehetőségét gyakori alvég-felvég mérkőzések rendezésével. Ezeket a felvégi Berek-dűlő nagyrétjén, a papréten vagy az alvégi, lebontott téglagyár helyén tartották. Az általános iskolai oktatásról nem illene szólni anélkül, hogy ne említenénk meg annak kezdeti időszakát. Eddigi vizsgálódásaink arra utalnak, hogy ez községünkben a XVIII. század közepe táján, illetve annak második felében kezdődött,
VERÕCEI TÜKÖR
majd a XIX. század első felében kiteljesedett. A szájhagyomány megőrizte, hogy az iskolába menő gyerekeknek reggelenként friss pogácsát osztogattak. Ugyanakkor az iskolakerülés sem volt ismeretlen, mert a gyerekek elbújtak az öreg fűzfák odvában, pajtákban, padlásokon. Az oktatás kétnyelvű volt, délelőtt németül, délután magyarul tanultak a gyerekek. Az 1868. évi XXXVIII. tc. 48. §-a bevezette az általános tankötelezettséget. Ettől kezdve az iskolai oktatás rendben folyt a katolikus, illetve református, 6 osztályos felekezeti iskolában. Sokáig még „vasárnapi iskola” is volt, csökkentett óraszámmal. Akik nem tanultak tovább, heti két alkalommal, délutáni „ismétlő” oktatásban részesültek, három éven keresztül. Az 1920-as évek után a katolikus iskolában két tanító 140-150 gyermeket, a reformátusoknál egy tanító hatvan-hetven gyermeket tanított. Később, az 1930as évek végén a katolikus iskola a mai moziépület egyik szárnyában létesített tanteremmel bővült és a tanítók létszáma is eggyel emelkedett. Az oktatás színvonalára, eredményességére vall, hogy sokan tanultak tovább jó eredménnyel polgári-, illetve középiskolában, de elmondható ez az ipari tanulókról és a különböző ipari iskolába járókról is. Az első óvoda létesítésének gondolata már századunk első éveiben felmerült, azonban hiányzott a megfelelő pénzügyi fedezet. Aztán 1913-ban Neuser Ferenc, volt nógrádverőcei lakos nyolcezer koronát adományozott az óvodai alap javára. A következő évben a képviselőtestület úgy határozott, hogy – megfelelő telek hiányában – egy óvodává átalakítható épületet vásárol, mely célra tízezer korona rendelkezésre állt. Ezt részben hitelből, részben a megyei kulturális alapból kiegészítették, és megvásárolták Szabados Zsigmond községháza melletti, a Duna-lejáró egyik oldalán lévő lakóházát húszezer koronáért. Az óvoda első óvónője Bokor Augusztina volt, az 1930-as években Diósyné Jakab Mária látta el ezt a feladatot. (Folytatás a következő számban)
VERÕCEI TÜKÖR
Húsvétot megelőző 40 nap a nagyböjt ideje a római keresztények ünnepi naptárában. Ebben az időszakban péntekenként nem esznek húst a hívő keresztények. Ez lenne a böjt? Régóta tudjuk, hogy nem csupán erről van szó. Hogy hétköznapi, egyszerű hasonlattal éljek, olyan ez, mint amikor valaki futóversenyre készül az olimpiára. Hányszor is kell legyőznie önmagát, lemondania kényelmes dolgokról, hányféle ételről és italról, mennyi verejtékes edzés, korán kelés, izomfájdalom és verejték kell ahhoz, hogy egyáltalán kijusson e jeles sporteseményre, hát még hogy ott eredményt is érjen el.
Csodálatos dolog a várandósság, a szülés, de mi vár ránk utána? Sok édesanyának választott orvosa van és az adott kórházat, amelyben az ő szülésze dolgozik, jó esetben csak a szülésre felkészítő tanfolyamon látja, ahol inkább a szülésről esik szó, arról kevésbé, hogy mi történik utána vele és a babával. Ma Magyarországon a legtöbb szülészeti intézményben a legkorszerűbb berendezések, sok helyen egyágyas szülőszobák, alternatív eszközök, lágy zene, gyertyafény szolgálják a szülő nők kényelmét. Általában az anyukáknak a szülés csodálatos élmény marad, aztán kikerülnek a gyermekágyas részlegre és itt kezdődnek a bajok sok kórházban. Az anyukák szülés után éppen csak megkaphatják a babájukat, a császárosok legtöbbször erről nem is álmodhatnak, egy gyors megmutatás után viszik is fürdetni, méricskélni, leszívni a váladékot a légutakból. Aki szerencsés, pár óra múlva megkapja az újszülöttet, aki kevésbé, az csak másnap. Vannak olyan helyek, ahol 24 órás rooming-in van (rooming-in: együtt van
Test, lélek
Így vagyunk mi mindennel, ami többet, szebbet, emberi nagyságot, nemeset szeretne „kihozni” belőlünk. Akit nem próbál ki a sors sohasem, az nem tudja, mit bír el, mire képes. Aki soha nem próbálja meg önmagát, nem állít maga elé kihívásokat, nem tesz lemondásokat, az nem tudja, hogy amikor jön a megmérettetés, amikor kívülről jön a próbatétel, akkor mire lesz képes. Aki minden földi jóval, kellemessel, kényelmessel folyamatosan csak kényezteti magát, az elpuhul, szétesik, s lábra sem tud állni. Ahogy igaz ez a testünkre, személyiségünkre, lelkünkre még in-
lh l k és baba) b b ) és vannakk elhelyezve anyuka olyanok, ahol csak nappali. Ahol teltház van, kénytelen az anyuka a csecsemőosztályra beadni a gyermekét, ahonnan aztán 3 óránként hozzák ki szoptatásra, közben teáztatják, vagy cukros vizet adnak nekik, jó esetben pohárból, rossz esetben cumisüvegből. Pedig törvény adta jogunk, hogy az érett, egészséges újszülöttünk egész nap velünk legyen, és ez a tejtermelődés szempontjából is fontos. A csecsemős nővérkék egy része (bízzunk benne, hogy ők lesznek egyre többen) segít a szoptatásban, egy részüket külön meg kell rá kérni, harmadik részük mintha a Holdon élne. Egy fiatal – elméletileg nem az elavult régi nézeteket tanult – csecsemős nővérke azt mondta egy anyukának, hogy minek akarja szoptatni az egy napos gyermekét, hiszen ilyenkor még úgysincs teje. Pedig, ha valakinek, neki tudnia kellene, hogy a várandósság 16. hetétől van kolosztrum a nők mellében és az első napon a baba 6 ml-es gyomrába éppen elég az a kevéske. De biztos hiányzott erről az óráról az iskolában. Mindenesetre szíven találó mondat volt ez egy frissen szült nőnek. Sok kórházból cumizavarral, szopási sztrájkkal, tápszer recepttel jön haza az anyuka. Ilyenkor minden otthoni segít-
Március
7
kább. Böjtünk inkább lemondó gyakorlatok önmagunkról. Ha saját akaratból és erőből visszafogjuk beszélőkénket (kevesebbet jár a szánk), fegyelmezzük tekintetünket (kevesebbet tévézünk és internetezünk), vitákban és civakodásokban inkább engedünk, többet adunk mosolyunkból, szolgáló szeretetünkből, akkor észrevétlenül nemesebbek, kedvesebbek, lelkileg erősebbek, emberebb emberek leszünk. Kinek jó ez? Nekünk magunknak, családunknak, barátainknak, munkatársainknak és végső soron az egész emberi társadalomnak. Jó lenne…. Ha sikeres lenne! Martos György
ség kkincset ér, nagy türelemmel általában orvosolható a kórházban „eltolt” szoptatási probléma és sikerül kizárólagosan szoptatni a babát. Ezért fontos, hogy a várandósok kórházat válasszanak, ne orvost. Minden intézményben vannak remek szülészek, viszont nem minden kórház „bababarát”. Érdemes előre megérdeklődni, hogy van-e lehetőség 24 órás rooming-inre, szoptatásra a szülőszobán, adnak-e valamit a babáknak az anyatejen kívül. Ha valahol nincsenek meg a feltételek, ne habozzunk kórházat váltani! Joga van a szülő nőnek, hogy bizonyos egészségügyi beavatkozásokat viszszautasítson (például ha orvosilag nem indokolt, akkor nem kell leszívni a baba légútjait). A bababarát kórházakban az egészségügyi személyzet továbbképzése folyamatos, segítőkészek a szoptatásban és az onnan kikerülő anyukáknak kevésbé lesznek szoptatási gondjaik. Legközelebbi, egyúttal utolsó alkalommal a nagy port kavart KÓDEX-ről lesz szó itt az újságban. Tóth Evelyn Annamária önkéntes szoptatási tanácsadó A Szoptatásért Magyar Egyesület titkára
8
Március
Régóta hagyomány iskolánkban, hogy vízkereszt és hamvazószerda között farsangi mulatságokat szervezünk gyermekeknek és felnőtteknek egyaránt. A felső tagozatosok farsangját ebben a tanévben február 10-én, az alsó tagozatosokét és a felnőttekét február 11-én, szombaton rendeztük meg. Nagy izgalommal készülődtek tanulóink a jelmezversenyre. Különösen azok próbáltak sokat, akik csoportos produkcióval léptek fel. Idén is, mint minden évben, rengeteg szebbnél szebb, ötletes jelmezben gyönyörködhettünk. A legsikeresebb jelmezeket tortával, csokoládéval vagy egyéb nyereménytárggyal jutalmaztuk. Mindhárom rendezvényt a 8. osztályos tanulók látványos, szemet gyönyörködtető keringője nyitotta meg, amelyet Rák Orsolya tanított be. Neki és a nyolcadikos szülőknek is szeretnénk megköszönni, hogy ez a nyitótánc létrejöhetett.
VERÕCEI TÜKÖR
Beszámoló
Mindig nagy sikere van a felnőttek báljának, ahova idén szép számmal érkeztek a szomszédos településekről is. Az ízletes, finom vacsorát az iskola konyháját üzemeltető Junior Zrt. szolgáltatta. Gyermekeink rendezvényének biztonságáról a helyi polgárőrség gondoskodott. Munkájukat ezúton is szeretnénk megköszönni. Mindhárom rendezvény sikeréhez nagyban hozzájárult a szülői munkaközösség, valamint azok a szülők, akik tortát, süteményeket, a tombolára nyereménytárgyakat ajánlottak fel. Köszönettel tartozunk azoknak is, akik részt vettek a farsang körüli munkálatokban. (Díszítés, tálalás, takarítás, stb.) Szerettük volna név szerint is megemlíteni őket, de sajnos nem minden esetben derült ki, hogy ki az adományozó. A bál bevételét teljes egészében gyermekeinkre fordítjuk, a befolyt összeget programjaikra, jutalmazásukra költjük.
Külön köszönettel tartozunk azoknak a vállalkozóknak, cégeknek, magánszemélyeknek, akik nagyobb pénzösszeggel vagy egyéb adományokkal támogatták tanulóinkat. Név szerint: Vén Duna Cukrászda, Tomi Pékség, Dunakanyar Gyógyszertár, Hoffmann Virágbolt, Szivárvány Festékbolt, Barkácsbolt, Orsi Fodrászat és Kozmetika, CBA, Junior Zrt., Szűcs Marika néni, Kriszti Virágbolt, Laukó Ferenc, Grauszmann György, Hamza Tamás, a gumisember, Márkus Gábor nagytiszteletű úr, Stedra Zöldséges, Babuk Tibesz Hentesbolt, Rózsa és fia Kft., Széki Béla és a DóriDeli bolt. Végül, de nem utolsósorban köszönetet mondunk valamennyi pedagógusnak, akik időt és fáradtságot nem kímélve dolgoztak azért, hogy mindhárom rendezvény sikeres legyen, és mindenki felhőtlenül jól érezze magát. Az iskola és az SZMK vezetősége
Marschall Márk felvételei
VERÕCEI TÜKÖR
Képriport
Március
Szekeres Ildikó felvételei
Herpay András felvételei
9
10
Március
Kedves Olvasóink! Új rovatunkkal a kertészkedés szerelmeseinek szeretnénk teret biztosítani arra, hogy megvitathassák mindennapi tapasztalataikat, megismerhessék az újszerű gondolatokat. Elsőként a komposztálás témakörével foglalkozunk dióhéjban, mert ősszel – az amúgy is szennyezett levegőt – tovább terhelte az avarégetésből származó füst, hogy az összegyűjtött falevéllel teletömött kukákról ne is beszéljünk! Talán lehet ez másképp is, ne szemét legyen az avarból, hanem inkább valami hasznos! Ne habozzanak tehát, ha kérdésük, témajavaslatuk, vagy megosztani kívánt tapasztalatuk van, akkor azt írják meg az alábbi elektronikus postacímre. Szerkesztőség: szerkesztoseg.
[email protected], rovatfelelős:
[email protected]. Gondolkodjunk együtt, várunk minden segítő ötletet! A konyhában és a kertben sok szerves hulladék képződik: lekaszált fű, ősszel lehullott falevél, kiszedett gyomok, borsó-, bab- és burgonyaszár, konyhai hulladék stb. Ezekből komposztot készíthetünk, ami segítheti, hogy kertünk a következő évben is megteremhesse kincseit: a virulóan zöld füvet, a nagyobb termést a gyümölcsfáinkon, az élő, lélegző talajéletet a talpunk alatt. Amit tennünk kell, az nem nagy dolog, de nem is csekélység, mert mindennapi odafigyelést igényel tőlünk, ugyanis folyamatosan figyelnünk kell arra, hogy mit dobunk ki a kukába! A kukába csak szemetünk egyharmada kerül, ha – a papír-, műanyag-, üveg- és fémhulladék szelektív gyűjtése mellett – a konyhában keletkező növényi hulladékot, a kertben levágott füvet és az ősszel összegyűjtött faleveleket komposztáljuk! A komposztálás során a növényi anyagok természetes körülmények között, mikroorganizmusok segítségével lebom-
Magazin
lanak, ezt a folyamatot elindíthatjuk, támogathatjuk a következő módon. A kert egyik félreeső részében, árnyékos helyen – a legegyszerűbben négy raklap összeszögelésével – komposzttartót készítünk. A raklapok tökéletes méretű komposzthalmot eredményeznek, nem fog szétgurulni a konyhai hulladékunk, és elég levegőt fog a deszkák résein keresztül kapni a halom, hogy ne rothadjon el a beletett konyhai és kerti hulladék (természetesen ugyanolyan tökéletes a bolti komposztkeret, vagy bármilyen más kreatív megoldás is). Mit tehetünk a komposztálónkba? Komposztálható anyagok a levágott fű, az ősszel összegyűjtött falevelek, a fák és bokrok lemetszett, aprított ágai, gyümölcsök és zöldségek héja, kávézacc, tea filter, elvirágzott vagy elpusztult szobanövények, kisebb mennyiségű fűrészpor vagy faforgács, egyéb zöld hulladék. Nem komposztálható anyagok: papír, üveg, fém, műanyag (ezeket gyűjtsük külön, és tegyük szelektív hulladékgyűjtő konténerekbe; vannak, akik a papírhulladékot komposztálják, de szerencsésebb, ha inkább az újrahasznosításáról gondoskodunk), porszívó porzsákja, olajok, festékek, építkezési törmelék, pelenka, beteg, vagy kártevőktől hemzsegő növényrészek. Diólevél is kerülhet a komposztálóba az őszi falevelekkel, de mindig keverjük más fajok leveleivel, és lehetőleg csak a levelek ötöde legyen a dió levele. Meggyorsítja a szerves anyagok elkorhadását a komposztálónkban, ha felaprítjuk a zöld hulladékunkat (max. 5 cm méretűre vágva), és egy-egy könnyen összetömörödő réteg közé lazító hatású réteget teszünk, például ceruza vastagságúnál vékonyabb ágakat vágunk össze, és így alakítunk ki a komposzthalmunkban jól szellőző réteget. Indítanunk is egy ilyen réteggel érdemes a komposzt halmunkon a növényi maradványok gyűjtését, mert ez biztosítja majd a kellő vízelvezetést. Egy-egy azonos anyagból álló réteg ne legyen 10-15 cm-nél vastagabb!
VERÕCEI TÜKÖR
Nagyon jó hatású a komposztunk érésére az is, ha hetente egy-két lapát kerti földet dobunk a tetejére. Ilyenkor közvetlenül az azon a héten összegyűlő szerves hulladékunkra juttatjuk a lebomláshoz szükséges talajlakó mikroorganizmusokat. A komposzt rétegeit megtaposni, tömöríteni tilos! Száraz időjárás esetén a komposztot időnként meg kell öntözni. Az összerakott komposztot másfél-két hónapi érlelés után átforgatjuk, hogy a nehezebben korhadó részek is levegőhöz jussanak. A felaprított szerves anyagok a nyári időszakban két-három hónap alatt érnek komposzttá, a darabos szerves anyagok elkorhadásához (aprított gallyak, diólevél) egy év szükséges. Ha megtelik a keretünk, akkor a halmunkat fedjük be ősszel összegereblyézett avarral vagy szikkadt fűnyesedékkel! Ez elősegíti a komposzt bemelegedését, megakadályozza a kiszáradását és csökkenti a heves záporok alkalmával tapasztalható tápanyag-kimosódást. És..., természetesen, hasonló módon kezdjük a zöld hulladékunkat egy újabb keretben gyűjteni. Ne ijedjünk meg, az évek során nem fogják a kertet elárasztani a komposzt halmok, 2 keret elegendő, az egyikben gyűjtünk, a másikban érlelünk, többre nincs szükség! Az érlelési idő eltelte után a különböző konyhai és kerti hulladékokból barna színű, szagtalan, könnyen lapátolható komposztföld képződik. A komposzt minőségét finomíthatjuk azzal, hogy kirostáljuk belőle az el nem korhadt szármaradványokat. Az érett komposztot elteríthetjük a növényágyásokon az őszi ásás előtt. Átlagos minőségű és beltartalmú komposztból négyzetméterenként 4-5 kg-ot használjunk fel. Amennyiben a kertünk füves, akkor négyzetméterenként 1 kg-ot szórjunk a földre, majd az esők bemossák a tápanyagokat a gyökérzethez. A komposztálással nemcsak a kert talaját javítjuk, hanem a környezetet is kíméljük. Sok sikert és jó munkát kívánok hozzá! Benke Éva
VERÕCEI TÜKÖR
Próbálta már elrágcsálni a szegfűszeget? Először kellemesen édeskés, majd erőteljesebbé válik zamata, és amikor azt hisszük, hogy nagyobb meglepetés nem érhet minket, kibontakozik a meghökkentően csípős-kesernyés íze. Ez nem tart sokáig, ugyanis pillanatok múlva elkezd zsibbadni a nyelvünk. Ez a szegfűszeg.
Meghökkentő ízvilág A szegfűszeg sikeresen pusztítja a baktériumok egy részét. Ezt kihasználva nemcsak az ételeinket tartósíthatjuk vele (lekvárok, saláták, kompótok), hanem elrágcsálva, szopogatva egy kiváló fertőtlenítőszert használunk! Ínygyulladásnál, nyári szájnyálkahártya-fertőzéseknél gondoljon rá! Ezt a kitűnő fertőtlenítő hatást a gyomorban és a bélrendszerben is elvégzi (nyári-téli hasmenések és gyomorrontások). Ügyesen használható fájdalomcsillapító. Alkoholos kivonata (Gingisol) segítség a családban a gyermekek fogváltásakor. Fültisztító pálcikára cseppentve be kell kenni a majdnem magától is kipottyanó fog körül az ínyt: alig egy perc múlva könnyedén kikaphatjuk a lifegő fogacskát. Nálunk ez a módszer sokszor bevált. Fogkrémekben is szívesen alkalmazzák aromája és fertőtlenítő hatása miatt.
Magazin
Szintén előbbi hatásai miatt a protézist viselők naponta egy szegfűszeget elrágcsálva számos bajt megelőzhetnek. Időskori cukorbetegségben csökkenti vércukorszintet. (Számos tudományos vizsgálat történt ez ügyben, ami például a www.hvg.hu oldalon az egészség rovatban is olvasható.) Természetesen nem helyettesítheti a diétát és a sok testmozgást, azonban érdemes tudatosan beépíteni az étkezésbe, és gyakran használni a konyhában, például teába belefőzve vagy önmagában elrágcsálva. Kiváló nyákoldó és görcsoldó. Megfázásos, köhögős időszakok gyógynövénye. Legegyszerűbb és leghatékonyabb ebben az időszakban elrágcsálva hasznát venni.Mértékkel rágcsáljuk, mivel izgatja a nyálkahártyát. Napi 2-3 szem elegendő.
De mi is az a szegfűszeg? Afrika trópusi területein él az a fa, melynek virágbimbóit begyűjtik, fáradságos munkával több fázison keresztül szárítják, majd csomagolják, mi pedig megvásároljuk. Azaz, a szegfűszeg szárított bimbó. A jó minőségű szegfűszeg vízbe dobva fejre állva lesüllyed, fejecskéjéből pedig olaj préselhető ki. Hosszú ideje keresem ezt a jó minőségű szegfűszeget a boltok polcain, sajnos még nem leltem meg.
Május elsejei felvonulás 1961-ben, az Árpád úton, előtérben a tánckar
Március
11
Szegfűszeges finomságok Mindent bele forralt bor. Isteni finom csemege! Készíthető vörös- és fehérborból is. 3 deciliter bort 3 deciliter vízzel felteszünk főni. Vágunk bele egy nagy almát, egy nagy narancsot, belefacsarunk egy egész citromot, adunk hozzá fahéjat és szegfűszeget, lehet egy kis szerecsendiót is reszelni bele. Lassan összefőzzük, addig, míg a gyümölcsök kívánják. Ha kész, belekeverünk két evőkanál mézet. Káposztasaláta szegfűszeggel. Hosszú hetekig eláll a hűtőben. Finom és egészséges télen-nyáron. Összevágjuk a káposztát, lesózva állni hagyjuk 1-2 órát. Majd vizet forralunk. Ha felforrt, adunk hozzá sót, mézet és ecetet. A káposztát átmossuk, 0,75 decis üvegekbe tesszük úgy, hogy 3-4 szegfűszeget keverünk a káposzta közé. Beleállítjuk a mosogatóba és óvatosan, nehogy megpattanjon az üveg, felöntjük a forró salátalével és lezárjuk. Ha minden üveg megtelt, pár napra bebugyoláljuk őket egy nagy takaróba (szárazdunszt). Utána hűtőben tartjuk. Az idő előrehaladtával egyre inkább előtérbe kerül a szegfűszeg zamata, és összeérik a káposztával. Sokáig eláll, mivel a szegfűszeg tartósítószer (is). Dr. Konkoly Rita orvos-természetgyógyász, reflexológus
A hajóállomás az 1930-as évek első felében. Kirándulók sokasága várja az érkező hajót Kovács László gyűjteményéből
12
Március
Programok
Verőce, Árpád u. 20. Tel: 06-27-350-009. Információ:www. veroce. hu, email:
[email protected] Nyitva tartás: hétfő-keddszerda 9-19 óráig, csütörtök 12-19 óráig, péntek 9-12 óráig, és a rendezvényeken. Március 3., szombat, 19 óra: Zártkörű rendezvény a pincében. Március 4., vasárnap, 8 óra: Barlangtúra és kirándulás a Solymári Ördöglyuk barlangba és a Szarka-várba. Időtartama: 2,5 óra. Létrákon, szűk réseken kell olykor kúszva-mászva haladni, a túra azoknak ajánlott, akik bírják a bezártságot és a szűkösséget. Részvételi díj: 3400Ft. (Útiköltség+túravezetés+felszerelés bérlése, overál, sisak, lámpa). A túrára csak előzetesen, 1000Ft előleg befizetésével lehet jelentkezni a Művelődési Házban. Március 5., hétfő, 16 óra: A Nyugdíjas klub nőnapi rendezvénye. Március 6., kedd, 18 óra: Lakossági fórum. Március 8., csütörtök, 17 óra: Mediáció-előadás. Március 9., péntek, 16 óra: Kézműves klub-játszóház: tavaszi készülődés. A foglakozást vezeti: Lázár Dóra, a Játszóházba a belépés díjtalan. Március 9., péntek, 18 óra: Világjárók klubja. Jegesmedvék birodalmában – a Spitzbergák és a többiek… Lantos Gábor, a Magyar Rádió sportriportere vetítéssel egybekötött előadása. Az előadásra a belépés díjtalan. Március 10., szombat, 9-12 óráig: Zsibvásár a pincében. Megunt vagy feleslegessé vált dolgok cseréje, adása-vétel a pincében. A részvétel díjtalan. Asztalok az érkezés sorrendjében foglalhatók korlátozott számban. Bepakolás 8.30-tól. Március 10., szombat, 20 óra: Zártkörű rendezvény. Március 14., szerda, 17 óra: Ünnepi megemlékezés az 1848-49-es Forradalom és Szabadságharc emlékére a művelődési házban. Az ünnepi műsor után fáklyás menet a temetőbeli honvédsírhoz, majd Csuthy Zsigmond református lelkész emléktáblájához, az emlékezés virágainak elhelyezése. Közreműködnek a Verőcei Művelődési Ház csoportjai: Őszikék táncegyüttes, Kabócák néptánccsoport, Cantus Beatus Kórus, Farkas Tünde és tanítványai. Március 21., szerda, 10 óra: Iskola Sportcsarnok, Mirkó királyfi- élőzenés mesejáték Benedek Elek meséje alapján a Magyar Népmese Színház előadásában. Mirkó királyfi táltos paripáján az Üveghegyen túlra, a selyemrétig ugrat, hogy kiszabadítsa a szépséges királylányt, miközben birokra kell a Vasorrú banyával, az ördög katonákkal és a kutyafejűvel is. Vajon elnyeri méltó jutalmát? Az előadásra a belépés díjtalan! Március 24., szombat, 16 óra: Moldvai Táncház a Csürrentő együttessel. 16.00-17.00 és 17.30-18.30 óráig aprók tánca- gyerek táncház 17.00-kor a művelődési Ház színjátszó csoportjának előadása: Holle Anyó, 18.30-20.30-ig táncház felnőtteknek. Belépőjegy: gyerekeknek díjtalan, felnőtteknek 500Ft/fő. Március 25., vasárnap, 8.46 óra: Gyalogtúra Nagy Hideg-hegyre. Indulás: 8. 46-kor a Rendőrség előtti buszmegállóból, utazás buszszal Királyrétre, gyaloglás Nagy Hideg-hegyre, majd vissza Királyrétre. Hazaérkezés busszal Kb.16.08-ra. Útiköltség:470Ft/fő. Mozdulj! játékos sportdélután az egész családnak, gyerekeknek és felnőtteknek 15.00-15.15: Zenés bemelegítés. 15.15-18 óráig: kosárlabda a kistornateremben 3 fős csapatokban. 15.15-18 óráig: teremfoci a sportcsarnokban 4+1 fős csapatokban. 17.00-18.00: Vidám, mókás családi vetélkedő a sportcsarnokban. 18 órától : tollaslabda a sportcsarnokban. 15.00-17.00 óráig: jóga. 18.00-19.00: zumba. Programon a részvétel díjtalan, ha nincs csapatod, akkor is gyere el, itt találsz majd csapattársakat! Támogató: Géza Fejedelem református Általános Iskola Óvoda és Bölcsőde. Április 6., péntek, 16-18 óráig: Kézműves klub-játszóház: húsvéti készülődés. Április 14., szombat, Családi kerékpártúra a Gyadai rétre.
VERÕCEI TÜKÖR
HÉTFŐ 9.00-11.00 Baba-mama klub, vezeti: Lécz Izabella, Villányi-Papp Andrea védőnők. 11.00-12.00 Szülővé válásra, szülésre való felkészülés, vezeti: Csider Márta. 17.00-18.00 Dancer Shadows tánccsoport II. iskolásoknak, vezeti: Rák Orsolya. 16.00-17.30 Nyugdíjasok klubja, vezeti: Kiss Benedek Béláné. 17.00-18.30 Napraforgó Kézimunka klub, vezeti: Lázár Dóra. 17.00-18.00 Társastánc idősebbeknek, vezeti: Fazekas Máté. 18.00-19.00 Zumba I., vezeti: Fazekas Máté. 19.00-20.00 Zumba II., vezeti: Fazekas Máté. KEDD 8.15-9.45 Kismama jóga, vezeti: Kaiser Csilla. 10.00-11.30 Női jóga, vezeti: Kaiser Csilla. 16.00-18.00 Színjátszókör gyerekeknek, vezeti: Dobay Márti. 17.00-18.00 Zenebölcsi, vezeti: Balázs Erzsébet. 17.00-19.00 Firka Rajziskola, vezeti: Kállai Henrik. 19.00-20.00 Kreatív klub- kézműves szakkör, vezeti: Lázár Dóra. SZERDA 9.00-10.30 Csikung gyakorló, vezeti: Fuchs Krisztina. 13.3016.30 Őszikék táncegyüttes próbája, vezeti: Kakas Éva. 16.0018.00 Baba-mama klub, vezeti: Lécz Izabella, Villányi-Papp Andrea. 17.00-18.00 Népdalkör gyerekeknek, vezeti: Farkas Tünde. 16.30-18.30 Csikung II., vezeti: Fuchs Krisztina. 17.0017.30 Néptánc óvodásoknak, kéthetente vezeti: Daragó Éva. 18.00-19.00 Zenés kondicionáló torna, vezeti: Rák Orsolya. 18.30-20.00 Cantus Beatus kórus próbája, vezeti: Verbay Zsolt. 18.30-20.30 Csikung gyakorló, vezeti: Fuchs Krisztina. CSÜTÖRTÖK 16.00-17.30 Varró tanfolyam I., vezeti: Lázár Dóra. 16.00-17.30 Kismama jóga, vezeti: Kaiser Csilla. 17.30-19.00 Női jóga, vezeti: Kaiser Csilla. 16.00-17.00 Társastánc klub iskolásoknak I, vezeti: Fazekas Máté. 17.00-18.00 Társastánc klub iskolásoknak II, vezeti: Fazekas Máté. 16.00-17.00 Kabóca gyermek néptánc csoport I., vezeti: Daróczyné Botos Barbara. 17.00-18.00 Kabóca gyermek néptánc csoport II, vezeti: Daróczyné Botos Barbara. 17.30-19.00 Varró tanfolyam II, vezeti: Lázár Dóra. 18.00-19.00 Zumba I., vezeti: Fazekas Máté. 19.00-20.00 Zumba II, vezeti: Fazekas Máté. PÉNTEK 9.30-10.00 Baba simogató, vezeti: Lécz Izabella, Villányi-Papp Andrea. 17.00-18.00 Dancer Shadows tánccsoport középisk. febr.24-től, vezeti: Rák Orsolya. 18.00-19.00 Zenés kondicionáló torna febr.24-től, vezeti: Rák Orsolya. 18.00-19.00 Fafaragókör, márc. 2-től vezeti: Szilágyi Sándor. 18.00-19.30 Flamenco tánc felnőtteknek, vezeti: Farkas Tünde. 18.00-20.00 Borbarát kör összejövetele minden hónap első péntekjén.
Regejáró Művészeti Klub: Vendég Kobzos Kiss Tamás, Liszt Ferenc-díjas énekmondó. Házigazda: Török Máté (Misztrál). Időpont: március 2., péntek, este 8 óra. Forrás Klub: Írástudók árulása, Hemingway álarc nélkül. Házigazda: Dr. Barlay Szabolcs atya, az MTA doktora, paptanár-történész. Időpont: március 13., kedd, este 6 óra. Moldvai táncház a Művelődési Ház támogatásával. Muzsikál a Csürrentő zenekar. Gyerekeknek 16-18 óráig, felnőtteknek 18-21 óráig. Időpont: március 24., szombat, délután 4 órától.
VERÕCEI TÜKÖR
Van, hogy néhány könyv erejéig elidőzők egy írónál. Igen, vannak könyvkorszakaim, mint ahogy szerintem a testnek, léleknek is vannak az életben ilyen vagy olyan korszakai... Aztán haladunk tovább.... Szóval még mindig Anselm Grün. A könyv címe: Az emberélet útjának felén. Minden sejtemben érzem a változást. Megakadok, talán vissza zuhanok, vagy van lehetőségem az áldott metamorfózisra, mely után egészen önmagam lehetek? Önmagam, vagyis talentumaim őrzője, de gyarapítója is. E töprengések közepette elevenen érintett meg ez a könyv. Az élet derekán (40 és 50 év között) sok férfi és nő elbizonytalanodik. Megkérdőjelezik eddigi munkájukat, sok minden megszokott lépés már nem elégíti ki őket. Alábbhagy élet- és munkalendületük, a test is jelzi már itt-ott a fáradtságot, ismeretlen új érzések bukkannak elő a lélek mélyéből. Az eddigi életvezetési szabályok összekuszálódnak, új tájékozódási pontokat kell keresniük. Johannes Tauler német misztikus ( 1300-1361) szerint az élet fordulópontján fellépő krízis magában rejti a lelki növekedés esélyét. A krízis, mint a kegyelem eszköze. A vergődésben Isten maga munkálkodik. Mozgásba hozza az emberi szívet, hogy feltörje a maga számára, és megszabadítsa minden öncsalástól. Isten kisöpri és felforgatja az ember házát, hogy az elgurult drachmát, a lélek alapjait megtalálja. „és ha lehetséges volna, ha a természet el tudná viselni, hogy ez a felforgatás éjjel és nappal, akár hetvenhétszer is megtörténjék, ha az ember ezt el szeretné viselni és bele tudna kapcsolódni, hasznosabb volna számára, mint minden, amit valaha megértett, vagy ami valaha adatott neki...” De a legtöbben inkább menekülnek.. Belső nyugtalanságukat kivetítik a környezetükre, belemerevednek külsőséges vallásgyakorlatokba, vagy nyughatatlanságuk miatt folyamatosan vallásokat csereberélnek. Végső soron attól félnek, hogy Isten kitépi kezükből a róla és magunkról barkácsolt képet, és olyan mó-
Irodalom, kultúra
don érint meg, hogy attól életük saját kezűleg emelt épülete leomolhat. Ragaszkodnak bálványaikhoz, hogy kitérhessenek az igaz Istennel való találkozás elől. „némely embernek annyira tetszik a saját életvitele, hogy senkinek nem akarja átengedni magát, se Istennek, se embernek, s akkurátusan vigyáz magára, nehogy Isten beleavatkozhassék az életébe… Ha Urunk – akár közvetlenül, akár közvetve – inteni próbálja, pajzsként sietve maga elé tartja a saját felfogását, s egy jottányit sem enged belőle...” Az önismeret többnyire kellemetlen számunkra. Lerántja arcunkról a maszkot, és leleplezi, mi lakik bennünk. Az élet fordulópontján fellépő krízisbe azonban maga Isten avatkozik bele az ember életébe, és elvezeti önmaga megismerésére. Tauler szerint a Szentlélek hatása alatt mind nagyobb szorongattatásba kerülünk, belső megrázkódtatásokat élünk át. A Szentlélek pedig leleplezi mindazt, ami hamis bennünk. A cél az, hogy engedjem át magam teljesen Istennek, anélkül, hogy szüntelenül adományokat követelnék tőle, mint például nyugalmat, elégedettséget, biztonságot és vallásos élvezetet. „...valódi békesség csak a megpróbáltatásban vajúdott megtisztulás békétlenségéből születik...” Bízni kell abban, hogy az Isten nem engedne szorongattatásba, ha nem lenne pozitív szándékai velünk. Ha mindent elengedünk, ami akadályozhatná bennünk Isten működését, Isten meg tud születni lelkünk mélységeiben. Az Isten jelenlétéből fakadó élet már nem pusztán az akarat műve, azé az elhatározásé, hogy betartjuk Isten parancsait, hanem az Istentől megérintett szívből sarjad, amely nyugodttá, és higgadttá vált Isten közelségétől, érett és bölcs, jóságos és csupa szeretet. Újra elcsendesedtem. Szélesre tárom „házam” ódon kapuját, és várom a mennyei takarítót, hisz csak a magam seprűjével nem sokra megyek... Jó olvasást. Szerencsés András
Március
13
Eteti az anya csöppnyi magzatát. Testéből táplálja, lesi mozdulatát. Egy zsinóron át áramlik az élet. Ha ideje eljön, ez semmivé lesz. De megmarad egy láthatatlan szál, ami összeköti a gyermeket és az anyát. Az a kicsi sosem felejti el, hogy éltető erőt az anya szíve lehel. Sosem szabad hagynod, hogy a szíved kihűljön,. mert ha ez eljön, megfagyhat az is, ki melegedre vágyik, lesi mozdulatod, rád számít. Ha feléd nyújtja kezét, sosem lökheted el. Ő választott téged, neked engedned kell. Vezetned kell mindig! Fogd meg a kezét! Vigyázz rá nagyon, mert törékeny a lét! Eldora
14
Március
Gondoltuk, hogy még a tavasz beállta előtt jelenjen meg a beszélgetés, mert ugyan kit érdekel az, hogy jó időben valaki mindennap úszik egyet a Dunában. Na de télen! Az átlagolvasó eddig Schirilla György hírét hallotta ennek kapcsán. Bezzeg a nagymarosiak! Nekik saját jégtábla-úszójuk van, Jakus Misi. A család több szálon is kapcsolódik a Dunához, a felmenők között hajósok voltak. Még a szülők esküvője, sőt a legidősebb testvér születése is a nagy folyóhoz köti őket. – Mikor kezdődött ez az egész? – Napra pontosan meg tudom mondani: 2002. szeptember 29-én, éppen Mihály napján. Akkor még nem tűnt nagy kunsztnak, hiszen azért az gyakran előfordul, hogy szeptemberben még jó idő van, és fürdünk egyet. Megszületett Máté unokám, én pedig, mint rendes nagypapa, vittem őt sétálni. Igen ám, de közben majd’ kiköptem a tüdőmet, annyira nehezemre esett a mozgás. – Mi lehetett ennek az oka? – Nemzetközi fuvarozó voltam, rengeteget autóztam, és vezetés közben az egyik cigit szívtam a másik után. Volt úgy, hogy naponta vagy 3 dobozzal pöfékeltem el. Előfordult, hogy egy fenékkel elmentem Párizsba, lerakodtam, és már fordultam is vissza. Akkoriban nem az ellenőrzések, hanem a saját felelősségtudat és az önkontroll adott csak támpontot. Szerencsére mindig észnél voltam, nem volt balesetem. Ma már nyugdíjas vagyok, embereknek segítgetek, foglalkozom az unokákkal, és edzett életet élek, vigyázok az egészségemre. – De hogyan függ ez össze az úszással? – A tüdőmet akartam megerősíteni, azt akartam, hogy a 40 évi bagózás után kitisztuljon a szervezetem. Azután a szeptemberi nap után rendszeressé tettem az úszást, és mire észbe kaptam, már a jégtáblák közé is beug-
Magazin
rottam. Furcsa dolog, de a vizet mindig melegnek érzem. Fejessel indítok, de a hirtelen beugrástól sose éreztem fájdalmat vagy zsibbadást, vagy hasonlót. Volt egy gyerekkori vízbefulladásos rémálmom, azt az érzést is le akartam győzni. Mert folyóparti gyereknek tudnia kell úszni, ismernie és tisztelnie kell a Dunát. – Kiismerted a folyót? – Két érdekes élményem van ezzel kapcsolatban. 18 évesen behívtak katonának, uszályon teljesítettem szolgálatot, amikor a jégtáblák között egyszer csak elszakadt a drótkötél, hátba vágott, és pufajkástól beestem a Dunába. Tudtam, hogy nagy bajban vagyok. Levetettem a vattakabátot, a cipőmet és kiúsztam a partra. A másik emlékem, hogy nagyon vonzott a dömösi örvény, amibe beugrottam, és rájöttem, hogy ha nem félsz, és ismered a folyó törvényeit, nem elnyel, hanem kivet. Nagyon megtanultam együtt élni a Dunával, bárhol, bármikor megmerülök. Nem félek tőle, mint ahogy az sem jut eszembe soha, hogy bármi bajom történhet. Megnézem a teletexet, csak azért, hogy tudjam, hány fokos vízbe ugrom. Persze 0 fokosnál még nem ugrottam hidegebbe! – Orvos adott-e tanácsot? Ismered a hideg víz élettani hatásait? – Egy orvos haverom mondta már évekkel ezelőtt, hogy majd megnézhetem magam és az izületeimet. Kijelenthetem, hogy egészségesebb vagyok, mint valaha, nem fáj a fejem sose, a lábam vérkeringése is rendbejött. Minden reggel hideg zuhannyal kezdek, akkor érzem, hogy fölébredtem, ha kijövök alóla. Nem folytattam semmiféle kutatást a témában, de elég csak egy kicsit északabbra mennünk, már látjuk, hogy ez a fajta életmód csak nálunk szokatlan, az oroszoknál, finneknél, svédeknél fel se figyelnének rám. Szerintem két dologtól függ az ilyen életforma: az adottságtól és a ráhangolódástól. Nagy szerepe van a génállománynak, nincs mese, meg-
VERÕCEI TÜKÖR
határozó. É Édesanyámra, Hilda nénire nagyon hasonlítottam. – Nem is múlhat el ez a beszélgetés, hogy néhány percre ne emlegessük föl. Mindig mesélte, hogy elég nagy lókötő voltál.
Fotó: Aradi Szilveszter, Kisduna – Hát ezzel nincs mit dicsekedni, bár ennyi év távlatából nagyon vicces. Nem is mesélek részleteket, mert csak ötleteket adnék. Ráadásul anyukám a nagymarosi iskolában dolgozott, így mindent első kézből tudott meg. A váci középiskolában még azt is rám fogták, amit nem én követtem el, a katonaságnál még az öcsém is hallotta 10 évvel később a híremet. De valahogy mégis sikerült az életemben, hogy legyőztem, amit akartam, és mindenféle külső segítség nélkül rendbetettem az egészségemet. Talán még példát is mutatok ezzel, az unokám néha mondja, hogy olyan akar lenni, mint én. – Szóval, benőtt a fejed lágya? – Na, az azért nem. Sose fog, de én így érzem jól magam. Végvári Györgyi Fotók és videó a téli csobbanásról a www.kisdunaujsag.hu oldalon található.
VERÕCEI TÜKÖR
Sport, hirdetés
A 2012. évi tavaszi sorsolás alkalmával a verőcei labdarúgó csapat mérkőzéseinek időpontjai az alábbiak szerint alakulnak: Március 11., 14.30 óra: Verőce – Sülysáp Március 17., 15 óra: Bugyi – Verőce Március 24., 15 óra: Veresegyház – Verőce Április 1., 15 óra: Verőce – Kisnémedi Április 7., 16 óra: Budakalász – Verőce Április 15., 16 óra: Verőce – Tárnok Április 22. , 16 óra: Örkény – Verőce Április 29., 16.30 óra: Verőce – Nagykőrös Május 6., 17 óra: Hévízgyörk – Verőce Május 13., 17 óra: Verőce – Bag Május 19., 17 óra: Újlengyel – Verőce Május 27., 17 óra: Verőce – Alsónémedi Június 2., 17 óra: Gödöllő – Verőce Június 10., 17 óra: Verőce – Pilis Június 17., 17 óra: Felsőpakony – Verőce Az esetleges változásokról a községben kihelyezett plakátokon, illetve a www.pmlsz honlapon keresztül tájékozódhatnak a sportbarátok. A Verőcei SE a tabella 5. helyéről kezdi a tavaszi idényt. HAJRÁ VERŐCE!
Barkácsbolt Verőce, Árpád út 49. Tel: 27/350-087 Öntapadó, bemarható szigetelőgumik, purfixek, faáruk, lécek, pántok, zárak, vasalatok, fióksínek, élfóliák, szögek, csavarok, szerszámok.
Havonta új akciók! FESTÉKEK, HÍGÍTÓK, RAGASZTÓK… Nyitva: H.-P. : 8-17 Szo.: 8-13
Várjuk kedves vásárlóinkat!
Március
15
A szezonban várható összecsapások rendje a következő: Salgótarján – Verőce: március 3., szombat 12 óra Verőce – Zsámbék: márc. 10., szombat 15 óra Verőce – Százhalombatta: márc. 18., vasárnap 15 óra Verőce – Gödöllő: ápr. 1., vasárnap 17 óra Verőce – Kóka: ápr. 7., szombat 17 óra
Magyarokk nyelve l – nemzetünkk kkincse! A világon egy, mert párja nincsen, megtartó erőnk, örök égi fény, ezer év harca, szűzi, szent erény! Legszentebb csoda, milliók harca, miénk vagy méltón nem veszel soha! Az ősök ajkán hazát foglaló, ma hűn és szépen szívünkben lakó! Anyáink dala bölcsőink felett, magyarok nyelve – áldott kegyelet, mint tépett zászló száz csatákon át, az égre törve óvtad a hazát! Mutattad nekünk utat, igazat, száz mélység felett a szilárd hidat, a lelke voltál minden magyarnak, örök, szent erő, mit nekünk adtak, áldott, drága nyelv, a múltban is az, hűség, tisztelet, éltető vigasz! Óh, drága nyelvünk! Éltető jövőnk! Az égből kapott megtartó erőnk! Kegyes, szent nyelve a születőknek! De éppúgy nyelve a rég élőknek! Mi bennünk érték, itt van, általad, mert amíg Te vagy, népünk megmarad! Örök nagy folyó, hömpölyögve folyj! Sok gát, akadály előtte oszolj! Ne szólj káromlót soha, semmikor! Ne érjen bánat, önokozta kór! Maradj szilárdnak, testvéreket köss, csak nekünk maradj, ne légy ijedős! Légy örök hajnal, melengesd szívünk, drága jó anyánk, megtartó hitünk! Tavaszodj, nyelvünk, égig lombosodj, testvérem, népem, végre gondolkodj! Mindig az élet jó oldalán élj, magyarok nyelve, nem ér így veszély! Ki magyarul szólsz: őrizd a nyelvet, mint az égi fényt, mely hazavezet! Ne vesszen a szó, maradjon velünk, ha nép a nyelvvel: győztesek leszünk! Mert: minden nemzetnek drága a nyelve, nekünk éppúgy az – nem lesz feledve! /A Felvidékről/
16
Március
A Verőcei Tükör 2012. évi januári számában örömmel olvastam Bakonyi István „Egy igazi magyar dicsőség” című írását, mely lengyel menekültek Ipoly-menti községekbe történő befogadásáról és elhelyezéséről szól 1939-ben. Ez adta az ötletet, hogy ideje megemlékezni Verőce és lakosságának akkori szerepéről, hiszen községünk befogadott körülbelül 600 fő lengyel menekültet, gondoskodott megfelelő elhelyezésükről, segítette ellátásukat és beilleszkedésüket lakosságunk mindennapi életébe. Sajnos, pontos adatokkal nem rendelkezem, így nagyjából az átlagpolgár szintjén tudok visszaemlékezni. Mint ismeretes, 1939 szeptemberében a németek megtámadták Lengyelországot, viszonylag gyors előnyomulás után elfoglalták Varsót, az ország keleti részét pedig megszállták a szovjet csapatok. Mindez elindított egy menekülthullámot elsősorban déli irányban. Verőcén – az akkori Nógrádverőcén – úgynevezett tiszti tábor létesült, melyhez nemcsak tisztek, hanem tiszthelyettesek, legénységi állományúak, sőt kisebb számban hozzátartozók is tartoztak. A menekültek elhelyezése a Migazzi kastélyban, az Olasz- Magyar bank temető fölötti üdülőjében – mely korábban dézsmaház volt – és magánházaknál történt. A magánházaknál történő elhelyezés – a háztulajdonosok önkéntes befogadása alapján – lehetővé vált azáltal, hogy sok háznál volt a nyári
Helytörténet
időszakra kiadásra szánt vendégszoba, mely az őszi-téli időszakra üresen állt.
A lakáshasználati díjat legjobb tudomásom szerint a községi elöljáróság fizette. A lengyelek hamarosan beilleszkedtek községünk mindennapi életébe. Barátkoztak a lakossággal, főként a fiatalokkal. Bizony itt-ott még szerelmek is szövődtek, sőt később még házasságra is sor került, hiszen a jelenleg is Verőcén lakó Kowalinszky család feje verőcei óvónőt vett feleségül. Baráti ismeretségek is szövődtek, hiszen ma is emlékszem Ruttkovsky Frantzisekre , akit mi fiatalok csak Franciskónak becéztünk, vagy Ignácra, aki valamelyik felvégi lakásban lakott, mert a „Bakos” kútról kannával hordta fel oda a vizet. „Ignácz muszáj kanna” – mondta ilyenkor. A lengyelek gyakran tartottak öszszejöveteleket, ilyenkor felhangzott mélabús énekük, melyet megtanultunk és velük együtt énekeltünk. Ezt bizony még ma is el tudom énekelni. Szövege magyarra fordítva így hangzik:
VERÕCEI TÜKÖR
Isten, ki lengyel hont sok számos évben Övezted fénnyel és dicső karoddal, Megvédted őt számtalan veszélyben, S ő bátran küzdött az ostromló bajjal, Szent oltárodnál térdre hullva kérünk, Szabad hazánkat, óh, add vissza nékünk! Verőcén szabadon mozoghattak a lengyelek. Télen sokan síeltek, egyéb sportot űztek, kirándultak. Segítettek a ház körüli teendők elvégzésében. Hogy mikor kerültek el Verőcéről a lengyelek, pontosan nem tudom, de az biztos, hogy 1939-40 telén, majd tavassal és nyáron még itt voltak. Utána zártabb táborokban helyezték el őket, főleg Vámosmikolán. Sok lengyel őszinte szeretettel és barátsággal gondol vissza verőcei tartózkodására, és hogy ez így van, arra jellemző az alábbi, megtörtént eset: Egyik unokaöcsém turistaúton volt Lengyelországban és az egyik délkeleti városban ágyneműt akart vásárolni, mivel az ott kiváló minőségben és kedvező áron volt kapható. A belvárosi üzlet elé érve tapasztalták, hogy mivel késő délután volt, az üzlet vezetője éppen húzta le a redőnyt. „Elkéstünk” – mondta az unokaöcsém a barátjának, mire a lengyel megszólalt: „Önök magyarok?” – kérdezte. Mivel azok igennel válaszoltak, a lengyel eladó azonnal felhúzta a redőnyt, behívta őket az üzletbe, bemutatta az árut és még tanácsot is adott, hogy melyiket a legérdemesebb megvásárolni. Ugye, ez a gesztus sok mindent megmagyaráz. Kovács László
lapja – Kiadja az önkormányzat 2621 Verőce, Árpád út 40. – Felelős szerkesztő: Réti József – Munkatárs: Révuti Norbert VERÕCEI AA község szerkesztőség címe: 2623 Kismaros, Liget u. 29. – Telefon: +36 70 427 6368, e-mail:
[email protected] Tördelőszerkesztő: Imrik Péter. Nyomdai munka: Kucsák Könyvkötészet és Nyomda, Vác Hirdetési árak: 1/8 oldal 2640 Ft, 1/4 oldal TÜKÖR 3600 Ft, 1/2 oldal 6000 Ft, 1 oldal 10 800 Ft. Az árak az ÁFÁ-t nem tartalmazzák. Lapzárta minden hónap 20-án.
