hír CSATORNA TArTALoM MaSzeSz HÍRHOZÓ... 2

hír

CSATORNA

2010

A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja

május–június

TArTALoM MaSzeSz – HÍRHOZÓ ........................................................................................ 2 Oláh József, Palkó György, Szilágyi Mihály, Barabás Győző, Gyarmati Imre,Tuba László: Rothasztók üzemeltetése ..................................................... 3 Szabó Anita, Fetter Éva, Sándor Dániel: A települési vízgazdálkodási felsőoktatás értékekése kérdőíves felmérés alapján (munkaanyag) ............. 13 KA – Wasserwirtschaft, Abwasser, Abfall tartalomjegyzék magyar nyelvű fordítása 2010/04 ................................................................................................................ 19 2010/05 ................................................................................................................ 20 ECSM 2010 - 2. Európai Tudományos Konferencia a Szennyvíziszapgazdálkodásról ................................................................................................... 22 ÖKO-AQUA 2010 .............................................................................................. 34 FÓRUM: Rémai János, Dulovics Dezső: „Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzete” ...................................................... 35

2010. 5–6.

2

HÍRCSATORNA

HÍRHOZÓ KED­VES­KOL­LÉ­GA! Amikor kézbe veszi/veszed a HÍRCSATORNA jelen számát, már tovább tombol – a klímaváltozást jelző – időjárási frontokkal és sok csapadékkal teli nyár. Ennek ellenére engedjék/engedd meg, hogy minden kedves Tagtársunknak és a HÍRCSATORNA minden kedves Olvasójának kívánjak jó nyarat, jó pihenést. Utóbbi számunk megjelenése óta megtartott Elnökségi ülésen értékeltük a XI. Országos Konferenciánkat, mely szakmai szempontból egyértelműen sikeres volt, nagyon jó visszhanggal. Elhatároztuk, hogy a KvVM Fejlesztési Igazgatóság 2010. szeptember 8-ára „Környezetvédelmi innovációk – Uniós források” címmel szervezett nemzetközi konferencián a MaSzeSz két előadással szerepel: Boda János – Patziger Miklós: Összefoglaló a lajosmizsei konferencia anyagából, Kovács Károly: A fixfilmes technológiáról. Októberben kihelyezett elnökségi ülést fogunk tartani a Balatoni kisberendezéseket alkalmazó település egyikén. Jelen számunkból szíves figyelmükbe/figyelmetekbe ajánlom a következő cikkeket: • Oláh József, Palkó György, Szilágyi Mihály, Barabás Győző, Gyarmati Imre, Tuba László: Rothasztók üzemeltetése, • Szabó Anita, Fetter Éva, Sándor Dániel: A települési vízgazdálkodási felsőoktatás értékelése kérdőíves felmérés alapján (munkaanyag) Az elmúlt két évben, mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM 2008), mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ 2009) értékelte a hazai szennyvíztisztítás helyzetét. Úgy ítéljük meg, hogy e két fontos – az internetről letölthető – dokumentum nem kellően ismert a szennyvíztisztítással foglalkozók körében. Ezért a MaSzeSz elnöksége döntése alapján a HÍRCSATORNA FÓRUM rovatában „Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzete” címmel kivonatokat közlünk a Tájékoztatóból és a Jelentésből, hogy tagjaink megismerkedjenek a felvázolt helyzettel és munkájukban hasznosítani tudják a közölteket, ill. a szakmai közvélemény értékelni tudja a dokumentumokban leírt következtetéseket. Közreműködésüket/közreműködésedet megköszönve, jó pihenést, majd jó munkát kíván: Budapest, 2010. július 2.

Dr. Dulovics Dezsõ, PhD. ügyvezetõ igazgató, elnökségi tag

A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME – Vízi-Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Műegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette Kiadó és terjesztő: MaSzeSz Szerkesztő: Dr. Dulovics Dezső Tördelés: Aranykezek Bt.

3

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

ROTHASZTÓK üZEMELTETÉSE Oláh József*–Palkó György*–Szilágyi Mihály*–Barabás Győző*–Gyarmati Imre*–Tuba László*

1. BEvEZETÉS A rothasztás üzemeltetése során a legfontosabb technológiai szempontokat tárgyaljuk, amelyekkel az üzemeltetők lépten, nyomon szembetalálják magukat. Az anaerob rothasztók működését – az oltóanyag, szubsztrát összetétel, szervesanyag terhelés, hőmérséklet, keverés, toxikus anyagok –határozzák meg. A hatásfok növelése céljából a fenti paraméterek egy részénél (terhelés, hőmérséklet, keverés) az üzemeltető be tud avatkozni, míg más paraméterek (szubsztrát összetétel, toxikus anyagok) módosítása körülményes vagy sokszor lehetetlen. Az általános szempontokon túlmenően az egyes üzemeltetési feladatokhoz kapcsolódóan az FCSM Zrt. üzemi tapasztalataival is kiegészítjük a beszámolónkat. A vállalat a Dél-Pesti szennyvíztisztító telepén a saját iszapjából és a szerves hulladékokból rothasztás révén keletkező biogázból 2004-től a villamos-energia igény 80 – 90%-át, továbbá a telep teljes hőmennyiség igényét fedezi. A szennyvíztisztító telep saját iszapjának és különböző hulladékoknak a közös rothasztása során olyan új üzemelési gondok (tápanyag minőségi változása; terhelési „lökések”; túl-terhelés; habzás; gáz-összetétel változása; pH) jelentkeztek, amelyek a saját iszap rothasztása során nem, vagy csak kisebb mértékben fordultak elő.

2. AZ AnAEROB ROTHASZTÓK MűKÖDÉSÉT MEGHATáROZÓ FőBB TÉnyEZőK Az anaerob rothasztók működését az alábbi főbb tényezők határozzák meg: • az oltóanyag, • a szubsztrát összetétele és koncentrációja, • a tartózkodási idő és a szervesanyag terhelés, • a hőmérséklet és a fűtés, keverés, • a toxikus anyagok, • stb.

2.1. Oltóanyag Moreno-Andrade et al. (2004) az oltóanyag szerepét vizsgálta. Oltóanyagra a rothasztók beindításánál és a mérgezések utáni újraindításnál van alapvetően szükség. Az inokulumot általában jól működő rothasztókból nyerik. A mikroorganizmusok adaptációs ideje lerövidíthető, ha azonos (hasonló) szubsztrátot bontó mikrobiótával történik az

* (FCSM Zrt.)

oltás. Üzemi rothasztók indításánál a szennyvízzel feltöltött rothasztókba 15 tf % oltóiszapot (szárazanyag tömegére vonatkozóan 0,5%) táplálnak és a tervezett terhelésnek maximálisan 10%-át kitevő iszapterheléssel dolgoznak. A terhelést fokozatosan növelik (~ 30 napon át). A beüzemeltetés alatt az iszapot recirkuláltatják és szükség esetén a pH-t meszezéssel állítják be. A gyakorlatban a nyersiszap 10 – 20 tömeg %-ának megfelelő oltóiszappal biztonságosan és gyorsan beindítható az új rothasztó. Oltóanyag adagolásra a reaktorba kerülő mérgezőanyagok miatt bekövetkező működési rendellenességek kiküszöbölésekor is szükség lehet. Ilyen esetekben azonban rendszerint nincs szükség külső forrásból származó iszapra. A fázisszétválasztóként használt un. utórothasztóból az előrothasztóba recirkuláltatott iszappal a kellő oltó hatás elérhető. Az utóbbi időkben felmerült az igény, hogy az aerob szennyvíztisztításhoz hasonlóan az anaerob iszaprothasztók beüzemelésénél is alkalmazzanak olyan mikroba-koncentrátumokat (un. starter kultúrákat), amelyek a rothasztók indításakor a rothasztókban spontán kialakuló mikrobióta tevékenységet segítik és a hosszú adaptációsidőt lerövidítik. A gyakorlatban ezt a megoldást ritkán alkalmazzák. Ha a közelben üzemel megfelelő rothasztó, ahol mindig rendelkezésre áll az oltó iszap, akkor nincs is szükség a drága „starter” kultúrák alkalmazására.

2.2. A szubsztrát összetétele és koncentrációja Oláh és Princz (1989) összefoglaló tanulmányukban a szubsztrát koncentráció és az összetétel szerepét tárgyalják az anaerob iszapkezelés esetében. Az iszapok összetételét csak közelítőleg lehet általánosan megadni, hiszen a nyers szennyvíz mindenkori sajátságai és a kezelési technológia jellemzői alapvetően befolyásolják tulajdonságait. A rothasztás egyik legnagyobb problémája az anaerob folyamatban részt vevő mikroorganizmusok lassú szaporodása. A baktériumok szaporodása szempontjából a tápanyag összetétel az egyik legfontosabb paraméter. A szénforráson kívül a két legfontosabb makrokomponens a nitrogén és a foszfor, amelyek arányára azt találták, hogy a KOI:N:P arány 350:7:1 értéknél optimális, de a gyakorlatban 1000:7:1 arány is megfelelő. Az iszap esetében a rothasztás indításakor becslésük szerint 500:6,7:1 arány ajánlatos. Kénre a foszforhoz hasonló mennyiségben van szükség. Nyomnyi mennyiségben fémek is kellenek: Fe2+, Ni2+, Mg2+, Ca2+, Co2+ ionok hiánya gátolja a fermentációt. Az átlagos szennyvíziszapra (C10H19O3N), ha a tartózkodási-időt 20 naposnak és a mikroba-pusztulás se-

4 bességét 0,03 d–1-nak vesszük,a sztöchiometriai egyenlet a következőképpen alakul: C10H19O3N + 4,7 H2O = 5,78 CH4 + 2,47 CO2 + 0,19 C5H7O2N + 0,81 NH4+ + 0,81 HCO3– . Azaz egy „mólnyi” (20l g) iszapból 5,78 mól (129 dm3) metán, 21,5 g baktérium és 40,5 g hidrogén-karbonát lúgosság (CaCO3-ban kifejezve) keletkezik. A gázban a metántartalom az egyenlet alapján 70%-os, ami jó egyezésben van a biogáz tapasztalati 65 – 70% metán tartalmával. Ezek az összefüggések természetesen csak közelítő jellegűek, hiszen a gáz metántartalma nem kizárólag a nyersanyag oxidációs fokának függvénye, hanem pl. a szén-dioxid telítési viszonyaitól és a kialakult mikrobiótától (baktérium populáció) is függ. A szennyvíziszap, mint szubsztrát a baktériumok számára szükséges összes tápanyagot tartalmazza. Az iszap szárazanyagának 60 – 75% a szervesanyag. Egy átlagos 70% szervesanyag tartalmú iszapnál mezofil tartományban 12 – 13 napos tartózkodási-időre van elvileg szükség a bonthatósági határ eléréséhez. Az iszap szervesanyag tartalmának csökkenésével a rothasztás gazdaságossága kérdéses, így általánosan elmondható, hogy 50% szervesanyag hányad alatt az iszap anaerob úton való lebontása nem gazdaságos. A rothasztóba az iszapokkal bekerülő idegen anyagok (műanyag, homok, rácsszemét, fonalas anyagok) a rothasztási folyamatra nézve jelentős zavaró hatást (úszó-kéregképződés, lerakódás, dugulások) fejtenek ki. Az anyagok jellegét és hatását Öllős (1994) részletesen tárgyalja. A szervesanyagok mennyisége az iszap teljes tömegének kb. 60 – 80%-a. Egyes szennyvíztisztító telepeken nincs homokfogó, így a homok és egyéb törmelék anyagok a rothasztó alsó terébe jutnak, elfoglalva a rothasztó aktív terének egy részét. Felúszó iszapanyagok – mint a konyhai zsír, szappan, olaj, cellulóz, műanyagok és egyéb flotálható anyagok – általában szervesanyagnak tekinthetők, bár jó része nem bomlik le. Számos anyagot nem szabad a rothasztóba vezetni, mert azokat a baktériumok nem képesek lebontani és ezek az anyagok a rothasztási technológiával kezelhetetlenek. Ilyenek például az ásványolaj termékek, gumianyagok, számos műanyag, haj, állati eredetű szőrök, homok és egyéb szervetlen anyagok. A jól kevert rothasztóban is jelentkezhetnek üzemelési problémák. Például a komminutorral, vagy aprító szivattyúval felaprított anyagok a keverés hatására elkeverednek és a rothasztó iszapvíz vezetékeit elzárhatják. A rothasztóban a felúszott anyagokból képződött iszapréteg vastagsága 2 – 5 m is lehet, ami jól üzemeltetett rothasztóban nem jöhet létre. A vastag, felúszott iszapréteg a rothasztó aktív térfogatát csökkenti. A Dél-Pesti rothasztó-üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a leggyakoribb, üzemeltetési gondot a szennyvíziszapokban alapvetően jelen lévő szálas anya-

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

gok (hajszál, szőrzet, textil rostok) okozzák. A rothasztókban történő örvénylő mozgás hatására az egyedi szálak összecsomósodnak a mikroorganizmus pelyheket és jelen lévő szemcsés anyagokat kiszűrve tömör, filcszerű, a nyíró hatásoknak rendkívül ellenálló ”kóc-csomagok” képződnek, amelyek a csővezetékek kanyarulataiban, szűkületeiben, a szivattyúk járókerekein felhalmozódva komoly dugulásokat okoznak. Napjainkra olyan gépi berendezések kerültek kifejlesztésre, amelyek perforált felületükön átszűrve a folyékony fázisból leválasztják a szálas anyagokat. A Dél-Pesti tisztítóműben 2008 óta üzemelő berendezés naponta mintegy 1 – 1,5 m3 anyagot távolít el a rothasztóba betáplálásra kerülő szennyvíziszapból. Ez 2 – 3 m3 szálas-anyagot jelent 100 000 m3 csatornahálózatból beérkező nyers szennyvízre vonatkoztatva. Az anaerob rothasztásra kerülő iszapok és hulladékok jelentős hányada tartalmaz biológiailag bonthatatlan, darabos szerves komponenseket, csomagoló anyagokat, vagy olyan darabos szervetlen anyagokat, amelyeket célszerű már a rothasztást megelőzően eltávolítani. E feladat megoldására, valamint a hasznosítható darabos hulladék 12 mm-es maximális szemcseméretre történő aprítására, szükség esetén az anyagok hígítására, homogenizálására fejlesztette ki a Csatornázási Művek ”Ecrusor” fantázianevű berendezését, amelyből a Dél-Pesti telephelyen két párhuzamos egység is üzemel. A szálas és egyéb inhomogén (műanyag, gumi darab) anyagokból kialakuló, a rothasztó berendezésben úszó, keverőkre rácsavarodó anyagot az 1. és 2. fénykép mutatja.

1. fénykép. A rothasztóból kiemelt szálas és inhomogén anyag keveréke

A rothasztó táplálása A rothasztókba történő beadagolásnál, mind mennyiségi, mind összetételi homogenitás biztosítása miatt puffer tárolót célszerű építeni, amely legalább két napra elegendő alapanyag tárolását biztosítja. A kiülepedést csak keverő berendezéssel lehet megakadályozni, ugyanakkor nagymennyiségű illékony komponensek esetén a gyakori, vagy

5

HÍRCSATORNA 2010. 5–6. folyamatos keverés akár jelentős veszteséget is okozhat. Az ilyen anyagokat célszerű inkább külön tárolni, vagy tárolás nélkül közvetlenül a rothasztóba adagolni.

A kutatások rávilágítottak, hogy a tartózkodási-idő jelentősen befolyásolja a baktérium közösségben a mikroba fajok kiválasztódását (Zhang et al., 1994): – a hidrolizáló baktériumok mennyisége lassan nő a tartózkodási-idő csökkenésével, – a mikroba közösség mennyiségi változását a szervesanyag-terhelés mértékének növekedése idézi elő, – az ecetsav-termelők gyorsan szaporodó baktériumoknak a megkettőződési ideje 1,75 – 29 óra közötti, ha a környezeti tényezők kedvezők (Noike et al., 1989).

2. fénykép. A rothasztó keverőre rácsavarodó szálasanyag, mely a keverést akadályozza

A Dél-Pesti szennyvíztisztító telepen puffertartály nem áll rendelkezésre, ezért a tengelyen érkező szerves hulladék közvetlenül a fermentorokba kerül beadagolásra. E módszer alkalmazása azzal a veszéllyel jár, hogy az ilyen beadagolás következtében a rothasztó túlterhelt lesz. A túlterhelést, a rátáplálást követően, mintegy 30 percen belül erős felhabzás, vagy a képződő gáz metántartalmának hirtelen csökkenése jelzi. Ennek elkerülése érdekében az üzemi automatizálás segítségével biztosítjuk a rothasztók mindenkori térfogat-arányos terhelését. A rothasztókba történő betáplálások ciklusidejét megfelelően kell megválasztani, hogy a rothasztókba az adott hulladék szállítmányt egyenletesen tudjuk szétosztani. A hulladékok közvetlen betáplálása esetében a rothasztó baktérium populációját „sokk-szerű” terhelés éri és így a populáció állandó adaptációs fázisba kerül, ami rontja a lebontási hatásfokot. Puffertartály nélkül a rothasztóba betáplált szubsztrátban esetleg jelenlévő gátló, vagy toxikus anyagok a baktérium kultúrára közvetlenül hatnak, a mérgezés „tompító” hatása nem érvényesül.

2.3. Tartózkodási-idő és a szervesanyag-terhelés A tartózkodási-idő Közismert, hogy a hidraulikai tartózkodási-idő az egyik legfontosabb tényező az anaerob rothasztó rendszerekben. A hidraulikai tartózkodási-idő és a szervesanyag terhelés egymással összefüggő paraméterek. A 1.ábra a kommunális eredetű nyersiszap és fölös eleveniszap szervesanyag lebontását a tartózkodási-idő függvényében mutatja be. A klasszikus 20 napos tartózkodási-időnél a nyers iszap 50%-a, a fölös iszap ~ 35%-a bomlik le. A rothasztási idő és a rothasztóba betáplált szervesanyag tartalom növekedésével a lebontott szervesanyag eltávolítás is nő.

1. ábra. Kommunális eredetű nyersiszap és fölös eleveniszap szervesanyag lebontása a tartózkodási-idő függvényében

A rothasztó tartály tartózkodási ideje és a fajlagos szervesanyag terhelése (kg/m3∙d) szoros kapcsolatban van egymással. Horváth (1976) a zárt rothasztó-berendezéseknél a hidraulikai és tartózkodási-idő eloszlást, részletesen tárgyalja. A rothasztók általában kevert tartály reaktor elven működnek, ezért az átlagos tartózkodási-idő meghatározása pontatlan. Könnyen belátható, hogy egy zárt műtárgyban, amelyben a lejátszódó folyamatok során gáz képződik és a sűrű viszkózus közeg – rothadó iszap – lassú áramlásban van, ilyen körülmények között a közvetlen sebességmérésen alapuló módszerek alkalmazása általában nem lehetséges. Sebességméréssel kapcsolatos nehézségek felvetik a jelzőanyag adagolásán alapuló hidraulikai módszerek alkalmazását. Az átfolyási módszerek általában lehetőséget adnak arra, hogy egy tetszőleges kialakítású műtárgyban, reaktorban lezajló áramlási folyamatokat jellemezzünk anélkül, hogy a műtárgy belsejében bárminemű – a méréstechnikával kapcsolatos – műveleteket végeznénk. A holtterek nagysága az átfolyási hullám mérésével viszonylag könnyen meghatározható. Az elkevert rendszerű tartály reaktoroknál a holttér értéke elérheti a 30%-ot. A rothasztók terhelése A rothasztók terhelésétől függően kis- és a nagy-terhelésű rothasztókat különböztetnek meg. A kifejezések nem pontosan értelmezhető fogalmak. Az üzemelési tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy ezzel álta-

6 lában jellemezni lehet a terhelést. A kis-terhelésű rothasztást 0,6 – 1,6 kg szárazanyag/m3∙d terhelési határok között értelmezzük. A rothasztók terhelését sokszor kg szervesanyag/m3∙d-ban adják meg, ilyen esetben a megfelelő szárazanyag terhelést át kell számolni szervesanyagra. A kis-terhelésű rothasztók üzemeltetési körülményei megegyeznek a régi hagyományos 30 – 40 nap tartózkodási-idővel dolgozó rothasztó berendezések üzemelési módjával. Az olyan telepeknél, melyek működésének szabályozhatósága korlátozott, vagy ahol az iszapot nem lehet bármely időben akadály nélkül elhelyezni, jogosultsága van a „kis-terhelésű” eljárásnak. A berendezés által megkívánt hosszú tartózkodási-idő alatt az iszap szervesanyagának jó része lebomlik, és szárazanyaga koncentrálódik. A kis-terhelésű rothasztás sokkal jobban elviseli a kezelési hibákat és az üzemelés változó körülményeit. A fajlagos szervesanyag (KOI vagy VS) terhelés, tartózkodási-idő és a betáplált iszapkoncentráció közötti összefüggését a 2.ábra (Grady et al., 1999) mutatja be, mely szerint minél nagyobb a betáplált iszap koncentrációja, annál nagyobb terhelést lehet biztosítani a rendszerben egy adott tartózkodási-idő mellett. Jól látható, hogy a három paraméter nem választható meg egymástól függetlenül. Például, ha a betáplált iszap szervesanyag koncentrációja 40 kg/m3 és 15 napos tartózkodásiidőt lehet a rothasztóban beállítani akkor a fajlagos szervesanyag terhelés értéke már adottnak (~2,3 kgVS/ m3∙d) tekinthető. Szem előtt kell tartani, azonban azt, hogy az emelkedő beruházási összeg és az egész telep növekvő beruházási költsége miatt a kis-terhelésű rothasztók alkalmazása korlátozott. Fontos szempont, hogy a megépített berendezésnek a kapacitását minél jobban kihasználjuk, ezért egy rothasztó berendezésnek kis-terheléssel történő üzemeltetése nem célszerű.

2. ábra. A fajlagos szervesanyag (KOI vagy VS) terhelés, tartózkodási-idő és a betáplált iszapkoncentráció közötti összefüggés

A fenti tényezők figyelembevételével alakult ki az egylépcsős nagyterhelésű rendszer. A nagy-terhelésű rothasztókat általában 10 – 20 nap tartózkodási-időre, 3 – 8%

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

befolyó szilárd anyag koncentrációra, 2,4 – 6,4 kg/m3 · d szervesanyag terhelésre és 30 – 40 ºC üzemeltetési hőmérsékletre tervezik. A definiált terhelési határok üzemelési tapasztalaton alapulnak. A Dél-Pesti rothasztókba, 2009. éves adatok alapján, átlagosan mintegy 600 m3/d mennyiségű helyben képződő elősűrített szennyvíziszap (szárazanyag tartalom: 30,5 t/d, szervesanyag: 21,8 t/d) valamint 286 m3/d mennyiségű szerves hulladék-anyag (szárazanyag tartalom: 20,9 t/d, szervesanyag: 16,7 t/d) került bevezetésre. A rothasztást követően 870 m3/d (szárazanyag tartalom: 26,5 t/d, szervesanyag: 14,9 t/d) mennyiségű iszapot víztelenítettek. A szervesanyag lebontási hatásfok 61,2%, a képződő 21 900 Nm3/d biogáz mennyiségből adódóan a fajlagos biogáz képződés: 930 Nm3/kg lebontott szervesanyag. A rothasztók 3,8 kg/m3·d átlagos szervesanyag terhelés és 11,4 nap átlagos tartózkodási idő mellett (utórothasztó térfogatának figyelembe vétele nélkül) üzemelnek. Mivel a rothasztásra kerülő alapanyagok beadagolása nagyban függ a beszállítás ütemezésétől, ezért a pillanatnyi, vagy akár a napi átlagos terhelés értéke ettől lényegesen nagyobb is lehet és terhelés nagy ingadozást mutat. Folyamatban van a jelenlegi utórothasztó műtárgy kevert és fűtött mezofil rothasztóvá történő átalakítása, amelynek következtében a hasznos térfogat mintegy 27%-kal növekedni fog, és a fenti paraméterek is kedvezőbben fognak alakulni (terhelés ~3,0 kg/m3·d; és 14,4 nap tartózkodási idő). A szervesanyag rátáplálás A 2006. és 2009. évek között a Dél-Pesti szennyvíztisztító telep rothasztóiba beadagolt szerves szárazanyag napi mennyiségét és összetételét a 3.ábra mutatja. A rothasztókba a szennyvíztisztító telep saját iszapjából betáplált szervesanyag 2006 és 2008 júl.-ig 18 – 22 t/d között változott, majd 2008 júl.-tól 2009 máj.-ig a rátáplált mennyiség némi növekedést (22 – 25 t/d) mutatott. Ezt követően a saját iszap rátáplálás visszaesett az eredeti 20 t/d körüli értékre. A saját iszapon túlmenően a legjelentősebb hulladékfajta az állati fehérje volt. Kezdetben (2006) 3 – 5 t/d, a rátáplálás 8 – 10 t/d (2007) mennyiségre emelkedett. A 2007. év második felében a fehérje származék rátáplálása megközelítette a 20 t/d mennyiséget. A nagy fehérje túlterhelést követően nagymértékű ammónia-képződés (2000 – 3000 mg/L) kezdődött, a lúgosság 5000 mg/L körüli értékről 10 000 – 16 000 mg/l értékre nőtt, ennek megfelelően a pH 7,8 – 8,0 értéke nőtt (4.ábra). A nagy ammónia képződés és a túlterhelés miatt jelentkező üzemzavarok csökkenetése végett a fehérje hulladék rátáplálást 2009. márciusától kezdődően 2 – 5 t/d-re csökkentették. A fehérje hulladékon túlmenően a vizsgált időszakban tejipari hulladékból 3 – 5 t/d, zsírból 2 – 3 t/d, konyhai hulladékból <2 t/d és külső szennyvíztisztító telepről származó kommunális iszapból <2 t/d mennyiséget

7

HÍRCSATORNA 2010. 5–6. tápláltak a rothasztóba. A fentiek alapján megállapíthatjuk, hogy a Dél-Pesti szennyvíztisztító telepre kb. a saját iszapnak (20 t/d) megfelelő, sőt egyes esetekben ezt meghaladó szervesanyagot tápláltak. A rátáplált hul-

ladék anaerob úton jól bontható anyagnak számított. A rothasztási példa tipikusan ko-szubsztrát rothasztás. A tisztítótelep saját iszapja biztosította az alap és mikro tápanyagokat.

60

t/nap 50

Egyéb hulladék

40

Zsír hulladék Konyhai hulladék Tejipari hulladék

30

Állati fehérje Külső szv iszap Délpesti szviszap

20

2009. nov.

2009. szept.

2009. júl.

2009. máj

2009. márc.

2009. jan.

2008. nov.

2008. szept.

2008. júl.

2008. máj.

2008. márc.

2008. jan.

2007. nov.

2007. szept.

2007. júl.

2007. máj.

2007. márc.

2007. jan.

2006. szept.

2006. júl.

2006. máj.

2006. márc.

2006. jan.

0

2006. nov.

10

3. ábra. Dél-Pesti szennyvíztisztító telep rothasztóiba beadagolt szerves szárazanyag napi mennyisége és összetétele (2006. és 2009. évek között) 8

18000 Lúgosság Illósav [mg/l] 16000

pH 7,8

14000

7,6

12000

7,4

10000

7,2

Lúgosság

Illósav

dec. 27.

nov. 27.

okt. 28.

szept. 28.

6,2 aug. 29.

0 júl. 30.

6,4

jún. 30.

2000

máj. 31.

6,6

máj. 1.

4000

ápr. 1.

6,8

márc. 2.

6000

jan. 31.

7

jan. 1.

8000

pH

4. ábra. Dél-Pesti szennyvíztisztító telep II. mezofil rothasztója pH, lúgosság és illósav koncentrációjának lefutása (2006)

A fajlagos szervesanyag terhelést az 5.ábra mutatja be. A szervesanyag terhelés változása követi a rátáplálás ingadozását. A hulladék kezelés megkezdése előtt a fajlagos szervesanyag terhelés 1,8 kg/m3·d érték körül mozgott, ez

az érték 2006 – 2007 között 5, 0 – 5,7-re, nőtt, majd 2008.ban 4,5-re és 2009.-ben 2,8-ra csökkent. A 2009. év végére a terhelés szintén növekedett (~4,5 kg/m3·d). A hulladék beszállítását követően a fajlagos terhelés értéke háromszo-

8

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

A hidraulikai tartózkodási idő lefutását a 6.ábra szemlélteti. A tartózkodási idő a szervesanyag terhelést csak részben követi, mert a betáplált hulladék nagyon tömény (nagy KOI tartalmú) volt és a terhelésnövekedés nem jelenti azt, hogy a tartózkodási idő ezzel együtt drasztikusan csökken. A (hulladék rátáplálás nélküli) kiindulási tartózkodási idő 23 nap volt. A hulladék betáplálást követően a tartózkodási idő lecsökkent 17 napra, majd 10 napra és 2009 második felében 13 – 14 nap értékre állt be. A 10 nap körüli tartózkodási idő esetében a rendszer egyensúlya instabillá válhat, ezért a 10 nap tartózkodási idő fenntartását az üzemeltetésnél nem javasoljuk.

rosára nőtt. A nagymértékű terhelés növekedés hatására illósav túltermelés is jelentkezett (5000 mg/L). Ez az illósav termelés azonban a rendszer nagy puffer-kapacitása miatt nem jelentett gondot. Ha a hulladék-kezelésnél a fehérje, zsír jellegű anyagok helyett szénhidrát tartalmú hulladékok kezelése lett volna meghatározó, akkor sokkal nagyobb illósav termeléssel kellett volna számolni. Ez végső esetben azt eredményezte volna, hogy olyan mértékű illósav termelés indult volna be, hogy a rendszer puffer-kapacitása ezt nem tudta volna kompenzálni. Ilyen esetben az anaerob rendszer egyensúlya felborul és hosszan tartó üzemzavarral kell számolni. Tehát a kezelendő hulladék döntően befolyásolja az egyensúlyi és a terhelési viszonyokat. 6 kg/m 3*d

5

4

3

2

1

2009. nov.

2009. szept.

2009. júl.

2009. máj

2009. márc.

2009. jan.

2008. nov.

2008. szept.

2008. júl.

2008. máj.

2008. márc.

2008. jan.

2007. nov.

2007. júl.

2007. szept.

2007. máj.

2007. márc.

2007. jan.

2006. nov.

2006. júl.

2006. szept.

2006. máj.

2006. márc.

2006. jan.

0

5. ábra. Dél-Pesti szennyvíztisztító telep rothasztóinak fajlagos szervesanyag terhelése (2006. és 2009.évek között) d

25

20

15

10

5

2009. nov.

2009. szept.

2009. júl.

2009. máj

2009. márc.

2009. jan.

2008. nov.

2008. szept.

2008. júl.

2008. máj.

2008. márc.

2008. jan.

2007. nov.

2007. szept.

2007. júl.

2007. máj.

2007. márc.

2007. jan.

2006. nov.

2006. szept.

2006. júl.

2006. máj.

2006. márc.

2006. jan.

0

6. ábra. Dél-Pesti szennyvíztisztító telep rothasztóinak hidraulikai tartózkodási ideje (2006. és 2009. évek között)

9

HÍRCSATORNA 2010. 5–6. 2.4. A hőmérséklet hatása és a rothasztók fűtése A hőmérséklet függvényében 0 – 60 °C között két optimum hely van a rothasztási idő ill. a gáztermelés értékében, amely két különböző baktériumpopuláció jelenlétére utal. A mezofil baktériumok 32 – 38°C, a termofil baktériumok 50 – 55°C között működnek optimálisan. A termofil rothasztás előnye a nagy reakciósebesség a jobb szervesanyag lebontás és a patogén szervezetek hatékonyabb pusztulása. Hátránya, hogy nagyobb a fűtési energiaigénye, a keletkező biogázt felhasználás előtt feltétlenül tisztítani kell. A termofil baktériumok lényegesen érzékenyebbek a környezeti hatásokra (hőfok-ingadozás, tápanyagellátásban és terhelésben, toxikus anyagok jelenléte), így a mezofil tartományban történő fermentációhoz képest költségesebb a hőszigetelés, egyenletesebb terhelés és szigorúbb ellenőrzés, valamint szabályozás szükséges. A rothasztás hatékonyságára jellemző fajlagos gázfejlődés értékei 30 – 38 °C (mezofil) és 50 – 60 °C (termofil) közötti hőfoktartományokban a legnagyobbak. A termofil anaerob eljárás kényes egyensúlyi folyamat, mert a metán-termelésben résztvevő obligát metántermelő baktérium fajok száma lényegesen kisebb, mint a mezofil rendszerben. Ebből következik, hogy a rendszer a hőmérséklet változására nagyon érzékeny és a metántermelő baktériumok hozama csak kb. fele a mezofil tartomány sejt hozamának. Ha teljes anaerob lebontást feltételezünk a mezofil (35 ºC) és a termofil (55 ºC) folyamatban, a lebontott szervesanyagra vonatkoztatott fajlagos biogázkihozatala megegyezik (~ 1,3 m3/kg). Természetesen a két folyamat közötti különbség a lebontási sebesség nagyságában jelentkezik. A hőmérséklet és a tartózkodási-idő (iszapkor) kapcsolatát 7.ábra (Henze et al., 2002) szemlélteti: termofil (55 °C) tartományban az anaerob stabilizáláshoz elegendő ~ 6 napos iszapkor, a 35 °C-hoz 15 nap, a 20 °C-hoz pedig ~35 napos iszapkor tartozik. Összehasonlítva a két rothasztási tartományt megállapítható, hogy a termofil rothasztás előnye a gyorsabb folyamat, a nagyobb fajlagos gázkihozatal, a kisebb rothasztó-tér szükséglet és a patogén mikroorganizmusok nagyobb mértékű csökkenésében jelentkezik. Hátránya viszont a nagyobb fűtési energiaszükséglet, az iszapvíz rosszabb minősége, a nagyobb oldott anyagtartalom miatt, a folyamat kisebb stabilitása, a termofil baktériumok különösen nagy érzékenysége a hőmérsékleti ingadozásokra, amelyet célszerű ± 1 °C-on belül tartani, mivel ±2 – 3 °C hőfokingadozás már üzemzavarokhoz vezethet. A mezofil rothasztásnál viszont ± 3 °C, sőt ennél is nagyobb ingadozás nem okoz említésre méltó zavart. Az üzemeltetőnek arra kell gondolnia, hogy nem elég csupán a hőmérsékletet növelni (és esetleg áttérni másik üzemelési tartományba), hanem a baktériumoknak az új hőmérsékleti

tartományhoz akklimatizálódni kell és az új hőmérsékleti tartománynak megfelelően az új közösségnek ki kell fejlődnie. A rothasztás fontos alapszabálya: soha ne növeljük a hőmérsékletet 1 °C-nál többel naponta. Csak így várható, hogy a baktériumok a hőmérsékleti viszonyokhoz alkalmazkodni képesek legyenek.

7. ábra. A hőmérséklet és a tartózkodási-idő (iszapkor) kapcsolatát

Az anaerob fermentáció gazdaságosságának és fenntarthatóságának egyik legfontosabb eleme a rothasztók megfelelő fűtésének megvalósítása. A Dél-Pesti szennyvíztisztító telepen a rothasztóknál külső, ellenáramú, ”cső a csőben” típusú hőcserélőket alkalmazunk, amelyeknél az elmúlt időszakban számos hiányosságot tártunk fel, és az alábbi módosításokat alkalmaztuk. – A fűtési rendszer utántöltése csapvízzel történt ezért a rendszerben keringetett víz keménysége nem volt megfelelő, jelentősen romlott, ezáltal a kazánok, illetve a gázmotorok hőcserélőinek teljesítménye is. Az érintett hőcserélőket vízkő-mentesítettük, majd a regenerálást automatikusan végző vízlágyító berendezést üzemeltünk be, és a hőcserélők előtti csőszakaszokba szűrőegységeket építettünk, az esetlegesen leváló, pelletszerű karbonátok visszatartására. – A korábbi rossz hőátadási viszonyok miatt a mezofil rothasztók 28 – 32 oC-on üzemeltek. A lebontási hatásfok növelése céljából a rothasztók üzemi hőfokát 35 – 37 oC tartományba emeltük. Ennek hatására a biogáz termelődés mértéke közelítőleg a háromszorosára növekedett. – A fermentorokban lévő anaerob iszap, illetve a betáplálásra kerülő változatos összetételű alapanyagok különösen hajlamosak a lerakódás-képzésre, azaz ráéghetnek a hő-átadó felületre, lerontva ezzel az energia átadás folyamatát. Ezen folyamat ellensúlyozása érdekében 2 – 4 éves rendszerességgel híg foszforsavas oldattal megtisztítjuk a hőcserélőket. – Amennyiben a friss alapanyag betáplálása a recirkulációs áramba, a hőcserélőt megelőzően történik, az felgyorsíthatja a lerakódások kialakulását. Rothasztóink csővezetékeinek elrendezésén ennek megfelelően módosítani kellett.

10

2010. 5–6. – A hőcserélőkben az ”iszapoldali” hőfoklépcső rendkívül nagy, közel 20 oC volt, ami szintén erőteljesen hozzájárult a lerakódások létrejöttéhez. Megoldásként jelentős mértékben (mintegy háromszorosára, azaz 100 – 120 m3/h-ra) megnöveltük a hőcserélőn keresztüli recirkuláció mértékét, így a felmelegített iszap hőmérséklete 40-47 oC–ra csökkent

2.5. A rothasztók keverése A nagy terhelésű anaerob rothasztó rendszer esetében az egyik legfontosabb tényező a keverés. Ennek fő céljai hogy: – a rothasztó teljes térfogata a lehető legnagyobb mértékben hasznosítható legyen, – a nyers iszap tápanyagtartalmát a rothasztóban gyorsan homogenizálni lehessen, – a mikroorganizmusok a tápanyagokkal kapcsolatba kerüljenek, – a mikrobiológiai reakciókból származó gátló hatású melléktermékek a teljes iszaptérfogatban híguljanak, – a keverés jó pH-szabályozást biztosít azáltal, hogy a pufferoló lúgosság az egész rothasztóban egyenletesen eloszlik, – hő a teljes rothasztó-térben egyenletesen elosztódik, – a jó hatásfokú keverés a homok és egyéb inert anyagok fenékre jutását és a flotálódó anyagok felszínre jutását minimalizálja. A rothasztó tartályok belsejében megfelelő keverő berendezéseknél törekedni kell arra, hogy az áramlási sebességnek vízszintes és függőleges irányú komponensei alakuljanak ki. A rothasztóban levő iszap keverésére különböző módszerek ismeretesek, amelyek közül a leggyakrabban alkalmazott megoldások a következők: – átforgatás szivattyúzással, – mechanikai keverőszerkezet alkalmazása, – gázbefúvatás, – kombinált megoldás mechanikai keverés és gázbefúvatás közös alkalmazása. Öllős (1994) részletesen tárgyalja a különböző keverési eljárásokat és azok hatékonyságát. A megfelelő keverés alatt azt értjük, amikor a koncentráció eltérés a rothasztóban <10%. A teljes keverésű rothasztónál a biológiai aktivitás fenntartása céljából a teljes térfogatra vonatkoztatva napi 3 – 6-szoros átkeverésével számolnak. A keverés energiaigénye csökkenthető, hiszen az üzemeltetési tapasztalatok alapján elmondható, hogy nincs szükség a reaktorok folyamatos kevertetésére. A rothasztó alakjától (hengeres, alul-felül kúppal lezárt henger, tojásdad) és méretétől függően különböző keverési módokat ill. azok kombinációját alkalmazzák. Általánosan ismert, hogy a keverés hatékonyságának növekedésével a biológiai lebontás és biogáz képződése nő. A párhuzamosan végzett vizsgálatok alkalmával a betáplált szervesanyagra vonatkoztatott fajlagos gázkihozatal, keverés nélkül 341 L/kg volt, míg keveréssel 394 L/kg.

HÍRCSATORNA

Az 1.táblázat (Metcalf & Eddy, 2003) előnyök és hátrányok alapján összehasonlítja az egyes keverési eljárásokat. A keverési mód típusa

Előnyök

Kis fenntartási költség és diffúGázbefúvás a zorok könnyen tisztíthatók a rottetőhöz erősített hasztó fenekén. A kéregképződést lándzsákkal akadályozza.

Hátrányok Nagy a korróziós hajlam. A kompresszor üzem-költsége nagy. A habképződés gyakori. A lándzsák eltömődnek.

A gázvezetékek korróziója jelentős. A kompresszor üzem-költsége nagy. Gázbefúvás a Gyakori a gáz fúvókák eldugulása. A medence alsó része jobban átműtárgy aljára Habzás és kéreg-képződési veszély. keverhető, mint tetőhöz erősített szerelt diffúzoNem teljes az átkeverés. A műtárgy lándzsákkal rokkal alján lerakódás lehet. A fenntartási munkálatokhoz a rothasztót le kell ereszteni. A gázvezetékek korróziója jelentős. A Az ülepedésre hajlamos anyagokat kompresszor üzem-költsége nagy. A Gázkeverés ma- hatékonyabban lehet átkeverni, kéreg-képződés nagy. Nem hatékony mut-szivattyúval mint a gáz lándzsákkal. Kis enera felső keverés. Fenntartási munkákgia igény. nál le kell üríteni a rothasztót.

Gázkeverés beJó elkeverési hatásfok nyúló csövekkel

A gázvezetékek korróziója jelentős. A kompresszor üzem-költsége nagy. A gázcsövek dugulásának veszélye fennáll. Az üzemelő szerelvény belső kiépítésű. A szerelvény akadályozza a rothasztó tisztítását. Fenntartási munkáknál le kell üríteni a rothasztót.

Mechanikai keverés kis forduJó elkeverési hatásfok latú turbinakeverővel

A keverők tengelyre vannak felszerelve. Csapágy meghibásodás. A keverők összeállt, filcszerű aggregátumokkal ütköznek. Nagy fogaskerék hajtómű szükséges. A tengely mellett gáz-tömítési gondok. A rothasztóban hosszú benyúló építmény van.

A betáplált iszapot nem keveri el hatékonyan. A meghajtó műben csapMechanikai keAz iszap kéreg hatékony össze- ágy és fogaskerék meghibásodás. A verés kis fordulatörése keverők összeállt, filcszerű aggretú keverővel gátumokat hoznak létre, és ezekkel ütköznek. Mechanikai szivattyús keverés A műtárgyban hatékony keverés. benyúló belső csövekkel

A berendezés érzékeny a folyadékmozgásra. A vezetékeknél korróziós gondok jelentkeznek. A szivattyúknál csapágy meghibásodás.

Mechanikai szi- A fenntartás egyszerűbb, mint a Azonosak a mechanikai, belső csövattyús keverés belső csöves keverés esetében. A ves szivattyús keverés hátrányaival. külső csövekkel műtárgyban hatékony keverés. Szivattyús verés

Jó keverési hatékonyság. A kialakult kéreg feltörése után elkekeverhető az iszappal. A szivattyúkat könnyebb fenntartani, mint a kompresszorokat.

Belső lassú fordulatú keverő beépítése szükséges. A szivattyúkat a kialakult belső filcszerű aggregátumok eltömíthetik. Csapágy meghibásodás.

1. táblázat. Különböző keverési módok összehasonlítása

Az optimális mikrobiális tevékenység elérése érdekében nem elegendő a szubsztrát összetétel megfelelő megválasztása, hanem a tápanyag egyenletes, folyamatos adagolására is szükség van. A folyamatos betáplálással mérsékelni lehet az iszap minőségében elkerülhetetlenül beálló változások következtében fellépő terhelésingadozások negatív hatását. Ennek ellenére a gyakor-

HÍRCSATORNA 2010. 5–6. latban – különösen kisebb szennyvíztisztító telepeken, és amikor a sűrítők üzemeltetése azt megkívánja – napi néhányszori adagolást, azaz fél-folyamatos technológiát alkalmaznak. Ilyen esetekben törekedni kell arra, hogy a beadagolások között eltelt idő a lehető legrövidebb legyen és az adagok a nap 24 órájában egyenletesen elosztva, azonosak legyenek. A napi 12-szeri adagolás a folyamatos üzemmenetet jól közelíti. A Dél-Pesti szennyvíztisztító telep 2004-ben megépült termofil rothasztójában függőleges tengelyű, háromszintes, lapátos, 4 kW-os, ABS SCABA típusú keverő berendezés biztosítja a tartály átkeverését és az iszap homogenizálását. A berendezés működésének optimalizálásához az üzemi megfigyeléseken (normál üzemelés mellett bekövetkező kiülepedés mértéke, a szárazanyag koncentráció térbeli eloszlásának egyenetlensége, rétegződése) és tapasztalatokon kívül az FCSM igénybe vette a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Áramlástan Tanszékén készített numerikus szimulációs áramlástani modell eredményeit. Ezek alapján meghatározható, egy adott műtárgy geometriai méreteihez az alkalmazott keverő berendezés optimális kialakítása (pl. keverő lapátok száma, mérete, keverési szintek elhelyezése), szükség szerint beépítendő áramlástörő elemek méretei, elhelyezésük, valamint az anyagáramok (betáplálás, elvétel, recirkuláció) be- és kivezetésének optimális pontjai, továbbá minimalizálhatók a hidraulikai rövidzárak, az áramlástani holtterek, illetve a műtárgybeli kiülepedések. Régebben, az 1960-as években épült három mezofil rothasztó mindegyike keverőcsöves függőleges tengelyű 13 kW-os Halberg típusú keverő berendezéssel van ellátva. Az áramlástani modellek azt mutatják, hogy mindakét típusú rothasztóban hasonló áramláskép alakul ki, ugyanakkor a keverőcsöves berendezéssel szerelt mezofil fermentor nagy részében az iszap pelyhek mozgása lényegesen lassúbb. A keverőcsőben forgó egység ugyan helyileg sokkal nagyobb sebességet és perdületet hoz létre, mint a lapátos keverő, azonban az áramlási sebesség a csövet elhagyva a rothasztó alsó kúpja mentén hamar lecsökken, így a fal menti feláramlás sebessége a termofil rothasztó lapátos keverői által biztosított érték alatt maradnak. Az eredmények alapján jelenleg folyamatban van a mezofil rothasztók keverőinek lecserélése.

2.6. Toxikus anyagok A különböző szerves-és szervetlen anyagoknak az anaerob lebontási folyamatra kifejtett toxikus hatását már régóta ismerik és a toxikus koncentrációkra nézve megbízható adatok állnak rendelkezésre, ezért ezek ismertetésétől eltekintünk. Bizonyos koncentráció felett a leggyakoribb szervetlen ionok (Na+; K+; Ca2+; Mg2+; Fe3+) is toxikus hatást fejthetnek ki. A metántermelést legtöbbször, azonban az egyensúlyi viszonyok megbomlása so-

11 rán keletkező illósavak gátolják. Az illósavak gátlóhatása, azonban nem tekinthető toxicitásnak, mert az esetek nagy részében az anaerob folyamat egyensúlyi viszonyainak felborulása (szervesanyag túlterhelés, szénhidrát, zsírsav származékok adagolása) okozza. A fontosabb gátló szervesanyagok közé tartozik a benzol, toluol, szén-tetraklorid, kloroform, triklóretilén és a pentaklórfenol. A szervesvegyipari szennyvizekben ezek az anyagok gyakran előfordulnak és nemcsak a biológiai szennyvíztisztítást, hanem az iszap anaerob kezelését is jelentősen befolyásolják. Toxikus vegyületek a gyógyszer- és vegyipari szennyvizekkel, élelmiszeripari berendezések mosásakor, fertőtlenítésekor, zsír-mentesítésre használt oldószerek formájában kerülhetnek be az iszapba. Ide tartoznak még a növényvédő szerek és a nehézfémek is. A szerves vegyületek közül az iszap szárazanyag tartalmára vonatkozóan a benzolszármazékok 2%, a diklór-etilén 0,001%, a formaldehid 0,2%, a fenolok 0,3 – 0,4%, a klórozott szénhidrogének 0,5 – 1%, a detergensek pedig 0,6 – 0,8% feletti mennyiségben okozhatnak gátlást. Az ammónia szabad formában mérgező a fermentációra, maximális koncentrációja 0,1 – 0,2 gN/L. A pH-tól erősen függ a szabad ammónia mennyisége: pH = 7-en az összes ammónia 1%-a, pH = 8-nál 10%-a van szabad formában jelen. Az optimális pH-tartományban tehát ~3,0 gN/L összes ammónia engedhető meg maximálisan. A rothasztásban a króm 1 – 2%, a réz 0,4 – 0,6%, a nikkel 0,3%, a cink 0,2 – 0,5% felett okozhat gátlást. A nehézfémek toxicitása elsősorban koncentrációjuktól függ, nagyobb koncentrációkban gátolják a mikroorganizmusok enzimműködését. Krómmal, rézzel, nikkellel, kadmiummal, ólommal és cinkkel végzett kiterjedt vizsgálatok azt mutatták, hogy ha a fémek nagy része csapadék formájában, vagy a sejthez kötődött vannak jelen a mérgező hatás nem számottevő. A nehézfém mérgező hatása nagymértékben függ attól, hogy hány százaléka jutott be a baktérium sejtbe. A mérgező hatás elkerülésére a csapadékképző ligandumok (elsősorban szulfid-ion) koncentrációjának és a pH-nak a növelése javasolható. Az egyszeri rátáplálás mellett a fém ionok mérgező hatása a következő – Zn2+
12 üzemeltetési nehézségeket. Az eddig felsorolt zavarok bármely típusú iszap esetén felléphetnek és a terhelés változtatásával vagy előzetes szulfát-mentesítéssel kikerülhetők. A szulfidok az anaerob rendszerben 200 mg/L felett, közel semleges pH esetében is toxikusak lehetnek. Az 50 – 100 mg/L közötti koncentrációkat a rendszer elviseli. A szulfidok az anaerob rendszerben az iszap komponenseként, a szulfátok biológiai redukciójával, vagy a kéntartalmú fehérjék lebontása útján keletkeznek. A szulfidok bizonyos mennyisége kénhidrogén gáz formájában hagyja el a rendszert, más részük, ha nehézfémek vannak jelen, nehézfémsók formájában kicsapódik. A szulfidok bizonyos mennyisége disszociált, oldott formában gyenge savként marad jelen, az oldat pH-jától függően. Ha a szulfid fölös mennyiségben van jelen, a fémionok redukálódnak. A szokásos nehézfémek közül csak a króm és az alumínium nem hoz létre oldhatatlan szulfidokat és ezek közül csak a króm toxikus. A szulfid jelenléte a rothasztóban (a króm kivételével) a nehézfémek fém-szulfid formában történő kiválását okozza. A fém-szulfid már nem fejt ki toxikus hatást.

3. ÖSSZEFOGLALáS Az anaerob rothasztók működését főként az oltóanyag, szubsztrát összetétel, szervesanyag terhelés, hőmérséklet, keverés és a toxikus anyagok határozzák meg. A hatásfok növelése céljából a fenti paraméterek egy részénél (terhelés, hőmérséklet, keverés) az üzemeltető be tud avatkozni, míg más paraméterek (szubsztrát összetétel, toxikus anyagok) módosítása körülményes vagy sokszor lehetetlen. A gyakorlatban a nyersiszap 10 – 20 tömeg %-ának megfelelő oltóiszappal biztonságosan és gyorsan beindíthatók az új rothasztók. A Dél-Pesti rothasztó-üzemeltetési tapasztalatok azt mutatják, hogy a leggyakoribb, üzemeltetési gondot a szennyvíziszapokban alapvetően jelen lévő szálas anyagok (hajszál, szőrzet, textil rostok) okozzák. A rothasztókban történő örvénylő mozgás hatására az egyedi szálak összecsomósodnak az iszap részecskékkel és a jelen lévő szemcsés anyagokkal tömör, filcszerű, a nyíró hatásoknak rendkívül ellenálló ”kóc-csomagok” képződnek, amelyek a csővezetékek kanyarulataiban, szűkületeiben, a szivattyúk járókerekein felhalmozódva komoly dugulásokat okoznak. A rothasztókba történő beadagolásnál a mennyiségi és minőségi homogenitás biztosítása céljából puffer tárolót célszerű építeni, amely legalább két napra elegendő alapanyag tárolását biztosítja. A Dél-Pesti rothasztók 3,8 kg/m3·d átlagos szervesanyag terhelés és 11,4 nap átlagos tartózkodási idő mellett üzemelnek. A rothasztásra kerülő alapanyagok beszállítás ütemezésétől függően a terhelés értéke ettől lényegesen

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

nagyobb is lehet. A nagy fehérje túlterhelést követően nagymértékű ammónia-képződés (2000 – 3000 mg/L) kezdődött, a lúgosság 5000 mg/L körüli értékről 10 000 – 16 000 mg/L értékre és ennek megfelelően a pH pedig 7,8 – 8,0 értéke nőtt. A korábbi rossz hőátadás viszonyok miatt a mezofil rothasztók 28 – 32 oC-on üzemeltek. A lebontási hatásfok növelése céljából a rothasztók üzemi hőfokát 35 – 37 oC tartományba emeltük. A rothasztókban kialakuló holtterek miatt az elméleti tartózkodási idő 20 – 30%-al is kisebb érték lehet. A holtterek nagysága hatékony keveréssel nagymértékben csökkenthető. A Dél-Pesti szennyvíztisztító 2004-ben megépült termofil rothasztójában függőleges tengelyű, háromszintes, lapátos keverő berendezés biztosítja a tartály átkeverését és az iszap homogenizálását. A Dél-Pesti mezofil rothasztókban a keverést keverőcsöves függőleges tengelyű 13 kW-os Halberg típusú keverő berendezések végzik. A vizsgált áramlástani modell azt mutatja, hogy a keverőcsöves keverőket függőleges tengelyű lapátos keverőkre célszerű lecserélni. A fontosabb gátló szervesanyagok közé tartozik a benzol, toluol, szén-tetraklorid, kloroform, triklóretilén és a pentaklórfenol. Az optimális pH-tartományban maximálisan ~3,0 gN/L összes ammónia koncentráció engedhető meg. Toxikus hatást fejt ki a szabad H2S a 0,1 g/L koncentráció felett. A szulfid ionok a nehézfém ionokkal csapadékot képeznek, ezáltal csökken a szulfid és a nehézfém-ionok gátló hatása.

IRODALOM Grady, Jr.C.P.L., Daigger, G.T., Lim, H.C. (1999): Biological Wastewater Treatment, Marcel Dekker, Inc., NewYork · Basel, 581 – 654 Henze, M., Harremoës, P., Jansen, J. laC., arvin, E. (2002): Wastewater Treatment, Biological and Chemical Processes. Third Edition, Springer-Verlag Berlin, Heidelberg, New York Horváth, I. (1976): A csatornázás és a szennyvízkezelés hidraulikája, VÍZDOK, Budapest, 385 – 391 Metcalf & Eddy (2003): Wastewater Engineering. Treatment and Reuse, Mc Graw Hill. Fourth Edition, 991 – 992, 1505 – 1533 Moreno-Andrade I., Buitron G. (2004): Influence of the origin of the inoculum on the anaerobic biodegradability test. Water Sci. and Technol. Vol. 49. No. 1. Noike T., Li Y.Y. (1989): State of the art on anaerobic bacteria for wastewater treatment. 2. Acid producing bacteria. In: Study on Anaerobic Wastewater Treatment. Japan Society of Civil Enginers. Tokyo. Oláh, J., Princz, P. (1989): Iszaprothasztás és a rothasztást ellenőrző módszerek általános értékelése, UNITEL Environmental Protection Agency Hungary, 1 – 66 Öllős, G. (1994): Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése II. Akadémiai Kiadó, Budapest, 106 – 164 Zhang T. Ch., Noike T. (1994): Influence of retention time on reactor performance and bacterial trophic populations in anaerobic digestion processes. Wat. Res. Vol. 28. No. 1.

13

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

A TELEPüLÉSI vÍZGAZDáLKODáSI FELSőOKTATáS ÉRTÉKELÉSE KÉRDőÍvES FELMÉRÉS ALAPJán (MUnKAAnyAG) Dr. Szabó Anita, Fetter Éva és Sándor Dániel Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszék

BEvEZETÉS A Nemzeti Víztechnológiai Platform által készített Stratégiai Kutatási Terv (NVP, 2010a) meghatározta a települési vízgazdálkodási prioritások érvényesüléséhez, illetve a vízi közmű infrastruktúra fenntarthatóságához szükséges K+F+I feladatokat. A Platform 2010. évi feladata a Stratégiai Kutatási Tervben megfogalmazott, széleskörű szakmai és társadalmi konszenzuson alapuló, hosszú távú K+F+I stratégia implementálási feltételrendszerének meghatározása, a stratégia Megvalósítási Tervének kidolgozása. A megvalósíthatósági elemzés keretében részletesen értékeljük a hazai innovációs láncot és a felsőoktatási/szakképzési rendszert a települési vízgazdálkodás területén érdekeltek (felsőoktatási intézmények, kutatóhelyek, vállalatok, szolgáltatók, települési önkormányzatok, szakmai szövetségek stb.) szempontjából, és meghatározzuk azokat az elemeket, amelyek a hatékony és magas színvonalú K+F+I tevékenységet akadályozzák. Az elemzés egyik fontos bázisa az a kérdőíves felmérés, amelyet fiatal diplomások körében végeztünk az egyetemi és főiskolai képzés értékelése céljából. Jelen összeállítás a felmérés előzetes értékelését foglalja össze. A kérdőíves felmérés alanyai, módszere A felsőoktatási rendszert értékelő kérdőívet eddig összesen 41 diplomás fiatal, illetve 54 BSc hallgató töltötte ki (1. táblázat). A felmérésben résztvevők négy csoportból kerültek ki: 1. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) vízellátás-csatornázás szakirányú továbbképzésében résztvevő hallgatók (Szakmérnök) 2. A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség által szervezett, „1. Junior Szimpózium - 2010. március 25”. rendezvényen résztvevő, települési vízgazdálkodással foglalkozó fiatal szakértők, kutatók (MaSzeSz) 3. BME környezetmérnök MSc hallgatók (Környezetmérnök MSc) 4. BME környezetmérnök BSc hallgatók (Környezetmérnök BSc) A megkérdezetteknek nem kellett megjelölni sem a nevüket, sem pedig az oktatási intézményt, ahol a diplomájukat szerezték, ezért az adatok a felsőoktatási intézmények különbözőségére vonatkozóan nem adnak információt. Az egyes csoportokat tekintve azonban érdemes néhány jellemzőt kiemelni.

Környezetmérnök MSc

Környezetmérnök BSc

Szakmérnök

MaSzeSz

Fő

18

12

11

41

54

átlagéletkor

34

30

22

29

21

PhD

0%

17%

0%

5%

0%

5 éves egyetemi

28%

75%

0%

34%

4%

végzettség

Összes diplomás

főiskolai

67%

0%

0%

29%

0%

BSc

0%*

8%

100%

29%

0%

* nem válaszolt 1 fő

1. táblázat. A kérdőíves felmérésbe bevont megkérdezettek száma, életkora és végzettsége

A válaszadók saját szakterületükként a következőket jelölték meg: ivóvíztisztítás, ivóvízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás, vízrendezés, közművek tervezése és üzemeltetése, térinformatika, földmérés, környezetkémia, környezettechnológia, geológia, hidrogeológia, vízépítés. A felmérésbe bevont diplomások életkora 21 és 45 év között változott, az átlagéletkor 29 év. A BSc hallgatók átlagos életkora 21 év (19-25). A szakmérnök hallgatók kivétel nélkül a hagyományos felsőoktatási rendszerben folytatták tanulmányaikat. Kétharmaduk főiskolai, egyharmaduk egyetemi diplomával rendelkezik. A csoport tagjai jellemzően a vízellátás, csatornázás, szennyvíztisztítás területén dolgozó, gyakorló mérnökök, akik alapdiplomájukat különböző felsőoktatási intézményekben és szakirányokon szerezték. A MaSzeSz Junior Szimpózium résztvevői többségének egyetemi (5 éves) végzettsége van (12 fő), 1 fő BSc diplomával, 2 fő PhD fokozattal rendelkezik. Szakterületük a szimpózium tematikájából következően döntően a szennyvíztisztításhoz, kisebb mértékben az ivóvíztisztításhoz, vízépítéshez kötődik. Képzésük különböző intézményekben zajlott. A környezetmérnök MSc hallgatók döntő hányada BSc diplomáját is a BME-n szerezte, ők már a Bolognai Rendszer szerint tanultak. Alapképzettségük csak kis részben kapcsolódik a települési vízgazdálkodáshoz, főként környezettechnológiai, környezetkémiai ismeretekkel rendelkeznek. A környezetmérnök BSc hallgatók diplomafélévük előtt állnak, bár az 54 főből 2 már rendelkezik egyetemi

14

2010. 5–6.

diplomával. A környezetmérnök MSc hallgatókhoz hasonlóan ők is elsősorban környezettechnológiához és környezetkémiához kapcsolódó tantárgyakat hallgatnak. A kérdőívre kapott válaszok értékeléséhez - tekintettel a viszonylag alacsony mintaszámra - a lehető legegyszerűbb statisztikai elemzést választottuk. A legtöbb kérdésre több válasz is megjelölhető volt, kivételt képez néhány egyszerű eldöntendő kérdés, illetve azok a kérdések, ahol osztályozni kellett az oktatás színvonalát, a tanultak hasznosíthatóságát, illetve a szakma anyagi vagy erkölcsi elismertségét. A bemutatásra kerülő grafikonokon azt ábrázoltuk, hogy a megkérdezettek hány %-a válaszolt igennel az adott kérdésre vagy jelölte meg az összes lehetőség közül az adottat (amennyiben a kérdésre több válasz adható). Az eldöntendő kérdésekre (beleértve az „osztályozó” kérdéseket is) adott válaszokat a válaszadók %-ában adtuk meg. A teljes mintából származó eredmények mellett feltüntettük az egyes csoportokon belüli válaszadási arányokat is.

2,6%

0,0%

HÍRCSATORNA

Az értékelést elsősorban a diplomások válaszai alapján végeztük, az összesítések az első három csoportra (szakmérnök, MaSzeSz, környezetmérnök MSc) vonatkoznak. A végzés előtt álló BSc hallgatók válaszait csak abban az esetben emeltük ki, ha azok a diplomások válaszaitól lényeges eltérést mutattak. A kérdőíves felmérés eredményeinek értékelése A vízellátás, csatornázás és szennyvíztisztítás területén folyó oktatás színvonalát öt fokozatú skálán mértük. A megkérdezetteknek az általános osztályzat mellett értékelniük kellett a szerzett ismeretek használhatóságát saját munkájuk során, illetve meg kellett adniuk, hogy tapasztalataik alapján milyen a települési vízgazdálkodási szakma erkölcsi és anyagi presztízse. A területen folyó felsőoktatás általános színvonalát a válaszadók 50%-a jónak, 45%-a közepesnek ítélte meg (1. ábra). Kiváló osztályzatot pusztán egyetlen szakmérnök hallgató, gyenge minősítést egyetlen MSc hallgató adott. Az átlagos osztályzat 3,53.

Összes 2,6%

1 (nagyon rossz) 2 (gyenge) 44,7%

50,0%

3 (közepes) 4 (jó) 5 (kiváló)

Szakmérnök 6,7%

0,0% 0,0% 6,7%

Maszesz 0,0% 0,0% 0,0%

Körny.mérnök MSc 9,1% 0,0% 9,1%

41,7 % 86,7 %

58,3 %

81,8 %

1. ábra. A vízellátás-csatornázás-szennyvíztisztítás területén folyó oktatás színvonala

15

HÍRCSATORNA 2010. 5–6. Az elsősorban főiskolai vagy egyetemi diplomával rendelkező, jelenleg szakirányú továbbképzésben részt vevő szakemberek (szakmérnök hallgatók) az átlagosnál lényegesen jobbnak (osztályzat: 4,0), míg a BSc diplomával rendelkező, jelenleg MSc képzésben résztvevő környezetmérnök hallgatók az átlagosnál jelentősen rosszabbnak ítélték meg az oktatás színvonalát (osztályzat: 3,0). Az egyetemen/főiskolán tanultak használhatóságát szintén öt fokozatú skálán mérve a fentiekhez hasonló eredményt kaptunk: 15% elengedhetetlennek, 40% jól használhatónak, 42% részben használhatónak ítéli meg a felsőfokú tanulmányaik során szerzett ismereteket (2. ábra). Mindez átlagosan 3,68-as osztályzatot jelent, ami közel azonos az oktatás színvonalát általánosan minősítő osztályzatok átlagértékével.

Elgondolkodtató, hogy a valószínűsíthetően csekélyebb munkatapasztalattal rendelkező környezetmérnök MSc hallgatók közül senki sem tartja elengedhetetlennek vagy jól használhatónak a szerzett ismereteket. A környezetmérnök MSc hallgatók által adott átlagos osztályzat: 2,9. Ugyanakkor a környezetmérnök BSc hallgatók véleménye ennél jobb: 55%-uk jól használhatónak vagy elengedhetetlennek gondolja a tanultakat (osztályzat: 3,5; utóbbi eredmények az ábrán nem szerepelnek). Ez az eredmény mindenesetre felveti a környezetmérnök MSc képzés részletes értékelésének (és javításának) igényét. Érdekes eredményt mutat a MaSzeSz szimpóziumon résztvevők véleménye, akik az oktatás átlagos színvonalát (osztályzat: 3,4) rosszabbra értékelték, mint a tanultak felhasználhatóságát (osztályzat: 3,8).

Összes 0,0% 2,5% 15,0%

(1) nem használható (2) alig használható (3) részben használható

42,5%

(4) jól használható (5) elengedhetetlen

40,0%

Szakmérnök 22,2 %

0,0% 0,0%

Maszesz 16,7 %

18,2 %

0,0% 0,0%

Körny.mérnök MSc 0,0%

0,0%

36,4 % 61,1 %

45,5 %

90,9 %

2. ábra. Az egyetemen/főiskolán tanultak felhasználhatósága a munkában

9,1%

16

2010. 5–6.

A fiatal diplomások véleménye alapján mind a települési vízgazdálkodás területén folyó felsőoktatás általános színvonala, mind pedig a tanultak gyakorlati életben való használhatósága elmarad a kívánatostól (öt fokozatú skálán nem éri el a 4-es (jó) átlagot). A települési vízgazdálkodáshoz csak érintőlegesen kapcsolódó környezetmérnöki képzés (különösen az MSc szint) a felmérés szerint még rosszabb állapotban van. A felsőoktatás nem megfelelő színvonala mellett problémát jelen a vízellátási, csatornázási, szennyvíztisztítási szakterület viszonylag alacsony társadalmi elismertsége is. A felmérésben résztvevő fiatalok csupán 27%-a véli azt, hogy a települési vízgazdálkodási szakma erkölcsi presztízsét tekintve a legjobban vagy jól elismert szakterületek közé tartozik (3. ábra). Többségük (55%-uk) szerint a szakma közepes erkölcsi elismerésnek „örvend”, 18%-unk úgy tartja, hogy a terület erkölcsi presztízse kifejezetten rossz. A szakma anyagi presztízsét fentieknél kissé rosszabbnak látják a fiatalok: a többség (54%) közepesnek, több mint 30% pedig rossznak tartja az anyagi elismertséget (4. ábra). Mindössze 13% szerint tartozik a szakterület az anyagilag jól megbecsült szakmák közé. Ötfokozatú skálán mérve a szakma erkölcsi presztízsét átlagosan 3,2-es, anyagi elismertségét 2,8-as osztályzatra értékelték a megkérdezettek.

HÍRCSATORNA

Arra a kérdésre, hogy szükségesnek tartja-e saját továbbképzését, egyetlen fő kivételével mindenki igennel válaszolt. A szükséges továbbképzés formáját tekintve leggyakrabban újabb diplomát (54%), önképzést (51%), vállalati képzéseket (44%) vagy tanfolyamokat (44%) jelöltek meg (5. ábra). Csupán 4 fő (10%) gondolkodik abban, hogy PhD/DLA képzésre lehetne szüksége, egy fő pedig a külföldi konferenciákat jelölte meg szükséges egyéb képzési formaként. Leginkább a környezetmérnök MSc hallgatók, legkevésbé a MaSzeSz Junior szimpóziumon részt vevő szakemberek szerint szükséges az újabb diploma megszerzése. Utóbbi csoport nagyobb jelentőséget tulajdonít az önképzésnek. A megkérdezetteknek elsősorban szakirányú továbbképzésre van szükségük (93%), ezen felül több mint harmaduk szükségesnek látja a nyelvi továbbképzést is (6. ábra). Jogi, gazdasági és menedzsment ismeretek megszerzésére, vagy nem szakirányú műszaki továbbképzésre a válaszadók 15-17%-a tart igényt. újabb diploma önképzés tanfolyam vállalati képzések PhD, DLA

(5) legjobban elismert egyéb

(4) jól elismert

0% Összes

(3) közepes

20% Szakmérnök

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

5. ábra. A szükséges továbbképzés formája (2) rosszul elismert szakirányú

(1) legkisebb mértékben elismert

nyelvi

0% Összes

20%

Szakmérnök

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

nem szakirányú műszaki jogi

3. ábra. A települési vízgazdálkodási szakma erkölcsi presztízse

gazd.-i, menedzsment egyéb

(5) legjobban elismert

0% (4) jól elismert

Összes

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

6. ábra. A szükséges továbbképzés jellege

(3) közepes

(2) rosszul elismert (1) legkisebb mértékben elismert 0% Összes

20%

Szakmérnök

20%

Szakmérnök

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

4. ábra. A települési vízgazdálkodási szakma anyagi megbecsülése

A fiatal szakemberek több mint fele úgy gondolja, hogy a felsőfokú képzés legnagyobb erőssége az, hogy mérnöki szemléletet és gondolkodásmódot, illetve erős elméleti alapokat adott (7. ábra). Ezzel szemben a képzés csupán harmaduk szerint fejlesztette a problémamegoldó képességüket, 24%-uk véleménye szerint szereztek olyan ismereteket, amelyeket a gyakorlatban is jól lehet használni. Egyöntetű vélemény, hogy a szakmai

17

HÍRCSATORNA 2010. 5–6. ismereteken túlmutató ismeretek átadása nem tartozik a képzés erősségei közé, ugyanakkor a válaszokból az derül ki, hogy erre nincs is különösebb igény (v.ö. 6. és 8. ábra). mérnöki szemléletet, gondolkodásmód erős elméleti alapokat problémamegoldó képesség fejlesztése a gyakorlatban jól használható ismeretek a szakmai ismereteken túlmutató ismeretek

9. ábra. A különböző típusú ismeretek átadása (az összes diplomás véleménye alapján)

nincs egyéb 0% Összes

20%

Szakmérnök

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

7. ábra. Az egyetemi/főiskolai képzés erősségei

Egységes a diplomás fiatalok álláspontja arra vonatkozóan, hogy a legnagyobb hiányosság az a szakmai gyakorlati lehetőség biztosításában mutatkozik (80%-uk jelölte meg gyengeségként). Emellett harmaduk gondolja úgy, hogy sok olyan ismeretet oktattak, amit a gyakorlatban nem tudtak használni. A válaszadók 18, illetve 15%a szerint az egyetemi/főiskolai képzés gyengeségei közé tartozik, hogy nem korszerű/nem elégséges a szakmai ismeretek átadása, illetve alacsony szintű/nem elégséges a nyelvtanulás. kevés volt a szakmai gyakrolati lehetőség sok ismeret, amit gyakorlatban nem lehet használni nem korszerű/nem elégséges szakmai ismeretek alacsony szintű/nem elégséges nyelvtanulás kevés/gyenge a szakmain túlmutató ismeretek közlése nincs nem tanítottak problémamegoldásra

A felmérésben résztvevő egyes csoportok között jelentős véleménykülönbségek tapasztalhatók a fenti kérdésben (lásd 10. ábra). A szakmérnök képzésben résztvevő diplomások lényegesen jobbnak tartják a tervezői és üzemeltetői ismeretek oktatását, mint a másik két csoport tagjai. 1-1 fő kivételével a tervezői/üzemeltetői ismeretek átadása a MaSzeSz és a környezetmérnök MSc hallgatók szerint elégtelen volt, míg a szakmérnökök mintegy felefele arányban ítélték megfelelőnek, illetve elégtelennek ezen ismeretek oktatását. Fontos megjegyezni, hogy bár a kérdőív elsősorban az alapképzésre vonatkozik, nem zárható ki, hogy a szakmérnökök véleménye a szakirányú továbbképzés során szerzett tapasztalataikat is tükrözi, aholis a gyakorlati (tervezői és üzemeltetői) ismeretek nagyobb hangsúlyt kapnak. Az MSc tanulmányaikat folytató környezetmérnök hallgatók megítélése szerint a jogi, közgazdaságtani és kommunikációs/vezetői ismeretek átadása lényegesen magasabb színvonalú, mint a másik két csoport véleménye alapján. A környezetmérnöki BSc képzésben résztvevők véleményét tekintve azonban a közgazdaságtani ismeretek kivételével ezek a pozitívumok nem érzékelhetők.

egyéb

természettudományos 0% Összes

Szakmérnök

20%

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

8. ábra. Az egyetemi/főiskolai képzés gyengeségei

A fiatal szakemberek több mint 80%-a megfelelőnek értékeli a megszerzett elméleti szakmai, illetve természettudományos ismereteket (fizika, matematika, hidraulika, kémia, biológia, számítástechnika). Közel 60%-uk szerint a közgazdaságtani ismeretek átadása is megfelelő (9. ábra). A megkérdezettek mintegy fele szerint azonban a felsőoktatási képzésben átadott jogi, kommunikációs, tárgyalástechnikai, konfliktuskezelési, vezetői ismeretek nem elégségesek jelenlegi munkájukhoz. Legnagyobb hiány a tervezői, üzemeltetői és gyakorlati műszaki ismeretek megszerzésében mutatkozik, 80% elégtelennek ítéli meg az oktatást ezeken a területeken.

elméleti szakmai közgazdaságtani kommunikációs/vezetői jogi üzemeltetői tervezői gyakorlati műszaki 0% Összes

20% Szakmérnök

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

10. ábra. A különböző típusú ismeretek megfelelő átadása

A felmérés során kíváncsiak voltunk arra, hogy a fiatalok mely típusú ismeretszerzési formát találják alkalmasnak a szakterületükön, illetve melyekkel találkoztak tanulmányaik során. A megadott lehetőségek közül a te-

18

2010. 5–6.

repgyakorlat, a hagyományos előadások meghallgatása és az „éles” projektben való közreműködés számít a leginkább megfelelő ismeretszerzési formának (11. ábra). Ezen kívül a csoportmunka, vezetett gyakorlat, tervezési feladat, személyes konzultáció és az egyéni munka a válaszadók több mint fele szerint megfelelő eszköz. Minden más módszert a megkérdezettek kevesebb, mint fele gondol megfelelőnek. A megkérdezettek kevesebb, mint negyede találja alkalmas oktatási módszernek a multimédiás előadásokat, filmeket, elektronikus tananyagot, e-mailes konzultációt. A fiatalabb korosztályhoz tartozó környezetmérnök MSc (és BSc) hallgatók azonban az átlagosnál lényegesen nagyobb hányadban kedvelik ez utóbbi módszereket (és kevésbé a hagyományos előadások vagy ppt prezentációk meghallgatását). Az e-learning módszerek, a chat alapú konzultáció és a szerepjáték egyáltalán nem tartoznak az elfogadott módszerek közé, igaz, ezekkel a 1-1 fő kivételével nem is találkoztak a válaszadók. terepgyakorlat hagyományos ea. meghallgatása "éles" projektben közreműködés csoportmunka vezetett gyakorlat tervezési feladat személyes konzultáció egyéni munka ppt prezentációk meghallgatása írásos anyagból való egyéni felkészülés problémamegoldó módszer multimédiás ea., filmek elektronikus tananyag e-mailes konzultáció e-learning chat alapú konzultáció szerepjáték egyéb 0% Összes

20%

Szakmérnök

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

11. ábra. A megfelelőnek tartott ismeretszerzési formák hagyományos ea. meghallgatása ppt prezentációk meghallgatása egyéni munka írásos anyagból való egyéni felkészülés vezetett gyakorlat csoportmunka tervezési feladat multimédiás ea., filmek személyes konzultáció elektronikus tananyag terepgyakorlat e-mailes konzultáció "éles" projektben közreműködés problémamegoldó módszer chat alapú konzultáció e-learning szerepjáték egyéb 0% Összes

Szakmérnök

20%

40% Maszesz

60%

80%

100%

Környezetmérnök MSc

12. ábra. Az egyetemi/főiskolai tanulmányok során megtapasztalt ismeretszerzési formák

Jelentős különbség van a kívánatos és a megtapasztalt ismeretszerzési formák között (v.ö. 11. és 12. ábra). Míg a megkérdezettek közel 80%-a szerint a terepgyakorlat hasznos, kevesebb, mint 50%-uk vett részt terepgya-

HÍRCSATORNA

korlaton tanulmányaik során. Még szembetűnőbb a különbség az „éles” projektekben való részvételt tekintve: csupán 15%-uknak volt része ilyen jellegű munkában, miközben 65%-uk alkalmasnak találja a módszert. A jelenleg legkevésbé alkalmazott módszerek közé tartozik a szerepjáték, e-learning, chat alapú konzultáció, problémamegoldó módszer, e-mailes konzultáció.

ÖSSZEFOGLALáS A kérdőíves felmérésbe eddig bevont, a települési vízgazdálkodás területén dolgozó/tanuló fiatal diplomások közel fele alig vagy csak részben használhatónak tartja a főiskolán vagy egyetemen megszerzett ismereteket. A szakma erkölcsi elismerését 70%-uk közepesnek vagy rossznak érzi, anyagi megbecsülését pedig ennél is negatívabbnak értékelik. Szinte kivétel nélkül szükségesnek tartják saját továbbképzésüket, elsősorban szakirányú műszaki területen, illetve nyelvtanulás tekintetében. A fiatal szakemberek nagy része megfelelőnek értékeli a megszerzett elméleti szakmai ismereteket, természettudományos és közgazdaságtani ismereteket. A megkérdezettek több mint fele szerint azonban a felsőoktatási képzésben átadott jogi, kommunikációs, tárgyalástechnikai, konfliktuskezelési, vezetői ismeretek nem elégségesek jelenlegi munkájukhoz. Legnagyobb hiány a tervezői, üzemeltetői és gyakorlati műszaki ismeretek megszerzésében mutatkozik. A válaszokból levonható az a következtetés, hogy a hallgatói igények alapján a felsőoktatási képzésben elsősorban a gyakorlati jellegű műszaki ismeretek átadását kell erősíteni, miközben a jelenleg alkalmazott módszereken is változtatni kell. Az oktatási módszereket illetően érzékelhető az különböző korosztályok eltérő igénye: az elmozdulás a hagyományos előadások felől a terepgyakorlat, az „éles” projektek, problémamegoldó módszerek, illetve bizonyos mértékig a korszerű információs technológiát is alkalmazó módszerek irányába.

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

19

KA Abwasser-Abfall 04/2010 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELőSZAvA

Vízgazdálkodás mérnökök nélkül ......................................................................................................................... 311 Frank Bringewski

BESZáMOLÓK

A települések árvízvédelme a gyakorlatban Első DWA Árvíz Napok Kölnben ........................................................................................................................ 318 Klaus Piroth (Karlsruhe) és Angelika Schiffbauer (Hennef) Hőnyerés a szennyvízből Stuttgarti konferencia ............................................................................................................................................ 320 Jan Butz (Stuttgart) Talajszűrő a szennyezett csapadékvíz-lefolyások tisztításához Második Talajszűrő-Workshop a Brémai Főiskolán ............................................................................................. 322 Ingo Dobner és Jens-Uwe Holthuis (Bréma) Non Revenue Water in the Arab Region: Solutions for Drinking Water Loss Reduction [Vízveszteség az arab térségben: Megoldások az ivóvíz-veszteség csökkentésére] A harmadik ACWUA-Best-Practice- [Arab Countries Water Utilities Association, Arab országok vízi ................... közmű-szolgáltatóinak egyesülete, a legjobb gyakorlat-] konferencia ................................................................. 325 Roland Knitschky (Hennef) 20. Magdeburgi Szennyvíz Napok A Hach Lange GmbH jubileumi ülése .................................................................................................................. 326 Günter Arndt (Drezda) Korrektúra a 2010. februári (2/2010.) KA – Korrespondenz Abwasser, Abfall kiadáshoz, 122. oldal ................ 330

vÍZELvEZETő REnDSZEREK

Az egyenlőtlen csapadékvíz-túlterhelés figyelembe vétele a nagy csatornázási rendszerek hidraulikai számításánál ........................................................................................................................................ 332 Ulrich Drechsel, Thomas Kraus, Ralf Rausch (Darmstadt), Edgar Waldmann és Gabriele Wanwitz (Mainz) Zöldtető-kialakítás, mint a települési vízgazdálkodás modulja ............................................................................ 342 Stephan Roth-Kleyer (Geisenheim)

20

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

KOMMUnáLIS SZEnnyvÍZTISZTÍTáS

Perfluorizált tenzidek (PFT) lebontása a szennyvíztisztítás során, korszerű fizikai-kémiai módszerek alkalmazásával .................................................................................................................................... 350 Horst Friedrich Schröder, Wilhelm Gebhardt, Daiyu Hayashi, Uwe Chittka és Johannes Pinnekamp (Aachen)

HULLADÉK / SZEnnyvÍZISZAP

A szennyvíziszap-hamuból származó foszfor újrahasznosításának új lehetőségei ............................................... 357 Sebastian Petzet és Peter Cornel (Darmstadt)

GAZDASáG

Az Építészek és Mérnökök Díjazási Rendelete (régebbi változat) 21. §-ának megszűnéséhez ........................... 366 Heinz Simmendinger (Kornwestheim)

JOG

Mivel jár az új Vízháztartási Törvény (WHG)? A kikotort anyag kezelése a WHG 32. §, 1. bek., 2. oldala szabályozása szerint ................................................. 369 Michael Scheier (Köln)

GyAKORLATI BESZáMOLÓ

Találmány az eleveniszapos berendezések működésének intenzívebbé tételéhez és stabilizálásához ................. 375 Siegfried Kelm (Falkensee)

DWA

Taggyűlés .............................................................................................................................................................. DWA-grémiumok .................................................................................................................................................. Tartományi szövetségek ........................................................................................................................................ Kiadványok ...........................................................................................................................................................

375 376 376 377

KA Abwasser-Abfall 05/2010 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELőSZAvA

Meghívó a 2010-es IFAT Entsorga kiállításra – DWA-tagoknak ingyenes belépő ............................................ 411 Johannes Lohaus (Hennef)

BESZáMOLÓK

Energia és vízgazdálkodás Szakmai ülés a 62. DWA-taggyűléshez ................................................................................................................ 418 Frank Bringewski

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

21

A 2010. február 24-én, Frankfurtban (Frankfurt am Main) tartott 62. DWA-taggyűlés jegyzőkönyve ............... 420 Komplett – újszerű rendszer a víz- és anyag-körfolyamatok összekapcsolásához A BMBF (Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium) által finanszírozott kapcsolódó projekt záró ülése Kaiserslauternben .................................................................................................................................................. 424 Henning Knerr és Theo G. Schmitt (Kaiserslautern) Sma gua 2010: Víz Délnyugat-Európának ............................................................................................................ 427 Frank Bringewski

vÍZELvEZETő REnDSZEREK

Szomszédlás a csatornahálózatban A patkányok elleni harccal kapcsolatos kérdőíves kezdeményezés eredményei .................................................. 430 Gabriele Krüger és Hartmut Solas (Weimar)

KOMMUnáLIS SZEnnyvÍZTISZTÍTáS

Szennyvízhő-hasznosítás Németországban Aktuális helyzet, kitekintés ................................................................................................................................... 437 Ernst A. Müller (Zürich/Svájc) és Jan Butz (Stuttgart) Ivóvíz-ellátás és szennyvíz-elhelyezés az egykori NDK-ban ............................................................................... 443 Martin Döring (Wahlitz)

HULLADÉK / SZEnnyvÍZISZAP

Alternatív szennyvíziszap-kezelés Az alsó Fils- és Körsch-völgyre vonatkozó esettanulmány eredményei .............................................................. 452 Klaus Hofmann, Horst Klinger, Werner Maier, Dietmar Wacker és Jan Butz (Stuttgart)

GAZDASáG

Helyesen összeállítva – kompetencia-menedzsment a hanseWasser Bremen cégnél ........................................... 460 Uwe Mustermann (Bréma), Thomas Kleine és Nina Bergmann (Hamburg)

JOG

A talajvíz hasznosítása az új Vízháztartási Törvény szerint ................................................................................. 464 Michael Reinhardt (Trier)

GyAKORLATI BESZáMOLÓ

Csatorna-felújítás Münchenben ............................................................................................................................ 470 Thomas Palaske és Mathias Wünsch (München)

IFAT EnTSORGA

15. Nemzetközi Szimpózium az IFAT Entsorga kiállítás keretében ................................................................... 477

DWA

Irányelv ................................................................................................................................................................. Szakmai grémiumok ............................................................................................................................................. Tartományi szövetségek ........................................................................................................................................ Kiadványok ...........................................................................................................................................................

472 474 475 477

22

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

ECSM

European Scientific Conference on Sludge Management

2nd

ECSM 2010

2. Európai Tudományos Konferencia a Szennyvíziszap-gazdálkodásról

2010. szeptember 9-10.

Danubius Hotel Aréna ****, Budapest

http://ecsm2010.kszgysz.hu

a r g o Pr

m

v r te

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

ECSM 2010

2. Európai Tudományos Konferencia a Szennyvíziszap-gazdálkodásról A nemzetközi tudományos konferencia célja, hogy a szennyvíziszap gazdálkodás problémáinak megoldásával foglalkozó, Európa egye­ temeirôl, kutatóintézeteibôl, laboratóriumaiból és vállalkozásaiból ér­ kezô kutatóknak és mérnököknek lehetôséget biztosítson a találko­ zásra, a párbeszédre. A szigorúbb környezetvédelmi elôírásoknak megfelelôen az elmúlt évtizedben folyamatosan nôtt a szennyvíztisztító telepeken a keletke­ zett szennyvíziszap mennyisége. Különösen jelentôs ez a növekedés az Európai Unióhoz az elmúlt évtizedben csatlakozott országok ese­ tén. Kelet­Közép­Európa új tagállamainak Nemzeti Szennyvíztisz­ títási Stratégiáiban 2010­2020 között kell megvalósítani a szenny­ víztisztítási fejlesztéseket és a szennyvíziszap európai elôírásoknak megfelelô kezelését. Tekintve, hogy az EU nagy részében már betiltották a hulladékok elô­ zetes kezelés nélküli lerakását, az energetikai hasznosítás és a ter­ môföldön való elhelyezés jelentôsége megnôtt. A konferencia célja, hogy a régi tagállamok szennyvíziszap gazdálkodási tapasztalatai­ nak értékelését bemutassa, és teret adjon a legújabb innovatív tech­ nológiáknak, amelyek irányvonalat adhatnak a kelet­európai problé­ mák megoldásához. Ezért indokolt, hogy az elsô igen sikeres liége­i ECSM konferencia után a második Európai Tudományos Szenny­ víziszap­gazdálkodási Konferenciát Magyarországon, Budapesten rendezzük meg. A szennyvíziszap kezelés során figyelembe kell venni az éghajlat­ változásra gyakorolt hatásokat. A konferencia kiemelt célja, hogy felhívja a figyelmet azokra a technológiákra, amelyek csökkentik az üvegházgázok kibocsátását. A konferencia nyelve angol és magyar, szinkrontolmácsolással.

23

p e­ r­ o­

lt e­ s e­ z­ y­ k

ô­ r­ a, i­ h­ é­ ­i y­ n

t­ y z

24

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

Tudományos Bizottság Prof. Andreas ANDREADAKIS Dr. Azize AYOL Dr. Patricia ARLABOSSE Prof. Peter BALMER Dr. Jean­Christophe BAUDEZ Prof. Michel CRINE Prof. Raf DEWIL Prof. Norbert DICHTL Dr. Jean­Henry FERRASSE Prof. Pavel JENICEK Dr. Ola JONASSEN Prof. Dr. JUHÁSZ Endre Prof. Didier LECOMTE Prof. Angélique LÉONARD Prof. Stanislaw LEDAKOWICZ Prof. Dr. LIGETVÁRY Ferenc Prof. Antonio MORAN Prof. Nicolas ROCHE Prof. Ludovico SPINOSA Prof. Petr STEHLIK

Görögország Törökország Franciaország Svédország Franciaország Belgium Belgium Németország Franciaország Csehország Norvégia Magyarország Franciaország Belgium Lengyelország Magyarország Spanyolország Franciaország Olaszország Csehország

Szervezô Bizottság Prof. Dr. JUHÁSZ Endre ÁNYOS József Dr. DULOVICS Dezsô KOVÁCS Károly Dr. KOVÁCS László MURÁNYINÉ KREMPELS Gabriella PALKÓ György Dr. PAPP Mária SZÉKELY Anna ZSABOKORSZKY Ferenc

A Bizottság elnöke MAVÍZ MASZESZ MASZESZ KSZGYSZ Vidékfejlesztési Minisztérium MAVÍZ (MAVÍZ KSZGYSZ KSZGYSZ

Információ: Czibók Ágnes (KSZGYSZ) Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Tel./fax: 1 350 7274 Fax: 1 336 03 93; +3620/364­0964 E­mail: kszgysz@t­online.hu

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

Tervezett program

1.nap

szeptember 9., CSÜTÖRTÖK

8.00­9.00

Regisztráció

9.00­9.30 9.30­10.00

10.00­10.20

10.20-10.40 10.40-11.00

11.00-11.20 11.20-11.40 11.40-12.00 12.00-12.20

12.00­12.20 12.20­13.30

Megnyitók Bevezetô elôadás Zsirai István (GE Víztechnológiai üzletág, TREVOSE, USA) Iszap, mint megújuló erôforrás Kávészünet 1. TÉMA: VÍZTELENÍTÉS Zsabokorszky F. (Enqua Kft., Magyarország) Szennyvíziszap hasznosítás társadalmi politikai (környezetvédelmi) megítélésének változása (Gátaktól a lehetôségekig) Dr. A. Ayol (Dokuz Eylul Egyetem, Környezetmérnöki Tanszék, Törökország) Hulladékkal aktivált szennyvíziszap vízteleníthetôsége termikus kezelés során Mickael Raynaud (Cemagref, UR TSCF, Franciaország) Kationok hatása az eleven szennyvíziszap víztelenítésére Dr. J. Stadler (COMPAT-Licencia Trading Co. Kft., Magyarország) LIGNIMIX – egy új eljárás a települési szennyvíziszap és állattartó­ telepi hígtrágya fertôtlenítésére és stabilizálására E. Dieude-Fauvel (Cemagref, UR TSCF, Franciaország) Iszapkezelés: polimerek hatása a pelyhek szerkezetére P. Ginisty (IFTS, France) Új laboratóriumi iszapflokkulálási fejlesztések Kérdések, hozzászólások Ebéd

25

ó­

26

2010. 5–6.

13.30-13.50 13.50-14.10

14.10-14.30 14.30-14.50

14.50-15.10 15.10-15.30

15.30­15.40 15.40­16.40

16.40-17.00 17.00-17.20 17.20-17.40 17.40-18.00

18.00­18.20 19.00

HÍRCSATORNA

2. TÉMA: SZÁRÍTÁS J. Chavannaz (Degrémont Technologies,Svájc) Az innodry 2e® nagyon hatékony iszapszárítási eljárás új fejlesztése L. Fraikin (Liège-i Egyetem, Vegyészmérnöki Laboratórium, Belgium) 4°C­on való tárolás hatása – tanulmány az iszapszárítás kibocsátásairól E. Vega (Girona-i Egyetem, Vegyészmérnöki és Környezetmérnöki Laboratórium, Spanyolország) Szagkibocsátás a nem rothasztott szennyvíziszap szárítása során Prof. A. Léonard (Liège-i, Egyetem, Vegyészmérnöki Laboratórium, Belgium) Meszezés hatása a kommunális fölösiszap konvektív szárításának kinetikájára Dr. P. Arlabosse (Toulouse-i Egyetem, Franciaország) Szennyvíziszap ragadósságának in­situ jellemzése J. Geyer (Andritz Fließbett Systeme Ravensburg, Németország) Szennyvíziszapból – szárítás során keletkezô értékes nyersanyag Kérdések, vita Poszter szekció, Kávészünet

3. TÉMA: ROTHASZTÁS - HIDROLÍZIS Prof. A. Morán (León-i Egyetem,Vegyészmérnöki Tsz., Spanyolország) Magas lipid tartalmú hulladékok anaerob lebontása J. Zabranska (Prágai Kémiai Technológiai Intézet, Csehország) Keverés hatása az anaerob iszaprothasztás hatékonyságának növelésére M. Remy (Sustec, Hollandia) Szekunder iszap termikus hidrolízise a rothasztás elôtt: TurboTec® üzemi kísérlet Venlo­ban M. Besson (IRCELON, Lyon-i Egyetem, Franciaország) Illékony zsírsavak termelôdése az iszapok nedves levegôs oxidációjánál Kérdések, vita Vacsora a Zsófia Fôhercegnô Hajón, a Dunán Pohárköszöntôt mond Heine Sveistrup Jensen, Dániai Magyar Tiszteletbeli Fôkonzul

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

2.nap

szeptember 10., PÉNTEK

8.30­9.00

Bevezetô elôadás

9.00-9.20

9.20-9.40

9.40-10.00 10.00-10.20

10.20­10.40

10.40-11.00 11.00-11.20 11.20-11.40

11.40-12.00

12.00­12.20 12.20­13.30

4. TÉMA: KÜLÖNBÖZÔ EREDMÉNYEK Prof. Dr. Havil. H. Bayoumi Hamuda (Óbudai Egyetem, Környezetmérnöki Intézet, Magyarország) A kommunális szennyvíziszap hatása a szerves anyagok dinamikájára és a biológiai aktivitásra agyagos barna erdôtalajban P. Legrand (Környezetipari Laboratórium, Bányászati iskola, Franciaország) Csökkentett kéntartalmú vegyületek biofiltrációja: Kitöltô anyagok akklimatizált mikróba törzsekkel való beoltásának hatása a teljesítményre G. Xu (Állami Kiemelt Városi Vízforrások és Környezetvédelmi Laboratórium, Harbini Környezettechnológiai Intézet, Kína) Króm(VI) adszorpciós hatásai az exopoliszacharidokra (eps) PhD. D. Saroj (Városi Vízellátási és Közegészségügyi Osztály, UNESCO-IHE Vízügyi Oktatási Intézet, Hollandia) Ozonizálás alkalmazása iszapcsökkentésre és továbbfejlesztett biológiai tápanyag eltávolítás Kávészünet 5. TÉMA: VÍZTELENÍTÉS P. Hanzl (Carmeuse Central Europe, Csehország) Iszapkezelés késleltetett reakció idôvel: hatékony megoldás az új tagállamoknak Cornides Z. (DEWACO Kft., Magyarország) Forradalmi megoldás az iszapvíztelenítésben (az innovatív „egy szalag vezérlésû” Monobelt® prés) E. Uggetti (Cataloniai Mûszaki Egyetem, Hidraulika, Tengerészeti és Környezetmérnöki Tanszék, Környezetmérnöki Osztály, Spanyolország) Iszapkezelô „wetland” technikai, gazdasági és környezetvédelmi elemzése Dr. J-C. Baudez (Cemagref, UR TSCF, Franciaország): Üzemanyag elôállítás lehetôsége szennyvíziszap és állati trágya keverékébôl Kérdések, vita Ebéd

27

1

1

1

1

1

1 1

1

1

1

1

1

1

1 1

an

k

új

28

2010. 5–6.

13.30-13.50 13.50-14.10

14.10.-14.30 14.30-14.50 14.50-15.10

15.10­15.30 15.30­15.50

15.50-16.10 16.10-16.30

16.30-16.50 16.50-17.10

17.10-17.30

17.30-17.50

17.50­18.00 18.00­18.30 19.00

HÍRCSATORNA

6. TÉMA: GÁZOSÍTÁS/ ÉGETÉS PhD. H. Saveyn (Mûszaki, Modellezési és tiszta eljárások Laboratórium, Aix-en-Provance, Franciaország) Nehézfémek eloszlása szennyvíziszap gázosítás után A.B. Hernández (Mûszaki, Modellezési és tiszta eljárások Laboratórium, Aix-en-Provance, Franciaország) Szennyvíziszap maradék jellemzôi konverzió után: Termikus kezelés hatása a szilárd anyagban maradó nehézfémek kioldhatóságára G. Mininni (CNR – Vízkutatási Intézet, Olaszország) Termikus diagnosztikai tesztek primer és kevert iszapokra Prof. A. Zabaniotou (Thesszaloniki Arisztotelész Egyetem, Gr.) Szennyvíziszap termikus hasznosítása, szennyvíziszap felhasználása cementgyárban hozzáadott tüzelôanyagként J. Theulen (HeidelbergCement, Belgium) Szennyvíziszap CO2 hatékony felhasználása cementmûvekben Kérdések, hozzászólások Kávészünet 7. TÉMA: ROTHASZTÁS B.A. Alagöz, (Bogaziçi Egyetem, Környezettudományi Intézet, Tr.) Szennyvíziszap együttrothasztása mezôgazdasági maradékokkal biogáz elôállítására L. Appels (Leuven-i Katolikus Egyetem, Vegyészmérnöki Kar, Kémiai és Biokémiai eljárás-technológiai és ellenôrzési Tanszék, B.) Részleges legkisebb négyzetek módszer, mint eszköz az anaerob bomlásképesség elôrejelzésére PhD. M. Bonoli (Biotec sys srl., Olaszország) Gyorsított szennyvíziszap csökkentés és metánná alakítás CO2 injekcióval kétfázisú anaerob rothasztó tesztüzemben P. Chudoba (Veolia Voda Continental Europe, Csehország) Fô szempontok, amelyek a befolyásolják a szennyvíziszapok lebomlását és számos nagy szennyvíztisztító energiahatékonyságát Közép­ Európában Prof. P. Jenicek (Prágai Kémiai Technológia Intézet, Víztechnológiai Osztály, Csehország) A rothasztott szennyvíziszap minôségi változása mikroaerob bomlás során Dr. I. Ferrer (Kataloniai Mûszaki Egyetem, Hidraulikai, Tengerészeti és Környezetmérnöki Kar, Spanyolország) Iszapok mezofil és termofil anaerob bomlásának energia szempontú felmérése Kérdések, vita Konferencia zárása, következtetések Záró fogadás

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

POSZTEREK A.Y. Akoz (Bogazici Egyetem, Környezettudományi Intézet, Törökország) Különbözô típusú iszapok vízteleníthetôsége és rothaszthatósága Dr. J-C. Baudez (Cemagref, UR TSCF, Franciaország) Kevesebb és jobb:Meszes iszapkezelés javítása ikercsavaros extrudáló használatával T. Bedyk (Lodz Mûszaki Egyetem, Eljárás- és Környezetmérnöki Kar, Lengyelország) Különbözô szennyvíziszapok pirolízis karakterisztikája termogravimetrikus vizsgálat szerint E. Cascarosa (Zaragoza-i Egyetem, Aragon Mûszaki Kutatási Intézet, Spanyolország) Különbözô maradékok felhasználása kénmentesítésére szintézisgáz magas hômérsékleten történô elgázosításával Dr. F. Cernec (INSOL d.o.o, Szlovénia) Papírgyári iszapok, mint abszorpciós anyagok D. Curvers (Gent-i Egyetem, Részecske és Felületközi Technológiai Csoport, Belgium) Nagy mennyiségû elektrolit koncentrációjának hatása a biológiai iszap préselhetôségére I. Fonts (Zaragoza-i Egyetem, Aragon Mûszaki Kutatási Intézet, Spanyolország) Szennyvíziszap hasznosítás pirolízissel PhD. L. Houdková (Brno-i Mûszaki Egyetem, Eljárás- és Környezetmérnöki Intézet, Csehország) Rothasztott iszap termokémiai dezintegrálásának hatása a vízteleníthetôségére Hunyadi G. (Debreceni Egyetem, Víz- és Környezeti management Kar, Mezôgazdasági és Alkalmazott Közgazdaságtudományi Központ, Magyarország) Összefüggések a belsô és a felszíni hômérsékletek közt a szennyvíziszap alapú komposzt­ prizmákban

29

V

J

P

P

A

U

M

S

H

J

a

ai

t,

30

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

V. Konstantinidis (Szennyvíztisztító Telephely, Ciprus) Limassol­i (Ciprus) szennyvíztisztító telepen keletkezett iszap hasznosítása mezôgazdasági tápanyagforrásként és zöldenergiaként cementgyárakban J. Koubová (Prágai Kémiai Technológiai Intézet, Víztechnológiai és Környezetmérnöki Osztály, Csehország) Az anaerob iszap aktivitásának nyomon követése a rothasztási folyamat hatékony ellenôrzésére Prof. El Lateef (Növénytermesztési Kutatási Osztály, NRC, Egyiptom) Iszapgazdálkodás a fejlôdô országokban – a kairói iszap elhelyezésrôl készült esettanulmány Prof. El Lateef (Növénytermesztési Kutatási Osztály, NRC, Egyiptom) Szennyvíziszap komposztálás a nagyobb városokban ­ esettanulmány az alexandriai szennyvizek és iszapok újrafelhasználási programjáról A. Lozano. (Alicante-i Egyetem, Vegyészmérnöki Laboratórium, Spanyolország) Megvalósíthatósági tanulmány szennyvíziszapból elôállított folyékony tüzelôanyagok gyûjtésérôl, jellemzésérôl és értékelésérôl U. Luboschik (Anlagenbau GmbH, Németország) Szennyvíziszap szárítása napenergiával, egy régi módszer modern technológiával, „wendewolf” felhasználásával M. Markowski (Lodz Mûszaki Egyetem, Eljárás- és Környezetmérnöki Kar, Lengyelország) Szennyvíziszapból származó „char” gázosításának kinetikája S. Nielsen (Orbicon I Leif Hansen A/S, Dánia) Rothasztott iszap, biológiai fölösiszap, ivóvíz tisztításból származó iszap kezelése nádágyas rendszerben –esetek H. Oppenauer (Mérnök tanácsadó, St.Pölten-Poysdorf, Ausztria) Hô vagy forró víz hatása az egyszerû biológiai «iszapot vissza a gyökerekhez» rendszerben J. Park (Veolia Környezetvédelmi Kutatás és Innováció (VERI), Franciaország) Ön­melegedés jelensége szárított szennyvíziszapnál

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

D. Permuy (Sistemas de Transferencia de Calor, S.A. Spain) Alacsony hômérsékletû szárítás, nagy városi alternatív gyakorlat: metrofang üzembe helyezése Barcelonában L. Roussel (EFAR – Európai Mezôgazdasági Hasznosítók Szövetsége) Üvegház gázok keletkezésének felmérése különbözô iszapok ártalmatlanítási módjainál­ 2010 Sáry Gy. (Elmolight Bt., Tapolca) Szennyvíziszapból gyártott termék ­ hasznos a tápanyag gazdálkodásban

31

1

A

2

3

A. Skoda (Prágai Kémiai Technológiai Intézet, Csehország) Elôkomposztálás hatása a száraz mezofil anaerob fermentációra Prof. L. Spinosa (C.N.R. c/o Commissariat Env. Emerg. Apulia Region, Olaszország) Szerves összetevôk adszorpciós magatartása szennyvíziszap alapú adszorbenseken Szôke A-M. (Babes – Bolyai Egyetem, Környezettudományi Kar Sf.Gheorghe, Románia) Szilárd hulladékból épületkerámia Prof. Tamás J. (Debreceni Egyetem, Magyarország) Biogáz kibocsátás újrafeldolgozása mezôgazdasági elôrelépéssel Prof. Vermes L. (Budapesti Corvinus Egyetem, Kertészettudományi Kar, Magyarország) Szennyvíziszap, mint potenciális tápanyagforrás energianövények számára

4

A 2 A a e á k

T C K T

l

k

32

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

Jelentkezési információk 1. Részvétel a) Részvételi díj: 55.000 HUF + Áfa b) Részvételi díj elôadóknak: 40.000 HUF + Áfa c) Részvételi díj diákoknak (PhD hallgatók is): 40.000 HUF + Áfa A részvételi díj tartalmaz kétnapos ellátást, konferencia kiadványt, tolmácsolási költséget. 2. Hirdetés elhelyezése a) a konferencia kiadványába (A4, színes): 40.000 HUF + Áfa b) Hirdetés a konferencia kiadvány belsô borítólapján: 80.000 HUF + Áfa 3. Támogatási kategóriák: a) Konferencia kiállító támogató: 135.000 HUF + Áfa (A kiállító támogató 160 x 80 cm­es asztalt kap, neve és logoja szerepel a konferencia weboldalán és a kiadványában, továbbá 1 fô ingyen vehet részt a rendezvényen. A konferencia csomagba elhelyezhet dokumentumokat vagy korlátozott méretben céges ajándékokat) b) Konferencia támogatása: 67.500 HUF + Áfa (A támogató neve és logoja szerepel a konferencia weboldalán és a kiadványában, továbbá 1 fô részvételi díjából 50% kedvezményt kap. A konferencia csomagba elhelyezhet dokumentumokat vagy korlátozott méretben céges ajándékokat.) c) Gálavacsora támogatása (2010.szeptember 9., Zsófia Fôhercegnô Hajó): 500.000 HUF + Áfa (A támogató neve és logoja szerepel a konferencia weboldalán és a konferencia kiadványában.) d) Egyetemi hallgatók részvételének támogatása: 400.000 HUF + Áfa (10 fô) (A támogató neve és logoja szerepel a konferencia weboldalán és a konferencia kiadványában.) 4. Jelentkezési határidô: 2010. augusztus 5. A jelentkezési lap elküldése szerzôdésnek minôsül. A részvétel lemondását 2010. augusztus 5-ig tudjuk elfogadni. A jelentkezési lap beérkezése után visszaigazolást küldünk. Július elejétôl küldjük ki az elôlegbekérôket. Az elôlegbekérôn a részvételi díjat részvételre és ellátásra bontjuk, ezeket a tételeket is felosztjuk nettó összegre és a forgalmi adóra (25 %). Ha az átutalás megérkezik, elküldjük az elôlegszámlát. A rendezvény után két héten belül küldjük ki a (0 Ft­os) végszámlát. További információ: Czibók Ágnes (KSZGYSZ) Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Tel./fax: 1 350 7274 Fax: 1 336 03 93; +3620/364­0964 E­mail: kszgysz@t­online.hu

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

ECSM 2010

2. Európai Tudományos Konferencia a Szennyvíziszap-gazdálkodásról

A konferencia támogatói:

Fô támogató:

Támogató:

Partnerek:

33

34

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

ÖKO-AQUA 2010 Debrecenben, 2010. június 16-18 között ─ a Főnix Csarnokban ─ rendezte meg a MaVíz a IV. Nemzetközi Vízi Közmű Konferenciáját és Szakkiállítását. A megnyitó ülésen mintegy 800 résztvevő volt jelen és Ányos József szavait követően Fejér László történelmi visszaemlékezései után a jövőről Elnökünk: Prof. Dr. Somlyódy László nagyívű előadása hangzott el. Majd Kósa Lajos Debrecen Polgármestere tájékoztatta a megjelenteket a FIDESZ vízpolitikájának fontosabb elemeiről. A hatalmas csarnokot betöltő kiállítás megnyitója után könyvbemutató és (egri) borkóstoló következett. Majd 15 előadással az Ivóvízellátás és a Gazdálkodás Szekciók képezték a gazdag szakmai programot. A Vízi Közművek Napi ünnepségen, a Kölcsey Ferenc Központban a hangulatos vacsora előtt osztották ki a kitüntetéseket, a Vásári- és Innovációs Díjakat és hirdették ki a MaVíz II. Labdarugó Kupa eredményeit. A második napon az Ivóvízellátás, a Szennyvíz „kezelés” és Értékesítés- Ügyfélszolgálat Szekciók 44 előadásán túlmenően újszerű programok várták a résztvevőket. Panelbeszélgetések folytak: • Díjak- Díjképzés- EU Projektek, • Nyilvános Oktatási Workshop, és • Magyar – Román Benchmarking Workshop címekkel, felvezető előadásokkal és gazdag tartalommal. A vacsoraest az AQUATICUM Szállóban, fürdéssel összekötve került megrendezésre. A harmadik napon az Ívóvízellátás, Szennyvíz „kezelés”, Vállalatirányítás-PR-Szervezet és-Folyamatfejlesztés Szekciók mintegy 18 előadása mellett az FCSM Programja: „Ismeretterjesztő előadások iskolás csoportoknak” címmel zajlott. A Konferencia a záró, plenáris ülés Elnöki zárszavával és a Kommüniké elfogadásával fejeződött be. Gratulálunk Társszervezetünknek a sikeres és nagy tömegeket megmozgató konferenciájának és kiállításának zavartalan és sikeres megszervezéséhez! Lejegyezte: Dulovics Dezsőné dr.

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

MAGyARORSZáG TELEPüLÉSEInEK SZEnnyvÍZELvEZETÉSI ÉS -TISZTÍTáSI HELyZETE A KvvM TáJÉKOZTATÓJA ÉS AZ áLLAMI SZáMvEvőSZÉK JELEnTÉSE ALAPJán összeállították: Rémai János és Dr. Dulovics Dezső Ph D. Az elmúlt két évben, mind a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM 2008), mind az Állami Számvevőszék (ÁSZ 2009) értrékelte a hazai szennyvíztisztítás helyzetét. Úgy ítéljük meg, hogy e két fontos dokumentum – mindkettő az internetről letölthető – nem kellően ismert a szennyvíztisztítással foglalkozók körében. Ezért a MaSzeSz elnöksége döntése alapján a HÍRCSATORNÁBAN kivonatokat közünk a Tájékoztatóból és a Jelentésből, hogy tagjaink megismerkedjenek a felvázolt helyzettel és munkájukban hasznosítani tudják a közölteket, ill. a szakmai közvélemény értékelni tudja a dokumentumokban leírt Bevezetés következtetéseket.

Magyarország vizeinek védelme

Bevezetés (KVVM, 2008)

Magyarország felszíni vizeinek 96 %-a az ország határain kívülrıl érkezik. Ennek Magyarország vizeinek védelme következtében a vízkészlet mennyisége és minısége döntı mértékben függ a felvízi országokban végrehajtott beavatkozástól. Élıvizeink szennyezettségéhez azonban jelentıs Magyarország felszíni vizeinek 96 mezıgazdasági %-a az országés határain érkezik. mértékben hozzájárulnak a hazai ipari, háztartásikívülrıl szennyezı forrásokEnnek is. A következtében a vízkészlet mennyisége minısége döntı mértékben felszíni vizek terhelésében jelentıs hányadotésképvisel a kommunális szennyvíz.függ a felvízi országokban végrehajtott beavatkozástól. Élıvizeink szennyezettségéhez azonban jelentıs mértékben hozzájárulnak a hazai ipari,hasonlóképpen mezıgazdaságistratégiai és háztartási szennyezı is. A Felszín alatti vízkészleteink védelme feladat, mivel azforrások ivóvízellátás felszíni vizek terhelésében jelentıs képvisel a kommunális több mint 90%-a a felszín alatti hányadot vízkészletre támaszkodik. Ezekszennyvíz. minıségét leginkább a mezıgazdasági (növényvédıszer-felhasználás), valamint a kommunális eredető szennyezı Felszín alatti vízkészleteink hasonlóképpen stratégiaiazfeladat, az ivóvízellátás források veszélyeztetik. A védelme csatornázatlan lakóterületeken egyedimivel szennyvízelhelyezés több mint 90%-a a felszín alatti vízkészletre támaszkodik. Ezek minıségét leginkább a hagyományos, elszikkasztásos módja jelentıs terhelést okozhat a felszín alatti vizekben. mezıgazdasági (növényvédıszer-felhasználás), valamint a kommunális eredető szennyezı források veszélyeztetik. A csatornázatlan lakóterületeken egyedifeladata szennyvízelhelyezés Összhangban a Víz Keretirányelvvel, az elkövetkezı évekazfontos a települések hagyományos,szennyvíztisztítási elszikkasztásos módja jelentıs terhelést okozhat felszín alatti vizekben. csatornázási, fejlesztéseinek folytatása, a aszennyezések megállítása és megelızése. Összhangban a Víz Keretirányelvvel, az elkövetkezı évek fontos feladata a települések csatornázási, folytatása, a háttere szennyezések megállítása és A Program szennyvíztisztítási kialakulásának fejlesztéseinek története és jogszabályi megelızése. Magyarország európai uniós tagságával összefüggı feladatai közül a legtöbb fejlesztési igény Program kialakulásának története és jogszabályi háttere aAszennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megvalósításával kapcsolatos. Magyarország európai auniós tagságával összefüggı feladatai a legtöbb fejlesztési Az Európai Közösség települési szennyvizek elvezetését és közül tisztítását a Tanács 91/271 igény EGK a szennyvízelvezetés és szennyvíztisztítás megvalósításával kapcsolatos. irányelvében (a továbbiakban Irányelv) szabályozza, hogy megóvja a környezetet a települési és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. Az Európai Közösség a települési szennyvizek elvezetését és tisztítását a Tanács 91/271 EGK 1 irányelvében (a továbbiakban Irányelv) szabályozza, hogy megóvja a környezetet települési Az Irányelv 2000 lakosegyenérték (LE) felett kötelezı feladatként írja elı a atagállamok és egyes ipari szennyvízkibocsátások káros hatásaitól. részére a települések szennyvizeinek győjtését és tisztítását és az egységes végrehajtás érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. Az Irányelv 2000 lakosegyenérték (LE)1 felett kötelezı feladatként írja elı a tagállamok 2 részére a települések szennyvizeinek győjtését és tisztítását és az egységes végrehajtás Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk szennyezı anyag érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg. Elıírásai szerint a teljesítendı feladatok és azok határidıi Magyarországra vonatkozóan a Csatlakozási Az Irányelv akapott követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk2 szennyezı anyag Szerzıdésben átmeneti mentességre tekintettel a következık: kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében határozza meg. Elıírásai - legkésıbb 2010. december 31-éig minden 15 ezer LE-nél nagyobb szerint a teljesítendı feladatok és azok határidıi Magyarországra vonatkozóan a Csatlakozási szennyvízelvezetési agglomerációt el kell látni szennyvízgyőjtı rendszerrel és Szerzıdésben kapott átmeneti mentességre tekintettel a következık: legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel,

35

érdekében meghatározza az alkalmazandó fogalmakat is. Az Irányelv a követelményeket a szennyvízelvezetési agglomerációk2 szennyezı anyag 36 5–6. meg. Elıírásai kibocsátásának és a befogadó érzékenységének függvényében 2010. határozza HÍRCSATORNA szerint a teljesítendı feladatok és azok határidıi Magyarországra vonatkozóan a Csatlakozási Szerzıdésben kapott átmeneti mentességre tekintettel a következık: - legkésıbb 2010. december 31-éig minden 15 ezer LE-nél nagyobb szennyvízelvezetési agglomerációt el kell látni szennyvízgyőjtı rendszerrel és legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztító teleppel, - legkésıbb 2015. december 31-éig minden 2 ezer és 15 ezer LE közötti szennyvízelvezetési agglomerációban meg kell oldani a szennyvízgyőjtı rendszer kiépítését és a legalább biológiai (II. fokozatú) szennyvíztisztítást, - legkésıbb 2008. december 31-éig az érzékeny területeken fekvı 10 ezer LE feletti - szennyvízelvezetési amennyiben 2000 agglomerációkban LE alatti település,biztosítani vagy szennyvízelvezetési agglomeráció kell a szennyvízgyőjtı rendszeris rendelkezik és a befogadó felszíni víz,fokozatú akkor a kiépítését és aközmőves biológiai szennyvízelvezetéssel (II. fokozatú) szennyvíztisztítás mellett a III. befogadónak tisztítást, azaz amegfelelı tápanyag szennyvíztisztításra (nitrogén és foszfor)megállapított eltávolítást. határidı 2005. december 31. (Ez esetben az Irányelvben szereplı határidı a mérvadó) - amennyiben 2000 LE alatti település, vagy szennyvízelvezetési agglomeráció is rendelkezik közmőves szennyvízelvezetéssel és a befogadó felszíni víz, akkor a Az Irányelvben elıírt kötelezettségek végrehajtására készült programot „Nemzeti 1 befogadónak megfelelı megállapított határidı 2005. december A lakosegyenérték meghatározását lásd. „Az szennyvíztisztításra agglomerációk névleges terhelésének meghatározása” fejezetben Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program”-nak, a továbbiakban Programnak 2 31. (Ez agglomeráció esetben azmeghatározását Irányelvbenlásd szereplı határidı a mérvadó) A szennyvízelvezetési a „Szennyvízelvezetési agglomerációk” fejezetben nevezzük. A Program az Irányelvnek megfelelıen a 2000 LE névleges terhelést meghaladó szennyvízelvezetési agglomerációkat foglalja - 3magába. Az Irányelvben elıírt kötelezettségek végrehajtására készült programot „Nemzeti Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Program”-nak, a továbbiakban Programnak Magyarországon a 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik a települési nevezzük. A Program az Irányelvnek megfelelıen a 2000 LE névleges terhelést meghaladó szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületek kijelölésérıl. E szennyvízelvezetési agglomerációkat foglalja magába. rendelet fı célja a felszíni vizek eutrofizációja elleni védelem. A tápanyagok (különösen a foszfor- és nitrogénvegyületek) vízben való feldúsulása (az algák és a magasabb rendő Magyarországon a 240/2000. (XII.23.) Korm. rendelet rendelkezik a települési növényi életformák növekedésének felgyorsulása miatt) eutrofizációt eredményez. Ez szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyőjtıterületek kijelölésérıl. E elınytelenül befolyásolja a vízben lévı organizmusok egyensúlyi helyzetét, valamint a vizek rendelet fı célja a felszíni vizek eutrofizációja elleni védelem. A tápanyagok (különösen a minıségét. E kormányrendelet 1. sz. mellékletében az érzékeny felszíni vizeket (Balaton, foszfor- és nitrogénvegyületek) vízben való feldúsulása (az algák és a magasabb rendő Velencei-tó, Fertı tó), a 2. sz. mellékletében pedig az érzékeny felszíni vizek vízgyőjtı növényi életformák növekedésének felgyorsulása miatt) eutrofizációt eredményez. Ez területén elhelyezkedı településeket sorolja fel. elınytelenül befolyásolja a vízben lévı organizmusok egyensúlyi helyzetét, valamint a vizek minıségét. E kormányrendelet 1. sz. mellékletében az érzékeny felszíni vizeket (Balaton, Velencei-tó, Fertı tó), a 2. sz. mellékletében pedig az érzékeny felszíni vizek vízgyőjtı területén elhelyezkedı településeket településeket (lásd sorolja1.fel. ábra) sorolja fel.

1. ábra. Érzékeny vízgyűjtő-területeken fekvő települések

A Program elsı hazai változata 2000. december 31-i induló állapottal készült el, amelyrıl a 25/2002. (II.27.) Kormány rendelet intézkedett. Az Irányelv 17. cikkében foglaltakkal összhangban a vízgazdálkodásról szóló hatályos 1995. évi LVII. Törvény elıírja, hogy a

(II. 8.) Korm. rendelet tartalmaz. Idıközben elkészült a Program 2004. május 1. és 2004. ország tagsági viszonya kezdetének megfelelı, immár hivatalos Programot, melyet a 30/2006. december 31. közötti elırehaladásának felmérése, majd ezt követıen az Irányelvhez (II. Magyarország 8.) Korm. rendelet tartalmaz. Idıközben elkészült a Program 2004. május 1. és 2004. 2004. május 1-tıl kötelezettségekre az Európai Unió tagjává vált, ezért el kellett készíteni az kapcsolódó adatszolgáltatási fejlesztett Települési Szennyvízelvezetési 37 december 31. közötti elırehaladásának felmérése, majd ezt követıen az Irányelvhez 2010. 5–6. HÍRCSATORNA ország tagsági viszonya kezdetének megfelelı, immár hivatalos Programot, melyet a 30/2006. Információs Rendszer (TESZIR)-re alapozottan a 2006. december 31-i állapotra felülvizsgált kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre fejlesztett Települési Szennyvízelvezetési (II. 8.) Korm. rendelet tartalmaz. Idıközben elkészült a Program 2004. május 1. és 2004. változata is. december Rendszer 31. közötti elırehaladásának felmérése, ezt követıen az Irányelvhez Információs (TESZIR)-re alapozottan a 2006.majd december 31-i állapotra felülvizsgált kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre fejlesztett Települési Szennyvízelvezetési változata is. Magyarország 2004. május 1-tıl az Európai Unió tagjává vált, ezért el kellett készíteni az Ez a kiadvány ezen felülvizsgált adatainak figyelembe vételével készült. Információs Rendszer (TESZIR)-re alapozottan a 2006. december 31-i állapotra felülvizsgált ország tagsági viszonya kezdetének változat megfelelı, immár hivatalos Programot, melyet a 30/2006. is. ezen (II. 8.) Korm. rendelet tartalmaz. Idıközben elkészült a Program 2004. készült. május 1. és 2004. Ez változata a kiadvány felülvizsgált változat adatainak figyelembe vételével

A Program ismertetésefelmérése, majd ezt követıen az Irányelvhez december 31. általános közötti elırehaladásának Ez a kiadvány ezen felülvizsgált változat adatainakfejlesztett figyelembeTelepülési vételével készült. kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségekre Szennyvízelvezetési A Program általános ismertetése Magyarország településszerkezete Információs Rendszer (TESZIR)-re alapozottan a 2006. december 31-i állapotra felülvizsgált A Program általános ismertetése változata is. településszerkezete Magyarország Magyarország településszerkezetérıl elmondható, hogy magas (75,3 %) a 2000 fı alatti

Magyarország településszerkezete Ez a kiadványtelepülések ezen felülvizsgált adatainak vételével lélekszámú aránya,változat ezekben azonbanfigyelembe a lakosságnak csakkészült. 16,9 %-a koncentrálódik.

Magyarország településszerkezetérıl elmondható, hogy magas (75,3 %) a 2000 fı alatti Kevés nagyobb lakos számú városunk van,a lakosságnak Budapesten csak kívül16,9 mindössze 5 településünk lélekszámú települések aránya, ezekben azonban %-a koncentrálódik. jelentős A Program általános ismertetése Magyarország településszerkezetérıl elmondható, hogy magas (75,3 %) a 2000 fı alatti népessége haladja meg a 150.000 fıt. van, Budapesten kívül mindössze 5 településünk Kevés nagyobb lakos számú városunk lélekszámú települések aránya, ezekben azonban a lakosságnak csak 16,9 %-a koncentrálódik. népessége haladja településszerkezete meg fıt. Magyarország Kevés nagyobb lakosa 150.000 számú városunk van, Budapesten kívül mindössze öt 5 településünk Összességében ez a helyzet a települési szennyvizek összegyőjtése és tisztítása szempontjából főt (2. ábra). népessége haladja meg a 150.000 fıt. nem kedvezı, ahiszen koncentráltabban elhelyezkedı közmővel történı Összességében helyzetaa térben települési szennyvizekhogy összegyőjtése és lakosság tisztítása szempontjából Magyarországeztelepülésszerkezetérıl elmondható, magas (75,3 %) a 2000 fı alatti ellátása hatékonyabb és kisebb költséggel jár. Összességében ez a helyzet a települési szennyvizek összegyőjtése és tisztítása szempontjából nemlélekszámú kedvezı,települések hiszen a aránya, térben ezekben koncentráltabban elhelyezkedı történı azonban a lakosságnak csaklakosság 16,9 %-aközmővel koncentrálódik. nem kedvezı, aszámú térben koncentráltabban elhelyezkedı közmővel történı Kevéshatékonyabb nagyobbhiszen lakos városunk van, Budapesten kívül lakosság mindössze 5 településünk ellátása és kisebb költséggel jár. ellátása hatékonyabb ésakisebb költséggel jár. népessége haladja meg 150.000 fıt. Magyarország településszerkezete

2006. december 31. Magyarország településszerkezete települési szennyvizek összegyőjtése Magyarország településszerkezete 2006. december 31.

Összességében ez a helyzet a és tisztítása szempontjából 3 500 000 2 500 nem kedvezı, hiszen a térben koncentráltabban lakosság közmővel történı 2006. december elhelyezkedı 31. 3 500 000 2 500 3 500 000 2 500 ellátása hatékonyabb és kisebb költséggel jár. 3 000 000 2 000

3 000 000

Magyarország településszerkezete 2006. december 31.

2 500 000

2 000

2 000

2 5003000 500 000

2 500

2 000

2000 500 000 1 5001

1 000 1 000

1 000 000

1 500

2000 000 000 1 0001

500 000

500

1 500 000

500 000

1 000

0

2.000 fı alatt

2.000 fı alatt 500 000

2.000-10.000 fı

10.000-15.000 fı

Lakosszám [fı]

500

0

15.000-150.000 fı

2.000-10.000 fı 10.000-15.000 fı méret 15.000-150.000 fı Településcsoportok szerint 2.000-10.000 fı 10.000-15.000 fı 15.000-150.000 fı Településcsoportok méret szerint Lakosszám [fı] Településszám [db] Településcsoportok méret szerint

Lakosszám [fı]

1 000

500

0 2.000 fı alatt

Településszám [db]

1 500 1 500

1 500 000

1 000 000 0

Településszám [db]Településszám [db]

Lakosszám [fı] Lakosszám [fı]

1 500

2 000 000

2 0002 3000 000 000

Lakosszám [fı]

Lakosszám [fı]

2 500 000

Településszám [db]

3 000 000

150.000 fı 0felett 0 150.000 fı felett 150.000 fı felett 500

Településszám [db]

Településszám [db]

0Lakosok Településszám Települések Lakosszám Településcsoport Településszám Települések Lakosszám Lakosok 2.000 fı alatt 2.000-10.000 fı 10.000-15.000 fı 15.000-150.000 fı 150.000 fı felett Településcsoport Településszám [db] aránya [%]Lakosszám [fı] aránya [%] Települések Lakosok [db] aránya [%] [fı] aránya [%] Településcsoportok méret szerint Településcsoport 2.000 fı alatt 2 368 75,3 1 697 047 [db] aránya [%] [fı] aránya [%] 16,9 Lakosszám [fı] Településszám [db] 2.000 fı alatt 2 368 75,3 1 697 047 16,9 2.000-10.000 fı 634 20,1 2 448 907 2.000 fı alatt fı 2 368 75,3 697907 047 16,9 24,3 2.000-10.000 634 20,1 21448 24,3 10.000-15.000 643 299 10.000-15.000 53 53 1,7 1,7 6,4 2.000-10.000 fı fı fı Településszám 634 20,1 2643 448299 907 24,3 6,4 Települések Lakosszám Lakosok Településcsoport 15.000-150.000 fı 85 2,7 2 882 484 15.000-150.000 85 2,7 2[fı] 882 10.000-15.000 fı fı 53 1,7 643484 299 aránya 28,6 [db] aránya [%] [%]6,4 28,6 150.000 fı felett 2421 394 150.000 felett 0,2 15.000-150.000 fı 855 5 2,7 0,22 882 484 421 23,8 28,6 23,8 2.000 fı fı alatt 2 368 75,3 12394 697 047 16,9 Összesen: 3 145 100,0 10 066 158 100,0 Összesen: 35 145 100,022448 10907 066 100,0 150.000 fı felettfı 0,2 394 421 158 24,3 23,8 2.000-10.000 634 20,1 0

10.000-15.000 fı Összesen:

53 1,7 3 145 100,0 10643 066299 158 15.000-150.000 fı 85 - 5 - - 5 - 2,7 2 882 484 2. ábra. Magyarország településszerkezete (2006. december 31.) 1. táblázat 150.000 fı felett 5 -50,2 2 394 421 Összesen: 3 145 100,0 10 066 158

-5-

6,4 100,0 28,6 23,8 100,0

BEVEZETÉS

38

BEVEZETÉS

JELENTÉS 2010. 5–6. HÍRCSATORNA a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból JELENTÉS finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási a Kohéziós Alapból és hazai forrásokból JELENTÉS megvalósításának ellenőrzéséről finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási aprojektek Kohéziós Alapból és hazai forrásokból projektek megvalósításának ellenőrzéséről finanszírozott kiemelt szennyvíztisztítási

BEVEZETÉS projektek megvalósításának BEVEZETÉS ellenőrzéséről (ÁSZ, 2009) „A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék,

hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, védeni és kezelni.” (Víz Keretirányelv) „A víz más termékektől eltérően nem kereskedelmi termék, hanem örökség, amit ennek megfelelően kell óvni, és kezelni.” (Víz Keretirányelv) A települési szennyvíz hatással vanvédeni az adott ország, illetve Európa vizeinek, talajának, talajvizeinek és ezek által ivóvízkészletének minőségére. Ezért az EuróA települési hatással az adott ország,fogadott illetve Európa vizeinek, tapai Unió (a szennyvíz továbbiakban: EU) van számos irányelvet el, valamint támolajának, talajvizeinek és ezek által ivóvízkészletének minőségére. Ezért az Eurógatta a szennyvízkezelési projektek megvalósítását. A „hatodik közösségi körpai Unió (a továbbiakban: EU) számos irányelvet fogadott el, valamint támonyezetvédelmi cselekvési program” szerint a 2002-2012 közötti időszakban a gatta a szennyvízkezelési projektek megvalósítását. A „hatodik közösségi körszennyvíztisztítási szennyvízgazdálkodás uniós prioritás. nyezetvédelmi cselekvési program” szerint a 2002-2012 közötti időszakban a szennyvízgazdálkodás uniós prioritás. Hazánkban a szennyvízkezelés már az első Nemzeti Környezetvédelmi Program

(a továbbiakban: NKP-I) keretében, 1997-2002 között is kiemelt hangsúlyt kaHazánkban a szennyvíztisztítás szennyvízkezelés már az első Nemzeti Környezetvédelmi Program pott. Az NKP-I-ben kitűzött célok teljesültek. Az EU irányelvekben foglalt kötele(a továbbiakban: NKP-I) keretében, 1997-2002 között is kiemelt hangsúlyt kazettségek teljesítéséhez azonban a határidők alóli átmeneti mentesség indítvápott. Az NKP-I-ben kitűzött célok teljesültek. 1 Az EU irányelvekben foglalt kötelenyozására volt szüksége Magyarországnak . A kötelezettségek teljesítésére egy zettségek teljesítéséhez azonban a határidők alóli átmeneti (A mentesség indítvákivételével 10 éves átmeneti haladékot kértünk és kaptunk. kötelezettségeket 1 . A kötelezettségek teljesítésére egy nyozására voltaz szüksége Magyarországnak és határidőket 2/a. sz. melléklet részletezi.) kivételével 10 éves átmeneti haladékot kértünk és kaptunk. (A kötelezettségeket és határidőket az 2/a. sz. melléklet részletezi.) 2003-2008 között a második Nemzeti Környezetvédelmi Program (a továbbiakban: NKP-II) és a Szennyvíz Program (2002), mint ágazati stratégia az EU köte2003-2008 között a második Környezetvédelmi továbbiaklezettségek határidőre történőNemzeti teljesítését célozták, és a Program következő(aábra szerint ban: NKP-II) és a Szennyvíz Program (2002), mint ágazati stratégia az EU köte2 hozzájárultak a közműolló bezárásához . lezettségek határidőre történő teljesítését célozták, és a következő ábra szerint 2 zárásához (lásd . 3. ábra). hozzájárultak a közműolló bezárásához

BEVEZETÉS

1. sz. ábra 3. ábra. A közműolló tényezőinek alakulása 1990–2015 A cél országos szinten: a lakosság1.közel 90%-a számára biztosítani a gyűjtősz. ábra rendszert 2015. december 31-ig. A Szennyvízkezelésről szóló irányelv szerint az Szennyvíztisztításról szóló 1 A csatlakozási tárgyalások 1999-ben kezdődtek és a vonatkozó fejezet december 2002-ben zárult érintett agglomeráció nagyságától függően 2010., illetve 2015. 31-ig le. A mentességet a Csatlakozási Szerződés X. melléklet 8. pontja tartalmazza. 1a települési szennyvíz tekintetében valamennyi agglomerációnak rendelkeznie 2 A csatlakozási tárgyalások 1999-ben kezdődtek és a vonatkozó fejezet 2002-ben zárult Az 1990-2007. évi adatok tényhálózattal, adatok, a 2015. évi adat a várható célértéket mutatja.ilkell olyan szennyvízgyűjtő legalább másodfokú kezelést, tisztítást, le. A mentességet a Csatlakozási Szerződés X.amely melléklet 8. pontja tartalmazza. 2letve érzékeny területen 10 000 LE felett 2008. december 30-ig harmadfokú tiszkeAz 1990-2007. évi adatok tény adatok, a 2015. évi adat a várható célértéket mutatja. títást zelést biztosít. 13

Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben elkészült értékelése 3 13 szerint Magyarország aaszennyvízelhelyezésben szennyvízkezelésben (a gyűjtött és a másodlagosan, harmadlagosan kezelt szennyvíz arányát tekintve) fejlett volt az újonnan csatlakozott országok között 2005 végén. Ezt a 2. sz. ábra szemlélteti.

letveolyan érzékeny területen 10 000 LE felettamely 2008. legalább decembermásodfokú 30-ig harmadfokú kell szennyvízgyűjtő hálózattal, kezelést,keilzelést biztosít. zelést biztosít. letve érzékeny területen 10 000 LE felett 2008. december 30-ig harmadfokú keAz Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben elkészült értékelése 33 zelést biztosít. Az Európai Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) 2009-ben elkészült értékelése 2010. 5–6. HÍRCSATORNA szerint Magyarország a szennyvízkezelésben (a gyűjtött és a másodlagosan, szerint Magyarország atovábbiakban: szennyvízkezelésben (a 2009-ben gyűjtött éselkészült a másodlagosan, Az Európai Bizottság (a Bizottság) értékelése harmadlagosan kezelt szennyvíz arányát tekintve) fejlett volt az újonnan csat-3 harmadlagosan kezelt a szennyvíz arányát tekintve)gyűjtött fejlett volt újonnan csatszerint Magyarország szennyvízkezelésben és aazmásodlagosan, lakozott országok között 2005 végén. Ezt a 2. sz.(aábra szemlélteti. lakozott országok között 2005 végén. Ezt a 2. sz. ábra szemlélteti. harmadlagosantisztított kezelt szennyvíz harmadlagosan szennyvíz arányát tekintve) fejlett volt az újonnan csatlakozott országok között 2005 végén. Ezt a 2.ábra sz. ábra szemlélteti. a 4. szemlélteti.

4. ábra. A gyűjtőrendszerben gyűjtött szennyvíz aránya

2. sz. ábra 2. sz. ábra

A szennyvíztisztítás helyzete az EU2.korábban sz. ábra csatlakozott tagállamaiban, küA szennyvíztisztítás helyzete az EU korábban csatlakozott tagállamaiban, különösen Észak-Európában jóval kedvezőbb, mint az újonnan csatlakozott orlönösen Észak-Európában jóval kedvezőbb, mint az újonnan csatlakozott küorA szennyvíztisztítás helyzete az EU korábban csatlakozott tagállamaiban, szágokban. Ott az összegyűjtött szennyvíz több mint 3/4-ét a legmagasabb, szágokban. Ott az összegyűjtött szennyvíz több 3/4-ét acsatlakozott legmagasabb, lönösen Észak-Európában jóvalalá. kedvezőbb, mint mint az újonnan orharmadfokú tisztításnak vetik (A szennyvízkezelés helyzetének változását harmadfokú tisztításnak vetik alá. (A szennyvízkezelés helyzetének változását szennyvíztisztítás szágokban. Ott az összegyűjtött szennyvíz több mint 3/4-ét a legmagasabb, Európában a 6. sz. melléklet mutatja.) Európában 6. sz. melléklet mutatja.) harmadfokúa tisztításnak vetik alá. (A szennyvízkezelés helyzetének változását

A szennyvízgyűjtő Európában a 6. sz. rendszer mellékletkiépítésének mutatja.) hazai tervezését befolyásolta az orszáA szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének hazai tervezését befolyásolta az országos ivóvízhálózat fejlesztésének befejezése és ezzel összefüggően a szennyvíz kigos ivóvízhálózat fejlesztésének befejezésehazai és ezzel összefüggően a szennyvíz kiA szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének tervezését befolyásolta az orszábocsátás növekedése. A szennyvízgyűjtő rendszer társadalmi léptékű tervezésébocsátás növekedése. A szennyvízgyűjtő rendszer társadalmi léptékű tervezéségos ivóvízhálózat fejlesztésének befejezése és ezzel összefüggően a szennyvíz kinek kockázatát jelentette a nehezen prognosztizálható tényezők, így a gazdanek kockázatát jelentette a nehezen prognosztizálható tényezők, így a gazdabocsátás növekedése. A szennyvízgyűjtő rendszer társadalmi léptékű sági körülmények változása (például iparvállalatok megszűnése, újaktervezéséletelepesági körülmények változása (például prognosztizálható iparvállalatok megszűnése, újak nek kockázatát jelentette a nehezen tényezők, így rendezvéaletelepegazdadése), a civil társadalom mozgása (például nagy tömegű kulturális dése), a civil társadalom mozgása (például nagy tömegű kulturális rendezvésági körülmények változása (például megszűnése, újak letelepenyek elhalása, új helyszínen létrejövő iparvállalatok rendezvények alakulása). nyek új helyszínen létrejövő rendezvények alakulása). dése),elhalása, a civil társadalom mozgása (például nagy tömegű kulturális rendezvé-

Az ISPA, majd új a helyszínen Kohéziós Alap (a továbbiakban: támogatások felnyek elhalása, létrejövő rendezvények ISPA/KA) alakulása). Az ISPA, majd a Kohéziós Alap (a továbbiakban: ISPA/KA) támogatások felhasználásához készített stratégiák a kiemelten nagy, 50 000 lakos egyenérték BEVEZETÉS használásához készített stratégiák atovábbiakban: kiemelten nagy, 50 000 támogatások lakos egyenérték 4 Az ISPA, majd a Kohéziós Alap (a ISPA/KA) fel, illetve a főváros, a megyei jogú városok és agglomerációik szennyvíz feletti feletti,4, illetve illetve akészített főváros,stratégiák a megyeiajogú városok és agglomerációik szennyvíz feletti használásához kiemelten nagy, 50 000 lakos egyenérték 4 programjára helyezték a hangsúlyt. Ezt az indokolta, hogy társfinanszírozással programjára helyezték a hangsúlyt (2/d. sz. melléklet, Az ISPA/KA stratégia ál, illetve a főváros, a megyei jogú városok és ISPA/KA agglomerációik szennyvíz feletti kiemelt projekteket lehetett és hogy Magyarország településszerkezetét tal érintett nagyvárosok). Ezt támogatni, az indokolta, ISPA/KA társfinanszírozással 3 5. Bizottsági Összefoglaló a Városi Szennyvízkezelési Irányelv végrehajtásáról, kiemelt projekteket lehetett támogatni, és Magyarország településszerkezetét fifigyelembe véve elsődlegesen a fővárosban, a megyei jogú városokban lehetett 2009. szükség 3 5. Bizottsági Összefoglaló a Városi Szennyvízkezelési Irányelv végrehajtásáról, 2009. 5 4 elsődlegesen a fővárosban, a megyei jogú városokban lehetett gyelembe véve ilyen méretű projektek 1990-ben megyei jogú megvalósítására. város címet kapott minden város, amelynek a lakosságszáma 4 3 1990-ben megyei jogúprojektek város címet kapott minden város, amelynek a megyeszékhely, lakosságszáma 6 Szennyvízkezelési 5. Bizottsági Összefoglaló a1994-ben Városi Irányelv végrehajtásáról, 2009. meghaladta az 50 000 főt. megyei jogú város lett mindkét megvalósítására. szükség ilyen méretű

meghaladta az 50 000 főt.érte 1994-ben megyei jogú város lett mindkét megyeszékhely, amelynek nem az 50 000-es határt (Salgótarján és Szekszárd). Továb1990-benlakossága megyei jogú város el címet kapott minden város, amelynek a lakosságszáma amelynek lakossága nem érte el az 50 000-es határt (Salgótarján és Szekszárd). TovábA Szennyvíztisztításról szóló irányelv szerint a 15 000lett LE mindkét feletti agglomerációkbáSzennyvízkezelésről 2006-ban az Érd50 is megyei jogú város lett. meghaladta 000 főt. 1994-ben megyei jogú város megyeszékhely, bá 2006-ban Érd is megyei jogú város lett. ban – ide lakossága tartozóannem a fővárosban a megyei városokban is – normál teamelynek érte el az 50és000-es határtjogú (Salgótarján és Szekszárd). Továbmásodfokú tisztítást bá 2006-ban Érd is megyei jogú város rületen másodfokú kezelést kell lett. megvalósítani 2010-ig. Érzékeny területen 4

14 14 14

10 000 LE felett a harmadfokú tisztítás, azaz a tápanyag eltávolítás is elő van írva.

A Szennyvíz Program összeállításához – első ízben 1998. december 31-i állapot szerint, majd kétévenként – felmérték a megyei jogú városok csatornahálózatát és minősítették azok tisztító telepét. Ez alapján kijelölték a fejlesztendő területeket a Szennyvíz Programban. Programban 7. (A felmérés eredményét a 2/c. melléklet tartalmazza.) A kiemelt szennyvíztisztítási projekteket 2000-től az ISPA, majd annak folytatásaként 2004-től a Kohéziós Alap (a továbbiakban: KA) finanszírozta. 2007-től a KA társfinanszírozásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) keretében kerülnek megvalósításra projektek, de lényeges különbség, hogy a jelenlegi programozási időszakban uniós szabályok szerint már nemcsak kiemelt, hanem 2000 LE feletti települési projektek is finanszírozhatóak KA-ból 8.

39

A Szennyvíz Program összeállításához – első ízben 1998. december 31-i állapot szerint, majd kétévenként – felmérték a megyei jogú városok csatornahálózatát és minősítették azok tisztító telepét. Ez alapján kijelölték a fejlesztendő HÍRCSATORNA területe2010. 5–6. 7 ket a Szennyvíz Programban . (A felmérés eredményét a 2/c. melléklet tartalmazza.)

40

A kiemelt szennyvíztisztítási projekteket 2000-től az ISPA, majd annak folytatásaként 2004-től a Kohéziós Alap (a továbbiakban: KA) finanszírozta. 2007-től a KA társfinanszírozásával az Új Magyarország Fejlesztési Terv (a továbbiakban: ÚMFT) keretében kerülnek megvalósításra projektek, de lényeges különbség, hogy a jelenlegi programozási időszakban uniós szabályok szerint már nemcsak kiemelt, hanem 2000 LE feletti települési projektek is finanszírozhatóak KA-ból 8. KA-ból. A kiemelt projektek mellett kisebb agglomerációkat lefedő projektek valósultak meg uniós támogatással. Így kisebb projektek valósultak meg a PHARE, a Strukturális Alap Környezeti Infrastruktúra Operatív Program, az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program, a SAPARD, valamint az INTERREG keretében 2007-ig. 2007-től az ÚMFT Regionális Operatív Programjai finanszíroznak kisebb (2000 LE alatti települési) szennyvízközmű fejlesztési projekteket.

BEVEZETÉS

A Bizottság a benyújtott kérelmek alapján az ISPA keretében 7, a KA keretében 3, azaz 2006 végéig összesen 10 kiemelt szennyvíztisztítási szennyvízkezelési projektet hagyott jóvá. A többi agglomerációban voltak tisztán hazai forrásból történő fejlesztések, de azok nem az ellenőrzés tárgykörébe tartozó kiemelt projektek voltak, így azok teljesítményét nem vizsgáltuk. A tisztán hazai forrásból megvalósult szennyvízkezelési szennyvíztisztítási projekteket abban az esetben sem ellenőriztük, amikor az Az ISPA/KA társfinanszírozásával megvalósuló projektek eredeti támogatásként ISPA/KA kedvezményezettje részesült benne. 10 9 mintegy 204,3 Mrd Ft . Ebből 111,5 Mrd Ft (54,6%) a elszámolható Az ISPA/KAköltsége társfinanszírozásával megvalósuló projektek eredeti támogatásként Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei beru- a elszámolható költsége mintegy 204,3 Mrd Ft. Ebből 111,5 Mrd Ft (54,6%) házás támogatása.

Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep és Kapcsolódó Létesítményei beruházás A magyar lakosság mintegy 40%-a a fővárosban és a megyei jogú városokban él. támogatása.

5

A 6végrehajtott az ISPA 50 000 LE feletti, fővárosra a megyei Egy kiemeltfejlesztésekkel projektnek az esetében el illetve kellett a érnie az 11 5ésmillió eurót – főként a jogú városokra és agglomerációikra vonatkozó uniós kötelezettség (1267/1999/EK rendelet. 2. cikk 2. pont), a KA esetében a 10 millió eurót (1164/1994/EK A végrehajtott fejlesztésekkel az 50 000 LE feletti, illetve a fővárosra és a megyei szennyvíztisztítás fokát tekintve – még1264/1999/EK nem teljesülrendelet maradéktalanul 2010. rendelet 10. cikkének 3. pontját módosító 1. cikk 8. a. a jogú városokra és agglomerációikra vonatkozó uniós kötelezettség –pont). főként a 12 tádecember 31-i határidőre minden érintett város esetében, de 6 nagyváros 7 A Szennyvíz Program legutóbbi, 2009 áprilisában készült felülvizsgálata – az előírásszennyvíztisztítás fokát tekintve – még 13 nem teljesül maradéktalanul a 2010. december és még további fejlesztési elképzelések is mogatása folyamatban vandecember KA-ból 31-i nak megfelelően – a 2006. állapotot tükrözi. A 2008. december végi 31-i határidőre minden érintett város esetében, de hat nagyváros támogatása vannak sz. 2010-ben melléklet). A Bizottság a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének helyzet (2/e. alapján készül új programváltozat. folyamatban van KA-ból és mégmajd további fejlesztési elképzelések is vannak. A Bizottság 14 , de a KvVM a gyűjtőrendszerek célálkötelező mértékét nem számszerűsítette 8 A 25 millió euró feletti KA projekteket változatlanul a Bizottság hagyja jóvá, az ennél a szennyvízgyűjtő rendszer kiépítésének kötelező mértékét nem számszerűsítette, de lapotának hazai adatait meghatározta (2/f. sz. melléklet). kisebb összegűeket a hazai hatóságok.

a KvVM a gyűjtőrendszerek célállapotának hazai adatait meghatározta.

Az ellenőrzött 10 ISPA/KA projekt tartalma eltérő volt. Ezt mutatja, hogy csaAz ellenőrzött 10 ISPA/KA projekt tartalma eltérő volt. Ezt mutatja, hogy csatornával tornával való lefedettség szempontjából, a 24 nagyvárosból az a 10 város is fej15 15 való lefedettség szempontjából, a 24 nagyvárosból az a 10 város is fejlettnek volt lettnek volt mondható a projekt előtt (70-92% közötti lefedettség), amelyik ki16 mondható a projekt (70-92% közötti lefedettség), való amelyik kiemelt fejlesztést . A csatornával lefedettség projekemelt fejlesztést tudottelőtt megvalósítani tudott megvalósítani. A csatornával való ellátottság projektenkénti alakulását a 5. tenkénti alakulását a 4. sz. ábra szemlélteti.

ábra szemlélteti.

5. ábra. A csatornával való ellátottság mértéke

4. sz. ábra

9

Az uniós társfinanszírozás és a hazai központi költségvetési részt tartalmazza.

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

BEVEZETÉS BEVEZETÉS

A csatornahálózat fejlesztéshez hasonlóan a szennyvíztisztító telepek fejlesztéA csatornahálózat fejlesztéshez hasonlóan a szennyvíztisztító telepek fejlesztésének tartalma is különbözött. A 10 projekt keretében 3 új telep (budapesti, sének tartalma is különbözött. A 10 projekt keretében három 3 új telep új telep(budapesti, (budapesti, soproni, hegyesdi telep) építése és 7 meglévő telep (zalaegerszegi, szombathelyi, meglévő telep soproni, hegyesdi telep) építése és hét 7 meglévő telep (zalaegerszegi, szombathelyi, debreceni, szegedi, kecskeméti, győri, zirci telep) fejlesztése valósult, illetve vadebreceni, szegedi, kecskeméti, győri, zirci telep) fejlesztése valósult, illetve valósul meg eltérő mértékben (bűzhatás megszüntetése, komposztálás, biogáz lósul meg eltérő mértékben (bűzhatás megszüntetése, komposztálás, biogáz hasznosítása, kisebb kiegészítő rekonstrukciók megvalósítása). Egy, a pécsi prohasznosítása, kisebb kiegészítő rekonstrukciók megvalósítása). Egy, a pécsi projekt keretében szennyvíztisztító telep fejlesztésére nem került sor. jekt keretében szennyvíztisztító telep fejlesztésére nem került sor. A szennyvízközmű fejlesztések nyomán csökken a települések környezeti terhe-

A szennyvízközmű szennyvízközmű fejlesztések fejlesztések nyomán nyománcsökken csökkenaatelepülések településekkörnyezeti környezetiterheléterheA lése, javul a vízbázisok és az érzékeny víztestek védelme. (A települési szennyvíz lése, javul a vízbázisok és az érzékeny víztestek védelme. (A települési szennyvíz se, javul a vízbázisok és az érzékeny víztestek védelme. Ahhoz azonban, ezek kezelésének folyamatábráját a 3. sz. melléklet tartalmazza.) Ahhoz hogy azonban, kezelésének folyamatábráját a 3. sz. melléklet tartalmazza.) Ahhoz azonban, ahogy kiépült rendszerek fenntarthatóak legyenek, működtetésüknek – a megfizethető ezek a kiépült rendszerek fenntarthatóak legyenek, működtetésüknek – a hogy ezek a kiépült rendszerek fenntarthatóak legyenek, működtetésüknek –a szolgáltatási mellett –díjak gazdaságosnak és hatékonynak lenniük, ennek megfizethetődíjak szolgáltatási mellett – gazdaságosnak éskell hatékonynak kell megfizethető szolgáltatási díjak mellett – gazdaságosnak és hatékonynak kell viszont elengedhetetlen feltétele a szennyvízközmű beruházások célszerű, eredlennie, ennek viszont elengedhetetlen feltétele a szennyvízközmű beruházások lennie, ennek viszont elengedhetetlen feltétele a szennyvízközmű beruházások ményes és hatékony megvalósítása. célszerű, eredményes és hatékony megvalósítása. célszerű, eredményes és hatékony megvalósítása.

Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) 2000-től rendszeresen vizsgálta Az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: ÁSZ) 2000-től rendszeresen vizsgálta a települési önkormányzatok szennyvíztisztítással szennyvízkezeléssel kapcsolatos tevékenységét, a települési önkormányzatok szennyvízkezeléssel kapcsolatos tevékenységét, valamint 2004-ben az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi valamint 2004-ben az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok végrehajtását, de még nem vizsgálta a kiemelt szennyvízkezelési szennyvíztisztítási programok végrehajtását, de még nem vizsgálta a kiemelt szennyvízkezelési projektek átfogó hatását a magyar környezetvédelmi célok teljesítésében, vaprojektek átfogó hatását a magyar környezetvédelmi célok teljesítésében, valamint a projektek eredményességét, hatékonyságát. lamint a projektek eredményességét, hatékonyságát. A jelenlegi ellenőrzés célja: annak értékelése volt, hogy a Kohéziós Alap A jelenlegi ellenőrzés célja: annak értékelése volt, hogy a Kohéziós Alap szennyvíztisztítási projektek eredményesen társfinanszírozásával megvalósuló szennyvízkezelési társfinanszírozásával megvalósuló szennyvízkezelési projektek eredményesen és hatékonyan szolgálták-e a magyar szennyvízkezelési szennyvíztisztítási célok megvalósítását, és hatékonyan szolgálták-e a magyar szennyvízkezelési célok megvalósítását, valamint a források hasznosulását. valamint a források hasznosulását. Ennek során értékeltük, hogy: Ennek során értékeltük, hogy: • a feltételrendszer kialakítása a célok eredményes, hatékony teljesítését lehe• a feltételrendszer kialakítása a célok eredményes, hatékony teljesítését lehetővé tette-e; tővé tette-e; • a kiemelt szennyvíztisztítási szennyvízkezelési projektek megvalósítása – a projektek teljesít• a kiemelt szennyvízkezelési projektek megvalósítása – a projektek teljesítményét tekintve – a projektek dokumentumaiban foglaltakkal összhangban ményét tekintve – a projektek dokumentumaiban foglaltakkal összhangban történt-e; a működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező projektek keretétörtént-e; a működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező projektek keretében létrehozott létesítmények megvalósítása költséghatékonyan történt-e; ben létrehozott létesítmények megvalósítása költséghatékonyan történt-e; • a már részben, vagy egészben használatba vett létesítmények üzemeltetése • a már részben, vagy egészben használatba vett létesítmények üzemeltetése során teljesültek-e a vonatkozó uniós alapelvek (Acquis Communautairesorán teljesültek-e a vonatkozó uniós alapelvek (Acquis Communautaireből levezethető elvek), különös tekintettel a fenntarthatóság és a szennyező ből levezethető elvek), különös tekintettel a fenntarthatóság és a szennyező fizet elvre; fizet elvre; • a megvalósuló szennyvíztisztító létesítmények működése eredményes-e (a • a megvalósuló szennyvíztisztító létesítmények működése eredményes-e (a létesítmény kapacitása, a kibocsátott víz minősége megfelelő-e); ehhez kaplétesítmény kapacitása, a kibocsátott víz minősége megfelelő-e); ehhez kapcsolódóan a szennyvíziszap-kezelés és - ártalmatlanítás elvégzése megfelecsolódóan a szennyvíziszap-kezelés és - ártalmatlanítás elvégzése megfelelő-e. lő-e. Az ISPA/KA projektek ellenőrzését a teljesítmény-ellenőrzés módszertanának Az ISPA/KA projektek ellenőrzését a teljesítmény-ellenőrzés módszertanának alkalmazásával, főként eredményességi, hatékonysági szempontok szerint hajalkalmazásával, főként eredményességi, hatékonysági szempontok szerint hajtottuk végre, így vizsgálatunk nem a szabályszerűség ellenőrzésére irányult. tottuk végre, így vizsgálatunk nem a szabályszerűség ellenőrzésére irányult.

17 17

41

42

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

BEVEZETÉS

Az ellenőrzöttek bevonásával – jelen vizsgálatunk tárgyára értelmezve – meghatároztuk az eredményesség, a hatékonyság fogalmát, valamint kijelöltük a teljesítménykritériumokat is (4. sz. melléklet). Összevetettük és elemeztük a hazai stratégiákban és a projektek dokumentumaiban foglalt célkitűzéseket a realizált eredményekkel. Ennek keretében értékeltük az input, output, eredmény indikátorok tervezett és tényállapotának alakulását, valamint kitekintést végeztünk a korábbi ÁSZ javaslatok gyakorlati hasznosulására. Az eredményesség, a hatékonyság és a fenntarthatóság értékelése a már üzembe helyezett szennyvíztisztítók esetében volt lehetséges. Ezért a 10 kiemelt szennyvíztisztítási szennyvízkezelési projektből a már részben vagy teljes körűen működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező 6 projektet (Szeged, Sopron, Kecskemét, Veszprém, Győr és Szombathely) ellenőriztük a helyszínen, míg a többi 4 projekt esetében (Budapest, Debrecen, Pécs, Zalaegerszeg) csak dokumentum alapú ellenőrzésre került sor a közreműködő szervezetnél. A Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep – bár céljában és értékében is jelentős projekt – nem kerülhetett bele az eredményesség ellenőrzésére kiválasztott projektek körébe, mert itt a szennyvíztisztító telep még nem működött (a telep próbaüzeme a helyszíni ellenőrzés végén kezdődött el). Az eredményességet, a fenntarthatóságot az 5. sz. mellékletben felsorolt kedvezményezetteknél és víziközmű szolgáltatóknál ellenőriztük. A projektek megvalósítási helyzetének átfogó értékelésére az ellenőrzés előkészítése során bekért, valamint a helyszíni ellenőrzés során kapott további adatok, dokumentumok feldolgozásával került sor. Az ellenőrzés időszaka az uniós tagságunk kezdetétől, 2004-től a helyszíni ellenőrzésünk befejezéséig (2009. augusztus 14.) terjedt, kitekintéssel a projektek indítására. Az ellenőrzés jogalapját az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény 2. § (5)-(6)-(9) és az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 120/A. § (1) bekezdései képezik. A jelentést 8 napos egyeztetésre megküldtük a környezetvédelmi és vízügyi és a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszter uraknak. Válaszleveleik másolatát 1/a-b. számú mellékletek tartalmazzák.

18

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

2010. MEGÁLLAPÍTÁSOK, 5–6. HÍRCSATORNA I. KÖVETKEZTETÉSEK, I. ÖSSZEGZŐ ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK JAVASLATOK

JAVASLATOK

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK,

Hazánkban szennyvízközmű Hazánkban a a települési települési önkormányzatok önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztés fejlesztés címén címén JAVASLATOK 591,5 Mrd Ft uniós és hazai támogatásban részesültek az első ISPA támogatá591,5 Mrd Ft uniós és hazai támogatásban részesültek az első ISPA támogatá17 sok Ebben az az időszakban időszakban összesösszessok megítélésének megítélésének évétől, évétől, 2000-től 2000-től 2008 2008 végéig végéig 17.. Ebben ségében túlsúlyban volt a tisztán hazai források felhasználása, ségében túlsúlyban volt a tisztán hazai források felhasználása, amely amely az az uniós uniós Hazánkban amegjelenésével települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztés címén támogatások fokozatosan csökkent, majd 2007-től megszűnt. támogatások megjelenésével fokozatosan csökkent, majd 2007-től megszűnt. 591,5 Mrd Ft uniós és hazai támogatásban részesültek az első ISPA támogatáA ábra szemlélteti. A támogatások támogatások forrásonkénti forrásonkénti megoszlását megoszlását a a 3. 3. sz. sz. 17 ábra szemlélteti. sok megítélésének évétől, 2000-től 2008 végéig. . Ebben az időszakban összestelepülési önkormányzatok szennyvízközmű ségében túlsúlyban A volt a tisztán hazai források felhasználása, amely az uniós A települési önkormányzatok szennyvízközmű támogatásainak alakulása alakulása támogatások megjelenéséveltámogatásainak fokozatosan csökkent, majd 2007-től megszűnt. 2000-2008. között 2000-2008. között szemlélteti. A támogatások forrásonkénti megoszlását a 6. 3. ábra sz. ábra szemlélteti. ISPA/KA és A települési önkormányzatok szennyvízközmű ISPA/KA és társfinansz. támogatásainak alakulása társfinansz. 34,5% 2000-2008. között 34,5%

Tisztán hazai Tisztán hazai forrás forrás 54,9% 54,9%

Tisztán hazai

Egyéb uniós Egyéb uniós és ISPA/KA források és források és társfinansz. társfinansz. társfinansz. 34,5% 10,6% 10,6%

3. forrás 6. ábra. A települési önkormányzatok szennyvízközmű támogatásainak alakulása 2000–2008. között 3. sz. sz. ábra ábra 54,9%

Egyéb uniós

források és A szennyvízközmű szennyvízközmű fejlesztés fejlesztés finanszírozása finanszírozása társfinansz. 34,5%-ban (204,3 (204,3 Mrd Mrd Ft) Ft) az az A 34,5%-ban 10,6% ISPA/KA és annak hazai társfinanszírozásával történt, 10 projekt keretében. A ISPA/KA és annak hazai társfinanszírozásával történt, 10 projekt keretében. A sz. ábra a jelenlegi programozási programozási időszakban időszakban3. (2007-2013) a megelőző megelőző időszakéhoz időszakéhoz hasonhasonjelenlegi (2007-2013) ló nagyságrendű forrás, mintegy 200 Mrd Ft áll rendelkezésre további szennyló nagyságrendű forrás, mintegy 200 Mrd Ft áll rendelkezésre további szennyA szennyvízközmű finanszírozása 34,5%-ban (204,3 Mrd Ft) az vízkezelési projektekrefejlesztés a KA KA társfinanszírozásával. társfinanszírozásával. víztisztítási vízkezelési projektekre a ISPA/KA és annak hazai társfinanszírozásával történt, 10 projekt keretében. A jelenlegi programozási a megelőző időszakéhoz hasonA projektek projektek tartalma a a időszakban bevezetőben(2007-2013) leírtak szerint szerint lényegesen eltért –– főként főként az A tartalma bevezetőben leírtak lényegesen eltért az ló nagyságrendű forrás, mintegy 200 Mrd Ft áll rendelkezésre további szennyadott agglomeráció korábbi hazai fejlesztésétől függően –, de a projektek minadott agglomeráció korábbi18 hazai fejlesztésétől függően –, de a projektek minszennyvíztisztítás javulásához, vízkezelési a KA18társfinanszírozásával. a den esetben esetbenprojektekre hozzájárulnak a szennyvízkezelés szennyvízkezelés javulásához, elősegítik elősegítik az az uniuniden hozzájárulnak ós előírásoknak való megfelelést. ós előírásoknak való megfelelést. A projektek tartalma a bevezetőben leírtak szerint lényegesen eltért – főként az adott agglomeráció korábbi hazaiés függően –, de ahogy projektek minA 10 projekt tervezésére megvalósítására kihatott, azokat inA 10 ISPA/KA ISPA/KA projekt tervezésére ésfejlesztésétől megvalósítására kihatott, hogy azokat in18 a szennyvízkezelés javulásához, elősegítik az uniden esetben hozzájárulnak tenzív hazai fejlesztést követően és hazai fejlesztésekkel párhuzamosan, a hazai tenzív hazai fejlesztést követően és hazai fejlesztésekkel párhuzamosan, a hazai ós előírásoknak való megfelelést. és az harmonizációja és összehangolása nélkül 19, pályázataránélkül,19 , pályázataráés az uniós uniós források források harmonizációja és összehangolása nélkül nyos forrásbőség 20 mellett, közbeszerzési szabálytalanságokkal és lekötetlen A 10 ISPA/KA projekt tervezésére és megvalósítására kapacitás-többletek kialakításával valósították meg. kihatott, hogy azokat intenzív hazai fejlesztést követően és hazai fejlesztésekkel párhuzamosan, a hazai 17 17 A hazai források egyrészt az uniós támogatások társfinanszírozását, 19 másrészt a tiszforrások egyrészt az uniós támogatások társfinanszírozását, a tisz,másrészt pályázataráés azhazai uniós források harmonizációja és összehangolása nélkül A Aköltséghatékonysági szempontok érvényesítése háttérbe szorult, ugyanakkor tán hazai támogatását fedezték. A a sz. tán hazai fejlesztésű fejlesztésű projektek projektek támogatását kiemelt fedezték. jelentőséggel A támogatásokat támogatásokat a 7. 7. volna sz. mellékmelléka forrásfelhasználás hatékonyságának kellett bírlet részletezi. let részletezi. nia, mivel az ellenőrzött időszakbana az ISPA/KA stratégia által érintett 24 18 a ellenőrzés idején 18 A projektek közül a győri befejeződött, 21 A projektek közül a10 győri befejeződött, a szegedi szegedi zárása zárása a helyszíni helyszíni ellenőrzés idején szennyvízközmű fejlesztése valósult, illetve valónagyvárosból csak város 17 folyamatban volt, a soproni zárása alatt állt, a folyaA hazai források egyrészt az unióselőkészítés támogatások másrészt a tiszfolyamatban volt, aközül soproni zárása előkészítés alatttársfinanszírozását, állt, a többi többi megvalósítása megvalósítása folyasul meg, de ezek is a fővárosban további fejlesztésekre van szükség. Tomatban volt. tán hazai fejlesztésű projektek támogatását fedezték. A támogatásokat a 7. sz. mellékmatban volt. vábbá a projektek költségvetésének átlagosan 22%-át az Európai Beruházási 19 let részletezi. 19 Nagyvázsony kezdetben a veszprémi KA projekt keretében tervezte a szennyvízközmű Nagyvázsony kezdetben a fedezte veszprémi KA projekt keretében tervezte a növelték szennyvízközmű 18 Bank által nyújtott éssorán annak tőke és kamatterhei az álA projektek közül a hitel győri befejeződött, a szegedi zárása a helyszíni ellenőrzés idején fejlesztését, de a pályázat előkészítése tisztán hazai támogatást nyert. fejlesztését, de a pályázat előkészítése során tisztán hazai támogatást nyert. Veszprém Veszprém lamadósságot. folyamatban volt,fejlesztésének a soproni zárása előkészítés alatt állt, a tisztán többi megvalósítása folyaszennyvízközmű III. üteme volt folyamatban hazai forrásból, mi-

szennyvízközmű fejlesztésének III. üteme volt folyamatban tisztán hazai forrásból, mimatban volt. közben 2004. közben 2004. év év végén végén a a Bizottság Bizottság jóváhagyta jóváhagyta a a KA KA támogatást. támogatást. A A III. III. ütemben ütemben végzett végzett szennyvíztisztítás A Nagyvázsony szennyvízkezelés feltételrendszerének kiépítése (stratégiakészítés, jogi 19 fejlesztés mielőbbi megvalósítását a kedvezményezett tájékoztatása szerint a kezdetben a veszprémi KA projekt keretében tervezte aszerint szennyvízközmű fejlesztés mielőbbi megvalósítását a kedvezményezett tájékoztatása a KörnyeKörnyeszabályozás, intézményi rendszer kiépítése) alapvetően megtörtént hazánk zetvédelmi Felügyelőség előírása indokolta. fejlesztését, de a pályázat előkészítése során tisztán hazai támogatást nyert. Veszprém zetvédelmi Felügyelőség előírása indokolta.

uniós csatlakozásának időszakára, illetve az azt követő rövidhazai időszakon belül. szennyvízközmű fejlesztésének III. üteme volt folyamatban tisztán forrásból, miA KvVM a szennyvízelvezetés ésjóváhagyta - tisztítás EU konform fejlesztésének és működközben 2004. év végén a Bizottság a KA támogatást. A III. ütemben végzett tetésénekmielőbbi jogszabályi alapjait 1995-től folyamatosan dolgozta szerint ki és 2004-re a fejlesztés megvalósítását a kedvezményezett tájékoztatása a Környe19 19 zetvédelmi Felügyelőség előírása indokolta. központi szabályozás alapjai megfelelőek voltak.

A helyszíni ellenőrzés idején azonban még nem szabályozták az országosan egységes díjképzést (annak ellenére, hogy a KvVM már 2004-ben előkészített 19 egy szabályozás-tervezetet), továbbá a vizek állapotértékelésére vonatkozó minősítési rendszert. (E szabályozási hiányosságokkal az összefoglalón belül a

43

44

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

A helyszíni ellenőrzés idején azonban még nem szabályozták az országosan egységes díjképzést (annak ellenére, hogy a KvVM már 2004-ben előkészített egy szabályozás-tervezetet), továbbá a vizek állapotértékelésére vonatkozó minősítési rendszert. Szabályozták az agglomerációk gazdaságos kialakítását, de a szabályozás alkalmazása nem volt eredményes. 2002-től kormányrendeleti szintű szabályozás előírta az agglomerációk lehatárolásának módszertanát, a települések csatlakozásának feltételeit. Gazdaságossági számításokkal kellett alátámasztani azt, hogy egy agglomeráció megalakításánál a települések egy hálózatba csatolása gazdaságosabb, mint ha más műszaki megoldást választanak. Ugyanakkor a pályázati rendszerben a kisszámú lakosság (1-50 LE) ellátására megfelelő, egyedi műszaki megoldásokat nem támogatták, valamint e megoldások referencia híján nem terjedtek el. A KvVM szigorította a szabályozást 2009- től, de a gyakorlatban ennek alkalmazása I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK az önkormányzatok felelősségén múlott. A magyar hatóságok az uniós követelményekhez igazodó stratégiákat kialakították. Az ágazati stratégiában (Szennyvíz Programban) a pénzügyi források és a naturális célok összhangban voltak, a fejlesztendő területek kijelölésre kerültek, de a stratégiák gyakorlati érvényesítéséhez a fejlesztések ütemezése, a pénzügyi erőforrások biztosítása nem történt meg. Az ISPA/KA stratégiák a feltételeknek megfelelő, jól előkészített projektek kis száma miatt korlátozottan valósulhattak meg 24. A projektek megvalósítását nehezítették az EU Delegációval és a Bizottsággal történő elhúzódó egyeztetések, a közbeszerzési és az áfa szabályok változása. Továbbá az, hogy a projektek többségét (tízből hetet) a csatlakozást megelőzően a hazai uniós intézményrendszer (jogi, pénzügyi, lebonyolítói, informatikai rendszer) kiépítése, fokozatos fejlesztése közben kellett előkészíteni és elkezdeni. Egy korábbi ÁSZ jelentésben 25 megállapítottuk, hogy „A hazai és az uniós szennyvíztisztítási szennyvízkezelési források összehangolatlanságát eredményezte, hogy nem volt olyan szervezet, vagy informatikai rendszer, amely a projekt-javaslatokat és a forrásokat kölcsönösen megfeleltette, a felhasználói igényeket rendszerezte és a környezetvédelmi fejlesztési célokkal összehangolta volna.”. A fenti megállapítás alapján javasoltuk a Kormánynak, hogy koordinálja az érintett tárcákkal együttműködve a környezetvédelmi fejlesztési stratégiához illeszkedő, az uniós és a hazai lehetséges támogatásokat is tartalmazó, egymásra épülő és egymást kiegészítő forrásszerkezet kialakítását, de erre a 2004-2007 közötti időszakban nem került sor. Jelenleg a különböző alapok, programok forrásszerkezetének összehangolása az uniós szabályozás és a programdokumentumok szintjén megoldott. Az ISPA/KA projektek kiválasztási szempontjai között – az uniós kötelezettségek teljesítése és a források lekötése érdekében – a projektek előkészítettségének helyzete volt a fő szempont és helyi, regionális szintű érdekek is előtérbe kerültek, nem az agglomerációk szennyvízközmű fejlettsége, elmaradottsága volt a megatározó. A Bizottság a pályázatok elbírálásakor – a rendelkezésekre álló dokumentumok szerint – főként a lakosságszámot és az egy főre eső beruházási költséget vette figyelembe. E szempontok alapján két projektet elutasított és két projektet a magyar hatóságok vontak vissza alacsony lakosságszám, magas egy főre jutó költség, kétséges gazdaságosság miatt. Ilyen okokból a Bizottság további fejlesztési változatok kidolgozását kérte a veszprémi projekt hegyesdi agglomeráció-

Az ISPA/KA projektek kiválasztási szempontjai között – az uniós kötelezettségek teljesítése és a források lekötése érdekében – a projektek előkészítettségének helyzete volt a fő szempont és helyi, regionális szintű érdekek is előtérbe 5–6. HÍRCSATORNA kerültek, nem2010. az agglomerációk szennyvízközmű fejlettsége, elmaradottsága volt a megatározó. A Bizottság a pályázatok elbírálásakor – a rendelkezésekre álló dokumentumok szerint – főként a lakosságszámot és az egy főre eső beruházási költséget vette figyelembe. E szempontok alapján két projektet elutasított és két projektet a nagy egy főre jutó magyar hatóságok vontak vissza alacsony lakosságszám, magas költség, kétséges gazdaságosság miatt. Ilyen okokból a Bizottság további fejlesztési változatok kidolgozását kérte a veszprémi projekt hegyesdi agglomerációjának fejlesztésére, amit a kedvezményezett teljesített, de végül az eredetileg jara.26. vasolt fejlesztési változat került jóváhagyásra A projektek előkészítési dokumentumainak minősége nem volt egységes, a minőségi hiányosságok 27 a költségvetések meglapozottságának kockázatában, majd a projektek megvalósítása során a tervezett és a elszámolt költségek kirívó eltérésében (a tervezett költségek feléért, vagy másfél, háromszorosáért vál24 Azkivitelezésben) ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről szó28 . Az építési munkákat az uniós ajánlásoknak lalt jelentkeztek jelentkeztek. ló 0469-es ÁSZ jelentés II/2. fejezete részletesen foglalkozik a projektek kiválasztásának megfelelően a Tanácsadó Mérnökök Nemzetközi Szövetsége (FIDIC) által javakérdésével. solt szerződéses formák alapján adták vállalkozásba. 25 Az ISPA támogatásból megvalósított környezetvédelmi programok ellenőrzéséről szóló sz. ÁSZrendszerből jelentés. A 0469 tervezési hiányzott az egységes szempontrendszer. A megvaló-

síthatósági tanulmányok részét képező költség-haszon elemzések 29 eltértek a beruházás várható élettartama, az alkalmazott árfolyamok, az érzékenység21 tekintetében,30, ezért ezek nem vizsgálatba bevont tényezők, a maradványérték tekintetében adtak lehetőséget a projektek egymáshoz való mérésére. Továbbá a társadalmigazdasági és környezeti hatások korlátok nélküli felbecsülésével akár túlzott költségekkel is megtérülőek a projektek. A Bizottság a költség-haszon elemzések elfogadása tekintetében rugalmas volt, illetve az általa delegált szakértők véleményére támaszkodott támaszkodott. 31. A szennyvízkezelési szennyvíztisztítási projektek előkészítésekor, tervezésekor a kedvezményezettek elsődlegesen az elnyerhető uniós támogatás összegére koncentráltak, ezt hangsúlyozták az előzetes társadalmi egyeztetés során. Az egy lakosra jutó összköltI. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK ség, a várható csatornadíjak közzététele elmaradt, a lakosok a fizetendő önrész mértékét ismerték pontosan. Ugyanakkor a fajlagos költségek befolyásolják, I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK hogy a létrejövő infrastruktúra évek multánhogy is fenntartható-e. A projektek megvalósítását jellemzi, az eredetileg tervezett műszaki 32 célok kisebb módosítással megvalósulnak és e mellett 5 projekt keretében – a A projektek megvalósítását jellemzi, hogy az eredetileg tervezett műszaki megtakarítások és felszabaduló források terhére – további fejlesztéseket végez32 célok kisebb módosítással megvalósulnak és e mellett 5 projekt keretében –a nek. A keletkezett megtakarítások ellenére összességében többletkiadás keletkemegtakarítások és felszabaduló források terhére – további fejlesztéseket végezzett és a megvalósítás időben elhúzódik. Az időbeni és pénzügyi megvalósítást nek. megtakarítások ellenére összességében többletkiadás keletkeaz 5. A sz.keletkezett ábra szemlélteti. zett és a megvalósítás időben elhúzódik. Az időbeni és pénzügyi megvalósítást aaz 7.5.ábra szemlélteti. sz. ábra szemlélteti. 26 A pótlólag kidolgozott fejlesztési változatok költsége között minimális különbség (2,28,1%-os eltérés) volt, de a legalacsonyabb költségigényűnek az eredetileg támogatásra javasolt, későbbiekben megépített változat bizonyult a pályázati kérelem szerint. 27

Jellemzően nem állt rendelkezésre részletes költségvetés (csak mintegy 10 tételből álló költségbecslés volt). A győri projektnél részletes, a beruházás pénzügyi megállapodásában szereplő összköltség alátámasztását célzó költségbecslés készült (PHARE pályázatra előkészített projekt).

28

A közbeszerzés során két esetben (Zirc, Hegyesd) a tervezett költség feléért vállalta a kivitelező a csatornaépítést. Ugyanakkor két tisztító telep beruházás másfél, illetve háromszoros áron valósult meg (Zirc, Veszprém). 29

5.projektek sz. ábra 7. ábra. Az ISPA/KA szennyvíztisztítási időbeni és pénzügyi megvalósítása

A létesítmények naturális mutatóira fajlagos költséget nem számoltak, hanem a A projektek keretében az eredetikérte tervek megvalósításával várhatóan kiépül 656 költség-haszon elemzés elvégzését Bizottság CBA útmutató sze5.asz. ábra az általa kiadott 3 rint. ezer m /nap tisztító-kapacitás (a 2006. évi kapacitás 22%-a), megvalósul 1 164

A keretében az eredeti tervek megvalósításával kiépül 656 30 projektek km építése (2004. csatornahálózat és várhatóan 30,5akm csatorna reAzcsatorna ISPA projekteknél a CBAévi útmutató még nem 3%-a) tette lehetővé maradványérték 3 /nap tisztító-kapacitás (a 2006. évi kapacitás 22%-a), megvalósul 1 164 ezer m konstrukciója. Továbbáviszont 120 km főgyűjtő építése és 95 km főgyűjtő rekonstrukképzését, a KA útmutató igen. 2 km csatorna építése (2004. komposztáló-kapacitás, évi csatornahálózat 3%-a) és 30,51km re31 burkociója, 95 ezer előkészítése t/év új (iszap) valamint 857csatorna kmszakértők A projektek minden esetben az EU által megbízott nemzetközi konstrukciója. Továbbá 120 km főgyűjtő építése és 95 km főgyűjtő rekonstruklat felújítása. más-más Sopron, Kecskemét, Szombathely, Veszprém és szakértőinek Budapest2 újközrepro(projektenként szakértő) és az Európai Beruházási Bank burkociója, 95 ezer t/év új (iszap) komposztáló-kapacitás, valamint 1 857 km jektelemeket valósít meg, amelyeket 2010 végéig szintén be kell fejezni. (Az új működésével történt.

45

46

2010. 5–6. HÍRCSATORNA 5. sz. ábra 5. sz. sz. ábra ábra 5. A projektek keretében az eredeti tervek várhatóan kiépül 656 5. sz.megvalósításával ábra A projektek projektek keretében az az eredeti eredeti tervek tervek megvalósításával várhatóan kiépül kiépül 656 656 A megvalósításával várhatóan tisztító-kapacitás (a 2006. évi kapacitás 22%-a), megvalósul 1 164 ezer m33/napkeretében 3 /napkeretében tisztító-kapacitás (a tervek 2006. évi évi kapacitás 22%-a), 22%-a), megvalósul megvalósul 1 164 164 ezer m /nap A projektek az eredeti megvalósításával kiépül 656 tisztító-kapacitás 2006. kapacitás 1 ezer m km csatorna építése (2004. évi(acsatornahálózat 3%-a) és várhatóan 30,5 km csatorna re3 3 km csatorna építése (2004. évi csatornahálózat 3%-a) és 30,5 km csatorna re/nap tisztító-kapacitás (a 2006. évi kapacitás 22%-a), megvalósul 1 164 ezer m m /d km csatorna építése (2004. évi csatornahálózat 3%-a) és 30,5 km csatorna rekonstrukciója. Továbbá 120 km főgyűjtő építése és 95 km főgyűjtő rekonstrukkonstrukciója. Továbbá 120 km főgyűjtő építése és 95 km főgyűjtő rekonstrukkm csatorna (2004. évi és 30,5 rekonstrukciója. Továbbá 120komposztáló-kapacitás, kmcsatornahálózat főgyűjtő építése 3%-a) és 95 km főgyűjtő rekonstrukciója, 95 ezer építése t/év új (iszap) valamint 1km 857csatorna km22 burko2 burkociója, 95 ezer t/év új (iszap) komposztáló-kapacitás, valamint 1 857 km konstrukciója. Továbbá 120 km főgyűjtő építése és 95 km főgyűjtő rekonstrukburkociója, 95 ezer t/év új (iszap) komposztáló-kapacitás, valamint 857 km új lat felújítása. Sopron, Kecskemét, Szombathely, Veszprém és 1Budapest pro2 lat felújítása. felújítása. Sopron, Kecskemét, Szombathely, Veszprém Veszprém és 1Budapest Budapest új proburkociója, 95 ezer t/év új (iszap) komposztáló-kapacitás, valamint 857 km lat Sopron, Kecskemét, Szombathely, és új projektelemeket valósít meg, amelyeket 2010 végéig szintén be kell fejezni. (Az új jektelemeket valósít meg, amelyeket 2010 végéig szintén be kell fejezni. (Az új lat felújítása.valósít Sopron, Kecskemét, Szombathely, Budapest projektelemeket meg, 2010 végéigVeszprém szintén beéskell fejezni.új(Az új projektelemeket a 8/a-b. sz.amelyeket melléklet részletezi.) projektelemeket a 8/a-b. 8/a-b. sz.amelyeket melléklet 2010 részletezi.) jektelemeket valósít meg,sz. végéig szintén be kell fejezni. (Az új projektelemeket a melléklet részletezi.) projektelemeket a 8/a-b. sz. melléklet részletezi.) A projektek átlagosan mintegy másfél évvel később kezdődtek és várhatóan két A projektek átlagosan átlagosan mintegy mintegy másfél másfél évvel évvel később később kezdődtek kezdődtek és várhatóan várhatóan két két A és projektek fél évvel később fejeződnek be, ez utóbbihoz hozzájárul az és új projektelemek és fél évvel évvel később később fejeződnek be, ez utóbbihoz utóbbihoz hozzájárul az és új várhatóan projektelemek A projektek átlagosan mintegyA másfél évvelmegvalósítási később kezdődtek és fél fejeződnek be, ez hozzájárul az új projektelemek megvalósításának időigénye. projektek ideje átlagosan 6 két év megvalósításának időigénye. A projektek megvalósítási ideje átlagosan 6 év év és fél évvel később fejeződnek be, ez utóbbihoz hozzájárul az új projektelemek megvalósításának időigénye. A projektek megvalósítási ideje átlagosan 6 helyett 7 év lesz. A megvalósítási idő alakulását a 6. sz. ábra szemlélteti. a 8. ábra szemlélteti. helyett 7 év lesz. A megvalósítási idő alakulását a 6. sz. ábra szemlélteti. megvalósításának időigénye. A projektek megvalósítási ideje átlagosan 6 év helyett 7 év lesz. A megvalósítási idő alakulását a 6. sz. ábra szemlélteti. helyett 7 év lesz. A megvalósítási idő alakulását a 6. sz. ábra szemlélteti.

6. sz. ábra 8. ábra. A projektek megvalósítási idejének alakulása

6. sz. sz. ábra ábra 6. A legkisebb időbeni eltérés a KA keretében zalaegerszegi és veszp6. sz. ábrajóváhagyott A legkisebb legkisebb időbeni időbeni eltérés eltérés a a KA keretében keretében jóváhagyott zalaegerszegi zalaegerszegi és és veszpveszpA jóváhagyott rémi projekteknél van, mivel KA ezekben az esetekben már az ISPA projektekben rémi projekteknél van, mivel ezekben az esetekben esetekben márzalaegerszegi az ISPA ISPA projektekben projektekben A legkisebb időbeni eltérés a KA keretében jóváhagyott és veszprémi projekteknél van, mivel ezekben az már az rémi projekteknél van, mivel ezekben az esetekben már az ISPA projektekben szerzett tapasztalatokat hasznosíthatták és a megvalósítási időt eleve nagyobbra tervezték. 32 A budapesti projekt keretében nem épül meg a tervezett komposztálótelep. Az iszapA 32 Bizottság által jóváhagyott pénzügyi keretek teljes kihasználása a 2010-es 32 A budapesti budapesti projekt keretében keretében nem épül épül meg meg a a tervezett tervezett33választanak. komposztálótelep. Az Az iszapiszapA nem kezelésre környezetbarát költséghatékonyabb projekt))komposztálótelep. esetében van veszélyezhatáridőre kétprojekt projekt és (budapesti, debrecenimegoldást projekt 32 kezelésre környezetbarát és költséghatékonyabb megoldást választanak. A budapesti projekt keretében nem épül meg megoldást a tervezett választanak. komposztálótelep. Az iszapkezelésre környezetbarát és költséghatékonyabb tetve. A debreceni projektnél főként a régészeti munkálatok elhúzódása, a régékezelésre környezetbarát és költséghatékonyabb megoldást választanak. szeti szabályok változása és a kivitelező csődje miatti késedelem, a budapesti 23 projektnél az új projektelemek megvalósítása veszélyezteti a határidőre történő 23 23 befejezést.

23

A Bizottság 2007. év végén és 2008. év elején végzett auditjai során kifogásokat emelt a Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep 2005-ös közbeszerzési eljárásának lefolytatásával kapcsolatban. A folyamat eredményeként az eredetileg tervezett projektelemek támogatásából megvont 40,5 M eurót (mintegy 10,5 Mrd Ft-ot), amit a magyar félnek kell pótolni. Viszont egyidejűleg engedélyezte a 40,5 M euró felhasználását új létesítményekre. A pénzügyi megvalósítást illetően, a tervezett költségek a projektek összességére nézve várhatóan 14%-kal (29,2 Mrd Ft-tal) fognak növekedni. A kedvezményezettek a megnövekedett keret 76,1%-át kötötték le szerződéssel és 58%-át fizették ki 2009. június 30-i állapot szerint. A projektek előrehaladását a 9/a-b. sz. melléklet tartalmazza. A projektek egészére vonatkozó főbb pénzügyi adatokat a 7. ábra sz. ábra személeti. a 9. szemlélteti. Az ISPA/KA projektek főbb pénzügyi adatainak alakulása 2009. június 30-án 140% 120% 100% 80% 60%

114% 100% 76% 58%

ték ték ki ki 2009. 2009. június június 30-i 30-i állapot állapot szerint. szerint. A A projektek projektek előrehaladását előrehaladását a a 9/a-b. 9/a-b. sz. sz. melléklet tartalmazza. A projektek egészére vonatkozó főbb pénzügyi melléklet tartalmazza. A projektek egészére vonatkozó főbb pénzügyi adatokat adatokat a a 7. 7. sz. sz. ábra ábra személeti. személeti.

HÍRCSATORNA 2010. 5–6.

Az ISPA/KA projektek főbb pénzügyi adatainak alakulása Az ISPA/KA projektek főbb pénzügyi adatainak alakulása 2009. június 30-án 2009. június 30-án 140% 140% 120% 120% 100% 100% 80% 80%

100% 100%

114% 114% 76% 76%

60% 60% 40% 40% 20% 20% 0% 0%

Terv. elszámolható Terv. elszámolható költség költség

Tényl./várható Szerződéskötés Tényl./várható Szerződéskötés elszámolható költség elszámolható költség

58% 58%

Kifizetés Kifizetés

7. 9. ábra. Az ISPA/KA projektek főbb pénzügyi adatainak alakulása 2009. június 30-án 7. sz. sz. ábra ábra 34 A költségtúllépés miatt miatt kököA költségek költségek növekedése növekedése a a szegedi, szegedi, a a győri győri projektnél projektnél 34 költségtúllépés vetkezett be. A budapesti projektnél a Bizottság ugyan elvont támogatást a provetkezett be. A budapesti projektnél a Bizottság ugyan elvont támogatást a projekt ezt megítélte így az jekt megvalósítása megvalósítása során, során, de de ezt újból újbólMEGÁLLAPÍTÁSOK, megítélte új új projektelemekre, projektelemekre, az ereereI. ÖSSZEGZŐ KÖVETKEZTETÉSEK,így JAVASLATOK detileg tervezett költségek várhatóan főként az uniós támogatás elvonás detileg tervezett költségek várhatóan főként az uniós támogatás elvonás miatt miatt szükséges szükséges többlet többlet hazai hazai forrás forrás miatt miatt fognak fognak emelkedni. emelkedni. A A költségek költségek a a zalaegerzalaegerszegi és a veszprémi projektnél átstrukturálódtak 35 az áfa szabályozásváltozás miatt. 33 33

A A kedvezményezett kedvezményezett szerint szerint a a budapesti budapesti projekt projekt teljes teljes uniós uniós támogatási támogatási keretének keretének kikiA költségek növekedése miatt a tervezett finanszírozási arányok megváltoztak, használásához szükséges új projektelemek megvalósításának reális határideje használásához szükséges új projektelemek megvalósításának reális határideje 2012 2012 vévéés azáltal, hogy az EU források eredetileg jóváhagyott összege nem változott, a ge ge lenne, lenne, de de ehhez ehhez a a Bizottság Bizottság ez ez idáig idáig nem nem járult járult hozzá. hozzá. A A debreceni debreceni projekt projekt esetében esetében 2009. július végén az érintett felek együttműködési tárgyalást tartottak, de módosított többlet költséget hazai forrásból szükséges fedezni. Így az EU finanszírozás ará2009. július végén az érintett felek együttműködési tárgyalást tartottak, de módosított ütemtervet nem a nya 62,4%-ról 54,6%-rael a hazai társfinanszírozás (központi költségütemtervet nem fogadtak fogadtak el csökkent, a 2010-es 2010-es befejezéshez. befejezéshez.

vetés és önkormányzati önrész) aránya 37,6%-ról 45,4%-ra nőtt. A A szegedi szegedi és és a a győri győri a a két két legkorábbi legkorábbi projekt projekt költségtúllépése költségtúllépése a a tervezéskor tervezéskor várhatónál várhatónál nagyobb infláció, áremelkedés, a projektek elhúzódása, a kivitelezőnek nagyobb infláció, áremelkedés, a projektek elhúzódása, a kivitelezőnek fizetett fizetett késekéseA források hatékonyságát a támogatás-közvetítő indelmi kamat, jóváhagyott változás következett delmi kamat, a afelhasználásának jóváhagyott műszaki műszaki tartalom tartalom változás hatására hatására következett be. be.

34 34

24 24

tézmények és a kedvezményezettek nem értékelték. Hatékonyság-elemzést a már működő szennyvíztisztító teleppel rendelkező 6 projekt esetében az ellenőrzés során végeztünk végeztünk. 36. A fajlagos költségek számításának részleteit a 10/a-b. és a 11/a-b. sz. mellékletek tartalmazzák. A fajlagos költségek bárminemű következtetés levonására csak az egyes projektek fejlesztési tartalmának, sajátosságainak (méretgazdaságosság, vagy „zöldmezős beruházás”) figyelembevételével alkalmasak alkalmasak. 37.

A fajlagos költségek alakulását – bár látszólag a közbeszerzés alakította – alapvetően a tervezési rendszer határozta meg. Az ISPA/KA projektek tervezésekor nem volt a kedvezményezettek számára közreadott uniós költség normatíva. A KvVM ISPA Végrehajtó Szervezete a korábban tisztán hazai forrásból megvalósuló beruházásokhoz kiadott 38 normatívák (fajlagos költségek) figyelembe vételét javasolta a kedvezményezettek számára, a konkrét esetre való adaptálás, a munkanemekhez és tételrendhez igazítás nélkül. A hazai fajlagos költségeket azonban nem alkalmazták, a projektek tervezett beruházási költsége sokkal inkább más uniós országok projektjeinek költségéhez hasonló. A projektek a kisebb agglomerációk esetében felmerülő kevesebb, mint 10 millió eurótól (2,6 Mrd Ft-tól) egy nagyobb városközpontra vonatkozóan több mint 200 millió euróig (52 Mrd Ft-ig) terjedtek, az egy főre eső költség pedig a méretgazdaságosság miatt a telep méretének növekedésével arányosan csökkent. Ezt megállapította az Európai Számvevőszék az írországi, spanyolországi, során,39, de ez portugál és görögországi szennyvíztisztítási szennyvízkezelési projektek ellenőrzése során jellemezte a hazai projekteket is. A veszprémi projekt keretében a legkisebb, hegyesdi agglomeráció projektjének tervezett költsége 9,8 millió euró (közel 2,6

35

Az eredetileg áfa megfizetésére jóváhagyott uniós támogatást, jogszabályváltozás

47

48

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

Mrd Ft) volt. Az európai méretekben is nagynak számító budapesti projekt tervezett költsége 428,7 millió eurót (111,5 Mrd Ft-ot) tett ki. A 2003. évi hazai normatívához viszonyítva a hegyesdi tisztító telep tervezett 3 3 /nap) fajlagos költsége (Ft/m (Ft/m /d) 1,8 szeres, tényleges fajlagos költsége 2,4 szeres volt. A tervezetthez képest a tényleges költségek nagy szóródása (a tervezetthez képest 50%-kal alacsonyabb vagy akár 43%-kal magasabb költségek) 40 is a tervezési rendszer és a költség-gazdálkodás hiányosságára hívják fel a figyelmet. A létesítmények üzemeltetését a helyszínen ellenőrzött 6 ISPA/KA projekt esetében – a szegedi projekt kivételével – kizárólagosan 41 önkormányzatok tulajdonában álló víziközmű társaságok végezték, ebből adódóan a vízgazdálkodási törvény alapján az önkormányzatoknak (önkormányzati társulásoknak) meg volt a lehetősége, és éltek is ezzel a lehetőséggel, hogy közbeszerzési szabáüzemeltetőket. 42. lyok mellőzésével bízzák meg az üzemeltetőket A szegedi projekt esetében a kedvezményezett önkormányzat a megvalósult létesítményeket a vele szerződéses jogviszonyban álló két üzemeltetőnek (az egyik nem önkormányzati tulajdonú üzemeltetőnek) adta át. Ezt a speciális üzemeltetési körülményt (nem kizárólag, hanem csak többségi önkormányzati tulajdonban álló üzemeltető) a Bizottság – a fenntarthatóság követelményének teljesítési kötelezettsége mellett – elfogadta. A viziközmű létesítmények pénzügyi fenntarthatóságához nem szabályozták az országosan egységes díjképzést, a rekonstrukciós terv (ehhez igazodóan amortizációs terv) készítést, és ezek hiányában jelenleg a pénzügyi fenntarthatóság garanciái hiányosak. Egységes díjképzési előírás hiányában az árhatósági feladatokat ellátó önkormányzati testületek különböző módszertan és eltérő érdekek 43 alapján állapították meg a víz- és csatornadíjakat, amelynek eredményeként a díjak szerkezete, a használt fogalmak víziközmű szolgáltatónként, és azon belül településenként is eltértek az ellenőrzött projektek esetében. A különböző települések díjait I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK befolyásolta például az elszámolt amortizáció mértéke, esetlegesen az önkormányzat által nyújtott, vagy az igénybe vett állami díjtámogatás, továbbá az, hogy az önkormányzat apportált-e 44 víziközmű vagyont az üzemeltető társaságba. Ebből adódóan – bár a lakosság részéről igényként jelentkezett – az egyes települések csatornadíjai nem alkalmasak az összehasonlításra a díjak tartalmának megismerése nélkül. 40

A csatornahálózat fejlesztést Zirc és Hegyesd esetében a tervezett összeg feléért, Veszprém esetében a tervezettnél 25%-kal olcsóbban vállalta a kivitelező, míg Szeged esetéA helyszíni ellenőrzés idején előkészítés alatt álló jogszabály módosítási javasben 43%-kal növekedtek a költségek. A telepek fejlesztési költségei is minden projektnél lat 45 szerint a víziközmű szolgáltatási díj tartalma, a felújítási és rekonstrukciós több mint 20%-os eltéréssel változtak, a tervezett műszaki tartalom megvalósítása melterv készítésének várhatóan 2009a második felébena szabályozásra kerül. lett. A tervezettnél előírása magasabbak a költségek hegyesdi (23%), zirci (35%), a veszpré46 . kontroll. Nem épült be a szabályozás tervezetbe az árhatósági kontroll mi (228%) és a szegedi projekt esetében (29%), valamint alacsonyabbak a kecskeméti (26%) és a szombathelyi projektnél (22%).

26

A 41 KvVM víz- és csatornadíj támogatás címén az utóbbi években évente 4,5-4,8 2007. január 1-ét megelőzően elégséges volt a többségi tulajdon. Mrd Ft támogatást nyújtott a települési önkormányzatok részére úgy, hogy 42 A helyszínen felsorolását az 5. A sz.pályázati melléklet tarnincs egységes ellenőrzött díjképzési víziközmű előírás, ésszolgáltatók nincs árhatósági kontroll. kétalmazza. relmek megfelelőségét a MÁK Zrt. ellenőrizte, de ellenőrzése – a vonatkozó jog43 Hármas érdek: ellátásért felelős, tulajdonos, ármegállapító. szabályokkal összhangban – nem terjedt ki a díjak megalapozottságának vizsgálatára. A 2009-ben állami támogatás igénybevételére benyújtott pályázatokban lévő csatornadíjak mintegy tízszeres szórást (177 Ft/m3, illetve 1917 Ft/m3), míg a vízdíj és a csatornadíjak együttesen ötszörös szórást mutattak (430 Ft/m3, illetve 2223 Ft/m3).

A KvVM víz- és csatornadíj támogatás címén az utóbbi években évente 4,5-4,8 Mrd Ft támogatást nyújtott a települési önkormányzatok részére úgy, hogy 5–6. előírás, és nincs árhatósági kontroll. A pályázati kéHÍRCSATORNA nincs egységes2010. díjképzési relmek megfelelőségét a MÁK Zrt. ellenőrizte, de ellenőrzése – a vonatkozó jogszabályokkal összhangban – nem terjedt ki a díjak megalapozottságának vizsgálatára. A 2009-ben állami támogatás igénybevételére benyújtott pályázatokban lévő csatornadíjak mintegy tízszeres szórást (177 Ft/m3, illetve 1917 Ft/m3), míg a vízdíj és a csatornadíjak együttesen ötszörös szórást mutattak (430 Ft/m3, illetve 2223 Ft/m3). Az ISPA/KA kedvezményezettjei a már működő létesítmények esetében amortizációt képeznek a díjakban. Az amortizáció összege általában minden projektnél fokozatosan kerül emelésre az elkövetkező években, főként a lakosság teherviselő képességre figyelemmel. Tekintettel arra, hogy az ellenőrzött projektek létesítményei még csak rövid ideig (0,3-2 éve) működtek, a fenntarthatóság, a szennyező fizet elv megítélése korlátozott volt. Azonban már a működtetés kezdetén kockázatot mutatott a hegyesdi tisztító telep fenntartása (a beruházás magas fajlagos költsége, alacsony lakosságszám és a „Művészetek-Völgye” rendezvény tervezetthez képest alacsony látogatottságából adódó kapacitásfelesleg miatt). A fenntarthatóság követelményét azonban nem önmagában a hegyesdi agglomerációnak kell teljesítenie, hanem – a pályázati kérelemmel összhangban – a kedvezményezett Veszprém és Térsége szennyvízelvezetési és -tisztítási - kezelési Önkormányzati Társulásnak, illetve az abban részt vevő önkormányzatoknak együttesen. A pályázati kérelem a projekt mindhárom agglomerációjára (a veszprémire, zircire, hegyesdire) vonatkozóan egységes díjat tartalmazott, de a fenntartási költségeket (illetve erre az amortizáció képzését) ettől eltérő szabályok szerint állapították meg 2009. évre (a hegyesdi agglomeráció létesítményeA szennyvíztisztító telepek tisztítási a már működő, helyinek amortizációs költségei nem kerültek tevékenysége megosztásra a projektben résztvevők A szennyvíztisztító telepek tisztítási tevékenysége a már működő, hely). között színen47ellenőrzött 6 projekt 48 8 telepe (győri, soproni, veszprémi, zirci, hegyesdi, között). színen ellenőrzött 6 projekt 48 8 telepe (győri, soproni, veszprémi, zirci, hegyesdi, kecskeméti, szegedi, szombathelyi telep) esetében eredményes, hatásos volt. A kecskeméti, szegedi, szombathelyi telep) esetében eredményes, volt. A A szennyvíztisztító telepek tisztítási tevékenysége a márhatásos működő, helybefogadó vizekbe bocsátott tisztított szennyvíz minősége megfelelt a telepek en48 befogadó vizekbe bocsátott tisztított minősége megfelelt a telepek enszínen ellenőrzött 6 projekt határértékeknek. 8 telepeszennyvíz (győri, soproni, veszprémi, zirci, hegyesdi, gedélyében meghatározott A beépített biofilterek segítségével gedélyében meghatározott határértékeknek. A beépített biofilterek segítségével kecskeméti, szegedi, szombathelyi telep) esetében eredményes, hatásos volt. A a meglévő telepekre korábban jellemző és a lakosokat zavaró szaghatások a meglévővizekbe telepekre korábban jellemző és aminősége lakosokat zavaró aszaghatások befogadó bocsátott tisztított szennyvíz megfelelt telepek enmegszűntek. megszűntek. 44 gedélyében meghatározott határértékeknek. A beépített biofilterek segítségével Ami jogszabály ellenes. a meglévő telepekre korábban és a lakosokat zavaró jellemző szaghatások 45 A szennyvíztisztító telepek jellemző kapacitás-kihasználtságára két módosítása. A Vgtv. szennyvíztisztító telepek kapacitás-kihasználtságára jellemző két 49 megszűntek. mutatót a hidraulikai és a szerves anyag lebontó kapacitást értékeltük 49, és az 46 Egy korábbi elképzelés szerint Magyar Víziközmű Felügyelet létrehozásával tervezték , és az mutatót a hidraulikai és a szerves anyag lebontó kapacitást értékeltük A szennyvíztisztító telepek kapacitás-kihasználtságára jellemző értékelésénél a két mutató közül – a kapacitás-szükséglet miatt – a kétmutatót magasabbata megoldani. értékelésénél a két közül – a kapacitás-szükséglet miatt – a magasabbat 50mutató 51 A szennyvíztisztító telepek kapacitás-kihasználtságára jellemző kéta hidraulikai és a szerves anyag lebontó kapacitást értékeltük, és az értékelésénél alapvettük figyelembe 50, a hegyesdi telep kivételével 51 2008. éves átlagadatok 47 49 alap, a hegyesdi telep kivételével 2008. éves átlagadatok vettük figyelembe Ehhez a hegyesdi agglomeráció önkormányzatai hozzájárultak. , és az mutatót a hidraulikai és a szerves anyagmiatt lebontó értékeltük két mutató közül – a kapacitás-szükséglet – a kapacitást nagyobbat vettük figyelembe, ján. ján. értékelésénél a két mutató közül – a kapacitás-szükséglet miatt – a magasabbat a hegyesdi telep kivételével 2008. éves átlagadatok51alapján. 50 , a hegyesdi telep kivételével (a 2008. éves átlagadatok alapvettük figyelembe A 7 telep közül 5 telep kapacitás-kihasználtsága győri, a szegedi, a veszpréA 7 telep közül 5 telep kapacitás-kihasználtsága (a győri, a szegedi, a veszpré27 ján. mi, a zirci és a soproni telep) 79 % feletti. A kecskeméti telep 68% körüli kimi, a zirci és a soproni telep) 79 % feletti. A kecskeméti telep 68% körüli kihasználtságában szerepet játszott, hogy a Pénzügyi Megállapodás aláírása óta használtságában játszott, hogy a Pénzügyi Megállapodás aláírása óta A 7 telep közül mezőgazdasági 5 szerepet telep kapacitás-kihasználtsága (a győri, a szegedi, veszpréa Konzervgyár öntözésre hasznosította szennyvizét ésa nem ena Konzervgyár mezőgazdasági öntözésre hasznosította szennyvizét és nem enmi, és a soproni telep) 79 % feletti. A kecskeméti telep 68% körüli kigediaa zirci tisztítóba. A kihasználtságban azonban a tervezett új iparvállalat telepígedi a tisztítóba. Aszerepet kihasználtságban azonban a tervezett új iparvállalat telepíhasználtságában játszott, hogy a Pénzügyi Megállapodás aláírása óta tésével javulás várható. tésével javulás várható. a Konzervgyár mezőgazdasági öntözésre hasznosította szennyvizét és nem engedi a tisztítóba. A kihasználtságban azonban aatervezett iparvállalat telepíA kecskeméti telep fejlesztésének köszönhetően tisztított új szennyvíz eleget tesz A kecskeméti fejlesztésének köszönhetően a tisztított szennyvíz eleget tesz tésével javulástelep várható. a kiöntözéshez szükséges követelményeknek és ez (a víz összetételét tekintve is) a kiöntözéshez szükséges követelményeknek és ez (a víz összetételét tekintve is) különös lehetőséget ad a Homokhátság súlyosan vízhiányos területének vízkülönös lehetőséget ad a Homokhátság súlyosan vízhiányos területének vízA kecskeméti telep fejlesztésének köszönhetően a tisztított szennyvíz eleget tesz visszapótlására. visszapótlására. a kiöntözéshez szükséges követelményeknek és ez (a víz összetételét tekintve is) különös lehetőséget ad a Homokhátság súlyosan vízhiányos területének vízA hegyesdi agglomerációban a „Művészetek-Völgye” 2009. augusztusi rendezA hegyesdi agglomerációban a „Művészetek-Völgye” 2009. augusztusi rendezvisszapótlására. vénye időszakában a telep maximális szerves anyag terhelése – két nap fovénye időszakában a telep maximális szerves anyag terhelése – két nap fogyasztási adatai alapján – elérte a névleges kapacitás 51,4%-át. gyasztási adatai alapján – elérte a névleges kapacitás 51,4%-át. A hegyesdi agglomerációban a „Művészetek-Völgye” 2009. augusztusi rendezvénye időszakában a telep maximális szerves anyag terhelése – két nap fogyasztási adatai alapján – elérte a névleges kapacitás 51,4%-át. 48

A helyszínen nem ellenőriztük a budapesti, a debreceni és a zalaegerszegi projekte-

49

50

2010. 5–6.

HÍRCSATORNA

I. ÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK

Az Európai Számvevőszék a szennyvíztisztítási szennyvízkezelési projektek ellenőrzése során 52 csak a hidraulikai kapacitás-kihasználtságot vette figyelembe, és kihasználatlannak tekintette azokat a telepeket, amelyek kapacitásuk 50%-a alatt működtek. Ez alatt a határérték alatt nem üzemelt telep, illetve a hegyesdi tisztító hidraulikai kapacitásának kihasználtsága 38% volt, de ez a próbamüzemi időszak alatti átlag volt, amikor a rákötések fokozatosan valósultak meg. meg53. (A kapacitások részletezi.)54.) alakulását a 12. sz. melléklet részletezi A hegyesdi telep kapacitásfeleslege abból származik, hogy a kedvezményezett a tisztítótelep tervezésekor a lakossági szükséglet kétszeresét tervezte a „Művészetek-Völgye” rendezvény miatt. miatt 55. A rendezvény miatti többletkapacitás már a tervezéskor kockázatot jelentett, amit a kedvezményezett és a magyar hatóságok vállaltak, jelenleg azonban a rendezvény látogatói számának csökkenése miatti többletteher (ami a fenntartási költség képzéséből adódik) a kisszámú lakosságra hárul hárul.56. A telepek monitorozása megfelelt a Környezetvédelmi Felügyelőségek előírásainak. Mindegyik üzemnek volt akkreditált laboratóriuma, és önellenőrzési adataikat a Felügyelőségek elfogadták. A tisztított vizek befogadókra gyakorolt hatását, osztályba sorolásának módosítását jogszabályok vagy más iránymutatás alapján értékelni nem lehetett, ez a helyszíni ellenőrzés idején nem volt megoldott annak ellenére, hogy ezt az igényt a Víz Keretirányelv végrehajtásával összefüggő legfontosabb szakmai feladatként az NKP-II-ről szóló országgyűlési határozat tartalmazta. A vizek állapotértékelésére vonatkozó minősítési rendszer kialakítása a vízgyűjtőgazdálkodás tervezése keretében jelenleg folyamatban van a KvVM tájékoztatása szerint. A vizek terhelhetőségére vonatkozó számítások a KvVM által – a Környezetvédelmi Felügyelőségek részére – kiadott útmutató alapján és a Vízgazdálkodási törvény állapotértékelési eredményei alapján lesznek majd egységes módon elvégezhetőek. A keletkezett szennyvíziszap elhelyezése, ártalmatlanítása és hasznosítása valamennyi telepen a vonatkozó uniós irányelvnek és az azzal össz52 Az Európai Számvevőszék évi 3. sz. különjelentése, az 1994-1999-es és a adott2000hangban kialakított hazai2009. jogszabályoknak megfelelően történt a helyi 2006-os strukturális intézkedési keretében szennyvízkezelésre ságokat,programozási a felmerülőidőszak elhelyezési költségek minimalizálását és a hosszú távúforledított kiadások eredményességéről. hetőségeket figyelembe véve. 53

A telep hidraulikai terhelése két (mért) napon is elérte az 50%-os kihasználtságot, 57 során kiugró a környezetvédelmi és vízügyi miA 2004-ben végzett ÁSZ ellenőrzés bár ez az esőzés és a hóolvadás következtében szennyvízmennyiség miatt volt. Az újonnan tett kiépített csatornahálózatnak nem volt része elkülönített csapadékvíz elveniszternek három javaslat közül egy teljesült, kettő részben teljesült. zető rendszer, ami által a csapadékvizet nem kellett volna a tisztító telepen megtisztítani, hanem az egyenesen mehetett volna a befogadóba. A vízi közművek statisztikai és pénzügyi adatszolgáltatási rendszerének a Bi-

zottság követelményeihez történőtelep igazítására vonatkozó javaslatunk A nyolcadik helyszínen ellenőrzött a szombathelyi, de ennek kapacitásateljesült. nem az ISPA projekt keretében épült ki, ezért annakforma részletes körülményei vonatkozó nem képezték jelenA legcélszerűbb víziközmű működtetési elterjesztésére javaslat legi ellenőrzésünk tárgyát. részben teljesült, a víziközművek tulajdonviszonyainak áttekintése és a szüksé-

54

ges szabályozásezért előkészítése azok elfogadása 2009számára második felében Ellenőrzésünk vetette felmegtörtént, a rendezvény idejére a résztvevők a más or*. A szennyvíztisztító várható várható. telepekmobil kapacitáskihasználására vonatkozó javasszágos rendezvényeken is alkalmazott WC-s megoldást, amelyet az igényekhez lehet igazítani. A nehezen prognosztizálható tényezők miatt (mint a civil tárlatunk is részben teljesült. A helyzetelemzés megtörtént, de a például jobb kapacitáskisadalom mozgása a különböző rendezvények során), általában véve is jó fontos szerehasználáshoz a KvVM által szükségesnek tartott jogszabályi módosítás (kötele*. pet tulajdonítani a mobil,csak az ideiglenes megoldásoknak a szennyvízfejlesztés során. ző rákötés) elfogadása 2009 második felében várható várható.

55

56

A hegyesdi agglomeráció lakossága jelenleg 2700 fő, a legkisebb településen 250 fő, * nem teljesült. a legnagyobb településen 1200 fő él.

A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek

1.

29

Vizsgáltassa felül a víz- és csatornadíj állami támogatási rendszerét tekintettel arra,

várható. A szennyvíztisztító telepek kapacitáskihasználására vonatkozó javaslatunk is részben teljesült. A helyzetelemzés megtörtént, de a jobb kapacitáskihasználáshoz 2010. a KvVM 5–6.által szükségesnek tartott jogszabályi módosítás (köteleHÍRCSATORNA ző rákötés) elfogadása csak 2009 második felében várható. A helyszíni ellenőrzés megállapításainak hasznosítása mellett javasoljuk: a környezetvédelmi és vízügyi miniszternek 1.

Vizsgáltassa felül a víz- és csatornadíj állami támogatási rendszerét tekintettel arra, hogy egységes díjképzési előírás és árkontroll hiányában nem állapítható meg az egyes települési önkormányzatok igényének megalapozottsága, rászorultsága.

2.

Intézkedjen annak felmérésére, hogy 100%-os csatornára való rákötöttség mellett mely tisztító telepek rendelkeznek még szabad kapacitással, és ennek alapján nyújtson szakmai iránymutatást a szennyvíztisztítási szennyvízkezelési pályázatok készítéséhez, elbírálásához annak érdekében, hogy – szakmai és gazdaságossági feltételek megfelelősége esetén – elsődlegesen a már meglévő szabad kapacitásokat vegyék igénybe a pályázók, ellenőrizhető módon.

3.

Intézkedjen a KvVM Fejlesztési Igazgatóságán keresztül, hogy a jövőbeni szennyvíz-

tisztítási kezelési projektek kedvezményezettjénél, illetve lebonyolítójánál a beruházás valamennyi fázisában a szakszerű költségirányítás biztosított legyen, valamint a Fejlesztési Igazgatóság felügyelje a költség-gazdálkodást.

4.

Felügyelje a KvVM Fejlesztési Igazgatóságán keresztül, hogy a veszprémi projekt fenntarthatósága a projekt egészére, a kedvezményezett Veszprém és Térsége szennyvízelvezetési és -tisztítási - kezelési Önkormányzati Társulás szintjén teljesüljön, tekintetÖSSZEGZŐ MEGÁLLAPÍTÁSOK, tel a hegyesdi agglomerációraI. vonatkozóan megállapítottKÖVETKEZTETÉSEK, kockázatokra. JAVASLATOK

5.

Szorgalmazza, hogy a különböző környezetvédelmi programok készítésekor vegyék figyelembe azt, hogy a Homokhátság térségében megtisztított szennyvíz mielőbb hasznosításra kerüljön a térség vízvisszapótlásának megoldásában. 57

A települési önkormányzatok szennyvízközmű fejlesztési és működtetési feladatai el-

a nemzeti fejlesztési és gazdasági miniszternek látásának vizsgálatáról szóló 0416 sz. jelentés. 1.

Gondoskodjon az uniós társfinanszírozással megvalósuló projektek támogatása során a kapacitásfeleslegek kiépítésének elkerüléséről azáltal, hogy a KvVM szakmai iránymutatása alapján a pályázók – szakmai és gazdaságossági feltételek megfelelősége esetén – elsődlegesen a már meglévő szabad kapacitásokat vegyék igénybe, a fejlesztés erre irányuljon.

2.

Vizsgáltassa felül a jövőbeni projektek megvalósíthatósági tanulmányában a társadalmi-gazdasági és környezeti hatások becslését annak érdekében, hogy a projektek reális költségen kerüljenek megtervezésre és a megvalósított létesítmények hosszú távon pénzügyileg fenntarthatóak legyenek, a kedvezményezettek által beszedett díjakból a projekt megtérüljön.

3.

Írja elő olyan műszaki részletezettségű pályázati anyagok beadását, amelyek lehetővé teszik a költség-tervek megalapozottságának ellenőrzését.

30

51

52

2010. 5–6.

H.J.K.

HÍRCSATORNA

Szennyvíztisztítási és Környezetvédelmi Mérnöki Iroda Kft.

A mérnöki iroda 1992 óta mûködõ magyar magántulajdonú tervezõ-fejlesztõ vállalkozás. Rendszeresen készít szennyvíztisztító telep felülvizsgálatokat és javaslatokat a szükséges korszerûsítésre és fejlesztésre úgy, hogy ezek megvalósítása után az egyre szigorodó magyar környezetvédelmi elõírásoknak és az európai uniós irányelveknek megfelelõ tisztított szennyvíz minõség legyen elérhetõ. A mérnöki iroda teljes körûen készít: elvi vízjogi engedélyezési tervet, megvalósíthatósági tanulmányt, vízjogi létesítési engedélyezési tervet, szennyvíztisztító telep kiviteli terveit, eljár az engedélyezési eljárásokban. Az iroda környezetvédelmi eljárásokkal és berendezésekkel kapcsolatos szakértõi munkát is végez (zaj- szagproblémák megoldása) Az iroda munkái kiterjedtek az állami és önkormányzati tulajdonú szennyvíztisztító telepekre, továbbá ipari üzemek ipari szennyvíztisztítóira. (papír-, textil-, olaj-, energetikai-, hús ipar). Közremûködünk beruházásokkal kapcsolatos projektek felügyeletében és koordinálásában, mint a beruházás „Mérnök”-e. A H.J.K. Mérnöki Iroda Kft munkatársai és a munkába bevont szaktervezõi a szükséges tervezõi jogosultságokkal rendelkeznek. Az iroda tervezõi felelõsségbiztosítással rendelkezik. Cím: 1136 Budapest, Felka utca 4. • e-mail: [email protected] • web: www.hjk.hu telefon/fax: (1) 329-5498 mobil: 06-30-952-70-24, 06-30-636-29-70

Képek a tevékenységi körünkbõl: Kommunális szennyvíztisztító telepek Dorogi szennyvíztisztító telep, fényképet készítette: Sztraka Ferenc Ipari elõtisztítók

Diszperzvizes Flotáló

Erõmûvi pakuraleválasztó