hír
CSATORNA
2013
A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja
május–június
TARTALOM MaSzeSz – HÍRHOZÓ ......................................................................................... 2 Somogyi T.: A Gyömrő – Maglód – Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep üzemeltetési tapasztalatai . ....................................................................................... 3 Gyuricza G., Dulovics D-né: Tolmács község szennyvízelhelyezésének vizsgálata ............................................................................................................ 11 tartalomjegyzék magyar nyelvű fordítása 2013/04 ............................................................................................................... 27 2013/05 ............................................................................................................... 28 HÍREK Beszámoló a MaSzeSz XIV. Országos Konferenciájáról ................................... 30 Árvizek Európában – új kihívások, EWA sajtóközlemény -2013. június 24. ...... 31 A csapadékvíz elhelyezésének helye és szerepe a települési vízgazdálkodásban – AJÁNLÁSOK a MTA Vízgazdálkodási Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Bizottsága 2013. április 29-én megtartott előadóülése alapján ........................ 32 Települési szennyvíz-gazdálkodási szakmérnök szakirányú továbbképzési szak indítása ....................................................................................................... 34
2
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
HÍRHOZÓ KEDVES KOLLÉGA! Amikor kézbe veszi/veszed a HÍRCSATORNA jelen számát, (a szeszélyes időjárás munkájaként) már „egy nyár” és „egy ősz” is mögöttünk van. A remélt forró nyárhoz – engedjék/engedd meg, hogy minden kedves Tagtársunknak és a HÍRCSATORNA minden kedves Olvasójának – kívánjak erőgyűjtést és jó pihenést. Elnökségünk június 18-án ülésezett, programján a Lajosmizsei XIV. Országos Konferencia értékelése (a Beszámoló megtalálható a 30. oldalon és a Honlapunkon), valamint a MaSzeSz Oktatási program átdolgozása volt, melyről a következő számunkban részletes információt közlünk. Folytatjuk a kisberendezések (4-50 LE) és a kis szennyvíztisztító telepek (50-2 000 LE) megvalósítását elősegíteni hivatott cikkek, tanulmányok közlését, most a Gyuricza G., Dulovics D-né: Tolmács község szennyvízelhelyezésének vizsgálata című cikkel. Szíves figyelmükbe/figyelmedbe ajánlom: Somogyi T.: A Gyömrő – Maglód – Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep üzemeltetési tapasztalatai című cikket. Hazánkban a közelmúltban sikeres árvízvédekezés folyt a Duna rekordokat döntő árvize miatt, amihez ezúton gratulálunk az irányítóknak és a résztvevőknek. Ezért is tartottuk fontosnak jelen számunk HÍREK rovatában közölni az EWA sajtóközleményét „Árvizek Európában – új kihívások” címmel. Az említett rovatban szerepelnek még az Ajánlások a MTA Vízgazdálkodási Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Bizottsága előadóüléséről: „A csapadékvíz elhelyezésének helye és szerepe a települési vízgazdálkodásban” címmel. Közreműködésüket/közreműködésedet megköszönve, jó munkát kíván: Budapest, 2013. július 1.
Dr. Dulovics Dezső, PhD. ügyvezető igazgató, elnökségi tag
A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME – Vízi-Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Műegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök, és Gábor Tímea készítették Kiadó és terjesztő: MaSzeSz Szerkesztő: Dr. Dulovics Dezső Tördelés: Aranykezek Bt.
3
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
A GYÖMRŐ – MAGLÓD – ECSER KISTÉRSÉGI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP ÜZEMELTETÉSI TAPASZTALATAI Somogyi Tamás*
ELŐZMÉNYEK Gyömrő településen a rendszerváltás után kialakult közigazgatási rendszerben (Önkormányzatok) már kifejeződött az az akarat is, hogy a település a szennyvízzel kapcsolatos feladatokat is megoldja. Mivel az akkori állami céltámogatási rendszerben, a kistérségek támogatása volt a legkedvezőbb, ezért kezdetben Gyömrő, Üllő községgel összefogva próbált pályázni. De mivel ebben az időszakban rendeződtek a tulajdonviszonyok is, amelyek azt a sajátos helyzetet hozták, hogy a vagyonnal kapcsolatos tanácsi döntések kicsit megosztották a két települést, végül egy Gyömrő, Maglód és Ecser települések által kialakult kistérségként ment a pályázat tovább. A pályázatot aztán később az akkori UTB (indiai többségű vegyes társaság) nyerte el. A körülményeket azzal tudnám jellemezni, amit – röviddel odakerülésem utáni tájékozódásom alatt derítettem ki -, hogy az engedélyező hatóságoknak (VIZIG, KÖFE) ceruzás! skiccek alapján kellett dönteniük, de nagy volt az akarat, így a települések nyertek végül a pályázaton. A Gyömrő – Maglód – Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep 1994-ben megépült, az akkori kapacitása 2 000 m3/d volt, de csak egy pár száz köbméter szennyvizet tudott fogadni, mivel a településeken csak a főgyűjtők és néhány szakaszon a mellékgyűjtők épültek meg, ráadásul így próba üzemet sem lehetett lefolytatni (télen a jeget kellett törni a medencék tetején). A 2AB monoblokkos rendszerből – tudomásom szerint – több mint két tucat (27 db!) készült az országban, de jellemző a beruházás milyenségére, hogy valahol az átadandó telepek közt mozgattak iszapvíztelenítő centrifugát az átadáshoz, vagy mint a Gyömrői Szennyvíztisztító Telepen, azt a gépet rakták be, ami az ajtón befért. Amit a későbbiekben nem lehetett megfelelően üzemeltetni, mivel a vegyszer adagolás és az iszapfeladás munkapontját nem lehetett összehangolni. A telepen a 2 000. év során próbálkoztunk próbaüzemmel, de már akkor látszott, hogy a kialakított terek (pl. anoxikus tér 30 m3, stb.), az iszap víztelenítés hiányosságai és az iszap elhelyezés teljes megoldatlansága miatt nem lesz sikeres. A helyzetet nehezítette, hogy a szennyvíztisztító telepet üzemeltető 100%-os önkormányzati tulajdonú társaság, csak 2 002-ben alakult meg, ahol az akkori városvezetéssel aztán közösen dolgozva, alakítottuk ki a 2 004.-ben elindított pályázat elemeit, ami aztán már sikeresen lezárult. * telepvezető
A szennyvíztisztító telepre dolgozó csatornahálózat bemutatása A Gyömrő – Maglód – Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep a főváros melletti azonos nevű települések kistérségében keletkezett települési szennyvizek összegyűjtését, tisztítását és a tisztított víz továbbítását hivatott elvégezni. A regionális rendszer célja a kistérségben keletkezett szennyvizek megtisztítása és kivezetése a Gyáli I. főcsatornán keresztül a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba minél kevesebb szennyező anyagot kijuttatva a környezetbe. A jelenleg üzemelő regionális hálózat a Gyömrő, Maglód, Ecser településeken gyűjti össze a kommunális szennyvizeket és közben egy 3 500 m3/d kapacitású szennyvíztisztító telepen, gondoskodnak a szennyvíz megtisztításáról. A Gyömrő – Maglód – Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep, ami 1994-ben épült két ágról fogadja a befolyó szennyvizet: 1-es ág Maglód, Ecser települések szennyvizét gyűjti össze és a Maglódi I. végátemelő juttatja a DN 200-as KM PVC nyomóvezetéken a tisztítótelepre. 2-es ág. A Gyömrői I. végátemelő szennyvize, amely beérkező szennyvizének mintegy felét továbbítja a tisztítótelepre, az átemelőtől a telepig DN 200-as KM PVC nyomóvezetéken. A települések szennyvízét helyileg a gravitációs hálózatok, illetve a helyi átemelőkkel, nyomóvezetéken gyűjtik össze és két település végátemelője továbbítja azt nyomóvezetékeken a szennyvíztisztító telepre. A csatornahálózatok mindhárom településen elválasztott rendszerűek, ennek ellenére a csapadékvíz befolyások záporok, zivatarok esetén jelentős mértékűek, ami a rosszul kivitelezett csatornaépítésből, szigeteletlen átemelőkből (infiltráció), a csatorna fedlapok helytelen szintre emeléséből, a rossz lejtésű utak építéséből és a nem megfelelő belterületi vízelvezetésből adódnak. Csapadékos időjárás alkalmával a hidraulikai terhelés akár a másfél-kétszeresére is megnőhet. A terhelés csökkentésének érdekében a végátemelők üzeme egymástól időben eltolható a beépített automatika révén, amivel az egyidejű hidraulikai terhelés jelentősen csökkenthető. A terület a fővárost övező körgyűrű agglomerációjában helyezkedik el, a lakosság 70%-a fővárosba, Buda-
4 pestre ingázva dolgozik, ami a hétvégére teszi a lakosság nagy részénél az otthoni tevékenységeket. Emiatt a szennyvíz minősége igen változó (a hétvégi csúcsok következtében). A csatornahálózat által beszállított szennyvíz minőségét nemcsak a csapadékos időjárás befolyásolja, hanem a gyűjtő és szállító hálózatban eltöltött jelentős lefolyási, tartózkodási idő is. Gyömrő település 2-es ágon beszállított szennyvizeinek minősége a rövid lefolyási idő miatt kielégítő, szaghatás nem jelentkezik, mivel a Gyömrői I. végátemelőből nyomóvezetéken érkező szennyvíz kevés időt tölt az átemelőben és az átemelő térfogata a beérkező szennyvízhozamhoz képest kicsi. Az átemelő kb. 1 500 méterre van a szennyvíztisztító teleptől, így a nyomócsőben eltöltött idő sem jelentős. Az 1-es ágon beérkező szennyvíz minősége viszont a nagy szállítási távolságok miatt sokszor okoz gondot. Az Ecser felől érkező és a Maglódi végátemelőn keresztül továbbított szennyvíz 10-12 km tesz meg mire a szennyvíztisztító telepre ér. Az 1-es ágon gyakoriak a szaghatás bejelentések, dugulások annak ellenére, hogy a szennyvíz átemelőkben, és a hálózaton folyamatos tisztító öblítés történik. Az említett intézkedések ellenére az 1-es ágból érkező szennyvízből időnként tapasztalható hidrogén szulfid kiválás is. Az 1. ábra mutatja be a szóban forgó csatornahálózat sémáját.
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
ra és a baloldali Kis-, Ráckevei- vagy Soroksári-Dunára, közrefogva a folyó legnagyobb magyarországi szigetét, a Csepel-szigetet. A Ráckevei – Soroksári – Duna jelenlegi arculatát az 1910 – 1926 között végrehajtott folyócsatornázás következtében nyerte el, mikor északi végét a Kvassay – zsilippel, déli végét a Tassi-zsilippel lezárták. Ezen a lebegő aljzaton először mohák telepszenek meg. (Hazánkban 20 tőzegmohafaj fordul elő, mindegyikük védett, a Soroksári – Duna ingólápjain 5-6 faj lelhető föl közülük). A legszebb úszólápos részek Szigetszentmiklós – Dunaharaszti – Taksony környékén, valamint a szigetcsépi Csupics – sziget körül találhatók. Ezek természetesen védettek. A szennyvíztisztító telepre a fent említett indokok következtében egyedi határértékek előírására került sor.
A kistérségi szennyvíztisztító mű bemutatása A Gyömrő – Maglód – Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep 1994-ben épült. Jelenlegi kapacitását 2 004 – 2 005 év folyamán – felhasználva a meglévő műtárgyakat is – az új egyesített műtárgy hozzáépítésével nyerte el. A szennyvíztisztító telep jelenleg 3 500 m3/d kapacitású, de a térség fejlődése mellett hamarosan bővíteni kellene. A régi kiépítésű 2000 m3-es kapacitásához képest biztonságosan tudja megoldani a régióban keletkezett szennyvíz tisztítását és kivezetését a kistérség területéről. A tisztítómű hosszabbított próbaüzeme 2007. 03. 31-ig tartott (a hosszabbított próbaüzem oka részben az iszapelhelyezés megoldatlansága volt). A szennyvíztisztító telep 2005. év óta vízszennyezési bírság kiszabása nélkül üzemel. A teljes beruházás költsége mintegy nettó 325 millió Ft-ot tett ki. A Gyömrő–Maglód–Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep bemutatása A kistérségi szennyvíztisztító telepet a 2. ábra mutatja be.
1. ábra Gyömrő. Maglód és Ecser települések csatorna hálózata (szerző: Somogyi Tamás)
A védett és védendő befogadó A Gyömrői Szennyvíztisztító Műből a megtisztított szennyvíz a Gyáli I. főcsatornába kerül, amelynek a vize a Ráckevei-Soroksári Duna-ágba folyik, majd közvetlenül a Dunába torkollik. Az utolsó, és legfiatalabb budapesti híd, a Rákóczi híd után két ágra szakad a Duna: a jobboldali Öreg-Duná-
2. ábra A Gyömrő –Maglód –Ecser kistérségi szennyvíztisztító telep műholdas felvétele
5
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. A szennyvíztisztító telep kivitelezését az AKVI – PATENT ZRt. és a CSŐSZER Rt. közös konzorciumban végezte, a települési Önkormányzatok beruházásában. A telepet az alábbi alapadatok szerint tervezték Szárazidei szennyvízhozam: Jelölés Qd,m
Dimenzió
Érték
m3/d
3.500
Qh, Qh,max
m3/h
Qh,20 Qh,min
mg/l
°C
15
145
50
219
Összes nitrogén**
öN
15 -25
175
Összes foszfor*
öP
139
Lebegőanyag
Érték 480 1200 140 1,2 100 22 750 21
Szárazidei minőségi adatok
TKN
455 1100 mg/l
100
öP
18
öLA
680
tnyári
ºC
Érték
BOI5
Lakosegyenérték (60 gBOI5/fő*d alapján): LE = 3 500 [m3/d] × 0,55 [kg/m3] / 0,060 [kg/LE] = 31 500 LE Fajlagos szennyvízkibocsátás: q = 110 l/fő /d * 31500 fő = 3 465 [m3/d] Napi biológiai terhelés: Mechanikai előtisztítás miatt BOI5 = 0,95 x 480 mg/l = 455 mg/L Ld,BOI = 0,455 [kg/m3] x 3465 [m3/d] = 1577 kg*BOI5/d 5 Iszapkoncentráció az eleveniszapos medencében: X = 4 kg/m3 A mechanikai előtisztítás hatására bekövetkező szennyvízminőség adatait a 3. táblázat mutatja.
KOIk
Dimenzió
KOIk
2. táblázat A nyersszennyvíz minőségi adatai
BOI5
Jelölés
Kémiai oxigénigény*
Megjegyzés: Órai csúcs tényező Z = 1/16, Nappali óraátlag tényező Z1 = 1/20, Órai minimum tényező Z2 = 1/36. Csapadékos időszak szennyvízhozama: Qh,m = 312 m3/h (mechanikai előtisztításig) Qh,m = 162 m3/h (mechanikai előtisztítás után) Nyersszennyvíz átlagos minőségi adatai: Dimenzió
Paraméter Biokémiai oxigénigény*
1. táblázat Szárazidei szennyvízhozam
Jelölés BOI5 KOIk NH4 -N NO3 -N TKN öP öLA tnyári
Elfolyó tisztított szennyvíz minősége: A KDV-KÖFE KTVF:4486-5/2012 számon kiadott „Vízjogi üzemeltetési engedélye” alapján a telepre a 4. táblázat szerinti határértékek vonatkoznak.
21
3. táblázat Szennyvízminőségi adatok alakulása a mechanikai előtisztítás hatására
mg/l
1,8
öLA
100
Szerves oldószer extrakt
SZOE
2
Ammónium nitrogén
NH4-N
10
4. táblázat A tisztított szennyvíz előírt határértékei
** kiemelt, egyedi határérték megállapítva ** t echnológiai határérték megállapítva (04.15-11.15. = = 15mg/L;11.15-04.15.=25mg/L) Fontos megjegyezni, hogy a kommunális szennyvíz bio lógiai tisztításakor kb. 15 mg BOI5/l-nek 75 mg KOI/l és 25-30 mg LA/l felel meg. A szennyvíztisztító telep működési folyamatábráját a 3. ábra, helyszínrajzát pedig a 4. ábra mutatja
Szennyvíztisztítás A szennyvíztisztító telepet a mértékadó szárazidei szennyvíz mennyiségre tervezték (3.500 m3/d), ami 31 500 LE-nek felel meg. A biológiai tisztítási fokozata erre a terhelésre készült, amit a túlméretezett egyesített műtárgy tesz biztonságossá. A mechanikai tisztítás műtárgyai, tekintettel a hidraulikai túlterhelésekre, nagyobb kapacitással készültek, így a záporok idején az idegenvizek mechanikai előtisztítása (rács, homokfogó) is megtörténik. Az idegenvizek a zápor elmúltával már csak biológiai tisztítást igényelnek, a „havária” állapot elmúltával átvezethetők a biológiai tisztítási fokozaton. A tervezett tisztítási technológia előülepítés nélküli teljes biológiai tisztítás, 12 ºC hőmérséklet felett, nitrifikációval, denitrifikációval és részleges iszapstabilizációval létesült. Nyersszennyvíz és a települési folyékony hulladék (TFH) fogadó műtárgy A fogadó műtárgy feladata két fent említett irányból érkező szennyvizek, valamint a TFH fogadása és feladása a mechanikai fokozatra. A fogadó műtárgy az alábbi funkcionális egységekből áll: Átemelő a nyersszennyvizek fogadására 1 db FYGT szivattyúval, TFH fogadó akna redoxpotenciál és pH méréssel, TFH tároló keverő berendezéssel. Az átemelő szívóaknájába érkező szállító vezetékek: DN 200 nyomóvezeték a Gyömrői végátemelő felől DN 200 nyomóvezeték a Maglódi végátemelő felől.
6
2013. 5–6.
DN 100-as gravitációs csatorna az udvartér felől (telepi csapadékvíz, sűrítő csurgalékvize)
HÍRCSATORNA
A vezetékeken érkező szennyvizet 1 db FLYGT szivat�tyú emeli a rács-homokfogó berendezésre.
3. ábra: A szennyvíztisztító telep működési folyamatábrája (AKVI-PATENT ZRt.)
4. ábra A szennyvíztisztító telep helyszínrajza
7
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. TFH fogadó akna A fogadó akna két részből áll. Az akna első részében van a lefejtő cső, beépített mérő berendezésekkel, amik a szippantott szennyvíz vezetőképességét, redoxpotenciálját és pH értékét mérik. A lefejtő cső automata laptolózárral van ellátva, ami a csak a beállított határértékek alatt nyílik ki. Az akna második részében van a gépi rács, ahonnan egy DN 200-as csövön jut át a szippantott szennyvíz a TFH tárolóba. A telep a próbaüzem alatt nem fogadta lakossági folyékony hulladékot csak a saját hálózata takarítása során keletkezett zagyot, de az üzemeltetési engedély megszerzése óta folyamatosan fogad, bár egyre csökkenő mértékben. A települési folyékony hulladék fogadó fotóját az 5. ábra mutatatja.
ban ülepednek ki. A kiülepedett homokot szállítócsigák emelik ki az ülepítő térből és juttatják a berendezés alatti konténerekbe. A berendezésekre a szennyvíz DN 200-as csövön érkezik, ami a rácsgépházban két ágra oszlik, és külön-külön táplálja meg a rácsokat. A mechanikailag tisztított szennyvíz bukóvályún keresztül távozik a rendszerből egy DN 400-as vezetéken, ami a biológiai fokozat elejére, az anaerob medencébe kerül. A berendezések előtt két laptolózár van, ami biztosítja a berendezések külön üzemeltetési lehetőségét. Az elfolyó oldalon két kézi működtetésű laptolózár van, a berendezések kiiktathatósága érdekében. A rácsgépház légtere megszívott, szennyezett levegője eltávolításra kerül. Az időszakos karbantartáshoz, mosatáshoz szükséges mosóvizet a belső ivóvízhálózat biztosítja.
Biológiai tisztítás, utóülepítés Az egyesített biológiai műtárgy névlegesen 3 500 m3/d mennyiségű, 31 500 LE terhelésű szennyvíz tisztítására alkalmas. Részei az eleveniszapos medencék, valamint az utóülepítő, amelyeket a 6. ábra mutat.
5. ábra A települési folyékony hulladék fogadó
TFH tároló A TFH tároló térfogata: 175 m3. A TFH fogadóból érkező szennyvíz a tárolóban egy beépített elektromos keverő által homogenizálásra, illetve levegőztetésre kerül. A tárolóból az éjszakai kis terhelésű szakaszban egy 5,5 kW-os FLYGT szivattyú juttatja a szennyvizet a rácsra.
Mechanikai előtisztítás A szennyvíz átemelés és mennyiségmérés után, a DN 200-as nyomócsövön jut el a gépi finomrács és homokfogó berendezésekre. A csatornahálózat idegenvízzel való túlterhelése és a várhatóan bővülő csatornahálózat miatt, a nagyobb AKVI-PATENT berendezés az újonnan épült rácsgépházban kapott helyet. A rácsgépház egy épületegyüttesben van, amely külön helységekben magába foglalja még a fúvógépházat és a vegyszertároló tereket. A berendezések komplexen tartalmazzák a technológiai finomrácsot, homokfogót, rácstartályt és a megkerülő ág kézi tisztítású rácsát. Ezek mellett beépítésre került a régi MEVA típusú pálcikás gépi rács meleg tartalékként. A finomrács kiszűri a szennyvízben lévő 5 mm-nél nagyobb szilárd szennyeződéseket. A szemcsés, kön�nyen ülepedő anyagok a hosszanti átfolyású homokfogó-
6. ábra Az eleveniszapos medencék és az utóülepítő
Eleveniszapos medencék Feladatuk a szervesanyag lebontás, nitrifikálás, denit rifikálás. A mechanikai előtisztítás után az első eleveniszapos medencébe – az anaerob medencébe kerül a szennyvíz majd utána egy bukó csatornán keresztül a szimmetrikusan elhelyezkedő anoxikus terekbe. A szennyvíz az anoxikus medencéből, egy fali átvezetésen kerül át az aerob térbe, ami kör alaprajzú egyesített műtárgy része. Az anoxikus medencék kialakítása U alakú, az áramlás jellege úgynevezett dugattyúáramlás. Az eleveniszapos medencék két-két térfélből állnak a reaktorterek közepén, az anoxikus medence esetében ¾ részben hosszfallal megosztottak. Az aerob medence az újonnan épült kör alaprajzú egyesített műtárgy külső körívén helyezkedik el, a belső körben az utóülepítő található.
8 Anaerob és anoxikus medencék Az anaerob medencéből a szennyvíz, bukón át érkezik az anoxikus medencébe. Az utóülepítőből érkező iszap – recirkuláció az anaerob tér elején víz alatti bevezetéssel kerül vissza. Az anoxikus medence két térfele három-három keverővel homogenizált. Az aerob medencéből a nitrát-recirkuláció az anoxikus medencék elejére (250-350 % -os rátával) érkezik.
Aerob medence Az anoxikus tér belépési pontjával ellentétes oldalon víz alatti átvezetésen át kerül a szennyvíz az aerob térbe. A szervesanyag lebontásához (endogén és szubsztrát légzés) és a nitrifikációhoz szükséges oxigén bevitelét négy ponton megtáplált, mélylevegőztetős, finombuborékos diffuzorok a medence fenékszintjén biztosítják. A nitrátrecirkulációt az aerob medence végéből egy U alakban befüggesztett vályún keresztül, a vályú végére telepített szivattyú végzi az anoxikus tér elejére való beömléssel. A nitrátrecirkulációs szivattyú frekvenciaváltós szabályozású, a térfogatáram, a szivattyú jelleggörbéje és a pillanatnyi frekvencia érték alapján közvetetten mérhető. Az aerob medencékben oldott oxigénmérő is beépítésre került, ami közvetlenül szabályozza a bevitt levegő mennyiségét. Ezekben a medencékben ammóniamérő, és szárazanyag mérő is található a szennyvízállapot meghatározására, ami még biztonságosabbá teszi a levegő bevitelt és további automatizálási lehetőségeket biztosít. A fenti mérő eszközök helyi kijelzőkkel is fel vannak szerelve, valamint a vezérlő számítógép képernyőjén is megjelennek.
Utóülepítő Az utóülepítő feladata a fázisszétválasztás (a szennyvíz-iszap elegy szilárd anyagainak leválasztása) és a recirkulációs iszap visszavezetése az eleveniszapos medencébe. Az aerob medencéből a fenék átvezetésen kerül szennyvíz-iszap elegy az utóülepítőbe. Az utóülepítőben szivornyás kotró működik, amely egyidőben fenék és felszíni kotrást végez teljes üzemben a kör alaprajzú egyesített műtárgyban. A fenékkotrás alkalmával az utóülepítő alján összegyűlt iszapot a szivornya cső, a központi henger zsompjába szállítja, a felszíni kotrással pedig az esetleges uszadékot továbbítja a csigás uszadék szállító is a központi henger zsompjába. A zsompból az iszap az iszap-recirkulációs csatornába ömlik, amely az anoxikus medence oldalán futó csatorna aljába van bevezetve. A szivattyú frekvenciaváltós szabályozású a térfogatáram, a szivattyú jelleggörbéje és a pillanatnyi frekvencia érték alapján, szintén közvetetten mérhető. Az iszap az utóülepítőből az eleveniszapos medencék elejére, az anaerob térbe kerül, vízalatti bevezetéssel.
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
A fölösiszap elvételét a gravitációs sűrítők felé szivat�tyú biztosítja. Az utóülepítő végfalánál a saválló merülő fal mögött található a tisztavíz elvételi, kettős beömlésű vályú, amely a tisztított szennyvizet a tisztított víz elvezető csatornába vezeti. A csatornából az gravitációsan a labirint medencén keresztül DN 400-as KG PVC vezetéken kerül a befogadóba, a Gyáli I. főcsatornába. Az uszadék lefölöző csiga automatikus működtetésű, amit állítható időrelé működtet, az uszadék mennyiségétől függően, az a fölösiszappal a gravitációs sűrítőkbe kerül.
Levegőellátás A levegőellátás feladata az eleveniszapos terek aerob medencéiben az oldott oxigén biztosítása, a szennyvíz-iszap elegy mozgásban, az eleveniszap szuszpendált állapotban tartása. A levegőellátást az udvartérben elhelyezett Robox SRB 85/3P, 2000 m3/h és AERZEN 2000 m3/h, 650 mbar, illetve két db 400 m3/h, 650 mbar Dresser típusú fúvó biztosítja, a technológiai épületben további három db 650 m3/h Dresser típusú fúvó van meleg tartalékban. Az udvartérben elhelyezett fúvók külső, hűtéssel is ellátott hangvédő dobozokban vannak elhelyezve, a zajártalom elkerülése érdekében. A medence ellátása egyszerre több légfúvóval levegő gerincvezetéken történik, az aerob medence előtt négy szekcióra bontással. A legtöbbet üzemelt fúvó a közös tartalék. A legnagyobb Robox típúsú fúvó frekvenciaváltós meghajtású, a többi fúvó az oxigén igénynek megfelelően, lépcsősen csatlakozik a rendszerbe. A nagy fúvó maxi mális kiterhelődése (50Hz) esetén, téli üzemben a nagy fúvó kiiktatható és a kisebb teljesítményű lépcsők bekapcsolásával elkerülhető a túllevegőztetés. A lépcsők bekapcsolása üzemóra alapján történik, vagyis mindig a legkevesebb üzemórájú fúvó üzemel, így könnyebb a fúvók karbantartásának biztosítása. A medencékben lévő oldott oxigén mérőszondák szabályozzák a levegő bevitelt, a légfúvók frekvenciaváltós hajtásszabályozása révén. A bevitt levegőmennyiség mérése az egyesített műtárgyba elhelyezett, befüggesztett szenzorral történik. További vezérlési lehetőség az ammónia mérése, amely a mért értéke alapján határozza meg a vezérlés oxigén középértékét- A rendszer kiegészíthető további KOI méréssel.
Vegyszeradagolás • Vassó adagoló berendezés feladata a szennyvízben lévő, az eleveniszapba be nem épült foszfor határérték fe-
9
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. letti mennyiségének eltávolításához szükséges vassó (vasszulfát) megfelelő tárolása és adagolása. Ezek az adagoló és tároló berendezések a gépi rács gépház alsó részében foglalnak helyet. Főbb részei két álló vassó tartály, és az adagoló panel, zsomppal ellátott kármentőbe telepítve. A tartályokból a vassó oldatot az adagoló panelen elhelyezett 1 + 1 db membránszivattyú adagolja a védőcsőben elhelyezett vezetéken keresztül, az anaerob medencébe, ahol a beérkező nyersszennyvízzel és az utóülepítőből visszatérő szennyvíz-iszap eleggyel keveredik. A vassó hígításához szükséges vizet és a mosóvizet a telepi vízellátó rendszer biztosítja. • Fertőtlenítés Fertőtlenítés – a hatóság elrendelése esetén – a meglévő labirint kialakítású műtárgyban, Hypo adagolásával történik, esetleges járvány esetén. Folyamatos fertőtlenítésre nincs kötelezve a telep.
rolóba szállítják a 40/2008. (II. 26.) Kormányrendelettel módosított 50/2001. (IV. 3.) Kormányrendelet szerinti hat hónapos pihentetésre. A pihentetés után a 120 ha-os mezőgazdasági területre a tavaszi és az őszi megmunkálás előtt kerül kihelyezésre. A szennyvíziszap komponenseit az 5. táblázat tartalmazza.
Iszapkezelés • Gravitációs iszapsűrítés A gravitációs iszapsűrítés feladata az utóülepítőből eltávolított fölösiszap sűrítése a gravitációs iszapsűrítőben, ahol a 0,8 % szárazanyag tartalmú fölösiszap szárazanyag tartama 2 – 3 %-ra növekszik.. A sűrítő fix, nyitott beton műtárgy, kettős acélszerkezetű híddal épült. A sűrítő falában kialakított túlbukóján átjutó csurgalékvíz (dekant-víz) az udvartéri csatornahálózaton keresztül visszavezetésre kerül a rendszer elejére. A műtárgyban kialakuló iszap, vízrétegződések miatt külön dekantáló, tolózárral ellátott csővezetékek vsnnak beépítve, amellyek segítségéval a sűrítés során az iszaprétegek közé került vizet szintén a rendszer elejére lehet vezetni. • Iszapsűrítés-víztelenítés Az iszapsűrítés-víztelenítés feladata a gravitációsan már sűrített iszap további gépi sűrítése, illetve víztelenítése. A gravitációs sűrítő iszapzsompjából az iszapot excentrikus csigaszivattyúk emelik a szalagszűrő présre. A szivattyúk, prések, polielektrolit oldó-adagoló berendezések a meglévő, eredetileg is iszapkezelő épületben vannak elhelyezve. A gépi víztelenítést két darab szalagszűrő prés végzi, az iszap mezőgazdasági elhelyezés miatt, kb. 18 – 20% szárazanyag tartalomra víztelenítendő. A víztelenítésre folyékony polielektrolitot használnak fel. A víztelenített iszap zárt konténerben kerül elszállításra, a térségi iszapelhelyezési koncepcióban foglaltak szerinti helyre. A víztelenített iszapot fogadó, zárt, kis kocsin álló konténereket, megtelésük után, a tervezett sínpályán az épület elé lehet gördíteni, a konténereket a telepen lévő átmeneti tárolóba konténerszállító járművel szállítják. • Iszapelhelyezés A 15–18%-os szárazanyag tartalmú szennyvíziszapot az átmeneti tárolóból a külön telephelyen lévő iszaptá-
5. táblázat A szennyvíziszap komponensei
Levegőtisztaság védelem A telep a lakott területtől 1,5 km-re a külterületen helyezkedik el, így külön levegőtisztaság védelemmel kapcsolatos előírásra nem került sor. A gépi rács gépház zárt légtere külön elszívó berendezéssel van ellátva, amellyel a bűzkeltő anyagok eltávolításra kerülnek, melyek átvezetve a légbefúvók gépházán a fúvókat is hűtik. A víztelenített iszapot zárt konténerben szállítják az átmeneti tárolóba, így az környezeti terhelést nem okoz. A zárt iszapvíztelenítő csarnokban, víztelenítés közben a konténer nyitott, ekkor fölötte lévő forrás elszívással – az esetleg kilépő bűzkeltő anyagokat – a külső térbe vezetik. A teljes biológiai tisztítási vonal is nyitott, a megfelelő oxigén ellátás esetén és a technológia megfelelő betartása mellett nem keletkezik bűzhatás.
Energiaellátás és energiafogyasztás A szennyvíztisztító telepet az erre a célra kiépített 20 kVos hálózat látja el villamosenergiával, de üzemzavar esetén lehetőség van aggregátos betáplálásra. A szennyvíztisztító telepen a 0,4 kV-os főelosztóból sugaras villamos energia elosztás került kialakításra. A 6. táblázatból kitűnik, hogy az energiafogyasztás közel 60–70%-át a folyamatos levegőellátás biztosítása adja. Tehát bármilyen energia megtakarítást akarunk elérni, azt a levegő bevitel szabályozásával érhetjük el, hisz
10
HÍRCSATORNA
2013. 5–6.
a többi gépészeti elemeknek vagy folyamatosan kell működniük, vagy nem túl nagy fogyasztók. Természetesen az oxigén bevitelt nagyban befolyásolja a hőmérséklet, az eleveniszapos medencékben tartott szárazanyag tartalom és a fenntartani kívánt átlagos O2 koncentráció. A szennyvíztisztító telep átlagos fajlagos évi elektromos energia fogyasztása 30 kWh/LE*a.
ÖSSZEFOGLALÁS Általános érvényű szempont, hogy a telepet a szokásos szabályok szerint lehessen üzemeltetni, ami az alábbiakat jelenti: – Az eleveniszapos medencében az oxigénkoncentráció 1,0 – 2,0 mg/l között legyan. A kisebb koncentráció a fonalasok növekedését és a lebontási teljesítmény csökkenését eredményezi. – Az iszaprecirkulációnak 65 – 100 % közötti tartományban kell lennie, amelynél az is fontos, hogy tartós zápor esetén az iszaprecirkulációt meg kell növelni. Kisebb recirkulációs arány (azaz a befolyó vízmennyiség és az iszapmennyiség aránya) rosszabb lebontási teljesítményt és habképződést okoz, amely az utóülepítőben fellépő utódenitrifikációhoz (iszapfelúszáshoz) vezet. – Az iszapszintet az utóülepítőkben 0,5 m alatt kell tartani, hogy ki lehessen küszöbölni a rothadási folyamatokat és az ezzel összefüggő csekély redoxpotenciált.
– A telep felügyelete és vezérlése a mérőműszerek kifogástalan működésétől függ. Az oxigénszondákat, a redoxpotenciálmérőket és az iszapszint mérőket szabályos időközönként, illetve nem értelmezhető mérési értékek esetén meg kell tisztítani, és karban kell tartani. – Az iszapterhelés megváltoztatását (kg BOI5/d/ kg eleveniszap Sza), – legyen az egy vonal lezárása vagy jelentős iszaptartalom-változás következménye – lassan kell véghezvinni, hogy a biológiának legyen ideje az alkalmazkodásra. – Az iszapkezelésből származó iszap visszafolyását, különösen a sűrítőből, és a centrifugáktól a lehető legkisebb szinten kell tartani, hogy a fonalasok képződése elkerülhető legyen. Minél egyenletesebb és zavartalanabb a biológia üzemeltetése, annál jobb a lebontási teljesítmény és az egész tisztítótelep működése. Az adatokat a beruházás óta folyamatosan gyűjtjük (szennyvíz-hozamok, labor eredmények), amiből látszik pl. hogy az érkező szennyviz hozamok átlépték a tervezett 3.500 m3/d-s értéket. A csapadékos idősza kokban a szennyvíz minősége erősen felhígul. Az adatok feldolgozásra kerültek az üzemeltetés optimalizálása érdekében. Példaként közöljük a 6. táblázatban a kistérségi szennyvíztisztító telepre 2012. évben érkező szennyvíz paramétereit, és 7. táblázatban pedig a telepről elfolyó tisztított szennyvíz jellemzőit.
2012. ÉRKEZŐ SZENNYVÍZ PARAMÉTEREK pH KOIk [mg/l] BOI5 [mg/l] NH₄-N [mg/l] NO₂-N [mg/l] NO₃-N [mg/l] össz-P [mg/l] össz-szervetlen N [mg/l] SZOE [mg/l] össz.lebegő a. [mg/l] össz.oldott a. [mg/l]
JANUÁR
FEBRUÁR
MÁRCIUS
ÁPRILIS
MÁJUS
MÁJUS(24)
JÚNIUS
JÚLIUS
8,4 1180 628 133 <0,01 <0,5 18,4 134 44,1 614 940
8,3 1400 628 95,1 <0,01 <0,5 13,5 95,6 39,7 420 1010
7,9 1270 673 81,5 <0,01 <0,5 13,4 82 45,9 468 998
7,2 2450 721 42,2 <0,01 <0,5 48,6 42,7 40,2 1880 892
7,7 943 462 117 0,44 <0,5 15,5 118 43,7 448 1020
7,6 2080 607 60 <0,02 <0,5 44,8 60,5 48,2 1580 1040
7,4-8,1 1000 513 101 <0,02 <0,5 17,5 102 29,7 480 1040
7,4 1200 800 43,7 <0,02 <0,5 15,4 44,2 37,4 1870 1000
AUGUSZTUSSZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER
7,2 1570 1100 87,7 <0,02 <0,5 14,5 88,2 46,7 516 1040
7,7 1380 692 91,9 <0,02 <0,5 14,4 92,4 22,5 444 1040
8,2 1200 693 154 <0,02 <0,5 16,5 155 19,6 570 898
8,4 1190 687 159 <0,02 <0,5 18,7 160 28,3 558 892
8,5 1070 558 130 <0,02 <0,5 19,3 131 29,6 446 768
6. táblázat A kistérségi szennyvíztisztító telepre érkező szennyvíz paraméterei
2012. TISZTÍTOTT SZENNYVÍZ PARAMÉTEREK pH KOIk [mg/l] BOI5 [mg/l] NH₄-N [mg/l] NO₂-N [mg/l] NO₃-N [mg/l] össz-P [mg/l] össz-N [mg/l] Kjeldahl-N [mg/l] SZOE [mg/l] lebegő a.-izzítási mar. [mg/l] lebegő a.- izzítási veszt. [mg/l] lebegő a.-össz [mg/l] oldott a. -izzítási mar. [mg/l] oldott a. -izzítási veszt.[mg/l] oldott a. -össz.[mg/l]
JANUÁR
FEBRUÁR
MÁRCIUS
ÁPRILIS
MÁJUS
MÁJUS(24)
JÚNIUS
JÚLIUS
7,5 45,6 7,6 0,07 0,11 5,21 0,49 6,72 1,4 <2,0 <4 7 7 520 190 710
7 46,2 6,7 0,13 0,07 3,29 0,48 6,09 2,73 <2,0 9 6 15 600 170 770
7,2 41,1 8,1 0,09 0,07 4,17 0,6 5,35 1,11 <2,0 <4 13 14 560 160 720
7,1 44,1 8,1 0,1 0,07 3,09 1 3,98 0,82 <2,0 4 14 18 632 146 778
7,5 <30 <10 0,04 0,08 2,76 0,29 3,47 0,63 <2,0 6 <4 7 650 150 800
7,3 32,1 <10 0,05 0,1 4,75 0,32 6,13 1,28 <2,0 6 8 14 610 202 812
6,8-7,0 <30 <10 0,09 0,07 6,15 0,21 7,2 <1,0 <2,0 <4 <4 4 492 180 672
7,3 40,5 <10 0,05 0,11 3,15 0,17 4,3 1,04 3,31 <4 4 5 564 156 720
AUGUSZTUSSZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER
7,4 40,8 <10 0,1 0,13 5,2 0,26 6,33 <1,0 <2,0 <4 <4 <4 508 148 656
7,6 33,1 <10 0,08 0,1 3,7 0,16 5,34 1,54 <2,0 <4 <4 4 528 208 736
7. táblázat A kistérségi szennyvíztisztító telepre tisztított szennyvíz paraméterei:
7,5 <30 <10 0,08 0,16 5,07 0,33 6,23 <1,0 <2,0 <4 8 10 486 136 622
7,2 37,4 <10 0,09 0,23 6.32 0,34 8,33 1,78 <2,0 <4 <4 6 566 182 748
7,5 <30 13,5 0,04 0,17 7,56 0,23 9,39 1,66 <2,0 <4 <4 5 564 148 712
11
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. A tervezés során készített méretezést ellenőriztük a valós adatok figyelembe vételével. A számítások alapján elmondható, hogy a tervezéshez felhasznált alapadatok alapján a szennyvíztisztító telep méretezése megfelel az ATV előírásainak. A tervezők azonban a beruházást megelőző hosszú idejű száraz időszak adatai alapján tervezték meg a szennyvíztisztító telepet. Az azóta eltelt időszakban azonban többször volt csapadékosabb időjárás, ami a csatornázási, szennyvíz és csapadék elvezetési hibák, hiányosságok miatt jelentősen megnövelte a Gyömrői Szennyvíztisztító Telep hidraulikai terhelését. Az eltelt időszak valós adatai alapján megállapítható, hogy indokolt a telep tervbe vett bővítése. Tekintetbe véve, hogy az agglomerációban a csatornázottság foka egyre nő, az 5.000 m3/d-s kapacitású biológiai tisztító műtárgy megépítése indokolt a megnövekedett szennyvízhozamok fogadására. Az egyesített műtárgy és a mechanikai tisztítófokozat (3500 m3/d-s) 2004. éves megépítése előrelátó tervezésről tett tanúbizonyságot. A számítások alapján látható, hogy az utóülepítő felületi terhelése nagy. A telep bővítéséig az alábbi javaslatok tehetők az ellátásért felelős Önkormányzatoknak a csapadékból eredő idegenvízzel terhelt nagy szennyvízhozamok csökkentése érdekében: – A csapadékelvezető rendszereket az illetékes önkormányzatoknak felújítani szükség esetén a hálózatot bővítenie kell. – A meglévő csatornahálózaton, kamerás vizsgálattal kell felderíteni a vízbetöréseket, tömítetlenségeket és azok megszüntetéséről gondoskodni. – A közutakon a csatorna fedlapokat az útszintre kell emelni. – A lakosság által a szennyvízcsatorna-hálózatra kötött csapadékot felderíteni és megszüntetni kell. Számítások szerint a meglévő belső nitrát recirkuláció aránya, több vizsgált esetben (a tervezési esetben is) kevésnek bizonyult. A meglévő belső nitrát recirkulációs ráta 1-3,33-ig terjed, kis iszapkoncentrációk (3-3,5 kg/ m3) és csekély szennyvízhozamok esetén a recirkulációs arány 4 feletti értékre adódik. Tekintve, hogy a tisztítóműben előfordul a fonalasodás, és ezáltal a sűrítőkben is sokszor nagy mennyiségű iszap úszik fel a felszínre, ami a csurgalékvízzel visszakerül a technológia elejére. A sűrítőkbe, különböző magasságba dekantálócsövek beépítésre kerültek, így ezek segítségével a leülepedett és felúszott iszaprétegek közötti csurgalékvíz ugyan kivezethető, de nem megfelelő kezelés esetén iszap is távozhat. Az üzemeltetés folyamán a befolyó szennyvíz mennyisége és minősége is meghaladta a tervezett mennyiségi
és minőségi értékeket. A szennyvíztisztító telep a hidraulikai túlterheléseket 4.000-5.000 m3/d-s tartományban is jól viselte. A hidraulikai túlterhelések ellenére az elfolyó tisztított szennyvíz a megengedett határértékeket nem lépte túl. Mivel a laboratóriumi eredmények alapján a kifolyó tisztított szennyvíz jellemzői megfelelnek az előírásoknak az eddigi üzemeltetés sikeresnek mondható. A technológiai folyamatok végén a tisztított szennyvíz a befogadóba engedhető (7. ábra).:
7. ábra: Az elfolyó tisztított szennyvíz (szerző: Somogyi Tamás)
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Ezen az úton szeretném megköszönni Dr. Dulovics Dezső PhD c. egyetemi tanárnak és Dr. Ábrahám Ferenc CSc. főiskolai tanárnak, a magas szintű oktatást és tanácsokat, amelyek hozzájárultak és kellő inspirációt adtak a mérnöki munkám végzéséhez.
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM Ábrahám Ferenc (2007): Szennyvíztisztítás és iszapkezelés EJF, Főiskolai jegyzet, Baja, Kézirat Dulovics Dezső (2000): Szennyvíztisztítás – minimum, BME Egyetemi jegyzet, Budapest, Kézirat Dulovics Dezső (2007): Szennyvíztisztítás biológiája, pp. 279-326, (In: Alkalmazott hidrobiológia, Szerkesztette: Szilágyi Ferenc és Orbán Vera, MaVíz, Budapest). Juhász Endre (2007): A szennyvíziszap kezelés biológiája, pp. 367-392, (In: Alkalmazott hidrobiológia, Szerkesztette: Szilágyi Ferenc és Orbán Vera, MaVíz, Budapest. Öllős Géza (1994): Szennyvíztisztító telepek üzemeltetése c. könyvben 314-323o, Akadémiai Kiadó, Budapest HÍRCSATORNA (1998-2013): Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség, www.maszesz.hu
12
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
TOLMÁCS KÖZSÉG SZENNYVÍZELHELYEZÉSÉNEK VIZSGÁLATA Gyuricza Gergő* , Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. **
1. BEVEZETÉS Hazánkban az elmúlt húsz évben a csatornázás és szennyvíztisztítás nagyarányú fejlődésen ment át. A nagyobb városok, és települések zöme a problémát már megoldotta – kiépítették és üzemeltetik a csatornázást és szennyvíztisztítást. Napjainkban a 91/271 Települési Szennyvíz Irányelvből következő derogáció 2014-re már minden 2000 LE terhelésnél nagyobb agglomerációnkra előírja a szennyvízcsatornázást és a szennyezés különböző mértékű visszatartásának bevezetését, 2015-től a 2000 LE terhelésnél kisebb agglomerációk szennyvíz kérdésének gazdaságos megoldását hagyja már csak teljesítési kötelezettségként hazánkra. A feladat nem kevés anyagi és szellemi erőforrást fog lekötni, ezért minden olyan megoldás jelentősnek mondható, mely fenntartható és így optimális terhet jelent a településeknek és az ott élő szennyvízkibocsátóknak. Tanulmányunkban vizsgáljuk, hogyan oldódhat meg a gazdaságos szennyvízelhelyezés Tolmácson, egy Nógrád megyei, 2000 LE terhelésnél kisebb községben. Ez modellként szolgálhat más, hasonló adottságú településeken a feladat fenntartható megoldásához.
2. TOLMÁCS TELEPÜLÉS JELLEMZŐI 2.1.Tolmács elhelyezkedése, éghajlata
1. ábra Nógrád megye térképe (HISZI-MAP Kft.)
2.2. A település bemutatása Tolmács Budapesttől 54 km-re Északra, a Jenői- és a Tolmácsi-patak kelet-nyugati irányú völgyében fekszik. A 2-es útról lekanyarodva közelíthető meg. Nevét a honfoglalás után egy évszázaddal a Kárpátmedencébe települt egyik besenyő törzsről kapta.
Tolmács Nógrád megye nyugati részén, közvetlenül a Börzsöny hegység keleti lábánál fekszik. Éghajlata mérsékelten hűvös és száraz. Nógrád megye nyugati része az ország leghűvösebb területeihez tartozik. Az évi átlag hőmérséklet 8-10 °C, ez Tolmácson, 9 °C, de a közeli Börzsönyben a 8 °C-ot sem éri el. A hőmérséklet közepes évi ingadozása 21,7 °C. Az éves hőmérsékleti maximumok sokévi átlaga 34°C alatt marad. Az éves hőmérsékleti minimum -18,-19 °C. Évi átlagos csapadék mennyiség 5-600 mm. (http:esotanc.hu) Az uralkodó szélirány Ny-i, a térségében az átlagos szélsebesség <2 m/s, szélviharok fellépésének gyakorisága ebben a térségben a legkisebb. Az 1. ábra Nógrád megye térképét mutatja be.
** SZIE YMÉK Építőmérnök Szakos BSc. hallgató, ** SZIE YMÉK
2.ábra A település légi felvétele
13
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. 2.4. Jelenlegi szennyvízelhelyezés
3. ábra A TFH szállítási útvonala (Google Earth) (http/: utvonalterv.hu)
A településen található 340 ingatlanon jelenleg 740 lakos él. Az összes ingatlanból 323 van rákötve az ivóvízellátást biztosító vezeték-hálózatra (KSH 2010). A 2. ábrán a település légi felvételét, a 3. ábrán a TFH szállítási útvonalát Tolmács községről az Észak Budapesti Szennyvíztisztító Telepre mutatjuk be.
Jelenleg Tolmácson elviekben az összes háztartás de centrális elhelyezésű zárt, szennyvíztárolót alkalmaz, a keletkező szennyvizek az ingatlanokon belül tárolásra kerülnek, majd a TFH-t szippantással, tengelyen szállítják el az Észak Budapesti Szennyvíztisztító Telepre. A környéken keletkező TFH-t – 2011-ig – a Bánki Szennyvíztisztító Telepen fogadták. Itt azt 1 500 Ft/m³ + ÁFA díjon vették át, ami egyrészt irreálisan nagy volt a szállító cégnek, másrészt a Bánki telep elérte kapacitásának határait, így nincs rá lehetőség, hogy a továbbiakban is itt történjen a TFH fogadása. Jelenleg, 2012-től már az 54 km–re lévő Észak Budapesti Szennyvíztisztító Telepre szállítanak, ahol 360 Ft/m³ + ÁFA az átvételi díj. Ehhez kapcsolódik a megnövekedett fuvarköltség, melyet azonban kénytelenek a lakosságra áthárítani, ami 3 000 Ft/m³-es árhoz vezetett. Korábban egy m³ szennyvíz elszállításának lakossági költsége 2 000 Ft volt. A továbbiakban is várható áremelkedés, hiszen a nagy távolság miatt az árat elsősorban az üzemanyag ára határozza meg, melynek az összköltségből körülbelül 60%-os az aránya. Így a jelenlegi TFH elhelyezéséről elmondható, hogy az nem gazdaságos, mivel a szállítási távolság túlságosan nagy. A 4.,5.,6. és 7. ábrákon (Gyuricza Gergő felvételei) a említett gyakorlatot mutatjuk be.
2.3. Domborzat és talajviszonyok A község településszerkezete szennyvízcsatornázás szempontjából kedvezőtlen adottságú, helyenként laza beépítésű, több kisebb településrészből áll. A település talajviszonyainak jellemzése Keszey T. (1979) és Lelik J. (1980) adatai, és e tanulmány készítése során végzett szikkasztási próbák alapján készült. Egyes helyeken a térszín felső 0,3 - 0,8 m vastag humuszos rétege alatt, általában több méter vastag szemcsés talaj található, mely zömmel iszap és homok. Néhány fúrásban a fedőréteg és a szemcsés talajréteg között agyagtalaj is van, míg a nem sokkal távolabb lévő fúrásokban szinte csak agyagtalaj látható. Általában változó talajviszonyokat lehet találni, melyek különböző szivárgási tényezőkkel jellemezhetők. Agyag és szemcsés talajok váltakozva települtek a község területén. A talajvíz szintje mélyen van, a domboldali területeken néhány fúrásban a fúrás aljáig nem észleltek talajvizet, a patakvölgyekben a nyugalmi talajvíz szintje 0,8-1,8 m között változik (Cifka J. 2008).
4. ábra Szürke szennyvíz bevezetés a patakba
14
2013. 5–6.
5. ábra Tároló ürítése szivattyúval
HÍRCSATORNA
jut. Ezen háztartások esetében a fekáliát a kertek végében ásott gödrökben helyezik el. Ahol a fekete- és szürke szennyvíz együtt kerül tárolásra ott sem jobb a helyzet. Mindennaposnak számít, hogy a szennyvizet szivattyúzzák vagy „vödrözik”. Esetlegesen az a „tárolókon” kialakított túlfolyón keresztül jut közvetlenül a felszíni vízfolyásokba. Ezen túl a tárolók túlnyomó többsége nem zárt kialakítású. A jelenlegi megoldás nagymértékben környezet károsító. Túl a TFH járművön történő elszállításának környezetterhelő hatásán, a kialakított tárolók sok esetben nem megfelelően szigeteltek, nincsenek rendszeres időközönként karbantartva, így az ott tárolt szennyvíz egy része a talajba szivárog. Nem is beszélve a már a 4.-7. ábrákon bemutatott „megoldások” környezeti hatásairól. Ez egyaránt károsítja a felszíni és a felszín alatti vizeket a nem tisztított szennyvíz környezetbe kerülése folytán, ami különösen veszélyes Tolmács település esetében, hiszen ott néhány háztartásban kerti talajvíz-kutakból nyerik az ivóvizet.
3. A TÁVLATI SZENNYVÍZELHELYEZÉSI LEHETŐSÉGEK
6. ábra Szürke szennyvíz kivezetése
Tolmács község esetében a lehetséges szennyvíz elhelyezési módok közül a csatornázást helyezik előtérbe, mivel lehetőség nyílt EU-s támogatást igénybevételére. A szennyvíz elhelyezés más lehetséges megoldásai ezért nem kerültek megvizsgálásra, így nem ismerik kellőképpen, nincsenek tisztában ennek lehetséges előnyeivel, hátrányaival, költségeivel, megvalósíthatóságával, környezeti hatásaival. Szükségesnek ítéltük megvizsgálni, hogy valóban a csatornázás minősül-e a legjobb megoldásnak a vizsgált település esetében.
3.1 Közcsatornázás
7. ábra TFH „elhelyezése” csőátereszbe
Felmérés alapján azonban a valóságban csupán a háztartások 10-20% veszi igénybe a szennyvízszállítási szolgáltatást, főként ennek jelentős költségvonzata miatt. A többi esetben, más „módszerekhez” folyamodnak. A település bizonyos részein a szürke szennyvíz közvetlenül a vízelvezető árkokba folyik, ahonnan a vízfolyásokba
A csatornázás ott szükséges, ahol a vízvédelmi érdek szükségessé teszi, tehát nem kell mindenhol csatornázni. Ahol nincs vízvédelmi érdek, ott legfőképp a gazdaságosságot kell mérlegelni a lakosságsűrűség, a település fejlődő-képessége és a rácsatlakozások számának függvényében. Általánosságban elmondható, hogy 2 000 LE-nél nagyobb települési agglomerációk esetén gazdaságos a szennyvízcsatornázás akkor, ha a laksűrűség 25-30 fő/ha, a 45 lakás/1 km csatorna, illetve 120 fő/1km csatorna fajlagos értékeket meghaladja. A 2000 LE szennyezőanyag terhelés alatti településeknél a legmegfelelőbb szennyvízelhelyezés kiválasztásához minden esetben részletes gazdaságossági, hatékonysági vizsgálatok szükségesek. Ennek hátteréül meg kell vizsgálni a településen élők életmódját, szociológiai, demográfiai, műszaki, ökológiai és gazdasági viszonyait. Tolmácson a fenti vizsgálatok nem, vagy csak részben valósultak meg. Az Önkormányzat Európai Uniós pályá-
15
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. zaton – az engedélyezési tervek és a megvalósíthatósági tanulmány alapján – 393 M Ft-ot igényelt csatorna építésére, melyhez 43,7 M Ft önerő biztosítása szükséges. A Plantor Kft. (2007) által készített megvalósíthatósági tanulmányban két lehetséges alternatíva szerepelt, ezek a szennyvíz tisztításának helyétől és módjában különböznek, úgymint: a) önálló szennyvíztisztító telep építése, (480 M Ft), és b) a rétsági csatornahálózatra csatlakozva, a szennyvíznek a Rétsági SZVTT–re való szállítása (437M Ft). Az 1. táblázat szemlélteti a fenti második, „b” változat (csatornázás) bruttó beruházási költségeit Ft-ban. Projekt előkészítés:
Tervezés
Projektmenedzsment:
Projektmenedzsment
7 076 200
Mérnöki, szakértői díjak:
A kivitelezés műszaki ellenőrzése
5 630 000
Tanácsadás:
Tanácsadás:
2 100 000
Építési munkák:
Kiviteli munkálatok
Nyilvánosság biztosítása:
Emléktábla, újsághirdetés, honlapon való megjelenítés
Közbeszerzési költségek:
Lebonyolítás
Ingatlankezelés:
Földvásárlás
Összesen:
18 792 600
394 727 200 900 000
3.1.2. A csatornázás gazdaságosságát befolyásoló tényezők vizsgálata A fenti adatok alapján látható, hogy ideális esetben (ha mindenki csatlakozik a hálózatra), akkor 66 lakás/km csatorna és 144 lakos/km csatorna fajlagos mutatókat kapjuk. Ezek ugyan megfelelnek a 45 lakás/km és a 120130 fő/km által meghatározott alsó küszöbértéknek, ami alatt gazdaságtalannak tekinthető a csatornázás, ha azt vízvédelmi érdek nem indokolja. Azonban, hogy a valósághoz igazodóbb adatokat kapjunk, az alábbi gondolatokat kell megvizsgálnunk. Egyes utcákat vagy településrészeket külön-külön megvizsgálva, sok helyen a fent említett küszöbértékek nem teljesülnek. A csatornára való rákötések eloszlását a 8. ábra szemlélteti, ami alapján látható hogy, változó bekötés-számokat találunk a különböző utcákban. Mivel nem fejlődő településről van szó, ezért a lakosság számának csökkenésével számolhatunk, ami miatt a küszöbértékek alá fog csökkeni a használók száma. Ezért a közcsatornázni tervezett területet célszerű lehatárolni.
4 370 000 3 600 000 437 196 000
1. táblázat Pénzügyi keretek összefoglalása ”b” változat, (Forrás: Megvalósíthatósági Tanulmány, Plantor Kft. 2007)
A község Polgármesterének elmondása szerint, az önálló szennyvíztisztító telep építésére már kaptak elvi-vízjogi engedélyt, azonban mivel ez sokkal költségesebb, mint a rétsági csatornahálózatra való rácsatlakozás, ezért a falu vezetése úgy döntött, hogy ezt a második, „b” megoldást választja. Azonban erre a vizsgálatunk elkészítésekor még nem kapták meg az elvi vízjogi engedélyt.
3.1.1. A tervezett csatornahálózat ismertetése A tervek szerint – egybehangzóan a tervek és az elmondás alapján – a csatornahálózat a település minden ingatlanjának biztosítja a rácsatlakozás lehetőségét. A tervezett csatornahálózat gravitációs gerinccsatornából épül, a részvízgyűjtők mélyvonulataiba összegyűjtve a szennyvizeket, innen átemelőkkel vezetve tovább, a települési végátemelő felé, ahonnan nyomóvezetéken jut el a Rétsági Szennyvíztisztító Telepre. A településen négy db átemelő megépítését tervezik. Az ingatlan csatlakozások többnyire gravitációsak (290 db), ahol a gravitációs megoldás, nem lehetséges oda házi átemelőket terveztek (49 db). A tervezett gravitációs csatornahossz: összesen 5 162 m, egyöntetűen DN 200 méretben. Az összes nyomócső hossza: 230 m. Tervezett gravitációs ingatlancsatlakozások: egyöntetűen DN 160 méretben, (290 db) összesen 2775 m. (Cifka J. 2008).
8. ábra A csatornahálózat kiterjedése és főbb jellemzői
Tolmács település állandó népességének az utóbbi évtizedbeli alakulása a 9. ábrán látható.
9. ábra Tolmács település állandó népességének alakulása 2000 és 2010 években (KSH)
16 Az ábrából kitűnik, hogy a 2003 évtől Tolmácson folyamatosan csökken az állandó népesség, mégpedig évente átlagosan 6,57 fővel. Ezt a tényt erősíti a település korfájának (10. ábra) alakulása is, ami bizonyítja, hogy nem fejlődő településről van szó.
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
a civilizáció foka megkívánják, hogy a nem csatornázott területeken is a szennyvíztisztítás és elhelyezés a központi szennyvíztisztító telepekéhez közel azonos színvonalú legyen. A következőkben az előírt határértékek és a gazdaságosság figyelembevételével próbáljuk meg a legkedvezőbb elhelyezési módot megtalálni.
11. ábra Felszín alatti vizek állapota szempontjából érzékeny területek (KvVM)
4.1. A szennyvíztisztítás lehetőségei
10. ábra Tolmács népességének korfája (KSH adatok alapján)
Látható, hogy az elöregedő település korfája fejenáll. Az előző megállapítások előrevetítik a csatornázás gazdaságosságának megítélését a jövőben, melyet a fenntarthatóság miatt szigorúan szükséges megvizsgálni. Megítélésünk szerint Tolmácson megfontolandó, hogy távlatban gazdaságos-e a csatornázás kiépítése műszaki szempontból, szükséges-e a település népességének indokolatlanul nagy terhet jelentő csatornadíj fizetése. Ezért más, a csatornázással egyenértékű, de gazdaságosabb elhelyezési módot kell keresni. Nem szabad, hogy Tolmács települése is elkövesse azt a hibát, mint néhány más kis lélekszámú település pl. Nemesvid, hogy a hatalmas beruházással csőd közeli helyzetbe jutatták a települést. Megfontolandó a csatorna-beruházás létesítése különösen azért, mert azt vízvédelmi érdekek – Tolmács település esetében – nem indokolják, mint ahogyan arról tanúskodik a 11. ábra.
4. A SZENNYVÍZTISZTÍTÁS LEHETSÉGES MÓDJAI A domborzati, környezeti, demográfiai és gazdasági adottságok nem követelik meg a csatornázást, mint egyedüli megoldást, viszont a vízminőség védelem érdekei és
A < 2 000 LE terhelési kategóriában szóba jöhetnek mind a mesterséges, mind a természetes (természetközeli) szennyvíztisztítási eljárások (Dulovics 2011). A 740 fő lakosú Tolmács település az 50 – 2 000 LE terhelési osztály alsó harmadában helyezkedik el. Ebben a nagyságrendben ugyanúgy alkalmazást nyerhetnek a szennyvíztisztító kisberendezések és a kis szennyvíztisztító telepek is. A 12. ábra bemutatja a gyűjtés, tisztítás és elhelyezés alternatív lehetőségeit.
12. ábra A szennyvízgyűjtés, tisztítás és elhelyezés lehetőségei (Dulovics 2011)
A természetközeli szennyvíztisztítás egyaránt alkalmazható szennyvíz biológiai utótisztítására, illetve mechanikai előtisztítást követően önálló tisztítórendszerként (Aranyosi T. 2013). A gyűjtő rendszer a csatornázáson túlmenően átmeneti tárolással és gépjárművel történő elszállítással is alkalmazható a 13. ábra szerint.
17
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
lyek a falu legmélyebb pontjain találhatók. Az üzemeltetés során figyelemmel kísért vízkémiai elemzések a nitrogént tartalmazó vegyületek kismértékű, de folyamatosan növekedő koncentrációját mutatták, melynek okát a települési szennyvíz elhelyezésében kezdték kutatni.
13. ábra A tárolt szennyvíz gyűjtése és elhelyezése (Dulovicsné 2013)
A szakirodalom szerint ((Dulovics 2010, 2011) legkézenfekvőbb lehetséges megoldásként a családonkénti, vagy néhány lakást összekötve, közös szennyvíztisztító kisberendezések jöhetnének szóba. Első lépésben ennek lehetőségét vizsgáljuk meg. A kisberendezések megkövetelik a tisztított szennyvíz vagy szikkasztásos elhelyezését, vagy természetközeli utótisztítását. Tolmács község belterületén mindkét esetben nehézségek adódnak: ffegyrészt a szikkasztási problémák – kedvezőtlen talaj, talajvíz adottságok, ffmásrészt a természetközeli utótisztítás a telkeken nem megoldható, a 2.3. pontban ismertetett okok miatt, ezért általánosságban nem lehet kimondani, hogy a település teljes területén az altalaj viszonyok lehetővé teszik a decentrális szennyvíz elhelyezés esetén a szikkasztást, ffharmadrészt problémás még a támogatás megszerzése, mivel azt csak a település kaphatja. Összességében ez a megoldás közösségi beruházásként nem megvalósítható. Ezért megvizsgáltuk az átmeneti tárolás és a TFH természetközeli szennyvíztisztítással történő elhelyezésének lehetőségét. A természetközeli szennyvíztisztító rendszerek a Nap energiáját használják fel, alkalmazásuk energiatakarékos alkalmazást eredményez, és ezért költségkímélő. Mivel a válaszék óriási, arra törekedtünk, hogy olyan megoldást keressünk, aminek a működése, gazdaságossága, valamint költséghatékonysága igazolt. Így találtuk Aparhant településének példáját, ahol ez a megoldás évek óta gazdaságosan és környezet-kímélően működik. A szikkasztási próbával igazoltuk, hogy a település TFH természetközeli tisztító telepére kijelölhető az adott terület, amit a 14. ábra mutat.
14. ábra Szikkasztás próba alapján szennyvízöntözésre kijelölt alkalmas terület (Google –earth térképen jelölve.)
A helyzetet Stehlik (2009) a következőkben foglalta össze: „….Igen sok lakásnál nem volt szennyvíztároló, még „szikkasztós” kiépítésű sem. A fürdőszobák, sőt néhány esetben a vízöblítéses WC-k közvetlenül a falut átszelő patakokban végződtek. Nagyon sok oldómedence csak ülepítő tartályként szolgált, mert a felső harmadnál „túlfolyó” vezetett a patakba. Több szennyvíztároló az egykori ásott kutakban létesült, így a szennyvíz közvetlenül a talajvízbe jutott. Többször előfordult, hogy esős időben búvárszivattyúkkal csökkentették a tárolókban lévő szennyvíz mennyiségét, mert a csapadékkal hígított szennyvíztől könnyebb volt megszabadulni. Becslések szerint az egész faluból a heti 500 m3 ivóvízfogyasztás mellett, hetente 50 m3 szennyvizet szállítottak el.” A vizsgálat után az Önkormányzat és az illetékes hatóságok a jelenleg is kiválóan működő nyárfaültetvényes talajbiológiai tisztítást választották. A 15. és 16. ábrán (Stehlik 2009) látható az aparhanti nyárfás öntözőterület és annak gyomtalanítása juhnyájjal.
4.2. A települési folyékony hulladék elhelyezése Aparhant településen Aparhant települése 1994-től kezdve saját maga gondoskodik az ivóvízellátásról. Az ivóvizet egymástól mintegy 1 000 m-re lévő és 200 m mély fúrt kutakból nyerik, me-
15. ábra Az aparhanti nyárfás öntözőterület
18
HÍRCSATORNA
2013. 5–6.
sürgető feladat, kiemeltté válik, hiszen ez a nagyságrend az, amiben a természetközeli szennyvíztisztítás célszerűen alkalmazható. (Dulovics Dné. 2013/b).
4.3. A szennyvíz összetevőinek hasznosítása suháng-fűz termesztésével
16. ábra Az öntözőterület gyomtalanítását a juhnyáj végzi
A TFH telep megépítése összesen 40 millió forintba került, melyhez összesen 22 millió forintos támogatást tudtak szerezni. (PHARE forrásból 8 millió és FVM VFC keretéből 14 millió). Az Aparhanti Szennyvíztisztító Telep 2001 júliusában került átadásra, és azóta megbízhatóan és folyamatosan működik. A SZVTT viszonylag olcsón kialakítható és működtetése gazdaságos a kis létszámú személyzetnek és az újrahasznosításnak köszönhetően. A talajbiológiai tisztítás ellenőrzésére mintákat vettek és ezeket kiértékelve elmondható, hogy a figyelő gödörből vett minták az előírt határértékek alatt maradtak (lásd: 2. táblázat). Qa
Qd
öN
öP
öLA
m3/a
m3/d
Nyers TFH
21 300
82
1 050
94
–
128
34
780
Ülepítés után
21 300
82
700
89
20
130
29
100
Tároló után
20 000
81
500
62
80
92
27
50
Figyelő. gödörből
20
0,3
25
10
0,3
0
Határértékek:10/2000 (VI.2) R. „B”
–
0,5
25
–
0,5
–
Mérési pont
KOI
NH4
NO3 g/m3
2. táblázat A rendszer különböző pontjain mért vizsgálati eredmények, valamint az előírt határértékek (Stehlik 2009).
„A nyárfás telepek egész évben jó hatásfokkal működnek, hazai tapasztalatok szerint a téli öntözést még -10 ºC és hó alatt is folytatni lehet, ha a talaj 50 cmnél mélyebben nincs átfagyva….Talajbiológiai tisztítás során a BOI5 lebontáson túl az ammónium jelentős része a felületen átlevegőzik, a talaj első rétegében nitrifikálódik, majd mélyebbre szivárogva a nitrát denitrifikálódik”. Különösen vonatkozik ez az olyan nagykoncentrációjú, erősen szennyezett vizekre, mint a TFH (Stehlik 2010). Megjegyezzük, hogy a téma elméleti és gyakorlati jelentősége napjainkban, amikor hamarosan 2 000 LE alatti terhelést jelentő kistelepülések szennyvízelhelyezése lesz
Ha már szó esik a nyárfás szennyvíztisztításról, elengedhetetlen, hogy ne vizsgáljuk meg más fafajták esetleges hasznosíthatóságát is. A hasznosítás széles skálájára a MaSzeSz HÍRCSA TORNA, 2009. július-augusztus–i számában található példa, amely energetikai célú felhasználást mutat be. Erre a célra a legalkalmasabb fafajta a suháng-fűz, mely az előtisztított szennyvíz-hasznosításban még jelentősebb, mint a nyárfa. A rendkívül gyors növekedésével, jóval több szennyvizet és így a szennyvízben lévő nitrogént és foszfort képes felvenni. A mai ismeretek szerint ez a leggyorsabban növő fafajta, naponta 3-5 cm-t is képes növekedni, hozama 3-4 év után 20-40 t/ha. Éves N felvevő képessége elérheti az 1 000 kgN/ha értéket, ami kétszerese a nyárfáénak. Kedvező fűtési paraméterei megegyeznek a feketeszénpor fűtőértékével. Az előzetes terhelési értékeit a 3. táblázat szemlélteti.
BOI5
öN
öP
Talaj növényzet nélkül
3-4 000
400
20-40
Hidraulikai terhelés mm/a 1 200
Suháng-fűz
1 éves
4-5 000
800
30-60
1 000 – 2 500
2 éves
5-6 000
1 200
40-80
1 500 – 3 000
5 éves
6-8 000
1 600
50-90
3 000 – 3 500
Terhelési értékek kg/ha.a
Terület
3. táblázat A suháng-fűz előzetes becsült terhelési értékei (Stehlik, 2009)
5. A TALAJBIOLÓGIAI SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEP MÉRETEZÉSE A 17. ábrán bemutatjuk az Aparhanti Szennyvíztisztító Telep működési sémáját, mely előtisztításból (rács, kétszintes ülepítő), kiegyenlítő tárolóból és nyárfás elhelyező területből áll. Az egyes műtárgyak tisztítási hatásfokát egyes szen�nyezőanyagok esetében, lásd a 18.-21. ábrákon.
A 17. ábra A szennyvíztisztító telep működési sémája
19
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
tási adatait vettük alapul (4. táblázat). A 10. ábrán bemutatott korfa valamint az állandónépesség grafikonon (9. ábra) látható, hogy nem kell számítani a lakosság és ez által a szennyvíz hozam nagymértékű növekedésére. Ezért a számítások során a 2001 és 2010 évek közötti időszak átlag népességét, valamint átlag vízfogyasztását használtuk fel.
18. ábra Kémiai oxigénigény értékei és az eltávolítási hatásfok.
4. táblázat Népesség és vízfogyasztási adatok Tolmácson (KSH)
5.1. A tervezés során felhasznált kiinduló adatok
19. ábra TKN értékei és az eltávolítási hatásfok
Lakások száma: 340 db, Fajlagos TFH mennyiség: 60 l/fő/d – a vízfogyasztás 85% -a, Házankénti TFH mennyiség: 0,144 m3/d, Feltöltési idő: 30 nap, Tárolók átlagos térfogata: 4,5 m3 (havonta egyszeri szállítással), Ürítések száma: 12 /a, Elszállítandó éves mennyiség: 0,144 m3/d × 340 x 365 nap = 17 870 m3/a, 250 munkanappal számolva: 17 870 / 250 = 71 m3/d, Várható TFH terhelés napi átlaga: 49 m3/d ~ 50 m3/d.
5.2. A telepet terhelő TFH mértékadó hozama
20. ábra Az ammónium értékei és az eltávolítási hatásfok
A műtárgyhoz érkező egyidejű szennyvízhozam: 15 m3 (a szippantó autó térfogata). Mivel az egy szállítási napra jutó mennyiség ~71 m³/d és 15 m³ kapacitású szállító járművel számolva (71/15=4,7~5), naponta öt forduló szükséges. Az öt fordulót tíz órás munkaidővel figyelembe véve, két óránként érkezik a szennyvíz. Ezért a tartózkodási időt a kétszintes ülepítőben T = 2 h-ra méreteztük, így az ülepítő tér szükséges térfogata V= 15 m3 Csak mechanikai tisztításra használt ülepítő szükséges fajlagos iszaptároló térfogata 0,05 m3/LE, összesen: (740 LE*0,05 m3/LE) ami 37 m3 –es teret igényel.
5.3. Nyárfás mező méretezése (biológiai tisztítás)
21. ábra A foszfát értékei és az eltávolítási hatásfok
A méretezés kiinduló adataiként a Tolmács 2001-től 2010-ig terjedő időszak közötti népesség és vízfogyasz-
A választott tisztítási eljárás lényege, hogy a felületre juttatott szennyvíz teljesen átlevegőzik. A nagyszámú mikroorganizmus elvégzi a nitrifikációs biológiai tisztítást a talaj felső rétegében, majd a talaj mélyebb rétegeiben lejátszódik a denitrifikáció is az O2 hiány miatt. (Stehlik 2009) A méretezést a 28/2004 KvVM rendelet szerinti határértékek, 600 – 2 000 LE közötti tartományának figyelembevételével végezzük (5. táblázat):
20
2013. 5–6.
Kibocsátási koncentráció
Eltávolítási hatásfok
Kémiai oxigénigény (KOI)
200 mg/l
75%
Biokémiai oxigénigény (BOI)
50 mg/l
80%
Lebegőanyag (öLA)
75 mg/l
–
Összes foszfor (öP)
–
–
< 50 mg/l
–
Paraméter
Összes nitrogén (öN)
5. táblázat A határértékek, ill. az eltávolítási hatásfokok a 600 – 2 000 LE közötti tartományban (Licskó, 2006)
Mivel a szennyvíztisztító telep méretezése az Aparhanti tisztító mintájára készül, ezért a tisztítási hatásfokot az Aparhanti talajvizsgálatok bemutatásával tételezzük fel, és ezt vesszük a kiindulási közelítésnek. A szikkasztás lehetőségét leellenőrizendő, a település adott pontján az uralkodó szélirány és a település távolságának figyelembevételével (lásd: 14. ábra) szikkasztási próba készült egy méter mély, és 20 cm átmérőjű szikkasztógödörben, a szikkasztás ideje 58 perc, a szikkasztandó víz mennyisége 14 l volt. A 22. és 23. ábrákon a szikkasztásról készült fotókat (Gyuricza Gergő felvételei) mutatjuk.
HÍRCSATORNA
A 6. táblázat a szikkasztó árok szükséges területét a szikkasztási koefficiens függvényében tartalmazza. Szikkasztási koefficiens „t” (az 1 cm süllyedés időtartama) Min ≤1 1–2 2–4 4 – 12 12 –24 < 24
Az 1 m3/d szennyvízmennyiséghez tartozó szikkasztó terület m2 14 – 15 16 – 17 18 – 26 27 – 39 40 – 50 Szikkasztásra alkalmatlan
6. táblázat Fajlagos szikkasztási terület a szikkasztási koefficiens függvényében (Dulovics 1980)
A kísérlet bebizonyította, hogy a talaj a nyárfás öntözést követő szikkasztásra alkalmas, mely alapján 1 m3/d szennyvízhozam szikkasztáshoz 90 cm árokszélességnél 17 m hosszú szikkasztóárok szükséges. A előzőek alapján a szükséges árok hossz 50 m3/d szennyvízhozamhoz, 17 m/m3/d fajlagos árokhossz esetén L = 50 m3/d * 17 m/m3/d = 850 m. Feltételezve, hogy 12 sor árok készül, így az egyes árkok hossza: 850 m/ 12 ~ 70 m. A 12 sor árokhoz szükséges 13 sor nyárfa, hogy a két szélén is biztosítva legyen a táplálás. A nyárfasorokat egymástól 2,7 m-re célszerű elhelyezni, 1,80 m széles koronán és 17 cm mély árkokban, 1:1,5 arányú rézsűhajlással. A nyárfás terület helyigénye: (13*1,8 + 12*0,9) * 70 = 1 263 m2 ~ 0,13 ha
5.4. A nyárfás öntözőtelep méretezése fajlagos N koncentráció alapján
22. ábra A szikkasztás előkészítése
23. ábra A szikkasztási próba
A számítás alapja, hogy a befogadó talajvízbe szivárgó víz NO3 koncentrációját 50 mg/l alatti értékre szorítsuk, azaz az ivóvíz kritériumnak megfeleljen. Ezért, tekintettel a Települési Folyékony Hulladék (TFH) nagy nitrogén koncentrációjára a hidraulikai terhelést a nitrogén limit figyelembevételével határozzuk meg (Stehlik 2010). Ezt a számítási módszert Stehlik József vette át és alkalmazta hazánkban először a Metcalf and Eddy (1991) szakirodalom alapján, ahol a terhelés ft/y, azaz láb/a dimenzióban szerepel. Az átszámításkor: a ft/y*0,305 = m/a összefüggést használjuk, így az árkos öntözés esetében a hidraulikai terhelés 5,6 - 20 ft/y = 1,7 - 6 m/a . A 25/2002. (II.27.) Kormányrendelet a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási programja szerint, illetve a 27/2002. (II.27.) Kormányrendelet a műszaki teendőkről ad támpontot. Ennek 12. §-a a természetközeli szennyvíztisztítás általános szabályaira utal, vagyis: faültetvény esetén a talajvízben megengedett NO3 koncentráció < 50 mg/l. Ez Nitrát-Nitrogén koncentrációra átszámítva:
21
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. (50 mg/l NO3 = 50 mg/l* 0,23 = 11,5 mg/l NO3-N – Nitrát- Nitrogén-koncentráció) (Stehlik, 2010).
5.5. A területigény kombinált számítása a hidraulikai terhelés és a N egyensúly összefüggésével Metcalf and Eddy (1991) alapján az éves szennyvízterhelés a szennyvíz N koncentrációját figyelembe véve: LWN = [CP*(P-ET)+0,1U]/[(1-f) Cn-Cp]
[m/a]
ahol: Lwn az éves szennyvíz terhelés a szennyvíz N koncentrációját figyelembe véve [m/a], Cp a megengedett NO3-N átszivárgási koncentráció: amely esetünkben 11,5 mg/l, P éves csapadék mennyiség: 0,6 m/a (http://esotanc.hu), ET növényzet (suháng fűz) éves párologtatása: 0,5 m/a, U a fa N felvétele: ez a suháng fűz esetében 600-1000 kg N/ha*a, f a talaj „N” veszteség tényezője, esetünkben 0,6, – ez az érték változhat a szennyvíz minősége alapján. (TKN-hez viszonyítva) (7. táblázat), Cn kiöntözött TFH TKN koncentrációja a fakultatív tároló után: 92 mg/l (l. 19. ábra). Cp átszivárgott víz NO3-N koncentrációja, Cp = 50 mg/l NO3, azaz 11,5 mg/l NO3-N LWN = [11,5*(0,6 - 0,5)+0,1*600]/[(1-0,6)*(92-11,5)] = 1,9 m/a A területigény számítása A (terület igény) = Qszv/ LWN Qszv= 17 870 m3/a A =17 870 m3/a/1,9 m/a = 9405 m2 = 0,94 ha ~1,0 ha A talaj N-veszteség tényezőjének („f ”) változását a szennyvíz minősége függvényében a 7. táblázat tartalmazza. Szennyvíz minősége
TKN (mg/l)
„f ” érték
Nagy szennyezettségű
80-120
0,5-0,8
Előülepített városi
60-80
0,25-0,5
Utóülepített elfolyás
20-40
0,15-0,25
III. Tisztítási fokozat után
10-20
0,1-0,15
7. táblázat „f ” nitrogén veszteségi tényező változása (Stehlik 2010)
5.6. Talajvizsgálati eredmények Aparhanton a talajvizsgálatok – tekintettel arra, hogy igen költségesek – ez idáig három alkalommal történtek (2002, 2004 és 2008-ban). Az eredményeket az 8. táblázat foglalja össze.
Paraméter
Eltávolítási hatásfok %-ban
KOI
Talajbiológiai tisztításkor 96
Előtisztítás + talajbiológiai tisztítás 98,1
NH4
99,9
99,99
TKN PO4
90 98
99,92 99,1
8. táblázat A talajvizsgálati eredményekből számított átlagos eltávolítási hatásfokok (Stehlik 2009)
A jó mechanikai előtisztítással és talajbiológiai tisztítással minden fő szennyezőanyag 90-99% eltávolítása érhető el. A táblázatból az is kitűnik, hogy a 7. táblázatban ismertetett Tolmács községre vonatkozó határértékek kön�nyedén megvalósíthatók a „nyárfás” szennyvíztisztítással.
6. DINAMIKUS KÖLTSÉGELEMZÉS 6.1. A dinamikus költségelemzés kiindulási adatai A dinamikus költségelemzés arra szolgál, hogy két felmerülő alternatíva közül kiválasszuk a költséghatékonyabb megoldást. Az elemzés reálértéken, vagyis az inflációs torzulások kizárásával, és dinamikus szemléletben készül.. A számítás során használt költségtípusok: • beruházási költség: egyszer felmerülő, nem visszatérő költség. • működési költség: évente felmerülő, visszatérő költség, • pótlási költség: adott időközönként felmerülő, vis�szatérő költség. A vizsgált időtartam 50-év, mivel a műanyag (KG PVC) csőből készült csatornahálózat élettartama és a helyi tárolók élettartama is 50 éves ajánlásokkal vehetők egyaránt figyelembe. Mivel a csatornahálózat is EU-s támogatással épülne, ezért az EU Bizottsága által is javasolt 5% -os diszkontráta (reálkamatláb) értékét használjuk számításaink során. A legköltséghatékonyabb megoldás kiválasztásának problémáját alapvetően kétféle módon oldhatjuk meg: • a jelenértékek összehasonlításával (PCPV), • az évesített (annualizált) költségek összehasonlításával (AC). A vizsgálataink során felhasznált értékek – az irodalomban adott értékei miatt – 2010-es árszinten értendők.
6.2. A költségek számítása (Gyuricza 2012) 6.2.1 „A” alternatíva (csatornaépítés Tolmácson, szennyvíztisztítás a Rétsági Szennyvíztisztító Telepen) Költségek: • Pótlási költség: azon költségek kerülnek feltüntetésre, melyek élettartama nem éri el a csatornahálózat élettartamát, így ezeket bizonyos időközönként,
22
HÍRCSATORNA
2013. 5–6.
az építmény élettartama során akár többször is ki kell cserélni. Ennek megfelelően, a villamos és irányítástechnikai eszközöknek 5 éves, a gépészeti berendezéseknek 10 éves pótlási periódussal végeztük számításainkat. • Beruházási költség: 3.1 pontban szereplő 1. táblázat alapján az összes beruházási költség: 437 M Ft. • Működési költség: a 9. táblázatban 2010.-évi árszinten szereplő, „Üzemeltetési költségek” sorában megadott
értéktől eltérő, kisebb értéket vettünk figyelembe, mivel az általunk számolt vízfogyasztás és népességi adatokból arra lehet következtetni, hogy a szennyvíz mennyisége kevesebb lesz, a csatornázási tervben számítottakhoz képest. Így tehát a karbantartás és üzemelés költségét együttesen 11,9 MFt-ra csökkentettük. Az „A” Projekt esetén a beruházási és pótlási költségeket a 10. táblázat, a működési költségeket a 11. táblázat tartalmazza.
9. táblázat. Pénzügyi költségbecslés (Megvalósítási terv szerint) DINAMIKUS KÖLTSÉGELEMZÉS (Dynamic Cost Comparison - DCC) … Csatornaépítés és Tisztítás a Rétsági SZVTT-en ... “A” változat Költségbecslés adatok eFt-ban, 2010 évi árszinten Beruházási költség
Pótlási költség Élettartam (év): 10
Költség (eFt)
Megnevezés
50
Földvásárlás
Építés 3 600 000
Projekt előkészítés Projekt megvalósulásához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Projekt menedzsment Szakmai szolgáltatások
Gépészet-2
Vill. és Ir. Technika ber.
18 792 600
5 270 000
7 076 200
7 730 000
7 730 000
5
Építési kiviteli munkálatok (áfával csökkentett)
394 727 200
283 500 000
34 500 000
10 000 000
“A” BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG
437 196 000
291 230 000
34 500 000
10 000 000
10.táblázat Az „A” Projekt beruházási és pótlási költségei
23
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
Működési Ktg
Működési költség
Ft/a
Üzemelés
Energia és bérköltség
10 000 000
Karbantartás
A 12. táblázatban látható, hogy a 24. ábrán jelölt költségek miként befolyásolják a beruházás várható költségeit, annak élettartama alatt. Évesített költség 2010-es árszinten (AC): - az annuitás faktorokat a DWA (2011) forrás tartalmazza.
1 900 000
“A” MŰKÖDÉSI KÖLTSÉG
6.2.2. „B” alternatíva (tárolás és szállítás)
11 900 000
11. táblázat. Az „A” projekt főbb üzemelési költségeit tartalmazza
24. ábra Az „A” változat költségsorozata “A” alternatíva, Csatornaépítés Alternatíva/költségtétel
Konverziós faktor
Jelenérték
Beruházási költség IC1
437 196 000 Ft
Pótlási költség RIC1 5. év Vill. És Ir. Technika
0,78353
7 835 300 Ft
10. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,10)= 0,61391
10 000 000 Ft DFACIC(5,5)=
6 139 100 Ft
15. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,15)= 0,48102
4 810 200 Ft
20. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,20)= 0,37689
3 768 900 Ft
25. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,25)=
0,2953
2 953 000 Ft
30. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,30)= 0,23138
2 313 800 Ft
35. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,35)= 0,18129
1 812 900 Ft
40. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,40)= 0,14205
1 420 500 Ft
45. év Vill. És Ir. Technika 10 000 000 Ft DFACIC(5,45)=
0,1113
1 113 000 Ft
10. év gépészet
34 500 000 Ft DFACIC(5,10)= 0,61391
21 179 895 Ft
20. év gépészet
34 500 000 Ft DFACIC(5,20)= 0,37689
13 002 705 Ft
30. év gépészet
34 500 000 Ft DFACIC(5,30)= 0,23138
7 982 610 Ft
40. év gépészet
34 500 000 Ft DFACIC(5,40)= 0,14205
4 900 725 Ft
Működési költség RC1 11 900 000 Ft/év Összes költség jelenértéke PCPV1 Évesített költség AC1
18,2559 217 245 210 Ft
DFACS(5,50)=
PCPV1* PCPV1*0,05478 CRFAC(5;50)=
733 673 845 Ft 40 190 653 Ft
12. táblázat. Az „A” alternatíva jelenértéke és évesített költségei
Költségek: ±± Beruházási költség: ±± Jelenleg nem vízzáró tárolók vízzáróvá tétele: kb: 100 db, 200 000 Ft/db egységáron. 100db*200 000 Ft/db = 20 M Ft ±± 20 db új 5 m3-es tároló építése (ahol a jelenlegi nem lehet vízzáróvá tenni). Függelék 12. táblázat alapján: 1 tároló: 5m3* 83 000Ft/m3 = 415 000 Ft ±± 20 tároló: 8,3M Ft ±± SZVTT: DWA alapján (pp. 60). Természetközeli szennyvíztisztítás 500 LE esetén 518 500 Ft/m3/d. ±± 60 m3/d átlagfogyasztás esetén: 60*518 500 = 31,1 M Ft lenne. Tolmács kedvező domborzati viszonyainak köszönhetően a műtárgyak között nem szükséges átemelő szivattyúkat alkalmazni, így a SZVTT beruházási költségét 21,1 M Ft-ban határoztuk meg ±± települési folyékony hulladék szállító jármű 10 M Ft ±± Földvásárlás 1,5 M Ft/ha Összes beruházási költség: 70,9 M Ft (l. 13. táblázat). ±± Pótlási költség: ±± A csatornahálózathoz hasonlóan a számításaink során a villamos és irányítástechnikai eszközöknek 5 év, a gépészeti berendezések pótlási periódusa 10 év. • Működési költség: ±± szállítási bérköltség: 150 000 Ft/hó *12 hó (bérköltség + járulék) 1 800 000 Ft/a ±± Karbantartás: 10 000 Ft/hó ±± Energia: 10 000 Ft/hó Üzemanyag költség: 3 km átlag távolság, átlag napi 5 fordulóval. Fogyasztás: üresen 20 l/100 km (0,2 l/km), feltöltve: 30 l/100 km üzemanyag költség: 400Ft/l • Üresen : 0,2 l/km*4 km*400 Ft/l*5 forduló/nap = 1680 Ft/d • Teli kocsi: 0,3 l/km *4km *400Ft/l *5 forduló/nap= 2400 Ft/d ±± Üzemanyag fogyasztás= 1680+2400=4000 Ft/d =1 460 000 Ft/a ±± Fák kitermelésével elérhető éves hozam: 1 ha*30t/ha/a*14000 Ft/t = „ – 420 000 ” Ft/a • 30 t/ha/a fa termelhető ki • 14 000 Ft/t áron lehet eladni Összes működtetési költség: 3 080 000 Ft/a (l. 14. táblázat)
24
HÍRCSATORNA
2013. 5–6.
DINAMIKUS KÖLTSÉGELEMZÉS (Dynamic Cost Comparison - DCC) … Decentrális elhelyezés és tisztítás önálló SZVTT-en ... “B” változat Költségbecslés adatok eFt-ban, 2010. évi árszinten Beruházási költség Megnevezés
Természetközeli SZVTT (fajlagos költségek DWA alapján): Földvásárlás
Pótlási költség 50
10
5
Építés
Gépészet
Vill. és Ir. technika ber.
31 100 000
16 000 000
2 000 000
3 100 000
egység költség (Ft/ naturália)
Mért. egység
518 000
Ft/ m3/d
60 m3/d
mennyiség
Költség (eFt)
1 500 000
ha
1
1 500 000
Jelenleg nem vízzáró tárolók vízzáróvá tétele
200 000
db
100
20 000 000
20 000 000
4 800 000
Új 5m3 tárolók építése
415 000
db
20
8 300 000
8 300 000
Szállító jármű vásárlása
10 000 000
db
1
10 000 000
10 000 000
70 900 000
44 300 000
16 800 000
3 100 000
“B” BERUHÁZÁSI KÖLTSÉG
13. táblázat „B” változat beruházási és pótlási költségei Fajlagos költség (Ft/hó)
Ft/a
Energia
10 000
120 000
szállítási bérköltség
150 000
1 800 000
Üzemanyag költség
121 667
1 460 000
10 000
120 000
Működési költség Üzemelés
Karbantartás Várható hozam (fák kitermelése) “B” MŰKÖDÉSI KÖLTSÉG
291 667
14 táblázat. „B” változat működési költségei
“B” alternatíva, Csatornaépítés Alternatíva/költségtétel
Konverziós faktor
Jelenérték
Beruházási költség IC2
70 900 000 Ft
Pótlási költség RIC2 5. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,5)=
0,78353
2 428 943 Ft
10. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,10)= 0,61391
1 903 121 Ft
15. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,15)= 0,48102
1 491 162 Ft 1 168 359 Ft
20. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,20)= 0,37689
-420 000
25. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,25)=
0,2953
915 430 Ft
3 080 000
30. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,30)= 0,23138
717 278 Ft
35. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,35)= 0,18129
561 999 Ft
40. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,40)= 0,14205
440 355 Ft
45. év Vill. És Ir. Technika
3 100 000 Ft DFACIC(5,45)=
0,1113
345 030 Ft
10. év gépészet
16 800 000 Ft DFACIC(5,10)= 0,61391
10 313 688 Ft
20. év gépészet
16 800 000 Ft DFACIC(5,20)= 0,37689
6 331 752 Ft
30. év gépészet
16 800 000 Ft DFACIC(5,30)= 0,23138
3 887 184 Ft
40. év gépészet
16 800 000 Ft DFACIC(5,40)= 0,14205
2 386 440 Ft
Működési költség RC2 3 080 000 Ft/év Összes költség jelenértéke PCPV2 Évesített költség AC2 25. ábra ”B” alternatíva költségsorozata
DFACS(5,50)=
18,2559
56 228 172 Ft
160 018 913 Ft
*0,05478
8 765 836 Ft
PCPV* PCPV2 CRFAC(5;50)=
15. táblázat. Az „A” alternatíva jelenértéke és évesített költségei
25
HÍRCSATORNA 2013. 5–6. 8.3 Eredmények kiértékelése: A költségek jelenértékének különbsége fejezi ki, hogy a referencia időponttól a teljes életciklus alatt mekkora költségmegtakarítást érhetünk el az optimális megoldás megvalósítása esetén. PCPV 50 csatorna -PCPV 50 dec.= 573,65 M Ft – A decentrális elhelyezéssel az 50 éves periódus alatt 539 M Ft megtakarítás érhető el. Az évesített költségek különbsége az egy év alatt átlagosan elérhető költségmegtakarítást fejezi ki. ACcsatorna - ACdec = 31,42 M Ft Éves megtakarítás várható, ha a csatorna helyett a decentrális elhelyezés valósul meg. A kapott értékek összehasonlítását lásd: 16. táblázat. PCPV
AC
AC/m3/a
„A” Csatorna
733 673 845 Ft
40 190 653 Ft/a
2 249 Ft/m3
„B” Decentrális tárolás
160 018 913 Ft
8 765 836 Ft/a
459 Ft/m3
Két beruházás közötti különbség
537 654 932 Ft
31 424 817 Ft/a
1 758 Ft/m3
16. táblázat Az értékek összehasonlítása
A csatornahálózat Dinamikus költséghatékonysági mutatója (DPC): DPCcsatorna= 40,2 M Ft/ 17870 m3 = 2 249 Ft/ m3 DPCdec.= 8,22 M Ft/ 17870 m3 = 459 Ft/ m3 A dinamikus költséghatékonysági mutató alapján (DPC) a csatorna esetén 2 249 Ft/ m3 míg a decentrális elhelyezés során 459 Ft/m3 + (ÁFA)-ba kerülne a fajlagos szennyvíztisztítási díj, külső támogatás nélkül. Azonban ha a felhasznált adatok részleteiben megvizsgáljuk akkor az is kiderül, hogy népességcsökkenés hatására – márpedig a korfa és 10. ábra a népesség számának változása ezt mutatja: • Decentrális elhelyezésnél a költségek lecsökkennek, mivel akkor nem kell annyit szállítani, ezért nincs üzemanyag költség. • Míg a csatorna esetében a költségek állandók. Így csökkenő népesség hatására a költségek nem csökkenek, ami azt jelenti, hogy fajlagosan megnövekednek.
7. KÖVETKEZTETÉSEK A tanulmányt összegezve kijelenthető, hogy a jelenlegi szennyvíz elhelyezés nem fenntartható Tolmács településén. Ennek oka, hogy a jelenlegi hatalmas szennyvízszállítási díjak arra késztették a lakosságot, hogy „más alternatív” megoldásokat válasszanak a szennyvíz „elhelyezésére”. Azonban az Önkormányzat jelenlegi elképzelésében szereplő csatorna- és szennyvíztisztító telep építése nem minősíthetjük megfelelő megoldásnak, mivel a nagy fenn-
tartási költségek a csekély számú lakosságra terhelődnek. Ezek, a már eleve nagy költségek a lakosság esetleges csökkenése esetén fajlagosan tovább növekednének. A lakosság számának változásából (9. ábra) és a korfa (10. ábra) elemzéséből márpedig kitűnik, hogy a demográfiai viszonyok sem kedvezőek. Tehát hiába kecsegtető az EU –s támogatás lehetősége, mivel ezek csak a kezdeti beruházási költségekre vonatkozik, a hasznos élettartam letelte után az újraelőállítás költsége a településen lakókra hárulna. Ez a „rekonstrukciós” költség a beruházási költség körülbelül 1,4 –szerese, -a nehezebb kivitelezés miatt- és vajon itt is az EU fog fizetni helyettünk? Ezenkívül a 3.1 fejezetben említésre került, hogy a jelenlegi csatornázási tervben szerepel: „A rétsági hálózatra való rákötés”, ami felveti a kérdést, hogy az ottani – közösen is használt – csatornaszakaszra háruló költségeket kinek kell állnia?! Tolmács település esetében a csatornázásnál gazdaságosabbnak vélhető és a 4.2. fejezetben bizonyított az Aparhant – ugyancsak kis lélekszámú – településén is bevált talajbiológiai szennyvíztisztítás. Itt a beruházási és üzemeltetési költségek egyaránt csekélyebbek. Eleve az egész beruházás kisebb volumenű, mely magába foglalja, hogy a későbbiekben műszaki hiba vagy az élettartam végeztével –támogatás nélkül is- gazdaságosan felújítható a jövőbeni igényeknek megfelelően. Ez a csatorna beruházásnál ugyancsak nem mondható el. A csökkenő népesség hatására a 6. fejezetben említett módon az üzemelési és beruházási költségek is csökkenek. A decentrális elhelyezésnél általánosságban a problémát az üzemanyag-ártól való függőség jelenti ami, hatással a szállítási és így az üzemelési költségre, azonban esetünkben ez nem olyan nagymértékű a TFH-t tisztító telep közvetlen közelsége miatt. Ezeken a kedvező tulajdonságokon kívül a suháng-fűz vagy nyárfák termesztésével és hasznosításával, idővel, valamennyi költség visszanyerhető. A figyelembe vett hatásokat értékelve a csatornahálózat építése néhány jó tulajdonsága mellett számtalan hátrányt is hordoz magában. Míg a decentrális elhelyezésről az mondható el, hogy néhány kedvezőtlen tulajdonság mellett a csatornázáshoz képest sok szempontból előnyös, és közel egyenértékű megoldást nyújt. KÖSZÖNET: A Szerzők köszönetüket fejezik ki Dr. Stehlik Józsefnek a kéziratainak rendelkezésre bocsátásáért, Czeglédi Ildikónak a DCC számítások átvizsgálásáért és Dr. Dulovics Dezsőnek PhD. a tanulmány lektorálásáért.
FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: Aranyosi T. (2013) A szügyi gyökérzónás szenny víztisztító telep fejlesztési lehetőségei. pp. 14-18. Diplomadolgozat. Pannon Egyetem Veszprém.
26 Cifka J (2008): Tolmács község szennyvízcsatornázása. Terveinek felhasználásával. (Helyszínrajz, műszaki leírás) Dulovics, Dné (1993/b): A település csatornázás és vízelvezetés gazdasági elemzése, Acta Politechnika 1993 Bp. pp. 193-217. Dulovics Dné (2013/a): Települési szenny- és csapadékvíz elhelyezésének elemzése, MaSzeSz HÍRCSATORNA, január-február, pp3-9. Dulovics Dné (2013/b) Bírálat. Aranyosi Tímea „A Szügyi gyökérzónás szennyvíztisztító telep fejlesztési lehetőségei” c. diplomadolgozatáról Dulovics, D. (1980): Kis szennyvíztisztító berendezések, Tervezési útmutató. BME Kézirat Dulovics, D. (2010): Szennyvíztechnika a kistelepüléseken I. MaSzeSz, HÍRCSATORNA november – december, pp. 3-15. Dulovics, D. (2011): Szennyvíztechnika a kistelepüléseken II. MaSzeSz, HÍRCSATORNA január – február, pp. 3-12. DWA (2011). Dinamikus költségelemzés, Módszertani útmutató víziközmű beruházások költséghatékonysági vizsgálatához, MaSzeSz, Budapest, 2011. június. Gyuricza, G (2012): Tolmács község szennyvíz elhelyezésének vizsgálata, TDK dolgozat, SZIE YMÉK.
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
Keszey T.(1979): FIM tolmácsi gyáregysége, Kazánház, kémény, olajtároló építéséhez szükséges talajmechanikai feltárás adatai. KSH: http://statinfo.ksh.hu/Statinfo/haDetails.jsp?query =kshquery&lang=hu Lelik J.(1980): Ny-Nógrád Térség Vízellátása RétságDiósjenő közötti távvezeték, talajmechanikai feltárása. Licskó, I. (2006): Szennyvíztisztítás, diasor, BME VKKT, Budapest. Metcalf and Eddy (1991): Wastewater Engineering, Treatment, Disposal and Reuse, McGRAW-HILL, INTERNATIONAL EDITIONS, New York Plantor Kft (2007): Megvalósíthatósági tanulmány: Tolmács község szennyvíztisztítási és szennyvíz-csatornázási projekt. Megvalósíthatósági tanulmány Az Észak-Magyarországi Operatív Program 2007-3.2.1 „A” kiírására Stehlik J. (2009): Faültetvényes természetközeli szenny víztisztítás legújabb üzemeltetési tapasztalatai. MaSzeSz, HÍRCSATORNA július augusztus, pp. 3-13. Stehlik J. (2010): Szakvélemény az Aparhanti faültetvényes talajbiológiai szennyvíztisztító telep 10 éves üzeméről. Tanulmány, Kézirat.
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
27
KA Abwasser-Abfall 04/2013 Tartalomjegyzék KÖSZÖNTŐ
A Wasser Berlin International (Nemzetközi Víz és Szennyvíz Kiállítás, Berlin) megoldásokat kínál a vízgazdálkodás kihívásaival kapcsolatban .................................................................................................................................................... 255 Cornelia Wolff von der Sahl (Berlin)
BESZÁMOLÓK
Az energiaválságnak szüksége van a vízgazdálkodásra A DWA „Víz – energia – nyersanyagok” politikai workshopja Berlinben .................................................................... Andreas Schendel és Frank Bringewski Aktívszén a szennyvíztisztító telepek üzemében Aktívszén-szimpózium Sindelfingenben .......................................................................................................................... Marie Launay és Annette Rößler (Stuttgart) Integrált menedzsmentrendszerek a csatornázási műveknél 13. Nemzetközi Tapasztalatcsere Lünenben ..................................................................................................................... Henning Heidermann (Bergheim) Határozott lépésekkel csak a jó úton A telek-vízelvezetés minőségvédelmének taggyűlése . .................................................................................................... Korrózió a szennyvíztisztító berendezésekben – európai tapasztalatok ....................................................................... Manfred Lohse (Münster) Pollutec 2012: sikeres környezettechnikai vásár Franciaországban . ............................................................................. Frank Bringewski
262 264 268 272 275 279
VÍZELVEZETŐ RENDSZEREK
A város teljes területére kiterjedő, idegen vízzel kapcsolatos felújítás Wuppertalban Az idegenvíz súlyponti területtől a felújítás megtervezésig ............................................................................................ 280 Udo Laschet, Jens Ante (Wuppertal), Holger Hoppe (Erkrath) és Markus Quirmbach (Hattingen)
KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS
Utóülepítő medencék bevezetőművei A KA-5 DWA-szakmai bizottság munkabeszámolója „Ülepítési eljárások ............................................................................................................................................................... 290 A homokmosó, mint a homokfogó berendezések korlátozó limitáló méretű műtárgya A homokfogó és a homokmosó eddig elhanyagolt kölcsönhatása ................................................................................ 299 Bertram Botsch (Karlsruhe)
28
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
ÚJRAHASZNOSÍTÁS / ENERGIA / SZENNYVÍZISZAP
Keletkező nyers rácsszemét-mennyiség és a rácsszemét kezelésének lehetőségei Németországban . ....................... 310 Wolfgang Branner (Berching)
IPARI SZENNYVIZEK / SZENNYVÍZTISZTÍTÓ TELEPRE VONATKOZTATOTT VÍZVÉDELEM
Szennyvízelvezetés a szokatlan tároló készletekből való földgáz-kitermelés során ..................................................... 316 Dirk Weichgrebe és Karl-Heinz Rosenwinkel (Hannover)
GAZDASÁG
Hogyan javíthatók a csatornahálózatokban a beruházási folyamatok? Gyakorlati példák a tíz évnél is hosszabb időt felölelő csatornaépítési folyamat-benchmarkingból ........................ 327 Michael Zentner és Kay Möller (Hamburg)
DWA
A KA-5 DWA-szakmai bizottság munkabeszámolója ..................................................................................................... Irányelv .................................................................................................................................................................................. Szakmai grémiumok ............................................................................................................................................................ Tartományi szövetségek . .....................................................................................................................................................
290 338 342 342
KA Abwasser-Abfall 05/2013 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELŐSZAVA
Települési vízelvezetés – jólétünk láthatatlan alapja ........................................................................................................ 377 Johannes Pinnekamp (Aachen)
BESZÁMOLÓK
A Rajna-vidék-Pfalz tartománybeli szennyvíztisztító telepek 25 százalékkal csökkenthetik energiafogyasztásukat A Környezetvédelmi Minisztérium a DWA-A 216 („Szennyvíztisztító telepek energiafogyasztásának elemzése”) munkalap használatát javasolja .......................................................................................................................................... 384 Stefan Bröker Nemzeti továbbképzési és kompetenciaközpont felépítése a horvátországi vízügyi szektor számára ...................... 386 Heike Burghard (Ziemetshausen) A biztonságtechnikai gyakorló szakasz ismételt üzembe helyezése a düsseldorfi városi csatornázási műveknél ... 389 Wolfgang Schlesinger és Klaus Herr (Düsseldorf)
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
29
ELŐTÉRBEN
A Német Városok és Települések Szövetsége (Deutscher Städte- und Gemeindebund, DStGB) ki szeretné venni a vízellátást a koncessziós EU-irányelv alkalmazási területéről ........................................................................................ 391 Norbert Portz és Bernd Düsterdiek (Bonn)
KUTATÁS ÉS INNOVÁCIÓ
A KfW- (Újjáépítési Hitelintézet) támogatásának hasznosítása – Most csapjunk le az alacsony kamatú energiahatékony beruházásokra . ....................................................................................................................................... 393 Anett Baum és Sabine Thaler (Hennef) Vízgazdálkodási kutatóintézetek acwa – Aachen Wasser (Aachen Víz): Három intézmény egy fedél alatt . ...................................................................................................................................... 395 Johannes Pinnekamp, David Montag, Regina Haußmann, Friedrich-Wilhelm Bolle, Natalie Palm és Elmar Dorgeloh (Aachen)
VÍZELVEZETŐ RENDSZEREK
Korszerű építési eljárások és újszerű vizsgálati technológiák az Emscher szennyvízcsatorna-hálózat számára ..... 400 Heiko Althoff, Reinhard Ketteler és Emanuel Grün (Essen) Csatorna-felújítás a városfejlesztés keretein belül ............................................................................................................ 409 Christian Falk (Dortmund) Jövőkép: csatorna-felújítás Csatornaanyag-állapotmegőrzési koncepció fejlesztése Düsseldorf tartományi székhely számára .......................... 414 Karsten Müller (Aachen), Roland Baum és Lutz Barenthien (Düsseldorf) Költség-optimalizáció a csatornaépítésben . ..................................................................................................................... 421 Henning Werker és Hartmut Meier (Köln) Vízelvezető rendszerekbe történő bevezetések pontos helymeghatározása kiosztott hőmérséklet-mérés (Distributed Temperature Sensing, DTS) segítségével A hatékony felújítási tervezés alapjainak kiszámítása ..................................................................................................... 428 Holger Hoppe, Klaus H. Pecher (Erkrath), Udo Laschet (Wuppertal) és Remy Schilperoort (Nijmegen, Hollandia) Hidraulikai felújítás és a vízvédelem fejlesztése függőlegesen mozgatható kaszkád-gátak alkalmazásával Megvalósítás, üzemeltetési tapasztalatok és a modelltechnikai ábrázolás lehetőségei . .............................................. 435 Inka Kaufmann Alves, Pascal Michels és Jörg Zimmermann (Kaiserslautern)
GYAKORLATI BESZÁMOLÓ
Nagy névleges szélességű és szélsőséges méretű profilszalagtípusok felújítási megoldásai A tekercselt csöves eljárás . .................................................................................................................................................. 443 Rainer Hübner (Schieder-Schwalenberg) Aknakeret-szabályozás: állandóan jelen lévő téma az új kihívások között Az új DIN 19573 szabvány hatásai az építőanyagok minőségére . ................................................................................. 447 Rainer Hermes (Schwerte)
DWA
Irányelv .................................................................................................................................................................................. 454 Tartományi szövetségek . ..................................................................................................................................................... 457 Képzés .................................................................................................................................................................................... 459
30
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
BESZÁMOLÓ A MAGYAR SZENNYVÍZTECHNIKAI SZÖVETSÉG XIV. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJÁRÓL amelyet „A vízi közmű szolgáltatás költséghatékonyság-növelése és költségmegtérülése” „Eszközfejlesztési és fenntartási forráslehetőségek a vízi közművekben, a 2007-13-as, valamint a 2014-21-es tervidőszakokban” címmel 2013. május 28-29-én rendeztünk. Lajosmizsén. A hagyományoktól eltérően nem volt kegyes az időjárás – hiányzott a szikrázó napsütés és a kellemes meleg – a festői Geréby Kúriában megtartott rendezvényhez. A konferencia első napján, 2013. május 28-án az alábbiak szerint folyt a résztvevők munkája. A megnyitó keretében a résztvevőket Kovács Károly, levezető elnök, a MaSzeSz elnöke üdvözölte és tolmácsolta Kovács Péter helyettes államtitkár jókívánságait, aki az EU-s egyeztető tárgyalás miatt személyesen ezt nem tudta megtenni, és méltatta a TÖOSZ által kiküldött Basky András, Lajosmizse polgármesterének jelenlétét. Majd a hivatalos program kezdetét vette. Az első, Dr. Szalóky Szilvia előadását: „Vagyongazdálkodási irányelvek, költséghatékonyság javító eszközök a Magyar Energia Hivatal eszköztárában”, címmel – Kerti Zsolt gazdasági elemző - Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalból tolmácsolta az eredeti előadó elfoglaltsága miatt. Előadását kérdések és hozzászólások követték, melyek az előadottakkal kapcsolatos nehézségekről szóltak. „Közmű-rekonstrukciók stratégiai tervezése” címmel Prof. Dr. Koncsos László, a BME Vízi Közmű és Környezetmérnöki Tanszékének vezetője tartott a rekonstrukciók előkészítéséről nagymélységű elméleti megalapozást tartalmazó előadást, ezeket igazoló esettanulmányokkal alátámasztva, mely joggal tartott számot a jelenlévők érdeklődésének megnyilvánulására. Ezt követően „A Víz Keretirányelv teljesülésének előrehaladása és aktuális kihívásai” címmel magas színvonalú, átfogó előadás következett, Dr. Rákosi Judit, az ÖKO Zrt kutató munkájára alapozva. A Konferencia résztvevőinek érdeklődése, kérdései zárták be a rendkívül érdekes előadást. A kávészünet után „A közművagyon-gazdálkodás költséghatékonyság javítás - költségmegtérülés összefüggései a vízi-közmű szolgáltatásban” címmel Kovács Károly, elnök előadása kapcsolódott az előzőkhöz, ismertetve a MaSzeSz, EWA által szervezett –team munkájának újabb elemeit. „Önkormányzati feladatok és elvárások a víziközmű szolgáltatás szabályozásának változó környezetében” címmel Basky András, Lajosmizse polgármestere, a TÖOSZ Bács-Kiskun megyei tagozatvezetője következett, aki ismertette a Konferencia helyszínének, Lajosmizsének, a fontosabb jellemzőit, vizes szakembereket is elérő vízközmű ismeretekkel. Ebéd után a levezető elnök feladatát: Prof. Dr. Juhász Endre, a MaSzeSz alelnöke látta el. Az „Ivóvízhálózat-rekonstrukciók a Fővárosi Vízműveknél” című, példákkal kiegészített látványos elő-
adását tartotta meg Csörnyei Géza, a Fővárosi Vízművek Zrt. üzemeltetési igazgatója Majd ezt követte Gerőfi-Gerhardt András Márton, a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. hálózatüzemeltetési osztályvezetőjének a „Szennyvízelvezető hálózat-rekonstrukciója Budapesten” előadása, részletesen kitérve a MSZ EN 13 508-2 szabvány alapján végzett hibafeltárásokra. A délutáni kávészünet után Dr. Patziger Miklós alelnök a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség oktatási programját mutatta be, és ismertette a részvétel lehetőségeit. A Duna forrástámogató KEK bemutatkozása következett, a gördülő fejlesztési terv részleteinek, folyamatának ismertetésével. Dráva és Sajó forrástámogatóként a HAWLE és SEEPEX cégek bemutatkozása zárta az első nap előadásait. A baráti találkozó – bár a zord időjárás miatt nem a megszokott helyen – de jó hangulatban került megrendezésre, lehetőséget adva a szakmai és baráti eszmecserére. Második nap 2013. május 29-én a MaSzeSz 2013. évi taggyűlésére került sor. Erről a … oldalon számolunk be. Utána a Dr. Dulovics Dezső, ügyvezető igazgató levezető elnöksége alatt a „A szennyvíztisztító telepek üzemeltetése és költséghatékonyság javítása az energiatakarékosság jegyében” címmel Dr Patziger Miklós, alelnök előadása adta meg a magas színvonalú alaphangot a Konferencia második napjára. Ezt követte „Energia felhasználás hatékonyságának növelése és megújuló energiaforrások használata a BÁCSVÍZ Zrt.-nél” címmel Temesvári Péter cégének fejlesztési és térinformatikai osztályvezetőjének előadása. Zsabokorszky Ferenc, ENQUA Kft. a „Rezsicsökkentés-energiamegtakarítás a szivattyúknál” című előadása....szinesítette a második napi előadásokat. Boda János, MaSzeSz elnökségi tag előadását „Iszapkezelés és biogáz hasznosítás nagy szennyvíztisztító telepeken” címmel (az előadó távolléte miatt) Dr. Patziger Miklós tolmácsolta. „A Budapesti Központi Szennyvíztisztító telep energiagazdálkodása, az energiatermelés gazdasági mutatói” című előadást Kővári Tamás energetikai mérnök prezentálta, bemutatva a BKSZT Budapesti Szennyvíztisztítási Kft, hazánk legnagyobb szennyvíztisztító telepének e tárgyban végzett tevékenységét és terveit. Mészáros József, a Nyírségvíz ZRT műszaki vezetője. „A Nyíregyházi I. és II. sz. szennyvíztisztító telep energiagazdálkodása” címmel, cégének tevékenységével foglalkozott. A délelőtti előadásokat aktív konferencia-résztvevői kérdések és hozzászólások zárták. majd Kovács Károly zárszavával a kétnapos, érdekes, aktuális témákat feldolgozó konferencia befejezte munkáját. A kétnapos rendezvényt ebéd zárta.
31
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
HÍR EK HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK • HÍR EK
ÁRVIZEK EURÓPÁBAN – ÚJ KIHÍVÁSOK Sajtóközlemény -2013. június 24 Hennef, 2013. június 24. – Az árvízi kockázat nemcsak Európában, hanem világszerte is fokozódik. Mivel a világ népességének több mint fele vízpartok, folyók és tavak mellett él, a potenciális árvízkárok egyre nőnek, és a jövőben tovább fognak nőni. Továbbá a természeti katasztrófák, az árvizek és hurrikánok száma, valamint súlyossága is fokozódik. Az árvízi védekezés elengedhetetlen eszköze a jövőben, a sűrűn lakott területeken előforduló katasztrófák elkerülésének, ugyanakkor összetett eszköz is, amely magában foglalja a műszaki árvízi védekezést, gátakkal és töltésekkel, de figyelembe kell venni a lakóházakra és épületekre vonatkozó helyi védelmi intézkedéseket is. Mindazonáltal az árvízvédelmi intézkedések nem lehetnek hatékonyak, ha a folyók nem a természetes áramlásukat követik. Fontos a mocsarak és természetes árterek helyreállítása a víz visszatartása érdekében. Az EWA hatékonyabb árvíz elleni védekezést sürget – Az EWA Nemzeti Szövetségek Tanácsa 2013. júniusában ült össze Tuusulában, Finnországban, hogy megvitassa többek között - az árvízkárok mérséklése érdekében történő együttműködés fontosságát. Az Európai Vízügyi Szövetség az európai vizek sebezhetőségére emlékeztet és sürgeti a megfelelő árvízi védekezés szükségességének elismerését, különösen a településeken, valamint a jó együttműködést helyi és nemzetközi szinten a minél hatékonyabb árvízvédelem elérése érdekében Európában és világszerte. Az EWA új Elnöke, Dr. Flögl felajánlja a nyilvánosság számára az EWA Árvíz Munkacsoport szakemberei által összegyűjtött szakértői tudáshoz való hozzáférést. A Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Éve – Mivel a 2013-as év az Egyesült Nemzetek Szervezetének ajánlása szerint a Vízügyi Együttműködés Nemzetközi Éve, nagy figyelmet kell szentelni a vízgazdálkodást érintő kihívásoknak nemzetközi szinten is. A jó együttműködés és a tudatosság növelése fontos az ezredforduló kihívásaival történő együttes szembenézés érdekében.
Mindazonáltal az extrém árvízi események elkerülése lehetetlen. Éppen ezért mind az egyéni, mind a helyi intézkedések, magasabb szintekre történő emelése néhány esetben elengedhetetlenül szükségesek az árvízkárok csökkentése érdekében, az ésszerű házépítés és más gazdasági értékek terén. Határon átnyúló együttműködés és helyi intézkedések A vízügyi együttműködés nemzetközi éve az együttműködés szükségességét nem csak helyi szinten jelölte meg. A tapasztalatok, a jó gyakorlat megosztása és az árvízkockázattal kapcsolatos növekvő nemzetközi tudatosság különösen akkor létfontosságú, amikor politikai és államhatárokon átnyúló munkáról van szó. Az együttműködési lánc sértetlenségének megőrzése érdekében az együttműködésben résztvevő minden szereplőnek és érintettnek a hatékony intézkedések fejlesztésén és elősegítésén kell munkálkodnia, ami csak a minden szinten hatékonyan működő kommunikáció segítségével lehetséges. A helyi intézkedések éppen olyan fontosak lehetnek, mint a nagyobb léptékűek. Az EU Árvízi Irányelve – A 2006-ban előterjesztett, az árvízikockázatok értékeléséről és kezeléséről szóló 2007/60/EK számú Irányelv 2007. november 27-én lépett hatályba. Ezen Irányelv minden Tagállamtól Árvízkockázat Kezelési Tervek (ÁKT) elkészítését követelte meg 2015-ig. A 2015-ös év ugyancsak az az év, amelyig a Vízgyűjtő Gazdálkodási Terveket (VGT) is el kell készíteni. A 2012-ben az Európai Bizottság által kiadott „Az európai vízkészletek biztonságára irányuló terv” (Blueprint to Safeguard Europe’s Water Resources) szerint a zöld infrastruktúra egy az azon intézkedések közül , és ezen belül különösen a természetes árvíz-visszatartási intézkedése, – amelyek nagyban hozzá tudnak járulni az árvizek és aszályok negatív hatásainak korlátozásához. Árvízi hatások Európában – Több mint 213 jelentős kárt okozó árvíz sújtotta Európát az 1998 és 2009 közötti
32
2013. 5–6.
időszakban, legalább 52 milliárd Eurós kárt okozva, amely hozzávetőlegesen félmillió ember kitelepítésével és 1126 halálesettel járt. 2002. év nyarán a Duna és az Elba folyók mentén katasztrofális árvízi események következtek be. 2013 májusában és júniusában Európát újra jelentős árvízi hatások sújtották, amelyek közül a legrosszabbak főleg Németország keleti és déli részét érintették az Elba és a Duna folyók mentén. Csehországra és északkelet Ausztriára is súlyos hatással voltak. (A szerkesztő megjegyzése: Magyarország is jelentős árvízi hatásnak volt kitéve, a károk több Mrd Ft-ra becsülhetők.) A 2013as események még a 2002-es szinteket is meghaladták 1501 óta új rekord jegyzésével. Az árvizet le kell vezetni az árvíz által okozott károk kiértékelése érdekében. Hasonló módon a városokéhoz, a mezőgazdasági károk is igen jelentősek. A német Mezőgazdasági Minisztérium a károkat több mint 230 millió Euróra becsüli. Árvízkockázatok kezelésére vonatkozó kockázatcsökkentési intézkedések és programok – Az árvíz elkerülhetetlen természeti jelenség. Ugyanakkor az ipari és mezőgazdasági tevékenységek, valamint a vízgazdálkodási és vízfelhasználási szokások nagy mértékben hozzájárulnak ezen események hevességéhez. Az árvizek gyakorisága és léptéke a jövőben nőni fog, a tengerszintemelkedése, a helytelen folyógazdálkodási gyakorlat és a kockázat alatt álló ártereken egyre növekvő népsűrűség, valamint értékek hatására. A kockázatcsökkentési intézkedéseknek tartalmaznia kellene a mocsarak és árterek helyreállítására, valamint a talajfelszín vízzáró képességének csökkentésére irányuló intézkedéseket az árvízkockázatok mérséklése érdekében. Ilyen területeken nem lenne szabad költséges épületeket és berendezéseket építeni. Ezek az intézkedések a hasonló kataszt-
HÍRCSATORNA
rofális események gazdasági kárainak csökkenéséhez vezethetnek. Az Európai Bizottságban lezajlott vitát követően egy nem hivatalos, az Árvízkockázatok Kezelésére vonatkozó Cselekvési Program került kiadásra, amely irányelveket tartalmaz – a klímaváltozása következtében – a jó gyakorlatra vonatkozóan, a gazdálkodási tervek kidolgozására az árvízi védekezésre és a folyógazdálkodásra tekintetében. Az EWA – Az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) független, nem kormányzati és non-profit szervezet, amelynek feladata a teljes víz körforgás, ennél fogva a környezet, mint egységes egész fenntartható és továbbfejlesztett gazdálkodásának elősegítése. Az EWA egyike azon jelentős európai szakmai szövetségeknek, amely lefedi a teljes víz körforgást, valamint a vízelvezetést és ivóvízellátást, továbbá a víz- és szennyvíztisztításhoz kapcsolódó hulladék kezelését is. Az EWA – számos európai országból származó tagszervezetével – magában foglalja a jelenlegi EU Tagállamok nagy részét, valamint Norvégiát és Svájcot is. Napjainkban az EWA 25 európai, a saját hazájában vezető szakmai szervezetből áll, amelyek vízelvezetéai- és vízellátási szolgáltató-, tudományos-, és műszaki szakértőket, vállalkozókat, helyi és szakhatóságok szakembereit képviselnek. A Szövetség testületi tagjainak száma is növekedést mutat, cégek és vállalkozások, intézetek és szövetségek formájában. Az EWA így körülbelül 50 000, a víz- és környezetgazdálkodás tágan vett területén dolgozó szakembert és specialistát képvisel. A sajtóközlemény megtalálható még a www.EWA-online. eu internet címen is. Fordította: Gábor Tímea
––––––––––––––––––––––––––––––––– AJÁNLÁSOK a Magyar Tudományos Akadémia Vízgazdálkodási Bizottságának Vízellátási és Csatornázási Bizottsága
„A CSAPADÉKVÍZ ELHELYEZÉSÉNEK HELYE ÉS SZEREPE A TELEPÜLÉSI VÍZGAZDÁLKODÁSBAN” címmel, 2013. április 29-én megtartott előadóülése alapján Az előadóülésen résztvevők aktív, felelős, megnyilvánulásai és a témakör klímaváltozás miatti jelentősége alapján a következő csomópontok igényelnek hathatós és gyors intézkedéseket: 1. A vízgazdálkodás közintézmény rendszerében az utóbbi időben bekövetkezett átszervezés negatív hatást vált ki a települési csapadékvíz elhelyezésének az egységes vízgyűjtőterületbe történő integrációjával kapcsolatban. Az európai műszaki szabályozás az MSZ EN 752-n keresztül a kül- és belterületi integrált csapadékvíz elhelyezést és az integrált csatornagazdálkodást határozta meg követendő útnak. Ma ennek intézményi feltételei nem biztosítottak.
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
33
Javasoljuk az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának, hogy készíttessen hatásvizsgálatot és ennek alapján vizsgálja felül a szétdarabolt vízügyi ágazat működésével kapcsolatosan bekövetkezett helyzetet, továbbá ennek eredménye szerint tegyen javaslatot az integrált vízgazdálkodási rendszerre. 2. A jogi szabályozás hiányosságai következtében nincs országos csapadékvíz program, annak ellenére, hogy a fejlődés irányát meg kellene szabni az elérhető támogatások megszerzése érdekében. Ennek alapján lehetne elkészíteni a települési vízgazdálkodási stratégiák csapadékvíz elhelyezésre vonatkozó munkarészeit. Javasoljuk a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hogy a vízgazdálkodási stratégia tartalmazza az országos csapadékvíz program haladéktalan elkészítését a korábbiakban sikeres szennyvízprogramhoz hasonlóan, ennek szükségességét és jelentőségét az utóbbi időkben tapasztalt csapadék- és árvízi események is megerősítik. 3. A csapadékvíz elhelyezés országos elmaradottsága következtében az elöntésekből keletkező károknak és az elhárítás költségeinek összehasonlítása alapján kiszámított fejlesztési költségek számszerűsítése tenné lehetővé a forrásteremtést a feladat megvalósításában. Javasoljuk a Belügyminisztériumnak, hogy ezt a feladatot a települési önkormányzatok végezzék el, aminek alapján országos összesítés volna megvalósítható. Ennek alapján lehetséges lenne a forrásteremtést megvalósítani. 4. A Duna stratégia megvalósítási program 2014-től lehetőséget teremt a klímaváltozás következtében elavult csapadékfüggvények felülvizsgálatára és ehhez az ebben szakértelemmel rendelkező szakembergárda részvételét kell hozzá rendelni, pl. a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség keretein belül. Javasoljuk a Duna stratégia Kormánybiztosának, hogy működjön együtt a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetséggel a feladat ellátását biztosító szakemberekből álló team létrehozásában és működtetésében. 5. A települési csapadékvíz fenntartható módon történő elhelyezéshez ma már mind mennyiségi, mind minőségi szempontból biztosítottak a korszerű műszaki megoldások (a Legjobb Gyakorlat Módszerei), melyek alkalmazásához a feladat településtervezési, közlekedési és csatornázási szakemberek összehangolt munkájára van szükség. Itt van jelentősége a tereprendezés tervezésének és megvalósításának, az összefüggő, egységes vízelvezető rendszer kialakításának. Javasoljuk a Vidékfejlesztési Minisztériumnak, hozzon létre egy szakértői csoportot az MTA Vízgazdálkodási Bizottsága Vízellátási és Csatornázási Bizottsága segítségével, amely a koordinációt biztosítani lenne képes a különböző szakterületek szakemberei között a most nem érvényesülő összhang megteremtése érdekében. 6. A csatornázási díjszabások átalakításával a levezetendő csapadék csökkentésére és az arányos teherviselésre kell törekedni. Ma a szennyvízcsatornákba jutó idegen vizek elvezetésének és tisztításának költségeit a szennyvízdíjban fizetik meg az érintett terület díjfizetői, függetlenül attól, hogy milyen mértékben felelősek ezért. A lakosság pedig ilyen módon nem érdekelt a burkolt felületek mérséklésében, és a levezetendő vízmennyiség csökkentésében, vagy a csapadék telken belüli hasznosításában. Javasoljuk az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak, hogy a díjrendszer kidolgozása során ezt a szempontot is vegye figyelembe. 7. A Víziközmű Törvény nem sorolja a közművek sorába a csapadékvíz elvezető csatornákat, ezért a víz- és csatornaszolgáltatást végzők szakértelmét nem mindenhol veszik igénybe, vagy ezek sem vesznek részt ebben a feladatban. Az Önkormányzatok nem rendelkeznek kellő ismeretekkel és tapasztalatokkal felvértezett üzemeltetői gárdával. Ezért helyesebbnek látszik a két tevékenység (csapadékvíz elvezetés és szennyvízcsatornázás) összekapcsolása azokon a településekben is, ahol elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna gyűjtő hálózat már van. Javasoljuk az MTA Vízgazdálkodástudományi Bizottságának, hogy ebből a szempontból vizsgálja meg a Víziközmű Törvényt, és tegyen javaslatot ennek a hiányosságnak megszüntetésére. ÖSSZEÁLLÍTOTTÁK: Dr. Juhász Endre CSc. a Bizottság elnöke, Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. Dr. Gayer József PhD, Dr. Buzás Kálmán PhD, Varga Ákos és a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség Elnöksége.
34
2013. 5–6.
HÍRCSATORNA
Az Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar
„Települési szennyvízgazdálkodási szakmérnök” szakirányú továbbképzési szakot indít
2013. szeptember 2-i kezdéssel. A képzés besorolása: ISCED 5B A képzés időtartama: 3 félév, levelező tagozaton (a félév során 5 alkalommal pénteki-szombati napokon konzultáció). A képzés részvételi díja: 170.000.-Ft/félév. A képzésre jelentkezhetnek főiskolai vagy egyetemi, illetve BSc vagy MSc szintű mérnöki végzettséggel. A szakirányú diploma feljogosít: • Fejlesztési feladatok önálló megoldására, • Decentralizált, kis szennyvíztisztítók üzemeltetésére, • Szakreferensi feladatok ellátására önkormányzatoknál, szakhatóságoknál. stb. • Projekt menedzseri feladatok ellátására. A szakirányú diploma igazolja a FIDIC jellegű ismeretek elsajátítását. Az oklevél megszerzését a Magyar Mérnöki Kamara a103/2006 (IV. 28.) Korm. rendelet alapján továbbképzési ponttal ismeri el. A szakirányú továbbképzésben megszerezhető szakképzettség neve: Települési szennyvízgazdálkodási szakmérnök. Jelentkezési határidő: 2013. augusztus 31. Jelentkezni lehet írásban a következő címen: Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar 1034. Budapest Doberdó u. 6. vagy faxon: 06-1-666-5909 A jelentkezési lap, továbbá a mintatanterv elérhető: www.rkk.uni-obuda.hu Információ:
[email protected] [email protected]
HÍRCSATORNA 2013. 5–6.
MÉLYÉPTERV KOMPLEX MÉRNÖKI ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG Címe: 1012 Budapest, Várfok u. 14. Telefon:+36-1-214-0380 Fax:+36-1-375-4616 E-mail: komplex@ melyepterv.hu www.melyepterv.hu A MÉLYÉPTERV Komplex Zrt. fő tevékenysége a műszaki tervezés. Elsősorban a mélyépítési ágazat területén tevékenykedik a víziközművek hálózati rendszereinek, azon belül pontszerű és telepszerű létesítmények megvalósításában, a meglévők bővítésében, átalakításában és rekonstrukciójában. Erőssége a rendszerszemléletű tervezés és a komplexitás, mely több kapcsolódó szakágazat együttműködésében jelenik meg, beleértve a mérnöki előmunkálati (hidrogeológia, geodézia, talajmechanika, stb.) tevékenységeket és az üzembehelyezést is. Tevékenységi kör A Társaság felkészültsége, szakmai gyakorlata alapján magas színvonalon képes teljesíteni a megbízói igényeket: • • • • •
Döntést előkészítő tanulmánytervek, koncepciótervek, ajánlati tervek, tendertervek készítésével, Európai Uniós és egyéb pályázatokhoz megvalósíthatósági tanulmányok összeállításával, Rekonstrukciós és új létesítményekhez elvi építési és vízjogi engedélyezési, építési és vízjogi létesítési engedélyezési tervek, környezetvédelmi hatástanulmányok kidolgozásával, engedélyek beszerzésével, Kiviteli tervek, próbaüzemi tervek, ideiglenes-, és végleges kezelési utasítások, megvalósulási tervek szolgáltatásával, Szakértésekkel, szaktanácsadásokkal, tervezői művezetéssel, próbaüzem irányításával.
Fő szakterületek: • • • • • • • • • •
Vízellátás, vízgazdálkodás; Csatornázás, vízelvezetés; Víz- és szennyvíztisztítás; Energetikai célú vízellátó rendszerek; Vízszállítás-technológia, speciális szivattyútelepek; Mélyépítés, magasépítés, szerkezetépítés; Különleges mérnöki műtárgyak; Környezetvédelem, Villamosenergia ellátás, műszer-automatika; Épületgépészet, gázellátás.
Speciális szakterület: •
Szennyvíziszap energetikai hasznosítása
MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁS A SZENNYVÍZISZAP Az Európai Uniós követelményeknek megfelelő szennyvíztisztító és iszapkezelő berendezések működtetése egyre több energiát igényel. Az üzemeltetési költségek csak a rothasztás melléktermékének, a biogáznak a hasznosításá-val csökkenthetők. A biogáz teljeskörű hasznosításának egyik lehetséges módja a gázmotoros hasznosítás. A biogázt gázmotorban elégetve mechanikai munka nyerhető és a motor hűtővizében, kenőolajában és a kipufogógázában lévő hőenergia is hasznosítható. A mechanikai munka generátorok közbeiktatásával villamosenergia előállítására, a hulladékhő pedig fűtési célokra használható fel.
A biogáz teljeskörű hasznosítására a tervezési közreműködésünkkel kivitelezett dél-pesti, debreceni, kecskeméti és a Tierney Clark díjatt kapott nyíregyházi, valamint a győri, soproni és szombathelyi szennyvíztisztító telepen találunk példát. Ezeken a telepeken a generátorral egybeépített gázmotorokkal villamos energiát állítanak elő, a motorok hulladékhőjét pedig fűtési célokra használják fel. Az így előállított villamos energiával a vásárolt energia mennyiségét felére-harmadára csökkentik.
A MÉLYÉPTERV KOMPLEX ZRT. a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetségének tagja
35