hír CSATORNA TARTALOM

hír

CSATORNA

2016

A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség Lapja

március–április

TARTALOM MaSzeSz – HÍRHOZÓ .................................................................................................. 2 Szerkesztőség: BÚCSÚZUNK .................................................................................... 3 Dulovics, D-né: A szivárogtatás és/vagy szikkasztás néhány szempontja egyedi (decentrális) szennyvízelhelyezés esetén ....................................................... 6 Kecskés, G., Schuszter, P., Bebiák, J.: Az egyedi kistisztítók telepítésének tapasztalatai ............................................................................................................... 16 tartalomjegyzék magyar nyelvű fordítása 2016/02 ............................................................................................................................. 22 2016/03 ............................................................................................................................. 23 Innováció a vízgazdálkodásban – Szófiai Konferencia beszámoló .......................... 24 Ülést tartott a MTA Vízellátási és Csatornázási Bizottsága 2016. március 10-én ... 25 Budapest Water Summit 2016 ................................................................................... 28 Meghívó az IFAT-ra ................................................................................................... 29 A XVII. Lajosmizsei Országos Konferencia meghívója ........................................... 29 Meghívó a Közgyűlésre .............................................................................................. 30 Együttműködés az OVF-el . ....................................................................................... 30 ENSZ Fenntartó Fejlődési Célok 6. fejezete Víz és Szanitáció Mindenkinek, Fenntartó Vízgazdálkodás.......................................................................................... 31

2

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

HÍRHOZÓ KEDVES KOLLÉGA! Amikor kézhez veszi/veszed jelen számunkat már a 2016. év tavaszát éljük, és szomorúan búcsúzunk elhunyt Főszerkesztőnktől, aki 1998. októberétől töretlen lendülettel és elhivatottsággal adta ki kezéből az általa kezdeményezett HÍRCSATORNA periodikát. Ő azzal a céllal szerkesztette immár majdnem 18 éven keresztül ezt a szaklapot, hogy a hazai szennyvíztechnika fejlődését a szakma széles közössége számára elősegítse az egyetemi hallgatóktól az ágazat irányítóig. Ezért első oldalainkon búcsúztató nekrológját olvashatja/olvashatod, amely Őt, mint embert mutatja be és a személyes hangvételt ezért kérem, hogy fogadja/fogadd el. Jelen számunkból figyelmébe/figyelmedbe ajánlom azt a két tanulmányt, amelyet a Főszerkesztő abból a célból gyűjtött be, hogy a 2000 LE-nél kisebb terhelésű agglomerációk szennyvízelhelyezésének ez év januárja óta kiemelten megoldásra váró feladataira ráirányítsa a figyelmet. Az első elméleti jellegű összefoglalója a földtani közegbe történő szennyvízelhelyezésnek, • Dulovics Dezsőné dr.: A szivárogtatás és/vagy szikkasztás néhány szempontja egyedi (decentrális) szennyvízelhelyezés esetén címmel, a második pedig tapasztalatokról számol be az egyedi szennyvízelhelyezéssel kapcsolatban: • Kecskés Gábor, Schuszter Péter és Bebiák József: Az egyedi kistisztítók telepítésének tapasztalatai címmel.

Számos hírről számolunk be, ezek közül kiemelkedik a 2016. őszén Budapesten megrendezendő (második) Budapest Water Summit 2016. és a májusi IFAT –ról szóló felhívás. A XVII. Lajosmizsei Országos Konferenciánkról és az ott megtartásra kerülő Közgyűlésről is hírt adunk. Beszámolunk az Innováció a vízgazdálkodásban című Szófiában megrendezett konferenciáról. Rendszeresen tájékoztatunk az MTA Vízellátási és Csatornázási Bizottságának üléseiről, mely most az antropogén anyagok és mikroszennyezők vízminőségre gyakorolt hatásaival foglalkozott. Közreműködésüket/közreműködésedet megköszönve, jó munkát kíván: Budapest, 2016. május A Szerkesztő Bizottság tagja: . Dulovics Dezsőné dr.

A Magyar Szennyvíztechnikai Szövetség kiadványa. (BME – Vízi-Közmű és Környezetmérnöki Tanszék) 1111 BUDAPEST, Műegyetem rkp. 3. Megjelenik minden páros hónap utolsó hetében. A fordításokat Simonkay Piroska okl. mérnök készítette. Kiadó és terjesztő: MaSzeSz Főszerkesztő: Dulovics Dezsőné dr. Tördelés: Aranykezek Bt.

3

HÍRCSATORNA 2016. 3–4.

BÚCSÚZUNK

BÚCSÚZUNK

BÚCSÚZUNK

„Az igaz ember eltávozik, de fénye megmarad” Dosztojevszkíj

Dr. Dulovics Dezső PhD, címzetes egyetemi tanár (1935.03.006-2016.03.24). Született: Rimavská Sobotán (Rimaszombatban), 1935. március 6-án, egy kedves kis családi ház falai között, Dulovics Jenő és Urbánik Etelka másodszülött fiaként. Ő a 20. század Kárpát-medencei vérzivataros éveinek szülötte, aki végigélte annak történéseit. Mint kitűnik a bevezetésből Csehszlovákiában, az első Republikában, a magyar ajkú kisvárosban látta meg a napvilágot, de már Magyarországon, magyar elemi iskolába íratták be és az I-III. osztályt ott végezte, miközben Rimaszombatot és szülőházát nem hagyta el. A II. világháború is ott érte, majd a

4

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

békekötés is, aminek eredményeképpen ismét Csehszlovákiában találta Magát. Ekkor egy szót sem tudott szlovákul, és ezért a III. osztályt kétszer kellett járnia, hogy megtanulja nyelvet. A szlovák alapiskola: III- VIII. osztályát is Rimavská Sobotában végezte, hamar behozta a szlovák gyerekek nyelvtudását jó képességei és szorgalma miatt. E városka Gimnáziumában kitüntetéssel érettségizett 1954-ben, majd a Szlovák Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán (Slovenská Vysoká Skola Technická Bratislava, Stavebná Fakulta) Pozsonyban, kitüntetéssel végzett 1959-ben. Diplomatervében a szlovákiai fenolos szennyvizek tisztítására adott megoldást, ami abban az időben nagy gondot okozott mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon. Iskolai évei alatt aktívan sportolt, atletizált és röplabdázott. 1959-ben házasságot kötött Tomory Violával, gyermekeik születtek: Viola (1960), és az ikrek, Ivan és Monika (1961). A katonasága után, 1960-ban, tanársegéd (assistent) a Szlovák Műszaki Egyetem Egészségügyi Mérnöki Tanszékén (Katzedra Zdravotného Inzinierstva), majd adjunktus (odborny assistent) 1970-ig. Innen vezetett Hollandiába és Németországba nyári gyakorlatokat hallgatóknak 1967-68-ban, a Dubceki „emberarcú szocializmus” éveiben. Nagy teherbírása miatt nemcsak oktatott, hanem jegyzetet írt a hallgatóknak közművesítésből, komplex terveket készített például a Kis-Kárpátokban kijelölt Modra- Harmonia új téli üdülőterület közművesítésére és más helyekre is, szaktanácsokat adott a Pozsonyi és a Nyugatszlovákiai Víz- és Csatornaműveknek az újonnan épült létesítményeik üzemeltetéséhez. Foglalkozott a vízfogyasztások elemzésével, amikből publikációi születtek. 1969-ben a megértés a házasságában zátonyra futott. 1970-ben, Csehszlovákiának a Varsói Szerződés Országai általi katonai megszállása után, felülvizsgálták az egyetemi oktatókat és ennek eredményeképpen tudományos főmunkatársként folytatta munkáját a VODOROZVOJ vízügyi kutató-fejlesztő intézetben, ahol a műanyagtöltetű biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztítás kutatását vezette. 1971-ben – egy budapesti BME-n végzett tanulmányútját követően - házasságot kötött Dombi Máriával és áttelepült Magyarországra, Budapestre, megszületett Dezső nevű gyermekük. Elhelyezkedett adjunktusként a Budapesti Műszaki Egyetem Építőmérnöki Karán a Vízgazdálkodási Tanszék Vízellátás és Csatornázás Osztályára és folytatta a műanyagtöltetű csepegtetőtestes szennyvíztisztítás kutatását, fejlesztését. Feleségével együtt művelték a szakterületüket, oktattak, terveztek, szakértéseket készítettek, kutattak, publikáltak, mentek tanulmányutakra. Mivel magas szinten tudott szlovákul és magyarul, de németül és oroszul is, sokat olvasott, főként a szakirodalom érdekelte és az akkor rendelkezésre álló szakirodalom ismerete széles látókörűvé tette. Ő volt az akkori VÍZDOK legszorgalmasabb látogatója, aki nemcsak írt, de olvasott is. Pozsonyban élő gyermekeivel való kapcsolatának fenntartása érdekében számos Szlovák város vízellátási és csatornázási, szennyvíztisztítási rekonstrukciós terveit készítették a tanszéki kollektívával együttműködve. Ilyenek voltak Pozsony (Bratislava) Vízellátási Távlati Keretterve, amiért nívódíjban részesültek. De nevükhöz fűződnek a Nyugat szlovákiai városok pl. Galgóc (Hlohovec) Tapolcsány (Topolcany), vízellátási és csatornázási, szennyvíztisztítási rekonstrukciós tervei is. Ezt az Ő magas szintű két-nyelvi, műszaki és nem utolsó sorban szabvány ismeretei tették lehetővé. Kutatómunkája alapozta meg a Hurbanovói (Ógyallai) Sörgyár szennyvíztisztásának rekonstrukciós terveit, a műanyagtöltetű csepegtetőtestes tisztítással. A Fővárosi Csatornázási Művek Angyalföldi átemelő telepén és a Stromfeld Aurél (az ideiglenesen hazánkban tartózkodó Szovjet Déli Hadsereg-csoport ) biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztító telepén végzett fél-üzemi kísérleteket műanyag töltetetekkel. Ahol már akkor észlelte a terheléstől függően a nitrifikáció-denitrifikáció jelenségét a biológiai csepegtetőtestes szennyvíztisztításban. A fél-üzemi modell berendezést Hallgatóival építette fel és végezte a kísérleti észleléseket. E témakörből írta meg egyetemi doktori disszertációját, és szerezte meg summa cum laude egyetemi doktori címét 1979ben. Nagy teherbírással végezte munkáját. Ő vitte a Kollégáit konzultációkra Pozsonyba, és a szlovákiai városokba autóval, miközben szlovákul tolmácsolta a tervbírálatok hosszú sorát. És építette a hidat a két szomszédos, nem mindig baráti ország szakemberei között Később országos kutatási célprogram keretében kezdett el foglalkozni a szennyvíztisztító kisberendezésekkel, mely munka során egy graboplasztból készített minta-oldómedencét és szikkasztót telepített Hallgatóival egy sóskuti iskolába, amely a település csatornázásáig zavar nélkül ellátta az iskola szennyvízelhelyezését. A nem csatornázott területek szennyvízelhelyezése kutatómunkába bekapcsolta az Ybl Miklós Főiskola társtanszékét. A későbbiek során ebben a témakörben készített mintaként szolgáló „Települési Szennyvízelhelyezési Programot (TSZP-t) is. Ezzel a Tanszékkel együttműködve foglalkozott a kitakarás nélküli közműépítés újonnan kifejlesztett megoldásaival. A csatornázás –szennyvíztisztítás - befogadó rendszer kölcsönhatásait vizsgálva, az országban elsőként mutatott rá ennek a kapcsolatnak a rendkívüli fontosságára. Feleségével együtt építették fel, saját kezükkel Agárdon hétvégi házukat, hogy biztosítani tudják Édesanyjának, Testvéreinek, Gyermekeiknek a nyarat, ne szakadjanak meg a kapcsolatok. Később itt fogadták a gyermekeik házastársait, gyermekeit, az unokáikat. Itt pihenték ki szorgalmas, dolgos életük fáradalmait, nagyokat úsztak. Ő nagy szeretettel ápolta kertjét, amit mindenki megcsodált. A Magyar Hidrológiai Társaságban Szakosztályt vezetett, ahol


5

Pro Aqua emlékéremmel és Tiszteleti tagsággal ismerték el munkáját. 1994-ben komolyan megbetegedett, három hónapot töltött kórházban, de nagy fegyelemmel folytatva életét, visszanyerte korábbi teherviselő képességét. Kutatómunkája mellett számos szakértést végzett a szennyvíztisztítás terén, többek között a Balatonfüredi-, Dél-Pesti-, Dunaújvárosi-, Győri-, Pécsi-, Soproni-, Szegedi-, Zalaegerszegi-, Budapesti Központi Szennyvíztisztító Telep megvalósításának folyamataiban vett részt. A vízellátás – csatornázás - szennyvíztisztítás közötti olló felszámolását biztosító harmonizációs nemzetközi kutatásoknak és a MTA vízügyi stratégiai kutatásainak is résztvevője volt. A Szent István Egyetem „Természeti erőforrásokra alapozott környezetipari kutatások és fejlesztések” 2. alprogramjában végzett vízminőség-védelmi kutatásai a vízbázis-védelmi stratégia kialakítását alapozták meg. A Nemzeti Víztechnológiai Platform „Korszerű kommunális szennyvíztisztítás és iszapkezelés”, valamint a ”Kistelepülések vízgazdálkodása” munkabizottságokban dolgozott, és tagja volt a Platform Tanácsadó Testületének. Korábban részt vett és irányította a szakterület hazai szabványainak kidolgozását, és a rendszerváltás után pedig az Európai Uniós szabványok hazai honosítását a MSZT 130.sz. Műszaki Bizottságában, valamint útmutatók (természet-közeli szennyvíztisztítás, iszapkezelés stb.) készítését végezte el. Nevéhez fűtődik a MSZ EN 1085 szabványban a csatornázás-szennyvíztisztítás négynyelvű szakmai terminológia magyar kifejezéseinek megalkotása is. 17 évig látta el Feleségével a közös képviselői feladatot lakóhelyén. A Magyar Mérnöki Kamara alapítójaként, a Vízimérnöki Tagozat Elnökségének tagja volt haláláig, munkáját Signum Aquae és a Környezet védelméért díjak fémjelezték. A kezdetektől fogva vezető tervezői és szakértői jogosultsággal rendelkezett. Később a Kamara továbbképzésében vállalt vezető szerepet. 1995-ben summa cum laude minősítéssel megszerezte PhD fokozatát, 1997-ben kinevezték a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen docensnek. 1998-ban megalapítja Kollégáival a Magyar Szennyvíztechnikai Szövetséget (a MaSzeSz-t) és ennek ügyvezetőjeként 17 évig a Főtitkári funkciót látta el, szerkesztette a Szövetség periodikáját, a HÍRCSATORNÁT, amiért Arany Fedlap díjat és Örökös tag címet kapott. Ez a feladat meghatározta az életét haláláig. A MaSzeSz-ben végzett munkáját is az együttműködés hatotta át, tagja volt a DWA - nak (a Német Vízügyi Szövetségnek), és a DBU (Német Környezeti Alapítvány) által irányított programban a német, cseh, lengyel és szlovák testvérszervezetekkel együttműködve irányította a hazai három éves programot, mely megalapozta a MaSzeSz működését. E munkája során vett részt a hatnyelvű szakmai szótár készítésében. Az IFAT kiállításokra megszervezte a szakmai szövetség tagjainak látogatását. Minden évben biztosította az együttműködő országok szakembereinek hazai konferenciáját, melyek megalapozták a későbbiekben tradicionálissá vált éves Lajosmizsei Konferenciákat. Tevékenyen részt vett a MTA Vízellátási és Csatornázási Bizottság munkájában. 2004-2006 között a Szent István Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Karán szintén egyetemi docensként oktatott a graduális és posztgraduális képzésben, munkáját az Egyetem Szenátusa a címzetes egyetemi tanári cím odaítélésével ismerte el. 2006-ban elvesztette Dezső nevű gyermekét és ez élete végéig nagy fájdalmat okozott Neki. A társszervezetekkel példásan működött együtt, és kezdeményezte a MaSzeSz együttműködését a Bökényi Ötökkel. A Magyar Víziközmű Szövetség Reitter Ferenc díjjal tüntette ki. Élete utolsó napjaiig fáradhatatlanul oktatott a BME Vízi - Közmű és Környezetmérnöki Tanszékén szakmérnököket, mely képzésnek korábban irányítója volt. Az Óbudai Egyetemen a szennyvíz-technológus szakmérnök képzésben a szennyvíztisztítás elméletére és gyakorlatára oktatta a hallgatókat. Tudása komplex volt, ötvözte az elméletet, a gyakorlat szerteágazó különböző oldalait, az építést, tervezést és üzemeltetést. Több generációt átívelő oktatómunkája során tanítványai az általa művelt szakterület kiváló szakembereivé váltak, akik Őt mesterüknek tekintették, tartották Vele a kapcsolatot, tanácsokért fordultak hozzá, és intelmeit elfogadták. Gyűlölte a lustaságot, és példamutató szorgalommal élte meg munkás hétköznapjait. Szakmai álláspontjáért mindenkor kiállt, és nem rejtette azokat véka alá. Egyenes megnyilvánulásai során mindig a dolgok lényegére mutatott rá, és fogadtatta el véleményét úgy, hogy vitapartnerei emberségét mindig tiszteletben tartotta. Oktatóként Felsőoktatásért emlékérmet kapott és a Köztársaság Kormánya a Magyar Köztársaság Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetésben részesítette. Az utókornak több mint 120 nemzetközi és hazai publikációt hagyott hátra, főként olyan témákkal, amiknek nem volt kialakult hazai irodalma, és amivel hozzájárult szakterülete fejlődéséhez. Tevékeny élete 2016. március 24.-én szakadt meg. A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, a Magyar Mérnöki Kamara és a MTA Vízellátási és Csatornázási Bizottsága saját halottjának tekintette. 2016. április 28-iki temetésén családja, Barátai, Kollégái, volt Hallgatói, és Lakótársai népes tábora kísérte utolsó útjára. Nagyszerű személyiségének emlékét kegyelettel megőrizzük.

6

HÍRCSATORNA

2016. 3–4.

A SZIVÁROGTATÁS ÉS/VAGY SZIKKASZTÁS NÉHÁNY SZEMPONTJA EGYEDI (DECENTRÁLIS) SZENNYVÍZELHELYEZÉS ESETÉN Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr. SZIE Kulcsszavak: tisztított szennyvíz, földtani közegben való elhelyezés, egyedi szennyvíztisztító

1. BEVEZETÉS A szivárogtatás és szikkasztás igénye a szennyvíztechnika területén leggyakrabban az egyedi (decentrális) szennyvízelhelyezés alkalmazásakor (Dulovics 2010, 2011, 2013) és a csapadékvíz-gazdálkodás bevezetése során (Dulovicsné 2003, 2013) fordul elő. Mindkét esetben más és más men�nyiségű és minőségű vízről van szó, tehát a szivárogtatás és/vagy szikkasztás igénye, feltételei és lehetőségei eltérőek még azonos talaj/talajvíz adottságok esetén is. Jelen tanulmány a szennyvíztisztító kislétesít ményekből, valamint kisberendezésekből elfolyó tisztított szennyvíznek földtani közeg (talaj - talajvíz) befogadó esetén alkalmazható bevezetési lehetőségeit tárgyalja. A szakma a szennyvíztisztító kislétesítmények és kisberendezések kategóriába a 4-50 LE kapacitású technológiákat sorolja, melyek jellemző tulajdonsága az, hogy magukra hagyhatók, vagyis üzemelésük nem igényel állandó felügyeletet. A kislétesítmények sorába az oldómedencés technológia tartozik, mely gépi üzemeltetést nem igényel. Az utóbbi húsz- harminc évben világszerte az előregyártott, különböző gépi működtetésű szennyvíztisztítási technológiát (eleveniszapos, fixfilmes, SBR, membrán stb.) alkalmazó, automatikus üzemű szennyvíztisztító kisberendezések terjedése figyelhető meg. Az oldómedencés szennyvíztisztítás esetében az oldómedencéből kikerülő szennyvizet – jó esetben – részben ülepített, és csekély anaerob tisztításon átesett víznek lehet tekinteni. A szennyvíztisztító kisberendezésből kikerülő tisztított szennyvíz – amikor az üzemzavarmentesen működik – teljességben egyezhet a jól üzemelő települési, nagy szennyvíztisztító telepről kibocsátottal. A szivárogtatás harmadik alkalmazása, mely az utóbbi időben szaporodó valószínűséggel előfordul, a csapadékvíz – ezen belül pedig főként a tisztítást nem igénylő – elszikkasztása. A klímaváltozásból kiindulva, amikor még csak részben ismertek annak hatásai, a decentrálisan tisztított szennyvíz elhelyezése és csapadékvíz helyben tartása felértékelődik, jelentősége nagyobb hangsúlyt kap. Hazánkban 2016. január elsejétől esedékes a 2000 LE nagyságrendű települések szennyvízelhelyezésének EU Keretirányelvet és a 91/271 Települési Szennyvíz

Direktívát kielégítő alkalmazását megoldani. Ezen okok indokolják, hogy foglalkozzunk azokkal a megoldásokkal, melyek alkalmazása indokolt lehet.

2. SZIVÁROGTATÁS ÉS/VAGY SZIKKASZTÁS A SZENNYVÍZTISZTÍTÓ KISLÉTESÍTMÉNYEK ÉS/VAGY KISBERENDEZÉSEK ALKALMAZÁSAKOR Mint ahogyan azt a bevezetőben említettem, a napjainkban alkalmazott kislétesítmények az oldómedencék és a biológiai tisztítást biztosító, előregyártott szennyvíztisztító kisberendezések biztosíthatják a befogadóba történő bevezetés előtt a megkívánt tisztítást. Tekintettel az ezekből kikerülő tisztított szennyvíz eltérő minőségére az elszivárogtatás/szikkasztás feltételei is, még azonos talajadottságok esetén is egymástól eltérnek . Az elfolyó szennyvízre vonatkozó határértékeket hazánkban a 28/2004(XII.25) KvVM rendelet szabja meg, ez a 600 LE-nél kisebb kapacitású szennyvíztisztítókra az alábbi, 1. táblázat szerinti technológiai határértékeket írja elő: Paraméter

Jelölés

mg/l

%

Kémiai oxigénigény

KOIk

300

70

Biokémiai oxigényigény

BOI5

80

75

Összes lebegőanyag

öLA

100

–

Megjegyzés: Nitrogén (N) és Foszfor (P) határértéket a rendelet nem ír elő 1. táblázat A 28/ 2004 (XII.25) KvVM rendelet szerinti technológiai határértékek 600 LE –nél kisebb kapacitású szennyvíztisztítókra

Az egyedi kisberendezésekre a 30/2008 (XII.31) Kormányrendelet 4. Melléklete az alábbiakat (2. táblázat) írja elő: Befogadó Élővíz

Paraméter/ Jelölés Kémiai oxigénigény

KOIk

Ammónium-Nitrogén NH4- N Földtani közeg

fokozottan érzékeny mg/l

mg/l 150 40 nem fokozottan érzékeny mg/l

KOI

75

100

NH4-N

10

–

Szervetlen N

25

–

2. táblázat A 30/2008 (XII.31) Kormány R. szerinti kibocsátási határértékek egyedi kisberendezésekre (4-50 LE)

7

HÍRCSATORNA 2016. 3–4. Az európai szabványosításban a 4-50 LE kapacitású szennyvíztisztítókra vonatkozó MSZ EN 12 566-3:2015 az alábbi 3. táblázat szerinti tisztítási teljesítményt írja elő: Paraméter (0,9 BOI5 /d terhelésre)

Jelölés

%

Kémiai oxigénigény

KOIk

80

Biokémiai oxigénigény

BOI5

80

Összes lebegőanyag

öLA

80

Foszfor

öP

NPD

Kjeldahl Nitrogén

KN

30

3. táblázat az MSZ EN 12 566-3:2015 szerint előírt tisztítási teljesítmények 4-50 LE teljesítményű kisberendezésekre

Mint látható, az előírások nem egyeznek meg, és ilyenkor a szigorúbb előírást kell figyelembe venni. Kivéve, ha az ágazati előírás nem ad felmentést alóla.

2.1. Szivárogtatás/szikkasztás oldómedencés szennyvíztisztítás után Az oldómedencés szennyvíztisztítás a közműves csatornázásba be nem kapcsolt épületek, épületcsoportok, intézmények vagy kisebb települések házi szennyvizeinek tisztítására és elhelyezésére szolgált, mint ahogyan azt – a több mint harminc éves – Tervezési Útmutató (Dulovics 1980) bemutatta. Az oldómedencés szennyvíztisztítás közismert technológiai sémáját, beleértve a szikkasztó berendezést is az 1. ábra mutatja be.

Szikkasztási koefficiens „t” (az 1 cm süllyedés időtartama)

Az 1 m3/d szennyvízmennyiséghez tartozó szikkasztó terület

Min ≤1 1–2 2–4 4 – 12 12 –24 < 24

m2 14 – 15 16 – 17 18 – 26 27 – 39 40 – 50 Szikkasztásra alkalmatlan

4. táblázat Fajlagos szikkasztási terület a szikkasztási koefficiens függvényében (Dulovics, 1980)

zésre álló talaj szikkasztási koefficiense függvényében – 2,1 m2 - 10 m2 szikkasztó felület szükséges. A szikkasztó rendszer kialakításakor biztosítani kell, hogy a szikkasztó alagcső rendszer és a maximális talajvízszint között – a szűrésre – legalább egy méter távolság legyen, valamint a cső végén szellőzőkürtő álljon rendelkezésre a levegő ki- és beáramlásának a biztosítására (lásd 2. ábra). Az egy méter magasságú, átszivárgást biztosító talajtömbre azért van szükség, hogy a vízáteresztő talajban kapillárisan felemelkedő talajvíz ne gátolja meg az alagcsőből történő kijutást. Fontos üzemeltetési szempont, hogy mindig biztosított legyen a tisztított szennyvíz szakaszos adagolása a kolmatációs hatás csökkentése érdekében. Egy kijuttatott adaggal a – 10-15 cm-es átmérőjű – teljes szikkasztó rendszert fel kell tudni tölteni. A szikkasztóárok szélessége 60 cm, ill. 90 cm, hossza maximum 25 m legyen. A szellőző pedig a szakaszos adagolás miatt időszakos aerob feltételek létrejöttéhez szükséges levegő bejutásához és a biológiai talajszűréskor keletkező gázok kijutásához biztosít lehetőséget.

1. ábra Az oldómedencés szennyvíztisztítás technológiai sémája (Dulovics, 2013)

A szikkasztás technológiája, mint ahogyan azt az 1.ábra mutatja, mely az oldómedence után épült alagcső hálózattal került kialakításra, jó áteresztő képességű szemcsés talajba biztosítja a tisztított szennyvíz bevezetését A szikkasztás magába foglalja a szikkasztó alagcső környezetét képező szemcsés közegben végbemenő, főleg aerob biológiai tisztítást (ehhez elengedhetetlen a szellőzőn bevezetett levegő oxigén tartalma), az elszivárogtatást, mely folyamat során a szűrés és a kiszűrt szerves anyag mineralizálódása megy végbe. A komplex folyamat megfelelő méretű szikkasztó felületet igényel, melyet szikkasztási próba alapján határoztak meg a 4. táblázatban bemutatott értékek alapján. A táblázatból kitűnik, hogy egy LE (q=150 l/LE*d) tisztított szennyvizének elszivárogtatására – a rendelke-

2. ábra Hagyományos szikkasztó alagcső rendszer kialakítása (Dulovics, 2013)

A szakaszos üzemet, a talaj és a talajvíz adottságoktól függően, a 2. ábra szerinti hagyományos (szifonos), vagy szivattyús (3. ábra) adagolással biztosíthatjuk.

3. ábra Szivattyús adagolás (Dulovics 2016)

8

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

Mód nyílik a dombos kialakításra is (4. ábra), ha a talajvíz szintje ezt indokolja. Ezeket a lehetőségeket foglalja össze a 4. táblázat.

4. ábra Dombos szikkasztó (Dulovics 2016)

6. ábra Recirkulációs homokszűrő (Dulovics 2016)

sel már rendelkező előre gyártott létesítményt is lehet alkalmazni, mint pl. a SOTRALENZ EPANBLOC-ot (Lásd 1. kép 9. 10., 11. oldalak).

2.2. A szivárogtatás biológiai tisztítást biztosító szennyvíztisztító kisberendezés után

5. táblázat Oldómedencés tisztítás technológiai változatai (Dulovics 2013)

A jól kialakított és helyesen üzemeltetett szikkasztó rendszer 20 – 25 évig is üzemképes lehet. Megjegyzem, hogy 140 fő/ha laksűrűségű területen a szikkasztás tartósan egy méter talajvízszint emelkedést is eredményezhet. A szennyezőanyag eltávolítást vizsgálva, (Dulovics, 1987) szerint a szerves anyag lebontásához lakosonként 2-3 m2/LE talajfelület szükséges. A nitrifikáció-denitrifikáció azonban 1 000-1 600 m2/LE talajfelületet igényelhet, ami csak 6-10 fő/ha laksűrűség esetén jöhet létre. Ennél nagyobb laksűrűség esetén tehát számolni kell a talajvíz NO3 koncentrációjának növekedésével. Amennyiben a talaj és talajvíz adottságok miatt az előzőkben ismertetett szikkasztási megoldások nem biztosítják az előírásoknak megfelelő tisztítási paraméterek értékeit, akkor mód van a szikkasztás előtt homokszűrő (5. ábra), vagy recirkulációs homokszűrő (6. ábra) alkalmazására. Ilyen esetekben az MSZ EN 12 566-3:2015 európai szabványt kielégítő CE minősítés

5. ábra Homokszűrő (Dulovics 2016)

A biológiai szennyvíztisztító kisberendezésből – üzemzavarmentes időszakban – kikerülő tisztított szennyvíz megközelíti a jól üzemelő települési szennyvíztisztító telepről kibocsátott szennyvíz minőségét. Alapjában az elfolyó szennyvíznek meg kell felelnie az MSZ EN 12 5663:2015 szabványban található előírásoknak. Kivételt képezhet a membrán technológiával üzemelő kisberendezésből elfolyó, jobb minőségi paraméterekkel jellemezhető tisztított szennyvíz. Az ilyen berendezést azonban általában a tisztított szennyvíz nem szikkasztási, hanem újrafelhasználási céljával telepítik. A hazai szennyvíztechnikai gyakorlatunkban, mint ahogyan azt már említettük, az MSZ EN 12 566-3:2015 vonatkozik a 4-50 LE terhelésű kisberendezésben biológiailag tisztított szennyvíz elszivárogtatására. Ez a szabvány azonban részleteket a szerkezeti megoldásra nem ad. Ezért a továbbiakban az erre vonatkozó német szabványra (DIN 4261-5 - 2012) hivatkozunk, mely szerint az elszivárogtatás általános feltételei a következők: - alkalmas altalaj a szennyvíz tartós elszivárogtatására (megállapítása szikkasztási próbával), - a talaj vízáteresztő képessége k = 5 x 10-5m/s és 5 x 10-3 m/s között, - a szikkasztó alagcső és a maximális talajvízszint között legalább egy méter akadálymentes távolság legyen. A fentiekből kitűnik, hogy egy LE-től (q= 150 l/LE*d) származó, biológiailag tisztított szennyvíz elszivárogtatására – a rendelkezésre álló talaj szikkasztási koefficiense függvényében 0,15 m2 – 0,30 m2 közötti szikkasztási felület szükséges. Megjegyezzük, hogy a biológiai tisztítás eredménye abban érzékelhető, hogy ebben az esetben mintegy 1433-szor kevesebb szikkasztási felület szükséges (vö. 3. táblázat). A szikkasztásra az alábbi műtárgyak alkalmasak: a) szikkasztó alagcső (hálózat),


9

10

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA


1. kép EPANBLOC műtárgy metszetei (Sotralenz EPANBLOC ismertető alapján)

11

12

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

b) szikkasztó akna, c) szikkasztó árok és d) szikkasztó alagút. A 7. ábra a szikkasztó alagcső (hálózat), a 8. ábra a szikkasztó akna és az 9. ábra a szikkasztó árok metszeteire mutat be példát a DIN 4261-5 (2012) alapján. Jelmagyarázat: 1 Felső talajréteg természetes állapotban 2 Felső talajréteg újból beépítve 3 Fenék szélesség 4 Kitermelési szélessége 5 Terepszint 6 Maximális talajvízszint Jelmagyarázat: 1 Szellőzés 7 Csőfenék 2 Feltöltés 8 Árokfenék 3 Befolyás 9 Szikkasztó cső 4 Elosztó akna 10 Kavics. talppal ≥0,4 m 11 Maximális talajvízszint 5 Elválasztó réteg 6 Terepszint a Kavics (2/8 mm átmérő), vagy kétszer mosott murva (8/16 mm átmérő) b 0,1 m durva homok, vagy textília

9. ábra Példa a szikkasztó árok metszetére (DIN 4261-5)

A GRAF cég szikkasztó alagutat rendszeresített, melyet a 2. kép mutat be.

7. ábra Példa a szikkasztó alagcső metszetére (DIN 4261-5)

Jelmagyarázat: 1 Befolyás 6 Homok/finom kavics 2 Szennyfogó 7 Elválasztó réteg 3 Fedlap szellőző nyílásokkal 8 Kavics 4 Feltöltés 9 Maximális talajvízszint 5 Ütköző lap a Kavics (2/8 mm átmérő), vagy kétszer mosott murva (8/16 mm átmérő) b 0,1 m durva homok, vagy textília 8. ábra Példa a szikkasztó akna metszetére (DIN 4261-5)

2. kép GRAF szikkasztó alagút (GRAF ismertető alapján)

A Darcy törvény alapján lehet a hidraulikai méretezést elvégezni az alábbiak szerint: vf = kr*lhy (1) ahol: vf - a telített zóna szűrési sebessége m/s-ban, kr - a telített zóna áteresztőképességi együtthatója m/s-ban, lhy - a hidraulikai lejtés, m/m-ben.

13

HÍRCSATORNA 2016. 3–4. Az áteresztőképességi együttható értéke a telített és a nem telített zónában különbözik. Leegyszerűsítve, értéke a nem telített zónában: k

r ,u

= kr 2

,

(2)

Tehát a nem telített zónában a szűrési sebesség: vfu = kru*lhy (3) Az áteresztőképességi együtthatók tájékoztató értékeit a 6. táblázat tartalmazza. Talaj megnevezése

Szemcseátmérő D, mm

Áteresztőképességi együttható kr, m/s

Közepes kavics

4…7

100 … 10-1

Finom kavics

2…4

10-1… 10-2

0,1 … 0,3

10-2 …10-3

0,1

10-3 … 10-4

Folyami homok Duna-homok

10-4 … 10-5

Agyagos homok Homokliszt

0,1 … 0,02

10-5 … 10-6

Iszap

0,02 …0,002

10-6 … 10-8

Agyag

0,002

10-8 …10-10

6. táblázat Az áteresztőképességi együttható tájékoztató értékei (Palotás, 1981)

Az áteresztőképességi együttható kr (m/s) tartománya a szikkasztásra alkalmas laza, üledékes talajban 10-3 – 10-5 határok közé tehető. Nagyobb értékű kr tartományban a szikkasztott víz gyors szivárgása kizárja a kémiai és biológiai folyamatokhoz szükséges tartózkodási időt, míg a kisebb kr értékek esetén felléphetnek nemkívánatos anaerob folyamatok. A szikkasztás elvi sémáját mutatja a 10. ábra (DWA-A 138).

10. ábra A szikkasztás elvi sémája (DWA-A 138)

A 10. ábra szerint a hidraulikai lejtésre (lhy) érvényes: vfu = kru*lhy (4) ahol az ismert jelölésen túl: hs távolság a szikkasztó alsó szintje és a talajvíz felszíne között, m-ben, z vízmélység a szikkasztóban, m-ben. A csekély mélységű szikkasztók esetén a hidraulikai lejtés alig tér el az egy értéktől (lhy = 1), ezért a szikkasztott mennyiségre érvényes.

Qs = vfu*As ahol: Qs szikkasztott mennyiség, m3/s. As szikkasztó felület, m2.

3. AZ EGYEDI SZENNYVÍZELHELYEZÉS, MINT RENDSZER Az egyedi szennyvíz elhelyezés alkalmazása vízvédelmi és gazdasági szempontból egyidejűleg igényelhet vizsgálatot. Vízvédelmi, vagy magas talajvízállású területeken jogos lehet a kizárása, ha azonban nincs ilyen ok, akkor a gazdaságosság figyelembevétele indokolhatja az alkalmazását. Elsősorban kis laksűrűséggel beépített kistelepülések, vagy nagyobb települések kis laksűrűségű-, általában perem-kerületeiben merülhet fel gazdaságosságuk vizsgálata. Mindkét esetben a tisztított szennyvíz elhelyezését biztosító befogadó legtöbbször a talaj és/vagy a talajvíz. Lehetőség nyílik az egyedi szennyvíz elhelyezés programszerű alkalmazására is, mikor az egész településben azonos elhelyező rendszer kiépítésére kerül sor. Ilyenkor is általában a talaj és/vagy a talajvíz az egész település tisztított szennyvizének a befogadója. Lehetséges azonban olyan körülmény, mely vagy vízzáró talaj, vagy magas talajvízállás miatt egyes körzetekben indokolhatja a helyben való elhelyezés módosított kialakítását ugyanabban a településben, még a programszerű telepítéskor is. Ilyenkor nyúlnak az un. STEP rendszer igénybevételére. A STEP rendszer a Sewage Treatment Effluent Pump USA-beli megnevezés kezdőbetűiből jött létre, és a programszerű telepítés egyes körzeteiben keletkező tisztított szennyvíz eltérő (alternatív) befogadókba vezetését teszi lehetővé. Számos variációja képzelhető el, úgy mint: • egyes körzetekből az összegyűjtött tisztított szennyvíz élővíz befogadóba vezetése, határértékre való biológiai és /vagy kémiai tisztítás után, még ha a település jelentős részében az oldómedencés előtisztítás és szikkasztás módját választották is, • egyes körzetekből szaniter rendszerekben keletkező szürke szennyvizek előtisztítása után talajba szikkasztás alkalmazásával, a fekete, vagy barna szennyvizek eltérő tisztításával és/vagy elhelyezésével, a sárga szennyvizek tárolásával és újrafelhasználásával, • egyes körzetekből az összegyűjtött tisztított szennyvíz talajba szikkasztása szűrőmező alkalmazásával adja a célszerű módot, • egyes körzetekből az összegyűjtött tisztított szennyvíz dombos elhelyezésével, vagy • egyes körzetekből tárolás és tengelyen történő elszállítás igénybevételével, • vagy más további móddal oldják meg a tisztított szennyvíz környezetbe való visszavezetését. Az egyedi szennyvízelhelyezés mindig „elválasztott” rendszerű kell, hogy legyen, mert az egyedi szennyvíz-

14 gyűjtés, valamint elhelyezés gazdaságosságát és biztonságát ez a megoldás segítheti elő. Vagyis a csapadékvíz-gazdálkodást a szennyvízelhelyezéstől függetlenül meg kell oldani. Ha ez nem sikerül, akkor a klímaváltozás következtében jelentkező, korábbiakhoz képest megnövekedett intenzitású csapadékok a gyűjtött szennyvíz mennyiségi növekedését, környezetbe történő kiöntését idézhetik elő. Ugyanakkor elvként kell azt is alkalmazni, hogy a különböző mértékben szennyezett, és eltérő tisztítási módot igénylő vizeket nem keverjük össze. Szóba jöhet ezért a többszörös elválasztás is, az un. szaniter rendszerek alkalmazásával. (Dulovicsné 2013). A fentiek is azt igazolják, hogy az egyedi- és a talajba, mint befogadóba történő elhelyezés széleskörű, megalapozott, rendszerszemléletű, komplex műszakigazdasági vizsgálatokat igényelhet, amit a Települési Szennyvízelhelyezési Program (TSZP) elkészítése során kell, célszerűen a dinamikus költségelemzés (DCC) módszerének alkalmazásával kimunkálni .

5. ÖSSZEFOGLALÁS Tanulmányunkban összefoglaltuk az oldómedencékből, és a szennyvíztisztító kisberendezésekből származó tisztított szennyvizek elszivárogtatásának műszaki feltételeit. Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a szikkasztás nem mindenhol és minden esetben alkalmazható, az körültekintő, komplex megoldást igényel. Elsősorban olyan esetben, ha a talaj-, illetve a talajvíz adottságok ebből a szempontból kedvezőtlenek, kis áteresztőképesség, vagy nagymértékű, a környezetben levő építményeket, és talaj állékonyságot a talajvízszint emelkedés veszélyezteti, korlátozhatják alkalmazását. Figyelembe kell venni továbbá az elszikkasztandó víz minősége következtében létrejövő talajvízminőség romlását, vagy elszikkasztani csak olyan tulajdonságú, ill. előkezelt vizet lehet, amely a környezetvédelme szempontjából nem tekinthető károsnak. Vízminőség-védelmi terület esetében nem kívánatos az ilyen vizek elszikkasztása. A szikkasztók tervezése, építése, üzemeltetése egyaránt megköveteli a körültekintő, szakszerű alkalmazást, elemezve a szikkasztó terület, az elszikkasztandó víz tulajdonságait és a szikkasztást követő mennyiségi és minőségi változásokat. Környezetvédelmi, műszaki – gazdasági döntés-előkészítő vizsgálatok alapján választhatók ki az alkalmazható alternatívák, ebben az esetben is számba véve az elérhető előnyöket és vélhetően kialakuló hátrányokat, tisztított szennyvíz esetében elsősorban a 2 000 LE- nél kisebb terhelést jelentő településeken. a tisztítást nem igénylő csapadékvíz elszikkasztásakor pedig a hidrológiai, talaj-

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

mechanikai adottságoktól függően a talajvízdúsítás és lefolyáscsökkentés érdekében.

FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM: Arbeitsblatt DWA-A 138 (2005): Planung, Bau und Betrieb von Anlagen zur Versieckerung von Niederschlagwasser, (A csapadékvíz elszivárogtató berendezések tervezése, építése és üzemeltetése) DWA deutsche Vereinigung für Wasserwirtschaft, Abwasser und Abfall e. V. Hennef DIN 4261-5 (2012): Kleinkläranlagen – Teil 5: Versickerung von biologisch aerob behandeltem Schutzwasser Dulovics D. (1980): Kis szennyvíztisztító berendezések, Tervezési útmutató. BME, Kézirat Dulovics D. (1987): Small Sewage Treatment Works and the Water Pollution Control, Periodica Polytechnica, Vol.51, N.3-4. pp.111-119. BME. Dulovics, D. (1910): Szennyvíztechnika a kistelepüléseken I. < 50 LE terhelési kategória MaSzeSz, HÍRCSATORNA január, február, pp. 3-15. Dulovics, D. (1911): Szennyvíztechnika a kistelepüléseken II. MaSzeSz, HÍRCSATORNA január, február, pp. 3-12. Dulovics, D.(2013): A szikkasztás néhány szempontja, MaSzeSz HÍRCSATORNA, november, december, pp.14-18. Dulovics, D. (2016): Szennyvíztisztító telepek, különös tekintettel a rekonstrukcióra, illetve intenzifikálásra, ideértve a szennyvíztisztító kisberendezéseket is, MMK. Szakmai továbbképzése, Budapest, március 03. Dulovics, D-né (2003): A csapadékvíz-gazdálkodás a környezetterhelés csökkentésének egyik eszköze, MaSzeSz HÍRCSATORNA november, december, pp. 15-21. Dulovics, D-né (2013): Települési szenny- és csapadékvíz elhelyezésének elemzése, MaSzeSz HÍRCSATORNA január, február, pp. 3-9. Graf: Press percolation tunnel twin ismertető MSZ EN 12 566-3:2015: Small wastewater treatment systems up to 50 PT Part 3, Packaged and/or assembled domestic wastewater treatment plants. (Szennyvíztisztító kisberendezések 50 LE-ig, 3. rész. Előregyártott és/vagy összeszerelt házi szennyvíztisztító telepek) Palotás, L. (1981): Mérnöki kézikönyv 1, Műszaki Könyvkiadó, Budapest Sotralenz : Epurbloc, Epanbloc, ismertető 20/2004 (XII.25) KvVM Rendelet 30/2008 (XII.31) Kormányrendelet


15

16

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

AZ EGYEDI BIOLÓGIAI KISTISZTÍTÓK TELEPÍTÉSÉNEK TAPASZTALATAI Kecskés Gábor1, Schuster Péter2- Bebiák József3 1

SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Kar, Praxis Építőipari Mérnökiroda, tervező, szakértő, 2 ÖkoTech-Home Kft., forgalmazó, fejlesztő 3 ÖkoTech-Home Kft., tervező, fejlesztő

Kulcsszavak: decentrális, programszerű szennyvízelhelyezés, szikkasztás, TSZP, pályázat A közelmúltban a vízgazdálkodás minden területére kiterjedő új vízügyi stratégia lépett életbe. Az ország nemzeti vízstratégiájának a 2014-2020. közötti időszak kihívásaira kell választ adnia. A Kvassay Jenő Terv (KJT) két célt tűz ki: az egyik cél a vizek védelme, míg a másik az aszálykezelés. A KJT készítése szorosan csatlakozik az Európai Unió 2000/60/EK Víz Keretirányelv előírása szerinti Vízgyűjtőgazdálkodási Terv felülvizsgálatához ( VGT2 ), amelyet hazánk 2015. évben elkészített. A KJT elfogadásával várhatóan a 2016-os év jogi szabályozás tekintetében változásokat hozhat a vízügyi ágazatban, és ezen belül az egyedi szennyvízelhelyező berendezések elhelyezhetősége és engedélyezése kérdéskörben. Változásban van az építésügy. A tervezői felelősség kiterjesztése válik valóra az építésügyi eljárással kapcsolatos jogszabálycsomag életbe lépésével, amely várhatóan nemcsak az építésügy, hanem valamennyi tervezői feladat végrehajtásánál, így a vízügyi ágazatban is érezhető lesz. 2016. február 9.-én jelent meg a VP6-7.2.1.2-16 jelű pályázat, melyből várhatóan 70-80 település szennyvíz kérdését meg lehet oldani, amely szám azonban csak az érintett települések töredékét jelenti.

• részletes helyszíni vizsgálat (helyi talaj tulajdonságai, fúrással vagy aknából, feltáró árokból a szikkasztás várható mélységi szintjéről vett talajminták talajmechanikai laboratóriumi vizsgálata, „k” áteresztőképességi együttható vizsgálata, helyszíni szikkasztási kísérlet, morfológiai értékelés, csúszásveszély értékelése), • hidrogeológiai, meteorológiai jellemzők, • a terület víz befogadó képességének számításon alapuló becslése, • az elvileg alkalmazható egyedi rendszerek kiválasztása, • az elhelyező (szikkasztó) mező méretezési paramétereinek a megválasztása, a fajlagos hidraulikai terhelés meghatározása, • az elhelyező mező méretezése és előzetes helyszínrajzának elkészítése, változatonként, • a tisztítási igényekhez igazított létesítmény változat kiválasztása. Ezek közül most a talajjal kapcsolatos szempontokat hangsúlyozzuk. Ismertetésül az 1. ábrán látható hazánk vázlatos földtani térképe a felszínen elhelyezkedő jellemző talaj (és kőzet) típusokkal, természetesen a kisebb kiterjedésű képződmények ábrázolásának a mellőzésével.

Az egyedi biológiai kistisztítók telepítéséhez figyelembe veendő földtani adottságaink Hazánk területének jelentős részén a felszín borító talajok alkalmasak szikkasztásra, így az egyedi telepítésű kistisztítókból kikerülő tisztított szennyvizek is bevezethetők a talajba. Természetesen kiemelten érzékeny felszín alatti vizek területén, nyílt karszton nem engedélyezhető ill. szakmailag sem támogatható a tisztított vizek bevezetése a talajba, amennyiben az a felszín alatti vízbázissal közvetlen kapcsolatba kerülhet. Egyes esetekben élővízbe történő bevezetést is engedélyezhet a hatóság. Ez utóbbi körülményei alapos mérnöki elemzést és bizonyítást igényelnek. A telepítés előtervezési, tervezési folyamata az alábbi lépésekből áll: • előzetes helyszíni vizsgálat, a létesítmény lehetséges helyének kiválasztása,

1. ábra Magyarország vázlatos földtani térképe

A települési környezetet mint adottságot kell tekintenünk, de a létesítmény kiválasztásánál és elhelyezésénél mérlegelni kell az ingatlan fekvését, morfológiai viszonyait, a lejtős telkek esetében a felszín tagoltságát, esetleges teraszírozást, a szomszédos épületek távolságát, pincézettségi viszonyait, a helyi építési előírásokat. Geotechnikai szempontból különösen komplex tervezési feladatot jelent, ha az egyedi telepítések során az

17

HÍRCSATORNA 2016. 3–4. egyes ingatlanokon elhelyezett szikkasztók egymásra hatása következtében lejtőállékonysági problémák és a talajrétegződés adottságai miatt rétegvíz szivárgási jelenségek, épületnedvesedési jelenségek léphetnek fel. Ezek mérnöki szempontú együttes kezelése ma még nem jellemző. Különösen nagy geotechnikai feladat, ha egy kistelepülés egyedi tisztítással és szikkasztással kívánja kezelni az ingatlanokon keletkező szennyvizeit, és erre a Települési Szennyvízelhelyezési Program (TSZP) is javaslatot ad. Ez esetben lejtős területeken, völgytalp közeli helyzetű ingatlanoknál fontos a talaj és talajvíz (rétegvíz)viszonyok együttes értékelése, amely alapján lehet dönteni a szikkasztás megoldásairól, a lehetséges kockázatokról. E munkarész nem nélkülözheti a részletes helyszíni talajvizsgálatot, amelynek során talajmintvétellel, a rétegviszonyokat bemutató fúrás és rétegszelvényekkel, laboratóriumi vizsgálatokkal támasztjuk alá a tervezői-beruházói döntéseket. A szikkasztáshoz szükséges áteresztőképességi, szivárogtatási paramétereket in situ és laboratóriumi vizsgálatokkal kell meghatározni. A gyakorlati tapasztalatok azt mutaják, hogy ezek ma még inkább szakirodalmi adatokra támaszkodva kerülnek meghatározásra, amely adatok ilyen módon a helyszínre adaptálva bizonytalanságokat tartalmaznak. A TSZP készítéseknél lenne lehetséges ezt a komplex geotechnikai vizsgálatot elvégezni, de ez drágítja a munkát, mert többlet talajfeltárásokat és talajvizsgálatokat, többlet helyszíni, irodai tervezői munkát igényel. Ugyanakkor ezt a Megbízók - még a programszerű telepítések során is- típusterv adaptációs feladatnak tekintik. A rétegvizek helyzetének, nyomásviszonyainak a megállapítása, a talajvíz felszín alatti nyugalmi szintje, a becsült maximális szintje, az ebből számítandó mértékadó (tehát tervezési) szintje a szikkasztó szivárogtatási síkjának megállapítása miatt elengedhetetlen. A talajvízjárásban megmutatkozó ciklikusság (minimumok és maximumok követési ideje), időszaki csúcsok, valamint a létesítmények tervezési élettartamára számított maximális szintjeinek ismerete hiányában nem tudjuk pontosan elhelyezni a szikkasztómezőinket, amelyekkel szemben követelmény, hogy a legmagasabb talajvízszint felett legyenek legalább egy méterrel. Ez hazánk több tájegységén, ahol magasabb helyzetű a talajvíz (felszínhez közel húzódik, esetleg terepszinten is megjelenhet), a szikkasztómező terepszintre emelését igényli, és így a dombépítéses technológia alkalmazható csak. Több éves tervezői tapasztalatunk alapján javasoljuk, hogy mind az egyedi, mind a csoportos és településszintű telepítéseknél a geotechnikai vizsgálatot el kell végeztetni, mert ezzel az ilyen rendszerek ajánlása során hangsúlyozott természet-, és környezevédelmi előnyöket igazolni

és alátámasztani lehetséges. A tényleges talajvizsgálatok mellőzése következtében elkövetett tisztítórendszer választási, tervezési és kivitelezési hibák szennyezést okozhatnak a felszíni és felszín alatti földtani közegekben és víztestekben.

Telepítési megoldások, szikkasztó rendszerek Az egyedi szennyvízkezelő berendezésnek* – (Szerkesztő megjegyzése: egyedi szennyvíztisztító kisberendezésnek) nevezzük a közcsatornával gazdaságosan el nem látható területeken, ingatlanokon keletkező szennyvizek ártalmatlanítására szolgáló kisberendezéseket. A kisberendezések alacsony energia felhasználással működő, automatizált, technikailag előregyártott, kompakt berendezések, amelyek integrálják a szűrő, a nem levegőztetett és levegőztetett tereket, az utóülepítő teret. E kompakt egységhez kapcsolódik az ingatlanon, célszerű helyen épített szikkasztómező, illetve a tisztított vizet átmenetileg tároló opcionális ciszterna. Ezek alkalmasak tanyák, panziók, családi házak és négy- öt épületből álló, egymással ingatlan kapcsolatban lévő házcsoportok szennyvizeinek tisztítására. A folyamatosan szennyvizet termelő kisebb objektumok esetében alkalmazhatók eredményesen. Hátrányuk, hogy ahol a szennyvízterhelés jelentős mértékben ingadozik, ez időszakos lakáshasználat és szezonális nyaralók esetében, a kisberendezések megfelelő folyamatos tápanyag utánpótlása nincs meg, ezért a kellő tisztítási eredmény nem az elvárásoknak megfelelő. Az egyedi szennyvíztisztító berendezéseknél nagyobb gyűjtő fogalom az egyedi szennyvíztisztító létesítmények, mely fogalmába sorolható még az ingatlanokon általában 25 LE-ig épülő, oldómedencéből és azt követően egy talajabszorpciós (biológiai-fizikai-kémiai) tisztító egységből, illetve egy szikkasztó mezőből állnak. A talajabszorpciós rendszerek a helyi adottságoknak megfelelően kialakított homok- és kavicsszűrők és/vagy vízinövényes létesítmények (wetland) lehetnek. Ezek telepítésénél kívánatos, hogy megvalósításuk engedélyezett és ellenőrzött módon, fenntartásuk és üzemelésük szervezetten történjék, ha lehet önkormányzati felügyelet alatt, a helyszíni építési-, ellenőrzési és fenntartási feladatokat minősített cég vagy társaság lássa el. Előnyük, hogy energiabevitel nélkül működnek, a kis laksűrűségű területeken (10-40 fő/ha alatt) műszaki alternatívát jelentenek a csatornahálózat kiépítése és fenntartásával szemben. Működtetésükkel kiküszöbölhető a zárt rendszerű szennyvíztárolók és a talajt-talajvizet terhelő emésztők alkalmazása, a TFH szippantó-autós begyűjtése. Beruházási költségük valamivel kevesebb mint a kisberendezéseké.

* A

fogalmat a 147/2010. (IV. 29.) Korm. Rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról határozza metevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról határozza meg

18

2016. 3–4.

Hátrányuk, hogy nem önkormányzat által, vagy társaságba tömörülten szervezett módon megvalósuló telepítésük és építésük esetén a szakszerűség nem mindig biztosított és ezért jelentősen veszélyeztetik az érzékeny felszín alatti vizeket és a földtani képződményeket. Általános tapasztalatunk, hogy e korszerű megoldásokkal kapcsolatosan még mindig nincs kellő hazai ismeret a műszaki-, a hatósági-, önkormányzati döntéshozói körökben. Az egyes ingatlanokon elhelyezett kisberendezések, vagy kislétesítmények helyének kiválasztásánál előnyös, ha az épületből kilépési ponthoz közel kerülnek, mert így a létesítménybe ( pl. oldómedencébe) befolyó szennyvíz hőmérséklete még nem csökkent le a környezeti talaj hőmérsékletre, és így a tisztítás első fázisa hatékonyabb lesz. A hely kiválasztásánál tekintettel kell lenni a felszíni lejtésviszonyokra, az épület pincézettségi viszonyaira, az épület közeli elhelyezésnél az alapok állékonyságának biztosítási követelményeire (pl. a munkagödör, munkaárok szakszerűtlen kiemelése az alaptest alatt talajtörést okozhat), ezen keresztül a felszerkezet stabilitására. Általában előnyös, ha a berendezés az épülettől 5 m körüli távolságban elhelyezhető. A szikkasztómező lehet az elhelyezésére kínálkozó területen, távolsága kevésbé meghatározó, de a gravitációs hozzávezetés a legcélszerűbb. Gyakran előforduló eset, hogy az ingatlan az utcafronton álló épület felé lejt, így a szikkasztó mezőt a telek magasabban fekvő részein lehet csak elhelyezni, és a szikkasztómezőre már szivattyúval lehet csak érkeztetni a tisztított szennyvizet, ami gépészeti többlet költségeket jelent. A szikkasztómezők kivitelezése tervek alapján történik. Családi ház esetében 4-5 főt feltételezve, A=20 m2 szikkasztási felülettel lehet számolni átlagos szikkasztó képességű finomszemcsés talajban. A szikkasztómezők átszellőztetéses levegőztetésének a követelményét már a tervezésnél figyelembe kell venni, a bevezetéssel ellentétes oldali csővégeknél a terepszint fölé min. 50-60 cm-re kiálló, rovarhálóval és szellőzősapkával védett csőkiállásokat kell építeni. Szerkezeti megoldásaik gyakorlatban bevált módszerei a szakirodalomban ajánlottakkal megegyeznek, méretezésüket az MSZ 1587:2000 előírásait figyelembe véve lehet elvégezni, keresztmetszeti kialakításukra a javasolt megoldásokat mutatjuk be a 2. ábrán.

HÍRCSATORNA

Egy vagy több dréncsöves mezőket alkalmazunk, a több csövesnél a víz egyenletes elosztását biztosító osztóidomot különös gonddal kell kivitelezni. Magas talajvízállású területen (Lőrinciben, a Zagyva kavicsterraszán) épített szikkasztó domb metszetét a 3. ábra mutatja.

3. ábra Dombos szikkasztó metszete

Óbudavári településszintű programszerű telepítésnek a problémái, az üzemeltetés és felügyelet kérdései A programszerű telepítésnél az önkormányzatnak fenntartási kötelezettsége van, ehhez azonban a kezdetekben forrás nem volt biztosított (és tudomásunk szerint külső forrás most sincs biztosítva). Nem voltak megteremtve a karbantartás és a felügyeletének személyi, tárgyi, anyagi feltételei. Az első években cégünk munkatársai gyakran jártak le a településre, úgymond önkéntesen, mivel nem garanciális hibákról, hanem karbantartási feladatokról volt szó, és fontosnak tartottuk a berendezések jó működését. A karbantartónak (hordó, karbantartó eszközök, stb) az eszközöket kezdetben cégünk biztosította. Az a gyakorlat, hogy pénzügyi forrás és egyéb lehetőségek hiányában közmunkásokat alkalmaznak karbantartásra, nem bizonyult hatékonynak Óbudavár esetében. Fontosnak tartjuk, hogy a karbantartási feladatokat ha lehet, képzett vagy betanított szakemberek végezzék, akiknek van felelősségérzetük és kellő motivációjuk. Kellően átgondolt, de sajnos még nem megvalósult elképzelés a Felelős Egyedi Szennyvíztisztítási Társaságok megalakítása, amelyeket az önkormányzatok, gyártók és forgalmazók hozhatnak létre konkrét működési területtel, több települést is kiszolgálva. Ezzel biztosítva lenne - a nemzetközi gyakorlattal megegyezően- a szakszerűség, fenntarthatóság, karbantartás, ellenőrzés, nyílvántartás és a díjbeszedés. Bár programszerű telepítés esetében az engedélyezési eljárás során a kérelmezőnek mellékelnie kell a felelős szolgáltató üzemeltetésére vonatkozó nyilatkozatát, azonban a felelős szolgáltató ez esetben lehet az önkormányzat is.

A lakosság viszonya a berendezésekhez 2. ábra Árkos szivárgók típusai

Általánosságban elmondható, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság megfelelő és közvetlen tájékoztatást kap a forgalmazótól, illetve kisebb, összetartó közösség

19

HÍRCSATORNA 2016. 3–4. van, ott pozitívan áll az egyedi szennyvíztisztító kisberendezésekhez. Ahol viszont ez nem megoldott, és a lakosság nem érti meg a kapcsolódó szempontokat, ott a lakosság ellenérzésekkel viszonyul a berendezésekhez. Ennek okaként elsősorban a szennyvíztisztítással járó, a lakosságot terhelő költségeket, illetve a berendezés üzemeltetésével járó kellemetlenségeket jelölik meg (pl. az üzemeltető időszakos bejárását az ingatlanra tűrniük kell). Több egyedi berendezést alkalmazó lakos felvetette, hogy a korábban fennálló rendszer (szennyvíz tárolóban történő gyűjtése és tengelyen történő szállítása) olcsóbb és számukra elfogadhatóbb volt, illetve szívesen vennék a korábbi állapotok visszaállítását. A jó példák között van Óbudavár, ahol viszont a lakosság nagyrészt átvette a szennyvíztisztítók működtetéséhez szükséges szemléletet. Óbudavár a Balaton-felvidéken fekvő kistelepülés. Az egyedi szennyvíztisztítók kivitelezési munkálatai 2011. őszén történtek, a lakosság számára 90%-os pályázati támogatással. A telepítéseket az ÖkoTech-Home Kft. munkatársai maguk végezték, a szerelési feladatokhoz alvállalkozót nem alkalmaztak. A település lakóival közvetlen, jó kapcsolat alakult így ki, valószínűleg ennek is köszönhető, hogy a település lakói elfogadóan, pozitívan viszonyulnak ehhez a szennyvízelhelyezési megoldáshoz. A telepítések megtörténtét követően azonban a lakosság külső segítséget nem kapott. Hasonlóan jó hozzáállás jellemző és az ország számos pontján telepített berendezésekkel kapcsolatban, ahol a megrendelők magánberuházók. A településszintű beruházások esetén általánosságban elmondható, hogy a lakosság elfogadó készségét javítani célszerű a berendezések iránt. Ennek egyik lehetséges módja lehet például új berendezések telepítése esetén, illetve a meglévő berendezések esetén a területen technológiailag megoldható szennyvízelhelyezési módok bemutatása, a beruházási és várható üzemeltetési költségek feltüntetésével. Szintén célravezető lehet a berendezéseknek a környezetterhelés csökkentésében betöltött hasznos szerepének bemutatása, de ezzel valószínűleg nem lehet jelentős eredményeket elérni, mert a lakosság környezettudatossági szintje valószínűleg nem elegendő. Mindemellett a berendezések megfelelő működéséhez fontos, hogy a lakosság a használati utasításban leírtakat betartsa. A helyes használói magatartás kialakítása érdekében szintén növelni kell az érintettek tudatosságát. Ennek eszköze lehet például lakossági fórumok tartása, ahol az érintetteket szembesíteni lehet a nem megfelelő használat technológiai és anyagi következményeivel. Fontos minden esetben részletesebb használati útmutató készítése és lakosság részére történő átadása, mely bemutatja a tiltott és javasolt háztartási vegyszereket is.

Egy részletesebb felmérést követően nevesíteni lehetne a jelenleg általánosságban használt nem megfelelő háztartási vegyszereket, és ezek kiváltására konkrét javaslatokat lehetne megfogalmazni.

Az üzemeltetők viszonyulása a berendezésekhez A programszerű telepítések esetében jellemzően a berendezéseket az önkormányzat üzemelteti, közmunkások alkalmazásával. A tényleges üzemeltetési feladatot ellátó személy felkészültsége, és motiváltsága nem minden esetben megfelelő, tekintve, hogy a közmunkások alkalmazása időben korlátozott, így ez a munkahely jelen rendszerben nem nyújt tartós megélhetést. Az üzemeltetési költségeket nagymértékben befolyásolja a gondos odafigyelés, felelős üzemeltetés, mert ha nem figyelünk arra, hogy a légbefúvó szakaszosan üzemeljen, akkor duplája is lehet az éves villamos energia költségünk. Költségnövelő az is, ha egy áramszünetet követően nem kapcsoljuk vissza a feszültséget, akkor a berendezést újra kell indítani, mert a tisztítást biztosító mikroorganizmusok kipusztulnak. Ezeknél a berendezéseknél fontos szempont a környezettudatos gondolkodás és főleg a cselekedet, mert az oda nem illő anyagok (klórszármazékok, erős savak és lúgok, antibakteriális szerek) hatására a tisztási folyamat megszakad és a közvetlen környezetünket terheljük, szennyezzük fölöslegesen. Az 1. táblázatban a költségtényezőket mutatjuk be. Személyi jellegű kiadások:

AB6 biológiai szennyvíztisztító

AB10 biológiai szennyvíztisztító

Heti 1,5 órás ellenőrzés

52 hét x0,5 óra=46 óra/év

havonta 1 alkalommal iszapzsákcsere

12 hónap x 0,5 óra =6 óra/év

52 hét x 1,5 óra = 78 óra/év 12 hónap x 1 óra = 12 óra/év

Anyag és energia és kiadások:

JDK 60, JDK 100 légbefúvó vill. 365 nap x 12 óra x energia felhaszn.: 38W=166,4 kW víztelenített iszap elszállítási éves szinten 0,5 m³ költsége : iszapzsák beszerzési költsége : 6 hónap x 150,-Ft/db 3 évente esedékes membráncsere. 5.000.-Ft körüli összeg 1 évre eső költsége: évente mintavételi és laborköltség (amennyiben hatóság előírja) újraindítás költségei:

365 nap x 12 óra x 65W=284,7 kW éves szinten 1,6 m³ 12 hónap x 150,-Ft/db 6.000.-Ft körüli összeg évente

20.000.-Ft / alkalom teljes szennyvíztartalom szippantása, elszállítása, kitakarítás, tiszta vízzel való feltöltés, eleveniszapos beindítás

1. táblázat Költségtényezők bemutatása

Vízminőségi tapasztalatok, ellenőrzések eredményei Az egyedi szennyvízkezelő berendezés által kibocsátott tisztított szennyvíz határértékei a 30/2008. (XII.31.) Korm. rendelet 4.sz. Melléklete szerint:

20 1. Egyedi szennyvízkezelő berendezésből a felszíni vízbe történő bevezetés esetén Dikromátos oxigénfogyás 150 mg/l Ammónia-ammónium-nitrogén 40 mg/l 2. Egyedi szennyvízkezelő létesítményből a földtani közegbe történő bevezetés fokozottan érzékeny és nem fokozottan. magas vízállású érzékeny területen. területen Dikromátos oxigénfogyás 75 mg/l 100 mg/l Ammóniaammóniumnitrogén 10 mg/l – Összes szervetlen nitrogén 25 mg/l – Sokan tévesen a 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet 2. számú melléklete alapján állapítják meg a szennyvizek befogadóba való közvetlen bevezetésére vonatkozó vízminőségvédelmi területi kategóriák szerint meghatározott kibocsátási határértéket. Ezen jogszabály 1. § (2) bekezdés megállapítja, hogy a rendelet hatálya nem terjed ki b) bekezdés szerint az egyedi házi szennyvízkibocsátásokra.

Megfelelőség igazolása A berendezés megfelelőségét az első típusvizsgálattal igazolják. Az első típusvizsgálat tervét az MSZ EN 12566-3:2005+A1:2009 vizsgálati szabvány 9. pontjának 1. táblázata tartalmazza, figyelembe véve a ZA melléklet 2.1. pontjában leírtakat. A vizsgálat során a szabvány 1. táblázatában meghatározott sorrendiséget kell követni. A Megfelelőségi Nyilatkozatban minimálisan előírt tisztítási hatásfok közül az ötnapos biokémiai oxigénigényt, a kémiai oxigénigényt és a lebegőanyagot kell feltüntetni e szabvány B.2. táblázata szerint. (A Szerkesztő megjegyzése: életbelépett közben az MSZ EN 12 566-3:2015).

Mérések és tapasztalatok Egy 40 fős berendezés, mely Békés településen működik egy ipari üzem kommunális szennyvizét tisztítja és próbaüzeme 2012.április 06.-án zárult, hosszú évek óta megbízhatóan, az előírt tisztítási hatásfokkal működik, a tulajdonos megelégedettségére. Egy Veszprém megyei településen a Polgármester kérésére került bevizsgálgálásra egy olyan AB. Clear 6-os egyedi biológiai szennyvíztisztító berendezés, melyet egy családi házhoz telepített cégünk két felnőtt és egy gyermektől származó szennyvíz tisztítására, nem programszintű telepítés keretében. A berendezésből 2015.március 02.-án történt a minta levétele és elemzése a Bálint Analitika Kft által.

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

A tisztított szennyvízvizsgálati eredménye: pH: 7,34 dikromátos oxigénfogyasztás (KOIk): 40 mg/l biológiai oxigénigény(BOI5): 7 mg/l összes szervetlen nitrogén (öN): 23 mg/l ammónia-ammónium-nitrogén: 22 mg/l összes foszfor (öP): 5,2 mg/l A mintázás időpontja előtt olvadt el a települést betemető hó, így a berendezésben lévő szennyvíz alacsony hőfoka miatt lecsökkent a nitrifikáló mikroorganizmu sok aktivitása.

A jogszabályi környezet A vízügyi hatósági hatásköröket a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII törvény ( Vgtv.) VIII. fejezete és a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996.(V.22.) Korm. rendelet (Vhr.) szabályozza. A 72/1996. (V.22.) Korm. rend. 24 § (1) bekezdése szerint: A települési önkormányzat jegyzőjének hatósági engedélye szükséges az 500 m³/a mennyiséget nem meghaladó és kizárólag házi, kommunális szennyvíz elszikkasztását szolgáló létesítmény megépítéséhez, használatbavételéhez, átalakításához és megszüntetéséhez, amen�nyiben a tisztított víz elszivárogtatásra kerül. Amennyiben szikkasztás nem történik, úgy a berendezés létesítését nem engedélyezési, csak bejelentési kötelezettség terheli. Az egyedi szennyvíztisztító létesítményt bármely területen programszerű telepítéssel történő egyedi szennyvízelhelyezés esetén akkor lehet létesíteni, ha a települési önkormányzat által elfogadott és a vízügyi hatóság által jóváhagyott Települési Szennyvízelhelyezési Program (TSZP)ezt lehetővé teszi. Programszerű telepítés esetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló (1995. évi LIII. tv ) és a vizek védelméről szóló (219/2004. (VII.21.) Kom. rend. a felszín alatti, a 220/2004. (VII.21.) Kom. rend. a felszín feletti vizek ) jogszabályok alapján az azoknak megfelelő monitoring rendszer kiépítése és üzemeltetése szükséges. A 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet 28. § (1a) szerint: Egyedi telepítésnél, ha a kibocsátás meghaladja az 500 m³/a mennyiséget, évente mintavételt és a minta analitikai vizsgálatát el kell végezni. Programszerű telepítés esetén évente legalább az egyedi szennyvíztisztító létesítmények 20%ánál a mintavételt és az analitikai vizsgálatot el kell végezni úgy, hogy valamennyi létesítmény legalább 5 évente bekerüljön a mintavételi és analitikai vizsgálati ütemezésbe. Fontos, hogy ugyanez a jogszabály előírja az üzemeltetés során elvégzendő feladatokat. Az egyedi szennyvíztisztító létesítmény üzemeltetése során a tulajdonosnak gondoskodnia kell az egyedi szennyvíztisztító létesítmény üzemeltetétési feltételeinek biztosításáról, a létesítmény megközelíthetőségéről, működésének rendszeres, szemrevételezéssel történő napi ellenőrzéséről, a szükséges karbantartási munkák elvégeztetéséről, a keletkező

21

HÍRCSATORNA 2016. 3–4. hulladéknak a hulladékról szóló törvénynek megfelelő módon történő elhelyezéséről, ártalmatlanításról, és a vízügyi hatóság részére történő adatszolgáltatásról. Programszerű telepítés esetében gondoskodni kell a meghibásodás, bűzképződés, tartós habképződés továbbá az üzemnapló rendszeres vezetéséről és a felelős szolgáltató értesítéséről, aki a vízügyi hatósággal tartja a kapcsolatot. A forgalmazott szennyvíztisztító kisberendezéseknek minden esetben rendelkezniük kell CE tanusítvánnyal. Amennyiben nem rendelkezik, úgy azok a Vízügyi Hatóság által, egyedi engedélyeztetés során fogadtathatóak el, ennek követelményei azonban nagyrészt azonosak a típusvizsgálati jegyzőkönv elkészítéséhez. Magyarországon jelenleg nincsen akkreditált szervezet a CE megfelelőség vizsgálatára. A Magyarországon forgalmazott szennyvíztisztító kisberendezések CE tanusítványai nincsenek nyilvántartva, így több esetben azok valódisága nem ellenőrizhető. A piacon előfordulhatnak nem valós eljáráson alapuló igazolások is. Emiatt több országban ezeknek nyilvántartási rendszerük van, ahol a megrendelők meggyőződhetnek az engedély valódiságáról. Javasoljuk egy érdekérvényesítő, támogatói szervezet, u.n. klaszter létrehozását, ahol csak regisztrálást követően lehetne telepíteni egyedi szennyvíztisztító berendezéseket, mert jelenleg nincs országos nyilvántartás arról, hogy mely településen hány darab és milyen típusú berendezést telepítettek. A 1995. évi LIII. törvény értelmében a települések abban az esetben, ha egyedi szennyvíztisztítást (is) irányoznak elő és annak megvalósításához központi támogatást kívánnak igénybe venni, akkor el kell készítsék - a környezetvédelmi törvény által előírt települési környezetvédelmi programok keretében, annak részeként - a korábban már említett TSZP-jüket. Ez azt is jelenti, hogy amennyiben egy településen egyéni kezdeményezések alapján, saját erőből kívánnak egyedi szennyvízelhelyezést megvalósítani (pl. családi háznál, vagy kisebb vállalkozás esetén), a TSZP megléte nem kötelező, a hatóság által nem írható elő.

Elérhető források Aktualitást ad a témának a 2000 LE alatti szennyvíztisztítási megoldásokra a Vidékfejlesztési Programon keresztül, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) elérhető a „Felhívás a vidéki térségek falvainak megújítására – Egyedi szennyvízkezelés“ – VP6-7.2.1.216 jelű pályázat, mely 2016. február 9.-én jelent meg. Az Alapot az Agrár-vidékfejlesztési Programokért Felelős Helyettes Államtitkárság koordinálja. A pályázaton valamennyi magyarországi régió kistelepülései indulhatnak (a Budapest-agglomeráció kivételével), amelyek nem kerültek besorolásra a szennyvíztisztítási agglomerációkba. A községek az ún. járási besorolásuktól függően 75-95%-os támogatást kaphatnak

a beruházáshoz, aminek elindítását az igénybe vehető előleggel is igyekeznek segíteni. Az egyéni telepítések vonatkozásában remélhetőleg segítség lesz a hamarosan induló zöld bank, vagy alacsony kamatozású ingatlan korszerűsítési hitel, illetve a CSOK finanszírozási konstrukciója, ami elvileg erre is kiterjed. Mezőgazdasági vállalkozók is kereshetnek támogatást a Vidékfejlesztési Program (VP) pályázatai között, figyelmükbe ajánljuk a VP-3-4.2.1-15 „Mezőgazdasági termékek értéknövelése és erőforrás-hatékonyságának elősegítése a feldolgozásban“ és a VP2-6.3.1-16 – „Mezőgazdasági kisüzemek fejlesztése“ kiírásokat. Ugyanígy érdemes megnézni a GINOP kiírásait is. Néhány településszintű példa az elmúlt hét évben, melyek hazai forrású minisztériumi támogatással valósultak meg a következő településeken az egyedi szennyvíztisztási megoldások: • Nyim, Gétye** • Balatoncsicsó, Dióskál, Óbudavár • Salföld, Tagyon, • Bácsszentgyörgy, Apácatorna.

A rendszerek telepítésének ökológiai előnyei Erre még több hangsúlyt lehetne helyezni, különösen a klímaváltozás miatt a vizek helyben tartására, a víz világméretű hiányproblémájának hazai és külföldi kezelésre utalva. Fontos a lakosság és a fiatal generációk környezettudatosságának fejlesztése, lehetne a Víz Világnapja alkalmából is e szennyvíztisztítási módszert tudatosítani, iskolákban, erdei iskolai programokon, felsőoktatási intézményekben az ismeretanyag részévé tenni. A módszerrel együtt járhat a hulladékok szelektív gyűjtésének, az újrahasznosítható szerves hulladékok helybeni komposztálásával járó talajerőgazdálkodási előnyök ismertetése, a környezettudatos gondolkodásra és felhasználói szokásokra való szükségszerű áttérés társadalmi szintű oktatása. Fontos előny – elsősorban a kertes, családi házas övezetben lakók számára – a tisztított vízzel való gyökérzónás talajnedvesség megtartás, a fertőtlenített, tisztított szennyvizekkel történő locsolás növényzet fenntartó szerepe, s az így megteremthető pozitív mikroklimatikus hatások emberi közérzetre gyakorolt hatása, amelyek a vizek helyben tartásának igényét erősítik.

Összefoglalás Hazai tapasztalataink az egyedi tisztóberendezések piacán tapasztalható színes kínálat mellett az egységes kibocsátási kritériumok betartásának változatos műszaki megoldásait mutatják, amelyet a jelenlegi szabályozókkal ugyan lehetne egységesebbé tenni, de a hatósági ellenőrzéseket ** Harangozó

Gábor, KvVM, ismertette Lajosmizsén, 2010. 05. 11-én, a MaSzeSz konferenciáján

22 végző intézményes megoldás országosan azonos eljárás rendje még nem valósult meg, ahogy a berendezések telepítésének engedélyezési eljárásában is vannak eltérések az egyes önkormányzati és vízügyi hatósági területeken. Ugyanakkor az e cikkben vizsgált megoldás egy már

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

több évtizede terjedő, műszaki megoldásaiban kifinomult rendszer és eljárás, amelynek ökológiai és kedvező környezetterhelési előnyei nem vitathatók, ezért további alkalmazásuk a kistelepüléseken, és célszerűen 50 LE alatt mint alternatív műszaki megoldás javasolt.

KA Abwasser-Abfall 02/2016 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELŐSZAVA

Új kihívások a kommunális szennyvíztisztítás számára . ................................................................................................... 81 Werner Kristeller (Frankfurt am Main)

BESZÁMOLÓK A DWA az IFAT szakkiállításon Sokszínű, informatív és szórakoztató kínálat ...................................................................................................................... 88 Kiberbiztonság ......................................................................................................................................................................... 91 Ralf Schüler (Magdeburg) Hogyan szervezik Önöknél a vízgazdálkodás témaköreivel kapcsolatos információáramlást? Mindig problémamentesen zajlik az adatcsere? A DWA közvélemény-kutatása a vízgazdálkodás térinformatikai adatai vonatkozásában ........................................... 92 Lars Emig (Haan) Átadták a Német Fenntarthatósági Díjat . ............................................................................................................................ 94

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Az egyfokozatú biológiai szennyvíztisztítás méretezése a DWA-A 131 irányelv szerint ............................................... 97 Burkhard Teichgräber és Martin Hetschel (Essen) Aktívszén-porral üzemeltetett tisztítási fokozat a mikroszennyeződések eltávolítására Az Ulm/Neu-Ulm városban található „Steinhäule” szennyvíztisztító berendezés gyakorlati példája ...................... 103 Christian Hiller (Ulm/Neu-Ulm) Mikroműanyag a települési vízgazdálkodásban A KA-8 sz. DWA-szakbizottság („Harmadfokú szennyvíztisztítás”) munkabeszámolója . ........................................ 108 Nanoanyagok – az anyagok viselkedése a kommunális szennyvíztisztító telepen A KA-8 sz. DWA-szakbizottság („Harmadfokú szennyvíztisztítás”) munkabeszámolója . ........................................ 114 Szerves nyomanyagok kimutatása a kommunális szennyvíztisztító telepeken Pontozási modell kifejlesztése a műszaki lehetőségekkel való egybevetés céljából ..................................................... 119


23

Manfred Url, Carolin Hiller és Katrin Schuhen (Landau) Mikroszennyeződések lebontásának költségei, illetve a lehetséges finanszírozási . megközelítések . .................................................................................................................................................................... 124 Heinrich Herbst, Demet Antakyali, Romi Sasse, Sandra Ante és Juliane Schulz (Köln) DWA A KA-8 sz. DWA-szakbizottság („Harmadfokú szennyvíztisztítás”) munkabeszámolója ............................. 108/114 Tartományi szövetségek ................................................................................................................................................. 131

KA Abwasser-Abfall 03/2016 Tartalomjegyzék A KIADÓ ELŐSZAVA A víz és a munkahelyek – leltárkészítés . ........................................................................................................................... 157 Robert Schmidt (München)

BESZÁMOLÓK Középpontban a vízgazdálkodás – már ma holnapra kell terveznünk A Bajorország DWA-tartományi szövetségi ülés Straubingben ..................................................................................... 164 Frank Bringewski

A VÍZ ÉS A FOGLALKOZTATÁS A jövő témaköre a DWA központi témája az IFAT szakmai kiállításon ....................................................................... 169 Alexandra Bartschat (Hennef) Ecomondo: Green Economy (környezetbarát gazdaság) a Földközi-tenger térségében ............................................ 172 Frank Bringewski

VÍZELVEZETŐ RENDSZEREK A statisztika tükrében: Szennyvíz-csatornázás és csapadékvíz-kezelés Németországban .......................................... 176 Hansjörg Brombach (Bad Mergentheim) és Joachim Dettmar (Saarbrücken)

KOMMUNÁLIS SZENNYVÍZTISZTÍTÁS Granulált aktívszén teljesítménye a kommunális szennyvíztisztító telepek kifolyásaiban található szerves nyomanyagok eltávolításában

24

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

Félüzemi és ipari vizsgálatok áttekintése – 1. rész: Kezdeményezés, célkitűzés és alapok . ........................................ 187 Frank Benstöm (Aachen), Andreas Nahrstedt (Mülheim a. d. Ruhr), Marc Böhler (Dübendorf/Svájc), Gregor Knopp (Darmstadt), David Montag (Aachen), Hansruedi Siegrist (Dübendorf/Svájc) és Johannes Pinnekamp (Aachen)

ÚJRAHASZNOSÍTÁS / ENERGIA / SZENNYVÍZISZAP A termikus szennyvíziszap-dezintegrációval kapcsolatos üzemi tapasztalatok a lingeni (Ems) szennyvíztisztító telepen . .................................................................................................................................................................................. 193 Ulrich Knörle (Ravensburg), Marianne Buchmüller (Grafenhausen) és Laurenz Hüer (Lingen/Ems) Munkahelyi biztonság és egészségvédelem Minőségi követelmények a szennyvíztechnikai berendezésekben történő gázmérések során A BIZ-4. sz. DWA-szakbizottság („Munkahelyi biztonság és egészségvédelem”) által javasolt intézkedés a 313-002. sz. DGUV- (Deutsche Gesetzliche Unfallversicherung, Német Baleseti Társadalombiztosító) alapelv megvalósításához ................................................................................................................................................................. 202

JOG Infrastrukturális projektek és vízjog – A kivételből lesz a szabály? . ................................................................................................................................................ 205 Peter Schütte (Bréma), Michaela Warnke és Elith Wittrock (Oldenburg)

DWA A BIZ-4. sz. DWA-szakbizottság által javasolt intézkedés . ....................................................................................... 202 Irányelv . ........................................................................................................................................................................... 216 Tartományi szövetségek ................................................................................................................................................. 218

NEMZETKÖZI TUDÁSTRANSZFER: ELISMERT MAGYAR SZAKTUDÁSRA ÉS SZAKMAI TAPASZTALATOKRA TÁMASZKODIK A BOLGÁR VÍZIKÖZMŰ SZEKTOR A bolgár víziközmű szektorban tervezett uniós projektek előkészítéséhez és a közbeszerzések életciklus költség alapú értékeléséhez nyújt segítséget a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) felkészültsége és tapasztalata. A Bolgár Vízügyi Szövetség (BWA) immár nyolcadik alkalommal szervezte meg vízipari kiállítással (Bulaqua) egybekötött szakmai konferenciáját, a Water Sofia-t. Az idei esemény fókuszában az innovatív víztisztítási megoldások, a tapasztalatcsere, a legjobb példák megismerése állt. A magyar víziközmű-szabályozás, a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény (VKSZTV) és az annak nyomán zajló víziközmű integráció, a közművagyon tulajdonosi, vagyonértékelési-gazdálkodás hazai kérdései, és végül a magyar projekt előkészítési és megvalósítási gyakorlatai iránt rendkívül nagy volt az érdeklődés a Bolgár Vízügyi Szövetség (BWA) által Szófiában szervezett nemzetközi vízipari kiállítással (Bulaqua) egybekötött szakmai konferencián (Water Sofia) és azok kísérő rendezvényein, fórumain. A konferencián a bolgár környezetvédelmi, valamint a fejlesztési és a gazdasági minisztérium képviselői mellett Kovács Károly, a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz), valamint az Európai Vízügyi Szövetség (EWA) elnöke is részt vett. A jelentős fejlesztések előtt álló bolgár és térségi résztvevőkből, illetve a szakmai, szakigazgatási vezetőkből álló résztvevőknek tartott nyitóbeszédében és előadásában az európai jó gyakorlatok között kiemelte a fejlesztések fenntarthatóságának, a költséghatékonyságának a már meglévő infrastruktúrával történő együttes fenntarthatóságának jelentőségét. Prezentációjában kihangsúlyozta az életciklus szemlélet fontosságát, az új európai közbeszerzési előírások ez irányú változását. A víz értékére történő figyelemfelhívással a víziközmű vagyon


25

integrált értékelési rendszerén keresztül rámutatott az előrelátó, gondos tervezés, a gazdasági és mérnöki terület által egyaránt alkalmazható tervezési-számítási módszerek (DCC) következetes alkalmazására. Az Európai Vízügyi Szövetség a Water Sofia konferencia és a párhuzamosan zajló Bulaqua kiállítás mellett egész napos szakmai fórumot tartott a hatékony víz- és szennyvíz szolgáltatásról, ahol fókuszban az életciklus-költség és annak számítási módszertana állt. Kiemelkedő szakmai érdeklődés övezte a közel 200 résztvevővel megrendezett szemináriumot. A Kovács Károly, EWA elnök által felvezetett, és Czeglédi Ildikó (a MaSzeSz, valamint az EWA gazdasági munkacsoport vezetője) által megtartott rendezvénynek különös jelentőséget adott a szektorban tervezett több, mint egymilliárd euró összértékű projektek előkészítésében és a közbeszerzések életciklus költség alapú értékelésében mutatkozó módszertani felkészültségi hiányosságok. A rendezvényeket és a vezető európai vizes szakmai szövetség (EWA) vezetőinek egyidejűleg zajló értekezéseit jelentős médiafigyelem is övezte. Az EWA elnökeként Kovács Károly interjút adott a bolgár Tájékoztatási Irodának, valamint a bolgár nyelven is sugárzó Bloomberg gazdasági televíziónak is. A bolgár nemzetközi konferencián részt vett továbbá a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség elnöke, Kovács Károly, és főtitkára, Sinka Attila, valamint a Magyar Vízipari Klaszter két tagszervezetének – a jelentős víz- és szennyvízberuházások kivitelezésében résztvevő Pureco Kft., illetve a beruházások tervezésében aktív BDL Kft. – képviselői is. Az egyeztetéseken elhangzottak alapján a magyar vízipar számára jelentős lehetőségek kínálkoznak a térségben. Az együttműködés elmélyítésére a bolgár fél (szakmai szövetségi és Szakigazgatási vezetők) bilaterális szakigazgatási és további szakmai konzultációkat kezdeményezett, melynek koordinációját Kovács Károly, mint a MaSzeSz és a MVK elnöke folytatja a közeljövőben.

ÜLÉST TARTOTT AZ MTA VÍGAZDÁLKODÁS-TUDOMÁNYI BIZOTTSÁG VIZELLÁTÁSI ÉS CSATORNÁZÁSI BIZOTTSÁGA 2016. március 10-én előadóülést tartott az MTA Vízellátási és Csatornázási Bizottsága a Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége Konferencia termében. Az ülés napirendjét a „Gyógyszer és hormonmaradványok vizeinkben” témakör képezte. A meghívó szerint a téma Dr. Melicz Zoltán és Dr. Fleit Ernő előadásában került meghirdetésre, de Dr. Melicz Rektor úr megbetegedése miatt Dr. Fleit Ernő egyedül prezentálta kettőjük előadását. Felkért hozzászólók voltak: Csörnyei Géza (Fővárosi Vízművek): „Mérési eredmények és tapasztalatok a Fővárosi Vízműveknél” és „Rövid beszámoló az IWA 2016. évi Kongresszusáról (India)”, valamint Dr. Balázsy Sándor (DE ATK): „Áttekintés a POSEIDON programról” címmel. Dr. Fleit Ernő előadása az OVF-VZTT munkacsoport jelentésén alapult, melyben az alábbiak vettek részt: Csörnyei Géza (Fővárosi Vízművek), Dr. Fleit Ernő (EJF Baja), Dr. Galbács Gábor (SZTE), Prof. Dr. Juhász Endre (MTA Vízellátási és Csatornázási Bizottság), Makó Magdolna (FCSM), Dr. Melicz Zoltán (EJF Baja), Dr. Vargha Mária (OKI-ANTSZ), Várszegi Csaba (MaVíz), Prof. Dr. Záray Gyula (ELTE). Dr. Fleit Ernő színvonalas, és mértéktartó előadását röviden összefoglalva, az alábbiakról tájékozódhatott a nagyszámú Jelenlévő.

26

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

A gyógyszermaradványokkal kapcsolatosan ismertetésre került a helyzetkép, ebben: • röviden a tudomány álláspontja, és a jogszabályi környezet, • a kockázatok mértéke, • a lehetséges ágazati tennivalók (ezen belül mikor és hogyan kell beavatkozni, mit tegyen a hazai vízgazdálkodás, és mit lehet a hazai erőforrásokkal elvégezni). Mire kell koncentrálni: • a víz tekintetében (ivóvíz biztonság, szennyvíztisztítási hatékonyság növelése, környezeti sors elemzés, és hatásbecslés a vízi ökoszisztémában), • a szennyezők mennyiségére vonatkozóan (mikro- és makro-szennyezők). Az EU és Németország álláspontja ismert. A hormonrendszert megzavaró anyagok a vizekben - új kihívások a települési vízgazdálkodásban. A társadalom „kockázat kezelése” és a „de minimis” kockázat. EDS anyagok és hangsúly eltolódások (hormonkészítmények, iparban felhasznált anyagok, élelmiszer adalékok, ipari melléktermékek – PAH, dioxin, természetes hormonok), Feltételezett humán hatások (sperma, prosztata és hererák, mellrák stb.).

POSEIDON projekt - fő következtetései: A védelem súlypontja a szennyvíztisztítás (sztripping, adszorpció, az iszapban biodegradáció). A vízfolyásokban a direkt /indirekt fotolízis hatékony lehet. Szennyezés megelőzési és csökkentési alternatívák: 1. megelőzés (szelektív szennyvízgyűjtés, zéró tolerancia, újrahasznosítás), 2. csökkentés (nagyterhelésű szerves- és tápanyag eltávolítás, új technológiák, UV, MBR), 3. csővégi technológiák (MBR, ózonos kezelés, nanoszűrés, aktívszenes szűrés).

Javaslatok: 1. kockázatkommunikáció, 2. hot spot helyek kiszűrése és pilot helyszínek kiválasztása, 3. In – situ vizsgálatok pl. ökológiai és parti-szűréssel kapcsolatos ismeretek bővítése, kommunikáció és stratégia, oktatás), 4. bekapcsolódás a H2020-as K+F hálózatba EDS területen. Csörnyei Géza hozzászólásában kihangsúlyozta, hogy hiányos az állásfoglalás az EDS anyagokkal kapcsolatban, sok a bizonytalansági faktor. A vizek sokkal szennyezettebbek, mint ahogyan azt érzékeljük. A toxikológiának nagy a jelentősége. Az észlelésben a kagylók jobbak, mint a halak. A legújabb bakterológiai vizsgálatokban a fluoreszkálókban lecsökkent a fénykibocsátás. A Fővárosi Vízművekben 2700 szennyezőt tesztelnek. Az egészségügy nem foglalt állást, a szakmának ennek ismeretében kellene csak állást foglalnia. A jogi környezet is hiányos. Balázsy Sándor ismertette, hogy kutatásaik során, melyet a NYÍRSÉGVÍZ - nél végeztek, a 140 EDS-ből négy gyulladáscsökkentőt vizsgáltak a szennyvíziszapban, olcsó megoldást adtak a mérséklésükre, sikerrel. Az előadóülés során számos hozzászóló fejtette ki álláspontját, majd Prof. Dr. Juhász Endre elnök úr megszólította a Jelenlévőket véleményük további kifejtésére is. Az ülés végén ismertette, hogy Dr. Orbán Veronika az üzemeltetők részére hidrobiológia és vízkémia könyv kiadásához szponzorokat keres, és mivel fontosnak és hiánypótlónak ítélhető a kiadás, javasolta a támogatást. Lejegyezte: Prof. Emerita Dulovics Dezsőné dr.


27

28

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

A MASZESZ A VÍZ VILÁGTALÁLKOZÓN NÉPSZERŰSÍTI A MAGYAR OKTATÁSI INTÉZMÉNYEKET Az Egyesült Nemzetek Szervezete, együttműködésben Magyarország Kormányával és a Víz Világtanáccsal idén ismét megrendezi a Budapesti Víz Világtalálkozót (Budapest Water Summit, BWS) november 28. és 30. között, melynek célja, hogy – a párizsi klímacsúcshoz hasonlóan – a megoldásokra és gyakorlati tennivalókra koncentrálva elősegítse azt a nemzetközi együttműködést, melynek alapja egy új típusú integrált szemléletű fenntartható vízgazdálkodás létrehozása. Az emberi lét egyik alapfeltétele a megfelelő minőségű, tiszta víz megléte, ez vezethet a jóléthez és az egészséges fejlődéshez. A Föld népességének növekedésével egyre nagyobb kihívást jelent a vízkészletek folyamatos csökkenése és annak szennyezettsége, amely már rövidtávon is veszélyeztetheti a mindennapi létet és fejlődést, ezért azonnali hosszú távú megoldás kidolgozását sürgetik. Éppen ezért a Víz Világtalálkozó egyik kiemelt célja, hogy a nemzetközi figyelem és cselekvés ne csak a szűk értelemben vett ivóvíz, személyes higiéné, illetve a szennyvíz csatornázása és kezelése köré terjedjen, hanem a világ fenntartható fejlődési politikájában a vízzel kapcsolatos kérdések nagyobb hangsúlyt kapjanak. Továbbá küldetése, hogy hozzájáruljon és elősegítse elsősorban a hazai vízipari és oktatási terület nemzetközi térnyerését, ezzel is Magyarország, mint a vízügyekben, vízpolitikában aktív ország globális szerepét és pozitív ország képét erősítve. Az idei Víz Világtalálkozó most is kiváló alkalmat biztosít a politikai döntéshozók, a fejlesztésben érdekelt tőke, a vízipari tudás és technológia, illetve a fontos szerepet játszó civil szervezetek összekapcsolására és a megfelelő információ- és tudástranszfer elősegítésére. A Világtalálkozóra meghívást kapnak a nemzetközi fejlesztéspolitika, valamint a vízpolitika legfontosabb nemzetközi szereplői az ENSZ tagállamaiból, az ENSZ különböző szervezeteiből, a nemzetközi fejlesztési intézetekből és civil szervezetekből. A Víz Világtalálkozó konferenciája mellett a szekcióülések margóján szereplő négy tematikus fórum egyike a Tudományos fórum, hiszen a tudomány nélkül elképzelhetetlen a vízkörforgás megértése. A vízhez kapcsolódó problémák megoldásához olyan innovatív és széleskörű megközelítésre van szükség, ami az árvizektől az aszályon át a határokon átnyúló vízgazdálkodásig számos érintett területet és ágazatot felölel. Szükséges tudatosítani, hogy milyen fontos szereppel bír társadalmunk és bolygónk számára az egyetemes és átfogó édesvíz-felhasználásban a tudományos alapú megközelítés. Mindennek alapja pedig a magas színvonalú oktatás. Éppen ezért a Világtalálkozó keretében megrendezésre kerülő Fenntartható Vízipari Megoldások Szakkiállítás egyik fő témája is a tudomány, melynek fókuszában elsősorban a vizes szakképzés áll. A BWS szervezőinek felkérésére a MaSzeSz a hazai vízügyi oktatói intézményeket összefogó szervezetként igyekszik a Világtalálkozó alkalmával felhívni a figyelmet a folyamatos szakember utánpótlás fontosságára, az üzemeltetői igényeket kielégítő gyakorlati képzések támogatására, a vizes szakma tovább- és átképzésének jelentőségére, valamint a legfrissebb szakmai anyagokat és innovációkat már felölelő tananyag meglétének szükségességére, hogy a modern vízipari megoldások és ismeretek minél jobban integrálhatóak legyenek az oktatási folyamatokba. Ezen törekvések erősítésére a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) „Capacity building in water and sanitation” tematikában saját standdal jelenik meg, ahol lehetőséget biztosít a magyar vízügyi oktatásban részt vevő intézmények bemutatkozására, a hazai oktatási potenciál nemzetközi közönség előtt való megjelenésére, valamint a képzés és az ipar együttműködésének erősítésére. A Szakkiállításon megjelennek továbbá nemzetközi szakmai szervezetek (EWA, ASEM, IAWD, EIP, stb.) és intézmények, valamint a nemzetközi vízipar vezető gyártó-, projektfejlesztő-, tanácsadó- és tervező vállalatai is meghívást kaptak csakúgy, mint a regionális ipari szervezetek, kutató-fejlesztő intézetek, nemzetközi fejlesztési bankok és pénzügyi intézmények. Találkozzunk a Víz Világtalálkozón!

29


A MASZESZ AZ IFAT-ON ERŐSÍTI NEMZETKÖZI KAPCSOLATAIT München ismét otthont ad május 30. és június 3. között az idén 50-ik születésnapját ünneplő IFAT szakvásárés környezetvédelmi szakkiállításnak, ami nemzetközi szinten is az egyik legnagyobb és legelismertebb rendezvénynek számít a víz-, a szennyvíz, a hulladék- és a nyersanyag-gazdálkodás területén. Az IFAT keretein belül a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz), együttműködésben a Magyar Vízipari Klaszterrel (MVK) idén első alkalommal szervezi meg a Carpathian Water-Network eseményét, melynek elsődleges célkitűzése a szakkiállításon részt vevő nemzetközi partnerekkel való kapcsolatok ápolása és az együttműködések elmélyítése, illetve új szövetségesek keresése, ezzel is a szervezet nemzetközi jelenlétét és aktivitását erősítve. Idén különösen nagy megtiszteltetésben részesült a Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség, hiszen az IFAT szakmai házigazdájának, a Német Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (DWA) standján rendezheti meg egyedülálló Carpathian Water-Network eseményét. A fogadással egybekötött szakmai találkozó kiemelt célja, hogy az IFAT mozgalmas kiállításai és előadásai után újra összehozza a vizes és szennyvizes szakembereket, szervezeteket, kiállítókat és látogatókat, hogy informális keretek között találkozhassanak az Európai Bizottság és az International Association of Water Supply Companies in the Danube River Catchment Area (IAWD) képviselőivel. „A fogadás egyedisége annak kötetlen és barátságos hangulatában rejlik, amely nagyszerű lehetőséget biztosít a vélemény- és tapasztalatcserére, mindezt a legjobb magyar borok társaságában.” – számolt be a tervekről Kovács Károly, a MaSzeSz elnöke. A MaSzeSz a standján bemutatkozási lehetőséget nyújt a magyar, illetve a magyar érdekeltségű vízipari cégeknek, akik megjelenésükkel és a Carpathian Water-Network rendezvény támogatásával olyan egyedülálló lehetőséget kapnak, ahol a nemzetközi szakmai kapcsolataik kiépítésén és ápolásán túl esetleges együttműködési megállapodások kialakítását is kezdeményezhetik. Az IFAT keretében az Európai Vízügyi Szövetség szimpóziumot szervez, amelyen Dr. Patziger Miklós, a MaSzeSz alelnöke a „Mikroszennyezők eltávolítási technológiái” című szekció levezetőelnöke. Továbbá a szimpóziumon 2016. június 1-én „Az életciklus szemlélet érvényesítése az infrastrukturális beruházások előkészítése és megvalósítása során” címmel, levezető elnökekeként és előadójaként, Kovács Károly, a szimpózium többi résztvevőjével közösen betekintést engednek a teljes életciklus szemlélet gyakorlatába és annak alkalmazási lehetőségeibe. „A teljes életciklus-szemlélet hangsúlyozza az egyes működési területek együttműködésének, szinergiájának fontosságát, a bölcsőtől sírig tartó megközelítés érvényességét, hozzájárulva mindezzel a fenntarthatósági törekvések megvalósulásához. A szimpózium célja, hogy áttekintse a teljes életciklus szemlélet gyakorlati alkalmazásának lehetőségeit, és példákon keresztül vizsgálja, hogyan lehet a jelenlegi és jövőbeni szabályozási és ágazatokra vonatkozó kihívásokat a megfelelő szakmai döntéshozatal szolgálatába állítani.” – hangsúlyozta Kovács Károly az EWA elnöke. További információért látogasson el a MaSzeSz honlapjára.

MEGHÍVÓ Víziközművek fejlesztési forrásai és a források költséghatékony felhasználása MASZESZ XVII. ORSZÁGOS KONFERENCIA 2016. május 24-25. Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség tisztelettel meghívja Önt a „Víziközmű fejlesztési forrásai és a források költséghatékony felhasználásának” témakörében szervezett konferenciájára, mely egyben a MaSzeSz XVII. Országos Konferenciája. A MaSzeSz tevékenységének újabb fordulópontjához érkezve – közel húszéves, tartalmas és értékes szakmai munkát követően – mind működésében, mind pedig tagszervezeteinek nyújtott szolgáltatásaiban megújul. A hazai vízügyi ágazat helyzete és az ágazatban dolgozó szakemberek elvárásainak, valamint a víz értékének és a mögötte álló szakmai munka presztízsének társadalmi elfogadtatása hívta életre a MaSzeSz újragondolását, mindezt azzal a céllal, hogy valódi szolgáltatást végző, független szakmai szervezetként nyújtsunk támogatást a települési vízgazdálkodás területén dolgozó szakemberek munkájához. Ezen elképzelések mentén szervezzük idei Országos Konferenciánkat is, amelyre meghívást kaptak a hazai települési vízgazdálkodási ágazat képviselői, a víziközmű és vízipari cégek, illetve a minisztériumok (NFM, NGM, ME) és hatóságok mellett az önkormányzatok és a témában érintett oktatási intézmények is.

30

2016. 3–4.

HÍRCSATORNA

Az idei konferencia főbb témái: • Uniós és hazai transzferek az ágazati infrastruktúra fejlesztésére • Ágazati források a Gördülő Fejlesztés szolgálatában • Életciklus költség alapú közbeszerzés A MaSzeSz Országos Konferenciája a szakmai kereteken túl kiváló lehetőséget biztosít a konferencia résztvevői számára, hogy kötetlen formában tapasztalatot és információt cseréljenek, ezzel is erősítve a MaSzeSz és a konferencia elsődleges célkitűzését, valamint a települési vízgazdálokdásért felelős szervezetek és szakemberek együttműködését. A részletes program, a jelentkezési lap és a rendezvénnyel kapcsolatos további hasznos információk hamarosan elérhetőek a www.maszesz.hu oldalon. Találkozzunk Lajosmizsén, a MaSzeSz Országos Konferenciáján!

MEGHÍVÓ A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség ezennel meghívja Önt, mint a Szövetség tagját a Szövetség 2016. május 25-én 8 óra 20 perc kezdettel tartandó Közgyűlésére. A Közgyűlés a MaSzeSz XVII. Országos Konferencia helyszínén, a Geréby Kúria Hotel és Lovasudvar Nádas termében (6050 Lajosmizse, Alsólajos 224.) kerül megtartásra. A Közgyűlés napirendi pontjairól a – 2015. évi tagdíjtartozással nem rendelkező – MaSzeSz tagokat az aktuális taglista alapján kiküldésre kerülő, hivatalos Közgyűlési meghívóban tájékoztatjuk. Felhívom figyelmét, hogy a Közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több, mint fele jelen van. A Közgyűlés határozatképességének hiányában a megismételt Közgyűlés – az eredeti helyen és napirenddel – 2016. május 25. napján 8 óra 30 perckor kerül összehívásra. A megismételt Közgyűlés az eredeti napirendben szereplő ügyekben a jelenlévők számától függetlenül határozatképes. A közgyűlésre meghívom, részvételére számítunk! Kovács Károly elnök Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség

A MASZESZ A VÍZÜGYI OKTATÁS REFORMJÁNAK SZOLGÁLATÁBAN A Magyar Víz- és Szennyvíztechnikai Szövetség (MaSzeSz) örömmel üdvözölte a hírt, hogy hosszú idő után ismét elválik egymástól a környezetvédelmi és vízügyi képzés, valamint a vízügyi ágazatot érintő középfokú képzés szakmai felügyelete 2015. év során a Belügyminisztérium feladatkörébe került, amely a koordinációs feladatok ellátására és lebonyolítására szakmai partneréül az Országos Vízügyi Főigazgatóságot (OVF) kérte fel. A közösen lefolytatott előkészítő tevékenység eredményeként a vízügyi és környezetvédelmi képzést szétválasztották és tiszta profilok kerültek kialakításra: elkészült a szakképesítés-, az alap szakképesítés- és a ráépülő szakképesítés rendszerére a javaslat, amely várhatóan módosítás nélkül kerül elfogadásra. Az OKJ–s képzés előkészítése során kiválasztásra kerültek azok a kollégák, akik előkészítik az egyes képzési formák tananyagának tematikájára vonatkozó javaslatokat és megkezdték a tematikák lektorainak kiválasztását. A MaSzeSz Oktatási Munkacsoportja az OVF felkérésére a csatornamű kezelő, vízmű kezelő, víziközmű technikus, fürdővízüzemi gépész szakképzések szakmai- és vizsgakövetelmény rendszerének kidolgozásához biztosít szakemberei bevonásával – az ágazat legfrissebb szakmai elvárásait és gyakorlati szempontú igényeit képviselő – professzionális hátteret. Az OVF kiemelt partnerként a MaSzeSz – mint a vízügyi képzésben részt vevő diákok legnagyobb felvevő piacának, a víziközmű és a vízipari cégeknek a képviselője – a szakmai- és vizsgakövetelmények lektorálásán túl is aktív szerepet vállal a technikusképzés sikerességének tervezésében. Ennek része nem csak a képző intézményekkel történő szakmai egyeztetések, kerekasztal beszélgetések szervezése, de a tananyag fejlesztésében, és a települési vízgazdálkodás népszerűsítésében való közreműködés is.


31

AZ ENSZ FENNTARTÓ FEJLŐDÉSI CÉLJAINAK 6. FEJEZETE: „ VÍZ ÉS SZANITÁCIÓ MINDENKINEK, FENNTARTÓ VÍZGAZDÁLKODÁS” 6.1. 2030-ig igazságos körülmények között mindenki jusson hozzá biztonságos és megfizethető ivóvízhez. 6.2. 2030-ig mindenki jusson hozzá kielégítő szintű és méltányos szanitációhoz és higiéniához, ne kelljen nyilvános körülmények között végezni a szükségét senkinek, különös tekintettel a nők, gyermekek és a sérülékeny társadalmi csoportok igényeire. 6.3. 2 030-ig a vízminőség javítása szennyezés-csökkentés, a veszélyes anyagok és kemikálák lerakásának megszüntetése, illetve kibocsátásának minimalizálása révén; globális szinten a nem tisztított szennyvíz arányának felezése és az újrahasznosított víz jelentős növelése. 6.4. 2030-ig minden ágazatban a vízhatékonyság jelentős növelése a vízhiány problémájának kezelése érdekében, a vízkivétel és - szolgáltatás fenntarthatóvá tétele, valamint a vízhiánytól szenvedő emberek számának jelentős csökkentése. 6.5. 2 030-ra az integrált vízgazdálkodás megvalósítása minden szinten, beleértve adott esetben a határokon átívelő együttműködést is. 6.6. 2 020-ra részesüljenek védelemben a vízi ökoszisztémák, beleértve a hegyeket, erdőket, vizes területeket, a folyó- és állóvizeket, valamint a felszín alatti vízadókat. A megvalósítás érdekében szükséges eszközök: 6.a. 2030-ra a nemzetközi együttműködés és a kapacitásfejlesztés erősítése a fejlődő országok számára a vízzel és szanitációval kapcsolatos tevékenységek és programok körében, beleértve a csapadékvíz-gazdálkodással, sótalanítással, vízhatékonysággal, szennyvíztisztítással, - visszaforgatással és - újrahasznosítással kapcsolatos technológiákat. 6.b. A helyi közösségek részvételének támogatása és erősítése a vízgazdálkodás és a szanitáció javítása érdekében. (A Szerkesztő megjegyzése: újabban a „fenntartható” helyett a „fenntartó” megjelölés használata a javasolt.)

hír CSATORNA TARTALOM

Recommend Documents