MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18.
Víz a változó Európában
László Somlyódy
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
MaSzeSz Országos Konferencia Lajosmizse, 2011. május 17-18.
Víz a változó Európában
László Somlyódy
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
Globális víz (és anyag) körforgás
Vital Water Graphics (UNEP, 2000)
Válságok
Climate crises Klímaválság Élelmiszer-
ÉlelmiszerFood Food crises válság válságok
Energiaválság Energy Energy crises Energiaválság
Water Víz Víz
Population Népesség Népesség Gazd. válság Economic crises
Mindenféle szennyezések
Egy főre jutó vízmennyiség m3/fő/év
Globális változások és trendek Múlt
30 000
Relatív változás
Jövő
10 9
25 000
8 7
20 000
6 15 000
5 4
10 000
3
6000 m3/fő/év
2
5 000 2000 m3/fő/év 0 1900
1925
1950
1975
1000 m3/fő/év 2000
2025
1
0 2050
Globális kereskedelem és virtuális víz Importált víz-lábnyom
Nettó virtuális vízimport (Gm3/év)
EU EU országok országok 2011-ben 1989-ban
EU VKI Felirat Legend Legend EU EU non non EU EU
Forrás: az EU hivatalos honlapja
Változó világ....
Az info-kommunikáció új korszakába léptünk. Hogyan fejlődünk tovább?
Globális kérdések Következtetések (1)
A globalizáció és a válságok következtében Európa nincs elszigetelve a világ többi részétől. Európa képes arra, hogy vezető szerepet játsszon a víz dilemma kezelésében
20 000
10 000
0
Luxembourg Netherlands Austria Sweden Belgium Ireland Denmark Germany Finland United Kingdom France Italy Greece Spain Slovenia Czech Republic Malta Portugal Slovakia Cyprus Estonia Hungary Poland Lithuania Latvia Bulgaria Romania
80 000
(2) Európa GDP PPP-ben egyes európai országokban(2010)
70 000
60 000
50 000
40 000
30 000
Forrás: CIA The World Factbook
Árvizek és aszályok Európában (elmúlt évtized)
Aszályok
Árvizek
EEA (2009)
Szélsőséges események a 20. században a. árvizek
Duna (Budapest)
Tisza (Szolnok)
1100
Vízállás (cm)
1000 900 800 700 600 500 1900
1920
1940
1960
1980
2000
2020
1920
1940
1960
1980
2000
2020
b. belvizek Elöntött terület (ezer ha)
700 600 500 400 300 200 100 0 1900
c. aszályok 14
Pálfai féle aszályindex
12 10 8 6 4 2 0 1900
1920
1940
1960
1980
2000
2020
Somlyódy, Nováky és Simonffy (2010)
1995-2006: a 12 évből 11 a legmelegebb volt 1850 óta Klímaváltozás?
Waltraud Grubitzsch, dpa, 2003
Tengervíz beszivárgás és öntözési vízigény
Öntözési vízigény (m³ / 10 x 10 km-es cella)
Beszivárgási helyek
EEA (2009)
Települési vízellátás & kihasználtság (%)
☺ Települési vízszolgáltatás Európa 4 régiójában
Díj vs használat Dániában
Kihasználtsági ráta egyes európai országokban
EEA (2009)
Population supplied connected to wastewater with water (2009) system (2009)
Legend [%] no data <75 75-85 85-95 95-100
Source: EUROSTAT
Szennyvíztisztítással ellátott népesség (%)
☺ Cy, Esp, Gr, Fr, Ml, P
Cz, Es, H, La, Li, Sk, Sl
B, Ro, Tr Cél
Harmadlagos
Másodlagos Elsődleges
EEA (2010)
Kibocsátások és vízminőség Diffúz N kibocsátások (kg/ha/év)
Átlagos PO4-P koncentráció (mg/l)
Átlagos Cd kibocsátások (g/km²/év) EEA (2010)
Európai vízminőségi trendek PO4-P
TP
fürdővizek %-a BOI
EEA (2010)
☺
Európa Következtetések (2) Sok információ. Adatok hitelessége? Mennyiség és minőség? Gazdasági egyenlőtlenségek és megfizethetőség Számos pozitív jel: úgy tűnhet, hogy minden rendben van De valóban ez a helyzet? Szélsőségek, klímaváltozás, készletek túlzott kihasználása, nem-pontszerű szennyezések, tápanyagok, mikro-szenynyezők, EDS, biodiverzitás, veszteségek, a VKI szerint kockázatos víztestek És itthon?
discharge of inflowvízhozamok and outflow rivers (m³/s) Be- ésMean kilépő átlagos
Országos éves vízmérleg Külföldről érkezik:
111,5 km3
Hazai csapadék:
56 km3 117,5 km3
Párolgás:
50 km3 Hazai lefolyás:
6 km3
Vízfelhasználás:
1,5 km3 Külföldre távozik:
116 km3
Egy főre jutó vízkészlet: sok vagy kevés? Külföldről érkezik:
111,5 km3
117,5 km3 Hazai lefolyás: 6 km3
Egy főre jutó összes vízkészlet: 11700 m3/év VÍZBEN GAZDAG ORSZÁG
Egy főre jutó hazai vízkészlet: 600 m3/év VÍZHIÁNYOS ORSZÁG Az ország egyéb területei
A nagy folyók melletti területek
Felszíni vízkészletek és vízhasználatok (mértékadó nyári időszakban, m3/s) Tisza vízgyűjtő a tiszai kivezetésekkel
Dunántúl
125
a dunai kivezetésekkel
35 72 20
Jelenleg 20 m3/s öntözésre, de 3-5 szörösére nőhet!
Kihasználtság kb. 25 %, de éghajlatváltozás öntözés!
Felszín alatti vízkészletek és vízhasználatok (éves értékek partiszűrés nélkül, millió m3/év)
Észak-Magyarország
240
125
Dunántúl
1700
Alföld
410 265
285
Alföld:
kihasználtság 70%, de éghajlatváltozás miatt a készlet a felére csökkenhet!
Ivóvíz?
A Duna és a Tisza szabályozottsága, annak befejezetlensége, hajózhatóság Árvízveszély - árvízi öblözetek
Vizeinknek csak kb. 20 %-a jó állapotú!
Fokozottan belvízveszélyes területek Aszályérzékeny területek Duna-Tisza közi hátság - szárazodás Szűkös alföldi felszín alatti vízkészletek Dunántúli –középhegység karsztvíz Arzénes ivóvizek Szigetköz Paks
Jelentős vízgazdálkodási problémák Jelentős Jelentős vízgazdálkodás vízgazdálkodásproblémák problémák
(3) Víz Keretirányelv Célkitűzések A vizek „jó ökológiai állapotának” elérése különböző öko-régiókban. Intézkedési programok a teljes megtérülés feltételével és a közvélemény bevonásával. A részletek és az intézményi rendszer kidolgozása az egyes országok feladata.
2009
Monitoring, Környezeti állapot
Környezeti célkitűzések Intézkedési programok (gazdaság)
Megvalósítás 2015
INTÉZMÉNYI KOORDINÁCIÓ
Emberi tevékenységek
GAZDASÁGI FELTÉTELEK
2006
Vízgyűjtők/ víztestek jellemzői
ÉRDEKELTEK
2004
MINDEN 6 ÉVBEN FELÜLVIZSGÁLAT
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT)
VGT: integráció és koordináció -Nagy vízgyűjtőterületek (pl.: Duna ) - Rész-vízgyűjtők - Országok - Víztestek/tervezési alegységek
Duna Vízgyűjtő
Vízgyűjtő-gazdálkodási terv Duna vízgyűjtő kerület– ICPDR Részvízgyűjtő Duna . Balaton
Dráva
Tisza .
Tervezési alegységek
VKI
Víz Keretirányelv Következtetések (3) Unikális közelítés Nincs elegendő monitoring adat: a biológiai osztályozás rendkívül bizonytalan Intézkedések vs biológiai állapot vs költségek? Kutatási igények A bizonytalanság a vízgazdálkodás velejárója A VKI, az árvíz irányelv, az aszálygazdálkodás, a KAP és a regionális tervezés integrálása?
Budapest (2002)
(4) Vagyongazdálkodás (VG)
Csőtörés: elöregedett vízi közmű infrastruktúra
Városi vízi közmű infrastruktúra
Városi vízi közmű rendszerek és a vízkörforgás 5 összetevője: 1.. Csapadék, 2. Esővíz, 3. Vízellátás, 4. Szennyvíz, 5. Befogadó vizek
A kérdés fontossága • Az európai víz-szektor az EU GDP 1 %-át teszi ki. • A városi vízi közmű rendszerek teszik ki a városi infrastruktúra csereértékének 40 %át. • Az EU finanszírozású infrastruktúra beruházások 20 %-át a városi vízi közmű rendszerekre fordítják. • Európa városi infrastruktúrája öregedőben van. A pénzügyi források nem elegendőek: a rendszerek gyorsabban romlanak, mint ahogyan rehabilitálják azokat. • A rendszerek karbantartása és korszerűsítése technológiai és pénzügyi kihívás – vagyongazdálkodás (VG). http://villamos.budapest.hu/esem/nepszcso.html
Hosszú-távú rehabilitáció tervezés
A VG a teljes költségek a minimalizálására törekszik (közmű eszközök beszerzése, működtetése, karbantartása és cseréje)
Az USA vízi közmű rendszerének múltbeli és tervezett átlagos életkora (EPA, 2009)
325 milliárd $
Rehabilitációs technológiák kiválasztása (EPA, 2009)
Víz- és szennyvízdíj/nettó jövedelem PPP-ben [%] Háztartások (2008) 2,0 1,8 1,6 1,4
1,0 0,8
Spain
Italy
Belgium
Portugal
Lithuania
Sweden
Austria
Germany
Slovakia
Finland
0,0
Hungary
0,2
Poland
0,4
Netherlands
0,6
Denmark
Tariff [%]
1,2
Forrás: IWA International Statistics for Water Services ((2010) Tárki European Social Report (2008)
Vagyongazdálkodás Következtetések (4) A vízi közmű infrastruktúra (főleg földalatti, nem látható) hatalmas vagyont képez Európa vízi közmű infrastruktúrája öregszik Sürgető igény: megfelelő pénzügyi források létrehozása és hosszú-távú rehabilitációs programok kidolgozása Hosszú-távú programok: milyen jövőbeli infrastruktúrát szeretnénk látni? Megőrizzük a jó, öreg öblítéses toalett rendszereket a XXI. században, vagy tudunk váltani fenntartható koncepciók irányába?
(5) Technológiai fejlődés
ERROR: stackunderflow OFFENDING COMMAND: ~ STACK:
