MASZESZ konferencia. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM

Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság

MASZESZ konferencia 2015.05.26. Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM „STRATÉGIA 2014” KONZORCIUM nevében: Dr. Kristóf János projektvezető

1

VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS KERETÉBEN STRATÉGIAI FELÜLVIZSGÁLAT, SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSI- ÉS ELHELYEZÉSI PROJEKTFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ KÉSZÍTÉS

A munka főbb lépései › Felülvizsgálat: a 2006-os „Nemzeti Program” felülvizsgálata, 2013 évi állapot feltárása és megalapozó elemzések Hi.: 2014. november › Koncepció (-2040-ig) Stratégia (-2023-ig) és Program (2017-ig) egyeztetési változat készítése, a 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet szerint Hi.: 2015. április › SKV (Stratégiai Környezeti Vizsgálat), társadalmi egyeztetés Hi.: 2015. június › Stratégia és Program véglegesítése Hi.: 2015. július

2

*

2


A stratégia tárgya és időtávja › A stratégia kiterjed: › a 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben szereplő 602 db szennyvíztisztító telepre, › a rendeletben nem szereplő, 2 000 LE alatti biológiai tisztítókapacitású, 236 db szennyvíztisztító telepre és › az ország összes településére. › A stratégiaalkotás alapjai: › A 38/2012. (III. 12.) Korm. Rendelet a kormányzati stratégiai irányításról, › az EU programkészítési módszerei (LFA), › az EU hatásvizsgálati módszerei, › a projektek előkészítésével kapcsolatos követelményrendszer, elsősorban a költség-haszon elemzési módszerek. 3

*

3


MEGALAPOZÁS

4


A 2013-ban keletkezett iszap mennyisége ›Az összes szennyvíztisztító telep 2013. év végi terhelése 8 750 148 LE › üzemeltetői adatgyűjtés, › az OSAP és TESZIR adatok összevetése alapján. ›Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: 179 378 t sza/év. ›A lakosegyenértékre vetített fajlagos szárazanyag tartalom: 20,5 kg/LE év.

Az iszapmennyiség távlati előrejelzése › A 25/2002 (II.27.) Korm. rendeletben lehatárolt 599 db agglomeráció távlati szv. terhelése: 12 041 042 LE. › A 2000 LE alatti telepek becsült távlati terhelése 173 082 LE. ›A várható távlati terhelés összesen: 12 214 124 LE ›Az ebből becsült keletkező iszaptömeg: 250 390 t sza/év.

5

*

Távlati iszapmennyiség becslése › 25/2002 Korm. rendelet („agglomeráció terhelése” megnevezésű adatok összesítése). Ezt tekintjük célállapotnak. › A szennyvízelvezetési agglomerációk névleges (célállapotnak megfelelő) szennyező-anyag terhelése = › a területükön képződő összes biológiailag lebontható kommunális szennyvíz szennyezőanyagterhelésének összege. Az Országjelentés definíciója szerint: › „A szennyvízelvezetési agglomeráció állandó lakosszáma + Minden egyéb szennyezőanyagterhelés (közcsatornába vezetett ipar + közintézmények + turizmus + szezonális ingadozásokból származó terhelés).” › Az iszap szárazanyag produkció változását alapvetően a következő tényezők befolyásolhatják: › Magyarország lakos-létszámának változása → enyhe csökkenés, › a közcsatornákba kerülő ipari szennyvizek terhelés-változása (kapacitások növekedése kontra hulladékszegény technológiák alkalmazása és a nagyobb hatékonyságú előkezelés → nem változik), › a csatornával el nem látott lakókörzetekben a szakszerű egyedi kezelés, illetve zárt tározók elterjedése → enyhe növekedés, › a VGT által, a befogadók védelme érdekében előírt kibocsátási határérték szigorodása → 1-2%-os növekedés, › az anaerob stabilizálási (rothasztási) technológia térnyerése a kisebb kapacitású telepeknél → 1-2% csökkenés.

6

*

A keletkező iszapmennyiségek trendje

7

*


Az adatszolgáltatás minősége

Megjegyzés: A 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek!

8


2014 évi Országjelentés

Forrás: „TÁJÉKOZTATÓ Magyarország településeinek szennyvízelvezetési és –tisztítási helyzetéről, a települési szennyvíz kezeléséről szóló 91/271/EGK irányelv Nemzeti Megvalósítási Programjáról. Időszak: 2011. január 01. – 2012. december 31.” Kiadva: 2014. június hó (továbbiakban Országjelentés) Megjegyzés: A 2012-es és 2013-as OSAP adatok a VIZIG-ek által már szűrtek!

9

*


A keletkező iszap területi magoszlása

10


Az iszapkeletkezés térségi jellemzése, 2013

11

*


Az iszapkeletkezés változása 2040-re

12

*


Szennyvíztisztító telepek kiterheltségének megoszlása

13

*


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete

A szennyvíziszap hasznosítása, ártalmatlanítása Magyarországon 2013-ban, megyénkénti összesítésben

14

*


A Koncepció

15


A távlati koncepció alapvetései I.› A nemzetközi áttekintés alapján meghatározott trendeket figyelembe kell venni, de szigorúan szelektálni kell azokat, a következő szempontok szerint: › Magyarország anyagi teherbíró képessége, › a rendelkezésre álló hazai ipari potenciál , › a fenntartható üzemeltetés. › Az iszapgazdálkodás magyarországi helyzete 2013-ban nem tekinthető rossznak: › Ezért nem lehet általános célkitűzésünk egy átfogó, teljesen új iszapgazdálkodási szisztéma kialakítása. Szó sem lehet arról, hogy az iszapkezelés korszerűbbnek ítélt technológiai megoldásai miatt nagyarányú átépítés kezdődjön meg. Javaslataink csak azokra az esetekre vonatkozhatnak, amikor egyéb okok is indokolják a létesítmények fejlesztését › Várhatóan az EU és a Kormány sem fogja indokoltnak minősíteni, egy túl nagy költségvetésű Stratégia finanszírozását. › Mindezek miatt elvi megoldási javaslatokat, fejlesztési irányokat határozzunk meg és csak korlátozott mértékben kreáljunk projekteket.

16

*


A távlati koncepció alapvetései II. › Figyelemmel kell lenni az átalakulóban

lévő üzemeltetői rendszer jövőbeni sajátosságaira. Az üzemeltetői hálózat koncentrálódása kedvező lehetőséget biztosíthat a térségi megoldások számára.

› A jól megválasztott iszapgazdálkodási Stratégia, kedvező lehetőséget teremthet a hazai ipar innovációjának támogatására (a hazai ipar lehetőségeit figyelembe vevő, műszaki megoldások alkalmazása, nem szerkezeti beavatkozások). › Közép- és hosszú távú javaslatokat is tehetünk az egész Ország vonatkozásában, hiszen az 1991-2013 között átépített telepek - főként gépészeti – felújítására napjainkban, fokozatosan sor kell, kerüljön. › Szintén indokolt lehet a fejlesztés olyan telepeknél, ahol a kezelés egyes lépései különkülön gazdaságtalanok lennének, de több szennyvíztisztító telep iszapjának közös kezelése gazdaságos.

17

*


A távlati koncepció alapvetései III. › A hasznosítási megoldás az iszapgazdálkodás

meghatározó tényezője. Olyan kezelési módszereket kell alkalmazni, amelyek optimálisan szolgálják ki az iszap hasznosítási technológiát.

› A javasolt hasznosítási megoldásoknak figyelembe kell vennie az Ország specifikus helyzetét: viszonylag fejlett, nagy területekre kiterjedő mezőgazdaság, „fejlődő” ipar. › Meg kell tartani a 2006-os Stratégia egyik alapvetését. Nem elég egy műszaki megoldással 100% kapacitást biztosítani. A hasznosítás módszereit diverzifikálni kell és összesen mintegy 120%-150%. kapacitást célszerű biztosítani. › A települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítása a következő évtizedekben meghatározó eleme marad a magyarországi iszapgazdálkodásnak. › Sok szó esik az iszap megengedett szennyezőanyag (káros anyag) koncentrációjának esetleges szigorításáról. Ez ügyben sem szabad más országok határérték-rendszerét automatikusan átvenni. A döntést a hazai helyzetre alapozva kell meghozni. › JELENLEG NEM SZÓLNAK ÉSZÉRVEK A HASZNOSÍTÁSI HATÁRÉRTÉKEK SZIGORÍTÁSA MELLETT! Megjegyzés: Idő-szűke miatt erről csak ennyit, ha igény van rá, a vitában részletesen kitérhetünk a probléma tárgyalására.

18

*


A távlati koncepció alapvetései IV. › Előtérbe kell helyezni a szakszerű komposztálást (minősített komposzt készítését). › Megfontolásra javasolt a homok és/vagy alacsony szervesanyag tartalmú talajok szennyvíziszap komposztokkal való javítása. › A rekultiváció, tájsebek gyógyítása, revitalizáció gyűjtőneveken folytatott tevékenység is lényeges eleme kell, maradjon az iszapgazdálkodásnak, a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználásával. Fontos szempont, hogy mely időpintig vehető számításba ilyen területek megléte. › Nem vitatható, hogy az égetés távlatban – kényszerűen - fontos eleme lesz az iszaphasznosításnak (főként Budapesten, továbbá a meglévő kapacitások kihasználásával és a HUHA rendszerekhez való csatlakozással). › A települési szennyvíziszapok deponálásának részaránya ma Magyarországon 2%. A probléma megoldottnak tekinthető, nem része a Stratégiának.

19

*


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 1. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei nem szigorodnak (t/év)

20

*


Szennyvíziszap hasznosítás és ártalmatlanítás helyzete 2. szcenárió: a mezőgazdasági hasznosítás feltételei jelentősen szigorodnak (t/év)

21

*


Iszapgazdálkodási technológiák vizsgálata A „Felülvizsgálat” munkarész keretében 2014-ben 49 mintatechnológiát vizsgáltunk meg társadalmi hasznosság szempontjából, prioritási sorrendet állítottunk fel a technológia megoldások alkalmazására: ›A fajlagos nettó haszon jellemzően nő a kapacitás növekedésével (térségi iszapkezelő rendszerek!). ›Az azonos kapacitású változatok között a komposztálás és az iszap mezőgazdasági hasznosítása kedvezőbb, mint az energetikai hasznosítás. ›A mg. hasznosításnál alig alacsonyabb a fajlagos nettó haszon rekultivációs hasznosítás esetén, ›A szállítási megoldások társadalmi hasznosság vizsgálata alapján egyértelműen a közúti szállítás optimális.

22

*


Iszapkezelési térségek vizsgálata ›Kijelölésük a spontán módon létrejött iszapkezelési együttműködéseket figyelembe véve költség-hatékonysági és megvalósíthatósági szempontok alapján történt. ›Javaslat az iszapkezelési térségekre (45 db):

23

*


Cél- és eszközrendszer

24

PROBLÉMA

CÉL

ESZKÖZ

Az iszapkezelés helyenként elmarad a megfelelő szinttől, nem minden tekintetben követte a nemzetközi trendet

Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó szintjének elérése

Az iszapkezelés hasznosításokhoz igazodó kapacitásainak kiépítése, korszerűbb technológiák alkalmazása mintaprojektben, majd szélesebb körben

Nem eléggé hatékony az iszapkezelés területi szerveződése

Az iszapkezelés hatékonyságának növelése

Az iszapkezelés hatékony területi szerveződéseinek létrehozása és működtetése

A mezőgazdasági kapacitások kihasználtsága alacsony.

A mezőgazdasági hasznosítás szinten tartása, növelése, hatékonyságának növelése

A mezőgazdasági hasznosítás ösztönzése a gazdák eszközeinek fejlesztésével, menedzsment eszközökkel

A rekultivációs kapacitások felhasználása nem stratégián alapuló, az aktuális piaci viszonyok irányítják.

A rekultivációs hasznosítás hatékonyságának növelése

A rekultivációs területek felhasználásában stratégiai szintű tervezés érvényesítése, amely biztosítja a hatékonyságot.

A keletkező iszap növekvő mennyiségét az energetikai hasznosítás részarányának növekedésével lehet csak hasznosítani a mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek korlátai és a rekultivációra alkalmas területek fogyása miatt, azonban az ehhez szükséges energetikai hasznosító kapacitások nem, vagy területileg heterogén módon állnak rendelkezésre.

Az energetikai hasznosítás arányának növelése, a mezőgazdasági és a rekultivációs hasznosítás fölötti mennyiség energetikai hasznosítása

Az energetikai hasznosítási kapacitások rendelkezésre állásának biztosítása.

Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok kezelése

Menedzsment eszközök

25

*

Szabályozási, intézményi, finanszírozási hiányosságok mutatkoznak.

Cél- és eszközrendszer

Fejlesztési eszközök + Menedzsment eszközök


Fejlesztési eszközök

26


Mintaprojektek a biogáz hasznosítás technológiájának korszerűsítésére Az iszapkezelési technológia legintenzívebben fejlődő eleme a gázhasznosítás (akár 50%os villamos energia termelési hatásfok növekedés is várható). Azok közül a szennyvíztisztító telepek közül választottunk, amelyek új rothasztót kapnak (Kisújszállás, Balatonlelle, Esztergom). › Mikroturbinák (kompakt gázturbinák) alkalmazása.

27

*


Mintatechnológiák › Üzemanyagcellás biogáz hasznosítás alkalmazása.

› Az üzemanyag cellák működési elve

28

*


Az alacsony kapacitású telepek rothasztóinak kialakítására nem kellenek mintaprojektek, csupán bizonyos ésszerűségi szabályokat kell betartani (költségkímélés címén ne hagyjunk el fontos elemeket a technológiából, a hengeres acéltartályok megfelelő keveréséhez nem, elég a szerencse, numerikus szimuláció szükséges, stb.)

29

*


A térségi fejlesztési igények meghatározása

Kapacitások ›A kiválasztott 54 központi telep mai kiépítettségük mellett, mire alkalmasak a kapcsolódó szennyvíztisztító telepek és a térség jelenleg még nem csatornázott települései távlati igényeinek kielégítése terén? › rothasztás (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: elő- és utósűrítés, gázhasznosítás, stb. anaerob stabilizálás nem, RV-k 10 rothasztó igen), › víztelenítés (minddel kapcsolódó résztechnológiával, mint: vegyszer előkészítés és kondicionálás, stb.), › szárítás, › komposztálás tekintetében. Igények ›Tételesen megvizsgáltuk a térségi iszapkezelő rendszerekbe bevont további 596 db szennyvíz-tisztító telepet (amelyek nem központi telepek) abból a szempontból, hogy célszerű-e iszapkezelésük valamely lépését az iszapkezelési térségi központban, közösen végezni? ›Milyen esetekben indokolt a térségi iszapkezelő kapacitás igénybevétele? › ha elavult technológia található a helyi telepen, pl.: iszap stabilizációra: kétszintes ülepítő, vagy felületi levegőztetés (pl. oxidációs árok), iszap víztelenítésre: iszapágy, stb. › régebben - 2000. előtt - helyezték a telepet üzembe (a stratégiai időtáv végén ezek már legalább 23 éves telepek lesznek), › hiányzik egy, vagy több technológiai lépcső (pl. víztelenítés).

›

30

*


Példa a közös technológiai elemekre vonatkozó igények meghatározására

31

*


Az igények országos áttekintése: Ezt követően kerülhetett sor a központi telepek egyes technológiai elemeire előirányzott, külső forrásból származó többletterhelések központi telepenkénti, majd országos összesítésére. Országos szinten: › mintegy 0,5 millió LE igényt merült fel közös rothasztásra (megoldható), › közel 1 millió LE igényt merült fel a közös víztelenítésre (ezek részben mobil víztelenítőket jelentenek!), › majdnem 2 millió LE igény merült fel a közös komposztálásra (ezek részben elégíthetők ki a szennyvíztisztító telepeken, részben az önálló, vagy más célú komposztálókon!). › Megjegyzés: Az alacsony kapacitású telepek komposztálóit, különösen, ha a telep 2000 előtt épültek, általában célszerű lesz felszámolni, és a komposztálást az iszapkezelési térségi központban végezni.

› 0,2 millió LE megalapozott igény van a közös szárításra (megoldható).

32

*


Térségi fejlesztési javaslatok Középtávon 27 iszapkezelési térségben, 20 db telepnél azonosítható olyan mértékű iszapkezelési kapacitáshiány, ami miatt fejlesztésük a Stratégia keretében (2023-ig) javasolható.

33

*


A Stratégiába integrált 10 új rothasztó (RV-projektek) › Balatonlelle

46 600 LE

› Dunakeszi

82 500 LE

› Esztergom

30 000 LE

› Jászberény

70 416 LE

› Kisújszállás

8 515 LE

› Ózd › Salgótarján › Tapolca › Tiszaújváros › Vác

34

*

57 000 LE 75 000 LE 30 000 LE 29 400 LE 116 643 LE


Komposztáló fejlesztési projektek › Emellett minden olyan szennyvíztisztító telepi komposztálónál, amelynél ez még nincs rendezve, javasoljuk a minősített komposzt előállításához szükséges fejlesztéseket.

35

*

Térségi iszapkezelő rendszerek egyedi vizsgálata

36

*

Az iszaphasznosítás fejlesztési igényei › A mezőgazdasági hasznosítás a minősített komposztra való áttérést igényli (lásd: iszapkezelési fejlesztések), továbbá „nem szerkezeti” beavatkozásokat (szemléletformálást) › A rekultivációs hasznosítás nem követel meg a Stratégiától fejlesztéseket, csak a rendelkezésre álló kapacitások ésszerűbb felhasználását (lásd: Budapest). › 2040-re az energetikai hasznosításnak el kell érnie a 70 000 t/év, más szcenárió szerint a 95 000 t/év iszap szárazanyag nagyságrendet, kapacitás oldalról 100-120 ezer tonnát. Erre az időpontra ütemezetten kell megvalósítani a hulladékgazdálkodással és energiagazdálkodással közös fejlesztéseket: › a Budapesti szennyvíziszap hasznosítási projekt megvalósítása (54 000 iszap tsza/év vegyes hulladékkal égetve), › csatlakozás a meglévő erőművekhez (Mátrai erőmű, Vértesi Erőmű (20 000-30 000 iszap tsza/év) › csatlakozni az esetleges további RDF beruházásokhoz (25 000-45 000 iszap tsza/év).

37

*

energetikai

hasznosító

mű



› Szabályozás (kivonat a javaslatokból) › A szennyvíziszap kezelési térségek létrehozása elvileg történhet jogszabályban történő kijelöléssel, önkéntes társulások megalakításával, vagy az üzemeltetők önálló döntése alapján (+ támogatás!). › Magyarországon ma nincsenek jogszabályban rögzített vizsgálati, elhelyezési paraméterek rekultivációs hasznosítás esetére. A hatósági gyakorlat egységesítése érdekében szabályozásra lenne szükség. › A szennyvizes, komposztra vonatkozó és a hulladékos szabályozás összhangjának megteremtése. A települési szennyvíziszapok kiemelése a hulladék kategóriából?

38

*



› Finanszírozás (kivonat a javaslatokból) › A működés finanszírozása során a szennyvíziszap kezelési, hasznosítási, ártalmatlanítási költségeket be kell építeni a szennyvízdíjba. A díjat csökkenteni kell a támogatásokkal és a hulladék hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő értékesítéséből származó bevétellel. › A közszolgáltatás fenntartható működésének biztosítása érdekében szükségessé válhat a víziközmű-szolgáltatás költségeinek ellentételezése. › A fejlesztések finanszírozását a Környezet és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) 2.2.2 és 2.2.3 és a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) 2.1 intézkedéseinek keretében javasoljuk biztosítani.

39

*



› Intézményi kérdések (kivonat a javaslatokból) › A szennyvíziszap hasznosítás pontosabb nyomon követése az adatszolgáltatási kérdések megfelelő csoportosításával. › Az OSAP adatszolgáltatás fejlesztéséhez szükséges az adatszolgáltatási fegyelem növelése, további ellenőrző panelek beépítése az adatnyilvántartó szoftverekbe, a különféle adatnyilvántartások összehangolása egységes szoftverrendszer kialakítása révén, a szennyvíztisztító telepi üzemeltető személyzet szervezett oktatása, a színvonalas adatszolgáltatás érdekében szüksége eszközök biztosítása. › Az oktatás, szemléletformálás keretében helyre kell állítani a szennyvíztisztítással foglakozó középfokú szakemberképzést, intézményesíteni kell a szennyvíztisztító telepi kezelőszemélyzet továbbképzését. Az iszap nem hulladék, hanem hasznosítható alapanyag! › Kutatás, fejlesztés: kiemelést érdemel a megfelelően kivitelezett tartamkísérletekkel a kommunális szennyvíziszapok és szennyvíziszap komposztok talajra és növényre gyakorolt hosszú távú hatásának vizsgálata olyan, eltérő talajtulajdonságokkal rendelkező mezőgazdasági területeken, ahol évek óta van ilyen irányú tevékenység.

40

*


Költség- és finanszírozási terv

› A fejlesztéseket a költségterv ütemezetten mutatja be: › A Stratégia I. ütemére (a Programra, 2014-2017) › A Stratégia II. ütemére (2023-ig) › Távlati kitekintésben (2040-ig).

› A fejlesztések költségének ütemezése (millió Ft) Eszköz Iszapkezelés Rothasztás Víztelenítés Szárítás Komposztálás Iszaphasznosítás Energetikai hasznosítás Mintaprojektek Menedzsment eszközök Stratégia összesen Kapcsolódó hulladékhasznosítási költség

41

*

Fejlesztés Fejlesztések előkészítésének megvalósítási költsége költsége 1 703 22 046 911 8 861 48 795 706 11 777 38 613 1 443 24 063 1 443 24 063 60 1 000 0 8 000 3 206 55 109

5 289

88 160

1 461 816 7 633 5 1 092 1 092 60 1 600 4 213

Stratégia II. ütem (2018-2023) 20 184 8 956 836 9 746 646 18 559 18 559 1 000 4 800 44 543

Távlati kitekintés (2024-2040) 2 104 0 0 2 104 0 5 855 5 855 0 1 600 9 559

4 385

73 994

15 070

Program (2014-2017)

Összesen 23 749 9 772 843 12 483 651 25 506 25 506 1 060 8 000 58 315

93 449

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!

42

4343

*

VITÁHOZ

44


Miért foglalkozunk a határértékek szigorításával? › A Európai Bizottság (Bizottság) a közelmúltban jelentést készített a Szennyvíziszap Irányelv 2007–2009 közötti időszak alatti végrehajtásáról. Megállapította, hogy az Irányelv átültetése és végrehajtása a tagállamokban, így Magyarországon is problémamentesen megtörtént. A konzultációk lezárását követően az Európai Bizottság 2013. július 8-án e témában kikérte az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) véleményét is. › A téma kapcsán a Bizottság az EGSZB-vel egybehangzóan azt az álláspontot képviseli, hogy a kérdéskör rendezése nem konkrét joganyag kidolgozásában kell, megvalósuljon. Célszerű a legjobb gyakorlatokat beazonosítani és azokat megfelelően népszerűsíteni a tagállamok körében. › Fontos szempont, hogy a jogszabályokban rögzített kritériumok, a konkrét talaj- és talajvíz-vizsgálati eredmények alapján, Magyaroszszágon legalább 1,2 millió hektár települési szennyvíziszap hasznosítására alkalmas mezőgazdasági területtel számolhatunk. Ma ennek a potenciálisan rendelkezésre álló területnek csupán 1,5%-át vesszük igénybe! 45


Ennek ellenére! › az Országos Hulladékgazdálkodási Terv 2014-2020 (OHT) a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendeletben rögzített szennyezőanyag határértékek radikális módosítására tesz javaslatot. › A Vidékfejlesztési Minisztérium nem késlekedett csatlakozni a javaslathoz. Domahidy L. Gy. jegyezte, azt a 2013. május 30-án közzétett tájékozatót, amelyben bejelentették a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól szóló 50/2001. (IV. 3.) Korm. rendelet és a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV. 29.) Korm. rendelet módosítását, szigorítását. Az utóbbi jogszabály módosítás még azt is előírja, hogy a 25 000 LE szennyezőanyag terhelés feletti kommunális szennyvíztisztító telepek kötelezettek a szennyvíziszap anaerob rothasztására, valamint biogáz előállítására és hasznosítására (ez utóbbi módosítás 50 db. szvt. telep haladéktalan és teljes átalakítását tenné szükségessé). › Szerencsére – talán az utóbbi időben bekövetkezett szervezeti és személyi változások hatására – a fenti jogszabály módosítások mintha kevésbé volnának napirenden (de hivatalosan még nem vonta vissza senki a fenyegetést!).


A koncepciókészítők álláspontja › Az EU több tagországában jelenlévő erős ipari lobbi érdeke a határértékek radikális csökkentése, mert ilyen módon nagyságrenddel több modern (és igen költséges) szárító és égető berendezést tudnának értékesíteni. Még érthető is ez a törekvés, hiszen az adott ország gazdasági érdekét képviselik. A magyarországi szigorítás azonban szintén a német, osztrák, stb. érdekeket és nem Magyarország érdekét szolgálja! › Magyarország jelenleg sincs jogalkotási kényszerben. A magyar érdekeket a bizottsági munkacsoportok keretében lehet képviselni, és érvényesíteni az uniós programés jogalkotásban. › 2018. után az EU szabályozásban bekövetkezhet változás, amelynek tartalma egyelőre nem ismert, esetlegesen járhat a határértékek szigorodásával is. Erre majd akkor kell reagálni, ha bekövetkezett és akkor is csak a kötelező mértékben, nem pedig túlteljesítve az elvárásokat.

47

*


Egy gyakori tévhit Állítás: Környezetünk és főként élelmiszertermelésünk biztonsága szempontjából kedvező eredmény várható a mezőgazdasági hasznosítás határértékeinek szigorításától, mert az üzemeltetők arra kényszerülnek, hogy alacsonyabb szennyezőanyag koncentrációjú iszap előállítására alkalmas technológiát alkalmazzanak. Valóság: ➢Nem léteznek ilyen technológiák! (legalábbis elviselhető költségűek) ➢A határértékek radikális szigorítása (lásd: Dán modell) nagy mértékben ellehetetleníti a települési szennyvíziszapok mezőgazdasági hasznosítását és szükségessé teszi az égetést. ➢Az iszapok nehézfém tartalmának csökkentése un. „csővégi” beavatkozással nem realizálható. Ezzel szemben: • csökkenteni lehet az egyes ipari technológiákban a környezetre veszélyes nehézfémek alkalmazását → gazdasági okból ez a folyamat már megindult! • javítani lehet az ipari előtisztítás hatékonyságát → támogatási rendszer!,

➢A szerves vegyületek (pl. gyógyszermaradványok) nem dúsulnak fel az iszapban (kiváló vízoldhatóságuk miatt a folyadékfázisban maradnak)!

48

*

MASZESZ konferencia. Megbízó: Országos Vízügyi Főigazgatóság Lajosmizse SZENNYVÍZISZAP GAZDÁLKODÁSI KONCEPCIÓ, -STRATÉGIA ÉS -PROGRAM

Recommend Documents