KÖZEL, S TÁVOL ORIENTALISZTIKA KONFERENCIA »KORSZAKOK« MÁRCIUS 6 9. PROGRAM

„KÖZEL, S TÁVOL” ORIENTALISZTIKA KONFERENCIA

»KORSZAKOK« 2014. MÁRCIUS 6–9.

PROGRAM

TARTALOM MÁRCIUS 6. CSÜTÖRTÖK ............................................................................ 1 Belső-Ázsia korszakai ....................................................................... 2 A buddhizmusról (és) a buddhizmussal ........................................... 3 MÁRCIUS 7. PÉNTEK .................................................................................. 5 Utak Indiához ................................................................................... 6 Ecset- és tollvonások......................................................................... 7 MÁRCIUS 8. SZOMBAT ................................................................................ 9 Hitek és birodalmak I. ...................................................................... 10 Hitek és birodalmak II...................................................................... 11 Korea hagyománya............................................................................ 11 MÁRCIUS 9. VASÁRNAP ............................................................................... 13 Japán és a világ.................................................................................. 14 Múltak, jelenek, jövők ....................................................................... 15 VISSZATEKINTÉS ........................................................................................ 17

MÁRCIUS 6. CSÜTÖRTÖK 9.00

ÜNNEPÉLYES MEGNYITÓ

A RENDEZVÉNYT KÖSZÖNTI HORVÁTH LÁSZLÓ, a Collegium igazgatója A RENDEZVÉNYT MEGNYITJA DEZSŐ TAMÁS, az ELTE Bölcsészettudományi Kar dékánja HAMAR IMRE, az ELTE Bölcsészettudományi Kar Távol-Keleti Intézet igazgatója

BELSŐ-ÁZSIA KORSZAKAI SZEKCIÓVEZETŐ: BIRTALAN ÁGNES 9.15

SZÓTÉR KRISZTINA Korszakolási lehetőségek a burját Ažarai Büxe kultuszában

9.45

KÁPOLNÁS OLIVÉR A mandzsuk és a történelem

10.15 SZABÓ GERGELY A turáni gondolat – A turanizmus magyarországi mozgalmának eszméje a

XX. század első felében

10.45

SZÜNET

11.00 J.D. AMINA Középkori mongol temetkezések a korabeli latin nyelvű irodalomban 11.30

EVGENIJA SHUBINA A Buddha életrajz jelentőségének változása a mongol történeti művekben

12.00

5 ÉVE „KÖZEL, S TÁVOL” – AZ ORIENTALISZTIKA MŰHELY ÉS A KONFERENCIA

12.30

EBÉDSZÜNET

A BUDDHIZMUSRÓL (ÉS) A BUDDHIZMUSSAL SZEKCIÓVEZETŐ: MECSI BEATRIX 13.30 FARKAS JÁCINT A fogyatékosság megélésének dimenziói 14.30 PÉTER ALVAREZ A théraváda buddhizmus meditációs módszerei 15.00 KIRÁLY RÁHEL A tapasztalás minősítése 15.00

SZÜNET

15.15 ÓDOR MÁRIUSZ Buddhizmus a vállalatirányításban 15.45 SÁNDOR ZSOLT A meditáció az Iszlámban és a Buddhizmusban 16.15 KOVÁCS FERENC DÁVID A keleti rendszerek paradigmája a hatvanas évek amerikai ellenkultúrájában 16.45 SIPŐCZ DIÁNA GIZELLA A védikus nő a modernitásban

1

BELSŐ-ÁZSIA KORSZAKAI SZEKCIÓVEZETŐ: BIRTALAN ÁGNES SZÓTÉR KRISZTINA (ELTE BTK, NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, MONGOLISZTIKA)

Korszakolási lehetőségek a burját Ažarai Büxe kultuszában Ažarai Büxe kultusza – amely a nyugati burját területeken a mai napig létezik – egy nagyon érdekes problémakörbe enged bepillantást. Milyen módon és mértékben változhat egy hiedelem a szomszédos népek, nyelvek hatására? Hogyan lehetséges lefejteni a történelmi és folklór rétegeket, hogy minél inkább eljussunk a hiedelem magjához? Milyen eszközökkel lehetséges ennek vizsgálata? Van-e létjogosultsága napjainkban az ilyen jellegű kitekintéseknek? Ezekre a kérdésekre próbálunk meg választ találni az előadás keretein belül. *** KÁPOLNÁS OLIVÉR (ELTE BTK, NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, MONGOLISZTIKA)

A mandzsuk és a történelem Annak ellenére, hogy a mandzsuknak nem volt szavuk a történelemre, több történeti munkát is hagytak az utókorra. A saját maguknak írt művekben a történelem lineáris, nincs benne ismétlődés, egymást váltó korszakokat sem lehet találni. Ez lehetett a „hagyományos mandzsu történelemszemlélet”, aminek párhuzamát a XIII. századi mongoloknál fedezhetjük fel. Azonban ismerték a kínai történelmet is, az egymást váltó dinasztiák törvényszerűségét, ami meg is jelenik a külvilágnak szerkesztett műveikben. *** SZABÓ GERGELY (ELTE BTK, MAGYAR, BA II./TÖRTÉNELEM MINOR)

A turáni gondolat – A turanizmus magyarországi mozgalmának eszméje a XX. század első felében Előadásom a XX. század első felének egyik eszméjét, a turanizmust kívánja körüljárni politika- és tudománytörténeti szempontból. Célom közelebb jutni a mozgalom eszmetörténeti hátteréhez, s rámutatni arra, miféle narratívába próbálta belehelyezni a korszak a „turáni gondolatot”, illetve, hogy milyen politikai vagy világnézeti elképzelések motiválhatták a kelet felé fordulást. A vizsgálni kívánt időszak a Turáni Társaság 1910-es megalapításától az 1946-os feloszlásáig datálható. *** J.D. AMINA (ELTE BTK, BELSŐ-ÁZSIAI TANSZÉK, PHD)

Középkori mongol temetkezések a korabeli latin nyelvű irodalomban Az előadás a középkori mongol temetkezéseket érintő közlések alapján a mongolok sírhelyeivel, az elhunyttal eltemetett tárgyakkal foglalkozik, valamint bemutatja, azok hogyan fedték el a sírhelyet, és rendelkeztek-e temetőkkel. A Mongol Birodalom földrajzi területe és a mongol középkor definiálását követően a XII–XIV. századi latin nyelvű források és szerzőik rövid bemutatására kerül sor. Az előadás taglalja továbbá a túlvilági elképzeléseket, a szociális tagoltságot, a halál bekövetkeztét megelőző és a temetkezést követő szokásokat is. ***

2

EVGENIJA SHUBINA (RGGU – OROSZ ÁLLAMI BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI EGYETEM, ÁZSIA NÉPEINEK IRODALMA DOKTORI PROGRAM)

A Buddha életrajz jelentőségének változása a mongol történeti művekben A történeti buddha életét leíró Buddha tizenkét cselekedete című rövid mű egy jól ismert alkotás az egész buddhista világban. A Sákjamúni Buddha élettörténet egésze vagy egyes részei idővel bekerültek a legkülönbözőbb műfajú munkákba is, s így például a XVI. század végétől a mongol történeti művek bevezető szakaszának egyik elhagyhatatlan elemei is lettek. Előadásomban néhány, különböző korokból származó mongol történeti mű bemutatásán keresztül szeretném szemléltetni azt a folyamatot, amely során a mongolok többszörös buddhista megtérésének köszönhetően Dzsingisz kán felmenői között, a kékesszürke farkas és a rőtes szarvasünő mellett, megjelent az indiai herceg, Sákjamúni Buddha is.

A BUDDHIZMUSRÓL (ÉS) A BUDDHIZMUSSAL SZEKCIÓVEZETŐ: MECSI BEATRIX FARKAS JÁCINT (TKBF, VALLÁSBÖLCSELET, III.)

A fogyatékosság megélésének dimenziói Veleszületett mozgássérültként nap mint nap találkozom a fogyatékosság sokszor derűs és olykor elszomorító aspektusaival. Éveken át szakértőként dolgoztam a területen civil és államigazgatási „színekben” is. Az európai kultúrkörben azonban, bármely területén is tevékenykedtem, sehol nem találtam számomra elfogadható és továbbgondolható válaszokat – amíg a buddhai tanítással kapcsolatba nem kerültem –, a sorstársaimat és természetesen saját magamat is leginkább érdeklő, mozgató kérdésekre. Ezek röviden a következők: Miért váltam én ilyenné? Mit tett a család, hogy ilyen helyzetbe került? A sors, netán Isten büntet bennünket? Hogyan éljek így, ilyenként? A válaszok szerteágazók, orvosi, pszichológiai, vallási és nem utolsó sorban filozófiai jellegűek; a magam részéről a felsorolás utóbbi két területéről szándékozom beszélni, a Buddha tanításának vonatkoztatható elemeit – magától értetődő módon – a teljesség igénye nélkül felsorakoztatva. Olyan megközelítési módot kívánok bemutatni röviden, mely az elméleti és az életfilozófiai területek ötvözeteként is értelmezhető. Nem keleti csodaszer a nyugati világnak, de tapasztalom, hogy a Föld ezen „szegletében” is életképes, integratív, konstruktív és kellően flexibilis. *** PÉTER ALVAREZ (TKBF, VALLÁSBÖLCSELET, II., KORÁBBAN PPKE, SZOCIÁLPEDAGÓGIA)

A théraváda buddhizmus meditációs módszerei Előadásomban az öregek tanítása szerint fogom bemutatni, a nemes nyolcas ösvény elmélkedésről, kontemplációról szóló csoportját. Kiemelt szerepet kapnak az előadás során a téma szempontjából fontosabb szentiratok. Az előadás során a különböző meditációs módszerek egymáshoz fűződő szoros viszonyát is összefüggéseiben fogom bemutatni. Végezetül a XX. és XI. század théra mestereinek, többek közt Nyanaponika Maha Thera, Ajahn Sumedho és Ajahn Amaro, módszereibe is szeretném bevezetni a hallgatóságot. *** KIRÁLY RÁHEL (TKBF, DHARMATANÍTÓI, II.)

A tapasztalás minősítése Az előadás alapkérdése a buddhizmus egyik nagy „kérdéskörében” egy nagyon fontos momentum, mégpedig a Második Nemes Igazság (ezzel együtt az elsőnek is) egy alaptétele, mely szerint az általunk érzékelt tapasztalati világ azért szenvedés-teli, mert maga a tapasztaló azzá teszi a tapasztalat minősítésével (jó, rossz, semleges). Ennek a minősítésnek az okaként én a 3 gyökér okot nevezném meg. Ezen felül, a minősítéseken keresztül kifejtem az üresség fogalmát, azaz, hogy a tapasztalati világ alap természete az üresség, amelyet csak a szemlélő, a tapasztaló tölt meg tartalommal a minősítései által.

3

ÓDOR MÁRIUSZ (TKBF, DHARMATANÍTÓI, II.)

Buddhizmus a vállalatirányításban Egy vállalatban, akár egy buddhista kolostorban, sokféle ember verődik össze. Különböző céllal, és elképzelésekkel, mégis egy adott szervezeten belül, az adott szervezet sajátos szabályait figyelembe véve élik hétköznapjaikat. Kutatásom tárgya, a buddhista szerzetesi szabályzat azaz Vinaya alkalmazhatóságának lehetősége vállalati körülmények között. Elsősorban gondolatébresztőnek szánom az előadást, sem mint konkrét megoldások gyűjteményének. *** SÁNDOR ZSOLT (TKBF, VALLÁSBÖLCSELET, II.)

A meditáció az Iszlámban és a Buddhizmusban E rövid áttekintés során, megpróbálom felvázolni a meditációról e két nagy vallási hagyományon belül kialakult nézeteket. A különböző meditációs módszerek felvázolását követően, összevetve őket, a köztük levő különbségek és hasonlóságok közül kívánok néhányról szót ejteni. Az összehasonlítás során mind gyakorlati, mind elméleti szempontokat is figyelembe kívánok venni. Vagyis, nem pusztán arról kívánok beszélni hogy „miről szólnak” ezek a gyakorlatok, hanem arról is hogy „hogyan néznek ki”. *** KOVÁCS FERENC DÁVID (ELTE BTK, ÖSSZEHASONLÍTÓ IRODALOMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA III.)

A keleti rendszerek paradigmája a hatvanas évek amerikai ellenkultúrájában A hatvanas években a nyugati kultúrában igazi reneszánsza kezdődött a buddhista nézetekkel való foglalatosságnak – sokszor erősen vulgarizált formában. Olyannyira, hogy a szakirodalom ma már hajlamos külön amerikai buddhizmusról is beszélni. Előadásomban a beat-generáció reprezentáns szerzőinek (Jack Kerouac, Allen Ginsberg, Garry Snyder) szerepét kívánom bemutatni az amerikai ellenkultúra kontextusában. *** SIPŐCZ DIÁNA GIZELLA (SEMMELWEIS EGYETEM MENTÁLHIGIÉNÉ INTÉZET/EVANGÉLIKUS HITTUDOMÁNYI EGYETEM/ SZENT ATANÁZ GÖRÖG KATOLIKUS HITTUDOMÁNYI FŐISKOLA EGYÜTTMŰKÖDÉSÉBEN, LELKIGONDOZÓ I.)

A védikus nő a modernitásban A több ezer éves Védák (hinduizmus szentírásai) pontosan meghatározzák, hogy a nők milyen tulajdonságokkal, szellemi, emocionális kvalitásokkal rendelkeznek. Bemutatják a nemek közt fennálló különbségeket, melyek révén képesek kiegészíteni és támogatni egymást. Ezen „eredendő” női jellemvonások alapján a nő feladata, szükséglete, viselkedési normája pontosan meghatározottá vált. Előadásom azt célozza bemutatni, hogyan változik a tradicionális védikus női szerep a modernitás korában, miként befolyásolja a globalizáció a régi mintákat. Milyen védikus női személyiség-karaktereket igazol a modern pszichológia? Miként lehet hasznosítani a régi korok védikus tanácsait a mai párkapcsolatokban? Léteznek-e örök női attribútumok, amelyeket nem érintenek a korszakok változásai?

4

MÁRCIUS 7. PÉNTEK UTAK INDIÁHOZ SZEKCIÓVEZETŐ: NÉGYESI MÁRIA 9.15

VERTETICS M. BÉLA A nyolcas mint mágikus szám Indiában

9.45

PÖLTL JÁNOS A catuskoti félreértett logikája

10.15 BÁNYÁSZ KRISZTIÁN Siva 10.45

SZÜNET

11.00 SZITÁR KRISTÓF Ind szövegek perzsanizált interpretációja 11.30 SZIVÁK JÚLIA A felosztás motívuma Móhan Rákés novelláiban 12.00 KOVÁCS MÁRTA A császári cím és India kérdése a brit kormány politikájában 1876–77-ben 12.30

EBÉDSZÜNET

ECSET- ÉS TOLLVONÁSOK SZEKCIÓVEZETŐ: IVÁNYI TAMÁS 13.30 OROSZI GYÖNGYI Az Ezeregyéjszaka és a görög regény kapcsolatának vizsgálata a klasszikus arab prózairodalom tükrében 14.30 MÉSZÁROS ÁGNES A magyarországi művészet történetének egy kevéssé ismert fejezete: XIX. századi orientális festőink 15.00 DÉNES MIRJAM, SZÁLKAI KINGA A „keleti nő” papíron és vásznon Vámbéry Ármin művei és korának orientalista festészete alapján 15.00

SZÜNET

15.15 DUDLÁK TAMÁS Nomádok és oszmánok – Toleranciától az üldöztetésig? 15.45 SZVÉTEK ATTILA Az iszlám gazdasági gondolkodás fejlődése 16.15 ÉVA ÁDÁM Az iszlám jog „magasabb célkitűzései” (maqasid al-shari’ah) Muhammad al-Tahir ibn ’Ashur modern kori szerző értelmezésében 16.45 ŐZE DÁVID Habib Bourguiba elnöki tevékenysége Tunézia francia gyarmati örökségének tükrében

5

UTAK INDIÁHOZ SZEKCIÓVEZETŐ: NÉGYESI MÁRIA VERTETICS M. BÉLA (TKBF, VALLÁSBÖLCSELET, II.)

A nyolcas mint mágikus szám Indiában Ez az előadás azt hivatott bemutatni, hogy miért olyan gyakori és egyben közkedvelt az ázsiai gondolkodásban a 8-as szám. Miért a 8-as a legfőbb szerencseszimbólum? Miért ez a legszentebb szám? Honnan indult és milyen utat járt be? Ahhoz, hogy ezt a kérdést megfejthessük, először a matematika történetét kell közelebbről szemügyre vennünk. Másodszor meg kell vizsgálnunk az Indus-völgyi civilizáció embereinek matematikai ismereteit, és az ezekhez kapcsolódó bizonyítékokat. *** PÖLTL JÁNOS (TKBF, VALLÁSBÖLCSELET, VALLÁSTÖRTÉNETI ÉS FILOZÓFIAI SZAKIRÁNY, III.)

A catuskoti félreértett logikája Az európai gondolkodás szerint a világ vagy véges, vagy végtelen, és más lehetőség nincs. Az indiai logikában megjelenik négy lehetőség azzal, hogy akár mindkét tulajdonság (a véges és a végtelen) teljesülhet, valamint lehetséges, hogy egyik sem áll fenn. Buddha több tanításában is arról beszélt, hogy a négy lehetőség közül egyik nézet sem helyes. De akkor mi van? Kellene egy ötödik lehetőség – de mitől lenne ez a helyes nézet? A catuskoti egyik elemzési módja a klasszikus logikára épül, melyben a hagyományos kétértékűséget négyértékűség váltja fel. Van olyan értelmezés, melyben bevezetnek egy ötödik igazságértéket is. Ez lenne a helyes szemlélet? Előadásomban ezt cáfolom. *** BÁNYÁSZ KRISZTIÁN (TKBF, VALLÁSBÖLCSELET, VALLÁSTÖRTÉNETI ÉS FILOZÓFIAI SZAKIRÁNY, III.)

Siva Az előadás tárgya Siva néhány fő attribútuma, felesége, a Nagy Istennő alakja és többarcúsága, az istenség néhány mitikus története és viszonya más istenekkel, illetve a hozzá kapcsolódó filozófiai elképzelések és vallási, aszketikus gyakorlatok. Szó lesz Siva „korszakolásáról”, védikus kori és más előképeiről. *** SZITÁR KRISTÓF (ELTE BTK, TÖRTÉNELEM/SZANSZKRIT MINOR, BA III.)

Ind szövegek perzsanizált interpretációja Az előadás tárgya az Indiai Szubkontinens területén létrejött különböző textusok perzsa interpretációja, illetve a két kultúra- hindu & muszlim - kölcsönös egymásra hatása a kora újkorban. A középkori és a premodern Indiát előbb a Delhi Szultánátus (1206–1526), majd a Mogulok (1526–1857) uralták, mely dinasztiák udvari nyelve tradicionálisan a perzsa volt. A kultúrát patronáló uralkodók ind szövegeket fordíttattak perzsára, az előadás célja bemutatni, hogy miként harmonizálták az ind szövegeket a muszlim értékrendekkel, különös tekintettel a Šams al-aṣvāt c. műre. ***

6

SZIVÁK JÚLIA (ELTE BTK, KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK, INDOLÓGIA SZAKIRÁNY)

A felosztás motívuma Móhan Rákés novelláiban Móhan Rákés a XX. századi hindí irodalom meghatározó alakja, nevéhez a naí kahání, az új novella irányzatának megteremtése köthető. Az 1950-es években megjelenő naí kahání szakítani kívánt a megelőző évtized baloldali indíttatású, haladó szellemiségű irodalmával (pragativád), valamint az azt követő experimentalista (prajógvádí) és egzisztencialista (asztitvavádí) irányzatokkal is. A prémcsandi realizmus gyökereihez visszanyúlva a hétköznapi élet apró eseményei közül merítve akarta bemutatni a valóságot. Épp ezért érdemes vizsgálni novelláiban a Pakisztán és India születését övező nagy horderejű és roppant véres felosztás eseményének megjelenését. Előadásomban három olyan novelláját fogom vizsgálni, amely kifejezetten ezzel a témával foglalkozik. *** KOVÁCS MÁRTA (DE, TÖRTÉNELMI ÉS NÉPRAJZI DOKTORI ISKOLA, TÖRTÉNELEM I.)

A császári cím és India kérdése a brit kormány politikájában 1876–77-ben Előadásomban azt a Nagy-Britannia és India történetében egyaránt jelentős időszakot szeretném bemutatni, amely fontos szerepet játszott az angol emberek India-képének kialakulásában, valamint a szubkontinens életében. Kutatásom az 1876-os Royal Title Act létrejöttére, illetve annak sajtóbeli ábrázolására koncentrál. Forrásaim: a korabeli törvények, a brit parlament vitái, beszédei, és a különböző sajtótermékek (pl.: The Spectator, Punch). Arra keresem a választ, hogy a brit közvélemény miként reagált ezekre az eseményekre.

ECSET- ÉS TOLLVONÁSOK SZEKCIÓVEZETŐ: IVÁNYI TAMÁS OROSZI GYÖNGYI (PPKE – NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA II.)

Az Ezeregyéjszaka és a görög regény kapcsolatának vizsgálata a klasszikus arab prózairodalom tükrében Előadásom annak a vizsgálatnak a kezdőlépése, amelynek célja a görög regény hatásának bizonyítása az Ezeregyéjszakában. Ennek során a klasszikus arab irodalmi műfajokat középpontba helyezve arra keresem a választ, hogy egyes, az Ezeregyéjszakában megtalálható, görögnek bélyegzett elemeknek van-e előzménye az arab irodalomban, vagy valóban átvételről van szó. Előadásom a farağ ba’da al-šidda műfajra koncentrál, és azt vizsgálja, hogy az Ezeregyéjszakában szereplő, feltételezhetően görög elemek jelenléte és hiánya a farağ történetekben mennyiben támasztja alá, vagy éppen cáfolja a görög hatást. *** MÉSZÁROS ÁGNES (ELTE BTK, MŰVÉSZETTÖRTÉNET-TUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA III.)

A magyarországi művészet történetének egy kevéssé ismert fejezete: XIX. századi orientális festőink Amennyire magától értetődő e fogalom a francia és a brit művészet vonatkozásában, olyannyira idegenül hat első hallásra magyar festők egy csoportjára alkalmazva. Azt, hogy nem csupán egyfajta perifériára szorult művészeti jelenségről van szó, és hogy a Kelet iránti érdeklődés folyamatos volt, bizonyítják többek között a Pesti Műegylet korabeli kiállítási katalógusaiban megőrződött adatok. Az előadás áttekintést kíván nyújtani a XIX. századi orientális festészet hazai képviselőinek munkásságáról, illetve a különféle szempontok alapján elkülöníthető korszakokról, tendenciákról. ***

7

DÉNES MIRJAM (ELTE BTK MŰVÉSZETTÖRTÉNET-TUDOMÁNYI DOKTORI

SZÁLKAI KINGA

ISKOLA II.. – KRE BTK, KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK, JAPÁN, BA I.)

(BCE, NEMZETI

KAPCSOLATOK DOKTORI ISKOLA)

A „keleti nő” papíron és vásznon Vámbéry Ármin művei és korának orientalista festészete alapján Vámbéry Ármin útleírásaiban a XIX. század végi Kelet hiteles képét ábrázolja, beleértve a keleti nők társadalmi helyzetét is. Az orientalista és utazó, aki személyes tapasztalatokkal rendelkezett a korban a nyugati szem elől elzárt háreméletről, írásaiban megemlíti, hogy a korabeli „szépészek”, festőművészek gyakran alkalmazták ezt a témát alkotásaikban – ám, megítélése szerint hiteltelenül. Vajon ebben a kérdésben is adhatunk Vámbéry véleményére? Ezt a kérdést járjuk körül közös kutatómunkánkban, amelyet Vámbéry-szövegekre és a XIX. század egyetemes és magyar orientalista festészetének összehasonlító elemzésére építünk fel. *** DUDLÁK TAMÁS (ELTE TÁTK, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK, MA I.)

Nomádok és oszmánok – Toleranciától az üldöztetésig? Az Oszmán Birodalom – mint oly sok közel-keleti állam – sorsa mindvégig összefonódott a nomádokéval: történetének kezdete és vége egy-egy migrációhoz is köthető. A nomadizmus általános kérdéseit követően előadásomban az oszmán központi hatalom nomádokhoz való viszonyát mutatom be. A vizsgálat három különböző korszakot vesz górcső alá, s mindhárom esetében valamilyen határ menti terület (a Balkán vagy éppen a kurd határvidék) viszonyait elemzi. A három időbeli metszetet a XIII–XIV. század fordulója, a XVI. század és a XIX. század jelenti. Ezekkel a példákkal szándékaim szerint érzékeltetni szeretném a nomádok által a birodalomban betöltött pozitív szerepet: a bennük rejlő gazdasági és katonai potenciál ugyanis olyan erőt jelentett, melylyel a korabeli európai nagyhatalmak sem rendelkeztek. *** SZVÉTEK ATTILA (ELTE BTK, NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, ARABISZTIKA II.)

Az iszlám gazdasági gondolkodás fejlődése Az iszlám gazdasági életet vallási előírásokon alapszik, amelyek elsődlegesen a Koránhoz (Qurʾān) és a prófétai hagyományokhoz (sunna) nyúlnak vissza. Így az alapelvek a történelmi korszakok alatt nem módosultak, de a gazdasági gondolkodás folyamatosan formálódott a változások mentén, ami mára egy iszlám vallási alapokra épülő bankrendszer kialakulásához vezetett. Előadásomban az ide vezető út pár meghatározó tényezőjéről szeretnék beszélni. *** ÉVA ÁDÁM (ELTE BTK, NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, ARABISZTIKA I.)

Az iszlám jog „magasabb célkitűzései” (maqasid al-shari’ah) Muhammad al-Tahir ibn ’Ashur modern kori szerző értelmezésében A „magasabb célkitűzések” a klasszikus iszlám elméleti jogtudomány (usul al-fiqh) egyik legfontosabb fejezete. Az isteni jog célja és az emberi érdek közötti összefüggések rendszerét állítja fel. A tudományág azonban nem egy statikus rendszert ír le, hanem a társadalmi fejlődéshez igazodó, dinamikus kategóriákat állít fel. Muhammad al-Tahir ibn ’Ashur 1946-ban publikált mesterművében – az elméleti jogtudomány alapos ismeretével és az iszlám civilizáció reformjának igényével – adaptálta a maqasid al-shari’ah rendszerét a modern kor körülményeihez. *** ŐZE DÁVID (ELTE BTK NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, ARABISZTIKA I.)

Habib Bourguiba elnöki tevékenysége Tunézia francia gyarmati örökségének tükrében

8

Az előadás azzal foglalkozna, hogyan jelent meg Habib Bourguiba, a francia gyarmati uralom alól 1956-ban felszabadult Tunézia első elnökének politikai tevékenységében és szemléletmódjában Franciaország társadalmi-kulturális hagyatéka. Miközben a független Tunézia identitásában főszerepet kapott a térség több évszázados arab-iszlám öröksége, valamint az egykori anyaország elnyomó mivolta, ez utóbbi kultúrájának bizonyos elemeit az elnök fel kívánta használni az ország modernizációjában; az előadás ezt a jelenséget venné górcső alá.

MÁRCIUS 8. SZOMBAT HITEK ÉS BIRODALMAK I. SZEKCIÓVEZETŐ: HASZNOS ANDREA 9.15

KÖVI FRANCISKA Augustus és Egyiptom: A római kor kezdete

9.45

NAGY PÉTER Az uralkodói sírépítészet korszakai Marokkóban

10.15 FINTA SZILVIA Világkorszakok szombatja 10.45

SZÜNET

11.00 VÁRADI KATALIN Az 1871-es Pontus-konferencia eredményei és következményei a korabeli élclapok (Borsszem Jankó, Üstökös, Kladderadatsch) tükrében 11.30 BARTHA BÁLINT Rouháni-korszak? 12.00 SZAKÁL KATALIN 9/11 reprezentációja keleti szemszögből 12.30

EBÉDSZÜNET

HITEK ÉS BIRODALMAK II. SZEKCIÓVEZETŐ: NIEDERREITER ZOLTÁN 13.30 PINTÉR ANNA Istálló az isteneknek – Képi elemek a sumer és akkád irodalmi szövegekben 14.30 RADOS TAMÁS Szellemekkel suttogók – Holtidézés az ókorban 15.00 HORVÁTH MÁTÉ A kalifátus vezírjei – a vezírek kalifátusa: A fátimida állam átalakulása a XI. században 15.00

SZÜNET

KOREA HAGYOMÁNYA SZEKCIÓVEZETŐ: CSOMA MÓZES 15.15 KOVÁCS RAMÓNA Pungsu – A feng shui hagyományának szerepe és befolyása a koreai történelem korszakaiban 15.45 SITKEI DÓRA A koreai Chuseok ünnepe régen és ma 16.15 KOVÁCS VERONIKA Koreai zsánerképek a XVIII–XIX. században 16.45 BUDINSZKY JÚLIA Nyelvváltozás tűzszünetben

9

HITEK ÉS BIRODALMAK I. SZEKCIÓVEZETŐ: HASZNOS ANDREA KÖVI FRANCISKA (KRE BTK, VALLÁSTUDOMÁNY, MA II.)

Augustus és Egyiptom: A római kor kezdete Kleopátrát, Egyiptom utolsó uralkodóját Augustus győzte le az actiumi csatában, ami a római uralom kezdetét jelentette. Egyiptom ezzel megszűnt önálló államként létezni és a Római Birodalom provinciájává vált. Ennek a korszaknak a változásait mutatom be, kitérve a vallási es művészeti átalakulásokra. *** NAGY PÉTER (ELTE BTK, ISZLÁM TANULMÁNYOK, MA I.)

Az uralkodói sírépítészet korszakai Marokkóban Előadásomban a mai Marokkó területén uralkodó, muszlim birodalmak sírépítészetét követem végig az iszlám megjelenése és a XVIII. század közti évezredben. A különböző dinasztiák többnyire sajátos épületeket hagytak az utókorra, holott a sírépítészet vitatható legitimitással bír az iszlám vallás szemszögéből. Ebből kifolyólag minden dinasztia sajátos módon igyekezett elfogadtatni az uralkodók halál utáni tiszteletét. Az épületek mellett a forrásokból ismert mögöttes felfogás segít megvilágítani a kérdést, hogy a történeti korszakokhoz kapcsolódóan vajon beszélhetünk-e sírépítészeti korszakokról is. *** FINTA SZILVIA (ELTE BTK, FILOZÓFIA, MA I.)

Világkorszakok szombatja A Szentírásban szereplő zsidó ünnepekre a hagyomány az élet mérföldköveiként tekint. Az egyik legalapvetőbb ünnep ezek között a sábbát (szombat). A hetedik napot – továbbá a szombatévet és a jubileumi évet (hétszer hetedik év) – ünneplő személy kilép az időből és az Örökkévalóval kerül személyes kapcsolatba. Izrael ünnepei a történelem mérföldkövei is, így a hétezredik év, a világszombat. Előadásomban a Szentírásból és a rabbinikus hagyományból kiindulva a zsidó – illetve őskeresztény – eszkatologikus gondolkodás néhány alapvető jellegzetességére szeretném felhívni a figyelmet. *** VÁRADI KATALIN (DE, TÖRTÉNELEM ÉS NÉPRAJZI DOKTORI ISKOLA, TÖRTÉNELEM I.)

Az 1871-es Pontus-konferencia eredményei és következményei a korabeli élclapok (Borsszem Jankó, Üstökös, Kladderadatsch) tükrében Előadásomban az 1871-es Londonban tartott Pontus-konferencia eseményeinek megítélését kívánom bemutatni a korszak élclapjai (Borsszem Jankó, Üstökös, Kladderadatsch) alapján. A nagyhatalmak a keleti kérdés egyik sarkalatos problémájára, a Fekete-tenger és szorosainak évek óta húzódó ügyére tettek pontot, azok semlegességének megszüntetésével. Az előadásomban kitérek arra is, hogy ezt a döntést miként értékelte a sajtó, illetve milyen következtetést vont le belőle a keleti kérdés, a nemzetközi kapcsolatrendszer, és az orosz–porosz szövetség jövőjére nézve. *** BARTHA BÁLINT (BCE, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK, MA I.)

Rouháni-korszak?

10

Iránban 2013 augusztusa óta Haszan Rouháni tölti be a köztársasági elnöki posztot. Bár az Iráni Iszlám Köztársaság alkotmányos berendezkedése alapján a legfontosabb döntéseket nem az elnök, hanem a Legfőbb Vezető, Ali Khamenei ajatollah hozza meg, a nemzetközi közösség korszakváltást vizionál. A nemzetközi közvélemény a nukleáris programmal kapcsolatban párbeszédet és eredményeket, regionális szinten pedig stabilitást vár az új elnöktől. Az egyetlen megjósolható dolog az iráni politikát illetően: annak kiszámíthatatlansága.

SZAKÁL KATALIN (PTE BTK, MODERN IRODALOMTÖRTÉNETI ÉS IRODALOMELMÉLETI TANSZÉK, MA II.)

9/11 reprezentációja keleti szemszögből Előadásomban azokat műveket vizsgálom, amelyek keleti szempontból mutatják be 2001. szeptember 11. traumáját. Főképp Martin Amis Mohammed Atta utolsó napjai című novelláját és Mohsin Hamid Kétkedő fundamentalista című regényét vizsgálom részletesebben, például annak alapján, hogy milyen kulturális utalásokat használnak fel, és milyen elbeszélésmódot alkalmaznak az esemény bemutatására; ennek során támaszkodom az Edward W. Said Orientalizmus című könyvében leírtakra.

HITEK ÉS BIRODALMAK II. SZEKCIÓVEZETŐ: NIEDERREITER ZOLTÁN PINTÉR ANNA (ELTE BTK, ÓKORI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK, ASSZIROLÓGIA, BA III.)

Istálló az isteneknek – Képi elemek a sumer és akkád irodalmi szövegekben Az előadás tárgya a városokhoz kötődő képi elemek (metaforák, hasonlatok, epithetonok) a sumer és akkád források alapján és ezek változásai, illetve állandósága. *** RADOS TAMÁS (PPKE, TÖRTÉNELEMTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA)

Szellemekkel suttogók – Holtidézés az ókorban Előadásomban a halott-látók, jövendő-mondók, boszorkányok és varázslók szerepét járom körül a Római Birodalmon belül. Összevetem a holtidézés miértjét, mikéntjét, hasonlóságait és különbségeit Róma városában, Izraelben és Egyiptomban. Az összehasonlítás végén pedig kimutatom a kapcsolatot a temetkezési szokások, a túlvilággal kapcsolatos elképzelések és a holtidézés rítusa közt. *** HORVÁTH MÁTÉ (ELTE BTK, NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, ARABISZTIKA III., IRANISZTIKA, MA II.)

A kalifátus vezírjei – a vezírek kalifátusa. A fátimida állam átalakulása a XI. században A X. század elején létrejött fátimida államiság története legsúlyosabb válságán ment keresztül az 1060-as, 1070-es évek során, amelynek Badr al-Ğamālī vetett véget, miután vezírré nevezték ki. A birodalmat megmentő Badr kinevezésével egy új modell honosodott meg a fátimida államvezetésben: a tényleges hatalom ettől kezdve az idő nagy részében a vezírek kezében volt, míg korábban ők csak a polgárinak nevezhető adminisztráció vezetői voltak. Előadásomban a fátimida állam két korszakát kívánom összevetni a források alapján. ***

11

KOREA HAGYOMÁNYA SZEKCIÓVEZETŐ: CSOMA MÓZES KOVÁCS RAMÓNA (ELTE BTK, KOREANISZTIKA, MA I.)

Pungsu – A feng shui hagyományának szerepe és befolyása a koreai történelem korszakaiban A feng shui egy manapság már a nyugati világban is népszerűvé váló gyakorlat, ugyanakkor a hagyományos felfogásban a lakberendezésnél sokkal fontosabb befolyással is bírt. Koreaiul pungsunak, tudományosan geomanciának nevezik. De mit is takarnak e megnevezések? Földjóslás? Tudomány? Hiedelem? Hóbort? Koreában már a VII–VIII. században fontosnak tartották a Földdel való kapcsolatot, majd Doseon (Doszon) szerzetesre (826–898) hallgatva az uralkodó (Taejo király) is tartotta magát hozzá. Előadásomban e folyamat bemutatását rövid forrásrészletekkel és koreai terepmunka alatt készített fotókkal is illusztrálom. *** SITKEI DÓRA (ELTE BTK, KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK, KOREAI SZAKIRÁNY, BA II.)

A koreai Chuseok ünnepe régen és ma A Chuseok a koreai emberek számára a mai napig az egyik legfontosabb családi ünnep. Magyarul hálaadásnak vagy aratóünnepnek is nevezik. A kínai és japán vonatkozásokat is megemlítve, bemutatom az ünnep eredetét és a hozzá kapcsolódó, sok esetben régvolt népszokásokat, valamint mai helyzetét. *** KOVÁCS VERONIKA (ELTE BTK, KOREANISZTIKA, MA I.)

Koreai zsánerképek a XVIII–XIX. században Az életképek mindig valamilyen nagyobb egység kis részeként jelentek meg a koreai festészetben, különböző eszméknek alárendelve: a sírfreskókon, buddhista képeken, tájképek részeként. Az életképek két irányba fejlődtek. Az egyik irány Korea kultúrájának és szokásainak államilag pártfogolt reprezentációja. A másik, az igazi zsánerkép a XVIII. században jelent meg, mely kizárólag az emberek életéből kiragadott pillanatokat örökítette meg mindenféle más háttér-ideológiától mentesen. A valóság pontos megfigyelésén alapultak, az egyszerű nép iránti szeretetből, életörömből fakadtak. Előadásomban szeretnék rávilágítani a műfaj jelentőségére, valamint betekintést nyújtani az életképek kialakulásának társadalmi és ideológiai hátterébe. *** BUDINSZKY JÚLIA (ELTE BTK, ALKALMAZOTT NYELVÉSZET, MA I.)

Nyelvváltozás tűzszünetben A modern kori koreai történelem legegyértelműbb korszakhatárát jelöli ki az 1953. július 27-én aláírt és máig érvényben levő tűzszüneti egyezmény. Ötven év telt el Észak- és Dél-Korea megalakulása óta és ez az idő nyilvánvaló hatással volt a két országban beszélt - valaha csak nyelvjárási különbségeket mutató - koreai nyelvre is. Előadásomban, Osváth Gábor munkáját folytatva és személyes tapasztalataimra is építve, az északon és délen jelenleg beszélt nyelv(ek) néhány lexikai, helyesírási és intonációs különbségét igyekszem bemutatni.

12

MÁRCIUS 9. VASÁRNAP JAPÁN ÉS A VILÁG SZEKCIÓVEZETŐ: SZABÓ BALÁZS 9.15

HELFENBEIN KATALIN Világkorszakok – itt és most

9.45

SÁGI ATTILA A Kamigata nyelvjárás helyzete az Edo-kori Japánban

10.15 CSENDOM ANDREA A japán többségi társadalom és a kisebbségek ütközőpontjai: A buraku társadalmi réteg a középkortól napjainkig 10.45

SZÜNET

11.00 DOMA PETRA Matsui Sumako – Az új (színész)nő megjelenése Japánban 11.30 TÓTH VERONIKA Válogatott Japonica az Osztrák Nemzeti Könyvtárban 12.00 SIMON SZABINA Japán külpolitikai kapcsolatai a II. világháborút követő két évtizedben 12.30

EBÉDSZÜNET

MÚLTAK, JELENEK, JÖVŐK SZEKCIÓVEZETŐ: SALÁT GERGELY 13.30 HANÁK JÁNOS A hasznos „Más” – Ezra Pound és Kína, Kína és Ezra Pound 14.30 HERCZEGH VIKTÓRIA A kutatás-fejlesztés szerkezete a múlt, a jelen és a jövő Kínájában 15.00 HARTYÁNDI MÁTYÁS Tenyerünkben forgó égalatti – Különutak a Zhou-kori kínai politikában 15.00

SZÜNET

15.15 GÖNCZŐ LEVENTE A harmadik világból az elsőbe 15.45 RIGÓ MÁRTA Hegemóniaváltás – Az amerikai korszak vége és a kínai kezdete? 16.15 KIRÁLY PÉTER Északkelet-India migrációs dinamikája a modern korban 16.45 TAKÓ FERENC Kína és az európai liberalizmus 17.15

ZÁRÁS

13

JAPÁN ÉS A VILÁG SZEKCIÓVEZETŐ: SZABÓ BALÁZS HELFENBEIN KATALIN (ELTE BTK, NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, JAPÁN FILOLÓGIA II.)

Világkorszakok – itt és most Az elmúlt évtizedek során számos filozófus, teológus, buddhista szerzetes értekezése látott napvilágot Dōgen mester időszemléletével kapcsolatban. Bár gyakran európai gondolkodókkal rokonítják, tanításait mégis elsősorban a mahāyāna szövegekben található leírásokkal érdemes öszszevetni. Előadásomban bemutatatom a zen mester által gyakran idézett Lótusz szútra tér-idő felfogását, majd egybevetem Dōgen sajátságos „lét-idő” fogalmával. *** SÁGI ATTILA (ELTE BTK, NYELVTUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, JAPÁN FILOLÓGIA)

A Kamigata nyelvjárás helyzete az Edo-kori Japánban A japán nyelvtörténettel foglalkozó szakirodalmak megemlítik, hogy az Edo-kort megelőzően a Kiotó városát is magába foglaló Kamigata vidéken használt nyelvjárás volt az első számú nyelvváltozat Japánban. Az Edo-korban egy ideig a Kamigata nyelvjárás és az új főváros, Edo nyelvjárása ugyanolyan fontos szereppel bírt, azonban a korszak második felében már az edói nyelvjárás vette át a vezető szerepet. Az előadás során korabeli források alapján bemutatásra kerülnek a régi főváros, Kiotó és az új japán főváros, Edo nyelvváltozatának különbségei, és megvizsgálom, melyek azok a nyelvtani elemek, amelyek már ekkor is szerepeltek a japán nyelvben és a standard japán nyelv megszületésének köszönhetően változatlan formában léteznek a modern japánban is. *** CSENDOM ANDREA (HITOTSUBASHI EGYETEM [TOKIÓ], TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, MA)

A japán többségi társadalom és a kisebbségek ütközőpontjai: A buraku társadalmi réteg a középkortól napjainkig A buraku-min, vagyis származási alapon kirekesztett társadalmi réteghez tartozókat, a mai japán nyelv hivatalosan a dōwa chiku shusshinsha (’asszimilálódott térségből származó’) elnevezéssel illeti. A buraku csoport ugyanis, a japán társadalom azon alsó rétege, amely bár származás szerint japán nemzetiségűekből tevődik össze, mégis foglalkozási, születési, életmódbeli különbségek miatt a társadalom legaljára, vagy más szóval kisebbségbe kerültek. A probléma természetesen nem új keletű, gyökerei egészen a középkorig nyúlnak vissza (eta-hinin csoport), ugyanakkor hazánkban kevéssé ismert. Előadásomban ezért, a buraku csoport és más kisebbségi csoportok elkülönítése, valamint a magyar szakirodalomban a japán kisebbségkutatás megalapozása végett, a buraku társadalmi réteg történelmi kialakulásával, ideológiai hátterével, korszakolásával foglalkozom. Kitekintőként pedig napjaink társadalmi problémáival való hasonlóságára, a diszkrimináció kialakulásának folyamatára mutatok rá. *** SIMON SZABINA (ELTE BTK, KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK, JAPÁN SZAKIRÁNY, BA III.)

Japán külpolitikai kapcsolatai a II. világháborút követő két évtizedben Az előadás azt próbálja feltárni, hogy a II. világháború elvesztése után milyen politikai hatások érték Japánt; ezek közül melyek járultak hozzá az ország felemelkedéséhez, melyek alapozták meg a „japán csoda” kialakulását. Az előadás nagy hangsúlyt fektet Hirohito császár háború utáni szerepére, személyének jelentőségére. Arra, hogy a császárság intézménye ugyan szimbolikussá vált, a császár személye mégis fontos maradt a japán társadalom számára. ***

14

DOMA PETRA (KRE BTK, SZÍNHÁZTUDOMÁNY, MA III. – SZFE, RENDEZŐASSZISZTENS, I.)

Matsui Sumako – Az új (színész)nő megjelenése Japánban Matsui Sumako Japán első olyan színésznője, aki már fiatal korától kezdve tudatosan készült erre a pályára, és színészi oktatásban is részesült. Ő volt a XX. század elején a „modern” japán nő megtestesítője, aki – noha sosem járt Európában vagy Amerikában – pályája során mindvégig nyugati típusú, professzionális színésznőként definiálta magát. Előadásom Matsui Sumako élete mellett betekintést nyújt abba, hogyan kapcsolódott össze munkássága az új dráma és az új nő fogalmával illetve a japán feminizmus kezdeteivel. *** TÓTH VERONIKA (BÉCSI EGYETEM, TÖRTÉNETI KUTATÁS, TÖRTÉNETI SEGÉDTUDOMÁNYOK ÉS LEVÉLTÁRTUDOMÁNY, V. SZEM.)

Válogatott Japonica az Osztrák Nemzeti Könyvtárban A Osztrák Nemzeti Könyvtár Régi Nyomatok és Kéziratok Tára mintegy 320 régi japán nyomtatvánnyal és kézirattal („Japonica”) rendelkezik. A gyűjtemény kezdetei a könyvtár intézményes elődjének a Bécsi Udvari Könyvtár Moritz von Dietrichstein igazgatói idejére nyúlnak vissza (1826–1845), amelyet az előadó Dietrichstein-gyűjteménynek nevez. Az előadás a Dietrichsteingyűjtemény létrejöttét és egyes darabjait kívánja bemutatni. Az előadó a könyvtár munkatársaként 2012 elejétől 2013 márciusáig katalogizálta a teljes Japonica-állományt.

MÚLTAK, JELENEK, JÖVŐK SZEKCIÓVEZETŐ: SALÁT GERGELY HANÁK JÁNOS (ELTE BTK ANGOL – ELTE BTK, JAPÁN BA/KÍNAI MINOR – KRE BTK, JAPANOLÓGIA MA [VÉGZETT])

A hasznos „Más” – Ezra Pound és Kína, Kína és Ezra Pound Az előadás egy korszakokon és földrészeken átívelő irodalomtörténeti összefüggés jelentőségét kívánja bemutatni. A Viktoriánus korszak után az angol modernisták élén álló Ezra Pound egy merev, repedező kultúra és irodalmi hagyomány megújítására törekedett. Költői programjára jelentős hatással volt a Távol-Keleti nyelv és irodalom. A kulturális forradalom után a kínai irodalmi elit egy csoportja szintén újító szándékkal állt elő, és eme csoport tevékenységének folyományként a Távol-Keletet a nyugati modernizmusba beemelő Pound jelentős hatást gyakorolhatott a poszt-Mao kínai irodalomra. A két összefüggő történet Nyugat és Kelet rendkívül hasonló kultúraformáló kísérleteit tárja fel, melyek mindkét részről a kívülálló „Mással” való kontrasztalkotás lendületadó eszközén alapulnak. Mindkét fél újradefiniálná önmagát a „Másik” segítségével, ám a definíció lényegi alapjait saját hagyományaiból meríti. *** HERCZEGH VIKTÓRIA LAURA (ELTE BTK, KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK, KÍNAI SZAKIRÁNY, BA II.)

A kutatás-fejlesztés szerkezete a múlt, a jelen és a jövő Kínájában Kutatómunkám során annak jártam utána, hogy a Kínai Népköztársaság intellektuális elitje a kreatív tudásbázisnak pontosan mely területeit érezte szükségesnek célzottan bővíteni az elmúlt körülbelül tíz év során. Előadásomban saját statisztikai ábrákon mutatom be elmélyedésem eredményét, a kínai helyzetet több aspektusból is összehasonlítom néhány másik vezető hatalom adataival; választ igyekszem találni arra, milyen tényezők is válthatták ki kapott eredményeimet, végezetül pedig a közeli, belátható jövőre is kivetítem kutatásomat. Vajon az elemzőközpontok előrejelzései is az eredményeimet igazolják? ***

15

HARTYÁNDI MÁTYÁS (ELTE BTK, KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK – BA, III.)

Tenyerünkben forgó égalatti – Különutak a Zhou-kori kínai politikában A meggyengült Keleti Zhou-dinasztia uralta Kína uralkodóeszménye első látásra meglehetősen homogén: a Tavaszok és Őszök időszakot az öt hegemón (wu ba) katonai fenyegetése fémjelezte, a Hadakozó fejedelemségek korszakának fokozódó politikai versengése pedig végül a riválisok meghódításához és Kína katonai egységesítéséhez vezetett. Az i. e. 4-3. században azonban nyomát lelhetjük egy ettől eltérő eszmeáramlatnak is. A Hanfeiziben például egy olyan bölcsről olvashatunk, aki elkerüli a veszélyeket és nem vágyik nagy dolgokra, „a világ urai [mégis] követik őt […] sokra tartva bölcsességét”. A Zhuangzi pedig számos, a felajánlott trónt elutasító személy története mellett beszámol Sou herceg esetéről is, aki megpróbált elbújni népe elől, mert „egy királyságért nem veszélyeztette volna életét, […azonban] ez volt az ok, amiért Yue népe uralkodójának akarta.” Előadásomban ezt a bevett képtől eltérő, többek által „yangistaként” azonosított attitűdöt–ideált kívánom körbejárni, bemutatva egyben a korabeli köz- és magánélettel kapcsolatos felfogásokat is. *** GÖNCZŐ LEVENTE (BCE, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK, MA I. – ELTE BTK KELETI NYELVEK ÉS KULTÚRÁK, KÍNAI, BA I.)

Harmadik világból az elsőbe – „Kapitalizmussal” legitimált autoriter hatalomgyakorlás Szingapúrban Kutatómunkám során Szingapúr politikai és gazdasági működését próbáltam meg elemezni az alapján, hogyan egyeztethető össze az egypártrendszer a fokozatosan liberalizálódó kereskedelemmel, a WTO szabályaival és a globalizáció okozta kihívásokkal. A város rövid történelmi áttekintése után látható válik, hogy a koloniális hagyományoktól eltérő útra lép az 1950-es évek derekán, mikor Lee Kuan Yew kvázi-diktatúrát épít ki, miközben továbbra is hangsúlyozza a városállam világgazdasági szerepét. A kérdés, hogy a látszólag ellentétben álló politikai és gazdasági fejlődést tudja-e az „ázsiai típusú fejlesztőállam” korrigálni, vagy a rendszer nem lesz fenntartható a későbbiekben. *** RIGÓ MÁRTA (BCE, NEMZETKÖZI KAPCSOLATOK MULTIDISZCIPLINÁRIS DOKTORI ISKOLA, NEMZETKÖZI ÉS BIZTONSÁGI TANULMÁNYOK II.)

Hegemóniaváltás – Az amerikai korszak vége és a kínai kezdete? Az Amerikai Egyesült Államok világuralmi pozíciója az elmúlt években a relatív hanyatlás pályájára lépett, miközben új kihívók megjelenése figyelhető meg a nemzetközi porondon, így érdemes egy új világrend gondolatával foglalkozni. Az előadás azt próbálja bemutatni, hogy Washington fölényének hanyatlása nem jár együtt a mostani nemzetközi rendszer teljes felrúgásával, mivel az amerikai hegemónia jól lebetonozott alapokkal rendelkezik és az új kihívók – az előadásban a Kínai Népköztársaságra fókuszálva – is prosperáló környezetre találtak benne. *** KIRÁLY PÉTER (BCE, NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK, MA II – ELTE BTK, INDOLÓGIA/SPANYOL, BA III.)

Északkelet-India migrációs dinamikája a modern korban Előadásomban szeretném bemutatni a nemzetközi kutatásban is, de főleg a magyar szakirodalom által méltatlanul mellőzött Északkelet-India, vagyis a Hét Nővér-tagállamokban megfigyelhető többirányú migráció dinamikáját, különös tekintettel az ebben a régióban különösen fontos IDP-k (belső menekültek) helyzetét, az etnikumok és a migráció összefüggéseit, valamint a delhi központi kormány itteni szerepvállalását. *** TAKÓ FERENC (ELTE BTK, FILOZÓFIATUDOMÁNYI DOKTORI ISKOLA, MORÁL- ÉS POLITIKAI FILOZÓFIA PROGRAM I.)

Kína és az európai liberalizmus

16

Alexis de Tocqueville a XIX. század kiemelkedő társadalmi–politikai gondolkodója volt, Kínát azonban ritkán említi. Mind e szöveghelyek kis száma, mind negatív éle tükrében meglepő lehet, hogy a XXI. században egy szociológiai kutatócsoport az ő rendszerét hívja segítségül Kína elemzéséhez. Előadásomban az európai Kína-recepció történetének fordulópontjait szemügyre véve azt mutatom be, mi motiválja – s kapcsolja össze – a Kínáról alkotott nyugati elképzeléseket.

VISSZATEKINTÉS Az Eötvös Collegium Orientalisztika műhelye 2009 őszén alakult meg Máté Zoltán vezetésével. A műhely még ebben az évben úgy döntött, hogy életre hívja a „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferenciát, hogy e rendezvény révén teremtsen lehetőséget a fiatal orientalisták találkozására, termékeny eszmecseréjére. Az I. „Közel, s Távol” Orientalisztika Konferencián 17 hallgatói előadás hangzott el 2009 november 15-én vasárnap. A rendezvényen ekkor az ELTE BTK Keleti nyelvek és kulúrák, illetve Ókori nyelvek és kultúrák szakos hallgatói vettek részt, s a közönség soraiban is főként az ELTE hallgatóit köszönthettük. A második konferencia sikere után szélesebb körben kezdtük terjeszteni felhívásunkat, így a 2012 tavaszán tartott harmadik rendezvényen már negyvennél több, különböző egyetemekről (Károli Gáspár Református Egyetem, A Tan Kapuja Buddhista Főiskola, Pázmány Péter Katolikus Egyetem) érkező hallgató vett részt. A 2013-ban megrendezett IV. „Közel, s Távol” Konferencia újabb lépést jelentett az elhivatott orientalista hallgatók párbeszédének megteremtésében: országos rendezvénnyé bővülve a Szegedi Egyetem, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Egyetem és a Pannon Egyetem kötelékéből is érkeztek hozzánk előadók. Az első konferencia óta két tanulmánykötetet jelentettünk meg, melyek közül az első a két korábbi, a második pedig a III. „Közel, s Távol” Konferencia előadásait tartalmazza. A 2013-as negyedik rendezvényen tartott prezentációkból született írásokat egybefoglaló „Közel, s Távol” III. című kötet 2014 nyaráig napvilágot lát. 2013-ban alakult meg az Eötvös Collegiumban a „Közel, s Távol” Kör, melybe első felhívásunkkal a konferencia mindenkori résztvevőit hívtuk meg. E csoport célja a konferenciáéhoz hasonlóan az orientalisztikával foglalkozó hallgatók találkozási lehetőségének megteremtése, immár nemcsak éves gyakorisággal. Most, az Orientalisztika Műhely fennállásának és egyben a Konferencia születésének ötödik évfordulója alkalmából szeretnénk köszönetet mondani Tanárainknak és Hallgatótársainknak, illetve mindazon Oktatónak, Kutatónak és Tanszéki adminisztrátornak, akik támogatásukkal, tanácsaikkal segítették munkánkat. Külön köszönet illeti az Eötvös Collegium vezetését, amiért minden lehetséges módon segítette rendezvényünket és a kötetek megjelenését. Szintén köszönjük az ELTE BTK Hallgatói Önkormányzat és az Eötvös Collegium Diákbizottsága mindenkori szíves támogatását, amely nélkül a konferencia nem jöhetett volna létre. Végül, de korántsem utolsó sorban köszönjük minden kedves Előadónknak, hogy az elmúlt négy – mára öt – rendezvényen megtiszteltek minket előadásukkal, és minden érdeklődő Hallgatónknak, hogy jelenlétével, kérdéseivel, és hasznos tanácsaival is hozzájárult a „Közel, s Távol” konferenciák sikeréhez. A szervezők

17

EÖTVÖS COLLEGIUM

EÖTVÖS COLLEGIUM DIÁKBIZOTTSÁG

ELTE BTK HALLGATÓI ÖNKORMÁNYZAT

KÖZEL, S TÁVOL KÖR

„KÖZEL, S TÁVOL” ORIENTALISZTIKA KONFERENCIA

facebook.com/kozelstavolkonf facebook.com/kozelstavolkor http://honlap.eotvos.elte.hu/kozel-s-tavol-orientalisztika-konferencia http://honlap.eotvos.elte.hu/kozel-s-tavol-kor [email protected]