HELYI TANTERV (kimenő rendszerű) Bevezetve 2008 szeptember 1-től

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium-Helyi tanterv (kimenő rendszerű) 2015-16.(130.) tanév

HELYI TANTERV (kimenő rendszerű) Bevezetve 2008 szeptember 1-től

Budapesti Műszaki Szakképzési Centrum Bolyai János Műszaki Szakközépiskolája és Kollégiuma

134 Budapest, Váci út 21. OM azonosító: 203058

2015-16.(130.)tanév Hatályos: 2015. szeptember 1-től

Jóváhagyta:

1


BEVEZETŐ A kifutó rendszerű Helyi tanterv elkészítésénél figyelembe vett jogszabályok, dokumentumok és ajánlások: • • • • • • • •

A Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII. 17.) Korm. rendeletnek a 202/2007. (VII. 31.) Kor. rendelet A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény, s annak módosításai. A szakképzésről szóló 1993. LXXVI. törvény és annak módosításai 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről 21/2007. (V. 21.) SZMM rendelet a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról (elektrotechnikaelektronika és informatika szakmacsoport) A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet Fővárosi Közgyűléstől kapott megbízás alapján készített egységes fővárosi szakmacsoportos kerettantervei.

A kifutó rendszerű Helyi tanterv óratervei 2008 szeptemberétől felmenő rendszerben kerültek bevezetésre. A tantervek a 2013 szeptembere előtt beiskolázottakra vonatkozik (kivéve a 9. évfolyamot ismétlők), és kimenő rendszerben érvényes mind a közismereti, mind a szakmai alapozó tárgyakra. Az Elektrotechnika-elektronika (XI.) és az Informatika (XIII.) szakmacsoport ágazati képzési programjainak 1/13. évfolyamára vonatkozó követelményeinek a kialakított óraterv(ek) és a tantárgyi követelményei alapján a 9-12. évfolyam szakmacsoportos alapozó képzése megfelel. Így az iskola képzési rendszere teljesíti az egy teljes tanévnyi beszámíthatóságot. Az óratervek külön-külön tartalmazzák a két szakmacsoport, ill. a nyelvi előkészítő osztályokra vonatkozó előírásokat. Az Elektrotechnika-elektronika és az Informatika szakmacsoport közismereti óratervei a Művészettörténet és az Ének-zene tantárgynál évfolyam elosztásban eltérő, de tartalmában azonos. A közismereti Rajz és vizuális kultúra tantárgy óraszámban és tartalmában is eltérő a két szakmacsoportnál. Az eltérések a tantárgyak részletes tanterveinél kerültek feltüntetésre. A közismereti Informatika tantárgy tanterve óraszámában azonos, de tartalmában különbözik a két szakmacsoportnál. A tantárgyi tanterveinknél figyelembe vettük a Nemzeti alaptantervben (2003) megfogalmazott alábbi kulcskompetenciák fejlesztését: • • • • • • • •

anyanyelvi kommunikáció, idegen nyelvi kommunikáció, matematikai kompetencia, természettudományos kompetencia, digitális kompetencia, a hatékony, önálló tanulás, szociális és állampolgári kompetencia, kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. 2


A kulcskompetenciák figyelembe vétele a közismereti tantárgyaknál a tantárgyi tantervek Célok és feladatok, ill. Fejlesztési követelmények alcímei alatt, a szakmacsoportos alapozó tantárgyaknál a közös bevezető oldalon került feltüntetésre. A Helyi tanterv összeállításánál figyelmet fordítottunk az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, a társadalmi bűnmegelőzéssel, az áldozattá válással, az erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő, kulcskompetenciákra épülő kiemelt fejlesztési feladatok gyakorlati alkalmazására.

3


TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ ........................................................................................................................................................... 2 ÓRATERVEK ....................................................................................................................................................... 5 KÖZISMERETI TANTÁRGYAK TANTERVEI ................................................................................................... 9 MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM ................................................................................................................ 10 TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK ................................................................................. 34 TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA ............................................................................................................ 68 MŰVÉSZETTÖRTÉNET .................................................................................................................................. 74 ANGOL NYELV ................................................................................................................................................. 78 NÉMET NYELV ............................................................................................................................................... 111 MATEMATIKA ................................................................................................................................................ 144 ÉNEK - ZENE ................................................................................................................................................... 164 VIZUÁLIS KULTÚRA .................................................................................................................................... 174 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA (ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT) ........ 178 RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA (INFORMATIKA SZAKMACSOPORT) ................................................ 183 OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA................................................................................................................................ 187 TESTNEVELÉS ÉS SPORT ............................................................................................................................ 202 FIZIKA .............................................................................................................................................................. 224 FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK................................................................................................................ 235 BIOLÓGIA ........................................................................................................................................................ 243 KÉMIA............................................................................................................................................................... 251 INFORMATIKA (ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORT) .................................... 257 INFORMATIKA (INFORMATIKA SZAKMACSOPORT) ............................................................................ 269 ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ TANTÁRGYAK TANTERVEI ...................................................................................................................................................... 279 ELEKTROTECHNIKA ................................................................................................................................... 280 MŰSZAKI ALAPGYAKORLATOK ............................................................................................................. 288 ELEKTRONIKAI ÁRAMKÖRÖK ................................................................................................................ 295 VILLAMOS MŰSZEREK ÉS MÉRÉSEK .................................................................................................... 301 ELEKTRONIKAI GYAKORLATOK ............................................................................................................ 308 INFORMATIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ TANTÁRGYAK TANTERVEI .................................. 313 MŰSZAKI INFORMATIKA ........................................................................................................................... 314 MŰSZAKI ALAPISMERETEK ...................................................................................................................... 318 ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK ......................................................................................................... 324 HARDVER ALAPISMERETEK..................................................................................................................... 328 SZAKMAI ALAPGYAKORLATOK ............................................................................................................. 333

4


ÓRATERVEK Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport 9-12. évfolyam (2008-2009. tanévtől) tárgyak

Magyar nyelv és irodalom (9. évf.: 1 magyar nyelv óra **) Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika (9. évf.: 1 óra **) Művészetek (Ének-zene(é), Vizuális kultúra(v) Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmacsoportos alapozó oktatás • Elektrotechnika • Műszaki alapgyakorlatok*** • Elektronikai áramkörök • Villamos műszerek és mérések*** • Elektronikai gyakorlatok*** A tanuló tényleges heti óraszáma

12.a. 4 2 2 4 3

1 2

2

4 2 4 30

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy, 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronika alapismeretek

A tanuló kötelező heti óraszáma

30

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

34

*

A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból.

**

5


Informatika szakmacsoport 9-12. évfolyam (2008-2009. tanévtől) Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom (9. évf.: 1 magyar nyelv óra **) Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika (9. évf.: 1 óra **) Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmai alapozó oktatás • Műszaki informatika** • Műszaki alapismeretek • Elektronikai alapismeretek • Hardver alapismeretek • Szakmai alapgyakorlatok*** A tanuló tényleges heti óraszáma

12.b . 4 2 2 4 3

1 2

2 2 2 2 4 30

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek

A tanuló kötelező heti óraszáma

30

A tanuló nem kötelező heti óraszáma

4

A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

34

* A tanuló tényleges óraszámába nem beszámítandó óra ** Az osztály két csoportra bontva *** Az osztály három csoportra bontva A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból.

6


Nyelvi előkészítő - elektrotechnika – elektronika szakmacsoport 9-13. évfolyam (2008-2009. tanévtől) Tantárgyak Tanulásmódszertan és önismeret Egészség- és környezetvédelem KépességfejMatematika, fizika lesztés Kommunikáció, médiaismeret Anyanyelv és helyesírás Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmacsoportos alapozó oktatás • Elektrotechnika • Műszaki alapgyakorlatok*** • Elektronikai áramkörök • Villamos műszerek és mérések*** • Elektronikai gyakorlatok*** A tanulói tényleges heti óraszáma

13.c

4 2 2 4 3

1 2

2

4 2 4 30

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek

A tanulói kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

30 4 34

* A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra. ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, elektronikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból.

7


Nyelvi előkészítő - Informatika szakmacsoport 9-13. évfolyam (2008-2009. tanévtől) Tantárgyak

13.d.

Tanulásmódszertan és önismeret Egészség- és környezetvédelem KépességfejMatematika, fizika lesztés Kommunikáció, médiaismeret Anyanyelv és helyesírás Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Művészettörténet 1. idegen nyelv ** Matematika Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Fizika Földünk és környezetünk Biológia Kémia Informatika** Szakmai alapozó oktatás • Műszaki informatika** • Műszaki alapismeretek • Elektronikai alapismeretek • Hardver alapismeretek • Szakmai alapgyakorlatok*** A tanulói tényleges heti óraszáma

4 2 2 4 3

1 2

2 2 2 2 4 30

Emelt szintű érettségi felkészítések (szabadon választható 2 tantárgy: 2-2 óra): magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek

A tanulói kötelező heti óraszáma A tanuló nem kötelező heti óraszáma A tanuló felhasználható összesített heti óraszáma

30 4 34

* A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra ** Az osztály két csoportra bontva. *** Az osztály három csoportra bontva. A tanuló tényleges heti óraszámában középszintű érettségi felkészítés történik magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, fizika, informatika, informatikai alapismeretek és testnevelés tantárgyakból.

8


KÖZISMERETI TANTÁRGYAK TANTERVEI

9


MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM Évfolyamok: 9-12. Heti óraszámok: 4-4-4-4 Éves óraszámok: 148-148-148-128

Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy adjon biztos értékeket változó világunkban. Tudjon megfogalmazni hiteles kérdéseket és válaszokat a diákok mindennapi életéhez kapcsolódóan. A magyar nyelv tantárgy feladata: • fejlessze a figyelem, a kifejezés képességeit, • a szöveghallást, a beszédértést, a szövegértő olvasást, • mélyítse el az értelmes, szép magyar beszéd, az olvasható írás és a helyesírás képességét és készségét, • juttassa el a diákot arra a szövegértési és szövegalkotási szintre, hogy képes legyen önálló véleményalkotásra, értsen meg, tudjon létrehozni különböző műfajú és funkciójú – tájékoztató, érvelő, esszé típusú – szövegeket; a különböző forrású, műfajú, témájú nem irodalmi és irodalmi szövegekre szóban és írásban is biztonsággal reagáljon. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a tanuló váljon olyan olvasó emberré, • aki képes megismerni a kulturális és nemzeti hagyományok értékét, • aki felismeri más kultúrák értékeit is, • aki képes a megértés szándékával közelíteni az emberi érzelmek, kapcsolatok, konfliktusok, döntések sokféleségéhez, amelyek a saját életünkben is érvényesíthetők. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Magyar nyelv és irodalom tantárgynál Aanyanyelvi kommunikáció kompetencia Ismeretek: megfelelő szókincs, nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete, a szóbeli kapcsolattartás fő típusai, szövegtípusok és nyelvi stílusok, a nyelv és kommunikáció változásai. Képességek: különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon kommunikálni, kommunikációját a helyzetnek megfelelően alakítani képes, megkülönböztet és felhasznál különféle szövegeket, információkat keres, gyűjt és feldolgoz, érveit meggyőzően fogalmazza meg, fejezi ki. Attitűdök: kritikus és építő párbeszédre törekszik, tiszteli az esztétikai minőséget, igényli mások megismerését. Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetencia Ismeretek: a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség tudatosulása, az egyén és közösségei világbeli helyének ismerete, főbb művészi alkotások értő és beleérző ismerete, művészi kifejezésmódok. Képességek: önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével.

10


Attitűdök: nyitottság, esztétikai érzék fejlesztésének igénye, kreativitás, önismeret, emberi kapcsolataink és világban való eligazodásunk gazdagítása önkifejezéssel és a kulturális életben való részvétellel.

Fejlesztési követelmények A kulturált nyelvi magatartás a középiskolában is alapkövetelmény • a tanuló legyen képes mindennapi beszédszituációkban részt venni. • különböző konkrét élethelyzeteket nyelvileg sikeresen megoldani, • legyen képes a kommunikációs zavarok felismerésére és azok feloldására, tudjon vitában részt venni, tudjon érveket felkutatni, értékelni, rendszerezni, legyen képes álláspont kialakítására. A szövegértés és szövegalkotás terén • szerezzen jártasságot a különböző típusú szövegek értelmezésében, feldolgozásában, • legyen képes különféle feladathelyzetekben szövegeket, mint információs forrásokat használni • ismerje a kortárs írott és elektronikus tájékoztatás néhány műfaját, • legyen képes anyagot gyűjteni, azt rendszerezni és írás-, illetve beszédművet alkotni, • ismerje a szakmai élet szóbeli és írásbeli szóhasználatát, szerezzen kellő gyakorlatot a diákok érveléstechnikájában. A tanulási képességek fejlesztése érdekében • tudjon együttműködni a társakkal, • látogassa rendszeresen a különböző könyvtárakat, • legyen képes adott témához hiteles információkat összegyűjteni, írása legyen olvasható, rendezett, áttekinthető. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában fontosnak tartjuk, hogy • kapcsolatot teremtsünk a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, • a tanuló képes legyen tágabb összefüggések felismerésére, • egy-egy téma változatainak más művészi ágakkal való összehasonlítására, tudjon a tanuló felismerni különböző látásmódokat, irányzatokat. Az irodalmi műveltség, a műismeret megköveteli, hogy • ismerje a műveket, jelentésvilágukat, alkotóelemeiket: (kompozíció, cselekmény, tér, idő, szereplők), • ismerje az alapvető korstílusokat és műfajokat, • néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének fontosabb állomásait, • legyen képes mások írói, költői portréjának önálló bemutatására, • legyen képes különböző műmegközelítési módokra, legyen képes feltárni és kifejezni az irodalmi alkotásokban megjelenített erkölcsi tartalmakat, esztétikai értékeket.

11


9. évfolyam Heti óraszám: 2+2 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák • • • • • • • •

Életkorának és a szituációnak megfelelő kommunikáció, a kommunikációs zavarok felismerése, megoldása, nem verbális jelek ismerete, kontrollálása, alkalmazása. Értő szövegolvasás, szövegalakítás hangnem- és nézőpontváltással, tömörítés megadott terjedelemben. A kommunikációs helyzetnek megfelelő, koherens szöveg létrehozása több műfajban (pl. kiselőadás, könyvajánlás, élménybeszámoló); irodalmi szövegek kreatív átalakítása. Önálló jegyzetelés és vázlatkészítés gyakorlása, különböző információhordozók felhasználása a tanulásban. A helyesírási készség állandó javítása, nyelvhelyességi szabályok ismerete, a nyelv szintjeinek ismerete, a szövegfonetikai eszközök alkalmazása memoriterek előadásában. Személyes kapcsolatteremtés az irodalmi művekkel, saját vélemény megfogalmazása. A művek alkotóelemeinek (nézőpont, elbeszélésmód, beszédhelyzet, cselekmény, hangnem, időkezelés), jelentésvilágának ismerete. A három műnem és jellegzetes műfajaik felismerése, elkülönítése.

Magyar nyelv Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Kommunikáció (kb. 12 óra) • • • • • • • • • •

a közlésfolyamat tényezői és funkciói, a nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök kommunikáció szóbeli és írásbeli formája jelek, jelrendszerek a nyelvi és nem nyelvi közlésben a mindennapi élet kapcsolattartó nyelvi illemtana az emberi kommunikáció nyelvi és nem nyelvi formái különböző közlésmódok kommunikációs funkciói kommunikáció és tömegkommunikáció, a tömegkommunikáció hatása a nyelvre, leggyakoribb műfajai és hatáskeltő eszközei az információs társadalom hatása a nyelvhasználatra /kommunikáció az Interneten/ a kommunikációs konfliktusok, gátak feloldása kommunikációs és szövegalkotási technikák elemzése 12


1. Ember és nyelv (kb. 4 óra) • • •

a beszéd mint cselekvés, a beszédtett a nyelv mint az egyén és a közösség alkotása a nyelv és a megismerés viszonya

2. A helyesírás (kb. 10 óra ) • • • •

a magyar helyesírás alapelvei helyesírásunk legfontosabb szabályai a tömegkommunikáció helyesírási kérdései a szöveg központozása

3. A nyelvi szintek (kb. 44 óra) Szépirodalmi és köznyelvi szövegek hangtani, alak- és szótani, mondattani, jelentéstani elemzése. Grammatikai ismeretek felhasználása a szövegek megértésében és létrehozásában. 4.1. Hangtani ismeretek • a beszédhangok rendszere, a hangok találkozása és helyesírásuk 4.2. Alaktan és szótan • • • • •

szóelemek fajtái, szerepük a szóalak felépítésében, a szószerkezetek alkotásában szótő; képző, jel, rag; kapcsolódásuk és változataik a szófajok rendszere és a szóalkotás módjai igeragozási rendszerünk nyelvhelyességi problémái az alapszófajok, a viszonyszók és a mondatszók mondatbeli és szövegbeli szerepe

4.3. Mondattan • • • • • • • • • • •

a mondat szerkezete: teljes és hiányos szerkezetű; tagolt, tagolatlan; egyszerű és összetett mondat a mondatok fajtái a modalitás, a szerkezet a mondat jelentésszintjei; a szintagmák a szószerkezetek szinteződése és tömbösödése hozzárendelés, alárendelés és mellérendelés a szintagmák szintjén az alany és az állítmány fogalma, fajtái a tárgy, a határozók és jelzők típusai mondatelemzés, a szintagmatikus szerkezet ábrázolása ágrajzon az összetett mondatok fajtái: alá- és mellérendelés a sajátos jelentéstartalmú mellékmondatok a többszörösen összetett mondatok

4.4. Hangalak és jelentés viszonya

13


• • •

•

a hangalak és jelentés viszonya, az azonos alakú, többjelentésű, hasonló alakú szavak rokon-és hasonló alakú, ellentétes jelentésű szó

hangutánzó és hangulatfestő szó

4. Könyvtárhasználat (kb. 4 óra) • látogatás az iskolai könyvtárban • bevezetés a könyvtárhasználati ismeretekbe • az Internet felhasználási lehetőségei a szaktárgy keretein belül • témafeldolgozás más információhordozók Fogalmak Beszédtett, jel, jelrendszer, a nem nyelvi kommunikáció, a kommunikáció, a kommunikációs folyamat funkciói és tényezői, a kommunikáció létformái: szóbeliség, írásbeliség; magánéleti és nyilvános kommunikáció. A magánhangzók és mássalhangzók képzésmódja, a hangok egymásra hatásának törvényszerűségei. A szóelemek (morfémák) fajtái. Szófaji rendszerünk, alapszófajok, viszonyszók, mondatszók. A szójelentés: egyjelentésű, többjelentésű, azonos alakú szó, rokon –és hasonló alakú szó, ellentétes jelentésű szó; hangutánzó, hangulatfestő szó. A szószerkezetek (szintagmák) fajtái. A mondat modalitása; a mondat szerkezete, tagolt és tagolatlan, hiányos és teljes, egyszerű, összetett és többszörösen összetett mondat, tőmondat és bővített mondat. Sajátos jelentéstartalom: feltétel, következtetés, hasonlítás és megengedés. A helyesírás alapelvei: a kiejtés, a szóelemzés, a hagyomány, az egyszerűsítés elve.

Irodalom Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Szerző – mű – befogadó (kb. 7 óra) • • • • •

Műelemzés és műértelmezés verses és prózai művek kreatív feldolgozásával Beszélgetés élményekről, a tanulók környezetében megfigyelhető olvasási szokásokról, az irodalmi mű befogadásáról Gondolatok a művészetek rendszeréről A művészi kommunikáció jellemzői A lírai, drámai, epikai műnem áttekintése

2. Mítosz és irodalom Az antikvitás irodalma (kb. 20 óra)

14


•

•

Mítoszok az istenek születéséről, a világ keletkezéséről Az ókori görög kultúra és irodalom jelentősége A görög epika: Iliász és/vagy Odüsszeia (részletek) A görög líra; a lírai műfajok A görög színház és dráma kialakulása; Szophoklész egy tragédiája A római irodalom kialakulása, jelentősége

• •

Az Ószövetség és az Újszövetség történetei A Biblia hatása a képzőművészetekre

•

A középkor kultúrája, világképe (Pl.: Dante, Villon) A középkori irodalmi műfajok (Ómagyar Máriasiralom, Halotti beszéd és könyörgés, Margit legenda)

• • • •

3. A Biblia és hatása az irodalomra (kb. 15 óra)

4. A középkor irodalma (kb. 9 óra) • 5. Alkotások az európai és a magyar reneszánsz irodalmából (kb. 15 óra) • • •

•

A reneszánsz kultúra jelentősége Az itáliai reneszánsz; a humanizmus Petrarca néhány szonettje vagy Boccaccio egy novellájának elemzése A magyarországi humanizmus és reneszánsz jellegzetes vonásai Janus Pannonius és Balassi Bálint költői portréja, Janus Pannonius két verse, Balassi Bálint: Egy katonaének és még két verse A Balassi-strófa

• • • • • •

Az angol reneszánsz színház és dráma Shakespeare egy műve Drámai szituáció, drámai konfliktus A tragédia értelmezése Egy választott jelenet színre vitele Színházi előadások megvitatása

• •

6. Az európai színház történetéből (kb. 4 óra)

Dolgozatok írására: 4 óra. Fogalmak Művelődéstörténeti korszak, korstílus, népköltészet, antikvitás, műnemek; fikció, művészi többletjelentés, katarzis, értelmezés, érték, értékelés

15


Középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, mese, mítosz; testamentum, evangélium, passió, Apokalipszis, példázat, zsoltár; eposz, eposzi kellék, in medias res, legenda, prédikáció, novella, ciklus; monológ, dialógus, akció, dikció, késleltetés, kardal, Allegorikus ábrázolás, alakzat, gondolatritmus, ütemhangsúlyos verselés, Balassi-strófa, petrarcai szonett, villoni ballada, időmértékes verselés, drámai jambus; metafora. Memoriter • Homérosz: Odüsszeia vagy Iliász - részletek; • Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király - részletek; • Halotti beszéd - részlet; • Ómagyar Mária-siralom - részlet; • Janus Pannonius: Pannónia dicsérete vagy egy másik verse; • Balassi Bálint: Egy katonaének. Házi olvasmányok • Olvasmányok az európai mitológiából; • Biblia - részletek; • Homérosz: Odüsszeia vagy Iliász - részletek; • Szophoklész: Antigoné vagy Oidipusz király; • Shakespeare: Rómeó és Júlia vagy Hamlet.

A továbbhaladás feltételei • • • • • • • • • •

Kellő tempójú, olvasható írás, a szöveg megértését biztosító olvasás, felolvasás. A kommunikációs helyzetnek megfelelő nyelvhasználat, kulturált vitakészség, saját álláspont megvédése. A címzettnek, a témának, a beszédhelyzetnek megfelelő szövegformálás. A nyelvi szintek (hang, szó, mondat) szabályairól és elemkészletéről eddig tanultak fogalmi megnevezése, rendszerezése, valamint alkalmazásuk fogalmazási és elemzési feladatokban. A magyar helyesírás alapelveinek ismerete, alapvető helyesírási készség. Jegyzet és vázlat készítése írott szövegről, előadásról. Jártasság a könyvtár használatában. Az olvasott szépirodalmi szövegek szó szerinti és többletjelentésének megkülönböztetése. Szabatos, világos fogalmazás: a kommunikációs helyzetnek megfelelő szövegfelépítés, nyelvi megformálás, koherenciateremtés, tartalmasság. Kreatív szövegalkotás: a művek szereplőinek jellemzése egy másik szereplő nézőpontjából, új nézőpontból való történetmondás. A szerző, az elbeszélő és a szereplők megkülönböztetése, az elbeszélői nézőpont, a beszédhelyzet értelmezése az olvasott művekben. Az ütemhangsúlyos és az időmértékes verselés megkülönböztetése néhány alapvető versforma ismerete. Az olvasott művek elhelyezése a korban.

16


10. évfolyam Heti óraszám: 1+3 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • • • • • • •

A kommunikációs helyzetnek megfelelő szókincs, szabályrendszer tudatos használata. Alkalmi beszéd előadása a tanult ismeretek felhasználásával. Az irodalmi művekben megjelenő állapotok követése, saját álláspont kialakítása. Szövegelemzési módszerek gazdagítása. Különböző stílusrétegek és a köztük lévő viszonybemutatása. Az érvelés, a kulturális vitakészség tudatos alkalmazása. Hivatalos írásművek jellemzőinek ismerete, önálló szövegalkotási készség. Egyszerűbb értekezés készítése. Önálló műelemzés készítése megadott szempontok alapján. A könyvtár, az Internet kínálta lehetőségek felhasználása. A saját nyelvhasználat kontrollja. Ismeretek gyűjtése a magyar és világirodalom kiemelkedő alkotóiról. Kapcsolat a társművészetekkel. Újonnan szerzett műfaji ismeretek, fogalmak alkalmazása a műelemzésben. Az olvasott művek elhelyezése az adott korban.


TARTALMAK

1. A szöveg (kb. 26 óra) • •

a szöveg fogalma a szövegegységének tényezői, az elsődleges és mögöttes jelentés • a szöveget alakító tényezők • a szövegösszetartó erő (jelentésbeli és grammatikai kohézió) • a kontextuális jelentés, témahálózat, kulcsszavak, előre- és visszautalások, a címek típusai • szövegértelmezés, pragmatikai ismeretek a mindennapos szövegértésben és szövegalkotásban • a szövegfonetikai eszközök szerepe a szöveg jelentésében • az intertextualitás (a CD-ROM és az Internet intertextualitásának jellemzői) • szövegtípusok kommunikatív, szerkezeti, nyelvi jellemzői

17


• • • • • • •

a spontán megnyilatkozás és a megtervezett szöveg különbsége monologikus és dialogikus szövegtípusok a publicisztikai és tájékoztató műfajok, az elektronikus média hagyományos és új közlésmódjai az iskolában használt szövegfajták: az esszé, az értekezés és az előadás magánéleti szövegek: levél, napló, elbeszélés, leírás a leggyakoribb hivatalos írásművek: pályázat, önéletrajz, hivatalos levél, meghatalmazás, elismervény, jegyzőkönyv önálló szövegalkotás az említett műfajokban

2. Alapvető retorikai ismeretek (kb. 8 óra) • • • • • • •

a retorika tárgya, fogalma a szónoklat (alkalmi beszéd, előadás) funkciói, fajtái és részei a közszereplés főbb nyelvi és viselkedésbeli kritériumai az érvelés technikája; érvek, ellenérvek felsorakoztatása, deduktív és induktív érvelés, a cáfolat módszerei a beszéd előkészítésének, elrendezésének és kidolgozásának lépései a hatásos meggyőzés és véleménynyilvánítás nyelvi kifejezésbeli eszközei a különféle szövegműfajokban. szövegelemzés: a hatáskeltés eszközei a vizsgált szónoklatban

3. Könyv- és könyvtárhasználat (kb. 3 óra) • •

könyvtári katalógusok, számítógépes adatbázisok, az Internet szerepe az információszerzésben, témák feldolgozásában. a forráshasználat etikai normái és formai kötöttségei.

Fogalmak Szöveg, szövegmondat, szövegegységek (bekezdés, tömb, szakasz); szövegkohézió; szövegkapcsoló elemek: kötőszó, névmás, névelő, határozószó, előre- és visszautaló kapcsolatok, egyeztetés a szövegben; a hiány összetartó szerepe; témahálózat, tételmondat, kulcsszó; kötött és kommunikatív (szabad) szórend; aktuális tagolás: ismert és újságoló rész ; szövegfonetikai eszközök; intertextualitás, a tömegkommunikáció műfajai. Szövegtípus és szövegfajta: definíció, magyarázat, kisértekezés, értekezés, tanulmány, esszé, pályázat, ajánlás, műelemzés, értelmezés; vita, referátum, előadás; hivatalos levél, meghatalmazás, kérvény, önéletrajz.

18


Retorika: szónoklat, alkalmi beszéd, meggyőző szövegműfajok; szónoklat részei: bevezetés (jóindulat megnyerése, témamegjelölés), elbeszélés, bizonyítás, cáfolás, befejezés (összefoglalás, kitekintés). Érvelés: tétel (állítás), érv, ellenérv, cáfolat.


TARTALMAK

1. A magyar barokk irodalomból (kb. 10 óra) • • • • •

az európai és a magyar barokk kultúra; Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem antik és keresztény elemek a műben barokk eszménykép a szerkezet és jellemzés szerepe a mondanivaló megteremtésében

• • • •

A klasszicizmus fogalma, stílusjegyei A francia klasszicista dráma Moliere egy darabja: helyzet- és jellemkomikum A felvilágosodás fogalma, nézetei, legfontosabb képviselői A szentimentalizmus jellemzői és műfajai A magyar felvilágosodás törekvései, képviselői Csokonai Vitéz Mihály alkotói portréja Sokszínűsége: a klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó hatása lírájára Legalább három művének elemzése Berzsenyi Dániel portréja A klasszicizmus és a romantika keveredése műveiben A magyarság sorsa ódáiban Elégikus látásmódja

2. Írók, költők, irányzatok (kb. 25 óra)

• • • • • • • • • 3. Katona József (kb. 8 óra) • • • •

A magyar reformkor szellemi élete A magyar színjátszás kezdetei A drámatípusok A Bánk bán felépítése, jellemei, a főhős vívódásai

19


4. Romantika a világirodalomban (kb. 8 óra) • •

A romantika fogalma, stílusjegyei a különböző művészeti ágakban Az európai romantika legjelesebb alkotói: néhány epikai mű vagy műrészlet, két-három vers a 19. sz. világirodalmából

5. A magyar romantika irodalma (kb. 20 óra) • • • • • • • •

Kölcsey Ferenc írói és közéleti munkássága Ódái és a Himnusz A bűn, bűnhődés, bűntudat motívumai a magyar költészetben, Kölcsey történelemszemléletében Vörösmarty Mihály szerepe a reformkor irodalmi életében Lírája: Szózat, gondolati-filozófiai költeményei, költészete a szabadságharc után: pl. Előszó, A vén cigány Jókai Mór regényeinek világlátása, tartalmiformai sajátosságaik Egy regényének részletes elemzése A regény műfaji jellemzői, a regényelemzés szempontjai

6. Petőfi Sándor (kb. 15 óra) • • • • • • •

Életút, pályakép min. 10 vers alapján A népiesség szerepe és stílusjegyei műveiben Ars poeticái Tájlírája Szerelmi költészete Forradalmi látomásversei A paródia eszközei A helység kalapácsában, vagy Az apostol

• • •

Életút, pályakép Epikája: Toldi estéje Elégiái, létösszegző versei: nagykőrösi elégiák, Őszikék Balladái; a ballada műfaja; Arany balladáinak tragikuma; a balladák csoportosítása tartalom és szerkesztésmód alapján

7. Arany János (kb. 15 óra)

•

A fennmaradó 10 órát irodalmi dolgozatok írására és javítására szánjuk.

20


Házi olvasmányok • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem - részletek (vagy Az török áfium ellen való orvosság) • Moliere egy színműve • Katona József: Bánk bán • Kölcsey Ferenc: Parainesis Kölcsey Kálmánhoz - részletek • Petőfi Sándor: A helység kalapácsa vagy Az apostol • Arany János: Toldi estéje • Jókai egy regénye Memoriter • Batsányi János: A franciaországi változásokra • Csokonai Vitéz Mihály két verse • Berzsenyi Dániel egy verse • Katona József: Bánk bán - részletek • Kölcsey Ferenc: Himnusz, Huszt • Vörösmarty Mihály: Szózat és részletek néhány más művéből • Petőfi Sándor három-négy verse • Arany János két-három verse Fogalmak Barokk, klasszicizmus, felvilágosodás, rokokó, szentimentalizmus, romantika; nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia; regénytípusok: kaland-, levél-, utazó-, tézis- és történelmi regény, verses regény; komédia, helyzet- és jellemkomikum, késleltetett expozíció, drámai költemény, idő- és értékszembesítő verstípus, létösszegező vers, ballada; enciklopédia; irónia, groteszk, pátosz, műfajkeveredés; szimultán verselés.

A továbbhaladás feltételei • • • • • • • • • • •

A szöveg megértését biztosító néma olvasás, kellő tempójú, olvasható, rendezett írás. A művelt köznyelv nyelvhelyességi normáinak ismerete és alkalmazása a beszédhelyzethez igazodó kommunikációban. Az érvelés technikájának biztonságos alkalmazása. Definíció, magyarázat, egyszerűbb értekezés (kisértekezés) készítése a tanulmányi munkához kapcsolódóan. Hivatalos levél, önéletrajz, kérelem készítése. A helyesírási ismeretek kiegészítése a tanult idegen tulajdonnevek, a gyakori új idegen szavak írásmódjára vonatkozó szabályokkal. Az órai eszmecserékben és az irodalmi művekben megjelenő álláspontok követése, az eltérő vélemények megértése, újrafogalmazása. A közösen elemzett művek értelmezésének önálló összefoglalása írásban. Tudásanyag megfogalmazása a magyar és a világirodalom kiemelkedő alkotóiról. A tanult irodalomtörténeti korszakok és stílusirányzatok sajátosságainak bemutatása az elsajátított fogalmak alkalmazásával. A feldolgozott epikai, lírai és drámai művek jelentésének, erkölcsi tartalmának tárgyszerű ismertetése.

21


11. évfolyam Heti óraszám: 1+3 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák • • • • • • • •

Különféle beszédhelyzetek megítélése, megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is; szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód. Szakmai-tudományos és publicisztikai szövegek értelmezése. Művek összehasonlítása adott szempontok alapján. Kreatív gyakorlatok a mondat- és szövegszerkezet stiláris különbségének figyelembevételével. Önálló műelemzés készítése fel nem dolgozott alkotásról. A hosszabb felkészülést igénylő feladatokhoz anyaggyűjtés és válogatás. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle szövegekben.


TARTALMAK

1. Stílus és jelentés (kb. 34 óra) 1.1. A stílus •

• • • • •

a jelentéstan, mint a stilisztika alapja: a szavak jelentésének szerkezete, jelentéselemek; a hangalak és jelentés viszonya, alapjelentés, mellékjelentés stílusjelenségek felismerése, értelmezése jelentésszerkezet, jelhasználati szabály, kontextuális jelentés stíluselem, stílushatás, állandó és alkalmi stílusérték állandósult szókapcsolatok nyelvhelyességi vétségek és stílustalanságok a mindennapi nyelvhasználatban

1.2. Szépirodalmi stílus • • • •

a szóképek (trópusok) szerepe, stílushatása, fajtái: metafora, metonímia, szinesztézia, allegória, szimbólum a szóképekhez közel álló stilisztikai eszközök: hasonlat, körülírás, eufemizmus az alakzatok: az ismétlés, a felcserélés és a kihagyás a nyelv különböző szintjein az összetett költői kép 22


• • • •

a zeneiség eszközei: hangszimbolika, ritmusjelenségek egyéb stíluseszközök a szóhasználatban, a mondat- és a szövegalkotásban egyéni stílus, korstílus irodalmi alkotások komplex elemzése

1.3.Stílusrétegek, stílusváltozatok • • • •

a stílusrétegek (társalgási, közéleti, hivatalos, publicisztikai stílus) főbb jellemzői a tudományos és a szakmai stílus sajátosságai nem irodalmi és szépirodalmi szövegek stílusának összehasonlítása stílustörténeti összehasonlítások példák alapján

2. Könyvtárhasználat (kb. 4 óra) • •

az egyes stílusrétegek elemzése power point bemutatók felhasználásával az internet felhasználási lehetőségeinek bővítése

Fogalmak Stílus, stíluselem, stílushatás. A stílusirányzatok kifejezőeszközei. Állandósult és alkalmi stílusérték. Szóképek: metafora, hasonlat, szinesztézia, metonímia, összetett költői kép, allegória, szimbólum. Alakzatok: kötőszóhiány, ismétlődés, gondolatritmus; hangszimbolika, hangutánzás, hangulatfestés, alliteráció, áthajlás, figura etimologica; expresszivitás, eufemizmus, evokáció, körülírás, archaizálás, egyéni szóalkotás.


TARTALMAK

1 Madách Imre (kb. 8 óra) • • • • • • • • • • •

Pályakép Az ember tragédiája A drámai költemény műfaji sajátosságai A dráma szerkezeti felépítése, tézis-antitézis A színek önálló értelmezése A történelmi korszak és a természettudomány újdonságainak hatása a műre Ádám - Lucifer - Éva; A műértelmezés szubjektív és objektív lehetőségei Utópiák Képzőművészeti alkotásokkal való összevetés (Zichy Mihály, Kondor Béla) A szöveg motivikus kapcsolatai 23


2. Világirodalom – széppróza, líra, dráma (kb. 19 óra) • •

• • • •

A realizmus törekvései, alkotói módszerei Körkép a XIX. század epikájából: egy szabadon választott mű Balzac vagy Stendhal regényeiből, Gogol vagy Tolsztoj vagy Csehov vagy Dosztojevszkij epikájából (min. két szabadon választott mű) A XIX. század drámái: a drámaiatlan és az analitikus dráma –pl. Csehov vagy Ibsen egy drámarészlete alapján Szimbolista költészet Baudelaire, Rimbaud, Verlaine művészete néhány költemény alapján Szimbolizmus és impresszionizmus, szecesszió a különböző művészeti ágakban

3. Portrék a magyar szépprózából (kb. 18 óra) • • • • • • • • • • • • •

Mikszáth Kálmán élete Elbeszélőművészete: az anekdota szerepe a művek szerkesztésében Egyszerű hősök, idealizált parasztábrázolás: két novella a Tót atyafiak és A jó palócok c. kötetekből A különc vagy a dzsentri alakja valamelyik regényében vagy kisregényében Összehasonlító elemzés: Jókai és Mikszáth hősei Romantikus és realista jegyek műveiben Móricz Zsigmond pályaképe Két elbeszélése (pl. Szegény emberek, Tragédia, Barbárok) Új írói látásmód A naturalizmus hatása Tömörítés, drámaiság A regényíró Móricz (pl. Úri muri, Az Isten háta mögött, Árvácska) Mikszáth és Móricz problémamegközelítése és dzsentriábrázolása

4. Ady Endre (kb. 22 óra) (min. 15 verse alapján) • •

Magyar líra a XIX. század 2. felében: Vajda János (szerelmi líra, tájlíra, költői elszigeteltség és magány; kapcsolódása Adyhoz) A Nyugat, mint folyóirat és mozgalom: jellege, jelentősége, története

24


• • • • • • • • • •

Ady életútja, szerepe az irodalmi életben Kötetei és versciklusai Jellegzetes témái és motívumai, ezeknek változása az életműben Újítás és értékőrzés Magyarságképe Istenes költészete Szerelmi versei A Párizs-élmény Létértelmezés Publicisztikája – összefüggések a lírai életművel

5. Portrék a Nyugat első nemzedékéből (kb. 10 óra) • • • • •

Karinthy Frigyes: a parodista és a szépíró Így írtok ti: a stílussajátosságok eltúlzása a tanult nyugatos szerzőkről készült irodalmi karikatúrákban Novellái és versei, pl. Találkozás egy fiatalemberrel, Előszó Juhász Gyula: Anna- versek, a tájköltészet megújítása Tóth Árpád: a magány, az elszigeteltség költője: elégikus hangulat, hitvesi költészet: Esti sugárkoszorú

6. Babits Mihály (kb. 12 óra) • • • • •

• • •

Életút, pályakép Jellemző témák, korszakok az életműben A „soha meg nem elégedés” költője: In Horatium Klasszikus hagyományok Impresszionizmus, szimbolizmus: Messze, meszsze… A lírikus epilógja A sokszínűség fiatalkori verseiben: Himnusz Irishez Háborúellenesség: Húsvét előtt, Fortissimo Betegségélmény: pl. Ősz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája Prófétatudat: Jónás könyve Összesen legalább 8 vers értelmező elemzése Egy esszé- vagy tanulmányrészlet

• •

Életút, pályakép Kötetei

• • • •

7. Kosztolányi Dezső (kb. 11 óra).

25


• • • •

Legalább 5 vers, pl. részletek A szegény kisgyermek panaszaiból, Boldog, szomorú dal, Hajnali részegség, Halotti beszéd, Esti Kornél éneke Világkép, értékrend, a „homo aestheticus” Novellái: lélektaniság, tömörség (pl. A kulcs, Fürdés, Esti Kornél-novellák) Egy regényének közös elemzése (pl. Édes Anna vagy Pacsirta)

8. Stílusirányzatok, képek, formák (kb. 5 óra) • • • • •

Az avantgárd fogalma, irányzatai, törekvései, legnagyobb képviselői A költői kifejezésmódok megújítása Hatása a XX. század irodalmára Néhány alkotó vagy mű megismerése (pl. Apollinaire: Égöv, Kikericsek, A Mirabeau-híd) Kassák Lajos

Dolgozatok írására marad 6 óra. Fogalmak Pozitivizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, aktivizmus; hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers; fejlődésregény, karrierregény, polifonikus regény, analitikus regény, novellaciklus; drámai költemény, analitikus dráma, drámaiatlan dráma, tragikomédia; esszé, karcolat; paródia, látvány, látomás, polifónia, hőstípus, parafrázis; kevert ritmusú vers, szabad vers. Memoriter • Madách Imre: Az ember tragédiája (részletek) • Vajda János: Húsz év múlva • Ady Endre: négy-öt verse • Juhász Gyula egy verse • Tóth Árpád egy verse • Kosztolányi Dezső egy verse • Babits Mihály egy verse, versrészletek • Jónás könyve (részletek) Házi olvasmányok • Madách Imre: Az ember tragédiája • Jókai Mór egy regénye - pl. Egy magyar nábob vagy Az aranyember • Mikszáth: két novella és egy regény - pl. Beszterce ostroma vagy A Noszty fiú esete Tóth Marival • Móricz Zsigmond két-három novellája és egy regénye -pl.: Úri muri, Árvácska, Az Isten háta mögött • Karinthy : két novella, pl. Találkozás egy fiatalemberrel, Krisztus vagy Barabbás, A cirkusz • Babits: Jónás könyve • Kosztolányi Dezső egy regénye -pl. Édes Anna, Pacsirta; néhány novellája 26


• A francia és az orosz realizmus egy-egy szabadon választott alkotása

A továbbhaladás feltételei • • • • • • • • • • • • • •

Tájékozottság a különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás váratlan, új kommunikációs helyzetben is. Szépirodalmi és egyéb művek olvasásában, megbeszélésében önálló vélemény kialakítása, a saját olvasat indoklása. Lényegre törő, világos felépítésű, kifejtett közlés a tájékoztató, érvelő, meggyőző, vitázó közlésformában. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről vélemény kifejtése szóban és írásban, különféle műfajokban, például esszé, kisértekezés, értekezés. Szövegformálási, -szerkesztési, stilisztikai és helyesírási problémák fölismerése, a hibák önálló javítása. A hosszabb fölkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatok megoldásához önálló könyvtári munka, megadott vagy önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés, az információ-feldolgozás szabályainak megtartásával. A tanult jelentéstani, stilisztikai jelenségek fogalmi szintű megnevezése. Jártasság a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti, szépirodalmi szövegek jelentéstani és stilisztikai feldolgozásában (szinonimitás, többértelműség, konkrét és metaforikus jelentés; denotatív, konnotatív jelentés; szóképek, alakzatok stb.). A helyesírás értelmező szerepének megfigyelése különféle műfajú szövegekben. Adott szempontú műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai és lírai alkotásról. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása a szakkifejezések használatával. Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. Jellemző hőstípusok, jellegzetes konfliktushelyzetek bemutatása, értelmezése. Stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban (az impresszionizmustól a szürrealizmusig).

27


12. évfolyam Heti óraszám: 1+3 Éves óraszám: 128 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • • • • •

A tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek összefoglalása, a manipulációs szándék felismerése Tudatos nyelvművelés, helyes nyelvhasználatra való törekvés Gyakorlottság az értekezés és esszé készítésében Nagyobb lélegzetű dolgozat megírása egyéni kutatómunka alapján Az irodalmi ismeretterjesztés (könyvajánlás, könyvismertetés) műfajaiban való tájékozódás Kellő tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról Nyitottság az újabb tudományos kutatások irányában Alapvető nyelvtörténeti és leíró nyelvtani ismeretek Az elemzési jártasság fokozatos bővítése, önálló műelemzés, szakszerű fogalomhasználat, saját véleményalkotás Különböző művészeti ágak (irodalom, zene, képzőművészet, színház, zene, film) kölcsönhatásának bemutatása példákkal Néhány szerző utóéletének, hatásának megfigyelése a kortárs irodalomban, művészetben Alapvető kronológiai, irodalomtörténeti topográfiai tájékozottság Az irodalom határterületei: folklór, tömegkultúra, szórakoztató irodalom


TARTALMAK

1. A magyar nyelv története (kb. 8 óra) • • • • • • •

a magyar nyelv eredete, rokonsága, érintkezése más nyelvekkel a nyelvrokonság főbb bizonyítékai néhány példával a magyar nyelv történetének fő szakaszai egy nyelvtörténeti korszak jellemzése a nyelvtörténet forrásai: kézírásos és nyomtatott nyelvemlékek, a nyelvújítás művelődéstörténeti háttere a magyar helyesírás történetének főbb állomásai

2. Nyelv és társadalom (kb. 8 óra) •

a társadalmi és területi nyelvváltozatok és a norma a mai magyar nyelvben

28


• • • • •

nyelvjárások, csoportnyelvek egynyelvű szótárak ismerete kisebbségi nyelvhasználat a határon túli magyar nyelvhasználat a nyelvművelés elvei és feladatai

• • • • • •

Ember és nyelv Kommunikáció A nyelvi szintek A szöveg A retorika A stílus, stílusrétegek

3. Az eddig tanultak összefoglalása és rendszerezése (kb. 16 óra)

Fogalmak A magyar nyelv történeti korszakai, nyelvújítás, az újmagyar kor, a mai magyar nyelvhasználat, finnugor nyelvcsalád, nyelvemlék, kódex, ősnyomtatvány. A nyelv vízszintes és függőleges tagolódása: standard, köznyelv, nyelvjárás, regionális köznyelv, csoportnyelvek, szleng, argó. Nyelvtörvény.


TARTALMAK

1. József Attila kb. 15 óra) (min. 15 vers alapján) • • • • • • • • •

Magyar irodalom a két világháború között: a Nyugat 2. és 3. nemzedéke Életút, pályakép József Attila indulása (Szépség koldusa) Pályájának jellemző szakaszai versek tükrében, pl. Tiszta szívvel, Nem én kiáltok; Új tájélmény: pl. Holt vidék, Külvárosi éj; A város peremén Óda; Gondolati versek: pl. Eszmélet, A Dunánál, Az utolsó számvetés: pl. Karóval jöttél; Talán eltűnök; Tudod, hogy nincs bocsánat; Íme, hát megleltem hazámat Költők József Attiláról: Nagy László: József Attila, Déry: Emlékül

29


2. Portrék a magyar irodalomból (kb. 20 óra) • • • • • • • • • • • • • • •

Választható szerzők: Szabó Lőrinc Pályakép A szerző és a világ kapcsolata Tárgyiasult líra Tücsökzene; A huszonhatodik év (részletek) Más versek, pl. Semmiért Egészen Illyés Gyula A szociografikus irodalom: Puszták népe (részletek) Egy-két jellemző verse, pl. Egy mondat a zsarnokságról, Bartók Radnóti Miklós Pályarajz, kötetek Idill és háború keveredése verseiben; értékek a pusztulásban (Erőltetett menet, Razglednicák) A klasszikus hagyományok felelevenítése: eklogák (pl. Negyedik, Hetedik) Hitvesi költészet (Tétova óda, Levél a hitveshez)

3. Szerzők és művek (kb. 5 óra) • Választható szerzők: • Németh László • Egy esszérészlet (pl. A minőség forradalma) • Márai Sándor: Halotti beszéd 4. Világirodalom a XX. században 1. (kb. 10 óra) • • • • •

•

Filozófiai áramlatok a század 1. felében Új regénypoétikai eljárások Egy prózaíró egy műve: Franz Kafka: Az átváltozás: hagyományos ábrázolásmód, fantasztikus tartalom, ironikus hangnem; az önfeladás veszélye vagy Thomas Mann: Mario és a varázsló a légkörteremtés művészete; a diktatúra eszközeinek ábrázolása vagy Bulgakov: A Mester és Margarita Drámatörténeti újítások

30


•

Egy drámaíró egy darabja, pl. Brecht Kurázsi mama vagy Koldusopera vagy Garcia Lorca egy darabja, drámarészlete alapján, vagy Dürrenmatt egy darabja

5. Széppróza, líra, dráma (kb. 15 óra) • Választható szerzők: (javasolt: 5 szerző) • Ottlik Géza: Iskola a határon – részletek vagy két novellája • Weöres Sándor • Pályarajz • Weöres költői arcai (játékos, filozofikus) pl. Rongyszőnyeg (részletek) • Harmadik szimfónia • Pilinszky János • Világképe és stílusa • A háború élménye • A katolikus költő • Verseiből, pl. Harbach, Francia fogoly; Harmadnapon, Apokrif • Örkény István • Tóték - dráma; • Több jelentésréteg egymásra épüléseEgyperces novellák pl. In memoriam dr. K.H.G.; Arról, hogy mi a groteszk • groteszk • abszurd • Déry Tibor és egy műve • Tamási Áron 6. Világirodalom a XX. században 2. (kb. 7 óra) •

Egy prózai mű vagy részlete, pl. Camus: Közöny, vagy Golding: A legyek ura; Orwell: Állatfarm vagy 1984; vagy Hrabal: novellák, vagy Hemingway: Az öreg halász és a tenger, vagy Marquez egy műve

•

Művek, műrészletek a kortárs hazai és határon túli magyar irodalomból, legalább három szerzőtől: pl. Nagy László: a népköltészet hatása; hosszúversek néhány verse, pl. Ki viszi át a szerelmet?; Himnusz minden időben; Tűz

7. Kortárs magyar irodalom (kb. 15 óra)

• •

31


• • • •

•

Egy határon túli magyar szerző, pl. Sütő András vagy Szilágyi Domokos vagy Kányádi Sándor Nemes Nagy Ágnes: a tárgyias líra Két verse, pl. Között, Fák, Vihar Egy regény vagy kisregény a 20. század második felének irodalmából (pl. Esterházy Péter vagy Nádas Péter vagy Kertész Imre egy műve) Egy kortárs költő pályaképe (pl. Varró Dániel)

8. Az irodalom határterületei (kb. 5 óra) • • •

Az irodalom létmódja filmen, televízióban, dalszövegben, a virtuális valóságban Irodalmi művek feldolgozásainak megtekintése A hatáskeltés eszközei különböző művészeti ágakban

A fennmaradt órákat dolgozatírásra szánjuk. Fogalmak Egzisztencializmus, posztmodern, tömegkultúra; ekloga, idill, tárgyias költészet, négysoros, egysoros, hosszúvers; szonettciklus; abszurd dráma, epikus dráma és színház; szociográfia; utópia, ellenutópia, napló; komplex kép, síkváltás, archetípus, toposz, parabola, abszurd; szubjektív idő, objektív idő. Házi olvasmányok • Thomas Mann vagy Franz Kafka egy műve (pl. Tonio Kröger, Mario és a varázsló, Az átváltozás, A per) • Egy regény a XX. század 2. felének világirodalmából • Örkény művei pl. Egyperces novellák, Tóték (dráma) • Ottlik Géza: Iskola a határon – részletek vagy két novellája • Illyés Gyula: Puszták népe – részletek • Németh László műveiből részletek • Egy regény vagy kisregény a XX. század 2. felének magyar irodalmából Memoriter • József Attila 3-4 verse • Radnóti 2 verse • Szabó Lőrinc 1 verse • Pilinszky János egy verse • A kortárs irodalom 2 verse

32


A továbbhaladás feltételei • • • • • • • • • • • • •

Minden írásbeli munkában törekvés az esztétikus írásképre, a megfelelő helyesírásra. Eszközszintű írni- és olvasni tudás. Az egyéni, a kisközösségi, a csoportos és a tömegkommunikációról tanultak alkalmazása az egyéni nyelvhasználatban, a különféle szövegműfajok értelmezésében. Szakmai, publicisztikai, gyakorlati szövegek értelmezése. Világos felépítésű, szabatos szöveg alkotása a mindennapi élet problémáiról, irodalmi élményekről ismertető, érvelő, meggyőző közlésformákban szóban és írásban. Értekezés, esszé írása megfelelő helyesírással, nyelvhelyességgel, szabatos stílusban. Eligazodás a könyvtárhasználat lehetőségeiben, önálló feladat megoldásához szakszerű anyaggyűjtés, -feldolgozás, az idézés, a forrásjelölés normáinak ismerete és megtartása. Tájékozottság a magyar nyelv rokonságáról, típusáról, helyéről a világ nyelvei között. A mai magyar nyelv változatainak ismerete. Önálló műelemzés és értelmezés az összes tanult nyelvi, stilisztikai, poétikai és irodalomtörténeti ismeret felhasználásával. Életművek ismeretének bizonyítása: a pályakép néhány tematikus, műfajbeli, tartalmi változásának bemutatása, értelemszerűen összhangban az egyes életművek sajátosságaival. Néhány korábban tanult szerző 20. századi utóélete, hatása az irodalmi hagyományban. Portré: a szerző és műve, az életmű jellemző témáinak, műfajainak bemutatása.

33


TÖRTÉNELEM ÉS ÁLLAMPOLGÁRI ISMERETEK Évfolyam: 9-12. Heti óraszámok: 2-2-2-2 Éves óraszámok: 74-74-74-64

Célok és feladatok A szakközépiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. Jelenlegi tapasztalataink azonban azt mutatják, hogy beiskolázott tanulóink meglehetősen egyenetlen, gyakran csekély szintű ismeretekkel, vegyes motivációs szinttel, kompetenciáik eltérő szintjével jellemezhetők. Ezért a 9-10. évfolyamon az ismeretek bővítése mellett, sőt, azoknál fontosabbnak tartva arra törekszünk, hogy e hiányosságaik korrekciójával olyan készség, kompetencia és motivációs szintre juttassuk el őket, hogy a 11-12. évfolyam magasabb követelményeit is képesek legyenek teljesíteni. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben résztvevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé, amelyek által az egyén, mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítsék. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelős magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges az alternatívák meglátására és értékelésére. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Történelem és állampolgári ismeretek tantárgynál Aanyanyelvi kommunikáció kompetencia Ismeretek: megfelelő szókincs, nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete, a szóbeli kapcsolattartás fő típusai, szövegtípusok és nyelvi stílusok, a nyelv és kommunikáció változásai. Képességek: különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon kommunikálni, kommunikációját a helyzetnek megfelelően alakítani képes, megkülönböztet és felhasznál különféle szövegeket, információkat keres, gyűjt és feldolgoz, érveit meggyőzően fogalmazza meg, fejezi ki.

34


Attitűdök: kritikus és építő párbeszédre törekszik, tiszteli az esztétikai minőséget, igényli mások megismerését. Szociális és állampolgári kompetencia Ismeretek: normatudat, viselkedési és magatartási szabályok megértése, egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, társadalommal, kultúrával kapcsolatos koncepciók, tájékozódás a modernitás multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, nemzeti kulturális és európai identitás kapcsolatának megértése, demokrácia és állampolgárság, állampolgári jogok, aktuális események, illetve a nemzeti, európai és világtörténelem fő eseményei és tendenciái, társadalmi és politikai mozgalmak céljai, értékei, az európai integráció és az EU struktúrái, fő célkitűzései, európai sokféleség és kulturális identitás. Képességek: hatékony kommunikáció, különböző nézőpontok megértése, változások iránti fogékonyság, közügyekben való együttműködés, szolidaritás és problémák iránti érdeklődés, különböző szintű döntések kritikus és kreatív elemzése, döntéshozatalban való részvétel. Attitűdök: együttműködés, magabiztosság és integritás, fejlődés, interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, előítéletek kezelése, kompromisszumra való törekvés, felelősségérzet, demokrácia, emberi jogok, sokféleség tisztelete, közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása, állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió fontosnak tartása, fenntartható fejlődés támogatása, mások értékeinek, magánéletének tisztelete.

Fejlesztési követelmények A szakközépiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A szakközépiskolai tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CD-ROM-ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmitársadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. A történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli, vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hang-, illetve képfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), a táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő és prezentációs programok alkalmazását.

35


A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológiai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása készség szintű tudássá kell, hogy váljon. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében. Mindezen fejlesztési célok közvetlen haszonelvűen arra irányulnak, hogy tanulóink minél magasabb szinten képesek legyenek a történelem középszintű érettségi követelményeinek teljesítésére. Kimeneti feltételként tehát elsősorban ezt vettük figyelembe tantervünk alábbi általános részének összeállításában. Érdeklődő diákjainknak biztosítani kívánjuk azonban az emelt szintű érettségi követelményekre való felkészülést is. Ennek helye a 11-12. évfolyamra kidolgozott fakultációs tanterv.

36


9. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek • Lényegkiemelés megadott szempontok szerint. • Azonos eseményről, jelenségről készült különböző forrásrészletek összehasonlítása. • Tudományos ismeretterjesztő szöveg lényegének kiemelése, tartalmi összehasonlítása egyéb ismeretforrásokkal. • Tájékozódás kézikönyvekben, és az Internet valamely magyar nyelvű keresőprogramjában. Főbb történelmi portálok ismerete. • Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. • Eltérő álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. • A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott ős-, ó- és kora középkori jelenségekben, folyamatokban. • Kiemelkedő történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. Másodlagos forrásokban fellelhető leegyszerűsítő vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. • Tények és feltételezések megkülönböztetése egyszerűbb forrásokból és ismeretterjesztő szövegekből. Kifejezőképességek • Szóbeli ismertető (felelet, kiselőadás) tartása előzetes vázlatkészítéssel. • Egy előre megadott álláspont képviselete egyes történelmi kérdések megvitatása során. • Jegyzetkészítés kb. 5-6 percnyi normál beszédtempójú előadásrészletről. • Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztő szövegrészletről, feleletterv készítése megadott témáról. • Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. • Ellentétes nézetek összehasonlítása és megvitatása az őstörténet, az ókor és a középkor kutatásával kapcsolatban. • Híres ókori és középkori tárgyi emlékek felismerése, azok bemutatása élőszóban. Tájékozódás az időben • A keresztény időszámítás összehasonlítása a görög, a római és az iszlám időszámítással. • A magyar őstörténet, a vándorlás és a honfoglalás eseményeinek hozzárendelése az egyetemes vagy az európai történelem nagy korszakaihoz. • Időrendi táblázat készítése Tájékozódás a térben • Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása történelmi és földrajzi térképlapok egymás mellé illesztésével, a szaktanár útmutatása alapján. • Történelmi helyek megkeresése mai helyzetet tükröző térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeiről.

37


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK • • • • • • •

1. Az őskor és az ókori Kelet (kb. 15 óra)

2. Az ókori Görögország (kb.15 óra)

Bevezetés a történelembe Az emberré válás folyamata Az élelemtermelés kialakulása Az ősi hiedelemvilág A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, India, Kína) Fönícia és Palesztina Vallás és kultúra az ókori Keleten (1.1) (Vallások: a többistenhit jellemző vonásai (a tanultak közül a sumer, az egyiptomi vagy a kínai többistenhívő vallás szolgálhat példaként), az egyistenhit jellemzői. Kultúra: Mezopotámia: agyagtábla – ékírás; toronytemplom, Egyiptom: piramisok, hieroglifa, Fönícia: hangjelölő betűírás, India: Buddha, Kína: Nagy Fal, cseréphadsereg.) Kronológia: A homo sapiens megjelenése, az élelemtermelés kezdetei. Kr. e. 3000 körül, Kr. e. XVIII. sz., Kr. e. X. sz. Személyek: Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Salamon, I. Dareiosz, Xerxész, Buddha Fogalmak: homo sapiens, őskőkor, újkőkor, mágia, despotizmus, politeizmus, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, kaszt, buddhizmus, brahmanizmus. agyagtábla – ékírás; toronytemplom, piramisok, hieroglifa, hangjelölő betűírás, Nagy Fal, cseréphadsereg Topográfia: Rudabánya, Vértesszőlős, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Judea, Izrael, Jeruzsálem • • •

• • • • •

•

A krétai és a mükénéi kultúra A polisz A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma (1.2) (A kleiszthenészi alkotmány lényege (a területi elv), az athéni tár sadalom és a politikai jogok, a legfontosabb politikai intézmények működése.) A spártai állam A görög–perzsa háborúk Piac, pénz, kereskedelem a görög világban Athén és Spárta párharca A görög hitvilág, művészet, tudomány és mindennapok (1.4) (A hitvilág jellemző vonásai: sokistenhit, emberalakúság, az istenek „illetékességi területe”. Kimagasló kulturális emlékek: az athéni Akropolisz, Pheidiász szobrászati tevékenysége, a görög színház, az alexandriai világítótorony.) Nagy Sándor birodalma (a hellenizmus kimagasló kulturális emlékei)

38


Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 776, Kr. e. VII-VI. sz., Kr. e. V. sz. Kr. e. IV. sz. Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Leonidasz, Themisztoklész, Periklész, Pheidiász, Nagy Sándor, a legfontosabb istenek (Zeusz, Héra, Apollón, Pallasz Athéné, Hermész, Poszeidón, Árész, Aphrodité). Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülai-szoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria. 3. Az ókori Róma (kb. 3 óra)

• •

Róma városállamból birodalommá válik A köztársaság virágkora és válsága (1.3) (A hódítások gazdasági–társadalmi hatása, reformkísérletek, a Gracchusok, a hadsereg reformja – Marius. Polgárháború és rabszolgafelkelések, Caesar diktatúrája.) • Az egyeduralom kialakulása 1.3) • A császárkor • Társadalom, államszervezet, hadsereg • Róma és a provinciák • A római hitvilág, művészet, tudomány és a jog (1.4) (A római építészet: (pl. Róma – Colosseum, Nimes – vízvezeték. Pannónia római emlékei: a provincia stratégiai jelentősége, a limes, katonai táborok és polgárvárosok, a római életmód emlékei a városokban (amfiteátrumok, fürdők, utak, vízvezetékek.) • A mindennapi élet • A kereszténység kialakulása és elterjedése (1.5) (Az egyistenhit, a szeretet főparancsa és az üdvösség reménye, a legfontosabb forrás: az Újszövetség (az evangéliumok és a levelek) • A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása (1.6) (A birodalom nyugati felének válsága: a gazdaság és a társadalom átalakulása, a birodalom kettéosztás. A népvándorlás: jellemzői, főbb mozzanatai, következményei, a nyugat-római birodalom bukása.) Kronológia: Kr.e. 753, Kr. e. VI-III. sz., Kr.e. 48, Kr.e. 31, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Marius, Sulla, Spartacus, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, Diocletianus, Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila Fogalmak: consul, senatus, dictator, néptribunus, censor, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, apostol, egyház, püspök, zsinat.

39


Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Záma, Hispania, Gallia, Actium, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria. 4. A korai feudalizmus törté- • nete Európában • (kb. 6 óra) •

A Frank Birodalom kialakulása A nyugati és keleti kereszténység eltérő fejlődése (2.2) (az egyházszakadás) A feudális gazdasági-társadalmi rend kialakulása (2.1) (A középkori uradalmak jellemző vonásai: az uradalom részei és az önellátó gazdálkodás, a jobbágyi viszony jellemzői, a jobbágyi szolgáltatások fajtái, a mezőgazdasági technika fejlődése: új mezőgazdasági találmányok és eljárások (nehézeke, szügyhám, két- és háromnyomásos gazdálkodás, terményfelesleg és népességnövekedés.) • A Bizánci Birodalom fejlődése • Az iszlám és az arab világ (2.3) (A vallás kialakulása: Arábia társadalmi és gazdasági jellemzői, Mohamed fellépése, életének főbb eseményei, a tanítás: az öt pillér – szigorú egyistenhit és a vallás gyakorlása, a Korán és a Koránon alapuló jog, az állami és az egyházi hatalom egysége.) • Az államalapítások kora Észak-, Közép- és Kelet-Európában Kronológia: 622, VIII-X. sz., 1054. Személyek: Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok, Nagy Károly, Szent Benedek, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Topográfia: Poitiers, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad. Fogalmak: Ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, szkizma, hűbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán.

40


5. A magyar nép története az • államalapításig (kb. 6 óra)

A magyar nép őstörténete és vándorlása (3.1) (A magyar nép vándorlásának főbb állomásai: Magna Hungária, Levédia, Etelköz, a környező népek kulturális hatásának néhány eleme.) • A honfoglalástól az államalapításig (3.2) (a honfoglalás: a Kárpát-medence közvetlenül a honfoglalás előtt: frankok, szlávok, a honfoglalás (895–907.) Társadalom és életmód: a társadalom tagolódása (törzs- és nemzetségfők, fegyveres kíséret, szolgálatra kényszerített szabadok), jellegzetes mesterségek (pl. ötvös, kovács, íjkészítő) és az életmód egyes elemei (pl. jurta, viselet) • Géza fejedelem és István király életműve (3.2) (Géza fejedelemsége: a törzsfők-nemzetségfők hatalmának megtörése, a külpolitikai váltás, Géza és a kereszténység. István állama: az uralom megszilárdítása és a keresztény királyság létrejötte, a királyi vármegyerendszer megszervezése és működése, az egyházszervezés.) Kronológia: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettős fejedelemség, nemzetség, törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.

6. Mindennapi élet, életmód- • történet (kb. 2 óra)

Eltérő elméletek, mítoszok a magyarság őstörténetéről.

Év végi ismétlés (kb. 2 óra)

A tanév legfontosabb tényeinek, összefüggéseinek felidézése, a következő tanév előkészítése

„Szabad órakeret” (kb. 3 óra)

Aktuális események történelmi hátterére, rendszerezésre, kitekintésre. A tanév során bárhol szükség szerint felhasználható

A továbbhaladás feltételei • • • •

A tanulók legyenek képesek egyszerűbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelőhelyről) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot gyűjteni az iskolai könyvtárban és kisebb közkönyvtárakban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott egyszerű témákhoz. Legyenek képesek egyszerű elbeszélő források kritikai elemzésére tanári irányítással, valós tartalmuk és belső ellentmondásaik felismerésére. Legyenek képesek felépített tanórai feleletekre.

41


• • •

Legyenek képesek alkalmazni a történetiségben a keresztény időszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelő lapjáról. Képesek legyenek történelmi jelenségek számszerűségének felbecsülésére vagy megmérésére történelmi térképen.

42


10. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek • Írott források elemzése: az egyes szövegek forrásértékének megállapítása ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása. • A középkor és a kora újkor jelentős személyiségei életútjának bemutatása. • Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntéseknél. • Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). • A változás felismerése a történelemben, elemzése konkrét történelmi példákon Kifejezőképességek • Az induktív és deduktív érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. • A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. • Írásművek készítése történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával, a középkor és a kora újkor témáiból, meghatározott terjedelemben (15–20 sor stb.). • Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján. A jegyzetek felhasználásával egy-kétoldalas kiselőadások készítése. • Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Tájékozódás az időben • Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendjének összeállítása. • A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése, időrendi táblázatok és térképek összehasonlítása. Tájékozódás a térben • Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján, szaktanári segítséggel (pl.: ásványkincsek – bányavárosok). • Az évfolyam topográfiai adatainak, folyamatainak, jelenségeinek megmutatása a mai viszonyokat tükröző térképeken.

43


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Az érett középkor (kb. 7 óra)

• •

• •

• •

• •

A középkori egyház és az uralkodói hatalom Európában Az egyház politikai szerepe a nyugati kereszténységben X–XI. század (2.2) (A pápaság a reformok élén (a clunyi reformok), a pápaság és a császárság küzdelmei, a keresztes hadjárat meghirdetése, az eretnek mozgalmak és a kolduló rendek (ferencesek, domonkosok) A szabad költözésű jobbágyság és a vándormozgalmak A középkori városok (2.4) (A telepítő tényezők /igazgatási, egyházi székhely, vásárközpont, közlekedési csomópont/, önkormányzat /adó, választott tisztségviselők, városi jogok/, a város külső képe (falak, kapuk, szűk utcák, városháza, templom.) A középkor művelődése Egyházi és világi kultúra a középkorban (2.5) (Az egyház szerepe a középkori művelődésben és a mindennapokban. A román és a gótikus stílus: jellegzetes építmények: katedrálisok, várak, kolostorok, a stílusjegyek (román: dongaboltozat, zömök falak, lőrésszerű ablakok; gót: csúcsíves boltozat, mérműves ablakok, fény, égre törő tornyok.) A lovagi kultúra: lovagi magatartás: lovagi erények (hősiesség, bölcsesség, önmérséklet), a lovagi életmód: a lovagi torna, a lovagi költészet és a szerelem.) Mindennapok a középkorban Kronológia: 1095, 1122, XIII. sz. Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, III. Ince, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala

44


2. Az Árpád-házi királyok kora (kb. 8 óra)

• •

• •

3. A késő középkor (kb. 8 óra)

• •

• • • •

•

Az új rend megszilárdítása - Szent László és Könyves Kálmán Az Aranybulla és a tatárjárás (3.3) (Az új berendezkedés: a királyi birtokok eladományozása és következményei, a serviensek mozgalma és az Aranybulla, a változások mérlege. A tatárjárás és következményei: IV. Béla politikája a tatárjárás előtt, a tatár támadás, a pusztítás mérlege, IV. Béla reformjai /várépítés, várospolitika, kunok letelepítése/.) Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században Az Árpád-kori kultúra (3.6) (Művészeti emlékek az Árpád-korszakban: a román stílus néhány jellemző épülete /pl. Ják, Esztergom/, ötvösművészet és szobrászat /pl. koronázási jelvények/.) Kronológia: 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla. Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, háborúk) Itália, a humanizmus és a reneszánsz (2.6) (A humanizmus és a reneszánsz jellemző vonásai, nagy alkotói: az antik irodalom és művészet újjászületésének igénye, emberközpontú világkép /a természet és az emberi test felfedezése; a perspektíva/.) Az angol, a francia és a spanyol rendi monarchia felemelkedése A német császárság és a pápaság hanyatlása A közép- és kelet-európai régió államai Az Oszmán Birodalom terjeszkedése. (2.8) (Az oszmán berendezkedés: minden föld a szultáné, adománybirtokok szpáhik, zsoldosok – janicsárok. A hódító birodalom: Kis-Ázsiából a Balkánra /Bulgária, Szerbia és a román fejedelemségek meghódítása/.) Konstantinápoly eleste, Szulejmán hódításai (Magyarország, 1526.) Kronológia: 1337–1453, 1389, 1453 Személyek: Lorenzo Medici, Jeanne d’Arc, IV. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, II. Mohamed.

45


Fogalmak: Rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szultán, szpáhi, janicsár. Topográfia: Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Prága, Rigómező 4. Magyarország a XIV–XV. • században (kb. 10 óra) • • • •

• •

Károly Róbert és Nagy Lajos. Luxemburgi Zsigmond kora. (3.4) (Károly Róbert gazdaságpolitikája: pénzügyi reformok, kereskedelmi útvonalak, kivitel, a kapuadó.) A magyar városfejlődés: a városok három típusa /szabad királyi város, bányaváros, mezőváros/. Az Anjouk és Zsigmond várospártoló politikája.) Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet Hunyadi János harcai a török ellen (3.7) (A hosszú hadjárat és a várnai csatavesztés, a rigómezei vereség és a nándorfehérvári győzelem.) Mátyás király uralkodói portréja intézkedései alapján (3.7) (Család, személyes tulajdonságok, Mátyás állama: szakszerűsödő hivatalnokszervezet, növekvő adók, a zsoldoshadsereg; aktív védelem a török ellen.) Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és művelődés. (3.6) (Művészeti emlékek az Anjou korszakban: a gótikus stílus néhány jellemző épülete /pl. Diósgyőr, Kassa/, szobrászat /a Kolozsvári testvérek Szent György szobra, a budavári gótikus szoborlelet/.) Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443–44, 1444, 1448, 1456, 1458-90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini Fogalmak: Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezőváros, úriszék, pallosjog, főnemes, köznemes, kilenced, ősiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs

46


5. Kora újkor (1490–1721.) • (kb. 13 óra)

•

•

• •

•

• • •

•

A nagy földrajzi felfedezések és következményei: az európai és Európán kívüli kultúrák találkozása, a gyarmatosítás (4.1) (A nagy földrajzi felfedezések állomásainak bemutatása: a felfedezések legfőbb mozgatórugói, legfontosabb előzményei, a nagy fedezések menetének bemutatása térképhasználattal /a legjelentősebb portugál utak: Afrika, India, Távol-Kelet, a Föld körbehajózása; a spanyol utak: Amerika felfedezése és leigázása/.) A földrajzi felfedezések legfontosabb következményeinek áttekintése: a spanyol és a portugál gyarmatosítás területei és legfőbb jellemzői (Rablógazdaság, rabszolgaság, hittérítés.) A kialakuló interkontinentális kereskedelem legfőbb árucikkeinek és útvonalainak bemutatása, valamint a gyarmatosítás legfőbb gazdasági és politikai hatásai Európa életére (nemesfémözön, spanyol nagyhatalmiság) Az atlanti hatalmak felemelkedése. A modern világgazdasági rendszer kialakulásának kezdetei Reformáció és katolikus megújulás. A barokk (4.2) (A reformáció főbb irányzatai: a reformáció születésének közvetlen okai és főbb eseményei, a reformáció főbb irányzatai: a legfontosabb lutheri és kálvini tanok, a reformáció elterjedése Európában.) A katolikus megújulás, az ellenreformáció: az ellenreformáció kibontakozása, a katolikus egyház válaszai (Tridenti zsinat: szervezeti megújulás, új szerzetesrendek, vallásháborúk és kompromisszumok, a barokk művészet áttekintése: a barokk stílus jegyeinek bemutatása, a barokk kapcsolata a katolikus megújulás folyamatához.) Az abszolutizmus. A modern állam kialakulása (4.3) (A francia abszolutizmus XIV. Lajos korában: a Napkirály államának és nagyhatalmi politikájának jellemzői.) A hatalmi viszonyok átrendeződése Európában. Háborúk és hadseregek a kora újkorban Az angol forradalom. Az alkotmányos monarchia kialakulása, működése (4.3) (A polgári jogállam születése, és az alkotmányos monarchia rendszere,) A tudományos világkép átalakulása (4.4) (A tudományos világkép kialakulása a koraújkorban /kopernikuszi fordulat, természettudományok fejlődése/, az angol felvilágosodás legfőbb képviselői és nézeteik.) Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter

47


Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, Jognyilatkozat, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok 6. Magyarország története a • kora újkorban (1490–1711.) • (kb. 15 óra)

• •

• • • • •

A Jagelló-kor A mohácsi csata és az ország három részre szakadása (5.1) (A mohácsi vész: a Mohácshoz vezető út, a mohácsi csata és következményei. Az ország három részre szakadása: a kettős királyválasztástól az Erdélyi Fejedelemség születéséig (1526–1570.), a három országrész berendezkedésének főbb jellemzői. Végvári küzdelmek: a Török Birodalom helyzete a XVI. században, a török terjeszkedés magyarországi állomásai, a várháborúk kora, a hódoltság és a végvárak élete, mindennapjai.) A Habsburgok és a magyar rendek Az Erdélyi Fejedelemség virágkora (5.2) (Erdély helyzete, lehetőségei és korlátai: Erdély földrajzi és regionális helyzete, az erdélyi államiság jellemzői (az erdélyi rendek és a fejedelem viszonya, állandó külpolitikai fenyegetettség, viszonylagos belpolitikai önállóság), változó mozgástér a nagyhatalmak között – Erdély virágkorának és hanyatlásának főbb szereplői és állomásai. Erdély sajátos etnikai és vallási helyzete: Erdély: négy nép és három nemzet, Erdély vallási, felekezeti viszonyai.) Függetlenségi harcok és országegyesítő kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós Gazdasági és társadalmi változások. Népesség és környezet Az életmód változásai a kora újkori Magyarországon A török kiűzése A Rákóczi-szabadságharc (5.3) (A Rákóczi-szabadságharc kitörésének okai: a török kiűzésének az ára (Habsburg abszolutizmus előretörése, rendi és vallási sérelmek, növekvő társadalmi elégedetlenség, népi mozgalmak), a Rákóczi-szabadságharc kitörésének közvetlen előzményei. A Rákóczi-szabadságharc fordulópontjai. Kölcsönös engedmények a szatmári békében: a Rákócziszabadságharc kimenetele, a szatmári béke „pontjai”, a kölcsönös engedmények okai és következményei.) Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11

48


Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költő és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenő, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Győr, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta 7. Mindennapi élet, életmód- • történet (kb. 2 óra) •

Érdekérvényesítés és érdekvédelem a középkorban (Kommunák, céhek, egyetemek, a kora újkori állam fejlődési sajátosságai: az abszolutizmus) Bűn és bűnüldözés a középkorban


A tanév legfontosabb tényeinek, összefüggéseinek felidézése, a következő tanév előkészítése


Aktuális események, történelmi hátterére, rendszerezésre, kitekintésre. A tanév során bárhol szükség szerint felhasználható


A tanulók ismerjék fel a tananyagban szereplő fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élőszóban vagy írásban. Képesek legyenek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címből álló bibliográfiákat készíteni az iskolai és a közkönyvtárak felhasználásával kiselőadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet vagy előadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelő folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élőszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit. Képesek legyenek történelmi események, folyamatok részleteinek leolvasására a középiskolában használatos történelmi atlasz és a falitérkép megfelelő lapjáról. Tudják a tematikus történelmi térképek adatait összehasonlítani tanári segítséggel, s ebből következtetéseket levonni.

49


11. évfolyam Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek Az újkor tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élőszóban vagy írásban. Írott források értelmezése, feldolgozása, különböző szemléletű források gyűjtése szöveggyűjteményekből. A forrásokban és feldolgozásokban fellelhető leegyszerűsítések, a jelenség feltárása. Az élethelyzetek értékelése történeti válaszutaknál és nehéz döntések idején. Az egyes személyek döntéseinek értékelése, a lehetséges alternatívák számbavétele. A régi és az új világ folyamatos együttélésének felismerése. Annak felismerése, hogy a kortárs milyen információk birtokában dönthetett, milyen folyamatok maradhattak, s maradtak is rejtve előtte (gazdasági folyamatok, éghajlati változások stb.). Eltérő kortársi válaszok vizsgálata. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése (ipari forradalom, városiasodás stb.), okok, összefüggések keresése. Eltérő jellegű források (a vizsgált korszak írott és tárgyi emlékei, műalkotások, irodalmi művek, sajtó, film, kép stb.) elemzése, az egyes forráscsoportok forrásértékének összehasonlítása. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, KözépEurópa, Kelet-Európa – centrum és periféria) megkülönböztetése, egymáshoz való viszonyuk átlátása, összehasonlítások megtétele. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és a lexikai adatok kapcsolatának bemutatásával. Adatsorok számítógépes rendezése és bemutatása grafikonokon, diagramokon és táblázatokon (pl. népesség adatok, termelési mutatók, fegyverkezés stb.). Kifejezőképességek A korszakra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. Történelmi fogalmak egyszerű, meghatározása. Előadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök nélkül vagy azok felhasználásával az újkor témáiból. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Történelmi kérdések megvitatása élőszóban, előre megadott kérdések képviselete a vitapartner érveinek fokozott figyelembevételével. Jegyzetek készítése előre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselőadások készítése. Szakirodalom (könyvek, folyóiratok) felhasználásával kisebb előadás készítése. Egy téma bemutatása többféle módszer (élőszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak, számítógép stb.) ötvözésével. Kiállításterv összeállítása az évfolyam tananyagának egy-egy körülhatárolt egységéről a reprodukciós anyag megjelölésével. Tájékozódás az időben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek időrendi viszonyainak felállítása. A térben és időben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Az időben való jártasság bemutatása élőbeszédben, írásban és a térképen. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata, ezek alapján megadott témakörök kronológiáinak elkészítése. Tájékozódás a térben Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlődés, népsűrűség, nemzetiségi összetétel változása) önállóan, következtetések levonása.

50


Történelmi jelenségek természeti feltételeinek, okainak megállapítása történelmi és földrajzi térképek alapján önállóan (pl. ásványkincsek, iparvidékek az ipari forradalom idején).

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Év eleji ismétlés (kb.: 5 óra)

A tizedik évfolyam alapfogalmainak, kronológiájának, összefüggésrendszerének áttekintése

1. A felvilágosodás és a polgári • átalakulás kora (1721–1849.) (kb. 21 óra) • •

• • •

• •

A felvilágosodás (4.4) (A felvilágosodás legjelentősebb gondolatai és főbb képviselői források alapján: a francia felvilágosodás áramlatai, társadalmi és politikai hatásai.) Az ipari forradalom Nagy Britanniában Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. az ipari forradalom hatásai az életkörülményekre és a környezetre (6.4) (Az ipari forradalom kibontakozásához vezető tényezők feltárása és az ipari forradalom egyes szakaszai főbb jellemzőinek értelmezése források, térképek, grafikonok és képek alapján: a mezőgazdaság, a könnyűipar, a nehézipar egymásba kapcsolódó fejlődése, a közlekedés forradalma, egy feltaláló és találmánya. Az ipari forradalom teremtette ellentmondások feltárása írott források, ábrák és képek alapján: a környezet átalakításának pozitív és negatív hatásainak kölcsönhatása, a találmányok és a mindennapi élet, a nagyipari munkásság létrejötte, a környezet rombolása és építése, a nyomor és az életkörülmények javulása, műveletlen tömegek és a tömegek művelődése.) A felvilágosult abszolutizmus Ausztriában és Poroszországban, az orosz nagyhatalom Az USA kialakulása (6.5) A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (6.1) (Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának elemzése: a polgári szabadságjogok, a népfelség elvének érvényesülése a kiáltványban. Az alkotmányos monarchia válsága és bukása.) A napóleoni háborúk Európája és a Szent Szövetség A XIX. század eszméi (6.3.) (A főbb eszmeáramlatok (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és szocializmus) alapvető elgondolásainak áttekintése források és ábrák feldolgozásával: az egyes irányzatok jellemzőinek felismerése, az egyes irányzatok társadalmi hátterének vizsgálata. A legfontosabb állam- és alkotmányjogi fogalmak: alkotmány, parlament, képviseleti rendszer, szavazati jog, hatalommegosztás.) Kronológia: 1776. július 4., 1783, 1789. július 14, augusztus 26, 1791, 1794, 1848

51


Személyek: Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson, XVI. Lajos, La Fayette, Danton, Robespierre, Napóleon, Metternich, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerződés, népfelség elve, felvilágosodott abszolutizmus, általános tankötelezettség, Függetlenségi Nyilatkozat, államcsőd, “harmadik rend”, alkotmány, nemzetgyűlés, nemzetőrség, Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata, assignata, cenzus, pillnitzi nyilatkozat, Marseillaise, sansculotte, törvényhozó gyűlés, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, vetésforgó, kapitalizmus, tőkés, proletár, szakszervezet, civil társadalom, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok ÉszakAmerikában, Philadelphia Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Lipcse, Elba, Waterloo, Szent Ilona 2. Magyarország újjászerveződé- • se a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790.) (kb. 5 óra)

Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban (5.4) (Demográfiai változások, nemzetiségi arányok alakulása: az új honfoglalás: a népmozgások és a betelepítések főbb jellemzői és irányai, demográfiai és etnikai változások a XVIII. századi Magyarországon. Mária Terézia és II. József: Mária Terézia és II. József uralkodása, legfontosabb rendeleteik, a felvilágosult abszolutizmus és a magyar rendek viszonya.) Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780–1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, II. Lipót Fogalmak: Pragmatica Sanctio, Helytartótanács, betelepítés, kettős vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, Ratio Educationis, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határőrvidék, Bánát

52


3. A polgárosodás kezdete Magyarországon (1790–1847.) (kb.5 óra)

• •

A napóleoni háborúk hatása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései (7.1) (A reformkor fő kérdései: a hazai gazdaság az 1810-es, 20-as években, a mezőgazdasági árutermelés lehetőségei és nehézségei. Magyarország politikai és társadalmi helyzete a reformkor kezdetén /rendi ellenzékiség és sérelmi politika, a birtokos nemesség helyzetének és gondolkodásának átalakulása, a parasztság differenciálódása, polgárosodás és városiasodás kezdetei, éledező nemzeti, nemzetiségi mozgalmak/. A polgári átalakulás és nemzetté válás programjának legfontosabb elemei, akadályai /a reformokat támogató és azokkal szembenálló társadalmi és politikai csoportok, az udvar ellenállása/. A haza és haladás programja, a reformellenzék főbb gondolatai /polgári átalakulás, érdekegyesítés, a paraszti jogfosztottság felszámolása, a jobbágyfelszabadítás útjai, a hazai gazdaság fejlődési feltételeinek javítása, magyar nyelv és kultúra ügye/, a reformkor legfontosabb eseményei és szereplői, a reformországgyűlések eseményei, főbb eredményei és kudarcai. Széchenyi és Kossuth reformprogramja: Széchenyi reformkori pályafutása, főbb művei, reformgondolatai és gyakorlati tevékenysége, Kossuth Lajos reformtevékenysége, a polgárosult köznemesség vezette polgári átalakulás és nemzetteremtés útja, Széchenyi és Kossuth vitája (színterei, vitapontok, személyiségük, szembenállásuk okai). • A reformkori művelődés, kultúra (7.2) (A korszak kulturális életének főbb jellemzői: a reformkor kiemelkedő költői, írói, képzőművészei, zeneszerzői és legismertebb alkotásaik, a művészek közéleti szerepvállalásai és a nemzeti kultúrát formáló hatásuk.) Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyány, Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc V. Ferdinánd Fogalmak: magyar jakobinusok, konjunktura, devalváció, reform, polgári átalakulás, cenzúra, Hitel, Világ, Stádium, felirat, leirat, alsótábla, felsőtábla, államnyelv, önkéntes és kötelező örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, Pesti Hírlap, Védegylet, Ellenzéki Párt védővám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu

53


4. Forradalom és szabadságharc • Magyarországon (1848–1849.) (kb. 8 óra)

•

•

A pozsonyi országgyűlés, a polgári forradalom (7.3) (A pesti forradalom eseményeinek bemutatása: az 1848. március 15.-ei események részletes bemutatása, megjelenítése. Az áprilisi törvények jelentősége és fontosabb pontjainak elemzése: az „áprilisi alkotmánynak” a polgári társadalom kialakulását biztosító törvényei, a politikai berendezkedésre és az ország státusára vonatkozó cikkelyek, az áprilisi törvények megvalósulása, történelmi jelentősége.) A forradalom első nehézségei, a szabadságharc (7.4) (A főbb hadjáratok, a katonai erőviszonyok: a szabadságharc eseménytörténetének szakaszai (nemzeti önvédelem a horvát, az osztrák és az osztrák–orosz intervenció ellen), a szabadságharc hadtörténetének csomópontjai (téli és erdélyi hadjárat, tavaszi hadjárat, orosz–osztrák támadás és a szabadságharc bukásának legfőbb állomásai). A Függetlenségi Nyilatkozat megszületésének politikai körülményei: a Függetlenségi Nyilatkozat szövegének vizsgálata, keletkezésének körülményei, kül- és belpolitikai hatásai. A vereség okai: a szabadságharc vereségének okai (ellenséges túlerő, a politikai és hadvezetés nézeteltérései, nagyhatalmi támogatás hiánya). Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petőfi, Táncsics, a Batthyány-kormány névsora, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Ferenc József, Windischgraetz, Bem, I. Miklós Paskievics, Haynau, az aradi vértanúk Fogalmak: Márciusi ifjak, 12 pont, nemzeti bank, nemzetőrség, felelős kormány, jobbágyfelszabadítás, népképviseleti országgyűlés, választójog, Országos Honvédelmi Bizottmány, olmützi alkotmány, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pákozd, Schwechat, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Temesvár, Segesvár, Világos, Arad

54


5. A nemzetállamok és az impe- • rializmus kora (1849–1914.) (kb.13 óra)

•

•

•

• •

A második ipari forradalom. (6.6) (Forrásrészletek, tematikus térképek és ábrák feldolgozásával a második ipari forradalom jellemző vonásainak (tőkekoncentráció, új iparágak, tudomány szerepe stb.) elemzése: a második ipari forradalom technikai és tudományos összetevői, az ipari forradalom hatása az ipar szerkezetére és az egyenlőtlen fejlődésre, a környezet fokozódó pusztításának bemutatás és elemzése, a technikai fejlődés hatására a mindennapok gyors átalakulása, s az ebből eredő pozitív és negatív követelmények elemzése.) Az egységes Olaszország és Németország kialakulása (6.5) (A német egységmozgalom nyomon követése térképek, források és vázlatok feldolgozásával: a német egységmozgalom folyamata.) Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. (6.5) (Az USA nagyhatalommá válásának nyomon követése térképek, források és vázlatok feldolgozásával: az amerikai polgárháború gazdasági, társadalmi és alkotmányos vonatkozásai, az amerikai gazdasági fellendülés összetevői, az amerikai expanzió a világban.) A “keleti kérdés” és a Balkán (6.5) (Tematikus térképek, szöveges források és ábrák feldolgozása révén a balkáni helyzet megértése és elemzése: a Balkán etnikai, vallási sokszínűsége, gazdasági és társadalmi elmaradottsága, nemzeti törekvések a Balkánon, a keleti kérdés problematikája, az Osztrák–Magyar Monarchia Balkán-politikájának elemzése.) A munkásság politikai erővé szerveződése Katonai-politikai szövetségek a századfordulón (8.1) Kronológia: 1861–65, 1866, 1871, 1904, 1907 Személyek: III. Napóleon, Bismarck, Viktória királynő, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Königgraetz, Elzász-Lotharingia, Sedan, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, ElzászLotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, berlini kongresszus, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek

55


6. A polgárosodás kibontakozása • Magyarországon (1849–1914.) • (kb. 8 óra)

A megtorlás A kiegyezés (7.5) (A kiegyezés megszületésének okai: a kiegyezés létrejöttének mozgatórugói (a katonai diktatúra és a centralizációs politika kudarca, a Habsburg Birodalom nemzetközi helyzete, a magyar társadalom és gazdaság helyzete, a passzív ellenállás nehézségei). A kiegyezés tartalma és értékelése: a dualista államrendszer a kiegyezési törvény alapján, a kiegyezés mellett és ellen szóló érvek, Kossuth és Deák vitája.) • Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában (7.6) (Kibontakozó ipar, fejlődő mezőgazdaság és a közlekedés: gazdasági fejlődés jellemzői a dualizmus korában, az ipari forradalom színterei, Magyarország és a világgazdaság, a monopolkapitalizmus jelenségei hazánkban, az állam növekvő befolyása és a liberális gazdaságpolitika, a népesedés és foglalkozási megoszlás Magyarországon a századfordulón. Budapest világvárossá fejlődése: Budapest születése és világvárossá válásának legfőbb állomásai, a Millennium főbb eseményei. Az átalakuló társadalom sajátosságai: a dualista társadalom rétegei, hagyományos, új és átalakuló elemek a társadalomban. Nemzetiségek a dualizmus korában: nemzetiségek arányai, főbb törekvéseik, a magyar állam nemzetiségi politikájának alapvonásai a dualizmus korában.) • A zsidóság emancipációja, asszimiláció és kivándorlás • A cigányság helye a magyar társadalomban • Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése (7.7) (Az életmód változásai a századfordulón: a modern városfejlődés és a vidéki városok arculata, társadalmi rétegek és életformák a századfordulón, a dualizmuskori emberek, csoportok anyagi kultúrája, szokásai, életmódja egy-egy társadalmi réteg mindennapjait, életkörülményeit bemutató források alapján. A tömegkultúra néhány jelensége Magyarországon: a divat, a szórakozás, a sport jellemzői a századfordulón, a tömegtájékoztatás kialakulása, a sajtó társadalmi szerepe. A magyar tudomány és művészet néhány kiemelkedő személyisége. A hazai természettudomány és technika történetének néhány, a nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő találmányának /torziós inga, dinamó, trafó, porlasztó/ ismertetése a vonatkozó források alapján. A dualizmuskori építészet legfőbb alkotásai 6Országház, Operaház, Millenniumi emlékmű, Iparművészeti Múzeum/. A képzőművészet irányzatai /historizmus, romantika, realizmus, szecesszió/. A századelő zenei és irodalmi életének meghatározó alakjai /Bartók, Kodály, Ady/). • Politikai viszonyok, a kiegyezés rendszerének belső ellentmondásai Kronológia: 1849. október 6., 1861, 1865, 1867, 1868, 1875–90, 1896, Személyek: Bach, Deák Ferenc, Teleki László, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. 56


Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia Fogalmak: passzív ellenállás, októberi diploma, februári pátens, Határozati Párt, Felirati Párt, húsvéti cikk, kiegyezés, horvát kiegyezés, dualista monarchia, közös ügyek, Deák-párt, Balközép, Szabadelvű Párt, millennium, úri középosztály, népoktatás, kispolgár, nagypolgárság, cseléd, kivándorlás, asszimiláció, állami anyakönyvezés, koalíció, általános, egyenlő és titkos választójog, Nemzeti Munkapárt 7. Mindennapi élet, életmódtörténet (kb. 4 óra)

• • •

Az elektronika tudományos és „műkedvelő” előzményei az ókortól a XIX. századig Az elektronika szerepe a második ipari forradalomban Magyar felfedezők az elektronika szolgálatában


A tanév legfontosabb tényeinek, összefüggéseinek felidézése, a következő tanév és az érettségi előkészítése


Aktuális események, történelmi hátterére, rendszerezésre, kitekintésre. a tanév során bárhol szükség szerint felhasználható

A továbbhaladás feltételei • • • • • •

Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselőadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített, szabadon előadott feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élőszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket és becsléseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsűrűség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.

57


12. évfolyam Heti óraszám: 2 Évi óraszám: 64 Belépő tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek: • Írott források értelmezése, feldolgozása. Különböző típusú források összevetése. A filmek, filmhíradók értékelése, elemzése. A média forrásértékének és manipulációs jellegének felismerése, elemzése. • Nemzetközi szerződések, békekötések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. • Tájékozódás a szakirodalomban. A források, a tankönyvi szöveg és a szakirodalom összevetése, az eltérések feltárása. Pályamunkák, tanulmányok bibliográfiájának összeállítása, anyaggyűjtés, az írásmű elkészítése. • Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különböző fejlődési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Kifejezőképességek • Valamilyen történelmi kérdés átfogó, esszéjellegű szabatos kifejtése. • A történelmi fogalmak szakszerű magyarázata és használata. • Egy-egy előre megadott kérdés kapcsán tudásra épülő, saját vélemény megfogalmazása, kifejtése és megvédése esetleges vita esetén. • Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. • A források értékelésével saját szóbeli vélemény kialakítása az adott eseményről, intézményről, szervezetről. • Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás folyamatának figyelemmel kísérése).

58


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Év eleji ismétlés (kb. 2 óra) 1. Az első világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929.) (kb. 10 óra)

A tizenegyedik évfolyam alapfogalmainak, kronológiájának, összefüggésrendszerének áttekintése •

•

• • •

Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék (8.1) (A világháború jellemzőinek (gépi háború, hadigazdaság, állóháború stb.) elemzése írásos és képi források, valamint térképvázlatok, ábrák alapján: a szembenálló felek gazdasági fejlettsége, erőviszonyai, háborús tervei, villámháborúból állóháború, a háború hatása a gazdaságra és a hátország lakóira. Térképvázlatok, diagramok és szöveges források alapján a területi változások nyomon követése, s ezek összevetése az etnikai viszonyokkal: a békekötés területi vonatkozásai, a győztesek kinyilatkoztatott céljai (nemzeti önrendelkezés) és a valóság. Kisebbségvédelmi rendelkezések.) Az orosz forradalmak (8.6) (Írásos források, ábrák és fotók elemzésével a bolsevik hatalomátvétel okainak feltárása, az ellentétes felfogások szembesítése: az orosz társadalom és gazdaság sajátosságai, a háború kiélezte ellentétek, a bolsevik hatalomátvétel.) Az olasz fasizmus A parlamentáris rendszerek A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban és a női emancipáció (8.2) (Szövegek, képek, filmek és ábrák segítségével elemezni a technikai fejlődés társadalom-, életmód-átalakító tevékenységét: a modern világ mindennapjai, a társadalmi szerkezetátalakulása a fejlett világban. Szövegek, képek, statisztikák és képek segítségével feldolgozni a női egyenjogúságért vívott küzdelem állomásait és jellegzetességeit. A folyamat összevetése a kor politikai és eszmeáramlataival: életmódváltás, új és régi női szerepek, a női egyenjogúságért vívott küzdelem áttekintése. A küzdelem formái és sajátosságai.) Kronológia: 1914–18, 1914. július 28., 1917, 1919, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Hindenburg, II. Miklós, Kerenszkij, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Przemysl, Gorlice, Verdun, Pétervár, Breszt-Litovszk, Padova, Compiegne, Saar-vidék, Rajna-vidék, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, rapallói szerződés, Dawes-terv, locarnói szerződés, Népszövetség, fasizmus, egypártrendszer, kommunizmus, kronstadti felkelés, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem

59


2. Az első világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931.) (kb. 10 óra)

• • •

Az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlása és következményei (9.1) Az őszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság (Írásos dokumentumok és térképek alapján a trianoni béke elemzése területi, jogi és politikai szempontból: a trianoni béke területi vonatkozásai, Magyarország politikai és katonai helyzete a békében. Írásos források, statisztikák és tematikus térképek feldolgozásával a trianoni béke etnikai és gazdasági következményeinek elemzése: az államhatárok és az etnikai viszonyok összevetése, a közvetlen gazdasági hatások elemzése (pl. nyersanyag és feldolgozóipar elvágása), a térség egészét érintő távlati hatások elemzése (autarkiás gazdaságok, lassúbb gazdasági fejlődés stb.) • A határon túli magyarság sorsa • A Horthy-rendszer jellege és jellemzői (9.2) (Írásos források, statisztikák és tematikus térképek alapján a konszolidáció folyamatának elemzése: gazdasági konszolidáció, politikai konszolidáció.) • Művelődési viszonyok és az életmód (9.3) (Írásos források, képek, filmrészletek és karikatúrák alapján a társadalmi és életmódbeli változások elemzése: az új és a régi társadalom együttélése, a modern világ életvitelének (autó, mozi stb.) megjelenése.) Kronológia: 1918. október 31., 1918. november 3., 1919. március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: IV. Károly, gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: őszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, Vix-jegyzék, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció

60


3. A nagy gazdasági válságtól a • második világháború végéig (1929–1945.) (kb. 12 óra)

• •

•

•

Az 1929–33-as világgazdasági válság (8.4) (Írásos források, diagramok, statisztikák és fotók feldolgozásával a világgazdasági válság kialakulása okainak feltárása: az állami beavatkozás kérdése, a világgazdaság beszűkülése. Írásos források és ábrák alapján a válság legfőbb gazdasági (visszaesés, gazdasági modernizáció stb.) és társadalmi (munkanélküliség, nyomor, szélsőségek felerősödése stb.) következményeinek elemzése: hitelválság, ipari válság és mezőgazdasági válság, munkanélküliség, nyomor, a szélsőségek megerősödése a világban.) Válságkezelés az USA-ban A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa (8.5) (Dokumentumok alapján a nácizmus alapvető sajátosságainak (totális állam, antiszemitizmus, gazdaságpolitika) elemzése. Írásos források feldolgozásával a náci ideológia elemzése, az ellenmondások, a módszerek, a szándékok feltárása: a náci fajelmélet, a demagógia kimutatása a náci ideológiában. Írásos források, fotók, filmek elemzése révén a náci propaganda módszereinek, céljainak feltárása, elemzése és értékelése: a tömeg kezelése, a modern média eszközei a nácizmus szolgálatában, az erőszak szerepe a náci propaganda sikerében.) A sztálini diktatúra a 30-as években (8.6) (Írásos források és képek (fotók, filmek) feldolgozásával a sztálini diktatúra működésének elemzése: a sztálini gazdaságpolitika hatása a mezőgazdaságra és az iparra, a félelem állama: koncepciós perek, kitelepítések és munkatáborok.) A második világháború előzményei, jelentős fordulatai (8.7) (A világháború előzményei. Írásos források, képek (fotók és filmek), tematikus térképek, kronológiák feldolgozása révén a háború főbb eseményei jelentőségének elemzése: A háború vázlatos áttekintése a főbb események kiemelésével. Írásos források, képek (fotók és filmek) és tematikus térképek feldolgozása alapján a háború főbb jellemzőinek vizsgálata: a háború jellegének elemzése, a háború gazdasági és haditechnikai vonatkozásainak vázlatos áttekintése. A holocaust.) Kronológia: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939. szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6., 1945. május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Chamberlain, Daladier, Petain, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: München, Szudéta-vidék, Danzig, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia, Besszarábia, Dunkerque, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Teherán, Jalta, Potsdam, Auschwitz, Hirosima, ElAlamein, Kurszk, Normandia

61


Fogalmak: tőzsde, túltermelési válság, New Deal, népfront, Komintern, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Mein Kampf, élettér, árja, fajelmélet, Reichstag, hosszú kések éjszakája, nürnbergi törvények, Berlin-Róma tengely, Anschluss, háromhatalmi szerződés, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. 4. Magyarország a gazdasági • válságtól a második világhábo- • rús összeomlásig (1931–1945.) (kb. 10 óra) •

• •

• • •

Gazdasági válság és jobbratolódás a belpolitikában A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái (9.4) (Írásos források, tematikus térképek és statisztikák alapján a magyar külpolitika elemzése gazdasági, ideológiai és politikai szempontból: a magyar külpolitika és a revízió, a külpolitika gazdasági vonatkozásai, a magyar külpolitika ideológiai vetülete.) Magyarország részvétele a világháborúban (9.5) (Írásos források, térképek, képek és filmrészletek alapján a világháborús magyar katonai részvétel elemzése: a háborúba való belépés körülményei, a magyar hadsereg állapota, a Szovjetunió elleni háború és katonai következményei.) A Kállay-kormány politikája A német megszállás és a holocaust Magyarországon (9.6) (Írásos források, statisztikák és tematikus térképek alapján Magyarország háborús katasztrófába sodródásának elemzése: a német megszállás, a térség katonapolitikai helyzete. Írásos források, képek és filmrészletek alapján a magyar zsidóságot ért tragédia összetevőinek elemzése: gettókba kényszerítés, deportálás, a budapesti zsidóság sorsa, cigányholocaust.) A sikertelen kiugrás A nyilas hatalomátvétel Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása (10.1) (Harci cselekmények: Budapest körülzárása és ostroma, az ostromgyűrű áttörésére tett sikertelen kísérletek, a szovjet hadsereg katonáinak magatartása a magyar lakossággal szemben, a szovjet hadsereg jelenlétének politikai és gazdasági következményei. A háborús veszteségek: emberáldozatok és veszteségek: elesettek, deportáltak, kivégzettek, civil áldozatok; hadifoglyok, emigráltak; meg nem születettek, anyagi károk: nemzeti vagyon, ipari és közlekedési létesítmények, állatállomány.) Kronológia: 1938. november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Darányi Kálmán, Imrédy Béla, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla, Tildy Zoltán Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar

62


Fogalmak: népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság

63


5. A jelenkor (1945–től napja- • inkig) (kb. 9 óra)

• •

•

•

• •

A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői (8.8) (Írásos források, tematikus térképek, kronológiák és ábrák feldolgozása révén az ENSZ kialakulásának, működésének és szerepének megismerése: az ENSZ kialakulása, politikai szerepe a világpolitikában, az ENSZ felépítése és működési mechanizmusa. Nemzetközi konfliktusok a hidegháború idején.) A fejlett piacgazdaság Az európai integráció története (11.2) (Az „integráció” tartalma (a munkaerő, a szolgáltatások, az áruk és a tőke szabad forgalma; oktatási, tudományos és kulturális együttműködési programok, jogrendszer stb.). Nemzeti sajátosságok, a tagállamok kormányainak hatásköre. Az Európai Unió intézményei (az Európai Tanács, az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a Miniszterek Tanácsa, az Európai Bíróság és az Európai Számvevőszék). A döntési mechanizmusok főbb elemei; gyakorlata. „Centrumperiféria” az Európai Unióban. A támogatások rendszere.) A “harmadik világ” (11.3) (A gyarmati múlt öröksége. A „harmadik világ” helye a világgazdaságban. Különbségek a „harmadik világ” országai között (gazdasági mutatók, politikai berendezkedés, egészségügy, oktatás stb.). Polgárháborúk, háborúk, nemzeti, etnikai és vallási konfliktusok, terrorizmus – diktatórikus berendezkedés. Népességnövekedés, szegénység, élelmezési válság. Az oktatás és egészségügy fejlesztésének nehézségei (analfabetizmus, szakemberhiány, ivóvízhiány, védőoltások hiánya, AIDS stb.). Szegénység és természeti tényezők. Nemzetközi összefogás: a segélyszervezetek tevékenysége, szociális programok. Adósságválság – megoldási kísérletek. Kivándorlás, menekültkérdés; a migráció problémája.) A szocialista rendszerek kialakulása, fejlődése és kudarca (8.9) (Írásos és képi (fotó, film, karikatúra, plakát) források, statisztikák és ábrák feldolgozása révén a szovjet blokk jellemzőinek elemzése: a szovjet gazdasági modell kelet-közép-európai kényszerű átvételei, különbségek térben és időben a szocialista táboron belül. Írásos és képi (fotó, film, karikatúra, plakát) források, statisztikák és ábrák feldolgozásával a szocialista rendszer összeomlásának nyomon követése, a szerteágazó okok elemzése: a rendszerváltás békés és erőszakos formái – gazdasági, társadalmi és politikai összetevők.) A közel-keleti konfliktusok A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái (11.1) (Gazdasági szerkezetváltás; gazdasági válság. A rendszerváltozás utáni magyar gazdaság; a válság következményei. A politikai rendszer átalakulása; többpártrendszer, demokratizálódás. Nemzetietnikai konfliktusok; az államhatárok átrendeződése (Csehszlovákia, Jugoszlávia). A volt NDK sajátos helyzete. Az európai integrációhoz való csatlakozás feltételei, távlatai.)

64


•

•

Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés (11.4) (A gazdasági növekedés és a fenntartható fejlődés összeegyeztetésének nehézségei. A környezetszennyezés forrásai és formái (a levegő, a víz, a talaj károsodása). Látható és láthatatlan szennyezések (gázok, gőzök, olajszennyeződés, egyéb vegyipari melléktermékek, radioaktivitás). Az ózonlyuk, az üvegházhatás és a globális felmelegedés következményei. Az oxigénkészletek és ivóvízkészletek veszélyeztetettségének mértéke. A hulladék elhelyezésének problémája (veszélyes hulladékok). A hulladék újrafelhasználásának feltételei (szelektív hulladékgyűjtés, korszerű technológia). A nemzetközi öszszefogás lehetőségei és nehézségei. A zöldek mozgalma; környezetvédő szervezetek (céljaik, tevékenységük, eszközeik). A zöld mozgalmak nemzetközi kapcsolatai, szervezetei (pl. zöld frakció az Európai Parlamentben vagy a Greenpeace mozgalom) A globális világ kihívásai és ellentmondásai (11.5) (A gépi-technikai tömegkultúra; a szabadidő eltöltésének új és legújabb változatai. A kommunikáció új formái (e-mail, Internet, mobil, SMS). Az információs-kommunikációs technológia (ICT) mindennapi szerepe. Divat és tömegtermelés – a kultúra és a fogyasztás uniformizált jelenségei a jóléti társadalmakban (plaza, hipermarket, wellness, multiplex, McDonald’s stb.). A televíziós tömegkultúra jellegzetességei (szórakoztató ismeretterjesztés, sorozat, talk show, nyereményjáték, szappanopera, thriller, akciósorozat, valóságshow stb.). A modern tömegkultúra erőszak-központúsága (filmek, játékok, reklámok). A reklámok szerepe a fogyasztói társadalom szokásrendjének alakításában (reklám-sztereotípiák, a figyelemfelkeltés eszközei; állandó akciók és nyeremények). A tömegkommunikáció, a médiák, (a sajtó, a rádió, a televízió, az Internet). Kronológia: 1947, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991. Személyek: Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Ce-tung, Ho Si Minh, Truman, Robert Schumann, Tito, Hruscsov, Castro, Nasszer, Kennedy, XXIII. János, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: ENSZ, vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Trumanelv, Marshall-segély, KOMINFORM, NATO, Varsói Szerződés, római szerződések, berlini felkelés, reformszocializmus, szociális piacgazdaság, európai integráció, enyhülési politika, prágai tavasz, rakétaválság, Szolidaritás, szükségállapot, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrína, globális világ Topográfia: NSZK, NDK, Kuba, Korea

65


6. Magyarország a második vi- • lágháború után (1945-től napja- • inkig) • (kb. 8 óra) •

•

•

•

• •

A háborús károk felszámolása A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete A párizsi békeszerződés A határon túli magyarság sorsa (10.2) (A második világháború után kialakult nemzetközi helyzet hatása a magyar kisebbségek helyzetére: Csehszlovákia és Jugoszlávia nagyhatalmi megítélése, a külpolitikai érdekek hatása a román kormány nemzetiségi politikájára. A magyar lakosság sorsa a második világháború utáni években: erőszakos atrocitások, a magyarságot sújtó politikai döntések, az üldözés és a hátrányos megkülönböztetés következményei.) A kommunista diktatúra kiépítése és működése (10.3) (A pártállami rendszer kiépítése és működése. A diktatúra mindennapjai: a totális politikai elnyomás eszközei és módszerei, a lakosságot sújtó, a mindennapi életet megkeserítő intézkedések.) Az 1956-os forradalom és szabadságharc (10.4) (A forradalom előzményei: Rákosi Mátyás bukása, a Nagy Imre körül szerveződő politikai ellenzék, a lengyel események hatása Magyarországon. A forradalom kitörése és győzelme: az október 23-i események, a szovjet csapatok beavatkozása, a fegyveres harc kibontakozása, a sztálinista rendszer politikai és erkölcsi bukása. A forradalom leverése és a megtorlás: a forradalom eredményeinek megszilárdítása érdekében tett lépések, a második szovjet beavatkozás, a Kádár-rezsimmel szembeni politikai ellenállás, a kommunista diktatúra helyreállítása és a megtorlás.) A Kádár-rendszer jellege, jellemzői (10.5) (Kádár János hatalmának megszilárdítása: a pártállami viszonyok helyreállítása, a politikai ellenfelek kiiktatása, megsemmisítése vagy megfélemlítése, a társadalmi ellenállás megtörése, a „szocializmus alapjainak lerakása”. Eltávolodás a szovjet modelltől: a diktatúra módszereinek finomítása, az új gazdasági mechanizmus, részvétel Csehszlovákia lerohanásában, változások Kádár János személyes megítélésében idehaza és külföldön.) Az életmód átalakulása. Demográfiai változások A rendszerváltozás (10.6) (A szocializmus válsága: megoldhatatlan gazdasági problémák, a társadalmi elégedetlenség növekedése, a Szovjetunió nagyhatalmi helyzetének megroppanása, az MSZMP válsága, a politikai ellenzéki mozgalmak szerveződése és fellépése. A III. Köztársaság megszületése: az állampárton belüli reformerők aktivizálódása, az Ellenzéki Kerekasztal létrejötte, a hatalom és az ellenzék közötti tárgyalások eredményei, a Köztársaság kikiáltása, az 1990. évi parlamenti választás, a szovjet csapatok távozása.) Kronológia: 1946, 1947. február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991

66


Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Rajk László, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: Ideiglenes Nemzetgyűlés, SZEB, Háborús bűnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, ÁVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, MDP, MSZMP, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petőfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság, MSZP, SZDSZ, MDF, FIDESZ, KDNP, FKGP

Év végi ismétlés, rendszerezés (kb. 2 óra)

Felkészülés az érettségire, követelmények és tételek


Aktuális események, történelmi hátterére, rendszerezésre, kitekintésre. a tanév során bárhol szükség szerint felhasználható

A továbbhaladás feltételei (Vö. érettségi követelmények) A középiskolát befejező diák: • rendelkezzen a történeti gondolkodásmód kialakulásához szükséges alapokkal, • birtokában legyen az alapvető történelmi tényeknek (időpontok, személyek stb.); • tudja használni a történelmi fogalmakat, a szaknyelvet; • képes ismereteit szóban és írásban előadni; • sajátítsa el azokat a képességeket és ismereteket, amelyekkel a történelmi eseményeket és jelenségeket értelmezni tudja; • legyen képes a történelmi forrásokat - legyenek akár eredeti források, akár a múltról szóló feldolgozások - vizsgálni és elemezni, a múlt emberének életét reálisan elképzelni; • fel tudja használni történeti ismereteit arra, hogy a jelenkor társadalmi jelenségeit értelmezze; • Legyen képes az érvekkel alátámasztott, árnyalt és tényszerű történelmi értékeléseket előnyben részesíteni a leegyszerűsítő véleményekkel szemben. • Általában legyen képes az érettségi vizsga követelményeinek megfelelni: A középszintű vizsga a jelöltektől az egyszerűbb ismeretszerzési eljárásokat, kifejezőképességeket, a rendszerezés és alkalmazás alapvető formáit, valamint a történelmi ítéletalkotás készségének kialakulását várja el.

67


TÁRSADALOMISMERET ÉS ETIKA Évfolyam: 12. Heti óraszámok: 2 Éves óraszámok: 64 Megjegyzések: • felhasznált kerettantervek: emberismeret és etika (gimn. 11. évf.), állampolgári ismeretek (gimn. 9. évf.), társadalmi ismeretek (gimn. 10. évf.) • eddigi helyi tantervünk: társadalomismeret és etika (11. évf.) • eddigi helyi tantervünk: történelem (a 12. évf. utolsó témaköre, az állampolgári ismeretek rész)

Célok és feladatok A tantárgy bevezet az etika fogalomkörébe, az ember kilétéről, a jó és a rossz mibenlétéről, az erényekről és a helyes cselekedet alapelveiről folyó diskurzus évezredes történetébe. A tárgy segíti a felkészülést a felelős társadalmi szerepvállalásra, a demokratikus közéletben való aktív részvételre, helytállásra a munka és az üzleti élet területén. Megismertet a jog alapelveivel, az állam intézményeivel, a társadalom életének legfőbb vonásaival. • a tanuló tudjon különbséget tenni a hit és a tudás között, lássa a meggyőződés, a hit, a világnézet, a vallás, az erkölcs szerepét az ember életében, • felismerje, hogy a történelem folyamán és korunkban is sokféle nézőpont, álláspont létezik; lássa ezek egymás mellett élését, szükségszerűségét, • tartsa fontosnak az értékeken alapuló azonosságtudatot, hagyománytiszteletet, az értékválasztás igényét, • alakítsa ki a tanulóban a „másság” elfogadását, és azt a felismerést, hogy a tolerancia, a türelem és a humanitás érzése nélkül a társadalmi együttélés demokratikus formái nem lehetségesek, • képessé tegye a diákot korunk összetett problémáinak értelmezésére és megértésére, • alakítsa ki bennük az erkölcsi felelősségérzetet önmaguk, embertársaik és földrajzi környezetük iránt, • elmélyítse és szintetizálja a NAT Ember és társadalom műveltségi kör keretén belül elsajátított vallásfilozófiai, erkölcstani ismereteket, az ideológiatörténeti, állampolgári és gazdasági ismeretek egyes elemeit, • ismerje meg a történelem folyamán a társadalmakban ható eszméket, összefüggéseiket és hatását az egyénekre, • legyen tisztában a magyar állam alkotmányos rendjének jellemzőivel, • képes legyen nemzeti hagyományaink és az európai kultúra összehangolására. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Társadalomismeret és etika tantárgynál Aanyanyelvi kommunikáció kompetencia Ismeretek: megfelelő szókincs, nyelvtan és nyelvi funkciók ismerete, a szóbeli kapcsolattartás fő típusai, szövegtípusok és nyelvi stílusok, a nyelv és kommunikáció változásai. Képességek: különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban tudjon kommunikálni, kommunikációját a helyzetnek megfelelően alakítani képes, megkülönböztet és felhasznál

68


különféle szövegeket, információkat keres, gyűjt és feldolgoz, érveit meggyőzően fogalmazza meg, fejezi ki. Attitűdök: kritikus és építő párbeszédre törekszik, tiszteli az esztétikai minőséget, igényli mások megismerését. Szociális és állampolgári kompetencia Ismeretek: normatudat, viselkedési és magatartási szabályok megértése, egyénnel, csoporttal, munkaszervezettel, társadalommal, kultúrával kapcsolatos koncepciók, tájékozódás a modernitás multikulturális és társadalmi-gazdasági dimenzióiban, nemzeti kulturális és európai identitás kapcsolatának megértése, demokrácia és állampolgárság, állampolgári jogok, aktuális események, illetve a nemzeti, európai és világtörténelem fő eseményei és tendenciái, társadalmi és politikai mozgalmak céljai, értékei, az európai integráció és az EU struktúrái, fő célkitűzései, európai sokféleség és kulturális identitás. Képességek: hatékony kommunikáció, különböző nézőpontok megértése, változások iránti fogékonyság, közügyekben való együttműködés, szolidaritás és problémák iránti érdeklődés, különböző szintű döntések kritikus és kreatív elemzése, döntéshozatalban való részvétel. Attitűdök: együttműködés, magabiztosság és integritás, fejlődés, interkulturális kommunikáció iránti érdeklődés, előítéletek kezelése, kompromisszumra való törekvés, felelősségérzet, demokrácia, emberi jogok, sokféleség tisztelete, közös értékek elfogadása és tiszteletben tartása, állampolgári tevékenységek, társadalmi sokféleség és kohézió fontosnak tartása, fenntartható fejlődés támogatása, mások értékeinek, magánéletének tisztelete.

Fejlesztési követelmények • Az erkölcsi érzék kiművelése a saját magunk és a mások sorsáért viselt felelősség tudatosítása, a választási helyzetek elemzése és az etika alapfogalmainak elsajátítása révén. • Az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvonások, készségek és ismeretek fejlesztése. • Elemi szintű jártasság elsajátítása az etikai gondolkodás alapkérdéseiben, fejlődésének főbb állomásait és a legfontosabb etikai érvelési módokat illetően. • Az etikai álláspontok megvitatásának képessége, a saját meggyőződés kommunikálásához és a mások meggyőződésének megértéséhez, tiszteletéhez szükséges intellektuális képességek kifejlesztése. • A civilizációnkban általánosan elfogadott etikai és életvezetési normák értelmének sokoldalú megvilágítása. • A társadalmi együttélés szabályainak ismerete, tudatos belátáson alapuló kritikai elsajátítása. • A jogérzék, a társadalmi felelősségtudat elmélyítése, a társadalomelmélet és az etika alapfogalmainak ismerete. • Az önálló életvezetés és meggyőződés kialakításához, a mások véleményének megéréséhez és tiszteletéhez szükséges kognitív és kommunikatív képességek kibontakoztatása. • Olyan közösségi magatartás kialakítása, melyben az autonómia és a szolidaritás igénye között összhangot teremt a felismerés, hogy a közjó előmozdítása, a mások iránti türelem és segítőkészség az egyén önmegvalósításának nem korlátja, hanem elengedhetetlen feltétele. • A demokratikus gondolkodásmód jellegzetességeinek ismerete.

69


12. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 64 Belépő tevékenységformák • Mindennapos élethelyzetek, döntési szituációk elemzése. • Egyéni és csoportos anyaggyűjtés; dokumentum- és irodalomelemzés. • Irányított viták, szerepjátékok; feladatok, példák a társadalmi konfliktusok és erkölcsi dilemmák felismerésének és értelmezésének gyakoroltatására.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

ETIKA (Ajánlott összóraszám: 32 óra) 1. Az erkölcsi lény (kb. 5 óra)

• • • • • • • • • • •

2. Az erkölcsi cselekedet (kb. 4 óra)

•

•

A szabadság értelmezése különféle bölcseleti iskolák felfogása szerint A választás szabadsága és az ember felelőssége A tetteinkért viselt felelősség és a mások sorsáért ránk háruló felelősség összefüggése Szándék és következmény Törvény és lelkiismeret. A szenvedés tapasztalata és magyarázatai Az ember bűnössége és jóravalósága a keresztény hagyományban Jó és rossz megkülönböztetésének képessége

• •

A jellem és az illem Képességek és erények

• • • • •

3. Az erények és a jellem (kb. 5 óra)

A nyitott programú lény Lélek és szellem A társas lény (csoport és egyén) Én és te A másik szerepe az öntudatos én kialakulásában Az öntudat reflexivitása és nyitottsága Önazonosság és önmegvalósítás a társas kapcsolatokban Autonómia és egymásra utaltság Normakövetés, szokáserkölcs, az individuális etika kialakulása Az emberi kapcsolatok erkölcsi vonatkozásai: részvét, hűség, kölcsönösség, szeretet Az ember méltósága

70


• • •

• • 4. Személy és erkölcs (kb. 5 óra)

• • • • • • •

5. Társadalom és erkölcs (kb. 4 óra)

• • • • • • • •

6. Vallás és erkölcs (kb. 5 óra)

• • • • • •

7. Korunk erkölcsi kihívásai (kb. 4 óra)

• • • •

Törekvés a jóra (a jóakarat) Önnevelés, önfegyelem Erkölcsi alapértékek az európai civilizációban: a személyiség integritása, kényszermentesség, kölcsönösség, méltányosság, részvét, tisztelet, odaadás, a szenvedésokozás tilalma Az alapvető erények A szeretet forrásai és nemei Életcélok és szükségletek A jólét fogalma Az élet minősége A személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái. Családi kapcsolatok, házasélet, nemi erkölcs Barátság, részvét, segítség Munkaerkölcs. Etikus fogyasztás Példakövetés, példaképek Etikai közösség és társadalom Erkölcs és jog eltérő illetékessége Személyes elkötelezettség és tolerancia Hazaszeretet. A társadalmi identitás szerkezete Erkölcs és politika Törvénytisztelet és a polgári engedetlenség iránti kötelesség Társadalmi szolidaritás, társadalmi igazságosság Etika és gazdaság A kereszténység erkölcsi tanításának lényege. Az ó- és újszövetségi etika összefüggése Az ember léthelyzete és felelőssége a keresztény egyházak és más világvallások felfogása szerint A keresztény erkölcsi felfogás hatása az európai civilizáció fejlődésére Valláserkölcs és világi etika viszonya Az etika transzcendens megalapozásának igénye A tudományos-technológiai fejlődés etikai dilemmái A géntechnológiai, a születésszabályozás, a népességrobbanás, a modern orvoslás, az öregedés és az emberhez méltó halál erkölcsi kérdései A jövő nemzedékekkel, más lényekkel, illetve az élővilág rendjének és sokféleségének megőrzésével kapcsolatos kötelességeink természete Vita az állatok jogairól

71


TÁRSADALOMISMERET (Ajánlott összóraszám: 32 óra) 1. A család és a felnőtté válás (kb. 6 óra)

• • • • • • • • • •

2. A társadalmi viszonyok (kb. 6 óra)

• • • • • • • • • •

3. Jogi alapismeretek (kb. 5 óra)

• • • • •

A társadalom rétegződése életkor, nemek, műveltség, vagyoni helyzet, foglalkozás, településformák, vallás és etnikum szerint Életmód és társadalmi helyzet összefüggései. Kisebbségi élethelyzetetek Előítélet, tolerancia, szolidaritás Az életmód elemei Munkaidő, szabadidő A társadalmi helyzet változásai: egyéni és csoportos mobilitás Társadalmi konfliktusok keletkezése és kezelése. A helyi társadalom fogalma Konfliktusok a helyi társadalomban (pl. környezeti kockázatok, biztonság, szegénység, munkanélküliség) A településszerkezet változásai a mai Magyarországon

• •

Az emberi alapjogok A jogegyenlőség elve A gyermekek jogai Diákjogok Jogok és kötelességek a családban és az iskolában Érdekvédelem, jogvédelem fiatalkorban. Jogsérelem, jogorvoslat, büntetés A büntetőeljárás szereplői és főbb szakaszai. Kihez forduljunk?

•

Állampolgári önszerveződés: civil szervezetek, tár-

•

4. Állampolgári ismeretek

Nemzedékek együttélése A család funkciói és történelmi változásai Nemi szerepek a családban és a társadalomban A nemek kapcsolatának átalakulása A házasság A család, mint életközösség Változások a gyermek- és ifjúkor tartamában, illetve társadalmi megítélésében A szocializáció kérdései Konfliktushelyzetek a családban A népességszám és a várható életkor alakulásának kérdései Magyarországon

72


(kb. 15 óra) • • • • • • • • • • • •

sadalmi mozgalmak Szakszervezetek, egyházak A helyi önkormányzatok, választásuk, hatáskörük, a szubszidiaritás elve Államformák, politikai rendszerek Az alkotmányosság alapelvei és védelme A hatalmi ágak megkülönböztetése Pártok, pártrendszerek és modern politikai ideológiák Az állam és polgárai Polgári jogok. A demokrácia működése A magyar alkotmány és a kormányzati rendszer Hatalmi ágak Magyarországon Választási rendszerünk. Az Európai Unió intézményrendszere

A továbbhaladás feltételei • • • • •

A tanuló ismerje az etika alapfogalmainak jelentését. Tanulja meg felismerni az erkölcsi értékek konfliktusát mindennapos élethelyzetekben. Tudjon érvelni saját etikai meggyőződése mellett. Értse és értelmezze felelősségét a maga és a mások sorsáért, a földi élővilág jövőjéért. A tanuló ismerje a társadalmi együttélés alapvető szabályait és a Magyar Köztársaság intézményrendszerét.

73


MŰVÉSZETTÖRTÉNET Évfolyam: 10. (Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport) Évfolyam: 9. (Informatika szakmacsoport) Heti óraszám: 0,5 Éves óraszámok: 13,5

Célok és feladatok ● A tantárgy a köznapi, a művészi, a tudományos és a műszaki megismerés, valamint közlés és kifejezés egyik alapvető fajtájával ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. • A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A látható és láthatóvá tett világban különösen a látvány jelentésének, esztétikai üzenetének megismeréséhez és megértéséhez járul hozzá. A világ érzéki - tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék mind a vizuális nevelés hatására emelkedik magasabb szintre. • A vizuális alkotó- és befogadó tevékenységek tanításának az a célja, hogy összefoglalja az iskolai általános vizuális nevelést, felkészítsen a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. A tantárgy célja emellett a vizuális információkezelés megtanításával a többi tantárgy tanulásának megkönnyítése. • A középiskolás korosztályban a személyes útkeresés szerepe megnő. A tantárgy feladata az egyéniség keresésének segítése a vizuális kultúra példáinak bemutatásán keresztül; ezen kívül a vizuális önkifejezés tág választási lehetőségeit kínálja fel. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Művészeti alapismeretek tantárgynál Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetencia Ismeretek: a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség tudatosulása, az egyén és közösségei világbeli helyének ismerete, főbb művészi alkotások értő és beleérző ismerete, művészi kifejezésmódok. Képességek: önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Attitűdök: nyitottság, esztétikai érzék fejlesztésének igénye, kreativitás, önismeret, emberi kapcsolataink és világban való eligazodásunk gazdagítása önkifejezéssel és a kulturális életben való részvétellel.

Fejlesztési követelmények • Egy középiskolai végzettséggel rendelkező ifjútól elvárható, hogy fejlett térszemlélettel rendelkezzen, megértse a mindennapi élet vizuális információit, ismerje a művészettörténet kiemelkedő alkotásait és legyen véleménye róluk. Ugyanakkor rendelkeznie kell a hétköznapi esztétikai itéleteket megalapozó tapasztalattal és ízléssel.

74


• Általános követelmény a kulturális, a művészeti értékek iránti nyitottság fejlesztése, az értékes műalkotásokat, tárgyakat, információkat megbecsülő, környezettudatos magatartás kialakítása, a kritikai érzék fejlesztése. A felsorolt általános követelmények a vizuális kultúra tantárgy sajátos követelményinek teljesítésével érhetők el. Alkotóképességek területe • Érzések és gondolatok önálló és tudatos vizuális megjelenítésének képessége, a témának megfelelő szabadon választott kifejezőeszközzel és technikával, síkban, illetve térben. Önállóság a problémamegoldás lépéseiben: helyzetfelismerés, tájékozódás, vázlatkészítés - tervezés, alkotás - konstruálás és a munka értékelése. A megfelelő művészeti ág (pl. képzőművészet, alkalmazott művészet) kiválasztásának képessége. Az alkotás során a problémának megfelelő arányú esztétikai kifejezés, kommunikációs jelentésadás, valamint a fukciónak megfelelő formálás. Befogadóképességek területe • A tanult művészeti ágak és a mindennapi környezet átfogó műfajainak (pl. szobrászat, alkalmazott grafika, tárgytervezés) sajátosságainak, összefüggéseinek és történetük fordulópontjainak, valamint kiemelkedő művek és alkotóik ismerete. A tárgyhoz illő műelemző módszer alkalmazása. A leírástól az ítéletalkotásig terjedő műelemzőképesség. Nyitottság az idegen (pl. Európán kívüli) művek és műfajok iránt, tolerancia az új művek, tárgyak megítélésében. A tanulást, munkát segítő képességfejlesztés • Gondolatok áttekinthetővé, szemléletessé tétele, valamint a vizuális információk megértése a tanulásban, a munkában és a mindennapi életben. A vizuális kultúra tantárgy feladata e módszerek átadása, továbbá a vizuális információforrások (pl. könyvtár, képtár, internet) célszerű használatának megtanítása.

75


10. évfolyam Heti óraszám: 0,5 Éves óraszám: 13,5 Belépő tevékenységformák • • • • • •

A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben. A szobrászat és a festészet műfajának megfelelő műelemzés korba és kultúrába ágyazva. Látvány vizuális tartalmainak, törvényszerűségeinek feltárása, képi-plasztikai formai-, téri analízisek, elemzések. Problémaközpontú, verbális és vizuális műelemző módok (kultúrtörténeti, építészeti elemzés, képolvasás) tudatosítása, használata az építészet és az alkalmazott művészetek területén. Összefoglaló művészettörténeti áttekintés.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

Képzőművészet, kifejezés (13,5 óra)

• • • • • • • • • • • • • • • •

a vizuális kommunikáció fogalma a közvetlen és közvetett emberi kommunikáció, a tömegkommunikáció a kép, az írás szerepének fordulópontjai a kommunikáció fejlődésében a vizuális kommunikáció a közlő szándéka szerinti hatásrendszere: információ (objektív), reklám (felhívó), műalkotás (esztétikai jelentéstartalmú) a vizuális kifejezés formanyelvi elemei, összefüggései, a formaadás módjai műalkotásokban, tárgyakban műfajnak, témának megfelelő műelemező szempontok (ikonográfiai, stílustörténeti) alkalmazása a leírástól az ítéletalkotásig a festészet fogalma, funkciója festészeti stílusok (kultúrális, társadalmi, történeti meghatározottság) festészeti műfajok témái (pl. arckép, csendélet, tájkép), megjelenési típusai (pl. táblakép, murális alkotás) technikái (pl. olaj, freskó) a festészet kifejezőeszközei, hatásrendszere a szobrászat fogalma, rendeltetése szobrászati formanyelv, stílusok (kulturális, társadalmi, történeti meghatározottság) a szobrászat műfajai (kerekszobor, szoborcsoport, dombormű), témái, technikái a szobrászat hatásrendszere a formanyelv, a formaadási módok felismerése, elemzésük a művészeti ágakban, építészetben, tárgyakban művészeti ágak szerinti problémaközpontú műelemzés korba, kultúrába ágyazva; a műfajnak és a témának megfelelő értelmezési szempontok (stílustörténeti, kultúrtörténeti, ikonográfiai)

76


• • • • • •

grafikai, festészeti, vegyes technikák, valamint szobrászati anyagok és technikák lényegének ismerete az építészet fogalma, funkciója, társadalmi és természeti meghatározottsága az építészeti szerkezetek, fejlődésük fordulópontjai az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan) az építészet hatásrendszere az európai művészettörténet áttekintése a műfajok, a kor és a stílus összefüggésében

Ajánlott művek: A műfaj tipikus alkotásait a tanár választja ki a témának megfelelően. Ezen belül a válogatás további szempontja, hogy a bemutatott művek lehetőleg terjedjenek ki az egyetemes és a magyar művészettörténet kiemelkedő műveire és alkotóira. Festészet Bikák terme a lascaux-i barlangban, Zenélő lányok Thébából, Exekias feketealakos amphorája, Pompei Misztérium villa falfestményének részlete, Ravennai San Apollinare in Classe apszismozakja, A. Rubljov: Szentháromság ikon, Giotto: Lázár feltámasztása, Kolozsvári Tamás: Keresztrefeszítés a garamszentbenedeki oltárról, Üvegablak a chartres-i katedrálisból Szobrászat Willendorfi Vénusz, Mükerinosz szoborcsoportja, Nofretete portré, Sebesült nőstényoroszlán, Kocsihajtó bronzszobra, Szamothrakei Niké, Ageszandrosz, Polüdorosz, Athenodorosz: Laokoón csoport, Római patrícius ősei portréival, Marcus Aurelius lovas szobra, Rakamazi hajkorong, Angyal dombormű Pécsről, Angyali üdvözlet a reimsi katedrális kapujáról, Tilman Riemenschneider oltára, Szent László herma Építészet Stonehenge, Kheopsz piramis, Luxori Amon teplom, Parthenon, Epidauroszi színház, Görög oszloprendek, Nimes-i vízvezeték, Pantheon, Colosseum homlokzata, Vettiusok házának átriuma Pompeiből, San Apollinare Nuovo bazilika, Wormsi székesegyház, Bélapátfalvi apátsági templom, Vézelay-i La Madelaine templom boltozata, Esztergomi királyi palota kápolnájának főhomlokzata, Reimsi katedrális külső-belső, Diósgyőri vár


A festészet és a szobrászat műfajának ismerete és a tanult műelemző módszerek témához illő alkalmazása. Képesség formák, tárgyak belső összefüggéseinek feltárására, megértésére, színismeretek rendeltetésszerű használatára. Elvont fogalmak, mennyiségek, összefüggések közlő, információs szerepének ismerete. Képesség a tanult vizuális művészeti ágak, műfajok leglényegesebb vonásainak megfogalmazására. Legkiemelkedőbb alkotók és műveik ismerete, a kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Tárlatlátogatások, építészeti együttesek megtekintése során szerzett élmények, ismeretek értelmezése.

77

* Bolyai János Fővárosi Gyakorló Műszaki Szakközépiskola és Kollégium * Helyi tanterv * 2008. *

ANGOL NYELV Évfolyamok: 9-12. Heti óraszámok: 3-4-4-4 Éves óraszámok: 111-148-148-128 Célok és feladatok Mai életünkben a jól alkalmazható idegennyelv-tudás rendkívül fontos szerepet tölt be. Az idegen nyelv(ek) ismerete alapvető feltétele annak, hogy a világ, azon belül Európa fejlődésével lépést tartsunk. Sok esetben a munkavégzés (munkavállalás) sem képzelhető el idegen nyelv(ek) birtoklása nélkül. A felsőfokú végzettség megszerzése középfokú nyelvtudáshoz kötött. Idegen nyelv tanulásával lehetőség nyílik hétköznapi élethelyzetek (turisztikai, fogyasztói) és személyes problémák megoldására. A nyelvtanulás a személyiségfejlődésre is jó hatással van. Az idegen nyelven történő önkifejezés segíti a kommunikációs kultúra elmélyülését. A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják az angol nyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár angol nyelvű óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1* közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B1-B2* közötti szintű nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Mindezekből következően célunk, hogy a tanuló • a négy nyelvi alapkészség megfelelő szintű elsajátításával hétköznapi helyzetekben jól alkalmazható angol nyelvtudásra, kommunikatív kompetenciára tegyen szert, • a tanulás folyamán egyre folyékonyabban és árnyaltabban fejezze ki magát, • angol anyanyelvűekkel ill. az angol nyelvet második vagy idegen nyelvként beszélőkkel tudjon új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos ill. szakmai témákról beszélni, • ismerjen meg angol nyelvterületeket, ott élő népeket, e népek kultúráját, és a tanulóban ébredjen érdeklődés és bizalom ezen népek iránt,


• • • • • • • • • • •

fogadja el és értse meg ezen népek gondolkodását, másságát. Tanuljon meg tisztelni és elfogadni más értékeket, más kultúrákkal összehasonlítva saját kultúráját is legyen képes tágabb összefüggésben értelmezni, nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos életbe, sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és készségeit, az angol nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé számára nyelvtudásának továbbfejlesztését, ill. más idegen nyelvek elsajátítását, idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és általános kommunikációs képességeinek fejlődéséhez., személyisége az idegen nyelven való önkifejezés által gazdagodjon, önbizalma erősödjön, az iskolai életen kívül is jusson sikerélményhez, nyelvtudása segítse szakmai előmenetelét, nyelvtudása segítségével magyarként Európa polgára lehessen, az angol nyelv tanulása közben mozgósítsa más műveltségi területeken megszerzett ismereteit.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele az Angol nyelv tantárgynál Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció kompetenciák Magyarország uniós tagsága különös jelentőségűvé teszi az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciájának fejlesztését. Ez természetesen összefügg, és kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikáció adott szintjével és annak fejlődésével. Középszinten cél, hogy alkalmassá tegyük tanulóinkat szóban és írásban az élő kommunikációra, nyelvtudásuk fejlesztésére - akár nem formális keretek között is. A szókincs, a nyelvtan, az interakciók tanítása mellett a célnyelvi országok kultúrájával való ismerkedés is átszövi a tananyagot.

Fejlesztési követelmények • • •

A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról.

Témalista (ajánlás) Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa.

79


9. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Beszédértés • válasz kérdésre • rövid válasz adása eldöntendő kérdésre • feleletválasztásos feladatok igaz - hamis állítások • táblázatok kiegészítése kijelentések képekhez való hozzárendelése • utasítások végrehajtása • részvétel párbeszédben • részvétel szerepjátékban Beszédkészség • kérdésalkotás • válasz kérdésre • részvétel párbeszédben • részvétel szerepjátékban • képleírás • memoriter Írott szövegértés • válasz kérdésre • rövid válasz adása eldöntendő kérdésre igaz - hamis feladatok • feleletválasztásos feladatok • táblázatok kiegészítése • képek helyes sorrendbe állítása • képek és szövegek egymáshoz való rendelése • egy csoportba illő/nem illő szavak kiválasztása, összegyűjtése Íráskészség • mondatalkotás • baráti levél, levelezőlap írása adott szempontok alapján • kérdések megválaszolása • hiányos szövegek kiegészítése • szavak kiegészítése • mondatok kiegészítése

TÉMAKÖRÖK 1. Személyes vonatkozások, család

TARTALMAK • • • •

a tanuló személye családi élet mindennapi otthoni teendők, házimunka családtagok foglalkozása

80


2. Ember és társadalom

• •

egy személy külső és belső jellemzése ruhadarabok, ruhavásárlás

3. Környezetünk

• •

időjárás településtípusok

4. Iskola

• • • • • • • •

egy nap az iskolában órák, tantárgyak, órarend érdeklődési kör tanulmányi munka napirend, időbeosztás ételek, kedvenc ételek egészséges, egészségtelen táplálkozás, megfázás, az influenza tünetei

• •

utazási eszközök nyaralás itthon és külföldön

5. Életmód

6. Utazás, turizmus

Tartalom Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

Kommunikációs szándék Kezdeményezés

Válasz

Megszólítás:

Excuse me.

Köszönés:

Good morning. Hello Tom. Hello, how are you?

Pardon? Yes, can I help you? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks.

Elköszönés:

Bemutatkozás, bemutatás:

Megszólítás személyes levélben: Elbúcsúzás személyes levélben:

Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Have a good time. My name is… Can I me introduce myself/Rosy.

Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Dear John, Best wishes, Love (from),

81


Érdeklődés mások hogyléte felől és reagálás:

How are you today? What’s the matter?

Engedélykérés és reagálás: Köszönetnyilvánítás és arra reagálás:

Can I use your telephone? Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. I am sorry. I am very sorry.

Bocsánat kérése és arra reagálás: Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Happy Christmas/New year/Birthday! Have a nice holiday.

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well. Yes, you can. You are welcome. No problem. That’s all right. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Sajnálkozás, együttérzés:

Kezdeményezés I am sorry.

Válasz

Személyes beállítódás és vélemény Kommunikációs szándék Véleménykérés, véleménynyilvánítás és arra reagálás:

Kezdeményezés What do you think? What do you think of it?

Valaki igazának elismerése és You are right. el nem ismerése: You are wrong. Egyetértés, egyetnemértés: Do you agree? What’s your opinion? Tetszés, nemtetszés:

Do you like Italian food?

Akarat, kívánság:

Would you like a cake? Can I have my …l, please?. Can you speak French?

Képesség: Szükségesség, kötelesség:

Engedély, tíltás:

Válasz I think it is… I think it is horrible.

OK All right. I think he’s wrong/right. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream I can understand French I can’t ride a horse

Do you have to wear helmet? You don’t have to wear uniform. You can drink during the race. You can’t touch the net.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

82


Kommunikációs szándék Kezdeményezés Dolgok, személyek megneve- What is it? zése, leírása: What’s it in English? What does that mean? What does it look like? Események leírása: What happened?

Információ kérés, adás:

Tudás, nemtudás:

Did you see him? How far is your school? How long does it take to get there? Who is that? Do you know him?

Válasz It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… First she opened the window, then she phoned the ambulance. Yes, I did It’s 20 minutes by bus.

It’s me. I have no idea.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Kérés:

Kezdeményezés Could you give me a pen? Open the window, please

Tiltás, felszólítás:

You must not smoke here. Don’t open your book. Let’s go to the cinema tonight. Would you like another drink? What would you like? Have an orange. Here you are.

Javaslat és arra reagálás: Kínálás és arra reagálás:

Válasz Yes, sure. Of course. Yes, of course.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre. Thank you. An orange please. Thank you. No, thank you.

Megértést biztosító kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Kezdeményezés Visszakérdezés, ismétléskérés Sorry, Where does she live? Sorry, what did you say? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? Nem értés, magyarázatkérés, Sorry, I don’t understand. magyarázat értés ellenőrzése Sorry, what does that mean? Felkérés hangosabb, lassabb Sorry, that was too fast. beszédre Speak up, please

Válasz

It spells…

Fogalomkörök Fogalomkörök

Fogalomkörök nyelvi kifejezései 83


Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Múltidejűség Birtoklás kifejezése

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatározás

Időbeli viszonyok

Gyakoriság Időpont Időtartam

Mennyiségi viszonyok

Minőségi viszonyok

Modalitás Logikai viszonyok Szövegösszetartó eszközök

Present Simple Present Continuous Past Simple Forms of have Possessive adj. Possessive pronouns Genitive ’s Of Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs Picture location How often? When? What time? What’s the time? How long?+Past Simple Singulars and plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns Comparative sentences (short, long adjectives) Irregular adjectives Enough Should/shouldn’t Can (ability) Linking words Articles Some+plural noun Any+plural noun Some +singulr noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. 84


Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; • gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; • különböző szövegfajtákat létrehozni; • változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

85


10. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Beszédértés • térképek rajzok, ábrák kiegészítése • képek helyes sorrendbe állítása • szöveg kiegészítése • hibás szövegek javítása Beszédkészség • képek összehasonlítása • történet elbeszélése képek alapján • véleménynyilvánítás Írott szövegértés • térképek rajzok, ábrák kiegészítése • szöveg befejezése • szinonimák, antonímák Íráskészség • képek összehasonlítása • szinonimák, antonímák • vélemény leírása • napló írása

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Személyes vonatkozások, család

• • •

családi élet, családi programok családi kapcsolatok személyes tervek


• • •

ünnepek családi ünnepségek öltözködés, divat

3. Környezetünk

• •

az otthon, a lakóhely és környéke évszakok

4. Iskola

• •

az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei iskolai hagyományok

5. A munka világa

• •

a pénz szerepe életünkben megélhetés

6. Életmód

• • •

az egészséges életmód helyes és helytelen táplálkozás étkezési szokások a családban

86


7. Szabadidő, művelődés, szórakozás

•

sportolás, sportesemények


• •

Nyaralás itthon és külföldön A közlekedés eszközei, lehetőségei

9. Tudomány és technika

•

Technikai eszközök a mindennapi életben

Tartalom Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Kommunikációs szándék Megszólítás: Köszönés:

Elköszönés:


Megszólítás személyes levélben: Elbúcsúzás személyes levélben:

Érdeklődés mások hogyléte felől és reagálás:

Engedélykérés és reagálás:

Kezdeményezés Excuse me. I am sorry to disturb you. Good morning. Hello Tom. Hello, how are you? Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch! My name is… Have you met Jane? May I/Can I/ Let me introduce myself. May I/Can I/ Let me introduce you to Rosy? Dear John,

Válasz Pardon? Yes, can I help you? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Best wishes, Love (from), I am looking forward to hearing from you soon. How are you today? Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. What’s the matter? Actually, I am suffering from… May I use your telephone? Yes, go ahead. Not at all.

87


Köszönetnyilvánítás és arra reagálás:

Bocsánat kérése és arra reagálás:

Gratulációk, jókívánságok és azokra reagálás:

Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I am sorry. I am very sorry. Please, forgive me.

Happy Christmas/New year/Birthday! Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers!

Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Sajnálkozás, együttérzés:

Öröm, szomorúság:

Kezdeményezés I am sorry about your illness. I am sorry to hear that. I am sorry. What a shame! Oh, dear. Are you happy about that? What do you think of that?

Elégedettség, elégedetlenség, What do you think of…? bosszúság: Are you pleased with…? Are you happy with…?

Csodálkozás:

Aggodalom, félelem:

Jane has lost her money. Tom is twenty. This is a book for you. What’s the matter? Are you worried about…?

Válasz

Great! I am so glad /very happy. I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice It’s not good That wasn’t very good. Really? Is he? What a surprise! I am worried about my parents. It was really frightening.

Személyes beállítódás és vélemény Kommunikációs szándék

Kezdeményezés

Válasz

88


Véleménykérés, véleménynyilvánítás és arra reagálás:

What do you think? What do you think of it? So do I. Do you? I don’t. Valaki igazának elismerése és You are right. el nem ismerése: You are wrong. Egyetértés, egyetnemértés: Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Érdeklődés, érdektelenség: Are you interested in sports? Tetszés, nemtetszés: Do you like Italian food? You like meat, don’t you?

I think it is unfair. I think it is horrible.

Akarat, kívánság:

OK All right. I think he’s wrong/right. I am interested in gardening.. I think it’s great. I don’t like it. He looks nice. I’d like an ice-cream

Képesség: Kötelezettség: Szükségesség:

Lehetőség:

Ígéret: Szándék, kívánság:

Értékítélet:

Preferenciák: Terv:

Would you like a cake? Can I have my bill, please? I want to pay. Can you speak French? You must take this medicine twice a day You have to put money into the box. You don’t have to cover your head She may miss the bus. You can go to the party with a friend Will you meet me at the station? What would you like to do? Would you like to have a rest?

I can understand French I have to take this medicine twice a day People must sleep sometimes.

Don’t worry, I will. I promise to be there at five. I’d like to see that film.

That’s good/not bad/terrible. It’s too… It’s not… enough. What would you prefer? I prefer tea to coffee. Are you going to have a start- I’m going to have some er? cheese. What are you going to do? I’m planning to spend the weekend in Prague.

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Kezdeményezés Dolgok, személyek megneve- What is it? zése, leírása: What’s it in English? What does that mean? What does it look like?

Válasz It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It means… It’s rather heavy and it is used for lifting a car.

89


Események leírása:

What happened?


Did you see him? When will the guests arrive? How do you make an omelette? How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that? What is it? Tudás, nemtudás: Do you know what it is? Bizonyosság, bizonytalanság: Do you think this is real leather? Are you sure you want to go? Ismerés, nem ismerés:

Do you know Mexico?

First she opened the window, then she phoned the ambulance and finally she told the neighbours. Yes, I did At 6 p.m. It’s 20 minutes by bus. Take the second turning on the right It’s me.

I have no idea. I’m not sure. Perhaps. / Maybe. I don’t think she has ever been there. Yes, I have already been there.


Tiltás, felszólítás: Segítségkérés és arra való reagálás: Segítség felajánlása:

Javaslat és arra reagálás:

Kezdeményezés Chris, could you do me a great favour? Could you give me your credit card number? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… You must not smoke here. Could you do the washing up for me, please? I am going to the market. Shall I bring you something? I’ll do the washing up for you. Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. What about going to Prague.

Válasz Yes, sure. Of course. Yes, of course. I’m afraid I can’t.

Certainly.

Good idea. I’d prefer to go to the theatre.

90


Kínálás és arra reagálás:

Meghívás és arra reagálás:

Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Have an orange. Here you are. Would you like to come to the cinema? Can we meet at, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday.

That’s very kind of you. No, thank you An orange please. Thank you. Thank you. No, thank you. Yes, I’d love to. No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, okay. No, I am afraid, I can’t.

Megértést biztosító kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Betűzés kérése, betűzés Nem értés, magyarázatkérés, magyarázat értés ellenőrzése Felkérés hangosabb, lassabb beszédre

Kezdeményezés Can you spell it for me? Do you understand it? Sorry, what does that mean? Could you speak up, please?

Válasz It spells… Sorry, I don’t understand.

Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés Jelenidejűsigék kifejezése

Múltidejűs igék

Jövőidejűs igék

Birtoklás kifejezése

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Going to Future with Will (certainty) (sudden decision) Forms of have Possessive adj. Possessive pronouns Genitive ’s Of Belong to 91


Térbeli viszonyok


Időbeli viszonyok Gyakoriság Időpont Időtartam



Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs picture location geographical location Adverbs of time with Present Perfect Simple How often? When? What time? What’s the time? How long?+Past Simple While When How long ?+Present Perfect Simple Singulars and plurals Cardinal numbers Ordinal numbers Countable nouns Uncountable nouns Comparative sentences (short, long adjectives) Irregular adjectives enough too/quite

Modalitás

Logikai viszonyok

Függő beszéd

Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Could-was able to Must/needn’t (obligation) Have to Musn’t Must/may/might/can’t + present infinitive (certainty) Linking words Purpose Conditional I. Conditional II. Time clauses with future meaning Reported speech with present reporting verb

92


Szöveg-összetartó eszközök

Articles Some+plural noun Any+plural noun Some +singulr noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Reflexive pronoun Relative pronouns

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni;

93


• • •

gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; különböző szövegfajtákat létrehozni; változatos közlésformákat használni.

94


11. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Belépő tevékenységformák a négy nyelvi alapkészség fejlesztésére: Beszédértés • táblázatok, rajzok, ábrák készítése • kérdőívek kitöltése • hallott szöveg tartalmi összefoglalása Beszédkészség • képeken látható történet befejezése • érvelés, vita • megadott szempontok alapján önálló beszéd Írott szövegérté: • táblázatok, rajzok, ábrák készítése • mondatok, bekezdések, szövegrészek helyes sorrendbe állítása • szöveg tartalmának összefoglalása angolul • szavak, szómagyarázatok egymáshoz rendelése Íráskészség • képeken látható történet befejezése • szöveg leírása megadott információk alapján • hivatalos levél írása adott szempontok alapján • szöveg átalakítása megadott szempontok alapján • önéletrajz írása • rövidebb összefüggő szöveg magyarról angolra fordítása

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


• • •

baráti kör, emberi kapcsolatok, közösségek vásárlás, szolgáltatások, üzletek, áruházak, piacok

2. Környezetünk

• •

a városi és a vidéki élet összehasonlítása a lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek

3. Iskola

•

saját iskolánk bemutatása

4. A munka világa

•

diákmunka, nyári munkavállalás

5. Életmód

• • • •

egészséges életmód a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében testápolás étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben

95



• •

színház, mozi, koncert, kiállítás iskolai sport


•

tömegközlekedés


•

a technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

Tartalom Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Kommunikációs szándék Megszólítás: Köszönés:

Elköszönés:


Telefonon bemutatkozás: Telefonon más személy kérése: Telefonálásnál elköszönés

Üdvözletküldés

Kezdeményezés Excuse me. I am sorry to disturb you. Good morning. Hello Tom. Hello, how are you?

Válasz Pardon? Yes, can I help you? Good morning. Hello Mary. Very well, thank you. And how about you? Hi! Goodbye. Bye! Good night. Thanks. Bye! Thank you, I will. Thanks. I will. Okay, bye. Hello. Hi! Pleased to meet you. Nice to meet you.

Hi! Goodbye. Bye-bye! See you later. Good night. Take care. Give me a ring some time. Have a good trip. Keep in touch! My name is… Have you met Jane? May I/Can I/ Let me introduce myself? May I/Can I/ Let me introduce you to Rosy? Hello, this is Mary Smith speaking Can I speak to George, Yes, just a minute, please. please? I’ll call back again later this evening. Bye! It was lovely to speak to you. Thanks for ringing. Bye! Give my love / regards to… I will.

96


Érdeklődés mások hogyléte felől és arra reagálás

How are you feeling today?

What’s the matter? Engedélykérés és arra reagálás: Köszönet és arra reagálás:

Bocsánat kérése és arra reagálás:

Gratulációk, jókívánságok és arra reagálás:

Együttérzés és arra reagálás :

May I use your telephone? Thanks. Thank you very much. Thanks a lot. It’s very kind of you. I’d like to thank you for your help. I am sorry. I am very sorry. I must apologise for coming late. I beg your pardon Please, forgive me. Happy Christmas/New year/Birthday! Congratulations! Have a nice holiday. All the best. Cheers! I am sorry about your illness. I am sorry to hear that. I am sorry. What a shame! Oh, dear.

Fine. / OK / All right. Much better, thanks. Not very well, I am afraid. Actually, I am suffering from… Yes, go ahead. Not at all. Not at all. You are welcome. No problem. Do not mention it. My pleasure. That’s all right. It doesn’t matter. Never mind. No problem. Happy Christmas /New Year/ Birthday! Thank you. Thank you, the same to you. Cheers!

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Öröm, szomorúság

Kezdeményezés Are you happy about that? What do you think of that?

Válasz Great! I am so glad /very happy. I am glad to hear that. I am so pleased that… I’m sorry to hear that. What a pity. Oh, no! Oh, dear! I feel so sorry for…

97


Elégedettség, elégedetlenség, What do you think of…? bosszúság Are you pleased with…? Are you happy with…?

Remény

Bánat, elkeseredés

That’s fine/nice/not bad. That was fine/good/ nice I’m quite satisfied with… I’m quite happy with… I’m quite pleased with…

It’s not good enough. That wasn’t very good. What are you hoping for? I am looking forward to… What are you looking for- I can hardly wait for… ward? Are you disappointed with I am very disappointed. your exam results? I am sorry to hear that.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Véleménykérés, véleménynyilvánítás és arra reagálás:

Kezdeményezés What do you think? What do you think of it? So do I. Do you? I don’t. Valaki igazának az elismerése You are right. és el nem ismerése: You are wrong. Egyetértés, egyetnemértés Do you agree? What’s your opinion? How do you feel about it? Érdeklődés, érdektelenség: Tetszés, nemtetszés

Válasz I think it is unfair. I think it is horrible.

OK All right. I think he’s wrong/right. I’m afraid I don’t agree. I am interested in gardening.. I think it’s great. I don’t like it. Oh, do you like it? I am glad you like it. Oh, do you think so? Thanks. I am sorry, you don’t like it. I’d like an ice-cream

Are interested in sports? Do you like Italian food? You like meat, don’t you? Dicséret, kritika: Oh, what a good idea! What a pleasant surprise! That’s a nice dress. It’s absolutely delicious. It’s rather boring. Akarat, kívánság Would you like a cake? I want to pay. Can I have my bill, please? Bizonyosság , bizonytalanság: Are you sure you want to go? I’m not sure. Perhaps. / Maybe. Képesség Can you speak French? I can understand French Are you able to ride a horse? I am unable to ride a horse. Szükségesség People must sleep sometimes. Must things be black and white? Kötelezettség Must I fill in this form now? I must fill it in now When do we have to leave? Rright now.

98


Ígéret

Will you meet me at the station?

Értékítélet:

Szándék, kívánság

Preferenciák: Érdektelenség, közömbösség

What would you like to do? Would you like to have a rest? What would you rather do? What would you prefer? Do you mind?

Don’t worry, I will. I promise to be there at five. That’s good/not bad/terrible. It’s too… It’s not… enough. I’d like to see that film I’d rather not go out tonight. I’d rather have a rest. I prefer tea to coffee. It doesn’t matter

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Kezdeményezés Dolgok, személyek megneve- What is it? zése, leírása: What’s it in English? What does that mean? What does it look like? Események leírása: What happened?


Tudás, nemtudás: Ismerés, nem ismerés:

Válasz It’s…/ That’s…/ It’s a kind of…/It’s used for… It’s rather heavy and it is used for lifting a car. First she opened the window, then she phoned the ambulance After arriving home, she phoned the ambulance. Yes, I did At 6 p.m. It’s 20 minutes by bus. Take the second turning on the right It’s me.

Did you see him? When will the guests arrive? How far is your school? How long does it take to get there? Please, can you tell me the way to the station? Who is that? Do you know where he lives? I have no idea. Do you know Mexico? Yes, I have already been there.


Tiltás, felszólítás:

Kezdeményezés Válasz Chris, could you do me a Yes, sure. great favour? Of course. Could you give me your cred- Yes, of course. it card number? Would you pass me the sugar please? I’d like you to… Keep off the grass. You must not smoke here.

99


Segítségkérés és arra reagálás: Segítség felajánlása: Javaslat és arra reagálás:

Kínálás és arra reagálás:

Meghívás és arra reagálás:

Will you do the washing up for me, please? I am going to the market. Shall I bring you something? Why don’t we put the film in here? Let’s go to the cinema tonight. What about going to Prague. Would you like another drink? What would you like? Help yourself! Let me get you a drink. Have an orange. Here you are. Would you like to come to the cinema? Can we meet at, say, six? Are you free on Tuesday? Let’s meet on Sunday.

I’ll do the washing up for you. Good idea. I’d prefer to go to the theatre. I’d rather not.

That’s very kind of you. /I am sorry, I can’t. An orange please. Thank you. No, thank you.

Yes, I’d love to. That’s very kind of you, but… No, I am afraid I can’t. I am sorry, I can’t. Yes, that would be okay. No, I am afraid, I can’t.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Megértés biztosítása:

Párbeszéd strukturálása:

Kezdeményezés Válasz Visszakérdezés, ismétléskérés Sorry, Where does she live? Sorry, what did you say his name was? Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? It spells… Magyarázatkérés, magyarázat Sorry, I don’t understand. Did you understand? értés ellenőrzése Sorry, what does that mean? Felkérés hangosabb, lassabb Sorry, that was a bit too fast. beszédre Beszélgetés kezdése Well, there is nothing in the garage. The question is how many people want to spend money on it. The trouble is, we have not got any money. Elemek összekapcsolása First put the cheese on it and then … Beszélgetés lezárása Well, it’s been nice talking to you.

100


Beszélgetésbe be-és kilépés:

Beszédszándék jelzése Félbeszakítás

Can I join in? Can I say something? I’m sorry, but… Folytatás szándékának jelzése Just let me finish, what I was going to say Befejezési szándék jelzése Just one more thing, … Finally… A partner mondanivalójának Go on. követése Really? I see.


Fogalomkörök nyelvi kifejezései

Cselekvés, történés, létezés kifejezése Jelenidejűség

Present Simple Present Simple Passive Present Continuous

Múltidejűség


Térbeli viszonyok


Időbeli viszonyok Gyakoriság Időpont

Present Perfect Simple Present Perfect Passive Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Future with Will (intention, promise) (sudden decision) Have ige Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s Of Belong to Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs picture location geographical location Adverbs of time with Present Perfect Simple How often? When? What time? What’s the time?

101


Időtartam



Modalitás

Logikai viszonyok

Szövegössze-tartó eszközök

How long?+Past Simple While When How long ?+Present Perfect Simple/ Singular and plural nouns Countable nouns Uncountable nouns Comparative sentences (short, long adjectives) Irregular adjectives Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Could / was able to Must/needn’t (obligation) Have to Musn’t Linking words Purpose Conditional I Conditional II Time clauses with future meaning Reported speech with present reporting verb Articles Some+plural noun Any+plural noun Some +singulr noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Reflexive pronouns Relative pronouns

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. 102


Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; • gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; • különböző szövegfajtákat létrehozni; • változatos közlésformákat használni.

103


12. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 128 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Belépő tevékenységformák a négy nyelvi alapkészség fejlesztésére: Beszédértés • tolmácsolás magyarra Beszédkészség • szavak idegen nyelven történő megmagyarázása • hallott történet befejezése • prezentáció (előadás) • tolmácsolás (angolra) Írott szövegértés • írott szöveg magyarra fordítása Íráskészség • olvasott történet befejezése • hosszabb összefüggő szöveg fordítása magyarról angolra • pályázat készítése • projekt készítése

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


• •

a tizenévesek világa kapcsolat a kortársakkal és a felnőttekkel

2. Környezetünk

• • • •

növények és állatok a környezetünkben környezeti ártalmak környezetvédelem szűkebb környezetünkben mit tehetünk a környezetünkért és a természet megóvásáért?

3. Iskola

•

a nyelvtanulás, a nyelvtanulás szerepe, fontossága

4. A munka világa

• • •

pályaválasztás továbbtanulás munkába állás, munkakörülmények

5. Életmód

• • • •

gyakori betegségek sérülések, balesetek gyógykezelés háziorvos, szakorvos, kórház


• •

olvasás, a média (rádió, TV, újságok) számítógép, internet

104


• •

videó, DVD kulturális események


• • •

utazási előkészületek egy utazás megtervezése, megszervezése egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai


• •

népszerű tudományok ismeretterjesztés, kommunikáció

Tartalom Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Kommunikációs szándék Együttérzés és arra reagálás:

Kezdeményezés I am sorry about your illness. I am sorry to hear that. I am sorry. What a shame! Oh, dear.

Válasz

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Hála: Sajnálkozás:

Kezdeményezés I am very grateful to you. It was most kind of you. Do you feel sorry for her?

Válasz

I feel sorry for her. Sorry to hear, things are difficult for her.

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Dicséret, kritika:

Kezdeményezés Oh, what a good idea! What a pleasant surprise! That’s a nice dress. It’s absolutely delicious. It’s rather boring. Bizonyosság , bizonytalanság: Are you sure you want to go? Preferenciák:

Érdektelenség, közömbösség

Válasz Oh, do you like it? I am glad you like it. Oh, do you think so? Thanks. I am sorry, you don’t like it. I’m not sure. Perhaps. / Maybe I’d rather have a rest.

What would you rather do? Would you rather go now or later? Do you mind? It doesn’t matter

105


Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok Kommunikációs szándék Beszélgetésbe be-és kilépés:

Kezdeményezés Beszédszándék jelzése Félbeszakítás

Válasz Can I join in? Can I say something? I’m sorry, but… Folytatás szándékának jelzése Just let me finish, what I was going to say Befejezési szándék jelzése Just one more thing, Finally… A partner mondanivalójának Go on. követése Really? I see.

Fogalomkörök Fogalomkörök Cselekvés, történés, létezés kifejezése

Jelenidejűség

Múltidejűség

Jövőidejűség


Műveltetés

Térbeli viszonyok

Irányok, helymeghatá-rozás

Időbeli viszonyok

Fogalomkörök nyelvi kifejezései Present Simple Present Simple Passive Present Continuous Present Perfect Simple Present Perfect Passive Present Perfect Continuous Past Simple Past Simple Passive Past Continuous Past Perfect Going to (plans Future with Will (certainty) (sudden decision) Passive Future Simple Have ige Possessive adj. Possesive pronouns Genitive ’s Of Belong to Prepositions, Prepositional Phrases, Adverbs picture location geographical location Adverbs of time with Present Perfect Simple 106


Gyakoriság Időpont Időtartam



Modalitás

Logikai viszonyok

Függő beszéd

How often? When? What time? What’s the time? How long?+Past Simple While When How long ?+Present Perfect Simple/Continuous Singular and plural nouns Countable nouns Uncountable nouns Comparative sentences (short, long adjectives) Irregular adjectives too / enough Should/shouldn’t Can (ability) Can/could/may (permission) Could-was able to/ manage to Must/needn’t (obligation) Have to Musn’t Must/may/might/can’t + present infinitive (certainty) Used to Passive modals Linking words Purpose Conditional I Conditional II Conditional III Time clauses with future meaning Reported speech with present reporting verb Reported speech with past reporting verb

107


Szövegösszetartó eszközök

Articles Some+plural noun Any+plural noun Some +singulr noun Any + singular noun Nominative and accusative of personal pronouns Demonstrative pronouns Indefinite pronouns Reflexive pronouns Relative pronouns

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése • A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; • kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas szöveget elolvasni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. 108


Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; • gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; • különböző szövegtípusokat létrehozni; • változatos közlésformákat használni.

109


1. sz. melléklet: Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az C2 érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és C1 hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az B2 egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során B1 adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben A2 tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek A1 személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. * Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.

110


NÉMET NYELV Évfolyamok: 9-12. Heti óraszámok: 3-4-4-4 Éves óraszámok: 111-148-148-128 Célok és feladatok •

Mai életünkben a jól alkalmazható idegennyelv-tudás rendkívül fontos szerepet tölt be. Az idegen nyelv(ek) ismerete alapvető feltétele annak, hogy a világ, azon belül Európa fejlődésével lépést tartsunk. Sok esetben a munkavégzés (munkavállalás) sem képzelhető el idegen nyelv(ek) birtoklása nélkül. A felsőfokú végzettség megszerzése középfokú nyelvtudáshoz kötött. Idegen nyelv tanulásával lehetőség nyílik hétköznapi élethelyzetek (turisztikai, fogyasztói) és személyes problémák megoldására. A nyelvtanulás a személyiségfejlődésre is jó hatással van. Az idegen nyelven történő önkifejezés segíti a kommunikációs kultúra elmélyülését. • A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a német nyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár német nyelvű óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. • Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1* közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. • A 12. évfolyam végére a diákoknak B1-B2* közötti szintű nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. • Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. • Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. • A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Mindezekből következően célunk, hogy a tanuló: • a négy nyelvi alapkészség megfelelő szintű elsajátításával hétköznapi helyzetekben jól alkalmazható német nyelvtudásra, kommunikatív kompetenciára tegyen szert • a tanulás folyamán egyre folyékonyabban és árnyaltabban fejezze ki magát • német anyanyelvűekkel ill. a német nyelvet második vagy idegen nyelvként beszélőkkel tudjon új emberi kapcsolatokat létesíteni, hétköznapi, hivatalos ill. szakmai témákról beszélni

111


• ismerje meg a német nyelvterületeket,az ott élő népeket, e népek kultúráját, és a tanulóban ébredjen érdeklődés és bizalom ezen népek iránt. • fogadja el és értse meg ezen népek gondolkodását, másságát. Tanuljon meg tisztelni és elfogadni más értékeket • más kultúrákkal összehasonlítva saját kultúráját is legyen képes tágabb összefüggésben értelmezni • nyelvismerete tegye számára lehetővé, hogy bekapcsolódhasson a nemzetközi gazdasági, kulturális és tudományos életbe • sajátítsa el a tudatos és hatékony nyelvtanulás módszereit és készségeit • a német nyelv tanulása során kifejlődő alapkészségek tegyék lehetővé számára nyelvtudásának továbbfejlesztését, ill. más idegen nyelvek elsajátítását • idegen nyelv tanulása járuljon hozzá anyanyelvi kultúrájának és általános kommunikációs képességeinek fejlődéséhez. • személyisége az idegen nyelven való önkifejezés által gazdagodjon, önbizalma erősödjön • az iskolai életen kívül is jusson sikerélményhez • nyelvtudása segítse szakmai előmenetelét • nyelvtudása segítségével magyarként Európa polgára lehessen • mozgósítsa más műveltségi területeken megszerzett ismereteit. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Német nyelv tantárgynál Anyanyelvi és idegen nyelvi kommunikáció kompetenciák Magyarország uniós tagsága különös jelentőségűvé teszi az idegen nyelvi kommunikáció kompetenciájának fejlesztését. Ez természetesen összefügg, és kölcsönhatásban van az anyanyelvi kommunikáció adott szintjével és annak fejlődésével. Középszinten cél, hogy alkalmassá tegyük tanulóinkat szóban és írásban az élő kommunikációra, nyelvtudásuk fejlesztésére - akár nem formális keretek között is. A szókincs, a nyelvtan, az interakciók tanítása mellett a célnyelvi országok kultúrájával való ismerkedés is átszövi a tananyagot.

Fejlesztési követelmények •

•

A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista (ajánlás) − Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. − Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. − Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. − Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. − Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. − Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. − Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. − Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa.

112


9. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Beszédértés • válasz kérdésre • rövid válasz adása eldöntendő kérdésre • feleletválasztásos feladatok igaz - hamis állítások • táblázatok kiegészítése kijelentések képekhez való hozzárendelése • utasítások végrehajtása • részvétel párbeszédben • részvétel szerepjátékban Beszédkészség • kérdésalkotás • válasz kérdésre • részvétel párbeszédben • részvétel szerepjátékban • képleírás • memoriter Írott szövegértés • válasz kérdésre • rövid válasz adása eldöntendő kérdésre igaz - hamis feladatok • feleletválasztásos feladatok • táblázatok kiegészítése képek helyes sorrendbe állítása • képek és szövegek egymáshoz való rendelése • egy csoportba illő/nem illő szavak kiválasztása, összegyűjtése Íráskészség • mondatalkotás • baráti levél, levelezőlap írása adott szempontok alapján • kérdések megválaszolása • hiányos szövegek kiegészítése • szavak kiegészítése • mondatok kiegészítése

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


• • • •

a tanuló személye családi élet mindennapi otthoni teendők, házimunka családtagok foglalkozása


•

egy személy külső és belső jellemzése

113


•

ruhadarabok, ruhavásárlás

3. Környezetünk

• •

időjárás településtípusok

4. Iskola

• • • •

egy nap az iskolában órák, tantárgyak, órarend, érdeklődési kör tanulmányi munka

5. Életmód

•

napirend, időbeosztás ételek, kedvenc ételek egészséges, egészségtelen táplálkozás, megfázás, az influenza tünetei

• • 6. Utazás, turizmus

•

uazási eszközök nyaralás itthon és külföldön

Tartalom Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok:

megszólítás

Entschuldigung, …

köszönés, elköszönés

Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüss!

bemutatás, bemutatkozás

Das ist Peter. Ich heiße …

személyes levélben megszólítás és

Liebe(r)…

elbúcsúzás

Viele Grüße. Dein(e)…

érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? /

engedélykérés és arra reagálás

Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte.

köszönet és arra reagálás

Danke! Bitte.

bocsánatkérés és arra reagálás

Entschuldigung! Kein Problem!

gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás

Es tut mir Leid!

114


elégedettség, elégedetlenség

Es ist prima, dass…

csodálkozás

Oh, das ist aber schön!

bánat

Schade, dass…

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

Magst du Mathe? Ja. Meiner Meinung nach…

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése

Da hast du (nicht) Recht!

egyetértés, egyet nem értés

Ja, das stimmt! Nein, das stimmt nicht!

tetszés, nem tetszés

Das finde ich gut ! Das gefällt mir (nicht)!

akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség

ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf

ígéret, szándék, terv

Ich will…

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… események leírása

Zuerst…, dann…,

információkérés, információadás

Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…?

igenlő vagy nemleges válasz

ja, nein, nicht, kein, doch

tudás, nem tudás

Ich weiß es (nicht).

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés

Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…?

tiltás, felszólítás

Schreib noch nicht. Öffne die Tür.

javaslat és arra reagálás

Möchtest du …? Ja, gerne! / Können wir gehen?

meghívás és arra reagálás

Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid.

kínálás és arra reagálás

Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok

115


visszakérdezés, ismétléskérés

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal!

nem értés

Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden.

betűzés kérése, betűzés

Buchstabiere bitte.

felkérés lassabb, hangosabb beszédre

Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen?



Cselekvés, történés, létezés kifejezése sein,

Ich bin heute zu Hause.

es gibt

Hier gibt es keinen Hamburger.

Präsens

Die Sonne scheint schön.

Vokalwechsel, trennbare Verben

Der Zug fährt gleich ab.

múltidejűség

Perfekt

Sie haben schon alles getan.

jövőidejűség

Futur (mit Präsens) Ich bleibe morgen zu Hause.

jelenidejűség


haben

Er liest das Buch vor.

Ich habe einen Bruder.

Wessen? von, -s

das Buch von Peter, Peters Geschichte

Nomen Genitiv

die Tür des Hauses

Possessivpronomen

Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten…

116


Präpositionen mit A/D: an, auf, hinter, in, neben, über, unter, vor, zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ: durch, um Präpositionen mit dem Dativ: bei, zu, von, nach

Die Vase steht auf dem Tisch. Ich gehe ins Kino.

Gehen Sie durch den Park!

Die Bücher sind bei Karl. Ich komme von meiner Oma

Időbeli viszonyok gyakoriság

Wie oft?

Ich gehe jeden Morgen in die manchmal, immer, Schule. nie, oft

időtartam

Wie lange?

eine Woche, von … bis, den ganzen Tag,

időpont

in, um, am, wann?

im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/ nächsten Monat

Mennyiségi viszonyok eins, zwei erste, zweite határozott menynyiség határozatlan mennyiség

eine Portion Pommes alles, viel, wenig, nichts

Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen.

alle, einige, keine Minőségi viszonyok Wie?

Das finde ich prima.

117


Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination) Modalitás

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen

Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis

(Präsens) felszólítás

Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz!

Esetviszonyok névszók a mondatban

Nominativ, Akkusativ, Dativ

Ich zeige den Schülern Bilder.

Logikai viszo- alárendelések nyok

Kausalsatz

denn

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass...

Függő beszéd

mit dem Präsens

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht.

Szövegössze- kötőszók tartó eszközök névmások

und/oder/aber/denn obwohl, wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 100 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényegét megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • köznyelven megfogalmazott kérdésekre egyszerű struktúrákban rendezett válaszokat adni; • egyszerű mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni;

118


• megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgást követni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelven megírt szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 150 szavas köznyelven megírt szöveg lényegét megérteni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai illetve irodalmi szöveget követni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 100 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; • gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján szöveggé rendezni, egyszerű közléseket írásban megfogalmazni; • különböző szövegfajtákat létrehozni; • változatos közlésformákat (leírás, elbeszélés, jellemzés) használni.

119


10. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Beszédértés • térképek rajzok, ábrák kiegészítése • képek helyes sorrendbe állítása • szöveg kiegészítése • hibás szövegek javítása Beszédkészség • képek összehasonlítása • történet elbeszélése képek alapján • véleménynyilvánítás Írott szövegértés • térképek rajzok, ábrák kiegészítése • szöveg befejezése • szinonimák, antonímák Íráskészség • képek összehasonlítása • szinonimák, antonímák • vélemény leírása • napló írása

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Családi élet, családi programok Családi kapcsolatok Személyes tervek Ünnepek Családi ünnepségek Öltözködés, divat Az otthon, a lakóhely és környéke Évszakok Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei Iskolai hagyományok A pénz szerepe életünkben, Megélhetés Az egészséges életmód Helyes és helytelen táplálkozás Étkezési szokások a családban Sportolás, sportesemények Nyaralás itthon és külföldön A közlekedés eszközei, lehetőségei Technikai eszközök a mindennapi életben


3. Környezetünk 4. Iskola 5. A munka világa 6. Életmód

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika

Tartalom

120


Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: Megszólítás köszönés, elköszönés bemutatás, bemutatkozás telefonálásnál bemutatkozás és elköszönés személyes levélben megszólítás és elbúcsúzás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás engedélykérés és arra reagálás köszönet és arra reagálás bocsánatkérés és arra reagálás gratuláció, jókívánságok és arra reagálás

Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüs! Das ist Peter. Ich heiße … Guten Tag, das ist … Auf Wiederhören! Tschüss! Liebe(r)… Viele Grüße. Dein(e)…

Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. Danke! Bitte. Entschuldigung! Kein Problem! Herzlichen Glückwunsch zum …! Danke. Fröhliche Weihnachten.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! Es ist prima, dass.. Schade, dass… Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass…

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklődés, érdektelenség tetszés, nem tetszés akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, kötelezettség ígéret, szándék, terv dicséret, kritika, ellenvetés érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt

Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! Ich interessiere mich für … (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf Ich mache das schon! Ich will… Klasse! Blödsinn! Das stimmt, aber… Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee? 121


Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist… események leírása Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal… információkérés, információadás Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? igenlő vagy nemleges válasz ja, nein, nicht, kein, doch tudás, nem tudás Ich weiß (nicht), dass bizonyosság, bizonytalanság Ich weiß es (nicht) genau. ismerés, nem ismerés Ich kenne .. gut / nicht. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Gib mir bitte …! / Kannst du bitte…? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Möchtest du…? Ja, gerne! / Können wir gehen? Kommst du mit? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok visszakérdezés, ismétléskérés

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezeté- Dabei fällt mir gerade ein,… se megerősítés Ja, das stimmt. témaváltás, beszélgetés lezárása Und was sagst du zu …?



122


sein, es gibt

jelenidejűség

Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben

múltidejűség

Perfekt

jövőidejűség

Futur (mit Präsens)

személytelenség

sich-Verben "es"

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Sie haben schon alles getan. Ich bleibe morgen zu Hause. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es dauert lange bis ...

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen Térbeli nyok

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

viszoirányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten… Präpositionen mit A/D: Die Vase steht auf dem an, auf, hinter, in, Tisch. über,neben, unter, vor, Ich gehe ins Kino. zwischen Präpositionen mit dem Gehen Sie durch den Akkusativ: durch, um Park! Präpositionen mit dem Die Bücher sind bei Dativ: bei, zu, von, Karl. nach Ich komme von meiner Oma.

Időbeli nyok

viszogyakoriság

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie

Ich gehe jeden Morgen in die Schule.

123


Mennyiségi szonyok

időtartam

Wie lange?

időpont

in, um, am, wann?

eine Woche, von … bis, den ganzen Tag, im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat

vi-

határozott mennyiség határozatlan meny- alles, viel, wenig, nyiség nichts alle, einige, keine

eins, zwei erste, zweite eine Portion Pommes Ich habe viele Bücher, aber wenig Zeit zum Lesen.


Modalitás

felszólítás

Esetviszonyok

névszók a mondatban

Wie? Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte (Adjektivdeklination) Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Vergleiche Dieses Buch ist besser als…. Er ist nicht so alt wie… Das Bild ist am schönsten. mögen, können, Er kann nicht wollen, müssen, sollen, schwimmen. Ich dürfen möchte ein Eis. (Präsens) Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Schülern Dativ, Genitiv Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin.

124


Logikai viszonyok

alárendelések

Kausalsatz

denn, weil

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass Ich weiß, wo du wohnst.

Temporalsatz

Als / wenn ...,

Relativsatz Die See, an der wir voriges Jahr… Die Kinder, deren Eltern…

feltételesség Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens

Wenn ich Zeit habe,… Függő beszéd

mit dem Präsens

Szövegösszetartó kötőszók, eszközök

névmások

Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ obwohl ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, man

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 150 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetés vagy monologikus szöveg lényeges pontjait megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; 125


•

választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgásba bekapcsolódni, álláspontot, véleményt kifejteni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 200 szavas köznyelven megírt szöveg felépítését megérteni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg lényeges pontjait megérteni. Íráskészség • A tanuló legyen képes • kb. 150 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; • gondolatait változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; • különböző szövegfajtákat létrehozni; • változatos közlésformákat használni.

126


11. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Belépő tevékenységformák a négy nyelvi alapkészség fejlesztésére: Beszédértés • táblázatok, rajzok, ábrák készítése • kérdőívek kitöltése • hallott szöveg tartalmi összefoglalása Beszédkészség • képeken látható történet befejezése • érvelés, vita • megadott szempontok alapján önálló beszéd Írott szövegértés • táblázatok, rajzok, ábrák készítése • mondatok, bekezdések, szövegrészek helyes sorrendbe állítása • szöveg tartalmának összefoglalása angolul • szavak, szómagyarázatok egymáshoz rendelése Íráskészség • képeken látható történet befejezése • szöveg leírása megadott információk alapján • hivatalos levél írása adott szempontok alapján • szöveg átalakítása megadott szempontok alapján • önéletrajz írása • rövidebb összefüggő szöveg magyarról németre fordítása

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


Baráti kör, emberi kapcsolatok, közösségek Vásárlás, szolgáltatások, Üzletek, áruházak, piacok A városi és a vidéki élet összehasonlítása A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek Saját iskolánk bemutatása Diákmunka, nyári munkavállalás Egészséges életmód A testmozgás szerepe az egészség megőrzésében Testápolás Étkezés iskolai menzán, étteremben, gyorsétteremben Színház, mozi, koncert, kiállítás Iskolai sport Tömegközlekedés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben

2. Környezetünk

3. Iskola 4. A munka világa 5. Életmód

6. Szabadidő, művelődés, szórakozás 7. Utazás, turizmus 8. Tudomány és technika

127


Tartalom Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás köszönés, elköszönés

Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüss! Das ist Peter. Ich heiße …

bemutatás, bemutatkozás és bemutatkozás személyes és hivatalos levélben elbúcsúDein(e)…, Viele Grüße zás érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum …! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! /

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: sajnálkozás öröm elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény bánat

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! Es ist prima, dass ... Schade, dass … Oh, das ist aber schön! Ich hoffe, du kannst kommen! Schade, dass …

Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklődés, érdektelenség tetszés, nem tetszés ellenvetés

Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… / Was denkst du darüber? / Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / Ich interessiere mich für … (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! Das stimmt schon, aber …

128


akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, kötelezettség ígéret, szándék, terv érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia iránt

ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf , … ich soll Ich mache das schon! Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása események leírása információkérés, információadás

igenlő vagy nemleges válasz tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság ismerés, nem ismerés

Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um… Zuerst…, dann…, zum Schluss. / Es war einmal Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du…? / Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch Ich weiß (nicht), dass / ob.. Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob Ich kenne .. gut / nicht.

A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás

Kannst du bitte…? /Gib mir bitte …! Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte.

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma bevezeté- Dabei fällt mir gerade ein, … 129


se megerősítés

Ja, das stimmt.



sein, es gibt

jelenidejűség

Präsens Vokalwechsel, trennbare Verben

múltidejűség,

Präteritum, Perfekt

jövőidejűség

Futur (mit Präsens) Futur

személytelenség

sich-Verben es

Passiv (Präsens)

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger. Die Sonne scheint schön. Der Zug fährt gleich ab. Er liest das Buch vor. Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan. Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen. Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, dass ... Es geht um .../ Es dauert lange bis... Sie werden am Flughafen abgeholt.

Birtoklás kifejezése haben, gehören Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir. das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie.

Térbeli viszonyok irányok, helymeghatározás

hier, dort, links, rechts oben, unten, hinten…

130


Präpositionen mit A/D Die Vase steht auf an, auf, hinter, in, dem Tisch. neben, über, unter, vor, Ich gehe ins Kino. zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ Das Kind geht durch durch, um, bis den Wald. Präpositionen mit dem Dativ Die Bücher sind bei von, zu, nach, bei Karl. Időbeli viszonyok gyakoriság

időtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Wie lange?

időpont

in, um, am, wann?

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen / nächsten Monat


határozott mennyiség határozatlan meny- alles, viel, wenig, nyiség nichts alle, einige, keine


Minőségi viszonyok Wie?

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Was für ein? Welcher? Das ist eine leichte (Adjektivdeklination) Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Vergleiche Dieses Buch ist besser als… Er ist nicht so alt wie… Das Bild ist am schönsten.

131


Modalitás

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Prätreritum) felszólítás

Esetviszonyok


Logikai viszonyok

alárendelések

Függő beszéd

Szövegösszetartó eszközök

kötőszók,

névmások

Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Nominativ, Akkusativ, Ich zeige den Dativ, Genitiv Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin. Kausalsatz denn, weil Subjektsatz

Es ist schön, hier zu sein.

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass (ob)... Ich weiß, wo du wohnst.

Temporalsatz

Als / Wenn ..., Bevor / Während/Solange...

Relativsatz

Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ...

Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens mit dem Präsens

Wenn ich Zeit habe,… Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander

A továbbhaladás feltételei

132


Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben fontos információt megérteni; • kb. 200 szavas köznyelvi szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget különösebb nehézség nélkül megérteni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgásban véleményt kikérni, álláspontot megvédeni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas, köznyelven megírt szöveget elolvasni; • kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtől megkülönböztetni; • ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas köznyelvi szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelven és/vagy célnyelven összefoglalni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveg különösebb nehézség nélkül megérteni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; • gondolatait és érzelmeit változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával, logikai összefüggések alapján bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; • különböző szövegfajtákat létrehozni; • változatos közlésformákat használni.

133


12. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 128 Belépő tevékenységformák a nyelvi alapkészségek fejlesztésére Belépő tevékenységformák a négy nyelvi alapkészség fejlesztésére: Beszédértés • tolmácsolás magyarra Beszédkészség • szavak idegen nyelven történő megmagyarázása • hallott történet befejezése • prezentáció (előadás) • tolmácsolás (németre) Írott szövegértés • írott szöveg magyarra fordítása Íráskészség • olvasott történet befejezése • hosszabb összefüggő szöveg fordítása magyarról németre • pályázat készítése • projekt készítése

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


A tizenévesek világa Kapcsolat a kortársakkal és a felnőttekkel Növények és állatok a környezetünkben Környezeti ártalmak Környezetvédelem szűkebb környezetünkben Mit tehetünk a környezetünkért és a természet megóvásáért? A nyelvtanulás, a nyelvtanulás szerepe, fontossága Pályaválasztás Továbbtanulás Munkába állás, munkakörülmények Gyakori betegségek Sérülések, balesetek Gyógykezelés Háziorvos, szakorvos, kórház Olvasás, a média (rádió, TV, újságok) Számítógép, internet Videó, DVD Kulturális események Utazási előkészületek Egy utazás megtervezése, megszervezése Egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai Népszerű tudományok Ismeretterjesztés, kommunikáció

2. Környezetünk

3. Iskola 4. A munka világa

5. Életmód




134


Tartalom Kommunikációs szándékok A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok: megszólítás köszönés, elköszönés

Entschuldigung, … Guten Morgen / Tag! Auf Wiedersehen! Tschüss! bemutatás, bemutatkozás és bemutatko- Das ist Peter. Ich heiße … / Ich möchte zás Ihnen … vorstellen. telefonálásnál bemutatkozás és elköszö- Guten Tag, das ist …Auf Wiederhören! nés Tschüss! szóbeli üdvözletküldés Viele Grüße an Petra! személyes és hivatalos levélben megszó- Liebe(r)…, Sehr geehrter Herr… lítás személyes és hivatalos levélben elbúcsúDein(e)…, Viele Grüße, Mit freundlichen zás Grüssen… érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Wie geht’s dir? Danke, prima. Und dir? / Was fehlt dir? Ich habe Kopfschmerzen. engedélykérés és arra reagálás Kann ich das Fenster öffnen? Ja, bitte. köszönet és arra reagálás Danke! Bitte! bocsánatkérés és arra reagálás Entschuldigung! Kein Problem! gratuláció, jókívánságok és arra reagálás Herzlichen Glückwunsch zum…! Danke. Fröhliche Weihnachten./ Gute Besserung! / Ich gratuliere Ihnen zu …. Danke, sehr nett von Ihnen. együttérzés és arra reagálás Mein Beileid! Danke.

Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: hála

Ich bin Ihnen dankbar dafür, dass…

sajnálkozás öröm

Es tut mir Leid! Ich freue mich, dass…/ Toll! / Es freut micht, dass… Es ist prima, dass ... Schade, dass… Oh, das ist aber schön! / Das kann doch nicht wahr sein! Ich hoffe, du kannst kommen! Ich habe Angst, dass … Schade, dass …

elégedettség, elégedetlenség csodálkozás remény félelem bánat bosszúság

Das ist aber schlimm!

135


Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok: véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás

valaki igazának az elismerése és el nem ismerése egyetértés, egyet nem értés érdeklődés, érdektelenség tetszés, nem tetszés ellenvetés ellenvetés visszautasítása

akarat, kívánság, képesség, szükségesség, lehetőség, bizonytalanság, kötelezettség ígéret, szándék, terv érdeklődés értékítélet, kívánság, preferencia, érdeklődési kör iránt dicséret, kritika, szemrehányás

Magst du Mathe? Ja. / Was meinst du dazu? Meiner Meinung nach… / Was denkst darüber? / Sind Sie damit einverstanden, dass …? Da hast du (nicht) Recht! Ja, das stimmt! Nein, du hast nicht Recht! / Da bin ich anderer Meinung. Ich interessiere mich für … (nicht). Das finde ich gut / blöd! / Das gefällt mir (nicht)! Das stimmt schon, aber … Sie haben Recht, aber … Da bin ich mit Ihnen gar nicht einverstanden. Sie können Recht haben, aber … ich will, ich möchte, ich kann, ich muss, ich darf, das könnte vielleicht…, ich soll Ich mache das schon! / Ich habe vor, … zu … Und was wüschen Sie? Möchtest du einen Kaffee oder lieber Tee? Hast du Interesse für …? Warum bist du nicht früher gekommen?

Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok: dolgok, személyek megnevezése, leírása Das ist… Meine Mutter ist…/ Es geht um… Zuerst …, dann …, zum Schluss. / Es war események leírása einmal … információkérés, információadás

igenlő vagy nemleges válasz válaszadás elutasítása tudás, nem tudás bizonyosság, bizonytalanság

ismerés, nem ismerés emlékezés, nem emlékezés

Wie ist …? Prima. / Wie alt bist du? 12. / Weißt du …? / Können Sie mir bitte sagen…? ja, nein, nicht, kein, doch, weder…noch Leider kann ich Ihre Frage nicht beantworten. Ich weiß (nicht), dass / ob ... Ich weiß es (nicht) genau. Ich bin mir (nicht) sicher, dass / ob … / Ich nehme an, dass … Ich kenne ... gut / nicht. Ich erinnere mich (nicht) daran, dass, …

136


A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok: kérés tiltás, felszólítás segítségkérés és arra reagálás javaslat és arra reagálás meghívás és arra reagálás kínálás és arra reagálás reklamálás tanácskérés, tanácsadás segítség felajánlása és arra reagálás ajánlat és arra reagálás

Kannst du bitte …? /Gib mir bitte …! /Würden Sie bitte …? Schreib noch nicht. Öffne die Tür. Können Sie mir bitte bei … helfen? Ja, gerne. Ich kann leider nicht! Können wir gehen? / Möchtest du…? Ja, gerne! / Ich schlage vor, dass … Kannst du kommen? Ja. Nein, es tut mir Leid. Noch ein Stück Kuchen? Nein, danke. Ja, bitte. Entschuldigung, ich habe ein Problem … Was schlägst du vor? Ich rate, … / Ich schlage vor … Kann ich Ihnen helfen? Ja, das wäre nett. Danke, das geht schon. Möchten Sie …?

Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok: visszakérdezés, ismétléskérés

Wie bitte? Wiederholen Sie bitte. / Sag es noch einmal! / Wie meinst du das? nem értés Ich verstehe nicht. / Entschuldigung, ich habe es nicht verstanden. betűzés kérése, betűzés Buchstabiere bitte. felkérés lassabb, hangosabb beszédre Kannst du bitte langsamer /lauter sprechen? beszélési szándék jelzése, téma beveze- Dabei fällt mir gerade ein, … Darf ich Sie tése, félbeszakítás kurz unterbrechen? megerősítés Ja, das stimmt. körülírás Das ist also ein …, wo … példa megnevezése Ein Beispiel dafür ist… témaváltás, beszélgetés lezárása Könnten wir jetzt noch darüber reden, … ? Können wir ein anderes mal vielleicht hier fortsetzen?



Cselekvés, történés, létezés kifejezése

137


sein, es gibt

Ich bin heute zu Hause. Hier gibt es keinen Hamburger.

jelenidejűség

Präsens Die Sonne scheint schön. Vokalwechsel, trennbare Der Zug fährt gleich ab. Verben Er liest das Buch vor.

múltidejűség

Präteritum, Perfekt

Er kam zu Fuß. Sie haben schon alles getan.

Plusquamperfekt

Damals hatten wir auf dem Dorf gewohnt.

Futur (mit Präsens)

Ich bleibe morgen zu Hause. Sie werden das heute noch machen.

jövőidejűség

Futur

személytelenség

sich-Verben es

Ich freue mich. Es ist kalt. Es regnet. Es ist das erste Mal, daß... Es geht um .../ Es dauert lange bis...

műveltetés

lassen (Präsens, Präteritum)

Wir lassen/ließen unser Auto reparieren.

Passiv (Präsens)

Sie werden am Flughafen abgeholt.

Passiv mit Modalverb (Präsens) Passiv (Präteritum)

Sie müssen abgeholt werden. Sie mußten abgeholt werden.

haben, gehören

Ich habe einen Bruder. Die Tasche gehört mir.


Wessen? von, -s Nomen Genitiv Possessivpronomen Térbeli viszonyok

irányok, helymeghatározás

das Buch von Peter, Peters Geschichte die Tür des Hauses Das ist meine Familie. hier, dort, links, Rechts oben, unten, hinten…

138


Präpositionen mit A/D Die Vase steht auf dem an, auf, hinter, in, neben, Tisch. über, unter, vor, Ich gehe ins Kino. zwischen Präpositionen mit dem Akkusativ durch, um, entlang

Gehen Sie den Fluß entlang!

Präpositionen mit dem Die Bücher sind bei Karl. Die Post ist unserer Schule Dativ von, zu, nach, gegenüber gegenüber. Időbeli viszonyok gyakoriság

időtartam

Wie oft? selten, manchmal, immer, nie Wie lange?

időpont

in, um, am, wann?

előidejűség

Plusquamperfekt bevor, nachdem

Ich gehe jeden Morgen in die Schule. eine Woche, von … bis, den ganzen Tag im Winter, um 8 Uhr, am Freitag, diesen/letzten/vorigen/ nächsten Monat Nachdem ich eingepackt hatte, rief ich ein Taxi. Bevor ich ein Taxi rief, ...

Mennyiségi viszonyok határozott menynyiség határozatlan mennyiség

alles, viel, wenig, nichts alle, einige, keine


Minőségi viszonyok Wie? Was für ein? Welcher? (Adjektivdeklination

Vergleiche

Wer?

Ich bin zufrieden. Das finde ich prima. Das ist eine leichte Aufgabe. Ich finde den roten Rock modisch. Dieses Buch ist besser als… Er ist nicht so alt wie… Das Bild ist am schönsten. Der Bekannte / mein Bekannter, der Arme, die Arme

139


Modalitás

mögen, können, wollen, müssen, sollen, dürfen (Präsens, Prätreritum)

Er kann nicht schwimmen. Ich möchte ein Eis. Er wollte nach Hause.

Perfekt Ich habe das Fenster nicht schliessen wollen. haben+zu+Infinitiv Du hast dafür selber zu sorgen. sein+zu+Infinitiv

Die Aufgabe ist leicht zu lösen.

brauchen+zu+Infinitiv

Kausalsatz

Jetzt brauchst du mir nicht zu helfen. Komm morgen wieder! Esst schnell! Nehmen Sie bitte Platz! Ich zeige den Schülern Bilder. Das ist das Foto meiner Freundin. denn, weil

Subjektsatz

Es ist schön, hier zu sein.

Objektsatz

Ich weiß (nicht), dass /ob ... Ich weiß, wo du wohnst. Ich habe keine Lust, dich zu besuchen.

felszólítás

Esetviszonyok


Logikai viszonyok alárendelések

Nominativ, Akkusativ, Dativ, Genitiv

Temporalsatz

Finalsatz: um zu / damit

Als / Wenn ..., Bevor / Während/Solange...

Relativsatz

Ich bleibe hier, um diese Zeitung auszulesen / damit du nicht allein bist. Die See, an der wir voriges Jahr ... Die Kinder, deren Eltern ...

140


feltételesség

Függő beszéd Szövegösszetartó eszközök

Konditonalsatz: (Indikativ) Präsens Konjunktiv II .

mit dem Präsens kötőszók,

névmások

Wenn ich Zeit habe, … Wenn ich Zeit hätte, ... Sie würde kommen, wenn.... Wenn ich Zeit gehabt hätte, Sie wären gekommen, wenn, Sie sagte, dass sie heute in die Schule geht. und/oder/aber/denn weil/dass/ob/ obwohl / als ob / als wenn=als das, ich, mich, mir, mein, dieser, jener, man, jeder, keiner, einander, derselbe einer, welcher

A továbbhaladás feltételei Hallott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas szövegben a lényeges információt a lényegtelentől elkülöníteni; • kb. 200 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elem jelentését a szövegösszefüggésből kikövetkeztetni; • kb. 200 szavas szövegben fontos információt megérteni; • kb. 200 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; • köznyelvi beszélgetést vagy monologikus szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Beszédkészség A tanuló legyen képes • árnyaltabban megfogalmazott kérdésekre összetettebb struktúrákban rendezett válaszokat adni; • választékos mondatokban közléseket megfogalmazni, kérdéseket feltenni, eseményeket elmesélni, érzelmeket kifejezni; • gondolatait megfelelő logikai sorrendben, választékos mondatokban előadni; • megértési, illetve kifejezési problémák esetén segítséget kérni; • beszélgetésben részt venni; • társalgásban részt venni. Olvasott szöveg értése A tanuló legyen képes • kb. 250 szavas szöveget elolvasni; 141


• •

kb. 250 szavas szövegben lényeges információt a lényegtelentől megkülönböztetni; ismert nyelvi elemek segítségével kb. 250 szavas szövegben ismeretlen nyelvi elemek jelentését kikövetkeztetni; • kb. 250 szavas szövegben fontos információt megtalálni; • kb. 250 szavas szövegben specifikus információt azonosítani; • kb. 250 szavas köznyelven megírt szöveget anyanyelvén összefoglalni; • egyszerű vagy egyszerűsített publicisztikai vagy irodalmi szöveget anyanyelvén és/vagy célnyelven összefoglalni. Íráskészség A tanuló legyen képes • kb. 200 szavas, tényszerű információt közvetítő néhány bekezdésből álló, szöveget írni; • gondolatait, érzelmeit, érvekkel alátámasztott véleményét változatos kifejezésekkel és mondatszerkezetekkel, a megfelelő nyelvi eszközök használatával logikai összefüggések alapján, bekezdésbe rendezett szövegben megfogalmazni; • különböző szövegtípusokat létrehozni; • változatos közlésformákat használni.

142


2. sz. melléklet: Nyelvi szintleírások magyarázata az Európa Tanács idegen nyelv oktatásra vonatkozó ajánlásai alapján* Minden hallott vagy olvasott szöveget könnyedén megért. A különböző beszélt vagy írott forrásokból származó információkat össze tudja foglalni, összefüggően tudja felidézni az C2 érveket és a beszámolókat. Spontán módon ki tudja fejezni magát, teljesen összefüggően és pontosan, a jelentések kisebb árnyalatai között is különbséget tud tenni, még a bonyolultabb helyzetekben is. Meg tud érteni különböző fajtájú igényesebb és hosszabb szövegeket, és a rejtett jelentéstartalmakat is érzékeli. Folyamatosan és spontán módon tudja kifejezni magát, anélkül hogy túl sokszor kényszerülne arra, hogy keresse a kifejezéseket. A nyelvet rugalmasan és C1 hatékonyan tudja használni társadalmi, továbbá a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó célokra. Világos, jól szerkesztett, részletes szöveget tud alkotni összetettebb témában is, eközben megbízhatóan használja a szövegszerkesztési mintákat, szövegösszekötő elemeket. Meg tudja érteni az összetettebb konkrét vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, beleértve ebbe a szakterületének megfelelő szakmai beszélgetéseket is. Olyan szintű normális interakcióra képes anyanyelvű beszélővel, folyamatosan és spontán módon, hogy az B2 egyik félnek sem megterhelő. Világos, részletes szöveget tud alkotni különböző témákról, és képes kifejteni a véleményét valamilyen témáról úgy, hogy részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Megérti a fontosabb információkat a világos, standard szövegekben, amelyek ismert témáról szólnak, és gyakori helyzetekhez kapcsolódnak a munka, az iskola és a szabadidő stb. terén. Elboldogul a legtöbb olyan helyzetben, amely a nyelvterületre történő utazás során B1 adódik. Egyszerű, folyamatos szöveget tud alkotni olyan témában, amelyeket ismer, vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak. Le tudja írni a tapasztalatait és különböző eseményeket, álmokat, reményeket és ambíciókat, továbbá vázlatosan meg tudja indokolni a különböző álláspontokat és terveket. Megért olyan mondatokat és gyakrabban használt kifejezéseket, amelyek az őt közvetlenül érintő területekhez kapcsolódnak (pl. nagyon alapvető személyes és családdal kapcsolatos információk, vásárlás, helyismeret, állás). Az egyszerű és rutinszerű nyelvi helyzetekben A2 tud kommunikálni úgy, hogy egyszerű és direkt módon információkat cserél családi vagy mindennapi dolgokról. Le tudja írni nagyon egyszerű formában a viszonyulását valamihez, a közvetlen környezetében és olyan területeken, amelyek a legalapvetőbb szükségleteket érintik. Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyeknek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Be tud mutatkozni és be tud mutatni másokat, meg tud válaszolni és fel tud tenni olyan kérdéseket, amelyek A1 személyes jellegűek (pl. hogy hol lakik), amelyek olyan emberekre vonatkoznak, akiket ismer, vagy olyan dolgokra, amelyekkel rendelkezik. Képes nagyon egyszerű interakcióra, amennyiben a másik személy lassan és világosan beszél és segítőkész. * Modern Languages: Learning, Teaching, Assessment. A Common European Framework of Reference (1996). Strasbourg, Council of Europe, 131. p.

143


MATEMATIKA Évfolyamok: 9-10-11-12. Heti óraszámok: 4-3-3-3 Éves óraszámok: 148-111-111-96 Célok és feladatok •

•

•

• •

A matematikatanítás célja a tanulók logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése, önálló, rendezett munkára nevelés. A tanítás-tanulás folyamata során elmélyítjük a számolási készséget, alkalmassá tesszük a tanulókat a műszaki tantárgyak elsősorban az elektrotechnika és elektronika elsajátítására. Fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját. Fogalmakat, axiómákat, tételeket sajátíttatunk el, elősegítjük a tanultak széleskörű alkalmazását. A tanulás folyamatában elsősorban a belső, felfedező tanulási tevékenységet segítjük. A megfogalmazott összefüggések, tételek bizonyítása megmutatja a matematika belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. A geometria fejleszti a tanulók sík-és térbeli tájékozódását. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a fizika, a kémia, az informatika, az elektrotechnika és az elektronika területén felmerülő problémák értelmezéséhez és megoldásához. Támogatja az elektronikus segédeszközök célszerű alkalmazását (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, internet). Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek a várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. A tananyag egyes részleteinek csoport-munkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése, az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Az eddigiekhez képest jelentősebb szerepet kell kapni a modellalkotásnak, nagyobb súllyal kell szerepelnie a matematizálásnak. Nagyobb teret nyer az alkalmazás. Egyensúlyra törekszünk a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultak mindennapi életben, más tudományokban, technikában való alkalmazása között. Szélesebb körben alkalmazzuk a modern eszközöket a mindennapi oktatásban, nevelésben. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi vizsga sikeres letételére. A matematika tanulása járuljon hozzá a helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Matematika tantárgynál Matematikai kompetencia A matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve a tanulókat a mindennapok problémáinak megoldására. A matematika terén szükséges ismeretek 144


magukba foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések megértését. A matematikai kompetencia lényege, hogy a tanuló rendelkezzen azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat a mindennapokban. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes legyen indokolni az eredményeket, alkalmazni a megfelelő segédeszközöket. Egyéb kulcskompetenciák Több kompetencia egymásba fonódik, kölcsönösen támogatják a másik terület kompetenciáit. A matematikában is alapvető a hallott és az olvasott szöveg értése, a szöveges válaszadás, valamint a helyes nyelvhasználat.

Fejlesztési követelmények Általános fejlesztési követelmények: a) A matematikai szemlélet fejlesztése: Az általános iskolában tevékenységeken alapuló, szemléletes megfogalmazásokat felváltják az általánosítások, pontos meghatározások, definíciók. A különböző témakörökben megismert összefüggéseket feladatokban, gyakorlati problémák megoldásában kell alkalmazni. A középiskolai tanulmányok kezdetén alkalmassá kell tenni tanulóinkat a fizika, kémia, elektrotechnika tantárgyak elsajátítására: elsősorban fejleszteni kell a számolási készséget, a hatványozás műveleteinek elsajátításával meg kell alapozni a normálalakkal való számolást, el kell sajátíttatni az egyenletek megoldását, képletek átrendezését. A középiskola végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, műveletek végzésére algebrai kifejezésekben és a vektorok körében. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Különböző gyakorlati problémák megoldása miatt szükség van az elemi függvények ábrázolására, a függvénytulajdonságok meghatározására nem csak a matematika, hanem a természettudományos ismeretek megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírása érdekében is. b) A geometriai transzformációk rendszerezett tárgyalása fejleszti a geometriai szemléletet, a trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak. A koordinátageometria tanításával a matematika különböző területeinek összekapcsolódását tudjuk bizonyítani. A sík-és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület, felszín- térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. Mindegyik tananyagrészben hangsúlyos a bizonyítási készség fejlesztése c) Jártasság a logikus gondolkodásban: Fontos feladatunk a probléma megoldási képesség fejlesztése. Elengedhetetlen az egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése. A tanulóknak aktívan kell részt venniük a tanulási folyamatban, törekedni kell az önálló feladatmegoldásra. Meg kell mutatni a matematika használhatóságát.(geometriai számítások, statisztika, valószínűségszámítás) d) Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek: A középiskolai matematikatanításban az induktív eljárások mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések. Sor kerül a szabályok pontos megfogalmazására, tételek bizonyítására. Alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. e) Helyes tanulási szokások kialakítása: Fontos a matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, jegyzeteléshez szoktatás. El kell érnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Legfontosabb a tételek alkalmazása gyakorlati feladatokban. Az alkalmazás során tudják használni a korszerű elekt-

145


ronikus eszközöket. A helyes érvelésre szoktatással a matematika fejlesztheti a kommunikációs képességeket is. Fontos a matematika kultúrtörténeti vonatkozásainak ismerete. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikusgondolkodásban a) A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatot. b) A tanulók aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban, diszkusszió képesség fejlesztése, többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése. c) Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások. A leíró statisztika és valószínűségszámítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása: a) Az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk meg, melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerűbb tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. b) A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Helyes tanulási szokások fejlesztése: a) A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. b) A közelítő értékkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. c) A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. d) A helyes érvelésre szoktatással sokat tesz a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. e) A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást segíti. f) Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése.

146


9. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák •

• • • • •

A tanulóknak önállóan értelmezniük kell a feladatokat, amihez fontos a szövegértés. A racionális számok ismerete után az alapműveleteket és egyszerűbb hatványozási műveleteket alkalmazniuk kell a normálalakkal való számolásban, valamint algebrai egész és törtkifejezésekre. Fel kell ismerniük az egyszerűbb függvénykapcsolatokat, alkalmazni kell a függvénytranszformációkat. Az egyenletek rendezését alkalmazniuk kell képletek, összefüggések átrendezésére is. A geometriában új tevékenységforma az alapszerkesztések önálló alkalmazása. Fontos feladatunk, hogy képessé váljon a tanuló néhány egyszerűbb algebrai ill. geometriai összefüggés sejtésére (önálló tétel kimondásra), a bizonyítások szükségességének felismerésére. Tudják használni a zsebszámológépet. Ismerjék a könyvtár használatát, a számítógép, internet alkalmazását (lexikonok, matematikatörténeti érdekességek).

147


TÉMAKÖRÖK Gondolkozási módszerek 1. Halmazok (kb.11 óra)

TARTALMAK • • • • •

• • • • 2. Függvények (kb. 22 óra)

• • • • • • • • • • • •

halmaz fogalma véges és végtelen halmazok, intervallum fogalma részhalmaz fogalma halmazműveletek: unió, metszet, különbség képzése nevezetes ponthalmazok (ponttól adott távolságra levő pontok halmaza, két ponttól, két egyenestől egyenlő távolságra levő pontok halmaza) A háromszög köré írható kör, a háromszögbe írható kör középpontjának meghatározása kombinatorikai feladatok, az összes eset áttekintése pontok, ponthalmazok jellemzése számpárokkal, Descartes féle koordinátarendszer Az „akkor és csak akkor” használata (folyamatos) a reláció és a függvény fogalma, megadási módjai a valós függvények elemi tulajdonságai szemlélet alapján a lineáris függvény a lineáris függvény transzformációi a függvény monotonitása, zérushely 1 a fordított arányosság, x a x 1 az x a függvény transzformációi x Az abszolút érték fogalma, abszolútérték függvény a másodfokú függvény a másodfokú függvény transzformációi függvények jellemzése: zérushely, növekedés, fogyás, szélsőérték elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, kétismeretlenes egyenletrendszerek grafikus megoldása

148


3. Számtan, algebra (kb. 56 óra) - Számtan, számelmélet (kb. 29 óra)

• • • • • • • • • • • • • • •

- Egyenletek (kb. 27 óra)

• • • • • • • • • • • •

A racionális számok halmaza, számolás racionális számokkal. Az alapműveletek tulajdonságai osztó, többszörös, prímszám, összetett szám fogalma egyszerű oszthatósági feladatok a számelmélet alaptétele a legnagyobb közös osztó, a legkisebb közös többszörös fogalma és meghatározása, a relatív prímek fogalma egyszerű példák számrendszerekre a pozitív egész kitevőjű hatvány fogalma, azonosságai (legalább egy azonosság bizonyítása) a hatványozás értelmezése 0 és negatív egész kitevő esetén a számok normálalakjai algebrai egészkifejezések műveletek tulajdonságai: kommutativitás, asszociativitás, disztributivitás kéttagú összeg négyzete és köbe a 2 - b 2 , a 3 - b 3 , a 3 + b 3 szorzattá bontása algebrai tört fogalma, értelmezési tartomány megállapítása műveletek algebrai törtekkel az ítélet, az ítélet logikai értéke az egyenlet és egyenlőtlenség logikai és függvénytani értelmezése elsőfokú egyismeretlenes egyenletek algebrai megoldása egyszerű paraméteres egyenletek egyszerű törtes egyenletek fizikai, kémiai képletek átrendezése elsőfokú egyismeretlenes egyenlőtlenségek megoldása elsőfokú egyismeretlenes egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása út-idővel kapcsolatos szöveges feladatok teljesítménnyel, közös munkavégzéssel kapcsolatos feladatok százalékszámításra, kamatos kamatra vonatkozó feladatok elsőfokú kétismeretlenes egyenletrendszer algebrai megoldása,

149


4. Geometria (kb. 35 óra)

• • • • • • • • • • • • • • • • • •

5. Leíró statisztika (kb. 8 óra)

Ismétlés (kb. 8 óra)

•

geometriai alapfogalmak ismétlése alapszerkesztések térelemek kölcsönös helyzete, térelemek távolsága és hajlásszöge háromszögek, négyszögek osztályozása sokszögek átlóinak száma, belső szögeinek összege geometriai transzformációk egyenesre vonatkozó tükrözés és tulajdonságai tengelyesen szimmetrikus alakzatok a Thalesz tétel és megfordítása, a Thalesz tétel alkalmazása egyszerű szerkesztési és bizonyítási feladatokban a középpontos tükrözés és tulajdonságai középpontosan szimmetrikus alakzatok az eltolás és tulajdonságai vektorok, vektorműveletek és tulajdonságai pont körüli elforgatás és tulajdonságai A forgásszög fogalma, ívmérték, a kör középponti szöge. A körív hossza, körcikk területe (képletek használata) egybevágóság fogalma, a háromszögek egybevágóságának alapesetei Pitagorasz tétele és megfordítása Pitagorasz tételének alkalmazása síkgeometriai feladatokra

• • • •

statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásuk kördiagramm, oszlopdiagramm, botdiagramm számtani közép, medián, módusz adatok szóródásának mérése Környezetvédelmi, népesedési, fogyasztásról szóló adatok szerepeltetése.

• • • •

halmazok, függvények algebra egyenletek, egyenletrendszerek geometria

150


Fejlesztési feladatok, tevékenységek • • • • • • • • • • • • •

A szemléletes fogalmak definiálása, tudatosítás. Módszerek keresése az összes eset áttekintéséhez. A szükséges és elégséges feltétel megkülönböztetése. A számok nagyságrendjének tudása Műveletek végzése számokkal és algebrai kifejezésekkel, a szaknyelv használata Gyakorlati problémák modellezése, értő szövegolvasás A rendszerező-képesség fejlesztése A matematika iránti érdeklődés erősítése az elemi számelmélet alapvető problémáival és matematikatörténeti vonatkozásaival. A függvényszemlélet fejlesztése: a hozzárendelések szabályként való értelmezése. A távolság és az abszolútérték kapcsolata Tájékozottság a megismert síkidomok tulajdonságaiban. Sejtések megfogalmazása, új összefüggések felfedezése, bizonyítási igény kialakítása A transzformációk, mint függvények értelmezése, megmaradó és változó tulajdonságok a transzformációkban, szerkesztőprogramok megismerése.


•

• •

Tájékozottság a racionális számok körében. Tudjon számolni a négy alapművelettel a racionális számok körében Ismerje a tanuló a halmaz, részhalmaz, unió, metszet és két halmaz különbségének fogalmát. Ismerje az alapfüggvényeket és tulajdonságait, képes legyen képlettel megadott függvényt ábrázolni értéktáblázat segítségével és függvénytranszformációval is. Ismerje a hatványozás azonosságait, és tudja alkalmazni. Ismerje az oszthatósági szabályokat (a 3-mal és 9-cel való oszthatóságot is). Használja a számok prímtényezős felbontását. Tudjon számolni a számok normálalakjával. Tudja alkalmazni a kéttagú összeg, illetve különbség négyzetét, tudja a két tag négyzetének különbségét szorzattá bontani. Alkalmazza a négy alapműveletet algebrai törtekre. A továbbhaladás feltétele az elsőfokú egyismeretlenes egyenletek és egyenletrendszerek biztos megoldása. A százalékszámítás alkalmazása a gyakorlatban. Legyen tisztában a geometriai alapfogalmakkal. A megismert geometriai transzformációk segítségével képes legyen egyszerű szerkesztési feladatokat megoldani. Ismerje a speciális háromszögek, négyszögek tulajdonságait. Ismerje a háromszögek nevezetes vonalait, pontjait, ezek segítségével képes legyen egyszerű szerkesztési feladatok megoldására. Ismerje a körrel kapcsolatos fogalmakat és az érintő tulajdonságait. Az eltolás és a tükrözések tulajdonságainak felhasználása egyszerű feladatokban. Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték (módusz) ismerete. Tudja értelmezni a kördiagram és oszlopdiagram adatait.

151


10. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 Belépő tevékenységformák • • •

• • • •

• •

A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény továbbfejlesztése. A permanencia elve a számfogalom bővítésében. Az algebra terén új tevékenységforma a megoldások keresése többféle úton, jelentős szerep jut ebben a tanulói felfedezéseknek. Fejleszteni kell az algoritmikus gondolkodást. A szöveges feladatok megoldása során előtérbe kerül a matematika eszközként való alkalmazása természettudományos és gyakorlati problémák megoldásában. Fejlődnie kell a diszkussziós igénynek az algebrai feladatoknál. A valós számkör kiterjesztése során érvényesül a permanencia elve, fejlődik az absztrakciós képesség. A másodfokú egyenlőtlenségek megoldása során elsajátítja a tanuló a grafikus és algebrai megoldások együttes alkalmazását. A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A geometria témakörén belül fejlődik a kreatív gondolkodás, a transzformációs szemlélet. A geometriai számítások során elengedhetetlen a zsebszámológép célszerű használata. A új függvénytulajdonságok megismerése során az analízis képességének fejlesztése. Elsajátítják a tanulók a négyjegyű függvénytáblázat (összefüggésgyüjtemény) használatát. A kombinatorika témakörében alapvetően a kombinatív készséget fejlesztjük, előtérbe kerül a többféle megoldási mód keresése. A megoldások előtt előzetes becslést kell tenni, és összevetni a számításokkal. Alapvetően új tevékenységforma a gráfok modellként való felhasználása. A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. Célszerű módszerek megválasztása: algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban.

152


TÉMAKÖRÖK 1. Számtan, algebra (kb. 38 óra)

TARTALMAK • •

• • • • • • • •

• • • • • • 2. Geometria (kb. 33 óra)

• • • • • • • •

a négyzetgyökvonás fogalma és azonosságai az irracionális szám fogalma, példák irracionális számokra, ábrázolásuk számegyenesen. Indirekt bizonyítási módszer (skatulyaelv) a valós számok szemléletes fogalma az n-edik gyökvonás fogalma és azonosságai egyszerűbb esetben. másodfokú egyenletek: másodfokú egyenletek grafikus megoldása teljes négyzetté alakítás a megoldóképlet biztos ismerete és alkalmazásai gyöktényezős alak, gyökök és együtthatók közötti összefüggés másodfokú egyenletre vezető szöveges feladatok (százalékszámítással, kamatos kamattal kapcsolatos feladatok, mozgással kapcsolatos példák, egyszerű gazdaságossági számítások,területszámításra vonatkozó egyéb gyakorlati feladatok) egyszerű másodfokú egyenlőtlenség A négyzetgyökfüggvény és transzformációi. egyszerű négyzetgyökös egyenletek ekvivalens és nem ekvivalens lépések egyenletek átalakításánál összefüggés két pozitív szám számtani és mértani közepe között. kombinatorikai jellegű feladatok A hasonlósági transzformáció fogalma. a háromszögek hasonlóságának alapesetei, sokszögek hasonlósága a hasonlóság alkalmazása egyszerű esetekben a háromszög súlyvonala, súlypontja arányossági tételek derékszögű háromszögben, a magasságtétel bizonyítása. hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata Pitagorasz tételének alkalmazása sík- és térgeometriai problémák megoldásában. tétel és megfordítása

153


• • • 3. Trigonometrikus függvények (kb. 18 óra)

• • • •

4. Kombinatorika és gráfelmélet (kb 10 óra)

• • • • •

Ismétlés (kb. 6 óra)

• • •

hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése derékszögű háromszögben. nevezetes szögek szögfüggvényei háromszögek hiányzó adatainak kiszámítása, sík-és térbeli feladatok megoldása vektor szorzása számmal, vektor felbontása a forgásszög szögfüggvényeinek értelmezése, összefüggések ugyanazon szög szögfüggvényei között a trigonometrikus függvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushelyek, szélsőértékek, monotonitás) az x a sin x, x a cos x, x a tg x és x a ctg x függvény ábrázolása

permutációkkal kapcsolatos feladatok variációkkal kapcsolatos feladatok ismétléses variációkkal kapcsolatos feladatok kombinációval kapcsolatos feladatok A gráf szemléletes fogalma és egyszerű alkalmazásai algebra geometria függvények

Témazáró dolgozat írása és javítása (6 óra)

Fejlesztési feladatok, tevékenységek • • • • •

A köznapi gondolkodás és a matematikai gondolkodás megkülönböztetése. A bizonyítási igény további fejlesztése. A követő képzelet fejlesztése a tanult bizonyítások felidézésével. A permanencia elve a számfogalom bővítésében. A megoldás keresése többféle úton, tanulói felfedezések, önálló eljárások keresése. Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése. A matematika eszközként való felhasználása gyakorlati és természettudományos problémák megoldásában. A szöveg felidézése, vázlat, rajz készítése a problémához. Diszkussziós igény az algebrai feladatoknál. Célszerű módszerek megválasztása: algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása a problémamegoldásban. 154


• • •

Új függvénytulajdonságok megismertetése, a periodicitás mint időbeli és térbeli jelenség. A függvénytranszformációk alkalmazása. A négyjegyű függvénytáblázatok és matematikai összefügések célszerű használata. A transzformációs szemlélet fejlesztése. Hasonlósági kapcsolatok keresése a mindennapi életben. Kreatív problémamegoldás. Geometriai ismeretek alkalmazása, biztos számolási készség. Zsebszámológép célszerű használata.

A továbbhaladás feltételei •

•

• •

Tájékozott legyen a tanuló a valós szám fogalmáról, ábrázolni tudja halmazábrán. Ismerje a racionális és irracionális számok tizedestört alakját, ismerjen nevezetes irracionális számokat. Tudja a négyzetgyökvonás fogalmát, ismerje azonosságait és tudja alkalmazni őket egyszerű feladatokban. Biztosan tudja alkalmazni a másodfokú egyenlet megoldóképletét. Ismerje a másodfokú egyenletre vezető egyszerűbb egyenletek megoldását, tudjon különböző típusú egyszerű szöveges feladatokat megoldani. Ismerje két szám számtani és mértani közepének a fogalmát és a köztük levő kapcsolatot. Tudjon egyszerű négyzetgyökös egyenletet megoldani, megoldásait ellenőrizze. Legyen tisztában az ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások következményeivel. Ismerje a hasonlóság szemléletes tartalmát, a középpontos nagyítás és kicsinyítés gyakorlati alkalmazását. Tudni kell a háromszögek hasonlóságának alapeseteit, a felsorolt tételeket alkalmazni kell egy vagy két lépéssel megoldható számítási feladatoknál. Alkalmazni kell a Pitagorasz tételt derékszögű háromszögre visszavezethető feladatokban. Tudni kell a hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezését derékszögű háromszögekben, alkalmazni kell derékszögű háromszögekre visszavezethető egyszerű feladatokban. Ismerni kell a szögfüggvények definícióját, ábrázolni kell az x a sin x, x a cos x, az x a tg x függvényeket, leolvasni a tulajdonságait. Ismerje a tanuló a permutáció, variáció, kombináció fogalmát, és tudja alkalmazni egyszerű kombinatorikai feladatok megoldásában. Ismerje a gráf szemléletes fogalmát és tudja egyszerű gyakorlati feladatokra alkalmazni.

155



•

Az algebra terén a fogalmak további általánosítása, a bizonyítási igény mélyítése. A logaritmus témakörével kapcsolatban érdemes matematikatörténeti vonatkozásokat megismerni a könyvtár használatán kívül az internet segítségével. Az exponeciális-és logaritmusfüggvény tárgyalása alkalmas a függvényfogalom elmélyítésére. Új tevékenységforma lehet a számítógép használata a függvényvizsgálatok során. A geometria témakörén belül fejleszthető a térszemlélet, a pontos fogalomalkotásra való törekvés. Be kell mutatni a matematika alkalmazási lehetőségeit a fizikai problémák megoldása során. Be kell mutatni a matematika széleskörű gyakorlati alkalmazását (pl térképészet, geodézia). A feladatok megoldása során fejleszteni kell a zsebszámológép és a számítógép használatát. A geometriai problémák algebrai eszközökkel történő megoldása a koordinátageometria témakörén belül kerül feldolgozásra. A tanulók számára lehetővé válik egy adott probléma többféle megközelítése. A valószínűségszámítás során új tevékenységforma a mindennapi problémák értelmezése, modellalkotás. A tanulók megismerkednek az összes eset, kedvező eset, valószínűség fogalmával, kiszámításuk módjaival. A statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálata során fontos a számítógép használata. A mindennapi problémák, statisztikai zsebkönyvek adatainak értelmezése, a napi sajtó adatainak elemzése az új tevékenységforma a statisztika témakörén belül.

TÉMAKÖRÖK 1. Valószínűség, statisztika (kb. 11 óra)

TARTALMAK • • • • •

valószínűségi kísérletek, a valószínűség becslése, kiszámítása egyszerű esetekben. a valószínűség szemléletes fogalma, kiszámítása konkrét esetekben A valószínűség klasszikus kiszámítási módja. Eseményekkel végzett műveletek egyszerű, konkrét feladatokban. Visszatevéses mintavétel

156


2. Algebra (kb. 23 óra)

• • • • • • •

3. Függvények (kb. 14 óra)

• • • • • • • • • • • • •

másodfokúra visszavezethető magasabbfokú egyenletek másodfokú egyenletre vezető egyenletrendszerek a hatványozás kiterjesztése pozitív alap esetén racionális kitevőre A definíciónkon és a megismert azonosságokon alapuló exponenciális egyenletek a logaritmus értelmezése, a logaritmus, mint a hatványozás inverz művelete a logaritmus azonosságai logaritmikus egyenletek exponenciális függvények (exponenciális függvények a természetben) a logaritmus függvény, mint az exponenciális függvény inverze a szögfüggvényekről tanultak áttekintése a szögfüggvények transzformációi: változó transzformációk: f(cx), f(x+c) függvényérték transzformációk: cf(x), f(x)+c a tanult függvények tulajdonságainak rendszerezése: értelmezési tartomány, értékkészlet zérushely, zérushelymeghatározási feladatok szélsőértékek, szélsőértékek leolvasása konkrét függvényekről monotonitás, függvények menetének leolvasása, paritás: páros, páratlan függvények periodicitás: trigonometrikus függvények vizsgálata

157


4. Trigonometria (kb. 29 óra)

• • • • • • • • • •

5. Koordinátageometria (kb. 22 óra)

• • • • • • • • • • • • • • • •

a vektorokról tanultak áttekintése vektorműveletek tulajdonságai (az összeadás kommutativitása, asszociativitása, a skalárral való szorzás disztributivitása) két vektor skaláris szorzata a skaláris szorzat tulajdonságai a sinusztétel a sinusztétel alkalmazása sík és térgeometriai feladatokban a cosinusztétel a cosinusztétel alkalmazása sík és térgeometriai feladatokban a sinusz- illetve cosinusztétel alkalmazásához szükséges egyszerű trigonometrikus egyenletek távolság, magasság és hajlásszög, terület meghatározása gyakorlati feladatokban és a fizikában. Számítások terep-mérési adatokkal, úthálozatokkal helyvektor műveletek koordinátákkal adott vektorokkal szakasz osztópontjának koordinátái (felezőpont, harmadolópont) a háromszög súlypontjának koordinátái két pont távolsága, szakasz hossza a kör középponti és általános egyenlete a kör középpontjának meghatározása az általános egyenlete alapján az irányvektor, normálvektor, iránytangens fogalma az egyenes irányvektoros, normálvektoros és iránytangenses egyenlete két egyenes párhuzamosságának és merőlegességének feltétele két egyenes metszéspontjának koordinátái kör és egyenes kölcsönös helyzete, kör és egyenes metszéspontjának meghatározása a kör érintőjének egyenlete exponenciális és logaritmikus egyenletek trigonometria, koordinátageometria kombinatorika

Ismétlés (kb. 6 óra) Témazáró dolgozat írása és javítása (6 óra)

158


Fejlesztési feladatok • • • • • • • • •

Modell megtalálása a matematikán belüli problémánál. A matematikai fogalom célszerű kiterjesztése. A bizonyítási igény mélyítése. Matematikatörténeti vonatkozások megismerése (könyvtár, internethasználat). Az abszrakciós és szintetizáló képesség, az önellenőrzés fejlesztése. A függvényfogalom fejlesztése, összefüggések felismerése a matematika különböző területei között. A bizonyítás Számítógép használata a függvényvizsgálatban és a transzformációkban. A térszemlélet fejlesztése. Pontos fogalomalkotásra törekvés, a bizonyítás iránti igény továbbfejlesztése. A fizika és a matematika termékeny kapcsolatának megmutatása. A matematika gyakorlati felhasználása. Tervszerű munkára nevelés, gazdaságossági kérdések, az esztétikai érzék fejlesztése. Adott probléma többféle megközelítése. A valószínűségszámítással kapcsolatban közvéleménykutatási, egészségügyi, vásárlással kapcsolatos események valószínűsége. Előzetes becslések összevetése a számításokkal. A számítógép alkalmazása statisztikai adatok, illetve véletlen jelenségek vizsgálatára. A mindennapi problémák értelmezése, s statisztikai zsebkönyvek, a napi sajtó adatainak elemzése.

A továbbhaladás feltételei • •

•

•

A tanulónak tudnia kell a logaritmus értelmezését (kikötéseit is), azonosságait és ezek alkalmazását. Meg kell tudnia oldani egyszerű exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus egyenleteket. Tudnia kell a tanulónak az x a a x , log a x ábrázolását, értelmezési tartományát, értékkészletét, menetét. Ismernie kell a legfontosabb alapfüggvények (lineáris függvény, másodfokú függvény, hiperbola, abszolútérték függvény, trigonometrikus függvények) értelmezési tartományát, értékkészletét, menetét, zérushelyét, szélsőértékeit. Ismernie kell az egyszerű változó- és függvényértéktranszformációkat. Tudni kell a vektorműveleteket és tulajdonságaikat (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Tudni kell a vektorműveleteket egyszerű példákon alkalmazni. Alkalmazni kell a sinusz- és cosinusztételt egyszerű síkgeometriai feladatokban a háromszög ismeretlen adatainak kiszámításában. Biztosan kell használni a vektorok koordinátáit. Ki kell tudni számítani egy szakasz felezőpontjának koordinátáit. Ismerni kell a kör középponti egyenletét. Fel kell tudni írni az egyenes egyenletét egy szabadon választott módszer segítségével. Meg kell tudni határozni két egyenes, valamint kör és egyenes metszéspontjának koordinátáit. Meg kell tudni vizsgálni a kör és egyenes kölcsönös helyzetét. Ismerni kell a relatív gyakoriság és a valószínűség közötti kapcsolatot, tudni kell egyszerű valószínűségszámítási feladatokat megoldani.

159



•

• •

A sorozatok témakörében új tevékenységforma a számtani és mértani sorozatok gyakorlati alkalmazása elsősorban a kamatos kamat számításával kapcsolatos feladatokban. Az algebra és a geometria területein is alkalmazhatóak a sorozatok. Feladhatóak matematikatörténeti feladatok. A térgeometria területén fejleszteni lehet a térszemléletet. A térgeometria a legalkalmasabb az esztétikai érzék fejlesztésére. Lehetőség nyílik a sík-és térgeometriai ismeretek összekapcsolására, az analógiák felismertetésére. A matematika gyakorlati alkalmazhatóságára is sor kerül a térgeometriában. A leíró statisztika és a valószínűség számítás területén nagyobb szerepet kap a gyakorlati alkalmazás. Ezen belül jelentős szerephez jut a számítógép a statisztikai adatok kezelésében, a véletlen jelenségek vizsgálatában. A rendszerező összefoglalás során elsőrendű feladat a deduktív gondolkodás fejlesztése. Fontos feladatunk a tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Rá kell vezetnünk a tanulókat az önellenőrzésre. Legfontosabb feladatunk az ismeretek rendszerezése, a matematika különböző területeinek összekapcsolása. Matematikatörténeti ismeretekkel is bővíteni kell tanulóink tudását a könyvtár és az internet felhasználásával. Minden lehetséges esetben rá kell mutatnunk a matematika gyakorlati alkalmazhatóságára. Az összefoglalás során fejleszteni kell az absztrakciós készséget. Fel kell tárni a matematika különböző területei közötti összefüggéseket. A természettudományi és gyakorlati alkalmazások mellett láttatni kell a matematika belső szépségét.

TÉMAKÖRÖK 1. Sorozatok (kb. 18 óra)

TARTALMAK • •

• • • • • • • • •

a függvényekről tanultak áttekintése, rendszerezése. alapfüggvények ábrázolása (elsőfokú-, másodfokú-, fordított arányosság-, abszolútérték-, négyzetgyök-,,exponenciális-,logaritmus,trigonometrikus függvények. függvénytranszformációk (változó-és függvényérték transzformáció) függvényvizsgálat függvényábrák segítségével a sorozat, mint speciális függvény a sorozat fogalma és tulajdonságai (korlátosság, monotonitás) a számtani sorozat fogalma a számtani sorozat n-edik elemének, első n elem összegének meghatározása számtani sorozatokra vezető feladatok a mértani sorozat fogalma a mértani sorozat n-edik elemének, első n elem összegének meghatározása 160


2. Térgeometria (kb. 30 óra)

• •

feladatok mértani sorozatokra kamatos kamat számítása

•

térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, hajlásszöge (ismétlés) a kerület- és területszámítás ismétlése egyszerű poliéderek kocka, téglatest, hasáb felszíne és térfogata henger felszíne és térfogata gúla felszíne és térfogata kúpszerű testek forgáskúp felszíne és térfogata a csonkagúla, csonkakúp származtatása, felszíne és térfogata a gömb származtatása, felszíne és térfogata

• • • • • • • • • 3. Rendszerező összefoglalás (kb. 30 óra) - Algebra (kb.13 óra)

• • • • • • • • • • • • • • • •

- Geometria (kb. 17 óra)

• • • • • • •

a számelmélet összefoglalása valós számok és részhalmazai a műveletek értelmezése, műveleti tulajdonságok közelítő értékek számolás valós számokkal, algebrai egész-és törtkifejezésekkel nevezetes másod-és harmadfokú algebrai azonosságok az egyenletmegoldás módszerei (ekvivalens, nem ekvivalens átalakítások) az alaphalmaz szerepe első-,és másodfokú egyenletek megoldása első-,és másodfokú egyenletrendszerek másodfokú egyenletek, Viete formulák első-és másodfokú egyenlőtlenségek egyenlőtlenségrendszerek négyzetgyökös kifejezések és egyenletek exponenciális és logaritmikus kifejezések exponenciális és logaritmikus egyenletek trigonometrikus kifejezések egyszerű trigonometrikus egyenletek egyenletmegoldásra vezető szöveges feladatok geometriai alapfogalmak ismétlése ponthalmazok (nevezetes mértani helyek) a geometria transzformációk áttekintése háromszögekre vonatkozó tételek: A há161


• •

4. Valószínűség, statisztika (kb. 8 óra)

• • • • •

Évközi ismétlés (kb. 4 óra)

• • • • • •

romszög köré írható kör, a háromszögbe írható kör középpontjának meghatározása, a magasságpontra, súlypontra vonatkozó tétel, a háromszög középvonala. A tételek alkalmazása feladatokban a Thalesz tétel, a Pitagorasz tétel ismétlése négyszögekre vonatkozó tételek és alkalmazásai körre vonatkozó tételek és alkalmazásuk vektorok, vektorok koordinátái vektorműveletek, vektorműveletek tulajdonságai és alkalmazásuk a koordinátageometria ismétlése: egyenes egyenletével, körrel és parabolával kapcsolatos feladatok trigonometrikus összefüggések és alkalmazásuk: a szögfüggvények alkalmazása derékszögű háromszögekre vezető feladatokra, a sinusz-és cosinusztétel alkalmazása a statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata: közvéleménykutatás, minőség ellenőrzés adathalmazok jellemzői: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás a klasszikus valószínüségi modell gyakoriság, relatív gyakoriság sorozatok térgeometria

Témazáró dolgozat írása és javítása (6 óra)

Fejlesztési feladatok • • •

A sorozatokkal kapcsolatban: a matematika alkalmazása a gyakorlati életben, egyszerű gazdaságossági problémák áttekintése. Az absztrakciós készség fejlesztése, a függvények alkalmazása a gyakorlatban és a természettudományokban. A térszemlélet fejlesztése. A matematika gyakorlati alkalmazásai a térgeometriában Sík-és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. Az esztétikai érzék fejlesztése. Az összefoglalás és ismétlés kapcsán: Az ismeretek rendszerezése, a matematika különböző területei közti összefüggéseinek tudatosítása. A döntési képesség fejlesztése, állítások igazságértékének megállapítása.

162


• • •

Matematikatörténeti ismeretek (könyvtár-és internet használat) Tervszerű, pontos és fegyelmezett munkára nevelés. Az önellenőrzés fontossága. A problémamegoldó gondolkodás, a szövegértés, a A matematika alkalmazása a gyakorlati életbenszövegelemzés fejlesztése.

A továbbhaladás feltételei • •

•

•

Ismerni kell a számtani és mértani sorozat fogalmát, az n-edik elem kiszámítási módját, az első n elem összegének meghatározását. A mértani sorozatról tanultakat alkalmazni kell tudni a kamatos kamat számításánál (egyszerűbb gyakorlati feladatok). A térgeometria témaköréhez ismerni kell a térelemek kölcsönös helyzetét, távolságukat, hajlásszögüket. Alkalmazni kell a geometriai számításokat egyszerű síkbeli ill. térbeli feladatokra (Pitagorasz tétel, szögfüggvények, sinustétel, cosinusztétel). Alkalmazni kell tudni a háromszögek, négyszögek területszámítási képleteit egyszerű feladatokban. A térgeometriában megismert felszin-és térfogat képleteket alkalmazni kell egyszerű feladatokban. A valószínűség, statisztika témakörén belül alapvető követelmény: Számsokaság számtani közepének kiszámítása, a középső érték (medián) és a leggyakoribb érték(módusz) ismerete. Kördiagram, oszlopdiagram adatainak értelmezése. Legyen képes a tanuló egyszerű problémákat megoldani a valószínűségi modell alapján. Ismerje a relatív gyakoriság és a valószínűség közötti szemléletes kapcsolatot, tudjon egyszerű valószínűségi feladatokat megoldani. Az algebra, a függvények és a geometria területén a továbbhaladás, azaz az érettségire való felkészülés feltétele az előző években felsorolt minimális követelmények.

163


ÉNEK - ZENE Évfolyamok: 10. (Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport) Évfolyamok: 9-10. (Informatika szakmacsoport) Heti óraszámok: 1-1 Éves óraszámok: 37-37 Célok és feladatok • • • • • •

Az énekoktatás legfontosabb célja, hogy a zene az életmód szerves részévé váljék. Hatása érzelmi és értelmi vonatkozású, jellemformáló ereje és szerepe van. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. A szakközépiskolai énekoktatás a korábban megszerzett ismereteket, készségeket aktív zenélési módokat összegzi és az életkori sajátosságokból adódóan fejlettebb szintre emeli. Hozzájárul a zenei világkép kialakításához. Célja, hogy a zenei élményeket, ismereteket a sokrétű, különböző előjelű zenei hatásokat zenei tudattá rendezze a tanulókban.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele az Ének-zene tantárgynál Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség kompetencia Ismeretek: a helyi, nemzeti, európai és egyetemes kulturális örökség tudatosulása, az egyén és közösségei világbeli helyének ismerete, főbb művészi alkotások értő és beleérző ismerete, művészi kifejezésmódok. Képességek: önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével. Attitűdök: nyitottság, esztétikai érzék fejlesztésének igénye, kreativitás, önismeret, emberi kapcsolataink és világban való eligazodásunk gazdagítása önkifejezéssel és a kulturális életben való részvétellel.

Fejlesztési követelmények Éneklés • Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel valóban a művészi önkifejezés szintjére emelendő. • Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. • Cél a kifejező énekhang, mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. • A csoportos és egyéni éneklés tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával a zenei hallás fejlesztője is. • A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik.

164


Zenei írás- olvasás • A középiskolában a zenei olvasás- írás jelrendszerének szinten tartása a cél. • A szolmizáció, kottaolvasás, a ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei. Zenehallgatás • A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. • A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. • A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. • 9-10. évfolyamban a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb összefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékeltetik. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége. Önművelés • Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. • A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával - részfeladatok önálló feldolgozására. • A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. • A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység • A kollektív művészi munka színtere, közös éneklés fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát.

Értékelési módok Az ének-zene oktatás fontos alapelve az önkéntesség, az önkifejezés ezért az értékelés kiemelt formája az egyéni kezdeményezés elismerése, az önálló produkció pozitív értékelése. Kollektív számonkérésformái: Tekintettel az életkori sajátosságokra, az éneklés számonkérése történhet kis csoportos formában unisono, kánon, egyszerű többszólamú dallamok megszólaltatásával. Egyéni számonkérésformái: Területei: éneklés, hangszeres zenélés, zenei írás-olvasás területeinek alkalmazása Hangszer – és zenetörténeti ismeretek írásos számonkérése, melyben a szorgalommal megszerezhető teljesítmény/tudás kerül értékelésre.

Ajánlott taneszközök, tankönyvek • •

CD, DVD lejátszó, multimédiás oktató tananyag (hangszerismeret) metronóm, furulya, hangvilla, ritmus- és ütőhangszerek (dob, triangulum)

165


• • • •

zenei könyvek, lexikonok, kottaanyagok, kottafüzet Lukin-Ugrin: Ének-zene tankönyv Pécsi Géza-Uzsalyné Pécsi Rita: Kulcs a muzsikához CD sorozat és tankönyv Művészettörténeti képanyag

166


9. évfolyam (Informatika szakmacsoport) 10. évfolyam (Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport) Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Éneklés Önálló népdaltanulás kottakép alapján Autentikus előadásra való törekvés (különösen a magyar népdal világában) Énekes (esetleg hangszeres) közreműködés csoportos zenei előadásban Többszólamú művek (kánonok) csoportos éneklése Csoportos és egyéni éneklés hangszer- kísérettel a tanult zenetörténeti korból Zenei karakterek, stílusjegyek kifejezése, tanári vezénylés alapján

Népdalok a magyar népdal minden műfajából (népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmi dal, tánc, nóta) Énekes anyag a magyar zene történetéből a XVIII. század végéig (történeti énekek, virágénekek) Középkori dallamok (gregorián ének, trubadúr dal) Reneszánsz énekes művek Barokk zeneművek, énekes szemelvények Klasszikus dalok, zeneművek témái

2. Zenehallgatás Népzenei és műzenei alkotások ismertetése, korszak és stílus jellemzése hangzó vagy írott népzenei forrásanyagok alapján Zenetörténeti korszakok, stílusok jellemzése hangzó vagy írott dokumentumok felhasználásával Öntevékeny tanulói munka: könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés, videó, cd-, egyéb oktatóanyagok használata 3. Hangszerismeret A hangszerek csoportosítás, megszólaltatása (tanulói, tanári közreműködéssel) hangszerek hangjának felismerése. A világ hangszeres zenéjébe való bepillantás az egyes hangszereken, hangszercsoportokon belül. Hangszer együttesek, zenekari fajták megismerése (klasszikus, kamara, folk, pop, jazz)

Népzenei felvételek Magyar és európai zeneirodalmi alkotások a XVIII. század végéig A tanult zenetörténeti korok jellemzői, műfajai, stílusjegyei

Musical Instruments oktató anyag alapján

Zenei ismeretek

Népzene

Népdal; népballada, sirató, katonadal, betyárnóta, ivónóta, párosító, lakodalmas, táncnóta 167


Népdalok: szerkezete, formája, hangsora, hangkészlete, előadásmódja, stílusa Népi hangszerek: duda, citera, cimbalom, tekerő, népi zenekar Zeneelmélet

Ritmus: kis nyújtott, kis éles, kis szinkópa, Ütemfajták: 2/4; 4/4 Kottaismeret: előjegyzés, szolmizációs szótagok és abc-s nevek Hangsorismeret: pentatónia, diatónia, dúr és moll hangsor, Hangzatismeret: dúr és moll Zenei műszavak, előadási jelek: pp, p, mp, mf, f, ff; crescendo, decrescendo, tempo giusto, parlando, rubato, allegro, moderato, andante,; da capo al fine, coda; solo, tutti; opus, numero

Zeneirodalmi

A magyar történeti zene műfajai: Virágének, históriás ének, ungaresca Az európai zenetörténet műfajai Egyházi: gregorián, mise, korál, oratórium, passio, requiem Világi: kánon, trubadúr dal, madrigál, opera, concerto grosso, szvit, nyitány, preludium, fuga, rondo, variáció, menüett, szonáta, szimfónia, versenymű, vonósnégyes, Zenei szerkezetek, formák: Homofón és polifón szerkesztés, periódus; triós forma, szonáta-forma

Zenetörténet

A zenetörténet tanult korszakai: Középkor, reneszánsz, barokk, bécsi klasszicizmus Zeneszerzők Palestrina, Byrd, Tinódi Lantos Sebestyén, Balassi Bálint, Bakfark Bálint Monteverdi, Corelli, Vivaldi, J.S. Bach, Händel

Hangszerismeret

Hangszerek: Fafúvós, rézfúvós, egyéb fúvós hangszerek Vonós és pengetős hangszerek Billentyűs hangszerek Ütőhangszerek Hangszer együttesek

A továbbhaladás feltételei Éneklés • 8 új dallam - népdal, a tanult zenetörténeti korok műdalai, oratórium- és operarészletek éneklése emlékezetből. • Közreműködés az osztály vagy csoport énekes előadásában.

168


Zenehallgatás • A középkori, a reneszánsz, barokk és klasszikus zenetörténeti korok stílusjegyeinek ismertetése, továbbá felismerése többször hallott zeneművekben, zeneműrészletekben • Egyes zeneirodalmi alkotások megnevezése témáik, hallott részleteik alapján Improvizáció • Ritmus improvizálása megadott ritmusképletekkel megadott terjedelemben • Könnyebb osztinato-ritmus rögtönzése adott dallamokhoz Zenei olvasás- írás • Ismert dallamok utószolmizálása • Énekes- és zenekari partitúrák értelmezése • Dúr és moll karakter felismerése

169


10. évfolyam (Informatika szakmacsoport) Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK 1. Éneklés Egyéni éneklés a magyar népzene hajlításokban gazdag anyagából Más népek dalainak csoportos éneklése eredeti nyelven Egyszerű többszólamú művek csoportos éneklése Csoportos éneklés hangszerkísérettel Zenei karakterek kifejezése önállóan is

2. Zenehallgatás A XIX. és a XX.század jellegzetes, meghatározó stílusjegyeinek megismerése a zeneművek hallgatása során A romantika és a XX.század új zenei műfajainak, formáinak, egyéb jellegzetességeinek megállapítása, stílusjegyek hallás utáni összehasonlítása, elemzése. Egyes zenei műfajok fejlődéstörténetének leírása példákkal Összefüggések, kapcsolatok megállapítása és értelmezése a zene és társművészetek között.

Önálló könyvtárhasználat adatgyűjtés, képanyaggyűjtés; videó, CD, egyéb oktatóanyagok használata

TARTALMAK

Régi és új stílusú magyar népdalok ismétlése Hazai nemzetiségi és etnikai kisebbségek újabb dalai Más népek újabb dalai XIX.századi magyar dalok XX.századi zenei szemelvények Énekelhető szemelvények Bartók Béla, Kodály Zoltán és tanítványaik vokális zenéjéből Ismertebb zeneművek énekhangon könnyen megszólaltatható témáinak éneklése Népzenei felvételek Népdalfeldolgozások Művek, műrészletek a XIX. és a XX. század kiemelkedő zenei alkotásaiból A zene szórakoztató funkciói a zenetörténetben (különös tekintettel a XIX. és a XX. század zenéjére) Szórakoztató zene napjainkban

3. Improvizáció Tanult ütemformákban rögtönzés

XX. századi zenei (ritmus és dallam-) modellek

4. Zenei olvasás – írás Aszimmetrikus ütemű ritmus- és dallampéldák megszólaltatása kottaképről.

A XIX. és XX. századi zene énekelt és meghallgatott zenei példáinak anyaga

170


Zenei ismeretek Zeneelmélet Aszimmetrikus ütemek: 3/8, 5/8, 7/8 Kromatika, egészhangúság, dodekafónia, atonalitás

Zeneirodalom

Népies műdal, magyar nóta, cigány zene; Dal, mazurka, keringő, polonéz; Etűd, fantázia, nocturne, rapszódia; Szimfonikus költemény; a romantikus, ill. nemzeti opera; Balett, operett, musical, chanson; Spirituálé, blues, ragtime, dixiland, swing, rock, stb. Aktualitások a könnyűzenéből

Zenetörténet

Romantika, nemzeti romantika; XX. századi zenei irányzatok: impresszionizmus, expresszionizmus, neobarokk, neoklasszicizmus, folklorizmus, dodekafónia Új kifejezési, megjelenési formák: elektronikus zene; filmzene; rockopera, folk-pop, új jelenségek Zeneszerzők – XIX.sz.ázad: Schubert, Schumann, Mendelssohn, Brahms, Chopin, Dvořak, Csajkovszkij, Muszorgszkij, Liszt, Erkel, Verdi, Wagner Zeneszerzők – XX.század: Debussy, Ravel, Gershwin, R. és J. Strauss, Stravinsky, Honegger, Hacsaturján, Britten, Schönberg, Berg, Penderecki, Lutosławski XX.század: Bartók, Bárdos, Kodály, Lajtha, Weiner és más ma élő szerzők A blues, ragtime, spirituálé, dzsessz Filmzene és könnyű zene: Lehár, Joplin, Rota, Bernstein, Presley, a Beatles, Webber; aktualitások

A továbbhaladás feltételei Éneklés • 10 újabb – a Tartalom címszó alatti kategóriákból választott - népdal, műdal, műzenei részlet, könnyebb kórusmű-részlet énekes reprodukálása emlékezetből (mutálók más feladatot oldanak meg) Zenehallgatás • a XIX. és a XX. század zenei stílusainak felismerése a zeneművek hallgatása során • a zene és a társművészetek kapcsolataira utaló példák felsorolása Improvizáció • ritmusok rögtönzése megadott ritmus- és dallamkészlettel. Zenei olvasás- írás

171


•

egyszerű aszimmetrikus ütemű ritmusok és dallampéldák megszólaltatása

Javasolt zenei anyag Népdalok A bolhási kertek alatt A nagy bécsi kaszárnya Annyi bánat a szívemen Béres legény Beteg asszony Duna parton vagy egy malom Elindultam szép hazámból Erdő mellett estvéledtem Este, este, de szerelmes Hej, rozmaring Istenem, istenem áraszd meg a.. Katona vagyok én Körösfői kertek alatt Megkötöm lovamat Megrakják a tüzet Röpülj, páva Szép a gyöngyvirág Szivárvány havasán Tavaszi szél Tiszán innen, Dunán túl Énekes anyag a magyar zenetörténetből Bocsásd meg Úristen – Balassi ének a Kájoni- kódexből Hej Rákóczi, Bercsényi Áll előttem egy virágszál – virágének a XVIII. századból Ej, haj, gyöngyvirág –Pálóczi Horváth Ádám dalgyűjteményéből Aranyideim folyása –Kovács Ferenc énekeskönyvéből Simonffy: Három a tánc Szentirmai: Csak egy kislány van a világon Énekes műzenei szemelvények Alleluja dallamok Händel: Csordul a könnyem (a Xerxes c. operából) Beethoven: Örömóda (IX. szimfónia – IV. tétel) Schubert: A pisztráng (dal) Gaudeamus igitur (Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány) Kodály-Berzsenyi : A magyarokhoz Kodály: Mikoron Dávid (Psalmus Hungaricus) Gershswin: Porgy dala (Porgy és Bess) Zenehallgatási anyag Lassus: Zsoldos szerenád Vivaldi: Négy évszak Corelli: concert grosso Bach: h-moll szvit Bach: I. Brandenburgi verseny Händel: F-dúr szvit (Vízizene)

172


Handel: Messiás Haydn: C-dúr („Kaiser”) vonósnégyes - II. tétel (Op. 76. No. 3 ) Mozart: A-dúr zongoraszonáta (K. 331) Mozart: 40. szimfónia Mozart: Varázsfuvola Beethoven zongora szonáták Beethoven: V. (Sors) Szimfónia Beethoven: IX. szimfónia - IV. tétel Schubert: h-moll (Befejezetlen) szimfónia Brahms: Akadémiai ünnepi nyitány Chopin: Waltz No.1 Berlioz: Rákóczi induló Mendelssohn: Szentivánéji álom – szvit (részlet) Liszt: Les Preludes Verdi: Aida Puccini: Pillangókisasszony Csajkovszkij: Hattyúk tava Bizet: Carmen Wagner: Nyitány és Walther versenydala a Nürnbergi mesterdalnokok c. operából Ravel: Bolero Debussy: A tenger Kodály: Háry János (szvit) Kodály: Psalmus Hungaricus Gershwin: Rhapsody in Blue Bartók: 15 magyar parasztdal (zongorára) és Nyolc magyar népdal (ének-zongora) Bartók: Cantata Profana Bartók: Concerto Orff: Carmina Burana Berstein: West Side Story

173


VIZUÁLIS KULTÚRA Évfolyam: 11. Heti óraszám: 0,5 Éves óraszám: 18 A tantárgy a művészi közlés és kifejezés alapvető képi módszereivel ismerteti meg a tanulókat. Az általános nevelési célok közül különösen a kreativitás, a problémafelismerő- és megoldóképesség, az értelmi képességek, a képi és képzetekben gazdag gondolkodás, az ízlés, az empátia, a kommunikációs készség, az érzékenység, a nyitottság fejlesztéséhez járul hozzá. Művészeti jellege miatt értékközvetítő, egyben értékteremtő, jellemformáló tevékenység. Nagy szerepe van a kultúra értékeit megbecsülő, a természeti környezetet védő magatartás kialakításában és az értelmi és érzelmi intelligencia kiművelésében. A vizuális nevelés a világ látható minőségein keresztül tanít meg látni és láttatni, vagyis célja a vizuális alkotó- és befogadóképesség fejlesztése. A világ érzéki-tapasztalati birtokbavételével az érzékszervek, kiemelten a látás kiművelésével foglalkozik. A térszemlélet, a forma-, a szín-, az anyag-, a szerkezetismeret és érzék a vizuális nevelés hatására emelkedik képesség szintre. A tantárgy feladata az énkép és önismeret alakítása, ezen keresztül a nemzeti és európai azonosságtudat kialakítása is. A vizuális nevelés legfőbb célja, hogy hozzásegítse a tanulókat a látható világ jelenségeinek, a vizuális művészeti alkotásoknak árnyaltabb értelmezéséhez és megítéléséhez környezetünk értő alakításához. A fejlesztés átfogó célja segíteni a tanulókat abban, hogy képesek legyenek az őket érő a hatalmas mennyiségű vizuális és térbeli információt, számtalan spontán vizuális hatást minél magasabb szinten, kritikusan feldolgozni, a megfelelő szelekciót elvégezni, értelmezni, továbbá ezzel kapcsolatos önálló véleményt megfogalmazni, illetve segíteni a művészi és köznapi vizuális közlések pontos értelmezését. Meghatározó szerepe miatt fontos a vizuális környezet alapját képező épített környezet iránti tudatosság fejlesztése a tapasztalás, értelmezés, alkotás folyamatán keresztül. Mindezektől függetlenül a vizuális kultúra tanításának fontos alapelve azonban, hogy a művészeti nevelés valójában művészettel nevelésként értelmezendő, hisz a közoktatásban a művészet nem lehet célja, csupán eszköze a nevelésnek, azaz egy közismereti tárgy közvetlen feladata nem lehet a „művészképzés”.

11. évfolyam Ebben az iskolaszakaszban a vizuális kultúra tantárgy az esztétikai, művészeti nevelés érdekében végzi fő tevékenységeit, azonban egyre nagyobb hangsúlyt kap a kritikai gondolkodás és problémamegoldó gondolkodás, illetve a szociális érzékenység fejlesztése. Miután a tantárgy kultúraközvetítő szerepe erős, egyre lényegesebb a befogadó tevékenység jelenléte a tanórán, méghozzá más kapcsolódó tárgyakban szerzett ismeretek, tapasztalatok koherens felhasználásával.

174


Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése

A művészet stíluskorszakait reprezentáló legfontosabb művészeti alkotások, alkotók felismerése, jelentőségének megértése. A vizuális kifejezés eszközeinek felismerése és használata műelemzés során. A vizuális kifejezés eszközeinek felhasználása a vizuális elemzés során. A megfigyelés segítségével műelemző módszerek alkalmazása. Különböző ábrázolási rendszerek felismerése, értékelése műalkotásokon.

Előzetes tudás

Művészettörténeti stíluskorszakok és irányzatok, témák, illetve problémakörök önálló értelmezése többféle szempont alapján. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkáiról. Vizuális esztétikai jellegű értékítéletek megfogalmazása elemzésekben.

A tematikai egység nevelésifejlesztési céljai

Ismeretek/fejlesztési követelmények -

-

Órakeret 10 óra

Művészeti ágak ismerete. A szobrászat, a festészet műfajának megfelelő történelmi korba és kultúrába ágyazott műelemzés. Tájékozottság a művészettörténet nagy korszakaiban, az adott kort és irányzatot reprezentáló műalkotások felismerése és megnevezése. A kor és műalkotás közötti összefüggés megértése. Az alkotói folyamat, az alkotói módszerek ismerete. Tematikus ábrázolások elemzése a művészetben (pl. emberábrázolás, térábrázolás, mozgásábrázolás), legfontosabb változások lényegének kiemelése és öszszegzése a különböző művészettörténeti korszakokban.

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: korstílusok, irányzatok társadalmi és kulturális háttere. Magyar nyelv és irodalom: Irodalmi szöveg értelmezése. Szöveg és kép kapcsolata. Stílusirányzatok, stíluskorszakok irodalmi jellemzői, képzőművészeti párhuzamok. Könyvtárhasználat. Ének-zene: Zenei kifejezés. Művészettörténeti és zenetörténeti összefüggések (korszakok, stílusok kiemelkedő alkotók, műfajok).

Kulcsfogalmak/ fogalmak

Látvány- és műelemzés, korszak, korstílus, stílusirányzat, képzőművészeti műfaj, kortárs képzőművészet, kompozíció, kontraszt, stilizálás.

Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Előzetes tudás

Tárgy- és környezetkultúra Az épített környezet története

Órakeret 6 óra

A vizuális környezetben megfigyelhető téri helyzetek, színviszonyok pontos értelmezése és szöveges megfogalmazása. Tárgyakkal, épületekkel, jelenségekkel kapcsolatos információk gyűjtése. A látott jelenségek elemzéséhez, értelmezéséhez szükséges szempontok megértése. Azonosságok és különbségek célirányos megkülönböztetése az elemzésben. Önálló kérdések megfogalmazása.

175


Jelenségek, látványok vizuális megfigyelése és értelmezése során célirányos szempontok kiválasztása. Tárgyak, épületek felmérése, elemzéA tematikai egység se, értelmezése adott szempontok alapján. Különböző korú és típusú nevelési-fejlesztési tárgyak, épületek pontos összehasonlítása különböző szempontok alapcéljai ján, a következtetések célirányos megfogalmazásával. Különböző korokból származó épületek, tárgyak megkülönböztetése különböző szempontok alapján. A múlt tárgyi emlékeinek értékelése, jelentőségének megértése. Ismeretek/fejlesztési követelmények −

-

A hagyományos és a modern társadalmak épületeinek, tárgykultúrájának (pl. lakóház, szakrális terek, öltözet, lakberendezési tárgyak) elemző vizsgálata tematikusan kiválasztott példák alapján (pl. közösségi terek az építészet történetében, kézműves technikával készült egyedi tárgyak), a legfontosabb karakterjegyek megkülönböztetésével. A tárgyak megítélése a funkció, forma, jelentés, lépték, anyag, szerkezet, technológia ismeretében. Az építészet fogalmának, funkciójának, társadalmi és természeti meghatározottságának ismerete. Az építészeti szerkezeteknek, fejlődésük fordulópontjainak megértése. Tájékozottság az építészeti stílusok (térszervezés, tömegalakítás, alaktan) terén. Az építészet hatásrendszerének ismerete.

Kulcsfogalmak/fogalmak

Kapcsolódási pontok Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: Társadalmi jelenségek értékelése. Társadalmi normák. Technológiai fejlődés. Biológia-egészségtan; földrajz: Környezet fogalmának értelmezése. Helyi természet- és környezetvédelmi problémák felismerése. Környezettudatos magatartás, fenntarthatóság.

Alaprajztípus, alátámasztó és áthidaló elem, oszloprend, homlokzatosztás, megalitikus építészet, egyházi építészet, palota, lakóház, stíluskeveredés.

Ajánlott műtípusok, művek, alkotók A szemléltetésre ajánlott műtípusok, művek, alkotók tematikus kiválasztására a részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistája az irányadó. E listában kronológiai sorrendben találhatók a feldolgozásra ajánlott művek az őskortól napjainkig. A listában a képzőművészeti alkotásokon kívül, jelentősebb, stílusteremtő tárgyak, tárgytípusok, fotók, népművészeti és Európán kívüli kultúrák műtárgyai és tárgyi emlékei is megtalálhatók. A válogatás fontos szempontja, hogy a bemutatott művek az egyetemes művészettörténet legjelentősebb és tipikus műveivel szemléltessék a témát, illetve hangsúlyt kapjanak a magyar művészettörténetben megtalálható leglényegesebb példák is. A részletes érettségi vizsgakövetelmény műlistájában ajánlott műveken és alkotókon kívül adott témák szemléltetésére további műtípusok és művek is felhasználhatók. A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

− − −

Célirányos vizuális megfigyelési szempontok önálló kiválasztása. A vizuális nyelv és kifejezés eszközeinek alkalmazása a vizuális jelenségek elemzése, értelmezése során. Térbeli és időbeli változások pontos értelmezése. 176


− − − − − − −

Alapvetően közlő funkcióban lévő képi megjelenések árnyalt értelmezése. A tervezett, alakított környezet legfontosabb társadalmi összefüggéseinek megértése. Kultúrák, művészettörténeti korok, stílusirányzatok meghatározó példáinak felismerése. Megfigyelt vizuális jelenségek, tárgyak, műalkotások elemzése, összehasonlítása műelemző módszerek alkalmazásával. Adott vizuális problémakkal kapcsolatban önálló kérdések megfogalmazása. A kreatív problémamegoldás lépéseinek alkalmazása. Önálló vélemény megfogalmazása saját és mások munkájáról.

177


RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA (Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport) Évfolyam: 9-10. Heti óraszámok: 1-1 Éves óraszámok: 37-37 Célok és feladatok • • • • • •

Alapozza meg a tanulók ismereteit a rajzeszközök használatáról. Készítse fel a tanulókat szabadkézi rajzok készítésére az ábrázoló geometria alapelemeit felhasználva, egyszerű és összetett testekről, megfelelő térlátással önálló szabadkézi vázlatok készítésére természet után. Készítse fel a tanulókat a szabványos feliratok írására, a szabványos vonalvastagságok értelemszerű alkalmazására, a műszaki rajzok méreteinek és feliratainak elkészítésére, a helyes méretarányok megválasztására. Ismertesse meg a jellemző ábrázolási szabályokat, a szerkezetek jelöléseit, anyagjelöléseket, szintjelöléseket, jelképeket, méretjelöléseket. Készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk olvasásár és alkalmazására. Alapozza meg a tanulók ismereteit a műszaki tervek szerepéről, tartalmáról, mint információhordozókról.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Rajz és vizuális kultúra tantárgynál Természettudományos-, valamint esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciák A felsorolt Célok és feladatok e kompetenciákon belül alapvetően a megszerzett tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazására szolgáló műszaki kompetenciákra irányulnak. Szerepet játszik az esztétikai megismerés, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése is.

Fejlesztési követelmények • • • • • •

A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége. Fejlessze a rajzi kommunikációs képességeket, a számítógéppel támogatott rajztechnikai alkalmazási képességeket. Készítsenek szabadkézi vázlatokat egyszerűbb tárgyakról és formákról, alkalmazzák vázlataiknál a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolás alapvető szabályait. Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, az írásos és rajzi munkáikban. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

178


9. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzok rajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. • Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével. • Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. • A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. • Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Rajzi alapfogalmak (kb. 8 óra)

• • • • • • • • •

A műszaki rajz fogalma, fajtái, alkalmazása. Szabványosítás, rajzszabványok. Rajzeszközök. Rajzlapok, a rajzlapok méretei. Vonalfajták és alkalmazásuk. Szabványírás. Méretmegadás, a méretmegadás elemei. Méretarány. Műszaki vázlatkészítés.

2. Síkmértani szerkesztések (kb. 8 óra)

• • • • •

Térelemek. Szakasz felezése, egyenlő részekre osztása. Szabályos sokszögek szerkesztése. Érintők szerkesztése. Letörés, lekerekítés.

3. Ábrázolási módok (kb.10 óra)

•

Ábrázolás vetületekkel: - testmértani alapfogalmak, - téglatest vetületi ábrázolása. Axonometrikus ábrázolás: - az axonometria alkalmazása, - egyméretű, kétméretű, ferdeszögű axonometria.

•

179


4. Metszeti ábrázolás (kb.7 óra)

• • • • •

5. Egyszerűsített ábrázolási módok (kb. 4 óra)

• • • •

A metszeti ábrázolás szükségessége. Metszetek és szelvények. A metszet készítés szabályai. A metszetés a szelvényjelölése. A metszetek fajtái. Félvetületek alkalmazása. Segédvetületek alkalmazása. Nemteljes vetületek. Kiemelt részlet.

180


10. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Belépő tevékenységi formák • • • • • • •

Tudjon műszaki rajzot értelmezni. Ismerje és alkalmazza a műszaki dokumentációra vonatkozó előírásokat. Rajzolvasás, műszaki rajzok rajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével. Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben.

TÉMAKÖRÖK 1. Méretmegadás, mérethálózat felépítése (kb. 4 óra)


2. Felületi érdesség, tűrések és illesztések (kb. 2 óra)

• • • • •

Általános előírások. Különleges méretmegadások. A mérethálózat felépítését befolyásoló szempontok. A méretek elosztása rajzon. Felületi érdesség. Az érdesség jelének és számértékénél elhelyezése a rajzon. A mérettűrés fogalma. Tűrés, tűrésmező, tűrésnagyság és a tűrés elhelyezkedése. Felületi érdesség, tűrés szabályainak ismerete, rajzolvasással.

3. Gépelemek és kötések ábrázolása (kb. 6 óra)

• • • • •

Menetek ábrázolása. Csavarkötések, csavarábrázolások. Szegecsek, szegecskötések. Forrasztott kötések. Ragasztott kötések.

4. Alkatrész-és összeállítási rajzok (kb. 4 óra)

• • • •

Műszaki rajzfajták. Összeállítási rajzok. Rajzszámozási rendszerek. Előírások és utasítások a rajzon.

5. Rajzolvasási gyakorlatok (kb. 2. óra)

• •

A rajzolvasás tanulása. Rajzolvasás összeállítási rajzokon.

181


6. Grafikus ábrázolások (kb. 3 óra)

• • •

Műszaki jellemzők táblázatai. Jelleggörbék. Függvényrajzok és szemléltető ábrák.

7. Villamosipari rajzjelek (kb. 2 óra)

• • • •

Kapcsolási jelek. Vezetékek rajzjelei. Áramútas kapcsolási jelek. Gyengeáramú rajzjelek.

8. Villamos dokumentációk (kb. 6 óra)

• • • • • • • • •

Áttekintő terv. Áramútterv. Helyettesítő ábra. Folyamatdiagram. Készülékhuzalozási rajz. Öszekötési rajz. Bekötési rajz. Elrendezési rajz. Villamos dokumentáció készítésének gyakorlása.

9. Villamos kapcsolási rajzok, beültetési rajzok. (kb. 8 óra)

• • • •

A kapcsolási rajz készítésének szabályai. A beültetési rajz készítésének szabályai. Alkatrészjegyzék, a jellemzők megadása. Villamos dokumentáció készítése adott téma alapján, számítógéppel segített tervezés gyakorlása.


Ismerje meg, és tudja alkalmazni munkája során a műszaki rajz készítésére vonatkozó legfontosabb szabványokat, a rajzeszközöket, vonaltípusokat, síkmértani szerkesztésre vonatkozó szabályokat, a szabványos ábrázolási módokat. Alkalmazza a szabványos jelöléseket, a szabványos rajzjeleket. Tudjon egyszerű mechanikus és elektromechanikus alkatrészekről szabványos rajzokat készíteni. Tudjon műszaki rajzot értelmezni. Ismerje és alkalmazza a műszaki dokumentációra vonatkozó előírásokat

182


RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA (Informatika szakmacsoport) Évfolyam: 10. Heti óraszámok: 1 Éves óraszámok: 37 Célok és feladatok • • • • • •

A műszaki rajz tanításának célja, hogy alapozza meg a tanulók ismereteit a rajzeszközök használatáról. Készítse fel a tanulókat szabadkézi rajzok készítésére az ábrázoló geometria alapelemeit felhasználva, egyszerű és összetett testekről, megfelelő térlátással önálló szabadkézi vázlatok készítésére természet után. Készítse fel a tanulókat a szabványos feliratok írására, a szabványos vonalvastagságok értelemszerű alkalmazására, a műszaki rajzok méreteinek és feliratainak elkészítésére, a helyes méretarányok megválasztására. Ismertesse meg a jellemző ábrázolási szabályokat, a szerkezetek jelöléseit, anyagjelöléseket, szintjelöléseket, jelképeket, méretjelöléseket. Készítse fel a tanulókat a műszaki dokumentációk olvasásár és alkalmazására. Alapozza meg a tanulók ismereteit a műszaki tervek szerepéről, tartalmáról, mint információhordozókról.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Rajz és vizuális kultúra tantárgynál Természettudományos-, valamint esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciák A felsorolt Célok és feladatok e kompetenciákon belül alapvetően a megszerzett tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazására szolgáló műszaki kompetenciákra irányulnak. Szerepet játszik az esztétikai megismerés, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezése is.


A tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége. Fejlessze a rajzi kommunikációs képességeket, a számítógéppel támogatott rajztechnikai alkalmazási képességeket. Készítsenek szabadkézi vázlatokat egyszerűbb tárgyakról és formákról, alkalmazzák vázlataiknál a vetületi, az axonometrikus és a perspektivikus ábrázolás alapvető szabályait. Értelmezzék (olvassák) és megfelelően alkalmazzák a műszaki dokumentációkat. Fejlődjön, erősödjön meg a tanulók saját szakmai munkájukkal kapcsolatos kötelességtudata, felelősségérzete, igényessége, az írásos és rajzi munkáikban. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét.

183


•

A tantárgyi tevékenység során folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás.

184


10. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 Belépő tevékenységformák • Szabadkézi rajzolás természet után és vetületek alapján, szerkesztés nézetek alapján. Rajzolvasás, műszaki rajzok rajzjelöléseinek alkalmazása, méretarány és lépték használata. • Alkalmazott grafikai és tárgytervezési feladat megoldása az alkotófolyamat végigvitelével. • Témának megfelelő kifejezésmód és technika kiválasztása, alkalmazása, indoklása. • A vizuális nyelvi ismeretek összegzése, alkalmazása. • Önállósuló, adott problémát, témát, élményt is feldolgozó tevékenység egy-egy feladatkörben.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

4. Rajzi alapfogalmak (kb. 8 óra)

• • • • • • • • •

A műszaki rajz fogalma, fajtái, alkalmazása. Szabványosítás, rajzszabványok. Rajzeszközök. Rajzlapok, a rajzlapok méretei. Vonalfajták és alkalmazásuk. Szabványírás. Méretmegadás, a méretmegadás elemei. Méretarány. Műszaki vázlatkészítés.

5. Síkmértani szerkesztések (kb. 8 óra)

• • • • •

Térelemek. Szakasz felezése, egyenlő részekre osztása. Szabályos sokszögek szerkesztése. Érintők szerkesztése. Letörés, lekerekítés.

6. Ábrázolási módok (kb.10 óra)

•

Ábrázolás vetületekkel: - testmértani alapfogalmak, - téglatest vetületi ábrázolása. Axonometrikus ábrázolás: - az axonometria alkalmazása, - egyméretű, kétméretű, ferdeszögű axonometria.

•

185


7. Metszeti ábrázolás (kb. 7 óra)

• • • • •

8. Egyszerűsített ábrázolási módok (kb. 4 óra)

• • • •

A metszeti ábrázolás szükségessége. Metszetek és szelvények. A metszet készítés szabályai. A metszetés a szelvényjelölése. A metszetek fajtái. Félvetületek alkalmazása. Segédvetületek alkalmazása. Nemteljes vetületek. Kiemelt részlet.

186


OSZTÁLYFŐNÖKI ÓRA Évfolyamok: 9-12. Heti óraszámok: 1-1-1-1 Éves óraszámok: 37-37-37-32 Célok és feladatok Az osztályfőnöki munka a pedagógiai tevékenységben kiemelkedően fontos helyet foglal el, a nevelési folyamat minden területére kiterjed. Az osztályfőnökök munkáját, ha áttételesen is, de befolyásolja az adott társadalmi és gazdasági környezet, amely úgy a család, mint az iskola életét sok tekintetben meghatározza. A nevelési célkitűzésekben és annak tartalmában feltétlen tükröződnie kell, hogy milyen módon lehet egyensúlyt teremteni a piacgazdasági igények, a teljesítményorientált szemlélet elvárásai, és a pozitív emberi értékek fejlesztése programja között, az egészséges, stabil, és autonóm személyiség kialakulása érdekében. Az osztályfőnöki tevékenység szervezett színtere az osztályfőnöki óra, amelynek a feladata, hogy segítse a tanulókat: • • • • • • • • • • • • • •

önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, életpályájukra való felkészülésükben, munkaerő-piaci beilleszkedést igénylő ismeretek elsajátításában konfliktuskezelési technikák elsajátításában, a deviáns viselkedés kialakulásának megelőzésében, társadalmi együttélés szabályainak elsajátításában testi és lelki egészségük megóvásában tanulás-módszertani ismereteik bővítésében, hogy képesek legyenek harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, társadalmi környezetünk eseményeinek megértésében, nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában, világszemléletük, világképük formálásában, felelős állampolgárrá nevelésükben,

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciái és a Kerettanterv nevelési célkitűzései alapján összeállított Osztályfőnöki nevelési terv javasolt tananyagtartalma és a hozzárendelt fejlesztési célok: 1. Önismeret • a személyiségben rejlő lehetőségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása a kulcskompetenciák összetett rendszerére építve.

187


2. A tanulás tanulása • a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban A hatékony, önálló tanulás és a Digitális kompetenciák vonatkozó részeire építve. 3. Társas kapcsolatok • készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására a Szociális és állampolgári kompetenciák vonatkozó részeire építve. 4. Konfliktuskezelés • képesség a konfliktusok konstruktív módon történő kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minőségének javításában a Szociális és állampolgári kompetenciák vonatkozó részeire építve. 5. Lelki egészség • a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megőrzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása a Természettudományos kompetenciák vonatkozó részeire építve. 6. Testi egészség • az egészségnek, mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegőrzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, készség és képesség ezek leküzdésére a Természettudományos és a Szociális és állampolgári kompetenciák vonatkozó részeire építve. 7. Viselkedéskultúra • a mindennapi együttéléshez szükséges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása a Szociális és állampolgári kompetenciák vonatkozó részeire építve. 8. Pályaorientáció • képesség a munkaerőpiacon történő eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetőségekkel történő összehangolása a Hatékony, önálló tanulás, és a Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetenciák vonatkozó részeire építve. 9. Jelenismeret • eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban a Szociális és állampolgári kompetenciák vonatkozó részeire építve. 10. Felelős állampolgár nevelése • a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának, mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és működtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját előítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására a Szociális és állampolgári kompetenciák vonatkozó részeire építve. 11. Globális problémák

188


• a világ problémái iránti egyéni felelősség belátása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklődés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése a Szociális és állampolgári kompetenciák vonatkozó részeire építve. A felsorolt nevelési területeken kívül számos más olyan feladat is van, amely a gyakorlatban, a nevelés hétköznapjaiban vár megoldásra. A javasolt témák elsősorban az osztályfőnöki munkához ajánlanak programot, de a nevelés az iskola életének kiemelten fontos tevékenységi területe, ezért megvalósításában az egész nevelőtestületnek, sőt az iskola valamennyi dolgozójának részt kell vállalnia. Bár az iskolai környezet csak része a nevelési színtereknek, azonban hinnünk kell abban, hogy szerepünk alapvetően meghatározó diákjaink személyiségének és életének alakulásában. Az Osztályfőnöki nevelési program Óraterve Az osztályfőnöki munkát irányító Osztályfőnöki nevelési terv a Nemzeti alaptanterv és a Kerettanterv által javasolt fejlesztési program célkitűzéseinek megfelelően készült. A nevelési terv szerkezete: A táblázat tananyagtartalom részében a fejlesztési témák évfolyamokra bontott tematikája található. A témák címe mindegyik évfolyamon megegyező, a tartalma az évfolyam nevelési célkitűzése alapján változik.

ÓRATERV Témák /osztályok Önismeret A tanulás-tanulása Társas kapcsolatok Konfliktuskezelés Lelki egészség Testi egészség Viselkedéskultúra Pályaorientáció Jelenismeret Felelős állampolgár nevelése Globális problémák Összesen Aktuális feladatok A tanév óraszáma

9.c

10.c

11.c

12.c

13.c

3 4 4 2 5 4 2 2 2 1

3 4 3 3 5 4 2 2 2 1

3 2 3 3 4 5 2 2 2 2

3 2 3 3 4 5 2 2 2 2

2 2 1 2 4 3 2 3 2 2

1 30 7 37

1 30 7 37

2 30 7 37

2 30 7 37

1 24 9 33

189


9. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK 1. Önismeret (kb. 3 óra)

2. A tanulás tanulása (kb. 4 óra)

3. Társas kapcsolatok (kb. 4 óra)

TARTALMAK • • • • • • • • • • • • • •

5. Lelki egészség (kb. 5 óra)

• •

hogyan látjuk önmagunkat hogyan látnak minket mások erényeink felismerése, erősítése kiküszöbölhető hibák korrigálása önmagunk elfogadása, elfogadtatása az önfejlesztés igénye, lehetősége és módjai az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei az eredményes tanuláshoz szükséges képességek, attitűdök fejlesztése a speciális, tantárgyakhoz kapcsolt tanulási technikák gyakorlása társas kapcsolatok az osztályban „Mi volt jó régi iskolámban? a régi és az új iskola összehasonlítása az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösségformáló ereje a szervezett és a spontán kialakuló csoportok együttes jelenléte az osztályban feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között

• • • • • •

a serdülőkor, mint a személyiség kialakulásának döntő szakasza életkori problémák: feszültségek, önállóvá válás, konfliktusok szülőkkel és tanárokkal kapcsolat iskolai és más társakkal önnevelési készség és stratégia képességeink és korlátaink tudata önismeret, önkontrol, önbizalom siker és kudarc „haverság, igaz barátság” értékrend az életünkben

6. Testi egészség. (kb. 4 óra)

• • • • • •

a lelki- és testi egészség összefüggései a pszichés zavarok testi jelei az egészségkárosító szenvedélyek leküzdése megelőzése a serdülés testi sajátosságai a serdülőkor pszichés érésének folyamata öröklődés jelentőségének felismerése

7. Viselkedéskultúra (kb. 2 óra)

•

a mindennapi kommunikáció: köszönések, megszólítások, ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás a társalgás szabályai kisebb-nagyobb társaságban, az udvariassági formulák a generációs különbségek a viselkedéskultúrában, illemszabályok jellegzetes helyzetekben a kulturált közlekedés

• • • •

190


8. Pályaorientáció (kb. 2 óra)

• •

ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után munkaterületek, munkakörök bemutatása

9. Jelenismeret (kb. 2 óra)

•

a haza közösségteremtő alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, a közös jövő a történelmi múlt és a jelen kapcsolata az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok, kötelességek (adózás...) az Emberi Jogok Európai Egyezménye egyezmény a gyermekek jogairól az ODB és az iskolai diákönkormányzat működése a természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme

10. Felelős állampolgár nevelése (kb. 1 óra)

11. Globális problémák (kb. 1 óra)

• • • • • •

191


10. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Önismeret (kb. 3 óra)

• • • • • •

eszményképek és szerepük az önnevelésben felelősségvállalás saját személyiségünk alakításáért a szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben siker és kudarc értékrend az életünkben Mit kell figyelembe venni pályaválasztáskor?

2. Tanulás tanulása (kb. 4 óra)

• • • • • •

tanulási szokások, módok tanulási technikák önismeret alapján kiválasztott tanulási módszerek önellenőrzés módszere, kialakítása új információ hordozók felhasználása a tanulásban könyvtárhasználat


• •

a család történelmileg kialakult funkciói a többgenerációs családok tagjainak sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése a család szerveződése a serdülő sajátos szerepe a családban felelőssége a család légköréért a család külső kapcsolatai a családi élet zavarai a csonka család problémái, kapcsolattartás a különélő szülővel távol a családtól (élet a kollégiumban)

• • • • • • • 4. Konfliktuskezelés (kb. 3 óra)

• • •

5. Lelki egészség (mentálhigiéné) (kb. 5 óra)

• • • •

az első évfolyam vonatkozó anyagának rövid ismertetése a konstruktív konfliktuskezelés módszere és gyakorlása irodalmi v. történelmi esemény feldolgozása a konfliktuskezelés szempontjai alapján a szorongás, a stressz, a feszültség és a fáradság oldásának technikái a megfelelő konfliktuskezelés, mint a lelki egészség feltétele a megfelelő mentálhigiénés állapot, mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele kötelesség, kötelességtudat, kötöttségek

192


6. Testi egészség (kb. 4 óra)

• • • • •



a serdülés testi sajátosságai a serdülőkori biológia az egészséget fenyegető tényezők ismerete törekvés az ellensúlyozásra a betegségek megelőzésének lehetőségei a balesetek megelőzése, elsősegélynyújtás

Civilizációs szokások: • az ígéret, a megállapodás, a határidők betartása • a mások idejének, nyugalmának tiszteletben tartása • a kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés • fokozott figyelem az arra rászorulókra (idősek, betegek, kisgyermekesek...) • a testi, lelki erőszak kerülése és elutasítása. • • • • • • • •

munkakörök betöltésének feltételei alkalmazotti munkakör munkaszerződés, kollektív szerződés vállalkozói munkakör a vállalkozás alapításának és sikeres működésének feltételei a nonprofit szféra főbb területei és sajátosságai pozitív, negatív emberi példák érdekképviseletek


• • • • • •

hazánk jelenlegi helyzete, belátható jövője nemzetgazdasági teljesítménymutatók gazdasági változások, privatizáció vállalkozások munkanélküliség közvélemény, közhangulat


• •

nyitottság a hátrányos helyzetű rétegek ügye iránt érdeklődés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt


• •

felelősségvállalás a jövendő generációk sorsáért a világon létező nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok a háború és béke kérdése napjainkban

•

193


11. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 37 TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Önismeret (kb. 3 óra)

• • •

2. A tanulás tanulása kb. 2 óra)

• • •


• • • • •

4. Konfliktuskezelés (kb. 3 óra)

• • • • •

5. Lelki egészség (kb. 4 óra)

• • •


• • • • •

pozitív-negatív, reális-irreális énkép, törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek kielégítésére, törekvés a személyiség folyamatos fejlesztésére, karbantartására. kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak kezelése, saját felelősség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésben. egyén és közösség együttműködéséhez szükséges szabályozók ismerete (erkölcs, jog, törvények, szabályok), egyéni és közösségi érdekek összefüggései, érdekek képviselete, érdekegyeztetés, harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek. női és férfiszerep, minták acsaládon belül és kívül a rivalizálás a személyiség fejlődését segítő, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményező formái, a másság elutasítása, bűnbak-keresés; az egyén felelőssége a jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek cselekvési tere és lehetőségei, az agresszivitás, mint társadalmi jelenség, az agresszivitás lehetséges okai. egészségkárosító szokások (dohányzás, alkohol, számítógép-függőség...), a szenvedélyek (élénkítő- és kábítószerek) férfi és női szerep a szexuális kultúra, a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelősségvállalás egymás iránt, a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk, a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok veszélyei, az optimális családtervezés lehetősége, a szexuális rendellenességek,

194



• •

a nemi betegségek, AIDS.

• • •

közlekedési kultúra, közlekedési szabályok ismeretének fontossága, magatartási követelmények utas, gyalogos, járművezetők számára, a szabályok betartása lázadás (mi ellen, miért, hogyan?) közlekedési balesetek megelőzése, a közlekedési szabályok megszegésének hatósági és jogi következményei.

• • • • 8. Pályaorientáció (kb. 1 óra)

• • • •

tájékozódás a munkaerőpiacon álláskeresési módszerek, technikák, álláskeresés során követendő magatartási és viselkedési normák, piacképes, nem piacképes tudás.

9. Jelenismeret (kb.: 2 óra)

•

aktuális politikai vagy gazdasági téma, ill. esemény feldolgozása, értékelése


•

az össztársadalmi, a helyi réteg, illetve az egyén érdekeinek összehangolása, a gyermeki jogok, emberi jogok, diákjog, a személyiségi jog tisztelete, a kisebbségi vélemények létjogosultságának elismerése.

• • • 11. Globális problémák (kb. 2 óra)

• • •

az európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség, hazánk és környezetünk sajátos problémái, kapcsolatok a világgal.

195


12. évfolyam Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 32 TÉMAKÖRÖK 1. Önismeret (kb. 3 óra)


2. A tanulás tanulása (kb. 2 óra)

• •


• • •

•

élettervek, karriertervek, felelősség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért, hit önmagunk erejében, törekvés az önbecsülésre, a belső személyi autonómia kialakításának fontossága. a tanulás és teljesítmény a kétszintű érettségire történő felkészülés folyamatában, az elvárások és teljesítések: érettségi vizsgákon, iskolán kívüli vizsgákon, versenyeken. az iskolán és családon kívüli kötődések (sportegyesületek, pop együttesek, vallási bázisközösségek, szekták), az ifjúsági szubkultúra hatásai: divat, beszédstílus, szokások, viselkedési formák, szabadidős programok, a szerelem, partnerkapcsolat: a tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei (önkéntesség, egyenrangúság tudata, egymásra figyelés, a partner érzelmi, viselkedési szokásainak elfogadása, felelősség, őszinteség). a kapcsolat megszakításának kultúrált formája.

4. Konfliktuskezelés (kb. 3 óra)

• a demokrácia, mint potenciális konfliktusforrás, • a kompromisszum, konszenzus, vitakultúra, tárgyalási technikák, • demokrácia az osztályban, iskolában.

5. Lelki egészség (mentálhigiéné) (kb. 4 óra)

• a művészi önkifejezés, a humor, a játék, a műélvezet, mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültség oldásának hatékony eszköze, • élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami velünk történik, • a pozitív és negatív élmények feldolgozásának képessége.


• az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelőzése, illetve gyógyításuk,

196


• a mértéktelen kávé és alkoholfogyasztás, • gyógyszerek, kábítószerek, • az alkoholizmus és a drogfüggőség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések). 7. Viselkedéskultúra (kb. 2 óra)

• • • •

a kultúrált viselkedés szabályai a munkahelyen, álláskeresés, munkába állás, kapcsolat idősebb kollegákkal, a kultúrált vállalkozói magatartás.


• • • • • • • •

a szakmai önéletrajzok tartalma, formája, a pályázatkészítés, a munkaviszonnyal kapcsolatos fogalmak megismerése, a pályaválasztás szempontjai a munkavégzés alapvető szabályai, a munkanélküliség problémái, a pályakezdőket megillető munkanélküli ellátások, a továbbképzés, átképzés lehetőségei.


•

aktuális társadalmi és gazdasági események.


•

•

igény az erkölcsös és kultúrált politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára, tévedés belátásának készsége, az ésszerű (nem elvtelen) kompromisszumra való alkalmasság, konszenzuskeresés technikái.

•

aktuális gazdasági és politikai események

•


A témákhoz ajánlott irodalom 1. Önismeret • Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. • Mohás Lívia: Ki tudja, mi a siker? Móra, Bp., 1986. • Popper Péter: A belső utak könyve. Magvető Bp., 1981. • Rudas János: Delphi örökösei. Önismereti csoportok: elmélet, módszer, gyakorlatok. Gondolat, Bp. 1992. • Schüttler Tamás: Önismeret, személyiségfejlesztés. In: Kézikönyv osztályfőnököknek. Készült a Világbanki Szakközépiskolai Projekt keretében. Bp. 1995. 47-61.o. • Donald Weiss: Az életszervezés művészete 1996. • Wlodarek, Eva: Az érvényesülés Titkai 2000. • Szatmáryné Balogh Mária: Készség és személyiségfejlesztés 2001.

197


• Csepeli György: Szociálpszichológia 1997.

2. A tanulás tanulása • • • • • • • • • •

Popper Péter: A belső utak könyve. Magvető Bp.,1981 Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. Tankönyvkiadók, Bp., 1992. Deese, J. - Deese, E.K.: Hogyan tanuljunk? Panem Kft. Bp., 1992. Lomb Kató: Így tanulok nyelveket. Gondolat, Bp., 1970. Lukács István: A tanulás tanulása. In: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m., 113-131.o. Oroszlány Péter: Tanulásmódszertan. Alternatív Közgazdasági Gimnázium. Bp. 1991. Skinner, B.F.: A tanulás technológiája. Gondolat, Bp., 1973. L. Ron Hubbard: Hogyan tanuld meg? 1998. Knausz Imre: A tanítás mestersége 2001. Oroszlány Péter: A tanulás tanítása 2001.

3. Társas kapcsolatok • Aronson, E.: A társas lény. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp., 1978. • Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok. Tankönyvkiadó, Bp., 1986. • Bagdy Emőke-Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. • Boros László (szerk.): Érték-iskola-család. Akadémia K., Bp.1993. • Csepeli György: A hétköznapi élet anatómiája. Kossuth, Bp., 1986. • Csepeli György: Szociálpszichológia 1997. • Fülöp Márta: A szociális képességek elméletéről és gyakorlatáról. Új Pedagógiai Szemle, 1991. 3. sz. 3-13. o. • Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Bp. 1971. • Pawek, R.: Osztályközösség-iskolai demokrácia. In: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m. 91-113.o. • Buda Béla: Az empátia – a beleélés lélektana 1997. • Diósi Pál: Tarisznyaleltár FPI 2000. • Atkinson: Pszichológia 1999. • Alain W. Watts: Az öröm kozmológiája 1999.

4. A konfliktuskezelés • Allport, G.W.: Az előítélet. Gondolat, Bp., 1977. • Bagdy Emőke- Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Tankönyvkiadó, Bp., 1988. • Buda Béla: Empátia -a beleélés lélektana. Gondolat, Bp., 1980. • Dögei Ilona: Tizenévesek iskolai, illetve tanár-tanuló konfliktusai. Szociológia, 1988. 3. sz. 327-342.o. • Fülöp Márta: Pedagógusok nézetei a rivalizációról. Új Pedagógiai Szemle, 1993. 7-8. sz. 74-86.o. • Gabnai Katalin: Drámajátékok. Tankönyvkiadó, Bp., 1987. • Gordon, T.: A tanári hatékonyság fejlesztése. Gondolat, Bp., 1989.

198


• Pál Tamás: Igazlátó Nap. Iskolapolgár Alapítvány, Bp. 1992. • Szekszárdi Júlia: Konfliktusok. Iskolapolgár Alapítvány, Bp., 1984. • Szekszárdi Júlia: Utak és módok. Pedagógiai kézikönyv a konfliktuskezelésről. IFAMagyar ENCORE, 1995. • Szekszárdi Júlia: A konfliktuskezelés gyakorlata Új Pedagógiai Szemle 2001. május • Zsigmond Csaba: Viselkedés kultúra 1996. • Jamie Walker: Feszültségoldás az iskolában 1998. • Mihály Ildikó: Az iskolai terror természetrajza. Új Pedagógiai Szemle 2003. szeptember

5. Lelki egészség (mentálhigiéné) • • • • • • • • •

Buda Béla: Empátia - a beleélés lélektana. i.m. Fromm, E.: A szeretet művészete. Helikon, Bp., 1984. Mohás Lívia: Ki tudja, mi a siker? i.m. Holt, J.: Iskolai kudarcok. Gondolat, Bp., 1991 Liskó Ilona: Kudarcok középfokon. i.m. Ranschburg Jenő: Szeretet, erkölcs, autonómia. Gondolat, Bp.,1984 Müller Péter: Belső mosoly 2002. Wlodarek, Eva: Az érvényesülés titkai 2003. Dr. Hárdi István: A lélek egészségvédelme 1992. • Koszecz Sándor: A mesék szerepe a lelki egészség megőrzésében 2004.

6. Testi egészség • Czeizel Endre: A tizenévesek gondjai. In: Az optimális családtervezés. MNOT - Kossuth, 1986. • Dr. Fenwick, E. - Dr. Walker, R.: Hogyan működik a szex? Átfogó útmutatás a gyermekek testi, érzelmi és szexuális felnőtté válásához. Subrosa Kiadó Bp., 1994. • Marczell Estván dr.: Korunk réme, az AIDS. Subrosa Kiadó, Bp., 1995. • Ranschburg Jenő - Popper Péter: A pszichoszexuális fejlődés. In: Személyiségünk titkai. RTV - Minerva, Bp. 1987. 209-221. o. • Szőllősi Zsuzsanna: Az egészségmegőrzés kultúrája. In: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m. 11-47.o. • Kopp Mária: Testi és lelki egészségünk összefüggései 1997. • Annie Besant: Bevezetés a jógába 1998.

7. Viselkedéskultúra • Buda Béla: A beszéd és a nyelvi kommunikáció a nevelésben. In: A személyiségfejlődés és a nevelés szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó Bp., 186. 156-207.o. • Csepeli György: A hétköznapi élet anatómiája. Kossuth, Bp., 1986. • Halák László: Illemkocka. Kossuth, Bp., 1984. • Köves Julianna: Illik tudni. A kulturált viselkedés szabályai. Minerva, Bp., 1985. • Montágh Imre: Mondjam vagy mutassam? SZÓ-HANG-GESZTUS, Móra, Bp., 1985. • Szász Jánosné: A mindennapok esztétikája. In: Kézikönyv osztályfőnököknek. i.m. 187199.o.

199


• Jamie Walker: Feszültségoldás az iskolában 1998. • Zsigmond Csaba: Viselkedéskultúra 1996. • Mihály Ildikó: Az iskolai terror természetrajza Új Pedagógiai Szemle 2003. szeptember

8. Pályaorientáció • Duckel, J.: Üzleti illemkódex. Menedzserek Kiskönyvtára sorozat, Park Könyvkiadó, Bp., 1992. 5-12.o. • Iacocca: Egy menedzser élete. Gondolat, Bp. 1988. • Kárpáti György (szerk.): Fővárosi Pályaválasztási Tanácsadó. 1995. 13-48. o. • Linkemer, B.: A jó fellépés titka. Menedzserek Kiskönyvtára sorozat, Park Könyvkiadó, Bp., 1992. • Pál Lajos - Szűcs Pál: Munkaerőpiaci kézikönyv. Struktúra DC Kiadó, 1992. 257-278. o. • Pőcze Gábor: "A munkaerőt hetente, havonta folyamatosan gyúrni kell…ˇ- Beszélgetés Lengyel Lászlóval. Új Pedagógiai Szemle, 1992. 10. sz. 71-79. o. • Rózsa József: Létszámcsökkentés elbocsátás, foglalkoztatás, átképzés. • UNIO Kiadó, 1992. • Szabó Imre (szerk.): Tájékoztató pályakezdőknek a munkába állásról és az átképzésről. Fővárosi Munkaügyi Központ. Bp., 1992. • Szolnokié Hering Mária: A munka világa. Ín: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m. 131-165. o. • Knausz Imre: A tanítás mestersége 2003. • Wlodarek, Eva: Az érvényesülés titkai 2003. • Donald Weiss: Az életszervezés művészete 1996. • Donald Weiss: A sikeres menedszer 1999.

9. Jelenismeret • Szabó Ildikó: Politikai élmények a politikai szocializációban. Új Pedagógiai Szemle, 1992. 4. sz. 21-33. o. • Szabó Ildikó - Szekszárdi Ferencné (szerk.): Az osztálytükörtől a falfirkákig. Módszerek (nem csak) osztályfőnököknek. ALTERN füzetek, 4. IFA, 1992. 71-161.o. • Tengelyi László: Élettörténet és önazonosulás 1998. • Arató László: Dialógus a szakadékban 2000. • Kosáry Domokos: Magyarország Európában 2003. • Székely Mózes: A globális problémák és a környezet Szociológiai Szemle 2002/2003.

10. Felelős állampolgár nevelése • Friss Péter: Tégy a gyűlölet ellen! Ajánlás osztályfőnöki órákhoz. Tégy a gyűlölet ellen! Alapítvány, Bp., 1994. • Glatz Ferenc: A kisebbségi kérdés Közép- Európában tegnap és ma. Histórai plusz, 1992. 11. • Rowe, D.: Az állampolgár, mint az erkölcs letéteményese. In: Váriné Szilágyi Ibolya (i.m.: Az erkörcs a cselekvő és a néző szemszögéből. Scientia Humana, Bp. 1995. 121-141.o.) • Szabó Ildikó - Szekszárdi Ferencné (szerk.): Az osztálytükörtől a falfirkákig. Módszerek (nem csak) osztályfőnököknek. ALTERN füzetek, 4. IFA, 1992. 71-161.o. 200


• Kosáry Domokos: Magyarország Európában 2003.

11. Globális problémák • Hankiss Elemér: A társadalmi csapdák néhány tipusa, In: Társadalmi csapdák. Diagnózisok. Magvető, Bp., 1979. 21-31. o. • Hortobágyi Katalin: Környezeti nevelés, környezetvédelem. In: Kézikönyv osztályfőnököknek, i.m. 165- 187.o. • Lehoczki János- Wellisch Méria: Dráma pedagógiai módszerek a környezeti nevelésben avagy dramatikus környezetpedagógia. In: Új Pedagógiai Szemle 1993. 10. sz. 64-69. o. • Lorenz, K.: A civilizált emberiség nyolc halálos bűne. IKVA Könyvkiadó, Sopron, 1988. • Szent-Györgyi Albert: Az élő állapot. Krétérion Könyvkiadó, Bukarest, 1973. • Szent-Györgyi Albert: Az őrült majom. Magvető, Bp., 1989. • Widdowson, J.: Egyetlen Földünk van. Független Ökológiai Központ, Bp., 1991. • Arthus Bertrand, Yan: Földünk a magasból 2002. • Székely Mózes: A globális problémák és a környezet. Szociológiai Szemle2002/2003.

201


TESTNEVELÉS ÉS SPORT Évfolyamok: 9-10-11-12. Heti óraszámok: 2(+1*)-2(+1*)-2-2 Éves óraszámok: 74-74-74-64 (* A tanuló tényleges heti óraszámába nem beszámítandó óra)

Célok és feladatok •

• • • •

• •

A testnevelés és sport célja, hogy az iskola egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a testkultúra eszközeinek (testgyakorlatok, mozgásos játékok, sportági tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó intellektuális ismeretek), valamint a természet egészségfejlesztő tényezőinek együttes hatásával járuljon hozzá, hogy a tanulók életigenlő, az egészséget saját értékrendjükben kiemelt helyen kezelő személyiséggé váljanak. Ismerjék motorikus képességeik szintjét, a motorikus képességek fejlesztésének és/vagy fenntartásának módját, a mozgásos játék, a verseny örömét, és igényeljék azt. Becsüljék meg társaik teljesítményét, sajátítsák el az elvárható mozgáskultúrát, ismerjék a testnevelés és sport egészségügyi és prevenciós értékeit. Váljon a rendszeres fizikai aktivitás magatartásuk részévé. Az egészséggel kapcsolatos feladatok Az ellenálló képesség és az edzettség fejlesztése, az ortopédiai elváltozások ellensúlyozása. Értsék és ismerjék a prevenció lényegét, ismerjenek, és önállóan hajtsanak végre relaxációs gyakorlatokat. A mozgáskultúra fejlesztésével kapcsolatos feladatok A kondicionális és koordinációs képességeknek az életkorhoz és az egyéni adottságokhoz igazított fejlesztése. Mozgáskészségek megfelelő szintű kialakítása. A játék- és sporttevékenységekhez és azok űzéséhez kapcsolódó ismeretek bővítése. Mozgáskommunikáció. Tanulási, játék- és sportolási élmények nyújtása. Sportágak elsajátítása, törekvés teljesítményre, kollektív sikerélmény, a tevékenység öröme. Értékes személyiségvonások fejlesztése. Kudarctűrés, a nehézségek leküzdése, kitartás, a monotónia tűrése, környezetkímélő magatartás.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáira épülő kiemelt fejlesztési feladatainak figyelembe vétele a Testnevelés és sport tantárgynál A tantárgyi tanterv Célok és feladatok meghatározásánál alapvetően a Testi és lelki egészség, valamint az Énkép, önismeret kiemelt fejlesztési területeket helyeztük előtérbe.


A testnevelés céljaként megfogalmazott alapvető követelmény minden tanuló számára, hogy az alkalmazás szintjén rendszeresen műveljék mindazon tanult tevékenységformákat, amelyről tudják, hogy az egészség megőrzésében meghatározó szerepe van. Egyszerűbben fogalmazva: rendszeresen végezzenek testedzést. 202


•

• •

A mozgáskultúra fejlesztése érdekében állandóan növeljék motorikus képességeik színvonalát (erő, gyorsaság, állóképesség), hogy lehetővé váljon az atlétika, torna, sportjátékok, küzdősportok, úszás ismereteinek elsajátítása a teljesítőképes tudás szintjén. Alakuljon ki a tanulókban a cselekvésbiztonság érzése, amely a mozgáskultúra eredményeként hozzájárul ahhoz, hogy a rendszeres fizikai aktivitás beépüljön életvitelükbe. Alakuljon ki a tanulókban a mozgásos tevékenységformák hátterében lévő fizikai, biológiai, pedagógiai elvek megismerésének és értelmezésének szükséglete. Ismerjék a sporttörténet legfontosabb eseményeit, a világszínvonalon teljesítő versenyzőket, érdeklődjenek a magyar és a nemzetközi sportélet eseményei iránt.

203


9. évfolyam Heti óraszám: 2(+1*) Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • • • • • •

A tanulók mozgatásához, átszervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Gimnasztikai alapformák és a testtartást javító gyakorlatok. A kondicionális képességeknek a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból a választott futások, dobások és ugrások technikai szintjének kialakítása. A torna mozgásanyagában lévő választott szergyakorlatok, elemek, elemkapcsolatok elsajátítása. A választott sportjátékok űzése egyszerű szabályok szerint, törekvés az összjátékra. A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdőfeladatok és játékok elsajátítása. Folyamatos úszás. Birkózás, úszás az úszni nem tudók számára, aerobic.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Rendgyakorlatok (kb. 2 óra)

• Menet megindítása és megállítása. Helyben járásból átmenet lépésbe. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása járás közben. Alakzatok kialakítása. Sorakozó különböző alakzatokban. Testfordulatok helyben.

Előkészítés, alapozás, prevenció

• Általánosan és sokoldalúan fejlesztő erősítő, nyújtó hatású 4-8 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú páros és társas gyakorlatok. Kéziszer-gyakorlatok. A biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.

2. Atlétikai jellegű feladatmegoldások (kb. 19 óra)

• Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális, témakörtől függő (cél) gyakorlatok. Futóiskola: futás térd- és sarokemeléssel. Dzsoggolás, szkippelés helyben, haladással, kifutással. Keresztezőfutás, futás hátrafelé. Szökdelő-, ugróiskola: galoppszökdelés váltott lábbal, indiánszökdelés váltott és páros karú lendítéssel. Szökdelések egy lábon, váltott lábon, ezek kombinációi. Futó-ugrólépések. Sorozatugrások helyből indulva és 3-4 lépés után. Fel- és leugrások zsámolyra, 3-45 részes szekrényre, átugrások az előbbi szereken egy, illetve páros lábon súlyterhe204


léssel is. Ugrókötél gyakorlatok. Dobóiskola: hajítások, lökések, vetések különböző állásokból, helyzetekből medicinlabdával, súlygolyóval, egyéb szerekkel. Forgatás, ívképzés helyből dobásokkal. A láb emelő, forgató mozgását hangsúlyozó dobások. Célbadobások.(A dobásokat mindkét oldalról végeztessük.). • Futások Állórajtok, térdelőrajt, rajtversenyek 20-30 m távon. Fokozófutás, iramfutás. Gyorsfutás 60-100 m-en. Futóversenyek. Tartós futás • Ugrások Magasugrás: 3-5 lépés nekifutással ugrások léc felett, különböző irányból történő indulással és ugrásfeladattal. Az egyes ugrástechnikák (lépő, guruló, hasmánt, flop) megismertetése. A választott ugrástechnikában a megfelelő felugrás (kar-láblendítés, elrugaszkodás), légmunka, a talajráérkezés kialakítása. Magasugróversenyek. Távolugrás: guggoló és homorító technikával ugrás. Az elugrás biztosítása erőteljes elrugaszkodással, a kar- és láblendítés fokozásával. Távolugróversenyek. • Dobások Kislabdahajítás: távolba helyből és nekifutással, ívképzésre törekvéssel, 3 lépéses dobóritmus kialakításával. Dobóversenyek, célbadobás. Súlylökés: fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval. A lökő mozdulat kialakítása, lökések helyből, járásból, elfordulással. Oldalfelállásból súlylökés. Súlylökőversenyek 3. Torna jellegű feladatmegoldások (kb. 21 óra)

Szergyakorlatok

• A vállöv, valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású, a láb elugró, a hasizom, a törzsizom a kar húzó-, a váll támasztóerejét növelő szabad, kéziszer- és szergyakorlatok, különböző testhelyzetekben (támasz, függés, vegyeshelyzetek) végzett gyakorlatok. • Talaj Gurulóátfordulás sorozatban előre és hátra különböző kiindulóhelyzetekből, különböző befejező helyzetekbe. Emelés fejállásba, gurulás előre állásba. Fellendülés kézállásba. Kézenátfordulás oldalt mindkét irányba. Mérlegállás. Összefüggő gyakorlatok.

205


• Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) gurulóátfordulás, felguggolás, leterpesztés, terpeszátugrás. Lányok: széltében (3-4 rész) guggolóátugrás, hosszában gurulóátfordulás. • Korlát (fiúk) Támasz. Támaszban haladás előre-hátra. Karhajlítás-nyújtás. Alaplendület támaszban. Ugrás felkarfüggésbe és lendület előre terpeszülésbe. Terpeszülésből gurulóátfordulás terpeszülésbe. Kanyarlati leugrás. Terpeszpedzés, alaplendület. Összefüggő gyakorlat. • Gyűrű (fiúk) Függésben alaplendület. Lendület előre zsugorfüggésbe. Lebegőfüggés. Emelés lefüggésbe. Zsugorfüggésből emelés lefüggésbe. Ereszkedés hátsó függésbe és visszahúzás. Függésben lendület hátra, homorított leugrás. Támaszkísérletek. Öszszefüggő gyakorlatok. • Gerenda (lányok) Járás előre-oldalt-hátra. Különböző testhelyzetek: állások, térdelés, guggolás, fekvőtámasz, fekvések stb. Átmenetek egyik testhelyzetből a másikba. Felugrás mellső oldalállásból egy láb átlendítésével és 90 fokos fordulattal lovagló ülésbe. Leugrás: függőleges repülés. Öszszefüggő gyakorlatok. • Ritmikus gimnasztika (lányok). A ritmikus gimnasztika legalapvetőbb elemei (törekedve a végrehajtás pontosságára), járások, fordulatok, átugrások, testhelyzetek, ívestartások. Törekvés együttmozgásra a zenével. Egyszerű feladatok ugrókötéllel és labdával. 4. Testnevelési és sportjátékok (kb. 2 óra)

• Összetett, csoportos váltóversenyek labdával, labdavezetéssel, különböző átadásokkal. Akadályversenyek sportági feladatok beiktatásával. Labdás csapatjátékok.

5. Kézilabda (kb. 5 óra)

• A védőjátékos mozgása. Védekezés egy és két zavaró játékossal, védők helyezkedése a kijelölt területeken. Támadás 5+1 és 4+2es felállás ellen. A védelem fellazítása, betörés, kapura lövés. Egykezes átadás mozgás közben. Különböző magasságokból érkező labda elfogása. Kapura lövés legfeljebb egy labdaleütéssel. Játékhelyzetekben emberfölény kihasználása 2:1, 3:2, 4:3 el-

206


leni helyzetek esetében. 6. Kosárlabda (kb. 5 óra)

• Az emberfogásos védekezés alapelvei: védővonal, védőtávolság, hátrahelyezkedés. Védőtől való elszakadás cselezéssel, gyors indulással, iram- és irányváltoztatással. Alapmozgások labda nélkül és labdával: megindulás, megállás, sarkazás, irányváltoztatás. Egy- és kétkezes átadások. Kosárra dobások állóhelyből, labdavezetésből fektetett dobás. Játékhelyzetek: 1:1, 2:1 elleni támadás és védekezés. Ötletjáték két kosárra.

7. Labdarúgás (kb. 5 óra)

• Laza emberfogás posztok szerint. A védőjátékos helyezkedése. Szabadulás a védőtől gyors elfutással. Álló és mozgó labda rúgásának technikai formái. Labdavezetés belsővel. Fejelés. Játékhelyzetek 2:1, 3:2 elleni játék

8. Röplabda (kb. 5 óra)

• Játék kosár-, illetve alkarérintéssel 1:1 ellen csökkentett területen. Játék 9x9 m-es pályán, alkar- és kosárérintéssel. Nyitás alsó vagy felső nyitással.

9. Természetben űzhető sportok (kb. 2 óra)

• Az iskola földrajzi helyzetétől függően a téli sporttevékenységek (korcsolya, sí, szánkó) gyakorlása az időjárástól meghatározott mértékben. Tájékozódási futás, kerékpározás terepen, gördeszka, görkorcsolya stb.(amire lehetőség van).

10. Önvédelmi és küzdősportok (kb. 4 óra)

• Küzdőfeladatok és -játékok párokban különböző testhelyzetekben. Küzdőgyakorlatok labdával. Emelések, hordások különböző testhelyzetekben. Birkózás állásban, fogáskeresés. Alapvető fogásmódok. Grundbirkózó versenyek.

11. Úszás (kb. 4 óra)

• Választás szerint két úszásnem.

Fogalmak

• Kondicionális képességek: erő, gyorsaság, állóképesség. Az egyes sportági tevékenységek kapcsán megismerhető fogalmak: támaszhelyzet, ívképzés, gyorsulás. Sportági verseny- és játékszabályok.

207


A továbbhaladás feltételei • • • • • • • • •

Alakzatok felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Gimnasztikai feladatok végrehajtása utasításra, néhány testtartást javító gyakorlat bemutatás utáni végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás főleg a technikai végrehajtás tökéletesítése révén. Elemkapcsolatok végrehajtása választott szereken segítségadás mellett. Aktív részvétel a választott sportjátékokban. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdőjátékokban és feladatokban. Folyamatos úszás 25 méteren.

208


10. évfolyam Heti óraszám: 2(+1*) Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • •

Az óra szervezéséhez szükséges vezényszavak, alakzatok használata. Különböző sebességű járások, futások, átmenetek végrehajtása. Sokféle gimnasztikai alapforma, illetve kéziszergyakorlat ismerete, 2-3 alapforma alkalmazása. A helyes testtartást javító gyakorlatok használata. A kondicionális igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagból képességeknek (különösen az erő és az állóképesség) a tanulók kiinduló szintjéhez a futások, dobások és ugrások választott technikáinak gyakorlása, javítása, törekvés a mérhető teljesítmények növelésére. A torna választott szerein elemkapcsolatok önálló összeállítása, törekvés pontos végrehajtásra. A választott sportjátékokban a tanult technikai elemek tudatos alkalmazása, a játékszabályok ismerete. A természetben űzhető sportágak közül lehetőség szerint legalább egynek a gyakorlása. Küzdősportok technikai elemeinek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben. Ritmikus gimnasztika.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


•

Sorakozás különböző alakzatokban. Figurális menetek, futások. Fejlődések, szakadozások. Menetsebesség és a lépéshossz változtatása. Helyben járás, helyben futás. Átmenet járásból futásba és vissza. A tanulók tudatos, fegyelmezett magatartásának kialakítása.

•

Gimnasztika: a 9. évfolyam előírása szerint. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.


209


2. Atlétika (kb. 14 óra)

•

•

•

•

3. Torna jellegű feladatmegoldások (kb. 16 óra)

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális témakörtől függő (cél) gyakorlatok. Futóiskola, szökdelőugróiskola, dobóiskola. A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). Szerek fokozottabb használata. Futások Gyorsfutás 60-100 m-es távon. Rajtgyakorlatok, álló-térdelőrajt, rajtversenyek. Fokozófutás, iramfutás. Tartós futások. Ugrások Magasugrás: 5-7 lépés nekifutással, választott technikával. A végrehajtás (technika) javítása, különös tekintettel a kitámasztásra, felugrásra és a légmunkára. Magasugróversenyek. Távolugrás: Nekifutással guggoló vagy homorító technikával, az elugrás után kifejezett sodródással. Távolugróversenyek. Dobások Kislabdahajítás: a labda hosszú úton történő gyorsítása. 5 lépéses, majd lendületszerzéssel való dobóritmus kialakítása. Ívképzés. Dobóversenyek. Súlylökés: háttal felállásból becsúszással (fiúk 4-5 kg-os, lányok 3-4 kg-os súlygolyóval). Előfeszített helyzet kialakítása, kétlábtámaszos helyzet. Súlylökő versenyek. • A 9. évfolyam anyagának nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám) történő végrehajtása, a kéziszerek, illetve a szerek fokozottabb és tudatosabb felhasználásával.

210


• Talaj Fellendülés futólagos kézállásba, gurulás előre állásba. Kézenátfordulás oldalt (mindkét oldalra). Fejen- és Kézenátfordulás. Repülő gurulóátfordulás. • Összefüggő talajgyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemekből. Összekötő elemekként a fiúk a gimnasztika, a lányok a ritmikus gimnasztika elemeit használják. • Szekrényugrás Fiúk: hosszában (4-5 rész) terpeszátugrás, guggolóátugrás. Lányok: hosszában (4-5 rész) felguggolás leterpesztés, keresztben (4-5 rész) zsugorkanyarlati átugrás mindkét oldalra. Korlát (fiúk) Felkarfüggés. Alaplendület felkarfüggésben. Felkarfüggésben lendület, fellendülés előre támasz terpeszülésbe. Támaszban lendület, vetődési leugrás. • Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gyűrű (fiúk) Vállátfordulás előre. Függésben lendület előre, terpeszleugrás hátra. Hátsómérleg-kísérletek. • Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Gerenda (lányok) Érintőjárás, hintajárás, hármas lépés. 180 fokos fordulat kétlábonállásban, guggolásban. • Különböző állások és testhelyzetek. Felugrás mellső oldalállásból egy lábátlendítéssel oldalülőtámaszba egy combon. Leugrás, függőleges repülés különböző feladatokkal. • Összefüggő gyakorlat a 9. és 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával. Ritmikus gimnasztika (lányok) Íves és nyújtott kartartások variációi. Törzsdöntés fokozatai, törzsívek előre és hátra. Lábemelések, láblendítések, fordulatok, futó fordulat egy lábon, keringőlépés. Átugrások egyik lábról a másikra.

Szergyakorlatok

4. Testnevelési és sportjátékok (kb. 3 óra)

•

A 9. évfolyam anyagának végrehajtása nagyobb hatásfokkal (intenzitás, időtartam, ismétlésszám). A 9. Évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni.


•

Támadásban a védelem széthúzása gyors adogatással, lövőcselekkel, résekre helyezkedés, kapott labdával betörés, kapuralövés. Büntető dobás. Egyszerű lövő- és átadócse-

211


lek. Labdavezetés. Kapuralövés futásból és felugrásból. Védekezésben törekvés az együttmozgásra. 6. Kosárlabda (kb. 6 óra)

•

A 9. évfolyam előírásai szerinti emberfogásos védekezés. Az 1:1, 2:2 elleni játékban betörések, befutások, dobások kialakítása. Átadások: pattintott, egykezes alsóátadás. Labdavezetés irányváltoztatással. Fektetett dobás - futás közben átvett labdával. Játék osztogatóval és két kosárra.


•

Támadások a támadás súlypontjának változtatásával rövid és hosszú átadásokkal. Labdavezetés közben irányváltoztatás és megállás a védőtől való szabadulás szándékával. Belső csüdrúgás. Védők váltása kijátszás esetén.


•

Pattintó alkar- vagy kosárérintés. Magasívű feladás kosárérintéssel a háló melletti társnak. Ütőmozdulattal átütés a talajról, illetve felugrásból, vagy leütés felugrásból. Egyéni sánc. Alsó- vagy felsőnyitás. Mini röplabda 6x6 méteres pályán 3:3 ellen A pontos hozzáállás kialakítása. Röplabdajáték.


•

A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően szánkózás, korcsolyázás, sízés, jégkorongozás és képességfejlesztő gyakorlatok. Tájékozódási futás: térképismeret. Gördeszka, görkorcsolya stb.


•

Küzdőjátékok párokban és csoportosan. Küzdőjátékok szerekkel (bot, medicinlabda stb. ), versenyek. Birkózás (fiúk) Fogások térdelésben, hidalás, kimozdítás fekvésből. Páros küzdelmek.


•

A 9. évfolyamon választott úszásnemek magasabb szintű végrehajtása.

•

Előfeszített helyzet, kétlábtámaszos helyzet, ívhelyzet, a dobószámoknál használt végrehajtási formák a szerek elengedése előtt a jobb teljesítmény érdekében.

Fogalmak

212



Kéziszergyakorlatok végrehajtása utasításra, önálló szabadgyakorlat tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása, javulás a mérhető atlétikai teljesítményekben, a technikai végrehajtás tökéletesítése. A választott szereken elemkapcsolatok önálló végrehajtása. Aktív részvétel a választott sportjátékokban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Aktív részvétel a küzdő sportokban. Folyamatos úszás két úszásnemben 25 méteren.

213


11. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • • • • •

Az óra szervezéséhez, valamint az ünnepségek (iskolai, sport, torna) lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások pontos alkalmazása. Szabadgyakorlatok és szabadgyakorlati alapformájú kéziszer, társas és szergyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességeknek (az erő, az állóképesség és a gyorsaság) a tanulók kiinduló szintjéhez igazított fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyagban a technikai szint stabilizálása, a mérhető teljesítmények növelése. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. Fiúknak új feladat szertornában a nyújtó gyakorlat. Új sporttevékenység: a fiúknak dzsúdó, lányoknak aikidó mint önvédelmi sportág

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK


•

A menet irányának változtatása egyes, kettes stb. oszlopban, járás közben. Testfordulatok járás közben. Fejlődések, szakadozások járás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások járás közben.

•

A 10. Évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű gyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.


• • 2. Atlétikai jellegű feladatmegoldások (kb. 16 óra)

•

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok.

214


• •

Erőfejlesztő gyakorlatok: Láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások, szerrel, szereken és lépcsőn egy, illetve páros lábon. • Karerő: kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. • A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok. • Gyorsaság fejlesztése: a tanult mozgásanyag végrehajtásában gyorsaságra való törekvés (pl. dobások, lökések). Rajtgyakorlatok, időre történő futások, felmászások, átbújások stb. • Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés szakaszos változtatásával az erőt, gyorsaságot fejlesztő gyakorlatok. Közepes iramú futás, egyenletes ritmusra törekvés. Résztávok futása, 100-150 m pihenőkkel való ismételt lefutása. Hosszabb távon a futás és gyaloglás arányának kialakítása, a gyaloglás arányának fokozatos csökkentése, a táv folyamatos lefutása. Javasolható a távolság vagy az időtartam meghatározása. • Futások • Gyorsfutás 60-100 m-es távon. • Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. • Fokozófutás, iramfutás. • Ugrások • Magasugrás: a választott technikával. • A választott ugrástechnikában a felugrás gyorsítása a kar- és láblendítés pontosabb összekapcsolása a felugrással. Magasugróversenyek. • Távolugrás: a választott technikával. A nekifutás távolságának kimérése tapasztalat alapján, segédvonal alkalmazása. A kar- és láblendítés fokozottabb összekapcsolása az elugrással. • Távolugróversenyek. • Súlylökés: Háttal felállásból becsúszással, a szer minél hosszabb úton történő gyorsítása. Súlylökő versenyek.

215


3. Torna jellegű feladatmegoldások (kb. 16 óra)

•

A vállöv, valamint a csípőizület mozgáshatárát növelő nyújtó, illetve lazító hatású gyakorlatok, passzív lazító gyakorlatok alkalmazása társ segítségével. Az egyes nehezebb elemek elsajátítását biztosító speciális erősítő, lazító jellegű és célgimnasztikai, valamint rávezető gyakorlatok alkalmazása. • Talaj • Ülésből gurulás hátra kézállás felé. Befejező helyzetek. Fellendülés kézállásba. Fejbillenés, fejenátfordulás. Összefüggő gyakorlatok. • Szekrényugrás • Fiúk: hosszában (5 rész) felguggolás, fejenátfordulás. • Lányok: széltében (5 rész) guggolóátugrás, hosszában (4 rész) felguggolás, fejenátfordulás. • Korlát (fiúk) • Támaszban: lendület hátra, fellendülés felkarállásba. Felkarfüggésben lendület hátra: támaszba lendülés hátul. Támaszban lendület előre, vetődés 90 fokos fordulattal állásba. Összefüggő gyakorlat. • Nyújtó (fiúk) • Lendületvétel. Alaplendület kelepfelhúzódás támaszba. Kelepforgás hátra. Alugrás. Ismert gyakorlatelemek összekapcsolása. Összefüggő gyakorlat.

Szergyakorlatok

• • • • • • • •

•

Gyűrű (fiúk) Húzódás-tolódás támaszba. A 9–10. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat. Gerenda (lányok) Felugrás oldal-guggolótámaszba. Keringőjárás. Felugrással lábtartáscsere. Gurulóátfordulás előre. Futólépések. Összefüggő gyakorlat. Ritmikus gimnasztika (lányok) Törzsívek állásban. Támadó-, védőállások. Galoppszökdelések. Szökkenő hármas-lépés. Keringőlépés hátrafelé. 180360 fokos fordulatok. Egyszerű elemek végrehajtása karikával és labdával. Összefüggő gyakorlat.

216


4. Testnevelési és sportjátékok (kb. 3 óra)

• •


6. Kosárlabda (kb. 6 óra)

•


•


•

• 9. Természetben űzhető sportok (kb. 2 óra)

• • • •


Leütés sánc nélkül, illetve kettős sánc alkalmazásával. Leütés védése alkarérintéssel. Mini röplabda a 10. évfolyam anyaga szerint. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben is. A 10. évfolyamon leírtak szerint. Hidalás kéztámasz nélkül, hídban végzett fordulatok, hídba érkezés, kijövetel a hídból különböző gyakorlatokkal. Birkózás A 10. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem.

• •

Dzsúdó Alapvető gyakorlatok: esések, gurulások.

•

Az előző, már tanult két úszásnemen túl újabb úszásnem választása és gyakorlása.

•

Nyújtó, mint új tornaszer és az itt végezhető gyakorlatok: kelepfelhúzódás, kelepforgás. Dzsúdó, mint önvédelmi sportág.

11. Úszás (kb. 5 óra) Fogalmak

A 10. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása. A 9. évfolyamon választott sportjáték anyagát kell feldolgozni. A támadójátékosok helytartásával széles vonalú támadás. Betörés a védelemből kilépő, védőtől üresen hagyott területre. Kapura lövés felugrással labdavezetésből és kapott labdával. A 9. évfolyamon tanult módon emberfogásos védekezés. Laza és szoros emberfogás 2:2 , 3:3 elleni játék, adogatások, labdavezetés és dobások védővel szemben. Tempódobás. Játék egy és két kosárra. Földről felpattanó labda toppolása a lábfej belső részével, helyben és mozgás közben. A labda elhúzása állóhelyben ráfutó társ elől. Játék kispályán.

•

217


A továbbhaladás feltételei • • • • • • •

Az ünnepségeken használt alakzatok és vonulások felvétele a vezényszavaknak megfelelően. Nyolcütemű két alapformát tartalmazó kéziszer- és társas gyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlatokból álló gyakorlatsor tervezése és végrehajtása, a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. Mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, a technikai végrehajtás stabilizálása. A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása segítségadás mellett. Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. Részvétel a páros küzdelmekben. Folyamatos úszás két úszásnemben legalább 25 méteren.

218


12. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 64 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • •

Az óra szervezéséhez, valamint a rendezvények lebonyolításához szükséges vezényszavak, alakzatok, vonulások alkalmazása. A szabadgyakorlati alapformájú gimnasztikai kéziszer-, társas, pad-, bordásfalgyakorlatok alkalmazása (3-4 alapforma, 8-16 ütem). A helyes testtartást javító gyakorlatok önálló használata. A kondicionális képességek fejlesztése. Az atlétikai mozgásanyag stabil végrehajtása, versenyzés. Tornában a választott szergyakorlatok esetében 3-4 elemből álló gyakorlatsor folyamatos végrehajtása. A választott sportjátékokban (legalább kettőben) a tanult technikai elemek, taktikai megoldások alkalmazása játékban. Pontos szabályismeret. Aktív részvétel a természetben űzhető sportágakban. Küzdősportokban a páros küzdelmek során a tanult technikai elemek gyakorlása, versenyzés. Folyamatos úszás mindkét választott úszásnemben törekedve a távolság növelésre. A birkózás és a dzsúdó technikai elemei, illetve a sportjátékok esetében az egyes játékhelyzetek – emberfogás és területvédekezés esetén – alkalmazása valós játékszituációban.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK •

Futólépés egyes, kettes stb. oszlopban ütemtartással. Testfordulatok helybenfutás és futás közben. Fejlődések, szakadozások futás közben. Vonulások, ellenvonulások, keresztező ellenvonulások futás közben.

•

A 11. évfolyam előírásai szerint, de már 3-4 alapformát tartalmazó és 8-16 ütemű szabad, illetve szabadgyakorlati alapformájú kéziszer- és szergyakorlatok alkalmazásával. Biomechanikailag helyes testtartást biztosító gyakorlatok. Zenés gimnasztika.



219


2. Atlétika (kb. 16 óra)

•

Az atlétika egyes ágainak elsajátításához szükséges speciális cél- és képességfejlesztő gyakorlatok. • Erőfejlesztő gyakorlatok: • Dinamikus láberő: térdhajlítások, nyújtások, szökdelések, felugrások, átugrások szerek felhasználásával, szerterheléssel is. • Karerő: dobások 3-5 kg-os medicinlabdával a szer súlyának és az ismétlésszámnak a növelésével. Kötélmászás, függeszkedés, vándorfüggeszkedés. Kötélmászó és függeszkedő versenyek. • A törzsizomzatot erősítő gyakorlatok: szerek és kéziszerek felhasználásával has-, hát- és oldalizom-erősítő gyakorlatok az ismétlésszám és az intenzitás változtatásával. • Gyorsaság fejlesztése: Rajtgyakorlatok és versenyek különböző kiinduló helyzetekből. Öszszetett feladatok gyors végrehajtása szerek felhasználásával és szereken végezve. • Állóképesség fejlesztése: a terhelés és pihenés változtatásával az erőt, gyorsaságot és ügyességet fejlesztő gyakorlatok végzése. Résztávok ismételt lefutása pihenési idő közbeiktatásával. Folyamatos futás megadott távon, majd megadott időre, a táv fokozatos növelésével, az idő fokozatos csökkentésével. • Futások • Gyorsfutás 100 m-es távon. Futóversenyek 60100 méteren. • Rajtversenyek álló és térdelő rajttal 30 m-es távon. • Fokozófutás, iramfutás. • Ugrások • Magasugrás a választott technikával. • A technika folyamatos javítása az ugrás egyes elemeinek tökéletesítésével, az optimális egyéni nekifutás kialakításával. • Magasugróversenyek. • Távolugrás a választott technikával. A technika javítása, az ugróteljesítmény növelése az optimális egyéni nekifutás kialakításával. Távolugróversenyek

220


• • • • •

3. Torna jellegű feladatmegoldások (kb. 16 óra) Szergyakorlatok

• •

• • • • •

• • • • • • •

Dobások Kislabdahajítás: a 11. évfolyamon tanultak tökéletesítése, távolságra való törekvés teljes nekifutással. Dobóversenyek. Súlylökés: A szer lökésének helyes iránya, szöge. A technika javítása. Súlylökő versenyek. Egyénileg végzett speciális nyújtás, lazítás erősítés. Az egyensúlyérzék fejlesztése célgimnasztikai gyakorlatokkal.

Talaj Kézenátfordulás. A 9–12. évfolyamon tanult elemek változatos összekapcsolásával gyakorlatsor összeállítása, összekötő elemek felhasználásával. Szekrényugrás Fiúk: hosszában (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása. Keresztben: fejenátfordulás. Lányok: keresztben (5 rész) a tanult ugrások gyakorlása, fejenátfordulás. Korlát (fiúk) Beugrás felkarfüggésbe, lendület előretámaszba. Felkarfüggésben lendület előre, felkar-lebegőtámaszba, billenés támaszba. Kézállásba fellendülés a karfa végén támaszból arccal kifelé. Összefüggő gyakorlat kialakítása a 9–12. osztályban tanult elemek felhasználásával. Nyújtó (fiúk) Billenés alaplendületből támaszba. A 11–12. évfolyamon tanult gyakorlatelemekből egyszerű gyakorlat összeállítása. Gyűrű (fiúk) A 9–11. évfolyam anyagának gyakorlása. Összefüggő gyakorlat bemutatása. Gerenda (lányok) Felugrás terpesz-talptámaszba. Keringőlépés 180 fokos fordulattal.

221


• • • • 4. Testnevelési és sportjátékok (kb. 2 óra)

•

• 5. Kézilabda (kb. 5 óra) • 6. Kosárlabda (kb. 5 óra) • • 7. Labdarúgás (kb. 5 óra) • •

Az előző osztályokban tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. Ritmikus gimnasztika (lányok) Átmenetek egyik törzsívből a másikba. Keringőlépés 180 fokos fordulatokkal. A 9–12. évfolyamon tanult elemekből egyéni gyakorlatsor összeállítása. A 11. évfolyam anyagának hatékonyabb feldolgozása egyéni szempontokat is figyelembe véve. A 9. évfolyamon választott sportjátékok anyagát kell feldolgozni. A területvédekezés elleni játék gyakorlása. Hatos fal és 5+1-es védekezés gyakorlása. Kapuralövés szélről és beugrással. Területvédekezés (2:3), a védőterület felosztása, a védőjátékosok mozgása, helyezkedése a kijelölt területen, területvédekezés elleni játék 1:3:1-es felállásból. A korábban tanult elemek gyakorlása és alkalmazása a játékban. Védekezés a támadók emberfölénye ellen. Területvédekezés. Szabadulás a védőtől egyszerű labdás cselekkel. Rálépős csel, elhúzást utánzó cselek. Játék két kapura. A leütés technikájának és a sáncolás végrehajtásának javítása. Mentés gurulással. Játék versenyszabályokkal, törekedve az állandó mozgásra támadásban és védekezésben. Helyezkedés figyelemmel az ellenfél szándékára. A sánc mögötti terület védelme.


•


•

A 11. évfolyamon leírtak szerint. A helyi lehetőségektől és az időjárástól függően.


•

Társas küzdő gyakorlatok felhasználásával a kondicionális képességek (erő, gyorsaság) speciális fejlesztése. Birkózás A 9–11. évfolyamon tanult elemek felhasználásával birkózás, folyamatos küzdelem. Versenyek.

• •

222



• •

Dzsúdó Újabb technikai elemek elsajátítása. Páros küzdelmek a versenyszabályok szerint.

•

A tanult három úszásnem gyakorlása.


• Alakzatok és vonulások végrehajtása a vezényszavaknak megfelelően. • Nyolcütemű két alapformát tartalmazó pad- és bordásfalgyakorlatok végrehajtása utasításra, 4-8 ütemű szabadgyakorlati alapformájú gyakorlatokból álló kéziszer gyakorlatsor tervezése és végrehajtása a testtartást javító gyakorlatok önálló végrehajtása. • A kondicionális képességek szintjének megtartása, illetve javulása. • A mérhető atlétikai teljesítményekben javulás, szabályok szerinti versenyzés. • A választott szereken rövid gyakorlatsor végrehajtása. • Aktív részvétel két választott sportjátékban, szabályok szerinti játék. Aktív részvétel egy természetben űzhető sportágban. • A páros küzdelmekben való részvétel. • Folyamatos úszás két úszásnemben, az egyikben legalább 50 méteren.

223


FIZIKA Évfolyamok: 9-10-11. Heti óraszámok: 2-2-2 Éves óraszámok: 74-74-74 Középiskolánkban a fizika választott érettségi tantárgy. Tantervünket 3 évre készítettük, heti 2 órás óraszámmal tervezve. A helyi tantervünket a 2005-től érvényes érettségi vizsga középszintű követelményeinek figyelembe vételével készítettük el. Amennyiben új érettségi követelményrendszer jelenik meg, ennek megfelelően tantervünk érintett részei átdolgozásra kerülnek. Az iskolánk profiljából adódóan az egyenáramú áramkörök és a váltakozó áramú áramkörök és alkalmazásai témaköröket szakmai tantárgyak keretén belül tanulják a diákjaink. Így a fizika tantervben nem szerepelnek, csak az érettségi vizsgára való felkészítés során kerülnek elő ezek az ismeretek.

Célok és feladatok • • • • • •

•

A fizika tanítás célja a szakközépiskolában a tanuló érdeklődésének felkeltése a természeti jelenségek megértése iránt, az önálló ismeretszerzési készség megalapozása, és az alapvető fizikai ismeretek kialakítása. Ezek az általános műveltség részét képezik. A kitűzött célok eléréséhez az általános iskolai ismereteket rendszerezzük, és kiegészítjük. A tantárgy tanítása során a természeti jelenségek megfigyeléséből és a kísérleti jelenségekből indulunk ki. Ezek alapján felismertetjük a tanulókkal a jelenségek közötti lényegi összefüggéseket és az ok-okozati viszonyokat. Ismertetjük diákjainkkal a modell-szerű gondolkodást és ezzel a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A törvények matematikai megfogalmazására is sort kerítünk, és azokat alkalmazzuk feladatok megoldásában, így látják a diákok, hogy a természet törvényei matematikai formában is leírhatók, és a számítások eredményei kísérletileg ellenőrizhetők. A fizika tanítása során fokozott figyelmet kell fordítani a matematikával, a többi természettudományos tárggyal és a műszaki tantárgyakkal való kapcsolatra. Tudatosítani kell a tanulókban, hogy a korszerű természettudományos műveltség az egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része. A fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat, és teszik lehetővé a technikai fejlődést, és ezzel szolgálják az emberiség életminőségének javítását. A természeti törvények helyes felhasználása döntően befolyásolja az emberiség jövőjét. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani kell, és nem csak a tudósok, hanem minden ember felelőssége és kötelessége.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Fizika tantárgynál A kulcskompetenciák összetett rendszere A fizika oktatása hozzájárul azoknak a kulcskompetenciáknak az elsajátításához, melyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához. Olyan ismereteket, módszereket oktat, és olyan képességeket fejleszt, melyek segítségével a környezetben lezajló eseményeket, folyamatokat, a köztük levő kapcsolatokat teszi lehetővé felismerni, magyarázni, értelmezni, az emberek, a társadalom számára hasznosítani. Természe224


tesen bővíti a szókincset, a szakkifejezések használata pedig a szakmai nyelven való kommunikációt segíti elő. A fizikai törvények, jelenségek, az ok-okozati összefüggések, a környezeti hatások és azok kockázatai megtanítják mérlegelni, felelősen gondolkodni a jövőt építő egyéneket. Fejleszti a gyakorlatias és logikus gondolkodást és a problémamegoldó képességet, mely elengedhetetlenül szükséges a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Természettudományos kompetencia Ez a kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat fogalmazzunk meg, és előrejelzéseket tegyünk a természetben. A fizika esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a fizikai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának ismerete. E kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben. Tudását gyakorlatias módon képes alkalmazni új technológiák, anyagok megismerésében. Kritikus az áltudományos, a tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Ezen kompetencia a fizikában is kritikus és kíváncsi attitűdöket, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét foglalja magában.

Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, feldolgozási és alkalmazási képességek • A tanuló érdeklődjön a természet jelenségei iránt, és törekedjen azokat megérteni. • Tudja a jelenségeket, kísérleteket megfigyelni, tapasztalatit rögzíteni, és az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközöket balesetmentesen használja. • Tudja a kísérletek, mérések adatait grafikusan ábrázolni, a kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. • Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. • Legyen képes ismereteinek bővítésére, önállóan használni a könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket. • Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni a tanultakkal. • Tudja megkülönböztetni a vizsgálódás szempontjából lényeges jellemzőket és tényezőket a lényegtelenektől. • Ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések és jelölések használatával megfogalmazni. • Legyen képes felismerni a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket, és az eszközök működésének alapelveit is. • Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket, és szerezzen jártasságot a számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok- és az interneten található ismeretek használatában. • Fizikai ismereteit felhasználva törekedjen a környezet és a természet védelmére. • Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés.

225


Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben • A középiskolai tanulmányok során tudatosítani kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a környezetében előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. • Tudja, hogy a fizikai jelenségek, folyamatok térben és időben játszódnak le. A fizika világához tartoznak úgy a mikrovilág pillanatszerű, mint a makrovilág hosszú idő alatt lejátszódó változásai. • A tanulás eredményeként tudatosuljon a tanulókban, hogy a természetben lejátszódó folyamatok visszafordíthatatlanok, és, hogy jelenségek leírásához általában a Földhöz rögzített vonatkoztatási rendszert használunk, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről • A középiskolai fizika tanítása során érzékeltetni kell, hogy a természet megismerése hosszú folyamat. A tudományok fejlődése nem csupán az ismeretek mennyiségi növekedését jelentik, hanem a törvényszerűségek módosítását, és időnként teljesen új elméletek születését is. • A tanulóknak látniuk kell a matematika szerepét a fizikában. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, amelyeknek eredményeit kísérletileg is igazoljuk. • A diákok tudják elhelyezni az egyetemes kultúrtörténetbe a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerjék a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Lássák, hogy a fizika a kultúra más területeihez is kapcsolódik, és kölcsönösen hatnak egymásra, elősegítve egymás fejlődését.

226


9. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • • •

•

Mechanikai kísérletek elemzése: lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése, ok-okozati kapcsolat felismerése. Egyszerű mechanikai eszközök használata, a mérési eredmények grafikus ábrázolása. Grafikus módszerek alkalmazása a problémák megoldásában. A tanult fizikai törvények szabatos szóbeli kifejtése, és a törvények alkalmazása a hétköznapi jelenségek magyarázatára. (pl. közlekedésben, sportban,….). A pontrendszerek és kiterjedt testek esetében az egyensúly feltétele, zártrendszerek esetében a megmaradási tételek és felhasználása a gyakorlati életben. Tanári útmutatás szerint az iskolai könyvtár használata, tájékozódás a fizikával kapcsolatos ismerethordozókról (lexikonok, kézikönyvek, segédkönyvek, feladattárak, ismeretterjesztő folyóiratok, szakfolyóiratok, életrajzi könyvek, számítógépes programok, internet.) A tananyaghoz kapcsolódó anyagok keresése a számítógépes világhálón.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Haladó mozgások (kb. 16 óra) Egyenes vonalú egyenletes mozgás

• • •

Egyenes vonalú, egyenletesen változó mozgás

2. A dinamika alapjai (kb. 27 óra) Mozgásállapot-változás és erő

• • • • •

Az egyenes vonalú egyenletesen változó mozgás. Pillanatnyi és átlagsebesség. A gyorsulás fogalma, mértékegysége. Függvények és grafikus ábrázolásuk. Szabadesés és függőleges hajítás.

• •

• •

A mozgásállapot fogalma. A testek tehetetlensége. A tehetetlenség törvénye (Newton I törvénye). A lendület. A mozgásállapot-változás, Newton II. törvénye. Az erő fogalma, mértékegysége. Hatás- ellenhatás törvénye (Newton III. törvénye).

• • •

Nehézségi erő Súrlódási erő Gravitációs erő, gravitációs törvény

•

Erőfajták

Egyenes vonalú egyenletes mozgás. Az egyenes vonalú egyenletes mozgás jellemzése. Út-idő grafikon készítése és elemzése, a sebesség kiszámítása. SI mértékegységek, a vektor fogalmának bevezetése, műveletek vektorokkal.

227


• • •

Súly, súlytalanság Kényszererők, a lejtő Külső és belső erők

A lendület megmaradás

•

A lendület megmaradás törvénye és alkalmazása, kísérleti példák, mindennapi jelenségek (rakéták, rugalmatlan ütközések).

Pontrendszerek

• • •

Nyitott és zárt rendszer. Az impulzus megmaradása. A munkatétel általánosítása pontrendszerre.

• • • •

Elektrosztatikai alapjelenségek. Az elektromos mező jellemzése. Töltések mozgása elektromos mezőben. Töltés, térerőség a vezetőn.

• • • • • •

Mágneses alapjelenségek. Mágneses mező jellemzése. Az áram mágneses mezeje. Mágneses erőhatások. Lorentz erő. Indukció: nyugalmi és mozgási. Önindukció. Tekercs energiája.

• • • •

Erők összegzése. Erőpár. Forgatónyomaték. Tömegközéppont. Egyensúly. Egyszerű gépek.

3. Elektromosságtan (kb. 20 óra) Elektrosztatika

Mágneses mező - időben állandó

Mágneses mező - időben változó

4. Merev testek mechanikája (kb. 6 óra)

Ismétlés, dolgozatok (kb. 5 óra)


Legyen képes a fizikai jelenségek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatok megfogalmazására. Tudja helyesen használni a legfontosabb mechanikai alapfogalmakat. Képes legyen egyszerű grafikonokat készíteni, és a kész grafikonról következtetéseket levonni. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen képes egyszerű feladatok megoldására a tanult alapvető összefüggések segítségével. Tudjon példákat mondani a tanult jelenségekre, a törvényszerűségek érvényesülésére a természetben, a technikai eszközök esetében. Tudja használni a képlet és táblázatgyűjteményt. Tudatosuljon, hogy a világhálón számos érdekes és hasznos információ, adat található és elérhető. 228


10. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • • • • •

A mechanikai munka fogalmának ismerete, és pontos használata, különböző erőtípusok munkájának meghatározása. A teljesítmény és hatásfok fogalmának és kiszámításának módja. A mechanikai energia fajtáinak ismerete, és zárt rendszerben a mechanikai energia megmaradási törvényének és érvényességi körének tisztázása. A periodikus mozgások kísérleti elemzése, jellemző mennyiségek grafikus ábrázolása. A bolygómozgás törvényeinek ismerete és alkalmazása az űrkutatásban, távközlésben, meteorológiában. Az ideális gáz modell fogalmának megértése. A hőmérsékleti skálák ismerete. Az állapotjelzők, az állapotváltozások megértése, szemléltetése különböző diagramokon. A makroszkopikus mennyiségek értelmezése részecske modell segítségével. A termodinamika főtételeinek alkalmazása. Halmazállapot változások kísérleti vizsgálata és mennyiségi leírása. A hőterjedés fajtái. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő internet-anyagok felhasználásával).

TÉMAKÖRÖK 1. Munka, energia (kb. 15 óra) A munka értelmezése

TARTALMAK • • •

A munka kiszámítása különböző esetekben. Állandó és változó erő munkája. A munka grafikus ábrázolása.

A teljesítmény és a hatásfok

•

A teljesítmény és a hatásfok fogalma és kiszámítása egyszerűbb esetekben.

Mechanikai energiafajták

• •

Mozgási energia, helyzeti energia. Mechanikai energia megmaradás törvénye és érvényességi köre. Munkatétel és alkalmazása. Rugalmas ütközések.

• • 2. Periodikus mozgások (kb. 18 óra) Egyenletes körmozgás

• • • •

Az egyenletes körmozgás kísérleti vizsgálata. A körmozgás kinematikai leírása kerületi és szögjellemőkkel. A kerületi sebesség változása, a gyorsulás, mint vektormeny-nyiség. Newton II. törvényének alkalmazása a körmoz-

229


•

gásra. A centripetális gyorsulást okozó erő felismerése a mindennapi jelenségekben.

• • •

A heliocentrikus világkép. Bolygómozgás: Kepler törvények. A mesterséges égitestek mozgása.

• •

Hőmérsékleti skálák, Kelvin-skála. Szilárd testek és folyadékok hőtágulása, és hőmérők.

Kinetikus gázmodell

• • • •

Brown-mozgás, Tyndall-jelenség. Az ideális gázok részecske modellje. Az állapotjelzők értelmezése. Állapotjelzők (hőmérséklet, nyomás, térfogat, anyagmennyiség).

Az ideélis gázok állapotváltozásai A hő

• •

Boyle-Mariotte és Gay-Lussac törvények. Egyesített gáztörvény. Állapotegyenlet. Egyetemes gázállandó. A hőmennyiség. Hőkapacitás, fajhő (állandó térfogaton és állandó nyomáson), kalorimetria. A belső energia, a térfogati munka.

Általános tömegvonzás 3. Hőtan (kb. 34 óra) Hőtani alapjelenségek

• • • A termodinamika főtételei

• • • •

A hőtan I főtétele (energia megmaradás megfogalmazása) A hőtan II. főtétele (a folyamatok iránya, reverzibilis-, irreverzibilis-, körfolyamatok). Hőerőgép, hűtőgép. Hasznos munka, hatásfok.

Hőterjedés

•

Hősugárzás, hővezetés, hőáramlás kísérleti vizsgálata.

Halmazállapot-változás

•

Olvadás-fagyás, párolgás-lecsapódás jellemzése, a nyomás szerepe a halmazállapotváltozásokban. Telített és telítetlen gőz. Forrás. A halmazállapot-változások energetikai vizsgálata: olvadáshő, párolgáshő, forráshő.

• • • Ismétlés, dolgozatok (kb. 7 óra)

230



Ismerje az egyenletes körmozgás jellemzőit és mértékegységeit. Alkalmazza numerikus feladatokban a szögsebességgel, kerületi sebességgel, centripetális gyorsulással kapcsolatos összefüggéseket. Ismerje fel, hogy az irányváltoztatáshoz gyorsulás rendelhető. Tudja Kepler törvényeit, alkalmazza az általános tömegvonzás törvényét (űrkutatás és távközlés). A kinetikus gázmodell segítségével tudja értelmezni a gázok fizikai tulajdonságait, értse a makroszkópikus rendszer és a mikroszkópikus modell kapcsolatát. Ismerje fel milyen állapotváltozással áll szemben. Tudja alkalmazni az állapotváltozásokra az alapösszefüggéseket, és képes legyen egyszerű számításokat elvégezni. Ismerje a halmazállapot változások gyakorlati alkalmazásait, és jelentőségét a mindennapi életben. Legyen tisztában a termodinamika alaptörvényeivel, és ismerje fel az állapotváltozások típusát, valamint tudjon egyszerű feladatokat megoldani. Ismerje fel és tudja magyarázni a mindennapi életben tapasztalható hőtani jelenségeket. Ismerje fel, hogy a termodinamika általános törvényeit a többi természettudomány is alkalmazza, és tudja ezt egyszerű példákkal bemutatni. (Az energia megmaradás általánosítása, a spontán természeti folyamatok megfordíthatatlansága.)

231


11. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • •

A rezgés fogalmának kialakítása a tapasztalatokból kiindulva, és leírása. Különböző rezgések felismerése, jellemzőinek megfogalmazása. A hullám-fogalom kialakítása kísérleti tapasztalatokból kiindulva (kísérletek kötélhullámokkal és vízhullámokkal). Különböző hullámtani jelenségek felismerése, leírása. Fényforrások, fénysugár, a fény terjedése és sebessége, a terjedéssel kapcsolatos törvények. Egyszerű optikai eszközök használata. A fény mint hullám, interferencia, koherencia, elhajlás, polarizáció. A fizikai valóság különböző szempontú megközelítése – az anyag részecske és hullámtulajdonsága. A fizika történetében fontos kísérletek, valamint a tudomány fejlődésében betöltött szerepének ismerete. A tudomány és áltudomány közti különbségtétel. Kitekintés az aktuális kutatások irányába az űrkutatás témaköréhez kapcsolódóan (ismeretterjesztő internet anyagok felhasználásával).

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Periodikus mozgások (kb. 21 óra) Rezgések

• • • •

Hullámok

• • • • •

Hanghullám

•

• •

A harmonikus rezgőmozgás kísérleti vizsgálata, grafikus ábrázolása. A rezgést jellemző mennyiségek (amplitúdó, rezgésidő, frekvencia) A rezgés energiája. A fonálinga kísérleti vizsgálata. A mechanikai hullámok megfigyelése és jellemzése (periódusidő, hullámhossz, hullámfront, terjedési sebesség). Transzverzális és longitudinális hullámok. Hullámjelenségek kísérleti vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. A hullámok visszaverődése és törése, elhajlása, interferenciája. Állóhullámok kialakulása kötélen. Hangtani alapkísérletek (hangkeltés, hangérzet, hangmagasság, hangerősség, terjedés, visszaverődés, interferencia), Dopplerjelenség, rezonancia. Zenei hang, hangszín, néhány hangszer. Ultrahang és infrahang.

2. Fénytan (kb. 16 óra) 232


Geometriai optika

• • • • • •

A fény egyenes vonalú terjedése, árnyékjelenségek, terjedési sebesség. A fény visszaverődése, a visszaverődés törvénye, sík- és gömbtükrök képalkotása. A fénytörés (Snellius-Descartes törvény), törésmutató. A teljes visszaverődés, határszög. Planparallel lemez, prizma, optikai lencsék. Optikai eszközök.

Fizikai optika

• • •

A fehér fény színekre bontása. Színszóródás, színek, színkeverés. A fény mint hullám (interferencia, koherencia, elhajlás résen és rácson, Huygens-Fresnel elv, polarizáció)

Elektromos vezetési jelenségek

• •

Elektrolízis, Faraday törvényei. Áramvezetés gázban és vákuumban (kisülések, vonalas színképek, katódsugárzás). Millikan-kísérlet, az elektron fajlagos töltése.

• A fény kettős természete

• •

A fényelektromos jelenség és értelmezése. A fény részecske természete, a foton és energiája, a fény kettős természete, fotocella, napelem, gyakorlati alkalmazások.

Az elektron kettős természete

• •

Az elektron, mint részecske, az elemi töltés. Az elektron, mint hullám, elhajlás, De Broglie-hullámhossz.

Atommodellek

•

Az anyag atomos szerkezete. Atommodellek (Rutherford-, Bohr-modell). Diszkrét energiaszintek, vonalas színkép, a fény kibocsátása és elnyelése.

• Magfizika

• • • • • • • •

Természetes radioaktivitás (alfa-, béta- gammabomlás jellemzése) és a radioaktív bomlás törvénye. Radioaktív sugárzás környezetünkben, a sugárvédelem alapjai. A mesterséges radioaktivitás és radioaktív izotópok és felhasz-nálásai. A nukleonok (proton, neutron), magerők. Tömeg-energia ekvivalencia. Tömeghiány és kötési energia. Maghasadás, láncreakció. Az atomenergia felhasználása: atomerőmű, atombomba.

233


3. Csillagászat (kb. 2 óra) A csillagászat elemei

• •

Egészség és környezetvédelem. Magfúzió, napenergia, hidrogénbomba.

• • • •

Csillagfejlődés: születés, fejlődés és pusztulás. A csillagok energiája. Ősrobbanás elmélet. Az Univerzum tágulása.

Ismétlés, dolgozat (kb. 6 óra)

A továbbhaladás feltételei • • • • • • • • • • • • • • • • •

Tudja jellemezni a harmonikus rezgőmozgást és ábrázolni a megfelelő függvényeket. Ismerje a hullám terjedésének jellemzőit. Legyen képes a longitudinális és transzverzális hullámok megkülönböztetésére. Ismerje fel a törés és visszaverődés törvényszerűségeit, és az állóhullámok kialakulásának feltételeit, a hang jellemzőit és terjedését. Legyen fontos számára a hallás megóvása, a zajártalom elleni védekezés. Ismerje a legegyszerűbb optikai eszközök (szemüveg, nagyító, fényképezőgép, mikroszkóp, távcső) működését. Ismerje a fény hullámtermészetéből adódó természeti jelenségeket. Tudja, hogy a fény elektromágneses hullám, és ismerje ennek bizonyítékait. Tudja, hogy miért színes a körülöttünk lévő világ, ismerje a színkeverés különböző fajtáit és ennek alkalmazásait. Ismerje az atomelmélet fejlődésében fontos szerepet játszó fizika történeti kísérleteket. Ismerje az atommag összetételét. Ismerje a radioaktív sugárzások fajtáit és ezek jellemzőit, a természetes és mesterséges radioaktivitás szerepét életünkben (hasznosítás és veszélyek). Ismerje a magátalakulások főbb típusait (hasadás, fúzió), és ezek felhasználási lehetőségeit. Legyen tisztában az atomenergia felhasználásának előnyeivel és hátrányaival, tudja összehasonlítani a többi energiatermelési móddal, és ismerje a környezeti hatásait. Ismerje a legfontosabb csillagászati objektumokat (bolygó, csillagok, galaxis). A középiskola utolsó osztályaiban a diákokban ki kell alakulnia egy korszerű természettudományos világképnek. Tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természet egységes egész. A fizika legáltalánosabb törvényei az egyéb tudományok területén is érvényesek.

234


FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK Évfolyamok: 9. Heti óraszámok: 2 Éves óraszámok: 74 Célok és feladatok •

•

•

Értsék meg a tanulók a természet és a társadalom fő sajátosságait, jelenségeit és folyamatait, különös tekintettel a kölcsönhatásokra, tér és időbeli következményeire. Célja, hogy a tanulók tudják értelmezni, alkalmazni az élettelen és élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait. A főbb folyamatokat tudják elhelyezni a földi rendszerbe. Fejlődjön ki a tanulók környezettudatos gondolkodása. A tantárgy tudatosítja a tanulóban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A környezet átalakítás tudatos, tervszerű legyen. A társadalmi-gazdasági és a környezeti problémák megoldása nemzetközi összefogást igényel. A tantárgy oktatásának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és európai identitástudat. A tantárgy oktatása elősegíti más népek kultúrájának megismerését, értékeinek tiszteletét. Megalapozza a felelős környezetkímélő magatartást. A tanulók változások iránti fogékonyságának fejlesztésével folyamatos önképzésre, helytállásra ösztönöz. Hozzájárul ahhoz, hogy a középiskolából kilépő diákok képesek legyenek felelős döntéshozatalra, állampolgári szerepük gyakorlása során.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Földünk és környezetünk tantárgynál Természettudományos kompetencia A természetföldrajzi ismeretek birtokában a diák képes lesz kritikusan értékelni a gazdaság lehetőségeit (Pl. felszíni formák és az ásványkincsek előfordulásának kapcsolata). Korrekt ismeretek birtokában képes fellépni az áltudományos megnyilvánulásokkal szemben. A környezetvédelemben érvényesülő globális gondolkodás kialakítására törekszünk, de a helyes cselekvéssort lokálisan kell megvalósítania mindenkinek. Minden diáknak be kell látnia, hogy ő is tehet valamit a saját mikrokörnyezetében a környezetvédelem érdekében (pl. a víz gazdaságos használata, szelektív hulladékgyűjtés, tudatos vásárlási szokások, stb.).


Tartalmi szempontból el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és összefüggéseket. Értsék a természeti feltételek és társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A tanulóknak meg kell érteniük, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A rendszert károsan


•

• •

befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, saját létét veszélyeztetve. A tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmigazdasági történéseket. Legyenek képesek a kölcsönhatások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Legyenek képesek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen ismeretében legyen reális jövőképük. Földrajzi tanulmányaik befejezésekor tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmigazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi életben meghozott döntéseiknél. Alkalmazzák más tantárgyakban megszerzett ismereteiket a földrajzban. Alakuljon ki bennük az igény az önálló földrajzi ismeretszerzésre. A tanulók tudjanak együttműködni másokkal. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek speciális információhordozók használatára (tematikus térképek, statisztikai kiadványok, lexikonok, Cd-rom, Internet stb.). Ki kell alakulni bennük az érvelésen alakuló egészséges vitakészségnek.


9. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységek • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Tájékozódás az égbolton, a Naprendszert ábrázoló térképeken és csillagtérképeken. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi-gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagrammok összehasonlító logikai elemzése. A Föld mozgásainak bemutatása modellek segítségével. Kőzetlemezek mozgások magyarázata modell, videó film részletek alapján. Ásvány és kőzet vizsgálati feladatok. A világ népesedési folyamatainak elemzése, korfák és statisztikai adatok alapján. Helymeghatározási és időszámítási feladatok önálló megoldása. Hőmérsékletei adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagrammok elemzése. Legfontosabb vízrajzi jellemzők számítása. Vízjárás jelentések értelmezése. Földtani szerkezet és az ásványkincsek kapcsolatai. Település típusok bemutatása képek, térképek, alaprajzok alapján. A levegő, a víz, a talajok szennyezettségéről adatok gyűjtése. Leírások gyűjtése és elemzése földrengésekről, vulkánkitörésekről és azok következményeiről. Adatok gyűjtése, vélemény alkotás az emberi beavatkozások környezeti hatásairól. Aktuális cikkek csoportmunkában történő feldolgozása az egyes övezetek ökológiai problémáiról. Az infrastruktúra és a települések fejlődése közötti összefüggések bemutatása. Gazdasági ágazatok szerepét bemutató statisztikai adatok, diagrammok összehasonlító elemzése. Egyes térségek világgazdasági szerepének összehasonlító elemzése. Globalizálódó világgazdaság jellemző vonásainak ismertetése cikkek, médiahírek alapján. Adatok gyűjtése az információs szolgáltatás szerepének jelentőségéről, rohamos fejlődéséről. Aktualitások gyűjtése a regionális és a globális környezeti problémákról. Példák gyűjtése a környezet fokozatos átalakításáról. Véleményütköztetés a globalizálódó gazdasági folyamatok és a nemzeti gazdaságok érdek ellentéteiről.


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Térképészeti ismeretek (kb.1 óra) - térképtan (kb.1 óra) •

A térképi ábrázolás módszerei, tematikus térképek.

•

A naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben.

•

A Föld a Naprendszer része. A Föld mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és időben. A napi és az évi időszámítás, a helyi és a zónaidő számítása.

•

A mesterséges égitestek szerepe a Föld és a Naprendszer megismerésében. Az űrkutatás eredményeinek felhasználása a gazdaságban.

•

A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlődése.

•

Földünk gömbhéjas szerkezete és jellemzői. A kőzetburok felépítése. A lemeztektonika. A Föld nagy szerkezeti egységeinek kialakulása. A vulkánosság, a földrengés. A gyűrődés és a vetődés. A földtani szerkezet és az ásványkincsek előfordulásának kapcsolata. Ásványok és kőzetek keletkezése, tulajdonságaik, csoportosításuk.

•

A légkör összetétele, szerkezete. Az időjárási-éghajlati elemek. A légkör alapfolyamatai. Ciklonok, anticiklonok. Az időjárás változás hatása a mindennapi életre. A nagy földi légkörzés.

2. Kozmikus környezetünk (kb. 5 óra) - a Naprendszer (kb. 1 óra)

- a Föld mint égitest (kb. 3 óra)

- az űrkutatás a Föld szolgálatában (kb. 1 óra)

3. A geoszférák földrajza (kb. 17 óra) - a Föld kialakulása (kb. 1 óra)

- a kőzetburok földrajza (kb. 5 óra)

- a légkör földrajza (kb. 3 óra)


- a vízburok földrajza (kb. 4 óra) •

A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusok. Óceánok és tengerek jellemzői. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. Az óceánok és tengerek jelentősége, erőforrásai. A szárazföld vizei. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás, ár és belvízvédelem.

• • •

A talaj kialakulása, összetétele és szerkezete. Talajfajták. A talajok ökológiai szerepe.

• •

Belső és külső erők szerepe a felszín formálásában. Jellegzetes felszínformák.

•

Az éghajlatváltozás, a levegő, a talajok és a vizek szennyezése. Környezetkárosító hatások.

- a talajföldrajz (kb.1 óra)

- a Föld felszínformái (kb. 1 óra)

- a földi szférák környezeti problémái (kb. 2 óra) • 4. Természetföldrajzi övezetesség (kb. 4 óra) - éghajlati övezetesség (kb. 1 óra) •

A szoláris éghajlati övek. Valódi éghajlati övek.

•

A forró, a mérsékelt, a hideg övezet és tagolódásuk. Az élővilág, a talaj, a vízrajzi jellemzők. A hegyvidékek függőleges övezetessége. A függőleges és vízszintes természetföldrajzi övezetesség kapcsolata.

- természetföldrajzi övezetesség (kb. 3 óra) • • •

- a működő tőke és a pénz világa (kb. 2 óra)

8. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, ország csoportok és országok (kb. 10 óra) - a gazdasági pólusok (kb. 4 óra) - fejlődő országok (2 óra)

•

A multinacionális vállalatok szerepe.

• •

A nemzetközi tőkeáramlás. Az adósság válság.

•

Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdaságban. Kelet és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, Európai Unió.

•


• Általános problémák és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. - Magyarország (4 óra)

9. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai (kb.10 óra) - a népesség, a termelés és fogyasztás növekedésének földrajzi következményei (5 óra)

10. Topográfia (kb.3 óra) - topográfiai gyakorlat (3 óra)

• Helye és szerepe a nemzetközi társadalmigazdasági folyamatokban. • Az Unióhoz történő csatlakozás földrajzi alapjai. • A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok. • Hazánk szerepe a különböző regionális együttműködésekben.

• • • •

A demográfiai robbanás. Az élelmiszer-válság. A nyersanyag- és energiaválság. Az urbanizáció környezeti következményei. • A különböző geoszférákat ért környezeti károsodások kölcsönhatásai. • A regionális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. • A harmonikus és fenntartható fejlesztés elvei, a megvalósítás korlátjai. • Világvárosok. • Gazdasági pólusok. • Európai Unió és Magyarország.


A tanuló tudja jellemezni a gazdasági élet fontosabb ágait, ágazatait. Tudja értelmezni az integrációs folyamatok világgazdaságban betöltött szerepét. Tudja elemezni a gazdasági régiók történelmi és területi átrendeződését. Támassza példákkal alá a növekvő termelési és fogyasztási igények környezeti hatásait. A tanagyag feldolgozásához szükséges topográfia:

Aconcagua Afrikai –lemez Antarktiszi –lemez Atacama- sivatag Ausztrál –Indiai –lemez


Azori-szigetek Békás-szoros Borneo Csendes-óceáni-lemez Dél-amerikai-lemez Észak-amerikai-lemez Eurázsiai-hegységrendszer Eurázsiai-lemez Fülöp-lemez Gondwana Grossglockner Japán-árok Kaledóniai-hegységrendszer Krakatau Laurázsia Líbiai-sivatag Mariana-árok Mount St. Helens Mt. Pelée Namib-sivatag Nasca-lemez Olümposz Pacifikus-hegységrendszer Pangea Popocatépetl Szent Gotthárd-hágó Takla- Makán Teleki-vulkán Turáni-alföld Variszkuszi-hegységrendszer Vereckei-hágó Arlói-tó Bódeni-tó Brahmaputra Csád-tó Duna-delta Erie-tó Eufrátesz Felső-tó Genfi-tó Gyilkos-tó Hévizi-tó Huron-tó Holt-tenger Ijssel-tó Ladoga-tó La Plata Lengyel-tóhátság Mekong Michigan-tó


Niagara-vízesés Ontario-tó Szegedi Fehér-tó Szelidi-tó Szent Anna-tó Watt-tenger Benguelea-áramlás Humbold-áramlás Kuro-shio-áramlás Oja-shio-áramlás Bratszk Greenwich Irkuszk Karlovy Vary Manaus Monterrey New Orleans Vancouver Asszuáni Nagy-gát Europoort Randstad Száhel-öv Szilíciumvölgy Gibraltár Alpok-Adria Közösség Kárpátok Eurorégió Közel-Kelet


BIOLÓGIA Évfolyam: 10. Heti óraszámok: 3 Éves óraszámok: 111 Célok és feladatok • • • •

•

A tanulók természettudományos szemléletének formálása a biológiatanítás célja. El kell érni, hogy a diákok ismerjék saját testük felépítésének és működésének alapjait, az egészséges életmód szabályait. Az új ismeretek a mindennapi élethez, a gyakorlathoz kapcsolódjanak., hasznosítható tudást közvetítve. Kialakuljon a az új ismeretek önálló megszerzésének és alkalmazásának képessége. Képesek legyenek a diákok biológiai objektumokkal kapcsolatosan természettudományos megismerési módszereket használni. Az élet minden formájának tiszteletére neveljen. Bemutatja az élővilág egységét és azt, hogy ennek a rendszernek az ember is a része. Ismerteti az emberi szervezet felépítésének és működésének lényeges sajátosságait, és biztosítja az életmóddal kapcsolatos alternatívák helyes kiválasztásához szükséges tájékozottságot. Célja továbbá, hogy az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolat tudatosításával növelje az élővilág fennmaradásának és az emberek egészséges életének esélyeit.

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Biológia tantárgynál Természettudományos kompetencia A kompetencián belül a biológiában kiemelt hangsúlyt fektetünk a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség tudatosítására. (Pl. ökológiai rendszerek felépülése, fennmaradása, nemzeti parkok szerepe). A diák legyen képes az ember természetre gyakorolt hatásának, kockázatainak értékelésére, az adatok birtokában kockázatelemzésre, majd a változtatások megfogalmazására. A nyitottság, a kíváncsi attitűd az élővilág jobb megismeréséhez vezet. Az élet minden formájának tisztelete pedig toleránssá teszi az embert.


Ismertessük meg a tanulóval a környezetében előforduló anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ismertessük meg az élelmiszerek tápanyagtartalma és értéke közötti összefüggést, az ember egészséges életműködését veszélyeztető anyagok hatásait. Tudatosítsuk a tanulóban az idő múlásával az élőlények is változnak, az életfolyamatok visszafordíthatatlanok. Tegyük képessé a tanulókat biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére. Tudja használni a nyomtatott, illetve az elektronikus információhordozókat, értse a biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, különböző elektronikus médiumok biológiával kapcsolatosa információit. Törekedjen a vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére.


• • • • •

Segítsük a tanulót, hogy a legfontosabb szakkifejezések helyes használatával tudja megfogalmazni a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos diagrammok, grafikonok, rajzok, ábrák információtartalmát. Segítsünk, hogy a természeti értékek megfelelő helyet foglaljanak el értékrendjében. Legyen igénye fizikai és lelki egészségének, egészséges – természetes és mesterséges – környezetének megőrzésére, tekintse ezeket az emberiség közös értékének. A gyakorlatban is alkalmazza a környezet és természetvédelem legfontosabb alapelveit, vállaljon szerepet mikrokörnyezetében a szennyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok kutatók is.

Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • • • • • • • •

Az élőlények szervezeti felépítésének ismertetése ábrák, modellek segítségével. Az élőlények felépítése és életműködése közötti összefüggések felismerése, megfogalmazása, hasonlóságok és különbségek megértése. A természet és környezetvédelem fontosságának belátása és önálló kiselőadások tartása ebben a témakörben. Tájékozódás az élővilág természetes rendszerében, az embernek a földi élővilágban betöltött helyének, szerepének tudatosítása. A sejtalkotók felépítése és működése közötti összefüggés felismerése, a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatok közötti kapcsolat belátása. Az egészséges életmód, a tudatos táplálkozás fontosságának megértése. Az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányainak belátása. A rendszeres testmozgás szükségességének felismerése. A betegség megelőzés, a védőoltások egyéni és közösségi-társadalmi szükségességének belátása. Tartózkodó magatartás a testi és mentális egészségre káros anyagoktól. Az egészséges életmódot erősítő értékek felismerése és az egészség megőrzését elősegítő magatartás elsajátítása. Vitafórumokon való aktív közreműködés az egészséges életmód témakörében. Az ember szexuális folyamatának megismerése biológiai és társadalmi-etikai szempontból. Törekvés a felelősségteljes nemi magatartásra. Az öröklődés lényegének ismerete. A magyar lakosság egészségügyi mutatóinak elemzése, rizikófaktorok felismerése, a megelőzés lehetőségei.


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Az élőlények testfelépítésének és életműködéseinek változatossága (kb. 15 óra) - vírusok, prokarióták és egysejtű eukarióták (kb.1 óra) • •

A vírusok életciklusa és egészségügyi jelentősége. A prokarióta és eukarióta egysejtűek felépítése és jelentőségük

• • • • • • • •

Az állati sejtek és szövetek. Az állatok kültakarója és mozgása. Az állatok táplálkozása és légzése. Az állatok anyagszállítása és kiválasztása. Az állatok szaporodása. Szabályozás az állatvilágban.. Az állatok érzékelése, kommunikációja. Az állatok kapcsolata a környezetükkel, életmód, testfelépítés és környezet összefüggése.

- az állatok teste és életműködései (kb. 8 óra)

- a növények teste és életműködései (kb. 5 óra) • • • • • • • - a gombák teste és életműködései (kb. 1 óra)

A növényi test szerveződése, a szerveződés szintjei. A növényi szövetek típusai, funkciói. Növények táplálkozása. A növények mozgásai. A növények szaporodása. A zárvatermők szaporítószervének felépítése. Az életmód, testfelépítés és környezet összefüggései.

• A gombák testfelépítése és életműködései. • A legfontosabb ehető és mérgező gombák felismerése, a gombamérgezés.


2. Az életközösségek általános jellemzői (kb. 8 óra) - élettelen környezeti tényezők (kb. 2 óra) • • •

A fény, a víz, a levegő és a talaj legfontosabb jellemzői. Víz, levegő és talaj védelem. Az élőlények tűrőképessége.

- az élő környezeti tényezők (kb. 2 óra) • Populációk kölcsönhatásai • Táplálkozási kapcsolatok, hálózatok. - az életközösségek anyag és energia forgalma (kb. 2 óra) • • •

Termelők, fogyasztók, lebontók. Anyagok körforgása a természetben Anyagforgalom és az energiaáramlás összefüggése.


- a természetes és mesterséges életközösségek (kb. 2 óra) • természetes és mesterséges életközösségek. • Az élővilág sokféleségének fontossága, az ember hatása az életközösségekre. • Környezet rombolás és környezetvédelem. 3. Az élővilág törzsfejlődése (kb. 6 óra) - az evolúció alapjai és bizonyítékai (kb. 1 óra)

- az evolúció lehetséges folyamata (kb. 2 óra)

• Az evolúció fogalma. • A fajok kialakulása, az evolúció bizonyítékai. • Az élet keletkezése. • •

Növényvilág evolúciója. Állatvilág evolúciója.

- az ember evolúciója (kb.1 óra)

•

Az ember evolúciója

- a jelenkori bioszféra (kb.2 óra)

• •

A Föld globális problémái. A bioszféra jövője.

4. A sejtek felépítése és működése (kb. 8 óra) - a sejtek felépítése és anyagcseréje (kb. 5 óra)

• A biogén elemek. • A víz biológiai jelentősége. • A szénhidrátok, lipidek, fehérjék és nukleinsavak legfontosabb tulajdonságai. • A biológiai membránok és a sejtmag. • Anyagszállítási folyamatok. • Az enzimek. • A felépítő és lebontó anyagcserefolyamatok jelentősége.


- a szaporodás és öröklődés sejttani alapjai (kb. 3 óra)

5. Az ember életműködései és az életműködések szabályozása (kb. 45 óra) - a bőr és a mozgás (kb. 4 óra)

- a táplálkozás (kb. 6 óra)

- légzés (kb. 3 óra)

- a keringési rendszer (kb. 4 óra)

- kiválasztás (kb. 3 óra)

- az idegrendszer (kb. 10 óra)

- az immunitás (kb. 3 óra)

• A sejtciklus. • A DNS, a kromoszóma és a gén fogalma. • A mitózis, és a meiózis. • A mutáció és a mutagének.

• A bőr felépítése. • A csontváz részei. • Az izmok felépítése és kapcsolódása a vázrendszerhez. • A mozgásszervi és bőrbetegségek, a mindennapos testmozgás jelentősége. • Az emésztés. • A bélcsatorna szakaszai és működésük. • A máj és a hasnyálmirigy szerepe. • A táplálkozással kapcsolatos egészségügyi ismeretek, az egészséges táplálkozás. • A légzőrendszer , a hangképzés. • A légzőszervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek. • A vér összetétele. • Az ember keringési rendszerének felépítése és működése. • Szív és érrendszeri betegségek férfiaknál. • Homeosztázis. • A kiválasztó szervrendszer. • A kiválasztó szervekkel kapcsolatos egészségügyi ismeretek • A szabályozás és vezérlés. • Az idegi és hormonális szabályozás alapelvei. • A neuron. • A reflexkör fogalma. • Az idegrendszer tagolódása: a környéki (agyidegek, gerincvelőidegek) és a központi idegrendszer (agyvelő, gerincvelő). • Vegetatív és szomatikus idegrendszer. • Az idegrendszer működésével kapcsolatos egészségügyi ismeretek. • Tudatmódosító szerek. • Az immunitás lényege, és az immunrendszer szerepe. • A védőoltások. • A vércsoportok (AB0, RH fartor).


• Az immunrendszerrel kapcsolatos egészségügyi ismeretek (AIDS). - a hormonális szabályozás (kb. 6 óra)

• A hormonális szabályozás alapelvei, a neuroendokrin rendszer. • Belső elválasztású mirigyek és a hormonok szerepe. • A hormonrendszer tipikus betegségei, megelőzés, gyógyítás.

- az érzékelés (kb. 6 óra)

A szem felépítés és működése. • A hallószerv felépítése és működése. • Az érzékszervek védelme és betegségei., megelőzési lehetőségek.

6. Az ember szaporodása és egyedfejlődése (kb. 8 óra)

7. Az öröklődés alapjai (kb. 8 óra) - egy gén által meghatározott tulajdonság öröklődése (kb. 4 óra)

• Az ivarsejtek. • A hím ivarszervek felépítése és működése. • A női ivarszervek felépítése és működése, a menstruációs ciklus. • A megtermékenyítés, a terhesség, a szülés. • Az emberi szexualitás. • A fogamzásgátlás és a felelősség. • A nemi betegségek és megelőzésük. • Az embrionális és posztembrionális fejlődés. • A fenotípus és a genotípus, a homozigóta és a heterozigóta fogalma. • A környezet szerepe a fenotípus kialakulásában. • A domináns-recesszív öröklődésmenet. • Emberi tulajdonságok, betegségek, vércsoportok öröklődése.


- több tulajdonság egyidejű öröklődése (kb. 2 óra)

• A nemhez kapcsolt tulajdonságok öröklődése. • Az emberi ivar kialakulása.

- a genetikai ismeretek gyakorlati vonatkozásai (kb. 2 óra)

• A genetikai tulajdonságok jelentősége, a mezőgazdaságban és a gyógyításban, a genetika gyakorlati fontossága. • A genetikai eredmények és kutatások etikai kérdései.

8. Általános egészségtan (kb.13 óra) - általános egészségügyi ismeretek (kb. 13 óra)

• Elsősegélynyújtási ismeretek. • Prevenció, szűrővizsgálatok. • Rizikófaktorok, civilizációs betegségek, szenvedély betegségek (alkohol, drog, dohányzás). • Az utódvállalás, családtervezés, genetikai tanácsadás. • Környezet– egészségtan, környezet – higiéné. • Lelki egészség.


Tudják különböző csoportokba sorolni az élőlényeket, értsék a fejlődéstörténeti rendszert. Vegyék észre az összefüggést az élőlények életmódja és környezete között. Tudjanak érvelni a természetvédelmi területek fontossága mellett és a környezet pusztító magatartás ellen. Képesek legyenek a táplálkozási hálózatokat ábrázolni, az ábrákat értelmezni. Igényeljék a biológiai környezet megismerését, ehhez használjanak ismeretterjesztő folyóiratokat, könyveket, határozókat és egyéb információhordozókat. Alakuljon ki az egészséges életmód és a tudatos táplálkozás igénye. Vegyék észre az egészségkárosító szokások egyéni és társadalmi hátrányait. Tudatosan tartsák távol magukat a testi és mentális egészségre ártalmas anyagoktól. Ismerjék fel az egészséget erősítő értékeket és az egészség megőrző magatartásformákat. Értsék meg, hogy a DNS-ben nem kódolt tulajdonságok nem fejleszthetők ki.


KÉMIA Évfolyamok: 9. Heti óraszámok: 2 Éves óraszámok: 74 Célok és feladatok • A diákok korábbi általános kémiai ismereteinek bővítése, az általános iskolai szervetlen kémiai ismeretek felfrissítése, kísérletek segítségével ezek bővítése. • Az anyagszerkezeti alapokra támaszkodva a molekulamodellek használatával, támaszkodva a tanulók hétköznapi ismereteire és biológia, földrajz tudására - úgy kell megtanítani a szervetlen és a szerves kémiát, hogy a mindennapi élet, a közvetlen környezet kiemelkedően fontos anyagairól a tanulók tájékozottak legyenek, képesek legyenek a mindennapi életben előforduló kémiai anyagok balesetmentes használatára. • Ismerjék ezen anyagok tulajdonságait, emberre, természetre gyakorolt hatását! • Tudjanak egyszerű kísérleteket elemezni, értelmezni! Képesek legyenek egyszerű kémiai számításokat végezni! • A tanult szerves vegyületek élettani, környezeti hatásának ismerete, előfordulásuk, előállításuk, felhasználásuk általános szövegértési szintű tájékozottsága. A mindennapi életben gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. • A négyéves képzés végén ismétlés, rendszerezés révén képesek legyenek a tanulók szakirányú tovább tanulásban eredményesen szerepelni. A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele a Kémia tantárgynál Természettudományos kompetencia Ez a kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat fogalmazzunk meg, és előrejelzéseket tegyünk a természetben. A kémia esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a kémiai folyamatoknak, valamint mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának ismerete. E kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben. Tudását gyakorlatias módon képes alkalmazni új technológiák, anyagok megismerésében. Kritikus az áltudományos, a tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Ezen kompetencia a kémiában is kritikus és kíváncsi attitűdöket, a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét foglalja magában.

Fejlesztési követelmények • • •

A egyéves középiskolai képzés befejezésekor a tanulók ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb tulajdonságait, esetleges veszélyeit és szakszerű használatát Legyen áttekintésük a tápanyagok szerepéről, értékéről, ismerjék az egészséges táplálkozási szokásokat. Súlyozottan dolgozzák fel a tantárgy szakmaorientált részét.


• • • • • • • •

Ismerjék a drogok, a nikotin és az alkohol egészségkárosító hatását. Legyenek tájékozottak környezetszennyezési kérdésekben, lássák, hogy a környezeti problémák hátterében a technikai fejlődés, az emberi fogyasztás áll. Szerezzenek jártasságot az írott és elektronikus sajtó kritikus használatában. Ismerjék fel a reklámnak az ember életvitelére gyakorolt káros hatását. Tudják, hogy az egészség, a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a közösség számára. Számítástechnikai ismereteik segítségével legyenek képesek az anyaghoz kapcsolódó előadás megírására. Ezeket elő is tudják adni. Ismerjék a legnevesebb hazai és külföldi kémikusok munkáságát.



• • • •

Ismeretek gyűjtése a napi sajtóból és az elektronikus médiából. A világ kémiai hátterű aktuális híreinek megbeszélése. Információk megjelenítése táblázatok, diagramok formájában, ezek értelmezése, a tanulók számítástechnikai ismereteinek segítségével. A megismert kémiai fogalmak szabatos használata írásban és szóban. A periódusos rendszer és az atomok elektronszerkezete közötti összefüggés felismerése. Vegyértékelektronok száma, az ionok töltésszámának meghatározása. Az elektronegativitás és az első és másodrendű kötések segítségével az anyag tulajdonságainak felismerése, rácstípusba sorolása. Egyszerű kémiai reakciók szerkesztése, besorolásuk típus szerint. A sav-bázis és oxidációs-redukciós reakciók részletes ismertetése. A sav - bázis sajátosságok felismerése, pH fogalma, jelentősége a mindennapi életben. Kémiai jelek ismerete, kémiai egyenlet mennyiségi jelentése és Avogadro törvénye alapján kémiai számítások végzése. Az elektrolízis és a galvánelemek folyamatainak elemzése. Kísérletek, megfigyelések feldolgozása tanári segítséggel.

TÉMAKÖRÖK 1. Tájékozódás a részecskék világában (kb. 12 óra)

TARTALMAK •

•

Atomszerkezet: alapállapotú atom, az elektronfelhő szerkezete: elektronhéjak, alhéjak, lángfestések bemutatása, kiértékelése, atompályák, párosítatlan elektron, elektronpár, vegyértékelektron, atomtörzs Molekulaszerkezet: elektronegativitás, kovalens kötés, szigma és pi kötés, delokalizált kötés, poláris és apoláris kötés, a molekulák térbeli szerkezete, apoláris és dipólus molekula


2. Anyagi halmazok (kb. 10 óra)

• • • • • • • •

3. A kémiai reakciók a részecskék ismeretében (kb. 22 óra)

• • •

• • • • • •

• • • 4. Szénhidrogének (kb. 8 óra)

• • • • • • •

5. Műanyagok

•

Avogadro-törvénye A gázok moláris térfogata Az első- és a másodrendű kötés fajtái, jellemzői, kialakulásuk feltételei Kristályrács típusok, szerkezetük és fizikai tulajdonságaik kapcsolata Összetett rendszerek- gyakorlati példákon keresztül Oldatok, oldódás Koncentrációk Egyszerű számítások Termokémia: reakcióhő, képződéshő, Hess tétel, endoterm és exoterm folyamatok Reakciósebesség és kémiai egyensúly: a reakciósebességet befolyásoló tényezők, megfordítható folyamatok, az egyensúly eltolása A sav-bázis reakciók: a sav és bázis fogalma, erős és gyenge savak és bázisok, a víz autoprotolízise, kémhatás, pH Közömbösítés, semlegesítés Kémhatás kimutatása indikátor anyagok segítségével Redoxreakciók: oxidáció és redukció értelmezése elektronátadással Redox reakciók megfigyelése, kiértékelése Oxidálószer, redukálószer fogalma, Elektrolízís, galvánelemek: elektrolit, elektród, katód, anód fogalma, katód és anód folyamatok elektrolíziskor és a galváncellában Elektrolízis bemutatása kísérletekkel Elektródpotenciál, elektromotoros erő fogalma A galvánelemek és az elektrolízis gyakorlati vonatkozásai, környezetvédelem A szerves kémia története, tárgya A szénvegyületek nagy száma, izoméria Az alkánok homológ sora, elnevezések, általános képlet, konstitúciós izoméria A metán tulajdonságai. Földgáz, PB-gáz Kőolajlepárlás, a lepárlás termékei, környezetszennyezésük Benzol és származékai Fontosabb halogénezett szénhidrogének, élettani, környezeti hatásuk Természetes és szintetikus műanyagok


(kb. 8 óra)

• • • •

Telitetlen szénhidrogének. Etén, addició és polimerizáció Az alkének mint műanyagalapanyagok Izoprén, kaucsuk, gumi Az acetilén, a PVC

6. Oxigéntartalmú szerves vegyületek (kb. 4 óra)

•

Alkoholok-aldehidek: funkciós csoport, alkoholok csoportosítása, szerkezetük, fizikai tulajdonságaik, fontosabb alkoholok - metanol, etanol, glikol, glicerin, az alkohol élettani hatása, az alkoholizmus, fontosabb aldehidek tulajdonságai, élettani jelentőségük

7. Szerves vegyületek a mindennapi életben (kb. 7 óra)

•

Karbonsavak-észterek: a karbonsavak szerkezete, a hangyasav, az ecetsav Biológiai szempontból fontos karbonsavak: gyümölcsészterek, viaszok, zsírok és olajok képződése, tulajdonságai, margaringyártás, szappanok szerkezete, tisztítóhatásuk, szintetikus mosószerek Szénhidrátok: monoszaharidok általános ismertetése, szőlőcukor, gyümölcscukor szerkezete, tulajdonságai, jelentősége, a fotoszintézis és a szeszes erjedés, diszacharidok, biológiai jelentőségük, cukorgyártás, szeszgyártás Poliszacharidok: a keményítő és a cellulóz Aminosavak - fehérjék: a természetes eredetű aminosavak szerkezete, tulajdonságai, a fehérjék képződése, szerkezete, tulajdonságaik, csoportosításuk, tulajdonságváltozás fizikai és kémiai hatásokra.

•

•

• •

8. A fehérjék biológiai szerepe, teától a heroinig (kb. 3 óra)

• •

Nukleinsavak A szenvedélybetegségekkel kapcsolatos nitrogéntartalmú szerves vegyületek hatásmechanizmusa, hozzászokás, függőség.


•

Tudja a tanuló a háztartási vegyszereket balesetmentesen használni, ismerje az anyagok atomos, molekuláris ionos szerkezetét, a molekulák alakját, a halmazok szerkezetét. Ismerje a fontosabb elemek vegyjelét, vegyületek képletét, írjon. Legyen járatos az egyszerű számításokban. Értelmezze a kémiai folyamatok reakcióhőjét. Csoportosítsa a megismert reakciókat. Tudja elemezni az elektrokémiai folyamatokat, ismerje gyakorlati jelentőségüket. Legyen


• • • • • • • • •

áttekintése a szénhidrogénekről, az alkoholokról, az aldehidekről, tulajdonságaikról, gyakorlati jelentőségükről, élettani és környezeti hatásukról. Tudja a háztartási vegyszereket balesetmentesen használni. Értelmezze az elvégzett kísérleteket , elemezzen egyszerű kémiai ismereteket tartalmazó grafikonokat táblázatokat, folyamatábrákat. .A mindennapi életben gyakran előforduló, egészségre ártalmas szerves anyagok megismerése. A tanult makromolekulás anyagok besorolása vegyületcsaládokba, felépülésük elvének megadása, jelentőségük. A tanuló ismerje az élő szervezetek legfontosabb építőköveinek kémiai szerkezetét, szerepüket a szervezetben. A szenvedélybetegségekhez kapcsolódó anyagokat sorolja fel és ismerje hatásukat. Tájékozott legyen a szerves vegyipar termékei által okozott fontosabb környezetkárosításokról, ezek elleni védekezésről. A legfontosabb környezetkárosító anyagok ismerete, a következmények feltárása. Ismeretek gyűjtése folyóiratokból, szakkönyvekből, sajtóból, az elektronikus médiából, az összegyűjtött információk összehasonlítása. Előadás tartása a kémiai szaknyelv szabatos használatával.


INFORMATIKA (Elektrotechnika-elektronika szakmacsoport) Évfolyamok: 9-10-11-12. Heti óraszámok: 2-2-2-2 Éves óraszámok: 74-74-74-64 Célok és feladatok • A tantárgy komplex jellegű, magába foglalja a közismereti informatika, számítástechnika, könyvtárhasználat területét. Magasabb évfolyamokon az elektronika különböző szakterületeinek informatikai alkalmazásait mutatjuk be. .

A tantárgy célja • Felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. • Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. • Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. • Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). A számítástechnika oktatásának fő célkitűzései − Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. − Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. − Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. − Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. - Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz.


-

-

-

Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, -feldolgozás és -felhasználás etikai és jogi szabályait. Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései − Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. − A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. − A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. − A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba. − A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

Fejlesztési követelmények • A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. • Különféle formákban tudjon információt megjeleníteni; legyen képes a különböző formákban megjelenő információt felismerni, a megszerzett információit kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az Internet használatában; a folyóiratok, lexikonok kézikönyvek, szakkönyvek, a különböző multimédia és hipermédia oktatási anyagok alkalmazásában. • Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. • Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálóza-


• • • • • • • • • • • •

• • • •

ti úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. Ismerje fel és legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében előforduló tevékenységek algoritmizálható részleteit. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmusokat tervezni és megvalósítani. Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. Tudjon keresni nyilvántartásokban kézzel, adatbázisokban egyszerű keresővel. Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. Ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje meg az informatika társadalmi jelentőségét, szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Legyen tudatában az öncélú és túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító, személyiségromboló hatásának (pl. a számítógép-függőség videojáték-függőség problémái). Tájékozódjon arról, milyen szerepük van az informatikai eszközöknek az iskola szakmai irányultságának megfelelő szakmákban. Ismerje meg és igényelje a könyvtárak szolgáltatásait. Rendszeres, sokoldalú könyvtári tevékenységével alakuljon ki biztos használói magatartása. Legyen tisztában a különböző dokumentumtípusok (hagyományos és legújabb technológiákon alapuló ismerethordozók), tömegkommunikációs és hálózaton elérhető források sajátos közlésmódjával, információs és esztétikai értékével. Tanulmányaihoz érdeklődése szerint tudja szelektálni a különböző információs forrásokat. Az iskolai és a mindennapi problémahelyzeteknek megfelelően tudja kiválasztani a megoldást kínáló könyvtári tájékoztató segédleteket (kézikönyvtár, a könyvtári katalógusok, bibliográfiai adatbázisok), és legyen képes információhordozókat, információkat keresni belőlük. Legyen képes feladatához a probléma és az ismeretkör jellegének megfelelő könyvtártípust, tájékoztató eszközt, dokumentumtípust kiválasztani. Tudja alkalmazni a szelektív adatgyűjtés teljes műveletsorát, tudjon forrásjegyzéket készíteni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemezése és rendszerezése alapján. Munkája közben tegyen eleget a forrásfelhasználással kapcsolatos etikai követelményeknek. Értse meg a különböző könyvtártípusok szerepét az önművelésben, a felsőfokú tanulmányokban, a szakmai ismeretszerzésben, a közhasznú tájékozódásban és igénybe tudja venni szolgáltatásaikat. Ismerje a korszerű technológiákon alapuló könyvtári ismerethordozókból, adatbázisokból, számítógépes hálózatokból való információszerzés lehetőségét, módját, szükségleteinek és érdekeinek megfelelően tudja azokat használni.


9. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az informatika alapjai • A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; fontosabb jellemzőik bemutatása és értelmezése; a Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása. • Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése; analóg jel digitalizálása. Különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása. • Logikai alapműveletek használata feladatokban; logikai műveletek modellezése. Operációs rendszer használata • Az állományműveletek önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása és kicsomagolása. • Az operációs rendszer néhány alkalmazói szempontból fontos jellemzőjének beállítása, változtatása. • Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. • Háttértár töredék mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Dokumentumkészítés számítógéppel • Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladatleírás alapján. • Típusdokumentumok elkészítése. • Kiselőadás, esszé, újságoldal dokumentum elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). • Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Előadástervező használata • Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése. (Ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője). • Web-lap szerkesztése. Könyvtárhasználat • Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az Interneten. Közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (pl. kirándulás útvonalának, programjának megtervezése). • Szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával. • Tájékozódás a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Újabb könyvtártípusok megismerése látogatással (tanulmányi kirándulás) vagy közvetett források segítségével. • A tanult dokumentumok rendszerezése információs értékük szerint. • Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokból. Keresés formai és tartalmi szempontok szerint hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban.


TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Az informatika alapjai (kb. 8 óra)

• Hardvereszközök fajtái és jellemzőik. Neumann-elvű számítógépek. • Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adatmennyisége. Bináris számrendszer. műveletek. A számítógépes irányítás formái.

2. Az operációs rendszer használata • Állományműveletek: keresés, mozgatás, máso(kb. 12 óra) lás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Az operációs rendszer néhány jellemzője. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok viszszaállítása. • Tömörített állomány létrehozása, bővítése. • Segédprogramok használata. Több program összehangolt alkalmazása. 3. Dokumentumkészítés számítógép- • A szövegszerkesztés menete. Szövegbevitel, pel (kb. 18 óra) javítás. • Karakterformázás, bekezdésformázás, felsorolás, számozás, tabulátorok használata. • A szöveg formázásának lehetőségei: a fejléclábléc, az oldalszámozás, a lábjegyzet, felsorolás. • Tabulátorok és felsorolás használata. • A szöveg átrendezése, keresés, csere, helyesírás-ellenőrzés. • Táblázatok, grafikák, képek, szimbólumok és más objektumok beillesztése a szövegbe és formázása • Dokumentumok készítése minta és feladatleírás alapján. Típusdokumentumok. 4. Előadástervező használata (kb. 12 óra)

• Szövegtervezés, elrendezés, tördelés. • A prezentáció készítésének menete. Szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek. • Képek, objektumok illesztése, méretezése. • Digitális effektusok kiválasztása (áttünés, képváltás, hanghatások, színváltások). • Vetítési beállítások, animáció, slideshow.

5. Kommunikáció az Interneten (kb. 6 óra)

• • •

6. Weblapkészítés (kb. 14 óra)

• •

Levelezési rendszer használata. Állományok átvitele, hírcsoportok, WWW, keresőrendszerek, távoli adatbázisok használata. Formázási lehetőségek. weblap készítése webszerkesztővel: szöveg, kép, ugrópont bevitele. Formázási lehetőségek


7. A könyvtárhasználat (kb. 4 óra)

•

•

Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek. Könyvtártípusok, könyvtári rendszer. Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia.

A továbbhaladás feltételei • • • • • • • •

• • • • • • • • • • •

•

Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Ismerje az általánosan elterjedt előadás tervezők célját, szolgáltatásait, használatát. Legyen gyakorlata egyszerűbb – tematikus – előadás készítésére, kép- és szöveganyag összeállítására, animációk elhelyezésére. Ismerje a hálózatok működésének elméleti alapfogalmait. Ismerjen egy hálózati operációs rendszer használatának alapműveleteit. Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. Az intézményben kapott azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként. Legyen gyakorlata a hálózatba való be- és kijelentkezésben, a jelszó cseréjében. A tanuló ismerje a helyi (lokális) és a kiterjedt területű hálózat fogalmát, alkalmazási körét, főbb szolgáltatásait. Ismerje a hálózattal kapcsolatos alapfogalmakat. Legyen képes meghatározni saját jogait a rendszerben. Legyen gyakorlata levelek, üzenetek továbbításában, valamint Internet hívás lebonyolításában, alkalmazásában, információk keresésében címszó alapján. Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban. Ismerje a különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényegét és felhasználási területeit. Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. Ismerje íteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit.



Számítógépek elvi felépítésének ismerete. Dokumentumszerkesztés és formázási műveletek. Grafikus operációs rendszeren alkalmazások indítása, összehangolása az operációs rendszer beállításainak módosításával. A műszaki rajz alapjainak, vetületi ábrázolás, méretmegadás, metszeti ábrázolás, különleges- és egyszerűsített ábrázolás ismerete és alkalmazása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Multimédia szerkesztő programok alapjai ( hang, képfeldolgozás) (kb. 8 óra)

• • •

• • • 2. Táblázatkezelés (kb. 24 óra)

• • • • •

4. Az információs társadalom (kb. 6 óra)

•

• •

Képfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényege és felhasználási területei. Képek, ábrák megnyitása, konvertálása és mentése különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. Hangfeldolgozó programok használata, főbb szolgáltatásaik. A különböző hangformátumok, jellemzői, felhasználási területei. Egyéb multimédia fájlok jellemzői. A táblázatkezelés alapfunkciói és fogalmai. Függvények, képletek. Adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek. Adatmódosítás. A diagram, fogalma, összefüggés függvények és diagramok között Diagramfajták. Problémamegoldás táblázatkezelővel. Tantárgyi feladatok megoldása Könyvtári és egyéb információs rendszerek. A közhasznú tájékozódás forrásai, eszközei (Internet, pályaválasztási tanácsadó, telefonkönyv, menetrend, katalógusok stb.). Közhasznú magyar információs adatbázisok Annak ismerete, hogy az információ


áru, hogy az információs rendszerekben, de akár csak egy címlistában is hatalmas érték lehet. • Keresés számítógépes katalógusokban és adatbázisokban. • Jogi és etikai ismeretek Adatbiztonság, szerzõi jog, etikai vonatkozások alapjainak ismerete. 5. CAD alapismeretek (kb. 36 óra)

• • • • • • • •

A CAD fogalma, PC-s CAD programok Az AutoCAD R14 áttekintése A grafikus képernyő, a képernyő részei: Parancsok kiadásának lehetőségei, beállítások, testreszabás A rajzolás kezdetei: Elemek módosításai, változtatási lehetőségek Geometriai transzformációk, manipulációk Méretezés Metszeti ábrázolás: Modellezés, ábrázolás 3D – ben

A továbbhaladás feltételei • Tudjon képet, ábrát megnyitni, konvertálni és elmenteni különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. • A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program felhasználása. Táblázatkezelő alkalmazása tantárgyi feladatok megoldásában. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése. • Tudjon műveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. • Konkrét feladatok kapcsán a tanuló legyen képes a függvények és grafikonok adatsorokhoz való rendelésére, az alapvető kereső és szűrő funkciók használatára, kijelölt adathalmazhoz diagram kiválasztására. • Tudjon számítógépen egyen és váltakozó áramú hálózat működését és vizsgálatát szimulálni. Ismerje a CAD programok alkalmazási lehetőségeit. • Tudja parancsok kiadásával, beállításokkal, egy CAD program kezelését elvégezni. • Tudjon CAD program segítségével műszaki rajzot készíteni.



Aszámítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeinek kihasználása. A számítógép alkalmazása hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására. A számítógépes feladatmegoldás lépéseinek meghatározása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

• Az adatbázis fogalma, típusai, adattábla, rekord, mezõ, kulcs. • Adatbáziskezelõ program interaktív használata • Adattípusok, adatbevitel, adatok módosítása, törlése. • Adatbázisok létrehozása, karbantartása. • Alapvető adatbáziskezelő műveletek (Lekérdezések, függvények használata, keresés, válogatás, szűrés, rendezés, összesítés.) • Képernyő- és nyomtatási formátumok ismerete, tervezése és készítése. 2. Algoritmizálás és problémamegoldás • Az algoritmus fogalma, típusai, algoritmikus (kb. 6 óra) ábrák felépítése • A programok szerkezete, főbb elemeik • A magas szintű programnyelvek típusai • Algoritmuskészítési gyakorlatok 1. Adatbáziskezelés (kb. 18 óra)

3. Programozási nyelvek, ismeretek (kb. 24 óra)

• • • • •

3GL program szerkezete. Adattípusok és deklarációk. 3GL nyelv utasításai A struktúrált programozás alapjai Eljárások és függvények szerkezete, hívása

4. Programozás elméleti alapfogalmak (kb. 8 óra)

• • • •

A program helyessége Tesztelési módszerek Hibakeresés Hatékonyságvizsgálat

5. 4GL nyelvek alapismeretei (kb. 18 óra)

• • • •

Egy 4GL fejlesztői környezete Project-ek részei Alapvető komponensek használata Gyakorlati feladatok megoldása



• • • • • • • • • • • •

Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázislekérdezés, kinyomtatás. Az adatbázis védelme. A tanuló legyen képes egy probléma megfogalmazását, megértését követően annak leírására. Legyen képes egy leírásból megfogalmazni az eredeti problémát. A tanuló ismerjen meg egy 3GL nyelv szerkezetét, a deklarációs rész elemeit. A függvények és eljárások alkalmazásával szerezzen jártasságot a struktúrált programozásban. Tudjon eljárásokat és függvényeket írni. Szerezzen jártasságot a struktúrált programozásban. Típusfeladatokon keresztül elsajátítatni az algoritmizálás alapjait. A tanulók ismerjék meg az alapvető programozási tételeket és ezek gyakorlati alkalmazásait. Ismerjék a 4GL nyelvek alapfogalmait, használatuk sajátosságait.



Mikroszámítógépek elvi felépítése. Programozási módszerek és egy algoritmus leíró nyelv ismerete. Villamos berendezések dokumentációjának készítése. Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzőinek ismerete. Kapcsolási rajz készítése.

TÉMAKÖRÖK 1. Assembly programozás alapjai (kb. 16 óra)

TARTALMAK • • • • • • • • •

2. Bevezetés az áramkör programozásba (kb. 16 óra)

• • • • • • • • • •

3. Számítógépes tervezés, villamos tervező és áramkör szimuláló rendszerek felhasználásával (kb. 32 óra)

• • •

A programozás menetének áttekintés program preparálás folyamata Assembly programozás áttekintése Assembler preparálás (Tasm, Tlink) Programszerkezet a memóriában fordítás /l-el: a tárgykód Vezérlés átadások az assemblerben rutinok (CALL, INT, RET, iRET INT 16h: taszt BIOS rutinok) STACK LIFO verem ( PUSH-POP INT 10h: video BIOS rutinok) A folyamatábra: rutinok ˙BIOS, DOS rutinok A memória felépítése Mikrovezérlők (PIC-ek) felhasználása az iparban és az üzemeltetési ismeretek megismerése. Mikrovezérlők üzemeltetés feltételei. Mikrovezérlők (PIC-ek) tipusai, felépítése A mikrovezérlő (PIC) architektúrája, perifériái. Utasítás végrehajtása a mikrovezérlőben (PIC-ben). Egy konkrétk mikrovezérlők programozási elveinek megismerése, programok írása és programozása. Egyszerű és összetett programozás elvégzése, a programok tesztelése. Utasítás végrehajtása a PIC-ben: A CAD programok célja, szolgáltatásai és főbb jellemzői. A villamos berendezések dokumentációi; a kapcsolási rajz jellemzői, elkészítési szempontok


• Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői • Kapcsolási rajz készítése • Az alkatrészjegyzék, a jellemzők feltüntetése; az alkatrészjegyzék elkészítésének szempontjai • Az ORCAD tervezőrendszer felépítése, beállításai • A kapcsolási rajz elkészítésének szempontjai, a szerkesztő program kezelése • Huzalozás • Alkatrészek azonosítása, automatikus sorszámozás, alkatrészjegyzék kialakítása • Alkatrész-, kötés-, és hibalista készítése • Kapcsolási rajz átkonvertálása a nyomtatott áramkör tervező programhoz • A PCB kezelése • Az alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok • Az automatikus huzalozás • Feliratok készítése, alkatrészek szerkesztése • Nyomtatás, nyomtatatási formák • Egy áramköri szimulációs program bemutatása, egyszerűbb feladatok megoldásának demonstrálása, a lehetőségek és korlátok ismertetése

A továbbhaladás feltételei • A tanuló ismerje az assembly programok szerkezetét, a fordítás és a szerkesztés folyamatát. • Legyen tisztában az általa használt számítógép erőforrásaival a programozás oldaláról. • A tanuló ismerje alapszinten egy villamos CAD program alkalmazási lehetőségeit . • Legyen képes egyszerű műszaki feladatok megoldásához CAD programot felhasználni. • Legyen képes az adott áramkör vizsgálatához a megfelelő üzemmódot megválasztani. • Tudjon szimulációs programot használni, egyszerű áramkörökön szimulációt végezni, munkáját menteni, dokumentálni. • Ismerje a mikrovezérlők alkalmazási és üzemeltetési feltételeit, néhány típusát, felépítését és programozását. • Ismerje a mikrovezérlők architektúráját, perifériáit. • Ismerjen egy konkrét mikrovezérlő programozási elveit, a programok írásának lehetőségeit, elkészítési módját. • Ismerje, és tudja alkalmazni a fejlesztői környezetet. • Tudja az elvégzett feladatot dokumentálni


INFORMATIKA (Informatika szakmacsoport) Évfolyamok: 9-10-11-12. Heti óraszámok: 2-2-2-2 Éves óraszámok: 74-74-74-64 Célok és feladatok A tantárgy komplex jellegű, magába foglalja az informatika érettségi tantárgy követelményeit, valamint megalapozza a hardver orientált informatika szakmacsoport különböző szakterületeinek alkalmazásait.

Fejlesztési követelmények • Felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés amennyiben logikusan gondolkodni, problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet kíván kialakítani, korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával, felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. • Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. • Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerű probléma-megoldási lehetőségeket biztosít, hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetőségeket nyújt, (például web, csevegés, e-mail, levelezési listák, FTP). Történelmi jelentősége az íráshoz mérhető. Fő célkitűzései: − Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. − Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. − Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. − Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. - Alkotó munkára nevelés: akár táblázatot készítünk a számítógéppel, akár szöveges dokumentumot, a végeredmény egy új produktum lesz.

269


-

-

-

Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak. Az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása: az iskolai élet eseményeihez vagy a tantárgyakhoz kapcsolódó feladatok megoldására a tanulók használjanak informatikai eszközöket (dolgozat, előadás, bemutatás, tantárgyi feladatmegoldás, szervezés, tanulás). Az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése: tudatosítani kell a tanulókban az információszerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait. Az esztétikai készség fejlesztése: igény és készség a számítógépes produktum esztétikus formájának kialakítására.

A könyvtárhasználat oktatásának célkitűzései: − Felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés bővülő lehetőségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. − A könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítása, fejlesztése a könyvtári információs rendszer lehetőségeinek felhasználásával. − A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikák és módszerek kifejlesztése. Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartás kialakítása. − A könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítése a tanulók tantárgyi képzéséhez, iskolai fejlődéséhez és a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és feldolgozásba. − A forrásfelhasználás etikai szabályainak elsajátíttatása és a normakövetés követelményének elfogadtatása. A különböző társadalmi szerepekbe beilleszkedni, azokat szükség szerint változtatni és bennük hasznosan tevékenykedni tudó személyek nevelése.

270


9. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák Az informatika alapjai • A személyi számítógép ismertebb perifériáinak gyakorlott kezelése; beszámoló készítése a kereskedelemben kapható új perifériákról; fontosabb jellemzőik bemutatása és értelmezése; a Neumann-elvű számítógépek felépítésének és működésének bemutatása. • Az analóg és a digitális jel különbözőségének megértése; analóg jel digitalizálása. Különféle jelek, jelsorozatok adatmennyiségének számítása. Logikai alapműveletek használata feladatokban; logikai műveletek modellezése. Operációs rendszer használata • Az állományműveletek önálló elvégzése. Kiválasztott állományokról biztonsági másolat készítése. Tömörített állományok létrehozása és kicsomagolása. Az operációs rendszer néhány alkalmazói szempontból fontos jellemzőjének beállítása, változtatása. • Egy alkalmazás önálló installálása a használt környezetben, hardverkörnyezeti jellemzők beállítása, nyomtató jellemzőinek módosítása. Háttértár töredék mentesítése, megbízhatóságának ellenőrzése. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Dokumentumkészítés számítógéppel • Többféle formázási megoldást tartalmazó dokumentumok készítése minta alapján, illetve feladatleírás alapján. Típusdokumentumok elkészítése. Kiselőadás, esszé, újságoldal dokumentum elkészítése (képekkel, táblázatokkal, diagramokkal, például környezetvédelmi vagy informatikai témáról). Dokumentumok mentése, konvertálása különböző formátumokban. Könyvtárhasználat • Keresés országos könyvtárak katalógusaiban az Interneten. Közhasznú információk keresése hagyományos és elektronikus tájékoztató forrásokban (pl. kirándulás útvonalának, programjának megtervezése). • Szelektív irodalomgyűjtés és bibliográfia készítése számítógépes adatbázisok felhasználásával. • Tájékozódás a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Újabb könyvtártípusok megismerése látogatással (tanulmányi kirándulás) vagy közvetett források segítségével. A tanult dokumentumok rendszerezése információs értékük szerint. Információkeresés hagyományos és számítógépes forrásokból. Keresés formai és tartalmi szempontok szerint hagyományos és számítógépes katalógusokban, egyéb adatbázisokban.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Az informatika alapfogalmai (kb. 8 óra)

• Informatikai alapfogalmak • Analóg és digitális jelek. Jelhalmazok adatmennyisége. Bináris számrendszer. műveletek. A számítógépes irányítás formái.

2. A számítógépek felépítése, alapfogalmak •

a Neumann-elvű számítógépek elvi felépítése 271


(kb. 8 óra) 3. Az operációs rendszer használata (kb. 16 óra)

4. Internet használat (kb. 8 óra)

• az utasítások felépítése és a végrehajtás menete • CPU, memória, perifériák, háttértárak • Állományműveletek: keresés, mozgatás, másolás, létrehozás, nyomtatás, törlés, átnevezés. Biztonsági másolat készítése. Törölt állományok visszaállítása. Tömörített állomány létrehozása, bővítése. Az operációs rendszer néhány jellemzője. • Alkalmazás telepítése installációs anyagról. A regisztrálás folyamata. Segédprogramok használata. Több program összehangolt alkalmazása. • • • • • •

5. Szövegszerkesztés (kb. 28 óra)

• • • • •

6. A könyvtárhasználat (kb. 6 óra)

• • • • •

•

az Internet felépítése, szolgáltatásai, használata a böngészőprogramok és keresőgépek funkciói és használatuk az elektronikus levelezés alapfogalmai, az email cím szerkezete, felépítése, protokollok egy levelező program működése, beállításai a levelekkel történő műveletek, a levelezés veszélyei az interneten történő adatátvitel lehetőségei, kommunikációs csatornák, FTP, t WYSIWYG szövegszerkesztő jellemzői állománykezelési funkciók a karakter, a bekezdés, a szakasz, az oldal és az objektum formázása keresés, csere, beszúrás funkciók tartalomjegyzék generálás, helyesírás ellenőrzés, élőfej, élőláb készítés stílusok, sablonok létrehozása grafikus elemek alkalmazása rajzolás, űrlapkészítés kördokumentumok létrehozása Könyvtárismeret: raktári rend, állományrészek. Könyvtártípusok, könyvtári rendszer. Dokumentumtípusok: nyomtatott és nem nyomtatott dokumentumok. Tájékoztató eszközök: kézikönyvtár, információkereső nyelvek, katalógusok, számítógépes adatbázisok. Bibliográfia: rejtett, illetve ajánló bibliográfia

A továbbhaladás feltételei • Alapvető állományműveleteket tudjon elvégezni a számítógépen. • Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. • Ismerje az általánosan elterjedt előadás tervezők célját, szolgáltatásait, használatát.

272


• Legyen gyakorlata egyszerűbb – tematikus – előadás készítésére, kép- és szöveganyag öszszeállítására, animációk elhelyezésére. • Ismerje a hálózatok működésének elméleti alapfogalmait. • Ismerjen egy hálózati operációs rendszer használatának alapműveleteit. • Használja a helyi és a távhálózati kommunikációs lehetőségeket. • Az intézményben kapott azonosító és a jelszó önálló használata. Saját e-mail cím létrehozása (rendszergazda) és használata. Egy levelező program funkcióinak használata: levéljellemzők beállítása, szűrés tárgy, feladó és tartalom szerint, elküldött és kapott levelek rendezése, válogatás, selejtezés levelek között. Összetett keresési feladatok megoldása, valamint egy kapott témakörrel foglalkozó webhelyek tárolása (pl. könyvjelzőként. • Legyen gyakorlata a hálózatba való be- és kijelentkezésben, a jelszó cseréjében. • Legyen gyakorlata levelek, üzenetek továbbításában, valamint Internet hívás lebonyolításában, alkalmazásában, információk keresésében címszó alapján. • Legyen képes tájékozódni a középiskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. • Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból. • Tudjon forrásokat keresni a könyvtár katalógusaiban. Ismerje a könyvtártípusokat. • Tudjon tájékozódni a közhasznú információs forrásokban.

273


10. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • •

Számítógépek elvi felépítésének ismerete. Dokumentumszerkesztés és formázási műveletek. Grafikus operációs rendszeren alkalmazások indítása, összehangolása az operációs rendszer beállításainak módosításával. Önálló multimédia-bemutató elkészítése és vetítése. (Ajánlott témák: etika, egészségnevelés, kommunikáció, az informatika jövője).Web-lap szerkesztése. A táblázatokban szereplő adatok típusának felismerése, alapvető adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerű matematikai műveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. A függvényhivatkozások másolása. Egy táblázatkezelő program felhasználása. Táblázatkezelő alkalmazása tantárgyi feladatok megoldásában. Diagramok készítése a problémához igazodva. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelő diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthető táblázatok készítése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Grafika, multimédia (kb. 24 óra)

• • • • • • •

2. Prezentációkészítés (kb. 24 óra)

•

3. Táblázatkezelés (kb. 26 óra)

• • • • • • • •

Képszerkesztő programok szolgáltatásai. Vektoros és a pixeles grafikák jellemzőit. Alapvető kép-manipulációs eljárások Képszerkesztő program használata Animációs program használata a prezentáció készítésének lépései, a sablon, a tervezősablon, a színséma, az egyéni háttér használata diamozgatás, a szövegekkel, képekkel és más objektumokkal való műveletek animációk és effektusok létrehozása hiperhivatkozások kezelése vetítési formák kiválasztása, nyomtatás alapfogalmak és funkciók, adattípusok, adatmegjelenítési formák, formázási lehetőségek adatmódosítás formái és hatásai cella-, tartomány- és munkalap hivatkozások, képletek írása függvények használata, másolása, egymásba ágyazása a diagram fogalma, részei, fajtái, formázások . Összefüggés a függvények és a diagrammok kö-

274


• •

zött. problémamegoldás táblázatkezelővel, szűrés, keresés, rendezés az elkészült táblázatok, diagrammok nyomtatása


Tudjon képet, ábrát megnyitni, konvertálni és elmenteni különböző formátumokban az adott rajzoló vagy képszerkesztő program segítségével. • Tudjon néhány diából álló bemutatót készíteni. • Tudjon műveleteket táblázatban végezni és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. .

275



Az office programcsomag kezelése, a programok közötti adatcsere biztos használata. Adatbáziskezelő rendszerek állományainak felismerése és az adatok további feldolgozása. Weblap elemek megismerése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Adatbáziskezelés (kb. 36 óra)

• • • • • •

2. Az Office programok integrált használata • (kb. 18 óra) • • • 3. Weblapkészítés alapjai • (kb. 20 óra) • • •

Relációs adatbázisok alapvető adatbáziskezelő műveletek akciós és összegző lekérdezések, csoportosítások, számított mezők űrlapok és jelentések karbantartása és védelme, jelentések egyszerű adatbázis létrehozása SQL ismertetése., alapvető funkciók alkalmazása kapcsolat a programok objektumai között csatolások hiperhivatkozások makrók HTML alapok A HTML jellemzői, tipikus felépítése. TAG-ek ismertetése. Oldalak weblapkészítő- program használatnak alapjai

A továbbhaladás feltételei • A tanuló legyen képes egy probléma megfogalmazását, megértését követően annak leírására. • Legyen képes egy leírásból megfogalmazni az eredeti problémát. • Az adat, adathalmaz, adatállomány, adatbázis fogalmak biztos használata; egy relációs adatbázis alapszintű kezelése. • Az adatbázissal szembeni követelmények; adattábla, rekord, mező, kapcsolómező, kulcsmező jellemzők és állomány fogalmak alkalmazása; ezek egymáshoz való viszonyának megértése. • Adatok módosítása, törlése. Adatbázis-rendezés, -keresés, -megjelenítés; adatbázislekérdezés, kinyomtatás. Az adatbázis védelme. • Hozzáférés egy adatbázishoz. • Konkrét feladatok kapcsán a tanuló legyen képes a függvények és grafikonok adatsorokhoz való rendelésére, az alapvető kereső és szűrő funkciók használatára, kijelölt adathalmazhoz diagram kiválasztására.

276


• Ismerje a különböző képformátumok, felbontások, színtartalmak lényegét és felhasználási területeit. • Ismerje a Weblap jellemző elemeit. A címsor, háttérszín, háttérkép, különböző színű, méretű, igazítású szöveg, listák, táblázatok, képek, animációk, hivatkozások elhelyezése egy grafikus webszerkesztővel. Tudjon egyszerű weblap szerkesztési feladatot elvégezni. • Tudjon egyszerű Weblapot készíteni a HTML leíró nyelv segítségével, egyszerű szövegszerkesztővel. Ismerje a HTML alapelemeit, szerkesztési szabályait.

277



Aszámítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeinek kihasználása. A számítógép alkalmazása hétköznapi életben felmerülő problémák megoldására. A számítógépes feladatmegoldás lépéseinek meghatározása

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Algoritmizálás és problémamegoldás • Az algoritmus fogalma, típusai, algoritmikus (kb. 12 óra) ábrák felépítése • A programok szerkezete, főbb elemeik • A magas szintű programnyelvek típusai • Algoritmuskészítési gyakorlatok 2. Programozási nyelvek, ismeretek (kb. • 24 óra) • • • •

A Pascal program szerkezete. Adattípusok és deklarációk. A Pascal nyelv utasításai A struktúrált programozás alapjai Eljárások és függvények szerkezete, hívása

3. Programozás elméleti alapfogalmak (kb.• 12 óra) • • •

A program helyessége Tesztelési módszerek Hibakeresés Hatékonyságvizsgálat

4. Programozási feladatok megoldása (kb.16 óra)

• •

A struktúrált programozás alapjai Programozási tételek

A továbbhaladás feltételei • A tanuló legyen képes egy probléma megfogalmazását, megértését követően annak leírására. • Legyen képes egy leírásból megfogalmazni az eredeti problémát. • A tanuló ismerje a Pascal program szerkezetét, a deklarációs rész elemeit. • A függvények és eljárások alkalmazásával szerezzen jártasságot a struktúrált programozásban. • Tudjon eljárásokat és függvényeket írni. • Szerezzen jártasságot a struktúrált programozásban. • Típusfeladatokon keresztül alkalmazza az algoritmizálás alapelveit. • A tanuló ismerje az alapvető programozási tételek és ezek gyakorlati alkalmazásait.

278


ELEKTROTECHNIKA-ELEKTRONIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ TANTÁRGYAK TANTERVEI

A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele az Elektrotechnikaelektronika szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainál A tantárgyi tantervek Célok és feladatok ill. Fejlesztési követelmények alfejezeteinél alapvetően alábbi kulcskompetenciák fejlesztését helyeztük előtérbe: Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony, önálló tanulás kompetenciája, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Természetesen a többi – jobbára egymásba fonódó - kompetencia is szerepet játszott a tervezésnél: Anyanyelvi kommunikáció kompetencia, Idegen nyelvi kommunikáció, Szociális és állampolgári kompetencia. Ezek köcsönösen támogatják az előzőekben felsoroltak és egymás területeit.

279


ELEKTROTECHNIKA Évfolyamok: 9-10. Heti óraszámok: 2-2 Éves óraszámok: 74-74 Célok és feladatok • A tantárgy tanítása alakítsa ki a villamos területet megalapozó műszaki szemléletet, fejleszsze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, ismertesse fejlődési tendenciáit. • Az Elektrotechnika oktatásának célja, hogy a fizika tantárgy tananyagára építve fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a szakmacsoportos alapozó gyakorlatok és mérések, ill. a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések szakmai, elméleti és gyakorlati tantárgyainak tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb számítási, tervezési feladatok elvégzésére. • Ismerje meg a villamos áram élettani hatásait, tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit. • Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, a műszaki életben szükséges pontosságot, és tervszerűséget, alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét.

Fejlesztési követelmények • A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulónak a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző, értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmus-alkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességei. • A tantárgy tevékenysége során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai és informatikai eszközök használatához. Legyenek képesek az IST eszközök alkalmazására, információ keresésére, feldolgozására, bemutatására, tárolására. • Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulónak a saját munkájával kapcsolatos igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáiban, rajzfeladataiban az igényes külalakra, számítási eredményeiben a pontosságra. • Alakuljon ki a tanulókban az önálló tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. • Alakuljon ki a tanulókban lehetőségek felismerésének képessége, az új módszerek alkalmazásának igénye. Ismerjék meg és alkalmazzák feladataik elvégzése során a tervezés, szervezés, a megvalósítás szabályszerűségeit, alakuljon ki az elvégzett feladat értékelésének igénye. • A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmavá280


• •

• •

lasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön az elektronikai szakmához/szakmákhoz, a választott munkához, a pályához való kötődés. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet és egészségkárosító tevékenységeket. Legyenek nyitottak a technikai újdonságok alkalmazására, ismerjék fel az alkalmazott eszközök célszerűsége mellett azok esztétikai értékeit, alkalmazásuk ergonómiai követelményeit. A tanulók tudják a megtanult ismereteikkel kapcsolatos fogalmakat, törvényszerűségeket szóban és írásban egyértelműen, szabatosan megfogalmazni, alkalmazni és megfelelően használni a szakmai kifejezéseket, meghatározásokat. Legyenek képesek az egyszerűbb, a szakszövegekben előforduló idegen nyelvi kifejezéseket értelmezni, azokat megfelelően alkalmazni.

281


9. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • A villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása. • A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával. • Az elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata. • A villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése. • A villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata. • Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltető eszközök biztos kezelése. • A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése. • Villamos rajzok elemzése, készítése.

TÉMAKÖRÖK 1. Villamos alapfogalmak (kb.8 óra)

2. Egyenáramú hálózatok alaptörvényei, összefüggések (kb.20 óra)

3. A villamos áram hatásai (kb.4 óra)

TARTALMAK • Feszültség, áram, töltés, ellenállás, vezetőképesség definíciók. • Nagyságrendek, prefixumok, mértékegységek. • Ellenállással kapcsolatos számítások. • Ellenállás jellemzők. • Ellenállások hőfokfüggése (NTK, PTK). • Ellenállások a gyakorlatban, rajzjelek. • Az áramkör fogalma, egyenáramú hálózatok alaptörvényei:(Ohm törvény, Kirchhoff törvények). • Ellenállás hálózatok, eredő ellenállás számítások. • Az alaptörvények igazolása. • Nevezetes hálózatok: feszültségosztó, áramosztó, Wheatstone-híd. • Potencióméterek jellemzői, alkalmazásuk • Műszerek méréshatárának kiterjesztése. Előtét- és sönt ellenállások számítása. • Hőhatás: kapcsolat a villamos és a hőenergia között, testek melegedése, fajhő, a hőhatás jellemző alkalmazásai. • Vegyi hatás: folyadékok vezetése, anyagok kiválasztása, Faraday törvénye, az elektrolízis jellemző felhasználásai. • Élettani hatás: az élettani hatás fogalma, az áram hatása az ideg- és izomrendszerre, járulékos hatások. • Mágneses hatás: a Föld mágneses tere, az árammal átjárt vezetőnek a mágneses tere,

282


4. Energiaforrások (kb.20 óra)

• • • •

• •

5. Villamos-, és mágneses terek jellemzői (kb.22 óra)

a mágneses tér hatása a mozgó töltéshordozóra, örvényáramok, hiszterézis. A villamos munka és teljesítmény fogalma, mértékegységei és számításai. A hatásfok fogalma, számítása. Villamos készülékek jellemző hatásfokai. Az ellenállások terhelhetősége. Ideális és valódi generátorok jellemzői: belső ellenállás, forrásfeszültség, kapocsfeszültség. A feszültség- és áramgenerátorok helyettesítő képei (Thevenin, Norton. Generátorok soros, párhuzamos és vegyes kapcsolása. A szuperpozíció tétele. Generátorok teljesítménye és hatásfoka, Az illesztés fogalma és gyakorlati jelentősége.

Villamos tér: • A villamos tér fogalma, jellemzői és szemléltetése. • Erőhatások villamos mezőben. • Anyagok viselkedése villamos térben. • A kapacitás fogalma, jele és mértékegysége. A síkkondenzátor kapacitása, meghatározása számítással. • A kondenzátorok gyakorlati kivitele, főbb jellemzői, katalógusadatai. A kondenzátorban tárolt energia és veszteségei. • A kondenzátorok párhuzamos, soros és vegyes kapcsolásai, az eredő kapacitás meghatározása. • Kondenzátorok töltési és kisütési folyamata, az időállandó fogalma, gyakorlati jelentősége. Mágneses tér: • A mágneses tér fogalma, jellemzői és szemléltetése. • Erőhatások mágneses erőtérben. • Gerjesztési törvény. • Anyagok viselkedése mágneses térben. Mágnesezési görbe. • Egyszerű mágneses körök számítása.


283


• A tanuló számításokban és kapcsolásokban helyesen használja a villamos alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit. számolja át a mértékegységeket a prefixumok szerint. • Tudja értelmezni, jellemezni a vezető és a szigetelőanyagokat. • Tudjon vezetéket és ellenállást méretezni geometriai és fizikai jellemzők ismeretében. Helyesen értelmezze az ellenállások hőfokfüggését, • Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazza az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket, határozza meg a villamos munkát, a teljesítményt, a hatásfokot, az ellenállás hálózatok eredőjét, feszültségosztót, áramosztót, műszerhez előtét- és söntellenállást, jól helyezze el az áram- és feszültségmérőt az áramkörökben. • Tudja jellemezni az elektromos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatását, tudja felsorolni a hő- és a vegyi hatás jellemző alkalmazásait. • Tudja megmagyarázni a galvánelemek és az akkumulátorok működését, felsorolni és értelmezni jellemzőiket. • Ismerje a korrózió okait, tudja felsorolni és értelmezni a korrózió elleni védekezési eljárásokat. • Ismerje a valódi generátor belső felépítését, tudja értelmezni üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, a generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését. • Legyen képes egyszerűbb aktív kétpólusú Thevenin és Norton helyettesítő képének kiszámítására. • Tudja értelmezni az illesztés fogalmát, s ismerje annak gyakorlati vonatkozásait. • Ismerje, és biztosan használja a villamos tér legfontosabb jellemzőit. • Legyen képes ismertetni az anyagok viselkedési tulajdonságait a villamos mezőben, s megmagyarázni a villamos térben lejátszódó alapvető jelenségeket. • Értelmezze a kondenzátorok jellemzőit, tudja megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, tudjon elektromos jellemzők alapján katalógusból kondenzátort választani, eredő kapacitásokat kiszámítani. • Tudja értelmezni, jellemezni a mágneses erőhatásokat, az anyagok viselkedését mágneses térben. • Ismerje fel és helyesen értelmezze a mágneses kölcsönhatásokat, a gerjesztési törvényt, a mágneses permeabilitást fogalmát. Számítsa ki a mágneses mező és egyszerű mágneses körök alapjellemzőit,

284


10. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • A villamos, mágneses és indukciós jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek, szimulációk önálló végrehajtása. • A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával. • Az indukciós jelenségek törvényszerűségének felismerése. • A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzőinek megismerése. • Az egy- és többfázisú áramkörök ismereteinek megszerzése. • A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése. • Villamos rajzok elemzése, készítése.

TÉMAKÖRÖK 1. Indukciós jelenségek (kb.10 óra)

2. Szinuszos mennyiségek, váltakozó áramú áramkörök (kb. 38 óra)

TARTALMAK • Az indukciótörvény. • Mozgási-, nyugalmi-, ön-, és kölcsönös indukció. • Az induktivitás és meghatározása. A tekercsek, jellemzőik, a. • A tekercsek párhuzamos, soros és vegyes kapcsolásai, az eredő induktivitás meghatározása. • Be-, és kikapcsolási jelenségek. • A mágneses tér energiája. • A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzői. • Egyszerű és összetett váltakozó áramú hálózatok alaptörvényei, jellemzői. Impedancia, admittancia, reaktancia, szuszcep-tancia, fázisszög fogalma és számítása. • Összetett váltakozó áramkörök: • Soros és párhuzamos R-L kapcsolás. A valóságos tekercsek és veszteségeik, • Soros és párhuzamos R-C kapcsolás. A valóságos kondenzátorok és veszteségeik, • Soros és párhuzamos R-L-C kapcsolások. • Váltakozó áramú teljesítmények:a teljesítménytényező fogalma, a fázisjavítás szükségessége és jellemző megoldásai.

285


3. Többfázisú hálózatok (kb.6 óra)

4. A villamos gépek működése (kb.10 óra)

5. A villamos energia előállítása és szállítása (kb. 4óra) 6. Hagyományos és alternatív energiaforrások (kb. 4óra)

• A többfázisú rendszer fogalma. • A háromfázisú rendszer lényege és jellemzői. • A csillag- és háromszögkapcsolás jellemzői, teljesítmények, szimmetrikus és aszimmetrikus terhelés, teljesítmények. • A transzformátor alkalmazásának szükségessége, felhasználása, elvi felépítése, működése. • Az egy- és háromfázisú váltakozó áramú generátorok működési elve, jellemző felhasználása. • Az egyenáramú generátorok szerkezete és működése, gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások. • Az egyenáramú motorok szerkezete és működése, gerjesztési megoldások, jellemző alkalmazások. • Váltakozó áramú motorok: forgó mágneses tér, háromfázisú szinkron- és aszinkron motorok szerkezete és működése, jellemző alkalmazások. • A villamos erőművek. • A villamos energia elosztó hálózat, és jellemzői. • A fosszilis energiahordozók és felhasználásuk. • Alternatív energiaforrások. Alkalmazások, lehetőségek.


• • • • • •

A tanuló számításokban és kapcsolásokban helyesen használja az alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit. Ismerje fel és helyesen értelmezze az indukciós jelenségeket, az indukció fajtáit, Számítsa ki az indukált feszültségeket, ismerje a gyakorlati alkalmazásokat. Értelmezze, és biztosan alkalmazza a váltakozó jel jellemzőit, középértékeit. Tudja összehasonlítani a tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó fázisszögét és teljesítményét, értelmezni az impedancia, az admittancia, a határfrekvencia és a rezonancia frekvencia fogalmát, megmagyarázni a rezgőkörök működését, alkalmazási lehetőségeit. Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazza az áramköri Ohm-, és Kirchhoff törvényeket, tudja meghatározni és értelmezni a villamos munkát, a teljesítményt, a hatásfokot. Ismerje a transzformátor működését, Értelmezze a transzformátor áttételeit, tudja megmagyarázni a transzformátor veszteségeit, a veszteségek csökkentésére szolgáló megoldásokat. Tudja csoportosítani a villamos gépeket, ismertetni azok felépítését, megmagyarázni működésüket. Legyen képes felsorolni a villamos gépek legfontosabb jellemzőit és alkalmazási lehetőségeit. Ismerje a villamos energia előállításának elvét, a legfontosabb energiaforrásokat. Ismerje az áramkörszimuláció alkalmazási lehetőségeit egyszerű villamos hálózatokban.

286


287


MŰSZAKI ALAPGYAKORLATOK Évfolyamok: 9-10. Heti óraszámok: 4-4 Éves óraszámok: 148-148 Célok és feladatok • • • • •

A természettudományi tárgyak keretében tanult általános ismeretek bővítése, elmélyítése, rendszerezése. A műszaki szakterületet megalapozó gyakorlati szemlélet kialakítása. A természettudományi tantárgyak tananyagára építve a tanulók műszaki szemléletének kialakítása, fejlesztése és formálása. A tanulók érdeklődésének felkeltése a műszaki problémák iránt. A műszaki pálya szépségének, hasznosságának és fejlődésének bemutatás


• •

A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül motiválja a szakmacsoport szakképesítéseire a tanulókat. A tanulók ismerkedjenek meg a szakképesítésekhez szükséges mérő-, előrajzoló és jelölőeszközökkel. Egyszerűbb darabolási, szabási és forrasztási műveleteket tudjanak elvégezni. A bemutatás szintjén ismerjenek meg minél több megmunkáló eszközt. Ismerjék a kézi megmunkálási eszközöket és kéziszerszámokat, legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, szerelési feladatot. Az évfolyamokon a tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a mások munkájának eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete.

288



Fogalomalkotás közvetlen észlelés és tapasztalás alapján. A műszaki szakterülethez tartozó munkatevékenységek megfigyelése. A megfigyelés alapján ínformáció gyűjtése és rendszerezése. A tapasztalatok szóbeli kiértékelése, megvitatása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Munka- és tűzvédelmi, biztonságtechnikai ismeretek (kb. 4 óra)

• • • • •

Munka-és egészségvédelem. Egyéni védőeszközök, munkaruházat. A villamos berendezések biztonságtechnikája. Tűzrendészeti előírások. Éves feladat ismertetése.

2. A munkavégzés szabályai és a minőség biztosítása (kb. 4 óra)

• •

A munkahely rendje, munkahelyi beosztások. A gépek, eszközök és szerszámok használatának, karbantartásának szabályai. A tanulókra vonatkozó előírások.

• 3. Műszaki mérés és ellenőrzés (kb. 36 óra)

• • • • • • •

A mérés és ellenőrzés fogalma, mértékegységek. A mérés és ellenőrzés feltételei. Feszültség-, áram- és ellenállásmérő tulajdonságai, csatlakoztatása a mérendő áramkörben. Kirchoff és Ohm törvényének igazolása méréssel. Ellenállásmérés gyakorlása egyszerű egyenáramú hálózatokban (ellenállás kocka). Mérés és ellenőrzés gyakorlása. Műszaki dokumentációk elemzése, készítése.

4. Egyszerűbb kézi és gépi szerszámok bemutatása, alkalmazása (kb. 8 óra)

• • • •

Darabolás kéziszerszámai. Forgácsolás kéziszerszámai. Forgácsolás gépi szerszámai. Gépek és szerszámok biztonságos használatának bemutatása és a működtetésük gyakorlása.

5. Az anyagok kézi és gépi alakításának egyszerűbb műveletei, eszközei (kb. 16 óra)

• •

Síkban való előrajzolás szerszámai, eszközei. Az előrajzolás szerszámainak megismerése, alkalmazása. Fémes szerkezeti anyagok: vasfémek, könnyűfémek, színesfémek. Lemeztárgy rajzának elkészítése.

• •

289


• • • • • • • •

Lemeztárgy műveleti utasításának elkészítése. Előrajzolási gyakorlat, lemeztárgyak méret utáni előrajzolása. Darabolás: nyírás, fűrészelés, lemezek darabolása lemezollóval és fűrésszel. Méretre munkálás reszeléssel. Hajlítás eszközei, szerszámai a hajlítás gyakorlása. Forgácsolás, forgácsoló szerszámok kialakítása. Fúrás és süllyesztés menetfúrás műveletei, eszközei, szerszámai. A forgácsolás műveleteinek szakszerű bemutatása és a műveletek gyakorlása.

6. Komplex technikai eszköz készítése (műszerdoboz) (kb. 40 óra)

A tanult műveletek, technológiák gyakorlása. • Műszerdoboz rajzának elkészítése. • Műszerdoboz műveleti utasításának elkészítése. • Kiterített palástok méret utáni szakszerű előrajzolása a műszerdoboz lemez alkatrészein. • A műszerdoboz lemezhajlítási munkáinak elvégzése. • A műszerlapon levő profilos nyílások kivágása méretre munkálása. • Távtartó gépi forgácsolása, menetkészítés. • Műszerdoboz lemezeinek felületkezelése vegyi és mechanikus módszerekkel. • A veszélyes anyagok kezelésének szabályai. • A veszélyes anyagok tárolásának szabályai. • Hulladék anyagok kezelése és a melléktermékek hasznosítása.

7. Komplex technikai eszköz készítése, áramkörépítés (villogó) (kb. 40 óra)

• • • • • • •

A forrasztás anyagai eszközei. A forrasztás művelete. Forrasztási gyakorlat Villamos vezető-és vezetékanyagok. Villamos szigetelőanyagok. Meglévő műszaki dokumentáció alapján áramkör építésének gyakorlása. A kész áramkör ellenőrzése, élesztése és javítása.


Tudja csoportosítani a műszaki szakterületen alkalmazott fontosabb anyagokat. Ismerje az alapvető fémes és nemfémes anyagok tulajdonságait és jellemző felhasználási területeit. Ismerje meg és alkalmazza a gyakorlat során használt berendezéseket, szerszámokat és mérőeszközöket, és helyesen tudja ezeket kiválasztani munkafolyamataihoz. Legyen képes egyszerűbb munkadarabokat kézi megmunkálással elkészíteni, munkáját a tűz-, környezet-, és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően, biztonságosan elvégezni. 290


• • • • • • • • • •

Tudjon mechanikus és elektromos eszközökkel, műszerekkel méréseket végezni. Műszaki rajzokat, dokumentumokat olvasson, értelmezzen, készítsen. Tudjon munkájához műveleti sorrendet készíteni, a szükséges anyagot, anyagmennyiséget kiválasztani, meghatározni. A projektfeladatok elkészítése során alkalmazza a tanult műveleteket, módszereket, technológiákat. Tudja elvégzett feladatát dokumentálni. Tudjon egyszerű mechanikus és elektromechanikus alkatrészekről szabványos rajzokat készíteni. Tartsa be a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelésijavítási technológiára vonatkozó előírásokat. Ismerje meg a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, az ezekkel kapcsolatos események kivizsgálására és dokumentálására vonatkozó szabályokat. Tudja használni munkája során a munka-, tűz-, és balesetvédelmi eszközöket, berendezéseket. Ismerje, és adott helyzetben alkalmazza az érintésvédelemmel kapcsolatos legfontosabb szabályokat.

291



Balesetmentes és biztonságos munkavégzés, a biztonságtechnikai és érintésvédelmi szabályok megismerése. A szakszerű munkavégzés tanműhelyi körülményeinek, a munka- és mérőhelyek megismerése. Leírások alapján gyakorlati műveletek kivitelezése. Műszaki dokumentáció készítése, a tapasztalatok, eredmények szakszerű dokumentálása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. A tanműhely bemutatása, munkavédelem (kb. 4 óra)

• • • • •

2. Villamos alapmennyiségek mérése (kb.14 óra)

3. Kötési módok és csoportosításuk (kb. 4 óra)

3. Szegecskötések, kötőelemek (kb. 4 óra)

•

A műhely rendje, munkahelyi beosztások. Munkavédelmi, tűzvédelmi és biztonságtechnikai ismeretek. A villamos berendezések biztonságtechnikája. Egyszerűbb kézi és gépi szerszámok használatának bemutatása. Éves feladat ismertetése.

• • •

Mérőműszerek jellemzői, kiválasztásuk szempontjai. Egyen- és váltakozóáramú jellemzők mérése. Mérési dokumentáció. Az elvégzett feladatok dokumentálása.

• • • • • • •

A menetkészítés eszközei és szerszámai. A menetfúrás és menetmetszés gyakorlása. Menetes alkatrészek ábrázolása. Menetkészítés gyakorlása. Csavarok fajtái, adatai. Csavarkötések fajtái, a csavarkötés szerszámai. Szerelési gyakorlat.

• • •

A szegecs alakja, méretei, anyaga. A szegecselés művelete, szerszámai. Szegecselési gyakorlat.

292


4. Ragasztott kötés (kb. 4 óra)

• • • • •

Műanyagok csoportosítása, tulajdonságaik, alkalmazásuk. Ragasztott kötések jellemzői. Ragasztóanyagok fajtái. Ragasztási eljárások. Ragasztási eljárások gyakorlása.

5. Komplex technikai eszköz készítése (műszerdoboz) (kb. 30 óra)

A tanult műveletek, technológiák gyakorlása • Műszerdoboz rajzának elkészítése. • Műszerdoboz műveleti utasításának elkészítése. • Kiterített palástok méret utáni szakszerű előrajzolása a műszerdoboz lemez alkatrészein. • A műszerdoboz lemezhajlítási munkáinak elvégzése. • A műszerlapon levő profilos nyílások kivágása méretre munkálása.

6. Vezetékek, kábelek, huzalozás (kb.16 óra)

• • • • •

7. Elektromechanikus csatlakozók (kb. 8 óra)

• • •

8. Komplex technikai eszköz készítése, áramkörépítés (szakadásvizsgáló, mágneses érinkező) (kb. 48 óra)

Villamos vezetékek és vezetékanyagok, jellemzőik. Huzal-előkészítés, szigetelés eltávolítása. A huzalozás szerszámai, vágás, csupaszítás, préselés szerszámai. Ponttól – pontig huzalozás. Huzalozás kábelformákkal; kábeltörzs készítés, kábelformák rögzítése. Csatlakozók csoportosítása, kiválasztásuk szempontjai. Csatlakózók kialakítása. Csatlakozó kábelek készítése, csatlakozók szerelése, ellenőrzése.

Villamos alapmennyiségek mérése: • Mérőműszerek jellemzői, kiválasztásuk szempontjai. • Feszültség, áramerősség és ellenállás mérése. • Mérési dokumentáció. • Az elvégzett feladatok dokumentálása. Nyomtatott áramkörök előkészítése, maratása, beültetése és szerelése: • A szitanyomás technológiája. • Eszközök, segédanyagok. • A forrasztás anyagai, segédanyagai és eszközei. • A forrasztás művelete. • Kapcsolási és beültetési rajz elkészítése.

293


• • • • •

Alkatrészek szakszerű beültetése. Elektromechanikus alkatrészek szerelése, rögzítése. Kivezetések csatlakoztatása, kábelezés elvégzése. A tanult műveletek, technológiák gyakorlása. A kész áramkörök ellenőrzése, élesztése és javítása.

A továbbhaladás feltételei • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Ismerje meg és alkalmazza a gyakorlat során használt berendezéseket, szerszámokat és mérőeszközöket, és helyesen tudja ezeket kiválasztani munkafolyamataihoz. Műszaki rajzokat, dokumentumokat olvasson, értelmezzen, készítsen. Tudjon munkájához műveleti sorrendet készíteni, a szükséges anyagot, anyagmennyiséget meghatározni, szerszámot, eszközt kiválasztani. Legyenek képesek egyszerűbb munkadarabokat kézi megmunkálással elkészíteni, munkáját a tűz-, környezet-, és balesetvédelmi előírásoknak megfelelően, biztonságosan elvégezni. Ismerje az elektronikában leggyakrabban alkalmazott rögzítés, kötési módokat, és tudja ezeket elkészíteni. Ismerje és tudja használni a leggyakrabban alkalmazott elektromechanikus alkatrészeket, csatlakozókat. Tudjon különböző vezetékeket előkészíteni, egyszerű áramkörök huzalozását elkészíteni. Ismerje és alkalmazza a forrasztás anyagait, eszközeit, tudjon forrasztott kötést létrehozni. Tudjon analóg és digitális multiméterrel villamos anyagmennyiséget mérni, a méréshatárt és üzemmódot beállítani, a méréshez műszert választani. A projektfeladatok elkészítése során alkalmazza a tanult műveleteket, módszereket, technológiákat. Tudja elvégzett feladatát dokumentálni. Tudjon egyszerű mechanikus és elektromechanikus alkatrészekről szabványos rajzokat készíteni. Ismerje meg, és alkalmazza munkája során a szabványokat. Alkalmazza a szabványos jelöléseket, a szabványos rajzjeleket. Tartsa be a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelésijavítási technológiára vonatkozó előírásokat. Tartsa be a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelésijavítási technológiára vonatkozó előírásokat. Ismerje meg a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelemmel kapcsolatos előírásokat, az ezekkel kapcsolatos események kivizsgálására és dokumentálására vonatkozó szabályokat. Tudja használni munkája során a munka-, tűz-, és balesetvédelmi eszközöket, berendezéseket. Ismerje, és adott helyzetben alkalmazza az érintésvédelemmel kapcsolatos legfontosabb szabályokat.

294


ELEKTRONIKAI ÁRAMKÖRÖK Évfolyamok: 11-12. Heti óraszámok: 3-3 Éves óraszámok: 111-96

Célok és feladatok • •

Az Elektrotechnika-elektronika szakmacsoportos alapozó ismeretek tantárgy nyújtson lehetőséget az elektrotechnika-elektronika szakmacsoport közös szakmai gyakorlati ismereteinek elsajátítására, a készségek és képességek fejlesztésére, az érettségire való Fejlessze a tanulókban a pontosságot, tervszerűséget, az igényességet, tudatosítsa a tanulókban a biztonságos munkavégzés fontosságát.


• •

• •

•

• •

A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulónak a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző, értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességei. A tantárgy tevékenysége során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai és informatikai eszközök használatához. Legyenek képesek az IST eszközök alkalmazására, információ keresésére, feldolgozására, bemutatására, tárolására. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulónak a saját munkájával kapcsolatos igényessége, tanulása legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáiban, rajzfeladataiban az igényes külalakra, számítási eredményeiben a pontosságra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el, és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. Alakuljon ki a közös munkavégzés képessége, ismerjék meg a csoportos feladatvégzés előnyeit, szükségességét, társadalmi hasznosságát. Alakuljon ki a tanulókban lehetőségek felismerésének képessége, az új módszerek alkalmazásának igénye. Ismerjék meg és alkalmazzák feladataik elvégzése során a tervezés, szervezés, a megvalósítás szabályszerűségeit, alakuljon ki az elvégzett feladat értékelésének igénye. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön az elektronikai szakmához/szakmákhoz, a választott munkához, a pályához való kötődés. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet és egészségkárosító tevékenységeket. Legyenek nyitottak a technikai újdonságok alkal-


• •

mazására, ismerjék fel az alkalmazott eszközök célszerűsége mellett azok esztétikai értékeit, alkalmazásuk ergonómiai követelményeit. A tanulók tudják a megtanult ismereteikkel kapcsolatos fogalmakat, törvényszerűségeket szóban és írásban egyértelműen, szabatosan megfogalmazni, alkalmazni és megfelelően használni a szakmai kifejezéseket, meghatározásokat. Legyenek képesek az egyszerűbb, a szakszövegekben előforduló idegen nyelvi kifejezéseket értelmezni, azokat megfelelően alkalmazni.


11. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 111 Belépő tevékenységformák • Az elektronika alapismereteinek az elektronikai elemek, rendszerek megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. • Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. • Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Az elektronika passzív és aktív alkatrészei, szabványos jelölésük, jellemzőik, felhasználásuk analóg áramkörökben. (kb.18óra)

• • • •

Két-, és négypólusok. Félvezető áramköri elemek. Alkatrészek szabványos jelölése. Számítási méretezési feladatok megoldása.

2. A tipikus analóg alapáramkörök felépítése, jellemzői és működése. (kb.40 óra)

• • • • • • •

Tranzisztoros erősítők, alapkapcsolások. Többfokozatú (csatolt) erősítők. Visszacsatolások, visszacsatolt erősítők. Hangolt -, szélessávú-, és nagyjelű erősítők. Tápegységek. Oszcillátorok. Egyszerű áramkörök méretezése számítással.

3. Műveleti erősítők. (kb. 22 óra)

•

•

Műveleti erősítő felépítése, jellemzői, alapkapcsolások. Műveleti erősítővel felépített áramkörök méretezése, alkalmazásuk (pl. műveletvégző áramkörök, oszcillátorok, impulzustechnikai áramkörök). Egyszerű áramkörök méretezése számítással.

4. Egyéb analóg integrált áramkörök. (kb. 4óra)

• • • •

Komparátorok. Stabilizátorok. Funkcionális analóg áramkörök. Egyszerű áramkörök méretezése számítással.

5. Optoelektronikai áramköri elemek, vizuális megjelenítők (kb. 6 óra)

• •

Fénytani alapfogalmak, fotoelektromos jelenség.. Optoelektronikai áramköri elemek jellemzői, alkalmazásuk. Optocsatolók. Optikai kijelzők, vizuális megjelenítők.

•

• •


6. Impulzustechnikai áramkörök (kb. 10 óra)

• • • •

7. Az információ továbbítása, modulációs eljárások (kb. 6 óra)

•

Impulzus fogalma, impulzusjellemzők. Aktív és passzív jelformáló áramkörök. Impulzus előállító áramkörök. Egyszerű áramkörök méretezése számítással.

Az információátvitel lehetőségei. Vezetékes és vezeték nélküli információátvitel. • A moduláció fogalma, modulációs eljárások.


Legyen képes a különböző szempontok alapján a kétpólusokat és a négypólusokat csoportosítani, a kétpólus és a négypólus paramétereket értelmezni, átviteli jellemzőket számolni és ábrázolni. • Ismerje a félvezető fizika alapjait, a félvezető dióda működését, a félvezetők hőfokfüggését, a félvezető dióda karakterisztikáját, rajzolja fel jelképi jelölését. • Ismerje a bipoláris és az unipoláris tranzisztor működését, értelmezze jelleggörbéiket. • Tudja felrajzolni a jelképi jelöléseket, szerezzen gyakorlatot a katalógusok használatában. • Értelmezze az erősítők egyenáramú beállításának jellemzőit, rajzolja fel a kapcsolásokat, tudja definiálni az erősítővel kapcsolatos alapfogalmakat, megmagyarázni az erősítő alapkapcsolások működését. • Tudja számítással meghatározni az erősítő alapkapcsolások egyen- és váltakozó áramú jellemzőit. • Ismerje a visszacsatolás fogalmát, a különféle visszacsatolásokat, a visszacsatolások hatását az erősítők jellemzőire. Ismerje fel és azonosítsa az erősítő áramkörök visszacsatolásait, tudja kiszámítani a visszacsatolt erősítők jellemzőit. • Ismerje és értelmezze a zajok és torzítások jellemzőit, tudja megmagyarázni a zajok és torzítások okait, ismertetni a zajok és torzítások csökkentési megoldásait. • Ismerje a hangolt-, és szélessávú erősítők működését és jellemzőit, jellegzetes alkalmazási lehetőségeit. • Tudja definiálni a nagyjelű erősítők jellemzőit, megnevezni felhasználási területeit, értelmezni munkapont beállításait, megmagyarázni a teljesítményerősítők vezérlési módjait. • Tudja definiálni és értelmezni a pozitív visszacsatolást, s annak jellemzőit. • Ismerje a gyakorlati rezgéskeltő kapcsolásokat, felsorolni az oszcillátorok kiválasztási és felhasználási lehetőségeit. • Ismerje a műveleti erősítők felépítését, jellemzőit, felépítését, alapkapcsolásait. • Tudja a műveleti erősítővel felépített egyen-, és váltakozó áramú erősítők és műveletvégző áramkörök jellemzőit, tudja azok jellemzőit számítással meghatározni. • Értelmezze a stabilizátorok jellemzőit, oldjon meg elemi stabilizátoros feladatokat. • Ismerje a tápegységek jellemző kapcsolásait, a felépítésüket, értelmezze legfontosabb paramétereiket. • Ismerje a teljesítményelektronikai elemek felépítését, működését, jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit. • Ismerje az optoelektronikai elemek és vizuális megjelenítők felépítését, működését, jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit. • Legyen képes az impulzus fogalmának és jellemzőinek értelmezésére, az impulzusfajták felsorolására. • Tudja értelmezni a jelformálók jellemzőit, legyen képes felsorolni a passzív és aktív jelformálók alkalmazási területeit. • Tudja elmagyarázni az impulzus előállító áramkörök működését.


12. évfolyam Heti óraszám: 3 Éves óraszám: 96 Belépő tevékenységformák • Az elektronika alapismereteinek az elektronikai elemek, rendszerek további megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. • Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. • Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése. • Az érettségi vizsgára felkészítés, a megismert tananyag különböző szempontok szerinti rendezésének felismertetése

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Logikai áramkörök (kb. 48 óra)

• A logikai hálózatok alaptörvényei: • Logikai alapfogalmak, analóg és digitális mennyiségek, számrendszerek, átszámítási algoritmusok. • A logikai algebra szabályai. • Logikai műveletek. • Logikai függvények, megadási módok. • Logikai hálózatok. • A kombinációs és szekvenciális hálózat tipikus alapáramkörei: • Kapuáramkörök jelölése, felépítése és működése. • A jellemző logikai kapuáramkörök és felhasználásuk digitális áramkörökben. • Billenőkörök, tárolók jelölése, felépítése és működése. • Egyszerű logikai áramkörök tervezése a logikai algebra szabályainak alkalmazásával. • Az analóg és a digitális technika közötti kapcsolat megismerése és értelmezése. • Számítási méretezési feladatok megoldása. • Alkatrészek szabványos jelölése. • Blokkvázlat, kapcsolási rajz készítése.

2. Digitális áramkörök (kb. 48 óra)

• A digitális áramkörök jellemzői, áramkörcsaládok • A funkcionális áramkörök megismerése és alkalmazása • Multiplexer, demultiplexer áramkörök


• • • • •

Kódolók és dekódolók Aritmetikai áramkörök Léptetőregiszterek Számláló áramkörök Az A/D és D/A áramkörök típusai, jellemzői, megvalósítása, működése és alkalmazásaik. • Memóriák típusai, alkalmazásuk. • Mikroprocesszorok belső rendszertechnikai áttekintése.

A továbbhaladás feltételei • Tudja megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális jelformák jellemzőit. • Legyen képes a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására. • Ismerje fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassa be vezérlési lehetőségeit. • Ismerje a logikai algebra szabályait, jelöléseit, a logikai műveleteket. • Tudja definiálni a logikai alapfüggvényeket. • Ismerje a logikai alapfüggvényeket és tudja megadni a függvényt különböző alakokban. • Ismerje a logikai függvények szabályos alakjait. • Ismerje és alkalmazza a logikai alapáramkörök szabványos jelöléseit. • Tudja definiálni a logikai alapfüggvényeket. • Tudjon logikai függvényt egyszerűsíteni a logikai algebra felhasználásával, illetve grafikus módszerrel. • Tudja értelmezni a funkcionálisan teljes rendszer fogalmát, és tudjon maximum négyváltozós függvényt realizálni két vagy többszintű logikai hálózattal. • Ismerje és értelmezze a szekvenciális hálózat fogalmát. • Ismerje fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassa be vezérlési lehetőségeit. • Tudja definiálni az integrált tároló áramkörök fogalmát, típusait, jellemzőit, a vezérlési módokat. • Ismerje a digitális áramkörök és áramkörcsaládok legfontosabb jellemzőit, tudja értelmezni azok katalógusadatait. • Tudja értelmezni a funkcionális áramkörök jellemzőit, működését. • Tudjon összetettebb funkcionális áramköröket megvalósítani alapáramkörök felhasználásával. • Ismerje a funkcionális áramkörök működési feltételeit, tudjon adott feladathoz áramkört/áramköröket választani. • Ismerje az A/D és D/A átalakítók típusait, legyen tisztában működési elvükkel. • Ismerje a memóriák típusait, legyen tisztában alkalmazási és bővítési lehetőségeikkel, kialakításukkal. • Tudja értelmezni a mikroprocesszorok belső rendszertechnikáját, működését.


VILLAMOS MŰSZEREK ÉS MÉRÉSEK Évfolyamok: 11–12. Heti óraszámok: 2–2 Éves óraszámok: 74-64 Célok és feladatok • • • • • •

A tanulók sajátítsák el a mérőlaborok rendjét, biztonságtechnikai szabályait, hogy a mérések során fellépő veszélyeket képesek legyenek elhárítani. Gyakorolja be mérőáramkörök összeállítását, sajátítsa el az egyes feladatok elvégzéséhez leginkább megfelelő műszerek kiválasztási szempontjait. Alakuljon ki a pontos, szakszerű munkavégzés és a műszaki esztétikus dokumentálás igénye. A mérések során szerzett tapasztalatok támasszák alá, erősítsék meg az elektrotechnika és az elektronika órákon szerzett elméleti ismereteket. Fejlessze a logikus gondolkodást, gerjesszen igényt a tanulókban a szakmai dolgok szélesebb-körű megismerésére. Irányítsa a figyelmet a katalógusok és a szakirodalom felé. A tantárgy segítse a tanulókat a szakma szépségeinek megismerésében és nyújtson sikerélményt a feladatok elvégzése során.

Fejlesztési követelmények A tanulók legyenek képesek: • a mérőlabor és általában valamely munkahely rendjének a betartására • balesetmentes munkavégzésre • méréstechnikai alapismereteket a gyakorlatban alkalmazni • mérőáramköröket önállóan összeállítani • mérési feladatokat logikus sorrendben elvégezni • mérési adatokat rendszerezni, feldolgozni, adatokból mérési eredményeket létrehozni és következtetéseket levonni • karakterisztikákat rajzolni, adatokat, eredményeket grafikusan rögzíteni • mérési dokumentációt készíteni • az elektrotechnikában és elektronikában leggyakrabban alkalmazott áramköröket vizsgálni • univerzális kéziműszereket, tápegységet, hangfrekvenciás generátort, szignálgenerátort, impulzusgenerátort, kezelésüket ismerni • feszültséget, áramot, teljesítményt, időt, frekvenciát, fázisszöget, hatásfokot, jelalakot vizsgálni, értelmezni • adott feladatokhoz megfelelő eszközöket, műszereket választani • mérési eredményeket értelmezni, felülbírálni • adott áramkör vizsgálatával megalapozott műszaki véleményt nyilvánítani.


11. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • • • • • • • • • •

Villamos mérésekkel kapcsolatos biztonságtechnikai szabályok betartása, alkalmazkodás a laborrendhez. Méréstechnikai alapfogalmak elsajátítása. Törekvés a minél pontosabb mérés elérésére. A mérési hiba értelmezése. Mérési adatok rendszerezése és feldolgozása. Jelleggörbék és grafikonok készítése. Mérési dokumentációk készítése. Mérőáramkörök logikus felépítése. Különféle ellenállás és mérési módszerek megismerése. Félvezető eszközök főbb tulajdonságainak meghatározása méréssel. Hanggenerátor és oszcilloszkóp kezelésének elsajátítása. Impedanciák mérése. Erősítők fontosabb jellemzőinek megismerése, ezek mérési lehetőségeinek gyakorlása. Negatív visszacsatolás hatásainak gyakorlati megtapasztalása. Oszcillátorok üzemének vizsgálata. Nagyjelű erősítők főbb jellemzőinek megismerése a valóságban, ezen jellemzők vizsgálata. Váltakozóáramú teljesítmény mérése. Hatásfok kiszámítása.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Mérések biztonságtechnikája (kb. 2 óra) • • • • •

laborrend a villamos áram élettani hatásai az érintésvédelem fontossága és fajtái villamos mérések során követendő magatartás

• • • • •

a mérés fogalma - a mérési hiba ismeretének fontossága villamos műszerek főbb jellemzői analóg és digitális műszerek leolvasása mérések dokumentálása (mérési jegyzőkönyv)

2. Méréstechnikai alapok (kb. 6 óra)

3. Egyenáramú mérések (kb. 12 óra Műszerismertetés


• •

stabilizált tápegység és kézi multiméter jellemzői és kezelésük műszerek összekapcsolása a mérendő áramkörrel (alkatrésszel)

• • • • • •

feszültségmérő hitelesítése mérési adatok dokumentálása egyszerű ellenállásmérések feszültség és áram mérésével ellenállásmérővel mérőműszerek kiválasztásának szempontjai

Feszültség, áram és ellenállásmérések táblázatosan és hibagörbével

4. Elektronikus alkatrészek, egységek mérése (kb. 12 óra) • rétegdióda, LED és zener dióda valamint bipoláris és fototranzisztor mérése • a karakterisztikák elkészítéséhez szükséges értékpárok felvétele • karakterisztikák elkészítése milliméter papíron • alkatrész főbb jellemzőinek meghatározása • katalógus adatok és mért adatok összehasonlítása 5. Váltakozóáramú mérések (kb. 8 óra) Műszerismertetés •

•

hangfrekvenciás generátor felépítés, működés ismertetése blokkvázlat alapján, kezelése balesetveszély (teljesítménygenerátorok vonalkimenetén 100 V fölötti feszültség is előfordulhat) Oszcilloszkóp alapfunkciók megismerése leggyakrabban használatos kezelőszervek ismertetése oszcilloszkóppal történő feszültség és időmérés megismertetése

• • • • • •

tekercs, kondenzátor és rezgőkör induktivitás és kapacitás meghatározása a mért reaktancia és az ismert frekvencia alapján soros és párhuzamos rezgőkör impedanciagörbéjének felvétele fo Zo B és Q értékek meghatározása

Impedanciák mérése

6. Analóg áramkörök vizsgálata


(kb. 24 óra) Tranzisztoros erősítő • közös emitteres erősítő mérése munkaponti adatok - kivezérelhetőség - feszültségerősítés - Rbe és Rki mérése - frekvencia átvitel és sávszélesség - fázistolás mérése • A mérés alkalmat ad az oszcilloszkópok kétsugaras használatának, jelalak vizsgálatának és fázisszög mérésének a gyakorlására is Műveleti erősítős alapkapcsolások •

neminvertáló és invertáló alapkapcsolások mérése, a visszacsatolás hatásának mérése • nagyjelű erősítők mérése

Oszcillátorok mérése • LC RC és kvarc oszcillátorok mérése


A tanuló legyen tisztában a villamos balesetelhárítás szabályaival. Legyen képes a fegyelmezett, körültekintő, saját magát és társait nem veszélyeztető munkavégzésre. Ismerje a mérési hibákat, és legyen képes azok ismeretében a mérés eredményeit pontosabbá tenni. Képes legyen a tanuló a mérési adatok rendszerezésére, felhasználására, és azokból reális következtetések levonására. Tudjon mérési dokumentációt készíteni. Rendelkezzen egyszerűbb egyenáramú és váltakozó áramú mérések elvégzéséhez szükséges elméleti és gyakorlati ismeretekkel. Tudja kezelni a tápegységet, hangfrekvenciás generátorokat, oszcilloszkópokat. Ismerje a műszer és eszközkiválasztás fontosabb szempontjait egy adott mérési feladat elvégzéséhez.


12. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 64 Belépő tevékenységformák • • • • • • • • • • •

Műveleteket végző kapcsolások és komparátor vizsgálata. Rádiófrekvenciás generátor és Vobulátor blokkvázlatos felépítésének megismerése, valamint ezen műszerek kezelése. Hangolt erősítő vizsgálata. Az erősítés és sávszélesség, mint az erősítő két alapvető tulajdonságának együttes értelmezése. Impulzusjellemzők mérése. Impulzusok grafikus ábrázolása. Idő és fázisszög mérése oszcilloszkóppal. Vágó és egyéb jelformáló áramkörök vizsgálata. Digitális alapáramkörök (kapuk, inverterek, tárolók) vizsgálata. Optoelektronikai eszközök (fotoellenállás, fotodióda és tranzisztor, szolárcella) mérése. Tirisztor és Triack – mint elektronikus kapcsolók vizsgálata.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Mérések biztonságtechnikája (kb. 2 óra) •

Az előző évben megbeszélt biztonságtechnikai szabályok felelevenítése - laborrend - általános viselkedési szabályok - az érintésvédelem jelentősége - a nyugodt, meggondolt, óvatos munkavégzés fontossága

•

Műveleteket végző kapcsolások összegző, kivonó szorzó és hányadosképző áramkörök mérése komparátor vizsgálata kapcsolási szint és hiszterézis mérése műveleti erősítős szűrőáramkörök mérése

2. Műveleti erősítők (kb. 8 óra)

• • • 3. Impulzusok (kb. 4 óra) •

Impulzusjellemzők impulzusok előállítása


• • •

vágóáramkörök jelformálók az impulzusgenerátor és kezelése logikai teszter, mint a gyors jelkövetés és áramkör ellenőrzés eszköze impulzusok vizsgálata ismétlődési frekvencia, jelidő, szünetidő

4. Digitális alapáramkörök (kb. 18 óra) • • • • • •

Műszerismertetés logikai teszter, mint a gyors jelkövetés és áramkör ellenőrzés eszköze alapkapuk, inverterek, jelregenerálók RS, JK és T tárolók mérése Számlálók mérése a felsorolt áramkörök statikus és dinamikus viselkedésének vizsgálata igazságtáblázat felvétele a kimeneti jelek időbeli alakulásának mérése különböző bemeneti jelvariációk esetén

5. Optoelektronikai alkatrészek mérése (kb. 4 óra) •

fototranzisztor és LED alkalmazása optocsatoló mérése

6. Tirisztor és triack, mint kapcsoló (kb. 4 óra) 7. Komplex áramkörök mérése

AD/DA átalakító mérése

8. Pneumatikus alapelemek vizsgálata (kb. 22 óra) • Pneumatikus biztoságtechnika • Pneumatika alapfogalmai gáztörvények, jellemzők, levegőellátás, légsűrítés, alapelemek • Alapelemek vizsgálata (pneumatikus ellenállás, kondenzátor vizsgálata) • pneumatikus RC vizsgálata • pneumatikus „multivibrátor „ • elektropneumatikus áramkör vizsgálata • szabályozási és vezérlési kör vizsgálata


A tanuló legyen képes műveleti erősítőt tartalmazó egyszerűbb áramkörök vizsgálatára.


• • • • • • •

Legyen képes impulzusok oszcilloszkópos vizsgálatára és impulzusok bizonyos jellemzőinek megváltoztatására. Tudjon oszcilloszkóppal időtartamot és fázisszöget mérni. Legyen alkalmas az oszcilloszkóp kétsugaras szolgáltatásának minél széleskörűbb kihasználására. Ismerje a digitális alapáramkörök vizsgálatának szempontjait és eszközeit. Rendelkezzen a tanuló az alapvetőbb optoelektronikai eszközök vizsgálatához szükséges készséggel. Ismerje a pneumatika lényegesebb alapfogalmait, tudja értelmezni az alapelemek szerepét alapáramkörök esetén. Legyen áttekintése a 11. és 12. évben elvégzett mérésekről, hogy a mérések során szerzett ismeretekkel, tapasztalatokkal ki tudja egészíteni a szakmai alapozás során szerzett elméleti ismereteit.


ELEKTRONIKAI GYAKORLATOK Évfolyamok: 11 - 12. Heti óraszámok: 4-4 Éves óraszámok: 148-128 Célok és feladatok • • • • • • •

A tanulók ismerjék meg az elektronikai áramkörök építéséhez és vizsgálatához szükséges szerszámokat, az elektronikában alkalmazott alap és kiegészítő anyagokat. A gyakorlás során szerezzenek jártasságot a szerszámok és műszerek kezelésében és biztonságos alkalmazásában. Az elektronikus tantárgy keretében tanult elméleti ismereteket megbízhatóan alkalmazzák az építési és mérési feladatok során. Fejlődjön tovább a tanulók problémamegoldó készsége és a logikus gondolkodása. A tanulók érdeklődésének felkeltése a korszerű technika megismerése és alkalmazása iránt. Ismerjék meg korszerű vizsgálati, tervezési, szimulálási technikákat. Alakuljon ki a műszaki tudás gyarapításának, és a rendszeres önképzésnek az igénye.

Fejlesztési követelmények • • • •

• •

A tananyag a gyakorlati tevékenységeken keresztül motiválja a szakmacsoport szakképesítéseire a tanulókat. A tanulók ismerkedjenek meg a szakképesítésekhez szükséges elektronikai eszközökkel, gépekkel, berendezésekkel és technológiákkal. Legyenek képesek elvégezni egyszerűbb összeállítási, szerelési feladatokat. Az évfolyamokon a tananyag tanulása során fejlődjenek a tanulók szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző-értékelő gondolkodás, az algoritmikus gondolkodás, az önálló ismeretszerzés képessége, a kreativitás, az ismeretek alkalmazási képessége. Fejlessze a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességeket. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a mások munkájának eredményeinek, teljesítményeinek tisztelete.


11. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák • • • • • • •

Balesetmentes és biztonságos munkavégzés, a biztonságtechnikai és érintésvédelmi rendszabályok megismerése. A szakszerű munkavégzés tanműhelyi körülményeinek, a munka- és mérőhelyek, a kiegészítő műhelyek megismerése. Műszaki rajzi, informatikai, elektrotechnikai és elektronikai alapfogalmak felelevenítése, áramkörök működésének értelmezése. Anyagok, szerszámok, megmunkáló és mérőeszközök megismerése, kiválasztása és szakszerű használata. Projekt feladatok elemzése, műveleti sorrend elkészítése tanári segítséggel illetve kis csoportban. A megismert feladatok elkészítése, élesztése illetve üzembe helyezése, jellemzőinek vizsgálata. Az elkészített munkadarabok (projektek) dokumentálása és értékelése.

TÉMAKÖRÖK 1. Bevezetés, tanműhelyek rendje, tűz- és balesetvédelem (kb. 2 óra)

TARTALMAK •

•

A tan- és kisegítő műhelyek bemutatása, műhelyek rendje, az éves ütemterv ismertetése. Munkavédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi előírások ismétlő oktatása. Kézi és gépi szerszámok bemutatása, műszerismertetés.

2. Nyomtatott áramkörök gyártása, előkészítése (kb.10 óra)

• •

Folirozott lemezek jellemzői előkészítésük. A fóliamintázat kialakításának megoldásai.

3. Nyomtatott áramkörök megmunkálása, gyártása illesztése, rögzítése (kb. 24 óra)

Projekt feladat: háromcsatornás fényorgona. • Nyomtatott áramkörök maratása. • Forrasztandó felületek előkészítése. • Alkalmazott eszközök anyagok. • Kivezetések előkészítése szerelési magasság, olvashatóság, szerelési sorrend alkatrész beültetése. • Kezelőszervek, csatlakozók, kijelzők, kábelezések. • Alkatrészválasztás szempontjai.

4. Egyenirányítók és tápegységek (kb. 25 óra)

• • • • •

•

Egyenirányítók felépítése, jellemzői, működése. Egyenirányító kapcsolások, jelalakok. Dióda típusok, egyenfeszültség simítása, szűrése. Zener diódás stabilizátorok. Integrált stabilizátor áramkör építése, mérése.


5. Passzív és aktív szűrőkapcsolások (kb. 25 óra)

•

6. Tranzisztoros és műveleti erősítők (kb. 25 óra)

•

•

• • •

Aluláteresztő, felüláteresztő és sáváteresztő szűrők szerelése és mérése. Jelalak vizsgálatok oszcilloszkóppal. Tranzisztoros alapkapcsolások (bipoláris és FET-es ) alkalmazása, munkapont beállítása. Műveleti erősítő alkalmazása, munkapont beállítása. Negatív visszacsatolás megvalósítása, erősítés beállítása. DC-AC erősítők, aktív szűrők.

7. Teljesítményelektronikai áramkörök (kb. 25 óra)

•

Nagyjelű bipoláris és MOSFET-fetes teljesítményerősítők munkapont beállítása, stabilizálása.

8. Projektfeladat üzembe helyezése (kb.12 óra)

•

Az elkészült áramkörök részegységenkénti ellenőrzése, dokumentálása. Az áramkörök beüzemelése, beállítása behangolása és a szükséges mérések elvégzése. A kapcsolási rajz segítségével az esetleges hiba behatárolása a szükséges javítás elvégzése. Az áramköri és technológiai dokumentációk végleges tartalmának és formájának kialakítása a tanult ismeretek alapján.

• • •


• • • • •

Betartja a munka-, baleset-, tűz-, és környezetvédelmi, valamint a szakmára, szerelésijavítási technológiára vonatkozó előírásokat. Tudjon katalógusadatokat értelmezni, adatgyűjtést és feldolgozást végezni, alkalmazni ezeket az áramkörök méretezésénél, vizsgálatánál.. Ismerje és alkalmazza a nyomtatott áramkör tervezésének és gyártásának folyamatait. Tudjon egyszerű áramköröket kapcsolási rajzok és technológiai dokumentációk alapján különböző technológiák alkalmazásával összeállítani, megépíteni, jellemzőit meghatározni, az elkészített áramkörön a szükséges beállításokat, méréseket elvégezni, hibát feltárni és javítani. Tudja az elvégzett feladatát dokumentálni, műszaki dokumentációt készíteni. Munkája során tudja alkalmazni az áramkörszerkesztő és szimulációs programokat. Tudjon az internetről szakmai anyagokat, katalógus-kivonatokat letölteni, az adatokat értelmezni, azokból bemutatót készíteni. Ismerje meg és alkalmazza a gyakorlat során használt berendezéseket, szerszámokat és mérőeszközöket, és helyesen tudja kiválasztani ezeket munkafolyamataihoz. Műszaki rajzokat, dokumentumokat olvasson, értelmezzen, készítsen.


12. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 128 Belépő tevékenységformák • • • • • • •

Balesetmentes és biztonságos munkavégzés, a biztonságtechnikai és érintésvédelmi rendszabályok megismerése. A szakszerű munkavégzés tanműhelyi körülményeinek, a munka -, és mérőhelyek, a kiegészítő műhelyek megismerése. Műszaki rajzi, informatikai, elektrotechnikai és elektronikai alapfogalmak felelevenítése, áramkörök működésének értelmezése. Anyagok, szerszámok, megmunkáló és mérő eszközök megismerése, kiválasztása és szakszerű használata. Projekt feladatok elemzése, műveleti sorrend elkészítése tanári segítséggel illetve kis csoportban. A megismert feladatok elkészítése, élesztése illetve üzembe helyezése, jellemzőinek vizsgálata. Az elkészített munkadarabok / projektek dokumentálása és értékelése.

TÉMAKÖRÖK 1. Tanműhelyek és munkahelyek rendje, tűz -, és balesetvédelem (kb. 2 óra)


2. Impulzustechnikai áramkörök építése és mérése (kb. 20 óra)

•

3. Digitális alapáramkörök jellemzői, áramköri családok. Kombinációs hálózatok (kb. 24 óra)

•

•

• • •

A tan- és kisegítő műhelyek bemutatása, a műhelyek rendje az éves ütemterv ismertetése. Munkavédelmi, balesetelhárítási és tűzvédelmi előírások ismétlő oktatása. Kézi és gépi szerszámok bemutatása, műszerismertetés. Diszkrét elemekből álló és műveleti erősítővel megvalósított jelformáló (integráló, differenciáló, határoló, komparáló) áramkörök vizsgálata. Projekt feladat: Műveleti erősítővel felépített CMOS teszter építése, beszabályozása, dokumentálása. TTL és CMOS áramkörök és rendszerek jellemzői. Katalógus adatok. Alapkapuk, kombinációs hálózatok kialakítása integrált áramkörökben, alkalmazási lehetőségek. Multivibrátor kapcsolások: astabil -, monostabil -, bistabil áramkörök kialakítása. Induktív, kapacitív, optikai érzékelők. Projekt feladat: vasúti fénysorompó modell építése, szerelése, vizsgálata, dokumentálása


4. Sorrendi hálózatok alkalmazása, tárolók, számlálók (kb. 28 óra)

• • • • •

5. Időzítő áramkörök alkamazása (kb. 28 óra)

• • • • • •

6. Analóg, és CMOS áramkörök összekapcsolása, illesztés (kb. 26 óra)

• • •

Tároló áramkörök jellemzői. Katalógusadatok értelmezése, jellemzők. Számláló áramkörök csoportosítása, a jellemzők értelmezése. Programozható számlálók, alapállapot beállítása, számlálóláncok kialakítása. Dekódoló, meghajtó és kijelző áramkörök. Számlálóáramkör építése és vizsgálata, dokumentálása. Projekt feladat: futófény-számláló áramkör építése, élesztése, vizsgálata, dokumentálása. NE555-ös timer IC vizsgálata. Feszültségvezérelt oszcillátor kialakítása. PWM egyenáramú motor fordulatszámvezérlő áramkör. Bipoláris és MOSFET-es teljesítménykapcsolók. Projekt feladat: 12V-os DC motor ill.12V-os halogénizzó szabályozó áramkör építése, mérése, beszabályozása. Műszaki dokumentáció készítése. A különböző áramkörök összekapcsolásának sajátosságai. Illesztési problémák, illesztő áramkörök. A különböző rendszerek energiaellátása, tápegységek kialakításának szempontjai. Projekt feladat: riasztó áramkör építése, vizsgálata, dokumentációjának elkészítése.

A továbbhaladás feltételei • • • • • • •

Az elektronikai gyakorlatok keretében a tanulók legyenek képesek az elméleti tanulmányaik során megismertek alkalmazásával és újonnan elsajátított ismeretek felhasználásával áramkö-rök megépítésére, vizsgálatára műszaki dokumentáció alapján. Tudjon impulzustechnikai áramköröket építeni, a kiegészítő mechanikai alkatrészeket elkészí-teni, szerelési műveleteket szakszerűen elvégezni. Alkalmazva a tanultakat legyen képes önálló feladatmegoldásra. Tudjon digitális áramköröket építeni, üzembe helyezni, dokumentációt készíteni, a vizsgálati eredményeket értékelni. Alakuljon ki az igény a tanulóban a katalógusok használatára, a szakirodalom megismerésére. Legyen tisztában a korszerű eszközök alkalmazhatóságának feltételeivel munkája során. Használni tudjon CAD és szimulációs programokat feladatai elvégzéséhez, dokumentáció ké-szítéshez. Alkalmazva az ismereteket, legyen képes a munkája megszervezésére, szakszerű és baleset-mentes végrehajtására.


INFORMATIKA SZAKMACSOPORTOS ALAPOZÓ TANTÁRGYAK TANTERVEI A Nemzeti alaptanterv 2007 kulcskompetenciáinak figyelembe vétele az Informatika szakmacsoport szakmai alapozó elméleti és gyakorlati tantárgyainál A tantárgyi tantervek Célok és feladatok ill. Fejlesztési követelmények alfejezeteinél alapvetően alábbi kulcskompetenciák fejlesztését helyeztük előtérbe: Matematikai kompetencia, Természettudományos kompetencia, Digitális kompetencia, A hatékony, önálló tanulás kompetenciája, Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia, Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség. Természetesen a többi – jobbára egymásba fonódó - kompetencia is szerepet játszott a tervezésnél: Anyanyelvi kommunikáció kompetencia, Idegen nyelvi kommunikáció, Szociális és állampolgári kompetencia. Ezek köcsönösen támogatják az előzőekben felsoroltak és egymás területeit.

Bolyai János Műszaki Szakközépiskola és Kollégium-Helyi tanterv – kimenő rendszerű 2014-15.(129.) tanév

MŰSZAKI INFORMATIKA Évfolyamok: 11-12. Heti óraszámok: 2-2 Éves óraszámok: 74-64

Célok és feladatok − A korszerű műszaki dokumentáció és hálózati alapismeretek elsajátítása. − Korszerű alkalmazói készség kialakítása: a tanulók képesek legyenek arra, hogy a számítógépeket és az informatikai eszközöket célszerűen használják. − Az algoritmikus gondolkodás fejlesztése: a matematikához hasonló gondolkodásfejlesztő szerep, amely nemcsak az iskolában, hanem a hétköznapi életben is alapvető fontosságú. − Önálló munkára nevelés, differenciált tanulás: a számítógép mint interaktív eszköz lehetőséget teremt az egyéni ütemű tanulásra és a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára. − Együttműködésre nevelés, csoportmunka: nagyobb számítógépes feladatok megoldása megköveteli a csoportmunkát, feladatok részekre osztását, a másokkal való kapcsolattartást, tervszerű, összehangolt munkát. - Az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése: az informatika rohamos fejlődése az egész társadalmat gyökeresen átalakítja, s ebben az állandóan változó világban otthon kell éreznie magát a tanulónak.

Fejlesztési követelmények • A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat pontosan követve dolgozzon. • Legyen tisztában a számítógépes környezet alapvető ergonómiai kérdéseivel, az egészségvédelem lehetőségeivel számítógépes munkakörnyezetben. • Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. • Legyen képes a számítógéppel való interaktív kapcsolattartásra, tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok legfontosabb szolgáltatásait. • Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. • Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon magáról, környezetéről adatokat közölni hálózati úton és formában, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. • Ismerje a legalapvetőbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes előállítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. • Legyen képes az adott probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert módszerek, eszközök és alkalmazások közül a megfelelőt. • Ismerje meg alkalmazásokon keresztül a szabályozó eszközök hatását. Legyen tudomása az intelligens eszközökről (szoftver és hardver) és növekvő jelentőségükről. 314



Aszámítógépek, az informatikai kultúra lehetőségeinek kihasználása. A számítógép alkalmazása a tervezés és a műszaki dokumentáció készítése során.. A helyi hálózatok logikai és fizikai kialakításának legfontosabb alapelveinek a megismerése.

TÉMAKÖRÖK 1. CAD alapismeretek (kb. 37 óra)

TARTALMAK • • • • • • • •

2. Helyi hálózatok (kb. 37 óra)

• • • • • • • •

A CAD fogalma, PC-s CAD programok Az AutoCAD R14 áttekintése A grafikus képernyő, a képernyő részei: Parancsok kiadásának lehetőségei, beállítások, testreszabás A rajzolás kezdetei: Elemek módosításai, változtatási lehetőségek Geometriai transzformációk, manipulációk Méretezés Metszeti ábrázolás: Modellezés, ábrázolás 3D – ben Hálózati operációs rendszerek, Felhasználó rákapcsolódása a hálózatra, Az„egyenrangú” hálózatok, és client-server típusú hálózat kialakítása Hálózatok védelmi, megbízhatósági minősítése, osztályozása, Adminisztráció Védelmi módszerek áttekintése: Naplózás (a log fájlok), és a tűzfalak. Hálózati könyvtár és lemezkezelés, jogosultságok, hálózati nyomtatás lehetőségei.

A továbbhaladás feltételei • A tanuló ismerjen egy CAD program kezelési alapjait. • Tudjon műszaki dokumentációt készíteni CAD program segítségével. • A tanuló ismerjen egy hálózati operációs rendszert, ismerete jártasság szintjén terjedjen ki a telepítés, konfigurálás, üzemeltetés alapismereteire.

315



Villamos berendezések dokumentációjának készítése. Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzőinek ismerete. Kapcsolási rajz és dukumentáció készítés. Hálózat szerelési alapismeretek elsajátítása. A vezeték nélküli hálózatok működési alapjainak megismerése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Számítógépes tervezés, villamos • A CAD programok célja, szolgáltatásai és tervező rendszerek felhasználásával főbb jellemzői. (kb. 32 óra) • A villamos berendezések dokumentációi; a kapcsolási rajz jellemzői, elkészítési szempontok • Elektronikai alkatrészek rajzjelei, az alkatrészek jellemzői • Kapcsolási rajz készítése • Az alkatrészjegyzék, a jellemzők feltüntetése; az alkatrészjegyzék elkészítésének szempontjai • Villamos tervezőrendszer felépítése, beállításai • A kapcsolási rajz elkészítésének szempontjai, a szerkesztő program kezelése • Huzalozás • Alkatrészek azonosítása, automatikus sorszámozás, alkatrészjegyzék kialakítása • Alkatrész-, kötés-, és hibalista készítése • Kapcsolási rajz átkonvertálása a nyomtatott áramkör tervező programhoz • A PCB kezelése • Az alkatrészek elhelyezése, tervezési szempontok • Az automatikus huzalozás • Feliratok készítése, alkatrészek szerkesztése • Nyomtatás, nyomtatatási formák 2. Hálózat szerelési ismeretek (kb. 32 óra)

• •

A hálózati (LAN/WAN) kábelezés fogásai, az EIA/TIA szabvány előírásainak megfelelően Kábeleket készítenek, falicsatlakozókat és patchpaneleket kötnek be, tesztelik-mérik az elkészített hálózatot

316


• • • • • •

Kábelezési tervet készítenek Hálózati kártyákat szerelés és telepítés Hálózati eszközöket alapszintű szerelése, be Hibaelhárítása egyszerű hálózatok megvalósítása a kábelezésből adódó hibák felismerésére, kijavítására. A vezeték nélküli hálózatok (WiFi) rendszerét, rendszeralkotó elemeket és azok szereléstechnológiáját

A továbbhaladás feltételei • Legyen tisztában az általa használt számítógép erőforrásaival a programozás oldaláról. • A tanuló ismerje alapszinten egy villamos CAD program alkalmazási lehetőségeit . • Legyen képes egyszerű műszaki feladatok megoldásához villamos CAD programot felhasználni. • Tudjon kábeleket készíteni, falicsatlakozókat és patchpaneleket bekötését elkészíteni, tesztelni – mérni az elkészített hálózatot. • Legyen képes kábelezési tervet készíteni. • Tudjon hálózati kártyákat szerelni és telepíteni • Tudjon hálózati eszközöket alapszinten beszerelni – bekötni. • Tudjon egyszerű hálózatokat megvalósítani. • Legyen képes a kábelezésből adódó hibák felismerésére, kijavítására • Ismerje a vezeték nélküli hálózatok (WiFi) rendszerét, rendszeralkotó elemeket és azok szereléstechnológiáját.

317


MŰSZAKI ALAPISMERETEK Évfolyamok: 9-10. Heti óraszámok: 2-2 Éves óraszámok: 74-74

Célok és feladatok

• A tantárgy tanítása alakítsa ki az informatika szakmacsoport igényeinek megfelelő műszaki szemléletet, fejlessze a tanulók kreativitását, logikus gondolkodását, célirányos műszaki feladatmegoldó képességét. Keltse fel a tanulók érdeklődését a szakterület iránt, bizonyítsa be számukra annak gazdasági jelentőségét, ismertesse fejlődési tendenciáit. • A Műszaki alapismeretek oktatásának célja, hogy a fizika tantárgy tananyagára építve fejlessze tovább a tanulók villamos alapismereteit, amelyek elsajátítása után képesek lesznek a hardver orientált informatika szakmacsoportos alapozó gyakorlatok, ill. a szakmacsoporthoz tartozó szakképesítések szakmai, elméleti és gyakorlati tantárgyainak tanulására, a szakmára jellemző egyszerűbb számítási, tervezési feladatok elvégzésére. • Tudatosítsa a tanulókban a villamos áram veszélyességét, az áramütés elleni védekezés fontosságát, ismertesse meg a villamos balesetek megelőzési módjait és eszközeit. • Fejlessze a logikus gondolkodást, a problémamegoldó készséget, a műszaki életben szükséges pontosságot, és tervszerűséget, alakítsa ki a tanulókban a műszaki tudás gyarapításának igényét. • A digitális kompetencia, a természettudományos valamint a hatékony, önálló tanulás, mint fejlesztendő kompetenciák elérhető, reális célként fogalmazhatók meg.

Fejlesztési követelmények • A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulónak a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző, értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmus-alkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességei. • A tantárgy tevékenysége során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai eszközök használatához. • Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulónak a saját munkájával kapcsolatos igényessége, a szóbeli kommunikációban törekedjenek szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáiban, rajzfeladataiban az igényes külalakra, számítási eredményeiben a pontosságra. • Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. • A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat.

318


• A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet és egészségkárosító tevékenységeket, az ilyen magatartást.

319


9. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • A villamos jelenségek feladattal vezetett, tanári közreműködéssel történő tudatos megfigyelése, törvényszerűségek megértése, kísérletek önálló végrehajtása. • A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával. • Az elektrotechnikai mennyiségek megismerése és helyes használata. • A villamos jelenségek törvényszerűségének felismerése. • A villamos táblázatok, segédletek, kiadványok, útmutatók használata. • Az oktató és más szakmai anyagok, szemléltető eszközök biztos kezelése. • A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése. • Villamos rajzok elemzése, készítése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Alapfogalmak (kb. 6 óra)

• • •

anyagszerkezet, villamos kölcsönhatások a villamos áram, feszültség, ellenállás fogalma vezetékek ellenállása, hőmérsékletfüggés

2. Az egyenáramú hálózatok törvényei (kb 32 óra)

• • • • • •

villamos áramkör Ohm törvénye Kirchhoff-törvények villamos munka, teljesítmény, hatásfok ellenállás, potenciométer, biztosíték generátorok, feszültség és áramgenerátoros meghajtás

3. Villamos tér (kb. 16 óra)

• • • • • •

a villamos tér fogalma, jellemzői villamos árnyékolás anyagok viselkedése villamos térben folyadékkristályok kapacitások kapcsolási jelenségek és hatásuk

4. Mágneses tér (kb. 16 óra)

• • • • • • •

a mágneses tér fogalma, jellemzői erőhatások anyagok viselkedése mágneses térben a mágneses információtárolás elvei elektromágneses indukció indukciós motorok, léptető motor induktivitások, transzformátorok


320


• A tanuló számításokban és kapcsolásokban helyesen használja a villamos alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit. számolja át a mértékegységeket a prefixumok szerint. • Tudja értelmezni, jellemezni a vezető és a szigetelőanyagokat. • Számításokban és mérési feladatokban biztosan alkalmazza az áramköri Ohm és Kirchhoff törvényeket, határozza meg a villamos munkát, a teljesítményt, a hatásfokot, az ellenállás hálózatok eredőjét, feszültségosztót, áramosztót, műszerhez előtét- és söntellenállást, jól helyezze el az áram- és feszültségmérőt az áramkörökben. • Helyesen értelmezze az ellenállások hőfokfüggését, jellemezze az elektromos áram hő-, vegyi, élettani és mágneses hatását, felsorolni a hő- és a vegyi hatás jellemző alkalmazásait. • Ismerje a valódi generátor belső felépítését, tudja értelmezni üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, a generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését. • Tudja értelmezni az illesztés fogalmát, s ismerje annak gyakorlati vonatkozásait. • Ismerje és biztosan használja a villamos tér legfontosabb jellemzőit. • Legyen képes ismertetni az anyagok viselkedési tulajdonságait a villamos mezőben, s megmagyarázni a villamos térben lejátszódó alapvető jelenségeket. • Értelmezze a kondenzátorok jellemzőit, tudja megmagyarázni a kondenzátor töltési és kisütési folyamatát, tudjon elektromos jellemzők alapján katalógusból kondenzátort választani, eredő kapacitásokat kiszámítani

321



A tapasztalatok világos összefoglalása a fogalmak szakszerű meghatározásával. A szinuszos váltakozó mennyiségek jellemzőinek megismerése A kiegészítő információk tanári segédlettel történő megszerzése. Villamos rajzok elemzése, készítése.

TÉMAKÖRÖK 1. Szinuszos mennyiségek (kb. 14 óra)

TARTALMAK • •

a váltakozó feszültség és áram fogalma, ábrázolása a váltakozó mennyiségek jellemzői

2. Egyszerű váltakozó áramú áramkörök (kb. 14 óra)

• • • •

ellenállás váltakozó áramú körben induktivitás váltakozó áramú körben kondenzátor váltakozó áramú körben impedancia és admittancia fogalma

3. Összetett váltakozó áramú áramkörök (kb. 26 óra)

• • •

soros RL és RC körök párhuzamos RL és RC körök valódi kondenzátor és tekercs

4. Kétpólusok (kb. 12 óra)

• •

kétpólusok csoportosítása Norton és Thevenin tétel, helyettesítőképek

5. Négypólusok (kb. 12 óra)

• • • •

négypólusok csoportosítása négypólusok paraméteres egyenletrendszerei négypólusok átvitele a vezeték, mint négypólus


•

A tanuló számításokban és kapcsolásokban helyesen használja az alapmennyiségek jelöléseit, mértékegységeit, szabványos rajzjeleit. Tudja értelmezni, jellemezni a mágneses erőhatásokat, az anyagok viselkedését mágneses térben. Ismerje a valódi generátor belső felépítését, tudja értelmezni üzemi állapotait és megmagyarázni a valódi generátor viselkedését a különböző üzemi állapotokban, a generátor hatásfokának és teljesítményének összefüggését. Helyesen értelmezze a mágneses kölcsönhatásokat, az indukció fajtáit, a gerjesztési törvényt, a mágneses permeabilitást, számítsa ki a mágneses mező és egyszerű mágneses körök alapjellemzőit, az indukált feszültségeket, határozza meg a mágneses terek irányát, alkalmazza a jobbkéz-szabályt. Értelmezze, és biztosan alkalmazza a váltakozó jel jellemzőit, középértékeit.

322


•

• •

Tudja összehasonlítani a tisztán ohmos, az induktív és a kapacitív fogyasztó fázisszögét és teljesítményét, értelmezni az impedancia, az admittancia, a határfrekvencia és a rezonancia frekvencia fogalmát, megmagyarázni a rezgőkörök működését, a transzformátor működését. Legyen képes egy egyszerűbb aktív kétpólus Thevenin és Norton helyettesítő képének kiszámítására. Ismerje a vezeték négypólus helyettesítőképét.

323


ELEKTRONIKAI ALAPISMERETEK Évfolyamok: 11-12. Heti óraszámok: 2-2 Éves óraszámok: 74-64 Célok és feladatok • Az elektronika alapismereteinek bemutatása az informatika különböző területein. • Az elektronika alapismereteinek az elektronikai elemek, rendszerek további megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. • Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. • Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése.


•

• •

• •

A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulónak a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző, értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességei. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulónak a saját munkájával kapcsolatos igényessége, tanulása legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáiban, rajzfeladataiban az igényes külalakra, számítási eredményeiben a pontosságra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön az elektronikai szakmához/szakmákhoz, a választott munkához, a pályához való kötődés. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet és egészségkárosító tevékenységeket.

324


11. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • Az elektronika alapismereteinek az elektronikai elemek, rendszerek megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. • Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. • Az elektronikus áramkörökben működő alkatrészek paramétereinek ismerete alapján a gazdaságos alkalmazás lehetőségeinek felismerése.

TÉMAKÖRÖK 1. Félvezető áramköri elemek (kb.16 óra)

2. Alapáramkörök (kb. 16 óra)

3. Műveleti erősítők (kb. 16 óra) 4. Impulzustechnika (kb. 16 óra)

5. Megjelenítők (kb. 10 óra)

TARTALMAK • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

félvezető anyagok félvezető diódák tranzisztorok, MOSFET-ek optoelektronikai eszközök opto kapuk az optikai információtárolás elvei CD, DVD lemezek felépítése a diódák kapcsolóüzeme egyenirányítók tranzisztorok kapcsolóüzeme kapuáramkörök felépítése memóriacellák felépítése tranzisztoros erősítők általános jellemzése műveleti erősítők jellemzői a műveleti erősítők kapcsoló üzeme alapkapcsolások műveleti erősítőkkel Impulzusjellemzők jelformáló áramkörök, multivibrátorok általános jellemzése A/D és D/A átalakítók A katódsugárcső felépítése, eltérítési rendszer CRT monitorok LCD monitorok

A továbbhaladás feltételei • A tanuló legyen képes az impulzus fogalmának és jellemzőinek értelmezésére, az impulzusfajták felsorolására. • Tudja értelmezni a jelformálók jellemzőit, legyen képes felsorolni a passzív jelformálók alkalmazási területeit.

325


• Tudja elmagyarázni az impulzus előállító áramkörök működését. • Tudja megkülönböztetni az analóg és digitális jelformákat, értelmezni a digitális jelformák jellemzőit. • Ismerje az optoelektronikai elemek és vizuális megjelenítők felépítését, működését, jellemzőit, alkalmazási lehetőségeit. • Tudja definiálni az integrált tároló áramkörök fogalmát, típusait, jellemzőit, a vezérlési módokat. • Ismerje a digitális áramkörök és áramkörcsaládok legfontosabb jellemzőit, tudja értelmezni azok katalógusadatait. • Tudja értelmezni a funkcionális áramkörök jellemzőit, működését. • Tudjon összetettebb funkcionális áramköröket megvalósítani alapáramkörök felhasználásával. • Ismerje a funkcionális áramkörök működési feltételeit, tudjon adott feladathoz áramkört/áramköröket választani. • Ismerje az A/D és D/A átalakítók típusait, legyen tisztában működési elvükkel. • Ismerje a memóriák típusait, legyen tisztában alkalmazási és bővítési lehetőségeikkel, kialakításukkal.

326



•

Számítógépek rendszertechnikai eleminek, az együttműködés alapelveinek megismerése. A rendszer elemek legfontosabb műszaki jellemzői alapján a működési alapelvek megismerése.

TÉMAKÖRÖK 1. A számítógépek utasításainak szerkezete (kb. 8 óra)

2. Huzalozott és sínes számítógép modell (kb. 12 óra)

3. A vezérlés megvalósítása (kb. 12 óra) 4. Az aritmetikai –logikai egység (kb. 10 óra) 5. Megszakítási rendszer és perifériakezelés (kb. 12 óra)

6. Memóriák (kb.12 óra)

TARTALMAK • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

a számítógépek belső egységei a működéshez szükséges információk címzési módok címszámítás a sin fogalma utasítás végrehajtás huzalozott struktúrán utasítás végrehajtás sínes struktúrán címzési módok szerinti működés mikroprogramozott vezérlő fázisregiszteres vezérlő fixpontos aritmetika lebegőpontos számábrázolás lebegőpontos aritmetika a megszakítás jelzése, fogadása az IT elfogadás folyamata a stack fogalma a perifériakezelés elvei a memóriák csoportosítása a cellák szervezése memóriaelemek rendszertechnikai felépítése a sebességnövelés módszerei memóriaszervezés


Tudja értelmezni a mikroprocesszorok belső rendszertechnikáját, működését. Legyen tisztában az aritmetikai –logikai egység felépítésével, funkciójával. Ismerje a megszakítási rendszer és perifériakezelés alapelveit. Ismerje a főbb memória típusokat és felépítésüket

327


HARDVER ALAPISMERETEK Évfolyamok: 11-12. Heti óraszámok: 2-2 Éves óraszámok: 74-64

Célok és feladatok • • •

Az Informatika szakmacsoportos hardver alapozó ismeretek tartalmazó tantárgy elméletileg alapozza meg a szakmacsoport gyakorlati ismereteinek elsajátítását, a készségek és képességek fejlesztését. Fejlessze a tanulókban a pontosságot, tervszerűséget, az igényességet, tudatosítsa a tanulókban a biztonságos munkavégzés fontosságát A szakmacsoportos alapozás egyik kiemelt kompetencia fejlesztési célja a digitális kompetencia fejlesztése melyhez hozzátartozik az eszközök működési alapelvének megismerése.


• •

• •

• •

A tantárgy tanulása során fejlődjenek a tanulónak a szakmai tantárgyak tanulásához szükséges képességei, így különösen az ismeretelemző, értékelő, fogalomalkotó gondolkodás, a kreativitás, az önálló tapasztalatszerzés és ismeretalkalmazás képessége, az algoritmusalkalmazási, konstrukciós, számítási és rajzképességek, a szóbeli és írásos szakmai kommunikációs képességei. A tantárgy tevékenysége során szokjanak hozzá a tanulók a számítástechnikai és informatikai eszközök használatához. Alakuljon ki, fejlődjön, erősödjön meg a tanulónak a saját munkájával kapcsolatos igényessége, tanulása legyen átgondolt, célszerű, eredményes, a szóbeli kommunikációban törekedjenek szakmai nyelv szabatos és helyes használatára, írásos munkáiban, rajzfeladataiban az igényes külalakra, számítási eredményeiben a pontosságra. Alakuljon ki a tanulókban az önálló szakmai tanulás, feladatmegoldás igénye és képessége, érezzék meg a tanulási eredmények, sikerek értékét, örömét. A tantárgyi tevékenység végzése során erősödjék a tanulókban a kötelességtudat, a felelősségérzet, a mások munkájának, eredményeinek, teljesítményének tisztelete, folyamatosan erősödjék a tanulási és szakmai motiváció, váljon tudatos döntéssé a szakmaválasztás. Ismerjék meg, fogadják el és tudatosan alkalmazzák a szakmai tevékenységek végzéséhez szükséges magatartási szabályokat, magatartásformákat. A szakmai tanulmányi tevékenység által alakuljon ki, erősödjön az informatika szakterület a választott munkához, a pályához való kötődése. A tanulók lássák meg a környezet, a technika, a szakma mögött az embert és a természetet, tiszteljék annak értékeit, ismerjék fel és utasítsák el a környezetszennyező, természet és egészségkárosító tevékenységeket.

328


11. évfolyam Heti óraszám: 2 Éves óraszám: 74 Belépő tevékenységformák • A digitális technika alapelveinek és az elektronikai elemek, rendszerek megismerése és gyakorlatban történő alkalmazása. • Tanári segítséggel a tanulókban a rendszerszemlélet kialakítása, a digitális technika, az elektronikai rendszereket alkotó elemek kapcsolatának, funkciójának felismerése. • A logikai algebra tételeinek megismerése. • A digitális berendezésekben működő alkatrészek, áramköri elemek ismerete alapján az alkalmazás lehetőségek felismerése.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. A digitális technika alapjai (kb. 6 óra)

• • •

a digitális jelek fogalma és jellemzőik számrendszerek kódolás

2. Logikai algebra (kb. 14 óra)

• • • • •

a logikai algebra szabályai és törvényei algebrai egyszerűsítés szabályos alakú függvények V-K táblák grafikus egyszerűsítés

3. Logikai hálózatok alapelemei (kb. 12 óra)

• •

a kombinációs és a sorrendi logikai hálózatok fogalma a tároló áramkörök feladata, csoportosításuk

4. Kombinációs hálózatok (kb. 14 óra)

• • • •

kombinációs hálózatok analízise funkcionálisan teljes rendszerek két és többszintű hálózatok realizálása PLA áramkörök

5. Sorrendi hálózatok (kb. 14 óra)

• • • •

szinkron és aszinkron hálózatok fogalma szinkron hálózatok analízise szinkron hálózatok tervezése PLS áramkörök

6. Funkcionális áramkörök (kb. 14 óra)

• • • • • • •

a funkcionális áramkörök fogalma multiplexerek, demultiplexerek/dekódolók aritmetikai áramkörök regiszterek számlálók gyűrűs számlálók

329


A továbbhaladás feltételei • Ismerje fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi • • • • • • • • • • • •

tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassa be vezérlési lehetőségeit Legyen képes a logikai algebra szabályainak és tételeinek alkalmazására. Ismerje fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassa be vezérlési lehetőségeit. Ismerje a logikai algebra szabályait, jelöléseit, a logikai műveleteket. Tudja definiálni a logikai alapfüggvényeket. Ismerje a logikai alapfüggvényeket és tudja megadni a függvényt különböző alakokban. Ismerje a logikai függvények szabályos alakjait. Ismerje és alkalmazza a logikai alapáramkörök szabványos jelöléseit. Tudja definiálni a logikai alapfüggvényeket. Tudjon logikai függvényt egyszerűsíteni a logikai algebra felhasználásával, illetve grafikus módszerrel. Ismerje és értelmezze a szekvenciális hálózat fogalmát. Ismerje fel a kombinációs és a szekvenciális áramköröket, a kapuáramkörök és az elemi tárolók típusait, igazságtáblázatait, mutassa be vezérlési lehetőségeit. Ismerje a digitális technika funkcionális áramköreit.

330



Számítógépek elvi felépítésének ismerete. A számítógép hálózatok jellemzőinek megismerése. A Réteges hálózati architektúra alkalmazása a hálózati eszközök esetén. A lokális hálózatok felépítésének legfontosabb jellemzőinek megismerése.

TÉMAKÖRÖK 1. Adatátviteli technikában alkalmazott kódrendszerek (kb. 12 óra)


2. Számítógép hálózatok csoportosítása (kb. 12 óra)

• • • • • •

3. Réteges hálózati architektúra (kb. 16 óra)

4. Lokális hálózatok (kb. 12 óra)

5. Az Internet (kb. 12 óra)

• • • • • • • • • • • • • •

Bináris kód ASCII kód RZ, NRZ, NRZI, PM (Manchester), FM, MFM, RLL, EFM kód Hibafelismerés és hibajavítás (paritásbit, CRC, ECC) kiterjedés szerint az átviteli közeg szerint (vezetékes, vezeték nélküli) az átvitel módja szerint (szimplex, duplex) topológiák szerint (pont-pont topológiák, üzenetszórásos topológiák) protokollok szerint (vezérjeles, ütközésfigyelése) adattovábbítás módja szerint (vonalkapcsolt, üzenetkapcsolt, csomagkapcsolt) az ISO-OSI modell rétegei a rétegek feladatai rétegprotokollok réteginterfészek hálózati szegmensek összekapcsolása (repeater, bridge, router, gateway) átviteli közegek Az IEEE 802-es szabványok A szabványok és OSI modell kapcsolata Közeghozzáférési és logikai kapcsolatvezérlés Az Ethernet szabványai, jellemzői TCP/IP protokoll Címzési rendszer Forgalomirányítás, torlódásvédelem Biztonság


331


• • • • • • • •

Értse meg a réteges felépítésű, általános kommunikációs modellt. Ismerje az OSI modell és a TCP/IP modellt, a hálózati rétegek feladatait és a különböző hálózati protokollokat Legyen tisztában a TCP/IP prorokollkészlet, az IP címzés, továbbá az alhálózatok fogalmával és a forgalomirányítással. Ismerje az eszközök LAN-okban és WAN-okban betöltött szerepével Értse meg az eszközök működési elvét, hálózati szerepét Ismerje a hálózati eszközök szerepét OSI modellre építve Értse meg alapszinten a hálózati eszközök (repeater, bridge, switch, router) működését Ismerje az Ethernet technológia fogalmait, működési elvét, feladatait, a keretek felépítését, és leggyakoribb változatait

332


SZAKMAI ALAPGYAKORLATOK Évfolyamok: 9-10-11-12 Heti óraszámok: 4-4-4-4 Éves óraszámok: 148-148-148-128

Célok és feladatok • A tantárgy összetett feladatok ellátást tűzi ki célul. Elektronikai alapgyakorlatok, mérési módszerek és műszerek alapismerete mellett a számítógépek hardver és szoftver elemeinek gyakorlati megismerését szolgálja. • A digitális kompetencia, a természettudományos valamint a hatékony, önálló tanulás, mint fejlesztendő kompetenciák elérhető, reális célként fogalmazhatók meg.


• •

•

•

A tanulók sajátítsák el a mérőlaborok rendjét, biztonságtechnikai szabályait, hogy a mérések során fellépő veszélyeket képesek legyenek elhárítani. Gyakorolja be mérőáramkörök összeállítását, sajátítsa el az egyes feladatok elvégzéséhez leginkább megfelelő műszerek kiválasztási szempontjait. Alakuljon ki a pontos, szakszerű munkavégzés és a műszaki esztétikus dokumentálás igénye. A mérések során szerzett tapasztalatok támasszák alá, erősítsék meg az elektrotechnika és az elektronika órákon szerzett elméleti ismereteket. A tantárgy tanítása során el kell érni, hogy kialakuljon a tanulókban: a természettudományi szemlélet, az időbeosztási képesség, a munkájuk megtervezésére és szervezésére vonatkozó képességek, a munkavégzés során fegyelmezettség, pontosság valamint a balesetvédelmi, egyéni és kollektív felelősségérzet kialakítása a munkavégzés során, fegyelmezettség, pontosság valamint a balesetvédelmi, munkavédelmi szabályok. A megszerzett tudás megújításának képessége az önismeret fejlesztése. A tanulóknak képessé kell válniuk: a jelenségeket, gyakorlati tapasztalatokat megfigyelni, rögzíteni, valamint a tapasztalatokat, eredményeket rendszerezni a megfelelő következtetéseket levonni, munkájuk során használni a szakirodalmakat, segédeszközöket, a feladatok végrehajtása során használt gépeket, szerszámokat előírás szerint üzemeltetni, balesetmentesen kezelni. A tantárgy segítse a tanulókat a szakma szépségeinek megismerésében és nyújtson sikerélményt a feladatok elvégzése során.

333



Elektronikai szerelési, anyagok, szerszámok, alapműveletek megismerése. A műszaki alapismeretek elméleti tantárgyban tanultak gyakorlati kipróbálása. Alapvető mérőműszer használati gyakorlatok. Számítógépek operációs rendszereinek telepítési gyakorlata.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Elektrotechnikai áramkörök építése (kb. 48 óra)

• • • • •

villamos anyagismeret alkatrészek gyakorlati jellemzői az építésnél használt anyagok és szerszámok egyszerű áramkör építése NYÁK lemezek szerelése

2. Elektrotechnikai mérések (kb. 48 óra)

• • • •

elektromechanikus műszerek használata mérési módszerek mérési hibák áram, feszültség és teljesítmény mérése egyszerű áramkörökön mérési jegyzőkönyv készítése

• 3. Operációs rendszerek (kb. 52 óra)

• • • • • •

operációs rendszer fogalma, csoportosítása, részei feladatai, szolgáltatásai, parancsai típusonként fájl és memóriakezelés állomány ás lemezkezelés segédprogramok telepítési és beállítási gyakorlat


A tanuló legyen tisztában a villamos balesetelhárítás szabályaival. Legyen képes a fegyelmezett, körültekintő, saját magát és társait nem veszélyeztető munkavégzésre. Ismerje a mérési hibákat, és legyen képes azok ismeretében a mérés eredményeit pontosabbá tenni. Képes legyen a tanuló a mérési adatok rendszerezésére, felhasználására, és azokból reális következtetések levonására. Ismerje a mérési dokumentáció készítésének követelményeit. Ismerje a műszer és eszközkiválasztás fontosabb szempontjait egy adott mérési feladat

334


• • •

elvégzéséhez. Ismerje a zárt, és a nyílt forráskódú operációs rendszerek ismérveit, tulajdonságait, különbségeit. Ismerje a szoftverjogok fajtáit. Tudjon egy operációs rendszert telepíteni és konfigurálni.

335


10. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák • Hálózati kábelek készítése. • Váltakozó áramú alapmérések elvégzése. • Számítógépes szimulációs program felhasználása mérési feladatok szimulálására.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Elektrotechnikai áramkörök építése (kb. 48 óra)

• • • •

Informatikai hálózatok kábelei Kábelkészítés gyakorlati fogásai Kábeltesztelés Kábel tesztel készítés

2. Elektrotechnikai mérések (kb. 48 óra)

• •

szinuszos generátorok és kézi műszerek használata frekvenciafüggő alapáramkörök vizsgálata méréssel a számított és mért értékek összehasonlító elemzése mérési jegyzőkönyv készítése

• • 3. Számítógépes szimuláció (kb. 52 óra)

• • • • •

a szimuláció alkalmazási lehetőségei egy szimulációs program bemutatása egyszerű elektrotechnikai áramkörök szimulációja a szimulációs program használata frekvenciafüggés vizsgálatára a mért és a szimulált eredmények összehasonlítása


Ismerje a hálózati kábelek elkészítéséhez szükséges munkafázisokat. Tudjon oszcilloszkóppal időtartamot, frekvenciát és fázisszöget mérni. Legyen alkalmas az oszcilloszkóp kétsugaras szolgáltatásának kihasználására. Legyen képes az adott áramkör vizsgálatához a megfelelő üzemmódot megválasztani. Tudjon szimulációs programot használni, a tanult áramkörökön szimulációt végezni, munkáját menteni, dokumentálni.

336


11. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 148 Belépő tevékenységformák • A Weblap készítés magasabb szintű megoldásainak megismerése. • Analóg és digitális áramköri elemek vizsgálata. • Felhasználói programok telepítése.

TÉMAKÖRÖK 1. Weblap készítés (kb. 48 óra)


2. Elektronikai mérések (kb. 48 óra)

3. Felhasználói programok telepítése (kb. 52 óra)

• • • • • • • •

A Javasript - vagy hasonló program - lehetőségei és alkalmazása PHP lehetőségei és alkalmazása WEB-es adatbázis kezelés alapjai, alkalmazása az analóg elektronika vizsgálóműszerei diódás, Zener diódás áramkörök és erősítők vizsgálata méréssel a digitális technika vizsgálóműszerei digitális áramkörök vizsgálata méréssel mérési jegyzőkönyv készítése felhasználói programok installálása testre szabása, beállításainak módosítása Az Open Office programcsomag használata

A továbbhaladás feltételei • • •

Ismerje a web oldal készítés php alapokon történő működtetésének alapjait. Legyen képes analóg és digitális alapáramkörök vizsgálatához a megfelelő mérési módszereket megválasztani. Tudjon felhasználói programokat telepíteni egyaránt a windows és linux platformon is.

337


12. évfolyam Heti óraszám: 4 Éves óraszám: 128 Belépő tevékenységformák • Számítógépek rendszertechnikai elemeinek megismerése. • Összetett analóg és digitális áramköri mérések. • Számítógépes szimulációs mérések.

TÉMAKÖRÖK

TARTALMAK

1. Hardverüzemeltetési alapismeretek (kb. 42 óra)

•

2. Elektronikai mérések (kb. 42 óra)

•

3. Számítógépes szimuláció (kb. 44 óra)

• • • •

Számítógépek, perifériák és egyéb eszközök hardveres/szoftveres üzemeltetési és karbantartási ismeretei. pl. BIOS Setup összetett analóg elektronikai áramkörök mérése összetett digitális áramkörök vizsgálata mérési dokumentáció készítése számítógépes tervezési gyakorlatok összetett analóg és digitális elektronikus áramkörök szimulációja


Ismerje a személyi számítógépek rendszertechnikai elemeit, üzemeltetési szabályait. Ismerje a digitális áramkörök vizsgálati módszereit. Legyen képes az adott áramkör vizsgálatához a megfelelő üzemmódot megválasztani. Tudjon szimulációs programot használni, a tanult áramkörökön szimulációt végezni, munkáját menteni, dokumentálni

338

HELYI TANTERV (kimenő rendszerű) Bevezetve 2008 szeptember 1-től

Recommend Documents