HELYI TANTERV. Érvényes: szeptember

HELYI TANTERV

Érvényes: 2013. szeptember

1

Tartalomjegyzék 1.Helyi tanterv 1.1.Magyar nyelv és irodalom 1.-8.évfolyam 1.2. Idegen nyelv-Angol nyelv 1.3.Célnyelvi civilizáció 1.4. Matematika 1.-8. évfolyam 1.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5.-8. évfolyam 1.6.Erkölcstan 1.-8. évfolyam 1.7. Környezetismeret 1.-4. évfolyam 1.8. Természetismeret 5-6. évfolyam 1.9. Biológia- egészségtan 7.-8. évfolyam 1.10.Fizika 7.-8. évfolyam 1.11.Kémia 7.-8. évfolyam 1.12. Földrajz7.-8. évfolyam 1.13.Ének-zene 1.-8. évfolyam 1.14.Vizuális kultúra 1.-8. évfolyam 1.15. Hon és népismeret 1.16.Informatika 6.-8.évfolyam 1.17.Technika és életvitel 1.-8. évfolyam 1.18.Testnevelés 1.-8. évfolyam 1.19. Osztályfőnöki 5.-8. évfolyam 2.1.A tankönyvválasztás szempontjai 2.2.A Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.2.1. Két tannyelvű oktatás 3.Ellenőrzési, értékelési módok, beszámoltatások, számonkérések 3.1.Ellenőrzés, értékelés 3.2.A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése és elismerése 4.Csoportbontás 5.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek 6.Egészség- környezeti nevelés 6.1.Egészség nevelési és környezeti nevelési program 6.2.Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában 7.A gyermek , tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések 8.Egésznapos oktatás 9.Sajátos pedagógiai módszerek, Támop 3.1.4 projekt fenntartását támogató fejlesztési alapelvek 142. 9.1.Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás 9.2. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása 9.3. Képesség és személyiségfejlesztés 9.4.Új típusú tanári attitűd 9.5.Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása 9 . 6 . Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség 9.7. Fokozatosság és folyamatosság 9.8.Valóságos tanulási környezet 10. A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában 11.Felvétel, átvétel eljárása az intézményben 12.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai

2

2. 3. 13. 27. 30. 52. 62. 70. 73. 75. 77. 81. 83. 85. 93. 105. 106. 108. 114. 127. 129. 130. 130. 130. 130. 131. 135. 135. 138. 138. 139. 141. 141. 142. 142. 142. 143. 143. 143. 143. 144. 144. 147. 148.

1.HELYI TANTERV

Tantárgy

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Célnyelvi civilizáció Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Természettudományos gyakorlatok Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc/Hon- és népismeret* Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Tehetséggondozás, fejlesztés Kéttannyelvűs órakeret Rendelkezésre álló órakeret Felhasznált órák száma

7+1 4+1

7+1 4+1

6 4+1

6+1 2+3

4 3+2 4

4 3+2 1 3+1

3+1 3+2 1 3+1

4 3+2 1 3+1

2+1

2+1

2+1

2+1

1

1

1

1

2

2

1 1

2 2 1 1 1 1

1 1 2 2 1 1

1

1

1

1

4

1 1

2 2

4

1 1

2 2

4

1 1+2

2 2

4

1 1+1+1

2 2

1 1 1

1

1

1

1

1

1

1

5

5

5

5

5 1

5 1

5 1

5 1

2

2

3

3

2

3

3

3

4 29 29

1 4 31 30

2 4 32 30

2 4 32 30

1 4 35 34

2 4 35 33

4 29 29

4 29 29

Helyi tantervünk, a MOZAIKOS tantervre épül. 3

1.1.Magyar nyelv és irodalom 1.-8.évfolyam: 1.osztályban Nemzeti Kiadó Meixner Ildikó írás-olvasás tanítási módszereihez tartozó tankönyv család Az évfolyamok óraszámai Az anyanyelvi tevékenységek többsége a tanítási órák folyamatos része. Ennek megfelelően a tematikai egységek óraszámai a tanórák fejlesztési területein belül kerültek elosztásra. A tantárgy heti óraszáma 1. évfolyam

7+1

2. évfolyam

7+1

3. évfolyam

6

4. évfolyam

6+1

A tantárgy éves óraszáma 288 (144 olvasás, 144 írás) 288 (144 olvasás, 108 nyelvtan, 36 írás ) 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás) 252 (108 olvasás, 72 nyelvtan, 72 fogalmazás)

1. évfolyam Éves óraszám: 288 (144 olvasás, 144 írás); Heti óraszám: 8 A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

Órakeret 288

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése, értelmezése és alkotása – folyamatos

15 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 1. – az olvasástanulás előkészítése

25 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 2. – az olvasás jelrendszerének elsajátítása, dekódolási képesség kialakítása

50 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

35 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése – folyamatos

2 óra

Az írástanítás előkészítése – az írás megtanulásának technikai alapozása

25 óra

Az írott betűalakok tanítása – írástechnikát fejlesztő gyakorlatok

50 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

45 óra

Helyesírási szabályok ismerete és alkalmazása – folyamatos

8 óra

A tanulási képesség fejlesztése – folyamatos

3 óra 4

Az ítélőképesség, az erkölcsi, az esztétikai és a történeti érzék fejlesztése – folyamatos

2 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret (a kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a)

28 óra

2. évfolyam Éves óraszám: 288 (144 olvasás, 108 nyelvtan, 36 írás); Heti óraszám: 8. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

Órakeret 288


20 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése 3. – a szövegértő olvasás előkészítése

90 óra


18 óra

Az írástechnika fejlesztése – az eszközszintű írás előkészítése – folyamatos

36 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondat, szó, hang, betű; szótagolás; szótő és toldalék; mondatfajták

40 óra


37 óra


16 óra


3 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret + projekt: ünnepek az éves óraszám 10%-a

28 óra

Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A tanuló képes legyen – ismert típusú írott utasítások megértésére, végrehajtására; – kérdésekre adott válaszok értelmes megfogalmazására; – a mindennapi érintkezés nyelvi formáinak alkalmazására, udvarias viselkedésre; a tanult memoriterek szöveghű elmondására; – szavak, szószerkezetek, rövid mondatok néma és hangos olvasására: legalább a szavak egyben tartásával; – olvasmányok tartalmának elmondására tanítói kérdésekre; – tartalmilag tisztázott és megértett szöveg felkészülés utáni felolvasására. A felolvasott szöveg mondatokra tagolására: szünettartás, levegővétel; – 8-10 soros, a tanulóknak ismert témájú szöveg önálló megismerésére, megértésének igazolására kérdések megválaszolásával; – az ábécérend ismeretére, – hosszú magán- és mássalhangzók fölismerésére a beszédben; – a hosszú hangok jelölésére az írásban; – rövid, fonetikusan írandó szavak hibátlan lejegyzésére tollbamondásra, a kiejtéstől eltérőké másolással. – a j hang biztos jelölésére 20 – a tanulók által gyakran használt – szótőben;

5

– a mondatok nagybetűvel való kezdésére, szavakra tagolására; – a szavak elválasztására a szótagolás szabályai szerint.

3. évfolyam Éves óraszám: 216 (72 olvasás, 72 nyelvtan, 36 írás, 36 fogalmazás); Heti óraszám: 6. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

Órakeret 216


14 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése

56 óra

Irodalmi kultúra, az irodalmi művek értelmezése

19 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos

8 óra

Fogalmazási alapismeretek

11 óra

Szövegalkotási gyakorlatok

20 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

18 óra


28 óra


14 óra


6 óra


22 óra

Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A tanuló képes legyen – tiszta artikuláció (az egyéni adottságok figyelembevételével), a helyzetnek megfelelő hangerő alkalmazására beszéd közben; – a tanult nyelvi fordulatok használatára konkrét beszédhelyzetekben; – memoriterek szöveghű, helyesen tagolt előadására; – egyszerű szerkezetű mesék, elbeszélések eseményeinek elmondására néhány összefüggő mondattal; – a témával kapcsolatos kérdések, válaszok megfogalmazására; – ismert feladattípusok utasításának önálló megértésére, elvégzésére – fél oldal terjedelmű ismeretterjesztő vagy szépirodalmi olvasmány önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására feladatok megoldásával; – ismert szöveg felkészülés utáni érthető, tagolt felolvasására: a szószerkezetek egyben tartásával; – szövegek csoportosítására; – könyvek használatára ismeretek szerzéséhez; – cselekvést jelentő igék, konkrét főnevek fölismerésére és szófajának megnevezésére; – a többes szám kifejezésének fölismerésére; – a tanult tulajdonnevek nagybetűvel való kezdésére;

6

– – – – – – – – –

az időtartam helyes jelölésére a begyakorolt esetekben; a korosztály szókincsében megtalálható, a kiejtésnek megfelelően írandó szavak helyes rögzítésére; a j hang helyes jelölésére a tanult szófajokban (az előző évihez viszonyítva újabb 20 szó); egyszerű szavak elválasztására önállóan; hat-nyolc értelmes, összefüggő mondat írására megadott vagy választott témáról; az időrend megtartására események leírásakor; a szöveg mondatokra tagolására; a mondatkezdés és -zárás helyes jelölésével; írásmunkák elvégzésére olvashatóan, tetszetős formában, az íráshasználathoz szükséges tempóban; az önálló írásbeli munkák javítására tanítói segítséggel.

4. évfolyam Éves óraszám: 252 (108 olvasás, 72 nyelvtan, 72 fogalmazás); Heti óraszám: 7. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

Órakeret 252


26 óra

Olvasás, az írott szöveg megértése

65 óra


30 óra

Az íráshasználat fejlesztése – folyamatos

7 óra

Fogalmazási alapismeretek

12 óra

Szövegalkotási gyakorlatok

22 óra

Nyelvtani és nyelvhelyességi ismeretek tudatosítása és alkalmazása: mondatfajták, szavak, szófajok

17 óra


28 óra


14 óra


6 óra


25 óra

Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A tanuló képes legyen – feladatok utasításainak önálló értelmezésére, végrehajtására; – érthető, helyesen tagolt, a magyar nyelv hangzástörvényeinek megfelelő beszédre a mindennapi kommunikációban, vers- és prózamondás közben. (Elbírálás az egyéni lehetőségek figyelembevételével.) – a mondanivaló értelmes megfogalmazására szóban, figyelni a beszédpartnerre; – a memoriterek szöveghű előadására: törekvés az érzelmek kifejezésére, a hallgatósággal való kapcsolattartásra; – együttműködésre a társakkal dramatikus játékok és hagyományőrző népszokások előadásában; – előzetes felkészülés után: szöveghű, folyamatos, a tartalmat kifejező felolvasásra az élőbeszéd üteméhez közelítő tempóban és szabályos hanglejtéssel; – olvasmányok tartalmának elmondására néhány összefüggő, értelmes mondattal; – egy-másfél oldal terjedelmű, az életkornak megfelelő szöveg önálló (néma) olvasására, a szövegértés bizonyítására egyszerű feladatok megoldásával; – a művek által keltett élmények megfogalmazására tanítói segítséggel;

7

– – – – – –

–

– – – –

legnagyobb költőink, íróink nevének és a tőlük olvasott művek címének, témájának megjegyzésére; egyszerű szerkezetű regény önálló olvasására; tájékozódásra a szótárokban; a könyvek tartalomjegyzékének használatára; az ábécérend ismeretére; készség szinten megkövetelhető tevékenységekre: a hangok időtartamának jelölése a begyakorolt esetekben; a j hang betűjelének helyes megválasztása 30-40 szótőben, jelölése a toldalékokban; a mondat és a tulajdonnevek tanult eseteinek nagybetűs kezdése; a múlt idő jelének helyes használata; az igekötő és az ige leírása, ha az igekötő közvetlenül a hozzá tartozó ige előtt vagy után áll; a melléknév, a számnév fokozott alakjának helyes írásmódja; a keltezés egyszerű alakjának írása; szavak elválasztása (kivéve az összetett szókat és a tulajdonnevek nehezebb eseteit); jártasság szinten megkövetelhető tevékenységekre: szavak csoportosítása a tanult szófajok szerint; egyalakú szótövek fölismerése; a tanult szófajok toldalékos alakjainak írása; a hangkapcsolati törvények helyes jelölése szóelemzés segítségével; a mondatfajták megnevezése konkrét esetekben, záró írásjelük helyes megválasztása; közös előkészítés után 6-8 összefüggő mondat terjedelmű írásbeli fogalmazás készítésére a megadott témáról: elbeszélés, leírás vagy levél; a szövegműfajnak és a témának megfelelő szókincs használatára; írásbeli feladatok elvégzésére a kívánt helyesírási és íráshasználati normák megtartásával; önellenőrzésre, hibajavításra tanítói utasításra; helyesírási szótár használatára.

5. évfolyam Éves óraszám: 144 (72 irodalom, 72 nyelvtan); Heti óraszám: 4. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Mesék Szövegalkotás Petőfi Sándor: János vitéz Szövegalkotás Táj, szülőföld 8

órakeret 6 óra 4 óra 6 óra 12 óra 15 óra 1 óra 2 óra 2 óra 12 óra 3 óra 2 óra 7 óra 10 óra 1 óra 15 óra 3 óra 5 óra

Szövegalkotás A régió, a lakóhely kultúrája, irodalmi emlékei – bevezetés Család, gyerekek és szülők; barátság, emberi kapcsolatok Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk - házi olvasmány Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

1 óra 5 óra 15 óra 10 óra 7 óra 144 óra

Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A kapcsolatfelvétel, megszólítás, köszönés, kérdés illemszabályainak ismerete és helyes alkalmazásuk. A hangsúly, dallam, tempó, szünet és a nem nyelvi kifejezőeszközök (testbeszéd) összehangolt használata egyszerűbb kommunikációs helyzetekben, a kommunikációs helyzetnek megfelelően. Az élőbeszéd tempóját megközelítő, folyamatos hangos és néma olvasás. Képesség a másolás, tollbamondás és emlékezet utáni írásra, önálló írásbeli feladatok megoldására. Az olvasott művekben néhány alapvető irodalmi téma fölismerése. Személyes és olvasmányélmény egyszerű megfogalmazása, elsősorban szóban. Történetmondás mindennapi személyes élményről, olvasmányról szóban és rövid fogalmazásban. Leírás készítése tárgyról, személyről, tájról, szóban vagy írásban. A hang, a szó és a szóelem megkülönböztetése. Az igealak szóelemeinek fölismerése. Alapismeretek a hangok képzéséről, tulajdonságairól. Rokon és ellentétes jelentésű szavak, hangutánzó szavak, valamint szólások, közmondások jelentésének értelmezése, szükség esetén egynyelvű szótárak, diákoknak szánt kézikönyvek használatával. A gyakran használt és az olvasott művekben előforduló szavak jelentésének értelmezése. Képesség a szókincs különböző rétegeiből származó szavak elkülönítésére nyilvánvaló esetekben, egyszerű köznapi vagy irodalmi szövegekben. Jártasság a korosztály számára készült szótárak használatában. Tájékozódás a könyvtárban és a vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CDROM stb.) körében.

6. évfolyam Éves óraszám: 144 (72 irodalom, 72 nyelvtan); Heti óraszám: 4. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A szavak szerkezete és jelentése A nyelv szerkezete Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés 9

órakeret 4 óra 4 óra 2 óra 10 óra 3 óra 18 óra 4 óra 10 óra

Írás, fogalmazás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Ballada Szövegalkotás Monda, rege Szövegalkotás Arany János: Toldi Szövegalkotás Érzelmek, hangulatok, gondolatok Próbatételek, kalandok, hősök Gárdonyi Géza: Egri csillagok (házi olvasmány) Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

10 óra 7 óra 5 óra 1 óra 5 óra 1 óra 15 óra 3 óra 10 óra 15 óra 10 óra 7 óra 144 óra

Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) A beszédhelyzethez (címzett, szándék, tartalom) és a nyelvi illem alapvető szabályaihoz alkalmazkodó beszédmód a kommunikáció iskolai (tanórai) helyzeteiben. Az alapvető nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök helyes használata az élőbeszédben.

Különböző témájú és műfajú szövegek értő olvasása, értelmes felolvasása. Jól olvasható írás, az írásos szöveg rendezett elhelyezése. Egyszerűbb olvasmánytartalmak összefüggő ismertetése az időrend, az ok-okozati összefüggések bemutatásával. Rövid tárgyszerű beszámoló a feldolgozott művekről: szerző, cím, téma, műfaj.

Az epikai művekről néhány fontos adat megnevezése: a helyzet, a helyszín, a szereplők, a főhős életútjának állomásai, a cselekmény menete. Lírai művek alapvető formai elemeinek (verselés, képiség) felismerése. Elbeszélés, leírás, jellemzés, beszámoló készítése megbeszélt olvasmányok vagy személyes élmény alapján. A személyes élmény néhány mondatos megfogalmazása az olvasott irodalmi művek szereplőinek jellemével, a műben megjelenített élethelyzetekkel, érzelmekkel kapcsolatban. Az irodalmi olvasmányokhoz, egyéb tanulmányokhoz kapcsolódó információk gyűjtése a könyvtárban és / vagy az Interneten. Az adatok elrendezése és feljegyzése. Alapvető jártasság a korosztály számára készült lexikonok, vizuális, audiovizuális, elektronikus segédletek (Internet, CD-ROM stb.) használatában.

7. évfolyam 10

Éves óraszám: 144 (72 irodalom, 72 nyelvtan); Heti óraszám: 4. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Kisepikai alkotások (pl. kisregény, elbeszélés, novella, legenda, anekdota) Nagyepikai alkotás (regényelemzés) Lírai műfajok (óda, himnusz, elégia, dal, epigramma) Egy korstílus – a romantika Nagyepikai alkotás– egy Jókai-regény és a romantikus korstílus (regényelemzés) Drámai műfajok (egy komédia) A média kifejezőeszközei (1) Történet és elbeszélés a mozgóképen Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

4 óra 4 óra 4 óra 10 óra 19 óra 1 óra 19 óra 10 óra 8 óra 8 óra 22 óra 6 óra 8 óra 8 óra 6 óra 7 óra 144 óra

Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) Részvétel a közéleti kommunikáció iskolai helyzeteinek különféle formáiban felszólalás, hozzászólás formájában. Saját vélemény megfogalmazása (az érvelés alapvető szabályait követve) a mindennapi élet egyszerűbb, a korosztály által is átlátható problémáiról, olvasmányokról. Udvarias együttműködés felnőtt és kortárs beszédpartnerekkel. A megértést biztosító hangos és néma olvasás, szöveghű folyamatos felolvasás, szövegmondás. Rendezett, egyéni íráskép. Különféle műfajú és rendeltetésű (szépirodalmi, ismeretterjesztő, értekező) szövegek szerkezetének és jelentésének bemutatása. Epikus olvasmányok, olvasott, látott drámai alkotások szerkezeti elemeinek elkülönítése, a fő- és mellékszereplők jellemzése. A szépirodalmi művekben megjelenő helyzetek és jellemek, érzelmek és gondolatok egyszerűbb összefüggéseinek bemutatása szóban és írásban. A lírai formanyelv (ritmus, rím, hangzás, képiség) stíluseszközeinek felismerése. Vázlat készítése szóbeli megnyilatkozáshoz, cselekményvázlat írása. Az egyszerű mondat részeinek, szintagmáinak megnevezése, elemzése. A mondatfajták biztos megkülönböztetése. A szóalkotás gyakori módjainak fölismerése és elemzése. A tanult nyelvhelyességi és helyesírási szabályok megfelelő alkalmazása: a központozás, a tanulmányok során előforduló tulajdonnevek, a belőlük képzett melléknevek helyesírásának, 11

az egybe- és külön írás elveinek ismerete és megfelelő alkalmazása. A Magyar helyesírási szótár önálló használata. A tárgyalt irodalmi művekhez, a mindennapi élet kérdéseinek megválaszolásához ismeretanyagok keresése a könyvtár nyomtatott és elektronikus információhordozóinak felhasználásával. Részvétel a csoportos történetalkotásban, az improvizációban és az elemző beszélgetésekben.

8. évfolyam Éves óraszám: 144 (72 irodalom, 72 nyelvtan); Heti óraszám: 4. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

órakeret

Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás Helyesírás A nyelv szerkezete és jelentése Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás A nyelv állandósága és változása Beszédkészség, szóbeli szövegek megértése és alkotása Olvasás, szövegértés Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Kisepikai alkotások - prózai és verses, pl. novella, elbeszélés, kisregény, anekdota, karcolat, komikus eposz, ballada Nagyepikai alkotás - regényelemzés Lírai és átmeneti műfajok, műtípusok - óda, dal, epigramma, elégia, ekloga, életkép, tájlíra, hangulatlíra, gondolati líra Stílusirányzatok a 20. század elején (klasszikus modernség) Nagyepikai alkotás az ifjúsági és/vagy a szórakoztató irodalom köréből magyar vagy világirodalom, regényelemzés Drámai műfajok - egy tragédia és/vagy egy komédia A média kifejezőeszközei (2) A mozgóképi és az írott sajtó szövegeinek rendszerezése A média társadalmi szerepe, használata A média nyelve, a médiaszövegek értelmezése Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret Az összes óraszám

7 óra 2 óra 2 óra 9 óra 29 óra 2 óra 3 óra 2 óra 7 óra 1 óra 1 óra 7 óra 13 óra

Értékelési szempontok (kimeneti követelmények) 12

8 óra 17 óra 6 óra 7 óra 7 óra 3 óra 4 óra 7 óra 144 óra

A köznyelv, a tanult szaknyelv, a társalgás és a szleng szókészletében meglévő eltérések felismerése és a kommunikációs helyzetnek megfelelő használatuk. Tájékozottság az alapvető tömegkommunikációs műfajokban, a média szerepének és hatásának felismerése. A szövegekhez kapcsolódó vizuális kifejezőeszközök ismerete, használata. A szöveg értő befogadását biztosító olvasás, különféle műfajú szövegek kifejező felolvasása, memoriterek elmondása. A tanulmányokhoz szükséges eszközszintű íráskészség, jól olvasható, esztétikus írás. A feldolgozott művekről, olvasmányélményekről, színházi előadásról összefoglalás készítése a témának, a kommunikációs alkalomnak megfelelő stílusban felelet vagy rövid írásos beszámoló formájában. A megismert műfajok stíluseszközeinek megnevezése tárgyszerűen a tanult szakkifejezésekkel, jellemzésük példákkal. Az olvasott művekben megjelenített emberi problémák bemutatása önálló véleménynyilvánítással. Ismeretek a magyar irodalom nagyobb korszakairól (reformkor, a XX. század első és második fele), néhány alkotó portréja, az olvasott művek elhelyezése a korban. A népszerű irodalom néhány gyakori műfajának ismerete, hatáskeltő eszközeik jellemzése. A leíró nyelvtani ismeretek rendszerezése: hangtani, szó- és alaktani, jelentéstani, mondattani jelenségek fogalmi szintű megnevezése, elemzése egyszerűbb esetekben, a szórend és a jelentés összefüggésének fölismerése. Mondattani nyelvhelyességi ismeretek alkalmazása szóban és írásban. Az idézés, a párbeszéd, a központozás helyesírása. A gyakrabban használt mindennapi hivatalos iratok jellemzőinek ismerete. Tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, helyéről a világ nyelvei között. Jártasság az önálló könyvtári munkában, a tárgyi katalógus használatában. Színházi előadás megtekintésének élménye alapján beszámoló készítése. Részvétel az improvizációs játékokban.

1.2. Idegen nyelv-Angol nyelv

1.-8. évfolyam 1.évfolyam Éves óraszám: 180 – Heti óraszám: 5

JAVASOLT TÉMAKÖRÖK ÉS ÓRASZÁMOK

13

Témakör feldolgozására javasolt óraszám

Témakör

1. Greetings Az én világom: az én személyem, bemutatkozás (név, életkor, nemzetiség ( célnyelvi és saját), hím/ nőnem megkülönböztetése, köszönési formák. .Mindennapi életünk: mindennapi élet cselekvései, utasítások, kérések a tanórán 2. School Környezetünk iskola legfontosabb tárgyak megnevezése 3. Fruit 4. Pets 5. Toys 6. Winter 7. Health 8. Party time 9. Food and drink Étkezés: néhány étel és ital megnevezése. 10. Weather 11. Animals 12. Holidays 113. Ünnepek (családi ünnepek, néhány fontos magyar és brit állami ünnep) Christmas, Easter Playway to English 2. 1. Hello again 2. Shopping 3. In the house Környezetünk: lakás, legfontosabb tárgyak megnevezése ( fontosabb bútorok, játékok, használati tárgyak), alapszínek, néhány tulajdonság, főbb irányok, számok: 1-10-ig, természeti környezet ( néhány növény, állat megnevezése, időjárás). 4. Clothes Öltözködés, fontosabb ruhadarabok 5. Family Család: szűkebb családi kör ( apa, anya, testvér, nagymama, nagypapa). 6. Time 7.. Magician 8. Our bodies Testünk, testrészeink: főbb testrészek 9. Revision unit 10.Revision unit 211. Rhymes, songs, jazz chantes, games, simple stories

5

5 8 10 9 6 6 8 5 5 10 5 5 8 8 6

10 6 6 9 10 10 10 10

A továbbhaladás feltételei Szókincs: 150 aktív és 50 passzív lexikai egység. Beszédértési készség A tanuló értse meg és tudja követni a tanár egyszerű utasításait. Értse meg a tananyaghoz kapcsolódó egyszerű nyelvi szerkezetű, a tanult lexikán túl nem lépő kérdéseket, közléseket, ha azok idegen nyelvű irodalmi kiejtéssel, élőbeszédben vagy hangszalagról hangzanak el. Beszédkészség A tanuló tudjon köszönni, köszönést elfogadni idegen nyelven. 14

Tudjon az anyanyelvétől eltérő hangokat utánozni és megközelítően helyes hanglejtéssel, illetve intonációval szavakat, egyszerű mondatokat kimondani, 4-5 mondatos párbeszédet folytatni. Tudjon gyermekverseket, kiszámolókat, mondókákat társaival, illetve önállóan elmondani, idegen nyelvű gyermekdalokat közösen vagy egyedül is elénekelni. Vegyen részt a tanult idegen nyelvű gyermekjátékokban, valamint az életükből vett szituációkban, manuális tevékenységekben idegen nyelven is. Ebben az osztályban írni és olvasni még nem tanulnak. E két alapkészség kimunkálása a második osztályban kezdődik.

2.évfolyam Éves óraszám: 180 – Heti óraszám: 5 JAVASOLT TÉMAKÖRÖK ÉS ÓRASZÁMOK

Témakör


Playway to English 2. 9. Breakfast 10. Travelling 11. On a farm 12. Water 13. Holidays 14.Christmas

5 5 8 10 9 6 Playway to English 3. 6 8 6 6 10 6 10

1. Back to school 2. Pets 3. I am scared 4. The Four Season 5. At Home 3 Ünnepek (családi ünnepek, néhány fontos magyar és brit állami ünnep) Christmas - Easter 6. Freetime 7. My Body and me 8. What’s the time?

8 8 6

9. Food and Drink 10. Birthdays 11. Show what you know ( Playway to English 2 unit 9-13 ) 21. Show what you know ( Playway to English 3 unit 1-10 ) 22. Revision unit 23. Revision unit 24. Rhymes, songs, jazz chantes, games, simple stories

10 6 6 6 10 10 15

15

A továbbhaladás feltételei Szókincs: 300 aktív és 100 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Legyen képes a tanuló hallott, a normális beszédtempónál kissé lassabban elhangzott, a tanult lexikán túl nem lépő mondatokat, néhány mondatos, egyszerű szöveget megérteni. Legyen képes a hallott utasításoknak, felszólításoknak és információknak megfelelően reagálni. Beszédkészség Tudjon begyakorolt, elsajátított szavakkal alkotott egyszerű mondatokat ismételni, illetve kimondani. Tudjon a tanult témakörökben egyszerű kérdéseket feltenni, és ezekre válaszolni, reagálni. Legyen képes a tanuló a tanult témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre. Törekedjen a helyes hanglejtés, hangsúly és ritmus használatára. Olvasásértési készség Ismerjék fel és értsék meg a tanult szavakat és kifejezéseket, egyszerű mondatokat. Tudjon a tanult témakörökben egyszerű utasításokra olvasás alapján reagálni. Legyenek képesek rövidebb tanult szöveget helyes kiejtéssel, hanglejtéssel, hangsúllyal és helyes ritmusban felolvasni, és az ellenőrző kérdésekre választ adni. Írásbeli készség Tudjon ismert szavakból álló szöveget lemásolni, illetve tollbamondás után az ismert szavakat leírni. Tudja az ismert szavak hiányzó betűit pótolni.

3.évfolyam Éves óraszám: 180 – Heti óraszám: 5

16

Témakör


Playway to English 4 1. Favourite places 2. What do you collect? 3. Family and friends 4. The spooky castle 5. At home 6. Food 7. Treasure 8. Weekend 9. Wild animals 10. Magic 12. Extra unit The clown’s birthday 13. Revision unit 414. Ünnepek (családi ünnepek, néhány fontos magyar és brit állami ünnep) Virginia Evans Round- Up 2 1. Personal pronouns 2. Plurals This- Teese That- Those 3. Possessive 4. There is-are a/some/ any 5. Present Continuous 6. Revision exercises 1. 7. Simple present 8. The imperative 9. Prepositions of place and time 10. How much, how many 511. Like don’t like / hate doing something 612. Revision excercises2.

7 6 8 7 6 6 7 8 10 6 6 10 15

5 6 5 8 6 10 6 5 12 5 5 10

A továbbhaladás feltételei Szókincs: 400 aktív és 200 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Értsék meg a tanult témákban a tanult nyelvtani jelenségek keretei között az élő nyelvnek megfelelő beszédtempóban folytatott rövid beszélgetést, ha az nem tartalmaz ismeretlen szavakat, és megfelel az idegen nyelv köznyelvi kiejtési normáinak. Tudjanak a témákkal kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani (pl. hiányzó információk kitöltése, válaszadás egyszerű kérdésekre, igaz-hamis állítások eldöntése, utasítások követése). Beszédkészség Alakuljon ki a helyes hangsúly, hanglejtés és hangképzés. A tanulók legyenek képesek egy adott témakörön belül mások által kezdeményezett beszélgetésben részt venni, tudjanak megválaszolni a tananyaggal, személyükkel és környezetükkel kapcsolatos beszédhelyzetben feltett kérdéseket, illetve kérdések feltevésével kezdeményezzenek egyszerűbb beszélgetéseket. Tudjanak a tanulók a témakörökben megismert szavakkal egyszerű mondatokat alkotni. 17

Legyen képes a tanuló a tárgyalt témakörökben 4-5 mondatos önálló gondolatközlésre és információadásra. Memoriterként tanuljanak meg rövid szövegrészeket, párbeszédeket, mondókákat, ismerjenek dalokat. Olvasásértési készség Tudjanak az olvasott szövegekkel kapcsolatban egyszerű feladatokat megoldani. Legyenek képesek rövid szövegrészeket megérteni, alakuljon ki a néma olvasás és a szövegértés készsége is egy-egy rövidebb szövegrész kapcsán. Tudjanak tanult szövegeket helyesen értelmezve felolvasni. Írásbeli készség Ismerjék az adott idegen nyelv magyartól eltérő betűinek és hangkapcsolatainak írásmódját. Legyenek képesek ismert szavakat másolás vagy diktálás alapján helyesen leírni. Tudjanak összekevert betűkből ismert szavakat alkotni, hiányos szavakat, illetve szöveget pótolni. Tudjanak nyelvi modell alapján önállóan egyszerű szöveget megszerkeszteni.

4. évfolyam Éves óraszám: 180 – Heti óraszám: 5

JAVASOLT TÉMAKÖRÖK ÉS ÓRASZÁMOK

Témakör


1. Get ready 2. The Challenge 3. Exercise 4. Risk 5. Out and About 6. The Weather 7. Expeditions 8. Televison 9. Helping 10. Teams 11. Fun A továbbhaladás feltételei

15+2 14+2 16+2 14+2 16+2 14+2 15+2 14+2 15+2 14+2 16+2

4. évfolyam Szókincs: 600 aktív és 300 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Értse meg a tanuló az élőbeszédnek megfelelő tempójú idegen nyelvű óravezetést. Fokozatosan értsék meg a tanár rövid, egyszerű célnyelvi szómagyarázatát, amennyiben az ismert nyelvi elemeket tartalmaz. 18

Értse meg a köznyelvi ejtési normának megfelelő anyanyelvi beszélőt is, ha annak beszéde a szokott beszédtempónál valamivel lassúbb és a globális értést gátló mértékben ismeretlen lexikát és nyelvtant nem tartalmaz. Értse meg a gépi hangot is, ha az a fenti kritériumoknak megfelel. Legyen képes a tanuló az ilyen hallott szövegekben a szövegösszefüggés felismerésére, a hallott történet főbb mozzanatainak követésére és felidézésére. Találják meg a tanulók a hallott szövegben a számukra fontos információt. Legyenek képesek megoldani hallott szöveghez kapcsolódó feladatokat. Beszédkészség Szóbeli megnyilatkozásait megközelítően helyes kiejtéssel tegye. Tudjon a beszélgetés során udvariasan hozzászólni, véleményt alkotni. Ismerje a formális szóbeli érintkezés életkorának megfelelő formáit. A tanulók idegen nyelven röviden foglaljanak össze ismert szövegeket. Életszerű szituációkban folytassanak egyszerű párbeszédet. Tudjanak a tanult anyaggal kapcsolatban információt kérni és adni, tárgyakat, jelenségeket egyszerűen leírni, tudjanak ismert témakörökhöz tartozó képekről néhány összefüggő mondatot, történetet, mesét alkotni, elmondani. Az idegen nyelvi memória fejlesztése céljából tanuljanak meg rövidebb nyelvi egységeket is. Legyen képes beszédszándékát és véleményét a tanult témakörökben megfelelő nyelvi eszközökkel kifejezni. Olvasásértési készség Olvassanak fel a tanulók ismert szövegeket helyes kiejtéssel. Legyenek képesek az ismert szövegek lényegét kiemelni vagy összegezni, illetve a kért információkat a szövegben megkeresni. Ismerkedjen meg a tanuló a korának megfelelő egy- és kétnyelvű szótár használatával. Fokozatosan ismerkedjenek meg egyszerűbb autentikus szövegekkel. Írásbeli készség Legyenek képesek ismert szavakból álló, ismert nyelvtani jelenségekre épülő szövegeket tollbamondás után leírni. Tudjanak feldolgozott szövegekhez egyszerű kérdéseket feltenni, és feltett kérdésekre írásban válaszolni. Tudjanak írni meghívót, üdvözlőkártyát, egyszerű levelet megfogalmazni, ismerjék ezek formai szabályait. Legyenek képesek rövid irányított fogalmazást írni. 19

Általános minimum követelmények a 4. évfolyam végére A nyelvhasználat szintje (megegyezik az Európai Tanács által kiadott ajánlás A 1 szintjével). Tartalom

Nyelvhelyesség

Folyamatosság

Interakció

Koherencia

Főleg rövid, előre Képes személyes begyakorolt Rendelkezik a jellegű kérdéseket mintamondatok legalapvetőbb feltenni, és azokra alapján fejezi ki szókinccsel, Alapvető, egyszerű, válaszolni, gondolatait, rövid Szavakat, melyek személyes begyakorolt amennyiben a másik szüneteket tartva, kifejezéseket és élményekhez mondatmodelleket, személy lassan és hogy megkeresse a egyszerű kapcsolódnak, és nyelvtani világosan beszél és megfelelő mondatokat a mindennapi szerkezeteket tud segítőkész. A kifejezéseket, kiejtse összekapcsol. konkrét használni. kommunikációban a kevésbé ismert szituációkra gyakori az ismétlés, szavakat, és vonatkoznak. az újrafogalmazás és visszakapcsolódjon a a javítás. kommunikációba.

5.évfolyam Éves óraszám: 180; Heti óraszám: 5.

JAVASOLT TÉMAKÖRÖK ÉS ÓRASZÁMOK Témakör


1. Back to School 2. Our World 3. Neighhbours 4. Life Stories 5. Mysteries 6. Looks 7. Holidays 8. Performers 9. Technology 10. Style 11. Winners A továbbhaladás feltételei:

3+2 16+2 16+2 16+2 16+2 16+2 16+2 16+2 16+2 16+2 16+2

Szókincs: 800 aktív és 400 passzív lexikai egység. Beszédértési készség A tanuló értse meg és kövesse a tanár utasításait. Alakuljon ki a közös csoportnyelv. Ismerje fel és értse meg új szövegkörnyezetben is a tanult szavakat, kifejezéseket. 20

Legyen képes hosszabb szövegből, amelyben néhány, a megértést nem akadályozó ismeretlen szó is van, kiszűrni a fontos információkat megadott megfigyelési szempontok alapján. Értsen meg rövid, összefüggő szöveget a tanult témákban. Beszédkészség A tanulók kiejtésében ne legyenek megértést akadályozó hibák. Tudja az adott idegen nyelv hangjait helyesen képezni, kiejteni, a tanult szavakat helyes kiejtéssel és hangsúllyal használni. Törekedjen a különböző mondattípusokat helyes intonációval mondani. Közelítsen az anyanyelvi beszélő beszédritmusához. Nem verbális eszközökkel (gesztusokkal, mimikával) is kísérje mondandóját. Tudjon válaszolni a tanult témákkal kapcsolatban eldöntendő és kiegészítendő kérdésekre. Legyenek képesek párbeszédekben szerepeket eljátszani, a mintadialógust a korábban tanult nyelvi elemekkel variálni. Beszédükben helyesen alkalmazzák a tanult nyelvi fordulatokat, kifejezéseket. Memorizáljon és adjon elő közösen feldolgozott rövid szövegeket, párbeszédeket, verseket, dalokat. Legyen képes a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten - képeket leírni, - képek alapján rövid történeteket elmondani, - személyeket, állatokat, tárgyakat röviden jellemezni, - információt, tájékoztatást kérni és adni, - a tanult témakörökben véleményt nyilvánítani, és azt megindokolni. Tudjon önállóan, összefüggően, mintaszöveg alapján beszélni a tanult témákban, a gyakorolt szövegtípusokban. Olvasásértési készség Ismerje a különböző szövegtípusok jellemzőit. Legyenek képesek a tankönyv, a munkafüzet és a feladatlapok néma értő olvasására, az utasítások megértésére. Ismerjen meg egy-egy, az életkorának megfelelő tartalmat hordozó és ezen a nyelvi szinten íródott rövidebb autentikus vagy adaptált olvasmányt. Legyen képes tanári bemutatás vagy magnóról való meghallgatás után ismert szavakat tartalmazó szöveget hangosan, helyes kiejtéssel és intonációval érthetően felolvasni. Legyen képes a szöveg lényegére, általános vagy speciális információkra irányuló olvasásra. Ismerje fel az egyszerűbb összetartozó lexikai egységeket. Gyakorolja a nyelvi szintjének megfelelő szótárak használatát. Írásbeli készség Legyen képes a tanuló a tanult szókincset és nyelvi szerkezeteket tartalmazó szövegek diktálás utáni leírására. Tudjon ismert hallott vagy olvasott szöveg alapján kérdésekre írásban egyszerű választ adni. Tudja az egyszerű mondat szórendjét alkalmazni és egyszerű mondatokat logikai kapcsolatok alapján, egybefűzni. Tudjon egyszerű mondatokat hiányzó szavakkal kiegészíteni. Tudjon egyszerű eseménysort önállóan leírni. 21

Tudjon minta, illetve megadott szempontok alapján különböző típusú rövid, egyszerűbb szövegeket írni.

6. évfolyam Éves óraszám: 180; Heti óraszám: 5.

Témakör


1. Schools

14+2

2. Talent

16+2

3. Health

15+2

4. Cities

15+2

5. On he Move

15+2

6. Films

18+2

7. People

18+2

8. Music

13+2

9. Books

18+2

10. Discoveries

18+2

A továbbhaladás feltételei: Szókincs: 1000 aktív és 500 passzív lexikai egység. Beszédértés A tanuló értse meg és hajtsa végre a bonyolultabb utasításokat. Értsen meg összefüggő, a témákkal kapcsolatos, kevés ismeretlen nyelvi elemet tartalmazó nyelvi szöveget, tudja azt összefoglalni, lényegét kiemelni. Tudja megoldani a szöveggel kapcsolatos feladatokat. Tudja megállapítani a beszélő szándékát, érzelmeit az intonációból. Értsék a korosztályuknak megfelelő tartalmú szöveget globálisan, valamint fejlesszék ki a szelektív hallás utáni értés technikáját autentikus hanganyagok segítségével. Beszédkészség Tudja a tanuló a tanult memorizált anyagot pontos kiejtéssel, hangsúllyal, intonációval és megfelelő beszédsebességgel elmondani. Tudjon embereket, tárgyakat és helyeket egyszerűen jellemezni, képeket leírni. Minta alapján legyen képes rövid leírást adni, tudjon elmondani egyszerűen, de összefüggően eseménysort, tudjon beszélni a mindennapi életben vele, családjával és társaival történtekről, tudjon hasonlóságot és különbséget megállapítani. Legyen képes megjegyzéseket fűzni a látott vagy hallott eseményekhez, olvasott szöveghez. 22

A tanult szókincs és struktúrák felhasználásával életszerű helyzetekben tudjon kérdezni, válaszolni, útbaigazítani, információt kérni és adni. Legyen képes mintapárbeszédeket más szituációkra kreatívan átalakítani. Megértési problémáihoz tudjon segítséget, engedélyt, beleegyezést kérni. Tudjon memoritereket elmondani, előadni. Értesse meg magát számára ismeretlen, anyanyelvi személlyel. Tudja alkalmazni a tanult udvariassági, társalgási fordulatokat. Olvasásértési készség Tudjanak érthetően, jó intonációval, jó ritmusban szöveget felolvasni. Legyenek képesek az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerű feladatokat megoldani. Legyen képes az olvasott szöveg lényeges információit az elvárható nyelvi szinten néhány mondatban idegen nyelven is összefoglalni. Gyakorolja továbbra is az egy- és kétnyelvű szótárak használatát. Ismerkedjen meg a különféle szövegtípusokkal, és legyen képes ezeket felhasználni a mindennapi életben is (pl. étlap, recept, utcai feliratok, hirdetések stb.). Tudják a tanulók az egyes ismeretlen szövegrészek jelentését a szövegösszefüggésekből kikövetkeztetni. Ismerjék fel a tanult nyelvi elemeket, szerkezeteket ismeretlen szövegben. Próbálkozzanak minél több autentikus szöveg olvasásával és megértésével. Írásbeli készség Tudjanak jó helyesírással tollbamondás után ismert nyelvtani elemekből és szókincsből álló szöveget leírni. Tudjanak nyelvi modell alapján önállóan egyszerűbb eseménysort (az idő érzékeltetésével), valamint folyamatokat leírni, több mondatból álló különböző típusú hosszabb (100-120 szóból álló) szöveget alkotni (pl. párbeszéd, leírás, elbeszélés stb.). Minta alapján tudjanak különböző szövegtípusokat írni (pl. hirdetés, meghívó, kérdőívek, üzenet stb.). Tudjanak képeslapot, rövid baráti levelet fogalmazni figyelembe véve a formai sajátosságokat. Próbálkozzon különböző szövegtípusok írása során megfelelő stiláris eszközöket alkalmazni. Legyen képes álláspontját írásban is közölni.

7. évfolyam Éves óraszám: 180; Heti óraszám: 5

Témakör


1. Communication

14+2

2. News

16+2

3. Communities

15+2

4. Cash

16+2 23

5. Water

15+2

6. Save and Planet

18+2

7. Fashion

18+2

8. Sport

18+2

9. Detectives

18+2

10. Imagination

18+2

A továbbhaladás feltételei: Szókincs: 1300 aktív és 700 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Legyenek képesek átlagos beszédtempójú, irodalmi kiejtéssel elmondott, köznapi témájú közlés lényeges információinak megértésére, a szöveg összefüggéseinek felismerésére, a szöveg alapján kérdések megválaszolására, vázlatkészítésre. Pontosan érzékeljék a beszélők érzelmeit, a témához és egymáshoz fűződő kapcsolatait. Értsék meg a tanár a tananyaggal vagy a mindennapi élettel kapcsolatos idegen nyelvű magyarázatát, ha az ismert nyelvi elemekre épül. Tudja kiemelni ismert témájú autentikus hanganyagból a lényeget, találja meg a számára fontos információt és az esetleg ismeretlen nyelvi elemek jelentését a szövegösszefüggésből. Beszédkészség Kiejtésében ne legyenek értést akadályozó hibák. Legyenek képesek a tanult nyelvi elemek alapján elvárható szinten képek, képsorok leírására, a képekhez kapcsolódó gondolataik kifejezésére röviden, vázlat alapján történet elmondására, interjú készítésére. Tudjanak személyeket, tárgyakat, eseményeket leírni és összehasonlítani, beszélgetést kezdeményezni, véleményt, érzéseket kifejezni. Tudjanak szerepjátékban, életszerű helyzetekben kezdeményezni, és váratlan fordulatokra reagálni. A tanulók megfelelő előkészítés után tudjanak összefoglalót és beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani megadott témakörben. Tanuljanak meg verseket, rövid prózai szövegeket, a memorizált nyelvi egységeket használják kreatívan más beszédhelyzetekben. Tudjanak külföldi (az adott célnyelvet beszélő) partnerrel is beszélgetést folytatni, önmagukról, szűkebb és tágabb környezetükről. Ismerjék a célnyelvi országok metakommunikációs kifejező eszközeit. Olvasásértési készség Tudjanak kifejezően felolvasni olyan szöveget, amelyet tanárral vagy hanganyagok segítségével gyakoroltak. Tudjanak az adott szövegben tájékozódni, a szöveg lényeges információit megérteni és azt szóban vagy írásban röviden visszaadni. 24

Dolgozzanak fel ismeretlen szöveget önállóan - esetleg házi olvasmányként - egyszerűbb szempontok szerint. Értsék meg globálisan a hosszabb olvasmányok és szövegek tartalmát, tudják azok szerkezetét áttekinteni. Adott témához tudjanak önállóan ismeretanyagot gyűjteni. Írásbeli készség Legyen képes a tanuló összetett mondatok alkalmazásával is 120-150 szavas összefüggő fogalmazás, tartalmi összefoglalás, képleírás készítésére, s tudja ezekben véleményét kifejteni. Legyen képes megadott szempontok alapján jegyzeteket készíteni, érveket és ellenérveket gyűjteni. Ismert szöveg alapján készítsen vázlatot. Tudjon a levél formai sajátosságait betartva, megadott tartalmi szempontok alapján magánlevelet írni. Gyakorolja a legalapvetőbb szövegtípusok írását.

8.évfolyam Éves óraszám: 180; Heti óraszám: 5.

A tematikai egységek áttekintő beosztása

Témakör


11. Communication

7+2

12. News

9+2

13. Communities

7+2

14. Cash

8+2

15. Water

7+2

16. Save and Planet

9+2

17. Fashion

9+2

18. Sport

9+2

19. Detectives

9+2

20. Imagination

9+2

Exam preparation and MOCK

77 25

tests A továbbhaladás feltételei: Szókincs: 1600 aktív és 800 passzív lexikai egység. Beszédértési készség Értse meg a tanár hosszabb, összetettebb magyarázatát, könnyen észreveszi a témaváltást, ha az nem túl hirtelen történik. Értse meg a beszédből a lényeges információkat. Szűrje ki a rádióban és a televízióban az őt érdeklő műsorokból a számára fontos információkat, amelyek saját érdeklődési körének megfelelnek. Tudja követni mások társalgását, és tudjon bekapcsolódni. Értse meg a folyamatos, kevésbé személyes témáról szóló beszédet, és tudjon magyarázatot kérni, ha nem ért valamit. Beszédkészség Törekedjen helyes intonációra, a nyelvhelyességi szabályok betartására, tegye beszédét színesebbé a megismert szófordulatok segítségével. Vegyen részt előzetes felkészülés nélkül hozzá közelálló témában folytatott beszélgetésben. Legyen képes önállóan, megfelelő előkészítés után beszámolót, ismertetőt, kiselőadást tartani. Igyekezzen magyarázat, definíció segítségével megoldani kommunikációs nehézségeit. Tudja álláspontját kifejteni, ellenvéleményét és egyet nem értését udvariasan kifejezni, indokolni. Tudjon külföldi partnerrel is általános és aktuális témakörökben beszélgetést folytatni. Tudjon a külföldi utazás során előforduló gyakori nyelvi helyzetekben bátran megnyilvánulni. Tudjon néhány verset vagy rövid prózai szöveget kifejezően előadni. Olvasásértési készség Értsen meg sok új információt tartalmazó, nyelvileg összetettebb szöveget. Tudjon következtetni az ismeretlen elemekre a szövegösszefüggésből. Értsen meg az életkorának megfelelő általános tájékozottságot feltételező idegen nyelvű újságcikket, ismeretterjesztő szöveget, reklámot, használati utasítást, történetet egy és kétnyelvű szótár segítségével. Legyen képes ilyen szövegekkel kapcsolatos kérdések megválaszolására, táblázatok kitöltésére. Alakítson ki önálló olvasási stratégiákat és olvasson változatos műfajban és témakörben idegen nyelven is, valamint ébredjen fel erre való igénye. Írásbeli készség Legyen képes általános témákban, különböző műfajokban 150-200 szavas irányított fogalmazást írni, melynek logikai menete világos. Legyen képes mondandóját változatos kifejezésekkel, mondatszerkezetekkel, megfelelő központozással, tagolással és helyesírással a témának megfelelő stílusban megfogalmazni. Legyen képes egyszerű hivatalos levél írására néhány fontos témában (pl. információkérés, reklamáció, kérvény stb.). Tudjon önéletrajzot írni. 26

1.3.Célnyelvi civilizáció

5.-8. évfolyam Éves óraszám: 36; Heti óraszám: 1.

CULTURE CURRICULUM :Four-year plan

Prepared by, Marianna Stuller

GRADES 5-8 Topics to be covered according to the level of each particular grade. Lessons to include project work and „Show and Tell” One lesson per week. Total of 37 hours A tantágy tanítása során célunk, hogy - a célnyelvet anyanyelvű beszélő tanár segítségével az angol nyelv-tanulás a természetes nyelvelsajátításhoz közelítsen - a tanulók különösebb gátlás nélkül, természetes módon használják az angol nyelvet az információ- szerzésben, - közlésben és - alkalmazásban - a tanulók képesek legyenek az angol nyelvet eszközként használni más tudományterületek szerzésben, - közlésben és - alkalmazásban - a tanulók - a bővítés mellett - szilárdítsák meg és rendszerezzék nyelvismeretüket - a tanulók önbizalma és kifejezőkészsége az írásbeli és szóbeli megnyilatkozások által nőjön, fejlődjön - a tanulók nyelvismerete a 6. évfolyam végén közelítse a A2 szintet, 7. évfolyamon a B1 szintet, 8. évfolyamon B2 szinten legyen. - a tanulók tudjanak különbséget tenni az angol nyelv alapvető stílusrétegei (baráti, hivatalos) között - a tanulók szerezzenek ismereteket a célnyelvről - a tanulók ismerjék meg az angolszász kultúra egyes elemeit és ezáltal a magyar kultúrát is tágabb - a különböző kultúrák értékein keresztül a tanulókat toleranciára és nyitottságra neveljük - a tanulók személyisége gazdagodjon az idegen nyelven folytatott kommunikáció átélése által - a tanulók használják a nyelvet új emberi kapcsolatok létesítésére - a tanulók törekedjenek pozitív én- és országkép kialakítására 27

- a páros és csoportmunkán keresztül a tanulók tanuljanak együttműködni, egymásnak segíteni és egymásra figyel - a tanulók tudjanak különböző forrásokat szelektíven, kritikusan használni - a tanulók tudják építő jelleggel értékelni és elemezni saját, társaik és tanáraik munkáját és tudják mások értékelését elfogadni - tudjanak közös Európában gondolkodni - a célnyelvi országok földrajzának, történelmének, gazdasági, társadalmi és politikai viszonyainak, irodalmának, művészetének, sportéletének megismerésén keresztül a tanulók legyenek képesek megérteni az ország lakóinak szokását, viselkedését, ideáljait, értékeit, gondolkodásmódját. A tematikai egységek áttekintő beosztása

FIRST YEAR: Main Topics: Introduction to the UK : 4 hours City Profiles: 2 hours Geography and Climate: 4 hours British Homes : 2 hours Multicultural Britain : 4 hours Autumn and Winter Festivals and Traditions : 2 hours British History The Tudor Age (1) Henry VIII: 4 hours Spring and Summer Festivals and Traditions : 4 hours Leisure and Entertainment : 4 hours British food and Eating Habits : 2 hours Cookery: Sandwiches/ English Tea/ English Puddings : 5 hours …………………………………………………………………………………………………… SECOND YEAR: Main Topics: Sport/The Olympics: 3 hours Education In The US and Britain: 3 hours U.S Festivals(Halloween,Thanksgiving,Christmas) : 7 hours 28

Chinese New Year : 3 hours U.S Geography and Climate: 3 hours U.S. History : 3 hours Famous Americans: 3 hours Shopping and Fast Food : 2 hours Cookery: Banana Smoothie,Hot Dogs, Hamburgers, Banoffee Pud,Sandwiches: 10 hours

THIRD YEAR: Main Topics: Introduction to Australia and New Zealand : 3 hours Australian Geography and Climate : 3 hours City Profiles : 2 hours Education in Australia : 3 hours Australian and New Zealand History : 4 hours Famous Australians : 3 hours Sport and Leisure : 4 hours Festivals and Celebrations in Australia and New Zealand : 4 hours Food and Drink : 3 hours Diverse Accents in The English Speaking World : 2 hours Cookery: Barbecue, Traditional Food,Popular Snacks and Drinks : 6 hours ……………………………………………………………………………………………………………… FOURTH YEAR: Main Topics: Introduction to Canada : 2 hours Canadian Geography and Climate: 3 hours History,Traditions and Festivals in Canada : 4 hours 29

The West Indies, History, Customs, Language and Food : 3 hours British History (2)The Tudor Age(Elizabeth I/Shakespeare) : 4 hours British History (3) The Victorian Britain : 4 hours London (My home town…. a personal insight and from a tourist’s perspective) : 4 hours British and American Music,Fashion and Art Past and Present : 4 hours Higher Education and Work in Britain : 4 hours Cookery: Multi –Ethnic food (curry, pizza,pasta,exotic fruit,vegetables and spices,) Informal Entertaining (party food and drink) : 5 hours

1.4. Matematika 1.-8. évfolyam

1. osztály Időkeret: 144óra/év (4 óra/hét)

Fejezetek

1.

Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok

Az új tananyag feldolgozásának óraszáma

A gyakorlás óraszáma (szabadon felhasználható 10%)

Ismétlés, számonkérés, óraszáma

14

6

folyamatos

2.

Számelmélet, algebra

75

3.

Függvények, az analízis elemei

17

3

4.

Geometria, mérések

22

3

5.

Statisztika, valószínűség

4

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: – Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. – Az összehasonlítás képességének fejlesztése. 30

– Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. – Halmazszemlélet megalapozása. – Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése. Követelmények A tanuló: – tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására; – használja helyesen a több, kevesebb, ugyanannyi szavakat, jeleket; – tudjon igaz-hamis állításokat alkotni; állítások helyességét eldönteni; – legyen képes növekvő és csökkenő számsorozatokat felismerni, képezni adott szabály alapján; – egyszerűbb esetekben tudjon szabályjátékok és sorozatok szabályát szóban megfogalmazni.

2. Számelmélet, algebra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: – – – –

Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának kialakítása, elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott számkörben. – A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata. – Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása. Követelmények A tanuló: – – – – – – – – – –

tudja a halmazokat összehasonlítani számosságuk szerint; biztosan írja, olvassa, rendezze sorba nagyság szerint a számokat húszas számkörben; használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket; képezzen adott szabály alapján növekvő és csökkenő számsorozatokat; ismerje a számok kéttagú összeg-és különbségalakjait húszas számkörben; ismerje fel a páros és páratlan számokat; tudja a számok szomszédait; tudjon hozzátevést, elvételt tevékenységgel elvégezni, a műveletet szóban megfogalmazni; legyen kellő gyakorlata az összeadás, kivonás, bontás, pótlás alkalmazásában; tudjon egyszerű szövegösszefüggést lejegyezni rajzzal, számokkal, művelettel.

3. Függvények, az analízis elemei A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. – Változások észrevétele, megfigyelése, indoklása. 31

Követelmények A tanuló: – – – – –

legyen képes helymeghatározásra a tanult kifejezések alkalmazásával; ismerje fel, tudja kiválasztani az alakzatok közül a háromszöget, négyszöget és a kört; tudjon hosszúságot, űrtartalmat, tömeget mérni választott és szabvány egységekkel; használja egyszerű szám és szöveges feladatokban a m, kg, l egységeket; tudja helyesen alkalmazni a hét, nap, óra időtartamot.

4. Geometria, mérések A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. -Feladattudat és feladattartás fejlesztése – – – – – –

Térszemlélet kialakításának alapozása. Finommotorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezet megismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 20-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány mérőeszközökkel. – Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. – Irányok megismerése, alkalmazása. 5. Statisztika, valószínűség A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. – Együttműködés, egymásra figyelés. – A világ megismerésének igénye. – Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése

2. osztály Időkeret: 144óra/év (4 óra/hét) Fejezetek

Az új tananyag feldolgozásának óraszáma 32

A gyakorlás óraszáma (szabadon felhasználható

Ismétlés, számonkérés

10%) 1.


folyamatos

2.


72

14

6

3.


16

3

4.


24

3

5.


6

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: – – – – –

Egyszerű matematikai szakkifejezések, jelölések megismertetése. Az összehasonlítás képességének fejlesztése. Tárgyak, személyek, dolgok jellemzése egy-két tulajdonsággal. Halmazszemlélet megalapozása. Gondolatok, megfigyelések többféle módon történő kifejezése.

Követelmények A tanuló: – – – – – – – – – –

tudja halmazok számosságát megállapítani és összehasonlítani; tudjon halmazokat képezni adott tulajdonság alapján; nevezze meg kiválogatott elemek közös tulajdonságát; legyen képes összefüggések megfigyelésére, leolvasására, megfogalmazására; tudja állítások igazságát eldönteni, igaz állításokat fogalmazni; legyen képes tárgyakat, számokat sorba rendezni adott szempont szerint; készítsen nyitott mondatot ábráról, szövegről, tegye igazzá behelyettesítéssel, próbálgatással; ismerje a szöveges feladat megoldásának menetét; ismerjen fel és képezzen számsorozatokat adott szabály alapján; összetartozó elempárok keresése.

2. Számelmélet, algebra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: – – – –

Számlálás, számolási készség fejlesztése. A tartós figyelem fejlesztése. Kétváltozós műveletek értelmezésének tapasztalati előkészítése. Az összeadás, kivonás, bontás, pótlás fogalmának elmélyítése és a műveletek elvégzése az adott számkörben. – A matematikai szaknyelv életkornak megfelelő használata. 33

– Elnevezések, jelölések használata, számolási eljárások alkalmazása. Követelmények A tanuló: – – – – – – – – – – –

tudjon tárgyakat meg- és leszámolni egyesével, kettesével, ötösével, tízesével; ismerje a számok nevét és jelét 100-as számkörben; tudjon számokat összehasonlítani nagyság szerint, sorba rendezni 100-as számkörben; találja meg a számok helyét a számegyenesen; ismerje fel a számok összegalakját, különbségalakját, kéttényezős szorzatalakját, és hányadosalakját; tudja értelmezni az összeadást, kivonást, szorzást, osztást 100-as számkörben; végezze el az összeadást, kivonást, pótlást eszközhasználat nélkül 100-as számkörben; ismerje biztonságosan a kisegyszeregyet; ismerje a maradékos osztást; ismerje fel a műveletek közötti kapcsolatokat; tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatokat.

3. Függvények, az analízis elemei A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: – Számok, mennyiségek közötti viszonyokra vonatkozóan egyszerű megállapítások megfogalmazása. – Változások észrevétele, megfigyelése, indoklása. Követelmények A tanuló: – – – – – – –

ismerje fel a téglalapot, négyzetet; tudjon létrehozni testeket, síkidomokat másolással; ismerje fel a testek tulajdonságait (élek, lapok, csúcsok); tudjon alakzatokat csoportosítani, válogatni megadott szempont szerint; ismerje, használja a tanult szabványegységeket; végezzen gyakorlati méréseket a tanult szabvány mértékegységekkel; ismerje, használja helyesen a mérőeszközöket.

4. Geometria, mérések A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: – – – – – – – –

Megfigyelőképesség, tartós figyelem fejlesztése. Feladattudat és feladattartás fejlesztése. Térszemlélet kialakításának alapozása. Finommotorikus mozgás fejlesztése. Pontosság, tervszerűség, kitartás a munkában. Helyes és biztonságos eszközkezelés. A környezet megismerésének igénye. Mennyiségfogalmak kialakítása a 100-as számkörben, mérések alkalmilag választott és szabvány mérőeszközökkel. 34

– Gyakorlottság kialakítása tényleges mérésekben. . Statisztika, valószínűség A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai: – Közös munka (páros- és csoportmunka) vállalása. – Együttműködés, egymásra figyelés. – A világ megismerésének igénye. – Önismeret: pontosság, tervszerűség, monotonitás tűrése

A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végén A tanuló – képes halmazokat összehasonlítani az elemek száma szerint, halmazt alkotni; – képes állítások igazságtartalmának eldöntésére, állításokat megfogalmazni; – halmazok elemeit összehasonlítja, azonosítja, megkülönbözteti, a közös tulajdonságokat felismeri, megnevezi; – több, kevesebb, ugyannyi fogalmát helyesen használja; – néhány elemet sorba rendez próbálgatással; – számokat ír, olvas 100-as számkörben, Helyi érték fogalma. – tud római számokat írni, olvasni 100-as számkörben (I, V, X, L, C); – megtalálja számok helyét a számegyenesen, – meghatározza az egyes, tízes számszomszédokat; – képes természetes számok nagyság szerinti összehasonlítására; – tud kétjegyű számokat képezni, helyi érték szerint bontani; – a matematikai jeleket +, –, •, :, =, <, >, ( ) helyesen használja; – képes összeadni, kivonni, szorozni, osztani 100-as számkörben; – ismeri a szorzótáblát a 100-as számkörben; – ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét; – képes szöveges feladatot értelmezésére, megjelenítésére rajz segítségével, leírására művelettel; 35

– megkülönbözteti a páros és páratlan számokat; – képes szimbólumok használatára matematikai szöveg leírásánál, az ismeretlen szimbólum kiszámítására; – figyelme tudatosan irányítható; – ismerete az egyenes és görbe vonalakat; – képes a test és a síkidom megkülönböztetésére; – tud testeket építeni szabadon és megadott feltételek szerint; – képes tájékozódni, ismeri az irányokat; – képes a hosszúság, az űrtartalom, a tömeg és az idő mérésére; – ismeri a szabvány mértékegységeket: cm, dm, m, cl, dl, l, dkg, kg, perc, óra, nap, hét, hónap, év. – képes átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között; – felismeri a mennyiségek közötti összefüggéseket; – mérés során helyesen használja a mérőeszközöket; – felismeri növekvő és csökkenő számsorozatok szabályát, tudja a sorozatot folytatni; – felismeri a számpárok közötti kapcsolatokat; – képes a változásokat észrevenni, szóban kifejezni; – tud adatokról megállapításokat megfogalmazni;


Fejezetek 1.



A gyakorlás óraszáma

Az összefoglalás, ellenőrzés óraszáma

14

6

2+ folyamatos

2.


70

3.

Függvények, az analízis

16 36

3

elemei 4.


25

5.


5

3

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Halmazok összehasonlítása. – Állítások igazságtartalmának eldöntése. – Több, kevesebb, ugyannyi fogalma. – Alakzatok szimmetriájának megfigyelése. – Néhány elem sorba rendezése próbálgatással. Követelmény A tanuló: – – – – –

tudjon elhelyezni elemeket adott tulajdonságú halmazokba; ismerje az alaphalmaz, részhalmaz fogalmát; állapítsa meg egyszerű sorozatok szabályát, tudja folytatni az elkezdett sorozatot, tudjon megfogalmazni igaz, hamis állításokat, állítások igazságát eldönteni; tudjon egyszerű nyitott mondatokat kiegészíteni igazzá, hamissá, nyitott mondatok igazsághalmazát megkeresni kis véges alaphalmazon; – értelmezzen egyszerű szöveges feladatokat, tudja az adatokat lejegyezni, megoldási tervet készíteni.

2. Számelmélet, algebra A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése. – Számok nagyságrendje és helyi értéke. Számok helyes leírása, olvasása 1000-ig. – Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. – Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. – A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. – A tízes, százas ezres számszomszédok meghatározása. – A kerekítés és becslés eszközként való alkalmazása. – Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. – Igény kialakítása a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére. – A szorzótábla biztos ismerete. Követelmények A tanuló: – – – – – –

Tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 1000-es számkörön belül. Helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint. Tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni. Ismerje a számok egyes, tízes, százas szomszédait, tízesekre, százasokra kerekített értékét. Tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást. Tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal.

37

– Legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 1000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű szorzóval). – Becslést, ellenőrzést eszközként használja. – Ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén. – Tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.

3. Függvények, az analízis elemei A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Matematikai modellek készítése. – Sorozatok felismerése, létrehozása. 4. Geometria, mérések A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Térbeli és síkbeli tájékozódás továbbfejlesztése. – Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése elkészítésük előtt, a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. – A matematika és a valóság kapcsolatának építése. – Mérőeszközök és mértékegységek önálló használata. – Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése. – A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben, művészeti alkotásokon. Esztétikai érzék fejlesztése. – A vonalzó célszerű használata. Követelmények A tanuló: – Ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat, nevezze meg néhány tulajdonságukat. – Tudjon előállítani síkidomokat, testeket tevékenységgel. – Ismerje és használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során.

– Tudjon megoldani szám és szöveges feladatokat a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc 5. Statisztika, valószínűség A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai – Rendszerszemlélet, valószínűségi és statisztikai gondolkodás alapozása. – A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése. A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén A tanuló – képes adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni, 38

– felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, – képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, – értelmezi a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, – képes az összes eset megtalálására próbálgatással,

– tud 1000-es számkörben számokat írni, olvasni, – ismeri és értelmezi a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmát 1000-es számkörben, – tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M);

– helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével, – képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére szöveggel, előállítására hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel, – tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 1000-es számkörben, – képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységekben, – alkalmazza a matematika különböző területein az ésszerű becslést és a kerekítést, – képes pontosan számolni fejben százas számkörben, – biztosan ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben, – ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát, – képes a műveletek tulajdonságainak, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségének alkalmazására, – ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, – tud írásban háromjegyű számokat összeadni, kivonni, szorozni egyjegyű számmal – képes a műveletek ellenőrzésére, – szöveges feladatokat megold a megoldási algoritmus alkalmazásával (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) – ismeri a többszörös, osztó, maradék fogalmát,

39

– képes növekvő és csökkenő számsorozatok szabályának felismerésére, a szabály követésére, – képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között, – meg tudja határozni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,

– ismeri és használja a szabvány mértékegységeket: km, cl, hl, g, t, másodperc. – képes átváltások elvégzésére szomszédos mértékegységek között, – egyszerű gyakorlati példák esetén képes a hosszúság, távolság és idő mérésére, – egyszerű módszerekkel felismer és létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget, – megérti a test és a síkidom közötti különbséget, – felismeri a kockát, téglatestet, – képes hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel. tükrös alakzatok és tengelyes szimmetria előállítására, – tudja megmérni a négyzet és a téglalap kerületét, – képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel,

– képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, helyesen értelmezi a táblázat adatait, – képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagramról adatok leolvasására, – valószínűségi játékok, kísérletek során helyesen értelmezi a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat,

– tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat, – ismer egy rajzoló programot, egyszerű ábrákat elkészít, színez, – együttműködik az interaktív tábla használatánál.

4. osztály 40

Időkeret: 144óra/év (4 óra/hét) Az új tananyag feldolgozásának óraszáma

Fejezetek 1.




14

6

2+ folyamatos

2.


74

3.


15

3

4.


22

3

5.


5

1. Gondolkodási módszerek, halmazok, matematikai logika, kombinatorika, gráfok Fejlesztési célok: – Összehasonlítás, azonosítás, megkülönböztetés. – Halmazszemlélet fejlesztése. – Nyelvhasználat előtti kommunikáció, eljátszás mint a gondolatok kifejezése, ezek megértése. – Rajz, kirakás értelmezése, a lejátszott történés visszaidézése. Követelmények A tanuló: – – – – – – – –

tudja halmazok számosságát megállapítani, összehasonlítani; tudjon halmazokat képezni, kiválogatott elemek közös tulajdonságát megnevezni; legyen képes összefüggések felismerésére, megfogalmazására; tudja eldönteni állítások igazságtartamát, igaz, hamis állításokat fogalmazni; tudja megkeresni nyitott mondatok igazsághalmazát; ismerje és alkalmazza a szöveges feladatok megoldási algoritmusát; tudjon folytatni számsorozatokat a felismert szabály alapján; tudja megkeresni az összes lehetőséget egyszerű kombinatorikus feladatokban.

2. Számelmélet, algebra Fejlesztési célok: – Elnevezések, megállapodások, jelölések értése, kezelése. – Számok nagyságrendje és helyi értéke. – Számok helyes leírása, olvasása 10000-ig. – Számok nagyságrendjének és helyi értékének biztos ismerete. – A helyes műveleti sorrend ismerete és alkalmazása a négy alapművelet körében. – Számok képzése, helyi érték szerinti bontása. – A tízes, százas, ezres számszomszédok meghatározása. 41

– – – –

A kerekítés és becslés eszközként való alkalmazása. Ellenőrzés, önellenőrzés, az eredményért való felelősségvállalás. Igény kialakítása a matematika értékeinek és eredményeinek megismerésére. A szorzótábla biztos ismerete.

Követelmények A tanuló: – – – – – – – –

tudjon biztosan tájékozódni a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; helyesen írja, olvassa a számokat, bontsa azokat helyi érték szerint; tudjon számokat nagyság szerint összehasonlítani, sorba rendezni; ismerje a számok egyes, tízes, százas, ezres szomszédait, tízesekre, százasokra, ezresekre kerekített értékét; tudja értelmezni, megoldani a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást; tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal, 1000-rel; ismerje a helyes műveleti sorrendet több művelet esetén; legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); – becslést, ellenőrzést eszközként használja; – tudjon megoldani egyszerű szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával.

3. Függvények, az analízis elemei Fejlesztési célok: – Matematikai modellek készítése. – Sorozatok felismerése, létrehozása. 4. Geometria, mérések Fejlesztési célok: – Térbeli és síkbeli tájékozódás továbbfejlesztése. – Feltételeknek megfelelő alkotások elképzelése elkészítésük előtt, a tényleges alkotás összevetése az elképzelttel. – A matematika és a valóság kapcsolatának építése. – Mérőeszközök és mértékegységek önálló használata. – Érzékelés, észlelés pontosságának fejlesztése. – A szimmetria felismerése a valóságban: tárgyakon, természetben, művészeti alkotásokon. – Esztétikai érzék fejlesztése. – A körző és a vonalzó célszerű használata. Követelmények A tanuló: – – – – – –

ismerjen fel egyszerű geometriai alakzatokat; ismerje fel az alakzatok geometriai tulajdonságait, válassza ki a megadott tulajdonságú alakzatokat; tudjon síkidomokat, testeket létrehozni adott feltételekkel; ismerje a kocka és a téglatest tulajdonságait (lapok, csúcsok, élek száma); ismerje és önállóan használja a mérőeszközöket és mértékegységeket gyakorlati mérések során; tudjon megoldani a tanult mértékegységekkel (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc) szám és szöveges feladatokat; – tudja kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét.

42

5. Statisztika, valószínűség Fejlesztési célok: – Rendszerszemlélet, valószínűségi és statisztikai gondolkodás alapozása. – A problémamegoldó gondolkodás fejlesztése A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén A tanuló – tud adott tulajdonságú elemeket halmazba rendezni, – felismeri, megnevezi a halmazba tartozó elemek közös tulajdonságait, – képes annak eldöntésére, hogy egy elem beletartozik-e egy adott halmazba, – értelmezése a változást egyszerű matematikai tartalmú szövegben, – próbálgatással képes az összes eset megtalálására,

– tud számokat írni, olvasni 10 000-es számkörben, – ismeri és helyesen alkalmazza a helyi érték, alaki érték, valódi érték fogalmakat 10 000-es számkörben, – tud római számokat írni, olvasni 1000-es számkörben (I, V, X, L, C, D, M); – helyesen értelmezi a negatív számokat a mindennapi életben modell (hőmérséklet, adósság) segítségével, – képes 2, 3, 4, 10, 100 nevezőjű törtek megnevezésére, lejegyzésére, előállítására, hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel, – tud természetes számokat nagyság szerinti összehasonlítani 10 000-es számkörben, – képes mennyiségek közötti összefüggések észrevételére tevékenységeken keresztül, – alkalmazza az ésszerű becslést és a kerekítést a matematika különböző területein, – tud fejben számolni százas számkörben, – biztos ismeri a szorzótáblát 100-as számkörben, – ismeri az összeg, különbség, szorzat, hányados fogalmát, – alkalmazza a műveletek tulajdonságait, tagok, illetve tényezők felcserélhetőségét, 43

– ismeri és helyesen alkalmazza a műveletvégzés sorrendjét, – képes négyjegyű számok összeadására, kivonására, szorozni kétjegyű, osztani egyjegyű számmal írásban, – tudja a műveletek helyességének ellenőrzését, – képes szöveges feladat megoldására a megoldási algoritmus (a szöveg értelmezése, adatok kigyűjtése, megoldási terv, becslés, ellenőrzés, az eredmény realitásának vizsgálata) alkalmazásával, – ismeri és helyesen használja a többszörös, osztó, maradék fogalmát,

– felismeri a növekvő és csökkenő számsorozatokat, tudja azokat folytatni, – képes összefüggések keresésére az egyszerű sorozatok elemei között, – tudja megfogalmazni a szabályt egyszerű formában, a hiányzó elemeket pótolja,

– képes egyenesek kölcsönös helyzetének felismerésére (metsző és párhuzamos egyenesek), – ismeri a szabvány mértékegységeket: mm, km, ml, cl, hl, g, t, másodperc. Tud átváltásokat végezni szomszédos mértékegységek között, – képes egyszerű gyakorlati példákban a hosszúság, távolság és idő mérésére, – létrehoz háromszöget, négyzetet, téglalapot, egyéb sokszöget egyszerű módszerekkel, felismerési, megnevezi jellemzőiket, – ismeri a kör fogalmát, – megértési a test és a síkidom közötti különbséget, – felismerés és létrehoz kockát és téglatestet, megnevezi jellemzőiket, – felismerési a gömböt, – hajtogatással, nyírással, rajzzal, színezéssel előállít tükrös alakzatokat, – tudja kiszámítani a négyzet és a téglalap kerületét, – képes a négyzet, téglalap területének mérésére különféle egységekkel, területlefedéssel,

– képes tapasztalati adatok lejegyzésére, táblázatba rendezésére, a táblázat adatainak értelmezésére, 44

– képes adatgyűjtésre, adatok lejegyzésére, diagram leolvasására, – értelmezése a valószínűségi játékok, kísérletek során a biztos, lehetetlen, lehet, de nem biztos fogalmakat,

– tanári segítséggel használja az életkorának megfelelő oktatási célú programokat, – ismer egy rajzoló programot; tud egyszerű ábrákat elkészíteni, színezni, – együttműködik az interaktív tábla használatánál. Követelmények A tanuló: – tudja használni a biztos, lehetséges és lehetetlen fogalmakat; – tudja egyszerű valószínűségi kísérletek lehetséges eseteit megkeresni; – tudjon grafikonról, táblázatból néhány adatot leolvasni, táblázatot, egyszerű grafikont készíteni.

Kimeneti követelmények A tanuló: – legyen képes a halmazok számosságának megállapítására, összehasonlítására; – tudjon tárgyakat, elemeket sorba rendezni, összehasonlítani, szétválogatni megnevezett vagy választott tulajdonság alapján; – használja, értelmezze pontosan a relációs jeleket (<, >, =); – legyen biztos számfogalma a tízes számrendszerben 10 000-es számkörön belül; – helyesen írja, olvassa a számokat készségszinten; – tudja értelmezni, elvégezni a szóbeli összeadást, kivonást, szorzást és osztást a 10 000-es számkörben. – tudjon szorozni, osztani 10-zel, 100-zal szóban; – legyen jártas az írásbeli műveletek végzésében 10 000-es számkörben (összeadás, kivonás, szorzás egyjegyű és kétjegyű szorzóval, osztás egyjegyű osztóval); – tudja ellenőrizni a számítások helyességét; – tudjon megoldani egyszerű, legfeljebb két művelettel leírható szöveges feladatot a megoldási algoritmus alkalmazásával; – ismerje fel, és nevezze meg az egyszerű geometriai alakzatokat: négyszöget, háromszöget, négyzetet, téglalapot és a kört; – ismerje és használja a szabvány mértékegységeket gyakorlati mérések során, tudja elvégezni az egyszerű átváltásokat (km, m, dm, cm, mm, t, kg, dkg, g, hl, l, dl, cl, ml, év, hónap, hét, nap, óra, perc, másodperc); – tudja megmérni, kiszámítani a téglalap és a négyzet kerületét konkrét esetekben.


45

Fejezetek




1.

A természetes számok

22

1

1

2.

Geometriai alapismeretek

8

1

1

3.

Mérés, statisztika

8

1

1

4.

A szögek

5

5.

Törtek

18

6.

A téglalapok

7

7.

A téglatestek

8.

1 1

1

11

1

1

A tizedes törtek

12

1

1

9.

Az egész számok

13

10.

Helymeghatározás

5

11.

Szabadon felhasználható órakeret, projekt / 3 hetes/

1

11

Követelmények Gondolkodási módszerek – Egyszerű, matematikailag is értelmezhető hétköznapi szituációk megfogalmazása szóban és írásban. – Egyenlő; kisebb; nagyobb; több; kevesebb; legalább; legfeljebb; nem; és; vagy; minden, van olyan helyes használata.

Számtan, algebra – – – – – – – – –

Természetes számok írása, olvasása, számegyenesen ábrázolása, összehasonlítása. A tízes számrendszer biztos ismerete. Összeadás, kivonás, szorzás, kétjegyűvel való osztás a természetes számok körében. Törtek, tizedes törtek fogalma, ábrázolása, összehasonlítása. Legfeljebb egyjegyű nevezőjű törtek, legfeljebb ezredeket tartalmazó tizedes törtek összeadása, kivonása, természetes számmal szorzása. Negatív számok értelmezése. Összeadás, kivonás a negatív számok körében. Helyes műveleti sorrend ismerete a négy alapművelet esetén. Egyszerű szöveges feladatok megoldása következtetéssel.

Összefüggések, függvények, sorozatok – – – – – –

Tájékozódás síkban, térben. Helymeghatározás gyakorlati helyzetekben. Konkrét pontok ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Pontok koordinátáinak leolvasása. Grafikonok értelmezése, összetartozó adatok ábrázolása. Sorozatok képzési szabályának követése, felismerése.

Geometria, mérés – – – – –

Geometriai alapfogalmak szemléletes ismerete (párhuzamosság, merőlegesség, távolság). Adott tulajdonságú ponthalmazok rajzolása. Szögek fajtáinak felismerése, szög mérése. Négyzet, téglalap tulajdonságainak ismerete, kerület, terület számítása. Testek tulajdonságainak megfigyelése (lapok, élek, csúcsok, hálók).

46

– Kocka, téglatest hálója, felszíne, térfogata. – Mérés különböző egységekkel. – Hosszúság, terület, térfogat, idő, tömeg mértékegységeinek ismerete, átváltásuk.

Valószínűség, statisztika, mérés – Konkrét feladatok kapcsán a biztos és a lehetetlen esemény felismerése. – Mérési adatok lejegyzése, becslése, ábrázolása. – Két szám számtani közepének meghatározása.

Értékelési javaslatok – – – –

Differenciált feladatmegoldás szóban, írásban. Fejszámolás. Mérés tapasztalati egységekkel, adatok lejegyzése, ábrázolása. Testek építése, modellek készítése, testek ábrázolása.


Fejezetek




1.

Oszthatóság

16

1

1

2.

Hogyan oldjunk meg feladatokat?

8

1

1

3.

Racionális számok I. 3. téma: Az egész számok és tizedes törtek

20

1

1

4.

A tengelyes szimmetria

19

1

1

5.

A racionális számok II. 5. téma: A törtek

20

1

1

6.

Az arány

11

1

1

7.

A százalékszámítás

10

1

1

8.

Valószínűség, statisztika

8

9.


18

Követelmények Gondolkodási módszerek – – – –

Matematikai modellek felismerése. Gondolatmenet megtervezése, a terv követése. Fordított irányú okoskodás. Ellenőrzés.

Számtan, algebra – Racionális számok halmaza. – Racionális számok abszolút értéke.

47

– – – – – – – – – – –

Szorzás, osztás törtekkel, tizedes törtekkel. Műveletek negatív számokkal. Becslések racionális számok körében. Osztó, többszörös fogalma. Oszthatósági szabályok (2, 5, 10, 4, 3, 9). Legkisebb közös többszörös, legnagyobb közös osztó számolása definíció alapján. Számok felbontása prímtényezőkre. Egyenes és fordított arányosság felismerése, ábrázolása, számolási feladatok. Százalék fogalma. Százalékszámítás arányos következtetéssel. Egyszerű, elsőfokú egyenletre vezető szöveges feladatok megoldása következtetéssel (fordított irányú okoskodással, ábra rajzolással, mérleg-elvvel).

Összefüggések, függvények, sorozatok – Változó helyzetek, időben lejátszódó történések megfigyelése, szavakban való megismétlése. – A változás kiemelésének tudása. – Együttváltozó adatok lejegyzése, ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben.

Geometria, mérés – – – – – – –

Tengelyes szimmetria tulajdonságainak ismerete. Alapszerkesztések (másolás, merőleges, párhuzamos, szakaszfelező merőleges). Vázlatkészítés. Szerkesztés lépéseinek lejegyzése. Tengelyes tükrözés. Sokszögek kerülete. Téglatestek felszínének, térfogatának számítása.

Valószínűség, statisztika – Biztos, lehetetlen esemény felismerése. – Adatok lejegyzése, ábrázolása oszlopdiagramon, kördiagramon. – Néhány szám számtani közepének (átlagának) kiszámítása.


Fejezetek




1.

Racionális számok, hatványozás

13

1

1

2.

Algebrai kifejezések

15

1

1

3.

Egyenletek, egyenlőtlenségek

16

1

1

4.

Síkgeometria I.

13

1

1

5.

Halmazok, kombinatorika

13

1

1

6.

Lineáris függvények, sorozatok

14

1

1

7.

Síkgeometria II.

14

1

1

48

8.


8

9.

Térgeometria

8

10.


16

Követelmények Gondolkodási módszerek – Állítások megítélése aszerint, hogy jelentésük milyen viszonyban van egymással, ugyanazt jelentik, kizárják egymást, egymás tagadásai. – Egyszerű állítások igazságának eldöntése. – Manuális tevékenység gondolati lépésként való értelmezése, tudatosítása. – Esetek felsorolása.

Számtan, algebra – – – – – – – – – –

Hatványozás fogalma pozitív egész kitevőre. Hatványozás azonosságai konkrét példákon. Számok normálalakja. Betűk használata. Algebrai kifejezések. Egytagú algebrai kifejezések összeadása, kivonása, szorzása. Kéttagú algebrai kifejezések szorzása egytagú és kéttagú algebrai kifejezéssel. Szöveges feladatok algebrai modelljének felismerése, meghatározása. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek, egyenlőtlenségek megoldása. Elsőfokú egyenletekre vezető szöveges feladatok megoldása.

Összefüggések, függvények, sorozatok – – – –

Lineáris függvények ábrázolása táblázattal. A lineáris függvény egyszerű tulajdonságai, tengelymetszet, meredekség, növekedés, csökkenés. Elsőfokú egyismeretlenes egyenlet grafikus megoldása Sorozatok folytatása, szabály felismerése.

Geometria – – – – – – – – – – – – – –

Háromszögek nevezetes vonalainak ismerete. Háromszögek területének kiszámítása. Négyszögek osztályozása, paralelogramma, trapéz, rombusz tulajdonságai. Speciális négyszögek területének kiszámítása. Kör kerületének, területének kiszámítása. Középpontos tükrözés fogalma, tulajdonságai, szerkesztése. Szögfelező szerkesztése. Középpontosan szimmetrikus alakzatok. Szabályos sokszögek ismerete. Háromszögek szerkesztésének alapesetei. Szerkesztés lépéseinek lejegyzése. Háromszögek egybevágóságának alapesetei. Sokszögek átlóinak száma, belső, külső szögeinek összege. Egyenes hasábok, henger jellemzése, hálója.

Valószínűség, statisztika – – – –

Valószínűségi kísérlet kimeneteleinek felsorolása. Gyakoriság, relatív gyakoriság fogalma. Adatok gyűjtése, rendszerezése, ábrázolása. Adatsokaság jellemzése.

49


Fejezetek




1.

Algebra

18

1

1

2.

Szöveges feladattípusok

15

1

1

3.

Halmazok, kombinatorika

14

1

1

4.

Síkgeometria I.

11

5.

Térgeometria

16

1

1

6.


8

7.

Síkgeometria II.

15

1

1

8.

Függvények, sorozatok

17

1

1

9.


18

Követelmények Gondolkodási módszerek – – – – – –

Szabatos, pontos szóbeli és írásbeli fogalmazás. Elemek halmazokba rendezése. Halmazműveletek konkrét halmazokkal. Sorbarendezés, kiválasztás 4-5 elem esetén. Esetek felsorolása, modellek, fadiagram. Matematikai modellek keresése, érvényességének vizsgálata szöveges feladatokhoz.

Számtan, algebra – – – – – –

Alapműveletek a racionális számok körében. Konkrét számok négyzetgyöke. Egyszerű algebrai egész kifejezések átalakítása, helyettesítési értékének kiszámítása. Elsőfokú egyismeretlenes egyenletek megoldása. Szöveges feladatok megoldása. A problémamegoldás lépéseinek tudatos követése.

Összefüggések, függvények, sorozatok – – – – –

Egyszerű másodfokú függvények. Az abszolútérték függvény. Hozzárendelési szabállyal adott függvények ábrázolása derékszögű koordinátarendszerben. Egyenletek, egyenlőtlenségek grafikus megoldása. Sorozatok és vizsgálatuk, számtani, mértani sorozat.

50

Geometria – – – – – – – –

Sokszögek csoportosítása különböző szempontok szerint. Háromszög, négyszög alapú hasábok, felszínük, térfogatuk. Térbeliség ábrázolása két dimenzióban, síkmetszetek, nézetek, vetületek. Eltolás a síkban – szerkesztések. Konkrét vektorok. Nagyítás, kicsinyítés felismerése hétköznapi szituációkban. Pitagorasz tétel ismerete. Pitagorasz tétel alkalmazása síkbeli és térbeli számításoknál.

Valószínűség, statisztika – – – – –

Teljes eseményrendszer, és részhalmazai. Valószínűség becslése. Relatív gyakoriság. Adatsokaság jellemzése közepekkel (módusz, medián, átlag). Grafikonok olvasása, készítése.

1.5. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5.-8. évfolyam A MOZAIK magyar nyelvű, és a Konsept-H Kiadó két tannyelvű program angol nyelvű kerettantervét történelem tantárgyból az alábbi változtatásokkal fogadtuk el:

5. évfolyam Éves óraszám: 111.,Heti óraszám: 3. A tematikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

Órakeret 111

Intoduction

7 óra

Prehistory

15 óra

Early Civilizations

17 óra

The Greeks

23 óra

The Romans

25 óra

A magyar történelem kezdetei

11 óra

Múzeumlátogatás

3 óra

Szabadon felhasználható óra, projekt

5 óra 5 óra

Év végi összefoglalás 51

A továbbhaladás feltételei

A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén

Az egyetemes emberi értékek elfogadása ókori kultúrkincs élményszerű megismerésével. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása 52

során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.


Órakeret 111

Év eleji ismétlés

4 óra

The Middle Ages and the Renaissance

16 óra 53

Magyarország az Árpádok idején

18 óra

Virágzó és hanyatló középkor Magyarországon

18 óra

The Break up of Feudalism and the Transition to Capitalism

16 óra

Magyarország az újkor kezdetén

18 óra 4 óra

Múzeumlátogatás

11 óra Szabadon felhasználható órakeret, projekt 6 óra

Év végi összefoglalás

A továbbhaladás feltételei A fejlesztés várt eredményei a 6. évfolyam végén

Az egyetemes emberi értékek elfogadása középkori és kora újkori egyetemes és magyar kultúrkincs élményszerű megismerésével. A családhoz, a lakóhelyhez, a nemzethez való tartozás élményének személyes megélése. A történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. a munka értékteremtő ereje) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok azonosítása. Az előző korokban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak felidézése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek fejlesztik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli. Tudja, hogy az egyes népeket főleg vallásuk és kultúrájuk, életmódjuk alapján tudjuk megkülönböztetni. Ismerje fel, hogy a vallási előírások, valamint az államok által megfogalmazott szabályok döntő mértékben befolyásolhatják a társadalmi viszonyokat és a mindennapokat. Tudja, hogy a történelmi jelenségeket, folyamatokat társadalmi, gazdasági 54

tényezők együttesen befolyásolják. Tudja, hogy az emberi munka nyomán elinduló termelés biztosítja az emberi közösségek létfenntartását. Ismerje fel a társadalmi munkamegosztás jelentőségét, amely az árutermelés és pénzgazdálkodás, illetve a városiasodás kialakulásához vezet. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és eltérő vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudja, hogy az eredettörténetek, a közös szokások és mondák erősítik a közösség összetartozását, egyben a nemzeti öntudat kialakulásának alapjául szolgálnak. Tudja, hogy a társadalmi, gazdasági, politikai és vallási küzdelmek számos esetben összekapcsolódnak. Ismerje fel ezeket egy-egy történelmi probléma vagy korszak feldolgozása során. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között,és legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Legyen képes a történetek a feldolgozásánál a tér- és időbeliség azonosítására, a szereplők csoportosítására fő- és mellékszereplőkre, illetve a valós és fiktív elemek megkülönböztetésére. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges kulcsszavakat, cselekedeteket. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes emberi magatartásformák értelmezésre, információk rendezésére és értelmezésére, vizuális vázlatok készítésére. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Képes legyen szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Ismerje az időszámítás alapelemeit (korszak, évszázad, évezred) tudjon ez alapján kronológiai számításokat végezni. Ismerje néhány kiemelkedő esemény időpontját. Legyen képes egyszerű térképeket másolni, alaprajzot készíteni. Legyen képes helyeket megkeresni, megmutatni térképen, néhány kiemelt jelenség topográfiai helyét megjelölni vaktérképen, valamint távolságot becsülni és 55

számítani történelmi térképen. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére.


Órakeret 111


4 óra

The 18th Century and the Age of Napoleon

14 óra

Magyarország a 18. században

14 óra

Reformkor, forradalom és szabadságharc

18 óra

The 19th Century and the Early20th Century

14 óra

Magyarország a dualizmus időszakában

16 óra

The First World War

11 óra

Múzeumlátogatás

4 óra

Szabadon felhasználható órakeret,projekt

11óra


5 óra

A továbbhaladás feltételei A fejlesztés várt eredményei a 7.

Az újkori és modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek 56

évfolyam végén

felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. Az új- és modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XVIII.-XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egyegy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait. Legyen képes a történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. 57

Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát.

8. évfolyam Éves óraszám: 111.,Heti óraszám: 3. A temaikai egységek áttekintő beosztása Tematikai egység címe

Órakeret 111 4 óra


18 óra

The Interwar Years 1919 – 1938 Hazánk a két világháború között

18 óra

The Second World War

14 óra

Globalization

12 óra 58

Magyarország a szovjet táborban

14 óra

Állampolgári ismeretek

12 óra

Múzeumlátogatás

4 óra

Szabadon felhasználható órakeret

11óra


4 óra


A fejlesztés várt eredményei a 8. évfolyam végén

A modernkori egyetemes és magyar történelmi jelenségek, események feldolgozásával a jelenben zajló folyamatok előzményeinek felismerése, a nemzeti azonosságtudat kialakulása. A múltat és a történelmet formáló, alapvető folyamatok, összefüggések felismerése (pl. technikai fejlődésének hatásai a társadalomra és a gazdaságra) és egyszerű, átélhető erkölcsi tanulságok (pl. társadalmi kirekesztés) azonosítása, megítélése. A modernkorban élt emberek, közösségek élet-, gondolkodás- és szokásmódjainak azonosítása, a hasonlóságok és különbségek felismerése. A tanuló ismerje fel, hogy a múltban való tájékozódást segítik a kulcsfogalmak és fogalmak, amelyek segítik a történelmi tájékozódás és gondolkodás kialakulását, fejlődését. Ismerje fel, hogy az utókor a nagy történelmi személyiségek, nemzeti hősök cselekedeteit a közösségek érdekében végzett tevékenységek szempontjából értékeli, tudjon példát mondani ellentétes értékelésre. Ismerje a XX. század nagy korszakainak megnevezését, illetve egy-egy korszak főbb jelenségeit, jellemzőit, szereplőit, összefüggéseit. Ismerje a magyar történelem főbb csomópontjait egészen napjainkig. Legyen képes e hosszú történelmi folyamat meghatározó szereplőinek azonosítására és egy-egy korszak főbb kérdéseinek felismerésére. Ismerje a korszak meghatározó egyetemes és magyar történelmének eseményeit, évszámait, történelmi helyszíneit. Legyen képes összefüggéseket találni a térben és időben eltérő fontosabb történelmi 59

események között, különös tekintettel azokra, melyek a magyarságot közvetlenül vagy közvetetten érintik. Tudja, hogy az egyes népek és államok a korszakban eltérő társadalmi, gazdasági és vallási körülmények között éltek, de a modernkor beköszöntével a köztük lévő kapcsolatok széleskörű rendszere épült ki. Tudja, hogy Európához köthetők a modern demokratikus viszonyokat megalapozó szellemi mozgalmak és dokumentumok. Tudja, hogy Magyarország a trianoni békediktátum következtében elvesztette területének és lakosságának kétharmadát, és közel ötmillió magyar került kisebbségi sorba. Jelenleg közel hárommillió magyar nemzetiségű él a szomszédos államokban, akik szintén a magyar nemzet tagjainak tekintendők. Tudja, hogy a társadalmakban eltérő jogokkal rendelkező és vagyoni helyzetű emberek alkotnak rétegeket, csoportokat. Tudjon különbséget tenni a demokrácia és a diktatúra között, s tudjon azokra példát mondani a feldolgozott történelmi korszakokból és napjainkból. Ismerje fel a tanuló a hazánkat és a világot fenyegető globális veszélyeket, betegségeket, terrorizmust, munkanélküliséget. Legyen képes különbséget tenni a történelem különböző típusú forrásai között, és legyen képes egy-egy korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni. Tudja, hogy hol kell a fontos események forrásait kutatni, és legyen képes a megismert jelenségeket, eseményeket összehasonlítani. Ismerje a híres történelmi személyiségek jellemzéséhez szükséges adatokat, eseményeket és kulcsszavakat. Legyen képes a tanuló történelmi ismeretet meríteni és egyszerű következtetéseket megfogalmazni hallott és olvasott szövegekből, különböző médiumok anyagából. Legyen képes információt gyűjteni adott témához könyvtárban és múzeumban; olvasmányairól készítsen lényeget kiemelő jegyzetet. Legyen képes könyvtári munkával és az internet kritikus használatával forrásokat gyűjteni, kiselőadást tartani, illetve érvelni. 60

Ismerje fel a sajtó és média szerepét a nyilvánosságban, tudja azonosítani a reklám és médiapiac jellegzetességeit. Legyen képes szóbeli beszámolót készíteni önálló gyűjtőmunkával szerzett ismereteiről, és kiselőadást tartani. Legyen képes saját vélemény megfogalmazása mellett mások véleményének figyelembe vételére, és tudjon ezekre reflektálni. Legyen képes példák segítségével értelmezni az alapvető emberi, gyermek- és diákjogokat, valamint a társadalmi szolidaritás különböző formáit. Legyen képes példák segítségével bemutatni a legfontosabb állampolgári jogokat és kötelességeket, tudja értelmezni ezek egymáshoz való viszonyát. Legyen képes a gazdasági és pénzügyi terület fontosabb szereplőit azonosítani, illetve egyszerű családi költségvetést készíteni, és mérlegelni a háztartáson belüli megtakarítási lehetőségeket.

1.6.

Erkölcstan 1.-8. évfolyam

1.évfolyam Éves óraszám: 36.,Heti óraszám: 1. A tematikai egységek áttekintő beosztása

61

Tematikai egység címe

1. osztály

Az én világom

6 óra

Társaim – Ők és én

6 óra

Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek

9 óra

Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség

6 óra

A környező világ

6 óra

A kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a

3 óra 36 óra


Tematikai egység címe Az én világom

5 óra

Társaim – Ők és én

6 óra

Közvetlen közösségeim – A család és a gyerekek

9 óra

Tágabb közösségeim – A lakóhelyi közösség

6 óra

A környező világ

6 óra

A kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a

4 óra 36 óra

A fejlesztés várt eredményei az 1.-2. évfolyam végén A tanuló életkorának megfelelő reális képpel rendelkezik saját külső tulajdonságairól, tisztában van legfontosabb személyi adataival. Átlátja társas viszonyainak alapvető szerkezetét.

62

Képes érzelmileg kötődni környezetéhez és a körülötte élő emberekhez. Képes kapcsolatba lépni és a partner személyét figyelembe véve kommunikálni környezete tagjaival, különféle beszédmódokat tud alkalmazni. A beszélgetés során betartja az udvarias társalgás elemi szabályait. Érzi a szeretetkapcsolatok fontosságát. Érzi, hogy a hagyományok fontos szerepet játszanak a közösségek életében. Törekszik rá, hogy érzelmeit a közösség számára elfogadható formában nyilvánítsa ki. Képes átélni a természet szépségét, és érti, hogy felelősek vagyunk a körülöttünk lévő élővilágért. Képes rá, hogy érzéseit, gondolatait és fantáziaképeit vizuális, mozgásos vagy szóbeli eszközökkel kifejezze. Tisztában van vele és érzelmileg is képes felfogni azt a tényt, hogy más gyerekek sokszor egészen más körülmények között élnek, mint ő. Meg tudja különböztetni egymástól a valóságos és a virtuális világot.


Tematikai egység címe Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? Közösségben és egyedül ̶ a társaim és én Az osztály és az iskola Kulturális-nemzeti közösség Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ A mindenség és én – Születés és elmúlás A kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a

5 óra 6 óra 6 óra 9 óra 3 óra 4 óra 3 óra

Az össz óraszám

36 óra

4. évfolyam Éves óraszám: 36.,Heti óraszám: 1. A tematikai egységek áttekintő beosztása 63

4. osztály


Milyen vagyok, és milyennek látnak mások? 5 óra fejlesztés várt éseredményei a,3.-4. évfolyam végén 6 óra Közösségben ésAegyedül ̶ a társaim én osztály életkorának és az iskola megfelelő szinten reális képe van saját külső és belső tulajdonságairól, 5 óra és AAz tanulónak Kulturális-nemzeti közösség 9 óra késztetést érez arra, hogy fejlessze önmagát. Környezetem és én – Az épített és a tárgyi világ 3 óra Oda tud figyelniésmásokra, szavakkal is ki tudja fejezni érzéseit és gondolatait, be tud kapcsolódni A mindenség én – Születés és elmúlás 4 óra csoportos beszélgetésbe. A kerettantervben ún. szabad órakeret, az éves óraszám 10%-a 4 óra Képes másokkal tartós kapcsolatot kialakítani, törekszik e kapcsolatok ápolására, és ismer olyan Az össz óraszám 36 óra eljárásokat, amelyek segítségével a kapcsolati konfliktusok konstruktív módon feloldhatók. Érzelmileg kötődik a magyar kultúrához. Érti és elfogadja, hogy az emberek sokfélék és sokfélék a szokásaik, a hagyományaik is; kész arra, hogy ezt a tényt tiszteletben tartsa, és kíváncsi a sajátjától eltérő kulturális jelenségekre. Érti, hogy mi a jelentősége a szabályoknak a közösségek életében, kész a megértett szabályok betartására, részt tud venni szabályok kialakításában. Érti, hogy a Föld mindannyiunk közös otthona, és közös kincsünk számos olyan érték, amit elődeink hoztak létre. Képes a körülötte zajló eseményekre és a különféle helyzetekre a sajátjától eltérő nézőpontból is rátekinteni. Képes jelenségeket, eseményeket és helyzeteket erkölcsi nézőpontból értékelni.

5. évfolyam Éves óraszám: 36.,Heti óraszám: 1. A tematikai egységek áttekintő beosztása

Ötödikesek lettünk

Órakeret 3 óra

Test és lélek

Órakeret 6 óra

Kapcsolat, barátság, szeretet

Órakeret 64

5 óra Kortársi csoportok

Órakeret 6 óra

Társadalmi együttélés

Órakeret 5 óra

A technikai fejlődés hatásai

Órakeret 5 óra

A mindenséget kutató ember

Órakeret 3 óra

Évzáró

Órakeret 3 óra

6.osztály Éves óraszám: 36.,Heti óraszám: 1. A tematikai egységek áttekintő beosztása

Test és lélek

Órakeret 6 óra

Kapcsolat, barátság, szeretet

6 óra

Kortársi csoportok

Órakeret 6 óra

Társadalmi együttélés

Órakeret 6 óra

A technikai fejlődés hatásai

Órakeret 6 óra

A mindenséget kutató ember

Órakeret 5 óra

A fejlesztés várt eredményei az 5.6. évfolyam végén

A tanuló tisztában van az egészség megőrzésének jelentőségével, és tudja, hogy maga is felelős ezért. Tudatában van annak, hogy az emberek sokfélék, és elfogadja a testi és lelki vonásokban megnyilvánuló sokszínűséget, valamint az etnikai és kulturális különbségeket. Gondolkodik saját személyiségjegyein, törekszik vélekedéseinek és 65

tetteinek utólagos értékelésére. Gondolkodik rajta, hogy mit tekint értéknek; tudja, hogy ez befolyásolja a döntéseit, és hogy időnként választania kell még a számára fontos értékek között is. Képes különféle szintű kapcsolatok kialakítására és ápolására; átlátja saját kapcsolati hálójának a szerkezetét; rendelkezik a konfliktusok kezelésének és az elkövetett hibák kijavításának néhány, a gyakorlatban jól használható technikájával. Fontos számára a közösséghez való tartozás érzése; képes átlátni és elfogadni a közösségi normákat. Nyitottan fogadja a sajátjától eltérő véleményeket, szokásokat és kulturális, illetve vallási hagyományokat. Érzékeli, hogy a társadalom tagjai különféle körülmények között élnek, képes együttérzést mutatni az elesettek iránt, és lehetőségéhez mérten szerepet vállal a rászorulók segítésében. Megbecsüli a neki nyújtott segítséget. Tisztában van azzal, hogy az emberi tevékenység hatással van a környezet állapotára, és törekszik rá, hogy életvitelével minél kevésbé károsítsa a természetet. Ismeri a modern technika legfontosabb előnyeit és hátrányait, s felismeri magán a függőség kialakulásának esetleges előjeleit. Tisztában van vele, hogy a reklámok a nézők befolyásolására törekszenek, és kritikusan viszonyul a különféle médiaüzenetekhez. Érti, hogy a világ megismerésének többféle útja van (különböző világképek és világnézetek), s ezek mindegyike a maga sajátos eszközeivel közelít ugyanahhoz a valósághoz.


Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?

Órakeret 6 óra

Párkapcsolat és szerelem

Órakeret 6 óra

Egyén és közösség

Órakeret 6 óra

Helyem a világban

Órakeret 66

6 óra Mi dolgunk a világban?

Órakeret 6 óra

Hit, világkép, világnézet

Órakeret 6 óra


Ki vagyok én, és mi vezérli a tetteimet?

Órakeret 6 óra

Párkapcsolat és szerelem

Órakeret 6 óra

Egyén és közösség

Órakeret 6 óra

Helyem a világban

Órakeret 6 óra

Mi dolgunk a világban?

Órakeret 6 óra

Hit, világkép, világnézet

Órakeret 6 óra

A fejlesztés várt A tanuló megérti, hogy az ember egyszerre biológiai és tudatos lény, akit eredményei a 7.- veleszületett képességei alkalmassá tesznek a tanulásra, mások 8.évfolyam végén megértésre és önmaga vizsgálatára. Érti, hogy az emberek viselkedését, döntéseit tudásuk, gondolataik, érzelmeik, vágyaik nézeteik és értékrendjük egyaránt befolyásolják. Képes reflektálni saját maga és mások gondolataira, motívumaira és tetteire. Életkorának megfelelő szinten ismeri önmagát, hosszabb távú elképzeléseinek kialakításakor képes reálisan felmérni a lehetőségeit. Képes erkölcsi szempontok szerint mérlegelni különféle cselekedeteket, és el tudja viselni az értékek 67

közötti választással együtt járó belső feszültséget. Képes ellenállni a csoportnyomásnak, és saját értékrendje szerinti autonóm döntéseket hozni. Tisztában van vele, hogy baráti és párkapcsolataiban felelősséggel tartozik a társaiért. Kialakultak benne az európai identitás csírái. Nyitott más kultúrák értékeinek megismerésére és befogadására. Érti a szabályok szerepét az emberi együttélésben, s e belátás alapján igyekszik alkalmazkodni hozzájuk; igényli azonban, hogy maga is alakítója lehessen a közösségi szabályoknak. Van elképzelése saját jövőjéről, és tisztában van vele, hogy céljai eléréséért erőfeszítéseket kell tennie. Életkorának megfelelő szinten tisztában van vele, hogy minden döntés szabadsága egyúttal felelősséggel is jár. Fontosnak érzi a közösséghez tartozást, miközben törekszik személyes autonómiájának megőrzésére is. Képes megfogalmazni, hogy mi okoz neki örömet, illetve rossz érzést. Tisztában van a függőséget okozó szokások súlyos következményeivel. Tudja, hogy ugyanazt a dolgot különböző emberek eltérő módon ítélhetik meg, ami konfliktusok forrása lehet.

1.7. Környezetismeret 1.-4. évfolyam

1. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Az új anyag feldolgozásának óraszáma


Az élettelen természet alapismeretei

8

1

Az élő természet alapismeretei

16

1

Testünk és életműködésünk

5

1

Tájékozódási alapismeretek

2

–

A lakóhely ismerete

2

–

Fejezetek


1

Az összes óra (37) ebből:

33

4

2. évfolyam Időkeret: 37 óra/év (1 óra/hét) Fejezetek

Az új anyag feldolgozásának óraszáma

68


I. Az élettelen természet alapismeretei

5

1

II. Az élő természet alapismeretei

16

1

III. Testünk és életműködésünk

7

1

IV. Tájékozódási alapismeretek

3

–

V. A lakóhely ismerete

2

–


1

Az összes óra 37, ebből:

33

4

A fejlesztés várt eredményei a 2. évfolyam végén: A tanuló – – – – – – – – – – – – – –

képes az emberi test nemre és korra jellemző arányait leírni, a fő testrészeket megnevezni; ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit; képes a mesterséges és természetes életközösség összehasonlítására; tiszteli az élővilág sokféleségét, felismeri a természetvédelem fontosságát; tud tájékozódni az iskolában és környékén; felismeri az évszakos és napszakos változásokat és kapcsolja ezeket az életmódbeli szokásaihoz; ismeri az időjárás elemeit, az ezzel kapcsolatos piktogramokat értelmezi; ismeri az időjáráshoz illő szokásokat; képes a használati tárgyak és gyakori, a közvetlen környezetben előforduló anyagok csoportosítására tulajdonságaik szerint; felismeri a kapcsolatot az anyagi tulajdonságok és a felhasználás között; meg tudja különböztetni a mesterséges és természetes anyagokat; felismeri a halmazállapotokat; egyszerű megfigyeléseket végez a természetben, képes egyszerű vizsgálatok és kísérletek kivitelezésére; képes az eredmények megfogalmazására, ábrázolására; igényli az ok-okozati összefüggések keresését a tapasztalatok magyarázatára.

3. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata A mozaikos kerettantervet figyelembe véve, angol nyelven folyik az oktatás. Időkeret: 111 óra/év (3 óra/hét)

69


Órakeret

Növények

14 óra

Állatok

14 óra

Alapvető folyamatok

18 óra

Az ember

18 óra

Földrajzi fogalmak - Magyarország

16 óra

Témákhoz kapcsolódó olvasmányok

10 óra

Szabadon tervezhető projektek

11 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret

10 óra

Az éves óraszám

111 óra

A fejlesztés várt eredményei a 3. évfolyam végén: A tanuló – – – – – – – – –

ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; képes egy természetes életközösséget bemutatni; képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

4. évfolyam A tematikai egységek áttekintő táblázata A mozaikos kerettantervet figyelembe véve, angol nyelven folyik az oktatás. Időkeret: 111 óra/év (3 óra/hét)

70


Órakeret

Állatok

14 óra

Növények

14 óra

Az ember

18 óra

Földrajzi fogalmak - Magyarország

16 óra

Alapvető folyamatok

18 óra

Témákhoz kapcsolódó olvasmányok

10 óra

Szabadon tervezhető projekt

11 óra


10 óra

Az éves óraszám

111 óra

A fejlesztés várt eredményei a 4. évfolyam végén: A tanuló – – – – – – – – – – –

ismeri és alkalmazza az egészséges életmód alapvető elemeit az egészségmegőrzés és az egészséges fejlődés érdekében, a betegségek elkerülésére; az életkorának megfelelően, a helyzethez illően felelősen viselkedik segítségnyújtást igénylő helyzetekben; képes a hosszúság és az idő mérésére, a mindennapi életben előforduló távolságok és időtartamok becslésére; képesség adott szempontú megfigyelések végzésére a természetben, természeti jelenségek egyszerű kísérleti tanulmányozására; képes a fenntartható életmód jelentőségének magyarázatára konkrét példán keresztül; értelmezi a hagyományok szerepét a természeti környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításában, illetve felépítésében; képes az élőlények szerveződési szintjeinek és az életközösségek kapcsolatainak a bemutatására, az élőlények csoportosítására tetszőleges és adott szempontsor szerint; képes egy természetes életközösséget bemutatni; képes egy konkrét gyártási folyamat kapcsán a technológiai folyamat értelmezésére, ismeri az ezzel kapcsolatos felelős fogyasztói magatartást; képes Magyarország elhelyezésére a földrajzi térben, ismeri néhány fő kulturális és természeti értékét; képes az informatikai és kommunikációs eszközök irányított használatára az információkeresésben és a problémák megoldásában.

1.8. Természetismeret

71

5. évfolyam Időkeret:72 óra/év- heti 2 óra; Év eleji ismétlés

1

Az anyag és néhány fontos tulajdonsága

9

Élet a kertben Az őszi kert

9

Állatok a házban és a ház körül

9

Tájékozódás a valóságban és a térképen

10

Állandóság és változás a környezetünkben, kölcsönhatások

9

A Föld és a Világegyetem

12

Élet a kertben A tavaszi kert

9

Év végi ismétlés

4

Összesen

72

5. osztály természetismeret Továbbhaladás feltételei

6.

• • • •

értsék az időjárási jelenségeket, a felszínformák kialakulásának okait, ismerjék a vizsgálódások során megismert őszi és tavaszi kert különbségét, fel tudják sorolni a ház körül élő állatokat és tudják jellemezni őket ismerjék a felszínformák kialakulásának okait, értsék az állandóságot és változást a

• • •

környezetünkben, ismerjék a kölcsönhatások kialakulásának okait, tudjanak tájékozódni a valóságban és a térképen, eligazodni a lakóhelyükön és a környéken

évfolyam Időkeret:72 óra/év- heti 2 óra 1

Év eleji ismétlés 72

Hegyvidékek, dombvidékek

11

Erdő életközössége

12

Alföldi tájakon

9

Felszíni és felszín alatti vizek

7

Vizek, vízpartok

11

Természet és társadalom kölcsönhatásai

6

Az ember szervezete és egészsége

12


3

Összesen

72

6. osztály természetismeret Továbbhaladás feltételei

• • • • • • •

ismerjék az évszakok váltakozásának okait, tudják az éghajlati övezetek kialakulásának okait legyenek egyszerű képzeteik a földrajzi övezetekről ismerjék hazánk tájait, természetes növény-és állatvilágát értsék a környezetszervezet-életmód összefüggéseit és az életközösségek kölcsönhatásait értsék, miért élnek más élőlények erdőben, vízben, vízparton, vagy a réten ismerjék nemzeti parkjainkat mint természeti kincsünket tudjanak a fokhálózat segítségével elemi szinten tájékozódni a térképen és a földgömbön, tudjanak egyszerű következtetéseket levonni a tematikus térképek adatainak leolvasásakor

1.9. Biológia- egészségtan 7.

évfolyam

Időkeret:72 óra/év- heti 2 óra

A tematikai egységek áttekintő táblázata

73


Órakeret

Az élőlények változatossága I. Csapadékhoz igazodó élet a forró éghajlati övben

10 óra

Az élőlények változatossága II. Az élővilág alkalmazkodása a négy évszakhoz

12 óra

Az élőlények változatossága III. Az élővilág alkalmazkodás a hideghez, és a világtenger övezeteihez

11 óra

Rendszer az élővilág sokféleségében

11 óra

Részekből egész

11 óra

Szépség, erő, egészség

10 óra

Összefoglalásra, gyakorlásra, ismétlésre szánt órakeret, projekt

7 óra

Az éves óraszám

74 óra

7. osztály biológia Továbbhaladás feltételei • • • • • • •

8.

tudják a megismert életközösségek jellemző élőlényeinek nevét, életmódját, szaporodását, a környezethez való alkalmazkodás formáit, legyenek képesek a megismert élőközösségek élőlényeiből táplálkozási láncokat készíteni, tudjanak a megismert élőlények és élőhelyek között azonosságokat és különbségeket keresni, összehasonlításokat végezni, tudjanak következtetéseket levonni az egyes élőlények testfelépítéséből az élőlények környezetére megszerzett ismereteik alapján értsék meg, hogy az életközösségek védelme az egész földi élővilág számára fontos legyenek képesek a tanult élőlényeket hasonló tulajdonságaik alapján csoportosítani, a főbb rendszertani kategóriákba besorolni, tudjanak önálló megfigyelésekkel, vizsgálatokkal tapasztalatokat szerezni és azokat értelmezni

évfolyam

Időkeret:36óra/év- heti 1 óra

74

Tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe

Órakeret

A szervezet anyag- és energiaforgalma

13 óra

A belső környezet állandóságának biztosítása

11 óra

A fogamzástól az elmúlásig

10 óra


2 óra

Az éves óraszám

36 óra

8. osztály biológia Továbbhaladás feltételei: • •

ismerjék a sejtszintű és a szervezetszintű életfolyamatokat, tudják az egyes szervrendszerek egészséges működésének feltételeit, az

• •

egészségmegőrzés alapvető szabályait, saját és mások egészségének megőrzése iránti felelős magatartást, ismerjék az egészséges táplálkozás jellegzetességeit és alapozzák meg a tudatos

•

fogyasztói szokásokat, hogy egészségesen élhessenek legyenek képesek az ismeretterjesztő irodalmat és az elektronikus eszközök

• •

információit önállóan is felhasználni, a megszerzett információkat értékelni legyenek képesek néhány egyszerű élettani vizsgálatot elvégezni és azok eredményeit helyesen értelmezni ismerjék az ember életkori szakaszait és azok eltérésének okait, a legfőbb testi és lelki változásait

1.10. Fizika

7.évfolyam Időkeret:72 óra/év- heti 2 óra

75

A tematikai egységek címe

Óraszámok: (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés.)

Természettudományos vizsgálati módszerek, kölcsönhatások

11

Mozgások

17

Nyomás

13

Energia, energiaváltozás

9

Hőjelenségek

10

Az évi 10 % (Víz projekt)

7

Év végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása

5

Az óraszámok

72

összege

A továbbhaladás feltételei -A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására. -Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit. -Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása). -Legyen tisztában az energiamegmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem. -Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

76


Tematikai egységek címe

Óraszámok (Új anyag + gyakorlás + ismétlés + összefoglalás + ellenőrzés)

Nyomás

—

Elektromosságtan

17

Optika, csillagászat

13

Az évi 10 % (Áramkörök)

3

A tanév végi összefoglalás, az elmaradt órák pótlása

3

Az óraszámok összege

36

-A tanuló használja a számítógépet adatrögzítésre, információgyűjtésre. -Eredményeiről tartson pontosabb, a szakszerű fogalmak tudatos alkalmazására törekvő, ábrákkal, irodalmi hivatkozásokkal stb. alátámasztott prezentációt. -Ismerje fel, hogy a természettudományos tények megismételhető megfigyelésekből, célszerűen tervezett kísérletekből nyert bizonyítékokon alapulnak. -Váljon igényévé az önálló ismeretszerzés. -Legalább egy tudományos elmélet esetén kövesse végig, hogy a társadalmi és történelmi háttér hogyan befolyásolta annak kialakulását és fejlődését. -Használja fel ismereteit saját egészségének védelmére. -Legyen képes a mások által kifejtett véleményeket megérteni, értékelni, azokkal szemben kulturáltan vitatkozni. -A kísérletek elemzése során alakuljon ki kritikus szemléletmódja, egészséges szkepticizmusa. Tudja, hogy ismeretei és használati készségei meglévő szintjén további tanulással túl tud lépni. -Ítélje meg, hogy különböző esetekben milyen módon alkalmazható a tudomány és a technika, értékelje azok előnyeit és hátrányait az egyén, a közösség és a környezet szempontjából. Törekedjék a természet- és környezetvédelmi problémák enyhítésére. -Legyen képes egyszerű megfigyelési, mérési folyamatok megtervezésére, tudományos ismeretek megszerzéséhez célzott kísérletek elvégzésére. -Legyen képes ábrák, adatsorok elemzéséből tanári irányítás alapján egyszerűbb összefüggések felismerésére. Megfigyelései során használjon modelleket. -Legyen képes egyszerű arányossági kapcsolatokat matematikai és grafikus formában is lejegyezni. Az 77

eredmények elemzése után vonjon le konklúziókat. -Ismerje fel a fény szerepének elsőrendű fontosságát az emberi tudás gyarapításában, ismerje a fényjelenségeken alapuló kutatóeszközöket, a fény alapvető tulajdonságait. -Képes legyen a sebességfogalmat különböző kontextusokban is alkalmazni. -Tudja, hogy a testek közötti kölcsönhatás során a sebességük és a tömegük egyaránt fontos, és ezt konkrét példákon el tudja mondani. -Értse meg, hogy egy adott testet érő gravitációs vonzást a Föld (vagy más égitest) gravitációs mezője okozza. -A tanuló tudja, hogy az energiával kapcsolatos köznapi szóhasználat egy rövidített kifejezési forma, amelynek megvan a szakmailag pontosabb változata is. -Magyarázataiban legyen képes az energiaátalakulások elemzésére, a hőmennyiséghez való kapcsolódásuk megvilágítására. Tudja használni az energiafajták elnevezését. Ismerje fel a hőmennyiség cseréjének és a hőmérséklet kiegyenlítésének kapcsolatát. -Fel tudjon sorolni többféle energiaforrást, ismerje alkalmazásuk környezeti hatásait. Tanúsítson környezettudatos magatartást, takarékoskodjon az energiával. -A tanuló minél több energiaátalakítási lehetőséget ismerjen meg, és képes legyen azokat azonosítani. Tudja értelmezni a megújuló és a nem megújuló energiafajták közötti különbséget. -A tanuló képes legyen arra, hogy az egyes energiaátalakítási lehetőségek előnyeit, hátrányait és alkalmazásuk kockázatait elemezze, tényeket és adatokat gyűjtsön, vita során az érveket és az ellenérveket csoportosítsa, és azokat a vita során felhasználja. -Képes legyen a sebesség, gyorsulás, tömeg, sűrűség, az erő, a nyomás fogalmának értelmezésére és kiszámítására egyszerű esetekben. -Tudja, hogy nem csak a szilárd testek fejtenek ki nyomást. -Tudja magyarázni a gázok nyomását a részecskeképpel. -Tudja, hogy az áramlások oka a nyomáskülönbség. -Tudja, hogy a hang miként keletkezik, és hogy a részecskék sűrűségének változásával terjed a közegben. -Tudja, hogy a hang terjedési sebessége gázokban a legkisebb, és szilárd anyagokban a legnagyobb. -Ismerje az elektromossággal kapcsolatos biztonsági szabályokat, az elektromos áramkör részeit, képes legyen egyszerű egyenáramú áramkörök összeállítására, és azokban az áramerősség mérésére. -Tudja, hogy az áramforrások mezőjének kvantitatív jellemzője a feszültség. -Tudja, hogy az elektromos fogyasztón energiaváltozás és átalakulás jön létre. -A tanuló képes legyen az erőművek alapvető szerkezét bemutatni. -Tudja, hogy az elektromos mező bármilyen módon történő előállítása terheli a környezetet.

1.11.Kémia 78


Tematikai egység

Órakeret

1.

A kémia tárgya, kémiai kísérletek

4 óra

2.

Részecskék, halmazok, változások, keverékek

16 óra

3.

A részecskék szerkezete, tulajdonságai, vegyülettípusok

12 óra

Szabadon tervezhető

4 óra Összesen:

36 óra


A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Az elvégzett tanulókísérleteket szóbeli utasítás vagy leírás alapján szakszerűen mutassa be. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Legyen képes a tanult anyagok összetétel szerinti csoportosítására. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén. Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Legyen képes egyszerű tudományos népszerűsítő irodalmi részlet értelmezésére, lényegének elmondására.

8. évfolyam 79


Tematikai egység

Órakeret

1.

A kémiai reakciók típusai

14 óra

2.

Élelmiszerek és az egészséges életmód

13 óra

3.

Kémia a természetben

12 óra

4.

Kémia az iparban

12 óra

5.

Kémia a háztartásban

14 óra

Szabadon tervezhető

7 óra 72 óra Összesen:


A tanuló a tanult elemek helyét ismerje fel a periódusos rendszerben. Néhány fontos tulajdonság említésével mutassa be a tanult elemeket, vegyületeket, írja fel kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás). Társítson minél több hétköznapi példát a tanultakhoz. Leírás alapján mutassa be a tanulókísérleteket, ezek során használja szakszerűen a laboratóriumi eszközöket. Alkalmazza a kémiai biztonságról szóló törvénynek az elvégzett kísérlet anyagaira vonatkozó előírásait. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal. Sorolja fel a természetes vizek összetevőit. Ismerje fel az egészségét, a környezet épségét veszélyeztető jelenségeket, problémákat saját környezetében. Sorolja fel a levegő és a természetes vizek szennyezéseit. Legyen képes egyszerű tudományos leírás önálló értelmezésére, felhasználására.

80

1.12. Földrajz


Témakörök I.

A szilárd Föld anyagi és folyamatai

9

II.

A földrajzi övezetesség alapjai

7

III.

Gazdasági alapismeretek

5

IV.

Afrika és Amerika földrajza

14


1

Összesen

36

7.osztály földrajz A továbbhaladás feltételei: –

legyenek képesek az egyes kontinensek földrajzi jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatsorok elemzésére,

–

tudjanak megadott szempontok alapján bemutatni kontinenseket, főbb országokat, tipikus tájakat,

–

ismerjék föl a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit,

–

tudjanak térképi információkat felhasználni a földrajzi jellemzésekhez,

–

tudjanak térképen elhelyezni az egyes témákhoz kapcsolódó topográfiai fogalmakat.

81


I.

Észak- és Mediterrán-Európa földrajza

6

II.

Atlanti-Európa földrajza

6

III.

Kelet- és Közép-Európa földrajza

8

IV.

A Kárpát-medencevidék földrajza

5

V.

A hazánkkal szomszédos országok földrajza

6

VI.

Magyarország természeti és kulturális értékei

7

VII.

Magyarország társadalomföldrajza

12

Év végi összefoglalás****

3

Összesen

72

8. osztály földrajz A továbbhaladás feltételei: • ismerjék fel a természeti adottságok és a társadalmi tényezők szerepét Közép-Európa

országainak életében; • rendelkezzenek ismeretekkel az Európai Unióról, annak társadalmi és gazdasági céljairól; • ismerjék hazánk nagytájait, azok főbb természet- és társadalomföldrajzi jellemzőit; • tudjanak a különböző térképekről ismereteket szerezni; • legyenek képesek tanári segítséggel szemléleti térképolvasásra; • értsék a földrajz szaknyelvét; • tudjanak a különböző információhordozók által elérhető tények, adatok között válogatni; • tudják a térképeken hazánk főbb tájait, nagyobb településeit megmutatni. 82

1.13.Ének-zene /1.-2. évfolyamon angol nyelven/

A MOZAIK magyar nyelvű, és a Konsept-H Kiadó két tannyelvű program angol nyelvű kerettantervét ének-zene tantárgyból az alábbi változtatásokkal fogadtuk el:

1.

évfolyam


A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe / Topic

Órakeret

Zenei reprodukció/REPRODUCTION OF MUSIC – Éneklés/ SINGING TOGETHER

40 óra

Zenei reprodukció / REPRODUCTION OF MUSIC– Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység/ CREATIVE MUSICAL ACTIVITIES INDIVIDUALLY AND IN GROUPS

8 óra

Zenei reprodukció/ REPRODUCTION OF MUSIC – Felismerő kottaolvasás/ RECOGNITION OF MANUSCRIPT zeneelméleti alapismeretek/BASIC AWARENESS OF MUSIC THEORY

8 óra

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése /MUSIC ACCEPTANCE

8 óra

Zenei befogadás – Zenehallgatás/ LISTENING TO MUSIC

8 óra

Össz. óraszám:

72 óra

A rendelkezésre álló 10% szabad órakeret a tematikai egységek között van elosztva.

2. évfolyam Időkeret:72 óra/év- heti 2 óra

83

A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe / Topic

Órakeret

Zenei reprodukció/REPRODUCTION OF MUSIC – Éneklés/ SINGING TOGETHER

40 óra

Zenei reprodukció / REPRODUCTION OF MUSIC– Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység/ CREATIVE MUSICAL ACTIVITIES INDIVIDUALLY AND IN GROUPS

8 óra

Zenei reprodukció/ REPRODUCTION OF MUSIC – Felismerő kottaolvasás/ RECOGNITION OF MANUSCRIPT zeneelméleti alapismeretek/BASIC AWARENESS OF MUSIC THEORY

8 óra

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése / MUSIC ACCEPTANCE

8 óra

Zenei befogadás – Zenehallgatás/ LISTENING TO MUSIC

8 óra

Össz. óraszám:

72 óra

A rendelkezésre álló 10% szabad órakeret a tematikai egységek között van elosztva.

−

A fejlesztés várt eredményei

A tanulók 40 dalt és gyermekdalt elő tudnak adni a kapcsolódó játékokkal emlékezetből. Csoportosan bátran, zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek, képesek az új dalokat rövid előkészítést követően hallás után könnyedén megtanulni. − Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Érzik az egyenletes lüktetést, tartják a tempót, érzékelik a tempóváltozást. A 2/4 és 4/4es metrumot helyesen hangsúlyozzák. − A tanult zenei elemeket (ritmus, dallam) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmusgyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és tanári segítséggel szolmizálva éneklik. − Képesek csendben, társaikkal együtt a zenét hallgatni, megfigyelésekkel tapasztalatokat szereznek, melyek esztétikai és egyszerű zenei elemzés alapjául szolgálnak. Fejlődik hangszínhallásuk és formaérzékük. Ismereteket szereznek a hangszerekről. Szívesen és örömmel hallgatják újra a meghallgatott zeneműveket.

3.évfolyam 84

Időkeret:72 óra/év- heti 2 óra A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe

Órakeret

Zenei reprodukció – Éneklés

40 óra

Zenei reprodukció – Generatív (önállóan és/vagy csoportosan alkotó), kreatív zenei tevékenység

8 óra

Zenei reprodukció – Felismerő kottaolvasás, zeneelméleti alapismeretek

8 óra

Zenei befogadás – Befogadói kompetenciák fejlesztése

4 óra

Zenei befogadás – Zenehallgatás

12 óra

Össz. óraszám:

72 óra

−

−

A fejlesztés várt eredményei a harmadik évfolyam végén

−

−

−

A tanulók 20 dalt (15 népzenei és 5 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 2/4 és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket.

85


A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe

Órakeret


40 óra


8 óra


8 óra


4 óra


12 óra

Össz. óraszám:

72 óra

A fejlesztés várt − A tanulók 40 dalt (30 népzenei és 10 műzenei szemelvény) el tudnak énekelni emlékezetből a-e” hangterjedelemben több versszakkal, eredményei a két csoportosan. A népdalokat csokorba szedve is éneklik. Csoportosan évfolyamos ciklus bátran és zengő hangon jó hangmagasságban énekelnek a dalok végén élményekből kiinduló, szövegtartalmat kifejező megszólaltatásával. Képesek az új dalokat rövid előkészítést követően tanári segítséggel kézjelről vagy betűkottáról előbb szolmizálva, majd szöveggel megtanulni. Többszólamú éneklési készségük fejlődik (ritmus osztinátó, kánon). − Kreatívan részt vesznek a generatív játékokban és feladatokban. Képesek ritmusvariációt, ritmussort alkotni. A 3/4-es és 4/4-es metrumot helyesen hangsúlyozzák. − A tanult zenei elemeket (pl. metrum, ritmus, dallam, dinamikai jelzések) felismerik kottaképről (kézjel, betűkotta). Az ismert dalokat olvassák kézjelről, betűkottáról és csoportosan. A megismert ritmikai elemeket tartalmazó ritmus gyakorlatot pontosan, folyamatosan szólaltatják meg csoportosan és egyénileg is. A tanult dalok stílusában megszerkesztett rövid dallamfordulatokat kézjelről, betűkottáról és hangjegyről szolmizálják. − Megkülönböztetik a tudatos zenehallgatást a háttérzenétől. Meg tudják nevezni a zeneművekben megszólaló ismert hangszertípusokat. Fejlődik formaérzékük, a formai építkezés jelenségeit (azonosság, hasonlóság, különbözőség, variáció) meg 86

tudják fogalmazni. Fejlődik zenei memóriájuk és belső hallásuk. − Figyelmesen hallgatják az életkori sajátosságaiknak megfelelő zenei részleteket. A negyedik évfolyam végére olyan gyakorlati tapasztalatokat szereznek a zenehallgatásról, amelyre építve a zenei stílusérzék és zeneértés egyre árnyaltabbá válik.


A tematikai egységek áttekintő táblázata Tematikai egység címe

Órakeret


40 óra


8 óra


8 óra


4 óra


12 óra

Össz. óraszám:

72 óra

A fejlesztés várt eredményei az 5. évfolyam végén Az énekes anyagból 10 dalt (5 magyar népdal, 1 gregorián ének, 2 katonadal 1848–49-ből, 2 kánon) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 5 alkotás) megismerték.

87



Órakeret


15 óra


3 óra


3 óra


4 óra


7 óra

Szabadon tervezhető, ünepek

4 óra

Össz. óraszám:

36 óra

A fejlesztés várt eredményei a 6. évfolyam végén Az énekes anyagból 10 dalt (5 magyar népdal, 3 történeti ének, 2 műdal) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek stílusosan és kifejezően csoportban és egyénileg is. Törekvés a többszólamú éneklésre. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött érzetük, metrum-, ritmus-, formaérzékük és dallami készségük. A tanult zenei elemeket felismerik. Előkészítés után a tanult zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvasnak. Képesek egy-egy zenemű tartalmát közvetítő kifejezőeszközöket, megoldásokat felismerni és megnevezni. (tempó, karakter, dallam, hangszín, dinamika, formai megoldások). A többször meghallgatott zeneműveket felismerik hallás után. A zenehallgatásra ajánlott, többféle stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneművek egy részét (min. 10 alkotás) megismerték.

7.évfolyam 88



Órakeret


15 óra


4 óra


3 óra


3 óra


7 óra


4 óra

Össz. óraszám:

36 óra

A fejlesztés várt eredményei a 7. évfolyam végén Az énekes anyagból 15 dalt (8 magyar dal: népdal, népies dal, népies műdal; 4 műdal; 1 többszólamú ének; 2 zenemű főtémája) és zenei szemelvényt emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.


89


Órakeret


11 óra


4 óra


3 óra


4 óra


10 óra


4 óra

Össz. óraszám:

36 óra

A fejlesztés várt eredményei a 8. évfolyam végén Az énekes anyagból 15 szemelvényt (8 magyar népdal, 4 történeti ének, 1 műdal, 2 XX. századi zenemű főtémája) emlékezetből énekelnek kifejezően csoportban. A generatív készségfejlesztés eredményeként továbbfejlődött a ritmusérzékük, dallami készségeik, többszólamú és harmonikus hallásuk, formaérzékük. Az új zenei elemeket felismerik kottaképről. Előkészítést követően a megismert zenei anyagnál könnyebb gyakorló feladatokat szolmizálva olvassák. Képesek egy-egy zenemű adekvát befogadására annak adott funkciójához, stílusához, műfajához mérten. A zenehallgatásra ajánlott, stílusból, zenei korszakból kiválasztott zeneműveket (min. 10 alkotás) megismerték, a halott műveket jellemző részleteik alapján felismerik.

1.14.

Vizuális kultúra


A tematikai egységeket áttekintő táblázat Tematikai egység megnevezése 90

Órakeret

1. Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

14

2. Kifejezés és képzőművészet Valós és képzelt látványok

10

3. Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben

8

4. A média társadalmi szerepe és használata Médiahasználati szokások Médiumok, médiaélmény, feldolgozás

2

5. A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

3

6. A média társadalmi szerepe és használata Személyes élmény, médiaélmény

1

7. A média társadalmi szerepe és használata Tájékozódás a virtuális terekben

1

8. Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

17

9. Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

16

Összes óraszám:

72

A fejlesztés várt eredmény az 1. évfolyam végén

− − − −

Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. A felszerelés önálló rendben tartása. A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. − Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismerése. − A szobor, festmény, tárgy, épület közötti különbségek felismerése. − Látványok, műalkotások néhány perces szemlélése. − Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

2.

évfolyam 91


A tematikai egységeket áttekintő táblázat Tematikai egység megnevezése

Órakeret

1. Kifejezés, képzőművészet Átélt élmények és események

12

2. Kifejezés és képzőművészet Valós és képzelt látványok

14

3. Vizuális kommunikáció Vizuális jelek a környezetünkben

10

4. A média társadalmi szerepe és használata Médiahasználati szokások Médiumok, médiaélmény, feldolgozás

2

5. A média kifejezőeszközei Kép, hang, cselekmény

2

6. A média társadalmi szerepe és használata Személyes élmény, médiaélmény

3

7. A média társadalmi szerepe és használata Tájékozódás a virtuális terekben

3

8. Tárgy- és környezetkultúra Környezetünk valós terei és mesés helyek

13

9. Tárgy- és környezetkultúra Valós és kitalált tárgyak

13

Összes óraszám:

72

A fejlesztés várt − Képzelőerő, belső képalkotás fejlődése. eredmény a 2. évfolyam végén − Az életkornak megfelelő, felismerhető ábrázolás készítése.

− Az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználat, a környezettudatosság szempontjainak egyre szélesebb körű figyelembevételével. − A közvetlen környezet megfigyelése és értelmezése. − A képalkotó tevékenységek közül személyes kifejező alkotások létrehozása. − Téralkotó feladatok során a személyes térbeli szükségletek felismeré92

se. − Alkotótevékenység és látványok, műalkotások szemlélése során néhány forma, szín, vonal, térbeli hely és irány, felismerése, használatára. − Médiumok azonosítása, igény kialakítása a médiahasználat során a tudatosabb választásra, illetve reflektív médiahasználat. − Médiaélmények változásának és médiatapasztalattá alakíthatóságának felismerése. − A médiaszövegek néhány elemi kódjának a (kép, hang, cselekmény) azonosítása, illetve ezzel kapcsolatos egyszerű összefüggések felismerése (pl. médiaszövegek emberek által mesterségesen előállított tartalmak, kreatív kifejező eszközöket használnak, amelyek befolyásolják azok hatását). − A személyes kommunikáció és a közvetett kommunikáció közötti alapvető különbségek felismerése.

− Az életkorhoz igazodó internetes tevékenységek gyakorlása és az abban rejlő veszélyek felismerése. − Az alkotó és befogadó tevékenység során a saját érzések felismerése, és azok kifejezése.

3.

évfolyam



Órakeret

1. Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek

9

2. Kifejezés és képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák

9

3. Vizuális kommunikáció Utazások

8

4. Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés

7

5. A média társadalmi szerepe és használata

3 93

Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környeztünkben 6. A média kifejezőeszközei a médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

3

7. A média társadalmi szerepe és használata a média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága

3

8. A média társadalmi szerepe és használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat

3

9. Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér

10

10. Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk

17

Összes óraszám:

72

− Az alkotásra, megfigyelésre, elemzésre vonatkozó feladatok életkornak megfelelő értelmezése. − Élmény- és emlékkifejezés, illusztráció készítése; síkbáb és egyszerű jelmez készítése; jelek, ábrák készítése; egyszerű tárgyak alkotása. − Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. − A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, ilA fejlesztés várt letve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvaeredmény a sásába is beépítve. 3. évfolyam végén − Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. − Különböző típusú médiaszövegek felismerése, a médiatartalmak közötti tudatos választás. − A médiaszövegek előállításával, nyelvi jellemzőivel, használatával kapcsolatos alapfogalmak elsajátítása, helyes alkalmazása élőszóban. − A média alapvető funkcióinak (tájékoztatás, szórakoztatás, ismeretszerzés) megismerése. − A médiaszövegekben megjelenő információk valóságtartalmának felismerése.

4.

évfolyam 94



Órakeret

1. Kifejezés, képzőművészet Természeti, épített és képzeletbeli tájak, helyek

8

2. Kifejezés és képzőművészet Hétköznapi és képzelt figurák

9

3. Vizuális kommunikáció Utazások

9

4. Vizuális kommunikáció Vizuális hatáskeltés

10

5. A média társadalmi szerepe és használata Médiahasználat, élménybefogadás, élményfeldolgozás Médiumok a mindennapi környeztünkben

2

6. A média kifejezőeszközei a médiaszövegek nyelvi jellemzői és érzelmi hatása

2

7. A média társadalmi szerepe és használata a média működési módja, mediális információforrások megbízhatósága

3

8. A média társadalmi szerepe és használata Tájékozódás a világhálón, a virtuális terekben, biztonságos internethasználat

3

9. Tárgy- és környezetkultúra Mikro- és makrotér

13

10. Tárgy- és környezetkultúra Tárgyak és használatuk

13

Összes óraszám:

72

A fejlesztés várt eredmény a 4. évfolyam végén

− Az újként megismert anyagok és eszközök, technikák az alkotótevékenységnek megfelelő, rendeltetésszerű és biztonságos anyag- és eszközhasználata. − A legismertebb formák, színek, vonalak, térbeli helyek és irányok, illetve komponálási módok használata, látványok, műalkotások olvasásába is beépítve. − Téralkotó feladatok során a személyes preferenciáknak és a funkciónak megfelelő térbeli szükségletek felismerése. − A szobrászati, festészeti, tárgyművészeti, építészeti területek közötti különbségek további differenciálása (pl. festészeten belül: arckép, 95

csendélet, tájkép). − Látványok, műalkotások megfigyeléseinek során kialakult gondolatok, érzések elmondására a tantervben meghatározott legfontosabb fogalmak használatával, az életkornak megfelelően. − A médiaszövegekhez használt egyszerű kódok, kreatív kifejezőeszközök és azok érzelmi hatásának felismerése. − Kép- és hangrögzítő eszközök használata elemi technikáinak ismerete. Az elsajátított kifejezőeszközök segítségével saját gondolatok, érzések megfogalmazása, rövid, egyszerű történet megformálása.

− Az életkorhoz igazodó biztonságos internet- és mobilhasználat szabályainak ismerete, alkalmazása. A hálózati kommunikációban való részvétel során fontos és szükséges viselkedési szabályok elsajátítása, alkalmazása. Életkorhoz igazodó fejlesztő, kreatív internetes tevékenységek megismerése.

5.

évfolyam


Órabeosztás Tematikai egység címe

Órakeret

Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet

5 óra

Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás

7óra

Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások

2óra

Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

3óra

Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

3 óra

Tárgy és környezetkultúra Tervezett, alakított környezet

7 óra

Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

5 óra


4 óra

96

Az éves óraszám

36óra


Interpretáció Szemelvények csoportos éneklése emlékezetből. A Szózat és a Himnusz éneklése emlékezetből. Új stílusú népdalok éneklése alkalmazkodó ritmussal.

Zenehallgatás Többször hallgatott reneszánsz és barokk művek felismerése részleteik alapján. A népi hangszerek és a népi zenekar felismerése hallás után. (duda, tekerő, cimbalom, citera) Improvizáció Variációk szerkesztése 2-4 ütemes terjedelemben a tanult ritmusképletekkel. Kvintváltó dallam improvizálása (megadott formaképlet és kezdő sorok alapján). Zenei hallás és kottaismeret ABC-s hangok megnevezése / leírása G-kulcsban (C’-C”).

6.

évfolyam



Órakeret 97

Kifejezés, képzőművészet Valóság és képzelet

5 óra

Kifejezés, képzőművészet Stílus és mozgás

7 óra

Vizuális kommunikáció Idő- és térbeli változások

3óra

Vizuális kommunikáció Jelértelmezés, jelalkotás

2óra

Vizuális kommunikáció Kép és szöveg

5óra


5 óra

Tárgy és környezetkultúra Tárgy és hagyomány

5 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra


Éneklés További 10, az énekes tananyag felsorolt új rétegeiből választott szemelvény átélt, kifejező előadása emlékezetből. Zenehallgatás Énekes és hangszeres népdalfeldolgozások felismerése, megnevezése. Többször meghallgatott klasszikus zeneművek felismerése, témáik alapján. A szimfonikus zenekar hangszercsoportjainak, hangszereinek megnevezése. A bécsi klasszicizmus zeneszerzői, néhány alkotásuk felsorolása. Improvizáció Zenei kérdés-felelet szerkesztése (2x2 ütemes terjedelemben). Zenei olvasás-írás ismeret 98

Dúr és moll hangnemek kottaképről történő azonosítása 1# -1b-ig. A módosító jelek értelmezése kottakép alapján. Tanult dallamok éneklése betűkottáról és kottakép alapján.

7.

évfolyam



Órakeret

Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése

3 óra

Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése

6 óra

Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok

4 óra

Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés

3 óra

Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák

3 óra

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A kiemelés (hangsúlyozás) alapeszközei a mozgóképi ábrázolásban, az írott és az online sajtóban

3 óra


5 óra

Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története

5 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra 99


Éneklés Az énekes tananyag felsorolt rétegeiből választott szemelvény megszólaltatása emlékezetből. Zenehallgatás A Magyar nemzeti romantika az évfolyamon tanult zeneszerzőinek és műveinek vázlatos ismertetése. A XIX. századi zeneművek megnevezése (szerző, cím) többször hallott részleteik alapján. A romantika stílusjegyeinek szóbeli megfogalmazása. A romantika jellegzetes műfajainak felsorolása. Improvizáció Dallamalkotás a népdalok megtanult dallam- és formaalkotási törvényszerűségei alapján. Zenei olvasás-írás Tájékozódás a kottában: zeneművek (témák, szólamok) követése kottából. Dúr és moll hangnemek azonosítása kottaképről 2 #-2b-ig.

8.

évfolyam



Órakeret

Kifejezés, képzőművészet Érzelmek, hangulatok kifejezése

4 óra

Kifejezés, képzőművészet A művészi közlés, mű és jelentése

4 óra

Vizuális kommunikáció Magyarázó képek/rajzok

2 óra 100

Vizuális kommunikáció Mozgóképi közlés

3 óra

Vizuális kommunikáció Montázs

2 óra

Vizuális kommunikáció Vizuális kommunikációs formák

3 óra

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei Reprodukálás és ábrázolás – a mozgókép kettős természete

3 óra

Média és mozgóképkultúra – A média kifejezőeszközei A montázs szerepe és alapformái a mozgóképi ábrázolásban

3óra


4 óra

Tárgy és környezetkultúra Az épített környezet története

4 óra


4 óra

Az éves óraszám

36 óra


Éneklés Részvétel a csoportos éneklésben, előadásban. Dalanyag bővítése énekes szemelvényekkel. Zenehallgatás Tudjon többször hallott zeneművet elhelyezni a megfelelő zenetörténeti korszakban. Improvizáció Rögtönzési feladatok a tanult nép- és műzenei formák felhasználásával Zenei hallás és kottaismeret leggyakoribb tempó- és dinamikai jelek alkalmazására való képesség a csoportos és egyéni éneklés során. A 8 év anyagának összefoglalásaként könnyű dallamok, ritmusok olvasása-írása.

101

1.15. Hon és népismeret


Tematikai egység/ Fejlesztési cél

Az én világom I. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód

Órakeret 2 óra


Az én világom II. A 19–20. század fordulóján jellemző hagyományos paraszti életmód

Órakeret 2 óra


Találkozás a múlttal I. A paraszti ház és háztartás, a ház népe. Népi mesterségek

Órakeret 5 óra


Találkozás a múlttal II. A hétköznapok rendje (táplálkozás, ruházat, életvitel)

Órakeret 6 óra


Hagyományos és népi (vallási) ünnepeink eredete és szokásrendje. Jeles napok, ünnepi szokások a paraszti élet rendjében. Társas munkák, közösségi alkalmak

Órakeret 12 óra


Magyarok a történelmi és a mai Magyarország területén. Néprajzi tájak, tájegységek és etnikai csoportok hon- és népismereti, néprajzi jellemzői a Kárpát-medencében és Moldvában. A hazánkban élő nemzetiségek és etnikai kisebbség

Órakeret 5 óra

Szabadon tervezhető, projekt: 4óra

A fejlesztés várt eredményei az évfolyam végén

A tanulók megismerik lakóhelyük, szülőföldjük természeti adottságait, hagyományos gazdasági tevékenységeit, néprajzi jellemzőit, történetének nevezetesebb eseményeit, jeles személyeit. A tanulási folyamatban kialakul az egyéni, családi, közösségi, nemzeti azonosságtudatuk. Általános képet kapnak a hagyományos gazdálkodó életmód fontosabb területeiről, a család felépítéséről, a családon belüli munkamegosztásról. A megszerzett ismeretek birtokában képesek lesznek értelmezni a más tantárgyakban felmerülő népismereti tartalmakat. Felfedezik a jeles napok, ünnepi szokások, az emberi élet fordulóihoz kapcsolódó népszokások, valamint a társas munkák, közösségi alkalmak hagyományainak jelentőségét, közösségmegtartó szerepüket a paraszti élet rendjében. Élményszerűen, hagyományhű módon elsajátítják egy-egy jeles nap, ünnepkör köszöntő vagy színjátékszerű szokását, valamint a társas 102

munkák, közösségi alkalmak népszokásait és a hozzájuk kapcsolódó tevékenységeket. Megismerik a magyar nyelvterület földrajzi-néprajzi tájainak, tájegységeinek hon- és népismereti, néprajzi jellemzőit. Világossá válik a tanulók számára, hogyan függ össze egy táj természeti adottsága a gazdasági tevékenységekkel, a népi építészettel, hogyan élt harmonikus kapcsolatban az ember a természettel.

1.16.Informatika 6.-8. 6.

évfolyam


Témák

Új tananyag feldolgozása

Gyakorlás, helyi felhasználás

Év eleji ismétlés Informatikai alapok

Összefoglalás, ellenőrzés, hiánypótlás

Összóraszám

1

1

2

2

1

5

1

2

1

4

Algoritmusok és adatok

6

6

3

15

Szöveg, kép és zene

2

4

1

7

Könyvtárhasználat

1

1

1

3

2

2

Operációs rendszer használata


A továbbhaladás feltételei 6. évfolyam végén. Tudjon szöveget karakter szinten formázni és egyszerű dokumentumot készíteni. Tudjon használni néhány közhasznú információforrást. Tudjon webhelyekre látogatni, és ott adott információt megkeresni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket. Legyen képes egyszerű, hétköznapi algoritmusokat értelmezni, illetve végrehajtani. Tudjon eligazodni az iskolai könyvtár szabadpolcos állományában. Tudja, hogy milyen könyvtári szolgáltatásokat nyújt az iskolai könyvtár. Tudjon irányítással információt keresni a segédkönyvekben és helyi adatbázisban. Legyen képes megkülönböztetni a főbb könyvtári médiumokat.

103

7.

évfolyam


Témák



Év eleji ismétlés Az informatika alapjai

1

Az operációs rendszer használata

2

Kommunikáció a hálózaton


Összóraszám

1

1

1 2

2

1

5

2

2

4


3

2

5

Dokumentumkészítés számítógéppel

4

4

2

10


1

2

1

4

5

5

Év végi ismétlés,projekt


A tanuló legyen képes a számítógép legfontosabb perifériáit kezelni. Tudjon tájékozódni a számítógép könyvtárstruktúrájában. Tudja használni a számítógép karbantartásához szükséges segédprogramok egyikét, vagy az operációs rendszer néhány szolgáltatását. Ismerje és tudja kezelni a multimédia alapelemeit (szöveg, kép, hang). Tudja használja az elektronikus levelezés alapszolgáltatásait. Képes legyen egyszerű feladatokhoz (néhány utasításból álló) algoritmusokat készíteni. Ismerjen fel algoritmus-szerkezeteket (elágazás, ciklus). Ismerje a könyvtártípusokat. Tudja használni az elektronikus könyvtárat. Tudjon információt keresni a segédkönyvekben (szótár, lexikon, enciklopédia) és az interneten.


Témák





Összóraszám

1

1


4

6

1

11

Dokumentumkészítés számítógéppel

3

4

2

9

Az adatkezelés alapjai

3

4

2

9

104


2

1


1

4

2

2


A tanuló ismerje a számítógép fontosabb alkalmazási területeit és jelentőségét a mai társadalomban. Képes legyen többféle formázást tartalmazó szöveges-rajzos-táblázatos dokumentumot készíteni. Minta alapján tudjon dokumentumot készíteni. Tudjon adatokat táblázatos formában és diagramon megjeleníteni. Tudja használni az internet egyes szolgáltatásait. Tudja, hogy a tárgyszó és a szakjelzet a könyv témáját fejezi ki. Tudjon a szakjelzet ismeretében a szabadpolcon műveket keresni. Legyen képes – segítséggel – a tárgyi katalógust használva egyszerű keresési feladatokat megoldani. Tudjon forrásokra hivatkozni.

1.17.TECHNIKA, ÉLETVITEL ÉS GYAKORLAT 1.-8. ÉVFOLYAM 1.-2. ÉVFOLYAM Időkeret:36 óra/év- heti 1 óra

105

Tematikai egység

1. Család, otthon, háztartás

Órakeret 18 óra

Tematikai egység

2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés

Órakeret 32 óra

Tematikai egység

3. Közlekedés

Órakeret 8 óra

Tematikai egység

4. Közösségi munka, közösségi szerepek

Órakeret 14 óra

A fejlesztés várt A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert eredményei a két jellemzőinek felsorolása. évfolyamos ciklus végén Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása.

106

Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés.

3.-4. évfolyam Időkeret:36 óra/év- heti 1 óra

Tematikai egység

1. Család, otthon, háztartás

Órakeret 16 óra

Tematikai egység

2. Tárgyi kultúra, technológiák, termelés

Órakeret 34 óra

Tematikai egység

3. Közlekedés

Órakeret 8 óra

107

Tematikai egység

4. Közösségi munka, közösségi szerepe

Mindennapokban nélkülözhetetlen praktikus ismeretek – háztartási praktikák – elsajátítása és begyakorlá Használati utasítások értő olvasása, betartása.

Sikerélmények (a felfedezés és önálló próbálkozás öröme, a motiváló hatás érvényesülése tárgyalkotásko

A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfig A fejlesztés várt Egyszerű tárgyak elkészítése mintakövetéssel. eredményei a két évfolyamos Munkaeszközök célszerű megválasztása és szakszerű, balesetmentes használata. ciklus végén A gyalogosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. A kerékpár használatához szükséges ismeretek elsajátítása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása.


Tematikai egység

1. Ételkészítés

Órakeret 16 óra

Tematikai egység

2. Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben

Órakeret 18 óra

Tematikai egység

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

Órakeret 28 óra

Tematikai egység

4. Közlekedés

Órakeret 10 óra

108

A természeti, a társadalmi és a technikai környezet megismert jellemzőinek felsorolása. Tapasztalatok az ember természetátalakító (építő és romboló) munkájáról. A család szerepének, időbeosztásának és egészséges munkamegosztásának megértése, káros sztereotípiák lebomlása. A háztartási és közlekedési veszélyek tudatosulása, egészséges veszélyérzet. Alapvető háztartási feladatok, eszközök, gépek és az ezekkel kapcsolatos veszélyforrások ismerete. Példák ismerete az egészséges, korszerű táplálkozás és a célszerű öltözködés terén. A hétköznapjainkban használatos anyagok felismerése, tulajdonságaik megállapítása érzékszervi megfigyelések és vizsgálatok alapján, a tapasztalatok megfogalmazása. A fejlesztés várt Életkori szintnek megfelelő problémafelismerés, problémamegoldás. eredményei a két Anyagalakításhoz kapcsolódó foglalkozások megnevezése, az érintett évfolyamos ciklus szakmák, hivatások bemutatott jellemzőinek ismerete. végén Célszerű takarékosság lehetőségeinek ismerete. Képlékeny anyagok, papír, faanyagok, fémhuzal, szálas anyagok, textilek magabiztos alakítása. Építés mintakövetéssel és önállóan. Az elvégzett munkáknál alkalmazott eszközök biztonságos, balesetmentes használata. A munka közbeni célszerű rend, tisztaság fenntartása. Elemi higiéniai és munkaszokások szabályos gyakorlati alkalmazása. Aktív részvétel, önállóság és együttműködés a tevékenységek során. A közlekedési veszélyforrások tudatosulása. Az úttesten való átkelés szabályainak tudatos alkalmazása. A kulturált és balesetmentes járműhasználat (tömegközlekedési eszközökön és személygépkocsiban történő utazás) szabályainak gyakorlati alkalmazása. Az alkalmakhoz illő kulturált viselkedés és öltözködés. 109


Tematikai egység

1. A háztartás és a közszolgáltatások

Órakeret 24 óra

Tematikai egység

2. Közlekedés

Órakeret 12 óra

Tematikai egység

3. Tárgyi kultúra, technológiák, tárgykészítés, modellezés

Órakeret 18 óra

4. Továbbtanulás, munkák, szakmák, megélhetés, munkakörnyezetek megismerése

Órakeret 18 óra

Tematikai egység

110

Az egészséges, biztonságos, környezettudatos otthon működtetéséhez szükséges praktikus életvezetési ismeretek elsajátítása, készségek kialakulása. A háztartás elektromos, víz-, szennyvíz-, gáz- és más tüzelőberendezéseinek biztonságos kezelése, takarékos és felelős használata, a használattal járó veszélyek és környezeti hatások tudatosulása, hibák, működészavarok felismerése. Egyszerű karbantartási, javítási munkák önálló elvégzése. Környezettudatosság a háztartási hulladékok kezelése során. A víz- és energiafogyasztással, hulladékokkal kapcsolatos mennyiségek és költségek érzékelésének, becslésének képessége. Elköteleződés a takarékos életvitel és a környezetkímélő technológiák mellett. A fejlesztés várt eredményei a ciklus végén

A kerékpárosokra vonatkozó közlekedési szabályok tudatos készségszintű alkalmazása. Tájékozottság a közlekedési környezetben. Tudatos közlekedési magatartás. A közlekedési morál alkalmazása. Környezettudatos közlekedésszemlélet. Alapvető tájékozottság a továbbtanulási lehetőségekről, elképzelés a saját felnőttkori életről, pályaválasztási lehetőségek mérlegelése. Tapasztalatok, ismeretek, véleményalkotás a meglátogatott munkahelyekről, ezek összevetése a személyes tervekkel. Az adottságok, képességek, igények, lehetőségek összhangjának keresése. A munkatevékenységnek az önmegvalósítás részeként történő értékelése. A munkába álláshoz szükséges alapkészségek és ismeretek elsajátítása.

111

1.18.Testnevelés 1.-8. évfolyam A mindennapos testnevelés, testmozgás Alapelvek

Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi- lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. Minderre kiemelt figyelmet kell fordítanunk, hiszen a modern kor és annak technológiája olyan életvitelre kényszerítheti az embert, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, közvetve előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük:

•

a mindennapos testnevelésben minden tanuló részt vesz;

•

minden testnevelés órán és egyéb sportmozgási alkalmon megtörténik a keringési és légzési rendszer megfelelő terhelése;

•

minden testnevelés óra része a gimnasztika, amely tartalmazza a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló speciális mozgásanyagot és a helyes légzéstechnikát kialakító gyakorlatokat;

•

a testnevelési tananyag egészében kiemelt szerepet kap a gerinc- és ízületvédelem szabályainak betartása;

•

minden testnevelés óra és egyéb testmozgási alkalom örömöt, sikerélményt nyújt, még az átlagostól eltérő testi adottságú tanulónak is;

•

a mindennapos tanórai testnevelés részeként a diákok egész életen át űzhető sportokat is tanulnak;

•

az órai testmozgás játékokat is tartalmaz.

A testnevelés színterei

•

évfolyamonként 5 testnevelés óra/hét órarendbe építve, ebből heti 1 óra DSE

•

kötelező úszásoktatás a V8 uszodában;

•

kötelező korcsolyaoktatás a Casino melletti jégpályán 112

•

reggeli gerinctorna - „Legyen tartásunk!” gerincvédő program;

•

gyógytestnevelés a fenntartói eljárásrend szerint;

•

évente 1 alkalommal elvégezzük a tanulók testi képességeinek felmérését.

„Legyen tartásunk!” gerincvédő program

A gyermek és ifjúkori tartáshibák egyre növekvő száma közismert. A gyermek illetve serdülőkori rendellenességekből felnőtt korra panaszok és betegségek lesznek, melyek 2 fő csoportja: a gerinc porckopásos betegsége és mész-szegénysége. Ezek statisztikailag is közismert népbetegségek, melyek az egyénnek fájdalmat, mozgáskorlátozottságot, csökkent terhelhetőséget, munkaképtelenséget, a társadalomnak pedig jelentős anyagi tehertételt jelentenek. Ezek a betegségek az orvostudomány mai állása szerint nem gyógyíthatók meg, csak javíthatók, viszont megelőzhetők. A megelőzés lényege a gyermek-, illetve serdülőkorban végzett mindennapi tartásjavító torna, valamint az egyoldalú terhelés csökkentése. Ezért egészségnevelési programunkban a „Legyen tartásunk!” gerincvédő program kiemelkedő jelentőséggel bír.

Célunk a testtartásért felelős izmok erősítése és lazítása. Ennek elérésére mindössze napi 6-8 perces tornavégzés elegendő, a hangsúly a rendszerességen van. Mivel diákjaink testi egészsége mindannyiunk szívügye, ezért programunk része egy olyan rövid gyakorlatsor is, melyet az iskolapadban ülve bármelyik kollégánk elvégeztethet saját szakóráján. A testtartás javulásán kívül így fel is frissülnek a gyerekek, jobban tudnak figyelni az órán.

Mivel a mindennapos gerincvédő gyakorlatok rendszerességüknél fogva tréningezhető, begyakorló jelleggel bírnak, reményeink szerint diákjainkban ezek végzése szokássá alakul, s a későbbiekben, az iskolapadot elhagyva önállóan folytatják azokat.

A testi és lelki egészség fejlesztése, a viselkedési függőségek, a szenvedélybetegségekhez vezető szerek fogyasztásának megelőzése

Célunk, hogy tanulóink testileg és lelkileg olyan személyiséggé váljanak, akik harmóniában élnek magukkal és környezetükkel. Kiemelt figyelemmel kísérjük a tanulók harmonikus testi-lelki 113

fejlődését. A családokkal együttműködve alakítjuk ki a legfontosabb egészségmegőrző és betegségmegelőző szokásokat. Felkészítjük tanulóinkat az egészséget károsító dohányzás, alkoholés kábítószer- és energiaital fogyasztás veszélyeinek felismerésére. A drogmentes, tiszta életre nevelés érdekében nagy hangsúlyt helyezünk a személyiségfejlesztésre. Fontos a hatékony stresszkezelés elsajátítása. A mindennapos stressz nem megfelelő feldolgozása is oka lehet a káros szenvedélyek kialakulásának.

Feladataink •

Az érzelmi fejlődés biztosítása. Pozitív énkép, reális önismeret kialakulásának segítése.

•

Elfogadó pedagógiai légkör megteremtése, amely a tanulók objektív értékelését, konfliktusok kezelését folyamatosan felhasználja az önfejlesztésre.

•

Konfliktuskezelés, problémamegoldás technikáinak megtanítása.

•

Pozitív jövőkép kialakulásának támogatása.

•

Tudatosítanunk kell tanulóinkban, hogy a mindennapi életünket ritmusok jellemzik (feltöltődés, célra irányuló tevékenység, energiafelhasználás, rekreáció).

•

Életkoruknak megfelelően ismerjék testük működését.

•

Felhívjuk a figyelmet az egészséges életmód kritériumaira (elegendő alvás, pihenés, mentálhigiénés ismeretek, egészséges étrend, mozgás).

•

Megismertetjük a serdülőkori kíváncsiságból fakadóan az egészségre ártalmas szokásokat, káros szenvedélyeket, környezeti hatásokat, a drog-prevenciót.

•

Diákjaink toleranciáját erősítjük beteg vagy sérült társaikkal szemben.

1–2. évfolyam Időkeret:180 óra/év- heti5 óra


Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 20 óra + folyamatos


Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Órakeret 75 óra


Manipulatív természetes mozgásformák

Órakeret 54 óra


Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 30 óra

114


Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 40 óra


Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 30 óra


Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 15 óra

Tematikai egység/ Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító Órakeret 30 Fejlesztési cél és úszógyakorlatokban óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 30 óra

Szabadon tervezhető: korcsolya, úszás…

36 óra

Előkészítő és preventív mozgásformák Az alapvető tartásos és mozgásos elemek felismerése, pontos végrehajtása. A testrészek megnevezése. A fizikai terhelés és a fáradás jeleinek felismerése. A szív és az izomzat működésének elemi ismeretei. Különbségtétel a jó és a rossz testtartás között álló és ülő helyzetben, a medence középhelyzete beállítása. Az iskolatáska gerinckímélő hordása. A gyakorláshoz szükséges térformák ismerete gyors és célszerű kialakításuk. A testnevelésórák alapvető rendszabályai, a legfontosabb veszélyforrásai, balesetvédelmi szempontjai ismerete. Fegyelmezett gyakorlás és odafigyelés a társakra, célszerű eszközhasználat. Az aktív-mozgásos relaxáció gyakorlatainak felismerése.. A mozgás és a nyugalom harmóniájának felfedezése önmagára és másokra vonatkoztatva. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások folyamatos végrehajtása egyszerű kombinációkban a tér- és energiabefektetés, valamint a mozgáskapcsolatok sokrétű felhasználásával. A játékszabályok és a játékszerepek, illetve a játékfeladat alkalmazása. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák mozgásmintáinak végrehajtási módjainak, és a vezető műveletek tanulási szempontjainak ismerete. Fejlődés az eszközök biztonságos és célszerű használatában. A feladat-végrehajtások során pontosságra, célszerűségre, biztonságra törekvés. A sporteszközök szabadidős használata igénnyé és örömforrássá válása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű 115

feladatmegoldásokban Feszes tartással, esztétikus végrehajtásra törekedve 2-4 mozgásformából álló egyszerű tornagyakorlat bemutatása. Stabilitás a dinamikus és statikus egyensúlyi helyzetekben talajon és emelt eszközökön. Próbálkozás a zenei ritmus követésére különféle ritmikus mozgásokban egyénileg, párban és csoportban. A párhoz, társakhoz történő térbeli alkalmazkodásra törekvés tánc közben. A tanult tánc(ok) és játékok térformáinak megvalósítása. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai alapgyakorlatok végrehajtása, azok vezető műveleteinek ismerete. Különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása változó körülmények között, illetve játékban. Széleskörű mozgástapasztalat a Kölyökatlétika játékaiban. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban Az alapvető manipulatív mozgáskészségek elnevezéseinek ismerete. Tapasztalat azok alkalmazásában gyakorló és feladathelyzetben, sportjáték-előkészítő kisjátékokban. A játékfeladat megoldásából és a játékfolyamatból adódó öröm, élmény és tanulási lehetőség felismerése. A csapatérdek szerepének felismerése az egyéni érdekkel szemben, vagyis a közös cél fontosságának tudatosulása. A sportszerű viselkedés néhány jellemzőjének ismerete. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Az alapvető eséstechnikák felismerése, balesetmentes végrehajtása. A tompítás mozdulatának végrehajtása esés közben. A mozgásának és akaratának gátlása, késleltetése. Törekvés arra, hogy a támadó- és védőmozgások az ellenfél mozgásaihoz igazodjanak. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Az általános uszodai rendszabályok, baleset-megelőzési szempontok ismerete, és azok betartása. Tudatos levegővétel. Kellő vízbiztonság, hason és háton siklás és lebegés. Bátor vízbeugrás. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Használható tudás természetben végzett testmozgások előnyeiről és 116

problémáiról. A természeti környezetben történő sportolás néhány egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályának ismerete. A sporteszközök kreatív felhasználása a játéktevékenység során. Az időjárási körülményeknek megfelelően öltözködés okainak ismerete.

3−4. évfolyam Időkeret:180 óra/év- heti5 óra


Előkészítő és preventív mozgásformák

Órakeret 20 óra+ folyamatos


Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák

Órakeret 54 óra


Manipulatív természetes mozgásformák

Órakeret 70 óra


Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 30 óra


Természetes mozgásformák az atlétika jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 40 óra


Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban

Órakeret 30 óra


Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban

Órakeret 14 óra


Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban

Órakeret 36 óra


Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben

Órakeret 30 óra


36 óra

A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén

Előkészítő és preventív mozgásformák Egyszerű, általános bemelegítő gyakorlatok végrehajtása önállóan, zenére is. Önálló pulzusmérés. A levezetés helyének és preventív szerepének megértése. 117

A nyújtó, erősítő, ernyesztő és légzőgyakorlatok pozitív hatásainak ismerete. A gyakorláshoz szükséges egyszerűbb alakzatok, térformák önálló kialakítása. Az alapvető tartásos és mozgásos elemek önálló bemutatása. A testnevelésórán megfelelő cipő és öltözet, tisztálkodás igényének megszilárdulása. A játékok, versenyek során erősödő személyes felelősség a magatartási szabályrendszer betartásában és a sportszerűen viselkedés terén. Különbségtétel az aktív és passzív ellazulás között. A „tudatos jelenlét” ismerete és annak alkalmazása a gyakorlatban. Hely- és helyzetváltoztató természetes mozgásformák Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. Az alapvető hely- és helyzetváltoztató mozgások kombinálása térben, szabályozott energiabefektetéssel, eszközzel, társakkal. A bonyolultabb játékfeladatok, a játékszerepek és játékszabályok alkalmazása. A természetes hely- és helyzetváltoztató mozgások megnevezése, valamint azok mozgástanulási szempontjainak (vezető műveletek) ismerete. Manipulatív természetes mozgásformák A manipulatív természetes mozgásformák célszerű, folyamatos és magabiztos végrehajtása. A manipulatív természetes mozgásformák kombinálása térben és szabályozott energiabefektetéssel. A rendszeres gyakorlás és siker mellett az önálló tanulás és fejlődés pozitív élményének megerősödése. A pontosság, célszerűség és biztonság igénnyé válása. A sporteszközök szabadidős használatának állandósulása. Természetes mozgásformák a torna és tánc jellegű feladatmegoldásokban Részben önállóan tervezett 3-6 torna- és/vagy táncelem összekötése zenére is. A képességszintnek megfelelő magasságú eszközökre helyes technikával történő fel- és leugrás. Nyújtott karral történő támasz a támaszugrások során. Gurulások, átfordulások, fordulatok, dinamikus kar-, törzs- és lábgyakorlatok közben viszonylag stabil egyensúlyi helyzet. A tempóváltozások érzékelése és követése. A tanult táncok, dalok, játékok eredeti közösségi funkciójának ismerete. Természetes mozgásformák az atlétikai jellegű feladatmegoldásokban A futó-, ugró- és dobóiskolai gyakorlatok vezető műveleteinek ismerete, precizitásra törekedve történő végrehajtása, változó 118

körülmények között. A 3 lépéses dobóritmus ismerete. A különböző intenzitású és tartamú mozgások fenntartása játékos körülmények között, illetve játékban. Tartós futás egyéni tempóban, akár járások közbeiktatásával is. A Kölyökatlétika eszköz- és versenyrendszerének ismerete. A Kölyökatlétikával kapcsolatos élmények kifejezése. Természetes mozgásformák a sportjátékok alaptechnikai és taktikai feladatmegoldásaiban A tanult sportjátékok alapszabályainak ismerete. Az alaptechnikai elemek ismerete és azok alkalmazása az előkészítő játékok során. Az egyszerű védő és a támadó helyzetek felismerése. Az emberfogásos és a területvédekezés megkülönböztetése. Törekvés a legcélszerűbb játékhelyzet-megoldásra. A csapatérdeknek megfelelő összjátékra törekvés. A sportszerű viselkedés értékké válása. Természetes mozgásformák az önvédelmi és a küzdő jellegű feladatmegoldásokban Néhány önvédelmi fogás bemutatása párban. Előre, oldalra és hátra esés, tompítással. A tolások, húzások, emelések és hordások erőkifejtésének optimalizálódása. A grundbirkózás alapszabályának ismerete és alkalmazása. A sportszerű küzdés, az asszertív viselkedés betartására törekvés. Az saját agresszió kezelése. Az önvédelmi feladatok céljának megértése. Természetes mozgásformák a vízbiztonságot kialakító és úszógyakorlatokban Egy úszásnemben 25 méter leúszása biztonságosan. Fejesugrással vízbe ugrás. Az uszodai rendszabályok természetessé válása. A tanult úszásnem fogalmi készletének ismerete. Természetes mozgásformák az alternatív és szabadidős mozgásrendszerekben Legalább 4 szabadidős mozgásforma és alapszabályainak ismerete. A tanult szabadidős mozgásformák sporteszközei biztonságos használatának, alaptechnikai és taktikai elemeinek ismerete, alkalmazása. A szabadidős mozgásformák önszervező módon történő felhasználása szabad játéktevékenység során. A szabadtéren, illetve speciális környezetben történő sportolással együtt járó veszélyforrások ismerete. 119



Természetes és nem természetes mozgásformák

Órakeret 36 óra


Úszás és úszó jellegű feladatok

Órakeret 36 óra


Sportjátékok

Órakeret 70 óra


Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret 40 óra


Torna jellegű feladatok

Órakeret5 8 óra


Alternatív környezetben űzhető sportok

Órakeret 46 óra


Önvédelmi és küzdőfeladatok

Órakeret 38 óra


36 óra


Természetes és nem természetes mozgásformák A gyakorláshoz szükséges alakzatok öntevékeny gyors kialakítása. Öntevékeny részvétel a szervezési feladatok végrehajtásában. A bemelegítésre, a sokoldalú előkészítésre, valamint a képességfejlesztésre alkalmas mozgásformák, gyakorlatok folyamatos, pontosságra törekvő és megfelelő intenzitású végrehajtása. 8−10 gyakorlattal önálló bemelegítés végrehajtása. A tanévben alkalmazott gimnasztika alapvető szakkifejezéseinek ismerete. A testtartásért felelős izmok tudatos, koncentratív fejlesztése. A biomechanikailag helyes testtartás kialakítása. Relaxációs módszerek alkalmazásával a feszültségek önálló szabályozása. A bemelegítés és a levezetés szempontjainak ismerete. Úszás és úszó jellegű feladatok Választott úszásnemben készségszintű, egy másikban 150 méteren vízbiztos folyamatos úszás. Intenzív úszásra törekvés rövidtávon. Fejesugrás és folyamatos taposás a mélyvízben. Az úszással összefüggő balesetvédelmi utasítások, valamint az uszoda, fürdő viselkedési szabályainak betartása. 120

Ismeretek az úszástudás, a vízbiztonság szerepéről az egészség megőrzésében és az életvédelemben. Külső visszajelzés információinak elfogadása és hasznosítása a különböző úszásnemek gyakorlásánál. Sportjátékok A sportjátékok technikai és taktikai készletének elsajátítása, ezek alkalmazása testnevelési játékokban, játékos feladatokban és a sportjátékban. Törekvés a játékelemek (technikai, taktikai elemek) pontos, eredményes végrehajtására és tudatos kontrollálására.

A sportjátékok játékszabályainak ismerete és alkalmazása. Szabálykövető magatartás, önfegyelem, együttműködés kinyilvánítása a sportjátékokban. Részvétel a kedvelt sportjátékban a tanórán kívüli sportfoglalkozásokon vagy egyéb szervezeti formában. Atlétika jellegű feladatok A tanult futó-, ugró-, dobógyakorlatok jártasság szintű elsajátítása. A rajtok végrehajtása az indítási jeleknek megfelelően. A vágta és a tartósfutás technikájának végrehajtása a mozgásmintának megfelelően. Ugrásoknál a nekifutás távolságának és sebességének kialakítása tapasztalatok felhasználásával. A kislabda-hajító technika képességeknek megfelelő elsajátítása. A kar- és láblendítés szerepének ismerete az el- és felugrások eredményességében. Az atlétikai versenyek alapvető szabályainak ismerete.

Szervezési feladatok vállalása a tanórai versenyek lebonyolításában. Torna jellegű feladatok A testtömeg uralása nem szokványos támaszhelyzetekben és támaszgyakorlatokban – szükség esetén segítségadás mellett. A tanult akadályleküzdési módok és feladatok biztonságos végrehajtása. A dinamikus és statikus egyensúlygyakorlatok végrehajtása a képességnek megfelelő magasságon, szükség esetén segítségadás mellett.

Talaj-, illetve gerendagyakorlat önálló összeállítása. Az aerobik alaplépések összekapcsolása egyszerű kartartásokkal és kargyakorlatokkal. Az alaplépésekből 2−4 ütemű gyakorlat végrehajtása helyben és haladással, zenére is.

A ritmikus sportgimnasztika egyszerű tartásos és mozgásos gyakorlatelemeinek bemutatása. 121

A járások, ritmizált lépések, futások és szökdelések technikailag megközelítően helyes végrehajtása. A gyakorlatvégzések során előforduló hibák elismerése és a javítási megoldások elfogadása. A balesetvédelmi utasítások betartása. Segítségnyújtás a társaknak. Alternatív környezetben űzhető sportok A tanult alternatív környezetben űzhető sportágak alaptechnikai gyakorlatainak bemutatása. A sportágak űzéséhez szükséges eszközök biztonságos használata. A természeti és környezeti hatások és a szervezet alkalmazkodó képessége közötti összefüggés ismerete. A természeti környezetben történő sportolás egészségvédelmi és környezettudatos viselkedési szabályainak elfogadása és betartása.

A mostoha időjárási feltételek mellett is aktív részvétel a foglalkozásokon. Önvédelmi és küzdőfeladatok Az alapvető önvédelmi fogások és eséstechnikák elfogadható bemutatása, különös tekintettel a tompítási technikákra, Grundbirkózásban az alaphelyzetek, a kitolás és a kihúzás végrehajtása. A dzsúdó elemi guruló- és esés gyakorlatainak bemutatása. Jártasság néhány önvédelmi fogásban. A test-test elleni küzdelmet vállalása. Belátása annak, hogy a küzdősportok nem az agresszió eszközei. Érzelmek és az esetleges agresszió szabályozása. Mások teljesítményének elismerése. A feladatok végrehajtásában aktivitásra törekvés. A tanult önvédelmi és küzdő jellegű feladatok szabályainak ismerete és alkalmazása.



Természetes és nem természetes mozgásformák

Órakeret 34 óra


Úszás és úszó jellegű feladatok

Órakeret 36 óra

122


Sportjátékok

Órakeret 62 óra


Atlétikai jellegű feladatok

Órakeret 45 óra


Torna jellegű feladatok

Órakeret 57 óra


Alternatív környezetben űzhető sportok

Órakeret 44 óra


Önvédelmi és küzdő jellegű feladatok

Órakeret 46 óra


36 óra


Természetes és nem természetes mozgásformák Gyakorlottság a célszerű óraszervezés megvalósításában. Egyszerű relaxációs technikákról tájékozottság. Egyszerű gimnasztikai gyakorlatok önálló összefűzése és előadása zenére. Az erősítés és nyújtás néhány ellenjavallt gyakorlatának ismerete. Az összehangolt, feszes testtartás kritériumainak való megfelelésre kísérletek. A kamaszkori személyi higiénéről elemi tájékozottság. Az eddig elsajátított relaxációs technikák, és a képtudati, szimbolizációs folyamatok összekapcsolása. Úszás és úszó jellegű feladatok A tanult két úszásnemben mennyiségi és minőségi teljesítményjavulás felmutatása. Mellúszás az egyén adottságainak és képességeinek megfelelően. A vízben mozgás prevenciós előnyeiről, a fizikai háttérről ismeretek.

A vízből mentés alapgyakorlatainak bemutatása. Felelősségérzet, érdeklődés, segítőkészség kinyilvánítása a vizes feladatokban.

Sportjátékok Gazdagabb sportjáték-technikai és -taktikai készlet. Jártasság néhány taktikai formáció, helyzet megoldásában. A játékszabályok kibővített körének megértése és alkalmazása. A csapatjátékhoz szükséges együttműködés és kommunikáció fejlődése. A sportjátékokhoz tartozó test-test elleni küzdelem megtapasztalása és elfogadása. Konfliktusok, sportszerűtlenségek, deviáns magatartások esetén a gondolatok, vélemények szóban történő kifejezése. Sporttörténeti alapvető tájékozottság a labdajátékokban. Atlétika jellegű feladatok Az atlétikai cselekvésminták sokoldalú és célszerű alkalmazása. Futó-, ugró- és dobógyakorlatok képességeknek megfelelő végzése a tanult versenyszabályoknak megfelelően. 123

Mérhető fejlődés a képességekben és a sportági eredményekben. Az atlétikai alapmozgásokban mozgásmintához közelítő bemutatás, a lendületszerzések és a befejező mozgások összekapcsolása. A futás, a kocogás élettani jelentőségének ismerete. Torna jellegű feladatok A helyes testtartás, a koordinált mozgás és az erőközlés összhangjának jelenléte a torna jellegű mozgásokban. Talajon, gerendán, valamint gyűrűn növekvő önállóság jeleinek felmutatása a gyakorlásban, gyakorlat-összeállításban. A szekrény- és a támaszugrások bátor végrehajtása, a képességnek megfelelő magasságon. Látható fejlődés az aerobikgyakorlatok kivitelében és a zenével összhangban történő végrehajtása. Önkontroll, együttműködés és segítségnyújtás a torna jellegű gyakorlatok végrehajtásában. Alternatív környezetben űzhető sportok Az évszakoknak megfelelő rekreációs célú sportágakban és népi hagyományokra épülő sportolási formákban bővülő gyakorlási tapasztalat és fellelhető erősebb belső motiváció némelyik területén. Az egészséges életmóddal kapcsolatos ismeretek kinyilvánítása. A természeti erők és a sport hasznos összekapcsolásának ismerete és az ezzel kapcsolatos előnyök, rutinok területén jártasság. A környezettudatosság cselekedetekben való megjelenítése. A verbális és nem verbális kommunikáció fejlődése a testkultúra hagyományos és újszerű mozgásanyagainak elsajátításában. A szabadidőben végzett sportolás iránti pozitív beállítódás felmutatása. Önvédelmi és küzdőfeladatok A grundbirkózás alaptechnikájának, szabályainak gyakorlatban történő alkalmazása. A különböző eséstechnikák, szabadulások, leszorítások és az önvédelmi gyakorlatainak kontrollált végrehajtása társsal. Állásküzdelemben jártasság. A fenyegetettségi szituációkra, segítségkérésre, menekülésre vonatkozó ismeretek elsajátítása. A sportszerű győzni akarás kinyilvánítása. A fájdalomtűrésben és az önfegyelemben érzékelhető fejlődés.

1.19. Osztályfőnöki 5.-8. évfolyam

5. évfolyam Óraszám: 37 óra / tanév 1 óra / tanítási hét 124

Témakör sorszám Témakör a

Óraszám

1.

Iskolánk

2

2.

Ünnepeink

2

3.

Családunk

4

4.

Példaképeink

3

5.

Egyházunk

2

6.

Magyarságunk

4

7.

Szabadságunk és értékeink

2

8.

Értékek és erények

18

6. évfolyam Óraszám: 37 óra / tanév 1 óra / tanítási hét

Témakör sorszám a

Témakör

Óraszám

1.

Iskolánk

2

2.

Ünnepeink

2

3.

Családunk

4

4.

Példaképeink

3

5.

Egyházunk

2

6.

Magyarságunk

4

7.


2

8.


18

125



Témakör

Óraszám

1.

Iskolánk

2

2.

Ünnepeink

1

3.

Családunk

4

4.

Példaképeink

4

5.

Egyházunk

1

6.

Magyarságunk

3

7.

Szabadságunk és értékeink, erények

4

8.

Értékek – erények

18



Témakör

Óraszám

1.

Iskolánk

4

2.

Ünnepeink

1

3.

Családunk

10

4.

Példaképeink

3

5.

Egyházunk

3

6.

Magyarságunk

3

7.


4

8.


9 126

2.1.A tankönyvválasztás szempontjai A szakmai munkaközösségek a tankönyvek, taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat veszik figyelembe: – a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének; – a taneszköz legyen jól tanítható a helyi tantervben meghatározott tantárgy tanítására meghatározott órakeretben; – a taneszköz segítségével a tantervben megadott fogalomrendszer jól megtanulható, elsajátítható legyen, – a taneszköz minősége, megjelenése legyen alkalmas a diákok esztétikai érzékének fejlesztésére, nevelje a diákokat igényességre, precíz munkavégzésre, a taneszköz állapotának megóvására. – a két tanítási nyelvű oktatáshoz szükséges taneszközök nem szerepelnek a tankönyvlistában, állami normatívából nem támogathatóak. A szülőknek nyilatkozniuk kell arról, hogy ennek önköltségét vállalják. Előnyben kell részesíteni azokat a taneszközöket: – amelyek egymásra épülő tantárgyi rendszerek, tankönyvcsaládok, sorozatok tagjai; – amelyekhez megfelelő nyomtatott kiegészítő taneszközök állnak rendelkezésre (pl. munkafüzet, tudásszintmérő, feladatgyűjtemény, gyakorló); – amelyekhez rendelkezésre áll olyan digitális tananyag, amely interaktív táblán segíti az órai munkát feladatokkal, videókkal és egyéb kiegészítő oktatási segédletekkel; – amelyekhez biztosított a lehetőség olyan digitális hozzáférésre, amely segíti a diákok otthoni tanulását az interneten elérhető tartalmakkal.

2.2.A Nat-ban meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.2.1. Kéttannyelvű oktatás – Két tanítási nyelvű iskolaként oktatásunk célja az anyanyelvi és idegen nyelvi tudás egyidejű, kiegyensúlyozott fejlesztése. Cél továbbá, hogy a különböző kultúrák értékein keresztül neveljük tanulóinkat türelemre, nyitottságra, megértésre. – A nevelő, oktató munka a „Két tanítási nyelvű iskolák irányelvei”nek megfelelően kerül megszervezésre. – Az alsó tagozat feladata: – a gyerekek szeressék meg és kedvvel tanulják az idegen nyelvet; – angol nyelvi órák tartása hetente 5 órában csoportbontásban, anyanyelvi lektor közreműködésével; – játékos formában, intenzív, de megerőltetés nélküli tanulás, ezt a célt szolgálja a készségtárgyak (rajz, ének, testnevelés), 3. évfolyamtól a természetismeret két nyelven történő tanítása.

127

– Ezen tantárgyak tevékenykedtetésükkel, sokoldalú, érdekes, a gyermekek számára motiváló ismeretanyagukkal, játékosságukkal sok lehetőséget adnak az idegen nyelv megszerettetésére, könnyed, játékos úton történő elsajátítatására. – A hangsúlyt a szóbeli képességek elsajátíttatására helyezi a program. – Felső tagozat feladata: – Cél az idegen nyelv iránti érdeklődés fenntartása, kommunikációs készség kialakítása, angol anyanyelvi kultúrák megismertetése. Ennek érdekében az oktatás kibővül egy új tevékenységkörrel, az országismeret / kultúra/tantárggyal, ahol az angol nyelvet beszélő népek történelmével, földrajzával, kultúrájával, ünnepeivel ismerkednek meg a gyerekek, természetesen angol nyelven. – Az angol nyelven oktatott tantárgy a történelem. 8. osztály végére a tanulók idegen nyelvi kifejezőkészsége magas szintű, a mindennapos nyelvhasználat nem okoz gondot. Cél a B1 nemzetközi nyelvvizsga megszerzése.

3.Ellenőrzési, értékelési módok, beszámoltatások, számonkérések 3.1.Ellenőrzés, értékelés Az ellenőrzés lényege abban rejlik, hogy annak során a pedagógus által elindított bármely tanulási folyamatról információkat gyűjtsünk, ezeket feldolgozzuk, s döntsünk a folyamat további folytatásának mikéntjéről. Ez nem jelenik meg minden esetben osztályzat formájában. Ennek formái lehetnek: > szóbeli vagy írásbeli beszámoltatás, > projektmunka. Az értékelés minden esetben minősítés is, a tanuló teljesítményének visszacsatolása: megerősítése abban, hogy a tanulási folyamatban hol tart. Az értékelés során mindhárom fajtáját céljától függően alkalmazni kell. Diagnosztikus értékelést év elején, illetve új tanuló belépésekor végzünk. Ez nem fordítható le osztályzatra. Tájékozódó jellegű, a továbbhaladás feladatait, ütemezését segíti elő. Formatív értékelést év közben, melynek célja a segítés, hiányokra való rámutatás, a további tanulásra való ösztönzés, motiváció. Lehet érdemjeggyel vagy a nélkül kifejezett. Szummatív értékelés, mely félév zárása előtt, év végén lezáró, témakörönként összegző, funkciót tölt be. Megjelenhet dolgozatként vagy vizsgaként. Részcélok, hosszú távú célok meghatározása érdekében tesszük. A beszámoltatás, számonkérés formáit, az értékelés módozatait tekintve nagy a pedagógusok szabadsága, de bizonyos alapelveket mindenkinek be kell tartania: > Valamilyen módon a tanulók teljesítményére, magatartására, szorgalmára folyamatosan kell reagálni. > Néhány kirívó esettől eltekintve több jutalmazást, mint büntetést kell alkalmazni. A büntetést célszerű bíztatással, segítségadással összekötni. > Az osztályzat mellett mindig jelenjen meg a szóbeli segítségadás, instrukció a továbbhaladáshoz. > A gyerekeknek s szülőknek ismerniük kell a továbbhaladáshoz szükséges minimum követelményeket. > A szülőket pontosan tájékoztatni kell gyermekük érdemjegyeiről.

3.2.A tanulók tanulmányi munkájának értékelése, minősítése és elismerése 128

Az osztályozási rendszer 22 § (1) Az első évfolyamon negyedévente értékelő lap segítségével minősíti, a második évfolyamtól kezdve %-kal és érdemjeggyel értékeli a tanuló teljesítményét az iskola. (2) A második évfolyam félévétől a pedagógus (szaktanár) a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel minősíti. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni, indokolt esetben azonban a szaktanár az érdemjegyek számtani átlagától eltérő osztályzatot is megállapíthat. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: kitűnő (5 D),* jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat a tanuló teljesítményének és szorgalmának az értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. (3) Az egységes értékelés biztosítása érdekében a tanulók témazáró dolgozataiban, feladatlapjaiban, tesztjeiben elért pontszámainak érdemjegyekre történő átváltását az ötödiknyolcadik évfolyamon, magyar nyelv, matematika, fizika, kémia és történelem tárgyak esetében a következő arányok alapján végzik a szaktanárok: 0-30 % =elégtelen (1), 31-50 %=elégséges (2), 51-70 %=közepes (3), 71-85 %=jó (4), 86-100 %=jeles (5). (4) A tanulók év végi osztályzatait a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. A tanuló az egyes évfolyamok követelményeinek a teljesítéséről bizonyítványt kap. A bizonyítvány közokiratnak minősül. A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelése 23 § (1) A tanuló magatartását és szorgalmát-az osztályban tanító pedagógusok véleményének a kikérésével-az osztályfőnök értékeli, illetve év végén a nevelőtestület véleménye alapján minősíti. A magatartás és szorgalom értékelése és minősítése személyre szabott és segíti az iskola oktatási-nevelési céljainak az elérését, a tanuló önismeretének a fejlődését. (2) A magatartás minősítésénél •

értékelésénél

és

példás (5) az a tanuló: aki a Házirendet betartja; tanórán és a tanórán kívül is példamutatóan viselkedik; kötelesség –és tisztelettudó; önként is vállal feladatokat, feladatait mindig teljesíti; társaival, nevelőivel és a felnőttekkel szemben is udvarias, előzékeny, segítőkész; az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; óvja és védi az iskola felszerelését és környezetét; nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása.

•

jó (4) az a tanuló: aki a Házirendet betartja; tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; feladatokat nem vagy ritkán vállal, de a reá bízott feladatokat a tőle elvárható módon teljesíti;az osztály vagy az iskolai közösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; nincs írásbeli intője vagy megrovása. 129

•

Változó (3) az a tanuló: aki a Házirend előírásait nem minden esetben tartja be; a tanórán vagy a tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; feladatait nem teljesíti maradéktalanul; társaival néha durva, a felnőttekkel szemben udvariatlan; a közösségi szabályokhoz nehezen alkalmazkodik; igazolatlanul mulasztott; osztályfőnöki intője van.

•

Rossz (2) az a tanuló: aki a házirend előírásait sorozatosan megszegi; feladatait nem vagy csak ritkán teljesíti;tanórán és tanórán kívül fegyelmezetlen, rendetlen; társaival és a felnőttekkel szemben rendszerint durva, udvariatlan;l viselkedése az iskolai nevelést-oktatást akadályozza; több alkalommal igazolatlanul mulaszt; több szaktanári figyelmeztetést kapott, osztályfőnöki megrovásban vagy magasabb fokozatú büntetésben részesült.

(3) A szorgalom értékélésénél és minősítésénél •

példás (5) az a tanuló: aki képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;a tanórákon aktív, szívesen vállal többletfeladatokat és azokat teljesíti; taneszközei tiszták, rendesek és azokat mindig magával hozza;versenyeken önként vesz részt.

•

jó (4) az a tanuló: aki a képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes teljesítményt nyújt; megbízható; a tanórákon többnyire aktív; többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozásokon vagy versenyeken való részvételt nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízást teljesíti; taneszközei tiszták, rendezettek.

•

Változó (3) az a tanuló: akinek a tanulmányi eredménye elmarad a képességeitől; teljesítménye ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig végzi el; felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; önálló munkájában figyelmetlen, tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik; félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen, de képességeihez mérten mindent megtesz tanulmányi fejlődése érdekében.

•

Hanyag (2) az a tanuló: aki képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; az előírt tanulmányi követelményeknek csak minimális szinten tesz eleget; megbízhatatlan, figyelmetlen, feladatait többnyire nem végzi el; felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; félévi vagy év végi osztályzata valamely tárgyból elégtelen, mert képességeihez mérten nem tesz meg mindent tanulmányi fejlődése érdekében.

A tanulók jutalmazása 24 § (1) Azt a tanulót, aki képességeihez mérten példamutató magatartást tanúsít; folyamatosan jó 130

tanulmányi eredményt ér el; az iskola, illetve az osztály érdekében közösségi munkát végez; az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon vesz részt; vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének a megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. (2) Az iskolában – tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók: •

szaktanári dicséret

•

osztályfőnöki dicséret

•

igazgatói dicséret

•

nevelőtestületi dicséret.

(3) Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végző tanulók év végén •

szaktárgyi teljesítményért

•

példamutató magatartásért

•

kiemelkedő szorgalomért

•

példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők.

(4) Az adott tanévben, valamint a nyolc éven át kimagasló eredményt elérő tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, amelyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át. (5) Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók szaktanári vagy osztályfőnöki dicséretben részesülnek. (6) Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. (7) A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösség csoportos dicséretben és jutalomban részesíthető. (8) Az osztályfőnök javaslata alapján a tantestület dönt a •

kiemelkedő tanulmányi eredmény

•

példamutató szorgalom

•

hiányzásmentes tanév

•

versenyeken, pályázatokon való eredményes részvétel

•

az iskola érdekében végzett tevékenység 131

•

kiemelkedő sporttevékenység

•

műsorban való eredményes

részvétel jutalmak odaítéléséről.

4.Csoportbontás A két tannyelvűség hatékonyságát elősegítve, angol órán csoportbontásban dolgozunk, 10 főt meghaladó tanuló csoport esetén, ami lehetővé teszi a differenciált oktatást. Diagnosztikai mérések alapján határozzuk meg, a differenciálás szempontjait. A csoportok az újra mérések után újra szerveződnek. Igazodva az egyéni fejlődéshez.

5.A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek  A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: - egyszerűek - kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók - megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét  A teszteket évente kétszer tanév elején ősszel, és tanév végén májusban végezzük 1-8.

évfolyamban.  Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást

végezzük.  A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között.  A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük.  Összehasonlítási lehetőséget nyújtunk hol áll a tanuló (személyre szólóan): - tavalyi eredményhez képest - vagy év elejéhez képest - vagy az osztályátlaghoz képest  Igény esetén szülőnek tájékoztatás: hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket

fizikai fittségük fejlesztésére.  Ha kéri az iskolaorvos, illetve a Központi Adatfeldolgozó elküldjük az értékelést.

Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés.

132

Alapmérések :

1. Dinamikus erő-állóképesség fejlesztése: - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés - hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan - Mindkettő gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük. - A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot

tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc). 2. Alap-állóképesség mérése: -

Képességmérés (gyorsaság) korcsoly 120 m 1-4. évfolyamon és 6-8. évfolyamon Lényege: Előzetesen lemért 120 m-es pálya, melyet 4 szélén bója jelöl ki. A tanulók gyorsaságát mérjük. Párokban történik a mérés.

Kiegészítő mérések: -

Testmagasság Testsúly

Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással.

A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közzé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához.

A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni.

A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat 133

pl.

0

–

20,5 p

21

– 40,5 p

→ gyenge

41

– 60,5 p

→ kifogásolható

61

– 80,5 p

→ közepes

81

– 100,5 p

→ jó

101

– 120,5 p

→ kiváló

120,5 – 140,0 p

→ igen gyenge,

→ extra

A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés!

A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni. -

-

-

Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben. Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi biológiai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés. El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat. Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait. Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére. A mérések befejeztével az útmutatóban lévő évfolyamonkénti és egyéni, összesített minősítő adatlapokat kitöltve írásbeli értékelést kapunk iskolánk tanulóinak fizikai állapotáról. Tájékoztathatjuk Igazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat, Oktatási Minisztériumot.

6.Egészség- környezeti nevelés Az egészséges életmód, a fizikum fejlesztése olyan tevékenységrendszer, melynek célja az optimális testi-lelki fejlődés elősegítése. Ennek érdekében fontos, hogy a testnevelés órákon túlmenően legyen lehetőségük a gyerekeknek a mozgásra. Erre ad lehetőséget a DSE . Valamennyi érdeklődő számára biztosítanunk kell a versenyzés, a sportolás, a játék örömét, a kirándulások, táborozások pozitív hatását. Technika, testnevelés és biológia órák keretén belül az egészséges életmódnak kell hangsúlyt kapnia, gyakorlati példákkal alátámasztva. 134

Kisgyermekkortól kezdve a jelenleginél nagyobb szerepet kell biztosítanunk a testi és mentális higiéné kérdéseinek. Megfelelő figyelmet kell szentelni a családi életre nevelésnek, a nemek közötti társas kapcsolatok javítására. A különböző összejövetelek, kulturális rendezvények erősítsék a kulturált viselkedési szokásokat, szilárdítsák meg az egymás iránti tiszteletet. E területet fejlesztve nélkülözhetetlen a közös cselekvés és példamutatás.

6.1.Egészség nevelési és környezeti nevelési program Helyzetleírás Az, hogy a diákok mit tartanak értéknek (idea, történés, anyagi javak), az elsősorban a családtól függ, és ezt az iskola csak közvetve és csekély mértékben tudja befolyásolni. Az iskolánkat választó családokat általánosságban a szellemi értékek iránti igényesség, a belülről fakadó és a külső elvárásoknak megfelelni akarás jellemzi. Ez a késztetés a fiatalokban feszültséget kelt. A feszültség nagyobb teljesítményre ösztönzi őket, amelynek eléréséhez mind több időt töltenek tanulással. A sok kötött elfoglaltság következménye a kialvatlanság, a nagyon kevés szabadidő, a mozgásszegény életmód. Napjainkra

jellemző,

hogy

a pubertás

kortól a szociális

befolyásol

ereje

áthelyeződik a kortárs csoportra, és ezzel együtt a deviáns hatások és a média befolyása is megnő. A zaklatott, túlhajszolt életmód velejárója a rendszertelen táplálkozás. A táplálkozás ahelyett, hogy élvezetes, megtervezett napirendi pont lenne a családok életében, kapkodva végrehajtott kötelező penzum: a kultikus élvezet a könnyen elérhető, kevés idő alatt, kevés eszközzel elfogyasztható egyhangú táplálékfelvétellé silányul. A gyerekek keveset mozognak a természetben, kevésbé figyelik a természet szépségeit, nem veszik észre a természetkárosítás jeleit. Az életkor előre haladtával ez a helyzet romlik: a kisgyerekek még elkísérik szüleiket a családi üdülőbe, hobbytelekre. A nagyobbak már önálló programot csinálnak, többnyire a városban. 135

Az elmondottak

indokolják

az

egészségnevelési

és

környezeti

nevelési

program

létjogosultságát WHO egészségdefiníciója hangsúlyozza, hogy az egészség nem pusztán a betegségek hiánya, hanem testi-lelki és társadalmi jóllét, mely a fenntartható fejlődésnek is egyik elengedhetetlen alapfeltétele.

6.2.Az egészségfejlesztési ismeretek témakörei az iskolában: •

Az egészség fogalma.

•

A krónikus beteg egészsége.

•

Az egyén és az őt körülvevő közösség egészsége: felelősségünk.

•

A környezet egészsége.

•

Az egészséget befolyásoló tényezők.

•

Szájhigiénia.

•

A jó egészségi állapot megőrzése.

•

A betegség fogalma.

•

Megelőzhető betegségek.

•

A táplálkozás és az egészség, betegség kapcsolata.

•

Az egészséges táplálkozás - helyi termelés, helyi fogyasztás összekapcsolása.

•

Lelki eredetű táplálkozási zavarok.

•

A beteg ember táplálásának sajátosságai.

•

A testmozgás és az egészség, betegség kapcsolata.

•

Az egészséghez szükséges testmozgás.

•

A szervezet fejlődése testmozgással és annak hiányában.

•

A felnőtt szervezet működése testmozgással és annak hiányában.

•

Gerincvédelem, gerinckímélet.

•

Balesetek, baleset-megelőzés.

•

A lelki egészség.

•

Önismeret, önértékelés, a másikat tiszteletben tartó kommunikáció módjai, ennek szerepe a másik önértékelésének segítésében.

•

A két agyfélteke harmonikus fejlődése.

•

Az érett, autonóm személyiség jellemzői.

•

A társas kapcsolatok. 136

•

A nő szerepei.

•

A férfi szerepei.

•

A társadalom élete, a társadalmi együttélés normái, illem és etika, erkölcs.

•

A családi élet - kapcsolat a család tagjai között; közös tevékenységek.

•

A gyermekáldás.

•

A várandósság alatti hatások a gyermek fejlődésére.

•

A gyermek fejlődését elősegítő viszonyulás a gyermekhez - családban, iskolában.

•

A szenvedélybetegségek és megelőzésük (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, játékszenvedély, internet- és tv-függés).

•

Művészeti és sporttevékenységek lelki egészséget, egészséges személyiségfejlődést és tanulási eredményességet elősegítő hatásai.

•

A média egészséget meghatározó szerepe.

•

Médiatudatosság, a médiafogyasztás egészségvédő módja.

•

Fogyasztóvédelem.

•

Az idő és az egészség, bioritmus, időbeosztás.

•

Tartós egészségkárosodással élő társakkal együttélés, a segítségre szorulók segítése.

•

Iskola-egészségügy igénybevétele.

•

Az egészségügyi ellátórendszer többi elemének igénybevétele.

•

Otthoni betegápolás.

7.A gyermek , tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések * egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése; * korrepetálás; * iskolai könyvtár ingyenes használata; * nevelők, tanulók, szülők személyes segítő kapcsolatai; * továbbtanulás irányítása, segítése; * prevenciós foglakozások; Az intézményi célok között megfogalmaztuk a gyermek reális énképének kialakítását, a személyiség autonómiájának építését. Az iskola feladata megfelelő motivációs hátteret teremteni, hogy segítse a gyermeket az iskolai kudarcok elkerülésében, a közösségbe történő beilleszkedésükbe. Kiemelt szerepet kell szánni a prevenciónak. * erre a területre vonatkozó törvények ismerete és betartása; A megfelelő pedagógiai attitűd: Fokozott odafigyelés, lelkiismeretesség. * Fontos, hogy pozitív nevelői elvárást fogalmazzunk meg a gyerekekkel és szüleikkel szemben. 137

Nagy segítséget, jelentős belső tartalékot jelenthet a problémás esetekben a szülők szemléletformálása. Az aktív szülők segítségnyújtásának igénylése, a passzívabbak bevonása sokat segíthet egy-egy problémás élethelyzet megoldásában. Sokat jelenthet a felzárkóztatásban, pályaorientálásban.

8.Egésznapos oktatás A köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően, tekintettel a kéttannyelvű oktatásban előírt óraszámokra intézményünkben az egésznapos oktatási forma valósul meg. Egész napos iskolai nevelés és oktatás esetében a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokat a délelőtti és délutáni időszakra egyenletesen szétosztva, egymást váltva, a tanulók arányos terhelését figyelembe véve kell megszervezni.

9.Sajátos pedagógiai mődszerek, Támop fenntartását támogató fejlesztési alapelvek

3.1.4

projekt

9.1.Gyakorlatközpontúság és alkalmazható tudás A pedagógiai munka során prioritást kap az a szemlélet, hogy a tanulók a tanulási folyamat során minél önállóbban és a lehetőségek szerint a valós környezetben szerezzék meg a mindennapi életben, a közvetlen természeti és társadalmi környezetben megismerhető

tudáselemeket. A hasznosítható folyton változó társadalmi

környezet igényeinek megfelelő ismereteket kell a műveltségi területnek közvetítenie, az azzal kapcsolatos tudást kell átadnia. Ehhez szükséges, hogy a műveltségterületek ismeretanyaga bizonyos szintig tantárgyi bontás nélküli oktatás keretében sajátítsák el a tanulók. A műveltségterületek meghatározása a helyi tantervben történik.

9.2. A tudás- és a képességfejlesztés helyes arányának megtalálása A képességfejlesztésre kiemelt figyelmet kell fordítani. A tantervi programok, modulok kidolgozásakor arra kell törekedni, hogy a képességfejlesztési módszereket a

hozzájuk

kapcsolódó tartalmi lehetőségekkel együtt kerüljenek alkalmazásra a kompetencia alapfokú oktatási gyakorlat kiterjesztése során is.(Országos kompetenciamérések, helyi 138

mérések

trendvizsgálata, intézményi és egyéni fejlesztési terv készítése).

9.3. Képesség- és személyiségfejlesztés A

programfejlesztés

fontosságúként

során

kezeljük

az a

értelmi

tanulói

képességek

személyiség

fejlesztése egészének

mellett

fejlődését

kiemelt szolgáló

tevékenységterületeket: a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztését, a társadalmi érzékenység, a nyitott, befogadó és empatikus személyiség kialakítását, a társas aktivitást.

9.4.Új típusú tanári attitűd Olyan tanulási programokat vezetünk be és dolgozunk ki, amelyek nem előadó tanárt igényelnek, hanem a tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógust. Ebben meghatározóak a konstruktivista és konnektivista tanuláselméletek.

9.5.Tevékenységközpontú tanítási-tanulási gyakorlat megvalósítása Olyan tanulási programokat kell alkalmazni,

amelyek

során

az

életkori

sajátosságoknak

megfelelő szinten - élményszerű helyzetek teremtésével a tanulók tapasztalatokat szereznek, maguk fedezik

fel

a környezeti

elemek

közötti

kapcsolatokat

és

összefüggéseket, azokból következtetéseket vonnak le, korábbi tapasztalataikat, ismereteiket és készségeiket alkalmazzák. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyéni és csoportosan kialakított

véleményeiket,

azokat

meg

tudják

vitatni,érvekkel

alátámasztani és meg tudják védeni.

9 . 6 . Differenciált fejlesztés és esélyegyenlőség Differenciált tanulásszervezési módszercsomagokat a kompetencia programtanterv alapján szükséges

adaptálni

és

alkalmazni,

amelyek

lehetővé

teszik

a

tanulók személyi

szükségleteinek, tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének megfelelő fejlesztést. Alkalmazni szükséges a heterogén összetételű csoportok együttes kezelésének módszereit. Ugyanakkor törekedni kell arra, hogy a tanulókban kialakuljon az igény arra, hogy - egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével - egész életük során képezzék magukat, bővítsék 139

ismereteiket.

9.7. Fokozatosság és folyamatosság Előnyben részesülnek azok a programok, modulrendszerek, amelyek egymásra épülnek, amelyek a folyamatosságot, a folytonosságot teremtik meg az oktatásban és nevelésben. A www.sulinovadatbank.hu

oldalon

elérhető

programtantervek adaptálásakor

előnyben

részesítjük azokat, amelyek a tanulók különböző ütemű képességfejlődésével, az egyes képesség- és kompetenciaterületek éveken át tartó fejlődési folyamatával az intézmény tanulói összetétele alapján számolnak.

9.8.Valóságos tanulási környezet Az ismeretszerzés a hagyományosnál nagyobb mértékben épül a valóságra, annak közvetlenés közvetett

megtapasztalására,

megfigyelésére

és

vizsgálatára.

(fejlesztési innovációs tevékenységek, önálló intézményi innováció) A tanulás hozzásegíti a tanulókat ahhoz, hogy kedvező kapcsolatuk alakuljon ki a környezettel. A tartalmakat és a megközelítéseket úgy kell megválasztani, hogy a tanulási helyzeteket az iskolán kívüli munkán is megtapasztalják.

10. A kompetenciafejlesztés fókuszai az iskolában: személyes kompetencia: önismeret, önfejlődés igénye, önreflexió, szabálykövető képesség, információ kezelésének képessége, kognitív kompetencia: logikus gondolkodás, összehasonlítás, megkülönböztetés, észlelés, szókincs, kreativitás, fantázia, szövegértés, lényegkiemelés szociális kompetencia: empátia, egymásra figyelés, együttműködés, tolerancia, utánzás, alkalmazkodó képesség, kommunikáció. A kulcskompetenciák fejlesztése érdekében az iskola pedagógusai által alkalmazott munkaformák és módszerek: Módszertani elemek:  óvoda-iskola átmenet  hatékony tanuló megismerési és segítő technikák, pedagógiai diagnosztizálás. 140

 multikulturális tartalmak  tanórai differenciálás (heterogén csoport.)  kooperatív tanulás  a drámapedagógia eszközei  tevékenységközpontú pedagógiák eszközei  projektmunka (egyéni és csoportos)  prezentációs technikák  tanulói értékelési formák gazdagítása A tanulásszervezés módszerei: Alapmódszerek:  tanári magyarázat (frontális tanítás): beszélgetés, kérdezve kifejtés, előadás, szemléltetés  munkáltatás (egyéni, de nem önálló): variációs módszer, házi feladat  individuális (egyéni és önálló tanulás): egyéni feladatok. Motiváló módszerek:  páros munka  csoportmunka  játék  szerepjáték (drámapedagógia)  vita  kutató-felfedező módszer  kooperatív módszerek  projekt módszer. A tanulásszervezés alapelvei:  differenciálás o egyéni különbségek figyelembevétele o tanítási tartalom, tanítási idő rugalmas kezelése.  szociális készségek fejlettsége-szociális kompetencia 141

o divergens gondolkodás, problémamegoldó képesség, kreativitás, kommunikációs készségek (metakommunikáció), önismeret, önkifejezés, társismeret.  motiváló módszerek alkalmazása – pl. kooperatív-, projekt módszer, drámapedagógia. A digitális pedagógiai módszertan 3-as célú kompetenciafejlesztés: Tantárgyi ismeretek bővítése, rendszerezése IKT eszközök készségszintű alkalmazásának fejlesztése A konstruktív

munkaformák

alkalmazásával

a

szociális

kompetenciák fejlesztése Az IKT által támogatott tanulásszervezési módok: Csoportmunka Pármunkatanulópár Egyénre szabott munka Részben egyénre szabott munka Önálló munka A digitális pedagógiai módszertan többszintű differenciálásra is lehetőséget biztosít, amelynek a következők a megvalósulási formái: Mennyiségi differenciálás Minőségi differenciálás Tanulási követelmények differenciálása Ajánlott óratípusok: Új ismeretanyag feldolgozása Alkalmazás-gyakorlás Összefoglalás, ellenőrzés-diagnosztikus mérés Alkalmazására szánt feladattípusok: 142

Problémamegoldó csoportfeladatok Alkotó feladatok Felfedező, kutató feladatok Érvelésrevitára alkalmas feladatok Ellenőrzés, értékelés Digitális tartalmak: az iskola saját honlapja, diákoknak, szülőknek, tanároknak szóló információkkal, az adott intézmény (pl. iskola) saját belső hálózatán tárolt digitális oktatási anyagok, multimédia tartalmak (pl. képek, mozgóképes állományok,animációk,hangállományok), multimédia CD-k, DVD-k, egyéb tömegtároló eszközök, Tanulás rendszerekkel kezelhető, módosítható tartalmak, tananyagok. IKT-val támogatott mérés-értékelési tevékenységek A tanórán alkalmazott diagnosztikus, fejlesztő-formatív és szummatív célú pedagógiai ellenőrzési, értékelési, mérési eljárások és feladatok IKT eszközök és szolgáltatások alkalmazásával, támogatásával történő megvalósítása, elősegítve ezzel a Nat célkitűzéseinek megfelelően az egyénre szabott

tanulási követelmények érvényesülését, a differenciált

tanulásszervezési eljárások elterjedését, valamint a hatékony és önálló tanulás kialakulását. Az IKT-val támogatott mérési, értékelési módszerek alkalmazása a tanár és tanuló számára azonnali, egyénre szabott visszajelzést tesz lehetővé, támogatja a tanulók egyéni tanulási stratégiáinak kialakítását, illetve elősegíti a tanulók aktivitásának optimális kibontakozását, a digitális kultúra elterjedését.

11.Felvétel, átvétel eljárása az intézményben: Iskolánkban az első osztályt megelőzően minden tanévben tudatos programot viszünk végig. “Sulicsalogatót” szervezünk az óvodásoknak. Október hónapban indul a tíz héten át tartó program, hetente egy alkalommal fogadjuk az ovisokat. A tervezett leendő elsős tanítók és angol tanító 143

szervezik a programokat. Módot ad arra, hogy a gyerekek megismerjék iskolánkat, a tanító néniket, egymást. A programok játékosak, oldott hangulatúak. “Átvezető foglalkozásokat” szervezünk két hétvégén, négy napon keresztül február hónapban. Ennek a programnak az a célja, hogy megfigyeljük a gyerekek képességeit, orientációját, érdeklődését, az idegen nyelvekhez való viszonyulását. Együttműködési szerződésben szakembereket foglalkoztatunk-logopédus, pszichológus, fejlesztő pedagógus- akik a szakszerű képességvizsgálatot, iskolaérettségi méréseket elvégzik, erről hivatalos szakvéleményt adnak az iskolának és a szülőnek. Minden szempontot figyelembe véve történik meg az elsős osztályokba a felvétel, hiszen a kéttannyelvű oktatás több tanórát, nagyobb leterhelést jelent a gyerekeknek. Bármely más alapfokú köznevelési intézményből érkező tanuló jogviszonyt létesíthet az Agy Tanodával. A beiratkozást megelőzően javaslatot tesz az iskola a képességvizsgálat elvégzésére, hogy a többletterhelésre, idegennyelvi környezetre nyitott, befogadó-e a tanuló. A szaktanárok felmérést végznek a jelentkezővel, hogy az egyéni fejlesztést kidolgozhassuk.

12.Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai Az egész napos oktatás bevezetésével párhuzamosan, megnövekszik tanulóink óraszáma. Ezért az otthoni / délutáni iskolai foglalkozás keretében/ írásbeli, szóbeli feladatok mennyiségét oly mértékben állapítjuk meg, ami a tanítás-tanulás hatékonyságát növeli. A házi feladat a tanulók önálló, a tanítási órák után végzett, tevékenységen alapuló oktatási lehetőség. Az otthoni felkészülés megnövelheti a tanulásra ténylegesen fordított időt, fejleszti az önálló tanulás képességét. A házi feladat hatékonyságát meghatározza: •

A házi feladatot gondosan kell kijelölni, éreztetve, hogy a pedagógus jelentőséget tulajdonít neki.

•

Figyelembe kell venni az átlagos képességű, átlagos felkészültségű tanuló napi iskolai terhelhetőségét, s biztosítani kell a tanulók számára a szükséges szabadidőt.

•

A házi feladat megoldható legyen a tanulók számára. Ennek érdekében:

* a tanulók önálló tanulási képességét tanórán is fejlesztjük; 144

* a házi feladat kapcsolódjon a tanórai munkához, az elsajátítottak begyakorlására, hogy a következő órai anyag előkészítésére szolgáljon; * használjuk fel az egyéni tevékenységet irányító munkatankönyveket, munkafüzeteket; * a feladatok nehézsége feleljen meg a tanulók képességének, alkalmazva a differenciált házi feladatot (tananyagon túlmutató, felzárkóztatást segítő). •

A tanulókkal közölni kell a házi feladatok elkészítésének (szóbeli és írásbeli is) szabályait,

a mulasztás következményeit. •

A házi feladatokat rendszeresen ellenőrizni és értékelni kell. (Gyors, részletes, egyénre szóló visszacsatolás.)

•

Elvárások a szülőktől:

* az otthoni tanulási feltételek megteremtése; * a gyerekek segítése a tanulásban; * a tanulók munkájának ellenőrzése.

145

146

147

148

149

150

151

152

153

154

155

156

HELYI TANTERV MÓDOSÍTÁSA

Érvényes: 2014. szeptember 1-től

157

Gazdálkodási alapismereti tantárgy

Gazdálkodási alapismereti tantárgy tanítása a felső évfolyamokon, Turi Hedvig iskolánkból való távozása után megszűnt.

158

HELYI TANTERV. Érvényes: szeptember

Recommend Documents