PEDAGÓGIAI PROGRAM (HELYI TANTERV)
Érvényes: 2009. szeptember 01-tıl
Tartalomjegyzék 1. Az iskola képzési rendje ............................................................................................... 4 1.1.
Képzési irányok.......................................................................................................................................4
1.2. Az iskola munkarendje....................................................................................................................................4 1.2.1. A gimnázium általános munkarendje...........................................................................................4 1.2.2. A szakközépiskola általános munkarendje ...................................................................................4 1.2.3. A felzárkóztató oktatás általános munkarendje............................................................................4 1.3. Beiskolázás elvei .............................................................................................................................................4 1.4. Az osztályba sorolás szempontjai .......................................................................................................................5 1.5.Csoportbontás és csoportképzés szempontjai ...........................................................................................................6
2.
Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak óraszámai, az elıírt tantárgyi tananyagok és követelményeik ....................................................................................... 7 2.1. A gimnáziumi (esti tagozat) képzés óraterve .........................................................................................................7 2.2. Az érettségi vizsgán a következı vizsgatantárgyakból kötelezı vizsgát tenni ................................................................7 2.3. Az érettségi vizsgára való felkészítésrıl ................................................................................................................7 2.4. A középszintő érettségi vizsga követelményei.........................................................................................................7 2.5. A gimnáziumi képzés tantárgyi tantervei .............................................................................................................8 Témakörök .................................................................................................................................118 Választható tartalmak ........................................................................................................118 Témakörök .................................................................................................................................119 Választható tartalmak ........................................................................................................119 Témakörök .................................................................................................................................120 2.6. A szakközépiskolai (esti tagozat) képzés óratervei.............................................................................................145 2.7. A (felzárkóztató) szakiskolai képzés óraterve...................................................................................................145
3. A tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei ............ 145 4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ........................................................ 150 5. A tanulók beszámoltatásának, az ismeretek számonkérésenek, az értékelés rendje 150 5.1. A tanulók teljesítményének értékelése ..............................................................................................................150 5.1.1. Értékelés belépéskor, felvételkor.............................................................................................150 5.1.2. Értékelés a tanulás-tanítási folyamatban ..................................................................................150 5.1.2.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepük ...........................................................................................151 5.1.2.2 .Szóbeli feleletek................................................................................................152 5.2. Negyedéves beszámolók.................................................................................................................................152 5.3. Belsı vizsgarendszer .....................................................................................................................................152 5.4 A tanulók személyiségfejlıdésének, hozzáállásának, magatartásának értékelése ........................................................153 5.4.1. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése.............................................................153 5.4.2. A tanulók jutalmazása és elmarasztalása .................................................................................155 5.5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ..................................155
2
6. A Báthori István Középiskola és Szakiskola szakképzési programja ......................... 156 6.1. Képzési programok ......................................................................................................................................156 6.2. A Báthori István Középiskola és Szakiskola felzárkóztató szakiskolai programja .................................................156
7. A Pedagógiai Program végrehajtásához szükséges eszközök jegyzéke..................... 156 8. Záró rendelkezések...................................................................................................... 156 8.1. A pedagógiai program megismerésének lehetısége ................................................................................................156 8.2. A pedagógiai program érvényességi ideje ............................................................................................................156 8.3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................................................................157 8.4. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti ...........................................................................................157
9. A nevelıtestület elfogadó nyilatkozata ....................................................................... 158 10. Nyilatkozat................................................................................................................. 159 11. Fenntartói elfogadó nyilatkozat ................................................................................ 160
3
1.
AZ ISKOLA KÉPZÉSI RENDJE
1.1.
Képzési irányok
Középiskolahálózatunk tagintézményeiben az általános mőveltséget megalapozó pedagógiai szakasz részeként 4 évfolyamos gimnáziumi oktatás folyik esti munkarend szerint. Szakképzés a 13. és 14. évfolyamon szintén esti munkarend szerint valósul meg. A képzésbe érettségi vizsgával rendelkezı hallgatók kapcsolódhatnak be. A képzési idı egyes szakmákban a tanulók szakmaválasztásától függ. Tagintézményeinkben a következı OKJ szerinti szakmák képzése folyik:
Szakmacsoport
Okj száma
Szakképesítés (OKJ)
Évfolyamok száma
Szakképzés szintje
Informatika
Gazdasági informatikus
54 481 04 0010 5401
2
Emelt szint
Informatika
Mőszaki informatikus
54 481 04 0010 5405
2
Emelt szint
Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel Ügyvitel
54 345 0000 52 341 Kereskedelmi ügyintézı 0000 Marketing-és reklámügy- 52 342 intézı 0000 Pénzügyi-számviteli 52 344 ügyintézı 0000 52 343 Vámügyintézı 5202 52 343 Jövedéki ügyintézı 5201 54 346 Iskolatitkár 5402 54 346 Ügyintézı titkár 5403 Logisztikai ügyintézı
02 0000 2
Emelt szint
04 0000 1
Közép szint
01 1000 1
Közép szint
01 0000 1,5
Közép szint
05 0010 1
Közép szint
05 0010 1
Közép szint
01 0010 2
Emelt szint
01 0010 2
Emelt szint
1.2. Az iskola munkarendje 1.2.1. A gimnázium általános munkarendje Az oktatás heti két délután kerül megszervezésre 9. évfolyamon 14, 10., 11., 12. évfolyamokon heti 15-15 órában. A 40 perces tanítási órákat 5 perces szünetek követik. 1.2.2. A szakközépiskola általános munkarendje Heti két délután tartjuk az elméleti és gyakorlati képzéseket, összesen 15 órában. Az órák 40 percesek 5 perc szünet a tanítási órák között. A tanórán kívüli foglalkozásokat hétvégeken szervezzük. 1.2.3. A felzárkóztató oktatás általános munkarendje A programban résztvevık életkörülményeit figyelembe véve a tanórák délutánonként szervezhetık meg. szakiskolákban az elméleti és gyakorlati képzés elıirt heti órakerete 32 tanóra, mely heti öt délutánt vesz igénybe. Az órák 45 percesek, köztük 5 perc szünet tartható. Egy tanítási napon maximum 7 óra tartható meg. 1.3. Beiskolázás elvei Intézményhálózatunk tagintézményei négy megyében (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, BorsodAbaúj-Zemplén, Békés) találhatóak meg, íly módon a beiskolázás országosnak tekinthetı.
4
Felvételi vizsga nincs, jelentkezı diákjaink felvételi elbeszélgetésen vesznek részt. Esti tagozatú gimnáziumi oktatásba a tankötelezettségi kort (18 év) betöltött, alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezı magyar állampolgárságú jelentkezık nyerhetnek felvételt. A szakképzésben, amennyiben a központi programok arról rendelkeznek, figyelembe vesszük az egészségügyi alkalmassági feltételeket. Szakmák szerinti elıképzettségi követelmények: Gazdasági informatikus Mőszaki informatikus Logisztikai ügyintézı Kereskedelmi ügyintézı Marketing-és reklámügyintézı Pénzügyi-számviteli ügyintézı Vámügyintézı Jövedéki ügyintézı Iskolatitkár Ügyintézı titkár
érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga érettségi vizsga
Belépés a nappali rendszerő felzárkóztató szakiskolai oktatásra: A nappali rendszerő szakiskolai oktatás keretében megszervezett fölzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. Tekintettel arra, hogy a képzési forma csak nappali rendszerő iskolai oktatásban szervezhetı meg a tanuló abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22-dik életévét betölti. 1.4. Az osztályba sorolás szempontjai Gimnázium: 12. évfolyamára tizenegyedik osztályos gimnáziumi vagy szakközépiskolai ,11. évfolyamára tizedik osztályos gimnáziumi vagy szakközépiskolai , 10. évfolyamára 9. osztályos gimnáziumi vagy szakközépiskolai bizonyítványnyal, valamint szakmunkás vizsgabizonyítvánnyal rendelkezık, 9. évfolyamára nyolcadik osztályos bizonyítványnyal rendelkezı magyar állampolgárok jelentkezhetnek. (Nem magyar állampolgárok a Közoktatási Törvény 110.§a szerint) A Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 71 § (3) bekezdése alapján „a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeket egy tanévben, illetve az elıírtnál rövidebb idı alatt is teljesítheti.”, lehetıséget biztosítunk tanulóink számára a tanulmányi idı lerövidítésére. Szakközépiskola: Az osztályba sorolás elsı szempontja a jelentkezési lapon feltüntetett szakirány. Azok számára, akik nem férnek be a választott osztályba, felajánlunk egy másik lehetıséget. Mindig annak a hallgatónak van választási joga, aki elırébb áll az alkalmassági sorrendben. Idegen nyelvbıl osztályonként két csoport indul. Ha a két csoport különbözı nyelveket tanul, akkor a két nyelv a rendezıelv, ha egy nyelvet, akkor a különbözı szintő tanulók két különbözı szintő csoportba kerülnek. Olyan tantárgyaknál, ahol a tárgyi eszközök használata teszi szükségessé a csoportbontást, az osztály bontásakor a hatékonyság és a tehetséggondozás a szempont. A csoportbontás megvalósításának feltétele, hogy a fenntartó az ennek megvalósításához szükséges anyagi fedezetet biztosítani tudja. Szakiskolai felzárkóztató oktatás: A fölzárkóztató oktatás megszervezhetı egy vagy két éves formában. Az egyéves idıtartamú fölzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves idıtartamú fölzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell meg-
5
szervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egy éves, akik kevesebbel, a kétéves fölzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az iskolának a belépı tudásszint felmérése alapján kell megállapítania, hogy a tanuló melyik programba léphet be. A felzárkóztató oktatásban résztvevı diákok általános iskolai bizonyítványát „Együttmőködési megállapodás” keretében a helyileg legközelebb mőködı általános iskola adja ki. A szakiskolai felzárkóztató oktatásba azok a 16-22 közötti fiatalok kapcsolódhatnak be, akik a tankötelezettségi kor végéig nem tudtak alapfokú iskolai végzettséget szerezni. 1.5.Csoportbontás és csoportképzés szempontjai A gimnáziumi és szakközépiskolai osztályokban a rendelkezésre álló órakeretbıl az idegen nyelv, és az informatika tantárgyakat kívánjuk csoportbontásban tanítani, amennyiben a fenntartó az ennek megvalósításához szükséges anyagi fedezetet biztosítani tudja. Csoportképzésnél arra törekszünk, hogy ne legyenek a tanulók között tudásban és tanulástechnikában óriási szakadékok, melyek a együtt haladás gátjaivá válhatnak. Szakiskolai rendszerben a csoportos foglalkozások mellett fontos szerepet kap az egyénre szabott felzárkóztatás is.
6
2. AZ ISKOLA EGYES ÉVFOLYAMAIN TANÍTOTT TANTÁRGYAK ÓRASZÁMAI, AZ ELİÍRT TANTÁRGYI TANANYAGOK ÉS KÖVETELMÉNYEIK Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, és azok óraszámait az iskola óraterve tartalmazza. 2.1. A gimnáziumi (esti tagozat) képzés óraterve évfolyam/Tantárgy
Osztályfınöki Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Történelem Társadalomismeret Filozófia Mővészeti ismeretek Matematika Informatika Fizika Kémia Biológia Földünk és környezetünk Idegen nyelv Érettségi felkészítés*
Összes óra/ tanév
9. évfolyam Óra/ Éves hét óraszám 1 36 1 36 2 72 1,5 54 0,5 18 3 108 1 36 1 36 3 98 -
14
504
10. évfolyam Óra/ Éves hét óraszám 1 36 1 36 2 72 1 36 0,5 18 3 108 1 36 1 36 1 36 1 36 2,5 90 -
15
540
11. évfolyam Óra/ Éves hét óraszám 1 36 0,5 18 2 72 1 36 0,5 18 1 36 2 72 1 36 1 36 1 36 1 36 1 36 2 72 -
15
540
12. évfolyam Óra/ Éves hét óraszám 1 32 1 32 2 64 2 64 0,5 16 2,5 80 1 32 1 32 2 64 2 64
15
480
*Az érettségire való felkészítés tantárgyanként vagy tantárgycsoportonként szervezhetı. 2.2. Az érettségi vizsgán a következı vizsgatantárgyakból kötelezı vizsgát tenni - magyar nyelv és irodalom (írásbeli, szóbeli) - történelem (írásbeli, szóbeli) - matematika (írásbeli, szóbeli) -a 2009/2010-es tanévtıl kezdıdıen idegen nyelv (angol vagy német nyelv) -két szabadon választott tantárgy (2009/2010-es tanévtıl egy szabadon választott tantárgy) Szabadon választható vizsgatárgy lehet: Az érettségi vizsga szabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI.13.) Kormányrendlet 12§ (1) bekezdése értelmében „érettségi vizsga a tanulói jogviszony keretében, az érettségi bizonyítvány megszerzése elıtt abból a vizsgatárgyból tehetı, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkezı teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja.” 2.3. Az érettségi vizsgára való felkészítésrıl A jogi keretek alapján lehetısége van a tanulónak a felnıttoktatási intézményben is emelt szintő érettségi vizsgára felkészülni, s érettségi vizsgát tenni. Tekintettel azonban arra, hogy az alacsony heti óraszámok miatt nincs reális lehetıség bizonyos tantárgyak óraszámainak emelésére a tanulóknak az egyéni felkészülés, az otthoni tanulás keretében kell – nagyrészt önerıre támaszkodva – az emelt szintő érettségire felkészülni. Iskolánk az emelt szintő érettségi vizsgára való felkészítéshez órakeretet biztosítani nem tud. Helyi tantervünk a 12. évfolyamon évi 64 órát biztosít a felkészítéshez. 2.4. A középszintő érettségi vizsga követelményei A középszintő érettségi vizsga követelményeit a Pedagógiai Program 1. sz. melléklete tartalmazza
7
2.5. A gimnáziumi képzés tantárgyi tantervei A középiskola (9-12. évfolyam) céljai és feladatai A felnıttek középiskolája 9-12. osztályának feladata az általános mőveltség kiterjesztése és elmélyítése, a magasabb mőveltség megszerzésének megalapozása, az érettségi vizsgára és a munkába állásra, illetve a felsıfokú tanulmányok megkezdésére, illetve a szakmai vizsgákra való felkészítés érdekében. Olyan ismereteket és képességeket nyújt, amelyek átfogják az általános mőveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnıttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebbıl kiindulva a felnıttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsıfokú továbbtanulás, a munkaerı-piacon történı elınyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetıségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlıdésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetıséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A középfokú tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési mőveletek kifejlesztıje. Ily módon törekszenek a mőveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsıfokú továbbtanulás lehetıségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetıségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív mőködés irányába. Mindezek a felnıttek középiskolái kiemelt feladataihoz kapcsolódnak. A felnıttek középiskolái szakközépiskolai ágazatában az óraterv szabad sávjában a központi szakképzési programok tananyaga kerülhet elhelyezésre, lehetıséget biztosítva a szakképzés megalapozására, illetve a szakképzés további fokozataira történı elırelépésre. OSZTÁLYFİNÖKI ÓRA Óraszám 9-10. évfolyam: esti 36-36 óra/tanév Cél Az osztályfınöki óra funkciói: − a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben, − a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése fıként az osztályban megélt saját élmények bázisán, − szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történı eligazodás segítésében, a felelıs állampolgárrá nevelésben. Tartalom Az osztályfınöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervben kodifikált intézményes kerete, amelynek jellege alapvetıen különbözik a többi tanítási óráétól Ez az óratípus a késıbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy – gazdag extracurriculumokkal telített – nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv – az osztályfınöki óra sajátos jellegébıl adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti értékelésére. Az osztályfınöki óra tantervében szereplı tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfınök lehetısége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévı tudásokat. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján kultúraterületenkénti csoportosításban jelöli ki az osztályfınöki órák témaköreit és tartalmait Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok: 1. ÖNISMERET
8
− a személyiségben rejlı lehetıségek és gátak feltárása, a személyiség stabilizálása, az önálló döntéshez szükséges képességek kialakítása 2. A TANULÁS TANULÁSA − a személyiségjegyekkel összehangolt egyéni tanulási módszerek, eljárások kialakítása valamennyi tantárgyban 3. TÁRSAS KAPCSOLATOK − készség és képesség a tartalmas, harmonikus emberi kapcsolatok kialakítására és ápolására 4. KONFLIKTUSKEZELÉS − képesség a konfliktusok konstruktív módon történı kezelésére, a megélt konfliktusok hasznosítására az önismeret fejlesztésében, társas kapcsolatok minıségének javításában 5. LELKI EGÉSZSÉG − a lelki egészség (mentálhigiéné) iránti igény felkeltése, ennek kialakításához és megırzéséhez szükséges készségek és képességek kialakulása 6. TESTI EGÉSZSÉG − az egészségnek mint alapértéknek az elfogadása, az egészségmegırzés igényének felkeltése, az egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelızése, készség és képesség ezek leküzdésére, évfolyamonként 10-10 tanórában 7. VISELKEDÉSKULTÚRA − a mindennapi együttéléshez szükéges civilizációs szokások kialakulása és megszilárdulása 8. PÁLYAORIENTÁCIÓ − képesség a munkaerıpiacon történı eligazodásra, az egyéni vágyaknak, törekvéseknek a lehetıségekkel történı összehangolására 9. JELENISMERET − eligazodás a jelen társadalmi változásaiban, ellentmondásaiban, saját álláspont kialakítása a történésekkel kapcsolatban 10. FELELİS ÁLLAMPOLGÁR NEVELÉSE − a jogok és kötelességek ismerete az iskolában és a társadalomban, a demokráciának mint értéknek az elfogadása, közös szabályok, normák alkotásához és mőködtetéséhez szükséges szemlélet kialakulása, a az általánosan érvényes normákhoz, a kodifikált törvényekhez való konstruktív viszonyulás, igény és szándék a saját elıítéletekkel való szembesülésre, ezek leküzdésére, illetve a másság elfogadására 11. GLOBÁLIS PROBLÉMÁK − a világ problémái iránti egyéni felelısség belátása, a "gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan" gondolatának elfogadása, a kapcsolódó egyéni aktivitás terének megtalálása, a világ dolgai iránti érdeklıdés, a folyamatos tájékozódás iránti igény felkeltése
9
Osztályfınöki 9-10. Óraszám: esti: 36-36/tanév 1. Önismeret Tartalom Hogyan látjuk önmagunkat, illetve hogyan látnak bennünket mások? A serdülô „saját én” keresése. Erényeink felismerése, erôsítése, a kiküszöbölhetı hibák korrigálása, önmagunk elfogadása és elfogadtatása. Az önfejlesztés igénye, lehetısége és módjai. Az eszményképek és szerepük az önnevelésben. Felelısségvállalás saját személyiségünk alakításáért. A szándék, a kitartás és a céltudatosság szerepe az önfejlesztésben. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthetı irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához.Megfelelıen képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztı tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetık.) 2. A tanulás tanulása Tartalom A különbözı tantárgyak tanulását segítı speciális ötletek, eljárások. Az eredményes tanulás mentálhigiénés feltételei (önismeret, önnevelés képessége, a megfelelı pszichés kondíció biztosítása, egészséges és megalapozott önbizalom, önellenırzés képessége, önkritika; a tanuláshoz szükséges optimális fizikai állapot megteremtése; a megfelelı környezet kialakítása. Az eredményes tanuláshoz szükséges képességek attitődök (akarati tulajdonságok, rendszeresség, igényesség, koncentrációs képesség, fejlett memória, kommunikációs képességek, kreativitás, igény a tanulásra, a tanulás önépítésként történı elfogadása stb). Tanulási szokások, módok, technikák: – az önismereten alapuló tanulási módszerek kimunkálása; – a tantárgyankénti speciális tanulási technikák alkalmazása; – folyamatos önellenırzés– munka a tankönyvekkel, munkalapokkal, hagyományos és új információhordozókkal (könyvtár, lexikonok, kézikönyvek; számítógép, számítógépes hálózat stb.). Célszerő az elsı osztályt evvel a témakörrel indítani, esetleg összekapcsolni az önismeret fejlesztését célzó témakörrel. A különbözó tantárgyak speciális tanulási metodikájának tárgyalásába érdemes bevonni a szaktanárokat. E témakörbıl az osztályban tanító tanárok munkacsoportjával közösen az elsı tanítási héten projekt is szervezhetı, amelynek megvalósítása a tanórákon és az osztályfınöki órán folyamatosan történhet. 3. Társas kapcsolatok Tartalom − Társas kapcsolatok az osztályban. Az együttes élmények, tevékenységek, közös célok közösséget teremtı ereje. A szervezet (az intézményes struktura: az ODB) és a spontán kialakuló kiscsoport együttes jelenléte az osztályban, az ezek közötti feszültségek (érdekellentétek, rivalizálás, vezetési hibák, merev hierarchia stb.) Sztárok és magányos „arcnélküli” tanulók baráti párosok, csoportok. Feszültségek és konfliktusok tanulók és tanulócsoportok között (kiközösítés, érdek- és értékellentétek, féltékenykedés stb). − A család mint az egyén elsıdleges mikroközössége. Szükség van-e a házasságra, a családra? A család történelmileg kialakult funkciói. A különbözı életkorú családtagok (kisgyerekek, serdülık, fiatal felnıttek, öregek) sajátos problémái, ezek tolerálása, kezelése. Konfliktusok a családban (nemzedéki konfliktusok, testvérkonfliktusok, szülıgyermek konfliktusok, házastársi konfliktusok, a gazdasági problémákból eredı problémák stb.), ezek kezelésének, feloldásának lehetıségei. A serdülı sajátos szerepe a családban, felelıssége a családi élet légköréért. A család külsı kapcsolatai. A családi élet zavarai, a szétesı család. A csonka család problémái, kapcsolattartás a különélı szülıvel. Távol a családtól (élet a kollégiumban). Az önismeretfejlesztésre építve együttesen is feldolgozható a téma tréning formájában. A problémák felvethetık a tanulók saját osztályban és családban megélt tapasztalatai mentén. A beszélgetés motiválható különbözı kérdıívek tapasztalatainak ismertetésével, például a szociometriai vizsgálat eredményeinek bemutatásával.
10
4. A konfliktuskezelés Tartalom A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: − önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelısség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevı viselkedés) − megfelelı kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözıségének elfogadása − az együttmőködés készsége és képessége − készség a közös problémák együttes megoldására. A konstruktív konfliktusmegoldás menete − a probléma pontos körvonalazása, − közvetlenül és közvetve érintettek érzelmeinek: aggodalmainak és reményeinek feltérképezése, szempontjainak feltárása − megoldási alternatívák győjtése − az összegyőjtött megoldási módok mérlegelése, és a megfelelı kiválasztása, törekvés a “nincs vesztes” elv érvényesítésére − meghatározott idı után az eredmény értékelése. − Az osztályban elıforduló konfliktusok tanulságai. Célszerő a téma feldolgozását a tanulók élményeivel kezdeni, feltárni megélt konfliktusaikkal, saját konfliktuskezelési módjaikkal kapcsolatos stratégiáikat. Ez a témakör egységbe szervezhetı az önismeret és a társas kapcsolatok fejlesztése címő témakörökkel. A konfliktuskezelési technikák elsajátításához jól alkalmazhatók a drámapedagógia módszerei. A szemléletformálást segítheti szépirodalmi szemelvények, filmrészletek, történelmi események elemzése. A konfliktus mint az emberi életben elkerülhetetlen és hasznosítható jelenség. A konstruktív konfiktuskezelés feltételei: − önismeret, saját tapasztalatok tanulságainak hasznosítása, saját felelısség belátása, pozitív énkép, egészséges önérvényesítés (nem agresszív, nem szubmisszív, hanem asszertív: mások szempontjait is figyelembevevı viselkedés) − megfelelı kommunikációs készség, empátia, tolerancia, mások különbözıségének elfogadása − az együttmőködés 5. Lelki egészség (mentálhigiéné) Tartalom A serdülıkor mint a személyiség kialakulásának döntı szakasza, az életkorból fakadó problémák, feszültségek (önállóvá válás, a döntés felelıssége, konfliktusok szülıkkel és pedagógusokkal, kortárscsoportok az iskolában és azon kívül stb.) Önismeret, önkontroll, önértékelés, önbizalom. Képességeink és korlátaink tudata, önnevelési készség és stratégia, gátlások leküzdése és kialakítása, saját idegrendszerünk, hangulataink ismerete, készség és képesség kezelésükre. Képességeinknek, ambícióinknak és kondíciónknak megfelelı optimális testilelki terhelésre törekvés, az alulterhelés és a túlterhelés veszélyei. A szorongás, a stressz, a feszültség, a fáradtság oldásának „technikái”. A megfelelı konfliktuskezelés mint a lelki egészség feltétele, és a megfelelı mentálnhigiénés állapot mint az eredményes konfliktuskezelés feltétele. A kudarcok tőrése, tanulságaik feldolgozásának, hasznosításának képessége E témakörre valamennyi modulban van utalás, és természetes az össsze- kapcsolódás a testi egészséggel foglalkozó részlettel. Önálló témakörként történı szerepeltetését – kiemelt jelentısége mellett – a pedagógiai gyakorlatban általános elhanyagolása indokolja. 6. Testi egészség (évfomyamonként 10-10 tanórában) Tartalom Az egészségmegırzés igényének felkeltése, az egészséges életmód szokásrendszerének kiépítése. A testi és lelki egészség összefüggései (pl.: az önfegyelem, az akaraterı, az énazaonosság szerepe az egészség iránti igény kialakulásában; a pszichés zavarok testi jelei; a lelki egészség megerısítése esélyt ad az egészségkárosító szenvedélyek megelızésére). Saját testünk, szervezetünk mőködésének ismerete mint az önismeret szerves része (egyéni hajlamok, jellegzetes betegségtünetek felismerése, a hipochondria tudatosítása). A serdülés testi sajátosságai, a serdülıkori biológiai, pszichológiai érés folyamatának ismerete, megértése. Genetikai ismeretek, az öröklıdés jelentıségének felismerése. Az egészséget fenyegetı tényezık ismerete, törekvés ellensúlyozásukra (a környezet károsító hatása, helytelen életvitel, egészségtelen táplálkozási szokások, stressz stb). Fertızések, járványok. A betegségek megelızésének módjai (környezeti ártalmak minimalizálása, személyes higiéné, az egészséges életmód szokásrendszerének kialakítása, törekvés a lelki egészség
11
megteremtésére stb). Balesetek megelızése (a balesetveszély felismerése, balesetvédelmi szabályok ismerete, betartásuk; segítségnyújtás baleseteknél) A kapcsolódó beszélgetésekhez jó kiindulást jelenthet az osztály egészségi állapotának feltérképezése és az egyéni életvitel jellemzıinek összegyőjtése kérdıíves vizsgálatok keretében. Az egészséges életvitel szokásrendszerének szemléletetése történhet kapcsolódó audio- és videoanyagokkal (a rádió és a televízió rendszeresen sugároz az egészségmegırzést célzó mősorokat).
7. Viselkedéskultúra Tartalom − Mindennapi kommunikáció Köszönések és megszólítások zőrzavara. Ismerkedés, bemutatás, bemutatkozás, a kapcsolat kezdeményezése. Beszélgetés, verbális és nonverbális jelek. A társalgás „szabályai” nagyobb társaságban. Nyelvi igényesség és igénytelenség. Nyelvi viselkedés jellegzetes helyzetekben − Udvariassági formulák Hagyomány és személyesség az udvariassági formulák használatában. Generációs különbségek a viselkedéskultúrában. Illemszabályok jellegzetes helyzetekben (pl.: vendégfogadásnál, vendégségben, étteremben, futballmeccsen, szórakozóhelyen, otthon, az iskolában, közlekedési eszközön, külföldi tartózködás során stb). − Civilizációs szokások Az ígéret, a megállapodás, a határidık betartása. Mások idejének, tulajdonságainak, nyugalmának tiszteletben tartása (pontosság, tapintat, a „hangerı” megfelelı szabályozása). A kölcsön kapott értékek, tárgyak idıben és sértetlenül történı visszaszolgáltatása. Kimentés, kiengesztelés, bocsánatkérés. Fokozott figyelem az arra rászorulókkal (idısekkel, betegekkel, kisgyermekesekkel, várandós nıkkel, nagy megrázkódtatást átélıkkel stb). A velünk egyformán erısekkel az adódó terhek egyenlı elosztása. A testi és lelki erıszak kerülése és elutasítása. A témakör kapcsolódik a Társas kapcsolatok címőhöz. A mindennapi érintkezés szabályait érdemes szerepjáték formájában is gyakorolni. A különbözı korszakok, népek és generációk udvariassági szabályait célszerő irodalmi szemelvények esetleg filmrészletek segítségével szemléltetni. A diákokkal is győjtethetık példák napi élményeikbıl, olvasmány- és filmélményeikbıl bizonyos viselkedési normák betartására, illetve megszegésére. 8. Pályaorientáció Tartalom Ki milyen pályát szeretne választani az érettségi után? A jovıbeni munkaterülettel, munkakörrel kapcsolatos elvárások. A munkakör betöltésének feltételei. Alkalmazotti minıségben végzett munka. Vállalkozói minıségben végzett munka. Hasznos lehet a diákok véleményét leiratni a munkáról, a kapcsolódó saját és szüleik, ismerıseik révén szerzett tapasztalataikról, és ezek alapján indítani a kapcsolódó beszélgetést. A választott pálya követelményeit kinekkinek össze kell vetni saját személyiségjegyeivel, e ponton ez a témakör szorosan kapcsolódik az Önismeret címőhöz. Célravezetı az egyes tanulókat kiscsoportos beszélgetések során szembesíteni önmagukkal és a választott pályán adódó követelményekkel. (Az 5-6 fıs kiscsoportok szervezıdése ezesetben szabad választás alapján történjék.). Érdekes vitatéma lehet a vállalkozás helyzete hazánkban. Vitaindításul aktuális újságcikkek, tv- vagy rádióadások szolgálhatnak. 9. Jelenismeret Tartalom − Szőkebb pátriánk múltja, hagyományai, jelen problémái − A haza közösségteremtı alkotóelemei: a nyelv, a táj, a kultúra, a történelem, a nemzeti szimbólumok, ünnepek, szokások, közös távlatok − A múlt és a jelen kapcsolata. A hagyományok elıremutató és visszahúzó szerepe, Nemzeti sorsfordulóink. A történelmi események, személyiségek megítélésének korszakonkénti változásai. Történelmi kudarcaink idıszerő tanulságai.
12
− Hazánk jelenlegi állapota és belátható jövıje. A rendszerváltás óta eltelt idıszak tapasztalatai. Pluralizmus, többpártrendszer, parlamenti demokrácia. Gazdasági változások, privatizáció, vállalkozások, munkanélküliség. Közvélemény, közhangulat. Ki hogyan éli/élte meg az elmúlt éveket? E témakör kapcsán megkísérelhetjük felszínre hozni a diákok gondolatait, érzéseit a jelen idıszerő eseményeirıl, ellentmondásos történéseirıl, jelenségeirıl. Az egyetlen hivatalos világnézet hegemóniájának megszőnésével, a pluralizmus legitimizációjával eltőntek a politikai, világnézeti kérdéseket érintı elvárt válaszok, s a felmerülı témákról zajló viták az egymással eltérı nézetek ütköztetését, a saját álláspont kialakítását segíthetik. 10. Felelıs állampolgár nevelése Tartalom A civil társadalom kialakítása. Az emberek egyenlıségének elismerése, a faji, vallási, etnikai különbségek elfogadása, elıítéletmentesség. Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok ismerete, gyakorlása, tisztelete. Nyitottság a hátrányos helyzető rétegek ügye iránt, lehetıség szerinti bekapcsolódás problémáik megoldásába. Érdeklıdés, fogékonyság a társadalom jelenségei, problémái iránt. Az egyes fogalmak körüljárásához felhasználhatók a történelemben és az állampolgári ismeretek címő részmőveltségi terület keretében tanultak. Ezek segítségével sokoldalúan megvilágítható például a jog, a demokrácia fogalma, annak jelenleg értelemezése, aktuális megvalósulásának buktatói. 11. Globális problémák Tartalom Az emberiség globális problémái mint minden egyes embert érintı gondok. A „gondolkodj globálisan, cselekedj lokálisan” szlogen értelmezése. A természeti környezet, az ökológiai egyensúly védelme. A szőkebb és tágabb környezetünkben megnyilvánuló agresszivitás elleni fellépés. Felelısségvállalás a jövendı generációk sorsáért. A világon létezı különbözı nemzetek egyenjogúságának elismerése, egyetemes emberi jogok. A háború és béke kérdése a XX. század végén. Gyakorlati javaslatok, ötletek Az elızı két témakörhoz hasonlóan ezúttal is a tanórákon felmerülı problémák és az aktuális eseményekhez kapcsolódóan felmerülı kérdések köré célszerő elrendezni a tematikát tág teret hagyva a tanulók önálló véleményének.
13
Osztályfınöki 11-12. Óraszám: 11. évfolyam:esti: 36 óra/tanév; 12. évfolyam: 32 óra/tanév 1. Önismeret Tartalom Pozitív-negatív, reális-irreális énkép. A helyes önismeretre alapozott törekvés a saját testi, lelki és társas szükségletek mértéktartó és harmonikus kielégítésére, a személyiség folyamatos karbantartására. Élettervek, karriertervek. Felelısség önnön személyiségünk, saját sorsunk alakításáért. Hit önmagunk erejében, önbecsülésre törekvés. A belsı személyi autonómia kialakításának fontossága. Az önismerettel kapcsolatos beszélgetés köthetı irodalmi vagy filmélményekhez, az erre önként vállalkozó tanulók önvallomásához. Megfelelıen képzett pedagógus vagy meghívott tréner önismeretfejlesztı tréninget is tarthat az osztálynak. (Az önismereti tréningen való részvételre azonban a diákok nem kötelezhetık.) 2. A tanulás tanulása Tartalom Kudarcok a tanulásban, a kudarcok elviselése, okainak keresése, a saját felelısség belátása, a kudarcok tanulságainak hasznosítása az önnevelésbenAz egészséges önbizalom, amabíció, céltudatosság. Az egészséges rivalizálás és a kíméletlen törtetés. Teljesítmény az iskolában, az iskolán kívül, vizsgán, versenyen Gyakorlati javaslatok, ötletek Ebben az életkorban különösen fontos a felkészülés a munkába állásra, a vizsgahelyzetekre. Az iskolai tanulásban szerzett tapasztalatok elemzése, a folyamatos önértékelés, ennek szembesítése a tanárok és az osztálytársak véleményével jó eszköze lehet ennek a felkészülésnek. 3. Társas kapcsolatok Tartalom − Egyén és közösség Az egyén és a közösség együttmőködéséhez szükséges szabályozók ismerete, szerepük tisztázása (erkölcs, jog, törvények, szabályok, házirend stb). Az egyéni és a közösségi érdekek összefüggései, az érdekek egybeesése, ellentétei. A közösségi és az egyéni érdek túlhangsúlyozásának káros következményei. Az érdekek képviselete, az érdekegyeztetés lehetıségei. Az egyéniség sajátos szinei, felszínre hozásának lehetıségei és gátjai a közösségben. A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok, képességek (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, kímélet, tisztelet, méltányosság, tapintat, humor, tolerancia, empátia, segítıkészség stb). − Az iskolán és a családon kívüli kötıdések (sportegyesület, pop együttesek, vallási bázisközösségek, szekták stb.), az ifjúsági szubkultúra hatásai: divat, beszédstílus, szabadidıs programok, szokások, viselkedési formák − Szerelem, partnerkapcsolat A tartalmas, gazdagító partnerkapcsolat kialakulásának feltételei (önkéntesség, egyenrangúság tudata, egymásra figyelés, a partner érzelmi, viselkedési szokásainak elfogadása, alkalmazkodás, a birtoklási igény elutasítása és leküzdése önmagunkban, felelısség, ıszinteség stb.) Hullámhegyek és hullámvölgyek a tartós kapcsolatokban, veszekedés, konfliktusok. A kapcsolat megszakításának kulturált formái. A saját élményeken kívül vitaindítók lehetnek a témához kapcsolódó filmek, szemelvények, újságcikkek. Mivel e témák az egyének intimszféráját érintik, különösen célszerő kívülrıl hozott, esetleg fiktív esetekkel bemutatni, ezek közvetítésével megvitatni a kapcsolódó problémákat. 4. A konfliktuskezelés Tartalom A rivalizálás személyiségfejlıdést segítı, illetve gátlásokat okozó és konfliktusokat eredményezı formái. A másság elutasítása, bőnbakképzés; az egyén felelıssége e jelenségek kialakulásában, a kiközösítettek cselekvési tere és lehetıségei. Az agresszivitás mint társadalmi (és világ) jelenség. Az agresszivitás lehetséges okai (frusztráltság, negatív minták, eltömegesedés stb). A demokrácia mint potenciális konfliktusforrás. Az érdekek ütközése, érdekérvényesítés. Kompromisszum, konszenzus, vitakultúra, tárgyalási technikák. Demokrácia az osztályban, az iskolában (közös szabályok alkotása és mőködtetése, diákönkormányzat, a hierarchikus strukturák leépítése, a felelısség megosztása és vállalása stb).
14
A téma feldolgozásához hatékonyan alkalmazhatók aktuális újságcikkek, rádió- és tv-adások is. Az eredményes konfliktuskezeléshez, kommunikációhoz, tárgyaláshoz szükséges technikák tréning formájában is elsajátítathatók. A téma e ponton kapcsolható a jelenismerettel foglalkozó modulhoz. A konfliktus kreatív kezeléséhez is segítséget ad a Gordon-módszer. 5. Lelki egészség (mentálhigiéné) Tartalom Emberismeret, empátiakészség, figyelmeség, tapintat, alkamazkodási készség, rugalmasság, ugyanakkor az autonómia megırzésére irányuló erı, belsı stabilitás. Az önálló döntés képessége, a lehetıségek mérlegelése, személyes felelısségvállalás. A mővészi önkifejezés, a humor, a játék, a mőélvezet mint a lelki egészség helyreállításának, a feszültségek oldásának hatékony eszköze. Élményképesség, érzelmi jelenlét mindabban, ami történik velünk, a pozitív és a negatív élmények feldolgozásának képességei. Saját magunk tisztelete, méltósága; egyéniségünk színeinek vállalása. Az érzelmeink vállalása, s a velünk kapcsolatban álló emberek ösztönzése ezek vállalására. Az emberi kapcsolatok értékként való elfogadása, érzékenység az emberi gesztusok esztétikuma iránt. A lelki kiegyensúlyozottságot veszélyeztetı tényezıkkel szembeni tudatos védekezés, a káros hatások ellensúlyozására törekvés. Ha az osztályban sikerült oldott hangulatot kialakítani, számítani lehet a diákok ıszinte vallomásaira. Ennek feltétele az igénye egymás meghallgatására, a bizalom, a diszkréció. Bizonyos nagyon személyes témák megbeszélése történhet informális kiscsoportokban. Ha valaki nem kíván résztvenni ilyen jellegő megbeszéléseken, legyen lehetısége kívül maradni, esetleg elhagyni a termet. 6. Testi egészség (évfolyamonként 10-10 tanórában) Tartalom Szexuális kultúra − − − − − − − − −
saját test igenlésének képessége, az önkielégítés mint természetes jelenség és mint örömpótlék, sajátos menekülés a petting szerepe az egyén pszichoszexuális fejlıdésében a szexuális élet megkezdése, biológiai és erkölcsi szempontok, felelısségvállalás egymás iránt – a fogamzásgátlás módjai és kockázatuk a gyakran váltogatott partnerkapcsolatok konfliktusai, veszélyei (telítıdés, sekélyesség, fertızésveszély) az abortusz körüli viták (mikor kezdıdik az élet?) „az optimális családtervezés” lehetısége – szexuális rendellenességek, devianciák, homoszexualitás a nemi betegségek és a nemi magatartás összefüggései az AIDS
Egészségkárosító szokások, szenvedélyek kialakulásának megelızése, illetve gyógyításuk − Mértéktelen kávé- és alkoholfogyasztás. − Gyógyszerek, kábítószerek. − Az alkoholizmus és a drogfüggıség kezelése (szociális és egészségügyi intézkedések) Betegekkel, vakokkal, mozgássérültekkel szembeni magatartás. Beteg, gondozásra szoruló családtagok Speciális egészségügyi problémákhoz, a szexualitást érintı kérdések megvitatásához célszerő meghívott elıadót (orvost, biológiatanárt) felkérni, aki kész a felmerülı konkrét problémák megválaszolására is. A tudnivalók nagy része elhangzik az érintett szakórán, de az egyéni problémák megbeszélésére ott nem mindig van idı. Az ezt igénylı diákok kapjanak lehetıséget a négyszemközti beszélgetésre. 7. Viselkedéskultúra Tartalom − Közlekedési kultúra. Tájékozódás ismeretlen városokban, országokban. A közlekedési szabályok ismerete. Magatartási követelmények gyalogosok, utasok és jármővezetık számára, a kooperáció lehetısége a közlekedés során, az agresszivitás veszélyei, megelızésének, kivédésének, kompenzálásának lehetıségei stb. A közlekedési balesetek megelızése, segítségnyújtás a balesetet szenvedıknek. A közlekedési szabályok megszegésének, balesetokozásnak hatósági és jogi következményei.
15
− A kulturált viselkedés szabályai a munkahelyen. Álláskeresés, munkábaállás, bemutatkozás, kapcsolat idısebb kollégákkal. A kulturált vállalkozói magatartás Mivel a tanulók jelentıs része szerez 16 éves kora után jogosítványt, illetve a közeljövıre tervezi ezt, különös hangsúllyal célszerő foglalkozni a jármővezetıre vonatkozó viselkedési szabályokkal, avval a veszéllyel, amit az ittas vezetés, a gyorshajtás, a volánnál ülık agresszivitása jelent. Fontos téma a kerékpárosok és a gyalogosok felelıssége is a közlekedésben. Hatásos vitaindító lehet egy-egy aktuális baleseti hír. A munkahelyi viselkedés témája elıkerül a Pályaorientáció címő modulban is. 8. Pályaorientáció Tartalom Tájékozódás a munkaerıpiacon, munkaerı túlkínálat, munkanélküliség. Információszerzés a munkaügyi központoktól. Álláskeresési módszerek, technikák, az álláskeresés során követendı magatartási és viselkedési normák (a felkészültség mellett az elsı benyomás nagy jelentısége, a megfelelı öltözék, az alapvetı illemszabályok ismerete). Piacképes és nem piacképes tudások (az idegen nyelvismeret és a számítástechnika aktuálisan kiemelt jelentısége, konvertálható tudások, a rugalmasság, kreativitás fontossága stb). A pályázatkészítés gyakorlati kérdései, a szakmai önéletrajz összeállításának módszere. A munkaviszonnyal kapcsolatos legfontosabb fogalmak megismerése (a munkaviszony alanyai, a munkaviszony létesítése és megszünése, munkajogi kérdések). A munkavégzés alapvetı szabályainak megismerése. A munkahelyi viselkedés alapvetı normái, felkészülés az új munkahelyen történı beilleszkedésre (kezdeti nehézségek, konfliktusok). A munkanélküliség problematikája. A pályakezdıket megilletı munkanélküli ellátások rendszere, képzési, továbbképzési lehetıségek igénybevétele, a képzés szabályai. A legfontosabb munkaügyi, munkajogi kérdésekhez és a munkaerıpiac aktuális jellemzıinek bemutatásához célszerő külsı szakértıt igénybe venni. A munkába állás jellegzetes szituációit érdemes szerepjáték formájában eljátszatni a diákokkal (pl. bemutatkozás, az elsı munkanap elsı órája, reagálás az idısebb kolléga kioktató hangvételére, segítségkérés tapaszaltabb kollégától stb.).
9. Felelıs állampolgár nevelése Tartalom A demokrácia értékként való elfogadása. Az össztársadalmi, a helyi réteg (csoport), illetve egyéni érdek összehangolására való készség és képesség. Gyermeki jogok, emberi jogok, diákjogok. Az egyes emberek személyiségi jogainak tisztelete. Érdekfelismerés, érdekképviselet, érdekérvényesítés, készség a társulásra, önszervezıdésre. A kisebbségi vélemények létjogosultságánal elismerése. Igény az erkölcsös és kulturált politizálásra, érdekérvényesítésre, vitára. A tévedés belátásának készsége, az ésszerő (nem elvtelen) kompromisszumra való alkalmasság. A konszenzuskeresés technikái. A kommunikációs tréning, illetve a tárgyalási technikák tréning formájában történı gyakorlása e témakörhöz kapcsolódva is elképzelhetı. Célravezetô lehet a Diákjogi Charta kézikönyvében található esetek feldolgozása (Civitas füzetek, Bp., 1995.).
10. Globális problémák Tartalom Európai identitástudat, európai hagyományok, az európai kulturális örökség. A kelet-közép-európai régió sajátos problémái, az Európához való csatlakozás kérdései.Honvédelem és erıszakmentesség. A katonai szolgálatot megtagadók megítélése. Számítógépes hálózatok, az INTERNET szerepe a nemzetközi kapcsolatok alakulásában. Gyakorlati javaslatok, ötletek A fiatalok korosztálya számára különösen lényeges a személyes felelısség felismerése, a saját cselekvési tér megtalálása, és az egyéni aktivitás körének, intenzitásának felelıs eldöntése (pl. a környezetvédelemmel kapcsolatos tevékenység megválasztásánál, a különféle szervezetekhez, csoportokhoz, közösségekhez való csatlakozásnál stb.)
16
11. Társadalmi bőnmegelızés, áldozattá válás Tartalom A gyermek- és fiatalkori bőnözés megelızése, csökkentése A családon belüli erıszak megelızése Az áldozattá válás megelızése, áldozatsegítés, az áldozat kompenzációja feladatkörben Értékeink védelme Kirívó viselkedés kerülése
17
ANYANYELV ÉS KOMMUNIKÁCIÓ
9-12. évfolyam Célok és feladatok A felnıttoktatás és a nappali iskolák általános céljai lényegileg megegyeznek. Mégis e képzési forma sajátosságai szükségessé teszik, hogy e specialitások a célok között önállóan is megjelenjenek. E szempont alapján az anyanyelvoktatásunk célja az is, hogy olyan alapokat biztosítson, amely az idegen nyelvek tanulását segíti. A leíró nyelvtani tudás az idegen nyelvek (fıként az indogermán nyelvek) grammatikai rendszerének elemi összevetésével, s ezáltal a generatív mondattani megközelítések elemi ismeretével egészül ki. A hétköznapi kultúra fontos része az interakció, a kommunikálni tudás képessége. A felnıttek élettapasztalatára építetten az életvilág feltárása, az önkifejezés, a szándékokhoz kapcsolt kommunikációs cselekvési stratégiák kialakítása, ill. a kommunikációban elengedhetetlen kölcsönösség és a konszenzus keresése a felnıttoktatás jövıbeni feladata. Az anyanyelvi képesség fejlesztése a közlésre, a kapcsolatteremtésre irányuló motiváltságra épül.
Fejlesztési követelmények A felnıtt ember mindennapjaihoz tartozik a sajtó, a rádió és televízió által kínált kultúra fogyasztása, ezért kapott fı hangsúlyt az oktatás tartalmában a tömegkommunikáció tanítása. A tantervben ezért kap fontos helyet a tanulásmódszertan, ill. az önfejlesztés, és a könyvtárismerettel párhuzamosan a rendszerezés képességének fejlesztése is. E cél alapján -, ill. az ismétlések elkerülése végett is - tartható fontosnak, hogy a leíró nyelvtani ismeretek a középiskolában egy rendszer mőködı részeként jelenjenek meg, minden részterület esetén a nyelv rendszerszerő voltára való hivatkozással. A stílus tanítása a közlés formavilágának fejlesztését célozza. A nyelvtörténet és a nyelv élete elsısorban a tanulói látásmód fejlesztését szolgálja. A képzést a tömegkommunikációs témakör zárja le, amely a mindennapi élethez, életvilághoz kötıdı jellege okán személyiségfejlesztés lehetıségét kínálja. A tömegkommunikáció a mindennapi kultúra része, a fogyasztói magatartás formálása segítséget nyújt az ember eredeti arcának védelmére. A tantárgy tanítása az egyes témakörökön belül az alábbi képesség fejlesztését irányozza elı: A szövegértés, szövegalkotás, egyéb szövegtani ismeretek is; helyesírás, nyelvhelyesség, stílus; a magyar nyelv életének, rendszerének ismerete; a grammatikai ismeretek felelevenítése és folyamatos fejlesztése. A felnıttoktatás általános fejlesztési követelményei nagyobb részt megfelelnek a nappali gimnáziumok követelményeinek, mégis némi kiegészítésre és módosításra szorulnak. Szövegalkotás A folyamatos fejlesztésében egyrészt a különbözı szövegtípusoknak és mőfajoknak megfelelı közlésmód gyakoroltatása játszik szerepet. A tanuló legyen képes az önkifejezésre, véleményének, érveinek logikus felépítésére. A szövegalkotás kulturáltságának mérıje a szókincs megfelelı terjedelme (szükséges ennek bıvítése), a logikai összefüggések és az elrendezés képessége, a személyesség és a szöveg lineáris és globális összefüggéseit biztosító nyelvi eszközök ismerete. Nyelvhelyesség és a stílus A tantárgyi tartalmak mellett a tanterv a beszéd akusztikai megformálását, írásban a nyelvi szabályok helyes alkalmazását és tagolását, a megfelelı íráskép kialakítását várja el. Az aktív nyelvmővelıi magatartás a saját nyelvi kultúra tökéletesítésének fontos eszköze. A nyelvhelyesség, a stílus a szövegalkotás lényeges tartalma, ezért a mindennapi és szépirodalmi stílus megfelelı ismerete, a jelenségek felismerése, ill. a nyelvileg megfelelıen formált tartalom megjelenítése fontos tevékenységforma. Helyesírás Ennek a képességnek a fejlesztése a felnıttoktatásban nem könnyő feladat. A felnıttek körében az egyedi rögzült hibák korrekciója tőnik a legkönnyebbnek, a helyesírási szabálytudat hiánya viszont, a fel nem ismert dyslexia felnıttkori tünetei szinte korrigálhatatlanok. Mégis általános fejlesztési célnak tekinthetı a helyesírási képesség fejlesztése, a biztos helyesírás kialakítása, amelyhez a tanulói szövegek javítása és javíttatása is hozzájárul. Leíró nyelvtani ismeretek A nyelvtörténet, illetve általános nyelvészeti tudnivalók a nyelvi jelenségek értı megismerésére irányulnak. A történeti tájékozódáshoz kapcsolódó feladatok a rendszerezés képességét, a rendszerszemlélet kialakítását segítik. A
18
leíró nyelvtani ismeretek az általános iskolai tantervekben az általános és részletes követelményei között, évfolyamokra lebontva szerepelnek, így a továbbjutás feltételéhez tartozik a hangtani, szófaji, mondattani ismeretekben szerzett jártasság. Mégis köztudott, hogy a középiskolába érkezık közt nagyon nagy számban találkozunk olyanokkal, akik e területen is súlyos hiányosságokkal küszködnek. A grammatikai tudás az anyanyelv-használat és az idegennyelvtanulás alapja. Ezért a tantervben minden évfolyam fókuszában megjelenı nyelvi jelenségeket a leíró nyelvtani ismeretek felelevenítésével párhuzamba kell tanítani annak érdekében, hogy a megfelelı grammatikai ismeretek, azaz a képzés alapkövetelményei ténylegesen megvalósíthatók legyenek. Tanulás tanítása A felnıttoktatásban a tanulástechnikák fejlesztése a felnıttképzés sikerének alapja.
19
9. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák A középiskola szintjének megfelelı szövegértés fejlesztéséhez publicisztikai és közéleti szövegek feldolgozását, a gondolatmenet felismertetését, a nem kimondott tartalmak feltárását (hatáskeltés, befolyásolás eszközei) szükséges elvégeztetni. A szövegelemzésekkel az ítélıképesség is fejleszthetı, ill. az alapvetı érintkezési formáknak megfelelı szövegalkotás pedig alapvetı készségek fejlesztésére nyújt lehetıséget. A szóban elhangzó közlések során a helyzetnek megfelelı válaszadás gyakoroltatása a nyelvi norma és nyelvi illemtan fejlesztésének része. A szövegértés nem csupán kognitív megismerési folyamat. A szöveg vizuális és akusztikus percepciója, a denotatív és konnotatív jelentések, a befolyásolás nem verbális összetevıinek felismerése csak a tanuló szociális-emocionális attitődjeinek fejlesztésével, csoportdinamikai játékokkal alakítható. A beszédhelyzet és a felhasznált nyelvi eszközök, megszólítási és kapcsolattartási formák viszonyának tanulmányozása, a helyzetnek megfelelı nyelvi eszközök alkalmazása a képzés e szakaszában hangsúlyos helyzetbe kerül. A kommunikáció a mondat és szöveg nyelvi szintjein megvalósuló leíró nyelvtani párhuzamokkal egészül ki. Témakörök A közlésfolyamat, tényezıi és funkciói
A kapcsolat létrehozásának nehézségei, a beszédhelyzet A nem verbális kommunikáció kiegészítı, helyettesítı, megerısítı szerepei (önközlés, szabályozás, közlés)
Tartalmak Az adó, vevı, csatorna, zaj, üzenet, kód – dekód A közlés, kifejezés, tájékoztatás mellett a poétikai funkció, a fatikus (kapcsolatteremtés és kapcsolatfenntartás) szerep A mindennapi érintkezés nyelvi sztenderdjei A vitakultúra, a manipulációs szándék felismerése A non verbális kommunikáció: a hétköznapi tárgyak jelentéstana, az otthon, a környezet jelentéstana). A térköztartás a kommunikációban
Választható tartalmak Az adó és vevı viszonyának szociális és emocionális háttere. A személyiség megjelenése a különbözı szövegekben (az önkifejezés vágya, a kapcsolatteremtés vágya, az önkifejezés és a másoknak való megfelelés együttes megjelenése) A kommunikációs konfliktusok feloldásának módjai Szemiotika - a jel és jelentés kapcsolatának, szintaktika - jelek szervezıdésének, a jelek struktúrájának, pragmatika - jelek keletkezésének tudománya Szólások és szólásmagyarázatok, közmondások a nyelvi kifejezés gazdagításában (szólások etimológiája) A politikai és szépirodalmi szimbólumok
A mondatfonetikai eszközök A jelek szerepe az élet és a tudomány különbözı területein A nyelv mint jelrendszer
A kommunikáció és szöveg
Természetes és mesterséges jelek, konvencionális és mővészi jelek, rejtjelek A jel és jelentés kapcsolata Jelentésárnyalatok, nem nyelvi jelek a szövegben A szövegbe ágyazott jelentés, a többletjelentések, a metakommunikatív tartalom a befolyásolás szolgálatában A szövegjelentés vizsgálata pszeudoszövegeknél (pl. Paródia, irónia nyelvi jelenségei) Váratlan jelentésmódosulás a viccek világában Az elhallgatás a szöveg mögé rejtett üzenetek A szövegjelentés: a téma (ismert és újságoló rész), a kulcsszó szerepe, a tételmondat
A mondatfajták, rendszermondat, Szövegmondat, mondategész, mondategység fogalma. A szabad és kötött szórend a magyar és idegen nyelvekben A szófajok: fogalomszók, mondatszók, nem önálló szófajok, átmeneti szófajok, viszonyt jelölı szavak) A fogalmi hierarchiák Az alkalmi szófajváltás esetei A morfémák jelentéstana, szófajváltás, mint jelentésmódosulás a képversek, helyesírási hibák a reklámok világában
20
A továbbhaladás feltételei: A kommunikációs helyzetnek megfelelı nyelvhasználat, valamint szövegfeldolgozás kérdések alapján. Felelet, kiselıadás, írásbeli szövegek megalkotásában mutatott jártasság és a mindennapi kommunikáció sztenderdjeinek elemzési készsége. A nyelvi jelenségek legalább két különbözı szemlélető tipológiájának ismerete (ld. fent a mondattan és szófajok rendszere), a szöveg szerkezeti sajátosságainak alkalmazása és a logikai kapcsolatok ismerete és alkalmazása (oksági viszonyok, hasonlósági viszonyok, állítások egymáshoz való viszonya). Fogalmak kommunikáció, metakommunikáció, tömegkommunikáció, információ, adó, vevı, üzenet, kód - dekód, közeg, csatorna, funkció; szöveg, szövegmondat, rendszermondat, mondategész, mondategység, álszövegek, a szórend, kulcsszó, tételmondat, a szöveg tagolása (bekezdés, fejezet, expozíció, a figyelem felkeltése, a narráció, peroráció, megerısítés, érvelés, és cáfolat), szövegfajták és szövegtípusok Tevékenység félévente egy írásbeli tesztfeladat irodalmi nagydolgozat iskolai megírása és javítása (nyelvhelyességi hibák is) egy elıre megbeszélt házi dolgozat és egy kiselıadás elkészítése Integráció a tudomány más területeinek jelhasználata könyvtárhasználat - jelek, jelzések a könyvtártudományban
21
10. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák A szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes, egyéni stílus ötvözésének fejlesztése gyakorlati feladatok folyamatos alkalmazásával érhetı el, fejleszthetı. A kommunikációs technikák, tréningek révén a tanulók képessé válnak ismeretlen kommunikációs helyzetekben is megfelelı stílus és magatartás alkalmazására. Önálló mőelemzés készítése, a komplex elemzés egyes részleteinek gyakoroltatása, különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolások között, alapvetı stilisztikai jelenségek felismertetése és elemzésbeli felhasználása Témakörök A stílus
Tartalmak A szó eredete, hagyományos és modern értelmezése
Választható tartalmak Stilisztikai szempontú szövegelemzések (fordítások)
A stílus hírértéke
Az alkalmi és állandósult stílusérték A stílus meghatározó tényezıi
A nyelvhelyesség és nyelvmővelés szerepe, tv, sajtó nyelvmővelı tevékenysége
Az erısítés a túlzás, az enyhítés az eufémizmus
A nyelven kívüli eszközök: íráskép, képvers
A semleges stílus és az attól való eltérés A stílusrétegek és jellemzésük A szépirodalmi stílus (stíluselemzési gyakorlatok):
A stílusárnyalat, motiváltság, nyelvi rétegekhez való kapcsolata, a szójelentés
Társalgási, szakmai-tudományos, szónoki, hivatali -közéleti, publicisztikai, szépirodalmi A szöveg akusztikai vizsgálata: (rímek, verselés, hangszimbolika stb.); a szöveg képi szintje A nyelvi ismétlıdések stilisztikai szerepe a különbözı nyelvi szinteken A nyelvi megformálás stílusértéke: az alakzatok A hangnemek felismerése, a mőalkotások elemzésének stilisztikai szempontjai
A szövegvizsgálat mőnemek szerinti különbségei Az inadekvát stílus bıbeszédőség, szőkszavúság, közhelyesség, kétértelmőség, képzavar stb.
A mőfaj, korstílus Az elbeszélés, a leírás, levél mőfaji jellemzıinek, jellegének (hivatalos vagy magán) megfelelı szövegalkotás Az iskolai írásbeliség
Retorika
Az írásbeli dolgozat, az értekezés stiláris követelményei A sajtó nyelvhelyességi hibái Retorikai alapismeretek (anyaggyőjtés, elrendezés, kidolgozás) az érvelı szöveg megszerkesztése, a hatáskeltés eszközei
A továbbhaladás feltételei: A hangnem tudatos megválasztása a kommunikáció funkciójának megfelelıen. A képek szerepének felismerése a szövegben és a mondat- és szövegépítés stílusértékének ismerete és alkalmazása. Stílushibák ismerete és felismerése, a mővészi szövegek stilisztikai elemzésében mutatott jártasság, valamint a szépirodalmi szövegek többletjelentésének önálló értelmezése. Gyakorlottság szövegelemzési eljárásokban: jegyzetelés, szerkezeti tagolás, lényegkiemelés, szöveg-összefoglalás stb.
22
Fogalmak alkalmi és állandósult stílusérték, stílusárnyalat, többletjelentés, eufémizmus és erısítés, hangalakzatok, hangszimbolika, rímek, verselés, ütem, idımérték, alliteráció, versláb, motivált szavak alakzatok: gondolatritmus, halmozás, fokozás, párhuzam, ellentét szóképek: hasonlat, megszemélyesítés, metafora, allegória, szimbólum, komplex kép Tevékenység félévente egy stilisztikai szövegelemzés, egy tesztfeladat egy kiselıadás és egy házi feladat elkészítése elıre megbeszélt témakörbıl Integráció népszerősítı és tudományos szövegek elemzése, a betőtípusok stílusértéke a számítógépes levelezés és az Internet világában nyelvmővelı és stilisztikai összefoglalók a könyvtárban
23
11. évfolyam évi óraszám: 18 óra/tanév Tevékenységformák Az egyéni, kisközösségi, a nyilvános, közéleti és a tömegkommunikációra vonatkozó ismeretek alkalmazása a nyelvhasználatunkban minden beszédhelyzetben, nyelvi önkorrekcióban. Beszélgetésben, vitában javaslatok tárgyszerő megfogalmazása. Szakszerő fogalomhasználat gyakoroltatása a tömegkommunikáció különbözı jelenségeinek leírásához. Rendszeres tájékozódás a nyomtatott és elektronikus információhordozók között. Megfelelı értékítélet kialakítása a disputa, a vita, a beszélgetés módszereinek segítségével olyan mőfajok esetében is, amelyek a hétköznapi kultúránk része és mégis az ízlést és világképet befolyásolják. Témakörök A tömegkommunikáció világa
Tartalmak
A sajtó
Hírlapok, napilapok, magazinok, évkönyvek, folyóiratok A hetilapok felépítése: címlap, rovatok, témák, kép és szöveg kapcsolata Különbözı folyóiratok arculatának, stílusának, olvasókörének elemzése, mőfajai A szöveg betőtípusainak megjelenési formáinak vizsgálata adott szöveg transzformálásán keresztül A humor forrásai karikatúra a sajtóban, keletkezésük, eredetük Vicclapjaink A karikatúra az emberismeret szolgálatában, a közéleti karikatúrák elemzése - elrejtett üzenetei
Választható tartalmak Sajtóhibák, nyelvhelyességi hibák Az Édes Anyanyelvünk címő folyóirat rovatai A tévé, rádió nyelvmővelı rovatai: Hej, hej, helyesírás!, Hej, hej, helyes beszéd! a televízióban A szövegelrendezés: a pozitív hatáskeltés felépítés, a fordulat, a váratlan, a figyelemfelhívás szolgálatában A rejtvények lélektana A képregény: a beszédszituáció és a közlemény jelzése a képregényben Az apróhirdetés A reklám helyesírási hibái a figyelem Felkeltésének szolgálatában Népszerő képernyıarcok jellemzése
A reklám fegyvertára, reklám vagy propaganda Reklámszöveg készítésének technikái A reklám
A televízió
Fogyasztóvédelem
A tévé és a nézık kommunikációja: (Önt dönt! - jellegő mősorok) A televízió mőfajai - a híradó (információközlés) - a kerekasztal-beszélgetések (a szerkesztett beszélgetés), a talk show (a könnyedség kellékei) - az interjú (a személyesség szolgálatában) - a sorozatok lélektana A tömegfilm, a bestseller reklámnyelv, feliratok; a reklám kommunikációs csapdái
A továbbhaladás feltételei Tájékozottság a tömegkommunikáció mőfajai között, a hatáskeltés és befolyásolás eszközeinek felismerése. Folyóiratok arculatának bemutatása, a reklámok figyelemfelhívó mozzanatainak felismerése, a tömegfilm tipológiájának felhasználása egy film elemzésében és multimédiás szövegek értelmezése. Tematikustájékozódás a nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztı információforrásokban (irodalmi adatbankok, magyar elektronikus könyvtár). Fogalmak a hírlap, a folyóirat, a magazin fogalmi elkülönítése, a cikk, kritika, olvasói levél, a rovat, a riport, az interjú. A tipográfia, a reklám, a karikatúra szerzıi film és mőfaji film elkülönítése, a reklám és propaganda fogalmi különbségei, a bestseller Tevékenység
24
egy nyelvtani nagydolgozat megírása: egy kézbeadott folyóirat bemutatása, egy tesztfeladat helyesírási hibajavítással, egy kiselıadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyőjtéssel Integráció a médiaismeretek tantárgy és a vizuális kultúra közös területei, folyóiratok tárolása a könyvtárban, a folyóiratkatalógus
25
12. évfolyam évi óraszám: 32 óra/tanév Tevékenységformák Nyelvtörténeti tanulmányok alapján a szövegjelentés önálló feltárása, megvitatása, nyelvtörténeti korok szövegemlékeinek elemezése. Egyszerőbb nyelvészeti szakszövegek olvasása és feldolgozása. Az érettségire való felkészülésként egyéni kutatómunka alapján a könyvtárhasználat, a szakszerő anyaggyőjtés, rendezés, kidolgozás, gyakoroltatása. Témakörök A magyar nyelv helye a világ nyelvei között A nyelvcsaládok
Tartalmak A ragasztó, szigetelı, és hajlító Nyelvtípusok A nyelvi struktúrák összehasonlítása
A nyelv rétegzıdése
A szókincs rétegei és bıvítésének forrásai A nyelvrokonság A nyelvtörténet jelentısebb korszakai Nyelvi rendszerünk alaktani és jelentéstani változásai
A nyelvváltozatok: - a tájnyelv - a szleng - az argó szavak történeti megközelítése rétegnyelvek A nyelvi rétegek megítélése a nyelvhelyesség és nyelvmővelés szempontjából A nyelvi rétegek világában elıforduló nyelvi hibák A szóteremtés, szóalkotás (szóképzés, szóöszszetétel, betőszók és egyéb források) A nyelvrokonság bizonyítékai (hangtani, szóalaktani [ragozás], mondattani [határozók irányhármassága, stb.], A finnugor alapszókincs A alapnyelvi emlékeink Ómagyar, közép magyar, új magyar kor Egy szórványemléken a magyar szöveg felismerése Egy 2-4 soros szövegemlékünk elemzése
Választható tartalmak Szófajtani és mondattani elemzések az idegen nyelvek tükrében Összevetı elemzések idegen nyelvi klisék és a magyar nyelvi formák között Idegen nyelvi tanulói fordítások elemzése Irodalmi fordítások összevetı elemzése A nyelvjárás mint nyelvi deviancia a leíró nyelvtani normák tükrében
Írástörténet (a képírástól a betőírásig) A helyesírás története (szövegek a különbözı századokból, különös tekintettel a 19. Századra)
26
A továbbhaladás feltételei: A nyelvtörténeti tanulmányok birtokában képesség az olvasott szöveg történeti hátterének kibontására, tájékozottság a magyar nyelvrokonságról és annak bizonyítékairól. Megadott szövegek és szakanyagok segítségével egyegy történeti korszak bemutatása, helyesírási hibák felismerése a szöveggyőjteményben, az idézés szabályai. Fogalmak ıshazakutatás, uráli, finnugor, ugor, finn-permi, finn-volgai alapnyelv; mozaikszók, betőszók, tükörszavak, jövevényszavak, nemzetközi mőveltségszavak; nyelvemlék, szórványemlék, szövegemlék, kódex, vendégszövegek, a nyelvújítás Tevékenységek egy négy-öt soros nyelvemlék (annak átiratának ismeretében) elemi különbségek felismerése évente egy nyelvtani nagydolgozat keretén belül; egy tesztfeladat, helyesírási hibajavítással; egy kiselıadás és egy házi feladat elkészítése egy adott nyelvtörténeti korszak feldolgozása könyvtári anyaggyőjtéssel Integráció a számítógép helyesírási programjai, számítógépes versek, képversek - jövı lehetséges nyelvváltozatai; nyelvtörténeti összefoglalók a könyvtárban, a történetiségre és a keletkezési helyre vonatkozó jelölések a könyvtári rendszerben; az idegen nyelvek rendszertani összevetése; az irodalom stílustörténeti anyagának egymásba építése
27
MAGYAR IRODALOM 9-12. évfolyam Célok és feladatok Az életkori sajátosságok figyelembevételével kell elérni, hogy a tanulók felkészülten sikeres érettségi vizsga tehessenek. Ennek szem elıtt tartásával az irodalom tág világáról egy viszonylag széles, átfogó kép alkotására kell törekedni. A tanulók számára világos legyen, hogy az irodalom nem csak az emberi kultúra fontos része, kiemelkedı teljesítménye, hanem a mindennapi életben való eligazodásban, az emberi kapcsolatokban, konfliktusokban való eligazodásban is segítséget jelenthet az erkölcsi dilemmák megtárgyalásával, példák felmutatásával. Ki kell alakítani a tanulókban irodalom iránti igényességüket, az iskola befejezése utáni önmővelés szükségességét. Ezekkel összhangban képessé kell tenni ıket az irodalmi alkotások elemzı (esetleg kritikus) befogadására, a magyar és világirodalmi alkotások megbecsülésére, valamint az ezekkel kapcsolatos véleményeik szabatos megfogalmazására mind írásban, mind szóban. Fontos, hogy a véleményekben a személyességen túl az irodalomelméleti, -történeti tárgyszerőség, a megalapozottság is helyet kapjon, és a vélemény megformáltságának színvonala minél magasabb színvonalú legyen. Fejlesztési követelmények Alapvetı követelmény a feldolgozott szövegek minél teljesebb megértése, ezek önálló elemzése, a mőrıl véleményalkotás, majd fel nem dolgozott szövegek megadott szempontú elemzése. Fontos, hogy az irodalomtanítás megırizze az élményszerőséget, a felnıtt korú tanulók számára lehetıség nyíljon a saját élethelyzeteik és az irodalmi mővekben felmerülı helyzetek, erkölcsi kérdések közötti kapcsolatok kifejtésére, megfogalmazására. Kiemelendı a különbözı témájú, korú és szemlélető irodalmi mővek közötti összefüggések megtalálása, különös tekintettel a magyar irodalom és az európai irodalom közti kapcsolatrendszerre. Fejlesztendı képesség a mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek felismerése, megfogalmazása a megfelelı fogalmak, szakszavak használatával szóban és írásban. Szükséges az alapvetı korstílusokban, mőfajokban való tájékozottság, a magyar irodalom klasszikus alkotóinak életútjának, pályaképének, alkotásainak ismerete, alkotói portrék önálló bemutatása. Ezeket kiegészíti a világirodalom legfontosabb alkotóinak és mőveiknek és a lakóhelyhez, a szőkebb hazához köthetı irodalmi vonatkozások ismerete. Az irodalmi alkotásokról folyó beszélgetések során a logikus gondolkodás, a kritikai és önkritikai képességek növelésével a humanista felfogás, az igazságosság, az erkölcsös magatartás értékei nınek, valamint nı az esztétikai értékek, a pozitív érzelmek iránti fogékonyság. Képessé kell tenni a tanulókat az önálló ismeretszerzésre, amellyel akár a középiskolai tanulmányait bıvítheti, akár a késıbbiekben az önmővelıdést meg tudja valósítani. Az ismeretszerzés képességének ki kell terjednie a ma rendelkezésünkre álló valamennyi információforrás használatára, minden típusú dokumentum alkotó felhasználására.
28
9. évfolyam évi óraszám: 72 óra/tanév Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegbıl, mind elıadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értı feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi mővek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi mővekben megtalálható helyzetek, szereplık megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különbözı mőnemekben megjelenı sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezetı elemzési módokat. Az irodalom és más mővészeti ágak (képzımővészet, zene, színház és filmmővészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erısíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létezı struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismeretek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Szintre hozó blokk
A politeista világ irodalma I. – a mítoszok világa A politeista világ irodalma II. – a görög-római kultúra irodalma
A zsidó-keresztény világ irodalma – a Biblia
Tartalmak Bevezetés az irodalom világába, rendszerezés; az általános iskolában tanult mőnemek és a mőfajok, az irodalomtörténeti anyag rendszerezése; verstani ismeretek felidézése mítoszok, mitológiák, mitologizálás, teremtésmítoszok, pusztulásmítoszok (részletek a Gilgamesbıl és a görög mitológia teremtéstörténetébıl) a görög mitológia fıbb alakjai, történetei; a homéroszi eposzok; a görög líra fıbb alakjai: Szappho, Anakreon és/vagy a római költészet legalább egy alakja; a görög dráma és színjátszás; Szophoklész: Antigoné címő drámája a Biblia szerkezete, keletkezése; néhány (legalább 2-2) ó- és újszövetségi történet, ezek értelmezése, a kereszténységben betöltött szerepe; zsoltárok
A középkor vallásos és világi irodalma
a középkor világnézete, mővészeti stílusai (romanika, gótika); Szent Ágoston: Vallomások (részletek); himnuszok (Todi: Stabat Mater, Ómagyar Mária-siralom); Halotti beszéd és könyörgés; legendák (Szent Ferenc-legenda, Margitlegenda); lovagi epika (Artus) és líra (Walter von der Vogelweide); a vágáns költészet (Carmina Burana) Dante és Villon Dante: Isteni színjáték – Pokol (részletek), keletkezése, szerkezete, jelentısége, világnézete; Villon-versek (A jó tanítás balladája a rossz életőeknek, Ellentétek) keletkezése, tartalmi és formai elemzése A reneszánsz irodalma I. – a reneszánsz világszemlélet, stílus és a humanizPetrarca és Boccaccio mus; Petrarca szonett-költészetének bemutatása 2-3 szonetten keresztül; 2-3 novella Boccaccio: Dekameron címő mővébıl, keletkezése, szerkezete, a novella mőfaja; a szonettek és a novellák reneszánsz vonásai A reneszánsz irodalma II – az angol reneszánsz dráma és színjátszás; az angol reneszánsz dráma Shakespeare életének fıbb állomásai, drámái; egy dráma feldolgozása; a 75. Szonett A reneszánsz irodalma III.
a magyar reneszánsz jellemzıi, az európaitól
Választható tartalmak
Részletek más keleti mitológiákból
a római költészet fıbb alakjai: Catullus, Vergilius, Horatius, Ovidius
Bibliai témák és mőfajok továbbélése a magyar és a világirodalomban, képzımővészetben és a zenében; a tananyagban nem tárgyalt bibliai történetek megismerése a középkor világának bemutatása a filmmővészetben: a Napfivér, Holdnıvér vagy az Excalibur vagy A rózsa neve címő film megtekintése videón
Dante és Villon életének és költészetének részletesebb megismerése
Egyéb novellák a Dekameronból; ismerkedés a reneszánsz képzımővészet alkotásaival
Egy szabadon választott Shakespearevígjáték feldolgozása; egy Shakespearedráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése a magyar reformáció irodalma (Tinódi
29
– a magyar reneszánsz két eltérı vonásai, a reformáció hatásai; Janus Pannagy alakja: Janus Janus nonius életének fıbb eseményei, elégia- és epigPannonius és Balassi Bálint rammaköltészetének jellemzı vonásai néhány versen keresztül; Balassi Bálint életének fıbb állomásai, szerelmi, istenes és végvári költészetének bemutatása néhány versen keresztül A barokk irodalma – Zrínyi az ellenreformáció mővészeti, irodalmi hatásai, a Miklós: Szigeti veszedelem barokk stílus jellegzetességei; Zrínyi Miklós életének fıbb állomásai, tevékenysége; Zrínyi: Szigeti veszedelem (részletek) keletkezése, mőfaji sajátosságai, szerkezete, a mő alapkoncepciója, célja, stílusa, verselése, nyelvi eszközei
Lantos Sebestyén, Heltai Gáspár, Bornemisza Péter, Szenci Molnár Albert)
Szemelvények Pázmány Péter, Mikes Kelemen mőveibıl
A továbbhaladás feltételei: A következı fogalmak megértése, helyénvaló használata: mővelıdéstörténeti korszak, korstílus, antikvitás, középkor, humanizmus, reneszánsz, reformáció, ellenreformáció, barokk, mítosz, testamentum, evangélium, próféta, példázat, parabola, zsoltár, eposz, eposzi kellékek, in medias res, deus ex machina, hübrisz, katarzis, konfliktus, prológus, epilógus, akció, dikció, retardáció, hármas egység, kardal, idımértékes verselés, verslábak, disztichon, legenda, trubadúr, vágáns, lírai ballada, tercina, kommentár, novella, szonett, Balassi-strófa. Epikai, drámai és lírai formák, és a tanult mőfajok felismerése. Az epikai és drámai mővek szereplıinek és a köztük lévı kapcsolatok jellemzése, a mővek szerkezetének bemutatása. A lírai mővek szerkezeteinek, fıbb elemeinek megnevezése. A megismert alkotások irodalomtörténeti elhelyezése, a fontosabb alkotók életrajzi adatainak ismerete. Az európai és a magyar irodalom közti kapcsolatok felismerése. Az idımértékes és az ütemhangsúlyos verselés felismerése, és néhány alapvetı versforma ismerete. Memoriterként néhány sor az eposzokból, a Halotti beszéd és könyörgésbıl, legalább 2 vers a magyar és a világirodalomból.
30
10. évfolyam évi óraszám:72 óra/tanév Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegbıl, mind elıadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értı feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi mővek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi mővekben megtalálható helyzetek, szereplık megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különbözı mőnemekben megjelenı sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezetı elemzési módokat. Az irodalom és más mővészeti ágak (képzımővészet, zene, színház és filmmővészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erısíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létezı struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Szintrhozó blokk A klasszicista dráma
Az európai felvilágosodás
A magyar felvilágosodás kezdete
Csokonai Vitéz Mihály
Berzsenyi Dániel
Az európai romantika
A magyar romantika I. – a nemzeti drámairodalom kezdete A magyar romantika II. – Kölcsey Ferenc
Tartalmak A 9. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése a francia klasszicista dráma és színjátszás jellegzetességei; Moliére drámái; egy vígjáték feldolgozása
Választható tartalmak
egy fel nem dolgozott Moliére-dráma megismerése; lehetıség szerint egy dráma megtekintése színházban vagy videón, ennek megbeszélése; a francia klasszicista dráma más szerzıinek (Corneille, Racine) és mőveiknek megismerése az európai (angol, francia, német) felvilágosodás a kor irodalmából egy szabadon válaszfıbb irányzatai, gondolatai, képviselıi; irodalmi tott epikai vagy drámai mő (pl. Swift: megjelenése, a klasszicista stílus az irodalomban Gulliver, Diderot: Az apáca, Schiller: néhány példán keresztül Ármány és szerelem) bemutatása a magyar felvilágosodás kezdetének jellegzetessé- a magyar felvilágosodás irodalmi élete; a gei, képviselıi; a magyar klasszicista irodalom nyelvújítási harc és annak eredményei; a néhány alakja (Bessenyei György, Kazinczy Fe„testırírók” munkái renc és Batsányi János) és mőveik, tevékenységük Csokonai Vitéz Mihály életének, költıi pályájáCsokonainak a tananyagban fel nem nak fıbb állomásai, költészetének jellemzıi nédolgozott vagy nem szereplı verseinek, a hány versén keresztül (pl. Az estve, Dorottya címő mővének megismerése; Konstancinápoly, Jövendölés az elsı oskoláról a Somogyban, Szegény Zsuzsi, a táborozáskor, A rózsabimbóhoz, Tartózkodó kérelem, A tihanyi ekhóhoz, A reményhez) Berzsenyi Dániel életének, költıi pályájának fıbb Berzsenyinek a tananyagban fel nem állomásai, óda- és elégiaköltészetének bemutatása dolgozott vagy nem szereplı verseinek néhány versén keresztül (pl. A magyarokhoz I., A megismerése; episztolái (Dukai Takács magyarokhoz II., Osztályrészem, A közelítı tél, Judithoz, Vitkovics Mihályhoz, A Pesti Levéltöredék barátném-hoz) Magyar Társasághoz) az európai (angol, francia, német, orosz) roman- a tananyagban nem tárgyalt vagy nem tika jellegzetességei, válogatás a romantikus szer- szereplı romantikus alkotók (pl. Poe) zık (Byron, Shelley, Keats; Hugo, Lamartine; mőveik; az európai romantika képzımőHoffmann, Heine; Puskin) mővei közül vészeti alkotásai Katona József írói pályájának fıbb állomásai; a magyar nyelvő színjátszás a XIX. Bánk bán címő mővének keletkezése, elemzése, század elsı felében értelmezése Kölcsey Ferenc életének, költıi pályájának fıbb Kölcsey Ferencnek a tananyagban fel nem állomásai és költészetének jellemzıinek bemuta- dolgozott vagy nem szereplı verseinek tása néhány versén keresztül (pl. Himnusz, Zrínyi megismerése; értekezı prózája: részletek a dala, Zrínyi második ének, Vanitatum vanitas, Parainesis Kölcsey Kálmánhoz és az Huszt, Emléklapra) Országgyőlési Napló címő mővekbıl
31
A magyar romantika III. – Vörösmarty Mihály
Vörösmarty Mihály életének, költıi pályájának fıbb állomásai és költészetének jellemzı vonásai néhány versén keresztül (pl. Szózat, Gondolatok a könyvtárban, A Guttenberg-albumba, Az emberek, Országháza, Késı vágy, Ábránd, A merengıhöz, Elıszó, A vén cigány); a Csongor és Tünde címő drámája
A költı életének, pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı mővének megismerése; a Csongor és Tünde megtekintése színházban vagy videón
Petıfi Sándor
Petıfi Sándor életének, költıi pályájának fontosabb állomásai, költészetének jellemzı vonásai, változásai néhány versén keresztül (pl. A virágnak megtiltani nem lehet, Befordultam a konyhára, Sors, nyiss nekem tért, Egy gondolat bánt engemet, A XIX. Század költıi, Arany Jánoshoz, Beszél a fákkal a bús ıszi szél…, Szeptember végén, Minek nevezzelek? A puszta, télen, Nemzeti dal, Föltámadott a tenger…, Itt benn vagyok a férfikor nyarában, Európa csendes, újra csendes…, Szörnyő idı…); epikus mővei közül A helység kalapácsa Arany János életének, költıi pályájának fontosabb állomásai, nagyepikai mővei közül a Toldi estéje, balladáinak rendszerezése példákkal (pl. V. László, Ágnes asszony, Zách Klára, Szondi két apródja, A walesi bárdok, Az örök zsidó, Tengeri-hántás, Híd-avatás, Vörös Rébék, tetemre hívás); lírai alkotásai (Letészem a lantot, Kertben, Epilógus, Mindvégig, A tölgyek alatt) Jókai Mór életének, írói pályájának fıbb állomásai; egy romantikus regény (Fekete gyémántok vagy Eppur si mouve! És mégis mozog a föld! vagy Az arany ember) elemzése
Az apostol és más a tananyagban nem szereplı Petıfi-mő megismerése
Arany János
A magyar romantikus regény – Jókai Mór
Petıfi és Arany barátságának irodalmi emlékei; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı balladák, lírai alkotások megismerése
Jókai életének, írói pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı regény megismerése
A továbbhaladás feltételei: A következı fogalmak megértése, helyénvaló használata: klasszicizmus, rokokó, szentimentalizmus, romantika, nyelvújítás, komikus eposz, rapszódia, kaland-, levél-, utazó-, tézis-, történelmi regény, verses regény, tabló, idı- és értékszembesítı verstípus, létösszegzı vers, enciklopédia, irónia, pátosz, szimultán verselés, epikus ballada, klasszikus strófaszerkezetek. A tárgyalt mővekben megjelenı konfliktusok, álláspontok megértése, újrafogalmazása. A mővek jelentésének, erkölcsi tartalmának felfogása és szóbeli, írásbeli ismertetése. Az alkotások tartalmi és formai jellemzıinek összefoglalása. A tanult irodalomtörténeti korszakok és alkotók ismerete. Memoriterként 2-5 vers a magyar irodalomból, 1 próza- és/vagy drámarészlet.
32
11. évfolyam évi óraszám: 72 óra/tanév Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegbıl, mind elıadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értı feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi mővek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi mővekben megtalálható helyzetek, szereplık megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különbözı mőnemekben megjelenı sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezetı elemzési módokat. Az irodalom és más mővészeti ágak (képzımővészet, zene, színház és filmmővészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erısíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létezı struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Szintre hozó blokk
Tartalmak A 10. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése Madách Imre: Az ember Madách Imre élete: Az ember tragédiája keletketragédiája zése, elemzése, értelmezése Az XIX. század második mővek a realista epikából: egy francia (Stendhal, felének világirodalma I. – Balzac, Maupassant) és egy orosz (Gogol, Tolszepika toj, Dosztojevszkij) mő elemzése Az XIX. század második a francia modern költészet néhány nagy alakja és felének világirodalma II. – mőveik (Baudelaire: Kapcsolatok, Az albatrosz; líra Verlaine: Költészettan, İszi chanson; Rimbaud: A magánhangzók szonettje, A meghökkentek) Az XIX. század második a modern drámairodalom kezdete: egy Csehovfelének világirodalma III. – dráma: A cseresznyéskert vagy a Három nıvér dráma vagy a Ványa bácsi; és egy Ibsen-dráma: a Nóra vagy a Vadkacsa elemzése Vajda János
Vajda János költészetének jellemzıi néhány versén keresztül (pl. A virrasztók, A vaáli erdıben, Az üstökös, Credo, Nádas tavon, Húsz év múlva, Harminc év után)
Mikszáth Kálmán
Mikszáth Kálmán életének, írói pályájának fıbb állomásai; novelláinak (Bede Anna tartozása, Tímár Zsófi özvegysége) és egy regényének (A Noszty fiú esete Tóth Marival vagy a Különös házasság vagy A fekete város vagy a Beszterce ostroma vagy Új-Zrínyiász) elemzése Móricz Zsigmond életének, írói pályájának fıbb állomásai, a Barbárok, a Tragédia és a Szegény emberek címő novellák közül kettınek, illetve egy regényének (az Úri muri vagy a Rokonok) elemzése
Móricz Zsigmond
Az új magyar költészet megjelenése – Ady Endre
Választható tartalmak
a mő megtekintése lehetıség szerint színházban vagy videón a naturalista irodalom jellegzetességei egy Zola-regényben; a tananyagban nem tárgyalt epikus mő megismerése Walt Whitman: Téli mozdony; a tananyagban nem tárgyalt mővek megismerése a tananyagban szereplı, de nem tárgyalt dráma megismerése; lehetıség szerint Csehov- és Ibsen-drámák megtekintése színházban vagy videóról
Vajda János életének, költıi pályájának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı verseknek, illetve röpiratainak (Önbírálat, Polgárosodás) megismerése Mikszáth életének és írói pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı mővek megismerése, illetve tárcái (Korlátfa, A pénzügyminiszter reggelije)
Móricz életének és írói pályájának részletesebb megismerése, a törzsanyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı mővek megismerése, illetve Krúdy Gyula, Kaffka Margit, Csáth Géza, Füst Milán mőveivel való találkozás Ady Endre életének, költıi pályájának fıbb állo- Ady Endre életének és költıi pályájának másai és költészetének bemutatása néhány versén részletesebb és a tananyagban fel nem keresztül (pl. Góg és Magóg fia vagyok én…, A dolgozott vagy nem szereplı mőveinek és magyar ugaron, Páris, az én Bakonyom, Párisban publicisztikájának (pl. Egy kis séta) járt az İsz, Lédával a bálban, Elbocsátó, szép megismerése üzenet, Új vizeken járok, Sírni, sírni, sírni, Harc a Nagyúrral, Fölszállott a páva, Vér és arany, A fekete zongora, A magyar Messiások, A téli Ma-
33
Az avantgárd
gyarország, A Sion-hegy alatt, A muszáj Herkules, Nekünk Mohács kell, Szeretném, ha szeretnének, Séta bölcsı-helyem körül, A Tőz csiholója, Történelmi lecke fiúknak, Hunn, új legenda, Mag hó alatt, Intés az ırzıkhöz, Ifjú szívekben élek, İrizem a szemed, Ember az embertelenségben, Nézz, Drágám, kincsemre, Emlékezés egy nyár-éjszakára, Krónikás ének 1918-ból, De ha mégis?) az avantgárd általános bemutatása, a fıbb iroaz avantgárd képzımővészet alkotásaival dalmi irányzatok; Guillaume Apollinaire költésze- való megismerkedés tének jellemzı vonásai néhány versén keresztül (pl. Kikericsek, A megsebzett galamb és a szökıkút, A Mirabeau híd, Égöv); Kassák Lajos életének, írói-költıi pályájának fıbb állomásai, költészetének jellegzetességei a Mesteremberek és/vagy A ló meghal, a madarak kirepülnek címő versein keresztül
A továbbhaladás feltételei: A következı fogalmak megértése, helyénvaló használata: realizmus, pozitivizmus, naturalizmus, impresszionizmus, szimbolizmus, szecesszió, avantgárd, futurizmus, expresszionizmus, szürrealizmus, aktivizmus, kubizmus, hangulatlíra, szerepvers, önmegszólító verstípus, képvers, fejlıdésregény, karrierregény, regényciklus, drámai költemény, analitikus dráma, karcolat, paródia, szimultanizmus, szabad vers, képvers, kevert ritmusú vers, szimbólum, publicisztika. A XIX. és a XX századi mővek elemzése, megbeszélése során önálló vélemény kialakítása, érvekkel való indoklása, képviselése. Közösen meg nem tárgyalt irodalmi mővek elemzése megadott szempontok alapján. A mővek szóbeli és írásbeli bemutatása, összehasonlító elemzése. Stílusirányzatok (az impresszionizmustól az avantgárd irányzatokig) jellegzetességeinek bemutatása. A magyar irodalomban felmerülı történelmi, társadalmi és erkölcsi kérdések megértése, újrafogalmazása szóban és írásban. Memoriterként szállóigék (legalább 3) Az ember tragédiájából, legalább 2 Ady-vers.
34
12. évfolyam évi óraszám: 64 óra/tanév Tevékenységformák Szükséges az önálló órai jegyzet- és vázlatkészítés képessége mind írott szövegbıl, mind elıadásról, valamint az irodalmi és a nem irodalmi szövegek értı feldolgozása, illetve az önálló ismeretszerzésére. Ezen tevékenységek szinte minden tantárggyal való találkozáskor elengedhetetlenek. Különösen fontos az irodalmi mővek értelmezése, kulcsmondatok megtalálása, érvek kidolgozása az irodalmi mővekben megtalálható helyzetek, szereplık megítélése kapcsán; az irodalmi alkotások értelmezése, elemzése a szükséges irodalomelméleti, -történeti ismeretanyag felhasználásával. A tanulók szóban és írásban gyakorolják a különbözı mőnemekben megjelenı sajátosságok, tartalmak megítélését, a hozzájuk vezetı elemzési módokat. Az irodalom és más mővészeti ágak (képzımővészet, zene, színház és filmmővészet) kapcsolatának megtapasztalása. Fontos eszköz és cél egyben, hogy a tanulók az iskolán, a tanórán kívüli tevékenységükkel gyarapítsák ismereteiket. Ezeket erısíteni, támogatni kell annak érdekében, hogy világossá váljon számukra, hogy az iskola és az iskolán kívüli világ nem két egymástól elzárt, külön létezı struktúra, hanem egymás részei, hogy az iskolában szerzett ismertek (nem elavult, holt ismeretanyag) felhasználhatók az iskolán kívül, és fordítva. Témakörök Szintre hozó blokk A Nyugat elsı költıi-írói nemzedéke I. – Babits Mihály
A Nyugat elsı költıi-írói nemzedéke II. – Kosztolányi Dezsı
A Nyugat elsı költıi-írói nemzedéke III. – Juhász Gyula és Tóth Árpád
A Nyugat elsı költıi-írói nemzedéke IV. – Karinthy Frigyes
A XX. század elsı felének világirodalmából – epika
A XX. század világirodalma – dráma
Tartalmak A 11. évfolyam anyagának rövid áttekintése, rendszerezése Babits Mihály életének, írói-költıi pályájának fıbb állomásai, költészetének jellemzıi néhány versén keresztül (pl. A lírikus epilógja, Meszsze… messze…, Zrínyi Velencében, Esti kérdés, Húsvét elıtt, Fortissimo, Cigány a siralomházban, A gazda bekeríti házát, İsz és tavasz között, Balázsolás, Jónás imája); a Jónás könyve címő mővének elemzése Kosztolányi Dezsı életének, írói-költıi pályájának fıbb állomásai és költészetének jellemzı vonásai néhány versén keresztül (pl. Mint aki a sínek közé esett…, Mostan színes tintákról álmodom, Anyuska régi képe, Akarsz-e játszani? Boldog, szomorú dal, Halotti beszéd, Marcus Aurelius, Litánia, Hajnali részegség); egy novellája (pl. A kulcs) és az Édes Anna vagy Néró, a véres költı címő regényének elemzése A két költı életének, költıi pályájának fıbb állomásaik, költészetüknek jellemzı vonásaik néhány versükön keresztül (Juhász Gyula versei közül például: Tiszai csönd, Testamentum, Milyen volt…, Anna örök; Tóth Árpád versei közül például: Meddı órán, Rímes, furcsa játék, Elégia egy rekettyebokorhoz, Körúti hajnal, Esti sugárkoszorú, Lélektıl lélekig, Áprilisi capriccio) Karinthy Frigyes életének, írói-költıi pályájának fıbb állomásai, munkásságának jellemzı vonásai néhány mővön (Pitypang, Elıszó; Tanár úr kérem, egy novella, részletek az Így írtok ti címő mőbıl) keresztül legalább egy regény és egy elbeszélés vagy novella a német, vagy a cseh, vagy a francia, vagy az orosz, vagy az amerikai irodalom alkotásaiból, ennek feldolgozása legalább két mő feldolgozása Gorkij, Brecht, Dürrenmatt és Beckett drámái közül
Választható tartalmak
Babits Mihály életének és írói-költıi pályájának részletesebb és a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı mővek és egy Babits-esszé vagy tanulmányrészlet megismerése
Kosztolányi pályájának részletesebb feldolgozása, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı versek, novellák és regények, valamint egy Kosztolányi-esszé megismerése
A két költı életének, költıi pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı verseikkel való találkozás
Karinthy Frigyes életének, írói-költıi pályájának részletesebb megismerése; Karinthy regényei és kis epikai mőveivel való találkozás; Az utazás a koponyám körül címő film megtekintése videóról a tananyagban nem tárgyalt regény, elbeszélés, novella megismerése, filmes feldolgozásának megtekintése videóról válogatás a tananyagban szereplı, de nem tárgyalt szerzık mőveibıl, illetve válogatás
35
József Attila
József Attila életének, költıi pályájának fıbb állomásai, költészetének jellemzı vonásai néhány versén keresztül (pl. Nem én kiáltok, Tiszta szívvel, Ködbıl, csöndbıl, Klárisok, Favágó, Holt vidék, Külvárosi éj, A város peremén, Elégia, Óda, Eszmélet, Magad emésztı…, Levegıt!, Kései sirató, Gyermekké tettél, A Dunánál, Nagyon fáj, Thomas Mann üdvözlése, Ars poetica, Hazám, Karóval jöttél…, Íme, hát megleltem hazámat…) Szabó Lırinc Szabó Lırinc életének, költıi pályájának fıbb állomásai; költészetének jellemzı vonásai néhány versén keresztül (pl. Az Egy álmai, Semmiért Egészen, Lóci óriás lesz, Dsuang Dszi álma, Szun-Vu Kung lázadása, Mozart hallgatása közben) Radnóti Miklós Radnóti Miklós életének, költıi pályájának fıbb állomásai, költészetének jellemezı vonásai néhány versén keresztül (pl. Huszonnyolc év, Federico Garcia Lorca, Tétova óda, Sem emlék, sem varázslat…, A la recherche…, Erıltetett menet, Razglednicák és az eklogák) Válogatás a XX. század legalább egy regény feldolgozása Garcia második felének világiroMarquez, Sartre, Camus, Semprun, Huxley, dalmából Orwell, Golding, Hrabal, Szolzsenyicin mővei közül Válogatás a XX. század legalább két költı 1-2 versének megismerése második felének magyar (Pilinszky János, Weöres Sándor, Nagy László, irodalmából – líra Illyés Gyula, Szilágyi Domonkos, Vas István) Válogatás a XX. század legalább egy regény vagy elbeszélés és egy második felének magyar dráma Németh László, Ottlik Géza, Örkény irodalmából – epika, dráma István, Márai Sándor, Déry Tibor mővei közül Az irodalom határterületei az irodalom megjelenése filmen, dalszövegben és a kultúra más területein szabadon választott példákon keresztül Felkészülés az irodalom érettségi vizsgára
Shaw, Pirandello, Ionesco, Stoppard, drámáiból József Attila életének, költıi pályának részletesebb megismerése; a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı versekkel való találkozás
Szabó Lırinc életének, költıi pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı versekkel való találkozás
Radnóti Miklós életének, költıi pályájának részletesebb megismerése, a tananyagban fel nem dolgozott vagy nem szereplı versekkel való találkozás
a tananyagban szereplı, de nem tárgyalt mő megismerése; válogatás a klasszikus krimi (Doyle, Christie), sci-fi (Asimov, Lem) irodalmából a tananyagban szereplı, de nem tárgyalt mő megismerése; a kortárs magyar irodalom alkotóinak, alkotásainak bemutatása a törzsanyagban szereplı, de nem tárgyalt mő megismerése; a mővek filmes feldolgozásának megtekintése videóról Mozi- vagy színház- vagy koncert- vagy kiállítás-látogatás, a látottak, hallottak közös értékelése, megbeszélése; egy kortárs íróval és/vagy költıvel való személyes találkozás, beszélgetés
az írásbeli érettségi vizsga követelményeinek és a szóbeli érettségi témaköröknek az áttekintése; rendszerezés
A továbbhaladás feltételei: A következı fogalmak megértése, helyénvaló használata: egzisztencializmus, tömegkultúra, posztmodern, ekloga, idill, bukolika, tárgyias, költészet, négysoros, egysoros, egyperces novella, szonettciklus, groteszk, abszurd dráma, epikus dráma és színház, dokumentumregény, utópia, ellenutópia, síkváltás, toposz, parabola, abszurd, utópia, antiutópia. Az olvasott mővek szövegének értelmezése, irodalomtörténeti jelentıségének és helyének meghatározása, stilisztikai jellemzıinek felismerése. A megismert szerzık életmőveinek, alkotói pályáinak ismerete. Témák és mőfajok változásainak figyelemmel kísérése az irodalomtörténetben, illetve ezek megfogalmazása szóban és írásban. Portrékészítés a magyar és világirodalom nagy alakjairól. Memoriterként legalább 2 József Attila-vers, 2 vers Babits Mihály, Kosztolányi Dezsı, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Szabó Lırinc és Radnóti Miklós mővei közül.
36
TÖRTÉNELEM
9–12. évfolyam Célok és feladatok A középiskolai történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában kialakított képességekre, ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentıs szerepük van a személyiségfejlesztésben. A történelmi források, események értelmezése olyan kompetenciák kialakulását teszik lehetıvé, amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezetı kérdések megismerése segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó mőveltségterületek e célok eléréséhez a szükséges tartalmat közvetítik. A történelmi oktatás meghatározó célja, hogy a hallgatók tudása ne szőköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem problémaérzékenységgel, a tudás bıvítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is együtt járjon. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a mővelıdéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényre jutó értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényesülésének vagy kiüresedésének bemutatására. A történelem megismerésében növekvı szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerısítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, az önmagáért vállalt felelıs magatartásban. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód kialakítása, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes az összefüggések az alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A középiskolai történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében túllép az általános iskolai szinten. A középiskolai tanulmányok végére a hallgatóknak ismerniük kell a különbözı források kezelésének, elemzésének szabályait, a tudományos anyaggyőjtés alapelemeit. Feltétlen elérendı az alapvetı tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztı folyóiratokban. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. A hallgatóknak okok és következmények bonyolult hálójában kell értelmezniük és bemutatniuk az egyének és csoportok indítékait, választási lehetıségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. A történelemtanítás reális képet alakítson ki a hallgatókban az egyének és csoportok szerepérıl az események alakulásában. Az ismeretszerzési és feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezıképességek fejlesztésétıl. A történelmi tanulmányaik során a hallgatóknak el kell jutniuk az események elbeszélésétıl, az elsıdleges és másodlagos források tartalmi ismertetésétıl, gondolatmenetük adatokkal együtt történı felidézésétıl a beszámolók és kiselıadások megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig. Megfelelıen használva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és kifejezéseit. Fontos feladat az idıben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismerésérıl is van szó, a megértés alapvetı feltétele, hogy hallgatók egységben lássák a topográfiai és a kronológiai adatokat. A hallgatóknak tudniuk kell az események alapvetı sorrendjét, fel kell ismerniük az egy idıben zajló fontosabb eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerő kronológiai táblázatok elkészítése. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, az egyszerőbb térképvázlat önálló megrajzolása. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni az ökológiai szemléletmód kialakítására is a történelmi jelenségek értelmezésében.
37
9. évfolyam évi óraszám: 54 óra/tanév Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk győjtése. Azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Különbözı típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerzıdések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedı történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezıképességek A történelem meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Elıadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Tájékozódás az idıben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. Idırendi táblázat készítése Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti tájegységeirıl. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása).
38
Témakörök Az ıskor és az ókori Kelet
Tartalmak Választható tartalmak Az emberré válás folyamata. A tanév során az alábbi témák közül A folyamvölgyi kultúrák (Mezopotámia, Egyiptom, legalább kettıt kötelezı feldolgozni: India, Kína). Vallás és kultúra az ókori Keleten. Az ember és a természet kapcsolata Kronológia: a mítoszokban. A homo sapiens megjelenése, Kr.e. 3000 körül, Tömegszórakoztatás az ókorban Kr.e. XVIII. sz., Kr.e. X. sz., Kr.e. 525 A család az ókori kultúrákban. Személyek: Az iskola az ókorban. Kheopsz, Hammurapi, II. Ramszesz, Dávid, Sala- Eltérı elméletek, mítoszok a magyarság ıstörténetérıl. mon, Fogalmak: Érdekérvényesítés és érdekvédelem Homo sapiens, vaskor, despotizmus, politeizmus, a középkorban (kommunák, céhek, monoteizmus, biblia, állam, hieroglifa, buddhiz- egyetemek). mus, brahmanizmus. Topográfia: Rudabánya, Vértesszılıs, Mezopotámia, Egyiptom, Fönícia, Palesztina, Sumer, Asszíria, Perzsia, India, Kína, Babilon, Izrael, Jeruzsálem.
Az ókori Görögország
A görög kor kezdetei, a spártai állam. A demokrácia kialakulása Athénban, a demokrácia fogalma. A görög hitvilág, mővészet, tudomány és mindennapok. Kronológia: Kr.e. XIII. sz., Kr.e. 621, Kr.e. 594, Kr.e. 508, Kr.e. 490, Kr.e. 480, Személyek: Szolón, Peiszisztratosz, Kleiszthenész, Miltiadész, Periklész, Pheidiász, Hérodotosz, Thuküdidész, Szókratész, Platón, Arisztotelész, Nagy Sándor Fogalmak: Polisz, arisztokrácia, arkhón, démosz, türannisz, eklészia, esküdtbíróság, demokrácia, sztratégosz, cserépszavazás, filozófia, hellenizmus. Topográfia: Athén, Spárta, Olümpia, Marathón, Thermopülaiszoros, Szalamisz, Spárta, Peloponnészosz, Makedónia, Alexandria.
A görög–perzsa háborúk. Athén és Spárta párharca. Nagy Sándor birodalma.
Kr.e. 776,Kr.e. 431–404, Kr.e. 336– 323. Leonidasz, Themisztoklész
39
Az ókori Róma
Róma városállamból birodalommá válik. Az egyeduralom kialakulása. Társadalom, államszervezet, hadsereg. Róma és a provinciák. A római hitvilág, mővészet, tudomány és a jog. A mindennapi élet. A kereszténység kialakulása és elterjedése. Kronológia: Kr.e. 753, Kr.e. 510, Kr.e. 367, Kr.e. 287, Kr.e. 264–241, Kr.e. 218–201, Kr.e. 168, Kr.e. 48, Kr.e. 31, 212, 313, 395, 476 Személyek: Hannibal, Ciceró, Pompeius, Caesar, Antonius, Augustus, , Názáreti Jézus, Pál, Constantinus, Attila, Fogalmak: Patrícius, plebejus, cliens, consul, provincia, senatori rend, lovagrend, triumvirátus, principatus, limes, legio, colonus, dominatus, zsinagóga, apostol, egyház, püspök, zsinat. Topográfia: Róma, Karthágó, Cannae, Hispania, Gallia, Dacia, Pannónia, Jeruzsálem, Konstantinápoly, Aquincum, Sopianae, Savaria.
A köztársaság virágkora és válsága. A császárkor. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása.
Marius, Sulla, Spartacus Hadrianus, Diocletianus senatus, dictator, néptribunus, censor
A korai feudalizmus történe- A nyugati és keleti kereszténység eltérı fejlıdése. A Frank Birodalom kialakulása, a A Bizánci Birodalom fejlıdése. Az iszlám és az gazdaság és társadalom átalakulása te Európában arab világ. Az államalapítások kora Közép- és KeletEurópában. Évszámok: 622, 732, 800, 843, 962, 1054. Személyek: Nagy Károly, Szent Benedek, Justinianus, Cirill és Klodvig, Martell Károly, Kis Pippin, Karolingok Metód, I. (Nagy) Ottó, Mohamed, Topográfia: Poitiers, Aachen, Konstantinápoly, Egyházi (Pápai) Állam, Kijev, Mekka, Bagdad. Fogalmak: gróf-grófság-ırgrófság, ortodox egyház, római katolikus egyház, pápa, szerzetes, kolostor, bencés rend, hőbérbirtok, jobbágy, robot, allódium, iszlám, Korán, kalifa.
40
A magyar nép története az államalapításig
A magyar nép ıstörténete és vándorlása. A honfoglalástól az államalapításig. Géza fejedelem és István király életmőve. Évszámok: 896, 955, 973, 997–1000–1038. Személyek: Álmos, Árpád, I. István király, Géza fejedelem, Koppány, Imre herceg, Szent Gellért püspök. Topográfia: Magna Hungaria, Levédia, Etelköz, Vereckei-hágó, Augsburg, Pannonhalma, Esztergom. Fogalmak: Nomadizmus, kettıs fejedelemség, nemzetség törzs, székely, kalandozások, szeniorátus, vármegye, ispán, tized.
Az érett középkor
A középkori egyház és az uralkodói hatalom Eu- A lovagkor. rópában. A szabad költözéső jobbágyság és a A középkori városok. vándormozgalmak A középkor mővelıdése. Mindennapok a középkorban. Kronológia: 1066, 1095, 1122, 1215, 1302, 1278 III. Ince, IV. (Szép) Fülöp Személyek: VII. Gergely, IV. Henrik, Habsburg Rudolf, Szent Ferenc, Szent Domonkos, Aquinói Szent Tamás. Fogalmak: királyi udvar, kamara, kancellária, kiközösítés, zarándok, ereklye, keresztes hadjáratok, inkvizíció, eretnekség, kolduló rendek, városi önkormányzat, nyomásos hospes, céh, skolasztika, egyetem, lovagi kultúra, romanika, gótika Topográfia: Szentföld, Genova, Velence, Flandria, Champagne, Párizs, Oxford, Cambridge, Hanza városok, a levantei kereskedelem útvonala
Az Árpád-házi királyok kora Az új rend megszilárdítása - Szent László és Könyves Kálmán. Az Aranybulla és a tatárjárás. Gazdasági és társadalmi változások a XIII. században. Az Árpád-kori kultúra. Kronológia: 1077–95, 1095–1116, 1172–1196, 1205–1235, 1222, 1235–70, 1241–42, 1301 Személyek: I. András, I. László, Könyves Kálmán, III. Béla, Anonymus, II. András, IV. Béla, Kézai Simon, Fogalmak: Várnépek, várjobbágyok, bán, vajda, nádor, Szent Korona, regálé, serviens, bandérium, báró, nemes, Aranybulla, familiaritás, székelyek, szászok, kunok Topográfia: Fehérvár, Pozsony, Horvátország, Erdély, Dalmácia, Szerémség, Muhi, Buda. Mindennapi élet, életmódtörténet
41
A továbbhaladás feltételei: A hallgatók legyenek képesek egyszerőbb tárgymásolatokat, íratlan forrásokról készült fényképeket, vázlatrajzokat (pl. régészeti lelıhelyrıl) forrásként értelmezni; rövid (kb. 10-15 sornyi) ókori forrásrészleteket feldolgozni. Tudjanak anyagot győjteni a könyvtárban tanári és könyvtárosi segítséggel megadott témákhoz. Legyenek képesek egyszerő elbeszélı források elemzésére tanári irányítással. Legyenek képesek rövid beszámolók elıadására. Tudják alkalmazni a történetiségben a keresztény idıszámítást. Tudjanak történelmi eseményeket, folyamatokat leolvasni a középiskolában használatos történelmi atlasz megfelelı lapjáról.
42
10. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk győjtése. Azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Különbözı típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerzıdések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedı történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezıképességek A történelem meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Elıadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Tájékozódás az idıben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. Idırendi táblázat készítése Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
43
Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása).
Témakörök A késı középkor
Tartalmak Választható tartalmak Nyugat-Európa válsága (éhínség, járványok, hábo- A tanév során az alábbi témák közül rúk). legalább kettıt kötelezı feldolgozni: Itália, a humanizmus és a reneszánsz. Bőn és bőnüldözés a középkorAz Oszmán Birodalom terjeszkedése. ban. Kronológia: A kora újkori állam fejlıdés sajá1337–1453, 1356, 1389, 1410, 1415, 1453 tosságai: az abszolutizmus. Személyek: Az angol, francia és a spanyol Lorenzo Medici, Machiavelli, Jeanne d'Arc, IV. rendi monarchia felemelkedése. (Luxemburg) Károly, Husz János, Gutenberg, II. A német császárság, a pápaság, Mohamed, közép- és kelet-európai államai. Fogalmak: rendiség, reneszánsz, humanizmus, husziták, szul- VII. (Tudor) Henrik, tán, szpáhi, janicsár, reconquista III. Iván, Aragóniai Ferdinánd, Topográfia: Kasztíliai Izabella Firenze, Milánó, Kasztília, Aragónia, Svájc, Prága, Rigómezı
Magyarország a XIV–XV. Században
Károly Róbert és Nagy Lajos Társadalmi változások. Népesség és természeti környezet. Luxemburgi Zsigmond, az oszmán-török terjeszkedés, Hunyadi János. Hunyadi Mátyás uralkodása. Életformák a XV. századi Magyarországon. Kultúra és mővelıdés. Kronológia: 1308–42, 1342-82, 1351, 1387–1437, 1396, 1443– 44, 1444, 1448, 1456, 1458-90 Személyek: Csák Máté, Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond, I. Ulászló, Hunyadi János, Hunyadi Mátyás, V. László, Vitéz János, Kinizsi Pál, Antonio Bonfini Fogalmak: Harmincad, kapuadó, szabad királyi város, bányaváros, mezıváros, úriszék, pallosjog, fınemes, köznemes, kilenced, ısiség, végvári rendszer, kormányzó, füstpénz, rendkívüli hadiadó, fekete sereg, Corvina Topográfia: Temesvár, Körmöcbánya, Selmecbánya, Besztercebánya, Visegrád, Havasalföld, Moldva, Kassa, Nikápoly, Nándorfehérvár, Szilézia, Bécs A nagy földrajzi felfedezések és következményei. A Az európai és Európán kívüli modern világgazdasági rendszer kialakulásának kultúrák találkozása, a gyarmatosíkezdetei. tás. A modern állam kialakulása. Az atlanti hatalmak felemelkedése. A parlamentáris monarchia kialakulása Angliában. Az angol forradalom. Reformáció és katolikus megújulás. A barokk. A tudományos világkép átalakulása. Kronológia: 1492, 1517, 1588, 1618–48, 1640–49, 1689, 1701–
Kora újkor (1490–1721)
44
1714 Személyek: Kolumbusz, Magellán, Vasco da Gama, V. Károly, Luther, Kálvin, Kopernikusz, Galilei, I. Erzsébet, II. Fülöp, Cromwell, Richelieu, XIV. Lajos, Colbert, Nagy Péter Fogalmak: Gyarmatosítás, konkvisztádor, ültetvény, világkereskedelem, abszolutizmus, reformáció, protestáns, evangélikus, református, unitárius, ellenreformáció, jezsuiták, manufaktúra, anglikán, monopólium, puritán, merkantilizmus Topográfia: Genf, Németalföld, Antwerpen, London, Versailles, portugál és spanyol gyarmatok Magyarország története a A Jagellók-kora. A Dózsa féle parasztháború. A kora újkorban (1490–1711) mohácsi csata. A török hódoltság. A Habsburgok és a magyar rendek. Az Erdélyi Fejedelemség. Függetlenségi harcok és ország egyesítı kísérletek: Bocskai István, Bethlen Gábor, és Zrínyi Miklós. A reformáció és a katolikus megújulás Magyarországon. Gazdasági és társadalmi, kulturális változások a XVII-ban. A török kiőzése. A Rákóczi-szabadságharc. Kronológia: 1514, 1526, 1541, 1552, 1566, 1591–1606, 1664, 1686, 1699, 1703–11 Személyek: Dózsa György, II. Lajos, Szapolyai János, II. Szulejmán, Fráter György, Zrínyi Miklós, Báthory István, Károli Gáspár, Bocskai István, Bethlen Gábor, Pázmány Péter, Zrínyi Miklós (a költı és hadvezér), I. Lipót, Savoyai Jenı, II. Rákóczi Ferenc Fogalmak: örökös jobbágyság, hajdú, hódoltság, kuruc, labanc, rendi konföderáció, trónfosztás Topográfia: Mohács, Eger, Szigetvár, Sárospatak, Gyır, Várad, Nagyszombat, Szentgotthárd, Zenta A felvilágosodás és a polgári A felvilágosodás. A felvilágosult abszolutizmus átalakulás kora (1721–1849) jellegzetességei. A napóleoni háborúk Európája. Az észak-amerikai gyarmatok függetlenségi háborúja. Az USA létrejötte. A polgári forradalom irányzatai Franciaországban. Az ipari forradalom és társadalmi hatásai. (életkörülmények, környezet) XIX. század eszméi. Az 1848-as forradalmak. Kronológia: 1740–48, 1756–63, 1776, 1783, 1789, 1791, 1794 1804–15, 1848 Személyek: Nagy Frigyes, Nagy Katalin, Voltaire, Montesquieu, Rousseau, Diderot, Washington, Jefferson,
45
XVI. Lajos, Danton, Robespierre, Metternich, Napóleon, Nelson, Kutuzov, Watt, Stephenson, Marx Fogalmak: Enciklopédia, jogállam, ráció, a hatalmi ágak megosztása, társadalmi szerzıdés, felvilágosodott abszolutizmus, nacionalizmus, liberalizmus, szocializmus, konzervativizmus, alkotmány, “harmadik rend”, girondiak, jakobinusok, polgári szabadságjogok, parlamenti rendszer (jobboldal, baloldal), emigráció, reakció, terror, kapitalizmus, tıkés, proletár, civil társadalom Topográfia: Poroszország, Lengyelország, angol és francia gyarmatok Észak Amerikában, Valmy, Vendée, Austerlitz, Trafalgar, Borogyino, Waterloo Mindennapi élet, életmódtörténet
A továbbhaladás feltételei: A hallgatók ismerjék fel a tananyagban szereplı fontosabb középkori és kora újkori tárgyi emlékeket, legyenek képesek azokat értelmezni élıszóban vagy írásban. Legyenek képesek a források és a tankönyvi szöveg egybevetésére, az eltérések okainak feltárására. Tudjanak néhány címbıl álló bibliográfiákat készíteni a könyvtárak felhasználásával kiselıadások, vitaindítók számára, tanári útmutatás alapján. Képesek legyenek történelmi folyamatokat, korszakokat felismerni, megkülönböztetni. Tudjanak felépített feleletet vagy elıadást tartani történelmi témákról (lecke, fejezetrész, leckéken átívelı folyamatok, összehasonlítások stb.). Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb már tanult ismerethordozókat értelmezni élıszóban rövid felkészülés után. Legyenek képesek a világ-, az európai és a magyar történelem nagy korszakainak és fontosabb eseményeinek szinkronban látására. Használják a tankönyvek, munkafüzetek kronológiáit.
46
11. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk győjtése. Azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Különbözı típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerzıdések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedı történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezıképességek A történelem meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Elıadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Tájékozódás az idıben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. Idırendi táblázat készítése Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata.
47
Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök Magyarország újjászervezıdése a Habsburg Birodalom keretei között (1711–1790)
Tartalmak Választható tartalmak Demográfiai változások, az etnikai ará- Egy a napi politikát is meghatározó, 19. nyok átalakulása. századi történelmi téma feldolgozása: Gazdaság és társadalom a XVIII. sz. Magyarországán A magyar királyság a Habsburg A felvilágosult abszolutizmus és a rendek. Birodalomban. Mővelıdés, egyházak, iskolák. Kronológia: 1722–23, 1740–80, 1767, 1777, 1780– 1790 Személyek: III. Károly, Mária Terézia, II. József, Kaunitz Fogalmak: Helytartótanács, betelepítés, kettıs vámrendszer, vallási türelem, állandó hadsereg, mágnás, állami oktatás, úrbéri rendezés, nyelvrendelet Topográfia: Határırvidék, Bánát
A polgárosodás kezdetei Magyarországon (1790– 1847)
Új elemek a gazdaságban. Az átalakuló A francia forradalom és a napóleoni társadalom háborúk hatása Magyarországra. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás, nemzetiségi kérdés. A reformkori mővelıdés, kultúra. Kronológia: 1795, 1825, 1830, 1832–36, 1844, 1847 Személyek: Martinovics, Hajnóczy, Kazinczy, Kölcsey, Deák, Eötvös, Kossuth, Batthyányi Lajos, Széchenyi István, Wesselényi, I. Ferenc Fogalmak: Magyar jakobinusok, reform, polgári átalakulás, cenzúra, államnyelv, örökváltság, közteherviselés, érdekegyesítés, védıvám Topográfia: Pest-Buda, Fiume, Vaskapu
48
Forradalom és szabadság- Polgári forradalom Magyarországon 1848 harc Magyarországon (1848– március - április 1849) A forradalom belsı és külsı feltételei, problémái. A nemzeti önvédelem megszervezése és a tavaszi hadjárat. A szabadságharc befejezı szakasza és veresége. Kronológia: 1848. III. l5., IV. 11., IX. 29., 1849. IV. 6., IV. l4., V. 21., VIII. 13., X. 6. Személyek: Jókai, Petıfi, Görgey, Klapka, Bem, Damjanich, Jelacic, Windischgraetz, Haynau Fogalmak: Márciusi ifjak, nemzetırség, felelıs kormány, jobbágyfelszabadítás, választójog, függetlenség, nemzetiségi törvény Topográfia: Pákozd, Kápolna, Isaszeg, Komárom, Segesvár, Arad
A nemzetállamok és az im- Gazdasági és társadalmi változások, a Az orosz reformkísérletek. perializmus kora (1849– második ipari forradalom 1914) Az egységes Olaszország és Németország Gyarmatosítás: a brit gyarmatbirodalom. kialakulása. Polgárháború az Amerikai Egyesült Államokban. A “keleti kérdés” és a Balkán. Hatalmi viszonyok, katonai-politikai szövetségek a századfordulón. A munkásság politikai erıvé szervezıdése. A mővelıdés új keretei. Évszámok: 1853–56, 1861, 1861–65, 1866, 1870, 1871, 1882, 1904, 1905, 1907 Személyek: III. Napóleon, I. Miklós, Cavour, Garibaldi, Bismarck, Viktória királynı, II. Vilmos, Lenin, Lincoln Topográfia: Krím-félsziget, Piemont, Német Császárság, Szuezi-csatorna, Panama-csatorna, Elzász-Lotaringia, Románia, Szerbia, Bulgária Fogalmak: Internacionálé, keresztényszocializmus, szociáldemokrácia, centrum, periféria, részvénytársaság, monopólium, középosztály, hármas szövetség, antant, keleti kérdés, bolsevik, anarchizmus, szakszervezetek
49
A polgárosodás kibontako- A megtorlás, a Bach-rendszer. zása Magyarországon (1849– A kiegyezés. 1914) Gazdasági és társadalmi fejlıdés a dualizmus korában. Társadalmi csoportok életformái, népesség, nemzetiség. A városiasodás. A tudományos és mővészeti élet fejlıdése. Politikai viszonyok. A kiegyezés rendszerének belsı ellentmondásai. Évszámok: 1849. október 6., 1867, 1868, 1875–90, 1896 Személyek: Ferenc József, Haynau, Bach, Deák Ferenc, Andrássy Gyula, Tisza Kálmán, Baross Gábor, Tisza István, Jászi Oszkár. Topográfia: Bosznia-Hercegovina, Budapest, Osztrák–Magyar Monarchia. Az elsı világháborútól a nagy gazdasági válságig (1914–1929)
Az elsı világháború kirobbanása, jellege, Egy a szakirányú képzés jellegének története. megfelelı történelmi téma feldolgozása. Az Oroszországi politikai változások. A Párizs környéki békék. Az olasz fasizmus és az európai parlamentáris rendszerek. Gazdaság és a társadalom új jelenségei (pl.: a nıi emancipáció, motorizáció) Évszámok: 1914–18, 1917, 1919, 1922, 1925 Személyek: Ferenc Ferdinánd, Sztálin, Trockij, Wilson, Clemenceau, Lloyd George, Stresemann, Mussolini Topográfia: Szarajevó, Marne, Somme, Pétervár, Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, Csehszlovákia, Lengyelország, balti államok, Curzon-vonal Fogalmak: Villámháború – állóháború, ultimátum, központi hatalmak, pacifizmus, szovjet, fasizmus, korporatív állam, egypártrendszer, kommunizmus, kollektivizálás, GULAG, kisantant, kisebbségvédelem
50
Az elsı világháború és következményei Magyarországon. A Trianon utáni ország élete (1914–1931)
Magyarország részvétele a világháborúban. Az ıszirózsás forradalom. Kísérlet a kommunista diktatúra megteremtésére: a Tanácsköztársaság. A trianoni béke, hatása a gazdaságra, társadalomra, az etnikai viszonyokra. A határon túli magyarság sorsa. A Horthy rendszer kialakulása és konszolidációja. A mővelıdési viszonyok. Az életmód változásai. Évszámok: 1914.július 2., 1918.október 31., 1918.november 3., 1919.március 21., 1920.március 1., június 4., 1921–31, 1927 Személyek: gróf Károlyi Mihály, Kun Béla, Horthy Miklós, gróf Teleki Pál, gróf Bethlen István, Klebelsberg Kunó, Nagyatádi Szabó István, Peyer Károly Topográfia: Doberdó, Isonzó, trianoni Magyarország, Piave Fogalmak: ıszirózsás forradalom, etnikai és történeti elv, proletárdiktatúra, Tanácsköztársaság, vörös- és fehérterror, numerus clausus, antiszemitizmus, irredentizmus, revízió, társadalombiztosítás, konszolidáció
Mindennapi élet, életmódtörténet A továbbhaladás feltételei: Legyenek képesek a források, és a tankönyvi szöveg egybevetésére. Tudjanak bibliográfiákat készíteni az iskolai és közkönyvtárak, felhasználásával kiselıadások, vitaindítók céljára. Tudjanak felépített feleletet adni a tanult témákról. Tudjanak ábrákat, térképeket és egyéb ismert és új ismerethordozókat értelmezni élıszóban, rövid felkészülés után. Tudjanak méréseket készíteni a térképen önállóan vagy szaktanári segítséggel (lakosságszám, népsőrőség, gazdasági fejlettség). Tudják a térképen ábrázolt jelenségeket beépíteni szóbeli és írásbeli feladatok megoldásába.
51
12. évfolyam évi óraszám: 64 óra/tanév Tevékenységformák Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A forrásokban és feldolgozásokban található információk győjtése. Azonos eseményrıl, jelenségrıl készült különbözı forrásrészletek összehasonlítása. Különbözı típusú források elemzése, ellentétes felfogású forrásrészletek összehasonlítása, értelmezése, feldolgozása. A forrásokban fellelhetı leegyszerősítı vélemények kritikus értelmezése tanári rávezetéssel. A filmek, filmhíradók értelmezése. A média forrásértékének, jellegének felismerése, elemzése. Nemzetközi szerzıdések, szövetségi megállapodások, nemzetközi szervezetek alapokmányainak elemzése. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, értelmezése élıszóban vagy írásban. Eltérı álláspontok felismerése megadott történelmi források és tudományos feldolgozások szövegében; az eltérések okainak vizsgálata. A változás történeti jellegének értelmezése meghatározott korszakban. A történelem jelentıs személyiségei életútjának bemutatása. Kiemelkedı történelmi személyiségeik döntéseinek értékelése. A változás felismerése a történelemben: konkrét történelmi példák elemzése, okok, összefüggések keresése. Történelmi folyamatok, korszakok felismerése, s az európai régiók (Nyugat-Európa, Közép-Európa, KeletEurópa) megkülönböztetése. Történelmi esemény, intézmény, szervezet megismerése források alapján. A különbözı fejlıdési régiók megkülönböztetése, összehasonlítása. Tájékozódás kézikönyvekben, az ismeretterjesztı folyóiratokban és az Internet valamely magyar nyelvő keresıprogramjában. Tematikus bibliográfiák készítése az iskolai és közkönyvtárak felhasználásával. Ábra készítése a tankönyv, a munkafüzet, szakirodalom felhasználásával, az összefüggések és az adatok kapcsolatának bemutatásával. Kifejezıképességek A történelem meghatározó jelentıségő történelmi személyiségeinek szerepének értékelése. A korszakokra vonatkozó történelmi szakkifejezések helyes használata. A történelmi fogalmak magyarázata. Érvelési technikák ismerete és alkalmazása szóban és írásban. Egy téma bemutatása többféle módszer és eszköz (élıszó, térkép, kép, filmrészlet, tárgyak stb.) ötvözésével. Egy-egy elıre megadott kérdés kapcsán saját vélemény megfogalmazása, kifejtése. Egyes témák nyomon követése a sajtóban és a tömegkommunikáció egyéb területein (pl. az EU csatlakozás). Elıadás készítése (meghatározott terjedelemben) történeti témákról segédeszközök felhasználásával. Hosszabb adatsorok, grafikonok, ábrák alapján történelmi változások felismerése és bemutatása. Szemléletes diagramok és grafikonok készítése gazdasági, társadalmi, demográfiai folyamatokról. Táblázatkészítés demográfiai, gazdasági- és társadalomtörténeti adatok bemutatásához. Jártasság a feladatlapok kitöltésében; tájékozottság javítási elveiben és módszereiben. Jegyzetek készítése elıre megadott szakirodalmi részletek alapján, kiselıadások készítése. Kivonat készítése rövidebb (4-5 oldal) tudományos-ismeretterjesztı szövegrészletrıl, feleletterv készítése megadott témáról. A történelem tárgyi emlékeinek felismerése, azok bemutatása élıszóban. Tájékozódás az idıben Fontosabb folyamatok vagy jelenségek idırendjének összeállítása. Idırendi táblázat készítése Az idıben való jártasság bemutatása élıbeszédben, írásban és a térképen. A térben és idıben játszódó események közötti kapcsolat felismerése. Idırendi táblázatok és térképek összehasonlítása, rajzok és térképek készítése. Az egyetemes és a magyar kronológiák használata. Tájékozódás a térben Történelmi jelenségek természeti feltételeinek megállapítása a szaktanár útmutatása alapján. Történelmi helyek azonosítása mai térképeken. Sematikus rajz készítése egy-egy történeti táj egységeirıl. Tematikus történelmi térképek adatainak összehasonlítása (pl. gazdasági fejlıdés, népsőrőség, nemzetiségi összetétel változása). Témakörök A nagy gazdasági válságtól a második világháború végéig (1929–1945)
Tartalmak Választható tartalmak Az 1929 –33-as világgazdasági válság. Vál- Egy a napi politikai eseményt igazoló történelmi ságkezelés az USA-ban. téma feldolgozása A nemzeti szocializmus hatalomra jutása és mőködési mechanizmusa. A sztálini diktatúra a 30-as években. A második világháború története. A szövetségesek gyızelme, a háború jellege. A megosztott Európa. Évszámok: 1929, 1933, 1936, 1938, 1939.szeptember 1., 1941.június 22., 1944.június 6.,
52
1945.május 8., augusztus 6., szeptember 2. Személyek: Keynes, Roosevelt, Hitler, Göring, Churchill, Rommel, Montgomery, Zsukov, Eisenhower, De Gaulle Topográfia: Brit Nemzetközösség, Szlovákia, Leningrád, Pearl Harbor, Midway, Sztálingrád, Auschwitz, Hirosima, El-Alamein, Kurszk, Normandia Fogalmak: tızsde, túltermelési válság, New Deal, tervgazdálkodás, totális diktatúra, nemzetiszocializmus, Berlin-Róma tengely, Anschluss, koncentrációs tábor, népirtás, holocaust, partizán, totális háború, antifasiszta koalíció. Magyarország a gazdasági Gazdasági válság és jobbratolódás a belpoválságtól a második világhá- litikában. Magyarország háborús részvétele. A Kállay borús összeomlásig (1931–1945) kormány politikája. A német megszállás. A holocaust Magyarországon. A sikertelen kiugrás. A nyilas hatalomátvétel. Magyarország szovjet felszabadítása és megszállása. Évszámok: 1938.november 2., 1939.március 15., 1940.augusztus 30., 1941.június 26., 1943.január, 1944.március 19., 1944.október 15., 1944.december 21., 1945.április. Személyek: Bajcsy-Zsilinszky Endre, Gömbös Gyula, Bárdossy László, Kállay Miklós, Szálasi Ferenc, Dálnoki Miklós Béla Topográfia: Felvidék, Újvidék, Kárpátalja, Voronyezs, Don-kanyar Fogalmak: Népi-falukutató mozgalom, nyilasmozgalom, zsidótörvények, fegyveres semlegesség, hadigazdaság, “hintapolitika”, “kiugrás”, gettó, deportálás, munkaszolgálat, hadifogság A jelenkor Hidegháborús szembenállás és idıszakos (1945–napjainkig) enyhülés politikája a második világháború után. A kommunista rendszerek kialakulása és bukása. Az Európán kívüli világ (Kína, India, Japán) Az európai integráció története. Az emberiség az ezredfordulón: a globális világ és problémái. Egy szabadon választott helyi konfliktus földolgozása (pl.: Közel-Kelet, Balkán) Évszámok: 1947, 1948, 1949, 1955, 1956, 1957, 1961, 1968, 1975, 1991 Személyek:
53
Magyarország a második világháború után (1945 –napjainkig)
Állampolgári ismeretek
Nehru, Gandhi, Csang Kaj-sek, Mao Cetung, Ho Si Minh, Truman, Adenauer, Hruscsov, Nasszer, Kennedy, XXIII..János, Brandt, Walesa, Reagan, Gorbacsov Fogalmak: Vasfüggöny, hidegháború, fegyverkezési verseny, Truman-elv, Marshall-segély, szociális piacgazdaság, európai integráció, NATO, Varsói Szerzıdés, római szerzıdések, holdraszállás, harmadik világ, Brezsnyev-doktrina, globális világ, enyhülési politika. Topográfia: NSZK, NDK A háborús károk felszámolása. A demokratikus közélet kiépítésének kísérlete. A párizsi békeszerzıdés. A kommunista diktatúra kiépítése A forradalomhoz vezetı út. Az 1956-os forradalom és szabadságharc. A Kádár rendszer kiépülése: megtorlás és diktatúra. Az életmód átalakulása. Demográfiai változások. Az ellenzéki mozgalmak kialakulása és erısödése. A rendszerváltozás. Évszámok: 1946, 1947.február 10., 1948, 1949, 1953, 1956.október 23., november 4., 1963, 1968, 1989.október 23., 1990, 1991 Személyek: Mindszenty József, Nagy Ferenc, Rákosi Mátyás, Kádár János, Nagy Imre, Antall József, Göncz Árpád Fogalmak: ideiglenes Nemzetgyőlés, SZEB, Háborús bőnös, népbíróság, jóvátétel, kollektív büntetés elve, kitelepítés, lakosságcsere, beszolgáltatás, AVH, pártállam, földosztás, ötvenes évek, internálás, munkástanács, ellenzéki mozgalmak, Petıfi Kör, reformszocializmus, második gazdaság A társadalmi szabályok. Emberi jogok. A gyermekek jogai. Diákjogok. Államformák, politikai rendszerek. Magyarország alkotmánya. A demokrácia alapelvei és mőködése. Bírói hatalom és igazságszolgáltatás. Politikai és szociális jogok. Önkormányzatok, civil szervezetek.
Kultúra és mővelıdés életszínvonal,
Társadalom, kultúra, vallás, civilizáció, mőveltség és képzettség. Jólét és jól-lét. Munkaidı, szabadidı, szórakozás Ember és természet Beavatkozás, uralom, felelısség. Természet és világegyetem, környezetvédelem. Természetkép, világkép, világszemlélet Egyéni és közösségi értékek A demokratikus állampolgárság értékei: a közjó, az egyén jogai, törvényesség, emberi jogok, más kultúrák tisztelete, hagyománytisztelet, igazság, törvényesség, igazságos-
54
Mindennapi élet, életmódtörténet Fogyasztóvédelem
ság, a polgári állam értékei. Társadalmi közösségek. Az egyén és közösség a társadalomban. Döntés, megegyezés, együttmőködés, többség, kisebbség. Szabadon választható témák EU fogyasztói jogok, fogyasztástörténet és fogyasztóvédelem, a reklám története
Továbbhaladás feltételei Az érettségi követelmények szerint.
TÁRSADALOMISMERET
55
9-11. évfolyam Célok és feladatok Alakuljon ki a tanulóban a reális önismeret és önértékelés, a másik ember személyiségének tisztelete és megértése. A tanuló legyen képes életvitele tudatos alakítására. Alakuljon ki világos kép a tanulókban az általuk betöltött státusok szerepkészleteirıl. Mélyüljön el a tanulók politikai és jogi szocializációja. Ismerkedjenek meg a tanulók a társadalmi és gazdasági élet alapvetı tényeivel, jelenségeivel, fogalmaival. Alakuljanak ki a tanulókban azok a képességek, amelyek a társadalom és gazdaság megértéséhez nélkülözhetetlenek. Fejlıdjön a tanulók társadalmi tér- és idıszemlélete. Ismerjék meg a tanulók a társadalom mőködési mechanizmusait. Törekedjen a tanuló az elıítéletes magatartás következetes elutasítására. Ismerje meg és tudja elemezni a tanuló a különféle tudományok (történelem, szociológia, jogelmélet, alkotmánytan, politológia, filozófia, közgazdaságtan stb.) anyagára támaszkodva a társadalom viszonyait, fogalmait, törvényszerőségeit. Ismerje fel a tanuló a társadalmi problémákat, feszültségeket, és a lehetséges kezelési módokról legyenek fogalmai. Ismerje meg az alapvetı állampolgári jogokat, és az állampolgárság kritériumait. Fejlıdjenek ki a tanulókban olyan képességek és attitődök, melynek birtokában a képesek lesznek állampolgári jogaik gyakorlására. Erısödjön a tanulók nemzeti tudata, fejlıdjön a humánus, értékeket védı magatartásuk. Ismerjék meg a tanulók a demokratikus politikai intézményrendszert. Ismerjék fel a tanulók a nemzetközi munkamegosztás szerepét és fontosságát. Legyenek tisztában korunk globális kérdéseivel, az emberiség közös történelmi felelısségével. Ismerjék az európai integrációs folyamatok lényeges elemeit. Ismerjék meg azokat a kapcsolódási pontokat, melyek Magyarországot Európával összekötik A tanuló lássa árnyaltan az embereket; elemezze önmaga és mások döntéseit; ismerje fel, hogy milyen viszonyok főzik ıt környezetükhöz, és kiért, miben és mennyiben felelıs; fedezze fel a rokoni és baráti kapcsolatok értékeit; család- és gyermekbarát gondolkodása és attitődjei alakuljanak ki; ismerje fel, hogy mit tehet a közjó és az emberi jogok védelmében; becsülje az emberi életet és a természeti értékeket! A tanuló ismerje az emberi együttélés alapelveit; sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát; mélyüljön el jogérzéke, társadalmi felelısségtudata; ismerje az etika alapfogalmait; tudjon érvelni az ember kilétérıl, a jó és rossz mibenlétérıl, az erényekrıl folytatott vitákban; fogalmazza meg saját maga és környezete számára a helyes cselekedet alapelveit! Fejlesztési követelmények A tantárgy tanításának kezdetekor belépési követelmény nincsen, amennyiben a tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje lehetıvé teszi, egyes modulok átléphetık, sorrendjük felcserélhetı. A tanulócsoport korábbi ismereteinek szintje és szélessége szabja meg a szintre hozási feladatokat. Javasoljuk, hogy a pedagógus használja ki a csoport korábbi ismereteibıl fakadó elınyöket, és azok segítségével zárkóztassa fel az elızetes ismeretekkel nem rendelkezıket. A tanuló: tudjon rendszerezni, elemezni az információt, következtetéseket levonni; legyen képes érvelni álláspontja mellett és megérteni mások álláspontját; legyen képes szemelvények önálló feldolgozására szóban és írásban; legyen képes megfontolt, tárgyilagos véleményalkotásra, esetleg vélemény-változtatásra is; tudjon beszámolni saját tapasztalatairól, vagy tömegkommunikációs eszközökbıl szerzett ismereteirıl, és legyen képes értékelni azokat; ismerje a társadalmi , állampolgári és gazdasági ismeretekhez kapcsolódó általános és konkrét fogalmakat; legyen tisztában a demokratikus gondolkodási és magatartási mintákkal. A mai magyar társadalom témakörhöz kapcsolódó követelmények A tanuló: ismerje a mai magyarországi társadalmi és politikai tagoltság, az állam, az önkormányzatok, egyéb társadalmi szervezıdések és az állampolgár kapcsolatrendszerének meghatározó elemeit; a legnagyobb magyarországi egyházak megnevezése; tudja, hogy a különbözı társadalmi csoportok egyenjogú tagjai társadalmunknak; tudja, melyek a legnagyobb létszámú nemzetiségek és kisebbségi etnikumok hazánkban; a tanuló ismerje fel az elıítéletes magatartást. A Szocializáció és társadalmi devianciák témakörhöz kapcsolódó követelmények: Legyen fogalma az elszegényedésrıl, a munkanélküliségrıl, a társadalmi egyenlıtlenségrıl; ismerje a legfontosabb társadalmi devianciákat és negatív hatásaikat. Az iskola világa témakörhöz kapcsolódó követelmények. Ismerje a tankötelezettség fogalmát, a legfontosabb továbbtanulási lehetıségeket. A munka világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje a munkaviszonnyal kapcsolatos (a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozó) legfontosabb elıírásokat, feltételeket. Az Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás témakörhöz kapcsolódó követelmények:
56
Tudja, hogy kell használni a betegbiztosítási igazolványt, hogyan lehet kihívni a mentıket. Legyen tisztában a fontosabb szociálpolitikai juttatásokkal és kedvezményekkel. A jog világa témakörhöz kapcsolódó követelmények: A hallgató tudja, hogy az élethez, az emberi méltósághoz, személyes szabadsághoz való jog, az embernek olyan veleszületett, emberi mivoltához tartozó joga, melyet senki és semmi, még az állam sem vehet el. Ismerje az alkotmányban szereplı legfontosabb megállapításokat. Tudja, hogy minden állampolgárt megillet a védelemhez és a jogorvosláshoz való jog. Tudja a polgári peres eljárás és a büntetıeljárás közti különbséget. A politika világa témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy a haza védelme minden állampolgár alapvetı kötelessége, mely áldozatvállalással is jár. Tudja, hogyan veheti igénybe a rendırség és a tőzoltóság segítségét. Tudja, hogy a pártok különbözı módokat kínálnak az ország elıtt álló feladatok megoldására, és a szakszervezetek fı feladata a munkavállalók érdekeinek képviselete. Legyenek fogalmai a parlament kormánypárti és ellenzéki oldalának szerepérıl. Tudja kinek van választójoga Magyarországon. Legyen tisztában a választójog gyakorlásának jelentıségével, ismerje a technikáját. A Magyar Köztársaság államszervezete témakörhöz kapcsolódó követelmények: Tudja, hogy az országgyőlés legfontosabb feladata a törvényalkotás. Tudja, mit jelent a törvényhozás, a törvények végrehajtása és a bíráskodás. Tudja a köztársasági elnök, a kormányfı nevét, és tudjon felsorolni néhány minisztériumot. Sajátítsa el a közéletben való részvételhez szükséges gyakorlati ismereteket és eljárásmódokat. A közigazgatás szervezete és intézményei témakörhöz kapcsolódó követelmények: Ismerje az állam, illetve az önkormányzatok kötelezı feladatait: alapfokú oktatás biztosítása, egészségügyi és szociális alapellátás, egészséges ivóvíz, közvilágítás, helyi közutak, köztemetık fenntartása, nemzeti és etnikai kisebbségek jogainak érvényesítése. Egy helyi közösség megnevezése, vezetıjének, legfontosabb céljainak ismerete. Tudják, hogy a helyi önkormányzás jogát a polgárok az általuk választott képviselıtestület útján gyakorolják. Tudják, melyek azok a legfontosabb ügyek, amelyekkel az állampolgár a helyi polgármesteri hivatalban találkozik. Ismerje az útlevél és a vízum legfontosabb használati tudnivalóit, és a külföldön tartózkodás írott és íratlan szabályait. A XXI. század világa témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudjon példákat sorolni az ENSZ legfontosabb feladatairól. Ismerje hazánk regionális, illetve globális közösségekbe illeszkedésének elınyeit és hátrányait. Tudjon felsorolni egy-két fontos nemzetközi szervezetet, amelynek tagjai vagyunk! Az ember, mint biológiai lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje az ember származásáról szóló legfontosabb elképzeléseket. Tudja bemutatni az ember és az állat közötti döntı és lényeges különbségeket. Lássa a testi és lelki fejlıdés közötti összefüggéseket. A Személyiségünk témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel az ösztönös és tudatos cselekvések közötti különbségeket. Legyen tisztában azzal, hogy minden ember egyedi. Fedezze fel, hogy énünk (személyiségünk) egyes összetevıi öröklöttek, mások szerzettek. Ismerje az emberi szellem néhány sajátosságát, a legfontosabbnak tartott értékeket, a választás, a döntés, a szándék és a tett különbségeit. Az ember mint társadalmi lény témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy az embereket különbözı érdekek mozgatják, és hogy nagyon sokféle érték és norma létezik. Legyen tisztában az emberi kapcsolatok alapvetı formáival. Különböztesse meg az erkölcsöt és az erkölcsiséget. Ismerje a rend és a szabadság fogalmait és azok kapcsolatát. A család mint alapvetı közösség témakörhöz kapcsolódó követelmények Ismerje fel, hogyan keletkeznek a szerepkonfliktusok, alakítsa ki az ezek fékezését szolgáló elfogadható viselkedéstechnikákat. Ismerje a család értékeit, a család ellátását biztosító feladatokat, és a családi munkamegosztást. Legyen tájékozott az alapvetı családjogi ismeretekrıl. Tudja, hogy a család legfontosabb feladata a gyermekek nevelése, az érzelmi biztonság nyújtása, felelısségvállalás egymásért. Az emberi élet nagy kérdései témakörhöz kapcsolódó követelmények Tudja, hogy a magyar népesség évek óta csökken. Tanulja meg a szépség és a mővészet szerepét az ember életében. Legyenek fogalmai az élet és halál, a meggyızıdés és hit, a vallás és világnézet nagy kérdéseirıl! Ismerje a társadalmi együttélés etikai szabályait. Sajátítsa el a tudatos belátáson alapuló kritikát. Alakuljon ki benne a jogérzék. Mélyüljön el társadalmi felelısségtudata. Tanulja meg a társadalomelmélet és az etika alapfogalmait. Alakuljanak ki és rögzüljenek benne az önálló tájékozódáshoz és a tudatos életvezetéshez szükséges jellemvo-
57
nások, készségek, ismeretek. Fejlıdjön ki erkölcsi érzéke, az etikai álláspontok megvitatásának képessége. Fedezze fel és fejlessze a saját meggyızıdés kifejezéséhez és a mások meggyızıdésének megértéséhez és tiszteletéhez szükséges morális és intellektuális képességeket!
58
11. évfolyam évi óraszám: 18 óra/tanév Tevékenységformák Jellemzı tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok győjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoniegyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; gyakorlati feladatok (személyi igazolvány cseréje, segélyek igénylése, álláskeresés, útlevél kiváltása, stb.) imitálása illetve valóságos végrehajtása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; grafikonok, statisztikák elemzése, következtetések levonása; intézménylátogatás; meghívott elıadók meghallgatása, konzultáció; interjú; jogszabályelemzés; információgyőjtés pl.: Internet, könyvtár, sajtó, stb. A tananyag elsajátításának sajátos módjai begyakorlás; megértés és belátás; tapasztalatszerzés és kapcsolatteremtés; megismerés; lehetıségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintő elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
A mai magyar társadalom
Társadalmi csoportok A társadalom rétegzıdése és térbeli szerkezete Gazdagság és szegénység Nemzeti és etnikai kisebbségek
Kultúrák és szubkultúrák
Szocializáció és társadalmi devianciák
A szocializáció fogalma, tartalma és színterei Problémák a szocializáció folyamatában
A társadalmi deviancia fogalma, megjelenési formái: öngyilkosság, bőnözés, alkoholizmus, vandalizmus, idegengyőlölet, kábítószer
Az iskola világa
A mőveltség társadalmi szerepe Közoktatás – szakoktatás – felsıoktatás
Tanulói jogviszony és érdekérvényesítés A mővelıdés iskolán kívüli formái és színterei Az iskolán kívüli mővelıdésben, képzésben részt vevık érdekérvényesítési lehetıségei
A munka világa
Vállalkozás Munkavállalás Munkanélküliség
Egészségügy és szociális politika, a társadalom- és nyugdíjbiztosítás
Egészségügyi ellátás rendszere Szociális szolgáltatások és ügyintézési gyakorlatok Társadalom- és nyugdíjbiztosítási formák és ügyintézési gyakorlatok
Érdekvédelem
A jog világa
Jogi alapismeretek Emberi és állampolgári jogok Az alapvetı állampolgári kötelezettségek
Gazdasági, szociális és kulturális jogok Az emberi jogok hazai és nemzetközi védelme
A politika világa
A politika fogalma Diktatúra és demokrácia Az érdekérvényesítés különféle módjai Tömegkommunikáció és politika
Rendszerváltás Magyarországon A hazai pártok általános jellemzıi Érdekképviseleti szervezetek és nyomásgyakorló csoportok A közvélemény, a -kutatás
Társadalmi mobilitás
59
A Magyar Köztársaság államszervezete
Az Országgyőlés A köztársasági elnök A kormány és a minisztériumok A helyi önkormányzatok
A közigazgatás szervezete és intézményei
Az államigazgatási szervek Az önkormányzati igazgatás
A XXI. Század világa
Nemzetközi szervezetek Az Európai Unió és hazánk Világmérető problémák
Magyarország a nemzetközi szervezetekben
Az ember mint biológiai lény
Az ember és az állat Test és lélek Az egyes ember fejlıdése
Autonómia és meghatározottság
Személyiségünk
Pszichikus mőködésünk Gondolkodás, kommunikáció, tanulás Az emberi szellem
Az ember, környezete és a nyelv világa Önazonosság és önmegvalósítás
Az ember mint társadalmi lény
Az emberi értékek, az erkölcs Kapcsolatok Közösség és társadalom
Mozgatóink A kultúra normativitása A hagyomány értelme
A család mint alapvetı közösség
A család fogalma, alapvetı funkciói régen Házasságkötés vagy élettársi kapcsolat és ma Családi konfliktusok és megoldási lehetıségek Gyermek a családban Az életmódbeli különbségek
Az emberi élet nagy kérdé- Nemiség, szerelem, házasság sei Élet és halál Hit és vallás
Az Alkotmánybíróság Az igazságszolgáltatás Külkapcsolatok
Gyakorlatok
Boldogság és szépség Rend és szabadság
A továbbhaladás feltételei: A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretérıl és a velük összefüggı jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetık, illetve a tanulócsoport meglévı, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.
60
12. évfolyam évi óraszám: 16 óra/tanév Tevékenységformák Jellemzı tevékenységi formák a napi sajtó figyelése; egyéni tapasztalatok győjtése; véleménykülönbségek ütköztetése; egyes témák otthoniegyéni feldolgozása; olvasmány- és sajtó élmények csoportos feldolgozása; helyzetgyakorlatok; dramatizálás; forráselemzés, -feldolgozás; meghívott elıadók meghallgatása, konzultáció. A tananyag elsajátításának sajátos módjai megértés és belátás; megismerés; lehetıségek, összefüggések felismerése; fogalmak tartalmi szintő elsajátítása; az elsajátított ismeretek önálló összefoglalása írásban és szóban. Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
Etikai alapfogalmak
A jó és a rossz A választás szabadsága, az ember felelıssége Törvény és lelkiismeret Materiális és formális etikák
A szenvedés tapasztalata Szándék és következmény
Az etika megalapozása
Az ember léthelyzete és felelıssége a keresztény hagyományban A világi etika kialakulása Az erkölcsi gondolkodás történetének klasszikus példái
Az etika transzcendens megalapozásának igénye A természetjogi, kötelesség-, haszon-, felelısség-és konszenzus etikák érvelési módjai
Az erkölcsi cselekedet dimenziói
Életcélok, önmegvalósítás Önbecsülés és mások iránti tisztelet Az élet tisztelete A nemiség és a családi élet erkölcstana Elkötelezettség, tolerancia, szolidaritás Hazaszeretet és példái
Segítség, áldozat, szolidaritás, a személyes kapcsolatok erkölcsi dilemmái Munkaerkölcs Etikus fogyasztás Törvénytisztelet és polgári engedetlenség Erkölcs és politika Gazdaságetikai alapelvek
A jellem és az erények
Erkölcsi érzék A jóakarat A szeretet forrásai, nemei, erkölcsi jelentısége Etikai alapértékek
Jellem és illem Önnevelés, példakövetés
Korunk erkölcsi kérdései
Az alapvetı erények klasszikus és modern értelmezései
A tudományos-technikai haladás dilemGéntechnológia, születésszabályozás, az öregedés, mái az emberhez méltó halál problémái Globális felelısségünk, kötelességeink a jövı nemzedékekkel szemben Az élıvilág rendjének megırzése Az etika emberközpontúságának értelmezése
A továbbhaladás feltételei: A továbblépéshez az évfolyam egyes moduljainak törzsanyagát kell a tanulóknak legalább elégséges szinten a fejlesztési követelményekben megfogalmazottak szerint elsajátítaniuk, vagy azoknak korábban megszerzett ismeretérıl és a velük összefüggı jártasságok elsajátításáról számot adniuk. Az egyes modulok egyéni haladási ütem esetén felcserélhetık, illetve a tanulócsoport meglévı, korábban szerzett ismeretei esetén elhagyhatók.
61
FILOZÓFIA Célok és feladatok A középiskola záró évfolyamán, az érettségi évében, heti egy órában a tantárgy célja természetesen nem lehet az, hogy a hallgatók részletes és alapos ismereteket és tájékozottságot szerezzenek akár csak az európai filozófiai gondolkodás két és fél évezredes fejlıdésérıl, problémáinak mérhetetlen gazdagságáról, az utóbbiak megoldására tett megújuló erıfeszítések során felhalmozódott páratlan szellemi tıkérıl. A filozófia tantárgy tanításának célja, hogy a hallgatók szerezzenek tapasztalatokat a filozófia sajátos, az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözı gondolkodásmódjáról. Alakuljon ki bennük az emberi léttel kapcsolatos kérdések felvetésének és az önálló válaszkeresésnek a képessége; ébredjen fel bennük az az igény, hogy felismerjék saját koruk lényegi problémáit és reflektáljanak a felvetıdı kérdésekre. Ismerjék fel a filozófiának a különbözı, más emberi szellemi területeket integráló és szintetizáló szerepét, értékhordozó voltát. Ismerjék fel, hogy a filozófia a közös európai kultúra egyik pillére. Alakuljon ki a hallgatókban egy egészséges kritikai szemlélet, és a tárgyszerő, indulatmentes vitakultúra. Sajátítsák el a logikus érvelés, a vitatkozás szabályait. Szerezzenek tapasztalatokat arról, hogy mit jelent a különbözı nézetek és vitapozíciók tisztelete, a tolerancia. Tudatosuljon bennük, hogy a vita alapja az alternatívák számbavétele és a választás szabadságának, a szabadság korlátainak tudomásulvétele. Ismerjék fel a hallgatók, hogyan segítheti mindennapi életüket a filozófia és a tudomány. Jussanak el annak felismerésére, hogy a filozófia nagy problémái örök emberi kérdésekbıl fakadnak, s így a régi korok filozófiái nem poros bölcseletek, hanem általános emberi problémáink. Lássák be, hogy a filozófiai kérdések és a rájuk adott válaszok morális tartalmakat is hordoznak, s hogy minden embernek állást kell foglalnia az erkölcs kérdéseiben. Tudatosuljon bennük, hogy csak az a hiteles személyiség, akinek a gondolatai, a szavai és a tettei szinkronban vannak. Fejlesztési követelmények A filozófiai gondolkodás egyrészt olyan kognitív készségeket tételez fel, mint a problémamegoldó gondolkodás, az érvelési technikák ismerete, a logikus gondolkodás eljárásainak alkalmazása (analízis, szintézis, dedukció, indukció), másrészt olyan integratív képességeket, melyek végül a legmagasabb rendő mőveletben, az önálló ítéletalkotásban nyilvánulnak meg. A logikus gondolkodás tizenkét év alatt kialakult igénye és képessége és az elsajátított ismeretek a filozófiaórákon teljességükben megmutatkozhatnak. Egy-egy filozófiai probléma felvetése és annak kifejtése történhet beszélgetés, vita, szövegértelmezés formájában, az esszé vagy az értekezés mőfajában, szóban vagy írásban. A kifejtés feltétele tehát a nyelvi kultúra megléte, az argumentációs készség, az összefüggések meglátása a különbözı felvetésekben, valamint a személyes állásfoglalás megfogalmazásának igénye. Ha egy filozófiai szövegrészlet a filozófiai probléma felvetésének és kifejtésének a kiindulópontja, akkor elıtérbe kerül a szövegértelmezésnek, a különbözı lehetséges szöveginterpretációk kifejtésének, a gondolatok logikájára való utalásnak, az idıbeli tájékozódásnak, az értékelésnek a képessége. A hallgatói megnyilatkozásnak bizonyítania kell a nyitottságot a különbözı gondolatrendszerek befogadására, az önálló kérdésfeltevés képességét és a személyes állásfoglalás kialakításának igényét. Filozófiai szövegek értelmezése esetén a problémafelvetés, a kérdések megfogalmazása és a különbözı megközelítési módok nyújtanak lehetıséget a készségek értékelésére. A tantárgy specifikumának megfelelıen egyaránt szükséges a kognitív (analízis, szintézis, dedukció, indukció) és az integráló képességek fejlesztése.
62
11.évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév (A tanár a hallgatói igényeknek és az iskola sajátosságainak megfelelıen dönthet arról, hogy a kultúrtörténeti súlypontú, az interdiszciplínaritást hangsúlyozó, kronologikus, problémacentrikus felépítéső (1) tantervet választja vagy a hagyományos filozófiai diszciplínák felıl közelítı, tematikus felépítéső (2) koncepcióját követi.) Tevékenységformák Egy adott probléma mindennapi, mővészi, tudományos, filozófiai és vallási felvetési módjának megismerése. Egyszerőbb életproblémák filozófiai kérdésként való megfogalmazása, értelmezése. Egyszerőbb filozófiai szövegek olvasása. Ennek során ismerkedjék meg a filozófia szaknyelvével, alapvetı fogalmaival, az értelmezés lehetıségeivel. Korábban ismeretlen fogalmak megértése, meghatározása a szöveg kontextusából. Önállóan vagy tanári irányítással a filozófiai probléma felismerése az elemzett mőrészletben. Az olvasott szövegekben elemezze az érvelési technikát, ismerje meg az érvelés különbözı fajtáit. A viták során az érvelési technikák gyakorlása. Fejlessze argumentációs készségét, tanuljon meg különbséget tenni helyes és inkorrekt érvelés között. Minden hallgató kapjon lehetıséget arra, hogy egyéni álláspontját kialakítsa és véleménye mellett érveljen. A mővelıdéstörténeti és interdiszciplináris vonatkozások áttekintése során készítsen áttekintı táblázatokat, melyekben a korszakok, események, irányzatok, alkotók, alkotások, eszmék és problémák egymáshoz rendeltsége tükrözıdik. Használatuk révén tanulja meg kezelni a legfontosabb korszerő, magyar nyelven is forgalomban levı, ismeretterjesztı célú filozófiai kézikönyveket. 1. Problémacentrikus filozófia- és mővelıdéstörténeti megközelítésmód Témakörök Tartalmak Bevezetı beszélgetés Egy választott téma (kérdés, probléma) különbözı megközelítésekben: hétköznapi, mővészeti, szaktudományos, filozófiai bemutatása; a filozófia tárgya, a filozófiai gondolkodás sajátosságai. 1. Antik filozófia preszókratikusok és Szókratész: Az arkhé és a logosz, az erkölcsi jó. Platón: Az állandó megragadása a változó dolgokban, az igazi megismerés lehetısége, a jó ideája, az ideális állam, a dialógus mint módszer.
Arisztotelész: A létezı és a lényeg szétválasztásának kritikája, anyag-forma kettıssége, a szubsztancia keletkezése és létezése, ideális államformák, az erkölcsi jó, erények, „két szélsıség közötti közép”. Fogalmak: kozmosz, arkhé, logosz, dialektika, idea, metafizika, szubsztancia, erény (areté)
Választható tartalmak
A létezı és a lét, vélekedés és igazi tudás, a világról való beszéd és gondolkodás, a szókratészi érvelési módszer, az erkölcsi jó, erények, boldogság, biztos ismeret a külvilágról, igazságkritérium, szellemi és anyagi világ (epikureusok, sztoikusok, szkeptikusok, újplatonizmus). Fogalmak: vélekedés (doxa) és a valódi ismeret (episztémé), szophisztész, boldogság (eudaimónia), sztoa, szkepszis, ataraxia, hédoné, apatheia, epokhé bábáskodás Ajánlott mőrészletek: Hérakleitosz: Töredékek B 1 Parmenidész: Tanköltemény B 8 1-61 Platón: Állam VII. 514 a-518 b, (Barlanghasonlat), Szókratész védıbeszéde, Lakoma (részletek) Arisztotelész: Politika, Poétika (részletek), Nikomakhoszi Etika II. 5-6. 1106b-1107 a Epiktétosz: Kézikönyvecske 1. Fejezet Epikurosz levele Menoikeuszhoz (részlet) Seneca: Az élet rövidségérıl Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott mővek értelmezé-
63
sével összefüggı filozófiai fogalmak ill. Hatások: antik görög irodalom: Homérosz mővei, Euripidész és Szophoklész drámái, mitológia; reneszánsz; felvilágosodás; klasszicizmus; romantika; barokk; Dante: Isteni színjáték; Janus Báthori Istvánius; Balassi; Berzsenyi; Keats: Óda egy görög vázához; Kosztolányi: Marcus Aurélius; Thomas Mann: Halál Velencében magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, retorika történelem: az ókori görögök, az ókori Róma biológia és földrajz: elméletek a világegyetem kialakulásáról, az élet keletkezésérıl, Hippokratész, Ptolemaiosz fizika- és matematikatörténeti ismeretek: Thalész, Püthagorasz, Eukleidész, Arkhimédész festészet: Raffaello: Az athéni iskola az antik világ mővészete (festészet, építészet, szobrászat)
2. Középkori filozófia
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák (esszé, beszélgetés): A vélekedés és a tudás; Erények az ókorban és napjainkban; Az ideális állam; Szerelemfelfogások Platón Lakoma és Dante Isteni színjáték c. mőveiben; „Mert a kutatás és a tanulás teljes egészében nem más, mint visszaemlékezés.” (Platón) Szent Ágoston: A keresztény teológia és az antik filozóA kereszténység világ- és istenfelfogása fia, a boldogság mibenlétének keresése, (patrisztika), hit és tudás, test és lélek dualizmusa. Isten felé irányuló szeretet, az igazságot Aquinói Szent Tamás: keresı ember, a rossz mint léthiány, a Isten létének öt úton történı bizonyítása, skoszabad akarat, az általános fogalmak lasztikus érvelési módszer, skolasztika. és az egyedi létezık viszonya, értelmi és hitigazság. Fogalmak: patrisztika, teológia, logosz, skolasztika, skolasz- Fogalmak: tikus érvelési módszer semmibıl való teremtés, immanens és transzcendens világ, boldogság, erkölcsi rossz, szabad akarat, univerzália-vita, realizmus, nominalizmus, ontológiai istenérv, tomizmus Ajánlott mőrészletek: Szent Ágoston: Vallomások VII. könyv III-V, VII, XI-XVI, (a szabad akarat és a rossz kérdései) Aquinói Szent Tamás: Summa Theologiae, Pars. I, Questio I., Art. 12. Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: a mővekben felvetett kérdések filozófiai elmélyítése: antik irodalom; Dante: Isteni színjáték; barokk magyar irodalom; önéletírás; Bethlen Miklós; II.
64
Rákóczi Ferenc; Lev Tolsztoj; Babits Mihály Ágoston-tanulmánya magyar nyelv: a retorika alkalmazása történelem: a kereszténység, Európa a 14-15. Században képzımővészetek: festészet: Botticelli és Dürer Ágoston-ábrázolása, Grünewald; építészet: román stílus, gótika zene
3. Újkori filozófia
Bacon, Descartes, Locke: Biztos ismeretelméleti kiindulópont keresése, tapasztalat és értelem, kételkedés, a „velünk született eszmék” tana és kritikája. Kant: A felvilágosodás, az ész és az értelem lehetıségei és korlátai, túllépés az empirizmus és a racionalizmus egyoldalúságán, „kopernikuszi fordulat”, a jelenségvilág és a magukban lévı dolgok világa, a morális jó. Fogalmak: racionalizmus és empirizmus, módszeres kétely, kategorikus imperatívusz
Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: Honnan ered a rossz? „Ne kifelé fordulj – térj magadba; az ember bensıjében lakik az igazság.” (Szent Ágoston) Az antik filozófia hatása Aquinói Szent Tamás istenbizonyítékaiban. Társadalmi szerzıdés elméletek, a hatalom legitimitásának kérdése, a közjó és az egyéni érdek, radikális szakítás a klasszikus természetjogi tradícióval (Hobbes, Locke, Spinoza, Rousseau), a tudományos haladásba vetett hit, enciklopédisták. Átfogó metafizikai rendszer, a gondolkodás és a lét, a szabadság és a szellem kibontakozási folyamata a világtörténelemben (Hegel). Magyar filozófiai vonatkozás: Apáczai Csere János. Fogalmak: szubsztanciák: Isten, a gondolkodó és a kiterjedt dolog, velünk született eszmék, idea, tabula rasa, társadalmi szerzıdés elmélet, természetjog, természeti törvény, liberalizmus, Sapere aude!, ráció, deizmus, tapasztalati és nem tapasztalati ismeretek, analitikus és szintetikus ítéletek, kopernikuszi fordulat, abszolút eszme, triád-forma: tézis, antitézis, szintézis, dialektika Ajánlott mőrészletek: Descartes: Elmélkedések a metafizikáról 1-3. Locke: Értekezés az emberi értelemrıl II. Könyv, I. fejezet, 1-5.§, (Második) Értekezés a kormányzatról II., VII., XI-XII. Fejezet Rousseau: A társadalmi szerzıdésrıl, III. könyv Kant: Válasz a kérdésre: Mi a felvilágosodás?, A tiszta ész kritikája. Bevezetés Hegel: Elıadások a világtörténet filozófiájáról (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott mővek értelmezésével összefüggı filozófiai hatások:
65
klasszicizmus, szentimentalizmus, rokokó, romantika, Moliere: Tartuffe, Goethe: Werther, Csokonai: A tihanyi Ekhóhoz, A Magánossághoz, Schiller, Babits, Kosztolányi, József Attila, Bulgakov magyar nyelv: nyelv és megismerés történelem: A történelem modern felfogása és periodizációja magyar filozófia: Apáczai Csere János: Magyar Encyclopaedia (1655) fizika: Kopernikusz, Galilei, Descartes, Newton, Leibniz kémia: Boyle Mozart zenéje Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: „Semmi sincs az értelemben, ami ne lett volna meg elıbb az érzékekben.” (Locke) A hatalom és az egyén, a közjó és az egyéni jó „A felvilágosodás az ember kilábalása maga okozta kiskorúságából.” (Kant) A felvilágosodás kritikája 4. 19-20. Századi filozófiák Az individuum és a világ viszonya (Schopenhau- Az individum létezése, választási lehetıer, Kierkegaard, Nietzsche, magyar filozófiai sége, a hit és a létezés, a dionüszoszi , vonatkozások: Hamvas Béla). az apollóni és a szókratészi ideál, Az emberi létezés és lényeg, szabadság, választás, „minden érték átértékelése”, Isten felelısség, szorongás (Husserl, Sartre, halott, az értékteremtı ember, „ugyanHeidegger). annak örök visszatérése”, a hatalom A kijelentések logikai elemzése és igazolhatósága, akarása, a fenomenológia mint leíró nyelv és valóság, tudományfejlıdés (Comte, módszer és a priori tudomány, Semmi, a Bécsi Kör, Wittgenstein, Kuhn). létre vonatkozó kérdés újbóli feltevése, a lét és a létezı, a létet feltáró mővészet, a létnek rejtızködésbıl való kilépése a világ értelmezésére ill. megváltoztatására törekvés, a világ anyagi egysége, a praxis és a teória viszonya (Marx, magyar filozófia: Lukács). A megismerés, az elméletalkotás stádiumai, értelem és jelentés; magyar filozófiai vonatkozások: Pauler Ákos, Polányi Mihály, Lakatos Imre Az emberi tér átalakulása a posztindusztriális társadalomban, manipulált fogyasztás, a tudás hatalmi kérdéssé válása, metafizikai centrum megszőnése, metanarratívák megkérdıjelezıdése, diszkurzusok integráló szerepe (posztmodern: pl. Lyotard, Habermas) Fogalmak: Fogalmak: individuum, egzisztencia, egzisztencializmus, mate- esztétikai, etikai, vallási stádium, dionürializmus, pozitivizmus, logikai pozitivizmus, szoszi, apollóni mővészet, Übermensch, verifikáció, falszifikáció fenomenológia, analitikus filozófia, nyelvjátékok, kijelentés, paradigma, posztmodern, manipuláció Ajánlott mőrészletek: Schopenhauer: A világ mint akarat és képzet III. 31-33.§, IV. rész (részle-
66
tek) Kierkegaard: Félelem és rettegés. Elıszó (Ábrahám) Nietzsche: Imígyen szóla Zarathusztra. Elöljáró beszéd, A három átváltozásról, A felsıbbrendő emberrıl Sartre: Mi az egzisztencializmus? Heidegger: A mőalkotás eredete (részlet: Van Gogh: Parasztcipık) Marx: Tézisek Feuerbachról Comte: A pozitív szellem (részletek) Schlick: A filozófia fordulata (részletek) Carnap: A metafizika kiküszöbölése (részletek) Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részletek) Lyotard: A posztmodern állapot (részletek) Interdiszciplináris és kultúrtörténeti vonatkozások ajánlása: irodalom: az olvasott mővek értelmezésével összefüggı filozófiai hatások: görög drámák, romantika, realizmus, Dosztojevszkij: Bőn és bőnhıdés, Karamazov testvérek, Thomas Mann, egzisztencialisták, Sartre novellái és drámái, Camus regényei, Semprun: A nagy utazás, Ady, Babits, Kosztolányi, Szabó Lırinc, avantgárd, Déry Tibor, József Attila, 20. századi epika, Esterházy P., Tandori magyar nyelv: nyelv és gondolkodás, nyelv és megismerés, valóság és jelentés történelem: világvallások, keleti filozófiák, Európa 1789-1914, Európa és a világ a 19-20.században, A kétpólusú világ mővészetek, építészet, festészet matematika biológia: Darwin fizika: Einstein, Heisenberg, Szilárd Leó, Teller Ede, Wigner Jenı zene Ajánlott írásbeli és szóbeli témák: „Az ember az, amivé önmagát teszi.” (Sartre); A kijelentések igaz ill. hamis volta; „Amirıl nem lehet beszélni, arról hallgatni kell.”, „Nyelvem határai világom határait jelentik.” (Wittgenstein); „Miért van egyáltalán létezı és nem inkább semmi?” (Heidegger); A fogyasztói társadalom, a manipuláció
67
2. Szisztematikus megközelítésmód Témakörök Tartalmak Mi a filozófia? A filozófia fogalma és tárgya, eredete, viszonya a szaktudományokhoz, a valláshoz, a mővészethez és a mindennapi élethez. Karl Jaspers: Bevezetés a filozófiába (részletek)
1. Metafizika, ontológia
Fogalmak: csodálkozás (thauma), tapasztalat (empíria), kételkedés (szkepszis), logosz Platón, Arisztotelész A létrıl való gondolkodás születése, monizmus, dualizmus, pluralizmus, immanencia és transzcendencia. Fogalmak: arkhé, logosz, metafizika, jelenség és valóság, idea, részesedés (methexisz), szubsztancia, lényeg, kauzalitás, teleológia, lét
2. Ismeret-elmélet
René Descartes, Immanuel Kant Szkepszis, racionalizmus és empirizmus, transzcendentalizmus, esszencializmus és fenomenalizmus. Fogalmak: empíria, racionalizmus, empirizmus, szkepszis, kriticizmus, transzcendentális módszer, Ding an sich, a priori szintetikus ítélet
3. Tudományfilozófia
Thomas S. Kuhn A tudomány fejlıdése és a különbözı korok tudományosságának összemérhetetlensége. Fogalmak: verifikáció, normál tudomány, anomália, paradigma, –váltás
4. Etika
Választható tartalmak Ajánlott mőrészletek: Platón: Hetedik levél
Ajánlott mőrészletek: Parmenidész: 8. töredék Hérakleitosz: Töredékek Platón: Barlanghasonlat Arisztotelész: Metafizika Immanuel Kant: Prolegomena Martin Heidegger: Mi a metafizika?
Visszaemlékezés (anamnézisz) Ajánlott mőrészletek: Francis Bacon: Novum Organum René Descartes: Értekezés a módszerrıl Immanuel Kant: A tiszta ész kritikája, Elıszó Friedrich Nietzsche: A nem morálisan felfogott igazságról és hazugságról indukció, idolumok, igazság, dedukció Ajánlott mőrészletek: Karl Popper: A tudományos kutatás logikája Thomas S. Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete (részlet) + egy választható magyar szerzı (pl. Polányi, Lakatos)
falszifikáció, kummulativitás, inkommenzurabilitás Epiktétosz, Immanuel Kant Ajánlott mőrészletek: Eudaimonisztikus és erényetikák, deontikus etika, Arisztotelész: Nikomakhoszi ethika etikai racionalizmus, emotivizmus, materiális és Epiktétosz: Kézikönyvecske formális etikák. Aurelius Augustinus: Vallomások, A szabad akaratról Fogalmak: David Hume: Értekezés az emberi erény, igazságosság, szabadság, boldogság, bőn, természetrıl szabad akarat, maxima, autonómia, kategorikus Immanuel Kant: A gyakorlati ész imperatívusz, szabadság és kritikája (részlet) Jean-Paul Sartre: Exisztencializmus mezotész, eudaimonisztikus etika, Hume villája
5. Vallás-filozófia
felelısség Aurelius Augustinus, Aquinói Szent Tamás A hagyományos, metafizikus filozófiai istenkép és problémái, felbomlása, a modern filozófiai istenkép.
Ajánlott mőrészletek: Aurelius Augustinus: A rendrıl Aquinói Szent Tamás: Summa theologiae (részlet)
68
Fogalmak: hit és tudás, istenérv, racionalista valláskritika, személyes Isten
6. Politikai filozófia
Jean-Jacques Rousseau A politika filozófiai tematizálása, elválasztása az etika kérdéseitıl, szerzıdéselméletek, a modern polgári szabadságfelfogás. Fogalmak: politika, népszuverenitás, közakarat, közjó, szabadság
Voltaire: Filozófiai ábécé Sören Kierkegaard: Félelem és reszketés + egy választható 20. századi szerzı (pl. Hamvas Béla) természetes észvallás, ugrás (Sprung), szorongás (Angst)
Ajánlott mőrészletek: Niccolo Machiavelli: A fejedelem Jean-Jacques Rousseau: A társadalmi szerzıdésrıl John Stuart Mill: A szabadságról (részlet) + egy választható 20. századi szerzı (pl. Bibó István) diszkrimináció
A továbbhaladás feltételei: Tudatosuljon a hallgatókban, hogy a filozófiai gondolkodásmód az emberi szellem minden más tevékenységi formájától különbözik, ugyanakkor ötvözi azokatIsmerjék fel a filozófia integráló, szintetizáló és értékhordozó szerepét az emberi kultúrában. Próbáljanak hétköznapi problémákat filozófiai kérdésekként megfogalmazni. Elvárható a tárgyszerő, indulatmentes vitakultúra, a logikus érvelés, a tolerancia, az alternatívák számbavétele, a választás szabadságának és a szabadság korlátainak tudomásulvétele.
69
MŐVÉSZETI ISMERETEK 9 - 12. évfolyam Célok és feladatok A vizuális nevelés célja a középiskolában, hogy az iskola befejezésekor a további élet folyamán hasznosítható és szakirányba továbbfejleszthetı vizuális megismerési mód, képi kommunikációs képesség, mővészeti alapismeret és esztétikai szemlélet birtokába juttassa a tanulókat. Tartalmas, értékes életvitelt élı, igényes környezetet létrehozó és azért felelısséget vállaló emberi magatartás kialakítása. Az esztétikai élmény, az esztétikum, a mővészet - mint a minıségi társadalmi lét része - váljon az élet lényeges elemévé. A tantárgy tanításának célja és feladata a hallgatók eddigi tudásának, ismereteinek - az elızı évfolyamokon tanult, valamint a gyakorlati életben szerzett - képi kommunikációs eljárások, ábrázolási és kifejezési lehetıségek ismétlése, összerendezése és gazdagítása, kiegészítése, megszilárdítása, sokrétőbb alkalmazása a világ egységének megismerésére a képi és fogalmi elvonatkoztatás összekapcsolásával. A vizuális nevelés sajátos, az érzelmi-értelmi egységet megteremtı eszközeivel a személyiség formálása, a világkép kiteljesedésének segítése, valamint a képi gondolkodás, az analízis és az alkotó képzelet fejlesztése a forma, a szerkezet, az anyag, és a funkció összefüggéseinek vizsgálatával és a problémamegoldó, innovatív gondolkodás kialakítása. Az alkotó képesség egyéni adottságokhoz igazodó kibontakoztatása és az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepének megismerése, ezen eszközök kínálta információk tartalmának kritikus befogadásához szükséges vizuális alapok kialakítása. A tömegkommunikáció vizuális mősorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, rendszeres tárlat, múzeumlátogatás igényének kialakítása, A megfelelı tanulási módszerek szorgalmazásával a megismerésben egyre növekvı szerep biztosítása az önálló tevékenység formáknak: a könyvtár, informatika korszerő eszközeinek alkalmazásában is. A szakképzésben és a felsıoktatásban az általánosan és speciálisan szükséges alapképességek megerısítése. Fejlesztési követelmények Az egyéni kifejezési és közlési célok elérésében, feladatok megoldásában az alapvetı látásmódbeli eljárások és technikák ismerete, és mind önállóbb használata. A vizuális kommunikáció, az újabb médiumok sajátos közlésformáinak ismerete, az összetettebb vizuális információk és a konvenciókon alapuló ábrázolásmódok értelmezı felhasználásában való jártasság. Képesség a látvány minél sokrétőbb megfigyelésére, lényegének megragadására, a formai jellegzetességek, a belsı szerkezet, anyag és funkció összefüggéseinek értelmezı ábrázolásával és vízió-asszociatív hasznosításával. Elvont gondolatok, érzelmek kifejezı megjelenítésének képessége két dimenzióban. A képzımővészet nagyobb korszakainak, a fıbb mőfajoknak, kompozíciós rendszereknek és technikáknak ismerete, legkiemelkedıbb alkotások felismerése, alkotók megnevezése. Tájékozottság a mővészeti ágak, és mőfajok formanyelvében a magyar és az egyetemes és mővészettörténet néhány példája nyomán. helyzetfelismerı, tervezı, kivitelezı és vizuális ítélıképesség kialakulása, képesség tárgyi és média világunk kritikus szemlélésére, környezetalakító magatartásra. Ismeretszerzés képessége a köznapi, mőszaki-technikai és a tudományos vizuális közlésekkel, valamint a mővészeti kifejezésmóddal
70
9. évfolyam évi óraszám: 18 óra/tanév Tevékenységformák A vizuális nyelv alapelemeinek felismerése, felidézése, bıvítése új elemekkel, rendszerezése, alkotó használata adott feladatokban. Mőfaj, téma által meghatározott alapvetı mőelemzı szempontok megismerése, alkalmazása az alkotások, az alkotófolyamat megértésére. Az ábrázolási konvenciók áttekintése, ismeretek rendszerezése, gyakorló alkalmazása. A vizuális kommunikáció funkciói, megjelenítési formáinak felismerése, értelmezése, alkalmazása. A mindennapi életben hasznosítható tervezési folyamat alapjainak megismerése, egyszerő tervezési feladat megoldása. Ismert technikák felidézése, újabbakkal bıvítve, feladatnak, témának megfelelı kiválasztása, használata Vizuális nyelv vizuális nyelvi közlésmódok ábrázoló, kifejezı, felhívó, tájékoztató, jellegének ismerete, rendszerezése, a vizuális nyelvi elemek közlı jelentéstani, funkcionális és díszítı szerepe, jellegzetes kompozíciós megoldások síkon és térben, az ábrázolási konvenciók /Monge vetület, Kavalier axonometria / alapjai és azok szerepe a képi közlı nyelvben. Vizuális kommunikáció köznapi, mőszaki-technikai, tudományos és mővészeti vizuális kommunikáció fogalma, képi közléseik alapvetı szabályai, ábrázolás- és felhívás (tájékoztatás) módok, a gyakorlati élethez kötıdı egyszerő magyarázó - közlı rajzok (szerkezeti és funkciórajz, valamint mennyiségek és viszonyok szemléltetése, olvasása, értelmezése, készítése, tudományos közlések képi formáinak megértése tankönyvekben, Monge- vetület és egymérető axonometria alkalmazása egyszerő mőszaki jellegő feladatokban, a fotó és a reklám hatásrendszere Képzımővészet képzımővészeti ágak fıbb jellemzıi, a mőalkotás elemzés néhány módszere (szóbeli és vizuális) az alkotások tartalmi, formai feltárására kifejezésformák. Festészetre, szobrászatra jellemzı kifejezési eszközök, megjelenésük különbözı korszakokban (a szobrászat a plasztikai szemlélet változásainak tükrében). Tárgy- és környezetkultúra a tárgy formája és rendeltetése közötti összefüggés felismerése, a tárgyak közvetítette információk leolvasása és értelmezése, középületek tájékoztató jellegő vizuális információinak megértése Technikák alapvetı képzı és iparmővészeti technikák felismerése, néhány technika gyakorlati kipróbálása, alapvetı szerkesztı eszközök ismerete, alkalmazásuk egyszerő feladatokban Témakörök Vizuális nyelv
Vizuális Kommunikáció Elméletigényő Gyakorlat
Tartalmak Ábrázolás- és kifejezés technikák: a vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük mőalkotásokban, vizuális információkban, természeti és ember alkotta formákon
Választható tartalmak A vizuális nyelvi elemek összefüggései mőalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban A tervezıgrafika formanyelve A tárgyi világ formanyelvi elemei, tartalom, forma, funkció kapcsolata Ábrázolás és felhívás (tájékoztatás): Modellértelmezés tanulmánnyal és térbeliségre vonatkozó korábbi tapasztalatok, analízissel: a forma, a szerkezet, az megfigyelések, ismeretek rendszerezése, gyakorló anyag és funkció feltárása alkalmazása Alkalmazott grafikai tervezés kép és Egyszerő térformák síkban maradó és teret érzé- szöveg együttes megjelenésével (p. névjegy, keltetı helyzetének megjelenítése az ábrázoló meghívó) geometria A médiumok képi világának értelmezérendszerében (Monge- vetület, egymérető, kétse, az ismeretszerzés közvetett formái mérető és Kavalier axonometria) szabadkézi (fotó, újság, könyvtár, CD, internet) (felvételi) Az óegyiptomi legjellemzıbb felületek vázlat és szerkesztés alkalmazása mőszaki jellegő törvénye és a Monge- geometria kapcsoábrák készítésénél lata, Értelmezı rajzok szabadkézi vázlattal / szerkeze- Építmények alaprajzi metszetei ti és mőködési rajzok / A mőszaki rajz vetületeinek ábrázolási Rekonstrukció Monge- vetület alapján szempontjai Különbözı információk tartalmának képi rögzí- Axonometriai értelmezések: tése: elvont fogalmak, mennyiségek, viszonyrend- merıleges csonkolások (kockák és szerek és összefüggések vizuális megjelenítése hasábok) (magyarázó - közlı rajz, embléma, plakát, név- a ferde irány megjelenése jegy, meghívó, monogram, mátrix, diagram, a kör axonometrikus képe kartogram, grafikon, piktogram) (henger, kúp és gömb)
71
Elmélet
Képzımővészet elméletigényő gyakorlat
elmélet
Testek származtatása, modellezése: hálózatok Geometrikus testekre visszavezethetı természet- és ember alkotta formák Egy megadott könyv néhány illusztrációjának (táblázat, képlet, vonalas ábra, grafikon, kép, rajz) megtervezése, elkészítése vagy, adott felfogású, mérető színes hetilap címoldalának tervezése, kivitelezése vakszöveg és válogatott illusztráció felhasználásával, rajzolt, és/vagy elektronikus úton Egy (izometrikus) és kétmérető (dimetrikus), a A vizuális észlelés fiziológiai Kavalier axonometria jellegő ábrázolások jelent- (élettani) alapjai, a tér eszméjén alapuló kezése az ókorban (pompeji és herculáneumi ún. axonometria a racionalitás, a végtelen architekturális - stílus) és a középkorban (Képes nézıpont és az objektivitás jegyében Krónika). Egyezményes jelek a közlésben A köznapi és mőszaki vizuális közlések sajátossá- A forma, szerkezet, anyag, funkció gai, a fogalmi viszonyrendszereket, struktúrákat összefüggése a természetben és mesterséges közlı ábrák helye és szerepe a vizuális komkörnyezetben munikációban Színtapasztalatok, színismeretek (arányrend, lépték, modul, szimmetria, áttekintése: a színkör és a színgömb aranymetszés) Színrendszerek a mőszaki-technikai és köznapi A színek tulajdonságai, jelszerepük, közlésekben alkalmazási lehetıségeik a köznapi A színdinamika szerepe az exteriırök és enteriı- vizuális kommunikációban rök kialakításában Tudományos vizuális közlések sajátosságai, a tervezıgrafika funkciója, mőfajai A vizuális kommunikáció fogalma, mőfajai A tömegkommunikáció vizuális és audiovizuális eszközei, mőfaji sajátosságai A mozgóképi kifejezés jellegzetességei Irodalmi, zenei élmény szubjektív megjelenítése Érzéki szemlélet - lelkiségi beleélés fotómontázzsal és kollázzsal képzetekkel Érzelem, lelkiállapot kifejezése egyénileg választott kifejezıeszközzel Ábrázolás és alkotás - a mővészi ábrázolás Képzımővészeti ágak (építészet, festészet, szob- Iparmővészeti mőfajok, fıbb jellemzıi rászat) fıbb jellemzıi Közeli múzeum győjteményének áttekin(Mő)elemzı mővészettörténet tése, idıszaki kiállítás anyagának megismerése Mőfaj, téma által meghatározott alapvetı mőelemzı szempontok, eljárások a mőalkotások Hazánk legjelentısebb múzeumai, tartalmi, formai, feltárására (építészet, grafika, győjteményei (Nemzeti Galéria, Szépfestészet, szobrászat) mővészeti Múzeum, Nemzeti Múzeum) Festészet jellemzı kifejezési eszközei, megjelené- Mőalkotások tartalmi értéke, üzenete, sük különbözı korszakokban, festészeti korszak- stílusuk. ok jellemzı kompozíciós megoldásai A festészet mint a színviszonylatok (vízszintes, soros, szimmetrikus, aszimmetrikus, mővészete háromszög, térháromszög, átlós, képkivágás), és - lokális színek és tónusfokozatok a kiemelés eszközei (kontúr, arány, fény, szín, - reflexszínek, - hideg-meleg és komplementer kontraszritmus kontraszt) tok Szobrászat - a formaviszonylatok mővészete jellemzı kifejezési eszközei (tömeg, forma, felü- - mennyiségi és minıségi viszonylatok Reprodukció és produkció let anyag), megjelenésük különbözı korokban Alapvetı szobrászati eljárások: hozzáVizuális mővészeti élmények szóbeli kifejezése adó és elvevı
72
Tárgy- és környezetkultúra Elméletigényő Gyakorlat Elmélet
Vizuális nyelv
Vizuális kommunikáció Elméletigényő gyakorlat
gyakorlat
Képzımővészet Elméletigényő gyakorlat
Arculattervezés a belsıépítészetben Adott feltételeknek (családnak) megfelelı lakótér tervezése méretarányokkal, léptékeinek és mozgásterének rajzi elemzése (tervrajz)
A belsı tér berendezési tervrajza, a színek térhatásának pszichológiája Tárgykultúra a lakásban Számítógépes tervezıprogram alkalmazása Tervrajzok olvasása, értelmezése, méretarányok Tárgyak esztétikai és használati szempontjai. A tervezı - alkotó folyamat menete Az ipari formatervezés, a design Az ergonómia fogalma Ökonómia (gazdaságosság, ésszerség) a lakótérben mint esztétikai érték az emberi környezetben Ábrázolás- és kifejezés, technikák: A formanyelv alkalmazása az alkotótea formanyelv felismerése és elemzése mővészeti vékenység során ágakban, mőfajokban Formaadás a reklámban Ábrázolás és tájékoztatás módjai köznapi, tudo- A színek viselkedése a megvilágítás mányos információkban módozataiban A funkció és a jelentés kapcsolata a téralakításban A térhatás változatai a fény és árnyék eloszlásának függvényében (ellen-, tele-, surló fény) A színek alkalmazása: szín és funkció (információs, figyelemfelkeltı, esztétikai, élettani, kompenzáló szerep) A fotó és film képalkotó elemei és képzımővészeti kapcsolatai Az ábrázolási konvenciók, a tapasztalati távlattan A tér illúzióján alapuló távlattan a és a szerkesztı perspektíva alkalmazása egyszerő centrális nézıpont és a szubjektivitás térformák térbeli helyzetének megjelenítésére jegyében. (centrális kollineáció) Távolságok és méretek arányos csökkentése átlós módszerrel Térábrázolási konvenciók elsajátítása és túlhaladási kísérletei, optikai csalódások. Feladatok a fordított és az anamorfotikus perspektíva alkalmazásával A médiumok képi világának szóbeli elemzése Testek és testcsoportok rekonstrukciója tapasztalati távlattannal Monge vetületek alapján A köznapi életben használatos ábrázolási konA perspektíva nézıpontjainak sajátos venciók rendszere, összefüggései (Monge - vetü- formái - madár és békaperspektíva, let, axonometria és perspektíva) természetes nézıpont, fordított és kitágíTapasztalati távlattan és szerkesztı perspektíva tott perspektíva. (nézıpont, alapsík, perspektív képsík, alapvonal, A leképezı és a kifejezı ábrázolás horizontsík, horizontvonal, fıpont, távpont, különbsége. iránypontok) Az írás szerepe a kommunikáció fejlıdésében. A mozgóképi ábrázolások fontosabb eszközei (fotó és film képalkotó rendszere). A vizuális kommunikáció hatásrendszere (információ, reklám) Kifejezés: gyakorlati mőelemzés - rajzos kompo- Önálló mőelemzés zíciós vázlat készítése Látvány leképezı megjelenítése, képi Mozgás, folyamat ábrázolása képek, fotók felátírása síkra használásával vagy rajzzal (szín, forma redukció) Ábrázolási konvenciók alkalmazása a
73
elmélet
Tárgy- és környezetkultúra elméletigényő gyakorlat elmélet
kifejezés, gondolatközlés, kompozíció eszközeként A megtanult ábrázolásmódok túlhaladási kísérlete, ábrázolási újítások Festészet: a jelzésszerően redukált ábrázolásmód- Képzımővészeti technikák csoportosítától a látványszerő ábrázolásmódon át az egyre sa, rendszere, áttettebb ábrázolásmód felé (a lényeges csomóA kortárs mővészet pontok kiemelésével) Fordított perspektíva a festészetben, Transzpozíció síkon kitágított perspektíva (anamorfózis ) Kompozíciós megoldások a mőalkotásokban megjelenése a festészetben, fotó és filmA térábrázolás módja és az adott kor világképe és mővészetben világnézete közötti összefüggés A különbözı nézési síkvetületi irányoA térviszonylatok mővészete: kat egy képben egyesítı tárgyias ábrázoaz építészet fejlıdésének áttekintése a téralakítás lásmód (óegyiptomi és analitikus kués a térlefedés jelentısebb módozatai alapján ( bizmus) forma, szerkezet, anyag, funkció) Több, a tér eszméjét és a tér illúzióját keverı nézıpontú ábrázolások (pl. Giotto padovai freskóin ) Belsı, szubjektív tér-idı ábrázolások (pl. szürrealisták) Tárgy nélküli kifejezésmódok, organikus és geometriai absztrakciók (képarchitektúrák) Fıbb építészeti stílusok megkülönböztetése jellegzetes térszervezési eljárások (alaprajzi elrendezés, építészeti szerkezet, homlokzattagolás ) alapján A vizuális mővészetek kibıvült rendszere, a mővészeti ágak, mőfajok elmosódása, egymásra hatása. A média szerepe a mővészetben, jellemzı kifejezési eszközeik A fotó, a film és a videó mővészet mőfaji sajátosságai a képzımővészet párhuzamában. Belsı tér tervezése nézetrajzban - axonometrikus Belsı tér berendezési tervrajza, színvirendszerben, vagy perspektív képpel, rajz, képek szonylatok - a színek térhatásának és fotók felhasználásával felhasználása a lakberendezésben Számítógépes program felhasználása az adott tervezéshez Belsı tér kialakításának és átalakításának legfon- Belsıépítészet, lakberendezés szerepe az tosabb szempontjai, technikai lehetıségei. esztétikus emberi környezet kialakítáA tervezı folyamat lépései sában Az ipari formatervezés - a design lényege A giccs fogalma Az organikus és humanizált (épített) környezet különbözısége, hatása az emberre
A továbbhaladás feltételei: A vizuális nyelv megismert alapelemeinek, valamint sík és térábrázolási módok egy-egy konkrét feladathoz kötött alkalmazása. A képzımővészeti ágak fıbb jellemzıinek ismerete, mőfaj, téma által meghatározott mőelemzı szempontok alkalmazása adott feladatokban. Különbözı, köznapi információk vizuális megjelenítésének olvasása, értelmezése, nem vizuális információk tartalmának képi megjelenítı képessége. Tervezıfolyamat lépéseinek gyakorlati végig vitele. Tájékozottság az elektronikus képfeldolgozó eszközök vizuális kommunikációban betöltött szerepérıl, ezen eszközök kínálta információk kritikus befogadásának képessége. Ismerje és alkalmazni is tudja az ismeretszerzés közvetett forrásait. (könyvtár, CD-Rom, internet)
74
10. évfolyam évi óraszám : 18 óra/tanév Tevékenységformák Mővészettörténet mint tudomány elhelyezése a tudományok rendszerében. Mőelemzı módok tudatosítása. A folytonosság, a változás a különbözıség, az összefüggések feltárása az egyes mővészettörténeti korok között, a domináns mővészeti ág korstílusonkénti kiemelésével. Vizuális nyelv A vizuális nyelv alapelemei, megjelenésük mőalkotásokban, vizuális információkban, tárgyakban, a formanyelv felismerése és elemzése mővészeti ágakban, mőfajokban. Vizuális kommunikáció A vizuális kommunikáció fogalma: képi közlésmódok, struktúrák, a mindennapi életben alkalmazandó ábrázolásmódok és felhívó jellegő képi tartalmak megértése, alkalmazása. Képzımővészet - mőalkotás elemzés Képzımővészeti ágak, mőfajok fıbb jellemzıi, a mővészettörténet kulcsmőveinek egismerése alapvetı mőelemzı szempontok, eljárások alkalmazásával. Az építészet fejlıdésének áttekintése a téralakítás és a térlefedés módozatai szerint. Festészet a jelzésszerően redukált ábrázolásmódtól a látványszerő ábrázoláson át a szelekción és redukción át az elvonatkoztató ábrázolás és kifejezésmód felé a színlényeg kiemelésével, festészeti korszakok jellemzı kompozíciós megoldásai, a mővészi kiemelés eszközei, a térábrázolás módja és az adott kor világnézete és világképe közötti összefüggés. A szobrászatra jellemzı kifejezési eszközök megjelenése különbözı korokban. Tárgykultúra: tervezıfolyamat alapvetı lépéseinek ismerete Témakörök Mővészettörténet mint tudomány
Tartalmak Társtudományok, határterületek, segédtudományok
A mőalkotás megközelíté- Attributálás, attribució, sének néhány módja ikonográfia, ikonológia Mőfajnak, témának megfelelı mőelemzı szempontok A stílus Stílus és kor
A mővészet kezdetei
İskori mővészet
Ókor mővészete
Óegyiptom, Mezopotámia, görög, római mővészet: - szakrális és profán építmények - festészet, szobrászat Katakombák és bazilikák - hosszanti tér Centrális térszervezés A honfoglaló magyar nép mővészete Griffes-indás nemzetség Tarsolylemez plasztikák Egyetemes: lombardiai, német és francia Magyar: esztergomi és pécsi kıfaragó mőhely nemzetségfıi templomok Egyházi és világi mővészet
Ókeresztény mővészet Bizánc mővészete Népvándorlás kora Romanika
Gótika mővészete
Ikonográfiai program a freskófestészetben és a kıfaragásban Egyetemes és magyar gótikus mővészet (francia, angol, német és magyar) egyházi: katedrálisok és királyi kápolnák, üvegablakok, szárnyas oltárok
Választható tartalmak A mővészettörténet írás kialakulása Mővészeti győjtemények keletkezése, múzeumok alapítása Ikonográfiai elemzések A leírástól az ítéletig, a mőélvezéstıl (intuíció) a mőértelmezésig (tartalom, külsı és belsı forma) Korstílus, stílusirányzat, egyéni stílus Az adott mővészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, mőalkotás és kor összefüggése Törzsi mővészet, atavizmus, ısi edénytípusok és továbbélésük a tárgyi népmővészetben Prekolumbián mővészet Keleti mővészet (India, Kína, Japán) A mozaikrakás technikája, csúcsmővei Ortodox, iszlám mővészet A megismert motívumok továbbélése a tárgyalkotó népmővészetben Karoling - kori és Ottó kori mővészet Az offerek és a mézesbábok szakrális tartalmai
A gótika korának teológiai háttere
75
világi: várak, városházak, Reneszánsz mővészet
A reneszánsz kezdete (Itália, Németalföld) Az érett reneszánsz Itáliában és Németalföldön A magyar reneszánsz
İskor, ókor, középkor és A szőkebb és tágabb lakóhely mővészeti, mőema reneszánsz mővészetéléki értékeinek számbavétele, elhelyezése az egyenek rendszerezı áttekinté- temes mővészettörténetben se
Barokk mővészet Klasszicizmus Romantika
A 19.szd.-i realizmus, a kritikai realizmus
Olasz, francia, németalföld, spanyol, magyar egyházi és világ (realisztikus) programok Ókori elıképek, párhuzamok Francia klasszicizmus A magyar mővészet kibontakozása Európai és magyar narratív, történelmi festészet, egzotikus tájképek, a középkor építészeti hatásai, nemzeti romantika
Az egyéni stílus jelentkezése. A reneszánsz kimagasló alkotói. A reneszánsz perspektíva. A manierizmus Itáliában, Franciaországban, Spanyolországban Változások, fordulópontok, mőfajok, korstílus születése, prototípusok és rákövetkezések, a képzımővészet ágainak kialakulása Az adott mővészettörténeti korstílus, stílusirányzat történelmi háttere, mőalkotás és kor összefüggése.
Orosz, német klasszicizmus Canova és Ferenczy István pályaképe A meghatározó irodalmi és filozófiai párhuzamok
A környezet és az ember megváltozott arányrend- Goya mint elıkép je: a cselekvı ember, sorsközösség az elesettekkel
A századelı izmusai Impresszionizmus Posztimpresszionizmus
Festık küldetéstudata és a társadalom menekültje. A modern mővészet születése Színfestészet A századforduló mővésze- Szimbolizmus, szecesszió te A szecesszió nıtípusai, építményei és tárgyai A XX. század mővészetének fıbb törekvései XX. század elsı felének irányzatai Fauvizmus, kubizmus, futurizmus expresszionizMővészet a két világhábo- mus, organikus és geometriai absztrakció rú között Geometrikus absztrakció - konstruktivizmus, és dadaizmus Szürrealizmus Organikus és funkcionalista építészet Mővészet a második viPop art és rokon jelenségei, lágháború után az op-art Kortárs mővészet A kortárs mővészet mint korunk üzenethordozója: a land art, a térinstalláció, és a videó installáció fogalma Az európai mővészettör- A szőkebb és tágabb lakóhelyünk mővészeti, ténet rendszerezı összeg- mőemléki értékei. A Nemzeti Galéria, a Nemzeti zı áttekintése a lényeges Múzeum és a Szépmővészeti Múzeum kincsei a pontok tanultak párhuzamában Hangsúlyozásával Népmővészet A népviseletet meghatározó földrajzi, történelmi, társadalmi tényezık.
Monet és Szinyei Merse Pál pályaképe Rodin mint antiszobrász A plakát mőfajának megszületése Gauguin mint elıkép és Matisse Cezanne és Picasso Plasztikus, analitikus és szintetikus kubizmus A kubista kollázs és a szürrealista montázs A Bauhaus és Moholy - Nagy László Tudományos technicista és szigorú irányzatok Az aktuális probléma párhuzamai a klasszikus és a kortárs mővészet, a környezet és a modern vizuális média példáiban. A mővészettörténet egyes nagy korszakait jellemzı, tartalmi és formai lényeges vonások ismerete Hazánk fıbb viselettípusai és kapcsoltuk az ún. Nagymővészeti ábrázolásokkal és kifejezésekkel, korstílusokkal
A továbbhaladás feltétele: A tantárgyi tartalmak általános ismerete. MATEMATIKA
76
9-12. évfolyam Célok és feladatok A felnıttoktatás középiskoláiba valószínőleg két fı ok miatt jelentkeznek a tanulók. Az egyik ok, hogy a pillanatnyi szakterületükön való további megfelelés feltétele – netán egy-egy szakmában az elıbbre jutás feltétele – a magasabb iskolai végzettség megszerzése, a másik ok, hogy néhányan szeretnének a felsıoktatás valamely területén továbbtanulni. Az Országos Képzési Jegyzékben szereplı szakmák többsége tanulásának elıfeltétele az érettségi megszerzése. Így természetes, hogy egyre több a jelentkezı az érettségit adó középiskolákba. Ezért igen alaposan és felelısségteljesen kell átgondolni azon ismeretek, eljárások, tételek halmazát, rendszerét, didaktikai felépítését, a tartalmak közvetítésének eszközbéli és módszertani lehetıségeit, amelyek korszerőek és tanításuk reálisan megvalósítható. A középfokú intézményekbe jelentkezıkrıl feltételezhetı, hogy nagyon különbözı felkészültségőek, különbözı körülmények között, különbözı színvonalon, különbözı idıpontokban szerezték meg az alapfokú végzettséget. Ezért a középiskola elsı évfolyama az általános iskolai tananyag alapos, konkrét feladatokhoz kapcsolódó ismétlésével kell, hogy kezdıdjön. Az ismétlés során mutassuk meg a tanult matematikai ismeretek rendszerét, az egyes fogalmak kialakulásának és fejlıdésének útját, mutassuk meg a folyamatot, amely a probléma felvetésétıl a megoldásig vezet. Egy jól strukturált ismétlésbıl szinte észrevétlenül térhetünk rá az új tananyagra. A középiskolai matematika tanítása-tanulása a hallgatók matematikai ismereteinek bıvítése mellett, segíti a logikus gondolkodásuk, a modellalkotó képességük, a bizonyítási igény, a szintetizáló képesség, a deduktív gondolkodásmód fejlesztését. A matematika belsı szépségeinek felvillantása mellett a tanultak alkalmazására fektetessük a nagy hangsúlyt. A matematika a maga eszközeivel (legyenek azok hagyományosak vagy modernek) segíti a természettudományok, az informatika, a humán mőveltségterületek, a szakmai ismeretek tanulmányozását, segítséget ad a mindennapi élet apróbb-nagyobb problémáinak megértéséhez, értelmezéséhez, helyes kezeléséhez, jó megoldásához. A matematika tanítása során lehetıség szerint használjuk fel az elektronikus eszközök (pl.: zsebszámológép, grafikus kalkulátor), az informatika (pl.: Internet) támogatását. A tanításunkat jellemezze a mindennapok gyakorlatára való hivatkozás, az alkalmazásközpontúság. Ez segíti az általános matematikai mőveltség megszerzését és a pozitív motiváció kialakulását, megerısödését. A pozitív motiválást erısítheti a matematikai és matematikatörténeti érdekességek, híres matematikusok életének, munkásságának bemutatása. A nappali iskolák kerettantervi követelményeinek figyelembevételével tervezik meg a középszintő érettségi követelményrendszerét. Ezt tekintetbe véve, a dolgozók középiskoláinak matematika kerettanterve sem vállalhat fel pillanatnyilag többet, mint az alapmőveltségi vizsgára és a középszintő matematika érettségire való felkészítést.
Fejlesztési követelmények Az általános fejlesztési követelményeket – az alsóbb évfolyamokhoz hasonlóan – öt csoportba soroljuk. 1. Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása, a matematikai szemlélet fejlesztése Középiskolai tanulmányok során a fogalmak megerısítésére, definiálására, általánosítására is sor kerül. A megismert eljárások, összefüggések, tételek alkalmazásképes tudása, felhasználása a mindennapok egyszerőbb problémáinak megoldásában segíti a matematika hasznosságának felismerését, megértését. A tanulmányok végére meg kell ismerni a valós számkör fogalmát és benne a mőveleteket. Mőveleteket értelmezünk az algebra és a vektorok körében is. Célszerő, ha a mőveletek gyors és helyénvaló elvégzéséhez - lehetıség szerint - használunk különbözı elektronikus eszközöket. A helyes függvényszemlélet kialakítása, elemi függvények ábrázolása, elemzése gyakran segíti a természettudományos tárgyak, gyakorlati problémák leírását, megértését. Az elemi geometriai ismeretek, trigonometriai számítások, tételek-bizonyítások, sík- és térgeometriai fogalmak, transzformációk fontosak az analógiás gondolkodás fejlesztésében, bizonyos gyakorlati feladatok megoldásában. A kerület, terület, felszín, térfogat kiszámításával kapcsolatos feladatok segítik a szakmák problémáinak megoldását is. A koordinátageometriai ismeretek megmutatják a matematika különbözı ágainak kapcsolatát, komplexitását. A nyelv logikai elemeinek helyes használata (pl.: „ha …, akkor…”, „akkor és csak akkor”) az élet minden területén hasznos és fontos. 2. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A matematikai tartalmú szövegek önálló értelmezése, elemzése hozzásegít az önálló problémamegoldáshoz. A problémák többféle megközelítése, a feltételek alapos vizsgálata, a többféle megoldás megkeresése fejleszti a logikus gondolkodást, a diszkussziós képességet. A tudományok és a mindennapi problémák megértését szolgálják a külön-
77
bözı számításos feladatok, a leíró statisztika, a valószínőség számítás elemeinek megismerése, alkalmazása. A dolgozók iskoláiban érdemes a tananyag feladatait a tanulók napi munkájához kapcsolni, ezzel is igazolva a matematika gyakorlati hasznosságát, felhasználhatóságát. 3. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási mőveletek alkalmazása A 9-12. évfolyamok matematika tanítása-tanulása során fontos szerepet kap az absztrakciós képesség fejlesztése, az induktív módszer mellett a deduktív következtetések határozottabb megjelenése, a bizonyítási igény továbbfejlesztése, bizonyítási módszerek megismerése, fogalmak, szabályok precíz megfogalmazása. A tanult halmazelméletiés logikai ismeretek, modellek hozzásegítenek a rendszerben való látás kialakulásához, a matematika komplexitásának felismeréséhez. A logikus, fegyelmezett gondolkodás a szokatlan szituációkban ugyanolyan fontos, mint a már ismert algoritmusok használatánál. Az alkalmazásképes tudás fejlesztését szolgálja a jól megválasztott szemléltetı ábrák, geometriai modellek, videofilmek, számítógépes animációk, Internet lehetıségek, grafikus zsebszámológépek felhasználása. 4. Helyes tanulási szokások kialakítása, fejlesztése Nagyon fontosnak tartjuk a felnıttek esetében is a személyre szabott tanulási stratégiák kidolgozását. A napi munka mellett általában a szükségesnél kevesebb a tanulásra fordítható idı, így ami van, azt a nagyon intenzíven kell kihasználni. Fontos, hogy a hallgatókat megtanítsuk a lényeg kiemelésére, a probléma megoldásához vezetı többféle út kipróbálására. Fejlesszük kezdeményezıképességüket, a bátor – de néha a tévedésektıl sem mentes – gondolkodás kialakulását, megerısítését. Ismertessük meg a kerekítés, becslés, közelítı értékekkel való számolás elınyeit, az ellenırzés, az eredmény realitásvizsgálatának fontosságát. Kívánjuk meg a szövegek értı olvasását, szaknyelv helyénvaló használatát, a jelölésrendszer alkalmazását. Szoktassuk rá a tanulókat a helyes jegyzetelésre, a szakirodalmi könyvek és különbözı szövegek tartalmának lényegkiemelésére. Az érvelések, jó kérdések fejlesztik a logikus gondolkodást, a toleranciát, a mások gondolatmenetének megértését, a kulturált és értelmes viták kialakulását. Pozitív motivációt jelenthet a könyvtár, az Internet célszerő használata és a különbözı matematikatörténeti érdekességek, matematikai alkalmazások megismerése. A fentiek gyakorlati megvalósítását a házi feladatok mellett önkéntesen vállalt beszámolók, pár perces tájékoztatók tehetik változatossá. 5. Szintrehozás Minden évfolyam elejére sok egyszerő gyakorlatorientált feladathoz kapcsolva rendszerezı ismétlést tervezünk, melynek célja: az elızı évfolyamokon tanultak összefoglaló áttekintése; megalapozása az új tananyagnak; a tanulói csoport tagjai számára egy olyan lehetıség felkínálása, melynek során közel azonos tudásszintre juthatnak. A 12. évfolyamon – az érettségi miatt – a második félév lényegében egy nagy rendszerezı ismétlés, felkészülés az érettségire. Éppen ezért a tanév elején nem, hanem az új témákhoz kapcsolódva tervezünk ismétlést, hogy hatékonyabb legyen a vizsgára való felkészülés. A szintrehozó blokkok vagy más néven ismétlések tartalmára évfolyamonként tett javaslatunkat a gyakorló tanárok módosíthatják, a konkrét tanulói csoportok tudásának diagnosztizálása után kiegészíthetik, bıvíthetik, vagy esetleg éppen szőkíthetik.
78
9. évfolyam évi óraszám: 108 óra/tanév Tevékenységformák Az általános iskolai tananyag összefoglaló, rendszerezı áttekintése. A rendszerezı képesség, a rendszerszemlélet fejlesztése. Halmazmőveletek. Kombinatorikus gondolkodás továbbfejlesztése. A kommunikációs készség továbbfejlesztése. A szaknyelv helyes használatára való törekvés. Értı-elemzı olvasás fejlesztése. Algoritmikus gondolkodás fejlesztése. Egyszerő gyakorlati problémák modellezése. Az általános iskolában szemléletesen elıkészített fogalmak definiálása, alkalmazásokon keresztül történı tudatosítása. Mőveletek racionális számkörben (hatványozás, négyzetgyökvonás). Mőveletek algebrai kifejezésekkel. Kapcsolatok a matematika különbözı területei között. Függvényszemlélet fejlesztése, geometriai transzformációk. Sejtések megfogalmazása, bizonyítási igény fejlesztése. Szükséges és elégséges feltételek megkülönböztetése. Konstrukciós és analizáló képesség fejlesztése. Diszkussziós igény kialakítása, fejlesztése. Statisztika legelemibb ismereteinek alkalmazásokon át történı tanulmányozása. Témakörök Szintrehozás Célja az általános iskolákban tanultak felelevenítése, egyszerő feladatok segítségével történı elmélyítése.
Számtan, algebra
Tartalmak Választható tartalmak Számok írása, olvasása racionális számhalmazban Tízes számrendszer Legkisebb közös többszörös és legnagyobb osztó fogalma Számhalmazok, mőveletek Hatványozás, négyzetgyökvonás Normálalak Mőveleti sorrend Zsebszámológépek használata Számegyenes, koordinátarendszer Egyszerőbb számelméleti ismeretek Arány, aránypár, arányos osztás egyszerő feladatok kapcsán Arányos következtetések (pl.: százalékszámítási feladatok) Algebrai egész kifejezések, egynemő kifejezések, átalakítások Elsıfokú, egyismeretlenes egyenletek megoldása Egyszerő szöveges feladatok megoldása Geometriai alakzatok Mértékegységek és átváltásuk Háromszögek, négyszögek, szabályos sokszögek, kör tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerő feladatokban Háromszög, négyszög alapú egyenes hasábok, henger tulajdonságok, kerület, terület, alkalmazások egyszerő feladatokban Geometriai transzformációk: tengelyes- és középhelyén való tükrözés, eltolás, adott arányú kicsinyítés és nagyítás, fogalmak, tulajdonságok ismerete, alkalmazások egyszerő feladatokban Lineáris függvények, ábrázolásuk Descartes-féle koordinátarendszerben Számtani, mértani sorozatok felismerése Biztos, lehetséges, lehetetlen események felismerése A mindennapos (pl.: sajtó) környezetünk matematikailag egyszerő grafikonjai vizsgálata (pl. népszámlálás, népszerőségi vizsgálatok, munkaerı-piac, árak változásai, stb.) Számhalmazok, részhalmaz, unió, metszet, két
79
Függvények, sorozatok
halmaz különbsége Számrendszerek (tízes és kettes) Mőveletek a racionális számkörben Hatványozás egész kitevıkkel Hatványozás azonosságai Számok normálalakja Egyes változók kifejezése (pl.: a természettudományos tárgyak képleteiben) Nevezetes azonosságok: kommutativitás; asszociativitás; disztributivitás; (a ± b)2; a2 – b2; (a ± b)3; a3 – b3; szorzat alakja A tanult azonosságok alkalmazása algebrai törtekkel végzett mőveletekben Lineáris egyenletek, elsıfokú két ismeretlenes egyenletrendszerek megoldása. Egyszerő abszolutértékes egyenletek Százalékszámítási feladatok Egyszerő kamatszámítási feladatok Számelméleti ismeretek: relatív prímek; oszthatósági feladatok Kiegészítı anyag: Különbözı számrendszerekkel való ismerkedés Nevezetes azonosságok felhasználása összetett feladatok megoldásában Lineáris egyenlıtlenségek, elsıfokú két ismeretlenes egyenlıtlenségrendszerek megoldása A függvény fogalma, elemi tulajdonságai Összetett feladatok grafikus megoldása Összetettebb példák a Lineáris-, abszolút érték-, másodfokú-, négyzet- függvénytranszformációkra gyök függvény A fordított arány ( x a
Geometria
Valószínőség, statisztika
a ) x
Egyszerő példák függvénytranszformációra Kétismeretlenes egyenletrendszer grafikus megoldása A háromszögekkel, négyszögekkel, szabályos sokszögekkel kapcsolatos általános iskolai tananyag felelevenítése és kiegészítése, a tanultak rendszerezése A háromszög nevezetes vonalai, pontjai, beírt- és körülírt köre Szöggel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése Forgásszög fogalma, ívmérték A körrel kapcsolatos ismeretek felelevenítése, kiegészítése (középponti szög; körív hossza; körcikk kerülete, területe) Thálesz tétel A kör érintıi, érintısokszög fogalma Példa pont körüli elforgatásra A tanult egybevágósági transzformációk rendszerezı áttekintése Egyszerő szerkesztési feladatok Statisztikai adatok ábrázolása kör-, oszlop-, vonaldiagrammal Számtani közép, módusz, medián
Összetett feladatok megoldása a tanult geometriai ismeretek segítségével Bizonyítások
Statisztikai adatok győjtése, rendezése, ábrázolása, elemzése
80
A továbbhaladás feltételei : (Ebben a részben évfolyamonként fogalmazzuk meg azokat a legalapvetıbb feltételeket, melyek teljesítése szükséges a további évek sikeres és eredményes matematikai neveléséhez. A megfogalmazott követelmények nem feltétlenül a „kettes” osztályzat elvárásai, hiszen teljesítésük különbözı szinteken történhet. A felnıttek iskolái számára készülı helyi tantervek konkretizálják az egyes a szintekhez (osztályzatokhoz) tartozó követelményeket. Megjegyezzük, hogy a 9. évfolyamon a Gondolkodási módszerek fejlesztési feladatai beépülnek a másik négy fejezet tananyagába és követelményeibe, de a többi évfolyamon már vannak a témához kapcsolódó konkrét követelmények.) Megfelelı tájékozottság a racionális számkörben, a tanult mőveletek végzésében. Részhalmaz, unió, metszet, különbség két konkrét halmaz esetén. Normálalak. A legfeljebb másodfokú azonosságok ismerete és alkalmazása egyszerő példák esetén. Alapmőveletek egyszerő algebrai egészekkel. Százalékszámítás gyakorlati alkalmazásai. Számok prímtényezıs alakja. Oszthatóság 2-vel,3-mal, 4-gyel, 5-tel, 8-cal, 9-cel, 10-zel. A tanult függvények tulajdonságainak felismerése. Képlettel megadott, tanult függvény ábrázolása (pl.: értéktáblázattal), egy lépéses transzformáció. Speciális három-, négyszögek, szabályos sokszögek (pl.: hatszög, tizenkétszög) tulajdonságai. Háromszög nevezetes vonalainak, beírt- és köréírt körének ismerete. A kör és a körrel kapcsolatos fogalmak ismerete. A tanult transzformációk tulajdonságainak felhasználása egyszerő, konkrét matematikai és gyakorlati feladatokban. Több szám számtani közepének kiszámítása, medián és módusz ismerete. Kör- és oszlopdiagramok felismerése, értelmezése egyszerő esetekben.
81
10. évfolyam évi óraszám: 108 óra/tanév Tevékenységformák Az elızı években tanultak áttekintı, rendszerezı ismétlése és kiegészítése. Számkör bıvítés (valós számok). Adott probléma a megoldásához többféle út, módszer keresése, modellezés. Sorbarendezési- és kiválasztási feladatok néhány elem esetén. Jellegzetes gondolatmenetek (skatulyaelv, indirekt módszer). Diszkussziós igény fejlesztése. Algebrai és grafikus módszerek együttes alkalmazása gyakorlati feladatok megoldásában. Egyszerőbb függvénytranszformációk alkalmazása különbözı feladatokban. A négyjegyő függvénytáblázatok, zsebszámológépek célszerő használata. Transzformációs szemlélet továbbfejlesztése (hasonlóság). Vektorok alkalmazása természettudományokban, gyakorlati problémák megoldásában. Valószínőség kiszámítása egyszerő esetekben. Témakörök Szintrehozás
Gondolkodási módszerek
Számtan, algebra
Tartalmak Az alsóbb évfolyamokon tanultak rendszerezı ismétlése, megerısítése, kiegészítése. A tanultak alkalmazása életszerő feladatokban, különbözı problémák megoldásához vezetı matematikai modell megkeresése, algoritmusok helyes alkalmazása. Legfontosabb témakörök az alábbiak: Racionális számok, mőveletek Mőveleti sorrend Hatványok, négyzetgyök, normálalak Algebrai kifejezések, mőveletek egyszerő algebrai egész kifejezésekkel Elemi számelméleti ismeretek Százalék- és egyszerő kamatszámítási feladatok Egyenletek, egyenlıtlenségek Elsıfokú, kétismeretlenes egyenletrendszerek, algebrai és grafikus megoldásuk Függvényfogalom Szöveges feladatok a mindennapok gyakorlatából és megoldásuk Mértékegységek és átváltásuk feladatokhoz kapcsolva Háromszögek, négyszögek: csoportosítás tulajdonságaik szerint; szögösszegek; nevezetes vonalak, pontok, körök; kerület, terület; Körrıl tanultak ismétlése Pitagorasz és Thalesz tétel és alkalmazásuk Egyenes hasábok és henger tulajdonságok, felszín, térfogat Egybevágósági transzformációk Egyszerő valószínőségi és statisztikai problémák a napi életbıl Változatos kombinatorikai feladatok Sejtés és bizonyítás megkülönböztetése Tétel és megfordítása Bizonyítási módszerek (pl.: indirekt módszer, skatulyaelv, ellenpélda) Valós számkör: ábrázolás a számegyenesen valós számok tizedes tört alakja példák irracionális számokra Négyzetgyökvonás azonosságai n-edik gyök fogalma Másodfokú egyenletek: fogalom; megoldóképlet; diszkrimináns fogalma, teljes négyzetté alakítás Viéte-formulák; gyöktényezıs alak Egyszerő négyzetgyökös egyenletek Egyszerő másodfokú egyenlıtlenség megoldása Két pozitív szám számtani és mértani közepének kapcsolata
Válaszható tartalmak
Összetettebb kombinatorikai feladatok megoldása
Feladatok számtani, mértani középértékkel kapcsolatban További másodfokú egyenletek, egyenlıtlenségek megoldása Érdekességek számokról (Pl.: Péter Rózsa: Játék a végtelennel és Pálfalvi Józsefné dr.: Barátaink a számok címő könyvek alapján)
82
Függvények, sorozatok
Geometria
Valószínőség, statisztika
Szöveges feladatok Hegyesszögek szögfüggvényeinek értelmezése Kapcsolatok a szögfüggvények között Szögfüggvények kiterjesztése Szögfüggvények tulajdonságai (értelmezési tartomány, értékkészlet, periodicitás, zérus helyek, értékkészlet) ábrázolásuk Hasonlóság: fogalom, síkidomok hasonlósága Háromszögek hasonlóságának alapesetei Hasonlóság alkalmazásai: - hasonló síkbeli- és térbeli alakzatok (terület és térfogat arányok), - háromszög súlyvonalai, súlypontja, - arányossági tételek a derékszögő háromszögben. Nevezetes szögek szögfüggvényei Szögfüggvények alkalmazása derékszögő háromszög hiányzó adatainak meghatározására. Pitagorasz tétel és a nevezetes szögek szögfüggvényei alkalmazása sík- és térbeli számításos feladatokban Vektor szorzása számmal, felbontása síkban Valószínőség szemléletes fogalma Valószínőség becslése, kiszámítása nagyon egyszerő, konkrét esetekben
Összetettebb függvények ábrázolása, jellemzése
A tanultak alkalmazása más tantárgyakban
A valószínőség meghatározása a szerencsejátékok esetében
A továbbhaladás feltételei Racionális és irracionális számok tizedes tört alakja. Négyzetgyökvonás azonosságainak alkalmazása egyszerő esetekben. Másodfokú egyenlet megoldó képletének ismerete, alkalmazása. Egyszerő négyzetgyökös egyenletek megoldása. Egyszerő szöveges feladatok. Két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma. Szögfüggvények definíciójának ismerete. x a sinx; x a cosx függvények tulajdonságai, ábrázolásuk. Hasonlóság szemléletes fogalma. Nagyítás és kicsinyítés alkalmazása konkrét gyakorlati feladatokban. A tanult geometriai tételek ismerete, felhasználása egyszerő kis számítási feladatokban. Egyszerő sorbarendezési- és kiválasztási feladatok. Valószínőségi feladatok megoldása a klasszikus modell alapján.
83
11. évfolyam évi óraszám: 72 óra/tanév Tevékenységformák Az elızı évfolyamok tevékenységei, fejlesztési feladatai tovább erısödnek, kiegészülnek. A kombinatív készség fejlesztése. A többféle megoldási mód lehetıségének keresése. A gráf modellként való felhasználása. A matematikai fogalmak célszerő kiterjesztése, a permanencia elv felhasználása. A bizonyítási igény mélyítése. Helyénvaló fogalomalkotásra való törekvés. Újabb matematika történeti vonatkozások megismerése (könyvtár és Internet használat). Az absztrakciós- és szintetizáló képesség fejlesztése. A függvényfogalom továbbfejlesztése. A matematika különbözı területei közötti összefüggések felismerése.(Pl.: az algebra és geometria kapcsolata). A számítógép használata a függvényvizsgálatokban, transzformációkban, statisztikai adatok, véletlen jelenségek vizsgálatában, geometriai számításokban. A természettudományok és a matematika termékeny kapcsolatának bemutatása. A matematika gyakorlati alkalmazhatósága újabb eseteinek bemutatása. Az esztétikai érzék továbbfejlesztése. Témakörök Szintrehozás
Gondolkodási módszerek
Számtan, algebra
Függvények, sorozatok
Geometria
Tartalmak A 9-10. évfolyamon tanultak átismétlése: A hatványozás és négyzetgyökvonás értelmezése, azonosságai. Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk algebrai törteknél. Elsıfokú kétismeretlenes egyenletrendszerek. Másodfokú egyenletek Ekvivalens és nem ekvivalens átalakítások az egyenletmegoldásoknál A szögfüggvények értelmezése, tulajdonságai: értelmezési tartomány, monotonitás, zérushelyek, szélsıértékek, periodicitás, értékkészlet. Szögfüggvények ábrázolása. A háromszög nevezetes vonalai. Egybevágóság, hasonlóság. Vektorok körében tanult mőveletek. Vektorfelbontás. statisztikai adatok jellemzıi. Permutációk, variációk, kombinációk (vegyes feladatok is) Binomiális együtthatók. Gráfelméleti alapfogalmak egyszerő alkalmazásai. Másodfokúra visszavezethetı egyenletek, egyenletrendszerek. A hatványozás kiterjesztése ( pozitív alap, racionális kitevı), azonosságai. A logaritmus értelmezése, azonosságai. A logaritmus a hatványozás inverz mővelete. A definíció és az azonosságok egyszerő alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenletek esetén. A 2x, 10x és a logaritmus függvény A szögfüggvények transzformációi: f(x) + c; f(x+c); c*f(x); f(cx). Két vektor skaláris szorzata, tulajdonságainak felsorolása. Szinusztétel, koszinusztétel. Alapfeladatok, gyakorlati feladatok. Távolság, magasság és szög meghatározása (fizikai jellegő feladatok is). Helyvektor. Mőveletek koordinátákkal adott vektorokkal. Szakasz felezıpontja. Osztópont. Háromszög súlypontja. Két pont távolsága, szakasz hossza.
Választható tartalmak
Különbözı egyenletrendszerek megoldása
Szögfüggvények összetettebb alkalmazásai
Összetett számításos és bizonyításos feladatok
84
Valószínőség, statisztika
Fogyasztóvédelem
A kör egyenletei. Irányvektor, normálvektor, iránytangens. Egyenes egyenlete. A párhuzamosság és merılegesség feltétele. Két egyenes metszéspontja. Kör és egyenes kölcsönös helyzete. A kör érintıje. A parabola mint ponthalmaz. Néhány konkrét eloszlás vizsgálata. Mőveletek eseményekkel konkrét valószínőségi példák esetén („és”, „vagy”, „nem”). Relatív gyakoriság. A valószínőség klasszikus modellje. Statisztikai mintavétel. banki, biztosítási és üzemanyag-fogyasztási számítások
A továbbhaladás feltételei: Egyszerő kombinatorikai feladatok. A gráf szemléletes fogalma, egyszerő alkalmazásai. A hatványozás definíciója, mőveletek, azonosságok ismerete egész kitevık esetén. A logaritmus fogalmának ismerete, azonosságainak alkalmazása egyszerőbb esetekben. A definíció és a tanult azonosságok egyszerő alkalmazása exponenciális és logaritmusos egyenlet esetén. Az alapfüggvénynek ábrái és legfontosabb tulajdonságainak vizsgálata (értelmezési tartomány, értékkészlet, zérushely, szélsıérték). Vektormőveletek és tulajdonságaik (összeadás, kivonás, skalárral való szorzás). Vektorok alkalmazásai. A szinusztétel és koszinusz tétel alkalmazása alapfeladatok megoldásában (a háromszög hiányzó adatainak meghatározása). Vektorok koordinátáinak biztos használata. Szakasz felezıpontja koordinátáinak kiszámítása. A kör középponti egyenletének ismerete. Az egyenes egy szabadon választott egyenletének tudása. Két egyenes metszéspontjának meghatározása. a kör és egyenes kölcsönös helyzetének vizsgálata. A relatív gyakoriság és a valószínőség közötti szemléletes kapcsolat ismerete, egyszerő valószínőségi feladatok megoldása.
85
12. évfolyam évi óraszám: 80 óra/tanév Tevékenységformák Az elızı évfolyamok tevékenységei, fejlesztési területei tovább erısödnek, kiegészülnek. A deduktív gondolkodás továbbfejlesztése. A szám- és mőveletfogalom biztos alkalmazása. Tervszerő, helyénvaló, fegyelmezett munkára nevelés. A matematika különbözı témáinak alkalmazása a gyakorlati életben. A függvények alkalmazása a természettudományos tárgyakban. Sík- és térgeometriai ismeretek összekapcsolása, analógiák felismerése. A leíró statisztika és a valószínőség számítás gyakorlati szerepének ismerete, alkalmazása. A tanév dönto feladata az ismeretek rendszerezése, átismétlése. Erre körülbelül az összóraszám felét használjuk fel. (Ezzel készítjük fel a hallgatókat az érettségire.). Témakörök Gondolkodási módszerek
Számtan, algebra
Függvények, sorozatok
Geometria
Tartalmak Új anyag: Ekvivalencia, implikáció Rendszerezı összefoglalás: A halmazelméleti és logikai ismeretek kapcsolata, rendszerezése. A megismert bizonyítási módszerek összefoglalása A kombinatorikai és gráfokkal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Rendszerezı összefoglalás: Számhalmazok. A valós számok és részhalmazai. A mőveletek értelmezése, mőveleti tulajdonságok. Közelítı értékek. Számelméleti ismeretek összefoglalása. Nevezetes másod- és harmadfokú algebrai azonosságok. Az egyenletmegoldás módszerei. Az alaphalmaz szerepe. Egyenlıtlenségek. Egyenlet- illetve egyenlıtlenségrendszerek. Másodfokú kifejezések és egyenletek. Exponenciális, logaritmikus és trigonometrikus kifejezések, egyszerő egyenletek. Szöveges feladatok. Új anyag: A sorozat fogalma. Számtani és mértani sorozat, az n-dik tag és az elsı n elem összege. Kamatos-kamatszámítás. Rendszerezı összefoglalás: A függvényekrıl tanultak áttekintése, rendszerezése. Az alapfüggvények ábrázolása. Függvénytranszformációk: f(x)+c; f(x+c); cf(x); f(cx). Függvényvizsgálat függvényábrák segítségével. Új anyag: Térelemek kölcsönös helyzete, távolsága, szöge. Egyszerő poliéderek, felszínük, térfogatuk. Hengerszerő testek, a henger felszín- és térfogatképlete. Kúpszerő testek. Az egyenes kúp felszí- és térfogatképlete. A csonkagúla, csonkakúp felszíne, térfogata. A gömb felszín- és térfogatképlete. Felszín- és térfogatszámítási feladatok.
Választható tartalmak
Összetett feladatok megoldása Érettségi feladatok megoldása a témakörbıl Felvételi feladatok megoldása a témakörbıl
Összetett feladatok megoldása Érettségi feladatok megoldása a témakörbıl Felvételi feladatok megoldása a témakörbıl
Összetett feladatok megoldása Érettségi feladatok megoldása a témakörbıl Felvételi feladatok megoldása a témakörbıl
86
Valószínőség, statisztika
Összefoglaló, rendszerezı ismétlés
Rendszerezı összefoglalás: Geometriai alapfogalmak. Ponthalmazok. A geometriai transzformációk áttekintése. Háromszögekre, négyszögekre, körre vonatkozó tételek és alkalmazásaik. Kerület-, terület-, felszín-, térfogatszámítás. Vektorok, vektorok koordinátái. Vektormőveletek, mőveleti tulajdonságok, alkalmazások. Derékszögő koordinátarendszer. A tanult alakzatok egyenlete. Trigonometrikus összefüggések és alkalmazásaik. Új anyag: Statisztikai és mintavételi adatok vizsgálata (közvéleménykutatás, minıségellenırzés). Rendszerezı összefoglalás: Adathalmazok jellemzıi: számtani közép, mértani közép, súlyozott közép, medián, módusz, szórás. Gyakoriság, relatív gyakoriság. A klasszikus valószínőségi modell. Az egyes témaköröknél jeleztük a rendszerezı összefoglalás tartalmát.
Érettségi feladatsorok megoldása A felsıoktatás és egyéb továbbképzési lehetıségek felvételi feladatsorainak megoldása
A továbbhaladás feltételei : Az elızı években felsorolt továbbhaladási feltételeken kívül: A számtani- és mértani sorozat n-dik tagja és az elsı n elem összegének kiszámítása feladatokban. Kamatos-kamatszámítás alkalmazása egyszerő gyakorlati feladatokban. Térelemek kölcsönös helyzetének, távolságuk, hajlásszögük definíciójának ismerete. A megismert felszín- és térfogatszámítási képletek alkalmazása egyszerő feladatokban.
87
INFORMATIKA 11. évfolyam Célok és feladatok Az egyén alapvetı érdeke, hogy idıben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelıen feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelı információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Ennek leghatékonyabb módját az iskolai élet egészét átható informatikai nevelés biztosíthatja. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklıdését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetıvé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, készségeiknek alkalmazását más tantárgyakban és a mindennapi életben. Cél annak az attitődnek a kialakítása, hogy az egyén érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedı információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlıdı területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakítsuk az informatikai ismereteik folyamatos megújításának igényét. Az új eszközök közül sokoldalúságával kiemelkedik a számítógép, amely újszerő probléma-megoldási lehetıségeket biztosít. Hálózatba kapcsolva pedig újfajta kommunikációs lehetıségeket teremt. Az oktatás fı célkitőzései: korszerő alkalmazói készség kialakítása, a számítógépek, az informatikai eszközök lehetıségeit használni tudó tanulók képzése; az informatika társadalomban játszott szerepének felismertetése, az informatika rohamos fejlıdése az egész társadalmat átalakítja, és az új körülményekhez alkalmazkodni kell; az informatikai ismeretek rendszeres alkalmazása; az informatika etikai és jogi szabályainak megismertetése, tudatosítani kell a tanulókban az információ szerzés, feldolgozás és felhasználás etikai és jogi szabályait; felkészítés az információs társadalom kihívásainak fogadására: az információszerzés kibıvülı lehetıségeinek felhasználására, az információk elérésére, kritikus szelekciójára, feldolgozására és a folyamat értékelésére. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelızésére. A berendezésekkel fegyelmezetten, a használati utasításokat helyénvalóan követve dolgozzon. Sajátítsa el a számítógép-kezelés alapjait, mozogjon otthonosan a számítástechnikai környezetben: felhasználói szinten kezelni tudja a számítógépet és perifériáit. Szerezzen tapasztalatokat az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Tudjon információt különféle formákban megjeleníteni; legyen képes a különbözı formákban megjelenı információt felismerni, a megszerzett információit legyen képes kiértékelni és felhasználni. Sajátítsa el az önálló tájékozódás, ismeretszerzés alapjait. Tudja önállóan használni a hálózatot és annak alapszolgáltatásait. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén, tudjon adatokat megkeresni, elérni a hálózati szolgáltatások alkalmazásával. Ismerje a legalapvetıbb dokumentumformákat, ezeket minta alapján legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükrözı esztétikus külalak kialakítására, különbözı formában való megjelenítésére. Ismerje meg az informatika társadalmi szerepét, a programok használatának jogi és etikai alapjait. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibıvítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
88
11. évfolyam éves óraszám: 36 óra /tanév Tevékenységformák Informatikai alapok: Az információ köznapi fogalmának helyes alkalmazása. Hétköznapi távközlési eszközök (pl. telefon) használata. Informatikai eszközök és szoftverek etikus használata. Szerzıi jog. Operációs rendszer: A billentyőzet és az egér használata. Eligazodás az operációs rendszerben, szolgáltatások használata. Jelszóval védett azonosító használata, be- és kilépés az iskolai hálózatba. A hálózati környezetben való munka alapszabályainak megismertetése. Netikett. Szövegszerkesztés: A szövegszerkesztı program alapszolgáltatásainak alkalmazása. A szöveg karakter szintő formázása: betőtípus, betőméret, félkövér, dılt és aláhúzott betőstílus beállítása. A szöveg bekezdés szintő formázása: margóhoz igazítás, térközök. A szöveg lapszintő formázása: fejléc, lábléc, lapszámozás. Szöveges dokumentumokban tabulátorok használata. Dokumentumok formai és tartalmi javítása, a helyesírás ellenırzése. Szöveget és képet is tartalmazó dokumentumok készítése. Az Internetrıl letöltött dokumentumok elhelyezése saját dokumentumban. Szerzıi jogok. Táblázatkezelés Az adatok táblázatos formában történı megjelenítése – elınyeinek bemutatása. Adatok táblázatos formába rendezése. Adathalmazból következtetések megfogalmazása; kész táblázatból és diagramból az adatok között meglévı összefüggések kiolvasása; táblázatok összetartozó adatainak, egyszerő összefüggéseinek felismerése. A táblázatkezelés alapfogalmainak (cella, sor, oszlop, hivatkozás, képlet) ismerete. Táblázatok számítógéppel történı létrehozása, módosítása (adatbevitel, mozgatás, másolás, törlés). Az elkészült munka tárolása, kinyomtatása. A táblázatokban szereplı adatok típusának felismerése, alapvetı adattípusok használata; az adatok többféle megjelenítési formájának gyakorlása; egyszerő matematikai mőveletek, képletek, beépített függvények önálló használata. Adatok összefüggésének megjelenítése diagramon. A megfelelı diagramtípus kiválasztása. A táblázat önálló megtervezése szöveges feladat alapján. Esztétikus, jól áttekinthetı táblázatok készítése. Kommunikáció hálózaton Egy levelezıprogram használata, levél küldése, fogadása, a fı mezık funkciójának megismerése: a címzett, a tárgy és a saját másolat. Emotikonok és rövidítések jelentése és értelmezése, ezek közül néhány rendszeres használata. Netikett. Hálózati keresıgépek használata, az egyszerő kulcsszavas és tematikus keresés módja, szintaktikája. Egy letöltött web-oldal részletének elmentése saját háttértárra vagy új állományba a vágólap használatával. Témakörök Az informatika alapjai
Tartalmak A számítógép fı részei. Számítástechnikai eszközök kezelése: billentyőzet, egér, lemezek, nyomtató, multimédiás eszközök. A számítástechnika etikai, jogi problémái, kulturális hatásai.
Választható tartalmak
Operációs rendszer
Vírus fogalma, hatása. Víruskeresı indítása, vírusok irtása segítséggel. Vírusterjedés megakadályozása. Tömörítés fogalma, célja. Tömörített állomány tartalmának megtekintése, kiválasztott állományok kicsomagolása. Kiválasztott könyvtár tartalmának tömörítése. Hálózati azonosító és jelszó szerepe. Belépés és kilépés módja. Hálózati szolgáltatások. A hálózat használatának alapszabályai, a Netikett.
Víruskeresı üzeneteinek értelmezése, vírusok irtása.
89
Szövegszerkesztés
Új dokumentum létrehozása, megnyitás, mentés, Az Internetrıl letöltött dokumentumok nyomtatás. elhelyezése saját dokumentumban. A szöveg megfelelı begépelése, javítása, módosítása. Kijelölés, másolás, mozgatás, törlés. Karakterek formázása: a betőtípus, a betőméret beállítása, dılt, aláhúzott, félkövér betőstílus. Bekezdésformázás (behúzás, térköz, szegély, mintázat), oldalbeállítás (tájolás). A fejléc-lábléc, az oldalszámozás. Tabulátorok használata. Szöveg átrendezése, keresés, csere. Helyesírás ellenırzés, automatikus elválasztás. Táblázat készítése., formázása. A szöveg- ill. képszerkesztı programok fejlett szolgáltatásai. Körlevél (formalevél) készítése. Objektum, szimbólum beillesztése.
Táblázatkezelés
A táblázatkezelı felépítése, használata. Adatbevitel, módosítás. Adattípusok, adatmegjelenítési formák. Cellaformátumok. Táblázatok használata a mindennapi életben. Adatok táblázatos formában történı megjelenítése. Adatok rendezése. Munkafüzet, munkalap, cella, tartomány, sor, oszlop, hivatkozások munkalapon belül és munkalapon kívül. Függvények: SZUM, MAX, MIN, DARAB, ÁTLAG, HA, FKERES A diagram fogalma, összefüggés függvények és diagramok között. Diagramfajták: oszlop, pont, vonal, kör. Statisztikai problémák megoldása, egyszerő nyilvántartások készítése. Az iskolai hálózat vázlatos felépítése, a szolgáltató és munkaállomások kapcsolata. Hálózatok csoportosítása összekötés és kiterjedtség szerint. Az Internet szolgáltatásai. Saját elektronikus cím használata. Elektronikus levelezés funkcióinak használata: küldés, fogadás, állományok csatolása. Információszerzés Internetrıl (pl. menetrend, telefonkönyv, jogszabályok, …) Tematikus és kulcsszavas keresı használata web-hely kereséshez. Hasznos web-helyek önálló felkeresése: iskolai honlap, magyar honlap, MEK, vasúti információ, önkormányzati oldalak. Web-oldal szövegének, ábráinak mentése a háttértárra. Az Internet veszélyei.
Kommunikáció a hálózaton
Függvények használata. Matematikai feladatok megoldása. Tantárgyi feladatok megoldása.
Tananyagtartalmak keresése. Saját Web-oldal készítése.
A továbbhaladás feltételei: Legyen képes kezelni a billentyőzetet, az egeret, a háttértárakat és a nyomtatót. Legyen képes tájékozódni az általa tanult operációs rendszerben. Tudja használni egy a számítógép karbantartásához szükséges segédprogram (vagy az operációs rendszer) néhány szolgáltatását. Önállóan tudjon dokumentumot tervezni és megszerkeszteni. Tudjon adatokat táblázatos formában megjeleníteni. Tudjon mőveleteket táblázatban végezni, és összefüggéseket diagramban megjeleníteni. Küldjön és fogadjon elektronikus leveleket, tudja használni a világháló egyszerő lehetıségeit. Használja a helyi- és a távhálózati kommunikációs lehetıségeket. Legyen képes információt keresni hagyományos és számítógépes forrásokból.
90
FIZIKA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A fizikatanítás célja a felnıttek középiskolájában a korszerő, az általános mőveltség részét képezı fizikai világkép kialakítása, valamint szilárd alapok nyújtása az érettségit elıfeltételezı szakmai képzéshez, esetleges felsıfokú tanulmányokra való felkészüléshez. E célok eléréséhez a fizikaoktatás a felnıttek meglévı, de nem összefüggı, hétköznapi természettudományos ismereteibıl kiindulva, ezeket egyszerő eszközökkel elvégezhetı, részint otthon is reprodukálható kísérletekkel kiegészítve vezeti el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerőségek felismeréséhez. A gyakorlati tapasztalatokat értelmezi, kiegészíti, és azokat egységes fizikai képbe illeszti be. Az ismeretszerzés alapvetıen induktív módon történik, de a fizikaoktatás a dedukció alkalmazására is példát szolgáltat. Ismert törvényekbıl kiindulva a következtetések, (általában matematikai módszerek) új ismeretekhez vezethetnek, amelyek kísérletileg is igazolhatók, majd alkalmazhatók. A fizikaoktatás megismerteti a tanulókkal a modellszerő gondolkodást, mint a természettudományos megismerés egyik fontos elemét, amelyet a humán és a gazdasági tudományok is széles körben alkalmaznak. A fizikaoktatás a megismert törvényeknek egyszerő számpéldákon történı alkalmazásával is a hozzájárul a természettudományos szemléletformáláshoz. Kiemelt fontosságúak az olyan feladatok, amelyek ismert mindennapi eszközök, jelenségek adataira vonatkoznak, valamint, amelyek eredménye utólag kísérletileg ellenırizhetı. A szemléletformálásban nagy jelentıségő a becslés, amely minden esetben megelızi a feladatmegoldást. Azonos fontosságú a kapott számérték reális voltának megítélése, a kapott mennyiségnek a környezetbıl ismert hasonló mennyiségekkel való összehasonlítása révén. A fizikaoktatás ezáltal hozzájárul a természettudományos ismeretszerzés módszereinek megismertetéséhez. A kilencedik évfolyamon a fizikatanítás a kölcsönhatások fogalma köré csoportosítva megerısíti a tanulók ismereteit a fizika néhány, korábbi tanulmányokból ismert, hétköznapi tapasztalatokkal közvetlenül összefüggı, jól kísérletezhetı területén. Ezáltal lehetıséget ad a további fizikai tanulmányokhoz szükséges képességek fejlesztésére. A 10-11. osztályban épül ki a fizika egységes fogalomrendszere. A felépítés lineáris, nagy vonalakban a fizikatörténeti sorrendiséget követi. Támaszkodik a kilencedik évfolyamon, a képességfejlesztés, szintrehozás során megerısített konkrét fizikai ismeretekre is. Ezek egy része az alkalmazások során beépül a mechanika rendszerébe. Más része a matematikai ismeretek kibıvülése (pl. a szögfüggvények fogalmának megismerése) után kiegészül és az egységes felépítés részét képezi. A tizenkettedik osztályban az érettségire elıkészítı tantárgyi modul a törzsanyagot a középiskolai tartalmak kapcsolatainak felismerését elısegítı csoportosításban idézi fel. Ezt kiegészíti egyes, nagyobb absztrakciós képességet, illetıleg több matematikai eszközt igénylı ismerettel. A fizikaoktatás feladata: konkrét tartalmak tárgyalása során felébressze a tanulókban a világ megértésének igényét, a technika iránti érdeklıdést, képessé tegye a tanulókat a fizikai és mőszaki környezetben való tájékozódásra, a fizikai és mőszaki jelenségekben megnyilvánuló általános fizikai elvek felismerésére. Tegye képessé a tanulókat népszerő természettudományos mővek, hírek értelmezésére, meg nem alapozott szenzációk kritikával fogadására, alapozza meg a késıbbi természettudományos önmővelés lehetıségét. Érzékeltesse a fizika és az ezen alapuló mőszaki tudományok jelentıségét és hatását a gazdasági, társadalmi életben, az ember életminıségének alakulásában. Általános fizikatörténeti vonatkozások segítségével járuljon hozzá az egyes történeti korszakokról kialakult kép árnyalásához, a mővelıdéstörténeti ismeretek bıvüléséhez. Méltassa a magyar tudósok, feltalálók munkásságának jelentıségét. Segítsen felismertetni a tanulóval az egyén felelısségét a környezet állapotának alakulásában, járuljon hozzá a környezettudatos magatartás kialakulásához. Fejlesztési követelmények A tanuló törekedjen a természet jelenségeinek megértésére. Legyen tapasztalata az adott jelenség vizsgálata során a lényeges és lényegtelen jellemzık megkülönböztetésében. Ismerje fel az ok-okozati sorrendiséget a konkrét jelenségekben. Tudja a megfigyelések, kísérletek, mérések tapasztalatait rendezni, áttekinteni; ismerje fel az összefüggéseket. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelı használatával megfogalmazni és leírni. Tudja a kísérletek, mérések során kapott adatokat táblázatba rendezni, grafikonon ábrázolni; legyen gyakorlott kész grafikonok adatainak leolvasásában, értelmezésében, egyszerőbb matematikai összefüggések megállapításában. Ismerje a mérési hiba fogalmát. Tudjon sematikus vázlatrajzokat készíteni, kész ábrákat, rajzokat értelmezni. Tudjon tanári útmutatás alapján, háztartási eszközökkel, otthon elvégezhetı egyszerő kísérleteket balesetmentesen végrehajtani. Legyen jártas a tanult mértékegységek értelmezésében, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Ismerje a gyakorlatban használt, SI mértékrendszeren kívüli mértékegységeket. Legyen jártas a tanultakhoz kapcsolódó számításos fizikai feladatok szövegének értelmezésében, tudjon egyszerő feladatokat a fejlettségének megfelelı matematikai eszközök használatával megoldani; legyen tapasztalata az eredmények elızetes becslésében; tudja értelmezni a kapott eredmények fizikai tartalmát. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó jelenségeket értelmezni. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a fizikai alapokat. Legyen képes önállóan alkalmazni képlet- és táblázatgyőjteményeket, lexikonokat. Ismerje a könyvtárban és az Interneten való információke-
91
resés lehetıségét. Igénye ébredjen az önálló, folyamatos ismeretszerzésre; értse a fejlettségi szintjének megfelelı természettudományos ismeretterjesztı kiadványok, mősorok információit. Tudja összevetni a tanultakkal sci-fi alkotások tartalmát. Képes legyen az új természettudományos felfedezésektıl megkülönböztetni megalapozatlan szenzációkat. Fizikai ismereteit tudja alkalmazni környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán, ismerje saját cselekvési lehetıségeit a környezeti problémák enyhítésében, és törekedjék ezek gyakorlására. A fizika oktatásának nagy szerepe van a természettudományos világkép kialakulásában. Tudja a tanuló, hogy az anyagnak különbözı megnyilvánulási formái vannak. Legyen tájékozottsága az anyag részecsketermészetérıl. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és idıben zajlanak. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a természet jelenségeit leíró fizikai törvények, elméletek meghatározott érvényességi körben értelmezhetık. A természet megismerése folyamat, melynek velejárója a korábbi elméletek módosítása, új elméletek születése. Ismerjen egy-egy példát ennek alátámasztására. Ismerje a tanuló a matematika szerepét a fizikában: matematikai formulákkal írjuk le a fizikai jelenségek ok-okozati viszonyait. A törvényeket leíró matematikai kifejezésekbıl számításokkal új következtetésekre juthatunk, melyek eredményét csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. A tanuló tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a tanult jelentısebb fizikai felfedezéseket. Ismerje a legjelentısebb fizikusok, köztük a magyar tudósok és feltalálók munkásságát. Ismerje a fizikának a természettudományokra és az egyetemes gondolkodás más területeire való hatását, a technikai fejlıdésben való szerepét. Ismerjen néhány, középiskolai ismereteihez kapcsolódó, de azokon túlmutató fizikai témakört, eredményt, törvényt.
92
9. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák A bemutatott, illetıleg leírt kísérletek elemzése, a tapasztalatok érthetı megfogalmazása. Az ok-okozati kapcsolatok felismerése. Mérıkísérlet eredményeinek táblázatban való rögzítése. Grafikonkészítés táblázatban rögzített adatok alapján. Adatok leolvasása grafikonból. Fizikai mennyiség változásának elemzése grafikon alapján. A felismert törvényszerőségek matematikai formában való megfogalmazása (pl. lendület-megmaradás, hıtágulás). Általánosítás a megfigyelt, illetıleg a hétköznapokból ismert jelenségekre építve; ezen alapuló fogalomalkotás. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. Egyszerő számításos feladatok szövegének értelmezése, jelölésekkel való rögzítése. A szereplı fizikai fogalmak közötti kapcsolatok felismerése, matematikai formában való megfogalmazása. Az eredmények elızetes becslése. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Témakörök Szintrehozás
Mozgás és kölcsönhatás Az egyenes vonalú egyenletes mozgás
A testek tehetetlensége
Az erı
Tartalmak A hosszúság (távolság), az idı és a tömeg mérése a háztartásban is megtalálható eszközökkel. E mennyiségek mértékegységei és átváltásuk. A sebesség hétköznapi egységeinek értelmezése, átváltásuk következtetéssel. Matematikai elıismeretek: Egyenes és fordított arány fogalma. Táblázatkészítés egyenesen, illetıleg fordítottan arányos mennyiségekrıl; a táblázatból az összefüggés felismerése és matematikai formulában való megfogalmazása. Behelyettesítés matematikai formulába. A grafikonkészítés, grafikon-értelmezés elemei. Az elsıfokú egyismeretlenes egyenlet megoldása.
Választható tartalmak
Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása. A sebesség fogalma, egységei. A sebesség iránya. Vektormennyiség fogalma. Út-idı, sebesség-idı grafikon. Az út meghatározása a v-t grafikon alapján. A fizikai ismeretszerzés módszerei – az egyenletes mozgás leírása példáján.
Az idımérés történetébıl. Nagyon kicsi és nagyon nagy távolságok a természetben, a Világegyetemben.
A mozgásállapot. A mozgás viszonylagossága. A testek tehetetlensége. A tömeg. A tehetetlenség törvénye. Az erı mint a mozgásállapot megváltoztatásában megnyilvánuló kölcsönhatás mértéke. Az erı mérése rugós erımérıvel. Az erı egysége. Az erı iránya.
Erı, ellenerı
A kölcsönhatás törvénye
Vonatkoztatási rendszer. Inerciarendszerek. Gyakorlati példák a tehetetlenség megnyilvánulására. Példák a mozgásállapot megváltozását okozó kölcsönhatásokra érintkezı testek között: izomerı, súrlódási erı, rugalmassági erı, súly, -és egymással nem érintkezı testek esetében :gravitációs kölcsönhatás, elektromos és mágneses kölcsönhatás. Alakváltozás erıhatás közben. Gyakorlati példák és bemutatások az erıhatások kölcsönösségének, az erınagyságok egyenlıségének szemléltetésére érintkezı testek esetén. Mágnes és lágyvas kölcsönös elmozdulásának bemutatása.
93
A lendület és megmaradása
A termikus kölcsönhatás Hıtani alapfogalmak
A lendület fogalma. A lendület mint vektormennyiség. A lendület-megmaradás törvénye. A törvény matematikai megfogalmazása két test kölcsönhatása esetére.
A lendület-megmaradás kísérleti vizsgálata két test (kiskocsi) kölcsönhatása esetén. A rakéta, a sugárhajtómő mőködési elve. A lendületmegmaradás törvényének matematikai megfogalmazása általánosan.
A hımérséklet és mérése. Mértékegysége, az 1°C.
A hımérıkészítés. Fahrenheit és Kelvin hımérsékleti skálák. Példa nem lineáris változásra: egy test –folyadék – lehőlésének vizsgálata; hımérséklet – idı grafikon készítése. A testek melegítése Termikus kölcsönhatások vizsgálata. Szilárd anya- A belsı energia, a munka, a hı gok és folyadékok fajhıje. A hımennyiség kiszámí- fogalma. tása. A hımérséklet mint a belsı energia Az égéshı. jelzése. Kalorimetrikus feladatok A belsı energia megváltoztatása munkavégzéssel (súrlódás) és termikus kölcsönhatás révén. Példák nem fizikai kölcsönhatásra. Halmazállapot-változások Olvadás-fagyás, forrás (párolgás) – lecsapódás jellemzése. Olvadáspont-fagyáspont, forráspont. A nyomás szerepe a halmazállapotHalmazállapot-változások energetikai vizsgálata. változásokban. A kuktafazék. Olvadáshı, párolgáshı. A víz és más folyadékok térfogatváltozása fagyáskor. A hıtágulás A lineáris és a térfogati tágulás mértékének kísérleti Hétköznapi példák szilárd testek és vizsgálata. folyadékok hıtágulására. A hıtágulási együttható értelmezése. Példa gáz hıtágulására. Táblázathasználat. A hı terjedésének módjai (Példák hıvezetésre, hıáramlásra, hısugárzásra) A fény és kölcsönhatásai a testekkel A fény tulajdonságai Fényforrások. A fény egyenes vonalú terjedése. A Lyukkamera, árnyékjelenségek. fénysebesség. A fénysebesség jelentısége a fizikában. A fény visszaverıdése A fényvisszaverıdés törvénye. A síktükör, a homorú- és a domború tükör képal- A tükrök alkalmazása a mindennapkotása. (Párhuzamos és széttartó nyaláb visszaveokban. rıdése. Elnevezések. A tükörkép tulajdonságai.) Kép szerkesztése könnyen követhetı A leképezési törvény. (nevezetes) fénysugarakkal a homorú tükör esetén. A nagyítási törvény geometriai igazolása. A fény törése A fénytörés jelenségének kvalitatív vizsgálata. A fénytörés jelensége levegı és víz A teljes visszaverıdés. határfelületén, (planparalel lemezen és Domború lencsék képalkotása. prizmán). (A kép tulajdonságai. Fókuszpont, fókusztávolság. (A délibáb.) Dioptria. A leképezési törvény. A törvény igazolása Képszerkesztés domború (- és homorú) a tárgy–és képtávolság mérésével. A nagyítás.) lencse esetén. Képalkotás tükrök és lencsék esetén. Lencsék a gyakorlatban: nagyító, vetítı, az emberi szem lencséje. Szemüveg. Mikroszkóp, távcsı. (A fényképezıgép lencséje. Lencsehibák) A fehér fény színekre bon- A fehér fény felbontása prizmával és egyesítése (A szivárvány.) A testek színe. tása
94
A továbbhaladás feltételei: Tudja a tanuló, hogy a fizikai megismerés alapvetı módszerei a – valamely szempont szerint végzett – megfigyelés, kísérletezés, mérés, és az ebbıl levont következtetések megformálása, - legtöbbször matematikai formulában. Legyen képes fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, és a szerzett tapasztalatok összegzésére. Ismerje a mérési adatok táblázatban való rögzítését és grafikus ábrázolását. Tudjon kész grafikonról következtetéseket levonni (az állandó és változó mennyiségek megkülönböztetése, a változás jellemzése). Ismerje a kölcsönhatás fogalmát; tudjon példákat mondani mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Fel tudja ismerni a tanultak között a vektormennyiségeket. A kísérletek és mindennapi jelenségek leírása során tudja helyesen használni a tanult legfontosabb mechanikai, hıtani, fénytani alapfogalmakat (sebesség, tehetetlenség, tömeg, erı, hımérséklet, hı(mennyiség), a halmazállapotok; fénysugár). Tudjon példákat mondani a tanult legfontosabb jelenségeknek és törvényszerőségeknek a természetes és mesterséges környezetünkben való megnyilvánulásaira (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a tehetetlenség törvénye, a kölcsönhatás törvénye, lendület-megmaradás; a hıtágulás, halmazállapot-változások, fényvisszaverıdés, fénytörés). Ismerje az egyszerő optikai eszközök szerepét a mindennapi életben (nagyító, szemüveg, vetítı lencséje; mikroszkóp, távcsı, gömbtükrök). Ismerje a dioptria fogalmát. Értelmezni tudja a tanult anyagjellemzıket (égéshı, fajhı, olvadás/fagyáshı, párolgáshı, olvadáspont/fagyáspont, forráspont, hıtágulási együttható). Össze tudja hasonlítani a természetes és mesterséges környezet leggyakoribb anyagait az anyagjellemzık értéke alapján. Legyen képes a tanult összefüggéseket és az anyagjellemzık értékét a képlet- és táblázatgyőjteménybıl kikeresni. Értelmezni tudja egyszerő feladatok szövegét, rögzíteni tudja adataikat jelölésekkel. Legyen tapasztalata egyszerő feladatok megoldásában (egyenes vonalú egyenletes mozgás, a lendület-megmaradása két test kölcsönhatásakor, halmazállapot-változások energetikai leírása, kalorimetria, szilárd anyagok és folyadékok hıtágulása, a leképezési törvény témakörében). Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit.
95
10. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák A bemutatott, illetıleg leírt mechanikai és elektromosságtani kísérletek elemzése: a lényeges és lényegtelen körülmények megkülönböztetése. A mérési hiba fogalmának ismerete. Kapcsolatteremtés a jelenségek érzékszervvel tapasztalható tulajdonságai és fizikai jellemzıi között (pl. hangmagasság - frekvencia). A tanult fizikai fogalmak és törvények szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A fogalom kialakításához vezetı jelenségek elemzése. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Az elektromos erıtér fizikai fogalmának kialakítása. Egyszerő számításos feladatok megoldása a dinamika alaptörvényével és egyszerő elektromos hálózatokkal kapcsolatban. A számított eredmények reális voltának felismerése, fizikai jelentésének értelmezése. A tanult általános fizikai törvények alkalmazása hétköznapi jelenségek magyarázatára (a közlekedésben, sportban, a háztartásban). Technikai eszközök mőködésének magyarázata modellek, ábrák alapján. Témakörök Szintrehozás
Tartalmak Választható tartalmak Az egyenes vonalú egyenletes mozgás leírása; a távolság (hosszúság), idı, sebesség egységeinek ismerete, átváltásuk. A mozgás út-idı és sebesség-idı grafikonjának értelmezése. Egyszerő szöveges feladatok megoldása az egyenes vonalú egyenletes mozgással kapcsolatban. Alapvetı dinamikai fogalmak és törvények ismerete (a tehetetlenség megnyilvánulásai, a tehetetlenség törvénye, kölcsönhatás törvénye, tömeg, erı, súly). Vektormennyiség fogalma. A tömeg és az erı egységeinek ismerete. A terület és a térfogat egységeinek ismerete, átváltásuk. A sőrőség és a szilárd test nyomása fogalmának értelmezése, jelölések, egységek. Matematikai ismeretek: Elsı- és másodfokú függvények felismerése, ábrázolása Elsı- (és másodfokú) egyenletek megoldása Vektorok összeadása Szögfüggvények a derékszögő háromszögben (kiegészítı anyaghoz).
A testek változó mozgása Az egyenes vonalú egyen- A sebesség változásának értelmezése. Átlagsebesség. letesen változó mozgás Pillanatnyi sebesség. A gyorsulás fogalma. A mozgás megjelenítése sebesség-idı, gyorsulás-idı grafikonon. Az út meghatározása a v-t grafikon alapján. A négyzetes úttörvény. A szabadesés kísérleti vizsgálata. A nehézségi gyorsulás. Dinamika A dinamika alaptörvénye
Newton II. törvénye. Az erı és a tömeg értelmezése, mértékegysége. Kiterjedt test mozgása, kvalitatívan. A tömegközéppont.
Az út-idı grafikon. Mozgások összetétele. Függıleges lefelé hajítás. (Ferde hajítás. Lövedékek röppályája.) Newton II. törvényének megfogalmazása F= ∆I/∆t alakban.
96
Erıtörvények
Erık együttes hatása
Nehézségi erı Súrlódás, közegellenállás. Rugóerı. Kényszererık. Erıhatások függetlensége. Az erık vektoriális összegzése. Eredı erı.
Egyensúly Pontszerő test egyensúlya Egyensúly két erı hatására. Egyensúly három erı esetén (szerkesztés). Kiterjedt test egyensúlya Egyensúly és mozgás a lejtın. A forgatónyomaték. Forgatónyomatékok egyensúlya. Egyensúlyban levı folyadékok (hidrosztatiA hidrosztatikai nyomás ka) A külsı nyomás terjedése folyadékokban és gázokban. A felhajtóerı. (Arkhimédész törvénye). A folyadékba merülı test egyensúlya. A testek úszása. Munka és energia A munka és a teljesítA munka kiszámítása állandó erı, az irányába mutató mény elmozdulás és szöget bezáró erı esetén. A munka meghatározása az F-s grafikon alapján. Változó erı munkája. A teljesítmény fogalma. A hatásfok. Mechanikai energiafajták A mozgási energia. A magassági energia. A rugalmas energia kvalitatív fogalma. Forgó test energiájának érzékeltetése. A munkatétel és alkalmazása egyszerő feladatokban. A mechanikai energia A mechanikai energia-megmaradás törvénye és érvémegmaradása nyességi köre Az energia-megmaradás általánosan. Görbe vonalú mozgások Az egyenletes körmozgás A mozgás kinematikai leírása. (Kerületi- és szögsebesség. Keringési idı, fordulatszám.) A gyorsulás mint vektormennyiség. A körmozgás dinamikai Newton II. törvényének alkalmazása a körmozgásra. vizsgálata A centripetális gyorsulást okozó erı felismerése mindennapi jelenségekben. Az egyenletesen változó körmozgás szöggyorsulása. A forgómozgás alaptörvénye tengelyezett merev test esetén. Az egyetemes tömegvon- A Newton-féle gravitációs törvény. A gravitációs zás állandó. A földi gravitáció és a súly. Rezgések A harmonikus rezgés leírása
Hullámok kialakulása
A harmonikus rezgımozgás kísérleti vizsgálata. A kitérés-idı függvény ábrázolása. Amplitúdó, rezgésidı, frekvencia. A rezgésidıt megadó összefüggés. Kényszerrezgés, rezonancia. A fonálinga kísérleti vizsgálata. A lengésidı függése az inga hosszától. A harmonikus rezgés mint az egyenletes körmozgás merıleges vetülete: a kitérés-idı, sebesség-idı, gyorsulás-idı függvények. A hullám mint a közegben terjedı rezgésállapot. Hullámhossz, frekvencia, terjedési sebesség fogalma és összefüggésük.
A tapadás szerepe a kerék gördülésében. Expander. Mozgás a lejtın. Az erıparalelogramma megszerkesztése.
Egyszerő gépek. Közlekedıedények a gyakorlatban. Kutak szennyezıdése. Hidraulikus emelı- és sajtoló berendezések. Jármővek fékberendezése.
A munka kiszámítása állandó erı és szöget bezáró elmozdulás esetén. Lineárisan változó erı (rugóerı) munkája. Órarugó által tárolt energia. A rugalmas energia matematikai formulája. A lendkerék. Munkavégzés egyszerő gépekkel.
(A centrifugális erı.)
A heliocentrikus világkép kialakulása. A bolygók mozgása; Kepler törvényei. A súlytalanság. A sebesség- idı és a gyorsulás-idı függvény alakjának megsejtése. Gyakorlati példák a rezonancia káros és hasznos voltára. A másodpercinga.( Az idımérés történetébıl.)
97
A hullámok terjedési jelenségei
Elektromosságtan Az elektrosztatikus tér
Az egyenáram
Egyenáramú hálózatok
Az elektromos munka és teljesítmény
Longitudinális és tranzverzális hullám. Hullámok vizsgálata gumikötélen és hullámkádban. Hullámok visszaverıdése. A törés jelensége kvalitatívan. Elhajlás. Interferencia. Állóhullámok kialakulása kötélen.
Elektrosztatikus alapjelenségek. A töltés. A térerısség fogalma. Térerısségvektor A feszültség és a potenciál.
Töltések kölcsönhatása az elektrosztatikus térrel: Coulomb törvénye. A kondenzátor töltés- és energiatároló szerepe. A kapacitás. Az áram fogalma, jellemzése. Ohm törvénye. Az ellenállás fogalma. Vezetıszál ellenállása. Az elektromosság atomos szerkezete. Az elemi töltés. Ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása. Kirchhoff törvényei. Eredı ellenállás. Egyenáramú áramforrás – galvánelem. Feszültségforrások. Belsı ellenállás. Ohm törvénye teljes áramkörre. Mérımőszerek az áramkörben. Az elektromos munka és teljesítmény kiszámítása.
A Snellius-Descartes törvény. A Huyghens-elv. A hang hullám-tulajdonságai. Húrokon és sípokban kialakuló állóhullámok. (Alaphang, felhangok. Doppler-jelenség.)
Ponttöltés tere. A homogén tér. Vezetık viselkedése elektromos térben: árnyékolás, csúcshatás, földelés, kisülés a mindennapi életben. A villám és a villámhárító.
Az ellenállás hımérséklet-függése. Áramvezetés fémekben, félvezetıkben. Áramvezetés folyadékokban, gázokban.
Áramerısség- és feszültségmérı mőszerek az áramkörben.
Fogyasztók teljesítménye a háztartásban. A kilowattóra mint az elektromos munka mértékegysége.
A továbbhaladás feltételei: A tanuló ismerje a fizikai megismerés alapvetı módszereit. Legyen képes a tanult fizikai jelenségek, kísérletek megfigyelésére, a szerzett tapasztalatoknak az alapvetı fizikai fogalmak helyes használatával való összegzésére. Ismerje a mérési adatok grafikus ábrázolását; tudjon grafikonon ábrázolt változásokat jellemezni. Tudja értelmezni és helyesen használni a legfontosabb mechanikai és elektromosságtani alapfogalmakat, ismerje egységeiket (sebesség, gyorsulás, tehetetlenség, tömeg, erı, súly, energia, munka, teljesítmény; elektromos feszültség és áramerısség). Ismerje az eredı erı és az egyensúly fogalmát. Legyen tájékozott a háztartási elektromos balesetvédelemmel kapcsolatban. Ismerje fel mindennapi jelenségekben és technikai eszközök mőködésében a mögöttes fizikai elvet, törvényszerőséget (pl. hidraulikus eszközök, rugó energiája, rezonancia, hangjelenségek, fogyasztók a háztartásban). Meg tudja fogalmazni a tanult legfontosabb törvényszerőségeket és a mindennapi élet, a technika területérıl vett példákkal tudja alátámasztani állításait. Legyen tapasztalata egyszerő feladatok megoldásában (szabadesés, egyenletes körmozgás, Ohm törvénye, ellenállások soros és párhuzamos kapcsolása). Tudja egyszerő dinamika feladatok szövegét értelmezni, sematikus ábrán az erıket jelölni. Magyarázni tudja a mechanikai energia-megmaradás törvényét és a munkatételt szabadon esı, illetıleg – súrlódásos vagy súrlódásmentes – lejtın való mozgás esetén. Fel tudja ismerni néhány mindennapos jelenségben a centripetális gyorsulást okozó erıt. Ismerje és használja a tanult fizikai mennyiségek mértékegységeit. Legyen tudatában az energia-megmaradás törvénye alapvetı fontosságának a fizikában. Ismerje az elektromos tér (az érzékszerveinkkel közvetlenül nem tapasztalható fizikai valóság) fogalmát.
98
11. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák Adott fizikai fogalom kialakításához vezetı jelenségek elemzése. A tanult fizikai fogalmak szabatos meghatározása szövegesen és matematikai formulával. A tanult fizikai törvények szabatos megfogalmazása, kísérleti tapasztalatokkal való alátámasztása. Érzékszervvel közvetlenül nem tapasztalható erıtér (elektromos, mágneses) fizikai fogalmának kialakítása. Következtetés az anyag láthatatlan mikroszerkezetére makroszkópikus mérések, fizikai kísérletek eredménye alapján. Fizikai jelenségek közötti hasonlóságok és különbségek megállapítása (mechanikai és elektromágneses hullámok, egyenáram – váltóáram). Analógia felismerése eltérı tartalmú, de hasonló alakú törvények között (tömegvonzási törvény – Coulomb-törvény). Technikai eszközök mőködésének magyarázata modellek, ábrák alapján. A természettudományos megismerés módszereinek, köztük a modellalkotás szerepének kiemelése a fizikatörténet fejezetei alapján (atommodellek fejlıdése, a fény, az elektron természetének felismerése). A fizika és más természettudományok kapcsolatának felismerése (elektromos kölcsönhatás – kémiai kötés, az elektromos áram, az elektromágneses és a radioaktív sugárzás hatása a biológiai rendszerekre, a látás és a hallás fizikai alapjai, termodinamikai jelenségek az élı szervezet mőködésében). Érvek és ellenérvek összevetése a mindennapi életet, valamint az emberiség jövıjét érintı kérdésekben (energiatermelés, környezetvédelmi feladatok). Kapcsolatok felismerése a fizika különbözı fejezeteiben tanultak között, illetıleg a fizikában és más természettudományos tárgyakban szerzett ismeretek között. Hipotézis, tudományos elmélet és kísérletileg igazolt állítások megkülönböztetése. Témakörök Szintrehozás
Tartalmak Választható tartalmak A nyomás és a sőrőség értelmezése, egységeik és ezek átváltása. A hımérséklet és hı(mennyiség) fogalmak helyes használata. A feszültség és az áramerısség fogalmának ismerete és helyes használata. A mechanikai hullámok tulajdonságai. A fényvisszaverıdés és a fénytörés jelensége, hétköznapi példák. A kölcsönhatás fogalma; példák mechanikai és nem mechanikai kölcsönhatásokra. Az energia-megmaradás törvényének és a törvény jelentıségének ismerete. Ismeretek az anyag atomos felépítésérıl. Az elektron tulajdonságai (kémia). Az érzékszervekkel közvetlenül nem tapasztalható anyag: az elektromos tér fogalmának ismerete.
99
Termodinamika Gázok állapotváltozásai
A hıtan I. fıtétele
A hıtan II. fıtétele Molekuláris hıelmélet Elektromágnesség A mágneses tér
A Lorentz-erı
A mozgási indukció
A nyugalmi indukció
Fogyasztóvédelem Elektromágneses hullámok
A levegı, mint anyag. A légnyomás. Állapotjelzık (hımérséklet, térfogat, nyomás, anyagmennyiség). Gay-Lussac és Boyle-Mariotte törvényei. Az izochor, izobár, izoterm állapotváltozás ábrázolása p-V diagramon. Az egyesített gáztörvény. Az állapotegyenlet. A belsı energia fogalma. Az elsı fıtétel. Gázok állapotváltozásainak vizsgálata az I. fıtétel alapján. Körfolyamat fogalma egy hıerıgép példáján. A spontán folyamatok iránya. A második fıtétel kvalitatív megfogalmazása. Néhány termodinamikai jelenség értelmezése a részecskemodell alapján. A mágneses tér vizsgálata magnetométerrel. A mágneses indukcióvektor fogalma; indukcióvonalak. Áramok mágneses tere (hosszú, egyenes vezetı, tekercs). Azonosságok és különbségek az elektrosztatikus és a mágneses tér jellemzésében. Árammal átjárt vezetık kölcsönhatása a mágneses térben. Lorentz-erı. Mozgó töltések a mágneses térben. A mozgási indukció jelensége és magyarázata. Az indukált feszültség nagysága. A váltakozó feszültség elıállítása. Váltófeszültség, váltóáram fogalma. Effektív feszültség. A nyugalmi indukció kísérleti vizsgálata. Lenz törvénye. Az önindukció. A transzformátor mőködési elve. mérés, mértékegységek, mérıeszközök (villany, gáz, víz mérıórák) Az elektromágneses hullám fogalma, jellemzése. Az elektromágneses hullámok spektruma.
A fény mint elektromágneses hullám. Hullámoptika
Tágulási munka. (A gázok fajhıje.) Hıerıgépek a gyakorlatban. Példák a fıtétel fizikai, kémiai, biológiai alkalmazására. A hımérséklet értelmezése.
A Föld mágnessége. Elektromágnes alkalmazása.
Az egyenáramú motor. (Részecskegyorsítók.)
A hálózati elektromos energia elıállítása.
Önindukciós jelenségek a mindennapi életben. Az elektromos energia szállítása. A transzformátor szerepe.
Változó elektromos tér mágneses tere. A rezgıkör. Az egyes elektromágneses hullámfajták a mindennapi életben; híradástechnikai, orvosi és ipari felhasználási területek. Az elektromágneses hullámok környezeti, élettani hatásai. Rádió- és televízió adás és vétel elve. (A „fényszennyezés”.)
Fényelhajlás résen, rácson. Az interferencia és a polarizáció kísérleti vizsgálata. A fényvisszaverıdés és a fénytörés mint hullámtulajdonság. Snellius-Descartes törvény. Törésmutató.
Atomfizika
100
A fény és az elektron kettıs A fényhullám tulajdonságai. természete A fényelektromos jelenség – a fény részecsketermészete. A fénykvantum. Az elektron mint részecske. Elektroninterferencia –az elektron hullámtulajdonsága Az atom szerkezete Az atommag felfedezése: Rutherford-modell. A Bohr-modell: diszkrét energiaszintek. A vonalas színkép.
Magfizika Az atommag szerkezete A radioaktivitás
A nukleáris energia (atomenergia) Maghasadás Magfúzió
A nukleonok (proton, neutron). Rendszám, tömegszám. A nukleáris kölcsönhatás. Az alfa-, béta és gammabomlás jellemzése. Aktivitás fogalma, idıbeli jellemzése. Felezési idı.
A maghasadás jelensége. Láncreakció. A magfúzió jelensége. A csillagok energiatermelése. A nukleáris energia felhasználása.
A csillagok fejlıdése A Világegyetem története
A csillagászat elemei A csillagok életútja. Az Univerzum tágulása. Az ısrobbanás-elmélet.
Fotocella, napelem. Gyakorlati alkalmazások. ( Elektronmikroszkóp) A modellalkotás szerepe az emberi megismerésben. Törvény és érvényességi köre a fizikában. (A kvantummechanikai atommodell.) A színképelemzés jelentısége a megismerésben. (Távoli égitestek színképe. A vöröseltolódás.)
Radioaktív sugárzások környezetünkben. A sugárvédelem alapjai. A természetes és mesterséges radioaktivitás gyakorlati alkalmazásai. (Az elemi részecskék.) Atomerımő, atombomba. Az atomenergia felhasználásának elınyei és környezeti kockázata. Hidrogénbomba. Fúziós erımő lehetısége. Sugárvédelem
A Naprendszerrıl. Bolygók, holdak.Galaxisok, csillagok, kvazárok, pulzárok,neutronocsillagok, fekete lyukak fogalma. Az Univerzumról való ismereteink forrásai (pl. a vöröseltolódás) Merre tart a kutatás?Nyitott kérdések a fizikában.
A továbbhaladás feltételei A tanuló ismerje az állapotjelzıket. Jellemezni tudja a gázok speciális állapotváltozásait, és ábrázolni tudja ezeket p-V diagramon. Értelmezni tudja az egyesített gáztörvényt és az állapotegyenletet. Tudja, hogy a természet spontán folyamatai egyirányúak; tudjon példákat mondani erre. Ismerje az áram mágneses hatását, tudjon példákat mondani az elektromágnes használatára. Ismerje a hálózati váltófeszültség fizikai jellemzıit. Ismerje mindennapi elektromos eszközeink mőködésének fizikai alapjait (elektromotor, dinamó, generátor, transzformátor). Tudja, hogyan történik az elektromos energia elıállítása. Legyen tájékozott az elektromos energiával való takarékosság szükségszerőségérıl és lehetıségeirıl. Ismerje az elektromágneses spektrum részeinek tulajdonságait és felhasználási területeit. Legyen képe a megismert hullámjelenségek (hang, fény) frekvenciájának nagyságrendjérıl. Ismerje a vákuumbeli fénysebesség értékét, és kitőntetett szerepét a természetben. Legyen tudomása arról, hogy az elektromágneses sugárzás (a fény is) a környezetszennyezés egy változata lehet. Tudja, hogy a részecskeként és a hullámként való megnyilvánulás egyaránt az anyag tulajdonsága lehet. Ismerje és összehasonlítani tudja a felszabaduló energia nagysága, hatékonyság, illetve a környezetre gyakorolt hatás szempontjából az energiatermelés különbözı módozatait. Ismerje a nukleáris energia felhasználásának elınyeit és kockázatát, a sugárvédelem alapjait. Tudja, hogy az Univerzum objektumai, és maga a Világegyetem egésze nem statikus állapotúak, hanem állandó, meghatározott változásban vannak. Tudja, hogy a természettudományos, ezen belül a fizikai ismeretek az emberi kultúrtörténet során folyamatosan bıvültek, és a megismerés ma sem lezárt folyamat.
101
KÉMIA 9-11. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9-11. évfolyamán az általános iskolából hozott, korábbi tanulmányok során felhalmozott ismeretanyagot mélyítjük el, arra alapozva építjük tovább a tanulók komplex természettudományos ismeretrendszerét. Fontos a tudásanyag egységesítése szempontjából a szintre hozás, a meglévı tudás felmérése, az esetleges hiányosságok pótlása, a magasabb szintő ismeretek befogadására, értelmezésére való felkészítés. A molekulamodellek használata segít a kémiai kötések értelmezésében, a szerves kémia tanulása során pedig elengedhetetlen, segíti a térbeli viszonyok megértését. A kémiai kísérletek fontos kellékei az anyagok megismerésének, motiváló hatásuk mellett különös hangsúllyal esnek latba a kémiai kötés-anyagszerkezet-tulajdonság hármas ok-okozati összefüggéseinek feltárásában. A számítások a tanult ismeretek gyakorlati alkalmazásának, a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésének nélkülönözhetetlen eszközei. A tudománytörténeti vonatkozások révén a tanulók megértik a múlt-jelen-jövı összefüggéseit, az elıdök tapasztalatainak fontosságát, a tudományos problémák megoldásának komplexitását. A külföldi felfedezık, jeles személyiségek életútjának, munkásságának megismerése példaértékő lehet számukra, akárcsak a magyar eredmények. A tanulók anyagismerete a gimnáziumban bıvül a természet, az élet szempontjából kiemelkedı anyagok, a környezeti problémák, az energia- és a hulladékgazdálkodás megismerésével, azok alaposabb tárgyalásának eredményeként. A gimnáziumban szerzett kémiai ismeretanyag a környezeti, értelmi, érzelmi nevelést is szolgálja, célként fogalmazódik meg az egészséges életmód iránti igény, a tudatos és felelıs fogyasztói magatartás kialakítása. A kémia keretei között folyó nevelés-oktatás a fenntartható fejlıdés igényeinek megfelelıen formálja a tanulók gondolkodásmódját, természethez való viszonyát. Fontos cél és feladat a globális szemlélet kialakítása, a természettudományok kapcsolatainak felismerése, felismertetése. A sikeres tantárgyi koncentráció eredményeként a tanulók képessé válnak komplex problémák elemzésére, szakszerő szövegalkotásra, projekt munka készítésére. Fejlesztési követelmények, kompetenciák − − − − − − − − − − −
A természettudományos gondolkodás elemeinek alkalmazása a feladatok megoldása során A tanult ismeretek összekapcsolása a mindennapokban tapasztalt jelenségekkel Elemek, vegyületek tulajdonságainak, szerepének és jelentıségének felismerése Az aktuálisan felmerülı, kémiai ismereteket is igénylı problémák (környezetvédelem, energiagazdálkodás, szenvedélybetegségek, táplálkozás) lényegének megértése, egyszerőbb logikai összefüggések értelmezése Egyszerő kémiai kísérletek elvégzése és értelmezése Kémiai modellek használata Egyszerő kémiai számítási feladatok megoldása, mértékegységek helyes használata A kémia jelölésrendszerének szakszerő használata Grafikonok, táblázatok adatainak elemzése, értelmezése Szakszerő írásbeli és szóbeli szövegalkotás, szakmai szöveg értelmezése A kémiatanulás módszereinek bemutatása, a tanulási készség kialakítása, fejlesztése
Tevékenységi formák − − − − − − −
Információ feldolgozása tanári útmutatással, csoportosan vagy egyénileg A számítástechnika lehetıségeinek kiaknázása az információ megkeresése, az adatok feldolgozása, eredmények megjelenítése terén Rendszerezést igénylı feladatok önálló elvégzése Ismeretterjesztı irodalom, lexikon, kézikönyv, elektronikus médium, tudományos és napi sajtó kritikus és igényes használata A kémiai jelek minıségi és mennyiségi jelentésének megértése, azok helyes használata Egyszerő számítási feladatok megoldása, probléma megoldás Egyszerő kísérletek összeállítása, elvégzése, értelmezése
102
Értékelés Elıre megadott szempontok szerint. Formái: − írásbeli feladat (esszé, teszt, feleletválasztás, zárt és nyílt végő kérdések) − szóbeli felelet (tartalmi helyesség, szakmai nyelvezet, a mértékegységek, jelrendszer helyes használata, elıadásmód, logikai helyesség), − a segédeszközök (periódusos rendszer, táblázatok, grafikonok, modellek) szakszerő használata, − feleletválasztásos teszt, − táblázatkiegészítés, − reakcióegyenletek kiegészítése, − táblázatok, grafikonok elemzése, − anyagok összehasonlítása, − kísérletezı tevékenység minısítése, − kísérletelemzés, − jelenségek magyarázata, − számítási feladatok (a jelrendszer, a mértékegységek helyes használata), − környezetkémiai probléma elemzése, − a győjtımunka (kép, szöveg és tárgy: ásványok, kızetek, ipari termékek) értékelése, − a kémiai ismereteik összekapcsolása a mindennapi élettel, a háztartás anyagaival, a környezetünkkel.
103
9. évfolyam éves óraszám: 36 óra /tanév Célok és feladatok A kémiai ismeretek az anyagszerkezeti alapok nyújtásával és az összefüggések, törvények feltárásával adjanak magyarázatot az anyagok tulajdonságaira. Tudatosítsa, hogy az anyagok átalakítása és felhasználása az emberi társadalom létérdeke, mutassa meg a kémia és az ember természetes és szükséges kapcsolatát. Érzékeltesse azt, hogy a kémia milyen szerepet töltött be az emberiség, és milyen meghatározó a modern társadalom életében. A mővelıdési anyag feldolgozásmódja alakítsa ki a tanulókban az önálló ismeretszerzés igényét, segítse elı adottságaiknak megfelelıen egyéni módszereik kialakítását. Legyenek képesek az ismeretszerzés folyamatának és eredményeinek kritikus értékelésére. Az atomok szerkezetére vonatkozó elméletek rövid tudománytörténeti áttekintése után a kvalitatív kvantumfizikai részecskeképpel, annak felhasználásával kerüljön sor az anyagok tulajdonságainak és a jelenségek magyarázatára. Az atomok alkotórészeivel kapcsolatos tudás alkalmazása kapjon fontos szerepet egyes fogalmak megalkotásában pl. molekulák képzıdése, kémiai kötések, másodlagos kötések, kristályos szerkezet kialakulása. A tanulók értsék és tudják, hogy az anyagok tulajdonságait az alkotórészek és a közöttük levı kölcsönhatások határozzák meg. A kémiatanulás megkönnyítése az elektronhéjak felépítésének ismeretében a periodicitás alkalmaztatásával. A periódusos rendszer adatai alapján a következtetési lehetıségek bemutatása, az alkalmazás gyakorlása, fokozatosan készségszintre emelése. Az önálló irodalmazás, az anyaggyőjtés gyakoroltatása, kiselıadások tartása. Értsék a fémes kötés kifejezést. Értsék a kovalens kötés kialakulásának módját. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben elıforduló molekulákból álló anyagokat. A tanulók értsék az ionkötés fogalmát. Tudjanak megnevezni mindennapi életükben elıforduló ionvegyületeket. Az atomok és a molekulák fogalmának alkalmazása a kémiai folyamatok értelmezésében. A vegyületek képzıdésével és bomlásával kapcsolatos változások vizsgálata. A kémiai egyenletek felírása, elemzése, alkalmazása. A kémiai reakciók több szempontból történı megközelítése. A különféle anyagok és a kémiai változások összefüggéseinek bemutatása. Az elmélet és a gyakorlat kölcsönösségének ismertetése. Az elméleti ismeretek alkalmazása a kísérletek elemzésekor, az ipari folyamatok bemutatásakor. Számítási feladatok végzése. A kémiai reakciók által elıidézett elektromos jelenségek, valamint az elektromos energia hatására bekövetkezı kémiai változások bemutatása. Az elektrokémiai folyamatok gyakorlati jelentıségének felismertetése, értelmezése.
104
Témakörök Szintre hozás
Atomszerkezeti ismeretek
Kémiai kötések
Molekulák, ionok
Kémiai átalakulások
Tananyagtartalom A kémia tárgya, helye a tudományok között Anyagok csoportosítása: elem, vegyület, keverék, oldat. Az anyagi halmazok.(Szilárd anyagok, folyadékok, gázok általános jellemzése.) Fizikai és kémiai tulajdonságok. Halmazállapotok és változásaik. A kémia jelrendszere: vegyjel, képlet, egyenlet. Mennyiségi és minıségi jelentések. Az anyagmennyiség. Avogadro-állandó. Fizikai változás, kémiai reak-ció. Kémiai reakció felté-telei. Részecskeszám-változással járó reakciók: egyesülés, bomlás. Exoterm, endoterm reakciók. A kémiai egyensúly. Tömeghatás törvénye. A kémiai kísérlet, kísérletezési szabályok. A kémiai biztonság alapjai. Az anyag szerkezete. Az atom és az elem fogalma. Az atom felépítése. Atomtömeg. Elemi részecskék. Atommag, elektronburok. Elektronburok, az s-, p,d-,f-pályák. Pauli-elv, Hund-szabály. Párosított, párosítatlan elektron. Atomtörzs, külsı elektronhéj. Elektronhéj kiépülése. Az atomok elektronszerkezetének jelölésmódjai. A periódusos rendszer atomszerkezeti magyarázata. Tendenciák a periódusos rendszerben. Rendszám, tömegszám, izotóp fogalma. Radioaktivitás és alkalmazásai. Kémiai kötés fogalma, fajtái. Kovalens, fémes, ionos kötés. Hidrogénkötés. Kötések erıssége. Atom, ion, kation, anion, egyszerő és összetett ion, EN, ionizációs energia, elektronaffinitás, molekula fogalma. Molekulák képzıdése. (elemmolekulák: H2,O2,O3, N2, S8, Cl2, I2, P4,vegyületmolekulák: H2O, CO2, SO2, NH3, CH4) Polaritás. Ionok képzıdése, töltése. Ionrácsok: NaCl Összefüggés az anyag szerkezete, a kémiai kötés és az anyagi halmaz tulajdonságai között. Kémiai reakciók csoportosítása: elektronátmenettel, protonátmenettel járó reakciók. Oxidáció, redukció fogalma, viszonylagossága. Oxidációsszám. Oxidáló- és redukálószer.
Választható tartalom Tudománytörténet. Tantárgyi koncentrációs lehetıségek (biológia, földrajz).
Atomszerkezeti ismeretek fejlıdése. A periódusos rendszer története. Az elektron felfedezése. Négyjegyő függvénytábla használata, adatok keresése, értelmezése.
Molekulamodellek. Kalott-, és pálcika modell.
105
Közömbösítés. Sók. pH fogalma. Indikátorok. Termokémia
A kémiai reakciók energiaviszonyai. Reakcióhı, képzıdéshı, Hess-tétel.
Elektrokémia
Galvánelem. Elektród, anód, katód fogalma. Elektrolízis. A periódusos rendszer: elemek csoportosítása. (oszlopok, mezık) Rácstípusok: atomrács, molekularács, ionrács.
Szervetlen kémia
(Nemfémes elemek és vegyületeik)
A hidrogén és vegyületei. (szerkezet, tulajdonság, elıfordulás, elıállítás, felhasználás, reakciók – továbbiakban -//-) A hidrogén izotópjai. Nemesgázok, elektronszerkezetük. Halogének általános jellemzése (per.rendszer alapján) A klór és vegyületei (-//-) A HCl és a sósav. (-//-) A hypo. (-//-) A NaCl. (-//-)
Természetes indikátorok.
Fertıtlenítés. Semmelweis Ignác.
Az O és vegyületei (-//-) Allotrópia. Az ózon. A víz. Amfotéria. Autoprotolízis. Természetes vizek. A víz keménysége. A S és oxidjai (-//-) Savas esı. Szmog. Kénsav. (-//-) Kénsavgyártás. Szulfátok képlete (gipsz, rézgálic, keserősó)
Környezetvédelmi megfontolások: üvegházhatás, savas esı, szmogok.
A N és oxidjai (-//-) Az ammónia (-//-) Az ammóniumion. Salétromsav (-//-). Pétisó.
Nitrátos vizek. Mőtrágyázás káros hatásai.
P (-//-), H3PO4, foszfátok. Trisó. Vízlágyítás. Mőtrágyák. A gyufa.
Szervetlen kémia (Fémes elemek)
A szén és oxidjai. (-//-) Szénsav. Karbonátok. Cseppkı, vízkı. Természetes és mesterséges szenek. A szén allotróp módosulatai: grafit, gyémánt, fullerén. Fémrács. Fémek tulajdonságai. Alkálifémek, alkáliföldfémek. Átmeneti fémek. Lángfestés. K, Na, Ca, Mg, Zn, Fe, Al, Si,Cu, Ag, Au (-//-) Fémek elıállítása. (érc fogalma)
Fémionok biológiai szerepe.
106
Kémiai számítások, egyenletek
Korrózió. Elektrolízis. Anód, katód. Vas- és acélgyártás. Alumíniumgyártás. Színesfémek. Ötvözetek. Fémek redukáló sora. Standardpotenciál. Fémek reakciói vízzel, savval. Fontosabb fém-oxidok, hidroxidok: vas oxidjai, CaO, MgO, Ca(OH)2 , NaOH Karbonátok: CaCO3, Na2CO3 NaHCO3 Anyagmennyiség. Molekulatömeg. Számítások képletek, egyenletek alapján. Oldatok készítése, töménysége. Oldatszámítások. m/m % pH-számítások. Egyenletek rendezése (redox egyenletek) Gáztörvények. Termokémiai számítások.
Mészégetés, mészoltás.
A továbbhaladás feltételei A tanuló – ismerje az anyagok atomos szerkezetét, legyen képes az anyagok szerkezete és tulajdonságaik között fennálló kapcsolat ismertetésére, – tudja az atomokat felépítı elemi részecskék nevét, – a tömegszám és a rendszám ismeretében tudja megadni az elektronok, a protonok és a neutronok számát, – a periódusos rendszer használatával tudja megállapítani a tanult atomok elektronszerkezetét, – tudja, hogy mi a delokalizált elektronok szerepe a fémes kötés kialakításában, – tudja, mi a feltétele a kovalens kötés kialakulásának, – tudja az ionok képzıdésének feltételeit, – tudja felsorolni a mindennapi életükben elıforduló ionkötéső vegyületek néhány tulajdonságát, – tudja felírni az egyszerőbb ionvegyületek képletét, – tudja megfogalmazni a különféle anyagi halmazok és halmazállapotok jellemzı tulajdonságait, – tudjon különbséget tenni a fizikai változás és a kémiai reakció között – ismerje és helyesen használja a kémia jelölésrendszerét – ismerje a tanult elemek és szervetlen vegyületek nevét, jelét, és magyarázza meg ezek tulajdonságait, – tudjon egyszerő egyenleteket felírni – tudjon egyszerő számításokat elvégezni – ismerje és értse a környezetvédelmi problémákat (savas esı, szmog, felmelegedés) – tudja a fosszilis energiahordozók keletkezését, ismerje fel véges voltukat
107
10. évfolyam éves óraszám: 36 óra /tanév Célok és feladatok A természet egységére vonatkozó koncepció tudatos alkalmazása. A tanulók a megismert anyagszerkezeti alapfogalmak alkalmazásával bıvítsék ismereteiket a szerves vegyületek körében. A szerves vegyületek összetétele és tulajdonságaik közötti összefüggések tanulmányozása. A különbözı anyagcsoportok szerepének áttekintése az élıvilággal kapcsolatos folyamatokban. Tudatosodjon bennük, hogy ezeknek az anyagoknak milyen meghatározó szerepe van mindennapi életünkben, nyújtson elegendı ismeretet az egészséges életmód folytatásához, járuljon hozzá a személyiség minél teljesebb fejlıdéséhez, a tanulók egységes természet- és társadalomképének formálódásához. Váljon világossá a tanulók számára az ember természeti folyamatokban játszott szerepe, jelentısége, felelıssége. Ismerjék meg a tanulók a szerves vegyületek csoportosítását. Alapfogalmak gyakoroltatása. Az egyes homológsortagok fizikai és kémiai jellemzıinek megismertetése. A környezetünkben leggyakrabban elıforduló szénhidrogének és felhasználási módjaik ismertetése, környezeti hatásaik bemutatása. A különbözı funkciós csoportok jellegzetes hatásának bemutatása, a különbözı funkciós csoportú vegyületek közötti kapcsolatok megismertetése. A hétköznapjainkban elıforduló anyagok és fontos reakciók szemléltetése és értelmezése, a célszerő és tudatos felhasználáshoz szükséges alapismeretek nyújtása, ezeknek az anyagoknak hatékony, de anyagtakarékos alkalmazása, környezeti hatásaik bemutatása.
Témakörök Szintre hozás
Szerves kémiai alapismeretek
Tananyagtartalom Atomszerkezeti ismeretek. Rácstípusok. Kémiai kötések. Összefüggések az atomszerkezet, a kémiai kötés és az anyagi halmaz tulajdonságai között. A szén atom szerkezete. A C hibridállapotai. A szerves kémia tárgya. Szerves vegyületek csoportosítása (szénhidrogének, heteroatomos vegyületek) Funkciós csoport fogalma, példák.
Választható tartalom
Tudománytörténeti vonatkozások. Vis vitalis elmélet. Wöhler. Kekule. Oláh György.
Kötéstípusok a szerves vegyületekben.
Szénhidrogének
Nevezéktan. Izoméria (szerkezeti, cisz-transz) Konstitúció, konfiguráció, konformáció fogalma. Szerves kémiai alapreakciók: addíció, polimerizáció, szubsztitució, kondenzáció, éterképzés, hıbontás, elimináció. Szerves vegyületek reakcióképessége. Szénhidrogének fogalma, csoportosítása. Alkán, alkén, alkin. Aromások. Homológ sor fogalma, általános képlete. Alkánok homológ sora (C1-C10 név, képlet) A szén atom rendősége. A metán (-//-) és reakciói. A metán klórozása, hıbontása. Az etén (-//-) és reakciói.
Halogénezett szénhidrogének. (Freonok)
108
Energiagazdálkodás Heteroatomos szerves vegyületek Oxigéntartalmú vegyületek
Nitrogéntartalmú vegyületek
Kísérletek, kísérletelemzések, számítások
A butadién. Diének, poliének. Izoprén. Karotinoidok. Butadién addíciója. Butadién és izoprén addíciója, polimerizációja. Kettıs kötés fajtái: konjugált, stb. Vinilcsoport. Az etin (-//-) és reakciói. Cikloalkánok (C1-C4) Tökéletes égés egyenletei. Reakcióképesség. Az aromás szénhidrogének. Aromacitás feltételei. A benzol. Toluol, sztirol. A kıolaj. Kıolajfeldolgozás. Oktánszám. A földgáz. Megújuló és alternatív energiaforrások. Funkciós csoportos, heteroatomos csoportosítás. Nevezéktan. Reakciók. Alkoholok: fogalma, értékőség, rendőség. Metil-alkohol, etil-alkohol, glicerin, glikol. Nevezéktan. Alkoholos erjedés. Alkoholok oxidációs reakciói. Alkoholok élettani hatásai. Fenolok. Éterek. Éterképzés. Észterek. Gyümölcsészterek. Karbonsavak: nevezéktan, metánsav, etánsav (-//-), tejsav, borkısav, szalicilsav, citromsav. Zsírsavak. (sztearinsav, olajsav, palmitinsav). Szappangyártás. Oxovegyületek. Aldehidek, ketonok. Formaldehid, dimetil-keton. Aminok (C1-C3 elnevezése) Savamidok (karbamid) Piridin. Pirimidin. Imidazol. Purin. Gyógyszerek, drogok, hatóanyagok. Szerves vegyületek alkotóinak kimutatása: O, N, S. Alkoholok azonosítása, oldhatósági vizsgálatok. Összetétellel, égéssel kapcsolatos számítások
Aromás oldószerek élettani hatásai. Környezeti katasztrófák.
Főszerek, aromák. Szent-Györgyi Albert. Mosószerek. Telített és telítetlen zsírsavak.
Káros szenvedélyek.
A továbbhaladás feltételei A tanuló – – – – – – –
értse a szénatom molekulaképzı sajátosságait, tudja megszerkeszteni a molekulák konstitúciós képletét, ismerje a homológ sor fogalmát, tudja az elsı tíz normális láncú alkán nevét, az elsı négy cikloalkán, az alkilcsoportok nevét, ismerje a kıolaj feldolgozásának termékeit, azok felhasználási körét és környezeti hatásait, tudja az egyszerőbb alkének szabályos nevét, értse a dién, a buta-1,3-dién, az izoprén, a konjugált kettıs kötés fogalmakat,
109
– – – – – – – – – – –
értse a benzol molekula térszerkezetét, polaritását, tudja, hogy a benzol rákkeltı hatású, ismerje a vinil-klorid polimerizációjának reakcióját, ismerje fel a hidroxil-, éter-, oxo-, karboxil- és észtercsoportot a konstitúciós képletben, tudja csoportokba sorolni az adott konstitúciójú vegyületeket (alkohol, fenol, éter, aldehid, keton, észter és karbonsav), tudjon megnevezni alkoholokat, tudja alkalmazni az elnevezés szabályait, ismerje néhány alkohol triviális nevét (pl. faszesz, borszesz, glikol, glicerin), ismerje az alkoholok élettani hatásait, tudja a metanol és a glikol mérgezı hatását, tudja, hogy a formaldehid baktériumölı hatású, sejtméreg, az aceton megjelenése cukorbetegek, alkoholfogyasztók esetében mit jelent, ismerje a szabályos és a következı triviális neveket (hangyasav, ecetsav, palmitinsav, sztearinsav, olajsav), értse a szappan tisztító hatását.
110
11. évfolyam éves óraszám: 36 óra /tanév Témakörök Szintre hozás
Szénhidrátok
Tananyagtartalom Az anyagok csoportosítása. Elemek csoportosítása. A periódusos rendszer felépítése. Anyagi halmazok és változásaik. Rácstípusok. Kémiai kötések. Szerves kémia tárgya. Szerves vegyületek csoportosítása. Funkciós csoportok. Alkoholok. Észterek. Karbonsavak. Aldehidek, ketonok. Szénhidrátok: polihidroxi-aldehid, polihidroxi-keton. Általános képlet. Csoportosítási lehetıségek. Egyszerő szénhidrátok: tulajdonságaik. Perspektivikus és projektív képletek. Pentózok, hexózok, aldózok, ketózok. Szılıcukor. Félacetál. Ribóz, 2-dezoxi-ribóz. Fruktóz. Ag-tükör próba, Fehling-próba. Diszacharidok: cellobióz, maltóz, szacharóz. Redukáló, nem redukáló diszacharid. Poliszacharidok: cellulóz, keményítı. Keményítı kimutatása jóddal. Aminosavak. α-aminosav. Ikerion. Glicin.
Aminosavak Fehérjék Nukleinsavak Mőanyagok
Hulladékgazdálkodás
Fehérjék. Peptidkötés. Dipeptid, polipeptid. Fehérjék szerkezete. (redı, hélix) Fibrilláris és globuláris fehérjék. Biuretpróba, xantoprotein-reakció. Koaguláció. Hidrolízis. Bázisok, nukleotidok, nukleozidok, DNS, RNS. DNS kettıs hélixe. Bázissorrend. Polimerizáció. Természetes (gumi) és mesterséges mőanyagok. PE, PP, PVC, PS, teflon. Szilikonok. Hulladékgazdálkodási törvény. Hulladékgazdálkodás fogalma, célja, elvei. Hulladék fogalma. Csoportosítás. Hulladékok káros hatásai. Kommunális hulladékok. Hulladékok győjtése, szállítása, ártalmatlanítása, lerakása. Szelektív győjtés. Komposztálás. Hulladékok újrahasznosítása, újra felhasználása.
Választható tartalom
Fotoszintézis. Cukorgyártás.
Táplálkozás, energiabevitel. E-számok. Fogyasztóvédelem.
Papírgyártás.
Eszenciális aminosavak biológiai funkciói.
Nehézfémek hatása a fehérjékre. Humán genom. Mőanyagok adalékanyagai.
Termékjelek. Ökológiai lábnyom. Energiagazdálkodás. Alternatív energiaforrások. Háztartási vegyszerek.
111
A továbbhaladás feltételei A tanuló – ismerje az aminosav fogalmat, az α-aminosav általános szerkezetét, – tudja használni a nitrogéntartalmú szerves vegyületekrıl tanultakat a mindennapi jelenségek, információk (pl. szenvedélybetegségek) értelmezésében – tudja felismerni a monoszacharidokat megadott konstitúció alapján, – ismerje az aldózok redukáló hatását, – értse a ribóz és 2-dezoxi-ribóz nyílt láncú és győrős konstitúcióját, jelölését, – tudja felírni a glükóz összegképletét, a molekula nyílt láncú és győrős konstitúcióját, – értse és értelmezze az Ag-tükör próbát, a Fehling-próbát, – ismerje a monoszacharidok jelentıségét a növényvilágban és az emberi szervezetben, – tudja felírni a maltóz, a cellobióz szerkezetét, – tudja a monoszacharidokból felépülı óriásmolekulák (a keményítı, a cellulóz) szerepét az élıvilágban, felhasználásukat az iparban – ismerje a fehérjék építıelemeit, a peptidkötés kialakulását – ismerje a fehérjék jelentıségét (szerkezeti anyagok, enzimek, hormonok, immunanyagok, transzportmolekulák, mozgásért felelıs fonalak, energiahordozók), – értse a DNS és RNS összetételének eltérését, – értse a DNS kettıs hélix szerkezetét, – ismerje a mőanyagok fogalmát, csoportosítását, jelentıségüket napjainkban, – tudja, hogy a mőanyagok makromolekuláris felépítésőek, – tudjon felsorolni polimerizációs mőanyagokat (polietilén, polipropilén, teflon, PVC, polisztirol, plexi, mőgumi), ismerje fıbb felhasználási területeiket, – ismerje a hulladék fogalmát, a hulladékok típusait – ismerje a hulladékok környezetre káros hatásait – tudjon különbséget tenni a hulladék újrahasznosítása, és újra felhasználása között – ismerje a szelektív győjtés és a komposztálás lényegét – ismerje a hulladékok csökkentésének lehetıségeit.
112
BIOLÓGIA 10-12. évfolyam Célok és feladatok Ez a tantárgy lehetıséget teremt, hogy az alapismereteken túl a közvetlen közeli és távoli környezeti problémákról szóljunk. Nagyon fontos, hogy önmagunk és környezetünk megismerése a kiindulópont ahhoz, hogy átlássuk, hol és hogyan kell változtatni megszokott, esetleg káros magatartási szokásainkon. Elengedhetetlen egyes témáknál a személyes tapasztalatszerzés, az élmény útján szerzett tudás. Feladatunk, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek növény- és állatismeretben, földrajzi elterjedésükben, illetve az emberi szervezet beható ismeretében, továbbá környezetünk védelmének tudatosítása és az egészséges életmód igényének kialakítása. Célunk, hogy az ennek során felkeltett érdeklıdést és igényességet a diákok további, önállóan szerzett ismeretek bıvítésével kamatoztassák. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanulók érdeklıdését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt a biológiai környezet jelenségeinek és folyamatainak megismertetése révén. Legyenek képesek arra, hogy magyarázni tudják a megismert jelenségekhez, folyamatokhoz hasonló biológiai jelenségeket és folyamatokat, és felhasználják tudásukat a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Lényeges, hogy törekedjenek szomatikus és pszichés egészségük megırzésére, egészségüket értéknek tekintsék. Kiemelt fontosságú, hogy megértsék és a gyakorlatban is alkalmazzák a környezetés természetvédelem legfontosabb alapelemeit. Mindemellett tudatosítani kell a tanulókban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvetı jellemzıje az idı, amelynek múlásával az élılények is változnak. Mutassunk rá, hogy a biológiai megismerési folyamat a tudományos fejlıdés útján halad, tételei, mondanivalója fejlıdik, változik. Ezáltal segítsük világszemléletük ki- és átalakulását.
113
10. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák A rendszertan áttekintése fajfelismeréssel és –meghatározással kiránduláson. Az élılények testfelépítésének leírása példákon, csíráztatás. Az állatok szervezeti felépítésének demonstrálása oktatófilmek segítségével. Növényi szövetek vizsgálata mikroszkópos felvételek alapján. Példák keresése az alkalmazkodásra és a tőrıképességre. Táplálkozási láncok leírása. Témakörök Az élılények felépítése, életmőködései és az életközösségek jellemzıi Szintre hozás
Az élılények testfelépítése és életmőködése
Tartalmak
Választható tartalmak
Az élıvilág rendszerezése Ismertessük a rendszertan alapjait és kategóriáit. Mutassuk be a legfontosabb rendszertani törzseket, osztályokat ismert példákon keresztül. Ismertessük a kültakaró változatos felépítését és funkcióit példákon.
Szemléltessük a törzsanyagot minél több oktatást segítı filmmel.
Mutassuk be a külsı és belsı vázat, illetve az ezekhez tapadó izmokkal végzett mozgásfolyamatokat. A harántcsíkolt- és simaizomszövet felépítése. (Összehasonlítás funkciók alapján.) Ismertessük az eltérı táplálkozási módokhoz tartozó testfelépítést, pl. szájszerveket. Mutassuk be az anyagszállítás szerveinek fejlıdését, a légzés típusait (diffúz légzés, légcsöves, bır-, kopoltyús és tüdıs), a kiválasztószervek típusait, és az érzékszerveket példákkal (hı-, hang-, fény- és áramlásérzékelı szervek). Ismertessük a külsı és belsı megtermékenyítés folyamatát a többsejtő állatoknál, az átalakulással és átalakulás nélkül történı fejlıdést példákkal.
(Az élılények testfelépítése és életmőködése)
Etológia
Mutassuk be a növényi sejteket és szöveteket, a növények anyagfelvételét és –szállítását és a gázcserét. Ismertessük a következı fogalmakat: - fotoszintézis, kemoszintézis Mutassuk be a növények szaporodási formáit a moháktól a nyitva- és zárvatermıkig. A nyitva- és zárvatermık egyedfejlıdésének fıbb lépései Különbözı magvak csíráztatása. (nem a sejtszintő folyamatok). Nézzünk meg ismeretterjesztı filmet Öröklött és tanult magatartásformák ismertetése. etológiai kísérletekrıl. Az állatok lét-, fajfenntartási és társas viselkedésformái.
A továbbhaladás feltételei. Összefüggések felismerése a törzsfejlıdés és a szervezeti felépítés között. Az új fogalmak helyénvaló használata. A Magyarországon legjellemzıbb növény- és állatfajok ismerete. A legfontosabb ökológiai problémák okainak tudatosítása.
114
11. évfolyam évi óraszám: 36 óra/tanév Tevékenységformák A sejtek felépítésének vizsgálata a különbözı funkciók tükrében. Enzimek kimutatása kísérletekkel. Az anyagforgalom vizsgálata kísérletekkel. Szöveti mikroszkópos felvételek elemzése, összehasonlítása. Életmód- és étrendminták győjtése. Tüdıkapacitásmérés meghívott szakember segítségével. Gyakorlatok végzése látás- és hallásvizsgálatokhoz. Témakörök Sejtbiológia. Az élılények önfenntartása Sejtbiológia
Tartalmak
Választható tartalom
A fehérvérsejtek és a vörösvértestek (Ebben a témakörben a 11. osztályos ismertetése. szerveskémiában tanultakra alapozunk.) A sejtek felépítésének és mőködésének áttekintése. A korábban még nem ismertetett sejtszervecskék bemutatása. Fehérjeszintézis. Anyagcserefolyamatok a sejtben. Az enzimek funkciói. A szénhidrátok felépítése. A fotoszintézis lényege. A szénhidrátok lebontása. Anyagforgalom a sejtmembránon keresztül.
Az alapvetı szövettípusok. Hám-, kötı- és támasztószövet. Az izomszövet (ismétlés) és a szívizomszövet. Az idegszövet. Az élılények önnfenntartása Tekintsük át az állatok táplálkozását (ismétlés fogalmak szintjén). Az ember táplálkozásának bemutatása. Beszélgessünk a helyes táplálkozás alapelveirıl. A légzés. Ismételjük át az állatok légzését fogalmak szintjén és mutassuk be az emberi légzést. (Az élılények önnfenntartása)
A neuroendokrin szabályozás és a szaporodás
Hívjunk szakembert táplálkozási tanácsadás céljából.
Ismertessük a levegıszennyezés problémakörét.
Ismételjük át az állatok anyagszállítását a fogalmak szintjén és ismertessük az emberi vérkeringést, a nyirokrendszert és az immunrendszert. Ismételjük át az állatok kiválasztószerveit és mutassuk be az ember kiválasztását. A növényekben elıforduló legfontosabb hormonok és hatásaik (vezérlés). Az állatok legfontosabb hormonjai: agyalapi mirigy (szabályozás), tobozmirigy, pajzsmirigy, csecsemımirigy, hasnyálmirigy, a mellékvesék és a nemiszervek hormonjai és ezek élettani funkciói. Az ember szaporodása és egyedfejlıdése. A nıi nemi ciklus ismertetése.
AIDS-prevenció.
A továbbhaladás feltételei: Az emberi szervezet felépítése. Ezen belül összefüggések feltárása, megfogalmazása. A sejtszintő folyamatok bemutatása, térbeli elkülönítése és az összefüggések ismerete.
115
12. évfolyam évi óraszám: 32 óra/tanév Tevékenységformák Etológiai példák elemzése oktatófilmek segítségével. A tanulók ismerjék meg, hogy az örökítı anyag által hordozott információ azonos körülmények között egyformán öröklıdnek, de hordoznak domináns és recesszív tulajdonságokat. Tudatosuljon bennük a genetikai sokszínőség, a tananyag hívja fel a figyelmet a genetikai tanácsadás fontosságára. Genetikai gyakorlatok. Törzsfaelemzés. Mutációs példák győjtése. Témakörök A genetika alapjai. Viselkedéstan
Tartalmak
Az öröklıdés alapjai
Vázoljuk fel a genetika tudományának kialakulását.
Populációgenetika
A bioszféra és az életközösségek jellemzıi
A biomok Fogyasztóvédelem
Választható tartalmak
Ismertessük a testi- és ivarsejtek képzıdését Genetikai tanácsadás. (mitózis, meiózis). A kromoszóma. A DNS és RNS szerkezete. A gén, az allél. A genetika alaptörvényei; a Mendel-szabályok. Feno- és genotípus, az intermedier, a domináns és a recesszív öröklıdés menete. A kodominancia. Az A, B, O vércsoportok öröklıdése. Az ivari jellegek öröklıdése. A génkicserélıdés. A gén- és kromoszómamutáció. A mennyiségi jellegek öröklıdése. A mutációk szerepe az evolúcióban. Ismertessünk néhány egyszerő öröklıdéső emberi tulajdonságot. Ismertessük a populáció fogalmát és annak változásait. A populációk genetikai egyensúlya. A HardyWeinberg szabály. Természetes és mesterséges szelekció. Adaptáció. A fajok kialakulása példákkal. Tekintsük át az élıvilág evolúcióját a földtörténet fıbb eseményeinek tükrében. A környezeti tényezık okozta mutációk szerepe a fajok kialakulásában. Az emberi faj kialakulása. Az emberfajták bemutatása. Tekintsük át az élettelen környezeti tényezıket és A témához kapcsolódó ökológiai probazok változását. Ismertessük az alkalmazkodás és lémák bemutatása. tőrıképesség fogalmát példákkal. Anyagforgalom: a szén, a foszfor és a víz körforgása. Energiaáramlás. Tekintsük át az élıhelyek típusait és azok védelmét. Mutassuk be a táplálkozási láncokat, szinteket és kapcsolatokat. A tengerek és a szárazföldek élıvilága a földrajzi Gyakorlás atlaszhasználattal. övezetesség tükrében. Génmódosított élelmiszerek (GMO), amíg egy élelmiszer a boltba kerül, táplálkozás kiegészítık és divatjaik, egészséges táplálkozás
A továbbhaladás feltételei Szakmai elıadókézség fejlesztése írásban és szóban. Saját véleményalkotás igényének kialakítása. Az etológia alapfogalmainak ismerete. A DNS-kromoszóma-gén fogalmak helyes használata. A mutációk jelentısége és az élıvilág evolúciója
116
FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK 10.-12. évfolyam
Célok és feladatok Az általános iskola 5–8. évfolyamának tantervi elızményeire építve elısegíti, hogy megismerjék a földrajzi környezet fıbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait. Segítse a tanulókat abban, hogy a természeti–társadalmi folyamatokat összefüggéseikben értelmezzék. A tantárgy tanításának célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ természeti-társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat. A tantárgy tanításának további célja, hogy megértesse a termelés és fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Kifejlessze a tanulókban az aktív részvétel készségét közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A gimnáziumi földrajztanítás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Komplex ismeretanyaga révén segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti ıket a szakirányú felsıfokú tanulmányokra is.
Fejlesztési követelmények A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi–gazdasági történéseket. Fıként arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszeresen gondolkodjanak, fogalmaik köre bıvüljön, és szintetizálják a korábbi ismereteket, biztosan tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és idıben egyaránt. Legyenek képesek a Földön kialakult természeti és társadalmi kölcsönhatások, valamint a környezetben zajló változások érzékelésére, értékelésére és indoklására. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteirıl, a számszerően kifejezhetı adatok és az idıbeli változások nagyságrendjérıl. Ennek érdekében el kell érni, hogy képesek legyenek különbözı földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. A múlt és a jelen földrajzi folyamatainak ismeretében legyen elképzelésük a Föld, az emberiség és az ország társadalmi–gazdasági és környezet jövıjérıl, alakuljon ki reális alapokon nyugvó jövıképük. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Alkalmazzák a kommunikációs, a gondolkodási és a gyakorlati képességeket. Legyenek képesek a speciális információhordozók (térképek, folyóiratok, szakkönyvek, statisztikai adatok, lexikonok, CD–ROM, Internet stb.) használatára.
117
10. évfolyam éves óraszám: 36 óra/tanév
Tevékenységformák Tájékozódás a Naprendszert ábrázoló térképeken, a csillagtérképeken és az égbolton. A természetföldrajzi tényeket bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító, logikai elemzése. A különbözı mozgásfolyamatokat bemutató modellek alkalmazása a tanítás során. Ásvány- és kızetvizsgálati gyakorlatok. A földtörténet fı eseményeinek idıbeli ábrázolása. A hımérsékleti adatok grafikus ábrázolása. Éghajlati diagramok elemzése. A légköri jelenségek felismerése, idıjárási térképek elemzése. A vízállásjelentések értelmezése. Tanulói kiselıadás a természeti jelenségekrıl. A regionális földrajzban tanultak alkalmazása. Témakörök
Tartalmak
Választható tartalmak
A Naprendszer
A Naprendszer kialakulása, felépítése, elhelyezkedése a világegyetemben. A Föld, mint égitest, mozgásai és azok következményei. Tájékozódás a földrajzi térben és idıben. Őrkutatás a Föld szolgálatában.
A kızetburok
A Föld és a földi szférák kialakulása, fejlıdése. Földünk gömbhéjas szerkezete. A kızetburok felépítése. A lemeztektonika alapjai. A kızetburokban lejátszódó folyamatok: vulkánosság, földrengés. Ásványok és kızetek keletkezése, tulajdonságaik. A belsı és a külsı erık szerepe a felszín fejlıdésében. Jellegzetes felszínformák, kialakulásuk, átalakulásuk. Anyagi összetétele, szerkezete. Az idıjárási–éghajlati elemek és változásaik. A légkör alapfolyamatai: felmelegedés, csapadékképzıdés, légmozgások. Ciklonok, anticiklonok, idıjárási frontok. Általános légkörzés. A vízburok tagolódása, elhelyezkedése, víztípusai. Az óceánok és a tengerek földrajzi jellemzıi. A tengervíz fizikai, kémiai tulajdonságai. A tengervíz mozgásai. A szárazföld vizei. A szárazföldi jég. A vízgazdálkodás alapjai, árvízvédelem. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek és övek kialakulása, jellemzıik. A forró, a mérsékelt, a hideg övezetek és tagolódásuk. Az élıvilág, a talaj, a vízrajzi jellemzık, a felszínformálódás éghajlattól függı övezetessége. A hegyvidékek függıleges övezetessége. A talaj kialakulása, talajfajták és hasznosítása. A levegı, a vizek és a talajok szennyezése.
A légkör
A vízburok
Éghajlati övezetesség
A Hold–expedíció bemutatása. A Föld felmelegedése. A kızetburok úszásának modellezése. A leggyakoribb ásványok, kızetek bemutatása. A földrengések és a vulkáni mőködés mozgófilmes bemutatása. A szél, a víz, a jég munkájának bemutatása. A földrajzi övezetek képi bemutatása.
118
A továbbhaladás feltételei A tanuló tudjon helymeghatározási és térképészeti számításokat végezni, és tudjon csillagászati és földrajzi feladatokat megoldani, valamint ismerje a belsı és a külsı erık felszín-formáló szerepét, felszínfejlıdés folyamatát. Ismerje a légkör szerkezetét, anyagi felépítését, legfontosabb folyamatait, és ismerje a Föld és földi szférák kialakulásának fejlıdését, valamint ismerje a hegységképzıdés folyamatait, az ásványok és kızetek keletkezését. Tudja elemezni az éghajlati diagrammokat. 11. évfolyam éves óraszám: 36 óra/tanév
Tevékenységformák Önállóan tudja elemezni a kontinensek gazdasági– és társadalmi adottságait. Természetföldrajzi tényeket, társadalmi–gazdasági adatokat bemutató tematikus térképek, adatsorok és diagramok összehasonlító logikai elemzése. Aktuális cikkek önálló feldolgozása egyes régiók, országok problémáiról. Az egyes régiók világgazdasági szerepének összehasonlítása. A régiók változó szerepének jelentıségének magyarázata, az okok feltárása. A sajtó- és a TV– figyelı: aktualitások győjtése a regionális és a globális környezeti problémákról. Terméklisták összeállítása a különbözı multinacionális cégek termékeibıl. Témakörök Európa
Hazánk helye és kapcsolatai Európában
Kontinensek
Tartalmak
Választható tartalmak
Európa helyzete, kialakulása és természeti adottságai. Európa népei, népességi folyamatai és települései. Az európai integráció folyamata. Észak-Európa országai. Nyugat-Európa jelentısebb országai. Közép-Európa országai. Kelet-Európa jelentısebb országai. Európa helye a világban. Magyarország földrajzi helyzete. Magyarország természeti adottságai. Népességünk földrajzi elhelyezkedése. Népesedési folyamatok hazánkban. Településeink. Hazánk gazdasági szerkezete, gazdasági fejlettsége. Iparunk természeti és társadalmi alapja. Iparunk fıbb ágai. Mezıgazdaságunk földrajzi és társadalmi adottsága. Mezıgazdaságunk fıbb ágai. Közlekedésünk. Idegenforgalmunk adottságai. Nemzetközi kapcsolataink, európai integrációs törekvéseink. Multinacionális cégek szerepe hazánk gazdaságában. Ázsia természeti adottságai. Ázsia népessége és gazdasága. Ausztrália helye a világban. Afrika természeti adottságai és gazdasága. Észak-, Közép- és Dél-Amerika természeti adottságai. Amerika helye és szerepe a világban.
Az egyes kontinensek és hazánk aktuális természeti-társadalmi-gazdasági problémái. Példák győjtése a társadalmigazdasági élet fejlesztésérıl. A világgazdasági pólusok helye és szerepe.
A továbbhaladás feltételei A tanuló legyen képes bemutatni az eltérı társadalmi-gazdasági fejlettségő területeket Európában és hazánkban, és tudja jellemezni a világ legjelentısebb országait, ország-csoportjait és a világban elfoglalt helyüket. Legyen képes a kontinensek jellemzésére és tudja elemezni hazánk földrajzi helyzetét, természeti adottságait és a medencejelleg érvényesülését, valamint legyen képes tematikus térképek összehasonlító elemzésével, kontinensek, országok, régiók gazdasági különbségeinek feltárására. Tudja elemezni hazánk idıjárását, éghajlatát, vízrendszerét ábrák segítségével.
119
12. évfolyam éves óraszám: 32 óra/tanév
Tevékenységformák Társadalmi–gazdasági jelenségeket, folyamatokat, tényeket bemutató tematikus térképek elemzése. A településtípusok jellemzı vonásainak bemutatása képek, térképek, alaprajzok, leírások alapján. Adatok győjtése, majd azok alapján véleményalkotás az emberi beavatkozás környezetre gyakorolt hatásairól. Szemelvénygyőjtés a bányászat és az energiatermelés környezetre gyakorolt hatásáról. Adatgyőjtés különbözı termékek világpiaci árának változásairól. Könyvtári adatgyőjtés nemzetközi gazdasági együttmőködésrıl. Terméklisták összeállítása. Témakörök
Tartalmak
A világ változó társadalmi– A gazdasági élet szerkezetének átalakulása. gazdasági képe A gazdasági szektorok jellemzıi. A tercier és az informatika elıretörése. A világgazdaság jellemzı folyamata. A piacgazdaság. A gazdasági ágazatok közötti területi együttmőködés lehetıségei. A multinacionális vállalatok szerepe. A mőködı tıke és a pénz világa. A tızsde. A világgazdaságban külön- Kialakulásuk és változó szerepük a világgazdabözı szerepet betöltı ságban. Észak–Amerika, Kelet és Délkelet– régiók, országok és ország- Ázsia, Európai Unió. csoportok Fejlıdı országok. Általános problémáik és eltérı fejlettségő csoportjaik, helyük és szerepük a világgazdaságban. Felzárkózásuk különbözı lehetıségeik. Globális világproblémák
Választható tartalmak A nemzetközi együttmőködés lehetıségei, a nemzetközi szervezetek szerepe a világ társadalmi-gazdasági életének alakításában. Nemzetközi tıkeáramlás. Az adósságválság. A világ meghatározó pénzügyi szervezetei. Az urbanizáció környezeti következményei
Természet és környezetvédelem. A levegıszennyezés, a vízszennyezés, a talajszennyezés és védelem. Az élıvilág védelme. A társadalmi tevékenység hatása a környezet állapotára. Demográfiai robbanás, túlnépesedés. Az urbanizáció, mint globális probléma. Élelmezési gondok. Nyersanyag- és energiaválság. A fenntartható fejlıdés. A jövı kihívásai. Nemzetközi összefogás a környezetvédelemben.
A továbbhaladás feltételei A tanuló tudja értelmezni a világ különbözı térségeiben megfigyelhetı integrációs folyamatokat, a tematikus térképek segítségével tudja bemutatni a környezetkárosító tényezık földrajzi megjelenését, következtessen ezekbıl a globális veszélyek kialakulására, a tanuló tudja jellemezni a mőködı tıke és a multinacionális vállalatok szerepét, a tanuló tudja elemezni a népességrobbanás jelenségeit, az élelmezési gondokat, annak okait és a megoldásra tett erıfeszítéseket, legyen képes bemutatni a világgazdasági pólusok helyét, szerepét a világ társadalmi-gazdasági rendszerében, kapcsolatukat a fejlıdı világgal.
120
NÉMET NYELV 9-12. évfolyam Célok és feladatok Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2–B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerő helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmő, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szőrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B1–B2 közötti szintő nyelvtudást kell szerezniük, az elızı szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell szóban és írásban információt cserélniük, hoszszabb szövegeket megérteniük és létrehozniuk. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvő tananyag felölelje a más tantárgyaknál tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon a diákok nyelvi szintje már új tananyag feldolgozását is lehetıvé teszi. Fontos, hogy az elızı évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerőségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, a kontextuson és a kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklıdésének megfelelıen továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeirıl és kultúrájáról.
Témalista (ajánlás) − − − − − − − − − − − −
Ember és társadalom: hátrányos helyzető és elesett emberek segítése; diszkrimináció. Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzıi. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola összehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidı, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színház és a mozi világa; a modern és a klasszikus zene; az internet világa. A munka világa: munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás. Országismeret: találkozások a célország(ok) kultúrájával; tájékozódás a célország(ok) politikai, gazdasági és társadalmi életérıl. Tudományos és technikai mőveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Aktuális témák.
121
Német nyelv 9 - 12. évfolyam Órabeosztás: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
Esti:98 Esti: 90 Esti:72 Esti: 64
9. évfolyam éves óraszám: 98 óra /tanév Társalgási témák Üdvözlés, köszönési formák Bemutatkozás Vásárlás Étkezés, az étkezés színterei Személyi adatok Család Tevékenységek (sport, hobbi stb.) Meghívás Óra - idı Házi munka Posta, levelezés Földrajzi nevek Élelmiszerek Ruhavásárlás Lakás és lakásfelszerelés, bútorzat Közlekedés és útbaigazítás, közlekedési eszközök Családfa, családi viszonyok Hétköznapi teendık, és életszituációk Telefonbeszélgetés Nyelvtan Igeragozás A létige Személyes névmások Kijelentı módú mondatok szórendje Határozott és határozatlan névelı A fınevek többes száma A "möchten" ragozása A tıhangváltós igék ragozása Egyenes szórendet vonzó kötıszavak A tárgyeset Eldöntendı és kiegészítendı kérdések, ill. azok szórendje Birtokos névmások Gyenge fınevek A birtoklást kifejezı "haben" ragozása A tagadó névmás használata Elöljárószavak Elváló igekötıs igék A személyes névmás tárgyesete Az erıs létezést kifejezı "es gibt" használata A "müssen", "wollen", "können" és "sollen" módbeli segédigék ragozása Az általános alany A "nicht mehr" használata A fordított szórend és kötıszavai
122
A részes eset Birtokos szerkezetek A felszólító mód Az alárendelıi mellékmondat /szórendje, kötıszavai / Visszaható igék /sich-es igék és használatuk / A visszaható névmás Beszédhelyzetek Különbözı szituációk az utcán Egy kirakat elıtt Éttermi rendelés Baráti összejövetel, ismerkedés Pletyka az utcán Szabadidı megszervezése Beszélgetés egy hivatalban Vásárlás egy piacon, ill. boltban Utazás, útbaigazítás és azok nehézségei /térképleírás / Születésnapi köszöntés Hétköznap megszervezése 10. évfolyam éves óraszám: 90 óra /tanév Társalgási témák Wer die Wahl, hat die Qual / Emberi jellemek, párválasztás / Wohin im Urlaub/ Mädchen, Steig ein / Levelezés és annak formái, nyaralás, szobafoglalás/ Ganz Hintertupfingen ist krank /Betegségek, sajtó nyelve/ Budapest anno… /Országismeret, Budapest német vonatkozású múltja, véleménynyilvánítás, emberek és tájak jellemzése / Wollen Sie frisches Brot? /mőszaki cikkek, ill. azok használata/ Deutschlernen fällt mir leicht! /Deutschlernen warum? Deutschlernen-wie? Deutsche Briefpartner haben / Wien, wie es klingt /In einem Hochhaus wohnen, Wohntypen, Meine Wohnung, Kleinstadt Altenkirchen / Rund um die Uhr /Hausarbeit, Die Hausfrau, Der Hausmann/ Liebe wie Spaghetti /Mein Traumtyp, Ich liebe dich, Liebe ist wie Spaghetti, Anna und Markus/ Fernsehpause /Fernsehgewohnheiten, Programmzeitschrift, Ein Fernsehmärchen / Arbeit, die Spaß macht /Berufe, Der Traumberuf ,Leute & Berufe/ Der Job in den eigenen vier Wänden Der eiskalte Engel /Charakterisieren Eine Traumfrau, Sternzeichen/ Nyelvtan A melléknév erıs, vegyes és gyenge ragozása Alárendelt összetett mondatok A melléknév fokozása A Perfekt A "lassen" és a "dürfen" ragozása ill. használata Az Imperfekt A szenvedı szerkezet /a Vorgangspassiv/ A szenvedıszerkezet /Passiv / Zu + fınévi igeneves szerkezet /zu + Infinitiv/ Az okhatározói mellékmondat /weil, da/ A magyarázó mondat /denn/ A célhatározói mellékmondat /damit, um... zu/ A feltételes mellékmondat /wenn/ Az "ob" kötıszó Ohne daß / ohne ... zu + Infinitiv Anstatt daß / anstatt ... zu + Infinitiv A „-bar" képzı Läßt sich A vonatkozói mondat Melléknévragozás. Fınévvé vált melléknevek
123
Beszédhelyzetek Párválasztás, ismerkedés Egy utazás körülményei és viszontagságai Bőncselekmények, ballépések Betegségek fajtái, ill. azok orvoslása Városjellemzés Vásárlás, üzletkötés 11. évfolyam éves óraszám: 72 óra /tanév Társalgási témák Wie esse ich mich gesund? /Eßgewohnheiten, Gesund essen, Rezepte, Traditionen/ Zeit ist Geld /Das Geld König der Bettler war Milllonar, Geld ausgeben/ Kleider kaufen Lebensmittel kaufen Endlich Feierabend! /Programmangebote studieren/ Feierabend Eine Party machen Lachspastete Raus aus dem Alltag /Ferien planen/ Urlaubswünsche Leserbriefe Reisevorbereitungen Hochzeit im Wigwam /Hochzeit in Deutschland/ Interview Heiraten oder... Deutsche Ehe statistisch Scheidung auf Knopfdruck Spaß am Sport /Sportarten im Vergleich/ Sport und Spaß Großer Sportquiz Brett-Akrobaten Sport-Urlaub Breitensport: Fahrrad und Fitness Das "denkende" Auto /Autoteile/ Verkehrsdelikte Gebrauchtwagenkauf Strafzettel Anders leben & anders denken/Umwelt/ Einweg-Mehrweg Umwelttips rund um die Uhr Umwelt-Umfrage Anders leben Spielen und quizzen /Rategeschichten/ Ich fahre zum Mond Buchstabenspiel Nyelvtan Melléknévi igeneves szerkezetek Je ... desto, je ... um so Brauchen ... zu + Infinitiv Határozatlan névmások Az idıhatározói mellékmondat Földrajzi nevek Módbeli segédigék szenvedı szerkezető mondatokban Haben ... zu + fınévi igenév, sein ... zu + fınévi igenév Feltételes mód jelen idı A feltételes múlt idı Módbeli segédigével bıvített feltételes módú múlt idejő mondatok Feltételes módú módbeli segédigés szenvedı mondatok Igei vonzatok Páros kötıszavak (sowohl… als auch; weder … noch; entweder… oder) A derselbe-dieselbe-dasselbe mutató névmás Melléknévi vonzatok
124
Beszédhelyzetek Kirándulás a természetben (Beszélgetés a természetvédelemrıl) Az emberi kapcsolatok (barátkozás, civakodás, harag, tánc közben stb.) szituációi Utazás külföldre (utazási irodában, repülıtéren, határállomáson, szállodában, kempingben) Sportrendezvényen Túrázás közben Úti élmény, múzeumélmény elmesélése 12. évfolyam éves óraszám: 64 óra /tanév Társalgási témák A család – Önéletrajz A családfa: szülık, nagyszülık, testvérek, rokonok. Az életkor és foglalkozás. Baráti kör, rokoni kapcsolatok ápolása A családi események és ünnepek: a keresztelı, elsıáldozás, bérmálás, esküvı és a gyász; névnap, születésnap A napirend. A család napirendje. (Napi, heti foglalkozás). Idıbeosztás délután, …(?)… napon, a héten? Program megbeszélése, találkozások A lakás és környéke /Lakásfajták, a berendezés/ A ház és környéke, a kert /Házi és ház körüli munkák/ Ruházat, divat /Felsıruházat, alsóruhanemő, cipı stb. megnevezése Az évszakoknak megfelelı ruházat, öltözködés Az üzletek – áruházak Bevásárlási lehetıségek, üzletfajták és áruik /Élelmiszerüzlet. – Áruház. – Kis magánüzletek. – Butikok/ Szolgáltatások /Posta – Telefon – Távirat. – Javítószolgálat. Vevıszolgálat/ A szabadidı-foglalkozás /Színház – mozi – televízió – rádió; - mővészet, zene, könyvek/ Sport /Téli és nyári sportágak/ A testmozgás, a sportágak /Sportlehetıségek,egészséges életmód/ Az emberi test: testrészek, belsı szervek, egészség – betegségek Az orvosi ellátás /szakorvosnál: rendelıintézetben, fogorvosnál, háziorvosnál, panaszok/ Egészséges táplálkozás, étkezési szokások Étkezések – Ételek – Étterem Utazás, nyaralás – a közlekedés /elıkészületek. kiindulópont, úti cél, utazás, útbaigazítás , felvilágosítás – tájékozódás/ Külföldi utazás. /Utazási élmények, közlekedési eszközök, közlekedési szabályok / Tájékozódás és útbaigazítás térképen, városban Az iskola világa /Az iskola, tantárgyak, érdeklıdési körök, a tanóra, az órarend; a tanítás, felelés, dolgozatírás és az értékelés, bizonyítvány./ Érettségi. – Jövıbeli tervek, célok. – Iskolarendszer, Pályaválasztás Nyelvtanulás /A német nyelv. Szótár – szókincs. – A nyelv fejlıdésérıl – nyelvoktatás, a nyelvtanulás jelentısége. Hogyan tanuljuk tovább a nyelvet? Ünnepeink -Családi ünnepek (Évfordulók: születésnap, házasság; névnap) Karácsony, Mikulás, húsvét a családban – ajándékozás -Egyházi ünnepek /Karácsony és a Húsvét, Pünkösd/ -Állami ünnepek: Március 15. Nemzeti ünnep. – Október 23. A köztársaság ünnepe Nyelvtan A tanult nyelvtani ismeretek rendszerezı ismétlése és gyakorlása Tesztek Nyelvtani feladatlapok Fordítás magyarról németre nyelvtani aspektusból Fogalmazások írása – nyelvtani értékeléssel Beszédhelyzetek Étkezés, vendéglátás étteremben, cukrászdában Szabadidı eltöltése: moziban, színházban, múzeumban Baráti összejövetelen Túra elıkészületek Háziorvosnál, fogorvosnál, kórházban Napi bevásárlás az élelmiszerboltban, piacon
125
Bevásárlás, ajándékvásárlás áruházban Ügyintézés szolgáltatóiparban: kölcsönzıben, javítómőhelyben, szerelınél A postán (telefon, csomag-, levél-, pénzfeladás) Közlekedés az utcán (gyalog, jármővel) Utazási irodában. (Jegyváltás, információkérés.) Útbaigazítás Szállodában, kempingben, magánszálláson Tankönyvek Maros-Gotlieb: Start! /Tankönyv és munkafüzet ;Nemzeti Tankönyvkiadó/ Maros Judit: Unterwegs /Tankönyv és munkafüzet ;Nemzeti Tankönykiadó/ Grünes Licht /Tankönyv és munkafüzet; Nezeti Tankönyvkiadó/ Krausz – Paizerné – Somló: Schrittweise kezdıknek Dreke/Lind: Wechselspiel – Sprechenlässe für die Partnerarbeit. /Langenscheidt Verlag, Berlin- München/ Dr. Braunstein Mária: Önállóan németül 1-2. Bp. Karácsony-Tálasiné: Német nyelvtan a középiskolák számára /Tankönyvkiadó Bp./ Hámoriné Szalócz éva: Német nyelvtani gyakorlókönyv a középiskolai német nyelvtanhoz /Tankönyvkiadó Bp./
126
ANGOL NYELV Angol nyelv 9 - 12. Órabeosztás: 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam 12. évfolyam
Esti:98 Esti: 90 Esti:72 Esti: 64
Kiemelt közös követelmény • Hon és népismeret • Kapcsolat Európával és a nagyvilággal • Kommunikációs kultúra • Tanulás • Sajátos megközelítés • Az iskolánkba érkezı 9. osztályos tanulókat nyelvi szintfelmérés alapján csoportokra osztjuk, ez a differenciálás alapja. A tanterv azokat a minimum követelményeket tartalmazza, amelyeket a leggyengébb tudású csoportnak kell elérni, tehát értelemszerően bıvíthetı az erısebb csoportokban. A tanév során elsısorban félévkor van arra lehetıség, hogy a tanulók elırehaladásuk alapján - jobb, vagy gyengébb csoportba kerüljenek. Cél: • Iskolánk szakmai programja a 9 -12. évfolyamokon az általános nyelvi képzést tőzi ki célul, amely az érettségivel zárul. • Mivel napjainkban az idegen nyelvek modern, a kommunikációra épülı ismerete elengedhetetlenül fontos, ezt a tényt a diákokban is tudatosítanunk kell. A mindennapi realitások ismeretében elsıdleges célunk, hogy a diákok olyan képességek, készségek , és ismeretek birtokába jussanak, melyek segítségével a mindennapi életben sikeresen tudjanak kapcsolatokat kiépíteni. Célunk, hogy a tanuló ne csak megismerje és tudja a nyelvet, hanem azt meg is kedvelje és tudását minden lehetséges helyzetben szívesen alkalmazza. • A kommunikáció és a kapcsolattartás legfontosabb eszköze a nyelv, célunk azonban nem csak a megfelelı nyelvtudás megszerzése, hanem az angolszász országok kultúrájának, gondolkodásmódjának megismerése, elfogadása és tiszteletben tartása is. Ennek tudatosításával hozzájárulhatunk ahhoz is, hogy az egymás iránti tisztelet, a másság elfogadása a diákok számára egymás között is természetes legyen. • Iskolánk másik alapvetı célja, hogy minden diáknak biztosítsa, hogy olyan maximális tudást szerezzen, amelyre önmaga egyénileg képes. Tehát a jobb képességő, szorgalmasabb diákokat arra bíztatjuk, hogy a középfokú állami nyelvvizsgát letegyék; a többieknek a követelményeknek megfelelı sikeres érettségi vizsga letétele a cél. A megfelelı tudás elsajátításához vezetı utat a sikerélmények teszik kellemesebbé. Iskolánk harmadik sarkalatos pontja, hogy a tanulókat minél több sikerhez juttassa. Ezeket a sikereket a tanórák alatt és az iskola falain kívül is próbáljuk - például csereutakkal, diáklevelezéssel - biztosítani. • A célok megvalósításában igen fontos, hogy a négy nyelvi alapkészséget : a beszédet, az írott és hallott szövegek értését, az olvasást és az írást egyaránt harmonikusan fejlesszük. A diákok jussanak el ebben a tanítási, tanulási folyamatban odáig, hogy igényük legyen az önálló tanulásra, • ismeretszerzésre, önmővelésre. • Követelmény: • A tanulók az angol nyelv tanulása során jussanak olyan szintre, hogy sikeres érettségi vizsgát tegyenek. • A beszédértés és beszédkészség területén: A tanuló értse meg a tantervben szereplı témákban, szituációkban , szövegfajtákban a normál tempójú angol beszéd ( elı - és gépi ) tartalmát, értse az általános összefüggéseket éppúgy mint az adott tartalmi és nyelvi részleteket. A 12. évfolyam végére rendelkezzen a tanuló mintegy 1600 aktív lexikai egységgel, s legalább 1000 passzív lexikai ismerettel. Az aktív szókincs tegye lehetıvé a mindennapi kommunikációt írásban és szóban egyaránt, a passzív szókincs pedig az olvasott és a hallott szöveg megértését segítse elı. A tantervben megnevezett különbözı szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készség szinten használja. • Az olvasásértés területén: a tanuló legyen képes az adott angol szöveget jól érthetı kiejtéssel, hangsúllyal és hanglejtéssel felolvasni; a néma olvasásnál az adott szövegbıl a megfelelı információkat ( általánosan és részleteiben ) kikeresni.
127
• Az írás területén: A tanterveben szereplı témákban és szövegfajtákban tudjon a tanuló írásos közléseket alkotni, ilyenekre reagálni, valamint önállóan szöveget alkotni. • A részletesebb, évfolyamra lebontott követelmények az egyes tantervi egységeknél találhatók. • A tantárgy oktatása csoportokban történik. A bontás alapja egy beszélgetés beszélgetés a tanulóval. Ez alapján választjuk ki a jobb illetve a gyengébb alapokkal rendelkezı csoportokat. A tanévek során lehetıség van arra, hogy a tanulók elırehaladásuk alapján átkerüljenek a jobb illetve a gyengébb csoportba. • Az angol nyelv tanítását évfolyamokra tagoljuk. A tanterv a NAT követelményeitıl a 9. és a 10. osztályokban valamelyest eltér. A 9. osztályba érkezı tanulók tudásszintje nagyon eltérı és az évfolyam elsıdleges célja, hogy megpróbálja a tanulók tudását megközelítıleg egy szintre hozni, ugyanakkor a nyelvi ismereteket bıvíteni. Ezért átstruktúráltuk a követelményeket. A 9. és a 10. évfolyamban a tanterv nem teljesen fedi a NAT követelményeket, de a 10. és 11. évfolyamban már igen. • Tartalom:
Módszerek, eljárások: A órákon törekednünk kell mindvégig az idegen nyelv teljes körő használatára. A nyelvtanítás alapja, célja a beszédközpontúság. Iskolánkban heti egy órában angol anyanyelvő tanár foglalkozik a gyerekekkel. Feladata elsısorban a beszédkészség, beszédértés fejlesztése, de fıleg a korai szinteken a magyar angoltanárral szorosan együttmőködve mind a négy nyelvi készség megalapozása és fejlesztése. • Értékelés: • A négy nyelvi készség értékelése, ellenırzése egyenlı mértékben történik. A tanulókat pontos és alapos önellenırzésre, önértékelésre, és társaik kulturált és alapos • értékelésére neveljük. Figyelembe kell venni a tanulók egyéniségét, képességeit és szorgalmát. • Tartalma szerint az ellenırzés vonatkozhat ismeretekre (szókincs, nyelvtan), és a négy alapkészségre. Fontos minden ismeret és készség folyamatos , és arányos ellenırzése. • Formája szerint lehet az ellenırzés szóbeli és írásbeli, egyéni vagy csoportos. Az ismereteket írásban és szóban is ellenırizzük. Iskolánk sikerközpontú szellemébıl adódóan az írásbeli (témazáró) dolgozatokat a diák egyszer javíthatja. • Idıbelisége szerint lehet az ellenırzés folyamatos vagy idıszakos. A folyamatos, órai ellenırzés a munka hatékonyságáról ad információt, az idıszakos ellenırzéssel (rövidebb feleletek, dolgozatok) pedig az elsajátított anyag minıségérıl és mélységérıl kapunk információt. Fontos az ismétlı ellenırzések beiktatása is kb. 5 egységenként, valamint az adott évfolyamok végén. • Szempontok: • A szókincs és a nyelvtani ismeretek ellenırzésénél a nyelvhelyesség a döntı. Az íráskészség ellenırzésénél szempont a kitőzött feladatoknak való megfelelés, a nyelvi eszközök korrekt és változatos használata, valamint a nyelvhelyesség. A beszédkészség ellenırzésekor a kommunikatív készségen kívül értékeljük a felhasznált szókincset illetve a tanult lexikai egységek alkalmazását, a párbeszédek illetve a szerepjátékok, a képleírás tartalmát, hitelességét (a szokásos kifejezés- és viselkedésminták alkalmazását) és a nyelvhelyességet. A fentieken kívül fontos szerepet kap a helyes kiejtés, intonáció és beszédtempó is. A beszédértés és olvasásértés ellenırzésekor a megértés foka a szempont, illetve hangos olvasásánál az értı olvasás, az érthetı és helyes kiejtés, hangsúly és intonáció. • A tanuló teljesítménye lehet: • hibátlan, illetve minimális hibával jeles; • többé-kevésbe hibátlan jó; • esetenként félreérthetı, gyakoribb hibákkal közepes; • többször félreérthetı, hiányos, gyakoribb hibákkal elégséges; teljesen hibás, értelmetlen, hiányos elégtelen.
Vizsgák: Az angol nyelvet tanuló diákoknak az iskola vizsgarendjébe illeszkedı, és szabályzatának megfelelı egyéni vizsgát kell tenniük minden évfolyamon. A vizsga célja, hogy a diák önálló beszámolót tartson az adott témáról, a vizsgáztatóval a mindennapi helyzetnek megfelelıen tudjon kommunikálni, a megtanult különbözı szituációk viselkedési és kifejezési szokásait készségszinten használja. Az értékelés alapja tehát a tanuló kommunikatív készsége- képessége, mondanivalójának tartalma és érthetısége. A vizsgák témaköreit a diákok a vizsga elıtt legalább egy hónappal megkapják. • • • • • • •
Feltételek Angol nyelvi szaktanterem kialakítása javasolt. Video, video-kazetták, kazettás magnó, térkép (angolszász országok, Magyarország). Az oktatás csoportbontásban történik. Nyomtatott taneszköz leírás Országh: Angol-magyar kéziszótár - tanulói segédlet Országh; Magay: Magyar-angol kéziszótár - tanulói segédlet
128
9. évfolyam Óraszám: 98 óra/tanév Cél • A nyelv megkedveltetése, a nyelvtanulás iránti érdeklıdés felkeltése. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni a nyelvet (életkori sajátosság, érdeklıdési kör figyelembevételével). • Az angolszász országok kultúrájának, az ott élı emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklıdés felkeltése más népek iránt. • Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése. • A nyelvi alapkészségek kialakítása és fejlesztése. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítı eszközök célszerő használatának megismertetése. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − ismerje fel, értse meg és kövesse az óravezetéshez kapcsolódó legalapvetıbb tanári közléseket, utasításokat, kéréseket és kérdéseket. − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismert szavakon, tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál lassúbb. − képes legyen egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (köszönés, bemutatkozás-bemutatás, hogylét felıli érdeklıdés, köszönetnyilvánítás, információkérés, nem- értés kifejezése, felszólítás, sajnálkozás, vélemény kifejezésének legegyszerőbb és leggyakoribb beszédbeli formái). − legyen képes egyszerőbb hallás utáni szövegértési gyakorlatokban a feladatokhoz kapcsolódó legfontosabb információkat felismerni, kiválasztani és behatárolni, ha az ismeretlen szavakat, és nyelvtani szerkezeteket is tartalmaz, köznyelvi kiejtésen és átlagos beszédtempón alapul. • Beszédkészség: A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani jelenségek alkalmazásával. - tudjon beszédhelyzetekben rövid mondatokkal reagálni, információt adni és kérni. − röviden be tudjon számolni tevékenységérıl, személyi körülményeirıl, szőkebb környezetérıl. − tudjon válaszolni a tantervi témákban folytatott beszédben felmerülı egyszerő kérdésekre, illetve tudjon tanárának és társainak egyszerő kérdéseket feltenni. − tudjon egyszerő, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó képekrıl néhány mondatban beszélni. − tudjon rövid szövegeket, ill. párbeszédeket memoriterként elmondani. − tudjon társaival önálló párbeszédet alkotni és elıadni szerepjáték formájában a tanult nyelvi fordulatok alkalmazásával. • Olvasási készség: A tanuló... − ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (étlap, hirdetés) − tudjon rövidebb (8-10) soros ismeretlen szöveget némán olvasni, tartalmát tanári segítséggel megérteni, legyen képes a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul. − tudjon az olvasott szöveggel kapcsolatos egyszerő feladatokat megoldani. − törekedjen arra, hogy az esetlegesen elıforduló ismeretlen szavakat és kifejezéseket a szövegösszefüggés alapján kikövetkeztesse. − legyen képes ismert szöveget érthetı kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs szabályokat betartva értı olvasással bemutatni. − ismerje meg a kétnyelvő szótár használatát. • Íráskészség: A tanuló... − képes legyen a tanult szókincset és egyszerő mondatokat helyesen leírni. − legyen képes a tankönyvi feladatokat írásban megoldani. − tudjon üdvözlı lapot írni és megcímezni. − képes legyen a tanult szókincs alapján összeállított idegennyelvő szöveget diktálás után helyesen leírni és az ahhoz kapcsolódó kérdésekre írásban válaszolni.
129
− tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerő, néhány mondatos szöveget írni mindennapi életével kapcsolatos eseményekrıl. Elızmény • Magyar nyelvi ismeretek. • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Kapcsolatok Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek • Egyéb taneszközök: − Video-kazetta, Blueprint 1. − Magnókazetta az összes tankönyvhöz • Ajánlott irodalom: − Streamline Graded Readers (Stage 1.) − Oxford Graded Readers (Stage 1.) − Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries 1. Students' Book - tanulói segédlet • Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 1. - tanulói segédlet • Waters, L.: Discoveries Test Book 1. - tanulói segédlet • Mugglestone, Pat: Blueprint 1. Grammar Practice - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Workbook - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 1. Student's Book - tanulói segédlet • Budai dr: Angol - tanulói segédlet • Témakörök Cél • A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. • 500 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb) • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az alapvetı nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra, a megfelelı beszédtempó elérésére. • Az angolszász kultúra, mővészet és gondolkodásmód megismertetése által a tanulók tartsák tiszteletben más népek hagyományait, szokásait, életmódját és legyenek nyitottak azok megismerésére. Követelmény 9. osztály követelményei Elızmény • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi ismeretek. Tartalom • A társadalmi érintkezés gyakori beszédfordulatai ( üdvözlés, búcsúzás, megszólítás, köszönetmondás, bocsánatkérés, meghívás, kínálás, bemutatkozás, bemutatás). • Személyi adatok (életkor, név, lakcím). • Család (fı rokoni kapcsolatok). • Az egyén és környezete (lakás, lakóhely, az otthon, lakóhelyiségek, berendezés). • Iskolai élet (tantárgyak, taneszközök, órarend, tanórák, osztály, osztálytársak, szaktantermek, könyvtár). • Napi tevékenységek (mindennapi cselekvések: étkezés, játék, tanulás, évszakok, napszakok, idıpontok, idıtartam). • Vásárlás (mindennapi bevásárlás: mennyiségek, mértékek, árak, pénznemek). • Étkezések (mindennapi étkezések, leggyakoribb étel és italfajták, asztalterítés, ételkínálás). • Egészség-betegség (emberi testrészek). • Szórakozás, mővelıdés (mozi, színház, televízió, rádió, zene, disco, könyvtár). • Módszerek: − igaz-hamis állítások − a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése − a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a
130
− tanulóra − szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Szerkezet: soros Cél A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemzı kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttmőködést. • A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. • A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különbözı helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. • Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációkban és témáiban. Követelmény 9. osztályos követelmények Tartalom • Szituációk: − Bemutatkozás személyesen, a család tagjainak bemutatása. − A lakás bemutatása. − Bevásárlás élelmiszerboltban és piacon. − Vendégek fogadása, kínálás. − Tájékozódás városban, információkérés. − Meghívás moziba, színházba, disco-ba. • Beszédszándékok: − Dolgok azonosítása és megnevezése. − Köszönés, megszólítás,formális és közvetlen, tegezı és udvarias formában, bemutatkozás, jókívánságok, búcsúzás. − Információkérés, információadás. − Értés, nem-értés kifejezése. − A közlés megismétlésének kérése. − Akarat, kívánság, szándék kifejezése. − Tetszés, nemtetszés, öröm, bánat, elégedettség, elégedetlenség, hála kifejezése. − Javaslat, udvarias kérés, meghívás, utasítás, kérés kifejezése. • Módszerek: − szerepjátékok − párbeszédek memorizálása és átalakítása − önálló párbeszéd készítése adott szituációban Nyelvtan Cél • A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. • A fıbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. • A nyelvtan kommunikációs helyzetben történı használata. • A fordítás alapjainak megismerése. Követelmény A 9. osztályos követelmények. Elızmény Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom • Hangtan: − az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérı hangjainak kiejtése − a tanult segédigék erıs és gyenge kiejtési alakjai − a tanult kötıszók és prepozíciók erıs és gyenge kiejtési alakjai − szabályos többes számú fınevek és az egyszerő jelen idı egyes szám 3. személyő 's' toldalék kiejtési szabályai − szabályos múlt idejő igék végzıdésének kiejtési szabályai − a tanult szavak fıhangsúlyai − névelıs fınevek hangsúlyozása • Szótan:
131
− Az ige a fınévi igenév jelen idejő kijelentı, felszólító és kérdı módú igealakok múlt idejő kérdı és kijelentı igealakok módbeli segédigék (can, must, would) − A fınév egyes és többes száma ragos és elöljárós birtokos esetei ('s és of) köznév és tulajdonnév a fınév neme megszámolható és megszámlálhatatlan fınevek − A melléknév tulajdonságot, mennyiséget, mértéket jelölı melléknevek (pl. nemzetiségek, színek, méretek leggyakoribb formái) − A számnév határozott számnevek:tıszámnevek 100-ig, sorszámnevek 20-ig, az óra-idı jelzése határozatlan számnevek: some és any; many és much használata − Névelık határozott és határozatlan névelık − A névmás a személyes névmások a birtokos névmások (melléknévi és fınévi) tárgyragos névmások mutató névmások kérdı névmások és melléknévi kérdı névmások (pl.which book) határozatlan névmások (one, any-some, both) − Az elıljárószók helyet és idıt jelölı elıljárószók − A határozószó mértékhatározók gyakoriságot jelentık hely- és idıhatározók határozószók képzése, néhány rendhagyó alak − Kötıszók and, but, or • Mondattan − Present Simple Tense − Present Contiuous Tense − egyszerő és összetett mondatok − felszólító mondat − Past Simple Tense • Módszer: − behelyettesítés − feleletkiválasztás − transzformáció − hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség) tesztek − mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétetése
132
10. évfolyam Óraszám: 90 óra/tanév Cél • A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklıdésének fenntartása, ismereteik folyamatos bıvítése. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekban a tanulók természetes eszközként tudják alkalmazni a nyelvet, életkori sajátosság, érdeklıdési kör figyelembevételével. • Az angolszász országok kultúrájának, az ott élı emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklıdés felkeltése más népek iránt. • Az angol és az anyanyelv közti hasonlóságok és különbségek felismertetése. • A nyelvi alapkészségek fejlesztése. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek elsajátíttatása, a tanulást segítı eszközök célszerő használatának megismertetése. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − ismerje fel, értse meg és képes legyen angolul reagálni az óravezetéshez kapcsolódó tanári közlésekre, utasításokra, kérésekre és kérdésekre − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, ha az ismeretlen szavakat is tartalmaz, de azok a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztethetıek és ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb − képes legyen egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (tanácskérés, tanácsadás, utasítás és magyarázat pl. útirány, elégedettség és elégedetlenség kifejezése, köszönés stb, kifejezéseinek egyéb formái) • Beszédkészség: A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... − törekedjen arra, hogy kiejtése, hanglejtése, hangsúlya és ritmusa, beszédtempója közelítse meg az élıbeszédét − beszédhelyzetekben tudjon reagálni, információt kérni és néhány mondatban információt adni − a tanár irányító kérdései segítségével legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témában folytatott beszélgetést, beszédet vagy olvasmányt − tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a megtanult nyelvi fordulatok alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elı − tanuljon meg néhány dalt vagy/és verset • Olvasási készség: A tanuló... − ismerjen meg és tanári segítséggel elemezzen autentikus szövegeket (áruházkatalógus, menetrend, utcai feliratok) − legyen képes rövidebb (8-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, a számára szükséges információt abból önállóan kikeresni, ha a szöveg a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul − legyen képes 2-3 új, a szövegkörnyezetbıl kikövetkeztethetı jelentéső szót tartalmazó szöveget szótár nélkül megérteni − sajátítsa el a kétnyelvő szótár használatát − legyen képes a feldolgozott tantervi témákhoz kapcsolódó, egyszerő stílusú, ismeretlen szavakat és kifejezéseket tartalmazó legfeljebb fél oldalnyi összefüggı szöveg önálló, analitikus olvasására szótár használatával − legyen képes ismert szöveget érthetı kiejtéssel, jó hangsúllyal és ritmusban, a legfontosabb intonációs szabályokat betartva értı olvasással bemutatni • Íráskészség: A tanuló... − tudjon tanult szókincsen alapuló rövidebb (6-8 soros),összefüggı szöveget diktálás után vagy emlékezetbıl helyesen leírni − legyen képes rövidebb (8-12 soros), a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget a szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul − legyen képes egyszerőbb, ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 8-12 soros szöveget szótár használatával magyarra, ill. angolra fordítani; tudja használni a kétnyelvő szótárt − tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerő fogalmazást írni, saját gondolatait, véleményét egyszerően megfogalmazni; ismerje az egyszerő fogalmazás szerkezetét − tudjon embereket, jelenségeket röviden, írásban jellemezni − igyekezzen alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat, legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni Kapcsolatok • Földrajz - London, New York, Budapest
133
• Történelem - A középkori Anglia • Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek Feltételek • Egyéb taneszközök: − Video- Blueprint 2. − Magnókazetták a tankönyvekhez • Ajánlott irodalom: − Start with English Readers (Stage 2.) − Streamline Graded Readers (Stage 2.) − Oxford Graded Readers (Stage 2.) − Longman Classics (Stage 2.) Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 2. - tanulói segédlet • Elsworth, Steve: Discoveries Activity Book 2. - tanulói segédlet • Waters, L.: Discoveries Test Book 2. - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Student's Book - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint 2. Workbook - tanulói segédlet • John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet Témakörök Cél • A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. • 600 aktív és 200 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az alapvetı nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra, a megfelelı beszédtempó elérésére. Követelmény 10. osztályos követelmények Elızmény • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Tartalom • Személyi adatok (foglakozás, munkahely, szakmák). • Család (családi kapcsolatok, rokonság, barátság). • Az egyén és környezete (lakóház és lakástípusok, a lakás elhelyezkedése, környezete). • Iskolai élet (iskolatípusok, bizonyítvány). • Napi tevékenységek (napirend munkanapokon, hétvégén; idıjárás). • Vásárlás (ruhaüzletben, élelmiszerüzletben, divat, öltözködés). • Szolgáltatások (közlekedés és tájékozódás a városban, falun és a világban, utazási eszközök, módok). • Étkezések (munkahelyen étteremben: rendelés, fizetés; ételek, italok; vendéglátóipari létesítmények). • Szórakozás, mővelıdés (mozi, különféle típusú filmek,színházi elıadások, televízió-, rádiómősorok, könyvtárlátogatás:a lakóhelyi közkönyvtár meglátogatása). • Módszerek: − igaz-hamis állítások; − a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása; hiányos szöveg kiegészítése; − a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra; − képleírás; − szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Cél • A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemzı kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttmőködést. • A tanulók fogadják el, értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. • A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különbözı helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni.
134
Követelmény 10. osztály követelményei Tartalom • Szituációk: − Érdeklıdés egyéni és családi programokról. − Lakáscsere: az új lakás és a környék bemutatása. − Vásárlás élelmiszer és ruhaüzletben, érdeklıdés, válogatás. − Aktuális divat, öltözködési tanácsok. − Pályaudvaron: információkérés, jegyváltás. − Közlekedési információk kérése és adása belföldön és külföldön, személyesen és telefonon. − Étteremben: érdeklıdés, rendelés, fizetés. • Beszédszándékok: − Tények közlése. − Értés, nemértés, kérdezés, visszakérdezés, pontosítás. − Információkérés és adás személyesen és telefonon. − Tetszés, nemtetszés, véleményalkotás. − Beleegyezés, elutasítás, tudás, nemtudás. − Köszönés találkozáskor és búcsúzáskor. − Elismerés, gratuláció, köszönetnyilvánítás. − Udvarias kérés, felszólítás utasítás, tiltás. − Öröm, meglepetés, sajnálkozás, remény kifejezése. • Módszerek: − Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban. Nyelvtan Cél • A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. • A fıbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. • A nyelvtan kommunikációs helyzetben történı használata. • A fordítás alapjainak megismerése. Követelmény 10. osztály követelményei. Tartalom • Hangtan: − az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérı hangjainak kiejtése − a hangok fonetikai jelei − a tanult segédigék erıs és gyenge kiejtési alakjai. − a tanult kötıszók és prepozíciók erıs és gyenge kiejtési alakjai. − 2 és 3 szótagú szavak hangsúlyozása. − intonáció és mondathangsúly gyakorlása egyszerő kijelentı és kérdı mondatokban, felkiáltásokban és ugye-kérdésekben • Szótan − Ige: igék 2., 3. alakjai módbeli segédigék (pl. would-kínálás, can-engedély, could-képesség és udvarias kérés, must és mustn't, have tokötelezettség, shall- tanácskérés, should-tanács) − Fınév: elvont fınevek győjtınevek és nemük fınevek képzésének leggyakoribb formái birtokos eset: a ragos és az elöljárós eset egyidejő használata (pl. She is a friend of Peter's) megszámolható és megszámlálhatatlan fınevek használatának szabályai − Melléknév: fokozás − Számnév: határozott számnevek: tıszámnevek 1-100-ig, sorszámnevek 20-ig határozatlan számnevek: many-much és a lot of, little-few használata − Névelı: határozott és határozatlan névelık illetve névelı nélküli szerkezetek használata
135
− Névmás: birtokos névmások tárgyragos névmások kérdı névmások vonatkozó névmások határozatlan névmások (pl.somebody,/-where, /-thing, /-one) − Elıljárószók: helyet, idıt, eszközt, sebességet, útirányt jelölı elıljárószók, kifejezések elöljárószavakkal − Határozók: gyakoriságot jelentık idıhatározók − Kötıszók: while, when − Mondattan: Present Continuous Tense és a 'going to' a jövı idı kifejezésére Future Simple Tense Present Simple Tense Present Perfect Tense felszólító mondatok (utasítás pl. útbaigazításoknál) felkiáltások alárendelt összetett mondatok: határozói mellékmondatok (idı, hely, ok és eredmény) határozók helye a mondatban • Módszer: − behelyettesítés; − feleletkiválasztás; − transzformáció; − hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség); − tesztek; − mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.
136
11. évfolyam Óraszám: 72 óra/tanév Cél • A tanulók nyelvtanulás iránti érdeklıdésének fenntartása. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklıdési kör figyelembevételével). • Az angolszász országok kultúrájának, az ott élı emberek mindennapi életének, szokásainak megismertetésével az érdeklıdés felkeltése más népek iránt. • A nyelvi alapkészségek és fejlesztése, a tanulók kommunikációs készségének fejlesztése szóban és írásban egyaránt. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítı eszközök célszerő használata. • Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − ismerje meg, és képes legyen követni tanárának és társainak a feladattal vagy a mindennapi élethelyzetekkel kapcsolatos közléseit, utasításait, kéréseit és kérdéseit. − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, az abban elıforduló ismeretlen szavak és kifejezések magyarázatát, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempónál csak némileg lassúbb. − képes legyen megérteni és összegezni a tantervi témákkal kapcsolatban hallott szövegeket a tanár összefoglaló jellegő kérdései alapján. − képes legyen egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben feltett kérdéseket megérteni és azokra válaszolni (figyelmeztetés, kívánság, udvarias kérés, megrendelés, összefoglaló vélemény nyilvánítás, emlékeztetés, segélykérés, sajnálkozás, meggyızés, lebeszélés, kétely). • Beszédkészség A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... − törekedjen az élıbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni. − tudjon lakóhelyérıl külföldi vendégeinek rövid tájékoztatást adni. − tudjon mindennapi témákról beszélgetést folytatni, beszédszándékát legyen képes kifejezni. − legyen képes a leggyakoribb beszédhelyzetekben, esetleg kisebb hibákkal is, megértetni magát. − a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, legyen képes egyetértését, vagy egyet nem értését kifejezni. − legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet, olvasmányt a lehetı legkevesebb tanári segítséggel. − a szerepjátékban törekedjen váratlan fordulatok kezdeményezésére és-vagy a helyes reagálás megtalálására. • Olvasási készség: A tanuló... − tudjon rövidebb (10-16) soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az 4-6 olyan ismeretlen szót tartalmaz, melyek jelentése a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztethetı. − legyen képes hosszabb - legfeljebb egy oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerő stílusú szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebbıl megadott szempontok alapján beszámolni. − legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban úgy, hogy kiejtése csak a magyar anyanyelvőek számára különösen nehéz pontokon tér el. − tudja a közhasznú információs forrásokat (telefonkönyv, menetrend) készségszinten használni. − ismerje meg az egynyelvő szótár használatát. • Íráskészség: A tanuló... − tudjon egyszerú önéletrajzot írni. − legyen képes10-16 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveget szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és nyelvtani szerkezeteken alapul. − legyen képes ismeretlen szavakat és kifejezéseket is tartalmazó 10-12 soros irodalmi szöveget szótár használatával magyarra, illetve angolra fordítani. − tudjon a tantervi témakörökhöz kapcsolódó igényesebb - leíró részt is tartalmazó - fogalmazást írni, véleményét megfogalmazni, arról másoktól érdeklıdni, fogalmazását igyekezzen bekezdésekre tagolni. Kapcsolatok • Történelem - Az Amerikai Egyesült Államok kialakulása • Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek
137
Feltételek • Egyéb taneszközök: − Video Blueprint 3. Headway Pre-Intermediate − Magnókazetták mindegyik tankönyvhöz • Ajánlott irodalom: − Start with Enlish (Stage 3.) − Streamline Graded Readers (Stage 3.) − Oxford Greaded Readers (Stage 3.) − Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Discoveries Students' Book 3. - tanulói segédlet • Elsworth, S.: Discoveries Activity Book 3. - tanulói segédlet • Waters, L.: Discoveries Test Book 3. - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Intermediate Student's Book - tanulói segédlet • Walker, E.; Elsworth, S.: Blueprint Intermediate Workbook - tanulói segédlet • Mugglestone, Pat: Blueprint Intermediate Grammar Practice - tanulói segédlet • Robertson, Ross J.: Blueprint Intermediate Test - tanulói segédlet • Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet • Soars, John; Soars, Liz: Headway Pre-Intermediate Workbook - tanulói segédlet • John Eastwood; Ronald Makim; Magay: A Basic English Grammar with Exercises - tanulói segédlet Témakörök Cél • A mindennapi élet társalgási témaköreinek bemutatása. • 800 aktív és 350 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az alapvetı nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra, a megfelelı beszédtempó elérésére. Követelmény 11. évfolyam követelményei Elızmény • Földrajzi alapismeretek. • Magyar és világtörténelmi alapismeretek. Tartalom • Személyi adatok (önéletrajz - nem hivatalos). • Család (a családtagok, rokonok, barátok bemutatása, külsı és belsı tulajdonságok). • Az egyén és környezete(lakáskultúra, lakberendezés, ízlés és lehetıség, lakásvásárlás). • Iskolai élet (a diákok élete, tanulási lehetıségeik Magyarországon és az angolszász országokban) • Napi tevékenységek (szabadidı, hobbi, sport, táborozás, üdülés, sportolás minden évszakban) • Vásárlás (üzlettípusok, az önkiszolgáló áruházak elınyei és hátrányai, árucikkek). • Szolgáltatások (utazási elıkészületek, szállásfoglalás, pénzváltás). • Étkezések (ételek elkészítése, receptek, ünnepi asztalok jellegzetességei Magyarországon és az angolszász országokban). • Szórakozás, mővelıdés (film és színházi élmények, könyvtárlátogatás, British Council). • Módszerek: igaz-hamis állítások, hiányos szöveg kiegészítése, szövegek lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása, a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra, képleírás. Szituációk és beszédszándékok Cél • A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemzı kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttmőködést. • A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások • nézeteit. • A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különbözı helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni.
138
Követelmény 11. osztály követelményei Tartalom • Szituációk: − Lakberendezés- divat és valóság. − Érdeklıdés a magyar és az angol diákok életérıl, tanulási lehetıségeirıl. − Vásárlás önkiszolgáló üzletben. − Érdeklıdés utazási irodában, szállásfoglalás, pénzváltás. − Szállodában: szobafoglalás, érdeklıdés szolgáltatások iránt, fizetés. − Idegenvezetés a lakóhelyen és/vagy egy környezı nagyvárosban. • Beszédszándékok: − Információadás, információkérés az elızı szintnél hosszabb terjedelemben. − Valószínőség, feltételezés egyszerő kifejezése. − Helyeslés, elutasítás. − Kérés, kívánság. − Megengedés, utasítás, tiltás. − Tetszés, nemtetszés. − Bíztatás, figyelmeztetés, elmarasztalás. − Öröm, elégedettség, elégedetlenség, bánat, aggódás, felháborodás kifejezése. • Módszerek: Szerepjátékok, párbeszédek memorizálása és átalakítása, önálló párbeszéd készítése adott szituációban. Nyelvtan Cél • A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. • A fıbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. • A nyelvtan kommunikációs helyzetben történı használata. • A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása. • A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben. • A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során. Követelmény 11.osztály követelményei Elızmény Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom • Hangtan: − az angol hangrendszer sajátosságai, az angol nyelv magyartól eltérı hangjainak kiejtése − kettıs hangzók − néma hangzók − a hosszú mássalhangzók (zár-rés hangok) kiejtése, hasonulások, összeolvadások, a kötı 'r'. − a fonetikai jelek gyakorlása. − azonos hangzású, de eltérı jelentéső szavak. − segédigék erıs és gyenge kiejtési alakjai. − 4 szótagú szavak hangsúlyozása. − összetett fınevek hangsúlyozása. • Szótan − Ige: módbeli segédigék (have to - must - should; will - jövı idejő elırejelzés, ígéretek; may - might; used to) 'make' vagy 'do' használata igeképzés − Fınév: hím és nınemő fınevek összetett fınevek fınévképzés − Melléknév: folyamatos és befejezett melléknévi igenevek melléknév használata állapot kifejezésére bizonyos igék után (pl.sound, feel, look, taste, smell, seem) 'too' és 'enough' használata
139
melléknévképzés melléknevek és prepozíciók − Határozószók: idıhatározók gyakoriságot kifejezı határozók mennyiséghatározók − Névmás: visszaható névmások • Mondattan: − Present Perfect Simple - Present Perfect Continuous − Past Perfect − First Conditional, Second Conditional − Time Clauses − Relative Clauses • Módszer:behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok kijavítása (nyelvtan, nyelvhelyesség), tesztek, mondatok összehasonlítása-jelentéskülönbségek észrevétele.
140
12. évfolyam Óraszám: 64 óra/tanév Cél • A nyelvi alapkészségek további fejlesztése, melyek képessé teszik a tanulókat szóbeli és írásbeli kommunikációs készségük magasabb szintő kifejezésére. • Olyan kommunikációs helyzetek teremtése, amelyekben a tanulók természetes eszközként tudják alkalmaznia nyelvet (életkori sajátosság, érdeklıdési kör figyelembevételével). • Az idegen nyelv és az anyanyelv közti hasonlóságok, és különbségek felismertetése. • A rendszeres munkára, toleranciára, logikus gondolkodásra, önfegyelemre és kitartásra nevelés. • Az idegen nyelv helyes tanulási módszereinek alkalmaztatása, a tanulást segítı eszközök célszerő használata. • Egyéni illetve az otthoni elıkészítı munka szerepének fokozása. • Az angol nyelvi ismereteik járuljanak hozzá a tanulók anyanyelvi kultúrájának fejlesztéséhez. Követelmény • Beszédértési készség: A tanuló ... − értse meg és legyen képes angolul reagálni tanárának és társainak a tananyaggal vagy a mindennapi élethelyzetekkel kapcsolatos közléseire, utasításaira, kéréseire-kérdéseire. − értse meg a tantervi témákban folytatott beszédet, és az ahhoz kapcsolódó egyszerő magyarázatot, ha az a tanult nyelvtani szerkezeteken, és köznyelvi kiejtésen alapul és az általános beszédtempót nem haladja meg. − képes legyen a tantervi témákkal kapcsolatban hallott beszédet megérteni lényegét önállóan kiszőrni és összegezni. − képes legyen egyszerő, életszerő beszédhelyzetekben közvetíteni pl. tolmácsolni egy magyar és egy idegen nyelvő beszélı között. − legyen képes tudásszintjének megfelelı hanganyagot megérteni, a lényeges információkat kiszőrni, az ismeretlen de lényeges szavak jelentését a szövegkörnyezetbıl kitalálni, a tanár összegzı kérdéseit és magyarázatát megérteni, és azokra angolul reagálni, ha a szöveg ismeretlen szavakat és nyelvtani kifejezéseket is tartalmaz, köznyelvi, vagy attól kissé eltérı kiejtéső, de jól érhetı és az általános beszédtempón alapul. • Beszédkészség A tanuló a tanult szókincs és nyelvtani szerkezetek alkalmazásával... − törekedjen az élıbeszédhez közeli kiejtéssel, helyes hangsúlyozással és intonációval beszélni. − tudjon mindennapi témákról beszélgetést kezdeményezni, folytatni és befejezni, beszédszándékát legyen képes kifejezni. − a tantervi témákról tudjon beszélgetést folytatni, tudja véleményét röviden megfogalmazni és indokolni. − törekedjen arra, hogy a beszédhelyzetekben lehetıleg hibátlanul, vagy kevés hibával magát meg tudja értetni. − tanuljon meg hosszabb szövegeket, törekedjen annak nyelvi fordulatait kreatívan használni. − legyen képes tartalmilag összefoglalni egy-egy tantervi témához kapcsolódó beszélgetést, beszédet, olvasmányt tanári segítség nélkül. − tudjon társaival a tantervi témakörökhöz és beszédhelyzetekhez kapcsolódó párbeszédet alkotni a tanult nyelvi fordulatok kreatív alkalmazásával, és azt szerepjáték formájában adja elı. • Olvasási készség: A tanuló... − ismerjen meg és önállóan dolgozzon fel autentikus, nyelvileg összetett szövegeket (cikkek folyóiratokból). − tudjon 14-20 soros ismeretlen szöveget néma olvasással megérteni, és tartalmilag összefoglalni, ha az nem tartalmaz 6-8nál több olyan ismeretlen szót, melyek jelentése a szövegösszefüggésbıl kikövetkeztethetı. − legyen képes hosszabb - legfeljebb másfél oldalnyi - a tantervi témakörökhöz kapcsolódó egyszerő stílusú szöveg analitikus olvasására szótár használatával, tudjon ebbıl megadott szempontok alapján beszámolni. − legyen képes ismeretlen szöveget folyamatosan felolvasni helyes hangsúllyal, hanglejtéssel és ritmusban úgy, hogy kiejtése közelítse meg az élıbeszédet. − feladataihoz tudja kiválasztani a megfelelı ismerethordozót, és tudjon belıle információt meríteni és arról röviden beszámolni. • Íráskészség: − legyen képes 14-18 soros, a tantervi témakörökhöz kapcsolódó szöveg tartalmát szótár használata nélkül írásban összegezni, ha az a tanult szókincsen és tanult nyelvtani szerkezeteken alapul. − legyen képes beszámolót írni látott, hallott, illetve vele történt eseményekrıl, vagy általános kérdésekrıl;képes legyen saját nézeteit kifejteni; törekedjen arra, hogy fogalmazását bekezdésekre tagolja. − tudjon idegen nyelvő információt, útmutatást adni. − legyen képes a tanult szókincset helyesen leírni, tudja alkalmazni a tanult helyesírási szabályokat. Kapcsolatok Informatika - Könyvtárhasználati ismeretek
141
Feltételek • Egyéb taneszközök − Video Blueprint 3. Look-Ahead Intermediate Headway Intermediate • Ajánlott irodalom: − Start with English (Stage 4.) − Streamline Greaded Readers (Stage 4.) − Oxford Greaded Readers (Stage 4.) − Longman Classics Nyomtatott taneszköz leírás • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Student's Book - tanulói segédlet • Abbs, B.; Freebairn, Ingrid: Blueprint Upper-Intermediate Workbook - tanulói segédlet • Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Student's Book - tanulói segédlet • Soars, John; Soars, Liz: Headway Intermediate Workbook tanulói segédlet • Bedı: Érettségi és OKTV-feladatok 1991-1992 - tanulói segédlet • Paál: Érettségi és OKTV-feladatok 1992-1993 - tanulói segédlet Témakörök Cél • A mindennapi élet témaköreinek bemutatása. • 1000 aktív és 400 passzív lexikai egység elsajátíttatása (a szókincs tanítása ebben a témában a leghangsúlyosabb). • A tanult szókincsre építve a tanulók kommunikatív készségének fejlesztése szóban és írásban. • Az önálló szövegalkotás fejlesztése. • Nyelvi fordulatok elsajátíttatása, az elsajátított ismeretek tudatos és automatikus alkalmazni tudása. • Alapvetı nyelvtani ismeretek alkalmazása a gyakorlatban. • Törekvés a helyes intonációra a megfelelı beszédtempó elérésére. Követelmény 12. osztályos követelmények Tartalom • Család (a családtagok egymáshoz való viszonya, munkamegosztás a családban). • Az egyén és környezete (lakásviszonyok Magyarországon és az angolszász országokban). • Napi tevékenység (családi ünnepek és programok pl. Húsvét, Karácsony) • Vásárlás (reklamáció, árucsere, kiárusítás, árleszállítás) • Szolgáltatások (kereskedelmi és egyéb szolgáltatások, pl.: áruk házhoz szállítása, ruhatisztítás, fodrászat). • Étkezések (a magyar és az angolszász országok konyháinak jellegzetességei, étkezési szokások). • Szórakozás mővelıdés (az angolszász országok fontosabb sajtótermékei: napi-, havi-, ifjúsági lapok és magazinok; az angol vagy az amerikai irodalom egy jelentıs alakja; látogatás az Országos Idegennyelvő Könyvtárba). • Módszerek: − igaz-hamis állítások − a szöveg lényegére utaló kérdések alkotása és azok megválaszolása hiányos szöveg kiegészítése − a feldolgozott szöveg összegzése és vonatkoztatása a tanulóra − képleírás − szavak tematikus csoportosítása. Szituációk és beszédszándékok Cél • A természetes beszédszituációk kialakítására törekszünk, a nyelvre és kultúrára jellemzı kifejezések és viselkedésmódok bemutatásával és alkalmazásával. • A tanulók igényeljék és tartsák fontosnak a társaikkal való együttmőködést. • A tanulók fogadják el értsék meg és tartsák tiszteletben mások nézeteit. A tanulók a nyelvet az emberi érintkezés különbözı helyzeteiben eszközként alkalmazzák. • Tudjanak idegenekkel a nyelv segítségével kapcsolatot teremteni, a nyelvi nehézségekkel az adott szinten megbirkózni. Tudjanak kifejezni érzelmeket, emberi viszonyulásokat a mindennapi élet szituációiban és témáiban. Követelmény 12. évfolyamos követelmények
142
Tartalom • Szituációk: − Otthoni munkamegosztás Családi ünnep, vendégség, (karácsonyi és húsvéti szokások otthon). − Diákok tervei lehetıségei. − Tartós árucikk vásárlása, reklamáció, csere, házhozszállítás. − Táplálkozási szokások, fogyókúra és a testmozgás. − Angol és magyar konyha - specialitások. − Közlekedési szabályok közlekedési kultúra, balesetek. − Tallózás a sajtóban, beszámoló egy érdekes hírrıl, vita, véleménynyilvánítás. • Beszédszándékok: − Összefoglaló jellegő kérdések és információadás. − Valószínőség, valószínőtlenség kifejezése. − Rábeszélés kifejezése: tanácsadás, javaslat, − Érvelési szándék kifejezése: vélemény, egyetértés, egyet nem értés, érvek felsorolása. Nyelvtan Cél • A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetben. • A fıbb nyelvtani szabályok felismerése, és alkalmazása szóban és írásban. • A nyelvtan kommunikációs helyzetben történı használata. • A tanult nyelvtani jelenségek automatizálása. • A nyelvtani szerkezetek tudatosítása és gyakoroltatása kommunikációs helyzetekben. • A fordítás technikai fejlesztése, az elsajátított nyelvtani szabályok helyes alkalmazása fordítás során. Követelmény 12. osztályos követelmények Elızmény Magyar nyelvtani ismeretek. Tartalom • Hangtan: − szóvégi 's' és 'ed' kiejtésváltozásai (többes számú fınevek és az egyszerő jelen idı egyes szám 3.személyő igealakjainál, valamint az egyszerő múlt idı szabályos igealakjainál. − néma hangzók a szavak elején (hour), végén (comb), elején és végén (write), illetve a szavakban (wednesday, surprise) − hasonulások − segédigék erıs és gyenge alakjai − mondathangsúly és intonáció változása a mondat funkciója szerint (pl. utasítás, kérés) − összetett szavak hangsúlya − azonos alakú fınevek és igék eltérı hangsúlyozása • Szótan − Az ige: used to - be used to going to - will can/could - be able to (képesség és lehetıség kifejezése) 'make' és 'do' használata hasonló jelentéső igék módbeli segédigék múlt idejő használata phrasal verbs − Fınév: fınévképzés (elıtagok és toldalékok) összetett fınevek − Melléknév: melléknévképzés melléknevek és prepozíciók − Határozószó: − Névmások: visszaható névmások vonatkozó névmások • Mondattan:
143
− Present Simple - Present Continuous (igék melyek általában nem használatosak folyamatos jelen idıben) − Present Perfect unfinished past experience present result − Present Perfect Continuous − Past Perfect − First, second, and third conditionals (real and unreal conditions, 'in case') − Time clauses − Passive • Módszerek: Behelyettesítés, feleletkiválasztás, transzformáció, hibás mondatok javítása (nyelvtan, nyelvhelyesség), tesztek.
144
2.6. A szakközépiskolai (esti tagozat) képzés óratervei Valamennyi szakma központi programja a Pedagógai Program függelékét képezi, az egyes szakmák óraterveit az adott szakmai program tartalmazza. 2.7. A (felzárkóztató) szakiskolai képzés óraterve A felzárkóztató szakiskolai oktatás központi programja a Pedagógiai Program függelékét képezi. 3. A TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI Az oktató munka folyamán – a gimnáziumi, a szakközépiskolai, a szakiskolai és a felzárkóztató képzés során egyaránt – csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, melyet a mővelıdési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál (szakiskola estén) egyéb eszközökre is szükség van (pl.: tornafelszerelésre). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelezı tanulói eszközöket a nevelık határozzák meg. A kötelezıen elıírt taneszközökrıl a tanulókat minden tanév elıtt (a megelızı tanév májusában) az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a tanuló kötelezettsége.
145
Javasolt tankönyvjegyzék gimnáziumi oktatáshoz szerzı dr. Nemerkényi Antal dr. Bernek Ágnes dr. Probáld Ferenc dr. Bora Gyula- dr. Nemerkényi A. dr. Bernek Ágnes-dr. Sárfalvi Béla dr. Nemerkényi Antal-dr. Sárfalvi Béla
kiadói kód NT-15133/1/M NT-15135/1/M NT-15136/1 NT-15134 NT-15135/1 NT-15133/1 CR-003
cím Általános természetföldrajz Munkafüzet Általános társadalomföldrajz Munkafüzet Regionális földrajz Magyarország földrajza Általános társadalomföldrajz Áltanános természetföldrajz Középiskolai földrajzi atlasz
kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönykiadó Nemzeti Tankönykiadó Nemzeti Tankönykiadó Cartographia
KT-0209
Fizika 9-10. osztály
KT-0320
Egységes érettségi feladatgyőjtemény Matematika I.
KT-0321 NT-13129/1 NT-16141 NT-16241 NT-16341 NT-16441
Egységes érettségi feladatgyőjtemény Matematika II. Négyjegyő függvénytáblázatok Matematika 9. gimnázium Matematika 10. gimnázium Matematika 11. gimnázium Matematika 12. gimnázium
Hübér Magdolna Hortobágyi István - Marosvári Péter - Pálmay Lóránt - Pósfai Péter - Siposs András - Vancsó Ödön Hortobágyi István - Marosvári Péter - Pálmay Lóránt - Pósfai Péter - Siposs András - Vancsó Ödön Hack-Kugler- Radnai-Tóth Hajnal I.-Számadó L.-Békéssy Sz. Hajnal I.-Számadó L.-Békéssy Sz. Hajnal I.-Számadó L.-Békéssy Sz. Hajnal I.-Számadó L.-Békéssy Sz.
NT-00931/F/1
Magyar nyelv és kommunikáció Feladatlap 9.évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-00931/M/1
Magyar nyelv és kommunikáció Munkafüzet 9.évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-00931-1031/1 Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv 9-10. évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-01031/F/1
Magyar nyelv és kommunikáció Feladatlap 10.évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-01031/M/1
Magyar nyelv és kommunikáció Munkafüzet 10.évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-12556/M
Nyelvi- kommunikációs tankönyv a szakiskolák 10. osztálya számára Raátz Judit
Konsept-H
Konsept-H
Konsept-H Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönykiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-01131/F/1
Magyar nyelv és kommunikáció Feladatlap 11. évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-01131/M/1
Magyar nyelv és kommunikáció Munkafüzet 11. évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-01131-1231/1 Magyar nyelv és kommunikáció Tankönyv 11-12. évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-01231/F
Magyar nyelv és kommunikáció Feladatlap 12. évf.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-01231/M/1 KN-0010 KN-0011 KN-0020 KN-0021 KN-0030 KN-0031 KN-0040 KN-0041 NT-16208 NT-16308 NT-13441
Magyar nyelv és kommunikáció Munkafüzet 12. évf. Irodalom I. Irodalmi szöveggyőjtemény I. Irodalom II. Irodalmi szöveggyőjtemény II. Irodalom III. Irodalmi szöveggyőjtemény III. Irodalom IV. Irodalmi szöveggyőjtemény IV. Biológia I. gimnázium 10. évf. Biológia II. gimnázium 11. évf. Biológia IV.
Antalné Szabó Ágnes-Raátz Judit Dr. Mohácsy Károly Dr. Mohácsy Károly Dr. Mohácsy Károly Dr. Mohácsy Károly Dr. Mohácsy Károly Dr. Mohácsy Károly Dr. Mohácsy Károly Dr. Mohácsy Károly dr. Lénárd Gábor dr. Lénárd Gábor dr. Lénárd Gábor
Nemzeti Tankönyvkiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Krónika Nova Kiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
MS-2151 CR-0008 NT-13163
Informatika középiskolásoknak tankönyv Középiskolai történelmi atlasz Történelem I. Történelem II. Történelem III.
Rozgonyi-Borus Ferenc Száray Miklós Száray Miklós-Szász Erzsébet Závodszky Géza
Mozaik Kiadó Cartographia Nemzeti Tankönyvkiadó Mőszaki Könyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
PD 056
Történelem Tankönyv 12. osztály
Kovács István- Kovácsné Bede Ágnes
Pedellus Kiadó
NT-81459
Feladatgyőjtemény az új történelem érettségihez 9-10 írásbeli
Kaposi József- Szabó Márta-Száray Miklós
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-81462
Feladatgyőjtemény az új történelem érettségihez 9-12.
Kaposi József-Száray Miklós
Nemzeti Tankönyvkiadó
XX. Század
148
Nt-81460
Feladatgyőjtemény az új történelem érettségihez 11. írásKaposi József- Szabó Márta-Száray Miklós beli
Nemzeti Tankönyvkiadó
NT-81461 MS-695-2822-1 MS-696-2893-0 NT-56441/M NT-56440
Feladatgyőjtemény az új történelem érettségihez 12. írásbeli Kémia 9.Általános kémia Kémia 10. Szerves kémia Unterwegs Neu A (130) Munkafüzet Start! Neu Tankönyv
Kaposi József- Szabó Márta-Száray Miklós dr Siposné dr. Kedves Éva dr Siposné dr. Kedves Éva Maros Judit Maros Judit- Szitnyainé Gottlieb Éva
Nemzeti Tankönyvkiadó Mozaik Könyvkiadó Mozaik Könyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó
Start! Neu Plus Gyakorlófeladatok és tesztek Start! Neu Plus Hangkazetta Start! Neu Plus munkafüzet Unterwegs Neu A (130) tankönyv Unterwegs Neu A Hangkazetta Channel Your English
Maros Judit- Szitnyainé Gottlieb Éva Maros Judit- Szitnyainé Gottlieb Éva Maros Judit- Szitnyainé Gottlieb Éva Maros Judit Maros Judit H.Q. Mitchell- J. Scott
Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó Nemzeti Tankönyvkiadó MM Publications
NT-56440/F NT-56440/H NT_56440/M NT_56441 NT-56441/H
Az OKJ-s szakmákhoz és a felzárkóztató oktatáshoz javasolt tankönyvek jegyzékét a központi programok tartalmazzák.
149
4. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI A tanuló az iskola valamennyi képzési formájában a magasabb évfolyamra akkor léphet, ha a helyi tantervekben „A továbbhaladás feltételei” c. fejezetekben meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelık a tanulók év közbeni tanulmányi munkája , illetve érdemjegyei alapján bírálják el. Minden évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a valamely tanév végén egy vagy két tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következı tanév megelızı augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. Ha a tanuló a valamely évfolyamon a tanév végén három vagy több tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, az évfolyamot ismételni köteles. A tanuló akkor is köteles az évfolyamot megismételni, ha a szakmai gyakorlata valamely oknál fogva nem értékelhetı (pl.: hiányzás), vagy ha szakmai gyakorlata elégtelen. A magasabb évfolyamra történı lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához, a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: • az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; • az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az elıírtnál rövidebb idı alatt teljesítse; • ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen meghaladja a kötelezı tanórai foglalkozások 50 %-át és a nevelıtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. • ha a tanuló hiányzása egy adott tantárgyból meghaladja az összóraszám 30%-át • Magántanuló volt. Az osztályozó vizsga tantárgyai a következık: ⇒ 9-12 évfolyam: az adott évfolyamon oktatott valamennyi kötelezı tantárgy ⇒ A szakiskola 9-10. évfolyamán: valamennyi tantárgy (kivéve a készségtantárgyak) ⇒ Szakképzı évfolyam: minden szakmai tantárgy. 5. A TANULÓK BESZÁMOLTATÁSÁNAK, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSENEK, AZ ÉRTÉKELÉS RENDJE 5.1. A tanulók teljesítményének értékelése Az egyes tanulók teljesítményének, elırehaladásának értékelése a pedagógus feladata. Az így nyert információk a tanulók és a pedagógusok tájékoztatására szolgálnak. A tanulók teljesítményének értékelése különbözı idıpontokban különbözı céllal és módon történik. 5.1.1. Értékelés belépéskor, felvételkor Alapelveinkbıl következıen az iskolánkba belépık elıképzettsége rendkívül különbözı. Belépéskor valamennyi tanulónknál írásbeli és szóbeli szintfelmérés készítünk, ami meghatározóan diagnosztizáló-helyzetfelmérı jellegő, célja a 9. évfolyamra belépıknél a tanuláshoz szükséges képességek, elızetes ismeretek feltárása, a felzárkóztatás módszereinek tervezéséhez szükséges információk győjtése, a magasabb évfolyamra belépıknél a fentieken túl a beléptetési szint, szükség szerint különbözeti vizsga meghatározása. A magasabb évfolyamra belépés feltételeit az egyes évfolyamokra, a kerettanterv követelményeire épített, valamennyi tagiskola számára egységesen kidolgozott iskolai követelmények képezik. Minıségügyi szándékaink szerint ez az egységes belépési feltétel segíti a tagintézményeink közötti átjárhatóságot, ami azon túl, hogy a nyitottság egyik feltételét garantálja, támogatja a tagiskolák közötti együttmőködést, különbözı tanulói utak választását, a családi, munkahelyi változásokból eredı problémák megoldását. 5.1.2. Értékelés a tanulás-tanítási folyamatban A tanulók alkalmankénti teljesítményének értékelése a kialakított elveknek megfelelıen szaktanári kompetencia. A félévi illetve év végi osztályzat kialakítása érdemben tükrözze a tanuló egész éves átfogó teljesítményét. A félévi illetve év végi tantárgyi érdemjegyek javaslata, megállapítása szintén a szaktanár feladatrendszerébe tartozik. Ugyanakkor a közoktatási törvény kimondja, hogy ha a javasolt osztályzat a tanuló éves teljesítményének osztályzatokban kifejezett „számtani átlagától” érdemben eltér, azt a szaktanárnak meggyızıen indokolnia kell. A félévi és év végi érdemjegyek véglegesítése nevelıtestületi jogosítvány.
A tanulók értékelése a pedagógiai folyamat meghatározó területe, végig kíséri az oktatási-nevelési folyamatot, s az egyes képzési szakaszokat különbözı vizsgák zárják. Ezen fejezet nem foglalkozik a bemeneti és kimeneti értékeléssel, kizárólag az oktatási-nevelési folyamat részeként kezeli az értékelési rendszert. Az értékelés motiválja a tanulót, visszacsatol a szaktanár számára, jelzést küld a tanuló felé, s folyamatosan segíti az iskola ellenırzési rendszerét. Értékelési alapelveink az alábbiakban rögzíthetık: az értékelést egyaránt használjuk diagnosztizálásra, folyamat jellemzésre és összegzésre, a nevelıtestület egészére nézve egységes értékelési rendszer kialakítására és következetes alkalmazására törekszünk, elızetesen nyilvánosságra hozott, lefektetett elvő, kiszámítható, indoklással ellátott és igazságos értékelést valósítunk meg, az írásbeli dolgozatoknál, a szóbeli feleléseknél és a gyakorlati munkavégzéseknél egyaránt egységes alapokon nyugvó, de személyre szabott értékelést alkalmazunk, az osztályozásnál a hagyományos 5 fokú skálát használjuk, és rögzítjük az 5-4-3-2-1 osztályzatokhoz tartozó követelményeket, az értékelésnél betartjuk a rendszeresség és a módszertani sokszínőség elvét /feleltetés, dolgozat íratás, évfolyam felmérések, otthoni munkák értékelése, osztályok látogatása, félévenkénti ill. rendkívüli értékelı értekezletek stb./ értékelésnél a jutalmazás és az elmarasztalás összhangjára törekszünk. 5.1.2.1. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepük A pedagógiai folyamat gyakorlatában az osztálynaplóban tanulónként minimálisan félévenként a tantárgy heti óraszámával egyenlı számú osztályzat, de legalább 2 osztályzat rögzítése szükséges. Az egész osztályt érintı felméréseket ill. a kötelezıen elıírt "nagy" dolgozatokat elıre bejelentjük, ill. az osztály várható nagy terhelésével egyeztetjük. Egy tanítási napon lehetıleg két témazáró dolgozatnál többet nem iartunk. Az értékelés ciklusának meghatározása az adott nevelıtıl függ, természetesen a didaktikai egységek figyelembe vételével. A tanév végi értékelésnél a teljes tanévre vonatkozó osztályzatokat vesszük figyelembe. Az eredményesség elıfeltétele a nagydolgozatok és kötelezı házi dolgozatok határidıre történı elkészítése. A tanulónak jogában áll 15 napon belül a kijavított dolgozatát megtekinteni és a javítási szempontrendszerrıl tájékoztatást kapni. Felmérı írásbeli dolgozatok A tananyag egy-egy fejezete után írt dolgozat, amely a rendszeres munka ellenırzésére, a folyamatos munka értékelésére ad lehetıséget. Az értékelés általában pontszámok alapján történik, ami figyelembe veszi a kérdések nehézségi fokát. Elégtelen minısítés : 25 % - 35 %. Jeles minısítés : 80 % felett. Az alapvetı fogalmakat számonkérı dolgozat esetén a fenti minısítés így módosul : Elégtelen minısítés : 50 % alatt. Jeles minısítés : 90 % felett. Témazáró dolgozatok Több fejezet összefoglaló dolgozata, mely számot ad arról, hogy milyen szinten sajátították el a tanulók az adott tanítási egységet. Ez jelzés a tanuló és a tanár számára is. Értékelése hasonló a felmérı dolgozatok értékeléséhez: Elégtelen minısítés : 25-30 % Jeles minısítés : 80 % felett. A minısítéskor figyelembe vehetı a külalak szépsége, a szabatos fogalmazás és a helyesírás is. A különösen szép egyedi megoldásokat külön pontokkal értékeljük és az ilyen munkát produkáló tanuló további munkáját a tehetséggondozás keretében segítjük. Szakmai tantárgyakból írt felmérések értékelése esetén a fokozatosság elvét betartva törekedjünk a szakmai vizsga követelményszintjének elérésére. Idegen nyelv A pontozásos feladatoknál az érettségi vizsga arányszámai az irányadók.
151
5.1.2.2 .Szóbeli feleletek - 5 /jeles/ kiválóan, önállóan, esetleg kisebb segítı kérdésekkel elıadott ismeretanyag, logikusan és hiánytalanul megadott válaszok, - 4 /jó/ összefüggıen, jól felépített és elıadott ismeretanyag, az összefüggések kis hányadára a tanuló csak tanári segédlettel emlékezik, - 3 / közepes/ akadozva elıadott ismeretanyag, a tanuló összefüggı feleletre nem képes, a tények többségét felsorolja, az összefüggések kisebbik hányadátsegítı kérdések alapján felismeri a tanuló, - 2 /elégséges/ nehézkesen és igen hiányosan elıadott ismeretanyag, a tények többségét segítı kérdésekre fel tudja idézni, de azokat rendszerezni, magyarázni, közöttük összefüggéseket feltárni nem képes a tanuló, - 1 /elégtelen/ elfogadhatatlan, igen hiányos tartalom, a tények 50%-át sem tudja még segítı kérdésekre sem felidézni a tanuló. A fenti kritériumok ajánlások, azok betartása az egységes értékelés következetes alkalmazását segíti. 5.2. Negyedéves beszámolók Meghatározóak iskolánkban(gimnáziumi oktatás estében) a negyedévenkénti tantárgyi beszámolók. A beszámolók célja: a követelmények teljesítési szintjének felmérése, a diákok önálló tanulásra ösztönzése, vizsgarutin szerzése, tájékozódás a tanulói és tanári munka eredményeirıl, hatékonyságáról. A beszámolók eredménye a félévi és év végi értékelésnél súlyozott érdemjegynek számít. A beszámolók javasolt rendje: 1. negyedév: 9. évfolyam: kémia 10. évfolyam: kémia, biológia 11. évfolyam: kémia, biológia 2. negyedév: 9. évfolyam: fizika, idegen nyelv 10. évfolyam: fizika, idegen nyelv, földrajz 11. évfolyam: fizika, idegen nyelv, földrajz 12. évfolyam: idegen nyelv, földrajz, biológia 3. negyedév 9. évfolyam: matematika, történelem 10. évfolyam: matematika, történelem 11. évfolyam: matematika, történelem 12. évfolyam: matematika, történelem 4. negyedév 9. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 10. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 11. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 12. évfolyam: magyar nyelv és irodalom 5.3. Belsı vizsgarendszer Az érettségi vizsga és a szakmai vizsga állami vizsga. Ezek szervezésére, lefolytatására a megfelelı vizsgaszabályzatok elıírásai vonatkoznak. A belsı vizsgarendszer az osztályozó vizsgákból, a különbözeti vizsgákból, illetve a tanév végén bekövetkezı bukások javító vizsgáiból, valamint a pótló vizsgákból állnak. Az osztályozó vizsga szükségességérıl a 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 21.§ (4) bekezdésében foglaltak rendelkeznek. A 3 tagú vizsgabizottság az iskola pedagógusaiból áll. Elnökét és tagjait az igazgató bízza meg. A különbözeti vizsga tananyagát, követelményeit az illetékes munkaközösség állítja össze, ık döntenek a vizsga formájáról is (írásbeli, szóbeli). A vizsgáztató tanárt és a vizsgabizottság tagjait az igazgató jelöli ki. A vizsgáról jegyzıkönyvet kell felvenni. A javító, illetve pótló vizsgák tananyaga megegyezik annak a tanévnek a tananyagával, amelyiknek a végén a tanuló megbukott. A tantárgy jellegétıl függıen a vizsga lehet szóbeli vagy írásbeli, illetve vegyes. A kérdezı tanár lehetıleg az legyen, aki a tanulót tanította. Mellette részt kell venni a vizsgabizottságban még legalább két vizsgabizottsági tagnak, akik közül az egyik a vizsgabizottság elnöke. A vizsgáról jegyzıkönyvet kell felvenni. A pontos tantárgyi követelményeket a szaktanárok ismertetik a tanulókkal.
152
A tanév folyamán szerzett osztályzatok alapján a szaktanár minden tanulónak megajánlja az általa javasolt év végi osztályzatot. Amennyiben a tanuló nem ért egyet ezen osztályzattal, úgy kérheti bizottság elıtt osztályozó vizsga letételét. Az a tanuló, aki a fenti követelményeket nem teljesíti, így a szaktanár számára év végi osztályzatot nem tud megajánlani az évközi érdemjegyek alapján, annak az adott tantárgyból osztályozó vizsgát kell tennie az egész éves anyagból. Minden tagintézmény köteles két vizsgaidıpontot megadni. Egyet a szorgalmi idıszak utolsó hetében, egyet pedig a folyó év augusztusának második felében. Ha valakit év végén elégtelen osztályzattal minısítenek, a tantárgyak számától függetlenül javító vizsgán adhat számot tudásáról. Amennyiben a javító vizsga bármelyik tantárgyból elégtelennel zárul, a tanuló tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja! Javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy azt nem fejezte be, illetve az elıírt idıpontig nem tette le. Az I. félév befejezésekor nem jelenti automatikusan a tanulói jogviszony megszőnését, ha valaki érdemjegyek hiánya miatt nem osztályozható. A tanulónak jogában áll – kérésére - az elsı féléves anyagból legkésıbb február 20-ig osztályozó vizsgát tenni. Ezen osztályozó vizsgára minden tagintézménynek igény szerint lehetıséget kell biztosítani. 5.4 A tanulók személyiségfejlıdésének, hozzáállásának, magatartásának értékelése Célunk, hogy felébresszük tanulóinkban az önálló értékrend kialakításának igényét, fejlesszük a felelıs döntésképesség és tolerancia személyiségbeli alapjait. Az értékelés az iskolatípushoz adekvát módon kell, hogy történjen. A szóbeli értékelés, visszajelzés a megerısítést szolgálja, ugyanakkor mintát képvisel formájában és tartalmában egyaránt. A magatartás és a szorgalom értékelésének a felnıttoktatásban is célja és szerepe van, azonban nem értékeljük osztályzattal. Az osztályfınök és a szaktanárok szóbeli értékelése folyamatos, az értékelés szempontjától függıen osztályszintő vagy személyes. A szakiskolai felzárkóztató oktatás esetében a tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése nélkülözhetetlen az alábbi szempontrendszer alapján: 5.4.1. A tanulók magatartásának és szorgalmának értékelése A tanulók magatartásának értékelésénél és minısítésénél a példás (5), jó (4), változó(3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjunk. A tanulók félévi és év végi magatartás osztályzatát az osztályfınök az osztályában tanítók és a dián önkormányzat véleménye alapján terjeszti a nevelıtestület elé. Félévi osztályzatairól a diákot írásban kell tájékoztatni, az év végi osztályzatot a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) az a tanuló, aki - a házirendet betartja, - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik, - kötelességtudó, feladatait teljesíti, - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti, - tisztelettudó, - társaival, nevelıivel, a felnıttekkel szemben udvariasan, elızékenyen, segítıkészen viselkedik, - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz, - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet, - nincs írásbeli figyelmeztetése, intıje vagy megrovása, - megjelenése, beszédstílusa, kultúrált, példamutató. Jó (4) az a tanuló aki: - a házirendet betartja, - a tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik, - feladatait a tıle elvárható módon teljesíti, - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti, - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt, - nincs írásbeli intıje vagy megrovása, - megjelenése, beszédstílusa, kultúrált, példamutató. Változó (3) az a tanuló aki:
153
- Az iskolai házirend elıírásait nem minden esetben tartja be, - A tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik, - Feladatait nem minden esetben teljesíti - Elıfordul, hogy társaival, a felnıttekkel szemben udvariatlan, durva, - A közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik, - Igazolatlanul mulasztott, - Osztályfınöki intıje, megrovása van, - Megjelenése kihívó vagy ápolatlan, beszédstílusa kultúrálatlan, durva. Rossz (2) az a tanuló aki: - a házirend elıírásait sorozatosan megsérti, - feladatait egyáltalán nem vagy csak ritkán teljesíti, - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen - társaival, a felnıttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik, - viselkedésromboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza, - több alkalommal igazolatlanul mulaszt, - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfınöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése, - megjelenése kihívó, vagy ápolatlan, beszédstílusa kultúrálatlan, durva, - A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minısítésénél a példás (5), jó (4), változó (3), rossz(2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanuló szorgalom jegyének megállapításában a magatartás jegyében azonos módon történik. Vitás esetben osztályban tanító nevelık többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítıbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minısítésének követelményei a következık: Példás (5) az a tanuló aki: - képességeinek megfelelı, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is és azokat elvégzi, - a munkavégzése pontos, megbízható, - a tanórákon kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz, - a taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. Jó (4) az a tanuló aki: - képességeinek megfelelı, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt, - rendszeres, megbízhatóan dolgozik, - a tanórákon többnyire aktív, - a többlet feladatot tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegő megbízást teljesíti - taneszközei tiszták, rendezettek. Változó (3) az a tanuló, akinek - tanulmányi eredménye elmarad képességeitıl, - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti, - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik, - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja, - önálló munkájában figyelmetlen a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. Hanyag (2) az a tanuló aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlıdése érdekében, - az elıírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg, - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen, - feladatait többnyire nem végzi el, - felszerelése hiányos, taneszközei rendeletnek, - a tanuláshoz nyújtott nevelıi vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül, - a félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (nagy megsértése) szükséges.
154
5.4.2. A tanulók jutalmazása és elmarasztalása Azt a tanulót, aki képességeihez mérten - példamutató magatartást tanúsít, vagy - folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el, vagy - az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy - iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedıkön vagy elıadásokon, bemutatókon vesz részt, vagy - bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megırzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesítheti. Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következı dícséretek adhatók: - szaktanári dicséret, - osztályfınöki dicséret, - igazgatói dicséret, - nevelıtestületi dicséret. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedı munkát végzett tanulók a tanév végén: - szaktárgyi teljesítményért, - példamutató magatartásért, - kiemelkedı szorgalomért, - példamutató magatartásért és kiemelkedı szorgalomért dicséretben részesíthetık. Az egyes tanévek végén, valamint a több éven át kitőnı eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége elıtt vehetnek át. Az iskolai szintő versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedıkön, illetve elıadásokon, bemutatókon eredményesen szereplı tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedı eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. Azt a tanulót, aki - tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy - a házirend elıírásait megszegi, vagy - igazolatlanul mulaszt vagy - bármely módon árt az iskola jó hírnevének büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések formái: - szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás, - osztályfınöki figyelmeztetés, intés, megrovás, - igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytıl indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni. A büntetés további fokozatait, a fegyelmi eljárás szabályait az iskola fegyelmi szabályzata rögzíti.
5.5. Az otthoni felkészüléshez elıírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A szaktanárok a tananyag elsajátítása érdekében szóbeli és írásbeli, a tanórán kívül elvégzendı feladatokat adhatnak a diákoknak. A szaktanárok a tanulók életkori sajátosságait figyelembe véve adják fel az órán elvégzett anyagra épülı házi feladatot, illetve – hosszabb idıtartamra – önálló győjtımunkát igénylı feladatot. A házi feladat meghatározásánaál figyelmeb kell venni, hogy a tanulóink nagykorú felnıttek, akik sok estben család és munkahelyi elfoglaltság mellett vállalkoznak az érettségi bizonyítvány, vagy a választott szakképesítés megszerzésére. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi házi feladat adható, amennyi egyik óróról a másikra szokásos.
155
6. A BÁTHORI ISTVÁN KÖZÉPISKOLA ÉS SZAKISKOLA SZAKKÉPZÉSI PROGRAMJA A Báthori István Középiskola és Szakiskola az esti tagozatú gimnázium mellett szakképzı intézményként is mőködik. 6.1. Képzési programok Az oktatás a Nemzeti Szakképzési Intézet, valamint az illetékes minisztérimok által kiadott központi programok alapján történik. A képzési programok rögzítik a képzés során megszerezhetı kompetenciákat, a képzési idıt, a bekapcsolódás feltételeit, és tartalmazzák a teljesítmény értékelését is. A szakképzés helyi programjai Az 1.1. fejezetben felsorolt iskolarendszerő szakképesítések helyi programjait a függelékek tartalmazzák. 6.2. A Báthori István Középiskola és Szakiskola felzárkóztató szakiskolai programja A Pedagógai Program függelékét képezi. 7. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK JEGYZÉKE Az iskola rendelkezik a törvényben elıírt , kötelezı taneszközökkel. Egy részüket a befogadó intézményekkel kötött bérleti szerzıdés alapján bérelt taneszközként használju, saját eszközeink tételes felsorolása megtalálható a leltárban. Ezen kívül folyamatos az alábbi eszközök beszerzése: • számítógépek, nyomtatók, projektorok, magnók, írásvetítık • szakkönyvek • tanári kézikönyvek, segédanyagok • feladatgyőjtemények • CD-k, vdeókazetták • bútorok
8. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 8.1. A pedagógiai program megismerésének lehetısége • Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklıdı számára megtekinthetı. • Bárki számára elérhetı iskolánk honlapján: www.bathori-kozepiskola.hu • A pedagógiai program egy példánya az igazgatói szobában, egy példánya valamennyi tagintézményben és egy példánya az iskola fenntartójánál megtalálható, az érdeklıdık számára hozzáférhetı. • A tanulók számára Programunkról ismertetést tartunk. 8.2. A pedagógiai program érvényességi ideje • Az iskola e módosított pedagógiai program alapján – felmenı rendszerben - 2009/2010. tanév elsı napjától végzi oktató-nevelı munkáját. • Jelen pedagógiai program érvényességi ideje öt tanévre szól. • A 2012/2013. tanév során a nevelıtestületnek el kell végezni a pedagógiai program teljes felülvizsgálatát, és értékelését. Szükség esetén módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell készíteni.
156
8.3. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelıtestület folyamatosan vizsgálja az alábbiak szerint: • az oktatók szakmai munkaközösségei minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és a megfogalmazott tantárgyi célok és követelmények megvalósulását, • év végén minden tantárgyból fel kell mérni, hogy a az oktatásban részt vevı tanulók az elıírt követelményeket milyen szinten teljesítik, • az intézmény vezetıje külsı szakértıt kér fel, – háromévente – hogy a pedagógiai programban leírtak megvalósulását átfogóan elemezze. 8.4. A pedagógiai program módosítását kezdeményezheti • az intézmény vezetıje • a nevelıtestület legalább 25%-a. A pedagógiai program módosítását a nevelıtestület fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Az intézményi DÖK egyetértési jogot gyakorol. A módosított pedagógiai programot, a jóváhagyást követı tanév kezdı napjától kell bevezetni.
Kelt: Nyírlugos, 2009. május 29. PH …………………… Koncz Ágnes igazgató
157
9. A NEVELİTESTÜLET ELFOGADÓ NYILATKOZATA
A Báthori István Középiskola és Szakiskola nevelıtestülete az intézmény módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai Programját áttanulmányozta, annak tartalmát megvitatta, majd bevezetését a 2009/2010. tanévtıl kezdıdıen egyhangúlag elfogadta. Nyírlugos, 2009. június 05.
A nevelıtestület képviselıi:
……………………………………………
………………………………………..
…………………………………….
158
10. NYILATKOZAT
A Báthori István Középiskola és Szakiskola Padagógiai programjának elfogadásáról a Báthori István Középiskola és Szakiskola Intézményi Diákönkormányzata, azaz a Tagintézményi Diákönkormányzatok Elnökei, Nyilatkozataikban foglaltak állást, amely nyilatkozatok alapján
megállapítom, hogy a Tagok a Báthori István Középiskola és Szakiskola Pedagógiai Programjával egyetértettek.
Nyírlugos, 2009. június 05.
Farkasné Ökrös Marianna segítı pedagógus
159
11. FENNTARTÓI ELFOGADÓ NYILATKOZAT A Báthori István Középiskola és Szakiskola módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Pedagógiai Programját – a tantestület és a megbízott közoktatási szakértı véleményének megismerése alapján – a Báthori István Középiskola és Szakiskola igazgatójának 2009. június 10. napján kelt felterjesztése alapján jóváhagyom.
Budakalász, 2009. június 19.
Tippan Attila igazgató SZILTOP Nonprofit Kft.
160
