Ózd, Petőfi út 20. II. HELYI TANTERV. Ózd, szeptember 1

Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Ózd, Petőfi út 20.

Ikt.szám: 127-II/94/2014

II. HELYI TANTERV

Ózd, 2014. szeptember 1.

1

TARTALOMJEGYZÉK 1. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola helyi tanterve ........................................................... 4 1.1 A választott kerettanterv megnevezése ............................................................................ 4 1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ......................................................................... 5 1.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............. 7 A kiválasztás alapelvei és szempontjai: ................................................................................. 8 1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása .... 8 1.5 Mindennapos testnevelés.................................................................................................. 9 1.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ................ 10 1.7 Projektoktatás ................................................................................................................. 10 1.8 Választható középszintű és emelt szintű érettségi tantárgyak ........................................ 10 1.9 Érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsgatémakörei ..................................... 10 1.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 10 1.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái .. 11 Az értékelés alapelvei: ......................................................................................................... 11 Az iskolai beszámoltatások formái, rendje .......................................................................... 11 Az értékelés szintje és lehetséges formái: ............................................................................ 12 Az értékelés szempontjai:..................................................................................................... 12 1.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............. 13 A házi feladatok kiadásának szempontjai: ........................................................................... 13 1.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ................................... 14 1.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ......... 14 1.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ............................................. 15 1.16 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ............ 15 2. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Gábor Áron Szakképző Tagiskola helyi tanterve .. 18 2.1 Szakközépiskola ............................................................................................................. 18 A választott kerettanterv megnevezése................................................................................ 18 2.2 Szakiskola....................................................................................................................... 20 2.3 Arany János Kollégiumi Programjának 0. előkészítő évfolyama .................................. 21 2.4 A szakiskolát végzettek középiskolája (szakmunkások szakközépiskolája) .................. 22 2.5 HÍD II. program.............................................................................................................. 23 3. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Árpád Vezér Szakiskolai Tagintézményének helyi tanterve ..................................................................................................................................... 25 3.1 Szakiskola 9-11. évfolyam, közismereti képzés ............................................................. 25 Szakképzés ............................................................................................................................... 31 A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................... 33 A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai ..................................... 37 2

A tanulói felvétel és átvétel helyi szabályai ......................................................................... 40 Előzetes tanulmányok beszámíthatósága ............................................................................. 41 Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere ................................................. 43 Az iskolai írásos beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya ..................................................................................................................................... 45 Magatartás és szorgalom értékelése ..................................................................................... 46 Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei ................................................................ 49 A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei ......................................... 49 A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek .......................................... 49

3

1. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola helyi tanterve 1.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

XI. Villamosipar és elektronika ágazat XIII. Informatika ágazat Tantárgyak

9.évf.

10.évf.

11.évf.

4

4

4

4

3 3

3 3

3 3

2

2

3 3 1 3

2 2

2 1 2 1 1

1 2

1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 35

4 36

4 35

4 35

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2

12.évf.

3

A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: XI. Villamosipar és elektronika ágazat XIII. Informatika ágazat Tantárgy megnevezése Fizika

Változat Emelt óraszámú B változat

4

1.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. XI. Villamosipar és elektronika ágazat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv: Szakmai tárgyak: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 10007-12 Informatikai és műszaki alapok Műszaki informatika gyakorlat Műszaki ismeretek Műszaki gyakorlatok 10005-12 Villamosipari alaptevékenységek Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat Elektronika Elektronika gyakorlat 10003-12 Irányítástechnikai alapok: Irányítástechnika Irányítástechnika gyakorlat

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

4

4

4

4

3 3 2 2 2

1 5 1

3 3

+1 +1

2 2 1 2 1 1

2 +2

+1 +1

+1 1

+1

(4)

+1 +1

3

5 1

7

3 3

+1

2

5 1

6

3 3 1 3 1

+2

(4)

+1 5 1

(4) 8

(4) 11

0,5

1,5 3

2 1 +1

1 1 1

+1

2 2 3

+1

4 2

+1

2 2 (1)

Szabad sáv: Mindösszesen:

+1 +1

35

(1) 36

(1) 35

(1) 35 5

XIII. Informatika ágazat Tantárgyak

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv:

4 3 3

4 3 3

4 3 3 1 3 1

4 3 3

Szakmai tárgyak:

6

+1 +1

2 2 2

2 2 1 2 1 1

2 1 5 1

+1 +1

+2

+2

+1

7

+1 1

+1 5 1

(4)

+1 +1

3

2

5 1 (4)

+1 +1

+1 5 1

(4) 8

(4) 11

10815-12 Információtechnológiai alapok: Információtechnológiai alapok Információtechnológiai gyakorlat

1 2

+1

10826-12 Szakmai életpálya-építés, munkaszervezés, munkahelyi kommunikáció Munkaszervezési ismeretek

1 2

Munkaszervezési gyakorlat 10817-12 Hálózatok, programozás és adatbáziskezelés Adatbázis- és szoftverfejlesztés Adatbázis- és szoftverfejlesztés gyakorlat

0,5 1

Hálózati ismeretek I. Hálózati ismeretek I. gyakorlat

1 2

2 2

1 2

1 2

1 2

2 2

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek

0,5

10005-12 Villamosipari alaptevékenységek Műszaki rajz Elektrotechnika Elektrotechnika gyakorlat

+1 +1 (1)

Szabad sáv: Mindösszesen:

35

(1) 36

+1 (1)

(1) 35

35

6

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 1.sz. melléklete tartalmazza.

Szakközépiskolai felnőttoktatás - esti tagozat Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Mindösszesen:

9.évf.

10.évf.

11.évf.

12.évf.

3

2,5

3

3,5

3 3

3 3

3,5 3,5

2 1 1

1,5 1,5 1 1 1 0,5 0,5 15,5

3,5 3,5 0,5 2 2 1

1

15,5

1 15,5

1 1 15

3

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 2.sz. melléklete tartalmazza.

1.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei A helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével a pedagógus választja ki az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket. A kiválasztáskor elsősorban a központilag jóváhagyott tankönyvjegyzékre támaszkodunk. A mintapéldányok alapján csak azokat a tankönyveket használjuk, amelyek felépítésükben, tagoltságukban és esztétikájukban elősegítik a tantervi anyag elsajátítását. Szempontként messzemenően igyekszünk figyelembe venni diákjaink anyagi helyzetének megfelelő árszínvonalat. A pedagógus nem választhat olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak (lásd SZMSZ melléklet). A pedagógusoknak a tankönyvek kiválasztását az igazgató által meghatározott határidőig meg kell tenniük. Csak olyan tankönyvet, segédeszközt használunk, amelynek alkalmazásával a szakmai munkaközösség egyetért. A tankönyvfelelős a jogszabályokban meghatározott határidőig elkészíti a tankönyvrendelést.

7

Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. Csak olyan tankönyveket rendelünk, amelyeket az év során rendszeresen használunk. Olyan tankönyveket választunk, amelyek a tanulók számára könnyen használhatók, jól tanulhatók. Folyamatos figyelmet fordítunk az iskolai könyvtárban elérhető tartós tankönyvek kínálatának és állományának bővítésére. A tankönyvek és segédeszközök kiválasztásakor minden esetben figyelmet fordítunk az ingyenes tankönyvellátásra jogosult diákok tankönyveinek biztosítására. A tankönyvrendeléskor fontos szempont a normatív tankönyvellátás költségeinek tervezhetó nagysága. A normatív támogatásra jogosult diákok számára a könyveket kölcsönzéssel biztosítjuk. Lehetőség szerint állandó tankönyveket használunk, biztosítva ezzel a tankönyvkölcsönzés megoldását. A kiválasztás alapelvei és szempontjai:

   

szakmai-tartalmi módszertani oktatásszervezési anyagi

A választható (a fent leírtakat figyelembe veendő) tankönyvek közül a következők kerülnek előtérbe:

           

amelyek megfelelnek a helyi tantervnek amelyekben érvényesülnek az egységes pedagógiai és szakmódszertani eljárások a már jól bevált a tanulói befogadóképességnek megfelelő formájában és terjedelmében optimálisnak tartott jól szerkesztett nyelvezete megfelelő, jól tagolt, szemléletes, árban a tanulók számára elérhető több tanéven keresztül használható, lehetőleg tartós kivitel.

Különösen a szakmai könyvek esetében látjuk indokoltnak a rendszeres tankönyvrevíziót, hisz elengedhetetlen ma már a technikai újdonságok naprakész ismerete, ami csak jó tankönyv és egyéb segédeszköz segítségével valósítható meg hatékonyan.

1.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

8

A középiskolai nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása.  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait,  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével, a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával,  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni,  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani;  az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztéséve, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása,  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;  a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;  a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;  fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;

1.5 Mindennapos testnevelés A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezzük meg.

9

1.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Az idegen nyelv tanulása során szakközépiskolában az iskola – a csoportlétszámok figyelembe vételével – biztosítja a tanulók számára az angol és német nyelv tanulása közötti választási lehetőséget.

1.7 Projektoktatás Szakiskolában a közismereti tantárgyak esetében a kerettantervben előírt témakörökben és óraszámokban történik projektoktatás.

1.8 Választható középszintű és emelt szintű érettségi tantárgyak Az iskola a középszintű érettségi lehetőségét az alábbi szabadon választható tantárgyakban biztosítja: - Fizika - Kémia - Biológia-egészségtan - Földrajz - Informatika - Testnevelés és sport - Szakmai alapozó tantárgy Az iskola - megfelelő igény esetén - emelt szintű érettségire készít fel a kötelező érettségi tárgyakon (magyar nyelv és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv) kívül informatikából és fizikából.

1.9 Érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsgatémakörei Az érettségi vizsgatárgyak középszintű érettségi vizsgatémaköreit a helyi tantervünk 3. sz. melléklete tartalmazza.

1.10 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Az iskolánk esélyegyenlőségi programja pedagógiai programunk 4.sz. mellékletét képezi.

10

1.11 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A tanuló értékelésére a tanítási-tanulási folyamat minden szakaszában szükség van, szerves része ez az iskolai nevelő-oktató munkának. Az értékelés célja egyrészt a tanuló és a szülő tájékoztatása az elért eredményekről, a tanuló magatartásáról, szorgalmáról, másrészt fontos információ a pedagógus számára a tantárgyi előrehaladásról. Az iskolai értékelés elősegíti a tanuló önértékelődésének kifejlődését, kritikai szemléletének kialakulását, pozitívan befolyásolva az egyén személyiségfejlődését. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról, a szaktanárok és osztályfőnökök folyamatosan (szóban, illetve az ellenőrzőn, bizonyítványon keresztül írásban) tájékoztatják. Az értékelés alapelvei:  a tantestület egészére nézve egységes értékelési rendszer  személyre szóló  fejlesztő, ösztönző jellegű  objektív, igazságos  kiszámítható követelményrendszerre épülő  nyugodt légkörben történjen Az iskolai beszámoltatások formái, rendje A pedagógus folyamatos évközi értékelése elsősorban a tanulás segítését szolgálja. Célunk a folyamatos és a tanulás céljához illő tárgyilagos, megbízható értékelési rendszer megvalósítása. A tanév elején minden szaktanár közli a tanulókkal az adott tárgy követelményrendszerét, a tanulói teljesítmény értékelésének szempontjait, az előforduló számonkérések formáit. Az értékelés során ügyelni kell a szóbeli feleletek és az írásbeli dolgozatok megfelelő arányára, szem előtt tartva az adott tantárgy sajátosságait. A szaktanárnak arra kell törekednie, hogy a félévi ill. év végi osztályzat kialakításához elegendő, az objektív értékelést megbízhatóan lehetővé tévő érdemjegy álljon a rendelkezésére. Ez a gyakorlatban legalább 3 érdemjegy/félév. A tanuló egyenletes leterhelése érdekében a számonkéréseket az év folyamán egyenletesen elosztva célszerű lebonyolítani. A tanuló kielégítő felkészülése érdekében egy nap kettőnél több témazáró dolgozatot ne írassunk, s azok időpontját egy héttel korábban jelentsük be. Egy adott tantárgyból legalább annyi témazárót írassunk, amennyi a tárgy heti óraszáma. Felnőttoktatásban esti/levelező tagozaton heti két alkalommal megszervezett oktatás folyik. A tanulók tudását ez esetben a tanítási év végén osztályozó vizsgán értékeljük írásban és szóban egyaránt. A szaktanároknak lehetősége van évközben egy-egy nagyobb tananyagegység végén a folyamatos felkészülés elősegítése és a megszerzett tudás felmérése érdekében témazáró írásbeli értékelések alkalmazására. Az itt szerzett érdemjegyek alapját képezik a félévi jegyek kialakításának, objektív tájékoztatást adnak az évközi tanulási teljesítményről és az év végi osztályozó vizsgák előtti tudásszintről. 11

Az értékelés szintje és lehetséges formái: Tudásszint felmérésére irányuló diagnosztikus értékelés: A tanulók indulási szintjének megállapítását szolgálja év elején vagy egy-egy nagyobb tematikus egység bevezetésekor. Iránymutató a továbbhaladáshoz, feltérképezi a hiányosságokat. Formája: írásbeli feladatsor A tanulási folyamat során alkalmazott értékelés: Az aktuális tudásszint megállapítására szolgál. Formája: szóbeli felelet vagy a napi tananyagra vonatkozó írásbeli ellenőrzés. Témazáró értékelés: Formatív értékelési forma egy-egy nagyobb tanegység végén. Tájékoztat arról, hogy a tanuló mennyire képes a tanultak komplex alkalmazására, összefüggések felismerésére, önálló véleményalkotásra, problémamegoldó, logikus gondolkozásra. Formája: írásbeli feladatlap Gyakorlati tevékenység értékelése: Készség tárgyak, szakmai alapozás és szakképzés esetén egy-egy manuális tevékenység során létrejött produktum megvalósítási folyamatának értékelése. Osztályozó vizsga: A törvényi előírásoknak megfelelően szervezhető. Különbözeti vizsga: Egyéni elbírálás alapján, pl. évközben átvett tanulók esetében van rá lehetőség. Félévi és év végi vizsga: Az esti és levelező képzésben részt vevő tanuló a szakmai elméleti tárgyak adott képzési szakaszra eső tananyagából köteles félévkor és tanév végén vizsgát tenni. Az értékelés szempontjai: Szóbeli felelet, vizsga esetén:  kifejező készség  összefüggések felismerése  analitikus szintű tananyag feldolgozás  gondolkodási készség, absztrakció, szintetizáció Írásbeli dolgozat, vizsgafeladat során:  az érettségi során alkalmazott pontozási rendszer a mérvadó  a szaktanárok a dolgozatokat a megíratás után legkésőbb két héten belül kijavítják és értékelik A tanuló értékelése évközben érdemjegyekkel, félévkor és év végén osztályzatokkal történik. Az érdemjegyek és az osztályzatok a következők (Ktv. 70.§):

12

 a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1);  a tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2);  a tanuló szorgalmának értékelésénél és minősítésénél: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) A tanulók értékelésénél a szaktanár figyelembe veszi az év folyamán szerzett érdemjegyeket, azok tendenciáit, a tanulók órán végzett munkáját és ezek alapján alakítja ki a félévi és év végi osztályzatokat. Az év végi osztályzat megállapítására a közoktatási törvény 70.§ (4) bekezdése a mérvadó: „Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a magasabb évfolyamba lépésről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.

1.12 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása A házi feladat olyan speciális pedagógiai tevékenységnek tekinthető, mely a tantárgyak egymást követő tanítási órái közötti szerves kapcsolatot a leginkább biztosítja. Jellegénél fogva olyan tennivaló, melyet – az iskolai tanórán folyó tevékenység szerves folytatásaként – otthon végeznek el a tanulók. A házi feladatok egyrészt a tantárgyi minimumok készségszintű begyakoroltatását szolgálják, hozzászoktatják a tanulót az önálló tanuláshoz, másrészt az érdeklődő tanulók fejlődését teszi lehetővé. Formájának és a számonkérés módjának meghatározása a szaktanár kompetenciája, amely tantárgy jellegéből adódóan lehet: írásbeli és/vagy szóbeli, rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldás. A házi feladatok kiadásának szempontjai: Az otthoni felkészüléshez kiadott feladatokat a szaktanár választja meg, a tantárgya specifikumának, illetve a tanulócsoport képességeinek megfelelően. A házi feladatok mennyiségének meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók életkorát és terhelhetőségét oly módon, hogy legyen idejük pihenésre, regenerálódásra. A hétvégi pihenő napokra, a szorgalmi időben biztosított szabadnapokra, szünetekre adott házi feladat mennyisége lehetőleg ne haladja meg egy átlagos tanítási napra adott feladatok mennyiségét. A tanuló számára világosan meg kell jelölni, mely feladatok elvégzését, kérjük írásban és melyiket szóban. 13

Pontosan meg kell jelölni továbbá, hogy milyen formában várjuk a házi feladat elkészítését, illetve milyen módon történik a számonkérés. A kiadott feladatok mennyiségénél figyelembe kell venni, hogy a tanórák többségére készülnie kell a tanulónak, így a hosszabb terjedelmű házi feladatok kiadásánál egy előre egyeztetett határidőt kell megszabni.

1.13 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, a szakmai gyakorlatokat és a szaktantermek befogadóképességét figyelembe véve az informatikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs és manuális készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására.

1.14 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik: - az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel - a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évi gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Hungarofit rendszer alkalmazásával. A tanulók általános fizikai teherbíró-képességének értékeléséhez és minősítéséhez használt „Hungarofit” (fizikai fittség mérése) alapmérései az alábbiak: Aerob vagy alap-állóképesség mérése: 2000 m-es síkfutással. Izomerő mérése és dinamikus ugróerő mérése helyből távolugrással páros lábbal. Dinamikus dobóerő mérése: kétkezes labdadobás hátra fej fölött, tömött labdával. Kar-, törzs-, és lábizmok együttes dinamikus erejének mérése: egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával. - Dinamikus erő-állóképesség mérése: vállövi- és karizmok erő-állóképességének mérése: mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás folyamatosan kifáradásig. - Csípőhajlító és a hasizom erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan. - A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan kifáradásig. -

14

A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre követhetőek legyenek.

1.15 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 1.15.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az iskolánk egészségnevelési programja pedagógiai programunk 5. sz. mellékletét képezi. 1.15.2. Az iskola környezeti nevelési elvei Az iskolánk környezeti nevelési programja pedagógiai programunk 6. sz. mellékletét képezi.

1.16 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei A közoktatási törvény nem csak a tanulók tudásának, előmenetelének, hanem magatartásának és szorgalmának értékeléséről is rendelkezik. Az osztályfőnök feladata, hogy a minősítésnél figyelembe veendő szempontokat, elvárásokat ismertesse a tanulókkal és a szülőkkel. Ugyancsak az osztályfőnök értékeli félévente a magatartást és szorgalmat, természetesen figyelembe véve az osztályban tanító tanárok véleményét. 1.16.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás értékelésének legfőbb szempontjai az iskola pedagógiai programjában meghatározott célokhoz, elvárásokhoz történő igazodás, a házirendben foglaltak és a közösségi normák szabályok betartása, megfelelés az általános viselkedési normáknak. Ennek megfelelően a magatartás értékelése a következő lehet: Példás: a házirendet minden tekintetben betartja, az iskolai közösségben felelősséggel, lelkiismeretesen tevékenykedik, példamutató magatartásával hat a társaira, a tanulmányi követelményeknek eleget tesz, az órákon fegyelmezett, udvarias, segítőkész, őszinte, legfeljebb 1 igazolatlan órája van. Jó: a házirendet általában megtartja, a közösség munkájában részt vesz, alkalmazkodik a tagokhoz, a rábízott feladatokat elvégzi, de önállóan nem vállal munkát, igazolatlan hiányzása nem haladja meg a 3-at. Változó: a házirendet időnként megsérti, de tudatosan nem árt a közösségnek, felelősségérzete ingadozó, hajlamos fegyelmi sértésre. Többször vét az általános közösségi és viselkedési normák ellen. Igazolatlan óráinak száma legfeljebb kilenc.

15

Rossz: sorozatosan megszegi a házirendet, több írásbeli figyelmeztetése van, a közösségre szándékosan bomlasztóan hat, annak fejlődését gátolja. Gyakran neveletlen, tiszteletlen, durván beszél, verekszik. Igazolatlan óráinak száma meghaladja a tízet. Az értékelésnél a felsorolt kritériumok döntő többsége érvényesüljön. 1.16.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei A szorgalom értékelésénél abból kell kiindulnunk, hogy a tanulás a tanuló alapvető feladata. A szorgalom értékelésének legfőbb szempontjai a tudás megszerzésének igénye, az erre való motiváltság és az egyéni képességeknek megfelelő teljesítményre törekvés megléte a tanulóban. Ennek megfelelően annak a tanulónak a szorgalma: Példás: aki kötelességtudóan, kitartóan, kellő önállósággal a tőle telhető legjobb eredményre törekszik, az órákra mindig készül, azokon aktívan részt vesz, munkája precíz, szívesen vállal többletmunkával járó feladatokat, érdeklődése sokirányú. Jó: aki órákon elvégzi a feladatokat, házi feladatát rendszeresen elkészíti, ösztönző hatásokra rendszeresen dolgozik, általában felkészül, de érdeklődése átlagos, főleg csak az iskolai feladatokra korlátozódik. Önállóságban fejlődést mutat. Változó: akinek munkája ingadozó, önállótlan a munkavégzésben, órákon csak külön utasításra végzi el a feladatokat, gyakran figyelmetlen, szétszórt, nem elég igényes, kötelességtudata laza, eredményei nem tükrözik képességeit. Hanyag: aki az órákon fegyelmezetlenül dolgozik, pontatlan, megbízhatatlan, házi feladatát rendszeresen nem készíti el, felszerelése hiányos, érdektelen, közömbös a tananyag iránt, nem teljesíti egy vagy több tantárgy minimális követelményét. A szorgalom értékelésénél figyelembe kell venni, ha a diák évvégére a félévi eredményéhez képest javuló tendenciát mutat. 1.16.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A kiemelkedő teljesítmények elismerése, a tanulók jutalmazásának elvei és formái  szaktanári, szakoktatói dicséret: kiemelkedő tantárgyi teljesítményért  osztályfőnöki dicséret (szóbeli, írásbeli): kiemelkedő közösségi munkáért  igazgatói dicséret: kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért  jutalomkönyv, oklevél: kimagasló tanulmányi, kulturális és sporteredményért, kitűnő tanulmányi eredményért Fegyelmező, fegyelmi eljárásoknál a fokozatosság elvét érvényesítjük az alábbiak szerint:  szaktanári figyelmeztetés (írásban)  osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban)  osztályfőnöki figyelmeztetés (írásban)  osztályfőnöki intő (írásban)  igazgatói figyelmeztetés (írásban)  igazgatói intő (írásban)  fegyelmi büntetés, mely lehet:  megrovás  szigorú megrovás  meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása  áthelyezés másik osztályba, vagy iskolába 16

 

eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából.

17

2. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Gábor Áron Szakképző Tagiskola helyi tanterve 2.1 Szakközépiskola A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. IX. Gépészet ágazat XXVII. Vendéglátóipar ágazat Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

4

4

4

4

3 3

3 3

3 3

2

2

3 3 1 3

2 2

2 1 2 1 1

1 2

1

1 5 1

5 1

5 1

5 1

Szakmai tárgyak órakerete, amelyből 1 óra (szakmai irányú képzésre) szabadon tervezhető

6

7

8

11

Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

4 35

4 36

4 35

4 35

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki

2

3

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 7.sz. melléklete tartalmazza.

IX. Gépészet ágazat Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ism.

4 3 3

+1 +1

4 3 3

+1 +1

4 3 3

2

+1

2

+1

4 3 3 1 3

+1 +1

+1 +1

3 18

Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv:

2 2 2 +1 1 5 1

1 2

+1 5 1

1

+2 5 1

(4)

Szakmai tárgyak: 6 11500-12 Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság 10163-12 Gépészeti munkabiztonság és környezetvédelem 10162-12 Gépészeti alapozó 4,5 feladatok 10172-12 Mérőtermi feladatok Szabad sáv: Mindösszesen:

2 1 2 1 1

(4) 7

+2 5 1

(4) 8

(4) 11

2 +1

6

+1

7

+1

4 4

(1)

(1)

+1

(1)

(1)

35

36

35

35

Tantárgyak

9. évf.

10. évf.

11. évf.

12. évf.

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Etika Történelem, társ. és áll. ism. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabad sáv:

4 3 3

4 3 3

4 3 3 1 3 1

Szakmai tárgyak: 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 10053-12 Vendéglátó üzleti gazdálkodás 10051-12

6 0,5

XXVII. Vendéglátóipar ágazat

2 2 2

+1 +1 +1

+1 2 1 5 1

2 2 1 2 1 1

+1 +1 +1

+1

+1 +1

1

+2 5 1

(4) 7

4 3 3 3

2

5 1 (4)

+1 +1

+2 5 1

(4) 8

(4) 11

+ 0,5 2

+1

3 2

+1 19

Vendéglátó marketing és kommunikáció 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv 10052-12 Vendéglátó termelés 10050-12 Vendéglátó értékesítés Szabad sáv: Mindösszesen:

2 1

+1

3

4

+1

2

(1) 35

4 1

(1) 36

3

(1) 35

(1) 35

2.2 Szakiskola A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális közismereti és szakmai elméleti-gyakorlati óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Területek Kötött órák Közismeret Szabadon felhasználható órakeret Összesen Kötött órák Szakmai elmélet és Szabadon gyakorlat felhasználható órakeret Összesen Heti összes óraszám

9. évfolyam 17 óra

10. évfolyam 11 óra

11. évfolyam 8 óra

1 óra

-

1,5 óra

18 óra 14,5 óra

11 óra 23 óra

9,5 óra 23 óra

2,5 óra

2 óra

2,5 óra

17 óra 35 óra

25 óra 36 óra

25,5 óra 35 óra

2.2.1 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi közismereti óraszámokkal. Tantárgyak Magyar – Kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program

9. évfolyam 2 + 1 óra 2 óra 3 óra 2 óra 3 óra 4 óra 1 óra

10. évfolyam 1 + 1 óra 2 óra 1 óra 1 + 1 óra 3 óra 1 óra

11. évfolyam 0 + 2 óra 2 óra 0 + 2 óra 2,5 óra 1 óra 20

Összesen: 18 óra 11 óra 9,5 óra A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 8.sz. melléklete tartalmazza.

2.3 Arany János Kollégiumi Programjának 0. előkészítő évfolyama 2.3.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. Tantárgyak

Heti óraszámok AJKP 0. évfolyam

Magyar nyelv és irodalom

5

Matematika

5

Idegen nyelv (angol/német)

3,5

Dráma

3

Testnevelés és sport

5

Patrónusi foglalkozás

2

Osztályfőnöki

1

Természetismeret

3

Szabadon választható tantárgyak

3

Informatika

1,5

Életpálya-építés

1,5

Művészetek

1,5

Tanulásmódszertan

1,5

Társadalomismeret

1,5

Kötelező óraszám

30,5

(Félkövér szedéssel a tagintézmény által választott tantárgyak és óraszámaik vannak kijelölve)

21

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 9 .sz. melléklete tartalmazza.

2.4 A szakiskolát végzettek középiskolája (szakmunkások szakközépiskolája) 2.4.1 A választott kerettanterv megnevezése A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák. 11. Nappali tagozat

12. Nappali tagozat

Magyar nyelv és irodalom

6

6

Idegen nyelv

6

6

Matematika

6

6

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

Természetismeret

2

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építő program

1

1

Szabadon tervezhető órakeret

3

5

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

Évfolyam/ Tantárgyak

2.4.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi közismereti óraszámokkal. Évfolyam/ Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom

11. Nappali tagozat

12. Nappali tagozat

6+2

6+2

22

Idegen nyelv

6

6

Matematika

6

6

Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek

4

5

2+1

0+3

Informatika

2

2

Testnevelés és sport

5

5

Osztályközösség-építő program

1

1

Összesen (közműveltségi óraszámok)

35

36

Természetismeret

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 10 .sz. melléklete tartalmazza.

2.5 HÍD II. program 2.5.1 A választott kerettanterv megnevezése C) variáns: 10 hónapos HÍD 2. óraterv: H/2/1. évfolyam heti óraszám (36 hét) Közismeret

31,5

Szakmai elmélet és gyakorlat együtt

0

Összesen

31,5

8-10% szabad sáv (közismereti rész)

3,5

8-10% szabad sáv (szakmai rész)

0

Mindösszesen (teljes képzés ideje)

heti 35

A HÍD 2. program közismereti óraszámai Évfolyam/ Tantárgyak

HÍD/2/1. heti 31,5 közismereti óra 23

C típus (1 éves) Kommunikáció és anyanyelv

5

Élő idegen nyelv (angol)

5

Matematika

5

Társadalom és jelenkor-ismeret

5

Természetismeret

5

Alapvető munkavállalói és életpálya-építési modulok

2,5

Osztályfőnöki (osztályközösség-építő program)

2

Informatika

2

Összesen

31,5

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 11 .sz. melléklete tartalmazza.

24

3. Az Ózdi Bródy Imre Szakképző Iskola Árpád Vezér Szakiskolai Tagintézményének helyi tanterve 3.1 Szakiskola 9-11. évfolyam, közismereti képzés

Tantárgy neve Magyar, kommunikáció Idegen nyelv Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő fogl. Összesen:

9. ÉVFOLYAM 72 72 108 72 108 180 36 648

10. ÉVFOLYAM 36 72 36 36 0 180 36 396

11. ÉVFOLYAM 0 112 0 0 0 160 32 304

A helyi tantervben előírt tananyagot és tantárgyi követelményrendszert pedagógiai programunk 12.sz. melléklete tartalmazza.

Célok, feladatok A szakiskolai képzés különös hangsúlyt helyez arra, hogy a tanítási-tanulási folyamat megalapozza és továbbfejlessze a tanulók képességeit, motivációit az egész életen át tartó tanuláshoz; beépítse a Nemzeti alaptantervben megfogalmazott tudásértelmezést, és ennek megfelelően az egész tanítási-tanulási folyamatot a szakmatanuláshoz nélkülözhetetlen kompetenciák fejlesztésének szolgálatába állítsa. A szakiskola további célja, hogy az egyes integrált tartalmakat hordozó műveltségterületek segítségével érvényesítse a közismereti és szakmai tananyagok interdiszciplináris és problémaközpontú szemléletét és szervezését; valamint a tartalmak feldolgozása, elsajátítása során a köznevelési törvényben előírtaknak megfelelően érvényesüljön a Nemzeti alaptantervnek a tanulásról és a tanulásszervezésről kialakított felfogása. Az egyes műveltségterületek témakörei, témái a valóság problémáit és az azok felismeréséhez, megértéséhez, kezeléséhez szükséges tudásokat, képességeket is a mindennapi élet kontextusába helyezik, kiemelve ezzel a társadalmilag releváns, alkalmazható tudás fontosságát.

Fejlesztési területek – nevelési célok  Az erkölcsi nevelés A tanulóban kialakul a kötelességtudat, érti egyéni és közösségi (társadalmi) felelősségének jelentőségét. Felismeri, hogy az egyes törvények és társadalmi egyezségek általában azért érvényesek, mert saját magunk által választott etikai elvek követésén alapszanak. Megérti és belátja a normakövetés társadalmi jelentőségét és a normaszegés következményeit. Ismer közösségi egyezségeket és normákat, képes egy-egy közösség etikai elveinek felismerésére és a különböző kultúrák etikai elveinek összevetésére. Képes bizonyos értékkonfliktusok felismerésére, ismer eseteket, példákat ezek kezelésére.  Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Megnevez és felismer magyar történelmi személyiségeket, feltalálókat, tudósokat, művészeket, sportolókat, tudatosul benne munkásságuk jelentősége. Ismer a szakmája

25

fejlődésével kapcsolatos fontosabb magyar találmányokat, szakmájában ismert kiemelkedő magyar személyiségeket. Tisztában van nemzeti ünnepeink jelentőségével, hagyományaival. Ismeri lakóhelye és iskolája környékének természeti és kulturális örökségét. Ismeri a nemzeti kultúrák jelentőségét, tiszteli a különböző népek és kultúrák hagyományait.

 Állampolgárságra, demokráciára nevelés A tanuló érti az egyén felelősségét a közösség fenntartásában és a normakövetésben. Ismeri alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Ismeri a normaszegések társadalmi jelentőségét, belátja az antidemokratikus eljárások, a korrupció és a hatalmi visszaélések veszélyét. Gyakorolja jogait és kötelességeit környezetében, ismeri és tiszteli szűkebb közösségei tagjait, törekszik a helyi közösségekkel való jó együttműködésre. Ismeri a civil szervezetek működési formáit és lehetőségeit.

 Önismeret és a társas kapcsolati kultúra fejlesztése A tanulóban tudatosul, hogy számos olyan mindennapi élethelyzet van, ahol az ember személyisége alapvető befolyással bír céljai elérésére, a társas kapcsolatai alakítására, feladatai elvégzésére. Tisztában van a társas kapcsolatok építésének lényegével, és az emberi együttműködés lehetőségeivel. Tud különbséget tenni az ideális és a reális énkép között, és tisztában van azzal, hogyan befolyásolhatja a társas környezet az önmagukról alkotott képet. Felismeri a normakövetés szerepét, fontosságát.  A családi életre nevelés A tanuló jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, kialakítja egyéni, eredményes munkamódszereit. Megismeri a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására, megismeri a takarékosság, takarékoskodás alapvető technikáit. Készül az örömteli, felelősségteljes párkapcsolatra, a családi életre. Ismeri a családtervezési módszerek alkalmazásának módját, ezek előnyeit és kockázatait, tud ezzel kapcsolatban információkat keresni és azokat döntéseiben felhasználni. Tud információkat szerezni a szexuális problémákkal kapcsolatban, ugyanakkor képes felismerni egyes információforrások veszélyeit. Tudja, hová fordulhat krízishelyzetekben. Képes tájékozódni a gyermekszülést és az örökbefogadást érintő kérdésekről. Érti a családnak a társadalomban betöltött szerepét. Érti a családtagok felelősségét a család egységének megtartásában, belátja a szerepek és faladatok megosztásának módjait, jelentőségét. A tanuló értelmezi a szülői és gyermeki felelősség fogalmát, tiszteli a különböző generációk tagjait.  A testi és lelki egészségre nevelés A tanuló tudja, hogy környezetünk is hatással van testi és lelki egészségünkre, ezért igényévé válik környezetének tisztán tartása, szépítése és a személyes higiéné. Tájékozott az e témakörben meglévő elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Ismeri a kultúra szerepét a lelki egészség megőrzésében. Tudatában van annak, hogy életvitelét számos minta alapján, saját döntéseinek sorozataként alakítja ki, és hogy ez a folyamat hatással van testi és lelki egészségére. Ismeri az egészségre káros, szenvedélybetegségek kialakulásához vezető élvezeti szerek használatának kockázatait, tudatosan tartózkodik ezektől. Ismeri a rizikófaktor fogalmát, képes 26

értelmezni erre vonatkozó információkat. Tudja, milyen szakemberek segítenek testi és lelki egészségünk megőrzésében és helyreállításában. Tud a gyász szakaszairól és az ilyenkor alkalmazható segítő technikákról, ismeri a hospice-szolgáltatás fogalmát. Képes értelmezni a gyógyszerekhez tartozó betegtájékoztatót. Ismeri az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés módját, képes tájékozódni a betegjogokról és az orvosválasztás lehetőségeiről. Tisztában van a védőoltások szerepével, tud példákat sorolni védőoltásokra.  Felelősségvállalás másokért, önkéntesség A tanuló felismeri, ha szűkebb vagy tágabb környezetében egyes emberek vagy csoportok segítségre szorulnak. Az adott helyzethez és lehetőségeihez mérten kötelességének érzi a segítségnyújtást, és próbálja ebbe társait is bevonni. Egyes helyzetekben képes felelősséget vállalni másokért (társaiért, a környezetében élő rászorultakért), és vállalásaiért helyt is áll. Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival.  Fenntarthatóság, környezettudatosság A tanuló érti a fenntartható fejlődés jelentőségét. Belátja, hogyan vezetett az emberiség tevékenysége környezeti problémák kialakulásához, érti ezek kockázatát, és látja ezzel kapcsolatos felelősségét. Ismer egyes globális problémák és a lokális cselevések, valamint az egyéni életvitel közötti összefüggéseket. A tanulóban felelősség ébred abban, hogy saját életvitelével legyen tekintettel a fenntarthatóság kritériumaira. Képes a fenntarthatósággal Felismeri, hogy a beteg, sérült, fogyatékkal élő embereken egyes helyzetekben kötelessége segíteni. Tisztában van az önkéntesség értékével, jelentőségével, formáival. kapcsolatban információkat keresni és értelmezni. Érti a nemzetközi összefogás jelentőségét a fenntarthatósággal kapcsolatban.  Pályaorientáció A tanuló tisztában van azzal, milyen személyes tulajdonságokkal, ismeretekkel, gyakorlatokkal és képességekkel rendelkezik. Érti, hogy ezek közül melyek piacképesek, és melyek állnak kapcsolatban az általa kitűzött céllal, illetve, hogy a munkáltató érdeklődését melyek keltik fel igazán. Megfelelő ismeretekkel rendelkezik tervezett szakmájával kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Rendelkezik ismeretekkel, és tapasztalatot szerez a felkészült álláskereséshez. Képes önéletrajzot készíteni, vagyis képes írásban összegezni céljait, képességeit, végzettségét, felkészültségét és mindazt, amit az alkalmazónak egy konkrét állással kapcsolatban nyújtani tud.  Gazdasági és pénzügyi nevelés A tanuló törekszik arra, hogy a fejlődési, megélhetési, biztonsági, önérvényesítési, társas szükségleteit minél magasabb szinten, tartalmasabb életvitelben elégítse ki. Érzékeli az anyagi és a kapcsolati tőke értékét és szerepét a társadalomban. Képes információkat keresni és értelmezni különböző egyéni pénzügyi döntésekkel (pl. befektetések, hitelek) kapcsolatban. Kellő ismerettel rendelkezik ahhoz, hogy számlát nyisson, és azt használja.  Médiatudatosságra nevelés A tanuló tudatosan választ a tanulását, művelődését és szórakozását segítő médiumok között. Képes a média által alkalmazott figyelemfelkeltő eszközöket, képi és hangzó kifejezőeszközöket értelmezni, médiatartalmakat használni, megfelelő kommunikációs stratégiával rendelkezik a nem kívánatos tartalmak elhárítására.

27

 A tanulás tanítása A tanuló megismer olyan alapvető tanulást segítő technikákat, amelyek segítségével hatékonyabbá teszi az önálló felkészülését, pl. a tanuláshoz szükséges külső (rend, fény, csend) és belső (munkakedv, jutalom, kíváncsiság, elérendő cél) feltételeket. Tud a tanult témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (pl. egyszerűbb kézikönyvekben) és a világhálón. Ismer tudásmegosztó és tudásépítő platformokat. Képes gondolatait, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. Megismeri saját tanulási stílusát, ezzel hatékonyabb információfeldolgozásra képes, tudatában van, mely területeket kell fejlesztenie. Elegendő önismerettel, önértékeléssel, önbizalommal rendelkezik ahhoz, hogy megfelelő teljesítményt nyújtson, de tisztában van vele, hogy ehhez megfelelő fizikai állapotban kell lennie. Ismer olyan módszereket, amelyekkel ezt megteremtheti.

Kulcskompetenciák, kompetenciafejlesztés  Anyanyelvi kommunikáció A tanuló hétköznapi kommunikációs helyzetekben alkalmazza a különféle beszédműfajok kommunikációs technikáit. Beszélgetés, vita során képes mások álláspontjának értelmezésére, saját véleménye megosztására, megvédésére vagy korrekciójára. Önállóan olvas és megért nyomtatott és elektronikus formájú irodalmi, ismeretterjesztő szövegeket. Szabatosan használja a választott szakmacsoport tanult szakszókincsét. Kritikus módon vesz részt az infokommunikációs társadalom műfajainak megfelelő információszerzésben és információátadásban. Képes szövegalkotásra a társadalmi (közösségi) élet legfontosabb területein a papíralapú és az elektronikus műfajokban. Törekszik a normakövető helyesírásra, képes az önálló kézikönyvhasználatra. Képes egyes nem verbális természetű információk verbális leírására, értelmezésére.  Idegen nyelvi kommunikáció Megérti és használja a gyakoribb mindennapi kifejezéseket és a nagyon alapvető fordulatokat, amelyek célja a mindennapi szükségletek konkrét kielégítése. Képes egyszerű interakcióra, ha a másik személy lassan, világosan beszél és segítőkész.  Matematikai kompetencia A tanuló képes matematikai problémák megoldása során és mindennapi helyzetekben egyszerű modellek alkotására, illetve használatára. Felismer egyszerű ok-okozati összefüggéseket, logikai kapcsolatokat, és törekszik ezek pontos megfogalmazására. Gyakorlott a mindennapi életben is használt mennyiségek becslésében, a mennyiségek összehasonlításában. Képes következtetésre épülő problémamegoldás során egyszerű algoritmusok kialakítására, követésére. Képessé válik konkrét tapasztalatok alapján az általánosításra, matematikai problémák megvitatása esetén is érvek, cáfolatok megfogalmazására, egyes állításainak bizonyítására.  Természettudományos és technikai kompetencia A tanuló ismereteinek segítségével, a megfelelő módszerek felhasználásával képes leírni és magyarázni a természet egyszerűbb jelenségeit és folyamatait. A technikai fejlődés fontosságának felismerése mellett belátja az alkalmazott technikák és technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait. Képes mozgósítani és alkalmazni természettudományos és műszaki műveltségét a tanulásban a választott szakma elsajátítása során és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldásában. Belátja a fenntarthatóságot középpontba 28

állító környezeti szemlélet fontosságát, képes és akar cselekedni ennek megvalósulása érdekében.  Digitális kompetencia A tanuló képes a számítógép nyújtotta lehetőségek önálló alkalmazására a tanulásban és a mindennapi életben, nyitott és motivált az IKT nyújtotta lehetőségek kihasználásában. Gyakorlottan kapcsolódik be az információ megosztásba, képes részt venni az érdeklődési körének, választott szakterületének megfelelő együttműködő hálózatokban. Felismeri és ki is használja az IKT nyújtotta lehetőségeket a feladatok, problémák megoldásában saját szakterületéhez kapcsolódóan. A tanulóban kialakul az IKT alkalmazásához kapcsolódó helyes magatartás, elfogadja a kommunikáció és az információ felhasználás etikai elveit. Felismeri az IKT interaktív használatához kapcsolódó veszélyeket, tudatosan törekszik ezek mérséklésére.  Szociális és állampolgári kompetencia A tanuló nyitott más kultúrák, más népek hagyományainak, szokásainak megismerésére, megérti és elfogadja a kulturális sokszínűséget. Ismeri és helyesen használja az állampolgársághoz kapcsolódó alapvető fogalmakat. Képes együttműködni a társaival az iskolai és az iskolán kívüli életben egyaránt, vállal feladatokat különböző, általa választott közösségekben. Képes társai számára segítséget nyújtani ismert élethelyzetekhez kapcsolódó problémák megoldásában. Megérti és elfogadja, hogy a közösség tagjai felelősek egymásért, ennek figyelmen kívül hagyása pedig akár súlyos következményekkel is járhat. Képes megfogalmazni véleményét a közösséget érintő kérdésekben, meghallgatja és képes elfogadni mások érvelését. A magyar és az európai kultúra, illetve hagyományok megismerésével kialakul a tanulóban az országhoz, a nemzethez, az EU-hoz és általában az Európához való tartozás tudata.  Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia A tanuló képes csoportos munkavégzésben részt venni, továbbá a közös feladatok, az iskolai élethez kapcsolódó problémák megoldása során a munka megtervezésére. Képes együttműködni társaival, igényli és képes a feladatmegoldást segítő információk megosztására. Vannak elképzelései az egyén társadalmi gazdasági feladataival, boldogulásával kapcsolatban. Nyitott a gazdaság működéséhez, az egyén gazdasági szerepéhez (pl. vállalkozás) kapcsolódó témák iránt, egyre reálisabb elképzelései vannak saját jövőjét illetően. Érdeklődik a választott szakterületéhez kapcsolódó gazdasági kérdések iránt, és képes ezzel kapcsolatos elképzeléseket megfogalmazni. Nyitott és érdeklődő a mindennapi életét és választott szakterületét érintő pénzügyi és jogi kérdések iránt. Mind reálisabban méri fel tevékenysége kockázatait, adott esetben képes ezek vállalására.  Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség A tanuló felismeri, hogy a művészetek érzelmi, gondolati, erkölcsi, esztétikai élmények, a tapasztalatszerzés forrásai. Nyitott műalkotások befogadására, képes a koncertélmények, színházi előadások, filmek és képzőművészeti események irányítással történő feldolgozására. Képes makettek, modellek konstruálására, belső terek különböző funkciókra történő önálló átrendezésére. Hajlandó kísérletezni új technikákkal, módszerekkel és anyagokkal.  A hatékony, önálló tanulás

29

A tanuló rendelkezik a hatékony tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, azaz tud írni, olvasni, számolni, továbbá nem idegenek számára az IKT-eszközök. A tanuló képes kitartóan tanulni, a figyelmét összpontosítani, törekszik arra, hogy saját tanulását megszervezze. Képes a figyelem és a motiváció folyamatos fenntartására, elég magabiztos az önálló tanuláshoz. A tanulás iránti attitűdje pozitív. Egyre gyakorlottabb abban, hogy felismerje készségeinek erős és gyenge pontjait, és hogy saját munkáját tárgyilagosan értékelje. Képes arra, hogy szükség esetén tanácsot, információt, támogatást kérjen.

Egységesség és differenciálás A nevelési-oktatási folyamat egyszerre egységes és differenciált: megvalósítja az egyéni sajátosságokra tekintettel levő differenciálást és az egyéni sajátosságok ismeretében az egységes oktatást. Az egyéni különbségek figyelembe vételének fontos területe a tehetséggondozás, amelynek feladata, hogy felismerje a kiemelkedő közismereti vagy szakmai teljesítményre képes tanulókat, segítse őket, hogy képességeiknek megfelelő szintű eredményeket érjenek el szakmájuk gyakorlása közben és alkotó egyénekké váljanak. A tanuló csak akkor képes erre, ha lehetőséget és bátorítást kap. A megfelelő oktatási módszerek, munka- és tanulásszervezési formák serkenthetik az egyéni különbségek kibontakozását. Az egyéni fejlesztési programok, a differenciálás különböző lehetőségei során a közismereti és szakmai tárgyakat tanító pedagógusok megfelelő feladatokkal fejlesztik a tehetséges tanulókat, figyelik fejlődésüket, és az adott szakasznak megfelelő kihívások elé állítják őket. A differenciált – egyéni és csoportos – eljárások biztosítják az egyes területeken alulteljesítő tanulók felzárkóztatását, a lemaradás egyéni okainak felderítésén alapuló csökkentését, megszüntetését. A sajátos nevelési igényű tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal lehetőség szerint együtt történő – integrált – oktatásuk. Esetükben a tartalmi szabályozás és a gyermeki sajátosságok összhangja ugyanolyan fontos, mint más gyermekeknél. Iskolai nevelés-oktatásuknak alapvető célja a felnőtt élet sikerességét megalapozó kulcskompetenciák fejlesztése, az egész életen át tartó tanulásra és a munkába állásra való felkészítés. A fejlesztés a számukra megfelelő tartalmak közvetítése során valósul meg és segíti a minél teljesebb önállóság elérését. A fejlesztési követelmények igazodnak a fejlődés egyéni üteméhez. A pedagógus a differenciálás során figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak – egyes sajátos nevelési igényű tanulók csoportjaira jellemző – módosulásait. Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, ennek alapján egyéni haladási ütemet biztosít. A differenciált nevelés, oktatás céljából individuális módszereket, technikákat alkalmaz; egy-egy tanulási, nevelési helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres. Együttműködik különböző szakemberekkel, a gyógypedagógus iránymutatásait, javaslatait beépíti a pedagógiai folyamatokba. A sajátos nevelési igényű tanulók számára szükséges többletszolgáltatásokhoz tartozik a speciális tankönyvekhez és tanulási segédletekhez, továbbá a speciális gyógyászati, valamint tanulást, életvitelt segítő eszközökhöz való hozzáférés. A fentiekre vonatkozó konkrét javaslatokat minden fogyatékossági területre vonatkozóan A sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve [2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 21. § (11) bekezdés] tartalmazza.

30

Szakképzés A szakiskolába lépő tanulók nevelése-oktatása eltérő jellegű pedagógiai-pszichológiai problémát ad a mindennapokban. A legtöbb nehézség a 9. évfolyamon érzékelhető. Az ide kerülő tanulók nagy része más intézményből érkezik, sokszor kudarcosan, rossz előképzettséggel, pesszimista szemlélettel. Ehhez járul a korosztály életkori sajátosságaiból fakadó számos gondja is. A 10. osztály félévére már viszonylag stabil kapcsolat alakul ki a tanulók és a tanulók, valamint a tanulók és a tanárok között is. A szakképzésben tanulók mind a magatartás, mind a tanulás szempontjából stabilabb, egységesebb képet mutatnak. Legtöbb konfliktust a dohányzás, a durva beszéd, az agresszivitás és a rongálás idézi elő. A megszokottól eltérő korosztályhoz való alkalmazkodás, a pedagógiai módszerek, a megfelelő pedagógiai attitűd keresése folyamatosan javuló, de még nem a kívánt színvonalú. A nevelőtestület által közvetítendő legfontosabb értékek:  Korszerű műveltségkép  Korszerű műveltségi és erkölcsi értékrendszer  Kreativitás fejlesztése  A társadalmi beilleszkedés segítése  A hátrányok csökkentése  A tehetséggondozás  A kulturált és környezettudatos magatartás  A testileg, szellemileg, erkölcsileg egészséges életvitel  A nemzeti kultúra közvetítése  A hagyományőrzés  A tapasztalati (gyakorlatorientált) tanítás Céljaink:  A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak lehetőség szerinti egyénre szabott fejlesztése  A kompetencia alapú oktatás segítse a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását.  Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetésével a tanulók motiváltságának növelése  Digitális írástudás elterjesztése  Önálló intézményi innováció fokozása, folyamatossá tétele  A kompetencia alapú oktatás implementációja  A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenységek megszervezése, a bevezetett kompetencia területekhez kapcsolódóan. E területeken történő előbbre lépés érdekében feladataink: 1.) A családi szocializáció hiányának tudatos kezelése – különös tekintettel a hátrány- és veszélyeztető tényezők felismerése, mérséklése. 2.) Az elemi képességek és alapkészségek szilárd begyakoroltatása – döntően a tanítási órán, illetve szervezett tanórán kívüli keretek között. 31

3.) Az önálló ismeretszerzés és tanulás képességének megalapozása, ill. fejlesztése. 4.) Mivel az iskola tanulóinak összetétele heterogén, mind az ismeretszerzésben, mind a képzésben a gyermekek valós tudásszintjéhez igazodunk. A tényleges érdeklődésük és képességük szerint alakítjuk a programkínálatunkat. 5.) Testi-lelki egészség, a testileg—szellemileg—erkölcsileg egészséges életvitelre nevelés. Fokozatosan és fokozottan váljék igényükké és szokásukká a rendszeres testedzés és egészséges életmód. Emellett ki kell alakítanunk tanulóinkban az egészséges életvitel igényét, valamint azt, hogy képesek legyenek saját harmonikus életvitelük kialakítására. 6.) Életkori sajátosságok figyelembe vételével az érzelmi nevelés eszközeivel segíteni kell gyerekeinket:  az énképük, értékrendjük kialakításában,  az önismeret, az önnevelés szándékának és módszereinek elsajátításában,  a toleranciát az empátiát és az együttműködési készséget is magába foglaló lelkileg egészséges személyiségük fejlesztésében. 7.) Kulturált és környezettudatos magatartásra nevelés. A kulturált magatartás alapnormáinak elsajátíttatása, majd a magatartáskultúra fejlesztése (beszédkultúra, viselkedés, stb.). Személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás. 8.) Arra törekszünk, hogy tanulóink szeressék iskolánkat, kötődjenek hozzá. Ez az osztályfőnöki nevelőmunka eredményességének kritériuma. Továbbá tartalmas, színes, diákközösségi élet kialakítása – a tagozati sajátosságokat figyelembe véve. 9.) A szociokulturális hátrányok kompenzálása, a társadalmi beilleszkedés segítése, a másság elfogadása. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:               

a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak, írásos munkáinak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti, javító- és osztályozó vizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

32

       

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, a bejáró tanulókkal kapcsolatosan tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre       

      

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: az osztálynapló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása, az azokkal kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok meg-oldását. Kapcsolatot tart a külső gyakorlati helyek szakembereivel. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok A gyermekvédelmi munka magába foglalja az iskolavezetés, a gyermekvédelmi megbízott, az osztályfőnökök és valamennyi nevelő ifjúságvédelmi feladatait. A gyermek- és ifjúságvédelem feladatainak törvényi vonatkozása:  A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről,  A 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. Az intézményi nevelés feladata az ismeretnyújtáson túl, hogy:  feltárja a sokféle hatást, ami a gyermekeket éri, és kiegyenlítse azt; 33

 biztosítsa az esélyegyenlőséget,  a hiányos szocializációt kompenzálja. Ezeknek az elvárásoknak akkor tudunk megfelelni, ha a társadalmi mikrokörnyezet adottságait, hiányosságait figyelembe véve alakítjuk ki és szervezzük meg nevelő-oktató munkánkat. Ebben a folyamatban jelentős szerepet kap a gyermek- és ifjúságvédelmi munka, mely valamennyi pedagógus kötelessége. Intézményünk gyermekvédelmi tevékenysége kiterjed: a tanulók fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére, feltárására, megszűntetésére. 1.)

A megelőzés eredményességének feltétele, hogy a tanulóért felelős pedagógus jól ismerje minden tanítványának környezetét, fejlettségi és neveltségi szintjét, valamint az ártalmakkal szembeni ellenálló képességét is. Mindannyiunk feladata megismerni azokat az ártalomforrásokat, amelyek a diák képességeinek kibontakoztatását gátolják. Az egészséges család nagyrészt védettséget ad az ártalmakkal szemben, s a kedvező iskolai hatások is képesek ellensúlyozni azokat. A tanulók megismerése akkor lehet alapos, ha nemcsak a tanítás-tanulás folyamatában észlelt, hanem a tanórán és iskolán kívüli viselkedésükről is tudomást szerzünk. A családlátogatáson szerzett információ a ifjúságvédelmi munkában nélkülözhetetlen, csakúgy, mint a kortárs kapcsolatok figyelemmel kísérése. Törekszünk az őszinte, nyílt tanár-diák viszony kialakítására, a tanulók bizalmának elnyerésére. A gyermekvédelem megelőző céljait az alábbi tevékenységekkel biztosítjuk: o a fejlődéshez szükséges feltételek megteremtése a lehetőségek szerint, o a tanulói képességekhez igazodó szervezeti formák kialakítása – a kudarcok csökkentése, valamint a tehetségek kibontakoztatása érdekében, o a tanulói közösségek, szervezetek működtetése, o a diákönkormányzat segítése, a tanulói jogok képviselete, o a nevelés-oktatás biztonságos és egészséges környezetének kialakítása, o a rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel, családokkal – a hatékonyabb formák keresése, o az iskolai tanulmányi rend, pihenőidő, szabadidő, testmozgás beépítésével történő kialakítása, o sportolási, étkezési lehetőség biztosítása, o kedvezményes étkeztetés, tanszer-, tankönyvellátás elveinek kidolgozása, biztosítása, o szükség esetén a pedagógiai szakszolgálathoz irányítás, o egészségügyi szűrővizsgálatok kezdeményezése, o a tanulók szabadidejének szervezése, o egészségnevelési (ezen belül a drog-prevenciós és bűnmegelőzési program) és mentálhigiénés programok szervezése, o családi életre nevelés, o tájékoztatás családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

34

2.)

A gyermek és- ifjúságvédelmi tevékenység feltáró szakaszában a következő területekre kell irányulnia munkánknak:  fel kell ismerni, fel kell tárni a tanulók problémáit,  meg kell keresni a problémák okait,  segítséget kell nyújtanunk a problémák megoldásához,  jelezni kell a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A gyermek és ifjúságvédelmi problémák súlyossága alapján különböztetjük meg a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű tanulókat. Iskolánkban a hátrányos helyzet és veszélyeztetettség legfőbb okai, területei: Környezeti okok:  mindkét szülő munkanélküli,  nevelési hiányosságok, (elemi szokásrendszer kialakulatlansága, a szülői felelősségvállalás egyre fokozódó hiánya, stb.),  italozás, bűnözés a családban,  kifogásolható szülői életvitel,  a gyermek elhanyagolása,  testi fejletlenség,  a család szétesése,  a család nem megfelelő szerkezete,  devianciába hajló baráti kör,  ingerszegény környezet,  a családi motiváció, pozitív példamutatás hiánya. A gyermek személyiségéből eredő okok:  értelmi elmaradottság,  gátlástalanság,  fokozott agresszivitás,  életcélok nagymértékű hiánya. A veszélyeztető tényezők ismerete valamennyi nevelő számára fontos. Pedagógiai – pszichológiai ismereteink felfrissítése nélkülözhetetlen a pszichés személyiségzavarok jeleinek felismeréséhez, illetve azok kezeléséhez. Fontos, hogy a pedagógus a gyermek pillanatnyi személyiségjelzőit meg tudja különböztetni a deviancia kezdeti megnyilvánulási jeleitől. A tanulónál mutatkozó vészjelekre megfelelő módon és kellő időben történjen a reagálás. A nevelőtársakat igyekszünk erre alkalmassá tenni az ismeretek átadásával, azok értelmezésével, önképzés szorgalmazásával.

3.)

A veszélyeztető tényezők fennállása esetén a pedagógia eszközeivel próbáljuk kedvezően befolyásolni a gyermeket és annak családját. Nagyon fontos a megerősítés, beszélgetés, a szeretetátadás. Az iskolai cél- és eszközrendszert sajátos funkciókkal bővítjük. Ezek: a helyettesítő, a pótló és a korrigáló nevelés; melynek keretében a következő fontosabb elemeket tartjuk szem előtt:  társadalmilag értékes modellnyújtás, 35

 kötődő- és azonosulási képességek kifejlesztés, gyakoroltatása,  konfliktuskezelési módok megismertetése,  bensőséges kapcsolat kialakítása (együttérzés, barátság, nagylelkűség, személyes érdeklődés, stb.),  az ismeretekben való elmaradottság pótolása,  (étkezési-, kommunikációs-, illemszabályok megtanítása, közösségi magatartás, higiéniás szokások, önkiszolgálási tevékenység),  közösségi programok nyújtotta élmények biztosítása,  a személyiségformálás lehetőségeinek kihasználása,  a szabadidő hasznos eltöltésére ösztönzés, közösen kialakított programokkal,  életvezetési ismeretek, nevelési tanácsok szülőknek családlátogatások alkalmával,  a magatartási, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek szakellátásának kezdeményezése,  a rendszeres iskolába járás figyelemmel kísérése. Amennyiben a pedagógia eszközeivel nem lehet már orvosolni a kialakult helyzetet, úgy segítséget kérünk:  a pedagógiai szakszolgálat szakembereitől,  a védőnőktől, iskolaorvosoktól,  a családsegítő és gyermekjóléti szolgálattól,  a járási hivatal illetékes osztályától,  a rendőrségtől. A feladatok megvalósításában első helyen az osztályfőnök nevelő áll. Ő irányítja a vezetésére bízott osztályban, a pedagógusok gyermekvédelmi tevékenységét. A gyermekvédelmi megbízott fogja össze az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi munkát: o az osztályfőnökökkel, szaktanárokkal együttműködve törekszik a megelőző gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységek megvalósítására, o részt vesz a speciális gyermekvédelmi munka szervezésében, megvalósításában és ellenőrzésében, o a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, o az igazolatlan hiányzások adminisztrációjának koordinálása, o kapcsolatot tart a hivatali szervekkel – Járási Gyámhivatal, Járási Hivatal Hatósági Osztály, BAZ. Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata. o rendszeres kapcsolattartás a Gyermekjóléti Szolgálattal, o részt vesz a Gyermekjóléti Szolgálat jelzőrendszeri megbeszélésein, o rendszeres koordinálja a drogprevenciós-bűnmegelőzési felvilágosító előadásokat, illetve az egyéb „iskola-rendőre” programokat, o kapcsolatot tart a pártfogó-felügyelővel és a nevelőszülő tanácsadókkal.

36

A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai A vizsgaszabályzat célja: a tanulók tanulmányok alatt tett vizsgái lebonyolítási rendjének szabályozása. - tanulmányok alatti vizsga követelményeit, részeit - és az értékelés rendjét a nevelőtestület a pedagógiai program alapján határozza meg és a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozza. A tanulmányok alatti vizsgák célja: Azon tanulók osztályzatainak megállapítása, akiknek félévi vagy év végi osztályzatait évközi teljesítményük és érdemjegyeik alapján a jogszabályok és az intézmény Pedagógiai Programja szerint nem lehetett meghatározni a pedagógiai programban meghatározottaknál rövidebb idő alatt (tanév összevonással) szeretné a követelményeket teljesíteni. A szabályosan megtartott tanulmányok alatti vizsga nem ismételhető. Általános szabályok Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: - osztályozó vizsgákra - különbözeti vizsgákra - javító vizsgákra Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: - aki osztályozó vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával osztályozóvizsgára utasít - aki különbözeti vizsgára jelentkezik - akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira. Minden vizsga írásbeli vagy szóbeli, vagy gyakorlati vizsgarészből állhat. Osztályozó vizsga Az intézményi osztályozó vizsgát a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben kell megszervezni. Osztályozó vizsgát kell tennie teljesítményének értékelése céljából a tanulónak, ha a tanítási év során jogszabályban meghatározott mértékű igazolt és igazolatlan hiányzást gyűjtött össze, s emiatt félévi vagy év végi osztályzatát nem tudta a szaktanár megállapítani. Az osztályozó vizsgához vezető hiányzás mértéke 250 óra, illetve egy adott tantárgyból a tanítási órák több mint 30 % - a. Amennyiben a tanuló hiányzása a gyakorlati órák éves óraszámának 20%-át eléri, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. Abban az esetben, ha a tanuló tanulószerződéssel rendelkezik, a gyakorlati képzőhely hozzájárulása is szükséges. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és év végi jegyek lezárását megelőző két hétben, ha

37

- felmentést kapott –kérelmére - a kötelező tanórai foglalkozások látogatása alól /magántanuló/, - engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Sikeres osztályozó vizsga esetén az adott tantárgyból a tanulmányok megrövidítésére is engedélyt kaphat a tanuló. A tanulmányok alatti vizsga során – a tanuló részére - lehetővé kell tenni mindazon mentességek, kedvezmények érvényesítését, amelyet a tanuló megfelelő vizsgálat, szakértői vélemény alapján kapott. A tanulmányok alatti vizsgán elért eredmény csak akkor támadható meg, ha az Intézmény nem a helyi tantervben meghatározott követelményeket kéri számon, vagy a vizsgáztatás során olyan eljárási hiba történt, amely vélhetőleg a tanuló teljesítményét hátrányosan befolyásolta. Az osztályozó vizsgát megismételni, eredményén javítani nem lehet.

Különbözeti vizsga A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként írhatja elő az Intézmény a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanult, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az tagintézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében. Javítóvizsga Ha a tanuló tanév végén maximum három tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, javítóvizsgát tehet. Ha mindhárom tantárgy szakmai elméleti vagy gyakorlati tárgy, a tantestület megtagadhatja a javító vizsgát. Június 15-ig minden tantárgy javítóvizsga témaköreit a tanulóval ismertetni kell. Javítóvizsga augusztus 15. és augusztus 31. között szervezhető. A tanulót a vizsga eredményéről azonnal tájékoztatni kell. Pótló vizsga Abban az esetben, ha a tanuló önhibáján kívül nem tudja teljesíteni az osztályozó/pótló/különbözeti vizsga követelményeit, a teljes vizsga anyagából, vagy a nem teljesített vizsgarészből - kérelmére - pótló vizsgát tehet. Időpontját egyéni elbírálás alapján az igazgató jelöli ki. Szintvizsga A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szervezésében, valamint az intézmény közreműködésével kerül sor a szintvizsga megszervezésére. A szakmai gyakorlati szintvizsga a mindenkor érvényes MKIK szintvizsga szabályzata szerint kerül lebonyolításra minden szakmánál az adott és előírt időpont szerint. A vizsgázó tanulók gyakorlati 38

felkészülésének mérése előírt gyakorlati feladatbankból választott gyakorlati feladatból áll, melyen előírt időtartam alatt kell elkészíteni, s az értékelése az előre megadott szempontok szerint történik. Független vizsgabizottság előtt zajló vizsga A tanuló tanulmányai során pedagógusaitól független bizottság előtt, tanulmányok alatti vizsgát tehet, amely lehet osztályozó-, és javítóvizsga. A független vizsgabizottság előtt letehető tanulmányok alatti vizsgát az Oktatási Hivatal szervezi. A tanuló – kiskorú tanuló esetén a szülője aláírásával – a félév, illetve a szorgalmi idő utolsó napját megelőző huszonkettedik munkanapig, amennyiben hiányzás miatt nem értékelhető és osztályozó vizsga letételére kap engedélyt, az engedély megadását követő három napon belül jelentheti be, ha független vizsgabizottság előtt kíván vizsgát tenni. A tanuló amennyiben a tanév végén valamely tantárgyból / tantárgyakból elégtelen osztályzatot kapott, s javítóvizsgát tehet, a bizonyítvány átvételét követő tizenöt napon belül kérheti, hogy a javítóvizsgát független vizsgabizottság előtt tehesse le. Tanulmányok alatti vizsgák szervezésének legfontosabb alapelvei A vizsgabizottság minimum három főből áll. - elnök - kérdező tanár - ellenőrző tanár Az általa ellátandó feladatok: Az elnök - felel a szabályok betartásáért, - ellenőrzi a vizsgázók adatait, vezeti a jegyzőkönyvet, - ha kell szavazást rendel el Kérdező tanár(ok) - csak megfelelő tanári végzettséggel lehet Az igazgató felel a vizsgák szabályos lebonyolításáért. Ellenőrző tanár - lehetőség szerint szakos tanár - felel a vizsga szabályszerűségéért Írásbeli vizsgarészek általános szabályai - a tanteremben minden padban csak egy diák ülhet - a feladatlapot az iskola pecsétjével kell ellátni, fel kell tüntetni a tantárgy megnevezését, a tanuló nevét és a dátumot - a vizsgán használható segédeszközöket a szaktanár tájékoztatása alapján a tanuló hozza magával Az írásbeli vizsga javítása - a szaktanár az adott vizsganapon piros tollal kijavítja az írásbeli dolgozatot - ha a szaktanár arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközöket használt, - rávezeti a feladatlapja és értesíti az igazgatót. 39

A tanulói felvétel és átvétel helyi szabályai A tanulói jogviszony felvétellel és átvétellel, jelentkezés alapján keletkezik. Az általános felvételi eljáráson túl, a tagintézmény vezetője a felvételről vagy átvételről tanulói jogviszonyt létesítő vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. A kérelemnek helyt adó döntést írásban közli a tanulóval illetve a szülővel. Átvétel esetén a döntésről értesíti az előző iskola igazgatóját. Az elutasításról határozat formájában dönt. Benyújtandó okmányok: iskolai bizonyítvány, lakhely igazolása és iskolaváltoztatási értesítés. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az átvételkor különbözeti vizsga letétele akkor írható elő, ha a tanult tananyagban vagy annak ütemezésében jelentős eltérés állapítható meg. A szakiskolába történő felvétellel kapcsolatban a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény 23.§-ban foglaltak az irányadóak. Eszerint: a. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó (3 éves) képzést folytató szakiskolába – az előírt egészségügyi, pályaalkalmassági követelmények teljesítése esetén – alapfokú iskolai végzettséggel lehet belépni a felvételi eljárásban meghatározott tantárgyakból számolt tanulmányi pontszám szerinti rangsor alapján, b. a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerint folyó (3 éves) képzést folytató szak-iskolába a szintén e törvényben szabályozott Köznevelési Hídprogram elvégzésével is be lehet kapcsolódni c. a szakiskola szakképzési évfolyamain kizárólag szakmai elméleti és gyakorlati oktatás folyik azon tanulók esetében, akik a szakiskolai közismereti kerettantervben előírt követelményeket vagy a középiskola tizedik évfolyamát eredményesen teljesítették. Esetükben, valamint a gimnáziumban szerzett érettségivel vagy szakközépiskolában szerzett nem szakirányú szakmai érettségivel rendelkező tanulók esetén szakképzési évfolyamok száma kettő év. A felvett, illetve az átvett tanulók osztályba sorolásáról a tagintézmény vezető intézkedik. A szakiskolában a tanuló beiratkozásához be kell mutatni a tanuló személyi igazolványát vagy születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját és az elvégzett iskolai évfolyamokat tanúsító bizonyítványokat. A vendéglátás szakmái iránti érdeklődés, az iskolai elkötelezettség kialakítását kiemelten fontos célként kezeljük. Tanáraikat és társaikat elfogadó, nyitott tanulókat szeretnénk nevelni, akik az adott környezetnek, élethelyzetnek megfelelő viselkedést tudnak tanúsítani és az alapvető normák megtartása mellett kommunikációs kultúrájuk, beleértve az idegen nyelvi kommunikációt is, a szakma elvárásainak megfelelően. A tanulók lexikális tudásának előtérbe helyezése helyett az alkalmazható tudás, az élethosszig tartó tanulást segítő kulcskompetenciák elsajátíttatását, készségek kialakítását tekintjük elsődlegesnek, beleértve az önálló tanulás képességét is, ezért kiemelt szerepet szánunk az felzárkóztatásnak, a gyakorlatorientált képzésnek. Az előbbiek, valamint az önállóan és

40

csoportban dolgozni tudás kialakítása érdekében elsődlegesnek tekintjük a kompetencia-alapú tananyagok, tantárgyi modulok és projektek alkalmazását.          

A diákok szakmai elkötelezettségének erősítése a vállalkozók elégedettségének fokozása A szakmai tárgyak vonatkozó részeinek hangsúlyos, életszerű helyzetben való oktatása. (projektek, szakmai gyakorlatok) Pályaválasztást segítő pályaorientációs foglalkozások szervezése általános iskolákkal, illetve szakiskolákkal együttműködve A szakma gyakorlati munkahelyek, „élet közeli” bemutatása. Kompetencia alapú szintvizsga szervezése A tanulók bemeneti szintjének vizsgálata meghatározott tárgyakból. A nyelvi képzésszínvonalának emelése, különös tekintettel a szakmai képzésbe bekapcsolódott tanulókra A tanuló érdeklődésének felkeltése újszerű pedagógiai módszerekkel. (Pl.: a választott nyelv életszerű helyzetben való oktatása.) Modulok, projektek alkalmazása a közismereti és szakmai képzésben A modern technikai eszközök (Multimédia, számítógép alkalmazása az oktatásban a képzés színvonalának emelése érdekében. Személyiségfejlesztés, tanulók ízlés- és viselkedéskultúrájának, empatikus képességének pozitív fejlesztése.

Előzetes tanulmányok beszámíthatósága A modul rendszerű szakképzés lehetőséget biztosít a beszámíthatóság alkalmazására. A másodszakmás képzésben részt vevő tanulók az első szakma megszerzésekor már sikeresen teljesített modulokat – bizonyítvánnyal tanúsítva, – a második szakma elsajátítása folyamán még egyszer nem kell, hogy tanulják illetve vizsgázzanak azokból, amennyiben a két szakképesítésben azonos modulok találhatóak. A beszámítás iránti kérelmet a tanuló, kiskorú tanuló esetében a szülő nyújtja be az intézmény vezetőjének, amely mellé csatolja a már teljesített modul igazolására szolgáló dokumentumot. A beszámítható előzetes tanulmányokról és teljesített követelményekről a szakképző iskola vezetője határozattal dönt. A döntés elleni fellebbezés a kormányhivatalhoz lehet benyújtani. Erről a kérvény benyújtásakor a kérvényezőt maradéktalanul tájékoztatni kell. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája A tanulók értékelésének helyi rendszere Az értékelést megalapozó ellenőrzés célja:  a tanulók minősítése,  visszajelzés a szülőknek, az iskolának a tanuló tudásáról, a hiányosságokról,  az önértékelés képességének kialakítása, 41



személyiség fejlesztése

Az ellenőrzés és az azt követő értékelés legyen  pedagógiailag kifogástalan,  folyamatos, rendszeres, tervszerű és aktuális,  kiszámítható, nem kampányszerű,  sokoldalú, vegye figyelembe a tanuló valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét is,  módszertanilag változatos,  konkrét, objektív és igazságos, szükség esetén méltányos,  lehetőség szerint kollektív: vegye figyelembe az osztályközösség véleményét is,  természetes kísérője a tanulási folyamatnak, ne kísérje túlzottan feszült légkör! Az ellenőrzés és értékelés során figyelembe kell venni a tanulók életkori sajátosságait, a tantárgy jellegét, a tanuló önmagához viszonyított fejlődését is. Az osztályzás nem lehet a fegyelmezés, büntetés eszköze. Az ellenőrzés, értékelés formái:  szóbeli: beszélgetés, összefüggő felelet, kiselőadás, stb.  írásbeli: feladatlap, teszt, dolgozat, témazáró, stb.  gyakorlati: munkadarab, gyűjtőmunka, sportteljesítmény A gyakorlatban meghatározó a 10-12. évfolyamon – a gyakorlati helyen végzett teljesítmény szakmai szempontú értékelése, a munkafolyamatok, a termék elkészítésének módja és minősége. Mindezekből kiválasztva a pedagógus maga tervezi meg az ellenőrzést, értékelést,  ügyelve a szóbeli és írásbeli formák helyes arányára. (Az esetleges speciális ellenőrzési formákat a helyi tantervek tartalmazzák.) Az értékelés módjai: 5 fokozatú számskálával A tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben és tanév végén minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük. Az érdemjegyek minimális száma havonként legalább egy, heti egy órás tantárgynál pedig félévente három (ezek között írásos és szóbeli beszámoltatások eredményeinek is kell szerepelnie, helyes arányukat a szaktanár dönti el). A tanulók teljesítményét félévkor és tanév végén osztályzatok fejezik ki valamennyi tantárgy esetén. A félévi és év végi osztályzatok a tanulók tantárgyankénti összteljesítményét tükrözik. Tanév végén az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni. Az egyes osztályzatokat gondos pedagógiai mérlegelés, nem gépies műveletek útján kell megállapítani. Az értékelésnél használt dokumentumok  félévkor:  ellenőrző könyv, napló 42



tanév végén:  ellenőrző könyv  napló  bizonyítvány  törzslap

Az értékelés alapja: a helyi tanterv követelményrendszere A 9-12. évfolyamon a témazáró felmérések értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyre történő átváltását a következő arányok alapján végzik a szaktárgyat tanítók, tanárok: Teljesítmény 0-33 % 34-50 % 51-75 % 76-90 % 91-100 %

Érdemjegy elégtelen (1) elégséges (2) közepes (3) jó (4) jeles (5)

Az osztályzat (érdemjegy) akkor  jeles (5): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes.  jó (4): Ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit. Kisebb bizonytalanságokkal tudja alkalmazni tudását. közepes (3): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit pontatlanul, esetenként felszínesen és több hibával teljesíti. Csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni tudását.  elégséges (2): Ha a tanuló a helyi tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz szükséges ismereteit sajátította el. Kizárólag nevelői segítséggel képes önálló feladatvégzésre.  elégtelen (1): Ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz feltétlenül szükséges ismeretekkel, nevelői segítséggel sem képes önálló feladatvégzésre. 

Az érdemjegy (osztályzatok) osztálykönyvi bejegyzésének formái:  piros tintával: - témazáró felmérések, dolgozatok - tanév végi osztályzatok  kék tintával: - szóbeli feleletek - írásbeli feleletek  zöld tintával: - gyűjtőmunka, szorgalmi feladatok, kiselőadások 43

- füzetek rendje, külalak - félévi osztályzatok A tanulói értékelés fajtái:  Nyomon követő értékelés (mérés): Az adott osztály önmagához viszonyított teljesítményének nyomon követése, a fejlődés minőségének és ütemének regisztrálása.  Diagnosztikus és formatív értékelés: Az alapkészségek mélységének a megismerése, a következő időszak fejlesztési feladatainak megtervezése, különös tekintettel a kompetencia-mérés eredményeire. A szakképzés jelenlegi rendszerében, a szakmai záróvizsgára bocsátás feltétele a sikeres modulzárás minden követelménymodul esetén. A tanulói értékelés az előzőekben lefektetett elvek szerint történik, meghatározott formában. Az iskolarendszerben történő tananyag-egységenkénti modulzárás formája a hagyományosan témazáróként, a szakképzési évfolyamokon modulzáró dolgozatként elnevezett mérés. az érdemjegy beszámítása a témazáró dolgozatok osztályzataival azonosan történik. Amennyiben a tananyagegység elméleti és gyakorlati tananyagelemeket is tartalmaz, akkor a közös modulzáró érdemjegyet a tanárok és a szakoktatók közösen alakítják ki. A nevelői konzultáció alkalmával figyelembe kell venni az óraszámokat, így a végleges osztályzat a magasabb óraszámú tananyagelem dominanciájával dönthető el. Szintvizsga értékelése: Gyakorlati szintvizsgán részt vevő tanulók teljesítményének értékelése: A gyakorlati szintvizsga bizottság a vizsgán a tanulók teljesítményét a gyakorlati szintvizsga követelmények alapján értékeli. Az értékelés a közoktatási törvényben megfogalmazottaknak megfelelően öt érdemjegy szerint történik. Az értékelés a tanulók elért tudásának minősítése, egybevetve az elsajátított kompetenciákkal, illetve az alapkövetelmények hierarchikus rendjével. Az értékelés folyamán az érdemjegyekhez pontozást rendelünk: (5) 92 – 100 pontig (4) 80 - 91 pontig (3) 66 - 79 pontig (2) 52 - 65 pontig (1) 0 - 51 pontig Az összes értékelés a következő elemekből áll:  tevékenység ellenőrzése,  tevékenység minősítése,  a minősítés részletezése és egyben visszacsatolása az egyes munkafázisok minősítésére vonatkozóan. A tanuló félévi és tanév végi gyakorlati osztályzatának meghatározásakor a szintvizsga osztályzatát súlyozottan kell figyelembe venni – az évközi érdemjegyek és a szintvizsga érdemjegy átlagolásával - , tört szám esetén a szintvizsga eredményéhez kerekítve.

44

Az iskolai írásos beszámoltatások formái, rendje, korlátai, az értékelésben betöltött szerepe, súlya Az írásos beszámoltatások formái:    

írásbeli felelet az egész osztályra / csoportra vonatkozóan, írásbeli felelet egyénre vonatkozóan, témazáró felmérések, dolgozatok, tanév végi felmérések.

Az írásos beszámoltatások rendje, korlátai:  Az előre bejelentett témazárót minden tanulónak kötelessége megírni. Ha a tanuló a témazáró írásának napján hiányzik, akkor a hiányzás megszűnését követő egy héten belül pótló dolgozatot köteles írni (a dolgozat követelményrendszere azonos az osztály / csoport által megírt dolgozattal). Témazáró felmérés esetén javító dolgozat írására nincs lehetősége a tanulónak.  Egy tanítási napon legfeljebb két témazáró dolgozat íratható. Ha egy napon két témazáró felmérést írnak, akkor azon a napon több, az osztály egészét érintő írásbeli felelet nem történhet. A szaktanár a témazáró felmérés (dolgozat) időpontját egy héttel korábban köteles meghatározni, s arról a tanulókat tájékoztatni kell. A témazáró felmérések (dolgozatok) értékelésben betöltött szerepe, súlya  Az érdemjegyek nem egyenértékűek. A témazáró felmérések (dolgozatok) érdemjegyei a félévi / tanév végi osztályzatok alakításánál nagyobb súllyal esnek latba, ezért az osztálynaplóban meg kell különböztetni piros színnel a más érdemjegyektől (két érdemjegyként kell számításba venni, pl.: egy 4-es dolgozat 4+4 érdemjegy).  A tanév végi felmérés értékelése a szaktanár hatáskörébe tartozik, saját hatáskörben dönt arról, hogy a felmérés eredményét számításba veszi-e a tanév végi osztályzat megállapításánál, ennek megfelelően az érdemjeggyel vagy százalékszám megadásával történő minősítés között szabadon választ. Szintvizsga: A szintvizsga kereteit közvetlenül meghatározza a szakképzési törvény, a megszervezhetőségét – a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával történt megállapodás szerint – a szakképesítések szakmai és vizsgakövetelménye tartalmazza. A szintvizsgát az illetékes területi gazdasági kamara a gazdasági kamara a gazdasági érdekképviseleti szervezetekkel, szakmai szervezetekkel együttműködve – az illetékes szakképző iskola és a gyakorlati képzés szervezője képviselőjének közreműködését szervezi. Rendszerét a kamara által kiadott szintvizsga szabályzat rögzíti. Alapelvei:  A tanuló ismereteit képes legyen rendszerezni és folyamatba építeni,  felismerje a logikai kapcsolatokat, összefüggéseket, 45

      

tudja a munkatevékenység szerkezetét, gyakorlott legyen az általános és speciális munkafunkciókban, hibátlanság, időtényező, önállóság. A szintvizsgán a kamara által összeállított központi feladatbankból a szintvizsga bizottság elnöke által kiválasztott feladatot kell végrehajtani. A szintvizsga értékelése a kiválasztott feladathoz tartozó értékelési útmutató alapján történik.

Magatartás és szorgalom értékelése A tanulók magatartásának és szorgalmának követelményeit a tantestület állapítja meg — a tanév elején a tanulókkal és a szülőkkel ismertetni kell. A tanulók magatartásának és szorgalmának minősítésében az osztály közössége, valamint az osztályban tanító pedagógusok is vegyenek részt! A magatartással és szorgalommal kapcsolatos követelmények:  A magatartás értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: - a tanuló magaviselete tanítási órákon, egyéb foglalkozásokon, szünetben, - a tanuló viszonya a közösséghez, - a tanuló tanuláshoz, munkához való viszonya, - a tanuló környezete, személyiségjegyei.  A szorgalom értékelésénél a következő szempontokat vesszük figyelembe: - Képessége szerint tanul-e? - Vállal--e "többletmunkát"? - Milyen a kötelességtudata, igényessége önmagával szemben? - Mennyire önálló a munkában? - Milyenek az életkörülményei? A magatartás és szorgalom minősítésének négy fokozata van: Magatartás:

5 példás 4 jó 3 változó 2 rossz

Szorgalom:

5 példás 4 jó 3 változó 2 hanyag

Egy-egy osztályban tanító nevelők közös döntése alapján kéthavonta kap minden tanuló értékelést és osztályozást magatartásáról és szorgalmáról, más alkalommal ezt az osztályfőnök teszi meg a tanulóközösséggel együtt. 46

Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  a házirendet betartja,  a tanórán, gyakorlati órákon és a tanórán kívül példamutatóan viselkedik,  kötelességtudó, feladatait teljesíti,  önként vállal feladatokat és azokat teljesíti,  tisztelettudó,  társaival, nevelőivel, az iskola felnőtt dolgozóival szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik,  az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz,  óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet,  nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása és igazolatlan hiányzása. b) Jó (4) az a tanuló, aki  a házirendet betartja,  tanórán ,gyakorlati órákon vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon jól viselkedik,  feladatokat önként ritkán vállal, de a rábízottakat a tőle elvárható módon teljesíti,  az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, bíztatásra vesz részt,  nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki  az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be,  a tanórán ,gyakorlati órákon vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik,  feladatait nem minden esetben teljesíti,  előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan,  a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik,  néhányszor mulasztott,  osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki  a házirend előírásait sorozatosan megsérti,  feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti,  magatartása fegyelmezetlen, rendetlen,  társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik,  viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza,  több alkalommal igazolatlanul mulaszt,  több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokú büntetése.

47

Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki:  képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi,  a tanórákon ,gyakorlati órákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi,  munkavégzése pontos, megbízható,  a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz,  taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki  képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt,  rendszeresen, megbízhatóan dolgozik,  a tanórákon ,gyakorlati órákon többnyire aktív,  többletfeladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti,  taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek:  tanulmányi eredménye elmarad képességeitől,  tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti,  felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik,  érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja,  önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki:  képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében,  az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg,  tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen,  feladatait többnyire nem végzi el,  felszerelése gyakran hiányos vagy nincs, taneszközei rendetlenek,  a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül,  félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

48

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Magasabb évfolyamra léphet a tanuló, ha elsajátította a helyi tanterv adott évfolyamának minimális követelményeit. Az első évfolyamon csak akkor utasítható évfolyamismétlésre a tanuló, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudtat teljesíteni.. Az adott évfolyamot meg kell ismételnie annak, aki háromtól több tárgyból elégtelent kapott, vagy a javítóvizsgán is elégtelen minősítést szerzett. Nem haladhat tovább az a tanuló sem, aki az osztályozó vizsgán indokolatlanul nem jelent meg. A továbbhaladásról az osztályozó nevelőtestületi értekezlet dönt. A magasabb évfolyamra kerülés feltételei a szakképzésben továbbá: o a nyári kötelező szakmai gyakorlat teljesítése. A szakmai vizsgára jelentkezés feltétele: o a megjelölt évfolyamon a gyakorlati szintvizsga teljesítése, o a tantárgyi modulok teljesítése.

A csoportbontások és egyéb foglalkozások szervezésének elvei Az iskolai tanulási folyamat során kiemelten fontos feladat a differenciálás. A pedagógusok nevelő-oktató munkája a lehetőségekhez mérten a legnagyobb mértékben igazodjon a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez az iskolában az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban a gyakorlásnál, ismétlésnél – a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodnak.

A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése eszköz az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek tervszerű, tudatos, fokozatos fejlesztéséhez. Ezek: az aerob teljesítőképesség és a mindennapi tevékenységünk során leginkább igénybevett izomsorok erő, erő-állóképessége. 1.

A tanulók fizikai állapotának mérését évente két alkalommal – a tanév elején szeptember-október hónapban, a tanév végén április-május hónapban végezzük.

2. 3.

A mérést a testnevelők végzik, és dokumentálják. A kondicionális állapot meghatározása iskolánkban egyszerű, műszerek nélküli motorikus teszttel történik A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanulóval elvégeztetjük, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. A „Mini Hungarofit” tesztrendszer kiválóan alkalmas a fizikai fittség objektív mérésére, értékelésére, mely a következő elemekből áll: (l+4 próba)

49

Aerob állóképesség mérése Cooper-teszt, futással/kocogással II. Általános testi erő, erő-állóképesség mérése 1. Helyből távolugrás (A láb dinamikus erejének mérésére) 2. Hanyattfekvésből felülés (A hasizmok erő-állóképességének mérésére) 3. Hasonfekvésből törzsemelés (A hátizmok erő-állóképességének mérésére) 4. Fekvőtámaszban karhajlítás és –nyújtás (A vállövi és a karizmok dinamikus erő-állóképességének mérésére) Az 1-4. próbában három kísérleti lehetőség adható, s ezekből a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba. Ezek alapján kell a megfelelő pontértéket hozzárendelni, majd összesíteni.

I.

4.

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez I. Aerob állóképesség: maximálisan 77 pont II. Izomerő-állóképesség: 21+3x14 pont = maximálisan 63 pont

5.

A mérés eredménye alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, s erről a szülőket a tájékoztató füzeten, ellenőrzőn keresztül tájékoztatják. Az évente kapott eredményeket összehasonlítják, s a fejlesztéseket ezek figyelembe vételével végzik.

6.

Minősítési kategóriák: 0 - 22,5 pont 21 - 40,5 pont 41 - 60.5 pont 61 - 80,5 pont 81 - 100,5 pont 101 - 120,5 pont 121 - 140,1 pont

igen gyenge gyenge kifogásolható közepes jó kiváló extra

Az általános fizikai teherbíró-képesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. A tanulók eredményeit egy táblázat alapján lehet értékelni. A mérések eredményeit pontokká alakítva különböző kategóriákba sorolja a pillanatnyi fizikai állapotukat: „igen gyenge”gyenge- kifogásolható- közepes- jó- kiváló- extra”. A kategóriákhoz tartozó elemzés illetve magyarázat az „Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez” című OM által kiadott segédanyagban található meg. A teszteredményekből a diákok felvilágosítást kapnak, mely alapján nyomon követhetik saját fittségi állapotuk alakulását, fejlődését. A köznevelésről szóló törvény alapján minden tanévben országos mérés, értékelés keretében gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának és edzettségének vizsgálatáról is. Ezen mérések időpontját minden tanév elején a tanévnyitó rendelet határozza meg.

50