HAJDÚ-BIHAR MEGYE GAZDASÁGI – TÁRSADALMI HELYZETELEMZÉSE AZ ÉLELMISZERIPARI EGYÜTTMÛKÖDÉS FELTÉTELRENDSZERE
2000. szeptember
1
Tartalom
BEVEZETÉS 1.
HAJDÚ-BIHAR MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK BELSÕ ÉS KÜLSÕ ERÕFORRÁSAI (HELYZETÉRTÉKELÉS) 1. 1. Földrajzi adottságok 1. 2. Népesedési helyzet, településhálózat 1. 3. A gazdaság fejlettségi szintje és szerkezeti jellemzõi 1. 4. A foglalkoztatottság helyzete 1. 5. Az infrastruktúra 1. 6. A humán infrastruktúra
3
4 4 5 8 12 13 15
2. A MEGYE ÖSSZEFOGLALÓ HELYZET ELEMZÉS (SWOT – ANALÍZIS) 2. 1. Erõsségek 2. 2. Gyengeségek 2. 3. Lehetõségek 3. 4. Veszélyek
16 16 17 18 19
3. HAJDÚ-BIHAR MEGYE GAZDASÁGFEJLESZTÉSI FOLYAMATA
20
4. A GAZDASÁGFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ PROGRAMJAINAK ÖSSZEFOGLALÓ, TÁBLÁZATA, PROJEKTJAVASLATOKKAL
25
ÖSSZEGZÉS
29
MELLÉKLETEK 5. sz. táblázat 6. sz. táblázat 7. sz. táblázat 8. sz. táblázat
31 31 32 33 35
2
Bevezetés Az Európai Növekedési Övezet kialakulása azt, hogy eredményezte az EU korábban szegényebb országai felzárkóztak és egyes területeken meg is elõzték a gazdagabb tagállamokat. A 1990-es években ez a Növekedési Övezet kijjebb tolódott és a közép-kelet-európai országok, köztük Magyarország is megkezdték integrálódásukat az EU országaihoz. A globalizáció hatását Magyarországon egy sajátos duális gazdaság kialakulása jelezte. A dualitás nyomon követhetõ abban, hogy a GDP, az export és a K+F jelentõs hányadát mintegy 50 multinacionális nagyvállalat állítja elõ és ezzel a foglalkoztatás nagy része is náluk összpontosul. A kis - és középvállalkozások szerepe így csekély e gazdaságilag fontos területeken. A multinacionális nagyvállalatok a gyorsan növekvõ gazdasági szektor mûködtetõi ma még nem fejteken ki olyan húzóerõt a kis- és középvállalkozásokra, amely azok felzárkózását, integrálódását segítené. Az ország régióiban is nyomon követhetõ ez a fajta kettõsség. A kevésbé fejlett, határ-menti területeken, így Hajdú-Bihar megyében, még nagyobb a lemaradás az országos átlaghoz képest. A Nemzeti Fejlesztési Terv gazdaságfilozófiájában, célrendszerében, (s ehhez kell igazítani a megyék és régiók fejlesztési koncepcióit is) az elsõ helyen szerepel az elmaradott területek felzárkóztatása, fejlesztése. Ennek az elvnek szellemében vizsgáljuk meg a következõkben Hajdú-Bihar megyét, nemcsak mint önálló közigazgatási egységet, hanem mint Észak-Kelet Magyarország fõ regionális központját, gazdasági, oktatási és kulturális vonzáskörzetét. A következõkben elemezzük, hogy Hajdú-Bihar megye területi, gazdasági, kulturális és szociális adottságai milyen fejlesztéseket kívánnak meg, és mire adnak rövid és hosszú távon lehetõséget. A vizsgálat módszere és eszköze a SWOT analízis, amelyhez a megyei szervek, KSH és a szakminisztériumok adatbázisait, információit használtuk fel. Az elemzés elsõ részében a megye általános jellemzése mellett összefoglaló táblázatba foglaltuk a SWOT analízisbe bevont tényezõket, majd azokat súlyuk szerint csoportosan vagy egyenként ismertetjük.
1. HAJDÚ-BIHAR MEGYE FEJLESZTÉSÉNEK ERÕFORRÁSAI (HELYZETÉRTÉKELÉS)
BELSÕ
ÉS
KÜLSÕ
1.1. Földrajzi adottságok
3
Hajdú-Bihar megye az ország társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos helyzetû, leszakadó keleti-északkeleti részén helyezkedik el; 6.211 km2-es területével az ország területének 6,7%-át foglalja el, s ezzel a negyedik a megyék sorrendjében. A jellegzetes síksági táj ásványkincsekben szegény, s egyéb természeti adottságok tekintetében sem élvez különleges, elõnyös helyzetet. Értékes természeti adottság a megyében a termõtalaj és a termálvíz, mely a gyógy-idegenforgalom fejlesztése szempontjából döntõ jelentõségû.
A mezõgazdasági termelés számára a természeti adottságok változatosak, s a szántóföldi mûvelés számára kedvezõ adottságú a megye területének több mint fele. A természeti adottságok és a történelmi fejlõdés alapján az alábbi táji térségek különültek el: • Hajdúság – zömében jó talajadottságokkal rendelkezik, az ipari fejlõdés is itt a legerõteljesebb. • Bihar – a Berettyó és a Körösök vidéke, a mezõgazdaság szempontjából közepes és gyenge adottságokkal, aszály és belvíz egyaránt jellemzõ erre a területre. Ipar csak a városokban található. Az ország- és a megyehatár mentén gazdaságilag elmaradott, elöregedõ népességû, többszörösen hátrányos helyzetû teleülések találhatók itt. • Dél-Nyírség – gyenge termõképességû homoktalajok dominálnak, iparilag fejletlen, határmenti, hátrányos helyzetû térség. • Tisza-mente – gyenge talajadottságú, aszályos terület, iparilag fejletlen, forgalmi árnyékban lévõ településekkel.
4
1. 2. Népesedési helyzet, településhálózat A társadalmi-gazdasági fejlõdés szempontjából lényeges demográfiai-népesedési jelenségek: • Debrecennek nagy a népességi súlya a megyén belül. • A megye demográfiai súlypontja a debreceni település-együttes, ezen kívül a városok tekinthetõk demográfiai szempontból stabilnak. • A megye- és országhatár menti peremhelyzetû, forgalmi árnyékban lévõ falusi területeken a demográfiai erózió (elöregedés és jelentõs népességcsökkenés) kétségtelen jegyei figyelhetõk meg. A település földrajzi adottságok tekintetében Hajdú-Bihar megyében – hasonlóan JászNagykun-Szolnok és Csongrád megyéhez – az átlagosnál kevesebb a településszám, hiszen itt mindössze 82 település található. A kisebb településsûrûség mellett a települések a régió és az ország átlagánál nagyobb lélekszámúak. Hajdú-Bihar megyében a települések átlagos népességszáma 6.704 fõ. A 82 településbõl mindössze 16 rendelkezett ezer fõnél alacsonyabb népességszámmal. A községek 2.156 fõs átlagos népességét tekintve Hajdú-Bihar a 3. helyet foglalja el a megyék sorrendjében. Hajdú-Bihar megyében, részben történeti okok miatt, a lakosság erõsebben koncentrálódik a városokban és a nagyobb lélekszámú községekben. A népesség településtípusok szerinti megoszlása alapján Hajdú-Bihar megye az ország egyik legmagasabb városi arányt mutató megyéje. A népesség települési koncentrációja tehát nagy, hiszen a megye lakosságának ma már mintegy 74,1%-a városi (és mindössze 25,9%-a falusi) lakos. A városi népesség aránya alapján Hajdú-Bihar megyét csak Csongrád megye elõzi meg. Ám ez az adat nem fejezi ki igazán az urbanizáció magasabb szintjét, inkább az ország második legnépesebb városának, Debrecennek a túlsúlyát tükrözi. 1999. elején 210.143 fõ, a megye lakosságának 38,2%-a lakott a megyeszékhelyen, 35,9%-a a 15 többi városban, 25,9%-a a 66 községi (15 nagyközségi, 51 kisközségi) településen. Kedvezõtlen településhálózati adottságnak tekinthetõ, hogy a megyében Debrecenen kívül nincs 50 ezer fõnél nagyobb lélekszámú település. Még a nagy történeti múltú hajdúvárosok közül is csak Hajdúböszörmény népessége haladja meg a harmincezer fõt. Ennek következtében a megyében Debrecennek nincs ellenpólusa, olyan társtelepülése, amellyel központi funkcióinak egy részét megoszthatná. A városok a fontosabb fõközlekedési utak mentén helyezkednek el, ami kedvezõ központi funkciójuk ellátása, kisugárzása szempontjából. A 4. sz. országos fõút egyben a megye térszerkezeti tengelye is. Püspökladány, Hajdúszoboszló, Debrecen, Hajdúhadház és Téglás ezen a fontos makro regionális tengelyen helyezkedik el. E települések természetesen meghatározó jelentõségûek a megye iparában is. A megye központi részén, fõként a Hajdúságban, a 11 város révén nagy összefüggõ sajátos urbanizált térség alakult ki. A megye déli, bihari részén csupán öt város van. A Békés megyével határos és országhatár menti déli területek városhiányos térségeknek tekinthetõk.
5
Hajdú-Bihar megyében a KSH beosztás szerint hét statisztikai körzet található, amelyekre eltérõ fejlettség jellemzõ. ( 2. sz. ábra)
Hajdú-Bihar megye kistérségeinek fejlettsége és jellege
6
2. sz. ábra
u 1. 3. A gazdaság fejlettségi szintje és szerkezeti jellemzõi Egy terület gazdasági fejlettségét leginkább az egy fõre jutó bruttó hazai termék (GDP) nagysága fejezi ki. A kilencvenes évek derekán Hajdú-Bihar megye esetében az egy fõre jutó GDP 95%-a volt az országos átlagnak, 46%-a Budapest és 78%-a Gyõr-Moson-Sopron megye értékének. Hajdú-Bihar megye GDP-je a dinamikus gazdasági növekedésû dunántúli megyék értékétõl lényegesen lemarad, ugyanakkor az ÉK-magyarországi régióban a legmagasabb. ( a megye részesedése az ország GDP-jébõl 4,5% volt, míg népességaránya 5,4% volt.) 7
A megyék rangsorában a középmezõnyben, az 1 fõre jutó GDP tekintetében a 12. helyen áll. A megye néhány gazdasági adatát, mutatóját az 1. sz. táblázat tartalmazza.
Összefoglaló gazdasági adatok 1999. 1. sz. táblázat Egység
Érték v. mennyiség 411 754 42.182 112,1 32.956 15,7 270 100,9 111,6 479.923 325.359 38.289 1.281 7.573
Helye a megyék rangsorában 6. 12. 13. 10. 3. 3. 10. 17. 4. 14. 14. 5. 5. 6.
GDP* Milliárd Ft 1 fõre jutó GDP* Ezer Ft Nettó kereset Ft Nettó kereset indexe 99/98 % Munkanélküliek száma Fõ Munkanélküliségi ráta % Ipari termelés értéke Milliárd Ft Ipari termelés volumenindexe 99/98 % Építõipari termelés volumenindexe 99/98 % Export Ezer USD Import Ezer USD Mûködõ gazdasági szervezet Db Épített lakások száma Db Kiskereskedelmi üzletek száma Db * 1998. évi adat Forrás: KSH Az alföld – és részenként a megye – hagyományosan és halmozottan hátrányos helyzetét az 1989-es rendszerváltás és következményei még inkább súlyosbították. A nyugati és keleti országrészek közötti fejlettségbeli különbségek növekedésében jelentõs szerepet játszik az is, hogy míg például 1995-ben Magyarországon a gazdasági szervezetek összes beruházásainak egy lakosra jutó értéke 77.025 Ft volt, addig Hajdú-Bihar megyében mindössze 50.414 Ft beruházás jutott egy fõre. Ez az országos átlagnak csak 65%-át jelentette. (Budapesten ez az arány mintegy 100%, Gyõr-Moson-Sopron megyében pedig 150% volt 1995-ben.) A rendszerváltás utáni gazdasági fejlõdés egyik lényeges eleme a vállalkozási kedv alakulása, amely a gazdasági szervezetek 1000 lakosra jutó számával mérhetõ a leginkább. Ez az érték Hajdú-Bihar megyében jelenleg 80, tehát az átlaghoz viszonyítva mintegy 20 gazdasági szervezettel elmarad az országos átlagértéktõl.
8
3. ábra: Hajdú-Bihar megye helye a megyék rangsorában – néhány kiválasztott mutató alapján 1999. év végén Hajdú-Bihar megyében 40.387 gazdasági szervezet mûködött, amelybõl 3.742 (9,3%) volt a jogi személyiségû, 5.359 (13,3%) a jogi személyiség nélküli szervezet, illetõleg 31.286 (77,4%) az egyéni vállalkozások száma. Az ország egészéhez viszonyítva Hajdú-Bihar megyében lényegesen alacsonyabb a jogi személyiségû szervezetek és magasabb az egyéni vállalkozások aránya, ami a gazdaság alacsonyabb szintû szervezettségére utaló jel, hiszen az egyéni vállalkozók nem jelentéktelen hányada kényszerbõl lett (kis) vállalkozóvá. Ebbõl következõen a gazdasági szféra fejlesztésének, eltartó képessége növelésének, a kedvezõ demográfiai és településszerkezeti tényezõkre alapozott kihasználásának a gazdaság fejlesztés kitüntetett prioritásává kell válnia. A meglevõ ágazatok bázisán (élelmiszeripar, az ital és a dohánytermékek gyártása, gépipar, a gyógyszeripar, textil-ruházati ipar, a nagy hagyományú nyomda-, fa- és papíripar) sokoldalú regionális kooperáción, beszállításon alapuló fejlesztések szükségesek. A világ hasonló alföldi területein a fejlett munkakultúrára alapozva általában is jellemzõ a sokoldalú, kevés nyersanyagot és magas hozzáadott értéket képviselõ ágazatok fejlesztése. A megyében a tõkekoncentráció az országos átlagnál jóval alacsonyabb szinten ment végbe, s ez a külföldi tõkebefektetésbõl való részesedésre fokozottan érvényes. 1992-tõl 1996 közepéig a külföldiek részvételével alakult új társaságoknak mindössze 1,7%-át alapították a megyében. Az országosan jegyzett törzstõkébõl 0,8%-kal, a befektetett devizaösszegbõl 0,5%-kal részesedett csak Hajdú-Bihar megye. Míg a tõkebefektetésekbõl országosan a külföldiek részaránya 70%-os, addig a megyében nem éri el az 50%-ot. A megyében a két legnagyobb tõkebefektetõ ország Németország (32,5%) és Hollandia (26,5%) volt. A külföldi 9
érdekeltségû vállalkozások számát és alapítói vagyonát ha vizsgáljuk a következõ táblázatban, (2.sz. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a korábbi hátrányát, lemaradását a külföldi befektetések terén a megye napjainkban sem tudta behozni: a szervezetek darabszáma az országos összesbõl csak 3,2 %. A külföldi érdekeltségû vállalkozások száma és alapítói vagyona területi egységenként, 1998. év 2. sz. táblázat Szervezetek száma Alapítói vagyon Átlagos alapítói megmegTerületi egység vagyon (MFt) Db MdFt oszlás oszlás (%) (%) Budapest 13 804 51,5 1 767,9 56,5 128,1 Pest 1 786 6,7 291,6 9,3 163,3 Közép-Magyarország 15 590 58,2 2 059,5 65,8 132,1 Fejér 482 1,8 92,8 3,0 192,5 Komárom-Esztergom 540 2,0 63,5 2,0 117,6 Veszprém 795 3,0 34,9 1,1 43,9 Közép-Dunántúl 1 817 6,8 191,2 6,1 105,2 Gyõr-Moson-Sopron 1 291 4,8 176,8 5,6 136,9 Vas 725 2,7 64,6 2,1 89,1 Zala 928 3,5 37,7 1,2 40,6 Nyugat-Dunántúl 2 944 11,0 279,1 8,9 94,8 Baranya 935 3,5 58,3 1,9 62,4 Somogy 621 2,3 25,6 0,8 41,2 Tolna 276 1,0 9,6 0,3 34,8 Dél-Dunántúl 1 832 6,8 93,5 3,0 51,0 Borsod-Abaúj-Zemplén 397 1,5 157,8 5,0 397,5 Heves 309 1,2 59,6 1,9 192,9 Nógrád 159 0,6 12,4 0,4 78,0 Észak-Magyarország 865 3,2 229,8 7,3 265,7 Hajdú-Bihar 355 1,3 88,3 2,8 248,7 Jász-Nagykun-Szolnok 282 1,1 29,2 0,9 103,5 Szabolcs-Szatmár-Bereg 746 2,8 19,4 0,6 26,0 Észak-Alföld 1 383 5,2 136,9 4,4 99,0 Bács-Kiskun 868 3,2 28,5 0,9 32,8 Békés 259 1,0 27,6 0,9 106,6 Csongrád 1 241 4,6 83,3 2,7 67,1 Dél-Alföld 2 368 8,8 139,4 4,5 58,9 Összesen 26 799 100,0 3 129,4 100,0 116,8 A gazdaság ágazati struktúráját illetõen meghatározó szerepet játszik az ipar, s ezért különösen súlyos következményekkel járt az, hogy az ipar teljesítménye az utóbbi években drasztikusan lecsökkent. 3. sz. táblázat
10
Az ipari termelés alakulása a 4 fõ feletti és az 50 fõ feletti szervezeti körre vonatkozóan területi egységenként, 1999. év 3. sz. táblázat
Területi egység
A 4 fõ feletti ipari vállalkozások Az 50 fõ feletti ipari vállalkozások termelése (telephely szerinti termelése (székhely szerinti adatok) adatok) folyó volumenvolumenMegfolyó áron megáron index index oszlás (%) (MFt) oszlás (%) (MFt) (%) (%) 1 411 618 15,9 105,4 1 873 939 23,2 97,9 693 008 7,8 109,0 444 053 5,5 107,7
Budapest Pest Közép2 104 626 23,8 Magyarország Fejér 1 339 962 15,1 Komárom366 847 4,1 Esztergom Veszprém 256 931 2,9 Közép1 963 740 22,2 Dunántúl Gyõr-Moson1 148 354 13,0 Sopron Vas 510 951 5,8 Zala 293 470 3,3 Nyugat1 952 775 22,1 Dunántúl Baranya 200 384 2,3 Somogy 170 158 1,9 Tolna 172 938 2,0 Dél-Dunántúl 543 480 6,1 Borsod-Abaúj494 424 5,6 Zemplén Heves 206 234 2,3 Nógrád 100 019 1,1 Észak800 677 9,0 Magyarország Hajdú-Bihar 269 723 3,0 Jász-Nagykun300 098 3,4 Szolnok Szabolcs241 690 2,7 Szatmár-Bereg Észak-Alföld 811 511 9,2 Bács-Kiskun 269 517 3,0 Békés 179 600 2,0 Csongrád 229 817 2,6 Dél-Alföld 678 934 7,7 Összesen 8 855 743 100,0 Összesen (KSH) 8 864 513 -
106,6
231 792
28,7
99,6
113,3
1 249 383
15,5
132,4
110,7
297 083
3,7
112,6
103,6
214 733
2,7
101,4
111,4
1 761 199
21,8
124,1
138,1
1 157 130
14,3
135,2
117,7 121,7
472 075 115 059
5,9 1,4
123,4 101,9
129,6
1 744 264
21,6
129,1
109,7 114,1 116,3 113,1
219 485 174 251 144 320 538 056
2,7 2,2 1,8 6,7
116,9 141,3 113,2 122,7
101,2
418 787
5,2
98,4
100,5 104,5
155 059 65 313
1,9 0,8
98,3 107,7
101,4
639 159
7,9
99,3
100,9
295 755
3,7
97,0
106,4
178 275
2,2
106,5
103,7
151 245
1,9
104,7
103,7 107,1 92,2 95,9 99,0 110,8
625 275 138 282 102 417 199 098 439 797 8 065 742 8 065 841
7,8 1,7 1,3 2,5 5,5 100,0 -
101,4 104,1 83,2 99,8 96,6 111,1
11
A foglalkoztatottak száma alapján Hajdú-Bihar megyében az élelmiszer, az ital és a dohánytermékek gyártása vezet. Itt dolgozik az iparban foglalkoztatottak 23,3%-a (országosan 17,1%). Az iparágak fontossági (számított) sorrendjében Hajdú-Bihar megyében ezután a gépipar, a textil-ruházati ipar, végül pedig a nagy hagyományú nyomda-, fa- és papíripar következik. A megye gazdaságában a mezõgazdaságnak a történeti és természetföldrajzi adottságoknak megfelelõen ma is fontos szerep jut. Bács-Kiskun megye után a legnagyobb mezõgazdasági területtel rendelkezik a megye. 1995-ben a mezõgazdasági termõterület nagysága Hajdú-Bihar megyében összesen 520.223 hektár, s ebbõl a mezõgazdasági (szántó, kert, gyümölcs, szõlõ, gyep) terület 481.486 hektár volt. A megye mezõgazdasági területének 70,3%-a a szántó, a terület nagysága alapján a 4., míg a búza, kukorica és a burgonya termesztésében egyaránt a 3., a cukorrépát illetõen pedig a 2. helyet foglalja el a megyék sorrendjében. A megyének meghatározó szerepe van az állattenyésztésben is. Hajdú-Bihar megyében 100 hektár mezõgazdasági területre 18 db (országosan 15 db) szarvasmarha és 102 db (országosan 81 db) sertés jutott, ezzel a két értékkel a 6. Helyen állott a megye. A juhtenyésztésben HajdúBihar megye az elsõ az országban. A rendszerváltás elõtt a megye mezõgazdasága nemzetközi mércével mérve is jelentõs teljesítményt produkált: • Fejlett volt az agrár-innováció, amelyben a Debreceni Agrártudományi Egyetemnek, valamint a nádudvari agrárkomplexumnak kiemelkedõ szerepe volt. • Modern mezõgazdasági feldolgozó és értékesítõ nagyüzemek jöttek létre a megyében. A rendszerváltás idõszakának a folyamatai a mezõgazdaságot rendkívül kedvezõtlenül érintették. Az utóbbi két év során azonban valamelyest javultak a mezõgazdasági termelés eredményei: • A termelés visszaesése megállt, növekedett a búza hozama és minõsége, nõtt a megtermelt burgonya és a szálastakarmányok mennyisége, • Növekedett a szarvasmarha állomány 2%-kal, sertésállomány 16%-kal, a juhállomány 3%-kal, • Lassan stabilizálódnak a megmaradt szövetkezetek, • Egyre nagyobb szerepet játszanak a mezõgazdasági termelésben az új gazdasági társaságok.
1.4. A foglalkoztatottság helyzete Hajdú-Bihar megye munkaképes korú lakosainak az össznépességen belüli aránya folyamatosan emelkedik, mára már 58,5%-os, ami 330 ezer fõt jelent. A gazdaságilag aktív népesség aránya viszont évrõl-évre csökken, jelenleg 228 ezer fõ, a lakónépesség 41,5%-a. Az inaktív népesség hányada növekvõ tendenciát mutat és az eltartottakkal együtt a népesség 58,5%-át jelenti. A foglalkoztatás szerkezete, a két ágazattól, a mezõgazdaságtól és a közigazgatástól eltekintve ma már nem tér el lényegesen az ország egészétõl. A szellemi és fizikai foglalkoztatottak arányát tekintve is közeledett Hajdú-Bihar megye az országos átlaghoz, bár a fizikai 12
foglalkoztatásúak aránya a megyében jelenleg még 2,6 %-kal magasabb. Hajdú-Bihar megyében az ipar után a legnagyobb foglalkoztató az oktatás és az egészségügy, az itt dolgozók aránya jelentõsen meghaladja az országos átlagot. A kilencvenes évek elején az országos átlagot meghaladó mértékben nõtt a munkanélküliség a megyében, és tartós társadalmi jelenséggé vált. A regisztrált munkanélküliek rátája napjainkban 15, 5 %. Ezzel a megyék rangsorában Hajdú-Bihar a 4. helyet foglalja el. A megyén belül jelenleg a foglalkoztatási gondokat illetõen három akut válságterület különíthetõ el: a Tiszamente, az Erdõspuszták és Ligetalja kistérség, amelyek ország-, illetve megyehatár mentén helyezkednek el. A munkanélküliek egyes csoportjai, rétegei fokozottan veszélyeztettek, így a tartósan munkanélküliek (akiknek aránya ma már eléri a teljes állomány 83%-t), illetve a pályakezdõk (9,1%). Hajdú-Bihar megyében az országos átlagnál alacsonyabbak a munkabérek. A foglalkoztatottak bruttó havi átlagkeresete 89,5%-a volt csak az országos átlagnak. Az iparban fizetett havi nettó átlagkeresetek alapján a megyék közti rangsorban Hajdú-Bihar megye a 13., a mezõgazdaságot illetõen pedig a 8. helyet foglalta el. A foglalkoztatottak megoszlása gazdasági ágazatonként %-ban 4. sz. táblázat Ágazat Hajdú-Bihar megyében Mezõ és erdõgazdálkodás 10,1 Ipar 30,3 Ebbõl feldolgozóipar 27,0 Építõipar 3,3 Kereskedelem, javítás 7,1 Szálláshely, szolgáltatás 2,0 Szállítás, posta és távközlés 10,0 Pénzügyi tevékenység 2,0 Ingatlanügyletek és egyéb szolgáltatás 1,9 Közigazgatás 5,1 Oktatás 14,7 Egészségügy 11,1 Egyéb köz- és személyi szolgáltatás 2,4
Országosan 6,9 30,4 26,1 3,7 7,1 2,0 9,6 2,6 3,1 10,5 11,7 9,6 2,8
1.5. Az infrastruktúra Hajdú-Bihar megyére az infrastruktúra differenciált ellentmondásos, egyenlõtlen fejlettsége, differenciált elmaradottsága jellemzõ. Az utóbbi években néhány területen jelentõsen bõvült a megye vonalas infrastrukturális hálózata, a lemaradás az országos szinttõl még mindig jelentõs. • Hajdú-Bihar megye a közúthálózat fejlettségét ( 4.sz. ábra) illetõen a megyék rangsorában az utolsók között áll. A megye hátrányos helyzetû térségeiben 36 olyan település található, ahol az úthálózat kiépítettsége 30%-os, továbbá ötben pedig 6% alatt van. Kevés a határátkelõhely, a meglévõk közlekedési feltételei rosszak, áteresztõképességük pedig gyenge. A vasútvonalak kiépítettsége, a vasúti forgalom teljesítménye, a szolgáltatások színvonala az országos átlag szintjén áll.
13
Hajdú-Bihar megye térszerkezete 4. sz. ábra
Jelmagyarázat: 1. Országos térszerkezeti vonal, 2. Regionális térszerkezeti vonal 3. Sûrûbb textúrájú területek 4. Hajdú-Bihar megye határa 5. Nagyváros 6. Kis- és középváros 7. Falusi kulcstelepülés 8. Községek.
•
A villamos energiával való ellátottság megfelel az országos átlagnak. A gázellátottság az utóbbi években lényegesen javult. Ma már az egy háztartásra jutó havi vezetékes gázfogyasztásban Hajdú-Bihar megye az országos átlag felett van.
14
• •
A víz- és csatornahálózatot illetõen a közüzemi vízellátásba a lakások 73%-a, a közcsatorna hálózatba a lakások 32,4%-a van csak bekapcsolva, így a közmûolló több mint 40%-os (országosan 37,7%-os). A kiskereskedelem és vendéglátás terén volt a privatizáció legteljesebb. Az ezer lakosra jutó 16 bolt nagyjából azonos az országos átlaggal, ám az egy lakosra jutó átlagos forgalom 10-15%-kal elmarad attól. A vendéglátóhelyek ezer lakosra jutó száma (4,9) alapján a megye elmarad az országos átlagtól (5,6).
Mindezekbõl az következik, hogy az infrastrukturális helyzet javítása a közepesen fejlett területekre jellemzõen önmagában nem involvál gazdasági fejlõdést, a jövõ fejlesztését igen pontosan és tervezetten kell összhangba hozni az új termelõ-szolgáltató fejlesztési igényekkel és a szociális piacgazdaság rendszerével.
1.6. Humán infrastruktúra Hajdú-Bihar megye viszonylag fejlett humán infrastruktúrával, a megyeszékhely révén pedig jelentõs szellemi potenciával rendelkezik. Ezzel együtt is az országos átlagtól való elmaradás e téren is kimutatható. A közoktatási intézményekkel való ellátottság mutatói elmaradnak az országos átlagtól. A megye lakossága az ország lakónépességének 5,4 %-át adja, míg az ország összes óvodájának csak a 4,8 %-a található itt. Az általános iskolák száma Hajdú-Biharban 174, ami az ország összes általános iskolájának 4,6 %-át jelenti. Az ezer lakosra jutó általános iskolai tanulók száma 104 fõ a megyében, ami jóval magasabb, mint az országos átlag. Az egy osztályra jutó tanulók száma 22,1 fõ (országosan 20,7 fõ). Az ország 936 középiskolájából 45 (az összes középiskola 4,8%-a) található Hajdú-Biharban. Egy osztályteremre a megyében hattal több tanuló (36 fõ) jut, mint országosan. A felsõfokú szakemberképzésben a megyeközpont Debrecen országosan is kiemelt szerepet játszik. Az eddigi tudományegyetemi, orvosi, agrár, tanító, mûszaki, zenei és teológiai képzés az utóbbi években közgazdasági és jogi képzéssel egészült ki. Formálódóban van az egységes debreceni egyetem, az Universitas. A szellemi erõforrások között növekvõ jelentõségû az MTA Debreceni Akadémiai Bizottsága, amelynek tudományszervezõ és szellemi kisugárzó hatása a Tiszántúl jelentõs részére kiterjed.
15
HAJDÚ- BIHAR MEGYE ÖSSZEFOGLALÓ HELYZET ELEMZÉSE ANALÍZIS)
(SWOT –
ERÕSSÉGEK • • • • • • • • • • • • • • • •
A természetes szaporodás magasabb, a halandóság alacsonyabb az országosnál. A városi lakosság, s a nagyobb lélekszámú települések aránya magasabb az országosnál. Nagy számban áll rendelkezésre olcsó, relatíve jól képzett munkaerõ. Debrecen makro regionális központ –kiemelkedõ tudományos – oktatási – kulturális funkciókkal s jelentõs nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. A hajdúvárosok önkormányzati hagyományai, s jelentõsek a kézmûves és népmûvészeti hagyományok. Fejlõdik a civil szféra. A kálvini reformáció eszmeiségébõl táplálkozó, az európai szellemi központokkal szoros kapcsolatot ápoló több évszázados iskolakultúra. Kedvezõ a vállalkozási magatartás, kiépült a vállalkozásfejlesztés megyei intézményrendszere, létrejöttek a kamarák. Jelentõsek a természeti erõforrások (termõtalaj, földgázvagyon, termálvíz készletek). Fejlett mezõgazdasági térségek, magas termésátlagok, versenyképes élelmiszergazdasági vertikum. A megyén nagy kapacitású energiarendszerek haladnak keresztül, amelyek lehetõvé teszik az energiaigényes iparok telepítését. A tercier szektor viszonylag magas aránya. Az alacsonyabb szintû iparosodottságból adódóan alacsonyabb a környezetszennyezés szintje. Kedvezõ idegenforgalmi adottságok, magas szintû gyógyidegenforgalom. Kooperációs készség, a területfejlesztésben, adott a partnerségre való törekvés a települések – kistérségek, illetve a megye részérõl. A megye intézményesült nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik, s az interregionális szervezetekben aktívan részt vesz.
16
GYENGESÉGEK • • • • • • • • • • • • • • • •
A megyérõl sajnos negatív kép alakult ki az ország más részein. A megye érdekérvényesítési lehetõségei gyengék. A megye két részének, a centrumnak (Debrecen és Hajdúság), valamint a peremterületeknek (Bihar, Tisza-mente, Ligetalja) erõsen eltérõ fejlettsége. A trianoni béke következtében jelentõs zárt, városhiányos határ-menti térségek alakultak ki. Nincs elegendõ idegen nyelveket beszélõ szakember a megyében. Esetenként kedvezõtlen természeti adottságok (kontinentális éghajlat, a peremi részeken gyenge talajadottságok). Debrecen túlzott népességi és funkcionális dominanciája, funkcionálisan gyenge kisvárosi hálózat. Debrecen és a megye többi településének nem kielégítõ a kapcsolata (fejletlen az innovációs lánc). Az elmaradott térségek magas aránya, a falvak lakosságának elöregedése, demográfiai eróziója. A halmozottan hátrányos helyzetû rétegek országos átlagot meghaladó aránya. Az országos átlagnál magasabb munkanélküliség. A feldolgozóiparban az élelmiszeripar túlsúlya, az exportképes, magas feldolgozottsági fokú, magas minõségû termékek alacsony aránya, gyenge exportmutatók. A gazdaság minden szektorát a gyenge tõkekoncentráció és a tõkehiányos gazdálkodás jellemzi, a mezõgazdasági termelõk számára nincs hitelkeret. A központi fejlesztési források iránti gyenge érdeklõdés, az erõforrások szétforgácsolása. A külföldi tõke csekély érdeklõdése a megye gazdasága iránt, kevés a külföldi vegyes vállalat. Fejletlenek az üzleti szolgáltatások, országos átlag alatti K+F tevékenység, hiányzik a megbízható piaci információs rendszer, s ugyancsak hiányzik a minõségbiztosítás laboratóriumi háttere.
17
LEHETÕSÉGEK • • • • • • • • • • • •
A helyi munkaerõ – a humán erõforrások fejlesztését megalapozó intézményrendszer minõségi átalakulása révén – alkalmassá válhat a modern gazdaság követelményeinek kielégítésére. A debreceni felsõoktatás – megfelelõ fejlesztéssel – alkalmassá tehetõ a megye innovációs potenciáljának erõsítésére. A K+F szféra fejlesztése esetén növelhetõ a helyi gazdaság versenyképessége. A közlekedés fejlesztése révén javulhat a megye megközelítési lehetõsége (repülõtér, új autóút). Erõsödhet Debrecen forgalmi központi funkciója. Infrastrukturális fejlesztések révén együttmûködést építhet ki Budapesttel és a központi régióval. Az ÉK – Magyarországi régió gazdasági kohéziójának fejlesztésében a megye hasznosíthatja komparatív elõnyeit. A helyi gépipar és vegyipar – a meglévõ kvalifikált szakemberbázisra alapozva – újra növekedésnek indulhat. Egyetemi, s gazdasági központ jellege alapján Debrecen konferenciaturisztikai központtá fejlõdhet. Várható a keleti országok piacának stabilizálódása, újraépítheti közvetítõi funkcióit, ugyanakkor piacképes termékek és szolgáltatások megléte esetén kapcsolódhat a középés nyugat – európai területi munkamegosztáshoz. A határ-menti kapcsolatok fellendülése esetén a megye jelentõsen növelheti termék- és szolgáltatási exportját. Az ÉK – Magyarországi Régión belül erõsödhet a megye érdekérvényesítési lehetõsége.
18
. VESZÉLYEK • • • • • • • • • • • •
A megye teljes leszakadása az ország fejlettebb régióitól (erõsödik periféria – jellege). A megye gazdasági teljesítõképességének fajlagos mutatói tovább romlanak, a megye és Debrecen megítélése kedvezõtlen marad, Az országos közúthálózat – fejlesztési koncepció a következõ két évtizedben nem számol a megye fõúthálózatának modernizálásával, így tovább nõhet Hajdú-Bihar közlekedési elzártsága. A megye két részre szakadása, a bihari, a tisza-menti és ligetaljai hátrányos helyzetû térségek helyzetének konzerválódása, elnéptelenedése, s fejlõdésbeli lemaradása, fokozatos marginalizálódása. A megye lakosságának további elszegényedése, s ezáltal a munkanélküliség magas szintje akadályozza a belsõ piac fejlõdését. Az ifjúsági (pályakezdõ) munkanélküliség növekedése akadályozhatja a társadalom reprodukcióját. Az értelmiség és a szakemberek növekvõ elvándorlása a megyébõl. Az agrártérségek helyzete tovább romlik. A helyi termelõk kiszorulhatnak a hazai piacokról is, ha versenyképességük nem javul. A termelõk tájékozatlansága miatt megnehezül az európai piacra való bejutásuk. A tõkehiány megakadályozza a versenyképesség fejlõdését. Beszállítási hálózatot szervezni képes, K+F érzékeny vállalatok nem települnek a megyébe, s továbbra sem érkezik jelentõs külföldi tõke a megyébe.
3. Hajdú-Bihar megye gazdasági fejlesztésének folyamata Hajdú-Bihar megye, az ország keleti határán, történelmi tradíciókra épülõ, fejlett városhálózatával, kiemelkedõ jelentõségû regionális központ megyeszékhelyével, Debrecennel, az átrendezõdõ piaci és kereskedelmi súlypontok miatt erõs tranzit szerepkörével, feltehetõen dinamizálódó határ-menti zónájával, tekintélyes agrárkondícióival és természeti értékeivel az egész kelet-magyarországi térség területi fejlõdésében kulcsmegyének tekinthetõ. Természetesen – napjaink átalakulásának részben szükségszerû diverzifikáltsága és dezintegráltsága folytán – e megyében is egyszerre vannak jelen a kedvezõ és kedvezõtlen területi tényezõk és az ellentmondásos térségi-települési folyamatok.
19
Az ország dinamikus területeihez viszonyított periférikus helyzet, a szelektív infrastrukturális elmaradottság és a sajátos térszerkezet, amely a sokféle hagyományú, fejlõdési pályájú terültei egységbõl (Hajdú városok, Bihar, Dél-Nyírség, Tisza mente) létrehozott megyében máig hatnak, fokozzák a területi integrációs nehézségeket. Súlyos gondokat okoz az agrárium átalakításának igénye, a gazdasági szerkezetváltás kényszere, különös tekintettel az iparra és az új vállalkozási lehetõségekre, a demográfiai, társadalmi és humán erõforrás elemek esetenként szélsõségesen ellentmondásos területi-települési alaphelyzete, a tranzit szerepkörhöz és a határ-mentiségbõl adódó lehetõségek kihasználása. A gazdaságfejlesztési tervezés során az alábbi alapelveknek kell érvényesülnie: • a fejlesztési koncepció építsen a földrajzi és történelmi fejlõdés során kialakult adottságokra; • fokozza az emberi és társadalmi erõforrások fejlesztését, a civil szervezetek segítségével biztosítsa a társadalmi szolidaritás erõsítését, a lakosság aktív részvételét lakókörnyezete minõségének megõrzésében és javításában; • a megye fejlõdése a fenntartható gazdasági növekedésen alapuljon, a környezet minõségének megõrzése és – ha szükséges – javítása alapvetõ tervezési szempont legyen; • segítse elõ a hátrányos helyzetû térségek felzárkózását, ahol csak lehetséges, a hátrányt elõnnyé kell változtassa, s a perifériális, határ-menti területek elmaradásának felszámolásában nagy súlyt kell helyezni a már meglévõ, valamint az Európai Unióhoz való csatlakozás megkezdésével kínálkozó lehetõségek maximális kihasználására; • szorgalmazza a mûködõ tõke megtelepedését, a vállalkozások fejlõdését, a foglalkoztatási lehetõségek bõvülését, az infrastrukturális feltételek javítását, valamint a szükséges intézményi háttér biztosításával (vállalkozásfejlesztési irodák tevékenységének továbbfejlesztése, mûszaki-innovációs központok, inkubátor házak és ipari parkok, logisztikai bázisok, kiemelt gazdasági övezetek létesítése, az EU - szabványok betartását lehetõvé tevõ laboratóriumi háttér megteremtése stb.); • nagyobb figyelmet szükséges fordítani a megye pozitív imázsának a megteremtésére, Hajdú-Bihar megye vonzóvá tételére, tudatosabbá téve a megye érdekeinek védelmét, adottságainak feltárását; • erõsíteni kell az együttmûködést a szomszédos megyékkel a megyehatáron lévõ területek közös fejlesztésében, valamint az összehangolt, közös fellépést Észak-KeletMagyarország regionális érdekeinek a védelmében; • erõsíteni kell a megye regionális kapcsolatait, növekvõ mértékben kell építeni az ország határ-menti együttmûködésében rejlõ lehetõségekre, növelve a megye és a Debrecen közvetítõ szerepét Nyugat és Kelet nagyrégiói között. A fenti alapelvek betartása mellett a megyére kidolgozott programok alapján kell a gazdaságfejlesztés eszközrendszerét alkalmazni: Ennek megfelelõen: A megye helyzete a komplex szemléletû területfejlesztés szempontjából számba vehetõ folyamatok tekintetében ellentmondásos. Egyszerre vannak jelen a kedvezõ, dinamikus irányú változások (kedvezõ korstruktúra, az átlagosnál képzettebb munkaerõ, a hatékony gazdaságfejlesztéshez kedvezõ méretezettségû településhálózat stb.) és a kedvezõtlen elemek (periférikus helyzet, magas munkanélküliség, alacsony jövedelmek, elmaradott infrastruktúra stb.). A legtöbb „mérhetõ” tényezõt tekintve a megyén belül egyes térségek és az adott térségeken belül a települések között is nagy differenciák tapasztalhatók (pl. iskolai végzettség, foglalkozási szerkezet, korstruktúra, vállalkozási sûrûség stb.). A helyzetelemzésbõl kiinduló következtetések pontos térbeli megadását nehezíti, hogy a megye hivatalos (KSH) térségi besorolásai a területfejlesztéshez felülvizsgálatra szorulnak. 20
Hajdú-Bihar megye közepesen fejlett megye. Az egy fõre jutó GDP az országos átlag 83,3 %a. A különbözõ ágazatokban elért átlagkeresetek is hasonlóan viszonyulnak az országos átlaghoz (82,1-98,5%). . A természeti-környezeti adottságok különleges megyei feltételei között a természet- és környezetvédelem feladatai jól összekapcsolhatók a falusi turizmussal, de egy nagyléptékû, átfogó, komplex megyei hévízprogram kidolgozásához is hozzájárulhatnak.
A demográfiai folyamatokat tekintve ugyan megindult az egész megyére jellemzõ lassú öregedés, de a népesség kor szerinti összetétele még kedvezõ. Sajnos – részben a munkanélküliség miatt – az aktív keresõk száma több mint 60 ezer fõvel csökkent az elmúlt hat év alatt. A rendszerváltás óta lényegesen nõtt az érettségizettek és felsõfokú végzettségûek száma. E két folyamatot együttesen tekintve a megyei humán erõforrások jobb kihasználása és az új munkahelyek teremtése alapvetõ fejlesztési iránya kell legyen a területfejlesztési koncepciónak.
A periférikus helyzetbõl, az infrastrukturális elmaradottságból és a sajátos térszerkezetbõl következõ folyamatok szerint megállapítható, hogy bizonyos terülteken (telefon, gázellátás, lakásépítés üteme) jelentõs felzárkózásban van szinte a megye egésze, de e változások még sajnos nem ösztönzik eléggé a gazdasági fejlõdést. Rendkívül gyengék például a csatornázottság mutatói (az érzékeny és veszélyeztetett környezet miatt ez igen fontos elem), az országos átlagnak csak 75,3%-án áll a gépkocsi-ellátottság. Jogos és általános vélemény a megyében, hogy az elérhetõség és a közúti közlekedés minõsége, áteresztõképessége, biztonsága nem elégséges az átmenõ forgalomhoz viszonyítva. Mindezekbõl az következik, hogy az infrastrukturális lemaradás fokozatos felszámolását a közelmúltban megindult ütemben szükséges folytatni, de azt jobban közelíteni kellene a gazdasági szféra remélhetõen növekedõ igényeihez s a lakosság keresletéhez, teherbíró-képességéhez. Ugyan általában és önmagában az infrastruktúra fejlesztése nem vált ki gazdasági szerkezetváltást vagy növekedést, de elmaradása esetén nem is remélhetõ, hogy a gazdaság megélénkül.
Ez azért is fontos, mert a megye gazdasága elmozdulni látszik az 1991-92-es évek mélypontjáról. A külföldi tõke megjelenése nyomán az általuk szervezett beruházási érték megötszörözõdött. A 11 mért gazdasági ágazatban több mint 30 000 vállalkozás mûködik a megyében. Bár e vállalkozások tekintélyes része egyéni (kényszer-) vállalkozás, magának a vállalkozási szellemnek a megléte alapot adhat több társas (termelõ) kis- és akár középüzemi méretû vállalkozás beindítására, kifejlesztésére. A termelés szerkezete eléggé egyoldalú. Az élelmiszereke és italok termelési értéke 40% feletti, a végeredményben csak átvitt értelemben termelési értéket elõállító villamos- és hõenergia-, valamint a gáz- és vízellátásé 34,5%. Ebbõl a helyzetbõl egyértelmûen következik a gazdasági-termelési tevékenység diverzifikálásának szükségessége.
A megye mezõgazdasága a nagy piacvesztés sokkja után újra stabilizálta termelését. Valamennyi, a megyére jellemzõ termelési és tenyésztési-értékesítési adat (búza, kukorica,
21
cukorrépa, sertés, szarvasmarha, juh) lassú és fokozatos emelkedést mutat és 2-3%-ponttal magasabb a megye területi és népesedési részesedésénél. A mezõ- és erdõgazdálkodásban is több ezer vállalkozás mûködik. A mai szintet tartva és az integrációt lényegesen növelve valószínûsíthetõ, hogy a mezõgazdasági termelést kiegészítõ más tevékenységekkel (a korábbi háztáji és melléküzemági megoldásokhoz hasonló vállalkozási formákkal) lehetne az ágazat további stabil fejlõdését biztosítani. Nem szabad azonban lemondani arról a hosszabb távon érvényesíthetõ gazdasági szerkezetátalakításról, amely a világ hasonló alföldi jellegû agrártérségeiben fokozatosan és sikeresen vezette be a kis nyersanyagigényû, de magas munkakultúrára és hozzáadott értékekre alapozó, ún. tudásigényes játék-, kézmû-, bútor- vagy elektrotechnikai ipart.
A gazdaság teljes átalakulása és modernizációja irányába mutatnak viszont azok a megyei gazdasági mutatók, amelyek a tercier és a kvaterner (szolgáltató, kereskedelmi, szállítási, felsõoktatási, pénzügyi, stb.) szférában jelentkeznek. A megye e téren prognosztizálható kulcs- (híd-) szerepe kitüntetett fontosságúvá teszi ezeket a kedvezõ jeleket. A megye vállalkozásainak több mint a fele ugyanis ma már ezeken a területeken mûködik.
A megye humán erõforrásainak területi koncentrációja igen magas (Debrecen, hajdúvárosok, a kulcsszerepû térségközpont-kisvárosok.) Ebbõl mind a gazdaság, mind az infrastruktúra fejlesztésére kedvezõ hatékonyságú megoldások kínálkoznak. Ugyanakkor az egyes térségek településein tapasztalható elöregedés vagy a társadalom etnikai szegregációja a szociális gondoskodást-foglalkoztatást, illetve a közmunka-rendszer növelését teheti szükségessé.
Ha a fenti fõbb folyamatokat terültei-települési elrendezõdésükben is megvizsgáljuk, akkor válik igazán láthatóvá és érzékelhetõvé, hogy a megye területfejlesztési koncepciójának egyszerre több elvet kell követni, a különféle kidolgozható és megadható prioritásokat az egyes térségekben más-más hangsúllyal szükséges alkalmazni, s térségenként jelentõsen eltérõ beavatkozási - fejlesztési-cselekvési programok kidolgozására van szükség.
A megye településeinek és térségeinek demográfiai, foglalkoztatási, gazdasági és infrastrukturális helyzetét – a megye valamennyi településének fajlagos adatai alapján, az egymáshoz viszonyítva elfoglalt rangsorhelyük minõsítõ besorolásai szerint – vizsgálva megállapítható, hogy a megyében szint alig vannak minden tekintetben hasonló, homogén, azonos besorolást s ebbõl következõen hasonló beavatkozást igénylõ területek.
A demográfiai viszonyok igazán csak a megye központi, városias magjában nagy kedvezõek, míg a Tisza mentén és Bihar déli-délkeleti határ-menti zónájában a vitalitás lényegesen kisebb.
A foglalkozásváltásnak a tercier ágazatok felé való elmozdulása csak Debrecenben, Hajdúszoboszlón, Berettyóújfaluban és ingázási övezeteik településein igazán kedvezõ. Másutt az agrárium, illetve az ipar strukturálisan kedvezõtlen foglalkoztatási dominanciája ugyan csökkent 1990 óta, de a „váltás” inkább csak tömeges munkanélküliséget és sok kényszer-egyéni vállalkozást hozott ezeken a területeken.
22
A humán szféra e két jellegzetes mutatójának megyei területi differenciálódása háromféle fõbb beavatkozási irányt jelölhet ki: • a központi, „városi magban” igen aktív, dinamikus foglalkoztatáspolitikát, munkahelyteremtést és bõvítést; • a térségközpontok kiemelt fejlesztését, az ingázást lehetõségeinek tudatos növelésével; • a központilag támogatott közmunkához és szociális foglalkoztatáshoz kapcsolható megoldásokat a periférikus falusi területeken.
A gazdaság és az infrastruktúra fejlettségét mérõ, településekre bontott, összevont értékelõ adatok szerint a településeknek csak mintegy negyede tekinthetõ – a megyén belüli összehasonlításban – kedvezõ minõsítésûnek. A két szféra terültei minõsítése egyébként viszonylag hasonló, ami mintegy megerõsíti, hogy együttes fejlesztésük kívánatos. A nagy településhatárú és erõteljes agrárgazdaságú települések relatív kiemelkedése ezen ágazat fontosságát bizonyítja. Ugyanakkor a déli és keleti, kisebb méretû és gyengébb gazdasági potenciálú bihari és határ-menti települések összefüggõ elmaradott térségeket formálnak e tekintetben is.
Az infrastruktúra területi fejlettségi képe megerõsíti azt a feltételezést, hogy a megye erõsödõ közlekedési-térszerkezeti tengelyei mentén: • Debrecen-hajdúvárosok-Polgár, • Debrecen-Derecske-Berettyóújfalu-(Szeghalom, Békéscsaba, Szeged) • Debrecen-Hajdúszoboszló-Püspökladány • Püspökladány-Berettyóújfalu-Biharkeresztes-(Nagyvárad) koncentrálódó fejlesztések sikeresek és eredményesek lehetnek. A jól funkcionáló tengelyek számát azonban növelni szükséges a már formálódó melléktengelyek mentén is (Berettyóújfalu-Komádi, Debrecen-Létavértes-(Székelyhíd), Debrecen-Tiszafüred (Tiszacsege), Debrecen-Nyírábrány, stb.). A modern területi fejlõdésben ezt a fejlesztési modellt a rácsszerûen összekapcsolódó tengelyek térszerkezeti modelljének nevezik, amelynek alkalmazására a megye kifejezetten alkalmas. Valamennyi vizsgált minõsítõ tényezõ összevont és egymáshoz viszonyított összehasonlító települési adata alapján a megye településállományának mintegy 40%-a átlagos vagy annál relatíve fejlettebb. Itt él viszont a megye népességének 2/3-a.
23
Hajdú-Bihar megye térszerkezetei, fejlesztési zónái 5. sz. ábra
24
4. A gazdaságfejlesztési koncepció programjainak összefoglaló, táblázata, projektjavaslatokkal
A fenntartható fejlõdés feltételeinek megteremtése és gyakorlati alkalmazása Komplex vidékfejlesztés Nemzeti parki területek szigorú védelme, hatásterületükön az agrártermelés és az idegenforgalom tájkímélõ módszereinek, formáinak alkalmazása - Nagyerdõ pusztulásának megakadályozása - Bihari tájvédelmi körzethez tartozó területek védelme, földtani, hidrogeológiai, botanikai állattani tájképi értékek megõrzése - Meg kell építeni a Hortobágyi Nemzeti Park látogató központját A nyugati megyehatárzóna ökológiai alapú fejlesztése - Árterületi erdõsítés a gyenge minõségû talajok fásítása - Biotermesztés feltételeinek megteremtése - A gazdák átképzése - Az átállási idõszak támogatási rendszerének kidolgozása - Térségi biotermék tároló építése - Biotermék gazdálkodás integrációjának és vertikumának kialakítása - Biotermék feldolgozás (olajos magvak, aszalás) beszállítói rendszerének kialakítása - Biodízel program beindítása A tájtermesztés és biogazdálkodás bevezetése, a talaj és vízvédelem fokozása - Komplex vízgazdálkodási program - A Keleti Fõcsatorna vízelosztó mûveinek új szakaszokkal való bõvítése - Öntözõ telepek létesítése - Víztározók, halastavak létesítése - A füves, szikes puszták megõrzése érdekében támogatni kell a külterjes állattartást, elsõsorban a tájba illõ fajok (szürke marha racka juh, juh, szarvasmarha) legelõre alapozott tartását a legeltetés fejlesztését a gazdák jövedelempótló támogatását.) - A hagyományos kisgazdaságok zöldség-gyümölcs termékei értékesítési feltételeinek javítása, termelõ értékesítõ szövetkezetek, nagybani piacok létrehozása - Gyógynövénytermesztés, gyûjtés és feldolgozás rendszerének kialakítása, támogatása - Tiszai holtágak, élõvizek halászati célú hasznosítása Falusi-vizi-erdei turizmus A tájhajlam érvényesítése a tervezésnél, összekapcsolva a falusi-tanyai-vizi-erdei turizmus fejlesztésével, illetve a települések belterületeinek igényes fejlesztésével és csatornázásával. - Kerékpárutak kiépítése - A Bihari térség turisztikai marketingstratégiájának elkészítése - Komplex térségi idegenforgalmi programok kidolgozása - Városi gyógyfürdõ fejlesztési koncepciók összehangolt megvalósításának támogatása - Thermál strand téliesítése - Strandok rekonstrukciója - A Hajdú városok térségében kialakítandó víztározók, halastavak mentén sporthorgászat, halászat és horgászturizmus feltételeinek megteremtése A megye gazdaságának diverzifikálása
25
Sokszínû ágazati fejlesztési programok megvalósítása (élelmiszeripar, gépipar, és/vagy alkatrészgyártás, vegyipar, beszállítói-alvállalkozói iparágak fejlesztése -
A már meglévõ export-import kapcsolatok fenntartása, bõvítése, amit a 5 – 8. Számú táblázatban (melléklet) mutatunk be. Horizontális, vertikális és kombinált típusú mezõgazdasági integrációs szervezetek létrejöttének, technológiai fejlesztésének és közös beruházásainak támogatása Terménytárolás technológiájának és kapacitásának fejlesztése Térségi közraktár társaság létrehozása Meglévõ szemes termény tárolók korszerûsítése, felújítása Korszerû takarmánymozgató, tisztító kezelõ gépsorok beszerzésének támogatás Új konzerv és hûtõipari üzemek létesítésének támogatása Meglévõ tej és húsipari üzemek fejlesztése, technológiai fejlesztése A térségben lévõ malomipari üzemek korszerûsítése Mezõgazdasági géppark technológiai fejlesztésének támogatása Korszerû nagykapacitású cukorrépa, zöldborsó, csemegekukorica betakarító gépek gabonakombájnok beszerzésének támogatása Korszerû, energiatakarékos és környezetkímélõ mg-i szállítójármûvek és rakodógépek beszerzésének támogatása Kombinált talajmûvelõ eszközök beszerzésének támogatása Meglévõ állattartó telepek felújításának technológiai korszerûsítésének támogatása Tejelõ szarvasmarha telepek fejési, tejhûtési, kitrágyázási és takarmánykiosztó rendszereinek technológiai korszerûsítése Sertés és baromfi telepek etetõ, itató, fûtõ és szellõztetõ berendezéseinek technológiai korszerûsítése Fafeldolgozó üzemek mûködésének összehangolása Mezõgazdasági és élelmiszeripari vállalkozások minõségbiztosítási ( ISO 9000) és élelmiszerbiztonsági (HACCP) rendszerei kiépítésének támogatása Térségi minõségvizsgáló laboratórium feléállítása
A humán erõforrások jobb kihasználása, a termelést segítõ-kiszolgáló, és a területi kooperációt fokozó (szállítási-fuvarozási, csomagolási, technológiai transzfer- (nagy) kereskedelmi) ágazatok fejlesztésével - Szárított zöldségfeldolgozó, élelmiszer célú gabonafeldolgozó létesítése, bõvítése - Társuláson alapuló nagy értékû gépbeszerzés, gépjavítás, alkatrészgyártás - Hûtõház, bogyósgyümölcsök termelése, telepítése - Korszerû szemestermény és hûtõtárolók létesítése Munkahelyteremtés Az elmaradott térségekben a szociális alapú gazdaságfejlesztés munkahelyteremtõ beruházásait több ágazat koordinációjával ajánlatos biztosítani. - Szociális földprogram, gépbeszerzés - Szociális földprogram a cigányetnikum kezelésére Az idegenforgalom kiemelt fejlesztése - Népi iparmûvészeti tárgyak készítése a helyben található anyagok: nád, sás, csuhé, vesszõ felhasználásával Minõségi agrárfejlesztés A mezõgazdaságban profitorientált extenzív és intenzív ágazatok mellett a szociális típusú, fenntartható, részben önellátó, tájkímélõ típusú vegyes állattartó és növénytermesztõ termelési mód bevezetése, kiegészítõ tevékenységekkel (kézmûipar,
26
szolgáltatások). - Erdõsítés - Mg-i integráció új típusú szövetkezéssel - Csepegtetõ öntözõtelep létesítése - Korszerû gyümölcsösök telepítése, hûtõházi kapacitás bõvítése, integrációs termelési feltételek kidolgozása - A községekben a mezõgazdasági jellegû termékek összehangolt termeltetése - Mg-i feldolgozó üzemek létesítése: torma, uborka, paradicsom, paprika - Mg-i termékek értékesítése integrációban kistermelõk részére - Magángazdaságok társulásos alapon történõ tejbegyûjtésének megoldása, minihûtõk kihelyezése a gazdákhoz, tejbegyûjtõk kialakítása korszerû hûtõkkel, laboratóriummal. Tranzitfolyosók kifejlesztése A megye tranzitútjainak fejlesztése és a településeket elkerülõ utak kiépítése A határátkelõk átbocsátóképességének növelése. Externáliák hatásainak kihasználása és új határátkelõhelyek megnyitása. - Határátkelõkhöz kapcsolódóan létre kell hozni egy teher és személygépkocsi javító bázist - A 3-as számú határ-menti vállalkozás és transzferzóna létrehozása Vállalkozási övezetek és logisztikai központok fejlesztése. Gazdasági övezetek létesítése (pl.: Berettyóújfalu., Biharkeresztes) - Nagybani zöldségpiac létrehozása - World Trade Center megépítése - Logisztikai központok fejlesztése, - Gazdasági és vállalkozási övezetek létesítése - A román határvidék ruhaipari bérmunkájához kapcsolódva kellék és kiegészítõ anyagokat biztosító üzemek létrehozása - Ipari park megépítése Debreceni repülõtér és logisztikai központ fejlesztése - A debreceni repülõtér nemzetközi közforgalmú repülõtérré nyilvánítása, mûködtetése Kombinált szállítási formák (közút, vasút, légi szállítás) fejlesztése - Vasútállomás korszerûsítése, ROLA rakodó építése, szolgáltatás bõvítése a határállomáson. - Erdei vasút nyomvonalának korszerûsítése - Kombinált szállítási formák fejlesztése: közút – vasút – légi szállítás Kommunikációs és infrastrukturális fejlesztés A kiépült vízellátó rendszerek és a sérülékeny vízbázisok védelme Szennyvízkezelés és csatornázás megoldása - Túlterhelt és újonnan épülõ szakaszokon csapadékvíztõl elválasztott szennyvíz elvezetõ rendszer építése Regionális hulladéklerakó és – kezelõ telepek létrehozása A magas szintû üzleti kommunikáció, és az intenzív innováció-orientált gazdaság fejlõdéséhez szükséges kommunikációs hálózatok kiépítése, elérhetõségének javítása. - Teleház hálózat létrehozása a településeken - A különbözõ kommunikációs rendszerek összehangolása, a szolgáltatások bõvítése. A megyét tudatos tervszerû marketing tevékenységgel vonzóvá kell tenni és pozítiv imázsát ki kell alakítani Összekapcsolódó kistérség-fejlesztés A város-falu, város-városkapcsolatok javítása, információs kiépítés és összekapcsolása A KSH-statisztikai vonzáskörzet besorolások és funkcionális kistérségek közötti területi27
szervezeti ellentmondások feloldása Az alapellátás szintre hozása Növelni kell a rurális térségek népességmegtartó erejét Humán erõforrások, értékek összehangolt fejlesztése, alkalmassá tétele a változó igények kielégítésére Regionális innovációs centrum fejlesztése Debrecen város innovációs-pénzügyi-gazdasági-(felsõ)oktatási- és kulturális regionális hídfõállás szerepkörének megõrzése, továbbfejlesztése A magas színvonalú szolgáltatásokat nyújtó makro-regionális centrum szerepkörének kiteljesítése A Kárpátok-Eurorégió nagyvárosaival való együttmûködés fokozása Felsõoktatás és kutatásfejlesztés Kutatóhelyek, kutatóintézetek, oktatóbázisok korszerûsítése, alapkutatások támogatása és integrálódásának elõsegítése A felsõoktatás képzési szerkezetének és a megye gazdaságfejlesztési igényeinek összehangolása Partnerség az intézményrendszer fejlesztése A megye társadalmi-politikai kohéziójának erõsítése, a területfejlesztés szereplõi közötti partneri viszony kiépítése - Mezõgazdasági munkahelyet- önfoglalkoztatási lehetõséget keresõ regisztrált munkanélküli réteget segítésére célzott humán felzárkóztató, szakmai képzési és önfoglalkoztatás támogatási program - Gazdasági és foglalkoztatás szervezõ menedzseri álláshelyek létrehozása támogatásával segíteni a munkaerõpiacról tartósan kiszoruló rétegek foglalkoztatását A kultúra az oktatás és az idegenforgalom fejlesztése Új oktatási lehetõségek kialakítása és a lokális kommunikáció fejlesztése, új középfokú intézmények létrehozása Komádiban, Létavértesen és Tiszacsegén A nemzetiségi és kulturális javak megõrzése, bõvítése a hátáron túli együttmûködési lehetõségek kiszélesítése A természet kulturális értékeihez kötõdõ idegenforgalom fejlesztése
Összegzés Jelen tanulmányban bemutattuk Hajdú-Bihar megye területi, gazdasági, társadalmi, kulturális, szociális adottságait, helyzetét. Arra törekedtünk, hogy minél több információval alátámasszuk a gazdasági szereplõk együttmûködésének szükségességét. Az együttmûködési formák közül említettük az integráció, a szövetkezés, a közös vállalat létesítését, azonban a fõ hangsúlyt az alvállalkozói, beszállítói kapcsolatokra kapták. Célunk az volt, hogy a beszállítói kapcsolatrendszer akadályozó tényezõit számba vegyük, bemutassuk feltételeit, lehetõségeit. Megyénkben a beszállítói program lehetõségét, indítását az alábbi cégek vállalták-vállalhatják fel: A gépipari cégek közül figyelemre méltó a Magyar Gördülõcsapágy Mûvek Debrecenben, amelyet a közelmúltban vásárolt meg a DAEWOO koreai autógyártó cég, hogy innen lássa el részegységekkel romániai autógyárait. Fontos szerepet játszik a foglalkoztatásban gyógyszergyártás (BIOGAL Rt.), az orvosi mûszerek és eszközök gyártása is. Hagyományos 28
iparág Debrecenben a bõrgyártás, valamint a dohányfeldolgozás (REEMTSMA Debreceni Dohánygyár Rt.). Hajdúböszörményben 1999. április végén adták át a GE Lighting Tungsram Rt új halogénspirálgyártó üzemét, a társaság hajdúböszörményi Vákuumtechnikai Alkatrész- és Gépgyárában. A 2 millió dolláros beruházással felépített új csarnok 1030 m2 , az USA-ból telepítettek ide gyártókapacitást. Az itt gyártott wolframspirál termékeket halogénizzók gyártásához használják fel Magyarországon, Észak-Amerikában és Koreában. A hajdúböszörményi gyár a GE Lighting összesen hat wolframszálgyártó egysége közül a legnagyobb, amely már jelenleg is 1400 fõt foglalkoztat. A megye exportjában is meghatározó szerepet játszanak az élelmiszerek és mezõgazdasági cikkek: az ország egyik legnagyobb búza- és kukoricatermõ vidéke. Itt terem a legtöbb cukorrépa, az ország termésének 15%-a, és a legnagyobb burgonyatermõ megyék közé is tartozik. Az állattenyésztésnek évszázados hagyományai vannak a hajdúsági tájakon: a megye Magyarország legnagyobb állatállományával rendelkezik, a juhállomány 17,5%-a, a szarvasmarha-állomány 10,3%-a, a sertésállomány 9,8%-a itt található. Emellett a lúdtenyésztés egyik fellegvára is. Az itt termelt mezõgazdasági cikkek és élelmiszerek biokultúráknak tekinthetõk, hiszen a megyében sosem volt nehézipar, és országos viszonylatban is csekély a környezet szennyezése. Ennek is köszönheti sikeres fejlõdését az egyik legnagyobb, külföldi tõkerészesedéssel mûködõ baromfifeldolgozó vállalat, a Hajdú-Bét Rt. de említésre méltó többek között a Debreceni Hús Rt., a Deko-Food Kft, a Hajdú-Tej Rt. A beszállítói program koordinálására több megyei szervezet is alkalmas lenne, azonban adottságai, eszközei alapján kiemelhetõ a Debreceni Ipari Park, amely koncentrált ipartelepítéssel és korszerû technikák honosításával segítené a helyi tudományos és mûszaki potenciál jobb kihasználását. Az ipari park magában foglal egy inkubátorházat, valamint innovációs centrumot is. A befektetés elõnyei között említést érdemel: • olcsó területszerzési lehetõség • kiváló közlekedési infrastruktúra • olcsó és szakképzett munkaerõ • kutatás-fejlesztési bázis, fõként a debreceni orvostudományi egyetemre támaszkodva • a keleti piacok karnyújtásnyi közelsége, többoldalú kooperációs kapcsolatok szempontjából ideális fekvés • környezetvédelmi szempontból tiszta, egészséges vidék • térségi és a helyi önkormányzat által biztosított egyéb kedvezmények A debreceni önkormányzat az indulás évében és az azt követõ négy évben teljes helyi adómentességet kíván biztosítani az ipari parkban legalább 500 millió forintos beruházást végrehajtó cégeknek. Az adókedvezmény 1999-ben 50%-os volt. A kedvezmények a kereskedelmi célú beruházásokra nem vonatkoznak. Az ipari parkon kívüli beruházások után csak abban az esetben jár 50%-os kedvezmény az iparûzési adóból, ha a beruházás összege legalább 1 milliárd forint. A másik jelentõs vállalkozást, beszállítást koordináló egység Bihari Vállalkozási Övezet A kormány 1998. tavaszán vállalkozási övezetté nyilvánította a Berettyóújfalut és térségében összesen 33 települést felölelõ területet. A bihari vállalkozási övezet fejlesztésének fõ céljai között szerepel • a határ-menti együttmûködés kiaknázása • a tranzitforgalomra épülõ szolgáltatások fejlesztése, logisztikai központ kialakítása 29
• mezõgazdasági termékek feldolgozása • korszerû technológiák létesítése • külföldi vállalkozások letelepedésének elõsegítése • a térség turisztikai fogadóképességének fejlesztése A vállalkozói övezeten belül jött létre a Bihari Regionális Ipari Park Berettyóújfalun. A város közlekedése kiváló: a Debrecent Szegeddel összekötõ 47-es út mellett fekszik, a 42-es út pedig Biharkeresztessel, a magyar-román határátkelõhellyel teremt közvetlen összeköttetést. A pályaudvarhoz RO-LA terminál is csatlakozik. Az ipari park vonzerejét növeli, hogy az ide települõ vállalkozások a vállalkozási övezetben elnyerhetõ kedvezményeket is élvezhetik (társasági adókedvezmény, gyorsított amortizáció, állami támogatások igénybevételénél elõnyt élveznek.) Mindezek révén akár a beruházott összeg 100%-át is megkaphatják. A parkban máris több kis- és középvállalkozás mûködik. A jelentõsebbek közé tartozik a Hajdú Berstahl Kft. (építõipari szerelvénygyártás) az Impex Hungária Kft. (SOLEX kerékpárgyártás) a Rollexco Kft. (tûzoltó készülékek gyártása) valamint a Trade-Szolg Rt. (szerszámgyártás, kovácsoló üzem).
Véleményünk szerint kiemelt feladatot jelent a hazai kis és középvállalkozások felkészítése az Európai Uniós integrációra. Ezt csak olyan támogatási eszközrendszerrel és diffenrenciált szabályozórendszer megteremtésével érhetjük el amely: - javítja a kis- és középvállalkozások piaci szerepét, súlyát, a beszállítói tevékenységhez szükséges kapcsolatrendszer kiépülését, mûködését - a Magyarországon mûködõ nagyvállalatok, multinacionális cégek számára gazdasági elõnyt nyújt a beszállítói kapcsolatok elterjesztésére, fejlesztésére.
Mellékletek HAJDÚ-BIHAR megye exportjának áruszerkezete 1. sz. táblázat KN
Árucsoport
1998 USD
I. Élõállat, állati termékek II. Növényi termékek III. Zsírok, olajok és viasz IV. Élelmiszer készítmények, italok V. Ásványi termékek
136 669 357 51 309 182 567 853 30 664 246 211 626
1999 kg 58 928 012 114 912 220 1 207 235 52 759 645 1 485 193
Ft 24 643 048 799 9 651 002 263 175 148 629 6 644 956 217 25 076 470
USD 103 254 824 40 649 334 730 437 28 005 530 106 796
99/98 * % 75,6 79,2 128,6 91,3 50,5
30
VI. Vegyipari termékek VII. Mûanyagok és gumiáruk VIII. Bõr- szõrmeáruk, utazási cikkek IX. Fa- és fonásáruk, faszén, parafa Papíripari alapanyagok és X. késztermékek XI. Textilipari anyagok és textiláruk XII. Lábbeli és divatkellékek, toll Kõ-, cement-, gipszbõl készített XIII. kerámia, üvegáru Drágakõ, nemesfém, XIV. ékszerutánzat, érme Nem nemesfémek és ezekbõl XV. készült áruk Gépek és mechanikus XVI. berendezések XVII. Jármûvek és részegységei Optikai, orvosi, mérõmûszerek, XVIII. órák, hangszerek XIX. Fegyver és lõszer XX. Különféle áruk Mûvészeti tárgy, gyûjtemény, XXI. régiség
Összesen * USD érték indexe
74 093 926 21 518 714 5 585 259 5 490 503
11 204 979 12 998 096 209 578 16 782 016
19 209 353 271 6 159 209 024 1 065 894 018 1 151 330 218
79 971 892 25 868 244 4 477 503 4 878 792
107,9 120,2 80,2 88,9
16 151 530
19 620 920
2 623 218 172
11 152 340
69,0
89 530 508 9 436 821
5 167 809 370 765
18 298 491 984 2 466 899 366
77 522 394 10 419 244
86,6 110,4
963 602
2 689 121
116 092 020
486 043
50,4
0
3
26 035
109
-
6 815 964
4 119 649
1 549 574 594
6 521 149
95,7
57 744 491
11 827 416
11 479 599 580
48 446 822
83,9
11 472 904
6 852 006
3 003 768 381
12 812 410
111,7
17 526 867
867 701
3 968 763 442
16 701 386
95,3
89 372 8 793 887
2 764 2 865 372
4 715 000 1 867 009 254
20 272 7 897 618
22,7 89,8
0
0
0
0
-
544 636 612
324 870 500
114 103 176 737
479 923 139
88,1
31
HAJDÚ-BIHAR megye importjának áruszerkezete 6. sz. táblázat 1998 KN
99/98 *
1999
Árucsoport USD
I. Élõállat, állati termékek II. Növényi termékek III. Zsírok, olajok és viasz IV. Élelmiszer készítmények, italok V. Ásványi termékek VI. Vegyipari vagy rokon ipari termékek VII. Mûanyagok és gumiáruk VIII. Bõr- szõrmeáruk, utazási cikkek IX. Fa- és fonásáruk, faszén, parafa Papíripari alapanyagok és X. késztermékek XI. Textilipari anyagok és textiláruk XII. Lábbeli és divatkellékek, toll Kõ-, cement-, gipszbõl készített XIII. kerámia, üvegáru Drágakõ, nemesfém, ékszerutánzat, XIV. érme Nem nemesfémek és ezekbõl készült XV. áruk XVI. Gépek és mechanikus berendezések XVII. Jármûvek és részegységei Optikai, orvosi, mérõmûszerek, XVIII. órák, hangszerek XIX. Fegyver és lõszer XX. Különféle áruk Mûvészeti tárgy, gyûjtemény, XXI. régiség Összesen * USD érték indexe
kg
Ft
USD
%
7 146 260 6 491 538 1 970 187 11 156 481 3 134 037 47 620 072 21 800 158 8 783 487 4 697 772
2 294 045 12 621 521 3 215 482 17 081 679 290 036 862 82 786 075 14 585 806 585 728 36 075 139
1 133 984 793 1 096 031 171 787 270 378 2 802 250 974 2 077 840 583 11 698 298 224 4 663 627 527 2 516 292 080 1 453 149 244
4 815 470 4 670 725 3 303 982 11 864 272 8 705 832 49 612 395 19 713 186 10 622 720 6 076 475
67,4 72,0 167,7 106,3 277,8 104,2 90,4 120,9 129,3
16 545 595
9 061 523
2 534 916 601
10 778 067
65,1
70 632 662 3 222 006
7 384 859 182 493
13 558 333 619 476 380 196
57 306 915 2 007 373
81,1 62,3
7 285 364
42 395 091
1 602 224 092
6 719 378
92,2
134 380
60
882 379
3 771
2,8
23 070 740
32 808 737
5 442 647 721
22 992 749
99,7
86 456 662 24 416 360
10 418 329 8 810 608
15 870 475 621 5 140 344 734
67 179 261 21 671 261
77,7 88,8
13 377 819
328 715
2 243 648 761
9 444 955
70,6
890 897 7 863 360
44 788 3 434 868
187 933 002 1 675 511 160
786 894 7 077 600
88,3 90,0
210
22
1 415 162
366 696 047
574 152 430
5 972 2843,8
76 963 458 022 325 359 253
88,7
Forrás: Gazdasági Minisztérium
32
HAJDÚ-BIHAR megye 50 legfontosabb exportcikke 1999-ben 7. sz. táblázat KN 293390 300490 020736 020733 611010 901890 020713 640610 392490 611030 848299 293229 860691 848210 292241 040690 620333 020714 071040 851610 160239 294120 392410 010410 848220 620312 481940 846490 843390 392690 020735 620311 901832 420310 050510 620331 611020 200860 200970 300410 100510 940169 100590 080920
Termék HUF USD 29.33 vtsz nem kiemelt része 6 152 112 500 25 250 000 30.04 vtsz nem kiemelt része 4 511 784 507 18 716 364 Kacsa, liba, gyöngytyúk, darabolt, fagyasztva 3 627 177 442 15 005 066 Kacsa, liba, gyöngytyúk, nem darabolt, fagyasztva 3 164 506 509 13 136 535 Kötött-hurkolt ujjas mellény, pulóver, kardigán, stb. gyapjúból 2 419 978 287 10 197 973 Orvosi, állatorvosi mûszer, elektromos gyógyászati készülék, egyéb 2 319 589 068 9 774 452 Gallus domest. darabolt, belsõség friss vagy hûtött 2 076 714 304 8 818 875 Lábbeli felsõrész és részei a kéreg kivételével 1 907 922 785 8 072 520 Egyéb mûanyag háztartási eszköz és egészségügyi áru 1 878 041 153 7 966 753 Köt. hurk. ujjas mellény, pulóver, kardigán szint. vagy mesterséges 1 806 678 430 7 510 728 szálból Csapágy alkatrés 1 628 930 822 6 915 452 Más laktonok 1 650 607 267 6 906 430 Vasúti teherkocsi, egyéb, fedett és zárt 1 608 218 944 6 904 663 Golyós csapágy 1 598 372 634 6 733 726 Lizin és észterei, és ezek sói 1 496 453 980 6 361 800 Sajt, egyéb 1 458 132 297 6 130 103 Férfi, fiú zakó és blézer szintetikus szálból 1 387 559 965 5 851 453 Gallus dom. darabolt, belsõség fagyasztott 1 374 183 182 5 828 273 Fõzni való csemegekukorica, gõzölve, fagyasztva 1 356 257 974 5 690 239 Elektromos átfolyásos vagy tárolós vízmelegítõ és merülõforraló 1 218 369 869 5 131 428 Egyéb baromfiból készült termékek 1 177 184 768 4 988 562 Sztreptomicinek és származékaik, ezek sói 1 151 302 454 4 896 363 Mûanyag edények, konyhafelszerelések 1 047 712 334 4 401 402 Juh 1 009 592 081 4 229 810 Kúpgörgõs csapágy, szerelvényei is 850 901 490 3 634 434 Férfi, fiú öltöny szintetikus szálból 852 705 422 3 606 200 Más zsák és zacskó (kúp alakú is) 749 039 287 3 239 662 Más szerszámgép kõ, kerámia, beton hidegmegmunkálására 780 968 670 3 209 900 84.33 vtsz-ba tartozó gépek alkatrésze 672 328 572 2 877 519 39.26 vtsz nem kiemelt része 701 475 010 2 869 189 Kacsa, liba, gyöngytyúk, darabolva, friss vagy hûtött 686 653 488 2 818 202 Férfi, fiú öltöny gyapjúból, vagy finom állati szõrbõl 624 534 761 2 671 417 Csõalakú fémtû és varrattû 598 286 393 2 518 232 Ruházati cikk, természetes, mesterséges, rekonstruált bõrbõl 590 067 675 2 488 131 Toll, töltelékanyagnak; pehely 533 187 698 2 298 162 Férfi, fiú zakó és blézer gyapjúból vagy finom állati szõrbõl 527 306 462 2 212 984 Kötött-hurkolt ujjas mellény, pulóver, kardigán, stb. pamutból 490 592 715 2 178 263 Cseresznye, más módon tartósítva, cukor vagy alkohol 516 374 486 2 165 121 hozzáadásával is Almalé, alkoholtartalom nélkül, cukor hozzáadásával is 513 585 932 2 153 409 Penicillinsav szerk. gyógyszerek vagy sztreptomicinek és 486 120 127 2 007 927 származékaik Kukorica vetõmag 429 215 363 1 906 347 Favázas ülõbútor, egyéb, nem kárpitozott 443 454 147 1 873 442 Egyéb kukorica 434 511 178 1 845 874 Cseresznye frissen 438 705 047 1 825 026
33
620343 200580 020726 020712 020311 040210
Férfi, fiú nadrág, munkanadrág, sport-nadrág szintetikus szálból Csemegekukorica, ecet nélkül tartósítva, nem fagyasztva Pulyka, darabolt, vágási melléktermék, belsõség, friss vagy hûtött Gallus domest. nem darabolt, fagyasztva Sertéshús friss, hûtött, egész vagy fél Tej, tejszínpor, granulátum, legfeljebb 1,5% zsírtartalommal
412 701 049 385 635 791 359 210 573 361 887 379 363 587 774 357 021 153
1 742 542 1 598 881 1 579 043 1 549 359 1 520 725 1 492 519
34
HAJDÚ-BIHAR megye fontosabb külkereskedelmi partnerei 1999-ben 8. sz. táblázat Ország Export összesen Ebbõl: Németország Olaszország Svájc Hollandia Franciaország Nagy-Britannia Románia Oroszország USA Ausztria Belgium Lengyelország Ukrajna Cseh Köztársaság Izrael Libanon Szlovák Köztársaság Spanyolország Hong-Kong (Kína) Horvátország Moldávia Svédország Szlovénia Görögország Bosznia-Hercegovina Ország Import összesen Ebbõl: Németország Olaszország Hollandia USA Románia Franciaország Nagy-Britannia Lengyelország Svájc Szlovák Köztársaság Ausztria Japán Cseh Köztársaság Ukrajna Oroszország Spanyolország Svédország Kína Finnország Izrael Szingapúr Belgium Moldávia
kg
USD 324 870 500
479 923 139
74 067 524 19 214 714 5 299 073 20 017 270 12 197 407 7 021 099 34 294 665 32 904 852 2 166 638 8 935 030 13 683 639 14 593 826 19 641 076 6 064 536 211 248 2 173 922 9 970 761 2 116 073 3 083 145 4 674 173 3 219 655 1 586 395 1 501 722 1 664 236 5 160 727
161 785 204 37 949 188 34 000 432 32 743 473 30 998 250 25 522 452 19 049 061 16 965 821 15 655 664 14 090 196 9 739 587 8 117 413 6 765 793 6 582 569 6 455 819 5 771 497 5 700 674 4 703 510 3 901 760 2 644 786 2 374 649 2 257 703 2 174 570 2 151 801 2 139 385
kg
USD 574 152 432
325 359 264
23 284 073 15 779 324 6 037 544 2 088 837 127 983 720 2 207 142 3 309 706 7 037 071 939 295 34 327 125 5 738 821 1 092 089 9 473 981 182 981 252 63 406 638 4 594 775 5 846 197 2 006 082 2 633 411 163 466 16 189 1 148 853 54 898 299
79 419 056 50 452 332 20 589 761 17 466 866 17 159 692 11 258 878 10 350 646 9 863 928 9 250 807 9 197 079 8 771 266 8 042 153 6 259 264 5 829 771 5 554 446 4 939 587 4 585 392 4 430 179 3 800 974 3 566 685 3 389 131 3 165 288 2 466 711
35
Dánia India
701 658 1 231 068
2 392 917 2 236 871
36
