Központi Statisztikai Hivatal
NÓGRÁD MEGYE AZ EZREDFORDULÓ UTÁN
Salgótarján, 2009. február
© Központi Statisztikai Hivatal, 2009 ISBN 978-963-235-232-9 (internet) Felelős szerkesztő: Szalainé Homola Andrea igazgató További információ: Szekeres Istvánné, Szűcs Lászlóné szerkesztő (Telefon: 32/312-189, e-mail:
[email protected]) Internet: http://www.ksh.hu
[email protected] 46/518-272 (telefon)
-2-
Település-szerkezet, népesség, népmozgalom Nógrád megye 2008. év elején 131 településből állt, ebből hat város. (Salgótarján megyei jogú város.) Magyarország egyik legkisebb megyéje, melynek területe (2546 km2) 2,7%-a, lakossága (210,2 ezer fő) 2,1%-a az országénak. Népsűrűsége 83 fő/km2, kisebb az országos átlagnál (108 fő/km2).
200 180 160 140 120 100 80 60 40 20 0
2
A népsűrűség, fő/km
Pest
Komárom-E
Győr-M-S
Csongrád
Borsod-A-Z
Fejér
Szabolcs-Sz-B
Baranya
Hajdú-B
Heves
Nógrád
Veszprém
Vas
Zala
Jász-N-Sz
Békés
Tolna
Bács-K
Országos átlag
Somogy
Fő/km 2
Népsűrűség, 2008. január. 1. a/
a/ Pest megye Budapest nélkül.
Nógrád megye településhálózatában az aprófalvas jelleg a meghatározó. A Cserhát és a Karancs-Medves erősen tagolt hegyvidékein a keskeny völgyekben zömében 500-1000 lakosú aprófalvak és – főleg a Cserhát nyugati részén – 500 lakosnál nem népesebb törpefalvak helyezkednek el. Nagyobb települések a dombvidék alacsonyabban fekvő területein, a Nógrádi-medencében, az Ipoly mentén és a Zagyva völgyében alakultak ki. Az aprófalvas szerkezetre utal, hogy a községek átlagos népessége nem éri el az ezer főt, amely az országos átlagnak (1136 fő) a 86%-át teszi ki. Más tekintetben, a megye 125 községéből 32-ben a lakosok száma 500 fő alatti, további 45-ben 500-999 fő közötti. A városok-községek aránya a megyében jelentősen eltér az országostól, az egy városra jutó községek száma (20,8) több mint duplája a hazai átlagnak (9,6). Részben már ebből is következik, hogy a megyében igen alacsony (42% körüli) a városi népesség aránya. Országosan ez a hányad közelít a 68%-hoz. Nógrád megyében a városok átlagos népessége 14,6 ezer fő. Salgótarján népességét tekintve Szekszárd után az ország második legkisebb megyeszékhelye és Rétságnál kisebb város is mindössze 17 van az országban. A településsűrűség – a geomorfológiai adottságoknak megfelelően – változatos képet mutat. A településsűrűséget a 100 km2-re jutó települések számával mérve Nógrád megye 5,1-es mutatójával hazai viszonylatban sűrű elrendeződésű térségnek tekinthető.
-3-
8 7
6,5
6 3,9 4,1 4,3
4 3 2
6,8 6,8
5,1 4,8 4,9
5
2,5
3,4 2,9 2,9 3,3
1,3 1,3 1,4 1,4 1,4
Baranya
Zala
Vas
Nógrád
Borsod-A-Z
Veszprém
Győr-M-S
Somogy
Szabolcs-Sz-B
Heves
Tolna
Pest
Fejér
Csongrád
Bács-K
Jász-N-Sz
Békés
0
Komárom-E
1 Hajdú-B
A 100 km2-re jutó települések száma
Száz négyzetkilométerre jutó települések száma, 2008. január 1. a/
a/ Pest megye Budapest nélkül.
A nógrádi térség legjellemzőbb demográfiai trendje a megye lakosságának tartós és folyamatos csökkenése. A népességszám-csökkenés egyik oka a természetes népmozgalmi folyamatok kedvezőtlen alakulása, emellett a migrációs adatok is tartósan negatív egyenleget mutatnak. Ezek következtében Nógrád megye lakónépessége az ezredfordulót követő hét évben több mint 5%-kal fogyott, 2008. január 1-jén 210,2 ezer fő volt. Országosan ez idő alatt 1,5%-os mérséklődés figyelhető meg. A megye népességének öregedése az ezredforduló után is folytatódott. A 2001. év elejéhez képest közel 4,3%-kal (mintegy 1,5 ezer fővel) nőtt a 65 évesek és idősebbek száma, miközben a 15 éven aluliaké 14,1%-kal (5,2 ezer fővel) csökkent. Az ezredforduló idején a megye népességének korösszetétele az országos átlaghoz közeli volt, azóta az elöregedés a megyében gyorsabb ütemű, mint hazai viszonylatban. Ezt jól mutatja az öregedési index alakulása: 2001-ben a megyei és az országos index között több mint 3 százalékpontos eltérés volt megfigyelhető, 2008 év elejére a különbség viszont erősödött, a megyében 115; országosan 107,6 időskorú jutott száz gyermekkorúra. Eltartottsági ráták a/ Nógrád megyében
Öregedési index b/
27
120
2001
26
2008
24 23
110 Százalék
Százalék
25
24,8
115,0
25,8
23,5 22,4
22
100
2001
107,6
2008 94,7
91,3
90 80 70
21 20
60
Gyermek népesség eltartottsági rátája
Idős népesség eltartottsági rátája
Nógrád megyében
Országosan
a/ A 0-14 évesek, illetve a 65-x évesek aránya a 15-64 évesek százalékában. b/ Az idős népesség a gyermek népesség százalékában.
-4-
Gazdaság A bruttó hazai termék (GDP) adatai mind a termelés tömegéből való részesedést, mind az egy főre jutó értéket tekintve minden más mutatónál jobban és komplexebben fejezik ki az ország egyes területeinek fejlettségében és gazdasági teljesítményében megmutatkozó különbségeket. A 2006. évi adatok Közép-Magyarország előnyének további növekedéséről, így a regionális különbségek erősödéséről tanúskodnak. A gazdaságilag legfejlettebb (Közép-Magyarország) és legkevésbé fejlett (Észak-Alföld) régió között – az egy lakosra jutó GDP-t tekintve – 2,6-szeres különbség figyelhető meg. A főváros után a nyugati országrész megyéiben (Győr-Moson-Sopron, KomáromEsztergom és Vas) a legnagyobb a fajlagos mutató értéke, a sorrend másik végén a keleti országrész megyéi (köztük Nógrád) találhatók.
Az egy főre jutó GDP megyénkénti alakulása 2006
3000
Egy lakosra jutó bruttó hazai termék, 1000 Ft Megyei átlag
Ezer forint
2500 2000 1500 1000
Nógrád
Szabolcs-Sz-B
Békés
Somogy
Jász-N-Sz
Borsod-A-Z
Bács-K
Tolna
Heves
Hajdú-B
Baranya
Veszprém
Csongrád
Zala
Pest
Fejér
Vas
Győr-M-S
0
Komárom-E
500
A bruttó hazai termék beszerzési áron Nógrád megyében 2000. és 2006. évek között kevésbé nőtt, mint országosan, emiatt részesedése valamelyest csökkent. A megyében 2006. évben 250 milliárd forint bruttó hazai terméket állítottak elő, az országos érték 1,1%-át. Hat évvel korábban ez az arány 1,2% volt. Szembetűnőbb az eltérés az egy lakosra jutó GDP-t tekintve, ami 2000-ben a megyében a hazai átlag 54,5%-át tette ki, hat évvel később már annak felét sem érte el. A fajlagos mutató alapján Nógrád az ezredfordulót követő valamennyi évben a 20. helyet foglalta el a - Budapesttel együtt számított - megyék rangsorában.
-5-
A GDP alakulása Nógrád megyében 2000-2006 Megnevezés
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
160,2
183,9
203,5
224,2
242,5
238,2
250,1
1000 forint
722
832
925
1025
1116
1105
1169
az országos átlag %-ában
54,5
55,5
54,7
54,8
54,4
50,5
49,5
20.
20.
20.
20.
20.
20.
20.
GDP piaci beszerzési áron, milliárd Ft Egy lakosra jutó bruttó hazai termék
Sorrend az egy főre jutó GDP alapján
Az 1990-es évek jelentős változásokat hoztak a mezőgazdaság területén. A tulajdonviszonyok átalakulása a termelésben is éreztette hatását. Megnőtt az egyéni gazdaságok szerepe, azonban megfelelő eszközök és tőke hiányában a szétaprózott birtokokon nem tudtak a korábbi évekkel azonos vagy magasabb szinten termelni, a földterület jelentős hányada megműveletlen maradt. A megye gazdaságában a mezőgazdaság súlya 2000 és 2006 között nem változott, továbbra is a bruttó hozzáadott érték 3,8%-át állítja elő. A növénytermesztésen belül Nógrád megyében kiemelt jelentőségűek a gabonafélék, amelyek a szántóterületnek a 40,2%-át adták 2007-ben. A termésátlagok – alapvetően az időjárástól, a csapadék mennyiségétől és eloszlásától függően – évente hullámzóan alakultak. A búza termésátlaga a 2000. évi 2540 kg/hektárról 2007-re 2810 kg/hektárra emelkedett úgy, hogy a vizsgált évek alatt 2005-ben kiugró eredmény (4400 kg/hektár) született, de a 2006. évi termésátlag is több mint 900 kg-mal nagyobb volt a 2007. évinél. A szántóterületen belül 2007-ben kiemelt jelentősége volt még a napraforgónak (9,5%) és a repcének (7,7%). Változatlanul nagyon magas a vetetlen, betakarítatlan terület aránya, mely megközelítette a 29%-ot. A megye állatállománya az 1990-es években számottevően csökkent. Kedvező változás az ezredfordulót követően a szarvasmarha-állománynál következett be, a 2000. évi 8 ezres állomány hét év alatt 5 ezerrel nőtt. Ez idő alatt a sertések száma viszont 45 ezerről 33 ezerre csökkent. Nógrád megye gazdaságában az ipar továbbra is meghatározó szerepet játszik. Bár a GDP-n belüli súlya 2000 és 2006 között csökkent (31,0%-ról 26,9%-ra), ez még mindig meghaladta az országos átlagot (25,3%). A rendszerváltozás után jelentős szerkezetátalakulás történt a megye iparában, amely – ha nem is ugyanolyan intenzitással – az ezredforduló után tovább folytatódott. Legjelentősebb a változás az élelmiszer, ital, dohány gyártásánál, amelynek részesedése a megye ipari termeléséből a 2000. évi 13,6%-ról 2,9%-ra esett vissza. Ezzel szemben a vegyipar aránya egy százalékról 10,4%-ra bővült.
-6-
A megyei székhelyű ipari termelés összetételének alakulása
100% 80% 60% 40% 20% 0% 2000
2007
Élelmiszer, ital, dohány gyártása
Vegyipar
Nemfém ásványi termék gyártása
Fémalapanyag, fémfeldolgozási termék gyártása
Gépipar
Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás
Az összes többi
A 49 főnél több dolgozót foglalkoztató, megyei székhelyű vállalkozásoknál 2000 és 2007 között a termelés volumene 21,7%-kal bővült. Ebben a szerkezet átalakulása mellett nagy szerepet játszott a külföldi piacok adta lehetőségek felismerése és kihasználása. Évenként vizsgálva nagyon eltérő volt a termelés alakulása. A megyei székhelyű ipar termelésének alakulása /előző év = 100,0/
126,6
130
117,1
120
107,7
Százalék
110 100
101,7 93,5
90,6
88,5
90 80 70 60 2001
2002
2003
2004
-7-
2005
2006
2007
Az értékesítésen belül kiemelkedően magas, 75,8%-os volt 2007-ben az export aránya. Az iparon belül a gépipar a húzóágazat, amely a termelés több mint felét adta 2007-ben. Termelési volumene közel egynegyedével meghaladta az előző évit. Nógrád megye idegenforgalma az utóbbi években veszített jelentőségéből. A kereskedelmi szálláshelyeket évről évre kevesebb vendég keresi fel, a külföldi vendégek aránya ezen belül pedig alacsony. A megye természeti adottságai rendkívül gazdagok, gyönyörű kirándulóhelyek, várak, múzeumok, hagyományossá váló rendezvények teszik teljessé a kínálatot. Ennek ellenére sok az egynapos turista, akik – leginkább Budapest közelsége miatt – nem a megyében szállnak meg.
A megyében 2007. július 31-én 7 szálloda, 28 panzió, 7 turistaszállás, 3 ifjúsági szálló, 5 üdülőház, 3 kemping és 217 magánszálláshely működött, összesen 5333 férőhellyel. A férőhelyek száma 3%-kal haladta meg a 2000. évit úgy, hogy a kereskedelmi szálláshelyeken 17,2%-kal kevesebb a szálláslehetőség, miközben a magánszálláshelyeken 2,6-szeresére gyarapodott. A kereskedelmi szálláshelyek férőhelyeinek száma – az igényeknek megfelelően – az olcsó szálláshelyek közül a turistaszállásoknál és a kempingeknél bővült, a szállodáknál ellenben csak 60%-a volt a 2000. július 31-inek. A kereskedelmi és magánszálláshelyek férőhelyei és vendégforgalma Nógrád megyében Szállástípus
Kiadható férőhely a/ 2000 2007
Vendégek száma 2000 2007
Vendégéjszakák száma 2000 2007
Szálloda Panzió Turistaszállás Ifjúsági szálló Üdülőház Kemping Kereskedelmi szálláshelyek összesen Fizetővendéglátás Falusi szállásadás Magánszálláshelyek összesen
483 1 700 378 649 442 940
290 1 142 390 307 323 1 350
13 704 23 331 4 069 6 698 6 758 836
13 898 19 448 3 323 2 478 4 012 344
35 200 67 474 14 769 24 647 18 649 1 781
27 639 37 615 8 235 9 572 10 511 525
4 592 111 477
3 802 131 1 400
55 396 609 3 257
43 503 1 495 8 154
162 520 4 110 19 927
94 097 5 788 24 940
588
1 531
3 866
9 649
24 037
30 728
MINDÖSSZESEN
5 180
5 333
59 262
53 152
186 557
124 825
a/ Július 31-én.
A vendégforgalom számottevően, 10,3%-kal csökkent. A kereskedelmi szálláshelyeken 2007. évben 21,5%-kal kevesebb vendég szállt meg, mint 2000-ben, az itt töltött vendégéjszakák száma 42,1%-kal volt alacsonyabb. A vendégek száma a szállodákban növekedett. A magánszálláshelyek vendégforgalma jelentősen, a fizetővendéglátásban és a falusi szállásadásban egyaránt 2,5-szeresére emelkedett. A vendégforgalmon belül a külföldi vendégek száma a vizsgált hét év alatt mintegy 17%-kal növekedett, miközben a belföldi vendégeké 12,3%-kal csökkent. A külföldi vendégek közel egyharmada a magánszálláshelyeket kereste fel 2007-ben, de jelentős (31,4%) a szállodákban, valamint a panziókban (28,4%) megszállt külföldiek hányada is.
-8-
A belföldi vendégek legnagyobb része a panziókat (37,4%) vette igénybe, emellett egynegyedük a szállodákat kereste fel. A gazdaság átalakulásának, a piacgazdaság megteremtésének és működésének egyrészt feltétele, másrészt következménye a kis- és középvállalkozások léte és fokozatos gyarapodása. Nógrád megyében az ezredfordulót követő hét évben az országoshoz hasonló mértékben (több mint tizedével) bővült a regisztrált gazdasági szervezetek és a vállalkozások (közel 13%-kal) száma. A megyében 2007. év végén 18 385 gazdasági szervezetet tartottak nyilván, csaknem kilenctizedét vállalkozásként. A társas vállalkozói kör erőteljesebben, míg az egyénieké kevésbé bővült, ezáltal a vállalkozásokon belüli részesedésük az előzőek irányába tolódott el. A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása Nógrád megyében Társas Időpont 2000 év 2007 végén 2007. év a 2000. évi %-ában
Egyéni
Összes
vállalkozás 4 451 5 352 120,2
10 009 10 923 109,1
14 460 16 275 112,6
Egyéb szervezet 2 085 2 110 101,2
Gazdasági szervezet összesen 16 545 18 385 111,1
Egy-egy térség fejlettsége, valamint a vállalkozói aktivitás nagysága között szoros összefüggés figyelhető meg. A megyében a vállalkozói aktivitás mértéke lényegesen rosszabb az országosnál. Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma hazai viszonylatban már 2000-ben 107 volt, ami hét év alatt 123-ra emelkedett, a megyében ez idő alatt 65-ről 77-re gyarapodott. Ennek hátterében megyei szinten több tényező áll: ¾ a vállalkozások létrejötte szempontjából előnytelen (aprófalvas) a megye településszerkezete; ¾ kedvezőtlen a gazdasági szerkezet; ¾ az átlagkeresetek tartósan elmaradnak az országos átlagtól, magas a munkanélküliség; ¾ a fejlesztési lehetőségek egyik gátja a tőkeszegénység, ez mind a belföldi, mind a külföldi befektetésekre érvényes. A külföldi befektetések szempontjából ugyanis elsőbbséget élveznek azok a területek, ahol jók a közlekedési, infrastrukturális, gazdasági és munkaerő-piaci lehetőségek. Nógrád megye gazdaságában is jelen vannak ugyan a külföldi érdekeltségű vállalkozások, számuk és tőkenagyságuk alapján azonban súlyuk lényegesen kisebb az országosnál. Az országban 2006. év végén 25,8 ezer külföldi érdekeltségű vállalkozást tartottak nyilván, ebből mindössze 112 található Nógrád megyében. A megyei vállalkozások 67,2 milliárd forint saját tőkével rendelkeztek, ezen belül a külföldi részesedés meghaladta a 73%-ot. Az egy vállalkozásra jutó saját tőke nagysága közel 600 millió forint, 13%-kal alacsonyabb az országos átlagnál. Még ennél is szembetűnőbb a különbség az egy lakosra jutó külföldi befektetések értékét figyelembe véve: amíg országosan 1375; addig Nógrád megyében csupán 232 ezer forint volt a mutató nagysága 2006-ban. A megyében a külföldi befektetések elsődleges célterülete az ipar, azon belül is leginkább a feldolgozóipar.
-9-
A megyében 4 ipari park működik, Salgótarjánban, Bátonyterenyén, Rétságon, valamint Balassagyarmaton. Ezek többek között elősegíthetik az iparszerkezet átalakítását, az ipari termelés növekedését, a munkanélküliség csökkenését, a vállalkozások közötti kapcsolatok erősödését, hozzájárulhatnak az adott térségben élők életszínvonalának emelkedéséhez. A beruházások kiemelt szerepet játszanak a területi különbségek kialakulásában, illetve annak mérséklésében. A 2001-2007. évek adatainak elemzése rámutat arra, hogy a vizsgált időszakban megvalósult beruházások lényegesen nem csökkentették a térségi különbségeket. Ezt igazolja többek között az is, hogy Nógrád megye helyezése az egy lakosra jutó beruházások tekintetében rosszabbodott, a 2001. évi 19. helyről 2007-re a 20. helyre került. Mivel a beruházások alakulása évente hullámzó, célszerű a 2001-2007. évek átlagát elemezni. Ennek alapján megállapítható, hogy Nógrád megyében hét év alatt 229 milliárd forintot fordítottak a megfigyelt körben beruházásokra, ami éves átlagban 32,8 milliárd forintot jelent, és ez alig több mint egy százaléka az országosnak. Az egy lakosra jutó fejlesztések összege a hét év átlagában 151 ezer forintot tett ki, ami csak némileg haladta meg a hazai átlag felét. A beruházások egy lakosra jutó teljesítményértéke az országos átlag százalékában (2001-2007+ évi átlag) Budapest Komárom-E Fejér Győr-M-S Vas Pest Somogy Zala Tolna Hajdú-B Borsod-A-Z Heves Veszprém Jász-N-Sz Csongrád Baranya Bács-K Békés Szabolcs-Sz-B Nógrád
40
50
60
70
80
90
100 110 Százalék
120
130
140
150
160
+ Előzetes adat.
A megyében a beruházások legnagyobb hányada (több mint harmada) 2001-2007. években továbbra is az ipar területére irányult, emellett az egyéb közösségi, személyi szolgáltatás (14,6%), a szállítás, raktározás, posta, távközlés (13,7%), a közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás (12,6%), valamint a kereskedelem, javítás (8,5%) részesedése figyelemre méltó.
- 10 -
Foglalkoztatottság, keresetek, munkanélküliség A gazdaság versenyképességének egyik meghatározója a szakképzett, kellő hatékonysággal termelő munkaerő megléte. A KSH munkaerő-felmérése szerint a foglalkoztatottság az ezredforduló óta hullámzóan alakult, országosan a legtöbben 2006-ban és 2007-ben voltak a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma 2000 és 2007 között 70 ezerrel, 1,8%-kal bővült, a változás iránya és mértéke területi egységenként eltérő. A Nógrád megyei tendencia különbözik az országostól, a foglalkoztatottak száma a 2000. évi 77,7 ezer főről 2007-re 75,6 ezer főre csökkent, részesedésük az országosból mindössze 1,9%. A népesség fogyásával összefüggésben ennek ellenére a foglalkoztatási arány a vizsgált időszakban emelkedett, 2007-ben 46,4% volt (országosan ez a hányad 50,9%-ot tett ki). Nógrád megye az ország azon térségei közé tartozik, ahol az iparon belül nagy súlya volt a nehéziparnak, miközben az évek során jelentős piacvesztés történt, melynek következtében a munkanélküliségi arány számottevően meghaladta az országosat. Hazai viszonylatban a munkanélküliség az ezredforduló óta évente változóan alakult, 2007-ben a nyilvántartott álláskeresők száma 445 ezer fölé emelkedett, a munkanélküliségi ráta 10,1%-os volt. Nógrád megyében az átmeneti mérséklődés után az utóbbi években ismét növekedett a nyilvántartott álláskeresők száma, 2007 decemberében 16,3 ezer fő volt. A vizsgált hét év alatt számuk 26%-kal emelkedett, míg országosan nem egészen 20%-os bővülés történt. A gazdaságilag aktív népességhez viszonyított hányaduk 18,4% volt 2007-ben, a hét évvel korábbinál közel 4 százalékponttal nagyobb. A ráta országos viszonylatban évek óta a harmadik legkedvezőtlenebb. A munkanélküliségi ráta alakulása területi egységenként 25 2000
Százalék
20
2007
15 10 5
Budapest
Pest
Győr-M-S
Komárom-E
Vas
Fejér
Veszprém
Zala
Csongrád
Bács-K
Tolna
Jász-N-Sz
Heves
Baranya
Békés
Hajdú-B
Somogy
Nógrád
Borsod-A-Z
Szabolcs-Sz-B
0
A munkaerő-piaci lehetőségek beszűkülése mellett az alacsonyabb keresetek is közrejátszanak abban, hogy a megyében az életkörülmények rosszabbak az országosnál, bár az ezredfordulót követően e téren némi pozitív irányú elmozdulás tapasztalható. A megyében a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, valamennyi költségvetési és társadalombiztosítási intézmény, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek körében a havi
- 11 -
bruttó átlagkereset 2000 és 2007 között 2,2-szeresére nőtt, 2007. évben meghaladta a 146 ezer forintot. Az árváltozásokat kiszűrve a keresetek reálértéke ez idő alatt közel másfélszeresére emelkedett. Összefüggésben azzal, hogy a megyei átlagkeresetek a vizsgált hét év alatt az országosnál nagyobb ütemben emelkedtek, arányuk a 2000. évi 75,4%-ról 81,2%-ra növekedett. E kedvező folyamat érződik a megyék közötti rangsorban elfoglalt helyezés javulásában, mivel 2000-ben Nógrád megye még az utolsó volt a rangsorban, 2007-ben pedig már 5 megyét megelőzött.
Egészségügy, szociális ellátás, oktatás Az egészségügy területén 2007-ben mélyreható változások történtek, amely alapvetően a kórház-átalakításokban, illetve az azóta megszüntetett vizitdíj és napidíj bevezetésében nyilvánult meg. Az egészségügyi ellátás intézményi hátterét lényegében az orvos-ellátottság és a kórházi infrastruktúra minősíti. Az alapellátásban csökkent a működő háziorvosok és házi gyermekorvosok száma (a 2000. évi 139-ről 2007-ben 125-re), ez idő alatt az általuk végzett vizsgálatoké 1336,8 ezerre mérséklődött. Az átlagos napi gyógykezelési forgalom a háziorvosok esetében kissé (43-ról 45-re) nőtt, a házi gyermekorvosok körében ugyanakkor a 2000. évi szinten (31) maradt. Az egészségügyi reformmal összefüggésben a kórházi ellátás feltételrendszere alapvetően megváltozott. A megyében 2007-től mindössze egy súlyponti kórház működik a megyeszékhelyen, a többi kórház betegellátásban betöltött szerepe pedig módosult. A működő kórházi ágyak száma 2000 óta 1533-ról 1474-re csökkent, az elbocsátott betegeké 48 ezerről 40 ezerre, az ágykihasználási százalék pedig 72,6%-ról 64,8%-ra mérséklődött. Az ezredfordulót követően is megfigyelhető az a folyamat, hogy a népesség korösszetétele jelentős átalakuláson megy keresztül, miközben a népesség fogy, a demográfiai öregedés folyamata felgyorsult. Ennek következtében Nógrád megye lakosságának 2008 januárjában több mint 32%-a (országosan 30,4%-a) volt nyugdíjas, ami 67,6 ezer személyt jelentett. Közülük 55,5 ezer fő volt saját és 5,8 ezer fő hozzátartozói jogon nyugdíjas, emellett nyugdíjszerű ellátásban 6,3 ezer fő részesült. A nyugellátás havi átlagos összege 71 559 forint volt 2008 januárjában, amely 96,6%-a az országosnak. Az időskorúakról való gondoskodásnak többféle formája létezik. A rászorult, megromlott egészségi állapotú, önmagukról gondoskodni nem tudó idős embereket a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben gondozzák. A megyében 2007. év végén 19 ilyen intézmény működött, melyekben 1777 férőhelyen 1778 ellátottról gondoskodtak. A bölcsődék száma a 90-es évek második felében drasztikusan csökkent, majd 2000 után stagnálás figyelhető meg. A megyében 2007. évben továbbra is 4 bölcsőde található (Bátonyterenyén kettő, Balassagyarmaton és Szécsényben egy-egy), melyekben 100 férőhelyen 148 gyermeket gondoznak. Az igények és a férőhelyek közötti ellentmondást tükrözi a bölcsődék zsúfoltsága, amíg ugyanis 2000-ben 100 férőhelyre 116, hét évvel
- 12 -
később már 32-vel több gyermek jutott. (Az előzőeken túl jelenleg a megyeszékhelyen egy magánbölcsőde működik.) Az iskolázottság és a szakképzettség szintje a társadalmi-gazdasági fejlettség egyik legfontosabb ismérve. A változó körülményekhez igazodva elengedhetetlenül szükséges az új ismeretek megszerzése, illetve a már meglévők korszerűsítése. A legutóbbi, 2005. évi mikrocenzus adatai azt jelzik, hogy Észak-Magyarország, benne Nógrád megye lakosságának iskolázottsági szintje elmarad az országostól. Az azóta eltelt néhány évben a megyében az oktatás különböző szintjein eltérő változások figyelhetők meg. A nappali oktatásban résztvevő tanulók száma a 2005/2006 tanévi 36,3 ezer főről két év alatt 34,5 ezer főre csökkent, amely döntően az általános iskolai, továbbá a felsőoktatási intézményekben tanulók számának visszaeséséből adódott. Felsőfokú oktatás Salgótarjánban folyik. A Budapesti Gazdasági Főiskola Salgótarjáni Intézetében több mint három évtizede képeznek felsőfokú végzettségű pénzügyi szakembereket. Emellett meg kell említenünk a Gábor Dénes Főiskola kihelyezett tagozatát, ahol informatikus-képzés történik.
Lakáshelyzet, közműellátottság, infrastruktúra Az utóbbi években az életkörülményeket befolyásoló tényezők közül a lakáshelyzet alakulásában, a lakásállomány szerkezetében, továbbá a lakásépítések intenzitásában figyelemre méltó változások következtek be. Nógrád megye lakásépítését az országosnál is kedvezőtlenebb folyamatok jellemezték, nagyrészt ennek következménye a lakásállomány mérsékeltebb ütemű növekedése. A megye lakásállománya 2007. év végén 89,7 ezer lakásból állt, amely nem egészen 2%-kal múlta felül a hét évvel korábbit. (Országosan ez idő alatt 5%-ot meghaladó mérvű növekedést regisztráltak.) Összefüggésben azzal, hogy a megyében a természetes személyek által készült lakások dominálnak, a magas munkanélküliség, a kedvezőtlen jövedelmi viszonyok miatt ugyanakkor az építkezések anyagi háttere nem biztosított, a lakásépítések intenzitása elmarad az országostól. Amíg 2000-ben tízezer lakosra közel 13 építés jutott, addig 2007-ben 14, miközben országosan a mutató nagysága 21-ről 36-ra változott. Az építések száma a megyében ugyanis a 90-es évek végéig – kisebb ingadozásoktól eltekintve – csaknem folyamatosan csökkent, majd az ezredfordulót követően mutatkozott némi élénkülés. Nógrád megyében 2000-2007. évek alatt közel 2,6 ezer lakást adtak át rendeltetésének, amely a 2007. év végi lakásállomány 2,9%-át tette ki. (Országosan hányaduk ennek több mint duplája, 6,4% volt.) Az infrastruktúra kiépítettsége az életminőség egyik fontos tényezője. Az utóbbi évek nagy közműfejlesztési programjai – különösen a csatorna- és gázvezeték építések – nyomán sokat javult a megyében a lakások minősége, felszereltsége. Mindez egyben az országos átlagtól való elmaradás mérséklődését eredményezte. 2007. év végén Nógrád megye lakásainak több mint 89%-a kapcsolódott közüzemi vízvezeték-hálózathoz, miközben csupán 62,5%-ukban megoldott a korszerű szennyvízelvezetés. Mindkét arányszám kisebb az országosnál (94,7; illetve 69,8%).
- 13 -
A közműellátottság főbb mutatói Nógrád megyében
Százalék
80
62,5
60 40
100
89,1
89,0
59,8
49,1 31,8
60
76,3 69,5
20
0
0
51,1
2000
2007
69,8
40
20
2000
94,7
92,3
80 Százalék
100
Országosan
2007
A közüzemi v ízcsőhálózatba bekapcsolt lakások arány a, %
A közüzemi v ízcsőhálózatba bekapcsolt lakások arány a, %
A közüzemi szenny v ízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arány a, % A háztartási gázf ogy asztók a lakásállomány %-ában
A közüzemi szenny v ízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások arány a, % A háztartási gázf ogy asztók a lakásállomány %-ában
Az aránytalan közműfejlesztések hatása a közmű-arányossági mutató alakulásában érzékelhető. Az egy km vízvezeték-hálózatra jutó szennyvízcsatorna-hálózat hossza a 2000. év végi 177 méterről 2007. év végére 540 méterre nőtt, ez utóbbi azonban az országos átlagnak még így is csak a 87%-át tette ki. Tovább folytatódott a megyében a vezetékesgáz-hálózat kiépítése. 2000-ben 107; 2007-ben 125 településen volt lehetőség a vezetékes gáz használatára. (Azaz napjainkban mindössze 6 település nem csatlakozik a megyében a vezetékes rendszerhez.) Már közel sem ilyen kedvező a kép, ha a vezetékesgáz-hálózathoz kapcsolódó lakások arányát vizsgáljuk. Nógrád megyében 2007. év végén a háztartási gázfogyasztók lakásállományon belüli aránya csak közelített a 60%-hoz, míg országosan meghaladta a 76%-ot. Egy-egy térség fejlettségének fokmérője a közlekedés minősége, az utak állapota, kiépítettsége. A jó úthálózat gazdaságélénkítő hatása vitathatatlan, a rossz úthálózat viszont a nehezen megközelíthető területeken tőkebefektetőket is elriaszthat, ami további lemaradáshoz vezethet. Nógrád megyében 2007. évi adatok szerint 945 km belterületi út található, amely többségében aszfalt, bitumen burkolatú. Az úthálózat 18%-a (170 km) első-, illetve másodrendű főút, az útsűrűség – elsősorban az aprófalvas településszerkezet miatt – magasabb az országos átlagnál. (A megyében 2007. évben 37 km belterületi út jutott 100 km2-re, a hazai átlag 34 km volt.) A közlekedési viszonyok javítását az utóbbi években számos beruházás szolgálta, közülük kiemelést érdemel a Salgótarján-Hatvan közötti 21. számú főközlekedési út egyes szakaszainak négysávosítása, melynek eredményeképpen jelentősen lerövidült a megyeszékhely és a főváros közötti menetidő. Továbbá átadták rendeltetésének a Salgótarján fő utcáját tehermentesítő közlekedési utat. A megyében a települések nagy része kizárólag közúton érhető el, ezért fontos tényező a személygépkocsival való ellátottság. Nógrád megye személygépkocsi-állománya 2007. év végén 55,6 ezer darab volt, 13,3 ezerrel több, mint hét évvel korábban. Az ezer lakosra jutó számuk 191-ről 265-re emelkedett, ez utóbbi 88%-a a hazai átlagnak.
- 14 -
A személygépkocsik átlagéletkora – bár a vizsgált időszak alatt csökkent – 2007-ben még mindig magasabb (11,0 év) volt az országos átlagnál (10,3 év). A mai gyors, információéhes világban a vállalkozások működésének, a külföldi tőke beáramlásának, illetve a kedvezőtlen helyzetben lévő térségek felzárkózásának elengedhetetlen feltétele a megfelelő telefonkapcsolat megteremtése. Magyarországon 2007-ben 3281,5 ezer távbeszélő fővonalat tartottak nyilván, mintegy 14%-kal kevesebbet a hét évvel korábbinál. Az ezer lakosra jutó számuk ez idő alatt 373-ról 327-re csökkent. Mindez elsősorban azzal kapcsolatos, hogy a helyhez kötött, vezetékes telefonok mellett egyre nagyobb teret kapnak a mobiltelefon készülékek. Ennek illusztrálására csupán két számadat: a mobilhálózatban kezdeményezett hívások száma 2000-2007 között 3,2 szeresére (közel 7,2 milliárdra) emelkedett, a hívások átlagos időtartama pedig 1,2 percről 1,9 percre nőtt. Nyilvántartások szerint a megyében 2007-ben 55,5 ezer távbeszélő fővonal található, mintegy 13,4 ezerrel, közel 20%-kal kevesebb a 2000. évinél. Ezer lakosra legutóbb 264, míg hét évvel korábban 311 távbeszélő fővonal jutott. Kedvezőnek mondható ugyanakkor, hogy a korszerű ISDN vonalak aránya növekvő, 2007-ben részesedésük meghaladta a 8%-ot. Az internetes kapcsolatot is lehetővé tevő, a szórakozási lehetőségeket, valamint a kommunikációt is megkönnyítő kábeltelevíziós hálózat kiépítése Nógrád megyében is felgyorsult. Amíg néhány éve még csak a nagyobb városokban nyílt lehetőség a kábeltelevíziós hálózathoz való csatlakozásra, jelenleg már egyre több települést érint. Nógrád megyében 2000-ben a lakásállomány 26%-a csatlakozott kábeltelevíziós hálózathoz, részesedésük hét évvel később meghaladta a 40%-ot. Más megközelítésben, ezer lakosra 172, míg hét évvel korábban 105 előfizető jutott. (Országosan lényegesen jobb a helyzet: az előfizetők fajlagos mutatója 212, és napjainkban ez a szolgáltatás minden második lakásban megtalálható.) *
*
*
Az észak-magyarországi régió, benne Nógrád megye gazdasági teljesítőképességét javító folyamatok – befektetések ösztönzése, infrastruktúra-fejlesztés, stb. – ellenére a régió, illetve a megye továbbra is az ország egyik leghátrányosabb helyzetű térsége. Ez számos területen érződik: • •
a megye népességmegtartó ereje tovább gyengült, az elöregedés folyamata erősebb az országosnál; a kedvezőtlen gazdasági potenciál megnyilvánul a magas munkanélküliségben, az alacsony vállalkozás-sűrűségben, a jövedelmek és az életkörülmények hazai átlagtól való elmaradásában.
Az egymást erősítő negatív folyamatok gátolják a külföldi tőke beáramlását, holott a versenyképesség, ezáltal a gazdaság élénkítésének meghatározó eleme a megyébe érkező fejlesztési pénzeszközök – úgy a belföldi, mint a külföldi (Európai Uniós pályázati lehetőségek) – hatékony felhasználása.
- 15 -
