BÉKÉS MEGYE - AZ ÖSSZEFOGÁS MEGYÉJE

BÉKÉS MEGYE FEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK (2007-2013) AKTUALIZÁLÁSA

20 10. BÉKÉS MEGYE - AZ ÖSSZEFOGÁS MEGYÉJE

Békés megye fejlesztési stratégiájának (2007-2013) aktualizálása

Tartalomjegyzék

I. Ábrajegyzék.................................................................................................................................................. 3 II. Táblázatok jegyzéke ................................................................................................................................... 5 1. Vizsgálat célja és módszertana ................................................................................................................... 7 1.1 Előzmények............................................................................................................................................. 7 1.2 Aktualizálás célja .................................................................................................................................... 8 1.3 Alkalmazott módszertan........................................................................................................................ 10 2. Stratégia félidős értékelése ........................................................................................................................ 11 2.1 Jövőkép, célrendszer értékelése ............................................................................................................ 12 2.2 Programok értékelése ............................................................................................................................ 13 2.3 Abszorpciós képesség értékelése .......................................................................................................... 14 2.4 Békés megye pozícióinak változása ...................................................................................................... 26 2.4.1 Demográfiai folyamatok és térszerkezet változása ........................................................................ 27 2.42 Megye gazdasági helyzetének változása ......................................................................................... 33 2.43 Infrastruktúrális ellátottság változása ............................................................................................ 56 2.44 Megye elérhetőségének változása ................................................................................................... 59 2.45 Megye kistérségi rangsorának változása ........................................................................................ 63 2.46 Regionális index változása.............................................................................................................. 66 2.5 Stratégia összefoglaló értékelése .......................................................................................................... 78 3. Stratégia további kimenetét befolyásoló hatások .................................................................................... 80 3.1 Új Széchenyi Terv ................................................................................................................................. 81 3.2 Duna Stratégia ....................................................................................................................................... 84 4. Jövőkép és célok......................................................................................................................................... 88 5. Programok, alprogramok ......................................................................................................................... 90 5.1. Gazdaság teljesítményének javítása ..................................................................................................... 92 5.11 Egészségipar fejlesztése .................................................................................................................. 93 5.12 Agrár gazdaság fejlesztése.............................................................................................................. 97 5.13 Tudásgazdaság fejlesztése ............................................................................................................ 111 5.14 Tranzit gazdaság fejlesztése.......................................................................................................... 143 5.15 Szociális gazdaság fejlesztése ....................................................................................................... 147 5.2 Fenntartható gazdaságfejlesztés .......................................................................................................... 154 5.21 Zöld gazdaság fejlesztése .............................................................................................................. 155 5.22 Épített és természeti környezet fejlesztése ..................................................................................... 158 5.3 Infrastruktúra fejlesztése ..................................................................................................................... 159 5.31 Elérhetőség javítása...................................................................................................................... 160 5.32 Ivóvíz hálózat fejlesztése ............................................................................................................... 161 6. Összefoglalás ............................................................................................................................................ 164

2


I. Ábrajegyzék 1. ábra:

Békés megye értékalapú gazdaságfejlesztési stratégiája felülvizsgálatának logikai folyamata

2. ábra:

Békés megye fejlesztési programjainak (2007-2013) struktúrája

3. ábra:

Ex-post értékelés logikai folyamata

4. ábra:

A régió lakónépessége (2009)

5. ábra:

Lakónépesség számának alakulása 2003-2008 között (fő)

6. ábra:

A 120 fő/km2 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya (2009)

7. ábra:

A természetes szaporodás, ill. fogyás 1000 lakosra (2009)

8. ábra:

Természetes szaporodás-fogyás egyenlege ezer lakosra (2003-2008, fő)

9. ábra:

A belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra a Dél-alföldi régióban (2009)

10. ábra:

Belföldi vándorlási különbözet alakulása ezer lakosra (2003-2008, fő)

11. ábra:

A 60 éves és idősebb népesség aránya (2009)

12. ábra:

Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában

13. ábra:

A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2009

14. ábra:

A regisztrált vállalkozások megoszlása vállalkozási forma szerint, 2009

15. ábra:

A regisztrált vállalkozások számának alakulása (db)

16. ábra:

Működő vállalkozások száma 1000 lakosra (2009

17. ábra:

A regisztrált egyéni vállalkozások megoszlása a munkavégzés jellege szerint, 2009

18. ábra:

Egyéni vállalkozások aránya a működő vállalkozásokból (2009)

19. ábra:

A külföldi érdekeltségű vállalkozások megoszlása a tulajdon összetétele szerint, 2008

20. ábra:

Az ipari termelés volumenindexe

21. ábra:

Vendéglátóhelyek száma Békés megyében (2006-2008 években, db)

22. ábra:

Vendéglátóhelyek száma Békés megye kistérségeiben (2006-2008 években, db)

23. ábra:

A külföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008

24. ábra:

A 15-74 éves népesség aktivitási mutatói (2009. IV. negyedévben)

25. ábra:

A nyilvántartott álláskeresők aránya a Dél-alföldi régióban (2009))

26. ábra:

A nyilvántartott álláskeresők aránya kistérségenként (2009)

27. ábra:

SZJA egy állandó lakosra (2009)

28. ábra:

Békés megye gazdasági helyzetét jellemző fontosabb indikátorok változása (2009)

29. ábra:

A beruházások gazdasági ágankénti megoszlása Békés megyében (2009)

3


30. ábra:

Lakásépítés, kiadott új lakásépítési engedélyek, 2008 (2007=100)

31. ábra:

Jelentkezők és felvettek száma megyénként a Dél-alföldi régióban (2010)

32. ábra:

A felsőoktatásba (alapképzés, nappali tagozat) jelentkezők száma kistérségenként (fő), 2010.

33. ábra:

Felsőoktatásba jelentkezők és felvettek számának megoszlás a Békés megye kistérségeiben

34. ábra:

A kistérségek centralitása (2009)

35. ábra:

A kistérségek Bennett-rangsora

36. ábra:

Lisszaboni Index 2007.

37. ábra:

Lisszaboni Index változása 2000-2007 között

38. ábra:

Új Széchenyi Terv. Mozgásteret befolyásoló hatások

39. ábra:

Duna Menti régiók (javasolt lehatárolása)

40. ábra:

A Magyar Duna-térség jövőképe és stratégiai célrendszere

41. ábra:

Békés megye területfejlesztési tervének (2007-2013) célrendszere

42. ábra:

Egészségipar értéklánc fejlesztésének modellje

43. ábra:

Értéklánc alapú gazdaságfejlesztési modell logikai struktúrája

44. ábra:

Megyei e-rendszer logikai struktúrája

45. ábra:

Logisztikai értéklánc modellje

4


II. Táblázatok jegyzéke 1. táblázat:

Lehetséges szcenáriók 2013-ig

2. táblázat:

Pályázatok nyomonkövetése Békés Megyei Önkormányzat, intézményei és egyéb szervezetei (2010.06.11-i állapot)

3. táblázat:

Békés Megyei Önkormányzat projektjeinek költségadatai

4. táblázat:

A települések számának, területének, népességének megoszlása (2009)

5. táblázat:

A GDP megoszlása, egy főre jutó értéke, 2009.

6. táblázat:

Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték az országos ágazati átlag százalékában, 2008.

7. táblázat:

Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás az év végén

8. táblázat:

Külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje, 2007

9. táblázat:

A földterület művelési ágak szerint, 2008. május 31.

10. táblázat:

A száz hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány nagysága, 2008. dec.1.

11. táblázat:

Az alkalmazásban állók megoszlása gazdasági ág szerint, 2009. (%)

12. táblázat:

Összehasonlító adatok (2009)

13. táblázat:

A kistérségek népességének megoszlása az elérhetőség függvényében (%)

14. táblázat:

A nyilvántartott munkanélküliek megoszlása az elérhetőség függvényében (%)

15. táblázat:

A regisztrált vállalkozások 1000 főre jutó száma az elérhetőség függvényében (db)

16. táblázat:

Az egy lakosra jutó SZJA alapot képző jövedelem az elérhetőség függvényében (Ft)

17. táblázat:

A kistérségek rangsora

18. táblázat:

A kistérségek rangsora 2009-ben

19. táblázat:

Indikátoronkénti regionális index számítás módszertana

20. táblázat:

Regionális index megyei értékei

21. táblázat:

Regionális index számítás alapjául szolgáló megyei adatok

22. táblázat:

2007-ben elfogadott megyei stratégiai SWOT összefoglaló táblázata

23. táblázat:

Új Széchenyi Terv prioritásai

24. táblázat

Békés megye integrált fejlesztési stratégiájának program és alprogram struktúrája

25. táblázat:

Rehabilitációs- és egészségügyi ellátórendszert fejlesztő alprogram

26. táblázat:

Egészségipari klaszter

27. táblázat:

Mezőgazdasági, feldolgozóipari hálózatok fejlesztése alprogram

28. táblázat:

Békés megye terméke alprogram

29. táblázat:

Mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás fenntarthatóságának biztosítása, versenyképességének javítása alprogram

30. táblázat:

Mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás fenntarthatóságának biztosítása, versenyképességének javítása alprogram

31. táblázat:

Mezőgazdaság és agrár-környezetvédelem térségspecifikus fejlesztése alprogram

32. táblázat:


5


33. táblázat:


34. táblázat


35. táblázat:


36. táblázat:

Békés megye tudásgazdaság fejlesztési prioritásainak struktúrája

37. táblázat:

Útjelző tanácsadói operatív alprogram

38. táblázat:

Tanár felkészítő operatív alprogram

39. táblázat:

Diák felkészítő operatív alprogram

40. táblázat:

Kapcsolati-háló operatív alprogram

41. táblázat:

Gyakorlati képzésfejlesztési operatív alprogram

42. táblázat:

A mobilitási projektek különböző célcsoportjai, időtartama és pénzügyi támogatása

43. táblázat:

Mobilitási operatív alprogram

44. táblázat

Tananyagfejlesztési operatív alprogram

45. táblázat:

Horizontális fejlesztési operatív alprogram

46. táblázat:

Vonzáskör bővítési alprogram

47. táblázat:

Vonzáskör bővítési operatív alprogram

48. táblázat:

Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi operatív alprogramja

49. táblázat:

Hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatási operatív alprogramja

50. táblázat:

Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése

51. táblázat:


52. táblázat:


53. táblázat:

Személyi szolgáltatások fejlesztése alprogram

54. táblázat

Települési szolgáltatások fejlesztése alprogram

55. táblázat:

Alternatív energiaforrások hasznosítása

56. táblázat:

Alternatív energiaforrások feltárása és hasznosítása

57. táblázat:

Határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések alprogramja

58. táblázat:

Békés megye komplex környezeti- és infrastruktúra fejlesztő alprogram

59. táblázat:

A vízi közművek kiépítése, modernizálása

60. táblázat:

A vízi közművek kiépítése, modernizálása

61. táblázat:

Békés megye integrált fejlesztési stratégiájának program és alprogram struktúrája

6


1. Vizsgálat célja és módszertana 1.1 Előzmények A 2006. novemberében az Új Nemzeti Fejlesztési Terv (UNFT) társadalmi vitájával egyidejűleg vette kezdetét Békés megye új, értékalapú gazdaságfejlesztési stratégiájának kidolgozása. Ennek keretében fogalmazódott meg, hogy a megye társadalmi-gazdasági pozíciói a hazai átlagnál kedvezőtlenebbek, amely elsősorban: a gazdaság struktúrájával, az élelmiszerfeldolgozó ipar nemkívánatos leépülésével, a hiányos, ill. rossz állapotú vonalas infrastruktúrával, az alacsony humán erőforrás potenciállal, továbbá a munkahelyek hiányával magyarázható. A 2007-2013 közötti időszakra kidolgozott megyei fejlesztési stratégia: összefoglalta a megyét érintő, a Megyei Közgyűlés, ill. a Megyei Területfejlesztési Tanács kompetenciájába tartozó fejlesztési célokat; kijelölte a célokkal kompatibilis, az UMFT-el összhangban az EU forrásokból támogatható releváns programokat és projekteket; vizsgálta a programokat és a projektkezdeményezéseknek az UMFT-vel való kompatibilitását; felmérte a projektek várható forrásszükségletét. Kiemelt célként fogalmazta meg a stratégia Békés megye tradicionális értékeinek feltárását, ill. annak vizsgálatát, hogy az értékrendek és értékek hogyan jeleníthetőek meg a XXI. század igényeinek megfelelő gazdaságfejlesztési programokban. Az elmúlt időszakban a stratégiában körvonalazott programokhoz illeszkedve kerültek kidolgozásra a megyei szintű projekttervek, ill. a megvalósításhoz szükséges pályázatok. Az elmúlt, több mint három (2007-2010) év igazolta a stratégia indokoltságát és megalapozottságát, ugyanakkor napjainkban több szempont is indokolja újragondolását, (felülvizsgálatát), ill. a kívánatos és a szükséges korrekciók elvégzését.

7


1.2 Aktualizálás célja Békés megye 2007-2013 közötti időszakra szóló értékalapú gazdaságfejlesztési stratégiájának aktualizálásának indokai közül négyet érdemes kiemelni: a) A tagállamok, így hazánk is a Strukturális Alapok elvárásainak megfelelően (országos, regionális és megyei szintű) 2010 tavaszán megkezdték a 2007-2013-as tervezési időszakra vonatkozó un. félidei értékeléseket. Érdemes megjegyezni, hogy először kerül sor hazánkban teljes (7 éves) tervezési ciklust érintő félidei értékelésre. Ennek tapasztalatai alapján számos olyan igény fogalmazódhat meg, amelynek alapján a 2007-ben elfogadott stratégiát célszerű pontosítani, kiegészíteni, aktualizálni. Ez természetesen érvényes Békés megye érték alapú gazdaságfejlesztési stratégiájára is. b) A 2008-ban kirobbant pénzpiaci, majd gazdasági válság következtében paradigma váltás indult meg mind gazdaságelméleti, mind pedig gazdaságpolitikai vonatkozásban. Erős egyszerűsítéssel élve ennek a lényege, hogy a helyi gazdaság szereplőire az állam a korábbinál jobban számít, ill. működésüket a korábbinál jobban segíti. Hazánkban ezt a 2010. áprilisi választásokat követően az új kormány patrióta gazdaságpolitika néven deklarálta. Ez a gondolat érhető tetten az Új Széchenyi Terv vitairatában (2010. július 28.) is. Ez azt jelenti, hogy a fejlesztési tervben a korábbinál nagyobb súlyt kell kapniuk a munkahelyek teremtését célzó programoknak ! c) Az un. ernyőstratégia aktualizálását indokolja, hogy körvonalazódtak a Strukturális Alapok hazai felhasználásának (lehívásának) új sarokpontjai az Új Széchenyi Terv keretében. Kézenfekvő, hogy az itt megjelenő prioritásoknak tükröződniük kell a megyei fejlesztési törekvéseken. Ezt indokolja a forrásteremtés logikája is. d) Az aktualizálás szükségességét támasztja alá a Duna menti országok kezdeményezésének eredményeként kidolgozás alatt álló un. Duna Stratégia, amelynek elsősorban a vízgazdálkodásra, a környezetvédelemre és a határon átnyúló kapcsolatokra gyakorolt hatásaival Békés megyének is számolnia kell, ill. lehet.

8


Mindezek figyelembe vételével az aktualizálás célja: a 2007-ben elfogadott fejlesztési stratégia jövőképének, célrendszerének értékelése; továbbá a stratégia által kiváltott eredmények, elmozdulások számbavétele, következő időszak súlypontjainak meghatározása, különös tekintettel az Új Széchenyi Terv és a Duna Stratégia fejlesztési prioritásaira, a következő időszak fejlesztéseihez szükséges forráslehívások előkészítése.

9


1.3 Alkalmazott módszertan A felülvizsgálat alapvetően négy pontra (1. ábra) fókuszál: a stratégia célrendszerének és programjainak értékelésére, a 2007 óta eltelt tervezési időszak megyei szintű abszorpciós képességének értékelésére, az elért hatások elemzésére, a következő időszakra vonatkozó ajánlások megfogalmazására.

Gazdaságpolitikai trendek (2010-2015)

Békés megye értékalapú gazdaságfejlesztési stratégiája (2007)

Célrendszer és programok felülvizsgálata

DAOP (2007-2013)

AT keretterv

Abszorpciós képesség felülvizsgálata

Hatások vizsgálata

Ajánlások megfogalmazása

Duna Stratégia

• jövőkép • súlypontok • esetleges változtatások • legitimáció • kockázatelemzés

Új Széchenyi Terv

1. ábra: Békés megye értékalapú gazdaságfejlesztési stratégiája felülvizsgálatának logikai folyamata Forrás: saját szerkesztés

Nyilvánvaló, hogy (az előbbiekben már említett) gazdaságpolitikai paradigma váltás eredményeként megszülető Új Széchenyi Terv hatással lesz a Dél-Alföldi Regionális Operatív Program (DAOP) célrendszerére, program- és forrás szerkezetére, amelyre Békés megye értékalapú gazdaságfejlesztési stratégiájában figyelemmel kell lenni. Ezzel egyidejűleg célszerű a Duna Stratégiának a természeti környezet védelmére irányuló programjaira támaszkodni.

10


2. Stratégia félidős értékelése Békés megye 2007-2013 időszakra vonatkozó fejlesztési terve integrált felfogásban készült. Egyrészt komplexen kezelte a fejlesztési megoldásokat, másrészt integrálta az ÚjMagyarország Fejlesztési Terv ágazati, a Dél-alföldi régió Regionális Operatív Programjának (DAROP) megyei elképzeléseit, továbbá a Körös Fejlesztési Terv megállapításait. Mindhárom dokumentum számos szakmai vita eredményeként formálódott (így pl.: a Körös Fejlesztési Terv számos kistérségi és települési szintű érdekképviseleti, továbbá civil fórumon kapott nyilvánosságot). A széles körű előkészítettség, a szakmai és civil fórumokon elhangzottak lehetővé tették a terv komplexitását, valamint kedvező fogadtatását, bizonyos esetekben projekt szintű megfogalmazását, megvalósíthatósági tanulmányának előkészítését. A stratégia (a közgyűlési jóváhagyást követően) felkerült Békés Megye Önkormányzata honlapjára; célrendszere direkt- és indirekt módon megjelent a kistérségi fejlesztési tervekben, ill. programokban. Az elmúlt években Békés Megye Önkormányzata vezetése különböző szakmai- és civil fórumokon beszámolt a programok helyzetéről. Segítette, támogatta a projektek generálás folyamatát; pályázatok sorát készítette el, ill. működött közre kidolgozásukban. Rendszeresen beszámolt a pályázatok státuszáról.

11


2.1 Jövőkép, célrendszer értékelése A 2007-ben jóváhagyott stratégiában a nemzetközi- és a hazai gazdaságpolitikai trendek figyelembe vételével három szcenárió fogalmazódott meg. A pesszimisztikus szcenárió azt vizionálta, hogy Békés megye társadalmi-gazdasági leszakadása állandósul, egyrészt a térség geopolitikai helyzete, másrészt a felzárkózást kiváltó források mértékének hiánya miatt ! A realista szcenárió avval számolt, hogy a megye társadalmi-, gazdasági leszakadása megállítható, ezt követően megindítható a felzárkózás hosszú és időigényes folyamata. Az optimisztikus szcenárió jelentős tőke érkezését feltételezte, ezért azt vizionálta, hogy a felzárkózás folyamata már 2008-tól megindul (1. táblázat). 1. táblázat: Lehetséges szcenáriók 2013-ig Forgatókönyv

Várható tendenciák

Következmények

a) Pesszimisztikus

A megye politikai érdek-érvényesítő képessége gyenge marad. NFT II-ből a Dél-alföldi régióba érkező támogatások döntő hányada Csongrád- és Bács-Kiskun megyébe érkezik. A megye logisztikai szerepe tovább csökken. Csökken a társadalmi kohézió.

A megye humán erőforrás potenciálja tovább csökken. A megyei területek/szolgáltatások piaca szűkül, a foglalkoztatottsági és aktivitási mutatók romlanak. Egyes (pl.: sarkadi-, mezőkovácsházi) kistérség slummosodása erősödik. A megyeközpont térségi szerepköre (pl.: oktatási-, közigazgatási-, kulturális, stb.) tovább gyengül.

b) Realista

A gazdaságpolitika a jelenleginél nagyobb figyelmet szentel a megyének. Megindul a helyi értékekre épülő termék-, szolgáltatás-, és piac diverzifikálás, vonzáskörzetek reaktiválása a geopolitikai változásokkal összhangban. Tudásgazdaság alapjainak lerakása.

Esély van a megye gazdasági felzárkózására.

c) Optimisztikus

A gazdaságpolitikai forrásokat csoportosít át a Dél-alföldi régión belül Békés megye javára. EU források biztosíthatók az M44 (Kecskemét – Békéscsaba – Gyula országhatár) gyorsforgalmi út építéséhez. Az országos átlagot meghaladó működőtőke érkezik a megyébe.

Az infrastrukturális- és humán erőforrás potenciál, valamint a megye versenyképessége ugrásszerűen javul.

A gyakorlat a második, realista forgatókönyvet igazolta. Ennek oka többek között az elmúlt három évben bekövetkezett gazdasági visszaesés, ill. a térségi befektetési potenciál további csökkenése volt. 12


2.2 Programok értékelése Békés megye 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó fejlesztési terve négy prioritásra épült (2. ábra): a) a komplex humán erőforrás fejlesztésre, b) a komplex gazdaságfejlesztésre, c) a komplex környezeti- és infrastruktúra fejlesztésre, továbbá d) komplex közigazgatás fejlesztésre. A prioritásokhoz programok és alprogramok kapcsolódtak. Ezek összhangban álltak az Új Nemzeti Fejlesztési Terv ágazati-, továbbá a Dél-Alföldi Régió Regionális Operatív Programjával; ugyanakkor lehetőséget adott a megye leghátrányosabb helyzetű kistérségeinek kiemelt fejlesztésére is. Minden egyes alprogramhoz projektek tartoznak; ezek részben megyei, más részük kistérségi, valamint települési szinten realizálható feladatokat tartalmazott. A programokhoz kapcsolódóan kísérlet történt a várható forrás igények meghatározása és a várható hatások összegezésére.

Feladatok

Cél

Prioritások

Programok

Komplex humán erőforrás fejlesztés

Komplex gazdaságfejlesztés

Közoktatás fejlesztési program

Értékalapú gazdaságfejlesztés programja

Egészségmegőrzést, az egészségügyi ellátás javítását segítő program Szociális gazdaság bővítését segítő program Határon átnyúló együttműködés programja

Innovatív gazdaságfejlesztések programja Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok programja Üzleti szolgáltatások fejlesztésének programja

Komplex környezeti és infrastrukturális fejlesztés

Egységes ivóvíz program

Komplex közigazgatás fejlesztés

e-közigazgatás fejlesztési program

Természeti értékek fenntartható hasznosításának programja Közlekedésfejlesztési program

Határmenti infrastruktúra fejlesztési program

Egészségturisztika programja

2. ábra: Békés megye fejlesztési programjainak (2007-2013) struktúrája Forrás: saját szerkesztés

13


2.3 Abszorpciós képesség értékelése A 2007-ben elfogadott komplex stratégia programjai alapján Békés Megye Önkormányzata, ill. intézményei (2010. 06. 11-ig) 65 projektet nyújtottak be (ezek döntő többsége TÁMOP (10), TIOP (6) és DAROP (4)). A Megyei Önkormányzat, ill. szervezeteinek pályázati aktivitása és forráslehívó képessége a hazai átlagnál eredményesebbnek bizonyult (2. táblázat). Ennek eredményeként 2010. áprilisáig a Megyei Önkormányzat által kezdeményezett projektek összességében 10.446.065.877,-Ft, továbbá 2.634.319,6 euró támogatásban részesültek (3. táblázat). 3. táblázat: Békés Megyei Önkormányzat projektjeinek költségadatai Ft

euró

Összes projekt költsége

16.787.800.123

2.825.062,0

Összes támogatás

10.446.065.877

2.634.319,6

Összes saját forrás

885.231.369*

190.742,4

*Megjegyzés: Az összeg tartalmaz 100 eFt egyéb forrást; 170 eFt pályázatból várható egyéb forrást; 625 eFt programfinanszírozást.

A projektek megvalósításához szükséges esetenkénti önrészt a megye biztosítani tudta. A sikeres pályázatok többsége a megye infrastrukturális fejlesztéséhez járulnak hozzá. Kevésbé sikeresek voltak a munkahelyek teremtésére, ill. megtartására irányuló projektkezdeményezések (különösen sajnálatos, hogy a megye 8 települését érintő „integrált telephely fejlesztési program”, valamint a hagyományos kézműves tapasztalatra és szaktudásra épülő szarvasi innovációs inkubátorház program egyike sem lett kiemelt támogatású).

14


2. táblázat: Pályázatok nyomonkövetése Békés Megyei Önkormányzat, intézményei és egyéb szervezetei (2010.06.11-i állapot) Ssz.

Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

Határozat száma

projekt öszszes költségvetése

összes támogatás

összes saját forrás

projekt időtartama

1.

Békési egészségturisztikai klaszter működési feltételeinek biztosítása

Thermál Consulting

DAOP-1.2.1-20080009

218/2008.(VI.27)KT. sz.hat.

36 441 500

28 613 200

7 828 300

2009. 09.01.2011. 02. 28. (18 hó)

2.

Híd a munka világába – felnőttképzési programok a munkanélküliség csökkentéséért

Békés Megyei IBSEN Oktatási, Művészeti és Közművelődési Kht.

TÁMOP 3.2.3/08/12009-0010

435/2008.(XII.12.)KT.sz.h at.

100 000 000

1 000 000

0

2009.11.012011.06.30.

Építő Közösségek


TÁMOP-3.2.3/08/2

PTB határozat 2010.03.23.

86 289 388

86 289 388

0

2010.09.012012.03.31.

4.

Körös-körül kreatívan


TÁMOP-3.2.11/10-12010-0138

PTB határozat 2010.03.23.

45 000 000

45 000 000

0

2010.08.012011.07.31.

5.

Az ápolók leterheltségének csökkentése, betegelégedettség javítása

Pándy Kálmán Megyei Kórház

TÁMOP6.2.4/A/08/1/konv2009-0014

levelezés SZFO-val

20 450 088

20 450 088

0

2009.06.01.2010.09.05.

HURO/0802/021

28/2009.(II.13.) KT.sz.hat (1.kör) 2/2010.(I.19.) PTB.sz.hat.;21/2010.(II.19.) KT.sz.hat. (2.kör)

536 000 000

517 240 000

18 760 000

2010.09.012012.08.31.

3.

6.

Gyógyítás határok nélkül


15


2. táblázat folyt. projekt összes költségvetése


projekt időtartama

2 500 000

300 000

2009.06.012010.06.15

574 000

500 000

74 000

2010.03.012010.07.30.

Pándy Kálmán Megyei Kórház Drogambulanciája

2 981 000

2 646 000

335 000

2009.09.012010.08.31.

Eszközkorszerűsítés


570 000

500 000

70 000

2010.03.012010.07.30.

12.

Genetikai markerek vizsgálata neurológiai betegségekben


3 000 000

3 000 000

0

2009.11.012011.12.31.

13.

A Békés megyei gyermekvédelmi szakellátásban élő 18 éven aluli gyermekek és szülők számára

Békés Megyei Szociális, Gyermekvédelmi, Rehabilitációs és Módszertani Központ

20 000 000

20 000 000

0

2009.01.01.2010.12.31.

Ssz.

Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

Határozat száma

7.

Új tömb kialakítása a Békés Megyei Képviselő-testület Pándy Kálmán Kórházában


TIOP-2.2.4-09/12010-0026

355/2009.(XII.18.) KT.sz.hat.6/2010.(I.19.) PTB.sz.hat.

8.

Békés Megye Szubsztitúciós szolgáltatásáért


KAB-KRI-09-B-0001

2 800 000

9.

Számítástechnikai eszközök korszerűsítése a drogambulancián


KAB-EF-09-AB-0018

10.

A Békés Megyei KEF munkájának támogatása

11.

TÁMOP 5.2.5-08/12008-0019

215/2008.(VI.27.) KT.sz.hat

összes támogatás

4 642 823 016

16


2. táblázat folyt. Ssz.

Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

Határozat száma

projekt összes költségvetése

összes támogatás


projekt időtartama

14.

A MI HÁZUNK A Békés megyei gyermekvédelmi gondoskodásban lévő gyermekek és fiatalok ellátását szolgáló 97 férőhely korszerűsítése”


TIOP 3.4.208/1-2008-0116

286/2008.(IX.12.) KT.sz.hat.

109 256 893

102 701 000

6 556 000

2009.04.012010.09.30.

15.

3921 "Szülősegítő szolgáltatások támogatása"


3921

493/2009 (XII.10.) FSZK határozat

200 000

200 000

0

2010.01.012010.04.15.

16.

4863 "A súlyosanhalmozott fogyatékos személyket nevelők munkaerőpiaci integrációját elősegítő kísérleti program"


4863

512/2010 (II.18.) FSZK határozat

4 610 000

4 610 000

0

2010.02.012010.11.30.

17.

A Békés megyei egységes gyógypeHunyadi János Gimdagógiai módszertani názium, Szakképző Isintézmények és partkola, Speciális Szakisnerszervezetek kökola, Alapfokú Művézötti együttműködés szetoktatási Intézkiépítése, közös mény, Egységes szolgáltatások fejGyógypedagógiai lesztése, valamint a Módszertani Intézsajátos nevelési igémény, Nevelési Tanyű gyermekek és nácsadó és Kollégium tanulók inkluzív ne(konzorcium vezetője) velése, oktatása érdekében

TÁMOP 3.1.6/08/2

287/2008.(IX.12.) KT.sz.hat.

19 799 090

19 799 090

0

2009.07.012011.03.31.

17



Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

Határozat száma


összes támogatás


Projekt időtartama

1 662 000

1 362 000

300 000

2009.09.012010.06.15.

18.

Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola, Alapfokú MűvészetA gyermekek, tanuoktatási Intézmény, lók személyiségét fejEgységes Gyógypelesztő programok dagógiai Módszertani Intézmény, Nevelési Tanácsadó és Kollégium (konzorcium vezetője)

P-78/2009.KA

19.

Összehangolt infrastruktúra-fejlesztés a közös könyvtári szolgáltatások támogatására, az élethosszig tartó tanulás elősegítésére Békés megyében.

Békés Megyei Tudásház és Könyvtár

TIOP-1.2.3-08/1

284/2008.(IX.12.)K T.sz.hat.

100 000 000

100 000 000

0

2009.06.012010.05.30

20.

„Békés TudásdepóExpressz” A könyvtárhasználók igényeire szabott összehangolt szolgáltatásfejlesztés az olvasási és digitális kompetenciák fejlesztésének elősegítésére


TÁMOP-3.2.4-08

433/2008.(XII.12.) KT.sz.hat.

81,6 millió Ft

81,6 millió Ft

0

2009.09.012011.04.30.

18


2. táblázat folyt. pályázó neve

OP/intézkedés

21.

Közoktatásfejlesztést támogató hálózat kiépítése a Dél-alföldi régióban


TÁMOP-3.2.2

22.

Európai Információs Pont Hálózat


GCI-D/2009/2012HU-I-1

23.

Európai Digitális Könyvtár


ECP-2007-DILI517009

24.

Integrált Közösségi Szolgáltató Tér kialakítása Magyarbánhegyesen

Békés Megyéért Vállakozásfejlesztés i Alapítvány

MVH

25.

Tanácsadói hálózat kialakítása

Békés Megyéért Vállakozásfejlesztés i Alapítvány

HURO/0801/058

Ssz.

Projekt címe

Határozat száma

keretmegállapodás 2005 óta

292294/2008.(IX.12.) KT.sz.hat.

26.

Belvízrendezés az élhetőbb településekért (16 település)

Békés Megyei Önkormányzat

DAOP 5.2.1/D2008-3002

177/2007(VI.01.) KT.sz.hat. (beadásról) 448/2008(XII.29.) KT sz.hat. (átadásról)

27.

Szakképzés a gazdaságért - TIOP


TIOP 3.1.1.-08/12008-0022

165/2008.(VI.06.) KT. sz.hat.


összes támogatás


projekt időtartama

484 430 909

484 430 909

0

2009.08.012011.01.31

45800 euro, 13,3 millió Ft



2009.01.012009.12.31.

120670 euro

96536 euro

24134 euro

2008.06.012011.05.31.

53 340 000

53 340 000

0

2010.02.012010.08.31.

74056 euro

62947,6 euro

11108,4 euro

2010.01.012010.12.31.

2 235 000 000

1 900 000 000

335 000 000

1 000 000 000

900 000 000

100 000 000

2009.04.01 2011.03.31

19



Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

Határozat száma


összes támogatás


projekt időtartama

28.

Szakképzés a gazdaságért - TÁMOP


TÁMOP-2.2.3/07/2

188/2008.(VI.06.) K T. sz.hat

400 000 000

400 000 000

0

2009.01.01. 2010.12.31.

29.

SO2 Sürgősségi Osztály korszerűsítése a Békés Megyei Pándy Kálmán Kórházban


TIOP-2.2.2/08/22009-0014

356/2009.(XII.18.) KT. sz.hat.

621 597 451

508534382

113 063 069

2009.12.112011.08.25.


TÁMOP-3.1.4.08/2-2008-0100

434/2008.(XII.12.) KT.sz.hat.

72 703 304

72703304

0

2009.05.052010.08.31.


TIOP-1.1.1/07/1

9/2008.(II.8.) KT.sz.hat.

37 200 000

37 200 000

0

2008.04.012008.12.31.


TIOP-1.1.1/09/1

8/2010.(I.19.) PTB.sz.hat. 21/2010.(II.19.) KT.sz.hat.

4 025 000

4 025 000

0

30.

31.

32.

Kompetencia alapú oktatás elterjesztése Békés megyében Pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése Pedagógiai, módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése

33.

A-B Expo Közös Piac


HURO/0802/023_ AF

3/2010.(I.19.) PTB.sz.hat. 21/2010.(II.19.) KT.sz.hat.

34.

Civilek az iskolában

Farkas Gyula Közoktatási Intézmény

HURO/0901/061/ 2.3.1

5/2010.(I.19.IPTB.s z.határozat

4169304 euro (BMÖ 2584536 euro Román partner 1534264 euro BMVA 28492 euro BMKIK 22012 euro)

27 100 000

169304 euro 4000000 euro (BMÖ 132500 (BMÖ 2452036 euro euro Román partner Román partner 34264 euro 1500000 euro BMVA 1430 euBMVA 27062 euro ro BMKIK 20902 euBMKIK 1110 ro) euro) 25 800 000

1 300 000

2010.10.012012.07.31

2010.08.012011.07.31.

20



Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

Határozat száma


összes támogatás


projekt időtartama

35.

Vállalkozói inkubátorház létesítése a békési Farkas Gyula K.I. területén

Farkas Gyula Közoktatási Intézmény

DAOP-20091.1.1/A

23/2010.(II.19.) KT.sz. hat.

295 000 000

147 500 000

147 500 000

2011.01.012012.06.30.

36.

Inkubátorház létesítése Szabadkígyóson a Harruckern János K.I. területén

Harruckern János Közoktatási Intézmény

DAOP-20091.1.1/A

23/2010.(II.19.) KT.sz. hat.

283 840 000

141 920 000

141 920 000

2011.01.012012.06.30.


Oktatásért Közalapítvány kollOKA-XVII.

54/2010.(IV.29.) PTB sz. határozat


Oktatásért Közalapítvány közOKA XXIII.

4 500 000

4 500 000

-

2010.09.012010.06.15.

KAB-IPPP-090134

3 200 000

3 200 000

-

2009.09.152010.06.15.

37.

38.

Energetikai korszerűsítés a Harruckern János K.I. Gyógypedagógiai kollégiumában Történekmi park rekonstrukció a Harruckern János Közoktatási Intézmény Mezőhegyesi Intézményegységében

39.

Egészsséges fiatalokért a Harruckernben


40.

Dobbantó - egyéni képességeken alapuló felkészítés a szakmatanuláshoz


18 000 000

18 000 000

-

2011.08.15-ig

41.

Felzárkóztató évfolyam


13 050 000

13 050 000

-

2009.09.012010.06.15.

21


2. táblázat folyt. pályázó neve

OP/intézkedés

Határozat száma


összes támogatás


projekt időtartama


NTP-OKA-II/1

69/2010.(V.10.) PTB sz. hat.

1 000 000

1 000 000

-

2010.09.152011.05.30.


NTP-OKA-II/1

70/2010.(V.10.) PTB sz. hat.

1 000 000

1 000 000

-

2010.09.152011.05.30.

44.

Tehetséggondozó nyári tábor megrendezése a Harruckern János Közoktatási Intézmény Mezőhegyesi Intézményegységében


NTP-OKA-II/1

67/2010.(V.10.) PTB sz. hat.

1 000 000

1 000 000

-

2010.07.012010.07.07.

45.

Tehetséggondozó nyári tábor megrendezése a Harruckern János Közoktatási Intézmény Szabadkígyósi Intézményegységében


NTP-OKA-II/1

68/2010.(V.10.) PTB sz. hat.

1 000 000

1 000 000

-

2010.07.012010.07.07.

46.

Ormányos Hüntyüllér című mese bábszínpadon történő bemutatása

Napsugár Bábszínház

OKM Weöres Sándor bábszínházi pályázat 3/2.altéma

3 200 000

2 000 000

1 200 000

2011.02.012011.03.26.

Ssz.

42.

43.

Projekt címe 60 órás tehetséggondozó műhely megrendezése a Harruckern János Közoktatási Intézmény Szabadkígyósi Intézményegységében 60 órás tehetséggondozó műhely megrendezése a Harruckern János Közoktatási Intézmény Mezőhegyesi Intézményegységében

22



összes támogatás


projekt időtartama

2 750 000

2 000 000

750 000

2010.09.152010.11.06.

10 500 000

10 500 000

0

2010.09.012011.05.31.

440 000

440 000

0

2009.12.012010.10.31.

65/2010.(V.10.) PTB.sz.hat.

2 200 000

2 000 000

200 000

2010.08.012011.06.30.

Békés Megyei Levéltár

357/2009.(XII.18.) KT.sz. hat.

3 500 000

3 000 000

500 000

2010.01.012010.12.30.


357/2009.(XII.18.) KT.sz. hat.

1 300 000

1 000 000

300 000

2010.02.012010.11.30.


357/2009.(XII.18.) KT.sz. hat.

4 500 000

4 000 000

500 000

2010.01.152010.12.31.

Ssz.

Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

47.

Szent Miklós meséinek bábszínpadon történő bemutatása


OKM Weöres Sándor bábszínházi pályázat 4.altéma

48.

"Gingalló, szent ajtó, nyílj ki magadtól"bábos témanapok szervezése Békés megye óvodásainak


TÁMOP 3.2.11/10/1

49.

Mentálhigiénés programok hajléktalanok otthonába

Békés Megyei Körös-menti Szociális Otthon

2009-KP-109

50.

A kábítószer-probléma kezeléséhez kapcsolódó ellátások infraBékés Megyei Köstrukturális fejlesztérös-menti Szociális sének támogatása - A Otthon nagyszénási Drogterápiás Intézet fejlesztése

51.

Békés és Arad megye történeti kapcsolatai: Márki Sándor naplójának kiadása

52.

53.

Értékalapú történeti kutatások 3 településen A megye igazgatási és településszervező szerepe a múltban

KAB-EL-10-IF0039

Határozat száma

67/2010.(IV.30.) KT.sz.hat.

23



összes támogatás


projekt időtartama

Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégium A 1005 N 0162

1 280 000

1 280 000

0

2010.05.012010.09.30.

Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégium A 1005 N 0152

1 280 000

1 280 000

0

2010.04.012010.09.30.


800 000

700 000

100 000

2010.04.012010.05.31.


2 080 000

1 500 000

580 000

2010.01.042010.12.30.

Ssz.

Projekt címe

pályázó neve

OP/intézkedés

54.

Egy gyulai polgárcsalád világa - a Ladics família történetéből Konferenciakötet megjelentetése


55.

Márki Sámdor 1873 és 1892 közötti naplóinak kiadásra való előkészítése


56.

57.

A Levéltár könyvtári katalógusához való 24 órás on-line hozzáférés megteremtése OPAC Rendhagyó történelem órák a Békés Megyei Levéltárban

Határozat száma

58.

Fejezetek Békés megye múltjából - történeti konferencia


450 000

350 000

100000 egyéb forrás

2010.05.01.2010.06.30.

59.

Értékalapú történeti kutatások


5 500 000

5 000 000

500 000

2010.01.012010.10.30.

60.

Nagy utazások című országos történeti konferencia megrendezése


660 000

170000 pályázatból várható egyéb forrás

2010.08.012010.12.31.

60.

Nagy utazások című országos történeti konferencia megrendezése


660 000

170000 pályázatból várható egyéb forrás

2010.08.012010.12.31.

830 000

830 000

24



összes támogatás


projekt időtartama

1 806 000

1 806 000

0

2009.10.012010.05.30.

Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégium2236/0117

312 500

312 500

0

2009.09.012010.03.31.


Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Szakmai Kollégium 2222/0063

1 176 000

1 150 000

0

2009.12.012010.09.30.


Nemzeti Kulturális Alap Levéltári Kollégium 2236/0118

575 000

575 000

0

2009.09.012010.03.31.

Békés Megyei Múzeumok Igazgatósága

NKA 2312/0643

1 500 000

875 000

625000 (programfinians zírozás)

2009.06.252010.07.01.

Ssz.

Projekt címe

pályázó neve

61.

A 2010-es vándorkiállítás anyagához a gyulai (Békés Megyei) polgárság történetére vonatkozó források feltárása és forráskiadvány megjelentetése


62.

Az MDP Békés Megyei Bizottsága vezető testületei napirendi jegyzékének adatbázisba történő építése


63.

64.

65.

Az MDP Békés Megyei Bizottsága vezető testületei iratainak digitalizálására és adatbázisban való feldolgozására, valamint on-line közzétételére A Békés Megyei Levéltár "Plakátok, tablók és egyéb kisnyomtatványok" gyűjteményének adatbázis építése Seres István: A Károlyihuszárezred hadkiegészítése a Tiszánntúlon az 1735.évi felkelés idején című forráskiadvány megjelentetése

OP/intézkedés

Határozat száma

Forrás: Békés Megyei Önkormányzat Területfejlesztési Osztály

25


2.4 Békés megye pozícióinak változása Azt szokták mondani, hogy minden stratégia annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Jelen esetben ez annyit jelent, hogy amennyi és amilyen mértékű, ill. nagyságrendű változást, elmozdulást generált. A stratégia programjainak, ill. az ennek alapján megindult projekteknek gazdasági-, társadalmi- és környezeti hatásai voltak, vannak és lesznek a jövőben is (3. ábra).

stratégia projektjei

mikrogazdasági reakciók

társadalmi reakciók

gazdasági hatások (növekedés, foglalkoztatás, stb.) értékelése

környezeti reakciók

társadalmi hatások (jövedelmi egyenlőtlenség, stb.) értékelése

fenntarthatóság értékelése 3 ábra: Ex-post értékelés logikai folyamata Forrás: saját szerkesztés

A hatások mérése (különösen ilyen rövid táv vonatkozásában) nem egyszerű feladat. Nyilván az eredmények hosszabb távon (éveken keresztül) és változó intenzitással jelentkeznek. (Az elmúlt 3 év értékelésekor nem lehet eltekinteni a 2008-as pénzügyi válság napjainkig tartó makro- és mikrogazdasági hatásaitól !) Ezért Békés megye pozícióinak változását és tendenciáját elsősorban: a demográfiai helyzet-, a gazdasági helyzet-, az infrastrukturális viszonyok vonatkozásában vizsgáltuk. 26


2.4.1 Demográfiai folyamatok és térszerkezet változása a) Az évtizedek óta tartó országos demográfiai recesszió változatlanul tetten érhető: mind Békés megye, mind a régió lakónépessége változatlanul csökken. Tekintettel arra, hogy a megye összlakosságának csaknem 50 %-a a békéscsabai és a gyulai kistérségben él, így döntően az itt élők népmozgalmi adatai alakítják a megye egészének demográfiai folyamatait (4. táblázat). 4. táblázat: A települések számának, területének, népességének megoszlása (2009) A települések átA népesség Kistérség A terület %-os lagos népessége %-os megmegnevezése megoszlása (fő) oszlása

Békéscsabai Békési Gyulai Mezőkovácsházai Orosházai Sarkadi Szarvasi Szeghalomi Békés megye

12 793 4 888 10 843 2 373 6 061 2 169 5 697 5 001 5 022

8,04 11,31 7,37 15,72 15,14 10,19 14,66 17,57 100,0

25,68 9,81 21,76 4,76 12,16 4,35 11,43 10,04 100,0

A városi lakosság aránya, %

84,49 72,55 85,75 43,41 69,23 44,50 71,11 88,48 72,50

Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

b) A megye egészére jellemző az aprófalvas településszerkezet, ami kihat a demográfiai viszonyokra is. A kistelepülések, ill. az aprófalvak problémája (a funkcionális központok nehézkes elérhetősége, a hiányos infrastruktúrája, munkahelyek hiánya, alacsony jövedelem, stb.) miatt ezeknek a településeknek a fiatal korosztály megtartó képessége változatlanul alacsony. Így tovább öregszik a népesség, a települések lakónépessége tovább csökken. c) A megye lakosságának több mint egynegyede él a Békéscsabai kistérségben (a 76 ezres Békéscsabai kistérség 64 ezer lakosa él Békéscsabán). A városi lakosság aránya a Békéscsabai kistérségben a legmagasabb Békés megyén belül; a Sarkadi- és a Mezőkovácsházi kistérségek esetében 50 százaléknál alacsonyabb magyarországi átlag 62 %; 4. ábra).

27


4. ábra: A régió lakónépessége (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

d) Pozitív, hogy a békéscsabai kistérség népességszámának csökkenése 2008 után megállt. (A 2007-ben jelentkező csökkenés esetében figyelembe kell venni, hogy míg 2003-ban az adatok korrigáltak (a települések kistérségi beosztása megegyezik), a 2007. évi váltás egyes kistérségek esetében kiugró értékeket eredményez, tehát nem valós demográfiai folyamatok eredményezték az eltéréseket. A Békéscsabai és Szarvasi kistérséget pozitívan, a Békési és Gyulai kistérséget negatív érinti a települések átsorolása, 5. ábra.) 2003

85000

2004 75000

2005 2006

65000

2007 55000

2008

45000 35000 25000

Sz eg ha lo m i

Sz ar va si

ad i Sa rk

ro sh áz ai O

G yu la M i ez ők ov ác sh áz ai

Bé ké si

Bé ké sc sa ba i

15000

5. ábra: Lakónépesség számának alakulása 2003-2008 között (fő) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

28


e) A megyében a 120 fő/km2 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya alacsony, Békéscsabán kívül nincs más település a kistérségben, amely meghaladná ezt az értéket (6. ábra).

6. ábra: A 120 fő/km2 feletti népsűrűségű településeken lakók aránya (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

f) A demográfiai viszonyokat változatlanul kedvezőtlenül befolyásolja, hogy a születések és halálozások száma közötti rés állandósult: a halálozások száma magas szinten stagnál, a születések száma pedig évről-évre csökken (a Békéscsabai kistérség értéke a megyén belül is alacsonynak számít). A természetes fogyás országos értéke 3,6 fő, amelyhez képest a kistérségi tendenciák lényegesen rosszabbak: a Békési és Békéscsabai kistérség kivételével az egész megyére markáns fogyás jellemző, 6 ezreléknél magasabb (7. ábra). Ennek a tendenciának a megfékezése nagyon nehéz, az egyes települések népességmegtartó képességének erősítésében lehetne kiutat találni, ehhez leginkább a munkahelyteremtő képesség, a telephelyi vonzerő növelése nyújthatna segítséget.

29


7. ábra: A természetes szaporodás, ill. fogyás 1000 lakosra (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

g) A Békéscsabai kistérség halálozási rátája a megyei és az országos átlagnál kedvezőbb, a természetes fogyás kisebb mértékű. Országos összehasonlításban a demográfiai értékek helyzetképe elsősorban az alacsonyabb születésszám miatt mutat lemaradást (8. ábra).

0

-4

Szeghalomi

Szarvasi

Sarkadi

Orosházai

Gyulai

Mezőkovácsházai

-3

Békési

-2

Békéscsabai

-1

2003 2004 2005 2006 2007 2008

-5 -6 -7 -8 -9 -10

8. ábra: Természetes szaporodás-fogyás egyenlege ezer lakosra (2003-2008, fő) Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

30


h) Az elvándorlás országos szinten leginkább Békés megye kistérségeit sújtja. A Békéscsabai és a Gyulai kistérség kedvezőbb helyzetben van, bár összességében mindkettő rátája magasabb mint az országos és a regionális érték. Ez a tendencia a kistérségek munkaerőpiaci helyzetével hozható összefüggésbe; a munkalehetőségek hiánya és a rossz elérhetőségi feltételek miatt a lakosság az ingázás helyett elvándorol az adott településről (9. ábra).

9. ábra: A belföldi vándorlási különbözet 1000 lakosra a Dél-alföldi régióban (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

i) Az idősoros adatokat tekintve látható, hogy az elvándorlás 2007-től a legtöbb kistérség esetében csökkent, de az országos (-1,4 fős) értékkel szemben jelentős a térségek lemaradása (10. ábra).

31

Szeghalomi

Szarvasi

Sarkadi

Orosházai

Mezőkovácsházai

Gyulai

Békési

4 2 0 -2 -4 -6 -8 -10 -12 -14 -16 -18 -20 -22 -24

Békéscsabai


2003 2004 2005 2006 2007 2008

10. ábra: Belföldi vándorlási különbözet alakulása ezer lakosra (2003-2008, fő) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

j) Békés megyében a gyermekkorúak aránya 2007-től is csökkent, nőtt a 60 évesnél idősebbek aránya.

11. ábra: A 60 éves és idősebb népesség aránya (2009) Forrás: KSH adatok alapján saját szerkesztés

A Békés megyeöregedő korfája országosan is szembetűnő. Az 21 százalékot meghaladó országos átlag nemzetközi összehasonlításban is magas, a megye kistérségeinek értéke azonban ezt az adatot is felülmúlja (különösen Békéscsaba, Csabaszabadi és Telekgerendás mutatója kedvezőtlen). Félő, hogy amennyiben a tendenciák nem változnak, a születésszám növekedése nem valósul meg, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok tovagyűrűző hatása a fejlődés korlátjává válik.

32


2.42 Megye gazdasági helyzetének változása a) Az egy lakosra jutó GDP-adatok alapján 2009-ben Közép-Magyarország fölénye némileg mérséklődött mind a relatíve fejlettebb (Közép- és Nyugat-Dunántúl), mind a kevésbé fejlett (Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld) térségekhez képest (12. ábra).

180 160 140 120 100 80 60 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 Közép-Magyarország Közép- és Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország, Észak- és Dél-Alföld

12. ábra: Az egy főre jutó GDP az országos átlag százalékában

b) A nemzetközi pénzügyi válságnak és a hazai (az EU átlagánál nagyobb) gazdasági viszszaesés hatására 2007 évhez képest a régiók sorrendje ugyan nem változott, de a közöttük lévő különbségek módosultak. Közép-Magyarország teljesítménye 2008-ban 64 %-kal haladta meg az országos értéket, az átlaghoz mért előnye azonban az elmúlt két év alatt kismértékben (1 százalékponttal) csökkent. A fejlettebb régiók közül Nyugat-Dunántúl 2 százalékpontos relatív csökkenéssel az átlag alá került, Közép-Dunántúl pedig hasonló mértékű növekedéssel az országos átlag 93 %-át érte el. A kevésbé fejlett régiók közül Észak-Magyarország, Dél-Alföld,valamint Dél-Dunántúl relatív pozíciója enyhén javult, és teljesítményük az átlagos érték 64−68%-át tette ki.

33


Észak-Alföld gazdasági teljesítménye ugyanakkor nem került közelebb az átlagoshoz, annak 63 %-át érte el. Közép-Magyarország és az utolsó helyen álló Észak-Alföld fejlettsége között továbbra is 2,6-szeres a különbség az egy főre jutó GDP-adatok alapján. A kiugró értéket mutató főváros nélkül számított vidéki átlagot Közép-Magyarország mellett csak Közép- és Nyugat-Dunántúl múlja felül. A vidéki régiók tekintetében a két szélső értéket képviselő Nyugat-Dunántúl és Észak-Alföld mutatójának aránya (1,6) alig változott 2006-hoz képest. 5. táblázat: A GDP megoszlása, egy főre jutó értéke, 2009. GDP Régió Közép-Magyarország

milliárd Ft

megoszlás, %

ezer Ft

Egy főre jutó GDP az orszáa vidéki gos átlag átlag %-ában %-ában

az EU-27 átlagának %-ábana)

12 008

47,1

4 162

164,3

215,8

103,1

Közép-Dunántúl

2 607

10,2

2 357

93,0

122,2

58,3

Nyugat-Dunántúl

2 483

9,7

2 487

98,1

128,9

61,6

Dél-Dunántúl

1 668

6,5

1 730

68,3

89,7

42,8

Észak-Magyarország

2 024

7,9

1 627

64,2

84,3

40,3

Észak-Alföld

2 426

9,5

1 596

63,0

82,7

39,5

Dél-Alföld

2 265

8,9 1

692

66,8

87,7

41,9

ÖSSZESEN

25 479

100,0

2 534

100,0

62,7

a) Vásárlóerő-paritáson (PPáSÁ) számolva.

c) A csökkenő értékek alapján rendezett megyei rangsor elején továbbra is Győr-MosonSopron és Komárom-Esztergom áll, az első harmadba Pest mellett csak dunántúli megyék tartoznak. A sort az alföldi és az észak-magyarországi megyék zárják, kiegészülve a déldunántúli Somoggyal. Budapestet a legkevésbé fejlett Nógrád megyével összehasonlítva 4,7-szeres a különbség, ami 1994 óta a legnagyobb. d) Nemzetközi összehasonlításra a 27 tagú Európai Unió vásárlóerő-paritáson (PPS) mért egy főre jutó GDP-adatai állnak rendelkezésünkre. A közösség átlagát 2009-ben régióink közül egyedül Közép-Magyarország mutatója haladta meg (3 %-kal). Az uniós átlagnak Nyugat-Dunántúl és Közép-Dunántúl a hattizedét, míg a négy kevésbé fejlett hazai régió a négytizedét érte el.

34


e) A bruttó hozzáadott érték előállításában az egyes gazdasági ágak hozzájárulása térségenként más és más, ugyanakkor az előző évekhez képest 2009-ben nem történt jelentős változás. Országosan a GDP kétharmada a szolgáltatást nyújtó ágakból, egyharmada az árutermelő gazdasági ágakból (mezőgazdaságból, iparból, építőiparból) származott (13. ábra).

13. ábra: A bruttó hozzáadott érték megoszlása a gazdasági ágak főbb csoportjai szerint, 2009

f) Tovább árnyalja a képet, ha az egyes ágazatok bruttó hozzáadott értékét egy lakosra vetítve vizsgáljuk. Eszerint Közép-Magyarország a mezőgazdaság kivételével valamennyi területen jóval az adott ágazati átlag feletti teljesítményt nyújtott.

35


6. táblázat: Az egy főre jutó bruttó hozzáadott érték az országos ágazati átlag százalékában, 2008 Gazdasági ág

KözépMagyarország

KözépDunántúl

Mezőgazdaság, vad-, erdő-, halgazdálkodás

28,2

110,3

127,4

145,9

67,6

133,1

185,3

100,0

Bányászat, feldolgozóipar

114,0

173,8

161,8

43,4

85,5

62,1

59,9

100,0

Villamosenergia-, gáz-,gőz-, vízellátás

131,2

76,7

65,0

181,7

122,8

48,2

56,9

100,0

Építőipar Kereskedelem, javítás

146,4 207,4

89,7 61,7

104,2 64,1

81,8 55,9

72,5 44,3

75,6 54,4

71,7 62,3

100,0 100,0

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

143,9

87,3

109,1

101,7

72,4

68,6

69,1

100,0

Szállítás, raktározás, posta, távközlés

204,9

59,3

78,6

59,5

48,2

53,9

53,1

100,0

Pénzügyi közvetítés

247,6

36,9

52,1

43,7

35,0

35,7

3,8

00,0

Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás

209,9

68,9

77,3

59,3

41,8

47,1

49,0

100,0

Közigazgatás, kötelező társadalombiztosítás

183,8

64,7

71,3

67,1

67,9

63,2

65,4

100,0

Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás

118,9 125,9

78,9 76,1

84,8 98,1

107,5 98,4

88,0 80,7

93,7 92,9

101,0 92,5

100,0 100,0

Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás

178,9

72,8

86,4

64,0

58,3

65,6

66,5

100,0

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyarország

ÉszakAlföld

DélAlföld

Országos ágazati átlag

g) Országosan a bejegyzett szervezetek 94 %-a vállalkozásként folytatta tevékenységét, melyek száma 2008-ban 328 ezerrel emelkedett. A növekedés minden régióra jellemző volt, a legnagyobb (74 %) mértékűt Észak-Alföldön, a legkisebbet (7 %) pedig KözépMagyarországon regisztrálták. A vállalkozásoknál jóval kisebb gyakoriságú nonprofit szervezetek köre a régiók mindegyikében bővült 1–2 %-kal. A költségvetési és társadalombiztosítási szervezetek száma ugyanakkor összességében szűkült, kisebb növekedést csak a közép-magyarországi és a közép-dunántúli régióban regisztráltak. A 2008-ban országosan regisztrált 1 millió 561 ezer nyereségérdekeltségű szervezet 36 %-át társas, 64 %át egyéni vállalkozásként tartották nyilván. 2007-hez képest a társas vállalkozások részaránya 7 százalékponttal csökkent. Közép-Magyarországon a társas vállalkozások hányada az átlagost jóval meghaladó, 57 % volt, a többi régióban 21–33 % között szóródott. A magasabb értékek Közép- és Nyugat-Dunántúlt, valamint Észak-Magyarországot jellemezték (14. ábra).

36


14. ábra: A regisztrált vállalkozások megoszlása vállalkozási forma szerint, 2009

h) Az ezer lakosra jutó működő vállalkozások régión belüli aránya a megyeszékhelyek kistérségében a legnagyobb: Szegeden, Békéscsabán és Kecskeméten. Békés megyében a Szarvasi, Orosházai és a Gyulai kistérségben közepesnek mondható a működő vállalkozások száma, a sereghajtó kistérségek közé tartozik a Szeghalomi, Sarkadi és a Mezőkovácsházai (15. ábra).

13000 12000 11000 10000 9000 8000 7000 6000 5000 4000 3000 2000 1000 0

2003 2004 2005 2006 2007

Sz eg ha lo m i

Sz ar va si

ad i Sa rk

G M yu ez la ők i ov ác sh áz ai O ro sh áz ai

Bé ké si

Bé ké sc sa ba i

2008

15. ábra: A regisztrált vállalkozások számának alakulása (db) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

37


Békés megyében a regisztrált vállalkozások számát idősorosan vizsgálva látható, hogy töretlen a növekedés. A legerőteljesebben a Békéscsabai-, Békési-, Gyulai-, Mezőkovácsházi-, Orosházai-, Szarvasi kistérségben nőtt a számuk. A Sarkadi- és a Szeghalomi kistérségben is javult a helyzet, de jóval kisebb mértékben (2006-os változás elsősorban a már előzőekben is említett statisztikai átsorolással magyarázható). A 2009-es év erőteljes „növekedést” hozott a Mezőkovácsházai és a Szarvasi kistérségben élőknek, visszafogott növekedést az Orosházai, Sarkadi és a Szeghalomi kistérségben és csökkent a vállalkozások száma a Békési és a Gyulai kistérségben (16. ábra).

16. ábra: Működő vállalkozások száma 1000 lakosra (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

2009 végén az egyéni vállalkozók 35%-a főfoglalkozásúként, 40 %-a mellékfoglalkozásúként, 26 %-a pedig nyugdíjasként dolgozott. A nyugdíj mellett dolgozó egyéni vállalkozók hányada az országosnál (26 %) kisebb volt Közép-Magyarországon, Közép- és Nyugat-Dunántúlon, viszont kiemelkedően magas volt Észak-Alföldön (34 %) és Dél-Alföldön (32 %), mely a mezőgazdasági vállalkozások nagyobb jelenlétével függ össze (17. ábra).

38


17. ábra: A regisztrált egyéni vállalkozások megoszlása a munkavégzés jellege szerint, 2009

2009 végén az országos nyilvántartásban 561 ezer társas vállalkozás szerepelt, melyek között a korlátolt felelősségű társaságok voltak a leggyakoribbak. Számuk 14 %-kal nőtt egy év alatt. A növekedés főként a gazdasági szervezetekről szóló törvény változásával van összefüggésben, ugyanis a kft-k alapításához szükséges alaptőke csökkentése e szervezeti forma elterjedtségét fokozta, elsősorban a betéti társaságok terhére. Országosan 2008-ban az összes társas vállalkozás 52 %-át regisztrálták kft-ként. E gazdálkodási forma KözépMagyarországon és Közép-Dunántúlon képviselt legmagasabb részarányt. A társas vállalkozásokon belül a második leggyakoribb gazdálkodási forma a betéti társaság, melyek száma egy év alatt 3 %-kal csökkent. Országosan 2008-ban az összes társas vállalkozás 38 %-a működött betéti társaságként. Hányaduk a kevésbé fejlett térségekben magasabb az átlagosnál. Az összes vállalkozás közel 1 %-át kitevő részvénytársaságok száma az év folyamán 8 %-kal gyarapodott, és 2008 végén elérte a 4800-at. Mérsékelt arányuk szorosan összefügg az alapítás szigorúbb feltételeivel, az enyhítések ellenére is nagyobb szükséges tőkeerővel, a szakképzett munkaerő meglétével. A részvénytársaságok társas vállalkozásokon belüli aránya Közép-Magyarországon volt a legmagasabb, 63%-uk ebben a régióban koncentrálódott. Regionális összehasonlításban az egyéni vállalkozások aránya Békés megyében kimagasló – kiemelve különösen az Orosházai, Mezőkovácsházai, Szeghalomi és a Sarkadi kistérségeket. A Békéscsabai kistérség összességében kedvezőbb helyzetet mutat, azonban települési szinten jelentős különbségek vannak (18. ábra).

39


18. ábra: Egyéni vállalkozások aránya a működő vállalkozásokból (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

i) A Békéscsabai kistérségben 2009-ben összesen 9921 regisztrált vállalkozás működött, melynek 91%-a Békéscsabán található. A regisztrált vállalkozásokon belül a legnagyobb arányt az egyéni vállalkozások tették ki, mintegy 6745 található a kistérségben. A betéti társaságok és a korlátolt felelősségű vállalkozások száma hasonló. Az ezer főre jutó vállalkozások számát tekintve Békéscsaba (139.) kiemelt helyet foglal el a többi településhez képest. Az egy regisztrált vállalkozásra jutó egyéni vállalkozás aránya a Békéscsabán a legalacsonyabb, a 70-80 százalék körüli értékek mögött kényszervállalkozások nagy aránya adja a magyarázatot.

j) Az ezer lakosra jutó vállalkozások száma folyamatosan nő a térségben, de jelentős számuk változatlanuk kényszervállalkozás (7. táblázat)

40


7. táblázat: Ezer lakosra jutó regisztrált vállalkozás az év végén Társas vállalkozás Egyéni vállalkozás Régió 2007 2008 2007 2008 Közép-Magyarország 97 102 74 79 Közép-Dunántúl 40 42 70 86 Nyugat-Dunántúl 41 43 78 106 Dél-Dunántúl 38 40 76 106 Észak-Magyarország 30 32 53 81 Észak-Alföld 31 33 59 125 Dél-Alföld 34 36 79 135 a) Összesen 53 56 70 100

Összes vállalkozás 2007 2008 171 181 110 128 119 149 113 146 83 113 90 158 112 171 123 156

a) Külföldön működőkkel együtt.

A hazai gazdaságban közel két évtizede van jelen számottevően és egyre növekvő mértékben a külföldi tőke. A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2007-ben több mint 5 %kal nőtt az előző évhez képest, jelentős területi differenciák mellett. A legnagyobb ütemű (12 %) gyarapodás Észak-Magyarországon történt, ugyanakkor Dél-Dunántúlon 2008. január 1-jén az egy évvel korábbinál (3 %-kal) kevesebb ilyen szervezetet regisztráltak. 2008 elején 27 ezer külföldi érdekeltségű vállalkozás volt az országban, ezen belül legtöbb (19 ezer) Közép-Magyarországon, legkevesebb pedig (700) Észak-Magyarországon. A külföldi érdekeltségű vállalkozások körében 2008 elején a kizárólag külföldi tulajdonban levők aránya 72 %-ot, a külföldi többségűeké 16 %-ot, míg a hazai többségűeké 12 %-ot képviselt. A csak külföldi tulajdonnal rendelkezők részaránya régiónként 58 és 74 % között szóródott.

A

legmagasabb

arány

Közép-Magyarországot,

a

legalacsonyabb

Észak-

Magyarországot jellemezte. A vegyes tulajdonú szervezetek aránya valamennyi régióban jóval mérsékeltebb a kizárólag külföldi tulajdonban lévőkénél.

41


% 100

80

60

40

20

0 KözépMagyarország

Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl

Hazai tübbségű

Dél-Dunántúl

ÉszakMagyarország

Kizárólag külföldi

Észak-Alföld

Dél-Alföld

Külföldi többségű

19. ábra: A külföldi érdekeltségű vállalkozások megoszlása a tulajdon összetétele szerint, 2008

A külföldi érdekeltségű vállalkozások 2008 elején Magyarországon 20 685 milliárd forint – területi megoszlásban is részletezhető – saját tőkével rendelkeztek, amelyből 14 833 milliárd forintot tett ki a külföldi tőkerész. A saját tőke nagysága folyó áron országosan 18 %kal gyarapodott egy év alatt, ezen belül Dél-Alföldön (38 %-kal) és KözépMagyarországon (22 %-kal) az átlagot meghaladóan emelkedett. A növekedés a külföldi befektetéseknek köszönhető. A saját tőke összege Dél-Dunántúlon (8 %-kal) és ÉszakMagyarországon (15 %-kal) csökkent. A külföldi tőke legnagyobb ütemben (40 %-kal) Dél-Alföldön bővült, és a növekedés az átlagos ütemnél (9 %) nagyobb volt KözépMagyarországon és Közép-Dunántúlon is. Nyugat-Dunántúlon az előbbieknél szerényebb (4 %-os) emelkedést regisztráltak, Észak-Alföldön és Észak-Magyarországon folyó áron szinten maradásról beszélhetünk, Dél-Dunántúlon pedig 8 %-os csökkenés következett be. A külföldi tőke területi allokációjából adódóan az egy lakosra jutó külföldi befektetések nagysága igen széles intervallumban, 0,2 és 3,6 millió forint között szóródott. A mutató értéke Közép-Magyarországon az átlagos érték 2,4-szerese, Nyugat-Dunántúlon 1,1-szerese volt, ugyanakkor Közép-Dunántúlon az országos átlag háromnegyedét, a többi régióban viszont csupán egy–háromtizedét tette ki (8. táblázat).

42


8. táblázat: Külföldi érdekeltségű vállalkozások saját tőkéje, 2007 Régió

Saját tőke

Ebből: külföldi

milliárd Ft Közép-Magyarország

A külföldi tőke aránya a saját tőkéből, %

Egy vállalkozásra jutó saját tőke

Ezen belül: külföldi

Egy lakosra jutó külföldi tőke

millió Ft

15 944,0

10 384,0

65,1

846,9

551,6

3,6

Közép-Dunántúl

1 329,9

1 251,2

94,1

804,0

756,5

1,1

Nyugat-Dunántúl

1 692,2

1 640,0

96,9

650,1

630,0

1,6

Dél-Dunántúl

176,2

160,7

91,2

141,8

129,3

0,2

Észak-Magyarország

522,9

472,3

90,3

713,4

644,3

0,4

Észak-Alföld

541,7

495,2

91,4

667,9

610,6

0,3

Dél-Alföld

477,9

429,6

89,9

365,1

328,2

0,3

a)

20 684,7

14 833,1

71,7

761,0

545,7

1,5

Összesen

a) Területre nem bontható adatok nélkül.

Az előző évhez hasonlóan a külföldi tőke legnagyobb része, 36 %-a a feldolgozóipari vállalkozásokban koncentrálódott. A külföldi befektetésekből jelentős arányban részesedett még az ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás ág, ahol a teljes tőkeállomány ötöde működött. Ezt a kereskedelem, javítás gazdasági ág követte (15 %), és a pénzügyi közvetítés részaránya is figyelemre méltó nagyságú (12 %) volt, ahol 2007-ben igen jelentős bővülés történt. k) A megye változatlanul agrárjellegű. A mezőgazdaság bruttó termelésének volumene Magyarországon az ezredfordulót követő évek közül 2004-ben és 2008-ban volt kiugró. 2008-ban a 2005–2007 közötti folyamatos csökkenést követően jelentősen, 27%-kal növekedett a termelés. A mezőgazdaság teljes kibocsátásából legnagyobb arányt képviselő növénytermesztési és kertészeti termékeket előállító ágazat bruttó termelési értéke 2008-ban 45 %-kal múlta felül az előző évit. Ez a nagyarányú növekedés elsősorban a gabonafélék és a gyümölcsök 70 %-ot meghaladó volumenbővülésével magyarázható. Az állattenyésztésben az ezredforduló óta tartó csökkenés tovább folytatódott. 2008-ban az élő állatok és állati termékek bruttó termelési értéke 3,1 %-kal volt alacsonyabb az előző évinél.

43


Az ágazat régiónkénti teljesítményének különbségeiről a fontosabb növények terméseredményei és az állatállomány alakulása alapján alkothatunk képet, mivel területi részletezésben 2008. évre termelési érték adatok még nem állnak rendelkezésre.

Az ország mezőgazdasági területe 5 millió 790 ezer hektár volt 2008-ban, és az összes földterülethez viszonyított aránya 62 %-ot tett ki. A mezőgazdasági terület művelési ágak szerinti megoszlása a 2007. évihez hasonlóan alakult, a terület 78 %-a szántó, 17 %-a gyep, a konyhakert, a gyümölcsös és a szőlőterület együttes részaránya pedig 5 %.

9. táblázat: A földterület művelési ágak szerint, 2008. május 31. Művelési ág

Szántó Konyhakert Gyümölcsös Szőlő Gyep Mezőgazdasági terület Erdő Nádas Halastó Termőterület Művelés alól kivett terület Összesen


KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyarország

307,0 12,1 11,3 5,3 61,6

497,7 12,5 4,7 10,1 111,8

508,6 9,9 6,7 6,7 79,3

698,7 9,9 5,7 12,9 105,5

397,3

636,8

611,2

163,1 4,3 7,9 572,6

256,9 9,4 2,7 905,8

172,1 744,7

ÉszakAlföld

DélAlföld

Ország összesen

497,2 18,2 13,5 18,9 194,7

967,4 1 14,6 41,1 3,7 227,0

026,2 18,7 15,5 25,1 229,9 1

4 502,8 96,1 98,5 82,6 009,8

832,7

742,5

1 253,8

1 315,4

5 789,8

281,3 8,4 0,6 901,5

336,9 6,9 6,5 1 183,0

395,5 2,4 0,9 1 141,3

218,1 15,1 8,0 1 495,0

232,6 12,9 8,1 1 569,0

1 884,4 59,4 34,7 7 768,3

215,4

207,3

194,4

179,7

316,8

249,4

1 535,1

1 121,1

1 108,9

1 377,4

1 321,1

1 811,8

1 818,3

9 303,4

Kiugróan magas a térség állatállománya (10. táblázat). 10. táblázat: A száz hektár mezőgazdasági területre jutó állatállomány nagysága, 2008. dec.1. Állatfaj Szarvasmarha Sertés Juh Baromfi

KözépMagyarors zág 14 44 15 709

KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

14 59 14 806

18 42 4 913

9 71 11 468

ÉszakMagyarors zág 9 23 13 419

ÉszakAlföld

DélAlföld

Ország összesen

13 71 41 650

11 70 27 839

12 58 21 686

44


l) Visszaesett a régióban és a megyében az ipari termelés (20. ábra).

20. ábra: Az ipari termelés volumenindexe (előző év = 100)

Idegenforgalom, vendéglátás a) 2008-ban az ország kereskedelmi és magánszálláshelyein együttesen a vendégek száma 3, a vendégéjszakáké 1 %-kal haladta meg az egy évvel korábbit. A vendégéjszakák száma 4 régióban (Dél-Alföld, Nyugat- és Dél-Dunántúl, Észak-Magyarország) növekedett 3–5 %-kal, a többi térségben mérséklődés történt. A vendégéjszakák háromtizede KözépMagyarországon koncentrálódott, továbbá a dunántúli régiók részesedése egyenként 10 %feletti volt. Országosan a vendégéjszakák 86 %-a a kereskedelmi szálláshelyeken realizálódott. b) Az ország kereskedelmi szálláshelyeit igénybe vevő vendégek száma 2000 óta – változó intenzitással – évről évre növekedett, és 2008-ban 1,3-szerese volt az évtized elején mértnek. A regisztrált vendégkörön belül a külföldi országokból szintén növekvő számban, ugyanakkor tendenciájában csökkenő arányban érkeztek a vendégek. 2000–2008 között a tartózkodási idő változó mértékű rövidülése a vendégéjszakák számának ingadozását eredményezte. 2008-ban a kereskedelmi szálláshelyeket 7 millió 651 ezer vendég összesen 19 millió 974 ezer vendégéjszakára vette igénybe. A vendégek száma 2 %-kal haladta meg

45


az egy évvel korábbit, a vendégéjszakák száma azonban 1 %-kal elmaradt attól, így az átlagos tartózkodási idő 4 %-kal csökkent. c) A kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma a vendégéjszakák száma alapján NyugatDunántúlon és Dél-Alföldön 3–4 %-kal növekedett, Észak-Magyarországon stagnált, a többi térségben pedig csökkent 2007-hez képest. Ugyanakkor a vendégek száma csupán Dél- és Közép-Dunántúlon mérséklődött. A vendégek az országban átlagosan 2,6 éjszakát töltöttek a szálláshelyeken, a régiók közül a legtovább Nyugat-Dunántúlon (3,1 éjszakát), legrövidebb ideig Közép- és Észak-Magyarországon (2,3 éjszakát) tartózkodtak. d) A turizmus szerepe a térségben önmagában nem jelentős, elsősorban azért, mert a Békéscsabai kistérség országos viszonylatban jelenleg nem kiemelt idegenforgalmi terület. Lehetőségek leginkább más térségekkel, turisztikai attrakciókkal történő összekapcsolódásban rejlenek. A kistérség legfontosabb turisztikai vonzerőit a gasztronómiai események (Csabai Kolbászfesztivál), valamint a kulturális és egyéb rendezvények, nemzetközi sportesemények jelentik. e) A kereskedelmi szállásférőhelyek száma stagnál, a vendégéjszakák száma a kereskedelmi szálláshelyeken a Békéscsabai kistérségben (az utóbbi években jelentősen visszaesett, szemben az országos tendenciával. A szálláshelyek a kistérségen belül Békéscsabára koncentrálódnak. Problémát elsősorban egyes szállodák és egyéb (kollégiumi) szálláshelyek minősége jelent. A vendéglátóhelyek száma 2008-ban Békés megyében némi növekedést mutat (21. ábra). db 2360 2350 2340 2330 2320 2310

2 353

2300

2 313

2290

2 300

2280 2270 2006

2007

2008

21. ábra: Vendéglátóhelyek száma Békés megyében (2006-2008 években, db) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

46


A megye kistérségeiben a vendéglátóhelyek számának alakulása 2006 és 2008 között jelentős változást nem eredményezett (22. ábra).

db 600 500 400 300 200 100

2006

2007

Szeghalomi

Szarvasi

Sarkadi

Orosházi

Mezőkovácsházi

Gyulai

Békési

Békéscsabai

0 kistérség

2008

22. ábra: Vendéglátóhelyek száma Békés megye kistérségeiben (2006-2008 években, db) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

f) A vendégkörön belül a külföldi vendégek aránya régiónként tág határok között szóródott. A Közép-Magyarországra jellemző 78%-os arányt a főváros iránt nagy érdeklődést mutató külföldiek magas hányada magyarázza. A többi régióban a külföldiek aránya az átlagosnál (46 %) alacsonyabb, 36–16 % közötti volt. A külföldi vendégforgalom erős területi koncentráltságát jelzi, hogy a vendégéjszakák több mint fele a fővárosban, további harmada a dunántúli régiókban realizálódott, a három keleti régió pedig együttesen mindössze 12 %-ot képviselt (23 ábra).

47


23. ábra: A külföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008

23. ábra: A külföldi vendégek aránya a kereskedelmi szálláshelyeken, 2008

Munkaerőpiaci helyzet változása Országosan 2009-ben átlagosan 3 millió 325 ezer fő állt alkalmazásban. Számuk az egy évvel korábbihoz képest összességében lényegesen nem, területenként azonban eltérően változott. Kisebb mértékű (1,5 %-os) létszámbővülést egyedül a központi régióban mértek. Az alföldi régiókban viszonylag csekély, 1% alatti, Közép- és Nyugat-Dunántúlon egyaránt 1–1 %-os, Észak-Magyarországon és Dél-Dunántúlon pedig 2 % körüli csökkenés történt. Néhány gazdasági ágban azonban jelentősebb növekedés is kimutatható. Legnagyobb mértékben, átlagosan 20 %-kal a pénzügyi közvetítés területén dolgozók száma bővült. Régiónként a szélső értékeket Észak-Magyarország (24 %-kal) és Dél-Dunántúl (17 %-kal) képezi. Ezzel együtt e területen a foglalkoztatottak mindössze 2,3 %-a dolgozott (11. táblázat). 2009 év végén a KSH felmérése szerint a megyében élő 15-74 éves népesség száma 282,3 ezer fő volt, 6,1 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ebben az időszakban a foglalkoztatottak átlagos száma 124,5 ezer, a munkanélkülieké 19,3 ezer fő volt. (Számuk értelemszerűen eltér a Foglalkoztatási Hivatal adataitól, hiszen számbavételük itt a tényleges munkavégzés alapján történt.) Az előző év azonos időszakához viszonyítva a munkanélküliek száma 4,5 ezer fővel emelkedett, a foglalkoztatottak száma 5,9, az inaktívaké 4,7 ezer fővel csökkent.

48


11. táblázat: Az alkalmazásban állók megoszlása gazdasági ág szerint, 2009 Gazdasági ág

Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, Bányászat Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, vízellátás Ipar összesen Építőipar Kereskedelem, javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Pénzügyi közvetítés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatás Közigazgatás, védelem, kötelez6ő társadalombiztosítás Oktatás Egészségügyi, szociális ellátás Egyéb közösségi, személyi szolgáltatás Összesen:

(%)


KözépDunántúl

NyugatDunántúl

DélDunántúl

ÉszakMagyaror szág

ÉszakAlföld

DélAlföld

Összesen

0,9

3,6

3,5

5,7

3,2

4,9

6,1

3,1

0,1 14,8 0,7 15,6 5,7 18,2 3,8 8,4 3,4 19,3

0,2 35,9 2,1 38,2 5,6 12,3 3,5 6,3 1,2 8,5

0,2 32,2 1,4 33,8 5,0 13,2 4,4 7,5 1,6 7,9

0,1 21,1 2,8 24,0 6,3 14,3 3,9 6,4 1,7 7,0

0,2 26,1 2,5 28,9 6,3 13,2 3,6 7,3 1,7 5,7

0,1 24,0 1,6 25,8 5,8 15,0 3,3 6,7 1,4 8,0

0,2 24,2 1,4 25,8 5,8 16,3 3,6 6,8 1,8 6,3

0,2 22,5 1,4 24,0 5,8 15,7 3,8 7,4 2,3 12,1

8,7

5,2

5,8

8,4

9,4

8,4

7,5

7,9

6,6 5,9 3,6 100,0

7,0 6,4 2,2 100,0

7,2 6,9 3,1 100,0

11,1 8,3 2,7 100,0

9,9 8,2 2,6 100,0

10,6 7,6 2,6 100,0

10,1 7,5 2,8 100,0

8,2 6,8 3,0 100,0

10

Munkanélküliségi ráta (%)

10,6 13,4

49,2

Foglalkoztatási arány (%)

46,9 44,1

54,7 Aktivitási arány (%)

52,4 50,9 0

10

20

Békés megye

30 Dél-Alföld

40

50

60

Ország

24. ábra: A 15-74 éves népesség aktivitási mutatói (2009. IV. negyedévben) Forrás: KSH, 2010.

Békés megyében az aktivitási arány 2,0, a foglalkoztatási ráta 0,4, a munkanélküliségi ráta 2,2 százalékponttal emelkedett, mely utóbbi Szabolcs-Szatmár-Bereg, Borsod-AbaújZemplén és Nógrád megyék után a 4. legmagasabb az országban. 49


A Foglalkoztatási hivatal 2009 december végén a megyében 29.229 fő álláskeresőt regisztrált, számuk az egy évvel korábbihoz képest az országos tendenciánál mérsékeltebben, 16,3 %-kal emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők 9,5 %-a (2.775 fő) pályakezdő volt, számuk 17,8 %-kal nőtt. A korábbi évekkel ellentétben a szakmával rendelkező nyilvántartott álláskeresők száma 20 %-ot meghaladóan emelkedett. A legnagyobb növekedés a pályakezdő diplomásoknál következett be, ahol ennek mértéke négytized volt. Továbbra is a kevésbé iskolázott, ill. a képesítéssel nem rendelkezők esélyei a legkedvezőtlenebbek. A bejelentett betöltetlen álláshelyek száma az év során áprilisban volt a legtöbb (2.194 fő), novemberben pedig a legkevesebb (498 fő), decemberben 572 főt regisztráltak, 199-cel kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ez az érték az utóbbi évek minimuma, így a munkát keresők elhelyezkedési esélyei lényegesen romlottak. Az elmúlt év decemberében még csak 33 fő munkanélküli jutott egy üres állásra, de ez a szám 2009. decemberére 51-re emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők 22 %-a (6.413 fő) részesült álláskeresési járadékban. A december végi állapotok szerint 8.735 fő részesült rendszeres szociális segélyben, 1,7 %-kal kevesebben, mint egy évvel korábban. a) A csökkenő népességszám és kedvezőtlen korösszetétel eredményeként az utóbbi években változott a gazdaságilag aktívak és inaktívak aránya: az aktívak, ezen belül a foglalkoztatottak aránya jelentősen csökkent, amelyhez a növekvő munkanélküliségi mutatók is hozzájárultak. A megye foglalkoztatási rátája elmarad az (51 százalékos) országos átlagtól, ami európai összehasonlításban rendkívül alacsony (25. ábra).

25. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a Dél-alföldi régióban (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

50


b) Megyei viszonylatban a Békéscsabai kistérség településeinek foglalkoztatási adatai kedvezőbbek (Békéscsaba 6,8, Újkígyós 6,9, valamint Kétsoprony 7 százalékos értéke az országos értéket (6,7 %) kis mértékben haladja meg (26. ábra)).

26. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya kistérségenként (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

c) A megyében a nyilvántartott álláskeresők száma nőtt az elmúlt időszakban. Változatlanul komoly gondot jelent, hogy jelentősek a különbségek (jelentős munkaerőpiaci problémákra utal Szabadkígyós és Telekgerendás munkanélküliségi szintje is, 60 százalékkal meghaladja az országos átlagot). d) A Dél-alföldi régió munkanélküliségi aránya (8,7 %) magasabb az országos átlagnál. A munkanélküliek számának növekedése, ill. a foglalkoztatottak számának csökkenése mellett az inaktív keresők számának és népességen belüli arányának növekedése figyelhető meg; nagy számban fordult elő az egészségi problémák miatt történő leszázalékolás az elmúlt években, növelve az inaktív járadékosok, rokkantnyugdíjasok számát. e) A nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma nagyjából 10 százalékkal haladja meg az országos átlagot (2008-ban 300 fő volt). Kiemelkedő értéket jelez Telekgerendás és Újkígyós, ezeken a településeken ez a mutató majdnem 30 százalékkal magasabb, itt 1000 lakosra 376, illetve 385 nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülő jut.

51


f) Igen magas a megyében a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya (az országos átlag 14 fő). g) Az öregedő népesség, a segélyezettek számának növekedése összességében az eltartottak növekedését eredményezte. Csökken az adózók aránya a megyében. Az ezer lakosra jutó adózók száma tekintetében a Békéscsabai kistérség adatsora a legmagasabb a megyében, meghaladja a 421 fős regionális értéket is. A térségen belül elsősorban a Sarkadi kistérség helyzete a legrosszabb a 300 főt alig meghaladó értékkel. h) Az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó-alapot képező jövedelem mutatója informál a háztartások helyzetéről, de hatással van az önkormányzatok lehetőségeire, a kereskedelmi forgalom jellemzőire is. Egy állandó lakosra jutó személyi jövedelemadó nagyságára vonatkozóan regionális öszszehasonlításban a kistérség lemaradást mutat a másik két megyeszékhely kistérségével szemben, de megyén, illetve kistérségen belül is jelentősek a különbségek. A 99.373 Ft-os megyei értéket csupán Békéscsaba haladja meg csaknem 157 ezres értékkel. Csabaszabadin mindössze 43 ezer forint az egy lakosra jutó személyi jövedelemadó, a másik négy település értéke 80 és 90 ezer forint között mozog.

27. ábra: SZJA egy állandó lakosra (2009) Forrás: KSH adatai alapján saját szerkesztés

52


Összefoglalva: A megye társadalmi, gazdasági helyzetében 2007 óta összességében pozitív elmozdulás történt. Ennek mértéke részben a nemzetközi pénzügyi válság, másrészt a hazai gazdaság visszaesése miatt elmarad a remélt mértéktől, amit a Strukturális és Kohéziós Alapokból megvalósult fejlesztések nem tudtak (tudnak) kompenzálni. Ezt támasztják alá a gazdaságstatisztikai adatok is. 2009-ben Békés megyében a 4 fő feletti vállalkozások telephely szerinti adatai alapján az ipari termelés értéke (az előző évihez képest) az országosnál 1 százalékponttal kisebb mértékben, 17 %-kal csökkent. A megyei székhelyű 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek ipari termelése és értékesítése az országosnál jobban csökkent, egyaránt több mint ötödével maradt el az egy évvel korábbitól. A megyei székhelyű építőipar országost meghaladó termeléscsökkenést produkált, a beruházások teljesítményértéke még folyóáron sem érte el a tavalyit. A vendégek és a vendégéjszakák száma mérséklődött. A szálláshelyek vendégeinek növekvő hányada külföldi, számuk 2 %-kal csökkent, a belföldi vendégeké az előbbinél jobban, közel 9 %-kal lett kevesebb. A regisztrált vállalkozások száma kismértékben emelkedett, a vállalkozói aktivitás (az egyéni vállalkozások nagy száma miatt) magasabb az országosnál. A megyében zajló kedvezőtlen irányú demográfiai folyamatok miatt a népesség természetes fogyása tovább folytatódott, de ennek mértéke az előző évihez képest mérséklődött. A megfigyelt gazdasági szervezeteknél alkalmazásban állót létszáma 4,7 %-kal, havi átlagkeresete 1,2 %-kal volt kisebb, mint 2008-ban. A fogyasztói árak 4,2 %-os emelkedése a reálkeresetek csökkenéséhez vezetett. A lakásépítésben mutatkozó visszaesés az országosnál jóval nagyobb volt.

53


Ipari termelés 150 100 Lakásépítés

Építőipari termelés 50 0

Havi bruttó átlagkereset

Vállalkozások száma

Alkalmazásban álló száma

28. ábra: Békés megye gazdasági helyzetét jellemző fontosabb indikátorok változása (2009) Megjegyzés: 2008=100 %

2009-ben a megye megfigyelt gazdasági szervezetei közel 45 milliárd forintot fordítottak beruházásra, folyóáron kevesebbet, mint egy évvel korábban. A beruházási célú kiadások 44 %-át építésre, 51 %-át gépek, járművek beszerzésére fordították. Az építési beruházások folyóáron számított értéke meghaladta az egy évvel korábbit, a gépek és járművek viszont számottevően elmaradt attól.

Többi ág; 7% Mezőgazdaság; 34%

Művészet, szórakoztatás ; 6%

Egészségügyi szolgáltatás; 6%

Oktatás; 3%

Közigazgatás, védelem; 5% Szállítás és raktározás; 8% Kereskedelem; 6%

Építőipar ; 4% Ipar; 21%

29. ábra: A beruházások gazdasági ágankénti megoszlása Békés megyében (2009)

54


12. táblázat: Összehasonlító adatok (2009) Megnevezés

BácsKiskun

Békés

Csongrád

DélAlföld

423 99,8

1 318 99,4

10 013 99,8

90,8 1 178,7 93,2 94,5 94,8 93,3 21,5

89,5 1 013,4 89,5 91,6 93,7 88,4 37,9

82,2 1 794,3 82,1 83,7 86,9 81,4 57,1

93,8 125,8

90,3 93,5

92,6 131,7

433,4 90,0 1 035,1 88,9

7 012,6 91,7 18 286,7 91,6

230 866 102,0 175

1 592 591 102,0 159

183 145 138,5

3 015 989 300,9

52,9 47,2 10,9

55,0 49,2 10,5

262,1 96,0 156 950

2 660,7 96,3 199 775

Ország

megye

Népesség száma, ezer fő a)* Népesség indexe

528 99,6

Termelés volumenindexe b) Egy lakosra jutó termelési értékb), ezer Ft Termelés volumenindexec) Értékesítés volumenindexec) Ezen belül: belföldi Export Értékesítésből az export aránya, %

91,6 1 079,7 91,6 92,4 96,1 89,8 57,3

Építőipari termelés volumenindexed) Egy lakosra jutó termelési érték,d) ezer Ft

90,1 95,1

Vendégek száma, ezer Vendégek számának indexe Vendégéjszakák száma, ezer Vendégéjszakák számának indexe Regisztrált vállalkozások száma Regisztrált vállalkozások számának indexe 1000 lakosra jutó vállalkozás Teljesítményérték, millió Ft Egy lakosra jutó teljesítményérték, ezer Ft Aktivitási arány, % Foglalkoztatási arány, % Munkanélküliségi ráta, % Alkalmazásban állók, ezer fő Alkalmazásban állók számának indexe Alkalmazásban álló havi bruttó átlagkeresete, Ft Alkalmazásban álló havi bruttó átlagkeresetének indexe Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete, Ft Alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresetének indexe Épített lakás Épített lakások indexe Tízezer lakosra jutó épített lakások száma

Lakónépesség 367 98,8 Ipar 83,1 728,6 77,9 80,2 83,2 77,2 48,0 Építőipar 82,7 54,2

Turizmus 142,1 136,1 155,2 95,6 92,1 83,9 333,5 401,3 300,3 93,6 94,4 78,4 Regisztrált vállalkozásoke) 92 254 63 970 74 642 102,1 101,6 102,1 175 174 176 Beruházás 71 631 44 697 66 818 135,4 121,1 157,6 Gazdasági aktivitásf) 52,8 51,5 54,3 46,8 44,5 50,0 11,2 13,7 8,0 Alkalmazásban állók száma és kereseteg) 104,2 68,0 89,9 96,3 95,3 96,2 154 200 149 322 165,888 99,7

98,8

100,1

99,7

100,5

102 503

100 184

108,112

103,829

124 086

101,0

100,5

101,5

101,1

101,7

630 66,3 11,9

Lakásépítés 349 53,8 9,5

1 462 115,8 34,5

2 441 85,3 18,5

31 994 88,7 31,9

a) 2010. január 1-jén. –b) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek telephely szerinti adatai. –c) A 49 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. –d) A 4 főnél többet foglalkoztató szervezetek székhely szerinti adatai. – e) Az országos adatok a külföldön működőkkel együtt. –f) A KSH munkaerő-felmérése alapján IV. negyedévi adatok. – g) A 4 főnél többet foglalkoztató vállalkozások, létszámhatártól függetlenül a költségvetési szervek és a kijelölt nonprofit szervezetek székhely szerinti adatai. Index: előző év azonos időszaka (időpontja) = 100,0.

Forrás: KSH. 55


2.43 Infrastrukturális ellátottság változása Lakáshelyzet, közműellátás a) Országosan 2008-ban a lakások 52%-át természetes személyek, 47 %-át vállalkozások építtették. A dunántúli régiókban a természetes személyek, Észak-Magyarországon és az Alföldön a vállalkozások részaránya emelkedett, ugyanakkor Közép-Magyarországon mindkét építtetői kör építtetéseinek aránya növekedett, miközben az egyéb építtetők (helyi önkormányzat, központi költségvetési szerv) építései mérséklődtek. Mindazonáltal a közép-magyarországi régió kivételével az építtetők összetételében továbbra is a természetes személyek szerepe a nagyobb. A helyi önkormányzatok és központi költségvetési szervek csökkenő mértékben vették ki részüket a lakásépítésekből, az általuk építtetett lakások aránya 2008-ban nem érte el az 1%-ot. Az építtetői kör változásával összefüggésben az építéseken belül változatlan maradt a saját használatra épített lakások aránya, az értékesítési célúaké pedig kisebb lett. Ugyanakkor a csekély súlyú bérbeadás, illetve a szolgálati használat céljából épített lakások aránya magasabb lett (30. ábra).

30. ábra: Lakásépítés, kiadott új lakásépítési engedélyek, 2008 (2007=100)

b) A megye több településén még mindit problémát jelent a szennyvízcsatorna-hálózat hiánya. A szennyvízelvezetés hiányában a szippantott szennyvíz tengelyen történő elszállítása folyik. A környező tisztítókra történő csatlakozás költséges, amit az önkormányzatok nem mindig tudnak vállalni. 56


c) A környezeti elemek állapotának felmérésekor a hulladékgazdálkodás kulcstényezőként emelhető ki. A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya az összes lakáshoz képest jobb helyzetet mutat, mint a szennyvízhálózatnál, a szilárd hulladék gyűjtése és elszállítása minden településen szervezetten történik. Oktatási és egészségügyi infrastrukturális ellátottság változása a) Az óvodai és általános iskolai oktatás fenntartása, mint önkormányzati feladatkör komoly településmegtartó erőt jelent. A kedvezőtlen demográfiai folyamatok eredményeképpen a megye óvodás gyermekeinek és általános iskolai tanulóinak száma évről évre folyamatosan csökken. b) A csökkenő gyermeklétszám és a finanszírozási gondok miatt a megyében intézményösszevonásokra került sor. c) Változatlanul alacsony Békés megye humán potenciál indexe. A 2010. augusztusában publikált felvételi adatok szerint a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek aránya alapján Békés megye az utolsó helyet foglalja el az országos rangsorban (31. és 32. ábra).

Békés megye Jelentkezők: 4973 Felvettek: 3288

Bács-Kiskun megye Jelentkezők: 7146 Felvettek: 4909 Csongrád megye Jelentkezők: 6152 Felvettek: 4255

31. ábra: Jelentkezők és felvettek száma megyénként a Dél-alföldi régióban (2010) Forrás: felvi.hu/felveteli/ponthatarok_rangsorok/friss_statisztikak (letöltve: 2010.08.10.)

57


32. ábra: A felsőoktatásba (alapképzés, nappali tagozat) jelentkezők száma kistérségenként (fő), 2010.

Változatlanul jelentősek a megyén belüli különbségek ebben a vonatkozásban is.

Szeghalmi Jelentkezők: 410 Felvettek: 275

Szarvasi Jelentkezők: 639 Felvettek: 419

Békési Jelentkezők: 537 Felvettek: 342

Orosházi Jelentkezők: 823 Felvettek: 527

Sarkadi Jelentkezők: 237 Felvettek: 162

Gyulai Jelentkezők: 597 Felvettek: 397

Mezőkovácsházi Jelentkezők: 487 Felvettek: 309

33. ábra: Felsőoktatásba jelentkezők és felvettek számának megoszlás a Békés megye kistérségeiben 58


2.44 Megye elérhetőségének változása a) A jó fekvés, a kedvező elérhetőség a gazdasági telephelyválasztás alaptényezője, különösen azokon a területeken, ahol a hagyományos gazdasági kapcsolatok hiányosak. A régió versenyképességét nagyban meghatározza elérhetősége a fővárosból és nyugat-európai piacokról. Ez az elérhetőség az utóbbi években javult, de ez régió perifériális térségeinek elérhetőségén nem sokat változtatott a térségbe vezető utak áteresztő képessége és minősége miatt. Egyes területek között gyenge a kohézió, amelyek a tőke áramlása és a piaci kapcsolatok javítása, valamint az életminőség szempontjából is meghatározó. A régiót érintő autópálya ma még nehezen tudja bekapcsolni a régió keleti kistérségeit az ország vérkeringésébe, hiszen a megfelelő rákapcsolódási lehetőségek nincsenek kialakítva, megfosztva ezzel a régió nagy részét az elérhetőséget preferáló külföldi tőkebefektetők megjelenésétől. A helyzetet tovább rontja, hogy az úthálózat, elsősorban a mellékutak nagy részének minősége nemcsak európai viszonylatban, de az országos átlagtól is messze elmarad, amely tény szintén akadályozza a térségi gazdaságfejlesztési szándékok megvalósítását (34. ábra).

34. ábra: A kistérségek centralitása (2009) Forrás: saját számítás

b) A közúti, lineáris ellenállási tényezővel számított saját és belső potenciál értékei alapján az elérhetőség szempontjából egy békés megyei kistérséget sem sorolhatunk az első három kategóriába. A skálázási módszer lényege, hogy azok a térségek kapnak magasabb értéket, amelyek rövidebb idő alatt érnek el nagyobb tömeget. 59


Az alacsony regionális értékek arra a problémára utalnak, hogy hiányoznak a megfelelő rákapcsolódási feltételek, az alsóbbrendű úthálózat elégtelen színvonalú, sok a zsáktelepülés, amelyekre jellemző a gyenge infrastrukturális ellátottság, a funkcionális központoktól való távolság. (13. táblázat). 13. táblázat: A kistérségek népességének megoszlása az elérhetőség függvényében (%) Elérhetőségi kategóriák NUTS III

Bács-Kiskun Békés Csongrád Ország

Szélsőségesen periferikus

Erősen periferikus

Mérsékelten periferikus

Átmeneti

Centrális

Összesen

3,3 39,7 9,8

17,2 60,3 25,0 14,8

33,0 26,4 13,2

14,5 48,6 19,4

32,0 42,8

100,0 100,0 100.0 100,0

Forrás: saját számítás

c) Magyarország lakosságának 38 százaléka lakik az előzőekben definiált módszertanon alapuló, periferikus területen. Országos szinten kiemelhető Békés megye, ahol kiugróan magas a szélsőségesen periferikus területen élők aránya. Békés megye problémája, hogy a térségben nagyobb népességsúlyú megyeszékhely, Békéscsaba sem került magasabb kategóriába az elégtelen közlekedési viszonyok miatt. Az elérhetőség, illetve a bejárási költségek nagysága szoros kapcsolatban áll a munkanélküliségi mutatók alakulásával. Az alacsony iskolai végzettségű népesség munkavállalását erősen korlátozzák a közlekedési költségek, melyek elsősorban – a személygépkocsik alacsony arányából adódóan – a lakóhely és a potenciális munkahelyek közötti tömegközlekedési kapcsolatok sűrűségétől függnek. d) A probléma tárgyalása azért is indokolt, mert a kistérség népességének nagy része ingázik, egyes településeken ez az arány több mint 50 százalék. Az ingázók döntő többsége a megye más településére, elsősorban Békéscsabára jár dolgozni. A munkahelyek megszűnése, a települések alacsony népességmegtartó képessége miatt félő, hogy tovább csökken a térségek lakossága, ezért is indokolt a mobilitási feltételek javítása.

60


e) A helyi közlekedési kapcsolatok fejlesztése (a hiányzó utak megépítése, a menetrendek koordinálása, az alternatív közlekedési megoldások keresése) érdemben segítene az említett gondok orvoslásában, emellett várható lenne a fejlesztések jótékony munkaerőpiaci hatása is (14. táblázat). 14. táblázat: A nyilvántartott munkanélküliek megoszlása az elérhetőség függvényében (%) Elérhetőségi kategóriák NUTS III


Erősen periferikus


Átmeneti

Centrális

Összesen

Bács-Kiskun

5,6

19,9

36,4

13,2

25,0

100,0

Békés Csongrád Ország

50,2 18,9

49,8 32,1 21,0

30,7 18,5

37,2 21,4

20,2

100,0 100.0 100,0


f) Az elérhetőség és a fejlettség közötti kapcsolatot jelzi, hogy a regisztrált vállalkozások 1000 főre jutó száma és az egy lakosra jutó SZJA alapot képző jövedelem az országos tendenciát tekintve monoton növekedést mutat a centrumtérségek felé haladva. Szembetűnő a Békés megyei értékek országos és regionális átlagokhoz viszonyított lemaradása. Az erősen periferikus térségek átlagnál magasabb mutatóját a megyeszékhely szerepe magyarázza (15. táblázat). 15. táblázat: A regisztrált vállalkozások 1000 főre jutó száma az elérhetőség függvényében (db) Elérhetőségi kategóriák NUTS III Szélsőségesen Erősen pe- Mérsékelten Átmeneti Centrális Összesen periferikus riferikus periferikus

Bács-Kiskun

70

95

112

92

132

103

Békés

75

106

-

-

-

91

-

105

117

140

-

117

77

93

94

98

111

101

Csongrád Ország Forrás: saját számítás

g) Az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem alakulása szintén jelzi a régió alacsonyabb gazdasági potenciálját. Bár az erősen periferikus kategóriában a megyei érték az országos átlagnál magasabb, országos viszonylatban mind a megye, mind a régió lemaradást mutat: Békés megye esetében átlagosan 150 ezer Ft különbséggel (16. táblázat).

61


16. táblázat: Az egy lakosra jutó SZJA alapot képző jövedelem az elérhetőség függvényében (Ft) Elérhetőségi kategóriák NUTS III


Erősen periferikus


Bács-Kiskun

1.218.062

1.313.568

1.306.382

Békés

1.311.937

1.429.104

-

-

-

1.370.520

-

1.408.334

1.270.772

1.776.726

-

1.382.354

1.366.072

1.395.031

1.3793.80

1.550.994 1.819.759 1.536.123

Csongrád Ország

Átmeneti

Centrális

Összesen

1.358.383 1.651.665 1.343.915


h) Tekintettel arra, hogy a vidéki térségek periférikus helyzetét jellemzően nemcsak társadalmi-gazdasági szempontból beszélhetünk hátrányos helyzetről, hanem elérhetőség szempontjából is, a közlekedésfejlesztés kiemelt területének kell tekintenie az alacsonyabb rendű úthálózat javítását, bővítését, hogy a kedvezőbb elérhetőség megteremtésével ezen kettősség fogalma elváljon, elősegítve ezáltal a gazdasági szempontú periferialitás csökkenését. Az elérhetőség javítása céljából célszerű lenne különös figyelmet fordítani a külterület közlekedési hálózatra kapcsolására, a falvak és a szomszédos kistérségek központjai közötti közlekedési kapcsolatok fejlesztésére, mert elsősorban ezeknek a megléte és sűrűsége gyakorol erős hatást a települések fejlettségi mutatóira. A problémák ismeretében a korábban elsősorban sugaras kapcsolatokra szervezett rendszereknek (napi kapcsolataiknak, termelési és szolgáltatási folyamataiknak) egyre inkább át kell alakulniuk a térségen belüli lehetséges kapcsolatok gazdagságát kiaknázni képes hálózati térré.

62


2.45 Megye kistérségi rangsorának változása A vizsgált indikátorok alapján összeállítottuk a térségre vonatkozó, 2003-2009 évek közötti Bennett-rangsort (a 2007. évi sorrendet befolyásolta egyes kistérségek településeinek statisztikai átsorolása). A gyengülő pozíció elsősorban a demográfiai, foglalkoztatási mutatók változásával magyarázható: a markánsan fogyó népességszám (megyei és országos átlagtól is elmaradó születésszám, a magas halálozási arányszám), a negatív vándorlási egyenleg miatt folyamatosan gyengül a kistérség népességpotenciálja. Az eredmények alapján a Gyulai kistérség pozíciója jelentős mértékben javult (2005-ben megelőzte a megyeszékhely kistérségét). Jelentős az előrelépés a Szarvasi illetve Szeghalomi kistérség esetében. Ezzel ellentétes a tendencia a Békési kistérségben: itt 9 hellyel soroltuk hátrébb a térséget 2003-hoz képest (17. táblázat). 17. táblázat: A kistérségek rangsora 2003 Kistérség n=168

2005 n=168

2007 n=174

2008. n=174

Gyulai

44.

28.

27.

26.

Békéscsabai

29.

30.

36.

36.

Szarvasi

101.

97.

84.

85.

Orosházai

109.

92.

98.

98.

Békési

98.

100.

106.

107.

Szeghalomi

136.

125.

122.

122.

Mezőkovácsházai

156.

155.

147.

147.

Sarkadi

166.

162.

167.

167.

Jelmagyarázat: n=kistérségek száma Forrás: KSH adatai alapján saját számítás

Mutatócsoportonként vizsgálva a kistérségek sorrendjét kirajzolódnak a térségre jellemző főbb problémák. Míg a demográfiai mutatókat tekintve a Békéscsabai kistérség a 23. helyen áll, a jövedelmi mutatók esetében 31., az infrastrukturális mutatók sorrendjében pedig nem is szerepel az első 70 kistérség között (2009-ben). A foglalkoztatási mutatók közül elsősorban a tercier szektorban foglalkoztatottak alacsonyabb aránya, valamint az 1 lakosra jutó SZJA alapot képző jövedelmek nagysága tekintetében küzd lemaradással a kistérség.

63


Ezek az adatok is alátámasztják a megye kistérségeire vonatkozó helyzetelemzésben látható képet, és azt, hogy országos összehasonlításban is kedvezőtlenek a békéscsabai kistérség pozíciói. Az infrastrukturális mutatószámok közül az egy lakosra jutó épített lakások száma szintén alacsonyabb az országos viszonylathoz képest, amely jelzi a települések népességmegtartó képességének problémáit. A térség hiányos szennyvízelvezetése- és szennyvízkezelése, a közüzemi szennyvízhálózatba kapcsolt lakások alacsony aránya indokolja a kistérség kedvezőtlenebb pozícióját a rangsorban, és kirajzolja a fejlesztendő területek egy részét. A másodlagos közlekedési infrastruktúra, azaz a mobilitást jelző adatok (jelen vizsgálat esetében az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma) terén szintén érzékelhető a térség lemaradása (18. táblázat). Mindez azzal magyarázható, hogy a személygépkocsik életminőséget jelző indikátoroknak tekinthetők; részben ez a tény is oka, hogy az ország keleti részének egésze alacsonyabb értékekkel, gyengébb minőségi mutatókkal (életkor, márkák szerinti megoszlás) rendelkezik. 18. táblázat: A kistérségek rangsora 2009-ben Kistérség

Demográfia

Foglalkoztatás

Infrastruktúra

Oktatás

Kereskedelem, vállalkozások

Gyulai

48.

43.

60.

11.

30.

Békéscsabai

23.

31.

73.

19.

43.

113.

94.

104.

93.

67.

Orosházai

79.

92.

142.

78.

68.

Békési

83.

121.

99.

13.

135.

Szeghalomi

156.

141.

150.

59.

100.

Mezőkovácsházai

137.

146.

165.

95.

118.

Sarkadi

150.

158.

163.

88.

172.

Szarvasi

Forrás: KSH adatai alapján saját számítás

Békés megye kistérségeinek többsége kedvező helyen szerepel az oktatás területén. Az elemzésbe bevont mutatók között az általános iskolai és a gimnáziumi tanulók aránya szerepel, amelyek közül a gimnáziumi tanulók magas aránya emeli magasabb pozícióba a Békéscsabai kistérséget.

64


A foglalkoztatási és infrastrukturális mutatókhoz hasonlóan lemaradással küzd a kistérség a vállalkozási adatokat tekintve, amelyek mind alátámasztják a helyzetelemzésben vizsgált problémákat. A kereskedelmi szálláshelyek aránya rendkívül alacsony Békés megye egészében (ez alól a Gyulai kistérség tekinthető kivételnek). Megyei szinten a Békéscsabai kistérségben a legmagasabb a vállalkozássűrűségi mutató, valamint pozitívum, hogy itt a legjobb a vállalkozásminőségi arány, azaz itt a legmagasabb a társas vállalkozások aránya az egyéni-, sokszor kényszer-vállalkozásokkal szemben.

2003

2005

2009

1 21 Gyulai

41 Békéscsabai

61 Szarvasi

81

Orosházai

101

Békési

121

Szeghalomi

141

Mezőkovácsházai

161

Sarkadi

35. ábra: A kistérségek Bennett-rangsora Forrás: KSH adatai alapján saját számítás

A Bennett-sorrend összességében a Békéscsabai kistérség pozícióinak gyengülését a Gyulai kistérség erősödése mutatja a vizsgált években.

65


2.46 Regionális index változása Az Európai Unió 2008 óta alkalmazza az un. Regionális Lisszaboni Index-et, amely nyolc indikátor felhasználásával számszerűsíti a területi változásokat. Ezek az alábbiak: 15-54 éves férfiak foglalkoztatási rátája; 15-54 éves nők foglalkoztatási rátája; 55-64 évesek foglalkoztatási rátája; Korai iskolaelhagyók arány a 18-24 évesek körében; Középfokú végzettségűek aránya a 20-24 évesek körében; Életen át tartó tanulásban való részvétel a 25-64 évesek körében; Versenyszféra K+F ráfordításai a GDP %-ában; Kormányzati, felsőoktatási és nonprofit szektor K+F ráfordításai a GDP %-ában. Valamennyi indikátorhoz meghatározták az úgynevezett Lisszaboni célokat, ill. az un. liszszaboni indexet, amely azt méri, hogy az egyes régiók milyen messze vannak ezen célértékek elérésétől (36. ábra). Egyes régióhoz rendelt tényleges indikátor érték 0 és 1 közé eső értéket vehetnek fel, az alábbi összefüggés alapján i 1

lisszaboni cél regionális ráta 100 (%) . lisszaboni cél min imális regionális ráta

A hazai statisztikai adatszolgáltatási rendszernek megfelelően az indikátor listát némileg megváltoztattuk: 15-74 éves férfiak foglalkoztatási rátája (x1); 15-74 éves nők foglalkoztatási rátája (x2); 1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma (x3); Felsőfokú képzésben tanulók aránya a 15-64 évesek körében (x4); K+F ráfordítások a GDP százalékában (x5); Egy főre jutó GDP (x6); Egy főre jutó hozzáadott érték (x7).

66


A Lisszaboni Index 2007-ben A Lisszaboni Index azt mutatja meg, hogy az EU régiói mennyire közel helyezkednek el a nyolc származtatott 2010 Lisszaboni célértékhez: 85% a 15-54 éves férfiak foglalkoztatási rátája; 64% a 15-54 éves nők foglalkoztatási rátája; 50% az 55-64 évesek foglalkoztatási rátája; 10% a korai iskolaelhagyók aránya a 18-24 évesek körében; 85% a középfokú végzettségűek aránya a 20-24 évesek körében; 12,5% az életen át tartó tanulásban való részvétel a 25-64 évesek körében; 2% a versenyszféra K+F ráfordításai a GDP %-ában; 1% a kormányzati, felsőoktatási és nonprofit szektor K+F ráfordításai a GDP %-ában. 100-as érték jelzi, hogy az adott régió mind a nyolc célértéket elérte. Az a régió, amely legtávolabb esik a célértékektől, 0 pontszámot kap.

36. ábra: Lisszaboni Index 2007. Forrás: EUROSTAT, DG REGIO

67


A Lisszaboni Index változása 2000 és 2007 között

37. ábra: Lisszaboni Index változása 2000-2007 között Forrás: EUROSTAT, DG REGIO

68


Valamennyi indikátorhoz meghatároztuk az úgynevezett Lisszaboni célokat. Az index azt méri, hogy az egyes régiók, ill. megyék milyen messze vannak ezen célértékek elérésétől (19. táblázat). 19. táblázat: Indikátoronkénti regionális index számítás módszertana indikátor

ssz.

Lisszboni cél

1.

15-74 éves férfiak foglalkoztatási rátája

(85 * 4 + 50) / 5 = 78

2.

15-74 éves nők foglalkoztatási rátája

(64 * 4 + 50) / 5 = 61

3.

1000 lakosra jutó középiskolai tanulók száma

4.

5.

Felsőfokú képzésben tanulók aránya a 15-64 évesek körében K+F ráfordítások a GDP %-ában

osztrák átlag

Számítás módja

regionális ráta 35 lisszaboni cél regionális ráta 1 35 osztrák átlag regionális ráta 1 osztrák átlag 47 1

12,5

1

1,5

1

6.

Egy főre jutó GDP

osztrák átlag

7.

Egy főre jutó hozzáadott érték

osztrák átlag

lisszaboni cél

lisszaboni cél regionális ráta lisszaboni cél

lisszaboni cél regionális ráta lisszaboni cél osztrák átlag regionális ráta 1 osztrák átlag

1

osztrák átlag regionális ráta osztrák átlag

Forrás: saját szerkesztés

Megjegyzés: amennyiben valamely régió értéke meghaladja a Lisszaboni célértéket, akkor értéke = 1.

A hét indikátor pontszámait ezután átlagoltuk (az átlagolás során a mutatókat súlyozatlanul vettük figyelembe). Az így kapott átlagot minden megyére meg kell határozni, majd ezeket transzformálni egy 0-tól 100-ig terjedő értékre úgy, hogy az 1-es átlagértéket 100-zá, a legalacsonyabb regionális értéket pedig 0-vá kell transzformálni az alábbi összefüggés segítségével: Index

regionális érték legalacsonyabb régió értéke 100 (%) 1 legalacsonyabb régió értéke

A fenti módszertan alapján Magyarország megyéinek Lisszaboni indexe 2005 és 2009 között az alábbiak szerint változik (20. táblázat).

69


20. táblázat: Regionális index megyei értékei

Megye

2005

2006

2007

2008

2009

Budapest

60,90

61,01

58,52

60,13

60,46

Pest

15,68

14,79

15,32

17,09

17,91

Fejér

22,90

24,24

23,90

25,45

24,19

Komárom-Esztergom

21,00

19,11

19,19

22,45

19,53

Veszprém

25,24

24,32

25,79

26,94

25,84

Győr-Moson-Sopron

26,77

27,68

28,15

32,29

32,04

Vas

20,18

21,21

32,34

25,65

28,36

Zala

19,94

17,95

17,97

18,17

16,67

Baranya

17,35

16,57

10,53

10,34

14,33

Somogy

6,94

2,92

0,32

5,36

4,31

Tolna

9,74

7,71

4,64

6,94

8,17

Borsod-Abaúj-Zemplén

5,75

4,95

4,72

6,03

6,96

Heves

9,49

9,03

10,81

14,60

14,71

Nógrád

0,00

0,00

0,39

0,00

0,00

Hajdú-Bihar

29,22

27,32

24,79

32,55

28,60

Jász-Nagykun-Szolnok

7,40

7,90

11,13

14,86

13,61

Szabolcs-Szatmár-Bereg

2,30

0,80

0,00

1,65

2,55

Bács-Kiskun

13,49

12,07

14,39

15,99

16,42

Békés

3,90

3,05

4,29

4,55

4,69

Csongrád

29,64

30,22

29,12

29,70

30,11


Békés megye regionális indexe (bár évről-évre) javul, de változatlanul alacsony (csak Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Somogy megyét előzi meg). Ennek oka: a GDP arányos K+F+I ráfordítás alacsony szintje, a felsőfokú képzésben tanulók alacsony aránya.

70


21. táblázat: Regionális index számítás alapjául szolgáló megyei adatok év 2005 2006 2007 2008 2009

Fogl. ráFogl. 1000 lakosNépességszám ta (férfi) ráta ra jutó ta(fő) (%) (nő) (%) nuló 47,88 48,52 48,91 48,60 48,70

37,03 38,37 38,21 36,30 35,70

731854 725779 718951 709634 701160

44,5 45,3 45,2 45,5 46,4

GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)

K+F ráfordítás (millió Ft)

GDP (millió Ft)

K+F / GDP

Felsőfokú képzésben tanulók száma

15-64 évesek száma (fő)

Felsőfokú képzésben tanulók aránya (%)

Bruttó hozzáadott érték (M Ft)

Hozzáadott érték/fő (euro)

1492 1558 1662 1672 1875

6074,92 6166,63 6614,14 6610,00 7053,65

4212 4730,8 5303,7 5364,3 5910

1087325 1125685 1186919 1179299 1329947

0,39 0,42 0,45 0,45 0,44

15257 15652 15136 15089 14627

490797 487903 483960 477615 471639

3,11 3,21 3,13 3,16 3,10

937705 974319 1016313 1054720 1094024

5216,91 5313,46 5625,62 5875,82 5869,79

GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP






1516 1613 1828 1831 1994

6172,64 6384,33 7274,75 7238,58 7501,32

1640,9 2480,1 2828,4 3533,6 4127

487782 516564 581738 577849 631459

0,34 0,48 0,49 0,61 0,65

6337 6730 7416 6601 6307

217826 216642 216052 214079 212216

2,91 3,11 3,43 3,08 2,97

421003 449266 498120 533247 571805

5311,08 5541,58 6205,25 6652,84 6841,03

GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP






1099 1163 1162 1212 1318

4474,76 4603,21 4624,32 4791,46 4958,24

37,4 152 240,7 255,1 357

237082 248798 245942 253152 276764

0,02 0,06 0,10 0,10 0,13

3719 3971 4067 3971 3823

146269 145240 144045 141780 139810

2,54 2,73 2,82 2,80 2,73

203952 215855 210591 216772 220091

3835,66 3977,04 3934,06 4077,30 3987,59

Heves megyei adatok év 2005 2006 2007 2008 2009

Fogl. ráFogl. 1000 lakosNépességszám ta (férfi) ráta ra jutó ta(fő) (%) (nő) (%) nuló 52,34 52,31 53,83 54,50 51,40

40,37 39,63 40,03 39,70 40,00

322756 320886 319460 316874 314441

45,1 46 45,5 45,3 44,9

Nógrád megyei adatok év 2005 2006 2007 2008 2009

Fogl. ráFogl. 1000 lakosNépességszám ta (férfi) ráta ra jutó ta(fő) (%) (nő) (%) nuló 49,61 53,32 54,05 51 46,3

39,59 38,61 39,16 37,1 39,1

216501 214824 213030 210182 207637

34,1 34,3 34,7 34,8 35

71


Ausztria adatai év 2005 2006 2007 2008 2009

középiskolai tanulók népesség arány száma 244400 253100 261000 247661 247796

8201359 8254298 8282984 8318592 8355260

forint / euró (január Hozzáadott érték 1-én)

GDP/fő (euró)

29,80 30,66 31,51 29,77 29,66

29600 31000 32600 33800 33100

245,6 252,65 251,28 252,95 265,82

Hozzáadott érték / fő

219 362 000 000 231 658 000 000 244 836 000 000 2,46891E+11 254 980 833 333

26747,03 28065,14 29558,91 29679,42 30517,40

Forrás: Eurostat; Forrás: Eurostat; Forrás: MNB; Forrás: Statistic Austria Budapesti adatok év 2005 2006 2007 2008 2009

Fogl. ráta (férfi) (%) 64,83 63,58 63,98 64,30 62,70

Fogl. ráta (nő) (%) 52,56 51,67 51,02 49,10 50,30

Népességszám (fő) 1697343 1698106 1696128 1702297 1712210

GDP K+F rá1000 lafordítás kosra jutó egy főre GDP/fő (euro) (eFt) (millió Ft) tanuló 62,7 62,3 62,7 61,8 61

4660 5220 5493 5868 6321

18973,94 20660,99 21860,08 23198,26 23779,25

131459 154208,3 148079,9 161634,5 169945

GDP (millió Ft)

K+F / GDP

7910696 8858680 9333549 10017993 10688125

1,66 1,74 1,59 1,61 1,59

Felsőfokú képzésben tanulók száma 39687 40664 41368 40260 39940

15-64 évesek száma (fő) 1179709 1179267 1175679 1176808 1180659

Felsőfokú képzésben tanulók aránya (%) 3,36 3,45 3,52 3,42 3,38



6783815 7660194 7991961 8686803 9290876

16273,31 17854,83 18751,53 20173,90 20413,24

Pest megyei adatok év

Fogl. ráta (férfi) (%)

Fogl. ráta (nő) (%)

Népességszám (fő)

2005 2006 2007 2008 2009

61,84 62,65 63,14 61,80 59,60

46,99 47,55 47,52 47,20 47,10

1143629 1157564 1176550 1195020 1213290

1000 laGDP egy kosra jutó főre (eFt) tanuló 22,9 23,1 23,6 23,4 24

1946 2033 2233 2288 2528

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP

7923,45 8046,70 8886,50 9045,27 9510,19

7331 8867,9 10681,3 10610,3 12285

2239604 2372679 2648372 2754826 3032892

0,33 0,37 0,40 0,39 0,41


15-64 évesek száma (fő) 795165 804283 817228 829035 840180

Felsőfokú Bruttó hoz- Hozzáadott képzésben záadott érték érték/fő (eutanulók (M Ft) ro) aránya (%) 1922020 2,43 6842,97 2032937 2,67 6951,20 2267700 2,68 7670,39 2419899 2,65 8005,48 2592739 2,69 8039,08

72


Fejér megyei adatok év 2005 2006 2007 2008 2009

Fogl. ráta (férfi) (%) 61,73 63,17 62,33 60,40 57,20

Fogl. ráta (nő) (%) 45,10 47,64 46,66 46,30 44,80


1000 lakosra jutó tanuló

GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)

428798 428332 428711 428572 428295

41,3 41,2 41 41,4 43,5

2082 2274 2415 2394 2599

8477,20 9000,59 9610,79 9464,32 9777,29



GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)

315544 314783 315036 314649 314450

39,7 39,6 40,6 40,2 39,6

2482 2421 2738 2737 3147

10105,86 9582,43 10896,21 10820,32 11838,84



GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)

40,1 40,4 40,1 40,3 41,1

1625 1701 1929 1937 2072

6616,45 6732,63 7676,70 7657,64 7794,75

K+F ráfordítás (millió Ft) 4328 5022,1 6275,8 6888,7 7863

GDP (millió Ft)

K+F / GDP

892328 974472 1035081 1025499 1113967

0,49 0,52 0,61 0,67 0,71

GDP (millió Ft)

K+F / GDP

782381 762548 862158 860874 989857

0,10 0,15 0,07 0,14 0,12

GDP (millió Ft)

K+F / GDP


15-64 évesek száma (fő) 298481 298474 299292 299202 298987



15-64 évesek száma (fő) 220131 219612 220248 219739 219566



15-64 évesek száma (fő) 255179 254219 253618 251792 250824




767465 847748 886300 952673 1012090

7287,48 7833,70 8227,32 8787,90 8889,73



674246 659347 738233 754596 786589

8700,22 8290,55 9325,57 9480,98 9410,41



511479 538623 599096 637350 681158

5681,46 5840,66 6555,23 6967,72 7110,35

Komárom-Esztergom megyei adatok év 2005 2006 2007 2008 2009

Fogl. ráta (férfi) (%) 61,61 62,77 63,36 63,20 60,60

Fogl. ráta (nő) (%) 48,00 47,69 48,37 49,30 45,10


Veszprém megyei adatok év 2005 2006 2007 2008 2009

Fogl. ráta (férfi) (%) 61,88 61,22 61,88 59,80 56,30

Fogl. ráta (nő) (%) 45,56 46,48 47,31 45,20 44,40

366555 365009 363706 361620 360387


594271 619748 699665 699353 747069

0,77 0,84 0,86 1,00 1,03

73


Győr-Moson-Sopron megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

2005 2006 2007 2008 2009

63,11 64,86 65,78 65,30 62,00

46,18 45,33 46,73 46,50 47,50

439922 441606 442667 444384 447033

45,5 45,8 46 45,8 45,8

2415 2693 2838 2965 3137

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP






9833,06 10659,01 11294,17 11721,68 11801,22

5306 7171,2 7144,4 9645,2 10564

1064375 1190622 1258825 1321651 1397013

0,50 0,60 0,57 0,73 0,76

9154 9546 9771 9669 9327

307986 309492 310111 310929 312746

2,97 3,08 3,15 3,11 2,98

916870 1037617 1077884 1171804 1252311

8486,01 9300,00 9690,29 10424,66 10538,65

GDP (millió Ft)

K+F / GDP






Vas megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


2005 2006 2007 2008 2009

59,87 63,02 63,66 60,70 56,40

49,80 48,32 48,04 48,20 45,90

265229 264361 263251 261877 260950

42,9 43,2 43,2 42,7 42,1

2057 2318 2373 2314 2579

8375,41 9174,75 9443,65 9148,05 9702,05

867 1531 6670,2 3705,1 6607

544744 611599 623084 604951 674667

0,16 0,25 1,07 0,61 0,98

5390 5555 5635 5181 5438

184107 183782 183252 182102 181510

2,93 3,02 3,08 2,85 3,00

469079 531014 533523 575649 607871

7201,06 7950,41 8065,39 8690,12 8763,28

GDP (millió Ft)

K+F / GDP


15-64 évesek száma

Felsőfokú képzésben tanulók aránya



Zala megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


2005

62,13

49,46

295197

44,8

1873

7626,22

564

551939

0,10

6575

204432

3,22

472007

6510,41

2006

61,33

51,01

294175

44,3

1892

7488,62

729

555978

0,13

6355

203941

3,12

476393

6409,74

43,8 43,5

2032 2212

8086,60 8744,81

1004,4 949,2

594378 643674

0,17 0,15

6559 6237

203529 202034

3,22 3,09

508943 522717

6902,20 7084,81

43,1

2358

8870,66

1169

686807

0,17

6216

200805

3,10

541185

7015,44

2007 2008

61,31 61,40

50,48 47,50

293443 291678

2009

58,00

46,00

290204

74


Dél-dunántúli régió megyéi Baranya megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

2005 2006 2007 2008 2009

53,24 53,79 52,07 49,10 53,50

41,39 42,43 38,57 39,30 40,70

400313 398355 398215 396633 394911

39,6 40,8 41,4 43,7 39,3

1577 1701 1834 1902 2046

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP






6421,01 6732,63 7298,63 7519,27 7696,94

4999 5495,2 4747 4182,4 4056

629849 677358 728927 752566 808978

0,79 0,81 0,65 0,56 0,50

8085 8176 8316 8166 8153

276417 275289 275561 274200 273240

2,92 2,97 3,02 2,98 2,98

542414 585296 624152 665692 706561

5517,00 5815,49 6237,56 6635,14 6730,74

GDP (millió Ft)

K+F / GDP






Somogy megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


2005 2006 2007 2008 2009

52,85 52,07 50,30 50,00 50,10

38,92 38,21 37,70 40,40 39,30

331802 329399 328496 325024 322197

37,3 37,2 37,6 37,4 28,2

1434 1464 1558 1676 1777

5838,76 5794,58 6200,25 6625,82 6684,97

1210 1058,6 953,7 1268,5 1140

474092 481640 509206 542530 577041

0,26 0,22 0,19 0,23 0,20

6071 6230 6124 6225 6008

226510 225428 224740 222091 220364

2,68 2,76 2,72 2,80 2,73

406858 417143 436014 449161 463739

4992,70 5012,37 5282,17 5463,26 5414,58

GDP (millió Ft)

K+F / GDP


15-64 évesek száma

Felsőfokú képzésben tanulók aránya



366472 382847 423639 432958 451377

0,07 0,10 0,09 0,07 0,08

5307 5481 5192 4988 4912

167945 166591 165660 163893 162164

3,16 3,29 3,13 3,04 3,03

316069 332692 362746 383846 407185

5245,27 5420,17 5990,86 6364,43 6494,17

Tolna megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


2005 2006 2007 2008 2009

55,28 55,09 54,08 53,70 53,00

43,57 43,41 40,39 40,90 41,40

245350 242946 240966 238431 235874

39,8 40,8 41,7 42,1 48

1501 1582 1767 1826 1900

6111,56 6261,63 7032,00 7218,82 7147,69

249 372,3 371,7 287,5 349

75


Kelet-magyarországi régió megyéi Hajdú-Bihar megyei adatok GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP



6559,45 6716,80 7183,22 7440,21 7715,75

14756 14404,9 15054,3 20006,4 20156

883320 927369 983050 1021668 1115403

1,67 1,55 1,53 1,96 1,81

12407 12584 12282 13307 12941

375963 375523 375470 374783 374004

3,30 3,35 3,27 3,55 3,46

761763 800833 841748 881433 921426

5645,79 5790,98 6139,28 6407,87 6393,22

GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP






év





GDP egy főre (eFt)

2005 2006 2007 2008 2009

52,94 56,35 54,10 50,60 48,80

39,78 39,14 38,72 40,90 38,10

549372 547357 545641 543802 542192

45 46,3 46,7 47,5 48,1

1611 1697 1805 1882 2051

Felsőfokú Bruttó hozképzésben záadott érték tanulók (M Ft) aránya (%)


Jász-Nagykun-Szolnok megyei adatok év





2005

52,95

38,95

410823

41,8

1361

5541,53

1610

556512

0,29

7969

276673

2,88

475638

4714,04

2006

54,70

40,64

407232

42,6

1544

6111,22

1902,2

625998

0,30

8079

274467

2,94

539610

5244,68

2007

55,11

42,11

403622

42,7

1643

6538,52

3262,1

659634

0,49

7901

272586

2,90

564819

5568,99

2008

56,20

42,50

399200

42,6

1732

6847,20

3421,7

687687

0,50

7968

269486

2,96

615870

6099,07

2009

51,60

41,30

394891

42,8

1833

6895,64

4248

730731

0,58

7544

266246

2,83

660461

6291,90

GDP (millió Ft)

K+F / GDP






689278 720801 775407 787576 861229

0,22 0,25 0,27 0,33 0,33

12697 13153 13510 13423 12785

393339 392496 392379 390302 387121

3,23 3,35 3,44 3,44 3,30

593858 626260 663951 698116 733163

4157,31 4284,27 4586,85 4833,29 4878,81

Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


2005 2006 2007 2008 2009

49,31 49,40 48,61 47,70 46,30

36,13 36,92 36,52 34,50 35,30

581623 578573 576054 571018 565326

39,9 40,9 41,5 42 42,2

1188 1249 1352 1386 1509

4837,13 4943,60 5380,45 5479,34 5676,77

1548 1806,4 2129,6 2569,2 2860

76


Dél-alföldi régió megyéi Bács-Kiskun megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

2005 2006 2007 2008 2009

56,01 54,52 55,10 55,90 54,90

41,73 41,67 41,89 42,00 39,50

540499 537862 536290 533710 530379

39 39,7 40,2 40,4 41,4

1456 1560 1686 1789 1904

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP






5928,34 6174,55 6709,65 7072,54 7162,74

3397 4501,5 6177,2 5616 7006

785006 837752 902105 951975 1014762

0,43 0,54 0,68 0,59 0,69

10706 11239 11563 11212 11001

368114 367062 366814 365196 362453

2,91 3,06 3,15 3,07 3,04

676644 726636 772438 821033 868930

5097,26 5347,20 5732,00 6081,64 6163,27

GDP (millió Ft)

K+F / GDP






7396 7649 7605 7390 7339

262248 260221 258279 254594 250919

2,82 2,94 2,94 2,90 2,92

432195 450548 475112 495535 516994

4516,93 4621,75 4947,19 5201,08 5237,78


15-64 évesek száma (fő) 292962 292494 292883 293044 292636




3,19 3,29 3,25 3,24 3,15

606523 637771 686322 723338 763237

5812,79 5959,43 6445,54 6742,15 6774,61

Békés megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


2005 2006 2007 2008 2009

50,99 52,73 52,83 51,60 49,60

37,55 37,01 40,31 39,20 38,90

389590 385847 382190 376657 371322

43,1 43,6 44,8 45,3 46,1

1297 1357 1462 1561 1630

5280,94 5371,07 5818,21 6171,18 6131,97

1071 1421,3 1396,6 1054 1217

502986 520982 554868 583922 612172

0,21 0,27 0,25 0,18 0,20

Csongrád megyei adatok év





GDP egy főre (eFt)

GDP/fő (euro)


GDP (millió Ft)

K+F / GDP

2005 2006 2007 2008 2009

55,92 56,85 57,43 56,50 55,70

42,75 44,75 44,29 43,10 43,50

424849 423585 423751 424139 423826

49,4 50,1 49,8 49 49,1

1670 1755 1891 1989 2117

6799,67 6946,37 7525,47 7863,21 7964,04

10191 11018,5 11409,3 11888,2 12497

708545 743367 801533 843249 894663

1,44 1,48 1,42 1,41 1,40

77


2.5 Stratégia összefoglaló értékelése A 2007 óta eltelt időszak elegendő hosszú ahhoz, hogy a 2007-ben elfogadott Békés megyei fejlesztési stratégia vonatkozásában érdemi megállapításokat lehessen tenni, ill. SWOT elemzésnek lehessen alávetni (22. táblázat). 22. táblázat: 2007-ben elfogadott megyei stratégiai SWOT összefoglaló táblázata

Stratégia erős pontjai

Stratégia gyenge pontjai

újszerűsége (értékalapúság)

korlátozott indikatív hatású

széleskörű szakmai-, érdekképviseleti típusú megalapozottsága

korlátozott forrás-lehívó hatású

integratív-, ernyő jellege világos hívó szavai, mozgósító ereje megyei kistérségek differenciált kezelése Stratégia veszélyei eltérő politikai szándékok, érdekek eltérő makrogazdasági-, fejlesztéspolitikai érdekek

Stratégia korlátai tradicionális térségi értékekre támaszkodása humánkockázat


A stratégia vitathatatlan erősségének bizonyult: Újszerűsége, ami a megye társadalmi (mint pl.: az itt élő lakosság hagyományos szorgalma, kitartása, megújulási képessége, stb.), gazdasági (mint pl.: hagyományos mezőgazdasági, élelmiszerfeldolgozó iparágai, stb.) értékeinek újra élesztésében nyilvánult meg. A 2007-ben meglepően újszerű gondolatot a megye lakossága kedvezően fogadta, hamar tudott evvel azonosulni. Az értékalapúság megalapozása érdekében a Békés Megyei Levéltár koordinálásával komoly kutatómunka indult, amelynek már jelentős eredményei vannak.

78


A stratégiába foglalt programok véglegesítését szakmai-, kamarai- és kistérségi fórumok előzték meg. Így a végleges dokumentum számos vonatkozásban kiegészült, ill. ismertté vált, ami nagyban hozzájárult elfogadottságához, ill. a projektek generálásához. A stratégia ernyő jellegű, ami összhangban áll a Megyei Önkormányzat gazdaság- és társadalompolitikai feladat hatás-és felelősségi körével. A stratégia megkülönböztetett figyelmet fordított a megye leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségeinek felzárkóztatására. Számos előnye ellenére a stratégiának voltak veszélyei, amelyek egy része politikai jellegű volt, más részük pedig az előre nem látott méretű hazai gazdasági visszaesésből származott. Érdemi áttörés nem következett be foglalkoztatás terén elsősorban azért, mert a megye nem kapott támogatást a térségi ipari parkok hálózatának kialakításához. A tervek (és remények) ellenére sem indult meg a 44-es (Kecskemét, Szarvas – Békéscsaba – Gyula - országhatár) út gyorsforgalmi úttá történő kiépítése. Gyakorlatilag a megyeszékhely (ill. a 44-es út menti települések) elérhetősége nem javult, ellenkezőleg, az út állapota számos helyen tovább romlott.

79


3. Stratégia további kimenetét befolyásoló hatások Békés megye fejlesztési stratégiájára a jövőben alapvetően két tényező lesz hatással: a) Európai Unió tagállamai, ill. hazánk gazdasági helyzete. A 2007 után bekövetkezett pénzügyi válság kedvezőtlenül érintette az EU tagállamok gazdaságát; csökkent a GDP növekedési üteme; csökkentek az adóbevételek, romlottak a foglalkoztatási mutatók, visszaesett a tagállamok exportja, nehezen kiszámíthatóvá vált az euró/USD árfolyam. A pénzügyi válság valamennyi tagállam esetében növelte a költségvetési hiányt. Több euró körhöz tartozó tagállam (Görögország, Spanyolország, Portugália) nem tudta a hiánycélokat tartani. Hazánkat a pénzügyi krízis legyengült gazdasági és morális helyzetben érte el 2007ben, ami tovább rontotta a vállalkozói légkört. Az elkövetkező időszakra (2010-2013) vonatkozóan a gazdaságelemzők óvatos optimizmusú előrejelzései arra engednek következtetni, hogy a vállalkozások gazdasági és bürokratikus terhei csökkennek, ami természetszerűleg a Békés megyei vállalkozások helyzetét, ill. foglalkoztatási képességét is pozitívan befolyásolhatja. b) Kormányzat új gazdaságfejlesztési törekvései. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv kiegészítéseként számolni kell a jövőben mind az Új Széchenyi Terv, mind pedig a Duna Stratégiában megjelenő új hangsúlyokkal.

80


3.1 Új Széchenyi Terv A Kormány 2010. júliusában tette közzé az un. Új Széchenyi Terv vitairatát, amelyben négy ágazat (egészségipar, zöld gazdaság, hálózati gazdaság, tudásgazdaság) és három (otthonteremtés, munka- és teljesítményközpontú gazdaság, tranzitgazdaság) horizontális prioritást rögzítettek (38. ábra).

Új Széchenyi Terv

Gyógyító Magyarország

Megújuló Magyarország

Hálózati gazdaság

Egészségipar

Megújuló energia és zöldgazdaság

Vállalkozásés üzleti környezetfejlesztés

Tudásgazdaság

Otthon- teremtés

K+F+I

Lakásprogram

ágazati programok

Munkagazdaság

Tranzit gazdaság

Foglalkoztatás

horizontális programok

38. ábra: Új Széchenyi Terv. Mozgásteret befolyásoló hatások

Az Új Széchenyi Tervben az alábbi ágazati kitörési pontok jelennek meg (23. táblázat): Az egészségipar magába foglalja többek között a gyógyszeripart, az orvosi műszergyártást, a gyógyászati segédeszközök gyártását, a termál-egészségturizmust, a hozzá kapcsolódó egészségturisztikai szakképzést, a balneológiát, a növényházi kertészetet, a gyógynövénytermesztést és –feldolgozást, a termálvíz gyógyászati alkalmazását, a szépségipart, és az ásványvíztermelést. A hálózati gazdaság több területet fog át, ahol a gazdaság szervezésének alapja a termelői hálózatok létrehozása és működtetése. A legfontosabbak kiemelve: az autóipart és a hozzá kötődő beszállító háttériparokat, a regionális klasztereket, a kereskedelmi beszállítói hálózatokat, a logisztikát, Magyarország tranzitszerepének kedvezőbb gazdasági kihasználásához kapcsolódó iparágakat a Kárpát-medencei gazdasági térség felépítését, a hálózatba szerveződő üzleti-, pénzügyi- és ingatlanfejlesztési szolgáltatásokat és központokat.

81


A zöld gazdaság is nagyon tág terület, ahova olyan ágazatok tartoznak, amelyek a környezettel mint erőforrással a korábbi időszakokhoz képest sokkal hatékonyabban és takarékosabban gazdálkodnak. Csupán néhány példát említve: a megújuló és alternatív energiaforrások (geotermikus energia, biomassza, energianövények, nap- és szélenergia, stb.) hasznosítása, a biokertészet és a bio-élelmiszeripar, a biotechnológiai kutatások, a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, az épületek energiahatékonyságának javítása, a természet- és vízvédelem. A tudásgazdaság nevéből fakadóan széles területet ölel át: olyan, többnyire napjainkban kialakuló, vagy megerősödő iparágakat, amelyeknek legfontosabb jellemzője az új tudás megteremtése és alkalmazása, mint például a kutatás-fejlesztés, az innováció, a járműipar, az egészségipar és az informatika terén, a kreatív iparágak (filmipar, design, építészet, iparművészet, szórakoztató ipar, webes és internetes szolgáltatások, stb.). 23. táblázat: Új Széchenyi Terv prioritásai Egészségipar

gyógyszeripar orvosi műszergyártás gyógyászati segédeszközök gyártása termálegészségturizmus egészségturisztikai szakképzés balneológia növényházi kertészet gyógynövénytermesztés és feldolgozás szépségipar ásványvíztermelés

Hálózati gazdaság

Zöld gazdaság

autóipari beszállítói program

geotermikus energia hasznosítása

regionális klaszter(ek)

nap- és szélenergia hasznosítása

kereskedelmi beszállítói hálózat(ok)

biomassza- és energianövények hasznosítása

tranzitszerep hasznosítása

biokertészet bio-élelmiszeripar biotechnológiai kutatások

Tudásgazdaság

kreatív iparágak (film, design, építészet, iparművészet, webes-internetes szolgáltatások) új tudást teremtő iparágak (nanogyógyászat, nanotechnológia, stb.)

épületek energiahatékonyságának javítása természet- és vízvédelem

82


Békés megye esetébe mind a négy ágazati prioritás potenciálisan jelentős fejlesztési lehetőségeket biztosít (figyelembe véve a helyi (természeti-, termelési- és humán erőforrás adottságokat. Így az egészségipar esetében: a termál- és egészségturizmus, az egészségturisztikai szakképzés, a balneológia, a növényházi kertészet, a gyógynövénytermesztés és feldolgozás és az ásványvíztermelés adottságai a legkedvezőbbek. A hálózati gazdaság prioritás esetében: az egészségturisztikai klaszterek, a kereskedelmi beszállítói hálózatnak van elsősorban továbblépési lehetőség. Az un. zöld gazdaság valamennyi megjelölt prioritása összhangban van Békés megye adottságaival, fejlesztési elehetőségeivel. Az un. tudásgazdaság esetében az e-piacok fejlesztését célszerű preferálni.

83


3.2 Duna Stratégia A Régiók Bizottsága (RB) az elmúlt években újra és újra kiemelte a Duna-medence Európában betöltött különleges szerepét, és kérte egy, a Duna-medencével foglalkozó európai uniós stratégia kidolgozását. Peter Straub (DE/EPP), Baden-Württemberg tartományi gyűlésének elnöke, korábbi RB- elnök kezdeményezésére az RB 2008 végén „Duna-medence” elnevezésű régióközi csoportot hozott létre. A csoporthoz Németország, Ausztria, Szlovákia, Magyarország, Románia és Bulgária Duna menti térségeiből származó regionális és helyi képviselők, valamint horvát és szerb vendégtagok tartoznak. A Duna csoport célja, hogy Brüsszelben felhívja a figyelmet a Duna-medencére, és európai szinten képviselje az érintett régiók érdekeit. 2009. májusában Duna-csúcstalálkozóra került sor Ulm-ban. A találkozón az érintett tagállamok közös együttműködési nyilatkozatot fogadtak el, amelynek célja egy olyan, a területi, gazdasági, kulturális kohézió fontosságát hangsúlyozó, Duna-menti országokat érintő stratégia (Európai Duna Stratégia, EDS) elkészítése, amely alapján a "Duna Régió" a tervezett 2014-ben induló új költségvetési periódusban már közös európai fejlesztési és kutatási térségként kerülhet meghatározásra. A 2010 végéig elkészítésre kerülő stratégia a régiót érintő aktuális uniós politikákra és kezdeményezésekre figyelemmel kerül kialakításra, és tartalmazni fogja a Duna Régió környezeti, közlekedési, társadalmi-gazdasági és kulturális szempontú fenntartható fejlesztését. Az Európai Tanács 2009. júniusi ülésén felkérte az Európai Bizottságot a stratégia elkészítésére. Az EDS célrendszere: Jövőkép: a Duna váljék értékalapú és biztonságos térséggé. Átfogó célok: a Duna völgye integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel. Stratégiai prioritások: A térség biztonságának erősítése az országban és a határokon átívelően (természetikörnyezeti, energiaellátási, társadalmi-gazdasági, élelmiszerellátási), Fenntartható gazdaságfejlesztés (közlekedés, turizmus, ipar), Dunai identitás és együttműködés (érték- és örökségvédelem, kultúra, oktatás-képzés, partnerségi együttműködés).

84


Horizontális stratégiai célok: EU egységes piacának kiteljesítése Innováció és kutatásfejlesztés Klímaváltozás kezelése

39. ábra: Duna Menti régiók (javasolt lehatárolása)

A Duna Stratégiára konkrét cselekvési területeket javasol e stratégiához, és hangsúlyozza a régiók és városok központi szerepét a stratégia kidolgozása és megvalósítása során. A javasolt intézkedések a közlekedési infrastruktúra kiépítésétől és a határokon átnyúló árvízvédelmi együttműködéstől a közösségi fenntartható idegenforgalmi koncepciókon keresztül a regionális kulturális munkáig terjednek. A Duna-medence fenntartható gazdasági fejlődésének egyik előfeltétele, hogy egységes nagy térségként szemléljük: a Duna-medence a jelenlegi, 2007–2013 közötti uniós támogatási időszakban két egymást átfedő támogatási területbe tartozik. Az RB ezért kérte az európai intézményeket, hogy a következő támogatási időszakban összességében foglalkozzanak vele. A Duna-medencét gazdasági, társadalmi, ökológiai és kulturális lehetőségeinek teljes mértékű kiaknázásához egységes transznacionális európai támogatási területként kell figyelembe venni – jelentette ki Wolfgang Reinhart. 85


Magyar szempontból kiemelkedően fontos az Európai Tanács 2009. júniusi döntése, amelyben felkérte az Európai Bizottságot, hogy 2010 végéig dolgozza ki a Duna térségére vonatkozó komplex, társadalmi, gazdasági, közlekedési és környezetvédelmi vetületeket részletesen áttekintő stratégiát. A 2011-ben az Európai Unió soros elnökeként, hazánk kiemelt figyelmet kíván fordítani a stratégia véglegesítésére és elfogadtatására. Hiszen a 2014-től induló új programozási időszakban lehetőség nyílik a Duna nemzetközi makrorégióként történő megjelenítésére, amely lehetővé teszi uniós források felhasználását. Magyarország már megkezdte felkészülését a hazai érdekek érvényesítésére, az európai Duna stratégia kialakításában való vezető közreműködésre. Az Országos Területfejlesztési Koncepció 2005. évi elfogadásával az Országgyűlés kiemelt feladattá nyilvánította a Duna fenntartható fejlesztését, természeti területeinek, tájainak, kulturális értékeinek védelmét. A Stratégia keretében olyan lényeges nemzetközi együttműködések alakíthatók ki, amelyek segíti az áruk szabad áramlását, az energia- és környezet biztonságot. Mindemellett kiemelt figyelmet fordít az ár- és belvizek elhárítására, a szárazság elleni intézkedésekre, valamint a levegőszennyezés elleni védelemre. A formálódó EDS jó példája lehet egy új fajta nemzetközi összefogásnak, amelyben az érintett országok a siker érdekében közösen együttműködnek.

86


Jövőkép: A dunai térség Európa érték-alapú és biztonságos térsége Átfogó cél: A Duna integráló szerepének erősítése fenntartható fejlesztéssel Stratégiai prioritások I. A Dunai térség biztonságának erősítése országon belül és határokon átívelően I. A. I. B. I. C. I.D. Természeti körEnergiaelláTársadalmi, Élelmiszerellányezet értékeitás biztonságazdasági biztás biztonsága nek védelme ga tonság javítása

II. Fenntartható gazdaságfejlesztés II.A. Duna-térségi közlekedés javítása

II.B. Tájhonos turizmus fejlesztése

II.C. Az ipari feltételeinek javítása

III. Dunai identitás és együttműködés erősítése III.A. Érték- és örökség védelem

III.B. Kultúrális együttműködés

III.C. Oktatási és képzési együttműködés

III.D. Együttműködés és partnerség

Tapasztalatcsere és tudástranszfer elősegítése Oktatás és képzés hálózati bővítése Környezettudatosság javítása

Intézményi és önkormányzati együttműködés helyi, térségi, euroregionális és nemzetközi szinten A térségi közös tervezés kiterjesztése

Intézkedések (beavatkozási területek) Bioszféravédelem megszervezése Közös vízgyűjtő- és vízkészletgazdálkodás kialakítása Ivóvíz-minőség védelem feltételeinek javítása Határokon átívelő szennyezések (levegő, víz, zaj) terjedésének megelőzése Hulladékgazdálkodás fejlesztése

Energiahálózatok és termelő kapacitások fejlesztése Lokális megújuló energia (nap, szél, geoterm rendszerek) létrehozása Nukleáris biztonság javítása Energia takarékosság elősegítése

Migráció kezelése Bűnözés megelőzése Járványok megelőzése és Eegészségügy Katasztrófa (főleg vízkár elleni) védelem Lokális pénzügyi hálózatok fejlesztése

Ökológiai és hagyományos termelési kultúra alapú agrárfejlesz-tés elősegítése Helyi piacok fejlesztése GMOmentesség fenntartása

Fenntartható követelmények, megfelelő hajózóút és eszközpart biztosítása Térségi közlekedési kapcsolatok és határok átjárhatóság javítása

Vízparthoz kötődő turizmus környezeti feltételeinek megteremtése A táj és kulturális adottságokra épülő közös turisztikai arculat építése

Tudásigényes környezetbarát iparágak fejlesztése Tradíciókon alapuló helyi erőforrásokra alapozott gazdaság (KKV)

Közös európai értékek (pl.: tolerancia, demokrácia, kisebbségvédelem) elterjesztése Közös (épített) örökség megőrzése, tudatosítása Társadalmi migráció elősegítése

Nyelvikulturális összetartozás erősítése Civil kapcsolatok élénkítése Egyházivallási kapcsolatok erősítése

Horizontális intézkedés 1.: Az EU egységes piacának elősegítése Horizontális intézkedés 2.: Kutatás-fejlesztés és innováció elősegítése Horizontális intézkedés 3.: Klímaváltozás társadalmi-gazdasági következményeinek mérséklése

40. ábra: A Magyar Duna-térség jövőképe és stratégiai célrendszere

87


4. Jövőkép és célok A megyei fejlesztési stratégiában (2007-ben megfogalmazott) jövőkép és célrendszer változatlanul helytálló, alapvető módosításra nincs szükség (41. ábra). a) Átfogó célja: a megye társadalmi, gazdasági mutatói romlásának megállítása, felzárkóztatás megindítása. Az átfogó cél magába foglalja mind a kohéziót, mind pedig a versenyképesség javítását. b) Specifikus céljai: Életminőség javítása. (Békés megyében élők egyik legsúlyosabb gondja, hogy a perifériára sodródott - elsősorban a Mezőkovácsházai és a Sarkadi - kistérségekben a lakosság elszegényedése aggasztó méreteket öltött. Úgy tűnik, hogy ez a tendencia erősödik; fennáll annak a veszélye, hogy generációkat érint, ill. egyre erősebb lesz a területi koncentrációja. A folyamat megállítására csak komplex, összehangolt terv segítségével van remény !) Gazdasági teljesítmény növelése és a foglalkoztatás javítása, értékalapú gazdasági láncok, hálózatok kialakítása. Békés megye termőföldi adottságai változatlanul jók, ezért a megye agráriumát a korábbi súlyának megfelelően kell kezelni, vissza kell állítani a feldolgozó ipart. Innovatív energiagazdálkodás feltételeinek megteremtése a megye vízkészletére, napenergiájára alapozva. Környezeti fenntarthatóság javítása. (Békés megye komoly értéke természeti adottságai. (Ezért a fejlesztéseknél biztosítani kell ezek fenntarthatóságát !) c) Operatív céljai: a foglalkoztatás és az önfoglalkoztatási képesség javítása; a képzettség és képezhetőség javítása; a népesség egészségi állapotának javítása; a közösségi/kulturális értékek megőrzése, gazdagítása, helyi közösségek erősítése; Békés megyei termék imázs kialakítása. Összefoglalva: Az aktivitási-, a foglalkoztatási arány növelése, a munkanélküliségi ráta csökkenése kiemelt fontosságú feladat. E nélkül aligha képzelhető el a kohéziós folyamatok erősítése.

88


Felzárkózás, versenyképesség javítása

Átfogó cél

Specifikus cél

Operatív célok

Az életminőség javítása

A gazdasági teljesítmény növelése

A foglalkoztathatóság és az önfoglalkoztatási képesség javítása

A KKV-k foglalkoztatási kapacitásának bővítése, termelékenység javítása

A környezeti infrastruktúra javítása

A képzettség és képezhetőség javítása

Hálózati együttműködés javítása

A természeti környezet védelme

A népesség egészségi állapotának javítása

Értékalapú gazdaságfejlesztés

Környezetkímélő energiafelhasználás

Idősekről való gondoskodás

Környezeti fenntarthatóság javítása

Innovatív gazdaságfejlesztés

Megközelíthetőség javítása A közösségi/ kulturális értékek megőrzése, gazdagítása, helyi közösségek erősítése

Logisztikai feltételek javítása

41. ábra: Békés megye területfejlesztési tervének (2007-2013) célrendszere

89


5. Programok, alprogramok A következő oldalakon egyrészt a 2007-ben jóváhagyott struktúrának, másrészt az Új Széchenyi Terv prioritásainak megfelelően foglaljuk össze a Békés megye integrált fejlesztési stratégiájának megfelelő programokat és alprogramokat (24. táblázat). 24. táblázat: Békés megye integrált fejlesztési stratégiájának program és alprogram struktúrája Gazdaság teljesítményének javítása

Fenntartható gazdaság fejlesztése

a) Egészségipari fejlesztése Rehabilitációs ellátórendszert fejlesztő alprogram Egészséges város alprogram Egészségipari klaszter alprogram

a) Zöld gazdaság fejlesztése Alternatív energiaforrások hasznosításának alprogramja

Ivóvíz hálózat minőségének javítása, hálózati rekonstrukció

b) Épített és természeti környezet fejlesztése Határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések alprogramja

Elérhetőség javítása (közúti, vasúti, légi közlekedés)

b) Agrár gazdaság fejlesztése Komplex agrár vezértermék és hálózatok fejlesztése alprogram Békés megyei termék alprogram

Infrastruktúra fejlesztése

c) Tudásgazdaság fejlesztése Életpálya tervezési alprogram ‐ Útjelző: tanácsadói operatív alprogram ‐ Empátia: tanár felkészítő operatív alprogram ‐ Érvényesülés: diák felkészítő operatív alprogram Hálózatfejlesztési alprogram ‐ Kapcsolati háló operatív alprogram Képzésfejlesztési alprogram ‐ Hozzáértés: gyakorlati képzésfejlesztési operatív alprogram ‐ Mozgástér: mobilitás operatív alprogram ‐ Idegen nyelvek operatív alprogramja

90


24. táblázat folyt. Gazdaság teljesítményének javítása ‐ ‐

‐



Strukturális fejlesztés operatív alprogramja Élettér: horizontális fejlesztési operatív alprogram Kézfogás: vonzástér bővítési alprogram

Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi alprogramja ‐ Helyzetbe hozás operatív alprogramja ‐ Felzárkóztatási alprogram e-önkormányzat alprogram e-piacok alprogram d) Tranzit gazdaság fejlesztése Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése alprogram e) Szociális gazdaság fejlesztése Személyi szolgáltatások fejlesztése alprogram Települési szolgáltatások fejlesztése alprogram

91


5.1. Gazdaság teljesítményének javítása A gazdaság teljesítményének javítása egyrészt a foglalkoztatás növelésével, másrészt az értéklánc mentén történő hozzáadott érték javításával érhető el. A két cél szorosan összefügg, ill. kiegészíti egymást. Új munkahelyek nélkül aligha képzelhető el a megyében a foglalkoztatás javítása, ill. minden munkahelyeken növelni kell az előállított termék/szolgáltatás hozzáadott értékét, ami elsősorban vertikumok kialakításával érhető el. A program öt alprogramot foglal össze: egészségipar fejlesztését, agrár gazdaság fejlesztését, tudásgazdaság fejlesztését, tranzit gazdaság fejlesztését és a szociális gazdaság fejlesztését.

92


5.11 Egészségipar fejlesztése Az egészségipar napjainkban a gazdaság dinamikusan növekvő és erősödő területe. Az ágazat hozzáadott értéke és tovagyűrűző hatása magas (minden 100 Ft egészségipari bevétel további 186 Ft pótlólagos, más ágazatokban jelentkező árbevételt generál). Az ágazat gazdasági jelentőségét növeli a társadalmi szemlélet változása. A hazai lakosság számára is mind fontosabbá válik az egészségi állapot. Békés megye egyik kitörési pontja az egészségipar fejlesztése lehet. Ehhez (különösen a mozgásszervi betegségek kezeléséhez) szükséges természeti- és humán feltételek adottak; fejlesztésük kiemelt fontossággal bír. Békés megye szellemi potenciáljára építve kialakítható az a tudásbázis, amely alapját képezheti egy egészségipari, egészségturisztikai értékláncnak (42. ábra).

a d o t t s á g o k

Békésmegyei onon-line piac

gyó gyógyá gyászati eljá eljárások fejleszté fejlesztése

gyó gyógyá gyászat

rekreá rekreáció ció

finanszírozás/ tokebevonó képesség támogatása

42. ábra: Egészségipar értéklánc fejlesztésének modellje

Az értéklánc kiinduló pontja a beavatkozásokat, ellátásokat megalapozó kutatásoknak és fejlesztéseknek kell lenniük. Mind a kutatás, fejlesztés, mind a hozzá kapcsolódó beavatkozások csak akkor indíthatják el az egészségipar kialakulását, ha megtörténik a termékké alakítása, ill. a termék bevezetése. Ennek egyik kiemelkedően fontos feltétele az egészségipari szolgáltatások on-line piacának kialakítása, azon keresztül történő promocionálás és értékesítés. 93


a) Rehabilitációs ellátórendszert fejlesztő alprogram A rehabilitációs és egészségügyi ellátórendszerének átalakítási alprogramja két célt szolgál: Rehabilitációs és egészségügyi rendszer hatékonyságának javítása. Alkalmazott kutatásfejlesztési tevékenységek letelepítése és indítása, ami közvetlenül szolgálja az egészségügyi szolgáltatások fejlesztését, beleértve a térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatásokat és a szerződéses alapon külföldi és hazai magánbetegek gyógyítását is ellátó egészségipari klaszter megszervezését. Ez olyan fejlesztéseket jelent, amelyek egyidejűleg szolgálják a lakosság közeli és kórházon kívüli ellátások fejlesztését (járóbeteg ellátás, otthoni szakápolás, egynapos sebészeti ellátás), valamint a kórházi szektorban a progresszív ellátási logika szerint megvalósítandó koncentrációt. Ennek jegyében a térség kórházait, rendelőintézeteit hálózatba kell fűzni. A közfinanszírozású ellátórendszer átszervezésének másik célja helyi gyógyvízre és szaktudásra épülő ellátórendszer létrehozása, amely több területen (stroke, mozgásszervi, kardiológiai, onkológiai rehabilitáció) nyújt gyógyászati szolgáltatásokat. E két fejlesztési irányt támogatja az alkalmazott kutatási tevékenység. Az alább ismertetett kutatóközpontok feladata: rehabilitációs klaszter létrehozása és a gyógyító szolgáltatások folyamatos hatékonyságmérése és fejlesztése, térítés ellenében igénybe vehető szolgáltatások igényfelmérése, kifejlesztése, a klaszter tagoknál történő bevezetése, valamint a szerződéses külföldi és hazai betegek gyógykezelésének megszervezése, különös tekintettel a rehabilitációs kezelésekre, egészségügyi szolgáltatás- és termékfejlesztés, amelynek eredményeképpen egészségipari befektetések vonhatók a térségbe.

94


25. táblázat: Rehabilitációs- és egészségügyi ellátórendszert fejlesztő alprogram

Alprogram célja

Ellátórendszer hatékonyságának javítása. Rehabilitációs egészségügyi ipar feltételeinek megteremtése.

Alprogram tartalma

Rehabilitációs klaszter létrehozása. Termék- és szolgáltatás-fejlesztés. Települési szintű egészségjavítási terv elkészítése.

Érintett megyei szervezetek

Pándy Kálmán Kórház, Gyula. Réthy Pál Kórház, Rendelőintézet. Orosháza Városi Önkormányzat Kórháza. Gyógyfürdők. Szakképző intézmények. Egészségügyi vállalkozások.

b) Egészségipari klaszter alprogram Békés megye elsősorban a Körösöknek, a gyógyvizeknek és a természet adta lehetőségeknek köszönheti ismertségét. Az elmúlt évek gazdasági és turisztikai fejlesztései előremozdították a megye turizmusát, de további lépések szükségesek ahhoz, hogy az elkezdődött fejlesztések befejeződjenek és fenntarthatóvá váljanak. A megye turisztikai fejlesztése két részre osztható, ám ezek szervesen összekapcsolódnak: Az egyik rész a gyógyturizmus, ahol az integrált fejlesztések révén a meglévő kapacitásokat lehet összehangolni, valamint minden betegség típusra megtalálható komplex lehetőséget kidolgozni. Ami fontos és a megyének egyedülálló lehetősége, hogy minden jelentősebb gyógyászati fürdő mellett található kórház és így a folyamatos és teljes körű orvosi ellátás is megoldható. A másik rész az aktív turizmus, ahol a vizek, a természet adta lehetőségek a családok, az ifjúság, a természet kedvelőknek nyújtanak lehetőséget a hosszabb itt tartózkodásra. Azonban elsőként szükséges a vízi-, lovas-, kerékpáros-, és ökoturisztikai útvonalakat összekötni, a pihenési, kikötési, megállási lehetőségeket, valamint a tájékozódást biztosítani. Ezt követően összefogással biztosítható a megyébe érkező vendégek részére a komplex 3 vagy több napos aktív itt tartózkodás.

95


A klaszter célja az egészségipar és az egészségturizmus koordinált összehangolt működésének biztosítása; az egészségturizmusban található lehetőségek feltárása, a Békés megyei gyógyfürdők, welness központok, hozzájuk kapcsolódó létesítmények és kiszolgáló vállalkozások, szállodák, kórházak és a megyében praktizáló orvosok együttműködési feltételeinek megteremtése. Békés megye fejlődésében fontos szerepet játszhat az egészségturizmushoz kapcsolódó vállalkozások közös fellépése. Fejlesztési pontok: Gyógyfürdők (Békés, Gyula, Orosháza – Gyopáros, Gyomaendrőd, Füzesgyarmat, Tótkomlós, Nagybánhegyes, Dévaványa), Aktív turizmus (Mezőhegyes, Füzesgyarmat, Kondoros, Szabadkígyós, Békésszentandrás, Vésztő, Dévaványa, Kardoskút, Biharugra, Szarvas, Gyomaendrőd, Békés). 26. táblázat: Egészségipari klaszter

Cél

Intézkedések indokoltsága

Békés megye termál adottságainak hatékonyabb hasznosítása. Magas hozzáadott értékű „tiszta” ágazat létrehozása. Egészségügyi innováció segítése. A mozgásszervi problémák tipikusan civilizációs betegségnek számítanak. Egyre nagyobb kereslet van mind Európában, mind hazánkban ilyen jellegű problémák komplex kezelésére. Békés megye adottságai, másrészt az eddigi előzmények esélyt adnak arra, hogy létrejöjjön a megyében a mozgásszervi rehabilitációt segítő egészségipari klaszter. A Dél-békési térségben már ma is jelentős román állampolgár érkezik kezelésre.

Célcsoport

Vállalkozások. Egészségügyi intézmények. Képzőhelyek.

96


5.12 Agrár gazdaság fejlesztése A megye fenntartható gazdasági növelése értéklánc mentén történő fejlesztéssel valósítható meg. Ennek lényege, hogy a termék/ szolgáltatás ötletétől az értékesítésig egymásra épülő, helyi hálózatba szervezett rendszer jelenik meg a piacon (43. ábra)

é r t é k e k / a d o t t s á g o k

Békés megyei onon-line piac

komplex termé termék/ szolgá szolgáltatá ltatás tervezé tervezés fejleszté fejlesztés

termé termék/ szolgá szolgáltatá ltatás elo eloállí llítása (generá (generálás)

oktatá oktatás/ taná tanácsadá csadás/ gyakorló gyakorlóhely (generá (generálás)

részfinanszí szfinanszírozá rozás/ to tokebevoná kebevonás tá támogatá mogatása

43. ábra: Értéklánc alapú gazdaságfejlesztési modell logikai struktúrája

Az integrált értéklánc egyben a magasabb hozzáadott érték garanciája, a minél magasabb feldolgozottsággal bíró termékek előállítása. Jelenleg a megye gazdasági szereplőinek hozzáadott érték előállító képessége alacsony, így a vállalkozások eredményessége is kicsi, ezért versenyképességük gyenge. a) Komplex agrár vertikumok és hálózatok fejlesztése alprogram Békés megye fejlődése mindig szorosan összefüggött a mezőgazdaság- és az élelmiszerfeldolgozó ipar helyzetével. Amikor az ágazat hozzáadott értéke, termelési mutatói, ár- és költségszínvonala jó volt, a megyében élők jövedelmi viszonyai is kedvezően alakultak. Az elmúlt évek hibás gazdaság- és vidékfejlesztési koncepciója azt eredményezte, hogy az ágazat mutatói kedvezőtlenül alakultak, a megye élelmiszer feldolgozó vállalkozásainak jelentős része csődbe jutott, ill. foglalkoztató képessége jelentős mértékben romlott. 97


A megyei fejlesztési stratégia fontos célja a megye élelmiszergazdaságának fejlesztése, a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások hatékonyságának javítása, működési stabilitásuk megteremtése, új élelmiszer-feldolgozó vállalkozások létrehozása, komplex vertikumok megteremtése. Az agrár hálózatok és klaszterek lehetővé teszik: a tranzakciós és szállítási költségek csökkentését, a gyorsabb és pontosabb információáramlást, a gördülékenyebb inputhelyettesítést, az iparági technológiai és szervezési tapasztalatok (learning-by-doing) megismerését, az iparági tudás állandó cseréjét, a kockázatok szétterítését, közös kutatások és fejlesztések elindítását, a helyi társadalom támogatását (képzési intézmények, infrastruktúra fejlesztése stb.), a gyorsabb piaci alkalmazkodást, az iparág piacára történő belépést (alacsonyabb belépési korlátok). Békés megye termőföldi, klimatikus adottságai ma is kiválóak a mezőgazdaságra és állattenyésztésre. Az alprogram tehát egyrészt a hibás gazdaságpolitika következtében megszűnt élelmiszerfeldolgozó vállalatokat kívánja újra indítani, másrészt a mezőgazdasági termelők és feldolgozók kiszolgáltatottságát kívánja a hálózatokba szervezéssel csökkenteni (27. táblázat).

98


27. táblázat: Mezőgazdasági, feldolgozóipari hálózatok fejlesztése alprogram

Alprogram célja

Komplex vertikumok létrehozása. Hozzáadott érték növelése. Foglalkoztatás javítása. Kis- és közepes nagyságú üzemek hatékonyságának javítása.

Alprogram tartalma

Feldolgozóipari hálózatok létrehozása. On-line piacon való megjelenés technikai feltételeinek megteremtése.

Érintett szervezetek

Egyéni gazdálkodás. Kis- és közepes nagyságú mezőgazdasági üzemek. Mezőgazdasági- és élelmiszer-feldolgozóipari szakképző intézmények. Agrárkamara.

A mezőgazdaság foglalkoztató és eltartó képessége ennek eredményeként javítható, az un. kisüzemek gazdálkodása hatékonyabbá tehető. Ezt kell szolgálnia a termelők és a feldolgozók hálózatba szervezése és on-line piacon történő megjelezése.

b) Békés megyei termék alprogram A mezőgazdasági termékek piacképességének növelése érdekében meg kell terveztetni a „Békés megyei termék” megkülönböztető logót, ki kell alakítani odaítélésének feltételeit, be kell vezetni a köztudatba. Az un. lokálpatrióta gazdaság tudatos építésének ez fontos feltétele (28. táblázat).

99


28. táblázat: Békés megyei termék alprogram

Alprogram célja

Megye termékei piacképességének növelése. Foglalkoztatás javítása. Versenyképesség javítása.

Alprogram tartalma

Minőségbiztosítási rendszerek bevezetése. PR programok kidolgozása. e-programok, on - line piac fejlesztése. helyi termék helyi piacok erősítése.

Érintett szervezetek

Egyéni gazdálkodók. Kis- és közepes nagyságú mezőgazdasági üzemek. Mezőgazdasági- és élelmiszer-feldolgozóipari szakképző intézmények. Agrárkamara.

Hazánkba érkező mezőgazdasági termékek egy részének eredete bizonytalan. A Békés megyei termékek esélyeit növelné a tájspecifikus, környezettudatos termesztési és tenyésztési eljárások bevezetése, ill. az ahhoz kapcsolódó termékmarketing kialakítása. A térségről alkotott pozitív kép ilyen módon visszahathat a termékekre, ill. a termékek iránti keresletre.

100


29. táblázat: Mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás fenntarthatóságának biztosítása, versenyképességének javítása alprogram

Intézkedés Fő célkitűzés Intézkedések indokoltsága

Helyi élelmiszer előállítás fejlesztése, csomagolt, tisztított (primőr) zöldség biológiailag lebomló csomagolásban; termelési - értékesítési szövetkezetek kialakításával. Az európai agrármodell térségi megvalósítása – a fenntarthatósági elvek integrálása a termelési technológiákba, különös tekintettel a zöldségtermesztésre. A térségben tipikusan mezőgazdasági tevékenységet folytatnak. A térség talajadottságai változatos növénytermelési szerkezet kialakítására alkalmasak, a természeti adottságok megfelelőek vírusmentes szaporítóanyagok előállítására, gyümölcs-és kertészeti termelésre, fatermelésre, a biotermelésre. Az intenzív mezőgazdasági kultúrák nagy hagyománnyal rendelkeznek, és specializált mezőgazdasági ágazatok is kiépültek. A szántóföldi növénytermesztés mellett a zöldségfélék termesztése is jelentős. Nagybánhegyesen hagyományai vannak a fóliás primőr termesztésnek. A zöldségtermesztésre jellemző, hogy bár az összes szántóterületnek csak 4 %-át teszi ki, de dinamikus növekedést mutat. Békés megyében összesen 16 701 ha termőterületről 280 ezer tonna zöldséget takarítottak be 2003-ban. A zöldségfélék területének 54 %-án az egyéni gazdálkodók végzik a termesztést, ahol az összes zöldségféle mennyiségének 69,5 %-át termelik. Ennek értékesítése feldolgozatlanul kerül a piacra. A hozzáadott érték növelésével, válogatás, csomagolás, eredet jelölés megadásával, az értékesítés és szállítás szervezésével nagyobb szupermarketek beszállítóivá válhatnak a közeli városokban, a régióban. A hozzáadott értéket növeli, ha ezek a termékek a térségben előállított biológiailag lebomló csomagolásban kerülnek piacra

Az intézkedések által érintett területek (projekt szint)

A térség egész területén folytatott zöldség termesztés tovább feldolgozás és értékesítés. A térségben termelt zöldségfélék piaci értékesítését elősegítő intézkedés a minőségi és élelmiszerbiztonsági kritériumokat figyelembe véve válogatás, csomagolás és logisztikai fejlesztéssel biztonságosabb megélhetést teremt.

Célcsoportok

A termelési vertikum által érintettek, illetve az általuk létrehozott Termelési Értékesítési Szövetkezet TÉSZ- Egyéni gazdálkodók – munkanélküli családtagok/helyi lakosok.

Output indikátorok

– – – –

Értékesítési volumen változása, (tonna/év). Árbevétel változás (Ft/év). Munkahelyteremtés (fő/év). TÉSZ – csomagolt termékek.

Eredmény indikátorok

–

Új piac.

Hatás indikátorok

– –

Új munkahelyek. Foglalkoztatás/jövedelemnövekedés.

101


30. táblázat: Mezőgazdaság és élelmiszerfeldolgozás fenntarthatóságának biztosítása, versenyképességének javítása alprogram


Az intézkedések által érintett területek (projekt szint) Célcsoportok Output indikátorok

„Békési megyei ízek” - helyi ételek gyártása A fenntartható élelmiszer rendszerek (lakóközösségek) lokális kialakítása, amelyek az erőforrás felhasználás és a környezetterhelés csökkentésével javítják a jóléti mutatókat. A mezőgazdaság fejlesztésében a fenntarthatóság a versenyképesség egyik kulcs kérdése. Az agrár-környezetvédelem szigorodó nemzetközi előírásait figyelembe véve a fejlesztéseknél két fő kiemelt területet találunk: – a természeti erőforrások védelme (talaj, felszíni és felszín alatti vízkészletek, genetikai erőforrások, erdő és táj), továbbá – a fogyasztás, illetve felhasználásra kerülő termékek minőségbiztosítása, főként a szennyező anyagoktól való mentességére, az élelmiszer-biztonság növelésére törekedve. A „Békés megyei ízek”, talán az ország egyik legízletesebb gasztronómiai élvezeteit nyújthatnák, hiszen a térségben élő sok nemzetiségű lakosság át-átvette és alkalmazta egymás receptjeit, fűszerezési szokásait, míg kialakította saját íz világát. Ezek a sokszor egytálételek helyi alapanyagokból a helyi éttermekben előállíthatók, és vendéglőkben fogyaszthatók, vagy rendelésre házhoz szállíthatók, az idős lakosok étkezését ezáltal biztosítva. A helyi ételek előállítása a kisüzemi, környezettudatos (tisztább, hulladékminimalizálással megvalósított) élelmiszer-feldolgozás előmozdítását segíti, amelyeknél a HACCP rendszer is alkalmazásra kerül, az ott foglalkoztatottak, megfelelő képzést kapnak. A készételek mellett az egyszerű tartósítási eljárással feldolgozott élelmiszerek gyártása kisüzemi körülmények között megvalósítható: aszalt gyümölcsök, szárított zöldségek, savanyúságok, stb. A térségben a növénytermesztés mellett fejlett állattenyésztési kultúra alakult ki, melyek közül kiemelkedő a libatartás, amely ugyancsak bekapcsolható egy fenntarthatósági programba. A foglalkoztatási lehetőségek bővítése a hátrányos helyzetű csoportok elszigetelődését, társadalmi kirekesztettségét csökkenti. Zöldség és gyümölcs termesztésre épülő minőségbiztosítással és környezettudatos termeléssel megvalósított továbbfeldolgozás – érinti a termelőket és kisüzemi feldolgozókat, értékesítőket. Élelmiszerfeldolgozás, főzés iránt érdeklődő munkanélküliek. – Új munkahelyek száma. – Hozzáadott érték növekedés. – Új piacképes termékek.


– –

Termék profil gazdagodik. Foglalkoztatás nő.

Hatás indikátorok

–

Leszakadás mérséklődik.

102


31. táblázat: Mezőgazdaság és agrár-környezetvédelem térségspecifikus fejlesztése alprogram

Intézkedés

Mező- és élelmiszergazdaság fenntarthatóságának, piaci pozícióinak javítása.

Fő célkitűzés

Az alprogram alapvető célja: – a mezőgazdasági termelés korszerűsítése, – a vállalkozások humánfeltételeinek javítása, – az élelmiszer-feldolgozás korszerűsítése (helyi termékek – helyi piac). A mezőgazdaság korszerűsítésének fő területei a termelési költségek csökkentése, a termelékenység növelése, a termelési szerkezet javítása, a minőség javítása, a termelés diverzifikálása, a környezet, a higiéniai állapotok és az állat elhelyezési feltételek javítása. A vállalkozások humánfeltételeinek javítása terén (főleg az egyéni gazdaságok körében) fontos a fiatal gazdálkodók támogatása, Az élelmiszer feldolgozás korszerűsítése az új technológiák bevezetésével, a piacra jutás feltételeinek javításával, a termékek minőségének javításával, az élelmiszer biztonság növelésével szolgálja a versenyképesség javulását. További cél a feldolgozás és az értékesítési csatornák közötti kapcsolat racionalizálása, melynek egyik eleme lehet a helyi termék – helyi piac elvének érvényesítése, másik eleme pedig a termelők közvetlen értékesítési pozícióinak erősítése. A környezet terhelés csökkentése a hulladékok, és a melléktermékek jobb kezelésével és újrahasznosításával érhető el.


A tőkehiány, az utóbbi évtizedben a beruházások drasztikus csökkenéséhez, a termelő kapacitások elhasználódásához, leépüléséhez vezetett, melynek következménye a versenyképesség csökkenése.

103


31. táblázat folyt.


Preferálni kell a rövid megtérülés jellegű eszközbeszerzést, a termelési költségeket csökkentő, a gazdaság méretéhez igazodó termelő beruházásokat, (épületek létesítése és rekonstrukciója, gépek beszerzése). Kiemelten kell támogatni a mezőgazdasági tevékenységet főfoglalkozásként választó fiatalokat. Előnyben kell részesíteni az élelmiszer feldolgozásban a mezőgazdasági termékfeldolgozás és értékesítés infrastruktúrájának fejlesztését, a termékek minőségének emelését és konkrét piaci igényeket kielégítő, illetve új piaci lehetőségeket kihasználó termékek előállítását az élelmiszer biztonság és a környezetvédelem színvonalának javítása mellett. Javasolt tevékenységek: – költségcsökkentő és a hatékonyságjavító beruházások, – a termelési szerkezet bővítését, termék diverzifikációt célzó beruházások, – környezetvédelmet, a higiéniai és állatjóléti feltételek javítását célzó beruházások, – fiatalok mezőgazdasági vállalkozásindításának ösztönzése, – új, magasabb feldolgozottsági fokú, innovatív termékek előállítása (K+F).

Célcsoportok

141/2003. (IX. 9.) korm. rendeletben előírt követelményt teljesítő mezőgazdasági termelő tevékenységet folytatók, valamint a mezőgazdasági termékeket feldolgozó szakágazatokban (hús, baromfi, tej, gyümölcs-zöldség feldolgozás, gabonaipar) tevékenykedők. – Generált projektek száma. – Új mezőgazdasági termékek száma. – Minőségi tanúsítványokkal rendelkező terméket előállító gazdaságok száma. – Fiatal gazdálkodók által alapított gazdaságok száma.

Output indikátorok


– – – – –

Hatás indikátorok

– – – – –

Nyertes pályázatok számának növekedése. Fejlesztéssel érintett vállalkozások aránya. Eszközállomány nettó értékének növekedése. Mezőgazdasági termékfeldolgozás arányának növekedése az alapanyag termeléshez képest. Támogatott, fejlesztéssel érintett vállalkozások nyereségének növekedése. Mezőgazdasági tevékenység jövedelmezősége. Ágazat versenyképességének a növekedése. Ágazat technológiai színvonalának emelkedése. Mezőgazdasági munkaerő korösszetételének javulása. Bruttó hozzá adott érték növekedése.

104



Intézkedés

Agrárszerkezet átalakítása.

Fő célkitűzés

A térségben a mezőgazdasági termelés strukturális átalakítása szükséges, mely igazodik a belső adottságokhoz és a birtokszerkezethez. Ennek ki kell terjednie a birtokviszonyokra, az ökológiai potenciálhoz igazodó földhasznosítási szerkezetre, a növénytermelés és az állattenyésztés szerkezetére, az alapanyag-termelés, feldolgozás és értékesítés közötti összhang megteremtésére. A térségben a szántóföldi növénytermelésre kevésbé alkalmas szántóterületeken a foglalkoztatást, jövedelemtermelést növelő vetéskultúrákat, valamint gyümölcsösöket kell telepíteni. Megvalósítható a gyepesítés, ill. a gyepterületek felújítása extenzív állattarás céljára. Javasolható a fahasznosítású erdők telepítése is.


A termelésszerkezetben a jelenleg túlterhelt gabonaféléket vissza kell szorítani a térségben, és más, magasabb feldolgozottsági fokot igénylő növényi kultúrákat kell bevezetni (pl.: zöldség és gyümölcsfélék), melyekhez hűtő és csomagoló, aszaló, léfeldolgozó, szeszfőző kapacitások társíthatók. Javasolható még bizonyos fűszernövények termesztése, amely a vetéskultúrák bővítésével jár. A jelenlegi szántóterület 10-15 %-át erdősíteni, illetve vadásztató területté indokolt átalakítani. Szintén 10-15%-át gyepesítéssel extenzív állattartással lehetne hasznosítani, javasolható továbbá ezen a területen a húsmarha, a juh és kecske tenyésztése, valamint idegenforgalmi céllal a lótenyésztés kifejlesztése. A terület nagy részén tovább kell folytatni a már eddig is sikeresen termesztett gabonaféléket, a magas sikértartalmú javító búzát, árpát. Ki kell jelölni azokat a kevésbé jó minőséget produkáló vetésterületeket, ahol a bioetonol alapanyag termeszthető.


Térség teljes területe.

105



Célcsoportok

141/2003(IX.09.) korm. rendeletben előírt követelményt teljesítő mezőgazdasági tevékenységet folytatók.

Output indikátorok

– – – – – – – –

Létrehozott új feldolgozó kapacitás. Benyújtott projektek száma. Új mezőgazdasági termékek száma. Telepített erdőterületek nagysága. Művelési ágak területi adatai. Új mezőgazdasági munkahelyek száma. Fiatal gazdálkodók által létrehozott gazdaságok száma. Elfogadott pályázatok száma.


– – – –

Mezőgazdasági termékfeldolgozottság fokának növekedése. Vegyszer és műtrágya felhasználás csökkenése. Mezőgazdaság jövedelmezőségének növekedése. Ágazat versenyképességének növekedése.

– – –

Inaktív népesség arányának csökkenése. Elvándorlás csökkenése. Életminőségi mutatók növekedése.

Hatás indikátorok

106



Intézkedés

Ökológiai állapot megőrzése és javítása, tudatos természeti erőforrás gazdálkodás.

Cél

Az intézkedés a Nemzeti Agrár-környezetvédelmi Programba illeszkedik. Célja olyan mezőgazdasági gyakorlat kialakítása, amely a természeti erőforrások fenntartható használatán, a természeti értékek, a biodiverzitás megőrzésén, a táj értékeinek megóvásán, valamint egészséges termékek előállításán alapszik. Az alábbi célkitűzéseket fogalmazhatók meg: – hozzájárulás egy fenntartható mezőgazdasági földhasználat, észszerű területhasznosítási rendszer, a térség agroökológiai adottságainak megfelelő, kiegyensúlyozott, és stabil földhasználati, természeti struktúra kialakításához, – a környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek széleskörű elterjesztése, ezáltal a környezetvédelmi célkitűzések ágazati megvalósulása, természeti értékeink, a táj, a termőföld és vízkészlet állapotának megőrzése és javítása, – piacképes, kiváló minőségű, értékes termékek termelésének növelése helyi fogyasztásra és exportra, – a vidéki foglalkoztatási és jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a vidéki életminőség javulásához való hozzájárulás, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek kialakítása, – turisztikai potenciál fejlesztése, kihasználása elsősorban a vidéki érték megőrzése, javítása, az ökoturizmus, a falusi turizmus feltételeinek, – hozzájárulás egyéb vidékfejlesztési intézkedés sikeréhez, a vidéki népesség, a gazdálkodók termelési-környezeti ismereteinek fejlődéséhez, a szemléletváltás elősegítése.


Ezen gazdálkodási forma új lehetőséget ad nemcsak a természeti értékek, a biológiai sokféleség fenntartására, hanem a termelési struktúra átalakulására (erdősítés, gyepesítés, tájgazdálkodás) a rekreációs fejlesztések (falusi, agro- és ökoturizmus), valamint az élőmunka igényes, nagy hozzáadott értéket előállító termelési, és feldolgozási rendszerek támogatása révén a vidéki térségek komplex fejlesztésére, illetve az intézkedés a foglalkoztatási és a szociális biztonságot is elősegítheti.


Térség teljes területe.

107



Célcsoportok

141/2003. (IX. 9.) korm. rendelet szerint mezőgazdasági termelést fojtatók.

Output indikátorok

– – – – –

Benyújtott projektek száma. Telepített erdőterületek nagysága. ÉTT programokban résztvevők száma. Új munkahelyek száma. Elfogadott pályázatok száma.


– – – – –

Ökogazdálkodásba bevont terület növekedése. Intenzív művelési ágak csökkenése. Természetes és természet közeli élőhelyek növekedése. Vegyszer és műtrágya felhasználás csökkenése. Ökogazdálkodásba bevont terület nagysága.

Hatás indikátorok

– – – – –

Táji érték változása. Környezettudatos magatartási formák terjedése. Kezelési módok területi adatainak javulása. Elvándorlás mérséklődése. Életminőségi mutatók javulása.

108



Intézkedés

Biogazdálkodás – mint alternatív mezőgazdasági termelési rendszer elterjesztése – a dinnye termesztésben.

Cél

A környezettudatos fogyasztói igények kielégítését és a versenyképességet növelő ökológiai termesztési technológia és értékesítési hálózat kiépítése, amely az európai agrármodell térségi megvalósításában fontos szerepet kaphat.


A dinnye olyan terméke a térségnek, amelynek értékesítése az olcsó import dinnyék behozatala miatt alacsony áron történik meg. Az ökológai termelés során kizárólag környezetbarát és természetes alapanyagok, eljárások kerülnek alkalmazásra. Ezek a technológiák kevésbé terhelik a természetes ökoszisztémát, a biodiverzitást sem veszélyeztetik. Az átállás időigényes, de az ellenőrzött biotermelés feltételeként meghatározott technológia követelményrendszere szigorúbb a magyar és az Európai Unió környezetvédelmi előírásoknál is. Betartása hozzájárul a termőtalaj biológiai egyensúlyának megőrzéséhez, a vízbázis védelméhez. A vízbázis védelme különösen fontos, mert korábbi felhagyott öntözőkutakon keresztül a vízminőség veszélyeztetett volt.


Kunágota, Medgyesbodzás, Medgyesegyháza, Nagybánhegyes jól lehatárolható zöldség és gyümölcstermelésre használt területek egy része.

Célcsoportok

Környezettudatos termelők, kis parcellákon gazdálkodó egyéni gazdálkodók.

Output indikátorok

– – –

A bio-dinnye éves mennyisége kg/év. Árbevétel aránya a teljes árbevételhez viszonyítva. Egészségesebb élelmiszer (zöldség és gyümölcs), nagyobb foglalkoztatás.


– – –

Kevesebb költség. Magasabb élőmunka. Nagyobb árbevétel és export lehetőség.

Hatás indikátorok

–

Elmozdulás egy fenntarthatóbb termelési rendszer felé.

109



Intézkedés

A talaj termőképességéhez és minőségéhez igazodó természetes tápanyag utánpótlás biztosítása.

Cél

A térségben keletkező trágya és komposzt talajerő utánpótlásra történő felhasználásával a műtrágya felhasználás csökkentése.


A térség agrárpotenciálja az országos átlagot meghaladja, megfelel vetésforgóval és trágyázással a növényi kultúrák által elhasznált tápanyag visszajuttatható és ezzel az ökológiai állapot szinten tartása, javítása biztosítható, alacsony szállítási költségek és energiafelhasználás mellett.


Az intenzív állattenyésztés és komposztáló üzem közeli területek.

Célcsoportok

Állattenyésztést és növénytermesztést is folytató egyéni gazdálkodók.

Output indikátorok

– – –

Terméshozam (t/ha). Trágyázásba bevont terület (ha) kijutatott trágya (tonna). Kiegyenlített talaj tápanyag.


– –

Komposzt és trágya folyamatos felhasználása. Természetes ökoszisztémába való visszajuttatás.

Hatás indikátorok

–

Ökológiai állapot megőrzése.

110


5.13 Tudásgazdaság fejlesztése Békés megye társadalmi-gazdasági felzárkóztatásának alapvető feltétele a lakosság képzettségének javítása. A tudásgazdaság alapjainak megteremtése aligha képzelhető el a Békés megyében élők iskolázottságának javítására szolgáló beavatkozások nélkül. A prioritás két lábon áll (36. táblázat): közoktatás fejlesztési program, e-kultúra fejlesztést segítő program. Mint azt a stratégiát megalapozó 2006. évi helyzetvizsgálat és elemzés igazolta, Békés megyében az elmúlt években folyamatosan romlott a lakosság eltartó képessége (napjainkban a teljes lakónépesség csupán ¼ !), ami a csökkenő lakónépesség, alacsonyabb foglalkoztatás, gyengébb iskolázottság, rosszabb vásárlóerő, magasabb szociális ellátás igények ördögi körét vetítette előre. 36. táblázat: Békés megye tudásgazdaság fejlesztési prioritásainak struktúrája Oktatás-fejlesztési program a) Életpálya tervezési alprogram

a/1. Útjelző: tanácsadói részprogram a/2. Empátia: tanár felkészítő részprogram a/3. Érvényesülés: diák felkészítő részprogram

e-kultúra fejlesztési program

e-önkormányzat alprogram e-piacok alprogram

b) Hálózatfejlesztési alprogram

b/1. Kapcsolati háló operatív alprogram c) Képzésfejlesztési alprogram

c/1. Hozzáértés: gyakorlati képzésfejlesztés részprogram c/2. Mozgástér: mobilitás részprogram c/3. Idegen nyelvek részprogramja c/4. Strukturális fejlesztés részprogramja c/5. Élettér: horizontális fejlesztési részprogram c/6. Kézfogás: vonzástér bővítési részprogram d) Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi alprogramja

d/1. Helyzetbe hozás részprogramja d/2. Felzárkóztatási részprogram

111


A megye közoktatási rendszerét hatékonyabbá és a munkaerőpiaci igényeket alkalmasabbá kell tenni ! Ennek számos oka van (pl.: a szakképzések alacsony színvonala, értékvesztések, stb.). A közoktatásnak struktúrájában és feltételrendszerében folyamatosan alkalmazkodnia kell ezekhez az elvárásokhoz, amely tudatosan megtervezett és végrehajtott stratégiát igényel a közoktatás szereplőitől. A változásokat különösen indokolja, hogy: Békés megye kistérségeinek túlnyomó többségében a humán fejlettségi index (HDI) az országos átlagnál jóval alacsonyabb. A megye társadalmi összetétele heterogén. Igen magas a szociálisan hátrányos helyzetűek aránya főként a cigány lakosság körében. Az elmaradott kistérségekben az átlagosnál jóval magasabb a munkanélküliség és alacsonyabb a foglalkoztatási ráta. A megyében az egy főre jutó GDP (az EU regionális politikájában is használatos fejlettségi mutató) alapján a jelenlegi 25 tagország 244 régiójának rangsorában a 236. helyen áll. Közoktatás-fejlesztési célok a) A célképzést meghatározó általános alapelvek: Javítani kell a szakképzés színvonalát, növelni kell a résztvevők arányát; nagyobb súlyt kell helyezni a szakképzésen belül a gyakorlati oktatásra. Ennek megfelelően javítani kell a gyakorlati képzés feltételeit. Javítani kell a szakképzés és a felnőttképzés egymásra épülését. Javítani kell a felnőttek pályaorientációs képzését; a szakképzésben hangsúlyt kell helyezni az álláskeresési módszerek és szituációk elsajátítására. Biztosítani kell a pedagógusok folyamatos szakmai- és módszertani továbbképzésének feltételeit. Javítani kell a szakképző intézmények technológiai infrastruktúráját. Erősíteni kell a képzőhelyek szakmai kapcsolatait, hálózati együttműködésének feltételeit. Olyan komplex programokat és ezeken keresztül olyan folyamatokat lehet és kell beindítani, amelyek hozzájárulnak a hátrányos helyzetűek szegregációjához.

112


A célmeghatározás során figyelembe vett európai és hazai szempontok A közoktatás mérföldkövei (elfogadta az EU Oktatási Minisztereinek Tanácsa): –

az iskolaelhagyók átlagos számának csökkentése (10 %-ra),

–

a matematikai, természettudományos és műszaki végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a nők részesedésének javítása mellett,

–

a felső és középfokú iskolai végzettségűek számának növelése (85 %-ra)

–

az alacsony szintű olvasási-szövegértési kompetenciával rendelkezők arányának csökkentése (20 %-ra),

–

az élethosszig tartó tanulásban résztvevők arányának növelése (12,5 %-ra).

Indikatív európai célok a lisszaboni célkitűzéseknek megfelelően a humán erőforrás alkalmazkodóképességének javítása, oktatási, képzési rendszereinek fejlesztése, munka-erőpiaci elhelyezkedés sikerességének növelése. Hazai célprogramok Az oktatás eredményessége és az alapvető készségek fejlesztése terén szükséges –

az alapkészségek-, valamint

–

a kompetenciák (informatika, idegen nyelv, együttműködési képesség, tanulás tanulása, szociális alapkészségek) fejlesztése.

Az egész életen át tartó tanulás megalapozása terén azoknak a kulcskompetenciáknak a fejlesztése szükséges, amelyek az egyént alkalmassá teszik erre. Így: –

Iskolák, pedagógusok módszertani kultúrájának megújítása.

–

Egyenlőtlenségek mérséklése, az integráció elősegítése (különböző képességű kulturális identitású és felkészültségű tanulók együttnevelésének biztosítása), továbbá a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók nevelését-oktatását folyamatosan, a normál tantervű intézményekben, osztályokban kell megvalósítani.

Az oktatás minőségének javítása terén szükséges: –

a minőségfejlesztési, minőségirányítási program működtetése az intézményekben,

–

mérési, értékelési rendszer kiépítése, továbbfejlesztése,

–

helyi pedagógiai nevelési programok és tantervek minőségének és szakszerűségének biztosítása, folyamatos felülvizsgálata. 113


A pedagógus szakma fejlesztése érdekében rendszerszerűen kell működtetni a pedagógus alapképzést, a továbbképzést, az átképzést, a pedagógus szakvizsga rendszerét. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazása terén szükséges: –

az informatikai eszközellátottság fejlesztése,

–

az informatikai eszközök működtetésének (rendszergazda), karbantartásának és cseréjének megoldása,

–

a tartalom és módszertani fejlesztés,

–

a pedagógusok és az ő munkájukat segítő alkalmazottak képzése.

a) Életpálya tervezési alprogram Az életpálya-tervezés célja a pályaorientáció és pályaválasztás, amelynek segítenie kell a tanuló és a szülő által meghozott tudatos és racionális döntést. Pályaorientáció folyamatának eredményeképpen az egyénnek olyan személyes szakmai tervet kell készítenie, amely segíti, hogy konkrét céljaik legyenek; felismerteti, hogy választásaikért egyéni felelősségük van, amit egész életen át fel kell vállalni. A pályaorientációnak fel kell ébresztenie a fiatalokban azokat az ambíciókat, amelyek információhiány vagy hátrányos helyzet vagy a személyes fejlődés üteme miatt magától nem jelentkezne. A szakközépiskolai képzésben a pályaorientáció adhat keretet azoknak a szakmától független képességeknek a fejlesztéséhez, amelyek a munka világában feltétlenül szükségesek (pl.: az együttműködési képesség, kommunikációs képesség, probléma megoldási képesség, tervezési képesség). Az életpálya tervezési program keretében három tanácsadói,tanár felkészítői-, diák felkészítői operatív alprogram indítását javasoljuk.

114


a/1. Útjelző (tanácsadói) operatív alprogram A pályaorientáció összetett, egyrészt szakmai-, másrészt nagyfokú emberismeretet igénylő feladat. A szakképzésbe jelentkezők (különösen az első szakképzésre jelentkező 14 évesek) társadalmi-szociális helyzetüknél fogva tanácstalanok, bizonytalanok. A tanácsadói programnak az első lépéseik megtételét kell a munkaerőpiaci helyzettel összhangban megteremteni. Hasonló bizonytalanság tapasztalható a szakmával már rendelkező, de tartós munkanélkülivé váltak esetében. A programnak számukra is fel kell tudni jövőképet vázolni. 37. táblázat: Útjelző tanácsadói operatív alprogram

Alprogram célja:

A regionális munkaerőpiaci igényekkel és az egyéni adottságokkal összhangban álló szakmaválasztás (képzés, átképzés) orientációja. Kulcsszavak: magas színvonalú, személyre szabott képzés, államilag elismert bizonyítvány szerzése, személyiségfejlesztés, szakmaorientált nyelvismeretek és IT képzés. Alprogram üzenete: Csak a felkészült pedagógus tudja tudását átadni !

Alprogram tartalma:

Kistérségi, ill. megyei szintű tanácsadói hálózat kiépítése, road-show programok szervezése; pályaválasztási orientációs programok indítása az általános iskola felső tagozataiban.

Érintett szervezetek:

Szakképző intézmények. Megyei kereskedelmi és iparkamarák. Megyei munkaügyi központok. Általános iskolák. Térségi integrált szakképző központok.

A program célja: szakma orientáció erősítése, a keresleti, kínálati viszonyok és az egyéni adottságok jobb összehangolása. A program kulcsszavai: magas színvonalú, személyre szabott képzés, államilag elismert bizonyítvány szerzése, személyiségfejlesztés, szakmaorientált nyelvismeret és IT képzés. 115


Program tartalma: A nemzetközi gyakorlatnak megfelelően létre kell hozna a szakképzési tanácsadás hálózatát. A hálózat munkatársainak feladata: az egyéni igények és képességek megismerése, személyes szakmai orientáció; személyre, ill. szervezetre szabott képzési programok összeállítása.

a/2. Empátia: Tanár felkészítő operatív alprogram A nemzetközi tapasztalatok szerint egyre fontosabb az életpálya alakítása. Egyre inkább az a társadalmi és munkaadói elvárás, hogy a képzésben résztvevők egyre inkább tisztában legyenek jövőbeni lehetőségeikkel. A különböző iskola-munka átmenetről szóló irodalmak szerint akkor jó az iskolai segítő tevékenység, ha: szimulált körülmények között biztosítja a tanulók számra fontos munkatapasztalatok megszerzését, motiválja őket, hogy megismerjék, milyen foglalkozások betöltésére képesek, megtanítja őket, hogy az életben hozott döntéseknek következményei vannak, lehetővé teszi, hogy ellenőrizzék a különböző döntéshozatali modellek helytállóságát a különböző helyzetekben, szerepjátékokat alkalmaz, amelyek a legfontosabb segítő módszerek, segíti a képességek, az érdekek, az értékek, a munkavégzési szokások és az egyéni adottságok megtanulását, ezek lehetővé teszik az egyén számára a megfelelő életvitel kialakítását a folyamatosan változó munkakörülmények között, lehetővé teszi, hogy a tanulók fejlesszék a munkavállaláshoz szükséges képességeiket. A program célja iskolai szakemberek felkészítése, akik segítik a képzésben résztvevők pályaépítési terveinek összeállítását.

116


38. táblázat: Tanár felkészítő operatív alprogram

Alprogram célja:

Pedagógusok felkészítése a szakképzésben résztvevők pályaépítési terveinek kidolgozására. Alprogram üzenete: Csak a felkészült pedagógus tud tudást közvetíteni !

Alprogram tartalma:

A továbbképzés, tartalmát tekintve az alábbi elemekből áll: tárgyalási technikák, konfliktuskezelő technikák, személyiség fejlesztő tréning, önismereti tréning, szociológiai helyzetelemzés, pályaorientációs ismertek, tanulási problémákkal küzdő tanulók pedagógiája, projekt megvalósítás tervezése, pályázat írási technikák, informatika, média-technológiai ismeretek.


Általános iskolák. Szakképző intézményei. Régió felsőoktatási intézmények. Miskolci Egyetem Továbbképzési Központja. Térségi integrált szakképző központok.

117


a/3. Érvényesülés: diák felkészítő operatív alprogram A kilencvenes években bekövetkezett változások az életpálya-építést nagymértékben újraértékelték. Megjelent a piacgazdaság és a verseny az élet minden területén. Az iskoláknak egyre inkább fel kell ismerniük, hogy fel kell készíteni a tanulókat a munkaerőpiaci elvárásokra és az élethosszig való tanulásra. Ellenkező esetben potenciális munkanélkülieket képeznek, és előbb vagy utóbb a szülők nem küldik gyermekeiket ezekbe az iskolákba. A szakiskolai tanulmányokat befejező, végzett szakmunkások munkaerőpiaci esélyeinek növelése érdekében, szakmai életútjuk megalapozásához nélkülözhetetlen feltétel a pályaorientációs ismereteiknek megalapozása, illetve bővítése, még az iskolai nevelés-tanítás folyamatában. A tudatos pályatervezéshez szükséges készségek kialakítása, fejlesztése szükséges feltétele a munka világában való biztonságosabb eligazodásukhoz. (A cambridge-i Nemzeti Életpálya-építő és Tanácsadó Intézet igazgatója „Az életpálya-tanácsadás és gazdasági előnyei” című tanulmányában azt írja: az iskolából a munkába és a munkából a munkába való átmenet elemzései kétségbe vonják, hogy csak egyszerűen információk adása és a tanácsadás elegendő a kívánt eredmények eléréséhez. Az életpálya-építési tanácsadásnak és az iskola-munka átmenetnek a célja, hogy segítse azoknak a képességeknek, érdeklődéseknek, értékeknek, viselkedésformáknak a megtanulását, amelyek képessé teszik az egyén, hogy sikeres életet alakítson ki az állandóan változó munka világában.) A tanulóknak, mielőbb kilépnek az iskolából, meg kell tanulniuk, hogy „előre nézzenek” és „körülnézzenek”, valamint képességeket és jártasságokat kell szerezniük az alábbi öt területen. – önismeret, – foglalkozási információk, – döntéshozatal, – tervezés, – problémamegoldás. A munkavállalókat fel kell készíteni arra, hogy a szakma gyakorlásához szükséges elméleti és gyakorlati képességek mellett információval kell rendelkezniük az életről és a munkáról, amelyek segítik őket abban, hogy egészséges és sikeres tagjai legyenek a társadalomnak. Ennek az elképzelésnek megfelelően az életpálya-építés nem más, mint egy élethosszig való tanulás. 118


39. táblázat: Diák felkészítő operatív alprogram

Alprogram célja:

A szakképzésben résztvevők önismeret, probléma megoldási és életpálya tervezési ismereteinek bővítése. Alprogram üzenete: A hozzáértés munkaalkalmat teremt !

Alprogram tartalma:

Új ismeretek bevitele a képzésbe, mint pl.: tárgyalási technikák, önismereti tréning, személyiségfejlesztő tréning, konfliktuskezelés.


Régió szakképző intézményei. Régió kereskedelmi és iparkamarái. Kézműves kamarák. Térségi integrált szakképző központok.

Különböző kutatások irányulnak arra, hogy meghatározzák az életpálya-építési folyamat kulcselemeit; ezek szerint az életpálya-építési folyamat öt aranyszabálya a következő: A változás állandó. Az alkalmazkodási képesség az egyik legfontosabb képesség. A tanulás állandó. Az iskola befejezése nem jelenti a tanulás befejezését. A tanulás lehetőségei mindig megvannak, és ezt ki is kell használni. Az „utazásra” kell koncentrálni. Az életben nincs egyetlen cél. Az élet egy izgalmas utazás különböző irányokba és céllal, amelyek változhatnak. Kövesd a szívedet. Hagyni kell, hogy az álmok alakítsák a célokat, és ezután döntsünk, hogy valójában mit akarunk. Keressünk szövetségeseket. A célok elérésében a barátok, a család, a szülők értékes források és támogatók. A nagyon gyakran elhangzó „Mi szeretnél lenni?” kérdés – szülőktől, tanároktól és tanácsadóktól – elveszti a jelentőségét a nagymértékben és nagy gyakorisággal változó munkaerőpiaci körülmények között. Irreális elvárni a tanulóktól, hogy életük során csak egy foglalkozásuk és munkahelyük legyen. Minden válasz, ami erre a kérdésre adható nem kielégítő, vagy rossz. A sikerhez vezető egyetlen komplex képesség, megtanulni az alkalmazkodást a munkaerőpiaci feltételekhez. 119


b) Hálózatfejlesztési alprogram A Békés megye szakképzési stratégiájának fontos célja a hálózat minőségi fejlesztése, ami azt is jelenti, hogy újabb képzőhelyek létrehozása ma indokolatlan. Ezzel szemben kiemelten kell kezelni: a szakképzési klaszterek kialakítását (háló operatív program), vállalkozói készségfejlesztési program - mesterképzés-vállalkozóvá válás a gyakorlati képzések tartami és technikai feltételeinek megújítását (hozzáépítés operatív program), az oktatók mobilitásának elősegítését (mozgástér operatív program). b/1. Háló-kapcsolatok együttműködés fejlesztésének operatív alprogramja A szakképzés hatékonyságának növelése érdekében, az Európai Unió gyakorlatának megfelelően egyre nagyobb jelentősége lesz az oktatási hálózatoknak (klasztereknek). Egyre több olyan képzési forma jelenik meg, mint pl.: pénzügyi szakügyintéző, számviteli szakügyintéző, informatikai statisztikus és gazdasági tervező, élelmiszeripari menedzser, gépipari mérnökasszisztens, villamos- mérnökasszisztens, képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens. Nyílván ezek indításakor célszerű koordinált együttműködés, oktatási klaszterbe történő rendeződés. Ennek keretében a képzőhelyeknek minőségi akkreditáción kell keresztülmenniük.

120


40. táblázat: Kapcsolati-háló operatív alprogram

Alprogram célja:

Oktatási, szakképzési klaszterek kialakítása, amelyek biztosítják a minőségi oktatás koncentrált személyi, tárgyi és módszertani feltételeit. Alprogram üzenete: Hálózatban könnyebb !

Alprogram tartalma:


Közös tananyag, tárgyi eszköz, vállalkozói inkubátorok, szakmai feltétel, oktatási technikák kifejlesztése és használata; távoktatási hálózat kialakítása.

Kamarák. Vállalkozások. Iskolai rendszerű szakképző intézmények. Iskolai rendszeren kívüli szakképző intézmények. Régió felsőfokú oktatási intézményei.

121


c) Képzésfejlesztési alprogram c/1. Hozzáértés-gyakorlati képzésfejlesztés operatív alprogramja A fejlett ipari országokban különös súlyt helyeznek a szakmai ismeretek magas szintű oktatására. A program célja a szakiskolai szakmai oktatás módszereinek megújítása. Gyakorlatorientált módszerek megismerése, adaptálása, bevezetése, a tananyag-tartalmi és formai megújítása, amely elősegíti a tanulók tanulás alatti sikerélményeinek megszerzését, önálló munkavégzésre serkentenek, növelik a fiatalok szakma iránti érdeklődését, továbbá jelentős motivációs erőt adnak a szakképesítés megszerzéséhez. A program megvalósításának alapvető feltétele a szakiskolai tanárok szakmai ismeretének bővítése, a gyakorlati oktatás technikai hátterének fejlesztése. (A XXI. század igényeinek megfelelő szakembereket nem lehet ui. a XX. század közepének technikai-, technológiai feltételei mellett felkészíteni!) 41. táblázat: Gyakorlati képzésfejlesztési operatív alprogram

Alprogram célja:

Gyakorlati képzés programjának, eszközhátterének fejlesztése, a magas színvonalú, megbízható-, határidőbiztos munkára történő nevelés személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése. Alprogram üzenete: Hozzáértés munkaalkalmat teremt !

Alprogram tartalma:


Minőség fejlesztése nemzetközi együttműködésekben a szakképzési rendszerek és a szakképzés gyakorlatának vonatkozásában. A tematikus projekteknek kifejezetten a szakképzési rendszereken belül a tervezéshez, a szervezéshez és a menedzsmenthez kapcsolódó minőségbiztosításra (megközelítések, módszerek, eszközök) kell koncentrálniuk, hogy azok jobban megfeleljenek az EU szakpolitikai céljainak. Képző intézmények. Vállalkozások. Megyei kereskedelmi és iparkamarák. Térségi integrált szakképző központok.

122


c/2. Mozgástér-mobilitás alprogram Az elmúlt években az oktatáspolitika figyelme elsősorban a szakközépiskolák irányába fordult, különböző okok miatt a szakmunkásképző intézmények háttérbe kerültek, ami hátrányosan érintette az ott dolgozó tanárt kart. A mobilitási projektek célja a szakmai alap- és továbbképzés európai jellegének erősítése, valamint az elméleti és gyakorlati szakmai tudás és a szaknyelvi készségek fejlesztésének elősegítése. E pályázattípus többek között lehetővé teszi a szakképzés különböző szereplői, így az oktatási és a gazdasági szféra közötti együttműködést. A mobilitási projektek mind céljukat és célcsoportjukat, mind időtartamukat tekintve két csoportra oszthatók: külföldi gyakorlatokra és csereprogramokra. Mindkét típus esetében a küldő félnek kell pályázatot benyújtania saját nemzeti irodájához. A Leonardo program támogatja azokat a mobilitási projekteket, amelyek viszonossági alapon épülnek fel, a partnerek kölcsönös látogatása azonban csak abban az esetben jöhet létre, ha a külföldi partner szintén pályázik Leonardo támogatásra, és azt elnyeri, illetve egyéb forrásokat talál magyarországi látogatásának fedezésére. A külföldi gyakorlat olyan szakmai gyakorlattal és/vagy képzéssel töltött időszak, amelyet a résztvevő (a kedvezményezett) egy külföldi fogadóintézményben (vállalat és/vagy szakképző intézmény) tölt. Ezalatt az időszak alatt a kedvezményezettnek alkalma nyílik munkatapasztalat szerzésére, szakmai tudásának és készségeinek fejlesztésére, valamely idegen nyelv aktív gyakorlására - mindez jelentősen növeli munkaerőpiaci esélyeit.

123


42. táblázat: A mobilitási projektek különböző célcsoportjai, időtartama és pénzügyi támogatása Célcsoport

Fogadó fél

Időtartam

Támogatás

Külföldi gyakorlat Szakmai alapképzésben résztvevő fiatalok

Szakképző intézmények vállalatok

3 hét – 9 hónap

Felsőoktatásban tanuló diákok

Vállalatok

3-12 hónap

Szakképző intézmények Vállalatok Csereprogramok

2-12 hónap

Fiatal dolgozók Friss diplomások

HR vezetők Szakképzési vezetők/ munkatársak Oktatók Foglalkoztatási tanácsadók

Vállalatok Szakképző intézmények

1-6 hét

Szaknyelvet okta- Vállalatok tók Szakképző inSzaknyelvi tatézmények nácsadók

1-6 hét

Max. 5000 euró/fő (utazás, szállás, megélhetés, biztosítás). Max. 500 euró/pályázó a kis- és középvállalkozások első pályázatának elkészítéséhez. Szervezési és adminisztrációs költségek. A célcsoport pedagógiai, kulturális, nyelvi és pszichológiai felkészítésére max. 200 euró/fő (3 hónapnál rövidebb külföldi gyakorlatok és csereprogramok), max. 500 euró/fő (3 hónapnál hosszabb külföldi gyakorlatok), (de max. a projekt támogatásának 10 %-a). A megítélhető támogatás felső határa célcsoportonként eltérő összegű, és függ a résztvevők számától, a kinntartózkodás helyétől és időtartamától.

A külföldi gyakorlatoknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük: A kedvezményezett képzéséhez (illetve átképzéséhez) szorosan kapcsolódó vagy azt kiegészítő, a fogadóintézmény országában képzettséget adó gyakorlat vagy szakmai képzés biztosítása. A fogadóintézménynél megszerzett készségek, tudás elismerése a küldő ország szabályai szerint (oklevél vagy a szakképesítés adott szintű megszerzését tanúsító okirat révén). A kedvezményezett fogadóintézményen belüli oktatói, mentori felügyeletének biztosítása és a küldő szervezet folyamatos tájékoztatása.

124


A csereprogramok képzőintézmények és vállalatok közötti mobilitási tevékenységek. A csereprogramok a szakképzésben dolgozók számára nyújtanak lehetőséget arra, hogy tudásukat és tapasztalataikat más országokban, eltérő szervezeti körülmények között hasznosíthassák, illetve azokat tovább gyarapíthassák. A csereprogramok célja továbbá az oktatási és gazdasági szféra közötti tapasztalatcsere, a technológiai és tudományos újítások átvitele. A program fontos eleme, hogy a külföldi út a kedvezményezettek számára szakmai továbbképzést jelent. A szaknyelvi oktatók és tanácsadók csereprogramjánál a cél a munkakörnyezetben történő kommunikáció fejlesztésére irányuló képzési módszerek kidolgozása. A csereprogramok - a mobilitási tevékenységek általános jellemzésénél már leírtak alapján - nem feltétlenül jelentenek kölcsönösséget, de a program szempontjából előnyös, ha a projekt viszonossági alapon valósul meg. A mobilitási projektek alapfeltételei: A pályázó intézménynek minimálisan egy külföldi partnere legyen. Legalább az egyik partner az Európai Unió valamely tagállamából származzon. A projektek maximális időtartama 2 év, amely magában foglalja a külföldi gyakorlat/csere előkészítését, lebonyolítását és az eredmények értékelését, terjesztését. Kétéves futamidejű projektek támogatására akkor nyílik mód, ha a kiutazásokra több turnusban, egymást követő években kerül sor. Elszámolható költségtételek: –

általános programszervezési költségek (ide tartozik a monitoring és az elért eredmények terjesztésének költsége is);

–

a mobilitással összefüggő költségek (utazás, szállás, megélhetés, biztosítás);

–

a kedvezményezettek pedagógiai, nyelvi, kulturális és pszichológiai felkészítése.

A mobilitási pályázatok benyújtása a Leonardo Nemzeti Irodához történik, a pályázatok bírálatát a nemzeti iroda által megbízott hazai szakértők végzik, a nyertes pályázókkal a Tempus Közalapítvány/Leonardo Nemzeti Iroda köt szerződést, és ennek megfelelően a támogatás átutalását is a Közalapítvány végzi.

125


A Leonardo támogatás kiegészítő támogatás. A pályázati útmutató ugyan nem határoz meg kötelező önrészt a pályázók számára, a projekt megvalósításához azonban az esetek jelentős részében további források bevonása szükséges. A programban külföldről érkező diákok, hallgatók, fiatal munkatársak és a szakképzésben járatos kollégák, egyetemi oktatók, vállalati trénerek fogadására is mód nyílik, ezzel elősegítve egy más szemléletmód, munkakultúra, szakmai háttér megismerését. A magyar fogadó intézmény ebben az esetben partnerként szerepelhet a külföldi küldő intézmény által benyújtott pályázatban. A mobilitási operatív program a pedagógusok mozgásterének bővítését kívánja megteremteni: rövid- és hosszabb távú tanulmányutakkal, idegen nyelvismereteik bővítésével. Tanulmányutak A program alapvető célja az iskolai rendszerű szakképzésben, kiemelten a szakmunkásképzésben oktatók mobilitásának megteremtése külföldi és hazai tanulmányutak támogatása, amelynek keretében lehetőség nyílik megismerni: az iskolamenedzsment működésének technikáit; az iskolamenedzsment kapcsolatát a gazdasági élet szereplőivel, a fenntartóval, a társadalmi szervezetekkel; a pályaorientáció megoldásának gyakorlati kérdéseit, a hátrányos helyzet és felzárkóztatási technikákat, a modulrendszerű szakképzés alkalmazásának gyakorlatát.

126


c/3. Idegen nyelvek alprogramja Az idegen nyelvi képzés feltételrendszerének fejlesztésével, kialakításával és a képzési igényeknek megfelelő tananyagfejlesztéssel el kell érni, hogy ebben a szakképzési szegmensben is növekedjen az idegen nyelven kommunikálni képes oktatók száma. Mindaddig, amíg a szaktanár nem beszél egyetlen egy idegen nyelvet sem, a negatív példája nem motiválja a szakképzésben résztvevő fialakokat a gyakorlati nyelvismeret megszerzésére. Ezért meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a szaktanárok szaknyelvi ismerete fejlődjön. Erre a hazai tanfolyamokon túl anyanyelvi környezetben is esélyt kell biztosítani. Ezen túlmenően magyar és idegen nyelvű oktatási anyagokat, segédleteket kell a tanárnak rendelkezésére bocsátani, ami megkönnyíti a szaknyelv, ill. speciális szakkifejezések elsajátítását. A megye földrajzi helyzetéből adódóan a nyugat-európai nyelveken túl nem elhanyagolható a román-, a szerb-, valamint a horvát nyelv ismerete sem. Ezért az iskolai kapcsolatok építésénél erre is figyelemmel kell lenni ! 43. táblázat: Mobilitási operatív alprogram

Alprogram célja:

Nemzetközi és hazai tanulmányutakon, képzési programokban való részvétel; a tanárok mozgásterének megteremtéséhez szükséges nyelvi képzések. Alprogram üzenete: Hozzáértés munkaalkalmat teremt !

Alprogram tartalma:


Rövid (1 hetes) és hosszabb távú (1 hónapos) hazai és külföldi tanulmányutak. Idegen nyelvű prezentációs anyagok, oktatási segédletek összeállítása, eljuttatása a képzőhelyekre. Idegen nyelvű szakoktatási modulok elkészítése. Szakképző intézmények. Megyei kereskedelmi és iparkamarák. Tagállami szakképző intézmények.

127


A tradicionális szakmák körében is felgyorsult a technológiaváltás, nem beszélve az újonnan megjelenő szakmai igényekről. Ugyanakkor a tananyag fejlesztésekor tartósan számolni kell avval, hogy a szakiskolákban jelentkeznek olyan fiatalok is, akiknek a hagyományos iskolai értelemben vett tanulási képességük a gyengébb, a gyakorlati cselekvési képességük pedig az erősebb sajátosságuk, másrészt olyanok, akik különböző okok (pl.: gyengébb általános iskolai tanulmányi eredményük, a magasabb fokú iskoláztatást már nem támogató családi háttér, stb.) miatt csak szakiskolai továbbtanulásra képesek. Ebből következően ezeknek a tanulóknak a tanulási és szociális problémái együttesen olyan nevelési-oktatási képzési „kihívást„ jelentenek a szakiskolák számára, amelynek a többi középfokú (szakképző) intézményhez képest jóval nehezebb megfelelni, különösen, ha figyelembe vesszük ezen iskolák sokszor hátrányos személyi-tárgyi-anyagi ellátottságát. A képzési program keretben négy alprogramnak van kiemelt jelentősége: strukturális fejlesztésnek (tudás), a horizontális fejlesztésnek (élettér), a vonzáskör bővítésnek (kézfogás), valamint a hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi megteremtésének (esély).

128


c/4. Strukturális fejlesztés operatív alprogramja A program célja, hogy hozzájáruljon az alapkészségek fejlesztéséhez, gazdagabbá tegye a pedagógusok módszertani kultúráját. Ennek érdekében lehetővé kell tenni: a közismereti és szakmai előkészítő képzés tartalmának, módszereinek megújítását, a szaktanárok és oktatók ismeretátadási módszereinek fejlesztését, az ismeretek átadásához szükséges eszközrendszerek korszerűsítését, bővítését. A képzés minőségi fejlesztése az egész régió érdeke. Ezért a fejlesztéshez szükséges források biztosítása sem lehet a képzőhely, ill. a fenntartó feladata. A megyei- és a regionális fejlesztési tanácsoknak kiemelt prioritásként kell kezelniük az iskolai rendszerű szakképzés technikai feltételeinek fejlesztését a regionális prioritások és programok kialításakor, ill. az ehhez kapcsolódó pályázatok kiírásakor.

129


44. táblázat: Tananyagfejlesztési operatív alprogram

Alprogram célja:

Szakképzés tananyagának tartalmi fejlesztése, a tartalommal konform oktatástechnika biztosítása. Alprogram üzenete: A tudás munkaalkalmat teremt !

Alprogram tartalma:

Innovatív szakképzési eszközök, módszerek megtervezése, kifejlesztése, tesztelése, értékelése, terjesztése. Új oktatási segédanyagok fejlesztése, tesztelése. Az új információs és kommunikációs technológiák (ICT) minél szélesebb körben történő használatának elősegítése, új alkalmazások kidolgozása. Olyan nemzetközi nyitott és távoktatási hálózatok létrehozása, amelyek lehetővé teszik az innovatív oktatási eszközök és módszerek minél szélesebb közönség számára történő hozzáférését (multimédiás oktatási segédanyagok, honlapok). Új képzési modulok, tantervek, szakirányok, tanári továbbképzések kifejlesztése. Új képzési programok kidolgozása, tesztelése (a képzés kialakítása támogatható és nem a kurzus megtartása).


Régió szakképző intézményei. Tagállami szakképző intézmények. Régió térségi integrált szakképző központjai.

130


c/5. Élettér-horizontális fejlesztési operatív alprogram Az a munkavállaló, aki csak egyetlen szűk területen alkalmazható speciális szakmával rendelkezik, mint azt a gyakorlat igazolja, folyamosan ki van téve a munkaerőpiacról történő kirekesztődésnek. Ezért az adott szakma elsajátíttatása mellett mind nagyobb jelentősége van a párhuzamos, továbbá a komplementer ismertek megszerzésének. Ilyen ismeretek pl.: Munkavállaláshoz kötődő ismeretek, amelyeket a munkáltatók fontosnak tartanak, és amelyek révén munkához lehet jutni, illetőleg segítenek a jó szaktudás megszerzésében és a karrierépítésben. A többi körben folytatott kutatások alapján az Európai Képzési Alapítvány szerint a következők tartoznak ide: kommunikáció, információfeldolgozás, alkalmazkodóképesség, önálló döntéshozatal, állampolgári és fogyasztói jogok és kötelességek, tanulás és önfejlesztés, nyelvtudás, kezdeményezőkészség és kreativitás, kritikai képesség (érvelés), munkafolyamatok irányítása, problémamegoldás, önbizalom bizonytalan helyzetekben, gondolkodás és cselekvés. Vállalkozói ismeretek, amelyek az önálló vállalkozási lehetőségek megtalálásában, elindításában, valamint a vállalkozások eredményesebbé tételében segíthetnek. Ezekhez szükséges készségek tehát: a kommunikáció, a bizonytalanság feldolgozása, a szilárd morális alap, az üzleti elképzelések kidolgozása és tényszerű adatokkal, információkkal való alátámasztása, információfeldolgozás, személyes és családi források befektetése, tanulás, az elkövetett hibák helyrehozatala, kapcsolattartás üzleti partnerekkel és hatóságokkal, matematikai, számolás készségek, önálló cselekvés, problémamegoldás, a lehetőségek felismerése és megragadása, korlátozott erőforrásokkal való élni tudás, a személyes kapcsolatok és társadalmi hálók felhasználása, együttműködés másokkal. Menedzsment ismeretek, amelyek elsősorban, de nem kizárólagosan a munka során saját magunk és mások irányításához szükségesek. Ide tartoznak: elemző gondolkodás, csapatépítés, a tudás átadása, kommunikáció, tanácsadás, kreativitás, döntéshozatal, feladatok és jogkörök átadása, összpontosítás az eredményességre, mások befolyásolása, információkeresés és-gyűjtés, ítéletalkotás, vezetői készségek, tanulás, változásmenedzsment, a stressz feldolgozása, motiváció, tárgyalás és meggyőzés, problémamegoldás, önbizalom, stratégiai látásmód, együttműködés másokkal.

131


45. táblázat: Horizontális fejlesztési operatív alprogram

Alprogram célja:

Párhuzamos és/vagy komplementer szakmai ismertek megszerzésére történő motiválás (több lábon állás), a munkaerőpiacon esélyek növelése érdekében. Szemléletformálás, a több-lábon állás szükségességének oktatása, felismertetése. Alprogram üzenete: A tudás és vállalkozó készség munkaalkalmat teremt !

Alprogram tartalma:

Munkavállaláshoz vállalkozáshoz, menedzsmenthez kötődő ismertek megszerzése. Vállalkozóvá válás feltételeinek összekötése a szakképzéssel


Szakképző iskolák. Kereskedelmi és iparkamarák. Vállalkozók.

A munkaerő - piaci igények szempontjából releváns oktatás és képzés tartalmának, módszereinek meghatározásához jó alapokat adhat az összehasonlító táblázat, amely az egyes készségkategóriák tartalmának átfedését vizsgálja. Ugyanakkor – ha a leszakadás veszélyének kitett tanulók szemszögéből vizsgáljuk a kérdését, akkor – a szempontsort később ki kell egészíteni az elemi és az életvezetési készségek kategóriájának elemzésével is.

132


c/6. Kézfogás: vonzáskör bővítési alprogram A program célja alapvetően a szakképzésbe bekapcsolódók számának növelése. A romló demográfiai tendenciák mellett ennek érdekében egyrészt a határon túli fiatalok körében kell megfelelő előkészítettség után propagandát folytatni. Erre elsősorban határon túli hiányszakmák esetében van esély, Békés megye adottságaival összhangban, elsősorban szlovák vonatkozásban. Másrészt egyre intenzívebb marketing munka alkalmazásával a jelenleginél nagyobb figyelmet kell fordítani az aktív korú nem foglalkoztatottak munkaerő-piaci reintegrációját elősegítő képzésekre. A program során különös figyelmet kell fordítani a munkaképes, különösen a középkorú nők munkaerőpiaci reintegrációjára. Hosszabb távon ez ui. esélyt adna a kedvezőtlen demográfiai folyamatok megváltoztatására is (az alacsony gyermekvállalási készségben nyilván szerepe van annak, hogy az 5-6 évi főállású családanyaságot követően a munkaadók szemében nem számít teljeskörű foglalkoztatottnak a szakismeretek fejlődése miatt a munkára jelentkező kismama). 46. táblázat: Vonzáskör bővítési alprogram

Alprogram célja:

Alprogram tartalma:


Aktív korúak, nem foglalkoztatottak munkaerőpiaci reintegrációja, teljeskörű munkavállalói készségek és ismeretek megteremtésével. Alprogram üzenete: Csak a versenyképes tudás biztosít munkahelyet ! Szak és betanító képzés. Ismeret felújítás. Tanfolyami képzések (vállalkozási ismertek, önismeretek, önmenedzselés). Szakképző intézmények. Megyei kereskedelmi- és iparkamarák. Képzési tanácsadó szervezetek. Megyei munkaügyi központok. Térségi integrált szakképző központok.

133


47. táblázat: Vonzáskör bővítési operatív alprogram

Alprogram célja:

Határon túli 14-18 éves korosztály bevonása a régió szakképzési rendszerébe, a hazai képzési lehetőségek és feltételek bemutatása a határon túli magyar lakta területek általános iskoláiban. Alprogram üzenete: Csak a versenyképes tudás biztosít munkahelyet !

Alprogram tartalma:


Komplett képzési programok felajánlása. Részprogramok (modulok) magyar nyelvű kiajánlása. Részprogramok (modulok) idegen nyelvi (pl.: német) felajánlása. Tananyag átadás/átvétel. Megyei kereskedelmi- és iparkamarák. Szlovák szakmai kamarák. Magyar és szlovák szakképző intézmények. Régió térségi integrált szakképző központjai.

134


d) Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi alprogramja A régió nyomott munkaerőpiacán különösen hátrányos helyzetben vannak az egészségügyi és szociális okok miatt hátrányos helyzetűek, a sajátos nevelési igényűek, akiknek sokszor egyetlen egzisztenciateremtési esélye a szakképzési rendszerbe történő bekapcsolódás (ezért arányuk természetszerűleg magasabb is ebben a képzési formában, a többi képzéshez képest). Esetükben különösen fontos: az esélyegyenlőség megteremtése és a felzárkóztatás. d/1. Helyzetbe hozás operatív alprogramja A hátrányos, különösen a szociális hátrányos helyzetűek iskolai tanítása, taníttatása kiemelt fontosságú helyi és össz-nemzeti érdek. Szűk látókörű az az oktatás- és gazdaságpolitika, amelyik nem ismeri fel, hogy ennek a rétegnek (csoportnak) a képzése olyan speciális eszközöket és módszereket igényel, amelyek költségigénye meghaladja az átlagot. Ezért különös figyelmet kell fordítani: a képzésbe történő bevonásukra és benntartásukra; az ismeretek megszerzésére, a munkára nevelésre; a nyári foglalkoztatás feltételeinek megteremtésére. Ez utóbbi azért is fontos, mert a szociálisan hátrányos helyzetűek esetében visszatérő probléma, hogy mindazt a munka- és viselkedési kultúrát, amit ez év során az iskolában megismert, a nyári szüneten a kedvezőtlen környezet hatására elfelejti.

135


48. táblázat: Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi operatív alprogramja

Alprogram célja:

Alprogram tartalma:

Szociálisan hátrányos helyzetű fiatalok kiscsoportos oktatási feltételeinek megteremtése, - különös tekintettel: – a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, – munkavégzésre való szocializálás, – pályaválasztási döntés megalapozása, – szakmai képzés előkészítése, – az alapkészségek és képességek fejlesztése, – élettervezés elősegítése. Alprogram üzenete: A szolidaritás és az akarat munkaalkalmat teremt ! Tananyagfejlesztés, kiscsoportos képzési programok indítása. Nyári foglalkoztatási programok szervezése.


régió szakképző intézményei. Képzési tanácsadó szervezetek. Régió kereskedelmi és iparkamarái. Térségi integrált szakképző központok.

136


d/2. Hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatási alprogramja A szakiskolai képzésbe kerülő tanulók között nagy a kudarcokkal terhelt, hátrányos szociális helyzetű, gyenge tanulási képességű, hiányos általános műveltséggel rendelkező, ugyanakkor túlkoros, nehezen nevelhető tanulók aránya. A pedagógiai-képzési hátrányok mellé gyakran társul szociális, családi hátrány. Az elmúlt évek tapasztalata szerint a kétéves időtartammal meghosszabbított, ugyanakkor felemelt szintű közismereti képzés követelményeit a szakiskolai tanulók meghatározó hányada – fele, harmada – nem tudja teljesíteni, amely nagyarányú bukást és lemorzsolódást, de mindekképpen alacsony szintű elméleti tudást eredményez a 9 és 10. évfolyamokon. A szakiskolai tanulók tanév végi bukási aránya 25 % fölött van, ugyanakkor a tanulók közel fele már az általános iskolában is megbukott egy vagy több tárgyból, illetve a tanulók 4-5 %-a osztályt ismételt. Azok a tanulók, akik tanulási eredményükben rendkívül gyengék, negatívan befolyásoló kudarcként élik meg a megemelt követelményeket. E tanulók többsége olyan társadalmi környezetből származik, ahol hiányzik a tanulásra történő motiválás családi háttere (a szakiskolai tanulók többsége általában a leghátrányosabb társadalmi rétegek közül kerül az iskolába: anyagi-szociális és családi-mentális (szocializációs) körülményeik jelentősen rosszabbak a szakközépiskolába vagy gimnáziumba járó fiatalokénál.) A társadalmi helyzetből származó szelekció tehát többszörösen sújtja e fiatalokat. A többszörös hátrányos helyzet következtében a szakiskolába kerülő fiatalok jelentős része tantárgyi bukásokkal érkezik, valamint nem kis része évismétlő. Ennek figyelembevételével a szakképző iskolákban olyan szakképzésre felkészítő programot kell indítani, ami a szakképzés megkezdéséhez szükséges kompetenciákra készít fel és a következő elemeket tartalmazza: pályaorientációs, helyzetfelmérő, felkészítő, és értékelő szakasz.

137


49. táblázat: Hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatási operatív alprogramja

Alprogram célja:

Speciális egy éves képzési program kialakítása tanulási nehézségekkel küzdők részére. Alprogram üzenete: Csak a tudás és a kitartás biztosít munkahelyet !

Alprogram tartalma:


Kiscsoportos alapfokú ismereteket is pótló, pályaorientációs elemeket tartalmazó képzés indítása. Általános iskolák. Szakképző intézmények. Kereskedelmi és iparkamarák.

A hátrányos helyzetű, ezen belül különösen a roma tanulók szocializációs hiányosságainak pótlása a pedagógusoktól speciális szakértelmet követel. A tanulók tudásbeli hiányosságainak pótlása a szakmatanulás előkészítésére rendelkezésre álló idő rugalmas kezelésévvel, egyéni foglalkoztatással lehetséges. Nem csak az ezzel kapcsolatos pedagógiai programok bevezetése, a programok kialakítására és a pedagógusok felkészítésére van szükség, hanem a pedagógus továbbképzési rendszerén belül olyan célprogramok kialakítására is, melyek biztosítják a projekt által elvárt eredményeket. Gazdasági, szociális és politikai érdek, hogy elsődlegesen a normál szakképzési rendszer alapfeltételeinek biztosításával, ezen belül a halmozottan hátrányos helyzetűek számára szükséges kiegészítő támogatással, speciális programokkal, új módszerekkel, és az ezek megvalósításához szükséges eszközök fejlesztésével lehetővé váljon a személyiségfejlesztést, a felzárkózást a közismereti tantárgyakban, a készségfejlesztést, pályaorientációt, a szakmai előkészítést és alapozást, a szakképzettséghez jutást és ezáltal a hátrányos helyzetű fiatalok munkaerő-piaci esélyeinek javulását.

138


A felzárkóztatás fontos csoportját képezik a lemorzsolódó fiatalok, akik ugyan megkezdik a szakképzést, azonban számos ok miatt (látszólagos iskolai végzettség, rossz választás, stb.) 3-4 hónap tán kiesnek a szakképzési rendszerből. Ők a mai eljárás szerint általában a tanév hátralévő idejében nem vesznek részt a képzésben, csellengnek. A programnak azt is lehetővé kell tennie, hogy ezek a fiatalok a kiesést követően rögtön bekerüljenek a programba és a rendelkezésre álló rövidebb idő alatt készítsék fel őket a következő évben megkezdődő szakképzésre. A szakképzésre felkészítő évfolyam után az azt eredménnyel elvégző megkezdhetik tanulmányaikat.

139


e-közigazgatás fejlesztési program Az EU által definiált 20 leggyakrabban igénybe vett szolgáltatás a magyar közigazgatásban 27 szolgáltatással fedhető el, melynek magyarázata, hogy az EU dokumentuma közösségi szolgáltatásokról (közszolgáltatásokról) és nem közigazgatási ügyekről szól. A szolgáltatások definiálása során nem a taralom, ill. a szolgáltató, hanem a szolgáltatások alanya a rendezési szempont. Ezek Magyarországon is a legkeresettebbek közé tartoznak, ezért a KET végrehajtásához kapcsolódóan a közigazgatási szolgáltatások elektronizálásának keretében e szolgáltatások nálunk is kiemelt prioritást kaptak. Cél a 104482005.(V.11.) Korm. határozat függelékében meghatározott 27 elektronikus közszolgáltatásnak a megjelölt elektronikus szolgáltatás szint megvalósítása a megye városaiban. Ezek: Állampolgárok számára nyújtott szolgáltatások: Jövedelemadó bevallás, értesítés a kivetett adóról. Álláskeresés interneten keresztül az ÁFSZ állásajánlataiban. Állásbejelentés interneten keresztül az ÁFSZ állásadatbázisába. Munkanélküli járulék igénylése. Munkavállalók gyermekei után járó pótlékok igénylése. Kötelező egészségbiztosítás ellátásai. Tanulói ösztöndíj megpályázása. Útlevéligénylés és útlevéllel kapcsolatos egyéb ügyintézés. Gépjárművezetői engedély ügyintézés, illetőleg vezetési jogosultság megszerzése. Járművek nyilvántartásával kapcsolatos ügyintézés, járműigazgatás (új, használt és importált gépjárművek forgalomba helyezése, műszaki vizsgáztatása, járműigazgatási ügyek). Építési engedély iránti kérelem intézése. Rendőrségi on-line bejelentések, feljelentések. Közkönyvtári katalógusok hozzáférhetősége, keresési lehetőségek elérése 1954-ig viszszamenőleg. Születési anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás. Házassági anyakönyvi kivonat ügyintézése: kérvényezés, kiadás. Felvételi jelentkezés (középiskolákba, felsőoktatási intézményekbe). 140


Lakcímváltozás bejelentése (lakcímigazolvány pótlás, csere). Egészségügyi összefüggő szolgáltatások (pl.: interaktív tanácsadás kórházi szolgáltatások elérhetőségéről, kórházi bejelentkezések). Vállalkozások számára nyújtott szolgáltatások: Munkavállalók és foglalkoztatók számára nyújtott szolgáltatások (munkáltatók bejelentési kötelezettségének elősegítése, munkavállalók számára betekintési lehetőség a róluk benyújtott információkba). Munkáltatók bejelentése nyugdíjbiztosítási adatokról. Társasági adóbevallás, értesítés. ÁFA bevallás, értesítés. Korlátolt felelősségű társaságok és részvénytársaságok bejegyzése, változásbejegyzés. Adatközlés a statisztikai hivataloknak. Vámáru-nyilatkozatok benyújtása, kezelése. Környezetvédelemmel összefüggő engedélyek szerzése. Közbeszerzési eljárás.

141


Vállalkozás

Megyei önkormányzat

E-piac E-közbeszerzés E-ügyintézés

Elektronikus államigazgatás E-kereskedelem, E-bank ügyintézés

44. ábra: Megyei e-rendszer logikai struktúrája

Fogyasztó

142


5.14 Tranzit gazdaság fejlesztése A térség gazdaságtörténetével összefüggő, hitelt érdemlő munkák mindegyike a Békés megyei román-magyar határszakasz két oldalán fekvő területet egységes, összefüggő egészként tárgyalja, amit az 1920-as, un. Trianoni szerződés által végbement geopolitikai változások mesterségesen kettévágott. Kézenfekvő tehát a korábbi, s ma is életképesnek bizonyuló kereskedelmi-, gazdasági-, kulturális, oktatási kapcsolatok újraélesztése, tartalmi gazdagítása, közös infrastrukturális fejlesztések elvégzése, ill. azok eredményeinek hasznosítása. Ennek esélyei ma jobbak, mint az elmúlt évtizedekben voltak; úgy tűnik, hogy az Európai Unió által biztosított források (Interreg III/A.- t követően a HU-RO ETE program) is ösztönzőleg hatnak (hathatnak) a határ két oldalán élő partnerekre. A kapcsolatok intenzifikálása különösen kedvező lehetőséget ad: a termelői, beszállítói kapcsolatok fejlesztésére (határon átnyúló hálózati kiépítésére, a határmenti együttműködés szervezeti centrumainak erősítésére, a határmenti marketing erősítésére.

a d o t t s á g o k

Békés megyei onon-line piac

logisztikai lá lánc tervezé é se tervez

logisztikai telephely

logisztikai érté rtéklá klánc informá információ ciós folyamata

finanszí finanszírozá rozás/ to tokebevonó kebevonó képessé pesség tá támogatá mogatása

45. ábra: Logisztikai értéklánc modellje

143


50. táblázat: Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése

Intézkedés

A határmenti együttműködés szervezeti centrumainak kiépítése

Fő célkitűzés

Az együttműködés szervezeti kereteinek kialakítása és az együttműködés programszintű céljainak kitűzése.



A kistérség határmenti elhelyezkedése rendkívüli kedvező lehetőségeket biztosít a gazdaságfejlesztéshez, melyek mindenképpen pozitív hatást indukálhatnak e területen az elkövetkező években. A térség távlati pozitív hatásként visszanyerheti elveszített természetes városi centrumát. Ennek előkészítése a határon átnyúló kapcsolatok számának, minőségének növelésével történhet. Az intézkedések: – Már meglévő gazdasági, kereskedelmi és kulturális kapcsolatok erősítése, fejlesztése. – Határmenti Gazdaságfejlesztési Szövetség létrehozása. – Határmenti együttműködés további helyi programszintű preferenciáinak meghatározása. – Hatékony, képzett tanácsadói kör kialakítása a határok mentén. – Gyors információk biztosítása a hatékony együttműködés érdekében. A kistérség és a határon túli területek.

Célcsoportok

Hazai és román társas vállalkozások és vállalkozási együttműködések, az érintett határmenti önkormányzatok, oktatási intézmények, határmenti helyi és regionális egyesületek és szövetségek, valamint a kistérség egésze.

Output indikátorok

– – – – –


Hatás indikátorok

– –

Határmenti együttműködésre, elnyert támogatás nagysága. Határmenti együttműködés keretében létrehozott programok, fejlesztések száma. Vállalkozói együttműködések száma. Megtartott munkahelyek száma. Befektetett tőke nagysága.

–

Interregionális programok számának növekedése. Határon átnyúló programokban résztvevő szervezetek számának növekedése. Határmenti térség áruforgalmának növekedése.

– – – –

Határmenti kistérség DP arányának alakulása. Határmenti térség és programjai ismertségének növekedése. Munkaerő mobilitás javulása a határmenti térségben.· Határmenti térségben a jövedelmi viszonyok javulása.

144




Az intézkedések által érintett területek (projekt szint) Célcsoportok

Output indikátorok

Eredmény indikátorok Hatás indikátorok

A határmenti vállalkozásfejlesztési együttműködés továbbfejlesztése Cél az interregionális gazdaságfejlesztési és oktatási központok (logisztikai központ, inkubátorház) megvalósítása, a középfokú oktatási együttműködési programok kidolgozása, fejlesztése. A kistérség határmenti elhelyezkedése rendkívüli lehetőségeket kínál a gazdaság- és vállalkozásfejlesztésben, melyet Románia Európai Uniós csatlakozásából származó előnyök megsokszoroznak. Az intézkedések:· – Térségi fejlesztési központok infrastruktúrájának, szakembergárdájának kiépítése, hálózatokká formálása a határok mentén. – Szolgáltatási rendszerek fejlesztése. – A vállalkozásfejlesztéshez szükséges humán erőforrás, szaktanácsadói teamek fejlesztése. – A közös szakemberképzés középfokú intézményrendszerének térségi megerősítése. – K+F centrum kialakítása a határ mindkét oldalán. A kistérség és a határon túli területek. Hazai és román társas vállalkozások és vállalkozási együttműködések, az érintett határmenti önkormányzatok, oktatási intézmények, határmenti helyi és regionális egyesületek és szövetségek, valamint a kistérség egésze. – Határmenti együttműködésre elnyert támogatás nagysága. – Határmenti együttműködés keretében megvalósuló programok, fejlesztések száma.· – Határmenti régióban létrejövő és működő vállalkozói együttműködések száma.· – Határmenti térségben létrehozott/megtartott munkahelyek száma.· – Határmenti térségben befektetett tőke nagysága. – Határmenti programok számának növekedése.· – Határon átnyúló programokban résztvevő szervezetek számának növekedése.· – Határmenti térség áruforgalmának növekedése. – Határmenti térségek GDP-jének növekedése. – Határmenti térség és programjainak ismertsége. – Munkaerő mobilitás változása a határmenti térségben.· – Határmenti térségben a jövedelmi viszonyok kedvező alakulása.

145



Intézkedés

A határmenti kapcsolatok marketingjének létrehozása

Fő célkitűzés

Elsődleges cél a határmenti térségek közös, összehangolt, egymást erősítő régiómarketing tevékenységének megtervezése és működtetése. Szükséges az összefogás a befektetésösztönzés és az idegenforgalom területén, ezáltal növelni a befektetői PR tevékenység hatékonyságát.



A kistérség határmenti elhelyezkedése nagy lehetőségeket kínál a gazdaságfejlesztéshez, munkahelyteremtéshez. Az intézkedések: – Határmenti együttműködés informatikai és marketing szempontú fejlesztése, – Hatékony régiómarketing kidolgozása: igényes térségismertető kiadványok, internetes honlap, CD-ROM,· – Befektetés kiajánló csomagok összeállítása termékcsoportonként, – Gyors információk biztosítása a potenciális befektetőknek mindkét határmenti területen (ún. egyablakos rendszer kialakítása). A kistérség és határon túli szomszédos területek.

Célcsoportok

Hazai és román társas vállalkozások és vállalkozási együttműködések, az érintett határmenti önkormányzatok és szövetségeik, határmenti helyi és regionális egyesületek és szövetségek, valamint a kistérség egésze.

Output indikátorok

– – –


– – –

Hatás indikátorok

– – – –

Határmenti együttműködésre biztosított, elnyert támogatás nagysága. Határmenti együttműködés keretében megvalósult közös PR, marketing programok száma, lefedettsége. Határmenti térségben befektetett tőke nagysága. Határmenti programok számának növekedése. Határon átnyúló programokban résztvevő szervezetek számának növekedése. Határmenti térség áruforgalmának növekedése. Határmenti térségek GDP-jének növekedése. Határmenti térségen belüli idegenforgalom élénkülése. Természetes városközpont szerep (Arad) erősödése. Együttműködő határmenti térség nemzetközi idegenforgalmi mutatóinak növekedése.

146


5.15 Szociális gazdaság fejlesztése Az 1989 után hazánkban bevezetett piacgazdasági modelltársadalom egy részét egzisztenciális szempontból marginalizálja. Különösen érzékelhető ez Békés megye alapvetően agrárjellegű határmenti kistérségeiben. Ezért a munkavállaláshoz kötődő jóléti szolgáltatások csak korlátozottan érhetőek el a perifériára szorultak számára. A szociális gazdaság elsődleges célja egyfajta szociális biztonság megteremtése az itt élők körének. Békés megye élelmiszerfeldolgozó ágazatainak hanyatlása, a feldolgozóipar felszámolása különösen hátrányosan érintette (érinti) az alacsony iskolai végzettségű (elsősorban női) munkavállalókat. A konzerviparágakban, a baromfi feldolgozóknál, a hűtőházakban dolgozó állandó és idénymunkások jelentős része ma munkanélküli. (Az érintett települések, ill. kistérségek helyzetét különösen rontja, hogy jelentős részük családfenntartó.) Az elmúlt években (elsősorban a helyi önkormányzatok által működtetett) közmunka programok (alacsony hatékonyságuk, formális feladataik, stb. miatt) nem váltották be a reményt. A helyi szociális gazdaságnak helyi szükségletek kielégítésére kell irányulnia, meghatározott idő után önfinanszírozóvá, fenntarthatóvá kell válnia. Alapvető célja a programnak a foglalkoztatottság növelése, a munkanélküliség csökkentése, új munkahelyek megteremtése, legális jövedelem biztosítása. A cél biztosítja a be nem jelentett munkák formalizálását, a munka- és családi kötelezettségek összekapcsolódását, a szociális és jogi védettséget. A szektor célcsoportját az alacsony iskolai végzettségű vagy képzettség nélküli állástalanok, a tartós munkanélküliek, az elhelyezkedési nehézségekkel küzdő pályakezdő fiatalok, a gondozási kötelezettséggel terhelt nők, az idős és fogyatékkal élő emberek, és a társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdő személyek alkotják. A másik oldalon a célcsoportba tartoznak a szociális gazdaság termékeinek és szolgáltatásainak fogyasztói, felhasználói. (A szociális gazdaság koncepcióját az Európai Unió Fehér Könyve – Növekedés, Versenyképesség, Foglalkoztatás – vázolta fel nagy vonalakban, mint egyikét a 21. századba vezető fejlődési utaknak. Ennek lényege: a háztartások és egyének által igénybe vehető helyi szolgáltatások piaccá szervezése, amitől három millió új munkahelyet remélnek; European Commission, 1994).

147


A szociális gazdaság a maga sokféleségében egyesíti a társadalom gazdasági és civil jellegét. Ez a szövetkezetekből, kölcsönös segélyszervezetekből, egyesületekből és alapítványokból álló plurális gazdaság az Európai Unió gazdaságának több mint 10 %-át képezi. E szervezeteket a „szociális gazdaság vállalatai”-nak hívják, s nagymértékben hozzájárulnak a belső piachoz, a helyi és regionális fejlődéshez, valamint a társadalmi kohézióhoz. A szociális gazdaság valójában a fönntartható fejlődésnek a belső működése, ami a szolidaritásra, a méltányosságra és a szabályozott szabad piaci elveinek értelmes elfogadására épül. Példaként említhetők a szövetkezeti bankok, a kölcsönös egészségbiztosító társaságok, szociális vállalatok, egyesületek, civil alapítványok, stb. sikerei. A szociális gazdaság sajátos jellegét annak a ténynek köszönheti, hogy tökéletesen egyesíti a gazdasági hatékonyságot és a társadalmi vállalkozó kedvet. Ezért óriási lehetőségeket kínál a modern és plurális szociális gazdaság piacának keretei között. Ez még inkább így van a kibővített Európában, ahol sokszínűsége, ereje és know-how-ja eszközt képeznek ahhoz, hogy megőrizzék és továbbfejlesszék minden polgár életminőségét. Az Európai Unió tevékenységi területei között a szociális gazdasággal kapcsolatos politikák a vállalkozáspolitika-, továbbá a foglalkoztatási és szociális ügyek-témában kaptak helyet. A vállalkozáspolitikán belül az Unió szociális gazdasághoz kapcsolódó intézkedések elsősorban a szervezetek alapításának ösztönzésére és nemzetközi együttműködésük megkönnyítésére, támogatására terjed ki. A foglakoztatási és szociális ügyek témán belül több intézkedés, program, kezdeményezés kiemelt területként foglalkozik a szociális foglalkoztatási formák fejlesztésével és elterjesztésével, így a szociális gazdaság foglalkoztatási helyzet javításában betöltött szerepével is. 1993-ban a „Növekedés, versenyképesség, foglalkoztatás” címet viselő un. Fehér Könyv a munkahelyteremtés négy új forrását jelölte meg, melyek: 1. a közösségi szolgáltatások, 2. az életkörülményeket javító szolgáltatások, 3. a szabadidős, kulturális, audiovizuális tevékenységek és 4. a környezetvédelmi szolgáltatások.

148


1995-ben az Európai Bizottság a Helyi Fejlesztési és Gazdasági Kezdeményezések Támogatásának Európai Stratégiája című dokumentumban e négy kategóriához kapcsolódva a szolgáltatási szektorban 17 konkrét tevékenységet nevezett meg (New jobs in Europe, 1999). A bővítendő szolgáltatások körébe tartoznak, pl. az alábbiak: a) személyi szolgáltatások: otthoni segítségként idős, vagy testileg, szellemileg fogyatékos embereknek háztartási alkalmazotti munkák végzése, gyermekfelügyelet, tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, a problémás fiatalok szabadidős sportprogramjainak szervezése, lakóházak őrzése, portaszolgálat, vidéki vagy városközponttól távol eső körzetekben boltok üzemeltetése, főzött étel vagy vásárolt áruk házhoz szállítása. b) kulturális szolgáltatások: szabadidős és kulturális programok szervezése, hagyományőrzés. c) településüzemeltetési szolgáltatások: környezetgondozás, elöregedett épületek felújítása, a helyi közlekedés megszervezése, céltaxi-járatok üzemeltetése vidéki települések között, szelektív hulladékgyűjtés és-újrahasznosítás. d) környezetvédelmi szolgáltatások: természetvédelmi területek gondozása, csatornázás, minőségi standardok betartásának monitorozása, energiamegtakarító eljárások elterjesztése, különösen a háztartások körében. Az ezeken a területeken létrehozott munkahelyek nem sértik az egyesült Európa előírásait és a korábbi támogatási rendszereknél nagyobb hatásúak, mivel olyan új terméket vagy szolgáltatást állítanak elő, amit korábban sem a piaci szektor, sem a helyi költségvetési intézmények hálózata nem elégített ki. A szociális vállalkozásoknak jelentős gazdasági kockázattal kell szembenézniük, hiszen rendszerint más jellegű finanszírozási forrásokra kell támaszkodniuk, mint az üzleti vállalkozásoknak vagy a közintézményeknek. Igyekeznek minimális szinten tartani a fizetett munka mértékét, s minél nagyobb mértékben igénybe venni önkéntesek segítségét. A szociális vállalkozások gazdasági ismérvei közé tartozik még az önállóság és a más szervezetektől való függetlenség is.

149


A szociális vállalkozások között nem csak a nonprofit szemléletűek vannak, egyes szervezettípusoknál korlátozott mértékben lehetőség van a profit szétosztására. A társadalmi jellemzők között az egyik legfontosabb, hogy a szociális vállalkozások a közösséget szolgálják, törekszenek arra, hogy helyi szinten elősegítsék a társadalmi felelősség kialakulását. A szociális vállalkozásokat egy közösséghez tartozó, azonos célokkal, igényekkel rendelkező emberek alapítják. A döntéshozatalban való részvétel nem függ a tőkerészesedéstől, érvényesül az egy ember egy szavazat elve. Fenti feladatok hatékonyabb és koordináltabb ellátása érdekében módszertani regisztert kell létrehozni, amelynek része: a) Klienscsoportok szerinti regiszter kialakítása (pl.: idősellátás, pszichiátriai betegek, szenvedélybetegek, hajléktalanok, fogyatékkal élő személyek szolgáltatásai, szociális földprogram, falugondnok, családsegítés, gyermekjóléti szolgálat (alapellátás), gyermekvédelmi szolgálat (szakellátás), bölcsődék (gyermekek napközbeni ellátása), bántalmazottak segítő szolgáltatása, migránsok segítése. b) Szociális munka munkaformái szerinti regiszter kialakítása (pl.: egyéni esetkezelése, családi esetkezelés, csoportmunka, közösségi munka, szociális adminisztráció). c) Intézményi/ szolgáltatási területek szerinti regiszter kialakítása (pl.: intézményi ellátottak gondozási módszerei, szolgáltatás keretében ellátottak gondozási módszerei, intézményi kitagolási programok módszerei, helyi kezdeményezések/önszerveződés/ érdekvédelem, foglalkoztatási programok). d) Szolgáltatási módszerek szerint regiszter létrehozása (pl.: projektmenedzsment, forrásteremtés/pályázatírás, igényfelmérés/szükségletfelmérés, szolgáltatástervezés/programtervezés, minőségügyi rendszer kialakítása, tanácsadás/konzultáció, mentálhigiéné/terápiás eljárások, önálló életvitel/rehabilitációs szolgáltatások, burn-out megelőző tréningek és forgórendszer működtetése, ügyeleti szolgáltatások, közösségi szolgáltatások). A Békés megye adottságait, a helyi hagyományokat figyelembe véve a) a személyi szolgáltatások fejlesztése, b) a települési szolgáltatások fejlesztése, valamint c) a környezeti szolgáltatások fejlesztése alprogram indítása indokolt.

150


a) Személyi szolgáltatások fejlesztése alprogram A betegek rehabilitációja sok esetben igen hosszadalmas folyamat, ami az esetek többségében nem folytatható le kórházi körülmények között. Ugyanakkor a paciensek, ill. a hozzátartozók a kórházból történő távozás után tanácstalanok, mit kell tenniük a teljes gyógyulás érdekében. Az alprogram célja: kórházakban eltöltött idő csökkentése; bizonyos esetekben a kórházban történő ápolás elkerülése; azoknak a betegeknek és hozzátartozóiknak segítség nyújtás, akik nem igényelnek folyamatos kórházi-, orvosi felügyeletet, de teljes gyógyulásuk vagy állapotuk javítása, megőrzése érdekében rendszeres szakellátásra van szükségek és az otthonukban biztonsággal megadható; gyógyíthatatlan betegek segítése emberi méltóságuk megőrzésében, szükségleteik kielégítésében. 53. táblázat: Személyi szolgáltatások fejlesztése alprogram

Alprogram célja:

Otthoni segítség és ápolás, idős-gondozás, gyermekfelügyelet, tanulási nehézségekkel küszködő fiatalok korrepetálása, őrzés, postaszolgálat, főtt étel és vásárolt áruk házhoz szállítása. Alprogram üzenete: A szolidaritás munkaalkalmat teremt !

Alprogram tartalma: Érintett szervezetek:

Felkészítés a feladatok megoldására és forrásteremtés. Önkormányzatok. Civil szervezetek. Képző intézmények. Egészségügyi szervezetek.

151


b) Települési szolgáltatások fejlesztése alprogram Az alprogram célja: a tartós munkanélküliek, és a munkanélküli ellátásból már kiszorult aktív korú, rendszeres szociális segélyezettek átmeneti foglalkoztatása, olyan munkában, ami települési, közösségi célokat valósít meg. A közmunka-program a munkaerő-piaci szempontból leghátrányosabb településeket és térségeket, valamint társadalmi csoportokat részesíti előnyben. Az önkormányzatok által ellátott feladatok közmunkában történő segítése. Ezen belül különösen: –

az étkeztetés biztosítása szociálisan rászorultaknak, akik önmaguk, illetve önmaguk és eltartottjaik részére ezt tartósan, vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani,

–

a házi segítségnyújtás azok részére, akik otthonukban önmaguk ellátására saját erőből nem képesek A házi segítségnyújtás keretében kiemelten támogatandó gondozási tevékenység: közreműködés az ellátást igénybe vevő háztartásának vitelében (különösen bevásárlás, gyógyszer beszerzés, takarítás, mosás),

–

a személyes gondoskodás keretébe tartozó, az előbbiekben fel nem sorolt alapellátások biztosítása,

–

az állami, önkormányzati intézmény-felújítási belső munkálatok,

–

a település üzemeltetési és tisztasági feladatok ellátása.

–

az önkormányzat tulajdonában lévő kül- és belterületi csapadékvíz, és belvízelvezető csatornahálózat kialakítása, helyreállítása, karbantartása.

–

települések belterületi útjainak fenntartása, az utak környezetének karbantartása,

–

az illegálisan lerakott hulladékok összegyűjtése, elszállítása kijelölt lerakóhelyre.

–

a parkosítás, szabad zöldterületek kialakítása, parkfenntartás.

–

az önkormányzati tulajdonú szociális bérlakások építése, felújítása, közös helyiségek kialakítása, karbantartása.

–

az önkormányzati tulajdonú, mezőgazdasági földterületek hasznosítása.

–

az ipari parkok kialakítása.

–

a több önkormányzatot együttesen érintő fejlesztések (kábelfektetés, csatornázás, szennyvízelvezetés munkáinak kézi munkaerővel történő segítése a beruházástól elkülönített tevékenységgel és elszámolási renddel).

152


–

az állami és önkormányzati közintézmények felújítása, karbantartása.

–

a pincerendszerek, természetes partfalak és földcsuszamlások veszélyelhárításának előés utómunkálatai.

–

a temetkezési és kegyeleti helyek és környezetük rendbetétele.

54. táblázat: Települési szolgáltatások fejlesztése alprogram

Alprogram célja:

A településen élők közérzet javításához kapcsolódó tartós foglalkoztatási projektek kidolgozása, finanszírozási feltételeinek megteremtése. Alprogram üzenete: A szolidaritás munkaalkalmat teremt !

Alprogram tartalma:


Település gondozás, céltaxi-járat üzemeltetése, szelektív hulladékgyűjtés és –újrahasznosítás. Önkormányzatok. Civil szervezetek. Képző intézmények.

153


5.2 Fenntartható gazdaságfejlesztés Önmagában a foglalkoztatás javítása a megye gazdasági-társadalmi felzárkóztatásához aligha elégséges. Ezért a helyi adottságokra épített innovatív ágazatépítési programot kell indítani. Ennek alapvetően két iránya lehet: a megújuló energiaforrásokra épülő fejlesztés, épített és természeti környezet fejlesztése.

154


5.21 Zöld gazdaság fejlesztése Az alprogram alapvető célja a bioenergetikai ipar meghonosítása, ill. az ehhez kapcsolódó K+F részfeladatok megoldása. Az alprogram főbb elemei: Alapanyagtermelési (energianövény és takarmánynövény termesztés), integráció, növénynemesítés, szállítási logisztikai feladatok megoldása. Technológia fejlesztés K+F+I feladatok elvégzése. Biomassza üzem felépítése, hőenergia előállítása, „zöldáram” termelés. Etanol gyártás melléktermékeként keletkező takarmány előállítás. Az alprogram indításához szükséges feltételek jók: rendelkezésre áll a növénynemesítési, mezőgazdasági kutatáshoz szükséges tudásbázis, adottak az alapanyagtermeléshez szükséges adottságok, termelés megindításához szükséges munkaerő biztosítható. A technológia fejlesztés eredményeként olyan üzem (üzemek) hozhatók létre, amelyek alkalmasak lehetnek a szellemi termékek továbbfejlesztéséhez, értékesítéséhez. Ezen túlmenőleg programlehetőséget biztosít a bioetanol és a biomassza üzemek szinergikus hatásának érvényesülésére. a) Alternatív energiaforrások hasznosításának alprogramja Az alprogram a helyben előállított gabonafélék továbbhasznosítása (hatósága) szempontjából érdemel kiemelt figyelmet. A bioetonol gyártás technológiája ismert, hazai előállításra is van már példa. A bioetonol gyártáshoz kapcsolódó helyi (battonyai, mezőhegyesi) feldolgozó üzem megvalósíthatósági tanulmánya elkészült; kivitelezését egyrészt saját tőke hiánya akadályozza. Úgy tűnik, hogy a gazdasági lobbi ellenérdekeltségét a helyi tényezőknek mindez ideig nem sikerült áttörni. Előrelépés csak akkor várható, ha az elképzelés megjelenik az NFT regionális programjai között is.

155


55. táblázat: Alternatív energiaforrások hasznosítása alprogramja

Intézkedés Cél Intézkedések indokoltsága

Bioetanol előállítása magas keményítőtartalmú szemes terményekből. Folyékony üzemanyag előállítás magas keményítő tartalmú alapanyagokból. Az Európai Unióban energiastratégiai program a megújuló erőforrások arányának jelentős növelését célozza meg 2010-ig (12 %), amely hazánkban is legalább duplájára kell, hogy növekedjen. Az NFT is tartalmazza a megújuló erőforrások fejlesztését, de tartalmazza a mezőgazdaság és a vidék fejlesztését is, a lakosság megélhetési feltételeinek javítását, a lakóhelyen való boldogulást. Ehhez alapvetően munkahelyekre, megélhetési forrásra van szükség. A megye egy negyede ma is a mezőgazdaságból él, miközben nagyarányú a munkanélküliség. Hiába jó minőségű a búza, a szállítási távolságok és rossz közlekedési infrastruktúra miatt) csak nehezen vagy veszteséggel értékesíthető. Az utóbbi időben szerte a világon foglalkoznak a gabonafélékből előállított folyékony üzemanyagok gyártásával és használatával, amit meghatározott arányban adagolnak a benzinhez. Az előállított bio-üzemanyag fosszilis eredetű erőforrás megtakarítást eredményez és kevesebb káros anyag emissziója van. Egy feldolgozó üzem létesítése nemcsak a búza, kukorica piaci értékesítési problémáját oldaná meg, hanem azon túlmutatva olyan versenyképes piacképes terméket állít elő, amelynek hozzáadott értéke magas, és hozzájárul a térség gazdasági fejlődéséhez.

Célcsoport

Vállalkozások (a bio-etanol integrációs rendszer tagjai).

Output indikátorok

– –

Bioetanol előállító kapacitás nagysága. Bio-Etanol üzemanyag adalék, takarmány mennyisége.

Hatás indikátorok

–

Alternatív erőforrás hasznosítás növekedés, munkahelyteremtés, export lehetőség.

156


56. táblázat: Alternatív energiaforrások feltárása és hasznosítása

Intézkedés

Szélerőművek helyi energiaforrásként.

Fő célkitűzés

A széltérképek és a régi működő szélmalmok helyének beazonosítása után kis szélmalmok telepítése helyi igények kielégítésére.


A gőzgépek térhódításáig az Alföldön sok helyen működtek szélmalmok, amelyek a helyi igények kielégítését biztosították. Az alternatív, megújuló erőforrások arányának növelése indokolttá teszi a szél energiájának hasznosítását speciális, helyi célok megvalósításához szükséges energia biztosítására (pl. biogabona őrlésének megoldásához).


A bio-gabona termeléshez közeli területek, ahol megfelelő a szélsebesség és szélgyakoriság nagy.

Célcsoportok

Speciális termék előállítók, feldolgozók (KKV).

Output indikátorok

– –

Alternatív energianyerés (MJ/év). Alternatív energiával előállított speciális „Bio-termékek”.


– –

Új munkahely, idegenforgalmi látványosság, Megújuló energiahasznosítás.

Hatás indikátorok

–

Új kisüzemek, vállalkozások beindítását követő gazdasági haszon. Környezeti nyereség, megélhetés javulása.

–

157


5.22 Épített és természeti környezet fejlesztése 57. táblázat: Határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések alprogramja

Intézkedés

A településközi együttműködések javítása

Fő célkitűzés

A meglévő önkormányzati, települési, kulturális együttműködések összehangolása, szervezetté tétele, fejlesztése; a testvérvárosi kapcsolatok, közös fejlesztési programok erősítése.


A határon túli régiók együttműködése – főleg a közép- és kelet-európai országok között – szerves része annak az európai törekvésnek, amely az Európai Nemzetközi Regionális Egyezmény keretében fogalmazódott meg. Az intézkedések: – Meglévő települési együttműködések tartalmi fejlesztése, kiterjesztése, szervezetté tétele, – Közös fejlesztési programok kidolgozása, – Testvérvárosi (testvértelepülési) kapcsolatok kialakítása, – Az együttműködés kulturális, gazdasági alapjainak erősítése, – Az együttműködések marketing és informatikai szempontú fejlesztése.


A kistérség és szomszédos települések.

Célcsoportok

Az érintett határmenti önkormányzatok és önkormányzati társulások, határmenti helyi és regionális egyesületek és szövetségek, valamint a kistérség lakossága és a határon túli lakosság.

Output indikátorok

– –

Eredmény indikátorok – – – Hatás indikátorok

– –

Határmenti együttműködésre biztosított, elnyert támogatás nagysága. Határmenti együttműködés keretében létrehozott programok, fejlesztések száma Interregionális programok számának növekedése. Határon átnyúló programokban résztvevő szervezetek számának növekedése. Határmenti térség és programjainak ismertsége. Határmenti térségen belüli idegenforgalom élénkülése. Együttműködő határmenti térség nemzetközi idegenforgalmának növekedése.

158


5.3 Infrastruktúra fejlesztése Gazdaság és az infrastruktúra fejlettsége szoros kölcsönhatásban van egymással. Meghatározói egy térség fejlettségének, illetve elmaradottságának. Békés megye leszakadásának egyik oka az infrastrukturális fejlesztések hiánya volt; a megye elérhetősége rossz, az ivóvíz minősége a települések egy részén nem felel meg az EU elvárásoknak. Mindezek alapján aligha vitatható, hogy a gazdasági-, társadalmi felzárkózás nem képzelhető el a műszaki- és a környezetvédelmi infrastruktúra fejlesztése nélkül. Békés megye hosszú távú fenntartható fejlődésének nélkülözhetetlen alapja a szennyezésektől mentes természeti és mesterséges környezet. A tervek (és remények) ellenére sem indult meg a 44-es főút (Kecskemét, SzarvasBékéscsaba-Gyula-országhatár) gyorsforgalmi úttá történő átépítése. Gyakorlatilag a megyeszékhely (ill. a 44-es út menti települések) elérhetősége nem javult, ellenkezőleg, az út állapota számos helyen romlott. Komoly feladatot, kihívást jelent az EU 98/83/EK Rendelet irányelveinek, előírásainak megfelelő vízminőség biztosítása a térségben élők számára. 16. táblázat: Békés megye komplex környezeti- és infrastruktúra fejlesztő alprogram Egészséges ivóvíz program Ivóvíz minőségének javítása, hálózatrekonstrukció

Közlekedésfejlesztési program Az M44 –es gyorsforgalmi út megépítése Békés Megyei Repülőtér fejlesztése (Békéscsaba)

159


5.31 Elérhetőség javítása Elérhetőség javítása, közúti infrastruktúra fejlesztése Békés megye közlekedési helyzete az elmúlt két évtizedben jelentősen nem javult. Autópályája nincs, a jelenlegi 44-es út állapota évről-évre romlik; a hosszú megközelítési idő miatt nem tud vonzó telephelyet kínálni. Ugyancsak problémát jelent, hogy az érvényben lévő országos közlekedéspolitikai, valamint területfejlesztési koncepció tervezete Békés megyében csak 2030-ra irányozza elő a megye területén gyorsforgalmi út építését, a Déli Autópálya megvalósulásának esélye pedig pillanatnyilag igen csekély. A megye közlekedési hálózata rossz. Műszaki paraméterei, a főutak alacsony részaránya, az összekötő és bekötőutak állapota rontja a kistérségek és egyes települések gazdasági és társadalmi fejlődésének esélyeit. Ezért kiemelt jelentőségű a megye út- és vasúti hálózatának, továbbá a békéscsabai repülőtérnek a fejlesztése. Ez lehetővé tenné a kistérségi élelmiszergazdaság nagy értékű termékeinek gyors célba juttatását és elsősorban az üzleti szféra, valamint a külföldi turisták számára a térségbe való utazás idejének lényeges lerövidítését. A településeket összekötő mellékúthálózat kiépítettségében és állapotában igen nagyok a különbségek a jobb helyzetű középső, valamint a számos problémával rendelkező északi és déli területek között. Ráadásul ez utóbbi főút-hiányos területeken a mellékutak forgalmi szerepe jóval nagyobb. Mivel az országos közlekedésfejlesztési programok marginális kérdésként kezelik az alsórendű úthálózatokat, hiányzó szakaszaik megépítésében és a meglévők állapotának javításában fokozott megyei szerepvállalás szükséges. A vasúti mellékvonalak jelentősége Békésben az országosnál nagyobb, minőségi mutatóik viszont a versenyképesség alsó határán vannak. A közlekedési és telekommunikációs szükségletek kielégítésének lehetőségeit alapvetően korlátozza a beruházások hatalmas forrásigénye. A közlekedés esetében a forrásokat újraelosztó állami, ágazati elképzelésekkel való összehangolás jelent nehézséget. A helyi vagy kistérségi igények, ötletek megvalósíthatóságának és hatásainak felmérése, valamint a megvalósítás koordinálása éppen ezért szükségessé teszi a megyei, kistérségi szintű érdekegyeztetést. A kifelé egységesen képviselt és menedzselt fejlesztési stratégia révén ugyanakkor nő az állami és a piaci szféra befolyásolásának, addicionális külső források bevonásának lehetősége. 160


5.32 Ivóvízminőségének javítása, hálózati rekonstrukció

A felzárkózási program kiemelt feladatként kezeli az egészséges ivóvízhez jutás feltételeinek megteremtését a térség valamennyi településén, a csatornázottság arányának javítását és korszerű, környezetbarát szennyvíztisztítás feltételeinek megteremtését, a meglévő vízbázis védelmét. A műszaki infrastruktúra fejlesztés feltétele pályázati úton elnyerhető források; a helyi lakosság és önkormányzatok anyagi helyzete nem teszi lehetővé a probléma saját erőből történő megoldását.

161


59. táblázat: A vízi közművek kiépítése, modernizálása

Intézkedés

Ivóvízminőség javító program megvalósítása.

Fő célkitűzés

Vízi közművek teljes kiépítése és modernizálása. A közüzemi vízhálózatba bekapcsolt lakások 2003. évi arányában nem tapasztalható nagy különbség a megyei és a térségi átlag között: az előbbi 89,3 % az utóbbi 89,7 %. Településenként viszont jelentős különbségek vannak: Dombiratos, Kevermes, Magyarbánhegyes, Medgyesegyháza, Nagykamarás, Pusztaottlaka, Szabadkígyós és Újkígyós lakásállományának bekötöttsége meghaladja a 90 %-ot, ami még a megyei átlagnál is kedvezőbb, ugyanakkor Kaszaperé és Nagybánhegyesé csak 63-65 % körüli. Jelenleg Medgyesbodzás kivételével valamennyi település helyi vízműről biztosítja a vízellátást. Távvezetéken jut el a víz Mezőkovácsházáról Végegyházára, és Magyardombegyházára. A települések vízminőségét jellemzi, hogy As 10 ug/l nél nagyobb néhány településen, az ammónium ion pedig meghaladja a 0,5 mg/l-t, emellett a bór és a vas is határérték feletti mennyiségben van jelen. A vízminőség javító programok indítása indokolt, viszont a kisebb mértékű határérték túllépés miatt ezek a települések csak 2006 után 2009-ig kapcsolódhatnak be az ivóvízjavító programokba. A térség valamennyi településének önkormányzatai, Vízgazdálkodási társulások. – Vízvezeték hálózat hossza. – Felújított vezetékek hossza, egészséges ivóvízzel ellátott lakások száma. – Korszerű vízkezelési technológiák alkalmazásával határértéket nem meghaladó vízminőség biztosítása. – Több háztatás kapcsolódik az ivóvízhálózatra. – Az egészséges ivóvízzel ellátott lakások aránya kedvezőbb.


Célcsoportok Output indikátorok

Eredmény indikátorok Hatás indikátorok

– –

Egészségesebb ivóvíz – környezet-egészségügyi kockázat csökken. A szolgáltatott ivóvíz mennyiségi és minőségi mutatói változnak, lakosság átlagos egészségi állapotának javulása.

162


60. táblázat: A vízi közművek kiépítése, modernizálása

Intézkedés

Csatornázás és szennyvíztisztítás fejlesztésével a vízbázis védelem.

Fő célkitűzés

A csatornázás legfőbb célja a sérülékeny Maros hordalékkúpi ivóvízbázis megvédése a további szennyeződéstől és az egészséges ivóvíz biztosítása a vízbázisról ellátott lakosság számára (Észak-Békés). A csatorna kiépítéséig a vízbázis védelmét a lakossági enzimes szennyvíztisztítás alkalmazása biztosíthatja.


A kis települések szennyvízhálózata nem kiépített. Míg az ivóvíz hálózatba bekapcsolt lakások aránya 83 %, addig a szennyvízhálózatra kötöttek csak 17 %-ot érnek el. Egy kilométer vízvezeték-hálózatra 58 m szennyvízhálózat jut átlagosan, ami jóval rosszabb a megyei átlagnál (174 m). A szennyvízcsatorna-hálózat kiépítettsége messze a megyei átlag alatt marad. Szennyvízcsatorna beruházás a térség több településén is előkészítés, ill. megvalósítás alatt áll. Bár a települések szennyvíztisztítása nem prioritás, ezért az egyéni kezelések elterjesztése segítheti a vízbázis védelmét, a szennyvízzel történő szennyezés megelőzését. A csatornázás legfontosabb célja a vízbázis vízminőség védelmének biztosítása.


A térség települései.

Célcsoportok

Valamennyi település önkormányzata és a lakosság A csatornarendszerre nem kötött lakásokban élők., és vállalkozók.

Output indikátorok

– – –

Szennyvízcsatorna hossza. Rákötések száma. A derítőkből elszivárgó víz szennyezettségének csökkenése.


–

A szennyezőanyagok jelentős része lebomlik.

Hatás indikátorok

– –

Kisebb szennyező hatás. Egészségesebb környezet.

163


6. Összefoglalás Békés megye 2007-2013 évekre szóló komplex, értékalapú területfejlesztési stratégiája aktualizálásának alapvetően két indoka van. Egyrészt a Kohéziós Alapok 2010-ben esedékes (un. félidei) értékelése, másrészt a hazai gazdaságpolitikában megjelenő új súlypontok új lehetőségeket teremtenek a megye kohéziós, valamint versenyképességi céljainak elérésére. A felülvizsgálat alapvetően négy pontra fókuszált: a stratégiai célrendszerének és programjainak értékelésére; a 2007 óta eltelt tervezési időszak megyei szintű abszorpciós képességének értékelésére, az elért hatások elemzésére, a következő időszakra vonatkozó ajánlások megfogalmazására.

Stratégia célrendszerének értékelése A 2007-ben jóváhagyott stratégiában a nemzetközi- és a hazai gazdaságpolitikai trendek figyelembe vételével három szcenárió fogalmazódott meg. A pesszimisztikus szcenárió azt vizionálta, hogy Békés megye társadalmi-gazdasági leszakadása állandósul, egyrészt a térség geopolitikai helyzete, másrészt a felzárkózást kiváltó források mértékének hiánya miatt ! A realista szcenárió avval számolt, hogy a megye társadalmi-, gazdasági leszakadása megállítható, ezt követően megindítható a felzárkózás hosszú és időigényes folyamata. Az optimisztikus szcenárió jelentős tőke érkezését feltételezte, ezért azt vizionálta, hogy a felzárkózás folyamata már 2008-tól megindul. A gyakorlat a második (realista) forgatókönyvet igazolta. Ennek oka többek között az elmúlt három évben bekövetkezett gazdasági visszaesés, ill. a térségi befektetési potenciál további csökkenése volt.

164


Abszorpciós képesség értékelése A 2007-ben elfogadott komplex stratégia programjai alapján Békés Megye Önkormányzata, ill. intézményei (2010. 06. 11-ig) 65 projektet nyújtottak be (ezek döntő többsége TÁMOP (10), TIOP (6) és DAROP (4)). A Megyei Önkormányzat, ill. szervezeteinek pályázati aktivitása és forráslehívó képessége a hazai átlagnál eredményesebbnek bizonyult . Ennek eredményeként 2010. áprilisáig a Megyei Önkormányzat által kezdeményezett projektek összességében 10.446.065.877,-Ft, továbbá 2.634.319,6 euró támogatásban részesültek. Ft

euró

Összes projekt költsége

16.787.800.123

2.825.062,0

Összes támogatás

10.446.065.877

2.634.319,6

Összes saját forrás

885.231.369*

190.742,4

*Megjegyzés: Az összeg tartalmaz 100 eFt egyéb forrást; 170 eFt pályázatból várható egyéb forrást; 625 eFt programfinanszírozást.

A projektek megvalósításához szükséges esetenkénti önrészt a megye biztosítani tudta. A sikeres pályázatok többsége a megye infrastrukturális fejlesztéséhez járultak hozzá. Kevésbé sikeresek voltak a munkahelyek teremtésére, ill. megtartására irányuló projektkezdeményezések Különösen sajnálatos, hogy a megye 8 települését érintő "integrált telephely fejlesztési program", valamint a hagyományos kézműves tapasztalatra és szaktudásra épülő szarvasi innovációs inkubátorház program közül egyik sem nyert kiemelt projektként támogatást. A stratégia vitathatatlan erősségének bizonyult: Újszerűsége, ami a megye társadalmi (mint pl.: az itt élő lakosság hagyományos szorgalma, kitartása, megújulási képessége, stb.), gazdasági (mint pl.: hagyományos mezőgazdasági, élelmiszerfeldolgozó iparágai, stb.) értékeinek újra élesztésében nyilvánult meg. A 2007-ben meglepően újszerű gondolatot a megye lakossága kedvezően fogadta, hamar tudott evvel azonosulni. Az értékalapúság megalapozása érdekében a Békés Me165


gyei Levéltár koordinálásával komoly kutatómunka indult, amelynek már jelentős eredményei vannak.

166


A stratégiába foglalt programok véglegesítését szakmai-, kamarai- valamint települési fórumok előzték meg. ( többek között az Otthonunk Békés megye című megyejárás programja keretében is. ) Így a végleges dokumentum számos vonatkozásban kiegészült, ill. ismertté vált, ami nagyban hozzájárult elfogadottságához, ill. a projektek generálásához. A stratégia ernyő jellegű, ami összhangban áll a Megyei Önkormányzat gazdaság- és társadalompolitikai feladat hatás-és felelősségi körével. A stratégia megkülönböztetett figyelmet fordított a megye leghátrányosabb helyzetben lévő kistérségeinek felzárkóztatására. Számos előnye ellenére a stratégiának voltak veszélyei, amelyek egy része politikai jellegű volt, más részük pedig az előre nem látott méretű hazai gazdasági visszaesésből származott. Érdemi áttörés nem következett be foglalkoztatás terén elsősorban azért, mert a megye nem kapott támogatást a térségi pari parkok hálózatának kialakításához. Nem sikerült kiemelt kormányzati projektként elfogadtatni a 44-es út fejlesztését. Érdemi előrelépések történtek a szennyvíz program megvalósítása vonatkozásában, megoldásra vár a megye ivóvíz programja.

Jövőkép és célok Békés megye 2007-2013 közötti időszakára kidolgozott értékalapú gazdaságfejlesztési stratégia cél- és programstruktúrája minden szempontból helyesnek bizonyult, összhangban áll az Európai Unió és az Új Magyarország Fejlesztési Terv elvárásaival, jelentős mértékben hozzájárul a megye gazdaság- és társadalmi felzárkóztatásához. A tervezési ciklus második felében (2010-2012 között) a korábbinál nagyobb súlyt kell helyezni: a foglalkoztatatás javítására, a megye adottságainak megfelelően ágazatok (agrárium, egészségipar, tranzitgazdaság) versenyképességének növelésére és a szakképzés, felnőttképzés hatékonyságának javítására.

167


a) Átfogó célja: a megye társadalmi, gazdasági mutatói romlásának megállítása, felzárkóztatás megindítása. Az átfogó cél magába foglalja mind a kohéziót, mind pedig a versenyképesség javítását. b) Specifikus céljai: Életminőség javítása. (Békés megyében élők egyik legsúlyosabb gondja, hogy a perifériára sodródott - elsősorban a Mezőkovácsházai és a Sarkadi - kistérségekben a lakosság elszegényedése aggasztó méreteket öltött. Úgy tűnik, hogy ez a tendencia erősödik; fennáll annak a veszélye, hogy generációkat érint, ill. egyre erősebb lesz a területi koncentrációja. A folyamat megállítására csak komplex, összehangolt terv segítségével van remény !) Gazdasági teljesítmény növelése és a foglalkoztatás javítása, értékalapú gazdasági láncok, hálózatok kialakítása, különös tekintettel az agrár és egészségipari vállalkozások esetében. Környezeti fenntarthatóság javítása. Békés megye legnagyobb értéke természeti adottságaiból a táj viszonylagos érintetlenségéből adódik. Csak olyan gazdasági teljesítménynövelő megoldás jöhet szóba, ami ezeket az adottságokat érintetlenül hagyja, ill. megőrzi. c) Operatív céljai: a foglalkoztatás és az önfoglalkoztatási képesség javítása; a képzettség és képezhetőség javítása; a népesség egészségi állapotának javítása; a közösségi/kulturális értékek megőrzése, gazdagítása, helyi közösségek erősítése.

Programok, alprogramok A következő oldalakon egyrészt a 2007-ben jóváhagyott struktúrának, másrészt az Új Széchenyi Terv prioritásainak megfelelően foglaljuk össze a Békés megye integrált fejlesztési stratégiájának megfelelő programokat és alprogramokat (61. táblázat).

168


61. táblázat: Békés megye integrált fejlesztési stratégiájának program és alprogram struktúrája Gazdaság teljesítményének javítása


a) Egészségipari fejlesztése Rehabilitációs ellátórendszert fejlesztő alprogram Egészséges város alprogram Egészségipari klaszter alprogram

a) Zöld gazdaság fejlesztése Alternatív energiaforrások hasznosításának alprogramja

Ivóvíz hálózat minőségének javítása, hálózati rekonstrukció

b) Épített és természeti környezet fejlesztése Határon átnyúló (közös) környezetvédelmi fejlesztések alprogramja

Elérhetőség javítása (közúti, vasúti, légi közlekedés)

b) Agrár gazdaság fejlesztése Komplex agrár vezértermék és hálózatok fejlesztése alprogram Békés megyei termék alprogram


c) Tudásgazdaság fejlesztése Életpálya tervezési alprogram ‐ Útjelző: tanácsadói operatív alprogram ‐ Empátia: tanár felkészítő operatív alprogram ‐ Érvényesülés: diák felkészítő operatív alprogram Hálózatfejlesztési alprogram ‐ Kapcsolati háló operatív alprogram Képzésfejlesztési alprogram ‐ Hozzáértés: gyakorlati képzésfejlesztési operatív alprogram ‐ Mozgástér: mobilitás operatív alprogram ‐ Idegen nyelvek operatív alprogramja ‐ Strukturális fejlesztés operatív alprogramja ‐ Élettér: horizontális fejlesztési operatív alprogram ‐ Kézfogás: vonzástér bővítési alprogram

169


61. táblázat folyt. Gazdaság teljesítményének javítása



Hátrányos helyzetűek esélyegyenlőségi alprogramja ‐ Helyzetbe hozás operatív alprogramja ‐ Felzárkóztatási alprogram e-önkormányzat alprogram e-piacok alprogram d) Tranzit gazdaság fejlesztése Határon átnyúló gazdasági kapcsolatok fejlesztése alprogram e) Szociális gazdaság fejlesztése Személyi szolgáltatások fejlesztése alprogram Települési szolgáltatások fejlesztése alprogram

Békéscsaba-Miskolc, 2010. augusztus 31.

Közös munkánk, értékeink, hagyományaink ápolása a jövő záloga, hiszen Békés megye mindannyiunk otthona.

Kutatásvezető: Prof. Dr. Kocziszky György CONSULTING-

Kft.

170

BÉKÉS MEGYE - AZ ÖSSZEFOGÁS MEGYÉJE

Recommend Documents