A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-6677/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata az Allianz Hungária Biztosító Zrt. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 48-52., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó díjfelszólítással kapcsolatos, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A kötelező gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos díjfelszólításra, továbbá a kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megszűnéséről szóló értesítésre vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 200.000,- Ft, azaz kétszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II.
A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a panasz válaszadási határidejére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-0028383430000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.
Indokolás Az Ügyfél 2011. február 21-én érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 64. §-a szerinti fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: Az Ügyfél (…) forgalmi rendszámú utánfutójára a Biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződéssel. A Biztosító 2009. december 13-án kelt levelében értesítette az Ügyfelet az utánfutó 2010-ben esedékes éves díjáról, azonban a kötvényen tévesen lakókocsit tüntetett fel járműfajtaként utánfutó helyett. Az Ügyfél 2009. december 28án a Biztosítónak ajánlottan küldött levelében kifogásolta a kötvényen szereplő elírást. Az Ügyfél beadványában kifogásolta, hogy a Biztosító gépjármű felelősségbiztosítási szerződését díjnemfizetés miatt megszüntette és emiatt fedezetlenségi díjat kell fizetnie. Az Ügyfél kifogásolta továbbá, hogy a Biztosító 2009. december 28-án kelt panaszlevelét elmulasztotta megválaszolni, valamint 2010. március 25-én kelt panaszlevelére nem adott indokolással ellátott választ. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). Jogsértés megvalósulásának megállapítására az alábbi tényállás figyelembevételével került sor: I. A Biztosító 2011. április 27-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél 1991. július 01-jei kockázatviselési kezdettel kötötte meg gépjármű felelősségbiztosítási szerződését a Biztosítónál az (…) forgalmi rendszámú utánfutóra. Az Ügyfél a biztosítás díját féléves gyakorisággal, készpénzátutalási megbízáson rendezte.
A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfélnek a 2010. első féléves díj befizetésére szolgáló csekket küldött 2009. december 16-án, amelyet azonban csak 2010. március 10-én fizetett be az Ügyfél. A – 2010. január 1-jétől hatályos - kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban: Gfbt.) 21. § (4) bekezdése szerint „Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.” A Gfbt. 21. § (5) bekezdésében szerint „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.” Tekintettel arra, hogy a díj esedékessége 2010. január 01. volt és a szerződésre hatvan napon belül befizetés nem érkezett, a szerződés a jogszabály erejénél fogva megszűnt 2010. március 03-án. A Biztosító nyilatkozata szerint az Ügyfél által a szerződés megszűnése után befizetett 2124 Ft-ot az Ügyfél részére 2010. május 03-án visszautalta. A fenti összeg Ügyfél általi átvételét a Biztosító dokumentálta. A Biztosító 2011. április 27-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfélnek díjfelszólító levelet nem küldött a szerződés törlése előtt, a törlésértesítő levél postára adását pedig nem tudta az Ügyfélre vonatkozóan egyedileg igazolni, így megsértette a fenti jogszabályhelyeket. A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelyei értelmében a Biztosítónak igazolható módon kell a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnéséről szóló értesítést az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor „igazolható,” ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő – a biztosítón kívül álló személynek minősülő – szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) – a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről (email-visszaigazolás, fax „OK jelzés,” postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben – bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény – a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is. A Biztosítónak tehát a hátralékos díj határidőn belüli megfizetésére irányuló felszólító levelet, illetve a szerződés megszűnéséről szóló értesítést oly módon kell igazolható módon megküldenie az ügyfél számára, hogy igazolni legyen képes azt, hogy a küldeményt kinek a részére küldte meg, emellett kétséget kizáróan igazolja a levél elküldésének tényét is. A Biztosító a fogyasztóvédelmi eljárásban az Ügyfél részére postázott törlésértesítő levél megküldésének igazolására a nyilvántartási rendszeréből kinyomtatott képernyőmásolatokat csatolt. A Biztosító által a Felügyelet rendelkezésére bocsátott dokumentumokból azonban nem volt megállapítható, hogy a Biztosító a törlésértesítő levelet az Ügyfél részére ténylegesen megküldte, illetőleg postára adta. A Felügyelet álláspontja szerint a jogszabályi előírások szerint a Biztosítóra az a kötelezettség hárul, hogy konkrétan azt bizonyítsa, hogy adott ügyfél vonatkozásában eleget tett-e a szükséges értesítési, tájékoztatási kötelezettségének. E bizonyításra nyilvánvalóan alkalmatlan az az eljárás, amikor a Biztosító
csak a nyilvántartási rendszeréből kinyomtatott képernyőmásolatokat dokumentálja a küldemények kézbesítésének igazolására. A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél részére a jogszabályban foglaltak szerint díjfelszólító levelet nem küldött, emellett a törlésértesítő levél megküldését nem tudta az Ügyfélre vonatkozóan megfelelően igazolni, mely magatartásával megsértette a Gftb. 21. §. (4)-(5) bekezdésben foglalt kötelezettségét. II. A Biztosító 2011. április 27-i nyilatkozata szerint az Ügyfél 2009. december 28-án kelt panaszlevele nem érkezett meg hozzá, feltehetően az Ügyfél által becsatolt ajánlott szelvényen szereplő téves címzés miatt. A Felügyelet az Ügyfél által becsatolt feladóvevény alapján megállapította, hogy azon a Biztosító postafiók címének irányítószáma nem szerepelt, így nem látta kellően bizonyítottnak azt a tényt, hogy a levél a Biztosító részére megérkezett. A Biztosító ugyanakkor fenti nyilatkozatában elismerte, hogy az Ügyfél 2010. március 25-én kelt panaszlevelét 2010. május 03-án kelt, indokolással ellátott levelében válaszolta meg, amelyben tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a kötvényen a gépjármű típusát lakókocsiról utánfutóra módosította. Megállapítható ugyanakkor, hogy a panaszra adott válasz a kellő indokolást tartalmazta. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) 167/B.§ (7) bekezdése szerint „A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.” A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító azzal a magatartásával, miszerint Ügyfél 2010. március 25-én kelt panaszbeadványát késedelmesen, 2010. május 3-án kelt levelében válaszolta meg, megsértette a Bit. 167/B.§ (7) bekezdését. A Psztv. 71. § (1) szerint „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a)-c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a díjfelszólítással és a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnésével kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségének a vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. Az eset összes körülményére tekintettel a Felügyelet a Biztosítóval szemben a díjfelszólító levél és a törlésértesítő levél kiküldésére vonatkozó jogszabályi rendelkezés be nem tartása miatt összesen 200.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Felügyelet az ügyfél-tájékoztatással kapcsolatos jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítók díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában. A jogsértés
összes körülményei kapcsán a Felügyelet értékelte azt is, hogy a kötelező felelősségbiztosítás megszűnése minden közlekedőt érintő jelentős hátránnyal járhat, ezért a Biztosítónak alapvető kötelezettsége, hogy a tájékoztatási kötelezettségének minden ügyfél tekintetében a jogszabályi rendelkezésben meghatározott határidőben és módon tegyen eleget. A szerződés megszűnésről való értesítés vonatkozásában a jogalkotó amiatt rendelkezik a megküldés igazolható módon való teljesítéséről, mert e tájékoztatási kötelezettségek célja az, hogy az Ügyfél tudomást szerezzen arról, hogy a jogszabályi rendelkezések által kötelezően előírt biztosítása vonatkozásában milyen szerződéses helyzetben van, és így a szükséges intézkedések megtételéről gondoskodni tudjon. A jogszabály által előírt igazolható módon való értesítési kötelezettség azt a célt szolgálja, hogy az ügyfelek tájékoztatására szolgáló küldemények megküldésére úgy kerüljön sor, hogy utólag a megküldés ténye bizonyítható legyen, így ezen előírás betartására minden szerződő tekintetében megvalósuljon. Különösen fontos szerepe van ezen előírás szerinti magatartásnak akkor, amikor ehhez kapcsolódó jogvita során a kötelezettség betartásának bizonyítása, illetőleg a Felügyelet által folytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a megküldés tényét a Biztosítónak igazolnia szükséges. A Felügyelet a határozata rendelkező részének II. pontjában a Biztosítóval szemben a határozat kézhezvételének napjával megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy Biztosító a panasz válaszadási határidejére vonatkozó jogszabálynak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban. A panaszkezelés vonatkozásában elkövetett jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a panaszra a Biztosító a választ csupán a határidő kisebb mértékű átlépésével küldte meg, amely végett e vonatkozásban bírság kiszabásától eltekintett. A Felügyelet megjegyzi, hogy – fogyasztóvédelmi hatáskörének hiányára való tekintettel – a FK-II-6678/2011. számú végzésével az eljárást a kérelemnek a fedezetlenségi díj mértékének felülvizsgálatára irányuló részében megszüntette. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, valamint a 64. §-ban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, a 109. § (1) bekezdésén, a 110.§ (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327.§ (1)-(2) bekezdésén, és a 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 12. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
