A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-2245/2010. számú, felügyeleti intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a Csáki Products Biztosítási Alkusz Kft. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) továbbiakban: Ügyfél kérelme alapján a (…) továbbiakban Jogi képviselő által képviselt Csáki Products Biztosítási Alkusz Kft-nél (székhelye: 9086 Töltéstava, Iskola u. 1/B továbbiakban: Pénzügyi szervezet) folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: 1. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 37. § (1) bekezdésének megsértése miatt a Csáki Products Biztosítási Alkusszal szemben 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. Egyúttal a határozat kézhezvételének napjával megtiltom a jogsértő magatartás további folytatását, és kötelezem a jogszabályban foglalt előírások betartására úgy, hogy működése során tartsa be az ügyfeleivel kapcsolatos kötelezően előírt tájékoztatási kötelezettségeit azokra az adatkörökre vonatkozóan melyekről, illetve melyek változásáról ügyfeleit a közvetítői jogviszony létrejöttét megelőzően, annak fennállása során tájékoztatni köteles. 2. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 155. § (1) (2) bekezdéseinek valamint a 156. § a) pontjának megsértése miatt a Csáki Products Biztosítási Alkusszal szemben 100.000,- Ft, azaz egyszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki. Egyúttal a határozat kézhezvételének napjával kötelezem arra, hogy az általa jogellenesen megszerzett és birtokolt a Kérelmező biztosítási titoknak minősülő adatait törölje a nyilvántartásaiból. 3. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 3. § (1) bekezdésének megsértése miatt a Csáki Products Biztosítási Alkusszal szemben 300.000,- Ft, azaz háromszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szabok ki, egyúttal a határozat kézhezvételének napjával megtiltom, a jogsértő, agresszív kereskedelmi gyakorlat további folytatását. A kiszabott felügyeleti bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás Az Ügyfél 2010. február 22-én érkeztetett kérelme alapján, a Pénzügyi szervezetet érintő, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 48/A. § szerinti fogyasztóvédelmi eljárás indult. Ügyfél kérelmében előadta, hogy a Pénzügyi szervezet jogi képviselője 2009. október 13-án és 2009. november 4-én részben eltérő tartalmú felszólító leveleket és 2009. november 3-án kelt megállapodási ajánlatot, továbbá 2009. november 25-én (…) Ft elmaradt jutalékból származó kártérítési összeg megfizetésére felszólító levelet küldött neki, majd 2010. január 12-én a felszólító levélben meghatározott összeggel kártérítés jogcímen fizetési meghagyást adott be ellene a Körmendi Városi Bíróságon, melyet a bíróság 2010. január 20-án ki is bocsátott vele szemben. Ügyfél a Pénzügyi szervezet vele szembeni eljárásával nem ért egyet, és a Felügyelet vizsgálatát kérte. Ügyfél által sérelmezett felszólító levelekben illetve a sérelmezett megállapodásban a Pénzügyi szervezet jogi képviselője tényként állítja, hogy megbízója tudomására jutott, hogy Ügyfél a vele kötött alkuszi megbízási szerződést megszegte azzal, hogy biztosítási szerződéseinek kezelését más biztosításközvetítő társaság végzi. Az első felszólító levélben a Pénzügyi szervezet jogi képviselője Ügyfél büntetőeljárásba vonását helyezi kilátásba tanúnkénti minőségben, melyet a Pénzügyi szervezet (Ügyféllel nem közölt személy/társaság ellen) kezdeményezett. Valamint arról értesítette Ügyfelet, hogy amennyiben nem írja alá a második felszólító leveléhez csatolt megállapodást, úgy Ügyfél biztosítási szerződései után járó jutalékkiesését a Pénzügyi szervezet kártérítés jogcímen, ügyfélen fogja behajtani. A második felszólító levélhez csatolt 2009. november 3-án kelt megállapodási ajánlat 2. pontja szerint Ügyfél elismeri, hogy a Pénzügyi szervezettel 2002-ben kötött szerződését megszegte, mert más biztosításközvetítővel kötött a Pénzügyi szervezettel fennálló megbízási szerződés hatálya alatt új megbízási szerződést. Továbbá a megállapodás tartalmazza, hogy Ügyfél kijelenti, hogy továbbra is a Pénzügyi szervezetet tekinti biztosításközvetítőjének, egyben kéri valamennyi biztosítását kezelő biztosítótársaságot, hogy a megállapodás alapján a Pénzügyi szervezetet tekintse biztosításközvetítőjének. A Pénzügyi szervezet a megállapodásban vállalta, hogy amennyiben Ügyfél a megállapodást aláírja, úgy lemond Ügyfél szerződésszegésével okozott eddigi kára megtérítési igényéről. Ügyfél kérelmében előadta, hogy Pénzügyi szervezet megkeresését tisztességtelennek, a megállapodási ajánlatot pedig zsaroló jellegűnek tartja.
jogsértőnek,
Kérelmében előadta, hogy Pénzügyi szervezet részéről 2008 áprilisa óta érdemi kapcsolatfelvétel vele nem történt, a Pénzügyi szervezet természetes személy megbízottjának változásáról nem tájékoztatta. Annak ellenére, sem, hogy a Pénzügyi szervezet szolgáltatására szüksége lett volna, többek között akkor, amikor a MÁV Biztosító Egyesület működési
engedélyét a Felügyelet visszavonta, mert kötelező gépjármű felelősség biztosítási szerződése a MÁV-nál volt, és a kialakult helyzetben a biztosítási szerződése a biztosító tevékenységi engedélyének visszavonása miatt megszűnt, és szüksége lett volna a közvetítő iránymutatására. Továbbá egyéb biztosítási szerződései kapcsán sem kereste a közvetítő, hogy azokat aktualizálják. Ügyfél sérelmezte és jogsértőnek vélelmezte a Pénzügyi szervezet azon eljárását, mellyel szerződéseiről tőle függetlenül tudakozódott, miután vele személyes kapcsolata megszűnt. Ügyfél feltételezését arra alapozta, hogy biztosítási szerződéseiről tájékoztatást a Pénzügyi szervezet tőle nem kapott, illetve Ügyfél nem hatalmazta fel a Pénzügyi szervezetet arra, hogy bármely biztosítási titoknak minősülő adatához a Pénzügyi szervezet hozzáférhessen. Ügyfél kérelméhez csatolta a Pénzügyi szervezet leveleinek, megállapodási ajánlatának, valamint az ellene kibocsátott fizetési meghagyásnak a másolatait. A fentiek alapján Ügyfél kérte a Felügyelettől annak megállapítását, hogy a Pénzügyi szervezet gyakorlata megvalósítja a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott agresszív kereskedelmi gyakorlatot. Továbbá kérte, hogy a Felügyelet vizsgálja ki és állapítsa meg, hogy a pénzügyi intézmény magatartásával megsértette a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 37. § (1) bekezdésében és 153-161. §-aiban megfogalmazott szabályokat. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §ban felsorolt törvényekben, vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását. A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: 1. Ügyfél 2002. november 20-i keltezéssel határozatlan idejű megbízási szerződést kötött a Pénzügyi szervezettel, mely alapján Pénzügyi szervezet független biztosítás közvetítői tevékenység szolgáltatást végzett az Ügyfél számára. A Pénzügyi szervezet biztosítás közvetítői tevékenységét megbízás alapján eljáró képviselője (…) útján látta el, akinek a szerződését a Pénzügyi szervezet nyilatkozata szerint 2008 februárjában azonnali hatállyal felmondta. A Felügyelet biztosításközvetítőkről vezetett nyilvántartásában (…) 2005. március 1-től 2008. április 14-ig volt a Pénzügyi szervezet független biztosításközvetítői tevékenységet végző megbízottja. Ügyfél előadása szerint, a Pénzügyi szervezettől semmilyen értesítést nem kapott (…) jogviszonyának megszűnésével kapcsolatosan, és új képviselője személyéről. A Pénzügyi szervezet akkor sem vette fel vele a kapcsolatot, amikor a MÁV Általános Biztosító Egyesület tevékenységi engedélyének felügyeleti visszavonása következményeként — az Ügyfél kötelező gépjármű felelősségbiztosítása megszűnt 2008. augusztus 15-vel. Miután a Pénzügyi szervezet Ügyfelet nem kereste a kötelező felelősségbiztosítása megszűnése, és új szerződés kötése kapcsán, Ügyfél (…) kapott segítséget. (…) ekkor arról tájékoztatta Ügyfelet, hogy
jogviszonya a Pénzügyi szervezettel megszűnt, így kizárólag új megbízója a (…) Alkusz Kft. képviseletében tud Ügyfél nevében eljárni. Ekkor Ügyfél a biztosítási szerződéseit kezelő biztosítótársaságokhoz benyújtotta a Pénzügyi szervezet megbízását visszavonó nyilatkozatát, korábbi képviselője (…) közreműködésével, egyúttal megbízta (…) foglalkoztató biztosításközvetítőt biztosítási szerződéseivel kapcsolatos ügyei intézésével. Ennek alapján Ügyfél biztosítási szerződéseivel kapcsolatos adataihoz a Pénzügyi szervezet, miután Ügyfél és közte lévő megbízási szerződés felmondásáról értesítette a megbízási jogviszonyuk tekintetében harmadik személyeknek számító biztosítókat, továbbiakban nem volt jogosult hozzáférni. A Pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során úgy nyilatkozott, hogy volt megbízottja, (…) az Ügyféllel kapcsolatot tartó (…) helyett új képviselő személyéről Ügyfelet értesítette. Ennek igazolására becsatolta a Körmendi Városi Bíróság előtt (…) számú 2010. április 28-án kelt, közte és az Ügyfél között folyamatban lévő kártérítési per nyilvános tárgyalásán készült jegyzőkönyvet, melyben rögzítésre került, hogy Ügyfelet felkereste (…), a Pénzügyi szervezet képviseletében, azonban a megkeresés időpontjáról, sem az annak keretében elhangzottakról a jegyzőkönyv nem tartalmaz adatot, arról egyik fél sem nyilatkozott a tárgyalási jegyzőkönyv szerint. Ügyfél Felügyeletnek tett nyilatkozata szerint megkeresésére 2008 novemberében került sor. A Felügyelet hivatalos tudomása szerint (…) a Pénzügyi szervezet által megjelölt új kapcsolattartó személy a Felügyelet nyilvántartása alapján 2008. június 18-tól 2009. december 19-ig volt a Pénzügyi szervezet független biztosításközvetítői tevékenységet végző megbízottja. Ennek megfelelően a regisztrációt megelőző időpont előtt Ügyfelet a Pénzügyi szervezet képviseletében nem kereshette. Így a megkeresés tényén túl sem annak pontos idejét, sem az ott elhangzott tájékoztatás tartalmát Pénzügyi szervezet bizonyítani nem tudta, ennek megfelelően Pénzügyi szervezet nem igazolta, hogy Ügyféllel kapcsolatos Bit-ben meghatározott tájékoztatási kötelezettségének eleget tett volna. A fogyasztóvédelmi vizsgálat során a Felügyelet megállapította, hogy a biztosítási szerződései kezelésére kijelölt személy változásáról, és a székhelye változásáról a Pénzügyi szervezet Ügyfelet nem értesítette jogszerűen, ugyanis legkésőbb Ügyfelet a fentiekről akkor kellet volna tájékoztatnia, amikor Ügyfél új kötelező gépjármű felelősségbiztosításának kötésében kellett volna közreműködnie. A Cégjegyzékből a Felügyelet megállapította, hogy Pénzügyi szervezet székhelye is megváltozott 2008. június 20-i hatállyal. Ez alapján a Pénzügyi szervezetnek a tevékenységet nevében ellátó természetes személy változásáról, illetve az időközben bekövetkezett székhelyváltozásáról is legkésőbb ekkor kellett volna Ügyfelet értesítenie. A székhelyváltozás és az új képviselő személyének ismerete híján Ügyfélnek pedig módja sem volt a Pénzügyi szervezetet megkeresni. A fentiek alapján megállapítható, hogy a Pénzügyi szervezet tevékenysége során megsértette a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 37. § (1) bekezdését mely szerint: 37. § (1) A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a
szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni: a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről, b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet, c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban, d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben, e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről, f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt, g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el, h) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el. (2) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek. 2. Szerződő felek, Ügyfél és Pénzügyi szervezet a megbízási szerződésükben kikötötték, hogy megbízó a szerződés hatálya alatt újabb biztosításközvetítői megbízást nem adhat. A szerződés azonban nem tartalmaz általános felhatalmazást megbízótól a megbízott részére azzal kapcsolatosan, hogy megbízott jogosult megismerni megbízó harmadik személyeknél nyilvántartott biztosítási titoknak minősülő adatait. Ennek megfelelően Pénzügyi szervezet jelen megbízási szerződés alapján Ügyfél rendelkezése nélkül biztosítási szerződéseivel kapcsolatosan harmadik személynél (biztosítóknál, más közvetítőknél) a neki ügyfél által rendelkezésre bocsátott adatokon túl nem tájékozódhat. A Pénzügyi szervezet feltevését, mely szerint Ügyfél a közöttük létrejött megbízási szerződést megszegte, előadása szerint arra alapozta, hogy jutalékbevétele folyamatosan csökkent, illetve, hogy Ügyfelet felkereste (…) nevű megbízottja, akinek Ügyfél akként nyilatkozott, hogy biztosítási ügyeit, miután eddig senki nem kereste a Pénzügyi szervezettől továbbra is (…) segítségével kívánja intézni. A Felügyelet álláspontja szerint ez a két tény nem alapozza meg feltétlenül és kétséget kizáróan az Ügyfél szerződésszegését, miután a jutalék bevétel a biztosítási szerződések bármely ügyféltől függő és független okból bekövetkező megszűnése esetén bekövetkezhettek. Továbbá Ügyfél azon kijelentése, hogy biztosítási ügyeit továbbra is (…) segítségével kívánja intézni, nem feltételezi, hogy az Ügyfél más biztosításközvetítőn keresztül jár el, illetve a Pénzügyi szervezettel létrehozott szerződés sem zárhatta ki, hogy Ügyfél a biztosítási szerződéseit kezelő biztosító társaságokhoz személyesen nyilatkozatot intézzen, szerződéseiről személyesen rendelkezzen. A fentiek alapján a Pénzügyi szervezet tényként kétséget kizáróan nem állapíthatta meg jogszerűen rendelkezésére álló adatokból Ügyfél szerződésszegését. A fentieken túl Pénzügyi szervezet a szerződésszegésről történő tudomásszerzése kapcsán a Felügyeletnek azt is nyilatkozta, hogy a Győr–Moson–Sopron Megyei Rendőrfőkapitányságnál a Pénzügyi szervezet feljelentése nyomán üzleti titoksértés miatt folyamatban lévő (…) sz. büntető ügyben a nyomozó hatóság szolgáltatott számára adatot 2010. február 9-én, melyből Ügyfél szerződésszegése szintén megállapítható volt.
A Felügyelet hivatalból megkereste a Győr–Moson–Sopron Megyei Rendőr-főkapitányságot a nyomozással kapcsolatosan, aki arról nyilatkozott, hogy valóban kiadtak egy listát, mely a biztosítók megkeresésén alapul, azonban az csupán az ügyfelek nevét és címét tartalmazza, és arra hívta fel a nyomozóhatóság a Pénzügyi szervezetet, hogy nyilatkozzon, hogy e személyek szerződései után milyen költségektől mentes jutaléka keletkezett. A fentiekkel ellentétben a Felügyelet tudomására jutott, hogy a Pénzügyi szervezet közvetlenül kereste meg a (…) Biztosító Zrt-t, valamint az (…) Biztosító Zrt-t azzal kapcsolatosan, hogy szolgáltassanak adatot, ügyfeleik jelenleg is élő, olyan szerződéseiről, amelyeknél biztosításközvetítő korábban a Pénzügyi szervezet volt, azonban az ügyfelek megbízásaikat visszavonó nyilatkozatuk alapján jelenlegi biztosításközvetítőként a szerződésekkel kapcsolatosan biztosításközvetítőként a (…) került megjelölésre. Az (…) Biztosító Zrt. 2009. november 12-én kelt levelében az ügyfelek biztosítási titoknak minősülő adatainak védelmére vonatkozó kötelezettsége alapján a Pénzügyi szervezet által kért adatok kiadását megtagadta. A (…) Biztosító Zrt. azonban 2009. december 16-án a Pénzügyi szervezetnek és a (…) Alkusznak továbbításra kerülő listában 136 szerződés kapcsán a Pénzügyi szervezet vonatkozásában biztosítási titoknak minősülő adatot adott át az érintett szerződők tudta és hozzájárulása nélkül. Ez a szerződésállomány 108 ügyfél között oszlott meg. Ezek között az adatok között szerepelt Ügyfél 3 biztosítási szerződésére vonatkozó adat is. Pénzügyi szervezet ez alapján az információ alapján nyújtott be Ügyfél ellen fizetési meghagyást a Körmendi Városi Bírósághoz. Továbbá valószínűsíthető, hogy Pénzügyi szervezet 2008 második fele és 2009 év folyamán elveszített kb. 1000 ügyfele közül ez alapján a lista alapján választotta ki, nyilatkozata szerint 100 körüli ügyfelét, akiknek az Ügyfélnek küldött iratokkal azonos tartalmú felszólító leveleket és megállapodás tervezetet küldött az ügyfelek által a biztosítók felé felmondott megbízási szerződései újra hatályba helyezése érdekében. A Pénzügyi szervezet a Felügyelet többszöri felhívása ellenére sem nyilatkozott arra vonatkozóan, hogy azok az ügyfelei, akiket felszólító levéllel és megállapodási ajánlatával megkeresett mely biztosítónál rendelkeztek szerződésekkel. Azonban Ügyfél 3 szerződésére vonatkozó adat, és a Felügyelethez Ügyfél kérelmével azonos tartalmú kérelmet benyújtó másik Kérelmező két szerződésére vonatkozó adat szintén szerepelnek a (…) Biztosító által átadott listában. A Fentiek alapján megállapítható, hogy a Pénzügyi szervezet megsértette a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 155. § (1) (2) bekezdéseit, továbbá a 156. § a) pontját, melyek szerint: 155. § (1) A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. (3) A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a
biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak. 156. § Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad. 3. A Felügyelet nyilatkoztatta a Pénzügyi szervezetet arról, hogy Ügyfél korábban általa kezelt szerződéseiről azon kívül, hogy azok után jutalékjogosultsága megszűnéséről értesült, milyen és mely forrásból beszerzett információk alapján állította azt az Ügyfélnek kiküldött leveleiben, illetve megállapodási ajánlatában, hogy az Ügyfél szerződésszegést követett el vele szemben, mely alapján kártérítési igénye érvényesítését helyezte kilátásba, továbbá az Ügyfél büntetőeljárásba tanúként történő bevonásáról tájékoztatta. A Pénzügyi szervezet feltevését, mely szerint Ügyfél a közöttük létrejött megbízási szerződést megszegte, előadása szerint arra alapozta, hogy jutalékbevétele folyamatosan csökkent, illetve, hogy Ügyfelet felkereste (…) nevű megbízottja, akinek Ügyfél akként nyilatkozott, hogy biztosítási ügyeit, miután eddig senki nem kereste a Pénzügyi szervezettől továbbra is (…) segítségével kívánja intézni. A Felügyelet álláspontja szerint ez a két tény azonban nem alapozza meg feltétlenül és kétséget kizáróan az Ügyfél szerződésszegését, miután a Pénzügyi szervezet fenntartási (speratív) jutalék bevételének csökkenése a biztosítási szerződések bármely ügyfelektől függő és független okból bekövetkező megszűnése esetén bekövetkezhettek. Továbbá Ügyfél azon kijelentése, hogy biztosítási ügyeit továbbra is (…) segítségével kívánja intézni, nem feltételezi, hogy az Ügyfél más biztosításközvetítőn keresztül jár el, illetve a Pénzügyi szervezettel létrehozott szerződés sem zárhatta/zárja ki, hogy Ügyfél a biztosítási szerződéseit kezelő biztosító társaságokhoz személyesen nyilatkozatot intézzen szerződéseiről személyesen rendelkezzen. A fentiek alapján a Pénzügyi szervezet tényként kétséget kizáróan nem állapíthatta meg Ügyfél szerződésszegését. A Felügyelet a fentiekben ismertetett, a Pénzügyi szervezet által Ügyfél részére küldött felszólító leveleket agresszív kereskedelmi gyakorlatnak minősíti. A sérelmezett felszólító levelekben illetve a sérelmezett megállapodási ajánlatban a Pénzügyi szervezet jogi képviselője tényként állítja, hogy megbízója tudomására jutott, hogy Ügyfél a vele kötött alkuszi megbízási szerződést megszegte azzal, hogy biztosítási szerződéseinek kezelését más biztosításközvetítő társaság végzi. Az első felszólító levélben a Pénzügyi szervezet jogi képviselője Ügyfél büntetőeljárásba vonását helyezi kilátásba tanúnkénti minőségben, melyet a Pénzügyi szervezet (Ügyféllel nem közölt személy/társaság ellen) kezdeményezett. Valamint arról értesítette Ügyfelet, hogy amennyiben nem írja alá a második felszólító leveléhez csatolt megállapodást, úgy Ügyfél biztosítási szerződései után járó jutalékkiesését a Pénzügyi szervezet kártérítés jogcímen, ügyfélen fogja behajtani. A második felszólító levélhez csatolt 2009. november 3-án kelt megállapodás 2. pontja szerint Ügyfél elismeri, hogy a Pénzügyi szervezettel 2002-ben kötött szerződését megszegte, mert más biztosításközvetítővel kötött a Pénzügyi szervezettel fennálló megbízási szerződés hatálya alatt új megbízási szerződést. Továbbá a megállapodás tartalmazza, hogy Ügyfél kijelenti, hogy továbbra is a Pénzügyi szervezetet tekinti biztosításközvetítőjének, egyben kéri valamennyi biztosítását kezelő biztosítótársaságot, hogy a megállapodás alapján a Pénzügyi szervezetet tekintse biztosításközvetítőjének.
A felszólító levelek tartalma alapján megállapítható, hogy Pénzügyi szervezet az Ügyfelet ügyleti döntésében kívánta befolyásolni azáltal, hogy a megállapodás aláírásával Pénzügyi szervezettel kötött megbízási szerződését továbbra is hatályban lévőként — a biztosítóknál eszközölt felmondás ellenére is megkötöttként — ismerje el vele kapcsolatban, és harmadik személyek irányában is. Mindezzel, vagyis a felszólító levelekkel és a megállapodási ajánlattal a Pénzügyi szervezet által elérni kívánt cél megfeleltethető a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 2. § h) pontjának, amely az ügyleti döntés fogalmát adja meg, a következők szerint: „a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” Megállapítható továbbá, hogy a Pénzügyi szervezet kereskedelmi gyakorlata az Fttv. személyi hatálya alá tartozó természetes személy fogyasztót érintett. Az Fttv. 2. § a) pontja szerint fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy. A Felügyelet szerint a felszólító levelek, azok tartalma alapján amiatt alkalmasak az agresszív kereskedelmi gyakorlat megvalósítására, mert az azokban kilátásba helyezett peres eljárások, a szerződés megszegésének tényként történő állítása, a kártérítési követelés kilátásba helyezése, továbbá az Ügyfélnek a büntetőeljárásba történő bevonásának valószínűsítése olyan fenyegető, félelemkeltésre alkalmas intézkedések, amelyek a kereskedelmi kommunikációt alkalmassá teszik olyan pszichés hatás kifejtésére, amelynek következményeként a fogyasztó az általa egyébként jogszerűen gyakorolt szerződéses szabadságát korlátozva olyan döntést hozzon meg, amelyet a tények ismeretében esetleg nem hozna meg. Így a felszólító levelek alkalmasak arra, hogy az Ügyfél a Pénzügyi szervezettel kötött szerződéseinek felmondását jogszerűtlennek minősítse, és a számos jogkövetkezmény kilátásba helyezése miatt annak helyreállítása, fel nem mondott voltának elismerése érdekében olyan lépéseket tegyen, amelyeket ilyen kereskedelmi kommunikáció hiányában nem hozna meg. A Felügyelet megállapítása szerint a Pénzügyi szervezet felszólító levelei az Ügyfél más vállalkozáshoz, azaz más biztosításközvetítőhöz való áttérési joga, szerződéses szabadsága vonatkozásában kíván jelentős akadályt állítani pszichés ráhatás alkalmazásával. Itt említendő, hogy a felszólító levélben a Pénzügyi szervezet jogkövetkezmények terhével fenyegetve állítja azt, hogy az Ügyfél megsértette a Pénzügyi szervezettel fennálló korábbi szerződését, ugyanakkor az ezekhez mellékelt megállapodási ajánlatokban már csak az Ügyfél elismerésére alapítaná az Ügyfél szerződésszegését. Ez a momentum is azt támasztja alá, hogy a Pénzügyi szervezet súlyos jogkövetkezmények kilátásba helyezésével olyan hatalmi helyzetet kíván teremteni az Ügyféllel szemben, amelyben az ügyféli elismerésre alapítottan, s ehhez képest az ügyféli szerződésszegés nem bizonyított állításával kívánja az Ügyfelet tisztességtelenül befolyásolni. A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Pénzügyi szervezetnek a felszólító levelek kiküldése, valamint a megállapodásra vonatkozó ajánlata Ügyfélnek történő megküldése idején nem állt rendelkezésére egyértelmű bizonyíték arra vonatkozóan, hogy Ügyfél a vele kötött szerződést megszegte. A felszólító levelekben alkalmazott megalapozatlan állításai és a polgári és büntetőeljárásba vonás kilátásba helyezésével kívánta elérni azt, hogy az Ügyfél saját maga ismerje el, hogy szerződésüket megszegte.
A Felügyelet megállapítása szerint a Pénzügyi szervezet fentiek szerinti felszólító levelei semmiképpen sem teremtenek olyan helyzetet, hogy annak alapján a fogyasztó Ügyfél tájékozott, a körülményekre és lehetőségeire tekintettel lévő döntést hozzon meg. Továbbá a Felügyelet megállapította, hogy azt követően, miután Ügyfél nem írta alá a megállapodási ajánlatot a Pénzügyi szervezet az általa jogellenesen megszerzett adatok alapján kezdeményezett Ügyfél ellen a Körmendi Városi Bíróság előtt a kártérítési eljárást. Megállapítható, hogy a Pénzügyi szervezet felszólító levelei megfelelnek az Fttv. 2. § e) pontja szerint kereskedelmi kommunikáció fogalmának, amely szerint ilyennek minősül a vállalkozás önálló foglalkozásával vagy gazdasági tevékenységével közvetlenül összefüggésben történő információközlés, függetlenül annak megjelenési módjától, eszközétől. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a felszólító levelek a Pénzügyi szervezet gazdasági tevékenységének előmozdítása érdekében az Ügyféllel való szerződéskötésre, illetőleg a korábbi szerződés hatályban tartására vonatkoznak. A Pénzügyi szervezet a feltárt magatartásával megsértette a Fttv. 3. § (1) bekezdését azáltal, hogy magatartása kimeríti a Fttv. 8. §-át. A Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” A Fttv. 3. § (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” A Fttv. 8. § szakasz az alábbi rendelkezést tartalmazza: 8. § (1) Agresszív az a kereskedelmi gyakorlat, amely - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt - pszichés vagy fizikai nyomásgyakorlással - akár a fogyasztóval szembeni hatalmi helyzet kihasználása, akár a fogyasztó zavarása révén - az adott helyzetben jelentősen korlátozza vagy alkalmas arra, hogy jelentősen korlátozza a fogyasztónak az áruval kapcsolatos választási vagy magatartási szabadságát, illetve lehetőségét a tájékozott döntés meghozatalára és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas. (2) Annak megállapítására, hogy egy kereskedelmi gyakorlat agresszív-e, figyelembe kell venni a következőket: a) a kereskedelmi gyakorlat időzítése, helye, jellege és alkalmazásának időtartama, b) a kereskedelmi gyakorlat során alkalmazott szóhasználat vagy magatartás fenyegető, félelemkeltő vagy becsmérlő volta, c) súlyos, a fogyasztó ítélőképességének korlátozására alkalmas, a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója által ismert körülmény felhasználása a fogyasztó áruval kapcsolatos döntésének befolyásolására, d) a fogyasztó szerződéses jogainak - ideértve a szerződéstől való elállásra, valamint a másik árura vagy vállalkozáshoz való áttérésre vonatkozó jogot is - gyakorlásával szemben támasztott, indokolatlanul terhes vagy aránytalan, nem szerződéses akadály, e) jogellenes cselekménnyel való fenyegetés. A fentiek alapján a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Csáki Product Biztosítási Alkuszt kötelezte, hogy tartózkodjon a jogszabálysértések további megvalósításától. A Felügyelet a Csáki Product Biztosítási Alkuszt a fentiekben megjelölt
jogszabálysértések miatt összesen 500.000,- Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a biztosításközvetítő ügyfél-tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos alapvető előírást fogalmaz meg, továbbá, hogy a Pénzügyi szervezet a működésével kapcsolatos alapvető ügyfélvédelmi szabályt sértett a biztosítási titokra vonatkozó szabály megszegésével, és az ügyfelek jogellenesen megszerzett adatainak megszerzésével. Az Fttv-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Pénzügyi szervezetet eltiltotta a jogsértő magatartástól, továbbá fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte. A Felügyelet az eset összes körülményei között értékelte, hogy a Pénzügyi szervezet hatalmi helyzet teremtésével, az Ügyfél szerződéses szabadságát pszichés módon korlátozni kívánó kommunikációval, az Ügyfél vagyoni érdekeit jelentősen érintve — (…) Ft követelés kilátásba helyezésével — agresszív kereskedelmi gyakorlatot folytatott. További meghatározó körülmény, hogy az agresszív kereskedelmi gyakorlat folytatására biztosítási titoksértés segítségével került sor. A bírság kiszabása során a Felügyelet súlyosító körülményként értékelte, hogy a Pénzügyi szervezet a fogyasztóvédelmi eljárás során nem vizsgálta felül álláspontját, illetve az Ügyfél ellen jogellenesen megszerzett adatok alapján indított polgári peres eljárást folyamatban tartotta. Megjegyzendő, hogy a Felügyelet az elkövetett jogsértéseket olyan súlyúnak tartotta, hogy a Psztv. 48/I. § (1) bekezdése b) pontja alapján kiszabható maximális bírság alkalmazása mellett döntött. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.), valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban, továbbá az Fttv. 10. § (2) és (4) bekezdésében biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. január 11. Balogh László s.k., a PSZÁF alelnöke
