A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete PT-III/B-36/2011. számú határozata a TRUMBULL Capitol Advisors Ltd.-vel szemben, a TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyrt. saját részvény vásárlásával összefüggésben keletkezett nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség elmulasztása miatt alkalmazott bírságintézkedésről A TRUMBULL Capitol Advisors Ltd. (székhely: Stasinou 1., MITSI BUILDING 1., 1st floor, Flat/Office 4., Plateia Eleftherias, P.C., 1060 Ciprus) (Társaság) TvNetWork Telekommunikációs Szolgáltató Nyrt.-ben (székhely: 1138 Budapest, Váci út 168/A) (TvNetWork Nyrt.) fennálló befolyásának – a TvNetWork Nyrt. saját részvény vásárlásához kötődő – növekedése kapcsán keletkezett nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségének elmulasztása tárgyában a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) (Felügyelet) által hivatalból folytatott piacfelügyeleti eljárásban, az eljárás lezárásaként az alábbi határozatot hozom. 1. A nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzéssel összefüggésben keletkezett nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségének elmulasztása miatt a Társaságot 3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezem. 2. Felszólítom a Társaságot, hogy jelen határozat kézhezvételét követő hatvan napon belül szüntesse meg a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően szerzett befolyását, valamint figyelmeztetem, hogy a jövőben mindenkor feleljen meg a nyilvánosan működő részvénytársaságban történő befolyásszerzés szabályainak. 3. Megállapítom, hogy a Társaság a TvNetWork Nyrt.-ben a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően szerzett befolyásának a megszüntetéséig tagsági (szavazati és egyéb részvényesi) jogait nem gyakorolhatja. A piacfelügyeleti eljárás során eljárási költség nem merült fel. A kiszabott piacfelügyeleti bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 (huszonkettő) munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára – "piacfelügyeleti bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A piacfelügyeleti bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A piacfelügyeleti bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.
2
A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 (harminc) napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 (három) példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A bíróság a pert tárgyaláson kívül bírálja el, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. Tárgyalás tartását az ügyfél a keresetlevélben vagy az alperes közigazgatási szerv kereseti ellenkérelmének kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban kérheti. Indokolás I.
TÉNYÁLLÁS
I.1. A piacfelügyeleti eljárás célja és lefolytatása A Felügyelet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, az eljárás megindításának napján hatályos 2007. évi CXXXV. törvény (Psztv.) 49. § (1) bekezdése alapján 2010. december 7. napján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított arra tekintettel, hogy a Társaság TvNetWork Nyrt.-ben fennálló befolyásának a TvNetWork Nyrt. saját részvény vásárlásához kapcsolódó növekedése – azaz ún. passzív befolyásszerzése – kapcsán nem tett eleget a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (Tpt.) 68. § (2) bekezdésében előírt nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségének. A TvNetWork Nyrt. 2010. július 28. napján megvalósult saját részvény vásárlása eredményeképpen ugyanis a Társaság TvNetWork Nyrt.-ben fennálló befolyása a nyilvánosságra hozott adatok szerint elérte és meghaladta a Tpt. 68. § (1) bekezdésének b) pontja szerint nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettséget keletkeztető 33 %os küszöbértéket, azonban a Tpt. 68. § (2) bekezdésében megjelölt 15 (tizenöt) napos határidőn belül a Társaság nyilvános vételi ajánlatot nem tett. A Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 3. § (2) bekezdés a) és b) pontjának megfelelően hivatalból indított és folytatott eljárás keretében tisztázta a döntéshozatalhoz szükséges tényállást. Az eljárás során a Ket. 50. § (3) bekezdésében foglaltakra tekintettel a Felügyelet felhasználta a TvNetWork Nyrt. közzétételeit, továbbá a TvNetWork Nyrt.-t érintően – a kibocsátót terhelő kötelezettségek jogszabályszerű teljesítésének tárgyában – lefolytatott […] felügyeleti ellenőrzés során birtokába került releváns adatokat, információkat. A Felügyelet – a Ket. 29. § (3) bekezdése a) pontjának megfelelően – 2010. december 7. napján kelt levelében tájékoztatta a Társaságot az eljárás megindításáról, illetve a jelen piacfelügyeleti eljárásban megállapított lényegi tényállási elemekről, a köztudomású tények, adatok és információk, valamint a hivatalból rendelkezésre álló iratok tartalmáról. A Ket. 5. § (1) bekezdéséből, valamint az 51. § (6) bekezdéséből folyó kötelezettségének eleget téve – a Ket. szerinti ügyféljogokat és kötelezettségeket tartalmazó írásbeli összefoglaló csatolása és a kézhezvételtől számított 15 (tizenöt) napos határidő kitűzése mellett – a Felügyelet egyúttal felhívta a Társaságot, hogy az eljárás irataiba betekinthet, a Felügyelet eljárásának tárgyával kapcsolatban élhet nyilatkozattételi jogával.
3
A piacfelügyeleti eljárás keretében a Felügyelet 2010. december 14. napján tanúként hallgatta meg dr. B. Lehelt, a CAROSE B.V. (mint a TvNetWork Nyrt. másik, a befolyásszerzésre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket ugyancsak megsértő tulajdonosa) (székhely: Naritaweg 165, Telestone 8, Amsterdam 1043 BW, Hollandia) kézbesítési megbízottját, 2010. december 16. napján pedig T. Béla Gábort, a Társaság kézbesítési megbízottját. A Felügyelet 2011. január 31. napján kelt levelében értesítette a Társaságot a bizonyítási eljárás lezárásáról, valamint ismételten felhívta a figyelmét a Ket. szerint gyakorolható ügyféljogaira. A Társaság a Felügyelet 2010. december 7. napján kelt levelét 2010. december 13. napján, 2011. január 31. napján kelt levelét 2011. február 7. napján vette át, azonban a levelekben foglaltakkal kapcsolatban észrevételt, nyilatkozatot nem tett, valamint iratbetekintési kérelmet sem a Felügyelet által kitűzött határidőn belül, sem pedig jelen határozat kiadmányozásának napjáig nem terjesztett elő. I.2. A piacfelügyeleti eljárás megállapításai A TvNetWork Nyrt. rendkívüli közgyűlése a 2010. július 22. napján elfogadott – és még aznap, 14:51-kor a Felügyelet által a Tpt. 56. §-a alapján működtetett információtárolási és információterjesztési rendszeren (www.kozzetetelek.hu) keresztül közzétett – 02/2010 (VII. 22.) számú határozatával „a meghatározott stratégiai cél, a részvények Budapesti Értéktőzsdéről történő kivezetése megvalósításával összefüggésben” felhatalmazta az Igazgatóságot saját részvények vásárlására. E felhatalmazás a hivatkozott közgyűlési határozat alapján – részvényfajtára és részvényosztályra való tekintet nélkül – legfeljebb 2.200.000 (kettőmillió-kettőszázezer) darab, egyenként 100,- Ft, azaz egyszáz forint névértékű saját részvény megszerzésére vonatkozott. A rendkívüli közgyűlésről készült jegyzőkönyv szerint a jegyzőkönyvvezetésre kijelölt dr. K. Kristóf felhívta a Közgyűlés figyelmét, hogy „a saját részvények megszerzése felveti a Tpt. alkalmazásának szükségességét, amely alapján nyilvános ajánlattételi kötelezettség keletkezik”. A közgyűlési jegyzőkönyv szerint dr K. Kristóf hozzászólását követően a CAROSE B.V. jelen levő képviselője (dr. B. Lehel) jelezte, hogy „vállalja a nyilvános vételi ajánlat megtételét”. Ezért a fentebb hivatkozott 02/2010 (VII. 22.) számú közgyűlési határozat szövege úgy fogalmaz, hogy a „határozat alapján – a Tpt. 68. § (3) bekezdésében foglaltak alapján – a nyilvános vételi ajánlatot a CAROSE B.V. teszi meg a Tpt. által előírt határidőn belül”. A Társaságot a rendkívüli közgyűlésen az eseti kézbesítési feladatok ellátására megbízottként kijelölt T. Béla Gábor képviselte. A piacfelügyeleti eljárás során T. Béla Gábor által tett tanúnyilatkozat szerint – összhangban a közgyűlési jegyzőkönyv tartalmával – már a 2010. július 22. napján megtartott rendkívüli közgyűlésen ismert volt, hogy a TvNetWork Nyrt. saját részvény vásárlása következtében a Társaságot, valamint a CAROSE B.V.-t nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség fogja terhelni. T. Béla Gábor tanúnyilatkozata szerint a 2010. július 22. napján tartott közgyűlésen „a CAROSE B.V. jelen lévő képviselője, dr. B. Lehel vállalta, hogy az ő cégük fog majd nyilvános vételi ajánlatot tenni (…)”. T. Béla Gábor elmondása szerint a Társaság a nyilvános vételi ajánlat CAROSE B.V. általi megtételére vár.
4
A TvNetWork Nyrt. 2010. július 28. napján 18:21-kor a www.kozzetetelek.hu oldalon megjelentetett tájékoztatásában – a Tpt. 61. § (2) bekezdésében foglaltaknak eleget téve – értesítette a nyilvánosságot, hogy a közzététel napján összesen 2.199.500 (kettőmilliószázkilencvenkilencezer-ötszáz) darab saját részvényt vásárolt az alábbiak szerint: Vétel (darab)
Átlagos vételár (Ft/darab)
Helyszín
199.500 2.000.000
300 250
Budapesti Értéktőzsde Tőzsdén kívül (OTC)
A saját részvény vásárlás eredményeképpen a TvNetWork Nyrt. birtokában lévő, szavazati jogot biztosító részvények aránya 0,00 %-ról 12,69 %-ra nőtt. A hivatkozott és a TvNetWork Nyrt. által a fentiek szerint közzétett saját részvény vásárlás eredményeképpen a Társaság TvNetWork Nyrt.-ben meglévő, szavazati jogot biztosító részvényeinek aránya – a birtokában lévő TvNetWork Nyrt. részvények darabszámának (5.197.800 darab) változatlansága mellett – a korábbi 30 %-ról 34,36 %-ra változott. A TvNetWork Nyrt. 2010. július 30. napján – T. Béla Gábor címére ([…]) – angol és magyar nyelven levelet küldött a Társaságnak, amelyben értesítette a TvNetWork Nyrt.-ben fennálló befolyásának 33 %-os küszöbérték fölé növekedése tényéről, továbbá felhívta a Tpt. szerinti nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettségnek való megfelelésre. T. Béla Gábor tanúnyilatkozatában elmondta, hogy a TvNetWork Nyrt. levelét 2010. augusztus 13. napján vette át, és azt késedelem nélkül, két napon belül postai úton megküldte a Társaság részére. Elmondta továbbá, hogy a levelére vonatkozó visszajelzést, illetve a Társaság nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettsége teljesítésére irányuló szándék vonatkozásában tájékoztatást nem kapott.
II. A PIACFELÜGYELETI ELJÁRÁS MEGÁLLAPÍTÁSAINAK MINŐSÍTÉSE A Felügyelet a piacfelügyeleti eljárás során tett megállapításokat és így a feltárt tényállást az irányadó jogszabályi rendelkezések tükrében az alábbiak szerint értékelte. A Tpt. 68. § (1) bekezdése szerint a céltársaságban, előzetesen – a Felügyelet által jóváhagyott – nyilvános vételi ajánlatot kell tenni a) a huszonöt százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez, ha a befolyást szerző részvényesen kívül senki sem rendelkezik a szavazati jogok tíz százalékát meghaladó befolyással, vagy b) a harminchárom százalékot meghaladó mértékű befolyásszerzéshez. A Tpt. 68. § (2) bekezdésének a) pontja alapján, ha az (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó befolyás megszerzésére nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása eredményeképpen került sor, akkor a vételi ajánlatot legkésőbb az 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni. A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 22. pontja szerint befolyásszerzés: a céltársaság szavazati jogot megtestesítő részvényének, illetőleg szavazati jognak a megszerzése, ideértve a szavazati jogot biztosító részvényre vonatkozó vételi jog, visszavásárlási jog, határidős vételi megállapodás érvényesítését vagy a szavazati jog használati, haszonélvezeti jog alapján történő gyakorlását, valamint azt, ha a befolyás nem a befolyásszerző közvetlenül erre irányuló magatartása révén, hanem egyéb körülmények - így különösen jogutódlás vagy a
5
részvénytársaságnak a részvényesek szavazati jogát érintő, a szavazati arányokat módosító határozata vagy a szavazati jogok feléledése - következtében, illetve összehangoltan eljáró személyek e célból megvalósított együttműködésének eredményeképpen jön létre. A Tpt. 5. § (1) bekezdésének 100. pontja szerint összehangoltan eljáró személyek: olyan természetes személyek, jogi személyek, illetőleg jogi személyiség nélküli egyéb szervezetek, akik/amelyek a céltársaságban történő befolyásszerzésre, a céltársaság irányításának megszerzésére vagy vételi ajánlat meghiúsítására irányuló megállapodás alapján működnek együtt. A Tpt. 68. § (3) bekezdése értelmében összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése esetén a vételi ajánlat megtételére valamennyi szerződő fél együttesen köteles, kivéve, ha a felek megállapodnak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről. A vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól. A Tpt. 77. § (1) bekezdése szerint ha valaki a 68-76/D. §-ban, illetőleg a 2001. évi L. törvény 82. §-ának (3) bekezdésében foglaltaktól eltérő módon szerez befolyást, a céltársaságban szavazati jogot nem gyakorolhat. A befolyást szerző a befolyásszerzésre irányadó szabályokba ütközően, vagy e szabályok megkerülésével szerzett befolyását köteles a szerzést vagy a Felügyelet határozatának kézhezvételét követő hatvan napon belül megszüntetni. Ugyanezen § (2) bekezdése kimondja, hogy a befolyást szerző az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséig a céltársaságban semmilyen részvényesi jogát nem gyakorolhatja. A Felügyelet a tényállás értékelése során megállapította, hogy a Társaság TvNetWork Nyrt.ben fennálló befolyása a TvNetWork Nyrt 2010. július 28. napján történt saját részvény vásárlása eredményeképpen 30 %-ról 34,36 %-ra növekedett. A Tpt. 68. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében a Tpt. 68. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott mértéket meghaladó befolyást szerző Társaság a TvNetWork Nyrt. 2010. július 28. napján 18:21-kor közzétett, 2.199.500 (kettőmillió-százkilencvenkilencezer-ötszáz) darab saját részvény megvásárlására – azaz a szavazati jogot biztosító részvények mennyiségének megváltozására – vonatkozó tájékoztatását követően (2010. július 29. napjával kezdődően) 15 (tizenöt) napon belül köteles lett volna a nyilvános vételi ajánlat megtételére. A Társaság részéről a kötelező vételi ajánlat megtételére sem a 15 (tizenöt) napos törvényi határidő lejártáig, azaz 2010. augusztus 13. napjáig, sem jelen határozat kiadmányozásáig nem került sor. A Társaság eseti kézbesítési megbízottjának, T. Béla Gábornak a piacfelügyeleti eljárás során tett azon nyilatkozata kapcsán, mely szerint a Társaság azért nem tett nyilvános vételi ajánlatot, mert azt a CAROSE B.V. – mint a Társasággal összehangoltan eljáró személy – a TvNetWork Nyrt. 02/2010 (VII. 22.) számú közgyűlési határozatának értelmében magára vállalta, a Felügyelet a következőket hangsúlyozza. A nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzés szabályait a Tpt. VII. fejezete határozza meg, amely az Európai Parlament és a Tanács 2004/25/EK irányelvét (Irányelv) ültette a nemzeti jogba. Az Irányelv 5. cikkének (1) bekezdése akként rendelkezik, hogy amennyiben egy természetes vagy jogi személy saját szerzése, vagy a vele összehangoltan eljáró személyek szerzése következtében az 1. cikk (1) bekezdésében említett társaság értékpapírjaival rendelkezik, (…) e személy e társaság kisebbségi részvényeseinek védelme érdekében ajánlattételre kötelezett. Az Irányelv tehát befolyásszerzést követő (utólagos) ajánlattételi kötelezettséget ír elő, függetlenül a befolyásszerzés módjától.
6
A magyar szabályozás – összhangban az Irányelv 3. cikkének (2) bekezdésével – szigorúbb az Irányelv előírásainál, amikor különbséget tesz az előzetes és az utólagos vételi ajánlattételi kötelezettség között. Előzetes vételi ajánlattételi kötelezettség esetén az ajánlattevő befolyásszerzésére (az értékpapír feletti rendelkezésre) csak a Felügyelet által jóváhagyott ajánlattételt követően, a vételi ajánlati eljárás eredményeképpen kerül sor. A Tpt. 68. § (1) bekezdése a vételi ajánlattételi kötelezettség e formáját tekinti főszabálynak. A Tpt. 68. § (2) bekezdése meghatározza azokat az eseteket, amikor az ajánlattételi kötelezettség utólagos, tehát már megtörtént befolyásszerzéshez kapcsolódik. Ilyen befolyásszerzésre kerülhet sor az ajánlattételi küszöb ún. passzív átlépésével; vételi jog, visszavásárlási jog érvényesítésével, illetőleg határidős vételi megállapodás teljesítésével; állami vagyonkezelő szervezet által lefolytatott, törvényben szabályozott eljárás során; továbbá összehangoltan eljáró személyek együttműködése eredményeként. Az ajánlati küszöb passzív átlépésére akkor kerül sor, ha a befolyásszerzés nem a befolyást szerző közvetlenül erre irányuló magatartása, hanem – mint jelen esetben – a nyilvánosan működő részvénytársaság (mint kibocsátó) saját részvény vásárlása eredményeképpen történik. Ha a kibocsátó saját részvény vásárlása eredményeként több részvényes (jelen esetben a Társaság és a CAROSE B.V.) befolyásának mértéke is az ajánlattételi küszöb fölé emelkedik, e részvényesek nem összehangoltan eljáró személyként, hanem passzív befolyásszerzés miatt (külön-külön) kötelesek nyilvános vételi ajánlatot tenni (esetükre – erre vonatkozó kifejezett szabályozás hiányában – a megelőzés elve és az ellenajánlat szabályai irányadók). Tekintettel azonban arra, hogy a Tpt. 68. § (2) bekezdésében szabályozott esetek mindegyikében a vételi ajánlatot legkésőbb a Tpt. 55. § (2) bekezdésében meghatározott közzétételtől számított tizenöt napon belül kell megtenni, a konkrét ügy megítélése szempontjából (a bírságszankció mértékének mérlegelésétől eltekintve) nincs jelentősége annak, hogy a nyilvános vételi ajánlat megtétele az ajánlati küszöb passzív átlépése, vagy összehangoltan eljáró személyek befolyásszerzése nyomán maradt el. A Tpt. 68. § (3) bekezdése utóbbi esetben ugyan lehetővé teszi, hogy a felek megállapodjanak a vételi ajánlatot tevő fél személyéről, és ez esetben valamennyi szerződő fél nem köteles együttesen ajánlatot tenni; a vételi ajánlat megtételére kötelezett személyében való megállapodás azonban nem mentesíti a feleket a vételi ajánlat megtételével kapcsolatos felelősség alól. Abban az esetben tehát, ha a Társaság és a CAROSE B.V. egymással összehangoltan eljáró személynek minősülne is, a CAROSE B.V. mulasztása a Társaság jogszabályi kötelezettség alóli mentesülését nem eredményezi. A Társaság kézbesítési megbízottjaként eljáró T. Béla Gábor fentebb hivatkozott tanúnyilatkozatában előadottak kapcsán a Felügyelet ezért leszögezi, hogy a Társaság vételi ajánlattételi kötelezettségének elmulasztásából származó felelősség alóli mentesülés érdekében nem hivatkozhat a TvNetWork Nyrt. 02/2010 (VII. 22.) számú közgyűlési határozatában foglalt azon kitételre, miszerint a Tpt. 68. § (3) bekezdésében foglaltak alapján a nyilvános vételi ajánlatot a CAROSE B.V.-nek kellett volna megtenni a Tpt. által előírt határidőn belül. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK
7
A Felügyelet jelen határozat rendelkező részében meghatározott felügyeleti intézkedéseket a Tpt. 68. § (2) bekezdésének a) pontjában foglaltak megsértése miatt, a Tpt. 399. § (5) bekezdésében előírtaknak megfelelően – azaz a rendelkezésre álló adatok, információk elemzése, illetőleg mérlegelése alapján, a jogszabálysértés tőkepiac működésére gyakorolt hatásának, veszélyességi fokának a figyelembevételével – választotta ki és alkalmazta. A Felügyelet a rendelkező rész 1. pontjában meghatározott bírságintézkedést a Tpt. 400. § (1) bekezdésének m) pontjára és a 405. § (1) bekezdésére, a 2. pontban írt felügyeleti intézkedést a Tpt. 400. § (1) bekezdésének a) pontjára, a 3. pontban rögzített felügyeleti intézkedést a Tpt. 400. § (1) bekezdésének o) pontjára alapította. A rendelkező részben írt felügyeleti intézkedések során a Felügyelet figyelemmel volt a Tpt. 77. §-ában foglaltakra is. A Társaság jelen eljárás tárgyát képező és jogszabálysértő magatartásán – a jogszabálysértő tevékenység jellegét tekintve – árfolyamnyereséget nem realizálhatott. Erre tekintettel a bírságösszeg mértéke a Psztv. 51. § (5) bekezdése alkalmazhatóságának hiányában, a cselekmény tőkepiaci súlyának és hatásának, az eset összes körülményének együttes mérlegelésével a Psztv. 51. § (4) bekezdése szerint, a b) pontban meghatározott bírságkereten belül, az alább részletezett súlyosító és enyhítő körülmények figyelembe vételével, a bírságkeret minimumértékétől eltérő mértékben került meghatározásra. A Felügyelet a kiszabott bírságtétel meghatározásánál enyhítő körülményként vette figyelembe egyrészt azt, hogy a nyilvános vételi ajánlattételi kötelezettség elmulasztására az ajánlati küszöb passzív átlépésével került sor, így a Társaság jogsértő magatartására a TvNetWork Nyrt. aktív, bár jogszerű magatartása (saját részvény vásárlása) nélkül nem került volna sor, másrészt az ajánlati küszöb átlépésére viszonylag csekély mértékben (1,36 százalékponttal) került sor. Ugyancsak enyhítő körülményként értékelte a Felügyelet, hogy a Társaság – kézbesítési megbízottján keresztül – a piacfelügyeleti eljárás során a Felügyelettel együttműködött. A Felügyelet a bírság mértékének meghatározásakor súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a Társaság a Tpt. 77. § (1) bekezdésében foglalt, a jogszabályba ütköző módon szerzett befolyásának megszüntetésére vonatkozó kötelezettségének a jogszabályban foglalt határidőig nem tett eleget. A Felügyelet a rendelkező részben meghatározott szankció alkalmazásával biztosítottnak látja azt, hogy a szankcionált személy a jövőbeli tőkepiaci tevékenységének kifejtése során fokozott figyelmet fordít a nyilvánosan működő részvénytársaságban való befolyásszerzésre vonatkozó szabályok és elvek teljes körű érvényre juttatására. *** A jelen határozatom meghozatala során – a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény 119. § (6) bekezdésére tekintettel – a Psztv. 2010. december 31-ig hatályban volt rendelkezéseit alkalmaztam, figyelemmel az eljárás kezdetének időpontjára. A határozat a már hivatkozott jogszabályhelyeken, valamint a Psztv. 7. § h) pontján és a Ket. 71. § (1) bekezdésén alapul. A határozatot a Felügyeletnek a Psztv. 4. § (1) bekezdés h) pontjában biztosított hatáskörében eljárva hoztam meg.
8
A jelen határozat rendelkező részében rögzített késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 72. § (1) bekezdésének da) alpontján, 100. § (1) bekezdésének d) pontján, a 109. § (1) bekezdésén, a 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein, a 330. § (2) bekezdésén és a 338. § (1)-(3) bekezdésein alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdésének c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. május 31. Dr. Szász Károly s. k., a PSZÁF elnöke