A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-7392/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft. számára A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) Ügyfél kérelme alapján a CLB Független Biztosítási Alkusz Kft.-nél (székhelye: 1065 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky u. 21., a továbbiakban: Alkusz) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I.
A Felügyelet az Alkusszal szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabály megsértése miatt a Felügyelet az Alkusszal szemben 200.000 Ft, azaz kétszázezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az Képviselő, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles. Indokolás
Ügyfél 2010. június 28-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben az Alkusz eljárását kifogásolta az alábbiak szerint. Ügyfél előadta, hogy 2009 októberében (…) forgalmi rendszámú személygépkocsijára az Alkusz közreműködésével az interneten keresztül kötelező gépjármű felelősségbiztosítás megkötésére tett ajánlatot a (…) Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) részére, 2010. január 1-jei kockázatviselési kezdettel. A díjfizetés módjaként csoportos beszedési megbízás került megjelölésre. 2010. február 26-án Ügyfél díjfizetésre szóló felszólítást kapott a Biztosítótól, a biztosítás díját befizette az Alkusznak, azonban (…) Ft helyett tévesen (…) Ft-ot fizetett be. Az Ügyfél telefonon a többlet befizetése vonatkozásban azt felvilágosítást kapta az Alkusztól, hogy az összeget vissza fogja utalni részére. Mivel időközben a Biztosító is beszedte a biztosítási díjat (…) Ft visszautalása történt meg március elején. 2010. április végén a Biztosító az Ügyfelet a biztosítási szerződésnek díjnemfizetés miatti megszűnéséről értesítette. Ügyfél számára ekkor derült ki, hogy a számlavezető pénzintézeténél rossz felhatalmazást adott csoportos beszedési megbízásra, mivel azon az (…) Biztosító Zrt.-t (székhelye: (…)) jelölte meg kedvezményezettként, így a Biztosító a biztosítási díjat nem tudta beszedni. Ügyfél intézkedése nyomán az Alkusz ígéretet tett, hogy visszaállíttatja a szerződést a Biztosítónál. Felhívta Ügyfél figyelmét ugyanakkor arra, hogy a hibát ő követte el rossz felhatalmazás megadásával. A Biztosító az Alkusz kérelmét a biztosítás helyreállítására vonatkozóan elutasította, ezért az Ügyfél a szerződés újrakötését 2010. június 16-án személyesen intézte a Biztosítónál. Ezt megelőzően még teljesítette az eredetileg megállapított éves díj befizetését is, így összességében a biztosításra (…) Ft-ot fizetett be. Ügyfél amellett, hogy saját hibáját is elismerte, az Alkuszt hibáztatta azért, hogy a rossz felhatalmazási nyomtatvány kiadásából származó díjfizetési problémák miatt (…) Ft fedezetlenségi díjat kellett fizetnie, annak ellenére, hogy az Alkuszt megbízta a biztosításával kapcsolatos eljárásra. Ügyfél az ügy kivizsgálását kérte a Felügyelettől. A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv. 4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.
A Felügyelet a rendelkezésre álló adatok és a megküldött dokumentumok alapján a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg: Ügyfél 2009-ben az (…) Biztosító Zrt.-nél rendelkezett kötelező gépjármű felelősségbiztosítással és eredetileg – 2009 októberében – a 2010-re vonatkozó szerződésre is ennek a biztosítónak tett ajánlatot interneten keresztül. Ügyfél az Alkusszal 2009. november 19-én folytatott megbeszélés alapján döntött úgy, hogy a Biztosítóval köt szerződést. Az ajánlattételt követően Ügyfél a számlavezető pénzintézetének – mint beadványában elismerte – tévedésből az (…) Biztosító Zrt.-nek szóló, korábban, 2009. november 14-én kitöltött felhatalmazást adta le. Ügyfél beadványához mellékelte a számlavezető pénzintézet által átvett, az (…) Biztosító Zrt.-t, mint kedvezményezettet feltüntető felhatalmazást. A Biztosító felé díjfizetés ennek megfelelően nem teljesülhetett. Az Alkusz a 2010. augusztus 10-én érkeztetett válaszlevelében úgy nyilatkozott, hogy Ügyfél a panaszbeadványában említett 2010. február 26-ai (…) Ft-os befizetést, az Alkusz által 2008. december 5-én kibocsátott, 2009. január 1-jétől érvényes, kedvezményezettként az (…) Biztosító Zrt.-t feltüntető (…) Ft-os díjbekérőt felhasználva teljesítette. Alkusz álláspontja szerint Ügyfél hibázott azzal, hogy egy rossz díjbekérő felhasználásával teljesített befizetést. Ügyfél az összeg nagysága miatt még a befizetés napján telefonon kapcsolatba lépett Alkusszal. Alkusz – Ügyfél beadványa szerint – ekkor adta Ügyfélnek azt a tájékoztatást, hogy időközben a Biztosító beszedte a biztosítási díját, így a szerződés díjjal rendezett 2010. december 31-ig. Az Alkusz az Ügyfél által befizetett összeget, ennek alapján visszautalta, annak átvételét Ügyfél beadványában elismerte. Az Alkusznak a szerződés díjjal rendezettségére vonatkozó tájékoztatása kivizsgálásának céljából a Felügyelet megkérte Alkusztól az Ügyfél által jelzett időpontokban lefolytatott telefonbeszélgetések hanganyagát. Az Alkusz 2010. október 11-én kelt nyilatkozata szerint a kérdéses időpontokban nem történtek telefonbeszélgetések. Az Alkusz ezért meghallgatta az Ügyféllel folytatott valamennyi telefonbeszélgetése hanganyagát, megállapította és a Felügyeletnek elismerte, hogy 2010. március 16-án valóban volt egy félretájékoztatást tartalmazó telefonbeszélgetés, amelynek során az Ügyfelet szerződésének 2010. december 31-ig való díjrendezettségéről tájékoztatta. Az Alkusz nyilatkozata szerint a téves információ adatbázis-hibából eredt és rövid időn belül javításra került, azonban az ügyfelek erről nem értesültek, és Ügyfelet sem értesítette arról, hogy a díjrendezettségről szóló tájékoztatása hibás volt. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban Fttv.) 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” A 3. § (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és
b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 3. § (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 6. § (1) bekezdése kimondja: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: …b) az áru lényeges jellemzői...” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” A Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz a fentiekben részletezett magatartásával megsértette az Fttv.-t azzal, hogy az Ügyfél szerződésének kezelése során nem járt el a kellő szakmai gondossággal, megsértve ezzel az Fttv. 3. § (2) bekezdését. A Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz sem a (…) Ft-os befizetés (átutalás) megtörténtekor, sem az Ügyfél által kezdeményezett telefonos kapcsolatfelvétel során nem vette észre, hogy az Ügyfél által használt dokumentumon az összeg kedvezményezettje nem az Alkusz közreműködésével létrejött szerződéssel érintett Biztosító. Mivel Alkusz a téves nyomtatvány használatát nem vette észre, arra Ügyfelet nem figyelmeztette. Alkusz akkor sem vette észre ezt a tényt, amikor Ügyfél telefonon kapcsolatba lépett vele, s ekkor is téves tájékoztatást nyújtott részére a Biztosító részéről megtörtént inkasszós beszedésre, azaz szerződése díjjal rendezettségére vonatkozóan. A téves tájékoztatás nyújtásával az Alkusz megvalósította az Fttv. 6. § (1) bekezdésében foglaltakat. A szerződés díjjal rendezettségére vonatkozó téves tájékoztatást továbbá megerősítette azzal, hogy visszautalta Ügyfélnek a kérdéses (…) Ft-ot. Az Alkusz 2010. augusztus 4-ei nyilatkozata szerint a Biztosító 2010. március 22-ei állományjelentéséből, 2010. április 2-án értesült az Ügyfél díjelmaradásáról. Nyilatkozata szerint még aznap elektronikus levélben felhívta figyelmét a díjhátralékra. Alkusz ezen levél másolatát nyilatkozatához csatolta. Az Ügyfél 2010 áprilisában – készpénz-átutalási megbízáson – befizette a szerződés éves díját, az azonban már a megszűnt szerződésre érkezett. A szerződés megszüntetéséről az Alkusz 2010. április 23-án az Ügyféltől értesült, ekkor tájékoztatta, hogy új GFB szerződést kell kötnie. Ügyfél ezt nem fogadta el, ezért az Alkusz többször is kérelemmel fordult a Biztosítóhoz, hogy méltányosságból reaktiválja az eredeti szerződést. A Biztosító a kérelmet elutasította.
Alkusz az általa elismert egyszeri téves információ-nyújtásra tekintettel méltányossági alapon átutalta Ügyfélnek a szerződésének eredetileg megállapított éves díja és a Biztosítóhoz befizetett díj különbözetét, (…) Ft-ot. A Biztosító Alkusznak nyújtott tájékoztatása szerint összesen (…) Ft befizetés történt a szerződésre, amelyből (…) Ft-ot túlfizetésként tartottak nyilván. Az Alkusz annak visszautalását is igényelte a Biztosítótól, amely a Biztosító nyilatkozata szerint postai úton, 2010. október 14-én megtörtént. A Felügyelet megállapította, hogy az Alkusz megsértette az Fttv.-t azzal, hogy nem járt el az elvárható szakmai gondossággal az Ügyfél szerződésének kezelése tekintetében és az Ügyfél tájékoztatása tekintetében sem. A téves tájékoztatás nyújtásával megvalósította továbbá az Fttv. 6. § (1) bekezdésében részletezett megtévesztő kereskedelmi gyakorlatot. A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását, e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Felügyelet a határozat rendelkező része I. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt az Alkusznak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályban foglaltak megvalósításától. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet az Alkusszal szemben a határozat rendelkező részének I/A. pontjában a 200.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Biztosítónak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Biztosító e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél/fogyasztó tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság kiszabásánál enyhítő körülményként értékelte, hogy az Alkusz a fentiekben részletezett átutalásával kiküszöbölte az Ügyfelet ért anyagi hátrányt. * A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.
A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. augusztus 29. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF ügyvezető igazgatója
