A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének H-FK-I-B-1529/2012. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását és intézkedést tartalmazó határozata a Budapest Bank Nyrt. számára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) által (…) (lakhelye: …, továbbiakban: Ügyfél), képviseletében (…) (címe: …, továbbiakban: Képviselő) 2012. február 17-én érkeztetett kérelme alapján a Budapest Bank Nyrt.-nél (székhelye: 1138 Budapest, Váci út 193., továbbiakban: Bank) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot
hozom: I.
A Felügyelet a Banknak — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/A.
A Felügyelet a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 150.000.- Ft, azaz egyszázötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II.
A Felügyelet a Bankkal szemben a banktitok megtartására és kiadására vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértését nem állapította meg.
A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Törvényszéktől keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Törvényszéknek címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. Indokolás
Képviselő 2012. február 17-én érkeztetett, 2012. április 13-án kiegészített, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: AZ ÜGYFÉL KÉRELME, A FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS MEGINDÍTÁSÁNAK INDOKA Ügyfél és a Bank között 2010. február 05-én (…) cenzúraszámon nyilvántartott kölcsönszerződés (a továbbiakban: szerződés) jött létre (…) forint összegben (…) hónapos futamidővel. Ügyfél nem szerződésszerűen teljesítette fizetési kötelezettségét, ezért a szerződés 2010. szeptember 15-én felmondásra került és lejárt tartozása egy összegben esedékessé vált. Képviselő beadványában előadta, hogy az Ügyfél összes tartozásának kiegyenlítése céljából 2010. szeptember 22-én (…) forintot, valamint 2010. szeptember 23-án (…) forintot teljesített pénztári befizetés útján. A Képviselő nyilatkozata szerint az Ügyfél a Regionális Adósságbehajtástól 2010. szeptember 29-én (…) forint elmaradásról kapott felszólítást. Ügyfélnek ekkor jutott tudomására, hogy a szerződésből eredő követelés behajtása a Regionális adósságbehajtás részére került átadásra. Képviselő kifogásolta a fennálló tartozás jog- és összegszerűségét, mivel Ügyfél fennálló tartozása teljes körűen rendezésre került. Képviselő a regionális adósságbehajtási osztály kapcsán kifogásolta, hogy a megküldött felszólításon a Bank nem tünteti fel azt, hogy ez az osztály a pénzügyi szervezethez tartozik, vagy önálló jogi személy. Képviselő a 2012. április 13-án érkeztetett kiegészítő beadványában kifogásolta, hogy a Bank Ügyfél szerződésből eredő követelését az adósságbehajtási osztály részére adta át, a követelés átadását a Bank nem igazolta, valamint csatolta az Ügyfél a Banknak írt 2010. október 06-án kelt panaszát, melyben az Ügyfél a (…) forint fennálló tartozás összegszerűségét, valamint annak felszámításának jogszerűségét vitatta. A Bank a fent hivatkozott válaszlevelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy a regionális adósságbehajtási osztály nem önálló jogi személy, nem külön behajtó társaság, hanem a Bank szervezeti egysége. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank adatait a regionális adósságbehajtási osztály részére továbbította. Ügyfél kifogásolta továbbá a Bank követeléskezelési eljárásának jogszerűségét. Ügyfél a beadványában foglaltak felülvizsgálatát kérte a Felügyelettől. A Psztv. 64. § (1) bekezdése alapján a Felügyelet ellenőrzi - a Psztv. 4. §-ban meghatározott szolgáltatók által a szolgáltatás igénybevevőivel, azaz a fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt jogszabályokban előírt rendelkezéseknek (fogyasztóvédelmi rendelkezéseknek) - a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (Fttv.) rendelkezéseinek, - a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló 2008. évi XLVIII. törvény (Grtv.) rendelkezéseinek és
- az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (Ektv.) rendelkezéseinek betartását, és eljár e rendelkezések pénzügyi szervezetek általi megsértése esetén. FOGYASZTÓVÉDELMI ELJÁRÁS SORÁN KÖRNYEZET, A TÉNYÁLLÁS MINŐSÍTÉSE
A
MEGÁLLAPÍTOTT
TÉNYÁLLÁS,
JOGSZABÁLYI
I. A TISZTESSÉGTELEN KERESKEDELMI GYAKORLAT TILALMÁNAK MEGSÉRTÉSÉRE VONATKOZÓ KÉRELEM ELBÍRÁLÁSA
I.1. Tényállás A Bank a Felügyelet 2012. május 23-án kelt 30993/6/2012 iktatószámon nyilvántartott végzésére a 2012. június 06-án kelt nyilatkozatában nyújtott tájékoztatást. A Bank nyilatkozata szerint tekintettel arra, hogy az Ügyfél pénztári befizetéssel teljesítette a szerződésen fennálló tartozást, a hitel adminisztrációs hibából adódóan nem került lezárásra, így a Bank behajtási osztálya a 2010. szeptember 29-én kelt levélben tévesen értesítette Ügyfelet arról, hogy a szerződés tekintetében lejárt tartozása áll fenn. A Bank a 2010. október 25-én kelt levelében tájékoztatta Ügyfelet, hogy nyilvántartása szerint a kölcsönügyletet 2010. október 14-én lezárta, a szerződés tekintetében Ügyfélnek fizetési kötelezettsége nem áll fenn. I.2. Jogszabályi környezet A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (továbbiakban: Fttv.) 2. § a), h) pontjai, valamint a 3. § (1)-(2) bekezdései az alábbiakat rögzítik: „a) fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, h) ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban, ...” „3. § (1) Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat. (2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 6. § (1) bekezdése szerint: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több
tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.” I.3. A tényállás minősítése A fent megjelölt jogszabályhely alapján megállapítható, hogy Ügyfél az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztó. A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy az Ügyfél a Bank korábbi tájékoztatása alapján 2010. szeptember 22-én, valamint 2010. szeptember 23-án a szerződés lezárásához szükséges (…) Ft, valamint (…) Ft összeget befizetette a Bank számlájára. A Bank 2012. június 11-én érkeztetett nyilatkozatában elismerte, hogy a 2010. szeptember 29-én kelt – (…) Ft összegű fennálló tartozásról szóló - felszólító levele adminisztrációs hibából adódóan került Ügyfél részére megküldésre. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Bank 2010. szeptember 29-én kelt felszólító levele alkalmas volt arra, hogy az Ügyfélben kétség merüljön fel arra vonatkozóan, hogy a 2010. szeptember 22-ei, valamint 2010. szeptember 23-ai befizetéseivel nem rendezte teljes tartozását, és csak további (…) Ft befizetésével tudja lezárni szerződését. A Felügyelet megállapította, hogy a Bank az adott ügyben nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel és gondossággal járt el az Ügyfél részére nyújtott - a 2010. szeptember 29-ei értesítőlevelében adott - tájékoztatás során, ugyanis érzékelhetően rontotta az Ügyfél azon lehetőségét, hogy a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntés alapján mekkora összeg befizetésével tudja gyakorolni a szerződés lezárásához kapcsolódó jogát. Fentiekre tekintettel a Bank megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdését, mivel a megtévesztő téves tájékoztatás alkalmas volt arra, hogy Ügyfél újabb befizetést teljesítsen annak ellenére, hogy fizetési kötelezettségének teljes körűen eleget tett. A BANKTITOK MEGTARTÁSÁRA ÉS KIADÁSÁRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉS MEGSÉRTÉSE
II.
II.1. Tényállás A Felügyelet a 2012. május 23-án kelt, 30993/6/2012. iktatószámon nyilvántartott végzésében nyilatkozattételre hívta fel a Bankot arra vonatkozóan, hogy a szerződés felmondását követően milyen módon adta át Ügyfél adatait a regionális adósságbehajtási osztály részére. A Bank a Felügyelet megkeresésére a 2012. június 11-én érkeztetett 30993-7/2012 iktatószámú nyilatkozatában nyújtott tájékoztatást. A Bank nyilvántartása szerint Ügyfél a 2010. október 06-án kelt leveleit a Regionális adósságbehajtási osztály, valamint a Bank részére címezte. A Bank Ügyfél megkeresésére a 2010. október 25-én kelt levelében válaszolt, melyben tájékoztatta Ügyfelet, hogy a fennálló tartozás a szerződés felmondását követően a regionális adósságbehajtási osztály részére került átadásra. A Bank nyilatkozata szerint a regionális adósságbehajtási osztály nem önálló jogi személy, illetve nem külön behajtó társaság, hanem a Bank által felmondott hitelek követeléskezelését végző osztály, így Ügyfél adatai nem kerültek átadásra harmadik személy számára. II.2. Jogszabályi környezet
A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 50. § (1) bekezdése értelmében banktitoknak minősül: „50. § (1) Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.” A banktitok megtartásának, illetve kiadásának szabályait rögzítő Hpt. 51. § (1) bekezdése értelmében: „51. § (1) Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a) a pénzügyi intézmény ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja, b) e törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad, c) a pénzügyi intézmény érdeke ezt az ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.” II.3. A tényállás minősítése Figyelemmel arra, hogy a Bank részéről követeléskezelést végző regionális adósságbehajtási osztály nem önálló gazdasági társaság, hanem a Bank szervezeti egysége, így a Felügyelet megállapította, hogy a Bank nem adta át Ügyfél adatait harmadik személy számára. Fentiekre tekintettel a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során a Hpt. 51. §-ába ütköző jogszabálysértést nem tárt fel. Tekintettel arra a tényre, hogy a banktitok megsértésére vonatkozóan nem áll a Felügyelet rendelkezésre további, azt bizonyító írásos dokumentum – kizárólag csak az Ügyfél nyilatkozata – és a fogyasztóvédelmi eljárás során a rendelkezésre álló okiratok alapján a Hpt. rendelkezéseinek megsértésére utaló további körülmény nem merült fel, az Ügyfél kérelmének alapján lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során a Felügyelet jogszabálysértést nem tárt fel. III. A FELÜGYELET ÁLTAL ALKALMAZOTT INTÉZKEDÉSEK A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, „ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza: c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.” Tekintettel a fentiek szerint összegzett megállapításokra, a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott, és a határozat rendelkező része I. pontjában a Banknak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Bank a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, így a szakmai gondosság követelményére vonatkozó jogszabályi rendelkezésre tekintettel járjon el a továbbiakban.
Ezzel egyidejűleg a Felügyelet a határozat rendelkező részének I/A. pontjában – fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára, így a szakmai gondosság követelményére vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése miatt – a Bankkal szemben 150.000 forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a fogyasztóvédelmi rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi ellenőrzés során hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. A Psztv. 72. § (1) bekezdésének a) pontja alapján a fogyasztóvédelmi bírság összege a számvitelről szóló törvény hatálya alá tartozó, százmillió forintot meghaladó éves nettó árbevétellel rendelkező szervezet vagy személy esetében tizenötezer forinttól az éves nettó árbevételének öt százalékáig, de legfeljebb százmillió forintig, illetve a fogyasztók széles körének jelentős vagyoni hátránnyal fenyegető helyzetet okozó jogsértés esetén legfeljebb kétmilliárd forintig terjedhet. A Felügyelet tevékenységének a Psztv. 1. § (3) bekezdésének e) pontjában rögzített egyik célja a pénzügyi szervezetek által nyújtott szolgáltatásokat igénybevevők érdekeinek a védelme. A Psztv. 64. § (1) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértésének közös jellemzője, hogy azok minden esetben magukban hordozzák a pénzügyi szervezetek fogyasztónak minősülő ügyfelei érdekének sérelmét, illetve annak lehetőségét. A Felügyelet tevékenységének fenti céljára tekintettel határozottan kíván fellépni minden olyan, a fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárásaiban tapasztalt vagy egyéb módon tudomására jutott magatartással szemben, amely sérti vagy alkalmas arra, hogy sértse a pénzügyi szervezet ügyfeleinek érdekeit. A Felügyelet az előbbiek alapján amellett, hogy a jogsértő magatartás további folytatását megtiltó fogyasztóvédelmi intézkedést is alkalmazta, a pénzügyi szervezettel szemben a fogyasztóvédelmi rendelkezések jövőbeli maradéktalan érvényesülésének kikényszerítése érdekében fogyasztóvédelmi bírság kiszabását is szükségesnek tartotta. E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók tájékoztatásával kapcsolatosan fogalmaz meg alapvető előírást, melynek vonatkozásában a Banknak megfelelő és fokozott körültekintéssel kell eljárnia, mivel a fogyasztó csak pontos tájékoztatás alapján kerülhet abba a helyzetbe, hogy megalapozott döntést hozzon arra vonatkozóan, hogy mekkora összeg befizetésével van joga lezárni kölcsönszerződését. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős ügyféli (fogyasztói) érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy az Ügyfél (fogyasztó) a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel az Ügyfél (fogyasztó) tájékoztatáshoz, és végső soron vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság összegének megállapításakor a Psztv. 72. §-át vette figyelembe. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés fentebb részletezett körülményeire alapította. A Felügyelet hatáskörébe nem tartozó jogkérdésekről való rendelkezés A Felügyelet a V-FK-I-2118/2012. számú végzésével az Ügyfél 2012. február 8-án érkeztetett, 2012. április 13-án kiegészített kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárást Ügyfél és a Bank között létrejött kölcsönszerződésből eredő fennálló tartozás összegének felülvizsgálatával, valamint a Bank követeléskezelési eljárásának felülvizsgálatával kapcsolatos jogvita elbírálása tekintetében további intézkedés nélkül megszüntette, tekintettel arra, hogy az nem a Psztv. 64. §-
ban foglalt szabályokba ütköző magatartás észlelésére és megállapítására vonatkozik, hanem a szerződésből eredő követelés (a Bank által felszámított, Ügyfél által vitatott költségek) jogszerűségének a felülvizsgálatára, a felek között fennálló elszámolási jogvita megoldására irányult, ami nem hatósági ügy, annak eldöntésére közigazgatási úton, fogyasztóvédelmi eljárás keretében nincs lehetőség, arra csak polgári bíróság jogosult. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § (1) bekezdése a)-r) pontjában, valamint a 64. § - 72. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 132. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 126. § (1) bekezdésének a) pontján alapul. A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 73/A. § (1) bekezdés c) pontja és a 73/A. (3) bekezdése értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2012. szeptember 13. dr. Kolozsi Sándor a PSZÁF ügyvezető igazgatója
