A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-I/B-5665/2011. számú, fogyasztóvédelmi intézkedést és bírság kiszabását tartalmazó határozata a CIB Bank Zrt. számára
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., továbbiakban: Felügyelet) (…) Ügyfél 2011. január 28-án érkeztetett, a CIB Bank Zrt.-t (székhelye: 1027 Budapest, Medve u. 4-14., továbbiakban: Bank) érintő kérelme alapján folytatott fogyasztóvédelmi eljárásban Dr. Szász Károly, a Felügyelet elnökének felhatalmazása alapján az alábbi határozatot hozom: I/A.
A Felügyelet a Bankkal szemben – a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.
I/B.
A Felügyelet a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmára vonatkozó rendelkezés megsértése miatt a Bankkal szemben 150.000 Ft, azaz százötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.
II/A. A Felügyelet a Bankkal szemben – a panaszkezelési szabályok megsértése miatt – a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását. II/B. A Felügyelet a panaszkezelési szabályok megsértése miatt a Bankkal szemben 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki. A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságokat a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 1003200000283834-30000003 számú számlájára – "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével – befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék. A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül. A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya.
Indokolás Ügyfél 2011. január 28-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvény (továbbiakban: Psztv.) 64. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Bank eljárását kifogásolta az alábbiak szerint: I. Ügyfél előadta, hogy a Banknál online bankszámlával rendelkezett, valamint 2008. október 10-én értékpapírszámla szerződést és eBroker szolgáltatásra irányuló szerződést kötött a Bankkal. Ügyfél továbbá előadta, hogy a szerződéskötéskor hatályos kondíciók szerint a Bank ingyenes számlavezetést biztosított a befektetési szolgáltatásokhoz, melynek megfelelően a Bank 2010 decemberéig nem értesítette számlavezetési díj felszámításáról. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank - a 2010 decemberében megküldött számlakivonat szerint fél évre vonatkozóan összesen (…) Ft számlavezetési díjat számított fel. II. Ügyfél a számlakivonat kézhezvételét követően a CIB24 telefonos ügyfélszolgálaton keresztül tett panaszt, melyben a felszámított díj törlését kérte. Ügyfél továbbá kifogásolta, hogy a Bank a kérelmét elutasította tekintettel arra, hogy Ügyfél díjköteles szolgáltatást vett igénybe és az informatikai rendszer hibájára vezethető vissza, hogy eddig nem kapott erről számlakivonatot. Ügyfél ismételten panasszal fordult a Bankhoz, melyre a Bank a 2010. december 23-ai levelével válaszolt, miszerint a díj felszámítása a 2008 januárjától hatályos vonatkozó kondíciós lista alapján történt. Ügyfél kifogásolta, hogy a Bank az írásbeli válasza során nem hívta fel a figyelmét az elutasított panaszával kapcsolatos jogorvoslati lehetőségekre. A Psztv. 64. § alapján a Felügyelet ellenőrzi: a) a 4. §-ban meghatározott szervezet vagy személy által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő fogyasztóval szemben tanúsítandó magatartásra vonatkozó kötelezettséget megállapító, a 4. §ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban előírt rendelkezések, valamint b) az alábbi törvényekben meghatározottak szerint ba) a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény rendelkezéseinek, bb) a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvény rendelkezéseinek, továbbá bc) az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvény rendelkezéseinek (a továbbiakban az a) és a b) pont együtt: fogyasztóvédelmi rendelkezések), továbbá c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és - ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását - eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás). A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:
A Felügyelet a rendelkezésére álló iratokból megállapította, hogy a Bank és az Ügyfél között 2008. október 10-én jött létre az eBroker tőzsdei kereskedési szolgáltatásra irányuló szerződés. I. A Bank eljárás során tett nyilatkozata szerint méltányossági alapon nem terhelte Ügyfél számláján azon hónapokban a díjakat, amikor nem lépett be az eBroker rendszerbe annak ellenére, hogy a befektetési szolgáltatási tevékenységekhez kapcsolódó Díjjegyzék tartalmazza azt. A Bank nyilatkozata szerint felszámolt díj nem számlavezetési díj, hanem a magánbefektetői csomag valós idejű adatszolgáltatás havidíja. A Díjjegyzék 3.4-es pontja rögzíti, hogy a magánbefektetői díjcsomagnak (…) Ft-os havi díja van. A Bank nyilatkozata szerint ügyfeleit a mindenkor hatályos kondíciókról a Díjjegyzék bankfiókban történő kifüggesztése, valamint a honlapján történő kihirdetése útján értesíti, mellyel teljesítette tájékoztatási kötelezettségét. A Bank nyilvántartása szerint Ügyfél 2010 májusában, júniusában, augusztusában és szeptemberében belépett az eBroker rendszerbe, így minden belépés során valós idejű adatszolgáltatást vett igénybe. A Bank úgy nyilatkozott, hogy Ügyfél 2010. december 19-én 9 óra 55 perckor lemondta a magánbefektetői csomagot az eBroker rendszeren keresztül. A Bank nyilatkozata szerint méltányossági alapon jóváírja az Ügyfél számláján a felszámolt díjak összegét, mivel az első terhelés 2010 májusában történt adatszolgáltatásra vonatkozott, és Ügyfél először 2010 decemberében szerzett tudomást erről, így nem volt lehetősége előbb lemondani a szolgáltatást. A Felügyelet a megállapított tényállást a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) előírásaival vetette össze. Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.” Az Fttv. 3. § (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat, a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.” Az Fttv. 3. § (3) bekezdés szerint „A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).” Az Fttv. 7. § (1) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely
a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).” Az Fttv. 2. § h) pontja alapján „e törvény alkalmazásában ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.” A Felügyelet megállapította, hogy az arra vonatkozó tájékoztatás, miszerint az Ügyfél által igénybevett szolgáltatáshoz díjfizetés kapcsolódik, az Fttv. 2. § h) pontja alapján az Fttv. szerinti ügyleti döntést befolyásoló információnak minősíthető, figyelemmel arra, hogy ezen információ birtokában Ügyfél dönthetett volna úgy, hogy számlacsomagot vált, annak érdekében, hogy – a számára hangsúlyosan fontos – ingyenes számlavezetést biztosító megfelelő szolgáltatást vehessen igénybe. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek minősül. A Felügyelet megállapította, hogy Ügyfél a csomagot azért választotta, illetőleg tartotta fent, mivel abban a hiszemben volt, hogy a szolgáltatásához díjfizetési kötelezettség nem tartozik. Ügyfél ezen feltevését arra alapozta, hogy a Bank a szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződés megkötésének időpontjától 2010 decemberéig semmilyen költséget részére nem számított fel. A Felügyelet megállapította ugyanakkor, hogy a Bank az Ügyfél számára a 2010. május és november hónapokban történő díjterhelésekről utólagosan, 2010 decemberében adott tájékoztatást. A Felügyelet megállapította, hogy abban az esetben, ha Ügyfél a számlával kapcsolatos díjterhelésről korábban, már az első alkalommal történő terhelés időpontja után tájékoztatást kapott volna, lehetősége lett volna arra, hogy ezen információ birtokában megfontolhassa, hogy a Bank szolgáltatásért felszámított díj tükrében a szolgáltatás továbbiakban való használata számára megfelelő-e, avagy az ingyenes számlacsomag használatára vonatkozó igényének megfelelő, egyéb szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződést kössön. A Felügyelet megállapította továbbá, hogy Ügyfél a Bank által megvalósított megtévesztő mulasztás következtében nem mondta le a szolgáltatást a felszámolt díjról szóló 2010. decemberi számlakivonat kézhezvételét megelőzően. A Felügyelet megállapította, hogy a Banknak a szerződés kezelése során megvalósított, az adatszolgáltatási díjra vonatkozó mulasztása alkalmas volt arra, hogy Ügyfelet a megfelelő ügyleti döntés meghozatalában befolyásolja, ezzel megsértette az Fttv. 3. § (1) bekezdésében foglaltakat, azáltal, hogy magatartása kimerítette a 7. § (1) bekezdésében foglalt megtévesztő tájékoztatásra vonatkozó rendelkezéseket.
Egyúttal a Felügyelet értékelése szerint a jogsértés kimentésének indokául nem szolgálhat az a körülmény, hogy a Bank a szolgáltatás igénybevételére irányuló szerződés megkötésekor hatályos Díjjegyzékben Ügyfél számára a vonatkozó költségekről tájékoztatást adott. Megállapítható ugyanis, hogy Ügyfél a szerződés megkötése óta a felszámított időszak előtt többször is belépett a felületre, amellyel kapcsolatosan a Bank díjfizetési követeléssel nem lépett fel vele szemben. Ennek alapján Ügyfél alappal hihette azt, hogy az általa igénybevett szolgáltatás ingyenes. A Felügyelet megállapítása szerint a jogszabálysértés tehát abban áll, hogy a Bank Ügyféllel szemben gyakorolt magatartása félreérthető volt. Nem vitatja azt a Felügyelet, hogy a vonatkozó kondíciós listában a hozzáférés havi díja fel volt tüntetve, amely a Bankot arra jogosította fel, hogy Ügyféllel szemben ennek követelésére igényt támasszon. Ugyanakkor a Bank azon magatartása, hogy a kondíciós lista ellenére Ügyféltől a hozzáférés havi díja megfizetését nem igényelte, azt a látszatot keltette, hogy Ügyfél számára az eBroker rendszer használata díjmentes. Ennek alapján a Felügyelet megállapítása szerint a Bank magatartása Ügyfél vonatkozásában — ugyan nem az alkalmazandó díj elhallgatásával, de — félreértésre lehetőséget adó volt, amely magatartást az Fttv. 7. § (1) bekezdése tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősít. II. A Felügyelet a Bank Ügyfél panaszára adott írásbeli válaszával kapcsolatban a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 215/B. § (8) bekezdésében foglalt tájékoztatási kötelezettség vonatkozásában az alábbi megállapításokat tette: A Bank az Ügyfélnek 2010. december 23-án az eBroker rendszeren keresztül küldött válasza időpontjában a Bank panaszkezelési eljárására a Hpt. 215/B. §-ban foglalt szabályok voltak az irányadóak. A Hpt. 215/B. § (8) bekezdése az alábbiakat rögzíti: „215/B. § (8) A panasz elutasítása esetén a pénzügyi intézmény és a pénzforgalmi intézmény válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - a Felügyeletnek vagy a békéltető testületnek az eljárását kezdeményezheti, továbbá meg kell adni a Felügyeletnek és a békéltető testületnek a levelezési címét.” A Felügyelet megállapította, hogy a Bank a 2010. december 23-ai válaszában az Ügyfél panaszát elutasította, ugyanakkor nem tett eleget a Hpt. 215/B. § (8) bekezdése által előírt kötelezettségének, mivel az Ügyfelet nem tájékoztatta panasza elutasítása kapcsán jogorvoslati lehetőségeiről. A Felügyelet megállapította, hogy a Psztv. 62. § (1) bekezdése alapján fogyasztóvédelmi bírság kiszabása indokolt, tekintettel arra, hogy a Bank tevékenysége során az Fttv. 3.§ (1) és a Hpt. 206. § (8) bekezdését megsértve járt el. A Psztv. 71. § (1) bekezdése szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 64. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 61. § (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:
c) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását, f) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki. Az Fttv.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Bankot eltiltotta a jogsértő magatartástól, azaz kötelezte a Bankot arra, hogy tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések megsértésétől. Egyúttal a jogszabálysértésre való tekintettel a Felügyelet 150.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Bankot. A jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a fogyasztóknak alapvető joga fűződik ahhoz, hogy minden olyan információ a rendelkezésükre álljon, amely ahhoz szükséges, hogy kellően megalapozott és tájékozott ügyleti döntést tudjanak meghozni. A Bank azzal, hogy az Ügyfelet a felszámított díjjal kapcsolatosan nem megfelelően tájékoztatta, a fogyasztót a tájékozott, a releváns körülményekre tekintettel levő ügyleti döntése meghozatalának szabadságában korlátozta, így tájékoztatása alkalmas volt a fogyasztói döntés torzítására. A megvalósított jogsértést tilalmazó rendelkezés mögött tehát jelentős fogyasztói érdek húzódik meg, vagyis az, hogy a Banknak eljárása során megfelelő körültekintést és gondosságot kell gyakorolnia abban a tekintetben, hogy a fogyasztó a felelős döntéshez szükséges információkkal megfelelő időben rendelkezzen annak érdekében, hogy ügyleti döntését valamennyi lényeges körülményre tekintettel hozza meg. A jelen esetben a Bank e körültekintést mulasztotta el gyakorolni, amellyel a fogyasztó Ügyfél tájékoztatáshoz, és vagyoni érdekei védelméhez fűződő jogát sértette meg. A Felügyelet a bírság kiszabásakor enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a Bank a mulasztást elismerte és a kompenzáció kapcsán együttműködő volt. A Hpt.-ben foglalt jogszabályi rendelkezések megsértése miatt a Felügyelet a rendelkező részben foglaltak szerint határozott és a Bankot eltiltotta a jogsértő magatartástól, azaz kötelezte a Bankot arra, hogy a panasz elutasítása kapcsán tegyen eleget a jogszabályban előírt tájékoztatási kötelezettségének. Egyúttal a jogszabálysértésre való tekintettel a Felügyelet 50.000 Ft fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére kötelezte a Bankot. A bírság kiszabását a Felügyelet a megállapított jogsértés körülményeire alapította, e körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor az elutasított panasz kapcsán az Ügyfél által igénybe vehető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatás adására kötelezi a Bankot. A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 7. § d) pontjában, valamint a 64. §-72. §-aiban, illetőleg az Fttv. 10. § (2)-(4) bekezdéseiben biztosított hatáskörében eljárva hozta meg. A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja. A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 46. § (1) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének a) pontján alapul.
A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a 100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul. A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős. Budapest, 2011. június 27. dr. Kolozsi Sándor s.k., a PSZÁF főosztályvezetője
