GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, FEBRUÁR. Tartalom

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I . É V F O LY A M , 2 . S Z Á M , 2 0 0 9 . F E B R U Á R

Tartalom Önkormányzat Önkormányzat ... ... Sulivilág Sulivilág ... ...

2 2 3 3

Hitélet Hitélet ... ... Civil Civil fórum fórum ... ...

4 4 5 5

Múltidézõ Múltidézõ ... ... Mezõgazdaság Mezõgazdaság ... ...

7 7 9 9

Gyermeksarok Gyermeksarok ... ... Testvértelepülések Testvértelepülések ... ...

11 11 12 12

Ép Ép testben testben ... ... Tarkabarka Tarkabarka –– Magazin Magazin ... ...

13 13 15 15

2/

ÖNKORMÁNYZAT

II. évfolyam, 2. szám, 2009. február

Közös tanácskozásra gyûltek össze a község kulturális nagykövetei Egyed József, polgármester

A régi események felidézésére és az egykori nagy szereplések, rendezvények, jó társulatok munkáiból való erõmerítésre ültek össze a község

kiosztották a szerepeket, sõt lassan a próbák már a végénél tartanak. Egy újabb lendületet szerettünk volna bevinni azzal is, hogy új felelõsöket neveztünk ki a lemondott kilyénfalvi és újfalvi igazgató helyett. Megkö-

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected] Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Sulivilág Elekes-Köllõ Tibor, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária, Elekes-Köllõ Tibor Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina

régen kultúrával foglalkozó emberei. Megbeszélték milyen lehetõségeket rejt a mai helyzet és ezeket a lehetõségeket hogyan lehetne kiaknázni, gyakorlatba ültetni. Az internet világa, a televízió, amely elvonja az emberek figyelmét a kultúránk hordozta értékekrõl, erre kerestek megoldást közösen a három falu kulturális nagykövetei. Határozott döntés született, hogy mindegyik faluban egy színdarab kerül bemutatásra, amit mindenhol, vagyis a többi falvakban is bemutatnak. Nagy örömömre szolgál, hogy ez el is indult. Mind a három faluban

szönjük a régiek munkáját, és bíztatjuk az újakat, hogy kitartó munkájukkal csaljanak minél több mosolyt az emberek arcára. A kilyénfalvi kultúra irányítását Borka Béla, az újfalvit pedig Hunyadi László vette át. Nagy örömmel vettem tudomásul, hogy még nem aludt ki teljesen az a tûz, amit annyi esztendõn keresztül táplált nagyon sok jó kultúrát szeretõ ember, és egy nagy közönség. Remélem, fáradozásunk megtérül, megtelnek a kultúrotthonok, egy két óráig ismét elfeledjük a rohanást, és átadjuk magunkat a mûvészet adta szépségnek.

Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Testvértelepülések Egyed József Ép testben … Horváth Nina, Egyed József Tarkabarka Gál Katalin


„Kolozsváros olyan város...” Gyulai Zsanett, Tódor Gizella-Mária Fülöp Réka V. osztályos tanulók Tekerõpatak Február elsején Kolumbán Csilla hitoktatóval elmentünk egy kellemes kirándulásra Kolozsvárra. Reggel hat órakor indultunk. A buszon jól éreztük magunkat, sokat énekeltünk, viccelõdtünk. Hamar elrepült az idõ, tíz órára megérkeztünk. Voltunk a Magyar Operában, ott megnéztük a János Vitéz címû operettet. Utána megnéztük a Román Ope-

SULIVILÁG

/3

Megalakult az iskola vezetõtanácsa Nagy Csaba, matematika tanár

2009. január 7-én került sor az „Elekes Vencel” Általános Iskola vezetõtanácsának alakuló ülésére. Az ülésen jelen volt a vezetõtanácsot alkotó tizeneg y tag : Melles Géza, Kolozsi Olga, Szakál András, Bálint István Tibor, Gáll Katalin, Elekes Köllõ Tibor, Nagy Csaba és Deák Erika az iskola részérõl, Egyed József és Gál Katalin az önkormányzat részérõl, valamint

Elekes Józsa Márton a szülõbizottság részérõl. Az ülés napirendi pontjai közt szerepelt a feladatok leosztása, az iskola fenntartásával, a tanulók tehetséggondozásával, felzárkóztatásával kapcsolatos problémák, valamint a farsangi elõadás megbeszélése. A döntése értelmében a vezetõtanács minden hónap elsõ csütörtökén ül össze rendes vezetõtanács ülésre, illetve valahányszor a mindennapi problémák ezt megkövetelik.

Évforduló Hajdú Balogh Edit Gabriella és Olaru Cristina, román szakos tanárnõk

rát, ami nagyon szép volt. Ezt követõen megtekintettük a Szent Mihály templomot és az elõtte álló Mátyás szobrot, majd a plébánián megnéztük a szobor kiállítást. Ellátogattunk a Házsongárdi temetõbe is, ahol megnéztük Reményik Sándor sírhelyét, késõbb a Mátyás házat és a Babeș-Bolyai egyetemet. A kalandos nap után lassan visszamentünk a buszhoz, és elindultunk haza. Nagyon sajnáltuk, hogy nem jött a többi osztálytársunk.

A román esszéíró Garabet Ibrăileanut idézve, „az irodalom az élet tükre”, mivel benne tükrözõdnek egy nép hagyományai és szokásai. Minden ember számára az anyanyelv a lelki nyelve, amelyek a legjobban és a legszebben tudja kifejezni magát. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a gyerekeink tudják szépen kifejezni magukat nem csak mag yar, de román nyelven is, és tudjanak elsajátítani irodalmi ismereteket. Iskolánkban idén elsõ alkalommal ünnepeltük meg a népszerû és világirodalomban közismert költõ Mihai Eminescu születésének 159-ik évfordulóját. Az V-ik osztályos tanulók román

és magyar nyelven szavaltak verseket, Hajdú Balogh Edit Gabriella tanárnõ felkészítésével. A VI-VIIIdik osztályos tanulók szavaltak, énekeltek és eg y rövid színdarabot adtak elõ románul, a „Vizită” címû Ion Luca Caragiale alkotást, akiket Olaru Cristina tanárnõ készített fel. Az efajta rendezvények megszervezésének az elsõdleges célja a román nyelv minél jobb elsajátítása, mivel a g yerekek érdekes tevékenységek közepette használják és gyakorolják. Ug yanakkor megg yõzõdésünk, hogy, segített nekik túllépni a saját félelmeiken, és bátorította õket a román nyelv használatára. Éppen ezért rendezvényünket hagyományteremtõ céllal indítottuk. Reméljük a közel eg yórás mûsor a jelenlevõknek hasznos és érdekes volt.

4/

HITÉLET


Jeles ünnepre készülve Szilágyi Lõrinc, plébános

Kis egyházközségünk, Kilyénfalva, nagy ünnepre készül. Nagy szülöttjére, Dr. Jakab Antalra emlékezünk születésének 100. évfordulója alkalmával. Távol álljon tõlünk, hogy rendezvényeinkkel önmagunk dicsõségét keressük, inkább arra törekszünk, hogy e nagy egyéniség életét ismertté tegyük a nagy közösség, de különösen a minket követõ nemzedékek elõtt, és ezáltal ösztönzést nyerjenek e csodálatosan szép, tanúságtevõ élet követésére. Minden erõnkkel azon szeretnénk lenni, hogy a külsõ ünnepléseinknek belsõ lelki tartalma legyen, és így mindnyájan nem csupán élményekben, hanem szellemiekben, lelkiekben is gazdagabbá váljunk. Tervünk, hogy ünneplésünk, amely része a Fõegyházmegyei Millenniumi ünnepségeknek, ne szorítkozzék csupán egy napra, hanem ebben az évben foglalja magába a nagy Fõpap életének legfontosabb eseményeit: születését, pappá szentelését, fõpásztori tevékenységét és elhalálozását. Ilyen meggondolásból folyó év február 13-án, Kolumbán Csilla hitoktató buzgalmából, Dr. Jakab Antal püspökké szentelésének 37. évfordulóján, hittan versenyt rendezünk, a püspök Atyáról elnevezett könyvtárteremben a tekerõpataki, újfalvi és kilyénfalvi csapatok részvételével. Úgy hisszük, hogy e nemes versengésnek mindenki gyõztese lesz, hiszen mindnyájan értékes ismeretekkel gazdagodnak, és díjakkal, ajándékokkal távozhatnak a verseny színhelyérõl. Ünneplésünk koronája március 13-a lesz, a nagy püspök születésének 100. évfordulóján. E jeles eseményre négy napos szent lelkigyakorlattal készülünk, amelyet Ft. Horváth István, gyulafehérvári plébános, fõtanfelügyelõ fog tartani. Megemlékezésünk csúcsa az ünnepi szentmisében

teljesedik ki, amelyet Dr. Jakubinyi György érsek Atya, a segédpüspök és a jelenlévõ papok fognak celebrálni. Az ünnepi szentmisét követõen leplezzük le és szenteljük fel Dr. Jakab Antal mellszobrát, amely a templom kertjében lesz felállítva. A szobor Dóczy András szobrászmûvész alkotása, és kilyénfalvi andezitbõl készül. Ünnepségünkre egyházi és világi méltóságok és a kerület papsága lesz hivatalos. Folyó év május 5-én, a Püspök Úr halálának 16. évfordulóján engesztelõ szentmiseáldozatot mutatunk be a kerületi fõesperes és a szomszéd paptestvérek részvételével. Június 29-én, a Püspök Úr pappá szentelésének 75. évfordulóján a Fõegyházmegyei Hatóságtól kölcsön kapott személyi tárgyakból egy szerény kiállítást tervezünk, hogy ezáltal a nagy püspök emlékét még személyesebbé tehessük. A fent elmondottak ünnepségeinknek csupán vázlata, tervezete. A részletes programot az egyes megemléke-

zések elõtt ismertetjük a nagyközönséggel. Befejezésül ismertetem Dr. Jakab Antal rövid életrajzát: – Kilyénfalván született, 1909. március 13-án. – Pappá szentelték 1934. június 29-én. – A Lateráni Egyetemen 1937-ben jogi doktorátust szerzett. – 1945-ben a Teológia egyházjogi professzora. – 1951- és 1964 között börtönéveit tölti. – 1968-ban ismét a Teológia professzora. – Rómában 1972. február 13-án püspökké szentelik. – 1972-1993 között elõbb segédpüspök, majd az Erdélyi Egyházmegye fõpásztora. – 1993. május 5-én érdemekkel gazdagon távozik az élõk sorából. – Sírja a Gyulafehérvári Székesegyház Kriptájában található.


CIVIL FÓRUM

/5

Alakulóban… Gál Katalin

Kilyénfalván hagyománya van a kulturális tevékenységnek. Ritkán telt el olyan év, hogy a kilyénfalviak (és gyakran a szomszéd falvak lakói is) ne tapsolhattak volna egy-egy jól sikerült elõadáson. Manapság a technika vívmányainak köszönhetõen egyre alacsonyabb az érdeklõdés a társas mûvelõdés fent említett formái iránt. Ennek ellensúlyozására néhány lelkes kilyénfalvi fiatal és örökifjú személy elhatározta: egy kulturális egyesületet hoznak létre, melynek hivatása a kissé mostoha sorsra jutott, ámde fényes múlttal rendelkezõ kulturális élet fellendítése a falucskában. A kulturális egyesület három tagjával beszélgettem: ifj.

Borka Bélával, Kovács Annamáriával és Balázs Péterrel. – Meséljetek a kezdetekrõl! – Már a 2008-as falunapok szervezésekor felvetõdött egy civil szervezet létrehozásának a gondolata. Végül több beszélgetés, tanácskozás után 2008 decemberében, Gál Katalin kezdeményezésére, megtartottuk az alakuló ülést. Elsõsorban azért jött létre ez az egyesület, hogy a fiatalságot tudjuk összefogni. Kilyénfalvának színjátszó- illetve tánccsoportja volt még nem is olyan régen, ezt szeretnénk feléleszteni. Ug yanakkor a falu sportélete is rendezésre szorul-válaszol ifj. Borka Béla. – Van már nevetek? – Eg yesületünk bejeg yeztetése

most van folyamatban. Sajnos a decemberi ünnepek meg a szabadságok miatt kissé hosszúra nyúlt a folyamat, de tavaszra már hivatalos szervezet leszünk. Nevünk három is van, most zajlik a névfoglalás, ezért egyelõre legyen meglepetés. – Melyek az egyesület céljai? – kérdezem Kovács Annamáriától – Legfõbb célunk a hagyományok felelevenítése és ápolása. A fiatalok tanuljanak meg táncolni, ha elmennek eg y lakodalomba, ne üldögéljenek, akár eg y keringõt, akár egy csárdást tudjanak eljárni. Sokan nem is tudják magukról, hogy jó színészi képességekkel rendelkeznek. folytatás a 6. oldalon »

6/

CIVIL FÓRUM

» folytatás az 5. oldalról

A színjátszó csoportunk már próbál Húsvétra, mi meg reméljük, hogy egyre többen fognak társulni hozzánk, akik szeretnék kipróbálni magukat a színpadon. – Honnan teremtettétek elõ a szükséges anyagi forrásokat az egyesület bejegyeztetéséhez? – A bejeg yeztetés költséges folyamat, de mindenki lelkesedve támogatta az elgondolásunkat, és anyagilag is hozzájárultak a létreho-


záshoz. Most nem tudok mindenkit név szerint megemlíteni, de fiatalok és hozzánk hasonló „ifjak” önként és önzetlenül hozzájárultak a költségekhez. Mindannyiuknak köszönjük adományaikat ez úton is – mondja Balázs Péter. Alakulóban tehát Kilyénfalván egy kulturális egyesület. Az alapító tagok- Balázs Edit, Balázs Péter, ifj. Borka Béla, Egyed József, Gál Katalin, Gál Péter, György Tamás, Kovács Annamária, Szilágyi Lõrinc, Varga Enikõ.

Az elsõ ülésen megválasztották a leendõ vezetõtanácsot: ifj. Borka Béla (elnök), Kovács Annamária (alelnök), Balázs Péter (titkár). Lelkesen dolgoznak: színdarabot tanulnak Húsvétra, és közmunkával igyekeznek a kilyénfalvi kultúrházat használhatóbbá tenni. A mellékelt foto is eg y ilyen alkalommal készült, a szorgos munka eredményeképpen nem lesz gond a kultúrház világításával. Kitartást és lelkes közönséget kívánunk Nektek!

A RIÓ TI-TÁR ifjúsági szervezet hírei Fodor Annamária, Tekerõpatak

A decemberi Barázdában bemutatott tekerõpataki Rió Ti-Tár ifjúsági szervezet tovább folytatta munkáját a következõ tevékenységekkel: December 6-án a tekerõpataki Kultúrotthonban Mikulás-ünnepséget szerveztek a Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulóinak és az óvodásoknak. Jelen volt az iskola minden pedagógusa. Itt voltak a kilyénfalvi I-IV. osztályos tanulók is tanítóik vezetésével, valamint az óvodások az óvónõ kíséretében. A meghívott színészek gyerekmûsort adtak elõ, majd megérkezett a várva-várt Mikulás. Az óvodások és iskolások csomagokat kaptak, melyeket a Rió Ti-Tár adományozott. Karácsonyra Betlehemest készítettek a Kultúrház elõtti parkban. Az esti fényben csodálatosan pompázott a Jézus születését megörökítõ Betlehemes. A Kultúrházból karácsonyi zene hallatszott, melyet szintén a Rió Ti-Tár szolgáltatott. Segítettek az iskola udvarán levõ korcsolyapálya elkészítésében. Csak így tovább, Rió Ti-Tár!


MÚLTIDÉZÕ

/7

A székelyek rövid története (III.) Elekes Dániel László

A kuruc lázadás leverése után, és miután Erdély teljesen integrálódott az osztrák monarchiába, úgy tûnt, hogy a székelyek történelmében egy békés idõszak köszöntött be, legalábbis amit a háborúkban való részvételüket jelenti. Mert gazdasági szempontból a helyzetük nagyon nyomasztó volt. Nem is egyszer nyílt levelekben panaszkodtak, mert semmilyen megélhetési lehetõségük nem volt: a termõföldek szegényesek voltak a Székelyföldön, a kötelezettségeik a császárral és a nemesekkel szemben megterhelõk, a katonáskodás tiltott volt számukra, ezért a székelyek élete egyszerûen nyomorúságos lett. Viszont a sors még nagyobb megpróbáltatásoknak fogja kitenni õket. 1762-ben Mária Terézia osztrák császár határõr csapatokat akart felállítani a török határ mentén. Ezek a csapatok többnyire románokból (a fogarasi, déli határnál) és székelyekbõl (Erdély keleti határnál) álltak. A besorolás félig önkéntes, félig kötelezõ alapokon folyt. A székelyek kérték, hogy ne császári tisztek, hanem saját vezéreik legyenek, és hogy ne kapjanak határon túli küldetéseket. Mivel a toborzás nem járt az elvárt sikerrel, az osztrák tisztek visszakérték a már kiosztott fegyvereket, de a székelyek nem engedelmeskedtek mondván, hogy az õ fegyvereiket is elkobozták a kuruclabanc háború után. A következõ, mondhatni erõszakos próbálkozásra, a határõr csapatok felállítására 1763 decemberében került sor. A székelyek a hegyekbe menekültek a fegyvereikkel együtt. Az osztrák csapatok válasza nem késett sokáig. 1764 január 7én 1300 katona, két ágyúval megtámadta és lemészárolta a Madéfalván

összegyûlt több százas békés tömeget. Ezután a besorolás már könnyen ment, csak Udvarhely és Maros székbõl nem állítottak fel határõr csapatokat. A „madéfalvi veszedelem” után a székelyek egy része átkelt a Kárpátokon, és Moldvába menekült, ahol a csángókká lettek, mások Bukovináig menekültek, és a mai napig bukovinai székelyeknek nevezik magukat. A katonai határõr alakulatok felállítása véget vetett nagyjából a székely nemzeti autonómiának. A települések önkormányzatába folyton beleszóltak a határõr parancsnokok, akik befolyásolták a bírák választását, a mezõgazdasági életet, az oktatást, még a mindennapi életét is a székely határõröknek. Kötelező lett a tisztek jóváhagyása a telkek eladásában vagy akár a házasságkötésben. Mindezek ellenére

a székely büszkeség és az erõs szabadság érzete megmaradt. Makacsul megtartották a hagyományaikat, megszervezték életüket, szabályokat hoztak az utak vagy hidak építésére. Vezetőiket hagyományaik szerint maguk választották (más tájakon az ilyen döntéseket a nemes hozta). De a kevés termõföld hasznosítását nehezítette az a tény, hogy sok férfi, akik a katonai szolgálattal voltak elfoglalva, nem vett részt a mezõgazdasági munkálatokban, így ez a feladat a nõkre és a nem katonakötelesekre hárult. Õk persze nem tudták teljes egészében hasznosítani a földet. A XIX. században, a nacionalizmus elterjedése, újabb megpróbáltatásokat hoz magával, a vidék összes lakóira. Folytatjuk

8/

MÚLTIDÉZÕ


Elsõ világháborús újfalviak 2. ifj. Sólyom István

Folytatjuk az elõzõ lapszámunkban elindított, az elsõ világháborúban részt vett újfalviakról szóló sorozatunkat. Mostanra képeket is sikerült találnunk az akkoriban osztott kitüntetésekrõl, így azokat is közzétesszük lapunk hasábjain. A januári Barázdában tévesen jelent meg az Erdélyi ezredek a világháborúban címû könyv szerkesztõjének neve. Jelen információk Deseõ Lajos munkájából származnak, érdekesség viszont, hogy Deseõ Dezsõnek is ugyanilyen címmel jelent meg egy összefoglaló kötete az elsõ világháborúban részt vett erdélyi ezredekrõl.

vonult be a 82. közös gyalogezredhez. 1916 október elején a román harctérre ment. Sósmezõ mellett harcolt, ahol a hónap végén súlyosan megsebesült. 1918 májusában mint hadirokkant szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagjaként tevékenykedett. Sógora, Kovács Tamás Ferenc, 1915-ben az olasz fronton halt hõsi halált.

Antal Sándor honvéd, kocsmáros és gazdálkodó Tekerõpatakon született 1887-ben. 1914. augusztus elsején vonult be a 22. honvéd gyalogezredhez. Augusztus 15-én a tábori ezreddel az orosz hadszíntérre vonult. Itt

Bányász György gyalogos, községi díjnok Gyergyóújfaluban született 1899-ben. 1917 májusában vonult be a 82. közös gyalogezredhez. Rá három hónapra a román és olasz hadszíntereken, Sósmezõ és Assiago mellett küzdött. 1918. június 28-án elvesztette balkarját. Az összeHalics, Tarnov és Fenyvesvölgy mellett harcolt. 1914. december 26-án súlyosan megsebesült. 1916 januárjában hadirokkantként szerelt le. Felesége nagyapja, Simon János honvéd részt vett a magyar szabadságharcban.

Borka József õrvezetõ, kisbirtokos omlást követõen 75 százalékos hadirokkantként szerelt le. Kitüntetései: nagy ezüst vitézségi érem és Károly csapatkereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Sógora, Sajgó János az orosz fronton halt hõsi halált.

Kilyénfalván született 1893-ban. 1914. október 26-án vonult be a 23. honvéd gyalogezredhez. 1915. február 15tõl egyszeri megszakítással az orosz, és egy ízben az olasz

Bányász József gyalogos, kisbirtokos Gyergyóújfaluban született 1890-ben. 1916 májusában harctereken teljesített szolgálatot. Halics és Assiago mellett tüntette ki magát. 1915 áprilisában megsebesült. Az összeomlás után szerelt le. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Kitüntetései: nagy ezüst vitézségi érem, kis ezüst vitézségi érem, kétszeres bronz vitézségi érem és Károly csapatkereszt.


MEZÕGAZDASÁG

/9

Röviden az istállótrágyáról Szász Anna-Mária, agrármérnök Mezõgazdasági Szaktanácsadói Hivatal

Az istállótrágyát mellékterméknek nevezik a szakma területén, a mezõgazdasági tevékenységben betöltött nagy jelentõségû gazdasági szerepe ellenére. Szerves trágya lévén jó hatása van a talaj fizikai és biológiai állapotára, jó elõfeltételeket teremt a mûtrágyák eredményes alkalmazásához. A növények számára az egyik legfontosabb nitrogén, foszfor, és káliumforrás. Az istállótrágya tápanyagtartalma attól függ, hogy milyen állatcsoporttól származik (ló, szarvasmarha, juh, sertés), milyen a takarmány minõsége, és a használt alomanyag. A juhtrágya tartalmazza a legtöbb szerves anyagot és növényi tápanyagot. Utána következik a ló, sertés, és szarvasmarhatrágya. A juh és lótrágya gyorsan ható trágyák, az elsõ évben 75 %ban értékesülnek, míg a szarvasmarhatrágya csak 25-30 %-ban. Ez utóbbinak hatása gyakran nagyobb a második évben. Alomanyagként lehet használni szalmát, falombot, gyenge minõségû szénát, fûrészport stb. A fûrészpornak nagy a vízfelszívó képessége, de kevesebb a tápanyagtartalma, és a lebomláskor (humifi-

kálás) nagymértékben növeli a talaj savasságát. Az istállótrágya hatékonyságát fokozzák az érlelés során végbemenõ átalakulások. A trágya érlelése és tárolása trágyatelepen történik. Mind az érlelésnek, mind a tárolásnak többféle módozata lehet. Legjobb szerves anyag tartalmú trágyát meleg érleléssel, jól méretezett és felépített trágyatelepen nyernek. A meleg érlelési eljárás abban áll, hogy a nyers istállótrágyát elõször lazán rétegezik, hogy a levegõvel jól érintkezhessen. Amikor a trágya hõfoka eléri a 40C fokot, tömöríteni kell, a további érlelés a levegõ kiszorításával történik. A levegõ kiszorítását a trágyából kifolyó lével való öntözéssel is elérhetjük. A trágyatelepet az aktuális normáknak megfelelõen kell elhelyezni, a talaj felszínén vagy beásva, a gazdaság udvarán, távol a lakóházaktól, vagy a mezõn a trágyázandó parcellák szélén. A helyet úgy választjuk meg, hogy ne legyen kitéve esõzés esetén elöntésnek, hosszabbik oldala legyen párhuzamos az uralkodó szél irányával. Biztosítani kell a 3%-os esést a trágyalégyûjtõ-medence irányában. A telep alapja legyen tömör, oldalai magasítottak, megelõzendõ a trágyalé elfolyását. Az istál-

lótrágya kezelése nagy munkabefektetéssel jár. Ennek nagy része kárba vész, ha trágyakihordásnál és talajba juttatásánál nem tartanak be néhány alapvetõ szabályt. A trágya kihordását minél hûvösebb és borús idõben kell végezni. Egyenletesen szét kell szórni a talaj felületén, és legrövidebb idõn belül alászántani. Ha a trágyát kis csomókban hosszabb ideig hagyjuk a mezõn az ammónium nitrogén 35-40 %-a elillan, akárcsak a szétszórt és alá nem szántott trágya esetében. Legjobb, ha a trágyát az õszi mélyszántással juttatjuk a talajba (kivéve a homokos területeket). A gyûjtõmedencében összegyûlt trágyalé és vizelet gyorsan ható trágyának tekinthetõ. Foszfortartalma nagyon alacsony, jelentõsebb a kálium és nitrogén tartalma. A nem megfelelõ tárolás nagy nitrogén veszteséggel jár. A tároló medencének jó szigetelése kell legyen. Alkalmazhatjuk fejtrágyázásra 1-3 arányban vízzel vegyítve. A gyepekre télen a hórétegre hígítás nélkül is kiszórható. A talaj és a növények számára nélkülözhetetlen istállótrágya egyre nagyobb jelentõséget nyer az ökobiógazdálkodás térhódításával.

Mit is jelent az, hogy „jó tej”? Dr. Horváth Nina, állatorvos

Gyakran lehet hallani a következõ kifejezést: „a csarnokban nem volt jó a tej”, viszont az emberek többsége nem érti, mit rejt ez a kifejezés, mi az a csiraszám, miért szûrik a csarnokban a tejet, miért nem a megszokott „zsír fok” a fontos az elbírálásban… Ma már nem vitás, hogy az élelmiszer legfontosabb jellemzõje a biztonság, pontosabban az, hogy az elõállítása, feldolgozása, tárolása, forgalmazása nem veszélyeztetheti a fogyasztó egészségét. Miközben ez magától értetõdõ lenne, sorra jelennek meg azok a rendeletek, melyeknek harmonizálniuk kell az Európai Unió erre vonatkozó rende-

leteivel. E rendeletek szabályozzák a kistermelõi élelmiszertermelés, elõállítás és értékesítés feltételeit minden olyan esetre, amikor az élelmiszert nem csak saját fogyasztásra termelik, hanem azzal más fogyasztót, helyi kereskedelmi, vendéglátó egységet látnak el, vagy piacon, engedélyezett árusítóhelyen értékesítik. Legfontosabb tudnivaló, hogy a termelõ felelõs az általa forgalomba hozott élelmiszer biztonságáért, a nyomon követhetõség biztosításáért, a naprakész dokumentálásért. A tej minõségét meghatározzák a következõ jellemzõk: az érzékszervi (a tej szaga, színe, íze és állaga), a fizikai-kémiai (fajsúly, savfok, fagyáspont), a

biológiai (a tej frissességétõl, tárolásától függnek), a mikrobiológiai és higiéniai sajátosságok. A tej fizikai tisztasága: a nyers tej legegyszerûbb higiéniai minõségi jellemzõje, mely jelzi a fejés és tejkezelés körülményeit is, a tejben lévõ, szabad szemmel látható szennyezõdésektõl való mentességet jelenti. Vizsgálata egyszerû szûrõ próbával történik: meghatározott tejmennyiséget adott pórus méreten és felületen átszûrnek, és elbírálják a szûrõanyag felületén visszamaradt szennyezõ anyagokat. folytatás a 10. oldalon »

10 /

MEZÕGAZDASÁG


Szomatikus sejtszám: A szomatikus sejtek az állat szervezetébõl származó sejtek, normális körülmények között ott vannak a tejben, és ezek száma nem változik a tárolás során. Lényeges a fejés pillanatában létezõ szomatikus sejtszám, mert ez adja meg a tõgy egészségi állapotának a mértékét. Egészséges tõgybõl származó tejben a szomatikus sejtszám 100.000 – 200.000/ml, „rejtett” tõgygyulladásban meghaladja a 300.000/ml értéket, klinikai stádiumban eléri a több milliót is. A követelmény szerint az értékesítésre, illetve feldolgozásra kerülõ nyers tehéntej szomatikus sejtszáma legfeljebb 400.000/ml lehet. Csíraszám: A csíraszám a tejben létezõ baktériumok számát adja meg. A követelmény szerint az értékesítésre, illetve feldolgozásra kerülõ nyers tehéntej csíraszáma 30 Cº-on legfeljebb 100.000/ml lehet. Minden tejben van baktérium, de nem mindegy hogy mennyi, mert a baktériumok számára ideális a langyos-meleg hõmérséklet, amiben gyorsan szaporodnak. A tej csíratartalma a tõgyben változó. Függ az egyedtõl is, de még tõgy negyedenként is változó lehet. Az egészséges állatok tõgyébõl kiürülõ tej baktériumszáma alacsony, 10.000/ml alatt van. Mégis elõfordul, hogy a normális mûködésû, egészséges tõgyben, a bimbócsatornában vannak baktériumok, melyek a környezetbõl a bimbónyíláson át jutnak be fõként akkor, ha a tõgybimbók záróizmai ernyedtek vagy csökkent a tõgyszövet ellenálló képessége (pl. gyulladáskor). A bimbócsatornán át történõ fertõzésre akkor van különösen nagy lehetõség, ha a tõgyet nem fejik ki tökéletesen és a tõgybimbó végét tejesen hagyják. A gyulladás megelõzése céljából, figyelembe véve azt is, hogy fejés után a tõgybimbó záróizmai nem zárnak rögtön, ajánlott fejés után a tõgybimbókat fertõtlenítõszeres folyadékba mártani. Tõgygyulladásban szenvedõ tehéntõl nem lehet csiraszegény tejet fejni! A fejést követõ mûveletek (szûrés, áttöltés) növelik a tej baktériumszámát, de legjelentõsebb szennyezõ források a fejõkészülék, tejhûtõ-tároló tartály, ha a tisztítás, fertõtlenítés, karbantartás nem megfelelõ. A tejjel érintkezõ felületek a csíraszám akár 95 – 99%-át is „adhatják”, ez a szám meg is


marad, mert a tej további kezelése, a szûrés, hûtés, tárolás folyamán nem csökken, legfeljebb azonos szinten marad. A csíraszegény tej termelésében tehát a fejõ- és tejkezelõ gépeknek, eszközöknek, berendezéseknek van legnagyobb szerepük, és ezek állapota az embertõl függ. Fontos, hogy a tej szennyezõdését a fejési higiénia betartásával elõzzék meg, bár a legszigorúbb technológia mellett is kerülhetnek szennyezõ anyagok a tejbe, mert a csíraszám és a tejszûrés szoros összefüggésben van. A legveszélyesebb a trágya, mert nemcsak a tej és a tejtermék minõségét rontja, hanem a bélbõl származó kórokozók akár ételmérgezést is okozhatnak. Ha megfelelõ volt a tõgyelõkészítés és a fejés, elegendõ az egyszeri szûrés. A szûrést közvetlenül a fejés után, a szennyrészecskék szétválása elõtt, egyszer, de jól kell végrehajtani! A tej szûrésére legalkalmasabbak a jó duzzadó képességû, egyszer használatos papírszûrõk. A tejkezelés legfontosabb mûvelete a hûtés, mert a tejben lévõ baktériumok szaporodását a hûtéssel lehet gátolni. A hûtéssel a baktériumok szaporodása a tejben lassul, nem szûnik meg és ez függ a tej kezdeti csíraszámától, a csírák fajtájától (vannak „hidegtûrõ” baktériumok is) és a tej hõmérsékletétõl. A csírák szaporodása 6ºC alatt lényegesen lelassul. Az a legjobb, ha a tejet fejés után két órán belül 4-5ºC-ra lehet lehûteni. Háztáji gazdaságokban leggyakrabban alkalmazott módszer az, hogy a megtöltött tejeskannákat hideg vízbe állítják, és minél elõbb a gyûjtõhelyre szállítják. Az a hátránya, hogy a kanna belseje lassan hûl le. Kisebb tejházak, tejgyûjtõk számára gazdaságos a tartályos hûtés, a hûtõtartályok rozsdamentes acélból készült, kettõs falú, szigetelt, keverõvel felszerelt berendezések. Az antibiotikummal kezelt állatok esetében a tejben bizonyos mennyiségben kiválasztódik a gyógyszer. Emiatt nagyon fontos betartani az elõirt várakozási idõt, ugyanis az ilyen tej a fogyasztó emberek egy részénél allergiát okozhat, ugyanakkor nagy kárt okoz a tejiparban, amikor a joghurt, kefir stb. esetében, a savanyítást végzõ baktériumkultúrát elpusztítja vagy gyengíti, a tej nem alszik meg, káros folyamatok indulnak el, és a feldolgozandó mennyiségû tejet ki kell önteni. A csíraszegény tej termelésére a szabad-

tartásos – fejõházas rendszer kedvezõbb, mint a kötött-tartásos. Ez utóbbi tartási módszerben az alapfeltétel a zártrendszerû fejés, ami azt jelenti, hogy a tej nem érintkezik a levegõvel, a tehén tõgyébõl, a fejõ rendszeren keresztül a hûtõtartályba kerül. Bármilyen a tartási rendszer, törekedni kell arra, hogy a tehenek pihenõhelye tiszta, száraz, puha legyen, ezáltal a tõgy is tiszta lesz és a fejések elõtti mûveleteket mindig gondosan el kell végezni! A csíraszegény tej termelésének személyi feltételei: (1) a fejõ szakmai tájékozottsága (a tej képzõdésétõl annak leadásáig, élettani és technológiai ismeretek) és tejhigiéniai ismeretei, annak megfelelõ gyakorlata; (2) a fejõ pontossága, gondossága, lelkiismeretessége, állatszeretete; (3) a fejõ egészségi állapota (fertõzõ betegségben nem szenved, érvényes orvosi vizsgálat); (4) személyi higiénia betartása. A csíraszegény tej termelésének tárgyi feltételei: (1) egészséges állat; (2) jó istállórend kialakítása (tartással, takarmányozással, ápolással, almozással, kitrágyázással kapcsolatos munkák sorrendje és módja); (3) fejéshez, tejkezeléshez használt eszközök állapota (tisztítás, fertõtlenítés). A tej utófertõzõdésének leggyakoribb forrásai: (1) szennyezett tõgy, tõgybimbók; (2) nem megfelelõ személyi higiénia (pl. fejõ piszkos keze); (3) nem megfelelõen takarított fejõberendezések (a mûanyag és gumialkatrészek csatlakozásai); (4) szenynyezett tõgy mosóvíz; (5) nem megfelelõen tisztított tejszállító edények; (6) tejszûrõk nem kellõ idõben történõ cseréje; (7) nem megfelelõen tisztított tejhûtõk. A következõ esetekben nem ajánlott a tej fogyasztásra, feldolgozásra: (1) az állategészségügyi szabályzatban megjelölt fertõzõ betegségek esetén; (2) klinikai tünetekben megnyilvánuló tõgygyulladás esetén; (3) vetéléstõl számított nyolc napon belül; (4) ellés után 5-8 napig; (5) gyógykezelésnél az élelmezés-egészségügyi várakozási idõ leteltéig; (6) ha a tejbõl bizonyos, a szabályzatban megjelölt kórokozók, antibiotikumok, elemek, mérgek mutathatók ki a határértékeken felül, (7) ha érzékszervi vizsgálat alapján: erõsen szennyezett, üledékes, savós, nyálkás, véres, undorkeltõ színû, szagú-, ízû (avas, bûzös, savanyú), (8) ha eredeti, természetes állapotát tudatosan úgy befolyásolták, hogy minõsége romlott.


GYERMEKSAROK

/ 11

Farsangi bál Jakab-Tatár Edina, Tekerõpatak

Farsang, Farsang, Maszkabál Fánkot süt a nagymamám. Felöltözünk bohócnak, medvének s varázslónak. Vigadozunk, táncolunk, eszünk,iszunk,mulatunk. Eltemetjük a telet, amit a tavasz követ. Vigadozzunk, hisz most ezt kell! Farsangi bál! Táncolj, Eszter! Mindenki csak mulasson, hogy a fagy s tél elmúljon! Épp egy finom fánkért nyúltam, de már csak üres tálat kaptam! Elfogyott az összes fánk! Te etted meg, Kiskomám? Vége van a mulatságnak, kimulattuk magunkat, jövõ évnek farsangján is érezzék jól magukat!

Volt egyszer egy kis manó… Szalai Borbála

Volt egyszer egy kis manó, huncutkodó, gonoszkodó. Ez a pöttöm kópé törpe fejét mindig azon törte, hogy valamit kitaláljon, s másokat jól megtréfáljon. Történt, hogy egy verset talált… Képzeljétek, mit is csinált: nem töprengett rajta sokat felcserélte a sorokat. S a versnek, mit átfaragott, igen furcsa címet adott. Hogy szavamat elhiggyétek, elmondom a verset néktek:

Hazug vers Lovat patkol a szakács, gombócot fõz a kovács. Minden törpe égig ér, az óriás zsebbe fér. Me-me- mondja a medve, dirmeg-dörmög a kecske. Bajsza van a madárnak, szárnya meg a cicának.

Tavi béka turbékol, a vadgalamb kuruttyol. Szobát fest a kéményseprõ, kürtõt kotor szobafestõ. Az egész vers hazugság, nincsen benne igazság. Ezt csinálta hát a manó, az a huncut, gonoszkodó… Mi legyen most? Nem is tudom. A megoldást rátok bízom!

12 /

TESTVÉRTELEPÜLÉSEK


Nagybaracska ELEKES J. MÁRTON

Nagybaracska testvérközségünk BácsKiskun megye délnyugati részén fekszik, Bajától 17 km-re délre, az 51-es országút mellett. Ezen az úton lehet eljutni a hercegszántói határátkelõhöz, majd a Vajdasági Bezdán és Zombor városokhoz. A község nyugati részén a Ferenccsatorna keleti pontján fekszik, a csatorna választja el a községet a Mohácsi-szigettõl. A trianoni döntésig a csatornán élénk hajóforgalom zajlott. Mára a meder erõsen feltöltõdött, elsõsorban halászatra használják. A község nagyjából Újfalu nagyságú, római katolikus magyarok lakják. A lakosság elsõsorban a mezõgazdaságban tevékenykedik, van a községben egy modern márványfeldolgozó vállalkozás és egy 36°C-os vizû gyógyfürdõ. Temploma 1789-ben épült. A templom elõtt Szentháromság-szobor, közelében Szent-Rókus-szobor

áll. A községben kitûnõ halászlevet fõznek, idevaló Magyarország halfõzõ bajnoka „Sobri” Farkas József. A testvértelepülési kapcsolat 1995 tavaszán kezdõdött, amikor egy gazdaköri küldöttséggel Bács-Kiskun megyében jártam, és a program keretében felkerestük Nagybaracskát is, ahol szándéknyilatkozatot irtunk alá a testvérközségi kapcsolat létesítése cél-

jából. A kapcsolat felvételének fõ szorgalmazói Király Sándor polgármester és Szlanyinka Ferenc mezõgazdasági vállalkozó, akkori tanácsos voltak. Ugyanaz év Pünkösdjén a két említett községvezetõ hozzánk látogatott, amikor is a két önkormányzat elõzetes jóváhagyásával aláírták a testvérközségi szerzõdést. A következõ év Pünkösdjén egy népesebb delegáció látogatott községünkbe, közösen vettünk részt a Csíksomlyói búcsún, vasárnap a fiatalokból álló néptánc együttesük színvonalas mûsort mutatott be a kultúrotthonban, majd délután részt vettünk a városi búcsún. Ezzel az alkalommal a nagybaracskai vezetõk komoly adományt hoztak községünk lakóinak. Ugyanebben az évben az augusztus huszadikai ünnepségekkor egy újfalvi küldöttség látogatott Nagybaracskára. Ezután az önkormányzatok közötti kapcsolat alkalmivá vált, az egyházközségek és magánszemélyek szintjén folytatódott.


ÉP TESTBEN

/ 13

Kutyaharapást szõrével… (II.) Dr. Madarász Kelemen Enikõ, családorvos

Ezúttal egy kicsit másképp… kérdés az, hogy a címnek van-e valós alapja, pontosabban tényleg gyógyítható a kutyaharapás a szõrével? Mai modern világunkban, amikor mindenre megoldást a gyógyszerekben keresnek, érdemes visszatekinteni a népi gyógymódokra, vagy „új” kezelési irányzatokra figyelni, és ott keresni a választ. A népi gyógyászat hármas alapszabálya az egészség megõrzésére: mértékletesség – mindennapi életünkben, természetesség – gyógynövények, ásványi anyagok használata, szellemiség – lelki hozzáállás a betegséghez, mindennapi problémákhoz. Elterjedõben van egy olyan alternatív kezelési irányzat, melyrõl köztudott, hogy egy „szelíd” gyógymód, gyógyszerei természetes alapanyagokból készülnek, nincsenek mellékhatásai – neve homeopátia. A homeopátiás gyógyítás két alappillére az egészség/betegség felfogása és az úgynevezett hasonlósági szabály. „Homeopátiás” elemeket különbözõ vallásokban, mitológiákban, egyes ókori orvosok szemléletében is meg lehet találni, de mint gyógyítási rendszert Samuel Christian Friedrich Hahnemann (1755-1843), német gyógyszerész és orvos foglalta össze. Nem ő „találta ki”, hanem megfigyeléseibõl kiindulva fogalmazta meg a homeopátia elméleti alapjait, kidolgozta a sajátos gyógyszerek elõállításának technológiáját és ezeket bevizsgálta. Hahnemann tevékenységének alapját képezte az a tapasztalat, miszerint egy természetes anyag, mely tünetmentes embernél bizonyos sajátos érzeteket, testi

és érzelmi, mentális állapotokat, tüneteket vált ki, kisebb koncentrációban egy hasonló tünet-együttestõl szenvedõ beteg ember esetén (akinek a tünetei „maguktól”, NEM attól a bizonyos szertõl jelentek meg!), ezeknek az enyhítésére, gyógyítására képes. Saját magán, családján, barátain, majd másokon is, különbözõ szerekkel végzett megfigyelései nyomán fogalmazta meg a hasonlósági sza-

bályt, mely véleménye szerint egy alapvetõ természeti törvény kell legyen: hasonlót a hasonlóval gyógyítani. A homeopátia alapvetõ lényege az, hogy nem a különbözõ tüneteket (hétköznapi megfogalmazásban „betegségeket”), hanem az egész embert kell kezelni. Az orvosnak e szemlélet alapján kell szert keresnie a páciens számára. folytatás a 14. oldalon »

14 /

ÉP TESTBEN


De fontos az is, hogy a páciens valamilyen szinten megértse, mit és milyen ütemben várhat a kezeléstõl. A gyógymód a hasonlóság alapelvére épül, amelynek értelmében a hasonlók hasonlókkal gyógyíttatnak. A beteg azt a gyógyszeranyagot kapja homeopátiás hígításban, ami hígítatlanul adva az egészséges emberben kiváltja a beteg panaszaihoz hasonló tüneteket. A gyógyítás legmagasabb eszménye az egészség gyors, kíméletes, tartós helyreállítása, illetve a betegség teljes mértékû elhárítása és megszüntetése a legrövidebb, legbiztosabb és legártalmatlanabb módon,


könnyen érthetõ elvek alapján. A valódi gyógyulás nem lehet más, mint belsõ regenerációs folyamat, mely saját erõbõl, egyéni módon és ütemben történik. A homeopátiában használatos gyógyszereket tünetmentes személyeken vizsgálják be, természetes, növényi, ásványi, állati alapanyagokból, speciális eljárással készülnek, és gyógyszernek minõsülnek az egész világon. Bár az orvostársadalom hozzáállása a homeopátiához általában negatív, a két gyógymód mégsem zárja ki egymást. A választást a betegre bízzák: a klasszikus gyógyászattal párhuzamosan homeopátiás kezelést is igényelhet, esetleg csak az utóbbit. A tapasztalat

szerint azok a betegek fordulnak a homeopátiás orvoshoz, akik csalódtak a vegyi alapú gyógyszerekben, vagy akiknél sem a vizsgálatok, sem pedig a szakorvos nem állapít meg szervi elváltozást, de a beteg mégsem érzi jól magát. Manapság egyre több azoknak a száma, akik eleve homeopatához fordulnak. A homeopata orvos szerint ugyanis – ellentétben a klasszikus orvosok nézetével – az embernek nem kell megtanulnia együtt élni a betegségével. A kétféle gyógymódot párhuzamosan is lehet alkalmazni, egyik nem zárja ki a másikat, de a homeopátia önmagában is megállja a helyét, valódi gyógyulásra számíthat a beteg.

Újra összeállt Gyergyóújfalu nosztalgiacsapata Egyed József, polgármester

Többrendbeli kalákával és közösségi összefogással új arculatot kapott a jégpálya környéke, ami már a korcsolyázók nevetésétõl hangos. Hol vidám zene, hol kemény szurkolás hangja csendül fel, üde szint víve a morcos, hideg téli estékbe.

Új szervezet van alakulóba, Katorzsa Sport Klub néven, amely az önkormányzattal karöltve koordinálja a téli és nyári sportokat. A szervezetet jégkorongozók alapították, de szeretettel várnak minden sportkedvelõt. A sport klub céljai közé tartozik a sportolás megszerettetése az emberekkel, a gyerekek sportra

való nevelése és hagyományaink ápolása. Egyesületünk nevében köszönettel tartozunk azoknak az embereknek, akik szabad idejüket, pénzüket nem sajnálva segítettek, hogy újból gyerekzsivaj, szurkolás hangja, forralt bor és zsíros kenyér illata töltse be községünk kedvenc szórakozóhelyét. Ez illi-illik-illik a jó hokistának.


TARKABARKA – MAGAZIN

/ 15

Mit fõzzünk a böjtben? Gál Katalin

A víg farsangi napok lassan véget érnek, és beköszönt a böjt, amely nem csak egyházunk tanítása miatt indokolt, az emberi léleknek és testnek biológiai értelemben is jót tesz. Kovács Juci néni, falunk ismert és kedvelt szakácsnõje, a következõ, könnyen elkészíthetõ étkeket ajánlja:

Tárkonyos galuskaleves Hozzávalók 4 személyre: 10 dkg murok, 1 db petrezselyemgyökér, 1 kisebb fej hagyma, 2 db tojás, 0, 5 dl olaj, 2 kanál tejföl, liszt, tárkony, ecet, só, fokhagyma, bors, paprika. A hagymát apró kockákra vágjuk. Forró olajban, picit megpirítjuk, hozzátesszük az apró csíkokra vágott zöldséget, és kevés vízzel megpároljuk. Hozzáadunk egy késhegynyi pirospaprikát, felöntjük 1, 75 l vízzel, ízlés szerint sózzuk, borsozzuk. Mikor puhára fõtt a zöldség, 1 fölvert tojásból, 1 kanál olajból, 2 kanál vízbõl és a lisztbõl tésztát készítünk, és beleszaggatjuk a levesbe. 5-6 cikk fokhagymát és egy csipetnyi tárkonyt

apróra vágunk, hozzáadjuk a leveshez. A másik tojást fölverve, és 2 kanál tejföllel elsodorva, a tûzhelyrõl levett levesbe csurgatjuk. Ha szükséges, ecettel savanyítjuk.

Kertészlecsó Hozzávalók 4 fõ részére: 12 dkg szalonna, 2 fej hagyma, 4-5 paprika, 4

paradicsom, 4 tojás és só. A szalonnát kakastaréj formákra vágva megpirítjuk. Miután megpirult, kiszedjük a zsírból. A zsírba tesszük a karikákra vágott hagymát, üvegesre dinszteljük. Amikor elkészült, beletesszük a karikákra vágott paprikát, késõbb a paradicsomot is. Ízlés szerint sózzuk, mikor elkészült 4 tojást belekavarunk.

Guzsalyas Kilyénfalván Gál Katalin

Elõdeink a farsang ideje alatt fonókba, guzsalyasokba jártak, ahol a munka mellett bizony szórakoztak is. Napjainkban ez a jó szokás csak néhány helyen él még, hiszen a modern életmód nem igazán engedélyez szabadidõt a ma hölgyeinek. Kilyénfalván, Marthy Elza kezdeményezésére, ismét guzsalyasba járnak a szomszédasszonyok. Minden korosztály képviseltette magát az elsõ farsangi összeülésen, s nem volt hiány

mókában, kacagásban, no meg munkában sem. A régmúlt idõket felemlegetve az idõsebbek bevallották, hogy bizony a régi idõkben is elcsattant egy-egy csók a guzsalyasokban, elmesélték, miféle praktikákkal „ejtették” le az orsót, amikor épp arra járt a szívük választottja. Arra is fény derült, hogy habár igen sokat fontak minden alkalommal, mégsem szaporodtak otthon a „húszkik”, ugyanis otthonról elcsenték a már kész munkát, és azt mutatták meg minden

egyes alkalommal a szigorú anyának, nagymamának (akit egy finom halkonzervvel el lehetett hallgattatni, ha túl szemes volt). Nos, kedves szülõk, lám a szerelem régebb is furfangos volt, nem csak ma! Miután a zoknikötés minden fortélyát megbeszélték, és gyakorlatba ültették (természetesen ismét az élelmeseknek lett kész hamarabb a munkájuk, hiszen rendre mindenki beledolgozott). folytatás a 16. oldalon »

16 /

TARKABARKA – MAGAZIN


Elfogyasztották a háziasszony által készített finom csemegéket, komolyabb tevékenységre került sor: mindenki bemutatta a számára legkedvesebb kézimunkákat. Gyönyörû, értékes, régi darabokat csodálhattak meg a röpke kiállítás keretében. Kosárte-


rítõk, csipkék, horgolt függönyök kápráztattak el mindenkit, bebizonyítva, hogy a szorgalmas kezek, akik annak idején készítették, maradandót alkottak. Abban mindannyian egyetértettek, hogy e kedves értékeinknek méltó helye egy tájházban lenne, amelyet helyi alkotásokkal lehetne berendezni.

A jó hangulat, az együtt töltött idõ és munka megfertõzte a résztvevõket. Hetente ülnek össze guzsalyasba, hogy a böjtig kinevessék és kidolgozzák magukat. Hálás köszönetük a kezdeményezõnek, és remélik, hogy majd egykor a most fiatalabbak mesélhetik itt gyûjtött élményeiket.

GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. II. ÉVFOLYAM, 2. SZÁM, FEBRUÁR. Tartalom

Recommend Documents