GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, JANUÁR. Tartalom

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U LT U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I . É V F O LY A M , 1 . S Z Á M , 2 0 0 9 . J A N U Á R

Tartalom Önkormányzat Önkormányzat ... ... Sulivilág Sulivilág ... ...

2 2 6 6

Hitélet Hitélet ... ... Civil Civil fórum fórum ... ...

8 8 10 10

Múltidézõ Múltidézõ ... ... Mezõgazdaság Mezõgazdaság ... ...

14 14 16 16

Gyermeksarok Gyermeksarok ... ... Testvértelepülések Testvértelepülések ... ...

19 19 21 21

Ép Ép testben testben ... ... Tarkabarka Tarkabarka –– Magazin Magazin ... ...

22 22 24 24

2/

ÖNKORMÁNYZAT

II. évfolyam, 1. szám, 2009. január

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala Felelõs kiadó: Egyed József polgármester

Széllyes Sándor:

Székely Karácsony Hóba temetkezett csíki havasokon, Áron – egymagában – fenn a Madarason… – Uram, – fohászkodik – Fiad megszületett, Karácsony este van… Hogyha megteheted, Te, aki rendezed ezt a nagyvilágot, Juttass nekünk is egy kicsi boldogságot. – Hallottalak, Áron, de nem mondtad kinek? – A népemnek, Uram, szegény székelyeknek. Az Úr kicsit hallgat, majd így szól: Te Áron! Jókedvemben kaptál… legyen úgy… nem bánom… De még mielőtt a kérést teljesítem, Valamit meg kéne magyarázni nekem: Én a székelyekről hallottam eleget, Mondtak már rólatok hideget, meleget… Tudom – hívők vagytok –, sokat imádkoztok, De szidásomban is világelsők vagytok. Hallom, magatokat székelynek valljátok, S kiválasztott népem neveit hordjátok: Áron, Ábel, Mózes, Dániel és Dávid, Az egész Biblia – vissza Ábrahámig… Ha jól meggondolom, szinte már úgy vélem, Hogy Csicsó – Názáreth, s Ditró – Jeruzsálem. Aztán – ha jól értem – magyar a beszéded, S mégis a székelyek boldogságát kéred… Miféle náció, ha a nyelve magyar? – Ó, Uram, – szólt Áron – a székely is magyar, Csak egy kicsivel több. Igaz, hogy nem sokkal, De több! Legalább úgy három vagy négy fokkal. Ott állt a sok fenyő keményen, vigyázban, Gyertyák pislákoltak ezer csíki házban, Megkondult Csíksomlyó máriás harangja, S szelíd korholással szólt az Úr hangja: – Jól van, Áron fiam, és most tartsunk rendet: Ez a „kicsivel több” megmagyaráz mindent. Én megértettelek, és most érts meg te is: Kicsit ezért több a szenvedésetek is.

Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám Tel.: 0266-350.004, 350.077, [email protected] Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft. ROVATSZERKESZTÕK: Önkormányzat Egyed József Sulivilág Elekes-Köllõ Tibor, Fodor Annamária Hitélet Gál Katalin, Fodor Annamária Civil fórum Lukács Róbert, Fodor Annamária, Elekes-Köllõ Tibor Múltidézõ Elekes Dániel László, ifj. Sólyom István Mezõgazdaság Horváth Nina Gyermeksarok Gál Katalin, Fodor Annamária Testvértelepülések Egyed József Ép testben … Gál Katalin, Egyed József Tarkabarka Gál Katalin


/3

ÖNKORMÁNYZAT

Beszámoló a gyergyóújfalvi templom felújításának helyzetérõl Egyed József, polgármester

A templom felújítása egy fontos mozzanata közösségi életünknek, ugyanis az egyház és a templom a legnagyobb összetartó erő egy székely településen belül. Ezért tekintem fontosnak röviden tájékoztatni a község lakóit a felújítás jelenlegi állapotról. Az eredetileg megkötött felújítási szerződéshez képest, amely tartalmazza a részletes munkafelosztást, az elvégzendő munkálatok költségeit, továbbá a garanciavállalást a vállalkozó részéről, jelen pillanatban sajnos 5 hónap időbeni csúszás áll fenn a munkát végző cég részéről. Ennek a hely-

zetnek fő oka, hogy a vállalkozónak a karácsonyi ünnepekre át kellett adnia a szárhegyi templomot, és oda csoportosította át munkásait. A helyzet rendezése érdekében, a közelmúltban létrejött megállapodás értelmében, a rossz egészségi állapotban levő Fülöp Béla plébános kérésére a gyergyóújfalvi önkormányzat az egyháztanáccsal és a közbirtokosság vezetőségével együttműködve, átveszi a munkálatok szervezését és lebonyolítását. A kivitelezési szerződés egy melléklettel lett kibővítve, amely számba veszi a mostanig elvégzett 65.000 RON értékű munkálatot, továbbá tartalmazza a részletes felosz-

tást a még hátralevő munkálatokra vonatkozóan, egészen azok befejezésig. A munkálatok összértéke 345.000 RON, a kivitelezési határidő 2009. május 30. A hét részre felosztott munkálat minden egyes szakasza után átvételi jegyzőkönyv készül, amelyet egy, a mellékletben meghatározott bizottság ír alá, és e jegyzőkönyv aláírása után jogosult a munkavégző cég a munkálat ellenértékének átvételére, természetesen mindezt akkor, ha a bizottság rendben elvégezettnek találta a munkát. folytatás a 4. oldalon »

4/

ÖNKORMÁNYZAT

» folytatás a 3. oldalról

A szerződést kiegészítő melléklet értelmében ugyanakkor a vállalkozó elveszti a kiállítandó számla értékének 0,1%-át/nap, amennyiben a hét részre felosztott munkálat egyes szakaszait nem végzi el a meghatározott időre. A mennyiségében és minőségében elvégzendő munkálatokat értékelő bizottság tagjai: Fülöp Béla plébános, Egyed József polgármester, Egyed Imre, a polgármesteri hivatal alkalmazottja, Sólyom Gyula, a közbirtokosság részéről, Kovács Vince, Sólyom Endre, Nagy Árpád és Lázár Ákos az egyháztanács részéről. Közös megegyezéssel a kapcsolattartó személy az önkormányzat és a vállalkozó között Egyed Imre területrendezési szakember lett. A melléklet tartalmaz egy jótállási garanciát is, ami a munkálat összértékének 1 százaléka, mely összeg egy közösen létrehozott számlaszámra helyeződik el, és egy év múlva szabadul fel, amennyiben nem lépnek fel rejtett hibák. A szerződésmelléklet aláírásával megtörtént az a lépés, amely által a munkavégző cég anyagilag kötött a határidők betartásához, és a bizottságra hárult az a feladat, hogy minőségileg és mennyiségileg átvegye a munkálatokat. Remélem, a szerződött felek becsülettel megfelelnek a közösség elvárásainak. Már csak a Hívek nagylelkű adományaira van szükség, hogy a templomunk újból a régi pompájában tündököljön, és az Úrhoz fohászkodó összetartó közösség szelleme hassa át annak falait. Kedves keresztény falutársaim! Segítsünk anyagi lehetőségeink szerint, hogy az őseink verejtékes munkája árán megépített templom ismét a falu legszebb épülete legyen, amelyre méltán lehetünk büszkék. Székely közösségünk sok megpróbáltatáson esett át az elmúlt évszázadok alatt, ez is egy nehéz feladat, megpróbáltatás kis közösségünk számára, de én remélem, hogy mint őseink, úgy mi is méltón helytállunk az ilyen nehéz helyzetekben. Mindenkinek kívánok Istentől való megnyugvást, egészséget, békét az új esztendőben.


Tájékoztatás a gyergyóújfalvi Polgármesteri Hivatal és Önkormányzati Testület tevékenységérõl Kovács Éva

Kataszteri és mezõgazdasági iroda A kataszteri és mezőgazdasági iroda elsődleges feladata a földtörvények alkalmazása és birtoklevelek kiállítása. A kérések számának nagysága, az ügyiratok terjedelmessége, az alapos kivizsgálás szükségessége, a területek kataszteri felmérése valamint a tulajdonjogi problémák bonyolultsága miatt lassan halad a birtoklevelek kiállítása. Nagy lépést jelent az újfalvi szántók teljes felmérése és a parcellák azonosításának megkezdése. Azon gazdák, földtulajdonosok, akik pályázni szeretnének vagy adás-vételt eszközölni a földterületekkel, előnyben részesülnek a birtoklevelek kiállításánál. Ezért kérjük, jelentkezzenek a kataszteri és mezőgazdasági irodában az időpont megbeszélésére. Január és február hónapok folyamán történik a mezőgazdasági nyilvántartók évi kitöltése a tulajdonosok bevallása szerint. A 28/2008-as rendelet értelmében kötelező a meglevő telekkönyvi, kataszteri nyilvántartási számoknak a beírása. Ezért megkérünk minden tulajdonost, aki rendelkezik kiállított birtoklevéllel valamint új telekkönyvvel, mutassa be a bevallás alkalmával.

Helyi adók és illetékek A községi tanács a 2008/55-ös számú határozatával döntött a 2009-es évi

helyi adókról és illetékekről. Nem emelkednek az épület, kül- és belterület, személygépkocsi adók. Az 1697/2008-as kormányhatározat értelmében 20 %-kal nő a 12 tonnán felüli tehergépkocsik adója. Az adók kifizetésének határideje 2009. március 31. és szeptember 30. A kamatok elkerülése végett, felkérjük a lakosságot, hogy e határidőkön belül eszközöljék a kifizetéseket. Továbbra is 10 % kedvezményben részesülnek az épület, belterület és járműadókra azon fizikai személyek, akik március 15-ig teljes egészében minden adónemüket kifizetik. 20 %-kal emelkedett a robogó, szekér illetve egyéb mezőgazdasági gépek évi, illetve beíratási adója, valamint a szemétszállítási illeték. A 2007-es esztendőben a község köztulajdonába kerültek a nagyon rossz állapotban levő erdészeti utak, község szinten 83.3 km hosszúságban. Javításukra a közösségünk összefogására van szükség. Ezért a községi


tanács létrehozta az erdészeti úthasználati illetéket, amelynek mértéke 6 lej az előző évben lebélyegzett és kitermelt famennyiségre számolva. Ezen adók bevallására a fizikai személyek esetében a mezőgazdasági nyilvántartók kitöltésekor kerül sor, a jogi személyek pedig január 31-ig az adóhivatalban tehetik le nyilatkozatukat, nem az erdészeti hivatalok gyűjtik be, mint a 2007-2008-as esztendők folyamán. A befolyt pénzösszegeket az erdőcsoportok és a közbirtokosságok vezetősége, valamint az önkormányzat által felállított fontossági sorrendben használják fel. Tiszteletben tartják a községünkhöz tartozó három falu, Újfalu, Tekerőpatak és Kilyénfalva által befizetett összegeket és javításra szoruló saját útjait.

Területrendezés és építkezési engedélyek Az utóbbi években a gazdaság fellendülése községünkben is látványos változásokat hozott. Sokan szépítgetik, csinosítják portájukat. Az 50/1191-es építkezéseket szabályzó törvény értelmében építkezési engedély szükséges mind az új épületek létrehozására, mind a meglevők módosítására. Sajnos az engedélyezés legtöbb esetben elmaradt. Tekintettel arra, hogy az év folyamán ellenőrzések várhatóak a központi hatóságok részéről, és hogy elkerüljük a sok esetben igen nagy mértékű büntetések kirovását, felkérünk minden gazdát, aki tetőszerkezetet módosított, hozzátoldott meglévő építményéhez, esetleg újat épített vagy lebontott, jelentkezzen a Polgármesteri Hivatal területrendezési irodáján az engedélyezés elkezdésére. Minden héten csütörtökön 9-14 óra között szakember várja a Polgármesteri Hivatal székhelyén az engedélyezést óhajtókat. Szükséges iratok: telekkönyvi kivonat és helyszínrajz (a kataszteri és mezőgazdasági irodában is kiváltható, ha a terület újra volt telekkönyvezve).

ÖNKORMÁNYZAT

/5

Fejlesztési programok és pályázatok községünkben Egyed Imre

A községi önkormányzat mind a két pályázati lehetőség keretében elindította a tervezési folyamatokat és az elbíráláshoz szükséges aktacsomagok összeállítását.

A 2007-2013 idõszakra meghirdetett Országos Vidékfejlesztési Program 4 tengelybe csoportosíAz önálló pályázatba a következő tott intézkedési csomag beruházások kerültek bele: – a szennyvízhálózat kibővítése a keretében valósul meg, község egész területére (22 km) az alábbiakban ábrázolt – az ivóvízhálózat kibővítése (1,2 lebontás szerint. I. TENGELY – A mezőgazdaság és erdészet versenyképességének javítása. II. TENGELY – Környezetvédelem és tájgazdálkodás III. TENGELY – A vidéki életminőség javítása és a gazdasági diverzifikáció ösztönzése 312. Mikró vállalatok támogatása 313. Turisztikai tevékenységek bátorítása 322. A vidék felújítása, fejlesztése, a vidéki szolgáltatások javítása, a vidéki örökségek megőrzése IV. TENGELY „LEADER” – A helyi kezdeményezés támogatása A helyi önkormányzatok a 322-es programcsomag keretében kétféle módon nyújthatnak be pályázatot: – önállóan, község szinten, pályázható összeg maximum 2,5 millió. euró/pályázat – térségi fejlesztési szövetségként, kettő vagy több önkormányzat társulása által, pályázható összeg maximum 6,0 millió. euró/közös pályázat.

km) – községi utak aszfaltozása (1,6 km) – kulturális intézményeink fejlesztése – szociális otthon kialakítása hátrányos helyzetben lévő gyerekek nappali ellátására. A térségi fejlesztési szövetség hivatalos bejegyzése folyamatban van Gyergyóvasláb község önkormányzatával. Ezt a szövetséget az a tény tette szükségessé, hogy a hevederi falurész infrastrukturális fejlesztése,(víz, csatorna, elektromos áram, úthálózat) fekvéséből adódóan Vasláb községgel közösen könnyebben megvalósítható. A térségi fejlesztési szövetség keretében benyújtandó pályázatba ujfalu részről a következő beruházások kerülnek bele: – a hevederi falurész villamosítása, – a hevederi falurész ivóvíz és szennycsatorna hálózatának kiépítése, – a hevederi falurészen az úthálózat feljavítása a Súgó barlangig, – az újfalvi kultúrház felújítása, – községi utak aszfaltozása.

6/

SULIVILÁG


Tekerõpataki „Kisfúvósok” Kolumbán Csilla, hitoktató

Zenét tanítva megtapasztaltam, hogy egyre kevesebb jó énekhangú gyermek van, akik örömet szerzően, méltóképpen tudnak szerepelni különböző rendezvényeken. Hogy mégis valamilyen képzésben részesüljenek, zeneileg jobban fejlődjenek, született meg bennem az ötlet, hogy furulyás csapatot hozzak létre. Azt, hogy az ötlet jó volt, az is bizonyítja, hogy egyre több gyerek kapcsolódik be már zsenge kortól. Számuk egyre gyarapodik. Először két fiú tanult meg furulyázni 4 évvel ezelőtt, majd három hónap múlva egyszerre 10 fiú-lány kapcsolódott hozzájuk. Egy év múlva még tízen. Közben volt, aki lemorzsolódott.

2008februárjától az I-IV osztályosokból is akadtak – nem is kis létszámban – furulyázni tanulni vágyók. Ők 16-an vannak. A IV. osztályosok felzárkóztak a nagyok közé, mert ők Fodor Annamária tanítónő segítségével sokat tanultak. Jelenleg 37-38 tanuló furulyázik, ezek kb. 30%-a kilyénfalvi tanuló. A lányaink általában szorgalmasabbak, de van kivétel is, hála Istennek. Szívesen vállalnak fellépéseket különböző rendezvények, ünnepek alkalmával. Szerepeltek iskolai ünnepségeken: évnyitó, évzáró, vetélkedők, szavalóversenyek alkalmával. Ezenkívül egyházi ünnepeken is: Advent vasárnapjain rendszeresen, Karácsonyi műsoron, Nagyböjt vasárnapjain, Húsvétkor, Elsőáldozásokon, Búcsú alkalmával. Polgári

ünnepségeken is szerepeltek, így Falunapok alkalmával Alfaluban és Tekerőpatakon, Március 15-én, Anyák napján, Apák napján. Családi ünnepségek alkalmával is fellépnek, házassági évfordulókon, 25-50 éves évfordulókon, Szent család vasárnapján, kortárstalálkozókon stb. Az igény és a hangszerszeretet indít arra, hogy februártól egy újabb csoportot indítsak, újabb csapattal próbáljam megszerettetni a furulyát, a hangszert. Állandó rendszerességgel gyakorolunk hetente 1-1 órát. Ha valamilyen ünnepségre készülünk, akkor naponta gyakorolunk. Nemcsak a gyermekek, én is hálás vagyok az Istennek az ötletért, és hogy megadja a szükséges időt és lelkesedést. Valóban arra van időnk, amire időt akarunk szentelni.


SULIVILÁG

/7

Képes beszámoló a 10-dik „Mennybõl az angyal” szavalóversenyrõl Elekes-Köllõ Tibor

Elekes Vencel Általános Iskola, 2008. december 19. Minden szavaló dicséretben részesült. Díjazottak: Különdíjas: Bányász Alpár

V-VI. osztályosoknál: I. díj: Szabó Ágota II. díj: Borka Ágota és Kovács Katalin III. díj: Kovács Renáta és Oláh Ágota

VII–VIII. osztályosoknál: I. díj: Păun-Gergely Richárd II. díj: Szabó Emerencia, Balázs Júlia és Keresztes Noémi III. díj: Sólyom Beáta és Birton Bernadette

Gáll Katalin

Szabó Ágota

8/

HITÉLET


Áldott Új Kezdést!

Árpád-házi Szent Margit

Bíró Sándor, református lelkipásztor

Gáll Katalin

Alsónyárádmente egyik falujában még szokás, hogy a lelkipásztor az esztendő utolsó és első perceiben ott áll a falu fölé magasodó dombra épített templom bejárata előtt, és amilyen hangosan csak tudja, mintegy felhívásként, belekiáltja az éjszakába: „Testvéreim, búcsúzzunk az Óévtől!”. Kis idő múlva „Isten kegyelméből fogadjuk az Új esztendőt!” Aki nem ment fel a templomhoz, az otthon várta a harangkondulást, az éjszakába elkiáltott felhívást. Ebben a két mondatban a keresztyén ember számára számtalan gondolat csendül meg: a hála a meg nem érdemelt ajándékokért, a még tartó kegyelmi időért, a lehetőségért, hogy valami újat, jobbat kezdhetek, javaimmal jobban sáfárkodhatom. Ez a teológiai értelmezése is, a végtelenségig nem visszatérő új esztendőknek, lehetőségeknek. Azért, hogy valóban új legyen az esztendő, a régit le kell zárnom, életem nyomasztó terheit le kell raknom. Elhibázott döntéseim következményeitől, lelkiismeretem vádló hangjaitól meg kell szabadulnom. Hívő ember kiváltsága, hogy megteheti, oda pakolhatja le, ahová Isten a helyét kijelölte: Krisztus keresztje alá. A református ember egy esztendőben hatszor vagy hétszer él úrvacsorával, a kegyelem kézzel is fogható jegyeivel. Ez mindig ünnephez kötött alkalom arra, hogy a bűnbánó bocsánatban részesülve annak kiábrázolható jegyeit is magához vegye. Ezt előzi meg a nagyhét vagy más szóval a bűnbánati hét. Gyermekkorom faluközösségében az úrvacsorában, a bűnbocsánatban részesülni óhajtó ember ezekben a hetekben haragosait felkereste, ha valakit megbántott megkövette, és utána járult alázattal az Úrasztalához. Minden ilyen őszinte számadás lezárja életünk egy szakaszát. A kegyelem felmentés, a kegyelem új kezdés. Adja a Kegyelmes Isten, így tudjunk régi terhektől megszabadulni, és Isten bocsánatának birtokában új esztendőt, új életet kezdeni.

Árpád-házi Szent Margit napja január 18-a. 1242-ben született Dalmáciában, 1270. január 18-án halt meg a Nyulak szigetén. Atyja IV. Béla király, Szent Erzsébet testvére, anyja Laszkárisz Mária bizánci hercegnő volt. Margitot még a szíve alatt hordozta az édesanyja, amikor a tatárok Batu kán vezetésével, 1241-ben betörtek Magyarországra. Béla király megkísérelte őket feltartóztatni, de borzalmas vereséget szenvedett, s Dalmáciába kellett menekülnie. A szülők végső szükségükben a születendő gyermeket Istennek ajánlották. És a lehetetlen megtörtént: messze BelsőÁzsiában meghalt a nagykán, s Batu sietve távozott kelet felé, hogy le ne késsen az osztozkodásról. Béla és Mária nem vonakodott fogadalmát teljesíteni: amikor Margit három éves lett, átadták a domonkos nővéreknek Veszprémben. A király leánya részére új kolostort építtetett a Duna egyik szigetén (Nyulak szigete, ma Margitsziget), Buda közelében. Itt tett fogadalmat Margit 1254-ben. Isten kétszer is nagyszerű lehetőséget adott neki arra, hogy az egész világ előtt bebizonyítsa: ő teljesen szabadon, és szívének teljes odaadásával szentelte magát az Úrnak. Atyja kétszer is fölkereste a kolostorban házassági ajánlattal. Az első kérő a lengyel király, a második Ottokár cseh király volt. Margit mindkettőt határozottan visszautasította. Szenttéavatási aktái megmaradtak, ezek nővér- és kortársainak, élete tanúinak sok értékes és hitelt érdemlő vallomását is tartalmazzák. Ezekből kiderül, hogy Margit számára magától értetődő volt a szabályok szigorú megtartása, a kemény önsanyargatás, a legnyomorúságosabb, utálatot gerjesztő betegek szolgálatában való hősies kitartás. Nagyon gyorsan és erélyesen leszoktatta nővértársait arról, hogy benne bármi módon a királylányt tiszteljék. Életének alapszabálya egész egyszerűen így hangzik: Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni. Isten rendkívüli imameghallgatásokkal és csodákkal jutalmazta odaadását. Margit bírta a jövendölés adományát is. Huszonnyolc éves korában halt meg, szeretettől és vezekléstől elemésztve. Halála óráját derűs arccal előre megmondta a nővéreknek. 1943-ban avatták szentté.


HITÉLET

/9

Nagy ünnep elõtt Kilyénfalva Száz éve született Jakab Antal püspök Varga Gabriella

Az új esztendőben, amikor Erdély magyarjai a Gyulafehérvári Római Katolikus Főegyházmegye alapításának ezeréves fennállására fordítják figyelmüket szerte az országban, Kilyénfalva – és környékbeli – népe is jubileumi ünnepségre készül. Olyan jubileumra, amely része a millenniumnak, s amely méltán indítja arra a székelyföldi híveket, hogy 2009. március idusának hajnalától az esztendő utolsó napjáig szüntelenül elevenítsék fel emlékezetükben s foglalják bele könyörgéseikbe és hálaimáikba: száz éve született Jakab Antal gyulafehérvári megyéspüspök. Nemzetünk, egyházunk, szülőföldünk e nagyjelentőségű centenáriumáról való méltó megemlékezés gondolata éppen két évvel ezelőtt fogalmazódott meg először a sokat szenvedett, hitvalló püspök egykori tanítványa, majd tizenhat éven keresztül munkatársa, a gyulafehérvári Hittudományi Főiskola volt erkölcsteológia professzora és vicerektora, dr. Vencser László részéről, aki 2007. március 14-én kelt és Varga Gabriellához intézett levelében kezdeményezte Jakab Antal életrajzának kötetbe foglalását. Vencser tanár úr, aki Jakab Antal iránti tiszteletét már a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház megalapításában is kifejezte, 2007. július 1jén, Kilyénfalván, a Jakab Antal Könyvtár avatóünnepségén mondott beszédét e szavakkal fejezte be: „Két év múlva, Jakab Antal püspök születésének 100. évfordulóján, amikor a főegyházmegye fennállásának 1000 évét ünnepli, visszatérünk e helyre, hogy ismét felidézzük az ő nagyságát, számot adjunk a közben eltelt két évről, és tovább álmodjuk a jövőt.” Az események Gyergyócsomafalván folytatódtak. 2008. április 4-én a gyergyócsomafalvi római katolikus plébánián hangzott el először Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapít-

vány kuratóriumi elnöke részéről, hogy a centenárium alkalmával méltó volna Kilyénfalván Jakab Antal mellszobrát felállítani, s hogy ennek megvalósítását az elnök úr, illetve alapítványa vállalná. Így találkoztak tehát össze egymással az ünneplés nemes szándékának különböző elképzelései és kezdeményezései, de egyazon célja: méltó módon felidézni a néhai püspök emberi és főpásztori nagyságát Kilyénfalván, a szülőfaluban. A Jakab Antal életét bemutató, hiánypótló könyv gondolata és az ő alakját megörökítő mellszobor felállításának terve hozta magával két kísérőrendezvény, egy az ő főpásztori munkásságát méltató konferencia, valamint egy emlékkiállítás megszervezését, amely így kétnaposra bővítette a tervezett rendezvénysorozatot. A Varga Gabriella és dr. Vencser László elnökletével működő budapesti Határtalanul Alapítvány és a csomafalvi Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kezdeményezését Gyergyóújfalu Község Önkormányzata polgármestere, Egyed József felkarolta. Az előkészületek koordinálására és lebonyolítására 2008. augusztus 8-án a kilyénfalvi Jakab Antal Könyvtárban egy úgynevezett centenáriumi bizottságot állítottunk fel, amelynek tagjai – ábécé sorrendben – Borsos Géza, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány kuratóriumának elnöke, Egyed József polgármester, Jakab László, Jakab püspök unokaöccse, Kolumbán Csilla hitoktató, Simon Csaba megyei tanácsos, Szilágyi Lőrinc plébános, Varga Gabriella újságíró, a Határtalanul Alapítvány kuratóriumának elnöke és prof. dr. Vencser László atya, a Határtalanul Alapítvány kuratóriumának társelnöke. A bizottság még azon a napon megtartotta számos részletkérdés eldöntésére összehívott első ülését, majd a már megkezdett munka további alakulásáról október 2-án tanácskozott újra. A megemlékezés a századik születési évforduló

előestéjén, 2009. március 12-én, csütörtökön délután a kilyénfalvi kultúrotthonban egy a sajtó nyilvánossága előtt zajló konferenciával veszi kezdetét, amelyen a hazai előadók mellett dr. Tempfli Imre teológus, történész, a Stuttgarti Magyar Katolikus Egyházközség lelkésze is részt vesz. A kétnapos rendezvénysorozat keretében Kilyénfalván leleplezzük Jakab Antal mellszobrát, Dóczi András csíkszeredai szobrászművész kilyénfalvi andezit kőből készülő alkotását. A március 13-i, pénteki program a délelőtti ünnepi szentmisével veszi kezdetét. Délután 16 órakor a kilyénfalvi kultúrotthonban megnyitjuk a Jakab Antal Emlékkiállítást, amely május 5-éig, Jakab Antal halála napjáig lesz látható Kilyénfalván. A kiállításmegnyitó után, 17 órakor bemutatjuk a Jakab püspök életéről szóló könyvet, majd a kétnapos rendezvénysorozatot a Gyergyószentmiklósi Kamarakórus hangversenye zárja.Ez idő tájt Erdély magyarságának, de egész nemzetünknek a figyelme Kilyénfalvára irányul, s ez különösképpen igaz lesz március 12-én és 13-án. Ez óriási felelősséget ró a szervező intézményekre, a falu vezető tisztségviselőire, minden szülöttére, a rokonság tagjaira, a szomszédtelepülések Jakab Antal-tisztelőire és mindenkire, aki az ünnepségsorozat előkészítésében és lebonyolításában részt vesz. De nem önmagunkért szükséges jeleit adnunk a siker érdekét szolgáló igyekezetnek. Sokkal inkább azért van erre szükség, mert egy esztendeje végzett megfeszített munkánkat Jakab Antal emlékéért, az iránta érzett tiszteletünk kifejezéséért, a világ figyelmének Jakab Antalra való irányításáért tesszük. Legyünk egyek mindannyian ebben az igyekezetben, és melegítsük át Jakab Antal földi életében sokat szenvedett szívét ott, a Mennyek Országában is szülőfalujának azzal a szeretetével, amelyet életében olyan sokszor megtapasztalhatott.

10 /

CIVIL FÓRUM


A tekerõpataki Harsona fúvószenekar rövid története „Föl, föl, vitézek, a csatára…”… „Míg magyar kebel lehet…”, ilyen és ehhez hasonló dallamok hangzottak fel a tekerõpataki Harsona fúvószenekar elõadásában az I. Tekerõpataki falunapok színpadán, és sok más színpadon a Gyergyói-medencében. Ismerjük meg õket, hiszen büszkeségei Tekerõpataknak. Kolumbán István jelenlegi karmester, valamint néhai Kiss Vilmos tanító bácsi feljegyzései alapján készült tájékoztatóból, és György Róbert, a zenekar jelenlegi elnökével folytatott beszélgetések alapján nézzük meg történetüket. Fodor Annamária, Tekerõpatak

1937 tavaszán négy lelkes és fáradhatatlan ember – György Ferenc, György János, Tatár Ferenc és Bernád Ferenc – elhatározták, hogy a zenekedvelő fiatalokat összehozzák a falu szórakoztatására. Ők kezdeményezték az anyagi gyűjtést a zenekar alapításához.

Így 1937 március 17-én magalakult az Önkéntes Ifjúsági Zenekar, mely 13 tagból állt. Az első vezetőtanács így alakult: György Ferenc elnök, György János alelnök, Tatár Ferenc titkár, Bernád Ferenc pénztáros. Az első karmestert Gyergyószentmiklósról hívták a vezetők Molnár János személyében. (Az első próba a Hadnagy utcai Kovács

Ferenc házában volt). Az 1937-1940-es években történtek az első fellépések a Gyergyói-medencében: Szárhegyen, Gyergyószentmiklóson, Újfaluban. A szárhegyi versenyen II. helyezést nyertek. 1939-től a zenekarnak tekerőpataki karmestere lett: György Ágoston. 1949-ig további fellépések követték


egymást. 1944-1945 között György Antal mentette meg a hangszereket a háború viszontagságai elől. 1945 őszén Csíkszeredában zenéltek a hősi halottak temetésén. 1945-1948 között újabb 12 taggal bővült a zenekar, közülük Farkas Ferenc ma is tag. 1949-ben Bernád Ágoston lett a karmester, már ekkor 14 aktív tagot számlált a zenekar. 1950 fontos év a zenekar történetében, két odaadó, lelkes taggal bővült a zenekar, akik ma is alaptagjai a zenekarnak: Kolumbán István és Tódor József. 1954-ben a zenekar II. helyezést nyert a nemzeti kulturális versenyen. 1955-től Kolumbán István átveszi a karmesteri pálcát, aki szorgalmával és lendületével új arculatot adott a zenekarnak. Új zenedarabokkal bővült a repertoár. Az 50-es években újabb fellépések követték egymást nemcsak a medencében, hanem Marosvásárhelyen, Csíkszeredában is. Akkoriban már 25 tagot számláltak. A 60-as években munkahelyvállalás miatt csökkent a létszám, így Gyergyószentmiklósról pótolták a tagokat. A 70-es években a zenekar 40 taggal büszkélkedhetett. 1977-ben megünnepelték 40 éves fennállásukat. A 80-as években a „kötelező” fellépések mellett pártfogolták az igazi művészetet is, ez kedvezően hatott a

CIVIL FÓRUM

fúvószenekar működésére, folyamatosan alkalmak adódtak a fellépésre. 1985-ben II. helyezést nyertek egy újabb kulturális vetélkedőn. 1989-től Hargita megye minden fontos eseményén részt vett a zenekar. Megünnepelték 60 éves fennállásukat is. 2000-ben megtörtént az első külföldi fellépés Budapesten, ahol 11 zenedarabot adtak elő olyan magyar művészek közreműködésével, mint Nagy Feró, Pálinkás Péter vagy Ormándy József. A közönség lelkesen fogadta őket. Ebben az évben a zenekar szervezési ügyeit György Zsolt vette át, aki 2006-ig végezte ezt a munkát. 2001ben szintén Budapesten egy nemzetközi fúvószenekari találkozón léptek fel más külföldi zenekarokkal. 2002-ig a próbák a helyi Kultúrotthon nagytermében zajlottak, majd 2002-ben kiharcolták maguknak a Kultúrotthon emeletén levő két helyiséget, és a Polgármesteri Hivatal jóvoltából végleges székhelyük lett. 2003-ban civil szervezetté jegyeztették be a zenekart mint egyesület, ekkor kapta a Harsona Fúvós Egyesület nevet. Azóta is fellépések hosszú sora követi egymást. 2007-ben megünnepelték 70 éves fennállásukat. Ebben az évben György Róbert vette át a zenekar vezetését, így a jelenlegi vezetőtanács a következő: Kolumbán István karmester, György Róbert elnök, Both Csaba alelnök. A 70 év alatt 120 zenész fordult meg a zenekarban. Jelenleg 22

/ 11

aktív tag van. Mindig szívesen tettek eleget a meghívásoknak, sokszor megörvendeztették a Gyergyói-medence lakóit. 2008 tavaszán a Román Televízió Magyar nyelvű adása is bemutatta őket. 2008 őszén Termésnapon voltak Marosfőn, egyszóval sokat tevékenykednek. Ezenkívül terveik is vannak, hiszen egyik legfontosabb és legsürgősebb feladat az új tagok toborzása, fiatalok betanítása. Egy másik gondjuk a régi hangszerek rendbetétele, valamint új hangszerek beszerzése. Ha meg akarjátok ismerni a klarinét, piszton (trombita), bariton (tenor horn), flügellhorn, dob vagy esetleg a cintányér hangszereket, és meg akarjátok hallgatni csodálatos zenéjüket, feltétlenül gyertek el fellépéseikre, mert biztosan feledhetetlen élményben lesz részetek, és ti is megkívánjátok majd a zenélést, dalolást. Hiszen nagyapáink munka közben is daloltak, és a sok műzene mellett örülnünk kellene annak, hogy van egy HARSONA zenekarunk, amely ÉLŐ ZENÉT szolgáltat nekünk! Gyertek el a televízió mellől, és szakítsatok időt a környék legnépszerűbb, egyik legnagyobb múltú zenekarának megtekintésére, hiszen ők büszkék arra, hogy nagyapáik létrehozták ezt a zenekart. Mi pedig legyünk büszkék arra, hogy folytatták ezt az áldozatos munkát, és ezután még jobban figyeljünk rájuk! További sikereket és sok tapsot kívánunk nekik!

Az újfalvi fúvószenekar története 2. rész Molnár Sándor

„A zene az egyetlen világnyelv, amelyet nem kell lefordítani, itt a lélek szól a lélekhez” – Berthold A fúvószenekar részére a szigorú szabályzat betartása kötelező volt. Aki nem tartotta be, azt megbüntették. Ezt igazolják a régi jegyzőkönyvek. Például: A zenekar A. J. nevű tagja többszöri gyakorlaton nem

jelent meg, végül az 1911. december 8-i gyakorlatra való meghívást viszszautasította, a meghívó aláírását megtagadta. Ezért az igazgatósági elnök, Molnár Antal, 1911. december 9-én előterjeszti a következő határozatot. Határozat: „A társulat egyhangúlag kimondja, hogy A. J. tag társulatunkat 50 korona, azaz írva, ötven korona, tandíj befizetése ellenében és a hangszer a társulat

tulajdonában maradása ellenében felmenti, oly feltételek mellett, hogy a fent írt összeget 30 napon belül a társulat pénztárába kifizetni köteles, amit ha nem tenne meg, köteles a társulat igazgatója ügyvéd útján behajtani. Több tárgy nem lévén, a jegyzőkönyv felolvasás után helyben hagyatott és aláíratott.” folytatás a 12. oldalon »

12 /

CIVIL FÓRUM


ProTekerõpatak Egyesület Molnár János, Tekerõpatak

» folytatás a 11. oldalról

Új tagfelvétel 1911. december 19-én történt. Határozat: „A társulat egyhangúlag kimondja, hogy Mihálydeák Máté új tagot 30 korona, azaz harminc korona, belépési díj és egy darab 150 korona értékű váltó saját és két kezes aláírásával ellátva és azt a társulatnak óvadék képpen 1911 december 25-ig átjuttatni köteles és aláveti magát a társulati tagok határozatának, és ha a fentírtaknak a fentírt napig eleget nem tenne, akkor a társulat kötelékéből kivonatik. Több tárgy nem lévén, felolvasás után helybehagyatott jegyzőkönyv hitelesítésére a társulat Bányász Balázst és Molnár Jánost küldi ki.” A társulat 1911. decemberéig 58 darabot tanult meg. A tanítást egy Szász nevű karmester irányította. Sajnos sem a keresztnevét nem tüntetik fel a régi jegyzőkönyvben, sem azt, hogy melyik katonai zenekar karmestere volt. A zenekar bevételeit a helyi hitelszövetkezetbe helyezték el, és ebből fizették a karmester kiszállási díját és itt tartózkodása alatt a szállást és a kosztot. A zenekart sokfelé hívták, hiszen abban az időben egyetlen fúvószenekar volt a körzetben. Például a karácsonyi ünnepek alatt 1911 decemberében 110 koronát kaptak, amelyet az 1911. december 31-én készített jegyzőkönyv igazol. A jegyzőkönyv szerint a következő határozatot hozták: Határozat: A társulat egyhangúlag kimondja, hogy a fent írt 110 korona

összeget a katonai zenekar karmesterének tanítás díjára és Ferenczi Antaltól elmaradt 30 korona összeg kiegyenlítésére fordítsa. A fennmaradt összeget a helybeli hitelszövetkezet pénztárába tartozik elhelyezni a pénztárnok.

Év végi elszámolás 1911. december 31: Bevétel: 110 korona Kiadás: A karmester útiköltségei 14,40 Napi illeték két személynek 20,00 Két napi élelmezés 8,00 Ebédekhez 7 liter bor 8,40 50,80 Ferenczi Antalnak hangszer (piszton) pótlás 30,00 80,80

Bevétel: Kiadás: Maradvány: Molnár Antaltól az év végi beszámolástól: Albert Józseftõl Szent István-kori büntetés: Összes maradvány:

110,00 80,80 29,20 16,92 4,54 50,66

Több tárgy nem lévén a jegyzőkönyv felolvasás után helyben hagyatik és aláíratik. Csíki Alajos Molnár Antal Folytatjuk

A ProTekerőpatak Egyesületet 2007. március 8-án jegyezték be. Alapító tagok: Bálint Ágoston, Bernád Emil, Molnár János és Tódor Levente Asociaţia ProTekerőpatak Egyesület Jogi személyiséggel rendelkező civilszervezetünknek fő célja: falunkban a kultúra és közművelődés támogatása, a kulturális örökség megóvása, a hagyományok ápolása, az oktatás-nevelés és ismeretterjesztés, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet, a szociális és karitatív tevékenység, családsegítés, az arra rászorulók megsegítése, az egészséges életmód és sportolás feltételeinek megteremtése, a természeti és épített környezet megóvása, műemlékvédelem, a közrend és vagyonvédelem, az esélyegyenlőség megteremtése. Legfontosabb elvárás az alapszabályzatban megfogalmazott feladatok gyakorlati megvalósítása, a pályázatok adta lehetőségek kihasználása. Az eltelt időszakban az egyesületünk négy pályázatot nyert, amelyeket a Hargita Megyei Tanács és az eTransylvania Egyesület hirdetett meg. Az ebből származó jövedelmet egyesületünk a Teleház, illetve az eTransylvania pont létrehozására, a meglévő felszerelések kiegészítésére, a pont működtetésére használt. A ProTekerőpatak támogatta a Visszafolyó csapat munkáját, amely öt hónapon keresztül heti rendszerességgel fényképes tudósítást jelentetett meg falunkról a világhálón. December 19én hasznos és tanulságos találkozóra került sor Tekerőpatakon az eTransylvania Egyesület vezetőségének kolozsvári tagjai valamint a Visszafolyó csapata és szurkoló tábora között. Összességében sok pozitív élménnyel lettünk gazdagabbak. A Transindex internetes portál és az eTransylvania Egyesület


által meghirdetett internetes vetélkedőre beküldött közel 60 oldalas anyag és több mint 400 felvétel most is megtekinthető a webvidek.ro honlapon. A 2008-as évben támogattuk az iskola által kezdeményezett foglalkozások egy részét, valamint az önkormányzat szociális és karitatív tevékenységét. 2007ben az I. Falunapok megszervezése az önkormányzat, valamint fiatalok támogatásával sikeres kezdeményezésnek bizonyult, melyet a sajtóban és a világhálón is részletesen ismertettünk. Szorgalmaztuk a II. Falunapok anyagi támogatását, a Közbirtokosság 10 millió lejjel, míg az önkormányzat 36 millió lejjel járult hozzá a szervezés sikeréhez. (A Rió Ti-Tár magára vállalta a szervezés feladatát). Kezdeményeztük és támogattuk a téli sportversenyek szervezését, a Kútfő ugrósánc telekkönyveztetését. A ProTekerőpatak színeiben Molnár János a 2008-as évben atlétikában 4 veterán országos bajnoki

CIVIL FÓRUM

címet nyert, míg sífutásban az országos bajnokságon korosztályában a dobogó legmagasabb fokára állhatott. Az utóbbi két évben részt vett Bulgáriában és a Montenegróban szervezett Veterán Atlétikai Balkán-bajnokságon. A legutóbbin az akadályfutásban a harma-

/ 13

dik helyen végzett, míg 1500 m-es síkfutásban balkán bajnoki címet szerzett. Az elkövetkező időszakban legfontosabb feladatunknak tekintjük tagságunk bővítését, valamint az alapszabályzatban megfogalmazott célkitűzések gyakorlatba ültetését.

Gyergyóújfalvi TeleHáz: mindenkinek van helye a nap alatt Lukács Emõke

Ez az idézet igazán jellemzi a TeleHáz működési elvét. Együtt tenni, alkotni, tervezni, nemtől, kortól függetlenűl. A 2009-es évre kitűzött terveinket is ennek eleget téve igyekeztünk megfogalmazni. Ez évben, állandó progremként fog működni a filmklub, hol minden korosztály megtalálja a számára érdekes és szórakoztató filmeket. Az érdeklődők kellemes, baráti környezetben heti kétszeri vetítést nézhetnek meg. Mivel a filmek és az ízlések skálája is igen változatos, a vetített filmek stílusát a résztvevők határozzák meg minimum egy héttel a vetítés dátuma előtt. Így próbáljuk teljesíteni minden korosztály igényét. 2009 áprilisában fog véget érni a szülésfelkészítő, melyet 2008 novem-

berében indítottunk Szabó Erzsébet segítségével. A havi kétszeri találkozáson a résztvevők hasznos információkkal gazdagodnak, mind a magzat méhen belüli életéről, mind a kismamák testi lelki változásairól. A baráti hangvételű előadások lehetőséget biztosítanak a várandósok számára (Egyed Emese, Nagy Katalain, Elekes Beáta)a tapasztalataik és félelmeik megbeszélésére. Mindemellett előadássorozatunkkal is megpróbáljuk bebizonyítani, hogy mennyire fontos az egymásrafigyelés, egymás meghallgatása, és az együttműködés. Az eddigi találkozások alklamával már felvetődött , hogy a várandós anyukák az év második felében visszatérnek a TeleHázba, akkor már magukkal hozva gyerekeiket is. Részemről ez lesz a legérdekfeszítőbb találkozás, ugyanis

akkor személyesen is megismerhetem a kis csöppségeket, kikkel közvetetten többször is találkoztam már a felkészítők alatt. Terveink között szerepel még egy számítógép kezelői tanfolyam elindítása is, egyelőre kezdők részére. Ugyancsak erre az évre szeretnénk egy kézimunka kört beindítani, hol a helyi, tapasztalatokkal rendelkező oktatók közreműködésével sajátíthatják el az érdeklődő fiatalok a hagyományokat. Célunk ugyanis felhvni a fiatalok figyelmét a hagyományok fontoságára, azok megtanulásásra és megőrzésére. Az igazán nagy célunk pedig az, hogy terveinket veletek, Önökkel valósíthassuk meg. Ugyanis mi haszna a sok tervnek, ha nincs kivel megosztani a végeredményt.

14 /

MÚLTIDÉZÕ


A székelyek rövid története (II.) Elekes Dániel László

A történelem során a székelyeket elég ritkán vádolták árulással, főként akkor ha az megfelelt a magyar nemesség céljainak. Persze könnyű a jogaiktól megfosztott székelyeket megvádolni mihelyt megpróbálták visszaszerezni az elvesztett szabadságukat. Másrészt, a székelység számára, mint a többi keleteurópai népek esetében, a török birodalom jelentette a legnagyobb veszélyt. Ezért mindig szívesen részt vettek török ellenes hadjáratokban bárki oldalán. Egyébként a XIX. századig, amikor megjelent a nacionalizmus, a székelyek és a románok mindig jó szomszédi viszonyban voltak. 1475-ben Ştefan cel Mare moldvai uralkodó egy segélykérő körlevelet küldött, mivel a törökök az országa lerohanására készültek. Egy kis lengyel csapat kivételével, a székelyek voltak az egyetlenek, akik válaszoltak. Az összecsapás 1475. január 10-én, egy ködös, hideg reggelen a székelyek vad támadásával kezdődött. A moldvai uralkodó ügyesen kihasználta a Vaslui környéki mocsaras területet, és legyőzte a háromszoros török hadat.De a legismertebb székely-román összefogás 1599-ben történt, amikor Mihai vajda, Havasalföld uralkodója úgy döntött, hogy elfoglalja Erdélyt. Erdély, Havasalföld és Moldva a törökellenes Szent Szövetség támogatói voltak, amíg Báthory Zsigmond, Erdély fejedelme, le nem mondott a trónról, és a helyét a törökbarát Báthory András vette át. Mivel attól tartott, hogy a török ellenes szövetség esélyei így teljesen füstbe mennek, az osztrák császár, II. Rudolf beleegyezésével, Mihai lerohanta Erdélyt. A csata a Gyulafehérvár melletti Sellemberk-nél zajlott, ahol a váratlanul megtámadott

erdélyi fejedelmet, akinek alig volt ideje összeszedni hadseregét, egy még nagyobb meglepetés érte. Ugyanis a harctérre érkező székelyek a havasalföldi vajda oldalára álltak, így bosszút állva azokon, akik megalázták őket. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a csata kimenetelét döntő mértékbe befolyásolta a székelyek szerepe. Sőt, a székelyek bosszúja teljes lett, amikor Báthory Andrást elfogták és lefejezték a Hargitán, ugyanis Erdély fejedelme menekülni próbált Moldvába. Mihai vajda meghálálta a székelyek hűségét, és visszaállította a „székelyi szabadságot”. Sajnos 1601ben az osztrákok elfoglalják Erdélyt, habár csak ideiglenesen, és a székelyek helyzete megint romlott. Erdély helyzete megpecsételődött 1686 után, amikor kihasználva Apafi Mihály gyengeségét az osztrákok, egy erőszakot és diplomáciát ötvöző taktikát használva elfoglal-

ták. 1699-ben a legyőzött törökök elismerik Erdély Ausztriához való tartozását. De maguk az erdélyiek ebbe nem törődnek bele. 1703 és 1711 között II Rákóczi Ferenc vezetésével zajlik a történelemben „kurucok háborúja” néven ismert erdélyi ellenállás. A harcokban minden erdélyi részt vett: magyarok, székelyek, szászok, románok, nemesek, városlakók, parasztok, bányászok stb. A háború végeztével a székelyeket lefegyverezték, és a katonai szolgálatukat többé nem vették igénybe. Megtiltották nekik a katonáskodást, egészen Mária Terézia idejéig, ugyanis 1762-ben az osztrák császárné döntésére határőr csapatokat kezdtek toborozni a székelyek és a románok köreiből. Ezek a próbálkozások újabb székely lázadásokhoz vezettek. Folytatjuk


MÚLTIDÉZÕ

/ 15

Elsõ világháborús újfalviak Emlékezzünk a régiekrõl! ifj. Sólyom István

Ha manapság világháborúról hall az ember, rögtön a második világégés jut az eszébe. Szinte minden családban őriznek emléket ebből a vészterhes korszakból, a felnövekvő generációk fantáziáját szüleik, nagy- és dédszüleik háborús és hadifogoly történetei keltették szárnyra, első példaképük minden valószínűség szerint a nagytata, a dédi volt, aki hősiesen szembeszállt a hatalmas vörös hadsereggel. A történelemtudományi kutatások is arányaikban a második világháborúval foglalkoznak többet. Erről a korszakról nagyságrendileg több filmalkotás készült, és a technika vívmányainak hála, visszaemlékezéseik, elbeszéléseik fennmaradtak, fennmaradnak az utókor számára. Azonban méltatlanul keveset beszélünk az 1939 előtt csak nagy háborúnak nevezett harci eseményről vagy inkább események sorozatáról, holott emlékeink erről is vannak bőven. Hál’Istennek az utóbbi időben a történészek is kezdik újra felfedezni maguknak a hosszú 19. századot lezáró első világháborút, és újból a kutatások középpontjába került a mintegy 15 millió ember halálát okozó értelmetlen öldöklés és annak következményei. A Barázda is meg kívánja lovagolni ezt a hullámot, hisz községünk jó néhány szülöttje is harcolt az első világháborúban, és számosan haltak hősi halált a különböző hadszíntereken. Az alábbiakban négy olyan megboldogult katona rövid történetét olvashatják, akik községünk fiaiként a nagy háborúban harcoltak. Az adatokért hálás köszönet a gyergyókilyénfalvi Kolumbán Lajosnak, aki rendelkezésünkre bocsátotta a

manapság csak a gyűjtőknél fellelhető, Deseő Dezső által jegyzett, Erdélyi ezredek a világháborúban című könyvritkaságot. Balla Sándor tizedes, kisbirtokos: 1895-ben született Gyergyóújfaluban. 1925. május 15-én vonult be a közös gyalogezredhez. 1915. június 20-ától az orosz, román és az olasz frontokon, Lublin, Luek, Sósmező és Asiago mellett harcolt. 1916. október 17-én súlyosan megsebesült. A forradalom kitörését követően leszerelték. Kitüntetései: kis ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt. Albert tizedeshez hasonlóan a román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Érdekesség, hogy nagyapja, Sándor az 1848-49-es szabadságharcban teljesített szolgálatot. Antal P. István tizedes, gazdálkodó: Tekerőpatakon született 1884-ben. Tényleges katonai szolgálatra 1906ban vonult be a 24. honvéd gyalogezredhez. Az 1914-es mozgósításkor a 22. honvéd gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztusától egy megszakítással az orosz fronton Galícia és Stryj mellett küzdött. 1914. szeptember 9-én sebesült meg, majd 1915. május 28-án orosz fogságba esett. 1918 júliusában megszökött és hazatért szülőfalujába. Az 1918-as összeomláskor szerelt le. Albert Máté tizedes, középbirtokos, harangozó: 1885-ben született Gyergyóújfaluban, tényleges katonai szolgálatra 1907-ben vonult be a 82. közös gyalogezredhez, ahol három évig szolgált. Az első világháború kitörésekor, 1914-ben

újra bevonult. Egyszeri megszakítással mindvégig az orosz hadszíntéren küzdött. Egyszer sebesült. 1915. június 5én Olikánál orosz hadifogságba esett. 1919 augusztusában jött haza, hogy az orosz fogságot románra cserélje, ahonnan 1920 áprilisában szabadult. Kitüntetései: kis ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem és a Károly csapatkereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagjaként tevékenykedett. Bodó Ferenc tizedes, kisbirtokos: Gyergyókilyénfalván született 1889-ben. Tényleges katonai szolgálatra 1910-ben vonult be a méneskarhoz, ahol 1913-ig szolgált. 1914-ben a mozgósításkor a 82. közös gyalogezredhez vonult be. 1914 augusztusától az orosz és román csatatereken, Stanislav és Sósmező mellett harcolt. 1917. augusztus 9-én sebesült meg, az összeomláskor szerelt le. Kitüntetései: kis ezüst vitézségi érem, bronz vitézségi érem, Károly csapatkereszt, szolgálati Vaskereszt valamint az 1912-1913. évi emlékkereszt. A román megszállás alatt a Magyar Párt tagja volt. Testvére, János a világháborúban hősi halált halt. A végére pedig egy érdekesség, ha már a bevezetőben a túlélőket is említettük. Tudták, hogy pontosan egy éve, 105 éves korában hunyt el az utolsó lengyel veterán, aki az első világháborúban harcolt? És gondolták volna, hogy földkerekség szerte még hét túlélője van a nagy háborúnak? A legidősebb 1896-ban született Angliában, míg a legfiatalabb 1901 márciusában, ausztrál földön látta meg a napvilágot. A korelnök csak egy évvel fiatalabb a néhai Balla Sándor tizedesnél. Vajon útjaik keresztezték egymást?

16 /

MEZÕGAZDASÁG


Hogyan lesz jó fejõstehén a kis borjúból? dr. Horváth Nina állatorvos

Amennyiben jó fejőstehenet szeretne valaki nevelni, kell tudja, hogy a tenyésztésénél, a kívánt eredmény a párosításra és felnevelésre fordított figyelemtől függ, a kívánt tulajdonságok mértéke pedig az átörökítéstől és az ápolástól. Az átörökítés a párosítással véget ér, az ápolásnak azonban folytonosnak kell lennie és az állat kora szerint módosulnia kell.

Röviden a borjak ápolásáról Mikor szülessen a borjú? Legtöbb vélemény amellett szól, hogy a borjaztatásra a legalkalmasabb időszak a tél. A hegyvidéken (a tehenek – néhány kivételével – egész nyáron át a hegyeken vannak) a február végéig ellett borjúk nevelhetők fel, mert a később ellettek nem bírják ki az idő viszontagságait, mivel a legeltetés bizonyos edzettséget kíván, ami nélkül a legeltetés nem válik az állatok hasznára. Tény, hogy a gazda, télen sokkal inkább ráér arra ügyelni, hogy az ellett borjú megfelelő ápolásban részesüljőn, mint nyáron, amikor egyéb munkák egész idejét igénybe veszik. A téli elletésnek tehát előnyei vannak, de nem lehet szabályként felállítani, hogy csak télen kell borjaztatni. Azokban a tehenészetekben, ahol a tejet télen-nyáron egyaránt jól tudják értékesíteni, szükséges hogy az egész éven át egyenlő mennyiségű és jó minőségű tej álljon rendelkezésre, vagyis hogy a tehenek részben mindig termelésben legyenek. Bármelyik évszakban ellett borjúkat fel lehet nevelni, csakhogy a nyári borjúk több figyelmet és gondozást kíván-

nak, mint a téliek. A borjakat nyáron lehetőleg hűs és szellős istállóban kell tartani, amennyire lehet, óvni kell őket a legyektől. Télen, ha kissé megenyhül az idő, a szabadba kell engedni, hogy a friss levegőn mozoghassanak. Mit kell csinálni közvetlen ellés után? Amikor a tehén a borjút megellette és minden oldalról lenyalta, a tehénnek langyos korpalevet kell adni, és amíg a tehén iszik, el kell vinni a borjút a tehéntől távolabb eső helyre, ahol vastagon almoztak szalmával. Igy a legkönnyebb a borjút a tehéntől elválasztani, legtöbb esetben észre sem veszik a borjú hiányát. Ellés után nem kell rögtön kifejni a tejet, hanem hagyjuk fél óráig nyugodtan a tehenet és a borjút is. Ha azután a borjú kezd fölemelkedni, s a szájába dugott ujjat erősen szopja, akkor lehet fejni, és a tejből adjunk 0,25 – 0,5 litert a borjúnak. Az ellés utáni tej a borjúra enyhén hashajtóként hat és könnyen emészthető, ezért sohasem szabad a borjútól megvonni. Hogyan kapja a tejet a kis borjú? A borjak a tejet kétféleképpen kaphatják: itatva és szoptatva. Ha a borjú szopik, nagy előnye, hogy közvetlenül friss, tiszta és testmelegségű anyatejet kap, és emiatt, megfelelő ápolás mellett, a szopó borjúk – addig míg szopnak – jobban díszlenek, mint azok, amelyek isszák a tejet. A szoptatásnak hátrányai is vannak az itatással összehasonlítva, emiatt az itatás több esetben jobb megoldás. Ha a borjú a szopást egyszer megszokta, akkor nagyon nehéz a borjút a tehéntől és a tehenet is a borjútól elválasztani. Az elválasztás „eseménydús”: a borjú a tehén után,

a tehén a borjú után bőg, a tehén nyugtalansága átragad az istálló többi teheneire, különösen a közelében állókra. A tehén nyugtalansága tarthat pár napot, és könnyen elmúlik, de máskor még több napig is eltart, keveset eszik, megapad a teje, nem hagyja magát fejni, rázza a kötelét vagy láncát, rúgja a szomszédos teheneket. A borjúnál szintén előfordul, hogy az anyjától elválasztva nem akar enni, emiatt a növekedése le áll. A szoptatásnál nem lehet a borjúnak adandó tej mennyiségét helyesen megszabni. Ha a borjút szabadjára engedjük, hogy annyit ehessen, amennyit akar, akkor előfordul, hogy a kelleténél többet eszik, de az is lehet, hogy a tehén a borjazást követő napokban csak kevés tejet ad, és így a borjú nem kap elég tejet. Hátrány az is, hogy ameddig a borjú szopik, a tehén tejhozamát nem lehet megállapítani, a tőgyproblémák elkerülik a figyelmet, a borjúk sokszor nem szopják ki egyenletesen a tőgyet, hanem leginkább azokat a csecsbimbókat szopják, amelyekből a tej könnyen és bőségesen folyik, a nehéz fejésű csecsbimbóhoz tartozó tőgynegyedben, amelyet nem szopnak, a tej kiválasztása-mennyisége csökkenni fog. Az itatásnál kell ügyelni arra, hogy az itatóedények tiszták legyenek, és a tej megfelelő hőmérsékletű legyen. Mennyi tej kell a kis borjúnak? A fejőstehenekké szánt borjúkat sohase tápláljuk bőségesen, mert azok a tehenek, amelyek borjúkorukban a bőséges táplálás következtében nagyon fejlődtek, nem fogják a test fenntartásához szükséges mennyiségen felül nyújtott takarmányt tejjé változtatni, hanem inkább hús és zsír alakjában halmozzák azt fel, ellen-


ben a szűkre mért takarmánnyal fölnevelt teheneknél a hízóképésség „el van nyomva”, hogy a termelő-takarmányt „csak” tejjé tudják átváltoztatni. A borjúnak, az első három héten, napi 6 l tej az adagja és az itatást 1 l tejjel kell kezdeni, napjában háromszor itatva, s ezt fokozni lassan, hogy minden másod-harmadnap minden itatásnál az adagot 0,25 literrel emelni mindaddig, amíg a napi adag 6-7 l lesz. A borjúnak adandó tej mennyiségének megszabása a borjú étvágyától függ. Ha a mennyiség megfelelő, akkor, az itatás közeledtével a borjú fekhelyéről felkel, szinte várja, hogy a tejet hozzák,

MEZÕGAZDASÁG

erősen szívja az ujjat, szétterpeszti a lábait és csóválja a farkát, még akkor sem akarja kiemelni a fejét, amikor a tejet már utolsó cseppig kiitta, az eltávozó ember után néz, füleit előre billentve, mintha csak követni akarná. Ha a borjú magától még akkor sem kel fel, ha a tejes edény ott van előtte, felverve pedig lustán iszik, fejét közbe-közbe emelgeti, akkor ez – feltéve, hogy a borjú nem beteg – annak a jele, hogy a borjú a kelleténél többet ivott. Hathetes koráig a borjúnak a legtermészetesebb és legbiztosabb tápláléka a tej. A 3-4 hetes borjú már szálastakarmányt kezd enni, ilyen-

/ 17

kor egy kevés minőségi szénát kell adni. Ha van elég hely, akkor a borjúkat szabadon kell hagyni külön rekeszben. Ha nincs hely, akkor kezdettől fogva kötélen tarthatók, csak arra kell ügyelni, hogy naponta tudjanak kis időt szabadon mozogni. Helytelen eljárás azonban több borjút szabadon hagyni egy rekeszben, mert itatásuk ezáltal nehezebb, egymást nyalják, és ennek következtében szőrgomolyok képződnek a gyomorban. A borjúk felnevelésénél figyelni kell arra hogy azok legalább hathetes korukig mindig vastag almon legyenek, és az istálló hőmérséklete télen 12-15º C legyen.

18 /

MEZÕGAZDASÁG


Pályázati támogatás gazdáknak Szász Anna-Mária, agrámérnök

A 2007-2013-as nemzeti vidékfejlesztési terv keretében meghirdették az első pályázati szessziót a 141-es és 112-es intézkedésre, amely 2008. december 3.-tól 2009 február 27.-ig tart. A 141-es intézkedés a félig önellátó gazdaságok támogatását célozza. A 112-ös pedig a 40 év alatti gazdák farm-berendezkedésére nyújt vissza nem-térítendő támogatást. A 141-es intézkedésnek községünkben több 62 év alatti gazda lehet kedvezményezettje. A támogatás elnyeréséhez egy 5-6 oldalnyi pályázatot kell benyújtani megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatósághoz. Nyertes pályázat esetén a gazda 1500 euró vissza nem-térítendő támogatásban részesül 5 évig. A pályázóval szemben elvárt követelmények a következők: A gazdaság mérete 2-8 EUME (Európai Uniós Mértékegység) Mezőgazdasági diploma, vagy nyilatkozat ennek megszerzési szándékáról a kifizetési szerződés aláírásáig. Bejegyzett természetes személy [PFA] (44-es kormányrendelet), vagy nyilatkozat, hogy a szerződéskötésig bejegyezteti magát, mint magánvállalkozó A pályázati dosszié kell tartalmazza: – erkölcsi bizonyítványt, fiskális bizonyítványt, bankszámlát – tulajdonjogot, vagy öt évre szóló használati jogot bizonyító aktát a földterületekről – kivonatot a farmregiszterből, amit az APIA (Kifizetési Ügynökség) ad ki – kivonatot a Helyi Tanács gazdalajstromából – nyilatkozatot, hogy sikeres pályázat esetén elvégzi a 111-es intézkedés által biztosított ingyenes tanfolyamot,

– termelési igazolást, tejkvótát A támogatás eredményeként a gazdaság az első 3 év után – amikor ellenőrzés alá kerül – 3 EUME-s növekedést kell mutasson, valamint az árutermelése 20%-kal nagyobb kell legyen a 0. évnél. Ellenkező esetben nem folyósítják a hátramaradt két évben a támogatást, de az addigi támogatást a gazdának nem kell viszszafizetnie. A gazdaság méretét EUME-ben a következő értékekkel számolják ki: Növénytermesztés: Kultúra búza rozs árpa zab bükköny burgonya takarmánynövények állandó kaszálók, legelõk

EUME/ha 0,280 0,084 0,246 0,085 0,195 1,174 0,178 0,050

Állattenyésztés: Állat EUME/fö Ló 0,071 Szarvasmarha 1 éves korig 0,061 Szarvasmarha 2 éves korig 0,069 Üszők 2 év felett 0,114 Tejelő tehenek 0,261 Juh 0,008 Kecske 0,033 Koca 0,243 Egyéb sertés 0,140 Méhcsalád 0,08 Akárcsak a többi intézkedésnél, a 141-esnél is évente több pályázati időszakot is kiírhatnak. Minden esetben külön pénzkeretet határoznak meg. A beadott pályázatokat megadott kritériumok szerint pontozzák. Egy adott időszakban annyi pályázat nyer, pontszámuk alapján csökkenő sorrendben, amennyi kimeríti a jóváhagyott pénzkeretet. Így a nem nyerő pályázatokat a következő időszakokban is be lehet nyújtani. Minden, amit tudni kell ezekről a támogatásokról megtalálható a www.apdrp.ro honlapon, a megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóságnál. A helyi szaktanácsadói hivatalnál bizalommal érdeklődhetnek a részletekről.


GYERMEKSAROK

/ 19

Az elnadrágolt szél Bíró László

Messze innen, magas hegyek valamelyik rejtett barlangjában tanyázott a fúvóbajnok. A különböző hosszúságú, tágabb-szűkebb járatok valóságos orgonasípokká váltak, amikor a gazda otthon volt. Ha aludt, csak halk zene szólt a kürtőkben. De ha indulat feszítette, s ez gyakran megesett, akkor a barlang valósággal orgonáló farkas-falkát mímelt. Ám nem sokáig, mert ahogy onnan kipenderült, a barlang csak akkor kondult egyet-egyet, ha kilazult kő hullt alá a mennyezetről. De odakinn... – Azt a csűrdöngölőjét ennek a szélnek! – kapott zsíros kalapja után a vándorlegény, de az már az út porában karikázott, mintha sürgősebb dolga lenne, mint a gazdájának. – Hogy a devla rágná le a húsodat! – átkozódott a cigányprímás, amint éppen hazafelé támolygott a lakodalomból. – Olyan vékony vagy, mint a dohányfűző drót. Minden rést megtalálsz. Mire hazaérek, az egész banda odafagy a nyírettyűjéhez! Ami azt illeti, a cigány göncein nem volt nehéz rést találni. Az olyan volt, mint a mesében: kilenc macska sem fogott volna meg egy egeret benne. A banda pedig... egyetlen tagból, a méltatlankodó prímásból állt. Ő csapkodta a dobot is, agyonfoltozott bakancsával verve a padlót, s a bőgő hangját is a szájával brumma-brummázta elő. De azt az egy szál művészt szinte megvette az Isten hidege, a helytelen szél miatt. Ám hajtott ő végre ennél cifrább hőstetteket is. Kifújta a ravatalon meggyújtott gyertyák lángját. Lekapott néhány korhadt zsindelyt a Mári néni hurubájáról. Könnyeket csalt a szántóvető mindkét fáradt szeméből. Ott szűkölt, nyüszített a kéményben, s visszanyomta kántor uram csikókályhájából a füstöt.

– Csípnéd meg a keresztanyádat! – pislogott az öreg, és kinyitotta az ajtót. Akkor meg azt csapkodta a szertelen vendég. A barackfáról mind lerázta a virágot, s a róka éhesen maradt, mert sem a szimatot, sem a hangot nem tudta jól betájolni a vacsora felől, hát korgó gyomorral csusszant be a kotorékba.

az unoka! Szörnyűség! Na meg a szélkerék! Hogy azt ki a forgószél találta ki?! Magas volt, nyolcágú, és minden megveszekedett ágán egy-egy háromszögű vászonvitorla. S minél megátalkodottabban huzakodott neki dühében, annál sebesebben pörgött az ördög-szülötte! Azt persze, nem tudhatta a vén pukkancs, hogy a szélkerék

A képet rajzolta Bálint Katalin, I. osztály

– A züllés útjára tértél, te félnótás! – szidta az öreg patkoló kovács is, amikor a szikrák szerteszét röpködtek a félig nyitott műhelyben. – Még fölgyújtod a szomszéd udvarházát, aztán nézhetem! De megállj, megzabolázlak én, hogy elvásik tőle a fogad, mintha vadalmába haraptál volna! S mert a kovács nem szokott csak úgy beszélni, mint a pletykás szipirtyók, megfontolt szavú embernek ismerte mindenki, ahogy a munkája is alapos, megbecsült volt messze földön, hát... nekiveselkedett... Aztán csinált, amit csinált, de amikor szél úrnak még egyszer arra támadt heveskedhetnékje, visszahőkölt. De hát hogy is ne! Kiderült, hogy őneki, a szabadság jelképének, a korlátlan szeszély bajnokának holmi játékrepülő négy falégcsavarját kell pörgetnie-zörgetnie, mert így kívánta

egy hatvoltos áramfejlesztőt működtet, amely a kisunoka búvóhelyének világítását volt hivatott biztosítani, de jutott belőle a kiszolgált kézi fújtató levegőjáratába is. Mérgében szél úr föl szerette volna borogatni a mama által tessék-lássék letűzdelt paszulykarókat, de túró! Fiatal tövisnélküli akác-sor állta el az útját. Hajoltak, hullámoztak az ifjú akácok, de csak nem tudott ártani nekik, s még az öreg karók is elmosolyodtak a hiábavaló erőlködésén. – Apó elnadrágolta a szelet! – ujjongott a kis örökmozgó unoka, s az öreg kovács egy pár percre elfeledkezett róla, hogy szaggat a dereka, s holnap új szemüveget kell csináltatnia, mert a régire nagy ügyesen reáült, amikor az ő pirinyó villamos erőművüket szerelte. Hiába, már csak feledékeny az ember...

20 /

GYERMEKSAROK


György Csanád, II. oszt., Tekerõpatak

Karácsonyi élmény Nagyon vártam a Karácsonyt, mert kíváncsi voltam, hogy mit hoz az Angyal. Egy délután Eszter, tata és én elmentünk szánkózni. Amikor hazaértünk, nagy meglepetés várt: Megjött az Angyal. Hozott karácsonyfát, egy robotot és gombfocit. Nagyon örültem az ajándéknak, és boldogan töltöttük a Szentestét.

Gyûjtötte: Fórika Mária-Magdolna II. oszt., Tekerõpatak

Újévi köszöntõk Boldog Új Évet! Bort, búzát, kurtafarkú malacot, szekerembe kereket, poharamba vörösbort, hadd ihassak bőven ez új esztendőben! Boldog Újévet az új esztendőben, Fehér kenyér dagadjon a nyárfatekenőben! Hús, kenyér és ruha legyen mindig bőven, A patikát felejtsük el az új esztendőben!

Minden tetted nyomról nyomra Azonnal kövesse. Annyi boldog öröm érjen c Ebben az új évben, Mint amily sok csillag ragyog Odafönn az égen.

Gyûjtötte: Fodor Boglárka II.oszt., Tekerõpatak

Gyûjtötte: Fodor Beatrix II. oszt., Tekerõpatak

Újévi jókívánság Adjon Isten füvet, fát, Tele pincét, kamarát Ebben az új évben. Kedves gazdám, ezt kívánom Ez új évben neked, Áldjon meg a Mindenható Minden jóval Téged. Béke, öröm és egészség, Áldás és szerencse

Újévi jóslások, babonák Ha egészséges az, akit először meglátsz újesztendő reggelén, te is az leszel abban az évben. Este sok borsót, lencsét kell enni, mert akkor sok pénz áll a házhoz. Tyúkot nem szabad vágni, mert az kikaparja a szerencsét. Aki malacpecsenyét eszik, annak házába sok pénzt, termést túr a malac orra. Ezért az újévi malac feje és orra a gazdát illeti meg. Piros almát tesznek a vízbe, hogy a benne mosakodó szép legyen. Az itatóvályúba ezüstpénzt és egy tojást raknak, hogy abban az évben sok pénze legyen a ház népének, és tele legyen az istálló jószággal.


TESTVÉRTELEPÜLÉSEK

/ 21

Közös munkakapcsolat a tompai önkormányzat testületével Az egymás sikereiből, hibáiból való tanulás volt a fő célja annak a tanácsülésnek és a három napnak, amit az újfalvi önkormányzat szervezett decemberben. A közös tanácsülésen részt vett Tompa város képviselő testülete, Belágyi Mihály polgármester vezetésével, valamint Antal István, Kelebia község (Szerbia) polgármestere. Megismerni egymás munkamódszereit, erőt meríteni az új esztendőre, ez volt a célja a találkozónknak. A tanácsülésen „A falu nagy szülöttje” emléktáblával díjaztuk Pál András fafaragó művészt, elismerve munkásságát, szenvedéseit és köszönet hangzott el az általa adományozott művészi alkotásokért. Este Antal István, polgármester tartott beszédet a falu idős embereinek, vázolva a szerbiai helyzetet, egyben lelkesítvén és kitartásra buzdítván őket. Pista bátyám által írt levelet mellékelném, hogy érezzük, mekkora szellemi érték őrzői vagyunk itt a gyergyói medencében. Egyed József, polgármester

„Kedves Józsi, el kellett telni egy bizonyos időnek, hogy kijózanodjak abból a mámorból, ami körül vett látogatásunk alkalmából. Felejthetetlen élményben volt részem, az a sok barátság, szeretet, amit kaptam, maradandó élmény fog lenni életemben. Távozásunkkor annyira elérzékenyültem, hogy kis részét tudtam csak elmondani mindazoknak, amit szeret-

tem volna. Örömmel gondolok a következő viszontlátásra, ami minálunk lesz Tompán és mindenesetre Kelebián. Szeretném viszonozni szerény lehetőségeink mellett azt a barátságot és vendéglátást, amit tőletek kaptam. Kérlek szépen, add át üdvözletem a Tanács Társaidnak és munkatársaidnak. Külön tisztelettel üdvözlöm kedves barátomat Sándort, a kántort és családját, Ferenczi Attilát, a művész embert, valamint közbirtokosság vezető urát, valamint de nem utolsó sorban, azokat az idős székely embereket akikkel péntek este volt szerencsém találkozni. Vigyázzatok Gyergyó völgyére, arra a kincsre, ami körül vesz benneteket. Maradok tisztelettel, Antal István – Pista bátyátok Kelebia polgármestere

Az én Istenem áldjon meg benneteket!”

22 /

ÉP TESTBEN …


Kutyaharapást szõrével ... dr. Madarász Kelemen Enikõ, családorvos dr. Horváth Nina, állatorvos

Apa és három fia – egy csapatban Keresztes János

Úgy is nevezik: a „gyergyóújfalvi Matthews”. 1957-ben egy kupamérkőzésen, 48 éves korában búcsúzott szeretett sportjától, a labdarúgástól id. Huszár András, aki már 1924-ben, alig tizenhat évesen Búzás Péter, Koszorús József és Molnár Antal társaságában tagja volt a község első labdarúgó csapatának. Így találkozik id. Huszár András labdarúgó pályafutása a sportág gyergyóújfalvi történetével. Mert András bácsi hagyományteremtő és közvetlen krónikás is egyben. A kezdeteknél ő tartotta a lelket a csapatban és a felszabadulás után az ő kapitánykodása idején, elismeréssel emlegetik a gyergyóújfalvi labdarúgást. Az ötvenes években Gyergyószárheggyel váltakozva nyerik a rajoni bajnokságokat, s a csapatban sorra helyet kap három fia – Károly, Gábor és Andor – is. Jelentős szerepük van a későbbi időszakban a labdarúgás fejlődésében a Melles testvéreknek, valamint apjuknak, Melles Ferencnek, aki a csapat ügyeit intézi. De említést érdemel az akkori keret összes tagja: Melles Ferenc, Sólyom Géza, Mihálydeák Kálmán, Kozma József, Molnár Árpád, Sólyom János, Kozma Tamás, Szilágyi Miklós, Gábor Jenő, Miklós

Ágoston, Mezei Albert és a Huszár család. Emlékezetes találkozó fűződik a csapat nevéhez, id. Huszár András mai napig sem felejtette el: „A gyergyótölgyesi együttessel, amelyben néhány görög fiatal is helyett kapott, barátságos mérkőzésen találkoztunk. Kissé szokatlan volt számunkra az akkoriban még ismeretlen, inkább gyorsaságra alapuló helycserés támadás. Jelzem, már túl voltam a negyvenen, mégis sokat tanultam, és tapasztaltak csapattársaim is. Minden jól végződött volna, ha a találkozó utolsó percében Mezei nem lendül ellentámadásba, és lövése nem akad el a görög kapusban. A labda nem jutott hálóba, maradt a döntetlen, viszont a kapust azonnal a kórházba kellett szállítani. Másnap meglátogattuk, jobban volt, kézmozdulatokkal magyarázta: tetszett neki a játékunk.” Pár éves, viszonylagos visszaesés után, Gyergyóújfaluban újabb tehetséges labdarúgó nemzedék nőtt fel, és ma Keresztes János edző-játékos (Gyergyóújfaluban kezdett focizni, utána a Gyergyószentmiklósi Jövő csapatának volt tehetséges csatára), szakavatott irányításával a MAROS legénysége a megyei bajnokságban már második éve a táblázat középmezőnyében állja a helyét.

Egy kis kutya beszerzése jó hatással lehet a családi harmóniára. A vele való foglalkozás nyugalmat jelent, feszültségoldó hatású, ami az egészségre is kedvező hatással van. Az állatkedvelő gyerekek is könnyen játszótársaikká fogadják a kis kutyákat, könnyebben létesítenek kapcsolatot kortársaikkal, jobban elsajátítják a nevelés képességét és sokkal jobban vigyáznak környezetükre is. A személyiség fejlődését kedvezően befolyásolja a kiegyensúlyozott gazdi-eb viszony, mivel a kölcsönös szeretet és felelősség érzése jellemzi ezt a kapcsolatot. Az kutyabarátság azonban veszélyekkel is jár! Lehet hallani-olvasni, hogy sok ember, köztük gyermek esik áldozatul kutyaharapásnak. Csakhogy, ennek többnyire az ember az oka! Való igaz, hogy a kutya környezetében felnövő gyermek kutyaharapás szempontjából veszélyeztetett. Részben a kutyák kiszámíthatatlan viselkedése miatt. Esetleg egy hirtelen mozdulat következtében, előfordulhat, hogy a házi kedvenc is megharaphatja gazdáját. Néha kóbor, gazdátlan ebek vagy idegen kutyák is megtámadhatják az embereket. A kutyaharapás megelőzése érdekében jó betartani pár alapvető szabályt az ember és kutya kapcsolat teremtésében, mert az ember és a kutya kommunikációja nagymértékben különbözik. A szemkontaktus vagy a kezek mozgatása gyakori az emberek között, de a kutya ezeket veszélyként értékelheti. Ezért fontos, hogy a felnőttek, a gyerekek és a kutyák megtanuljanak egymással hatékonyan értekezni.


Tudni kell, hogy: A kutyát nem szabad alvás közben zavarni! Ha mégis fel kell ébresztenünk valami miatt, szólítsuk megfelelő távolságból, így elegendő ideje marad tájékozódni arról, hogy nem fenyegeti semmi veszély, csak a gazdi egy újabb szeszélyének kell megfelelnie. Amikor az embert valaki mély alvásból felébreszti, az ember védekező magatartást tanúsít. Ugyanígy tesz a kutya is. Az alvó kutya azért veszélyes, mert támadásnak vélheti, ha megzavarják. A szülő tanítsa meg gyermekét arra, hogy hagyja békén az alvó kutyát! A kutyát nem szabad evés közben zavarni! A kutyát meg kell tanítani, hogy elviselje, ha valaki étkezés közben kíván vele kapcsolatba lépni, és azt is, hogy gazdája elveszi tőle az ételt. Erre a gyakorlatra a kutyát egész élete folyamán időnként emlékeztetni kell, különösen, ha gyermek kerül a közelébe. A szülő tanítsa meg gyermekét arra, hogy sohase közelítse meg a kutyát, ha az eszik, vagy csontot rág. Ha azt akarjuk, hogy más kutyáját megsimogassuk, mindig a gazda engedélyét kell kérni, és a kutya gazdája vezeti be a „bemutatás” folyamatát. A kutyát sohasem szabad elölről vagy hátulról megközelíteni. Ha már elég közel vagyunk, lassan kézháttal mozgassuk kezünket a kutya felé, hagyjuk hogy megszimatolja. Csak ezután vegyük a bátorságot, hogy a kutya oldalát megsimogassuk. Ha ellenben azt látjuk, hogy a kutya nem szimatolja meg a kezünket, „visszahőköl”, akkor hagyjuk abba a kísérletet. A gyermek mindig legyen szülői felügyelet alatt, ha kutyához közelít, vagy azzal játszik. Ha idegen kutya közeledik, a gyermekek könnyen megijednek, futni kezdenek, felsikoltanak és ez megrémíti a kutyát, amelyik lehet, hogy csak érdeklődik, vagy barátkozni szeretne. Kell tudni, hogy idegen kutyát a gazdája engedélye nélkül tilos megközelíteni, a gyermek hagyja békén a kóbor kutyát! Békén kell hagyni a kutyát, ha az:

ÉP TESTBEN …

„kimutatja a foga fehérjét”, morog, hirtelen hátrafelé mozdul, „visszahőköl”, feláll a szőr a hátán. Mivel kezeljük a kutyaharapást? Természetesen ne a szőrével! A bőr sérülésével járó sebeket mindig mutassuk meg orvosnak! A következmények megfelelő sebellátással megelőzhetők. A kutyaharapás okozta sérülések jellemzője, hogy a fogak roncsolnak, ez kedvezőtlen a gyors, szövődménymentes gyógyulás szempontjából. A másik fontos jellemző, hogy kedvenceink szájában sok baktérium, kórokozó él. Ezek a sebbe kerülve fertőzést okoznak. A veszettség és a tetanusz a kutyaharapás legsúlyosabb következményei. Ezeken kívül, még számtalan egyéb sebfertőzés is létrejöhet. Elsődleges a seb ellátása, de harapott sebet csak orvos kezeljen. Ezért mindenféle kutyaharapással jelentkezzünk orvosnál, a sérülést mutassuk meg. A tetanusz (merevgörcs) megelőzése céljából pedig emlékeztető oltást kell adni, ha a sebbe föld vagy egyéb szennyeződés került. A veszettség kivédésére nem adunk automatikusan védőoltást. Könnyű a helyzet, ha a kutya gazdája ismert, és igazolni tudja, hogy a kutyát beoltották. A kutya oltási igazolványát be kell mutatni, ilyenkor nem kell félnünk a veszettség kialakulásától. Ha nem biztos, hogy be volt oltva a kutya, akkor az ebet meg kell figyelni, ez természetesen az állatorvos feladata. Tízennégy napos megfigyelés szükséges, mert a betegségnek ennyi a lappangási ideje. Ha a kutyán a betegség tünetei mutatkoznak, a harapott ember oltását azonnal el kell kezdeni. Tudni kell: 1. Ha kiskutya tulajdonosai leszünk akkor 6-7 hetes kortól már védőoltásokat kell kapjanak, melyek sorrendjét az állatorvos állapítja meg. A védőoltásokat mindig megelőzi a féregtelenítés. A veszettség elleni védőoltást lehet adni 12 hetes kor előtt is, de ajánlott 12 hetes kora után. A veszettség elleni védőoltást minden évben kell ismételni. Minden védőoltást a kutya egyéni oltási igazolványában fel kell jegyeztetni.

/ 23

2. A veszettség emberre, állatra nézve egyaránt gyógyíthatatlan, halálos kimenetelű betegség, ezért fertőzés gyanúja esetén azonnal orvoshoz kell fordulni. A veszettség kórokozója vírus, melyet a fertőzés forrása, a veszettség vírusát ürítő állat. A vadon élő állatfajok közül elsősorban a róka jelent fertőzésveszélyt, ritkábban az őz és vaddisznó. A háziállatok közül főként a macskák és a kutyák érintettek. A veszettség vírusát a fertőzött állat vagy személy nyála terjeszti. A szervezetbe harapott, a bőrön lévő nyitott seben keresztül, vagy a nyálkahártya közvetlen kontaktusa révén jut be. A fertőzött állat nyálában már a panaszok fellépése előtti 5–10. napban jelen lehet a vírus, vagyis a még egészségesnek látszó állat is terjeszti a betegséget. A veszettség legelső és legjellemzőbb tünete az, hogy az állat viselkedése megváltozik. A betegség többnyire depresszióval kezdődik, majd fokozott ingerlékenység, nyálfolyás, a megmart testrészben jelentkező erős, görcsös fájdalom, nyelési görcsök, agyvelőgyulladás, zavarodottság, általános bénulás lép fel. Az állat halálát légzésbénulás okozza, a betegség kb. 5-15. napján. Egyes fajonként eltérő tünetek dominálhatnak. A vadon élő állatok rendszerint elvesztik óvatosságukat, természetes félelemérzésüket, szelíddé válnak. A veszett róka elkóborol lakóhelyéről, lakott területekre is bemerészkedik. Bármely váratlan inger, hang, fény vagy érintés azonban hirtelen agresszivitást válthat ki benne. A kutyák gyakran különböző tárgyakat rágnak meg és nyelnek le, majd nyelési nehézség lép fel. Az állat szomjas, de mégis kerüli a vizet, hangja rekedt. Később egyre nyugtalanabbá válik, hangtalanul támad állatra, emberre. Az izombénulás miatt kancsalság jelentkezik, ami furcsa, vad tekintetet kölcsönöz neki. A betegség e szakaszát levertségi állapot követi, majd a betegség végső stádiumában lógó állkapocs, bő nyálfolyás, végül a hátsó lábaktól kiinduló, fokozatos bénulás lép fel. A macskák veszettsége döntően dühöngő formában zajlik le.

24 /

TARKABARKA – MAGAZIN


„Itt a farsang, áll a bál”… Gál Katalin

A farsang a jókedv, derű, móka, kacagás ideje. Felnőttek, gyerekek szebbnél-szebb, kreatív jelmezbe bújva lepik meg környezetüket a hagyományos farsangi mulatságokon. Az alábbiakban egy könnyen és gyorsan elkészíthető, ugyanakkor mutatós jelmez készítését szeretném bemutatni.

Szõlõ jelmez A jelmez elkészítését a fejdísszel kezdjük, amelyet zöld kartonból állítunk össze. A fej kerületének megfelelő

Fánk Gál Katalin

A fánk világszerte kedvelt sütemény. Európában hagyományosan farsangkor sütik. Sütésénél ügyelni kell az olaj hőmérsékletére, amikor beleteszszük a tésztát. Ha nem elég meleg, a tészta magába szívja az olajat, ha túl forró, megég. A hőmérsékletet fogvájóval ellenőrizzük: beledobjuk a serpenyőbe, és ha körülötte serceg az olaj, megfelelő a sütéshez.

Farsangi fánk

méretű fejpántot vágunk, és iratkapoccsal összefogjuk. Szőlőleveleket és indákat alakítunk ki zöld papírból, és ezeket a fejpántra rögzítjük. A testre különböző méretű lufikat fújunk fel, amelyeket madzagok segítségével rögzítünk. Érdemes a nagyobb méretű lufikat felülre helyezni, és hasonló árnyalatú lufikat kombinálni az élethű hatás kedvéért. Jó mulatást!

Hozzávalók: 7 dl liszt, 4 tojássárgája, késhegynyi só, 3 dl tej, 4 evőkanál olvasztott vaj, 1 kanál cukor, 3 dkg élesztő, porcukor, gyümölcskocsonya vagy szörp. Az élesztőt a cukorral és egy deci tejjel megkelesztjük. A keverőtálba öntjük a tojássárgáját, kissé megsózzuk, és állandó kavarás mellett hozzáadjuk a többi langyos tejet, a 7 dl lisztet, a megkelt élesztőt és az olvasztott langyos vajat. Fakanállal alaposan kidolgozzuk, hólyagosra verjük. Az edényt letakarva a tésztát egy óráig kelesztjük. Lisztezett deszkára borítjuk, hüvelykujjnyi vastagra kihúzzuk, pohárral kivagdaljuk, és ismét kelesztjük fél órát. Forró olajban kisütjük úgy, hogy amíg az alsó fele sül, az

edényt lefödjük, majd miután a fánkokat megfordítottuk, fedő nélkül sütjük tovább. Így lesz szép „szalagos”felnő, és a derekán világos csík képződik. A kisült fánkokat papírszalvétára szedjük, néhány perc után tálra rakjuk, és porcukorral meghintve forrón tálaljuk. Finom gyümölcsszörpöt vagy gyümölcskocsonyát kínálunk mellé.

Csörögefánk Hozzávalók: 25 dkg liszt, 3 tojássárgája, 5 dkg vaj, csipetnyi só, 1 kiskanál cukor, 1 evőkanál tejföl, 1 kiskanál ecet, 3-4 evőkanál bor, késhegynyi szódabikarbóna, olaj a sütéshez, vaníliás porcukor. Az anyagokat gyúródeszkán finom, puha tésztává állítjuk össze, és sokáig gyúrjuk, amíg már nem ragad a kézhez és hólyagos lesz. Melegített lábassal letakarjuk, és legalább ½ óráig pihentetjük. Késfok vastagra kinyújtva, (kevés lisztezéssel) derelyevágóval 2 cm széles, 6-7 cm hosszú csíkokra vágjuk, minden csík közepébe hosszan belevágunk, a két csücsköt a lyukon áthúzzuk, egyiket felülről, másikat alulról, és bő forró olajban szép aranysárgára sütjük. Vaníliás porcukorral behintve, melegen tálaljuk.

GYERGYÓÚJFALU KÖZSÉG KÖZÉLETI ÉS KULTURÁLIS HAVILAPJA. II. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM, JANUÁR. Tartalom

Recommend Documents