GASTROKER VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

GASTROKER VENDÉGLÁTÓIPARI ÉS KERESKEDELMI SZAKKÉPZŐ ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székhely: 8200 Veszprém, Cholnoky J. u. 21.

Készítette:

______________ Vizl Lőrinc Ottó Igazgató

Elfogadta:

Gastroker Szakképző Iskola nevelőtestülete a …………/2013 (………)számú határozatával

Jóváhagyta:

………../2013 (………) számú határozatával az intézmény vezetője

Hatályos:

A kihirdetés napjától visszavonásig A kihirdetés napja:

PH.

Szülői szervezet: ________________ Véleménynyilvánítók:

DÖK: _________________________

Egyetértését kinyilvánította:

_______________________ Fenntartó nevében aláírás

OM azonosító szám:

100529

A dokumentum jellege: Megtalálható:

Nyilvános http://www.gastrokeriskola.hu

1

Pedagógiai program

1. PREAMBULUM 1.1. Általános ismertető 1.1.1. Az iskola hivatalos elnevezése, címe, telefonszáma GASTROKER Vendéglátóipari, Kereskedelmi és Közgazdasági Szakközép- és Szakiskola

1.1.2. Az iskola új neve 2013. március 31-től: GASTROKER Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Székhely:

8200 Veszprém, Cholnoky J. u. 21.

Telephely:

8200 Veszprém, Rózsa u. 48. 8200 Veszprém, Victor Hugó u. 25.

Telefon: 88/442-276 E-mail: [email protected], [email protected]

1.1.3. Az iskola fenntartója Alternatív Szakképzésért Alapítvány Cégjegyzékszám: PK 60125/1995/2. (1995. 05. 29)

1.1.4. Az iskola beiskolázási körzete Iskolánk országos beiskolázású, de tanulóink meghatározó többsége veszprémi lakos, vagy a megyeszékhelyhez közeli településekről bejáró tanuló.

1.1.5. Alapító okirat Alapító okiratának száma: PK 60125/1995/2. (1995. 05. 29) Működési engedély száma: XIX-B-009/00581-6/2012. (2012.október 16.) Működési engedély kiadója: Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály Az iskolában az Alapító Okiratban foglalt képzési formák folyhatnak. Az aktuális képzési formákat az éves munkaterv tartalmazza. Az iskola az Alapító Okirat alapján indított, az Országos Képzési Jegyzékben (OKJ) szereplő szakképesítéseknek megfelelő végzettséget tanúsító végbizonyítvány kiadására jogosult.

2

Pedagógiai program

1.1.6. Osztályok, tanulócsoportok száma A kerettanterv változásait figyelembe véve a 2012/2013-as tanévtől a következő osztályokat indítjuk iskolarendszerű nappali képzés keretében. Az adott tanévre vonatkozó aktuális keretszámunkat a beiskolázási tervünkben tesszük közzé az adott tanév őszi időszakában. Gazdasági szolgáltatási szakterület (4 évfolyam)  vendéglátás – idegenforgalmi szakmacsoport  kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

0,5 osztály 0,5 osztály

Érettségire épülő OKJ-s szakképesítések  vendéglős 2 évfolyam  kereskedő 2 évfolyam

1 osztály 1 osztály

Szakiskola 9-10. évfolyam  kereskedelem-marketing szakmacsoport  vendéglátás - idegenforgalom szakmacsoport

1 osztály

2013. szeptember 1-jétől Gazdasági szolgáltatási szakterület (4 évfolyam)  vendéglátás – turisztika szakmacsoport  kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport

0,5 osztály 0,5 osztály

Érettségire épülő OKJ-s szakképesítések  vendéglátásszervező – vendéglős 2 évfolyam  kereskedő 2 évfolyam

1 osztály 1 osztály

Szakiskola 9-10. évfolyam  kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport  vendéglátás - turisztika szakmacsoport

1 osztály

A Veszprém Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztálya által kiadott engedély alapján az Országos Képzési Jegyzékben szereplő alábbi szakmák oktatását kezdhetjük meg: 2012/2013-es tanévtől  Vendéglős  Vendéglátásszervező – vendéglős  Kereskedő  Bolti eladó  Ruházati eladó  Élelmiszer- és vegyi áru eladó  Eladó  Pincér  Szakács 2011/2012-es tanévtől lehetőségünk van a következő osztályok indítására:  Közgazdasági szakközépiskolai osztály (4 éves, a kimenete érettségi vizsga)  Nyelvi előkészítő osztály (5 éves, a kimenete érettségi vizsga)  Pénzügyi számviteli ügyintéző (érettségi utáni képzés)  Cukrász (hagyományos 2+2 éves képzés) 3

Pedagógiai program  Előrehozott 3 éves előrehozott szakiskolai szakmai képzés (szakács, cukrász, pincér)  Hároméves szakiskolai szakképzés (szakács, cukrász, pincér)

1.1.7. Az iskola oktatási szerkezete Iskolánkban vendéglátás – idegenforgalom, valamint kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportos, 4 évfolyamos, nappali tagozatos szakközépiskolai képzés folyik, amelyre – érettségi után – 2 éves, nappali tagozatos iskolarendszerű képzés keretében ráépül a vendéglős és a kereskedő OKJ-s középfokú szakvégzettséget adó képzés. Szakiskolai képzés keretében  bolti eladó 2+2  ruházati eladó 2+2  szakács 2+2  pincér 2+2  szakács 3  pincér 3  ruházati eladó 3  élelmiszer- és vegyi áru eladó 3  eladó 3 (2013. szeptember 1-jétől) éves képzéseket szervezünk. 2013. szeptember 1-jétől szakiskolai képzés keretében a 2+2 éves képzés már nem szervezhető, helyette 3 éves képzés indul szakács, pincér, eladó szakmákban. A középfokú nevelési oktatás szakasza a 9. évfolyamon kezdődik és a 12. évfolyam (nyelvi előkészítő osztálynál a 13. évfolyam) végéig tart. A szakmai orientáció képzési szakasza a befejezett 8 osztály után felvételt nyert tanulók számára két év. A tananyagtartalmakat a NAT és a Kerettantervi ajánlások határozzák meg. A közismereti oktatás során a természettudományos tantárgyakat és a humán műveltség tartalmú tantárgyakat, valamint idegen nyelvet tanulnak a tanulók. A szakmai orientáció szerepe a választott szakterület (gazdasági szolgáltatási szakterület, mely magába foglalja a vendéglátás-idegenforgalom (vendéglátás – turisztika), valamint a kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportokat) közös alapismereteinek és készségeinek megismerése. A szakmai alapozó képzési szakasza az érettségi vizsgát megelőző két év. Ezeken az évfolyamokon közismereti és szakmai alapozó elméleti, gyakorlati tantárgyakat tanítunk (vendéglátó és turizmus ismeretek, szállodai ismeretek, ételkészítési ismeretek, cukrászati ismeretek, pincér ismeretek, marketing, közgazdaságtan (elméleti gazdaságtan), szakmai idegen nyelv, tanirodai gyakorlat). A sikeres érettségi vizsga lehetővé teszi a tanulók számára a jövő tervezését. Szakmai képesítést szerezhetnek iskolánkban (Vendéglős, Vendéglátásszervező – vendéglős, Kereskedő) vagy tanulmányaikat egyetemen, főiskolán folytathatják. A szakmai képzés kiterjesztésével biztosítjuk a naprakész ismeretek tanításával a szakmai bizonyítvány megszerzését. Ez a szakasz a munkahelyi igényeknek megfelelő ismeretek elsajátításának és készségek megszerzésének az időszaka. A szakképzés a mindenkor hatályos törvényi 4

Pedagógiai program szabályozásnak megfelelő tartalommal, az érvényes OKJ szerinti tartalmak és követelmények szerint jelenik meg. Szakközépiskola: Gazdasági szolgáltatási szakterület  vendéglátás idegenforgalmi szakmacsoport (vendéglátás - turisztika) 9-10. osztályban szakmai orientáció, 11-12. osztályban szakmai alapozó  kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoport 9-10. osztályban szakmai orientáció, 11-12. osztályban szakmai alapozó  Az érettségi után az OKJ-ben meghatározott szakmai vizsgakövetelmények alapján, szakmai vizsgára való felkészítés folyik. Szakiskola: Az iskolai nevelés-oktatás 9-10. évfolyamon a szakképesítés megszerzésére irányuló, felkészítő szakasz vendéglátás orientáció és kereskedelem orientáció szakterületen. Az általános műveltséget megalapozó szakasz után kezdődik az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott évfolyamokon a szakképzés: szakács, cukrász, pincér, bolti eladó, ruházati eladó, élelmiszer- és vegyi áru eladó, eladó szakmákban. 2013. szeptember 1-jétől szakiskolai képzés indul szakács, pincér, eladó szakmákban, mely tartalmaz közismereti és szakmai órákat a helyi tantervnek megfelelően.

1.2. Összefoglaló tájékoztató 1.2.1. Az iskola irányítási – szerkezeti struktúrája

A közismereti tantárgyakat tanító pedagógusok közvetlen irányítását és ellenőrzését az igazgató és az igazgatóhelyettesek végzik. A szakmai oktatás tanárainak a tevékenységét az igazgató felügyeli. 5

Pedagógiai program Az igazgató, az igazgatóhelyettes, az iskolatitkár munkaköri leírása a tanári és osztályfőnöki munkaköri leírással együtt az SZMSZ-ben található meg.

1.2.2. Tárgyi, dologi feltételek Iskolánk a 2006/2007-es tanévtől a Cholnoky Jenő Általános Iskola elkülönülő – külön bejárattal rendelkező - részlegében önálló intézményként működik. Ezt tekintjük az iskola székhelyének. A 2012/2013-as tanévtől a Veszprém Megyei Jogú város Önkormányzatának tulajdonában lévő Cholnoky Könyvtár épületében (8200 Veszprém, Rózsa u. 48. szám alatt), mint az Iskola telephelyén 2 tanteremben folytatjuk az oktatást. Oktatási célra 9 osztályterem áll rendelkezésünkre, a testnevelés órák megtartásához az iskola sportlétesítményeit vehetjük igénybe. Számítástechnikai, audiovizuális tantermünk (Internet hozzáféréssel) a főépület különtermében található. Tanáraink az iskola önálló tanári szobáját használhatják, az iskolatitkárság az igazgatói iroda mellet található. Tanulóink rendelkezésére áll az iskolai könyvtár. Iskolánk házi stúdióval is rendelkezik. Minden tanteremben és a folyosókon a hangosítás megoldott. A Diákönkormányzat irányításával közlemények, iskolai ünnepélyek, zenehallgatás valósulhat meg. 2007. szeptember 1-től az Európai Uniós HEFOP 3.1.3 „kompetencia alapú képzés” megvalósítására nyert 18 millió forintból az iskola székhelyének minden tanterme multimédiás interaktív oktatási eszközökkel biztosítja a korszerű, színvonalas oktatást. Ennek a programnak a folytatására 2009 őszétől az „Új Magyarország Fejlesztési Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program” TÁMOP-3.1.4.-08/2-2008-0088 alatt elnyert 16 millió forintos pályázatból a tanárok továbbképzését, nyelvi labor, informatikai szaktanterem technikai színvonalának emelését oldottuk meg. 2011-ben intézményünk a „Referencia-intézmények országos kiépítése a Gastroker iskolában” címmel a TÁMOP-3.1.7.-11/2-2011-0245 pályázat keretében 4 000 000 Ft-ot nyert. A pályázatból a szakmai munka mellett, tanárok továbbképzése, laptopok, projektorok beszerzése valósult meg. Tanulóink szakmai képzése két helyszínen valósul meg. A szakács és felszolgáló szakmai oktatás helyszíne az iskola által működtetett Stadion Étterem, ahol egyszerre 2 x 12 tanuló oktatására alkalmas, minden igényt kielégítő tankonyha és a hozzá szükséges kiszolgáló helyiségek állnak az oktatás szolgálatában. Tanéttermünk lehetőséget biztosít a szakmai ismeretek elsajátításához. Kereskedelem - marketing szakmacsoportos tanulóink az iskolában kialakított oktatókabinetben sajátítják el szakmájukat. Munkahelyi gyakorlatokat az Interspar, JYSK, Tesco, Euronics áruházlánccal kötött együttműködési megállapodás alapján biztosítjuk. Munkahelyi gyakorlatokat a Veszprém Megyei Iparkamara által minősített képzőhelyeken oldjuk meg.

6

Pedagógiai program Az iskola megalakulása óta folyó fejlesztés következtében a szakmai képzéshez szükséges tárgyi feltételek rendelkezésünkre állnak. Rendezvényeink lebonyolításához nagyteljesítményű hangtechnikai felszerelésekkel is rendelkezünk. Az iskola eszközállományának gyarapodása, a tanulók létszámának növekedése, az oktatónevelő munka több helyszínen történő megvalósulásából származó nehézségek feloldása egyre inkább szükségessé tennék egy nagy iskolaépületbe való költözést.

1.2.3. Személyi feltételek Iskolánkban arra törekszünk, hogy munkatársaink rendelkezzenek a munkavégzéshez szükséges szakmai, illetve pedagógiai végzettséggel, megfelelő szakértelemmel. A kötelező órák számából következik, hogy a néhány alacsony óraszámú tantárgy esetén az iskola óraadó tanárokat foglalkoztat.

1.3. Az érdekegyeztetés, érdekvédelem, joggyakorlás fórumai 1.3.1. Diákönkormányzat (DÖNK)

Az iskolában működő diákönkormányzat elsődleges feladata a diákéletet színessé, tartalmassá tevő programok szervezése (elsősavató, mikulás-, és karácsonyi ünnepély, szalagavató, ballagás, illetve az osztályközösségek zenés-táncos rendezvényei). Nem kevésbé fontos szerepe van a diákönkormányzatnak a tanulói érdekképviseletben. A DÖNK tagjai az osztályközösségek által választott osztályképviselők és a választott tisztségviselők. A DÖNK munkáját az igazgató és az önkormányzat elnöke által felkért pedagógus segíti. A DÖNK munkáját segítő pedagógus rendszeresen tájékoztatja az igazgatót a diákönkormányzati üléseken felmerülő kérdésekről, véleményekről, javaslatokról. A segítő pedagógusnak kötelessége tájékoztatni a diákok vezetőit az aktuális feladatokról. Az iskola vezetője a tanévzáró értekezleten értékeli a DÖNK munkáját. A DÖNK tisztségviselői, illetve az osztályképviselők meghívás alapján részt vehetnek az iskolavezetési és nevelőtestületi értekezleteken (20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 120 .§. 6.). A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, az intézményi SZMSZ-ben meghatározott ügyekben. Az iskolai diákönkormányzat legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, ahova az osztályok választott képviselőket delegálnak. Az évi rendes diákközgyűlésen a DÖNK elnöke beszámol az előző 7

Pedagógiai program diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A választott képviselők diáktársaik nevében kérdéseket intézhetnek az iskola vezetőihez. A diákönkormányzat itt nem említett jogosítványait a Köznevelési Törvény tartalmazza.

A diákönkormányzat és érdekképviselet fórumai, lehetőségei A panaszok kezelése több fórumon is lehetséges. Ha egy diák úgy véli, hogy őt jogsérelem érte, segítségért fordulhat:  az osztály képviselőjéhez,  a DÖNK elnökéhez,  a diákmozgalmat segítő tanárhoz,  az igazgatóság, illetve nevelőtestület bármely tagjához, A panaszról értesült fél kötelessége a panasz továbbítása vagy kivizsgálása. Az arra illetékes köteles a jogsérelem megszüntetése érdekében intézkedni. Az írásban benyújtott panasz esetén a választ - a vonatkozó jogszabályban megjelölt határidőt betartva - írásban kell megadni. A tanuló az őt tanító pedagógus munkájáról sokféle fórumon nyilváníthat véleményt. Ha véleménynyilvánítás a Knt. 46. §. 3. g pontjának megfelelően történik, megfogalmazóját semmiféle retorzió nem érheti. A véleménynyilvánítás hivatalos formái az alábbiak: Bármikor elmondhatja véleményét, ha erre tanára felkéri, illetve ezt lehetségessé teszi. (A tanárnak és a diáknak érdeke, hogy a tanítás-tanulás folyamata mindkét fél számára az ideális körülmények között történjen. A felmerülő problémák azonnali, őszinte, tanító szándékú feltárása növeli a felek egymás iránt érzett bizalmát, a nehézségek megbeszélése, az esetlegesen ellentétes szempontok megismerése megelőzheti a tanár-diák kapcsolat megromlását, a probléma akuttá válását.) A diák kinyilváníthatja véleményét a diákközgyűlésen a választott képviselő közvetítésével, amennyiben az iskola egészének életét érintő kérdésről van szó. A diákönkormányzat kezdeményezhet a diákság körében kérdőíves véleménynyilvánítást. Kisebb súlyú problémák megtárgyalására az osztályfőnöki órán is lehetőséget kell és lehet találni. A hivatalosan elhangzott vagy leírt véleményeket az érintettek körének (tanári munkaközösség, iskolavezetés) mérlegelni kell. Ha a diákok által megfogalmazott egyéni vagy csoportos vélemény – akár pozitív, akár negatív – megerősítést nyer az osztály vagy tanulócsoport részéről, akkor az iskolavezetés köteles azt figyelembe venni értékeléseiben és későbbi döntései során. 1.3.2. Szülői Munkaközösség (SZM)

Feladata, hogy segítse az iskola és a szülői ház közötti kapcsolat elmélyítését. Kezdeményezzen és informáljon az iskola pedagógiai programja megvalósulása érdekében.

8

Pedagógiai program Az SZM tagjait az osztályközösségek szülői közössége választja. Minden osztályt két fő képvisel. Az SZM elnökét az osztályközösségek SZM-képviselői választják, tanácskozásaikat az elnök, az SZM tagok és az iskolavezetés egyaránt kezdeményezheti. Az SZM-nek döntési és véleményező jogköre van. Az igazgató az évfolyamonként szervezett szülői értekezleteken, az osztályfőnökök az osztályonként szervezett értekezleteken tájékoztatják a szülőket, az iskola egészét vagy nagyobb csoportot érintő problémákról, feladatokról. Az egyéni kérdések megbeszélésére szolgálnak a szülői értekezletek, az ezekkel egy napon szervezett fogadó órák, és a minden tanár órarendjébe beírt fogadó órák, ahol a szülő a tanárral való előzetes egyeztetés után találkozhat. Az írásbeli tájékoztatásra az ellenőrző könyv használata kötelező. A nevelőtestület és a szülők kapcsolatának egyéb lehetőségei: nyílt nap, családlátogatás, tanítási óra megtekintése (előzetes megbeszélés alapján) az iskolai rendezvények, ünnepélyek látogatása, osztályfőnöki órán pályaorientációs vagy pl. egészségügyi felvilágosító előadások, tájékoztatók tartása, kirándulás szervezése, illetve azon kísérőként való részvétel. 1.3.3. Iskolaszék

Iskolaszék létrehozását a 2013/2014-es tanévben szeretnénk megvalósítani. Tagjai: » Igazgató, igazgatóhelyettes  nevelőtestület » DÖNK képviselete  diákság » Szülői Munkaközösség  SZM Működése: Knt. 73.§-ában szabályozott.

1.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága Az iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát, Házirendjét, Éves Munkatervét, Pedagógiai Programját a szülők és a tanárok szabadon megtekinthetik.

1.5. Választható tantárgyak , foglalkozások a pedagógusválasztás szabályai, csoportbontások szervezési elvei Az iskola nagyságrendjéből következően a felajánlott választható tantárgy a földrajz. A foglalkozások a diákok igényeinek felmérése alapján és a finanszírozhatósági szempontok figyelembevételével lesznek kialakítva. Pedagógus választás: A diák és szülői igények felmérése után, az iskola érdekeinek figyelembevételével és az óraszámok egyenletes elosztásával alakítjuk ki. Iskolánkban a tanulók angol, illetve német nyelv közül választhatnak. Csoportbontást idegen nyelv tantárgyból szervezünk. Az első héten felmérik a kollégák a nyelvtudás szintjét, és ennek 9

Pedagógiai program megfelelően, ha a létszám és a finanszírozás engedi megbontjuk a csoportokat vagy felzárkóztatást szervezünk.

10

Pedagógiai program

2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. Az intézményünkben folyó nevelő. oktató munka alapelvei, céljai, feladatai Elsődleges célunk, hogy tanulóinknak sokoldalú, az EU elvárásainak megfelelő szakképzettséget adjunk, amely a szakmai tudáson, gazdasági ismeretek elsajátításán túl alapot ad az új vagy magasabb szintű képesítések megszerzésére is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkban alakuljon ki az élethosszig tartó tanulás igénye. Személyiségünk tükrözze választott szakmájuk megbecsülését, hozzáállásuk pedig magas fokú önérzetet és feltétlen becsületet mutasson. Mindezek elérésének céljából 2007-től iskolánk a HEFOP 3.1.3-as program keretében, 2009től pedig a TÁMOP 3.1.4-es projekt keretében valósítja meg nevelési céljait. Célok

A célok megvalósítása, feladatok

Tanórákon és tanórán kívüli tevékenységeken, rendezvéValamennyi értelmi képesség és az egész nyeken az ehhez szükséges feladatok összeállítása, tevészemélyiség fejlesztése kenység megszervezése. Az egyéni bánásmód elvének alkalmazása. Alapkészségek fejlesztése

Csoportbontás, projektmunka és differenciált oktatás módszerét és különböző kooperatív technikákat alkalmazunk.

Az esztétikai érzék fejlesztése a külvilágra nyitott rálátással. Zeneértő és érzékelő képesség kialakítása, fejlesztése. Szín- és formaérzékük fejlesztése, különböző Esztétikai érzék, kézügyesség fejlesztése manuális tevékenységek végeztetésével. Szín- és formaritmus fejlesztése, térlátás kialakítása, térábrázolás fejlesztése. Jól felkészült, nagy szaktudású oktatók tanítsák a szakmákra a tanulókat! Tantárgyi és szakmai versenyezetéssel szerzett tapasztaVégzett tanulóink feleljenek meg választott lataikkal gazdagítjuk diákjaink tudását. Minden tanár és szakmájuk normáinak (szakmai tudás, oktató feladata tantárgyán keresztül az etikai normák etikai normák, kommunikációs készség) elsajátíttatására. Nagy hangsúlyt fektetünk az anyanyelv tanítására, amely a kommunikációs készség kialakításának alapvető feltétele. EU-s elvárásoknak való megfelelés. A tanulók ismerjenek legalább egy idegen nyelvet olyan fokon, hogy azt a hétköznap- Magas színvonalú szakmai képzés és szakmai nyelv taníokban és mindennapi munkájukban és a tása. kommunikációs helyzetekben alkalmazni tudják Szerezzenek tapasztalatokat a hagyományos és az új technológiákon alapuló Modern eszközök használatával biztosítjuk az ismeretszakmai és informatikai eszközök és in- szerzést (interaktív tábla, internet). formáció hordozók használatában

11

Pedagógiai program Célok

A célok megvalósítása, feladatok

Értékesíthető szakképzettség

Korszerű szakmai ismeretek elsajátíttatása, tapasztalatszerzés a hagyományos és az új technológiákon alapuló szakmai és informatikai eszközök és információhordozók használatában. Az informatikai úton szerzett tudás igényének kialakítása. Megfelelő idegen nyelvtudás valamennyi szakmai területen (kereskedelem, vendéglátás, idegenforgalom).

Életközeli tanulási környezet kialakítása

A kompetenciamérések eredményeinek felhasználása, javító tevékenység megszervezése

A tantárgyakon keresztül olyan feladatok adása, módszeLogikus, rugalmas, fegyelmezett gondol- rek alkalmazása, melyek az ismeretek elsajátítását, a kodásra nevelés munkaerőpiacon való könnyebb elhelyezkedést és a hétköznapi életben való eligazodást segítik. Legyenek képesek eligazodni és tájékoKönyvtárhasználatra, internet tudatos használatára, irozódni a különböző információs anyagokdalmi művek rendszeres oktatására ösztönözzük tanulóban (lexikon, internet…) és ezek inkat az órai és az otthoni feladatok végzéséhez. gyűjteményeiben (múzeumok, könyvtár…) Számítástechnika és egyéb tantárgyi, idegen nyelvi órákon A számítógép kezelés alapjainak elsajátí- a helyi tanterv alapján, valamint délutáni foglalkozásokon a tása gép használatának minél teljesebb megismertetése a különböző tananyagok elsajátításához. Minden tanórán a helyes beszédre ösztönözzük tanulóinMegfelelő szövegértés, beszédkultúra, kat. Pl.: a dolgozatokban a tanároknak ki kell javítaniuk a az anyanyelv minél teljesebb értékű súlyos helyesírási hibákat, helyesbíttetniük kell a maismerete. gyartalan, pontatlan megfogalmazásokat stb. A tanulók felkészítése a gazdasági jellegű hírek értelmezésére, a szakterülethez kapcsolódva

Figyelemmel kísérjük a gazdasági híreket, beépítjük azokat a tanóra anyagába és a tanórán kívüli tevékenységekbe a szakmai ismeretszerzés fejlesztése érdekében. Ahol lehet, a tanulóinkat is bevonjuk az „adatgyűjtésbe”. Pl.: Híradó, és a napilapok, Internet figyeltetése és az ezekhez kapcsolódó feladatok adása.

Egészséges életmódra való felkészítés (megfelelő testi, lelki, szociális nevelés)

Az egészségnevelési program megvalósítása tanórákon és osztályfőnöki órán és az iskolán kívüli rendezvényeken.

Környezetvédelemre nevelés: a diákok ismerjék meg az emberi tevékenységek okozta környezetkárosító folyamatokat, azok megelőzésének és megszüntetésének lehetőségeit

A környezeti nevelés programban foglaltak szerinti nevelés megvalósítása tanórákon, osztályfőnöki órán és az iskolán kívüli rendezvényeken. (versenyek, sportolási lehetőségek, drog-prevenciós pályázat).

A tanulók minél jobban kötődjenek az iskolához Tartozzanak valahová, legyenek fontosak, számítsanak rájuk

Jó légkör megteremtése, a tanulók empátia készséggel történő megközelítése, színvonalas képzés biztosítása. Szabadidős tevékenységek szervezése, könyvtár és sportolási lehetőségek felkínálása, különböző közösségi programok szervezése.

12

Pedagógiai program Célok

A célok megvalósítása, feladatok

Megfelelő pedagógiai módszerek, motiváció alFontosnak tartjuk, hogy iskolánk gyermekmeg- kalmazására törekszünk. Ezért differenciált oktatartó képessége a jövőben is jó maradjon. Jó tással, a gyermekek fejlődésének figyelmemmel gyermekmegtartó képesség. kísérésével törekszünk a sokoldalú személyiségfejlesztésre. Képességet fejleszteni ismeretek nélkül nem lehet. A fejlesztésekhez felhasználjuk az előző évek orA tudás és képességfejlesztés helyes arányának szágos kompetenciaméréseinek eredményét, egyéni megtalálása fejlesztési terveket készítünk, kooperatív technikákat alkalmazunk. A magatartási zavarral küzdő tanulók megtartása, beilleszkedésük segítése.

Osztályfőnök kapcsolatot tart a szülőkkel, az ifjúságvédelmi felelőssel a DÖNK-kel és az osztállyal.

A veszélyeztetett tanulók védelme.

Ifjúságvédelmi felelős és az osztályfőnökök figyelemmel kísérik a gyermeket a szakszolgálatok segítségével. Ahol szükséges, intézkedést kezdeményeznek.

Megfelelő etikai normák.

Etikai ismeretek elsajátíttatása a mindennapi oktató – nevelő munkában.

Tehetséggondozás.

Szakkörök, differenciált feladatok, projektmunkák, pályázatok irányított otthoni munkáltatás, csoportbontás.

Egyéni fejlesztési terv készítése.

A HH, HHH, SNI- diákok, beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók, veszélyeztetett tanulók, tehetséges tanulók, felzárkóztatást igénylő tanulók részére.

Korrepetálás, tanulási módszerek ismertetése, elsajátítása, kooperatív technikák és differenciált feladatok alkalmazása. Pedagógusaink továbbképzéseken elsajátították a tanulásszervezési eljárásokat, módszereket, ezeket Újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése. átadják tanulóiknak a hatékonyabb tanulás érdekében. A tanulók felzárkóztatása.

Esélyegyenlőség érvényesítése.

A differenciált oktatás, kooperatív technikák alkalmazásával a tanulók saját magukhoz mérten haladhatnak a tananyag elsajátításával.

Mindennapi munkánkkal, szolgáltatásainkkal az iskola egésznapos igénybevételének lehetőségeivel Iskolánk minden területén a lehető legteljesebb is feltételeket kívánunk adni az eredményes iskolai mértékben nyitott legyen a tanulóink és munkavégzéshez, sikerélmény eléréséhez (szabadgondviselőik számára. idős tevékenységek, könyvtár, sportolási lehetőségek). Élethosszig tartó tanulás igényének kialakítása.

További tanulmányok folytatására ösztönzés (érettségi, érettségire épülő képzések, szakképzés) a pedagógusokban is (továbbképzések).

13

Pedagógiai program Célok A tevékenységbe ágyazott, élményszerű tapasztalati oktatás. Digitális írástudás elterjesztése, fejlesztése.

A célok megvalósítása, feladatok Számítógépes nyelvi programok, szemléltető eszközök használatával. Tanműhelyeinkben és rendezvényeken a munkaerő piaci környezetben történő munkavégzés. IKT eszközök (interaktív tábla, projektor, videó, DVD, stb) használata a tanórákon, melyeknek segítségével hatékonyabb a tanítás.

A kulcskompetenciák kialakítása diákjaink sokféle és egyénre szabott fejlesztését valósíthatja meg, például személyi, szociális, kognitív és a szakmai előrelépést biztosít számukra. Így a tanuló a megújuló követelményekhez jobban tud alkalmazkodni.

Helyi tantervünk munkaerő piaci elvárásokhoz történő igazításával, a továbbképzések és belső ellenőrzések tapasztalatainak, és módszertani gyűjtések anyagainak alkalmazásával érhetjük el.

Minőségi munkavégzés a kompetenciaalapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése, fejlesztése és megvalósítása.

Az iskola valamennyi munkatársában tudatosuljon a szakmai munkájára vonatkozó jogszabályok és a szakmai elvárások fontossága, azok követelményei és a közösen értelmezett pedagógiai elveknek való megfelelés, a szakmai megújulás igénye.

Adaptív oktatásszemlélet elterjesztése, fejlesztése. Alapszükséglet: o kapcsolat o kompetencia, képesség o autonómia (önállóság)

Ez a szemlélet minden gyermekre irányul, természetesnek veszi a tudásszintbeli különbségeket, célja minden tanuló teljesítményének növelése. (kooperatív technikák alkalmazásával)

Az egymás megértésére, elfogadására, megbecsülésére nevelés tantestületünk egyik fő alapelve, a szegregációmentes együttnevelési környezet kialakításáért. Iskolánk népszerűségének növelése.

A másik fél munkájának elfogadása és tisztelete kell, hogy vezérelje tanárainkat és tanítványainkat! A jó hangulatú, eredményes oktatás, nevelés egyik feltétele a mérési értékelési rendszerünk egységesítése, annak céltudatos végrehajtása. Sokoldalú képzési kínálat, az átjárhatóság biztosítása (pl.: szakközépiskolában a tanirodai képzés bevezetése, pályázatokon való részvétel.)

2.2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai tanulási folyamatot irányító, segítő, támogató és innovatív pedagógusok képzése pedagógus továbbképzések fokozatosság és folyamatosság elvének követése kooperatív módszerek alkalmazása digitális írástudás fejlesztése projekt módszer használata prezentációs technikák alkalmazása a nevelő – oktató munka során felmerülő értékesítési módszerek használata a pedagógus naprakész szakmai felkészültsége, példamutató magatartása a pedagógus érezteti a tanulóval, hogy értük dolgozik, kész figyelni rájuk a pedagógusnak van ideje beszélgetni a diákjaival pedagógusok ösztönzése a számítógépes ismeretek elsajátítására, tanórai használatára a pedagógus érdeklődést mutat a tanulók munkája, játéka, környezete iránt 14

Pedagógiai program a kölcsönösen vállalt megállapodások és kötelezettségek teljesítése diszkréció a tanulók családi helyzetére vonatkozóan a gazdasági és társadalmi ismeretek elsajátíttatása a gyerekekkel gyakorlati példákon keresztül széles körű rálátás kialakítása a gazdasági folyamatokra kapcsolattartás más vállalkozókkal, tapasztalatcsere a szakképző tanulók saját tanműhelyben történő gyakorlati képzése ösztönzés a szakmai megújulásra tantermek önálló díszítése, formálása a pedagógus segítségével a kommunikációs készség fejlesztése a tanórákon, de különösen a kommunikáció és szakmai kommunikáció órákon beszédkészség fejlesztése magyar és idegen nyelveken helyes beszéd a pedagógus részéről, a gyermek helytelen beszédének korrigálása az idegen nyelvek gyakorlatban való használhatóságának növelése részvétel helyi és országos ifjúsági programokon hagyományápolás: pl.: megemlékezés ünnepeinkről a közösségi szellem erősítése, együtt játszás, dolgozás öröme a tolerancia képességének kialakítása és erősítése egymás személyiségi jogainak tiszteletben tartása motiváció a tanulásra, közösségi programokra tárgyi jutalmazás rendezvények az iskolában közös rendezvények a családokkal szakmai és tantárgyi versenyeken, egyéb versenyeken (környezetvédelmi, sport stb. versenyeken való részvétel) látogatás országos szakmai rendezvényeken egészségnevelési- és környezeti nevelési program megvalósítása higiéniai elvárások tudatosítása a tanulókban szakmai és tantárgyi pályázatokon való részvétel jól felszerelt könyvtár: szakmai területenként elkülönítve, állományának folyamatos frissítése megfelelő tankönyvek kiválasztása a könyvtár használata szakórákon a számítógépek délutáni használatának megteremtése a „nyitott” számítógéptermi foglalkozásokkal videó, DVD, CD zenei anyagok használata számítógéppark folyamatos karbantartása, minőségi fejlesztése tömegsport szervezése városi sportrendezvényeken való részvétel a művészetek alapjainak megteremtése ének, rajz órákon szakköri foglalkozások: pl: stúdiós szakkör tárgyi eszközök biztosítása

15

Pedagógiai program

Az osztályfőnök feladatai és hatásköre: alaposan ismernie kell tanítványai személyiségét, az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli és irányítja tanulóit, együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a jó tanulóközösség kialakítását, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői közösségének tagjaival, az osztályt tanító tanárokkal, szakoktatókkal, a tanulók életét és tanulmányait segítő egyéb más személyekkel, gondot fordít a dolgozatírás, házi feladatok és egyéb tanulmányi elfoglaltságok egyenletes elosztására az osztály számára, figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére, felzárkóztatására, rendszeresen tájékoztatja a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről, ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőt gyermeke magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről, ellenőrzi a tanulók ellenőrző könyveit az éves munkatervben rögzítettek szerint, meggyőződik arról, hogy a tanulók beírják-e jegyeiket, a szülők látják-e a tanári bejegyzéseket, szülői értekezletet, fogadóórát tart az iskolai munkatervben rögzítettek szerint, szervezi a szülői szervezet vezetőjének megválasztását, az érdekeltekkel egyetértésben javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, segélyezésére, büntetésére, ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket, (osztálynapló, anyakönyv, törzslap, bizonyítványok kiállítása, statisztikai jelentések, továbbtanulással kapcsolatos adminisztrációk, stb.) elvégzi a munkaköréhez kapcsolódó adminisztrációs tevékenységet, az intézményi munkaterv alapján az osztálynaplóval, a törzslappal, a tanulók ellenőrzőjével, bizonyítványával kapcsolatos adminisztrációt, tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, közreműködik a gyermekvédelmi és ezzel kapcsolatos prevenciós munkában, összehangolja az iskola és a család nevelő munkáját, részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a diákönkormányzat munkáját, gondoskodik a kötelező orvosi vizsgálatokon való megjelenésről, saját hatáskörében évi 3 nap távollétet engedélyezhet a tanulónak szülői kérésre, jogosult mikro értekezlet összehívására, részt vesz a munkaközössége és az iskola egészét érintő megbeszéléseken, értekezleteken, ismerteti a házirend, PP, SZMSZ – a tanulókat, szülőket érintő – részeit a tanulókkal, szülőkkel.

16

Pedagógiai program

A pedagógusok feladatai és hatásköre: 2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Minden pedagógus nevelő – oktató munkájával, magatartásával mintaként szolgál a tanulók személyiség fejlesztésében. A tanulók ismerjék meg intézményünket, alapdokumentumainkat (pl.: Házirend). A tanulók illeszkedjenek be az iskola- és osztályközösségbe. Legyenek képesek beilleszkedni a különböző szűkebb vagy tágabb csoportokba. Ismerjék meg helyüket a családban, az iskolában és a társadalomban. Sajátítsák el ezeken a területeken a helyes viselkedési formákat, a helyes értékek szerinti életmódot. Tudják értelmezni a bizalom szerepét a családban. Ismerjék meg a serdülőkor életkori sajátosságait. Legyenek képesek kritikus önjellemzésre. Sajátítsák el az egyes tantárgyakhoz kapcsolódó tanulási módszereket. Ismerjék meg diákjaink a nevelő – oktató munka során saját környezetüket, megyénket, régiónkat. Legyenek képesek a konfliktuskezelésre. (dac, ellenállás, lázadás) Ismerjék fel az ifjúsági bűnözés és az unalom összefüggéseit, a drogveszély – drogfüggőség – káros szenvedélyek, dohányzás következményeit. Vegyenek részt drogprevención, óvják egészségüket. Védjék, óvják környezetüket. Legyen igényük annak tisztaságára. A szakmai évfolyamokon tartsák fontosnak a nyári szakmai gyakorlatokat. Legyenek képesek – irányítás mellett – az önálló munkavégzésre. Ismerjék meg és tudják kezelni a vezető és beosztott viszonyát, a generációs problémákat a munkahelyeken. Sajátítsák el szakmájuk alapvető elvárásait: a tisztességet, a becsületet, a fogyasztóvédelem, az EU-s elvárások, a HACCP minőségi követelményeit. Alakuljon ki bennük a munkájuk iránti igényesség, precízség. Készüljenek fel a munkavállalásra. Legyenek képesek eligazodni a munkaerő-piacon. Sajátítsák el az álláskereső technikákat. Tudatosuljon bennük a munkaadók munkaerő iránti igénye: pl.: általános műveltség, idegen nyelvek tudása, speciális szakismeretek – informatikai ismeretek, szélesebb profilú szakmai műveltség –, konvertálható szaktudás, vállalkozóképesség, kockázatvállalás, kreativitás, megbízhatóság, rugalmasság. Sajátítsák el a beilleszkedés, a munkavégzés szabályait, a praktikus időbeosztást. Legyenek képesek szakmai végzettség birtokában tulajdonosi vagy alkalmazotti minőségben önálló kereskedelmi vagy vendéglátóipari vállalkozások vezetésére, valamint az „önmenedzselésre”. Ismerjék meg az Európai Unió szerepét, céljait. Minden munkájukban törekedjenek a minőségre, a szakmai igényességre. Alakuljon ki bennük a környezet változásaira való gyors reagáló képesség és az élethosszig tartó tanulás igénye. Legyenek képesek alkotó jellegű feladatok végrehajtására. Képesek legyenek reális értékelést adni a saját és társaik teljesítményéről.

17

Pedagógiai program

2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Iskolánk nagy hangsúlyt fektet a közösségfejlesztésre. Minden évfolyamon segítjük az osztályfőnökök és osztályaik közötti jó kapcsolat kialakítását. A kilencedik évfolyamon megkönnyíti az osztályfőnökök és a diákok kapcsolatának alakulását az osztályfőnök által irányított, úgynevezett kiscsoportos beszélgetések. Ez fontos eszköze az osztályközösség alakításának. Erre akkor is lehetőség van, ha egy osztály új osztályfőnököt kap. Közösségfejlesztő hatásuk van a különféle iskolai rendezvényeknek, amelyeket általában egy egész osztály vállal el, pl. március 15. , karácsonyi ünnepély, szalagavató stb. Motiváló erőként hat az is, hogy a szervező osztály egy jól sikerült műsorért igazgatói dicséretben és esetenként tárgyjutalomban is részesülhet. Fontosnak tartjuk, hogy:  Közös feladatmegoldásokkal, játékos együttes pár- és csoportmunkával szerezzenek jártasságot az ismeretszerzés módszereiben.  Rendelkezzenek a harmonikus társas- és párkapcsolatok alakításának képességével, mert az egyén boldogulása, jó közérzete attól is függ, hogy mennyire tud sikeres kapcsolatokat kialakítani. Ezért osztályfőnöki órákon beszélgessenek a pl.: szülő – gyerek kapcsolatról, a baráti, házastársi, munkahelyi stb. kapcsolatokról. Nézzenek videofilmeket, hallgassanak előadásokat az előzőekben említett témákban. A jó közérzet kialakulását és megtartását iskolánk és tanműhelyeink tisztasága, a bennük lévő értékek, tárgyak megóvása is segíti.  Ismerjék meg lakóhelyüket, hazájukat, meglévő értékeinket.  Védjék környezetüket, ápolják hagyományainkat.  Vegyenek részt az egészséges életmódra nevelés keretében szervezett programokon.  Osztályukkal együtt látogassák az Egészségmegőrzési Központ által szervezett előadásokat.  A hagyományápolás rendkívül közösségformáló:  9. évfolyamosok avatása – Játékos feladatokat kell teljesíteni az iskola újdonsült tanulóinak, s ezután a felsőbb évesek felavatják őket.  Nyílt nap – A pályaválasztás előtt álló általános iskolai tanulók és szüleik részére bemutatjuk az intézményünket és az itt folyó szakképzést.  Télapóünnepély – Az intézményben tanuló gyermekek számára szervezzük.  Iskolakarácsony – Meghitt, családias légkörben együtt ünnepelnek pedagógusok és diákok. Nehéz körülmények között élő tanulóink számára karácsonyi segélyakciót szervezünk lehetőségeinkhez mérten.  Szalagavató – Ünnepi műsorral köszöntjük végzőseinket. Minden osztályból egy tanulónak – tanulmányi és közösségi munkája elismeréseként – az igazgató tűzi fel a szalagot a ruhájára, majd a többi végzős tanuló osztályfőnökétől kapja az emlékszalagot.  Sulinap – Diákrendezvény.  Kihívás napja – Többféle sportágban mérhetik össze erejüket a tanulók.  Föld napja; Dohányfüstmentes világnap; Környezetvédelmi világnap – Rendezvényeinkkel felhívjuk tanulóink figyelmét a környezetvédelem fontosságára, hogy minél egészségesebben élhessenek.  Ballagás – A végzős tanulók ünnepélyes búcsúztatása, melyet az alsóbb évfolyamosok szerveznek.  Pedagógusnap – A DÖNK vezetőségének szervezésében történik.

18

Pedagógiai program Tantárgyi hagyományok Magyar nyelv: Nyakas János Városi Középiskolai Szavalóverseny SZOTV (lehetőségeink szerint) Megyei versenyek Irodalom: Kazinczy verseny Megyei és városi szavalóversenyek OSZTV (lehetőségeink szerint) Egyéb megyei versenyek: o Biológia: Egészségügyi világnapi megemlékezés vetélkedő formájában. o Történelem: SZOKT – verseny o Matematika: SZOKT – verseny Megyei matematika verseny o Idegen nyelv. Országos idegen nyelvi levelező verseny o Testnevelés: Városi és megyei sportversenyek Megyei és országos diákolimpiai versenyek Szakmai elméleti és gyakorlati tantárgyak: OSZKT versenyek Illemtan országos tanulói verseny OSZTK verseny Egyéb szakmai versenyek Pályázatok Figyelemmel kísérjük az országos és regionális pályázati felhívásokat és ösztönözzük tanulóinkat az azokon való részvételre.

2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulókra kiemelt figyelmet fordítunk: Rendszeresen kapcsolatot tartunk a szülői házzal és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, Nevelési Tanácsadóval, Egészségmegőrzési Központtal. Az itt dolgozó szakemberek segítenek a pszichikai problémával, valamint a diszlexiával, díszgráfiával és tanulási gondokkal, beilleszkedési problémákkal küzdő tanulókkal. Iskolánkba a tanulókkal rendszeresen elbeszélgetnek mind az osztályfőnökök, mind pedig a gyermek – és ifjúságvédelmi felelős a fentiekben említett esetekben. Tanáraink – szükség szerint – mikro értekezleteket tartanak, ahol közösen megbeszélik a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók személyiségfejlesztésével kapcsolatos pedagógiai feladatokat. Nevelési céljaink eléréséhez o „Projektmódszer az agresszió visszaszorítására és leküzdésére” című az iskola saját fejlesztésű programját alkalmazzuk. o az erőszakmentes konfliktuskezelés módszerét alkalmazzuk. o kooperatív technikákat alkalmazunk. o ha kell, az alapozó időszakot elnyújtjuk. o bevezetjük a fejlesztő értékelést. 19

Pedagógiai program o IKT eszközöket alkalmazunk. o a gyerekek érdeklődésére építő, projekt módszert alkalmazzuk. A diákok helyes önértékelésének kialakítását a tanórákon kommunikációs gyakorlatokkal, szituációs játékokkal, kérdőívekkel és közös értékeléssel segítjük. „Nem ismerek bölcsebb és igazabb fajvédelmet, mint a valódi tehetség, az ígéretes fiatalság megbecsülését, pártolását, okos és szerető fölemelését.” (Juhász Gyula)

2.6. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetség kibontakoztatásában fontosnak tarjuk tanulóink személyiségének minél teljesebb megismerését, a képességeik felismerését. Rendszeres ellenőrzéssel, értékeléssel növeljük diákjaink önbizalmát annak érdekében, hogy kreativitásuk növekedjék. A tanulókat az alábbiak szerint motiváljuk: Középpontba állítjuk a tanulói önálló munkavégzést. A pedagógusok munkájukban pozitív szemlélettel, differenciált módszerekkel motiválják a tanulókat. Ösztönzik őket a versenyeken való részvételre. Szükség szerint egyes tantárgyakból a rászorulókat felzárkóztatjuk. Jól motiválja a tanulókat a munkájukról kapott ellenőrzés és értékelés. Az eredményes munkavégzéshez igyekszünk kialakítani a tanulók reális önértékelését. Az új módszerek megismerése érdekében pedagógusainkat folyamatosan ösztönözzük az önképzésre. A megszerzett ismereteiket megosztják a munkaközösségükön belül tanító kollégáikkal, elősegítve ezzel is az új tapasztalatok, módszerek hatékonyabb alkalmazását a tehetséggondozásban, képességfejlesztésben. Példaértékűnek és követendőnek tartjuk a tanári sokszínűséget, a kreativitásra serkentő módszereket: pl.: gyakorlatiasság, differenciálás, kooperatív technikák. Tanórán kívüli foglakozásokkal, szakkörökkel is segítjük a tehetséggondozást (diákszínpad, „nyitott” számítógéptermi ügylelet, stúdiós szakkör stb.) Lehetőségeinkhez mérten a DÖNK és a munkaközösségek egyeztetett javaslatát figyelembe véve: tehetséggondozó (egyéni vagy kis csoportos), felzárkóztató, korrepetáló, hobbi jellegű foglalkozásokat tartunk. A tehetségfejlesztésre hatással vannak a tanulók szociális, családi körülményei és az őket körülvevő érzelmi környezet. Ifjúságvédelmi tevékenységünkkel segítséget nyújtunk a körülményeik miatt hátrányos helyzetbe került tanulóknak. Ahol szükséges, ott kollégiumi elhelyezést javaslunk és pedagógiai gondoskodással ellensúlyozzuk a gátló tényezőket. A tehetséggondozást pályáztatással, versenyeztetéssel, versenyfelkészítők szervezésével, különböző foglalkozásokkal, irányított otthoni munkáltatással segítjük. A közismereti tárgyakból a kilencedik osztályban szintfelmérő dolgozatokat íratunk. Ahol szükséges, ott felzárkóztató korrepetálásokat szervezünk (pl.: matematika, magyar). A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. 20

Pedagógiai program Igény alapján az osztályokban tanulópárok szervezését segítjük. Az osztályfőnöki és szakórák keretében a tanulási módszerek ismertetésével, elsajátíttatásával ösztönözzük a jobb teljesítményt. A 9. évfolyamon lehetővé tesszük tanulóinknak, hogy kezdő vagy haladó szinten – lehetőségeink szerint – tanulhassák az idegen nyelvet. A csoportokba történő beosztás előtt a diákok nyelvi szintfelmérőt írnak. A csoportbontások célja az egyes tantárgynál az alapképességek fejlesztése és a tehetséggondozás. Törekszünk arra, hogy a differenciált csoportokban az idegen nyelveknél a kezdő csoportokban kisebb, míg a haladó csoportokban nagyobb létszámmal dolgozzunk az eredményesség érdekében. Tanulószobai és egyéb ellátást szervezünk a szülők és tanulók igénye alapján. Ingyenes szervezésű tanórán kívüli foglalkozások szervezésére lehetőség van azoknak a tanulóknak, akik vállalják a többletterhelést. (szakköri foglalkozás, érdeklődési kör, önképzőkör, irodalmi színpad, stúdiós szakkör, művészeti csoport, iskolai sportkör stb.) Egyéni felkészítő foglalkozásokat és korrepetálásokat biztosítunk a nem kötelező tanórai foglalkozások és egyéni felkészítő foglalkozások megtartásához megállapított időkeret felhasználásával. A foglalkozások éves munkaprogram alapján folynak, melyeket az igazgató hagy jóvá. A HÁZIREND szerint szabályozott a jelentkezési mód. Amennyiben a tanuló jelentkezik, a tanév végéig számára kötelezőek az ingyenes szervezésű foglalkozások. Térítésköteles foglalkozások megszervezését is vállaljuk a szülők és a tanulók igénye alapján. Ezek megtartása a nem kötelező tanórai foglalkozások rendelkezésére megállapított időkereten kívüli idő igénybevételével történik. Pl.: pénztárosi tanfolyam, továbbtanulók számára gyorsírás, felvételi előkészítők, nyelvvizsga, kiscsoportos tantárgyi korrepetálások. A gyerekek érdeklődésére építő, projekt módszert alkalmazzuk.

2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi munkát pedagógus munkakörben dolgozó kolléga fogja össze. Minden tanév kezdetekor újra felmérjük a hátrányos- és veszélyeztetett helyzetű tanulókat, építünk előző tapasztalatainkra. Alternatívákat keresünk a különböző gyermekvédelmi problémák enyhítésére, megszüntetésére. Figyelemmel kísérjük a nyilvántartásba vett tanulókat, rendszeres kapcsolattartásra törekszünk mind a gyermekekkel, mid a szülőkkel (amennyiben partnerek), mind a családgondozókkal. Szükség szerint nevelési tanácsot adunk a szülőknek. Ahol szükséges ösztönözzük őket a szakemberek szolgáltatásainak igénybevételére. Például: családterápia – családi kapcsolati zavarok, életviteli nehézségek esetén. Ha szükséges, akkor segélyezést, gyermekvédelmi gondoskodást kezdeményezünk az illetékes önkormányzatnál. A végzős évfolyamokon az osztályfőnöki órák keretében kiemelt helyet kap a családi életre nevelés, az anya és az apa szerepének értelmezése. Az Internet segítségével folyamatosan figyeljük a hátrányos helyzetű tanuló életkörülményeinek enyhítésére kiírt pályázatokat, (pl.: Soros Alapítvány) és tájékoztatjuk róla az érintetteket. 21

Pedagógiai program Kapcsolatot tartunk a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal, gyermekvédelmi intézményekkel, városi gyermekvédelmi munkaközösséggel. Ez utóbbi rendszeresen tart gyermekvédelmi megbeszéléseket, ahol megismerhetjük az aktuális teendőket és a társintézmények helyzetképét. A tanulók szociális hátrányai, veszélyeztetettségük mind teljesítményükben, mind magatartásukban egyértelműen kimutathatók, melyek következményei a nevelőmunkában mutatkoznak meg. Iskolánkban nap mint nap lehet találkozni súlyosan sérült személyiségű tanulókkal, felnőtt terheket viselőkkel, a környezetük problémáit feldolgozni nem tudó, devianciába menekülő gyermekekkel. Rajtuk segíteni legalább olyan nehéz feladat, mint a kiemelkedő képességű tanulók optimális iskoláztatásán fáradozni.

2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatását segítő tevékenység A 9. évfolyamon az osztályfőnököknek (felsőbb éveseknél az új osztályfőnököknek) minden tanévben – az első hét után – lehetőségük van arra, hogy kiscsoportos beszélgetésekkel alaposabban megismerjék a tanulókat. Figyelemmel kísérik a gyermekek viselkedését, kapcsolatteremtését, kommunikációjukat. Az osztályfőnöki órák keretén belül a gyermekek megfogalmazzák céljaikat, az iskolával és teljesítményükkel szembeni elvárásokat. Beszélgetnek a középiskolában hatékony tanulási módszerekről, megismerkednek a különböző tanulási technikákkal. Elsajátítják a helyes könyvtárhasználatot, megtanulják az áttekinthető, pontos vázlatírást. Nagy problémát okoz a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása. A lemaradást nem lehet kizárólag tantárgyi korrepetálással korrigálni. Hatékonynak bizonyultak a tanórák kötöttségétől mentes kulturális rendezvények, diáknapok, szabadidős programok, versenyek, stb.) A méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszinthez igazodó fejlesztés használata. A TÁMOP-3.1.4. projekt tervrendszerének bevezetése: Önálló innováció Jó gyakorlatok kialakítása, átvétele Referenciaintézmény hálózatban való együttműködés

22

Pedagógiai program

2.8.1.

Jó gyakorlatok

/Mivel a jó gyakorlatok megvásárolhatók, ezért tartalmuk csak a megvásárlás után válik nyilvánossá. További részletek megtekinthetőek a www.educatio.hu címen, szolgáltatói kosár menüpontban/ Projektmódszer az agresszió visszaszorítására és leküzdésére Kidolgozta: Vizl Eszter 2008/2009-es tanévtől folyamatosan (részlet) A projekt célja, hogy a középiskolákban megfelelő mértékben szorítsa vissza illetve küzdje le az elmúlt időszakban óriási méreteket öltő agressziót. Fontosnak tartjuk a helyes konfliktuskezelő magatartások megismerését és elsajátítását. A tanuló továbbá képes lesz a helyes energia levezetés megtanulására (Kézműves foglalkozás, Rajz- és vizuális kultúra). A film-klubok pedig segítséget nyújtanak néhány szituáció és élethelyzet helyes értelmezésében és szintén rámutatnak a helyes konfliktuskezelésre. Az osztályfőnöki órán megtartott foglalkozások (reklám és riport megbeszélése) rávilágítanak, hogy milyen megtévesztőek lehetnek a média-alkotások. Elsődleges célként jelentkezik a személyiség egészének helyes fejlődése. A módszer egyértelműen tanulóközpontú pedagógiai eljárás. Elsődleges célja, hogy a frontális oktatással teljes mértékben szakítson. A tanár a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, mint témavezető és segítő van jelen. Kedvelt módszerek a kisebb csoportokban, párokban való munka, illetve egy adott téma közös megbeszélése. „Egy kitalált vállalkozás üzleti terve” Kidolgozta: Zsebők Júlia 2004/2005-ös tanévtől folyamatosan (részlet) „Egy kitalált vállalkozás üzleti terve” című projekt célja, hogy a korosztály megismerje a vállalkozások működését, és képes legyen önállóan, egy általa kitalált vállalkozást létrehozni, és bemutatni. A jó gyakorlat átvételével, lehetőséget kap az átvevő arra, hogy ennek a programnak a segítségével, a tanulókban (gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai tanulók) kialakuljon a vállalkozás-építéshez kapcsolódó, tudatos stratégiai gondolkodás. Célja továbbá a 6 hetes projektnek diákok életpálya építése. A gyakorlat alkalmas a tananyagközpontú módszerről a tanulóközpontú módszerre való áttérésre, mivel a tanuló a tananyagot, és a széleskörű látásmódot a saját általa elképzelt vállalkozás működésének elképzelése révén sajátítja el. Asszociációs játék keretében kiderül, hogy egy-egy tanulónak milyen ismerete van már egyegy témáról, fogalomról, és ennek elmondása, majd pókháló ábrában rögzítve használható ismeretté válik mindenki számára. Csoportmunka keretében a tanulócsoport tagjai egymás ismereteit átvéve, elsajátíthatják azt, projektmunkájuk során beépíthetik, felhasználhatják. Egymást tudják erősíteni a tanulók. A csoport mindenképpen differenciált, véletlenszerű kiválasztással alakul. Mind az egyéni mind a csoportmunka során a tanulók kreativitása fejlődik, előtérbe kerül, és tapasztalatom szerint egymást inspirálják.

23

Pedagógiai program " Légy környezettudatos vállalkozó!" - kompetencia alapú oktatási segédanyag Kidolgozta: Zsebők Júlia 2005/2006-os tanévtől folyamatosan (részlet) „ Légy környezettudatos vállalkozó! – kompetencia alapú oktatási segédanyag” célja, hogy a korosztály felismerje a vállalkozások környezeti felelősségét. A jó gyakorlat átvételével, lehetőséget kap az átvevő arra, hogy ennek a programnak a segítségével, a tanulókban (gimnáziumi, szakközépiskolai, szakiskolai, akár általános iskolai tanulók) új módszertani eszközökkel kialakuljon a környezettudatos vállalkozói magatartás iránti igény. Remélve, hogy a későbbiekben akár vásárlóként, akár felelős vállalkozóként döntéseiben maximális figyelmet fordít a környezetvédelemre. A gyakorlat alkalmas a tananyagközpontú módszerről a tanulóközpontú módszerre való áttérésre, mivel a segédlet a kompetencia alapú oktatás elveit követve, hívja fel a figyelmet, és érteti meg a diákokkal a társadalmi problémát, egyben a vállalkozói szféra óriási felelősségét a témában. A tájékoztató csomag számos olyan módszertani elemet tartalmaz, ami a tanulók különböző kompetenciaterületeit fejleszti. A kapott segédanyagok értelmezésével, konzekvenciák levonásával tudatosulnak az információk a tanulókban. A tanárok a munka során együttműködő, és koordináló szerepet lát el. A módszerek alkalmazásával a tanulók kommunikációja, kifejezőképessége is fejlődik. Rajzolással, plakátkészítéssel a kreativitásuk, és a tömör fogalmazóképességük is pozitív irányba alakul. A jó gyakorlat azért tekinthető újszerűnek, mert nem frontális munka keretében tanulják meg a diákok a vállalkozás működését, hanem részletek megvilágításával, kooperatív munka keretében megismert információk alapján, képesek lesznek egy környezettudatos vállalkozás működését önállóan bemutatni. A diákok munkáinak értékelése egyénileg történik. Mindenki saját ötlet alapján hozza létre vállalkozását, és iránymutatás mentén dolgozza fel, és mutatja be a működést. Sikeresnek tekinthető a projekt, ha mindenki a saját ötlete mentén gondolkozik, a tanult szabályok betartásával. A pedagógiai cél pedig akkor valósul meg, ha mindenki az elvártnak megfelelően teljesít, azaz mint terjedelemben, mint tartalmilag. Stressz kezelés Pedagógusok és a Vezetőség részére Kidolgozta: Vizl Eszter 2008/2009-es tanévtől folyamatosan (részlet) Iskolánk felismerte, hogy a mai gazdasági helyzetben az oktatási intézmények is elkerülhetetlenül a piaci verseny résztvevői, így elkerülhetetlen a gazdasági vérkeringésébe való bekapcsolódásuk. Ezért szükségét éreztük a multinacionális cégeknél már sikerrel alkalmazott tréning foglalkozások beépítését is életünkben. A foglalkozások fő célja , hogy tehermentesítsük iskolánk pedagógusait a stressz alól, így ahelyett, hogy ezzel a mindennapi problémával küszködnének, több értékes időt tudnak tanulóikra szentelni illetve megelőzhetjük a „kiégést” is, így hozzájárulhatunk ahhoz, hogy a tanárok még lelkesebben végezzék elhivatott munkájukat. Iskolánk Vezetősége is nagymértékben hozzájárul, hogy tehermentesítsük pedagógusainkat. A három foglalkozás a már sikerrel alkalmazott módszereket erősíti meg, illetve új lehetőségekre hívja fel a figyelmet.

24

Pedagógiai program

2.9.

A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (1. számú melléklet, Ütemterv)

Oktató – nevelő munkánkat a jogszabályban kötelezően előírt taneszközökön kívül egyéb modern eszközök, felszerelések is segítik. Pl.: projektor, interaktív tábla, internet elérés, elektronikus és számítógépes pénztárgépek, prezentációs eszközök pl. modellek stb,  Gyakorlati tanműhelyeinket (Kereskedelmi Oktatókabinet Tan ABC, Stadion Étterem Oktatókabinet) igyekszünk korszerű gépekkel, berendezésekkel működtetni.  Szakmai képzésünket segíti korszerű pénztárgéptermünk.  Nyelvi képzésünket erősíti a nyelvi laborunkhoz kapcsolódó számítógépes nyelvi programok használata.  Az egészséges életmódhoz hozzájárul a korszerű gépekkel felszerelt konditerem.  Könyvtárunk mind a tanulók, mind a pedagógusok és egyéb dolgozók munkáját segíti könyvállományával, magnó kazettáival, video kazettáival, CD-ivel, DVD-ivel.  Stúdiónk működtetésével a diákok öntevékenyen színesítik a diákéletet, valamint ünnepélyeinket, rendezvényeinket.  Pályázatokkal fejlesztjük eszközparkunkat. Pl. 2005-ben multimédiás prezentációs eszközöket szereztünk be a HEFOP 3.1.3.-as pályázat keretében, 2009-ben a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat keretében a módszertant és az infrastruktúrát fejlesztettük.

2.10.

A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei

Iskolánk saját kollégiummal nem rendelkezik. Vidéki tanulóinkat a város központi Középiskolai Kollégiumában tudjuk elhelyezni. Kiemelt feladatunknak tekintjük, hogy a kollégiummal, kollégiumi nevelőkkel kapcsolatunkat szorosabbra, közvetlenebbre kössük, s az információk megfelelő cseréjéhez rendszeres alkalmakat alakítsunk ki. A nevelési igazgatóhelyettes koordinálja iskolánk, valamint tanulóink szülei és a kollégiumok közötti kapcsolattartást. Pozitív hozzáállással támogatjuk a kollégium rendezvényeit. Pl.: kollégiumi versenyekre kikérővel elengedjük tanulóinkat.

2.10.1. A szülők képviseleti formája: Szülői Munkaközösség (SZM) Az iskolai Szülői Munkaközösség iskolánk alapítása óta jól működő kapcsolati forma. A szülői munkaközösség vezetőjének jelentős információközvetítő szerepe a többi osztály szülői felé. Minden osztály 2 főt delegál az SZM-be, mely dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről, egyetértési jogot gyakorol a szervezeti és működési szabályzat ill. a házirend elfogadásakor. Véleményezési jogot gyakorol a nevelési – oktatási intézmény működésével kapcsolatos a tanulók közösségét érintő bármely kérdésben. Éves bevételéből lehetőség szerint támogatja segélyekkel a hátrányos helyzetű tanulókat. A szülők részt vállalnak a szülő – nevelő bál szervezésében, melynek célja, hogy betekintést kapjanak gyermekeik gyakorlati munkájába. A rendezvényre a tanulóink sütnek, főznek és felszolgálnak szüleiknek, nevelőiknek. A szülői szervezett segít színházlátogatások, illetve sport- szabadidőnap szervezésében és lebonyolításában.

25

Pedagógiai program

2.10.2. A diákok képviseleti formája: Diákönkormányzat (DÖNK) Iskolánkban több évre visszavezethető hagyományokkal rendelkező diákönkormányzat működik, mely segíti a kapcsolattartást a szülő, a tanuló, a tanárok, a kollégiumi nevelők között. A tanulók véleménynyilvánításának két formája van: egyéni és szervezett. Az egyéni véleménynyilvánítási jog azt jelenti, hogy a diák írásban vagy szóban véleményt nyilváníthat az ide vonatkozó etikai szabályok betartásával. A DÖNK segítő pedagógusa továbbítja az észrevételeket a tantestület és a vezetőség felé. A szervezett véleménynyilvánítás azt jelenti, hogy a DÖNK titkárok által a DÖNK gyűlésre hozott javaslatokról együtt döntenek, majd azt a DÖNK diákvezetőjével, vagy a DÖNK segítő felnőttel a tantestület elé terjeszti. Szeretnénk, ha a jövőben a DÖNK gyűlések látogatottsága növekedne.

2.11. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A házi feladatok célja, hogy a tanuló az iskolában szerzett ismereteket gyakorolja, átismételje.

2.11.1. A házi feladat megtervezésének elvei: A tanórai anyag nehézségétől függően adhatóak a feladatok. Az otthoni munkára adott feladatoknak mindig az órán tanult anyaghoz kell kapcsolódniuk, az eddig tanult anyag alkalmazását, elmélyítését, vagy egy következő tananyag előkészítését kell szolgálniuk. Az otthoni felkészüléshez adott feladatok mennyisége ne legyen megterhelő, de célját érje el. A feladatok eredményessége nem lehet osztályozás alapja. Az el nem készített házi feladat vonjon szankciót maga után, viszont a jól elkészített illetve plusz feladatokért kapjon dicséretet, jó értékelést a tanuló. Ha a feladatokat rendszeresen nem készíti el, úgy a szülőt írásban értesíteni kell. A gyenge tanulmányi eredményű tanulók számára lehetőség szerint korrepetálást biztosítunk, amelyen a részvételük kötelező. Az otthoni feladat lehet szóbeli, írásbeli vagy elektronikus, melynek mindig az órán tanult anyaghoz kell kapcsolódnia. Otthoni felkészüléshez adott feladatok mennyiségi korlátai:  A házi feladatot tantárgyanként napi maximum 30 percen belül készíthesse el a gyengébb tanuló is.  Ha hosszabb idő szükséges az otthoni feladat elkészítésére (pl.: házi dolgozat, kiselőadás, kötelező olvasmány olvasása és elemzése, tétel kidolgozás), akkor annyi napot kell számolni rá, hogy napi 30 perc elegendő legyen a feladat megoldásához. Házi dolgozatot akkor lehet kötelezően feladni, ha biztosítva van az iskolán belül az anyag elkészítéséhez minden forrás. (pl.: könyvtár, Internet hozzáférés). Ha ezt nem tudja a tanár és az iskola biztosítani, akkor csak önként vállalással lehet kiadni otthoni feladatra. Ha a tanuló önként vállalta, akkor viszont kötelező a feladatot elkészítenie. Értékelés:  A házi feladat elkészítése kötelező és azt szolgálja, hogy a napi vagy aktuális anyagot gyakoroltassa.

26

Pedagógiai program     

 

A házi feladatot mindig ellenőrizni és értékelni kell. A feladatok eredményessége nem lehet osztályozás alapja. A szorgalmi házi feladatot, melynek nehezebben kell lennie, mint a kötelező házi feladatnak minden esetben értékelni kell. A feladat feladásakor a tanárnak ismertetnie kell a tanulóval, hogy jegy vagy plusz pont jár a jó megoldásért. A feladat eredményességétől illetve nehézségtől függően adható osztályzat és plusz pont is, de mindenképpen visszajelzést kell adni a tanulónak. A házi feladat hiánya kerüljön megjegyzésre valamilyen formában. A pedagógus egyéni módon tartja nyilván a rendszeresen hiányzó házi feladatokat. (fekete pont, mínusz jel, stb.). Minden tárgyból egységesen három indokolatlanul hiányzó házi feladat után elégtelent kell adni. Ha a tanuló nem készítette el a megadott határidőre a házi feladatát, akkor az óra elején köteles tanárának jelenteni a házi feladat hiányát, és ha van indokát is. A házi dolgozatot mindig jeggyel kell értékelni. A kiselőadást – terjedelmétől és minőségétől függően jeggyel vagy egyéni módon értékelni kell: jegyekkel (1;2;3;4;5) vagy más módon pl.: plusz vagy mínusz jel, piros pont, fekete pont, szöveges értékelés, stb.

27

Pedagógiai program

3. HELYI TANTERV A helyi tanterv csak az óraterveket tartalmazza táblázatos formában, az új kerettanterveknek megfelelő helyi tantervek külön mellékletben találhatók. A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása A helyi tanterv kialakításakor nagy hangsúlyt fektettünk a kulcskompetenciák fejlesztésére. Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést.

Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük, a világ rendje megismerhető, megérthető és leírható. Természettudományos és technikai kompetencia A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. 28

Pedagógiai program A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében. A technika kompetencia a természettudományos tudás alkotó alkalmazása. Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Az IKT használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. Fontos a valós és virtuális kapcsolatok megkülönböztetése. A hatékony, önálló tanulás Ez a kompetencia azt jelenti, hogy az egyén képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni egyénileg és csoportban egyaránt, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ehhez nélkülözhetetlen a motiváció és a magabiztosság, olyan alapvető képességek megléte, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IKT-eszközök használata. Szociális és állampolgári kompetencia A személyes, értékorientációs, interperszonális, interkulturális, szociális és állampolgári kompetenciák a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételei. Ebben meghatározó szerepe van az egészséges életvitelnek, a normatudat, a viselkedési és az általános elfogadott magatartási szabályok megértésének. Fontos a nemek közti egyenlőséggel és a megkülönböztetés-mentességgel kapcsolatos koncepciók ismerete. Idetartozik a stressz és frusztráció kezelése, az együttműködés, a személyes előítéletek leküzdésére és a kompromisszumra való törekvés, a helyi és a tágabb közösségeket érintő problémák iránti szolidaritás és érdeklődés, a közügyekben való hatékony együttműködés. Pozitív attitűdök az emberi jogok teljes tiszteletén alapulnak. Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Ez a kompetencia a tudást, a függetlenséget, a kreativitást, az újításra való beállítódást és a kockázatvállalást jelenti. Feltételezi a célok elérését segítő motivációt és elhatározottságot.

29

Pedagógiai program

Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség Ez a kompetencia feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, a főbb művészeti alkotásoknak az ismeretét. Idetartozik Európa kulturális és nyelvi sokféleségének megőrzésére irányuló igénynek, a közízlés fejlődésének megértése. A kulcskompetenciákra építve kiemelt fejlesztési feladataink A NAT-ban előírt pedagógiai feladatok: nevelési célok és fejlesztési területek nagy részét a szakközépiskolai és szakiskolai közismereti kerettantervek beépítik a tantárgyak fejlesztési követelményeibe, tartalmaiba. Mindezek megerősítését szolgálják az iskola tanítási időn kívül szervezett foglalkozásai, az iskolai hagyományokban megjelenő rendezvények, események. Az erkölcsi nevelés Célja, tanulóinkban kialakítani és elmélyíteni a kötelességtudatot, amit minden szaktanár személyes példaadásával és a rendszeresen elvárt tanórai munka értékelésével tud megvalósítani. Mind a szaktanárok, mind az osztályfőnökök a házirend betartatására törekedve hozzászoktatják a tanulókat a normakövető viselkedésre. Az osztályfőnöki órák, illetve humán tárgyak tanórái lehetőséget adnak az értékkonfliktusok megismerésére, a helyes döntések kialakításának folyamatára. Az iskola nevelőtestülete él ezen lehetőségekkel. Ugyan ez elmondható az iskolában tanított szakmai órák jelentős részéről, hiszen az egészségügyi és szociális szakmákban történő elhelyezkedés biztos erkölcsi értékek bírását várja el: együttérzés, tisztelet, megértés, elfogadás, segítőkészség, türelem. Nemzeti öntudat, hazafias nevelés Fontos feladat nemzeti kultúránk megismertetése, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek értékeinek, hagyományainak megbecsülése. A hazafias nevelésre tág teret adnak az iskola lehetőségei. Minden szaktárgy esetében megismerhetik a tanulók nemzetünk kiváló tudósait, művészeit, sportolóit, azok eredményeit. Az iskola a nemzeti ünnepeket, iskolai emléknapokat, a jeles történelmi évfordulókat megtartja, megünnepli. Az ünnepségekre történő felkészülés, az ünneplés elmélyíti a tanulókban a nemzethez tartozás érzését, megismerhetik kultúránk értékeit.

30

Pedagógiai program Közös osztályprogramok, kirándulások során megismerhetik a magyarság által létrehozott anyagi és szellemi értékeket, szűkebb pátriánk sajátosságait, továbbá más kultúrák jellegzetességeit, azok értékeit. Állampolgárságra, demokráciára nevelés Az iskolai élet demokratikus gyakorlatában való részvétellel megtanulják a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartását, az emberi jogok, a demokrácia értékeinek tiszteletét. Az iskolai diákönkormányzat, a diáksportkör és az osztályközösség életének szervezése lehetőséget biztosít a tanulók számára, hogy kialakuljon bennük a felelős állampolgári viselkedés, amit egyes tantárgyak (történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek, földrajz) tovább erősít bennük. A tanulók lehetőséget kapnak a közösségépítésre, a civil szerveződések sajátosságainak megismerésére. Önismeret és társas kapcsolati kultúra fejlesztése Alapvető célunk, hogy a tanulók képesek legyenek önmaguk megismerésére, az önkontroll kialakítására, felelősséget tudjanak vállalni önmagukért, önállóságra neveljük őket, és kialakítsuk az önfejlesztés iránti igényüket. Legyen személyes méltóságuk. A helyes önismeret a társas kapcsolatok alapja. Iskolánk szakmai profilja elengedhetetlenné teszi ennek a kompetenciának a fejlesztését. Tanórai keretek között is sor kerül a fejlesztésre, ezen kívül az iskola által szervezett rendezvények, az osztályfőnöki órák, versenyek mind lehetővé teszik a helyes önismeret kialakítását, fejlesztését, továbbá az együttműködés fontosságának megismertetését. A családi életre nevelés: Fontos a tanulókkal elfogadtatni, hogy a társadalom egyik legfontosabb intézménye a család. A családi életre való felkészítés nemcsak a párkapcsolatokra történő felkészítésből áll. Ezt mind az osztályfőnöki órák, mind az iskola-egészségügyi szolgálattal történő együttműködés, mind az iskola egészségnevelési terve biztosítja. Mindezen felül meg kell ismertetnünk tanulóinkat a család működésével, gazdálkodásával, a családi krízishelyzetek megoldásának lehetőségével. Erre az osztályfőnöki órákon kívül lehetőséget teremtünk irodalomórákon, illetve a szociális szakmacsoportban tanulók számára szakmai órákon is. Testi és lelki egészség Az iskola feladatai közé tartozik az egészséges életmódra és az élet értékként való tiszteletére nevelés. Támogatást nyújt a serdülőknek a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében. 31

Pedagógiai program Az iskola szakmai profilja, egészségfejlesztési terve biztosítja ennek a pedagógiai feladatnak az ellátását. A biológia tantárgy tatalmi követelményei segítik az egészséges életmód megismerését a tanulók számára. Ezen felül a mozgás és sportolás lehetősége adott az iskola keretei között. A káros szenvedélyek hátrányainak megismertetése az egészségnevelés egyik alappillére, részleteit az egészségnevelési program tartalmazza. Az iskola által szervezett rendezvények biztosítják a tanulók képességeinek kibontakozását, hozzájárul lelki egészségük biztosításához. Felelősségvállalás másokért, önkéntesség: Ezeknek az értékeknek az elsajátítása az osztályközösség keretein belül jól nyomon követhető. A segítés melletti elkötelezettség kialakításában az iskolai rendezvények is módot adnak. Az iskola pedagógiai programjában vállalja a tanulásban akadályozottak integrált nevelését, ez a többiek számára lehetőség a felelősségérzet és a segítőkészség kialakításában. Fenntarthatóság, környezettudatosság Célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy képesek legyenek a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel a társadalmak fenntartható fejlődését. Ez feltételezi az egész életen át tartó tanulást. Az iskola kiemelt figyelmet fordít a környezetvédelemmel kapcsolatos jeles napok megtartására, felhívja a figyelmet az erőforrások szűkösségére, takarékoskodásra. Rendezvényeinkkel környezettudatosságra neveljük tanulóinkat (szelektív hulladékgyűjtés, hulladékból készített használati tárgyak kiállítása ) Pályaorientáció A felnőtt lét szerepeire való felkészülés fontos eleme a pályaorientáció. Ennek során a tanulóknak átfogó képet kell kapniuk a munka világáról, tudatosítanunk kell bennük, hogy életpályájuk során többször kényszerülhetnek pályamódosításra. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége, a versengéssel kapcsolatos magatartásmódok kialakítása. A szakképző iskola szakmai programja tartalmazza a választott pálya sajátosságainak megismerését. Emellett az osztályfőnöki órák feladata a pályamódosítás lehetőségének, az élethosszig Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra

32

Pedagógiai program A tanulók váljanak nyitottá és megértővé a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások, másság iránt. Gazdasági és pénzügyi nevelés Az iskolai nevelés segítsen abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, képesek legyenek a rendelkezésükre álló erőforrásokkal való gazdálkodásra, beleértve a pénzzel való bánni tudást is. Történelem, állampolgári és társadalmi ismeretek tantárgy, továbbá a földrajz tantárgy tartalmi követelményeiben szerepelnek a gazdasági és pénzügyi ismeretek, ezen felül az osztályfőnöki órákon is figyelmet fordítunk ezeknek az ismereteknek az elsajátítására. Oly módon, hogy a tanulók ne csak anyagi szükségleteikkel legyenek tisztában, hanem képesek legyenek egyéni pénzügyi műveleteket is végezni, s megismerjék az anyagi tőke mellett a kapcsolati és kulturális tőke jelentőségét is. Médiatudatosságra nevelés: Az iskola feladata, hogy bővítse és irányítsa a tanulók médiahasználatát. Tanórákon az interaktív eszközök segítségével fejlesztjük a tanulók kritikus hozzáállását a média különböző területeihez. A tanítás-tanulás folyamatában felhasználjuk a médiában rejlő lehetőségek. A média etikus használatára, jogi szabályaira is felhívjuk tanulóink figyelmét. A tanulás tanítása Az élethosszig tartó tanulás, a többszöri pályamódosítás várható lehetősége miatt az iskola alapvető feladata a tanulás tanítása. Minden tanár feladata, hogy felkeltse tantárgya iránt a tanulók kíváncsiságát, különböző tanulási módokkal ismertesse meg diákjait. Használja ki a kooperatív tanulásban rejlő lehetőségeket, a projektoktatást. Az osztályfőnök feladata, hogy figyelemmel kísérje a tanulók előrehaladását, szükség esetén osztályfőnöki órákon is foglalkozzon különböző tanulási stratégiákkal. A nevelő-oktató munka építsen a tanulók együttműködési készségére és akaratára, középpontba helyezve a tanulók tudásának, képességének fejlesztését úgy, hogy ezáltal hozzájáruljon a személyiségük kiteljesedéséhez. A tanulók rendelkezzenek alkalmazásképes tudással, az élethosszig tartó tanulás képességével, a személyes boldoguláshoz szükséges kompetenciákkal és egyenlő esélyekkel a társadalomba való sikeres beilleszkedéshez. A tanulók tegyenek szert olyan használható tudásra, amellyel a magasabb iskolatípusba való lépés biztosított, és amellyel képesek a fejlődő, állandóan változó világban való eligazodásra, illetve képességeiknek megfelelő pályaválasztásra. 33

Pedagógiai program Segítsük elő az önálló tanulás képességének a megszerzését. Tegyük motiválttá a tanulókat a tudás megszerzésében olyan tanítási-tanulási folyamatok megszervezésével, amelyek a tanár-tanuló együttes munkájára, valamint a tanulói cselekvések sorozatára építenek, és ezek által a diák alkalmassá válik az önálló tanulásra.

34

Pedagógiai program

3.1. Óratervek a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint 3.1.1. A 2009/2010 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM – MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT Szakközépiskola Tantárgy

Óraszámok évfolyamonként 10. 11. 4 4 2 2 1 3* 3* 3 3 1 1 1 1 2,5 2,5 2 2 1 1* 2* 1 1 -

9. 4 2 3* 3 1 1 2,5 2 1 1* 1 1

Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Biológia Informatika Fizika Kémia

12. 4 3 3* 3 1 1 2,5 2 2* -

Szakmacsoportos oktatás (elmélet) Orientáció

Alapozó

Gazdálkodási ismeretek (Közgazdaságtan ) 2 2 Marketing Áruforgalmi tevékenység tervezése Szakmacsoportos oktatás (gyakorlat) Orientáció Viselkedéskultúra 2 Kommunikáció 2 Információkezelés (gépírás) 1* 1* Áruforgalom lebonyolítása -

2**

2**

Összes óraszám

27,5

27,5

29,5

29,5

Csoportbontás

5

5

7

7

32,5

32,5

36,5

36,5

Összes óraszám csoportbontással * Csoportbontás ** Csoportbontás (gyakorlat)

35

3 2 1

2 2 2 Alapozó

Pedagógiai program

3.1.2. 2009/2010 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS – IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT Szakközépiskola Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* Matematika 3 3 3 3 Ének – zene 1 1 Rajz 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Testnevelés és sport 2,5 2,5 2,5 2,5 Földünk és környezetünk 2 2 2 2 Biológia 1 1 Informatika 1* 1* 2* 2* Fizika 1 1 Kémia 1 1 Szakmacsoportos oktatás (elmélet) Orientáció Alapozó Gazdasági környezetünk 2 2 Vendéglátó és turizmus ismeretek 2 2 Szállodai ismeretek 2 2 Marketing 2 2 Szakmacsoportos oktatás (gyakorlat) Orientáció Alapozó Viselkedéskultúra 1 Kommunikáció 1 Gasztronómiai alapismeretek 2 2 Ételkészítési ismeretek 2** Cukrászati ismeretek 1** Pincér ismeretek 1** Tantárgy

Összes óraszám

27,5

27,5

29,5

29,5

Csoportbontás

4

4

7

7

31,5

31,5

36,5

36,5

Összes óraszám csoportbontással 12. év után nyári szakmai gyakorlat

200 óra

* Csoportbontás ** Csoportbontás (gyakorlat)

36

Pedagógiai program

3.1.3. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM – MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT Szakközépiskola

Tantárgy Magyar nyelv és irodalom Történelem és állampolgári ismeretek Társadalomismeret és etika Idegen nyelv Matematika Ének – zene Rajz és vizuális kultúra Osztályfőnöki óra Testnevelés és sport Földünk és környezetünk Biológia Informatika Fizika Kémia

9. 4 2 3* 3 1 1 3+2 2 1 1* 1 1

Óraszámok évfolyamonként 10. 11. 4 4 2 2 1 3* 3* 3 3 1 1 1 1 3+2 3+2 2 2 1 1* 2* 1 1 -

12. 4 3 3* 3 1 1 3+2 2 2* -

Szakmacsoportos oktatás (elmélet) Orientáció Gazdálkodási ismeretek (Közgazdaságtan ) 2 2 Marketing Áruforgalmi tevékenység tervezése Szakmacsoportos oktatás (gyakorlat) Orientáció Viselkedéskultúra 2 Kommunikáció 2 Információkezelés (gépírás) 1* 1* Áruforgalom lebonyolítása -

2**

2**

Összes óraszám

30

30

32

32

Csoportbontás

5

5

7

7

Összes óraszám csoportbontással * Csoportbontás ** Csoportbontás (gyakorlat)

35

35

39

39

37

Alapozó 3 2 1

2 2 2 Alapozó

Pedagógiai program

3.1.4. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS – IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT Szakközépiskola Óraszámok évfolyamonként 9. 10. 11. 12. Magyar nyelv és irodalom 4 4 4 4 Történelem és állampolgári ismeretek 2 2 2 3 Társadalomismeret és etika 1 Idegen nyelv 3* 3* 3* 3* Matematika 3 3 3 3 Ének – zene 1 1 Rajz 1 1 Osztályfőnöki óra 1 1 1 1 Testnevelés és sport 3+2 3+2 3+2 3+2 Földünk és környezetünk 2 2 2 2 Biológia 1 1 Informatika 1* 1* 2* 2* Fizika 1 1 Kémia 1 1 Szakmacsoportos oktatás (elmélet) Orientáció Alapozó Gazdasági környezetünk 2 2 Vendéglátó és turizmus ismeretek 2 2 Szállodai ismeretek 2 2 Marketing 2 2 Szakmacsoportos oktatás (gyakorlat) Orientáció Alapozó Viselkedéskultúra 1 Kommunikáció 1 Gasztronómiai alapismeretek 2 2 Ételkészítési ismeretek 2** Cukrászati ismeretek 1** Pincér ismeretek 1** Tantárgy

Összes óraszám

30

30

32

32

Csoportbontás

4

4

7

7

Összes óraszám csoportbontással

34

34

38

38

12. év után nyári szakmai gyakorlat

200 óra

* Csoportbontás ** Csoportbontás (gyakorlat)

38

Pedagógiai program

3.1.5. A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS-TURISZTIKA SZAKMACSOPORT 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS (XXVII. VENDÉGLÁTÓIPARI ÁGAZAT) Szakközépiskola Ágazati szak- SzakképesítésÁgazati szakképzés a közismereti okta- képzés a köz- specifikus utolsó tással párhuzamosan ismeret nélkül évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. 1/13. évf. 5/13. és 2/14. e gy e gy e gy e gy e gy e gy 4 4 4 4 4 5 4 4 4 4 4 4 1 -

Szakmai követelménymodul/ azonosítója Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 2 Fizika 2 Kémia 2 Biológia - egészségtan Földrajz 2 Művészetek Informatika 2 Testnevelés és sport 5 Osztályfőnöki 1 Közismeret összesen 28 11500-12 Munkahelyi egészség és 0,5 biztonság Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás II. 11498-12 Fogalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) Foglalkoztatás I. 10053-12 Vendéglátó gazdálkodás Vendéglátó üzleti gazdálkodás Szakmai számítás Marketing és kommunikáció a gyakorlatban 10051-12 Vendéglátó marketing és Alkalmazott számítástechnika kommunikáció Ügyvitel 10054-12 Vendéglátó üzleti idegen nyelv Vendéglátó üzleti idegen nyelv Élelmiszer ismeret 1 Termelés elmélete 1 10052-12 Vendéglátó termelés Termelés gyakorlata Értékesítés elmélete 1 10050-12 Vendéglátó értékesítés Értékesítés gyakorlata 3 Vendéglátó vállalkozások 10055-12 Vendéglátó üzletvezetés Vendéglátó vállalkozás működtetése Gazdasági és pénzügyi kultúra II. Vállalkozások II. - 0,5 Szabad órakeret Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek Etikus vállalkozói ismeretek Nyári szakmai gyakorlat Szakmai összesen Rendelkezésre álló órakeret

3,5

70 3,5 35

2 2 1 2 2 1 5 1

-

3 1 2 5 1

29

-

3 1 5 1

25

-

1

22

1

1

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

-

-

2

-

-

-

2

-

1

-

3

-

2

-

-

-

-

-

2

-

2

-

1,5

-

-

-

-

-

-

2

-

2

-

2

-

-

-

-

-

1 -

-

-

-

2 2

-

-

-

-

-

2

-

4

-

2

1 1 1 -

2 2 -

1 1 1 -

4 -

1 -

3 -

3 3 3 0,5 1 -

6 4 1 -

2 2 1 1 1 -

6 5 -

-

-

-

-

-

-

1

-

1

-

-

-

1

-

1

-

1

-

2

4

9

17

160 18

14

21

3

105 4 36

5

140 5 35

35

35

Szakmai vizsgakövetelmény: 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet szerint (e:40%, gy:60%) 39

1

35

Pedagógiai program 3.1.6. A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM – MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT 54 341 01 KERESKEDŐ (XXVI. KERESKEDELEMI ÁGAZAT) Szakközépiskola

Szakmai követelménymodul/ azonosítója

Tantárgyak

Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv (angol vagy német) Matematika Etika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Fizika Kémia Biológia - egészségtan Földrajz Művészetek Informatika Testnevelés és sport Osztályfőnöki Közismeret összesen 11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10032-12 Marketing

Ágazati szakképzés a közismereti oktatással párhuzamosan 9. évf. e gy 4 4 4 -

10. évf. e gy 4 5 4 -

11. évf. e gy 4 4 4 1 -

12. évf. e gy 4 4 4 -

2 2 2 2 2 5 1

2 2 1 2 2 1 5 1

3 1 2 5 1

3 1 5 1

28

29

25

-

Ágazati szakképzés a közismeret nélkül 1/13. évf. e gy 1

22

-

Szakképesítésspecifikus utolsó évf. 5/13. és 2/14. e gy 1

1

1

Munkahelyi egészség és bizton0,5 ság

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

Foglalkoztatás II.

-

-

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

1 -

-

2 -

1

3 -

1

2 -

-

3 -

-

3 -

-

3 1

-

11 1

-

-

-

2

1 -

2

1 -

2

1 -

5,5

5 -

-

-

-

-

-

1 -

-

1 -

-

5 -

4 4

3 -

-

-

-

-

-

-

-

2

7,5 2

4 7 -

1

-

-

-

-

-

1

-

1

-

6

105 1 36

1 7

1 140 3 35

1 9

1 4

22

160 13

21

14

-

Foglalkoztatás I. A marketing alapjai Marketing a gyakorlatban Az üzleti tevékenység tervezése, elemzése 2 Vezetési ismeretek 11508-12 Az áruforgalom tervezése, Üzleti tevékenység a gyakorlatirányítása, elemzése ban 1 11507-12 Áruforgalom 1,5 Az áruforgalom lebonyolítása Áruforgalom gyakorlata Vállalkozási ismeretek 10033-12 A vállalkozások működtetése Vállalkozási ismeretek gyakorlat A működtetés szabályai 10025-12 A kereskedelmi egység A működtetés szabályai gyakorműködtetése lat Áruismeret- és forgalmazás 10031-12 A főbb árucsoportok forgal- Értékesítési gyakorlat mazása Értékesítés idegen nyelven Gazdasági és pénzügyi kultúra II. 1 Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek Szabad órakeret Etikus vállalkozói ismeretek Vállalkozzunk II. - 0,5 Munkapiac - 0,5 Nyári szakmai gyakorlat 70 Szakmai összesen 5 2 Rendelkezésre álló órakeret 35

35

35

Szakmai vizsgakövetelmény: 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet szerint (e:60%, gy:40%) 40

35

Pedagógiai program

3.1.7. 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára 34 811 03 PINCÉR (XXVII. VENDÉGLÁTÓIPARI ÁGAZAT) Szakiskola

Szakmai követelménymodul/ azonosítója

Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelvek Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Közismeret összesen

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Fogalkoztatás I.

Munkahelyi egészség és biztonság

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. e gy e gy e gy 2 1 1 2 2 2 3 1 0,5 2 1 3 5 5 5 1 1 1 9,5 18 11 0,5

-

-

-

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 1 0,5 10045-12 Gazdálkodás Szakmai számítások 2 1 Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem 1 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 1 1 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv 1 1 Felszolgálás alapjai 4 10047-12 Felszolgálás alapjai Felszolgálás alapjai gyakorlat 5 Felszolgálás 2 10074-12 Felszolgálás gyakorlat Felszolgálás Felszolgálás üzemi gyakorlat 18,5 Gazdasági és pénzügyi kultúra II. 1 1 Vállalkozzunk II. 0,5 Szabad órakeret Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek Munkapiac Összefüggő gyakorlat 140 140 Szakmai összesen 10,5 6,5 5,5 19,5 Rendelkezésre álló órakeret 35 36

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évf. 2. évf. e gy e gy -

-

-

0,5

-

-

-

0,5 2 0,5 0,5

-

1 2

-

0,5 2 1 1,5

-

1 1 -

19 -

1 1 1 3 1 -

1 4,5 18,5 0,5

1 1 3 1 -

1 3 19,5 -

1 -

-

-

-

0,5

-

6,5

19 35

160 10,5 24,5 11,5 23,5 35 35

Szakmai vizsgakövetelmény: 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet szerint (e:30%, gy:70%)

41

Pedagógiai program

A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára 34 811 04 SZAKÁCS (XXVII. VENDÉGLÁTÓIPARI ÁGAZAT) Szakiskola

Szakmai követelménymodul/ azonosítója

Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelvek Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Közismeret összesen

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Fogalkoztatás I.

Munkahelyi egészség és biztonság

Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. Vendéglátó gazdálkodás 10045-12 Gazdálkodás Szakmai számítások Általános élelmiszer-ismeretek, fogyasztóvédelem 10044-12 Élelmiszer, fogyasztóvédelem Élelmiszerek csoportjai 10046-12 Szakmai idegen nyelv Szakmai idegen nyelv Előkészítési és ételkészítési alapismeretek 10049-12 Konyhai kisegítés Előkészítési és ételkészítési alapozó gyakorlat Ételkészítési alapok 10048-12 Ételkészítés alapjai Ételkészítési alapgyakorlat Ételkészítési üzemi alapgyakorlat Ételkészítési ismeretek 10075-12 Ételkészítés Ételkészítési gyakorlat Ételkészítési üzemi gyakorlat Gazdasági és pénzügyi kultúra II. Vállalkozzunk II. Szabad órakeret Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek Munkapiac Összefüggő gyakorlat Szakmai összesen

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. e gy e gy e gy 2 1 1 2 2 2 3 1 0,5 2 1 3 5 5 5 1 1 1 9,5 18 11

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évf. 2. évf. e gy e gy -

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

1 2

-

0,5 1

-

0,5 2 0,5 0,5

-

1 2

-

0,5 2 1 1,5

-

1 1 1

-

1 1

-

1 -

-

1 1 1

1

1 1

1 -

1,5

-

-

-

-

-

1

-

-

-

2 -

18,5 1 -

1 -

19 -

2 1 -

1 3,5 18,5 0,5

2 1 1 -

1 2 19,5 -

-

-

1 -

-

-

-

0,5

-

2 2,5 3 1 - 0,5 -

140

10,5 6,5 35

Rendelkezésre álló órakeret

140

-

160

5,5 19,5 6,5 19 10,5 24,5 36 35 35

Szakmai vizsgakövetelmény: 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet szerint (e:30%, gy:70%)

42

11, 5 23,5 35

Pedagógiai program

A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára 34 341 01 ELADÓ (XXVI. KERESKEDELEMI ÁGAZAT) Szakiskola

Szakmai követelménymodul/ azonosítója

Tantárgyak

Magyar - Kommunikáció Idegen nyelvek Matematika Társadalomismeret Természetismeret Testnevelés Osztályközösség-építő Program Közismeret összesen

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság 11499-12 Foglalkoztatás II. 11498-12 Fogalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén) 10025-12 A kereskedelmi egység működtetése 11507-12 Az áruforgalom lebonyolítása 10027-12 A ruházati cikkek és a vegyes iparcikkek 10028-12 Az élelmiszerek, vegyi áruk és gyógynövények forgalmazása

Munkahelyi egészség és biztonság Foglalkoztatás II. Foglalkoztatás I. A működtetés szabályai A működtetés szabályai gyakorlat Áruforgalom Áruforgalom gyakorlata Áruforgalmazás

Áruforgalmazás gyakorlata I. Áruforgalmazás II. Áruforgalmazás gyakorlata II. Értékesítés idegen nyelven I. Áruforgalmazás III. 10029-12 Áruforgalmazás gyakorlata III. A műszaki cikkek forgalmazása Értékesítés idegen nyelven II. Gazdasági és pénzügyi kultúra II. Vállalkozzunk II. Szabad órakeret Közgazdasági és pénzügyi alapismeretek Munkapiac Összefüggő gyakorlat Szakmai összesen Rendelkezésre álló órakeret

Szakiskolai képzés közismereti oktatással 1/9. 2/10. 3/11. e gy e gy e gy 2 1 1 2 2 2 3 1 0,5 2 1 3 5 5 5 1 1 1 9,5 18 11

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül 1. évf. 2. évf. e gy e gy -

0,5

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

-

-

0,5

-

-

-

0,5

-

-

-

-

-

2 1

1

-

-

2 2

-

2 1

-

1 1

4 -

1 -

3 -

2 1

6 -

2 1

2,5 -

3 2 -

2 2,5 2,5 1 0,5

1 1 1 1 -

4 6 4 1 -

1 1 1 -

5 4 4 -

3 1 2 1 1 -

6 6 5 0,5

1 1 1 1 1 -

6 6,5 7 -

-

-

-

-

1 -

-

-

-

0,5

-

140 8,5 8,5 35

140 6 19 36

-

160 8,5 17 11,5 23,5 35 35

Szakmai vizsgakövetelmény: 27/2012 (VIII.27.) NGM rendelet szerint (e:30%, gy:70%)

43

13

22 35

Pedagógiai program

3.1.8. 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára a 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú, SZAKÁCS szakképesítés óraterve Heti óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam

Modul megnevezése

Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység

1

-

5

-

6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai

2

-

3

-

1,5

-

1,5

1

6280-11 Ételkészítés I.

4

25

-

-

6281-11 Ételkészítés II.

-

-

3

21

8,5

25

12,5

22

6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

Szakmai elmélet és gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Nyári szakmai gyakorlat Csoportos gyakorlat Munkahelyi gyakorlat

160 óra 3,5 óra 21,5 (17,5) óra

44

0,5

0,5

1

1

Pedagógiai program

3.1.9. 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára a 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú, PINCÉR szakképesítés óraterve Heti óraszám 11. évfolyam 12. évfolyam

Szakmai követelménymodul megnevezése

Elmélet Gyakorlat Elmélet Gyakorlat 6273-11 Vendéglátó gazdálkodási tevékenység

1

-

5

-

6274-11 Vendéglátó tevékenység alapjai

2

-

3

-

1,5

-

1,5

1

6278-11 Felszolgálás I.

4

25

-

-

6278-11 Felszolgálás II.

-

-

3

21

8,5

25

12,5

22

6275-11 Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

Szakmai elmélet és gyakorlat Osztályfőnöki Testnevelés Nyári szakmai gyakorlat Csoportos gyakorlat Munkahelyi gyakorlat

160 óra 3,5 óra 21,5 (17,5) óra

45

0,5

0,5

1

1

Pedagógiai program

3.1.10. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára a 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú ÉLELMISZER- és VEGYI ÁRU ELADÓ szakképesítés elágazás óraterve Óraszám Szakmai követelménymodul/Tananyagegység

11. évfo-

12. évfo-

lyam

lyam

azonosítója

megnevezése

e

gy

e

gy

0004-111

Az áruforgalom lebonyolítása

2

4

4

2,5

1.0/0004-11

Általános áruismeret

0,5

-

1

-

2.3/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek

1,5

-

3

-

3.0/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata

-

4

-

2,5

0005-11

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

4

2,5

4,5

-

1.0/0005-11

Üzleti levelezés

0,5

0,5

-

-

2.0/0005-11

Jogszabályok alkalmazása

1,5

0,5

3

-

3.0/0005-11

Pénzforgalmi előírások betartása

0,5

0,5

1,5

-

4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1,5

1

-

-

0007-11

Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása

3

18

4,5

18

1.0/0007-11

Áru előkészítési feladatok

-

6

-

6,5

2.0/0007-11

Értékesítése idegen nyelven

1

-

2

-

3.0/0007-11

Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása

2

2,5

2,5

1,5

4.0/0007-11

Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése

-

9,5

-

10

9

24,5

13

20,5

Tanévközi összesen: Osztályfőnöki Testnevelés

0,5

0,5

1

1

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 160 óra. Jelmagyarázat:

e = elmélet

gy = gyakorlat 3,5 óra/hét

46

Pedagógiai program

3.1.11. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára A 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú RUHÁZATI ELADÓ szakképesítés elágazás óraterve

Szakmai követelménymodul/Tananyagegység azonosítója 0004-111

megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása

Óraszám 11. évfolyam

12. évfolyam

e

gy

e

gy

2

4

4

2,5

1.0/0004-11

Általános áruismeret

0,5

-

1

-

2.3/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek

1,5

-

3

-

3.0/0004-11

Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata

-

4

-

2,5

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

4

2,5

4,5

-

0005-11 1.0/0005-11

Üzleti levelezés

0,5

0,5

-

-

2.0/0005-11

Jogszabályok alkalmazása

1,5

0,5

3

-

3.0/0005-11

Pénzforgalmi előírások betartása

0,5

0,5

1,5

-

4.0/0005-11

Bizonylatkitöltés

1,5

1

-

-

Ruházati termékek forgalmazása

3

18

4,5

18

1.0/0008-11

Áru előkészítési feladatok

-

6

-

6,5

2.0/0008-11

Értékesítés idegen nyelven

1

-

2

-

3.0/0008-11

Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása

2

2,5

2,5

1,5

4.0/0008-11

Ruházati termékek értékesítése

-

9,5

-

10

9

24,5

13

20,5

0008-11

Tanévközi összesen: Osztályfőnöki Testnevelés

0,5

0,5

1

1

Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 2 szakképző évfolyam esetén az első tanévet követően 160 óra. Jelmagyarázat:

e = elmélet

gy = gyakorlat

Szakmai vizsgakövetelmény 32/2011. (VIII. 25.) NGM rendelet szerint

47

Pedagógiai program 3.1.12. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM- MARKETING szakmacsoport SZAKISKOLA a 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú ÉLELMISZER- és VEGYI ÁRU ELADÓ szakképesítés elágazás óraterve Kompetenciaterületek

Óraszámok évfolyamonként 1/9 2/10 3/11 Összesen o 3 3 1 1 1* 3

Tantárgy

Idegen nyelvi Angol, német nyelv Tanulás Osztályfőnöki Történelmi, szociális, állampolgá- Történelem és állampolgári ismeretek ri Földünk és környezetünk Fizika Természettudományos Kémia Biológia Digitális Informatika Matematikai Matematika Művészeti Ének-zene Anyanyelvi Magyar nyelv és irodalom Testnevelés Testnevelés

2

2

1*

5

1 0,5 0,5 2 2 1 2 3+2

1 1 1 2 2 3+2

1* 1* 1* 1* 3+2*

3 0,5 0,5 1 3 3 4 5 15

Összesen:

18+2

13+2

9+2

46

e 2 1 1 -

gy 0,5 0,5

e 2 2 -

2

3,5 2,5

1

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 0,5 1 0,5 0,5 1,5 -

1

Szakmai követelménymodul/ azonosítója 0004-111 1.0/0004-11 2.3/0004-11 3.0/0004-11

Tananyagegység megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Általános áruismeret Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

0005-11

Üzleti levelezés

1.0/0005-11 2.0/0005-11 3.0/0005-11 4.0/0005-11

Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés

Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása

0007-11

Áru előkészítési feladatok

1.0/0007-11 2.0/0007-11 3.0/0007-11 4.0/0007-11 Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat

Értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek- és vegyiáruk áruismeretének alkalmazása Élelmiszerek- és vegyiáruk értékesítése

Mind összesen:

2

2

1

1 -

1

1

6 -

6 32

gy e 2 1,5 - 0,5 1 2 -

2,5 15 1

5,5 -

*

Csoportbontás I. félév = 18 hét

7 -

7 18 40

Elmélet: (e) 66 óra, Gyakorlat: (gy) 42 óra Nyári gyakorlat: 300 óra Összes óra: 408 óra

48

e 5,5 1,5 4,0 -

gy 6,5 6,5

2,5

0,25

7,0

4,75

2,0 0,5 -

0,25 -

1,0 4,0 1,5 0,5

0,5 0,5 1,25 2,5

18,75 7,5

35,75

3 1

6,0 -

3

12,5 -

1

4

4,5

2,5 1,5 1,5

Nyári szakmai gyakorlat első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 160 óra o

gy 4 4

7 -

11,75 20 23 41

18,75 47 113

Pedagógiai program 3.1.13. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM- MARKETING szakmacsoport SZAKISKOLA a 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú RUHÁZATI ELADÓ szakképesítés elágazás óraterve Kompetenciaterületek

Óraszámok évfolyamonként 1/9 2/10 3/11 Összesen o 3 3 1 1 1* 3

Tantárgy

Idegen nyelvi Angol, német nyelv Tanulás Osztályfőnöki Történelmi, szociális, állampolgá- Történelem és állampolgári ismeretek ri Földünk és környezetünk Fizika Természettudományos Kémia Biológia Digitális Informatika Matematikai Matematika Művészeti Ének-zene Anyanyelvi Magyar nyelv és irodalom Testnevelés Testnevelés

2

2

1*

5

1 0,5 0,5 2 2 1 2 3+2

1 1 1 2 2 3+2

1* 1* 1* 1* 3+2*

3 0,5 0,5 1 3 3 4 5 15

Összesen:

18+2

13+2

9+2

46

e 2 1 1 -

gy 0,5 0,5

e 2 2 -

2

3,5 2,5

Szakmai követelménymodul/ azonosítója 0004-111 1.0/0004-11 2.3/0004-11 3.0/0004-11

Tananyagegység megnevezése Az áruforgalom lebonyolítása Általános áruismeret Áruforgalmi tevékenységek Áruforgalmi tevékenységek gyakorlata

A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése

0005-11

Üzleti levelezés

1.0/0005-11 2.0/0005-11 3.0/0005-11 4.0/0005-11 0008-11 1.0/0008-11 2.0/0008-11

Jogszabályok alkalmazása Pénzforgalmi előírások betartása Bizonylatkitöltés

Ruházati termékek forgalmazása Áru előkészítési feladatok

3.0/0008-11 4.0/0008-11 Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat

Értékesítés idegen nyelven Ruházati termékek áruismeretének alkalmazása Ruházati termékek értékesítése

Mind összesen:

gy 4 4

e 5,5 1,5 4,0 -

gy 6,5 6,5

0,25

7,0

4,75

0,5 0,5 0,5 0,5 0,5 1,5 - 2,0 0,5 1 0,5 - 0,5 0,25 0,5 1,5 1 2 2 2,5 15 3 18,75 1 - 5,5 6,0 1 1 1 -

1,0 4,0 1,5 0,5 7,5 3

0,5 0,5 1,25 2,5 35,75 12,5 -

4

4,5

1

1

6 -

6 32

gy e 2 1,5 - 0,5 1 2 -

*

Csoportbontás I. félév = 18 hét

7 -

7 18 40

Elmélet: (e) 66 óra, Gyakorlat: (gy) 42 óra Nyári gyakorlat: 300 óra Összes óra: 408 óra

49

2,5

1,5 2,5 1,5

Nyári szakmai gyakorlat első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 160 óra o

1

7 -

1

11,75 20 23 41

18,75 47 113

Pedagógiai program 3.1.14. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM szakmacsoport SZAKISKOLA a 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú SZAKÁCS szakképesítés elágazás óraterve Kompetenciaterületek

Óraszámok évfolyamonként 1/9 2/10 3/11 Összesen o 3 3 1 1 1* 3

Tantárgy

Idegen nyelvi Angol, német nyelv Tanulás Osztályfőnöki Történelmi, szociális, állampolgá- Történelem és állampolgári ismeretek ri Földünk és környezetünk Fizika Természettudományos Kémia Biológia Digitális Informatika Matematikai Matematika Művészeti Ének-zene Anyanyelvi Magyar nyelv és irodalom Testnevelés Testnevelés

2

2

1*

5

1 0,5 0,5 2 2 1 2 3+2

1 1 1 2 2 3+2

1* 1* 1* 1* 3+2*

3 0,5 0,5 1 3 3 4 5 15

Összesen:

18+2

13+2

9+2

46

Szakmai követelménymodul/ azonosítója

Tananyagegység megnevezése

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenység

2

-

2

-

1,5

-

5,5

-

6274-11

Vendéglátó tevékenység alapjai

1

-

2

-

1,5

-

4,5

-

6275-11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

1

-

1

-

1

1

3

1

6280-11

Ételkészítés I.

2

6

2

19,5

-

-

4

25,5

6281-11

Ételkészítés II.

-

-

-

-

3

20,5

3

20,5

6 -

6

7 -

19,5

7 -

21,5

20 -

47

Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Mind összesen:

32

41,5

39,5

Nyári szakmai gyakorlat első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 160 óra o

*

Csoportbontás I. félév = 18 hét

Elmélet: (e) 66 óra, Gyakorlat: (gy) (Tanműhelyi) 42 óra Nyári gyakorlat: 300 óra Összes óra: 408 óra

50

113

Pedagógiai program 3.1.15. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS-IDEGENFORGALOM szakmacsoport SZAKISKOLA a 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú PINCÉR szakképesítés elágazás óraterve Kompetenciaterületek

Óraszámok évfolyamonként 1/9 2/10 3/11 Összesen o 3 3 1 1 1* 3

Tantárgy

Idegen nyelvi Angol, német nyelv Tanulás Osztályfőnöki Történelmi, szociális, állampolgá- Történelem és állampolgári ismeretek ri Földünk és környezetünk Fizika Természettudományos Kémia Biológia Digitális Informatika Matematikai Matematika Művészeti Ének-zene Anyanyelvi Magyar nyelv és irodalom Testnevelés Testnevelés

2

2

1*

5

1 0,5 0,5 2 2 1 2 3+2

1 1 1 2 2 3+2

1* 1* 1* 1* 3+2*

3 0,5 0,5 1 3 3 4 5 15

Összesen:

18+2

13+2

9+2

46

Szakmai követelménymodul/ azonosítója

Tananyagegység megnevezése

e

gy

e

gy

e

gy

e

gy

6273-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenység

2

-

2

-

1,5

-

5,5

-

6274-11

Vendéglátó tevékenység alapjai

1

-

2

-

1,5

-

4,5

-

6275-11

Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

1

-

1

-

1

1

3

1

6278-11

Felszolgálás I.

2

6

2

19,5

-

-

4

25,5

6279-11

Felszolgálás II.

-

-

-

-

3

20,5

3

20,5

6 -

6

7 -

19,5

7 -

21,5

20 -

47

Szakmai Elmélet Szakmai Gyakorlat Mind összesen:

32

41,5

39,5

Nyári szakmai gyakorlat első tanévet követően 140 óra, a második tanévet követően 160 óra o

*

Csoportbontás I. félév = 18 hét

Elmélet: (e) 66 óra, Gyakorlat: (gy) (Tanműhelyi) 42 óra Nyári gyakorlat: 300 óra Összes óra: 408 óra

51

113

Pedagógiai program 3.1.16. A 2011/2012. tanévtől beiskolázott tanulók számára az 52 811 02 1000 00 00 azonosító számú, VENDÉGLŐS szakképesítés óraterve KAMARAI KIDOLGOZÁS

azonosítója

Szakmai követelménymodul Tananyagegység megnevezése

6273-11 6274-11 6275-11

Vendéglátó gazdálkodási tevékenységek Vendéglátó tevékenység alapjai Szakmai idegen nyelvi kommunikáció

6278-11

Óraszám e

1. év FM

2,5 2,5 2

2 -

Felszolgálás I.

1

1

6280-11

Ételkészítés I.

1

1

6280-11

Vendéglátó üzletvezetési tevékenységek Osztályfőnöki óra

4,5 1 14,5

4

Összesen

gy

T: 2,5 Ü: 6,75 T: 3,5 Ü: 8,25 21

Nyári szakmai gyakorlat: 180 óra (22,5 nap * 8 óra, 90 óra pincér, 90 óra szakács) Üzemi gyakorlat 13. évfolyam: 7,5 óra/nap 14. évfolyam: 7,0 óra/nap FM: felmentés A felmentés a 11. és 12. évfolyam alapozó tantárgyainak beszámításával történik.

52

e

2. év FM

gy

2 2,5 1

-

1

1

-

T: 2,5 Ü: 5,5

2

0,5

T: 3,2 Ü: 6,8

5 1 14,5

0,5

19

Pedagógiai program 3.1.17. A 2011/2012. tanévtől beiskolázott tanulók számára az 52 341 05 1000 00 00 azonosító számú, KERESKEDŐ szakképesítés óraterve KAMARAI KIDOLGOZÁS

Szakmai követelménymodul Tananyagegység azonosítója megnevezése

0001-11 0002-11 0003-11 0004-11 0005-11 6268-11 1.0/626811 2.0/626811 3.0/626811 4.0/626811 5.0/626811

Óraszám 1. év e

FM

2. év gy

FM

e

FM

gy

FM

1,5

1,5

1

-

2,5

-

-

-

-

-

2,5

2

0,5 Cs 2,0 B 2,5

2

2

2,0 B

-

3

-

4,5

-

4

2

2

1

-

-

-

-

3,5

-

4

-

-

-

-

-

10

-

5B

-

10,5

-

5B

-

Élelmiszer

3

-

2,5 B

-

-

-

-

-

Ruházati

3

-

2,5 B

-

-

-

-

-

Bútor

-

-

-

-

3

-

2,5 B

-

Műszaki

-

-

-

-

3

-

2,5 B

-

Értékesítés idegen nyelven

4

-

-

-

4

-

-

-

1 22 -

5,5 -

7 7

1 -

1 19,5 -

2 -

7,5 7

0,5 -

A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése Marketingtevékenység Az áruforgalmi tevékenység tervezése, irányítása, elemzése Az áruforgalom lebonyolítása A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Az áruk forgalmazása az áruismeret alkalmazásával

Osztályfőnöki óra Összes elmélet Összes csoportos gyakorlat Összes bolti gyakorlat Nyári gyakorlat: 160 óra (20 nap * 8 óra) CS = Csoportos gyakorlat

B = Bolti gyakorlat

FM: felmentés A felmentés a 11. és 12. évfolyam alapozó tantárgyainak beszámításával történik.

53

0,5

Pedagógiai program

4. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának az elvei A kiválasztásnál tekintettel vagyunk a tanulhatóságra, gyakorlati használhatóságra, esztétikusságra, árra. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket szakmai munkaközösségek határozzák meg a következő szempontok szerint: a használni kívánt taneszköz legyen fenn a hivatalos tankönyvjegyzéken a taneszköz feleljen meg helyi tantervünknek, lehetőleg több tanéven keresztül használható legyen. A tankönyv kiválasztásához segítséget nyújt a széles kínálatot biztosító tankönyvpiac, a tankönyvbemutatók, adatbázisok és a továbbképzéseken kapott információk. Intézményünkben a tankönyvfelelős (az igazgatóhelyettes) bonyolítja le a tankönyvek megrendelését, fogadását, szétosztását, a tankönyvpénz beszedését és továbbítását (utólagos könyvosztásnál az osztályfőnökök segítenek). A DÖNK és a SZM állásfoglalását kérjük a tankönyvek és a segédkönyvek legmagasabb beszerzési árak kérdésében. Lehetőségeinkhez mérten minél több taneszköz iskolai könyvtári beszerzésével és ingyenes használatával enyhíteni akarjuk a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók anyagi nehézségeit.

4.1. A magasabb évfolyamra lépés feltételei 





 

A tanuló az iskola magasabb évfolyamára, illetve szakképzési évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. Ekkor a tanulót nem kell beíratni. Nem léphet magasabb évfolyamra a tanuló, ha nem tett eleget tanulmányi kötelezettségének, hiányzásai meghaladják a jogszabályban rögzített mértéket (20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51.§. (7) és (8) bekezdés), valamint fegyelmi határozattal a tanév folytatásától eltiltották. A tanuló javítóvizsgát tehet, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, illetve ha az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. („Tanulmányok alatti vizsgák rendje” szabályzatban leírtak szerint kell eljárni.) Az évfolyam megismétlésével folytathatja a tanuló tanulmányait, ha nem teljesíti legalább elégséges minősítéssel az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket. Ha a tanuló a következő tanév kezdetéig azért nem tett eleget a tanulmányi követelményeknek, mert az előírt vizsga letételére a nevelőtestülettől halasztást kapott, az engedélyezett határidő lejártáig tanulmányait felsőbb évfolyamon folytathatja.

54

Pedagógiai program

4.1.1.

Iskolaváltás, a tanuló átvétele

A középfokú iskolai felvételi kérelmet a hivatal által kiadott jelentkezési lap és tanulói adatlap (a továbbiakban: felvételi lapok) felhasználásával kell benyújtani az iskolánkba. A felvételi kérelmeket a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszakban kell benyújtani. Felvételi vizsgát nem tartunk, a felvételi kérelmekről az általános iskolai tanulmányi eredmények (a továbbiakban: tanulmányi eredmények) alapján dönt az iskola igazgatója. A beiskolázás az általános iskola 7. osztály év végi, 8. osztály félévi eredményének magyar nyelv- és irodalom, matematika, történelem, idegen nyelv, fizika, kémia, biológia, földrajz tantárgyak érdemjegyeinek beszámításával történik. A középfokú felvételi eljárást a középfokú intézmények felvételi információs rendszerében (a továbbiakban: KIFIR rendszer) kell lebonyolítani. Az iskola a tanulmányi területek fő jellemzőit és belső kódjait a hivatal által kiadott közlemény alapján állapítja meg, és október 15-éig rögzíti a KIFIR rendszerben. Felvételi tájékoztatót készítünk, és azt a honlapon nyilvánosságra hozzuk, valamint a KIFIR rendszerében október 31-éig elhelyezzük. Nyilvánosságra hozzuk a jelentkezők felvételi jegyzékét. A nyilvánosságra hozott jegyzékben a jelentkező az oktatási azonosító számával szerepel, egyéb személyes adatai nélkül. Ha a jelentkező a jelentkezési lapján kéri, hogy a felvételi jegyzékben egyéni adat, jelige alkalmazásával szerepeljen, akkor az oktatási azonosító szám helyett a jelentkező egyéni adata, jeligéje kerül feltüntetésre. A felvételi jegyzéket tanulmányi területenként készítjük el, valamennyi jelentkező feltüntetésével. A jegyzék a jelentkező azonosító adata mellett tartalmazza a jelentkezőnek a felvételi eljárásban elért összesített eredményét és az iskola által meghatározott rangsorban elfoglalt helyét. A rangsorolás során az azonos összesített eredményt elérő tanulók közül előnyben részesítjük a halmozottan hátrányos helyzetű tanulót, ezt követően azt a jelentkezőt, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye az iskola székhelyének, telephelyének településén található. A Felvételi Központ a beküldött tanulói adatlapok alapján iskolánként, azon belül tanulmányi területenként elkészíti a jelentkezők ábécésorrendbe szedett listáját (a továbbiakban: jelentkezők listája), és a KIFIR rendszerben az iskola számára elérhetővé teszi. Az igazgató a jelentkezők listájának felhasználásával tanulmányi területenként elkészíti az ideiglenes felvételi rangsort. A Felvételi Központ a KIFIR rendszerben a középfokú iskolák számára elérhetővé teszi az egyeztetett felvételi jegyzéket. A felvételt hirdető középfokú iskola az egyeztetett felvételi jegyzék alapján, a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőig megküldi a felvételről vagy az elutasításról szóló értesítést a jelentkezőnek, kiskorú jelentkező esetén a szülőnek, továbbá, ha a jelentkező tanulói jogviszonyban áll, az általános iskolának is. Amennyiben a jelentkező – kiskorú jelentkező esetén a szülő – nem ért egyet az iskola döntésével, a döntés ellen jogorvoslattal élhet. A jogorvoslati eljárást megindító kérelmet az iskola fenntartójához kell benyújtania. (Nkt. 37. § (3)) Más intézményből is jelentkezhet a tanuló: A tanulók átvételéről – a tanulmányi eredmények és iskolánk fogadóképességét figyelembe véve – a mindenkori jogszabályok alapján intézményünk igazgatója dönt.

4.1.2.

Tanulmányok alatti vizsgák

Különbözeti vizsga Különbözeti vizsgát tehet az a tanuló, aki másik középfokú intézményből, vagy iskolán belül más szakmacsoportból vagy iskolatípusból kéri áthelyezését. A követelményeket helyi tantervünk alap55

Pedagógiai program ján határozzuk meg, melyet a tanulóval osztályfőnöke ismeretet a tanulói jogviszony megkezdésekor.  a 9 – 10. osztályba – azokból a tárgyakból kell különbözet vizsgát tennie, amelyet előző tanulmányai során nem tanult, illetve be kell számolnia, ha tanulmányait eltérő ütemben folytatta. Eltérő műveltségi területeknél az iskola igazgatója különbözeti vizsgára kötelezheti, amennyiben azt a továbbhaladás szempontjából nélkülözhetetlennek ítéli meg.  a szakközépiskola 11 - 12. évfolyamaira, ha a szakmai orientációs, illetve szakmai alapozó tárgyakból különbözeti vizsgát tesz. Tantárgyi javítóvizsga  Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott. A javítóvizsga időpontját munkatervünkben határozzuk meg tanévenként az augusztus 15 – 31 közötti időpontban.  A javítóvizsga letételével folytathatók a tanulmányok akkor is, ha a tanuló az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy azt nem fejezte be, illetve az előírt időpontig nem tette le. A vizsgákon a „Tanulmányok alatti vizsgák rendje” szabályzatban leírtak szerint kell eljárni. Érettségi vizsga Az érettségi vizsgát a 100/1997. (VI. 13.) Kormányrendelet, a 40/2002. (V. 24.) OM rendelet és az érvényben lévő jogszabályok alapján szervezzük, mely lehetőséget biztosít középszintű és emelt szintű érettségi vizsga letételére is. 2016. január 1-je után megkezdett érettségi vizsga esetében meg kell követelni az 50 óra közösségi szolgálat végzésének igazolását. (Knt. 6.§. (4) bekezdés, 97. §. (2). bekezdés). A közösségi szolgálat megszervezését a 20/2012 EMMI rendelet 133. §-a szerint kell megszervezni. Az érettségire való felkészüléshez emelt szinten felajánljuk a kötelező érettségi tantárgyakat, illetve iskolánk szakmai sajátosságaiból adódóan a vendéglátás – idegenforgalom alapismeretek, közgazdaságtan – marketing alapismeretek tantárgyakat. Középszinten a kötelező érettségi tantárgyak mellett vendéglátó és turizmus ismeretek, szállodai ismeretek, közgazdaságtan, marketing és földrajz tantárgyakat választhatnak felkészítésre tanulóink. A két szinten meghatározott követelmények nem az érettségi vizsga egészére, hanem az egyes tantárgyakra vonatkoznak. A kötelező tantárgyakon kívül a tanuló maga választhatja meg, hogy mely tantárgyakból tesz közép- és melyekből emelt szintű érettségi vizsgát. Szakmai vizsga Iskolarendszerű képzésben a szakképesítés megszerzéséhez szükséges szakmai vizsgát az érvényben lévő jogszabályok alapján szervezzük. Szintvizsga A szakképző évfolyamon szakács, cukrász, pincér szakmákban tanuló diákok számára a Kereskedelmi és Iparkamara szervezi.

56

Pedagógiai program 4.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az eredményes és hatékony munka érdekében oktató – nevelő munkánk teljes egészét átfogja az ellenőrzés és értékelés. Fontosnak tartjuk, hogy minden ellenőrzés és értékelés igazságos, tárgyilagos, elfogulatlan, előítélettől mentes, segítő szándékú legyen. A tanulók ismerjék a velük szemben támasztott követelményeket, elvárásokat. Az értékelés célja Rendszeres, folyamatos tanulásra ösztönözzön A megszerzett tudás elismerését szolgálja Önismereti, önértékelési képesség kialakítására hasson Az ellenőrzés és értékelés elvei:  A szemlélet és gyakorlat egysége: a tanulók teljesítményét, fejlődését összevetjük a velük szemben támasztott tantervi követelményekkel.  A sokoldalú fejlesztéshez a tanulók iskolai és iskolán kívüli tevékenységét sokoldalúan szervezzük meg.  Folyamatosan többféle módszerrel értékeljük a tanulók képességeinek, magatartásának, egész személyiségének fejlődését: az értékelésbe a tanulók is bekapcsolódhatnak, s egymás teljesítményét is értékelhetik szóban, esetenként érdemjegyekre tehetnek javaslatot. Az értékelés szempontjainak elsajátítása, megtanulása, alkalmazása fejleszti önismeretüket, önértékelésüket, önfegyelmünket, kommunikációjukat.  Fontosnak tarjuk, hogy ne csak a szorosabb értelemben vett tantárgyi szaktudást és előrehaladást, hanem a gyermek valamennyi pedagógiai szempontból fontos tevékenységét és ezekben elért fejlődését értékeljük, osztályozzuk.  Az értékelésnél figyelembe vesszük élettani sajátosságaikat.  Ellenőrzéskor, értékeléskor tájékoztatjuk a tanulókat, hogy feladataikat mennyire oldották meg sikeresen; hol, miben hibáztak, mi lehet a hibák oka és mit kell tenniük a hibák kijavítása érdekében.  Az ismeretek feldolgozásainak különböző szakaszaiban, valamint az órán kívüli tevékenység közben is – folyamatosan – figyeljük a tanulók magatartását, érdeklődését, figyelmét, fejlődésük jellemző jegyeit.  Az ellenőrzéshez, értékeléshez megfelelő légkört biztosítunk azért, hogy a tanuló érezze, hogy e két folyamat természetes kísérője a tanulásnak, és arra szolgál, hogy tudja a pedagógus és a tanuló is, hogy megfelelő ütemben, mélységben haladnak-e.  Helyi tantervünk alapján tantárgyanként a korrekt értékelés érdekében pontos követelményeket fogalmazunk meg, melyeket a tanév elején ismertettünk a tanulókkal.  Nagyon fontosnak tartjuk, hogy az értékelés legyen fejlesztő, motiváló, korrekt és humánus.  Az értékelésnél kiemelt figyelmet fordítunk arra, hogy a gyermek mekkora energiát fektet a felkészülésbe. Olyan légkört szeretnénk ezáltal teremteni, amely kedvező feltételeket biztosít a minél jobb teljesítményhez (szorongás, félelem elkerülése). A tanulóknak mindenképpen érezniük kell munkájuk eredményeként az előrehaladást.  Kitűzött célunk, hogy világosan közvetítsük a követelményeket, elkerüljük a diszkriminációt. Az érdemjegyek reálisan fejezzék ki, hogy milyen periódusban tart a tanuló.  Tantárgytól függetlenül tanárainktól elvárjuk, hogy tanítványaikat a szép, helyes magyar beszédre és helyesírásra tanítsák, s fejlesszék diákjaik kifejezőkészségét is.

57

Pedagógiai program  A tanuló magatartásának és szorgalmának értékelését és minősítését félévkor és év végén az osztályfőnök – az osztályban tanító pedagógusok véleményének kikérésével – végzi.  Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét az ellenőrzőn keresztül rendszeresen értesítjük. Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz (Knt. 54.§. (1) bekezdés).  Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és ezek alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felhívhatja az érdekelt pedagógust, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosíthatja.  Ha a tanuló gyakorlati képzését nem az iskola tartja, a gyakorlati képzés keretében végzett tevékenységével összefüggésben teljesítményét, magatartását és szorgalmát a gyakorlati képzés szervezője értékeli. A tanuló félévi és év végi osztályzatát – a gyakorlati képzés szervezőjének értékelése alapján – a nevelőtestület állapítja meg, és dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről, szakmai vizsgára bocsátásáról.

4.2.1.

A mérés, értékelés technikái

A tanuló előmenetelét tanítási év közben érdemjeggyel értékeljük, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítjük. Az értékelés az 5 fokú értékelési skálával (érdemjegyekkel) történik. Jeles (5): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindet alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Bátran mer visszakérdezni. Gondolkodjon logikusan a felelő, csak apróbb tévedései lehetnek, kérdésekre segítség nélkül, összefüggően, önállóan felel. Jó (4): ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló az ötöshöz, de apró bizonytalanságai vannak. Kisebb előadási hibákat vét. Közepes (3): ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevésbé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond, párbeszéd alakul ki a tanár (kérdez) és a tanuló (felel) között. Elégséges (2): ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz csak eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad. Fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. (Akar, de nem megy). Elégtelen (1): ha a tantervi követelményeknek a nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni, kérdéseke nem tud válaszolni, a minimumot sem tudja, még segítséggel sem.

58

Pedagógiai program

4.2.2.

Százalékos értékelés

A szakképző évfolyamokon az elérhető pontszámok százalékos teljesítésének osztályzatban való tejesítése a következő: 0 – 50% = elégtelen (1) 51 – 60% = elégséges (2) 61 – 70% = közepes (3) 71 – 80 % = jó (4) 81 – 100 % = jeles (5) A szakközépiskolai tanulók esetében (9-12. évfolyamokon) az értékelés a következő: 0 – 29% = elégtelen (1) 30 – 49% = elégséges (2) 50 – 69 % = közepes (3) 70 – 85 % = jó (4) 86 – 100% = jeles (5)

4.2.3.    



Az ellenőrzés formái, módszerei folyamatos megfigyelés szóbeli ellenőrzés (beszélgetés, összefüggő felelet) írásbeli ellenőrzés (felmérő dolgozatok, röpdolgozatok, feladatlapok, házi dolgozatok, témazárók, szintfelmérők) a szintfelmérőket az azonos típusú osztályokban egységes tartalommal végeztetik el a tanító tanárok. A fenti értékelés szerint történik az osztályzatok kialakítása, így mindenki képet kaphat a tényleges tudásszintjéről attól függetlenül, hogy melyik osztályban tanul, és ki tanítja az adott tantárgyból. Gyakorlati tevékenység alapján való ellenőrzés.

4.2.4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei A magatartás és szorgalomjegyek kialakítása a HÁZIRENDDEL összhangban történik: a tanulók személyiségfejlődését, embertársaihoz való viszonyát a magatartásjegyek, a tanuláshoz, munkához való viszonyukat – a képességek figyelembe vételével – a szorgalomjegyek fejezik ki. A magatartás és a szorgalom elbírálási rendszerét az osztályfőnök a tanév elején ismerteti a tanulókkal.

4.2.5.

Magatartás

Általános alapelv, hogy a magatartási fokozat az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezze ki a közösséghez, annak tagjaihoz való viszonyt (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett munka, viselkedés, hangnem). A magatartás minősítésének fokozatai: példás, jó, változó, rossz.

59

Pedagógiai program Magatartás

Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Rossz (2)

Aktivitás, példamutatás

igen jó, nagyfokú

közepes

gyenge

negatív vagy romboló

Kötelességtudat

nagyfokú

jó

változó

nem értékelhető

A közösségi célokkal való azonosulás

azonosul

ellene nem vét

ingadozó

szemben áll

A közös munkában való részvétel

élenjár

aktív

közömbös

érdektelen

Hatása a közösségre

pozitív

befolyást nem gyakorol

nem árt

negatív

gondos, segítőkész

segítőkész

ingadozó

közömbös, gátló

Házirend betartása

betartja, arra ösztönöz

betartja

részben tartja be

sokat vét ellene

Viselkedés, hangnem

kifogástalan

kívánnivalót hagy maga után

udvariatlan, nyegle

durva, goromba

nagyfokú

megfelelő

gyenge

elégtelen

Törődés társaival

Fegyelmezettség

A magatartásból adott osztályzatok feltételei Példás osztályzatot kap az a tanuló, aki A közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményének megfelelő nyilvánításával, valamint példás viselkedésével elősegíti, és társait is erre ösztönzi. Szereti a közösségi élete, szívesen tevékenykedik érte és benne. Magatartásával az órai munkát pozitív irányban befolyásolja. A Házirendet megtartja, társait is erre ösztönzi. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias. Fegyelmezett, megbízható, pontos, segítőkész. Változó szorgalommal nem lehet a tanuló magatartása példás. Rendkívüli esetben a 2 jegy különbségének engedélyezéséről az osztályozó értekezleten dönthetnek az osztályban tanító tanárok. Jó osztályzatot kap az a tanuló, aki Részt vesz a közösségi életben, a rábízott feladatokat elvégzi, beilleszkedik az osztályközösségbe, iskolai és iskolán kívüli viselkedése ellen általában nincs kifogás. A Házirendet és az iskolai együttélés szabályait megtartja. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tisztelettudó, udvarias. Fegyelmezett, segítőkész, általában megbízható, pontos. Igazolatlan óráinak száma maximum 3 óra. Változó osztályzatot kap az a tanuló, aki A közösségi munkában csak vonakodva vesz részt, alakítására nincs befolyással, viselkedésével szemben kifogás merül fel, de igyekszik javulni. A Házirendet és egyéb szabályzatokat csak állandó figyelmeztetéssel tartja be. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben nem udvarias és nem tisztelettudó. Társai viselkedését közömbösen nézi, nem segít. Fegyelme ingadozó, munkája pontatlan. Igazolatlan óráinak száma 4 és 9 óra között van. 60

Pedagógiai program Rossz osztályzatot kap az a tanuló, aki Munkájával a közösség fejlődését hátráltatja, iskolai és iskolán kívüli viselkedésével rossz példát mutat társainak, hibáit nem látja be. Közösségi munkát nem végez, másokat is visszatart, szándékosan árt a közösségnek. A Házirendet nem tartja be ismételt figyelmeztetések ellenére sem. Nevelőivel, társaival, szüleivel szemben tiszteletlen, udvariatlan, nyegle. Fegyelmezetlen, durván beszél, verekszik. Lopásban, rongálásban vesz részt. Egy vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kap. Igazolatlan óráinak száma 10 vagy annál több. Valamennyi osztályzatnál döntő súllyal bír az igazolatlan órák száma. Ha a tanuló eléri a megjelölt mértéket, nem kaphat magatartásból jobb osztályzatot akkor sem, ha egyébként a többi feltétel nem áll fenn. Félévkor és tanév végén a tanulók magatartási és szorgalmi jegyeinek a kialakításánál a tanulók önértékelésének és az osztályközösség, a szakoktatók, gyakorlati oktatók véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök állapítja meg. Az osztályozó értekezleten az osztályban tanító tanárok véleményt nyilvánítanak, és eltérő javaslatot tehetnek. Vitás kérdésekben a többség véleménye irányadó, illetve azonos arányú szavazatok esetén az osztályfőnök javaslata a döntő.

4.2.6.

Szorgalom

Általános alapelv, hogy a szorgalmi fokozat az egyéni képességeket és a tanuló életkörülményeit, közvetlen környezetét mérlegelve fejezze ki a tanulmányi munkához való viszonyt. Tükrözze az egyenletes tanulmányi eredményért tett erőfeszítést, a tanuló képességeit. A szorgalom minősítésének fokozati: példás, jó, változó, hanyag. Példás (5)

Jó (4)

Változó (3)

Hanyag (2)

igényes

figyelmes

ingadozó

hanyag

Munkavégzése

kitartó, pontos, megbízható

rendszeres

rendszertelen

megbízhatatlan

Ált. tantárgyi munkavégzés, önálló munkavégzés

mindent elvégez

ösztönzésre dolgozik

önállótlan

feladatait nem végzi el

igen

keveset

ritkán

nem

igen jó

jó

közepes

gyenge vagy nincs

igen sokszor, rendszeresen

előfordul

ritkán

egyáltalán nem

Szorgalom Tanulmányi munkája

Többféle feladatot vállal-e? Munkabeosztás: önellenőrzés önálló munkavégzés Tanórán kívüli információk felhasználása

A szorgalmat minősítő osztályzat tartalma Példás osztályzatot kap az a tanuló, aki Igényli tudása bővítését: céltudatosan és ésszerűen szervezi meg munkáját. Munkavégzése pontos, megbízható. Minden tárgyban elvégzi feladatait. Aktívan részt vesz a tanórai munkában. Önálló a munkában, önellenőrzése rendszeres. Kötelességtudata: magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig felkészült, figyel, érdeklődik. 61

Pedagógiai program Érdeklődése az iskolán kívüli ismeretanyagra is kiterjed. Legalább egy tárgyban a tananyagon felül is produkál. (versenyek, stb.) Jó osztályzatot kap az a tanuló, aki Figyel az órákon, házi feladatait lelkiismeretesen elvégzi. Az órákra lelkiismeretesen, képességeinek megfelelően készül fel. Rendszeresen és megbízhatóan dolgozik. Ösztönzésre rendszeresen dolgozik és ellenőrzi önmagát. Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem árul el. Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül. Változó osztályzatot kap az a tanuló, aki Munkája ingadozó, időszakonként dolgozik, máskor figyelmetlen, pontatlan. Önállótlan, csak utasításra kezd munkához, nem ellenőrzi önmagát. Munkája változékony, szétszórt, ritkán figyel valamire. Hanyag osztályzatot kap az a tanuló, aki Figyelmetlenül dolgozik, megbízhatatlan, feladatait nem végzi el. Nem hajlandó munkavégzésre. Nem törődik kötelességeivel. Érdektelenség, teljes közöny jellemzi. Ha a tanuló bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kap, abban az esetben szorgalmára csak hanyag minősítés adható.

4.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje Beszámoltatási formák: Kézírásos – technikai eszközzel (rajzzal készülő) – leíró – teszt jellegű. A tanmenetben tervezzük meg a témazáró dolgozatok időpontját, formáját. A munkaközösségek egyeztessenek. Az értékelések szempontjait ismerjék meg a tanulók a beszámoltatás előtt. Tantárgyanként meghatározzuk a pontozásos és „globális” értékelés alapelveit, súlyát. Diák naplóba bekerülő érdemjegyet nem értékelhet (fegyelmi felelősségre vonás). Nem minden írásbeli értékelést kell bevezetni a naplóba. (pl.: röpdolgozat, szódolgozat) A beszámoltatási céllal készített házi dolgozat a szóbeli felelettel egyenlő értékű. A témazáró dolgozatok (legalább 45 perces, magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakból félévenként 2 x 45 perces) érdemjegyei kettő jeggyel számítanak (piros tollal írjuk be). Több „cetli röpdolgozatból” tevődhet össze egy naplóba beírt jegy. A tanár pontosan tájékoztassa erről a tanulókat. Lehetőség szerint javítási lehetőséget adunk. A minőségirányítást végző tanár alkalmanként ellenőrzi, összehasonlítja az írásbeli dolgozatokat, jelentést készít a vezetőség részére, amely a pedagógiai munka értékelésének egyik elemét képezi. A megíratás rendjéért a szaktanár és a munkaközösségek a felelősek. Otthoni felkészülésre csak annyi feladat adható a diáknak, hogy „két tanítási nap között a pihenésre és szórakozásra is legyen módja” – tehát a házi feladatot adók egyeztessenek a tanulók bevonásával. Felmérő dolgozat: Év elején – különösen a 9. osztályban – alkalmazunk. Célunk, annak megállapítása, hogy a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel rendelkeznek – e a tanulók. Értékelése érdemjegyekkel történik. A 9. évfolyamon a legelső felmérő dolgozatért kapott érdemjegyet

62

Pedagógiai program nem számítjuk be a tanuló félévi osztályzatába. A felmérés alapján lehet megszervezni a tanórai vagy a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozásokat. Röpdolgozat: Az aktuális tananyag elsajátításának szintjén a teljes osztályra vagy kisebb tanulócsoportra vonatkozóan. Előzetes bejelentést nem igényel. Értékelése pontozással és/vagy érdemjegy adásával történik. A dolgozat kiadásakor a szaktanár szóban is minősíti, értékeli a dolgozatokat. Témazáró dolgozat: Egy – egy nagyobb témakör elsajátításának osztályszintű mérésére szolgál. A kiment – követelményeket figyelembe véve akár egy tanítási óránál hosszabb időre is tervezhető. Íratása előzetes bejelentést igényel. Egy napon kettőnél több témazáró egy osztályban nem íratható. Az értékelés pontozással és/vagy érdemjegy adásával történik. Pontozás esetén meg kell tervezni minden feladat pontértékét. Az értékelések elkészítése 2 tanítási hétnél csak indokolt esetben tarthat tovább. Az értékelés elvégzése után a tanár az osztály egészének teljesítményét szóban összegzi, értékeli. Az értékeléssel ellátott dolgozatot a tanulónak legalább betekintésre átadja. Szintfelmérők: Évfolyamonként kidolgozhatóak olyan szintfelmérő tesztek, feladatok, amelyek az osztályok közötti szintkülönbségek mérésére alkalmazhatók. Gyakorlati feladatmegoldások: Célja, hogy a tanulók képesek legyenek a különböző elméleti tárgyak keretén belül elsajátított ismeretek komplex alkalmazására, lehetőségük nyíljon az önálló ismeretszerzései technikák elsajátítására (pl.: számítástechnikai, szakmai elméleti tárgyak), ha a tananyag jellege lehetővé teszi, akkor beszámolókat, házi dolgozatok is készíttethetők. Ezzel a tanulókat önálló gyűjtőmunkára, szakmai szövegek, témakörök önálló feldolgozására ösztönözhetjük. A választható témaköröket, a tartalmi követelményeket és az értékelési szempontokat előre tisztázni kell. A feladatok elkészítéséhez elegendő időt kell biztosítani. A dolgozatokat, beszámolókat minősíteni kell. A szóbeli és írásbeli feleletek arányát a tantárgy jellege és heti óraszáma befolyásolja, de a tanulóknak félévente, de legalább évente egy felelete legyen.

4.3.1. 



 

Az értékelés menete: A szaktanárok megállapítják szaktárgyukra vonatkozóan a tanuló félévi/év végi osztályzatát. Ennek alapját az év közben szerzett jegyek képezik. A reális értékelés biztosítása érdekében minden tanulónak havonta tantárgyanként legalább a heti óraszám számával egyenértékű jegymennyiséggel kell rendelkeznie. Ha a félévi/ év végi osztályozó értekezlet előtti utolsó hétre a tanulóknak megfelelő számú jegyük van, és ezek alapján egyértelműen megállapítható az osztályzat, a tanár nem köteles javítási lehetőséget biztosítani. A szaktanár kötelessége minden hónap végén átírni a jegyeket a naplóba, hogy az osztályfőnök és a szülő folyamatosan nyomon követhesse a tanuló előmenetelét. Az év végi osztályzat értékelésénél az egész éves teljesítményt kell figyelembe venni.

63

Pedagógiai program

4.4. Kompetencia alapú oktatás HEFOP 3.1.3-05/1.2005-10-0177/1.0 Jelenlegi oktatásügy egyik törekvése, hogy a kompetencia alapú oktatást elterjessze az iskolákban, az oktató- nevelőmunka napi gyakorlati munkájába beépítse. A 2006 januárjában egyik fő célkitűzésünk, hogy felkészüljünk ennek a pedagógiai módszernek a megismerésére, befogadására, iskolánkban való hatékony alkalmazására, ezért adtuk be a HEFOP 3.1.3 – „Felkészítés a kompetencia alapú oktatásra” – pályázatunkat. A kompetencia alapú oktatáson az egyéni képességek, készségek fejlesztését értjük, ez alkalmazásképes tudást, a mindennapi életben használható tudás értelmét és „élményét” helyezi előtérbe a gyerekek számára a tanulás folyamatában. Ennek elengedhetetlen feltétele a pedagógiai módszer megújítása, a kulcskompetenciák fejlesztése a tanítás-tanulás folyamatában való fokozatos bevezetése. Az élethosszig tartó tanulás figyelembevételével szükségessé vált a hagyományos oktatási forma mellett az ismeretszerzés módjának, a tanulási technikák, módszerek megváltoztatása. Előtérbe helyezzük a tanulási folyamatban a problémamegoldó képességet, az együttműködési képességet, motivációs készségek valamint a kreativitás képességét. A programfejlesztést a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében, az alábbi területeken vezette be iskolánk: Szövegértés-szövegalkotás Matematika-logika Szociális életviteli környezeti Életpálya építés Idegen nyelvi programcsomag (német) A projekt időtartama: 2006. január 01- 2008. január 31-ig: Projekt menedzser: Vizl Lőrinc Szakmai vezető: Vizl Eszter Pénzügyi vezető: Baloghné Bóna Eszter 2006. január 01-jén az „A” típusú kompetencia alapú programcsomag bevezetésében résztvevő tanáraink és tanulócsoportjaink: Résztvevő tanulók Pedagógus neve Kompetencia alapú programcsomagok (pályázat szerint) Sepsi Éva Simonné Bocskay Hajnalka Petesné Sz. Rita Csizi Orsolya Vizl Eszter Jakabné Szényi Olga

Szövegértés, szövegalkotás (magyar) Matematika – logika (matematika) Idegen nyelvi programcsomag (német) Idegen nyelvi programcsomag (német) Szociális életviteli, környezeti (osztályfőnöki) Életpálya építés

64

35 fő 35 fő 35 fő 35 fő 35 fő 35 fő

Pedagógiai program Az adaptációba bevont osztályok 2006/2007. tanév

2007/2008. tanév

2008/2009. tanév

2009/2010. tanév

2010/2011. tanév

2011/2012. tanév

Osztály 9.a

Létszám 36 fő

Kompetencia terület Szövegértés-szövegalkotás Matematika-logika Szociális életviteli környezeti Életpálya építés Idegen nyelvi programcsomag (német)

9.b

37 fő

Idegen nyelvi programcsomag (német)

9.a 9.b 9.c 10.a

38 fő 39 fő 39 fő 37 fő

Szövegértés-szövegalkotás Matematika-logika Szociális életviteli környezeti Életpálya építés Idegen nyelvi programcsomag (német)

10. b

38 fő

Idegen nyelvi programcsomag (német)

9.a 9.b 9.c 10.a 10.b 10.c 11.a

35 fő 34 fő 35 fő 35 fő 40 fő 39 fő 36 fő

Szövegértés-szövegalkotás Matematika-logika Szociális életviteli környezeti Életpálya építés Idegen nyelvi programcsomag (német)

11.b

37 fő

Idegen nyelvi programcsomag (német)

9.a 9.b 10.a 10.b 11.a 11.b 11.c 12.a

37 fő 33 fő 38 fő 38 fő 37 fő 38 fő 37 fő 35 fő

Szövegértés-szövegalkotás Matematika-logika Szociális életviteli környezeti Életpálya építés Idegen nyelvi programcsomag (német)

12.b

36 fő

Idegen nyelvi programcsomag (német)

9.a 9.b 10.a 10.b 11.a 11.b 12.a 12.b 12.c 9.a 9.b 10.a 10.b 11.a 11.b 12.a 12.b

41 fő 40 fő 33 fő 36 fő 36 fő 38 fő 35 fő 31 fő 32 fő 43 fő 40 fő 39 fő 36 fő 30 fő 34 fő 32 fő 37 fő

Szövegértés-szövegalkotás Matematika-logika Szociális életviteli környezeti Életpálya építés Idegen nyelvi programcsomag (német)

Szövegértés-szövegalkotás Matematika-logika Szociális életviteli környezeti Életpálya építés Idegen nyelvi programcsomag (német)

65

Pedagógiai program További céljaink: Az egész életen át tartó tanulás elterjesztése A „kompetencia alapú” oktatás-nevelés fejlesztése A digitális kultúra oktatási rendszerünkben való továbbfejlesztése Hátrányos helyzetű tanulóink felzárkóztatása

4.5. Moduláris oktatás értékelése és minősítése A követelménymodulhoz tartozó tantárgyak számtani átlaga – kerekítés az általános szabályok szerint 0,51-től felfele – adja a modulzáró osztályzatát. Mindegyik tantárgyból (részmodul) a tanulónak el kell érnie az elégséges szintet. Javítóvizsgán nem az egész modulból, hanem csak a modul valamelyik(ek) tantárgyból kell beszámolni. Félévi osztályozó értekezleten a folyamatban lévő modulok tantárgyaiból „aktuális tájékoztató” jegyet adunk. A magyar nyelv- és irodalom tantárgyból félévkor és év végén integrált jegyet adunk valamennyi osztályban. Ezt szükségessé teszi az egységes szemlélet, az egységes ügyvezetést és egységes adminisztrációt.

4.5.1.

A modulrendszerű szakképzés

A szakképző évfolyamokon – a szakiskola 1/11-3/13. évfolyamán, valamint a szakközépiskola 1/13-2/14. évfolyamán – a tanulók értékelését az osztálynaplóban tartjuk nyilván az óratervekben szereplő tantárgyakra vonatkozóan. A tantárgyak összetétele kétféle: 1/ Némely tantárgy megnevezése megegyezik a tananyagegység elnevezésével. 2/ Más esetben a tantárgy több tananyagegységből áll. A tantárgyakat és a tananyagegységeket a részletes óraterv tartalmazza szakmánként. A tanuló teljesítményét tanév közben a szaktanár érdemjeggyel értékeli, amelyet az osztálynaplóban rögzít. A félévi és tanév végi osztályzatot a naplóba beírt jegyek átlaga adja. Ez alapján ha a tantárgy több tananyagegységből áll, és szükséges a különálló egységek értékelése, vagy más szempontú beszámítása, akkor a tananyagegységek értékelése azonos a félévi vagy év végi osztályzattal.

4.5.2.

Az integrálás módja

Tekintettel az anyanyelv fontosságára, az irodalom és nyelvtan jegyek aránya 75-25 % . Ha a tanuló teljesítménye bármelyik résztantárgyból elégtelen, akkor az integrált jegye is elégtelen. /Javítóvizsgáznia azonban csak az elégtelen résztantárgyból kell; a már megszerelt jegyből és a javított jegyből határozzuk meg a tanuló integrált jegyét/. A tanulóknak minden hónapban irodalomból és nyelvtanból is 1-1 jegyet kell adni /külön rovatban vezetjük/. Az irodalom jegy tartalmazza: irodalomtörténeti, irodalomelméleti, irodalmi ismereteket /műelemzés/ - a szövegértést a szövegalkotás tartalmi részét A nyelvtan jegy tartalmazza: a leíró nyelvtani ismereteket. a szövegtani ismereteket. a stilisztikai ismereteket a nyelvtörténeti ismereteket a szövegalkotási feladatok nyelvi részét. /szerkesztést, stílust, helyesírást/

66

Pedagógiai program Évente 2 iskolai nagy dolgozatot kell íratni, amelyet az írásbeli érettségi vizsga módszeréhez hasonlóan, a fokozatosság elvét szem előtt tartva jelölünk ki. Vagyis: cím; a feladat pontos megnevezése; műfaj 'érvelés; összehasonlító elemzés; műelemzés A javítás is hasonló az érettségi dolgozatok értékelési szempontjaihoz. Vagyis: címnek, feladatnak, műfajnak megfelelő tartalom; /T/ irodalmi jegy nyelvi jegy /Ny/ szövegszerkesztés; stílus; helyesírás /– a nyelvtanhoz írandó a részfeladatokat pontozzuk, és ezeknek megfelelően állapijuk meg a tartalmi és a nyelvi jegyet; pirossal írjuk be a napló megfelelő rovatába. Évente kb. 4 témazáró dolgozatot íratunk /tartalmi és nyelvi szempontból javítjuk/. A naplóba piros színnel írjuk be. Így tanítványaink fokozatosan hozzászoknak az írásbeli érettségi vizsga követelményihez. Az integrált jegy adásának egyéb okai: A bizonyítványban, az anyakönyvi lapon, az érettségi bizonyítványban integrált tantárgyként kezelik /magyar nyelv és irodalom megnevezéssel/. Szakközépiskolánk részt vesz a kompetencia alapú oktatás kísérleti programjában /szövegértés és szövegalkotás „A” programcsomag/ 2006-tól. Az irodalom órákon szövegtani és stilisztikai ismeretek; a nyelvtan órákon irodalmi szövegek és a mindennapi élettel kapcsolatos szövegfajták kerülnek előtérbe. Így konkrétan is megvalósul az irodalom és a nyelvtan ismeretek integrációja. Ezt a szemléletet követjük a programban részt nem vevő osztályokban is. Az irodalom órák száma heti 3 /évi 111 óra; a nyelvtan órák száma heti 1 /évi 37 óra; összesen 148 óra. Év végén a megjegyzés rovatban összegezzük az irodalom és nyelvtan órák számát, amely az integrált jegy alapjául szolgál.

4.6. Út a szakmai fejlődéshez a kompetenciaalapú oktatással a GastrokerSzakközépiskolában TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0088 Az általános-és szakképzés fejlesztése elengedhetetlen, mert alkalmazkodni kell a folyamatosan változó társadalmi- és munkaerő-piaci igényekhez. A gazdaság igényt tart a naprakész ismeretekkel rendelkező szakemberekre. Ennek érdekében hirdették meg a TÁMOP 3.1.4.-08/2-20080088 pályázatát, amelyen az Alternatív Szakképzésért Alapítvány, mint a Gastroker Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola fenntartója nyertes lett. A program hosszú távú céljai: o Iskolánkban az élethosszig tartó tanulás az európai oktatáspolitika mintájára a kompetenciaalapú oktatás elterjesztése felmenő rendszerben kiépítésre kerüljön. o Gazdasági elvárásoknak megfelelni tudó – ahhoz folyamatában rugalmasan alkalmazkodni képes – szakemberek képzése kompetenciaalapú oktatási – nevelési szemlélet kialakítása, gyakorlatban alkalmazása.

67

Pedagógiai program o Innovációval új tanítási módszerek elterjesztése. o Integrált módszertanok beépítése a folyamatos pedagógus továbbképzésekbe, amelyen keresztül biztosítható kombinált oktatási eljárások, eszközök alkalmazása a tanítási órákon is. o A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű és a roma tanulók szegregációjának csökkentése. o Esélyegyenlőség megteremtése. o Sajátos nevelési igényű és más eltérő oktatási igényű tanulók integrációjának segítése. o Folyamatos kompetenciaalapú tananyagfejlesztés a tanulók életkori, és szocio- és társadalmi sajátosságainak figyelembevételével. A projekt megvalósításának kulcsfeladatai: Kistérségi, mikrotérségi, települési köznevelési hálózatban betöltött szerep erősítése. Közszolgáltatások biztosításának megszervezése az esélyegyenlőség megvalósíthatóságának érdekében. Referencia iskolává válás. Képzési igényfelmérés. Pályaválasztási- és pályakövetési rendszer kiépítése. Tananyagfejlesztés Elméleti oktatást végző tanárok és gyakorlati oktatást végző szakoktatók tudásszintjének bővítése. Korszerű oktatási módszerek elterjesztése. o Kompetenciaalapú program  Szövegértés-szövegalkotás  Matematika  Német- és angol nyelv  Életpálya építés  Szociális – életviteli ismeretek 2009. szeptember 01-jén az „A” típusú kompetencia alapú programcsomag bevezetésében résztvevő tanáraink: Pedagógus neve

Kompetencia alapú programcsomagok

Résztvevő osztályok 9.a

Karliné Udvardy Beatrix, Spirk László

Szövegértés, szövegalkotás (magyar)

Simonné Bocskay Hajnalka, Kertai Lídia Zsuzsanna

Matematika – logika (matematika)

9.b

Petesné Szabó Rita, Demkó Szekeres Zsuzsanna

Idegen nyelvi programcsomag (német)

10.b

Abodné Makai Enikő, Tornai-Szabó Szilvia

Idegen nyelvi programcsomag (angol)

11.b

Zsebők Júlia

Életpálya építés

12.b

68

Pedagógiai program o Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása A 2010/2011-es tanévben kísérleti jelleggel a mindenkori 11. évfolyamon a magyar nyelv-és irodalom tantárgyat és a rajz és vizuális kultúra tantárgyat tantárgyi bontás nélkül oktatjuk. o 3 hetet meghaladó projektek megszervezésének elsajátítása 9.b, 10.b, 11.b o Témahetek összeállításának technikája 11.b o Moduláris program megszervezése Életpálya modulok kerültek kidolgozásra 9-12. évfolyamok részére az osztályfőnöki órák témáira. o Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére felkészítő képzése o Innováció: HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL AZ ÁLLÁSPÁLYÁZATRA, MUNKAVÁLLALÁSRA? o Digitális taneszközök használata A projekt időtartama: 2009. június 30- 2010. augusztus 31-ig: Projekt menedzser: Vizl Lőrinc Szakmai vezető: Vizl Eszter Pénzügyi vezető: Vizl Lőrincné Műveltségterület tantárgyi bontás nélküli oktatása Kidolgozta: Spirk László Integrált tanmenet (magyar nyelv és irodalom – rajz- és vizuális kultúra) 2010/2011. tanévtől 11. évfolyam Az évi órakeret felosztása Évi 185 óra (heti 5) Ismeretközlő, ismeretbővítő, gyakorló: 144 Összefoglaló: 12 Ellenőrző: 18 Ismétlő: 7 Javító: 4 Nevelési célok, oktatási feladatok A 11. osztály számára az integrált tananyagot a kerettanterv és a helyi tanterv alapján úgy állítottam össze, hogy a fenti dokumentumok követelményei ne sérüljenek. De az irodalom, a (nyelvtan) stilisztika és a vizuális kultúra (művészettörténet) szoros egységben tanítása az alapvető műveltségi javak iskolai közvetítését hatékonyan szolgálja; a művészeti ágak együttlátását, szintézisét biztosítja. A művelődéstörténeti korszakok jellemzői során bemutatott irodalmi, képzőművészeti (helyenként zenei és népművészeti), filmművészeti alkotások nem puszta szemléltetések, hanem az irodalmi és a társművészeti alkotások lehetséges párbeszédei. Olyan párbeszédek, amelyek a diskurzusba bevonják a befogadót, a tanulót is. Nagy hangsúlyt fektetek a kulcskompetenciák fejlesztésére: az interaktív-reflektív tanulást, a befogadásközpontú, tanulást segítő módszereket helyezem előtérbe. Építek a tanulók már meglévő, előzetes tudására, tapasztalatára.

69

Pedagógiai program Változatos tevékenységi formákkal biztosítom, hogy a különböző képességű és szociális hátterű, különböző érdeklődésű tanulók igényeik szerint mélyülhessenek el az ismeretanyagban. Mindenki számára adott legyen az ismeretek bővülésének, a képességek és készségek fejlődésének lehetősége. Megfelelő tanulói aktivitás mellett teljesíthető legyen a 11. osztályos tananyag követelményrendszere, hatékonyan készüljenek fel a középszintű érettségi vizsga követelményeinek teljesítésére. Tudatosítani kell, hogy a műveltség európai illetve magyar hagyományainak megőrzése nagyon fontos. Az általános műveltség fontos része a humán kultúra, a különböző művészeti ágak, az irodalom ismerete. A humán kultúra, a humanitás nem tűnhet el a XXI. századból sem. Az irodalom és a társművészetek - amellett, hogy az öröm és az esztétikai élmény forrásai – hatékonyan segítik a világban való eligazodást, az önismeret, a személyiség fejlődését, az autonóm, öntörvényű, kevésbé manipulálható személyiség kiformálódását. Meg kell értetni a tanulókkal, hogy az élet, a munka világában való boldogulásuk, ön- és világérzetük függ - a közvéleménnyel ellentétben: még a mai világban is – a műveltségüktől, értelmezői stratégiáik kimunkáltságától. A XXI. század információs társadalmában is meg kell őrizni az anyanyelv és a személyes érintkezés, személyes gondolat, semmivel sem pótolható értékeit. Megmutatni, hogy a művészeti ágak a maguk sajátos kifejezőeszközeivel mindig visszatükrözik az adott korban élő emberek érzésvilágát, esztétikai ízlését, erkölcsi felfogását, gondolkodásés viselkedésmódját. Az igazi műalkotások azonban saját korukon túl mutató, általános érvényű értékeket közvetítenek a későbbi korok, így a ma emberének is Legyenek képesek megkülönböztetni az igazi műalkotást a giccstől. Az önművelés igényének felébresztése. A művelődéstörténeti korszakok áttekintése az őskortól a XX. századi modernségig. (őskori, ókori keleti, görög, római középkori, reneszánsz, barokk, rokokó, klasszicizmus, szentimentalizmus, romantika, realizmus, naturalizmus, szimbolizmus, impresszionizmus stílusjegyeinek vizsgálata az irodalmi és képzőművészeti alkotásokban. Sőt, helyenként zenei és filmművészeti alkotásokat is bevonok a tanításba.) Az avantgárd stílust, az ehhez tartozó irodalmi és képzőművészeti alkotásokat a 12. osztályban fogom tanítani. A művészeti elvek, alkotói módszerek, stílusirányzatok megfigyeltetése. Az irodalmi és képzőművészeti alkotások összehasonlítása (azonos korszakokon és különböző korszakokon belül) A vizuális információk azonosítása, értelmezése, a kódváltás megfigyeltetése. A képből való olvasás tanítása, a látvány lefordítása verbális jelekké. A képi és a képzeteken alapuló gondolkodás fejlesztése. Megfigyeltetni a különféle korok megoldásainak változásait. Különböző stílusok felismerésének gyakorlása. Legyenek képesek azonosítani egy-egy korszak művészeti törekvéseit Legyenek képesek felismerni a műalkotásokban megtestesülő művészeti-esztétikai elveket, törekvéseket. Ismerjék meg saját környezetük, lakóhelyük kulturális javait (művészetét), saját környezetük épített kultúráját. Ismerjék meg saját környezetük népművészeti hagyományait. Az ünnepekhez, nemzetiségi hagyományokhoz kapcsolódó, dokumentált kulturális javakat. Fogalmak, szakkifejezések tudatosítása, helyes alkalmazásuk megkövetelése a tanulói beszámolókban.

70

Pedagógiai program A művészettörténeti ismeretek mellett a gyakorlati alapformák (rajzolás, festés, mintázás, makett készítés, színdinamikai tervezés, stb.) is helyet kapnak a tananyagban, hogy a tanulók alkotókészsége, kreativitása tág teret kapjon. Kiemelt feladat a középszintű írásbeli és szóbeli vizsgára való felkészítés, a szövegértés és szövegalkotás gyakorlása, a szókincs bővítése,a kifejezőkészség fejlesztése. Követelmények, fejlesztendő készségek, képességek: A) Magyar nyelv és irodalom: - Beszédkészség, szóbeli szövegek alkotása és megértése; kulturált nyelvi magatartás Tájékozottság különféle beszédhelyzetek megítélésében; megfelelő stílus és magatartás megtalálása ismeretlen kommunikációs helyzetben is. Kommunikációs zavarok felfedezése, elhárítása. A szabatos, világos és hatásos nyelvi kifejezésmód, a teljes értékű szóbeli és írásbeli kommunikáció érdekében megalapozott döntés nyelvhelyességi, stilisztikai, retorikai kérdésekben. Olvasás, írott szöveg megértése Kritikai és kreatív olvasással szakmai-tudományos, publicisztikai – írott, audiovizuális, digitális környezetben megjelenő – szövegek, metaforikus, metonimikus jelentésének feltárása, értelmezése. Manipulációs szándékok, technikák felfedezése. Szépirodalmi, szakmai, publicisztikai szóbeli és írásos szövegek értékelésében a szerkezeti és stiláris egység, a vizuális megformáltság, a kifejtettség és információs gazdagság felismerése, értékelése. XX. századi művek olvasásában, megbeszélésében újfajta befogadói magatartás kialakítása, saját olvasatok indoklása. Művek, képzőművészeti alkotások összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempont követésével szóban és írásban. Különbségtétel az allegorikus és szimbolikus ábrázolás között; az ilyen alkotások értelmezési szintjeinek kibontása. -

Írás, szövegalkotás Képesség a fogalomhasználat szempontjából is szabatos, igényes kifejezésmód és a szemléletes egyéni stílus ötvözésére. A mindennapi élet problémáiról, irodalmi, művészeti élményekről önálló vélemény kifejtése szóban és írásban különféle műfajokban: élménybeszámoló, ajánlás, riport, kisértekezés, audiovizuális, multimédiás műfajok. Lényegre törő, világos felépítésű, információban gazdag, kifejtett szöveg alkotása a tájékoztató, érvelő, meggyőző vitázó közlésformák valamelyikében. Kreatív gyakorlatok a mondat és szövegszerkezet stiláris lehetőségeinek, a szavak hangulatának, stílusértékének, nyelvrétegbeli stiláris különbségeknek figyelembevételével Önálló műelemzés készítése közösen fel nem dolgozott kisepikai, lírai és képzőművészeti alkotásokról többféle elemzési szempont alkalmazásával. Nagyepikai és drámai művek szóbeli és írásbeli bemutatása (prezentáció) különböző nézőpontból, ill. különféle címzetteknek. -

71

Pedagógiai program Tanulási képesség fejlesztése Az analizáló, jelentésfeltáró és a szöveget egybelátó (holisztikus) szövegelemzési eljárások alkalmazása szakmai-tudományos, ismeretterjesztő, publicisztikai, közéleti szövegek jelentésének értelmezésében. Szövegformálási, szövegszerkesztési és helyesírási problémák megnevezése, a hibák önálló javítása. Az indukció és a dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása A hosszabb felkészülést igénylő szóbeli és írásbeli feladatokhoz adott, ill. önállóan kialakított szempontokat követő anyaggyűjtés és válogatás többféle forrásból jegyzett vázlat, hivatkozás, forrásjegyzék készítése. Megfigyelő, rendszerező, lényegkiemelő képesség, asszociációs készség fejlesztése, önreflexió, önkorrekció képességének fejlesztése. Számítógép és könyvtárhasználat. Memória, fantázia, kreativitás fejlesztése. -

Ismeretek az anyanyelvről Stílus, stílusrétegek, stílusárnyalatok, esszé, vita, a helyesírás értelmező, esztétikai szerepének megfigyelése. A tanult szövegtani ismeretek önálló alkalmazása. -

Ismeretek az irodalomról A magyar és az európai hagyományok és a modernség együtthatásának, egyedi megjelenési formáinak észrevétele, megnevezése az életművekben. A stílusirányzatok jellemző vonásainak bemutatása néhány irodalmi és képzőművészeti alkotásban. Az irányzatok korszakolása, csoportosítása, jellemző vonások, jellegzetes műalkotások társítása Művek összehasonlítása adott tematikai, poétikai szempontok követésével. A hagyományos műnemi és műfaji keretek átalakulásának megfigyelése, megnevezése és értelmezése új regénytípusok és regényszerkezetek, új drámatípusok, a tárgyias líra, az összetett hangneműség, a groteszk és az irónia szerepe. Az irodalom és a filmművészet kapcsolata. -

Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai és történeti érzék fejlesztése Jellemző hőstípusok, élethelyzetek, konfliktushelyzetek (szerelem, megbocsátás, felnőtté válás, bűn, bűnhődés, hazugság, kiszolgáltatottság stb.) személyiségdilemmák felfogása, értelmezése, megvitatása. Az értékek átrendeződésének, az értékkeresés és értékválság folyamatának megfigyelése, értelmezése és egy vagy több mű alapján következtetések megfogalmazása. A tárgyalt korszak stílusirányzati sokszínűségének bizonyítása. (a realizmustól az avantgárdig) Együttműködési és empatikus készség fejlesztése Állásfoglalás, önálló vélemény megfogalmazásának képessége, kulturált vitatkozás képessége -

72

Pedagógiai program További követelmények: 2x2 órás iskolai nagydolgozat megírása az érettségi követelményeknek megfelelően – érvelés, öszszehasonlító elemzés, műelemzés műfajokban A dolgozatok javítása az érettségi követelményeknek megfelelő módon: tartalom, szerkezet, nyelvi minőség, helyesírás. Memoriter Teljes művek és részletek szöveghű felidézése (3 vers a tanultakból, versrészletek, egy 15-20 soros epikai v. drámarészlet); az idézetek célnak és szövegkörnyezetnek megfelelő alkalmazása szóban és írásban Az integrálás módja Az irodalom, nyelvtan és rajz- és vizuális kultúra jegyek aránya 60-20-20 % . Ha a tanuló teljesítménye bármelyik résztantárgyból elégtelen, akkor az integrált jegye is elégtelen. /Javítóvizsgáznia azonban csak az elégtelen résztantárgyból kell; a már megszerelt jegyből és a javított jegyből határozzuk meg a tanuló integrált jegyét/. A tanulóknak minden hónapban irodalomból, nyelvtanból és rajz- és vizuális kultúra tantárgyból is 1-1-1 jegyet kell adni. /külön rovatban vezetjük/ 3 hetet meghaladó projektek megszervezésének elsajátítása Kidolgozta: Zsebők Júlia A T.Á.M.O.P. 3.1.4.-08/2-2008-0088 pályázat keretében iskolánk tantervébe 3 hetet meghaladó projektheteket építettünk be új tanulásszervezési módszerként. A projektek a 9.b 10.b, és a 11.b osztályban kerültek megvalósításra a 2009/2010-es tanévtől kezdődően, amit a későbbiekben minden évben megvalósítunk. A 3 hetet meghaladó projekthetek alkalmazásakor három héten keresztül egy adott téma kerül feldolgozásra, különböző kompetencia alapú oktatást segítő tanulásszervezési módokkal, és eszközökkel. Fontosnak tartottam, hogy a témakörök az adott évfolyam tantárgyának törzsanyagához kapcsolódjanak. A 11.b osztályban a Tanirodai gyakorlat, a 9.b és 10.b osztályokban a Gazdasági környezetünk tantárgy keretében valósultak meg. Az érintet osztályok kereskedelem-marketing üzleti adminisztráció szakmacsoportos osztályok, a tantárgyak a pályaorientáció részei, éppen ezért alkalmas az életpálya építés kompetenciáinak fejlesztéséhez. A 3 hetet meghaladó projektek célja a tanulók életpályáinak építésén túl számos kompetencia fejlesztése, de különösképpen a vállalkozói kompetencia fejlesztés. A projektek évfolyamonként az alábbi témákban valósultak meg. 9.b.: „Mit ígérjek a lakosoknak?” – azaz az Önkormányzatok feladatai. 10.b.: „Életem érték-térképe”- felkészülés a munka világába való belépésre. 11.b.: Egy kitalált vállalkozás üzleti terve. A projektek egyéni (11.b) és csoportos formában (9.b., 10.b.) készülnek el, részben otthoni, részben órai keretek közt. A feladatokat mindenkinek teljesítenie kell, a készprojektek beadása a 3. hét végén történik, kivétel a 11.b osztály, ahol a projektmunka hosszabb előkészületeket, és kivitelezést is igényel. A munka osztálytermi keretek közt valósul meg, a 11.b osztályok kész munkái egyénileg otthon, folyamatos konzultáció mellett készülnek el.

73

Pedagógiai program A projektmunkák bemutatása a tanórán, és diáknapon történik. A kész munkák értékelése szaktanár által szóban a tanórán, és jeggyel egyaránt megtörténik. Értékeléskor figyelembe veszem: - önálló ötletek - kreatív megvalósítás, kivitelezés - szakmai tartalom - tanult elmélet alkalmazása - összefüggések tükröződése - szövegalkotás - előadásmód, prezentáció A projektek végére a tanulóktól várható: - a vállalkozásközpontú szemlélet kialakulása, - gyakorlatiasabb feladat feldolgozás, megoldás, - személyiségfejlődés, - a magabiztos kommunikáció, - a racionális gondolkodásmód. A kitűzött kompetencia területek fejlődése, a kész munkákkal igazolható, és az eredmény az egyéni munkákban maximálisan tükröződik. A munkák eltérését a diákok eltérő képességeiben látom, de minden tanuló/tanulócsoport képes a maga módján az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Témahét Kidolgozta: Karliné Udvardy Beatrix Iskolánkban a májusi hónap során került megrendezésre egy rendhagyó tanulási forma: a témahét, amelyet 3 tanítási napon bonyolítottunk le. Központi témaként Veszprém nevezetességeit jelöltük meg. A témahét időtartama a 2009/2010. tanévben május 12-13-14. napja volt. A témahét iskolánk osztályaiban felmenő rendszerben került bevezetésre, a témahétben a mindenkori 11.b osztály tanulói vesznek részt a májusi hónap során. Célkitűzéseink: Fontosnak tartottuk, hogy ezen időszak alatt a tanulási folyamat kiszakadjon a hagyományos iskolai keretek közül, a témahét több tárgyat, illetve műveltségterületet foglaljon magába, továbbá a tanulás színtere ne csupán az iskola legyen. A témahéten tartott foglalkozások során tanulóinkkal eltértünk a kötelező iskolai tananyagtól, s helyette újfajta tudással, a mindennapi életük során hasznosítható információkkal igyekeztünk felruházni őket. Célkitűzéseink között szerepelt az is, hogy az adott osztályba járók megismerjék és megszeressék ezt a fajta tanulási módszert, mindez élményszerűen történjék, teljes mértékben bevonva a tanulókat, önállóságukat is fejlesztve. A témahét során diákjaink megismerték Veszprém nevezetességeit, kulturális örökségét életkori sajátosságaiknak megfelelően.

74

Pedagógiai program Kapcsolódás más tantárgyakkal: A témahét megvalósítása során igyekeztünk a komplexitás elvét érvényesíteni, azaz elmosódtak a határok az egyes műveltségterületek között. A témahét egyaránt szerveződött a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a rajz és vizuális kultúra, valamint a földünk és környezetünk tantárgyak köré. A témahét megvalósulása: Ugyan iskolánk az idei tanévben vállalkozott először témahét megrendezésére, elmondhatjuk, hogy sikeresen zajlottak le annak programjai, kitűzött céljainkat mind megvalósítottuk. A tanulás módja teljesen eltért a megszokott iskolai rendszertől (tanórák, szünetek), a témahét tárgyaként pedig olyan téma került feldolgozásra, amely szétfeszítette volna a hagyományos tantárgyi kereteket komplexitása, feldolgozási módszerei (élményszerűség, együttműködés) révén. A témahét lehetőséget teremtett a tanulók önállóságának fejlesztésére, illetve készségeik és tehetségük kibontakoztatására. Mindeközben a témahét kimenetele pontosan meghatározott és szabályozott volt. A 11.b osztály eleve örömmel vette azt, hogy éppen az ő osztályuk került abba a kiváltságos helyzetbe, hogy részt vehet a témahéten. A diákok számára élményszerűvé vált a tanulás, mint ahogy az utolsó napon írt beszámolóikból is sorra kiderült, élvezték a témahét eseményeit, feladatait, a közösen tett könyvtár- és múzeumlátogatásokat, igazi élményt jelentett nekik a tanulási formának ez a fajtája. A diákok egymástól is sokat tanultak, mindemellett a tanár-diák közti szoros együttműködés is létrejött. Külön kiemelném a tanulók aktivitását, lelkesedését, amelyet mindvégig megőriztek. Moduláris program megszervezése Kidolgozta: Zsebők Júlia A tanmenet ajánlatokat 4 évfolyamra, a T.Á.M.O.P. 3.1.4.-08/2-2008-0088 pályázat keretében az életpálya építés ajánlott moduljainak felhasználásával készíttetem. Az osztályfőnökök munkáját, ha áttételesen is, de befolyásolja az adott társadalmi és gazdasági környezet, amely úgy a család, mint az iskola életét sok tekintetben meghatározza. A nevelési célkitűzésekben és annak tartalmában feltétlen tükröződnie kell annak, hogy milyen módon lehet megfelelni a minőségileg új elvárásoknak, a piacgazdaság igényeinek és a teljesítményorientált szemléletnek, valamint a kompetencia alapú oktatásnak. Legalább ilyen hangsúlyos szerepet kell kapnia a pozitív emberi értékek fejlesztésének, amelyek az egészséges, stabil személyiség kialakulását eredményezik. Az osztályfőnöki tevékenységünk céljai: a tanulók segítése önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, személyiségük stabilizálásában, életpályájukra való felkészítésükben, a szociális képességek (a kapcsolatteremtés, a kommunikáció, az empátia, a tolerancia, a kooperáció, a konfliktuskezelés stb. képességeinek) fejlesztése főként az osztályban megélt saját élmények bázisán,

75

Pedagógiai program szerepvállalás a tanulók iskolában és iskolán kívül szerzett élményeinek feldolgozásában, az ellentmondásos valóságban történő eligazodás segítésében, a felelős állampolgárrá nevelésben. Az osztályfőnöki tevékenység szervezett színtere az osztályfőnöki óra, amelynek a feladata, hogy segítse a tanulókat: önismeretük fejlesztésében, az önnevelés iránti igényük felkeltésében, életpályájukra való felkészülésükben, testi és lelki egészségük megóvásában tanulás-módszertani ismereteik bővítésében, hogy képesek legyenek harmonikus társas és párkapcsolatok kialakítására, társadalmi környezetünk eseményeinek megértésében, nemzeti hagyományaink megismerésében, ápolásában, a szociális képességeikfejlesztésében, világszemléletük, világképük formálásában, felelős állampolgárrá nevelésükben. Az osztályfőnöki óra tartalma: Az osztályfőnöki óra a pedagógus és osztálya együttlétének óratervbe épített intézményes kerete, amelynek jellege alapvetően különbözik a többi tanítási óráétól. Ez az óratípus a későbbiekben körvonalazott funkcióit csak abban az esetben töltheti be, ha egy nevelési folyamat szerves részévé válik. A tanterv – az osztályfőnöki óra sajátos jellegéből adódóan – nem tartalmazhat követelményeket, hiszen ez a foglalkozási forma nem alkalmazható számonkérésre, a követelményteljesítés iskolai ceremónia szerinti értékelésére. Az osztályfőnöki óra tantervében szereplő tartalmak nem válthatnak ki más tantárgyakból elemeket, nem mentesíthetnek tantárgyakat, nem alkalmazhatók hagyományos ismeretközvetítésre. Az osztályfőnök lehetősége ezúttal abban áll, hogy építve a tanítási órán elsajátítottakra, elmélyítse, aktualizálja, értékmozzanatokkal ruházza fel a meglévő tudásokat. Az osztályfőnöki órák tematikája illeszkedik iskolánk nevelési koncepciójába és több részből áll. Minden évfolyamon vannak olyan aktuális kérdések, nevelési feladatok, szervezési feladatok, melyek a tanév adott időpontjában (év elején, félévkor, vizsgák előtt, ünnepeink előtt) kerülnek megbeszélésre osztályfőnöki órák keretében. Az órák további részét az iskolai életpálya-építése, egészségnevelési, és környezeti nevelés programja tölti ki. E program a 2010/2011-es tanévtől kerül bevezetésre és a családi életre, egészséges életmódra, a hatékony kommunikációra, konstruktív életvezetésre való nevelést segíti elő. Jelen tanterv a Nemzeti Alaptanterv általános és részletes követelményei alapján, valamint az iskola programja együttesen jelöli ki az osztályfőnöki órák témaköreit és tartalmait. Az egyes témakörökhoz rendelt fejlesztési célok: önismeret a tanulás tanulása társas kapcsolatok konfliktuskezelés lelkiegészség

76

Pedagógiai program testi egészség viselkedéskultúra pályaorientáció jelenismeret felelős állampolgári nevelés globális problémák A tanmenetekben tervezett témakörök óraszámait a következő táblázt foglalja össze: Témák 9. 10. 11. 12. évf./óra évf./óra évf./óra évf./óra Önismeret, önnevelés 2 1 1 1 A tanulás módszertana 2 2 1 1 Társas kapcsolatok 2 2 2 1 Konfliktuskezelés 2 1 1 1 Egészséges életre nevelés 10 10 10 8 Viselkedéskultúra 0 1 1 1 Pályaorientáció -Életpályaépítés 7 7 10 8 Jelenismeret 2 2 1 0 Felelős állampolgárok nevelés 2 1 1 1 Globális problémák/környezetvédelem 5 5 5 4 34 32 33 26 Összesen Aktuális feladatok 3 5 4 6 Az évfolyamonkénti tanmenetek külön dokumentumban találhatók.

Sajátos nevelési igényű gyermekek együttnevelésére felkészítő képzése Kidolgozta: Abodné Makai Enikő Az utóbbi évek során egyre nagyobb létszámban jelentkeznek hátrányos helyzetű, valamint sajátos nevelési igényű tanulók iskolánkba. Így hamar felismertük az esélyegyenlőség megteremtésének fontosságát. Ennek jegyében csatlakoztunk az Útravaló programhoz, mely program segítségével hátrányos, illetve halmozottan hátrányos tanulóink nagyobb eséllyel jutnak el az érettségiig, illetve tanulnak tovább. Hazánkban a sajátos nevelési igényű tanuló fogalmát a közoktatásról szóló 1993-ban kiadott többszörösen módosított LXXIX. törvény 121. § (29) (Jelenleg Knt. 96.§. (7) bekezdés) bekezdése így határozza meg: Sajátos nevelési igényű gyermek az a tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján − testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos; − pszichés fejlődés zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, mutizmus, hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar).

77

Pedagógiai program Inkluzív iskolának valljuk magunkat, ezért elsődleges feladatunknak tekintjük az SNI tanulók minél szélesebb körű ellátását, felzárkóztatását, képességeik kibontakoztatását. Tudjuk, hogy a sikeres integráció megvalósulásához elengedhetetlen a szakmai, módszertani, szemléletbeli megújulás. Megpróbálunk minden pályázati lehetőséget kihasználni céljaink eléréséhez. A 2009/2010-es tanév folyamán az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében a Társadalmi Megújulás Operatív Program részeként szakirányú továbbképzési programokon vett részt 2 kollégánk. (Címe: SNI tanulók oktatása, integrált nevelése) Tanfolyamon megszerzett ismereteiket a többi kollégának átadva a következő pedagógiai és módszertani célok megvalósításán fáradozunk: - személyiségközpontú nevelés, melyben a pedagógus figyelembe veszi mindazt, amit a gyermek egyéni különbségként hoz magával, - a tanulókban levő belső motiváció fenntartása, illetve erősítése, - differenciált oktatás megvalósulását segítő módszerek bevezetése, - speciális tanterv készítése, különböző tanítási segédletek felhasználása, - korszerű tanulásszervezési módszerek, eszközök, eljárások alkalmazása (projekt módszer, kooperatív technikák, portfolió készítés, stb.), - a tanulók különböző kompetenciáinak hatékony és eredményes fejlesztése. Törekvéseink gyakorlati megvalósulásaként a nevelési feladatok már iskolakezdéskor megjelennek az osztályfőnöki tervezőmunkában. A ’problémás’ tanulók kiszűrése után a megfelelő szakszolgálatok fele irányítjuk őket, hogy a megfelelő gyógypedagógusok, fejlesztő pedagógusok bevonásával megkezdődhessen gondozásuk. Iskolánk a tanulási nehézségekkel küzdő tanulókat differenciált oktatással, felzárkóztató programokkal is megsegíti, akár tanórákon kívül. Teljes integrációra törekszünk, együttnevelést megvalósító intézményként többet vállalunk, magasabb értéket kínálunk, mint részvétet és védettséget. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedését, a többi tanulóval való együtt haladását tekintjük. Innováció Kidolgozta: Kertai Lídia Zsuzsanna Innováció címe: HOGYAN KÉSZÜLJÜNK FEL AZ ÁLLÁSPÁLYÁZATRA, MUNKAVÁLLALÁSRA? Innováció indikátora: A kidolgozás ötletét az a valós probléma hozta, hogy a mai középiskolás korosztály az iskolapadban nem mindig kap elegendő mennyiségű, szakszerű gyakorlati felkészítést, segítséget a tanulmányaik végén rájuk váró munkakeresés módjaira, a nagy betűs életbe történő belépés nehézségeinek leküzdésére, ezáltal a társadalomba való beilleszkedésre. Az innováció célja: A projekt átfogó célja, hogy a diákok a kommunikáció tantárgy álláskereséssel kapcsolatos témakörének elsajátításával egyidejűleg idegen nyelven is megismerkedjenek „álláspályázat, munkavállalás” címszó alatt a hivatalos levelek, különösen az álláspályázat (önéletrajz és pályázati levél) elkészítésének módjával, illetve felkészüljenek az azt követő személyes interjúra.

78

Pedagógiai program Ez a tananyag hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók az iskolapadból kikerülvén külföldön járva vagy akár Magyarországon működő, de külföldi tulajdonban lévő cégekhez is jelentkezve nagyobb sikerrel, önmagukat hatékonyabban „eladva” találjanak munkát. Innováció tartalmi leírása: A tananyag elsajátítása során a diákok megismerkednek a hivatalos levelek fajtáival, formai és tartalmi követelményeivel. Elsajátítják a hivatalos levél elkészítésének módját, kézzel írva illetve szövegszerkesztővel, magyar és angol nyelven. Megismerik az önéletrajz készítésének célját, típusait, a hagyományos és az amerikai típusú önéletrajz formai és tartalmi követelményeit. Nem okoz gondot számukra bármelyik típusú önéletrajz elkészítése. Megtanulják az önéletrajzot kísérő pályázati levél megírásának technikáját, fortélyait. Felkészítést kapnak egy lehetséges állásinterjúra. Tisztában lesznek az interjún való megjelenés követelményeivel, elvárásaival. Különböző szituációk elemzésével képet kapnak azokról a kérdésekről és lehetséges válaszokról, melyek az interjú során felmerülhetnek. Nagy fontossággal kerülnek kiemelésre, azok az elkövethető hibák, melyek csapdájába gyakran esnek az álláskeresők az interjúk során. Az innováció főbb témakörei: I. Hivatalos levelek formai és tartalmi követelményei II. Hivatalos levelek fajtái - magánember által küldött hivatalos levelek (csak magyar nyelven) - üzleti élet legfontosabb levelei III. Önéletrajz - hagyományos - amerikai típusú IV. Pályázati levél V. Állásinterjú Innováció megvalósítása: 10. évfolyamon kereskedelem-marketing szakmacsoportban angol nyelvet haladó szinten tanuló diákok Innováció időtartama: 4 hét, 4x2 kommunikáció óra, valamint ezzel egyidejűleg 4x3 angol nyelvi óra Fejleszthető kompetenciák: - szövegértés - kommunikációs kompetencia - lexikai kompetencia - kooperatív képességek - logika - digitális kompetencia - társas kompetencia

79

Pedagógiai program Az innováció humánerőforrása A projekt kivitelezése kommunikáció tantárgyat oktató, szakmai végzettséggel, ismeretekkel rendelkező tanár és angol nyelvet tanító pedagógus kooperatív munkájával, irányításával történik. Fő feladatuk az elméleti tudás átadása kompetencia alapú módszerekkel. Együttműködnek a magyar nyelvű kommunikációs ismeretek és az angol nyelvű tananyag elsajátítása érdekében. Koordinálják a tanulói munkát, segítik az elméleti anyag gyakorlatba való átültetését. Munkájuk során számos új, innovatív módszert, eszközt alkalmaznak, melyekkel különböző készségeket, képességeket, kompetenciákat fejlesztenek. Innováció újdonság értéke Szakítva a hagyományokkal, az elavult tanítási módszerekkel, igazodva a piaci igényekhez, új technológiai eszközök kompetens felhasználásával elméleti ismeretanyag kerül átadásra gyakorlatias módon. Újdonság értékű, hogy a magyar nyelvű ismeretekkel párhuzamosan angol nyelven sajátítják el a tananyagot. Újszerűség a gyakorlati elemek előtérbe helyezése, a korszerű oktatási technikák alkalmazása. A projekt időben és térben kötetlen. Bármikor bővíthető, illetve szűkíthető, sőt külön is választható, esetlegesen egy témakörre helyezve a hangsúlyt.

80

Pedagógiai program

5. SZAKMAI KÉPZÉS 5.1. Elméleti képzés A központi kerettantervek alapján készültek az iskola helyi tantervei, amelyek az európai uniós pályázatok (HEFOP, TÁMOP) beépített követelményei is magukba foglalják. Szakképzési profilnak megfelelően az ún. vendéglátóipari és kereskedelmi szakmai ismeretekre helyezzük a fő hangsúlyt. Sikeres szakemberekké tanulóink persze csak úgy válhatnak, ha az általános műveltség, a folyamatos önképzés iránti igényt is magukévá teszik. A tanulás és nevelés folyamatában törekszik iskolánk a mindenoldalúan fejlett személyiség megteremtésére. Konzervatív értékrendet valló közösségünk a tudás átadását az erkölcsi nevelés alapján végzi. Elméleti oktatás alatt a hátrányos helyzetűek felzárkóztatását és a tehetségek gondozását is fontos feladatnak tekinti iskolánk. 5.2. Gyakorlati képzés a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportban tanulók részére Tanulónk gyakorlati képzése országos szinten is kiemelkedő – korszerű berendezésekkel és eszközökkel felszerelt tankonyhában, tanétteremben és igény szerint vállalkozóknál folyik. A tanéttermi gyakorlati képzésben a felelősségteljes munkavégzéssel gyakorlati szaktudásuk mélyül. A rendezvények, fogadások lehetőséget adnak a minél sokoldalúbb szakmai tudás elsajátítására. A gyakorlati képzést elsősorban az iskolánk biztosítja. A gyakorlati munkahelyekre az igazgató jóváhagyásával a gyakorlati oktatásvezető osztja be a tanulókat. Tankonyhában, tanétteremben és vállalkozóknál munkahelyi gyakorlaton munkahelyi oktatók felügyeletével és irányításával végzik a tanulók a munkájukat., melynek szervezéséért a gyakorlati oktatásvezető a felelős. A jogszabályok alapján a szakmai gyakorlatot teljesítőknek egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük, melyet évente szükséges érvényesíttetniük. Ezen kívül évente 2 alkalommal kötelező orvosi vizsgálaton kell megjelenniük. A gyakorlati képzés szakmai csoportokban történik, figyelembe véve az üzlet nyitvatartási idejét és a rendezvények időpontját. A tanulóbeosztásokról a gyakorlati oktatásvezető dönt. A gyakorlati oktatás nyersanyagköltségét a munkahely (gyakorlóhely) biztosítja. A diákok teljes képzési rendjét (elméleti és gyakorlati képzés) a szakmai program tartalmazza. A gyakorlati oktatás nyersanyagköltségét a munkahely (gyakorlóhely) biztosítja. A munkaruha – védőruha biztosítása a munkáltató feladata. Épségéért a tanulók anyagi felelősséggel tartoznak. A munkaruha – védőruha szabályos és tiszta viseléséért a tanulók és közvetlen munkahelyi vezetők, szakoktatók felelősek. A tanuló csak munkaruhában – védőruhában végezhet gyakorlati munkát. A tanulók munkavédelmi oktatásáért a gyakorlati oktatásvezető és a munkahelyi vezető felel. A gyakorlat ideje alatt a tanulók munkanaplót vezetnek, melyben rögzítik napi feladatukat, ezt a gyakorlati oktatók gyakorlati jeggyel értékelik. Az ellenőrzőt, mint jelenlétet igazoló okmányt a munkahelyi vezetők vagy szakoktatáson szakoktatók aláírásukkal igazolják. Nyári gyakorlatok szervezése jogszabály szerinti időtartamban történik. A szervezésért a gyakorlati oktatásvezető felelős. A nyári gyakorlat teljesítése előfeltétele annak, hogy a tanuló magasabb évfolyamon folyathassa tanulmányait. A tanulók gyakorlatukat külföldön is teljesíthetik az intézmény koordinálásával. Ezáltal a helyi gyakorlat alól mentesülnek. Tanév végéig megtörténik a tanulók nyári kötelező gyakorlati időre vonatkozó munkabeosztása. Ha a tanulók előzetesen jelzik akadályozatásukat, indokolt esetben a gyakorlati beosztásoknál azt a lehetőséghez képest figyelembe vesszük (pl.: családi nyaralás) Ha a tanulónak és a szülőnek a gyakorlati hellyel kapcsolatosan észrevétele van. Előzetes időpont – egyeztetés után észrevételét elmondhatja a gyakorlati oktatásvezetőnek avagy szakoktatónak. A gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó házirend betartása minden tanuló számára kötelező.

81

Pedagógiai program A tanulók irányítását, ellenőrzésért az iskolai gyakorlóhelyeken a munkahelyi gyakorlati oktatók végzik. A munkahelyi gyakorlati oktatók munkájának ellenőrzése értékelése a gyakorlati oktatásvezető feladata. A gyakorlati igazolt hiányzás mértéke az össz. óraszám 20%-át nem haladhatja meg. Az igazolatlan hiányzások száma (elméleti és gyakorlati órák összesen) nem haladhatja meg a tanévben a 30 órát, mely automatikus kizárást von maga után a nem tanköteles tanulóknál.

82

Pedagógiai program 5.3. Gyakorlati képzés a kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tanulók részére A tanulók gyakorlati képzése elsősorban Tan ABC - ben és vállalkozóknál folyik. A gyakorlati képzést elsősorban az iskolánk A gyakorlati képzést elsősorban az iskolánk biztosítja. A gyakorlati munkahelyekre az igazgató jóváhagyásával a gyakorlati oktatásvezető osztja be a tanulókat. A gyakorlati képzőhelyeken munkahelyi oktatók felügyeletével és irányításával végzik a tanulók a munkájukat., melynek szervezéséért a gyakorlati oktatásvezető a felelős. A gyakorlati képzés alatt megtanulják a tanulók az áru átvételét, készletezését, kezelését, elhelyezését az eladótérben és értékesítési folyamatokat. A korszerű elszámoltató rendszer lehetőséget nyújt számukra, hogy az elszámoltatásban a készletgazdálkodás felelősségteljes munkát végezzenek. Az élelmiszer területen szakmai gyakorlatot teljesítőknek egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük, melyet évente szükséges érvényesíttetniük. Ezen kívül évente 2 alkalommal kötelező orvosi vizsgálaton kell megjelenniük. A gyakorlati képzés szakmai csoportokban történik, figyelembe véve az üzlet nyitvatartási idejét és a rendezvények időpontját. A tanulóbeosztásokról a gyakorlati oktatásvezető dönt. A gyakorlati oktatás nyersanyagköltségét a munkahely (gyakorlóhely) biztosítja. A diákok teljes képzési rendjét (elméleti és gyakorlati képzés) a szakmai program tartalmazza. A gyakorlati oktatás nyersanyagköltségét a munkahely (gyakorlóhely) biztosítja. A munkaruha – védőruha biztosítása a munkáltató feladata. Épségéért a tanulók anyagi felelősséggel tartoznak. A munkaruha – védőruha szabályos és tiszta viseléséért a tanulók és közvetlen munkahelyi vezetők, szakoktatók felelősek. A tanuló csak munkaruhában – védőruhában végezhet gyakorlati munkát. A tanulók munkavédelmi oktatásáért a gyakorlati oktatásvezető és a munkahelyi vezető felel. A gyakorlat ideje alatt a tanulók munkanaplót vezetnek, melyben rögzítik napi feladatukat, ezt a gyakorlati oktatók gyakorlati jeggyel értékelik. Az ellenőrzőt, mint jelenlétet igazoló okmányt a munkahelyi vezetők vagy szakoktatáson szakoktatók aláírásukkal igazolják. Nyári gyakorlatok szervezése jogszabály szerinti időtartamban történik. A szervezésért a gyakorlati oktatásvezető felelős. A nyári gyakorlat teljesítése előfeltétele annak, hogy a tanuló magasabb évfolyamon folyathassa tanulmányait. A tanulók gyakorlatukat külföldön is teljesíthetik az intézmény koordinálásával. Ezáltal a helyi gyakorlat alól mentesülnek. Tanév végéig megtörténik a tanulók nyári kötelező gyakorlati időre vonatkozó munkabeosztása. Ha a tanulók előzetesen jelzik akadályozatásukat, indokolt esetben a gyakorlati beosztásoknál azt a lehetőséghez képest figyelembe vesszük (pl.: családi nyaralás) Ha a tanulónak és a szülőnek a gyakorlati hellyel kapcsolatosan észrevétele van. Előzetes időpont – egyeztetés után észrevételét elmondhatja a gyakorlati oktatásvezetőnek avagy szakoktatónak. A gyakorlati képzőhelyekre vonatkozó házirend betartása minden tanuló számára kötelező. A tanulók irányítását, ellenőrzésért az iskolai gyakorlóhelyeken a munkahelyi gyakorlati oktatók végzik. A munkahelyi gyakorlati oktatók munkájának ellenőrzése értékelése a gyakorlati oktatásvezető feladata. A gyakorlati igazolt hiányzás mértéke az össz. óraszám 20%-át nem haladhatja meg. Az igazolatlan hiányzások száma (elméleti és gyakorlati órák összesen) nem haladhatja meg a tanévben a 30 órát, mely automatikus kizárást von maga után a nem tanköteles tanulóknál.

83

Pedagógiai program 5.4. Érettségi utáni szakmai képzés A szakma megnevezése

A képzés megszerzésének alapfeltétele Szakmai Iskolai alkalmassági előképzettség követelmény É sza

OKJ száma

Képzési idő

Vendéglős

52 811 02 0000 00 00

2 év

Kereskedő

52 341 05 1000 00 00

2 év

É

sza

Pénzügyi számviteli ügyintéző

52 344 01 0000 00 00

1,5 év

É

---

sza = szakmai alkalmasság é = érettségi bizonyítvány A 13. évfolyamon kezdődő specializációra bármely intézményben a 12. évfolyamot befejező, illetve érettségi vizsgát tett tanulók is jelentkezhetnek. A jelentkezési feltételekről, az induló képzésekről – a munkaerő-piaci és kliensi igények alapján – az iskolánk minden tanévben februárig dönt, és a következő tanévben induló szakokról májusban tájékoztatót tesz közzé. A szakmai előképzésben részt vevő saját tanulóinknál a szakmai képzés időszaka csökkenthető a beszámított szakmai órák, megtett vizsgák alapján. Túljelentkezés esetén saját tanulóinkat előnyben részesítjük szakmai előképzettségük alapján. (szakmai orientációs és szakmai alapozó tantárgyak)

5.4.1.    

5.4.2.     

Gyakorlati képzés a Vendéglős tanulók számára A tanulók jelenléti lapot vezetnek, amit műszak végén kötelesek igazoltatni. Önkéntes nyári gyakorlati munkát is vállalhatnak ( 70 óra) a tanulók, előzetes helyismeretre hasznosíthatnak. A mindenkori jogszabályban rögzített juttatás illeti meg a tanulót. Az érettségire épülő képzés vizsga feltétele az oktatási programban előírt követelmények teljesítése, valamint a záródolgozat elkészítése.

Gyakorlati képzés a Kereskedő tanulók számára Minden tanulónak érvényes egészségügyi könyvvel kell rendelkezniük. Gyakorlati képzésük a szakirányuknak megfelelően Tan ABC - ben, áruházakban vállalkozóknál történik. Elsajátítják a bolti gazdálkodás ügyviteli, áruforgalmi és munkaszervezési – irányítási vezetői feladatait. A tanulók a munkavédelmi oktatásért a gyakorlati oktatásvezető felel. A tantárgyak jellegéből adódóan évközi osztályzatokat kapnak.

84

Pedagógiai program

6. 1.

A környezeti nevelési program elkészítésének alapjai

1.1.

A környezeti nevelés fogalma

A környezeti nevelés az emberi élet egész időtartamára kiterjed, sokféle eszközt alkalmazó, célirányos, tudatos tevékenység a környezeti célok és ezzel az emberi élet szolgálatában. Fontos sajátossága, hogy probléma- és értékorientált egyaránt felkelti a környezet iránti érzékenységet, tudatosítja a környezet problémáit és ezzel a környezet védelmét, a környezet iránti gondolkodás felelősségét, és rámutat a környezet értékeire, szépségére és jelentőségére, amellyel felkelti és erősíti a környezet szeretetét. Az IUCN (Nemzetközi Természetvédelmi Unió) a környezeti nevelés fogalmát a következőképpen határozta meg az 1979. évi nevadai konferenciáján: „A környezeti nevelés és oktatás a környezeti értékek felismerését és a környezetre vonatkozó fogalmak tisztázását szolgáló folyamat. Törekvése olyan képességek és azok kialakulásának elősegítése, melyek szükségesek az emberek, kultúrájuk és környezetük közötti kapcsolatok megértéséhez, a környezet-orientált magatartás, a környezeti minőség javítását célzó tudatos és felelősségteljes készség fejlődéséhez.” – ez a holisztikus megfogalmazás ma is érvényes. A környezeti nevelés három oldalról közelíthető szemlélet szervesen integrált rendszere:  nevelés a környezetről – a környezet és a környezeti problémák tanulmányozása a lokálistól a globális dimenziókig, a természet és az ember alkotta rendszerek, s a közöttük lévő kapcsolatok megértése és a róluk szerzett ismeretanyag gyarapítása. Ide tartozik a környezettel kapcsolatos vélekedések, szemléletmódok megismerése is.  Nevelés a környezetben – a környezetet, mint közeget és forrást használja fel arra, hogy közvetlen tanulási élményeket szerezzenek a diákok, fejlesszék a kutatáshoz, kommunikációhoz szükséges készségeiket.  Nevelés a környezetért – lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy felfedezzék, milyen személyes reakciók ébrednek bennük a környezeti problémákkal kapcsolatban. Segít a diákoknak abban, hogy megtalálják azokat az attitűd és viselkedési formákat, melyek lehetővé teszik, hogy az emberi társadalmak úgy működjenek, hogy fejlődésük mellett a környezet jelenlegi állapota is fenntartható legyen, ne következzen be további pusztulás, vagy pusztulás mértéke csökkenjen. Maga a környezet négy, egymással összefüggő elemre bontható:  természetes környezet – az ökoszisztémák a lokálistól a globális dimenziókig, melyek fenntartják az élővilág egyensúlyát. A Földön élő egyes növény- és állatfajok és egyéb élőlénytípusok (pl.: gombák, vírusok, baktériumok) fajai.  Épített környezet – az emberi települések, tanyáktól a metropoliszokig, a települések infrastruktúrája, beleértve a hulladék elhelyezését is.  Társadalmi környezet – az egy közösségen vagy országon belüli, ill. az országok közötti emberi kapcsolatok. Az emberiség és más fajok egymásrautaltsága, az emberi fejlődésnek a természetes környezetre gyakorolt hatása.  Belső környezet – az egyén egészsége, fizikai, szellemi, lelki és érzelmi megnyilvánulásai közötti egyensúly. Személyes attitűdök a környezet iránt.

85

Pedagógiai program A környezeti nevelési anyagnak ötvöznie kell, mind a négy elemet, mert csak akkor tudja hatékonyan érzékelni a fajok egymásrautaltságát, és annak igényét, hogy az ember önmagát a természet részének tekintse és ne attól elkülönülve éljen. A hatékony környezeti nevelésnek egyidejűleg foglalkoznia kell lokális és globális problémákkal. Fokozatosan kell eljutni a problémák felismerésétől, tudatosításától a cselekvésig. 1.2.

Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének 57. közgyűlése 2002. december 20-án a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. Egy évtizedet szán annak a célnak az elérésére, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és egészségvédelem alapértékei. E cél elérését szolgálja az iskolai környezet- és egészségnevelési program is. A hazai jogszabályi háttér az Alaptörvény környezet- és egészségvédelemmel kapcsolatos paragrafusaiból vezethető le.  XXI. Cikk Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez.  XX. Cikk Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez. Az Alaptörvényben megfogalmazott alapelvek megvalósulását az alábbi jogszabályok garantálják:  A Környezetvédelmi Törvény (1995. évi LIII. tv.) 54 § 1. Cikkelye szerint „…minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére.” Az ismeretek terjesztése és fejlesztése önkormányzati feladat.  Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus akcióprogram kapott helyet a környezettudatos nevelés érdekében.  A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakítását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) A Kormány 243/2003. (XII.17.) Kormányrendeletének a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, Általános rendelkezések 2. § (10) bekezdés: „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátítsák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel … összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával…”

86

Pedagógiai program 1.3.

Helyzetelemzés, helyzetkép

A környezetvédelmi nevelési program elkészítésénél figyelembe kell vennünk a tágabb környezet nyújtotta lehetőségeket, hátrányokat. Ebből a szempontból tanulóink előnyt élvezhetnek, hiszen a környezeti nevelés szinte minden területe adott itt. Nagyon fontosnak tartjuk a természeti és az épített környezet szépségeinek megláttatását. 1.3.1.

Az iskola földrajzi környezete:

Veszprém Az un. Veszprémi – fennsík keleti végén, a devecseri- és tapolcai törésvonal (Veszprém völgye, Tekeres völgy) találkozásánál, később kialakuló utak találkozásánál keletkezett. A tájat felépítő kőzetek anyaga vegyes: dolomit (Vár-hegy), mészkő – márga (Jeruzsálemhegy), rajta agyag, lösz, renzina- illetve barna erdőtalaj. A felszín kialakításában a töréses szerkezeten kívül a defláció és a folyóvizi erózió is részt vett. Az északi szél kifújta az erózió által fellazított völgyeket (Séd völgye, Fejes-völgy, Jókai utca, Ördögárok, Buhim, Aranyos völgy). A Séd – egykor Sárvíz – árvizeivel évente okozott gondot a völgyében lakóknak (legutoljára a 60-as évek elején). A város éghajlata negatív anomáliájú: a termények 2 héttel később érnek, mint a Mezőföldön. A csapadékot a DNY-NY irányú szelek hozzák. Sajnos a szükségesnél jóval kevesebbet. Az É felől jövő bakonyi szelek a város levegőjét mindig frissen tartják. Szmog csak a Buhimban alakul ki. A város ma is élő fő vízfolyása a Séd. Régebben időszakos vízfolyás volt az un. Ördögárok (Liget, Színházkert, Jókai utca). Patak folyt Fejes-völgy forrásából és a Völgyi kútból is. A város ivóvíz- ellátását közkutakból oldották meg. A város kialakulásától napjainkig A város területén már a bronzkorban is laktak. A vár területén a morvák építettek erődöt, amit a honfoglaló magyarok Ösübü vezetésével foglaltak el. Az Árpádok korában a várban királyi udvarház, püspöki lakhely, székesegyház épült. A veszprémi vár volt a királynék székhelye, a püspök volt a mindenkori királyné kancellárja és ő is koronázta. A veszprémi püspök zászlós úr volt. A vár ivóvíz – ellátását a „várkút” – ciszterna és kiskapun át megközelíthető Úrkút biztosította. Vízvezetéket Tumler Henrik molnárból lett mérnök épített az 1820-as években. A királyi vár körül kiépültek a szolgáltató népek váraljai települései: A Kama (koma) kút körül Szt. Miklós szeg, Szt. Margit szeg, Szt. Katalin szeg, Sárszeg (Aranyos kút), Szt. Iván szeg, Szt. Tamás. Az Úrkút a várat, Szt. Katalin szeget látta el vízzel, a Szt. Iván szegieket pedig a Völgyi kút. A vár fénykorát Vetési Albert püspök idejében élte (reneszánsz udvartartás). A török időben több ostromot élt át: 1552-ben Ali, 1596-ban Szinán pasa foglalta el. 1566-ban a magyarok foglalták vissza Thuri György és Gyulaffy László vezetésével. A török idők végeztével az erődítéseket lebontották, a királyi palotát is beleértve. Helyén ma a püspöki palota áll. Iskolánk épületét Mária Terézia korában a Kegyes Tanítórend (piaristák) építette. Két évszázadon át csendes megyeszékhely- és iskolaváros volt Veszprém. Iparában a malom-, bőr-, csutora- és cifraszűr ipara volt a jelentős. A város határában a vasút 1872-ben jelent meg (Budapest – Szombathely – Jutas vasútállomás). Maga a város 1896-ban kapott vasutat Győr felől. Innen 1908-ban építették tovább a vonalat Alsóörsre. A 19. század végén jelent meg néhány ipari üzem a városban (Tejipar, faárugyár, pokrócgyár, és vágóhíd a Séd mellett). A II. világháború idején épült lőszergyárnak a Bakony Művek és a Danuvia. Az erőteljes iparosítás csak az utóbbi időkben a Házgyári út mentén ment végbe. (Tej, nyomda, autó elektronika és alkatrész, vakolat.)

87

Pedagógiai program A városkép változása A város képében az 1960-70-es években kezdődött alapvető változás. Ugyan már az 1950-es évek elején megkezdődött az intenzív lakásépítés (Hóvirág utcai lakótelep), aminek folytatása a Jankovics lakótelep, az Endrődi úti lakótelep, az Egry úti lakótelep, a Jutasi úti – végül a Cholnoky úti lakótelep. Jelenleg a Veszprém völgyi úton, a Fenyves és Pajta utcában van hely új építkezésre, valamint a Takács kertben. A város központi részét is átépítették (1960-70-es évek) és kialakították mai képét. Sajnos az úthálózat kiszélesítése elmaradt, áteresztőképessége szűk. Ennek enyhítésére építették meg a külső- és a belső gyűrűt. 1.3.2.

Az iskola társadalmi környezete:

Az 1998-as oktatási törvény tette lehetővé, hogy iskolákat nem állami, nem önkormányzati fenntartók is létrehozhassanak. Szinte az elsők között, 1993. szeptemberében kezdte meg iskolánk a működését. A kezdeti lépéseket azonban már 1992-ben meg kellett tennünk. Az 1990-es év hazánk újkori történelmének első éve volt. A politikai változások magukkal hozták az iskolarendszer átalakulását, az oktatás liberalizálását is. Ez a folyamat egyrészt megkönnyítette, másrészt nehezítette egy új iskola létrejöttét városunkban. Megkönnyítette, hiszen az oktatási-nevelési intézmények fenntartója, tulajdonosa az új önkormányzat lett, s örömmel vette ennek az intézményhálózatnak a színesítését egy magániskola létrejöttével. Másrészt nehezítette is, hiszen saját működését kellett megszerveznie hagyományok, minták nélkül, nem voltak útmutató eljárási rendek, tapasztalatok. Az önkormányzati képviselőkkel, a felálló hivatal szakembereivel tanultuk egy új iskola létrehozásának elveit, követelményeit, lehetőségeit. Veszprémben számos iskola működött különböző szakmai profillal, különböző tárgyi, személyi feltételekkel, változó gyermeklétszámmal, s egyre szűkülő pénzügyi lehetőségekkel. Új iskolaként csak akkor volt lehetőségünk a fennmaradásra, ha olyan kínálatot tudtunk biztosítani tanulóinknak, amelyet a meglévő rendszerben nem találtak meg, amely valamilyen szempontból hiánypótlónak számított 1.3.3.

Az iskola gazdasági környezete:

Erre az időre esett városunkban az ipari jelleg, a kutatóbázis fokozatos leépülése, a nagyvállalatok pozíciójának meggyengülése, így százával kerültek családok létbizonytalanságba, jelentősen megnőtt a munkanélküliség, amely eddig ismeretlen volt városunkban. Új iparágak, üzemek betelepülésére szinte semmi remény nem volt, hiszen a befektetőket jobban vonzotta a nyugati határvidék és a székesfehérvári központ, amelyek lényegesen fejlettebb infrastruktúrával rendelkeztek, s a szakképzett munkaerő is biztosított volt. A megalakuló önkormányzatnak ezzel a szinte megoldhatatlannak látszó problémával kellett szembenéznie. Miközben igyekezett kialakítani saját működési rendjét, meg kellett óvnia a várost az összeomlástól, a gazdasági csődtől, ugyanakkor olyan szociálpolitikai intézkedéseket kellett hoznia, amely segítette, támogatta a reménytelen helyzetbe kerülők ezreit. A megoldást egy olyan ipari projektben látta, amely a várost kedvező infrastrukturális szintre hozza, ezzel új munkahelyek megteremtésének lehetőségét vázolta fel. Megkezdődött a gázhálózat kiépítése, a csatornahálózat korszerűsítése, új szennyvíztelep épült, s a telefonhálózat is jelentősen bővült. A nagyipari cégek is stabilizálni tudták helyzetüket az elmúlt években, szerkezetváltásuk, profilbővítésük sikeresnek bizonyult. 1.3.4. Az önkormányzat lehetőségeihez mérten támogatta a kis és közepes vállalkozások megerősödését, újabbak létrejöttét. Az iskola működése a környezeti nevelési szempontból Tanításunk során gyakran találkozunk a gyermekek gondolkodásában az érdektelenséggel a környezettel szembeni igénytelenséggel. Pedagógiai munkánkban a motiválásnál erre különösen nagy hangsúlyt kell fektetnünk, de figyelembe kell vennünk a tanulók családi és szociális körülmé88

Pedagógiai program nyeit is. Hangsúlyozottan kell kezelni a már kialakult hagyományokat. Iskolánkban évek óta foglalkozunk környezeti neveléssel. A tantestület egy része minden akcióban, munkában részt vállal, s vannak, akik időnként kapcsolódnak egy-egy tevékenységi területhez. Folyamatosan kerestük a lehetőséget, hogy miként lehet az egyes – kiemelten a természettudományos – tantárgyak tantervében integráltan megjeleníteni a környezetvédelmi ismereteket. 1.4.

Erőforrások

A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. 1.4.1.

Nem anyagi erőforrások

1.4.1.1. Iskolán belüli együttműködés  Iskolavezetés

Az iskolavezetés támogatja a környezeti nevelési programokat. A minőségi munka részeként értékeli az ilyen tevékenységet. Anyagi forrásokat teremt és ösztönző rendszert dolgoz ki, aktívan részt vesz a programokban.  Tanárok

Az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példaértékű legyen a tanulók számára. Ahhoz, hogy az iskolai környezeti nevelés és oktatás közös szemléletben és célokkal valósuljon meg, tovább kell fejlesztenünk az együttműködést. A közös munka áttekintése igazgatóhelyettesi feladat.  Diákok

Az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. Ebben kiemelt szerep jut az iskolai diákönkormányzatnak és az osztályközösségeknek.  Tanárok és diákok

A diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Iskolánkban nagy szerepe van a környezettudatos szemlélet kialakításában a témanapoknak, kihelyezett természetismeret óráknak, nyári táboroknak. A diákok és tanárok együttműködése nélkülözhetetlen a környezetbarát iskolai környezet létrehozásában és megőrzésében. A tanórák tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, a tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek áttekintése az igazgatóhelyettes feladata lehet.  Tanárok és szülők Az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola közvetíteni kíván.  Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Az iskola adminisztrációs és technikai dolgozói munkájukkal aktív részesei a környezeti nevelési programunknak. Az iskolai adminisztráció területén is figyelmet kell fordítani a takarékosságra, csökkenti a felesleges papírfelhasználást, gyűjteni a hulladékot, megfelelő helyre szállítani pl. a kifogyott nyomtatópatronokat, segítve ezzel az újrahasznosítást. 89

Pedagógiai program Példaértékű lehet a tanulók számára, ha látják, hogy az iskola épületének takarítása során környezetbarát és az egészségre nem ártalmas tisztítószereket használnak. Iskolánkban a papírok (elemek) tekintetében működik a szelektív hulladékgyűjtés. 1.4.1.2. Iskolán kívüli együttműködés  Fenntartó

Mivel a fenntartó határozza meg az általa fenntartott intézmények profilját és költségvetését, ezért a kölcsönös együttműködés az iskola egész életét átható környezeti nevelési programunk megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata, hogy a fenntartóval való egyeztetés során a lehető legoptimálisabb helyzet megteremtését elérje, célunk, hogy az iskolai környezeti nevelési program a megfelelő támogatást megkapja.  Környezeti neveléssel foglalkozó intézmények, vállalatok

Iskolánk számára kiemelkedően fontos a Veszprémi Víz- és Csatornaművekkel, Veszprém Megyei Környezetvédelmi Ügyosztállyal, Balatoni Limnológiai Társasággal, az VERGA Kftvel és az Önkormányzat Városrendezés és Kommunális Bizottságával kialakított kapcsolat, hiszen ezeknek az intézményeknek a meglátogatása, közös programjai tartalmasabbá teszi a tanórai és tanórán kívüli munkát. Ezeket a látogatásokat a tanórákon készítjük elő. Törekszünk arra, hogy minél több tanuló juthasson el iskolai tanulmányai során egy környezeti témát bemutató intézménybe. Az adott intézményekkel a kapcsolatot a programot szervező tanár tartja.  Civil szervezetek

A civil szervezetek szakmai ismereteikkel és programjaikkal segítik a környezeti nevelési munkánkat. Az általuk szervezett programokon, továbbképzéseken részt vesznek iskolánk pedagógusai. Szükségesnek látjuk, hogy a jövőben az egész tantestületet érintő környezeti témájú előadás legyen. A civil szervezetekkel való kapcsolattartás igazgatóhelyettesi feladat, de a szaktanárok is kialakíthatnak kapcsolatot egyes civil szervezetekkel.  Hivatalos szervek

A hivatalos szervek feladata annak ellenőrzése, hogy az iskola környezetvédelmi és egészségügyi szempontból megfelelően működik-e. Javaslataikra, véleményükre építenünk kell az iskolai környezet kialakításánál.  Iskolai büfé

Iskolánkban büfé működik, melyre a diákjaink étkeztetésében igen fontos szerep hárul. Annak ellenére, hogy a megkérdezett diákok többsége elégedett a büfé kínálatával, mégis szükségesnek tartanánk, hogy az egészséges táplálkozáshoz nélkülözhetetlen tejtermékekkel, gyümölcsökkel bővüljön a kínálat. A konkrét igényfelmérés után a büfé működtetőjével az iskolavezetés folytat megbeszélést.

90

Pedagógiai program 2.

Alapelvek, célok, jövőkép

2.1.

Alapelvek

Napjainkban az emberiséget nyomasztó gondok között felerősödőben van a létünk alapját jelentő természeti értékeink pusztulása miatti aggódás, a Föld eltartó képessége csökkenő tendenciájától való szorongás. Ez a magyarázata annak, hogy egyre meghatározóbb jelentősége van annak a küzdelemnek, melyet bolygónk csaknem valamennyi országa folytat az emberi környezet védelméért, természeti erőforrásaink megmentéséért. Az élővilágot ért károsodások a Föld egyes térségeiben már olyan méretűvé váltak, hogy súlyosan veszélyeztetik a környezet életfenntartó rendszereit és annak létfontosságú elemeit. A világszerte felismert tény, hogy a túlélés és a jobb élet követelménye nem a fejlődés, az előrehaladás minden áron történő elősegítése, hanem a fenntartható fejlődés biztosítása, mely úgy mozdítja elő a világ fejlődését, hogy nem korlátozza a jövő nemzedék lehetőségeit. Hatékony cselekvésre van szükség, de ehhez meg kell találni a legcélravezetőbb eszközöket és módszereket, melyek sorában helyet kell kapniuk a műszaki, biológiai, ökológiai, jogi, ökonómiai megoldásoknak egyaránt. Csak a rendszerszemléletű megközelítés lehet eredményes a bajok orvoslása és megelőzése terén éppen úgy, mint a bajok feltárásában. A környezeti nevelés alapelvei közül kiemelten kell kezelnünk: Fenntartható fejlődés; Helyi és globális szintek kapcsolatai és összefüggései; Biológiai és társadalmi sokféleség; Kölcsönös függőségek, ok-okozati összefüggések; Alapvető emberi szükségletek; Emberi jogok; Ökológiai lábnyom. Szem előtt tartjuk, hogy az iskolai környezeti nevelés gyakorlatában harmonikusan kell ötvöződnie a környezettudományi és társadalomtudományi ismereteknek. Környezettudatos életvitelt csak azok az emberek folytatnak, akik azon túl, hogy pontos ismeretekkel és fogalmakkal rendelkeznek a környezetről az aktuális környezetvédelmi problémákról és tennivalókról, képesek e célok érdekében tenni és hisznek is tevékenységük jelentőségében. 2.2.

Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak » elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT); » érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt; » kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé; » segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését; » hozzájárulni a Föld természetes ökológiai folyamatainak visszaállításához; kialakítani a környezettel való harmóniára törekvést; » képessé tenni a tanulókat arra, hogy együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén; » bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet közös értékeinek megőrzésébe és gyarapításába.

91

Pedagógiai program 2.3.

Az iskola jövőképe

Szeretnénk, ha diákjaink aktív szerepet játszanának az iskolában kialakult környezettudatos szemlélet elterjesztésében. Szeretnénk, ha iskolánk olyan intézménnyé válna, ahol a belső terek hangulatosabbak lesznek, több növény lesz mindenütt. A rendezett iskolaudvar virágokkal, fákkal kellemes teret nyújt a szünetek eltöltéséhez. Diákjaink és dolgozóink figyelnek az intézmény energia és vízfelhasználására, a hulladékokat pedig szelektíven gyűjtjük. A szülők többek között azért is választják iskolánkat, mert a diákok harmonikus, stresszmentes környezetben tanulhatnak. 2.4. Rövid távú célok  Hagyományok ápolása » a tantestület tagjainak támogatása a környezeti nevelés területén; » a tantestületen belüli továbbképzés szervezése, a környezeti nevelés módszereinek bemutatása; » környezetvédelmi nap szervezése az egész iskolai közösség számára; » a környék védett területeinek, problémáinak, hagyományainak feltérképezése; » természet és környezetvédelmi versenyekre való felkészítés; » jeles napokhoz fűződő iskolai programok szervezése; » osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában.  Új tervek » a környezeti nevelés a nevelés és oktatás valamennyi területén jelenjen meg; » erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához kapcsolódó ismereteket; » a pedagógusok, a felnőtt dolgozók (és a szülők) személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel terjesztői; » az iskola tisztaságának javítása; » takarékoskodás a vízzel és az árammal; » legyenek a tanulók környezetük védelmezői; » fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodását és önálló ismeretszerző képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást.  Szaktárgyi célok » a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, » a hétköznapi környezeti problémák megjelenítése a szakórákon, » interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet), » iskolán kívüli (ún. kihelyezett) szakórák szervezése, » multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon, » a számítógép felhasználása a szakórákon. 2.5.

Sikerkritériumok

A környezetvédelem terén jelentkező tennivalók sikeres megoldása szempontjából meghatározó szerepe van a tudatformálásnak, az ökológiai szemlélet kialakulását megalapozó oktatásnak, nevelésnek. Helyes szemlélet nélkül nem lehet sikeres az a küzdelem, amelyet az emberiség folytat a természeti értékekben bekövetkezett károsodások helyreállításáért és a további bajok megelőzéséért. Az emberek csak akkor választják cselekvési lehetőségeik közül a helyeset, ha megfelelő tárgyi tudás párosul a környezetvédő magatartással.

92

Pedagógiai program 



     

A felnőttek rendelkeznek mindazokkal az ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság alakítása során mintaként szolgálnak. Egyre több szülő, tanár vesz részt a programokon. Az iskolai programok szervezésekor szempont, hogy a lehetőségekhez képest minél környezetkímélőbb legyen a program. Az iskolai élet egészét átfogó környezeti nevelés valósul meg:  átdolgozott tanmenetek,  több környezeti nevelési tartalom a tanórákon,  változatosabb tanítási, környezeti nevelési módszerek. A széttagolt ismeretek rendszerszemlélettel összekapcsolódnak, egyre több tanuló vesz részt a tanulási projektekben. Javul az iskola tisztasága. A tanulók és az iskola dolgozói szelektíven kezelik a hulladékot. Nem lesznek nyitva felejtett vízcsapok, égve felejtett villanyok. A tanulók, ha ismerik környezetüket, jobban kötődnek érzelmileg és óvják azt. Változik az osztályok morálja, egyre többször merülnek fel osztályfőnöki órán, kiránduláson a szülőföld értékei. Egyre több gyerek használja a könyvtárban a szakirodalmat, végez gyűjtőmunkát, tart kiselőadást. Szép eredményeket érünk el a különböző versenyeken.

3.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

3.1.

Tanórai környezeti nevelés

A környezeti nevelés összetettségét csak komplex módszerek segítségével lehet közvetíteni, ezért fontos a tantárgyak közötti integráció. Minden lehetőséget meg kell ragadnunk, hogy diákjainkban egységes képet alakítsunk ki az őket körülvevő világról. 3.2.

Hagyományos tanórai foglalkozások

Az egyes műveltségi területek, tantárgyak számos lehetőséget kínálnak tartalmukban a környezeti neveléshez. Egy-egy évfolyamon lehetséges a különböző tantárgyak környezeti neveléshez kapcsoló tartalmainak összehangolása, integrálása. 3.2.1.

Környezeti nevelés a középiskolában:

Tanulmányaik során szeretnénk tudatosítani, hogy felnőtt emberként a termelő-fogyasztó tevékenységük során valamennyi földi szférában változásokat okoznak, ezeknek a változásoknak a csökkentése lesz feladatuk. Életkoruknak megfelelően bővíteni látókörüket a lokális ismereteken keresztül a globális felé. Legyenek tisztában a történelmi-gazdasági változásokkal, tanulmányozzák a múltat, különös figyelemmel leendő szakmájukhoz kapcsolódóan. Célunk az, hogy tanulóinkban kialakítsuk a környezettudatos magatartásnak megfelelő ergonómiai, munkavédelmi, biztonságtechnikai szemléletmódot. A tantárgyi tanmenetek részletesen tartalmazzák a környezeti nevelés lehetőségeit. 3.2.2.

Környezeti nevelés az osztályfőnöki munka során:

Az osztályfőnöki feladatok változó iskolarendszerünkben egyre inkább bővülnek. A környezeti nevelésre hárul az a feladat, hogy olyan embereket formáljon, akiknek korszerű környezeti világképük és kultúrájuk van, akik harmóniában élnek a természettel, környezetükkel, arról felelősséggel gondolkodnak, érte tudatosan cselekednek, ha kell, kellő önmérséklettel érte áldozatot is hoznak.

93

Pedagógiai program Az osztályfőnök személyisége és elhivatottsága döntő mértékben hozzájárul ahhoz, hogy a környezeti nevelés területén megvalósulhassanak az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célok, sikeresek legyenek különböző iskolai programok. Az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása nem meghatározó a környezeti nevelés szempontjából. Kiemelkedő szerepe van abban, hogy összefogja a szaktárgyak ide vonatkozó ismereteit. Közös tanulmányi kirándulások, vetélkedők jól kiegészítik, szintetizálhatják, élővé tehetik az egyes szakórákon szerzett ismereteket. Az osztályfőnök tájékozottsága, igényessége, értékrendje pozitívan befolyásolhatja a tanulók attitűdjét. Hozzájárulhat a környezettudatos magatartás kialakításához, mely megmutatja, hogy a természeti és társadalmi környezetükkel való harmonikus együttélés a harmonikus személyiség kialakulásához vezet. A környezet megóvására való nevelés is kiváló lehetőséget nyújt a személyes kapcsolatok kialakítására, a közösségépítésre. A tanulók az iskolában napi 5-6 órát töltenek az osztályteremben. A környezet kialakítása tükrözi a benne élő közösség igényességét, gondosságát. A tanév eleji teremdíszítés, majd annak megóvása az első lépés a környezetkultúra fejlesztése területén. Az osztályfőnöki tevékenység akkor lehet hatékony, ha a program előre tervezett. Az életkori sajátosságokat is figyelembe véve az osztályfőnöki órák témáit a következőkben határoztuk meg, melyek feldolgozása során természetesen tükröződhet az osztályfőnök szaktárgyi hovatartozása, hiszen ezeket a kérdésköröket több oldalról és különböző módszerekkel is meg lehet közelíteni. 3.3.

Nem hagyományos szervezésű tanóra

Ma már a legtöbb városlakó és főként fiatal, csak ritkán láthat eredeti természeti környezetet, zavartalanul működő ökológiai rendszereket. Ennél fogva nehezebben ismerik fel a környezeti veszélyekre utaló jeleket, a konkrét károsodásokat. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink eljuthassanak olyan élőhelyekre, ahol a gyakorlatban ismerkedhetnek meg az életközösségekkel és fedezhetik fel azok harmonikus kapcsolatát környezetükkel. Mindannyian tudjuk, hogy a gyerekek számára a természetben eltöltött napok pótolhatatlanok. A kirándulások és táborozások olyan alkalmakat teremtenek, amelyek hatékonysága össze sem mérhető a hagyományos, tanteremben végzett tevékenységgel. A megvalósulás formái:  Tanulmányi kirándulás A legfőbb célja az osztályközösség összekovácsolásán, a közös élményszerzésen túl a személyiségformálás. A tanulmányi kirándulások helyszínének és programjának összeállításakor törekszünk arra, hogy a tanulók megismerjék a természeti és az épített környezet szépségeit. Lássák – adott esetben a már valamelyik tantárgy esetében megismert – nevezetességeket, éljék át az „ottlét” élményét.

94

Pedagógiai program A tanulmányi kirándulás lehetőséget nyújt az ismeretterjesztésre, s tanulók aktív résztvevői lehetnek a tanítás-tanulás folyamatának, előzetes feladatok, pl. gyűjtőmunka, kiselőadások révén. A tanulmányi kirándulások térítésköteles programok, melynek összege a szülői munkaközösséggel és a diákönkormányzattal kerül egyeztetésre.  Tanítási órák az iskolán kívül Látogatás a múzeumokban és más a környezeti nevelést hatékonyabbá tevő intézményekben (térítésköteles programok).  Témanap Iskolánkban már hagyományai vannak a környezetvédelmi programoknak, melynek megőrzése céljaink között szerepel. 3.4.

Tanórán kívüli foglalkozás

 Tudományos diákköri kutatás Az értékközvetítő program keretében megszervezett tudományos diákköri kutatásban általános és középiskolás tanulóink évek óta sikeresen vesznek részt, melynek egyik kiemelt témája a környezeti, természeti értékek feltárásának segítése környezetvédelmi: fontos feladat a lakóhely alapos ismerete, az ezzel kapcsolatos egyszerű vizsgálatok elvégzése, tapasztalatok, irodalom gyűjtése, ezek hasznosítható módon való feldolgozása. Felkészülés a természet és környezetvédelmi versenyekre. Tanulóknak adott feladatok Egy-egy környezetvédelmi problémát adunk ki önálló kutatásra, feldolgozásra.  Jeles napok A környezetvédelmi jeles napok közül iskolai programok, pályázatok, versenyek, játékos vetélkedők kapcsolódnak a következő jeles napokhoz: A Víz világnapja, Föld Napja, Madarak és Fák Napja,  Kiállítások A pályázatokra beérkezett munkákból – rajzok, fotók, plakátok, írásművek, - kiállítást rendezünk az iskola aulájában és a folyosókon.  Vetélkedők tanulmányi versenyek Tanulóink eddig is sikeresen szerepeltek a természet- és környezetvédelmi tárgyú versenyeken: Folyamatosan figyeljük a versenykiírásokat és felhívjuk a versenyekre a tanulók figyelmét.  Szelektív hulladékgyűjtés 4. Módszerek A környezeti nevelésben a hatékonyság növelése érdekében módszertani megújulásra van szükség. Olyan módszereket kell választanunk, amelyek segítségével a környezeti nevelési céljainkat képesek leszünk megvalósítani. Ezek nem mindegyike ismert mindenki előtt, ezért olyan továbbképzéseket szervezünk, amelyeken bemutathatjuk az interaktív lehetőségeket.

95

Pedagógiai program A pedagógusok joga az alkalmazott módszerek megválasztása. A környezeti nevelésnek azonban azok a módszerek kedveznek, amelyek aktivizálják, cselekvésre késztetik a tanulókat. Ilyenek az együttműködő (kooperatív) tanulási formák. Az együttes siker élménye pozitív csoportélményt nyújthat, a tanulásban való részvétel mind a személyiség, mind a közösség fejlődését segíti. Fontos, hogy ezeket a módszereket mindenki saját maga is kipróbálja, mielőtt a diákokkal alkalmazza. A munkánk során a következő módszereket kívánjuk alkalmazni:  Együttműködő (kooperatív) módszerek: » » » » » » » » » » » » » » » » » »

Kérdésekre adandó válasz páros, kiscsoportos megvitatása, tisztázása. Problémafelvetéshez kapcsolódó páros és csoportos véleményformálás. Kulcsszó, kulcsmondat, kulcsesemény, kulcsfolyamat keresése, értelmezése. Páros munka: tényanyag gyűjtése, jegyzetelés. Jegyzetek, feladatmegoldások összehasonlítása, elemzése. Új ismerethez kapcsolódó kérdések megfogalmazása csoportosan. Információrögzítés együttműködéssel. Csoportos asszociációs feladatok. Esszé kidolgozása csoportosan (ötletgyűjtő, kidolgozó, véleményező feladatok megoldása munkamegosztással). Házi feladatok megvitatása a közös és az eltérő válaszok, vagy a legérdekesebb részek tükrében. Tesztkészítés, tesztértékelés. Problémamegoldó gyakorlat. Adatgyűjtés, feldolgozás és azok felhasználásával kiselőadás tartása társas munkamegosztásban. Fogalmak, jelenségek, összefüggések, törvényszerűségek kollektív definiálása, pontosítása, tisztázása. Vélemények, gondolatok társítása posztereken. Könyvtári adattári kutatás, adatfeldolgozás. Egy téma különböző megközelítésű és nézőpontú feldolgozása. Adott témának analitikus, analógiás és holisztikus körüljárása csoportosan.

 Játékok » szituációs, » memóriafejlesztő, » drámapedagógiai.

 Modellezés » hatásvizsgálat » előrejelző, » rendszermodellezés

 Riportmódszer » kérdőíves felmérés » fotóriport.

 Projektmódszer » akcióprojektek

96

Pedagógiai program  Terepgyakorlati módszerek » » » »

térképkészítés, terepgyakorlatok, egyszerű megfigyelések, mérések.

 Aktív tevékenység » madárvédelmi feladatok, » rend- és tisztasági verseny, » szelektív hulladékgyűjtés.

 Közösségépítés » csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében.

 Művészi kifejezés » esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése, » a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén, fotóművészet, táncművészet, népművészet, zeneművészet, irodalmi alkotások

Taneszközök Az iskola rendelkezik azokkal az alapvető oktatási eszközökkel, szakkönyvekkel, amelyek a környezeti nevelési munkához szükségesek. Folyamatosan pótolni kell az elhasználódott eszközöket, az elfogyott vegyszereket és lépést kell tartani a fejlődéssel és az anyagi lehetőségeket figyelembe véve be kell szerezni az új eszközöket. A terepgyakorlati munka számára biztosítani kell a víz-, a levegő- és a talajvizsgálathoz szükséges eszközöket. Iskolai könyvtárunk a környezeti neveléshez rendelkezik szakkönyv-, videó- és CDállománnyal, de folyamatos frissítésére mindig szükség van. Biztosítani kell a környezeti nevelési tanórák és programok számára a megfelelő audiovizuális, ill. multimédiás eszközöket. Fontos, hogy a környezeti nevelés speciális eszközigénye beépüljön a nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzékébe. 5.

Iskolai környezet Az iskola és környékének környezetbaráttá tételében a következő szempontokat vesszük figyelembe:  Törekszünk, hogy a lehetőségeikhez mérten növeljük a közlekedésbiztonságot.  A zaj külső forrásból származik, csökkentése érdekében mindent megteszünk.  A tisztább egészségesebb környezet érdekében megoldottuk a szelektív hulladékgyűjtést.  Az iskola udvara, az újonnan kialakított sportpálya kiválóan alkalmas arra, hogy a gyerekek kielégítsék mozgásigényüket.  Az ebédlőben kultúrált környezet kialakítása, megfelelő lépéseket tenni az ételek minőségi javulása érdekében. 6.

97

Pedagógiai program  Az iskola belső terein az otthonos környezet kialakítása a feladatunk. Virágok elhelyezése és megfelelő gondozása, dekoráció rendszeres felújítása, élősarok kialakítása.  Az iskola eszközellátottságának javítása a tanítás-tanulás élményközpontúságának növelése, az esztétikai érzék fejlesztése érdekében.  Az iskolai könyvtár állományának (könyvek, videók, CD-k) bővítése. Kapcsolatrendszer, kommunikáció A környezeti nevelkedésben – összetettségénél fogva – nélkülözhetetlenek a kommunikáció legkülönbözőbb módjai. Nagyon fontos az is, hogy diákjaink a nagyszámú írott és vizuális média-irodalomban el tudjanak igazodni, értelmezni, értékelni tudják a kapott információkat. Tanulóinkat meg kell tanítanunk a szereplésre az előadások módszereire, arra, hogy végzett munkájukról számot tudjanak adni írásban és szóban egyaránt. 7.

7.1.

Iskolán belüli kommunikáció formái » kiselőadások tartása szemléltető eszközökkel, » házi dolgozatok készítése, » poszterek, plakátok készítése és bemutatása, » az iskolarádió felhasználása híradásra, » információ közlése a faliújságon.

7.2.

Iskolán kívüli kommunikáció formái » környezetvédelmi cikkek feldolgozása különböző napilapokból, folyóiratokból, » környezetvédelmi problémákról megjelent tudományos cikkek feldolgozása, » környezetvédelemről szóló rádió- és televíziós hírek feldolgozása, értékelése, » a közvetlen környezet problémáinak felmérése, értékelése.

A környezeti nevelés értékelése A környezeti nevelés pedagógiai céljai, feladatai, ill. előírt követelményei határozzák meg azokat a tartalmakat, melyek értékelése a feladatunk. Nevelő tevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás rossz gyakorlatával. A gyermek teljes személyiségét fejlesztjük, értékteremtésre, értékátadásra vállalkozunk. 8.

A pedagógus környezeti nevelési gyakorlatának színvonala minősíthető az alábbi elvárások megítélésével  Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek a környezettudatosság és az együttélési morál alakítása során mintaként szolgálnak?  Felkészülésüket áthatja-e az együttműködésre törekvés?  Törekednek-e fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között?  Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak-e sokoldalú személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet?  Adnak-e alkalmat az önálló elemzés, szabály, sejtés tanulói megfogalmazásának?  Segítik-e a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáinak és szükségszerűségeinek felismerését?

98

Pedagógiai program  Biztosítják-e azt, hogy a tananyag természetes valóságában tanulmányozható legyen és élményt nyújtson?  Megszervezik-e az egyéni és a kooperatív tanulás formáit, biztosítják-e a differenciálás lehetőségeit.  A rendszerszemléletű gondolkodás kialakulását célozzák meg. A környezeti nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. A folyamatos fejlődés követése és az iskolai célokkal való összevetése alapvető nevelési kötelesség. Tanulóink neveltségi szintje és beállítódásának értékelése magatartásuk és szorgalmuk minősítéseként jelenjék meg. 8.1.

A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai

8.1.1.

Eredményvizsgálatunk szempontjai egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulása, a szociális képességek alakulása, beállítódások és értékorientáció fejlődése, csoporthelyzet megismerése, konfliktuskezelés módjai.

8.1.2.

Osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulása, a közvéleménynek, a morális gondolkodás változása az informális kapcsolatrendszerek alakulása a tevékenységrendszernek a megismerése.

8.1.3.

Eredményvizsgálati módszereink folyamatkövető megfigyelés, célzott megfigyelés, helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés, egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

A nevelői követelmények teljesítéséről az intézmény belső ellenőrzési szabályzata tartalmaz előírásokat. 9. Minőségfejlesztés Az iskolai környezeti nevelési munkájának mérése, értékelése több szempontból eltér az iskola életének más területén alkalmazott módszerektől. A környezeti nevelés a szakmai ismeretek mellett a többi tantárgyhoz képest markánsabban közvetít egy viselkedési módot, értékrendet az embernek a világban elfoglalt helyéről. A szakmai tartalmakat az egyes tantárgyak helyi tantervébe építjük be. A tanulók körében a környezettudatos magatartás kialakításának eredményességét kérdőívvel mérjük. 10. Pedagógus továbbképzés Az élethosszig tartó tanulás a pedagógus számára nélkülözhetetlen. Ennek tartalmaznia kell a szakmai és a módszertani ismeretekben való fejlődést. A kötelező továbbképzéseknél is kiemelten kezeljük a környezeti nevelést.

99

Pedagógiai program 11.

Környezet- és egészségvédelmi világnapok Február 2. Március 6. Március 22. Március 23. Április 3. Április 4. Április 7. Április 22. Április 24. Május 8. Május 10. Május 15. Május 15. Május 18. Május 24. Május 31. Június 5. Június 8. Június 17. Június 21. Június 25. Július 11. Augusztus 9. Szeptember 16. Szeptember 22. Szeptember 23. Október 1. Október 4. Október 8. Október 8. Október 10. Október 15. Október 16. Október 21. Október 31. November 17. November 27. December 1. December 29.

Vizes Élőhelyek Nemzetközi Energiahatékonyság Nap Víz Világnapja Meteorológiai Világnap Csillagászati Világnap Laboratóriumi Állatok Napja Egészségügyi Világnap Föld Napja Kísérleti Állatok Védelmének Napja Nemzetközi Vöröskereszt Napja Madarak és Fák Napja Állat- és növényszeretet napja (Magyarországon) Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap Múzeumi Világnap Európai Nemzeti Parkok Napja Dohányzásmentes Világnap Környezetvédelmi Világnap Óceánok Világnapja Világnap az Elsivatagosodás Ellen A Nap Napja Barlangok Világnapja Népesedési Világnap Állatkertek Napja Ózon Világnapja Autómentes Nap Takarítási Világnap Habitat Világnap Állatok Világnapja Madárfigyelő Világnap Természeti Katasztrófák Elleni Védekezés Világnapja Lelki Egészség Napja Nemzeti Gyaloglónap Élelmezési Világnap Földünkért Világnap Takarékossági Világnap Füstmentes Nap Fogyasztásszüneteltetési Nap AIDS elleni világnap Biodiverzitás Védelmének Napja

100

Pedagógiai program

7. 1.

Az egészségnevelési program elkészítésének alapjai

1.1. Az egészség és egészségnevelés fogalma

Az élet és az egészség védelme - tartalmában és módszereiben egyaránt – a társadalom fejlődéséhez szorosan kapcsolódó tevékenység. Mintegy 30 éve világossá vált, hogy az egészség nem egyenlő a betegség hiányával, nem elégedhetünk meg és nem alkalmazhatunk e tekintetben negatív definíciót. „Az egészség nem csupán a betegség hiánya, hanem a testi és szellemi jólét állapota” – állapította meg az Egészségügyi Világszervezet az Ottawai Chartában (1986). A szervezet és a környezet közötti egyensúlyt, valamint az egyén és a társadalom egészségért való felelősségét is magában foglalja. Az egészség nem egy statikus állapot. A szervezeten belüli összhangban, az egyén, a természeti és társadalmi környezet közötti dinamikus egyensúlyban nyilvánul meg. Korunk új kihívása az egészségmegőrzés, mely tükrözi a világszerte érvényesülő szemléletváltást. Az orvostudomány és a civilizáció gyors fejlődése ellenére a romló halandósági és megbetegedési mutatók a megelőzésre irányítják a legtöbb figyelmet. Az egészséges életmódra nevelés azonban nem lehet kizárólag az egészségügy feladata, szükséges a társadalom valamennyi nevelő és személyiségalakító tényezőjének az együttműködése. Jelentős szerepet kap benne a szülő, a család, az ifjúságvédő és még számtalan nevelési tényező. Az egészségnevelésért azonban kiemelt felelősséggel tartozik az iskola, amely a gyermekek ismereteinek, képességeinek és viselkedésének fejlesztésére hivatott. A jelen egészségnevelése nem lehet más, mint tudatosan létrehozott készségfejlesztő lehetőségek összessége, amellyel az egyén viselkedése az előre meghatározott cél irányába mozdítható el. Kora gyermekkortól kezdve számos befolyás éri a gyermekek egészségről alkotott fogalmát, számos hatás éri viselkedésüket, magatartásukat. Fontosnak tartjuk, hogy egészségnevelési programunkkal segítsük a tanulóinkban kialakítani azokat a készségeket, melyek lehetővé teszik számukra saját magatartásuk kedvező irányba való befolyásolását. Szeretnénk rávilágítani azokra az életmódbeli elemekre, amelyek elősegítik és azokra is, amelyek hátráltatják a gyermekek testi és szellemi fejlődését. A holisztikus szemléletű (az embert testi és szellemi egységben kezelő) programunkkal nem a betegség oldaláról való megközelítést helyezzük a középpontba. Kiemelt fontosságúnak tartjuk:

 Az egészség megvédésére, megedzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadását, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatását

101

Pedagógiai program  Megtanítani, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására magatartási alternatívákat ajánlani, megfelelő egészségvédő magatartásra tanítani gyakorlással, segítéssel, példamutatással.  Motiválni, ösztönözni a tanulókat az egészségvédő magatartás szabályainak megtartására, közös véleményformálással, támogató tanácsadással is!  Segíteni mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenységben, az egészséges életmód kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában. 1.2. Az iskolai egészségnevelés törvényi háttere Az Alaptörvény:

   1.2.1.

I. CikkAZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani. Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége. XXI. Cikk Magyarország elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez. XX. Cikk A Mindenkinek joga van a testi és lelki egészséghez.

Egészségügyi jogszabályok

A Nemzeti Környezet-egészségügyi Akcióprogram (1996) 9.5 pontja részletesen foglalkozik a környezet-egészségügy oktatásával, nevelésével. Az oktatás, nevelés és szakképzés környezetegészségügyi feladatait két nagy területre osztja: Környezet-egészségtani szakismeretekre és módszerekre azoknak a szakembereknek van szükségük, akiknek ez munkakörükkel közvetlenül összefügg. Számukra ezt a képzés során a képzési követelmények előírják. A környezetegészség kultúrája ugyanakkor az életvitel részeként a hétköznapi tudás és szokásrendszer egyik fontos eleme, minden embert érintő kulturális tényező. E kultúra az emberek életviteli szokásaiban, életmódjukban, értékrendjükben tükröződik. Kialakulása a családi szocializációban kezdődik, később az intézményes nevelés, oktatás és az iskolarendszeren kívüli hatások együttesen formálják.

1998-ban Koppenhágában a WHO Európai Regionális Bizottsága elfogadta az Európai Egészség 21. nyilatkozatot amelynek célkitűzései többek között kimondják, hogy 2015-re a lakosságnak a társadalom minden rétegében egészségesebb életmódot kell kialakítani és hogy a régió lakosságának olyan biztonságosabb fizikai környezetben kell élnie, ahol az egészségre veszélyes szennyező anyagok nem haladhatják meg a nemzetközileg elfogadott határértékeket. Az Egészségügyi Világszervezet számos idevonatkozó dokumentuma, az „Egészség 21” Regionális Stratégia szakmai hátteret nyújt a hazai az „Egészség évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja” 2002 kidolgozásához. Előzménye a Nemzeti Népegészségügyi Program (1066/2001 Kormányhatározat). A Program illeszkedik az EU népegészségügyi prioritásaihoz, és hazánk uniós csatlakozása további lendületet ad a sikeres végrehajtásnak

102

Pedagógiai program 1.2.2.

Köznevelési jogszabályok

A Köznevelésről szóló törvény szerint a pedagógiai programok felülvizsgálatánál az eddiginél nagyobb hangsúlyt kell fordítani a gyermekek érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődésével kapcsolatos feladatokra, s a nevelés elsőrendű jelentőségű. A pedagógiai programok átalakításánál a személyiség és közösség fejlesztés megtervezésében kiemelt hangsúlyt kell fektetni a NAT kiemelt közös követelményeire, köztük a környezeti nevelésre. A 41. § 6. pontja szerint az iskola „felderíti a gyermekek és tanulók fejlődését veszélyeztető okokat, és pedagógiai eszközökkel törekszik a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására. Szükség esetén a gyermek, a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez”. Az iskolai munkát tartalmi alapjaiban szabályzó közös követelményei között találjuk a környezeti nevelést. „A környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv.” A Kormány 243/2003. (XII.17) Korm. Rendeletének a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, Általános rendelkezések, 2 § (10) bekezdés: „A helyi tantervnek biztosítania kell, hogy a tanulók életkorához, az egyes tantárgyak sajátosságaihoz igazodva a tanulók elsajátíthassák az egészségfejlesztéssel, a fogyasztóvédelemmel, a környezetvédelemmel, a közlekedésre neveléssel, … összefüggő ismereteket, felkészüljenek azok gyakorlati alkalmazására az infokommunikációs technológiák alkalmazásával…” 1.2.3.

Önkormányzati jogszabály

Az 1990. évi LXV. Törvény a helyi önkormányzatokról kiemeli az egészséges életmód közösségi feltételeinek elősegítését, a lakosság önszerveződő közösségei tevékenységének támogatását. 1.3. 1.3.1.

Helyzetelemzés, helyzetkép A társadalmi környezet jellemzése

Iskolánk közvetlen szociális környezetében a Veszprém városában és a közvetlen agglomerációban lakók rendkívül heterogén összetételű népessége él, ezért igazi kötődésről a szó igazi értelmében nem beszélhetünk. A buszpályaudvartól 20 percre található az épület. A jó megközelíthetőség a városból jövő diákok számára is kényelmes lehetőséget biztosít. A 8. számú főútvonal mellett a közelmúltban megnyílt BALATON PLAZA folyamatos, központi helyet biztosít iskolánknak. A vasútállomásról buszokkal is jól megközelíthetőek vagyunk. 1.3.2.

Diákokkal kapcsolatos megállapítások

Az iskolában nem csak veszprémi gyermekek tanulnak, jelentős részük a környező településekről (Pétfürdő, Ősi, Berhida, Peremarton) járnak, de néhányan távolabbról is érkeznek, pl. Balatonfüred, Balatonalmádi, Veszprémvarsány, Papkeszi, Balatonfüred, stb. Az iskola megalakulásakor csak veszprémi gyermekekben gondolkodtunk. Munkánk, eredményeink elismeréseként értékeljük iskolánk beiskolázási körzetének kiszélesedését.

103

Pedagógiai program A családok kulturális hátterét azonban lényegesen jobbnak ítéljük, mint a városi átlagot. Az iskolánkba iratkozó gyermekek szüleit minden esetben az motiválta, hogy gyermekük számára olyan iskolát szeretnének, amely figyelembe veszi egyéniségüket, megpróbál többet, mást, másként nyújtani, s mindezt olyan légkörben, amely felkelti a tudás iránti érdeklődésüket. A jó képességű gyermekek szülei azt várják, hogy gyermekük még több tudást sajátítson el örömmel, erőfeszítés nélkül, a gyengébb képességű tanulók szülei pedig azt, hogy próbáljuk meg felkelteni gyermekük érdeklődését a tanulás iránt, igyekezzünk mérsékelni az eddig megélt kudarcok következményeit. Az a közös ezekben a szülőkben, hogy fontos számukra a gyermekük sorsa, hogy szeretnének mindent megadni számukra, sok esetben komoly erőfeszítések árán is, hiszen ők is fontosnak tartják a tudást, azonosulni tudnak az iskola célkitűzéseivel. A szülőknek az iskolával való kapcsolatában, az iskola elveivel, céljaival való azonosulásban, az eredmények elérésben való együttműködésben, mindenképpen különbséget látunk. A szülők partnerek, segítői a pedagógusoknak, ugyanakkor megfogalmazzák igényeiket, elvárásaikat is az iskolával szemben. A tanulók teljesítményét figyelembe véve két jelentős csoport különíthető el, mely adódik az iskola pedagógiai feladatából is. Iskolánk tevékenységi köre az 1993/1994-es tanévtől a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoporttal (akkor még szakközépiskola!) indult nappali és ifjúsági tagozaton. Azóta több mint 200 tanuló tett sikeres érettségi vizsgát. A 2002/2003-as tanévtől kereskedelem marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban is végzünk oktatást. Az érettségire épülő technikusi iskolarendszerű képzésekkel együtt jelenleg 320 fő végez tanulmányokat iskolánkban. A szakközépiskolai tagozatra elsősorban olyan tanulókat várunk, akik amellett, hogy szeretnének érettségit tenni, tanulmányaikat felsőfokú képzésben kívánják folytatni. Ennek megfelelően a tantárgyak között kiemelt szerepet kap a magyar nyelv és irodalom, történelem, idegen nyelv, matematika, informatika. A tanulók kiválasztásánál tanulmányi eredményt, az érdeklődést, a későbbi életcélokat vettük figyelembe. A felvételi elbeszélgetésekkor ezekre a kérdésekre próbáltunk választ kapni. A tanulók összetételét tekintve rendkívül eltérő tudásszintű gyerekekkel találkozunk. A nagy átlag közepes tanulmányi eredménnyel érkezik hozzánk. Tudásszint mérések után soroljuk őket az osztott csoportokba. A „kezdő” csoport felzárkóztatása – megfelelő írási-olvasási, tanulási készségek elsajátíttatása – komoly feladatot ró tanárainkra. A „haladó” csoportba kerülő tanulókkal, egy jobb általános iskolában végzettekkel egy megkezdett munkát tudunk továbbvinni, kiteljesíteni. Osztályainkba olyan tanulók is bekerültek, akik nem a mi iskolánkban kezdték meg középiskolai tanulmányaikat. Valamilyen okból az első próbálkozásuk annak ellenére sem volt sikeres, hogy erre képességeik alapján lehetőség lett volna, így a velük való foglalkozás egészen más pedagógiai módszert igényel. Koruknál, megélt kudarcaiknál fogva elsősorban bizalmukat kellett elnyerni, a tanulás iránti igényüket újra kialakítani, önbizalmukat fejleszteni, s ellenállásukat legyőzni. Az első időszakban nagyobb hangsúlyt fektettünk személyiségük pozitív irányú fejlesztésére, mint az oktatási folyamatra a későbbi siker érdekében, s a mai napig kiemelt figyelmet kap nevelésük. A diákok szocio-kulturális hátterének vizsgálata nem mutat jelentősebb eltérést a hasonló céllal működő iskolákhoz viszonyítva, így az eredményes tanulást ez nem befolyásolja.

104

Pedagógiai program

1.3.3.

Segítő kapcsolatok

 Megyei ÁNTSZ  Nevelési Tanácsadó  Családsegítő Központ  Jól-Lét Mentálhigiénés Alapítvány  Generál Medicina Kft.  Védőnői szolgálat A segítő kapcsolatok elérhetőségét, és a kapcsolattartó személyét az intézményi partnerlista tartalmazza. 1.3.4.

Közegészségügyi feladatok: Feladat megnevezése

Megállapítások

Ebből adódó feladatok

Iskolaorvosi ellátás Pszichomotoros fejlődés, érzékszervi működés, mozgásszervek működése, golyvaszűrés, vérnyomásmérés, BCG-heg

Az iskolaorvosi hálózat munka- - tanulói létszámadatok közlése terve havi bontásban tartalmaz- - a tanulók vizsgálatra történő kisza az iskolaorvosi és az egyéb érése egészségügyi tevékenységeket - szakorvosi beutalók eljuttatása a szülőkhöz - egészségnevelés

Balesetmegelőzés, Baleseti ellátás

A Munkavédelmi Szabályzat - Minden tanév első tanítási napján írja elő a balesetvédelmi oktatás balesetvédelmi oktatást kapnak a rendjét, az elsősegély nyújtáságyerekek. nak módját és helyszínét

Munkavédelem

A Munkavédelmi Szabályzat írja elő a munkavédelem oktatásának rendjét

- oktatás megtartása - munkavédelmi szemlék - balesetveszélyes helyek, helyzetek feltárása, megszüntetése folyamatosan (lásd: Melléklet)

1.3.5.

Testi neveléssel kapcsolatos állapotfelmérés

Követelmények, ellenőrzés, számonkérés

A tantervek egyértelmű feladata, hogy körvonalazzák azt a műveltségi szintet, amelyet a tanulóknak el kell érnie. Ez a szint a tananyag felsorolásával nem érhető el. Amint azt már kicsit sarkítva említettük, a tananyag súlytalan. Az anyag súlyát az adja meg, hogy mit kell csinálni vele, hova kell rajta keresztül a tanulókat eljuttatni. Ez a követelményekben fogalmazódik meg. A követelményekben cél fogalmazódik meg, de ez a tanító és a tanár számára is jobban megragadható, konkrétabb, mint a tantárgyi célok, feladatok megfogalmazása. Ezért a követelmények a célrendszer részei is. Másrészt a követelmények igen értékes módszerek is, mert előrevetített elvárásaik kényszert is jelentenek a teljesíteni akaró tanulóknak. E tekintetben a követelmények igen értékes módszerek is a pedagógiai folyamatban. A korszerű pedagógia a követelés pedagógiája, aminek iránytűje a már ugyancsak emlegetett "mérsékelt bizonytalanság” állapota. Ahhoz, hogy a tanuló bizonyos idő elteltével meg tudjon felelni a követelményeknek, rendszeresen tevékenykednie kell. Ezt a tevékenykedést az egyes órák folyamatában kell a tanulóknak produkálni. Az oktató – képző - nevelő munka folyamatában követelésekkel állunk a gyermekek elé. Ilyen követelés tulajdonképpen valamennyi testgyakorlat, amelyeket a tantervben felsoroltunk. Ezekre a követelésekre a tanulók végrehajtással, teljesítéssel válaszolnak.

105

Pedagógiai program A tanterv mellékelt követelmények arra kérdeznek rá, hogy időben oda ért-e tanítványuk a célállomásra. A követelmények mindig a tanév végére vonatkoznak. Igen lényeges szempont, hogy a megfogalmazott, legobjektívebbnek mondott teljesítmény-próba („tükör”) értékeket ne az osztályzat alapjának tekintsük. A hangsúly a munka folyamatán van. A tanulók igyekezete, önmagukhoz mért fejlődése lehet minősítésük, értékelésük alapja is. Az értékelés

Az értékelés a munkafolyamatban a legkülönbözőbb módon valósuljon meg. A gyermekek minden produkciójukért, ha nem is elismerést, de reagálást várnak. Ennek megvalósítása, főleg akkor, amikor minden tanuló egyszerre vagy több tanuló egyidejűleg produkál, nagyon nehéz. Ki kell alakítania a tanítónak, tanárnak azt a jelrendszert, ami idő ráfordítás nélkül is, sokszor egyidejűleg több tanuló felé is elismerő gesztus értékű lehet. Egy mosoly, egy rábólintás, egy odamutatás is elégséges elismerés, értékelés adott esetben. Természetesen, amennyiben erre lehetőség van, szóbeli értékelés is történjen. Ez nem feltétlenül elismerést jelezzen, természetesen elismerés, dicséret is megfogalmazódhat benne. Az értékelés olyan információ is legyen, amelyik hibákra, a hiba kiküszöbölésére adjon segítséget. Ez szólhat több, esetleg valamennyi tanulóhoz is. A számonkérésnek két fő formáját ajánljuk. Az egyik és lényegesebb, mert ez a gyakori, a folyamatos számonkérés. Ez – ahogy az elnevezés is jelzi – a munka folyamatában kéri számon a tanulótól: - mit csinálsz?, - hol tartasz?, – figyeltél?, - érted? Iskolásoknál ez az ellenőrzés legfőbb módja. Folyamatos ellenőrzés alatt azt a formát értjük, amikor a nevelő az oktatás folyamatában állandóan figyelemmel kíséri a tanulók gyakorlati munkáját, értékeli véleményüket. Ez az ellenőrzési forma a testnevelés oktatásában alapvető jelentőségű, a munka gyakorlati jellege miatt indokolt. Szükségességét alátámasztják a következő körülmények: csak egy-egy mozgásfeladat (részfeladat) végrehajtása alapján nem értékelhető a tanuló fejlődése objektíven, a folyamatos ellenőrzés tájékoztatja a nevelőt a tanuló hiányosságairól, aminek alapján kellő időben tud intézkedéseket tenni a hibák kijavítására, egyenletesebb, következetesebb munkavégzésre készteti a tanulókat az a tény, hogy minden feldolgozásra kerülő anyagrészről számot kell adniuk, sok adatot nyújt a félévi és év végi osztályzatok tárgyilagos megállapítására, egy-egy órán 6-8 tanuló ellenőrizhető konkrétan és kísérhető különös figyelemmel, s ez nagymértékben megkönnyíti az értékelés munkáját.

Folyamatos ellenőrzési módszerrel a tananyag bármelyik feldolgozására kerülő részét értékelheti a nevelő, legyen az ellenőrzésre kijelölt feladat, annak valamelyik eleme, vagy olyan gyakorlat, amely nem tartozik az előre kijelölt ellenőrzési feladatok közé. Az időszakos számonkérést a tanév előre meghatározott szakaszaiban eszközöljük. Egy-egy témakör lezárásakor, összetettebb feladatmegoldások várható elsajátításakor, a tanév vége felé. Ebbe a kategóriába tartozzanak a motoros próbák is. Ezeknek a számonkéréseknek a témáit és időpontját jóval előbb közöljük a tanulókkal és az időpont közeledtére, a jobb teljesítmény érdekében igényelt erőfeszítésre újra és újra hívjuk fel figyelmüket.

106

Pedagógiai program A két számonkérés közül az osztályzat megállapítása szempontjából az előbbi legyen a meghatározó. Ez már csak azért is fontos, mert az itt szerzett érdemjegyekről tájékoztatjuk folyamatosan a tanulót és a szülőt. Folyamatos számonkérés alapján havonta legalább egy érdemjegye legyen a tanulónak. Ezek tendenciája nem lehet a félévi és év végi osztályzattól lényegesen eltérő. Fontos, hogy az ellenőrzés-számonkérés problematikájában az egyik lényeges motiválási lehetőséget lássuk és használjuk ki. Mindig egyetértenek majd azzal, ha a hátrányos helyzetű társaik igyekezetét is jutalmazzuk. Módszerek

Egy alapvető kérdés a testnevelésórák légköre. A jó hangulat, az optimista, bizakodó magatartás, az érzelmek egészséges magas fokú hullámzása, a nagyfokú fáradtságot is leküzdő akarás, nincsenek maguktól. Ehhez a pedagógusnak kell megfelelő légkört teremteni. A legmegfelelőbb pedagógiai attitűd a meleg, szeretetteljes, de egyben korlátozó, követelő, óvó pedagógusi magatartás. Nem nehéz ezt a légkört megteremteni, ha igényesek, sőt szigorúak vagyunk bizonyos külső, látszólag formális elvárásainkban. Ilyen rögtön az öltözői rend, az óra eleji sorakozó, jelentés. Ezek csak látszólag formálisak. Alapvetően fontos jelzései vannak, hogy egy szabadabb, a tantermi rendhez viszonyítva lényegesen kötetlenebb, ugyanakkor balesetveszélyesebb tevékenység kezdődik. A fenti gondolatokat – bármilyen nehéz -, de össze kell egyeztetni azzal az elvvel, hogy ebben a pedagógiai szituációban a hangsúly nem azon van, hogy a pedagógus tanít, hanem azon, hogy a tanuló tanul. Ehhez kell a legmegfelelőbb feltételeket teremtenie tanítónak, tanárnak. A pedagógus feladata tehát a tanulás irányítása. A pedagógus sajátos személyiség, mert személyiségét meghatározó pszichés, szomatikus adottságai, életkörülményei és tanultsága révén szerzett tulajdonságai mellett van, pontosabban lenni kellene egy tudatosan alakított pedagógiai személyiségnek. Ez teszi lehetővé, hogy a pedagógiai szituációban függetlenné legyen képes magát tenni magánélete valamennyi problémájától. A pedagógusnak ezt a tanult, alakított pedagógiai személyiségét tudatosan kell formálnia. Baleset elhárítás

Nevelő-oktató tevékenységünk legizgalmasabb kérdéseihez értünk el. Munkánk, minden igyekezetünk arra irányul, hogy tanítványaink egészségesebbek, edzettebbek, teljesítőképesebbek, sőt cselekvésbiztosabbak legyenek. Ezt a hatást mind lerontja, ha a tanulókat baleset éri, ha megbetegszenek foglalkozásaink hatására. A „testnevelés veszélyes üzemág” szokták mondani kollégáink és ez igaz is. Éppen ezért nagyon fontos – erről már szóltunk is -, hogy olyan rendben, fegyelmezettséggel tartsuk a testnevelés órákat, ami ha nem is zárja ki, de csökkenti a balesetek veszélyét. A gondozói tevékenység a nevelői munka részfeladata. A mozgásos cselekvések jellegükből eredően – szereken és szerekkel végzett különböző feladatok -, gyakran magukban hordozhatnak bizonyos veszélylehetőségeket is, amelyek ellentétben az alapvető célkitűzéssel, valamilyen ok – legyen az fegyelmezetlenség, figyelmetlenség, esetleg szervezés -, folytán bekövetkezhetnek. A tantervi tartalom kiválasztásakor a tantervkészítők törekedtek arra, hogy a tanórák, sportfoglalkozások tananyaga lehetőleg ne tartalmazzon sem sérülést, sem balesetet okozó tanítási feladatokat. A közvetlen sérülési, baleset előfordulási esetek általában visszavezethetők valamilyen személyi, tárgyi, szervezési tényezőre. A gyakorlat azt igazolja, hogy kellő körültekintéssel a balesetek elkerülhetők, megszüntethetők. A pedagógus felelősséggel tartozik a tanulók testi épségéért, s mindent el kell követnie a sérülések, az egészséget károsító balesetek elkerülésére. Az óvintézkedések két csoportra oszthatók: a sérülések, balesetek megelőzésére, ill.

107

Pedagógiai program a betegségek, fertőzések elkerülésére.

Az első csoport főleg biztonsági, a második nevelési jellegű intézkedéseket kíván meg. Az iskolai testnevelés és sport többféle gyakorlóhelyet vesz igénybe a tantervi feladatok megvalósítására. Ezzel a sokféleséggel azonban a sérülések, balesetek előfordulási lehetősége is jelentősen megnő, és a megelőzés elsősorban a tanárra hárul. A gyakorlóhelyeket folyamatosan, rendszeresen ellenőrizni kell. A szabadtéri gyakorlóhelyek legyenek a balesetveszélyt minimálisra csökkentők. Ne akadályozzák a mozgást, ne adjanak lehetőséget esésekre, rándulásokra, ficamokra, törésekre. Rendelkezzenek megfelelő nekifutási, ill. kifutási területtel. A téli foglalkozások kötelező tanórái a tantervi törzsanyagnak. A korcsolyázás, a hógolyózás, a csúszkálás, a szánkózás, a síelés olyan sportok, amelyek a gyakorlatlan tanulóknál sérülést, súlyosabb esetben nem várt balesetet idézhetnek elő. Meg kell tenni a szükséges intézkedéseket ezek kiküszöbölésére is. Veszélyeztetettségi szempontból az egyik legkritikusabb foglalkoztatás az úszásoktatás. Ma már több iskola rendelkezik tanuszodával, s ahol nincs, ott is keresik a lehetőséget az úszásoktatásra. Kiemelten fel kell hívni a figyelmet az oktatás és gyakorlás nagyon gondos előkészítésére, a megelőző és foglalkozás közbeni rendszabályok szigorú betartására, az ellenőrzésre. Jóvátehetetlen szerencsétlenséget vagy balesetet okozhat a lazaság, a fegyelmezetlenség és figyelmetlenség. Gondolni kell a kiszolgáló helyiségek rendszeres ellenőrzésére, mert ezek gyakran baleseti veszélyforrások. A szertárban rosszul elhelyezett tornaszerek, felszerelések sérülést okozhatnak. A vizes helyiségekben (zuhanyozó, WC) könnyen elcsúszhatnak a tanulók, leszakadhat a mosdókagyló, stb. Mindezeket a baleset előfordulási lehetőségeket ellenőrzéssel, a rend és fegyelem szigorú betartásával kell a minimumra csökkenteni. Tanári nevelő-gondozó tevékenységhez tartozik a tanulók védése a fertőzéses megbetegedésektől. Az egészségügyi ártalmak, a betegségek megelőzése szempontjából fontos, hogy a testnevelési óra megfelelő higiéniás környezetben menjen végbe. A testnevelés sok mozgással jár, a mozgás növeli az oxigénszükségletet. A futások, szökdelések, játékok által a talajról felvert por a levegőt szennyezi. Még a jól tisztántartott helyiségben is képződik por, hát még a gondozatlan, tisztátalan tornateremben. A leggyakoribb egészségügyi károsodást tehát a por okozhatja. Nem szükséges fejtegetni, hogy a poros, tisztátlan levegő milyen ártalmakat okozhat a tanulóknak, tanárnak egyaránt (köhögés, allergia, orrfolyás, tbc, stb.). legyen egyik fontos egészségvédelmi feladat a portalanítás és megfelelő szellőztetés a tanóra előtt, s ha szükséges, közben is. Semmiképpen sem szabad légző gyakorlatokat végeztetni a tanóra végén zárt helyiségben. A másik gyakori ártalom a megfázás, amely a rosszul fűtött tornateremben vagy a szabadban tartott foglalkozásokon érheti a tanulókat. Ez azonban elkerülhető egyrészt, ha az időjárásnak megfelelő öltözéket rendel el a tanulóknak, másrészt ha állandó mozgásban tartja őket a pedagógus. A foglalkozást úgy kell megtervezni, hogy az könnyen szervezhető legyen, rövid közléseket, utasításokat tartalmazzon, ne legyen tétlenül álldogáló, üldögélő csoport. Ilyen alkalmakkor legcélszerűbb az együttes osztályfoglalkoztatási forma. Az öltözőnek, zuhanyozónak mindenképpen kellő hőmérsékletűnek kell lennie.

108

Pedagógiai program Fertőzéses megbetegedések is előfordulhatnak testnevelési foglalkozásokon. Az ellenük való védekezés egyetlen eszköze a tisztaság. Vonatkozik ez egyaránt az eszközök, a gyakorlóhelyek, a tanulói öltözék tisztaságára és a tisztálkodási lehetőségekre. Nagy figyelmet igényel a tanulók egyéni sportfelszerelésének ellenőrzése. Meg kell követelni a tiszta ruházatot, cipőt, zoknit. Tudatosítani kell, hogy a testnevelési órán használt felszerelést nem szabad alsóneműként használni, mert az egészségtelen, gusztustalan, fertőzésveszélyes. A felmentés kérdései

Az orvosi vizsgálatok alapján tanítványaink négy csoportba kerülhetnek:  egészséges,  könnyített testnevelésre utalt,  gyógytestnevelésre utalt (II/A, II/B); Értékelése a normál testnevelés és a gyógytestnevelés órákon kapott jegyek átlaga alapján történik.  teljes felmentett.

A gyógytestnevelést órarendi keretek között oldjuk meg. A teljes felmentésre utaltak klinikai kezelést kapnak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a testnevelésórákon nem kell foglalkoznunk velük. Amennyiben a tanóra első vagy utolsó óra az oktatási félnapon, és otthoni felügyeletük megoldott, a szülőkkel egyetértésben megengedhetjük távolmaradásukat. Amikor az óra a napi órarendben közbülső, akkor kötelesek a felmentettek az órát osztályukkal tölteni. Részfoglalkoztatottság integráltan az óra keretében

A könnyített testnevelésre utaltak foglalkoztatása általában a normál testnevelésen belül valósul meg, bizonyos korlátozásokkal. Az orvossal konzultálva jó, ha pontos felvilágosítást kapunk arról, hogy mely gyakorlatok ellenjavalltak számukra. Amikor ezekre a gyakorlatokra kerül sor, az óra menetében ezek helyett végezzenek korábban tisztázott kiegészítő feladatokat. Az egészséges tanulók esetében is előfordul, hogy átmeneti betegség, betegség utáni legyengült állapotban felmentést igényelnek. Amennyiben ez a felmentés 2 heti időtartamot meghaladna, akkor orvosi vizsgálatot kell kérni a tanulótól, szüleitől. Két hétnél rövidebb időre a szülő is kérheti a felmentést. Ezekben az esetekben szülő és tanuló felé tisztázni kell, hogy a szülő csak kéri a felmentést, amit a pedagógus ad vagy nem ad meg. Természetesen az a pedagógiailag helyes álláspont, ha akceptáljuk a szülő kérését, de amikor túlzott szülői féltéssel, a gyermek érdekeit nem tükröző alapállással találkozunk, ilyenkor ajánlatos a szülővel felvenni a kapcsolatot és meggyőzni őt a túlzott féltés káros következményeiről. A legbiztosabb megoldás ilyenkor az, ha a tanulót kötelezzük arra, hogy a szülői felmentés kérés esetében is hozza magával testnevelési felszerelését. 1.3.6.

Mindennapos testnevelés

A mindennapos testnevelés fontosságát és szükségszerűségét az állam is belátja, amit a köznevelési törvényben meg is fogalmaz. A testnevelés fejlesztését indokolják és sürgetik a következő tények:

A testnevelés tanításában fontos tényező az idő, az inger gyakorisága, hiszen ez az egyetlen olyan tantárgy, amely a test és a szellem fizikai állapotát egyidejűleg karbantartja. A fizikai ingerek gyakorisága messze elmarad az értelmi képességek fejlesztését közvetlenül szolgáló, más tantárgyi ingerhatások mögött. Ennek felnőttkori káros következményeit még csak becsülni sem tudjuk.

109

Pedagógiai program Orvosi jelzések, statisztikai adatok arra figyelmeztetnek, hogy a felnőtt társadalom felelőtlen a leendő munkaerő minőségével, a gyermeki társadalommal szemben és ezen a téren sürgős változtatásra van szükség. Iskolánkban a következő lehetőségek nyílnak a mindennapos testnevelés megvalósítására: Tanórán kívüli sporttevékenységek és testedzés az iskola keretein belül:

 tömegsport foglalkozások, melyek során elsősorban a tanulók mozgás-, illetve játékigényének kielégítése a fő cél. Rendkívül jó lehetőség a gyerekek számára, ugyanis nagyobb létszám is mozgatható és nem igényel feltétlenül felszerelést, csak egy váltócipőt. A tömegsport foglalkozások helyszíne a bérelt tornaterem, valamint jó idő esetén a szabadtéri sportpálya, mely labdajátékok, atlétikai mozgások és egyéb testnevelési játékoknak biztosít teret.  szakkörök, melyek már sportág specifikusabb mozgást tesznek lehetőévé. Iskolánkban elsősorban a kézilabda, kosárlabda, játékos váltóverseny sportágakat gyakorolhatnak a tanulók.  sportfoglalkozások iskolaotthonos osztályok számára. A tanulási időn kívül nagyon fontos a gyerekek felgyülemlett energiájának levezetése. Elsősorban a játékigény kielégítése dominál, tornateremben vagy a sportudvaron.  versenyekre való felkészülés, edzések - iskolánk már hosszú évek óta rendkívül eredményesen szerepel a fent említett versenyeken. Különösen sikeres sportágunk a labdarúgás. A felkészülések a legkülönfélébb időpontokban zajlanak és a gyerekek nagy lelkesedéssel végzik. Úszás oktatás

Nagyon fontos lenne, hogy valamennyi tanuló úszhasson. Már harmadik éve szervezünk csoportokat, ahol elsősorban a vízhez szoktatást végezzük. Természetjárás, kirándulások, kerékpártúrák

Nagyon fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek aktívan és nem a számítógép, televízió előtt ülve töltsék el hétvégéjüket, szabadidejüket. Sport,- és szabadidős táborok szervezése Területek Mindennapos testnevelésben részt vevők száma

Megállapítások Az összes tanuló, Testnevelők A mindennapos testnevelés formái és színterei - délutáni tömegsport - edzések/szakkörök - szabadidős foglalkozások Felmentett tanulók száma (gyógytestnevelés adatai) Az éves beszámolók alapján Testi fejlődés mérési eredményei Az éves beszámolók alapján A tanulók mozgásfejlesztésével, állóképességével kapcso- Az éves beszámolók alapján latos mérési eredmények

110

Pedagógiai program Lelki egészség megőrzésével kapcsolatos mérések: Személyiségfejlesztéssel Megállapítások kapcsolatos mérések Diákok önismeretének Viszonylag gyenge önismeret, jellemző mérése konfliktuskezelési gyakorlat a hárítás. A gyerekek önképe gyakran negatív, a pozitív tulajdonságaikat kevéssé vállalják nyíltan.

Ebből adódó feladatok, felelősök, határidők - feladatok: - Az önkifejezés, önjellemzés, önmegfigyelés fejlesztése, - Komplex személyiségfejlesztő gyakorlatok beépítése az osztályfőnöki munkatervbe - felelősök: osztályfőnökök, gyermekvédelmi felelős

A gyermek és ifjúságvédelem adatai Hátrányos helyzetű / és vagy veszélyeztetett tanulók száma: Iskolán belül működő prevenciós csoportok:

- 32 fő - Iskolaotthon - Természetjáró szakkör szakkörök művészeti oktatás

1.4. Erőforrások 1.4.1.

Nem anyagi erőforrások

1.4.1.1. Iskolán belüli együttműködés

Iskolavezetés Az iskolavezetés támogatja az egészségneveléssel kapcsolatos programokat, aktívan részt vesz ezeken. A minőségi munka részeként értékeli az egészségnevelő tevékenységet. Tanárok Az iskola minden tanárának feladata (szaktanárként vagy osztályfőnökként) az egészségnevelés. Iskolai és iskolán kívüli programok szervezése, lebonyolítása. Minden pedagógus hozzájárul ahhoz, hogy a közös céloknak megfelelően valósuljon meg iskolánk egészségnevelési programja. Diákok A diákok a tanáraikkal való közös munka során sajátítják el az ember szervezetével és egészségével kapcsolatos ismereteiket, és alakulnak ki életmódszokásaik. Az iskolaorvos, a védőnő és a fogorvos Az iskolaorvos és a védőnő rendszeresen megvizsgálják a gyermekeket. Vizsgálataik alapján az iskola pontos képet kap a gyermekek egészségi állapotáról, s ezzel jelentősen hozzájárulnak az intézmény további egészségvédő stratégiájának megtervezéséhez. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak Munkájukkal aktívan hozzájárulhatnak a programok szervezéséhez és lebonyolításához.

111

Pedagógiai program Iskolán kívüli együttműködés

1.4.1.2.

Fenntartó A fenntartóval való együttműködés az iskola egészét tekintve, így az egészségnevelési program megvalósítása szempontjából is fontos. Az iskola igazgatójának feladata a fenntartóval való egyeztetés. Hivatalos szervek A hivatalos szervek feladata annak ellenőrzése, hogy az iskola egészségvédelmi szempontbók megfelelően működik-e. Javaslataikat, véleményüket figyelembe kell venni az iskola környezet kialakításában. 2.

Alapelvek, jövőkép, célok

2.1.

Általános alapelvek



Az egyetemes természetnek (a Világegyetem egészének), mint létező értéknek tisztelete és megőrzése, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is, annak környezetével, kultúrájával együtt.  A Föld egészséges folyamatainak visszaállítására, harmóniára törekvés.  Pozitív életfelfogás Minden ember vágya a boldogság, az egészség pedig eszköz a boldogabb és teljesebb életvitel kialakításához, egy optimális egyensúlyi állapot (a testi-lelki egészség) kialakításával és megőrzésével. A jó egészség alapvető forrása a társadalmi, gazdasági és egyéni fejlődésnek, és fontos dimenziója az élet minőségének. Az egészség azáltal keletkezik, hogy az ember törődik saját magával és másokkal, hogy képes döntéseket hozni és életkörülményeit kézben tartani, továbbá azáltal, hogy a társadalom, amelyben él olyan feltételeket teremt, amelyek lehetővé teszik az egészség elérését valamennyi tagja számára. Az iskolának minden tevékenységével szolgálnia kell a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. Az iskolának személyi és tárgyi környezetével segítenie kell azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek egészségi állapotát javítják. 2.2. Az egészségnevelés hosszú távú céljai

     

Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Holisztikus szemléletmód kialakítása. Az állampolgári – egyéb közösségi – felelősség ébresztése. Tolerancia kialakítása. Egységes prevenciós szemlélet kialakítása: egészséget támogató életmód gyakorlása, környezeti károsító tényezők lehetőség szerinti kiiktatása, a betegség megelőzése. Az esélyegyenlőség elvének a mindennapi élet színterein, az egészség, az egészségfejlesztés tekintetében való érvényesítése.

112

Pedagógiai program         

   

Az egészség és a környezet összefüggéseinek feltárása. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. A létminőség választásához szükséges értékek, viselkedési normák kialakítása. Az egészséges életvitelhez szükséges képességek fejlesztése. A mozgásgazdag életmód, a testedzés szerves szükségletté váljon, a sportolás közösségi és társadalmi programként általánosan elfogadott legyen. A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé. Az iskoláskorú gyermekek helyes egészségmagatartásának kialakítása. Az iskola atmoszférája és tárgyi környezete legyen alkalmas az egészségbarát életformákat támogató üzenetek befogadására és továbbadására. Mentális betegségek megelőzése, a tanulók lelki egészségállapotának és életminőségének javítása, az egészségtudat fejlesztése, a lelki egészségnek, mint értéknek a felmutatása. Drogtagadás, az egészségre káros szokások mellőzésének segítése, erősítése. Pozitív döntéshozás: a „nemet mondani problémahelyzetekre” elősegítése. A közösségi akciók erősítése az egészségfejlesztés, a jobb egészségi állapot elérése érdekében. Az egyéni képességek fejlesztése, az egyén saját egészsége és környezete feletti fokozottabb ellenőrzés gyakorlása és az egészség szempontjából kedvező alternatívák választása terén.

2.3. Az iskola jövőképe

A környezet-és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet-környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem, mivel az ember a természet része. Az általa okozott természeti-környezeti szennyeződések károsan hatnak vissza a saját szervezete működésére. Ennek szellemében kívánjuk nevelni a ránk bízott gyermekeket és programjainkkal a szülők és a környék lakóinak környezet-és egészségtudatos magatartását is fejleszteni kívánjuk. Olyan iskolában kívánunk tanulni s tanítani, ahol az emberi kapcsolatok minősége egészségtámogató, egészségbarát. Ahol a gyerekeket szeretetteljes légkör veszi körül, és lehetőséget kapnak önmaguk megvalósítására. 2.4.

Az egészségnevelés rövid távú céljai, feladatai

 

A legalapvetőbb egészségvédelmi ismeretek megismertetése a tanulókkal. Az egészségre káros szokások biológiai - élettani – pszichés összetevőinek megismertetése a tanulókkal.  Mindennapi testedzés biztosítása a tanulóknak: testnevelésórák keretében; szabadidő, óraközi szünetek alatt.  Olyan egészségmagatartás kialakítása a tanulókban, amely az alábbi pilléreken nyugszik: Személyes higiéné A test tisztántartása, a bőr szerepe; szexuálhigiéné; mentálhigiéné; lelki egészségvédelem.

113

Pedagógiai program

Egészséges táplálkozás Élettani alapismeretek (anyagcsere); élelmiszerek, tápanyagok; energia, tápanyagszükséglet; táplálékpiramis; egészséges táplálkozás; helytelen táplálkozási szokások. Több mozgás A mozgás, aktivitás jelentősége az ember életében; a mozgáshiány okozta problémák, az inaktív életmód következményei; a mindennapos testmozgás fontossága. Baleset-megelőzés Otthon és az iskolában előforduló balesetek; az utcán és a közösségekben előforduló veszélyforrások. Szexualitás Szexuális viselkedés; biológiai reprodukció; születésszabályozás, fogamzásgátlás, terhesség; növekedés, fejlődés; szexuális felelősség; nemi úton terjedő betegségek. Nem: a dohányzásra A hozzászokás veszélye; az akarati tényezők, motiváció; környezetünk iránti felelősségérzet. Nem: az alkoholfogyasztásra A szervezet reakciói, a szervrendszerek megváltozott működése; a személyiség átalakulása, hatása a szűkebb és tágabb társadalmi környezetre. Drogtagadás Leépülés, a személyiség megváltozása, elvonási tünetek; tolerancia; egyéni és társadalmi problémák; szenvedélybetegségek. Időben orvoshoz fordulás Preventív szemlélet jelentősége; szűrővizsgálatok fontossága, lényege. Egyéni környezet Az ember, mint biotikus tényező; az egészség ökológiai felfogása; közvetlen környezetünk védelme. Környezetvédelem A levegő, víz, talaj tisztasága, hatása az egészségre; tisztaságuk védelme (természeti kincseink védelme, hulladékok, veszélyes anyagok kezelése, környezetbarát termékek előtérbe kerülése; korszerű szűrőberendezések). A helyes egészségmagatartás kialakítása érdekében feladatuknak tekintjük:  A gyerekek felkészítését arra, hogy önálló, felnőtt életükben legyenek képesek életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket hozni, egészséges életvitelt kialakítani, konfliktusokat megoldani.  Kialakítsuk tanulóinkban a sérült, fogyatékkal élő embertársaik iránti elfogadó és segítőkész magatartást.  Megismertessük a tanulóinkkal a környezetük – elsősorban az iskola, a háztartás, a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető tényezőit.

114

Pedagógiai program  Felkészítsük tanulóinkat a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére.  Készítsük fel a gyerekeket az önálló gyalogos és tömegközlekedésre, az utasbalesetek elkerülésének módjaira.  Támogatást nyújtsunk a káros függőséghez vezető szokások (pl. dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás, rossz táplálkozás) kialakulásának megelőzésében.  Foglalkozzunk a szexuális kultúra és magatartás kérdéseivel.  Figyelmet fordítunk a családi életre, a felelős örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre.  Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az iskolai környezet biztosítsa a tanulók testi, lelki és szociális fejlődését. 2.5. Sikerkritériumok

Iskolánk egészségnevelési programjával szeretnénk hozzájárulni ahhoz, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezzenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó egészséges életvitelhez. Értsék az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát. Beállítódásaik szilárdak legyenek és konkrét tevékenységeken keresztül alapozódhassanak meg. Minden tevékenységünkkel igyekszünk szolgálni a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi, tárgyi környezetünkkel segíteni azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyermekek egészségi állapotát javítják. Az egészségnevelési program sikere összefügg a tanári magatartással és gondossággal, valamint az iskola szervezettségével is.  A pedagógusok rendelkeznek mindazokkal az ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek mintaként szolgálhatnak.  Törekszik arra az iskola, hogy az egészségfejlesztéssel kapcsolatos programokon mind több tanuló, szülő és tanár vegyen részt.  Az iskolai élet egészét átfogó egészségfejlesztés valósul meg.

» átdolgozott tanmenetek; » egészségnevelés a tanórákon és tanórán kívül; » változatosabb módszerek alkalmazása.  Az ismeretek rendszerszemlélettel kapcsolódnak össze. A tananyag ismétlődő témakörök mentén spirálisan halad az életkori sajátosságoknak megfelelő közelítést alkalmazva.  Javul az iskola tisztasága. Szebbé tesszük az iskola épületét (több virág, esztétikus dekoráció) és az iskolaudvart (füvesítés, virágosok ültetése).  Gondoskodunk az osztálytermek megfelelő felújításáról, biztosítjuk a megfelelő szellőztetést.  Az iskola tájékozódik a tanulók tanulást is befolyásoló egészségi állapotáról, a részképesség zavarokról. Mindezek megjelennek a pedagógiai programban és más iskolai dokumentumban, a tényleges oktató-nevelő munkában. Az osztálytermek berendezése megfelel az egészségügyi szempontoknak, az asztalok, székek mérete igazodik a gyermekek testmagasságához. A pedagógusok figyelnek a gyerekek megfelelő testtartására, az ülésrend kialakításakor figyelembe veszik a tanulók egyéni adottságait (pl. rövidlátás, hallászavar stb.). Ügyelnek az ülésrend időszakonkénti változtatásával a gyermekek gerincének és szemének megfelelő terhelésre.

115

Pedagógiai program  Az órarend és a napi munkarend tervezésénél az iskola gondoskodik a mozgásigény kielégítéséről. Az óratervbe beépül a tanórán belüli mozgáslehetőség.  A tanulók ismerik szervezetük felépítését, működését és az egészségmegőrzés lehetőségeit. Ismerik az egészséges környezet jelentőségét.  Egyre több gyerek használja a könyvtárban a szakirodalmat, végez gyűjtőmunkát, tart kiselőadást. Szép eredményeket érünk el a szaktárgyi versenyeken. 3.

Tanulásszervezési és tartalmi keretek

Iskolánk célja, hogy az „egészség” mint életvezetési érték a tanórán belül és az azon kívüli szabadidős programok középpontjában álljon. 3.1.

Egészségnevelés a tanórákon

Az egészségfejlesztésnek az iskola oktató-nevelő folyamatában is egy újfajta (valamennyi műveltségi területre kiterjedő), összehangolt, egymást erősítő tevékenységrendszeren kell alapulni. Az egészségfejlesztés újdonsága a kulcsterületeken alkalmazott stratégiában van. A fő hangsúly a közösségek szerepére, az egészségesebb életmódok kialakításra, az egészségesebb választás lehetőségének megteremtésére kerül, ezzel az egészséget helyezve gondolkodásunk középpontjába a betegségközpontú gondolkodással szemben! Az egészségfejlesztés a következő kulcsterületeken valósul meg: család- és gyermekvédelem; lelki egészség; szexuális magatartás és egészség; szájhigiéné; szív- és érrendszeri betegségek megelőzése; daganatos betegségek; balesetek. Az egészségnevelési programunk egyes témaköreinél a tananyag ismétlődő témakörök mentén halad az egyszerű ismeretektől az összetettebbek felé az életkori sajátosságoknak megfelelő megközelítést alkalmazva. Az eltérő megközelítési mód alkalmat ad arra, hogy a témák különböző aspektusú megvilágításba kerüljenek, miközben az egyre differenciáltabb és integráltabb ismeretek, készségek és jártasságok irányába haladunk. Nem elsődleges célunk az ismeretek átadása, hanem a használható jártasságok és készségek elsajátíttatására összpontosítunk. Egészségnevelés az osztályfőnöki órákon Az osztályfőnöki órákon legalább évi tíz órában szerepel az egészségnevelés. A már korábban megfogalmazott feladatok kijelölik az osztályfőnöki órák egészségnevelési témáit. Ezeken az órákon nem az ismeretek bővítése az elsődleges cél, bár az is elképzelhető, hogy az itt hallott adatok, tények megelőzik a biológia ismeretanyagát. Az átfedések elkerülése céljából fontos, hogy az egészségnevelési programban összehangoljuk az iskolánkban folyó egészségnevelési feladatokat.

116

Pedagógiai program Az egészségnevelő osztályfőnöki órákon legfontosabb feladat a felvilágosítás, a prevenció, ám a megfelelő ismeretek, adatok, tények nélkül mindez lehetetlen. Ezért építeni kell a tanulók ismereteire, tájékozottságára. Az egyes témák tervezésénél figyelembe vesszük:  a tanulók életkori jellemzőit, adottságait, szükségleteit, igényeit,  az adott körülményeket, feltételeket, lehetőségeket;  az egyes témák évfolyamonkénti egymásra épülését. Az osztályfőnöki órákba beépített egészséges életre nevelés, ill. az egészségvédelmet szolgáló tananyag az alábbi témákkal foglalkozik: 1. Egészség – betegség 2. Az egészséges táplálkozás témái 3. A testedzés, a mozgás, a helyes testtartás 4. Napirend – szabadidő helyes felhasználása – alvás 5. Testápolás (személyi higiéné) és öltözködés 6. A szexuális felvilágosítás-nevelés, a családtervezés alapjai, az AIDS-prevenció 7. Kortárskapcsolatok 8. Káros szenvedélyek – helyes döntések 9. Egészséges környezet és védelme (zaj, légszennyezés, hulladékkezelés) 10. Balesetek megelőzése – elsősegélynyújtás – személyes biztonság A megadott témák bőséges lehetőséget kínálnak az illemtani ismeretek bővítésére, a viselkedési kultúra javítására. A relaxációs módszerek a stresszkezelés szempontjából fontosak. Elsajátításukkal a tanulók oldhatják napi feszültségeiket, csökken fáradtságérzésük, fokozódik figyelmük és nő koncentrációs képességük. 3.2. Az egészségmagatartás kialakítása nem hagyományos tanórai keretek között

Tanulmányi kirándulás A tanulmányi kirándulások amellett, hogy hozzájárulnak egy-egy táj jobb megismeréséhez, ha ellátogathatunk kisebb-nagyobb gyerekcsoportokkal tanösvényekre, nemzeti parkokba, természetvédelmi területekre, vadas-parkokba, botanikus kertekbe nemcsak a környezeti nevelést szolgáljuk. A tiszta levegőn eltöltött idő, a túrásás, a mozgás, a pozitív beállítódások a helyes életmódszokások kialakulásához is hozzájárulunk. Kiválóan alkalmasak arra, hogy a tanulók közvetlenül megtapasztalják, hogy az egészséges környezet az egészségi állapotot is befolyásolja. 3.3.

Egészségnevelés a tanórán kívül

 Az egészségneveléshez kapcsolódó jeles napok megünneplése.  Az iskolánkban az egészségvédelemmel kapcsolatos jeles napokra (Lásd. Melléklet) plakátokkal ill. osztály keretben hívjuk fel a tanulók és szülők figyelmét.  Szakkörök  Tanulói pályázatok Egy-egy egészségvédelmi témakört adunk a tanulóknak önálló kutatásra, feldolgozásra. A legjobb pályamunkát készítő tanulókat díjazzuk. A születendő munka formája sokféle lehet: szakmai dolgozat, rajz, fotó, interjú, irodalmi alkotás.

117

Pedagógiai program  Nyári táborok A nyári táborban eltöltött idő nagy mértékben hozzájárul az egészségfejlesztés céljainak megvalósításához (napirend, egészséges táplálkozás, mozgás, kortárs kapcsolatok, személyes higiénia, személyes biztonság).  Előadások A jól sikerült egészségvédelmi tanulói kiselőadásokból illetve a kiírt pályázatok szóbeli ismertetéséből egy-egy alkalommal iskolai szintű programot szervezünk. A tanulók, tanárok, szülők környezet-egészségügyi nevelésének egyik hasznos módszere amellett, hogy fejleszti a tanulók helyes önértékelését és pozitív megerősítését.  A témában jártas szülőket vagy szakembereket, volt tanítványokat is meghívunk!  Szülői értekezletek Feladatunknak tekintjük, hogy a szülők figyelmét is felhívjuk az egészségvédelem néhány fontos elemére (káros szenvedélyek, fogyasztóvédelem)  Szülői fórum Igényfelmérés után az alábbi témákban tervezzük szülői fórumok szervezését: egészséges táplálkozás, drogprevenció, lelki egészség, háztartási környezetvédelem. 4.

Módszerek

Egészségnevelési programunkban a hangsúlyt a készségek és jártasságok elsajátítására helyeztük, ezért olyan cselekedtető módszerek alkalmazásunk, amelyek elősegítik a tanulók együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közreműködését. Szakítani szeretnénk a passzív befogadással. Egészségnevelési programunkban a hangsúlyt a készségek és jártasságok elsajátítására helyeztük, ezért olyan cselekedtető módszerek alkalmazásunk, amelyek elősegítik a tanulók együttműködő, kooperatív tanulását, a problémamegoldásban való közreműködését. Szakítani szeretnénk a passzív befogadással. Módszerek: 

 





Magyarázó jellegű előadás – hagyományos formája az ismeretterjesztésnek. (Figyelembe kell venni ennek a módszernek az alkalmazásánál, hogy ne legyen hosszú és kapcsolja be az osztályt is.) Elbeszélés – legyen színes, motiváló, élményszerű. Vita (kerekasztal-vita) – problémafelvetéssel indul, amit érvek, ellenérvek követnek. Vélemények és tapasztalatok ütköznek, fontos, hogy a végén közös állásfoglalás alakuljon ki. Fő szabály a vitapartner tisztelete és meghallgatása. Előnye, hogy vitakultúrára nevel (érvelésre és az együttélési szabályok betartására). Kísérletezés – előnye, hogy az ok-okozati kapcsolatok felismerése világos és meggyőző, fejleszti a természettudományos gondolkodást. A kísérlet lehet bevezető, vagy bizonyító jellegű. Felhasználhatjuk a figyelemfelkeltésre vagy a tisztázatlan kérdések megoldására, megerősítésre. Megfigyelés – megfigyelési naptár (ha a megfigyelés hosszabb időn át tart: pl. nikotin hatása a csírázó növényekre). A valóság megfigyelése az elsődleges ismeretszerzési forrás. A megfigyeléseknek korábbi ismeretekből kell kiindulniuk. Fejlesztik a tanulók gondolkodását, integrálják a különböző forrásokból szerzett ismeretanyagot. 118

Pedagógiai program 

Ötletbörze – az ötletek szabad áramoltatására ösztönöz, megtanítja a diákokat az elhangzottak szakszerű értékelésére, a sokféle megoldás keresésére.  Szerepjáték – lehetőséget ad a problémás élethelyzetek kipróbálására. Segíti a tanulókat az önmegismerésben, felfedezik cselekedeteik mozgatórugóit. A módszerek jól mutatják a tanár értékközvetítő szerepét. Ezeken az órákon is fontosak az ismeretek, de emellett a pozitív beállítódások, magatartások, szokások kialakítására kell törekednünk. Nem elég, ha valaki tisztában van a helyes táplálkozással, mégis egészségtelen ételeket választ. Tehát kellenek a megfelelő ismeretek, de ezeknek be kell épülniük a tanulók életstílusába. Taneszközök

5.

 A biológia szertár szemléltető anyagai: diaképek, transzparensek, filmek is használhatók.  Elsősegélykészlet alapvető anyag: 10 öntapadó sebtapasz, 3 közepes méretű steril kötszer, 1 nagyméretű steril kötszer, 1 extranagy steril kötszer, 1 steril szempárna, 2 háromszögletű kötöző-kendő, 2 krepp kötözőtekercs, 6 biztosítótű, eldobható műanyag kesztyű, olló, csipesz.

6.

A tanítás-tanulás élményközpontúvá tételének és az esztétikai érzék fejlesztésének eszközei: Egészségnevelő plakátok: jelentős információhordozók, nem hanyagolható el mozgósító hatásuk, ezért kiválóan használhatók. Faliújság: a gyűjtőmunkát, a jó feladatmegoldásokat a tanulók hosszabb ideig is tanulmányozhatják, lehetőség van az egészségügyi problémák konkrét leírására. Újságok, folyóiratok: segítik az ismeretszerzést. Kiállítások: gazdag szemléltetést, erős érzelmi és értelmi motivációt tesznek lehetővé. A legjobb szemléltetés maga az eredeti tárgy: A személyi tisztasághoz szükséges eszközök: fogkefe, szappan, bőrápoló szerek stb. A helyes táplálkozáshoz: élemiszerfélék, konzervek, konyhai eszközök stb. Káros szenvedélyek szemléltetéséhez: dohányzógép, csírázó növények stb. A balesetek és az elsősegélynyújtás tárgyalásához: röntgenfelvételek, kötszerek stb. Iskolai környezet      

A közlekedésbiztonság növelése A termek, folyosók, mellékhelyiségek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása. Növények (fű, egyéves növények) ültetése az udvaron, élősarok kialakítása a tantermekben. Megfelelő lépéseket tenni azért, hogy az iskolai büfében egészséges élelmiszereket árusítsanak. A gyalogos és kerékpáros közlekedés ösztönzése. A pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása.

7.

Kapcsolatrendszer, kommunikáció

7.1.

Iskolán belüli kommunikáció

Munkaértekezletek, faliújság, felelősök rendszere (DÖNK), egyéni beszélgetések, iskolarádió, 7.2. Iskolán kívüli kommunikáció

119

Pedagógiai program Tájékoztató füzet, szülői faliújság, szülői értekezletek, iskolaszék, SZMK-megbeszélések, helyi újság, önkormányzati nyílt ülések, levelek 8. 8.1.

Az egészségnevelés értékelése A pedagógus egészségnevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével. Rendelkeznek-e mindazon ismeretekkel, szakmai hozzáértéssel és személyiségvonásokkal, amelyek mintaként szolgálhatnak. Felkészülésüket hassa át az együttműködésre törekvés. Törekedjenek fenntartani az egyensúlyt a személyiség szabadsága és a munkavégzés rendje között. Tanulóik számára jól szervezett tevékenységek során biztosítanak sokoldalú, személyes tapasztalatszerzési lehetőséget és kommunikációs helyzetet. Szervezzék meg az egyéni és kooperatív tanulás formáit, biztosítsák a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában.

A pedagógusok a tevékenységek szervezése és koordinálása során biztosítsák: a tanulói kíváncsiság megőrzését; az aktivitás fenntartását és megerősítését; a belső motiváció fejlesztését; az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését; a megismerő és rövid úton célravezető stratégiák felismerését, lehetőségeit; a tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, az új utak keresésére; 8.2.

A tanulók egészségnevelési eredményeinek értékelési szempontjai:

Az egészségvédelmi nevelés eredménye nem mérhető olyan egzakt módon, mint a tantárgyi tudás. Az sem egyértelmű, hogy mi tekinthető az iskolai és mi a családi nevelés eredményének! A fejlődés folyamatos követése és az iskolai célokkal történő összevetése alapvető nevelői kötelesség. Az ellenőrző-értékelő munka szerepe és módjai sajátosak. Az értékelés - általában – szóban közös megbeszéléssel történik, nem osztályzat jellegű. Osztályzattal történő értékelés 8. évfolyamon a biológia tantárgy keretében elsajátított ismeretek esetében lehetséges. Azonban itt is ügyelünk arra, hogy semmiképpen ne osztályozzuk a tanulók személyiségének értéktartományába eső véleményeket (személyes nézetek, életszokások). Az értékelés feladata, jelentősége: nagyobb erőfeszítésre sarkallni a tanulókat; egyértelműen rávilágítani az eredményekre; lehetőséget adni a tanulóknak arra, hogy maguk is értékeljék munkájukat.

Figyelünk arra, hogy folyamatosan inkább a pozitív értékelési módokat alkalmazzuk (megerősítés, kiemelés, dicséret stb.). Az értékelés szempontjai közé bevonjuk a képességfejlesztő módszerek során tanúsított aktivitást is. Ezek során válnak értékelhetővé a csoportban való eredményes együttműködés szerepei: kooperáció, szervezőkészség, kitartás, elkötelezettség.

120

Pedagógiai program Az értékelés fontos szempontjának tekintjük a tanulók saját magukhoz mért egyéni fejlődésének mérlegelését. 8.2.1.

Eredményvizsgálatunk szempontjai egyes tanulók esetében az iskolai cél- és értékrendszer megvalósulására a szociális képességek alakulására a beállítódások és értékorientáció fejlődésére a csoporthelyzet megismerésére a konfliktuskezelés módjára irányul.

8.2.2.

Eredményvizsgálatunk szempontjai osztályközösségek esetében a csoportviszonyok alakulásának a közvéleménynek, a morális gondolkodásnak az informális kapcsolatrendszernek a tevékenységrendszernek a megismerésére irányul.

8.2.3.

Eredményvizsgálati módszereink a következők lehetnek folyamatkövető megfigyelés célzott megfigyelés helyzetfelmérés (szociometriai vizsgálat) tevékenységelemzés egyéni és csoportos megbeszélés, interjú.

9.

Minőségfejlesztés

Az egészségfejlesztési tevékenységek várható eredményei egyéni és társadalmi szinten is jelentősek lehetnek. Az egyén szintjén: bővebb ismeretek, pozitív attitűd, kedvező irányú magatartás és életmódváltás. Az egészségnevelési program értékelése célkitűzések és sikerkritériumok mentén történhet. Az ellenőrzés, értékelés a célkitűzések megvalósításának felülvizsgálatát jelenti. Az újabb állapotfelmérést és az információk birtokában intézkedési tervet készítenünk a következő évek egészségnevelési munkájához. Pedagógus-továbbképzés Az egészségnevelési program alapozása a tanári továbbképzésekkel kezdődött. A nevelési értekezletek, belső továbbképzések és tréningek az önismeretet, a konfliktusok természetét és a kommunikációt helyezték a központba. 10.

A tanulók mozgásfejlődésének, állóképességének mérésére alkalmazott módszer A köznevelésról szóló törvény kimondja, hogy az intézményeknek gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. Az 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81. §. szerint jár el a testnevelés tantárgyat tanító pedagógus. 11.

11.1. Alapelvek

Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formáikban mérhetők, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit több szakterület kutatói vizsgálják (orvosok, pszichológusok, biológusok, a testnevelés ás a sport szakemberei, stb.). A testnevelés és sport saját modelljében a különböző élet kori és teljesítményszakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ.

121

Pedagógiai program A hazai és a külföldi szakemberek a motorikus képességek fejlődésének tanulmányozásához legfőbb faktorként:  a kondicionális képességek, és  a koordináció vizsgálatát jelölik meg.

A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló legfőbb tényezők:  a biológiai fejlődés/érés, és  a sokoldalú általános ás speciális fizikai képzés.

A motorikus képességek színvonala Függ:  az adottságoktól (öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságok), és  a gyakorlástól.

A motoros képességek, tehát adottságokra épülnek és tevékenység közben, gyakorlás folyamán fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, a sportbeli felkészítésben más és más képesség, vagy tulajdonság fejlődése/fejlesztési lehetősége kerül előtérbe. Azokat a testnevelés és sport szempontjából legfogékonyabb időszakokat, amikor a szervrendszeri funkciók különösen érzékenyen válaszolnak a külső ingerekre a „fejlesztési optimum szakaszának, vagy az ún. szenzitív időszaknak nevezzük. A teljes érettség elérésével — a felnőtt kor kezdetén, amikor a kronológiai ás biológiai életkor között a legkisebb az eltérés — a motorikus fejlettség (a koordinációs és kondicionális képességek) színvonala eléri az egyénre jellemző felnőttkori szintet. 12. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén

Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, ás tudatosítása az iskoláskorú fiatalok körében. Minőség-ellenőrzés (Az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése.) Minőségbiztosítás (Minden fiatal - képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató

program biztosításával - úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa). Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészség megtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. (A fizikai fittség méréshez, önálló tudatos alkalmazásához szükséges edzésel-

méleti, humánbiológiai és sportági elméleti ismeretek folyamatos népszerűsítése, készség szintjéig gyakoroltatása). Az egészségügy területén Az iskola orvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, - az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek alapján, (kardiorespitratórikus állóképesség, általános testi izomerő, vagy gyengeség ) segítve ezzel a gyógyítást és a betegségek megelőzését. Az általános fizikai teherbíró képesség mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulási alapul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosítva az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására.

122

Pedagógiai program 13. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek Iskolánkban- az egyszerűbb végrehajthatóság ill. a kisebb eszközigény miatt- a BMF Kandó Kálmán Villamosmérnöki Karán kidolgozott ún. „mini” Hungarofit tesztsor került bevezetésre. A különösebb előképzettséget, anyagi és időráfordítást nem igénylő motorikus próbarendszer méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket: a). az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma, b). azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége például a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. 13.1. Módszertani útmutató a motorikus próbák elvégzéséhez:  A vizsgálatot életkorra és nemre való tekintet nélkül minden olyan egészséges tanuló elvégezheti, aki az iskolai testnevelés alól nem kap teljes felmentést. (A könnyített- és a gyógytestnevelésre utalt tanulók általános izomerejének minősítése csak - szakorvosi véleményezés alapján - az Orvos által nem tiltott motorikus próbákban elért teljesítmény alapján végezhető el.)

 A tanulók valamennyi tesztet testnevelési, sportfelszerelésben hajtsák Végre.  Valamennyi tesztet az iskola tornatermében vagy a sportcsarnokban ill. szabadtéren a hazai éghajlatnak megfelelően (kb. 10-25 C° fok közötti) nem túl hidegben vagy melegben, optimális hőmérsékleten kell elvégeztetni.  A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés.  A tesztek között a tanulók pihenjenek  A vizsgálat megkezdése előtt a próbázónak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal.  Törekedni kell arra, hogy az aerob próba elvégzésének időpontjáig ne csak fizikailag, hanem pszichikailag, technikailag és taktikailag is úgy készítsük fel a fiatalokat, hogy ne szorongjanak és ne szenvedjenek futás/kocogás közben.  A mérések során fontos bátorítani a tanulókat. A mérés vezetője ösztönözze őket a mért képességnek megfelelő pontos, gyors és egyenletes tesztvégrehajtásra.  A teljes próbarendszert egy (maximálisan két) héten belül javasolt elvégezni.  A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését a tanulók egyre aktívabb közreműködésével e mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik.  Meg kell velük értetni, hogy az emberek nem csak különféle - testi, biológiai fiziológiai - adottságokkal születnek, hanem a különféle iskolákban különféle erősségű (intenzitású) testnevelési órákat tartanak a tanárok, ezért még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges különbségek lehetnek.  El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg a leggyengébb fizikai állapotban lévők csoportjához tartozik, de ugyanakkor fel kell hívni a figyelmét mindenkinek arra, hogy tanári Segítség mellett csak egy kis igyekezet és akaraterő kell ahhoz, hogy fizikai állapotát illetően felzárkózzon arra a szintre, amely már elegendő ahhoz, hogy mindennapjai jó közérzettel testileg- szellemileg - lelkileg kiegyensúlyozottan teljenek.  Meg kell értetni velük, hogy elsősorban saját érdekük, hogy képesség szerinti fokozatos terheléssel, Pl. délutáni sportfoglalkozás, házi feladat formájában még ‚a leggyengébb fizikai állapotban lévő fiatal is 2-3 év alatt fel tudja számolni az - egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó - esetleges hiányosságait.

123

Pedagógiai program  Az általános testi erő, erő-állóképesség mérésre alkalmazott motorikus próbákat a leírásnak megfelelően, technikailag pontosan kell elvégeztetni!  A fizikai fittség közös mérése és értékelése során cl kell érni, hogy a tanulók elméletben és gyakorlatban is megszerezzék, azokat az alapvető élettani, egészségtani és edzéselméleti ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez edzéstervezéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez. 13.2. A vizsgálatok megszervezése:  A teszt-vizsgálat értéke és hatékonysága nagymértékben a szigorú gyakorlati végrehajtáson és a tanulóknak a testnevelő tanártól kapott motiváltságán múlik.  Az „Egyéni adatlapokat” osztályonkénti bontásban a vizsgálatot elvégző tanár kezeli.  -A vizsgálatot a testnevelő tanár végzi az osztályban, de bárki végezheti, aki a tanulók testi nevelésével foglalkozik, így más szakos tanárok is.  A teszteket évente kétszer, a tanév elején és végén kell végeztetni.  A motiváció növelése miatt rendkívül fontos, hogy a teszt levezetője tisztában legyen, miért végeztetjük el a teszteket és hogyan értelmezzük az eredményeket.  Az összehasonlíthatóság érdekében a tesztek végrehajtási körülményeinek hasonlónak kell lenniük minden diáknál, minden részletben (helyszín, eszköz, hőmérséklet, stb.)  Javaslat ha mód van rá, a gyenge fizikuma miatt kiszűrt egészségileg hátrányos helyzetű fiatalokról az egészségügyiek is vezessenek egyéni nyilvántartási adatlapot. 13.3. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök:

Az aerob kapacitás méréséhez:    

ismert hosszúságú sík területen kimért futópálya, stopper óra (a tanulóknak másodperceket is kijelző karóra használata javasolt), rajtszámok vagy számozott trikók, az értékelés megkönnyítését segítő jelzésekhez kisebb jelzőzászlók.

Az általános testi erő, erő-állóképesség méréséhez:  mérőszalag  öntapadós szigetelőszalag vagy kréta,  tornaszőnyeg, 13.3.1. Az aerob állóképesség mérése:



Cooper-teszt,futással/kocogással, A Cooper-teszt lényege, hogy 12 perc alatt a lehető leghosszabb távot teljesítsük jelen esetben — 1609 m (1 mérföld) ill. 2000 m síkfutás Cél: a táv lehető legrövidebb idő alatti teljesítése. A Cooper-teszt, futás/kocogás teljesítményértékeinek 1609 m, illetve 2000 m síkfutásra való átszámítása, lehetőséget biztosít ahhoz, hogy a két próba közül ki-ki kedve szerint, az általa kiválasztott próbát alkalmazhassa a tanulói aerob állóképességének mérésére. A Cooper-teszt motorikus próba megkezdése előtt még egyszer hívjuk fel a próbázó figyelmét, hogy a tőle telhető legnagyobb, – közel azonos – intenzitással fusson/haladjon előre, úgy, hogy futás közben ne alakuljon ki nagymértékű oxigénadósság. Ha ez mégis bekövetkezne, és ezért meg kell állnia, ne álljon ki végleg, hanem egy rövid ideig sétáljon (igen lassú tempóban haladjon) tovább előre, mindaddig, amíg újra erőre nem kap, majd ismét haladjon előre futással/kocogással mindaddig, amíg a 12 perc le nem telik, illetve a kitűzött távot nem teljesítette.

124

Pedagógiai program 13.3.2. Helyből távolugrás /m

A gyakorlat végrehajtása: Kiinduló helyzet: a vizsgált személy az elugróvonal (elugródeszka) mögött oldalterpeszbe áll (a lábfejek párhuzamosak és egymástól kb. 20-40 cm távolságra vannak) úgy, hogy a cipőorrával a vonalat nem érinti. Feladat: térdhajlítás (és ezzel egyidejű páros karlendítés hátra. hátsó rézsútos mélytartás helyzetéig), majd (páros karlendítéssel előre) páros lábú elrugaszkodás és elugrás előre. A talaj fogás páros lábbal történik. Értékelés: az ugróvonalra merőlegesen, az utolsó nyom és az elugróvonal közötti legrövidebb távolságot mérjük: 1 cm-es pontossággal. A bemelegítő ugrásokat követően, a próba során maximum 3 kísérleti lehetőség megadásával, a legnagyobb ugrás eredményét kell figyelembe venni a pontértékre történő átszámításkor. A mozgásban résztvevő főbb izmok: nagyon komplex mozgás, szinte minden izom dolgozik. 1. fázis : elrugaszkodás:négyfejű combizom; combhajlítók: féliginas, félig hártyás, kétfejű combizom; háromfejű lábszárizom. A mozgásban résztvevő egyéb izmok: nagy mellizom, mély hátizom, hasizmok, nagy farizom. 2. fázis: légmunka delta izom; csuklyás izom; elülső fűrészizom; nagy farizom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom; háromfejű lábszár izom. 3. fázis: talajfogás: combhajlítók: féliginas, félig hártyás, kétfejű combizom; nagy farizom; háromfejű lábszár izom; négyfejű combizom. 13.3.3. A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése:

Fekvőtámaszban karhajlítás és - nyújtás folyamatosan kifáradásig /db Maximális időtartam: nők 1.5 perc, férfiak 3 perc. A gyakorlat végrehajtása:

Kiinduló helyzet: mellső fekvőtámaszban a tenyerek vállszélességben vannak egymástól, a kéztámasz előrenéző ujjakkal történik a törzs egyenes, a fej a törzs meghosszabbításában van a térd nyújtott, a láb zárt, a kar az alátámasztási felületre merőleges.

Feladat: A vizsgált személy mellső fekvőtámaszból indítva karhajlítást- és nyújtást végez. A törzs (és a fej) feszes, egyenes tartását a karnyújtás- és karhajlítás ideje alatt is meg kell követelni. A karhajlítás addig történik, amíg a felkar vízszintes helyzetbe nem kerül.

125

Pedagógiai program Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat egyenletes, nem gyors tempóban végzendő. Vigyázat! Amint a ágyéki gerincszakasz (a törzs,) egyenes feszes tartása megszűnik (a has lesüllyed), a gyakorlatot azonnal abba kell hagyatni, mert ekkor az ágyéki gerincet károsító nyíró erők lépnek fel! A mozgásban résztvevő főbb izmok: nagy mellizom; nagy farizmok; háromfejű karizom; delta izom; hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. 13.3.4. A hátizmok erő-állóképességének mérése:

Hason-fekvésből törzsemelés és - leengedés folyamatosan kifáradásig /db. Maximális időtartam: 4 perc. A gyakorlat végrehajtása:

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hasán fekszik úgy, hogy a homlokával és behajlított karjaival megérinti a talajt, mindkét tenyere a tarkón van. A hasizom és a farizom egyidejű megfeszítésével a medencét középhelyzetben rögzíti, és ezt a gyakorlat során végéig megtartja! A lábakat nem kell leszorítani! Feladat: 1. ütem: törzs - ás tarkóra tett karemelés (hajlított karral), 2. ütem: karleengedéssel könyök érintés az áll alatt, 3. ütem: könyökben hajlított karok visszaemelése oldalsó középtartásig, 4. ütem: törzs- és karok leengedésével kiinduló helyzet.

Hason fekvés után újabb törzsemelés következik. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. Vigyázat! A farizom és a hasizom egyidejű megfeszítése a gyakorlat során végig feltétlenül megtartandó, ellenkező esetben az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A gyakorlat során a lábakat azért nem szabad leszorítani, mert a hosszú emelőkar miatt az ágyéki gerincszakaszon - izomgyengeség esetén pedig feljebb is - a gerincet károsító nyíró erők lépnek fel. A mozgásban résztvevő főbb izmok: mélyhátizmok: hosszú hátizom, külsőoldali csípőbordaizom; kis- és nagy rombuszizom; csuklyás izom (főleg a középső része); nagy farizom; elülső fűrészizom. Hosszú erőkarral erőteljesebb a trapézizom alsó és a mélyhátizmok ágyéki szakaszának a munkája. 13.3.5. A hasizmok erő-állóképességének mérése:

Hanyattfekvésből felülés ás visszaereszkedés, folyamatosan, kifáradásig /db Maximális időtartam: 4 perc.

126

Pedagógiai program A gyakorlat végrehajtása:

Kiinduló helyzet: a vizsgált személy torna, vagy egyéb nem puha szőnyegen a hátán fekszik és mindkét térdét 90 fokos szögben behajlítja, a lábfejeket felteszi a bordásfalra, vagy a tornazsámolyra, vagy a talajra. A vizsgált személy mindkét könyöke előre néz, kezeinek Ujjai a fülkagyló mögött támaszkodnak. (A próbázó lábát külső erővel nem kell leszorítani!) Feladat: a vizsgált személy a nyaki gerinc indításával, a gerincszakaszokat fokozatosan felemelve üljön fel úgy, hogy a combokat azonos oldali (előrenéző) könyökeivel érintse meg. Ezután a derék indításával a gerincszakaszokat fokozatosan leengedve feküdjön vissza. A fentiek szerint végrehajtott módon újabb felülés és hanyattfekvés következik folyamatosan.

Értékelés: a megadott időhatáron belül, szünet nélküli szabályosan végrehajtott ismétlések száma. A gyakorlat végrehajtása egyenletes, nem gyors tempóban történik. Vigyázat! Ha a gerincszakaszokat nem lassan, fokozatosan emeljük cl és engedjük vissza, vagy ha a lábakat külső erő szorítja le pl. társ), akkor az ágyéki gerincet károsító erők ébrednek és működnek! A mozgásban résztvevő főbb izmok: főként az egyenes hasizom felső szakasza dolgozik, de a többi hasizom is besegít. Hasizmok: egyenes hasizom, haránt hasizom, belső ferdehasizom, külső ferdehasizom. 14.

Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez

A próbarendszer belső szerkezeti egysége megengedi, hogy négy próbában elért teljesítmény alapján minősítsük a vizsgált személy izomerejének állapotát: „Mini Hungarofit. 7-8 éves korban ill. p1. sérülés esetén tájékoztató jelleggel, három próbában elért teljesítmény alapján is minősíthető az általános izomerő állapota.! A dinamikus erő mérésekor a próbázóknak (Helyből távolugrás) a bemelegítő ugrások után legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani. Egy- egy próbában elég, ha csak a legjobb teljesítményt vesszük nyilvántartásba, mert az ehhez tartozó pontértéket kell a táblázatban megkeresni. Figyelem! A vastaggal jelölt teljesítményszint az egészség megőrzéshez „szükséges”, illetve „kell” értéket jelzi!

127

Pedagógiai program Az általános fizikai teherbíró-képesség (az aerob teljesítőképesség és az izomerő) fejlettsége, akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbában szerzi meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik. ÉRTÉKELÉSI RENDSZER Életkor Faktor A fizikai Optimális testtömeg fitnessz-szint Kardiorespiratórikus pontértékelése állóképesség 7 éves korig Általános izomerő, erő-állóképesség A fizikai Optimális testtömeg fitnessz-szint Kardiorespiratórikus pontértékelése állóképesség 7-19 éves korig Általános izomerő, erő-állóképesség A fizikai Optimális testtömeg fitnessz-szint Kardiorespiratórikus pontértékelése állóképesség 7-19 éves korig Általános izomerő, erő-állóképesség

„HUNGAROFIT”

©F.Mérey Ildikó „MINI HUNGAROFIT” Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum: 63 pont (3X21) Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum: 63 pont (6X10.5) Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum: 63 pont (21+3X14)/ Maximum 10 pont Maximum 77 pont

Maximum: 63 pont (6X10.5))

Maximum: 63 pont (21+3X14)/

ÁLTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ-KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE Az általános fizikai Kardiórespiratórikus állóképesség, Igen gyenge = 0. 0-20. O pontig teherbíró képesség és az Gyenge = 20. 5-40.0 pontig minősítése Általános izomerő - erő- állóképesKifogásolható = 40. 5-60.0 pontig fittségi kategóriák ség Közepes 60.5—80.0 pontig szerint Jó =80.5—100.0 pontig Kiváló = 100. 5—120.0 pontig Extra =120. 5—140.0 pontig Az általános fizikai Kardiórespiratórikus állóképesség, 10 %-os =0.0 - 14.0 pontig teherbíró képesség és az 20 % -os = 14.5 -28.0 pontig minősítése Általános izomerő - erő- állóképes30 %-os = 28.5 -42.0 pontig százalékban kifejezve ség 40 %-os = 42.5 -56.0 pontig 50% -os =56.5 -70.0 pontig 60 %-os =705 -84.0 pontig 70 %-os =84.5 -98.0 pontig 80%-os =98.5-112.Opontig 90 % -os =112.5-126.0 pontig 100 %-os =126.5- 140.0 pontig

128

Pedagógiai program Hogyan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat?

AZ ALTALÁNOS FIZIKAI TEHERBÍRÓ KÉPESSÉG MINŐSÍTÉSE IGEN GYENGE 0-20.5 pont

Gyenge fizikai állapota miatt, a mindennapi tevékenységének maradéktalan elvégzése, legtöbb esetben olyan fizikai-szellemi megterhelést jelent, hogy rend-szeresen fáradtnak, kimerültnek érzi magát. Figyelem terjedelmének, tartósságának növeléséhez, közérzetének - átmeneti - javításához igen gyakran különféle élénkítő szerek, esetenként gyógyszerek fogyasztására van szükség. Hajlamos a gyakori megbetegedésre. Immunrendszerét a kisebb fertőzések, könnyebb megbetegedések leküzdése is már igen gyakran komoly feladat elé állítják.

GYENGE 21-40.5 pont

Az egésznapi tevékenységétől még gyakran fárad el annyira hogy, nem tudja kipihenni magát egyik napról a másikra, ezért estére sokszor fáradtnak, levertnek, kimerültnek, rosszkedvűnek érzi magát.

KIFOGÁSOLHATŐ A rendszeres mindennapi tevékenységétől ugyan már ritkán fárad el, de a váratlan többlet munka még erősen igénybe veszi. 41-60. 5 pont KÖZEPES 61-80.5 pont

Elérte azt a szintet, amely elegendő ahhoz, hogy az egészséges létezése stabil maradjon, azaz tartósan kiegyensúlyozottan, jó közérzettel élhessen. Rendszeres, heti 2-3 Óra testedzéssel a továbbiakban, törekedjen arra, hogy a későbbi élete folyamán is egészsége megőrzése érdekében, legalább ezt a szintet megtartsa.

JÓ 81-100.5 pont

Ezt a szintet általában azoknak sikerül elérni, akik valamilyen sportágban alacsonyabb szintű szakosztályban, ill. amatőr szinten rendszeresen edzenek, versenyeznek. Ha valaki arra az elhatározásra jut, hogy élsportoló szeretne lenni legjobb, ha minél előbb hozzákezd az alapvető kondicionális képességeinek magasabb szintre fejlesztéséhez.

KIVÁLÓ 101-120.5 pont

Aki ezt a szintet eléri, már joggal reménykedhet abban, hogy speciálisan is olyan jól terhelhető fizikailag, hogy néhány sportágban már akár élsportoló is lehet.

EXTRA 121-140 pont

Ha valaki ezt a szintet eléri és megtartja, akkor az általános fizikai teherbíró képessége terültén elérte azt a szintet, hogy fizikailag kiválóan terhelhető. Az eddigi vizsgálataink szerint, ez egyben azt is jelenti, hogy alkalmassá vált Szinte valamennyi sportágban, olyan rendszeres, magas szintű sportági specifikus edzés elvégezésére, hogy - nagyobb formaingadozás nélkül - nemzetközi szinten is csúcsteljesítményt érjen cl.

A Hungarofit fittség vizsgáló módszert az egészség sajátos aspektusaival összefüggésben, az egészség szempontú fittség dimenzióinak mérésére fejlesztettük ki. Ezek a dimenziók (a teljesítmény-élettani paramétereket mérik) ezért egybeesnek a teljesítmény szempontú fittség dimenzióival. A minősítő kategóriák egyénre szóló értelmezésénél ismernünk kell a megkívántság, vagy a szükségesség mértékét.

129

Pedagógiai program 15.

Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna  Az egyes próbákban elért teljesítmény változása nyomon követhető az elért teljesítmény, ill. az elért pontértékek alapján.  A terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek mérésére kifejlesztett mérési és értékelési útmutató alapján elvégzett vizsgálatok lehetővé teszik a tanuló fizikai állapotának számszerűen is kifejezhető megbecslését, a mért adatok egészséggel öszszefüggő értelmezését, elemzését.  Biztosítja a pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülést, a megadott követelményértékekhez viszonyítást.  Felfedi az egészség, a terhelhetőség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat, ezáltal lehetővé teszi azok mielőbbi tudatos felszámolását.  A rendszeres időszakos ellenőrzés, folyamatos visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez.  Az egyén fizikai állapotában bekövetkezett változás értelmezése pszichikai hatása miatt nagymértékben fejleszti az akaratot, a fegyelmet, az önfegyelmet, az önismeretet, az önbecsülést.  A fittség vizsgálat során a tanár egészség- és testkulturális alapismereteket ad át, ezen ismeretek elsajátítása a rendszeres, tudatos testedzésre mozgósít, így nagymértékben hozzájárul, hogy fiataljaink mind nagyobb hányada felismerje, megtapasztalja, hogy a rendszeres fizikai aktivitásra szánt idő és anyagi ráfordítás többszörösen megtérül, ha az egészség, a cselekvőképesség és a jó közérzet egész életünk folyamán megmarad.  A fizikai fittség mérés során már a kisiskolás korúak körében felszínre kerülnek, kitűnnek az egyes kondicionális képességek területén elért kimagasló eredményükkel a genetikailag kiváló - testi, biológiai, fiziológiai - adottságokat öröklő sportolni vágyó fiatalok.

Összefoglalva: az egyén az általános fizikai teherbíró-képessége mérése során választ kaphat arra, hogy fizikai terhelhetősége szempontjából jelenleg hol tart, hová kell fejlesztenie magát és hogyan tegye meg az első lépéseket.

130

Pedagógiai program

8. A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, MÓDOSÍTÁSA 8.1. A Pedagógiai program érvényességi ideje 2013. március31-étől határozatlan időre szól. 8.2. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata A Pedagógiai programunkban megfogalmazott célok, feladatok megvalósulását nevelőtestületünk figyelemmel kíséri. A félévi és év végi nevelőtestületi értekezleteken minden munkaközösség értékeli a munkaközösségére vonatkozóan a Pedagógiai Programban megfogalmazott célok és követelmények megvalósulását. 8.3. A Pedagógiai program módosítása A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:     

az iskola igazgatója a nevelőtestület bármely tagja a munkaközösségek iskolai szülői munkaközösség az iskola fenntartója

8.4. A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala Iskolánk pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető:    

az iskola honlapján az iskola fenntartójánál az iskola tanári szobájában az iskola titkárságán

131

Pedagógiai program

9. Legitimációs záradék A Pedagógiai Programot készítette: Az intézmény nevelőtestülete

Veszprém, 2013. március 4.

……………………………….. Nevelőtestület nevében aláírás

A Pedagóiai Programotelfogadta: Az intézmény vezetője

Veszprém, 2013. március 11.

PH.

……………………………….. Az intézményvezető aláírása

A Pedagógiai Programrólvéleményét nyilvánította:

Veszprém, 2013. március 18.

……………………………….. Szülői Munkaközösség nevében aláírás

Veszprém, 2013. március 20.

……………………………….. Diákönkormányzat nevében aláírás

A Pedagógiai Programról egyetértését kinyilvánította:

Veszprém, 2013. március 27.

………………………………… Fenntartó nevében aláírás

132

Pedagógiai program A GASTROKER Vendéglátóipari és Kereskedelmi Szakképző Iskola Pedagógiai Programját elolvastam, és tudomásul vettem: 1) .............................................................................. 2) .............................................................................. 3) .............................................................................. 4) .............................................................................. 5) .............................................................................. 6) .............................................................................. 7) .............................................................................. 8) .............................................................................. 9) .............................................................................. 10) .............................................................................. 11) .............................................................................. 12) .............................................................................. 13) .............................................................................. 14) .............................................................................. 15) .............................................................................. 16) .............................................................................. 17) .............................................................................. 18) .............................................................................. 19) .............................................................................. 20) .............................................................................. 21) .............................................................................. 22) .............................................................................. 23) .............................................................................. 24) .............................................................................. 25) .............................................................................. 26) .............................................................................. 27) .............................................................................. 28) .............................................................................. 29) .............................................................................. 30) .............................................................................. 31) .............................................................................. 32) .............................................................................. 133

Pedagógiai program 33) .............................................................................. 34) .............................................................................. 35) .............................................................................. 36) .............................................................................. 37) .............................................................................. 38) .............................................................................. 39) .............................................................................. 40) .............................................................................. 41) .............................................................................. 42) .............................................................................. 43) .............................................................................. 44) .............................................................................. 45) .............................................................................. 46) .............................................................................. 47) .............................................................................. 48) .............................................................................. 49) .............................................................................. 50) .............................................................................. 51) .............................................................................. 52) .............................................................................. 53) .............................................................................. 54) .............................................................................. 55) .............................................................................. 56) .............................................................................. 57) .............................................................................. 58) .............................................................................. 59) .............................................................................. 60) ..............................................................................

Veszprém, 2013. március 4.

134

Pedagógiai program 1. SZ. MELLÉKLET

ESZKÖZJEGYZÉK ÜTEMTERV a GASTROKER Alapítványi Vendéglátóipari, Kereskedelmi Szakközép- és Szakiskola eszközeinek, felszereléseinek fejlesztésére Kötelező menynyiség

Létező menynyiség

Igén y

2004. év

2005. év

2006. év

db

E Ft

db

E Ft

db

E Ft

Tanterem *

12

10

2

1

-

-

-

1

-

1.

Tanulói asztalok

216

162

54

20

275

20

275

14

280

2.

Tanulói székek

420

315

105

40

250

40

250

25

280

3.

Nevelői asztal

9

10

2

1

50

-

-

1

50

4.

Nevelői szék

9

10

2

1

10

-

-

1

10

5.

Eszköztartó szekrény

9

10

2

1

30

-

-

1

30

6.

Tábla

9

10

2

1

30

-

-

1

30

7.

Ruhatároló (fogas)

420

315

54

20

75

20

75

14

70

8.

Szeméttároló

12

10

2

1

5

-

-

1

5

9.

Sötétítőfüggöny

12 10 20 1 10 1 10 * A teljes iskola „kiépülése” 12 osztállyal a 2006/2007-estanévre várható. A 2004/2005-ös tanévet 10 osztállyal kezdjük. Számítástechnikai terem 10.

Tábla + flipchart

1

1

0

-

-

-

-

-

-

11.

Számítógépasztal

18

18

0

-

-

-

-

-

-

12.

Számítógépek és tartozékai

18

25

0

-

-

-

-

-

-

13.

Nyomtató

1

4

0

-

-

-

-

-

-

14.

Programok

-

40

0

-

-

-

-

-

-

15.

Lemeztároló doboz

1

2

0

-

-

-

-

-

-

16.

Idegen nyelvi, nemzetiségi, etnikai szaktanterem Nyelvi labor berendezés

-

1

0

-

-

-

-

-

-

17.

Magnetofon

1

3

0

-

-

-

-

-

-

18.

Írásvetítő

1

2

0

-

-

-

-

-

-

Tornaszoba, tornaterem* * Tornatermi ellátást bérleti szerződés alapján elégítjük ki.

135

Pedagógiai program Kötelező mennyiség

Létező mennyiség

Igén y

19. Íróasztal

1

1

0

-

-

-

-

-

-

20. Szék

1

1

0

-

-

-

-

-

-

21. Tárgyalóasztal

1

1

0

-

-

-

-

-

-

22. Szék

2

3

0

-

-

-

-

-

-

23. Iratszekrény

1

2

0

-

-

-

-

-

-

24. Fax

1

1

0

-

-

-

-

-

-

25. Telefon

1

1

0

-

-

-

-

-

-

12

0

-

-

-

-

-

-

12

0

-

-

-

-

-

-

2004. év

2005. év

2006. év

db E Ft db E Ft db E Ft

Igazgatói iroda

Nevelőtestületi szoba 26.

Fiókos asztal létszám szerint

27. Szék létszám szerint 28. Napló és folyóirat tartó

1

1

0

-

-

-

-

-

-

29. Könyvszekrény

1

1

0

-

-

-

-

-

-

2

0

-

-

-

-

-

-

30.

Ruhásszekrény vagy fogasok létszám szerint

31. Mosdókagyló

1

1

0

-

-

-

-

-

-

32. Tükör

1

1

0

-

-

-

-

-

-

33. Asztal

2

0

-

-

-

-

-

-

34. Szék

2

0

-

-

-

-

-

-

Ügyviteli helyiség (igazgató h.,gazd. vez. iroda)

35. Iratszekrény

1

2

0

-

-

-

-

-

-

36. Lemezszekrény

1

1

0

-

-

-

-

-

-

37. Írógép

1

1

0

-

-

-

-

-

-

38. Írógépasztal

1

1

0

-

-

-

-

-

-

39. Szék

1

3

0

-

-

-

-

-

-

40. Fénymásoló

1

1

0

-

-

-

-

-

-

Könyvtár, könyvtárszoba* * Együttműködési megállapodás alapján működik. Saját könyvállományunk közel 1000 db, folyamatos fejlesztéssel bővítjük.

136

Pedagógiai program Kötelező mennyiség

Létező mennyiség

Igén y

41. Magnetofon

1

2

0

-

-

-

-

-

-

42. Magnetofon

1

1

0

-

-

-

-

-

-

43. Magnetofon + mikrofon

1

1

0

-

-

-

-

-

-

44. CD vagy lemezjátszó

1

3

0

-

-

-

-

-

-

45. Video (lejátszó)

1

3

0

-

-

-

-

-

-

46. Televízió

1

5

0

-

-

-

-

-

-

1

3

0

-

-

-

-

-

-

1

1

0

-

-

-

-

-

-

49. Munkaruha

24

0

-

-

-

-

-

-

50. Védőruha

2

0

-

-

-

-

-

-

51. Tűzoltó készülék

7

0

-

-

-

-

-

-

2004. év

2005. év

2006. év

db E Ft db E Ft db E Ft

Nevelőmunkát segítő eszközök

Egészség és munkavédelmi eszközök 47. Mentőláda 48.

Gyógyszerszekrény (zárható)

Összesen:

735

P.H.

Vizl Lőrinc igazgató

137

600

765

Pedagógiai program

2. SZ. MELLÉKLET

A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI 16.

MAGYAR NYELV

1.1. Ember és nyelv 1.2. Kommunikáció 1.2.1. A jel, a jelrendszer 1.2.2. Nyelvi és vizuális kommunikáció 1.2.3. A nyelvhasználat, mint kommunikáció 1.2.4. Kommunikációs funkciók és közlésmódok 1.2.5. Személyközi kommunikáció 1.2.6. A tömegkommunikáció 1.3. A magyar nyelv története 1.3.1. A magyar nyelv rokonsága 1.3.2. Nyelvtörténeti korszakok 1.3.3. Nyelvművelés 1.4. Nyelv és társadalom 1.4.1. Nyelvváltozatok 1.4.2. Kisebbségi nyelvhasználat 1.4.3. A határon túli magyar nyelvűség 1.4.4. Tömegkommunikáció és nyelvhasználat 1.5. A nyelvi szintek 1.5.1. Hangtan 1.5.2. Alaktan és szótan 1.5.3. Mondattan 1.5.4. A mondat szintagmatikus szerkezete 1.5.5. A mondat a szövegben 1.5.6. Logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban 1.5.7. Szókincs és frazeológia 1.6. A szöveg 1.6.1. A szöveg és a kommunikáció 1.6.2. A szöveg szerkezete és jelentése 1.6.3. Szövegértelmezés 1.6.4. A szöveg szóban és írásban 1.6.5. Az intertextualitás 1.6.6. A szövegtípusok 1.6.7. Szöveg a médiában

138

Pedagógiai program 1.7. A retorika alapjai 1.7.1. A nyilvános beszéd 1.7.2. Érvelés, megvitatás 1.7.3. A szövegszerkesztés eljárásai 1.8. Stílus és jelentés 1.8.1. Szóhasználat és stílus 1.8.2. A szójelentés 1.8.3. Állandósult nyelvi formák 1.8.4. Nyelvi-stilisztikai változatok 1.8.5. Stíluseszközök 1.8.6. Stílusréteg, stílusváltozat

17.

MAGYAR IRODALOM

2.1. Szerzők, művek 2.1.1. Életművek a magyar irodalomból Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila Az életmű: az életút jelentős tényei, a főbb művek szövegismereten alapuló értelmezése, kapcsolatok a művek között. Memoriterek. 2.1.2. Portrék Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Jókai Mór, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weöres Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János. Két – három lírai és/vagy néhány epikai/drámai alkotás bemutatása, értelmezése. Memoriterek. 2.1.3. Látásmódok Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Radnóti Miklós, Szabó Lőrinc, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Szilágyi Domonkos. Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül. 2.1.4. A kortárs irodalomból Legalább egy szerző két – három lírai és/vagy egy-kettő epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. Tájékozódás a kortárs irodalmi nyilvánosságban Nyomtatott szöveg, digitális közlés.

139

Pedagógiai program 2.1.5. Világirodalom Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia A romantika a századfordulós modernség (a szimbolizmustól az Avantgárdig) jellemzői és egy – két kiemelkedő képviselője. 2.1.6. Színház és drámatörténet Színház és dráma különböző korszakokban. Egy – egy mű értelmezése: Szophoklész, Shakespeare, Moliére Katona József :Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája 2.1.7. Az irodalom határterületei Az irodalom kulturális határterületei. Népköltészet, műköltészet, folklór. Az adaptáció – irodalom filmen, dalszövegben, a virtuális valóságban. A szórakoztató irodalom hatáskeltő eszközei Egy – két tipikus műfaj jellemzője. Mítosz, mese és kultusz. Film és könyvsikerek, divatjelenségek. Az irodalmi ismeretterjesztés nyomtatott és elektronikus műfajai. 2.1.8. Regionális kultúra Interkulturalitás. A régió, a tájegység, a település irodalmi, kulturális hagyományai. Kisebbségi irodalmak. Életmódra, kulturális szokásokra utaló dokumentumok bemutatása. 2.2. Értelmezési szintek, megközelítések 2.2.1. Témák, motívumok Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívumok, témák, változatainak felismerése, értelmezése. 2.2.2. Műfajok, poétika Műnemek, műfajok, alapvető versformák felismerése. Poétikai fogalmak alkalmazása. Azonos műfajú alkotások összehasonlítása 2.2.3. Korszakok, stílustörténet A kifejezésmód és világlátás változása a különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

140

Pedagógiai program 18.

TÖRTÉNELEM

3.1 Az ókor és kultúrája 3.1.1. Vallás és kultúra az ókori Keleten 3.1.2. A demokrácia kialakulása Athénban 3.1.3. A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom kialakulása 3.1.4. Az antik hitvilág, művészet, tudomány 3.1.5. A kereszténység kialakulása és elterjedése 3.1.6. A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása 3.2. A középkor 3.2.1. A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői 3.2.2. A nyugati és keleti kereszténység 3.2.3. Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése 3.2.4. A középkori városok 3.2.5. Egyházi és világi kultúra a középkorban 3.2.6. A humanizmus és a reneszánsz Itáliában 3.2.7. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése 3.3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora 3.3.1. A magyar nép őstörténete és vándorlása 3.3.2. A honfoglalástól az államalapításig 3.3.3. Az Árpád-kor 3.3.4. Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos, Luxemburgi Zsigmond idején 3.3.5. A Hunyadiak 3.3.6. Kultúra és művelődés 3.4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban 3.4.1. A nagy földrajzi felfedezések és következményei 3.4.2. Reformáció és katolikus megújulás 3.4.3. A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia megszületése Angliában 3.4.4. A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás 3.5. Magyarország a Habsburg Birodalomban 3.5.1. A mohácsi csata és az ország három részre szakadása 3.5.2. Az Erdélyi Fejedelemség virágkora 3.5.3. A török kiűzése és a Rákóczi szabadságharc 3.5.4. Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban 3.5.5. Művelődés, egyházak, iskolák

141

Pedagógiai program 3.6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora 3.6.1. A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata 3.6.2. A XIX. század eszméi 3.6.3. Az ipari forradalom és következményei 3.6.4. Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón 3.6.5. Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik 3.7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon 3.7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései 3.7.2. A reformkori művelődés, kultúra 3.7.3. A polgári forradalom 3.7.4. A szabadságharc 3.7.5. A kiegyezés előzményei és megszületése 3.7.6. Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus korában 3.7.7. Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése 3.8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig 3.8.1. Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék 3.8.2. A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban 3.8.3. Az USA és az 1929-33- as gazdasági válság 3.8.4. A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa 3.8.5. A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30- as években 3.8.6. A második világháború előzményei jelentős fordulatai 3.8.7. A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői 3.8.8. A szocialista rendszerek bukása 3.9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig 3.9.1. Az Oszrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei 3.9.2. A Horthy-rendszer jellege és jellemzői 3.9.3. Művelődési viszonyok és az életmód 3.9.4. A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái 3.9.5. Magyarország részvétele a világháborúban 3.9.6. A német megszállás és a holokauszt Magyarországon 3.10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig 3.10.1. A szovjet felszabadítás és megszállás 3.10.2. A határon túli magyarság sorsa 3.10.3. A kommunista diktatúra kiépítése és működése 3.10.4. Az 1956-os forradalom és szabadságharc 3.10.5. A Kádár-rendszer jellege, jellemzői 3.10.6. A rendszerváltozás

142

Pedagógiai program 3.11. A jelenkor 3.11.1. A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek problémái 3.11.2. Az európai integráció története 3.11.3. A „harmadik világ” 3.11.4. Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés 3.11.5. A globális világ kihívásai és ellentmondásai 3.12. A mai magyar társadalom és életmód 3.12.1. Alapvető állampolgári ismeretek 3.12.2. Etnikumok és nemzetiségek a magyar társadalomban 3.12.3. A magyarországi romák 3.12.4. A parlamenti demokrácia működése és az önkormányzatiság 3.12.5. Társadalmi, gazdasági és demográfiai változások 19.

MATEMATIKA

4.1. Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika 4.1.1.Halmazok 4.1.2.Matematikai logika 4.1.3.Kombinatorika 4.1.4.Gráfok 4.2.Számelmélet, algebra 4.2.1.Alapműveletek 4.2.2.A természetes számok halmaza, számelméleti ismeretek 4.2.3.Racionális és irracionális számok 4.2.4.Valós számok 4.2.5.Hatvány, gyök, logaritmus 4.2.6.Betűkifejezések 4.2.7.Arányosság 4.2.8.Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség-rendszerek 4.2.9. Középértékek, egyenlőtlenségek 4.3.Függvények, az analízis elemei 4.3.1.A függvény 4.3.2.Egyváltozós valós függvények 4.3.3.Sorozatok 4.4.Geometria, koordinátageometria, trigonometria 4.4.1.Elemi geometria 4.4.2.Geometria transzformációk 4.4.3.Síkbeli és térbeli alakzatok 4.4.4.Vektorok síkban és térben 4.4.5.Trigonometria 4.4.6.Koordinátageometria 4.4.7.Kerület, terület 4.4.8.Felszín, térfogat

143

Pedagógiai program 4.5.Valószínűségszámítás, statisztika 4.5.1.Leíró statisztika 4.5.2.A valószínűségszámítás elemei 20.

IDEGEN NYELV

5.1 Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai vonatkozások, család (fordulópontjai) 5.1.1.Családi élet, családi kapcsolatok 5.1.2.A családi élet mindennapjai, otthoni teendők 5.1.3.Személyes tervek 5.2 Ember és társadalom 5.2.1.A másik ember külső és belső jellemzése 5.2.2.Baráti kör 5.2.3.A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel 5.2.4.Női és férfi szerepek 5.2.5.Ünnepek, családi ünnepek 5.2.6.Öltözködés, divat 5.2.7.Vásárlás, szokások,posta 5.2.8.Hasonlóságok és különbségek az emberek között 5.3 Környezetünk 5.3.1.Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása) 5.3.2.A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 5.3.3.A városi és a vidéki élet összehasonlítása 5.3.4.Növények és állatok a környezetünkben 5.3.5.Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? 5.3.6.Időjárás 5.4 Az iskola 5.4.1.Saját iskolájának bemutatása (sajátosságok, pl.: szakmai képzés, tagozat) 5.4.2.Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka 5.4.3.A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága 5.4.4.Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5.5 A munka világa 5.5.1.Diákmunka, nyári munkavállalás 5.5.2.Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás 5.6 Életmód 5.6.1.Napirend, időbeosztás 5.6.2.Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, testmozgás, testápolás) 5.6.3.Étkezési szokások a családban 5.6.4.Ételek, kedvenc ételek 5.6.5.Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben 5.6.6.Gyakori betegségek, sérülések, baleset 5.6.7.Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

144

Pedagógiai program 5.7 Szabadidő, művelődés 5.7.1.Színház, mozi, koncert, kiállítás,szórakozás 5.7.2.Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 5.7.3.Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet 5.7.4.Kulturális események 5.8 Utazás turizmus 5.8.1.A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés 5.8.2.Nyaralás itthon, illetve külföldön 5.8.3.Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 5.8.4.Az egyéni és társas utazás előnyei és hátrányai 5.9 Tudomány és technika 5.9.1.Népszerű tudományok, ismeretterjesztés 5.9.2.A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben 21.

FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK)

6.1. Térképi ismeretek 6.1.1. A térképi ábrázolás 6.1.2. Térképi gyakorlatok 6.1.3. Az űrtérképezés 6.2. Kozmikus környezetünk 6.2.1. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben 6.2.2. A Nap és kísérői 6.2.3. A Föld és mozgásai 6.2.4. Űrkutatás az emberiség szolgálatában 6.3. A geoszférák földrajza 6.3.1. A kőzetburok 6.3.2. A levegőburok 6.3.3. A vízburok földrajza 6.3.4. A talaj 6.4. A földrajzi övezetesség 6.4.1. A szoláris és a valódi éghajlati övezetek 6.4.2. A vízszintes földrajzi övezetesség 6.4.3. A forró övezet 6.4.4. Mérsékelt övezet 6.4.5. A hideg övezet 6.4.6. A függőleges földrajzi övezetesség 6.5. A népesség- és településföldrajz 6.5.1. A népesség földrajzi jellemzői 6.5.2. A települések földrajzi jellemzői

145

Pedagógiai program 6.6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe 6.6.1. A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és jellemző folyamatai 6.6.2. A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata 6.6.3. A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai 6.6.4. A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása 6.6.5. A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése 6.7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok 6.7.1. A világgazdasági pólusok 6.7.2. A világgazdaság peremterületei 6.7.3. Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok 6.8. Magyarország földrajza 6.8.1. A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai 6.8.2. Magyarország természeti adottságai 6.8.3. Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői 6.8.4. Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe 6.8.5. Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és társadalomföldrajzi képe 6.8.6. Magyarország környezeti állapota 6.9. Európa regionális földrajza 6.9.1. Európa általános természetföldrajzi képe 6.9.2. Európa általános társadalomföldrajzi képe 6.9.3. Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai 6.9.4. Észak-Európa 6.9.5. Nyugat-Európa 6.9.6. Dél-Európa 6.9.7. Közép-Európa tájainak és országainak természet- és társadalomföldrajzi képe 6.9.8. Kelet-Európa természet- és társadalomföldrajzi vonásai 6.10. Európán kívüli földrészek földrajza 6.10.1. A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe 6.10.2. Ázsia 6.10.3. Afrika általános földrajzi képe 6.10.4. Amerika 6.11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai 6.11.1. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai 6.11.2. A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következményei 6.11.3. A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

146

Pedagógiai program 22.

VENDÉGLÁTÓ – IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK

7.1. Vendéglátó és turizmus alapismeretek 7.1.1. A vendéglátás alapjai 7.1.2. A vendéglátás tevékenységi körei 7.1.3. A vendéglátás üzlethálózata 7.1.4. A turizmus alapjai 7.1.5. A turizmus tevékenysége, tevékenységi formái fajtái 7.1.6. A turizmus és a környezet összefüggései 7.1.7. A vendéglátás és a turizmus kapcsolata 7.1.8. A turizmus, mint tevékenység feltételrendszere 7.1.9. A turizmus piaca 7.1.10. A vendéglátás piaca 7.1.11. Általános ügyviteli alapismeretek 7.1.12. A turizmus és a vendéglátás ügyvitele 7.2. Szállodai alapismeretek 7.2.1. Szálláshelyek, szállodák és egyéb szálláshelyek 7.2.2. A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének tárgyi feltételei 7.2.3. A szálloda és egyéb szálláshelyek működésének személyi feltételei 7.2.4. Szállodai és egyéb szálláshelyek ügyvitele 7.2.5. A szállodai és egyéb szálláshelyek gazdálkodása 7.2.6. A szállodai tevékenységhez kapcsolódó legfontosabb speciális jogszabályok, rendeletek és előírások 7.3. Marketing alapismeretek 7.3.1. A marketing fogalma, fejlődése 7.3.2. A piac, a piaci környezet elemzése 7.3.3. A fogyasztói magatartás 7.3.4. A piacszegmentálás, a célpiacok kiválasztása 7.3.5. A marketing információs rendszer 7.3.6. A piackutatás fajtái, módszerei, felhasználási területei 7.3.7. A termékpolitika, termékfejlesztés 7.3.8. Árpolitika, árstratégia 7.3.9. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 7.3.10. A marketingkommunikáció eszközrendszere 7.3.11. A reklám szerepe, tervezése 7.3.12. A Public Relations 7.3.13. Az eladásösztönzés, és a személyes eladás 7.3.14. Az image és az egyedi vállalati arculat 7.3.15. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

147

Pedagógiai program 23.

KÖZGAZDASÁGI – MARKETING ALAPISMERETEK

8.1. Tájékozódás a mikroökonómia témakörökben 8.1.1. A közgazdaság-tudomány 8.1.2. A fogyasztói magatartás és a kereslet 8.1.3. A vállalat és a termelői magatartás 8.1.4. A vállalat kínálata és a piac jellege 8.1.5. A termelési tényezők piaca 8.2. A makroökonómia kategóriák értékelése 8.2.1. A makroökonómia alapösszefüggései 8.2.2. A makrogazdaság árupiaca - az egyensúlyi jövedelem 8.2.3. A makrogazdaság pénzpiaca, a kamatláb alakulása 8.2.4. A munkapiac. A munkapiaci egyensúlytalanság – munkanélküliség 8.2.5. Az infláció és inflációs folyamatok 8.2.6. A makrofolyamatok befolyásolhatósága, a gazdaságpolitika elméleti alapjai és gyakorlata 8.2.7. A nyitott makrogazdaság 8.3. Marketing ismeretek 8.3.1. A marketing kialakulása, fogalma, fejlődése 8.3.2. A piac, a piaci környezet elemzése 8.3.3. Fogyasztói és szervezeti vásárlói magatartás 8.3.4. A célpiaci marketing, piacszegmentálás. A célpiacok kiválasztása 8.3.5. A marketing információs rendszer 8.3.6. A piackutatás fajtái, módszerei 8.3.7. A piackutatás felhasználási területei 8.3.8. A termékpolitika, termékfejlesztés 8.3.9. Árpolitika, árstratégia 8.3.10. Az értékesítéspolitika, értékesítési csatornák kiválasztása 8.3.11. A kommunikációs politika 8.3.12. A marketingkommunikáció eszközrendszere 8.3.13. A reklám szerepe és fejlődése 8.3.14. A reklámeszközök és reklámhordozók 8.3.15. A public relations 8.3.16. Az eladásösztönzés, a személyes eladás 8.3.17. Az image és az egyedi vállalati arculat 8.3.18. Az egyéb piacbefolyásolási eszközök

148

Pedagógiai program (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETIGAZDASÁGTAN) Érettségi témakörök - középszint ELMÉLETI GAZDASÁGTAN 1. Mikroökonómiai alapismeretek és összefüggések Témakörök Alapkategóriák és összefüggések

A piaci alapfogalmak

Követelmények A közgazdaságtan tárgyának és feladatának meghatározása. A közgazdaságtan alapkérdéseinek és elemzési módszereinek egyszerű bemutatása. A gazdaság alapelemeinek: gazdasági tevékenység, termelési tényezők, gazdasági körforgás felvázolása. Termelési lehetőség, szűkösség, választás, alternatív költség bemutatása. Felismerése és értelmezése annak, hogy minden döntés alapja a gazdasági racionalitás. A piac fogalmának, tényezőinek és szereplőinek bemutatása. Kereslet jellemzése. Keresleti függvény és elmozdulásának bemutatása. Kínálat jellemzése. Kínálati függvény és elmozdulásának bemutatása. Mennyiségi és minőségi változások közötti különbségek meghatározása a kereslet és a kínálat vizsgálatánál. A piaci egyensúly értelmezése és a piaci egyensúlytalanság eseteinek összehasonlítása. A Marshall-kereszt definiálása, elemzése. Egyszerű feladatok megoldása.

2. A fogyasztói magatartás és a kereslet Témakörök fogyasztói döntés tényezői fogyasztó döntése a hasznosság és a külső korlátok alapján A fogyasztó optimális választása és a kereslet

A piaci kereslet

Követelmények A fogyasztói döntés belső tényezőinek bemutatása: szükséglet, preferenciarendszer, hasznosság. A fogyasztói döntés külső feltételeinek bemutatása: szűkösség, ár, nominál- és reáljövedelem A hasznossági függvények ábrázolása. Gossen első és második törvényének alkalmazása. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. A közömbösségi térkép és a költségvetési egyenes ábrázolása felismerve a geometriai ábrázolás jelentőségét az optimális választásban. Az ár-, illetve jövedelemváltozás hatásának bemutatása a fogyasztói keresletre. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása. A piaci keresleti függvény levezetése A kereslet rugalmasságát jellemző tényezők, a kereslet rugalmasságát mérő mutatószámok meghatározása. Egyszerű feladatok megoldása és ábrázolása.

149

Pedagógiai program 3.A vállalat termelői magatartása és a kínálat Témakörök A vállalat A termelés technikai gazdasági összefüggései.

A termelés költségei

A piac formái és a kínálat

Követelmények A vállalkozás fogalmának, céljainak, piaci kapcsolatainak, szervezeti formáinak bemutatása. A vállalkozások szervezeti formáinak felsorolása A technikai és gazdasági hatékonyság értelmezése, a gazdasági időtávok és azok jelentősége a vállalat életében. A termelési függvény felismerése és ábrázolása. A termelési, a határtermék és átlagtermék függvények közötti öszszefüggések értelmezése. Az alternatív költség és a költségcsoportok értelmezése. A költségfüggvények ábrázolása A különféle költségek és profitok kiszámítása, a közöttük lévő összefüggések értelmezése. Egyszerű feladatok megoldása. A piacformák jellemzése, a tökéletes verseny és a monopólium összehasonlítása. A monopolpiacra való belépés korlátainak ismertetése. A kínálatot meghatározó tényezők szerepének ismertetése rövid, illetve hosszú távon, vállalati és iparági szinten. A profitkategóriák közötti különbségek, összefüggések bemutatása, és ezek jelentőségének értelmezése a vállalat helyzetének értékelése szempontjából. A profitmaximum elérési feltételeinek meghatározása, összehasonlítása tökéletes verseny, illetve monopólium esetén. A fogyasztói többlet és a holtteher-veszteség alakulás vizsgálata. Az üzemszüneti és a fedezeti pont tartalmának bemutatása. A természetes monopólium fogalmának meghatározása. Egyszerű feladatok megoldása

4. A termelési tényezők piaca Témakörök A tényezőpiac jellemzése

Az erőforrások kereslete és kínálata A munkapiac

A tőkepiac

A természeti tényezők piaca A vállalkozó, mint termelési tényező.

Követelmények A tényezőpiac sajátosságainak ismertetése. A termelési tényezők keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása A származékos kereslet fogalmának értelmezése A határtermék-bevétel és a tényező határköltség fogalmának meghatározása, szerepének bemutatása az optimális tényező felhasználásban. Az egyéni munkakínálat sajátosságai, piaci munkakínálat, a munkapiac egyensúlyának bemutatása. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról Jelen-, illetve jövőérték számítása, az eredmények értékelése. Egyszerű feladatok megoldása. A kötvény és a részvény összehasonlítása. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról. Elemzés és ábrázolás, teljes körű bemutatás kereslet-kínálat oldalról.

150

Pedagógiai program 5. Az externáliák és a közjavak Témakörök Az externáliák Az állami beavatkozás formái

Követelmények Az externáliák értelmezése, fajtáinak bemutatása. Az internalizálás egyes lehetőségeinek bemutatása. A külső gazdasági hatások szerepének bemutatása. Az állami beavatkozás szükségességének értelmezése és indoklása az externáliák és közjavak esetében. A környezetszennyezés globális problémájának felismerése.

6. Makroökonómiai alapismeretek és összefüggések Témakörök A mikro- és makroökonómiai megközelítés Termékek és jövedelmek áramlása

nemzetgazdasági teljesítmény mérése

Követelmények A mikro- és makro-megközelítés különbségének értelmezése. A makrogazdaság szereplőinek és piacainak felsorolása. A jövedelemáramlás formáinak bemutatása, a közöttük fennálló összefüggés értelmezése, elemzése - különös tekintettel az árupiac, tőkepiac és munkapiac szerepére a jövedelemáramlásban. A gazdasági szférák közötti jövedelemáramlás formáinak felsorolása A halmozódás problémájának felismerése. A legfontosabb mutatószámok értelmezése és értékelése. Nominál- és reál kibocsátás megkülönböztetése A makro-egyenletek alkalmazása a főbb mutatószámok kiszámításában. Feladatok megoldása, a kapott eredmények értelmezése és értékelése. A kibocsátás nemzetközi mutatószámaink megnevezése, a mutatók közötti különbség bemutatása.

7. A makrogazdasági egyensúly Témakörök Az árupiaci kereslet-kínálat

A munkapiaci kereslet-kínálat

Követelmények Az árupiaci kereslet tényezőinek, a fogyasztási és megtakarítási függvénynek, a beruházások szerepének bemutatása A fogyasztásra és a beruházásra ható tényezők ismertetése A fogyasztási és beruházási kereslet motivációinak meghatározása. Az egyensúlyi jövedelem szerepének, a kereslet és az árszínvonal kapcsolatának bemutatása. Összkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése Az állami beavatkozás hatása a fogyasztási keresletre: adók, transzferek és kormányzati vásárlások. Az árupiaci kínálat, a kibocsátási függvény ábrázolása és értelmezése Egyszerűbb feladatok megoldása. A munka keresletét és kínálatát meghatározó tényezők bemutatása Munkapiaci egyensúly, foglalkoztatási függvény ábrázolása és értelmezése. Összkínálati függvény ábrázolása és értelmezése. A munkanélküliség fogalmának és fajtáinak ismertetése. Aktivitási és munkanélküliségi ráta fogalmának meghatározása. Egyszerűbb feladatok megoldása

151

Pedagógiai program Témakörök A pénzpiac

A makro-egyensúly és a részpiaci egyensúlytalanság Az egyensúly felbomlása a különböző piacokon Hosszú távú folyamatok: növekedés és egyensúly

Követelmények A pénz kialakulása és funkciói. A pénzpiacra ható tényezők felvázolása. A mai magyar bankrendszer jellemzése. A pénzkínálat szabályozásának eszközei. A pénzkereslet, a pénzkeresleti függvény ábrázolása és értelmezése. A pénzpiac kamatlábra gyakorolt hatásának bemutatása. A pénzpiac és az árupiaci kereslet kapcsolatának bemutatása. A makrogazdasági problémák jellemzése: egyensúlyi közelítés kereslet és kínálat oldalról, egyensúlytalansági szint megítélése. A makrogazdasági problémák rövid értelmezése: munkanélküliség, infláció. Az infláció mérése, okainak bemutatása. Egyszerűbb feladatok megoldása. A növekedés, mérési problémáinak bemutatása. A gazdasági ciklus szakaszainak ismertetése.

8. Az állam gazdaságpolitikája Témakörök A modern állam szerepe A költségvetési és a monetáris politika

Gazdaságpolitikai alternatívák, programok

Követelmények Az állam feladatai, az állami beavatkozás okai és a lehetséges megoldások felvázolása A költségvetési és monetáris politika definiálása. Az állami költségvetés - a kormányzati kiadások, az állami transzferek szerepének, hatásainak leírása. Együttes hatások és egyensúlyi jövedelem meghatározása A monetáris politika irányai, eszközeinek bemutatása A monetáris és fiskális politika előnyeinek és hátrányainak összevetése, a beavatkozás korlátainak elemzése A gazdaságpolitikai programokban a fiskális és a monetáris eszközök felismerése.

9. Külgazdasági kapcsolatok és nemzetgazdasági összefüggések Témakörök Külkereskedelemi előnyök és a külkereskedelem politika

Vállalatok a nemzetközi piacokon.

Követelmények Komparatív előny meghatározása, hatásának bemutatása a belső termelésre, a fogyasztásra, az árra. A komparatív előnyök forrásainak leírása. A külkereskedelem-politika lényegének, irányainak (szabadkereskedelmi politika és protekcionizmus), eszközeinek ismertetése. A külkereskedelem jelentőségének bemutatása és a külgazdasággal kapcsolatos fogalmak helyes használata. A külkereskedelem makroegyensúlyra gyakorolt hatásának bemutatása. A vállalatok külpiacra lépésének, a világpiaci verseny feltételeinek felvázolása. A vállalkozások külpiaci stratégiáinak bemutatása. A magyar gazdaság helyzetének ismertetése a külkereskedelem, illetve a külpiaci kapcsolatok és az egyensúly szempontjából.

152

Pedagógiai program Témakörök A nemzetközi pénzügyi rendszer

A nemzetközi gazdasági szervezetek

24.

Követelmények A nemzetközi pénzügyi elszámolásokat meghatározó kategóriák és mutatók ismertetése: valuta és deviza. A valutaárfolyam alakulásának ismertetése. Nemzetközi fizetési mérleg felépítése, egyensúlyának és egyensúlytalanságának értelmezése. A makrogazdasági egyensúly nyitott gazdaságra vonatkozó aspektusainak és az árfolyam politika lényegének, a lebegő és fix árfolyamok rendszerének bemutatása. A legfontosabb nemzetközi szervezetek (IMF, IBRD, EU, WTO) felsorolása Ismertesse az EU legfontosabb jellemzőit: alapító országok, intézményi rendszere, az integráció elmélyítésének szerződései.

KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (2012-től) (ÜZLETI GAZDASÁGTAN, ELMÉLETIGAZDASÁGTAN) Érettségi témakörök - középszint ÜZLETI GAZDASÁGTAN

1. Marketing és marketinggondolkodás Témakörök 1.A marketing modern értelmezése

2. A marketing-mix

Piacorientált gondolkodás

Követelmények A marketing modern értelmezése, logikai lépéseinek felsorolása A szükséglet, igény, érték fogalmak helyes marketingszemléletű értelmezése. A marketingeszközök és a jellemző eszközváltozatok felsorolása. Az 5P marketing-mix értelmezése A legfontosabb termékkategóriák jellemzése. Az ármegállapítás módjai felsorolása, példákkal illusztrálása. A legjellemzőbb marketingcsatornák felsorolása és jellemzése. A kommunikáció legfontosabb eszközeinek, módszereinek összehasonlítása. A piacorientált gondolkodásmód értelmezése, megkülönböztetése más felfogásoktól. Egyszerű esettanulmányban - a marketingeszközök kiválasztásának értelmezése, - a marketingeszközök megválasztása úgy, hogy a kiválasztott eszköz erősítse a mix elemek együttes hatását, - az eszközök megváltoztatása a piacról érkező információk alapján. A fogyasztóvédelem néhány gyakorlatban gyakran előforduló feladatának felsorolása, példákkal illusztrálva.

2. A vállalkozás és az államháztartás kapcsolatai Témakörök Követelmények Az államháztartás alrendszereinek felsorolása. Az államháztartás és A vállalkozás és az alrendszerek kapcsolatának rövid bemutatása. alrendszerei A legfontosabb költségvetési bevételek felsorolása. A költségvetési kiadások főbb típusainak felsorolása. A költségvetési egyenleg értelmezése.

153

Pedagógiai program Témakörök A támogatások

Az adók

Követelmények A támogatások szerepének bemutatása az állami feladatok megvalósításában. A közvetlen és közvetett, az egyedi és normatív támogatás közötti különbség meghatározása. A befizetések szerepének értelmezése az állami feladatok megvalósításában és a jövedelmek újraelosztásában. Az adóalany, az adótárgy, az adóalap és az adómérték megfogalmazása a társasági adó, az általános forgalmi adó és a személyi jövedelemadó vonatkozásában.

3. Pénzügyi műveletek Témakörök A pénz és a pénzforgalom

A készpénzforgalom

Témakörök A számlapénz-forgalom

A bankkártya és a csekk

Követelmények A pénz funkcióinak, a vállalkozás jellemző pénzáramainak felsorolása. Az MNB monopolizált jogainak és feladatainak felsorolása. Néhány pénzintézet és jellemző pénzintézeti tevékenységek megnevezése. A készpénz, a készpénz nélküli és a készpénzkímélő Fizetések bemutatása. Készpénz-átutalási megbízás, belföldi postautalvány, a pénztári bizonylatok kitöltése megadott adatok alapján, a bizonylatok tartalmából a gazdasági esemény felismerése és a készpénzkészlet-változás könyvelési tételének megszerkesztése. A házipénztárral szembeni követelmények és a legfontosabb pénzkezelési szabályok rövid ismertetése. A pénztár és a bankszámla kapcsolatának bemutatása. A bankszámlakivonat értelmezése. Követelmények A bankszámlaszerződés alanyainak megnevezése, jogaik és kötelezettségeik felsorolása. A bankszámla felett rendelkezés módjának bemutatása. A különböző bankszámlák szerepének bemutatása. Az átutalás és a beszedési megbízások lényegének bemutatása, információtartalmának felsorolása, az információtartalomból a gazdasági esemény meghatározása és az esemény könyvelési tételének megszerkesztése. Néhány elektronikus banki ügylet felsorolása A bankkártya felhasználási lehetőségeinek felsorolása a modern gazdaságban, használata előnyeinek kiemelése. A bankkártya tulajdonságainak felsorolása. A csekk szerepe, jellemzői és felhasználási lehetőségei, érvényességi kellékei.

4. A vásárolt készletek Témakörök A készletek fajtái

Követelmények A készlet jellemzése, megkülönböztetése a többi vagyonelemtől. Készletfajták felsorolása és példával illusztrálása. A minimális, a maximális és a folyókészlet szerepének értelmezése a készletek tervezésében. A logisztika fogalma.

154

Pedagógiai program Témakörök A készletek analitikája

A vásárolt készlet értékelése A főkönyvi készletnyilvántartás

A készletfinanszírozás forrásai Az általános forgalmi adó működési mechanizmusa

Követelmények A vásárolt készlet bevételezési és kiadási bizonylatainak és a szállítói számla információtartalmának bemutatása, a formai és tartalmi követelmények felsorolása. A beszerzés és felhasználás gazdasági események bizonylatokra feljegyzése az események leírása alapján, a kitöltött bizonylatokból a gazdasági események felismerése. A szállítói számla általános forgalmi adó tartalmának felismerése, a levonható forgalmi adó nagyságának kiszámítása a számla adataiból (bruttó, nettó összegből). Az analitikus készletnyilvántartás, a szállítói folyószámla nyilvántartás, az általános forgalmi adó nyilvántartás információtartalmának és szerepének ismertetése. A készlet beszerzési ár leggyakoribb elemeinek felsorolása, alapadatokból a beszerzési ár kiszámítása. A készletcsökkenések, valamint a záró készlet mérlegértékének kiszámítása a FIFO és a csúsztatott (gördülő) átlagár módszerrel. Az anyagbeszerzés, a szállítónak visszaküldés és a szállítótól kapott engedmény, valamint az anyagfelhasználás, a szállítói tartozások kiegyenlítése elszámolási betétről, rövid lejáratú hitelből könyvelési tételek megszerkesztése analitikus feladás, alapbizonylat vagy megfogalmazott gazdasági esemény alapján idősorosan és számlasorosan. Az anyagok főkönyvi számla tartalmának, egyenlegének értelmezése A készletek lehetséges finanszírozási forrásainak felsorolása. A hitelezés alapelveinek felsorolása. A váltó, mint kereskedelmi hitel bemutatása. A váltó jellemzői és törvényes kellékei. Az áfa jellemzőinek felsorolása. A levonható és a fizetendő általános forgalmi adó megkülönböztetése, az áfa pénzügyi elszámolása. Az áfa mértéke. Áfa mentesség eseteinek felsorolása. Az áfa könyvviteli elszámolása.

5. Az emberi erőforrás Témakörök Követelmények Az emberi erőforrás sajátosságainak ismertetése, megkülönbözteAz emberi erőforrás, tése a többi termelési tényezőtől. mint Bérezési formák és alkalmazási lehetőségeik felsorolása. termelési tényező Kereset összetevőinek felsorolása és fogalmuk meghatározása, példákkal való illusztrálása. A munkaidő és a munkateljesítmény nyilvántartás. Bérek számfejtése Az egyéni kereset összesítése, a munkavállalói tartozás nyilvántartása, ezen nyilvántartások információtartalmának bemutatása, az információtartalomból a gazdasági esemény megnevezése. A bérszámfejtési bizonylatok összesített adatainak megjelenése a szintetikus könyvelésben. A munkabérek elszámolásával kapcsolatos valamennyi gazdasági esemény főkönyvi könyvelése. A munkavállaló és munkáltató bérterheinek megkülönböztetése, összehasonlítása

155

Pedagógiai program Témakörök Bérek fizetése

Követelmények A bérfizetés bizonylatainak információtartalma, kapcsolata a bérszámfejtés bizonylataival, a bizonylatok információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. A munkabérek kifizetésével kapcsolatos gazdasági események főkönyvi könyvelése. A bérrel kapcsolatos kötelezettségek átutalásának könyvelése és bizonylatainak megnevezése A Jövedelem-elszámolási számla tartalmának bemutatása, az egyenlegének értelmezése a könyvviteli munka különböző fázisaiban

Személyi jövedelemadó

Az összevont jövedelem csoportjainak megnevezése, a csoportok tartalmának illusztrálása néhány példával. Az éves összes jövedelem meghatározása. A tárgyévben levont adóelőleg és az adó különbségének meghatározása, értelmezése. A személyi jövedelemadó bevallási módjainak felsorolása és a lehetséges határidők megnevezése.

6. Befektetett eszközök Témakörök A befektetés

A beruházások

Az értékcsökkenés és értékcsökkenési leírás

A beruházások forrásai

Követelmények A befektetések fogalma, a befektetéssel szembeni elvárások megfogalmazása. A befektetés értelmezése a tárgyi eszközökre, az immateriális javakra és a pénzeszközökre. A tárgyi eszközök fajtái. A beruházások fogalma, fajtái. A tárgyi eszközök állománynövekedési jogcímeinek felsorolása. A bekerülési érték meghatározása és legjellemzőbb elemeinek felsorolása idegen kivitelezővel végeztetett beruházások esetén. Az idegen kivitelezővel végeztetett beruházások könyvviteli elszámolása (számlák gyűjtése, áfa, kiegyenlítések vegyes pénzügyi forrásból, aktiválás). A tervezett maradványérték, a bruttó és nettó érték értelmezése. A beruházás és a tárgyi eszközök analitikus feljegyzéseinek információtartalma. A tárgyi eszközök értékcsökkenésének értelmezése. Az értékcsökkenés és az értékcsökkenési leírás kapcsolata. Terv szerinti és terven felüli értékcsökkenés megkülönböztetése. Az értékcsökkenés számítás alapjának meghatározása. Az értékcsökkenés kiszámítási módszereinek ismertetése (lineáris leírás és teljesítményarányos leírás). Az értékcsökkenés éves és negyedéves összegének, és a nettó érték meghatározása a fenti két módszer esetén. A terv szerinti értékcsökkenés főkönyvi könyvelési tételének megszerkesztése. A beruházások finanszírozási lehetőségeinek felsorolása, a beruházási és forgóeszközhitelek megkülönböztetése. A saját forrás, a fedezet és biztosítékok szerepének bemutatása a hitelezésben. A biztosítékok formáinak bemutatása. A hitelezési eljárás lépéseinek felsorolása

156

Pedagógiai program Témakörök A befektetett pénzügyi eszközök

Követelmények A befektetett pénzügyi eszközök fajtáinak felsorolása. Az értékpapír tulajdonságok felsorolása. A kamat, a kamatláb értelmezése: EBKM és a THM értelmezése. A betéti és hitelkamatok összehasonlítása, a betéti és értékpapír kamatok nagysága napi gazdasági információk alapján.

7. A tevékenységek költségei és az értékesítés Témakörök A tevékenységek költségei

A befejezett tevékenységek elszámolása

Az értékesítés gazdasági eseményei és hatása

Követelmények Különbség és kapcsolat a költség, a ráfordítás és a kiadás között. A költségek csoportosítása különböző szempontok szerint. A költségnem szerinti költséggyűjtés bizonylatainak, a bizonylatok információtartalmának megnevezése, a gazdasági esemény megnevezése és a költséggyűjtés könyvelési tételének költségnemekre történő megszerkesztése Költségnem elszámolás esetében a raktárra vétel bizonylatának megnevezése, információtartalmából a gazdasági esemény megnevezése. A kalkuláció fogalmának és indokolt időpontjának meghatározása, az előállítási önköltség legfontosabb elemeinek felsorolása. A saját termelésű készletek állományváltozásának kiszámítása, előjelének értelmezése és elhelyezése a vállalkozás teljesítményei között. A késztermékek készletre vételének könyvelési tételei Az értékesítés könyvelési tételeinek elszámolása összköltség eljárás esetén (árbevétel, áfa, készletcsökkenés, árengedmény, visszaküldés). A vevőkövetelések információtartalmának és a vevők főkönyvi számla tartalmának bemutatása. A követelés nyilvántartás tartalmának ismertetése. Az értékesítés eredményre gyakorolt hatásának meghatározása

8. Az erőforrások és befejezett tevékenységek adatainak statisztikai feldolgozása Témakörök Egyszerű adatfeldolgozási módszerek

A viszonyszámok

A középértékek

Témakörök Az érték - ár- és

Követelmények Adatforrások megnevezése. Az adatgyűjtés módja, a sokaság és a megfigyelési egység, a közös és megkülönböztető ismérv és az ismérvváltozatok azonosítása egyszerű példákra vonatkoztatva. Statisztikai sorok és táblák felismerése, készítése. A statisztikai sor, a tábla, és a grafikus ábra kellékeinek és szerkesztésük szabályainak felsorolása és alkalmazása. Megoszlási viszonyszám számítása csoportosító sorból. Dinamikus viszonyszám (lánc és bázis) kiszámítása idősorból. Egyenes és fordított intenzitási viszonyszám kiszámítása leíró sorból. A statisztikai sorok adatainak felhasználása a vásárolt készletekre, a vállalkozásban dolgozók létszámára, a dolgozók jövedelmére, a befektetett eszközök megismert csoportjaira, az elkészült vagy értékesített termékekre, az értékesítéssel elért árbevételre vonatkozóan Egyszerű és súlyozott számtani átlag kiszámítása - a súly szerepét betöltheti a relatív gyakoriság is. Közölt (számítani nem kell) szórásmutató nagyságának értelmezése. Mértani átlag számítása idősorból, a változás átlagos ütemének meghatározása és értelmezése. A kronologikus átlag kiszámítása készletadatok idősorból. A forgási sebesség mutatószámainak kiszámítása és értelmezése Követelmények A termelési érték vagy eladási forgalom adatokból a termelési érték, a

157

Pedagógiai program volumenindexek Az adatok közlése

termelési volumen és az árak változását jellemző mutatók kiszámítása és az indexek közötti összefüggés bemutatása. A számítások eredményének rövid szöveges értékelése. Az eredmények statisztikai táblába rendezése. Az eredmények grafikus ábrázolásának megtervezése

9. Nyitás - zárás - éves beszámoló Témakörök Az ellenőrzés és az egyeztetés szerepe a nyilvántartásban

Leltár és Mérleg

Számviteli alapfogalmak

Az eredmény-kimutatás

Nyitás-zárás

Követelmények Az ellenőrzés szerepének értelmezése a pontos információ létrehozásában, a visszacsatolás jelentőségének leírása. A nyilvántartások és a valóság egyeztetésének szükségessége, eltérés esetén a szükséges teendők megfogalmazása. A leltározás teendőinek felsorolása. Az analitikus és szintetikus könyvelés egyeztetésének fontossága, az egyeztetési lehetőségek ismertetése. A mérleg és leltár bemutatása, összehasonlítása. Az éves beszámoló szerepe, részeinek felsorolása. Az A típusú mérleg felépítése - főcsoportok és csoportok, a csoportok tartalmának rövid jellemzése A számvitel és a könyvvitel fogalma, feladatai és fajtái. Számviteli alapelvek felsorolása, rövid értelmezésük. A számviteli politika fogalma, célja, néhány a tananyaghoz kapcsolódó tartalmának felsorolása. A könyvviteli számlák, a gazdasági események könyvelése. A főkönyvi kivonat fogalma, felépítése, összefüggései. A számlakeret fogalma, felépítése, összefüggései. A mérleg és vállalkozói számlakeret kapcsolatának bemutatása Bizonylatok fogalma, csoportosítása, funkciói. A bizonylati elv értelmezése. A könyvviteli munkával szemben támasztott követelmények Az eredmény-kimutatás céljának bemutatása. Az eredménykategóriák felsorolása, különbségek meghatározása. Az eredménykategóriák fő összetevőinek jellemzése (összköltség eljárás A típus esetén) Az Eredmény-kimutatás és Mérleg kapcsolata. Adózott eredmény megosztása osztalékra és mérleg szerinti eredményre. Az adózás előtti eredmény és a társasági adóalap módosítások összevont egyenlegének ismeretében az adó kiszámítása. A nyitási és a zárlati munkák feladatai. Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák nyitásának, zárásának könyvelési tételei, a tételek szerepének ismertetése. A nyitási és a zárlati munkák feladatai. Az eredményszámlák, az eszköz és forrás számlák nyitásának, zárásának könyvelési tételei, a tételek szerepének ismertetése

158

Pedagógiai program 3. SZ. MELLÉKLET

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA Intézményünk Alapító okirata szerint az általunk folytatott különböző képzésekre sajátos nevelési igényű tanulókat is felveszünk, akiket integráltan – a többi tanulóval együtt - nevelünk és oktatunk a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a következők szerint: A megismerő funkciók és/vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és/vagy súlyos rendellenességével küzdő tanulók oktatása-nevelése. A pszichés fejlődési zavaraik miatt a nevelési-tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók oktatása, nevelése. Pl. beszédfogyatékos, dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nevelése, oktatása.

A hátrányos helyzetű tanulók oktatását-nevelését szintén integráltan végezzük a többi tanulóval együtt. ******** Az integráció célja A sajátos nevelési igényű és tanulási, magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását elősegítheti a nem sajátos nevelési igényű tanulókkal együtt történő – integrált oktatásuk. Sikerkritériumnak a tanuló többi tanulóval való együtt haladása tekinthető. A fejlesztő tevékenységek jellege Órai differenciált foglalkozás Komplex képességfejlesztés Gyógytestnevelés Pedagógiai célú fejlesztő foglalkozások tanórába építve - egyéni fejlesztési terv szerint a Szakértői Bizottság szakértői véleménye, illetve a Nevelési Tanácsadó szakvéleménye alapján.

Személyi feltételek Pszichológus (külső, városi szintű) gyógytestnevelő fejlesztő pedagógus pedagógus

A fejlesztésben részt vevő szakemberek team-munkában dolgoznak, együtt határozzák meg a tennivalókat. Módszer Differenciált tanulásszervezés, mely során a pedagógus a tanulási folyamatot az egyes gyermekek egyéni szükségleteihez rendeli. Ezáltal a tanulóhoz tudja igazítani a tananyag tatalmát, szintjét, a tanulás ütemét, az alkalmazott módszereket, az ellenőrzés, értékelés, számonkérés típusát stb. Ez a tanulásszervezés az osztály valamennyi tagja számára kedvező. A pedagógus így kap képet arról, hogy ki milyen téren kiemelkedő, tehetséges, illetve ki és miben marad el társaitól. A pedagógus az erősségekre építve határozhatja meg azokat az eljárásokat, módszereket, amelyekkel az elmaradott területek fejleszthetők.

159

Pedagógiai program A differenciálás megvalósulhat: a feladatok szintjén a tevékenységek szintjén a szociális keretek szintjén a tanulási stílus szerint a célok szintjén az értékelésben.

A szülők szerepe, befolyásoló hatása is jelentős a fejlesztés hatékonysága szempontjából, hiszen optimális, támogató környezetet kell gyermekük számára biztosítaniuk. Nagy szerepet játszanak abban, hogy gyermekük beilleszkedése sikeres legyen, fontos a kapcsolattartás a pedagógusokkal, a szakemberekkel. Tárgyi feltételek: Tanterem (variálható – szét- és összetolható tanulóasztalokkal, székekkel) Tornaterem Tanácsadó szoba

Fejlesztő eszközök, segédeszközök Könyvek Játékok (sport, logikai) kréta, filctoll Színes papír stb.

Fejlesztési célok Célunk az egyéni teljesítményre, egyéni képességszintre támaszkodó tanulási technikák felismerése, elfogadása, elsajátítása és fejlesztése. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok Pedagógiai munkánkban fontosnak tartjuk a nevelési nehézségekkel, alapvető tanulási és motiváció problémákkal, magatartási és beilleszkedési zavarokkal küzdő SNI-s tanulók személyiségfejlesztését. A feladatok megtervezése és végrehajtása előtt felmérést végzünk a tanulók körében. E feladat elvégzésében az osztályfőnökök segítségére támaszkodunk a külső szervek bevonásával. A Nevelési Tanácsadóval, különböző szakszolgálatokkal, családvédelmi intézményekkel szoros a kapcsolatunk a sikeres fejlesztő munka érdekében. Közösségfejlesztésre vonatkozó feladatok Fontos feladatunk a nyitottság kialakítása a másság elfogadására. Az SNI-s tanulók befogadása, sérülésükből adódó hátrányaik csökkentéséhez nélkülözhetetlen a közösségekben történő segítőkészség kialakítása. Segítőkész magatartás tanúsítására, a sérült fogyatékkal élő embertársak elfogadására neveljük tanulóinkat és tanulóközösségeinket. Feladatunk az integrált nevelés során eljutni az inkluzív pedagógiai szemléletű oktatáshoz. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység Probléma esetén az osztályfőnök a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős segítségével elindítja a tanuló problémájának megfelelő szűrést. A szűrést, diagnosztizálást az osztályfőnökök, végzik a gyermek- és ifjúságvédelmi felelőssel a megfigyelés és a konzultáció módszerével a tanév elején, majd ezt követően folyamatosan.

160

Pedagógiai program Együttműködés szakemberekkel, a családdal Az együttműködés kiterjed: a sérülésspecifikus fejlesztő programok kidolgozására, gyakorlati megvalósítására, a munka eredményességének vizsgálatára. Sérülésspecifikus fejlesztő programok - Egyéni és csoportos, illetve differenciált foglalkoztatás tanórákon, sérülésspecifikus tanórán kívüli foglalkozások szervezése iskolán belül, illetve szakemberek segítségével (gyógypedagógus, fejlesztőpedagógus) - Szükség esetén önismereti és konfliktuskezelő tréningek szervezése a tanulóknak, szülőknek, pedagógusoknak A nyelvi fejlődés zavara következtében kialakult sajátos nevelési igényű tanulókkal öszszefüggő pedagógiai tevékenység A diagnózist a Szakértői Bizottság állapítja meg. Ezután kezdődik az együttműködés a speciális fejlesztő programok alkalmazásában, a munka eredményességének vizsgálatában a szakemberekkel (szakszolgálat, szakorvos), a családdal, gyermekekkel/tanulóval. Módszer:

- Egyéni és csoportos konzultáció - Írásos javaslatok, tematikák egyénre szabott összeállítása, kidolgozása - Egyéni fejlesztési tervek, foglalkozások dokumentálása, a haladás - Félévenkénti értékelése - Beszámolók összeállítása - Ellenőrzés

A beszédfogyatékosság miatt sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelésében, oktatásában, fejlesztésében részt vevő pedagógus az együttműködés során segíti a pedagógiai diagnosztikus értelmezését, javaslatot tesz a tanuló egyéni igényeihez szükséges környezet kialakításához (a tanuló elhelyezése az osztályteremben, szükséges megvilágítás, stb.), segítséget nyújt a tanuláshoz, művelődéshez szükséges speciális segédeszközök kiválasztásában, tájékoztat a beszerzési lehetőségekről, javaslatot tesz a gyógypedagógiai specifikus módszerek alkalmazására, figyelemmel kíséri a tanulók haladását, részt vesz a részeredmények értékelésében, javaslatot tesz az egéyni fejlesztési szükséglethez igazodó módszerváltásokra, együttműködik a többségi pedagógusokkal, figyelembe veszi a tanulóal foglalkozó pedagógus tapasztalatait, észrevételeit, javaslatait. A fejlesztést segítő módszerek - Egyéni bánásmód, egyéni foglalkoztatás - egyénre szabott feladatok kijelölése - hosszabb türelmi idő biztosítása - pozitív megnyilvánulások megerősítése - a tanítási program változatos feldolgozása - a gyermek sokoldalú tevékenykedtetése - A tananyag differenciált feldolgozása - Folyamatos pozitív megerősítés - Az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vétele - Teljesítményszintek széles sávjának elfogadása - Pármunka, csoportmunka, valamint egyéni feldolgozás váltakozása

161

Pedagógiai program A nyelvi fejlődés zavara miatt sajátos nevelési igényű tanulók tanulási nehézségének enyhítését szolgáló tevékenységi formák - Egyéni haladási ütem biztosítása - Egyénre szabott követelmények megállapítása - Tanórai differenciált foglalkoztatás - Segédeszközök használatának lehetősége (pl. helyesírási szótár, számológép, számítógép stb.) - Hosszabb idő biztosítása (felkészülés, feladatmegoldás, számonkérések stb. alkalmával) A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program A foglalkozásokon az iskola minden tanulója részt vehet. Ezt kérhetik a tanulók, a szüleik, javasolhatják az iskola pedagógusai, logopédus, illetve külső szervezetek szakértői. A felzárkóztatás eredményességét félévente vizsgálja a nevelőtestület, a felzárkóztatásban részt vevő tanulók/SNI-s tanulók egyéni fejlődésének mérésével, elemzésével, kortársaihoz, az iskola eredményeihez történő viszonyítással. A felzárkóztatás színterei: - tanórai és tanórán kívüli foglalkozások - egyéni felzárkóztató foglalkozások - speciális szakember által végzett fejlesztés - külső szervezetek által szervezett foglalkozások SNI-s tanulók esetében elvárások a pedagógusokkal szemben ismerjék a részképesség-zavar tünet-együttesét tudjon differenciáltan oktatni, nevelni az értékelésnél vegye figyelembe a tanulók eltérő képességeit a teljesítmény mérésénél adjon előnyt a hátránnyal küzdőknek azzal, hogy önmagukhoz képest is nézze a tanulók fejlődését a hátrányt nem jelentő képességterületen erősítse a tanuló kiemelkedési lehetőségeit nevelje a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására, nem utolsó sorban a pedagógusainknak kötelessége személyiségük egészségéről gondoskodni, valamint arról, hogy minél jobban megfeleljenek a demokratikus nevelés követelményeinek. SNI-s tanulók esetében elvárások az osztályfőnökkel szemben A szülővel kiemelten figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon A tanuló problémáit értesse meg a szaktanárokkal Szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében Kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét Gondoskodjon a tanuló megfelelő pályaválasztásáról. Az otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószobai) felkészüléshez előírt házi feladatok meghatározása Az sajátos nevelési igényű tanulókra vonatkozóan a házi feladat legyen egyénre szabott, és vegye figyelembe a tanuló egyéni szintjét, a tanulóra szabott egyéni követelményeket. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei Sajátos nevelési igényű tanulónál figyelembe kell venni a szakértői véleményt is.

162

Pedagógiai program A tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése, értékelési rendszere, módszerei, visszacsatolási eljárások Az iskolai beszámoltatás rendje és követelményei: Sajátos nevelési igényű tanulónál a szakértői véleményben foglaltak alapján kell eljárni a szülővel egyeztetve. Fejlesztési lehetőségek tantárgyakra lebontva Magyar nyelv és irodalom: Látás, hallás, mozgás koordinált működése Beszédfejlesztés, aktív szókincs erősítése, helyes ejtése Verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése Hang-betű kapcsolat kialakítása, fonéma-alkalmazás fejlesztése Betűtévesztések kiküszöbölése Figyelem megosztása az olvasástechnika és a szöveg tartalma között Olvasás, írás tanítása hangoztató-elemző vagy diszlexia-prevenciós módszerrel Idegen nyelv: Speciális módszerek használata, auditív segédeszközökkel Egyszerű élethelyzetek játékos modellezése Informatika: A számítógép működési elvének megismerése, a folyamatok megértése A számítógép felhasználhatósága a mindennapokban Matematika: A számok világának leképezése tárgyakkal, rajzokkal, majd a számok szimbolikus szintjén A mennyiségállandóság fogalmának kialakítása Szövegértés, lényeg-kiemelés, adatok csoportosítása, elvonatkoztatása nyitott mondatokban A matematikai nyelvi relációk tudatosítása Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuláis megtartása, sokoldalú gyakorlás Problémamegoldó képességfejlesztés Történelem, ember és társadalomismeret: Önismeret, reális önértékelés, kommunikáció fejlesztése minden műveltségi területen Korszerű, rugalmas szervezeti keretek és módszerek előtérbe helyezése mindenkor a tanulók egyéni fejlődésének függvénye A feladatok, a fejlesztendő képességek megegyeznek a NAT-ban leírtakkal, a fejlődés útjai, módjai és kialakításuk időtartama módosulhat Biológia, Fizika, Kémia, Földrajz: Rajzos vázlatok készítése Kész vázlatok biztosítása a lényegkiemelés megkönnyítése Számonkérésnél az időtényező növelése, lehetőség a kiválasztásra (írásbeli felelet helyett szóbeli, szóbeli helyett írásbeli) Feleletnél a vázlat használatának engedélyezése Számítógép használat Ének-zene Ritmusérzék, a hallási figyelem fejlesztése A kommunikációs és metakommunikációs képesség fejlesztése Kapcsolatteremtő képességek kibontakoztatása Személyiségfejlesztés improvizációs játékokkal

163

Pedagógiai program Szakmai gyakorlat Az önkifejezés lehetőségének megteremtése Nagy- s finommozgások fejlesztése Alkotó magatartás kialakítása, fejlesztése Testnevelés Szenzoros integrációs programmal fejlesztés vagygyógyúszás (egyéni szervezéssel) Testséma biztonságának kialakítása Látás, hallás, mozgás koordinált működése Helyes magatartási szokások kialakítása Jellemtulajdonságok fejlesztése Személyiség formálása csoport ill. csapatjátékokon keresztül Kudarctűrő képesség növelése Magatartási és beilleszkedési nehézség Jellemzője a visszatérő és tartós disszociális, agresszív vagy dacos magatartás-sémák. A viselkedés erősen eltér az adott életkorban elvárhatótól, a szociális elvárásokat durván áthágja. Sokkal súlyosabb lehet, mint a gyermekcsíny vagy egy serdülőkori lázadás. Jellemzi még a nagyfokú harcosság, társakkal tárgyakkal, állatokkal szembeni durva bánásmód, fenyegető erőfitogtatás, indulatkitörések, iskolakerülés, hazudozás. A fejlesztés elvei, módszerei, feladatai A tanuló optimális helyének megválasztása a pedagógus kommunikációs jelzéseinek megfelelő érzékelésére Az egyénhez igazított követelmények kialakítása a gyermek képességeinek, érdeklődésének, terhelhetőségének ismeretében. A tanuló viselkedésének (kommunikációjának, önbizalmának, magabiztosságának, önérvényesítésének, cselekvéses, illetve verbális megnyilvánulásainak) megismerése siker vagy kudarc esetén. Ennek alapján a tanuló alkalmazkodásának a kortárscsoportba való beilleszkedésének segítése. A pedagógus együttműködése a családdal és más szakemberekkel. A fejlődés segítése gyakori pozitív visszajelzésekkel, a sikerélmény biztosítása A megvalósítás színterei Tanóra (differenciált, fejlesztő pedagógiai foglalkozás) Követelmények és értékelés A tanulmányi követelmények megegyeznek a nem SNI-s, illetve a tanulási, beilleszkedési és magatartási nehézségekkel nem küzdő tanulók követelményeivel. Ehhez azonban a tananyagban mennyiségi, minőségi szelektálásra, a tanítási, -tanulási folyamat módszerében, eszközeiben, időkeretében differenciált, rugalmas kezelésre van szükség. Differenciált segítségadás: Ha azonos tananyagot dolgozunk fel, a tanulási nehézséggel küzdő gyermek több segítséget igényel pl: a feladat megismétlése nekik megfelelő nyelvi szinten, a feladatok kis lépésekre bontása, példa bemutatása, mintaadás (algoritmus) stb. Differenciálás: » Az írásos munkát differenciáltan értékeljük » Több idő, illetve arányosan kevesebb feladat, vagy különböző nehézségi fokozatú, a tanuló képességeihez alakított feladat adása » A feladatok technikai kivitelezése: íráskészség esetén csak egyeztetés, színezés, összekötés

164

Pedagógiai program » A feladat inkább felismerés, megnevezés legyen, mint alkalmazás, reprodukció » Egyszerre egy egyszerű utasítást kapjon a tanuló » Segédeszközt használhat (számológép, számítógép írásos munkákhoz, táblázatok, szorzótábla, helyesírási szabályzat, értelmezőszótár használata) » Egyedül, párban, kiscsoportban tanulnak a tanulók. (az ösztönzés, segítség oldja az elszigeteltséget, kontroll)

Az osztályozás önmagában nem elég. A szöveges értékelés a tanulóknak szóljon, utaljon az önmagához mért fejlődés ütemére Helyesírás értékelése alóli felmentés (Szakértői és Rehab. Biz. Véleménye alapján) Egyéni fejlesztési terv Célja A szakértői szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása A sajátos nevelési igényből és tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarokból/nehézségekből fakadó hátrányok csökkentése, vagy lehetőség esetén megszüntetése Harmonikusan önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása Az egész életen át jól használható kompenzációs technikák elsajátítása. Az osztály többi tanulójának bevonása, ismerniük kell a pedagógus állásfoglalását, az értékelés szempontjait (a „miért másképp” kérdések felmerülése miatt) Feladata Egyénre szabott fejlesztés a tanuló szükségleteinek figyelembe vételével Differenciálás a szakértői/szakvélemény alapján Folyamatos kapcsolattartás a Nevelési Tanácsadóval Tartalma és tevékenységei A tanulókról kapott szakvélemény alapján az egyéni fejlesztési terv tartalmazza a tanulók nevét, osztályát, a fejlesztendő területeket, az ütemezést, az eszközöket, a módszereket. A dysfunkciók fejlesztése, a meglévő, jól működő funkciók bevonása a megismerő folyamatok megsegítése érdekében. A tanulók problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos képességfejlesztés. A fejlesztés területeit a rendelkezésre álló szakvélemények, valamint a pedagógusok jelzései alapján kerülnek meghatározásra. Az egyéni képességeket és a eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva valósuljon meg amenynyiségi és minőségi differenciálás Megfelelő motiváció kialakítása A másodlagos tünetek (szorongás feladathelyzetben, kudarckerülő magatartás, esetleges agresszió stb.) oldása. Követelmények A fejődés és fejlesztés legkedvezőbb feltételeinek biztosítása A tanulóval szemben támasztott követelmények mindig egyénre szabottak és a szakértői/szakvéleményben foglaltakra épülnek.

165

Pedagógiai program 4. SZ. MELLÉKLET

Tanulmányok alatti vizsgák rendje A tanulmányok alatti vizsgák rendjét a 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet 64-78. §-a szabályozza. Javító vizsgát tesz az a tanuló - aki a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott - aki osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül távozik. A tanulónak az egész tanév anyagából kell vizsgáznia. Különbözeti vizsgát tesz a tanuló - aki más iskolatípusból kérte átvételét A különbözeti vizsga elrendeléséről az igazgató határozatban dönt. Pótló vizsgát tesz az a tanuló - aki számára fel nem róható okból nem tudott osztályozó vizsgán, javítóvizsgán, vagy különbözeti vizsgán megjelenni Vizsgaformák, vizsgarészek Az érettségi vizsgatárgyakból (felajánlott vizsgatárgy: földrajz) írásbeli és szóbeli vizsgát, a többi tantárgyból szóbeli és/vagy gyakorlati vizsgát tart iskolánk.

Vizsgatárgy

Írásbeli

Szóbeli

Magyar nyelv Irodalom Matematika Történelem Idegen nyelv Informatika Biológia Kémia Fizika Földrajz Rajz- és vizuális kultúra Ének-zene Testnevelés Szakmai elméleti tárgy Társadalomismeret

X X X X X

X X X* X X X X X X X X X X X X

X

X

Gyakorlati

X

X X**

* Csak ha az írásbeli elégtelen ** Magántanulók a testnevelés tárgyból mentesítést kapnak

A vizsgák ideje:  Javítóvizsgát minden év augusztusának második felében lehet tenni, az igazgató által meghatározott héten.  A különbözeti vizsgák ideje megegyezik az osztályozó vizsgák idejével. 166

Pedagógiai program  A pótló vizsgák ideje minden félév végén, a munkatervben meghatározott napokon van.

Jelentkezés a vizsgákra Javító vizsgák Javítóvizsgára – általában – az osztályfőnökök jelentkeztetik a tanulókat. Az osztályfőnökök a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napjáig összeírják a 2.a sz. melléklet szerint a javítóvizsgára utasított tanulók névsorát (minden év június 29-ig). Az osztályfőnökök a kitöltött jelentkeztetési lapokat a tanévzáró nevelőtestületi értekezlet napján a belső vizsgák szervezéséért felelő igazgatóhelyettesnek (Vizl Lőrinc Ottóné) adják át. A következő tanévre feltételesen felvett, a másik iskolában javítóvizsgára utasított tanuló a tanügyi titkárságon felvételi döntés napján a 3.a sz. mellékletben található jelentkezési lapot tölt ki. A jelentkezési lapokat a titkárságon az iskolavezetés tanévi első munkanapján a belső vizsgák szervezéséért felelős igazgatóhelyettesnek (Vizl Lőrinc Ottóné) adja át. Különbözeti vizsgák: A különbözeti vizsgák előírásáról az igazgató határozatban dönt, felelős az igazgatóhelyettes – Vizl Lőrinc Ottóné. Pótló vizsgák: A pótló vizsgákról – a benyújtott igazolások és dokumentumok vizsgálatát követően – az igazgató határozatban dönt. A határozat egy példányát megkapja a belső vizsgáért felelős igazgatóhelyettes. A vizsgák témakörei: A tanulmányok alatti vizsgák témaköreit a szaktanárok tantárgyanként egységesen a tanulókkal ismertetik november 15-ig, illetve április 10-ig. A vizsgák lebonyolítása: A szabályzat 4.a sz. melléklete szerint járunk el. A tanulók értékelése: Olyan tárgyak esetében, amelyből írásbeli/gyakorlati és szóbeli vizsga is van: a vizsgákon a tanulók teljesítményének értékelése, az élért pontszámok érdemjeggyé történő alakítása az egyes tárgyak középszintű érettségi vizsga értékelésével azonos módon történik. A legalább elégséges osztályzat megszerzésének feltétele vizsgarészenként legalább 10%-ot elérő teljesítmény elérése. Olyan tárgyak esetében, amelyből csak írásbeli/szóbeli/gyakorlati vizsga van: A vizsgákon a tanulók teljesítményét %-ban kell kifejezni. A százalékok átváltása osztályzatra a középszintű érettségi vizsgákon alkalmazott kulcs szerint történik. Szóbeli vizsgákon, valamint a testnevelési gyakorlati vizsgán a póttétel húzása esetén az értékelés a középszintű érettségi vizsgákon alkalmazott módszer szerint történik. Jogorvoslati lehetőségek: Az osztályzatok megállapítása a vizsgabizottság feladata. 167

Pedagógiai program A vizsgabizottság által hozott döntés iskolai döntés, amellyel kapcsolatban alkalmazni kell a köznevelési törvény eljárási szabályait: a törvényi szabályzás szerint a tanulmányok minősítésével kapcsolatosan nincs helye eljárás megindításának. Lehetőség van azonban eljárást indítani a vizsgabizottság által hozott döntés ellen is, amenynyiben az nem a helyi tantervi követelményre épül, illetőleg megszegték az eljárási szabályokat.

168

Pedagógiai program

1.a sz. melléklet

JELENTKEZTETŐ LAP osztályozó vizsgára Vizsgaidőszak: 20………/20………-es tanév ……… félév Osztály: ………………….. Osztályfőnök: ………………………………………………. Osztályomból a következő tanulók tesznek osztályozó vizsgát: A tanuló neve 1.

Tantárgyak(valamennyi tárgy nevét kérjük kiírni)

2.

3.

4.

5.

Kelt: Veszprém, 20………………………………………….

osztályfőnök

169

Pedagógiai program

2.a sz. melléklet

JELENTKEZTETŐ LAP javítóvizsgára Év végén az összes elégtelen osztályzatot kapott tanulót szerepeltetni kell! Vizsgaidőszak: 20………/20………-es tanév ……… félév Osztály: ………………….. Osztályfőnök: ………………………………………………. Osztályomból a következő tanulók tesznek javítóvizsgát: A tanuló neve 1.

Tantárgyak(valamennyi tárgy nevét kérjük kiírni)

2.

3.

4.

5.

Kelt: Veszprém, 20 osztályfőnök

170

Pedagógiai program

3.a sz. melléklet

JELENTKEZTETŐ LAP javító vizsgára beadási határidő:

20…... év

június 30.

Név: …………………………………………………..…….. Vizsgaidőszak: 20………/20………-es tanév ……… félév Évfolyam: …………………………………………………... Iskolatípus: …………………………………….…………... Tantárgyak megnevezése: ........................................................................... ........................................................................... : ........................................................................... ...........................................................................

Kelt: Veszprém, 20………………………………………….

tanuló aláírása Kiskorú tanuló esetében: A fentiekről tudomásom van:

szülő aláírása

171

Pedagógiai program

4.a számú melléklet A tanulmányok alatti vizsgák eljárási szabályai A tanulmányok alatti vizsga vizsgabizottsága 1.1. A vizsgabizottság elnöke felel a vizsga szakszerű és törvényes megtartásáért, a vizsgabizottság törvényes működéséért. A vizsgabizottság elnökének feladatai különösen: a) meggyőződik arról, hogy a vizsgázó jogosult-e a vizsga megkezdésére, illetőleg teljesítettee a vizsga letételéhez előírt feltételeket, továbbá szükség esetén kezdeményezi a szabálytalanul vizsgázni szándékozók kizárását, b) vezeti a szóbeli vizsgákat és a vizsgabizottság értekezleteit, c) átvizsgálja a vizsgával kapcsolatos iratokat, a szabályzatban foglaltak szerint aláírja a vizsga iratait, d) a vizsgabizottság értekezletein véleményeltérés esetén szavazást rendel el. 1.2. Az elnök feladatainak ellátásába a vizsgabizottság tagjait bevonhatja. A kérdező tanár csak a vizsga tárgya szerinti tantárgynak megfelelő szakos tanári végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus lehet. 1.3. A vizsgabizottság munkáját, a vizsgát az igazgató készíti elő. Az igazgató felel a vizsga törvényes előkészítéséért és zavartalan lebonyolítása feltételeinek megteremtéséért. 1.4. Az igazgató feladata különösen: a) dönt minden olyan, a vizsga előkészítésével és lebonyolításával összefüggő ügyben, amelyet a helyben meghatározott szabályok nem utalnak más jogkörébe, b) írásban kiadja az előírt megbízásokat, szükség esetén gondoskodik a helyettesítésről, c) ellenőrzi a vizsgáztatás rendjének megtartását, d) minden szükséges intézkedést megtesz annak érdekében, hogy a vizsgát szabályosan, pontosan meg lehessen kezdeni és be lehessen fejezni. 1.5. Az igazgató feladatainak ellátásában közreműködhet - az igazgató megbízása alapján - az igazgató helyettese vagy más megbízottja. 1.6. A vizsga reggel nyolc óra előtt nem kezdhető el, és legfeljebb tizennyolc óráig tarthat. Az írásbeli vizsga menete 2.1. Az írásbeli vizsgára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni a gyakorlati vizsgára, amennyiben a vizsgafeladat megoldását valamilyen rögzített módon, a vizsga befejezését követően a vizsgáztató tanár által javítható formában kell elkészíteni (pl. rajz, műszaki rajz, festmény, számítástechnikai program). A gyakorlati vizsgán a 2.8. pont szerinti szabályokat akkor kell alkalmazni, ha a vizsgatantárgy általános vizsgakövetelményei eltérő rendelkezést nem állapítanak meg. 2.2. A vizsgateremben az ülésrendet a vizsga kezdetekor a vizsgáztató tanár úgy köteles kialakítani, hogy a vizsgázók egymást ne zavarhassák és ne segíthessék. 2.3. A vizsga kezdetekor a vizsgaelnök a vizsgáztató tanár jelenlétében megállapítja a jelenlévők személyazonosságát, ismerteti az írásbeli vizsga szabályait, majd kihirdeti az írásbeli tételeket. 2.4. A vizsgázóknak a feladat elkészítéséhez útbaigazítás, segítség nem adható. 2.5. Az írásbeli vizsgán csak a vizsgát szervező iskola bélyegzőjével ellátott lapon, feladatlapokon, tétellapokon (a továbbiakban együtt: feladatlap) lehet dolgozni. A rajzokat ceruzával, minden egyéb írásbeli munkát tintával (golyóstollal) kell elkészíteni. A feladatlap előírhatja az írógép, számítógép használatát.

172

Pedagógiai program 2.6. Az íróeszközökről a vizsgázók, az iskola helyi tanterve alapján a vizsgához szükséges segédeszközökről az iskola gondoskodik; azokat egymás között nem cserélhetik. 2.7. A vizsgázó az írásbeli válaszok kidolgozásának megkezdése előtt mindegyik átvett feladatlapon feltünteti nevét, a vizsganap keltét, a tantárgy megnevezését. Vázlatot, jegyzetet csak ezeken a lapokon lehet készíteni. 2.8. A vizsgázónak az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló maximális idő vizsgatantárgyanként a) negyvenöt perc, b) nemzeti, etnikai kisebbség nyelve, illetve célnyelv használata esetén hatvan perc, c) magyar nyelv és irodalom, valamint nemzeti, etnikai kisebbségi anyanyelv és irodalom vizsgatantárgy esetén hatvan perc. 2.9. Ha az írásbeli vizsgát bármilyen esemény megzavarja, a kiesett idővel a rendelkezésre álló időt meg kell növelni. 2.10. A 20/2012 EMMI rendelet68. §-ának (1) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) az írásbeli feladatok megválaszolásához rendelkezésre álló időt legfeljebb harminc perccel meg kell növelni, b) lehetővé kell tenni, hogy az iskolai tanulmányok során alkalmazott segédeszközt használja, c) engedélyezni kell, hogy írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen. 2.11. Egy vizsganapon egy vizsgázó vonatkozásában legfeljebb két írásbeli vizsgát lehet megtartani. A vizsgák között pihenőidőt kell a vizsgázók részére biztosítani. A pótlóvizsga (2.152.16. pontok) harmadik vizsgaként - szükség esetén újabb pihenőidő beiktatásával - is megszervezhető. 2.12. Ha a vizsgáztató tanár az írásbeli vizsgán szabálytalanságot észlel, elveszi a vizsgázó feladatlapját, ráírja, hogy milyen szabálytalanságot észlelt, továbbá az elvétel pontos idejét, aláírja és visszaadja a vizsgázónak, aki folytathatja az írásbeli vizsgát. A vizsgáztató tanár a szabálytalanság tényét és a megtett intézkedést írásban jelenti az igazgatónak. 2.13. Az igazgató az írásbeli vizsga befejezését követően haladéktalanul kivizsgálja a szabálytalanság elkövetésével kapcsolatos bejelentést. Megállapításait részletes jegyzőkönyvbe foglalja. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a vizsgázó és a vizsgáztató tanár nyilatkozatát, továbbá minden olyan tényt, adatot, információt, esemény leírását, amely lehetővé teszi a szabálytalanság elkövetésének kivizsgálását. A jegyzőkönyvet a vizsgáztató tanár, az iskola igazgatója és a vizsgázó írja alá. A vizsgázó külön véleményét a jegyzőkönyvre rávezetheti. 2.14. Az igazgató az írásbeli vizsga folyamán készített jegyzőkönyveket és a feladatlapokat az üres és a piszkozatokat tartalmazó feladatlapokkal együtt - a kidolgozási idő lejártával átveszi a vizsgáztató tanároktól. A jegyzőkönyveket aláírásával - az időpont feltüntetésével - lezárja és a vizsgairatokhoz mellékeli. 2.15. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról fel nem róható okból elkésik, távol marad, a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik mielőtt a válaszadást befejezné a) az igazgató - ha ehhez a feltételek megteremthetőek - hozzájárulhat ahhoz, hogy az adott vizsganapon, vagy a vizsgázó és az intézmény számára megszervezhető legközelebbi időpontban a vizsgázó pótlóvizsgát tegyen, b) a vizsgázó kérésére a vizsga megszakításáig az írásbeli vizsgakérdésekre adott válaszokat értékelni kell. 2.16. Ha a vizsgázó az írásbeli vizsgáról felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik, az adott vizsgatantárgyból javítóvizsgát tehet az igazgató által meghatározott időben. 2.17. A 2.16. és e pont alkalmazásában a vizsgázónak fel nem róható ok, minden olyan a vizsgán való részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a vizsgázó szándékos vagy gondatlan magatartására.

173

Pedagógiai program 2.18. Az írásbeli vizsga feladatlapjait a vizsgáztató tanár haladéktalanul kijavítja, a hibákat, tévedéseket a tanuló által használt tintától jól megkülönböztethető színű tintával megjelöli, röviden értékeli a vizsgakérdésekre adott megoldásokat. 2.19. Ha a vizsgáztató tanár a feladatlapok javítása során arra a feltételezésre jut, hogy a vizsgázó meg nem engedett segédeszközt használt, segítséget vett igénybe, megállapítását rávezeti a feladatlapra, és értesíti az igazgatót. 2.20. Ha a vizsgázó a vizsga során szabálytalanságot követett el, az iskola igazgatójából és két másik - a vizsgabizottság munkájában részt nem vevő - tanárból álló háromtagú bizottság a cselekmény súlyosságának mérlegelésével a következő döntést hozhatja: a) a vizsgakérdésre adott megoldást részben vagy egészben érvénytelennek nyilvánítja, és az érvénytelen rész figyelmen kívül hagyásával értékeli a vizsgán nyújtott teljesítményt, b) az adott vizsgatantárgyból - a javítóvizsga kivételével - a vizsgázót javítóvizsgára utasítja. 2.21. A szabálytalansággal összefüggésben hozott döntést és annak indokait határozatba kell foglalni. A szóbeli vizsga menete 3.1. Egy vizsgázónak egy napra legfeljebb három vizsgatárgyból szervezhető szóbeli vizsga. 3.2. A vizsgázónak legalább tíz perccel korábban meg kell jelennie a vizsga helyszínén, mint amely időpontban az a vizsgacsoport megkezdi a vizsgát, amelybe beosztották. 3.3. A vizsgateremben egy időben legfeljebb hat vizsgázó tartózkodhat. 3.4. A szóbeli vizsgán a vizsgázó vizsgatantárgyanként húz tételt vagy kifejtendő feladatot, és kiválasztja a tétel kifejtéséhez szükséges segédeszközt. Az egyes tantárgyak szóbeli vizsgáihoz szükséges segédeszközökről a vizsgáztató tanár gondoskodik. 3.5. A tételben szereplő kérdések megoldásának sorrendjét a vizsgázó határozza meg. 3.6. A vizsgázó útbaigazítás és támogatás nélkül, önállóan felel, de ha elakad, a vizsgabizottság tagjaitól vagy a vizsgáztató tanártól kaphat segítséget. A vizsgázók a vizsgateremben egymással nem beszélgethetnek, egymást nem segíthetik. 3.7. Minden vizsgázónak vizsgatantárgyanként legalább húsz perc gondolkodási időt kell biztosítani a felkészülésre. A felkészülési idő alatt a vizsgázó jegyzetet készíthet, de gondolatait szabad előadásban kell elmondania. 3.8. Egy-egy vizsgatantárgyból a feleltetés időtartama tíz percnél nem lehet több. A vizsgabizottság tagjai a tétellel kapcsolatosan a vizsgázónak kérdéseket tehetnek fel, ha meggyőződtek arról, hogy a vizsgázó a tétel kifejtését befejezte vagy a tétel kifejtésében elakadt. A vizsgázót nem szabad félrevezetni, gondolkodásában, a tétel kifejtésében megzavarni. A vizsgázó a tétel kifejtésében akkor szakítható félbe, ha a rendelkezésére álló idő letelt. 3.9. Ha a vizsgázó a húzott tétel anyagából teljes tájékozatlanságot árul el, az elnök egy alkalommal póttételt húzat vagy pótfeladatot biztosít részére. 3.10. Ha vizsgázó a feleletet befejezte, a következő vizsgatantárgyból történő tételhúzás előtt, legalább harminc perc pihenőidőt kell számára biztosítani, amely alatt a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.11. Ha a vizsgázó befejezte a tétel kifejtését, a vizsgabizottság elnöke rávezeti a javasolt értékelést a vizsgajegyzőkönyvre. 3.12. A 20/2012 EMMI rendelet68. §-ának (1) bekezdése alapján a vizsgázó kérésére, az igazgató engedélye alapján a) a húsz perc gondolkodási időt legfeljebb tíz perccel meg kell növelni, b) engedélyezni kell, hogy a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tegyen. 3.13. Ha a vizsgázónak a 20/2012 EMMI rendelet68. §-ának (1) bekezdése alapján engedélyezték, hogy az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsgát tegyen, és a vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll, két vizsgatételt kell húznia és kifejtenie. A felkészüléshez és a tétel kifejté-

174

Pedagógiai program séhez rendelkezésre álló időt tételenként kell számítani. A vizsgázó kérésére a második tétel kifejtése előtt legfeljebb tíz perc pihenőidőt kell adni, amely alatt a vizsgázó a vizsgahelyiséget elhagyhatja. 3.14. Ha a vizsgázó a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsgát tesz, a vizsgatétel kihúzása után külön helyiségben, vizsgáztató tanár mellett készíti el dolgozatát. A dolgozat elkészítésére harminc percet kell biztosítani. A dolgozatot a vizsgázó vagy a vizsgázó kérésére a vizsgáztató tanár felolvassa. 3.15. Ha a szóbeli vizsgán a vizsgázó szabálytalanságot követ el, vagy a vizsga rendjét zavarja, a vizsgabizottság elnöke figyelmezteti a vizsgázót, hogy a szóbeli vizsgát befejezheti ugyan, de ha szabálytalanság elkövetését, a vizsga rendjének megzavarását, a vizsgabizottság megállapítja, az elért eredményt megsemmisítheti. A figyelmeztetést a vizsga jegyzőkönyvében fel kell tüntetni. 3.16. A szóbeli vizsgán és a gyakorlati vizsgán elkövetett szabálytalanság, a felróható, vagy fel nem róható okból történő vizsga megszakítás, vagy a vizsgán meg nem jelenés esetében az igazgató a 2.13., 2.15-2.18., 2.21. pontokban leírtak szerint jár el. A gyakorlati vizsgarész 4.1. A gyakorlati vizsgafeladatokat - legkésőbb a vizsgát megelőző két hónappal - a vizsgabizottság elnöke javaslatára az igazgató hagyja jóvá. 4.2. A gyakorlati vizsgarészt akkor lehet megkezdeni, ha a vizsgabizottság elnöke meggyőződött a feltételek meglétéről. A gyakorlati vizsgarész a vizsgafeladatok elvégzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek megléte esetén kezdhető meg, illetőleg folytatható. 4.3. A gyakorlati vizsgarész megkezdése előtt a vizsgázókat tájékoztatni kell a gyakorlati vizsgarész rendjéről és a vizsgával kapcsolatos egyéb tudnivalókról, továbbá a gyakorlati vizsgarész helyére és a munkavégzésre vonatkozó munkavédelmi, tűzvédelmi, egészségvédelmi előírásokról. 4.4. A gyakorlati vizsgafeladatok végrehajtásához az adott tantárgynál helyben meghatározott idő áll a rendelkezésére. Ebbe az időbe a vizsgafeladatok ismertetésének ideje nem számít bele. A gyakorlati vizsgarész végrehajtásához rendelkezésre álló idő feladatok szerinti megosztása tekintetében a vizsgafeladatok leírása tartalmazhat rendelkezéseket. 4.5. Nem számítható be a vizsgafeladatok végrehajtására rendelkezésre álló időbe a vizsgázónak fel nem róható okból kieső idő. 4.6. A gyakorlati vizsgarészt - a vizsgafeladatok számától függetlenül - egy érdemjeggyel kell értékelni. 4.7. A vizsgamunkát érdemjeggyel kell értékelni. Az értékelésben fel kell tüntetni a vizsgázó nevét, születési helyét és idejét, a tanszak megnevezését, a vizsgamunka tárgyát, a végzett munka értékelését és a javasolt osztályzatot. Az értékelést a gyakorlati oktatást végző szaktanár írja alá. 4.8. A vizsgázó gyakorlati vizsgarész osztályzatát a vizsgamunkára és a vizsga helyszínén készített önálló gyakorlati alkotásra kapott érdemjegyek alapján kell meghatározni.

175

Pedagógiai program

Tartalomjegyzék 1.

PREAMBULUM .......................................................................................................... 2 1.1. Általános ismertető ............................................................................................................. 2 1.1.1. Az iskola hivatalos elnevezése, címe, telefonszáma ................................................... 2 1.1.2. Az iskola új neve 2013. március 31-től: ...................................................................... 2 1.1.3. Az iskola fenntartója ................................................................................................... 2 1.1.4. Az iskola beiskolázási körzete .................................................................................... 2 1.1.5. Alapító okirat............................................................................................................... 2 1.1.6. Osztályok, tanulócsoportok száma .............................................................................. 3 1.1.7. Az iskola oktatási szerkezete....................................................................................... 4 1.2. Összefoglaló tájékoztató ..................................................................................................... 5 1.2.1. Az iskola irányítási – szerkezeti struktúrája ................................................................ 5 1.2.2. Tárgyi, dologi feltételek .............................................................................................. 6 1.2.3. Személyi feltételek ...................................................................................................... 7 1.3. Az érdekegyeztetés, érdekvédelem, joggyakorlás fórumai ................................................ 7 1.3.1. Diákönkormányzat (DÖNK) ....................................................................................... 7 1.3.2. Szülői Munkaközösség (SZM) .................................................................................... 8 1.3.3. Iskolaszék .................................................................................................................... 9 1.4. Az iskolai dokumentumok nyilvánossága .......................................................................... 9 1.5. Választható tantárgyak , foglalkozások a pedagógusválasztás szabályai, csoportbontások szervezési elvei ................................................................................................................... 9

2.

NEVELÉSI PROGRAM ............................................................................................ 11 2.1. Az intézményünkben folyó nevelő. oktató munka alapelvei, céljai, feladatai ................ 11 2.2. Az iskolában folyó nevelő – oktató munka eszközei, eljárásai ........................................ 14 2.3. Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................ 17 2.4. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok ................................................................. 18 2.5. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek .... 19 2.6. Tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................................... 20 2.7. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ................................................ 21 2.8. A tanulási kudarcnak kitett tanuló felzárkóztatását segítő tevékenység ......................... 22 2.8.1. Jó gyakorlatok ........................................................................................................... 23 2.9. A Pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő – oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (1. számú melléklet, Ütemterv) .............................. 25 2.10. A szülő, tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei ...................................................................................... 25 2.10.1. A szülők képviseleti formája: Szülői Munkaközösség (SZM) .................................. 25 2.10.2. A diákok képviseleti formája: Diákönkormányzat (DÖNK) .................................... 26 2.11. Az otthoni (napközi és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai .................................................................................. 26 2.11.1. A házi feladat megtervezésének elvei: ...................................................................... 26

3.

HELYI TANTERV..................................................................................................... 28 3.1. Óratervek a kerettantervre épülő helyi tanterv szerint ..................................................... 35 3.1.1. A 2009/2010 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM – MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT Szakközépiskola ........................................................................................................ 35

176

Pedagógiai program 2009/2010 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS – IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT Szakközépiskola .............................. 36 3.1.3. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM – MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT Szakközépiskola ........................................................................................................ 37 3.1.4. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS – IDEGENFORGALOM SZAKMACSOPORT Szakközépiskola .............................. 38 3.1.5. A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁS-TURISZTIKA SZAKMACSOPORT 54 811 01 VENDÉGLÁTÁSSZERVEZŐ-VENDÉGLŐS (XXVII. VENDÉGLÁTÓIPARI ÁGAZAT)..................................................................................... 39 Szakközépiskola ....................................................................................................................... 39 3.1.6. A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEM – MARKETING, ÜZLETI ADMINISZTRÁCIÓ SZAKMACSOPORT 54 341 01 KERESKEDŐ (XXVI. KERESKEDELEMI ÁGAZAT) Szakközépiskola .............. 40 3.1.7. 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára 34 811 03 PINCÉR .................... 41 (XXVII. VENDÉGLÁTÓIPARI ÁGAZAT) ....................................................................................... 41 Szakiskola ................................................................................................................................. 41 A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára 34 811 04 SZAKÁCS (XXVII. VENDÉGLÁTÓIPARI ÁGAZAT)..................................................................................... 42 Szakiskola ................................................................................................................................. 42 A 2013/2014 tanévtől beiskolázott tanulók számára 34 341 01 ELADÓ (XXVI. KERESKEDELEMI ÁGAZAT) ............................................................................... 43 Szakiskola ................................................................................................................................. 43 3.1.8. 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára a 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú, SZAKÁCS szakképesítés óraterve................................................................ 44 3.1.9. 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára a 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú, PINCÉR szakképesítés óraterve.................................................................... 45 3.1.10. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára a 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú ........................................................................................................ 46 ÉLELMISZER- és VEGYI ÁRU ELADÓ szakképesítés elágazás óraterve ......................... 46 3.1.11. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára A 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú ........................................................................................................ 47 RUHÁZATI ELADÓ..................................................................................................................... 47 szakképesítés elágazás óraterve.............................................................................................. 47 3.1.12. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEMMARKETING szakmacsoport SZAKISKOLA a 31 341 01 0010 31 02 azonosító számú ÉLELMISZER- és VEGYI ÁRU ELADÓ szakképesítés elágazás óraterve . 48 3.1.13. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára KERESKEDELEMMARKETING szakmacsoport SZAKISKOLA a 31 341 01 0010 31 05 azonosító számú RUHÁZATI ELADÓ szakképesítés elágazás óraterve ................................. 49 3.1.14. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁSIDEGENFORGALOM szakmacsoport SZAKISKOLA a 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú SZAKÁCS szakképesítés elágazás óraterve .................................. 50 3.1.15. A 2012/2013 tanévtől beiskolázott tanulók számára VENDÉGLÁTÁSIDEGENFORGALOM szakmacsoport SZAKISKOLA a 33 811 02 1000 00 00 azonosító számú PINCÉR szakképesítés elágazás óraterve ...................................... 51 3.1.2.

4.

AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK AZ ELVEI .............................................. 54

177

Pedagógiai program 4.1. A magasabb évfolyamra lépés feltételei ........................................................................... 54 4.1.1. Iskolaváltás, a tanuló átvétele.................................................................................... 55 4.1.2. Tanulmányok alatti vizsgák ...................................................................................... 55 4.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái ..... 57 4.2.1. A mérés, értékelés technikái...................................................................................... 58 4.2.2. Százalékos értékelés .................................................................................................. 59 4.2.3. Az ellenőrzés formái, módszerei ............................................................................... 59 4.2.4. A tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei .. 59 4.2.5. Magatartás ................................................................................................................. 59 4.2.6. Szorgalom.................................................................................................................. 61 4.3. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje....................................................... 62 4.3.1. Az értékelés menete: ................................................................................................. 63 4.4. Kompetencia alapú oktatás HEFOP 3.1.3-05/1.2005-10-0177/1.0 .................................. 64 4.5. Moduláris oktatás értékelése és minősítése ...................................................................... 66 4.5.1. A modulrendszerű szakképzés .................................................................................. 66 4.5.2. Az integrálás módja ................................................................................................... 66 4.6. Út a szakmai fejlődéshez a kompetenciaalapú oktatással a GastrokerSzakközépiskolában TÁMOP 3.1.4.-08/2-2008-0088 ....................................................................................... 67 5.

SZAKMAI KÉPZÉS .................................................................................................. 81 5.1. Elméleti képzés .................................................................................................................. 81 5.2. Gyakorlati képzés a vendéglátás – idegenforgalom szakmacsoportban tanulók részére....... 81 5.3. Gyakorlati képzés a kereskedelem – marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportban tanulók részére .................................................................................................................. 83 5.4. Érettségi utáni szakmai képzés ......................................................................................... 84 5.4.1. Gyakorlati képzés a Vendéglős tanulók számára ...................................................... 84 5.4.2. Gyakorlati képzés a Kereskedő tanulók számára ...................................................... 84

6.

KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAM ................................................................................ 85 1.1. A környezeti nevelés fogalma ...................................................................................... 85 1.2. Az iskolai környezeti nevelés törvényi háttere ............................................................ 86 1.3. Helyzetelemzés, helyzetkép ......................................................................................... 87 1.4. Erőforrások ................................................................................................................... 89 2. Alapelvek, célok, jövőkép ................................................................................................ 91 2.1. Alapelvek ..................................................................................................................... 91 2.2. Hosszú távú célunk, hogy tanítványaink környezettudatos állampolgárrá váljanak .... 91 2.3. Az iskola jövőképe ....................................................................................................... 92 2.4. Rövid távú célok .......................................................................................................... 92 2.5. Sikerkritériumok .......................................................................................................... 92 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................... 93 3.1. Tanórai környezeti nevelés .......................................................................................... 93 3.2. Hagyományos tanórai foglalkozások ........................................................................... 93 3.3. Nem hagyományos szervezésű tanóra ......................................................................... 94 3.4. Tanórán kívüli foglalkozás ........................................................................................... 95 4. Módszerek ......................................................................................................................... 95 5. Taneszközök ..................................................................................................................... 97 6. Iskolai környezet ............................................................................................................... 97 7. Kapcsolatrendszer, kommunikáció ................................................................................... 98 7.1. Iskolán belüli kommunikáció formái ........................................................................... 98 178

Pedagógiai program 7.2. Iskolán kívüli kommunikáció formái ........................................................................... 98 8. A környezeti nevelés értékelése ........................................................................................ 98 8.1. A tanulók környezeti nevelési eredményeinek értékelési szempontjai ........................ 99 9. Minőségfejlesztés.............................................................................................................. 99 10. Pedagógus továbbképzés .................................................................................................. 99 11. Környezet- és egészségvédelmi világnapok ................................................................... 100 7.

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM....................................................................................101 1. Az egészségnevelési program elkészítésének alapjai ..................................................... 101 1.1. Az egészség és egészségnevelés fogalma .................................................................. 101 1.2. Az iskolai egészségnevelés törvényi háttere .............................................................. 102 1.3. Helyzetelemzés, helyzetkép ....................................................................................... 103 1.4. Erőforrások ................................................................................................................. 111 2. Alapelvek, jövőkép, célok .............................................................................................. 112 2.1. Általános alapelvek .................................................................................................... 112 2.2. Az egészségnevelés hosszú távú céljai ...................................................................... 112 2.3. Az iskola jövőképe ..................................................................................................... 113 2.4. Az egészségnevelés rövid távú céljai, feladatai ......................................................... 113 2.5. Sikerkritériumok ........................................................................................................ 115 3. Tanulásszervezési és tartalmi keretek ............................................................................. 116 3.1. Egészségnevelés a tanórákon ..................................................................................... 116 3.2. Az egészségmagatartás kialakítása nem hagyományos tanórai keretek között ......... 117 3.3. Egészségnevelés a tanórán kívül ................................................................................ 117 4. Módszerek ....................................................................................................................... 118 5. Taneszközök ................................................................................................................... 119 6. Iskolai környezet ............................................................................................................. 119 7. Kapcsolatrendszer, kommunikáció ................................................................................. 119 7.1. Iskolán belüli kommunikáció ..................................................................................... 119 7.2. Iskolán kívüli kommunikáció ..................................................................................... 119 8. Az egészségnevelés értékelése ........................................................................................ 120 8.1. A pedagógus egészségnevelési gyakorlatának színvonalát minősíthetjük az alábbi elvárások megítélésével........................................................................................... 120 8.2. A tanulók egészségnevelési eredményeinek értékelési szempontjai: ........................ 120 9. Minőségfejlesztés............................................................................................................ 121 10. Pedagógus-továbbképzés ................................................................................................ 121 11. A tanulók mozgásfejlődésének, állóképességének mérésére alkalmazott módszer........ 121 11.1. Alapelvek ................................................................................................................... 121 12. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja............................................ 122 13. A fizikai állapot mérésére szolgáló tesztek ..................................................................... 123 13.1. Módszertani útmutató a motorikus próbák elvégzéséhez: ......................................... 123 13.2. A vizsgálatok megszervezése:.................................................................................... 124 13.3. A vizsgálat elvégzéséhez szükséges eszközök:.......................................................... 124 14. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez .................... 127 15. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének gyakorlati haszna ........................... 130

8.

A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGE, MÓDOSÍTÁSA .......................131 8.1. A Pedagógiai program érvényességi ideje ..................................................................... 131 8.2. A Pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata.......................................................... 131 8.3. A Pedagógiai program módosítása ................................................................................. 131 179

Pedagógiai program 8.4. 9.

A Pedagógiai program nyilvánosságra hozatala ............................................................. 131 LEGITIMÁCIÓS ZÁRADÉK ...................................................................................132

1. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................................................135 Eszközjegyzék ............................................................................................................................ 135 2. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................................................138 A középszintű érettségi vizsga témakörei .................................................................................. 138 16. MAGYAR NYELV ........................................................................................................ 138 17. MAGYAR IRODALOM ................................................................................................ 139 18. TÖRTÉNELEM .............................................................................................................. 141 19. MATEMATIKA ............................................................................................................. 143 20. IDEGEN NYELV ........................................................................................................... 144 21. FÖLDRAJZ (FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK) ...................................................... 145 22. VENDÉGLÁTÓ – IDEGENFORGALMI ALAPISMERETEK ........................................ 147 23. KÖZGAZDASÁGI – MARKETING ALAPISMERETEK ........................................... 148 24. KÖZGAZDASÁGI ALAPISMERETEK (2012-től) ...................................................... 153 3. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................................................159 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK FEJLESZTŐ PROGRAMJA ........................... 159 4. SZ. MELLÉKLET ....................................................................................................................166 Tanulmányok alatti vizsgák rendje ..................................................................................... 166 1.a sz. melléklet ..................................................................................................................... 169 JELENTKEZTETŐ LAP OSZTÁLYOZÓ VIZSGÁRA ..........................................169 2.a sz. melléklet ..................................................................................................................... 170 JELENTKEZTETŐ LAP JAVÍTÓVIZSGÁRA .......................................................170 3.a sz. melléklet ..................................................................................................................... 171 JELENTKEZTETŐ LAP JAVÍTÓ VIZSGÁRA ......................................................171 4.a számú melléklet ............................................................................................................... 172

180