Frontex 2014. évi általános jelentés
2
Előszó Az EU határaira nagy tömegben érkező migránsok miatt a migráció kérdése 2014-ben is a címlapokon szerepelt. Ebben az évben a Frontex, a határőrizeti hatóságok és az összes tagállam több mint 280 000 illegális határátlépéssel, a korábbi (2011-ben, az arab tavasz évében mért) rekordszám kétszeresével szembesültek. A folytatódó szíriai konfliktus, a bizonytalan iraki helyzet és ehhez kapcsolódóan az ISIS előretörése, továbbá a kormányzati struktúra összeomlása Líbiában, amely tavaly a migránsok fő kiindulópontja volt, mind-mind jelentős mértékben hozzájárultak ahhoz a migrációs hullámhoz, amely a második világháború óta a legsúlyosabb menekültválságnak tekinthető. A migrációs hullámot felfogó Olaszország segítése érdekében a Frontex a 2013 óta folyó Hermes és Aeneas közös műveleteket egy nagyobb művelettel, a novemberben elindított Tritonnal váltotta fel. A Triton művelet első két hónapjában 14 500 embert mentettek meg a Földközi-tenger középső térségében; közülük 4359 ember mentését a Frontex által társfinanszírozott hajók és repülőgépek végezték. A tagállamoknak a külső határokon nyújtott támogatás során a Frontex nagy próbatételt jelentő migrációs helyzettel szembesült 2014-ben, de más alaptevékenységei terén számos sikert is elkönyvelhetett. Az év eredményei közé tartozik az európai határőrcsapatok bővítése és az Opera 2 rendszer bevezetése, amely elősegíti a határőrök és a műszaki eszközök egyesített erőforrásainak irányítását a Frontex-műveletekben való bevetés céljából. A Frontex és a tagállamok az Európai Bizottság támogatásával kidolgozták az Eurosur-kézikönyvet is, hogy biztosítsa a külső határokon kialakuló helyzettel kapcsolatos információk jobb cseréjét lehetővé tevő rendszer hatékony bevezetését. Az Ügynökség számos olyan fontos projekten is dolgozott, amelyek a légi határokra összpontosítottak: kezdeményezte a légi határokkal foglalkozó új kockázatelemzési hálózat (AB-RAN) létrehozását, amely a repülőtereken előforduló lehetséges kihívásokról gyűjt információkat; emellett az év során a Frontex koordinálta a kilenc repülőtéren folyó VEGA Children közös műveletet is, amelynek célja a légi határokon kockázatoknak kitett kiskorúak észlelésére és védelmére szolgáló kézikönyvtervezet tesztelése és értékelése. Brüsszelben a Jean-Claude Juncker elnök által vezetett új Bizottság stratégiai iránymutatásaiban kiemelte, hogy egyik prioritása az új migrációs politika kialakítása. Juncker elnök Dimitris Avramopoulost nevezte ki a migrációért, belügyekért és állampolgárságért felelő új biztosnak, hangsúlyozva, hogy az új biztosra és a Frontexre nagy szerep hárul az irreguláris migráció és a határokon átnyúló bűnözés kihívásainak kezelésében. Szakpolitikai területen 2014 májusában az Európai Tanács és az Európai Parlament elfogadta a tengeri határőrizetről szóló rendeletet, amely meghatározza a Frontex által koordinált közös műveletek során a külső tengeri határok megfigyelésére vonatkozó szabályokat. Az Ügynökséget bevonták az intelligens határ-ellenőrzési csomag és a schengeni értékelési mechanizmus előkészítésébe is.
2014-ben mérföldkövet jelentett, hogy elfogadták a konzultatív fórum első éves jelentését. A levont következtetések közül azóta többet is végrehajtottak, illetve jelenleg hajtják végre azokat. 2014 egyik fontos eseménye volt az új ügyvezető igazgató novemberi kinevezése: Ilkka Laitinen távozása után, aki a Frontex 2006-os létrehozása óta 2014 májusáig vezette a szervezetet, Fabrice Leggeri vette át az ügyvezető igazgatói tisztséget. 2014 júniusa és 2014 decembere között Gil Arias vezette az Ügynökséget ideiglenes ügyvezető igazgatóként, kiváló munkáját igazán nagyra értékeljük.
3
Az európai határőrök kapacitásépítésére irányuló Frontex-erőfeszítések egyike a közös mesterképzési program a stratégiai határigazgatásban, amelynek közös európai értékelése sikeresen megtörtént. Az első mesterképzési tanfolyam 2015 szeptemberében kezdődik.
A 2015-ben tizedik évfordulóját ünneplő Frontex független külső értékelést is fog kapni tevékenységeiről. A dokumentum lehetőséget kínál majd a Frontexnek és az uniós döntéshozóknak, hogy mérlegeljék további terveiket. Mivel az Ügynökség továbbra is az uniós határokon kialakuló vészhelyzeteket fogja kezelni, stratégiai megoldásokat és terveket is kell találnia a jövőre nézve, hogy egy rugalmas struktúrát alakítson ki az európai határok őrizetére. A Frontex természetesen továbbra is ki fogja venni a részét a feladatokból, szem előtt tartva azonban, hogy nem tudja megoldani az összes kihívást, amelyekkel Európa a határokon szembesül. Folytatja majd szoros együttműködését a Bizottsággal, a Parlamenttel és a tagállamokkal, valamint a többi uniós ügynökséggel. Ki fogja bővíteni együttműködését a harmadik országokkal, különösen az irreguláris migráció tranzit- és származási országaival. Ez a kihívás holisztikus megközelítést követel meg minden érintett szereplőtől. Szeretnénk köszönetet mondani az Ügynökség minden alkalmazottjának a 2014-ben végzett kemény munkájukért és elkötelezettségükért. Meggyőződésünk, hogy a Frontex 2015-ben és azt követően is egy olyan hely marad, amelynek szakemberi gárdája ösztönzést és motivációt kaphat egy változó világban.
Nagyra értékeljük a tagállamok képviselői között az igazgatótanácsban folytatott kiváló együttműködést, valamint az igazgatótanács, az Ügynökség és az Európai Bizottság között kialakult bizalmat és partnerséget.
2015-ben Európa a Schengeni Megállapodás 30. évfordulóját ünnepli, amely biztosítja a polgároknak azt a szabadságot, hogy anélkül utazzanak át az Európai Unió nagy részén, hogy akár megálljanak egy határátkelőhelyen is. A megállapodás egyben közös felelősséget is teremtett a tagállamok számára, hogy megvédjék a külső határokat, ahol a Frontex továbbra is kulcsszerepet tölt be.
Tartalomjegyzék 1. Bevezetés 2. Szakpolitikai szintű fejlemények 3. Ügynökségi szintű fejlemények 4. Kapacitásépítés 5. Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés 6. Alapvető jogok 7. Belső kommunikáció, etika és feddhetetlenség
4
8. A 2014. évi költségvetési és személyzeti kérdések összefoglalása 9. Mellékletek A. melléklet: Az igazgatótanács tagjainak felsorolása B. melléklet: A 2014-ben hozott igazgatótanácsi határozatok felsorolása C. melléklet: 2014-ben a külső határokon tapasztalható helyzet D. melléklet: A 2014. évi közös operatív tevékenységek felsorolása E. melléklet: A közös operatív tevékenységek összehasonlító elemzése F. melléklet: A kutatási és fejlesztési projektek felsorolása G. melléklet: A képzési projektek felsorolása H. melléklet: Az alapvető jogok terén elért eredményekről szóló jelentés I. melléklet: Éves jelentés a dokumentumokhoz való hozzáférésről J. melléklet: 2014. évi előirányzatok K. melléklet: A személyzet egységenkénti bontása 2014. december 31-én L. melléklet: Ideiglenes tisztviselők száma 2014. december 31-én A 2014. évi általános jelentésben használt rövidítések
5
1. Bevezetés Küldetésnyilatkozat A Frontex az EU Alapjogi Chartájával és más nemzetközi kötelezettségekkel összhangban támogatja, koordinálja és fejleszti az európai határigazgatást. A Frontex támogatja a tagállamokat* a hatékony, valamint magas és egységes színvonalú határellenőrzés megvalósításában. A Frontex koordinálja az operatív intézkedéseket, hogy közös választ adjanak a külső határokon kialakuló különleges helyzetekre. A Frontex kombinált eszközként fejleszti a tagállami és uniós szintű kapacitásokat a külső határokon tapasztalható migrációs hullámok jelentette kihívások leküzdése, valamint a szervezett bűnözés súlyos formái és a terrorizmus elleni küzdelem érdekében. A Frontex az a hiteles Európai Határirányítási Ügynökség, amely erősíti a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló európai térséget azzal, hogy támogatja a tagállamokat feladataik teljesítésében.
tiszteletben tartja és támogatja az alapvető jogokat. Külön figyelmet fordít a menedékjogra, a nemzetközi védelemre és a visszaküldés tilalmának elvére. Szakértő személyzetének, valamint operatív és adminisztratív kapacitásainak köszönhetően a Frontex képes hozzáadott értéket teremteni az Európai Unió számára.
Értékek A csapatmunkára összpontosító és nyílt kommunikáción alapuló keretrendszerben a Frontex személyzete magáévá teszi és megéli a szervezeti értékeket. Következésképpen magas szintű szakmaisággal folytatja tevékenységét. A Frontex tevékenységeit a humanitás kapcsolja össze az alapvető jogoknak mint a hatékony integrált határigazgatás elengedhetetlen és szerves elemének teljes körű tiszteletben tartásával, védelmével és előmozdításával, ami a Frontexbe vetett bizalom alapját képezi.
Az Ügynökség jövőképe A Frontex az integrált határigazgatás koncepcióját alkalmazza, és előmozdítja az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásán, védelmén és támogatásán alapuló európai határigazgatási kultúrát. A Frontex a hatékony határellenőrzésre és a bűnözés súlyos formái elleni küzdelemre azonos figyelmet fordítva alkalmazza az integrált határigazgatás koncepcióját. Az Ügynökség feladatának ellátása érdekében minden eszközt hatékonyan alkalmaz, ideértve többek között az ügynökségek közötti fokozott együttműködést és a harmadik országokkal folytatott együttműködést. A Frontex előmozdítja az európai határőrizeti kultúrát, és annak szerves részeként teljes körűen
A jelentés célja A Frontex 2014. évi általános jelentése a 2014. évi munkaprogramot veszi viszonyítási pontként, de nem célja, hogy az abban kitűzött célok mindegyike tekintetében összevetést készítsen. Átfogó áttekintést ad az olvasónak a 2014 során végzett tevékenységekről, emellett pedig kiemel egyes operatív tevékenységeket és teljesítményeket. Ezt a tájékoztatást általános pénzügyi információk, valamint a különböző tevékenységi típusok jegyzékeit, a közös műveletek összehasonlító elemzését, továbbá a költségvetési és humánerőforrásadatokat összegző mellékletek egészítik ki. Egyes információkat az összefüggések megvilágítása érdekében több fejezetben megismételhetünk.
*
A „tagállamok” fogalma magában foglalja az Európai Unió tagállamait és a schengeni társult országokat.
6
2. Szakpolitikai szintű fejlemények 2014 a rekordszámot elérő illegális határátlépésekre adott reakciók éve volt (280 000 határátlépés, az előző évi adat csaknem háromszorosa). Az új Bizottság Brüsszelben, Jean-Claude Juncker elnökletével egyik prioritásává tette a migráció kérdését. Juncker elnök rávilágított arra, hogy a Frontex milyen szerepet játszik a migránsok masszív hullámának kezelésében, valamint a tengeren bekövetkező tragédiák elkerülése érdekében a nemzeti kutatóés mentőhatóságok támogatásában. Az év korábbi részében az Európai Tanács és a Parlament elfogadta a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályokat.
hárul az irreguláris migráció és a határokon átnyúló bűnözés kihívásainak kezelésében, amellett, hogy teljes körűen és következetesen végre kell hajtani a közös európai menekültügyi rendszert. Az új biztos együttműködik Federica Mogherinivel, az Unió külügyi főképviselőjével és Frans Timmermans alelnökkel a migrációs ügyekben, a kapcsolódó biztonsági kérdésekben és a harmadik országokkal folytatott együttműködés során. Hivatalba lépését követően Avramopoulos biztos is hangsúlyozta a Frontex szerepét abban, hogy segítse Európát a migránsok masszív beáramlásának kezelésében.
A tengeri határőrizetről szóló rendelet Az új Bizottság Juncker elnök a novemberben hivatalba lépő új Európai Bizottságnak címzett stratégiai iránymutatásaiban az egyik prioritásként jelölte ki az új migrációs politikát. Erős közös menekültügyi politikát szorgalmazott a rászoruló emberek megsegítése érdekében, rámutatva azonban, hogy határozottabban kell kezelni az irreguláris migránsok ellenőrizetlen beáramlását, mégpedig a harmadik országokkal folytatott jobb együttműködésen keresztül. Juncker elnök azt is kijelentette, hogy erősíteni kívánja a Frontex operatív kapacitását azzal, hogy növeli költségvetését, és lehetővé teszi számára több tagállami erőforrás összevonását. A Bizottság új vezetője szerint ez növelné az Ügynökség azon képességét, hogy gyorsan bevethesse a határőröket és az eszközöket a Frontex által koordinált közös műveletekben. A Bizottság elnöke Dimitris Avramopoulost nevezte ki a migrációért, belügyekért és állampolgárságért felelős új biztosnak, hangsúlyozva, hogy az új biztosra nagy szerep
2014 májusában a Tanács és az Európai Parlament elfogadta a Frontex által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló 656/2014/EU rendeletet. A rendelet az Európai Bíróság által megsemmisített 2010/252/EU tanácsi határozatot váltja fel, és meghatározza a Frontex által koordinált közös műveletek során a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályokat, beleértve a személyek észlelését, feltartóztatását és partra szállítását is. Egyedi szabályokat is elfogadott a bajba került hajók és a fedélzeten lévő személyek kutatására és mentésére vonatkozóan is. A rendelet megerősíti a Frontex operatív tevékenységeinek alapjogi megközelítését is. Azt is előírja, hogy a Frontex-művelet fogadó tagállama „figyelembe veszi a harmadik országra jellemző általános helyzetet”, amikor a közös művelet lehetővé teszi a személyek harmadik országban történő partra szállítását, belépésre való kényszerítését, őrizetbe vételét és harmadik országnak történő átadását, külön figyelmet fordítva a visszaküldés tilalmának elvére.
„Intelligens határok” csomag Az „Intelligens határok” csomag első vizsgálatát 2014 februárjában fejezték be, amelynek során a Tanács és az Európai Parlament technikai, operatív és költségbeli aggályainak adott hangot, főként a Bizottság által 2013 februárjában javasolt új rendszerek általános megvalósíthatóságával és néhány jellemzőjével kapcsolatban. Az „Intelligens határok” csomag célja, hogy új technológiák révén felgyorsítsa és egyszerűsítse, de egyben meg is erősítse a határellenőrzést az EU külső határait átlépők tekintetében. E „csomag” tulajdonképpen két fő szabályozási javaslat, amelyet a Bizottság együttesen terjesztett elő. A csomag tartalmaz egy, a határregisztrációs rendszerre vonatkozó javaslatot is. Ez a jövőbeli adatbázis nyilvántartaná az EU-ba utazó harmadik országbeli állampolgárok beés kilépési helyét és időpontját. Egyben a személyek engedélyezett tartózkodásának kiszámítása céljából egy egyszerűsített elektronikus rendszerrel váltaná fel az útlevélpecsételés jelenlegi manuális gyakorlatát, az adatokat pedig a határellenőrzési és bevándorlási hatóságok rendelkezésére bocsátanák. A másik eleme a regisztráltutas-program, amely lehetővé tenné azon gyakori utazóknak, akik nem uniós polgárok, hogy érkezéskor elkerüljék a hosszadalmas útlevél-ellenőrzést. Az „Intelligens határok” csomag kinyilvánított célkitűzése, hogy a legmodernebb technológiákra támaszkodva egy nyitottabb és biztonságosabb Európát teremtsen. Az ügyben annyi előrelépés történt, hogy az Európai Bizottság több, az Európai Parlament pedig egy tanulmányt készített. E kérdések különböző lehetséges kezelési módjainak a technikai, szervezeti és pénzügyi hatásait tekintve, azok további értékelése céljából a Bizottság megvizsgálja az „Intelligens
határok” csomag végrehajtási lehetőségeit. A munka két szakaszból áll, az egyik a Bizottság által vezetett technikai tanulmány, amelynek célja a legalkalmasabb és legígéretesebb opciók azonosítása és értékelése, a másik pedig a kiválasztott megoldásokat tesztelő kísérleti projekt. A kísérleti projekttel a Szabadságon, a Biztonságon és a Jog Érvényesülésén Alapuló Térség Nagyméretű IT-rendszereinek Üzemeltetési Igazgatását Végző Európai Ügynökséget (eu-LISA) bízták meg, hogy ellenőrizze a technikai tanulmányban azonosított opciók megvalósíthatóságát, és mind az automatizált, mind pedig a manuális határellenőrzés tekintetében validálja a kiválasztott koncepciókat.
Vízumkötelezettség Március 17-én az Európai Parlament jóváhagyta az EU és az Azerbajdzsán Köztársaság között a vízumok kiállításának megkönnyítéséről létrejött megállapodást. Április 28-tól Moldova is rákerült azoknak az országoknak a listájára, amelyek állampolgárai mentesülnek a vízumkötelezettség alól. 2014. április 1-jén az Európai Bizottság két új rendeletre tett javaslatot. Az egyik a schengeni körutazói vízum bevezetését érintette, a másik pedig a Közösségi Vízumkódexről szóló rendeletet. Mindkét javaslat arra irányult, hogy ugyanolyan biztonsági szint fenntartása mellett egyszerűsítsék a rövid távú tartózkodás céljából az EU-ba belépni kívánó személyekre vonatkozó eljárásokat, és csökkentsék a feldolgozás költségeit.
Vízumliberalizációt követő nyomonkövetési mechanizmus A Frontex továbbra is támogatást nyújtott az Európai Bizottságnak, hogy a vízumliberalizációval kapcsolatban számos harmadik országban nyomon kövesse a
8
fejleményeket. 2014-ben a Bizottság két jelentést fogadott el, amelyek azt a következtetést vonták le, hogy Kolumbia és Peru eleget tesz az ahhoz szükséges kritériumoknak, hogy megkezdjék a tárgyalásokat olyan megállapodások megkötéséről, amelyek lehetővé teszik polgáraik számára a vízummentes belépést a schengeni térségbe. A tárgyalások 2015 első negyedévében indulhatnak meg ezekkel az országokkal.
Schengeni értékelési mechanizmus Az Európai Parlament és a Tanács 2013 októberében fogadta el a schengeni igazgatási csomagot. A csomag része a schengeni vívmányok alkalmazását ellenőrző értékelési és monitoringmechanizmus létrehozásáról szóló rendelet. Ezen új jogszabály alapján 2014-től kezdve számos további feladatot hajtottak végre. Ilyen feladat, hogy évente két kockázatelemzést kell készíteni: egyet az Európai Bizottság és a tagállamok részére, amely a következő évi értékelés prioritásait tartalmazza, egyet pedig az Európai Bizottság számára, amely csak a be nem jelentett látogatások elvégzésére vonatkozó prioritásokat tartalmazza (a Frontex szakértői részt vehetnek az értékelő látogatásokon). Az Ügynökség folytatja a schengeni vívmányok értékelésére vonatkozó képzés megerősítését is.
Külföldi harcosok 2014-ben a tagállamokat egyre nagyobb aggodalommal töltötte el saját polgáraik visszatérése olyan országokból, mint Szíria, Irak és Afganisztán, ahol részt vettek az ottani konfliktusokban. Némelyikük radikalizálódva tért vissza Európába, ahol terrortámadásokat hajthatnak végre.
E növekvő fenyegetés kezelése érdekében a Bizottság informális ajánlásokat fogalmazott meg az úti okmányok ellenőrzésére, ami kiterjed a megfelelő adatbázisok használatára is a határátkelőhelyeken. A Bizottság javasolta a technikai infrastruktúra javítását is a határátkelőhelyeken, beleértve az útlevélolvasók, az e-kapuk és adott esetben a mobil terminálok fokozottabb használatát is. Ösztönözte azt is, hogy az érkező repülőjáratok célzottabb ellenőrzése érdekében a 82/2004/EK tanácsi irányelvvel összhangban előzetes utasinformációkat használjanak fel. Nemzetközi szinten az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa (ENSZ BT) elfogadta a 2178. számú határozatot, amely megköveteli az ENSZ tagállamaitól, hogy tegyék büntethetővé a terrorista célból történő külföldre utazás cselekményét, valamint az ilyen utazások finanszírozását és elősegítését. Több tagállam már az ENSZ BT határozata előtt aktualizálta jogi keretét, hogy jobban tudja kezelni a külföldi harcosokkal kapcsolatos kihívást; más tagállamokban ez folyamatban van, illetve vizsgálják a lehetőségeit. Az Európai Tanács iránymutatásai a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség számára 2014. június 26–27-én az Európai Tanács meghatározta azokat a stratégiai iránymutatásokat, amelyek az elkövetkező évekre irányt fognak szabni a jogalkotási és operatív tervezés számára a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben. Az új prioritások szerint át kell ültetni, végre kell hajtani és konszolidálni kell a 2010–2014-es stockholmi programban meghatározott jogi eszközöket és szakpolitikai intézkedéseket, ugyanakkor el kell mélyíteni az együttműködést, erősíteni kell az uniós ügynökségek szerepét, és fel kell tárni az új technológiák lehetőségeit is.
9
Az iránymutatások azt is szorgalmazzák, hogy 2015 közepéig újítsák meg a belső biztonsági stratégiát az operatív rendőrségi együttműködés előmozdítására irányuló erőfeszítések részeként, a szervezett bűnözés súlyos formái, köztük az emberkereskedelem, a csempészet és a korrupció megelőzése és leküzdése érdekében. Emellett a megújult belső biztonsági stratégiáról szóló, 2014. decemberi tanácsi következtetések kérték az EU integrált határigazgatási koncepciójának aktualizálását. A belső biztonsági stratégiában fejeződik ki az EU-t érintő fenyegetettségek közös uniós értelmezése és az EU az iránti elkötelezettsége, hogy felhasználja az ezek leküzdésére rendelkezésre álló valamennyi erőforrást és szakértelmet. A stratégia közös cselekvési menetrendet vázol fel a tagállamok, az uniós intézmények és ügynökségek számára. A Frontex a Bizottság nyilvános konzultációja keretében működött közre a belső biztonsági stratégia felülvizsgálatában. Más bel- és igazságügyi (IB) ügynökségekkel együtt a Frontex dokumentumot dolgozott ki „A bel- és igazságügyi ügynökségek hálózatának prioritásai 2015-ben” címmel, hogy azok kulcsfontosságú operatív szereplőkként járulhassanak hozzá az új iránymutatások kidolgozásához. A 2014–2020-as többéves pénzügyi keret Az Európai Bizottság által javasolt, majd a Tanács és a Parlament által jóváhagyott többéves pénzügyi keret meghatározza azokat a maximális éves összegeket, amelyeket az EU az egyes szakpolitikai területekre fordíthat 2014 és 2020 között. A belügyek terén az EU két új alapot állított fel: a Menekültügyi, Migrációs és Integrációs Alapot (3 869 milliárd euró) és a Belső Biztonsági Alapot (ISF) (4 648 milliárd euró).
Minden tagállamnak be kell mutatnia nemzeti programját, amely ismerteti, hogyan tervezi felosztani a forrásokat. A külső határok és a vízumügy pénzügyi támogatására szolgáló ISFeszközről szóló rendelet szerint a Bizottságnak konzultálnia kell a Frontexszel a nemzeti programok tervezetének tartalmáról, különösen az operatív támogatás alapján finanszírozott tevékenységekről. 2014-ben a Frontex 10 tagállam nemzeti programjának konzultációs folyamatában működött közre; e tagállamok 2014-ben nyújtották be tervezeteiket a Bizottságnak.
Együttműködés harmadik országokkal, uniós ügynökségekkel és nemzetközi szervezetekkel 2014 februárjában a Frontex egy együttműködési tervről állapodott meg Törökország illetékes hatóságaival. A terv konkrét intézkedések végrehajtását tűzi ki az elkövetkező évekre, ami tevékenységek széles körét öleli fel, kiemelt hangsúlyt fektetve a kockázatelemzésre, az információcserére, a képzésre és a közös műveletekre. A Frontex ugyanilyen együttműködési tervet készített Azerbajdzsánnal és Moldovával 2014 áprilisában, illetve decemberében. 2014 során a Frontex kiemelt figyelmet fordított a Földközi-tengerrel határos harmadik országokra, mérlegelve különösen a tengeri útvonalakon keresztül érkező irreguláris migráció humanitárius szempontjait. Miután az igazgatótanács megbízta a munkamegállapodások megkötésével, az Ügynökség további erőfeszítéseket tett, hogy újra megindítsa a tárgyalásokat Egyiptom, Marokkó, Szenegál és Tunézia hatóságaival. A migrációról, a mobilitásról és a biztonságról különösen Tunéziával és Marokkóval folytatott uniós párbeszéd keretében a Frontex részt vesz az Európai Bizottság által vezetett kezdeményezésekben, és ezáltal közvetlen kapcsolatokat alakít ki és tart fenn
10
ezen országok illetékes hatóságaival. A Marokkóval és Tunéziával aláírt mobilitási partnerségek politikai célkitűzéseket fogalmaznak meg, és több kezdeményezést irányoznak elő a migráció hatékony kezelésére, a határokkal és a biztonsággal kapcsolatos szempontokat is beleértve. 2014 márciusa óta a Frontex az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) is együttműködik egy technikai segítségnyújtási projekt részeként, amelynek célja, hogy „Az európai szomszédságpolitika országainak az uniós ügynökségek munkájában való részvételének előmozdítása” elnevezésű interregionális projekt keretében megismertesse Tunéziával és Marokkóval a két ügynökség munkáját. Az e projekt keretében folytatott tevékenységek célja, hogy betekintést adjanak az uniós normákba, és megosszák a bevált gyakorlatokat a migráció hatékony kezelésével és a hatékony határigazgatással kapcsolatban. A regionális szinten a Frontex és a harmadik országbeli partnerek között folytatott kockázatelemzési együttműködés nagyon hatékonynak bizonyult, különösen a Nyugatbalkáni Kockázatelemzési Hálózat (WB-RAN) keretében, ahol a hálózati csoport egyetértésével megtették az első lépéseket a koszovói* határrendőrség bevonására. Megszilárdították a keleti határokkal foglalkozó kockázatelemzési hálózatot (EBRAN), amelynek tagjai Belarusz, Ukrajna és Moldova, és amely így egyenletesen jó minőségű elemzési termékeket készít. (Az oldal alján/oldalán: Ez a megnevezés nem érinti a jogállással kapcsolatos álláspontokat, továbbá összhangban van az 1244. számú (1999) ENSZ BT-határozattal és a Nemzetközi Bíróságnak a koszovói függetlenségi nyilatkozatról szóló véleményével.) Az Afrika–Frontex Hírszerzési Közösség (AFIC) keretében konkrét eredményeket is elértek. 2014-ben is folytatódott az Ügynökség és a nyugat-afrikai országok többségének szakértői
közötti gyakorlati együttműködés és közös munka, aminek eredményeként közzétették az AFIC harmadik éves kockázatelemzési jelentését. Az afrikai kontinensen a származási és tranzitországokkal folytatott együttműködés erősítése érdekében a Frontex kinyilvánította, hogy kész támogatni a rabati és khartumi folyamatot, amennyiben a tevékenységek a hatáskörébe tartoznak. Kelet-Afrika és Afrika szarva országainak fokozatos bevonására jó módszer lehet az, ha fokozatosan, az AFIC keretében veszik fel a kapcsolatot ezekkel az országokkal. 2014 októberében a Frontex megtartotta a 22. nemzetközi határőr-konferenciát (IBPC), amelyen nagy számban vettek részt a nemzetközi határőrök magas szintű képviselői. A Frontex a második alkalommal szervezte meg az IBPC-t, amely lehetőséget kínált a világ minden részéről érkező határőrizeti hatóságok számára, hogy megosszák tudásukat és tapasztalataikat a határigazgatással és határbiztonsággal kapcsolatos különböző témákban. Az EUROSUR-keret végrehajtásának részeként, amelynek célja az EU külső határaival kapcsolatos helyzetismeret, illetve a határőrizeti hatóságok reagálóképességének javítása, a Frontex szorosan együttműködött más európai ügynökségekkel. Így az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal (EFCA) beleegyezett abba, hogy átadja a műholdas hajómegfigyelési rendszer (VMS) adatait a Frontexnek, míg az Európai Unió Műholdközpontja (EU SatCen) a Frontex határőrizeti igényeire szabott műholdképek elemzése alapján nyújt szolgáltatásokat és információs termékeket. A Frontex és az Europol elfogadta az új munkamegállapodás szövegét, amely lehetővé tenné a személyes adatok továbbítását és az információcserét a Frontex-rendelet 14. cikke
11
szerinti, ügynökségek közötti együttműködés keretében. 2014-ben a Frontex közreműködött a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) által vezetett, visszatoloncolást nyomon követő projektben (FReM). Nyolc tagállammal közösen a két szervezet elkészítette a visszatoloncolást felügyelő ellenőrök európai állományának keretét (ERFRM), valamint az iránymutatásokat és nyomonkövetési eszközöket. A Frontex együttműködött az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatallal (EASO) és az UNHCR-rel, hogy védelmi mutatókat vezessenek be a közös műveletek operatív terveibe, és kifejezetten a határőröknek szóló képzési modult dolgozzanak ki a nemzetközi jogról és az alapvető jogokról. Az EASO és a Frontex tanulmányi látogatásokat is tett és vitákat kezdeményezett annak érdekében, hogy előkészítse az EU külső határain az Európában védelmet kérő migránsok hatékony továbbirányítási mechanizmusának bevezetését. Az Európai Külügyi Szolgálattal (EKSZ) folytatott együttműködés új formát öltött azáltal, hogy a Frontex igazgatótanácsa jóváhagyta a munkamegállapodást. A megállapodás alapján a Frontex és az EU által vezetett válságkezelési műveleti egységek együtt fognak működni a közös védelem- és biztonságpolitikai polgári missziókban, és a helyzet megismerése, illetve kockázatelemzés céljából információcserét folytatnak. A két szervezet abban is megállapodott, hogy közösen épít ki kapacitásokat harmadik országokban, elsősorban az uniós finanszírozású technikai segítségnyújtási projekteken keresztül. Műveleti szinten a Frontex továbbra is szerepet vállalt a 2014–2017-es uniós szakpolitikai ciklusban és az EMPACT-ben (Európai Multidiszciplináris Platform a Bűnügyi
Fenyegetettség Ellen), amely foglalkozott az irreguláris migráció elősegítése és az emberkereskedelem kérdésével. Az Ügynökség csatlakozott a lőfegyvercsempészettel foglalkozó prioritáshoz is, erőfeszítéseit a nyugat-balkáni és keleti külső határokra összpontosítva. A Frontex részt vett az Europol Archimedes műveletében, a legnagyobb fenyegetést jelentő európai bűnözői hálózatok felszámolására tervezett gyakorlatban. Az Ügynökség megosztotta az Europollal és a tagállamokkal a kiválasztott, folyamatban lévő közös műveletek operatív eredményeit, és közreműködött más kiemelt területeken is, mint például a vagyon elleni bűncselekmények elleni küzdelem, a jövedéki termékek és a kábítószer-kereskedelem. A Frontex sikeresen vezetett be egy új tevékenységet az európai partiőrség-hálózat (EPN) keretében, amelyet az EMPACT-re szabtak: a határokon felállított kikérdező helyeken munkalátogatásokat tettek. Ez a tevékenység az EPN személyzeti csereprogramjának részét képezte, amely lehetővé teszi a hálózatok kiépítését, valamint a tapasztalatok és bevált gyakorlatok cseréjét az érintett tagállami munkatársak között. A tevékenység a Frontex közös tengeri műveleteiben bevetett kikérdező csoportok munkáját koordináló csoportvezetőkre összpontosított. Egy fogadó tagállam kijelölt csoportvezetőinek lehetőségük nyílt (kb. egyhetes) munkalátogatásokat tenni egy másik tagállamban folyó tengeri művelet kikérdező helyszínén. A csoportvezetőt, aki a helyi csoportvezető felügyelete és irányítása alatt dolgozott, bevonták a kikérdezési tevékenységek koordinálásával kapcsolatos mindennapi feladatokba. Néhány látogatást képzéssel egészítettek ki, amelyet a Frontex tartott a kikérdezési technikákról a látogatóknak és a helyi személyzetnek. Hat kölcsönös látogatásra került sor a fogadó tagállamok (Spanyolország, Görögország, Olaszország) csoportvezetőinek részvételével. A spanyol és görög csoportvezetők két
12
alkalommal az EMPACT közös műveleti napjain tettek látogatást Olaszországban. 2014-ben a Frontex végrehajtotta első közös projektjét is az Interpollal, amelynek során egyesítették a Frontex referencia-kézikönyvét az Interpol Dial-Doc platformjával. Ez a projekt olyan technológiákra összpontosít, amelyek megkönnyítik a határőrök számára az úti okmányok valódiságának ellenőrzését úgy,
hogy összevetik azokat a hamisított úti okmányok képeivel. A Frontex és az eu-LISA munkamegállapodást írt alá és együttműködési tervet készített 2014-re. Ez négy különböző tevékenységből állt: kutatás és fejlesztés, képzés, kockázatelemzés és igazgatási témák.
13
3. Ügynökségi szintű fejlemények 2014 változásokat hozott a Frontex felső vezetésében, és új kihívásokkal is járt, hiszen rekordszámú irreguláris migráns lépte át az uniós határokat.
líbiai állam, ahol tulajdonképpen nincsenek bűnüldöző hatóságok, kedvező feltételeket teremtett az embercsempész-hálózatok felvirágzásának és büntetlen működésének.
Májusban kilenc év hivatalban töltött idő után leköszönt a Frontex első ügyvezető igazgatója, Ilkka Laitinen. A legfelsőbb tisztséget Gil Arias ideiglenes ügyvezetőigazgató-helyettes vette át. Novemberben a Frontex igazgatótanácsa Fabrice Leggerit választotta az Ügynökség ügyvezető igazgatójává. Leggeri úr hivatalosan 2015. január közepén lépett hivatalba, Arias úr pedig korábbi ügyvezetőigazgató-helyettesi tisztségébe lépett vissza.
A tengeri műveletek során elfogott, embercsempészettel gyanúsított személyek száma 1086 volt, háromszor annyi, mint az előző évben. A tengeri határátlépések számának drasztikus megugrása számos halálos balesettel is járt a túlterhelt, tengeri közlekedésre gyakran alkalmatlan migránshajókon. 2014-ben a Frontex koordinálása mellett a Földközi-tenger középső térségében végrehajtott összes közös művelet során több mint 173 500 migránst mentettek meg a kutatási és mentési műveletekben, 4,5-szer annyit, mint 2013-ban.
2014-ben a Frontex és az európai határőrségek operatív képességeit az eddigi legnagyobb számú illegális határátlépés tette próbára, mióta a Frontex nyolc évvel ezelőtt megkezdte az adatok gyűjtését. Az év során 280 000 ilyen határátlépést észleltek, a 2011ben, az arab tavasz évében elért korábbi rekord kétszeresét. A folytatódó szíriai konfliktus, Líbiában pedig a működőképes kormány hiánya – ez a két ország volt a migránsok fő kiindulási pontja 2014-ben – jelentős mértékben hozzájárult a második világháború óta legsúlyosabb menekültválsághoz. A migránsok beáramlását az Európai Unió tengeri határai fogták fel. A teljes 2014. évben közel 218 000 migránst észleltek a közös tengeri műveletek során, azaz naponta mintegy 600-at. 2013-ban kevesebb mint 54 000 ilyen eset volt. A legnagyobb migrációs nyomás a Földközi-tenger középső térségében alakult ki, ahol mintegy 170 000 migráns érkezett meg Olaszországba. Szíriaiak és eritreaiak indultak el a legnagyobb számban Líbiából, őket követték a szubszaharai afrikai országok állampolgárai. A lényegében bukott
Fokozott operatív tevékenység a Földközitenger középső térségében Hogy segítséget nyújtson Olaszországnak a migránsok növekvő hullámának kezelésében, a Frontex november elején elindította a Triton közös műveletet, miután megkapta a kiegészítő költségvetési kiutalást az Európai Bizottságtól. A Triton közös művelet 18 tagállam részvételével indult el, két másik, 2013 óta Olaszországban folyó műveletet váltva fel: a Hermes és az Aeneas közös műveletet. Ahogy a két korábbi olaszországi művelet, a Triton közös művelet is arra irányul, hogy a tagállamok által biztosított eszközökkel, közös járőrözésen keresztül javítsák a határőrizetet és határellenőrzést. A műveleti terület kiterjed Olaszország és Málta felségvizeire, valamint a két állam kutatási és mentési övezeteinek egyes részeire. Bár a Triton közös művelet célja az olasz hatóságok támogatása a külső tengeri
14
határokon, a művelet további kutatási és mentési kapacitásokat is rendelkezésre bocsát a Földközi-tenger középső térségében, mivel a műveletben bevetett eszközök rendszerint felfüggesztenek minden határ-ellenőrzési tevékenységet, hogy reagáljanak a kutatási és mentési koordinációs központ (MRCC) megkereséseire, amelyek támogatást kérnek a segélyhívások kezelésében. Novemberben és decemberben, a Triton művelet első két hónapjában 14 500 embert mentettek meg a kutatási és mentési műveletekben; közülük 4350 ember mentésében közvetlenül részt vettek a Frontex által társfinanszírozott hajók és repülőgépek.
Embercsempészetre kereskedelmi hajók
használt
nagy
2014 második felében a Frontex egyre több olyan nagy kereskedelmi hajót figyelt meg, amelyeket embercsempészetre használtak a Földközi-tenger középső és keleti térségében. A teherhajók rendszerint leszerelt hajók voltak, amelyeket a csempészek a roncstelepeken vásároltak meg. A hajók a török partokról indultak Olaszország felé. Olaszországhoz közeledve a migránsok a tenger közepén segélyhívást indítottak, gyakran műholdas telefonról. A Frontex több célzott műveletet hajtott végre az embercsempészet ezen új módjának kezelése érdekében.
Határokon átnyúló bűnözés A migránscsempészet felderítése mellett a Frontex által koordinált tengeri műveletek más típusú bűncselekményeket is feltártak, köztük kábítószer-kereskedelmet is. Ennek eredményeként 344 feltételezett kábítószerkereskedőt tartóztattak le, akik mintegy 43 tonnányi, 65 millió euró értékű hasist és 35 kgnyi, 2 millió euró értékű kokaint csempésztek.
A kábítószer nagy részét a Földközi-tenger nyugati és középső térségében foglalták le.
Európai határőrcsapatok és műszaki eszközök állománya A Frontex és a tagállamok felkészültségének, valamint műveleti hatékonyságuknak a tesztelése érdekében a Frontex novemberben és decemberben Horvátországban, a boszniahercegovinai és montenegrói határon megtartotta a 2014. évi REX éves gyorsbeavatkozási gyakorlatot. Tizenhét tagállam és két harmadik ország vett részt a gyakorlatban, ahol összesen 37 vendégtiszt, két megfigyelő és különböző műszaki eszközök bevetésére került sor a műveleti területen. Az erőforrások felhasználásának optimalizálása érdekében maga a gyakorlat egy valódi operatív tevékenység volt, amelyet azzal a céllal terveztek meg, hogy javítsák a horvát határőrszolgálat operatív kapacitásait az EU külső határaival egybeeső határszakaszain. A vendégtiszteket a „gyorsbeavatkozási” mechanizmussal összhangban minimális értesítési idő mellett vetették be, és valós határigazgatási feladatokat láttak el horvát kollégáik mellett. 2014 elején megközelítőleg 2 500 vendégtiszt volt az EBGT állományában, és az év végére ez a szám mintegy 3 400 vendégtisztre nőtt, akik a 13 EBGT profil közül legalább egynek megfeleltek. A Frontex igazgatótanácsa 1850ben rögzítette a szükséges vendégtisztek minimális számát, így az EBGT állomány tagjainak száma lényegesen meghaladja az operatív követelményeket, ami miatt prioritássá válik az állomány tagjainak minősége. Következésképpen az erőfeszítéseket annak biztosítására összpontosították, hogy minden egyes profilból mindig megfelelő számú személy álljon rendelkezésre az állományban. 2014ben az Ügynökség megkezdte a jelenlegi 13 határőrprofil felülvizsgálatát és átdolgozását is.
15
A műszaki eszközök állományával kapcsolatos erőfeszítések a határőrizeti szolgáltatások beszerzését érintő kísérleti projekt végrehajtására, valamint a műszaki eszközök teljes minimális számával kapcsolatos nyomonkövetési és jelentéstételi eljárások javítására összpontosultak.
Opera 2 A Frontex dolgozott az operatív erőforrásokat kezelő rendszer, az Opera javításán, amely a Frontex személyzete és a tagállamok által szinte minden típusú, Frontex által koordinált operatív tevékenységben az EBGT és a műszaki eszközök kezelésére, valamint az erőforrások bevetésére használt, testreszabott szoftveralkalmazás. Az Opera 2-ben bevezetett javítások lehetővé teszik, hogy a Frontex szorosan nyomon követhesse az állományt és a bevetett erőforrásokat, valamint pontos és teljesen naprakész jelentéseket készítsen. Javították az alkalmazás rugalmasságát is, amely immár sokkal többféle erőforrás nyomon követését teszi lehetővé. Emellett az alkalmazás új változata kifejezetten a humán és technikai erőforrások felhasználásához kapcsolódó adatok minőségének és pontosságának javítására, az állományokban a számok nyomon követésére és a Frontex által koordinált tevékenységekben való felhasználásuk rögzítésére összpontosít. Az Opera 2 várhatóan 2015 márciusában lesz használható a Frontex operatív tevékenységeiben.
Légi határokkal foglalkozó kockázatelemzési hálózat A Frontex kezdeményezte egy légi határokkal foglalkozó új kockázatelemzési hálózat (ABRAN) létrehozását. Ez egy kockázatelemzési közösség, valamint a légi határok szempontjából releváns, szabványosított és strukturált információcsere megteremtését
jelentette. Ez a közösség és információcsere jobb helyzetismeretet eredményez majd az EU külső légi határain bekövetkező jelenségekről, és a kockázatelemzés alapján lehetővé teszi az operatív tevékenységek jobb megtervezését és végrehajtását a légi határokon. Rövid távon a hálózat azzal az előnnyel jár, hogy megbízható alapot kínál az információcsere célkitűzéseinek, lehetőségeinek és korlátainak megállapítására és közös értelmezésére.
EUROSUR 2014 decembere volt a viszonyítási pont minden olyan tagállam számára, amelyet be kívántak kapcsolni az európai határőrizeti rendszerbe (EUROSUR). A rendszer az EU külső határain a helyzetismeret javítása és a határellenőrzés terén a reagálási képesség növelése érdekében közös platformot hoz létre a tagállamok hatóságai számára az egymás közötti és a Frontexszel folytatott információcseréhez. A Frontex és a tagállamok a Bizottság irányítása alatt kidolgozták az EUROSURkézikönyvet a rendszer uniós szintű hatékony, harmonizált végrehajtásának biztosítása céljából. A kézikönyv meghatározza a Frontex és a nemzeti koordinációs központok szerepét és feladatait, amely központok koordinációt és információcserét folytatnak a külső szárazföldi és tengeri határok őrizetéért felelős valamennyi hatóság között nemzeti szinten, valamint a többi nemzeti koordinációs központ és a Frontex között. A kézikönyv iránymutatásokat nyújt a reagálási képesség tekintetében, technikai és operatív iránymutatásokat fogalmaz meg, valamint ajánlásokat és bevált gyakorlatokat mutat be az EUROSUR végrehajtására és kezelésére vonatkozóan. A dokumentum tárgyalja a nemzeti és európai helyzetképek tartalmát és formáját is, amelyek a nemzeti koordinációs központoktól és a Frontextől származó információk alapján általános képet adnak a külső határokon uralkodó helyzetről.
16
Végezetül pedig foglalkozik a határok előtti területekről alkotott közös hírszerzési képpel, amely az EU külső határain túli területekre vonatkozó információkat és hírszerzési adatokat érinti, különös tekintettel az irreguláris migránsok tranzit- és kiindulási országaira. Az EUROSUR-rendelettel összhangban a Frontex kidolgozta annak módszertanát is, hogy miként rendeljék hozzá a hatásszinteket a tagállamok külső határszakaszaihoz. A Frontex létrehozta az elemzési réteget képező termékek és szolgáltatások (ALPS) katalógusát is, amely leírja és meghatározza a nemzeti koordinációs központok és a Frontex által az EUROSUR elemzési rétegen belül megosztandó elemzési jelentéseket és szolgáltatásokat.
amely információszolgáltatást is magában foglalt, például a műholdas hajófelderítési szolgálatot, amely lehetővé tette a kis hajók lokalizálását a tengeren. A szolgáltatások alapcélkitűzése a nemzeti határőrizeti hatóságok reagálóképességének és vészhelyzeti reagálásának javítása a külső határokon. A földközi-tengeri migráció jellege miatt gyakran kerül veszélybe a migránsok élete, a gyakorlati példák pedig azt mutatják, hogy az FFS jelentős hozzáadott értéket biztosított abban, hogy kellő időben információt szolgáltassanak a tagállamok hatóságainak, ami hatékonyabb mentési műveleteket és életek megmentését tette lehetővé.
Közös visszatérési műveletek (JRO) Frontex kompatibilis műveleti kép (FCOI) A Frontex folytatta az FCOI tesztelését a 2014ben folyamatban lévő olyan közös tengeri műveletekben, amelyek a fogadó tagállam infrastruktúráját, valamint a részt vevő tagállamok közös műveletekben bevetett légi/tengeri/szárazföldi műszaki eszközeit használják. Számos testreszabott munkaértekezletet is szerveztek, hogy teszteljék a mozgóképek valós idejű biztonságos továbbítását a 3G/4G hálózatokon keresztül. Az FCOI alapötlete az, hogy valós vagy közel valós időben biztonságosan továbbítsa a közös műveletekben bevetett műszaki eszközökből érkező operatív adatokat a fogadó tagállamban és a Frontexnél működő koordinációs központokhoz (LCC/RCC/ICC).
Frontex Összevont Szolgáltatások 2014-ben a Frontex fokozatosan teljesítette a Frontex Összevont Szolgáltatásokon (FFS) keresztül nyújtott kezdeti operatív szolgáltatásokat. Az FFS aktualizált és majdnem valós idejű helyzetképet adott,
2014-ben a Frontex folytatta az úgynevezett közös visszatérési összegyűjtő műveleteket, amelyek során harmadik országok saját nemzeti kísérőik bevonásával megszervezték az állampolgáraikat az EU területén összegyűjtő charterjáratokat. Összesen négy közös visszatérési összegyűjtő műveletet hajtottak végre, kettő Albániába, kettő pedig Grúziába irányult. A visszatérést biztosító légi járatok megszervezése céljából a harmadik országbeli kísérőkre és eljárásokra vonatkozó szakmai szabványokat össze kellett hangolni az uniós normákkal. E célból a Frontex kidolgozta a Frontex által koordinált közös légi összegyűjtő műveletekre vonatkozó iránymutatást, és képzést szervezett az albán és grúz kísérők és vezetőik számára a harmonizált képzési szint és az alapvető jogok védelmére és előmozdítására vonatkozó közös normák biztosítása érdekében. Ezek a műveletek bizonyos feltételekhez vannak kötve, többek között ahhoz, hogy a fedélzeten jelen kell lennie egy független ellenőrnek. A közös visszatérési összegyűjtő műveletek hatékonynak bizonyultak, és segítették csökkentetni a migránsok származási országukba való visszatérésének költségeit.
17
Alexis 2014 A 2014-es Alexis közös művelet középpontjában az uniós repülőterek operatív képességeinek erősítése állt a nemzetközi repülőtereken felmerülő sajátos szükségletek és sebezhető pontok kezelése révén. Két Alexis-műveletet hajtottak végre, amelyek hatóköre és célja eltérő volt. Az Alexis I 2014 közös művelet operatív célja az uniós repülőtereken dolgozó határőrök azon képességének javítása volt, hogy észlelni tudják és reagálni tudjanak az olyan bűnözői tevékenységekre, amelyek a schengeni és schengeni övezeten kívüli repülőtereken fordulnak elő, a harmadik országok repülőtereit is beleértve. A 2014-es második Alexis közös művelet célkitűzése a repülőtereken az útlevélellenőrzésért, valamint az érkezési és indulási kapuknál a kapuellenőrzésekért felelős határőrök úti okmányokkal kapcsolatos szakértelmének javítása volt. Az Alexis 2014 műveletet összesen 33 repülőtéren hajtották végre 24 tagállam és hat harmadik ország részvételével. Hetvenöt tisztet vetettek be, köztük az Interpol egyik szakértőjét is. A művelet részeként a Frontex külön képzéseket szervezett az okmányokról öt dokumentum-szakértői csapat vezetésével, akik négy uniós repülőtéren tartottak képzést a helyi személyzet és a vendégtisztek számára.
Közreműködés a kockázatelemzési termékek elkészítésében A konzultatív fórum tagjai és más nem kormányzati szervezetek, akik jelen vannak a terepen az irreguláris migráció származási/kiindulási/célországaiban, tájékoztatást adtak a Frontexnek a helyi körülményekről, a migránsok profiljait is beleértve. Több szervezet például információkat nyújtott a kockázatelemzési
termékekhez, részt vett a kockázatelemzési eseményekben, például a taktikai üléseken, ahol prezentációkat tartottak a migránsok származási és tranzitországaiban kialakult helyzetről. Néhány heti operatív eligazítás előkészítésében is támogatták a kockázatelemzési egységet.
Alapjogi videó Hogy támogassa az operatív eligazítások alapvető jogokról szóló részének bemutatását, 2014-ben a Frontex alapjogi tisztviselője egy ötperces videót készített a határőrök munkája szempontjából különös gyakorlati jelentőséggel bíró fő alapjogi rendelkezésekről. Ez a rövid videó immár része az eligazítási csomagnak, és rendszeresen bemutatják az operatív eligazításokon.
Új havi elemzési folyamat, eredmények és ügyfelek A Frontex egy új havi elemzési folyamatot hozott létre, választ adva arra az egyre növekvő igényre, hogy aktuális helyzetkép és elemzések álljanak rendelkezésre az EU határain és adott csomópontokon uralkodó általános helyzetről. Egy vezető elemzőkből álló elemzőcsoportot hoztak létre a folyamat menedzselésére, amely három különböző tartalmú elemzési terméket állít elő: az egyik adatokat tekint át, a másik elemzési értelmezést végez, a harmadik pedig kitekintést ad. Az új termékeket elküldik a Frontex tagállamokban működő partnereinek, a magas szintű fórumoknak, például a SCIFAnak, valamint a Tanács munkacsoportjainak üléseire.
A közösségi média figyelése Az internetes szolgáltatások, például a Facebook és a Twitter növekvő jelentősége miatt a Frontex médiafigyelő csoportja olyan tevékenységeket indított el, amelyek során a
18
közösségi médiát figyelik. A médiafigyelési termékeket úgy korszerűsítették és bővítették, hogy a közösségi média platformjain gyűjtött tartalmakkal kiegészítették a napi hírleveleket, belső figyelmeztetéseket és a különböző médiainformációs megkeresésekre adott válaszokat. Az elsődleges cél annak jobb megismerése volt, mit mondanak a közösségi médiákban a Frontex intézményi tevékenységeiről és műveleteiről, valamint hogy milyen viták folynak az interneten az irreguláris migrációról és a határigazgatási kérdésekről.
PeDRA 2014-ben indult a Frontex PeDRA projektje azzal a céllal, hogy a határokkal kapcsolatos bűnözői tevékenységekben érintett személyek személyes adatait felhasználva csökkentsék a kiszolgáltatott csoportok kizsákmányolásának kockázatát, és növeljék a határbiztonságot. A projekt lehetővé teszi, hogy a Frontex kockázatelemzéseket készítsen, amelyek eredményeit függetlenítik az érintett személyektől, eseti alapon pedig személyes adatcsomagokat továbbítanak az Europolnak. A PeDRA célja, hogy nagyobb számban előzzék meg, derítsék fel és tartóztassák le a migránsok segítőit és az emberkereskedőket, amit a tagállamok és a Frontex hatékonyabb
operatív reagálása és az Europol sikeresebb nyomozása tesz lehetővé. 2014 végén egy konzultációs időszak kezdődött, amikor is egy értesítéstervezetet nyújtottak be az európai adatvédelmi biztosnak, aki adatvédelmi szempontból követi nyomon és értékeli a PeDRA tevékenységeit.
Új parancsnokság 2014 végén a Frontex sikeresen áttelepült a varsói Spire irodakomplexumban lévő új épületébe. A végleges átköltözés nem okozott semmilyen szolgáltatási zavart az Ügynökségnek, mivel a karácsonyi szünet alatt végezték el. A Frontex új épületét úgy tervezték meg, hogy eleget tegyen az Ügynökség jelenlegi tevékenységeire és az elkövetkező tíz évre vonatkozó technikai és szervezeti követelményeinek. Az új épület olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek a korábbi épületben nem álltak rendelkezésre, mint például a megfelelő üléstermek. Az átköltözés abban is segített az Ügynökségnek, hogy javítsa biztonsági rendszereit, nagy adatközpontot hozzon létre, és kibővítse a Frontex Helyzetelemző Központot és a közös elemzési helyiséget. A teljes folyamat 2014 szeptemberében indult és négy hónapig tartott.
19
4. Kapacitásépítés 2014-ben a Frontex igyekezett javítani a Frontex operatív tevékenységeihez szükséges erőforrások megszerzésére használt mechanizmust. A műszaki eszközök és az EBGT állomány fejlesztése és javítása egy folyamatos feladat, amely kiterjed a kirendelt vendégtisztek mechanizmusára, az EBGT-tagok profiljainak felülvizsgálatára, az Opera erőforrás-kezelési alkalmazás javítására és a rendszeres gyorsbeavatkozási gyakorlatok (REX) végrehajtására.
Kirendelt vendégtisztek (SGO) mechanizmusa Miután 2013 decembere és 2014 májusa között második alkalommal tettek közzé felhívást vendégtisztek kirendelésére, 76 különböző profilú vendégtisztet választottak ki, hogy a Frontex által koordinált műveletekben vessék be őket. Az első felhívásban a Frontex 69 kirendelt vendégtisztet vont be, és ezzel egy több mint 170 fős állományt hozott létre. A kirendelt vendégtisztek a tagállamokból érkező határőrök, akiket egy 12 hónapos időszak alatt legfeljebb hat hónapra a Frontexhez rendelnek. A kirendelt vendégtisztek részét képezik az európai határőrcsapatok állományának is. Az általános határőrökkel ellentétben a kirendelt vendégtisztek a nemzeti hatóságaik kifejezett beleegyezése nélkül több helyszínen és műveletben is bevethetők a hat hónapos kiküldetési időszak alatt. A kirendelt vendégtisztekre vonatkozó szabályok bevezetése után két évvel több gyakorlati intézkedést is hoztak az SGOmechanizmus javítására. Ide tartozik a kirendelt vendégtisztek munkacsoportjának létrehozása, amely a döntéshozatali folyamatot hivatott javítani, és teljes körűen alkalmazandóvá teszi azt a kirendelt vendégtisztek sajátos szükségleteire.
VEGA Children 2014-ben a Frontex kilenc európai repülőtéren koordinálta a VEGA Children közös műveletet azzal a céllal, hogy a valós élethelyzetben történő végrehajtás során tesztelje, vizsgálja és értékelje a kézikönyv tervezetét, amely összegyűjti a légi határokon kockázatoknak kitett gyermekek észlelésével és védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokat. A közös művelet arra irányult, hogy támogatást nyújtson a kockázatoknak kitett, kísérővel rendelkező, szétválasztott és kísérő nélküli gyermekek azonosításának eljárásaiban, az átirányítási mechanizmus illetékes hatóságok általi megindításában és a bűnözői hálózatok tevékenységeinek felszámolásában a kézikönyvtervezet standard operatív eljárásai alapján. A közös művelet során 39 olyan esetet jelentettek, amikor gyermekek voltak kockázatoknak kitéve, és ezek közül nyolc esetben indították meg az átirányítási mechanizmust. A kézikönyv gyakorlati iránymutatást nyújt a határőröknek, akik gyakran kulcsszerepet játszanak ezen eljárások kezdeményezésében, valamint a kapcsolódó bűnözői tevékenységek felszámolásában. A kézikönyv tervezetét a bevetett tisztektől és szakértőktől kapott megállapításokat és ajánlásokat figyelembe véve véglegesítik, és 2015 második negyedévében teszik közzé.
A határellenőrzések javítása 2014-ben a Frontex a határellenőrzési kapacitások portfóliójának kiépítésére és javítására, a biztonság növelésére, valamint adatgyűjtés révén a határokon való átutazás megkönnyítésére törekedett. A szárazföldi határellenőrzések operatív gyakorlataival kapcsolatban gyűjtött információkat
20
elemezték és összegyűjtötték az EU szárazföldi határátkelőhelyein végzett határellenőrzések bevált gyakorlatainak aktualizált változatában; a bevált gyakorlatokat a Frontex 2015-ben terjeszti elő. A Frontex megkezdte az EU tengeri kikötőiben végzett határellenőrzések bevált gyakorlatainak azonosítását és összegyűjtését is, amely folyamat harmonizálni fogja a különböző meglévő operatív gyakorlatokat, és hozzáigazítja a létező ellenőrzéseket a nyilatkozattételi követelményekről szóló 2010/65/EU irányelvhez. A harmonizációs folyamatot illetően a 2014-es tevékenységek során folytatódott a szárazföldi határőrizet olyan bevált gyakorlatainak azonosítása, amelyek támogatják és javítják a jelenlegi operatív gyakorlatokat.
Az utaselemzési kapacitás kiépítésére szolgáló keret fejlesztése a tagállamokban A Frontex feltárta, hogy milyen hozzáadott értéke lehet egy utaselemzési modellnek (PAM) azon tagállamok segítésében, amelyek még nem dolgoztak ki ilyen eszközt határellenőrzési kapacitásuk növelésére. A Frontex egy decemberi munkaértekezleten mutatta be a PAM-ot, és értékelni fogja, milyen további munkára lesz szükség ezen a területen.
Európai közös mesterfokozat a stratégiai határigazgatásban (EJMSBM) 2014-ben a stratégiai határigazgatás közös mesterprogramja, amelyet a Frontex hat partneregyetemmel és több mint húsz tagállam határőr-akadémiájával együttműködve dolgozott ki, egy különleges akkreditációs eljáráson, a közös európai értékelésen esett át. Ez az eljárás biztosítja, hogy a program összhangban legyen a konzorcium összes partnerének nemzeti felsőoktatási követelményeivel, és hogy a
közösen odaítélt fokozatot mesterfokozatként ismerjék el minden oktatási rendszerben Európában és máshol. A programot az Európai Akkreditációs Konzorcium (ECA) által meghatározott és EUszerte a közös programok akkreditációs/validálási módszertanának részeként bevezetett kritériumkészlet és normák alapján értékelték. A holland akkreditációs hivatal koordinálta a nemzetközi akkreditációs testületet, amely neves tudósokból, minőségbiztosítási szakértőkből és meghatározott területek szakembereiből állt, akik az Egyesült Királyságból, Hollandiából, Észtországból, Belgiumból, Szlovéniából és Írországból érkeztek. A dokumentumok áttanulmányozását, illetve a fejlesztési csoportok és a konzorciumi partnerek képviselőivel folytatott interjúkat követően a testület akkreditálta a programot, és megállapította, hogy az segíteni fogja a szakmai kompetenciák fejlesztését a határőrizeti ágazati képesítési rendszer (SQF) alapján. Az első mesterképzési tanfolyam szeptemberében kezdődik.
2015
Okmányhamisítás és kockázatértékelés 2014-ben a Frontex közzétette, és mind a tagállamok, mind pedig az Európai Bizottság körében terjesztette a „Document Challenge II” jelentést, amely kiemelte a humán és technikai képességeknek az okmányok eredetiségellenőrzésével kapcsolatos erős és gyenge pontjait, kitért az operatív és technikai sebezhető pontokra, bizonyos területeken pedig javítást és ellenintézkedéseket javasolt a határellenőrzés első vonalában végzett okmányellenőrzés hatékonyabbá és pontosabbá tételére. A dokumentum egy 2013-as gyakorlat során szerzett adatokon alapult, amelynek keretében 42 szakértőt és hét automatikus okmányvizsgáló rendszert tettek próbára, hogy helyesen azonosítják-e a
21
valódi és hamis úti okmányokat. A próbán a portugál SEF (külföldi állampolgárokat és határokat ellenőrző szolgálat), valamint az Egyesült Királyság okmányhamisítással foglalkozó országos egységének, a Holland Királyi Csendőrségnek és a német szövetségi bűnügyi hivatalnak a szakértői vettek részt.
Fenntartható támogatás Görögországnak és Bulgáriának 2014-ben is folytatódott az Attica közös művelet, amelynek keretében 14 tagállamból érkező átvilágítási szakértőket és tolmácsokat vetettek be.
szárazföldi és tengeri határon, Athénban, a bolgár/török szárazföldi határon és Szófiában folyó átvilágítási tevékenységeket, ezzel hatékonyan reagálva a migrációs áramlási útvonalak megváltozására. Emellett a Frontex mindkét országban tanácsadást nyújtott a határőrizeti hatóságoknak olyan kérdésekben, amelyek a harmadik országok nagykövetségein folytatott azonosítási interjúkhoz, a visszatérésre szolgáló légi járatok megszervezéséhez (kereskedelmi járatok, nemzeti és közös visszatérési műveletek), valamint a nemzeti átvilágítási szakértők állományának kiépítéséhez kapcsolódtak.
Az Attica közös művelet Görögországot és Bulgáriát támogatja a visszatérési kapacitások kiépítésében. Az eredményes visszatérési folyamat első lépéseként az Attica közös művelet összehangolta a görög/török
22
5. Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés A nyilvánosság tájékoztatása
Kapcsolatépítés a kutatókkal
2014-ben az újságírók és a civil társadalmi szervezetek rendszeresen megkeresték a Frontexet, hogy információt szerezzenek a Frontex tevékenységeiről, a konkrét műveletekről és a migrációs tendenciákról. Az Ügynökség tájékoztatást nyújtott, interjúkat szervezett és lehetővé tette, hogy a média meglátogathasson különféle műveleti területeket, főként Olaszországban, Görögországban, Bulgáriában, Spanyolországban, Magyarországon és Lengyelországban. Az év során a Frontex több mint 300 médiaorgánum számára segítette elő a műveletekbe való betekintést azáltal, hogy újságírókat vitt a járőrhajók fedélzetére, bevonta őket a műveletekbe, vagy interjúkat szervezett a Frontex által az uniós határokon koordinált műveletekben bevetett tisztekkel. Az év során több hivatalos médiatájékoztatót tartottak Brüsszelben és Rómában.
2014-ben a Frontex tevékenységei iránt nemcsak a média részéről volt nagy az érdeklődés, hanem a polgárok, a kutatók és a diákok részéről is. Az Ügynökség több mint 600 információs megkeresésre válaszolt, és egyéni kutatókkal és diákcsoportokkal tartott találkozóknak adott otthont. A határőr-, rendőr- és diplomáciai akadémiák tantervében továbbra is helyet kapott a Frontexnél tett tanulmányi látogatás. Tavaly a Frontex mintegy 500 kutatót és hallgatót fogadott épületeiben, akik az Ügynökség tevékenységei iránt érdeklődtek.
A tömegmédia érdeklődése az év második felében érte el a csúcspontját, amikor előkészítették és elindították a Triton közös műveletet a Földközi-tenger középső térségében. 2014-ben a Frontex első alkalommal vett igénybe helyszíni sajtótisztviselőket (FPO), akiknek az volt a szerepük, hogy segítséget nyújtsanak a műveleti területekre látogató újságíróknak az interjúk megszervezésében és a szükséges fényképek és videóanyagok beszerzésében. Az FPO-kat válsághelyzetekben vetik be a Frontex által koordinált műveletekben.
Közönségkapcsolatok A Frontex tovább javította online jelenlétét azzal, hogy felhasználóbarátabbá tette hivatalos weboldalát, új tartalmakat tett közzé a Frontex YouTube-csatornáján, és aktívan kommunikált a Határőrök Európai Napjának (ED4BG) Facebook-oldalán. A Frontex „Műveleti ciklus” címmel rövid oktatófilmet is készített, amelyben elmagyarázta az Ügynökség által koordinált közös műveleteket. A Határőrök Európai Napján, a tagállamok és schengeni társult országok határőreit ünneplő éves eseményen több mint 700 vendég gyűlt össze, akik a tengeren végzett kutatás és mentés, a hasznos technológiák, az integrált határigazgatás és a vészhelyzeti tervezés kérdéseit vitatták meg.
23
Az ED4BG kiállítói között 28 ország 39 nemzeti hatósága volt jelen. Bemutatkoztak a határőr-akadémiák, a Frontex alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fóruma és a határigazgatással kapcsolatos uniós finanszírozású kutatási projektek is.
kapott, ahol emberkereskedelemről szóló dokumentumfilmeket mutattak be. A közönség részt vett a vetítéshez kapcsolódó vitában, és lehetősége nyílt meghallgatni és megkérdezni a La Strada Polska, a lengyel határőrség és a Frontex képviselőit.
2014-ben interaktív szemináriumot szerveztek Bukarestben „Úton az ED4BG” címmel, amelyet a határigazgatási kockázatelemzésnek szenteltek. A szemináriumon mintegy 100 hallgató vett részt, akiknek lehetőségük nyílt arra, hogy többet megtudjanak az adott témáról, és kérdéseket tegyenek fel a Frontex szakértőinek. Emellett a szemináriumot élőben közvetítették az ED4BG weboldalán, ahol a csevegőfunkció segítségével a nagyközönség is részt vehetett a vitában. A közönségkapcsolati események részeként a Frontex hivatalos partnere lett a Varsóban megrendezésre kerülő Planete+ Doc dokumentumfilmfesztiválnak. A Frontex Borderlands (Határvidékek) címmel külön filmszekciót
A Frontex képviselői részt vettek a nemzetközi szervezetek és nem kormányzati szervezetek által a migráció témájával és a Frontex szerepével kapcsolatban szervezett üléseken és vitákon is. Ilyen eseményekre került sor Németországban, Franciaországban, Olaszországban és Hollandiában is. A Frontex egy könyvet is kiadott „Twelve Seconds to Decide” (Döntés tizenkét másodpercben) címmel. A könyv érthető nyelvezettel és magyarázatokkal, egy szélesebb közönséget megszólítva mutatja be a Frontex tevékenységeit és az előtte álló kihívások teljes körét.
24
6. Alapvető jogok A Frontex alapjogi tisztviselője 2014-ben az alapjogi tisztviselő arra összpontosította erőfeszítéseit, hogy létrehozza az alapvető jogok hatékony nyomonkövetési mechanizmusát a Frontex tevékenységei számára. Az Ügynökség fontos lépéseket tett jelentéstételi és nyomonkövetési mechanizmusainak megerősítésére a Frontex által koordinált tevékenységekben előforduló minden incidensben, különös tekintettel az alapvető jogok megsértésének feltételezett eseteire. Az alapjogi tisztviselő megvizsgálta az Ügynökségen belül az alapvető jogok feltételezett megsértésére vonatkozó bejelentések megtételére, nyomon követésére és kezelésére rendelkezésre álló belső eljárásokat, és a nyomonkövetési rendszer átfogó koncepciójára tett javaslatot annak érdekében, hogy a jelenlegi eljárások összehangoltabb és koherensebb módon működjenek, és hatékonyabbá váljanak.
és szárazföldi műveleteket, és rendszeresen részt vett a közös visszatérési műveletekben is. Ha megismerjük, hogy hol vannak hiányosságok, akkor ajánlásokat lehet tenni azok kezelésére, és világos utasításokat és iránymutatásokat lehet kidolgozni a jövőben a Frontex által koordinált műveletekre és tevékenységekre. A közös visszatérési műveletek esetében a végrehajtás során végzett megfigyelés, illetve a bevált gyakorlatok azonosítása azzal a céllal történik, hogy az alapvető jogok jobban érvényesíthetők legyenek a műveletek során. Ide tartozik a visszatérő személyek egészségügyi állapotának, illetve a gyermekekkel beszálló családokat érintő kockázatoknak a megfelelő mérlegelése is. A tengeri határok őrizetéről szóló rendelet elfogadása után az alapjogi tisztviselő jelentős figyelmet fordított arra, hogy megfelelő alapjogi rendelkezéseket építsenek be a közös tengeri műveletek operatív terveinek megszövegezése során.
Az alapjogi eljárások és gyakorlatok hiányosságait azonosító átfogó rendszer eredményeként jobb tájékoztatás nyerhető arról, hogy a gyakorlatban miként tartják tiszteletben az alapvető jogokat. Minden tagállam, és különösen a Frontex által koordinált közös műveletek helyszínéül szolgáló tagállamok elkötelezettsége döntő szerepet játszik abban, hogy az intézkedésekről a kialakított információs csatornákon megfelelően tájékoztassák az Ügynökség érintett személyzetét, beleértve az alapjogi tisztviselőt is, biztosítva a Frontex által koordinált tevékenységek átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
Az alapjogi tisztviselő közreműködött a VEGA Children kézikönyv kidolgozásában is, amely összegyűjti a légi határokon kockázatoknak kitett gyermekek észlelésével és védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokat, valamint részt vett e bevált gyakorlatok kísérleti végrehajtásában. A kísérleti projektet a konzultatív fórum tagjai is támogatták. Újdonság volt a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek szakértőinek részvétele a határokon kockázatoknak kitett gyermekek azonosítására irányuló közös műveletekben, ami az év egyik döntő eseményének számított az operatív kapacitások alapjogi szemléletű stratégiai fejlesztését illetően.
A hatékony nyomonkövetési rendszer általános kialakításában nyújtott támogatáson túl az alapjogi tisztviselő elvégezte saját nyomonkövetési és jelentéstételi tevékenységeit is. 2014-ben az alapjogi tisztviselő meglátogatta a kiválasztott tengeri
2014-ben az alapjogi tisztviselőt bevonták az EUROSUR-kézikönyv alapjogi szempontjainak kidolgozásába is azzal kapcsolatban, hogy a rendszer milyen hatást gyakorolhat az alapvető jogokra. Ezt a munkát az EU Alapjogi Ügynökségével (FRA) szorosan egyeztetve végezték el.
25
Az alapjogi tisztviselő bevett gyakorlatává vált, hogy részt vesz a Frontex által koordinált közös műveletek résztvevőinek tartott, bevetés előtt eligazításokon, hogy tájékoztassa őket az Ügynökség megbízatásának alapjogi szempontjairól. 2014-ben az alapjogi tisztviselő részt vett a közös visszatérő műveletek vezető kísérőinek tartott képzésen, hogy értékelje a nyomonkövetési eszközökkel kapcsolatos igényeket az ilyen típusú műveletek során, valamint visszajelzést adjon az érintett alapjogi szempontokról. Az alapjogi tisztviselő támogatta azokat a kezdeményezéseket is, amelyek során a Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ (ICMPD) visszatoloncolást nyomon követő, Bizottság által finanszírozott projektje (FReM) keretében képzést nyújtottak a közös visszatérési műveletek ellenőreinek e műveletek alapjogi vonatkozásairól. Az alapjogi tisztviselő és más Frontexszakértők szorosan együttműködtek az EASOval annak érdekében, hogy a menekültügyi eljárásokról szóló, 2013. júniusi 2013/32/EU irányelvvel összhangban hatékonyabbá tegyék a határőrségtől a menekültügyi hatóságokhoz történő átirányítás eljárásait.
Konzultatív fórum Az alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórum szakértői támogatást és tanácsadást nyújtottak számos tematikus területen, különösen a képzések, a műveletek és a stratégiai tervezés terén. A stratégiai tervezés területén a konzultatív fórum ajánlásokat fogalmazott meg a Frontex 2015-ös ideiglenes munkaprogramtervezetéhez, valamint a Frontex stratégiájához és 2015–2018-as többéves tervéhez.
A konzultatív fórum tagjai támogatták a Frontex képzési egységét a stratégiai határigazgatás közös mesterprogramja alapjogi moduljának kidolgozásában és véglegesítésében. A konzultatív fórum ajánlásainak többsége immár visszaköszön a modul véglegesen elfogadott változatában. A konzultatív fórum képzési munkacsoportja rendszeres egyeztetést kezdeményezett a Frontex képzési egységével. 2014-ben a Frontex igénybe vette a konzultatív fórum támogatását operatív tevékenységeiben, különösen a közös visszatérési műveletek terén. A fórum aktívan részt vett a közös műveletekben részt vevő tiszteknek szóló belső iránymutatások felülvizsgálatában is, mégpedig azáltal, hogy érvényesítette az alapjogi szemléletet, és tájékoztatást adott a harmadik országokban uralkodó emberi jogi helyzetről. Arra is felkérték a konzultációs fórumot, hogy működjön közre a VEGA Children kézikönyv, valamint a 2014-es VEGA Children közös művelet kidolgozásában, amely a kézikönyvben foglalt előírások működőképességének és hasznosságának tesztelésére szolgált. A közös műveletekben a határellenőrzés realitásainak jobb megértése érdekében a konzultációs fórum küldöttsége 2014 szeptemberében látogatást tett a bolgár-török határon. A konzultációs fórum júliusban teszi közzé első éves jelentését. A munka első éve alapján a konzultációs fórum javaslatot terjesztett az igazgatótanács elé a konzultációs fórum munkamódszereinek felülvizsgálatára. Az igazgatótanács elfogadta a fórum üléseinek számára és hatókörére vonatkozó módosításokat (pl. szélesítette azok hatókörét, hogy az igazgatótanács képviselői eredményesebben vehessenek részt az üléseken), és egy évről két évre hosszabbította meg a fórum elnökének megbízatását.
26
7. Belső kommunikáció, etika és feddhetetlenség Alapjogi képzés Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) közötti szoros együttműködés eredményeként, valamint az alapjogi tisztviselő támogatása mellett kidolgozták a Frontex személyzetének szóló alapjogi alapképzés koncepcióját. Ez az alapjogi képzés a Frontex-rendeletből adódó követelmény. A kétnapos alapjogi alapképzés a Frontex valamennyi alkalmazottja számára kötelező. Az első kísérleti képzés, valamint a 2013-ban ezt követően megszervezett három képzés után 2014-ben négy képzésre került sor. Valamennyi képzést külső alapjogi szakértők tartottak. A képzésben eddig összesen 138 Frontex-alkalmazott részesült. A képzés három célt tűzött ki: tudás, készségek és hozzáállás. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak tisztában kell lenniük az alapvető jogok alapjaival és elveivel, képeseknek kell lenniük az emberi jogi szempontokat saját munkaterületükön alkalmazni, illetve az „emberi jogi elemzési eszköz” segítségével átültetni a gyakorlatba, és
ezáltal a munkájuk fontos részeként elismerni azokat. Belső kommunikáció Az év során minden alkalmazott számára tartottak olyan közérdekű témákkal kapcsolatos tájékoztatókat, mint a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférés, a csalás elleni politika és a visszaküldés tilalmának kötelező alkalmazása a Frontex által koordinált műveletekben. Emellett a személyzet tagjai munkaebédeken informális prezentációkat tartottak, ahol információkat és tapasztalatokat osztottak meg a Frontex különböző tevékenységi területeiről, és tájékoztattak a projektek állásáról. Ezekre a népszerű eseményekre havonta kétszer, ebédidőben került sor. A havonta megjelenő elektronikus belső hírlevél, a FrontexINFORMER továbbra is irányadó információforrásként szolgált az ügynökségi fejleményekkel kapcsolatban, és fórumot biztosított a hírek és információk Frontex-alkalmazottak közötti megosztására.
27
8. A költségvetési és személyzeti kérdések összefoglalása
A Frontex 2014. évi munkaprogramjában jelzett tevékenységekre vonatkozó 89,2 millió eurós eredeti költségvetés egy mind a pénzügyi, mind pedig az emberi erőforrások tekintetében zéró növekedésű éven alapult.
Az igazgatótanács 2014. október 22-én módosító költségvetést fogadott el további 4,2 millió euróról, így az év végleges költségvetése 93,4 millió eurót tett ki. Erre a költségvetésmódosításra azért volt szükség, hogy a Triton közös művelet végrehajtásának támogatása érdekében megerősítsék az Ügynökség kapacitásait. Ezt a Frontex által koordinált műveletet 2014 szeptemberének végén
fogadták el a Frontex, az olasz hatóságok és a Bel- és Igazságügyi Főigazgatóság közötti konzultációsorozatot követően, amely választ kívánt adni a Földközi-tenger középső térségében 2014 során bekövetkezett intenzív migrációs áramlásra.
2014. december 31-ig az Ügynökség előirányzatainak 99%-át kötötte le, és kifizetési előirányzatainak 69%-át használta fel. A 2014-re vonatkozó előirányzatok tényleges végső felhasználási aránya ennél nagyobb lesz, mivel a Frontex az átvitt előirányzatokkal összefüggésben 2015. december 31-ig teljesíthet kifizetéseket.
28
1. ábra – A költségvetés 2010 és 2014 közötti alakulása 120 000
Euro thousands
100 000
80 000
60 000
40 000
27,3%
20 000
-24,2%
4,9%
-0,6%
92 847
118 187
89 578
93 950
93 411
2010
2011
2012
2013
2014
0 Year (% indicate year to year budget change)
EN Euro thousands Year (% indicate year to year budget change)
Általános költségvetés
A 2014-es költségvetés felosztásában jól tükröződik az operatív tevékenységek előtérbe helyezése. Az operatív és az igazgatási címek közötti felosztási arány 65:35.
2014-től a Frontex megkezdte a tevékenységalapú költségvetés-tervezés (ABB) végrehajtását. Az alapvető igazgatási szintű tevékenységeket az
HU Ezer euró Év (a %-os érték a költségvetés éves változását jelzi)
igazgatótanács hagyta jóvá, ami a közvetlen és közvetett költségek elosztásának alapját képezi. A 2014. évi, ABB-n alapuló költségvetés végrehajtása azt mutatta, hogy a humán és pénzügyi erőforrások 79%-a közvetlenül hozzárendelhető az alapvető operatív tevékenységekhez. Az ABB célja, hogy mindazt a humán és pénzügyi erőforrást, amely egy adott tevékenység végrehajtásához szükséges, ahhoz a tevékenységhez rendeljék hozzá. Az Ügynökség felismerte az ABB szerinti megközelítésben rejlő lehetőséget, amellyel javíthatja erőforrás-felhasználását és teljesítménykezelését.
29
2. ábra – A költségvetés szokásos felosztása
3. ábra – Az ABB szerinti felosztás
21%
79%
Direct costs
EN Staff Other Administrative Operational activities Direct costs Indirect costs
Operatív költségvetés
Az alábbi diagram szerint a 60,5 millió EUR összegű 2014-es operatív költségvetésből a rendelkezésre álló források 77%-át kötötték le közös műveletekre (szárazföldi, tengeri, légi határok és visszatérési együttműködés). A pénzeszközök ezen elosztása a
Indirect costs
HU Alkalmazottak Egyéb igazgatási kiadások Operatív tevékenységek Közvetlen költségek Közvetett költségek
Frontex igazgatótanácsa által elfogadott munkaprogramon alapul. Emellett a 2014 októberében elfogadott költségvetés-módosítás összegét a Földközi-tenger középső térségében folyó operatív tevékenységek megerősítéséhez rendelték.
30
4. ábra – A végleges operatív költségvetés felosztása
EN Land borders Sea borders Air borders Return co-operation Risk analysis & Frontex Situation Centre
EUROSUR Training & Research & Development Pooled Resources Misc. operational activities Supporting operational activities
A 2014. évre átvitt, 2013. évi előirányzatok felhasználása A 2014-es pénzügyi év lezárásáig a Frontexnek sikerült felhasználnia a 2013-as kifizetési előirányzatok jelentős részét. A 2013-ról 2014-re átvitt teljes összegből 28,9 millió eurót fizettek ki 2014-ben, míg 2,8 millió eurót törölni kellett. A törlések fő oka az volt, hogy a szerződéseket nem hajtották végre, vagy pedig az, hogy a támogatások
HU Szárazföldi határok Tengeri határok Légi határok Visszatérési együttműködés Kockázatelemzés és Frontex Helyzetelemző Központ EUROSUR Képzés, kutatás és fejlesztés Egyesített erőforrások Különböző operatív tevékenységek Támogató operatív tevékenységek
kedvezményezettjei alacsonyabb összegeket igényeltek, mint ahogy azt az operatív tevékenység kezdetén megbecsülték. Ennek ellenére a 2013-ban a Frontex rendelkezésére bocsátott előirányzatok teljes költségvetési felhasználása 95%-ot ért el.
31
Közbeszerzés Az Ügynökség költségvetése végrehajtásának egy része közbeszerzési eljárások lebonyolításához, azaz termékek és szolgáltatások ajánlattevőktől való megvásárlásához kapcsolódik. Hangsúlyozni kell, hogy a Frontex nem szervezi ki egyik operatív tevékenységét sem. 2014 végén az Ügynökség új épületbe költözött, ami miatt számos közbeszerzési
eljárást folytattak le az Ügynökség új épületébe szükséges IKT-eszközökre vagy bútorokra vonatkozóan. 2014-ben összesen 1087 közbeszerzési eljárást folytattak le vagy ajánlattételi felhívások kiírásával, vagy pedig az Ügynökség vagy a Bizottság által megkötött keretszerződések felhasználásával.
5. ábra: Közbeszerzési eljárások 1%
5%
Open tenders
Negotiated procedures with 3 candidates
32% 26%
Negotiated procedures with 1 candidate
Exceptional negotiated procedures
1%
Procedures under framework contracts
2%
Other (contracts with/of EU institutions and other procedures)
33%
EN Open tenders Negotiated procedures with 3 candidates Negotiated procedures with 1 candidate Exceptional negotiated procedures Procedures under framework contracts Other (contracts with/of EU institutions and other procedures
Payment against invoice (below 1000 EUR)
Payment against invoice (below 1000 EUR)
HU Nyílt közbeszerzési eljárások Tárgyalásos eljárás 3 jelölttel Tárgyalásos eljárás 1 jelölttel Rendkívüli tárgyalásos eljárások Eljárások keretszerződések alapján Egyéb (szerződések uniós intézményekkel, uniós intézmények szerződései és egyéb eljárások) Kifizetések számla ellenében (1000 EUR alatt)
32
Humán erőforrások
Munkaerő-felvétel Más uniós ügynökségekhez és intézményekhez hasonlóan a Frontex vállalta azt a célkitűzést, hogy öt év alatt (2014-től 2018-ig bezárólag) 5%-kal csökkenti az Ügynökség által alkalmazott ideiglenes tisztviselők számát. A kért csökkentés ellenére továbbra is jelentős a munkaerő-felvétel az Ügynökségnél, főként a személyzet nagymértékű rotációja miatt. 2014-ben 46 új alkalmazottat vettek fel. Harminc munkaerő-felvételi eljárást indítottak el, ebből 13 kerül véglegesítésre 2015-ben. A Frontex ügyvezető igazgatójának kiválasztási eljárását az igazgatótanács 2014. november 26-i 25/2014. sz. határozata véglegesítette, amely alapján Fabrice Leggerit nevezték ki új ügyvezető igazgatónak. A Frontex-egységek személyzetét különböző bontásokban bemutató táblázatokat, valamint az ideiglenes alkalmazottak, szerződéses alkalmazottak és kirendelt nemzeti szakértők számát a K. és L. melléklet tartalmazza. Azokon a területeken, ahol további támogatásra volt szükség, továbbra is egy külső vállalat nyújtott ideiglenes munkaerőt. 2014-ben 14 ideiglenes
munkavállaló dolgozott az Ügynökségnek rövid távú szerződések keretében.
Munkaerő-fejlesztés és képzés 2014-ben a személyzet tagjai számára a következő képzéseket biztosították: −
nyelvi tanfolyamok uniós nyelveken (20 képzés);
−
alapjogi képzés (4 képzés);
−
önértékelési képzés az éves teljesítményértékelés keretében (6 képzés).
Hatvanhét egyéb képzési tanfolyamot szerveztek, többek között 60 speciális képzést például a biometrikus adatokról, az uniós közszolgálati törvényről és az uniós közbeszerzés reformjáról. A 2014-es átsorolás eredményeképpen 15 ideiglenes alkalmazottat minősítettek át magasabb fokozatba; az L. melléklet számadatai őket is tartalmazzák.
33
9. Mellékletek A. melléklet: Az igazgatótanács tagjainak felsorolása Ország
Név
Beosztás/rang
Intézmény
Ausztria
Robert Strondl
Az operatív ügyek osztályának vezetője Vezérőrnagy
Belügyminisztérium
Belgium
Herbert Veyt
Műveleti igazgató Rendőrfőkapitány
Szövetségi Rendőrség
Bulgária
Zaharin Penov
Főigazgató Főbiztos
A Határrendőrség Főigazgatósága
Horvátország
Zlatko Sokolar
A Határrendőrség Főigazgatóságának vezetője
Belügyminisztérium
Ciprus
Glykerios Leontiou
Az Idegenrendészeti és Bevándorlási Egység A. Főfelügyelőségének parancsnoka
Ciprusi Rendőrség
Tomáš Tuhý hivatali utódja:
A rendőrség elnökhelyettese Ezredes
Martin Vondrášek
A rendőrség elnökhelyettese Ezredes
Dánia
Richard Østerlund la Cour
Főfelügyelő
Dán Nemzeti Rendőrség
Észtország
Rando Kruusmaa
Főigazgató-helyettes Alezredes
Rendőrség és Határőrizeti Tanács
Matti Möttönen, hivatali utódja:
A Finn Határőrség helyettes vezetője Ellentengernagy
Csehország
A Cseh Köztársaság Rendőrfőkapitánysága
Finnország
Finn Határőrség Ilkka Laitinen
Dandártábornok
François Lucas hivatali utódja:
Bevándorlási igazgató
Franciaország
Németország
Belügyminisztérium Benoît Brocart
Bevándorlási igazgató
Ralf Göbel
A Frontex Igazgatótanácsának elnöke, főigazgatóhelyettes
Szövetségi Belügyminisztérium A szövetségi rendőrségi ügyek főigazgatósága
34
Alexandros Denekos hivatali utódja:
Az Idegenrendészeti Részleg igazgatója A rendőrség dandártábornoka
Görögország
Görög Rendőrség Alexandros Soukoulis
A rendőrség dandártábornoka
Magyarország
Halmosi Zsolt
Vezérőrnagy A Rendészeti Főigazgatóság főigazgatója
Országos Rendőr-főkapitányság
Írország
John O`Driscoll
Hivatalvezető Nyomozati főfelügyelő
A Garda Nemzeti Bevándorlási Hivatala (GNIB)
Olaszország
Giovanni Pinto
A Központi Bevándorlási és Határrendészeti Igazgatóság központi igazgatója
Belügyminisztérium
Lettország
Normunds Garbars
Az Állami Határőrség vezetője Tábornok
Állami Határőrség
Litvánia
Vainius Butinas
Az Állami Határőrszolgálat parancsnoka
Állami Határőrszolgálat
Luxemburg
Thierry Fehr
Igazgató
Nemzeti Repülőtéri Rendőrségi Egység
Málta
Neville Xuereb
Főfelügyelő
Máltai Rendőrség, Különleges Csoport
Hollandia
J. A. J Hans Leijtens
Parancsnok Altábornok
A hollandiai Royal Marechaussee
Lengyelország
Dominik Tracz
A Határőrség főparancsnoka Vezérőrnagy
Lengyel Határőrség
Portugália
Manuel Jarmela Palos
Országos igazgató
Idegenrendészeti és Határőrizeti Szolgálat
Románia
Ioan Buda
Főfelügyelő
A Román Határrendőrség Főfelügyelősége
Szlovákia
Ľudovít Bíró
Igazgató
Rendőr-főkapitányság, Határés Idegenrendészeti Iroda
Szlovénia
Marko Gaŝperlin
A Frontex igazgatótanácsának elnökhelyettese Aligazgató Rendőr-főfelügyelő
Belügyminisztérium Általános Rendőrségi Igazgatóság
Spanyolország
Emilio Baos Arrabal
Főbiztos
Nemzeti Rendőrség
Svédország
Sören Clerton
Helyettes biztos Részlegvezető
Nemzeti nyomozó iroda/központi határigazgatási részleg
35
Egyesült Királyság
Paul Morgan
A déli területekért és Európáért felelős igazgató
Sigrídur Björk Gudjónsdóttir hivatali utódja:
Körzeti biztos
Izland
Határőrség (Belügyminisztérium)
Sudurnes rendőrségi körzet Ólafur Helgi Kjartansson
Körzeti biztos
Stein Ulrich hivatali utódja:
Főtanácsadó
Jan Eirik Thomassen
Nemzeti rendőrbiztos-asszisztens
Héribert Wider
Alezredes
Mario Büchel hivatali utódja:
A biztonsági és illegális kereskedelemmel foglalkozó részleg vezetője
Nemzeti Rendőrségi Igazgatóság
Norvégia
Svájc
Svájci Határőrség
Lichtenstein
Európai Bizottság
Nemzeti Rendőrség Uwe Langenbahn
Helyettes vezető
Stefano Manservisi hivatali utódja:
Főigazgató
Matthias Ruete
Főigazgató
Belinda Pyke
Migrációért és határokért felelős igazgató
Belügyi Főigazgatóság Európai Bizottság
36
B. melléklet: A 2014-ben elfogadott igazgatótanácsi határozatok felsorolása 01
Az Igazgatótanács határozata a Frontex pénzügyi szabályzatáról
2014. január 8.
02
Az Igazgatótanács határozata a 2014. évi munkaprogram és a 2014. évi 2014. február 14. költségvetés elfogadásáról
03
Az Igazgatótanács határozata a dokumentumokhoz való nyilvános hozzáférésrıl
2014. február 19.
04
Az Igazgatótanács határozata Írországnak a Frontex által koordinált operatív tevékenységekben való részvételre és az azokhoz való pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmérıl
2014. március 19.
05
Az Igazgatótanács határozata az Egyesült Királyságnak a Frontex által koordinált operatív tevékenységekben való részvételre és az azokhoz való pénzügyi hozzájárulásra irányuló kérelmérıl
2014. március 19.
06
Az Igazgatótanács határozata a mőszaki eszközökre vonatkozó szabályok elfogadásáról, beleértve a 2015-ben a Frontex által koordinált operatív tevékenységek céljából bevetendı mőszaki eszközök teljes minimális számát (OMNTE)
2014. március 26.
07
Az Igazgatótanács határozata a Frontex 2013. évi általános jelentésének elfogadásáról
2014. március 27.
08
Az Igazgatótanács határozata a Frontex 2015–2018 közötti idıszakra szóló stratégiájának és többéves tervének elfogadásáról
2014. április 10.
09
Az Igazgatótanács határozata az operatív tevékenységek egységköltségeinek elfogadásáról
2014. május 7.
10
Az Igazgatótanács határozata a Frontex 2015 és 2017 közötti idıszakra szóló többéves személyzetpolitikai tervének elfogadásáról
2014. május 20.
11
Az Igazgatótanács határozata a 2013. évi éves tevékenységi jelentés Igazgatótanács általi elemzésének és értékelésének elfogadásáról
2014. május 20.
12
Az Igazgatótanács határozata a Bizottság egyes személyzeti végrehajtási szabályainak értelemszerő alkalmazásáról
2014. május 21.
13
Az Igazgatótanács határozata a konzultatív fórum 2013. évi éves jelentésének bemutatásáról
2014. június 23.
14
Az Igazgatótanács határozata az Igazgatótanács 2013. évre vonatkozó végleges beszámolóval kapcsolatos véleményének elfogadásáról
2014. június 26.
37
15
Az Igazgatótanács határozata a Frontex munkaprogramjának (N1) és a 2014. július 17. Frontex 2014. évi költségvetésének (N1) módosításáról
16
Az Igazgatótanács határozata a Frontex pénzügyi szabályzatának végrehajtási szabályairól
2014. augusztus 19.
17
Az Igazgatótanács határozata az Igazgatótanácsnak benyújtott, a nem minısített érzékeny információkkal kapcsolatos belsı utasítások kiadására vonatkozó hatáskör alkalmazásáról szóló DED-jelentés jóváhagyásáról
2014. augusztus 26.
18
Az Igazgatótanács határozata az eltérésekre és az Európai Bizottság bizonyos végrehajtási szabályai személyzeti szabályzatra való alkalmazásának mellızésére vonatkozó kérelem engedélyezésérıl
2014. szeptember 11.
19
Az Igazgatótanács határozata a Frontex konzultatív fórum munkamódszereinek, valamint a konzultatív fórum számára történı információtovábbítás részletes szabályainak felülvizsgálatáról
2014. szeptember 24.
20
Az Igazgatótanács határozata az Igazgatótanács 2015. évi ülései tervezett idıpontjainak elfogadásáról
2014. szeptember 24.
21
Az Igazgatótanács határozata az ügyvezetés éves teljesítményértékeléséhez jelentést tevı tisztviselık kinevezésérıl
2014. szeptember 25.
22
Az Igazgatótanács határozata a Gil Arias Fernandez úr számára az ügyvezetıi igazgatói tisztségre való ideiglenes kinevezésének idıtartamára nyújtott kiegészítı juttatás biztosításáról
2014. szeptember 25.
23
Az Igazgatótanács határozata az Európai Bizottság munkaidıre vonatkozó végrehajtási szabályaitól való eltérésekre irányuló kérelem engedélyezésérıl
2014. szeptember 25.
24
Az Igazgatótanács határozata a Frontex 2014. évi munkaprogramjának (N2) és a Frontex 2014. évi költségvetésének (N2) módosításáról
2014. október 22.
25
Az Igazgatótanács határozata az ügyvezetı igazgató kinevezésérıl
2014. november 26.
26
Az Igazgatótanács határozata a költségvetéssel és elszámolásokkal foglalkozó állandó igazgatótanácsi munkacsoport létrehozásáról
2014. november 27.
38
C. melléklet: 2014-ben a külső határokon tapasztalható helyzet 2014-ben több mint 280 000 illegális határátlépést derítettek fel, ami új rekordot jelentett. Ez a szám kétszerese volt a korábbi csúcsnak, amikor is 2011-ben, az arab tavasz évében 140 000 illegális határátlépést észleltek. Az EU külső határait illegálisan átlépő migránsok eddig példa nélküli számának fő oka a szíriai polgárháború és a térség többi országában kialakult bizonytalan helyzet, ideértve az Iszlám Állam néven ismert militáns szervezet felemelkedését is. A térség második világháború óta legsúlyosabb menekültválságához ezenkívül hozzájárult az iraki válság, valamint Líbiában a működőképes kormány hiánya. Az EU külső határain felderített migránsok minden eddigit meghaladó száma számos következménnyel járt a határ-ellenőrzési hatóságok és az EU belső biztonságára nézve. 1) A legtöbb felderített irreguláris migránsról a Földközi-tenger középső medencéjében folyó kutatási és mentési műveletek részeként számoltak be. A határ-ellenőrzési hatóságok emberek ezreinek életét mentették meg 2014-ben. Sajnos nem mindenkit tudtak megmenteni, mivel az illegális határátlépésben segítséget nyújtók egyre gyakrabban szállítják nem biztonságos, túlzsúfolt hajókon a migránsokat, így a tengerparti uniós államok kutatási és mentési egységei kapacitásaik határán működtek. 2) Mivel ugrásszerűen megnőtt az EU-ba belépni szándékozók száma, új elkövetési módok jöttek létre. Szeptember óta a Frontex azt figyelte meg, hogy egyre gyakrabban nagy teherhajókat használnak arra, hogy közvetlenül a török partokról Olaszországba szállítsák a migránsokat. Ez a szervezett bűnözői csoportok számára több millió eurós üzletet jelentő tevékenység valószínűleg megjelenik majd a Földközi-tenger középső térségében is. Egy másik aggasztó trend, hogy egyre többször próbálnak szándékosan kereskedelmi hajókat bevonni a migránsok megmentésébe. Ez arra sarkallta a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetet (IMO), hogy hangot adjon a kereskedelmi hajózási ágazat azzal kapcsolatos aggályainak, hogy bevonják őket a mentési műveletekbe. 3) A határokat illegálisan átlépő migránsok rekordszáma miatt az erőforrások legnagyobb
részét az azonnali ellátásukra fordították, és nem az átvilágításukra és az alapadataik, például az állampolgárságuk kiderítésére. Ebből adódóan az EU-ba érkezés után számos migráns folytatta útját más tagállamokba, növelve ezzel az illegálisan az EU-ban tartózkodó személyek mozgását. Belépési pontok Az illegális határátlépések számának növekedése 2014-ben nem egyenletesen oszlott meg minden határszakaszon. Három fő belépési pont állapítható meg: 1) A Földközi-tenger középső térsége: A 2014es éves összesítést tekintve a Földközi-tenger középső medencéjén áthaladó útvonalon felderített illegális határátlépések tették ki az összes felderített határátlépés legnagyobb arányát (170 664, az összes 60%-a). 2013-hoz képest ez négyszeres növekedést jelentett a felderített határátlépések számában. A migránsok többsége Líbiából indult el, ahol a segítőik továbbra is kihasználják, hogy nincsenek bűnüldözési kapacitások az indulásuk megakadályozására. A legtöbb határátlépést júniusban derítették fel, azonban a felderítések száma az év utolsó hónapjaiban továbbra is jóval magasabb, mint a korábbi években, ami arra enged következtetni, hogy sokkal több migráns érkezhet tavasszal. 2) A Földközi-tenger keleti térségében felderített határátlépések száma szintén nőtt, a 2013-as 25 000-ről 2014-ben közel 51 000re. 2013-mal szemben, amikor a felderítések megoszlottak a szárazföldi és tengeri határok között, most a felderített határátlépések mintegy 85%-át (mintegy 43 000-t) az Égeitengerről jelentették. Az égei-tengeri útvonalon tapasztalt ugrásszerű növekedés azt jelentette, hogy a korábbi évekhez képest több térségből keltek útra és több szigeten értek partot migránsok, nagy nyomás alá helyezve a határőrizeti kapacitásokat. Számos esetben sok migránst valójában nem a tengeren észleltek, hanem csak akkor, amikor már elérték a szárazföldet. 3) Immár az egymást követő második évben nőtt jelentősen a nyugat-balkáni térségben felderített határátlépések száma: a 2012-es 6 391-ről 2013-ban 19 951-re, majd 2014-ben
39
43 357-re. Ezzel a nyugat-balkáni útvonal eseteinek száma az Égei-tengeren felderített határátlépésekhez hasonlítható. Bár a nyugatbalkáni útvonalon több határszakasz is van, lényegében az összes felderített esetet (97%) a Magyarország és Szerbia közötti zöldhatáron jelentették. A külső határok más szakaszaira időnként nagy nyomás nehezedett, mértéke azonban kisebb volt. A Földközi-tenger nyugati térségében felderített esetek száma 15%-kal nőtt (7 842 a 2013-as 6 838-hoz képest), főként Melilla, a marokkói spanyol enklávé szárazföldi határán. Az Albánia és Görögország közötti körkörös migráció állandó szinten maradt (mintegy 8 800 felderített eset 2014ben). Hasonló stabil tendenciáról számoltak be a keleti szárazföldi határokon (1275 felderített határátlépés).
keleti térségén áthaladó útvonalon (ahol is főként a Kelet-Égei-tengeren kelnek át Görögországba), majd ismételten a nyugatbalkáni útvonalon a magyar-szerb szárazföldi határon (összesen 8 342) észleltek afgánokat. A Szerbia és Magyarország közötti szárazföldi határon illegálisan átkelő koszovói állampolgárok felderített eseteinek száma ugrásszerűen megnőtt, összesen több mint 22 000 felderített határátlépést regisztráltak 2014-ben (szemben a 2013-as 6 129-cel). Ez a tendencia legalábbis részben azzal a koszovói lakosság körében terjedő szóbeszéddel volt összefüggésben, hogy Franciaország azon döntése nyomán, hogy leveszi Koszovót a biztonságos országok nemzeti listájáról, egyszerűbbé válik a menedékjog megszerzése ebben a tagállamban. Egyéb mutatók
Fő állampolgárságok Az állampolgárságot tekintve a szírek képviselték az EU-ba 2014-ben érkező irreguláris migránsok teljes számának 28%-át (79 169). A szírek szerepeltek az első helyen más tényezők tekintetében is, különösen a menedékkérelmek számában, ami jól tükrözi a borzalmas szíriai helyzetet és a szír menedékkérők kétségbeesett állapotát. A szírek túlnyomó többsége azonban nem a belépés helye szerinti tagállamban kért menedékjogot (főként Olaszországban és Görögországban), hanem elsősorban Németországban és Svédországban. Rekordszámban derítettek fel eritreai állampolgárokat is (több mint 34 600-at, szemben a 2013. évi 11 300-zal). Ők főként Líbián keresztül érkeztek, a Földközi-tenger középső térségén áthaladó útvonalon. A szírekhez hasonlóan nem a belépés helye szerinti tagállamokban kértek menedékjogot, hanem inkább továbbhaladtak más tagállamokba. A Frontex közös kikérdező csapatai által gyűjtött információk szerint sok eritreai egy ideig Líbiában élt, azonban az elszenvedett erőszak miatt úgy döntöttek, hogy elindulnak Olaszországba. Más eritreaiak azt állították, hogy 2014 áprilisában utasították ki őket Izraelből, amikor az ottani hatóságok nem hosszabbították meg a tartózkodási engedélyüket. Az afgánok által elkövetett, felderített határátlépések száma a 2013-as 9 500-ról mintegy 22 000-re nőtt. A Földközi-tenger
Az egyéb mutatók között mind százalékosan, mind számszerűen a legnagyobb növekedést a menedékjog iránti kérelmek tekintetében jelentették az EASO-nak: a kérelmek száma uniós szinten elérte a 650 000-t (40%-os növekedés). Ahogy az illegális határátlépések esetében, itt is a szír és az eritreai állampolgárok szerepeltek az első helyen, mivel sokuk valójában azért lépett be az EUba, hogy a származási országukban dúló erőszak elől meneküljenek. Az esetek többségében azonban nem abban a tagállamban kérelmezték a menedékjogot, ahol beléptek, hanem más uniós tagállamokban. 441 780 alkalommal derítettek fel illegális tartózkodást az EU-ban, ami emelkedő tendenciát jelent az előző évhez és a legutóbbi jelentéstételi időszakokhoz képest. Azonban nehéz megállapítani az aktuális trendet a különböző tagállamok jelentési követelményeinek eltérései miatt, amelyek torzítják az adatokat. A visszatérés egyenletes tendenciát mutatott: összesen 161 309 harmadik országbeli állampolgár tért vissza ténylegesen az EU-n kívüli országokba. Szembeszökő különbség tapasztalható az illegális határátlépés vagy illegális tartózkodás miatt felderítettek állampolgársága, valamint a ténylegesen visszatérők állampolgársága között. A legeredményesebben albán állampolgárokat küldtek vissza, őket követték a pakisztániak és az ukránok.
40
A tagállamok arról számoltak be, hogy összesen 115 061 alkalommal tagadták meg a belépést az EU külső határain, ami 11%-os csökkenés az előző évhez képest. Ez a csökkenés annak tudható be, hogy 2013 rekordév volt, miután a csecsen származású oroszok kivételesen nagy számban kértek menedékjogot Lengyelországban és Németországban a belépésük megtagadása után. A Csecsenföldön folytatott sikeres médiakampányok miatt ezzel a módszerrel 2014-ben nem éltek olyan nagy mértékben.
Az illegális határátlépésben segítséget nyújtók felderített száma 41%-kal mintegy 10 000-re nőtt, amely növekedés főként Spanyolországban és Görögországban jelentkezett. Olaszország beszámolója szerint az illegális határátlépésben segítséget nyújtók száma 2013-hoz képest állandó volt.
A hamisított okmányok felderített eseteinek száma viszonylag állandó szinten maradt, a Frontexnek 9 400 esetet jelentettek. Az előző évhez hasonlóan ez a szám nagyon alacsonynak tűnik az EU-ba belépő utasok sok milliós számához viszonyítva. A járműveken rejtőzködve elkövetett belépési próbálkozások száma erőteljesen nőtt, a 2013-as 599-ről 2014-ben 3 059 felderített esetre. Ez a növekedés elsősorban annak tudható be, hogy tízszer több esetet jelentettek a bulgáriai határátkelőhelyeken a török szárazföldi határ mentén. A növekedés augusztusban indult meg, vélhetően a zöld határon bevezetett szigorúbb intézkedések közvetett hatásaként, amelyek ahhoz vezethettek, hogy az áramlás iránya a zöld határokról részben áttevődött a határátkelőhelyekre, ahol megpróbáltak észrevétlenül bejutni.
41
D. melléklet — A közös operatív tevékenységek felsorolása Légi határok A projekt megnevezése
VEGA Children közös művelet, 2014
Légi kapcsolattar tó pontokra vonatkozó közös művelet, 2014 Állandó tisztek:
Légi kapcsolattar tó pontokra vonatkozó közös művelet, 2014 Közvetítők:
Légijáratnyomonköve tés
Alexis közös művelet, 2014
Műveleti terület
Időtartam
9 részt vevő repülőtér: Amszterdam, Brüsszel, Frankfurt, Genf, Lisszabon, Madrid, Bukarest, Porto, Zürich 28 uniós légi kapcsolattartó pont aktiválása: Repülőterek: Amszterdam, Arlanda, Athén, Bergamo, Brüsszel, Budapest, Párizs Charles de Gaulle, Düsseldorf, Róma Fiumicino, Frankfurt, Genf, Helsinki, Ljubljana, Lisszabon, Lyon, Madrid, Marseille, München, Milánó Malpensa, Nizza, Orly, Bukarest, Prága, Riga, Bécs, Vilnius, Varsó, Zürich 5 repülőtéri koordinációs pont aktiválása: Repülőterek: Szkopje, Tirana, Szarajevó, Belgrád és Chisinau 20 uniós légi kapcsolattartó pont aktiválása: Amszterdam, Athén, Brüsszel, Bukarest, Düsseldorf, Frankfurt, Helsinki, Lisszabon, Madrid, Milano Malpensa, München, Párizs Charles de Gaulle, Párizs Orly, Prága, Riga, Róma Fiumicino, Bécs, Vilnius, Varsó, Zürich 1 repülőtéri koordinációs pont aktiválása: Tbiliszi 8 uniós nemzetközi repülőtér Bécs, Brüsszel, Düsseldorf, Róma Fiumicino, Milánó Malpensa, Ljubljana, Zürich, Amszterdam 3 harmadik országbeli repülőtér: Tirana, Belgrád és Szkopje 33 uniós nemzetközi repülőtér: Amszterdam, Athén, Barcelona, Bergamo, Pozsony, Brüsszel, Budapest, Bukarest, Koppenhága, Párizs Charles de Gaulle, Párizs Orly, Genf, Lyon, Prága, Szófia, Köln, Düsseldorf, Genf, Helsinki, Ljubljana, Lisszabon,
63 nap
Részt vevő tagállamok és harmadik országok 8 tagállam: Belgium, Svájc, Németország, Spanyolország, Hollandia, Portugália, Románia, Írország Nemzetközi szervezetek: Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM), ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) Nem kormányzati szervezetek: Caritas Austria, Terre des Hommes és a Horvát Jogi Központ.
24 tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Svájc, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Spanyolország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Svédország 6 harmadik ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Moldova és Törökország
352 nap (állandó művelet)
24 tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Izland, Lettország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovénia, Svédország, Svájc 3 harmadik ország: Zöld-foki Köztársaság, Grúzia, Ukrajna 280 nap (állandó műveleti koncepció)
70 nap
124 műveleti nap
Tagállamok: Ausztria, Belgium, Svájc, Németország, Hollandia, Olaszország, Szlovénia és Svédország Harmadik országok: Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Szerbia
24 tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Németország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia, Svájc, Egyesült Királyság 6 harmadik ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia, Moldova, Grúzia, Ukrajna
42
Pegasus közös művelet, 2014
Madrid, Marseille, Milánó Malpensa, Porto, Riga, Róma Fiumicino, Tallinn, Temesvár, Stuttgart, Bécs, Vilnius, Varsó 9 uniós nemzetközi repülőtér: Lisszabon, Milánó Malpensa, Stockholm, Bécs, Madrid, Lisszabon, Bergamo, Athén, Párizs Charles de Gaulle
149 műveleti nap
11 tagállam: Ausztria, Észtország, Görögország, Spanyolország, Románia, Lettország, Hollandia, Olaszország, Franciaország, Svédország, Portugália
43
Szárazföldi határok A projekt megnevezése
Műveleti terület
Időtartam
90 műveleti nap
19 tagállam: Ausztria, Bulgária, Svájc, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Görögország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia
275 műveleti nap
25 tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Svájc, Horvátország, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország 6 harmadik ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Szerbia, Moldova és Ukrajna
255 műveleti nap
12 tagállam: Ausztria, Horvátország, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Románia, Szlovénia, Svájc
85 műveleti nap
15 tagállam: Ausztria, Bulgária, Svájc, Észtország, Finnország, Görögország, Litvánia, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Egyesült Királyság
281 műveleti nap
25 tagállam: Ausztria, Belgium, Bulgária, Svájc, Horvátország, Cseh Köztársaság, Dánia, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Görögország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság 1 harmadik ország: Moldova
171 műveleti nap
18 tagállam: Ausztria, Bulgária, Svájc, Horvátország, Cseh Köztársaság, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország 4 harmadik ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina, Szerbia, Moldova
20 műveleti nap
17 tagállam: Ausztria, Bulgária, Svájc, Dánia, Németország, Észtország, Finnország, Franciaország, Lettország, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Svédország 2 harmadik ország: Albánia, Bosznia-Hercegovina
Bulgária, Horvátország, Görögország, Magyarország, Lengyelország és Románia Kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2013 (kiterjesztés)
Bulgária, Horvátország, Észtország, Finnország, Görögország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Norvégia, Lengyelország, Románia és Szlovákia Szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2014
Kijelölt határátkelőhelyek/ Fogadó harmadik Koordinációs pontok közös művelet, országok: Albánia, Macedónia Volt Jugoszláv 2014 Köztársaság, Moldova, Ukrajna
Görögország és Bulgária Poseidon szárazföldi közös művelet, 2013 (kiterjesztés)
Görögország és Bulgária
Poseidon szárazföldi közös művelet, 2014
Magyarország, Horvátország, Lengyelország „Rugalmas operatív tevékenységek” közös művelet, 2014
Horvátország REX 2014 közös művelet
Részt vevő tagállamok és harmadik országok
44
Tengeri határok A projekt megnevezése
Műveleti terület
Időtartam
EPN Triton közös művelet, 2014
A Földközi-tenger középső része
61 nap
EPN Hera közös művelet, 2014
Atlanti térség
92 nap
EPN Indalo közös művelet, 2014
A Földközi-tenger nyugati része
151 nap
EPN Minerva közös művelet, 2014
A Földközi-tenger nyugati része (tengeri kikötők)
40 nap
EPN Hermes közös művelet, 2013
A Földközi-tenger középső része
120 nap
EPN Hermes közös művelet, 2014
A Földközi-tenger középső része
184 nap
EPN Aeneas közös művelet, 2013/2014
A Földközi-tenger középső része
273 nap
Poseidon tengeri közös művelet, 2013/2014
Földközi-tenger keleti térsége
365 nap
Tengeri kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2014
EPN Általános
Határátkelőhelyek 9 tagállamban: Románia, Bulgária, Spanyolország, Portugália, Szlovénia, Horvátország, Litvánia, Finnország és Észtország EPN általános tevékenységek: EPN közös őrjáratok, EPN ALPHA & FOXTROT AREA 3 forduló, Frontex kompatibilis műveleti kép, Frontex pozicionáló rendszer és testreszabott ülések/munkaértekezlete k
178 nap
365 nap
Részt vevő tagállamok és harmadik országok Fogadó tagállamok: Olaszország 18 tagállam: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Egyesült Királyság Fogadó tagállamok: Spanyolország 1 tagállam: Franciaország Fogadó tagállamok: Spanyolország 9 tagállam: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Olaszország, Portugália, Románia, Szlovákia 1 harmadik ország: Marokkói megfigyelő a Spanyolországgal kötött kétoldalú megállapodás alapján Fogadó tagállamok: Spanyolország 15 tagállam: Belgium, Bulgária, Cseh Köztársaság, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovénia, Svédország, Svájc 1 harmadik ország: Ukrajna,
marokkói megfigyelők a Spanyolországgal kötött kétoldalú megállapodás alapján Fogadó tagállamok: Olaszország 11 tagállam: Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország Fogadó tagállamok: Olaszország 19 tagállam: Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovénia, Spanyolország, Svájc, Egyesült Királyság, Cseh Köztársaság 2 harmadik ország: Törökország, Moldova Fogadó tagállamok: Olaszország 15 tagállam: Belgium, Dánia, Észtország, Franciaország, Németország, Görögország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Svájc 3 harmadik ország: Albánia, Grúzia, Törökország Fogadó tagállamok: Görögország 20 tagállam: Ausztria, Bulgária, Horvátország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság 2 harmadik ország: Albánia, Grúzia Fogadó tagállamok: Portugália, Spanyolország, Szlovénia, Horvátország, Finnország, Észtország, Litvánia, Bulgária, Románia 19 tagállam: Ausztria, Bulgária, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Lettország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Cseh Köztársaság, Spanyolország, Svédország
Valamennyi tagállam
Összesen 1829 nap
45
Visszatérési műveletek A projekt megnevezése
Műveleti terület
Időtartam
Részt vevő tagállamok és harmadik országok
Visszatérési műveletek részleg Attica közös GR - külső szárazföldi és tengeri határok és Athén mővelet, BG - külső szárazföldi határ és Szófia 2014
365 nap
Fogadó tagállamok: Görögország és Bulgária
Ausztria, Dánia, Észtország, Franciaország, Olaszország, Lettország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország, Egyesült Királyság
Közös visszatérési műveletek
Szám
Célország(ok)
Szervező ország
Részt vevő államok (ahol visszatérő személyek találhatók)
Visszatérők teljes száma
1
Nigéria
Olaszország
IT, MT, GR
42
2
Pakisztán
Görögország
GR, ES
41
3
Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Németország
DE, SE
80
4
Nigéria
Egyesült Királyság
UK, BG, DK, DE, IS, NL, ES, SE
62
5
Szerbia
Németország
DE, SE
67
6
Albánia (harmadik ország)
Franciaország
FR, BE, ES
48
7
Pakisztán
Görögország
GR, ES
50
8
Grúzia
Spanyolország
ES, FR, AT, GR, PL, SE
27
9
Kolumbia, Dominikai Köztársaság
Spanyolország
ES, GR
96
10
Koszovó
Ausztria
AT, FI, SE, DE, FR, HU, SK
45
11
Pakisztán
Görögország
GR, FR, HU, PL, SE
32
12
Nigéria
Olaszország
IT, BG, DK, ES, FI, FR, GR, LT, NO, SE
50
13
Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Spanyolország
ES, FR, DE
29
14
Bosznia-Hercegovina, Albánia
Németország
DE, SE, FR, FI, ES
74
15
Szerbia
Németország
DE, SE
65
16
Nigéria
Hollandia
NL, NO, SE, FR, PL, BG, DE, RO, ES, MT
43
17
Koszovó
Ausztria
AT, FI, FR, DE, HU, SE
71
18
Nigéria
Olaszország
IT, BG, FR, DE, NO, MT, PT, CH
50
19
Kongói Demokratikus Köztársaság
Belgium
BE, FR, LU
20
20
Koszovó
Svédország
SE, NO, HU, DE.
44
21
Albánia (harmadik ország)
Franciaország
FR, BE, FI
51
22
Pakisztán
Spanyolország
ES, FR, BG, BE, LT, MT, SE
27
23
Ecuador, Kolumbia
Spanyolország
ES, BG
94
24
Nigéria
Ausztria
AT, FR, DE, FI, CH, GR, DK, SK, NO, MT
26
46
25
Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság
Németország
DE, LU
42
26
Albánia, Grúzia
Spanyolország
ES, FR, GR, SE, NO
44
27
Nigéria
Olaszország
IT, BG, FI, GR, NO, PL
45
28
Koszovó
Magyarország
HU, DE, FI
70
29
Pakisztán
Görögország
GR, BG, LT
43
30
Koszovó
Svédország
SE, DE, FR, HU
76
31
Grúzia (harmadik ország)
Svájc
CH, FR, DE, DK, PL
15
32
Bosznia-Hercegovina, Szerbia
Németország
DE, SE, LU
60
33
Nigéria
Hollandia
NL, DK, SE, FI, PT, CH, NO, DE, BG, MT, BE, ES
41
34
Albánia
Svédország
SE, FI, DE, BE, FR, ES
60
35
Kongói Demokratikus Köztársaság
Belgium
BE, FI, RO
23
36
Koszovó
Magyarország
HU, AT, DE, FR
69
37
Szerbia, Albánia
Németország
SE, DE
54
38
Grúzia (harmadik ország)
Franciaország
FR, DK, DE, LT, NL, PL
18
39
Koszovó
Ausztria
AT, HU
50
40
Pakisztán
Spanyolország
ES, BG, PL
26
41
Szerbia
Svédország
SE, DE
56
42
Albánia, Grúzia
Ausztria
AT, ES, FR, DE, FI, LT
75
43
Nigéria
Norvégia
NO, DK, FI, GR, ES, PT, SE, CH
47
44
Oroszország
Lengyelország
PL, CH
42
45
Koszovó
Magyarország
HU, FI, DE
81
Összes visszatérő személy 2014-ben
47
2271
E. melléklet: A 2014. évi közös operatív tevékenységek összehasonlító elemzése Légi határok A tisztek által a légi határokon zajló közös műveletekben eltöltött napok száma a költségvetés enyhe csökkentése ellenére a 2013-as 5 988 napról 2014-ben 6 703 napra nőtt, főleg amiatt, hogy folyamatosan kirendelt vendégtiszteket vetettek be a műveleti területeken. Hat közös tevékenységet hajtottak végre összesen 1038 műveleti nap alatt, míg 2013ban a légi határokon végzett operatív tevékenységeket három nagy léptékű közös művelet keretében hajtották végre összesen 680 műveleti nap alatt. A bevetett tisztek száma 8%-kal csökkent (2013-ban 241, szemben a 2014-es 222-vel), a bevetések időtartama viszont hosszabb lett, különösen a kirendelt vendégtisztek esetében. A részt vevő tagállamok/schengeni társult országok száma továbbra is nagyon magas volt (28), és a közös műveletekben nyolc harmadik ország is részt vett. A légi határok részleg költségvetését a 2013. évi 2 255 000 euróról 2 200 000 euróra csökkentették. Szárazföldi határok 2014-ben hét közös tevékenységet végeztek a külső szárazföldi határokon összesen 1177 műveleti nap alatt (a REX gyakorlatot is beleértve), míg 2013-ban nyolc közös tevékenységre került sor (a REX gyakorlatot is beleértve) összesen 1061 műveleti napon át. A bevetett tisztek száma a 2013-as 984-ről 1008-ra emelkedett, és a bevetések átlagos időtartama hosszabb lett, különösen a kirendelt vendégtisztek esetében. A fogadó tagállamok/schengeni társult országok száma nem változott (12); a részt vevő tagállamok/schengeni társult országok
száma továbbra is nagyon magas volt (2014ben 28, míg 2013-ban 27), ahogy a harmadik országok részvételének szintje is (2014-ben négy, 2013-ban pedig öt). 2014-ben a szárazföldi határok részleg költségvetése 7 480 000 euró volt, 2,2%-kal alacsonyabb, mint 2013-ban (7 641 900 euró). A műveletek fő súlypontja részben a görögtörök és a bolgár-török szárazföldi határokra helyeződött, ahol az év során folyamatosan zajlott a Poseidon szárazföldi közös művelet 2013. évi kiterjesztése és a 2014. évi Poseidon szárazföldi közös művelet, részben pedig a magyar-szerb és horvát-szerb szárazföldi határokra, ahol a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös műveletet és a rugalmas operatív tevékenységeket hajtották végre. Az ezeken a határszakaszokon folytatott operatív tevékenységek főként a zöld határok speciális őrizetére, valamint a kikérdezési tevékenységekre összpontosítottak. 2014-ben is folytatódott a 2012 augusztusában elindított Aspida (Pajzs) elnevezésű nemzeti szintű görög művelet, amelynek keretében a Görög Rendőrségtől küldtek ki újabb tiszteket a görög-török szárazföldi határra. A bolgár hatóságok hasonló nagy léptékű különleges műveletet hajtottak végre (2013 novemberétől), aminek eredményeként meredeken visszaesett a térségben felderített esetek száma. Ha összehasonlítjuk a 2013 és 2014 során gyűjtött adatokat, 2013-hoz képest az elfogások számának 54%-os csökkenéséről számoltak be a Poseidon szárazföldi közös művelet műveleti területén 2014-ben. Miközben a görög hatóságok arról számoltak be, hogy 93%-kal nőtt a területükön elfogott migránsok száma, a bulgáriai műveleti területen az irreguláris migráció nyomása mintegy 66%-kal csökkent az előző évhez
48
képest. Az irreguláris migránsok görög területre való áthelyeződése összefüggésben lehet a bulgáriai speciális rendőrségi művelet kiterjesztésével, az integrált határőrizeti rendszer (IBSS) további kiterjesztésével, valamint a műszaki technikai akadály (ETO) befejezésével a bolgár-török határon.
Tengeri határok 2014-ben összesen nyolc közös tengeri művelet és hét testre szabott tevékenység végrehajtására került sor, amelyek célja az interoperabilitás, valamint az illegális migrációs jelenségekkel és határokon átnyúló bűnözéssel szembeni rugalmas fellépés előmozdítása, továbbá az európai partiőrséghálózat (EPN) előre meghatározott területein a nemzeti járőrtevékenység koordinálása volt. 2014-ben a tengeri műveletek során a műveleti napok száma 8%-kal nőtt (2014-ben 1829, míg 2013-ban 1689) annak következtében, hogy a Földközi-tenger középső térségében aktiválták az EPN-Triton műveletet. 2014-ben a Frontex jelentősen növelte a tengeri műveletek költségvetését. A Frontex által finanszírozott technikai eszközök bevetésének nagyságrendje 60%-kal volt magasabb az előző évhez képest (43 006 járőróra a 26 590-hez képest). Ez megfelelt a tengeri műveletekben bevetett vendégtisztek megnövekedett számának. A bevetett szakértők 50%-kal több műveleti napot teljesítettek (mintegy 20 000 a 13 352höz képest). Emellett a tengeri közös műveletek során a személyzet tagjai 33 767 műveleti napot teljesítettek (2013-ban 27 300-at). Ez a növekedés az intenzívebb járőrtevékenységeknek tudható be. A közös tengeri műveletekben részt vevő uniós tagállamok/schengeni társult országok száma 28 volt, mint az előző évben. A tengeri
műveletekben 2014-ben hat harmadik ország is részt vett (eggyel több, mint 2013-ban). Az operatív tevékenységek finanszírozását illetően a 2014-es év költségvetése 28 383 700 euró volt, szemben az előző évhez rendelt 28 885 000 euróval. Ez a költségvetés azonban kiegészült a 2013-as költségvetésből származó 6 800 000 euróval, amelyet a tengeri műveletek kiterjesztésére fordítottak 2014-ben. Összesen 217 776 migránst (naponta mintegy 600-at) fogtak el a közös tengeri műveletek során 2014-ben, míg 2013-ban 53 758-at (naponta mintegy 147-et). A Földközi-tenger középső térségében tapasztalt migrációs nyomás tette ki a tengeri határokon át érkező teljes beáramlás fő részét – 2014-ben a tengeri műveletek során mintegy 170 000 migráns érkezett Olaszországba. A közös tengeri műveletek során 1086 olyan személyt is elfogtak, akiket az illegális határátlépéshez való segítségnyújtással gyanúsítottak: ez háromszor annyi volt, mint az előző évi 357. Az egymást követő második évben nőtt ötszörösére a migrációs áramlás a Földközitenger középső térségében, ahol a halálesetek kockázata is lényegesen magasabb volt a tengeri közlekedésre alkalmatlan túlterhelt hajók miatt. A Poseidon közös tengeri művelet műveleti területén a migránsok száma több mint négyszeresére nőtt az előző évhez képest (2014-ben mintegy 45 000, míg 2013-ban 10 815). A Frontex által koordinált műveletekben részt vevő eszközökkel 173 543 migránst mentettek meg, az előző évi szám majdnem négyszeresét, átlagosan napi 475 embert. A tengeri közös műveletek során a határokon átnyúló bűnözés néhány más típusát, köztük kábítószer-kereskedelmet is felderítettek. Mintegy 43 tonna hasist foglaltak le több mint 65 millió euró értékben, továbbá 35 kg
49
kokaint 2 millió euró értékben, emellett pedig 344 feltételezett kábítószer-kereskedőt tartóztattak le. A kábítószerek nagy részét a Földközi-tenger nyugati és középső térségében foglalták le. Emellett huszonnégymillió cigarettacsempészárut is lefoglaltak 2,8 millió euró értékben, továbbá hét esetben derítettek fel lehetséges tengerszennyezést, és két esetben lehetséges illegális halászatot.
Visszatérési mőveletek A Frontex 2014-ben 45 közös visszatérési műveletet szervezett összesen 2 271 visszatérő személlyel, szemben 2013-mal, amikor 39 közös visszatérési műveletre került sor 2 152 visszatérő személlyel. Bár négy, afrikai országokba tartó járatot töröltek az ebolajárvány kitörése miatt, még így is ebben az évben volt 2006 óta a legmagasabb a műveletek és a visszatérők száma. Tizennégy tagállam vállalta azt a szerepet 2014-ben, hogy közös visszatérési műveleteket szervez. Görögország és Magyarország első alkalommal szervezett közös visszatérési műveleteket. 2014-ben a közös visszatérési műveletek első öt célországa Nigéria, Koszovó, Albánia, Szerbia és Pakisztán volt: ezek együttesen a 45 közös visszatérési műveletből 37-et tettek ki. 2014-ben egy olyan közös műveletet hajtottak végre, amely egész éven át tartott (az Attica közös művelet), az előző évhez hasonlóan. A közös műveletekben részt vevő tagállamok száma változatlan maradt, míg a bevetett tisztek száma 40%-kal csökkent. A bevetések időtartamát viszont a kirendelt vendégtisztek bevetésének új koncepciója miatt meghosszabbították. Az igénybe vett tolmácsok számát 61%-kal növelték, így több műveleti helyszínt fedtek le. 2014-re a visszatérési műveletek részlegének költségvetését 1,76%-kal növelték.
Kapcsolattartó pontok A kapcsolattartó pontok koncepciója továbbra is platformként szolgált a légi, tengeri és szárazföldi külső határokon az uniós tagállamok közötti együttműködés és a harmadik országokkal folytatott együttműködés továbbfejlesztéséhez a határőrök bevetésével, hogy operatív támogatást nyújtsanak, valamint tapasztalatokat és bevált gyakorlatokat gyűjtsenek. Ezenkívül a koncepció más, ugyanazon műveleti területeken indított regionális és helyi közös műveletek végrehajtását is támogatta, és lehetővé tette az irreguláris bevándorlás által érintett határszakaszok megerősítését. A légi kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2014-es közös művelet során, ahol állandó tisztek működtek közre, a tagállamok és a harmadik országok összesen 65 tisztet vetettek be és állomásoztattak az Európai Unión belüli és kívüli különböző repülőtereken, beleértve a hat harmadik országból érkező hét megfigyelőt, valamint a nem uniós repülőtereken tanácsadóként alkalmazott öt uniós tisztet. Emellett négy Frontex kirendelt vendégtisztet vetettek be számos uniós repülőtéren, hogy szakértelmükkel támogassák a helyi hatóságokat. A szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2014-es közös művelet során 12 tagállam adott helyet kapcsolattartó pontoknak a határátkelőhelyeken, és 24 tagállam vett részt a műveletben. Összesen 173 tisztet vetettek be 8 788 embernapon át. A tengeri kapcsolattartó pontokra vonatkozó 2014-es közös művelet során 9 tagállam adott helyet kapcsolattartó pontoknak a határátkelőhelyeken, és 19 tagállam vett részt a műveletben. Összesen 37 tisztet vetettek be 1153 embernapon át.
50
G. melléklet: A képzési projektek felsorolása PROJEKTEK Projekt hiv. száma 2014/TRU/2
2014/TRU/4
2014/TRU/19
2014/TRU/20
Esemény ek száma
Résztvevők száma
Embernapok száma
Európai közös mesterfokozat a stratégiai határigazgatásban Egyéb tevékenységek
8
310
1 033
Tanterv a középszintű határőrképzéshez Képzés Egyéb tevékenységek
2 12
36 149
432 554
Képzési szakértők fejlesztése és tanúsítása Képzés Egyéb tevékenységek
1 4
18 21
54 70
Profilképzés a tengeri határőrizeti tisztek számára Képzés Egyéb tevékenységek
1 3
8 21
16 58
Esemény ek száma
Résztvevők száma
Embernapok száma
Egységes alaptanterv az európai határőrök alapképzéséhez Képzés Egyéb tevékenységek
13 9
165 150
1 400 509
Határőrök ágazati képesítési rendszere és a bolognai/koppenhágai elveknek megfelelő oktatási szabványok Képzés Egyéb tevékenységek
3 7
66 49
308 104
Légi személyzet képzése Képzés Egyéb tevékenységek
2 3
16 34
48 60
Az európai kutyás határőrcsapatok oktatóinak képzése és tanúsítása Képzés Egyéb tevékenységek
6 5
202 10
2 047 36
Képzés a hamisított okmányok azonosításáról Képzés
8
57
506
Képzés Schengen-értékelők számára Képzés Egyéb tevékenységek
3 6
88 58
343 112
Projekt címe / Esemény típusa
TEVÉKENYSÉGEK / MINDENNAPI ÜGYMENET Ügymenet hiv. száma 2014/TRU/1
2014/TRU/3
2013/TRU/5
2014/TRU/6
2014/TRU/7
2014/TRU/8
2014/TRU/9
Ügymenet címe / Esemény típusa
Képzés a visszatérési műveletek területén
51
2013/TRU/10
2014/TRU/11
2014/TRU/12
2014/TRU/13
2014/TRU/14
2014/TRU/16
2014/TRU/17
2014/TRU/18
Képzés Egyéb tevékenységek
6 4
96 23
416 70
Képzés a lopott járművek felderítéséről Egyéb tevékenységek
4
10
79
23
206
533
Második vonalbeli repülőtéri tisztviselők profilképzése Képzés Egyéb tevékenységek
4 3
81 29
738 41
Angol nyelvű kommunikációs képzés határőrök számára Képzés Egyéb tevékenységek
5 3
88 15
243 45
Profilképzések hírszerzési szakemberek számára Képzés Egyéb tevékenységek
9 6
157 44
1 183 96
Alapjogi és emberkereskedelem elleni képzés Képzés Egyéb tevékenységek
5 6
108 43
324 74
Képzési egység IKT-platformja Egyéb tevékenységek
4
6
19
1 10
32 204
97 306
Esemény ek száma összesen
Résztvevők száma összesen
Embernapok száma összesen
189
2 600
11 954
Képzési eszközök az európai határőrcsapatok számára és a Schengeni Határellenőrzési Kódexről Egyéb tevékenységek
Képzési támogató hálózat Képzés Egyéb tevékenységek
ÖSSZEFOGLALÁS
52
H. melléklet: Az alapvető jogok terén elért eredményekről szóló 2014. évi jelentés Bevezetés A módosított Frontex-rendelet 1. cikkének (2) bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy az Ügynökség megbízatásának végrehajtása során mindig az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint a nemzetközi jog szerinti megfelelő kötelezettségeket és elveket teljes mértékben betartva jár el. A Frontex 2011 márciusában elfogadott alapjogi stratégiája és annak cselekvési terve megemlíti az alapvető jogok terén elért eredményekről szóló jelentést (37. pont, illetve a 18. cselekvés). A stratégia szerkezetét követve az elért eredményekről szóló jelenlegi jelentés célja áttekintést adni az aktuális helyzetről és a Frontex által az alapjogi stratégia és cselekvési terv végrehajtása terén 2014-ben tett előrelépésről, különösen a közös műveletek, a kockázatelemzés és a kapacitásépítés terén. A Frontex-rendelet 1. cikkének (2) bekezdése azt is előírja, hogy az Ügynökségnek a rendelet 26. cikkének a) pontjával összhangban figyelembe kell vennie a konzultatív fórum jelentéseit. A konzultatív fórum külön nyilvános éves jelentést készít tevékenységeiről. 2014. július 28-án tették közzé a konzultatív fórum legelső éves jelentését, amely annak 2013-as tevékenységeit és stratégiai ajánlásait tartalmazza. Az elért eredményekről szóló jelenlegi jelentés a 2014. januártól decemberig tartó időszakot öleli fel.
Közös műveletek 1. Operatív tervek, operatív eligazítások, jelentéstételi rendszer „Alapvető jogok a Frontex által koordinált tevékenységekben” és „Magatartási kódex” címmel külön fejezeteket építettek be a Frontex által koordinált összes közös műveletre vonatkozó operatív tervek kézikönyveibe. Minden műveleti típusra (szárazföldi, tengeri, légi, visszatérési) kézikönyveket dolgoztak ki. Az alapvető
jogokkal kapcsolatos szabványszöveget az alapjogi tisztviselővel és a jogi ügyek egységével együttműködve dolgozták ki. A Frontex által koordinált közös műveletek és tevékenységek valamennyi résztvevőjének figyelmét felhívták az alapvető jogok fontosságára az operatív eligazítások során, amelyeket a Frontex és a fogadó tagállamok szerveztek a vendégtisztek számára, mielőtt ténylegesen bevetették őket a műveleti területeken. Az eligazítások során a vendégtisztek tájékoztatást kapnak a Frontex által koordinált összes tevékenységre alkalmazandó alapjogi elvekről és az alapvető jogok előmozdítására és védelmére vonatkozó kötelezettségről, beleértve a visszaküldés tilalmának elvét is a vonatkozó nemzetközi és európai joggal összhangban. Hogy támogassa az operatív eligazítások alapvető jogokról szóló részének bemutatását, 2014-ben a Frontex alapjogi tisztviselője egy ötperces videót készített a határőrök munkája szempontjából különös gyakorlati jelentőséggel bíró fő alapjogi rendelkezésekről. Ez a videó immár része az eligazítási csomagnak, és rendszeresen bemutatják az operatív eligazításokon. Az operatív eligazítások nemzeti hatóságok által biztosított országspecifikus része főként az incidensek jelentéstételi mechanizmusaira összpontosít, beleértve az alapvető jogokkal kapcsolatos incidenseket is. Ahogy azt az operatív tervekhez csatolt magatartási kódexben is előírták, a Frontex által koordinált operatív tevékenységek összes résztvevője a súlyos incidensekre vonatkozó jelentéstételi mechanizmussal összhangban köteles jelenteni minden olyan esetet, amikor annak gyanúja merül fel, hogy a közös műveletekkel összefüggésben megsértették az alapvető jogokat. 2014 során a Frontex tovább erősítette a nemzetközi szervezetekkel, például az UNHCR-rel és az Alapjogi Ügynökséggel már 2013-ban elindított együttműködést, hogy az alapjogi képzés egy részét a bevetés előtti eligazításokon megtartsák. Felkérték e szervezetek szakértőit, hogy mind elméleti,
53
mind pedig gyakorlati/műveleti szempontból adjanak külön eligazítást a vendégtiszteknek az alapvető jogokról, ideértve a nemzetközi védelemhez való jogot, a visszaküldés tilalmának elvét, valamint a kiszolgáltatott csoportok, például az emberkereskedelem áldozatainak és a kísérő nélküli kiskorúaknak az azonosítását és megfelelő hatóságokhoz való irányítását. 2014-ben például ilyen gyakorlatot hajtottak végre a tengeri közös műveletek keretében Görögországban, Olaszországban és Spanyolországban.
2. Az új 656/2014/EU rendelet végrehajtása A Frontex különös figyelmet fordított az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség által koordinált operatív együttműködés keretében a külső tengeri határok őrizetére vonatkozó szabályok megállapításáról szóló új uniós rendeletre, határozott alapvető jogi kötelezettségeire helyezve a hangsúlyt. Módosították ugyanis az operatív tervek 3. mellékletét (Részvételi szabályok) és a műszaki berendezések testre szabott missziójelentését (a fogadó és hozzájáruló tagállamok hajóira vonatkozóan). A rendelet megköveteli a „harmadik országra jellemző általános helyzet” értékelését is, amikor a közös művelet lehetővé teszi az elfogott személyek valamely harmadik országba történő partra szállítását vagy egy harmadik ország számára történő bármilyen formájú átadását. 2014-ben ezt a lehetőséget csak elméleti szinten irányozták elő a Spanyolországban és Görögországban végrehajtott közös műveletek esetében.
3. Közös visszatérési műveletek Az egyes bevetési időszakok kezdetén a 2014. évi Attica közös művelet helyszíni eligazítást ad az átvilágítási szakértőknek és tolmácsoknak, amelynek során külön felhívják a figyelmet az alapvető jogok biztosítására a Frontex tevékenységeiben. Az eligazítás tartalmazza a releváns információkat és
egyedi iránymutatást, valamint az alapjogi tisztviselő videóját. A Frontex tevékenységeinek valamennyi résztvevője tanácsokat kap arra vonatkozóan, hogy miként kezelje a kiszolgáltatott migránsokat, és hogyan továbbítsa a nemzetközi védelem iránti kérelmeket. Emellett a Frontex tevékenységeinek résztvevőit tájékoztatják arról, hogy szükséges és kötelező jelenteni minden felmerülő aggályt és gyanút, beleértve annak gyanúját, hogy a Frontex által koordinált közös műveletek során megsérthették az alapvető jogokat; továbbá megismerik az ilyen esetekben használandó jelentéstételi módszert, a súlyos incidensek jelentésének mechanizmusát. A közös visszatérési műveletek ellenőrzése: a visszatérésről szóló irányelv 8. cikkének (6) bekezdése előírja, hogy a tagállamok kötelesek életbe léptetni egy hatékony ellenőrzési rendszert, nem létezik azonban egységesen végrehajtott ellenőrzési rendszer a tagállamokban. A Frontex erőfeszítéseket tett arra, hogy az általa koordinált, visszatérésre szolgáló légi járatok még nagyobb százalékánál biztosítson fizikai ellenőrzést. Az Ügynökség megfigyelői státusszal rendelkezik az ICMPD (Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ) „FReM” projektjében is, amely létrehozta és kiképezte az európai ellenőrök állományát. Az európai ombudsman 2014. október 22-én hivatalból vizsgálatot indított a Frontex által koordinált közös visszatérési műveletekről, két fő szempontra összpontosítva: i) a közös visszatérési műveletek ellenőrzésére; és ii) a migránsok körülményeire és a velük szembeni bánásmódra. A Frontex válaszát 2015 januárjában küldték el. Két célország tekintetében (Albánia és Grúzia) továbbfejlesztették az összegyűjtő közös visszatérési műveletek új koncepcióját, mégpedig néhány olyan tagállam tapasztalatai alapján, amelyek nemzeti szinten szerveztek ilyen típusú műveleteket. A két kiválasztott célországból érkező kísérőket a Frontex képezte ki az alapvető jogok védelmére és előmozdítására a harmonizált képzési szint és a közös szabványok biztosítása érdekében. Ezek a műveletek bizonyos feltételekhez
54
vannak kötve, például ahhoz, hogy a fedélzeten jelen kell lennie egy független ellenőrnek. A 2014-ben szervezett két orvosi szeminárium során öt, a tagállamokból érkező és a közös visszatérési műveletek terén tapasztalattal rendelkező rendőrségi orvos iránymutatásokat dolgozott ki a közös visszatérési műveletek és a kísérők számára az orvosi óvintézkedésekről, hogy azok a visszatérések terén folyó különböző Frontexképzések szerves részévé váljanak. A cél az, hogy javítsák és optimalizálják a kísérők tudását és képességét feladataik biztonságos ellátása céljából. Az orvosok kidolgoztak egy „utazásra alkalmas” nyomtatványt is, amely tükrözi a megfelelő alapvető jogi normákat és a közös visszatérési műveletek magatartási kódexének követelményeit.
4. A 2014. évi VEGA Children közös művelet A 2013-ban végrehajtott VEGA Children kísérleti projekt során a Frontex, a tagállamok képviselői, a Frontex alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórumának nemzetközi és nem kormányzati szervezetektől érkező tagjai és a Frontex alapjogi tisztviselője szakértői támogatást nyújtottak a VEGA Children kézikönyv tervezetének kidolgozásához, amely összegyűjti a légi határokon való mozgás során kockázatoknak kitett gyermekek észlelésével és védelmével kapcsolatos bevált gyakorlatokat. 2014-ben a Frontex kilenc európai repülőtéren koordinálta a VEGA Children közös műveletet azzal a céllal, hogy a valós élethelyzetben történő végrehajtás során tesztelje, vizsgálja és értékelje a kézikönyv tervezetét. A közös művelet arra irányult, hogy támogatást nyújtson az utazás során kockázatoknak kitett, kísérővel rendelkező, szétválasztott és kísérő nélküli gyermekek azonosításának főbb eljárásaiban, az átirányítási mechanizmus illetékes hatóságok általi megindításában és a bűnözői hálózatok
tevékenységeinek felszámolásában a VEGA Children kézikönyvtervezet standard operatív eljárásai alapján. A kézikönyv konkrét iránymutatást nyújt a határőröknek, akik gyakran kulcsszerepet játszanak ezen eljárások kezdeményezésében, valamint a kapcsolódó bűnözői tevékenységek felszámolásában. A konzultatív fórum szakértőit kiválasztott uniós repülőtereken vetették be, hogy szakértelmükkel támogassák a helyi határőrizeti hatóságok és a Frontex által bevetett tisztek munkáját. Fő feladatuk az volt, hogy megfigyeljék, tanácsokkal lássák el és támogassák a bevetett tiszteket a standard operatív eljárások alkalmazásakor a külső légi határok ellenőrzése során a kockázatoknak kitett gyermekek azonosítása céljából. A közös művelet így egyedülálló lehetőséget kínált a szakmai ismeretek civil társadalommal és nemzetközi szervezetekkel való intenzívebb kicserélésére és a jövőbeli tevékenységekben alkalmazandó bevált gyakorlatok összegyűjtésére a kiszolgáltatott gyermekek hatékonyabb védelme és a bűnözői hálózatok eredményes felszámolása céljából. A kézikönyv tervezetét negyedévében teszik közzé.
5. A
2015
partnerszervezetek
második
részvétele
az
operatív tevékenységekben 2014 novemberében az Alapjogi Ügynökség (FRA) két jelentést tett közzé a légi és szárazföldi határátkelőhelyeken fennálló alapjogi helyzetről. A jelentés az FRA egy korábbi jelentését egészíti ki, amely az EU déli tengeri határain kialakult helyzetről szólt. A Frontex tudomásul vette az említett jelentések tartalmát és az azokban foglalt ajánlásokat. Az Ügynökség 2015-ben az FRAval és más érintett partnerekkel együttműködve fog dolgozni e jelentések nyomon követésén.
55
a) Kockázatelemzés 2014-ben az alapjogi szempontoknak a kockázatelemzési tevékenységekben és termékekben való általános érvényesítésére irányuló erőfeszítések három fő területre összpontosultak. Javítottak a migránsok kikérdezésére szolgáló interjúk eljárásán azzal, hogy az immár tartalmazza az arról szóló tájékoztatást, hogy a migránsok jelezhetik és bejelenthetik az alapvető jogok megsértésének eseteit. A konzultatív fórum tagjainak és más nem kormányzati szervezeteknek, amelyek jelen vannak a terepen a származási/kiindulási/célországokban, lehetőségük volt tájékoztatást adni a helyi körülményekről, a migránsok profiljait is beleértve, amit fel lehetett használni kockázatelemzési célokra. Például a szervezetek írásban észrevételezték a kockázatelemzési termékeket, részt vettek a kockázatelemzési eseményeken, például a „taktikai üléseken”, ahol tájékoztatást adtak a menekültek és migránsok származási és tranzitországaiban uralkodó helyzetről (a Jezsuita Menekültszolgálat és az UNHCR), valamint támogatták a kockázatelemzési egységet néhány heti operatív eligazítás előkészítésében (UNHCR). Az emberkereskedelem áldozatainak kockázati profiljairól szóló kézikönyv frissítésre került. b) Frontex Helyzetelemző Központ (FSC) Az alapvető jogok szerves részét képezik az általános helyzetmegfigyelő tevékenységeknek és az EUROSUR keretrendszerének. Ez a szerepvállalás néhány konkrét tevékenységben is tükröződik. Médiafigyelés: a nyílt forrásokból gyűjtött információk felhívják a figyelmet a személyzet és a tagállamok körében az alapvető jogok megsértésének lehetséges eseteire, lehetővé téve az alapjogi tisztviselő és az operatív személyzet számára a megfelelő fellépést. Súlyos incidensek bejelentése: a súlyos incidensekre vonatkozó jelentéstételi eljárás a
hivatalos jelentéstételi mechanizmus a Frontex által koordinált közös műveletek keretében a súlyos incidensek közlésére és bejelentésére, beleértve az alapvető jogok állítólagos megsértésének eseteit is. A mechanizmus kezdeti jelentéstételt és nyomonkövetési intézkedéseket ír elő, mégpedig a súlyos incidensek bejelentéséért felelős koordinátor (a Frontex alapjogi tisztviselője) kinevezése révén, aki biztosítja a szükséges információk összegyűjtését, és intézkedéseket javasol az incidens kezelésére. Frontex Összevont Szolgáltatások (FFS): 2014 során a Frontex fokozatosan teljesítette a Frontex Összevont Szolgáltatásokon (FSS) keresztül nyújtott kezdeti operatív szolgáltatásokat. A Frontexnek és a tagállamoknak nyújtott szolgáltatások alapvető célja a nemzeti határ-ellenőrzési hatóságok reagálási képességének és vészhelyzeti reagálásának javítása. Az FFS jelentős hozzáadott értéket vitt a tagállami hatóságok tájékoztatásába, ami segített a hatékonyabb tengeri kutatási és mentési műveletek lebonyolításában. Az Eurosur-kézikönyv külön fejezetben foglalkozik az alapvető jogokkal, valamint a nyomonkövetési és jelentéstételi tevékenységekről szóló fejezet is tartalmaz egy alapvető jogokról szóló részt, ahol az alapjogi elveket összekapcsolják az Eurosurkeret valamennyi fő területével, és bemutatják a kapcsolódó bevált gyakorlatokat. Eurosur-képzés: az Eurosur-közösségnek tartott képzések szabványos tanterve tartalmaz egy alapjogi képzést. Így megvitathatók és még inkább beépíthetők a mindennapi tevékenységekbe azok az alapjogokhoz kapcsolódó bővebb témakörök, amelyeket az Eurosur-kézikönyv ismertet.
Kapacitásépítés Az alapjogi elveket és a nemzetközi védelmet teljes körűen beépítették a Frontex valamennyi képzési tevékenységébe. 2014ben számos olyan új képzési programot és terméket dolgoztak ki és vezettek be,
56
amelyeknek alapjogi szempontjai is voltak. Folytatódott a korábban kidolgozott programok és termékek végrehajtása is. 2014ben a következő alapjogi vonatkozású egyedi tevékenységeket hajtották végre.
értékelés, bevezetni.
Oktatók képzése az alapvető jogokról és az emberkereskedelem elleni küzdelemről
Az alapvető jogok és az etika szerves részét képezik a határőrizeti tanulás és gyakorlat minden szempontjának. Éppen ezért az alapjogi tanulmányok fontos szerepet játszanak a stratégiai határigazgatás európai közös mesterfokozatának keretrendszerében. A mesterképzés része egy 5 ECTS-kreditpontos (140 órás) modul, amely az európai határigazgatás alapjogi és etikai szempontjaival foglalkozik, és felruházza a hallgatókat azokkal az ismeretekkel, készségekkel és képességekkel, amelyek ahhoz szükségesek, hogy a stratégiai döntések meghozatalába beépítsék az alapvető jogok és az etika tiszteletben tartását, előmozdítását és érvényesítését, és mérlegeljék azok határigazgatási vonatkozásait. A hallgatók megismerik az európai és nemzetközi jogi keretben megjelenő, valamint az idevágó ítélkezési gyakorlatból és esetjogból levezethető alapvető jogokat és etikát. A modul elvégzésével a hallgatók képessé válnak arra, hogy stratégiai döntéseket hozzanak, és olyan módon vizsgálják felül a jelenlegi intézményi struktúrákat és politikákat, amely tiszteletben tartja az alapvető jogokat és az etikát. Ez a modul a teljes mesterképzési modul egyik alapmodulja.
A nemzeti oktatók képzése az alapjogi képzés oktatói kézikönyvében és az emberkereskedelemmel kapcsolatos képzés oktatói kézikönyvében kidolgozott módszertanon alapul. Két oktatói képzési tanfolyamot szerveztek a tagállamok és schengeni társult országok számára, egy tanfolyamot pedig azon országok számára, amelyekkel a Frontex munkamegállapodást kötött: ezek a határőröknek szóló alapjogi képzések voltak. Az emberkereskedelem elleni fellépésről pedig két oktatói képzést szerveztek a tagállamoknak. A partnerszervezetek, például az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO), az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) és az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala (OHCHR) szakértői mind közreműködtek a képzési tanfolyamokban. A résztvevők képzést kaptak a két kézikönyv tartalmáról és arról, hogyan tervezzék meg a képzési programokat, és hogyan alkalmazzák a megfelelő módszertant és a részvételen alapuló megközelítést az alapvető jogokról és az emberkereskedelem elleni küzdelemről szóló képzéseken. A kreatív, interaktív oktatási módszerek elősegítették a résztvevők aktív és elkötelezett közreműködését. E-tanulási eszközök az alapvető jogokról Elindult az alapvető jogokkal kapcsolatos etanulási eszközök kifejlesztése, és 2015-ben is folytatódni fog. Kidolgozásra került az emberkereskedelem elleni fellépéssel kapcsolatos e-tanulási
amelyet
2015-ben
fognak
Európai közös mesterfokozat a stratégiai határigazgatásban
Az alapvető jogok elsajátítását beépítették a mesterképzési program egészébe, a program kilenc többi moduljába is, ahol az alapjogi és etikai megfontolásokat figyelembe veszik a határőr-szervezeteken belüli stratégiai fejlemények, a változáskezelési tervek, a határbiztonsági innovációhoz és technológiához kapcsolódó szempontok, a határigazgatási együttműködés, a kockázat- és fenyegetettségkezelés, a határbiztonság globális kontextusa stb. tárgyalása során. A mesterképzés tantervét felülvizsgálta a Frontex alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fóruma, értékes hozzájárulást
57
nyújtva annak tartalmához megközelítéséhez.
és
tanulási
Határőrizeti ágazati képesítési rendszer A program egy útmutatót tartalmaz ahhoz, hogy miként integrálják az alapvető jogokat minden határőr tanulási folyamatába, azzal a céllal, hogy támogassák a tagállamokat az alapjogi szempontok valamennyi képzési tanfolyamba történő beépítésében. Az útmutató támogatni kívánja a tantervfejlesztőket az alapvető jogokhoz kapcsolódó tanulási eredmények leírásával és értékelésével, amelyek egyre specifikusabbak lesznek, és alkalmasak a programokban és tanfolyamtantervekben való felhasználásra. 2014-ben a projekt egy kézikönyv és egy képzésfejlesztőknek szóló tanfolyamkoncepció kidolgozására összpontosított, amelyek gyakorlati és elméleti leckéket tartalmaztak arról, hogy miként integrálják az alapjogi tanulmányi eredményeket a határőrképzés valamennyi tanfolyamába és tantervébe. 2014-ben három képzési tanfolyamot tartottak.
Európai határőrcsapatok (EBGT) profilképzése Az alapvető jogokkal és a nemzetközi védelemmel kapcsolatban külön képzést tartanak az EBGT tagjainak szóló minden egyes profilképzésben (profilképzés kikérdező szakértőknek, profilképzés átvilágítási szakértőknek, profilképzés második vonalbeli interjúztató szakembereknek és második vonalbeli repülőtéri tisztviselőknek). A feldolgozott témák közé tartoznak a következők: alapvető jogok a határőrök munkájában, nemzetközi védelem, a kiszolgáltatott személyek azonosítása, belépés az EU-ba és a visszaküldés tilalmának elve, kockázati tényezők a hátrányos helyzetű személyekkel készített interjúk során, súlyos incidensek jelentése. A képzés minden témát jogi és túlnyomórészt gyakorlati szempontból mutat be, az EBGT tagjainak és a vendégtiszteknek a szemszögéből nézve.
2014-ben megkezdődött egy új profilképzés – EBGT szárazföldi határőrizeti képzés – kidolgozása, amely 2015-ben is folytatódni fog. A képzés tartalma gyakorlati és interdiszciplináris szemléletű, és az olyan szempontokra fog összpontosítani, mint a kommunikáció, az irreguláris migráció/emberkereskedelem eseteinek felderítése, a határőrök jogszerű intézkedései, elsősegély, jelentéstétel a közös műveletekben, kényszerintézkedések alkalmazása stb. Tanterv a középszintű határőrképzéshez (MLC) 2014-ben az uniós tagállamok szakértői az SQF 6. szintjével összhangban új tanfolyamot dolgoztak ki „Operatív képzés az uniós középvezetői szintű határőrök számára” címmel, amely az Európai Unióban a határbiztonságért felelős hivatalok közép- és felső szintű tisztviselőinek szóló közös oktatási program. Négy különálló modulból áll, ezek egyike alapjogi témákkal foglalkozik: bevezetés az alapvető jogokba, az alapvető jogok megsértésének kockázatai, alapvető jogokat tudatosító látogatások, az alapvető jogokat tudatosító látogatások felülvizsgálata, az alapvető jogok megsértése, az alapvető jogokat betartó műveleti vezető jellemzői, az alapvető jogok jövője a határőrök tevékenységében. Ugyanakkor mindhárom másik modul témái között helyet kapnak az idevágó alapjogi kérdések. A Frontex alkalmazottainak alapjogi képzése Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) és az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) közötti szoros együttműködés eredményeként, valamint az alapjogi tisztviselő támogatása mellett kidolgozták a Frontex személyzetének szóló alapjogi alapképzés koncepcióját. Ez a koncepció a Frontex alapjogi stratégiájából vezethető le. A kétnapos alapjogi alapképzés a Frontex valamennyi alkalmazottja számára kötelező. Az első kísérleti képzés, valamint a 2013-ban
58
ezt követően megszervezett három képzés után 2014-ben négy képzésre került sor. Minden képzést két külső alapjogi szakértő tartott meg. Eddig összesen 138 Frontexalkalmazott részesült képzésben. 2015-ben további képzésekre kerül majd sor. A képzés a tanulási eredmények tekintetében három célt tűzött ki: tudás, készségek és hozzáállás. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottaknak tisztában kell lenniük az emberi jogok alapjaival és elveivel, képeseknek kell lenniük az emberi jogi szempontokat saját munkaterületükön alkalmazni, illetve az „emberi jogi elemzési eszköz” segítségével átültetni a gyakorlatba, és végül a munkájuk fontos részeként elismerni azokat.
Egyéb képzési kezdeményezések A közös alaptanterv (CCC) interoperabilitást értékelő programjának (IAP) célja, hogy értékelje a határőrség erőinek interoperabilitását Európában. Különös figyelmet fordítanak az alapvető jogok előmozdítására és védelmére. A CCC-IAP értékelése az uniós tagállamok, a schengeni társult országok és azon országok határőrhallgatóit célozta meg, amelyekkel a Frontex munkamegállapodást kötött, és számos alapjogi kérdéssel foglalkozott. A program 2015 első negyedévében is folytatódni fog. Szintén a CCC hallgatói csereprogramja keretében a csereprogramban részt vevő hallgatóknak lehetőségük nyílt elmélyíteni alapjogi ismereteiket. A CCC tanári mobilitási programjában pedig a részt vevő határőrtanárok megfigyelhették, hogyan működik a Frontex közös műveleteiben az alapvető jogok tiszteletben tartása a fogadó kapcsolattartó pontokon, továbbá kicserélhették az alapjogi képzéssel kapcsolatos tapasztalataikat a fogadó partnerségi akadémiákon dolgozó partnereikkel. Az alapjogi szempontok részét képezik a következő, 2014-ben végrehajtott képzési tevékenységeknek is: a közös visszatérési műveletek terén, például a kísérők vezetőinek
nyújtott képzések; a közös európai határokon átnyúló együttműködésről szóló oktatási modul; a Schengeni Határ-ellenőrzési Kódex eképzési eszközének és a schengeni értékelők képzési kézikönyvének kidolgozása, illetve a repülőtereken dolgozó határőröknek készült középszintű angol nyelvi eszköz. A Frontex lefordította angolra a „Hope in my Heart, Freedom on my Mind” (Remény a szívemben, szabadság a gondolataimban) című könyvet, amelyet a könyvpiacon is kiadtak „Paradise Denied” (Megtagadott Paradicsom) címmel. A könyv Zekarias Kebraeb, egy eritreai fiatal igaz történetét meséli el, aki egy jobb élet reményében menekült el hazájából Európába, és végül Németországban maradhatott. A könyv megismerteti az irreguláris migránsok helyzetét, bemutatja nézőpontjukat és azt, hogy mire van szükségük, amikor kapcsolatba kerülnek a hatóságokkal. A könyvet a Frontex által az európai határőrök számára tartott képzési tevékenységekben fogják felhasználni. Külső kapcsolatok harmadik országokkal A Frontex harmadik országok hatóságaival folytatott valamennyi együttműködési tevékenységét az az elv vezérelte, hogy teljes körűen tiszteletben kell tartani és tevőlegesen elő kell mozdítani az alapvető jogokat. 2014-ben az Ügynökség megkezdte a munkamegállapodások felülvizsgálatának folyamatát, hogy még inkább előtérbe helyezze az alapvető jogok tiszteletben tartását és előmozdítását, valamint a harmadik országokkal folytatott operatív együttműködés elveit. A Frontex és az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal (EASO) egy 18 hónapos projektet valósít meg, amelynek címe „Jordánia EASO-tevékenységekben, valamint Marokkó és Tunézia EASO- és Frontextevékenységekben való részvételének előmozdítása”. Az EASO által irányított és koordinált, valamint az Európai Szomszédsági és Partnerségi Támogatási Eszköz (ENPI) által finanszírozott projekt a Bizottság Fejlesztési és Együttműködési Főigazgatóságának (DG
59
DEVCO) hatáskörébe tartozik. A projekt célja előmozdítani a három országnak az ügynökségek munkájában való részvételét; Jordániában az EASO egyedül hajtja végre az intézkedéseket, míg Marokkóban és Tunéziában az EASO és a Frontex közösen vesz részt a tevékenységekben. A projekt egyik eleme egy munkaértekezlet, amelyet ezekben az országokban tartanak arról, hogy az Ügynökség miként tartja tiszteletben és mozdítja elő az alapvető jogokat.
fenntarthatóságra, a feddhetetlenségre, az átláthatóságra, a korrupció elleni fellépésre, az ügynökségek közötti együttműködésre, valamint az alapvető jogok tiszteletben tartására és védelmére, összhangban az uniós és nemzetközi normákkal és bevált gyakorlatokkal. Ezeket a kezdeményezéseket a projekt minden tematikus területén és komponensében végrehajtják.
Egyéb alapjogi kérdések A Frontex az uniós finanszírozású Keleti partnerség – integrált határigazgatás – kapacitásépítés projektet is működteti, amelynek célja a határbiztonság garantálása, valamint a személyek és áruk törvényes mozgásának elősegítése a térségben, biztosítva ugyanakkor, hogy a korrupció elleni küzdelem és az emberi jogok tiszteletben tartása kellő figyelmet kapjon a projekt során. A projektnek három eleme van: 1) a nemzeti képzési tanterveket támogató kapacitásépítés az állami képzési intézményekben; 2) speciális képzések, beleértve az operatív kapacitások kiépítését is; és 3) több területet felölelő témák, amelyeket sajátos horizontális kezdeményezések jellemeznek. Ezekben különös hangsúlyt fektetnek a jó kormányzás elveire, ezen belül a felelősségvállalásra, a
A Frontex-rendelet 33. cikke szerint az Ügynökség megbízatása magában foglalja a rendelet végrehajtásának független külső értékelését. 2014-ben indult el a második külső értékelés, amely többek között különösen annak elemzésére helyezte a hangsúlyt, hogy az Ügynökség tevékenységeinek végrehajtása során hogyan felel meg az EU Alapjogi Chartájának. Az értékelés megvizsgálja az Ügynökség által végzett tevékenységek hatékonyságát és hatását, valamint az Ügynökség munkamódszereit és a külső érdekelt felekhez fűződő kapcsolatait is. Az értékelés várhatóan feltárja majd az esetleges hiányosságokat és az Ügynökség megbízatásának és folyamatainak megerősítéséhez szükséges teendőket.
60
61
I. melléklet: Éves jelentés a dokumentumokhoz való hozzáférésről Eredeti kérelmek: 37
beérkezett eredeti kérelem
Eredmények: 18
biztosított hozzáférés
12
részleges hozzáférés
7
megtagadott hozzáférés
Megerősítő kérelmek: 2
beérkezett megerősítő kérelem
Kivétel alkalmazásával történő visszautasítás: Az 1049/2001/EK rendelet 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja: A közérdek védelme tekintetében a közbiztonság, a védelmi és katonai ügyek, a nemzetközi kapcsolatok, a Közösség vagy valamely tagállam pénzügyi, monetáris vagy gazdaságpolitikája
62
J. melléklet: 2014. évi előirányzatok Költségvetési tétel (összegek 1000 euróban)
2014. évi 2014. évi eredeti módosított költségvetés költségvetés (A)
Az előirányzatok átcsoportosítása
(B)
Rendelkezés Kötelezettségvállal re álló ások előirányzatok (D)a
(C)
(E)
(E)/(D)
Kifizetések
(F)
(F)/(D)
- 390
2%
20 082
20 076
100%
19 902
99%
214
2%
12 804
12 616
99%
8 099
63%
0%
60 524
59 454
98%
36 252
60%
93 411
92 145
99%
64 253
69%
1. cím
Személyzet
20 472
2. cím
Egyéb igazgatási kiadások
12 590
0 0
3. cím
Operatív tevékenységek
56 135
4 214
176
89 197
4 214
0
42 117
4 214
0
46 331
46 196
100%
27 696
60%
9 080
0
- 1 830
-20%
7 250
7 250
100%
5 315
73%
21 440
4 214
2 730
13%
28 384
28 249
100%
13 989
Légi határok
2 100
0
100
5%
2 200
2 200
100%
Visszatérési együttműködés
9 497
0
- 1 000
-11%
8 497
8 497
Kockázatelemzés
1 171
1 921
600 5 030
-2%
Képzés
4 050
Kutatás és fejlesztés
1 000
Egyesített erőforrások
1 000
Különböző operatív tevékenységek
107 110 350 505 55 40
750 0 - 77 0 - 252 - 30 0 0 - 13 - 190 0 - 13
0%
EUROSUR
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
64%
Frontex Helyzetelemző Központ
Rendes költségvetés mindösszesen
Fel nem használt
Átviendő előirányzatok (C2)1 (G)
(C5)2 (H)
(C8)3 (I)
Összesen (J)b (J)/(D)
173
174
1%
4 540
4 540
35%
23 549
24 363
40%
28 262
29 078
31%
(Κ)c
(K)/(D)
0 0 810 810
1 0 4 5
6 189 261 456
0 0
3 2
18 846 1 975
1 976
27%
49%
0
0
14 548
14 548
51%
135
0%
1 841
84%
0
1
359
361
16%
0
0%
100%
6 552
77%
0
0
1 964
1 964
23%
0
0%
1 105
58%
59%
243
41%
4 898
99%
3 157
64%
1 741
1 742
35%
0%
4 050
4 050
100%
2 552
63%
1 499
1 499
37%
-25%
749 971 107 110 337 315 55 27
732 935 107 110 337 307 55 27
98%
469 555 97 0 298 216 50 18
63%
262 381 10 110 39 91 5 9
263 381 10 110 39 91 5 9
35%
6 5 55 0 17 35 0 0 0 8 0 0
0%
595
0 0 0 0 1 0 0 0 0 0 0 0
313 243
4 953
810 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0
1 124
600
792 352
41%
99%
0% 1% 0% 0%
A 3. cím szerinti előirányzatok bontása 30
Műveletek
300 0 301 0 302 0 305 0 310 311 312 320 330 340 350 351 352 360 361 362
Szárazföldi határok
Tengeri határok
Operatív IT-projektek Határőrök Európai Napja Külső kapcsolatok harmadik országokkal és nemzetközi határőr-konferencia (IBPC) Külső kapcsolatok nemzetközi szervezetekkel és az emberkereskedelemmel kapcsolatban Alapjogi tisztviselő
0%
-3% 0% 0% -4% -38% 0% -33%
96% 100% 100% 100% 98% 100% 100%
59%
57% 91% 0% 88% 69% 90% 68%
1
Nem automatikus (C2) Belső címzett bevétel (C5) 3 Automatikus (C8) 2
a
(D)=(A)+(B)+(C)
63
18 849
41%
39% 9% 100% 12% 29% 10% 32%
135 0
0% 0%
1% 1% 0% 2% 4% 0% 0% 0% 2% 0% 0%
b c
(J)=(G)+(H)+(I) (K)=(D)-(E)-(G)
64
A személyzet tagjainak1 a Frontexen belüli egységek szerinti bontása december 31-én 2007
2008
2009
2010
2011
2012
2013
AA
CA
TA
SNE
CA
TA
SNE
CA
TA
SNE
CA
TA
SNE
CA
TA
SNE
CA
TA
SNE
CA
TA
SNE
CA
TA
0 0
0 2
2 7
0 3
0 5
5 9
0 3
3 4
5 12
1 5
3 9
6 16
1 4
3 9
7 16
2 5
3 9 0
6 17 1
2 5 0
2 1 0 1
7 18 1
1 5 0
3 73 1
8 16 1
Közös műveleti egység
0
1
8
33
7
32
33
35
35
34
30
11
27
2 3
4
12 6
14 3
5
17 11
18 3
9
17 11
18 4
8
17 11
21 7
1 1 7
25
12 0
1 1 8
23
5 1
1 1 8
23
1 0
1 1 6
23
1 0
1 0 3
19
Kockázatelemzési egység
1 2 1 3 1
8
15 10
19 6
8 8
18 12
0 0 0
1 0 1
2 2 2
6 3 4
2 0 1
4 2 1
5 3 3
2 1 1
5 2 7
4 4 2
3 1 1
8 5 12
7 5 2
3 1 1
9 5 12
7 5 1
3 1 1
8 5 11
7 4 2
3 1 1
9 5 11
7 5 1
3 1 1
8 5 11
3
7
1
0
2
1
0
2
20
0
3
25
0 2 6 6
0 0 0
2 8 6
0 0 0
2 6 6
5
10 16 11
6
12 17 11
1 0 0
28 6 7
12 18 12
Igazgatóság
2
Ügyvezetői támogatás Alapjogi hivatal Műveleti részleg
Frontex Helyzetelemző Központ
17 2
Kapacitásfejlesztési részleg Képzési egység Egyesített erőforrások egység Kutatás-fejlesztési egység Igazgatási részleg Adminisztrációs szolgáltatási egység5 Humán erőforrások és szolgáltatások egység
Pénzügyi és beszerzési egység
1
3
7
0
3
9
0
5
9
0
6
13
0
7
11 17 10
Jogi ügyekkel foglalkozó egység
0
1
1
0
1
2
2
1
3
0
1
3
1
1
3
1
1
2
1
1
2
1
1
2
Összesen6
5 17
4 7
61
4 4
7 6
67
6 0
10 0
66
7 9
13 9
76
8 5
14 1
78
8 4
13 7
83
8 2
14 2
76
85
14 9
IKT-egység
1 2
3 4 5 6
A táblázatban a személyzet tagjai: AA (kisegítő megbízottak [2008 során megszüntetett kategória]), CA (szerződéses alkalmazottak), TA (ideiglenes alkalmazottak) és SNE (kirendelt nemzeti szakértők). Az Igazgatóság az ügyvezető igazgatóból, az ügyvezető igazgató helyetteséből, a részlegigazgatókból, a műveleti igazgató melletti termék- és változásmenedzserből, az igazgatási részleg menedzsment koordinátorából, az Igazgatótanács titkársági koordinátorából (= 8 ideiglenes alkalmazott) és a részlegigazgatók asszisztenseiből áll ( = 3 szerződéses alkalmazott). Nem tartozik ide az a 4 szerződéses alkalmazott, akiket a keleti partnerség támogatásából finanszíroznak. Ide tartozik 2 „költségmentes“ kirendelt nemzeti szakértő. 2010-ben az adminisztrációs szolgáltatási egységet két különálló egységre bontották (az igazgatási részleg alatt): humán erőforrások és szolgáltatások egység és információs és kommunikációs technológiák egység. A teljes létszámba beletartozik az összes személyzet, továbbá azok a személyek, akik 2014. december 31-ig állásajánlatot kaptak és megerősítették rendelkezésre állásukat.
65
A Frontex ideiglenes alkalmazottainak bontása 2013 Tisztségcsoport és fokozat
AD 16
Az uniós költségvetés szerint engedélyezett Ideiglenes Állandó álláshelyek álláshelyek -
2014
2013.12.31-én betöltve1 Ideiglenes Állandó álláshelyek álláshelyek -
Az uniós költségvetés szerint engedélyezett Ideiglenes Állandó álláshelyek álláshelyek -
2014.12.31-én betöltve2 Ideiglenes Állandó álláshelyek álláshelyek -
AD 15
-
1
-
1
-
1
-
-3
AD 14
-
1
-
1
-
1
-
2
AD 13
-
4
-
4
-
4
-
4
AD 12
-
11
-
9
-
11
-
12
AD 11
-
8
-
8
-
8
-
6
AD 10
-
6
-
5
-
6
-
6
AD 9
-
8
-
8
-
8
-
17
AD 8
-
43
-
39
-
43
-
31
AD 7
-
8
-
5
-
8
-
13
AD 6
-
6
-
6
-
6
-
3
AD 5
-
2
-
2
-
2
-
1
AD összesen
-
98
-
88
-
98
-
95
AST 11
-
-
-
-
-
-
-
-
AST 10
-
-
-
-
-
-
-
-
AST 9
-
-
-
-
-
-
-
-
AST 8
-
5
-
5
-
5
-
8
AST 7
-
11
-
10
-
11
-
11
AST 6
-
14
-
14
-
13
-
14
1
Az év végén betöltött ideiglenes álláshelyek adatai tartalmazzák az átsorolások eredményeit. Az év végén betöltött ideiglenes álláshelyek adatai tartalmazzák az átsorolások eredményeit. 3 Az Európai Bizottság álláshirdetést tett közzé az ideiglenes ügyvezető igazgatói álláshelyre (AD 14 besorolás), aminek eredményeként 2 ideiglenes AD14 álláshely (ügyvezető igazgató és ügyvezetőigazgató-helyettes) jött létre az uniós költségvetés alapján engedélyezett 1 ideiglenes AD15 álláshely (ügyvezető igazgató) és 1 ideiglenes AD14 álláshely (ügyvezetőigazgató-helyettes) helyett. 2
66
A 2014. évi általános jelentésben használt rövidítések BCP Határátkelőhely BG Határőrség BSCF Fekete-tengeri Együttműködési Fórum CF Konzultációs fórum CPIP Közös hírszerzési kép a határok előtti területekről CRM Személyzeti erőforrás-gazdálkodás KBVP Közös biztonság- és védelempolitika ED4BG Határőrök Európai Napja EASO Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal EBGT Európai határőrcsapatok EKSZ Európai Külügyi Szolgálat EFCA Európai Halászati Ellenőrző Hivatal EMSA Európai Tengerbiztonsági Ügynökség ENLETS Bűnüldözési technológiai szolgálatok európai hálózata ESP Európai helyzetkép EURINT Tapasztalatmegosztási projekt az úti okmányok beszerzéséről (uniós finanszírozású) FRA Alapjogi Ügynökség HoTRU Képzési egység vezetője HR Humán erőforrások IBM Integrált határigazgatás IBPC Nemzetközi határőr-konferencia ICAO Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet ICMPD Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ IKT Információs és kommunikációs technológiák (Frontex-egység) IMDatE Integrált tengeri adatok környezet IOM Nemzetközi Migrációs Szervezet IT Információs technológiák JO Közös művelet JORA Közös műveletek jelentéstételi alkalmazása JRO Közös visszatérési művelet MIA Belügyminisztérium MLC Középszintű képzés MO Hegyvidéki műveletek MS Tagállam NFPOC Nemzeti Frontex kapcsolattartó pont NGO Nem kormányzati szervezet ODIHR Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala OHCHR Az ENSZ Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala OLAF Európai Csalás Elleni Hivatal OMNTE Műszaki eszközök teljes minimális száma OSC Tanfolyam a kutatási és mentési műveletekről PC Partnerország PC Partner harmadik országok FPU Pénzügyi és beszerzési egység PVLMM Vízumliberalizációt követő nyomonkövetési mechanizmus RAU Kockázatelemzési egység REX Gyorsbeavatkozási gyakorlat (2013) SAC Schengeni társult ország SAR Kutatás és mentés
67
SAR Kutatás és mentés SEF Portugál Bevándorlási Szolgálat SEM Schengeni értékelési mechanizmus SGO Kirendelt vendégtiszt SIR Súlyos incidensekről szóló jelentés SOCTA A súlyos és szervezett bűnözés általi fenyegetettség értékelése SOP Szabványos működési eljárás SQF Határőrizeti ágazati képesítési rendszer THB Emberkereskedelem UNHCR Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága VIS Vízuminformációs Rendszer WA Munkamegállapodás WAC Munkamegállapodás (harmadik) országokkal WB-RAN Nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózat WG Munkacsoport
68