FRONTEX évi általános jelentés

2011. évi általános jelentés

FRONTEX


1


Borítókép: (c) Guardia Costiera, Francesco Malavolta, 2011


Tartalomjegyzék Az Igazgatótanács elnökének előszava ....................................................................................................5 Az ügyvezető igazgató előszava ...............................................................................................................7 1 – Bevezetés ...............................................................................................................................................9 1.1

A Frontex általános ismertetése .................................................................................................................. 9

1.2

A jelentés célja .............................................................................................................................................. 9

2 – Fejlemények ........................................................................................................................................ 11 2.1

Az EU külső határainál tapasztalható helyzet 2011-ben .......................................................................... 11

2.2

Szakpolitikai szintű fejlemények................................................................................................................ 14

2.3

Ügynökségi szintű fejlemények ................................................................................................................. 16

2.3.1

Műveletek ................................................................................................................................................ 16

2.3.2

Kapacitásépítés ....................................................................................................................................... 18

2.3.3

Igazgatás ................................................................................................................................................. 20

2.3.4

Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés ................................................................................ 21

2.3.5

Alapvető jogok ......................................................................................................................................... 21

3 – A 2011. évi költségvetési és humán erőforrásokkal kapcsolatos kérdések összefoglalása ..... 24 3.1

A költségvetés alakulása ............................................................................................................................ 24

3.2

A 2010. évi költségvetés végleges végrehajtása ...................................................................................... 25

3.3

2011. évi előirányzatok ............................................................................................................................... 26

3.4

A pénzgazdálkodás egyéb szempontjai .................................................................................................... 26

3.4.1

Általános költségvetés ............................................................................................................................. 26

3.4.2

Operatív költségvetés .............................................................................................................................. 27

3.4.3

Kifizetések ............................................................................................................................................... 27

3.5

Humán erőforrások ..................................................................................................................................... 27

3.5.1

Munkaerő-felvétel .................................................................................................................................... 27

3.5.2

Munkaerő-fejlesztés és képzés ............................................................................................................... 28

4 – Eredmények ........................................................................................................................................ 30 5 – Mellékletek .......................................................................................................................................... 37



Az Igazgatótanács elnökének előszava A Frontex ügynökség 2011-ben elért főbb eredményei jogi és egy operatív áganként csoportosíthatók. Jogi szempontból a legfontosabb újítás a módosított Frontex-rendelet 2011. december 12-i hatálybalépése volt. Ez a rendelet – új jogalapként – meghatározza az Ügynökség elkövetkező évekbeli munkájának keretét. A benne foglalt rendelkezések jelentősen kibővítik a Frontex megbízatását, többek között az európai határőrcsapatok, azaz a Frontex közös műveleteiben részt vevő határőrök egyesített csoportjának létrehozása, az Ügynökség számára a közös műveletekben biztosított megerősített és társvezetői szerep, a Frontex saját műszaki eszközeinek beszerzése, a műveletek során gyűjtött személyes adatok feldolgozására vonatkozó egyértelmű felhatalmazás, a Frontex valamennyi tevékenysége során az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartása és előmozdítása, valamint az összekötő tisztviselők harmadik országokba való kiküldetése tekintetében. Operatív szempontból az Ügynökség számára a legnagyobb kihívást az észak-afrikai politikai események nyomán a földközi-tengeri térségbe irányuló megnövekedett migrációs áramlásokkal szembeni operatív fellépés kialakítása jelentette. Ehhez a reagáláshoz további humán és pénzügyi erőforrások rendelkezésre bocsátására volt szükség. Ennélfogva az Igazgatótanács, a Frontex központ és az Európai Bizottság, valamint a költségvetési hatóság minden szükséges és jogilag lehetséges intézkedést megtett annak érdekében, hogy a felmerülő igényeknek megfelelően biztosítsa a szükséges költségvetési eszközöket. Ezáltal lehetővé vált a földközi-tengeri térségben fennálló helyzetre adott megfelelő és határozott operatív reagálás. 2011 során további fontos operatív esemény volt a görög–török szárazföldi határon sikeresen végrehajtott első RABIT-művelet, majd a folyamatban

lévő Poseidon közös művelet, a Frontex alapjogi stratégiájának – és egyben az annak végrehajtását célzó cselekvési tervnek – a jóváhagyása, valamint a görögországi Pireuszban található kísérleti Frontex Operatív Iroda külső értékelésének végrehajtása. Az Igazgatótanács tevékenységi keretét illetően a legfontosabb döntés a német tag, Ralf Göbel új elnökké, illetve a szlovén tag, Marko Gasperlin új elnökhelyettessé választása volt novemberben. A két érintett hivatali ideje az osztrák-portugál elnökség végét követően, 2012 tavaszán kezdődik. Meg kell említetni továbbá, hogy az Igazgatótanács a hatékonyabb igazgatótanácsi munkamódszerek biztosítása érdekében módosított eljárási szabályzatot fogadott el. Itt szeretnék külön köszönetet mondani az Igazgatótanács tagjainak tevékeny és konstruktív részvételükért, az Igazgatótanács Magyarországot és Lengyelországot képviselő tagjainak az Európai Unió Tanácsában az Ügynökséghez kapcsolódó tevékenységekről történő rendszeres tájékoztatásért, és végül, de nem utolsósorban az ügyvezető igazgatónak, az ügyvezetőigazgató-helyettesnek és munkatársaiknak az EU határigazgatásának területén a tagállamoknak nyújtott kiváló támogatásért és az Igazgatótanács 2011. évi ülései során, illetve az ülések előkészítésében folytatott kitűnő együttműködésért. Szolgáltatásorientált tevékenységének köszönhetően a tagállamok kifejezetten elismerik, hogy a Frontex továbbra is nélkülözhetetlen uniós szereplő.

Robert Strondl elnök



Az ügyvezető igazgató előszava A Frontex működésének hatodik évére a változás éveként emlékezünk majd. 2011 tizenkét hónapját a kezdetektől az átalakulás határozta meg; 2011-ben az észak-afrikai és az arab világbeli viharos események, valamint az Unión belüli pénzügyi és politikai feszültségek próbára tették az Ügynökség rugalmas reagálási képességét, amellyel egyidejűleg meg kellett őriznünk az érdekelt felek által tőlünk elvárt magas szintű szakmaiságot. A tunéziai elnök megbuktatása, az azt követő elsöprő egyiptomi politikai változások és a líbiai polgárháború 2011-ben a földközi-tengeri térség középső részére, különösen a Szicíliai-szorosra és a Pelagie-szigetekre irányította a figyelmet. Mindössze néhány hónap leforgása alatt másodszor kérték fel a Frontexet, hogy támogatást nyújtson az aránytalan nyomás alatt álló tagállamoknak. A RABIT 2010. évi bevetésével való hasonlóság azonban ennyiben ki is merül. A migrációs áramlások, a fogadó tagállamok szükségletei és a működési környezet egyaránt a RABIT korábbi, görögországi bevetésétől eltérő megközelítést kívánt. Az Ügynökség – amelynek feladatai közé tartozik a helyzetismereti és hírszerzési kapacitás megerősítése – a korábbi intézkedésektől eltérő módon hajtotta végre az operatív reagálást. A válaszlépések középpontjában a kockázatelemzési és helyzetmegfigyelési tevékenységek álltak, amelyek alapján megfelelő operatív előirányzatokat tartalmazó lehetséges jövőbeli forgatókönyveket tudtunk kidolgozni. Új informatikai és elemzési termékek fejlesztésére került sor, hogy valamennyi szereplőt folyamatosan és naprakész módon tájékoztathassunk. Ezúttal is a Frontex-munkatársak elkötelezettségének és szakmaiságának volt köszönhető, hogy az Ügynökség alkalmazkodni tudott az érdekelt felek szükségleteihez. A tendenciák meghatározása érdekében a fejlemények nyomon követésével és ezzel egyidejűleg a csempészhálózatok leleplezése céljából a migránsok meghallgatásához és kikérdezéséhez nyújtott helyszíni támogatással a Frontex bebizonyította, hogy

szükség idején bőséges kapacitással rendelkezik és magas szintű intézményi érettség jellemzi. Történtek azonban belső változások is, így 2011-re egyben az Ügynökség kezdeti formában történő fennállásának utolsó éveként is emlékezhetünk. A Frontex alapító rendeletének régóta várt módosításai az Ügynökség nagykorúvá válását jelzik. Kibővített hatásköreivel és ésszerűsített eljárásaival a Frontex bizonyos értelemben újjászületett, és pontosan kijelölték jövőbeli irányát. E változások új kihívásokat teremtettek az Ügynökség szervezetén belül. Az új megbízatással együtt ezeket a fejleményeket új logó és vizuális arculat hangsúlyozza. Mindemellett a Frontex más ügynökségekkel, nemzetközi szervezetekkel és nem kormányzati szervezetekkel kialakított szakmai kapcsolatai megerősödnek az alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórum létrehozása és az említett érdekeltekkel folytatott szorosabb munkakapcsolatok révén. Az alapjogi tiszt pozíciójának létrehozása alkalmat ad arra, hogy megszilárdítsuk az emberi jogok, illetve a bevált gyakorlatoknak az Ügynökség valamennyi tevékenysége során történő előmozdítása iránti elkötelezettségünket. Mindezen újdonságok ellenére van, ami nem változik: a Frontex jövőképének, céljainak és értékeinek megőrzése a minőségi munkavégzés révén, a tagállamoknak nyújtott folyamatos és megbízható támogatáshoz szükséges elkötelezettség és szakmaiság, valamint az alapvető jogok jelentőségének a műveletek valamennyi szakaszában való töretlen elismerése mind-mind jó szolgálatot tesznek majd a jövőben várható kihívásokkal szemben. Mindez nem valósulhatna meg az Ügynökség munkatársai és a Frontex küldetését támogató érdekeltek nélkül, akik rendületlenül törekednek az egyre magasabb színvonalú feladatvégzésre.

Ilkka Laitinen ügyvezető igazgató



1 – Bevezetés 1.1

A Frontex általános ismertetése

Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökséget a 2007/2004/EK tanácsi rendelet hozta létre. A Frontex feladata az európai határigazgatás előmozdítása, koordinálása és fejlesztése az Unió Alapjogi Chartájával összhangban, az integrált határigazgatás koncepciójának alkalmazásával. Az Ügynökség: segítséget nyújt a tagállamoknak a hatékony, magas és egységes szintű határőrizet megteremtéséhez; a külső határokon tapasztalható rendkívüli helyzetekkel szembeni közös válaszlépések érdekében összehangolja az operatív és az uniós intézkedéseket; a külső határokon a migrációs áramlások és a szervezett bűnözés jelentette kihívások kezelését célzó közös eszközként tagállami és európai szintű kapacitásokat fejleszt; többek között közös képzési követelmények kidolgozásával segíti a tagállamokat a nemzeti határőrök képzésében; kockázatelemzést végez; nyomon követi a külső határok ellenőrzését és őrizetét érintő kutatási eredményeket; valamint biztosítja a tagállamok számára a közös visszatérési műveletek megszervezéséhez szükséges támogatást. A Frontexet létrehozó rendeletben foglaltak szerint a külső határok ellenőrzésének és őrizetének felelőssége a tagállamokat terheli. Az Ügynökség feladata a tagállami cselekvések összehangolását biztosító uniós intézkedések végrehajtásának elősegítése.

1.2

A jelentés célja

A Frontex 2011. évi általános jelentése a 2011. évi munkaprogramot veszi viszonyítási pontként, de nem célja, hogy az abban kitűzött célok mindegyike tekintetében tájékoztatással szolgáljon. Átfogó áttekintést nyújt az olvasó számára a 2011 során végzett tevékenységekről, emellett pedig kiemel egyes operatív tevékenységeket és sikereket. Ezt a tájékoztatást általános pénzügyi információk, valamint különböző tevékenységi típusok jegyzékeit, a közös műveletek összehasonlító elemzését, továbbá 

Az Európai Parlament és a Tanács 2007. július 11-i 863/2007/EK rendeletével, valamint az Európai Parlament és a Tanács 2011. október 25-i 1168/2011/EU rendeletével módosított 2007. október 26-i 2007/2004/EK tanácsi rendelet az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség felállításáról.

költségvetési és humánerőforrás-adatokat ismertető mellékletek egészítik ki. Egyes információkat az összefüggések megvilágítása érdekében több fejezetben megismétlünk.


2011-ben az Unióba irányuló illegális migráció fő belépési pontja a görögországi Evros-régióban található, Törökországgal közös 12,5 km hosszúságú szárazföldi határszakasz volt (lásd fent). Alább: éjjel hőérzékelő-kamerás kisteherautóban ülő határőr figyeli ezt a határszakaszt.


2 – Fejlemények 2.1

Az EU külső határainál tapasztalható helyzet 2011-ben

Az európai uniós tagállamok külső határainál ugrásszerűen megnőtt a felderített illegális határátlépések száma, a 2009. és 2010. évi hozzávetőleg 104 000-ről 2011-ben 141 000-re (+35%). A határokat illegálisan átlépő migránsok elsősorban Tunéziából (20%), Afganisztánból (16%) és Pakisztánból (11%) érkeztek. Ez a növekedés főként annak tudható be, hogy a földközi-tengeri térség középső részén a 2010. évi mindössze 5000 esettel összevetve több mint 64 000 felderített esetről számoltak be. A legtöbb illegális határátlépés 2011. február és augusztus között történt. A határátlépések a tunéziai politikai rendszerváltás nyomán indultak meg, majd később a Líbiából távozó számos fekete-afrikai migráns érkezése miatt állandósultak. 2011 októbere óta a felderített esetek száma havi 1000 alá csökkent. Ezzel egyidejűleg az észak-afrikai helyzet is javult és rosszabbodtak a tengeri viszonyok. Az illegális határátlépések szempontjából a második legfőbb terület a görög–török szárazföldi határ volt, ahol a felderített esetek száma a 2010. évi kb. 47 700-ról 2011-ben 54 300 fölé emelkedett (+14%). Ezen a határszakaszon a felderített esetek száma az év során folyamatosan nőtt, és túllépte a 2010. novembertől 2011. márciusig tartó RABITművelet előtti számadatokat. Ezzel szemben a Törökország és Görögország között az Égei-tengeren észlelt illegális határátlépések száma 2011-ben 76%kal, 1500 alá csökkent.

A törökországi külső határnál tapasztalható erős migrációs nyomást két fontos befolyásoló tényező magyarázza. Az egyik a határt bizonyítottan illegálisan átlépő migránsok tényleges visszatérésének alacsony száma, a másik pedig a görögországi idegenrendészeti központok korlátozott kapacitása, amely miatt a migránsokat az elfogást követően rövid időn belül szabadon engedik. Az illegális határátlépéshez segítséget nyújtó személyek azonnal kihasználják ezeket a hiányosságokat, és a migránsokat ehhez a külső szárazföldi határszakaszhoz irányítják. Törökország ezenfelül az Unióba légi úton történő illegális belépési kísérletek kiindulópontjaként is szolgál. A migránsok kihasználják az alacsony viteldíjakat, és repülővel érkeznek a törökországi Isztanbul repülőterére. Emellett tisztában vannak azzal, milyen könnyű törökországi vízumhoz jutni, valamint a Törökországba történő beutazáskor több mint 60 ország állampolgárai vízummentességet élveznek. Noha a Görögország és Albánia közötti szárazföldi határszakasz korábban az illegális migráció egyik fő útvonala volt, a felderített illegális határátlépések száma itt 2011-ben jelentősen, a 2010. évi 35 300-ról 5300-ra csökkent (-85%). Ez a visszaesés az albánoknak nyújtott vízummentesség bevezetése után következett be.


A felderített illegális határátlépések fő helyszínei 2011-ben.

Forrás: 2012. február 12-én érkezett FRAN adatok.

EN Others Top nationality (number of detections in 2011) Land borders Sea borders

HU Egyéb Az illegális határátlépők körében a leggyakrabban előforduló állampolgárság (felderített esetek száma 2011-ben) Szárazföldi határok Tengeri határok



A Nyugat-Balkán tranzitrégió a görögországi külső határon illegálisan átlépő migránsok számára. 2011ben a román–szerb határon felderített esetek száma meghaladta a szlovén–horvát határon felderített esetek számát. E határátlépésekre elsősorban a szerb–román–magyar határ közelében került sor, és azok az elsődleges Szerbia–Magyarország útvonalról történő eltolódásként értékelendők, ahol a szerb és a magyar hatóságok további intézkedései megnehezítették az illegális határátlépést. 2010-hez viszonyítva erősödött a Földközi-tenger nyugati részén futó útvonalra nehezedő illegális migrációs nyomás, ahol 2011-ben 69%-kal nőtt a felderített illegális határátlépések száma. A 2011-ben észlelt esetek (8500) ugyanakkor az összes uniós előfordulás mindössze 6%-át tették ki. Ezen az útvonalon a legtöbb migráns Algériából és Marokkóból érkezett, és szintén nőtt a fekete-afrikai országokból származó migránsok száma. 2010 és 2011 között – elsősorban a határrégiókból jelentett illegális határátlépések alacsonyabb számának köszönhetően – 21%-kal csökkent a felderített segítők száma (6837). Ez arra enged következtetni, hogy sok segítő szándékosan nem lép az Unió területére a migránsokkal együtt. Ehelyett az Európai Unió határain kívül maradva elkerülik a súlyos büntetőjogi szankciókat, és a származási vagy a tranzitországokból szervezik meg az illegális határátlépéseket. Továbbra is különös aggodalomra adott okot, hogy az EU-ba való belépéshez hamisított úti okmányokat használtak. A korszerű okmányok hamisításához szükséges magas szintű szakértelem azt jelenti, hogy a hamis okmányok egyre nagyobb mértékben hozhatók összefüggésbe a szervezett bűnözéssel. 2011-ben közel 9500 esetben – azaz a 2009-ben a Frontexnél megkezdett szisztematikus adatgyűjtés

2.2

2011-ben albán állampolgároktól tagadták meg legtöbbször az Unióba történő belépést, elsősorban a görög–albán szárazföldi és az olasz tengeri határon, valamint az Egyesült Királyság légi határainál. Ez a legtöbbször annak volt köszönhető, hogy többnyire a vízumliberalizációs folyamatot megelőző illegális határátlépési kísérletek miatti figyelmeztetést adta ki. Az albánok mögött második helyen állnak az ukránok, akiktől a legtöbb esetben a lengyel–ukrán szárazföldi határnál tagadták meg a belépést. Az Unión belül a felderített jogellenes tartózkodási esetek száma 2010 és 2011 között nem változott – hozzávetőleg 350 000 esetet derítettek fel. A felderített illegális határátlépések jelentett eseteihez hasonlóan a jogellenesen tartózkodó személyek is leggyakrabban afgán vagy tunéziai állampolgárok voltak. Jelentős növekedésről számoltak be továbbá az ukrán (+45%) és a pakisztáni állampolgárok (+20%) tekintetében. Ezzel szemben 2011-ben felére csökkent az albán illegális határátlépők száma, és 2008 óta jelentősen, kb. 30 000-ről 10 000-re esett vissza az illegális határátlépésen ért brazilok és irakiak száma. A menedékkérelmeket illetően a 2011-re vonatkozó ideiglenes adatok szerint közel 234 600 kérelmet nyújtottak be, amely a 2010-es évvel összevetve (203 880) 15%-os emelkedést jelez. A állampolgárság szerinti tendencia jelentős eltéréseket mutat. Az afgán, pakisztáni és nigériai kérelmezők száma nőtt, míg a szerbek, az irakiak, a szomáliaiak és az oroszok kevesebb kérelmet nyújtottak be.

Szakpolitikai szintű fejlemények

A Frontexnek a (2007/2004/EK) Frontex-rendeletben meghatározott megbízatásával és feladataival kapcsolatos módosításokat érintő kétévnyi egyeztetését és számos vitáját követően a Parlament és a Tanács végül 2011. október 25-én megállapodott a módosításokról. A Frontex új megbízatásáról és feladatáról szóló megállapodást hivatalosan a Frontex-rendeletet módosító 1168/2011/EU rendelettel fogadták el. A módosított Frontex-rendelet 2011. december 12-én lépett hatályba. Ez a módosított Frontex-rendelet létrehozza a Frontex feladatainak, valamint az Európai Unió külső 

óta a legmagasabb arányban – derítették fel azt, hogy az EU-ba történő belépéshez hamisított úti okmányokat használnak. Mindemellett arról is beszámoltak, hogy jogosulatlan felhasználók – más néven imposztorok – egyre szélesebb körben élnek vissza eredeti okmányokkal.

COM(2011)873 végleges, 2011. december 12.

határainál végzett fellépés lehetőségének megerősített keretét. Ezt a megerősített szerepet jól szemléltetik az alábbi, főként operatív szempontokat érintő fontos javítások: 

Műszaki eszközök: A Frontex a műveleteihez saját műszaki eszközöket szerezhet be, vehet közös tulajdonba vagy bérelhet (a tengeri vagy parti járőrhajókat is ideértve). Ez jelentős operatív, költségvetési és jogi következményekkel jár.



Az alapvető jogokkal foglalkozó konzultatív fórum létrehozása és az alapjogi tiszt kinevezése.



Európai határőrcsapatok: Ezek a csapatok a Frontex közös műveleteiben mozgósítható


határőrök új, egyesített csoportjaként jönnek létre (felváltva az eddig meglévő Frontex közös támogatócsoportot és a gyorsreagálású határvédelmi egységet). 

Kirendelt határőrök: A Frontex saját humán erőforrásokkal fog rendelkezni a kirendelt határőröknek, azaz a tagállamok határvédelmi szerveitől a Frontexhez kirendelt nemzeti szakértőknek köszönhetően, akiknek munkáját az Ügynökség 12 hónapos időszakon belül legfeljebb hat hónapig bármikor igénybe veheti.



Személyes adatok feldolgozása: A Frontex felhatalmazást kap arra, hogy a műveletek során gyűjtött személyes adatokat szigorú feltételek mellett (korlátozott célok, az érintettek korlátozott köre és korlátozott adattárolási időtartam) feldolgozza.

2011 decemberében az Európai Bizottság az európai határőrizeti rendszer (Eurosur) létrehozásáról szóló rendeletre irányuló javaslatot* tett közzé. A jogalkotási javaslat célkitűzése, hogy javítsa a tagállamok és a Frontex helyzetismeretét és reagálási képességét a külső szárazföldi és tengeri határokon az illegális migráció és a határokon átnyúló bűnözés megelőzése során. Az Európai Parlament üléstermének általános látképe. Európai Unió, 2011.

Ez utóbbi közös keret megteremtésével érhető el, amely egyértelműen meghatározza az Eurosur gerincét alkotó tagállami nemzeti határőrizeti koordinációs központok és a Frontex feladatait és hatáskörét. A nemzeti koordinációs központok és a Frontex közötti együttműködés és információcsere „helyzetképek” segítségével történik, amelyek kidolgozására nemzeti és uniós szinten, valamint a határok előtti területekre vonatkozóan is sor kerül. E három helyzetképnek – amelyek közül az utóbbi kettőt a Frontex kezeli – hasonló a szerkezeti felépítése a közöttük zajló információáramlás elősegítése érdekében. Az Eurosur-on belül arra a megközelítésre esett a választás, hogy maximálisan ki kell használni azokat a meglévő adatokat, képességeket és rendszereket,

amelyek a többi uniós ügynökségnél rendelkezésre állnak. A javaslattal kapcsolatos egyeztetések a tervek szerint 2012-ben kezdődnek. Operatív szempontból a Frontex műveletei egyaránt szolgálni fogják a szervezett és súlyos nemzetközi bűnözés elleni uniós szakpolitikát és azon belül a Tanács által meghatározott nyolc prioritási területet, valamint a COSI által 2011 decemberében elfogadott operatív cselekvési terveket. A Frontex a bűnüldözéssel kapcsolatos három prioritási területtel hozható összefüggésbe: ezek az emberkereskedelem, az illegális bevándorlás és a nyugat-balkáni bűnözés. A 2012 és 2013 során végrehajtandó operatív cselekvési tervek számos olyan műveletet, információcserét és képzési tevékenységet tartalmaznak, amelyeket a Frontex a kijelölt tagállam vezetésével és az Europollal együttműködésben támogatni fog. Ezenfelül 2011-ben a Frontex továbbra is kiemelt figyelmet fordított a kísérő nélküli kiskorúak és az emberkereskedelem témakörére. A Frontex az emberkereskedelem elleni küzdelem európai uniós koordinátorával és a bel- és igazságügyek területén tevékenykedő más uniós ügynökségekkel közösen megszervezte a magas szintű éves uniós eseménynek számító emberkereskedelem elleni küzdelem napját. Az egyeztetések eredményeképpen az ügynökségek megállapodást írtak alá az e súlyos bűncselekmény elleni küzdelem területén folytatott szorosabb együttműködésről. 2011 a harmadik országokkal kialakított partnerségek és együttműködés további erősödését hozta. Munkamegállapodásokat kötöttek a Zöld-foki-szigetek nemzeti rendőrségével, valamint a Macedónia volt jugoszláv köztársasági Szkopjében található Migrációs, Menedékjogi és Menekültügyi Regionális Kezdeményezés (MARRI) Regionális Központjával. Az Igazgatótanács megbízta az Ügynökséget, hogy munkamegállapodásokra vonatkozó tárgyalásokat folytasson Tunézia, Örményország és Azerbajdzsán illetékes hatóságaival, valamint elfogadta az Örményország és Nigéria illetékes hatóságaival közösen kidolgozott munkamegállapodásokat.



CEPOL – Európai Rendőrakadémia, EASO – Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal, EIGE – a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete, EUROJUST – Európai Igazságügyi Együttműködési Egység, EUROPOL – Európai Rendőrségi Hivatal és FRA – Alapjogi Ügynökség.


A Frontex Nigériával kötött munkamegállapodása.

A Frontex továbbra is kiemelten kezelte a földközitengeri térség szomszédos harmadik országait, valamint néhány további afrikai országot, különös tekintettel azokra az országokra, ahol a Frontex Igazgatótanácsa már megbízatásokat adott ki. A Frontex részt vett a migrációról, a mobilitásról és a biztonságról Tunéziával és Marokkóval folytatott uniós párbeszédben, amely lehetővé tette az újbóli kapcsolatfelvételt ezen országok illetékes hatóságaival. Az afrikai országok ezenfelül nagy számban képviseltették magukat az Afrika–Frontex Hírszerzési Közösségnek (AFIC) a Frontex által 2011 során Varsóban, illetve Lisszabonban megrendezett eseményein. A visszatérések területén továbbfejlesztették a kapcsolatokat néhány kulcsfontosságú harmadik országgal (azaz Gambiával, a Kongói Demokratikus Köztársasággal és Nigériával).

2.3 2.3.1

Ami Törökországot illeti, a török külügyminisztériummal technikai szintű megállapodás született az operatív együttműködés létrehozásáról szóló egyetértési megállapodás megkötésére irányuló, megújított Frontex-javaslatról, amelyről az érintett illetékes török hatóságok jelenleg egyeztetnek. Szélesebb összefüggésben a Frontex egyre nagyobb mértékben vett részt kulcsfontosságú uniós migrációs/határigazgatási kezdeményezésekben és szakpolitikai párbeszédekben, például a mobilitási partnerségekben, a keleti partnerségben, migrációs partnerségek kialakításában, valamint a JAIEX-ben és más, a harmadik országokkal, például az USA-val, az Orosz Föderációval és a Nyugat-Balkánnal folytatott, migrációs együttműködésre összpontosító uniós üléseken. A Frontex kapcsolatot tartott fenn az EU harmadik országokban végrehajtott regionális programjaival, projektjeivel és misszióival (mint például az EUROMED, az EUSBSR, az EUBAM, az EULEX, a BSRBCC, a BSCF), és támogatást nyújtott ezekhez. 2011-ben hivatalos együttműködési megállapodást írtak alá a Fegyveres Erők Demokratikus Ellenőrzésének Központjával (DCAF), és lezárultak az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjával egy megállapodás aláírásáról folytatott tárgyalások. Másrészről tárgyalások kezdődtek munkamegállapodás megkötéséről az ENSZ Kábítószer-ellenőrzési és Bűnmegelőzési Hivatalával (UNODC) és az Eurojusttal, továbbá egyeztetések indultak az Europollal kötött munkamegállapodásnak a személyes adatok cseréje tekintetében történő aktualizálásáról.

Ügynökségi szintű fejlemények Műveletek

A Frontex 2011-ben a műveletek terén az illegális bevándorlást és a fokozott határellenőrzési együttműködést helyezte a középpontba, ideértve a határokon átnyúló – különösen a kiszolgáltatott csoportokat és az emberkereskedelem áldozatait érintő – bűnözés elleni küzdelmet. Számos közös operatív tevékenységet terveztek és hajtottak végre azzal a céllal, hogy az illegális határátlépések körén túlmutató eredményeket érjenek el többek között a kábítószer-csempészet, a szennyezés és az illegális halászat területén. E műveletek eredményei a tengeri és a légi határokon egyaránt ígéretesek. Az Ügynökség a tervei szerint továbbfejleszti ezt a nagyrészt az ügynökségek közötti, nemzeti és európai szintű együttműködésen alapuló operatív koncepciót. A Frontex továbbra is törekedett a rendszeres közös műveletek eredményességének javítására; a Földközi-tenger

keleti térségében húzódó útvonalon, valamint a földközi-tengeri térség középső részében megjelenő tömeges migrációs áramlások már az év elejétől kezdve drasztikusan új útra terelték a 2011. évi műveletek előkészítését. A 2010. évi RABIT-művelet 2011 márciusában a Frontex sikeresen lezárta a gyorsreagálású határvédelmi csapatnak (RABIT) – az Ügynökség hatéves történetében első – műveletét, bizonyítva ezzel, hogy megfelelő operatív válaszlépésekkel kezelni tudja a görög–török szárazföldi határon jelentkező tömeges migrációs áramlások okozta rendkívüli és sürgős szükséghelyzetet. A Frontex négy hónapon át, 2010. november 2. és 2011. március 1. között koordinálta 26 tagállamból és schengeni társult országból összesen 567 tisztviselő kirendelését. A fokozott járőrözés és az azt követő határellenőrzési intézkedések visszatartó erejének köszönhetően 250ről 60-ra csökkent a naponta felderített illegális


határátlépések száma. Ezzel egyidejűleg a művelet során javult a migránsok azonosítása és kikérdezése: végül az elfogott személyek közel 90%-ánál tudtak megállapítani feltételezett állampolgárságot.

A 2010. évi RABIT-művelet.

A 2010. évi RABIT-műveletet a 2011. évi Poseidon közös szárazföldi művelet, majd a 2011. évi Attica projekt (Görögország visszatérési kapacitásának építésére irányuló projekt) folytatása követte. Jóllehet 2011 nyarán és őszén erősödtek a migrációs áramlások és a segítők letartóztatására irányuló erőfeszítések is fokozódtak, így 30%-kal nőtt az ilyen tevékenységgel gyanúsított, többek között a fegyvert viselő letartóztatott személyek száma; 2011 márciusától az év végéig a bolgár–török határon elfogott 59 személyen túl 116 segítőt tartóztattak le. A tisztek tényleges és tömeges görögországi bevetése során szerzett tapasztalatok azt mutatták, hogy nagy szükség van a RABIT-mechanizmusnak, a közös műveletekben részt vevő tisztek profiljának és a nemzeti hatóságok által történő kiválasztásuk módjának a továbbfejlesztésére. Az „arab tavasz” Az Ügynökség kezdeti műveleti tervének módosítását előidéző további kritikus tényező volt a bizonytalan észak-afrikai helyzet és az ennek következtében Olaszország és Málta felé meginduló migrációs áramlások. A Tunéziában indult és más észak-afrikai országokra is átterjedő események az Ügynökség részéről gyors operatív döntéseket, valamint a helyzet folyamatos megfigyelésén alapuló vészhelyzeti tervezést és utólagos kockázatértékelések kidolgozását igényelték. Ben Ali tunéziai elnök februári elűzését követően migránsok tömegei érkeztek Olaszországba, elsősorban Lampedusára és a Pelagie-szigetekre. Az olasz hatóságok sürgős kérésére válaszul a Frontex két héten belül megindította az EPN Hermes Extension 2011 közös műveletet, hogy kezelni tudja a migránsok e tömeges beáramlását.

Ez a konkrét helyzet a tervezett tengeri operatív tevékenységek megerősítését és kiterjesztését magában foglaló proaktív megközelítést eredményezett. A Frontex különleges operatív válságkezelési csomagot dolgozott ki, amelynek középpontjában a földközi-tengeri térségbeli műveleti területek rugalmas kiigazítása és többek között olyan elképzelések álltak, mint az észak-afrikai és közelkeleti régióból érkező illegális migrációs áramlásokra összpontosító, légi határokon végzett műveletek elindítása. A tagállamok és a Frontex többek között a következő területeken nyújtottak támogatást: a járőrözés, valamint a légi és földi megfigyelés megerősítése a migránsok korai felderítése érdekében (a fogadó tagállam által végzett kutatási és mentési műveletek segítése céljából); a migránsok eredményes azonosításához nyújtott támogatás, ideértve az emberkereskedelemmel és -csempészettel foglalkozó hálózatokkal kapcsolatos információk gyűjtését. * A határokon átnyúló bűnözés megelőzése; a felderítetlen illegális határátlépések számának csökkentése; a tengeren életüket vesztő migránsok számának csökkentése.

Az operatív válságkezelési csomag végrehajtása nyomán a 2011. évi éves munkaprogrammal összevetve közel 100%-kal nőtt a tengeri közös műveletekhez kötődő műveleti napok száma, illetve ezzel összefüggésben a további pénzügyi erőforrások


lépéseket az Egyesült Államok Parti Őrsége és a Frontex által koordinált, harmadik országokkal együttműködésben végrehajtott járőrözési feladatok összehangolása felé. 2.3.2

Kapacitásépítés

2011 során a Frontex a külső határokon a migrációs áramlások és a szervezett bűnözés jelentette kihívások kezelését célzó közös eszközként folytatta tagállami és európai szintű kapacitásépítési tevékenységét. A tagállamok képességeinek fokozatos fejlesztése, valamint külső határaik magas és egységes szintű ellenőrzésének és őrizetének megteremtése magában foglalta a képzési és műszaki rendszerek harmonizációját.

felhasználása, és a végrehajtás folyamatos fokozott megfigyelési és elemző munkán alapult. Utóbbira a partnerszervezetekkel, többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel (IOM) folytatott szoros együttműködésnek, valamint a helyzet- és válságfigyelési szolgáltatások heti hét napban, napi 12 órára történő kiterjesztésének köszönhetően volt lehetőség. A kockázatelemzési szakértőktől kapott információkat a Frontex érdekelt feleinek széles köre használta fel operatív és szakpolitikai szinten egyaránt. Fokozott együttműködés 2011-ben jelentős lendületet vett az Unión kívüli országokkal folytatott operatív együttműködés. Megfigyelőként hét, illetve kilenc ország tisztjeit vetették be a légi, illetve szárazföldi határoknál végrehajtott, a Frontex által koordinált közös műveletek során. Most először Bosznia-Hercegovina, valamint Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság is részt vett a Frontex operatív tevékenységében. Növelte a közös légi műveletek értékét az egyes tagállamokból érkezett összekötő tisztviselők közreműködése, akik előzetes utasinformációkkal szolgáltak egyes nagy kockázatot jelentő járatokról, és bizonyos Unióba irányuló járatokon ellenőrzéseket végeztek. A Frontex elemző munkájának további sikertényezői voltak az Unión kívüli országokkal folyatott szorosabb együttműködés és a folyamatos migrációs nyomás alatt álló régiókon belüli helyszíni jelenlét. Ezen a területen az Ügynökség az Afrika–Frontex Hírszerzési Közösség keretében szorosabbra fűzte együttműködését az afrikai országokkal, valamint tovább erősítette a Nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózattal folytatott együttműködést. A tengeri tevékenységeket illetően a meglévő rendszeres kapcsolatokon túl megtették az első

Az érdekelt felek igényeinek jobb kiszolgálása érdekében a Frontex második alkalommal rendezte meg a kapacitásépítéssel foglalkozó érdekelti konferenciát, amely fórumot biztosított az eredmények ismertetésére, valamint a Frontex új kezdeményezéseinek meghatározására és ezekhez kapcsolódóan új ötletek gyűjtésére. Ez alkalommal több mint 100 fő vett részt a konferencián a nemzeti határőrségek, uniós szervek, a határőrségekhez kapcsolódó oktatási intézmények, a kutatási közösség, nemzetközi szervezetek és független tanácsadó szervezetek részéről. Eurosur A Frontex folytatta az európai határőrizeti rendszer (Eurosur), egy olyan információmegosztási és együttműködési mechanizmus fejlesztését, amely javítja az EU külső határainak ellenőrzését végző hatóságok helyzetismeretét és reagálási képességét. A Frontex hat tagállammal közösen kiépítette és tesztelte a rendszer gerincét alkotó kísérleti Eurosurhálózatot. Az Eurosur célkitűzéseire is figyelemmel, az Ügynökség folytatta az Eurosur helyzetmegfigyelési és elemzési rétegeinek fejlesztésére irányuló munkát. 2011-ben megkezdte teljes körű működését az automatikus jelentéstételi alkalmazás (JORA), egy információcsere- (FOSS) és a médiafigyelő eszköz (FMM). Ezenkívül megindult a fenti eszközök Eurosur-hálózattal történő integrációját célzó munka. Mindemellett 2011 során fontos fogalmi munka zajlott a határok előtti területekről készült közös hírszerzési kép, valamint az európai helyzetkép kidolgozásával összefüggésben. 

2011. október 25-én az Európai Bizottság előterjesztette az „Intelligens határellenőrzés – választási lehetőségek és a követendő út” című (COM(2011)680 végleges) közleményét, amelyben ismertette a jogszerűen utazók határátlépésének a külső határok biztosításával együtt történő felgyorsítására alkalmas lehetséges megoldásokat.


Képzés Három, összesen 20 projektet felölelő program keretében a képzési egység 223 tevékenységet szervezett mintegy 3500 fő (képzési szakértők, tanulók) részvételével. 2011-ben közös módszertant és anyagot dolgoztak ki a nemzeti és a Frontex által szervezett képzési tevékenységek számára. Ezzel az új megközelítéssel összhangban új kézikönyveket állítottak össze, például „Oktatói kézikönyv határőrök számára az emberkereskedelem elleni küzdelemről”, illetve „Kézikönyv a légi személyzet képzéséhez” címmel. A 2011 során sikeresen végrehajtott alapfokú angol nyelvi eszköz hozzájárul a repülőtereken dolgozó határőrök angol nyelvi ismereteinek összehangolásához és uniós szinten interoperábilis feladatvégzésükhöz. A határőröknek szóló további alapvető, valamennyi uniós országban jelenleg végrehajtott oktatási eszközt – a közös alaptantervet – az év során továbbfejlesztették. Folytatódott az Erasmushoz hasonló mobilitási és csereprogramok végrehajtása az aktualizálási folyamattal és az ágazati képesítési keretrendszer fogalmának bevezetésével együtt, amely utóbbi kapcsolatot teremt különböző képzési és oktatási rendszerek között, lehetővé téve ezáltal a kompetenciák szintek szerinti összehasonlítását. A közös és szigorú európai határigazgatási előírások előmozdításának legfőbb eszköze a közös alaptanterv végrehajtása, valamint a további képzési tevékenységek, többek között a járőrkutyás képzés, a helikopterpilóta-képzés vagy a schengeni értékelés. Kutatás A kutatás terén a Frontex továbbra is kiemelt szerepet játszott az európai biztonsági kutatásban, Tengeri és hegyvidéki túlélőképzési tanfolyamok.

szorosan együttműködve az Európai Bizottsággal és a fő ágazati képviselőkkel. 2011 során a Frontex proaktív módon nyomon követte a külső határok ellenőrzésével és őrizetével kapcsolatos kutatást, és hozzájárult annak eredményeihez. Munkája középpontjában az új határigazgatási technológiák által kínált azon lehetőségek vizsgálata állt, amelyek révén megvalósítható a fokozott biztonság és a jóhiszemű utazás megkönnyítésének kettős célja. E tekintetben 2011 során számos tevékenység hozzájárult a készülő intelligens határellenőrzési csomag* céljaihoz; ezek közül a legfontosabb az automatizált határellenőrzési rendszerekre vonatkozó bevált gyakorlati iránymutatásokkal kapcsolatos, jelenleg zajló munka. 2011-ben a Frontex továbbra is a közszolgáltatások és a magánipar világát összefogó kulcsfontosságú platformként szolgált, és e célból olyan technológiai kiállításokat és bemutatókat szervezett, ahol a határigazgatási hatóságok közvetlenül megismerhették a mindennapi munkájuk során felmerülő kihívások kezelésére alkalmas innovatív megoldásokat. A határellenőrzési és határőrizeti programok keretében a Frontex 2011 során hét projektet dolgozott ki és hajtott végre. Ezek közül három 2010ben indult tevékenységek folytatása volt, míg négy különböző területeket érintő új kezdeményezésnek minősült, úgymint a szárazföldi határokon végzett határellenőrzések koordinációja és integrációja, a határellenőrzési célú előzetes utasinformáció, a felderítési technológiák (pl. hamisított dokumentumok), automatikus hírszerzés, biztonságos kommunikációs megoldások és távérzékelés.


E projektek keretében célzott konferenciákra, munkaértekezletekre és a tagállamok részvételével kétoldalú eseményekre került sor az Ügynökség szervezésében. A Frontex továbbá 11 projektjavaslatot értékelt az Európai Bizottság (DG ENTR) megbízásából a hetedik keretprogram biztonsági ágához kapcsolódóan. Határőrizeti technológia.

Tekintettel az új európai határőrcsapatoknak az új (1168/2011/EU) Frontex-rendelet általi létrehozására, központi jelentőséget nyert az új profilok azonosításának és meghatározásának, valamint a bázisba történő nemzeti kiválasztási eljárásokra vonatkozó iránymutatások kidolgozásának szükségessége. 2011 során mindkét célkitűzés teljesült, és az eredményeket bemutatták a tagállamoknak. A Frontex operatív kapacitása tekintetében további fontos fejlemény volt az OPERA, a Frontex által koordinált tevékenységek során igénybe vett operatív (humán és technikai) erőforrások igazgatására szolgáló elektronikus platform kifejlesztése. Ez az integrált alkalmazás lehetővé teszi az összevont erőforrásokkal kapcsolatos naprakész információk tárolását, ami elengedhetetlen a műszaki eszközök kezeléséhez és az európai határőrcsapatok irányításához, valamint a bevetéssel kapcsolatos adatok tárolását, amelynek keretében nagy mennyiségű adat gyors feldolgozására van mód, és amely a Frontex és a tagállamok számára egyaránt hatékony automatikus jelentéstételi rendszert kínál. A rendszer 2012-ben kísérleti projektként indul el. 2.3.3

2011-ben a Frontex több iránymutatást és tudományos tanulmányt készített a határbiztonság tárgyában: 

Bevált gyakorlati iránymutatások az automatizált határátlépési rendszerek tervezéséhez, bevezetéséhez és üzemeltetéséhez (munkaterv)



Bevált gyakorlati operatív iránymutatások (munkaterv)



Tanulmány az elektronikus útlevelek biztonságáról



Tanulmány a határbiztonsági etikáról



Előzetes tanulmány az európai határellenőrzésekről.

A Frontex a tagállamoknak nyújtott kapacitásépítési támogatással egyidejűleg saját kapacitását is fejleszti. A gyorsreagálású határvédelmi csapatok (RABIT-ok) görögországi, 2011 márciusában befejeződött első tényleges bevetése a RABIT-mechanizmus döntő próbája volt. A bevetés során levont tanulságok alapján új, átfogó eljárás született, valamint kidolgozták a tökéletesített mechanizmus további javításának elképzelését.

Igazgatás

Az Ügynökség igazgatási szolgálatai folytatták a Frontex alapvető feladatainak rugalmas és dinamikus támogatását. A humán erőforrásokkal foglalkozó részleg biztosította a 2011-es személyzeti követelmények teljesülését. A pénzügyi egység biztosította, hogy a programokhoz, a projektekhez és a szolgáltatásokhoz elégséges pénzeszközt rendeljenek. A Frontex igazgatási egysége a varsói központban, a Frontex brüsszeli kapcsolattartó irodájában vagy a görögországi Pireuszban található Frontex Operatív Irodában egyaránt segítséget és támogatást nyújtott az Ügynökség mindennapi működéséhez. A Frontex új központjára vonatkozó pályázati felhívást 2011-ben tették közzé, és az 2012-ben zárul le. Az alapvető tevékenységi területekhez kapcsolódó, információs és kommunikációs technológiákon alapuló projektek száma 2011-ben tizenhárom volt, és ezek többnyire az Ügynökség helyzetmegfigyelési és elemzési szükségleteit ölelték fel. 2011-ben két fontos külső tényező: az észak-afrikai régióban tapasztalható helyzet és a Frontex-rendelet módosítása különösen nagy hatást gyakorolt a Frontexre. Az észak-afrikai helyzet rendkívül nagy kihívást jelentett a pénzügyi egység számára 2011 közepén, amikor a Frontex nagymértékben bevonódott a kialakult migrációs válsághelyzetbe. A Frontex 31 millió EUR összegű költségvetésemelésben részesült, mivel azonban ez a forrásinjekció későn érkezett, a pénzügyi egységnek rugalmas megközelítés alkalmazásával biztosítania kellett, hogy az elvárások teljesítéséhez elégséges


források álljanak rendelkezésre a Frontex alapvető tevékenységeire. A módosított (2011. október 25-i) Frontex-rendelet az Európai Bizottság általános zéró növekedési politikája ellenére új feladatokkal bővítette az Ügynökség megbízatását. Noha a Frontex forrásemelésben részesül új feladatai ellátásához, ez a növekedés a rendeletben közvetlenül meghatározott alapvető területekre korlátozódik. A módosított rendelet nyomán várhatóan megnövekedő igények teljesítése érdekében a Frontex az üzleti folyamatok feltérképezésére irányuló 2011. évi projekt befejezésének eredményeképpen a rendszerek automatizálását tervezi, amellyel célja a hatékonyságnövelés és ezáltal az, hogy továbbra is az Ügynökség érdekelt felei által elvárt színvonalon nyújtsa szolgáltatásait. 2.3.4 Átláthatóság és az információkhoz való hozzáférés 2011-ben a Frontex továbbra is aktívan tájékoztatott saját tevékenységeiről. Az észak-afrikai rendkívüli helyzet és a görög–török határra nehezedő folyamatos erőteljes nyomás miatt a mindennapi kommunikációs tevékenység nagyrészt a két régióban folyó operatív tevékenységek által kiváltott médiamegkeresésekre összpontosított. Az Ügynökség kutatók, hallgatók és a nyilvánosság mintegy 500 információs megkeresését dolgozta fel, és egyéni kutatók vagy hallgatói csoportok számára látogatásokat szervezett a Frontex központjába. 2011-ben a Frontex 17 hivatalos megkeresést kapott és dolgozott fel, amelyekben Frontex-dokumentumokat kértek (az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló 1049/2001/EK rendelet).

A The Border Post.

A nemzetközi bűnüldözési és migrációkezelési közösségeken belüli szakmai ajánlások hatására tovább nőtt a „The Border Post” című, 12 oldalas színes havi kiadvány olvasótábora. A kiadvány aktuális határellenőrzési és ehhez kapcsolódó kérdésekkel foglalkozik az Unión belül és nemzetközi

vonatkozásban egyaránt. A lap olvasóközönsége egyre inkább tükrözi a határigazgatási szakemberek körében a kiadvány iránt tapasztalható átfogó érdeklődést, amint azt a lap elindítása után egy évvel, szeptemberben készített informális olvasói felmérés eredményei szemléltetik. A Frontex újabb filmeket készített a nyilvánosság és a határőrök számára, amelyekben megbízatását, egyes konkrét tevékenységeket és az EU külső határainál tapasztalható helyzetet ismertette. 2.3.5

Alapvető jogok

Az Ügynökség kiemelt prioritásnak tekinti az alapvető jogok tiszteletben tartását és előmozdítását a Frontex valamennyi tevékenysége során. Ennélfogva a Frontex nemzetközi partnerszervezeteivel, valamint az Igazgatótanács tagjaival közösen 2011-ben kidolgozta és elfogadta a következő három kulcsfontosságú dokumentumot: a Frontex alapjogi stratégiáját, a Frontex alapjogi cselekvési tervét, valamint a Frontex által koordinált tevékenységekben részt vevő valamennyi személyre alkalmazandó átfogó magatartási kódexet. A szövegező bizottság munkája alapján az Igazgatótanács 2011 márciusában elfogadta az alapjogi stratégiát. A stratégia fő célkitűzései, vagyis az, hogy az alapvető jogok tiszteletben tartása a határigazgatás szerves részévé váljon, hogy a Frontex példamutató hozzáállást vállaljon fel és tanúsítson ezen a területen, valamint hogy az uniós határőrközösségen belül kialakuljon az alapjogi kultúra, a stratégia központi elemein – a jogi és politikai háttéren, az operacionalizáláson és a végrehajtáson – alapulnak. Az alapjogi cselekvési tervet 2011 szeptemberében fogadták el az alapjogi stratégia fő végrehajtási eszközeként. A cselekvési terv ismerteti az alapjogi stratégia célkitűzéseinek integrációja érdekében kiigazított vagy felülvizsgált számos meglévő tevékenységet, valamint a módosított Frontex-rendeletben foglalt vonatkozó új rendelkezéseket. Ennélfogva a cselekvési terv adott esetben az alapjogi stratégiára és/vagy a módosított Frontex-rendelet vonatkozó cikkeire hivatkozik. A cselekvéseket egy rövid, közép- és hosszú távú célokat megkülönböztető ütemterv szerint kell végrehajtani, amely egyúttal megnevezi a Frontex azon belső szolgálatait és külső partnerszervezeteit, amelyek közreműködnek e cselekvések végrehajtásában. A Frontex által koordinált tevékenységekben részt vevő személyek számára kötelező erejű, átfogó magatartási szabályrendszer létrehozása érdekében 2011 márciusában hatályba lépett a Frontex magatartási kódexe. A kódex a tagállamokban létező nemzeti kódexek összehasonlító értékelésének eredményein alapul. Célja, hogy a Frontex valamennyi tevékenységének végrehajtása során biztosítsa és fenntartsa a szigorú magatartásbeli


normákat. Ezenkívül biztosítja a Frontexnek az európai határőrizeti kultúra területén bevált gyakorlatok őreként betöltött szerepét. Ez az átfogó szabályrendszer különösen az európai határőrök szakszerű feladatvégzését és megbízhatóságát

erősíti meg. A magatartási kódexszel a Frontex egyben alátámasztja a migránsok alapvető jogainak megsértésével és az Ügynökség által koordinált tevékenységek során elkövetett visszaélésekkel kapcsolatos határozott álláspontját.



3 – A 2011. évi költségvetési és humán erőforrásokkal kapcsolatos kérdések összefoglalása 3.1

A költségvetés alakulása

Pénzügyi szempontból 2011 olyan évként jellemezhető, amelynek során sikerült megfelelő egyensúlyt teremteni az észak-afrikai események támasztotta kihívások kezeléséhez szükséges többletforrások megtalálása és az Ügynökség rendes tevékenységeinek fenntartása között. A 2010. évi költségvetéshez képest 27,3%-kal 118,2 millió euróra nőtt a költségvetés, főként az Európai Bizottság által nyújtott kiegészítő finanszírozásnak (30 millió EUR) és a schengeni társult országok által a földközi-tengeri térségre vonatkozó vészhelyzet-kezelési csomaghoz nyújtott forrásoknak (1,8 millió EUR) betudhatóan. E kiegészítő források nélkül a költségvetés közel 7%-kal csökkent volna. Az elmúlt öt év végleges költségvetéseit összevetve megállapítható, hogy a költségvetés összesen 180%-

A költségvetés alakulása

kal nőtt. Az ilyen gyors növekedés felhasználási problémákat vet fel, mivel az éves pénzügyi ciklus eltér az operatív ciklustól. A 2011. évi, 27,3%-os költségvetési növekedés jelentős volt, és pénzügyi szempontból az év folyamán későn érkezett. Az Ügynökség különböző egységei által alkalmazott összehangolt megközelítés és erőfeszítések az előirányzatok nagyarányú felhasználásához vezetettek: 2011. december 31-ig az előirányzatok 98%-át lekötötték, és a lekötött előirányzatok 66%-át használták fel a kifizetésekhez. A tényleges végső felhasználási arány ennél jóval nagyobb lesz, mivel a Frontex az átvitt előirányzatokkal összefüggésben 2012. december 31-ig teljesíthet kifizetéseket.


3.2

A 2010. évi költségvetés végleges végrehajtása

A 2011-es pénzügyi év lezárásával a Frontex meg tudta határozni a 2010-ben kapott (többek között a 2011-re átvitt) kifizetési előirányzatok teljes felhasználását. A 2010-ben a Frontex rendelkezésére bocsátott előirányzatok teljes költségvetési végrehajtása 93%-ot ért el (86,6 millió EUR). A teljes

összegből 22,8 millió eurót (a 2010. évi költségvetés 24,6%-át) 2011-ben, a kapcsolódó kötelezettségvállalások átvitelét követően fizették ki. Az előirányzatokból 6,2 millió eurót (6,7%) nem használtak fel, és azt visszautalták az Európai Bizottságnak.

A 2010-ben rendelkezésre bocsátott előirányzatok teljes felhasználása. Költségve tés Cím / cikk (az összegek 1000 euróban megadva)

Kifizetett

2010

2011 2010

1. cím

15 735

2. cím

12 200

3. cím

64 912

Összesen

92 847

15 064

Fel nem használt

Összese n %

274

15 338

97%

397

5 953

4 885

10 838

89%

1 362

42 760

17 662

60 422

93%

4 490

63 777

22 821

88 598

93%

8249

37 500

8 300

45 800

97%

1 649

A 3. cím egységenkénti/ágazatonkénti bontása Közös műveleti egység Szárazföldi határok Tengeri határok Légi határok Közös visszatérési műveletek Kockázatelemzés Helyzetelemző Központ

47 449 6 702

4 648

1 783

6 431

96%

271

29 554 2 079

23 539 1 469

4 862 481

28 401 1 950

96% 94%

1 153 129

9 114

7 844

1 174

9 018

99%

96

1 568

590

792

1 382

88%

186

270

197

47

244

90%

26

Képzés

5 622

3 026

1 562

4 588

82%

1 034

Kutatás és fejlesztés

1 400

261

746

1 007

72%

393

Egyesített erőforrások

6 776

903

4 831

5 734

85%

1 042

190

146

41

187

98%

3

1 637

137

1 343

1 480

90%

157

Különböző operatív tevékenységek Operatív IT-projektek


3.3

2011. évi előirányzatok

A 2011-re eredetileg előre jelzett előirányzatot az év során a Frontex ügyvezető igazgatójának hatáskörébe tartozó átcsoportosítások módosították. Az átcsoportosítások a 2011-ben a prioritások terén az észak-afrikai népfelkelések miatt végrehajtott módosításokat – amelyek a Frontex számára „A Frontex 2011. évi munkaprogramjának és költségvetésének módosítása – operatív válságkezelési csomag” című dokumentummal kezdődtek –, valamint a kiegészítő forrásokra irányuló kérelmet tükrözték. 2011-ben a Frontex kötelezettségvállalási előirányzatokra rendelkezésre álló költségvetésének 98%-át használta fel. A címek közötti különbségek

3.4 3.4.1

elenyészők voltak: az 1. cím esetében (Alkalmazottak) 97%, a 2. cím esetében (Egyéb igazgatási kiadások) 98%, a 3. cím esetében (Operatív tevékenységek) pedig 99%. A 2011 végén lekötött összegeken túl a Frontex 2012 februárjában kérelmet nyújtott be az Igazgatótanácshoz az előirányzatok nem automatikus átvitelére azokban az esetekben, ahol a közbeszerzési eljárás már nagyon előrehaladott szakaszban járt. Az Igazgatótanács jóváhagyó határozatának kézhezvételekor az engedélyezésre jogosult tisztviselő alá tudta írni a jogi és pénzügyi kötelezettségvállalást, amelynek eredményeként a Frontex a 2011-re rendelkezésre álló előirányzatainak 99%-át kötötte le.

A pénzgazdálkodás egyéb szempontjai Általános költségvetés

A 2011. évi költségvetés alábbi diagramon ábrázolt elosztása az operatív tevékenységeknek tulajdonított jelentőséget tükrözi, az elosztási arány 74:26. Ez az elosztási szint magasabb a 2010-es szintnél.

A költségvetés végleges elosztása

EN Operational Activities Other Administrative Expenditure Staff

HU Operatív tevékenységek Egyéb igazgatási kiadások Alkalmazottak


3.4.2

Operatív költségvetés

A 86,8 millió EUR összegű 2011-es operatív költségvetésből a rendelkezésre álló források 56%-át kötötték le a tengeri határoknál végzett műveletekre. Ezen arány oka a felhasznált eszközök, például a tengerjáró hajók vagy a járőröző légi járművek magas

fenntartási költsége. A 2011. évi operatív költségvetés második legnagyobb részét (13%-ot) a közös visszatérési műveletekhez rendelték, ezt követik a szárazföldi határoknál végzett műveletek (12%-kal).

Az operatív költségvetés végleges elosztása

EN 11.9% Land borders 2.5% Miscellaneous Operational Activities 0.7% Pooled Resources & RABIT Deployment 3.0% Research & Development & Eurosur Programme 6.5% Training 2.9% Risk Analysis & Frontex Situation Centre 13.4% Return Cooperation 3.3% Air borders 55.7% Sea borders

3.4.3

Kifizetések

A kifizetési előirányzatok felhasználásának a költségvetés százalékában kifejezett aránya megegyezik a 2010. évi szinttel. Abszolút értékben ugyanakkor jelentős mértékben, 22%-kal nőtt a kifizetési előirányzatok felhasználása, a 2010. évi 63,8 millióról 77,7 millió euróra. A kifizetések szintje az 1. cím esetében (Alkalmazottak) megegyezett a 2010. évivel (96%), a 2. cím esetében (Egyéb igazgatási kiadások) jelentősen nőtt (a 2010. évi 49%-ról 2011-ben 74%ra), a 3. cím esetében (Operatív tevékenységek) pedig százalékos arányban némileg csökkent (a 2010. évi 66%-ról 58%-ra), abszolút értékben azonban a kifizetési előirányzatok összege 2010-hez képest jelentős mértékben, 7,2 millió euróval növekedett. A 3. cím esetében (Operatív tevékenységek) – a közös műveleti egység kivételével – a 2010. évi 30%ról 2011-ben 41%-ra javult a kifizetési előirányzatok felhasználása. A közös műveleti egységen belül a

HU 11,9%: Szárazföldi határok 2,5%: Különböző operatív tevékenységek 0,7%: Egyesített erőforrások és a RABIT bevetése 3%: Kutatás és fejlesztés és az Eurosur program 6,5%: Képzés: 2,9%: Kockázatelemzés és a Frontex Helyzetelemző Központ 13,4%: Visszatérési együttműködés 3,3%: Légi határok 55,7%: Tengeri határok

kifizetési szintek végrehajtásának a 2010. évi 79%-ról 2011-ben 61%-ra történő csökkenése annak tudható be, hogy a költségvetés augusztus 31-én 12,7 millió euróval, majd október 27-én további 19,1 millió euróval nőtt. Ezeket a költségvetésemeléseket szeptembertől operatív tevékenységek finanszírozására fordították, ami azt jelenti, hogy noha ezek többsége 2011 végére lezárult, a többi tevékenység azok lezárásáig 2012 első felében is folytatódik, ezért a végső igényléseket még nem nyújtották be. Az átvitt kötelezettségvállalások kifizetésére 2012. december 31-ig kerül sor. Az igénylések többsége március és október között várható, és ezek kifizetése a végső igénylések benyújtását és feldolgozását követően történik.

3.5

Humán erőforrások

A humán erőforrások szempontjából 2011 sikeres év volt a Frontex számára. Befejeződött a Frontex alkalmazottai alapjogi képzésének elindítását előkészítő munka, amelyet 2012 során hajtanak végre. Ezenfelül magas válaszadási aránnyal elkészült az alkalmazotti felmérés, amelynek eredményeit a hatékonysági intézkedésekkel összefüggésben jelenleg elemzik. 3.5.1

Munkaerő-felvétel


A betöltendő ideiglenes alkalmazotti, szerződéses alkalmazotti és kirendelt nemzeti szakértői álláshelyekre összesen ezerkétszáznyolcvanhárom pályázat érkezett. Negyven munkaerő-felvételi eljárás indult és 219 interjút bonyolítottak le. 2011 végén a 314 fős összesített jóváhagyott létszámtervhez képest összesen 304 volt az alkalmazottak száma.

Új Összes felvett Új álláshelyek álláshelyek alkalmazott 2008–2010 2011-ben, 2012. dec. 31- között, felvétel felvétel 2011ig 2011-ben ben Ideigle nes alkalm azotta k Szerző déses alkalm azotta k Kirend elt nemze ti szakér tők Össze sen

3.5.2

Munkaerő-fejlesztés és képzés

2011-ben 200 alkalmazott 76 képzési tanfolyamon vett részt. Bevezették az online alkalmazotti értékelést, és az Ügynökség történetében először újrabesorolást hajtottak végre. A gyakornoki politika bevezetése nyomán 2011-ben a Frontex 12 gyakornokot fogadott. Ez a szám 2012-ben várhatóan növekedni fog.

2011-ben megüresedő álláshelyek

Helyettesítése Összes felvett k (2008–2011), alkalmazott felvétel 2011- 2011. dec. 31ben ig

2011. évi létszámterv

139

2

0

12

13

141

143

79

0

7

7

6

85

88

76

0

3

14

13

78

83

294

2

10

33

32

304

314

Az alkalmazottak Frontex-egységenkénti és az ideiglenes tisztviselők száma szerinti bontása az E. és az F. mellékletben található.



4 – Eredmények Oktatói kézikönyv határőrök számára az emberkereskedelem elleni küzdelemről

ismereteiket és folytonossá teszik a képzési folyamatot. A végrehajtás a 2012. évi kísérleti határőrképzési projekttel indul, hogy a gyakorlatban teszteljék a tananyagokat, ezt követi a multiplikátorképzés és a tananyagok valamennyi szükséges nyelvre történő lefordítását követően a nemzeti szintű végrehajtás. A csomag később harmadik országbeli partnerek számára is elérhetővé tehető az Unió valamennyi külső határánál megvalósuló többszintű integrált határigazgatás megteremtése érdekében.

2011-ben a Frontex oktatói kézikönyvet állított össze a határőrök számára az emberkereskedelem elleni küzdelemről. A tananyag az emberkereskedelemről szóló, 2011-ben elfogadott új uniós irányelv alapján a határőrök feladataihoz igazítva készült, és az emberkereskedelem elleni valamennyi erőfeszítés középpontjába az emberkereskedelem áldozatául eső személyek emberi jogait állítja. Kiemelt figyelmet fordít a kiszolgáltatott csoportok, például a gyermekek és a nemzetközi védelemre szoruló személyek helyzetére. A kézikönyv a terület európai nemzeti és nemzetközi szakértői közötti hatékony együttműködés példája, és egyúttal az emberkereskedelem elleni küzdelem iránti közös elkötelezettség bizonyítékául szolgál. A kézikönyv kidolgozásában részt vevő 13 tagállami szakértőhöz az Európai Rendőrakadémiát (CEPOL), az Eurojustot, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságát (UNHCR), az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatalát (OHCHR), a Nemzetközi Migrációs Szervezetet (IOM), az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetet (EBESZ) és az UNICEF-et, az ENSZ Gyermekvédelmi Alapját képviselő külső partnerek csatlakoztak. Az oktatócsomag három fő képzési modulból áll: Tudatosság (általános), Azonosítás (első védelmi vonalon dolgozó tisztek számára) és Interjúfelvétel (második védelmi vonalon dolgozó tisztek számára) A gyermekkereskedelemmel mindhárom modulban külön szakasz foglalkozik. A kézikönyvhöz esettanulmányokat, feladatokat, oktatóvideókat és kész előadásokat tartalmazó kiegészítő eszköztár tartozik. Míg az átfogó célkitűzés az uniós tagállamok és a schengeni társult országok határőreinek kapacitásépítése, a kézikönyv stratégiai megközelítése olyan oktatási „multiplikátorok” képzésére irányul, akik küldő intézményükbe visszatérve az alsóbb szinteken továbbadják

Kézikönyv a légi személyzet képzéséhez

A különböző tagállamokból származó, nagyszámú személyzetet tömörítő és különböző légi eszközök, valamint rendkívül fejlett készüléktípusok használatával járó közös műveletek során végrehajtott rendkívül összetett operatív tevékenységek már a kezdetektől rávilágítottak arra, hogy alapvető képzési tevékenységrendszert kell meghatározni és kidolgozni a légi személyzet tagjai ismereteinek egységesítése és az eljárások összehangolása érdekében, figyelembe véve, hogy a szigorú biztonsági normák biztosítása érdekében mindezen tevékenységeket kizárólag magasan képzett és hozzáértő személyzet végezheti. A légi személyzet képzésére szolgáló kézikönyv 11 tagállam szakértői együttműködésének az eredménye, akik 2010 során és 2011 első felében leírták és kidolgozták a közös előírások meghatározásához szükséges valamennyi képzési


tevékenységet, amelyek alapján megvalósulhat a határőrszemélyzet eltérő polgári vagy katonai profillal rendelkező tagjainak közös tudás- és ismeretszintet biztosító képzése, valamint a kézikönyv nemzeti végrehajtása céljából a multiplikátorok képzése. Ennek eredményeképpen a kézikönyvben 17 képzési tanfolyam leírása található, négy fő témakör szerint csoportosítva: Nemzetek közötti együttműködés, Túlélőképzés, Képesítések szabványosítása és Közös műveleti gyakorlatok. Ezek a tanfolyamok figyelembe veszik a képzési tevékenységek sajátosságait, az aktuális oktatási célt és a közös műveletek során felmerülő különböző lehetséges forgatókönyveket. A képzés szabványosításával egyidejűleg a kézikönyv célja a nemzeti képzési folyamatot végrehajtó „multiplikátorok” képesítése. Ez a folyamat 2012-ben veszi kezdetét, közvetlenül azt követően, hogy a fordítást valamennyi szükséges nyelven elkészítették. A Frontex által összeállított és csak a bűnüldözési szervezetek számára elérhető, a légi személyzet képzésére szolgáló kézikönyv az első lépés a határőrség és a rendőrség számára egységes európai légi műveleti rendszer harmonizációja felé.

Légi személyzet képzése.

Automatizált határátlépés A Frontex egyik kiemelt területét a biometrikus technológiákat alkalmazó automatizált határátlépési (ABC) rendszerek jelentik, amelyek az elektronikus útlevéllel rendelkező utasok számára lehetővé teszik az elektronikus kapukon történő zökkenőmentes áthaladást. 2011-ben jelentős eredmények születtek ezen a területen. Elkészült az elektronikus útlevelek operatív és műszaki biztonságáról szóló tanulmány, amelynek következtetéseit a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) által 2011. szeptember 13-án, Montrealban megrendezett, a géppel olvasható úti okmányokkal foglalkozó hetedik szimpózium alkalmával mutatták be. A Frontex vezetésével az ABC-rendszerekkel foglalkozó munkacsoport (az ABC-re vonatkozó bevált gyakorlati iránymutatás első változata alapján) két dokumentumot dolgozott ki – az operatív bevált

gyakorlatokról szóló iránymutatásokat és a műszaki bevált gyakorlatokról szóló iránymutatásokat –, hogy kitérjen a dokumentum első változatában nem említett kérdésekre, valamint hogy szélesebb közönséget és validálási közösségeket szólítson meg. Az utóbbival kapcsolatos munka a szabványügyi szervezetek, többek között a CEN és az ISO figyelmét is felkeltette, amelyekkel a Frontex felvette a kapcsolatot. A Frontex ezenfelül igen általános költség-haszon elemzési eszköztárat állított össze, amelyeket a tagállamok az ABC-rendszerek határátkelőhelyeken történő végrehajtásával kapcsolatos döntések során használhatnak. A valamennyi érdekelt fél közreműködésével zajló élő párbeszéd fenntartása érdekében a Frontex ABCrendszerekről szóló munkaértekezletei a tapasztalatok és a tanulságok cseréjének fórumaként szolgáltak.

Automatizált határátlépésre szolgáló kapuk.


AVATAR munkaértekezlet és kiállítások 2011. szeptember 20. és 22. között az uniós tagállamok részt vettek a Frontex, valamint az Egyesült Államok Belbiztonsági Minisztériuma által finanszírozott egyetemi kiválósági központ, a Nemzeti Határbiztonsági és Bevándorlási Központ által közösen szervezett munkaértekezleten, amelynek tárgya a következő volt: „A határellenőrzések javítása az új generációs, mesterséges intelligencián alapuló és fejlett szenzoros technológia alkalmazásával”. A munkaértekezlet során a résztvevők pontosabban

megismerhették, hogy igazoló okmányok hiányában hogyan hozzák meg a kockázatértékelési döntéseket az első védelmi vonalon, és különösen hogyan alkalmazzák a határőrök a magatartáselemzést a második védelmi vonalon végzett ellenőrzésekbe bevont személyek kiválasztásához. A megbeszéléseket szerepjáték egészítette ki, amelynek során egy elektronikus kapu és egy (automatizált interjúfelvételt biztosító) „avatar” fülke segítségével szimulálták a határellenőrzési folyamatot, így a résztvevők interaktív módon kipróbálhatták ezeket az eszközöket.

AVATAR munkaértekezlet.

Eurosur – a hálózati projekt 2011-ben a tagállamokkal és a Bizottsággal folytatott szoros együttműködésben folytatódtak az Ügynökség egészére kiterjedő Eurosur-tevékenységek. A legfőbb eredmény a hálózati projektben született, amelynek keretében a Frontexnél, valamint Finnország, Franciaország, Lengyelország, Olaszország, Spanyolország és Szlovákia nemzeti koordinációs központjaiban létrehozták, kiépítették és tesztelték az Eurosur-csomópontokat. 2011 decemberétől – amikor a Bizottság az Eurosurról

szóló jogalkotási javaslatot is előterjesztette – a törzshálózat e hét csomópont között lehetővé teszi operatív információk kísérleti cseréjét. Ezenfelül a Frontex részt vett a tagállamok szakértői csoportjában, ahol közreműködött a jogalkotási javaslat kidolgozásában és a Bizottsággal szoros együttműködésben irányította a hetedik keretprogram több, tengeri határőrizettel kapcsolatos kutatási projektjét, támogatva az Eurosur koncepciójának továbbfejlesztését.


Ügynökségek közötti együttműködés többcélú közös műveletek révén A Frontex által koordinált közös tengeri műveletek résztvevői felkészültek arra, hogy határellenőrzési feladataikon túl parti őrségi tevékenységet is végezzenek. A közös műveletekbe bevont eszközöket és személyzetet gyakran olyan helyzetekben kell igénybe venni, amelyek az illegális határátlépéshez közvetlenül nem kapcsolódó tevékenységeket – kábítószer-csempészetet, pénzhamisítást, fegyvercsempészetet, árucsempészetet, illegális halászatot, környezetszennyezést stb. – foglalnak magukban. Következésképpen a Frontex átfogó megközelítést vezetett be, és első alkalommal több ügynökség részvételével zajló közös tengeri műveletet indított. Az EPN Indalo 2011 közös művelet, amelynek Spanyolország adott otthont, Spanyolország, a Frontex és más ügynökségek, többek között a CeClad-M (Centre du Coordination pour la Lutte AntiDrogue en Mediterranée), az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség (EMSA) és az Europol között létrejött különleges megállapodásokat foglalt magában.

A művelet helyszíne Spanyolország volt, míg a CeClad-M a gyanús hajókkal kapcsolatos célzott információkat bocsátott a nemzetközi koordinációs központ (ICC) rendelkezésére. Az EMSA elemezte az információkat az ICC számára, hogy az meghatározhassa a bűnhálózatok által az Unióba tartó útjuk során használt területeken érdeklődésre számot tartó célpontokat, valamint az EPN Indalo 2011 közös művelet műveleti területébe tartozó tengeri szennyezésre vonatkozó helyzetképeket. Mindehhez az Europol információk és hírszerzési adatok cseréjével járult hozzá. A többcélú közös művelet keretében jelentős szinergiák alakultak ki, amelyek révén az érdekelt felek a közös cél érdekében egyesítették erőfeszítéseiket, ami a jó szándékot hirdető szavak tettekre váltása felé tett kedvező lépést jelent. Az EPN Indalo 2011 közös művelet során 12 273 kg cannabis gyantát foglaltak le, és hét lehetséges olajkiömlési esetet derítettek fel.

A Portugál Légierő által végzett megfigyelés, EPN INDALO 2011 közös művelet.


Kibővített együttműködés a harmadik országokkal és az összekötő tisztviselőkkel a 2011. évi Hubble közös művelet során segítségnyújtással gyanúsítható személyt tartóztattak A 2011. évi Hubble közös művelet végrehajtására a le. A Frontex egyik célkitűzése a harmadik Pulsar program keretében két szakaszban került sor: országokkal folytatott együttműködés megerősítése 2011 márciusában, illetve május/júniusában. Az Unió volt. A 2011. évi Hubble közös művelet során a egész területére kiterjedő közös művelet kidolgozását Frontex két török megfigyelőt rendelt ki a brüsszeli és végrehajtását a következők indokolták: a légi repülőtérre. határokon jelentkező migrációs nyomásra adott válaszlépések fokozása; nagyobb betekintés a Emellett nyugat-balkáni repülőterekről nyolc harmadik országbeli repülőtéri csomópontokat megfigyelőt küldtek uniós repülőterekre. A belgrádi, kiindulási vagy áthaladási pontként használó tiranai, zágrábi, szkopjei és szarajevói repülőterek embercsempész-hálózatok működésébe, megjelölve közreműködő beszámolói alapján a Frontex a migrációs útvonalakat, a működés módját, valamint pontosabban nyomon tudta követni az átfogó az igénybe vett légitársaságokat és járatokat, továbbá migrációs helyzetet. azt, hogyan reagálnak a hálózatok a határőrök által A 2011. évi Hubble közös művelet keretében a bevezetett intézkedésekre. Az Észak-Afrikában Frontex együttműködést alakított ki az Egyesült kibontakozó események a Frontex részéről Királyság, Dánia és Ausztria által harmadik készültséget és gyors fellépést kívántak a régióbeli országokba kiküldött bevándorlási/légi összekötő légi határokon kialakuló hirtelen csúcsforgalom tisztviselőkkel, akik előzetes utasinformációkkal esetére. A 2011. évi Hubble közös művelet a Frontex szolgáltak egyes nagy kockázatot jelentő járatokról. tripoli, algíri és tuniszi repülőterekre összpontosító Az összekötő tisztviselők bevonása növelte a művelet tengeri és szárazföldi műveleteit egészítette ki. értékét. A 2011. évi Hubble közös művelet két szakasza során összesen 715 esetet derítettek fel, és ezen belül négy, az illegális határátlépéshez történő


JORA – Közös műveletek jelentéstételi alkalmazása A közös műveletek jelentéstételi alkalmazásának (JORA) végrehajtása számottevő előnyökkel járt az operatív információk feldolgozása és kezelése tekintetében, amely a Frontex Helyzetelemző Központjának egyik fő, a tagállamok és a Frontex központ szempontjából az egység támogató szerepének előtérbe helyezését célzó feladata. Ez az automatizált, felhasználóbarát alkalmazás csúcstechnológiával működik. Fő célja, hogy felváltsa a manuális adatrögzítést, és ezáltal eredményesen elősegítse a műveleti adatok költséghatékonyabb kezelését és elemzését. Az eszköz biztonságos és folyamatos adatcserét biztosít, valamint lehetővé teszi az operatív információk közel valós idejű automatikus jelentését és megjelenítését.

Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a rendszer kialakítása mind a tervezési, mind a fejlesztési folyamat során teljes körű tagállami részvétellel zajlott. Ezenfelül a tagállamok az eszközt belső eseményjelentési folyamataikhoz igazíthatják. A tengeri és szárazföldi határoknál végzett több sikeres próbaüzemet követően az eszköz 2011 végén teljes körűen működésbe lépett.

Közös integrált kockázatelemzési modell (CIRAM) A kockázatelemzés az eredményes határigazgatás alapvető eleme, amit a schengeni határ-ellenőrzési kódex és az Európai Tanács által elfogadott számos következtetés is megerősít. A Frontex-rendelet értelmében az Ügynökségnek a közös integrált kockázatelemzési modellt (CIRAM) kell alkalmaznia és azt tovább is kell fejlesztenie. Az első közös integrált kockázatelemzési modellt 2003-ban dolgozták ki, majd a Frontex működésének indulásakor 2006 elején némileg módosították azt. 2011 novemberében a kockázatelemzési egység befejezte a modell átfogó korszerűsítését. Az új CIRAM 2.0 a tagállamokkal folytatott szoros együttműködés eredményeképpen jött létre, hasonlóan a kockázatelemzési egységeknek szóló kapcsolódó iránymutatáshoz, amely gyakorlati tanácsokat nyújt a kockázatelemzési funkció létrehozásához és az új modell alkalmazásához.

A CIRAM 2.0 már magában foglalja a Frontex-rendelet 2011. évi módosításait is, többek között a kapacitásértékelés elvégzésére alkalmas képességek kifejlesztését. A közös integrált kockázatelemzési modell uniós szintű sikeres alkalmazása nemzeti szinten is hasonló megközelítés alkalmazását feltételezi. A közös integrált kockázatelemzési modell és az iránymutatás széles körű bevezetése 2012-ben veszi kezdetét. Ennek keretében többek között valamennyi uniós nyelven elkészítik a két dokumentum fordítását, tudatosságnövelő tevékenységeket dolgoznak ki a tagállamok és az érintett uniós hatóságok számára, valamint kialakítják a kapcsolódó képzési modellt.



5 – Mellékletek A. melléklet – Az Igazgatótanács tagjainak felsorolása Ország

Név

Beosztás

Intézmény

Az Igazgatótanács tagjai

Ausztria

Robert Strondl

A Frontex Igazgatótanácsának elnöke, vezérőrnagy, az operatív ügyekkel foglalkozó részleg vezetője

Belgium

Marc Van Den Broeck, akit 2011. február 1-jétől Tony Mouton, 2011. október 1-jétől pedig Peter Muyshondt vált fel

Igazgató

Rendészeti Igazgatási és Műveleti Igazgatóság, Szövetségi Rendőrség

Bulgária

Zaharin Penov

Biztos, igazgató

A Határrendőrség Főigazgatósága

Ciprus

Emilios Lambrou

Főfelügyelő, az Idegenrendészeti és Bevándorlási Egység parancsnoka

Ciprusi Rendőrség

Csehország

Vladislav Husak

Igazgató

A Csehország Idegenrendészeti és Határőrizeti Igazgatósága

Dánia

Ole Andersen

Nemzeti biztos-helyettes

Dánia Nemzeti Rendőrsége, Idegenrendészeti Osztály

Észtország

Tönu Hunt

Határőrizeti ügyek főigazgató-helyettese

Rendőrség és Határőrizeti Tanács

Finnország

Jaakko Kaukanen

A Finn Határőrség vezetője, altábornagy

Finn Határőrség

François Lucas

Bevándorlási ügyekért felelős igazgató

Bevándorlásügyi, integrációs, nemzeti identitásért és szolidáris fejlesztésért felelős minisztérium

Görögország

Vasileios Kousoutis

A rendőrség dandártábornoka

Belügyminisztérium Görögországi Országos Rendőr-főkapitányság Idegenrendészeti Részleg

Hollandia

Dick Van Putten

Altábornok

A Holland Királyi Csendőrség parancsnoka

Lengyelország

Leszek Elas

Dandártábornok, a Határőrség határőr főparancsnoka

Lengyel Határőrség

Lettország

Normunds Garbars

Ezredes/ az Állami Határőrség vezetője

Határőrség

Litvánia

Vainius Butinas

Az Állami Határőrszolgálat parancsnoka

A Litván Köztársaság Belügyminisztériumának Állami Határőrszolgálata

Franciaország

Belügyminisztérium


Ország

Név

Beosztás

Intézmény

Az Igazgatótanács tagjai Luxemburg

Pascal Schumacher

Bel- és igazságügyi tanácsnok

Luxemburg európai uniós képviselete

Magyarország

Hatala József

Országos rendőrfőkapitány

Országos Rendőrfőkapitányság

Málta

Neville Xuereb

Főfelügyelő

Máltai Rendőrség Különleges Csoport

Németország

Ralf Göbel

Főigazgató-helyettes

Szövetségi Belügyminisztérium, Szövetségi Rendőrség

Olaszország

Felice Addonizio, akit 2011. július 29-től Salvatore Guglielmino vált fel

A Határ- és Idegenrendészeti Szolgálat igazgatója

Belügyminisztérium

Portugália

Manuel Jarmela Paulos

a Frontex Igazgatótanácsának elnökhelyettese, a Bevándorlási és Határőrizeti Szolgálat országos igazgatója

Idegenrendészeti és Határőrizeti Szolgálat

Románia

Ioan Buda

Főfelügyelő

A Román Határrendőrség Főfelügyelősége

Spanyolország

Juan Enrique Taborda Alvarez

Idegen- és határrendészeti főbiztos

Nemzeti Rendőrség

Svédország

Therese Mattsson, akit 2011. március 1-jétől Klas Friberg vált fel

Biztos/a svéd Bűnügyi Rendőrség vezetője

Svéd Bűnügyi Rendőrség

Szlovákia

Ludovit Biro

Határ- és Idegenrendészeti Hivatal igazgatója

Határ- és Idegenrendészet, Belügyminisztérium

Szlovénia

Marko Gaŝperlin

Igazgatóhelyettes, rendőrségi főfelügyelő

A Belügyminisztérium Általános Rendőrségi Igazgatósága

Stefano Manservisi, a Belügyi Igazgatóság főigazgatója

Belügyi főigazgató

Európai Bizottság

Jean-Louis De Brouwer, akit 2011. április 1-jétől Belinda Pyke vált fel

A Belügyi Főigazgatóság migrációért és határokért felelős igazgatója

Európai Bizottság

Sigrídur Björk Gudjónsdóttir

Körzeti biztos

Sudurnes rendőrségi körzet

Norvégia

Stein Ulrich

Az országos rendőrfőkapitány főtanácsadója – nemzetközi ügyek

Nemzeti Rendőrségi Igazgatóság

Svájc

Héribert Wider

Műveleti részleg vezetője

Svájci Határőrség

Írország

John O’Driscoll

Hivatalvezető

A Garda Nemzeti Bevándorlási Hivatala

Egyesült Királyság

Tom Dowdall

Igazgató, európai műveletetek

Határőrizeti és Bevándorlási Hivatal

Európai Bizottság

Izland


B. melléklet – A 2011. évi közös operatív tevékenységek felsorolása Tengeri határoknál végzett közös műveletek Név

Műveleti terület

Időtartam (nap)

„EPN-Hera 2011” Az Atlanti-óceánnak az Állandó művelet – (beleértve az északnyugat-afrikai országok 365 „EPN-Hera 2010” és a Kanári-szigetek közötti kiterjesztését is) vizei

Részt vevő tagállamok/schengeni társult országok Spanyolország (fogadó tagállam), Izland, Olaszország, Luxemburg 365

„EPN-Indalo 2011”

A Földközi-tenger nyugati része

228

Spanyolország (fogadó tagállam), Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Izland, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Szlovákia

„EPN-Minerva 2011”

A Földközi-tenger nyugati része (tengeri kikötők)

45

Spanyolország (fogadó tagállam), Ausztria, Belgium, Bulgária, Észtország, Finnország, Franciaország, Olaszország, Litvánia, Hollandia, Norvégia, Portugália, Románia, Szlovénia, Szlovákia, Svájc + Grúzia, Ukrajna

„EPN-Hermes 2011”

A Földközi-tenger középső része

315

Olaszország (fogadó tagállam), Ausztria, Belgium, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc

„EPN-Aeneas 2011”

A Földközi-tenger középső része (Jón-tenger)

271

Olaszország (fogadó tagállam), Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Izland, Luxemburg, Portugália, Románia, Szlovákia, Svédország, Spanyolország

Poseidon tengeri közös művelet, 2011 (beleértve a Poseidon tengeri közös művelet, 2010 kiterjesztését is)

A Földközi-tenger keleti térsége

Állandó művelet – 365

Görögország (fogadó tagállam), Ausztria, Belgium, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Olaszország, Litvánia, Lettország, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Portugália, Románia, Svédország, Szlovénia, Szlovákia, Egyesült Királyság + Horvátország

RABIT-művelet

Az EU délkeleti külső szárazföldi határai (Görögország)

61

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Magyarország, Izland, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Portugália, Szlovákia, Szlovénia, Spanyolország és Svédország

Poseidon szárazföldi közös művelet, 2011

Az EU délkeleti külső szárazföldi határai (Görögország, Bulgária)

303

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Málta, Hollandia, Norvégia, Lengyelország, Románia, Portugália, Szlovákia, Spanyolország, Szlovénia, Svédország, Egyesült Királyság, Luxemburg

Szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2011 (beleértve a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet, 2010 kiterjesztését is)

Keleti és déli szárazföldi határok (Finnország, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária, Szlovénia, Görögország)


Ausztria, Németország, Románia, Szlovákia, Lettország, Észtország, Szlovénia, Bulgária, Magyarország, Lengyelország, Olaszország, Litvánia, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Ukrajna, Moldova, Orosz Föderáció, Szerbia, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, Svájc, Svédország, Spanyolország


Tengeri határoknál végzett közös műveletek Név

Műveleti terület

Időtartam (nap)

Részt vevő tagállamok/schengeni társult országok

Jupiter közös művelet, 2011

Az EU keleti szárazföldi határai (Lengyelország, Szlovákia, Magyarország, Románia)

56

Ausztria, Bulgária, Csehország, Franciaország, Németország, Lengyelország, Románia, Finnország, Magyarország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Hollandia, Szlovénia, Szlovákia, Portugália, Észtország, Spanyolország, Belarusz, Moldova, Oroszország, Ukrajna

Neptune közös művelet, 2011

A Nyugat-Balkán szárazföldi határai (Görögország, Szlovénia)

35

Ausztria, Bulgária, Csehország, Franciaország, Magyarország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Lengyelország, Románia, Szlovákia, Spanyolország, Svájc és Albánia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság

Kísérleti projekt – A Moldova és Ukrajna közötti Koordinációs szárazföldi határ pontok: MD/UA

29

Ausztria, Lengyelország, Románia, Moldova, Ukrajna

Közös visszatérési műveletekhez kapcsolódó tevékenységek Név

Műveleti terület

Időtartam (nap)

Részt vevő országok

ATTICA 2011 (kapacitásépítés visszatérési műveletekhez) (beleértve az ATTICA 2010 kiterjesztését is)

Görögország


2011. januárban és februárban az Attica 2010 keretében: Ausztria, Franciaország, Lettország, Svédország, a holland bevándorlási hivatal (IND) tolmácsai 2011. március és december között az Attica 2011 keretében: Ausztria, Észtország, Franciaország, Magyarország, Írország, Lettország, Norvégia, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Egyesült Királyság, a holland bevándorlási hivatal (IND) tolmácsai

MELITA 2010

Málta

(2011. febr. 21–24-i értékelő ülés)

Málta

Közös visszatérési műveletek Célország

Nigéria

Szervező tagállam

Részt vevő tagállamok

Kiutasított személyek száma

Ausztria

Ausztria, Spanyolország, Franciaország, Németország, Svájc, Portugália, Luxemburg, Svédország, Norvégia, Finnország, Málta

59



Szervező tagállam



Kolumbia és Ecuador

Spanyolország

Spanyolország, Franciaország

109

Nigéria

Írország

Írország, Egyesült Királyság, Görögország, Málta, Svédország, Norvégia, Franciaország, Németország

85

Koszovó

Németország

Németország, Ausztria, Franciaország, Norvégia, Svédország

60

Kongói Demokratikus Köztársaság

Hollandia

Hollandia, Írország, Egyesült Királyság, Belgium, Finnország, Svájc

8

Grúzia

Spanyolország

Spanyolország, Ausztria, Lengyelország, Görögország, Svájc

31

Nigéria

Egyesült Királyság

Egyesült Királyság, Norvégia, Spanyolország, Magyarország, Ausztria, Franciaország

92

Irak

Svédország

Svédország, Hollandia, Norvégia, Dánia, Egyesült Királyság

56

Ukrajna

Spanyolország

Spanyolország, Franciaország, Portugália, Svédország

31

Nigéria

Ausztria

Ausztria, Svájc, Csehország, Portugália, Franciaország, Norvégia, Finnország, Svédország, Németország, Lengyelország, Hollandia

44

Koszovó

Németország

Németország, Portugália, Svédország, Norvégia, Ausztria

77

Nigéria

Hollandia

Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Franciaország

40

Belgium

Belgium, Írország, Svájc, Lengyelország, Németország, Egyesült Királyság, Svédország, Norvégia, Franciaország

54

Nigéria

Írország

Írország, Magyarország, Finnország, Svájc, Hollandia, Németország, Portugália, Spanyolország, Norvégia

57

Nigéria

Olaszország

Olaszország, Norvégia

37

Szerbia

Németország

Németország, Norvégia, Svédország, Belgium

56

Nigéria

Franciaország

Franciaország, Svájc, Svédország, Norvégia, Spanyolország

36

Ukarjna és Grúzia

Spanyolország

Spanyolország, Írország, Svédország, Magyarország

49

Koszovó

Németország

Németország, Ausztria, Svédország

33

Kongói Demokratikus Köztársaság és Nigéria



Szervező tagállam



Ecuador és Kolumbia

Spanyolország

Spanyolország, Románia, Bulgária

107

Nigéria és Gambia

Ausztria

Ausztria, Norvégia, Magyarország, Dánia, Finnország, Svédország, Németország

41

Nigéria és Kongói Demokratikus Köztársaság

Írország

Írország, Németország, Svédország, Finnország, Norvégia, Franciaország

(visszavont)

Nigéria és Kongói Demokratikus Köztársaság

Írország

Írország, Finnország, Németország, Hollandia, Norvégia, Spanyolország, Svájc

(visszavont)

Koszovó

Németország

Németország, Ausztria, Franciaország, Belgium, Szlovénia

49

Nigéria

Ausztria

Ausztria, Lengyelország, Finnország, Dánia, Norvégia, Németország, Spanyolország, Hollandia, Portugália

32

Szerbia

Németország

Németország, Franciaország, Svédország

39

Nigéria

Olaszország

Olaszország, Málta, Lengyelország, Norvégia, Svédország, Németország, Franciaország

47

Irak

Svédország

Svédország, Norvégia, Hollandia, Dánia, Finnország

51

Nigéria

Hollandia

Hollandia, Finnország, Franciaország, Spanyolország, Ausztria, Lengyelország

39

Grúzia és Ukrajna

Spanyolország

Spanyolország, Franciaország, Svédország, Norvégia, Lengyelország

38

Szerbia

Németország

Németország, Franciaország, Svédország

101

Koszovó

Németország

Németország, Svédország, Norvégia, Ausztria

59

Grúzia és Örményország

Ausztria

Ausztria, Svájc, Lengyelország, Magyarország

17

Irak

Hollandia

Hollandia, Dánia, Belgium, Norvégia, Franciaország

(visszavont)

Nigéria

Ausztria

Ausztria, Norvégia, Magyarország, Görögország, Málta

30

Pakisztán

Spanyolország

Spanyolország, Írország, Egyesült Királyság, Portugália, Bulgária, Norvégia, Franciaország

84

Grúzia és Örményország

Ausztria

Ausztria, Magyarország

19



Szervező tagállam



Kolumbia és Dominikai Köztársaság

Spanyolország

Spanyolország, Franciaország

92

Nigéria

Olaszország

Olaszország, Németország, Svédország, Hollandia, Franciaország

49

Koszovó

Németország

Németország, Ausztria, Svédország, Norvégia, Szlovákia, Franciaország

76

Irak

Svédország

Svédország, Norvégia

26

Nigéria

Ausztria

Ausztria, Málta, Németország, Svédország, Franciaország, Spanyolország, Írország

49


C. melléklet – A 2011. évi közös műveletekhez kapcsolódó tevékenységek összehasonlító elemzése Tengeri határok 2011-ben összesen hét közös tengeri művelet és hét testre szabott kísérleti projekt végrehajtására került sor, amelyek célja az interoperabilitás, valamint az illegális migrációs jelenségekkel és határokon átnyúló bűnözéssel szembeni rugalmas fellépés előmozdítása, valamint az Európai Parti Őrségek Hálózatának (EPN) előre meghatározott területein a nemzeti járőrtevékenység koordinálása volt. Az „arab tavasz” nyomán megindult migrációs áramlásra válaszul a Frontex operatív válságkezelési csomagot dolgozott ki, amely 45%-kal növelte a tengeri műveletekre fordított műveleti napok számát (2060/1419). Ugyanakkor növekedés történt a műveleti teljesítmény terén (járőrórák száma: 48 277/41 007). A jelentős költségvetés-növelésnek köszönhetően (48 322 500 EUR/29 554 000 EUR) intenzívebbé vált az operatív tevékenység. Emellett növelni kellett a fogadó tagállam kiegészítő műveleti tevékenységeinek társfinanszírozásához rendelt költségvetést is (50%/34%), mivel a földközi-tengeri térségben jelentkező tömeges és aránytalan migrációs áramlások által közvetlenül érintett tagállamoknak segítségre volt szüksége. A közös tengeri műveletekben részt vevő tagállamok/schengeni társult országok száma közel ugyanannyi maradt, mint 2010-ben (27/26), míg az összes felhasznált műszaki eszköz száma 2011-ben nőtt (108/94). Jelentősen nőtt a bevetett szakértők száma (530/386), ami egyben 84%-kal több embernapot is jelentett (22 590/12 260). A szakértők egyszeri kiküldetésének átlagos időtartama 2011-ben két héttel, 43 napra nőtt (2010-ben 31 nap volt). Ezenkívül a közös tengeri műveletek során 1644 személyzeti tagot vetettek be (korábban 1044), akiknek munkája 63 571 embernapot jelentett (korábban 31 320 volt). A külső tengeri határoknál felderített 71 170 esetből összesen 60 605 (megközelítőleg naponta 168) bevándorlót fogtak el a 2011-es közös tengeri műveletek során – ez 2010-hez képest (6890 migráns) közel kilencszeres növekedés. A tömeges migrációs áramlások elsősorban a Földközi-tenger középső és nyugati részét érintették, és azok kiváltó oka az „arab tavasz”, illetve a líbiai polgárháború volt. A nagyszámú migráns érkezését nem lehetett elkerülni, ám a tengeri műveletek a jelek szerint jó 

A zárójelben szereplő számadatok rendszerint 2011/2010 közötti összehasonlítást jelölnek.

időben voltak jó helyen: a migránsok hajóinak túlnyomó részét a tengeren, a műveleti területen tartóztatták fel, gyakran kutatási és mentési tevékenységek keretében. Az operatív koncepció eredményes végrehajtásának köszönhetően a 2011. évi EPN-Hera közös művelet és a 2011. évi Poseidon tengeri közös művelet során a migrációs áramlások további csökkenését figyelték meg. Az illegális migrációs áramlások mintegy 80%-kal mérséklődtek. A 2011. évi Poseidon közös tengeri műveletet illetően jelentős előrelépés történt a tengeri határellenőrzési tevékenységek és a mobil operatív egység C csapata támogatásának együttes alkalmazásával, ez a csapat ugyanis el tudott jutni az események helyszínére, hogy támogatást nyújtson a görög bűnüldöző hatóságok számára az illegális migráció elősegítésében, az emberkereskedelemben és a más határokon átnyúló bűncselekményekben való részvétellel gyanúsítható személyek azonosításához, ezáltal az EU határainak biztonságát fenyegető bűnözés elleni eredményes küzdelem szempontjából hozzáadott értéket képviselt. A 2011. évi EPN-Hera közös művelet tekintetében a Spanyolország és harmadik országok – Szenegál és Mauritánia – közötti kétoldalú együttműködés kulcsfontosságú sikertényező volt. A közös tengeri műveletek során összesen 327, az illegális határátlépéshez történő segítségnyújtással gyanúsított személyt fogtak el, ami 250%-kal több mint 2010-ben (92). Végső soron a tengeren bajba került emberek megmentése valamennyi közös tengeri művelet során a kiemelt kulcsfontosságú tényezők egyike. 2011-ben 241 kutatási és mentési ügy keretében 23 192 bajba jutott migránst sikerült kimenteni. Ez azt jelenti, hogy a Frontex által koordinált eszközök naponta átlagosan 64 embert megmentését szolgálták. A közös tengeri műveletek során a bevont eszközök segítségével a határokon átnyúló bűnözés néhány más típusát is felderítették. Mintegy 275 kábítószer-csempészettel gyanúsított személyt fogtak el és 18 tonna hasist foglaltak le, amelynek piaci értéke meghaladja a 16 millió eurót. Számos cigarettacsempészeti esetet, és ezek keretében 18 millió EUR értékű hamisított árut sikerült leleplezni. A nemzeti szinten elvégzett további vizsgálatok eredményeképpen a teljes csempészhálózatot felgöngyölítették. Ezenkívül a Frontex által koordinált tengeri műveletekben alkalmazott műszaki eszközök segítségével nyolc állítólagos tengerszennyezési és 

A mobil operatív egység C csapata – nemzeti tisztekből, a közreműködő tagállamok/schengeni társult országok különleges szakértőiből és tolmácsokból álló csapat, amely segítséget nyújt a nemzeti bűnüldöző hatóságok számára a migránsok elfogásakor gyűjtött bizonyítékok összesítéséhez és elemzéséhez.


számos állítólagos illegális halászati esetet derítettek fel, majd ezekről jelentést tettek az érintett nemzeti hatóságoknak és uniós ügynökségeknek (EMSA, EFCA). Szárazföldi határok Összességében fennmaradt a külső szárazföldi határokon folytatott tevékenységek intenzitása, ami egyre inkább szükségessé tette a kiutalt költségvetés módosítását (2011-ben 10 360 000 EUR a 2010-es 6 702 000 euróval szemben). Továbbra is a görög–török szárazföldi határ volt az összes tevékenység súlypontja. A 2010. évi RABIT közös műveletet 2011. március 2. után a Poseidon közös szárazföldi művelet váltotta fel, amely azóta folyamatosan zajlik. A Poseidon közös szárazföldi művelet állandó státusza és a RABIT év elején történt bevetése következtében jelentősen megemelkedtek a görög–török határon igénybe vett humán és technikai erőforrások. 2011-ben 2010-hez képest több tagállam/schengeni társult ország vett részt a határ menti szárazföldi közös műveletekben (28/27), míg a fogadó tagállamok száma elvben nem változott (11). A műveleti napok száma ugyanakkor 18%-kal nőtt (4880/4003 embernap). A görög–török határon folytatott intenzív műveleti tevékenység miatt a bevetett határellenőrzési szakértők összes száma valamennyi szárazföldi határi közös műveletben 13%-kal nőtt (1073/931), és az embernapok száma is emelkedett (37 916/35 710). Technikai eszközök, különösen légi eszközök, valamint mobil és hordozható éjjellátó készülékek, járőrautók és szívdobogás-detektorok alkalmazásával aktívan támogatták a humán erőforrásokat. Ezenkívül a szárazföldi határi közös műveletekben fokozottan igénybe vették a járőrkutyákat. Ki kell emelni, hogy a harmadik országok részéről egyre nagyobb az érdeklődés a szárazföldi határokon végzett közös műveletekben való részvétel iránt. A Frontex szárazföldi határoknál végzett operatív tevékenységeiben összesen kilenc szomszédos ország vett részt tevékenyen (2010-ben ezzel szemben csak hét). A Pluto új többéves program létrehozásával 2011-ben még eredményesebb koordináció és harmonizáció valósult meg az operatív tevékenységek különböző típusai között. A jó fejlődés ellenére, ami különösen a Poseidon szárazföldi művelet és a RABIT-művelet keretében figyelhető meg, e program célja többek között a szakértői készségek és profil megfelelőségének további javítása. Légi határok A légi határoknál végzett közös műveleteken belüli műveleti napok számának 19,5%-os növekedésével (4435/3712; embernapok száma: 9286/9081)

intenzívebbé vált az EU külső légi határain folytatott operatív tevékenység. A kirendelt tisztviselők száma (431/489) 13%-kal alacsonyabb volt, de a kiküldetések időtartama, különösen a szárazföldi kapcsolattartó pontokra vonatkozó közös művelet esetében meghosszabbodott. A részt vevő tagállamok/schengeni társult országok száma továbbra is nagyon magas volt (27/30), továbbá a közös műveletekben nyolc nem uniós ország is részt vett. Az év egészét tekintve a légi határok ágazatának költségvetése 2 200 000 euróról 2 870 000 euróra nőtt, hogy fedezni tudja a tevékenységek költségeit, különösen a Frontex operatív válságkezelési csomagjával összefüggésben. A 2011. évi végleges költségvetés ennélfogva 26%-kal magasabb, mint 2010-ben. A Pulsar többéves program kockázatelemzésen alapuló szemlélet keretében strukturált, dinamikus és rugalmas módon fogja össze valamennyi közös műveletet és több kísérleti projektet a légi határok terén. E rendszer egyik új eleme volt a Mizar közös művelet, amely a Pulsar programot egészítette ki. Erre a közös műveletre 2011. június 10. és július 7. között került sor, és abban 20 tagállam/schengeni társult ország 24 részt vevő repülőtérrel és 34 kirendelt tisztviselővel működött közre annak érdekében, hogy növeljék az Európai Unió repülőterein végzett határellenőrzések eredményességét, különös tekintettel az olyan uniós okmányokra, amelyek esetében igen nagy a hamisítás vagy a csalárd módon történő felhasználás kockázata. A művelet során összesen 265 esetben állapították meg az okmányokkal való visszaélést. A 2011. évi Hammer közös művelet keretében továbbfejlesztették a nemzetközi partnerszervezetekkel, többek között az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságával és a Nemzetközi Migrációs Szervezettel folytatott együttműködést, valamint további operatív együttműködést alakítottak ki uniós partnerügynökségekkel, például az EMTH-val és az FRA-val. A 2011. évi Hammer közös művelet során az „SLTD utazókészlet”-nek (ellopott és elveszett úti okmányok) a római Fiumicino és a milánói Malpensa repülőtéren történő bevetésével szorosabbra fonták az Interpollal folytatott együttműködést az ellenőrzések szigorítása érdekében, különösen azzal a céllal, hogy az Európai Unió nemzetközi repülőterein azonosítani tudják az emberkereskedelem áldozatául eső gyermekeket. A légi határoknál végzett közös műveletek során az Europollal folytatott együttműködés szintje 2010-hez képest nem változott. Visszatérési tevékenységek 2010-zel összehasonlítva a Frontex által támogatott közös visszatérési műveletek száma 2011-ben 39-ről 42-re nőtt. Összesen 2059 személyt utasítottak ki, amely valamivel magasabb a 2010. évi értéknél (2038). 2011-ben Belgium első alkalommal vett részt


szervező országként egy Frontex által koordinált közös visszatérési műveletben, míg további három ország – a Dominikai Köztársaság, Szerbia és a Kongói Demokratikus Köztársaság – első alkalommal szerepelt az ilyen műveletek célországaként.

Megjegyzés: Az embernapokra vonatkozó számítások a személyzet tagjait nem foglalják magukban.


D. melléklet – 2011. évi előirányzatok Költségvetési tétel (összegek 1000 euróban)

2011. évi eredeti költségveté s

2011. évi módosított költségveté s (n1)



Az előirányzatok átcsoportosítás a

Kötelezettségvállalás ok

Kifizetések

(C2) 1

(A)

(B)

(C)

(D)

(E)

Fel nem használt

Átviendő előirányzatok

(C8)1

Összesen

(F)1

(G)

(G)/(F)

(H)

(H)/(F )

(I)

(J)

(K)=(I)+(J )

(K)/(F )

(L)1

1. cím

Alkalmazottak

21761

0

0

-314

0

0%

21447

20719

97%

2034 2

95%

0

297

297

1%

728

3%

2. cím

Egyéb igazgatási kiadások

11310

0

0

-1300

-55

0%

9955

9744

98%

7357

74%

0

2467

2467

25%

211

2%

3. cím

Operatív tevékenységek

53313

0

12721

20696

55

0%

86785

85596

99%

4997 2

58%

360

3562 4

35984

41%

829

1%

30

Műveletek

40631

0

12721

19871

0

0%

73223

73224

100%

4434 6

61%

0

2887 8

28878

39%

-1

0%

300 0

Szárazföldi határok

4500

0

880

3280

1700

38%

10360

10360

100%

5695

55%

0

4665

4665

45%

0

0%

301 0

Tengeri határok

24040

0

9172

16261

-1700

-7%

48322

48323

100%

2902 4

60%

0

1929 9

19299

40%

-1

0%

302 0

Légi határok

2200

0

120

550

0

0%

2870

2870

100%

2110

74%

0

760

760

26%

0

0%

305 0

Visszatérési együttműködés

9891

0

2000

-220

0

0%

11671

11671

100%

7517

64%

0

4154

4154

36%

0

0%

310

Kockázatelemz és

1400

0

0

-41

0

0%

1359

973

72%

468

34%

360

505

865

64%

26

2%

1400

0

0

-225

0

0%

1175

1173

100%

384

33%

0

789

789

67%

2

0%

311

Frontex Helyzetelemző Központ

320

Képzés

5700

0

0

-100

55

1%

5655

5653

100%

2988

53%

0

2665

2665

47%

2

0%

330

Kutatás és fejlesztés

1032

0

0

135

0

0%

1167

1167

100%

651

56%

0

516

516

44%

0

0%

331

Eurosur program

0

0

0

1445

0

0%

1445

1445

100%

577

40%

0

868

868

60%

0

0%

Egyesített

1000

0

0

-680

0

0%

320

283

88%

203

63%

0

80

80

25%

37

12

340


Költségvetési tétel (összegek 1000 euróban)

2011. évi eredeti költségveté s




Az előirányzatok átcsoportosítás a

Kötelezettségvállalás ok

Kifizetések

(C2) 1

(A)

(B)

(C)

(D)

(E)

(F)1

(G)

(G)/(F)

(H)

(H)/(F )

Fel nem használt

Átviendő előirányzatok

(I)

(C8)1 (J)

Összesen (K)=(I)+(J )

(K)/(F )

(L)1

erőforrások 341

%

RABIT-bevetés

0

0

0

250

0

0%

250

169

68%

169

68%

0

0

0

0%

81

32 %

150

0

0

41

0

0%

191

191

100%

161

84%

0

30

30

16%

0

0%

0%

2000

1318

66%

25

1%

0

1293

1293

65%

682

34 %

11818 7

116059

98%

7767 1

66%

360

3838 8

38748

33%

176 8

1%

350

Különböző operatív tevékenységek

351

Operatív ITprojektek

2000

0

0

0

0

Rendes költségvetés mindösszesen

86384

0

12721

19082

0

2 Új költségvetési sor bevezetése: EUROSUR 3 Nem automatikus (C2) 4 Automatikus (C8) 5 (F) = (A) + (B) + (C) + (D) + (E) 6 (L) = (F) - (G) - (I)


E. melléklet – A személyzet egységenkénti bontása 2011. december 31-én 2007

2008

2009

2010

2011

Adminiszt Szerződé Ideiglene Kirend Adminiszt Szerződé Ideiglene Kirend Adminiszt Szerződé Ideiglene Kirend Adminiszt Szerződé Ideiglene Kirend Adminiszt Szerződé Ideiglene Kirend ratív ses s elt ratív ses s elt ratív ses s elt ratív ses s elt ratív ses s elt Egység neve assziszte alkalmaz alkalmaz nemz assziszte alkalmaz alkalmaz nemz assziszte alkalmaz alkalmaz nemz assziszte alkalmaz alkalmaz nemz assziszte alkalmaz alkalmaz nemz nsek ottak ottak eti nsek ottak ottak eti nsek ottak ottak eti nsek ottak ottak eti nsek ottak ottak eti szakér szakér szakér szakér szakér tők tők tők tők tők Közös műveletek

0

1

8

33

0

7

12

32

0

10

19

33

0

11

23

35

0

11

23

35

Igazgatási szolgáltatás ok

3

7

10

0

0

20

18

0

0

26

20

0

0

33

25

0

Humán erőforrások és szolgáltatás ok

0

26

11

0

Ikt

0

6

17

0

Kockázatel emzés

1

1

5

12

0

2

13

17

0

3

12

14

0

6

17

18

0

8

17

18

Ügyvezetői támogatás

0

2

6

3

0

3

8

3

0

3

10

5

0

6

14

4

0

6

14

5

Pénzügy és beszerzés

1

3

7

0

0

3

9

0

0

5

9

0

0

6

13

0

0

7

10

0

Képzés

0

1

2

6

0

2

4

5

0

2

5

4

0

3

8

7

0

3

9

7

Helyzetele mző Központ

0

0

1

0

0

3

1

2

0

4

6

3

0

5

11

3

0

9

11

4

Egyesített erőforrások

0

0

2

3

0

0

2

3

0

1

2

4

0

1

5

5

0

1

5

5

K+F

0

1

2

4

0

1

1

3

0

1

7

2

0

1

12

2

0

1

12

1

Jogi ügyek

0

1

1

0

0

1

2

2

0

1

3

0

0

1

3

1

0

1

3

1

Belső ellenőrzés/ Minőségirá nyítás

0

0

1

0

0

2

1

0

0

1

2

0

0

3

2

0

0

3

2

0


Igazgatósá g

0

0

2

0

0

0

5

0

0

3

5

1

0

3

6

1

0

3

7

2

Összesen:

5

17

47

61

0

44

76

67

0

60

100

66

0

79

139

76

0

85

141

78


F. melléklet – Ideiglenes tisztviselők száma 2011. december 31-én Besorolási fokozat

2010. évi létszámterv

Ténylegesen betöltött állások 2010. dec. 31-én

ÁLLANDÓ

IDEIGLENES

ÁLLANDÓ

IDEIGLENES

AD16

-

-

-

AD15

-

1

AD14

-

AD13

2011. évi létszámterv IDEIGLENES

ÁLLANDÓ

IDEIGLENES

-

-

-

-

-

1

1

-

1

1

-

1

2

-

1

-

6

-

3

6

-

3

AD12

-

3

-

8

5

-

9

AD11

-

13

-

8

12

-

10

AD10

-

5

-

7

4

-

6

AD9

-

3

-

1

18

-

4

AD8

-

43

-

43

29

-

42

AD7

-

2

-

2

3

-

1

AD6

-

5

-

6

5

-

7

AD5

-

4

-

3

2

-

2

AD összesen

-

86

-

83

87

-

86

AST11

-

-

-

-

-

-

-

AST10

-

-

-

-

-

-

-

AST9

-

-

-

-

1

-

-

AST8

-

6

-

5

8

-

6

AST7

-

11

-

12

11

-

11

AST6

-

12

-

10

14

-

11

AST5

-

18

-

20

14

-

19

AST4

-

5

-

5

5

-

4

AST3

-

5

-

4

3

-

4

AST2

-

-

-

-

-

-

-

AST1

-

-

-

-

-

-

-

56

56

AST összesen

57

ÁLLANDÓ

Ténylegesen betöltött állások 2011. dec. 31-én

55

Kisegítő alkalmazottak

-

0

-

0

0

-

0

Mindösszesen

-

143

-

139

143

-

141


G. melléklet – Kutatás-fejlesztési projektek K+F fórum – a projekt célja annak vizsgálata, hogyan valósítható meg a külső szárazföldi határoknál végzett különböző típusú ellenőrzések hatékonyabb koordinációja, integrációja és ésszerűsítése a hozzáférés előmozdításának és a biztonság javításának kettős célja szolgálatában. ABC és biometrikus adatok – a projekt célja a határellenőrzéseknél használt biometrikus technológiához kapcsolódó műszaki és operatív igények és feladatok vizsgálata. Támogatást nyújt a Bizottságnak a határellenőrzésben használt jövőbeli biometrikus rendszerek fejlesztéséhez, valamint a tagállamoknak a saját végfelhasználói érdekeik és igényeik érvényesítéséhez. Előzetes utasinformáció – a projekt célja az azzal kapcsolatos ismeretek javítása, hogy az előzetes utasinformáció hogyan járulhat hozzá a határellenőrzéshez, különösen az utazás megkönnyítéséhez és a költséghatékonyabb kockázatkezeléshez. A projekt három jól elkülöníthető célkitűzést foglalt magában: az előzetes utasinformációk jelenlegi felhasználása, kihívások és javításra szoruló területek, valamint a bevált gyakorlati iránymutatások. Dognose 2011 – a projekt azt volt hivatott kivizsgálni, hogyan segítheti elő hatékonyabban a technológia a hamis dokumentumok, a járművekben elrejtőzött emberek és a megtévesztő magatartás felderítését a határellenőrzési pontokon kockázatértékelési céllal, valamint hogyan valósítható meg a már alkalmazott meglévő felderítési technológiák vizsgálata és jóváhagyása. A projektnek további célja volt, hogy tájékoztatást nyújtson a tagállamoknak a

határellenőrzési pontokon használt felderítési technológiák fejlődéséről, és előmozdítsa az új technológia határellenőrzési pontokon történő kiépítését (kísérleti projektek, tesztek). Hírszerzés és kommunikáció 2011 – a projekt az információszerzéshez és -megosztáshoz kapcsolódó két konkrét témakört érintett, mégpedig az egyes eseményekkel, tendenciákkal és fejleményekkel kapcsolatos automatikus hírszerzést („Hírszerzés”), valamint a korszerű, biztonságos kommunikációs megoldások bevezetését a tagállami határőrizeti hatóságok közötti taktikai információmegosztás érdekében („Kommunikáció”). Távérzékelési és -felderítési technológiák 2011 – e projekt célkitűzéseinek középpontjában a következők álltak: a tagállamok folyamatos tájékoztatása a távérzékelési és felderítési technológiák területén az új műszaki/technológiai fejleményekről, a meglévő határőrizeti eszközök felderítési képességének vizsgálata és jóváhagyása, valamint az új technológiák kísérleti projektként történő, határőrizeti célú bevezetésének (próbaüzemének) előmozdítása a tagállamokban és/vagy a Frontex által szervezett közös műveletekkel összefüggésben. Eurosur 2011 – a Frontex a tagállamokkal és a Bizottsággal közösen egyesített erőfeszítés keretében folytatta az európai határőrizeti rendszer (EUROSUR) fejlesztését. A Frontex folytatja az EUROSUR kísérleti projektet, amelynek célja egy EUROSUR-alaphálózat létrehozása, amely összekapcsolja a nemzeti koordinációs központokat és a Frontexet.


H. melléklet – Az általános jelentésben használt rövidítések ABC

Automatizált határellenőrzés/határátlépés

AFIC

Afrika–Frontex Hírszerzési Közösség

BG

Határőrség

BiH

Bosznia-Hercegovina

BSCF

Fekete-tengeri Együttműködési Fórum

BSRBCC

A balti-tengeri térség határellenőrzési együttműködési hálózata

CBD

Kapacitásfejlesztési Részleg

CeClad-M

Centre du coordination pour la lutte Anti-Drogue en Mediterranee

CEN

Európai Szabványügyi Bizottság (Comité Européen de Normalisation)

CEPOL

Európai Rendőrakadémia

CIRAM

Közös integrált kockázatelemzési modell

FÁK

Független Államok Közössége

DED

Ügyvezetőigazgató-helyettes

DG JRC

Közös Kutatóközpont Főigazgatóság

EBGT

Európai határőrcsapatok

ED

Ügyvezető igazgató

EFSA

Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság

EMSA

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség

EMSA

Európai Tengerbiztonsági Ügynökség

ESP

Európai helyzetkép

EUBAM

A moldovai–ukrán határellenőrzést segítő európai uniós misszió

EULEX

Az Európai Unió koszovói jogállamiság-missziója

EUPM

Az Európai Unió (Bosznia–Hercegovinában folytatott) rendőri missziója

EUROMED

Az Európai Unió által támogatott regionális projekt az európai szomszédságpolitika déli partnerországainak részvételével

EUROSUR

Európai határőrizeti rendszer

EUSBSR

A balti-tengeri régióra vonatkozó európai uniós stratégia

FADO

Hamis és eredeti okmányok

FMM

Frontex médiafigyelő

FP7

Hetedik keretprogram

FSC

Frontex Helyzetelemző Központ

GIS

Tagállami földrajzi információs rendszer

IBM

Integrált határigazgatás

ICC

Nemzetközi koordinációs központ

ICMPD

Nemzetközi Migrációs Politikát Fejlesztő Központ

IKT

Információs és kommunikációs technológia

ILECU

Nemzetközi bűnüldözési koordinációs egység(ek)

IOM

Nemzetközi Migrációs Szervezet

2011. évi általános jelentés ISO

Nemzetközi Szabványügyi Szervezet

JORA

Közös műveletek jelentéstételi alkalmazása

LAU

Jogi ügyekkel foglalkozó egység

MALE

Közepes magasságú, hosszú repülési idejű

MB

Igazgatótanács

MOU

Mobil operatív egység

MoU

Egyetértési megállapodás

MRTD

Géppel olvasható úti okmány

NCC

Nemzetközi koordinációs központok

OHCHR

Az Emberi Jogok Főbiztosának Hivatala

OPV

Pilótával és pilóta nélkül is irányítható légi jármű

EBESZ

Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet

PC

Partnerországok

RABIT

Gyorsreagálású határvédelmi csapatok

RAU

Kockázatelemzési egység

RDU

Kutatás-fejlesztési egység

SGO

Kiküldött határőrök

SLTD

Ellopott és elveszett úti okmányok

TRA

Testre szabott kockázatelemzés

UAV

Személyzet nélküli légi jármű

UNHCR

Az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztossága

WA

Munkamegállapodás

WB

Nyugat-Balkán

WB RAN

Nyugat-balkáni Kockázatelemzési Hálózat


FRONTEX Az Európai Unió Tagállamai Külső Határain Való Operatív Együttműködési Igazgatásért Felelős Európai Ügynökség Rondo ONZ 1 00-124 Varsó, Lengyelország [email protected] www.frontex.europa.eu

FRONTEX évi általános jelentés

Recommend Documents