francia

Világörökség

37 COM

Korlátozott terjesztés

Párizs, 2013. május 17. Eredeti: Angol/francia

EGYESÜLT NEMZETEK NEVELÉSÜGYI, TUDOMÁNYOS ÉS KULTURÁLIS SZERVEZETE EGYEZMÉNY A VILÁG KULTURÁLIS ÉS TERMÉSZETI ÖRÖKSÉGÉNEK VÉDELMÉRŐL VILÁGÖRÖKSÉG BIZOTTSÁG Harminchetedik ülésszak Phnom Penh, Kambodzsa 2013. június 16-27. Az ideiglenes napirend 7. pontja: A világörökségi listán és/vagy a veszélyeztetett világörökségi helyszínek listáján szereplő helyszínek megőrzési állapota A VILÁGÖRÖKSÉG KÖZPONT ÉS ICOMOS KÖZÖS REAKTÍV MONITORING MISSZIÓ JELENTÉSE BUDAPEST – A DUNA-PARTOK, A BUDAI VÁRNEGYED ÉS AZ ANDRÁSSY ÚT (MAGYARORSZÁG) 2013. február 25.-március 1. Ez a misszió-jelentés az alábbi dokumentummal összefüggésben értelmezendő: WHC-13/37.COM/7B.ADD

A REAKTÍV MONITORING MISSZIÓ JELENTÉSE: BUDAPEST – A DUNA-PARTOK, A BUDAI VÁRNEGYED ÉS AZ ANDRÁSSY ÚT MAGYARORSZÁG

2013. FEBRUÁR 25.- MÁRCIUS 1.

WHC/ICOMOS Közös misszió-jelentés Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út Magyarország

TARTALOMJEGYZÉK KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ÖSSZEFOGLALÓ ÉS AZ AJÁNLÁSOK LISTÁJA

1

A MISSZIÓ HÁTTERE

A misszió háttere és indokolása (a háttérdokumentumok, feladatleírás és a misszió összetétele az I., II, és IV. mellékletben található) 2

A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN MEGÓVÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK NEMZETI POLITIKÁJA 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

3

Védett területre vonatkozó jogszabályok Intézményi keretrendszer és az érintett felek közötti koordináció mechanizmusai Kezelési struktúra és a kezelés eredményessége Határkérdések

A HELYSZÍN MEGŐRZÉSI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, AMELY TARTALMAZZA A HELYSZÍNELEMEK LEÍRÁSÁT, A MEGŐRZÉSI PROBLÉMÁKAT, MEGJEGYZÉSEKET ÉS AJÁNLÁSOKAT A Világörökség Bizottságnak a helyszín megőrzési állapotával kapcsolatos korábbi döntéseinek nyomon követési intézkedéseire irányuló vizsgálata, valamint a Részes Állam által tervezett, a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megóvását célzó intézkedések vizsgálata 3.2. A helyszín megőrzésében a Világörökség Bizottságnak benyújtott legutóbbi jelentés óta történt pozitív vagy negatív fejlemények a) A világörökségi helyszínen és védőövezetén belül átfogó felújítási vagy új építkezési projektek megkezdésére vagy engedélyezésére irányuló bármely olyan szándék állapota, amely érintheti a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét b) A Bécsi utcában és a Hősök terén tervezett folyamatban lévő fejlesztések világörökségi hatásvizsgálatának státusza c) A Bécsi utca egyik oldala lebontásának megakadályozása 3.1.

3

4. A RÉSZES ÁLLAM ÁLTAL MEGHOZANDÓ KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK 5.

MELLÉKLETEK I.

Feladatleírás

II.

A misszió tagjai

III.

IV.

V.

A WHC/ICOMOS szakértőihez beérkezett dokumentumok a misszió alatt és után A. Orosz Bálint úr, az Örökségvédelmi Főosztály vezetőjének üdvözlőbeszéde, 2013. február 26. B. Szervezeti ábra - Intézményi rendszer C. 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről D. A budapesti Világörökség-helyszín megőrzéséhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok (kivéve a világörökségre és a Forster Központra vonatkozó külön jogszabályokat): 1. A közigazgatás rendjét, struktúráját, alapvető szabályait meghatározó jogszabályok 2. A településrendezést, településfejlesztést és az építésügyi igazgatást meghatározó legfőbb jogszabályok 3. A műemlékvédelem és a régészeti örökségvédelem általános szabályai. E. A Részes Állam által benyújtott megőrzési állapotról szóló jelentés 2. függeléke, 2013. A misszió háttere - A világörökségi listára való felvétel előzményei - A világörökségi listára való felvétel kritériumai és a Világörökség értékei - A megőrzési állapot a Világörökség Bizottság és elnöksége által készített vizsgálata - Budapest VÖH-térképe - A 2013. évi Megőrzési Állapotjelentés 2. sz. melléklete Szemléltető anyagok 1. Térkép 2. Fotók

4

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A misszió tagjai köszönetüket nyilvánítják a magyar hatóságok felé vendégszeretetükért, támogatásukért, rendelkezésre állásukért és az általuk nyújtott segítségért. Külön köszönet illeti Hammerstein Judit helyettes államtitkárt (Emberi Erőforrások Minisztériuma, Kultúráért Felelős Államtitkárság), Orosz Bálint főosztályvezetőt (Örökségvédelmi Főosztály, Belügyminisztérium) és Horváth Tamás főosztályvezető-helyettest (Területi Közigazgatás Szabályozási és Ellenőrzési Osztály, Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium), amiért fogadták a misszió tagjait, és értékes tájékoztatást nyújtottak a Világörökség Egyezmény magyarországi végrehajtásának jelenlegi helyzetéről. Rendkívül hálásak vagyunk Cselovszki Zoltánnak, a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ, valamint az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság Világörökség Szakbizottsága elnökének, továbbá Dr. Soós Gábornak, a Világörökség Tikárság vezetőjének, hogy útjaink során elkísértek, továbbá a helyszín megőrzéséért és a kiemelkedő egyetemes értékének megóvásáért tett erőfeszítéseikért. A misszió tagjai köszönetet mondanak a nemzeti intézmények tisztségviselőinek, különösen Benkőné Kiss Zsuzsanna kulturális örökségvédelmi főosztályvezetőnek (Emberi Erőforrások Minisztériuma), aki segített a misszió megszervezésében, és elősegítette a megbeszéléseket a szakértőkkel, helyi tisztségviselőkkel, valamint a magyarországi világörökségi helyszínek megőrzésében és védelmében érdekelt felekkel. Külön köszönet illeti az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságot, Dr. Réthelyi Miklós elnököt, és Csillag Katalin főtitkárt, akik részt vettek a nemzeti hatóságokkal tartott hivatalos megbeszéléseken. A misszió rendkívül hálás a budapesti városi hatóságoknak, főként Dr. Nagy Gábor Tamás I. kerületi polgármesternek, és Vattamány Zsolt VII. kerületi polgármesternek, valamint Fejérdy Tamásnak, aki végigkísérte és támogatta a missziót a bejárás során. A misszió köszönetet mond a szakembereknek és ICOMOS-szakértőknek, főként Nagy Gergelynek, az ICOMOS MNB elnökének, és Fejérdy Tamásnak, valamint a

5

civil szervezetek képviselőinek, akik fogadták a misszió tagjait és értékes tájékoztatást nyújtottak a világörökségi helyszín jelenlegi helyzetéről. A misszió ezen kívül őszinte elismerését fejezi ki azoknak a magánszemélyeknek és kollégáknak, akikkel a látogatás során találkozott, a helyszín megőrzéséhez és a kiemelkedő egyetemes érték megóvásához nyújtott támogatásukhoz. Végezetül köszönjük Dr. Horváth Ildikónak a misszió során végzett tolmácsolási munkáját.

6

ÖSSZEFOGLALÓ ÉS AZ AJÁNLÁSOK LISTÁJA A Világörökség Bizottság 35. ülésszakán (Párizs, 2011. június 19-29.), miután megvizsgálta a Budapest – Duna-partok, Budai Várnegyed és Andrássy út (Magyarország) világörökségi helyszín megőrzési állapotát, rendkívüli aggályát fejezte ki a pesti védőövezetre vonatkozó átfogó fejlesztési javaslattal kapcsolatban (35 COM 7B.95 UNESCO határozat, 2011), amely a helyszín határainak közvetlen közelét érinti, és a Bécsi utca egyik oldalának lebontásával járna. Ezért arra szólította fel a Részes Államot, hogy minden szükséges eszközzel akadályozza meg a bontást. A Világörökség Bizottság arra is felkérte a Részes Államot, hogy tájékoztassa a Világörökség Központot a Bécsi utcában és a Hősök terén tervezett folyamatban lévő fejlesztésekről a fejlesztési javaslatok minden szakaszában, továbbá végezzen világörökségi hatásvizsgálatot a helyszín kiemelkedő egyetemes értékére gyakorolt lehetséges hatások értékeléséhez. A Bizottság felkérésére a Részes Állam meghívott a helyszínre egy közös Világörökség Központ/ICOMOS reaktív monitoring missziót, hogy értékeljék a Világörökség Bizottság által tett ajánlások végrehajtásában történt előrelépéseket. A misszióra 2013. február 25. és március 1. között került sor, amely során értékelték a világörökségi listára 1987-ben felkerült helyszín megőrzési állapotát. A misszió szeretné hangsúlyozni nagyrabecsülését a nemzeti hatóságok által elkészített és a Világörökség Központnak benyújtott dokumentumok minőségéért, ami egyértelműen mutatja, hogy a hatóságok értik és tudják, mely kihívásokkal és problémákkal kell szembenézniük, hogy biztosíthassák a helyszín és védőövezete megfelelő védelmét és kezelését. Miután számos konzultációt tartott a nemzeti és helyi hatóságokkal, valamint a helyszínkezelőkkel, továbbá a világörökségi helyszínen tartott helyszíni szemlék fényében a misszió úgy véli, hogy a világörökségi helyszín valamennyi elemének megőrzési állapota kielégítő, és a helyszín világörökségi listára való felkerülését indokoló kiemelkedő egyetemes érték lényegében fennmaradt. A misszió megállapítja, hogy a kulturális örökségért felelős közigazgatási hivatal jelentősen átalakult a magyar nemzeti közigazgatási reform keretében. Mivel ez a folyamat csak nemrég zajlott le, a misszió nem tudta kellően értékelni, hogy a reform milyen mértékben valósul meg, és hogy ez hogyan biztosítja a helyszín hosszú távú védelmét és kezelését. A misszió megállapítja, hogy 2012. januárjában új világörökségi törvény lépett hatályba, amelynek célja, hogy a világörökségi helyszín és annak minden eleme megfelelő védelmet kapjon. E törvény keretében készül el a helyszínre vonatkozó integrált kezelési terv, a hatóságok pedig jóváhagyták a fejlesztéshez szükséges finanszírozást. A misszió azt is megállapítja, hogy a helyszín kezelője a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ. A misszió aggályát fejezte ki a világörökségi területre vonatkozó, a beruházók által benyújtott fejlesztési projektekkel kapcsolatban, illetve a jóváhagyási eljárásokra vonatkozó mérlegelési jogkörökkel kapcsolatban, amelyek felhatalmazzák a kerületi önkormányzatokat, hogy a beruházókkal tárgyaljanak és megállapodást kössenek. A misszió kihangsúlyozza, hogy mivel még ki kell dolgozni a kezelési tervet, az építési engedélyek jelenlegi közigazgatási rendszere veszélyeztetheti a helyszín városi szövetének megőrzését.

7

A misszió ajánlásai a Részes Állam felé: a helyszín megfelelő jogi védelmének, kezelésének és monitorozásának biztosítása érdekében a 2011. évi LXXVII. számú, világörökségről szóló törvény értelmében folytassa az együttműködést az érintett állami intézmények, valamint országos és helyi hatóságok között; a kezelési terv elkészüléséig és jóváhagyásáig sürgősen vezessen be moratóriumot a világörökségi helyszínen és védőövezetén belüli bontások/építkezések engedélyeinek kiadására, amelyek érinthetik a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét; dolgozzon ki megfelelő szabályozó intézkedéseket, például világos és átlátható eljárásokat az új bontási/építési engedélyek kiadására és jóváhagyására vonatkozóan; - végezzen valódi monitoring-tevékenységet arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatok a 2013. január 1-jén hatályba lépett 314/2012 kormányrendeletet végrehajtják-e; e rendelet vonatkozik a városfejlesztési koncepciókra, integrált városfejlesztési stratégiákra, valamint a várostervezés eszközeire, illetve a várostervezéssel foglalkozó egyes konkrét jogintézményekre; - olyan szabályozásokat állapítson meg, amelyek a partnerekkel kötött megállapodásokat még a városfejlesztés vagy várostervezés előtt szabályozzák, így előzve meg a helyszín építészeti és városi koherenciájának súlyos károsodását; -

A misszió azt javasolja, hogy a Részes Állam a tanácsadó szervek általi vizsgálat céljából az alábbi kiegészítő dokumentumokat nyújtsa be a Világörökség Központhoz: - a Várkert-projektre vonatkozó teljes és részletes projektdokumentációt, a következő tartalommal: örökségi hatásvizsgálat, amely figyelembe veszi a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét és a városi környezetben való elhelyezkedését, valamint az ahhoz kapcsolódó fontos látványokat, és a tervezett megközelítési infrastruktúra részleteit; - a Duna-part mentén a Kossuth tér és Parlament látogatóközpontjával kapcsolatos projektekre vonatkozóan részletes tájékoztatást a területen végzett talajvizsgálatokról, valamint geológiai, hidrogeológiai és hidrológiai vizsgálatok eredményeinek elemzéséről. E tájékoztatás tartalmazza: a mértékadó talajvíz szintjére vonatkozó információkat, ennek változásával kapcsolatos kockázatértékeléseket, és a javasolt építkezések világörökségi helyszínre gyakorolt hatásának minimalizálására irányuló monitoring-jelentéseket valamint tervet; - a Duna-part megerősítését célzó talajmechanikai védelemre és stabilizálásra vonatkozó intézkedések végrehajtásáról szóló tájékoztatást. A misszió általános ajánlásai vonatkoznak az intézményi koordináció megerősítésére és azon intézkedések jóváhagyására, amelyek célja, hogy megerősítsék a helyszín városi szövetének védelmét és monitorozását. A misszió azt javasolja, hogy a Részes Állam 2015. február 1-jéig nyújtson be a Világörökség Központhoz egy részletes előrehaladási jelentést a megőrzési állapotról, amelyben kifejti a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megóvását biztosító lépéseket.

8

A jelentés tartalmazza a végrehajtott intézkedésekre vonatkozó dokumentumokat és információkat, különös tekintettel a helyszín és védőövezetének integrált és átfogó kezelési tervére, valamint a Részes Államnak a reaktív monitoring misszió ajánlásaira adott válaszát. 1. A MISSZIÓ HÁTTERE 1.1. A misszió háttere és indokolása (a háttérdokumentumok, feladatleírás és a misszió összetétele az I., II, és IV. mellékletben) A Világörökség Bizottság 35. ülésszakán (UNESCO, 2011) tett felkérése alapján a közös Világörökség Központ/ICOMOS reaktív monitoring misszió látogatására 2013. február 25. és március 1. között került sor. A misszió tagjai, név szerint Anna Sidorenko, az UNESCO Világörökség Központ képviselője, és Elvira Petroncelli professzor, ICOMOS-szakértő, találkoztak a Világörökség Egyezmény magyarországi végrehajtásáért, főként a helyszín megőrzéséért és kezeléséért felelős nemzeti és helyi hatóságokkal. 2. A VILÁGÖRÖKSÉGI HELYSZÍN MEGÓVÁSÁNAK ÉS KEZELÉSÉNEK NEMZETI POLITIKÁJA 2.1. Védett területre vonatkozó jogszabályok A misszió megállapította, hogy elégségesek azok a jogszabályok, amelyek biztosítják a megfelelő védelmet a világörökségi helyszín és annak valamennyi eleme számára. Azonban a kezelési terv elkészítésének és végrehajtásának hiánya, valamint a szabályozó intézkedéseknek a különböző kerületek által történő érvényesítésében tapasztalt inkonzisztenciák akadályozzák a jogi eszközök hatékonyságát. A magyarországi műemlékek védelme a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvényen alapul, amely kitér a régészet és az épített örökség területére, valamint a műtárgyak védelmére. A törvény meghatározza a tulajdonos konkrét felelősségi köreit az állam, helyi önkormányzatok és magán- (azon belül egyházi) vállalkozások esetében, és szabályokat vezet be az örökség védelmére és hasznosítására vonatkozóan. A kulturális örökség védelméről szóló törvény (LXIV/2001) módosítását a Parlament 2012. november 26-án fogadta el; ebben határozták meg a történelmi és nemzeti emlékhelyek új koncepcióját: 36 elem található a történelmi, kilenc pedig a nemzeti listán. A módosítás különválasztja a régészeti örökség és történelmi helyszínek megóvásának a Belügyminisztériumhoz tartozó felelősségét az Emberi Erőforrások Minisztériumához tartozó, a kulturális javakkal kapcsolatos felelősségtől. A magyar országgyűlés 2011. június 14-én fogadta el a világörökségről szóló, LXXVII/2011 törvényt (Világörökség-törvény). A törvény 2012. január 1-jén lépett hatályba (a II.D mellékletben olvasható a LXXVII/2011 törvény Részes Állam által rendelkezésünkre bocsátott kivonata). A magyar világörökségről szóló LXXVII/2011 törvény célja, hogy a Világörökség Egyezmény hatékony magyarországi végrehajtását szilárd jogi és intézményi alapokra helyezze, és biztosítsa a

9

világörökségi listán szereplő magyar helyszínek hatékony kezelését. A (kultúráért felelős miniszterhez delegált) állami feladatok sokrétűségével összhangban a törvény testületet állít fel a miniszterek és szakmák közötti együttműködésre. A kultúráért felelős miniszter és más kapcsolódó minisztériumok feladatait egy, a kormány által létrehozott minisztériumközi szerv segítségével és együttműködésével kell elvégezni, amelynek tagjai a kormány valamennyi érintett ágazatából, illetve szakmai és civil szervezetekből (mint például az ICOMOS és az IUCN) kerülnek ki. Egy-egy képviselővel rendelkezik minden egyes világörökségi helyszín, a vonatkozó parlamenti szakbizottságok elnökei, valamint a kulturális és természeti örökség védelméért felelős hatóságok vezetői. A világörökségi helyszínek védelmét erősíti az a rendelkezés, miszerint a szakhatóságoknak figyelembe kell vennie a világörökségi listán szereplő helyszínek kezelési terveit és rendelkezéseit, mielőtt olyan engedélyeket adnának ki, amelyek a helyszínekre hatással lehetnek. „A világörökségi területek kezelése kiterjed a világörökségi területek használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával kapcsolatos tevékenységek összehangolására.“ Szükség esetén a szakhatóság komplex világörökségi hatástanulmányt kérhet. A misszió megállapítja, hogy mivel a Budapestre vonatkozó kezelési tervet még nem dolgozták ki illetve hagyták jóvá, ez a rendelkezés jelenleg nem érvényes. Ahogyan arról Orosz Bálint, az Örökségvédelmi Főosztály (Belügyminisztérium) vezetője tájékoztatta a missziót, „a Belügyminisztérium miniszteri rendeletet hozott a régészeti örökség és műemlékek védelmének és nyilvántartásba vételének részletes szabályairól, amely kiegészíti az örökségvédelemről szóló, 2013. január 1-jén életbe lépett jogszabály-csomagot. E jogszabályok célja, hogy a régészeti örökség és műemlékek megóvására vonatkozó rendelkezéseket gyakorlatiasabbá és rugalmasabbá, így könnyebben alkalmazhatóvá tegyék. Ezt a célt sikerült megvalósítani. Ezek a részelemek együtt alkotják a régészeti örökség és műemlékek integrált védelmének alapját egy új megközelítéssel, azaz a fejlesztés és védelem összehangolásával (harmonizációjával).1 2.2. Intézményi keretrendszer és az érintett felek közötti koordináció mechanizmusai A kulturális örökségért felelős közigazgatási rendszer jelentősen átalakult a közelmúltban végrehajtott nemzeti közigazgatási reform keretében. A Részes Állam átadta a missziónak a közigazgatási rendszert, struktúrát és alapvető szabályozásokat meghatározó legfontosabb jogszabályok összefoglalóját (a dokumentum a III.D mellékletben található). Ahogyan azt a Részes Állam jelentésében megállapítja, a törvényekkel és kormányrendeletekkel összhangban2 „Magyarország kulturális örökségének 1

III.A melléklet: OROSZ Bálint úr, az Örökségvédelmi Főosztály (Belügyminisztérium) vezetőjének üdvözlőbeszéde, 2013. február 26. 2 XLII/2010 törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról; XLIII/2010. számú törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról. CXXVI/2010. számú törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok

10

védelme három minisztérium felügyelete alá került: Belügyminisztérium (jogalkotási és szakmai irányítás), Emberi Erőforrások Minisztériuma (a Világörökség Egyezménnyel és a világörökségi helyszínek kezelésével kapcsolatos feladatok a kultúráért felelős minisztériumnál maradtak) és a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (helyi önkormányzatok jogi felügyelete)“. A budapesti világörökségi helyszínen átalakult az örökségvédelem hivatalos rendszere. A (régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló) 393/2012 (XII. 20.) kormányrendelet értelmében elsőfokú örökségvédelmi hatóságként saját illetékességi területén belül Budapesten két járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal3 kezeli a kulturális örökségvédelemmel kapcsolatos feladatokat. Ez a rendelet 2013. január 1-jén lépett hatályba. A Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerület Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala látja el a világörökségi terület pesti oldalán található kerületek (V., VI, VII., VIII., XIII. és XIV. kerület) örökségvédelmi feladatait. Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerület Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala látja el a világörökségi terület budai oldalán található kerületek (I., II. és XI. kerület) örökségvédelmi feladatait. A Budapesti Főváros Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala örökségvédelmi fellebbviteli szervként illetékességgel rendelkezik a budapesti világörökségi területen található műemléki és régészeti kincsek védelmére vonatkozóan. A teljes budapesti világörökségi terület (a helyszín és a védőövezet) műemléki jelentőségű területként a továbbiakban is védelem alatt áll, a műemléképületek pedig továbbra is műemléki védelem alatt állnak, csupán az intézményi felállás változott meg a fent említett módosítások eredményeként. Ily módon a műemlék épületek esetében a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok adják ki az építési és örökségvédelmi engedélyeket. A műemléki jelentőségű területeken belül csak a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok adhatnak ki örökségvédelmi engedélyeket, míg az adott kerület jegyzője adhatja ki az építési engedélyeket. A kormányrendelet előírja, hogy a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal konzultáljon a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központtal a világörökségi területeket érintő kérdésekben; - a válaszadás határidejét az eljárás lebonyolításának határidejével összhangban állapítják meg. A Részes Állam a misszió rendelkezésére bocsátotta az alábbi dokumentumot, amely részletesen leírja a jelenlegi magyarországi intézményi keretrendszert és koordinációs mechanizmusokat.

kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról; 288/2010 (XII. 21.) számú kormányrendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról; a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium 3/2013 (I. 18) számú utasítása a fővárosi és megyei kormányhivatalok szervezeti és működési szabályairól. 218/2012 (VIII.13.) kormányrendelet

11

A Részes Állam elkészítette a következő ábrát is: „Szervezeti ábra - Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - Belügyminisztérium“ (a III.B mellékletben). A 315/2011 (XII. 27.) számú, a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről szóló kormányrendeleten túl, a magyar kormány a kulturális örökséget illetően más dokumentumokat is adott ki, ahogyan arról a misszió tagjai a Megőrzési állapotjelentésből (2013) és a misszió során értesülhettek: • 17/2012 (II.16.) kormányrendelet az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottságáról, amelynek alapján létrehozták az új magyar Világörökség Szakbizottságot; • 310/2012 (XI.16.) kormányrendelet a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központról, amely egyebek mellett meghatározza a Forster Központ világörökséggel kapcsolatos feladatait. A Forster Központ az Emberi Erőforrások Minisztériumával együttműködve világörökséggel kapcsolatos feladatokat, valamint a kulturális örökség megőrzésével kapcsolatos egyéb nemzetközi feladatokat lát el; A Világörökségről szóló törvénnyel összhangban a Nemzeti Erőforrások Minisztériuma kiadta a 32/2012 (V.8.) rendeletét a világörökségi gondnokságról. A misszió megállapította, hogy a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központot jelölték ki a Budapest - a Dunapartok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út világörökségi helyszín gondnokságának, és ez a szervezet felel a helyszín kezelési tervéért is. A misszió azt javasolja, hogy erősítsék meg az érintett állami intézmények, valamint a nemzeti és helyi hatóságok közötti intézményi koordinációt és együttműködést annak érdekében, hogy biztosítsák a helyszín megfelelő jogi védelmét és kezelését.

12

2.3. Kezelési struktúra és a kezelés eredményessége Várostervezés, építési szabályozások és szabályozási terv 2012-ben a Részes Állam új várostervezési és építési szabályozást dolgozott ki, amely a történelmi települési táj koncepcióját alkalmazó új megközelítésen alapul. A Részes Állam a missziót tájékoztatta azon jogi rendelkezésekről, amelyek meghatározzák a várostervezés, városfejlesztés és az építés adminisztrációját (a dokumentum a III.D mellékletben található). A tájékoztatás összefoglalása az alábbiakban olvasható:” -

„a 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről megállapítja a városfejlesztés és várostervezés fő szabályait, és az építési folyamatban résztvevők jogait és kötelességeit.“

A Részes Állam arról tájékoztatta a missziót, hogy „ennek a törvénynek számos módosítása 2013. január 1-jén lépett életbe, amelyekben megállapítják például a fejlesztési és szabályozási jellegű tervek határait, illetve hogy mi tartozik az építési szabályozások hatálya alá, amelyeket a Fővárosi Önkormányzat és a budapesti kerületi önkormányzatok alakíthatnak ki (figyelembe véve Budapest kétszintű önkormányzati rendszerét), valamint a várostervezés önállósított jogintézményeit.“ -

a „312/2012 (XI.8.) kormányrendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról“

A Részes Állam kiemelte, hogy „az építésfelügyeleti eljárások alkalmazási körét jelentősen kibővítették, így az kitér a jókarbantartási kötelezettség vizsgálatára és betartatására is (és ezt a műemlék épületekre is kiterjesztették). A szabálytalan építési tevékenység szankciókkal történő büntetési kötelezettsége is megjelenik.“ - a „314/2012 (XI.8.) kormányrendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről." A Részes Állam arról számol be, hogy ez az új rendelet, amelyet szakmai körökben Településfejlesztési és településrendezési kódexként említenek, 2013. január 1-jén lépett hatályba, és integrálódott a 1997. évi LXXVIII. törvény új városfejlesztési és várostervezési szabályai közé. Elegendő részletezettséggel határozza meg a tartalmi követelményeket, valamint az eljárási rendszert és garanciákat. Így tehát 2013-tól kezdve a helyi önkormányzatok, miközben biztosítják a nyilvánosság felé a teljes átláthatóságot és betartják a rendeletben előírt határidőket, dönthetnek például a partnerekkel köthető megállapodások szabályairól (partnerségi terv) még a városfejlesztési vagy szabályozási tervek elkészítése előtt“. A Részes Állam arról számolt be, hogy „egyrészről a Budapest Főváros Kormányhivatala ellenőrzi az anyagi, jogi és eljárási szabályok betartását ezen új tervek és rendezési tervek elfogadásánál saját általános joghatóságán belül (a fővárosi és kerületi önkormányzatokkal szemben), másrészről pedig az Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal (és ezen belül az állami főépítész hivatala) minden

13

szakaszban véleményével támogatja vagy kiigazítja (vagy akár meg is akadályozza) a helyi önkormányzatok településrendezési terveinek és helyi építésügyi szabályozásainak hatályba lépését, amelyek megfelelnek az anyagi, jogi és eljárási szabályoknak.“ A misszió úgy véli, hogy a legfontosabb megoldandó kérdés az, hogy a Részes Állam biztosítsa az összes vonatkozó szabályozás végrehajtásának megfelelő ellenőrzését. Létre kell hozni a monitoring, szigorú ellenőrzés és felügyelet rendszerét, a kezelési tervnek pedig világos szabályokat kell javasolnia a helyi önkormányzatok számára, hogy megakadályozhassák a városi szövet befektetők általi „szándékos rombolását“. A helyi önkormányzatok és befektetők közötti mindenfajta tárgyalást szabályozni kell, és meg kell akadályozni azokat a kétértelmű „eseti” megállapodásokat, amelyek a városi szövetet veszélyeztetik. A Részes Állam hozzon létre konkrét szabályozási és ellenőrzési rendszert, amely a helyi önkormányzatok számára előírja szabályok felállítását arra vonatkozóan, hogy a partnerekkel kötendő megállapodásokat (partnerségi terv) még a városfejlesztési vagy -rendezési tervek elkészítése előtt kössék meg.

Kezelési terv A misszió tagjai megállapították, hogy a Részes Állam elkezdte kidolgozni a kezelési tervet, ami körülbelül két évet vesz igénybe. A missziót arról tájékoztatták a hatóságok, hogy a kormány megfelelő anyagi eszközöket biztosított a kezelési terv elkészítésére. A Részes Állam kiemelte, hogy a meglévő szabályozási terv már számos előírást tartalmaz a védett területekre vonatkozóan. A kezelési terv egységesíti a védelem és szabályozás folyamatát az egyes érdekelt felek között. A világörökségről szóló törvény biztosítja, hogy a kezelési terveket az országos és helyi településtervezési tervekben és egyéb szabályozásokban is elismerik. A törvény meghatározza a nemzeti (Részes Állam) és helyi szintű (önkormányzatok, kerületek, szervezetek) kötelességeket és felelősségi köröket a világörökséggel kapcsolatban. A világörökségről szóló törvénnyel összhangban jelent meg a 315/2011. (XII.27.) rendelet a világörökségi kezelési tervről, a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációról és a világörökségi várományos helyszínekről. Ez a rendelet részletezi a megalapozó dokumentáció, a kezelési terv és a világörökségi helyszínek kezelési kézikönyv tartalmát. A Részes Állam összefoglalót készített e dokumentumról (lásd III.C melléklet). A misszió figyelembe vette a kezelési terv kidolgozásával kapcsolatban jelenleg rendelkezésre álló információkat, és ennek alapján hangsúlyozza, hogy a rendelet szövege a megelőzésre/védelemre összpontosít, és nagyobb figyelmet fordít az érdekelt felek közötti megállapodások létrehozására, mint az érdekeltek ösztönzésére. A misszió tagjainak véleménye szerint a dokumentumnak alá kellene húznia annak fontosságát, hogy a fejlesztések támogatása milyen módokon valósítható meg. Szintén fontos a különböző hatóságok közötti kölcsönös együttműködés elősegítése ezen cél megvalósítása érdekében.

14

2.4. Határkérdések A Margitsziget védőövezetbe kerülése érdekében tett előrelépések a helyszín védőövezete határának felülvizsgálatával A Margitsziget egy 2,5 km hosszú, 500 m széles sziget (0,965 km2), amely a Duna közepén helyezkedik el, Budapest központjában, a XIII. kerületben. A sziget nagy részét rendezett parkok borítják, és népszerű szabadidős helyszín a budapestiek körében. Középkori romok emlékeztetnek arra, hogy milyen fontos vallási központ volt a középkorban. A sziget a Margit-híd (dél) és az Árpád-híd (észak) között található. Eredetileg a sziget tengerszint feletti magassága 102,5 m volt, de ezt az árvízveszély csökkentése érdekében 104,85 méterre emelték. A középkorban a sziget neve Nyulak szigete volt; jelenlegi nevét Szent Margit (12421270) hercegnőről, IV Béla király lányáról kapta, aki a sziget Domonkos-rendi kolostorában élt. A szigeten található műemlékek közé tartoznak a Domonkos-rendi templom és kolostor XIII. századi romjai, illetve egy XII. századi templom romjai. A török hódítások során a szerzetesek és apácák elhagyták a szigetet, az épületek elpusztultak. A XVIII. században a sziget vadászterület volt, majd 1908-ban közparkká nyilvánították. Az 1980-as évektől kezdve korlátozták az autóforgalmat, csupán egyetlen autóbuszvonal járművei, és taxik közlekedhetnek a szigeten, valamint a helyi üzleteket és éttermeket kiszolgáló gépjárművek. A sziget északi végén parkoló található a szállodák vendégei számára. A szigeten számos sportlétesítmény található, valamint egy kis japánkert, meleg vizű halastóval, egy apró állatkert különböző egzotikus vízimadarakkal és egyéb állatokkal. Az Árpád-híd közelében egy kis zenepavilon van, amely eredetileg szabadtéri koncerteknek épült, a Zenélő szökőkút pedig nyáron zenés fényjátékkal szórakoztatja a közönséget. Itt található még a nyolcszögletű, 57 m magas (1911-ben szecessziós stílusban épült) víztorony, amely ma kilátótoronyként és kiállító-teremként működik. A szigeten két szálloda található, a századvégi hangulatú Margitszigeti Nagyszálló és a modern Danubius Health Spa Resort Margitsziget, amely gyógyfürdői és gyógyászati szolgáltatásokat is kínál. A sziget látogatóinak szórakozását a 3500 férőhelyes szabadtéri színpad és számos klub és étterem biztosítja. Jelenleg a teljes világörökségi helyszín és védőövezete műemléki jelentőségű városrész, ahogyan az a Megőrzési Állapotjelentésben (2011) és a csatolt térképen is látható. A védett területek jelenleg nagyobbak, mint a világörökségi helyszín és védőövezete. A Margitsziget teljes egészében műemléki jelentőségű városrész. Ez az egyik oka annak, hogy a Részes Állam javasolni kívánja, hogy a Margitsziget kerüljön be a világörökségi helyszín védőövezetébe. A Részes Állam már néhány éve dolgozik ezen a javaslaton, amelyet a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal kezdeményezett, és a védőövezet lehetséges kiterjesztésére irányul. Figyelembe véve a sziget elhelyezkedését, kontextusát és környezetét, a misszió tagjai alátámasztják a védőövezet Margitszigetre is kiterjedő kibővítésének lehetőségeit. A misszió azt javasolja továbbá, hogy a védőövezetet a helyszín valamennyi elemét körülvevő tájra is terjesszék ki, főként a folyó menti panorámára.

15

A misszió azt javasolta a Részes Államnak, hogy nyújtson be a Világörökség Központnak egy kisebb határmódosítási javaslatot (minor boundary modification) a helyszín védőövezetének kiterjesztése céljából. A misszió tagjai azonban nem tartják megalapozottnak a világörökségi helyszín kibővítését. 3. A HELYSZÍN MEGŐRZÉSI ÁLLAPOTÁNAK ÉRTÉKELÉSE, AMELY TARTALMAZZA A HELYSZÍNELEMEK LEÍRÁSÁT, A MEGŐRZÉSI PROBLÉMÁKAT, MEGJEGYZÉSEKET ÉS AJÁNLÁSOKAT 3.1. A Világörökség Bizottságnak a helyszín megőrzési állapotával kapcsolatos korábbi döntéseinek nyomon követési intézkedéseire irányuló vizsgálat, valamint a Részes Állam által tervezett, a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megóvását célzó intézkedések vizsgálata A Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (Magyarország) világörökségi helyszínt 1987-ben vették fel a Világörökség listára a (ii) és (iv) kulturális kritériumok alapján; és a már meglévő ii. és iv. kritériumok alapján 2002ben kibővítették. A budapesti helyszín tartalmazza az 1987-ben a listára felvett Duna-partokat és a Budai Várnegyedet (400 hektáros helyszínelem), valamint az Andrássy utat és a budapesti földalattit (helyszínelem: 57,85 ha és védőövezete: 239,61 ha) melyek 2002-ben kerültek be a helyszín bővítésével. A tanácsadó szerv 1986-ban megállapította, hogy: A II. kritérium számos szempontból érvényes. Aquincum jelentős szerepet játszott a római építészeti formák elterjedésében először Pannóniában, majd Daciában. A Budai Vár a XIV. századtól kezdve fontos szerepet töltött be a gótikus stílus magyarországi meghonosításában. Corvin Mátyás uralkodása alatt Buda jelentős művészeti központtá vált, Krakkóhoz hasonlóan (amelyet a Világörökség listára 1978-ban vettek fel); A IV. kritérium a Budai Várra különösképpen áll, hiszen a Vár az azt körülvevő régi városnegyeddel együtt olyan építészeti együttes, amely a történelem két, a török uralom által különválasztott időszakát mutatja be. A Parlament pedig a nagyszabású hivatali épületek különleges példája. méltó párja a Londonban, Münchenben, Bécsben és Athénban található hasonló jellegű épületeknek. Megtestesíti a XIX. század eklektikus építészeti stílusát, ugyanakkor szimbolizálja az Osztrák-Magyar Monarchia második fővárosának politikai szerepét. A misszió tagjai megállapították, hogy általánosságban, a Részes Állam szorosan figyelemmel kíséri a világörökségi helyszínt, és a Világörökség Bizottság ajánlásait. Például a Világörökség Egyezmény Működési Irányelvei 172. bekezdése alapján a Részes Állam tájékoztatást adott a helyszínen tervezett projektekről, és a VÖ Bizottság döntéseivel összhangban leállította a védőövezetben az épületek bontását. A misszió tagjai megfigyelték, hogy a Részes Állam a 35 COM 7B.95 döntésben megfogalmazott kéréseknek szinte mindegyikét figyelembe vette, de azt is megjegyezték, hogy a világörökségről szóló törvény hatályba lépése meglehetősen sokáig tartott, és ez jelentős késedelmet okozott a kezelési terv elkészítésében.

16

Hasonló módon késedelmet okozott a védőövezet kiterjesztésében (Margitsziget) és vélhetően más fontos kérdésekben is, mint például a védőövezetben történő beavatkozások és bontások. Továbbá az is valószínű, hogy sok aktuális problémának az oka az „időbeli inkonzisztencia“: lehetetlen előre jelezni a politikai-igazgatási döntések és gazdasági kérdések időzítését és eredményeit; a Részes Állam számára nagyon nehéz szigorú ütemtervet felállítani és azt betartani, amikor egyrészről a beavatkozásokat irányító szakpolitikákat és döntéseket kell meghoznia, projekteket szerveznie és jóváhagynia, illetve finanszírozási forrásokat találnia, másrészről viszont ezt a bonyolult eljárást a helyszín kiemelkedő egyetemes értékének megőrzésére vonatkozó követelmények szerint kell végrehajtania. Sőt, az állam gyakran kényszerül arra, hogy a munkálatokat hamar megkezdje, főleg ha a finanszírozási határidők ezt megkövetelik. Ilyen esetekben a Világörökség Központ és Tanácsadói Szervei tanácsait nem lehet alaposan betartani. Ez az utolsó probléma főként a gazdasági válság idején jelentős. Lényegében a misszió tagjai megállapították a világörökségi helyszín minden elemének kielégítő megőrzési állapotát, és hogy a nevezési kritériumokra vonatkozóan nem történt lényegi változtatás világörökségi helyszínnel és védőövezetével kapcsolatos városképben vagy látképben. 3.2. A helyszín megőrzésében a Világörökség Bizottságnak benyújtott legutóbbi jelentés óta történt pozitív vagy negatív fejlemények Budapest főváros 23 kerületből áll. A világörökségi helyszínt és védőövezetét magában foglaló világörökségi terület 9 kerületre terjed ki. A teljes világörökségi terület 1369 műemlékből és 793 egyedi védelem alatt álló épülettel, valamint 684 területi védelem alatt álló épülettel rendelkező telekből áll. A helyszín és védőövezete valamennyi összetevőjének megőrzésére, kezelésére és bemutatására vonatkozóan a misszió számos ajánlást javasolt, ennek részletei a továbbiakban olvashatók. VILÁGÖRÖKSÉGI TERÜLET: • Budapest I. kerülete • Várkert Bazár, Budai Várnegyed A Várhegyen található, történelmi várfallal körülvett Várnegyed a korábbi Királyi Palotából, és az ahhoz tartozó történelmi polgári negyedből áll. A Budai Vár (korábban: Budai Királyi Palota) az ország egyik legfontosabb kulturális központja. Épületei között található a Budapesti Történeti Múzeum, az Országos Széchenyi Könyvtár és a Magyar Nemzeti Galéria. A Várkert Bazár a Budai Vár egyik legfontosabb kerti építménye. A Várkert Bazárt és környezetét az 1960-as évek végén zárták be, állapotuk azóta rohamosan romlott. Az épületegyüttes megőrzése már akkor problémát jelentett, amikor a helyszínt felvették a világörökségi listára (1987), és 1996-ban felkerült a 100 legveszélyeztetettebb műemlék Nemzetközi Műemlék Alap által összeállított listájára.

17

Az épületegyüttes a dunai panoráma jelentős eleme, és a kormány felújítási programjában elsőbbséget élvez. 2013 februárjának elején elkezdődtek az új projekttel kapcsolatos munkák, amelyeknél figyelembe vették az örökségvédelem és szakmai konzultáció követelményeit, valamint gondoskodtak a Műemléki Tanácsadó Testület és a Nemzeti Építészeti Tanács bevonásáról. A projekt keretében műtermek, kiállítótermek, éttermek, tágas előcsarnok és mélygarázs létesül a Várkert Bazár területén. A munkálatok érintik mind a már meglévő területeket, mind pedig az ásatások során kinyert területeket, amelyeket elsősorban az előcsarnok és a mélygarázs céljára hasznosítanak. A tervezők magyarázata szerint az elképzelés az, hogy a Várkert Bazárt funkcionális szempontból egyaránt integrálják a Budai Vár együttesébe. A projekt célja, hogy a történelmi hangulatot erősítse, ezáltal a funkcionalitást összekösse a történeti vonatkozásokkal. A cél továbbá az, hogy a Várkert Bazár fejlesztését úgy valósítsák meg, hogy az jobban illeszkedjen a műemlék-együttesbe. A meglévő területek javasolt újrahasznosításán túl a projekttervek szerint fizikai kapcsolatot kívánnak kialakítani a Budai Vár műemlék-együttesével olyan sétautakat alakítva ki, amelyek a Királyi Palota együttesét összekötik a Várkert Bazár új tetőkertjeivel. A cél, hogy új hajókikötők építésével helyreállítsák a Budai Vár és a Duna közötti történeti kapcsolatot. A kiállítótermeken, tetőkerten, lifteken és lépcsőkön át vezető sétaút-rendszer képviselné az erős fizikai és kulturális összeköttetést. Nyilvánvaló, hogy a beavatkozási terület gazdag örökséggel rendelkezik, amelyben anyagi és szellemi értékek egyaránt fellelhetők. E projekttel a Várkert Bazár elnyerheti a fizikai és funkcionális rehabilitációhoz szükséges eszközeit. Jelenlegi leromlott állapota miatt a projekt számos szempontból jelent vonzerőt, ezek közül a kulturális és történelmi szempont kiemelendő. A projekthez szükséges teljes finanszírozás az Európai Unió illetve a Magyar Állam támogatásával valósulhat meg. A projekt pozitív ambícióin és általános rendelkezésein túl a misszió tagjai fenntartásokkal élnek az épületegyüttes folyóparti, valamint Királyi Palotához közel eső felső része közötti 80 méteres szintkülönbség áthidalásához szükséges új szolgáltatások sokféleségének megteremtését illetően. Jóllehet a misszió tagjai elismerik, hogy egyes meglévő összeköttetések (legyenek azok bel- vagy kültériek) nem elégségesek, sőt turistacsoportok fogadására alkalmatlanok, azt kérik, hogy a közlekedési és megközelítési igényekre vonatkozó megoldásokat alaposan gondolják át. Fontos elkerülni a felesleges infrastruktúra megépítését, főként, ha az nem könnyen kezelhető. Különösen fontos figyelembe venni, hogy az infrastrukturális fejlesztések milyen lehetséges negatív vizuális hatásokkal járhatnak a világörökségi helyszín által képviselt kiemelkedő egyetemes értékekre nézve, ezért szükségesnek tartjuk az ICOMOS vonatkozó iránymutatásai szerint örökségi hatásvizsgálat elvégzését. A misszió azt javasolja a Részes Államnak, hogy a projektben szereplő összeköttetési rendszert vizsgálja felül, vegyen figyelembe további javaslatokat, és azok alternatív megoldását átgondolás és vizsgálat céljából juttassa el a Világörökségi Központnak.

18

• Budapest V. kerülete PESTI TÖRTÉNELMI TELEPÜLÉSI TÁJ, A DUNA-PARTJAIVAL • A Kossuth tér és a Parlament látogatóközpont (Duna-part)

A magyar országgyűlésnek helyt adó Parlament neogótikus épületét Steindl Imre tervezte, és a XIX-XX. század fordulóján épült (1884-1904). A Parlament emblematikus épület és olyan attribútum, amely tükrözi a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét, és a Kossuth tér által szorosan kapcsolódik a város települési szövetéhez. A tér Budapest középpontja és a nemzet főtere. Számos jelentős történelmi eseménynek adott helyet, és nemrég elnyerte a „kiemelt nemzeti emlékhely“ címet. Ez is alátámasztja a tér jelenlegi politikai és közéleti funkcióinak fontosságát. A tér elrendezése a XX. század során többször is módosult, többnyire Steindl Imre eredeti koncepciója alapján. Jelenleg egy kivételes, kiemelt prioritású kormányzati program van érvényben, és a tér egészére vonatkozó új projekt várhatóan 2014-ben fejeződik be. A teret a különböző történelmi korok többletértékeinek figyelembe vételével rendezik át, de elsősorban Steindl Imre eredeti koncepciójára támaszkodnak, a XXI. századi dizájn kereteihez igazodva. A tervezés során figyelembe veszik az örökségvédelem és szakmai konzultáció követelményeit, valamint gondoskodnak a Műemléki Tanácsadó Testület és a Nemzeti Építészeti Tervtanács bevonásáról. A Kossuth téri beavatkozás célja, hogy az örökség értékeit hangsúlyozzák és hozzásegítsék az épületegyüttest ahhoz, hogy a nagy jelentőségű közterülethez méltó módon lássa el különböző funkcióit: politikai és állami rendezvények, ünnepségek, hétköznapi köz- és társadalmi használat, illetve látogatói létesítmények. A projekt célja a tér minőségének a különböző funkciók kombinálásával és a terek újratervezésével történő helyreállítása annak érdekében, hogy így fokozzák a tér szépségét és növeljék a Parlament láthatóságát (a tér felől, a Parlament főhomlokzatával szemben, a Mezőgazdasági Minisztérium és a Néprajzi Múzeum felőli oldalon). A jelenlegi elrendezés a korábban megvalósított számos elrendezés közül a legutolsó. Jóllehet a budapesti lakosok nemzedékei így szokták meg a teret, az új beavatkozás célja mégis az, hogy helyreállítsa a tér eredeti megjelenését. A változások érintik a zöldterületeket, fákat, közlekedési rendszert és az új funkciók – mint például a földalatti látogatóközpont, és a Parlament épületének északi szárnyához kapcsolódó többszintes mélygarázs– integrálását. Ezen kívül az épület északi udvarában kap helyet a földalatti Parlament Múzeum. A beavatkozás 2012-ben kezdődött. Az utak és a kültér újratervezésén túl a projekt célja, hogy két alapproblémára kínáljon megoldást: parkolóhelyek létesítése a parlamenti képviselők számára, megszabadítva így a Kossuth teret a Parlament előtt parkoló autóktól, és parkolóhelyek létesítése a Parlamentet illetve az azt bemutató múzeumot meglátogató turisták számára (látogatóközpont). Továbbá számos olyan

19

probléma adódott, amelyet a tervezők a biztonság és emberi szükségletek által diktált követelményekkel összhangban próbáltak kezelni. Például a közúti rendszer újratervezésével a projekt célja különválasztani a turistaforgalmat a parlamenti tevékenységekkel kapcsolatos forgalomtól, és visszaállítani a térre vezető utak vizuális kapcsolatát a Dunával, amely Buda és Pest szerves összekötő eleme. A Duna világörökségi jellegéhez történő igazodás nagyon erős, ezért a tervek kialakítása során szempont volt, hogy a Parlament alapját megerősítsék a dunai oldalon, és gyalogutat építsenek a hajón érkező látogatóknak. Az új látogatóközpont létrehozása, valamint a tér és a Duna közötti kapcsolat megerősítése kihatással lesz a Duna-part megjelenésére, mivel a folyó mentén árvízvédelmi építményt helyeznek el. A felső rakpart támfalain két bejáratot nyitnak meg a folyó felől Parlament irányába: egyet a gyalogosoknak a földalatti látogatóközpontba, egyet pedig a gépjárművek részére, a mélygarázsba. A két bejáratnak meg kell felelnie az árvízvédelmi követelményeknek és jogszabályoknak. A tervezők elmagyarázták, hogy a Duna-part integritására és a dunai panorámára gyakorolt lehetséges hatásokat elemezték, továbbá a panoráma és a méretek szempontjából figyelembe vették a rakpart falainak összmérete és a teraszos elrendezésük (alsó és felső rakpart) közötti arányt. A tervezők azt is kifejtették, hogy a beavatkozás az elfogadható változtatás határain belül van, így nem lesz negatív hatással a terület integritására. Jóllehet, a projekt javaslatai megalapozottnak tűnnek, a misszió tagjai aggályukat fejezik ki a Kossuth téri és a parlamenti látogatóközpontra vonatkozó folyamatban lévő projektek területén található Duna-part mentén szükséges talajvizsgálattal, a részletes geológiai, hidro-geológiai és hidrológiai mérnöki vizsgálatok eredményeinek elemzésével és értékelésével kapcsolatban; valamint a felszín alatti vizek szintjére vonatkozó tanulmányokkal és a tervezett megelőző, katasztrófakészültségi intézkedésekkel kapcsolatban (a misszió tagjai nem kaptak jelentéseket, kockázatlistát vagy monitoring jelentéseket).

• A Széchenyi István tér és környezete polgár központú fejlesztése Az V. kerülethez tartozó Duna-menti kisebb terület a világörökségi helyszín része, egy nagyobb terület viszont a védőövezetben található. A Széchenyi István tér az azt körülvevő városkép központi tere, és számos műemléképületnek ad otthon, amelyek főként középületek, mint például a neoreneszánsz stílusú Magyar Tudományos Akadémia (tervezte Friedrich August Stűler, 1862-1865), a szecessziós stílusú Gresham-palota (tervezte Quittner Zsigmond és a Vágó-fivérek, 1907), és a Belügyminisztérium historizáló épülete (Alpár Ignác, 1905-1917). A mind az autóforgalom, mind a gyalogosok által használt Széchenyi-lánchíd a Széchenyi térbe torkollik, a tér közepén zöldterületek találhatók. A tér jelenlegi elrendezése (körforgalom) miatt nehéz a tér közepét gyalogosan megközelíteni, és ez azt a benyomást kelti, hogy a teret csak az autók használhatják.

A tér kapuként üzemel Pest és Buda között – a pesti Duna-part tervezett rehabilitációjának figyelembe vételével a kormány olyan projektet javasolt, amely átszervezi és újrarendezi a teret és a járműforgalmat.

20

A projekt fő céljai: • Közlekedés átszervezése, forgalom ésszerűsítése (új, kisebb körforgalom a tér déli részén), enyhe forgalomcsökkentés; • Nádor utca és a környező utcák tehermentesítése; • Közterület-fejlesztés az MTA és a Gresham-palota előtt; • Közpark és díszköves sétatér létesítése; • Zöldterületek megtartása és újak létrehozása; • Akadálymentesítés; • Új kerékpár-infrastruktúra fejlesztése (kerékpárutak és -sávok, EuroVelo, BUBI); • Az idegenforgalmi folyosó hiányzó elemeinek létesítése (Andrássy út–József Attila utca–Bazilika–Zrínyi utca); • Pest sétálóutcájának meghosszabbítása; • Az általános cél a tér kereskedelmi és turisztikai vonzerejének növelése oly módon, hogy előnyben részesüljenek a gyalogos területek és építészeti egység jöjjön létre a városban. Ezért a misszió tagjai úgy vélik, hogy bizonyos szempontból a projekt tekinthető a tér területi rehabilitációjának, és ebben a formájában elfogadható, bár a városképi környezet értékének növelésében is segíthet. A misszió tagjai nem találják különösebben aggályosnak ezt a projektet, bár azt tanácsolják a Részes Államnak, hogy az egész munka során biztosítsa a projekt jó kivitelezését, figyelembe véve a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét és a teljes világörökségi helyszín, valamint védőövezetének területén belüli városképi szerepét. • A Bécsi utcában tervezett folyamatban lévő fejlesztések örökségvédelmi hatástanulmányának státusza 2010. második felében jelentős szakmai vita alakult ki az Immobilia Project Management Kft. ingatlanfejlesztőnek a budapesti világörökségi helyszín védőövezetén belüli pályázata kapcsán. A projekt kapcsolódik az V. kerület szívében és a világörökségi helyszín közvetlen határán elhelyezkedő Bécsi utcával kapcsolatos projekthez. Az irodaépület előzetes terveit a londoni Foster & Partners készítette, amely a Bécsi utca egyik oldalának lebontásával járna. A projekt példa nélküli léptéket képvisel a belvárosi épületszövetben és a következő épületeket érintette volna: Bécsi utca 2., 4., 6., 8. és 10.(védett). Habár rossz vagy majdnem összeomló állapotban lévő épületek a környék összefüggésében nagyon jellegzetesek, a védőövezetben helyezkednek el és műemléki védelem alatt állnak (műemléki jelentőségű terület kategóriában). Ahogyan a Megőrzési Állapotjelentésben (2011) olvasható a műemléki jelentőségű városrész védelmének célja, hogy megőrizze az idők során kialakult jellegzetes városszerkezetet és általános városképet. És valóban, Budapest jellegzetes látképe és városi szövete a historizmus és szecesszió stílusában, a XX. század fordulóját övező negyven év során épült, és európai összefüggésben egyedi értéket képvisel. A Központi Építészeti Tervtanács annak ellenére tekintette a pályázatot további tervezésre jogosultnak, hogy „az új fejlesztési projekt nem rendelkezett sem bontási, sem építési engedélyekkel“. Később (2010. december 29-én) az elsőfokú örökségvédelmi hatóság elutasította az ingatlanokra vonatkozó bontási kérelmet, hiszen a kormány célja a budapesti világörökségi helyszín integritásának és kiemelkedő egyetemes értékének védelme és megőrzése. Ahogyan az a Megőrzési Állapotjelentésben (2013) is szerepel, „a 2011. januári Megőrzési Állapotjelentésben

21

vázolt, a Bécsi utcára és Hősök terére vonatkozó tervezett beavatkozás lekerült a napirendről“. A beruházó IMMOBILIA Társaság 2000-ben alakult, és Budapest számos bevásárló-utcájának fejlesztésén dolgozott. Az IMMOBILIA vezetői úgy nyilatkoztak, hogy céljuk a fontos márkák bevonzásával a Belvárost versenyképesebbé tenni, bevásárlóközpontok, garázsok, irodák és közterületek létrehozásával. A misszió tagjainak lehetőségük nyílt arra, hogy találkozzanak Csipak Péterrel, a CSIPAK ACQUISITIONS elnök-vezérigazgatójával, Elekes Andrással, az IMMOBILIA ügyvezető igazgatójával, és Kertész Dániellel, az IMMOBILIA projektvezetőjével; elmondásuk szerint az új előzetes koncepciótervek radikálisan eltérnek a korábbiaktól, de a projektet nem mutatták be a misszió tagjainak. A misszió tagjai úgy vélik, hogy a jelenlegi veszélyes helyzet egyik fő oka az építési engedélyek aktuális közigazgatási rendszere. A történelmi városrészben általában főként az épületek magasságára fordítanak figyelmet annak ellenére, hogy nem csupán ez a tényező befolyásolja az örökség értékét. A városi szövet megváltoztatása, a teljes épülettel szemben a homlokzatok fontosságának túlzott kiemelése, a lakók és az épület használatának megváltoztatása szintén kihat a kontextusra. A misszió tagjai megállapították, hogy fontos megerősíteni a megfelelő jogi védelem biztosításáért és a helyszín kezeléséért felelős intézmények közötti koordinációt. Csak a folyamatos együttműködéssel lehet megegyezésre jutni a megvalósítandó beavatkozások kiválasztásával kapcsolatban. A jövőbeli kezelési tervnek nagy figyelmet kell fordítania a stratégiák és szabályok felállítására. A Bécsi utca egyik oldala lebontásának megakadályozása Ahogyan az a megőrzési állapotról szóló jelentésben (2013) is szerepel, a 2011. januári megőrzési állapotról szóló jelentésben vázolt, a Bécsi utcára vonatkozó tervezett beavatkozás lekerült a napirendről. Főként a Bécsi utca két épületének lebontását napolták el: Bécsi utca 2. (építész: Bukovics Gyula, 1873-75) és Bécsi utca 4. (építész: Gulyás Zoltán, 1960). A további három, a 2011-es megőrzési állapotról szóló jelentésben bontásra ítélt épületnél – Bécsi utca 6., Bécsi utca 8. (építész: Kallina Mór, 1884) és az úgynevezett Fischer-ház a Bécsi utca 10. szám alatt (építész: Kármán Aladár és Ullmann Gyula, 1909) a fejlesztésre vonatkozóan jelenleg nincs érvényes építésügyi hatósági engedély, és nincs is folyamatban ilyen engedély elbírálása. Magyarországon a bontási kérelem benyújtásához kötelező építési engedéllyel rendelkezni. A misszió tagjait a Bécsi utca helyzete rendkívüli módon aggasztja. A bontás megakadályozása nem oldja meg a helyzetet, amihez gyakorlati megőrzési megoldásokra lenne szükség, hiszen ezek az üres épületek bármikor összedőlhetnek. Felmerül a kérdés, hogy a beruházók vajon nem ebben reménykednek-e.

22

• Budapest VI. kerülete • Andrássy út A misszió megállapította, hogy a helyi önkormányzat nem fogadott el átfogó stratégiát arra vonatkozóan, hogy fenntartsa e fontos sugárút különböző részeinek azonos megőrzési állapotát. A világörökségi helyszín e részénél a védelmi megközelítés eltérő a sugárút egyes részein. A misszió megállapította, hogy számos épületet elhagytak a beruházók. • A Hősök tere és a Városliget A Hősök terére és a Városligetbe tervezett Múzeumi Negyedre vonatkozó, a 2010. januárban benyújtott megőrzési állapot-jelentésben bejelentett beavatkozás meghiúsult. Napirenden szerepel most egy újabb, ambiciózusabb, nagyléptékű kormányzati terv (a „Budapesti Múzeum Liget“) a 2014-2020-as időszakra vonatkozóan, jóllehet, jelenleg a projekt előzetes koncepciótervezési szakaszban van, és a misszió tagjainak csupán arra nyílt lehetősége, hogy meghallgassák Baán László, a Szépművészeti Múzeum igazgatója, és Rostás Zoltán projektvezető ötleteit és programját. Az elképzelés szerint 5 új, körülbelül 2-3 hektárra kiterjedő épület terveire írnak ki nyilvános nemzetközi pályázatot, név szerint: Új Nemzeti Galéria, Néprajzi Múzeum, Fotográfiai Múzeum, Építészeti Múzeum és a Zene Háza. A projekt két fő lépésből áll: először is helyi pályázaton gyűjtik össze a Múzeumegyüttesre vonatkozó ötleteket (2013. május-június), majd kiválasztják a megépítendő múzeumok helyét (a Városligetben, valamint a Hősök tere melletti parkolóban). A múzeumok méretét és magasságát a folyamat során határozzák meg. A második lépésre 2013. második felében kerül sor. A projekt tervezett költségvetése 300 millió euró, de a misszió tagjai erről semmilyen dokumentációt nem kaptak. A misszió tagjait rendkívül aggasztja a helyzetre vonatkozó referenciák hiánya. A Világörökség Egyezmény működési irányelveinek 172. bekezdése értelmében a Részes Állam köteles tájékoztatni a Világörökség Központot minden új projektről és folyamatban lévő munkálatokról. • A VII. kerület és a „Zsidónegyed“ Budapest VII. kerületének önkormányzata a tízéves (2009-2018) kerületfejlesztési terv keretében rendelkezik egy, „A Kultúra utcája“ elnevezésű projekttel, amelyet az Erzsébetvárosi önkormányzat Európai Uniós források segítségével a Kazinczy utcában részben megvalósított. •

A Megőrzési Állapotjelentés megállapítja, hogy a terv és a program értelmében a „régi zsidónegyed“ központjának egy része elkészült. Például: a Kazinczy utca 29-31. szám alatti ortodox zsinagóga (utcai homlokzat, tetőfelújítás és kegytárgyakat árusító üzlet kialakítása); a Kazinczy utca 34. szám alatti épület (történelmi rehabilitáció, részleges átalakítás, lakások megszüntetése, valamint információs központ, üzlet és étterem kialakítása); a Kazinczy utca 21. szám alatti Elektrotechnikai Múzeum (a főépület homlokzatának rehabilitációja, a belső udvar rehabilitációja, felvonó építése és akadálymentes megközelítés biztosítása).

23

•

A program szerint az Eötvös Lóránt Tudományegyetem Kazinczy utca 2327. szám alatti épületének homlokzat-rehabilitációja, valamint a Kazinczy utca, Dob utca és Wesselényi utca közötti szakaszának rehabilitációja szintén lezajlott. A Kazinczy utcában új járdát alakítottak ki, és csökkentették a gépkocsiforgalmat.

2008 szeptemberében Budapest főpolgármestere (a Fővárosi Önkormányzat támogatásával) ajánlást terjesztett be a város-rehabilitációra, főként a világörökségi helyszínekre vonatkozó gazdasági és egyéb ösztönzők rendszerét szabályozó törvény módosítását illetően. Ennek célja kereskedelmi/gazdasági tevékenységek gyakorlásának megkönnyítése, ami a történelmi városrészekben található épületek minőségi hasznosításához, illetve azok rehabilitációjának elősegítéséhez és a bontásuk megakadályozásához szükséges. Ez az integrált megközelítésű ajánlás a jövőbeli fejlesztéseket megcélzó mechanizmust kíván bevezetni, amely valóban a fejlesztési és az örökség megóvására irányuló cselekvésekre vonatkozó szabályokat segíti elő. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma 7/2005. számú rendeletével az úgynevezett „régi pesti zsidónegyedet“ műemléki jelentőségű területként a kulturális örökség védelméről szóló törvény oltalma alá helyezte. Budapest és Pannonhalma világörökségi helyszínek listára vételekor a pesti zsidónegyed a budapesti világörökségi helyszín védőövezetébe került (lásd V.1 melléklet, 1. térkép). Az elmúlt években a területen nem bontottak le egyetlen épületet sem, és nem nyújtottak be bontási kérelmet (lásd a Részes Állam által benyújtott, megőrzési állapotról szóló jelentés 2. függelékét, a III:E mellékletben). 

A 2011 óta eltelt időszakban a Megőrzési Állapotjelentés (2013) megállapítja, hogy a Dob utca 19-21. szám alatti két épületet érintő nagymértékű beavatkozás „rendkívül silány műszaki állapotban történt". Az építési engedélyeket jelenleg is vizsgálják. Elsősorban a Dob utca 19. szám alatti épület kapta meg az épület felújítására és fejlesztésére vonatkozó előzetes és végleges építési engedélyeket, de nem hagyta jóvá az engedélyt; a Dob utca 21-nél az építési engedélyt korábban jóváhagyták, de az ÓVÁS! Egyesület kérvényezte a munka felfüggesztését.

•

A Megőrzési Állapotjelentésben (2013) arról számolnak be, hogy a Klauzál utca 21. szám alatti műemléki épületre teljes rehabilitációra vonatkozó építési engedélyt adtak ki. Ez a projekt „a lakások korszerűsítését és részletes átalakítását, valamint egy hasznosítható emelet hozzáépítését“ foglalja magában, de az építkezés még nem kezdődött meg (lásd a Jelentés 2. függelékét).

• Belső-Erzsébetváros területén a VII. kerületi önkormányzat a köztulajdon

számos részét felújította (a Kazinczy utcában, Dob utcában és Síp utcában), kialakult az ún. romkocsmák hálózata, amely színt visz a töredezett városi szövetbe. A terület ma jelentős idegenforgalmi vonzerőt jelent a város e része számára, de továbbra is kérdéses, hogy ez megoldást jelent-e a problémára, és kívánatos funkciót adott-e a városrésznek. • Az elmúlt két évben a Gozsdu Udvar földszintjén és alagsorában üzleteket

alakítottak ki, és mivel ez a projekt is lezárult, a terület nagyon népszerűvé vált a turisták körében.

24

• A Dohány utca 10. és Síp utca 8-10. szám alatti ingatlanokat illetően (lásd a

jelentés 2. függelékében a táblázat 5. sorát, a II. mellékletben) a tulajdonos csak bontási munkákat végzett. Az építkezés még nem kezdődött meg. A Síp utca 8. és 10. szám alatti épületek utcai homlokzati szárnyát a bontást követően is megőrizték, de a szerkezet további építése még nem történt meg. 2012 decemberében a Síp utca 10. szám alatti épület második emeletének fa mennyezete részben beomlott. A hatóság megállapodott a tulajdonossal a veszélyes körülmények enyhítésére vonatkozó tervek elkészítéséről. A misszió tagjai meglátogatták a területet, értékelték a helyzetet, és megbeszélést folytattak Vattamány Zsolt kerületi polgármesterrel, Szikszai Zsolt kerületi polgármester-helyettessel, Lantos Péter kerületi főépítésszel és civil szervezetek képviselőivel. A Megőrzési Állapotjelentés alapján a helyzet különös figyelmet érdemel. A kerület a védőövezetben található, és nyilvánvaló jeleit mutatja azoknak az ellentmondásoknak, amely a rossz állapotú védett épületek jelenlétéből következik: a rendszer, amelyet a könnyű bontás és az újjáépítés hiánya, illetve a történelmi szövet értékeinek megőrzésére fordított figyelem hiánya jellemez. Röviden összefoglalva: észlelhető az évek során kialakult eltérő beavatkozási politikák nyilvánvaló hatása, úgy bizonyos szakaszokban, mint a szövet jellegének megőrzésére, valamint a kontextus jellegéhez hozzájáruló apróbb építészeti elemek megőrzésére irányuló világos szándék vagy tervek hiányában. A misszió VII. kerületi látogatása során számos, a beruházók által régi épületen elkövetett „szándékos rombolás“ példáját látták, ilyen a Király utca 40. alatt található épület, amelyet tulajdonosa húsz éven át hagyott használaton kívül. Ez a példa is mutatja, hogy a kerületi önkormányzat semmit nem tesz azért, hogy az érvényben lévő szabályok felhasználásával megakadályozza a városi szövet fokozatos leromlását. A 2007-es ICOMOS-misszió után, a kerületre irányuló figyelmet követően kidolgozott 2008-as tervvel kapcsolatos fő aggály az, hogy elsősorban az épületek maximális magasságának meghatározására irányul, és az ebből fakadó pusztán gazdasági szempontokra. Az érvényben lévő jogszabályok különböző védelmi szintet biztosítanak az ingatlanok számára, illetve anyagi támogatásra is lehetőséget nyújtanak az egyedi védelem alatt álló épületek esetében. A jogszabályok a különböző intézmények számára engedélyezési eljárásokat biztosítanak a beavatkozásokhoz, és világos karbantartási kötelezettségeket írnak elő a magánszemélyek számára. A Részes Állam kiemeli Megőrzési Állapotjelentésében: „[a] budapesti világörökségi terület egésze továbbra is Műemlék Jelentőségű Terület (MJT) besorolású védettséget élvez, a „Műemléki” besorolású épületek továbbra is műemlékként védettek, csak az intézményi háttér változott meg a fentiek szerint. A Műemléki besorolású épületek esetén úgy az Építési-, mint az Örökségvédelmi Engedélyt a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok állíthatják ki. Az MJT besorolású övezetek esetén az örökségvédelmi hatósági ügyekben csak a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok állíthatják ki az úgynevezett örökségvédelmi engedélyt, építési hatósági ügyekben a járási jegyző állíthatja ki az építési engedélyt.

25

A Korm. rendelet értelmében a világörökségi területeket érintő szakhatósági eljárásban a járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal – az ügyintézési határidejére figyelemmel megállapított határidő tűzésével – kikéri a Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központ véleményét.” A karbantartási kötelezettségeket azonban nem mindig veszik figyelembe. Úgy tűnik, hogy ez a továbbfejlesztési folyamat előidézésére sem elegendő. Nyilvánvaló, hogy az átlátható vizsgálatok és a figyelemmel kísérés hiánya megerősíti a helyi önkormányzatok hatáskörét, főként pedig széleskörű mérlegelési jogkörüket az építési engedélyekre és a csupán a homlokzat megőrzésére irányuló egyes esetek engedélyezésére vonatkozóan. Gyakorlatilag ez a helyzet a hanyag kezelésből adódó állapotromlásnak és az azt követő új építkezésnek kedvez ahelyett, hogy gondoskodnának a meglévő épületek karbantartásáról. A misszió tagjait ez a helyzet rendkívüli módon aggasztja. A kerületben, ahol számos elfogadható állapotú épület található, vannak üres vagy újjáépített épületek, és sok olyan terület, ahol nagymértékű bontások történtek. Ráadásul nagyon gyakran a kizárólag a homlokzat megőrzésére irányuló gyakorlat vált általánossá, időnként még az egyedi védelem alatt álló épületeknél is; a már meglévő épületekre vagy azok maradványaira felhúzott további emeletek miatt. Érdemes megjegyezni, amit a Vallettai Alapelvekben is lefektettek: hogy a történelmi területek jellegét az összes anyagi és szellemi elem –főként városi minták, struktúra, stílus, lépték, anyagok, szín, az idők során kialakult funkciók, kulturális hagyományok, társadalmi szövet, kulturális sokszínűség stb.– természete és koherenciája adja. A misszió azt ajánlja, hogy az összes fejlesztési projektet a működési irányelvek 172. bekezdésével összhangban nyújtsák be a Világörökség Központnak, hogy a Világörökség Központ és tanácsadói szervei még a projektek megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalások előtt megvizsgálhassák azokat. A misszió azt ajánlja, hogy a fejlesztési projekteket a működési irányelvek 172. bekezdésével összhangban nyújtsák be a Világörökség Központnak, hogy a Világörökség Központ és tanácsadói szervei még a projektek megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalások előtt megvizsgálhassák azokat. 4. A RÉSZES ÁLLAM ÁLTAL MEGHOZANDÓ KIEGÉSZÍTŐ INTÉZKEDÉSEKRE VONATKOZÓ KÖVETKEZTETÉSEK ÉS AJÁNLÁSOK Az új projektekkel kapcsolatos észrevételeken túl (Várkert Bazár: a projektben javasolt megközelítési infrastruktúra újragondolása; Kossuth tér: vészhelyzeti készültségi rendszer elemzése és értékelése; Budapesti Múzeum Liget: tájékoztatás az új projektről) a misszió tagjai főként két kérdést szeretnének kiemelni. A magyarországi önkormányzatok teljes jogkörrel rendelkeznek a várostervezés és engedélyezés területén.* Egyes vitatott esetekben ez hátrányos lehet, amikor a helyi helyzet a beavatkozás elleni fellépést nehezíti. A közigazgatás és törvényhozás nemrég történt átalakítása előírja a végrehajtás monitorozását és a különböző hatóságok közötti koordinációt annak érdekében, hogy ellenőrizzék a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére, valamint védőövezetének megóvására és védelmére gyakorolt hatásokat. *A Részes Állam és az UNESCO Világörökség Központja között további egyeztetés alatt.

26

A fent említett problémákon túl fontos emlékeztetni arra, hogy gyakran nem annyira a védelem alatt álló műemlékek, hanem a kisebb építészeti elemek és általános építészeti kontextus van veszélyben. Hasonlóképpen fontos nagyobb figyelmet fordítani az általános és helyi tervekre, a világos szabályok meghatározására, és ellenőrizni az egyes épületek használatát és az azokon végrehajtandó beavatkozásokat a történelmi városrészekben. Ha ezt a kérdést nem kezelik, fennáll annak lehetősége, hogy idővel a terület elveszítheti homogenitását és jellegzetességét. A misszió tagjait nem annyira maga a világörökségi helyszín állapota aggasztja, hanem inkább a védőövezet egésze. A budapesti védőövezetek nem csupán a védett területeken kívül eső övezetek, amelyek célja, hogy óvják a védett övezet kulturális értékeit a környezetében történt tevékenységek hatásaitól; nagyon gyakran önmagukban is kulturális értéket képviselnek. Például a homlokzatok megmaradása a növekvő várossűrűség fényében idővel jelentősen meghatározhatja az eltérő/átalakult tartalmakat, és ily módon fokozza a hely jellegzetességének elvesztését. Ennek az a veszélye, hogy ha csupán néhány épület marad fenn, jellegzetességeiktől és jelentős értéküktől függetlenül exklávét alkothatnak (elemek szétválasztott kontextusokban). E területek jövője nem egyértelmű. A különböző közigazgatások által a misszió tagjainak bemutatott tervek nem tartalmaznak egyértelmű elképzeléseket a beavatkozás használatáról vagy típusáról. Továbbá az aktuális projektek kizárólag állami kezdeményezésűek. Jóllehet ezeket példaként is lehet használni, ez nem azt jelenti, hogy a magánszektor is velük együtt mozdul. Hogyan tud a magánszektor részt venni a folyamatban? Folytatják-e a beruházásokat a lakás-rehabilitációra vagy az örökség megőrzésére vonatkozó követelmények ellenére is? Ezekre a kérdésekre meg kell találni a választ, és mechanizmusokat kell kialakítani jövőbeli fenntartható kezelésükre. Ezért a misszió tagjai hangsúlyozzák, hogy fontos arra ösztönözni a Részes Államot, hogy folytassa programját, ugyanakkor felkérni, hogy tájékoztassa a Világörökség Központot a folyamatban lévő fejlesztésekről és tervezett projektekről. Fontos, hogy a továbbiakban is szorosan figyelemmel kísérjék a terveket és fejlesztéseket, illetve monitorozzák a helyzetet a világörökségi helyszín és védőövezete területén. Az uniós támogatások egyszerűbb rendszere új lehetőségeket teremthet a helyszín megőrzése számára, de ellenőrizetlen módon akár olyan jelentős változásokat is okozhat, amelyek károsak lehetnek a helyszín számára.

27

5. MELLÉKLETEK I. Melléklet FELADATLEÍRÁS A közös WHC/ICOMOS reaktív monitoring misszió jelentése: Budapest–a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út Magyarország 2013. február 25.–március 2. A Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út (Magyarország) világörökségi helyszín 1987-ben került fel a világörökségi listára a (ii) és (iv) kulturális kritériumoknak megfelelően; ezt 2002-ben kiterjesztették. A helyszín tartalmazza a budapesti Duna-partokat és a Budai Várnegyedet (400 Ha-os helyszínelem), amelyet 1987-ben vettek fel a listára, valamint az Andrássy utat és a budapesti földalattit (helyszínelem: 57,85 Ha és védőövezete: 239,61 Ha) pedig 2002-ben került fel a listára. 35. párizsi ülésszakán a Világörökség Bizottság (35 COM 7B.95 UNESCO határozat, 2011) rendkívüli aggályát fejezte ki a pesti védőövezetre vonatkozó átfogó fejlesztési javaslattal kapcsolatban, amely a helyszín határainak közvetlen közelét érinti, és a Bécsi utca egyik oldalának lebontásával járna, ezért arra szólította fel a Részes Államot, hogy minden szükséges eszközzel akadályozza meg a bontást. A Világörökség Bizottság arra is felkérte a Részes Államot, hogy tájékoztassa a Világörökség Központot a Bécsi utcában és a Hősök terén tervezett folyamatban lévő fejlesztésekről, és hogy a kiemelkedő egyetemes értékre vonatkozó világörökségi hatásvizsgálat eljárásait a fejlesztési pályázat minden szakaszában tartsa be. A Bizottság arra is felkérte a Részes Államot, hogy hívjon meg a helyszínre egy közös Világörökség Központ/ICOMOS reaktív monitoring missziót, hogy még a Világörökség Bizottság 2013-as, 37. ülésszaka előtt értékeljék a Bizottság által tett ajánlások végrehajtásában történt előrelépéseket. E döntéssel összhangban a monitoring misszió célkitűzése az volt, hogy ellenőrizze a helyszín megőrzési állapotát, illetve a Bizottság 35COM 7B.95 határozatának végrehajtásával kapcsolatos előrelépéseket. A misszió fő feladata, hogy az alábbi kérdéseket vizsgálja és értékelje: a)

b) c) d) e) f) g) h)

A világörökségi helyszínen és védőövezetén belül átfogó felújítási vagy új építkezési projektek megkezdésére vagy engedélyezésére irányuló bármely olyan szándék állapota, amely érintheti a helyszín kiemelkedő egyetemes értékét; A Bécsi utcában és a Hősök terén tervezett folyamatban lévő fejlesztések világörökségi hatásvizsgálatának státusza; A Bécsi utca egyik oldala lebontásának megakadályozása; A helyszín kezelési tervének felülvizsgálati státusza és a kezelés szervezése; Az összes helyszínelem státusza és felügyeleti mechanizmusai; Előrelépések a helyszín védőövezete határának felülvizsgálatával kapcsolatban, hogy a Margitsziget is bekerülhessen a helyszín védőövezetébe; A helyszín monitorozásának és kezelésének megerősítését szolgáló intézkedések kialakításában történt előrelépések, beleértve a kezelési terv felülvizsgálatát; Egyéb, a helyszín érintő megőrzési problémák.

A misszió konzultációt tart a helyi és nemzeti szintű magyar hatóságokkal, és az érdekelt felekkel. A fent említett értékelés és a Részes Állam képviselővel folytatott megbeszélések alapján a misszió ajánlásokat fog tenni a Részes Államnak és a Világörökség Bizottságnak a helyszín megőrzése és kezelése javításának céljából. A misszió egy rövid missziójelentést készít angol vagy francia nyelven a monitoring misszió megállapításairól és ajánlásairól, amelyet a Világörökség Bizottság 37. ülésszakán megvizsgálhat (2013). A jelentés szabványos formátumú. Az ICOMOS szakértője az első tervezetet benyújtja a Világörökség Központ képviselőjének, véleményezés céljából. A végső tervezetet nyomtatott és elektronikus formában egyaránt be kell nyújtani a Világörökség Központnak és az ICOMOS Központnak véleményezés és érvényesítés céljából.

II. Melléklet A misszió tagjai: Ms Anna Sidorenko (UNESCO Világörökség Központ) Professor Elvira Petroncelli (ICOMOS Szakértő) III. Melléklet A WHC/ICOMOS szakértőihez a misszió alatt és után beérkezett dokumentumok III.A. Melléklet Orosz Bálint, Belügyminisztérium, Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárság, Örökségvédelmi Főosztályvezető, 2013. február 26-i üdvözlőbeszéde Tájékoztatás a magyar közigazgatási rendszer örökségvédelmet érintő változásairól Tisztelt Anna Sidorenko és Elvira Petroncelli Asszony, Tisztelt ICOMOS Küldöttség, Tisztelt Vendégeink! Kulturális örökségünk országunk múltjának és jelenének pótolhatatlan, egyedi és meg nem újítható forrása, a nemzeti és az egyetemes kultúra elválaszthatatlan összetevője. Kormányunk politikájának szerves része a nemzettudat és a hazánkban élő minden népcsoport, felekezet és kulturális réteg identitásának erősítésében nélkülözhetetlen kulturális örökség védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára történő megőrzése. Mindezek előrebocsátásával szeretném tájékoztatni T. Vendégeinket, hogy Magyarország 2010-ben a XXI. századi, korszerű állam megteremtésének igényével átfogó közigazgatási reformba kezdett, mely az örökségvédelem területén is változásokkal járt. Az elmúlt időszakban olyan intézményi és jogszabályi környezet kialakítására törekedtünk, amely az

eddiginél egyszerűbben, a kulturális értékek védelmének sérelme nélkül, a hatékonyabb államapparátus iránti európai uniós várakozásokat is teljesítve, egyszersmind a gazdasági érdekek számára is nagyobb teret engedve látja el feladatait. A régészeti örökség és a műemléki értékek védelme 2012. szeptember 21. óta a belügyminiszter feladatkörébe tartozik. A Belügyminisztériumban az örökségvédelem a Területrendezési, Építésügyi és – immár – Örökségvédelmi Helyettes Államtitkárságba integrálódott. Az elmúlt év végén az új Örökségvédelmi Főosztály feladata volt a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmére vonatkozó örökségvédelmi jogszabályok módosításának előkészítése, valamint a hatósági szervezetrendszer átalakítása. Az új örökségvédelmi szabályozás alapját a kulturális örökség védelméről szóló törvény módosítása jelenti, amit az Országgyűlés november 26-án fogadott el. A törvénymódosítás elhatárolja egymástól a BM feladatkörébe tartozó régészeti örökség és műemléki érték védelmét, illetve az EMMI hatásköreként határozza meg a kulturális javakkal kapcsolatos teendőket. A törvényben a régészeti örökség fogalma a mérlegelést igénylő „jelentős” kifejezést is tartalmazza, mert minden tudománynak feladata a tudományos eredmények jelentőségének minősítése, ez alól a régészet sem kivétel. Nem kerülhető meg annak eldöntése, hogy egy jelenség hordoz-e érdemi tudományos információt, bővíti-e a korábbi ismereteket. Ezért a törvény a régészeti szempontból valódi jelentőséggel bíró jelenségekre koncentrálja a védelem eszközeit. Ennek megfelelően a törvénymódosítás elsősorban a beruházásokkal kapcsolatos régészeti feladatok szabályai terén hozott érdemi változásokat. E rendelkezések a hatályos szabályozáshoz képest új szemlélettel, átlátható, ugyanakkor differenciált rendszerben határozzák meg a régészeti feltárások különböző esetekben alkalmazandó módszereit. Az előzetes régészeti dokumentációk elkészítése a jövőben a Magyar Nemzeti Múzeum feladata lesz, míg a megelőző feltárásokat a megyei jogú városok múzeumai végzik, szükség szerint a Magyar Nemzeti Múzeum bevonásával. A differenciálás eredményeként a beruházásokkal kapcsolatban csak a valóban indokolt régészeti feltárási munkákat kell elvégeztetni, ezzel várhatóan csökkennek a beruházók terhei. A nagyberuházásokkal kapcsolatos régészeti feltárások szabályai a fentieken túl az adminisztrációs terhek tekintetében is egyszerűsödnek. A rugalmasabb és átláthatóbb szabályozás jegyében a törvény szövege mentesült a részletkérdésekre vonatkozó rendelkezésektől, amelyek megalkotására a Kormány kapott felhatalmazást. A Kormány a december 12-i ülésén fogadta el azt a kormányrendeletcsomagot, amely a törvénymódosításnak és az új örökségvédelmi szervezetrendszernek megfelelő végrehajtási szabályokat tartalmazza. A belügyminiszter szakmai irányítása alatt álló örökségvédelmi szervezetrendszer átalakítása egyrészt a járási hivatalok létrehozásával, másrészt az építésügyi hatóságok átalakításával összefüggésben zajlott és 2013. január 1-jével valósult meg. A régészeti örökség és a műemléki értékek védelmével kapcsolatos első fokú hatósági feladatokat a járási (fővárosi kerületi) hivatal szakigazgatási szerveként működő járási építésügyi és örökségvédelmi hivatalok látják el. Az országban 21 járási építésügyi és örökségvédelmi hivatal jött létre: minden megyében egy, valamint a fővárosban kettő. A másodfokú hatósági feladatokat a műemlékvédelemmel kapcsolatban – minden megyében – a fővárosi és megyei kormányhivatalok egységes építésügyi és örökségvédelmi szakigazgatási szerve, a régészettel kapcsolatban pedig – országos illetékességgel – a fővárosi kormányhivatal építésügyi és örökségvédelmi hivatala látja el. A kormányrendeletek a szervezeti változások megvalósítása mellett – a törvénymódosítás alapján – biztosítják a korszerű és hatékony hatósági feladatellátást, valamint az egyszerűbb és gyorsabb hatósági eljárásokat. Az örökségvédelmi eljárás során az ügyfél kérheti az építésügyi és örökségvédelmi hatóság előzetes véleményét, mely alapján egyértelművé válik

számára, hogy mely tevékenységekre vonatkozóan kell az engedélyezési eljárást lefolytatni. Az új szabályozás felszámolja a műemlékeket érintő tervek kettős (építészeti tervtanácsi és műemléki testületi) tárgyalását. A központi tervtanácshoz kerül az I. és II. kategóriába tartozó műemlékekkel kapcsolatos tervtanácsi véleményezés, amely ezeket speciális összetételben (művészettörténész, régész, restaurátor bevonásával) fogja tárgyalni. A III. kategóriába tartozó műemlékeket szintén műemléki szakértőkkel kiegészülve az állami főépítész által működtetett területi tervtanács véleményezi. A Belügyminisztérium mindezek mellett megalkotta a régészeti örökség és a műemléki értékek védelmének és nyilvántartásának részletes szabályait tartalmazó miniszteri rendeletet is, mellyel teljessé vált az örökségvédelmet szabályozó, 2013. január 1-jén hatályba lépett jogszabályok köre. A fenti jogszabályok megalkotásának célja, a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos rendelkezések életszerűbbé, rugalmasabbá és ezáltal alkalmazhatóbbá tétele a rendelkezések elfogadásával megvalósult. Mindezek megteremtik a régészeti örökség és a műemléki értékek új szemléletű, integrált védelmének alapjait vagyis a fejlesztések és a védelem összehangolását. Az év elején hatályba lépett jogszabályok és az új szervezeti struktúra működését nagy figyelemmel kísérjük és amennyiben szükséges megtesszük a megfelelő lépéseket a rendszer tökéletesítése érdekében. E munkában nagy segítségünkre vannak az örökségvédelemben jártas, jól képzett szakembereink, akik létszámában - a reformoknak köszönhetően – még bizonyos növekedést is sikerült elérnünk. Abban bízva, hogy az ICOMOS hazai és nemzetközi szervezetével fennálló kapcsolatunk az eddigiekhez hasonlóan hasznos lesz minden partner számára, köszöntöm Önöket a Belügyminisztériumban.

III.B. Melléklet Szervezeti ábra - Intézményi rendszer

III.C. Melléklet 2011. évi LXXVII. törvény a világörökségről: http://www.vilagorokseg.hu/portal/download/2011_evi_LXXVII_torveny.pdf

III.D. Melléklet A budapesti Világörökség-helyszín megőrzéséhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok (kivéve a világörökségre és a Forster Központra vonatkozó külön jogszabályokat): 1. A közigazgatás rendjét, struktúráját, alapvető szabályait meghatározó jogszabályok: 2. A településrendezést, településfejlesztést és az építésügyi igazgatást meghatározó legfőbb jogszabályok: 3. A műemlékvédelem és a régészeti örökségvédelem általános szabályai:

A budapesti Világörökség-helyszín megőrzéséhez kapcsolódó legfontosabb jogszabályok (kivéve a világörökségre és a Forster Központra vonatkozó külön jogszabályokat): 1. A közigazgatás rendjét, struktúráját, alapvető szabályait meghatározó jogszabályok: 1.1. 2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól: Csaknem valamennyi magyarországi közigazgatási hatósági eljárás (közte az építésügyi és a kulturális örökségvédelmi hatósági, szakhatósági, ellenőrzési eljárások és a nyilvántartások), valamint a közigazgatási szolgáltatások általános eljárási szabályait tartalmazó törvény. Utolsó jelentősebb módosítása 2013. február 01-től hatályos: többek között az ügyféli jogok gyakorlásának rendje és a szakhatóságok bevonása módosult; a szakhatóság főszabályként 15 napon belül meg kell hozza állásfoglalását (ez a határidő egyszer, indokolással, további max. 15 nappal meghosszabbítható). Szakhatóság nemcsak közigazgatási szerv lehet, hanem tudományos vagy szakértői testület, szakértői szerv is; a tényállás tisztázásában tanúsítványt kiállító tanúsító szervezet is közreműködhet. A hatóságokra irányadó 30 napos ügyintézési határidő főszabálya nem módosult, de bármely jogszabály meghatározhat ennél rövidebb ügyintézési határidőt. Az építésfelügyeleti hatósági ellenőrzésekre nézve fontos az a törvényi rendelkezés, hogy az ügyfél – saját magára vonatkozóan – is kezdeményezhet ellenőrzést. 1.2. 2010. évi XLII. törvény a Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról: Többek között rögzíti, hogy a Kormány építésügyért, területrendezésért, településrendezésért és településfejlesztésért felelős tagja a belügyminiszter. Ennek megfelelően jött létre a Belügyminisztérium Területrendezési és Építésügyi Helyettes Államtitkársága 2010. év nyarán. A kulturális örökségvédelemért (benne a műemléki értékek és a régészeti örökség védelméért) felelős kormány-tag 2010. nyara és 2012. nyara között a nemzeti erőforrások minisztere volt. (2012. nyara óta ennek, a kultúráért is felelős tárcának a neve: Emberi Erő-források Minisztériuma). A közigazgatásért és a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős tárca a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM). 1.3. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról: Többek között a területi államigazgatási szervek és az irányításukat ellátó minisztériumok és más központi államigazgatási szervek közötti kapcsolatrendszert szabályozza: az e törvényben szabályozott irányítási jogköreit a kulturális örökségvédelem tekintetében 2012. szept. 20-ig a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke gyakorolta; 2012. szept. 21-től pedig a Belügy-minisztérium lett a szakmai irányító a műemléki értékek és a régészeti örökség védelme terén (a Világörökség-egyezménnyel és a világörökségi helyszínek kezelésével kapcsolatos ügyek azonban a kultúráért felelős minisztériumnál maradtak). Ld. még a 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 2012. őszétől hatályos rendelkezéseit az egyes miniszterek, valamint a Miniszter-elnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről. Ennek megfelelően bővült a Belügy-minisztérium helyettes államtitkársága is Területrendezési, Építésügyi és Örökségvédelmi Helyettes Államtitkársággá. A műemléki értékek és a régészeti örökség védelméért felelős kormány-tag 2012. őszétől Magyarország belügyminisztere. 1.4. 2010. évi CXXVI. törvény a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról:

2011. január 01-től a korábban a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal regionális irodáiként működő első fokú műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szervek az e naptól felállt kormányhivatalok önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező szakigazgatási szerveivé váltak. Budapesten e naptól jött létre Budapest Főváros Kormányhivatala Kulturális Örökségvédelmi Irodája, első fokú műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi szakigazgatási szervként, a főváros területére kiterjedő illetékességgel. Szintén a főváros területére kiterjedő illetékességgel jött létre e naptól Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi Hivatala: első fokú építésfelügyeleti hatóságként, továbbá az állami főépítészi feladatok ellátására. A kormányhivatalokra vonatkozó részletesebb szabályozást egyrészt a 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a 3/2013. (I. 18.) KIM-utasítás a kormányhivatalok szervezeti és működési szabályzatáról tartalmazza. A törvény jelentős kiegészítésének tekinthető a járási (fővárosi kerületi) hivatalokra vonatkozó legfontosabb szabályozások beépítése. 2013. január 01-től az első fokú építésügyi, építés-felügyeleti és örökségvédelmi feladatokat Budapest kilenc (döntően budai) kerületére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala I. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala, míg Budapest további tizennégy (kivétel nélkül pesti) kerületére kiterjedő illetékességgel Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala látja el. Nem szűnt meg teljesen a huszonhárom kerületi önkormányzati jegyző építésügyi hatósági hatásköre sem: a kisebb jelentőségű (nem-kiemelt, pl. a nem-műemléki) építési ügyekben járnak el. Így a fővárosban huszonöt első fokú építés-ügyi hatóság és kettő-kettő első fokú építésfelügyeleti ill. örökségvédelmi hatóság működik. Valamennyinek a felügyeletét és irányítását, továbbá a másodfokú hatósági ügyek intézését Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala látja el, amely szakigazgatási szerv részét képezi a fővárosi Állami Főépítészi Iroda is, továbbá országos illetékességgel a régészeti másodfokú hatóság és az örökségvédelmi kutatás és nyilvántartás is. A járási (fővárosi kerületi) hivatalokra vonatkozó részletesebb szabályozást a 218/2012. (VIII. 13.) Korm. rendelet, valamint szintén a 3/2013. (I. 18.) KIMutasítás tartalmazza. 2. A településrendezést, településfejlesztést és az építésügyi igazgatást meghatározó legfőbb jogszabályok: 2.1. 1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről: Az állami szervek, valamint az önkormányzatok közötti építésügyi feladatmegosztás meghatározása mellett e törvény állapítja meg a településfejlesztés és településrendezés főbb szabályait, az építési folyamat résztvevőinek jogait, kötelezettségeit; az építményekkel szemben támasztott általános követelményeket, és kitér az épített környezet fenntartásánakhasználatának kérdéseire, közte az építészeti örökség védelmére (amely tágabb, mint a műemlékvédelem). E törvény 2013. január 01-től hatályos számos módosítása meghatározza például Budapesten a Fővárosi Önkormányzat és a kerületi önkormányzatok által megalkotható fejlesztési és rendezési típusú tervek, építési szabályozási tárgykörök elhatárolását (Budapest kétszintű önkormányzati rendszerére tekintettel), a sajátos településrendezési jogintézményeket tanácsokról és a 343/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésfelügyeleti hatóságok kijelöléséről és működési feltételeiről. Utóbbi szabályozáshoz kapcsolódnak a 29/2012. (III. 7.) Korm. rendeletnek (a közszolgálati tisztviselők képesítési előírásairól) 2013. január 1-től hatályos ill. módosuló egyes pontjai: így a műemlékeket érintő építésügyi hatósági ügyekben csak építészmérnöki végzettségű kormánytisztviselő járhat el, illetve a régészeti örökség védelme körében régész végzettségű vagy régész tudományos fokozattal rendelkező kormánytisztviselőnek kell a döntést előkészítenie.

2.2. 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról: A szakmai közbeszédben Építésügyi Kódexnek is említett új rendelet az 1997. évi LXXVIII. törvény új építésügyi szabály-rendszeréhez illeszkedően 2013. január 01-én lépett hatályba. Részletesen kifejti a törvényben csak alapvetéseiben ismertetett építésügyi engedélyezési és egyéb eljárások rendjét; az építésfelügyeleti eljárások köre jelentősen kibővült a jó karban tartási kötelezettség ellenőrzésével és kikényszeríthetőségével (a műemlék épületekre is kiterjedően); egyértelmű szankcionálási kötelezettség jelenik meg a szabálytalan építkezések következményeként. Alapvető újításként elektronikus útra tereli az építési engedélyezési (és az azt megelőző új építésügyi szolgáltatási) eljárás-rendet: papír-alapú tervek nem csatolhatók 2013. január 01-ét követően az engedélykérelmekhez; két lépcsőben elektronikussá válnak az építési folyamattal kapcsolatos kivitelezői (pl. építési napló vezetési) és az építésfelügyeleti (pl. a kötelezési) hatósági eljárások. Ezeknek és a kapcsolódó tárgyköröknek egyes részletei a 313/2012. (XI. 8.) Korm. rendeletben (az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról) kerültek meghatározásra. 2.3. 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes település-rendezési sajátos jogintézményekről: A szakmai közbeszédben Településfejlesztési és Településrendezési Kódexnek is említett új rendelet az 1997. évi LXXVIII. törvény új településfejlesztési és -rendezési szabályaihoz illeszkedően 2013. január 01-én lépett hatályba. A szükséges részletességgel meghatározza mind a tartalmi követelményeket, mind az eljárásrendet és a garanciákat. Így 2013. évtől pl. az önkormányzat – a teljes körű nyilvánosság biztosításával, a rendeletben meghatározott határidők figyelembevételével – mind a településfejlesztési, mind a településrendezési tervezés előtt dönt a partnerségi egyeztetés szabályairól (azaz egy Partnerségi Tervről), amelynek során meghatározza: a) az egyeztetésben résztvevők (a partnerek) tájékoztatásának módját és eszközeit, b) a javaslatok, vélemények dokumentálásának, nyilvántartásának módját, c) az el nem fogadott javaslatok, vélemények indokolásának módját, a dokumentálásuk, nyilvántartásuk rendjét és d) az elfogadott koncepció, stratégia és településrendezési eszközök nyilvánosságát biztosító intézkedéseket. Budapest Főváros Kormányhivatala egyrészt általános (a fővárosi, kerületi önkormányzatok feletti) törvényességi felügyeleti jogkörében ellenőrzi az anyagi jogi és eljárásjogi szabályok betartását e tervek, rendeletek elfogadását illetően; másrészt Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (azon belül az Állami Főépítészi Iroda) a folyamat minden szakaszában ügydöntő véleményével támogatja, korrigálja (de végső esetben meg is akadályozhatja) az anyagi jogi és eljárásjogi szabályoknak megfelelő (vagy éppen meg nem felelő) önkormányzati településrendezési tervek, helyi építési szabályzatok hatályba lépését. . 2013. január 01-től jelentősen módosult az építményekkel és a településrendezéssel szemben támasztott részletesebb követelményeket tartalmazó 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, a 252/2006. (XII. 7.) Korm. rendelet a településrendezési és az építészeti-műszaki terv3. A műemlékvédelem és a régészeti örökségvédelem általános szabályai: 3.1. 2001. évi LXIV. törvény a kulturális örökség védelméről: A 2012. évben több jelentős módosításon átesett törvény 2013. január 01-től hatályos szövege meghatározza a kultúráért felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma

örökségvédelmi feladat-köreit: ezek általában a kulturális örökségi értékek vagyongazdálkodásával (az ún. örökség-gazdálkodással), a történeti és a nemzeti emlékhelyekkel, a Világörökség-egyezménnyel és a hazai világörökségi helyszínekkel kapcsolatos nem-hatósági ügyek; hatósági jogköre az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményeként létrehozott Forster Gyula Nemzeti Örökséggazdálkodási és Szolgáltatási Központnak egy érték-típus kapcsán van: a kulturális örökség ingó elemei, azaz a műtárgyak (a törvény szóhasználatával: kulturális javak) terén. A törvényi rendelkezések másik csoportja a Belügyminisztérium szakmai irányítása alá tartozó szervek (így a kormányhivatalok és járási hivatalok építésügyi és örökségvédelmi hivatalai) műemlékvédelmi és régészeti örökségvédelmi hatósági, nyilvántartási és egyéb (tudományos-kutatási, információ-szolgáltatási, a műemléki és régészeti védetté nyilvánítással kapcsolatos) feladata-ellátásának főbb szabályait tartalmazza. 3.2. 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról: A 2001. évi LXIV. törvény keretei közt a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályok többségét tartalmazó új Örökségvédelmi Kódex, mely 2013. január 01. napjától hatályos. Az e rendeletben meghatározott követelményeket egyrészt az építésügyi és építésfelügyeleti (műemléki értéket érintő) ügyekben alkalmazni kell; pontosan meghatározza a rendelet építésügyi hatósági ügyekben a műemléket érintő hatósági és a műemléki jelentőségű területet, régészeti lelőhelyet és védőövezetet érintő szakhatósági döntésekkor vizsgálandó szempont-rendszert. Másrészt, azokra az építési és egyéb tevékenységekre nézve, amelyek egyébként más hatóság engedélye nélkül végezhetőek lennének, az örökségvédelmi hatóság engedélye szükséges (az ezen ügyeket tartalmazó felsorolást is e rendelet tartalmazza, külön-külön a régészeti lelőhelyek, a műemléki jelentőségű területek és – a legrészletesebben természetesen – a műemlékek esetében). Műemlék esetében az engedélyezési dokumentáció részét kell képezze az építményre vonatkozó építéstörténeti tudományos dokumentáció: ennek tartalmi követelményeit e rendelet egyik melléklete tartalmazza; továbbá – a hatósághoz való benyújtás előtt – az építtető kötelezettsége ezt az építéstörténeti dokumentációt a szakmai megfelelőség tekintetében véleményeztetni az erre illetékes tudományos szervvel (2013. január 01-től: Budapest Főváros Kormányhivatala Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatalának Örökségvédelmi Irodájával). E tudományos szerv további feladatai: a hatósági, szakhatósági eljárásokban az építtető támogatása szakvélemény adásával pl. a roncsolásos épületkutatási vagy a restaurálási ügyekben; műemlékvédelmi ügyekben a járási- és a kormányhivatalok támogatása tudományos adatszolgáltatással; továbbá minden nemhatósági ügy ellátása: a műemléki és régészeti örökség értékeinek számbavétele, a védetté nyilvánításuk előkészítése, hazai – és nemzetközi összehasonlító – módszertani és egyéb tudományos tevékenység ezen értékekkel kapcsolatban (különösen a műemléki értékekkel kapcsolatban, mert – szemben pl. a régészeti értékekkel vagy a műtárgyakkal – ezen emlékkörnek nincsen más magyarországi tudományos intézete). A hazai közhiteles műemléki és régészeti nyilvántartás naprakész vezetése (és ebből adatoknak a szolgáltatása) szintén az Örökségvédelmi Iroda hatásköre. 3.3. 80/2012. (XII. 28.) BM rendelet a régészeti lelőhely és a műemléki érték védetté nyilvánításáról, nyilvántartásáról és a régészeti feltárás részletes szabályairól: A 2001. évi LXIV. törvény és a 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet keretei között a régészeti lelőhelyek és a műemléki értékek védetté nyilvánításával, nyilvántartásukkal és e nyilvántartásokból történő adatszolgáltatással, továbbá a régészeti feltárásokkal kapcsolatos részletszabályokat tartalmazó miniszteri rendelet, amely 2013. január 01. napjától hatályos.

3.4. 191/2001. (X. 18.) Korm. rendelet az örökségvédelmi bírságról: A 2001. évi LXIV. törvény keretei közt a régészeti vagy a műemléki értékeket veszélyeztető, rongáló, – szélsőséges esetben – azokat megsemmisítő tevékenységek szankcionálását tartalmazó rendelet, mely 2013. január 01-től csak kismértékben módosult. E rendelet, majd az egyes védési rendeletek tartalmazzák a hazai műemléki helyszínek és régészeti lelőhelyek örökségvédelmi bírság-kategóriákba történt besorolását (ennek, a bírság összegén kívül, arra nézve is jelentősége van 2013. január 01-től, hogy melyik műemléki tervtanács – az országos, vagy a 9 területi valamelyike – véleményezi-e az adott műemlék átalakítási terveit). 3.5. 395/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet az örökségvédelmi hatástanulmányról: A 2001. évi LXIV. törvény által meghatározott esetekben az örökségvédelmi hatástanulmányt a településfejlesztési koncepció vagy a településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében kell elkészíteni. Az egyes esetekben előírt minimális szakmai tartalmat és az elkészítésükre jogosultak körét e – 2013. január 01-től hatályos – rendelet tartalmazza.

Tóth Ferenc s.k. hivatalvezető BFKH ÉÖH Budapest, 2013. március 04.

III.E. Melléklet A Részes Állam által 2013-ban benyújtott Megőrzési Állapotjelentés 2. számú melléklete

2. számú melléklet A világörökség védőövezetében elhelyezkedő Belső-Erzsébetváros területén lévő egyedi védettségű műemlék ingatlanokra – a teljes épületet, ill. az ingatlant jelentősen érintő beavatkozásra - vonatkozó építésügyi hatósági engedélyek 2006. január 1. – 2012. december 31. közötti időszakban,- hivatkozással a 2011. évi Megőrzési állapotjelentésben, ugyanebben a formában benyújtott adatokra.

Sorsz.

engedély kelte

megjegyzés

száma

tárgya 2006

1.

2006.01.08.

460/712/2006

Király u. 9. sz. földszinti üzletek, megépült építési engedély

2.

2006.01.25.

460/467/2,4/2006

Dohány u. 36. sz. lift, építési megépült engedély

3.

2006.04.18.

460/719/8/2006-I.

Gozsdu-udvar I. lift engedély

4.

2006.05.08.

460/712/9/2006.

Király u. 9. sz. alapmegerősítés, megépült építési engedély

5.

2006.12.19.

460/996/26/2006

Dohány u. 10. sz. műemléki felújítása, részben történő átalakítás, 56 db lakás+üzletek, mélyparkoló, Síp u. 8-10. sz. utcai szárny részleges megtartása, műemléki felújítása, 96 lakás+üzletek, mélyparkoló kialakítása, építési engedély

megépült

A kivitelezést 2007ben megkezdték, a bontási munkák elvégzése után a kivitelezés leállt, jelenleg szünetel.

2007 6.

2007.04.04.

460/60/19/2007

Király u. 13-Dob u. 16. Gozsdu- megépült udvar felújítása, módosított építési engedély

7.

2007. 05.04.

460/60/2124/2007

Gozsdu-udvar I-IV. módosított engedély

lift, megépült

8.

2007.05.09.

460/198/5/2007

Dob u. 18. sz. beépítés fellebbezés, feltételeit tisztázó elvi építési engedély lejárt engedély

az

9.

2007.05.09.

460/2217/1/2007

Király u. 19. sz. lift, építési megépült engedély

10.

2007.05.09.

460/789/13/2007

Király u. 57. sz. udvari homlokzat megtörtént felújítása, építési engedély

11.

2007.06.06.

460/2210/1/2007

Dohány u. 22-24. sz. fszt. idősek megépült klubja kialakítása, építési engedély

12.

2007.07.24.

érvénye 460/1809/13/2007 Rumbach S. u. 11-13. sz. Engedély Zsinagóga műemléki lejárt, nem valósult helyreállítása, bővítése, meg múzeum, üzlethelyiség, étterem kialakítása, építési engedély

13.

2007.07.25.

460/1540/7/2007

14.

2007.07.31.

460/1653/19/2007 Klauzál u 7-9. sz. épület részleges felújítása, 82 lakásos társasház kialakítása, elvi építési engedély

15.

2007.08.08.

460/1809/1418/2007

Rumbach S. u. 11-13. sz. Engedély Zsinagóga 1-5 liftek, építési lejárt engedély

16.

2007.08.08.

460/2949/4/2007

Akácfa u. 61. sz. beépítés feltételeit tisztázó elvi építési engedély

17.

2007.09.07.

460/775/3/2007

Király u. 47. sz. fszt. étterem, Engedély kivitelezés építési engedély történt

18.

2007.10.09.

460/789/26/2007

Király u. 57. sz. pince+fszt. Fellebbezés, új eljárás megszüntetve, nem étterem, építési engedély valósult meg

19.

2007.11.29.

460/60/3638/2007

Gozsdu-udvar, módosított lift Megépült engedélyek

Csányi u. 5. sz. műemléki Engedély érvénye felújítás, 9 lakásos társasház, lejárt, nem valósult építési engedély meg

érvénye

lejárt, nem

2008 20.

2008.01.30.

460/933/2/2008

Király u. 57. I/7. sz. átalakítás, Lejárt, nem valósult tetőtér-beépítés, építési meg

engedély 21.

2008.02.13.

460/474/2/2008

Akácfa u. 47-49. sz. ingatlanok, telekalakítási engedély

22.

2008.02.15.

460/1285/5/2008

Klauzál u. 7-9. sz. ingatlanok, telekalakítási engedély

23.

2008.03.20.

460/1499/2/2008

Király u. 57. sz. pince+fszt. eljárás megszüntetve, étterem, korábbi engedély nem valósult meg visszavonása, fennmaradási és továbbépítési engedély

24.

2008.04.23.

460/1830/7/2008

Dob u. 18. fszt. helyiségek Ideiglenes használat ideiglenes használata, építési megvalósult engedély (ideiglenes jelleggel)

25.

2008.05.07.

460/171/13/2008

Akácfa u. 61. sz. utcai U-alakú Eljárás megszüntetve, épületrész felújítása, hátsó rész nem valósult meg bontása, új épületrész, idősek klubja, 52 lakásos társasház, építési engedély

26.

2008.05.15.

460/1285/14/2008 Klauzál u. felújítása, 9. sz. felújítása, lakásos engedély

27.

2008.05.26.

460/1831/9/2008

28.

2008.07.30.

460/1675/13/2008 Király u. 9. sz. pince felújítása, megépült építési engedély

29.

2008.08.07.

460/875/5/2008

30.

2008.10.27.

460/1215/28/2008 Gozsdu-udvar használatbavételi engedély

31.

2008.12.10.

460/4176/39/2008 Dohány u. 42-44. sz. Hungária megépült fürdő fennálló épületrész műemléki felújítása, új épület 281 szobás szálloda, építési engedély, alapozási munkák

7-9. sz. utcai épület udvari rész bontása, épület homlokzati mélygarázs, 82 társasház, építési

A kivitelezést megkezdték, a bontás után a kivitelezés leállt, jelenleg szünetel, módosított építési engedélykérelem folyamatban

Dob u. 18. sz. udvari ideiglenes Ideiglenes használat használat, vendégtér, ideiglenes megvalósult jellegű építési engedély

Dob u. 3. sz. III/1-2. sz. lakások Lejárt, nem valósult összevonása, tetőtér beépítés, meg homlokzat felújítása, építési engedély I.

fennmaradási engedélyezése 32.

2008.12.17.

460/2601/9/2008

Dohány u. 2. sz. Zsidó Múzeum megépült lift engedély 2009

33.

2009.01.05.

460/9/2009

Gozsdu-udvar használatbavételi engedély

II.

34.

2009.01.07.

460/902/2009

Dohány u. 46. külső, belső megépült homlokzat, függőfolyosó, kapualj felújítás, építési engedély

35.

2009.04.04.

460/896/2/2009

Király u. 57. I/7. sz. átalakítás, Lejárt, nem épült meg tetőtérbeépítés, építési engedély

36.

2009.07.13.

460/790/1/2009

Dohány u. 42-44. sz. Hungária megépült fürdő fennálló épületrész helyreállítása, restaurálási engedély

37.

2009.09.14.

460/790/18/2009

Dohány u. 42-44. sz. Hungária megépült fürdő, szálloda (272 szoba), módosított építési engedély

38.

2009.09.15.

460/5347/8/2009

Kazinczy u. 21. sz. megépült Elektrotechnikai múzeum homlokzatok, belső udvar felújítása, építési engedély

39.

2009-09.15.

460/5346/6/2009

Kazinczy u. 29-31. sz. orthodox megépült zsinagóga főhomlokzat, tető felújítása, bolt, akadálymentes WC, építési engedély

40.

2009.09.30.

460/5345/13/2009 Dob u. 29. sz. műemléki megépült felújítás, fszt. átalakítása, üzlet, multifunkcionális központ kialakítása, építési engedély

41.

2009.10.13.

460/6067/2009

Rumbach S. u. 11-13. sz. Lejárt, nem épült meg Zsinagóga helyreállítása, építési engedély érvényének meghosszabbítása

42.

2009.10.13.

460/6067/9/2009

Rumbach S. u. 11-13. sz. lejárt zsinagóga liftek építési engedély érvényének meghosszabbítása

43.

2009.10.28.

460/6706/6/2009

Király u. 47. fszt. étterem, Lejárt, nem épült meg építési engedély érvényének meghosszabbítása

44.

2009.11.28.

460/5804/7/2009

Csányi u. 5. sz. felújítása, építési Lejárt, nem épült meg engedély érvényének meghosszabbítása

45.

2009.12.14.

460/5451/13/2009 Kazinczy u. 34. sz. műemléki megépült felújítás, információs központ, shop, étterem kialakítása, építési engedély

46.

2009.12.15.

460/2070/9/2009

Akácfa u. 61. sz. részleges Eljárás megszüntetve, műemléki felújítás, átalakítás, nem épült meg bővítés, idősek klubja, új épület 44 lakásos társasház, építési engedély 2010

47.

2010.01.26.

460/844/1/2010

Király u. 9. sz. homlokzat, megépült kapualj felújítása, építési engedély

48.

2010.01.27.

460/145/2/2010

Wesselényi u. 7. sz. BZSH épület megépült részleges felújítás, átalakítás, akadálymentesítés, építési engedély

49

2010.02.18.

460/1644/1/2010

Kazinczy u. 21. Elektrotechnikai megépült múzeum, lift engedély

50.

2010.02.23.

460/99/4-9/2010

Dohány u. 42-44. sz. szálloda lift megépült engedélyek

51.

2010.04.09.

460/1998/3/2010

Kazinczy u. 34. lift engedély

52.

2010.05.17.

460/337/18/2010

Kazinczy u. 47. sz. műemléki megépült felújítás, udvari épület bővítés, 11 lakás, építési engedély

53.

2010. 05. 31.

460/2583/22/2010 Dohány u. 42-44 sz. Continentál Hotel Zara Hungária fürdő használatbavétele

54.

2010. 06. 18.

460/3246/2/2010

Holló u. 15. homlokzati felújítás Kivitelezés építési engedély megtörtént

55.

2010. 06. 07.

460/329/12/2010

Akácfa u. 47-49. sz. meglévő Eljárás megszüntetve, épületek részleges műemléki nem épült meg felújítása és bővítése, 75 szobás szálloda, 5 db apartmanlakás,

megépült

étterem, söröző, cukrászda, irodák, üzlethelyiség és kiegészítő helyiségek, mélyparkoló létesítése, építési engedély 56.

2010. 06. 22.

460/2135/7/2010

Király u. 9. sz. felújítása, rendezvényterem használatbavétele

pinceszint konyha,

76.

2010. 07. 02.

460/99/2010

Dohány u. 42-44. sz. szálloda lift használatbavétele

58.

2010. 07.05.

460/4168/1/2010

Holló u. 4. sz. homlokzati megépült felújítás, építési engedély

59.

2010. 07. 26.

460/2743/2010

Dohány u. 2. sz. Hősök Kivitelezés temploma belső felújítás, történt szerkezeti megerősítés építési engedély

60.

2010. 07. 26.

460/3799/3/2010

Dob u. 19. sz. ingatlan beépítési feltételeit tisztázó elvi építési engedély megadása

61.

2010. 07. 26.

460/3798/3/2010

Dob u. 21. sz. ingatlan beépítési feltételeit tisztázó elvi építési engedély megadása

62.

2010. 09.02.

460/1958/2/2010

Kertész u. 24-28. sz. garázsépület átalakítása, felújítása I. ütem használatbavétele

63.

2010. 11. 12.

460/1185/12/2010 Csányi u. 5. sz. épület műemléki Lejárt, nem épült meg felújítása, korszerűsítése, tetőtér beépítése, építési engedély érvényének meghosszabbítása

nem

2011 64.

2011. 03. 30.

460/1313/2011

Síp u. 12.-Wesselényi u. 7. sz. Mazsihisz székház Goldmark teremhez kapcsolódó műemléki felújítás, részleges átalakítás használatbavétele

65.

2011. 05. 11.

460/127/2011

Dob u. 21. sz. épület részleges műemléki felújítása, átalakítása, bővítése, 17 db lakás és 2 db

Bírósági felülvizsgálat folyamatban, kivitelezés folyik

üzlethelyiség kialakítása, építési engedély 66.

2011. 11. 24.

460/1473/4/2011

Dob u. 19. sz. épület műemléki felújítása, részben történő átalakítása, bővítése, szálláshely, kereskedelemvendéglátás kialakítása építési engedély

67.

2011. 12. 29.

460/3753/2011

Kazinczy u. 21. sz. Elektrotechnikai Múzeum homlokzatok és belső udvar felújításának használatbavétele

Fellebbezés, másodfok nem adta meg az engedélyt, építtető fellebbezése nyomán bírósági felülvizsgálat folyamatban

2012 68.

2012. 01. 24.

V-P-019/106/2012

Dob u. 19. sz. veszély-elhárítási kivitelezés kötelezettség teljesítésének folyamatban elfogadása, jóváhagyása (szerkezet megerősítés)

69.

2012. 04. 06.

V-P-019/222/2012

Kazinczy u. 29-31. sz. orthodox zsinagóga főhomlokzat és tetőfelújítás használatbavétele

70.

2012. 04. 27.

V-P-019/23/2012

Akácfa u. 47., 49. sz. műemlék ingatlanok telekrendezése (eredeti állapot visszaállítása)

71.

2012. 05. 22.

V-P-019/106/2012

Dob u. 19. sz. szerkezet Kivitelezés megerősítéshez kapcsolódó folyamatban részleges műemléki felújítás építési engedély (homlokzatok)

72.

2012. 08. 15.

V-P-019/46/2012

Kazinczy u. 34. sz. teljes felújítás, inf. központ, üzlet, étterem kialakítás használatbavétele

73

2012. 09. 05.

V-P019/2494/2012

Király u. 19. tetőtér-beépítés használatbavétele

74.

2012. 09. 06.

V-P-019/610/2012

Akácfa u. 47. sz. udvarlefedés, kiállító- és mulatóhely kialakítás fennmaradásának engedélyezése

75.

2012. 09. 24.

V-B-091/110/2012

Dob u. 29. sz. felújítás, fszt. átalakítás, rendeltetésváltás használatbavétele

76.

2012. 10. 17.

V-B-091/54/2012

Klauzál u. 21. sz. felújítás, Kivitelezés részleges átalakítás, új kezdődött meg használati szinttel történő bővítés építési engedély

77.

2012.12. 18.

V-B-091/404/2012

Kazinczy u. 47. sz. Mika Tivadar –ház felújítás, átalakítás, 18 lakás és vendéglátóhely kialakítás használatbavétele

Budapest, 2013. január 17. A táblázatot összeállította:

Sajti Zsuzsanna, műemléki felügyelő

[A IV. és V. Mellékletek az eredeti angol Mission Reportból idézve következnek. ]

nem

ANNEX IV BACKGROUND INFORMATION OF THE MISSION Inscription History of the World Heritage Property The World Heritage property of Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue (Hungary) was inscribed on the World Heritage List in 2002, under Criteria: Cultural site (ii) and (iv) during the 11th Session of the Committee.

BRIEF DESCRIPTION: This site has the remains of monuments such as the Roman city of Aquincum and the Gothic castle of Buda, which have had a considerable influence on the architecture of various periods. It is one of the world<s outstanding urban landscapes and illustrates the great periods in the history of the Hungarian capital.

STATEMENT OF SIGNIFICANCE (STATEMENT OF THE STATE PARTY) [1987] (III) L!unique effet esthétique de Budapest est du en premier lieu au rapport harmonieux de paysage et ville, de nature et oeuvre humaine, dans lequel les facteurs de valeur particuliers ne se totalisent pas seulement, mais se multiplient encore. Dans le cas de Budapest la connexion du paysage et de la ville est tellement harmonieuse et parfaite parce que le Château, point principal de paysage urbain à l!égard du contenu et de la morphologie, est situé sur cette aire déterminée nécessairement par la formation de la surface comme donnée primaire. Le point principal de la beauté du paysage et celui de la ville coincident, en rehaussant et multipliant cela réciproquement énormément leur effet esthétique. (I) L!ensemble historique du quartier de ville représente l!esprit créateur de l!homme d!une manière unique. Ayant ressuscité à plusieurs reprises de la destruction, il offre un bel exemple de la continuité et de la survivance résistante d!ordre supérieur aussi au point de vue esthétique d!un ensemble architectural et d!urbanisme. (IV) Et la ville médiévale et la ville baroque respresentent un type caractéristiquement spécifique qui différent des ensembles architecturaux des époques analogues ou pareilles des pays limitrophes. (I) A l!égard des caractéristiques de la typologie des maisons médiévales, le Château de Buda a exercé une influence considerable sur les autres villes hongroises. (VI) En un tel sens il s!agit d!un espace vital traditionnel et caractéristique qui a conservé organiquement sa structure développée au Moyen Age et était aussi capable de changer plusieurs fois fonction au cours de l!histoire. De nos jours, la zone est le centre culturel et de tourisme de la capitale de Budapest, mais en dehors de cela aussi le quartier résidentiel et le lieu d!habitation d<environ 3000 personnes dans les belles maisons restaurées. [2002]: The proposed extension area of the Andrássy Avenue and the Millenary underground is unique as an entity of harmonious interaction between parkland and a modern urban area all created within an unprecedented short timespan. As a perfect technical solution providing easy and inexpensive access to the parkland for all classes of an emerging modern society. (ii) In the context of painfully protracted cultural and technical development in CentralEastern Europe the innovative planning and implementation of a unique architectural and technological concept of modern townscape design. WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

56/71

(iv) The proposed extension, together with the previously inscribed area, represents as a whole all major historical sources of inspiration for the Hungarian nation, as reflected in the architectural trends, united harmoniously in a dynamic townscape. (vi) The Opera House, the old and the current Music Academy, all built within the proposed extension, are unique artistic and literal homes of the greatest Hungarian musicians: Ferenc Liszt, Bela Bartok and Zoltan Kodaly, to mention just a few, whose contribution to the world<s musical tradition is of outstanding universal significance.

ADVISORY BODY STATEMENT: ICOMOS 1986: Criterion II can be evoked on several scores. Aquincum played an essential role in the diffusion of Roman architectural forms in Pannonia, then in Dacia. Buda Castle played an essential role in the diffusion of Gothic art in Magyar region from the 14th century. In the reign of Matthias Corvinus Buda was an artistic centre comparable to that of Cracow (included on the World Heritage List in 1978) as a result of its influence. Criterion IV can especially be applied to Buda Castle, an architectural ensemble which, together with the nearby old district, illustrates two significant periods of history which were separated by an interval corresponding to the Turkish invasion. But the Parliament is also an outstanding example of a great official building on a par with those of London, Munich, Vienna and Athens, exemplifying the eclectic architecture of the 19th century, whilst at the same time symbolizing the political function of the second capital of the Austro-Hungarian monarchy.

Summaries of Working Documents and Decisions: 35th, 33th, 32nd, 27th, 26th, 16th and 11th sessions of the Committee and Bureau Working Document, state of conservation report 35th session of the World Heritage Committee, Paris, UNESCO Headquarters, 19-29 June 2011 Document WHC-11/35.COM/7B 95. Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue (Hungary) (C 400 bis) Year of inscription on the World Heritage List 1987 and 2002 (extension) Criteria (ii) (iv) Year(s) of inscription on the List of World Heritage in Danger N/A Previous Committee Decisions 27 COM 8C.2; 32 COM 7B.94; 33 COM 7B.107 International Assistance N/A UNESCO and Extra-budgetary Funds 57/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

Total amount provided to the property: 800 million HUF (ca. 2.7 million EUR) EU support for the #Street of Culture$ project Previous monitoring missions March 2005: World Heritage Centre/ICOMOS advisory mission; November 2007: ICOMOS advisory mission Factors affecting the property identified in previous reports a) Demolition and inappropriate development in the buffer zone known as the >Jewish Quarter!; b) Inappropriate use of public areas and street amenities; c) Lack of conservation of residential housing in the area inscribed as World Heritage; d) Increased traffic volume Illustrative material http://whc.unesco.org/en/list/400 Current conservation issues On 27 January 2011, a report on the state of conservation of the property was submitted by the State Party to the World Heritage Centre. The report addresses issues raised in Decision 33 COM 7B.107 and also contains detailed information about a major city centre development proposal in the buffer zone, adjacent to the property!s boundary, in the 5th District of Budapest. a) Inappropriate development in the buffer zone The State Party reported that although there are still valid demolitions and construction permits in the so-called Jewish Quarter of the buffer zone, work is not proceeding. Furthermore, it reports that between 2004 and 2010 the municipality authorities have taken decisions that endangered the status of the property!s buffer zone. The responsible municipal officials no longer hold these positions and some are the subject of criminal proceedings. The State Party also reports that a comprehensive ten-year rehabilitation project (2009 " 2018) with a total budget of 3.622 million EUR has been initiated in the >Jewish Quarter!. The project >Street of Culture! is centred on Kazinczy and involves the renovation and rehabilitation of buildings and their re-use as cultural spaces. In 2008, the City recommended that the government consider the development and legal enactment of detailed financial tax benefits and a targeted support system that would facilitate commercial and economic activities associated with the rehabilitation and re-use of historic urban districts. No action was taken regarding these initiatives by the previous Parliament. The State Party reports that the current government understands the merits of such an approach and will explore these possibilities. b) Management plan and management system The State Party reports that progress on a management plan and system has been suspended while the World Heritage Bill is being pursued. c) Boundaries and buffer zone The State Party also reports that the property and its buffer zone are currently protected in a historic monument district much larger in area than the inscribed property, including the entire Margit Island. It also reports that the incorporation of Margit Island into the property!s buffer zone has been agreed upon in principle at a national level, but that 58/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

research would be required to advise on any possible extension and demarcation of the historic monument district. d) World Heritage Bill Within the present timeframe, a new World Heritage Bill could be enacted by the end of 2011 or the beginning of 2012. This would regulate the procedural and organisational issues related to the management of World Heritage sites and create necessary financial support. e) Other issues The State Party reports on the completed and necessary extension of the retaining wall of the lower Buda embankment to accommodate a new main wastewater collector. It also states that the advice of the UNESCO/ICOMOS advisory mission of 2005 was followed and the embankment road was not widened from two to four lanes. f) Development Project in Bécsi Street The State Party, in accordance with Paragraph 172 of the Operational Guidelines and in response to a request by the World Heritage Centre of 8 December 2010, provides details on a development project planned for Bécsi Street in the historic part of downtown Pest, in the buffer zone between the so-called Jewish Quarter and the property boundary. The State Party reports that this large-scale project would require the demolition of an entire side of Bécsi Street. Details of this demolition were made public in the second half of 2010 and occasioned a significant professional debate due to the intended design, and the number of important protected historic buildings that would be affected. These buildings are under historic monument protection and lie within a historic monument district. Currently no permission has been given for this demolition. The preliminary position statement of the professional authority of 29 December 2010 rejected the demolition request for three properties. The State Party acknowledges the need to strengthen heritage protection and to consider subsidy schemes to encourage restoration and adaptation. g) Museum Project The World Heritage Centre and the Advisory Bodies have been made aware of a project to restructure and extend reuse at the Fine Arts Museum, Heroes! Square by developing new rooms underground and creating various light wells at ground level as well as a new entrance structure on the principal elevation. The symmetry of this building and of the overall structure of the Square would appear to be interrupted by the proposals. Conclusions The World Heritage Centre and the Advisory Bodies note that activating demolition permits in the so-called Jewish Quarter have slowed down and welcome the investment in the #Street of Culture$ project to rehabilitate and find new uses for buildings along Kazinczy Street. They also welcome progress with the drafting of a new World Heritage Bill and note that work on the revision of the management plan and improvements to the management system now await this Bill. The World Heritage Centre and the Advisory Bodies further welcome the potential decision to enlarge the property buffer zone with the addition of Margit Island. They note with extreme concern the development proposals in the historic part of downtown Pest that are predicated on the demolition of the whole of one side of Bécsi street. The buffer zone in this area includes many distinguished buildings that are linked to the attributes of the property!s Outstanding Universal Value. It provides a framework for Andrássy Avenue embedded in the urban fabric and for the overall Danube cityscape. WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

59/71

They note the commitment of the State Party to strengthen protective measures to ensure the conservation of this extraordinarily important urban landscape. The World Heritage Centre and the Advisory Bodies consider that the impact of the proposals for Heroes Square needs to be considered through a detailed heritage assessment. They suggest that a reactive monitoring mission takes place prior to the 37th session of the World Heritage Committee in 2013 to assess the progress in the implementation of all necessary measures requested by the World Heritage Committee. DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 35TH SESSION, Paris, UNESCO Headquarters, 19-29 June 2011 Document WHC-11/35.COM/20 95. Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue (Hungary) (C 400 bis) Decision: 35 COM 7B.95 The World Heritage Committee, 1. Having examined Document WHC-11/35COM/7B, 2. Recalling Decision 33 COM 7B.107 adopted at its 33rd session (Seville, 2009), 3. Notes the reduction in demolition permits in the so-called Jewish quarter; 4. Acknowledges the information provided by the State Party on progress being made regarding the >Street of Culture! initiative that aims to act as a model for sustainable development of this area; 5. Also notes with extreme concern the major development proposal in the buffer zone in Pest adjacent to the property boundary that would result in the demolition of one side of Bécsi and urges the State Party to use all means necessary to halt this demolition; 6. Requests the State Party to keep the World Heritage Centre informed regarding ongoing developments planned for Bécsi Street and for Heroes Square and that procedures for the Heritage Impact Assessments on Outstanding Universal Value are followed for all steps of these development proposals; 7. Recognises the work by the State Party to enable and enact a new World Heritage Bill by the beginning of 2012 and also requests that a copy of the document be sent to the World Heritage Centre on its promulgation; 8. Encourages the State Party to finalise the revision of the property management plan and its management organisation as soon as possible, following the promulgation of the new Bill; 9. Welcomes the in-principle decision reached at a national level for the incorporation of Margit Island into the property buffer zone and also urges the State Party to bring this initiative into action through the formal procedures of the Committee; 10. Further requests the State Party to invite a joint World Heritage Centre/ICOMOS reactive monitoring mission to assess progress in the implementation of all necessary measures in compliance with the World Heritage Committee!s decisions, prior to its 37th session in 2013; 11. Requests moreover the State Party to submit to the World Heritage Centre, by 1 February 2013, a report on the state of conservation of the property and on the implementation of the above, for examination by the World Heritage Committee at its 37th session in 2013. 60/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

Working Document, state of conservation report 33rd session of the World Heritage Committee, SEVILLE, SPAIN, 22-30 June 2009 Document WHC-09/33.COM/7B Conservation issues Since 2005, the World Heritage Centre has been alerted to concerns over the demolition of existing buildings and construction of new buildings in part of the buffer zone, significantly altering the character of the area. Erzsébetváros (the section within the Grand Boulevard of the District, Erzsébetváros), is commonly referred to as the #old Jewish quarter of Pest$ due to the concentration of Jewish cultural heritage that developed there over time " and for the ghetto that was established there from 1944 to 1945. On 1 February 2008, a report on the state of conservation of the World Heritage property was submitted by the State Party. It addresses the concerns of the World Heritage Committee and also points out that damaging changes have occurred although the entire property and its buffer zone, has been designated as an #historic district$ and 51 buildings within the #old Jewish quarter of Pest$ are individually protected. The report explains that there are two main reasons for this: first the regulations did not enter into force until 2005 and secondly existing local building regulations, as well as the financial/economic regulations worked against conservation. The issues are in particular: a) Demolition and reconstruction The report indicates that no further demolitions have taken place " but there are still existing permits not yet acted upon. As for the quality of new buildings, there is little that can be done for existing structures. b) Re-examination of existing demolition permits Consultations began at the October 2008 meeting of the Hungarian National World Heritage Commission, when the 7th District Erzsébetváros Municipal Government expressed its willingness to participate in ensuring the financial resources for possible compensation in collaboration with the state and the Capital City Government. The present international financial crisis may improve the conditions for negotiations aiming at the retraction of demolition permits that have been issued. c) Urban conservation and development plan for the buffer zone When the District!s urban planning and building regulations were prepared by the Budapest Capital City Head Architect!s Office and the National Office of Cultural Heritage, the principal architectural and urban values of the area were taken into consideration. However, before being adopted by the Budapest Capital City Assembly, the heritage section of the regulations was detached and postponed until new regulations for the preservation of historic value are drafted that will have jurisdiction over the other districts of Budapest as well. d) Funding for rehabilitation and restoration The Capital City Assembly has proposed the drafting of a government bill and recommended legal amendments to address economic/financial problems. These initiatives could be enacted at the earliest in the 2010 tax law. Currently other opportunities to promote interventions of a rehabilitative nature are being investigated. e) Archaeological survey of the ancient ghetto A condition survey of the former ghetto wall has been performed, and the documentation prepared. It is however pointed out that except between November 1944 and January 1945, there was never a walled ghetto at the territory of Budapest. The so-called #old Jewish quarter of Pest$ is an example where Jewish residents lived together with others including Hungarians and Germans, from the WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

61/71

second half of the 19th century. The area was never a homogenous district inhabited only by Jews. f) Conservation measures for the "Jewish quarter# The report highlights the importance of the involvement of civil organizations and individuals in promoting an understanding of the character and value of the quarter. The above responses are supplemented by details of strategic measures being considered to establish a regulatory system that encourages and provides incentives for interventions aimed at rehabilitation in the property and its buffer zone. These measures are still at the initial planning stages. They include: - A review of the management plan by the Capital City Mayor!s Office and the formation of a Management Body; - The drafting of a World Heritage Act to promote the better preservation and sustainable development of the Hungarian World Heritage properties. The Hungarian Parliament is expected to debate this in the middle of 2009, and the scheduled date for its enactment is 1 January 2010. In response to a better understanding of the overall urban landscape and threats to its integrity, consideration is being given to an extension of the buffer zone and a reassessment of the relationship between the property and the buffer zone. The World Heritage Centre and ICOMOS note the specific measures taken to contain the demolition and redevelopment and the limitations of these processes given the validity of formal demolition permits. They consider that the strategic response now being considered by the State Party are a valuable way forward and particularly the introduction of a World Heritage Act. DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 33RD SESSION, SEVILLE, SPAIN, 22-30 June 2009 Document WHC-09/33.COM/20 107. Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue (Hungary) (C 400 and 400 bis) Decision: 33 COM 7B.107 The World Heritage Committee, 1. Having examined Document WHC-09/33.COM/7B, 2. Recalling Decision 32 COM 7B.94, adopted at its 32nd session (Quebec City, 2008), 3. Notes the specific measures undertaken to re-examine demolition permits and promote a fund for rehabilitation, and urges the State Party to continue with its vigilance in preventing further losses and inappropriate development in the buffer zone of the property; 4. Welcomes the various strategic measures being planned, in particular the revision of the management plan, the establishment of a management body, the reassessment of the buffer zone, the assessment of the relationship between the property and the buffer zone, and the drafting of a national World Heritage Bill; 5. Requests the State Party to submit to the World Heritage Centre, by 1 February 2011, a progress report on the issues above, for examination by the World Heritage Committee at its 35th session in 2011. Working Document, state of conservation report 62/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

32nd session of the World Heritage Committee, Quebec City, Canada, 2 - 10 July 2008 Document WHC-08/32.COM/7B Conservation issues The main issue concerns the demolition of old buildings and the construction of new ones in their place in a part of the buffer zone, in particular the old « Jewish quarter » in the 6th and 7th districts: Between 2004 and the present day, the demolition of several large or important buildings in this area may be noted. These buildings are of great architectural and urban quality. They date from the second half of the 19th century and the beginning of the 20th century; In the framework of real estate projects, these old buildings are replaced by higher buildings, of denser housing and mediocre architectural quality. They modify the urban integrity and authenticity of the quarter; The urban regulations presently in force in the buffer zone would appear to be ill-adapted. A clear negative effect to the urban value of the buffer zone and the outstanding universal value of the property is noticeable. Demolition problems and reconstruction of old buildings in the Jewish quarter appear more to be an economic problem of rentable property rather than a heritage one. The buildings being demolished are generally of high architectural interest and conserve an evident contemporary urban potential that could lend itself to rehabilitation or restoration appropriate to the integrity of the property. DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 32ND SESSION, Quebec City, Canada, 2 - 10 July 2008 Document WHC-08/32.COM/24Rev 94. Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue (Hungary) (C 400 and 400 bis) Decision:32 COM 7B.94 The World Heritage Committee, 1. Having examined Document WHC-08/32.COM/7B, 2. Recalling Decisions 26 COM 23.10/11/12 and 27 COM 8C.2, adopted at its 26th (Budapest, 2002) and 27th (UNESCO, 2003) sessions respectively, 3. Expresses its utmost concern regarding the ongoing demolition of old buildings of great architectural and urban quality in the buffer zone of the inscribed property, particularly in the #Jewish quarter$; 4. Also expresses its grave concern regarding the reconstruction, in their place, of contemporary buildings of questionable quality that profoundly transform the architectural and urban value of this quarter; 5. Requests the State Party to act, without delay, to: a) re-examine, case by case, the demolition permits already granted with a view to equity with the holders of permits already granted, but giving priority to the conservation of the existing built heritage; b) consider establishing an urban conservation and development plan for the buffer zone, fully respecting the principal architectural and urban values of each quarter, and for which enforcement would be stricter than it is at present in each quarter; WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

63/71

c) seek additional funding (for example tax incentives, grants) and in a dynamic manner, direct private building investment to rehabilitation operations and restoration rather than demolition and reconstruction; 6. Also requests the State Party to undertake archaeological work to identify the physical traces of the ancient ghetto and to submit to the World Heritage Centre, by 1 February 2009, a detailed report on the urban situation in the #Jewish quarter$ and on conservation measures in force. Working Document, state of conservation report 27th session of the World Heritage Committee, Paris, UNESCO Headquarters, 30 June - 5 July 2003 Document WHC-03/27.COM/8C I. Changes to names of properties inscribed on the World Heritage List At the request of the Hungarian authorities the Committee is asked to approve changes to the names of the following properties included on the World Heritage List: Draft Decision: 27 COM 8C.1 The World Heritage Committee, Approves the proposed name changes to existing properties on the World Heritage List as proposed by the authorities of Austria, Hungary, and Slovakia: Existing Name (English / French) Budapest, the Banks of the Danube and the Buda Castle Quarter / Budapest : le panorama des deux bords du Danube et le quartier du château de Buda

Name change requested (English / French) Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue / Budapest, avec les rives du Danube, le quartier du château de Buda et l!avenue Andrássy

DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 27TH SESSION, Paris, UNESCO Headquarters, 30 June - 5 July 2003 Document WHC-03/27.COM/24 27 COM 8C.2 The World Heritage Committee, 1. Approves the proposed name changes to existing properties on the World Heritage List as proposed by the authorities of Austria, Hungary, and Slovakia: Properties in Hungary: Former Name (English / French) Budapest, the Banks of the Danube and the Buda Castle Quarter / Budapest: le panorama des deux bords du Danube et le quartier du château de Buda

New Name (English / French) Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrássy Avenue / Budapest, avec les rives du Danube, le quartier du château de Buda et l!avenue Andrássy

DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 26TH SESSION, BUDAPEST, HUNGARY, 24 - 29 June 2002 Document WHC-02/CONF.202/25 26 COM 23.10 The World Heritage Committee, 64/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

Approves the extension of Budapest, the Banks of the Danube and the Buda Castle Quarter, Hungary with the Andrássy Avenue and the Millennium Underground Railway on the basis of the existing cultural criteria (ii) and (iv). DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 26TH SESSION, BUDAPEST, HUNGARY, 24 - 29 June 2002 Document WHC-02/CONF.202/25 26 COM 23.11 With regard to Budapest, and in particular the Andrássy Avenue (187285) and the Millennium Underground Railway (1893-96), Hungary, the World Heritage Committee, Encourages the Hungarian authorities to: (a) consider measures to improve the public spaces and street amenities; (b) propose incentives that could stimulate the conservation of residential housing in the World Heritage area, and (c) improve control of the growing automobile traffic. DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 26TH SESSION, BUDAPEST, HUNGARY, 24 - 29 June 2002 Document WHC-02/CONF.202/25 26 COM 23.12 With regard to Budapest, the Banks of the Danube and the Buda Castle Quarter, Hungary, the World Heritage Committee, Encourages the Hungarian authorities to extend the buffer zone of the World Heritage area to the western side of the existing property, on the Buda side of the town. DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 16TH SESSION, Santa Fe, New Mexico, United States of America, 7 " 14 December 1992 Document WHC-92/CONF.002/5 16COM VIII SOC: Budapest, the Banks of the Danube (Hungary) VIII.2 After having analyzed the characteristics of the construction project for the French Institute of Culture building in Budapest, the ICOMOS Representative emphasized the doctrinal considerations involved in inserting contemporary architecture in historic quarters, and the necessity to avoid pastiche or &kitch&. He proposed that no action should be taken with regard to this project. Working Document, state of conservation report 11th session of the World Heritage Committee, Paris, UNESCO Headquarters, 7 - 11 December 1987 Document SC-87/CONF.005/4

DECISION ADOPTED BY THE WORLD HERITAGE COMMITTEE AT ITS 11TH SESSION, WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

65/71

Paris, UNESCO Headquarters, 7 - 11 December 1987 Document SC-87/CONF.005/9 11COM VII.A Inscription: Budapest, the banks of the Danube with the district of Buda Castle (Hungary)

66/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

ANNEX V ILLUSTRATIVE MATERIALS Map n° 1

67/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

ANNEX V.2 Illustrative material / Photos

68/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

69/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

70/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary

71/71 WHC/ICOMOS Joint mission report Budapest, including the Banks of the Danube, the Buda Castle Quarter and Andrassy Avenue Hungary