FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Hatályos 2016. december 31-éig.

FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK Az emelt szint követelményeinek részét képezik a középszinten meghatározott követelmények is. Témakör

Követelmények Közép szint

1. A célnyelvi országok földrajza 1.1 A célnyelvi országok földrajzi fekvése, felszíne

1.2 Nemzeti jelképek (zászlók, címerek)

1.3 A célnyelvi országok tájegységei

1.4 Közigazgatási régiók, autonómiák

1.5 Éghajlat, növény- és állatvilág

Franciaország földrajzi fekvése Európán belül, a nagyobb földrajzi egységekhez (pl. az Atlanti-óceán, a Pireneusok) képest. Franciaország területének nagysága.

Emelt szint

Annak meghatározása, hogy e folyók milyen nagyvárosokat érintenek, hol erednek és hová ömlenek.

A jelentősebb franciaországi hegységek típusának meghatározása. Franciaország és Magyarország A jelentősebb franciaországi vizek, területének, földrajzi adottságainak folyóvizek ismerete, azonosítása rövid összehasonlítása. térképen. A jelentősebb franciaországi hegységek Egy-két frankofón ország, ill. ismerete, azonosítása a térképen. országrész (Belgium, Québec, francia Svájc, Afrika francia nyelvű országai) földrajzi fekvése, felszínének sajátosságai, vizei. Területük nagysága. A nagyobb franciaországi síkságok, medencék ismerete, azonosítása a térképen. Franciaország nemzeti jelképeinek Franciaország nemzeti jelképeinek ismerete, jellemzése (leírása). szimbolikája, története. Franciaország és a francia nép képe, „image”-a a világban. A Marseillaise szövege (1. versszak + Magyarország jelképei, „image”-unk a refrén). világban. A Marseillaise születésének története, jellege (induló). A magyar himnusz eredete, jellege, hangulata. Franciaország régióinak azonosítása a Egy szabadon választott régió térképen. részletesebb bemutatása. Adott esetben egy-egy régió jellemző Minden régióról 2-3 jellemző, sajátosság (gazdaság, konyha-művészet, mentalitásának ismerete. turizmus stb.) megjelölése. A franciaországi megyék számának A mai francia közigazgatási beosztás meghatározása. eredete. A DOM-TOM fogalma. A DOM-TOM területek ismerete, elhelyezkedésének meghatározása, azonosítása a térképen. Franciaország éghajlatának jellemzése. A nagyobb francia tájegységek éghajlati sajátosságai. Franciaország jellegzetes Franciaország és Magyarország növénytársulásai, állatvilága. éghajlatának összehasonlítása.


Témakör


1.6 Népesség, nemzeti kisebbségek

1.7 Leghíresebb városok, turisztikai központok, nevezetességek

2. A célnyelvi országok gazdasága 2.1 Gazdasági adottságok, lehetőségek, jellemzők

2.2 A célnyelvi országok főbb gazdasági ágazatai

Franciaország lélekszáma.

Franciaország régió-székhelyeinek, valamint néhány további jelentősebb városának azonosítása a térképen. Párizs nevezetességei, azok rövid bemutatása. Franciaország fő turisztikai központjai, nevezetességek.

Franciaország helye a világ országainak gazdasági rangsorában (pl. GDP, ipari termelés, export vagy más szempont alapján). A Franciaország természetföldrajzi adottságai által kínált gazdasági lehetőségek (pl. a mezőgazdasági termőterületek kiterjedtsége). Franciaországot jelentős agrártermelő országgá teszi; a tengerek lehetővé teszik a tengeri kereskedelmet, a halászatot stb.; az Alpokban jó lehetőség van a villamosenergia-fejlesztésre stb.); Franciaország ásványkincsei és az ezek által nyújtott gazdasági lehetőségek; az ásványkincsek fő lelőhelyei. Franciaország alapvető gazdasági profilja, az egyes gazdasági szektorok megjelenése a GDP-ben (arányok). A gazdasági szektorok és e szektorokon belüli speciális ágazatok jellemző területi megoszlása (pl. Normandia,

Emelt szint Egy-két frankofón ország vagy DOMTOM éghajlatának fő jellemzői. Az éghajlati területekhez kapcsolódó jellegzetes növénytársulások, állatvilág. Franciaország népsűrűsége. Összehasonlítás Magyarországgal lélekszám és népsűrűség tekintetében. A Franciaország lakosságának etnikai összetétele, a mai helyzet történelmi gyökerei. A franciaországi nemzeti kisebbségek, azok földrajzi elhelyezkedése. Franciaországi regionális nyelvek, dialektusok. A francia anyanyelvű népesség számaránya és helyzete Belgiumban, Svájcban és Kanadában. Franciaország településhálózata; 100 000 főt meghaladó lakosságú városainak azonosítása a térképen. Párizs nevezetességeinek részletesebb bemutatása. Látványosságok, események (pl. fesztiválok) Franciaországban. Ugyanez egy-két frankofón országra, országrészre vonatkozóan.

A francia gazdaságpolitika alapvető jellemzői.

Franciaország és Magyarország természetföldrajzi adottságainak összehasonlítása. Egy-két frankofón ország vagy országrész gazdasági adottságainak jellemzése.

A II. világháború utáni franciaországi gazdasági fejlődés főbb vonalai (les Trente Glorieuses stb.). A mezőgazdasági kistermelők helyzete, problémái (gépesítés, környezetszennyezés, nagytermelők


Témakör

Követelmények Közép szint Emelt szint konkurenciája stb.). Bretagne, Loire-vidék: tejtermelés és feldolgozás; Toulouse: repülőgépgyártás, Côte d’Azur: turizmus stb.). Az állam szerepe a gazdasági életben (a legnagyobb munkáltató; termelő és megrendelő). A génmanipuláció problémája. A globalizáció problémája, José Bové mozgalma. Az ipari szerkezet átalakulása (pl. a történelmi iparvidékek válsága, a csúcstechnológiai ágazatok megjelenése). Összehasonlítás Magyarországgal a fő gazdasági ágazatok tekintetében. Egy-két frankofón ország vagy országrész fő gazdasági ágazatai. Nemzetközi viszonylatban is ismert 2.3 Nemzetközi viszonylatban is Franciaország fő exportcikkei. termékek, márkák említése a gazdaság ismert termékek, márkák, 5-6 területéről. nagyvállalatok 5-6 nemzetközi viszonylatban is ismert Nemzetközi viszonylatban is ismert nagyvállalat, bank említése. termékek, márkák említése a gazdaság 4-5 területéről. 4-5 nemzetközi viszonylatban is ismert Egy-két frankofón ország vagy nagyvállalat, bank említése. országrész nemzetközi viszonylatban is ismert termékei, márkái, nagyvállalatai. A PME/PMI fogalma. 4-5 Magyarországon is jelenlévő 2.4 A célnyelvi országok francia nagyvállalat említése, profiljuk Magyarországon is jelenlévő meghatározása, tevékenységük nagyvállalatai helyszíne Magyarországon belül. 2.5 Közlekedés A franciaországi közlekedési hálózat A repülés történetének nagy francia általános jellemzése. egyéniségei. Közúti közlekedés Franciaországban: a A rövid távú légiközlekedés és a TGV személygépkocsik elterjedtsége, a közúti konkurenciája. közlekedés lehetőségei (pl. autópályák). A közlekedés jellemzői Magyarországon (összehasonlítás Franciaországgal). A közlekedés néhány alapvető Közlekedési dugók, nehézségek a jellemzője egy-két frankofón országban hosszabb ünnepekhez, ill. nyári (pl. Svájc mint tranzitország). szabadsághoz kapcsolódó el- és visszautazások miatt; a „Bison Futé”. A vasúti közlekedés: vasúti hálózat, a TGV jellemzői. Eurostar, Thalys. Utazás vonattal Franciaországban (pl. helyfoglalás, a jegy érvényesítése stb.) Légiközlekedés: repülőgépgyártás Franciaországban; az Air France.


Témakör

2.6 Fizetőeszközök 2.7 A célnyelvi országok és az Európai Unió

Követelmények Közép szint Emelt szint Városi tömegközlekedés A tömegközlekedési eszközök használata. Az RER. Az egyes tömegközlekedési eszközök előnyeinek és hátrányainak összehasonlítása. Az euró múltja és jelene, jellemzői. Az EU fő céljai, intézményei, Franciaország szerepe az EU intézményeinek székhelye. megalakulásában és történetének alakításában. Az EU bővítésének főbb állomásai. Az EU gazdaságpolitikájának alapvető Aktuális kérdések az EU-ban: aktuális vonásai. elnökség, újabb csatlakozások, csúcstalálkozók. Belgium szerepe az EU-ban. Magyarország és az EU.

3. Politikai viszonyok 3.1 A célnyelvi országok politikai és választási rendszere

Választási rendszer Franciaországban.

Az európai parlamenti választások.

A köztársasági elnöki, az országgyűlési A szenátorok megválasztási módja, mandátuma. képviselői és az önkormányzati választások Franciaországban. A francia köztársasági elnök és a Franciaország külpolitikájának, miniszterelnök mandátuma. Európában betöltött szerepének prioritásai napjainkban. Egyenes és közvetett választás. A szavazati jog és a választhatóság feltételei. 3.2 A törvényhozó és a Franciaország politikai és közigazgatási Az 1958-as francia alkotmány végrehajtó hatalom működése rendszerének intézményi felépítése. alappillérei; az V. Köztársaság fogalmának értelmezése. A franciaországi törvényhozó hatalom A köztársasági elnök, a miniszterelnök, hierarchikus felépítése és működése. a kormány és a Parlament egymáshoz való viszonya (felelőssége) Franciaországban. A francia Nemzetgyűlés összetétele, feladatai. A francia Szenátus összetétele, A hatalom megosztása a közigazgatás feladatai. szintjein: decentralizáció, regionalizáció. A francia köztársasági elnök jogköre, megválasztásának módja, székhelye. A francia miniszterelnök jogköre, kijelölésének módja, székhelye. 3.3 Kormány és ellenzéki pártok Franciaország főbb politikai pártjai. Franciaország főbb politikai pártjainak kialakulása, működésük főbb állomásai (2-3), meghatározó jelenlegi és történelmi vezetői. A különböző pártok politikájának legfontosabb alapelvei, céljai.


Témakör 3.4 A célnyelvi országok és Magyarország politikai rendszerének hasonlóságai, eltérései

4. Társadalmi viszonyok 4.1 Társadalmi csoportok, helyzetük, együttélési formáik, problémáik

Követelmények Közép szint Emelt szint Franciaország és Magyarország Franciaország és Magyarország politikai rendszerének összehasonlítása politikai pártjainak összehasonlítása, párhuzamok és eltérések. (Parlament, állam- és kormányfő jogköre és választásuk módja). A kisebbségek problémája Franciaországban és Magyarországon. A társadalmi rétegződés kategóriái, társadalmi osztályok, rétegek a mai Franciaországban. Társadalmi mobilitás Franciaországban. A francia népesség kiemelt csoportjainak helyzete és jellemzése. A francia ifjúság helyzete, problémáinak összehasonlítása a magyar problémákkal. Az idősek helyzete Franciaországban, a társadalom elöregedése és ennek okai. A család funkciójának változásai, modern és hagyományos párkapcsolat, új családmodellek. A nők társadalomban betöltött szerepe.

Etnikai csoportok, kisebbségek Franciaországban. A bevándorlók helyzete Franciaországban. Rasszizmus, nacionalizmus a mai Franciaországban. A multikulturális társadalom jellemzői.

4.2 A célnyelvi országok oktatási rendszere, eltérések és hasonlóságok a célnyelvi országok és Magyarország oktatási rendszerében

Új szegények Franciaországban.

A „Pacs” fogalmának értelmezése.

Családtámogatási rendszer Franciaországban. A válás mint társadalmi probléma. A nők emancipációjának fontosabb állomásai Franciaországban (pl. nők választójoga, abortusz legalizálása, fogamzásgátló tabletta társadalombiztosító általi visszatérítése stb.). Főbb antirasszista szervezetek. A bevándorlók második generációja. A francia állampolgárság megszerzésének feltételei.

Franciaországi humanitárius és civil szervezetek, az országban vagy a világban betöltött szerepük (pl. Médecins sans Frontiéres, Emmaüs). Az alsó és középszintű oktatási rendszer Az átlagos iskolai végzettség változásai, felépítése Franciaországban. ennek társadalmi hatása, a globalizáció hatásai az iskolázottságra.

Európai ösztöndíjak említése. A felsőoktatási rendszer felépítése, egyetemi diplomák. Franciaország és Magyarország oktatási 2-3 kiemelt francia egyetem (grandes rendszerének összehasonlítása. écoles) említése, rövid jellemzése (bejutási lehetőségek, a képzés profilja, elhelyezkedési lehetőségek a


Témakör


4.3 Munkavállalás, munkanélküliség, szakszervezetek

A munkavállalás helyzete, a munkanélküliség problémái Franciaországban.

Emelt szint tanulmányok végeztével). Munkaerő-politika Franciaországban.

Az ANPE, az RMI és a SMIC fogalma. A szakszervezetek szerepe, feladatai, 2- A munkanélküliek támogatása 3 jelentős vívmányuk. Franciaországban. Az új technológiák hatása a munkaerőpiacra. A nagyobb francia szakszervezetek megnevezése. 4.4 Egészségügy, A francia társadalombiztosítási rendszer Egészségügyi ellátás Franciaországban, társadalombiztosítás elemei. alternatív gyógymódok. 4.5 Súlyos társadalmi A társadalmi normáktól való eltérés, a A társadalom felelőssége a fiatalkori problémák, bűnözés, droghelyzet deviancia problémái. bűnözés kialakulásában. Lelki betegségek. Bűnözés, fiatalkorú bűnözés, kialakulásának okai. Drogfogyasztás. Vallások Franciaországban. 4.6 A vallás és az egyházak Vallásosság Magyarországon és szerepe a társadalomban Franciaországban. Egyházak, új vallási mozgalmak, szekták. 5. Mindennapi élet, életmód A francia családok alapvető napi, heti A francia és a magyar családok napi, 5.1 A család szerepe, családi időbeosztásának ritmusa. heti időbeosztása közötti különbségek, a élet, ünnepek, mindennapi mindennapos tevékenységekre fordított rítusok idő. A legfontosabb családi ünnepek (esküvő, keresztelő, születésnap, anyák/apák napja, Valentin-nap stb.) szokásainak ismertetése. A lakóhely, a lakás típusai, mindennapi A francia és a magyar lakáskörülmények összehasonlítása. és időszakos tevékenységek a háztartásban, a lakás felszereltsége és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások igénybevétele Franciaországban.

5.2 A gyerekek helyzete a családban és a társadalomban

A francia életstílus dimenziói: háztartási, fogyasztási, szokások (étkezés, öltözködés, testápolás) - a lakberendezés, lakáskultúra, tárgyi környezet. A francia családi költségvetés sarokpontjai: lakhatás, étkezés, közlekedés, öltözködés, egészség, szórakozás, ezek arányai a családi költségvetésen belül. A francia fiatalok időbeosztása, szórakozási szokásai életkorok szerint (játékok stb.).

A francia és a magyar családok kiadásainak összehasonlítása.

A modern technológia (a számítógép, multimédia, telekommunikáció) hatásai a fiatalok mindennapi életére.


Témakör

Követelmények Közép szint Emelt szint 5.3 Városi és vidéki élet, A nagyvárosok és a vidék közötti Az urbanizáció hatásai a mindennapi urbanizáció életmódbeli különbségek. életre. A modern infrastruktúra. A városban lakók számának növekedése, a városiasodás: a települések városias jellegének erősödése. A nagyvárosokból való elvándorlás franciaországi jelensége, ennek magyarázata. A szabadidő növekedésével járó A franciaországi pihenési, 5.4 A szabadidő eltöltése, szórakozás, nyaralási és pihenési kikapcsolódási szokások a családban és életmódváltozások. az ifjúság körében. szokások A fogyasztói társadalom jellemzése a szabadidő és a vásárlási szokások szempontjából. A vásárlási szokások és ezek változásai. A reklámok hatása a vásárlási szokásokra és az életmódra. A francia és magyar iskolai szünetek rendszerének összehasonlítása, a két rendszer előnyeinek és hátrányainak felvázolása. Kulturális kikapcsolódási szokások (mozi, színház, koncert, kiállítás, cirkusz). A nyaralási szokások változása (a A szabadság/szünidő eltöltésével passzív, strandokon töltött nyaralások kapcsolatos szokások (pl. az év mely helyett aktív programokat kínáló időszakaiban, időtartama, lehetséges nyaralások). helyei, megszervezésének módjai és lehetőségei, lebonyolódásuk). A fizetett szabadság időtartama, az iskolai szünidők időtartama és eloszlása. 5.5 A társadalmi érintkezés, A megismerkedés, a bemutatkozás, a etikett (el)köszönés, a megszólítás (magázástegezés) viselkedéskultúrája Franciaországban és a kapcsolódó gesztusok. A társas érintkezéshez kapcsolódó szokások Franciaországban: ajándékozás, telefonálás, meghívás, köszönetmondás stb. A média és sztárok által közvetített 5.6 Gondolkodásmód, jellemző A mai francia társadalom értékek és a követő magatartás. ideálok, értékek értékrendszere: - testi-lelki jó közérzet (le bien-être) - a tolerancia mint érték - a természettel szembeni felelősség vállalása stb. A nemzeti identitás és a multikulturális társadalom mint értékhordozó. Európai értékőrzés - nemzeti értékőrzés.


Témakör


6. Hagyományok, szokások, ünnepek 6.1 A célnyelvi országok nemzeti ünnepei és jelképei

6.2 Népszokások, népzene, néptánc, népviselet, népi játékok

6.3 A célnyelvi országok gasztronómiája, tipikus ételei és italai, étkezési szokásai

Emelt szint

Az ünneplés módja a hivatalos nemzeti, nemzetközi ünnepeken Franciaországban (pl. május 1-jén gyöngyvirág, július 14-én katonai parádé, bál, tűzijáték). További ünnepek: Gyertyaszentelő, karnevál, Jézus mennybemenetele (Ascension), Pünkösd, a zene ünnepe időpontja, és ahol jellemző, ott az ezekhez fűződő szokások. Franciaország nemzeti jelképei, ezek Az egyes ünnepekhez kapcsolódóan a leírása, szimbolikája, története. francia és a magyar ünneplési szokások összehasonlítása. Egy-két frankofón ország legfontosabb nemzeti ünnepeinek dátuma és a hozzájuk kapcsolódó események. 2-3 francia népdal megnevezése, esetleg Népszokások: pl. a Szent János-napi egy-két sorának előadása. falusi ünnepek Franciaországban („les feux de la Saint-Jean”). A „Kermesse”. Babonák; a Katalin-naphoz fűződő hiedelmek. A „pétanque”. Egy tipikus francia étel receptjének Tipikus francia ételek (pl. guiche, cog ismertetése. au vin, boeuf bourgignon, tarte aux pommes) és italok (pl. diabolo menthe, grenadine, pastis, kir) megnevezése. Ezen ételek és italok legfontosabb összetevőinek meghatározása. Régiókhoz, ill. városokhoz kapcsolódó tipikus francia ételek, italok, alapanyagok meghatározása (pl. tripes á la mode de Caen, cassoulet de Toulouse, salade nicoise; Dél- Franciaországban az olajbogyó, az olívaolaj, a provanszi fűszerkeverék stb. jellemző használata). Annak meghatározása, hogy egy adott tipikus étel melyik fogásként szolgálható fel. Kulináris különbségek E- és DA francia reggeli jellemzőinek Franciaország között. meghatározása: a reggelire leggyakrabban fogyasztott élelmiszerek felsorolása. Előételekre, főételekre külön-külön A francia főétkezések fogásainak legalább 8-10, desszertekre legalább 6-8 meghatározása, ezek példákkal való példa említése. illusztrálása. A francia hivatalos nemzeti (ill. Franciaországban is ünnepelt nemzetközi) ünnepek dátumának és a hozzájuk kapcsolódó esemény meghatározása. További ünnepek: Karácsony, Szilveszter, Vízkereszt, Húsvét, Mindenszentek időpontja, ünneplési szokások Franciaországban.


Témakör

6.4 Tradicionális és modern konyhaművészet

Követelmények Közép szint Emelt szint Ünnepi ételek: Karácsony, Szilveszter, A sajttál összeállításának szabályai, Vízkereszt. példák helyesen összeállított sajttálra a sajtfélék (legalább 5-6) konkrét megnevezésével. Az egyes ételeket kísérő borok kiválasztásának alapvető szabályai; néhány nagy francia borvidék megnevezése. Az apéritif és a digestif fogalmának meghatározása, példákkal és néhány jellemzővel: pl. régió, történet stb.. A francia és magyar étkezési szokások összehasonlítása (a magyarok, ill. a franciák által reggelire, ill. főétkezéskor leggyakrabban fogyasztott ételek). A francia és magyar ünnepi menük összehasonlítása. Egy-két frankofón ország vagy országrész ételspecialitásainak megnevezése (pl. Belgium: moulesfrites). A hagyományos és a modern Jellegzetes francia ételkészítési konyhaművészet általános jellemzői. módszerek (pl. gratin, tarte) megnevezése és rövid jellemzése. Ezek összehasonlítása a jellemző Az egészséges táplálkozás magyar eljárásokkal (pl. paprikás alap követelményeinek megjelenése a készítése). konyhaművészetben (pl. kevesebb zsiradék felhasználása). A „manger éguilibré” kifejezés tartalma, értelmezése. Alternatív (pl. vegetáriánus, bio) Az étkezési szokások tartalmi táplálkozási módok. összetevőinek változása Franciaországban és Magyarországon (pl. több friss zöldség, kevesebb marhahús, több ásványvíz). A nemzetközi (pl. olasz, kínai, indiai) A felgyorsuló életmód hatása az konyha megjelenése Franciaországban étkezési szokásokra (gyorséttermek, és Magyarországon. fagyasztott készételek). A franciaországi etnikai kisebbségek hatása a francia konyhaművészetre (pl. couscous, kebab, távol-keleti konyha). A génmódosított élelmiszerek problémája. A modern konyhaművészet néhány további jellemzője (pl. a sós/édes, édes/savanyú ízek vegyítése). Nagy francia séfek (pl. Bocuse, Ducasse, Robuchon) említése.


Témakör


7. Tömegkommunikáció, média 7.1 A sajtó, a TV és a rádió helyzete, szerepe a célnyelvi országokban

7.2 Sajtószabadság

7.3 A célnyelvi országok legjelentősebb sajtóorgánumai, TV- és rádióadói, ifjúsági és diáksajtója

7.4 Reklámok

A franciák újságolvasási, tévénézési, rádióhallgatási szokásai (a legnagyobb közönséget vonzó lapok és műsorok).

Emelt szint

A médiák befolyása, hatalma Franciaországban.

A francia sajtó történetének jelentősebb állomásai. Az AFP betűszó ismerete, az AFP helye A médiák kínálata Franciaországban (széles választék, regionális és országos, a világ hírügynökségei között. állami és magánkézben lévő orgánumok). A „negyedik hatalom” fogalma, annak értelmezése. A sajtószabadság fogalma, megvalósulása Franciaországban, a sajtószabadság történelmi gyökerei, garanciája. Egy szabadon választott francia (esetleg A legjelentősebb országos francia más országbeli francia nyelvű) napilapok felsorolása (min. 3) és ezek lapbemutatása (periodicitása, profilja, politikai, esetleg világnézeti olvasóközönsége, szerkezete, rovatai, és orientációja; ha az jellemző, politikai orientációja). általános profilú és politikai magazinok Egy szabadon választott francia felsorolása (min. 3); tévéműsor (esetleg rádióműsor) bemutatása. tudományos népszerűsítő és szaklapok 2-3 francia rádióadó említése, fő felsorolása (min. 3); jellemzőik (profil, közönség, műsorszerkezet stb.). fiataloknak szóló francia lapok Egy-két frankofón országbeli médium felsorolása (min. 2); említése. más, meghatározott közönségnek szóló, ill. speciális témájú francia lapok, női és bulvársajtó felsorolása (min. 3). A legfontosabb francia tévécsatornák felsorolása, ezek fő jellemzői (állami vagy kereskedelmi csatorna, előfizetéses csatorna, műsorszerkezet, specialitás pl. regionális adások, tematikus esték; stb.). A TV5 fő jellemzői. A reklámok szerepe a mai Franciaországban (pl. a hagyományos szerepe mellett napjainkban önálló műfajjá, „művészeti ággá” válik). A reklámok megjelenési felülete (pl. újságban, televízióban, óriásplakátokon).


Témakör


7.5 Telefon- és mobiltelefonhasználat, etikai kódex

Általános szabályok telefonáláskor (bemutatkozás stb.). A mobiltelefon használatának külön szabályai (pl. mikor, hol kötelező kikapcsolni).

7.6 A számítógép és az Internet szerepe a célnyelvi országokban, a virtuális világ

8. Környezetvédelem 8.1 Globális környezeti ártalmak Az éghajlati változások és a hozzájuk és problémák kapcsolódó ártalmak (az üvegházhatás és az általános felmelegedés). A légkört érintő ártalmak (az ózonréteg és az ózonlyuk). A vizekhez kapcsolódó környezeti ártalmak (az édesvíz, a tengervíz, az ivóvíz). A mezőgazdaság környezetkárosító hatásai. Az erdők és hatásuk az éghajlatra, a számuk csökkenése miatti ártalmak (pl. savas esők). A fogyasztói társadalom környezetre gyakorolt hatásai (pl. az eldobható termékek). 8.2 Környezetvédelem a Ökológiai szemlélet és mindennapokban felelősségvállalás a mindennapi életben: - a szelektív szemétgyűjtés - az energiával való takarékoskodás - az újrahasznosítás - az ivóvíz tisztítása és védelme stb.

8.3 A célnyelvi országok környezetvédelmi politikája

Emelt szint A reklámok nyilvánvaló és rejtett üzenetének, alapvető hatásmechanizmusának felismerése egyegy előre nem ismert, a vizsgán kapott példa alapján.

A Minitel rövid bemutatása, jelentősége, szerepe a franciaországi telekommunikációban. A számítógép elterjedtsége Franciaországban, szerepe a munkahelyeken és otthon; jellemző felhasználási módok (pl. számítógépes játékok). Az Internet használatának lehetőségei, az Internet nyújtotta előnyök. A francia és a magyarországi környezeti ártalmak (pl. tankhajó-katasztrófák, ill. a tiszai ciánszennyezés). A genetika legújabb eredményeinek veszélyei. A nukleáris energia iránti igény és a radioaktív szemét. A háztartási és az ipari hulladék.

A francia nyelvterület és a magyarországi helyzet összehasonlítása.

Az urbanizáció veszélyei ellen való fellépés (pl. környezetkímélő közlekedés). Franciaország és az EU környezetvédelmi politikájának fő alapelvei.


Témakör

Követelmények Közép szint Emelt szint 8.4 Zöld mozgalmak, állatvédők Nemzeti parkok (2-3) említése francia A Zöld társadalom és a biokultúra, José nyelvterületen és Magyarországon. Bové mozgalma. Nemzeti parkok (4-5) említése francia nyelvterületen és Magyarországon. A kedvező, ill. kedvezőtlen gazdasági 8.5 A környezetvédelem és a helyzet hatása a környezetvédelmi gazdasági helyzet főbb előírások betartására (pl. egyes összefüggései gyáraknak jobban megéri kifizetni a büntetést, mint szűrőket felszereltetni). A világörökség és a nemzeti örökség 8.6 Építészeti örökség és A világörökség és a nemzeti örökség műemlékvédelem főbb produktumai Franciaországban és főbb produktumai Franciaországban és Magyarországon (2-3 említése mindkét Magyarországon (4-5 említése mindkét országból). országból). 9. Sport A legnépszerűbb, ill. legeredményesebb A sportolás jelentősége a francia 9.1 A sport szerepe, a versenysportok (5-6) Franciaországban. közfelfogásban. legnépszerűbb sportágak a célnyelvi országokban Egy-két, valamely frankofón országban Egy-két jelentősebb francia eredmény különösen népszerű vagy eredményes említése az aktualitástól függően (pl. sportág említése. aranyérem a legutóbbi olimpián). 3-4 jelentős francia sportegyesület A nagy sportesemények említése. Franciaországban vagy valamely frankofón országban: Tour de France, Roland-Garros, Formula-1 stb. bemutatása 4-5 mondatban. A Magyarországon népszerű, ill. A nagy sportesemények eredményes sportágak megemlítése. Franciaországban vagy valamely frankofón országban: Tour de France, Roland-Garros, Formula-1 stb. bemutatása 2-3 mondatban. 9.2 Tömegsport, szabadidősport, A legnépszerűbb szabadidősportok (4élsport 5) Franciaországban (pl. kerék- pározás, túrázás, sí, szörf stb.). Coubertin báró és az újkori olimpiák. Új tendenciák a sportban: a küzdősportok divatja, extrém sportok (pl. bungee-jumping, vadvízi evezés). A franciaországi és a magyarországi szabadidősportok összehasonlítása. Egy-két népszerű, ill. eredményes 9.3 A célnyelvi országok Népszerű, ill. eredményes francia sportoló (és sportága) vagy kiemelkedő sportolói sportolók említése (5-6) (sportáguk sportegyesület említése bármely megnevezésével). frankofón országból. A célnyelvi civilizáció vizsgatárgy keretében csak az itt feltüntetett évszámok kérhetők számon.


Témakör


10. A célnyelvi országok történelme, irodalma, művészete 10.1 A célnyelvi országok történelmi fejlődésének főbb szakaszai, csomópontjai, eseményei

Gallia és a római hódítás: a gall nép jellemzői, Julius Caesar hadjáratai, a római civilizáció emlékei.

Emelt szint

Törzsi inváziók: a betelepülő törzsek neve.

A Frank Birodalom kialakulása; Nagy Károly hódításai, császárrá koronázása (800), jelentősége; a verduni Meroving- és a Karoling-dinasztia: szerződés és Nagy Károly birodalmának Klodvig és a kereszténység felvétele, Kis Pipin, Nagy Károly Nagy Károly szétesése. hódításai, császárrá koronázása (800), jelentősége; a verduni szerződés Capet Hugó (987-) és a Capeting-dinasztia. Francia részvétel a keresztes háborúkban; IX. (Szent) Lajos. Szép Fülöp szerepe az avignoni pápaság (1309-1377) kialakulásában; Szép Fülöp hadjárata a templomosok ellen. Jeanne d’Arc fellépése, eredményei, A százéves háború (1339-1453) megégetése (1431). kitörésének körülményei (trónutódlási konfliktus Angliával, a Valois-dinasztia trónra kerülése), eredménye. I. Ferenc itáliai hadjáratai, ill. ezek kulturális hatása (a reneszánsz elterjedése Franciaországban). Navarrai Henrik: a Bourbon-dinasztia Vallásháborúk Franciaországban: a hugenották és a katolikusok küzdelme, trónra kerülése (1589). Navarrai Henrik, a Szent-Bertalan-éj (1572), „Párizs megér egy misét”, a nantes-i ediktum, IV. Henrik meggyilkolása. Richelieu szerepe a francia abszolutizmus kialakításában. A colbertizmus. A spanyol örökösödési XIV. Lajos (1643-1715) háború okai, eredménye. abszolutizmusa: a király ellenőrzés nélküli hatalma, az intendáns-rendszer, hozzáértő miniszterek (pl. Colbert). A francia forradalom: a forradalom okai és céljai, a Bastille lerombolása (1789), az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789), az asszonyok menete, a király szökése, jakobinusok és girondisták ellentéte, a háború, a Tuilériák elfoglalása és a monarchia bukása (1792), a Valmy-i győzelem (1792), a köztársaság kikiáltása (1792; I. Köztársaság, 1792-1804), a király kivégzése (1793), a jakobinus terror (1793-94), a forradalom eredményei, vívmányok.


Témakör

Követelmények Közép szint Emelt szint Bonaparte Napóleon hatalomátvétele (1799), császárrá koronázása (1804), belpolitikai intézkedései (pl. franc germinal, lycées d’Etat, polgári törvénykönyv, becsületrend, Banque de France stb.), háborúi/ csatái: Marengo, Trafalgar, Austerlitz, Jéna, Wagram, oroszországi hadjárat, Lipcse (1813). Napóleon bukása és száműzetése Elba szigetére, visszatérése és „száz napos” uralma, veresége Waterloo-nál (1815), száműzetése Szent Ilona szigetére. A júliusi forradalom (1830) okai, eredménye. Az 1848-as forradalom okai, céljai, eredményei; a II. Köztársaság megszületése (II. Köztársaság 18481852). III. Napóleon hatalomra jutása. A Második Császárság (1852-70) létrejötte. Porosz-francia háború (1870), ElzászLotharingia elvesztése. A kommün (1871) okai, céljai eredményei, hatása. A III. Köztársaság (1870-1940): az állam és az egyház szétválasztása; Jules Ferry - világi, kötelező és ingyenes oktatás; A Dreyfus-ügy. A párizsi taxisok a Marne-nál. Az első világháború (1914-18), Verdun ostroma (1916), Franciaország és Clemenceau meghatározó szerepe a Párizs környéki béketárgyalásokon (1919-20). A Népfront és vívmányai, Léon Blum. A Maginot-vonal. A második világháború (1939-45), a A második világháború; a Vichy-i kollaboráció és az ellenállási mozgalom. rendszer, Pétain marsall; az ellenállási mozgalom, a maquis fogalma, Jean Moulin és Charles de Gaulle szerepe az ellenállásban. A IV. Köztársaság (1946-58) A francia gyarmatok függetlenné válása (Indokína 1954, Algéria 1962). Az V. Köztársaság kezdete (1958), de Gaulle visszatérése a politikai életbe (1958), Az V. Köztársaság köztársasági elnökei. A politikai „cohabitation” fogalma. Az 1968-as megmozdulások okai, céljai, résztvevői, eredményei.


Témakör


A célnyelvi irodalom történetének főbb korszakai, kiemelkedő alkotók és művek

A célnyelvi országok művészettörténetének legfontosabb korszakai, kiemelkedő művészek és műalkotások

A középkor és reneszánsz, a klasszicizmus, a felvilágosodás, a romantika, a realizmus, a szimbolizmus, a szürrealizmus, az egzisztencializmus irodalmának általános jellemzői. Minden korszakból, továbbá a jelenkor irodalmából legalább 1-3 szerző ismerete, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 1-3 mű említése. Minden műfajból (színdarab, novella, episztola, regény) legalább 1-1 mű, versből legalább 3, különböző korszakokból származó mű olvasottságot is igazoló elemzése.

Emelt szint Egy-két frankofón ország, országrész történelmének legjelentősebb eseményei (3-5 fontos információ).

Minden korszakból, továbbá a jelenkor irodalmából legalább 2-5 szerző ismerete, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 2-5 mű említése Minden műfajból (színdarab, novella, episztola, regény) legalább 2-2 mű, versből legalább 6, különböző szerzőktől és minél több korszakból származó mű olvasottságot is igazoló elemzése. Francia irodalmi díjak, 2-3 díjazott említése. A frankofón országok irodalmából egykét jelentős alkotó (pl. Simenon, Senghor stb.) megemlítése, műveik műfajának és jellemző témáik megjelölése. A reneszánsz, a klasszicizmus, a A reneszánsz, a klasszicizmus, a barokk, a romantika, az barokk, a romantika, az impresszionizmus, az expresszionizmus, impresszionizmus, a szürrealizmus a fauvizmus, a kubizmus, a művészetének általános jellemzői. szürrealizmus művészetének általános jellemzői. Minden korszakból legalább 2-5 Minden korszakból legalább 1-3 művész említése, munkásságuk rövid művész említése, munkásságuk rövid jellemzése, mindegyiküktől legalább 1-3 jellemzése, mindegyiküktől legalább 1-3 műalkotás ismerete. műalkotás ismerete. A fő építészeti stílusok (román, gótikus, klasszicista, barokk, szecessziós, modern) általános jellemzése, mindegyikhez legalább 2-3 példa említése. Le Corbusier építészetének rövid jellemzése. Legalább 2-3 francia zeneszerző és mindegyikük 1-2 művének megemlítése, zenei stílusuk, ill. műfajuk megjelölésével.


Témakör

A tanult történelmi korszakok főbb művelődéstörténeti, civilizációs jellemzői, általános korrajz

Követelmények Közép szint Emelt szint A francia és francia nyelvű sanzon 8-10 A francia és francia nyelvű sanzon 2-3 jelentős képviselőjének említése, jelentős képviselője, dalaik, stílusuk, közülük 4-5 előadó dalainak, stílusának, témáik rövid jellemzése. témáinak rövid jellemzése, dalszövegeik szerepe. A francia könnyűzene új vonásai (új stílusok, pl. rap- McSolaar; más népek zenéje jellemzőinek beépítése, pl. rai). A képregény műfaj 2-3 jelentős francia vagy francia nyelvű példája, a legismertebb képregénysorozatok témái, alaphelyzete, főszereplői. A mozi kezdetei, a Lumiére-fivérek A francia filmművészet történetének munkássága. legjelentősebb állomásai: legendás filmek, színészek (legalább 6-8 nagy színész, színésznő és 1-3 jelentős szerepük, valamint legalább 4-5 nagy rendező és 1-3 filmjük említése); A francia Új Hullám rövid jellemzése (sajátosságai, 2-3 rendező, 4-5 film említése). A Cannes-i filmfesztivál. A César-díj. A francia film és Hollywood kapcsolata (az amerikai filmek konkurenciája, francia filmek amerikai feldolgozása, Luc Besson amerikai rendezései). Egy-két közelmúltban bemutatott francia vagy frankofón film, színházi előadás, kiállítás vagy egyéb kulturális esemény megemlítése. A frankofón országok művészetéből egy-két jelentős alkotó (pl. Brel) stb.) megemlítése. Önkori emlékek Franciaországban Őskori emlékek Franciaországban (felsorolás és a felsoroltakhoz (felsorolás: pl. a Lascaux-i barlang, kapcsolódó információk vagy ismert menhirek, dolmenek). történetek: pl. a Lascaux-i barlang felfedezésének története, a különösen jó állapotban megmaradt barlangrajzok, a Lascaux II; a menhir, a dolmen fogalmának meghatározása, egy-két olyan hely említése, ahol megalitok találhatók - pl. Carnac). Római kori emlékek Franciaországban: Vercingétorix és a gallok harca Caesar ellen, a harc eredménye 2-3 emlék felsorolása (pl. aréna Arlesban és Nimes-ben, Pont du Gard). Saint Denis legendája. Sainte Geneviéve legendája.


Témakör

Követelmények Közép szint Emelt szint A középkorhoz kapcsolódó ismeretek: A középkorhoz kapcsolódó ismeretek: A Sorbonne alapítása. A Calais-i polgárok története. A Collége de France. 4-5 Loire-menti kastély megnevezése. A Loire-menti kastélyok (építtetésük körülményei: I. Ferenc és az itáliai reneszánsz találkozása; 2-3 kastély megnevezése). A Francia Akadémia alapítása. A Comédie Francaise. A Versailles-i kastély épületének, Az udvari élet XIV. Lajos korában. A kertjének és történetének részletesebb Versailles-i kastély épületének, bemutatása. kertjének és történetének rövid bemutatása. (8-10 információ). Az újkor történetéhez kapcsolódó Az újkor történetéhez kapcsolódó ismeretek: ismeretek: A forradalmi naptár bevezetése, a A forradalom és a „Szabadság, hónapok és évek számítása, elnevezésük Egyenlőség, Testvériség” jelszava. A elve (pl. a hónapokat meteorológiai, ill. Marseillaise keletkezésének története, természeti jelenségekről nevezték el); szerzője, a „Marseillaise” elnevezés legalább 4-5 forradalmi hónap említése magyarázata. A Louvre története, múzeummá történő A guillotine története. átalakítása. A Diadalív építése. A Concorde tér. Az Obélisque Franciaországba kerülése. Párizs a XIX. sz. második felében: Haussmann báró városfejlesztő munkája, a nagy körutak, az első nagy áruházak, az Opéra Garnier, a Panthéon, a Sacré Coeur, az Eiffeltorony. A kabarék világa. A tudományok Franciaországban: A tudományok Franciaországban: legalább 4-5 tudós vagy feltaláló legalább 2-3 tudós vagy feltaláló említése; egy tudós vagy feltaláló említése (pl. a Montgolfier fivérek, Lavoisier, Champollion, Pasteur, Joliot- munkásságának, eredményeinek bemutatása. Curie), egy tudós vagy feltaláló munkásságának, eredményeinek bemutatása.

FRANCIA CÉLNYELVI CIVILIZÁCIÓ I. RÉSZLETES KÖVETELMÉNYEK

Recommend Documents